﻿MAGYAR ORSZÁGGYŰLÉS Alkotmány- és Igazságügyi Bizottsága	

2005. évi... törvény
a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvénynek,
valamint az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló
1997. évi LXVIIL törvénynek az elektronikus bírósági eljárással összefüggő
módosításáról

1.§
A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény
(a továbbiakban: Bjt.) az alábbi 33/A. §-sal egészül ki:
„33/A. § (1) A bíró külön jogszabály rendelkezése alapján minősített vagy
fokozott biztonságú - hivatali - elektronikus aláírásával (a továbbiakban: elektronikus
aláírás) látja el a hatáskörébe tartozó ügyben általa készített elektronikus okiratot.
(2)	A bíró az elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatáshoz a Hivatal által
megjelölt, az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény (a továbbiakban:
Eat.) szerinti elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatást nyújtót (a továbbiakban:
Szolgáltatót) veszi igénybe.
(3)	A bíró az elektronikus aláírásával kapcsolatos szolgáltatás igénybevétele,
fenntartása, illetve megszüntetése során az Eat. rendelkezései szerint jár el. A bíró a
Szolgáltató részére nyújtott tájékoztatással egyidejűleg értesíti a Hivatalt az Eat. 13. §-
ában foglalt tájékoztatási kötelezettségének teljesítéséről.
—	(4) Az aláírás-létrehozó adat elvesztését vagy illetéktelen személy tudomására
jutását a bíró a Hivatalnak is haladéktalanul jelenti, amely értesíti arról a Szolgáltatót.
A Szolgáltató a Hivatal megkeresésére akkor köteles a tanúsítványt haladéktalanul
visszavonni, ha az aláírás-létrehozó adat elvesztéséről vagy illetéktelen személy
tudomására jutásáról szóló bejelentést részére a bíró korábban nem tette meg.
(5)	A Hivatal az elektronikus aláírás hitelesítése céljából kiállított tanúsítvány
visszavonását illetve felfüggesztését a bíró beosztásának megváltozása, szolgálati
viszonyának megszűnése, szünetelése, illetve egyéb ok esetén a Szolgáltatónál
kezdeményezi. A Szolgáltató köteles a Hivatal megkeresésére a tanúsítványt
haladéktalanul visszavonni, illetve felfüggeszteni.
(6)	A bírák elektronikus aláírásával kapcsolatos részletes igazgatási szabályokat
az OIT határozza meg.”
2.§
(1) A Bjt. 100. §-a (2) bekezdésének első mondata helyébe a következő
rendelkezés lép:
3
„(2) A személyi nyilvántartás a kinevezéshez szükséges iratokat, a bíró erkölcsi
bizonyítványát, önéletrajzát, fényképét, az esküokmányt, a személyi adatlapot, a bírói
kinevezéséről, beosztásáról, elektronikus aláírási jogosultságáról, és a vezetői
kinevezéséről szóló okiratokat, a bíró értékeléséről szóló iratot, az elismerésekről és
kitüntetésekről szóló okiratokat, valamint a hatályos fegyelmi büntetésről és a
kártérítésről szóló határozatot tartalmazza.”
(2)	A Bjt. 100. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés
lép:
„(6) A bírónak a személyi nyilvántartásban szereplő adatairól és az iratok
tartalmáról - a bíró nevére, beosztására, szolgálati helyére, továbbá elektronikus
aláírási jogosultságára vonatkozó adat kivételével - csak igazságügyi szerv részére
lehet tájékoztatást adni, illetve a Szolgáltató részére az elektronikus aláírási
jogosultságról vezetett nyilvántartás adataiból az elektronikus aláírással kapcsolatos
szolgáltatás biztosításához az Eat. szerint szükséges mértékben adatot továbbítani.”
3.§
A Bjt. 1. számú mellékletének 5. pontja helyébe a következő rendelkezés
lép:
[A bírák személyi nyilvántartásának adatköre]
„5. A bírói kinevezés időpontja,
-	az erkölcsi bizonyítvány száma és kelte,
-	a szolgálati helyek (időtartam kezdete és vége),
-	beosztások (időtartam kezdete és vége),
-	elektronikus aláírásra jogosultság (időtartam kezdete és vége),
-	vezetői munkakörök (időtartam kezdete és vége),
-	szakterületek (időtartam kezdete és vége),
-	FEOR szám.”
4.§
Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi
LXVIII. törvény (a továbbiakban: lasz.) III. fejezete a 35. §-t követően az alábbi
alcímmel, valamint 35/A. §-sal egészül ki:
„Az elektronikus aláírási jog
35/A. § (1) Az igazságügyi alkalmazott az igazságügyi szerv döntésétől
függően fokozott biztonságú vagy minősített - hivatali - elektronikus aláírásával látja
el a hatáskörébe vagy munkakörébe tartozó ügyben készült elektronikus okiratot. A
4
bíróságokkal létesített igazságügyi szolgálati viszonyban álló igazságügyi
alkalmazottak vonatkozásában az igazságügyi szervet megillető jogokat és terhelő
kötelezettségeket az elektronikus aláírási jogosultsággal kapcsolatos kérdésekben az
OIT Hivatala gyakorolja.
(2)	Az igazságügyi alkalmazott a fokozott biztonságú vagy minősített
elektronikus aláírással (a továbbiakban: elektronikus aláírás) kapcsolatos
szolgáltatáshoz az igazságügyi szerv által megjelölt, az elektronikus aláírásról szóló
2001. évi XXXV. törvény (a továbbiakban: Eat.) szerinti elektronikus aláírással
kapcsolatos szolgáltatást nyújtót (a továbbiakban: Szolgáltatót) veszi igénybe.
(3)	Az igazságügyi alkalmazott az elektronikus aláírásával kapcsolatos
szolgáltatás igénybevétele, fenntartása, illetve megszüntetése során az Eat.
rendelkezései szerint jár el. Az igazságügyi alkalmazott a Szolgáltató részére nyújtott
tájékoztatással egyidejűleg értesíti az igazságügyi szervet az Eat. 13. §-ában foglalt
tájékoztatási kötelezettségének teljesítéséről.
(4)	Az aláírás-létrehozó adat elvesztését vagy illetéktelen személy tudomására
jutását az igazságügyi alkalmazott az igazságügyi szervnek is haladéktalanul jelenti,
amely arról értesíti a Szolgáltatót. A Szolgáltató az igazságügyi szerv megkeresésére
akkor köteles a tanúsítványt haladéktalanul visszavonni, ha az aláírás-létrehozó adat
elvesztéséről vagy illetéktelen személy tudomására jutásáról szóló bejelentést részére
az igazságügyi alkalmazott korábban nem tette meg.
(5)	Az igazságügyi szerv az elektronikus aláírás hitelesítése céljából kiállított
tanúsítvány visszavonását illetve felfüggesztését az igazságügyi alkalmazott
beosztásának megváltozása, szolgálati viszonyának megszűnése, illetve egyéb ok
esetén a Szolgáltatónál kezdeményezi. A Szolgáltató köteles az igazságügyi szerv
megkeresésére a tanúsítványt haladéktalanul visszavonni, illetve felfüggeszteni.
(6)	Az igazságügyi alkalmazottak elektronikus aláírásával kapcsolatos részletes
igazgatási szabályokat az OIT határozza meg.”
5.§
(1) Az lasz. 93. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés
lép:
„(2) A személyi nyilvántartás a kinevezéshez szükséges iratokat, a fényképet és
az esküokmányt, a személyi adatlapot, a kinevezésről, az elektronikus aláírási
jogosultságról, illetve a vezetői megbízásról és az illetmény megállapításáról készült
iratokat, az értékelést, az elismerésekről és a kitüntetésekről szóló okiratokat, a
hatályos fegyelmi büntetésről szóló határozatot, a jogerős kártérítési határozatot,
valamint a kirendelésről, áthelyezésről és a szolgálati viszony megszűnéséről szóló
iratokat tartalmazza. Bírósági titkár esetén a pályaalkalmassági vizsgálatról készült
véleményt a személyi nyilvántartásban kell elhelyezni.”
5
(2) Az lasz. 93. §-ának (4) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:
[(4) Az igazságügyi alkalmazottak személyi nyilvántartásának adatköréből az
OIT Hivatala látja el a központi személyi nyilvántartás feladatait a következő adatokra
vonatkozóan:]
,,i) az elektronikus aláírási jogosultság és típusa.”
6.§
Az lasz. 94. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, a
§ a következő új (4) bekezdéssel egészül ki, és az eredeti (4) bekezdés számozása (5)
bekezdésre változik:
„(3) Az adatok közül az igazságügyi szerv megnevezése, az igazságügyi
alkalmazott neve, munkakörének az elnevezése, valamint elektronikus aláírási
jogosultsága és annak típusa közérdekből nyilvános adatnak minősül, bármely más
adat - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel - nem igazságügyi szerv részére csak a
személyazonosításra alkalmatlan módon adható ki.
(4)	Az igazságügyi szerv - a bíróságokkal létesített igazságügyi szolgálati
viszony esetén az OIT Hivatala - jogosult az elektronikus aláírási jogosultságról
vezetett nyilvántartás adataiból a Szolgáltató részére az elektronikus aláírással
kapcsolatos szolgáltatás biztosításához az Eat. szerint szükséges mértékben adatot
továbbítani.”
7.	§
Az lasz. 2. számú mellékletének 5. pontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
[Az igazságügyi alkalmazottak személyi nyilvántartásának adatköre]
„5. Az igazságügyi szervnél a kinevezés utáni beosztások,
-	a szolgálati helyek (időtartam kezdete és vége),
-	munkakörök (időtartam kezdete és vége),
-	szakterületek (időtartam kezdete és vége),
-	elektronikus aláírási jogosultság (időtartam kezdete és vége, típusa),
-	FEOR-szám.”
8.§
Ez a törvény a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.

ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS

A cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló
1997. évi CXLV. törvény (Ctv.) és a hozzá kapcsolódó törvények 2003. évi átfogó
módosításának (2003. évi LXXXI. törvény) célja elektronikus cégeljárás
bevezetéséhez és a cégiratok elektronikus úton való megismerésének biztosításához
szükséges szabályozás megteremtése volt, ami a gyakorlatban az elektronikus
ügyintézés lehetőségének ügyfelek, cégek irányába történő megnyitását jelentette.
2003. júniusában az európai közösségi jog olyan irányú változásáról született
döntés, amely - egyebek mellett - az informatikai lehetőségek fejlődésével állt
összefüggésben, és egyúttal implementációs kötelezettséget is teremtett Magyarország
számára. A Tanács és az Európai Parlament által elfogadott új irányelv lehetővé teszi
ugyanis a hatálya alá tartozó társaságok (korlátolt felelősségű társaság és
részvénytársaság) számára, hogy cégbejegyzés iránti kérelmüket, illetve az annak
mellékletét képező iratokat - választásuk szerint - elektronikus vagy papíralapú
dokumentum formájában juttathassák el regisztráló hatóságukhoz (a cégbírósághoz). A
tagállamoknak erre tekintettel kötelezővé teszi, hogy az online regisztrációhoz
szükséges jogi és technikai feltételeket biztosítsák, azaz az elektronikus úton érkező
okiratokat elektronikusan tartsák nyilván, és elektronikus úton adjanak ezekről az
okiratokról felvilágosítást. A közösségi norma azt is előíija, hogy a jövőben - tíz évre
visszamenően - azokat az okiratokat is elektronikus formában kell nyilvántartani,
amelyeket a társaság hagyományos formában, papíralapú iratként nyújt be a
cégbírósághoz.
Az irányelv átültetésére született törvénymódosítás rendezi azt az igen fontos
kérdést, hogy az elektronikus ügyintézés során az elektronikusan készített okiratokat
milyen aláírással kell ellátni. E körben a Ctv. módosítás átvette 2001. évi XXXV.
törvény (Eat.) rendszerét, az abban szabályozott - már ma is létező - aláírási formákat
használja, azokon sem elnevezésükben, sem tartalmi követelményeiben nem
változtatva.
Az Eat. alapján a fokozott biztonságú elektronikus aláírás olyan elektronikus
aláírás [azaz az elektronikus dokumentummal összekapcsolt elektronikus adat], amely
alkalmas az aláíró azonosítására, kizárólag hozzá köthető, az ő befolyása alatt áll, és a
dokumentumon tett valamennyi aláírást követő módosítás érzékelhető általa. A
minősített elektronikus aláírás ehhez képest annyival több, hogy biztonságos aláírás-
létrehozó eszközzel hozzák létre, és hitelesítése céljából minősített tanúsítványt
bocsátanak ki.
2005. szeptember 1-ét követően az elektronikus cégbejegyzési
(változásbejegyzési) eljárás során az elektronikus okiratokat minősített elektronikus
aláírással és időbélyegzővel kell ellátni. Az időbélyegző elsődleges funkciója az, hogy
annak alapulvételével megállapítható legyen, hogy az okirat aláírásának időpontjában
a minősített elektronikus aláírás alkalmazására való jogosultság fennállt-e. Fontos az
időbélyegző alkalmazása azért is, mert Ctv. a bejegyzési (változásbejegyzési)
kérelmek benyújtását határidőhöz köti, és a határidő elmulasztásához szankciót fűz.
7
Ugyancsak 2005. szeptember 1-e után a korlátolt felelősségű társaságok és a
részvénytársaságok papír alapú formátumban érkező bejegyzési (változásbejegyzési)
kérelmeit is elektronikus okirattá kell alakítani a cégbíróságokon. Az elektronikus
okirattá történő átalakítás folyamatához szükséges, hogy a cégbíróságok cégirodán
dolgozó nem jogi végzettségű munkatársai fokozott biztonságú aláírási jogosítvánnyal
rendelkezzenek
Mindezek alapján az elektronikus cégeljárás elindításához szükség van arra,
hogy a fenti határidőig mind a bírák, mind az igazságügyi alkalmazottak
rendelkezzenek a munkavégzésükhöz szükséges minősített vagy fokozott biztonságú
aláírást lehetővé tevő, illetve az azokhoz kapcsolódó időbélyegzés szolgáltatással.
Mindkét szolgáltatás nyújtására az Eat. alapján kerül sor, azonban tekintettel arra,
hogy a bírák és az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyban állnak, a
jogállásukról szóló törvények kiegészítése is indokolt az alábbiak szerint.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
az 1. §-hoz
A Javaslat a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII.
törvénynek (Bjt.) a bíró jogairól és kötelezettségeiről rendelkező II. fejezetét egészíti
ki egy új szakasszal, amely az elektronikus aláírással kapcsolatos szabályokat
tartalmazza.
A Javaslat definiálja a bíró hivatali [azaz nem magáncélú] aláírásának fogalmát
azzal, hogy azt a kérdést, hogy a bíró milyen eljárásban milyen dokumentumon milyen
típusú aláírást helyez el, külön jogszabály rendezi. Ilyen külön jogszabály jelenleg a
polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény, amely a közokirati formához
minősített aláírást ír elő, vagy a Ctv., amely alapján szintén minősített aláírással kell
ellátni az elektronikus okiratokat.
A Javaslat az Eat. rendelkezésein alapul, azonban a bírósági eljárás jellegéből,
és a bírák szolgálati viszonyából adódóan néhány ponton kiegészítő szabályozás
megalkotása szükséges. Az Eat. által szabályozott rendszer az elektronikus aláírással
kapcsolatos szolgáltatások esetében a Szolgáltató és az aláíró jogait és kötelezettségeit,
azaz a két szereplő közötti jogviszonyt szabályozza. Ezzel szemben a bírák számára az
elektronikus aláírás szolgáltatást (hivatali elektronikus aláírásukhoz) az Országos
Igazságszolgáltatási Tanács Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) biztosítja,
igénybevétele nem a bíró döntése, hanem - az elektronikus cégeljárás intézése során -
munkaköri kötelezettsége. Ebből következően a bíró csak a Hivatal által kiválasztott
Szolgáltatóval köthet szerződést, és a szolgáltatás felfüggesztése vagy visszavonása
sem lehet a bíró önálló döntése, hanem az szolgálati viszonyával, beosztásával
összefüggő kérdés. Ezt a problémát - az Eat. rendszerét nem érintve - a Javaslat
akként hidalja át, hogy a Hivatal számára is előír adatszolgáltatási kötelezettséget a
8
Szolgáltató részére, amely a Hivatal bejelentése alapján is köteles lesz intézkedni. Ez
az előírás ugyanakkor nem mentesíti a bírót az Eat. 13. §-ában szabályozott, aláírót
terhelő tájékoztatási kötelezettség teljesítése alól, személyazonosító adatainak
megváltozásáról, az aláírás-létrehozó adatnak illetéktelen személy tudomására
jutásáról vagy elvesztéséről, az észlelt rendellenességekről, illetve az általa aláírt
elektronikus dokumentummal kapcsolatos jogvita megindulásáról - az OIT
Hivatalának értesítése mellett - haladéktalanul informálnia kell a Szolgáltatót is. Az
OIT Hivatalának önálló eljárását az indokolja, hogy előfordulhat olyan eset, amikor a
bíró (betegség, szabadság miatt vagy egyéb okból) nincs olyan helyzetben, hogy a
tájékoztatási kötelezettségének haladéktalanul eleget tegyen. Ebben az esetben a
jogbiztonság érdekében feltétlenül szükséges, hogy az esetleges visszaélések
megakadályozása érdekében az OIT Hivatala önállóan is haladéktalanul intézkedni
tudjon az aláírást igazoló tanúsítvány visszavonása iránt.
A Javaslat mindezeken túl felhatalmazást ad a bíróságok központi igazgatását
végző Országos Igazságszolgáltatási Tanácsnak arra, hogy az elektronikus aláírással
kapcsolatos részletes igazgatási szabályokat meghatározza.
a 2-3. §-hoz
A Javaslat kiegészíti a bírák személyi nyilvántartásának adatkörét az
elektronikus aláírási jogosultsággal, amely - a bíró nevéhez, beosztásához és szolgálati
helyéhez hasonlóan - közérdekből nyilvános adatnak minősül. Az elektronikus
aláírással kapcsolatos szolgáltatások [így a hitelesítés-szolgáltatás, az időbélyegzés,
illetve az archiválás] létesítése, fenntartása és megszüntetése érdekében az OIT
Hivatalán belül létre kell hozni az ehhez szükséges adatokból egy, a személyi
nyilvántartás adataitól elkülönült önálló nyilvántartást, melyből a Javaslat
felhatalmazása alapján az OIT Hivatala a Szolgáltató részére adatokat továbbíthat.
a 4. §-hoz
A Javaslat az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997.
évi LXVIII. törvény (lat.) szolgálati viszony létesítését, módosítását és megszűnését
rendező fejezetét egészíti ki egy új alcímmel, amely az igazságügyi alkalmazottak
hivatali elektronikus aláírásával kapcsolatos kérdéseket rendezi a bírákra vonatkozó
szabályozással gyakorlatilag azonos módon. Figyelemmel arra, hogy esetükben az
adott igazságügyi szerven belüli beosztásról a munkáltató dönt, ezért a különböző
típusú aláírási joggal történő felruházásuk (ami a beosztás, konkrétan az alkalmazott
által ellátandó munkakör függvénye) szintén az igazságügyi szerv döntését indokolja.
A bíróságokkal és az OIT Hivatalával létesített igazságügyi szolgálati viszonyban álló
igazságügyi alkalmazottak vonatkozásában az igazságügyi szervet megillető jogokat és
terhelő kötelezettségeket az elektronikus aláírási jogosultsággal kapcsolatos
kérdésekben - a szolgáltatás egységes igénybevétele érdekében - az OIT Hivatala
gyakorolja, és nem az a bíróság, mellyel az igazságügyi alkalmazott szolgálati
jogviszonyt létesített.
9
az 5-7. §-hoz
A központi, OIT Hivatalában vezetett személyi nyilvántartással és
adattovábbítással kapcsolatos kérdéseket az igazságügyi alkalmazottak
vonatkozásában a bírákkal azonos módon rendezi a Javaslat.
a 9. §-hoz
A törvény a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba, annak érdekében,
hogy az elektronikus cégeljárás 2005. szeptember 1-i indulásáig a szükséges
elektronikus aláírások a bírák és az alkalmazottak részére beszerezhetők legyenek, és
használatukat a megadott időpontig a leendő aláírók elsajátíthassák.