﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/16928. számú
törvényjavaslat
a földgáz biztonsági készletezéséről
Előadó: Dr. Kóka János
gazdasági és közlekedési miniszter
Budapest, 2005. június
2005. évi.....törvény
a földgáz biztonsági készletezéséről
Az Országgyűlés a földgázellátás biztonságának fokozása érdekében a földgáz biztonsági
készletezés átlátható és versenysemleges szabályozásának kialakításával a következő törvényt
alkotja:
A törvény hatálya
1.	§ (1) E törvény hatálya kiterjed:
a)	a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetségre (a továbbiakban: Szövetség),
b)	a Magyar Energia Hivatalra (a továbbiakban: Hivatal),
c)	a Hivatal által kiadott engedéllyel rendelkező tárolókra, rendszerirányítóra, közüzemi
nagykereskedőre, közüzemi szolgáltatókra, a földgázkereskedőkre, valamint a
földgáztermelőkre,
d)	a nyilvántartásba vett feljogosított fogyasztókra a földgáz-behozatali tevékenységük
körében, valamint
e)	a földgáz biztonsági készletezésben és az azzal összefüggő tevékenységekben
közreműködő szervezetek eljárására.
Értelmező rendelkezések
2.	§ E törvény alkalmazásában
a)	föld alatti gáztároló: a földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvény (továbbiakban:
GET) 3. §-ának 15. pontjában meghatározott az a gáztároló, amely az e törvény szerinti
biztonsági földgázkészlet tárolására szolgál,
b)	háztartási fogyasztó: a GET 3. §-ának 28. pontjában meghatározott fogyasztó,
c)	kommunális fogyasztó: a GET 3. §-ának 31. pontjában meghatározott célra földgázt
felhasználó fogyasztó,
d)	nyilvántartásba vett feljogosított fogyasztó: a GET 3. §-ának 7. pontjában meghatározottak
közül az a fogyasztó, aki, illetve amely földgázigényét kereskedelmi szerződés keretében
elégíti ki, és a GET előírásainak megfelelően nyilvántartásba vették,
e)	földgáztároló névleges kapacitása: a tároló névleges kapacitását a következő jellemzők
határozzák meg:
-	mobil földgázkészlet a feltöltött tárolóból kivehető földgázmennyiség
(Mm3/ciklus)],
-	besajtoló kapacitás [besajtolási ciklusban egységnyi idő alatt betárolható
maximális földgázmennyiség (em3/óra)],
-	kitárolási kapacitás [a kitárolási ciklusban egységnyi idő alatt kivehető maximális
földgázmennyiség (em3/óra)],
2
f)	földgáz-behozatal jelentős csökkenése: a napi import beszállítás olyan mértékű csökkenése,
amelynek következtében - a rendszerirányító rendelkezésére álló minden lehetséges
egyensúlyozást biztosító eszköz alkalmazása ellenére is - a GET 28. §-ának (9) bekezdése
értelmében a fogyasztás korlátozása válik szükségessé,
g)	rendkívüli időjárási körülmény: az elmúlt húsz évben mért legalacsonyabb országos napi
átlaghőmérsékletnél alacsonyabb napi átlaghőmérsékletű időszak, amelynek következtében
-	a rendszerirányító rendelkezésére álló minden lehetséges egyensúlyozást biztosító eszköz
alkalmazása ellenére is - a GET 28. §-ának (9) bekezdése értelmében a fogyasztás
korlátozása válik szükségessé,
h)	földgáz biztonsági készletezés: földalatti gáztárolóban végzett nem kereskedelmi célú
földgáztárolás,
i)	Üzemi és Kereskedelmi Szabályzat (a továbbiakban: ÜKSZ): a GET 3. §-ának
42. pontjában meghatározott szabályzat,
j) hozzáférési jogosult: a GET 30. § (1) és (2) bekezdéseiben felsorolt, szállító-, elosztó- és
tároló-rendszerek használatára jogosultak,
k) lekötött kapacitás: szállító-, tároló-, elosztó-rendszerek névleges kapacitásának az a része,
amelyhez adott időszakra, az arra jogosultak hozzáférési jogot szereztek,
l) szabad kapacitás: a szállítói, a tárolói és az elosztói engedélyes által üzemeltetett szállító-,
tároló-, illetve elosztó-rendszerek rendelkezésre álló névleges kapacitásának szerződéssel le
nem kötött, a hozzáférésre jogosultak részére rendelkezésre álló további része,
m) rendszerirányító: a GET 16. §-ában meghatározott feladatkörrel, a Hivatal által kiadott
engedéllyel rendelkező földgázipari vállalkozás,
n) földgáztermelő: az a jogi személy, aki a Magyar Köztársaság területén földgáz bányászati
tevékenységet végez,
o)	földgáz közüzemi nagykereskedő: a GET 3. § 33. pontjában meghatározott tevékenységet
végző, a Hivatal által kiadott engedéllyel rendelkező földgázipari vállalkozás,
p) földgáz közüzemi szolgáltató: a GET 3. § 34. pontjában meghatározott tevékenységet
végző, a Hivatal által kiadott engedéllyel rendelkező földgázipari vállalkozás,
q) földgázkereskedő: a GET 3. § 22. pontjában meghatározott tevékenységet végző, a Hivatal
által kiadott engedéllyel rendelkező földgázipari vállalkozás,
r) földgáztároló engedélyes: a GET 3. § 24. pontjában meghatározott tevékenységet végző, a
Hivatal által kiadott engedéllyel rendelkező földgázipari vállalkozás.
A földgáz biztonsági készletezés
3.	§ (1) A Szövetség köteles az e törvényben meghatározott módon és mértékben földgáz
biztonsági készletet létrehozni és fenntartani.
(2)	A földgáz biztonsági készletet működésre engedélyezett, műszakilag ellenőrzött, a
biztonságtechnikai és környezetvédelmi jogszabályok előírásainak megfelelő, olyan földalatti
tárolótérben kell tárolni, amely alkalmas arra, hogy a készletezett földgáz mennyiségét megőrizze
és a felszíni gázelőkészítést követően a szállítóvezetékre való betáplálásra alkalmas minőségben
biztosítsa.
(3)	Az e törvény hatálya alá tartozó tevékenységeket az élet, az egészség, a környezet és a
természet védelmének, a fogyasztóvédelemnek, a műszaki-biztonsági, a kémiai biztonsági,
munkaegészségügyi és a minőségbiztosítási előírásokban meghatározott követelményeknek
megfelelően kell végezni.
3
(4)	Az e törvény által előírt földgáz biztonsági készlet elsősorban a háztartási és a kommunális
fogyasztók biztonságos földgázellátását szolgálja, valamint azon fogyasztók ellátását, akik
(amelyek) gázfogyasztásukat más energiaforrásból nem tudják pótolni.
4.	§ (1) A földgáz biztonsági készlet mértéke legalább 1200 millió m3 mobilgázkészlet. A
földgáz biztonsági készletet olyan tárolóban kell elhelyezni, amelynek kitárolási kapacitása
legalább 45 napon keresztül 20 millió m3/nap.
(2)	A készletezési kötelezettség számításának alapja a háztartási és kommunális fogyasztók
előző naptári évi földgáz fogyasztása.
(3)	A mobil biztonsági készlet mennyiségét minden naptári év március 31-ig újra kell
számítani, és a készletet az új számítás szerinti mértékre a tárgyév október 31-ig kell kiegészíteni.
(4)	A készletezési kötelezettség csak a Szövetség tulajdonában, résztulajdonában vagy
bérleményében lévő földalatti tárolóban tárolt földgázzal teljesíthető.
(5)	A földgáz biztonsági készlet a Szövetség tulajdonát képezi. A Szövetség jogosult a földgáz
biztonsági készletezés céljára - a GET által meghatározott engedély nélkül is - földgázt
beszerezni (vásárolni) és az e törvény 5. §-ának (1) bekezdése szerinti felhasználás esetén
földgázt értékesíteni.
A biztonsági készlet felhasználása
5.	§ (1) A gazdasági és közlekedési miniszter (a továbbiakban: miniszter) a földgáz biztonsági
készlet felhasználását a (2) bekezdésben meghatározott feltételek fennállása esetén - a Szövetség
kérelmére, illetve a Hivatal kezdeményezésére - engedélyezi.
(2)	A földgáz biztonsági készletet
a)	a földgáz-behozatal jelentős csökkenése vagy leállása,
b)	rendkívüli időjárási körülmények
esetén lehet felhasználni, ha az a) vagy b) pontban meghatározott esemény eredményeként a
háztartási és kommunális fogyasztók korlátozása válna szükségessé.
(3)	A miniszter a biztonsági készlet felhasználására vonatkozó engedélyében meghatározza:
a)	a felhasználás engedélyezésének okát és célját,
b)	a felhasználásra engedélyezett földgáz mennyiségét,
c)	a felhasznált készletek visszapótlásának rendjét.
(4)	A felhasználásra engedélyezett földgázt olyan áron és feltételek mellett kell a
rendszerirányítónak felajánlani, hogy az értékesítésből befolyó bevétel fedezetet nyújtson a
készlet visszapótlásának várható költségeire. Az értékesítés, illetve a készlet visszapótlása nem
zavarhatja a földgázpiac működését.
(5)	A miniszter a biztonsági készletből történő felhasználás engedélyezése esetén
haladéktalanul tájékoztatja a Kormányt és az Európai Bizottságot
a)	a felhasználás indokairól,
b)a	felhasznált készletek visszapótlása érdekében tett intézkedésekről,
c)	a készletek előre látható alakulásáról a visszapótlás végrehajtásáig.
4
Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség
6.	§ A Szövetség földgáz biztonsági készletezéssel kapcsolatos feladatai a következők:
a)	biztosítja a földgáz biztonsági készletképzés feltételeit, a szükségessé váló beruházásban
tőkerészesedéssel részt vesz;
b)	gondoskodik az előírt készlet fenntartásáról és a szükséges fejlesztések elvégzéséről;
c)	ellenőrzi az e törvényben meghatározott tagsági jogviszonnyal kapcsolatos
kötelezettségek teljesítését;
d)	meghatározza a földgáz biztonsági készlet mértékét és azt jóváhagyásra a Hivatal elé
terjeszti;
e)	gondoskodik a felhasznált földgáz biztonsági készlet e törvény szerinti visszapótlásáról;
f)	vezeti a tagsági nyilvántartást;
g)	meghatározza a tagi hozzájárulás mértékét - a Közgyűlés által - az éves költségvetés
keretében az Alapszabályban rögzített szabályok szerint, és jóváhagyásra a miniszter elé
terjeszti;
h)	gondoskodik a tagi hozzájárulás beszedéséről;
i)	e törvény 10. §-ában foglalt rendelkezések szerint adatszolgáltatást végez.
A földgáz biztonsági készletezéssel kapcsolatos tagsági jogviszony,
a tagok jogai és kötelezettségei
7.	§ (1) E törvény alapján kötelezően a Szövetség tagjává válik:
a)	a Hivatal által kiadott működési engedéllyel rendelkező
aa)	földgáz közüzemi nagykereskedő,
ab)	közüzemi szolgáltató,
ac)	feljogosított fogyasztóknak földgázt értékesítő földgázkereskedő;
b)	feljogosított fogyasztóknak földgázt értékesítő földgáztermelő;
c)	határkeresztező szállítóvezeték kapacitáshoz hozzáférési engedéllyel rendelkező
nyilvántartásba vett feljogosított fogyasztó.
(2)	A szövetségi tagság
a)	az engedéllyel rendelkezők, a földgáztermelők és a határkeresztező szállítóvezeték
kapacitáshoz hozzáférési engedéllyel rendelkező nyilvántartásba vett feljogosított
fogyasztók vonatkozásában az e törvény hatályba lépésének időpontjában,
b)	a később engedélyt szerzők az engedélyessé válásuk időpontjában,
c)	a feljogosított fogyasztóknak földgáz értékesítő földgáztermelők értékesítő tevékenységük
megkezdésekor,
d)	a határkeresztező szállítóvezeték kapacitáshoz új hozzáférési engedéllyel rendelkező
feljogosított fogyasztók esetében az engedély megadásának időpontjában
jön létre.
(3)	A szövetségi tagság megszűnik, ha
a)	a tag engedélyét a Hivatal visszavonja,
b)	a földgáztermelő tevékenységét megszünteti,
c)	a határkeresztező szállítóvezeték kapacitáshoz hozzáférési engedéllyel rendelkező
nyilvántartásba vett feljogosított fogyasztó e fogyasztói jogállását megváltoztatva
közüzemi fogyasztóvá válik.
5
(4)	A tagsági jogviszony megszűnik, ha a tag a termelői, illetve a GET szerinti földgázipari
tevékenységét, illetve a feljogosított fogyasztó behozatali tevékenységét legalább egy évig nem
gyakorolja.
8.	§ (1) A tag a földgázipari, illetve termelői tevékenységével összefüggésben, illetve a
határkeresztező szállítóvezeték kapacitáshoz hozzáférési engedéllyel rendelkező nyilvántartásba
vett feljogosított fogyasztó földgáz-behozatali tevékenysége után a Szövetség részére tagi
hozzájárulást fizet.
(2)	Tagi hozzájárulást kell fizetni, ha
a)	a közüzemi szolgáltató a közüzemi fogyasztónak földgázt értékesít,
b)	a közüzemi nagykereskedő a közüzemi fogyasztónak földgázt értékesít,
c)	a földgázkereskedő a feljogosított fogyasztónak földgázt értékesít,
d)	a földgáztermelő közvetlenül a feljogosított fogyasztónak földgázt értékesít,
e)	a feljogosított fogyasztó földgázt hoz be harmadik országból,
f)	a feljogosított fogyasztó földgázt hoz be az Európai Unió tagállamából.
(3)	A tagi hozzájárulás megfizetése a (2) bekezdés a) pontja esetében a közüzemi szolgáltatót,
b)	pontja esetében a közüzemi nagykereskedőt, c) pontja esetében a földgázkereskedőt, d) pontja
esetében a földgáztermelőt, e) és f) pontja esetében a feljogosított fogyasztót terheli.
(4)	A tagi hozzájárulás alapja a (2) bekezdés a)-d) pontja esetén az értékesített földgáz
hőmennyisége, a (2) bekezdés e)-f) pontja esetén a vásárolt vagy importált földgáz hőmennyisége
gigajoule-ban mérve.
(5)	A tagi hozzájárulás fizetési kötelezettség
a)	a (2) bekezdés a)-d) és f) pontja esetében az általános forgalmi adóról szóló törvény
szerinti teljesítés időpontjában, az ellenérték, illetve a részkifizetések alapjául szolgáló
mennyiségre,
b)	a (2) bekezdés e) pontja esetében a belföldi forgalom számára történő vámkezeléskor, a
belföldi forgalom számára vámkezelt mennyiségre
vonatkozik.
(6)	Nem kell tagi hozzájárulást fizetni a földgáz biztonsági készletezés céljára vásárolt földgáz
után.
(7)	A tag a tagi hozzájárulást az egyéb ráfordítások között köteles elszámolni.
9.	§ (1) A Szövetség tagja minden hó 15-éig köteles a Szövetségnek nyilatkozni arról, hogy a
megelőző hónapban mennyi volt az e törvény hatálya alá tartozó, a tagi hozzájárulás fizetése
alapjául szolgáló földgáz mennyisége fűtőértékben kifejezve. A Szövetség felhívására a tag
köteles minden olyan adatot, dokumentációt haladéktalanul benyújtani, amely a tagi hozzájárulás
teljesítésének ellenőrzéséhez szükséges.
(2)	A havi nyilatkozatban közölt adatok alapján a tag kiszámítja az esedékes tagi hozzájárulás-
fizetési kötelezettség összegét, és azt a következő hónap utolsó munkanapjáig köteles a Szövetség
bankszámlájára átutalni.
10.	§ A Szövetség a tagok részére igazolást állít ki a Szövetség felé fennálló nyilatkozattételi,
valamint tagi hozzájárulás-fizetési kötelezettség teljesítéséről. Erről tájékoztatja a Hivatalt, az
Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalt és a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságát.
6
Záró és átmeneti rendelkezések
11.	§ (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - a kihirdetését követő 6.
hónap első napján lép hatályba.
(2)	E törvény 4. § (1) bekezdése 2012. január 1. napján lép hatályba.
(3)	A behozott kőolaj és kőolajtermék biztonsági készletezéséről szóló 1993. évi IL. törvény (a
továbbiakban: Kt.) 43. §-a e törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti.
(4)	A tagi hozzájárulás fizetésének kezdő időpontja e törvény hatályba lépését követő 2. hónap
első napja.
(5)	A Szövetség e törvény hatálybalépése napjától haladéktalanul intézkedik a névváltozás
bírósági bejelentéséről, valamint a földgáz biztonsági készletezéssel foglalkozó munkaszervezet
kialakításáról.
(6)	A Szövetség jogállására, szervezetére, gazdálkodására, a követeléseinek behajtására és
elszámolására, a felügyeletére, az ellenőrzésre, valamint a tagok jogaira és kötelezettségeire
vonatkozóan a Kt. rendelkezéseit az e törvényben foglalt kiegészítéssel kell alkalmazni.
12.	§ (1) E törvény hatályba lépésétől 2012. évig a jelenlegi földgáztárolók szabad kapacitása
határozza meg a földgáz biztonsági készlet mértékét, amely megfelelő mértékű szabad kapacitás
rendelkezésre állása esetén nem lehet kevesebb 300 millió m3-nél, azaz a háztartási és
kommunális fogyasztók 15 napi átlagos fogyasztásánál. A földgáztárolók szabad kapacitásának
földgáz biztonsági készletezésre történő felhasználását a Hivatal elnöke az 5. § (2) bekezdésben
meghatározott feltételek fennállása esetén a Szövetség kérelmére, illetve saját hatáskörben
engedélyezi, illetve elrendeli. A Hivatal a tárolói szerződések megkötésére az ÜKSZ által
megszabott határidő lejárta után nem tagadhatja meg a hozzáférésre jogosultak által le nem kötött
szabad kapacitások biztonsági készletek céljára való feltöltését.
(2)	Ha a földgáz biztonsági készletezési célra rendelkezésre álló szabad kapacitás mértéke a
tárgyi évben nem éri el az (1) bekezdésben meghatározott legkisebb mértéket, a földgáz
biztonsági készlet kiegészíthető erőművi tüzelőolajjal.
(3)	A hozzáférésre jogosultak az ÜKSZ által megszabott határidőig az előző évben biztonsági
készlet céljára lekötött kapacitáshoz is hozzáférhetnek. A bejelentett kapacitás lekötési igény
esetén, annak mértékéig - amennyiben a biztonsági készlet más tárolóba nem helyezhető el - a
készlet értékesítésre kerülhet. A biztonsági készlet e részét a Szövetség szabadon értékesítheti.
(4)	A földgáz tárolói engedélyes köteles a földgáz biztonsági készletezési célra rendelkezésre
álló szabad kapacitásra a Szövetséggel szerződést kötni.
13.	§ Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a földgáz biztonsági készlet felhasználására
vonatkozó részletes szabályokat rendeletben szabályozza.
14.	§ Ez a törvény a Tanács 2004/67/EK, a földgázellátás biztonságának megőrzését szolgáló
intézkedésekről szóló irányelvének való megfelelést szolgálja.
Módosuló jogszabályok
15.	§ A Kt. III. fejezetének „Kőolaj és Kőolajtermék Készletező Szövetség” címe helyébe a
„Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség” cím lép.
7
16.	§ A Kt. 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A kőolaj és kőolajtermék, valamint a földgáz biztonsági készletezését a Magyar
Szénhidrogén Készletező Szövetség ( a továbbiakban: Szövetség) látja el.
(2)	A Szövetség a gazdasági és közlekedési miniszter felügyelete alatt áll. A Szövetség
működését saját bevételeiből fedezi.
(3)	A Szövetség hatáskörébe tartozik
a)	a kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezése,
b)	a földgáz biztonsági készletezése.
(4)	A Szövetség szervezete kőolaj és kőolajtermék-készletezési szekcióból és
földgázkészletezési szekcióból áll.
17.	§ A Kt. 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„11. § A Szövetség feladata a 3. § (2) bekezdésében és a földgáz biztonsági készletezéséről
szóló 2005. évi ... törvényben (a továbbiakban: Fbkt.) meghatározott mértékű biztonsági
készletképzés feltételeinek megteremtése és fenntartásának biztosítása, valamint az ehhez
szükséges tárolók létesítése, működtetése és fejlesztése. A Szövetség nem alanya a társasági
adónak.”
18.	§ A Kt. 14. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„14. § A Szövetség az e törvényben és az Fbkt.-ben előírt földgáz biztonsági készletezési
tevékenységen kívül csak az azzal összefüggő - az alapszabályban meghatározott -
tevékenységek gyakorlására jogosult. A bevételeket a készletezési költségek fedezésére, az ezt
meghaladó bevételeit különösen kőolaj-, illetve gáztároló létesítésére, fejlesztésére, a tároló
parkokban való tulajdonszerzésre és a készletfinanszírozó hitelek törlesztésére, valamint a
Szövetség működésére fordíthatja.”
19.	§ A Kt. 15. §-a (2) bekezdésének h) és i) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
[(2) A Szövetség Alapszabályában meg kell határozni:]
„h) a kőolaj és kőolajtermék készletezés rendszerének részletes szabályait, valamint a
készletállomány összetételére vonatkozó termékszerkezet-összetételi arányok és a mennyiségi és
minőségi paraméterek meghatározásának módját, valamint a földgázkészletezés rendszerének
részletes szabályait;
i)	a kőolaj és kőolajtermék készletek minőségének megőrzése céljából történő kőolaj és
kőolajtermék cserélésének gyakoriságát, módját és rendszerét, valamint a normatív veszteségre és
annak pótlására vonatkozó előírásokat, továbbá a földgázkészletezés minőségellenőrzésére
vonatkozó eljárását;”
20.	§ A Kt. 17. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„17. §. A Szövetség legfőbb szerve a közgyűlés, amely a kőolaj és kőolajtermék készletezési és
a földgázkészletezési szekciók tagjainak összességéből áll.”
8
21.	§ A Kt. 18. §-a (4) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A közgyűlés határozatképes, ha azon mindkét szekcióban az összes szavazatok több mint
50%-át képviselő tag jelen van.”
22.	§ A Kt. 21. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„21. § (1) A közgyűlés döntésének meghozatala során minden szövetségi tag rendelkezik egy
szavazattal. Ez teszi ki az összes szavazatok 50%-át. A szavazatok másik fele olyan arányban
oszlik meg a két szekció tagjai között, amilyen mértékben az előző naptári évben tagi
hozzájárulást fizettek.
(2)	A közgyűlési határozat érvényességéhez a kőolaj és kőolajtermék készletezéssel
kapcsolatos kérdésben az ezen szekciót képviselő tagok többségi szavazata, a
földgázkészletezéssel kapcsolatos kérdésben pedig a földgáz szekciót képviselő tagok többségi
szavazata szükséges.”
23.	§ A Kt. 23. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„23. § Az igazgató tanács tizenhárom tagból áll. Hat tagot a kőolaj és kőolajtermék készletezési
szekcióból, négy tagot a földgázkészletezési szekcióból a közgyűlés választ három évre. A
további három tagja közül kettő a miniszter, egy a pénzügyminiszter képviselője.
24.	§ A Kt. 26. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„26. § (1) Az igazgató tanács akkor határozatképes, ha legalább nyolc tag és ebből a mindkét
szekció 50%-át képviselő tag jelen van.
(2)	Az igazgató tanács határozatait általában egyszerű szavazattöbbséggel hozza,
szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. A 27. § (2) bekezdés szerinti új igazgatósági
tag kijelöléséhez a jelenlévő tagok kétharmados szavazattöbbsége szükséges.
(3)	Az igazgató tanácsi határozat érvényességéhez szükséges a kőolaj és kőolajtermék
készletezéssel kapcsolatos kérdésben ezt a szekciót képviselő tagok többségi szavazata, a
földgázkészletezéssel kapcsolatos kérdésben pedig a földgáz szekciót képviselő tagok többségi
szavazata.”
25.	§ A Kt. 26/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A felügyelő bizottság hat tagból áll. A felügyelő bizottság két tagját a miniszter, egy tagját
a pénzügyminiszter delegálja, a további két tagját a kőolaj és kőolajtermék készletező szekció,
egy tagját a földgázkészletező szekció jelölésére a közgyűlés választja három évre. A tagok
maguk közül elnököt választanak. A felügyelő bizottság határozatképes, ha legalább három tagja
jelen van; határozatát egyszerű többséggel hozza és szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata
dönt. A felügyelő bizottság ügyrendjét maga alakítja ki és a közgyűlés hagyja jóvá.”
26.	§ A Kt. 29. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A Szövetség köteles eszközeit és forrásait, bevételeit és ráfordításait a kőolaj és
kőolajtermék-készletezési, valamint a földgáz-készletezési tevékenységenként, illetve azokat a
9
nem készletezési tevékenységeitől belső számvitelében elkülöníteni, valamint azokat az éves
beszámoló kiegészítő mellékletében, készletezési tevékenységenként készített mérlegben és
eredmény-kimutatásban oly módon bemutatni, mintha az egyes tevékenységeket önálló
gazdálkodó szervezetek végeznék. A kőolaj és kőolajtermék készletezésre, illetve a
földgázkészletezésre, valamint a nem készletezési tevékenységre fel nem osztható költségeket,
ráfordításokat az egyes tevékenységekkel kapcsolatosan felmerült költségek, ráfordítások
arányában kell elszámolni.”
27.	§ A GET 4. §-ának (1) bekezdése a következő y)-z) pontokkal egészül ki:
[(1) A Magyar Energia Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) földgázellátással kapcsolatos
hatósági feladatai a következők:]
„y) kezdeményezi a miniszternél a földgáz biztonsági készletezésről szóló törvényben (a
továbbiakban: Fbkt.) meghatározott földgáz biztonsági készlet felhasználását,
z) engedélyezi a kereskedelmi földgáztárolók szabad kapacitásának az Fbkt.-ben meghatározott
földgáz biztonsági készletezésre történő igénybevételét.”
28.	§ A GET 9. §-ának (5) bekezdése a következő második mondattal egészül ki:
„A földgáz biztonsági készletezést végző tárolói engedélyes jogosult és köteles a Hivatal által
kiadott működési engedélyében - az Fbkt. által - meghatározott eltérő szabályok mellett
üzemeltetni az engedélyével érintett tárolót és berendezéseit.”
29.	§ A GET 30. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A tárolói engedélyes köteles a közüzemi nagykereskedő és a rendszeregyensúly
fenntartása érdekében szükséges mértékig a rendszerirányító részére, valamint az Fbkt.-ben
meghatározott esetekben a Szövetség részére földgáz biztonsági készletezés céljára az
üzemeltetésében álló rendszer szabad kapacitását díj ellenében rendelkezésre bocsátani. A
földgáz biztonsági készletezésre kialakított tárolót üzemeltető engedélyes működési
engedélyében a Hivatal köteles rögzíteni azokat a speciális szabályokat, eltéréseket, amelyek e
tároló szolgáltatásainak igénybevételét jellemzik.”
30.	§ A GET 48. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A hatósági árnak, díjnak tartalmaznia kell az indokoltan befektetett eszközök és a
hatékonyan működő engedélyesek költségeinek megtérülését, valamint a tartós működéshez
szükséges nyereséget, továbbá az Fbkt.-ben meghatározott tagi hozzájárulást.”
10
Általános indokolás
A nemzetgazdaság és a társadalom elsőrendű érdeke a folyamatos és biztonságos energiaellátás
biztosítása. Az ellátásbiztonság megteremtése és biztosítása különösen jelentős az
importfüggőségünk alakulását nézve szénhidrogének vonatkozásában. E területen tagállami
kötelezettségeket ír elő a közösségi jog és a Nemzetközi Energia Ügynökség. A tagállamok
döntési jogosultsága bizonyos szintig, hogy milyen intézkedéseket hoznak az energiaellátási
zavarok elkerülésére, illetve megszüntetésére. Ilyen alternatívák lehetnek az energiaellátás
biztosítása hosszú távú szerződések révén vagy biztonsági készletezés útján.
A kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről 1993. év óta törvény rendelkezik. A jogi
szabályozás megfelel a nemzetközi követelményeknek és a készletezési kötelezettség teljesítése
az előírásoknak megfelelően történik.
Az utóbbi időben újra napirendre került az Európai Unióban a földgázellátás biztonságával
kapcsolatos jogi szabályozás igénye. Ezt jelzi, hogy a Tanács a földgázellátás biztonságának
megőrzését szolgáló intézkedésekről szóló 2004/67/EK irányelvet fogadott el. Az irányelv
lehetőségként ajánlja a földgázellátási nehézségek elkerülésére a földgáz biztonsági készletezést
földgáztárolók igénybevételével.
A földgáz felhasználásunk a hazai primer energiafelhasználás több mint 40%-át teszi ki. A
felhasználási igények jelentős hányadát jelenleg is importáljuk. A jövőbeli közel 100%-os import
függőségünk az ellátás biztonságának kockázatát jelentősen növeli.
A hazai földgáztermelés éves mennyisége az elmúlt években fokozatosan csökkent.
A földgáztelepek leművelése a művelés utolsó szakaszában van.
A korábbi évek téli földgázellátási nehézségei jelezték, hogy az együttműködő földgázellátó
rendszer elérte a teljesítő képességének felső határát és nem rendelkezik tartalék kapacitásokkal.
A földgázfelhasználás hazánkban jelentős mértékben lakossági és kommunális célt szolgál, és
nagyrészt fűtési célú, ennek megfelelően a földgázfelhasználás rendkívül hőmérsékletfüggő.
A hazai földgáz felhasználók legkiszolgáltatottabb fogyasztói köre a lakosság és a kommunális
fogyasztók.
Megállapítható, hogy a hazai távlati földgázfelhasználás növekedését követi ugyan a
földgázforrások (import, tároló bővítés) növelése, de tartalék többlet gázforrás távlatban sem áll
rendelkezésre és az import földgáz forrás tartós kiesése esetén téli időszakban a lakosság és/vagy
kommunális szektor korlátozását is igényelhetné.
A földgázellátás biztonsága már megköveteli a földgáz biztonsági készletezést, amely hazánkban
biztonsági földalatti gáztárolóban valósítható meg.
A földgázellátás biztonságának fokozása érdekében - különös tekintettel a piaci viszonyok között
legvédtelenebb fogyasztók ellátásának biztosítására - a Kormány a földgáz biztonsági készletezés
megvalósítása mellett döntött. Ennek megfelelően készült el a kőolaj és kőolajtermék biztonsági
készletezés példáját követő törvényjavaslat a földgáz biztonsági készletezésről.
A törvényjavaslat szerint a készletezéssel összefüggő feladatokat a Kőolaj és Kőolajtermék
Készletező Szövetség, új nevén a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség (a továbbiakban:
Szövetség) látja el. A földgáz biztonsági készletezés célja, hogy elsősorban a lakossági és
kommunális fogyasztók ellátása jelentős ellátási nehézség (import kiesés, rendkívüli időjárás)
esetén is zavartalan legyen. Éppen ezért a készletezési kötelezettség mértékének meghatározása is
az ezen fogyasztói kör előző naptári év földgázfelhasználásának alapulvételével történik.
A földgáz biztonsági készletezés lényege, hogy nem alapvetően a GET által meghatározott
rendszeregyensúly és műszaki zavarok okozta ellátási nehézségek kiküszöbölésére szolgál,
hanem elsősorban jelentős import kiesés és rendkívüli időjárási körülmények bekövetkeztekor - a
lakossági és kommunális fogyasztói kör ellátásának folyamatos biztosítása érdekében -
lehetséges a készlet felhasználásának engedélyezése. A készlet felhasználásának engedélyezését a
törvényjavaslat a miniszter jogkörébe utalja.
A földgáz biztonsági készletezés megvalósítása - figyelemmel a beruházás költség- és
időigényére - fokozatosan két ütemben történik. Első fázisban a jelenlegi gáztárolók szabad
kapacitása biztosítja a készletezési kötelezettség fedezetét, amelynek igénybevételét a Hivatal
engedélyezi. A második fázisban a készletezési kötelezettség teljesítése az új biztonsági
földgáztárolóban elhelyezett földgázzal történik.
A földgáz biztonsági készlet-képzés és fenntartás költségének fedezetét a Szövetség tagjainak
tagi hozzájárulása adja. A Szövetség tagjaivá válnak a kereskedelmi tevékenységet folytató
földgázipari engedélyesek, a földgáztermelők és a határkeresztező szállítóvezetéki
kapacitásokhoz hozzáférési engedéllyel rendelkező feljogosított fogyasztók.
A törvényjavaslat alapján a földgázkészletezés szabályai e törvényjavaslatban kerülnek
rögzítésre, míg a Szövetség jogállása, a biztonsági készletezés - mind a kőolaj és kőolajtermék,
mind a földgáz - általános szabályai a kőolaj készletezési törvényben maradnak. A
törvényjavaslat ezért több helyen is módosítja e törvényt. Tekintettel arra, hogy a jelen
szabályozás szorosan kapcsolódik a GET rendelkezéseihez, ezért azzal összhangban kell
alkalmazni.
2
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
Az 1. § a törvény hatályáról rendelkezik. A törvény személyi hatálya alá tartozik a Magyar
Szénhidrogén Készletező Szövetség, a Magyar Energia Hivatal, a földgázipari engedélyesek,
a földgáztermelők, a feljogosított fogyasztók földgáz-behozatali tevékenységük körében,
valamint a készletezéssel összefüggő feladatok végrehajtásában együttműködő más
szervezetek eljárása.
A 2. §-hoz
A 2. §-ban foglalt rendelkezések a törvény szabályainak alkalmazását segítő fogalmi,
értelmező meghatározásokat tartalmazza.
A 3-4. §-okhoz
E §-ok a biztonsági földgázkészletezés általános szabályait tartalmazzák.
A 3. § a törvény alapján létesített földgáztárolóval szemben támasztott alapelveket és a
hatálya alá tartozó tevékenységek gyakorlásának általános követelményeit tartalmazza.
A földgáz biztonsági készletezés célja elválik a GET hatálya alá tartozó kereskedelmi
földgáztárolók szerepétől. Az előző célja a piaci viszonyok között legvédtelenebb lakossági és
kommunális fogyasztói kör biztonságos ellátásának biztosítása behozatali nehézségek esetén,
míg az utóbbi a kereskedelmi szerződések által lekötött kapacitások teljesítése, illetőleg a
rendszeregyensúly biztosítása.
A törvény céljának megvalósítása a földgáz biztonsági készletezésével és új földgáztároló
létesítésével oldható meg. A törvényjavaslat alapján e feladat teljesítése két lépcsőben
történik.
Az első (átmeneti) szakaszra vonatkozó szabályokat a törvényjavaslat átmeneti rendelkezései
tartalmazzák.
A földgáz biztonsági készletezés e törvényjavaslat szerint 2012. évtől tölti be szerepét e
törvény által meghatározott szabályok mellett. A megvalósíthatósági tanulmány az új
földgáztároló létesítését és üzembe-helyezését ezen időpontra teszi.
A törvényjavaslat előírja a biztonsági földgáztárolóval és a biztonsági készlet mértékével
szemben támasztott minimum követelményeket és feltételeket. Ennek megfelelően rögzítésre
kerül, hogy a tárolónak legalább milyen mennyiségű mobilgázzal és az ehhez tartozó
kitárolási csúcskapacitással kell rendelkeznie.
3
A földgáz biztonsági készlet mértékének alapjául a háztartási és kommunális fogyasztói kör
előző naptári évi földgáz fogyasztása szolgál. Ez a mérték a tároló műszaki paramétereivel
összhangban a háztartási és kommunális fogyasztók 60 napi átlagfogyasztásának felel meg, a
kitárolási kapacitás pedig a háztartási fogyasztók csúcsfogyasztási igényének 40 %-át képes
fedezni. Mindezen adatok előzetes tanulmány előrejelzésein alapulnak.
A törvényjavaslat rendelkezik a biztonsági földgáztároló és a biztonsági készlet
tulajdonviszonyairól. A földgáz biztonsági készletezést a kőolaj és kőolajtermék készletezés
mellett a Szövetség látja el főtevékenységként, ezért a bevált gyakorlat szerint a földgáz
biztonsági készlet is a Szövetség tulajdonát képezi. Ez a tulajdon korlátozott rendelkezési
jogot jelent, hiszen a készlet felhasználásának engedélyezését a törvényjavaslat a miniszter
jogkörébe utalja.
A földgáz kereskedelmi tevékenység a GET hatálya alá tartozik és a Hivatal által kiadott
engedély alapján gyakorolható. A törvényjavaslat a GET által meghatározott engedély nélkül
is a Szövetség részére jogosultságot ad a földgáz beszerzésre és értékesítésre. Ez a jogosultság
azonban kizárólag a biztonsági készletezéssel összefüggésben gyakorolható.
Az 5. §-hoz
A földgáz biztonsági készlet felhasználását a miniszter engedélyezi. A jogszabályszerű készlet
felhasználás érdekében a törvényjavaslat meghatározza a felhasználás eseteit. A biztonsági
készlet felhasználását két ok által előidézett eseményhez köti a törvényjavaslat.
A törvényjavaslat szerint mindkét eseményhez - behozatali csökkenés, rendkívüli időjárási
körülmény - konjunktív feltételként kapcsolódik, ha a háztartási és kommunális fogyasztók
korlátozása is szükségessé válna. Tehát e feltételek együttes léte esetén jogszerű a készlet
felhasználásának engedélyezése.
Az 5. § tartalmazza a felhasználás engedélyezésének szabályait, ezen belül az engedély
tartalmi kellékeit, a felhasználás célját, az értékesítés és visszapótlás feltételeit, valamint az
adatszolgáltatási kötelezettség tartalmát.
A 6. §-hoz
A kőolaj biztonsági készletezés szabályozása szorosan kapcsolódik a földgáz biztonsági
készletezés szabályozásához. E törvényjavaslat a földgáz biztonsági készletezésre vonatkozó
részletes szabályokat tartalmazza. A készletező szervezet - új nevén a Magyar Szénhidrogén
Készletező Szövetség - jogállására, működésére, felügyeletére, stb. vonatkozó általános
rendelkezések a kőolaj készletezési törvényben maradnak.
A 6. § a Szövetség földgáz biztonsági készletezéssel kapcsolatos feladatait sorolja fel.
A 7. §-hoz
A törvényjavaslat taxatíve felsorolja a Szövetség tagjait. A tagsági viszony e törvény alapján
jön létre és szűnik meg.
4
A 8. §-hoz
A földgáz biztonsági készletezés fedezetét, annak költségeit a tagok által kötelezően fizetett
tagi hozzájárulás jelenti. A tagi hozzájárulás mértékét a Szövetség állapítja meg az éves
költségvetése keretében.
A tagi hozzájárulás fizetési kötelezettség alól egy kivételt határoz meg a törvényjavaslat, ez a
biztonsági készletezés céljára történő földgáz vásárlása.
A 9-10. §-okhoz
A Szövetség felé a tagnak két fontos kötelezettsége van, egyrészt időszakos nyilatkozattétel,
hogy a megelőző hónapban mekkora volt az e törvény hatálya alá tartozó, a tagi hozzájárulás
fizetése alapjául szolgáló földgáz mennyisége fűtőértékben kifejezve, másrészt az általa
kiszámított tagi hozzájárulás határidőben történő befizetése.
A Szövetség az előzőekben említett kötelezettségek teljesítéséről igazolást állít ki és erről az
illetékes szervezetekkel létrejött megállapodás keretében tájékoztatást ad.
A 11. §-hoz
E § a törvény hatályba lépésének időpontját jelöli meg. Ezen időpontot követően azonban a
második hónap első napján esedékessé válik a tagok tagi hozzájárulás fizetési kötelezettsége.
E kötelezettség teljesítése már az új földgáztároló létesítésére és a biztonsági készlet
beszerzéséhez nyújt hozzájárulást. A törvény hatályba lépése után a Szövetség feladata a
kibővült feladattal összefüggésben a névváltozás bírósági bejelentése és a munkaszervezet
felállítása.
A 12. §-hoz
A földgáz biztonsági készletezés első (átmeneti) szakaszában a biztonsági készlet mértékét a
kereskedelmi tárolók szabad kapacitása határozza meg, amelynek igénybevételét a Hivatal
engedélyezi. E megoldás ideiglenes, segítő jellegű és a behozatali nehézségek
bekövetkeztekor kerülne alkalmazásra, figyelemmel arra, hogy ez a piaci verseny térnyerését
hátráltatja. A törvényjavaslat lehetőséget ad ideiglenesen arra, hogy földgáz biztonsági készlet
kiegészíthető legyen erőművi tüzelőolajjal, ha az nem éri el a minimálisan előírt mértéket.
A 13. §-hoz
E § felhatalmazást ad a miniszter részére a földgáz biztonsági készlet felhasználása részletes
szabályainak rendeleti szabályozására.
5
A 14. §-hoz
E § a hivatkozott irányelvnek való megfelelési záradékot tartalmazza.
A 15-26. §-okhoz
E §-ok a kőolaj készletezési törvény (Kt.) módosításait tartalmazzák. A két törvény együttes
alkalmazása miatt szükséges az összhang megteremtése.
Szükséges a módosítást átvezetni egyrészt a szervezet névváltozásáról, másrészt a
munkaszervezetének átalakításáról. Az új szabályozás szerint a Szövetség kőolaj és
kőolajtermék készletező szekcióból, valamint földgázkészletező szekcióból áll.
Az előzőekre tekintettel a Szövetségen belül tagsági jogviszony is két terület vonatkozásában
jöhet létre és a Szövetség feladata is kibővül.
A törvényjavaslat a Kt. 14. §-ának módosításával továbbra is előírja, hogy a Szövetség a két
készletezési tevékenység és az ezekkel összefüggő tevékenységeket gyakorolhatja csak.
Mindez a tevékenységek számviteli szétválasztása mellett történik. Ennek megfelelően a
bevételeit és kiadásait is elkülönülten köteles kezelni a két tevékenység vonatkozásában.
A törvényjavaslat révén a Szövetség Alapszabályra vonatkozó rendelkezései is módosulnak. E
körben rögzítésre kerül, hogy az Alapszabályban ki kell dolgozni többek között a földgáz
biztonsági készletezés rendszerének részletes szabályait és a földgázkészletezés
minőségellenőrzési eljárására vonatkozó előírásokat is.
A módosítás során a Szövetség szerveiben és ezek döntési eljárásaiban bekövetkező
változásokat is szükséges átvezetni a Kt.-ben.
A közgyűlés a törvény hatálybalépése után a két szekciót képviselő tagok összességéből fog
összeállni. A határozatképességhez ezentúl a mindkét szekció 50 %-át képviselő tagok
jelenléte szükséges.
Változás következik be a közgyűlés döntési eljárásában is. A szavazatok 50 %-át kitevő egy
tag egy szavazat megoldása marad a továbbiakban is. A szavazatok másik fele olyan arányban
oszlik meg a két szekció tagjai között, amilyen mértékben az előző naptári évben tagi
hozzájárulást fizettek. Fontos szabály még a szavazás során, hogy a meghozott határozat
érvényességéhez szükséges az adott kérdésben az érintett szekciót képviselő tagok többségi
szavazata az adott szavazati eljárásban.
Az igazgató tanács döntéshozatali eljárásának szabályai a közgyűléséhez hasonló módon
alakul. Mind az igazgató tanács, mind a felügyelő bizottság bővül a földgázkészletező
szekciót képviselő tagokkal.
A Kt. 26. §-ának módosítása, kiegészítése a tevékenységek számviteli elválasztásának
szabályait rögzíti.
6
A 27-30. §-okhoz
A törvényjavaslat szabályozása közvetlenül összefügg a GET szabályozásával. Erre tekintettel
néhány helyen a GET módosítása is szükségessé válik.
A törvényjavaslat feladatokat telepít a Hivatalra, így a GET 4. § (1) bekezdése e hatósági
feladatokkal bővül.
A biztonsági földgáztároló a Hivatal által kiadott engedély alapján fog működni, azonban
szükséges rögzíteni, hogy a tevékenységére tekintettel ezt eltérő szabályok mellett fogja
gyakorolni, mint a többi földgáztárolói engedélyes.
A GET 30. §-ának módosítása az átmeneti időszakban lehetővé teszi a kereskedelmi tárolók
szabad kapacitásának földgáz biztonsági készletezés céljára történő igénybevételét.
A Szövetség tagjaivá váló földgázipari engedélyesek kötelesek lesznek tagi hozzájárulást
fizetni. A terhelésük csökkentése érdekében e hozzájárulás indokoltan felmerült költségnek
minősül és a Hivatal elfogadja árképző elemként.
7