﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/16401. számú
törvényjavaslat
egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról
Előadó:
Dr. Veres János
pénzügyminiszter
Budapest, 2005. június
2
2005. évi ... törvény
egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról
ELSŐ RÉSZ
A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓT ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK
I.	Fejezet
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása
1.	§ A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja
tv.) 3. §-ának 72. pontja a következő q) alponttal egészül ki:
/E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:/
/Adóterhet nem viselő járandóság:/
,,q) a magánszemély által külön jogszabály szerint felszolgálási díj címen megszerzett
bevétel.”
2.	§ Az Szja tv. 12/A. §-a (4) bekezdésének n) pontja a következő nd) alponttal egészül
ki:
/A magánszemély - a (2)-(3) bekezdésben foglaltaktól függetlenül - nem tehet az (1)
bekezdés szerint nyilatkozatot, ha/
/adókedvezményt kíván érvényesíteni/
„nd) alkalmi foglalkoztatás kedvezménye,”
3.	§ Az Szja tv. 25. §-ának (1) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„Nem minősül nem önálló tevékenységből származó bevételnek a magánszemély által a
külön jogszabály szerint felszolgálási díj címen megszerzett bevétel.”
4.	§ Az Szja tv. a következő 43. §-sal és a § előtti címmel egészül ki:
„Az alkalmi foglalkoztatás kedvezménye
43. § Az összevont adóalap adóját csökkenti a munkavállaló - külön törvény
rendelkezései szerinti - alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatása esetén a
foglalkoztató magánszemély nevére szóló számviteli elszámolásra alkalmas bizonylattal
igazolt - az alkalmi munkavállalói könyvben érvényesített, az előírt nyilvántartásban
feltüntetett - közteherjegy értékének 75 százaléka, feltéve, hogy az alkalmi foglalkoztatás
nem a foglalkoztató magánszemély önálló tevékenységéből származó bevételének
megszerzése érdekében történt.”
5.	§ Az Szja tv. 3., 5. és 11. számú melléklete az e törvény 1-3. számú melléklete szerint
módosul.
3
MÁSODIK RÉSZ
A HELYI ADÓKAT ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK
II.	Fejezet
A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény és az adókról, járulékokról szóló törvények
módosításáról szóló 2005. évi XXVI. törvény módosítása
6.	§ A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 52. §-a 22.
pontjának a) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/E törvény alkalmazásában:/
/22. nettó árbevétel:/
„a) a számviteli törvényben meghatározott értékesítés nettó árbevétele (egyszeres
könyvvitelt vezető vállalkozó esetében: a pénzügyileg rendezett nettó árbevétel és a nem
pénzben kiegyenlített értékesítés nettó árbevételének együttes összege), növelve a befektetett
pénzügyi eszközök után kapott (járó) kamatok, valamint az egyéb kapott (járó) kamatok és
kamatjellegű bevételek üzleti évben kimutatott összegének 50%-ával, csökkentve a jövedéki
adó fizetésére kötelezett vállalkozó esetében az adóhatósággal elszámolt - az egyéb
szolgáltatások értékeként, illetve az egyéb ráfordítások között kimutatott - jövedéki adó
összegével, továbbá az egyéb ráfordítások között kimutatott, az adóhatósággal elszámolt
regisztrációs adó, energiaadó összegével, feltéve ha az így elszámolt regisztrációs adó,
energiaadó összege az értékesítés nettó árbevételét növelte, valamint a külön jogszabály
szerinti felszolgálási díj árbevételként elszámolt összegével, a b)-j) alpontokban foglalt
eltérésekkel,”
7.	§ A Htv. 52. §-a 22. pontjának a) alpontja helyébe 2006. január 1-jétől a következő
rendelkezés lép:
/E törvény alkalmazásában:/
/22. nettó árbevétel:/
„a) a számviteli törvényben meghatározott értékesítés nettó árbevétele (egyszeres
könyvvitelt vezető vállalkozó esetében: a pénzügyileg rendezett nettó árbevétel és a nem
pénzben kiegyenlített értékesítés nettó árbevételének együttes összege), csökkentve a
társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti jogdíjból származó, árbevételként
elszámolt ellenértékkel, a jövedéki adó fizetésére kötelezett vállalkozó esetében az
adóhatósággal elszámolt - az egyéb szolgáltatások értékeként, illetve az egyéb ráfordítások
között kimutatott - jövedéki adó összegével, továbbá az egyéb ráfordítások között kimutatott,
az adóhatósággal elszámolt regisztrációs adó, energiaadó összegével, feltéve ha az így
elszámolt regisztrációs adó, energiaadó összege az értékesítés nettó árbevételét növelte,
valamint a külön jogszabály szerinti felszolgálási díj árbevételként elszámolt összegével, a
b)-j) alpontokban foglalt eltérésekkel,”
4
HARMADIK RÉSZ
AZ ÁRTÖRVÉNYT ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK
III.	Fejezet
Az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény módosítása
8.	§ Az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény (a továbbiakban:
Átv.) 7. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Felhatalmazást kap a vendéglátásért felelős miniszter, hogy a felszolgálási díj
alkalmazásának és felhasználásának szabályait jogszabályban megállapítsa.”
9.	§ Az Átv. mellékletének B.) Szolgáltatások fejezete a következőkkel egészül ki:
„55.30.11.0	A	vendéglátásban	gazdasági és
55.30.12.0	felszámított felszolgálási	közlekedési miniszter”
55.40.10.0	díj felső mértékének
meghatározása
NEGYEDIK RÉSZ
AZ ÁLTALÁNOS FORGALMI ADÓT, A REGISZTRÁCIÓS ADÓT ÉS A FOGYASZTÓI
ÁRKIEGÉSZÍTÉSEKET ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK
IV Fejezet
Az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV törvény módosítása
10.	§ (1) Az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban:
áfa-törvény) 13. § (1) bekezdése 16. pontjának q) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/16. számla: adóigazgatási azonosításra alkalmas bármely olyan papír alapú, vagy a
vevővel történt megállapodás alapján - külön jogszabály által meghatározottak szerint -
elektronikus úton kibocsátott bizonylat, amely legalább a következő adatokat tartalmazza:/
„q) a 29. §, a 29/A-29/B. §, a 30. § (1) bekezdése alá eső termékértékesítések,
szolgáltatásnyújtások esetén erre a tényre, valamint a XI. fejezet szerinti alanyi adómentesség,
a XV-XVI. fejezet szerinti különös adózási szabályok alkalmazása esetén ezen adózási módra
történő hivatkozás.”
(2)	Az áfa-törvény 13. § (1) bekezdése 17. pontjának m) pontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
/17. egyszerűsített számla: adóigazgatási azonosításra alkalmas bármely olyan papír
alapú, vagy a vevővel történt megállapodás alapján - külön jogszabály által meghatározottak
szerint - elektronikus úton kibocsátott bizonylat, amely legalább a következő adatokat
tartalmazza:/
„m) a 29. §, a 29/A-29/B. §, a 30. § (1) bekezdése alá eső termékértékesítések,
szolgáltatásnyújtások esetén erre a tényre, valamint a XI. fejezet szerinti alanyi adómentesség,
a XV-XVI. fejezet szerinti különös adózási szabályok alkalmazása esetén ezen adózási módra
történő hivatkozás.”
5
V.	Fejezet
A regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. törvény módosítása
11.	§ A regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. törvény (továbbiakban: Rega-tv) 3. §-
ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Adófizetési kötelezettséget keletkeztet a forgalomba helyezés akkor, ha az (1)
bekezdés a)-c) pontja szerinti tényállás és a forgalomba helyezés egymástól időben elválik, de
ugyanannál a személynél merül fel.”
VI.	Fejezet
A fogyasztói árkiegészítésről szóló 2003. évi LXXXVII. törvény módosítása
12.	§ A fogyasztói árkiegészítésről szóló 2003. évi LXXXVII. törvény (továbbiakban:
Fát.) 6. §-ának b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/6. § Az árkiegészítés alapja/
„b) az életkoruk alapján ingyenes utazásra jogosult magyar állampolgárok és az Európai
Unió más tagállamának állampolgárai, a szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001.
évi LXII. törvény hatálya alá tartozó személyek, valamint az országgyűlési és az EU
parlamenti képviselők ingyenes utazásához kapcsolódva a belföldi vasúti, a távolsági
menetrend szerinti autóbusz-közlekedés általános forgalmi adót is tartalmazó díjbevétele,
valamint,”
ÖTÖDIK RÉSZ
A JÖVEDÉKI ADÓT ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK
VII.	Fejezet
A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003.
évi CXXVII. törvény módosítása
13.	§ A Jöt. 103. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az 52. § (1) bekezdése szerinti ásványolajtermékkel - kivéve az egyéb ellenőrzött
ásványolajat 1 liter vagy annál kisebb kiszerelésben, illetve a 25 kilogramm vagy annál kisebb
kiszerelésű palackba töltött cseppfolyósított szénhidrogént - és az egyéb jövedéki termékkel,
valamint az 50. § (4) bekezdése szerinti megfigyelt termékkel (e fejezet alkalmazásában a
továbbiakban az előbbiekkel együtt: jövedéki termék) szabadforgalomban kereskedni, e
jövedéki termékeket exportálni és importálni, szabadforgalomba bocsátott jövedéki terméket
(ideértve a megfigyelt terméket is) a Közösségen belüli forgalomban értékesíteni vagy onnan
beszerezni csak az e törvényben meghatározott engedéllyel lehet.”
6
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
14.	§ (1) E törvény - a (2)-(3) bekezdésben foglaltak figyelembe vételével és a 15-19. §
szerinti eltéréssel - 2005. augusztus 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépést
követően megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.
(2)	E törvénynek az Szja tv. 43. §-át megállapító rendelkezésével szabályozott
adókedvezményt a hatálybalépés időpontjától vásárolt és érvényesített közteherjegy után lehet
igénybe venni.
(3)	E törvénynek az Szja tv. 3. számú melléklete I. Jellemzően előforduló költségek
fejezetének 3. pontját, továbbá az Szja tv. 11. számú melléklete I. Jellemzően előforduló
költségek fejezetének 3. pontját megállapító rendelkezései a hatálybalépést megelőző bármely
időszak költségelszámolására is alkalmazhatók.
15.	§ E törvénynek az Szja tv. 3. §-a 72. pontjának q) alpontját megállapító, valamint az
Szja tv. 25. §-a (1) bekezdését kiegészítő rendelkezései 2005. október 1-jén lépnek hatályba,
előírásaikat az ettől az időponttól megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre
kell alkalmazni.
16.	§ (1) E törvénynek a Htv. 52. §-a 22. pontjának a) alpontját módosító 6. §-a 2005.
október 1-jén lép hatályba. E törvénynek a Htv. 52. §-a 22. pontjának a) alpontját módosító 7.
§-a és a jelen § (2) bekezdése 2006. január 1-jén lép hatályba.
(2)	Az adókról, járulékokról szóló törvények módosításáról szóló 2005. évi XXVI.
törvény 25. §-a nem lép hatályba.
(3)	E törvény 6. §-a 2006. január 1-jén hatályát veszti.
17.	§ E törvénynek az Átv-t módosító rendelkezései 2005. október 1-jén lépnek hatályba.
18.	§ E törvénynek az áfa-törvényt módosító rendelkezései 2005. október 1-jén lépnek
hatályba.
19.	§ E törvénynek a Jöt. 103. §-ának (1) bekezdését megállapító rendelkezése a
kihirdetés napján lép hatályba.


1.	számú melléklet a 2005. évi ... törvényhez
Az Szja tv. 3. számú mellékletének I. Jellemzően előforduló költségek fejezetének 3.
pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„3. az önálló tevékenységet végző magánszeméllyel munkaviszonyban álló magánszemély
(a továbbiakban: alkalmazott)
a)	részére kifizetett bér és annak közterhei,
b)	külön törvény rendelkezései szerinti alkalmi munkavállalói könyvvel történő
foglalkoztatása esetén a kifizetett munkadíj(ak) és a foglalkoztató magánszemély nevére szóló
számviteli elszámolásra alkalmas bizonylattal igazolt - az alkalmi munkavállalói könyvben
érvényesített, az előírt nyilvántartásban feltüntetett - érvényesített közteherjegyek értékének
összege,
c)	javára megítélt és kifizetett baleseti kártérítés,
d)	részére a jogszabály, illetőleg a kollektív szerződés, vagy a munkaszerződés alapján
járó, a munkáltatót kötelezően terhelő juttatás, kifizetés;”
8
2.	számú melléklet a 2005. évi ... törvényhez
Az Szja tv. 5. számú mellékletének II. Részletező nyilvántartások fejezete a következő 11.
ponttal egészül ki:
„11. Alkalmi foglalkoztatás nyilvántartása
A magánszemélynek munkavállaló - külön törvény rendelkezései szerinti - alkalmi
munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatása esetén a külön törvény szerinti nyilvántartást
munkavállalónkénti bontásban úgy kell vezetnie, hogy az legalább a következő adatokat
tartalmazza:
-	a munkavállaló természetes azonosító adatait és adóazonosító jelét,
-	az alkalmi munkavállalói könyv sorszámát,
-	a kifizetett munkadíjat,
-	az alkalmi munkavállalói könyvben érvényesített közteherjegy(ek) értékét,
-	a munkavállaló aláírását.”
9
3. számú melléklet a 2005. évi ... törvényhez
Az Szja tv. 11. számú melléklete I. Jellemzően előforduló költségek fejezetének 3. pontja
helyébe a következő rendelkezés lép:
„3. az egyéni vállalkozóval munkaviszonyban álló magánszemély (a továbbiakban:
alkalmazott)
a)	részére kifizetett bér és annak közterhei,
b)	külön törvény rendelkezései szerinti alkalmi munkavállalói könyvvel történő
foglalkoztatása esetén a kifizetett munkadíj (ak) és a foglalkoztató egyéni vállalkozó nevére
szóló számviteli elszámolásra alkalmas bizonylattal igazolt - az alkalmi munkavállalói
könyvben érvényesített, az előírt nyilvántartásban feltüntetett - érvényesített közteherjegyek
értékének összege,
c)	részére jogszabály, illetőleg a kollektív szerződés vagy a munkaszerződés alapján járó, a
munkáltatót kötelezően terhelő juttatás, kifizetés,
d)	magán-nyugdíjpénztári tagdíjának egyoldalú kötelezettségvállalás alapján történő
kiegészítése;
valamint más magánszemély javára megállapodás alapján nyugellátásra jogosító szolgálati
idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából fizetett összeg, magán-
nyugdíjpénztári tagdíj;”

INDOKOLÁS

Egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslathoz
ELSŐ RÉSZ
A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓT ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK
I.	Fejezet
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása
az 1. §-hoz
Az európai gyakorlatnak megfelelően a vendéglátó üzleteknek lehetőségük lesz arra, hogy a
„borravalót” legálisan feltüntessék árlapjaikon és az a vendég által fizetett számlában
elkülönült tételként megjelenítsék. A felszolgálási díj mértékéről, feltüntetéséről és
felszámításának módjáról külön jogszabályok rendelkeznek, mint ahogy a külön jogszabály
mondja ki azt is, hogy a felszolgálási díjat a vendéglátó üzlet tevékenységében közreműködő
magánszemélyek között ki kell osztani. Az előbbiek szerint felszolgálási díj címen a
magánszemély által megszerzett bevétel a Javaslat szerint adóterhet nem viselő járandóságnak
minősül, ami azt jelenti, hogy e bevétel egésze jövedelem és része az összevont adóalapnak,
de az e jövedelemre jutó adótábla szerinti adót nem kell megfizetni.
a 2.§-hoz
Az alkalmi foglalkoztatás kedvezményét a magánszemély az általa vásárolt és érvényesített az
önmaga vezette nyilvántartásban feltüntetett közteherjegy értéke után veheti igénybe. Az
előbbiekből következően nincs olyan kifizető aki (amely) az adóhatósági adómegállapításhoz
kellően megbízható adatot szolgáltathatna e kedvezmény érvényesítése érdekében. A javaslat
az előbbiekre tekintettel nem teszi lehetővé az adóhatóság adatszolgáltatáson alapuló
adómegállapítását, ha a magánszemély az alkalmi foglalkoztatás kedvezményét igénybe
kívánja venni.
a 3.§-hoz
A Javaslat e §-a - összhangban az 1. §-nál ismertetett szabályokkal - pontosítja, hogy a
felszolgálási díj címen megszerzett jövedelem - annak ellenére, hogy azt a vendéglátó
vállalkozás fizeti ki a munkavállalónak - nem minősül nála a nem önálló tevékenységéből
származó bevételének.
a 4. §-hoz
A Javaslat a magánszemélyek közötti jellemzően alkalmi, rövid időtartamú foglalkoztatási
jogviszony legalizálása, ösztönzése érdekében új adókedvezményt iktat a személyi
jövedelemadó törvény szabályrendszerébe. Ha a magánszemély alkalmi munkavállalói
könyvvel foglalkoztat munkavállalót, a munkadíja után érvényesített közteherjegy értékének
75 százalékát adókedvezményként veheti igénybe, feltéve, hogy az alkalmi foglakoztatás nem
a magánszemély önálló tevékenységéből származó bevétele megszerzése érdekében történt.
(Az önálló - közte az egyéni vállalkozói - tevékenységből származó bevétel megszerzése
érdekében történő foglalkoztatás esetén a munkadíj és a közteherjegy értéke - mint az 1-
3.	számú melléklethez fűzött indokolásból is kitűnik - a tevékenység elismert költsége.)
a 5. §-hoz
Az Szja tv. 3.,5. és 11. számú melléklete a Javaslat 1-3. számú mellélete szerint módosul.
11
MÁSODIK RÉSZ
A HELYI ADÓKAT ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK
II.	Fejezet
A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény és az adókról, járulékokról szóló törvények
módosításáról szóló 2005. évi XXVI. törvény módosítása
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Annak érdekében, hogy a felszolgálási díj ne viseljen iparűzési adóterhet szükséges a helyi
adókról szóló 1990. évi C. törvény (Htv.) 2005. október 1-jétől, illetve - a már elfogadott ún.
adókról és járulékokról szóló törvények módosításáról szóló 2005. évi XXVI. törvény 25. §-
ának megfelelően - 2006. január 1-jétől hatályba lépő módosítása.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
a 6. §-hoz
A Javaslat a Htv. nettó árbevétel-fogalma módosításával biztosítja, hogy a 2005. október 1-
jétől a külön jogszabály szerint felszámítható - árbevételként elszámolandó - felszolgálási
díjat ne terhelje iparűzési adó, azzal, hogy azt kiemeli a nettó árbevételből.
a 7. §-hoz
Annak érdekében, hogy a felszolgálási díj 2006. január 1-jétől se viseljen iparűzési adóterhet
a Javaslat a 2006. január 1-jei hatályba lépéssel már elfogadott, adókról és járulékokról szóló
2005. évi XXVI. törvény 25. §-ának megfelelően módosítja a Htv. nettó árbevétel fogalmát.
HARMADIK RÉSZ
AZ ÁRTÖRVÉNYT ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK
III.	Fejezet
az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény módosítása
8-9. §-okhoz
A vendéglátásban elfogadott gyakorlat a borravaló, ugyanakkor az Európai Unió számos
országában a borravaló helyett felszolgálási díjat alkalmaznak, amelynek adótartalma jobban
nyomon követhető. Ezért indokolt az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII.
törvény módosításával ennek legális hazai alkalmazását is lehetővé tenni. Ennek feltételeit
teremti meg a törvénytervezet azzal, hogy a vendéglátásért felelős ágazati minisztert
felhatalmazza a felszolgálási díj alkalmazásának és felhasználásának jogszabályban történő
megállapítására.
Figyelemmel arra, hogy a felszolgálási díj konkrét mértékének meghatározásánál az üzletek
üzemeltetői számára megfelelő mozgásteret célszerű biztosítani, ezért elegendő, ha a törvényi
felhatalmazás csak a felszolgálási díj felső mértékének meghatározására vonatkozik.
12
NEGYEDIK RÉSZ
AZ ÁLTALÁNOS FORGALMI ADÓT, A REGISZTRÁCIÓS ADÓT ÉS A FOGYASZTÓI
ÁRKIEGÉSZÍTÉSEKET ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK
IV.	Fejezet
Az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény módosítása
a 10. §-hoz
Az áfa-törvénynek a számla kötelező adattartalmára vonatkozó hatályos szabályai nem
minden különös adózási módra írnak elő kötelező utalást, ugyanakkor a 77/388/EGK tanácsi
irányelvet a számlázás szabályainak tekintetében módosító 2001/115/EK tanácsi irányelv
értelmében, amennyiben az adózó valamely különös adózási módot alkalmazott az adott
termékértékesítés során, úgy kötelező az értékesítésről kibocsátott számlában erre a tényre
hivatkozni. A Javaslat a számla adattartalmát az irányelvnek megfelelően pontosítja.
V.	Fejezet
A regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. törvény módosítása
a 11. §-hoz
A regisztrációs adóról szóló törvény pontosítása jogtechnikai jellegű, a Javaslat hibás
hivatkozást korrigál.
VI.	Fejezet
A fogyasztói árkiegészítésről szóló 2003. évi LXXXVII. törvény módosítása
a 12. §-hoz
A fogyasztói árkiegészítésről szóló törvény módosítása kapcsán az ingyenes utazásra
jogosultak köre nem változik, a Javaslat a szöveget a sorkatonai szolgálat megszűnése miatt,
valamint az eddig csak a Mellékletben szerepeltetett EU parlamenti képviselői kedvezmények
miatt pontosítja.
ÖTÖDIK RÉSZ
A JÖVEDÉKI ADÓT ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK
VII.	Fejezet
A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló
2003. évi CXXVII. törvény módosítása
a 13. §-hoz
A Javaslat az 1 liternél kisebb kiszerelésben forgalmazott egyéb ellenőrzött
ásványolajtermékeket (például faszéngyújtó, lámpaolaj) kiveszi a jövedéki kereskedelmi
szabályok alól. Így nem kell a nagykereskedelmi beszerzésükhöz, forgalmazásukhoz jövedéki
engedélyt beszerezni. A visszaélés lehetősége ilyen kis kiszerelés esetében nem áll fenn, így
indokolatlan a jövedéki engedély, és különösen az elérhető bevételekkel aránytalan, az
ásványolaj-termékekre előírt 120 M Ft-os jövedéki biztosíték megkövetelése e termékek
forgalmazásához.
13
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
a 14. §-hoz
A Javaslat szerinti rendelkezések 2005. augusztus 1-jén lépnek hatályba, ettől az időponttól
alkalmazandók.
A Javaslat szerint az alkalmi foglalkoztatás új adókedvezményét a 2005. augusztus 1-jét
követően vásárolt, érvényesített közteherjegy után lehet igénybe venni. A Javaslat pontosítja
azt is, hogy az önálló (közte az egyéni vállalkozói) tevékenységből származó bevétel
megszerzése érdekében történő alakalmi foglalkoztatás munkadíja és a közteherjegy értéke
nem csak a hatálybalépést követően, hanem - a kialakult gyakorlatnak megfelelően - a
múltban is a tevékenység elismert költségének minősült.
a 15. §-hoz
A felszolgálási díjra vonatkozó rendelkezések - tekintettel arra, hogy ez a jogalkalmazóktól
(elsősorban azonban nem adózási okokból) hosszabb felkészülést igényel - 2005. október 1-
jén lépnek hatályba.
a 16. §-hoz
A Javaslat a Htv. nettó árbevétel-fogalmának módosítását egyrészt 2005. október 1-jétől,
másrészt a 2006. január 1-jei hatálybalépéssel már elfogadott, adókról és járulékokról szóló
törvények módosításáról szóló 2005. évi XXVI. törvény 25. §-ának megfelelően 2006. január
1-jétől lépteti hatályba, annak érdekében, hogy a felszolgálási díj után sem 2005. október 1-
jétől, sem 2006. január 1-jét követően ne kelljen iparűzési adót fizetni.
Tekintve, hogy a Javaslat 6. §-a a felszolgálási díj nettó árbevételből történő kiemelésétől
eltekintve az adókról és járulékokról szóló törvények módosításáról szóló 2005. évi XXVI.
törvény 25. §-ával azonos módosítást tartalmaz, így a 2005. évi XXVI. törvény 25. §-ának
január 1-jei hatályba lépése feleslegessé válik.
a 17. §-hoz
Az Átv. javaslat szerinti rendelkezése 2005. október 1-jén lépnek hatályba.
a 18. §-hoz
Az áfa-törvény módosítása a számla adattartalmára vonatkozó rendelkezést pontosítja, így
indokolt, hogy a rendelkezés hatálybalépéséig megfelelő felkészülési idő álljon rendelkezésre.
Ennek megfelelően a Javaslat a módosítás 2005. október 1-jei hatálybalépését irányozza elő.
a 19. §-hoz
Az 1 liter vagy annál kisebb kiszerelésben forgalmazott egyéb ásványolajtermékek (például
faszéngyújtó, lámpaolaj) kivétele a jövedéki kereskedelmi szabályok alól a törvény
kihirdetésével egyidejűleg indokolt.
14
MELLÉKLETEK
az 1-3. számú melléklethez
A Javaslat megerősíti, hogy az önálló tevékenységből, egyéni vállalkozói tevékenységből
származó bevétel megszerzése érdekében történő alakalmi foglalkoztatás munkadíja és a
közteherjegy értéke a tevékenység elismert költségének minősül.
Meghatározza továbbá, hogy az alkalmi foglalkoztatás kedvezményének érvényesítéshez
milyen nyilvántartás tartozik a személyi jövedelemadó rendszerében. Ez a nyilvántartás
lényegében azonos az alkalmi munkavállalói könyvről szóló törvény hasonló rendelkezésében
meghatározottal, annyival több azonban, hogy a foglalkoztatott adóazonosító jelének
feltüntetését is előírja.