﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/16777. számú
törvényjavaslat
a gyermekeknek a nemzetközi
örökbefogadások terén való védelméről és az ilyen ügyekben történő
együttműködésről szóló, Hágában, 1993. május 29. napján kelt Egyezmény
kihirdetéséről
Előadó: Dr. Göncz Kinga
• £*• r r •	1 ^ 1 ••	•	• ^ 1 •
ifjúsági, családügyi, szociális
és esélyegyenlőségi
miniszter
Budapest, 2005. június
2005. évi ... törvény
a gyermekeknek a nemzetközi
örökbefogadások terén való védelméről és az ilyen ügyekben történő
együttműködésről szóló, Hágában, 1993. május 29. napján kelt Egyezmény
kihirdetéséről
(A Magyar Köztársaság csatlakozási okiratának letétbe helyezése 2005.
április 6-án megtörtént. Az Egyezmény a Magyar Köztársaság vonatkozásában
2005. augusztus 1-jén lép hatályba.)
1.	§
Az Országgyűlés a gyermekeknek a nemzetközi örökbefogadások terén
való védelméről és az ilyen ügyekben történő együttműködésről szóló, Hágában,
1993. május 29. napján kelt Egyezményt (a továbbiakban: Egyezmény) e
törvénnyel kihirdeti.
2. §
Az Egyezmény eredeti angol nyelvű szövege és annak hivatalos magyar
nyelvű fordítása a következő:
„Convention on protection of children and co-operation in respect of
intercountry adoption
(Concluded 29 May 1993)
The States signatory to the present Convention,
Recognizing that the child, for the full and harmonious development of his or
her personality, should grow up in a family environment, in an atmosphere of
happiness, love and understanding,
Recalling that each State should take, as a matter of priority, appropriate
measures to enable the child to remain in the care of his or her family of origin,
Recognizing that intercountry adoption may offer the advantage of a permanent
family to a child for whom a suitable family cannot be found in his or her State
of origin,
2
Convinced of the necessity to take measures to ensure that intercountry
adoptions are made in the best interests of the child and with respect for his or
her fundamental rights, and to prevent the abduction, the sale of, or traffic in
children,
Desiring to establish common provisions to this effect, taking into account the
principles set forth in international instruments, in particular the United Nations
Convention on the Rights of the Child, of 20 November 1989, and the United
Nations Declaration on Social and Legal Principles relating to the Protection and
Welfare of Children, with Special Reference to Foster Placement and Adoption
Nationally and Internationally (General Assembly Resolution 41/85, of 3
December 1986),
Have agreed upon the following provisions -
CHAPTER I
SCOPE OF THE CONVENTION
Article 1
The objects of the present Convention are -
a)	to establish safeguards to ensure that intercountry adoptions take place in the
best interests of the child and with respect for his or her fundamental rights as
recognized in international law;
b)	to establish a system of co-operation amongst Contracting States to ensure
that those safeguards are respected and thereby prevent the abduction, the sale
of, or traffic in children;
c)	to secure the recognition in Contracting States of adoptions made in
accordance with the Convention.
Article 2
(1)	The Convention shall apply where a child habitually resident in one
Contracting State ("the State of origin") has been, is being, or is to be moved to
another Contracting State ("the receiving State") either after his or her adoption
in the State of origin by spouses or a person habitually resident in the receiving
State, or for the purposes of such an adoption in the receiving State or in the
State of origin.
(2)	The Convention covers only adoptions which create a permanent parent-
child relationship.
3
Article 3
The Convention ceases to apply if the agreements mentioned in Article 17, sub-
paragraph c, have not been given before the child attains the age of eighteen
years.
CHAPTER II
REQUIREMENTS FOR INTERCOUNTRY ADOPTIONS
Article 4
An adoption within the scope of the Convention shall take place only if the
competent authorities of the State of origin -
a)	have established that the child is adoptable;
b)	have determined, after possibilities for placement of the child within the State
of origin have been given due consideration, that an intercountry adoption is in
the child's best interests;
c)	have ensured that
(1)	the persons, institutions and authorities whose consent is necessary for
adoption, have been counselled as may be necessary and duly informed of the
effects of their consent, in particular whether or not an adoption will result in the
termination of the legal relationship between the child and his or her family of
origin,
(2)	such persons, institutions and authorities have given their consent freely, in
the required legal form, and expressed or evidenced in writing,
(3)	the consents have not been induced by payment or compensation of any kind
and have not been withdrawn, and
(4)	the consent of the mother, where required, has been given only after the birth
of the child; and
d)	have ensured, having regard to the age and degree of maturity of the child,
that
(1)	he or she has been counselled and duly informed of the effects of the
adoption and of his or her consent to the adoption, where such consent is
required,
4
(2)	consideration has been given to the child's wishes and opinions,
(3)	the child's consent to the adoption, where such consent is required, has been
given freely, in the required legal form, and expressed or evidenced in writing,
and
(4)	such consent has not been induced by payment or compensation of any kind.
Article 5
An adoption within the scope of the Convention shall take place only if the
competent authorities of the receiving State -
a)	have determined that the prospective adoptive parents are eligible and suited
to adopt;
b)	have ensured that the prospective adoptive parents have been counselled as
may be necessary; and
c)	have determined that the child is or will be authorized to enter and reside
permanently in that State.
CHAPTER III
CENTRAL AUTHORITIES AND ACCREDITED BODIES
Article 6
(1)	A Contracting State shall designate a Central Authority to discharge the
duties which are imposed by the Convention upon such authorities.
(2)	Federal States, States with more than one system of law or States having
autonomous territorial units shall be free to appoint more than one Central
Authority and to specify the territorial or personal extent of their functions.
Where a State has appointed more than one Central Authority, it shall designate
the Central Authority to which any communication may be addressed for
transmission to the appropriate Central Authority within that State.
Article 7
(1)	Central Authorities shall co-operate with each other and promote co-
operation amongst the competent authorities in their States to protect children
and to achieve the other objects of the Convention.
5
(2)	They shall take directly all appropriate measures to -
a)	provide information as to the laws of their States concerning adoption and
other general information, such as statistics and standard forms;
b)	keep one another informed about the operation of the Convention and, as far
as possible, eliminate any obstacles to its application.
Article 8
Central Authorities shall take, directly or through public authorities, all
appropriate measures to prevent improper financial or other gain in connection
with an adoption and to deter all practices contrary to the objects of the
Convention.
Article 9
Central Authorities shall take, directly or through public authorities or other
bodies duly accredited in their State, all appropriate measures, in particular to -
a)	collect, preserve and exchange information about the situation of the child
and the prospective adoptive parents, so far as is necessary to complete the
adoption;
b)	facilitate, follow and expedite proceedings with a view to obtaining the
adoption;
c)	promote the development of adoption counselling and post-adoption services
in their States;
d)	provide each other with general evaluation reports about experience with
intercountry adoption;
e)	reply, in so far as is permitted by the law of their State, to justified requests
from other Central Authorities or public authorities for information about a
particular adoption situation.
Article 10
Accreditation shall only be granted to and maintained by bodies demonstrating
their competence to carry out properly the tasks with which they may be
entrusted.
6
Article 11
An accredited body shall -
a)	pursue only non-profit objectives according to such conditions and within
such limits as may be established by the competent authorities of the State of
accreditation;
b)	be directed and staffed by persons qualified by their ethical standards and by
training or experience to work in the field of intercountry adoption; and
c)	be subject to supervision by competent authorities of that State as to its
composition, operation and financial situation.
Article 12
A body accredited in one Contracting State may act in another Contracting State
only if the competent authorities of both States have authorized it to do so.
Article 13
The designation of the Central Authorities and, where appropriate, the extent of
their functions, as well as the names and addresses of the accredited bodies shall
be communicated by each Contracting State to the Permanent Bureau of the
Hague Conference on Private International Law.
CHAPTER IV
PROCEDURAL REQUIREMENTS IN INTERCOUNTRY ADOPTION
Article 14
Persons habitually resident in a Contracting State, who wish to adopt a child
habitually resident in another Contracting State, shall apply to the Central
Authority in the State of their habitual residence.
Article 15
(1)	If the Central Authority of the receiving State is satisfied that the applicants
are eligible and suited to adopt, it shall prepare a report including information
about their identity, eligibility and suitability to adopt, background, family and
7
medical history, social environment, reasons for adoption, ability to undertake
an intercountry adoption, as well as the characteristics of the children for whom
they would be qualified to care.
(2)	It shall transmit the report to the Central Authority of the State of origin.
Article 16
(1)	If the Central Authority of the State of origin is satisfied that the child is
adoptable, it shall -
a)	prepare a report including information about his or her identity, adoptability,
background, social environment, family history, medical history including that
of the child's family, and any special needs of the child;
b)	give due consideration to the child's upbringing and to his or her ethnic,
religious and cultural background;
c)	ensure that consents have been obtained in accordance with Article 4; and
d)	determine, on the basis in particular of the reports relating to the child and the
prospective adoptive parents, whether the envisaged placement is in the best
interests of the child.
(2)	It shall transmit to the Central Authority of the receiving State its report on
the child, proof that the necessary consents have been obtained and the reasons
for its determination on the placement, taking care not to reveal the identity of
the mother and the father if, in the State of origin, these identities may not be
disclosed.
Article 17
Any decision in the State of origin that a child should be entrusted to prospective
adoptive parents may only be made if -
a)	the Central Authority of that State has ensured that the prospective adoptive
parents agree;
b)	the Central Authority of the receiving State has approved such decision,
where such approval is required by the law of that State or by the Central
Authority of the State of origin;
c)	the Central Authorities of both States have agreed that the adoption may
proceed; and
8
d)	it has been determined, in accordance with Article 5, that the prospective
adoptive parents are eligible and suited to adopt and that the child is or will be
authorized to enter and reside permanently in the receiving State.
Article 18
The Central Authorities of both States shall take all necessary steps to obtain
permission for the child to leave the State of origin and to enter and reside
permanently in the receiving State.
Article 19
(1)	The transfer of the child to the receiving State may only be carried out if the
requirements of Article 17 have been satisfied.
(2)	The Central Authorities of both States shall ensure that this transfer takes
place in secure and appropriate circumstances and, if possible, in the company
of the adoptive or prospective adoptive parents.
(3)	If the transfer of the child does not take place, the reports referred to in
Articles 15 and 16 are to be sent back to the authorities who forwarded them.
Article 20
The Central Authorities shall keep each other informed about the adoption
process and the measures taken to complete it, as well as about the progress of
the placement if a probationary period is required.
Article 21
(1)	Where the adoption is to take place after the transfer of the child to the
receiving State and it appears to the Central Authority of that State that the
continued placement of the child with the prospective adoptive parents is not in
the child's best interests, such Central Authority shall take the measures
necessary to protect the child, in particular -
a)	to cause the child to be withdrawn from the prospective adoptive parents and
to arrange temporary care;
b)	in consultation with the Central Authority of the State of origin, to arrange
without delay a new placement of the child with a view to adoption or, if this is
not appropriate, to arrange alternative long-term care; an adoption shall not take
place until the Central Authority of the State of origin has been duly informed
concerning the new prospective adoptive parents;
9
c)	as a last resort, to arrange the return of the child, if his or her interests so
require.
(2)	Having regard in particular to the age and degree of maturity of the child, he
or she shall be consulted and, where appropriate, his or her consent obtained in
relation to measures to be taken under this Article.
Article 22
(1)	The functions of a Central Authority under this Chapter may be performed
by public authorities or by bodies accredited under Chapter III, to the extent
permitted by the law of its State.
(2)	Any Contracting State may declare to the depositary of the Convention that
the functions of the Central Authority under Articles 15 to 21 may be performed
in that State, to the extent permitted by the law and subject to the supervision of
the competent authorities of that State, also by bodies or persons who -
a)	meet the requirements of integrity, professional competence, experience and
accountability of that State; and
b)	are qualified by their ethical standards and by training or experience to work
in the field of intercountry adoption.
(3)	A Contracting State which makes the declaration provided for in paragraph 2
shall keep the Permanent Bureau of the Hague Conference on Private
International Law informed of the names and addresses of these bodies and
persons.
(4)	Any Contracting State may declare to the depositary of the Convention that
adoptions of children habitually resident in its territory may only take place if
the functions of the Central Authorities are performed in accordance with
paragraph 1.
(5)	Notwithstanding any declaration made under paragraph 2, the reports
provided for in Articles 15 and 16 shall, in every case, be prepared under the
responsibility of the Central Authority or other authorities or bodies in
accordance with paragraph 1.
10
CHAPTER V
RECOGNITION AND EFFECTS OF THE ADOPTION
Article 23
(1)	An adoption certified by the competent authority of the State of the adoption
as having been made in accordance with the Convention shall be recognized by
operation of law in the other Contracting States. The certificate shall specify
when and by whom the agreements under Article 17, sub-paragraph c), were
given.
(2)	Each Contracting State shall, at the time of signature, ratification,
acceptance, approval or accession, notify the depositary of the Convention of the
identity and the functions of the authority or the authorities which, in that State,
are competent to make the certification. It shall also notify the depositary of any
modification in the designation of these authorities.
Article 24
The recognition of an adoption may be refused in a Contracting State only if the
adoption is manifestly contrary to its public policy, taking into account the best
interests of the child.
Article 25
Any Contracting State may declare to the depositary of the Convention that it
will not be bound under this Convention to recognize adoptions made in
accordance with an agreement concluded by application of Article 39, paragraph
2.
Article 26
(1)	The recognition of an adoption includes recognition of
a)	the legal parent-child relationship between the child and his or her adoptive
parents;
b)	parental responsibility of the adoptive parents for the child;
c)	the termination of a pre-existing legal relationship between the child and his
or her mother and father, if the adoption has this effect in the Contracting State
where it was made.
11
(2)	In the case of an adoption having the effect of terminating a pre-existing
legal parent-child relationship, the child shall enjoy in the receiving State, and in
any other Contracting State where the adoption is recognized, rights equivalent
to those resulting from adoptions having this effect in each such State.
(3)	The preceding paragraphs shall not prejudice the application of any
provision more favourable for the child, in force in the Contracting State which
recognizes the adoption.
Article 27
(1)	Where an adoption granted in the State of origin does not have the effect of
terminating a pre-existing legal parent-child relationship, it may, in the receiving
State which recognizes the adoption under the Convention, be converted into an
adoption having such an effect -
a)	if the law of the receiving State so permits; and
b)	if the consents referred to in Article 4, sub-paragraphs c and d, have been or
are given for the purpose of such an adoption.
(2)	Article 23 applies to the decision converting the adoption.
CHAPTER VI
GENERAL PROVISIONS
Article 28
The Convention does not affect any law of a State of origin which requires that
the adoption of a child habitually resident within that State take place in that
State or which prohibits the child's placement in, or transfer to, the receiving
State prior to adoption.
Article 29
There shall be no contact between the prospective adoptive parents and the
child's parents or any other person who has care of the child until the
requirements of Article 4, sub-paragraphs a) to c), and Article 5, sub-paragraph
a), have been met, unless the adoption takes place within a family or unless the
contact is in compliance with the conditions established by the competent
authority of the State of origin.
12
Article 30
(1)	The competent authorities of a Contracting State shall ensure that
information held by them concerning the child's origin, in particular information
concerning the identity of his or her parents, as well as the medical history, is
preserved.
(2)	They shall ensure that the child or his or her representative has access to
such information, under appropriate guidance, in so far as is permitted by the
law of that State.
Article 31
Without prejudice to Article 30, personal data gathered or transmitted under the
Convention, especially data referred to in Articles 15 and 16, shall be used only
for the purposes for which they were gathered or transmitted.
Article 32
(1)	No one shall derive improper financial or other gain from an activity related
to an intercountry adoption.
(2)	Only costs and expenses, including reasonable professional fees of persons
involved in the adoption, may be charged or paid.
(3)	The directors, administrators and employees of bodies involved in an
adoption shall not receive remuneration which is unreasonably high in relation
to services rendered.
Article 33
A competent authority which finds that any provision of the Convention has not
been respected or that there is a serious risk that it may not be respected, shall
immediately inform the Central Authority of its State. This Central Authority
shall be responsible for ensuring that appropriate measures are taken.
Article 34
If the competent authority of the State of destination of a document so requests,
a translation certified as being in conformity with the original must be furnished.
Unless otherwise provided, the costs of such translation are to be borne by the
prospective adoptive parents.
13
Article 35
The competent authorities of the Contracting States shall act expeditiously in the
process of adoption.
Article 36
In relation to a State which has two or more systems of law with regard to
adoption applicable in different territorial units -
a)	any reference to habitual residence in that State shall be construed as referring
to habitual residence in a territorial unit of that State;
b)	any reference to the law of that State shall be construed as referring to the law
in force in the relevant territorial unit;
c)	any reference to the competent authorities or to the public authorities of that
State shall be construed as referring to those authorized to act in the relevant
territorial unit;
d)	any reference to the accredited bodies of that State shall be construed as
referring to bodies accredited in the relevant territorial unit.
Article 37
In relation to a State which with regard to adoption has two or more systems of
law applicable to different categories of persons, any reference to the law of that
State shall be construed as referring to the legal system specified by the law of
that State.
Article 38
A State within which different territorial units have their own rules of law in
respect of adoption shall not be bound to apply the Convention where a State
with a unified system of law would not be bound to do so.
Article 39
(1)	The Convention does not affect any international instrument to which
Contracting States are Parties and which contains provisions on matters
governed by the Convention, unless a contrary declaration is made by the States
Parties to such instrument.
(2)	Any Contracting State may enter into agreements with one or more other
Contracting States, with a view to improving the application of the Convention
14
in their mutual relations. These agreements may derogate only from the
provisions of Articles 14 to 16 and 18 to 21. The States which have concluded
such an agreement shall transmit a copy to the depositary of the Convention.
Article 40
No reservation to the Convention shall be permitted.
Article 41
The Convention shall apply in every case where an application pursuant to
Article 14 has been received after the Convention has entered into force in the
receiving State and the State of origin.
Article 42
The Secretary General of the Hague Conference on Private International Law
shall at regular intervals convene a Special Commission in order to review the
practical operation of the Convention.
CHAPTER VII
FINAL CLAUSES
Article 43
(1)	The Convention shall be open for signature by the States which were
Members of the Hague Conference on Private International Law at the time of
its Seventeenth Session and by the other States which participated in that
Session.
(2)	It shall be ratified, accepted or approved and the instruments of ratification,
acceptance or approval shall be deposited with the Ministry of Foreign Affairs
of the Kingdom of the Netherlands, depositary of the Convention.
Article 44
(1)	Any other State may accede to the Convention after it has entered into force
in accordance with Article 46, paragraph 1.
(2)	The instrument of accession shall be deposited with the depositary.
15
(3)	Such accession shall have effect only as regards the relations between the
acceding State and those Contracting States which have not raised an objection
to its accession in the six months after the receipt of the notification referred to
in sub-paragraph b) of Article 48. Such an objection may also be raised by
States at the time when they ratify, accept or approve the Convention after an
accession. Any such objection shall be notified to the depositary.
Article 45
(1)	If a State has two or more territorial units in which different systems of law
are applicable in relation to matters dealt with in the Convention, it may at the
time of signature, ratification, acceptance, approval or accession declare that this
Convention shall extend to all its territorial units or only to one or more of them
and may modify this declaration by submitting another declaration at any time.
(2)	Any such declaration shall be notified to the depositary and shall state
expressly the territorial units to which the Convention applies.
(3)	If a State makes no declaration under this Article, the Convention is to
extend to all territorial units of that State.
Article 46
(1)	The Convention shall enter into force on the first day of the month following
the expiration of three months after the deposit of the third instrument of
ratification, acceptance or approval referred to in Article 43.
(2)	Thereafter the Convention shall enter into force -
a)	for each State ratifying, accepting or approving it subsequently, or acceding
to it, on the first day of the month following the expiration of three months after
the deposit of its instrument of ratification, acceptance, approval or accession;
b)	for a territorial unit to which the Convention has been extended in conformity
with Article 45, on the first day of the month following the expiration of three
months after the notification referred to in that Article.
Article 47
(1)	A State Party to the Convention may denounce it by a notification in writing
addressed to the depositary.
(2)	The denunciation takes effect on the first day of the month following the
expiration of twelve months after the notification is received by the depositary.
Where a longer period for the denunciation to take effect is specified in the
16
notification, the denunciation takes effect upon the expiration of such longer
period after the notification is received by the depositary.
Article 48
The depositary shall notify the States Members of the Hague Conference on
Private International Law, the other States which participated in the Seventeenth
Session and the States which have acceded in accordance with Article 44, of the
following -
a)	the signatures, ratifications, acceptances and approvals referred to in Article
43;
b)	the accessions and objections raised to accessions referred to in Article 44;
c)	the date on which the Convention enters into force in accordance with Article
46;
d)	the declarations and designations referred to in Articles 22, 23, 25 and 45;
e)	the agreements referred to in Article 39;
f)	the denunciations referred to in Article 47.
In witness whereof the undersigned, being duly authorized thereto, have signed
this Convention.
Done at The Hague, on the 29th day of May 1993, in the English and French
languages, both texts being equally authentic, in a single copy which shall be
deposited in the archives of the Government of the Kingdom of the Netherlands,
and of which a certified copy shall be sent, through diplomatic channels, to each
of the States Members of the Hague Conference on Private International Law at
the date of its Seventeenth Session and to each of the other States which
participated in that Session.
17
Egyezmény a gyermekeknek a nemzetközi örökbefogadások terén való
védelméről és az ilyen ügyekben történő együttműködésről
(Megkötve 1993. május 29-én)
A jelen Egyezményt aláíró Államok,
elismerve, hogy a gyermek teljes és harmonikus személyiségfejlődése
megkívánja, hogy családi környezetben, a boldogság, a szeretet és a megértés
légkörében nőjön föl,
emlékeztetve, hogy minden államnak elsődleges jelleggel megfelelő
intézkedéseket kell hoznia, hogy a gyermek eredeti családjának gondoskodása
alatt maradhasson,
elismerve, hogy a nemzetközi örökbefogadás az állandó család előnyét
kínálhatja egy olyan gyermek számára, akinek nem lehet megfelelő családot
találni abban az országban, ahonnan származik,
meggyőződve annak szükségességéről, hogy intézkedésekkel kell biztosítani azt,
hogy a nemzetközi örökbefogadások a gyermek mindenekfeletti érdekeit
szolgálják, alapvető jogaik tiszteletben tartásával, a gyermek jogellenes elvitele,
a gyermek áruba bocsátása és a gyermekkereskedelem megelőzése érdekében,
attól az óhajtól vezettetve, hogy ennek érdekében közös rendelkezéseket
vezessenek be, amelyek figyelembe veszik a nemzetközi
egyezségokmányokban, így különösen a Gyermek Jogairól szóló, New Yorkban,
1989. november 20-án kelt Egyezményben, az Egyesült Nemzeteknek a
Gyermekek Védelmének és Jólétének Szociális és Jogi Elveiről elfogadott
Nyilatkozatában foglalt elveket, különös tekintettel a Közgyűlés 41/85. számú,
1986. december 3-ai határozatára a Gyermekek Családnál való Elhelyezéséről és
Örökbefogadásáról Bel- és Külföldön,
az alábbi rendelkezésekben állapodtak meg:
I.	FEJEZET
AZ EGYEZMÉNY HATÁLYA
1.	Cikk
A jelen Egyezmény céljai a következők:
a)	kidolgozni olyan garanciákat, amelyek biztosítják, hogy a nemzetközi
örökbefogadások a gyermekek mindenekfeletti érdekeinek és a nemzetközi jog
által elismert alapvető jogaik tiszteletben tartásával történnek;
18
b)	létrehozni olyan együttműködési rendszert a Szerződő Államok között, amely
biztosítja, hogy a kidolgozott garanciákat tiszteletben tartják, és ezzel
megakadályozzák a gyermekek jogellenes elvitelét, áruba bocsátását vagy a
gyermekkereskedelmet;
c)	biztosítani a Szerződő Államokban az Egyezménnyel összhangban történt
örökbefogadások elismerését.
2.	Cikk
1.	Az Egyezményt akkor kell alkalmazni, ha a valamely Szerződő Államban (a
továbbiakban: származási állam) állandó lakóhellyel rendelkező gyermeket egy
másik Szerződő Államba (a továbbiakban: fogadó állam) átvitték, átviszik, vagy
át fogják vinni, akár a származási államban történő, a fogadó államban állandó
lakóhellyel rendelkező házaspárok vagy személy által való örökbefogadás után,
akár a fogadó államban vagy a származási államban történő örökbefogadás
céljából.
2.	Az Egyezmény csak azokra az örökbefogadásokra terjed ki, amelyek állandó
szülő-gyermek kapcsolatot hoznak létre.
3.	Cikk
Az Egyezmény alkalmazhatósága megszűnik, ha a 17. Cikk c) pontjában
említett hozzájárulásokat nem adták meg a gyermek tizennyolcadik életévének
betöltéséig.
II.	FEJEZET
A NEMZETKÖZI ÖRÖKBEFOGADÁSOKKAL
SZEMBENI KÖVETELMÉNYEK
4.	Cikk
Az Egyezmény hatálya alá tartozó örökbefogadásra csak akkor kerülhet sor, ha a
származási állam illetékes hatóságai
a)	megállapították, hogy a gyermek örökbefogadható;
19
b)	a gyermeknek a származási államban való elhelyezési körülményeinek
megfelelő vizsgálatát követően megállapították, hogy a nemzetközi
örökbefogadás a gyermek mindenekfeletti érdekeit szolgálja;
c)	meggyőződtek arról, hogy
(1)	azon személyeket, intézményeket és hatóságokat, amelyek hozzájárulása
szükséges az örökbefogadáshoz, a megfelelő mértékben kioktatták és
tájékoztatták a hozzájárulásuk következményeit illetően, különös tekintettel arra,
hogy az örökbefogadás együtt jár-e vagy sem a gyermek és az eredeti családja
közötti jogviszony megszűnésével,
(2)	az ilyen személyek, intézmények és hatóságok hozzájárulásukat szabadon
adták meg, a megkívánt jogi formában, és ezt írásban is kifejezték vagy
tanúsították,
(3)	a hozzájárulásra nem fizetéssel vagy bármiféle ellenszolgáltatással bírták rá,
és azt nem vonták vissza, és
(4)	az anya hozzájárulására - ha erre szükség van - kizárólag a gyermek
megszületése után került sor;
d)	a gyermek életkorára és érettségi szintjére tekintettel meggyőződtek arról,
hogy
(1)	a gyermek megfelelő kioktatásban és tájékoztatásban részesült az
örökbefogadás és az örökbefogadáshoz való hozzájárulása - ha arra szükség van
-	következményeit illetően,
(2)	tekintettel voltak a gyermek kívánságaira és véleményére,
(3)	a gyermeknek az örökbefogadáshoz adott hozzájárulására - ha arra szükség
van - szabadon került sor, a megkívánt jogi formában, és ezt írásban is
kifejezték vagy tanúsították, és
(4)	a hozzájárulásra nem fizetéssel vagy bármiféle ellenszolgáltatással bírták rá.
5.	Cikk
Az Egyezmény hatálya alá tartozó örökbefogadásokra kizárólag akkor kerülhet
sor, ha a fogadó állam illetékes hatóságai
a)	megállapították, hogy a leendő örökbe fogadó szülők az örökbefogadás
feltételeinek megfelelnek és képesek az örökbefogadásra;
b)	meggyőződtek arról, hogy a leendő örökbe fogadó szülők a szükséges
kioktatásban és tájékoztatásban részesültek; és
c)	megállapították, hogy a gyermeknek engedélye van vagy lesz az adott állam
területére való belépésre és az állandó ott-tartózkodásra.
20
III.	FEJEZET
KÖZPONTI HATÓSÁGOK
ÉS MEGHATALMAZOTT TESTÜLETEK
6.	Cikk
1.	A Szerződő Államnak ki kell jelölnie azt a Központi Hatóságot, amely az
Egyezmény értelmében az ilyen hatóságokra háruló feladatoknak eleget tesz.
2.	A szövetségi államok és azok az államok, amelyekben egynél több
jogrendszer érvényesül, vagy az olyan államok, amelyekben autonóm területi
egységek léteznek, több Központi Hatóságot is kijelölhetnek, és
meghatározhatják működésük területi és személyi hatályát. Amennyiben egy
állam több Központi Hatóságot jelölt ki, meg kell határoznia azt a Központi
Hatóságot, amelyhez az államon belüli megfelelő Központi Hatósághoz való
továbbításra bármely tájékoztatás küldhető.
7.	Cikk
1.	A Központi Hatóságok kötelesek egymással együttműködni és segíteni az
államok illetékes hatóságai közötti együttműködést a gyermekek védelme, és az
Egyezmény többi célkitűzésének megvalósítása érdekében.
2.	Közvetlenül meg kell tenniük minden intézkedést, hogy
a)	felvilágosítást nyújtsanak országaiknak az örökbefogadással kapcsolatos
jogszabályaikról, illetve egyéb általános információkat szolgáltassanak (pl.
statisztikai adatok, formanyomtatványok);
b)	folyamatosan tájékoztassák egymást az Egyezmény működéséről, és
amennyire csak lehetséges, megszüntessék az annak alkalmazását gátló
akadályokat.
8.	Cikk
A Központi Hatóságok kötelesek megtenni akár közvetlenül, akár a
közhivatalok útján minden szükséges intézkedést, hogy elejét vegyék az
örökbefogadásokkal kapcsolatban a jogtalan anyagi vagy egyéb
haszonszerzésnek, és hogy megakadályozzák az Egyezmény célkitűzéseivel
ellentétes bármilyen gyakorlat kialakulását.
21
9.	Cikk
A Központi Hatóságok kötelesek megtenni akár közvetlenül, akár a
közhivatalok vagy az államaikban megfelelő meghatalmazással rendelkező
egyéb testületek révén minden megfelelő intézkedést, különösen abból a célból,
hogy:
a)	információkat gyűjtsenek, tároljanak és cseréljenek ki a gyermek és a leendő
örökbe fogadó szülők helyzetéről, oly mértékben, amely az örökbefogadás
lebonyolításához szükséges;
b)	az örökbefogadás érdekében a szükséges eljárásokat megkönnyítsék,
figyelemmel kísérjék és előmozdítsák;
c)	elősegítsék az örökbefogadással kapcsolatos tanácsadó és az örökbefogadás
után segítséget nyújtó szolgáltatások működését az államaikban;
d)	a nemzetközi örökbefogadással kapcsolatos tapasztalatokról általános jellegű
értékelő jelentésekkel lássák el egymást;
e)	válaszoljanak, ha ezt az államuk jogszabályai lehetővé teszik, az egyes
örökbefogadások helyzetével kapcsolatban más Központi Hatóságoktól vagy
közhivataloktól érkezett indokolt információkérésekre.
10.	Cikk
Csak azon testületek kaphatnak meghatalmazást, és élhetnek ezzel, amelyek
bizonyítják, hogy képesek megfelelően elvégezni a rájuk bízott feladatokat.
11.	Cikk
A meghatalmazott testület:
a)	kizárólag nem-jövedelemszerző tevékenységet folytathat a meghatalmazó
állam illetékes hatóságai által megszabott feltételek és korlátok között;
b)	vezetőinek és alkalmazottainak olyan személyeknek kell lenniük, akiket
erkölcsi normáik, képzettségük vagy tapasztalataik képesítenek arra, hogy a
nemzetközi örökbefogadás terén dolgozzanak; és
c)	összetételét, működését és pénzügyi helyzetét az állam illetékes hatóságainak
felügyelete alatt kell tartani.
22
12. Cikk
Az egyik Szerződő Államban meghatalmazott testület egy másik Szerződő
Államban csak akkor tevékenykedhet, ha erre mindkét állam illetékes hatóságai
felhatalmazták.
13.	Cikk
A Központi Hatóságok megnevezését és szükség esetén funkcióik terjedelmét,
valamint a meghatalmazott testületek nevét és címét minden egyes Szerződő
Államnak közölnie kell a Hágai Nemzetközi Magánjogi Értekezlet Állandó
Irodájával.
IV.	FEJEZET
A NEMZETKÖZI ÖRÖKBEFOGADÁS
ELJÁRÁSJOGI KÖVETELMÉNYEI
14.	Cikk
Az egyik Szerződő Államban állandó lakóhellyel rendelkező személyeknek,
akik egy másik Szerződő Államban állandó lakóhellyel rendelkező gyermeket
kívánnak örökbe fogadni, azon állam Központi Hatóságához kell kérelmüket
benyújtaniuk, amelyben állandó lakóhelyük található.
15.	Cikk
1.	Ha a fogadó állam Központi Hatósága úgy találja, hogy a kérelmezők a
feltételeknek megfelelnek és alkalmasak az örökbefogadásra, jelentést készít,
amely tartalmazza a személyazonosságukra, a feltételeknek való
megfelelőségükre és az örökbefogadásra való alkalmasságukra, hátterükre,
családi és egészségügyi körülményeikre, szociális környezetükre, az
örökbefogadás okaira, a nemzetközi örökbefogadás vállalására való
alkalmasságukra vonatkozó adatokat, valamint azokra a gyermekekre vonatkozó
adatokat, akiknek a gondozására, nevelésére alkalmasak.
2.	A jelentést meg kell küldeni a származási állam Központi Hatóságának.
23
16.	Cikk
1.	Ha a származási állam Központi Hatósága úgy találja, hogy a gyermek
örökbefogadható,
a)	jelentést készít, amely tartalmazza a gyermek személyazonosságára,
örökbefogadhatóságára, hátterére, szociális környezetére, családi és
egészségügyi körülményeire vonatkozó adatokat, a gyermek családja
vonatkozásában is, és a gyermek bármilyen különleges szükségleteit is;
b)	megfelelő figyelmet szentel a gyermek felnevelésére, etnikai, vallási és
kulturális hátterére;
c)	gondoskodik arról, hogy a hozzájárulásokat a 4. Cikknek megfelelően
megszerezzék; és
d)	megállapítja - különösen a gyermekre és a leendő örökbe fogadó szülőkre
vonatkozó jelentés adatai alapján -, hogy a gyermek tervezett elhelyezése annak
mindenekfeletti érdekeit szolgálja-e.
2.	Továbbítja a fogadó állam Központi Hatóságához a gyermekre vonatkozó
jelentését, annak bizonyítékát, hogy a szükséges hozzájárulásokat megszerezték,
és az elhelyezésre vonatkozó döntésével kapcsolatos indokait, ügyelve arra,
hogy ne tárják fel az anya és az apa személyét, ha annak közlését a származási
állam nem teszi lehetővé.
17.	Cikk
A származási államban csak akkor lehet olyan döntést hozni, hogy a gyermeket
a leendő örökbe fogadó szülőkre bízzák, ha:
a)	az állam Központi Hatósága megszerezte a leendő örökbe fogadó szülők
egyetértését;
b)	a fogadó állam Központi Hatósága jóváhagyta ezt a döntést, amennyiben
ennek az államnak a jogszabályai vagy a származási állam Központi Hatósága
ezt a jóváhagyást megkövetelik;
c)	mindkét állam Központi Hatósága megállapodott abban, hogy az
örökbefogadási eljárás megindítható; és
d)	az 5. Cikkel összhangban megállapították, hogy a leendő örökbe fogadó
szülők a feltételeknek megfelelnek és alkalmasak az örökbefogadásra, és a
gyermeknek engedélye van vagy azt meg fogja kapni a fogadó államba való
belépésre és letelepedésre.
24
18.	Cikk
Mindkét állam Központi Hatósága minden szükséges intézkedést megtesz annak
érdekében, hogy a gyermek engedélyt kapjon a származási állam elhagyására,
beléphessen a fogadó államba és ott letelepedhessen.
19.	Cikk
1.	A gyermeknek a fogadó államba való átvitelére kizárólag akkor kerülhet sor,
ha a 17. Cikk előírásait teljesítették.
2.	Mindkét állam Központi Hatóságának gondoskodnia kell arról, hogy az
átvitelre biztonságos és megfelelő körülmények között, és ha lehet, az örökbe
fogadó vagy a leendő örökbe fogadó szülők kíséretében kerüljön sor.
3.	Ha a gyermek átvitelére nem kerül sor, a 15. és 16. Cikkben említett
jelentéseket vissza kell küldeni annak a hatóságnak, amely azt megküldte.
20.	Cikk
A Központi Hatóságoknak kölcsönösen tájékoztatniuk kell egymást az
örökbefogadás folyamatáról és a megvalósítására tett intézkedésekről, valamint
az elhelyezés alakulásáról, ha előzetes gondozási időt írnak elő.
21.	Cikk
1.	Amikor az örökbefogadásra a gyermeknek a fogadó államba való átvitele után
kerül sor, és a fogadó állam Központi Hatósága azt állapítja meg, hogy a
gyermeknek a leendő örökbe fogadó szülőknél való további elhelyezése már
nem szolgálja a gyermek mindenekfeletti érdekeit, a Központi Hatóságnak
intézkedéseket kell tennie a gyermek védelme érdekében, így különösen:
a)	a gyermeket vissza kell vetetnie a leendő örökbe fogadó szülőktől és
gondoskodnia kell ideiglenes gondozásáról;
b)	a származási állam Központi Hatóságával egyeztetve késedelem nélkül
gondoskodnia kell a gyermek új helyen, az örökbefogadás célzatával történő
elhelyezéséről, vagy ha erre nincs mód, más, hosszú távra megoldást jelentő
gondozásáról, neveléséről; az örökbefogadásra kizárólag akkor kerülhet sor, ha a
25
származási állam Központi Hatóságát megfelelően tájékoztatták a leendő új
örökbe fogadó szülőkről;
c)	utolsó lehetőségként gondoskodnia kell a gyermek visszaviteléről, ha a
gyermek érdekei úgy kívánják.
2.	A gyermeket az életkorának és érettségi szintjének megfelelő tájékoztatással
kell ellátni, és meg kell szerezni hozzájárulását - ha erre szükség van - a jelen
Cikk értelmében teendő intézkedésekkel kapcsolatban.
22.	Cikk
1.	A Központi Hatóságnak a jelen fejezetben meghatározott feladatait az adott
állam jogszabályai által engedélyezett mértékben közhivatalok, vagy a III.
fejezetben foglaltak szerint meghatalmazott testületek is elvégezhetik.
2.	Bármely Szerződő Állam bejelentheti az Egyezmény letéteményesének, hogy
a Központi Hatóságnak a 15-21. Cikkekben foglalt funkcióit az állam
jogszabályai által engedélyezett mértékben és az állam illetékes hatóságainak
felügyelete mellett olyan testületek és személyek is elvégezhetik, amelyek/akik
a)	teljesítik az állam által előírt erkölcsi, szakmai hozzáértéssel, tapasztalattal és
felelősségvállalással kapcsolatos követelményeket; és
b)	erkölcsi normáik és képzettségük, vagy a nemzetközi örökbefogadás terén
szerzett tapasztalataik alapján alkalmasak erre.
3.	Annak a Szerződő Államnak, amely megteszi a 2. bekezdésben hivatkozott
nyilatkozatokat, tájékoztatnia kell a Hágai Nemzetközi Magánjogi Értekezlet
Állandó Irodáját ezen testületek és személyek nevéről és címéről.
4.	Bármely Szerződő Állam bejelentheti az Egyezmény letéteményesének, hogy
a területén állandó lakóhellyel rendelkező gyermekek örökbefogadására
kizárólag akkor kerülhet sor, ha a Központi Hatóságok funkcióit az 1. bekezdés
szerint gyakorolják.
5.	Tekintet nélkül a 2. bekezdés szerint megtett bármely nyilatkozatra, a 15. és
16.	Cikkben előírt nyilatkozatokat minden esetben a Központi Hatóság, vagy az
1.	bekezdés szerinti hatóságok vagy testületek felelősségére kell elkészíteni.
26
V.	FEJEZET
AZ ÖRÖKBEFOGADÁS ELISMERÉSE ÉS HATÁSAI
23.	Cikk
1.	Az állam illetékes hatósága által az Egyezménynek megfelelően
lebonyolítottnak elismert örökbefogadást a jogszabály erejénél fogva kell
elismerni a többi Szerződő Államban is. Az igazolásnak részleteznie kell, hogy
mikor és ki adta meg a 17. Cikk c) pontjában hivatkozott hozzájárulásokat.
2.	Minden Szerződő Állam köteles az aláíráskor, ratifikáláskor, elfogadáskor,
jóváhagyáskor vagy csatlakozáskor értesíteni az Egyezmény letéteményesét
azon hatóságról vagy hatóságokról és funkcióikról, amelyek az igazolást
jogosultak kiállítani. Ugyancsak értesítenie kell a letéteményest az ezen
hatóságok kijelölésével kapcsolatos minden változásról.
24.	Cikk
Az örökbefogadás elismerését kizárólag akkor lehet megtagadni egy Szerződő
Államban, ha az örökbefogadás nyilvánvalóan a közrendjébe ütközik, tekintettel
a gyermek mindenekfeletti érdekeire.
25.	Cikk
Bármely Szerződő Állam bejelentheti az Egyezmény letéteményesének, hogy
nem tartja magára nézve kötelezőnek az Egyezmény 39. Cikk 2. bekezdésének
alkalmazásával megkötött megállapodás szerint lebonyolított örökbefogadások
elismerését.
26.	Cikk
1.	Az örökbefogadás elismerésébe beletartozik:
a)	a gyermek-szülő jogviszony elismerése a gyermek és örökbe fogadó szülei
között;
b)	az örökbe fogadó szülőnek a gyermekkel szembeni szülői felügyeleti jogának
elismerése;
27
c)	a gyermek és anyja, illetve apja között korábban fennálló jogviszony
megszűnésének elismerése, ha az örökbefogadás ezzel a hatással jár abban a
Szerződő Államban, ahol az örökbefogadási eljárást lefolytatták.
2.	Abban az esetben, ha az örökbefogadás megszünteti a korábban fennálló
szülő-gyermek jogviszonyt, a gyermek a fogadó államban és minden más
Szerződő Államban, ahol az örökbefogadást elismerik, az ilyen államban
lebonyolított örökbefogadásokból eredő jogokkal azonos jogokat élvez.
3.	Az előző bekezdések nem akadályozhatják a gyermek számára előnyösebb
olyan rendelkezések alkalmazását, amelyek az örökbefogadást elismerő
államban érvényben vannak.
27.	Cikk
1.	Amennyiben a származási államban lefolytatott örökbefogadásnak nincs
megszüntető hatálya a korábban fennálló szülő-gyermek jogviszonyra, abban a
fogadó államban, amely az Egyezménynek megfelelően elismeri az
örökbefogadást, azt ilyen hatállyal bíró örökbefogadásra lehet megváltoztatni:
a)	ha a fogadó állam joga ezt megengedi; és
b)	ha a 4. Cikk c) és d) pontjában hivatkozott hozzájárulásokat már megadták,
vagy megadják az ilyen örökbefogadás céljára.
2.	A 23. Cikk vonatkozik az örökbefogadást megváltoztató döntésre is.
VI.	FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
28.	Cikk
Az Egyezmény nem érinti a származási állam olyan jogszabályát, amely
megköveteli, hogy a gyermek örökbefogadására abban az államban kerüljön sor,
ahol állandó lakóhellyel rendelkezik, vagy amely megtiltja, hogy a gyermeket az
örökbefogadást megelőzően a fogadó államban elhelyezzék, vagy oda átvigyék.
29.	Cikk
Nem lehet kapcsolat a leendő örökbe fogadó szülők és a gyermek szülei vagy
bármely más személy között, aki a gyermekről gondoskodik, amíg a 4. Cikk a)-
28
c)	pontjának és az 5. Cikk a) pontjának követelményeit nem teljesítették, kivéve,
ha az örökbefogadásra családon belül kerül sor, vagy ha a kapcsolat a
származási állam illetékes hatósága által megállapított feltételeknek megfelelő.
30.	Cikk
1.	A Szerződő Állam illetékes hatóságainak biztosítaniuk kell a birtokukban
lévő, a gyermek származására, és különösen a szülők kilétére, illetve az
egészségügyi körülményekre vonatkozó információk megőrzését.
2.	Biztosítaniuk kell, hogy a gyermek vagy képviselője megfelelő irányítással
hozzájusson ezekhez az információkhoz, amennyiben az illető állam
jogszabályai ezt lehetővé teszik.
31.	Cikk
A 30. Cikk sérelme nélkül az Egyezmény alapján beszerzett vagy átadott
személyes adatokat, különösen a 15. és 16. Cikkben hivatkozott adatokat
kizárólag arra a célra lehet felhasználni, amelyre azokat összegyűjtötték vagy
átadták.
32.	Cikk
1.	A nemzetközi örökbefogadáshoz kapcsolódó tevékenységből senki sem tehet
szert jogtalan anyagi vagy egyéb haszonra.
2.	Kizárólag a költségeket és kiadásokat (beleértve az örökbefogadás
lebonyolításában érintett személyek indokolt szakmai díjait) lehet felszámítani
vagy kifizetni.
3.	Az örökbefogadás lebonyolításában érintett testületek igazgatói, ügyintézői és
alkalmazottai nem részesülhetnek olyan díjazásban, amely a teljesített
szolgáltatásokhoz mérten aránytalanul magas.
33.	Cikk
Az illetékes hatóság, amely úgy találja, hogy az Egyezmény bármely
rendelkezését nem tartották be, vagy fennáll annak a komoly veszélye, hogy
nem fogják betartani, köteles haladéktalanul tájékoztatni erről államának
Központi Hatóságát. A Központi Hatóság felel azért, hogy a szükséges
intézkedéseket megtegyék.
29
34.	Cikk
Ha annak az államnak az illetékes hatósága, amelynek egy okiratot szánnak, úgy
kívánja, rendelkezésére kell bocsátani az eredeti okirat hiteles fordítását. Ha
másként nem rendelkeznek, a fordítás költségeit a leendő örökbe fogadó szülők
viselik.
35.	Cikk
A Szerződő Államok illetékes hatóságai az örökbefogadási eljárás során
késedelem nélkül kötelesek eljárni.
36.	Cikk
Azon államok vonatkozásában, amelyekben a különböző területi egységekben
két vagy több jogrendszer irányadó az örökbefogadásra,
a)	az államban való állandó lakóhelyre való bármely utalást úgy kell
megfogalmazni, hogy az az állam megfelelő területi egységére vonatkozzon;
b)	az adott állam jogszabályaira való bármely utalást úgy kell megfogalmazni,
hogy a vonatkozó területi egység hatályos jogszabályaira vonatkozzon;
c)	az adott állam illetékes hatóságaira vagy közhivatalaira való bármely utalást
úgy kell megfogalmazni, hogy az a vonatkozó területi egységben eljárni jogosult
testületekre vonatkozzon;
d)	az állam meghatalmazott testületeire vonatkozó bármely utalást úgy kell
megfogalmazni, hogy az az érintett területi egységben meghatalmazott
testületekre vonatkozzon.
37.	Cikk
Azon állam vonatkozásában, amelyben az örökbefogadás tekintetében két vagy
több jogrendszer alkalmazandó a személyek különböző csoportjait illetően, az
adott állam jogszabályaira vonatkozó bármely utalást úgy kell megfogalmazni,
hogy az az adott állam jogszabályai által meghatározott jogrendszerre
vonatkozzon.
30
38.	Cikk
Arra az államra, amelyben a különböző területi egységek az örökbefogadást
illetően saját jogszabályokkal rendelkeznek, nem kötelező érvényű az
Egyezmény alkalmazása, amennyiben az egy egységes jogrendszerrel
rendelkező államra sem lenne kötelező érvényű.
39.	Cikk
1.	Az Egyezmény nem érinti az olyan nemzetközi egyezségokmányt, amelynek
a Szerződő Államok részesei, és amelyek rendelkezéseket tartalmaznak az
Egyezmény által szabályozott kérdéseket illetően, kivéve, ha a részes államok az
egyezségokmány vonatkozásában ezzel ellentétes értelmű nyilatkozatot tesznek.
2.	A Szerződő Államok bármelyike megállapodást köthet egy vagy több más
Szerződő Állammal, hogy kölcsönös kapcsolataikban elősegítsék az Egyezmény
alkalmazását. Ezek a megállapodások azonban kizárólag a 14-16. és a 18-21.
Cikkektől térhetnek el. Azok az államok, amelyek ilyen megállapodást írtak alá,
kötelesek átadni egy példányt az Egyezmény letéteményesének.
40.	Cikk
Az Egyezményhez nem lehet fenntartásokat tenni.
41.	Cikk
Az Egyezményt minden olyan esetben alkalmazni kell, amikor az
Egyezménynek a fogadó államban és a származási államban való hatálybalépése
után a 14. Cikk szerinti kérelmet nyújtottak be.
31
42.	Cikk
A Hágai Nemzetközi Magánjogi Értekezlet főtitkára köteles rendszeres
időközönként összehívni a Külön Bizottságot, hogy áttekintse az Egyezmény
működésének gyakorlati kérdéseit.
VII.	FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
43.	Cikk
1.	Az Egyezmény aláírásra nyitva áll azon államok számára, amelyek a
tizenhetedik ülésszak során a Hágai Nemzetközi Magánjogi Értekezlet tagjai
voltak, és azon más államok számára, amelyek az ülésszakon részt vettek.
2.	Az Egyezményt ratifikálni kell, el kell fogadni vagy jóvá kell hagyni és a
ratifikálási, elfogadási vagy jóváhagyási okmányt a Holland Királyság
Külügyminisztériumánál, az Egyezmény letéteményesénél letétbe kell helyezni.
44.	Cikk
1.	Bármely más állam csatlakozhat az Egyezményhez, miután az a 46. Cikk 1.
bekezdésében foglaltak szerint hatályba lépett.
2.	A csatlakozási okmányt az Egyezmény letéteményesénél kell letétbe helyezni.
3.	A csatlakozás kizárólag a csatlakozó állam és azon Szerződő Államok
kapcsolataira hatályos, amelyek nem emeltek kifogást az előbbi csatlakozásával
szemben a 48. Cikk b) pontjában hivatkozott értesítés átvételétől számított hat
hónapon belül. Kifogást emelhetnek az államok akkor is, amikor csatlakozásuk
után ratifikálják, elfogadják vagy jóváhagyják az Egyezményt. Minden kifogást
be kell jelenteni a letéteményesnél.
45.	Cikk
1.	Ha egy állam két vagy több olyan területi egységgel rendelkezik, amelyben
eltérő jogrendszereket alkalmaznak az Egyezmény által érintett kérdések
vonatkozásában, akkor az aláírás, ratifikálás, elfogadás, jóváhagyás vagy
csatlakozás során nyilatkozhat, hogy az Egyezmény hatálya valamennyi területi
32
egységére, vagy csak egyre, vagy közülük többre terjed ki, és ezt a nyilatkozatot
bármikor módosíthatja egy másik nyilatkozattal.
2.	Az ilyen nyilatkozatról a letéteményest értesíteni kell, és egyértelműen meg
kell határozni azokat a területi egységeket, amelyekben az Egyezmény
alkalmazható.
3.	Ha az állam a jelen Cikknek megfelelően nem tesz nyilatkozatot, akkor az
Egyezmény hatálya valamennyi területi egységére kiterjed.
46.	Cikk
1.	Az Egyezmény a 43. Cikkben foglaltak szerint, a harmadik ratifikációs,
elfogadási vagy jóváhagyási okmány letétbe helyezését követő három hónap
leteltét követő hónap első napján lép hatályba.
2.	Ezt követően az Egyezmény hatályba lép:
a)	minden az Egyezményt ezt követően ratifikáló, elfogadó vagy jóváhagyó,
illetve csatlakozó állam esetében, a ratifikációs, elfogadási vagy jóváhagyási,
illetőleg csatlakozási okmánya letétbe helyezését követő három hónap leteltét
követő hónap első napján;
b)	azon területi egységek esetében, amelyekre az Egyezmény hatályát a 45.
Cikkel összhangban terjesztették ki, az ebben a Cikkben hivatkozott értesítés
utáni harmadik hónap leteltét követő hónap első napján.
47.	Cikk
1.	Az Egyezményt a Részes Állam a letéteményeshez intézett írásbeli
értesítéssel felmondhatja.
2.	A felmondás az értesítésnek a letéteményes általi átvétele utáni tizenkettedik
hónap leteltét követő hónap első napján lép hatályba. Abban az esetben, ha a
felmondási értesítésben a hatálybalépésre ennél hosszabb időszakot határoznak
meg, a felmondás az értesítésnek a letéteményes általi kézhezvételét követő ezen
hosszabb időszak lejártát követően lép hatályba.
33
48. Cikk
A letéteményesnek értesítenie kell a Hágai Nemzetközi Magánjogi Értekezlet
Tagállamait, azokat az egyéb államokat, amelyek részt vettek a tizenhetedik
ülésszak munkájában és azokat az államokat, amelyek a 44. Cikknek
megfelelően csatlakoztak, az alábbiakról:
a)	a 43. Cikkben hivatkozott aláírásokról, ratifikálásokról, elfogadásokról és
jóváhagyásokról;
b)	a 44. Cikkben hivatkozott csatlakozásokról és a csatlakozásokkal szemben
emelt kifogásokról;
c)	arról az időpontról, amikor az Egyezmény a 46. Cikk értelmében hatályba lép;
d)	a 22., 23., 25. és 45. Cikkben hivatkozott nyilatkozatokról és kijelölésekről;
e)	a 39. Cikkben hivatkozott megállapodásokról;
f)	a 47. Cikkben hivatkozott felmondásokról.
Ennek hiteléül az erre megfelelően meghatalmazott alulírottak aláírták az
Egyezményt.
Készült Hágában, 1993. május 29-ik napján, angol és francia nyelven, mindkét
szöveg egyformán hiteles, egyetlen példányban, amelyet a Holland Királyság
Kormányának levéltárában helyeznek letétbe, egy hitelesített példányt pedig
diplomáciai úton megküldenek minden olyan államnak, amely a tizenhetedik
ülésszak idején a Hágai Nemzetközi Magánjogi Értekezlet tagja volt és minden
más olyan államnak, amely az ülésszakon részt vett.”
3. §
A Magyar Köztársaság az Egyezményhez - csatlakozási okiratának letétbe
helyezésekor - az alábbi nyilatkozatokat tette:
a)	az Egyezmény 6. Cikkéhez:
„Az Egyezmény 6. Cikke szerinti Központi Hatóság feladatait a Magyar
Köztársaságban az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi
Minisztérium látja el.”
b)	az Egyezmény 22. Cikkének 4. bekezdéséhez:
„Az állandóan a Magyar Köztársaság területén tartózkodó gyermek
örökbefogadására kizárólag akkor kerülhet sor, ha a Központi Hatóságok
feladatait az Egyezmény 22. Cikke 1. bekezdésében foglaltaknak megfelelően
gyakorolják.”
34
c)	az Egyezmény 23. Cikkének 2. bekezdéséhez:
„Az Egyezmény 23. Cikkének 1. bekezdése szerinti igazolást a Magyar
Köztársaságban az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi
Minisztérium adja ki.”
4.	§
Felhatalmazást kap az ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi
miniszter, hogy ellássa az Egyezmény 6. Cikke szerinti Központi Hatóság
feladatkörét.
5.	§
(1)	Ez a törvény - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a
kihirdetése napján lép hatályba.
(2)	A törvény 2-4. §-ai 2005. augusztus 1-jén lépnek hatályba.
(3)	A törvény végrehajtásáról az ifjúsági, családügyi, szociális és
esélyegyenlőségi miniszter gondoskodik.
Indokolás
Általános Indokolás
A gyermekeknek a nemzetközi örökbefogadások terén való védelméről és
az ilyen ügyekben történő együttműködésről szóló, Hágában, 1993. május 29.
napján kelt Egyezmény a Hágai Nemzetközi Magánjogi Értekezlet tizenhetedik
ülésszakán került kidolgozásra. Az Egyezmény eddig 62 államban lépett
hatályba1.
Az Egyezmény által deklarált célok a következők:
-	olyan garanciák kidolgozása, amelyek biztosítják, hogy a nemzetközi
örökbefogadások a gyermekek legjobb érdekeinek és a nemzetközi jog által
elismert alapvető jogainak tiszteletben tartásával történnek;
-	olyan együttműködési rendszer kidolgozása a Szerződő Államok között,
amely biztosítja, hogy a kidolgozott garanciákat tiszteletben tartják, és ezzel
megakadályozzák a gyermek jogtalan elvitelét, áruba bocsátását, illetve a
gyermekkereskedelmet;
-	a Szerződő Államokban az Egyezménnyel összhangban történt
örökbefogadások elismerésének biztosítása.
Az Egyezménnyel a magyar jogszabályok összhangban vannak, az
Egyezmény alkalmazásának jogi akadálya nincs. Az Egyezményben részes
államokkal olyan bilaterális egyezmény sincs hatályban, amely eltérő
szabályokat határozna meg a nemzetközi örökbefogadások terén.
A külföldi örökbefogadásra vonatkozóan a Gyermek Jogairól szóló, New
Yorkban, 1989. november 20-án kelt Egyezmény - melyet az 1991. évi LXIV.
törvény iktatott jogrendünkbe - tartalmaz előírásokat. A Gyermek Jogairól szóló
Egyezmény 21. Cikk b) pontja szerint az államnak gondoskodnia kell arról,
hogy a gyermek külföldre történő örökbeadására csak akkor kerülhessen sor, ha
a gyermek a származási országban nem helyezhető el gondozó vagy örökbe
fogadó családban.
A nemzetközi örökbefogadások terén az érvényben levő szabályozás szerint
a magyar örökbefogadók vagy örökbefogadottak esetében mindkét ország
1 Albánia, Ausztrália, Ausztria, Belorusszia, Brazília, Bulgária, Kanada, Chile, Ciprus, Cseh Köztársaság, Dánia,
Észtország, Finnország, Franciaország, Georgia, Németország, Izland, Izrael, Olaszország, Lettország, Litvánia,
Luxemburg, Mexikó, Monaco, Hollandia, Új-Zéland, Norvégia, Panama, Peru, Lengyelország, Portugália,
Románia, Szlovák Köztársaság, Szlovénia, Dél-Afrikai Köztársaság, Spanyolország, Srí Lanka, Svédország,
Svájc, Törökország, Egyesült Királyság, Uruguay, Venezuela, Andorra, Azerbajdzsán, Bolívia, Burkina Faso,
Burundi, Kolumbia, Costa Rica, Equador, El Salvador, Guatemala, Guinea, India, Madagaszkár, Mauritius,
Moldovai Köztársaság, Mongólia, Paraguay, Fülöp-szigetek, Thaiföld
2
illetékes hatóságainak le kell folytatniuk a belső jogukban előírt eljárást és
döntést kell hozniuk az örökbefogadás engedélyezéséről vagy jóváhagyásáról.
Nagyobb jogbiztonságot, egyszerűbb, áttekinthetőbb ügyintézést teremt a Hágai
Egyezményhez való csatlakozás, mert ebben az esetben csak egy döntés születne
a nemzetközi örökbefogadási ügyekben, melyet mindkét fél elismer.
Jelentős lépést jelent a Hágai Egyezmény kihirdetése az örökbefogadott
gyermekek jogainak védelme tekintetében. Az örökbefogadást követően a
gyermek sorsát figyelemmel kísérik, az örökbefogadás esetleges felbontása
esetén egymást tájékoztatják a részes államok. A jelenlegi szabályozás alapján
Magyarországnak csak informális úton van arra lehetősége, hogy a külföldön
örökbefogadott gyermekek sorsáról tájékozódjék.
Az Egyezmény végrehajtásához elengedhetetlen, hogy a nemzetközi
örökbefogadásokkal kapcsolatos ügyek intézésére Központi Hatóság kerüljön
kijelölésre. A Központi Hatóság feladatait Magyarországon az Ifjúsági,
Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium fogja ellátni.
A Központi Hatóságok információt szolgáltatnak az adott állam
örökbefogadással kapcsolatos jogszabályairól, illetve egyéb általános
információkat nyújtanak (statisztikák, formanyomtatványok). A Központi
Hatóságok kölcsönösen tájékoztatják egymást az Egyezmény végrehajtásáról és
mindent megtesznek az alkalmazást gátló akadályok megszüntetése érdekében.
A Központi Hatóságok kötelesek megtenni akár közvetlenül, akár a
közhivatalok segítségével minden szükséges intézkedést, hogy
megakadályozzák az örökbefogadással kapcsolatban az anyagi vagy egyéb
haszonszerzést, és elkerüljék az Egyezmény célkitűzéseivel ellentétes gyakorlat
kialakulását.
Mindezeken felül az Egyezmény még számos feladatot ír elő a Központi
Hatóságok számára, így többek között információk gyűjtését a gyermek és a
leendő örökbe fogadó szülők helyzetéről; az örökbefogadással kapcsolatos
tanácsadó és az örökbefogadás után segítséget nyújtó szolgálatok működésének
támogatását.
Az Országgyűlés 4/2005. (II. 18.) OGY határozatával megerősítette az
Egyezményt, egyben felhívta a külügyminisztert, hogy a Magyar Köztársaság
megerősítő okiratát a Holland Királyság Külügyminisztériumánál, mint az
Egyezmény letéteményesénél helyezze letétbe. Egyetértett továbbá azzal, hogy a
megerősítő okirat letétbe helyezésekor az országgyűlési határozat mellékletét
képező nyilatkozatok megtételére sor kerüljön.
3
A megerősítő okirat letétbe helyezése 2005. április 6-án megtörtént. Az
Egyezmény 46. Cikke 2. bekezdésének a) pontja értelmében az Egyezmény a
megerősítő okirat letétbe helyezését követő 3 hónap leteltét követő hónap első
napján lép hatályba. Ennek alapján az Egyezmény a Magyar Köztársaság
vonatkozásában 2005. augusztus 1-jén lép hatályba.
A jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény 16. §-ának (1) bekezdése,
valamint a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 1982. évi 27.
törvényerejű rendelet 13. §-a (1) bekezdése értelmében az Egyezményt
törvénnyel kell kihirdetni.
Részletes Indokolás
Az 1. §-hoz:
Az 1. § - a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 1982.
évi 27. törvényerejű rendelet 14. §-a (1) bekezdés a) pontjának megfelelően -
tartalmazza az Egyezmény kihirdetésének kijelentését.
A 2. §-hoz:
A 2. § az Egyezmény eredeti angol nyelvű szövegét és annak hivatalos
magyar nyelvű fordítását tartalmazza. Az Egyezmény főbb tartalmi elemei a
következők:
Az Egyezmény 1. Cikkében deklarált célok
Az Egyezmény által deklarált célok körében szerepel azoknak a
garanciáknak a kiépítése, amelyek biztosítják, hogy a nemzetközi
örökbefogadások a gyermekek legfőbb érdekeinek és a nemzetközi jog által
elismert alapvető jogainak tiszteletben tartásával történjenek.
Az Egyezmény célként tűzi ki továbbá a Szerződő Államok között olyan
együttműködési rendszer kidolgozását, amelynek révén elérhető a garanciák
tiszteletben tartása és a gyermek jogtalan elvitelének, áruba bocsátásának, illetve
a gyermekkereskedelemnek a megakadályozása.
Végül az Egyezmény célként fogalmazza meg annak biztosítását, hogy a
Szerződő Államokban elismerjék az Egyezménnyel összhangban történt
örökbefogadásokat.
4
A nemzetközi örökbefogadással kapcsolatos követelmények (4-5. Cikk)
Az Egyezmény ezen Cikkei - annak érdekében, hogy a nemzetközi
örökbefogadások a gyermekek legjobb érdekeinek és a nemzetközi jog által
elismert alapvető gyermeki jogoknak a tiszteletben tartásával történjenek - azon
feltételeket határozzák meg, amelyeket minden esetben, függetlenül az
alkalmazandó jog előírásaitól, teljesíteni kell (pl. gyermek
örökbefogadhatóságának megállapítása, a leendő örökbe fogadó szülők
alkalmasságának megállapítása). Ezek a feltételek minimumkövetelményeknek
minősülnek, amelyeket kötelező jelleggel teljesíteni kell az érintett
tagállamoknak. Ezen minimum-előírásokon túlmenően mind a származási
államnak, mind a fogadó államnak joga van arra, hogy további teljesítendő
feltételeket állapítson meg.
A hatályos magyar jogszabályok alapján a fenti Cikkek teljesítésének
feltételei adottak, az Egyezményhez való csatlakozás esetén jogszabály-
módosítás e tekintetben nem szükséges.
Központi Hatóságok és meghatalmazott testületek (6-13. Cikk)
A Szerződő Államok az Egyezmény értelmében központi hatósági
feladatok ellátására Központi Hatóságot kötelesek kijelölni. A Magyar
Köztársaságban a központi hatósági feladatokat a nemzetközi örökbefogadások
terén az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium fogja
ellátni.
Az Egyezmény a Központi Hatóságok számára előír közvetlenül ellátandó
feladatokat, valamint olyan feladatokat, amelyek ellátását más meghatalmazott
testületekre delegálhatja. A feladatok leosztásától függetlenül a Központi
Hatóság az együttműködési rendszer működtetője marad, és más Szerződő
Államok viszonylatában felel a meghatalmazott testületek által teljesített
feladatokért.
5
A Központi Hatóságok közvetlenül az alábbi feladatokat kötelesek ellátni:
-	A Központi Hatóságoknak együtt kell működniük, illetve segíteniük kell
az államok illetékes hatóságait a gyermekek védelme és az Egyezmény többi
célkitűzésének megvalósítása érdekében.
-	A Központi Hatóságok információt szolgáltatnak az adott állam
örökbefogadással kapcsolatos jogszabályairól, illetve egyéb általános
információkat nyújtanak (statisztikák, formanyomtatványok).
-	A Központi Hatóságok kölcsönösen tájékoztatják egymást az Egyezmény
előírásainak érvényesüléséről és mindent megtesznek az alkalmazást gátló
akadályok megszüntetése érdekében.
A Központi Hatóságok kötelesek megtenni akár közvetlenül, akár a
közhivatalok segítségével minden szükséges intézkedést annak érdekében, hogy
elkerüljék az örökbefogadással kapcsolatban az anyagi vagy egyéb
haszonszerzést, és megakadályozzák az Egyezmény célkitűzéseivel ellentétes
gyakorlat kialakulását.
Mindezeken felül az Egyezmény még számos feladatot előír a Központi
Hatóságok számára (információk gyűjtése a gyermek és a leendő örökbe fogadó
szülők helyzetéről; az örökbefogadás érdekében a szükséges eljárások
megkönnyítése; az örökbefogadással kapcsolatos tanácsadó és az örökbefogadás
után segítséget nyújtó szolgálatok támogatása; a nemzetközi örökbefogadással
kapcsolatos tapasztalatokról általános jellegű értékelő jelentések nyújtása).
A nemzetközi örökbefogadás eljárásjogi követelményei (14-22. Cikk)
Nemzetközi örökbefogadási ügyekben a Központi Hatóságnak kiemelt
szerepe van, ide kell a kérelmeket benyújtani, és a két érintett állam Központi
Hatóságainak együttműködése keretében születik meg a gyermek
örökbeadhatóságáról és a szülők örökbefogadásra való alkalmasságáról szóló
döntés. Az Egyezmény számos garanciális feltételt határoz meg, amelyek
teljesülése nélkül az örökbefogadási eljárást nem lehet megindítani. Ezek
biztosítják, hogy az örökbefogadás a lehető legnagyobb mértékben a gyermek
érdekeit szolgálja. A származási állam Központi Hatóságának a gyermekről
készített jelentésében meg kell jelölnie a gyermek esetleges különleges
szükségleteit; figyelmet kell fordítani továbbá a gyermek etnikai, vallási és
kulturális hátterére.
A Központi Hatóságok minden szükséges intézkedést megtesznek annak
érdekében, hogy a gyermek engedélyt kapjon a származási állam elhagyására,
beléphessen a fogadó államba és ott letelepedhessen. E Cikk végrehajtása
érdekében az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium
6
mint Központi Hatóság és a Belügyminisztérium Bevándorlási és
Állampolgársági Hivatala szorosan együtt fog működni.
Az Egyezmény tartalmazza az örökbefogadott gyermek átadásával
kapcsolatos szabályokat, valamint rendezi az arra az esetre vonatkozó eljárást,
amikor az örökbefogadásról utóbb kiderül: az nem a gyermek mindenekfelett
álló érdekét szolgálja. Ebben az esetben az ideiglenes gondoskodás biztosítása
mellett a fogadó állam Központi Hatósága a származási állam Központi
Hatóságával együttműködve új örökbe fogadó szülőket keres. Ennek
eredménytelensége esetén kerülhet sor a gyermek visszaadására, amelynek
megtörténte után a gyermekről a gyermekvédelmi szakellátás rendszerében
gondoskodnak tovább.
Az örökbefogadás elismerése és hatásai (23-42. Cikk)
Magyarországon az örökbefogadásra vonatkozó szabályokat a házasságról,
a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény tartalmazza, amelynek
értelmében mind az örökbe fogadó szülő, mind az örökbe fogadandó gyermek
lehet külföldi állampolgár.
A külföldi örökbefogadásra vonatkozóan a Gyermek Jogairól szóló, New
Yorkban, 1989. november 20-án kelt Egyezmény tartalmaz előírásokat. A
Gyermek Jogairól szóló Egyezmény 21. Cikk b) pontja szerint az államnak
gondoskodnia kell arról, hogy a gyermek külföldre történő örökbeadására csak
akkor kerülhessen sor, ha a gyermek a származási országban nem helyezhető el
gondozó vagy örökbe fogadó családban.
Magyar örökbefogadók vagy örökbefogadottak esetében a nemzetközi
örökbefogadások terén jelenleg az a helyzet, hogy mindkét érintett ország
illetékes hatóságának le kell folytatni a saját jogrendjében előírt eljárást és
döntést kell hozni az örökbefogadás engedélyezéséről vagy jóváhagyásáról.
Az Egyezményhez való csatlakozással egyszerűbbé válna az ügyintézés a
nemzetközi örökbefogadási ügyekben, mert a jövőben csak egy döntés születne
ezekben az esetekben, melyet mindkét - az Egyezményhez csatlakozott - fél
elismer.
Arról, hogy a Szerződő Államban az Egyezménynek megfelelően
bonyolították le az örökbefogadást, igazolást kell kiállítani. Magyarországon az
igazolást - a Központi Hatóság feladatait ellátó - Ifjúsági, Családügyi, Szociális
és Esélyegyenlőségi Minisztérium lesz jogosult kiállítani.
A visszaélések megakadályozása terén is előrelépést jelentene, ha
részeseivé válnánk az Egyezménynek. Az Egyezmény értelmében ugyanis az
örökbefogadást követően a részes államok figyelemmel kísérik a gyermek
7
sorsát, az örökbefogadás felbontásáról egymást tájékoztatják. A jelenlegi
szabályozás alapján Magyarországnak nincs lehetősége arra, hogy a külföldre
örökbefogadottként távozott gyermekek sorsáról tájékozódjon.
Általános rendelkezések (28-42. Cikk)
Az általános rendelkezések többek között az adatvédelemre, az okiratok
fordítására, a haladéktalan eljárás elvére és az azonos tárgykörben kötött más
nemzetközi szerződések alkalmazhatóságára vonatkozó előírásokat
tartalmazzák.
Záró rendelkezések (43-48. Cikk)
A záró rendelkezések határozzák meg az Egyezmény aláírásával,
megerősítésével, hatálybalépésével, valamint felmondásával kapcsolatos
szabályokat. Az Egyezmény 46. Cikke 2. bekezdésének a) pontja értelmében az
Egyezmény hatálybalépését követően csatlakozó államok esetében az
Egyezmény a ratifikációs okmány letétbe helyezését követő három hónap
leteltét követő hónap első napján lép hatályba.
A 3. §-hoz:
A törvényjavaslat 3. §-a rögzíti azokat a nyilatkozatokat, amelyeket a
Magyar Köztársaság a csatlakozási okirat letétbe helyezésekor tett:
-	Az aláíró országok gyakorlatát áttekintve az tapasztalható, hogy Központi
Hatóságként leggyakrabban minisztériumot jelöltek ki. Magyarországon
Központi Hatóságként az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi
Minisztérium kerül kijelölésre. Az Egyezményből eredő feladatok ellátása
létszámbővítést nem igényel, így többletköltséget nem keletkeztet.
-	A Magyar Köztársaság nyilatkozik arról, hogy az állandóan a területén
tartózkodó gyermekek nemzetközi örökbefogadására csak akkor kerülhet sor, ha
az eljárásban Központi Hatóságok, illetve közhivatalok vagy akkreditált
testületek járnak el. Azért kell erről külön nyilatkozni, mert a Szerződő Állam
„hallgatása” úgy értelmezendő, hogy ez az állam elismeri azokat a nemzetközi
örökbefogadásokat is, amelyekben nem akkreditált testületek, illetve személyek
működtek közre.
8
-	Az Egyezménynek megfelelően lebonyolított örökbefogadási eljárás
elismeréséről szóló igazolás kiadására az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és
Esélyegyenlőségi Minisztérium jogosult, ami a többi Szerződő Államban ezáltal
a törvény erejénél fogva elfogadásra kerül.
A 4. §-hoz:
A 4. § felhatalmazást ad az ifjúsági, családügyi, szociális és
esélyegyenlőségi miniszternek, hogy az Egyezmény vonatkozásában ellássa a
Központi Hatóság feladatkörét.
Az 5. §-hoz:
Az 5. § a hatályba léptető rendelkezéseket tartalmazza, illetve rögzíti, hogy
a törvény végrehajtásáról az ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi
miniszter gondoskodik.