﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/16399. számú
törvényjavaslat
a katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak és
hallgatóinak jogállásáról szóló 1996. évi XLV. törvény módosításáról
Előadó: Juhász Ferenc
honvédelmi miniszter
Budapest, 2005. június
2
2005. évi ... törvény
a katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak és
hallgatóinak jogállásáról szóló 1996. évi XLV. törvény módosításáról
1.	§
A katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak és
hallgatóinak jogállásáról szóló 1996. évi XLV. törvény (a továbbiakban: Hft.)
preambulumának első mondata helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„A katonai és a rendvédelmi felsőoktatási intézményekben folyó tevékenység célja - a
magyar felsőoktatási rendszer részeként a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek
sajátos életviszonyaihoz igazodó körülmények között - e szervek tiszti utánpótlásának,
valamint a honvédelmet és a rendvédelmet érintő tevékenységet végző szakembereknek a
képzése.”
2.	§
(1)	A Hft. 1. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:
[Ezt a törvényt kell alkalmazni a katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények (a
továbbiakban együtt: intézmény)]
„c) nappali, levelező és távoktatási munkarendben felsőfokú szakképzésben,
alapképzésben, mesterképzésben, doktori képzésben és szakirányú továbbképzésben részt
vevő, magyar állampolgárságú hallgatóira (a továbbiakban együtt: hallgató).”
(2)	A Hft. 1. §-a az alábbi (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) E törvény rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell a katonai szakképzésben
részt vevő tényleges állományú hallgatókra is.”
3.	§
(1)	A Hft. 2. §-ának a) és b) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában]
„a) fegyveres szerv: a Magyar Honvédség (a továbbiakban: Honvédség), valamint a
rendvédelmi szervek (a Határőrség, a rendőrség, a büntetés-végrehajtási szervezet, a vám- és
pénzügyőrség, a katasztrófavédelem, az önkormányzati tűzoltóság) és a nemzetbiztonsági
szolgálatok,
b)	miniszter: a katonai felsőoktatási intézmény vonatkozásában a honvédelmi
miniszter, a rendvédelmi főiskola - Rendőrtiszti Főiskola - vonatkozásában a
belügyminiszter,”
(2)	A Hft. 2. §-ának e) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában]
,,e) vezető: a rektor (a továbbiakban: az intézmény vezetője), a dékán és helyetteseik, a
gazdasági (fő)igazgató, a főtitkár, az oktatási és a tudományos kutatási szervezeti egység
vezetője, a kollégiumi igazgató.”
3
4.	§
A Hft. 4. §-ának (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(2) Az egyetemi és főiskolai tanári pályázatot a miniszter, az egyéb pályázatot az
intézmény vezetője írja ki az e törvényben és az Ftv.-ben meghatározott feltételeknek
megfelelően. A pályázatot a Honvédelmi Minisztérium, illetve a Belügyminisztérium
hivatalos lapjában kell közzétenni.”
5.	§
A Hft. 10/A. §-ának második mondata helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„A vezetői pályázatot - a dékánhelyettes, az oktatási és a kutatási szervezeti egység
vezetője és a kollégiumi igazgató kivételével - a miniszter, az egyéb pályázatot az intézmény
vezetője írja ki az e törvényben és az Ftv.-ben meghatározott feltételeknek megfelelően. A
pályázatot a Honvédelmi Minisztérium, illetve a Belügyminisztérium hivatalos lapjában kell
közzétenni.”
6.	§
A Hft. 12. §-ának (1) és (2) bekezdései helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:
„(1) A rektor helyetteseit, a dékánt a szenátus javaslata, valamint a főtitkárt, a
gazdasági (fő)igazgatót e testület véleményezése alapján a belügyminiszter, illetőleg a
honvédelmi miniszter határozott időre, legfeljebb 5 évi időtartamra bízza meg, illetve nevezi
ki. A megbízás, illetve a kinevezés a szenátus véleményezése alapján további egy alkalommal
meghosszabbítható.
(2)	Rektorhelyettesi, dékáni megbízást egyetemi tanár, egyetemi docens, főiskolai
tanár, dékánhelyettesi megbízást főiskolai docens is kaphat.”
7.	§
A Hft. 15. §-a (2) bekezdésének a) és b) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:
[Az Ftv. 27. § (1) bekezdése szerinti hallgató e törvény alkalmazása során]
,,a) ösztöndíjas hallgató: ha a felvételt nyert nappali tagozatos személy a katonai
felsőoktatási intézményben a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV.
törvény 80. § (1) bekezdésének d) pontja szerint a Honvédelmi Minisztériummal vagy a
Határőrséggel kötött ösztöndíjszerződés alapján a Honvédség, illetve a Határőrség tényleges
állományú tagjaként vagy a Rendvédelmi Főiskolán valamely fegyveres szervvel kötött
ösztöndíjszerződés alapján végzi a tanulmányait,
b)	kettős jogállású hallgató: ha az intézménybe felvett, a Hszt. vagy a Hjt. szerinti
hivatásos vagy szerződéses állomány tagja államilag támogatott képzésben folytat
tanulmányokat,”
8.	§
A Hft. 16. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:
[A hallgatói jogviszony megszűnik]
„a) az adott tanévben a végbizonyítvány (abszolutórium) megszerzését követő első
záróvizsga-időszak utolsó napján, a sikeres záróvizsgát tett és az előírt nyelvvizsga-
4
követelményt is teljesítő ösztöndíjas hallgatók esetén a felsőfokú végzettséget tanúsító oklevél
kiállításának napján,”
9.	§
A Hft. 22. §-a új (2) bekezdéssel egészül ki, a jelenleg meglévő számozatlan bekezdés
jelölése (1) bekezdésre módosul:
„(2) Az ösztöndíjas hallgatót megillető kártérítési igény elbírálására a Hszt., illetve a
Hjt., valamint e tárgykörben azok végrehajtására kiadott jogszabályok anyagi és eljárásjogi
rendelkezései az irányadók azzal, hogy esetükben állományilletékes parancsnok az intézmény
vezetője.”
10.	§
A Hft. 23. §-ának (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(1) Az intézmény hallgatója a tanulmányi idő alatt a tanterv szerinti szakmai
gyakorlatokon vesz részt.”
11. §
A Hft. 24. §-ának (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(2) A katonai felsőoktatási intézmény ösztöndíjas hallgatója vállalja, hogy a
tanulmányai befejezte után legalább a képzés időtartamáig a Honvédségnél vagy a
Határőrségnél a végzettségének és képzettségének megfelelő beosztásban szolgálatot teljesít.
A Honvédség, illetve a Határőrség a végzett hallgatóval ezen időtartamra a végzettségének és
képzettségének megfelelő jogviszonyt létesít.”
12.	§
A Hft. 25. §-a (3) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(3) A honvédtiszti alapképzésben részt vevő ösztöndíjas hallgató a beiratkozást
követően egy félév időtartamban katonai alapfelkészítésen vesz részt, amelynek sikeres
teljesítése a felsőfokú alapképzésben való részvétel feltétele. A katonai felsőoktatási
intézmény ösztöndíjas hallgatója a 28. § c) pontja szerinti szolgálati feladat ellátására is
igénybe vehető, az igénybevétel azonban nem veszélyeztetheti a tanulmányi feladatok
elvégzését. A rendvédelmi felsőoktatási intézményben tanuló ösztöndíjas hallgató - az
alapképzés, az ügyeleti szolgálatok és a szakmai gyakorlat időtartama, valamint a
szükségállapot és rendkívüli állapot kivételével - szolgálati feladat ellátására nem vehető
igénybe.”
13.	§
A Hft. 26. §-a az alábbi (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az ösztöndíjas hallgató az oktatási intézményt csak az intézmény Szabályzatában
foglaltak szerint, engedéllyel hagyhatja el.”
14.	§
A Hft. 27. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:
5
„27. § A honvédtiszt-alapképzésben részt vevő ösztöndíjas hallgató a katonai
alapfelkészítés során az alábbiak szerint esküt tesz:
»Esküszöm, hogy a Magyar Köztársaságot híven szolgálom, hűséges katonája leszek. A
Magyar Köztársaság érdekeit, állampolgárainak jogait és szabadságát bátran, a törvények
betartásával életem árán is megvédem.«”
15.	§
A Hft. 28. §-ának felvezető szövegrésze helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„A katonai felsőoktatási intézmény ösztöndíjas hallgatója a katonai alapfelkészítés és a
szakmai gyakorlat során köteles:”
16.	§
A Hft. 29. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„29. § A katonai felsőoktatási intézmény ösztöndíjas hallgatójának jogaira és
kötelességeire a katonai alapfelkészítés és a szakmai gyakorlat ideje alatt az általa ellátott
beosztásnak a Hjt. szerinti szabályai az irányadóak azzal, hogy a hallgató fenyítési és
elismerési jogkört nem gyakorolhat, illetményre és egyéb járandóságokra pedig e törvény
szabályai alapján jogosult. Az ösztöndíjas hallgató a katonai alapfelkészítés időszakára is
jogosult diákigazolvány igénylésére.”
17. §
(1)	A Hft. 31. §-ának (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(1) Az ösztöndíjas hallgatói jogviszony megszűnik:
a)	a hallgatói jogviszony 16. § szerinti megszűnésével,
b)	az ösztöndíjszerződés közös megegyezéssel történő megszüntetésével,
c)	az ösztöndíjszerződés hallgató által történő felbontásával, az erre vonatkozó nyilatkozat
benyújtását követő 8. napon,
d)	a fegyveres szerv által az ösztöndíjas hallgató részére megküldött, az ösztöndíjszerződés
egyoldalú felbontásáról szóló értesítés kézhezvételét követő 8. napon.”
(2)	A Hft. 31. §-ának (3) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(3) A fegyveres szerv egyoldalúan akkor bonthatja fel az ösztöndíjszerződést, ha
a)	az Országgyűlés vagy a Kormány döntése alapján a fegyveres szerv állományát érintő
létszámcsökkentést kell végrehajtani, vagy átszervezés miatt a hallgatót a képzettségének és
végzettségének megfelelő kezdő beosztásba nem lehet helyezni, és a hallgatónak más
intézménybe vagy az intézményen belül más szakra történő átirányítására nincs lehetőség,
illetőleg ha az átirányítást a hallgató nem vállalta;
b)	a hallgató a szerződésben vállalt valamely kötelezettségét neki felróható okból nem
teljesítette.”
(3)	A Hft. 31. §-ának (4) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(4) Ha az ösztöndíjas hallgatói jogviszony az (1) bekezdés b)-d) pontja alapján szűnt
meg, a hallgató tanulmányait az intézményben polgári hallgatóként államilag támogatott
képzésben folytathatja.”
6
18. §
A Hft. 33. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„33. § Ha a kettős jogállású hallgató szolgálati viszonya megszűnt, tanulmányait az
intézményben polgári hallgatóként államilag támogatott képzésben folytathatja.”
19.	§
(1)	A Hft. IV. Fejezetének címe helyébe az alábbi cím lép:
„A KATONAI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYBEN FIZETENDŐ TÉRÍTÉSI
DÍJAK ÉS A HALLGATÓ JUTTATÁSAI”
(2)	A Hft. 35. §-a és az azt megelőző alcím helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„A hallgató által fizetendő' térítési díjak
35. § (1) A katonai felsőoktatási intézményben az Ftv. 125. §-át az alábbi eltérésekkel
kell alkalmazni:
a)	az ösztöndíjas hallgató az Ftv. 125. § (3) bekezdés a)—c) pontjára térítési díj fizetése
nélkül jogosult,
b)	a kettős jogállású hallgató az Ftv. 125. § (3) bekezdés a) pontjára térítési díj fizetése
nélkül jogosult.
(2)	A katonai felsőoktatási intézmény költségtérítéses képzésben részt vevő polgári
hallgatója az Ftv. 125-126. §-a szerint költségtérítésre és térítési díj fizetésére kötelezett,
amelynek mértékét a képzés jellegéhez és költségeihez igazodó módon az intézmény a
Szabályzatában állapítja meg, és rendelkezik az e képzés során biztosított esetleges
intézményi támogatásokról, a költségtérítés fizetése alóli mentességről és a fizetendő egyéb
díjakról, térítésekről.
(3)	A költségtérítéses képzés térítési összegeit a felvételi tájékoztatóban közzé kell
tenni. A tanulmányok második és további éveiben a költségtérítés összege az állami
felsőoktatási intézményekre vonatkozó szabályok szerint változhat, az összeget az
intézményben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni.
(4)	A félévre megállapított költségtérítést a beiratkozást megelőzően egy összegben
vagy a hallgató kérésére - az intézményi Szabályzatban meghatározott módon - részletekben
kell befizetni.
(5)	A térítési díjból és a költségtérítésből befolyt összeget a katonai felsőoktatási
intézmény jogosult felhasználni.”
20.	§
A Hft. 37. §-a és az azt megelőző alcím helyébe az alábbi rendelkezés lép:
,A kettős jogállású és a polgári hallgató juttatásai
37. § (1) A katonai felsőoktatási intézmény kettős jogállású hallgatója a Hszt., vagy a
Honvédséggel fennálló szolgálati viszony esetén a Hjt. szerint jogosult illetményre.
(2)	A kettős jogállású hallgató térítésmentesen jogosult a kollégiumi elhelyezést
igénybe venni.”
21. §
A Hft. új 37/A. §-sal egészül ki:
7
„37/A. § Az államilag támogatott nappali képzésben részt vevő polgári hallgató az
állami felsőoktatási intézményekre vonatkozó szabályok szerint jogosult a katonai
felsőoktatási intézménytől ösztöndíjra és egyéb támogatásokra.”
22.	§
A Hft. az alábbi IV/A. (41/A-41/R. §) Fejezettel egészül ki:
„IV/A. FEJEZET
A KATONAI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK ÖSZTÖNDÍJAS HALLGATÓI ÉS
HOZZÁTARTOZÓIK JÁRANDÓSÁGAI, SZOCIÁLIS ÉRDEKEIK VÉDELME
Az ösztöndíjas hallgató illetménye és természetbeni juttatásai
41/A. § (1) A katonai felsőoktatási intézmény ösztöndíjas hallgatója (a továbbiakban,
e fejezetben: ösztöndíjas hallgató) az intézménytől illetményre és ingyenes természetbeni
ellátásra jogosult. Az ösztöndíjas hallgató illetménye a bírósági végrehajtási szabályok
szempontjából ösztöndíjnak minősül.
(2)	Az ösztöndíjas hallgató illetménye alapilletményből és a (3)-(5) bekezdés szerinti
pótlékból áll. Az ösztöndíjas hallgatót az illetménye a tanulmányi időszakon kívül is
megilleti. Az ösztöndíjas hallgató illetményjogosultságát naptári napokra kell meghatározni.
(3)	Az ösztöndíjas hallgató az előző félévi tanulmányi eredménye alapján - a második
szemesztertől kezdődően - tanulmányi pótlékra jogosult. A tanulmányi és
vizsgaszabályzatban megfogalmazott követelményeknek megfelelő ösztöndíjas hallgató
kiemelt összegű tanulmányi pótlékra jogosult.
(4)	A képzési programban szereplő repülési feladatok végrehajtásáért az ösztöndíjas
hallgató repülési, a tanulmányokkal együtt járó ejtőernyős ugrásokért pedig ejtőernyős ugrási
pótlékra jogosult.
(5)	Az alapilletmény és a pótlékok összege a köztisztviselői illetményalap és az e
törvény mellékletében meghatározott érték szorzata.
(6)	Az ösztöndíjas hallgató a külön jogszabályokban meghatározottak szerint
térítésmentesen természetbeni ellátásként élelmezési és ruházati ellátásra, valamint
elhelyezésre és tanszertámogatásra jogosult. Szolgálati kiküldetés esetén az ösztöndíjas
hallgatót a hivatásos katonának a jogszabály szerint járó napidíj 50%-a illeti meg.
(7)	Ha az ösztöndíjas hallgató a 25. § (4) bekezdése alapján külföldön teljesít
szolgálatot, hazai illetményén felül - külön jogszabályban meghatározott - devizaellátmányra
is jogosult.
A megváltozott munkaképességűek védelme
41/B. § (1) A tanulmányi kötelezettség tejesítésével összefüggő betegség vagy baleset
miatt baleseti járadékban, illetve baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülő ösztöndíjas
hallgató munkába helyezésére és foglalkoztatására, valamint kedvezményeire a megváltozott
munkaképességűek védelmére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(2)	A megváltozott munkaképességűekre vonatkozó rendelkezések alkalmazásakor a
szolgálati kötelmek teljesítésével összefüggő balesetet és betegséget munkabalesetnek kell
tekinteni. E rendelkezést a tanulmányokat közvetlenül megelőzően munkaviszonyban nem
állók esetében is alkalmazni kell.
8
Az útiköltség megtérítése
41/C. § A felvételi részét képező alkalmasságvizsgálattal kapcsolatos útiköltséget,
vasúton történő utazás esetén a MÁV II. osztályú menetjegy árát, vasúti közlekedés
hiányában pedig az autóbusz menetdíját a hadkiegészítő parancsnokság téríti meg.
A családi segély
41/D. § (1) Családi segélyben kell részesíteni az ösztöndíjas hallgató munkaképtelen
és eltartásra szoruló hozzátartozóját, ha őt a tanulmányai megkezdését megelőzően saját
keresetéből, jövedelméből tartotta el, vagy tartási igénye a tanulmányok megkezdése után
keletkezett, illetőleg az ösztöndíjas hallgatóval szemben fennálló tartási igényét bírósági
határozat állapítja meg.
(2)	A családi segélyre való jogosultság szempontjából hozzátartozó: az ösztöndíjas
hallgató házastársa (élettársa), vérszerinti, örökbefogadott, mostoha- és nevelt gyermeke,
szülője, örökbefogadó, mostoha- és nevelőszülője, nagyszülője, kiskorú vagy munkaképtelen
testvére. Eltartott hozzátartozónak számít az ösztöndíjas hallgató házastársának szülője is, ha
őt a hallgató a tanulmányok megkezdése előtt saját háztartásában tartotta el, továbbá a
hallgató elvált házastársa, ha javára bírósági határozat tartásdíjat állapított meg.
(3)	A családi segély szempontjából eltartottnak kell tekinteni az ösztöndíjas
hallgatóval közös háztartásban élő hozzátartozókat, ha bármely forrásból származó összes
jövedelmük az első jogosult esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének
100, a további jogosultak esetében pedig a 70-70%-át együttesen nem haladja meg. Több
jogosult esetén az egy háztartásban élő jogosultak jövedelmét kell összeszámítani.
(4)	A családi segély összege a (3) bekezdés szerint az öregségi nyugdíj mindenkori
legkisebb összege alapján számított mérték és a jogosultak együttes jövedelmének a
különbözete.
(5)	Az egy ösztöndíjas hallgató után folyósított családi segély összege több
hozzátartozó esetén sem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb
összegének négyszeresét.
(6)	Az ösztöndíjas hallgatói jogviszony alatti megbetegedés vagy baleset miatt
megszűnt jogviszonyú, táppénzpótló segélyben részesülő volt hallgató hozzátartozóinak a
családi segélyt a betegség tartamára - legfeljebb azonban a hallgatói jogviszony
megszűnésétől számított egy évig - tovább kell folyósítani.
Társadalombiztosítási és állami ellátások
41/E. § Az ösztöndíjas hallgatók egészségbiztosítási ellátására, baleseti ellátására,
rokkantsági nyugdíjára és az ösztöndíjas hallgató jogán járó hozzátartozói nyugellátásra - az e
törvényben foglalt eltérésekkel - a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól, valamint a
társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényeket, illetőleg a végrehajtásukra vonatkozó
rendelkezéseket kell alkalmazni. Állami ellátásként az ösztöndíjas hallgatók táppénzpótló
segélyre és családi pótlékra lehetnek jogosultak.
41/F. § Az ösztöndíjas hallgatói jogviszony ideje alatt, illetőleg azzal összefüggő
baleset vagy betegség következtében a jogviszony megszűnését követően egy éven belül
elhunyt ösztöndíjas hallgató eltemettetéséről - saját költségvetése terhére - a honvédelmi
miniszter által meghatározottak szerint, a Honvédség gondoskodik.
A gyógyító ellátás
41/G. § (1) Az ösztöndíjas hallgató egészségügyi ellátását a tanulmányok alatti
megbetegedés vagy baleset esetén a Honvédség egészségügyi szolgálata biztosítja. Ezen túl az
9
állami, illetve önkormányzati egészségügyi szolgáltatók az általános egészségügyi szabályok
szerint vehetők igénybe.
(2)	A gyógykezeléshez szükséges gyógyszer és gyógyászati segédeszköz-ellátás az
ösztöndíjas hallgatói jogviszony alatti szolgálati eredetű megbetegedése vagy balesete miatt
megszűnt jogviszonyú ösztöndíjas hallgatót az állapotának végleges kialakulásáig, illetőleg
keresőképességének eléréséig térítésmentesen illeti meg.
(3)	A tanulmányok folytatása alatt a térítésmentes gyógyszer- és gyógyászati
segédeszköz-ellátás megilleti a családi segélyre jogosult hozzátartozóját is.
(4)	Ha a tanulmányok alatti egészségügyi ellátást nem a Honvédség egészségügyi
szolgálata keretében veszi igénybe az ösztöndíjas hallgató, akkor az egészségügyi
szolgáltatásokra a társadalombiztosítási szabályok az irányadók.
A táppénz és a táppénzpótló segély
41/H. § (1) Táppénzre jogosult az az ösztöndíjas hallgató, aki a jogviszonya
megszűnését követő 3 napon belül keresőképtelenné válik és biztosított.
(2)	Az az ösztöndíjas hallgató, aki a jogviszonyának megszűnését követő 3 napon
belül keresőképtelenné válik, de részére az (1) bekezdés alapján táppénz nem jár, egy
hónapnál rövidebb ideig tartó keresőképtelenség esetén is táppénzpótló segélyre jogosult.
(3)	A táppénzpótló segély összege a kifizetéskor érvényes teljes munkaidőben
foglalkoztatott munkavállaló legkisebb havi munkabérének 70%-a.
(4)	Az (1)-(3) bekezdés alapján járó ellátások időtartamát az újabb keresőképtelenség
alapján járó ellátás időtartamába beszámítani nem lehet.
A baleseti ellátás
41/1. § (1) Az ösztöndíjas hallgató részére az e jogviszonyával összefüggésben
bekövetkezett balesete vagy betegsége esetén - ha az a miniszteri rendeletben
meghatározottak szerint szolgálati kötelmekkel összefüggőnek minősül - baleseti ellátás jár.
(2)	A balesetnek, betegségnek vagy halálnak a szolgálati kötelmek teljesítésével való
összefüggését - miniszteri rendeletben meghatározottak szerint - hivatalból kell vizsgálni.
(3)	Baleseti ellátásként a sérültet baleseti táppénz, baleseti járadék vagy baleseti
rokkantsági nyugdíj, hozzátartozóit pedig hozzátartozói baleseti nyugellátás illetheti meg.
(4)	Ha a balesetből eredő egészségkárosodás várhatóan 15%-ot meghaladó
munkaképesség-csökkenést idéz elő, az ösztöndíjas hallgatót az intézmény vezetője az
illetékes katonai vagy belügyi alkalmasságvizsgáló bizottság (a továbbiakban: FÜV) elé
utalja.
(5)	Ha az ösztöndíjas hallgatót a szolgálati kötelmekkel összefüggő balesete vagy
betegsége miatt a hallgatói jogviszonya alatt nem állították FÜV elé, és jogviszonyának
megszűnése után az e balesetéből vagy betegségéből eredően egészségi állapotában
rosszabbodás, illetőleg baleseti ellátásra jogosító munkaképesség-csökkenés következik be -
ha az ösztöndíjas hallgató vagy a vele közös háztartásban élő hozzátartozója kéri -, intézkedni
kell az ösztöndíjas hallgatónak a FÜV elé állítása végett.
(6)	A FÜV a balesetnek vagy a betegségnek a szolgálati kötelmekkel való
összefüggése kérdésében megindokolt véleményt nyilvánít.
A baleseti táppénz
41/J. § (1) Ha az ösztöndíjas hallgató a szolgálati kötelmekkel összefüggő balesete
miatt keresőképtelenné válik, a jogviszonyának megszűnését követő naptári naptól a
keresőképtelensége megszűnéséig baleseti táppénzre jogosult.
(2)	Aki ugyanarra az időre táppénzpótló segélyre és baleseti táppénzre is jogosult,
annak a kedvezőbb ellátást kell folyósítani.
10
A baleseti járadék
41/K. § A baleseti járadék a jogosultat az ösztöndíjas hallgatói jogviszonya alatt is
megilleti.
A baleseti rokkantsági nyugdíj
41/L. § (1) Baleseti rokkantsági nyugdíj jár annak, aki túlnyomóan a szolgálati
kötelmek teljesítésével összefüggő balesete következtében munkaképességét legalább 67%-
ban elvesztette.
(2) A baleseti rokkantsági nyugdíjra jogosultat a szolgálati kötelmek teljesítésének
ideje alatt 4. fokozatú baleseti járadék illeti meg.
A hozzátartozói baleseti nyugellátás
41/M. § Az ösztöndíjas hallgató halála esetén hátramaradt hozzátartozói baleseti
özvegyi nyugdíjra, árvaellátásra, illetve szülői nyugdíjra jogosultak, ha
a)	a halál a szolgálati kötelmekkel összefüggő baleset miatt következett be, vagy
b)	az ösztöndíjas hallgató baleseti rokkantsági nyugdíjban részesült, vagy arra jogosult lett
volna.
A hősi halott hozzátartozóinak ellátásai
41/N. § (1) Az ösztöndíjas hallgatói jogviszony ideje alatt elhunytat a honvédelmi
miniszter hősi halottá nyilváníthatja, ha életét a szolgálati kötelezettség teljesítése során vagy
azzal összefüggésben áldozta fel.
(2)	A hősi halott özvegyének járó özvegyi nyugdíj annak a nyugdíjnak a 70%-a, amely
a házastársat a II. rokkantsági csoportban járó baleseti rokkantsági nyugdíj címén megilleti,
illetve megillette volna.
(3)	A (2) bekezdés alapján baleseti özvegyi nyugdíjat az özvegynek akkor lehet
megállapítani, ha a házastársával - annak haláláig - együtt élt.
41/O. § (1) A hősi halott árvájának az árvaellátást akkor is a 41/M. §-ban
meghatározott özvegyi nyugdíj alapulvételével kell megállapítani, ha az özvegy nem kap
nyugdíjat, vagy nem a 41/M. § szerint részesül özvegyi nyugdíjban.
(2)	A hősi halott szülőjének járó szülői nyugdíj összege azonos annak az özvegyi
nyugdíjnak az összegével, amely a hősi halott özvegyét megilleti, vagy megilletné.
(3)	A hősi halott hozzátartozóinak járó baleseti nyugellátások együttes összege nem
haladhatja meg annak az özvegyi nyugdíjnak a két és félszeresét, amely az együtt élő
házastársát megilleti, illetőleg megilletné.
A rokkantsági nyugdíj
41/P. § (1) Rokkantsági nyugdíjra jogosult, akinek az ösztöndíjas hallgatói
jogviszonyát a katonai kötelmekkel össze nem függő egészségi ok miatt szüntették meg, ha
munkaképességét legkésőbb a jogviszony megszűnését követő 2 éven belül legalább 67%-ban
elvesztette, és a rokkantsági nyugdíjhoz a korkedvezményes munkakörben dolgozókra előírt
szolgálati időt megszerezte.
(2) Az (1) bekezdésben említett ok miatt megszűnt jogviszonyú ösztöndíjas
hallgató 22 éves kora előtt szolgálati időre tekintet nélkül jogosult rokkantsági nyugdíjra.
A hozzátartozói nyugellátások
41/R. § (1) A hozzátartozói nyugellátás e törvény szerint akkor jár, ha:
11
a)	az ösztöndíjas hallgató e jogviszonya alatt a szolgálati kötelmekkel össze nem függő ok
miatt meghalt, vagy az ösztöndíjas hallgatót a szolgálati kötelmekkel össze nem függő
egészségi ok miatt szerelték le, és az ezt követő 2 éven belül halt meg, és
b)	az ösztöndíjas hallgató a 41/P. §-ban előírt szolgálati időt megszerezte, vagy 22 éves
kora előtt halt meg.
(2) Ha az ösztöndíjas hallgató jogviszonyának a szolgálati kötelmekkel össze nem
függő megbetegedés miatt történt megszűnése után táppénzben, illetőleg táppénzpótló
segélyben részesült, a 41/P. §-ban említett 2 évet a segélyezés megszűnését követő naptól kell
számítani.”
23.	§
A Hft. 50. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„50. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben részletesen szabályozza a
katonai oktatási intézmények tényleges katonai állományú hallgatói és hozzátartozóik
járandóságaival és szociális érdekeinek védelmével kapcsolatos részletes jogosultsági és
folyósítási szabályokat.
(2) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben szabályozza:
a)	a tanszertámogatás mértékét, az ösztöndíjas hallgató ingyenes természetbeni ellátásának
szabályait,
b)	a térítés ellenében igénybe vehető élelmezési és ruházati ellátás körét és mértékét,
c)	az illetményfolyósítás részletes szabályait,
d)	a képzési költség visszatérítésének részletes szabályait.”
24.	§
(1)	A Hft. mellékletének I. (Havi alapilletmény) cím szerinti táblázata helyébe az
alábbi táblázat lép:
Szemeszter	Szorzószám
Katonai alapfelkészítés	0,25
I;	0,25
II;	0,26
III;	0,27
IV;	0,28
V;	0,29
VI;	0,30
VII;	0,31
VIII;	0,32
IX;	0,33
X;	0,34
(2) A Hft. melléklete az alábbi új IV. címmel egészül ki:
„IV. Ejtőernyős ugrási pótlék
Ejtőernyős ugrási pótlék jár annak a hallgatónak, akinek az ejtőernyős ugrások
végrehajtása tanulmányokkal együtt járó kötelezettsége. A pótlék mértéke ugrásonként az
illetményalap 2-5%-a”
12
25. §
(1)	Ez a törvény 2005. szeptember 1-jén lép hatályba, ezzel egyidejűleg a Hft. 6. § (3)
bekezdésében az „a Hszt. alapján” szövegrész, 11. § (1) bekezdésében az „, illetve a
miniszterelnöknek az egyetemi és főiskolai tanárok közül a főiskolai főigazgató” szövegrész,
11. § (4) bekezdésében az „és a főiskolai főigazgató” szövegrész, valamint a Hft. 38. §-a, 39.
§-a, 40. §-a és 41. §-a hatályát veszti.
(2)	A hatálybalépéssel egyidejűleg a Hft. 5. § (1) és (3) bekezdésében az „a
művelődési és közoktatási” szövegrész helyébe az „az oktatási” szövegrész, 30. §-ának (1)
bekezdésében a „kiképzés” szó helyébe az „alapfelkészítés” szövegrész, 5. § (1) és (3)
bekezdésében, 11. § (1) és (3) bekezdésében, valamint 12. § (3) bekezdésében az „intézményi
tanács” szövegrész helyébe a „szenátus” kifejezés lép.
13
INDOKOLÁS
a katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak és
hallgatóinak jogállásáról szóló 1996. évi XLV. törvény módosításáról szóló
törvényjavaslathoz
Általános indokolás
A katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak és
hallgatóinak jogállásáról szóló 1996. évi XLV. törvény (a továbbiakban: Hft.) 1996.
szeptember 1-jén lépett hatályba és elfogadása óta több alkalommal módosult.
A Hft. tartalmi szempontból két törvényhez kapcsolódik meghatározó módon, a
felsőoktatásról, illetve a honvédelemről szóló törvényhez. A felsőoktatásról szóló 1993. évi
LXXX. törvényt felváltó új felsőoktatási törvény országgyűlési tárgyalása folyamatban van, a
honvédelem vonatkozásában pedig az 1993. évi CX. törvényt kiváltotta a honvédelemről és a
Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. törvény (Hvt.), amely 2005. január 1-jén lépett
hatályba.
Az új Hvt., valamint az új felsőoktatási törvény tervezete tartalmazza azokat a
módosításokat, amelyek a Hft. szövegszerű utalásait érintik. Az időközi szabályozásokra
tekintettel ugyanakkor szükségessé vált a Hft. olyan rendelkezéseinek korrekciója is, ahol a
közvetlen törvényi hivatkozás helyett a más törvények által használt fogalmak megfelelő
alkalmazására és beépítésére van szükség.
Ennek során a törvényjavaslat pontosítja a hallgatói, oktatói és vezetői kategóriákat,
figyelemmel a tényleges katonai állományba tartozásra is, illetve a katonai felsőoktatás
esetében új tartalmú szabályozásokra tesz javaslatot.
Ez utóbbi változtatás indoka kettős: a 2005-2006. tanévre szóló felsőoktatási
tájékoztató már az új képzési rendszerhez igazodva utalt a katonai alapfelkészítő félévre,
amelyért kreditpont nem jár ugyan, azonban a katonatiszti képzés nem nélkülözhető,
gyakorlatilag a megszűnt sorkatonai felkészítést magasabb szinten kiváltó eleme.
A Hft.-ben meg kellett ugyanakkor jeleníteni a tényleges katonai állományba tartozó
ösztöndíjas hallgatók szociális járandóságait, mivel azokat a korábbi hadköteles szabályokra
utalással a honvédelemről szóló 1993. évi CX. törvény végrehajtásáról szóló 178/1993. (XII.
27.) Korm. rendelet határozta meg, és e szabályozás háttérjoga 2005. január 1-jétől kikerült a
jogrendszerből.
Ugyancsak a hadköteles katonákra vonatkozó szabályok hatályon kívül kerülése tette
szükségessé a katonai szakképzésben részt vevő hallgatók jogállási keretszabályainak
megteremtését, mivel a katonai felsőoktatási intézményben (Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi
Egyetem), valamint a középfokú katonai szakképzésben tanulmányokat folytatók a Hvt. 80. §
(1)	bekezdés d) és e) pontja alapján a tényleges katonai állományba tartoznak.
14
Részletes indokolás
Az 1. és 11. §-hoz
A szövegpontosító módosítások egyértelműsítik, hogy a tiszti képzettség megszerzését
követően az ösztöndíjas hallgatók nem feltétlenül hivatásos állományba kerülnek. Megjelenik
emellett a szerződéses tiszti állományba kerülés, vagy a polgári végzettséggel honvédelmi
vagy rendvédelmi területen tevékenységet folytatók képzésének lehetősége is.
A 2. §-hoz
A Hft. 1. §-ának módosítása és kiegészítése a képzési típusok megjelenítését az új
felsőoktatási törvényhez igazítja, illetve a törvény megfelelő alkalmazásának körébe vonja a
katonai szakképzésben a Hvt. 80. §-a alapján tényleges állományú katonaként részt vevő
hallgatókat is.
A 3. §-hoz
A javaslat a Hft. 2. §-a szerinti fogalommeghatározásokat pontosítja: megjeleníti a
rendvédelmi szervek új fogalmát, beleértve az egységes katasztrófavédelmi szervezet
szerepeltetését is, egyértelműsíti a Rendőrtiszti Főiskola elnevezését, valamint az új
felsőoktatási törvénynek megfelelően pontosítja a felsőoktatási intézmények vezetőinek körét.
Ennek során a főigazgatói szintű beosztások megszűnnek, megjelenik viszont a kollégiumi
igazgatói beosztás.
A 4. és 5. §-hoz
A Hft. 4. és 10/A. §-ának módosítása a vezetői, valamint tanári pályázatok kiírásának
rendjét, illetve a pályázat közzétételének helyét pontosítja.
A 6. §-hoz
A javaslat 3. §-ához kapcsolódva a Hft. 12. §-ának módosítása az új felsőoktatási
törvény szerinti vezetői megbízások kinevezési szabályait, illetve az ilyen feladatokkal
megbízható személyek körét pontosítja.
A 7. §-hoz
A javaslat a hallgatói kategóriák közül az ösztöndíjas hallgató, valamint a kettős
jogállású hallgató fogalmát pontosítja. Az előbbi kiegészítése során egyértelművé válik, hogy
a Magyar Honvédséggel ösztöndíjszerződést kötő személy tényleges katonai állományba
kerül, illetve beépül a Hft.-be az új Hvt.-re utalás. A módosítás ezen túl lehetővé teszi, hogy a
szerződéses állomány tagjai is a hivatásos állomány tagjaival azonos módon, kettős jogállású
hallgatóként vegyenek részt a katonai vagy rendvédelmi képzésben.
A 8. §-hoz
A Hft. javaslat szerinti módosítása egyértelműsíti, hogy a hallgatói jogviszony
megszűnésének privilegizált szabálya csak akkor kapcsolódik a felsőfokú végzettséget
tanúsító oklevél kiállításának dátumához, ha a diploma kiadását a szükséges nyelvvizsga
hiánya nem akadályozza.
A 9. §-hoz
A Hft. javasolt 22. § (2) bekezdése az ösztöndíjas hallgatók esetében utaló szabályként
a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996 évi
XLIII. törvényt, illetve a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak
15
jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvényt, mint privilegizált kártérítési szabályt rendeli
alkalmazni, abban az esetben, ha az ösztöndíjas hallgató szenved a katonai vagy rendvédelmi
felsőoktatási intézményben kárt.
A 10., 12. és 14-16. §-hoz
A javaslat e részei a katonatiszti felkészítés rendjébe a katonai alapfelkészítés céljára
felhasznált, kreditpontszerzést nem biztosító, azonban a további képzésben való ösztöndíjas
hallgatói részvétel feltételéül szolgáló képzési időszakot iktatják be.
Ezen időszakban a hallgató szolgálati feladatokra igénybe vehető, a törvényjavaslat
szövege szerinti esküt tesz, illetve jogai a tantermi képzéstől eltérően alakulnak. Abban az
esetben, ha az ösztöndíjas hallgató az ezen időszakra meghatározott katonai jellegű
követelményeknek nem tesz eleget, szerződése felbonthatóvá válik, és a továbbiakban csak
államilag támogatott képzésben, polgári hallgatóként vehet részt.
A 13.§-hoz
A Hft. 26. §-ának javasolt kiegészítése az ösztöndíjas hallgatók, mint tényleges
állományú katonák intézményelhagyási szabályainak meghatározását, e szabadság
korlátozását az intézményi Szabályzatba utalja.
A 17-18. §-hoz
A Hft. 31. §-ának javasolt módosítása teszi lehetővé az ösztöndíjas hallgatói szerződés
egyoldalú felbontását, ha a szerződésben foglalt valamely lényeges elvárást a hallgató nem
teljesíti. Az ösztöndíjas jogviszony megszűnése ugyanakkor nem eredményezi automatikusan
a hallgatói státus megszűnését is, mivel a további tanulmányokra polgári hallgatóként,
államilag támogatott képzésben van lehetőség. Ugyanígy folytathatja tanulmányait a volt
kettős jogállású hallgató is, ha hivatásos vagy szerződéses jogviszonya megszűnt.
A 19-21. §-hoz
A katonai felsőoktatási intézmények hallgatóira vonatkozó juttatásokat és térítési
díjakat meghatározó fejezet módosítása az új felsőoktatási törvényben részletezett térítési
díjak, illetve költségtérítéshez kötött ellátások részletezése miatt vált szükségessé. A fejezet a
térítési díjak körében preferálja az ösztöndíjas hallgatókat, mivel az ösztöndíjként számukra
biztosított illetmény mértéke jelentősen kisebb, mint az ugyancsak tényleges állományba
tartozó kettős jogállású hallgatók illetménye. Egyes természetbeni ellátásokra ugyanakkor a
kettős jogállású hallgatók is térítési díj fizetése nélkül jogosultak. Az államilag támogatott
képzésben polgári hallgatóként résztvevők esetében a felsőoktatási törvény általános
térítésidíj-fizetési szabályai az irányadóak.
A 22. §-hoz
A Hft. katonai felsőoktatási intézmények ösztöndíjas hallgatóira vonatkozó IV/A.
Fejezetének megalkotását a honvédelemről szóló 1993. évi CX. törvény VII. fejezetének,
valamint végrehajtási rendeletének hatályon kívül helyezése tette szükségessé. A korábbi
szabályozási rendszerben - a kormányrendelet utaló szabálya szerint - a hallgatók is a
hadkötelesek szociális ellátásaira voltak néhány kivételtől eltekintve jogosultak.
A javaslat szerint a katonai felsőoktatási intézmény valamennyi ösztöndíjas hallgatója,
beleértve az itt tanulmányokat folytató leendő határőröket is, a felülvizsgált körbe tartozó
sajátos járandóságokra és szociális ellátásokra jogosult.
Ennek körében a javaslat meghatározza az ösztöndíjas hallgatók részére folyósítandó
illetményt és részelemeit, védelmet biztosít a megváltozott munkaképességűek részére,
16
térítéseket és - az egészségbiztosítási valamint társadalombiztosítási nyugdíj szabályokhoz
kapcsolódva - szociális ellátásokat határoz meg. A szabályozás célja, hogy a képzés
gyakorlati időszakában veszélyes körülmények között szolgálatot teljesítő hallgatók ne
kerüljenek a velük együtt tevékenykedő hivatásos vagy szerződéses állományhoz képest
hátrányosabb helyzetbe.
Az ellátások közül kiemelendő a családi segély, amelynek a javaslatban található
jogosultsági és mértékrendelkezéseit a kapcsolódó végrehajtási kormányrendelet részletezi. A
javaslat - ezen túl - az ösztöndíjas hallgatók egészségbiztosítási, baleseti ellátásait, valamint a
hallgató jogán biztosított hozzátartozói ellátásokat részletezi, háttérjogként a
társadalombiztosítási nyugellátásról szóló, valamint a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól
szóló törvényeket és végrehajtási jogszabályaikat alkalmazva.
A 23. §-hoz
A törvényjavaslat kormányrendeleti felhatalmazást ad a katonai oktatási intézmények
tényleges állományú hallgatói vonatkozásában a IV/A. Fejezetben meghatározott szociális
érdekvédelmi szabályok részletezésében. A felhatalmazás szabályozási körébe tehát a katonai
felsőoktatási intézmények hallgatói mellett a szakképzésben résztvevők is beletartoznak.
A 24. §-hoz
A Hft. mellékletének módosítása az ösztöndíjas hallgatók illetményének kiszámítási
rendjébe beépíti a katonai alapfelkészítés időszakát, illetve a korábban tanévenként
meghatározott mértékeket tanulmányi félévenként (szemeszterenként) pontosítja. A javaslat
ezen túl meghatározza az ejtőernyős ugrási pótlék alapvető szabályait is.
A 25. §-hoz
A javaslat e része a hatályba léptető és módosuló rendelkezéseket tartalmazza. Ez
utóbbiak indoka az új felsőoktatási törvény, illetve az új képzési rend terminológiájának
megjelenítése.