﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/16775. számú
törvényjavaslat
a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény módosításáról
Előadó: Dr. Lamperth Mónika
belügyminiszter
Budapest, 2005. június
2
2005. évi.....törvény
a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény módosításáról
1.	§
A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 4. §-ának (1) és (2)
bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A választást legkésőbb 72 nappal a szavazás napja előtt kell kitűzni. A választást úgy
kell kitűzni, hogy a szavazás napja ne essen nemzeti ünnepre vagy a Munka Törvénykönyve
szerinti munkaszüneti napra, illetve az azokat megelőző vagy követő napra.
(2) Ha a szavazást a választási bizottság vagy a bíróság megismételteti, a választási bizottság
a megismételt szavazást a megismételtetett szavazás napját követő 30 napon belülre tűzi ki.”
2.	§
A Ve. 6. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A választás számítógépes adatait azonos feltételekkel, díjfizetés ellenében bárki
igényelheti.”
3.	§
A Ve. a következő 7/A. §-sal egészül ki:
„7/A. § (1) A külképviseletekre a jelöltet állító jelölő szervezetek, valamint a független
jelöltek külképviseletenként és jelölő szervezetenként (független jelöltenként) egy-egy
megfigyelőt bízhatnak meg.
(2)	A külképviseleti megfigyelő csak választójoggal rendelkező magyar állampolgár lehet.
(3)	A külképviseleti megfigyelőt az Országos Választási Bizottságnál - nevének és személyi
azonosítójának közlésével - a magyarországi szavazást megelőző 9. napig kell bejelenteni. Az
Országos Választási Bizottság a külképviseleti megfigyelő választójogát ellenőrzi, és a
külképviseleti megfigyelőt nyilvántartásba veszi. Az Országos Választási Iroda a
külképviseletre megbízott megfigyelő nevét és személyi azonosítóját megküldi a
külképviseleti választási iroda vezetőjének.
(4)	Az Országos Választási Bizottság által nyilvántartásba vett külképviseleti megfigyelő
jelen lehet a külképviseleti választási iroda munkájánál. A külképviseleti megfigyelő
a)	figyelemmel kísérheti a külképviseleti választási iroda munkáját és a szavazás
menetét,
b)	a szavazás befejezéséről kiállított jegyzőkönyvben rögzítheti észrevételeit,
c)	kifogást nyújthat be,
d)	a szavazást, illetőleg a külképviseleti választási iroda munkáját tevőlegesen vagy
ráutaló magatartással nem befolyásolhatja, és nem zavarhatja,
3
e)	a szavazás lezárását követően a lezárt urnát aláírhatja,
f)	a szavazóhelyiségben köteles kitűzőt viselni.
(5)	A külképviseleti megfigyelő megbízásával és tevékenységével kapcsolatos költségek a
megbízót terhelik.”
4.	§
A Ve. 10. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A szavazókörök számát, sorszámát és területi beosztását, valamint a szavazóhelyiségek
címét a helyi választási iroda vezetője állapítja meg úgy, hogy egy szavazókörre mintegy
hatszáz, legfeljebb azonban ezerkétszáz választópolgár jusson, de minden településen legyen
legalább egy szavazókör. A helyi választási iroda vezetője minden év januárjában
felülvizsgálja a szavazókörök számát, sorszámát és területi beosztását. A szavazókörök
kialakítását érintő változásokat a helyi választási iroda vezetője egyébként folyamatosan
figyelemmel kíséri, és a szükséges intézkedéseket megteszi.”
5.	§
A Ve. a következő 20/A-20/E. §-sal és alcímekkel egészül ki:
„A külképviseleti névjegyzék
20/A. § (1) A külképviseleti névjegyzékbe való felvételét a lakcíme szerinti névjegyzékben
szereplő választópolgár személyesen vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt
meghatalmazással rendelkező meghatalmazott útján kérheti a lakcíme szerint illetékes helyi
választási iroda vezetőjétől a magyarországi szavazás napját megelőző 16. napig. A
külképviseleti névjegyzékbe való felvétel ajánlott levélben is kérhető úgy, hogy az legkésőbb
a magyarországi szavazás napját megelőző 16. napig megérkezzen a helyi választási irodába.
(2)	A külképviseleti névjegyzékbe való felvételre irányuló kérelemnek tartalmaznia kell a
kérelmező:
a)	családi és utónevét,
b)	személyi azonosítóját,
c)	születési helyét és idejét,
d)	anyja nevét,
e)	magyarországi lakcímét, továbbá
f)	annak a külképviseletnek a megjelölését, ahol a kérelmező a választójogát gyakorolni
kívánja, valamint
g)	a kérelmező külföldi értesítési címét, ha a helyi választási iroda vezetőjének döntéséről
szóló értesítés kézbesítését nem a magyarországi lakcímére kéri.
(3)	A külképviseleti névjegyzékbe felvett választópolgár az (1) bekezdésben megjelölt
határidőig módosíthatja a (2) bekezdés f) pontja szerinti adatot, illetőleg kérheti törlését a
külképviseleti névjegyzékből és visszavételét a lakcíme szerinti névjegyzékbe.
20/B. § (1) A kérelem alapján a helyi választási iroda vezetője a választópolgárt
haladéktalanul felveszi a külképviseleti névjegyzékbe, egyidejűleg törli a lakcíme szerinti
4
névjegyzékből. A helyi választási iroda vezetője a kérelmezőt a külképviseleti névjegyzékbe
vételéről, illetőleg a külképviseleti névjegyzékbe vétel elutasításáról haladéktalanul értesíti.
(2) A kérelmet el kell utasítani, ha nem tartalmazza a 20/A. § (2) bekezdése szerinti
adatokat.
20/C. § A külképviseleti névjegyzék a választópolgárok 20/A. § (2) bekezdés a)-e) pontja
szerinti adatait, valamint a külképviselet megjelölését tartalmazza.
20/D. § (1) A helyi választási iroda vezetője a külképviseleti névjegyzék adatait a
magyarországi szavazást megelőző 8. napig megküldi az Országos Választási Irodának,
amely külképviseletenkénti bontásban elkészíti a külképviseleti névjegyzéket.
(2)	Az Országos Választási Iroda a külképviseleti névjegyzék adatait oly módon továbbítja a
külképviseletekre, hogy annak adatait csak a külképviseleti választási iroda ismerhesse meg.
A külképviseleti választási iroda a külképviseleti névjegyzéket kinyomtatja és hitelesíti. A
külképviseleti névjegyzék nem módosítható. A külképviseleti névjegyzék lezárását követően
az Országos Választási Iroda haladéktalanul tájékoztatja a jelölő szervezeteket -
külképviseletenkénti bontásban - a külképviseleti névjegyzékbe felvett választópolgárok
számáról.
A névjegyzék, illetőleg a külképviseleti névjegyzék összeállításával
kapcsolatos jogorvoslat
20/E. § (1) A névjegyzékből való kihagyás, illetőleg törlés vagy a névjegyzékbe való felvétel
miatt a névjegyzék közszemlére tételének időtartama alatt lehet kifogást benyújtani.
(2)	Akit a külképviseleti névjegyzékbe felvettek, vagy akinek külképviseleti névjegyzékbe
vételét elutasították, az erről szóló értesítés kézhezvételét követő három napon belül nyújthat
be kifogást.
(3)	A névjegyzékből való kihagyás, illetőleg törlés vagy a névjegyzékbe való felvétel miatt
benyújtott kifogást, illetőleg a külképviseleti névjegyzékbe való felvétel vagy annak
elutasítása miatti kifogást a helyi választási iroda vezetőjéhez kell benyújtani, aki a
kifogásról legkésőbb a beérkezését követő napon dönt.
(4)	Ha a helyi választási iroda vezetője a kifogásnak helyt ad, a névjegyzéket, illetőleg a
külképviseleti névjegyzéket módosítja.
(5)	Ha a helyi választási iroda vezetője a kifogásnak nem ad helyt, a kifogást legkésőbb a
beérkezését követő napon megküldi a helyi bíróságnak, Budapesten a Pesti Központi
Kerületi Bíróságnak. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet nem kötelező. A bíróság
egyesbíróként jár el. A bíróság a kifogásról a beérkezését követő három napon belül dönt.
(6)	Ha a bíróság a kifogást alaposnak tartja, elrendeli a névjegyzék, illetőleg a külképviseleti
névjegyzék módosítását, ellenkező esetben a kifogást elutasítja.
(7)	A helyi választási iroda vezetőjének döntését és a bíróság határozatát az érintettel és
azzal, aki a kifogást benyújtotta, a bíróság határozatát a helyi választási iroda vezetőjével is
közölni kell.”
5
6. §
A Ve. 25. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A választási bizottságok megbízott tagjait a szavazás napját megelőző 9. napig a
választási bizottság elnökénél, a szavazatszámláló bizottság megbízott tagjait a helyi
választási iroda vezetőjénél kell bejelenteni.”
7.	§
A Ve. 29. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A választási bizottság üléséről jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyvben a kisebbségi
véleményt is - indokaival együtt - rögzíteni kell. A jegyzőkönyv egy-egy másolati példányát
a választási bizottság - kérésükre, ingyenesen - átadja a jelöltek képviselőinek.”
8.	§
A Ve. a következő 29/A-29/C. §-sal és alcímekkel egészül ki:
A tényállás megállapítása
29/A. § (1) A választási bizottság köteles a döntéshozatalhoz szükséges tényállást
megállapítani.
(2)	A választási bizottság eljárásában minden olyan bizonyíték (különösen az irat, a
kérelmező nyilatkozata, tanú nyilatkozata stb.) felhasználható, amely alkalmas a tényállás
megállapításának megkönnyítésére. A választási bizottság által hivatalosan ismert és a
köztudomású tényeket nem kell bizonyítani. A választási bizottság a bizonyítékokat
egyenként és összességükben értékeli, és az ezen alapuló meggyőződése szerint állapítja meg
a tényállást.
(3)	A választási bizottság a kérelmező részére - kérésére - biztosítja a szóbeli nyilatkozattétel
lehetőségét. Ez esetben az ellenérdekű fél számára is - ha jelen van - lehetővé kell tenni a
szóbeli nyilatkozattételt.
A határozat
29/B. § (1) A választási bizottság határozattal dönt. A határozatot - meghozatala napján -
írásba kell foglalni.
(2)	A határozatnak tartalmaznia kell
a)	a választási bizottság megnevezését, a határozat számát,
b)	a kérelmező nevét és lakóhelyét (székhelyét),
c)	az ügy tárgyának megjelölését,
d)	a rendelkező részben a választási bizottság döntését, a fellebbezés (bírósági
felülvizsgálat iránti kérelem) lehetőségéről való tájékoztatást,
e)	az indokolásban a megállapított tényállást és az annak alapjául elfogadott
bizonyítékokat, a kérelmező által megjelölt, de mellőzött bizonyítást és a mellőzés
6
indokait, valamint azokat a jogszabályhelyeket, amelyek alapján a választási bizottság
a határozatot hozta.
(3)	Ha a határozatban név-, szám- vagy más elírás van, a választási bizottság a hibát
kérelemre vagy hivatalból kijavíthatja. A számítási hibát tartalmazó határozat kijavítására
csak akkor kerülhet sor, ha a számítási hiba kijavítása nem hat ki az ügy érdemére.
A határozat közlése
29/C. § (1) A határozatot - ha jelen van vagy ha telefaxszáma vagy elektronikus levélcíme
rendelkezésre áll - a meghozatala napján rövid úton kell közölni a kérelmezővel, valamint
azzal, akire a határozat jogot vagy kötelezettséget keletkeztet vagy származtat. A határozat
rövid úton való közlése
a)	a jelen lévők részére a határozat átadásával,
b)	telefaxon,
c)	elektronikus dokumentum formájában (e-mail), vagy
d)	a kézbesítési megbízott részére az a)-c) pontban meghatározott módon
történhet. A határozat rövid úton való közlésének módját (módjait) a kérelmező jelöli meg.
(2)	A határozat (1) bekezdés szerinti közlésének tényét és módját az iratra fel kell jegyezni,
az azt igazoló dokumentumot az ügyiratban el kell helyezni.
(3)	A határozatot - ha arra az (1) bekezdés a) pontja szerint nem került sor - kézbesíteni kell
az érintettnek.
(4)	A határozatot - ingyenesen - át kell adni a választási bizottság megbízott tagjai részére.
(5)	A választási bizottság a határozatát - a személyes adatok kivételével - nyilvánosságra
hozza.”
9.	§
A Ve. 30. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„30. § A szavazatszámláló bizottság legalább öt tagból áll.”
10.	§
A Ve. 31. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A helyi választási bizottság az egy szavazókörrel rendelkező településen ellátja a
szavazatszámláló bizottság feladatait is.”
11.	§
A Ve. 32. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„32. § Az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság legalább három tagból
áll.”
7
12. §
A Ve. 33. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„33. § A területi választási bizottság legalább három tagból áll.”
13.	§
A Ve. 34. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„34. § Az Országos Választási Bizottság legalább öt tagból áll.”
14.	§
A Ve. 35. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A helyi és az országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda vezetője az illetékes
jegyző, a területi választási iroda vezetője a főjegyző. A külképviseleti választási iroda
vezetőjét az Országos Választási Iroda vezetője határozatlan időre bízza meg.”
15.	§
A Ve. 36. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A választási iroda tagjait a választási iroda vezetője, az Országos Választási Iroda
vezetőjét és tagjait a belügyminiszter, a külképviseleti választási iroda tagjait az Országos
Választási Iroda vezetője határozatlan időre bízza meg.”
16.	§
A Ve. 37. §-a (1) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„A külképviseleti választási iroda tagjává, illetőleg vezetőjévé a diplomáciai képviselet
személyzetének, illetőleg a konzuli személyzet magyar állampolgár tagját is meg lehet bízni.”
17.	§
A Ve. a következő 44/A. §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:
„A médiakampánnyal kapcsolatos jogorvoslat
44/A. § (1) A sajtó választási kampányban történő részvételével (így különösen a választási
eljárás alapelveinek megsértésével, a politikai hirdetések közzétételével) kapcsolatos kifogást
a)	nem országos terjesztésű időszaki lap, illetőleg helyi műsorszolgáltatás esetében a
kiadó, illetőleg a műsorszolgáltató székhelye vagy lakcíme szerint illetékes helyi
választási bizottság,
b)	körzeti műsorszolgáltatás esetében a műsorszolgáltató székhelye vagy lakcíme szerint
illetékes területi választási bizottság,
c)	országos terjesztésű időszaki lap, hírügynökség, illetőleg országos műsorszolgáltatás
esetében az Országos Választási Bizottság
bírálja el.
8
(2)	Ha a választási bizottság a kifogásnak helyt ad, a 78. § (1) bekezdésében foglalt
jogkövetkezmények alkalmazásán túl kötelezheti az időszaki lap szerkesztőségét, a
műsorszolgáltatót, illetőleg a hírügynökséget, hogy határozatát vagy annak rendelkező részét
a)	napilap, hírügynökség esetében három napon belül,
b)	folyóirat esetében a legközelebbi számban azonos módon,
c)	műsorszolgáltató esetében három napon belül, a jogsértő közléssel azonos napszakban
és azonos számú alkalommal
tegye közzé.
(3)	A kifogásban elegendő megjelölni, de ahhoz nem kell csatolni a törvénysértés
bizonyítékául szolgáló műsorszámot, a megjelölt bizonyítékot a választási bizottság
hivatalból szerzi be.”
18.	§
A Ve. 51. §-a (1) bekezdésének bevezető szövegének helyébe a következő rendelkezés lép:
„Azt a jelölő szervezetet, amely jelöltet vagy listát kíván állítani, a társadalmi szervezetek
bírósági nyilvántartásából a választás kitűzését követően kiállított kivonat csatolásával kell
bejelenteni az alábbiak szerint:”
19.	§
(1)	A Ve. 62. §-ának (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) A szavazóhelyiségben a szavazás zökkenőmentes lebonyolításához szükséges számú,
de legalább két szavazófülkét kell kialakítani.
(3)	A szavazás céljára a szavazóhelyiségben két vagy több urnát kell felállítani.”
(2)	A Ve. 62. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A szavazatszámláló bizottság és a választópolgárok részére a szavazóhelyiségben és a
szavazófülkékben - megfelelő módon rögzítve - tollat kell elhelyezni. A szavazatszámláló
bizottság tagjai a szavazóhelyiségben csak a hivatalosan elhelyezett tollat használhatják.
(5)	A szavazatszámláló bizottság tagjai a szavazás időtartama alatt - a hivatalos választási
iratok és a (4) bekezdés szerinti toll kivételével - nem használhatnak adatrögzítésre vagy
adattovábbításra alkalmas eszközt a szavazóhelyiségben.”
20.	§
A Ve. a következő 71/A-71/C. §-sal és alcímekkel egészül ki:
„Szavazás a külképviseleten
71/A. § (1) A külképviseleti szavazás akkor lehetséges, ha azt a fogadó állam nem ellenzi.
Nem kerül sor szavazásra azon a külképviseleten, amelynek névjegyzékében egyetlen
választópolgár sem szerepel.
9
(2)	A külképviseleti választási iroda ellátja a 61-71. §-ban a szavazatszámláló bizottság
részére megállapított feladatokat, valamint dönt a szavazás folyamán felmerült vitás
kérdésekben. A 61. § (3) és (4) bekezdése nem alkalmazható.
(3)	A szavazólap képét az Országos Választási Iroda küldi meg a külképviseleti választási
irodának, amely annak kinyomtatásával állítja elő a szavazólapokat. A külképviseleti
választási iroda kétszer annyi szavazólapot nyomtat ki, mint amennyi a külképviseleti
névjegyzékben szereplő választópolgárok száma. A külképviseleti választási iroda a
kinyomtatott szavazólapokról nyilvántartást vezet.
(4)	A külképviseleti névjegyzékbe felvett választópolgár a külképviseleten, vagy ha a
külképviselet épülete nem alkalmas a szavazás lebonyolítására, a külképviselet által
biztosított egyéb helyiségben szavazhat. A szavazóhelyiségben legalább egy szavazófülkét
kell kialakítani, és legalább egy urnát kell felállítani.
(5)	A külképviseleten a magyarországi szavazás napján, helyi idő szerint 6 és 19 óra között
lehet szavazni. Azokon a külképviseleteken, ahol az időeltolódás a közép-európai időhöz
képest -1 vagy -2 óra, a helyi idő szerinti 6 óra és a közép-európai idő szerinti 19 óra között
lehet szavazni. Az amerikai kontinensen létesített külképviseleteken a magyarországi
szavazást megelőző napon, helyi idő szerint 6 és 19 óra között lehet szavazni.
(6)	A szavazóhelyiséget a szavazás ideje alatt nem lehet bezárni, és a szavazást nem lehet
meghosszabbítani, vagy - rendkívüli esemény kivételével - szüneteltetni. Ha a szavazás
napján a szavazás elháríthatatlan külső ok miatt lehetetlenné vált, a szavazást a jelen lévők
kötelesek azonnal felfüggeszteni, az urnát, továbbá az iratokat zárolni, és a felfüggesztés
tényéről az Országos Választási Bizottságot a szavazás törvényes folytatásának biztosítása
érdekében haladéktalanul értesíteni.
71/B. § (1) A külképviseleti választási iroda - a személyazonosság megállapítására alkalmas,
magyar hatóság által kiállított igazolvány alapján - megállapítja a szavazni kívánó polgár
személyazonosságát és azt, hogy szerepel-e a külképviseleti névjegyzékben. Vissza kell
utasítani azt, aki személyazonosságát a fenti módon nem tudja igazolni, vagy nem szerepel a
külképviseleti névjegyzékben.
(2)	A szavazólap és a boríték választópolgár részére történő átadásakor a választási iroda tagja
szavazásról szóló nyilatkozatot tölt ki, amely tartalmazza a választópolgár családi és utónevét,
lakcímét, személyi azonosítóját. A szavazásról szóló nyilatkozatot a választópolgár aláírásával
látja el, és a választási iroda tagja hitelesíti.
(3)	A választópolgár a szavazólapot - kitöltését követően - az e célra szolgáló borítékba
helyezi, és azt lezárja. A zárt borítékot és a szavazásról szóló nyilatkozatot a választópolgár
átadja a külképviseleti választási iroda tagjának, aki azokat a választópolgár jelenlétében egy
másik (külső) borítékba helyezi, azt lezárja és átadja a választópolgárnak. A választópolgár a
külső borítékot a leragasztáson aláírja, majd az urnába helyezi.
(4)	Ha a külképviseleten a szavazás lezárását megelőző óráig egyetlen választópolgár sem
szavaz, az elsőként szavazó választópolgár a külképviseleti választási iroda tagja is lehet.
10
(5)	A szavazást le kell zárni, ha a külképviseleti névjegyzéken szereplő valamennyi
választópolgár leadta szavazatát.
A külképviseleten leadott szavazatok továbbítása
71/C. § (1) A külképviseleti választási iroda a szavazás lezárását követően az urnában - annak
felnyitása nélkül - elhelyezi a névjegyzéket, a visszautasítottak jegyzékét, a rendkívüli
eseményekről kiállított jegyzőkönyvet, a kinyomtatott szavazólapokról készített
nyilvántartást, a fel nem használt és a rontott szavazólapokat külön kötegelve, valamint a
szavazás befejezéséről kiállított jegyzőkönyvet, és az urnát lezárja úgy, hogy ne lehessen abba
szavazólapot elhelyezni vagy abból szavazólapot eltávolítani.
(2)	A lezárt urnát a külképviseleti választási iroda a magyarországi szavazást követő 4. nap
24.00 óráig az Országos Választási Irodához szállítja.
(3)	Ha az urna nem az (1) bekezdésben meghatározott módon lezárt állapotban vagy nem a (2)
bekezdésben meghatározott határidőben érkezik meg az Országos Választási Irodához, az
abban lévő szavazatokat az eredmény megállapításánál nem lehet figyelembe venni, az urnát
felbontás nélkül kell tárolni, és - tartalmával együtt - a választást követő 90 nap után meg
kell semmisíteni. Arról, hogy az urna nem az (1) bekezdésben meghatározott módon lezárt
állapotban van, az Országos Választási Bizottság dönt.”
21.	§
A Ve. 72. §-a (7) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„A szavazatokat legalább kétszer meg kell számlálni.”
22.	§
A Ve. 73. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„73. § (1) A szavazatszámláló bizottság a szavazatok megszámlálását követően megállapítja
a választás szavazóköri eredményét.
(2)	A szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntése ellen csak a
választási bizottságnak a választási eredményt megállapító döntése elleni fellebbezéssel
együtt van helye.
(3)	Az illetékes választási bizottság a szavazatszámláló bizottságok jegyzőkönyvei alapján
legkésőbb a szavazást követő napon összesíti a szavazatokat és megállapítja a választási
eredményt.
(4)	A választási bizottságnak a választás eredményét megállapító döntése ellen
a)	a szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntésének
törvénysértő voltára, vagy
b)	a szavazóköri eredmények összesítésére és a választási eredmény megállapítására
vonatkozó szabályok megsértésére
hivatkozással lehet fellebbezést benyújtani.
11
(5)	Ha a (4) bekezdés a) pontja alapján benyújtott fellebbezés elbírálása csak a szavazatok
újraszámlálása útján lehetséges, és van matematikai lehetőség a választás eredményének
megváltozására, a fellebbezést elbíráló választási bizottság, illetőleg a bírósági felülvizsgálat
iránti kérelmet elbíráló bíróság köteles a szavazatokat újraszámlálni. A szavazatok
újraszámlálása esetén a fellebbezés, illetőleg a bírósági felülvizsgálat iránti kérelem
elbírálására rendelkezésre álló határidő a kétszeresére nő, és a választási bizottság vagy a
bíróság a választási irodák tagjainak közreműködését igénybe veheti.
(6)	Azt követően, hogy a szavazatszámláló bizottság megállapította a szavazókörben a
szavazás eredményét, a szavazatok újraszámlálására csak az (5) bekezdés alapján van
lehetőség.”
23.	§
A Ve. a következő 73/A. §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:
„A külképviseleti szavazási iratok ellenőrzése
73/A. § (1) Az Országos Választási Bizottság megvizsgálja a külképviseletről beérkezett
urnában lévő iratokat, ennek során a külképviseletről beérkezett külső borítékot és a
szavazásról szóló nyilatkozatot - a szavazólapot tartalmazó belső boríték felbontása nélkül,
annak megállapítása érdekében, hogy a szavazatot az arra jogosult adta-e le - a külképviseleti
névjegyzék adatai alapján ellenőrzi.
(2)	Érvénytelen a szavazási irat, ha
a)	a polgár nem szerepel a külképviseleti névjegyzékben,
b)	a választópolgár nem írta alá a külső borítékot, továbbá ha az nincs lezárva vagy
sérült,
c)	a külső borítékból hiányzik a szavazásról szóló nyilatkozat vagy a szavazólapot
tartalmazó belső boríték,
d)	a belső boríték nincs lezárva,
e)	a nyilatkozat nem tartalmazza a választópolgár adatait vagy aláírását,
f)	a választópolgárnak a nyilatkozaton feltüntetett adatai eltérnek a külképviseleti
névjegyzéken szereplő adataitól,
g)	a nyilatkozat nem tartalmazza a választási iroda hitelesítését.
(3)	Ha a szavazási irat a (2) bekezdés szerint érvénytelen, ennek indokát a külső borítékon fel
kell tüntetni, s a külső boríték tartalmát - a szavazólapot tartalmazó belső boríték felnyitása
nélkül - vissza kell helyezni a külső borítékba. Ezeket a borítékokat külön kell kötegelni, és
megsemmisítésükig a választási irodában biztonságos helyen kell őrizni.
(4)	Ha a szavazási irat a (2) bekezdés szerint nem érvénytelen, a szavazólapot tartalmazó
belső borítékot - annak felnyitása nélkül - a választási bizottság mindaddig külön tárolja,
ameddig valamennyi külső boríték felbontásra nem kerül. A szavazásról szóló nyilatkozatokat
külön kell kötegelni.”
24.	§
(1) A Ve. 74. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
12
„(2) A jegyzőkönyveket két példányban kell kiállítani, melyeket a választási bizottság jelen
levő tagjai aláírnak.”
(2)	A Ve. 74. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A jegyzőkönyv egy-egy másolati példányát a hozzá tartozó határozatokkal együtt az
illetékes választási bizottság - kérésükre, ingyenesen - átadja a jelöltek jelen levő
képviselőinek. Sokszorosítás után a választási bizottság elnöke a másolatot
bélyegzőlenyomattal és aláírásával hitelesíti.”
25.	§
A Ve. X. fejezete helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„X. FEJEZET
JOGORVOSLATOK
Kifogás
77.	§ (1) Kifogást a választásra irányadó jogszabály, illetőleg a választás és a választási
eljárás alapelveinek (3. §) megsértésére (a továbbiakban együtt: jogszabálysértés)
hivatkozással bárki benyújthat. A kifogást úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb a
sérelmezett jogszabálysértés elkövetésétől számított három napon belül megérkezzen. A
választási bizottság a benyújtott kifogásról a beérkezésétől - áttétel esetén az elbírálására
jogosult választási bizottsághoz történő beérkezésétől - számított három napon belül dönt.
(2)	A kifogásnak tartalmaznia kell
a)	a jogszabálysértés megjelölését,
b)	a jogszabálysértés bizonyítékait,
c)	a kifogás benyújtójának nevét, lakcímét (székhelyét) és - ha a lakcímétől
(székhelyétől) eltér - postai értesítési címét,
d)	a kifogás benyújtójának választása szerint telefaxszámát vagy elektronikus levélcímét,
illetőleg kézbesítési megbízottjának nevét és telefaxszámát vagy elektronikus
levélcímét.
(3)	Ha a választási bizottság megítélése szerint a kifogás elbírálására nem az a választási
bizottság jogosult, amelyhez azt benyújtották, a választási bizottság az ügyet - legkésőbb a
beérkezését követő napon - átteszi az annak elbírálására jogosult választási bizottsághoz,
amely köteles az ügyben eljárni.
(4)	A választási bizottság a (3) bekezdés szerinti hatáskörét a bizottság elnökére átruházhatja.
Ha a választási bizottság, illetőleg a bizottság elnöke az ügyet nem teszi át más választási
bizottsághoz, a választási bizottság köteles az ügyben eljárni.
(5)	Ha a kifogás elkésett, vagy nem tartalmazza a (2) bekezdés a)-c) pontjában foglaltakat, a
kifogást érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani. Ha a kifogás áttételére kerül sor, a kifogás
határidőben történt benyújtásának vizsgálatakor azt az időpontot kell figyelembe venni,
amikor az első választási bizottsághoz beérkezett.
13
(6)	A kifogás a választási bizottság határozatának meghozataláig visszavonható, a választási
bizottság azonban az eljárást hivatalból folytathatja.
(7)	A külképviseleti választási iroda tevékenysége elleni kifogásról az Országos Választási
Bizottság dönt. A kifogást a külképviseleti választási iroda vezetőjéhez kell benyújtani, aki
azt faxon vagy elektronikus úton haladéktalanul az Országos Választási Irodához továbbítja.
A kifogás közvetlenül az Országos Választási Bizottsághoz is benyújtható.
78.	§ (1) Ha a választási bizottság a kifogásnak helyt ad
a)	megállapítja a jogszabálysértés tényét,
b)	a jogsértőt eltiltja a további jogszabálysértéstől,
c)	a választási eljárást vagy annak a jogorvoslattal érintett részét megsemmisíti és
megismételteti.
(2)	A szavazás megsemmisítését és megismételtetését nem zárja ki, ha a 73. § alapján a
fellebbezés benyújtására rendelkezésre álló határidő eredménytelenül eltelt, vagy a
jogorvoslati eljárás már lezárult.
(3)	Ha a választási bizottság a kifogásnak nem ad helyt, azt elutasítja.
Fellebbezés
79.	§ (1) A választási bizottság elsőfokú határozata ellen bármely választópolgár, jelölt, jelölő
szervezet, illetőleg az ügyben érintett jogi személy fellebbezést nyújthat be.
(2)	Fellebbezést lehet benyújtani
a)	jogszabálysértésre hivatkozással, illetve
b)	a választási bizottság mérlegelési jogkörben hozott határozata ellen.
(3)	Nincs helye fellebbezésnek a másodfokon eljáró választási bizottság által hozott határozat,
valamint az Országos Választási Bizottság határozata ellen.
80.	§ (1) A fellebbezést a megtámadott határozatot hozó választási bizottságnál
(szavazatszámláló bizottság döntése elleni fellebbezés esetén az elbírálására jogosult
választási bizottságnál) kell előterjeszteni.
(2)	A fellebbezést úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb a megtámadott határozat
meghozatalától számított három napon belül megérkezzen az (1) bekezdés szerinti választási
bizottsághoz.
(3)	A választási bizottságnak a szavazólap adattartalmának jóváhagyásával kapcsolatos
döntése elleni fellebbezést úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb a választási bizottság
döntését követő napon megérkezzen. A fellebbezést elbíráló választási bizottság legkésőbb a
fellebbezés felterjesztését követő napon dönt.
(4)	A fellebbezésnek tartalmaznia kell
a)	a fellebbezés 79. § (2) bekezdés szerinti alapját,
b)	a fellebbezés benyújtójának nevét, lakcímét (székhelyét) és - ha a lakcímétől
(székhelyétől) eltér - postai értesítési címét,
14
c)	a fellebbezés benyújtójának választása szerint telefaxszámát vagy elektronikus
levélcímét, illetőleg kézbesítési megbízottjának nevét és telefaxszámát vagy
elektronikus levélcímét.
(5)	A fellebbezésben új tények és bizonyítékok is felhozhatók.
(6)	A fellebbezés a választási bizottság határozatának meghozataláig visszavonható, a
választási bizottság azonban az eljárást hivatalból folytathatja.
(7)	A fellebbezést az ügy összes iratával a beérkezése napján fel kell terjeszteni a fellebbezés
elbírálására jogosult választási bizottsághoz. A felterjesztés során az első fokon eljáró
választási bizottság a fellebbezésről kialakított álláspontjáról is nyilatkozhat.
A fellebbezési eljárás
81.	§ (1) A fellebbezésről az annak elbírálására jogosult választási bizottság a beérkezésétől
számított három napon belül dönt.
(2)	Érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani a fellebbezést, ha az elkésett, nem a 80. § (1)
bekezdése szerinti választási bizottsághoz nyújtották be, vagy nem tartalmazza a 80. § (4)
bekezdés a) és b) pontjában foglaltakat. A fellebbezés nem utasítható el, ha a jogosult a
fellebbezést az elbírálására jogosult választási bizottságnál - határidőben - terjeszti elő.
(3)	A fellebbezés alapján a fellebbezés elbírálására jogosult választási bizottság a sérelmezett
határozatot, valamint az azt megelőző eljárást megvizsgálja.
(4)	A másodfokon eljáró választási bizottság a fellebbezéssel megtámadott határozatot
a)	helybenhagyja vagy
b)	megváltoztatja.
(5)	A fellebbezési eljárás során hozott határozatot a másodfokon eljárt választási bizottság
közli a fellebbezővel és azokkal, akikkel az elsőfokú határozatot közölték.
(6)	A másodfokon eljáró választási bizottság a fellebbezés elbírálása érdekében megküldött
iratokat a határozat meghozatalát - bírósági felülvizsgálat iránti kérelem benyújtása esetén az
annak elbírálását - követően öt napon belül visszaküldi a határozattal együtt az első fokon
eljáró választási bizottsághoz.
Bírósági felülvizsgálat
82.	§ (1) A választási bizottság másodfokú határozata, továbbá az Országos Választási
Bizottság határozata ellen bármely választópolgár, jelölt, jelölő szervezet, illetőleg az ügyben
érintett jogi személy bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be.
(2)	Bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet lehet benyújtani
a)	jogszabálysértésre hivatkozással, illetve
b)	a választási bizottság mérlegelési jogkörben hozott határozata ellen.
(3)	A bírósági felülvizsgálatra csak akkor kerülhet sor, ha a választási eljárásban a
fellebbezési jogot kimerítették, vagy a fellebbezés e törvény rendelkezései szerint kizárt.
15
(4)	A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem visszavonható.
83.	§ (1) A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet a megtámadott határozatot hozó választási
bizottságnál kell előterjeszteni.
(2)	A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb a
megtámadott határozat meghozatalától számított három napon belül megérkezzen az (1)
bekezdés szerinti választási bizottsághoz.
(3)	A választási bizottságnak a szavazólap adattartalmának jóváhagyásával kapcsolatos
döntése elleni bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb a
választási bizottság döntését követő napon megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti
kérelmet elbíráló bíróság legkésőbb a bírósági felülvizsgálat iránti kérelem felterjesztését
követő napon dönt.
(4)	A bírósági felülvizsgálat iránti kérelemnek tartalmaznia kell
a)	a kérelem 82. § (2) bekezdés szerinti jogalapjának megjelölését,
b)	a kérelem benyújtójának nevét, lakcímét (székhelyét) és - ha a lakcímétől
(székhelyétől) eltér - postai értesítési címét,
c)	a kérelem benyújtójának választása szerint telefaxszámát vagy elektronikus
levélcímét, illetőleg kézbesítési megbízottjának nevét és telefaxszámát vagy
elektronikus levélcímét.
(5)	A bírósági felülvizsgálat iránti kérelemben új tények és bizonyítékok is felhozhatók.
(6)	A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet a választási bizottság az ügy összes iratával a
beérkezése napján felterjeszti az annak elbírálására jogosult bírósághoz. A felterjesztés során
a megtámadott határozatot hozó választási bizottság a bírósági felülvizsgálat iránti kérelemről
kialakított álláspontjáról is nyilatkozhat.
(7)	A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet a másodfokú határozatot hozó választási bizottság
székhelye szerint illetékes megyei, fővárosi bíróság bírálja el. Az Országos Választási
Bizottság határozata ellen benyújtott bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet a Legfelsőbb
Bíróság bírálja el.
A bírósági felülvizsgálati eljárás
84.	§ (1) A bírósági felülvizsgálati eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi
szakvizsgával rendelkező személy saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat.
(2)	A bíróság a bírósági felülvizsgálat iránti kérelemről nemperes eljárásban, három hivatásos
bíróból álló tanácsban határoz.
(3)	A bírósági felülvizsgálat iránti kérelemről a bíróság a felterjesztésétől számított három
napon belül dönt.
(4)	Érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani a bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet, ha az
elkésett, nem a 83. § (1) bekezdése szerinti választási bizottsághoz nyújtották be, vagy nem
tartalmazza a 83. § (4) bekezdés a) és b) pontjában foglaltakat.
16
(5)	A kérelem nem utasítható el, ha a jogosult a kérelmet az elbírálására jogosult bíróságnál -
határidőben - terjeszti elő. A bíróság ebben az esetben a területi választási iroda vezetőjének
rövid úton történő megkeresésével haladéktalanul intézkedik az iratok beszerzéséről, és
biztosítja a választási bizottság számára, hogy a bírósági felülvizsgálat iránti kérelemről
kialakított álláspontját felterjessze.
(6)	A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem alapján a bíróság a sérelmezett határozatot,
valamint az azt megelőző eljárást megvizsgálja. A bíróság a kérelmező részére - annak
kérésére - biztosítja a szóbeli nyilatkozattétel lehetőségét. Ez esetben az ellenérdekű fél
számára is lehetővé kell tenni a szóbeli nyilatkozattételt.
(7)	A bíróság a megtámadott határozatot
a)	helybenhagyja vagy
b)	megváltoztatja.
(8)	A bírósági felülvizsgálat során hozott határozatot a kérelmezővel és azokkal, akikkel a
másodfokú határozatot közölték, a bíróság közli.
(9)	A bíróság a határozatát - a személyes adatok kivételével - nyilvánosságra hozza.
(10)	A bíróság határozata ellen további jogorvoslatnak helye nincs.
85.	§ A jelen fejezetben foglalt rendelkezéseket alkalmazni kell a névjegyzék összeállításával,
a médiakampánnyal, valamint az eredmény megállapításával kapcsolatos jogorvoslatokra is, a
20/E. §-ban, a 44/a. §-ban, illetőleg a 73. §-ban foglalt eltérésekkel.”
26.	§
A Ve. a következő 86/A. §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:
„A választás kitűzése
86/A. § (1) Az országgyűlési képviselők választásának második fordulóját - az első forduló
kitűzésével egyidejűleg - az első fordulót követő 14. napra kell kitűzni.
(2)	Az időközi választást az Országos Választási Bizottság tűzi ki.
(3)	Az időközi választást a mandátum megüresedésétől számított négy hónapon belülre kell
kitűzni. Ha az időközi választás érvénytelen vagy eredménytelen, a következő időközi
választást az érvénytelen vagy eredménytelen választás napjától számított négy hónapon
belülre kell kitűzni.
(4)	Nem lehet időközi választást tartani az általános választások évében január 1-je és
augusztus 31-e között.”
27.	§
A Ve. 87. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
17
„(4) A külképviseleti megfigyelőt a választás első fordulóját (a magyarországi szavazás
napját) megelőző 16. napig kell bejelenteni.”
28.	§
A Ve. 89. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az a választópolgár, aki a szavazás napján lakcímétől távol, de Magyarország területén
tartózkodik, a lakcíme szerint illetékes helyi választási iroda vezetőjétől kért igazolással azon
település helyi választási irodájának vezetőjétől - vagy a szavazás napján szavazatszámláló
bizottságától - kérheti a névjegyzékbe való felvételét, ahol a szavazás napján tartózkodik. Az
igazolás alapján a választópolgár azon a magyarországi településen szavazhat, ahol
tartózkodik.”
29.	§
A Ve. a következő 89/A. §-sal egészül ki:
„89/A. § A választás első fordulóját megelőző napot követően a névjegyzéket lakcímváltozás
miatt nem lehet módosítani.”
30.	§
A Ve. a következő 89/B. §-sal egészül ki:
„89/B. § (1) A külképviseleti névjegyzékbe való felvételt a választás első fordulóját (a
magyarországi szavazás napját) megelőző 23. napig lehet kérni.
(2)	A külképviseleti névjegyzékbe történő felvétel iránti kérelemben a választópolgár köteles
megjelölni, hogy a választás első, második vagy mindkét fordulójára kéri felvételét a
külképviseleti névjegyzékbe.
(3)	A kérelmet akkor is el kell utasítani, ha nem tartalmazza a (2) bekezdés szerinti adatot.
(4)	A külképviseleti névjegyzék a választókerület, valamint a választási forduló megjelölését
is tartalmazza.
(5)	A helyi választási iroda vezetője a külképviseleti névjegyzék adatait a magyarországi
szavazást megelőző 15. napig küldi meg az Országos Választási Irodának.
(6)	Az Országos Választási Iroda a külképviseleti névjegyzék adatait megküldi az illetékes
országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottságnak is.”
31.	§
A Ve. 90. §-ának (2) bekezdése a következő új b) ponttal egészül ki, egyidejűleg a b)-d) pont
számozása c)-e) pontra változik:
„b) külképviseleti választási iroda,”
18
32. §
A Ve. a következő 90/A. §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:
„A választási bizottságok hatásköre
90/A. § (1) A szavazatszámláló bizottság
a)	ellenőrzi a szavazóhelyiséget, levezeti a szavazást, gondoskodik a szavazás törvényes
lebonyolításáról,
b)	dönt a szavazás folyamán felmerült vitás kérdésekben,
c)	megszámlálja a szavazatokat, és megállapítja a szavazókörben a szavazás eredményét,
amiről jegyzőkönyvet állít ki,
d)	indítványozza az illetékes választási bizottságnak a szavazás szavazóköri
eredményének megsemmisítését, ha olyan törvénysértést észlel, amely azt érdemben
befolyásolta.
(2)	Az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság
a)	dönt az egyéni választókerületi jelöltek, valamint a csak egy egyéni választókerületben
jelöltet állítani kívánó jelölő szervezetek nyilvántartásba vételéről, illetőleg
elutasításáról,
b)	jóváhagyja az egyéni választókerület szavazólapjának adattartalmát,
c)	dönt az egyéni választókerületi választással kapcsolatos kifogásról,
d)	dönt a szavazatszámláló bizottságnak az (1) bekezdés a) és b) pontja alapján hozott
határozata elleni, kizárólag az egyéni választókerületi választást érintő, valamint az
egyéni választókerületi és a területi listás választást egyaránt érintő fellebbezésről,
e)	megsemmisíti a szavazás eredményét, ha olyan törvénysértést állapít meg, amely azt
érdemben befolyásolta,
f)	megállapítja és közzéteszi az egyéni választókerületben a választás eredményét,
g)	kiadja az országgyűlési egyéni választókerületi képviselőnek a megbízólevelet,
h)	kezdeményezi az Országos Választási Bizottságnál időközi választás kitűzését,
i)	a tudomására jutott törvénysértés esetén kezdeményezi a hatáskörrel rendelkező szerv
döntését.
(3)	A területi választási bizottság
a)	dönt a területi listák és az azon levő jelöltek, valamint a csak egy
megyében/fővárosban jelöltet állítani kívánó jelölő szervezetek nyilvántartásba
vételéről, illetőleg elutasításáról,
b)	kisorsolja a területi listák sorszámát,
c)	jóváhagyja a területi listás szavazólap adattartalmát,
d)	dönt a területi választókerületi választással kapcsolatos kifogásról,
e)	dönt a szavazatszámláló bizottságnak az (1) bekezdés a) és b) pontja alapján hozott
határozata elleni, kizárólag a területi listás választást érintő fellebbezésről,
f)	dönt az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság határozata elleni
fellebbezésről,
g)	megsemmisíti a szavazás eredményét, ha olyan törvénysértést állapít meg, amely azt
érdemben befolyásolta,
h)	megállapítja és közzéteszi a területi választókerületben a választási eredményt,
i)	kiadja a területi listán mandátumot szerzett képviselőknek a megbízólevelet,
j) a tudomására jutott törvénysértés esetén kezdeményezi a hatáskörrel rendelkező szerv
döntését.
19
(4)	Az Országos Választási Bizottság
a)	állásfoglalást ad ki a választással kapcsolatos jogszabályok egységes értelmezése és
az egységes joggyakorlat kialakítása érdekében; az állásfoglalás iránymutató jellegű,
az ellen jogorvoslatnak helye nincs; az állásfoglalást a Magyar Közlönyben közzé kell
tenni,
b)	dönt az országos listák és az azokon szereplő jelöltek, valamint a több
megyében/fővárosban jelöltet állítani kívánó jelölő szervezetek nyilvántartásba
vételéről, illetőleg elutasításáról,
c)	kisorsolja az országos listák sorszámát,
d)	dönt a külképviseleti választási iroda tevékenységével kapcsolatos kifogásról, továbbá
minden olyan kifogásról, amely nem tartozik az országgyűlési egyéni választókerületi
választási bizottság, illetőleg a területi választási bizottság hatáskörébe,
e)	dönt a területi választási bizottság határozata elleni fellebbezésről,
f)	megsemmisíti a szavazás eredményét, ha olyan törvénysértést állapít meg, amely azt
érdemben befolyásolta,
g)	megállapítja, hogy mely jelölő szervezetek érték el a törvényben meghatározott
mértékű %-os szavazathatárt,
h)	megállapítja, hogy az országgyűlési képviselő-választásokon az országos listák
jelöltjei közül kik szereztek mandátumot,
i)	kiadja az országos listán mandátumot szerzett képviselőknek a megbízólevelet,
j) megállapítja és közzéteszi a választás országosan összesített eredményét,
k) kitűzi az időközi országgyűlési képviselőválasztást, és megállapítja annak naptár
szerinti határnapjait,
l) a tudomására jutott törvénysértés esetén kezdeményezi a hatáskörrel rendelkező szerv
döntését,
m) beszámol az Országgyűlésnek az országgyűlési képviselők általános választásáról.”
33. §
A Ve. a következő 96/A. és 96/B. §-sal és alcímekkel egészül ki:
„Szavazás a külképviseleten
96/A. § (1) Az első fordulóban a külképviseleten a magyarországi szavazás napját megelőző
7. napon, helyi idő szerint 6 és 19 óra között lehet szavazni. Azokon a külképviseleteken, ahol
az időeltolódás a közép-európai időhöz képest -1 vagy -2 óra, a helyi idő szerinti 6 óra és a
közép-európai idő szerinti 19 óra között lehet szavazni. Az amerikai kontinensen létesített
külképviseleteken a magyarországi szavazást megelőző 8. napon, helyi idő szerint 6 és 19 óra
között lehet szavazni.
(2)	A külképviseleti választási iroda a külső borítékon feltünteti annak az országgyűlési
egyéni választókerületnek a megjelölését, amelynek szavazólapján a választópolgár szavaz.
A külképviseleten leadott szavazatok továbbítása
96/B. § (1) Az országgyűlési választás első fordulója esetén a magyarországi szavazás előtti
3.	nap 24.00 óráig kell az urnának az Országos Választási Irodához érkeznie.
20
(2)	Az Országos Választási Bizottság a határidőben beérkezett urnákat felbontja, és a
külképviseleteken leadott szavazatokat tartalmazó szavazási iratokat - a külső borítékok
felbontása nélkül - az Országos Választási Bizottság elnöke vagy az általa megbízott tagja az
illetékes országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság elnökének vagy az általa
megbízott tagjának adja át.
(3)	Ha a külképviseleti szavazatokat tartalmazó borítékon nincs feltüntetve az országgyűlési
egyéni választókerület megjelölése, a borítékot az Országos Választási Bizottság - annak
felbontása nélkül - mint le nem adott szavazási iratot külön kötegeli, és e tényt külön
jegyzőkönyvben rögzíti.
(4)	Az országgyűlési választáson az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság
végzi a 73/A. § szerinti feladatot
a)	a választás első fordulóján a magyarországi szavazás napján,
b)	a választás második fordulóján a szavazási iratok beérkezését követően
haladéktalanul.”
34. §
A Ve. a következő 97/A. §-sal egészül ki:
„97/A. § (1) Az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság a 73/A. § (4)
bekezdése szerinti, a külképviseleti szavazólapokat tartalmazó belső borítékokat - azok
felbontása nélkül - szállítóborítékba zárja, amelyen fel kell tüntetni az abban elhelyezett belső
borítékok számát. A szállítóborítékot az országgyűlési egyéni választókerületi választási
bizottság tagjai aláírásukkal hitelesítik, továbbá elnöke bélyegzőlenyomattal is ellátja. Az
országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság a szállítóborítékban elhelyezett
belső borítékok számát külön jegyzőkönyvben rögzíti. Az országgyűlési egyéni
választókerületi választási bizottság elnöke a szállítóborítékot és a jegyzőkönyv egy példányát
az országgyűlési egyéni választókerület székhelyén lévő, az országgyűlési egyéni
választókerületi választási bizottság által kijelölt szavazókör szavazatszámláló bizottsága
elnökének adja át.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti szavazatszámláló bizottság a külképviseleti szavazólapokat
tartalmazó borítékokat - azok felbontása nélkül - összekeveri a szavazókörben leadott
szavazatokat tartalmazó borítékokkal.
(3)	A szavazás második fordulójában az (1) bekezdése szerinti szavazatszámláló bizottság a
szavazás lezárása után lezárja az urnát úgy, hogy ne lehessen abba szavazólapot elhelyezni
vagy abból szavazólapot eltávolítani. Az urnát a szavazatszámláló bizottság az országgyűlési
egyéni választókerületi választási bizottságnak adja át, amely gondoskodik annak biztonságos
őrzéséről.
(4)	A szavazás második fordulójában az országgyűlési egyéni választókerületi választási
bizottság legkésőbb a magyarországi szavazást követő 6. napon az urnát és a 73/A. § (4)
bekezdése szerinti szavazólapokat tartalmazó borítékokat átadja az (1) bekezdés szerinti
szavazatszámláló bizottságnak, amely a jelen §-ban és - a 76. § kivételével - a IX. fejezetben
foglalt feladatokat haladéktalanul ellátja.”
21
35. §
A Ve. 98. §-a új (3) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (3) és (4) bekezdés
megjelölése (4) és (5) bekezdésre változik:
„(3) A területi választási bizottság a szavazatszámláló bizottságok jegyzőkönyvei alapján
összesíti a szavazatokat, és megállapítja a listákra leadott érvényes szavazatok számát,
amelyet jegyzőkönyvben rögzít. A jegyzőkönyvet az Országos Választási Bizottsághoz kell
továbbítani.”
36.	§
A Ve. a következő 98/A. §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:
„A megüresedett mandátum betöltése
98/A. § Ha a területi listán vagy az országos listán megválasztott képviselő kiesik, helyére a
jelölő szervezet a mandátum megüresedésétől számított 30 napon belül jelentheti be a
mandátumot szerző jelöltet az illetékes választási bizottságnál.”
37.	§
A Ve. 99. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„99. § (1) A választási bizottságnak a választás eredményét megállapító döntése [90/A. § (2)
bekezdés f) pont, 90/A. § (3) bekezdés h) pont] elleni fellebbezést úgy kell benyújtani, hogy
az legkésőbb a választási bizottság döntését követő napon megérkezzen. A fellebbezés
elbírálására jogosult választási bizottság a fellebbezésről legkésőbb a beérkezését követő
napon dönt. A választási bizottság határozata elleni bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy
kell benyújtani, hogy az legkésőbb a választási bizottság döntését követő napon megérkezzen.
A bíróság a kérelemről legkésőbb a felterjesztését követő napon dönt.
(2)	Ha a szavazást a választási bizottság vagy a bíróság megismételteti, a választási bizottság
a megismételt szavazást a megismételtetett szavazás napját követő hetedik napra tűzi ki.”
38.	§
A Ve. 99/K. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„99/K. § (1) Az európai parlamenti képviselők választásán a következő választási bizottságok
működnek:
a)	szavazatszámláló bizottság,
b)	az egy szavazókörrel rendelkező településeken a szavazatszámláló bizottság feladatait
ellátó helyi választási bizottság,
c)	területi választási bizottság,
d)	Országos Választási Bizottság.
22
(2)	Az európai parlamenti képviselők választásán a következő választási irodák működnek:
a)	helyi választási iroda,
b)	külképviseleti választási iroda,
c)	országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda,
d)	területi választási iroda,
e)	Országos Választási Iroda.
(3)	A szavazatszámláló bizottság
a)	ellenőrzi a szavazóhelyiséget, levezeti a szavazást, gondoskodik a szavazás törvényes
lebonyolításáról,
b)	dönt a szavazás folyamán felmerült vitás kérdésekben,
c)	megszámlálja a szavazatokat, és megállapítja a szavazókörben a szavazás eredményét,
amiről jegyzőkönyvet állít ki,
d)	indítványozza az illetékes választási bizottságnak a szavazás szavazóköri
eredményének megsemmisítését, ha olyan törvénysértést észlel, amely azt érdemben
befolyásolta.
(4)	A területi választási bizottság
a)	dönt a választással kapcsolatos, kizárólag az illetékességi területét érintő kifogásról,
b)	dönt a szavazatszámláló bizottságnak a (3) bekezdés a) és b) pontja alapján hozott
határozata elleni fellebbezésről,
c)	a tudomására jutott törvénysértés esetén kezdeményezi a hatáskörrel rendelkező szerv
döntését.
(5)	Az Országos Választási Bizottság
a)	állásfoglalást ad ki a választással kapcsolatos jogszabályok egységes értelmezése és az
egységes joggyakorlat kialakítása érdekében; az állásfoglalás iránymutató jellegű, az
ellen jogorvoslatnak helye nincs; az állásfoglalást a Magyar Közlönyben közzé kell
tenni,
b)	dönt a listák és az azokon szereplő jelöltek, valamint a jelölő szervezetek
nyilvántartásba vételéről, illetőleg elutasításáról,
c)	kisorsolja a listák sorszámát,
d)	jóváhagyja az Európai Parlament tagjai választása szavazólapjának adattartalmát,
e)	megszámlálja a külképviseleteken leadott szavazatokat, és megállapítja a
külképviseleti szavazás eredményét, amiről jegyzőkönyvet állít ki,
f)	dönt a külképviseleti választási iroda tevékenységével kapcsolatos kifogásról, továbbá
minden olyan kifogásról, amely nem tartozik a területi választási bizottság
hatáskörébe,
g)	dönt a szavazatszámláló bizottságnak a (3) bekezdés c) pontja alapján hozott
határozata elleni fellebbezésről,
h)	dönt a területi választási bizottság határozata elleni fellebbezésről,
i)	megsemmisíti a szavazás eredményét, ha olyan törvénysértést állapít meg, amely azt
érdemben befolyásolta,
j) megállapítja, hogy mely jelölő szervezetek listái érték el a törvényben meghatározott
mértékű %-os szavazathatárt,
k) megállapítja, hogy a listák jelöltjei közül kik szereztek mandátumot,
l) megállapítja és közzéteszi a választás eredményét,
m) kiadja a mandátumot szerzett képviselőknek a megbízólevelet,
23
n) a tudomására jutott törvénysértés esetén kezdeményezi a hatáskörrel rendelkező szerv
döntését,
o)	beszámol az Országgyűlésnek az Európai Parlament tagjainak választásáról.”
39.	§
A Ve. 99/O. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„99/O. § (1) A külképviseleteken leadott szavazatok megszámlálását az Országos Választási
Bizottság végzi. A külképviseleti szavazás eredményét az Országos Választási Bizottság egy
összesített jegyzőkönyvben állapítja meg.
(2)	Az Országos Választási Bizottság a választás eredményét a szavazatszámláló bizottságok
által kiállított jegyzőkönyvek és a külképviseleti szavazás eredményéről kiállított
jegyzőkönyv alapján, legkésőbb a szavazást követő 6. napon állapítja meg.
(3)	A szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntése ellen önálló
fellebbezésnek van helye, amelyet az Országos Választási Bizottság - a választás
eredményének megállapítását megelőzően - bírál el.
(4)	Az Országos Választási Bizottságnak a választás eredményét megállapító döntése ellen a
szavazóköri eredmények összesítésére, a külképviseleti szavazás eredményének
megállapítására, illetőleg a választási eredmény megállapítására vonatkozó szabályok
megsértésére hivatkozással lehet bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet benyújtani.”
40.	§
A Ve. 99/P. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„99/P. § (1) A helyi választási iroda vezetőjének a 99/D. § (3) és (4) bekezdése, a 99/G. §
(1)	bekezdésének b) pontja, illetőleg (2) bekezdése szerinti döntése ellen a határozat
kézhezvételét követő 3 napon belül lehet kifogást benyújtani.
(2)	Az Országos Választási Bizottságnak a 99/L. § (6) bekezdés szerinti döntése ellen a
határozat kézhezvételét követő 3 napon belül lehet bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet
benyújtani.”
41.	§
A Ve. 100. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„100. § Az I-X. fejezet rendelkezéseit - a külképviseleti névjegyzékkel és a külképviseleti
szavazással kapcsolatos rendelkezések kivételével - a helyi önkormányzati képviselők és
polgármesterek, valamint a helyi kisebbségi önkormányzatok tagjainak választásán (a
továbbiakban együtt: önkormányzati választások) a jelen fejezetben foglalt eltérésekkel kell
alkalmazni.”
42.	§
(1) A Ve. 102. §-ának (1) bekezdése a következő rendelkezéssel egészül ki:
24
„A helyi választási iroda vezetője minden év januárjában felülvizsgálja az egyéni
választókerületek számát, sorszámát és területi beosztását, és e döntését a helyben szokásos
módon február 15-ig közzéteszi. Az egyéni választókerületek kialakítását érintő változásokat
a helyi választási iroda vezetője egyébként folyamatosan figyelemmel kíséri, és a szükséges
intézkedéseket megteszi, és e döntését a helyben szokásos módon közzéteszi.”
(2)	A Ve. 102. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az (1) és (2) bekezdés rendelkezéseit csak az általános önkormányzati választásokon és
a képviselő-testület feloszlatása vagy feloszlása miatt kitűzött időközi választásokon kell
alkalmazni.”
43.	§
A Ve. 105. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A szavazatszámláló bizottság és a helyi választási bizottság megbízott tagja más
településen, a fővárosban más kerületben, a területi választási bizottság megbízott tagja más
megyében induló jelölt is lehet.”
44.	§
A Ve. a következő 105/A. §-sal és 105/B. §-sal, valamint az azokat megelőző alcímmel
egészül ki:
„A választási bizottságok hatásköre
105/A. § (1) A szavazatszámláló bizottság
a)	ellenőrzi a szavazóhelyiséget, levezeti a szavazást, gondoskodik a szavazás törvényes
lebonyolításáról,
b)	dönt a szavazás folyamán felmerült vitás kérdésekben,
c)	megszámlálja a szavazatokat, és megállapítja a szavazókörben a szavazás eredményét,
amiről jegyzőkönyvet állít ki,
d)	indítványozza az illetékes választási bizottságnak a szavazás szavazóköri
eredményének megsemmisítését, ha olyan törvénysértést észlel, amely azt érdemben
befolyásolta.
(2)	A helyi választási bizottság
a)	kitűzi a helyi kisebbségi önkormányzati választást,
b)	dönt a polgármester-, a kislistás, illetőleg az egyéni választókerületi jelöltek, a
kisebbségi önkormányzati jelöltek, a kompenzációs listák, valamint a csak egy
településen jelöltet állítani kívánó jelölő szervezetek nyilvántartásba vételéről,
illetőleg elutasításáról,
c)	kisorsolja a kompenzációs listák, a kisebbségek sorszámát,
d)	jóváhagyja a település szavazólapjainak adattartalmát,
25
e)	dönt a polgármester-, a képviselő-, a kisebbségi önkormányzati választással
kapcsolatos kifogásról,
f)	dönt a szavazatszámláló bizottságnak az (1) bekezdés a) és b) pontja alapján hozott,
kizárólag a települési (polgármester-, képviselő-, kisebbségi önkormányzati) választást
érintő, valamint a települési és a területi önkormányzati vagy főpolgármester-
választást egyaránt érintő határozata elleni fellebbezésről,
g)	megsemmisíti a polgármester-, a képviselő-, a kisebbségi önkormányzati választás
eredményét, ha olyan törvénysértést állapít meg, amely azt érdemben befolyásolta,
h)	egyenlő szavazatszám esetén kisorsolja, hogy a kislistás, illetőleg kisebbségi
önkormányzati választáson melyik jelölt szerez mandátumot,
i)	megállapítja és közzéteszi a polgármester-, a képviselő-, a kisebbségi önkormányzati
választás eredményét,
j) kiadja a polgármesternek, a települési és a kisebbségi önkormányzati képviselőknek a
megbízólevelet,
k) kitűzi az időközi polgármester-, képviselő-, kisebbségi önkormányzati választást, és
megállapítja annak naptár szerinti határnapjait,
l) a tudomására jutott törvénysértés esetén kezdeményezi a hatáskörrel rendelkező szerv
döntését.
(3)	A területi választási bizottság
a)	dönt a megyei/fővárosi listák és az azon levő jelöltek, a főpolgármester-jelöltek,
valamint a csak egy megyében/fővárosban jelöltet állítani kívánó jelölő szervezetek
nyilvántartásba vételéről, illetőleg elutasításáról,
b)	kisorsolja a megyei/fővárosi listák sorszámát,
c)	jóváhagyja a megyei/fővárosi listás szavazólap, valamint a főpolgármester-választás
szavazólapjának adattartalmát,
d)	dönt a megyei/fővárosi listás választással és a főpolgármester-választással kapcsolatos
kifogásról,
e)	dönt a szavazatszámláló bizottságnak az (1) bekezdés a) és b) pontja alapján hozott,
kizárólag a területi önkormányzati vagy főpolgármester-választást érintő
fellebbezésről,
f)	dönt a helyi választási bizottság határozata elleni fellebbezésről,
g)	megsemmisíti megyei/fővárosi listás választás, illetőleg a főpolgármester-választás
eredményét, ha olyan törvénysértést állapít meg, amely azt érdemben befolyásolta,
h)	megállapítja és közzéteszi a megyei/fővárosi listás választás, valamint a
főpolgármester-választás eredményét,
i)	kiadja a megyei/fővárosi listán mandátumot szerzett képviselőknek és a
főpolgármesternek a megbízólevelet,
j) a tudomására jutott törvénysértés esetén kezdeményezi a hatáskörrel rendelkező szerv
döntését.
(4)	Az Országos Választási Bizottság
a)	állásfoglalást ad ki a választással kapcsolatos jogszabályok egységes értelmezése és az
egységes joggyakorlat kialakítása érdekében; az állásfoglalás iránymutató jellegű, az
ellen jogorvoslatnak helye nincs; az állásfoglalást a Magyar Közlönyben közzé kell
tenni,
b)	dönt minden olyan kifogásról, amely nem tartozik a helyi választási bizottság, illetőleg
a területi választási bizottság hatáskörébe,
c)	dönt a területi választási bizottság határozata elleni fellebbezésről,
d)	közzéteszi a választás helyi választási bizottságok, illetőleg területi választási
bizottságok által megállapított, országosan összesített eredményét,
26
e)	a tudomására jutott törvénysértés esetén kezdeményezi a hatáskörrel rendelkező szerv
döntését,
f)	beszámol az Országgyűlésnek a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek
általános választásáról.
105/B. § (1) Új község alakítása és településegyesítés megszüntetése esetén a képviselő-
testület a területszervezési döntésnek megfelelően kialakított szavazókörök
figyelembevételével választja meg a szavazatszámláló bizottságokat. Az új község képviselő-
testülete a megalakulását követő 30 napon belül helyi választási bizottságot, legkésőbb a
következő választás kitűzését követően új szavazatszámláló bizottságokat választ.
(2)	Lakott területrész átadása, átvétele, cseréje esetén az érintett területrészen a fogadó
település képviselő-testülete által választott szavazatszámláló bizottság, valamint a fogadó
település helyi választási bizottsága jár el.
(3)	Településegyesítés esetén mindkét településen annak a településnek a helyi választási
bizottsága jár el, amelynek a választás évében január 1-jén több lakosa volt.
(4)	Település másik megyéhez történő átcsatolása esetén a választási eljárás során e törvény
rendelkezéseit annak figyelembe vételével kell alkalmazni, hogy a település másik megyéhez
történő átcsatolásáról rendelkező területszervezési döntés a választás kitűzésének napján
hatályba lép.”
45.	§
A Ve. 115. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az időközi választást az ok felmerülésétől számított 30 napon belül az illetékes
választási bizottság tűzi ki. Az időközi választást a mandátum megüresedésétől számított négy
hónapon belülre, a képviselő-testület feloszlatása vagy feloszlása esetén három hónapon
belülre kell kitűzni. Nem lehet időközi választást tartani az általános önkormányzati
választások évében április 1-je és az általános választás napja között. Az időközi választásra
az általános választás szabályait kell alkalmazni.”
46.	§
A Ve. 116. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„116. § Az I-X. fejezet, valamint a 89. §, a 99/O. § rendelkezéseit az országos
népszavazáson a jelen fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.”
47.	§
A Ve. 118. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Valamennyi aláírásgyűjtő ívet a népszavazásra javasolt kérdéssel kell kezdeni. Egy
aláírásgyűjtő íven egy kérdés szerepelhet. Az aláírásoknak a kérdéssel azonos oldalon kell
szerepelniük.”
48.	§
27
A Ve. 122. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„122. § (1) A népszavazás időpontját a köztársasági elnök a népszavazást elrendelő
országgyűlési határozat elleni jogorvoslati határidő eredménytelen elteltét - jogorvoslat
esetén annak elbírálását - követő 15 napon belül tűzi ki.
(2)	A népszavazást legkésőbb 43 nappal a szavazás napja előtt, az azt elrendelő országgyűlési
határozat közzétételét - jogorvoslat esetén az annak elbírálását - követő 90 napon belüli
időpontra kell kitűzni.
(3)	A népszavazást a (2) bekezdés szerinti 43 napos időközön belülre is ki lehet tűzni, ha más
kérdésben a köztársasági elnök már korábban népszavazást tűzött ki, annak idejéig legalább
20 nap van hátra, és az újabb kérdésben történő népszavazás egyidejű megtartása a szavazás
lebonyolításának törvényességét nem veszélyezteti.
(4)	Nem lehet népszavazást tartani az országgyűlési képviselők, az Európai Parlament tagjai,
illetőleg a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választásának napján,
valamint az azt megelőző és követő 41 napon belül. Ha a népszavazást emiatt nem lehet a (2)
bekezdés szerint kitűzni, a népszavazást a választást követő 131 napon belüli időpontra kell
kitűzni.
(5)	A népszavazás elrendeléséről és a népszavazás időpontjának kitűzéséről szóló határozatot
a Magyar Közlönyben közzé kell tenni.”
49.	§
A Ve. 124. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A népszavazáson az alábbi választási irodák működnek:
a)	helyi választási iroda,
b)	külképviseleti választási iroda,
c)	országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda,
d)	területi választási iroda,
e)	Országos Választási Iroda.”
50.	§
A Ve. a következő 124/A. §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:
„A választási bizottságok hatásköre
124/A. § (1) A szavazatszámláló bizottság
a)	ellenőrzi a szavazóhelyiséget, levezeti a szavazást, gondoskodik a szavazás törvényes
lebonyolításáról,
b)	dönt a szavazás folyamán felmerült vitás kérdésekben,
c)	megszámlálja a szavazatokat, és megállapítja a szavazókörben a szavazás eredményét,
amiről jegyzőkönyvet állít ki,
d)	indítványozza az illetékes választási bizottságnak a szavazás szavazóköri
eredményének megsemmisítését, ha olyan törvénysértést észlel, amely azt érdemben
befolyásolta.
28
(2)	A területi választási bizottság
a)	dönt a népszavazással kapcsolatos, kizárólag az illetékességi területét érintő
kifogásról,
b)	dönt a szavazatszámláló bizottságnak az (1) bekezdés a) és b) pontja alapján hozott
határozata elleni fellebbezésről,
c)	a tudomására jutott törvénysértés esetén kezdeményezi a hatáskörrel rendelkező szerv
döntését.
(3)	Az Országos Választási Bizottság
a)	állásfoglalást ad ki a választással kapcsolatos jogszabályok egységes értelmezése és az
egységes joggyakorlat kialakítása érdekében; az állásfoglalás iránymutató jellegű, az
ellen jogorvoslatnak helye nincs; az állásfoglalást a Magyar Közlönyben közzé kell
tenni,
b)	dönt az aláírásgyűjtő ív, illetőleg a konkrét kérdés hitelesítéséről,
c)	elvégzi a benyújtott aláírások ellenőrzését,
d)	jóváhagyja az országos népszavazás szavazólapjának adattartalmát,
e)	megszámlálja a külképviseleteken leadott szavazatokat, és megállapítja a
külképviseleti szavazás eredményét, amiről jegyzőkönyvet állít ki,
f)	dönt a külképviseleti választási iroda tevékenységével kapcsolatos kifogásról, továbbá
minden olyan kifogásról, amely nem tartozik a területi választási bizottság
hatáskörébe,
g)	dönt a szavazatszámláló bizottságnak az (1) bekezdés c) pontja alapján hozott
határozata elleni fellebbezésről,
h)	dönt a területi választási bizottság határozata elleni fellebbezésről,
i)	megsemmisíti a szavazás eredményét, ha olyan törvénysértést állapít meg, amely azt
érdemben befolyásolta,
j) megállapítja és közzéteszi a népszavazás eredményét,
k) a tudomására jutott törvénysértés esetén kezdeményezi a hatáskörrel rendelkező szerv
döntését,
l)	beszámol az Országgyűlésnek az országos népszavazásról.”
51.	§
(1)	A Ve. 125. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A külképviseletekre az (1) bekezdésben foglalt rendelkezések megfelelő
alkalmazásával lehet megfigyelőt megbízni.”
52.	§
A Ve. 126. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Egy szavazólapon csak egy kérdés szerepelhet.”
53.	§
29
A Ve. a következő 131/A. §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:
„A választási bizottságok hatásköre
131/A. § Az Országos Választási Bizottság
a)	állásfoglalást ad ki a választással kapcsolatos jogszabályok egységes értelmezése és az
egységes joggyakorlat kialakítása érdekében; az állásfoglalás iránymutató jellegű, az
ellen jogorvoslatnak helye nincs; az állásfoglalást a Magyar Közlönyben közzé kell
tenni,
b)	dönt a kérdés és az aláírásgyűjtő ív hitelesítéséről,
c)	elvégzi a benyújtott aláírások ellenőrzését,
d)	dönt a benyújtott kifogásról,
e)	a tudomására jutott törvénysértés esetén kezdeményezi a hatáskörrel rendelkező szerv
döntését.”
54.	§
A Ve. 132. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„132. § Az I-X. fejezet rendelkezéseit - a külképviseleti névjegyzékkel és a külképviseleti
szavazással kapcsolatos rendelkezések kivételével -, valamint a 118. § (2)-(5) bekezdése, a
119. §, a 121. §, a 122. § (1) bekezdése, a 123. §, a 126. és a 127. § rendelkezéseit a helyi
népszavazáson az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.”
55.	§
A Ve. 141. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„141. § A népszavazás időpontját a képviselő-testület, illetőleg a fővárosi, megyei
közgyűlés (e fejezetben együtt: képviselő-testület) a népszavazás elrendelésével egyidejűleg
tűzi ki, az attól számított négy hónapon belüli időpontra.”
56.	§
A Ve. a következő 143/A. §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:
„A választási bizottságok hatásköre
143/A. § (1) A szavazatszámláló bizottság
a)	ellenőrzi a szavazóhelyiséget, levezeti a szavazást, gondoskodik a szavazás törvényes
lebonyolításáról,
b)	dönt a szavazás folyamán felmerült vitás kérdésekben,
c)	megszámlálja a szavazatokat, és megállapítja a szavazókörben a szavazás eredményét,
amiről jegyzőkönyvet állít ki,
d)	indítványozza az illetékes választási bizottságnak a szavazás szavazóköri
eredményének megsemmisítését, ha olyan törvénysértést észlel, amely azt érdemben
befolyásolta.
(2)	A helyi választási bizottság
a)	elvégzi a benyújtott aláírások ellenőrzését,
b)	dönt a népszavazással kapcsolatos kifogásról,
30
c)	dönt a szavazatszámláló bizottságnak az (1) bekezdés a) és b) pontja alapján hozott
határozata elleni fellebbezésről,
d)	megsemmisíti a szavazás eredményét, ha olyan törvénysértést állapít meg, amely azt
érdemben befolyásolta,
e)	megállapítja és közzéteszi a népszavazás eredményét,
f)	a tudomására jutott törvénysértés esetén kezdeményezi a hatáskörrel rendelkező szerv
döntését.
(3)	A területi választási bizottság
a)	dönt a helyi választási bizottság határozata elleni fellebbezésről,
b)	a tudomására jutott törvénysértés esetén kezdeményezi a hatáskörrel rendelkező szerv
döntését.
(4)	Az Országos Választási Bizottság állásfoglalást ad ki a választással kapcsolatos
jogszabályok egységes értelmezése és az egységes joggyakorlat kialakítása érdekében; az
állásfoglalás iránymutató jellegű, az ellen jogorvoslatnak helye nincs; az állásfoglalást a
Magyar Közlönyben közzé kell tenni.
(5)	Területi szintű helyi népszavazás esetén a (2) bekezdésben foglalt feladatokat a területi
választási bizottság, a (3) bekezdésben foglalt feladatokat az Országos Választási Bizottság
látja el.”
57.	§
A Ve. a következő 148/A. §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:
„A választási bizottságok hatásköre
148/A. § (1) A helyi választási bizottság
a)	elvégzi a benyújtott aláírások ellenőrzését,
b)	a tudomására jutott törvénysértés esetén kezdeményezi a hatáskörrel rendelkező szerv
döntését.
(2)	A területi választási bizottság
a)	dönt a helyi választási bizottság határozata elleni fellebbezésről,
b)	a tudomására jutott törvénysértés esetén kezdeményezi a hatáskörrel rendelkező szerv
döntését.
(3)	Területi szintű helyi népi kezdeményezés esetén az (1) bekezdésben foglalt feladatokat a
területi választási bizottság, a (2) bekezdésben foglalt feladatokat az Országos Választási
Bizottság látja el.”
58.	§
A Ve. 149. §-ának r) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában]
„r) külképviselet: a Magyar Köztársaság nagykövetsége és főkonzulátusa.”
31
III.	FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
Módosuló jogszabályok
59.	§
Az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban:
Vjt.) 46. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A területi listán, illetőleg az országos listán mandátumhoz jutott képviselő
megbízatásának megszűnése esetén a mandátumot - a listán eredetileg is szereplő jelöltek
közül - a párt által megnevezett, ennek hiányában a listán soron következő jelölt szerzi meg.
Közös lista esetén - ha a pártok határidőben nem nevezik meg a mandátumot szerző jelöltet -
a)	a kiesett képviselőt állító párt által állított, a közös listán soron következő jelölt, ha
pedig ilyen jelölt nincs,
b)	a közös listán soron következő jelölt szerzi meg a mandátumot.”
60.	§
A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 1990. évi LXIV.
törvény (a továbbiakban: Övjt.) 59. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés
lép:
„(2) A települési és a helyi kisebbségi önkormányzat képviselő-testülete tagjainak számát a
szavazás kitűzése évének január 1-jei lakosságszáma alapján kell meghatározni.”
61.	§
(1)	A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 18. §-
ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A képviselő-testület a megbízatásának lejárta előtt név szerinti szavazással, minősített
többségű döntéssel kimondhatja a feloszlását. A képviselő-testület az új képviselő-testület
alakuló üléséig, a polgármester az új polgármester megválasztásáig ellátja feladatát,
gyakorolja hatáskörét. A képviselő-testület feloszlása nem mondható ki a választást követő
hat hónapon belül, illetőleg az általános önkormányzati választásokat megelőző év október 1.
napját követően. Az időközi választás költségét az önkormányzat viseli.”
(2)	Az Ötv. 93. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az Országgyűlés a Kormánynak - az Alkotmánybíróság véleményének kikérése után
32
előterjesztett - javaslatára feloszlatja azt a helyi képviselő-testületet, amelynek működése az
Alkotmánnyal ellentétes [Alkotmány 19. § (3) bek. 1. pont]. Ha az Országgyűlés az
önkormányzati képviselő-testületet feloszlatja, egyidejűleg három hónapon belüli időpontra
kitűzi az időközi választást.”
62.	§
A területszervezési eljárásról szóló 1999. évi XLI. törvény 3. §-ának (3) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(3) Az Országgyűlés döntése az országgyűlési képviselők választását érintően a következő
országgyűlési képviselői általános választás kitűzésének napján, az önkormányzati választást
érintően a következő önkormányzati általános választás kitűzésének napján lép hatályba; erről
az Országgyűlés szükség esetén a területszervezési döntéssel egyidejűleg határoz.”
Hatálybalépés
63. §
(1)	Ez a törvény a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
(2)	E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti
a)	a Ve. 22. §-a (2) bekezdéséből az „a választókerületben induló” szövegrész; 99/I. §-a;
99/J. §-a; 99/N. §-a; 115/A. §-a és a hozzá tartozó alcím; 130. §-ának (4) bekezdése;
172-193. §-a;
b)	a Vjt. 1. és 2. §-a, 47. és 48. §-a, 50. §-ának (1) bekezdése,
c)	az Övjt. 55. §-a,
d)	az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény 1. §-
a, 15. §-a és 16. §-a,
e)	a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény, valamint az országos népszavazásról
és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény módosításáról szóló 2000. évi
XXII. törvény 5. §-a, 12. §-a és 13. §-a,
f)	az Európai Parlament tagjainak választásáról szóló 2003. évi CXIII. törvény 15. §-a és
17.	§-a,
g)	a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény módosításáról szóló 2004. évi XLIII.
törvény,
h)	a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény módosításáról szóló 2004. évi XCII.
törvény.
(3)	2009. december 31-én hatályát veszti
a)	e törvény 3. §-a, 16. §-a, 20. §-a, 23. §-a, 27. §-a, 30. §-a, 31. §-a és 33. §-a, 34. §-a,
41.	§-a, 57. §-a, valamint
b)	a Ve. e törvénnyel megállapított 7/A. §-a; 16. §-a (2) bekezdésének d) pontja, továbbá
(6)	bekezdése; 20/A-20/D. §-a és a hozzá tartozó alcímek; 20/E. §-ának (2) bekezdése,
továbbá a hozzá tartozó alcím „ , illetőleg a külképviseleti névjegyzék” szövegrésze, (3)
bekezdéséből az „ , illetőleg a külképviseleti névjegyzékbe való felvétel vagy annak
elutasítása miatti kifogást” szövegrész, (4) bekezdéséből az „, illetőleg a külképviseleti
névjegyzéket” szövegrész, (6) bekezdéséből az „ , illetőleg a külképviseleti névjegyzék”
szövegrész; 35. §-a (2) bekezdéséből a „ , továbbá a külképviseleteken” szövegrész, (3)
33
bekezdésének második mondata; 36. §-a (1) bekezdéséből az „ , a külképviseleti
választási iroda tagjait az Országos Választási Iroda vezetője” szövegrész; 37. §-a (1)
bekezdésének második mondata; 71/A-71/C. §-a és a hozzá tartozó alcímek; 73/A. §-a
és a hozzá tartozó alcím; 77. §-ának (2) bekezdése; 87. §-ának (4) bekezdése; 89/B. §-a;
90. §-a (2) bekezdésének b) pontja; 90/A. §-a (4) bekezdése d) pontjából az „a
külképviseleti választási iroda tevékenységével kapcsolatos kifogásról, továbbá”
szövegrész; 96/A-96/B. §-a és a hozzá tartozó alcímek; 97/A. §-a; 99/K. §-a (2)
bekezdésének b) pontja, (5) bekezdésének d) pontja és e) pontjából az „a külképviseleti
választási iroda tevékenységével kapcsolatos kifogásról, továbbá” szövegrész; 99/O. §-
ának (1) bekezdése, (2) bekezdéséből az „és a külképviseleti szavazás eredményéről
kiállított jegyzőkönyv” szövegrész, (4) bekezdéséből az „a külképviseleti szavazás
eredményének megállapítására,” szövegrész; 100. §-ából az „- a külképviseleti
névjegyzékkel és a külképviseleti szavazással kapcsolatos rendelkezések kivételével -”
szövegrész; 124. §-a (2) bekezdésének b) pontja; 124/A. §-a (3) bekezdésének d) pontja
és e) pontjából az „a külképviseleti választási iroda tevékenységével kapcsolatos
kifogásról, továbbá” szövegrész; 132. §-ából az „- a külképviseleti névjegyzékkel és a
külképviseleti szavazással kapcsolatos rendelkezések kivételével -” szövegrész;
valamint 149. §-ának r) pontja.
34
I N D O K O L Á S
a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény módosításáról
szóló törvényjavaslathoz
Általános indokolás
A választási törvényeket érintő átfogó törvénymódosítás 1997 óta nem történt. Az Alkotmány
2004. május 1-jén hatályba lépett módosítása, az Alkotmánybíróság határozatai, illetőleg a
joggyakorlat által felhalmozott tapasztalatok alapján azonban ma már elkerülhetetlen, hogy a
választási eljárás szabályai megreformálásra kerüljenek.
Jelen törvényjavaslat (a továbbiakban: Javaslat) elrendeli a választási eljárásról szóló 1997.
évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) átfogó jellegű, továbbá a következő törvények kisebb
mértékű módosítását:
-	az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény, (a
továbbiakban: Vjt.),
-	a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 1990. évi
LXIV. törvény (a továbbiakban: Övjt.),
-	az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény (a
továbbiakban: Nsztv.),
-	a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.),
-	a területszervezési eljárásról szóló 1999. évi LXV. törvény.
A Javaslat ideiglenesen, 2009. december 31-ig biztosítja a külföldön szavazás lehetőségét az
általános és időközi országgyűlési választásokon, az országos népszavazáson és az Európai
Parlament tagjainak választásán. A szavazás a Magyar Köztársaság nagykövetségein és
főkonzulátusain történik.
A Javaslat megszünteti az Alkotmánybíróság 51/2002. (X. 24.), 59/2003. (XI. 26.), 60/2003.
(XI. 26.) és 32/2004. (IX. 14.) AB határozataiban megállapított alkotmányos mulasztásokat,
továbbá megreformálja a választási bizottságok eljárását és a Ve. jogorvoslati rendszerét is.
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
A választások kitűzésével kapcsolatos - eddig a Vjt-ben, az Övjt-ben és az Nsztv-ben
szabályozott - rendelkezés eljárásjogi természetű, így azt a Ve-ben indokolt szabályozni
minden választástípusra vonatkozóan egységesen.
35
A megismételt szavazás megtartására vonatkozó általános határidő megváltozik, tekintettel
arra, hogy a megismételtetett szavazás napját követő 7. napon való megtartás lehetősége nem
reális. Helyette az eddig az önkormányzati választásokon irányadó azon szabály válik
általános jelleggel alkalmazandóvá, mely szerint a megismételt szavazást a megismételtetett
szavazás napját követő 30 napon belülre kell kitűzni. Országgyűlési választásokon azonban -
a két forduló közötti rövid időtartamra tekintettel - megmarad az eddigi szabályozás.
A 2. §-hoz
E § a Ve. 6. § (2) bekezdés első mondatát hagyja el, tekintettel arra, hogy a Ve. 74. § (3)
bekezdése is tartalmazza ugyanezt a szabályt.
A 3. §-hoz
A választási eljárás során a nyilvánosság elvének érvényesülését szolgálja az először a 2004.
évi XCII. törvénnyel bevezetett külképviseleti megfigyelő jogintézményének további
alkalmazása. A megfigyelő - funkciója szerint - az őt delegáló jelölő szervezet vagy
független jelölt megbízásából kíséri figyelemmel a külképviseleti szavazás menetét, azaz nem
választási szerv, de részt vesz a választási eljárás ellenőrzésében. Ehhez a funkcióhoz
igazodnak a részére biztosított jogosítványok is.
A 4. §-hoz
Tekintettel arra, hogy a választás kitűzése esetén a helyi választási iroda vezetőjének a Ve. 11.
§-ában foglalt tiltó rendelkezés miatt már nincs lehetősége a szavazókörök módosítására, a
Javaslat előírja, hogy a szavazókörök felülvizsgálata minden év januárjában megtörténjen. E
szabály azonban az eddigiekhez képest további törvényi garancia, azaz nem mentesíti a helyi
választási iroda vezetőjét azon kötelezettsége alól, hogy a szavazókörök kialakítását érintő
változásokat folyamatosan figyelemmel kísérje, és az ebből fakadó intézkedéseket megtegye.
Az 5. §-hoz
A külképviseleti névjegyzékbe a választópolgár a lakcíme szerint illetékes választási iroda
vezetőjéhez intézett kérelemre kerülhet be. A kérelem személyesen, meghatalmazott útján
illetve ajánlott levélben is benyújtható. A külképviseleti névjegyzékbe felvett választópolgárt
a helyi választási iroda vezetője törli a lakcíme szerinti névjegyzékből. A külképviseleti
névjegyzék adatait az Országos Választási Iroda összesíti, majd külképviseletenkénti
bontásban eljuttatja a külképviseleti választási irodák részére, melyek azt nem módosíthatják.
A külképviseleti névjegyzék hazai vezetése és lezárása jelenti a garanciát arra, hogy csak az
azon szereplő választópolgár adhassa le a szavazatát a külképviseleten.
A Javaslat a választói névjegyzékkel és a külképviseleti névjegyzékkel kapcsolatos kifogás
szabályai tekintetében a 2004. évi XCII. törvénnyel bevezetett szabályozást teszi általánossá,
azaz ha a benyújtott kifogásnak a helyi választási iroda vezetője nem ad helyt, azt közvetlenül
36
a helyi bíróságnak (Budapesten a Pesti Központi Kerületi Bíróságnak) küldi meg. Ezzel a
megoldással a jogorvoslati folyamat gyorsabbá válik.
A 6. §-hoz
A választási eljárás minden résztvevőjének elemi érdeke, illetőleg a választás eredményeként
létrejött közjogi testületek legitimitásának egyik alapja, hogy a választási bizottságokban
minél több, a jelölő szervezetek és a független jelöltek által megbízott tag vegyen részt. Ennek
az elvnek a minél szélesebb érvényesülése érdekében a megbízott tagok bejelentésének
határideje a szavazást megelőző 16. napról a 9. napra csökken. Ez a határidő egyben biztosítja
azt a minimális időtartamot, mely lehetővé teszi, hogy a választás napjáig a szavazatszámláló
bizottság tagjai a szavazásnapi feladatokra megfelelően felkészüljenek.
A választási bizottságok megbízott tagjait főszabály szerint a választási bizottság elnökénél
kell bejelenteni. A szavazatszámláló bizottságba megbízott tagokat azonban a továbbiakban a
helyi választási iroda vezetőjéhez kell bejelenteni, tekintettel arra, hogy a helyi választási
iroda a jelölő szervezetek és független jelöltek által könnyebben elérhető.
A 7-8. §-hoz
A törvény eddig egyetlen szakaszban tartalmazott rendelkezést a választási bizottságok
döntésére vonatkozólag. A Javaslat változtat ezen a szűkszavú szabályozáson, és rendezi a
választási bizottságok eljárása során a tényállás megállapítását, a választási bizottságok
határozatának kötelező tartalmi elemeit, illetőleg a határozat közlésének garanciáit, tekintettel
az Alkotmánybíróság 59/2003. (XI. 26.) AB határozatában megfogalmazott követelményekre
is.
A Javaslat előírja, hogy a határozat kötelező tartalmi eleme a választási bizottság által
megállapított tényállás, melynek meghozatala során a választási bizottság szabadon értékeli a
bizonyítékokat. A bizonyítékok köre továbbra sincs meghatározva taxatív jelleggel: erre
vonatkozóan a Javaslat példálózó felsorolást tartalmaz. Új elem, hogy a tényállás
megállapítása során nem mellőzhető a kérelmező szóbeli meghallgatása, amennyiben a
kérelmező azt indítványozza, és meg is jelenik a választási bizottság ülésén. Ebben az esetben
a jelen lévő ellenérdekű fél részére is biztosítani kell a meghallgatás lehetőségét.
A választási bizottság jogosult arra, hogy a határozatát elírás esetén kijavítsa, ez azonban nem
lehet kihatással az ügy érdemére.
Az Alkotmánybíróság 59/2003. (XI. 26.) AB határozatában megállapította, hogy sérti a
jogorvoslathoz való alkotmányos jogot az, hogy a választási bizottságok határozatai
közlésének nincsenek meg a törvényi garanciái. Erre tekintettel a javaslat úgy szabályoz, hogy
a kérelmező a beadványában - postai értesítési címe mellett - megjelölheti a telefaxszámát, e-
mail címét, vagy kézbesítési megbízottjának ezen elérhetőségeit. A kérelmező
együttműködési kényszere saját érdekéből fakad: a határozatról, annak elbírálása napján akkor
értesül biztosan, így jogorvoslati kérelemmel akkor tud időben élni, ha együttműködik a
választási bizottsággal, és közli azon elérhetőségeit, melyek közül - az általa kért módon - a
37
határozat hozzá eljuttatható. Az új törvényi szabályozásból a választási bizottságra az a
kötelezettség hárul, hogy a határozatot a megjelölt módon annak meghozatala napján, továbbá
postai úton közölje a kérelmezővel.
A 9-13. §-hoz
A választási bizottságok hatáskörére vonatkozó szabályok a 30-34. §-ból a Ve. különös
rendelkezéseibe kerülnek. Így az eddig általánosan megfogalmazott hatásköri szabályok
konkrétabbá, az adott választástípus speciális jellegéhez igazodóvá válnak. Ennek
következtében egyértelműbb lesz a választási bizottságok hatásköre az egyes választásokon.
A 14-15. §-hoz
A külképviseleti választási irodák vezetői és tagjai megbízatásának időtartama módosításra
szorul, ezért e § szerint kinevezésük határozatlan időre szól.
A 16. §-hoz
Mivel a Javaslat szerint a továbbiakban külföldön nemcsak a Magyar Köztársaság
nagykövetségein, hanem a főkonzulátusokon is lehet szavazni, a Ve. rendelkezéseit ennek
megfelelően szükséges módosítani.
A 17. §-hoz
Az Alkotmánybíróság 60/2003. (XI. 26.) AB határozatában megállapította, hogy
alkotmányellenes helyzet jött létre annak következtében, hogy az Országgyűlés a Ve-ben,
valamint a médiatörvényben nem biztosította a politikai hirdetésekkel kapcsolatos kifogások
hatékony elbírálásának garanciáit. Erre vonatkozóan a Javaslat akként rendelkezik, hogy a
választási bizottságok - a választási alapelvekre is tekintettel - elbírálják a sajtó választási
kampányban történő részvételével kapcsolatos kifogásokat, mely esetekben szankcióként
elrendelhetik a jogerős határozat közzétételét is.
A 18. §-hoz
A jelölő szervezet bejelentésének feltétele továbbra is az, hogy a jelölő szervezet az adott
választástípusnak megfelelő, jogerősen bejegyzett társadalmi szervezet legyen. A Javaslat
azonban ennek bizonyítását megváltoztatja akként, hogy a továbbiakban nem - az esetleg már
nem is aktuális adatokat tartalmazó - bírósági bejegyzés hiteles másolatának benyújtásával,
hanem a társadalmi szervezetek bírósági nyilvántartásából a választás kitűzését követően
kiállított kivonat csatolásával kell bizonyítani azt, hogy a jelölő szervezet megfelel a
választási jogszabályokban előírt feltételeknek.
38
A 19. §-hoz
E § egyrészt a normaszöveget pontosító rendelkezést, másrészt a szavazókörben használható
adatrögzítésre alkalmas eszközök körére vonatkozó szabályozást tartalmaz.
A 20. §-hoz
Az Alkotmány uniós csatlakozáskor hatályba lépett módosítása szerint az európai parlamenti
választáson, az országgyűlési képviselők választásán valamint az országos népszavazáson
azok is szavazhatnak, akik a szavazás napján nem tartózkodnak Magyarországon, de
egyébként itt lakóhellyel rendelkeznek. Ennek megfelelően alkotmányos kötelezettség a
külföldön szavazás szabályainak megalkotása, mely során figyelemmel kell lenni az
Alkotmánybíróság 32/2004. (IX. 14.) AB határozatában foglaltakra is, melyben az
Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek mondta ki a 2003. évi CXIII. törvénnyel az Európai
Parlament tagjainak választására kialakított szabályozást, tekintettel arra, hogy a
külképviseleten történő szavazatszámlálás során nem biztosított a szavazás titkosságának
érvényesülése.
Mindezek alapján a Javaslat úgy szabályoz, hogy a Magyar Köztársaság nagykövetségein és
főkonzulátusain a szavazást a külképviseleti választási irodák bonyolítják le, azonban
szavazatszámlálás a külképviseleten nem történik, a szavazatokat az Európai Parlament
tagjainak választásán és az országos népszavazáson az Országos Választási Bizottság, az
országgyűlési választásokon az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság által
kijelölt szavazatszámláló bizottság számolja meg.
A külképviseleti szavazás során végig biztosított a szavazás titkossága. A választópolgár a
szavazólapot egy belső borítékba helyezi, amit lezár. A külképviseleti választási iroda tagja a
lezárt belső borítékot és a szavazásról szóló, a választó által aláírt és a külképviseleti
választási iroda tagja által hitelesített nyilatkozatot egy külső borítékba helyezi. A
választópolgár a külső borítékot leragasztja, és a leragasztáson aláírja. A szavazás
titkosságának érvényesülését az biztosítja, hogy a választópolgár adatait tartalmazó
nyilatkozat ellenőrzése és a belső boríték felbontása elválik egymástól. Az országgyűlési
választáson a nyilatkozatokat az országgyűlési egyéni választókerületi bizottság ellenőrzi, míg
a belső borítékok - felbontás nélkül - az arra kijelölt szavazókörben összekeverésre kerülnek
az ott leadott szavazatokkal. Az európai parlamenti választáson és az országos népszavazáson
az Országos Választási Bizottság a külképviseletekről érkező összes szavazási irat felnyitását
és a nyilatkozatok ellenőrzését követően bontja csak ki a belső borítékokat és számlálja meg a
szavazatokat.
A 21. §-hoz
E § előírja, hogy a szavazatszámláló bizottságnak a szavazatokat legalább kétszer kell
megszámlálnia úgy, hogy fenntartja azt a szabályt, miszerint a számlálás eredményeként
kétszer ugyanazt az eredményt kell kapnia. A Javaslat így biztosítja azt, hogy a szavazóköri
eredmény a lehető legpontosabb legyen.
39
A 22. §-hoz
A Javaslat a Ve. 73. §-át a benne foglalt rendelkezések megtartása [(1) és (3) bekezdés]
mellett kibővíti a választási eredményt megállapító határozat elleni jogorvoslat szabályaival,
[ezeket eddig a Ve. 84-85. §-ai tartalmazták], továbbá lehetővé teszi a szavazatok
újraszámlálását abban az esetben, ha a fellebbezés elbírálása csak ezzel lehetséges, és van
matematikai lehetőség a választás eredményének megváltozására. A választás eredménye
elleni fellebbezés jogalapját a Javaslat e §-ban csak abban a körben tartalmazza, amennyiben
az a választási bizottságnak a szavazatok megoszlásának megállapításával kapcsolatos
tevékenységével összefüggésben merül fel. A választás eredményének további okokból
történő megtámadása jogi lehetőségét a Ve. X. fejezete szabályozza.
Alapvető változás, hogy a választási eredmény ellen a jogorvoslatra nyitva álló határidők
főszabály szerint már nem egynaposak, hanem háromnaposak. Az egynapos határidő
kizárólag az országgyűlési választásokon marad meg, tekintettel a két forduló közötti, eljárási
szempontból rövid időtartamra.
A 23. §-hoz
A szavazás titkosságának érvényesülését az biztosítja, hogy a választópolgár adatait
tartalmazó nyilatkozat ellenőrzése és a belső boríték felbontása elválik egymástól. Az
országgyűlési választáson a nyilatkozatokat az országgyűlési egyéni választókerületi bizottság
ellenőrzi, míg a belső borítékok - felbontás nélkül - az arra kijelölt szavazókörben
összekeverésre kerülnek az ott leadott szavazatokkal. Az európai parlamenti választáson és az
országos népszavazáson az Országos Választási Bizottság a külképviseletekről érkező összes
szavazási irat felbontását és a nyilatkozatok ellenőrzését követően bontja csak ki a belső
borítékokat és számlálja meg a szavazatokat.
A 24. §-hoz
A szavazóköri jegyzőkönyvet két példányban kell kiállítani, ennél több példány készítése
felesleges.
Mivel a Ve. 6. § (2) bekezdésének első mondata hatályon kívül helyezésre kerül, az abban
foglalt szabályozás a továbbiakban kizárólag a Ve. 74. § (3) bekezdésében szerepel. A
szabályozás változatlan tartalommal akkor biztosítható, ha az ingyenességre vonatkozó utalás
ebben a rendelkezésben megemlítésre kerül.
A 25. §-hoz
A Javaslat az Alkotmánybíróság határozatait, továbbá a Ve. hatályba lépése óta eltelt
gyakorlati tapasztalatokat figyelembe véve megreformálja a választási eljárás jogorvoslati
rendszerét.
40
Az eddig a Ve. X. fejezetében elhelyezkedő speciális jogorvoslati szabályok (a névjegyzék
összeállításával kapcsolatos jogorvoslat és a választási bizottság eredményt megállapító
döntése elleni jogorvoslat) - a könnyebb áttekinthetőség érdekében - a Ve-nek a választási
eljárás érintett részét szabályozó rendelkezéseihez kerülnek. (20/E. § és 73. § (4)-(6)
bekezdései)
A jogorvoslat általános szabályaiként eddig alkalmazott jogorvoslati formák (panasz/kifogás)
helyett új jogorvoslati struktúra kerül kialakításra, amely magán hordozza az eddigi
szabályozás egyes jegyeit, azonban részletesebb, konkrétabb és bővebb szabályozást
tartalmaz, mint az eddigiek.
A Javaslat által bevezetett új szabályozás szerint a választási bizottság elsőfokú határozatot
hoz
a)	jogorvoslati eljárás során a választási jogszabályokat és alapelveket sértő
cselekmények megsértése miatt benyújtott kifogás esetén,
b)	kérelemre (például jelölt nyilvántartásba-vétele),
c)	hivatalból (például országgyűlési választásokon az 5 százalékos határ megállapítása).
A választási bizottság elsőfokú döntése ellen fellebbezés nyújtható be. A fellebbezés indokai
között az első fokon eljáró választási bizottság által hozott határozat jogellenessége vagy a
határozat meghozatalánál irányadó szempontok nem megfelelő mérlegelése (ideértve a
bizonyítékok súlyának mérlegelését is) foglaltak ellen lehet. Speciális szabály, hogy az
Országos Választási Bizottság első fokon meghozott határozata ellen nincs helye
fellebbezésnek, ugyanis ebben az esetben az eljárás kétfokú: az Országos Választási Bizottság
határozata ellen a Legfelsőbb Bírósághoz lehet felülvizsgálati kérelemmel fordulni.
A választási bizottság másodfokú döntése ellen bírósági felülvizsgálat lehetséges. A
felülvizsgálat indokai azonosak lehetnek a fellebbezés indokaival.
A jogorvoslati kérelmek benyújtásának helyére vonatkozó szabályozás konkrétabb lett: a
kifogást az elbírálásra jogosult választási bizottsághoz lehet benyújtani, azonban téves helyre
történő benyújtás esetén a választási bizottságot az a kötelezettség terheli, hogy azt a
hatáskörrel és illetékességgel rendelkező választási bizottsághoz továbbítsa. A fellebbezés és
a bírói felülvizsgálat esetén áttételre nincs lehetőség, ugyanis az elbírálásra jogosult választási
bizottság vagy bíróság megnevezését a megtámadott határozat - a Ve. új rendelkezései szerint
-	mindenképpen tartalmazza.
41
A jogorvoslati kérelem érdemi elbírálásának feltételei - az eddigi feltételek megtartása mellett
-	bővülnek: másodfokon a jogorvoslati kérelmet el kell utasítani akkor, ha nem a támadott
döntést meghozó választási bizottsághoz, harmadfokon akkor, ha nem a támadott döntést
hozó választási bizottsághoz vagy a bírósághoz nyújtották be a felülvizsgálati kérelmet.
A jogorvoslati kérelem elkésett benyújtásának jogkövetkezménye az eddigi szabályozáshoz
képest nem változik, azaz az elkésett jogorvoslati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell
utasítani. A kifogás elbírálására rendelkezésre álló határidők a fellebbezés és a bírói
felülvizsgálat során szintén változatlanok, kifogás esetében azonban a Javaslat úgy szabályoz,
hogy a nem megfelelő helyre benyújtott kifogás elbírálására az elbírálásra jogosult választási
bizottsághoz való megérkezéstől kell számítani a 3 napos határidőt.
Az Alkotmánybíróság 59/2003. (XI. 26.) AB határozatában megállapította, hogy alkotmányos
mulasztás áll fenn, mert a jogalkotó nem határozta meg a választási bizottságok határozata
közlésének garanciáit, ezáltal sérül az Alkotmány 57. § (5) bekezdésében meghatározott
jogorvoslathoz való jog. Az alkotmányos mulasztás megszüntetése érdekében a jogorvoslati
kérelem eddigi kötelező kellékei (jogszabálysértés megjelölése, bizonyítékok csatolása, postai
értesítési cím) mellett a kifogás benyújtója megadhatja telefaxszámát, elektronikus levélcímét,
vagy kézbesítési megbízottjának ezen elérhetőségeit. Utóbbiak megadása a jogorvoslattal élő
személy érdekét szolgálja azzal, hogy a határozatot a meghozatalának napján a postai út
mellett a további megjelölt módokon is közölni kell vele, így a választási szervek részéről
biztosított, hogy a lehető leghamarabb tudomást szerezzen a jogorvoslati kérelem
elbírálásának eredményéről.
A jogorvoslati kérelmet elbíráló választási bizottságok és bíróságok hatásköre bővült a
jogszabálysértő tevékenységtől való eltiltás alkalmazásának lehetőségével. Másod és
harmadfokon a választási bizottságok és bíróságok reformatórius hatáskörrel rendelkeznek.
A 26. §-hoz
Az Alkotmánybíróság 51/2002. (X. 24.) AB határozatában megállapította, hogy
„mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség áll fenn annak folytán, hogy az
Országgyűlés nem határozta meg az egyéni választókerületben az országgyűlési képviselők
időközi választása kitűzésének határidejét.” Erre tekintettel a Javaslat úgy szabályoz, hogy az
időközi országgyűlési választásokon az Országos Választási Bizottság a mandátum
megüresedésétől számított 4 hónapon belülre kell, hogy kitűzze az időközi választást.
E § áthelyezi a Vjt-ben szereplő (47. § (1) bekezdés) azon eljárási szabályt a Ve-be, mely
szerint az országgyűlési képviselők választásának második fordulóját - az első forduló
kitűzésével egyidejűleg - az első fordulót követő 14. napra kell kitűzni.
42
A 27. §-hoz
Tekintettel arra, hogy a szavazás az első fordulóban a külképviseleteken a magyarországi
szavazás napját megelőző 7. napon történik, az országgyűlési választáson a megfigyelő
bejelentésére vonatkozó határidőt - az általános szabályoktól eltérve - egy héttel előbbre kell
hozni.
A 28. §-hoz
A külföldön szavazás szabályainak bevezetésével az igazolással való szavazásra vonatkozó
szabályozás tartalma nem változott, kizárólag technikai jellegű pontosításra szorul.
A 29. §-hoz
A Javaslat e §-ban azt kívánja biztosítani, hogy a választási visszaélések megelőzése
érdekében a két forduló között ne lehessen úgy lakóhelyet változtatni, hogy a szavazás
második fordulójában a választópolgár más választókerület jelöltjére szavazhasson. E
lehetőséggel élve ugyanis az első fordulóban eredményes választást hozó választókerületben
lakóhellyel rendelkező választópolgár lakcímének megváltoztatásával az új lakcíme szerinti
választókerületben szavazva befolyásolhatná utóbbi választókerület választási eredményét is.
A 30. §-hoz
Az országgyűlési képviselők választásán a külképviseleti névjegyzékbe való felvételét a
választópolgár a választás első fordulóját megelőző 23. napig kérheti. A határidőnek az
általános szabálytól való eltérését az indokolja, hogy az országgyűlési választásokon a
szavazás a külképviseleteken a magyarországi szavazás napja előtti 7. napon történik.
A külképviseleti szavazás megszervezése érdekében már az első fordulót megelőzően szükség
van arra az információra, hogy hányan szavaznak majd a külképviseleten, ezért a
külképviseleti névjegyzékbe irányuló kérelemben meg kell jelölni, hogy a választópolgár a
választás melyik fordulóján kíván a külképviseleten szavazni.
A helyi választási iroda vezetője a külképviseleti névjegyzék adatait megküldi az Országos
Választási Irodának, amely azokat továbbítja az illetékes országgyűlési egyéni
választókerületi választási bizottságnak is. Az illetékes országgyűlési egyéni választókerületi
választási bizottság így a külképviseletekről hazaérkező szavazási iratok felbontásakor a
szavazásról szóló nyilatkozatok adatait összevethetik a külképviseleti névjegyzék adataival.
43
A 31. §-hoz
A külföldön szavazás szabályainak bevezetésével az országgyűlési választásokon működő
választási irodák meghatározásakor a felsorolásban szükséges megemlíteni a külképviseleti
választási irodákat is.
A 32. §-hoz
A választási bizottságoknak az országgyűlési választásokon gyakorolható hatásköreire
vonatkozó szabályok a 30.-34. §-ból a Ve. 90/A. §-ába kerülnek. A hatásköri felsorolás - a
kifogás és a fellebbezés elbírálását kivéve - nem változik, azonban az eddig általánosan
megfogalmazott hatásköri szabályok konkrétabbá, az országgyűlési választás speciális
jellegéhez igazodóvá válnak.
A 33. §-hoz
A Javaslat az országgyűlési képviselők választásának első fordulójában a magyarországi
szavazást megelőző 7. napon teszi lehetővé a külképviseleti szavazást, a második fordulóban
a külképviseleteken szavazók is a magyarországi szavazás napján adhatják le voksukat. A
szabályozás indoka, hogy a két forduló közötti 2 hét nem elegendő a külképviseleti szavazás
lebonyolítása. A külképviseleti szavazási iratok továbbításának az általános szabályoktól
eltérő rendelkezései szintén ehhez a szabályhoz igazodnak.
A 34. §-hoz
A szavazás titkosságának érvényesülését az biztosítja, hogy a választópolgár adatait
tartalmazó nyilatkozat ellenőrzése és a belső boríték felbontása elválik egymástól. Az
országgyűlési választáson a nyilatkozatokat az országgyűlési egyéni választókerületi bizottság
ellenőrzi, míg a belső borítékok - felbontás nélkül - az arra kijelölt szavazókörben
összekeverésre kerülnek az ott leadott szavazatokkal.
A 35. §-hoz
E § a szavazatok összesítésére vonatkozó, eddig hiányzó szabályozási elemet épít be a Ve-be.
A 36. §-hoz
44
Az országgyűlési választásokon a területi listán és az országos listán mandátumot szerzett
jelölt kiesése esetén a mandátum betöltésére vonatkozó eljárási szabály a Vjt. 46. § (5)
bekezdéséből átkerül a Ve-be.
A 37. §-hoz
Az országgyűlési választásokon a választási eredmény elleni jogorvoslat határideje nem
változik (egynapos marad) tekintettel a két forduló közötti, eljárási szempontból rövid
időtartamra.
A 38. §-hoz
A választási bizottságoknak az Európai Parlament tagjainak választásán gyakorolható
hatásköreire vonatkozó szabályok a 30-34. §-ból a Ve. 99/K. §-ába kerülnek. A hatásköri
felsorolás - a jogorvoslati kérelem elbírálását és a külképviseleti szavazással kapcsolatos
hatásköröket kivéve - nem változik, azonban az eddig általánosan megfogalmazott hatásköri
szabályok konkrétabbá, az Európai Parlament tagjainak választása speciális jellegéhez
igazodóvá válnak.
A 39. §-hoz
A szavazás titkosságának érvényesülését biztosítja, hogy a választópolgár adatait tartalmazó
nyilatkozat ellenőrzése és a belső boríték felbontása elválik egymástól. Az európai parlamenti
választáson az Országos Választási Bizottság a külképviseletekről érkező összes szavazási irat
felbontását és a nyilatkozatok ellenőrzését követően bontja csak ki a belső borítékokat és
számlálja meg a szavazatokat.
A szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító határozata ellen eddig csak
a választás eredményét megállapító határozat elleni jogorvoslati kérelemmel együtt volt helye.
Ez a szabályozás az európai parlamenti választáson (és az országos népszavazáson)
megváltozik: az Országos Választási Bizottságnak a választás eredménye megállapítását
megelőzően el kell bírálnia a szavazatszámláló bizottságok szavazóköri eredményt
megállapító határozata elleni fellebbezéseket.
A Ve. 99/O §. (4) bekezdése - hasonlóan a Ve. 73. § (4) bekezdéséhez - a jogorvoslat
jogalapját csak abban a körben tartalmazza, amennyiben az, az OVB szavazatok
megoszlásának megállapításával kapcsolatos tevékenységével összefüggésben merül fel. A
választás eredményének további okokból történő megtámadásának jogi lehetőségét a Ve. X.
fejezete szabályozza.
45
A 40. §-hoz
E § módosítására azért van szükség, mert egyrészt a külképviseleti névjegyzékkel kapcsolatos
rendelkezések a Ve. általános részébe kerültek, másrészt a külképviseleteken nem működik
szavazatszámláló bizottság.
A 41. §-hoz
A Javaslat - az Alkotmány rendelkezéseivel összhangban - a helyi önkormányzati
választásokon nem teszi lehetővé a külföldön szavazást.
A 42. §-hoz
A választókerületek sorszámának és területének felülvizsgálata nélkülözhetetlen a választás
törvényes lebonyolításához. A választás kitűzését követően azonban a helyi választási iroda
vezetőjének - a Ve. 11. §-ában megfogalmazott tilalom miatt - nincs lehetősége az egyéni
választókerületek határait módosítani. Erre tekintettel a Javaslat előírja, hogy az egyéni
választókerületek számát, sorszámát és területi beosztását minden év januárjában - egyébként
folyamatosan - felül kell vizsgálni.
A 43.§-hoz
Annak érdekében, hogy a választási bizottságokban a lehető legtöbb megbízott tag vegyen
részt, a Javaslat lehetővé teszi, hogy a szavazatszámláló bizottság és a helyi választási
bizottság megbízott tagja más településen, a fővárosban más kerületben, a területi választási
bizottság megbízott tagja más megyében induló jelölt is lehessen.
A 44. §-hoz
A választási bizottságoknak a helyi önkormányzati választásokon gyakorolható hatásköreire
vonatkozó szabályok a 30-34. §-ból a Ve. 105/A. §-ába kerülnek. A hatásköri felsorolás- a
kifogás és a fellebbezés elbírálását kivéve - nem változik, azonban az eddig általánosan
46
megfogalmazott hatásköri szabályok konkrétabbá, a helyi önkormányzati választás speciális
jellegéhez igazodóvá válnak.
A Javaslat konkretizálja, hogy új község alakítása, településegyesítés megszüntetése, lakott
területrész átadása, átvétele, cseréje, településegyesítés és település másik megyéhez csatolása
esetén melyik választási szerveknek kell eljárniuk.
A 45. §-hoz
Az Alkotmánybíróság 51/2002. (X. 24.) AB határozatában megállapította, hogy
„mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség áll fenn annak folytán, hogy az
Országgyűlés nem határozta meg az egyéni választókerületben az országgyűlési képviselők
időközi választása kitűzésének határidejét.” Ez az alkotmányos mulasztás a helyi
önkormányzati időközi választások esetén is fennáll, ezért a Javaslat határidőt határoz meg az
időközi választás kitűzésével kapcsolatosan.
A 46. §-hoz
Az országos népszavazás utaló rendelkezéseinek körét ki kell bővíteni a külképviseleti
szavazatok megszámlálására, a külképviseleti szavazás eredménye megállapítására és az
ellene való jogorvoslat szabályaira való utalással is.
A 47. §-hoz
E § az országos népszavazáshoz és népi kezdeményezéshez való jog lehető legnagyobb
mértékű érvényesülése érdekében egyértelművé teszi, hogy egy aláírásgyűjtő íven csak egy
kérdés szerepelhet.
A 48. §-hoz
Az Nsztv. 15. és 16. §-ában foglalt eljárási rendelkezések - az európai parlamenti
választásokra vonatkozó szabályozással kibővítve - áthelyezésre kerülnek a Ve-be.
47
A 49. §-hoz
E § beépíti a külképviseleti választási irodát az országos népszavazáson működő választási
irodák közé.
Az 50. §-hoz
A választási bizottságoknak az országos népszavazáson gyakorolható hatásköreire vonatkozó
szabályok a 30-34. §-ból a Ve. 124/A. §-ába kerülnek. A hatásköri felsorolás a - a
jogorvoslati kérelem elbírálását és a külképviseleti szavazással kapcsolatos hatásköröket
kivéve - nem változik, azonban az eddig általánosan megfogalmazott hatásköri szabályok
konkrétabbá, az országos népszavazás speciális jellegéhez igazodóvá válnak.
Az 51. §-hoz
E § meghatározza, hogy országos népszavazás esetén kik jogosultak megfigyelőt küldeni a
külképviseletekre.
Az 52. §-hoz
A Javaslat a 2004. december 5-ei népszavazás tapasztalatait figyelembe véve akként
szabályoz, hogy a szavazólapon csak egy kérdés szerepelhet. Ez a rendelkezés jelentősen
megkönnyíti a szavazatszámláló bizottság munkáját a szavazatszámlálás során.
Az 53. §-hoz
Az Országos Választási Bizottságnak az országos népi kezdeményezéssel kapcsolatban
gyakorolható hatásköreire vonatkozó szabályok a 34. §-ból a Ve. 131/A. §-ába kerülnek.
48
Az 54. §-hoz
A Javaslat - az Alkotmány rendelkezéseivel összhangban - a helyi népszavazáson nem teszi
lehetővé a külföldön szavazást. E § szintén módosítja az utaló rendelkezéseket akként, hogy -
az eddig kodifikációs hiba folytán kimaradt - X. fejezet szabályait is alkalmazni rendeli a
helyi népszavazáson.
Az 55. §-hoz
Az Alkotmánybíróság 51/2002. (X. 24.) AB határozatában megállapította, hogy
„mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség áll fenn annak folytán, hogy az
Országgyűlés nem határozta meg az egyéni választókerületben az országgyűlési képviselők
időközi választása kitűzésének határidejét.” Ez az alkotmányos mulasztás a helyi népszavazás
esetén is fennáll, ezért a Javaslat határidőt határoz meg kitűzésével kapcsolatosan.
Az 56. §-hoz
A választási bizottságoknak a helyi népszavazáson gyakorolható hatásköreire vonatkozó
szabályok a 30-34. §-ból a Ve. 143/A. §-ába kerülnek. A hatásköri felsorolás - a jogorvoslati
kérelem elbírálását kivéve - nem változik, azonban az eddig általánosan megfogalmazott
hatásköri szabályok konkrétabbá, az országos népszavazás speciális jellegéhez igazodóvá
válnak.
Az 57. §-hoz
A választási bizottságoknak a helyi népi kezdeményezésen gyakorolható hatásköreire
vonatkozó szabályok a 30-34. §-ból a Ve. 148/A. §-ába kerülnek.
Az 58. §-hoz
A választójognak a lehető legnagyobb mértékű érvényesülése érdekében külföldön nemcsak a
Magyar Köztársaság nagykövetségein, hanem a főkonzulátusokon is lehet szavazni.
Az 59. §-hoz
49
A területi listán és az országos listán mandátumot szerzett képviselő megbízatása
megszűnésekor eddig nem volt rendezett az a kérdés, hogy az új képviselő bejelentésére
rendelkezésre álló határidő elmulasztása esetén mi lesz a mandátum sorsa. A Javaslat - az
önkormányzati választásokhoz hasonlóan - úgy szabályoz, hogy a határidő elmulasztásakor a
listán soron következő jelölt szerzi meg a mandátumot.
A Vjt. és a Ve. a közös listáról kiesett jelölt esetén a közös listát állító szervezetek
képviselőinek egybehangzó nyilatkozatát követelte meg a megüresedett mandátum
betöltéséhez. E szabályozás úgy módosul, hogy egybehangzó nyilatkozat hiányában a
bejelentésre nyitvaálló határidő leteltét követően a kiesett képviselőt állító párt által állított, a
közös listán soron következő jelölt, ennek hiányában a közös listán soron következő jelölt
szerzi meg a mandátumot.
A 60. §-hoz
E § a Ve. szabályaival ellentétes, egyben betarthatatlan szabályozást szüntet meg.
A 61. §-hoz
E § megszünteti a képviselő-testület feloszlása esetén a választás megtartásának végső
időpontjára vonatkozó 75 napos szabályozást, mert a Ve. által meghatározott minimális
időtartam (72 nap) miatt a helyi választási bizottságnak nincs érdemi mozgástere a választás
kitűzésével kapcsolatosan.
E § szintén megszünteti a képviselő-testület feloszlatása esetén a választás megtartásának
végső időpontjára vonatkozó 60 napos szabályozást is, tekintettel arra, hogy ez a Ve-vel
ellentétes rendelkezés.
A 62. §-hoz
E § a területszervezési eljárásról szóló törvény módosításával az új község alakítása,
településegyesítés megszüntetése, lakott területrész átadása, átvétele, cseréje,
településegyesítés és település másik megyéhez csatolásakor eljáró választási szervek
meghatározását teszi egyértelművé.
50
A 63. §-hoz
A külföldön történő szavazás egységes jelleggel kerül szabályozásra mind az országgyűlési
választásokon, mind az európai parlamenti választásokon, mind az országos népszavazáson,
így a külföldön szavazás eddigi szabályai közül a Ve. 99/I. §-ában, a 99/J. §-ában, 99/N. §-
ában és a 172-193. §-aiban foglalt rendelkezések hatályukat vesztik.
A külképviseleti szavazásra vonatkozó, e törvény által megállapított rendelkezések 2009.
december 31-én vesztik hatályukat. Az eddig megtartásra kerülő választások és
népszavazások tapasztalatai felhasználhatók lesznek a külföldön szavazás későbbi
szabályozása során.