﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/17335. számú
törvényjavaslat
a családtámogatási rendszer átalakításáról
Előadó: Dr. Göncz Kinga
• p* r r •	1 ^ 1 ••	•	• ^ 1 •
ifjúsági, családügyi, szociális
és esélyegyenlőségi
miniszter
Budapest, 2005. szeptember
2005. évi......törvény
a családtámogatási rendszer átalakításáról
I.
A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény módosítása
1. §
A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (a
továbbiakban: Cst.) 2. §-ának c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény hatálya kiterjed - amennyiben nemzetközi szerződés eltérően
nem rendelkezik - a Magyar Köztársaság területén élő]
„c) a munkavállalók Közösségen belüli szabad mozgásáról szóló, 1968.
október 15-i 1612/68/EGK tanácsi rendeletben, valamint - az anyasági
támogatás (IV. fejezet) kivételével - a szociális biztonsági rendszereknek a
Közösségen belül mozgó munkavállalókra és családtagjaikra történő
alkalmazásáról szóló, 1971. június 14-i 1408/71/EGK tanácsi rendeletben
meghatározott jogosulti körbe tartozó személyre, amennyiben az ellátás
igénylésének időpontjában - a határ menti ingázó munkavállalókat kivéve -
érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkezik.”
2.	§
A Cst. 4. §-ának k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában:]
„k) saját háztartásban nevelt, gondozott gyermek: az a gyermek, aki a 7. §
(1)	bekezdésének a) pontjában meghatározott személlyel életvitelszerűen együtt
él és annak gondozásából rendszeres jelleggel legfeljebb csak napközbeni
időszakra kerül ki.”
3.	§
(1)	A Cst. 7. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
2
[Családi pótlékra jogosult]
„a) a vér szerinti, az örökbe fogadó szülő, a szülővel együtt élő házastárs,
az a személy, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni,
és az erre irányuló eljárás már folyamatban van (a továbbiakban együtt: szülő), a
nevelőszülő, a hivatásos nevelőszülő, a gyám, továbbá az a személy, akihez a
gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI.
törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 72. §-ának (1) bekezdése alapján a gyermeket
ideiglenes hatállyal elhelyezték”
[aa) a még nem tanköteles,
ab)	tankötelezettsége megszűnéséig a tanköteles,
ac)	az általános iskolai, középiskolai, szakiskolai (a továbbiakban együtt:
közoktatási intézmény) tanulmányokat folytató és a (2) bekezdésben megjelölt
életkorú
saját háztartásában nevelt gyermekre tekintettel;]
(2)	A Cst. 7. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Ha a 16. életévét betöltött kiskorú szülő a saját háztartásban nevelt
gyermekének gyámjával a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952.
évi IV. törvény 77. §-ának (2) bekezdése szerint nem él egy háztartásban, a
családi pótlékot a kiskorú szülőnek kell megállapítani és folyósítani.”
4. §
A Cst. 11. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A családi pótlék havi összege
a)	egygyermekes család esetén 11 000 Ft,
b)	egy gyermeket nevelő egyedülálló esetén 12 000 Ft,
c)	kétgyermekes család esetén gyermekenként 12 000 Ft,
d)	két gyermeket nevelő egyedülálló esetén gyermekenként 13 000 Ft,
e)	három- vagy többgyermekes család esetén gyermekenként 14 000 Ft,
f)	három vagy több gyermeket nevelő egyedülálló esetén gyermekenként
15 000 Ft,
g)	tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő család
esetén, valamint a 7. § (1) bekezdésének b)-c) pontja szerinti intézményben élő,
továbbá nevelőszülőnél, hivatásos nevelőszülőnél elhelyezett tartósan beteg,
illetve súlyosan fogyatékos gyermek után 21 000 Ft,
h)	tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő egyedülálló
esetén a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után 23 000 Ft,
i)	a 7. § (1) bekezdésének d) pontja szerinti személy esetén 18 000 Ft,
3
j) a 7. § (1) bekezdésének b)—c) pontja szerinti intézményben élő, továbbá
nevelőszülőnél, hivatásos nevelőszülőnél elhelyezett, a g) és h) pontok alá nem
tartozó, továbbá a Gyvt. 72. §-ának (1) bekezdése alapján ideiglenes hatállyal
elhelyezett gyermek, valamint a 8. § (3) bekezdésének b) pontja alá tartozó
személy esetén 13 000 Ft.”
5.	§
A Cst. 19. §-ának első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„A gyermeket nevelő szülő, nevelőszülő, illetve gyám a gyermek
gondozására tekintettel - havi rendszerességgel járó - gyermekgondozási
segélyre, gyermeknevelési támogatásra (a továbbiakban együtt:
gyermekgondozási támogatás) jogosult.”
6.	§
A Cst. 20. §-a (1) bekezdésének bevezető mondata helyébe a következő
rendelkezés lép:
„Gyermekgondozási segélyre jogosult a szülő - ideértve a kiskorú szülőt a
7. § (5) bekezdésében meghatározott esetben -, a nevelőszülő, a gyám a saját
háztartásában nevelt”
[a)	gyermek 3. életévének betöltéséig,
b)	ikergyermekek esetén a tankötelessé válás évének végéig,
c)	tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek 10. életévének
betöltéséig.]
7. §
A Cst. 21. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„21. § A gyermekgondozási segélyben részesülő személy - ide nem értve a
nagyszülőt - keresőtevékenységet
a)	a gyermek egyéves koráig nem folytathat, kivéve a kiskorú szülő
gyermekének gyámját,
b)	a gyermek egyéves kora után időkorlátozás nélkül folytathat.”
4
8. §
A Cst. 21/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„21/A. § (1) A gyermekgondozási segélyben részesülő nagyszülő
keresőtevékenységet a gyermek hároméves kora után napi négy órát meg nem
haladó időtartamban folytathat, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés az
otthonában történik.
(2)	Az (1) bekezdés alkalmazásában napi 4 órát meg nem haladó
időtartamban folytatott keresőtevékenységnek kell tekinteni, ha a
gyermekgondozási segélyben részesülő nagyszülőt a Munka Törvénykönyvéről
szóló 1992. évi XXII. törvény rendelkezései szerint a felek megállapodása
alapján rendes munkaidőben kizárólag szombaton és vasárnap részmunkaidőben
foglalkoztatják oly módon, hogy a rendes és rendkívüli munkaidejének együttes
mértéke egy naptári héten a 20 órát nem haladja meg.
(3)	A 27. § (1) bekezdésében foglaltakon túl nem jár gyermekgondozási
segély a nagyszülőnek, ha - kormányrendeletben meghatározott kivétellel - a
gyermeket napközbeni ellátást biztosító intézményben [Gyvt. 41. § (3) bek.]
helyezik el.”
9.	§
A Cst. 22. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„22. § A Magyar Államkincstár elnöke méltányossági jogkörben eljárva - a
27. §-ban foglalt rendelkezések figyelembevételével - a gyermekgondozási
segélyre való jogosultságot
a)	megállapíthatja a gyermeket nevelő személynek, ha a gyermek szülei a
gyermek nevelésében három hónapot meghaladóan akadályoztatva vannak;
b)	megállapíthatja, illetőleg meghosszabbíthatja a gyermek általános iskolai
tanulmányainak megkezdéséig, legfeljebb azonban a gyermek 8. életévének
betöltéséig, ha a gyermek betegsége miatt gyermekek napközbeni ellátását
biztosító intézményben [Gyvt. 41. § (3) bek.] nem gondozható.”
10.	§
A Cst. 24. §-a a következő (2)-(3) bekezdéssel egészül ki, ezzel
egyidejűleg a § jelenlegi rendelkezésének jelölése (1) bekezdésre változik:
„(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában napi 4 órát meg nem haladó
időtartamban folytatott keresőtevékenységnek kell tekinteni, ha a
5
gyermeknevelési támogatásban részesülő személyt a Munka Törvénykönyvéről
szóló 1992. évi XXII. törvény rendelkezései szerint a felek megállapodása
alapján rendes munkaidőben kizárólag szombaton és vasárnap részmunkaidőben
foglalkoztatják oly módon, hogy a rendes és rendkívüli munkaidejének együttes
mértéke egy naptári héten a 20 órát nem haladja meg.
(3)	A 27. § (1) bekezdésében foglaltakon túl nem jár gyermeknevelési
támogatás annak a személynek, aki - kormányrendeletben meghatározott
kivétellel - a gyermeket napközbeni ellátást biztosító intézményben [Gyvt. 41. §
(3)	bek.] helyezi el.”
11.	§
A Cst. 28. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a §
jelenlegi rendelkezésének jelölése (1) bekezdésre változik:
„(2) Az (1) bekezdés rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell, ha a
gyermekgondozási segélyben részesülő személy az általa nevelt ikergyermekek
egyikének halála miatt a 26. § (2) bekezdése szerinti támogatásra való
jogosultságát veszti el.”
12.	§
A Cst. 45. §-a (2) bekezdésének f) pontja helyébe a következő rendelkezés
lép:
[Az (1) bekezdésben meghatározott célra az alábbi személyes adatok
tarthatók nyilván:]
„f) a jogosult munkahelyére, bankszámlaszámára vonatkozó adat;”
13. §
A Cst. 48. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„48. § A családtámogatási igazgatási eljárás során az igényelbíráló szerv a
45. § (1)—(2) bekezdésében meghatározott körben adatot kérhet az Országos
Egészségbiztosítási Pénztártól, illetve a megyei (fővárosi) egészségbiztosítási
pénztártól, továbbá a polgárok személyi adatait és lakcímét nyilvántartó szervtől
a családtámogatási ellátásra való jogosultság elbírálása céljából.”
6
II.
A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI.
törvény módosítása
14.	§
A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi
XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 15. §-ának (1) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(1) Pénzbeli és természetbeni ellátások:
a)	a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény,
b)	a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás,
c)	a gyermektartásdíj megelőlegezése,
d)	az otthonteremtési támogatás.”
15.	§
(1)	A Gyvt. 18. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés
lép:
„(1) A jogosult gyermek számára
a)	a települési (fővárosi kerületi, a továbbiakban együtt: települési)
önkormányzat jegyzője az e törvényben meghatározott feltételek szerint
rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságot,
b)	a települési önkormányzat képviselő-testülete az e törvényben, illetve az
önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek szerint rendkívüli
gyermekvédelmi támogatást
állapít meg.
(2) A települési önkormányzat képviselő-testülete a hatáskörébe tartozó
ellátást kiegészítheti, valamint a rendeletében meghatározott módon és feltételek
szerint a gyermek és fiatal felnőtt rászorultságára tekintettel más pénzbeli
támogatásokat is megállapíthat.”
(2)	A Gyvt. 18. §-a a következő (5)-(6) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A települési önkormányzat képviselő-testületének döntése alapján a
rendkívüli gyermekvédelmi támogatás természetbeni ellátás formájában is
nyújtható, különösen a védelembe vett gyermekek számára.
7
(6)	Természetbeni ellátás különösen az általános iskolás gyermekek
tankönyv- és tanszerellátásának támogatása, a tandíj, egészségügyi
szolgáltatásért fizetendő térítési díj, illetve egyéb ellátás kifizetésének
átvállalása.”
16. §
(1)	A Gyvt. 19. §-ának (1)-(2) bekezdése és a 19. §-t megelőző alcím
helyébe a következő rendelkezés és alcím lép:
„Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény
19. § (1) A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság
megállapításának célja annak igazolása, hogy a gyermek szociális helyzete
alapján jogosult
a)	a 148. § (5) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott
gyermekétkeztetés normatív kedvezményének,
b)	a 20/A. §-ban meghatározott egyszeri támogatásnak,
c)	a külön jogszabályban meghatározott egyéb kedvezményeknek
az igénybevételére.
(2)	A települési önkormányzat jegyzője annak a gyermeknek állapítja meg
a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát, akinek
családjában az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg az
öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét (a továbbiakban: az öregségi
nyugdíj legkisebb összege), feltéve, hogy a vagyoni helyzet vizsgálata során az
egy főre jutó vagyon értéke nem haladja meg külön-külön vagy együttesen a (7)
bekezdésben meghatározott értéket.”
(2)	A Gyvt. 19. §-ának (7)—(9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés
lép:
„(7) Vagyon alatt azt a hasznosítható ingatlant, járművet, gépi meghajtású
termelő- és munkaeszközt, továbbá vagyoni értékű jogot kell érteni, amelynek
egy főre jutó értéke a gyermeket gondozó családban
a)	külön-külön számítva az öregségi nyugdíj legkisebb összegének
húszszorosát, vagy
b)	együtt számítva az öregségi nyugdíj legkisebb összegének hetvenszeresét
meghaladja, azzal, hogy nem minősül vagyonnak az az ingatlan, amelyben a
szülő vagy a tartásra köteles más törvényes képviselő életvitelszerűen lakik, az a
8
vagyoni értékű jog, amely az általuk lakott ingatlanon áll fenn, továbbá a
mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott gépjármű.
(8)	A települési önkormányzat jegyzője a rendszeres gyermekvédelmi
kedvezményre való jogosultság megállapítására irányuló kérelmet elutasítja, ha
a (4) bekezdésben megjelölt személyek együttesen vagy külön-külön a (7)
bekezdésben meghatározott értékű vagyonnal rendelkeznek.
(9)	Nem állapítható meg rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való
jogosultság, illetőleg a 20. § (2) bekezdés szerinti hatósági bizonyítványt vissza
kell vonni, ha a gyermek tartózkodási engedélyének érvényességi ideje
meghosszabbítás nélkül lejárt, illetve engedélyét visszavonták.”
17. §
A Gyvt. 20. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„20. § (1) A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság
megállapítását a szülő vagy más törvényes képviselő, illetve a nagykorú jogosult
a lakóhelye szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál
terjeszti elő.
(2)	Amennyiben a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való
jogosultság feltételei fennállnak, a települési önkormányzat jegyzője a kérelem
előterjesztésétől számított 30 napon belül 1 év időtartamra hatósági
bizonyítványt állít ki a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való
jogosultságról.
(3)	A (2) bekezdés szerinti hatósági bizonyítvány tartalmazza
a)	a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek
személyazonosító adatait,
b)	kiskorú jogosult esetén a szülő vagy más törvényes képviselő
személyazonosító adatait,
c)	a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság tényét,
d)	a hatósági bizonyítvány érvényességi idejét.
(4)	A feltételek fennállása esetén a rendszeres gyermekvédelmi
kedvezményre való jogosultság a gyermek nagykorúvá válása esetén is
megállapítható, ameddig a jogosult nappali oktatás munkarendje szerint
tanulmányokat folytat, de legfeljebb 23. életévének betöltéséig.
9
(5)	A feltételek fennállása esetén a rendszeres gyermekvédelmi
kedvezményre való jogosultság a gyermek nagykorúvá válása után is
megállapítható, ha a jogosult felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán
tanul és a 25. életévét még nem töltötte be. Házasságkötés esetén a (2) bekezdés
szerinti hatósági bizonyítvány csak akkor vonható vissza, ha a jogosult
házasságkötése szerinti új családban az egy főre jutó havi jövedelem összege,
illetve vagyon értéke meghaladja a 19. §-ban meghatározott jövedelemhatárt,
illetve vagyon értékét.”
18. §
A Gyvt. 20/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„20/A. § (1) A települési önkormányzat jegyzője annak a gyermeknek,
fiatal felnőttnek, akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való
jogosultságát megállapította, minden év május hónapjában egyszeri támogatást
folyósít.
(2) Az egyszeri támogatás gyermekenkénti összege 2006. évben 5000
forint. A 2006. évet követően az egyszeri támogatás összegének emeléséről az
Országgyűlés a költségvetésről szóló törvény elfogadásával egyidejűleg dönt.”
19. §
(1)	A Gyvt. 24. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha a gyermektartásdíj megelőlegezését jogerősen elrendelték, az a
kérelem benyújtásától esedékes, azzal, hogy ha a kérelmet
a)	a tárgyhónap 15-éig nyújtották be, a gyermektartásdíj megelőlegezését
elrendelő jogerős határozatban megállapított teljes összeget,
b)	a tárgyhónap 15-ét követően nyújtották be, a gyermektartásdíj
megelőlegezését elrendelő jogerős határozatban megállapított összeg 50%-át
kell kifizetni.”
(2)	A Gyvt. 24. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a
jelenlegi (7) bekezdés jelölése (8) bekezdésre változik:
„(7) Ha a gyermektartásdíj megelőlegezésére való jogosultság megszűnik,
az a jogosultság megszűnésének hónapjáig esedékes azzal, hogy ha a megszűnés
a)	a tárgyhónap 15-éig következik be, a gyermektartásdíj megelőlegezését
elrendelő jogerős határozatban megállapított összeg 50%-át,
10
b)	a tárgyhónap 15-ét követően következik be, a gyermektartásdíj
megelőlegezését elrendelő jogerős határozatban megállapított teljes összeget
kell kifizetni.”
20. §
A Gyvt. 43. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a
jelenlegi (3) bekezdés jelölése (4) bekezdésre változik:
„(3) A családi napközi - az alapellátáson túli szolgáltatásként - speciális
tanácsadással, időszakos gyermekfelügyelettel vagy más gyermeknevelést segítő
szolgáltatással segítheti a családokat.”
21. §
A Gyvt. 62. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A gyermekvédelmi szakszolgáltatás a külön jogszabályban
meghatározott feltételek mellett
a)	gondoskodik az örökbefogadás előtti tanácsadás és örökbefogadói
tanfolyam, valamint az örökbefogadás utáni segítséget nyújtó szolgáltatások
megszervezéséről, továbbá
b)	az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium
megkeresésére külföldi állampolgárságú gyermek örökbefogadását követően
jelentést készít az örökbefogadás helyzetéről.”
22. §
A Gyvt. 107. §-a (1) bekezdésének az egyes szociális tárgyú törvények
módosításáról szóló 2004. évi CXXXVI. törvény 60. §-ával beiktatott h) pontja
a következő szöveggel lép hatályba:
[A települési önkormányzat jegyzője]
„h) az e törvényben meghatározott feltételek szerint megállapítja a gyermek
rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát,”
11
23.	§
(1)	A Gyvt. 149. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(1) A gyermekek napközbeni ellátását biztosító családi napközi, valamint
házi gyermekfelügyelet térítési díjának megállapításánál a 148. §-ban foglaltakat
a (2)-(4) bekezdésben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
(2)	A családi napközi, valamint a házi gyermekfelügyelet keretében
biztosított személyes szolgáltatás intézményi térítési díja az ellátásra fordított
költségek alapján megállapított óradíj.”
(2)	A Gyvt. 149. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés
lép:
„(4) Ha a családi napközi, valamint a házi gyermekfelügyelet keretében
étkezést is biztosítanak, a személyi térítési díj együttes összege nem haladhatja
meg a kötelezett rendszeres havi jövedelmének 20%-át.”
24.	§
A Gyvt. a következő 190. §-sal egészül ki:
„190. § E törvény a munkavállalók Közösségen belüli szabad mozgásáról
szóló, 1968. október 15-i 1612/68/EGK tanácsi rendelet végrehajtásához
szükséges rendelkezéseket állapít meg.”
25.	§
(1)	Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 2006. január 1-jén
lép hatályba.
(2)	E törvény 26. §-ának (2) bekezdése, valamint 28. §-a a kihirdetéstől
számított 8. napon lép hatályba.
26.	§
(1)	A családi pótlék e törvény 4. §-ával megállapított Cst. 11. § (1)
bekezdése szerinti havi összegére vonatkozó rendelkezéseket - a (2)
bekezdésben foglaltak kivételével - 2006. január 1-jétől kell alkalmazni.
12
(2)	A 2005. december 31-én hatályban lévő szabályozás szerint családi
pótlékra és a Gyvt.-ben meghatározott rendszeres gyermekvédelmi támogatásra
egyidejűleg jogosult személy 2006. január 10-éig kérheti a Magyar
Államkincstár lakóhely, tartózkodási hely szerint illetékes Területi
Igazgatóságánál - a fővárosban és Pest megyében a Budapesti és Pest Megyei
Regionális Igazgatóságnál - és kirendeltségeinél (a továbbiakban együtt:
Igazgatóság) a családi pótléknak a 2006. március 31-éig terjedő időszakra a
2005. december 31-én hatályos szabályozás szerinti tovább folyósítását. A
kérelem benyújtására nyitva álló határidő elmulasztása jogvesztő.
(3)	Az Igazgatóság a (2) bekezdés szerinti kérelem benyújtását hatósági
bizonyítvány kiállításával igazolja.
(4)	A (3) bekezdés szerinti hatósági bizonyítvány tartalmazza
a)	a kérelmet benyújtó személy, valamint a családi pótlékra jogosító
gyermek személyazonosító adatait,
b)	a családi pótlékra való jogosultság tényét,
c)	azt a tényt, hogy a kérelmet benyújtó személy részére 2006. március 31-
éig a családi pótlék a 2005. december 31-én hatályban lévő szabályozás szerint
kerül folyósításra.
(5)	A családi pótlék e törvény 4. §-ával megállapított Cst. 11. § (1)
bekezdése szerinti havi összegére vonatkozó rendelkezéseket 2006. április 1-
jétől - hivatalból - valamennyi családi pótlékra jogosult személyre alkalmazni
kell.
(6)	Ha a gyermekgondozási segélyt az arra jogosult személy
keresőtevékenysége miatt nem folyósítják, a jogosultsági feltételek fennállása
esetén az ellátást - kérelemre - meg kell állapítani.
(7)	Azon személy esetében,
a)	akinek a Cst. 22. §-ának 2005. december 31-én hatályos ab) vagy bb)
alpontjai alapján a gyermekgondozási segélyre való jogosultságát méltányossági
jogkörben állapították, illetve hosszabbították meg, vagy
b)	aki a gyermekgondozási segélyre való jogosultság megállapítására,
illetve meghosszabbítására irányuló kérelmét a Cst. 22. §-ának 2005. december
31-én hatályos ab) vagy bb) alpontjaiban meghatározott körülményre tekintettel
2005.	december 31-éig benyújtotta és a jogosultsági feltételek fennállnak,
az ellátást a 2005. december 31-én hatályos szabályozás szerint kell
megállapítani, illetve tovább folyósítani.
13
(8)	2006. január 1-jétől - a (9)-(10) bekezdésben meghatározott kivétellel -
új jogosult számára rendszeres gyermekvédelmi támogatást megállapítani nem
lehet.
(9)	Ha a (2) bekezdés szerinti személy részére 2005. december 31-én
rendszeres gyermekvédelmi támogatást folyósítanak, vagy az erre irányuló
kérelmet 2005. december 31-éig előterjesztik és a jogosultsági feltételek
fennállnak, a települési önkormányzat képviselő-testülete a 2005. december 31-
én hatályos szabályozás szerint legfeljebb 2006. március 31-éig tovább
folyósítja, vagy legfeljebb a 2006. március 31-éig terjedő időszakra megállapítja
a rendszeres gyermekvédelmi támogatást. A továbbfolyósítás, illetve
megállapítás feltétele, hogy a kérelmező a (3) bekezdés szerinti hatósági
bizonyítványt a rendszeres gyermekvédelmi támogatást folyósító települési
önkormányzat részére bemutassa.
(10)	Ha a nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató,
illetve felsőfokú iskola nappali tagozatán tanuló nagykorú személy [Gyvt. 19. §-
ának 2005. december 31-én hatályos (5)-(6) bekezdése] részére 2005. december
31-én rendszeres gyermekvédelmi támogatást folyósítanak, vagy az erre
irányuló kérelmet 2005. december 31-éig előterjesztik és a jogosultsági
feltételek fennállnak, a települési önkormányzat képviselő-testülete a 2005.
december 31-én hatályos szabályozás szerint, legfeljebb a 2005/2006. tanév
végéig tovább folyósítja vagy legfeljebb a 2005/2006. tanév végéig terjedő
időszakra megállapítja a rendszeres gyermekvédelmi támogatást.
27.	§
E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti
a)	a Cst.
aa)	3. §-ának (2) bekezdésében „az otthoni” szövegrész,
ab)	8. §-ának (4) bekezdése,
ac)	11. §-ának (2) bekezdése,
ad)	20/A. §-ának (4) bekezdésében az „— ide nem értve a
keresőtevékenység folytatásából adódó kizáró körülményt —” szövegrész,
ae)	27. §-a (1) bekezdésének c) pontja;
b)	a Gyvt.
ba)	18. §-át megelőző „A pénzbeli ellátások formái” alcím,
bb)	19. §-ának (5) bekezdése,
bc)	28. §-a és az azt megelőző alcím,
bd)	124. §-a (2) bekezdésének - e törvény 30. §-a (1) bekezdésének be)
alpontja szerint módosított - első és második mondatában, valamint (4)
bekezdésében a „bejelentett” szövegrész,
14
be) 146. §-a (4) bekezdésének b) pontja;
c)	a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1. számú
mellékletének 8.27. pontjában a „rendszeres és” szövegrész;
d)	az egyes munkaügyi és szociális törvények módosításáról szóló 1999. évi
CXXII. törvény
da)	45. §-ának (1) bekezdése,
db)	46. §-a;
e)	a Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetéséről szóló 2000.
évi CXXXIII. törvény 106. §-a;
f)	a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény
módosításáról szóló 2001. évi XII. törvény 6. §-a;
g)	az egészségügyet, a gyógyszerellátást, a szociális ellátást érintő egyes
törvények jogharmonizációs célú, valamint a kötelező egészségbiztosítás
ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény, továbbá a társadalombiztosítási
járulékfizetéssel és az egészségügyi hozzájárulással kapcsolatos törvények
módosításáról szóló 2001. évi LXX. törvény 35. §-a;
h)	a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi
XXXI. törvény módosításáról szóló 2002. évi IX. törvény
ha)	12. §-a,
hb)	18. §-a,
hc)	68. §-ának (1) bekezdése;
i)	a Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetéséről szóló 2002. évi LXII.
törvény 95. §-a;
j) az egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló 2003. évi IV.
törvény
ja) 39-41. §-a,
jb) 43. §-a,
jc) 57. §-a,
jd) 84. § (2) bekezdése b) pontjának ba)-bf), valamint bi) alpontja;
k) a Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetéséről és az államháztartás
hároméves kereteiről szóló 2003. évi CXVI. törvény 101. §-a;
l) az egyes szociális és egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló
2004. évi XXVI. törvény
15
la) 25. §-ának (1) bekezdése,
lb) 33. §-a,
lc) 94. §-ának (6) bekezdése;
m) az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló
törvények módosításáról szóló 2004. évi CI. törvény 246. §-a;
n) az egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló 2004. évi
CXXXVI. törvény
na) 66. §-a,
nb) 72. §-a (4) bekezdésének b) pontja,
nc) 73. §-a (3) bekezdésének b) pontja.
28.	§
Nem lép hatályba az egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló
2004.	évi CXXXVI. törvény
a)	55-57. §-a,
b)	72. § (5) bekezdése b) pontjának ba)-bb) alpontja,
c)	73. §-a (10) bekezdésének a)-c) pontja.
29.	§
E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a Munka Törvénykönyvéről szóló
1992. évi XXII. törvény 138. §-a (5) bekezdésének a) és b) pontja helyébe a
következő rendelkezés lép:
[(5) A munkavállalót fizetés nélküli szabadság illeti meg]
„a) a gyermek harmadik életéve betöltéséig, a gyermek otthoni gondozása
céljából,
b)	a gyermek tizedik életéve betöltéséig a gyermekgondozási segély
folyósításának időtartama alatt, feltéve, hogy a munkavállaló a gyermeket
otthonában gondozza,”
30.	§
(1)	E törvény hatálybalépésével egyidejűleg
a)	a Cst.
aa)	7. §-a (4) bekezdésének c) pontjában az „[a gyermekek védelméről és a
gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.)
49—51. §]” szövegrész helyébe a „[Gyvt. 49—51. §]” szövegrész,
16
ab)	41. §-a (4) bekezdésének a) és b) pontjában „a jogosult” szövegrész
helyébe „az ellátásban részesülő” szövegrész;
b)	a Gyvt.
ba)	18. §-ának (4) bekezdésében a „pénzbeli ellátások” szövegrész helyébe
a „pénzbeli és természetbeni ellátások” szövegrész,
bb)	19. §-ának (4) bekezdésében a „közeli hozzátartozóként” szövegrész
helyébe a „közeli hozzátartozóként (gondozó családként)” szövegrész,
bc)	24. §-a (1) bekezdésének negyedik mondatában a „(7) bekezdés”
szövegrész helyébe a „(8) bekezdés” szövegrész,
bd)	62. §-ának (2) bekezdésében és 141. §-ának (4) bekezdésében „a
Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet” szövegrész helyébe „az Ifjúsági,
Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium” szövegrész,
be)	124. §-a (2) bekezdésének első mondatában a „bejelentett lakása”
szövegrész helyébe a „lakóhelye” szövegrész,
bf)	148. §-ának (2) bekezdésében „az alapellátások” szövegrész helyébe „-
a 149. §-ban foglalt kivétellel - az alapellátások” szövegrész,
bg)	148. §-a (5) bekezdésének a) és b) pontjában a „rendszeres
támogatásban” szövegrész helyébe a „rendszeres gyermekvédelmi
kedvezményben” szövegrész;
c)	a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény 8. §-a (4)
bekezdésének f) pontjában a „rendszeres gyermekvédelmi támogatásban”
szövegrész helyébe a „rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben” szövegrész
lép.
(2)	Ahol jogszabály rendszeres gyermekvédelmi támogatást említ, azon
rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt kell érteni.
31.	§
Ez a törvény a következő közösségi rendeletek végrehajtásához szükséges
rendelkezéseket állapítja meg:
a)	a munkavállalók Közösségen belüli szabad mozgásáról szóló, 1968.
október 15-i 1612/68/EGK tanácsi rendelet;
b)	a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó
munkavállalókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló, 1971. június
14-i 1408/71/EGK tanácsi rendelet.
INDOKOLÁS
a családtámogatási rendszer átalakításáról szóló törvényjavaslathoz
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A családtámogatási rendszer átfogó, rendszerszerű átalakításának fő
célkitűzése a családok támogatására szolgáló költségvetési forrásoknak a
korábbiakhoz képest célzottabb és hatékonyabb felosztása, a gyermeknevelésre
tekintettel juttatott ellátási formák egyszerűbbé, átláthatóbbá tétele. Jelen
Javaslat alapján a rendelkezésre álló források átcsoportosításra, illetőleg
kiegészítésre kerülnek, amelynek eredményeként - a gyermekszám, a
családtípus, illetőleg a fogyatékosság alapján történő differenciálás
fenntartásával - a családi pótlék összegeinek jelentős emelésére kerül sor.
A források hatékonyabb újraelosztása, a családi pótlék nagymértékű
emelése okán felülvizsgálatra és átalakításra kerül a települési önkormányzatok
által folyósított rendszeres gyermekvédelmi támogatásra vonatkozó szabályozás
is. Minderre tekintettel a Javaslat - a szabályozási tárgykörök kapcsolódása,
illetőleg a jogbiztonságot szolgáló deregulációs elvárások miatt kismértékben
szükségszerűen módosítandó egyéb törvények mellett - elsősorban a családok
támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvényt (a továbbiakban: Cst.),
valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi
XXXI. törvényt (a továbbiakban: Gyvt.) érinti.
A Cst. családi pótlékkal összefüggő módosítása eredményeként a
Javaslatban foglalt új családipótlék-összegek - megtartva a családtípus és a
családban nevelkedő gyermekek száma szerinti differenciálást - átlagosan 84%-
os mértékben emelkednek. A tartósan betegek, illetve súlyosan fogyatékosok
ellátásának összegeit azonban indokolt tovább differenciálni.
A Javaslat a továbbiakban is külön összeget jelöl meg a fogyatékos
gyermeket egyedülállóként nevelő szülők részére, valamint a kétszülős
családban nevelkedő fogyatékos gyermekek után. A felnőtt korú fogyatékos
személyek részére járó ellátás azonban - aminek folyósítása saját jogon történik
-	ezeknél alacsonyabb összegben került megállapításra. Ennek indoka, hogy a
felnőtt fogyatékos személyek támogatását egyéb ellátások is szolgálják
(fogyatékossági támogatás, rokkantsági járadék, rokkantsági nyugdíj, rendszeres
szociális segély), így az őket megillető magasabb összegű családi pótlék
összegét ezek figyelembevételével, illetőleg ezekkel összhangban szükséges
meghatározni.
2
A Cst. módosítása több összefüggésben érinti a gyermekgondozási segély
rendszerét is. 2006. január 1-jét követően a szülő (valamint a gyám vagy
nevelőszülő) a gyermek egy éves korától kezdődően a gyermekgondozási segély
folyósítása mellett már nemcsak legfeljebb napi 4 órában, hanem akár teljes
munkaidőben is munkát vállalhat. Ez az intézkedés amellett, hogy ösztönzi a
gyermeküket nevelő szülők meghatározott körének legális munkavállalását,
növeli a családok választási lehetőségét a tekintetben, hogy a munkaerőpiacról
való távolmaradásuk idejét igényeik és lehetőségeik szerint határozzák meg.
A Javaslat értelmében, a gyermekgondozási segély teljes munkaidőben
végzett keresőtevékenység melletti folyósíthatóságának bevezetésével
összefüggésben - kérelemre, az egyéb jogosultsági feltételek fennállása esetén -
azok számára is meg kell állapítani a gyermekgondozási segélyt, akiknek
jogosultsága a korábbi szabályozás szerint a munkába állás miatt szűnt meg,
vagy emiatt nem vették az ellátást igénybe.
Szűkül ugyanakkor a Magyar Államkincstár elnökének a
gyermekgondozási segély megállapításával, illetve meghosszabbításával
kapcsolatos méltányossági jogköre. A gyermekgondozási segélyre való
jogosultság meghosszabbíthatóságának fenntartása a tartósan beteg, súlyosan
fogyatékos gyermek 14 éves koráig indokolatlan, mert az őket ápoló, gondozó
személyeket alanyi jogon megilleti a gyermekgondozási segéllyel összegében
azonos ápolási díj, mely ellátás folyósításának ideje szintén nyugdíjra jogosító
szolgálati időnek minősül. Azonos kondíciók mellett ugyanazon társadalmi
csoport számára kétféle támogatási formát fenntartani nem célszerű. A Javaslat
módot ad azonban arra, hogy e körben ún. „kifutó rendszerben” a korábban
méltányossági jogkörben megállapított ellátások továbbfolyósításra kerüljenek.
A Cst. módosítása a fentieken túlmenően egyéb, a hatályos szabályozás
által nem kellően kezelt problémák rendezésére is lehetőséget ad. Ezek a
módosítások a szülőknek, illetve egyéb ellátásra jogosult személyeknek egy
viszonylag szűk körét érintik. E körbe tartoznak azon 16 éven felüli, de még
kiskorú szülők, akik valamilyen oknál fogva - élve a családjogi törvény adta
lehetőségükkel - elhagyják a szülői házat, továbbá azon örökbe fogadni
szándékozó személyek, akik az örökbefogadási eljárás jogerős lezárását
megelőzően saját háztartásukban nevelik a gyermeket.
A Gyvt. módosításának alapvető indoka a rendszeres gyermekvédelmi
támogatás költségvetési forrásainak a családi pótlékba történő beépítése.
Tekintettel azonban arra, hogy a hatályos szabályozás szerint a rendszeres
gyermekvédelmi támogatáshoz számos, egyrészt a Gyvt.-ben, másrészt egyéb
jogszabályokban meghatározott kedvezmény társul (pl. ingyenes, illetve
kedvezményes étkeztetés, tankönyvtámogatás, tandíjtámogatás, kollégiumi
3
térítési díj támogatása stb.), a családtámogatási rendszer átalakítása nem járhat
az említett kedvezmények megvonásával.
Ezt a célt szolgálja egy új ellátási forma, a rendszeres gyermekvédelmi
kedvezmény bevezetése. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való
jogosultságot a települési önkormányzat jegyzője állapítja meg és arról hatósági
bizonyítványt állít ki. A Gyvt. módosítása meghatározza a hatósági bizonyítvány
tartalmát, igénylésének legfontosabb szabályait. A rendszeres gyermekvédelmi
kedvezményre való jogosultság főszabály szerint akkor állapítható meg, ha a
gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi jövedelem összege nem
haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegét.
Általános tapasztalat, hogy az iskoláztatás, a nyári nyaralás jelentős
terheket ró a családokra. A Javaslat ezért a rendszeres gyermekvédelmi
kedvezményben részesülő gyermekek, fiatal felnőttek számára évi egyszeri
támogatást biztosít. A támogatás teljes összegét, amelyet május hónapban kell
majd folyósítani, a központi költségvetés fedezi. A támogatás összege 2006.
évben 5000 Ft; ezt követően a mindenkori költségvetési törvény határozza meg
a mértékét.
A rendszeres gyermekvédelmi támogatás beépülése a családi pótlékba és a
rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény bevezetése több helyen pontosító
jellegű módosításokat tesz szükségessé a Gyvt.-ben (pl. pénzbeli és
természetbeni ellátások meghatározása, jegyző feladatellátásának
meghatározása).
A fentieken túlmenően a Javaslat mind a Cst., mind a Gyvt.
vonatkozásában számos pontosító, végrehajtást segítő korrekciót tartalmaz.
A Javaslat - főszabályként - 2006. január 1-jén lép hatályba. Az új
összegek szerinti családi pótlék, valamint a teljes munkaidőben történő
keresőtevékenység mellett a gyermekgondozási segély legkorábban 2006. január
1-jétől igényelhető, és a rendszeres gyermekvédelmi támogatás is csak 2005.
december 31-étől szűnik meg.
Az átmeneti rendelkezések ugyanakkor megteremtik annak lehetőségét,
hogy a családi pótlékra és a rendszeres gyermekvédelmi támogatásra a jelenlegi
rendszer szerint egyidejűleg jogosult személyek az ellátások továbbfolyósítását
2006.	március 31-éig a 2005. december 31-éig hatályos rendelkezések szerint
igényeljék. Az átmeneti időszak leteltével, azaz 2006. április 1-jétől kezdődően
mindenki - egységesen - az új szabályok szerint kapja az ellátást.
4
A fenti szabály alóli kivételként meg kell említeni a hatályos szabályozás
szerint - 23., illetve 25. életévük betöltéséig - rendszeres gyermekvédelmi
támogatásra saját jogon jogosult, a nappali oktatás munkarendje szerint
tanulmányokat folytató, illetve felsőfokú iskola nappali tagozatán tanuló
nagykorú személyeket.
Az ő esetükben a rendszeres gyermekvédelmi támogatás helyébe nem lép
új ellátás, hiszen családi pótlékra nem jogosultak. Ebből kifolyólag, ha 2005.
december 31-én részesültek rendszeres gyermekvédelmi támogatásban, vagy
eddig az időpontig a kérelmüket előterjesztették, a 2005/2006. tanév végéig
számukra a támogatást - amennyiben az egyéb jogosultsági feltételek fennállnak
-	tovább kell folyósítani, illetve meg kell állapítani.
5
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
A rendelkezés - a munkavállalók Közösségen belüli szabad mozgásáról
szóló, 1968. október 15-i 1612/68/EGK tanácsi rendeletben, valamint a szociális
biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra és
családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló, 1971. június 14-i 1408/71/EGK
tanácsi rendeletben foglaltakkal összhangban - megteremti annak lehetőségét,
hogy az ún. határ menti ingázó munkavállalók a családtámogatási ellátásokhoz
érvényes tartózkodási engedély hiányában is hozzájussanak.
A 2-3. §-okhoz
A családtámogatási rendszer egyik alapeleme, hogy az ellátásokhoz azok a
személyek juthassanak hozzá, akik a gyermekkel saját háztartásukban,
életvitelszerűen együtt élnek. A rendelkezés három elemmel bővíti a családi
pótlékra jogosult személyek körét. A Javaslat szerint azon kiskorú szülők, akik
valamilyen oknál fogva - élve a házasságról, a családról és a gyámságról szóló
1952. évi IV. törvény által adott lehetőségükkel - elhagyják a szülői házat,
továbbá azon örökbe fogadni szándékozó, illetőleg a gyermeket ideiglenes
hatályú elhelyezésről hozott határozat alapján gondozó személyek, akik saját
háztartásukban nevelik a gyermeket, igényelhetik a családi pótlékot. A családi
pótlékra jogosultak körének kibővítése indokolja a saját háztartásban nevelt,
gondozott gyermek fogalmának a megváltozott jogszabályi környezethez történő
igazítását.
A 4. §-hoz
A rendelkezés - megtartva a családtípus és a családban nevelkedő
gyermekek száma szerinti differenciálást - tartalmazza a családi pótlék új
összegeit. A tartósan betegek, illetve súlyosan fogyatékosok ellátásának összegei
a korábbiakhoz képest tovább differenciálódnak azzal, hogy a felnőtt korú
fogyatékos személyek részére járó ellátás - aminek folyósítása saját jogon
történik - a családban, vagy egyedülálló által nevelt fogyatékos gyermekekhez
képest alacsonyabb összegben került megállapításra. Ezt az indokolja, hogy a
felnőtt fogyatékos személyek támogatását egyéb ellátások is szolgálják
(fogyatékossági támogatás, rokkantsági járadék, rokkantsági nyugdíj, rendszeres
szociális segély), így az őket megillető magasabb összegű családi pótlék
összegét ezek figyelembevételével, illetőleg ezekkel összhangban szükséges
meghatározni.
6
Az 5. §-hoz
Mivel a gyermekgondozási segély teljes munkaidőben végzett
keresőtevékenység mellett is folyósíthatóvá válik, az ellátás korábbi
jövedelempótló jellege megszűnik, így indokolttá vált a vonatkozó törvényi
rendelkezés korrekciója.
A 6. §-hoz
A pontosító rendelkezés egyértelművé teszi, hogy a szülői házat a
gyámhatóság engedélyével elhagyó kiskorú szülő az általános szabályok szerint
szintén jogosult a gyermekgondozási segélyre.
A 7-8. §-okhoz
A Javaslat megteremti annak lehetőségét, hogy a gyermekgondozási
segélyben részesülő személy a gyermek egy éves korát követően teljes
munkaidőben végezhessen keresőtevékenységet. További módosítást jelent a
gyermekgondozási segély melletti munkavégzésre vonatkozó szabályozásban,
hogy a Javaslat értelmében a kiskorú szülő gyermeke gyámjának a gyermek egy
éves korát megelőzően is lehetősége lesz munkát végezni. Ezt az indokolja,
hogy esetükben a munkavégzés időtartama alatt sem marad ellátatlanul a
gyermek, hiszen annak szülője a gondozási kötelezettségének eleget tud tenni.
A gyermekgondozási segély keresőtevékenység melletti folyósításának
általános feltételrendszerében bekövetkező változtatások indokolják a nagyszülő
részére folyósított ellátásra vonatkozóan külön szabályozás kialakítását, ideértve
a gyermek napközbeni ellátást biztosító intézményben történő elhelyezésére
vonatkozó rendelkezéseket is.
A 9. §-hoz
A Javaslat szűkíti a Magyar Államkincstár elnökének a gyermekgondozási
segély megállapításával, illetve meghosszabbításával kapcsolatos méltányossági
jogkörét. Az ellátásnak a keresőtevékenység hiányára hivatkozással
méltányossági jogkörben történő megállapíthatóságát a gyermekgondozási
segély folyósítása melletti munkavállalási lehetőség kiterjesztése okafogyottá
teszi. Indokolatlan továbbá a gyermekgondozási segélyre való jogosultság
meghosszabbíthatóságának fenntartása a tartósan beteg, súlyosan fogyatékos
gyermek 14 éves koráig, mert az őket ápoló, gondozó személyeket alanyi jogon
megilleti a gyermekgondozási segéllyel összegében azonos ápolási díj, mely
ellátás folyósításának ideje szintén nyugdíjra jogosító szolgálati időnek minősül.
7
A 10. §-hoz
A rendelkezés - a gyermekgondozási segély folyósítása melletti
munkavégzésre irányadó korábbi szabályozás alapulvételével - a
gyermeknevelési támogatásban részesülő személyek vonatkozásában is lehetővé
teszi a napi négy órás munkaidőkorlát hétvégi munkavégzéssel történő
„feloldását”. Ugyanakkor a gyermeknevelési támogatásban részesülő személyek
(hasonlóan azokhoz a nagyszülőkhöz, akik gyermekgondozási segélyben
részesülnek) továbbra is csak korlátozásokkal helyezhetik el a gyermeket
napközbeni ellátást biztosító intézményben.
A 11. §-hoz
A pontosító, végrehajtást elősegítő rendelkezés egyértelműsíti, hogy az
ikergyermekekre tekintettel magasabb összegben folyósított gyermekgondozási
támogatást az ikergyermekek valamelyikének halála esetén a halálesetet követő
hónap 1. napjától számított további három hónapig ebben az összegben kell
folyósítani.
A 12-13. §-okhoz
A Javaslat a végrehajtás elősegítése céljából kibővíti a családtámogatási
igazgatási eljárás során nyilvántartható adatok, valamint a TAJ számon történő
nyilvántartás megfelelő és naprakész működtetéséhez szükséges adatokat
szolgáltató szervek körét.
A 14. §-hoz
Az egységes családi támogatás rendszerének kialakítása együtt jár a
rendszeres gyermekvédelmi támogatás beépülésével a családi pótlékba. Annak
érdekében, hogy a rendszeres gyermekvédelmi támogatáshoz kötődő egyéb
kedvezményeket továbbra is igénybe vehessék a rászoruló gyermekek, egy új
ellátási forma, a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény kerül bevezetésre. E
változások indokolják, hogy módosuljon a Gyvt.-nek a pénzbeli ellátásokat
felsoroló rendelkezése. Egyrészt a rendszeres gyermekvédelmi támogatás
helyébe a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény lép, másrészt, mivel a
rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény - a hozzá kapcsolódó egyszeri
támogatást nem tekintve - egy természetbeni ellátási forma, a bevezető mondat
is kiegészül a természetbeni ellátásokra történő utalással.
8
A 15. §-hoz
A rendszeres gyermekvédelmi támogatás megszűnése és a rendszeres
gyermekvédelmi kedvezmény bevezetése indokolja a Gyvt. pénzbeli és
természetbeni ellátásainak folyósítása tekintetében a hatásköri szabályok
módosítását. A módosítás következtében a települési önkormányzat képviselő-
testületének hatáskörében marad a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás
megállapítása és folyósítása, míg a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre
mint új ellátásra való jogosultságot a települési önkormányzat jegyzője fogja
megállapítani. (A Javaslat értelmében szintén a jegyző folyósítja a rendszeres
gyermekvédelmi kedvezményhez kötődő ún. egyszeri támogatást is.)
A települési önkormányzat képviselő-testületének természetesen továbbra
is fennmarad az a jogosultsága, hogy más, a Gyvt.-ben nem szabályozott
pénzbeli támogatásokat határozzon meg, illetve, hogy a rendkívüli
gyermekvédelmi támogatást kiegészítse. A jövőben is lehetősége lesz a
települési önkormányzatnak arra, hogy a rendkívüli gyermekvédelmi támogatást
még célzottabbá tegye, azaz természetben nyújtsa az arra rászoruló (különösen a
védelembe vett) gyermekek számára.
A 16. §-hoz
A rendszeres gyermekvédelmi támogatáshoz számos, egyrészt a Gyvt.-ben,
másrészt egyéb jogszabályban meghatározott kedvezmény társul. A
kedvezmények közül a legjelentősebb az egyszeri támogatás, a
gyermekétkeztetés normatív kedvezménye és a tankönyvtámogatás. A
családtámogatási reform a gyermekek esélyegyenlőségének előmozdítása, a
szociális biztonság növelése érdekében ezeket a kedvezményeket meg kívánja
tartani. Ezt a célt szolgálja a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény
bevezetése. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény jogosultsági feltételei
megegyeznek a rendszeres gyermekvédelmi támogatáséval. Azon gyermekek
jogosultak rá, akiknek családjában az egy főre jutó havi jövedelem összege nem
haladja meg a nyugdíjminimumot és a család nem rendelkezik a törvényben
meghatározottnál nagyobb vagyonnal. Az egy főre jutó vagyon értékének
lehetséges felső határát a jelenleginél 5%-kal alacsonyabban határozza meg a
Javaslat. A Javaslat értelmében azonban a vagyon számításánál nem kell
figyelembe venni azt a vagyoni értékű jogot (leggyakrabban özvegyi jogot),
amely azon az ingatlanon áll fenn, amelyben a szülő (törvényes képviselő) lakik.
A 17. §-hoz
A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságot -
kérelemre - a települési önkormányzat jegyzője állapítja meg. A kérelmet a
lakóhely szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál kell
9
előterjeszteni. A jegyző a kedvezményre való jogosultságról hatósági
bizonyítványt állít ki. A hatósági bizonyítvány érvényességi ideje: 1 év.
A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság - a
rendszeres gyermekvédelmi támogatás jelenlegi szabályaihoz hasonlóan - két
esetben a jogosult nagykorúvá válását követően is megállapítható. Egyrészt, a
fiatal felnőtt legfeljebb 23. életévének betöltéséig akkor részesülhet a
kedvezményben, ha nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytat.
Másrészt, a fiatal felnőttnek legfeljebb 25. életévének betöltéséig akkor
állapítható meg a kedvezményre való jogosultsága, ha felsőfokú oktatási
intézmény nappali tagozatán tanul.
A 18. §-hoz
Általános tapasztalat, hogy az iskoláztatás, a gyermek nyári nyaraltatása
jelentős terheket ró a családokra. A Javaslat értelmében ezért a rendszeres
gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek, fiatal felnőttek számára
a települési önkormányzat jegyzője minden év május hónapjában egyszeri
támogatást folyósít. A támogatás teljes összegét a központi költségvetés fedezi.
A támogatás összege 2006. évben 5000 Ft; ezt követően a mindenkori
költségvetési törvény határozza meg a mértékét.
A 19. §-hoz
A módosításnak csupán jogtechnikai okai vannak. A megelőlegezett
gyermektartásdíj folyósítására vonatkozó rendelkezéseknél a Gyvt. jelenleg a
rendszeres gyermekvédelmi támogatás szabályaira utal vissza. Tekintettel arra,
hogy a rendszeres gyermekvédelmi támogatás megszűnik, a folyósításra
vonatkozó szabályokat a gyermektartásdíj megelőlegezésénél szükséges
meghatározni.
A 20. §-hoz
A gyermekek napközbeni ellátása keretében a férőhelyfejlesztésnek a
bölcsődék mellett fokozottan érintenie kell a családi napköziket. Ez az ellátási
forma a gyermekek napközbeni ellátása terén különösen a kistelepüléseken
jelentene megoldást, ahol nincs bölcsőde, és az óvoda, iskolai napközi nem tudja
felvállalni a részmunkaidő, átképzések, változó munkarend miatti családi
igények kielégítését.
A családi napközik fejlesztését szolgálja a javaslat azzal, hogy lehetővé
teszi a családi napköziben az alapellátáson túli, a gyermeknevelést segítő egyéb
szolgáltatások (speciális tanácsadás, időszakos gyermekfelügyelet) biztosítását.
Hasonló szabályozást találunk jelenleg a bölcsődei ellátásnál.
10
A 21. §-hoz
2005.	augusztus 1-jén lépett hatályba Magyarország vonatkozásában a
gyermekeknek a nemzetközi örökbefogadások terén való védelméről és az ilyen
ügyekben történő együttműködésről szóló, Hágában, 1993. május 29. napján
kelt Egyezmény. Az Egyezmény egyik fontos vívmánya, hogy a nemzetközi
örökbefogadásoknál lehetőség nyílik az utókövetésre, a külföldi állampolgár
által örökbe fogadott gyermek helyzetének nyomon követésére. Nálunk az
Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium, mint
Központi Hatóság megkeresésére - a Javaslat értelmében - a területi
gyermekvédelmi szakszolgálat látná el ezt a feladatot.
A 22. §-hoz
Az egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló kihirdetett, de
még hatályba nem lépett 2004. évi CXXXVI. törvény értelmében a rendszeres
gyermekvédelmi támogatás megállapítása és folyósítása 2006. január 1-jétől a
települési önkormányzat képviselő-testületének hatásköréből jegyzői hatáskörbe
került volna. Tekintettel arra, hogy időközben döntés született a rendszeres
gyermekvédelmi támogatás megszüntetéséről és a szintén jegyzői hatáskörbe
tartozó rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény bevezetéséről, rendelkezni kell
a 2004. évi CXXXVI. törvény jegyzői hatáskört megállapító szabályának
megfelelő módosításáról.
A 23. §-hoz
A családi napközik fejlesztése, széles körű elterjedése pénzügyi
szempontból is kedvező helyzetet eredményezne, mert a családi napköziben egy
gyermek ellátása évente kb. 500 000 Ft-ba kerül, míg a bölcsődében 900 000 - 1
100 000 Ft-ba. A bekerülési költség mindkét ellátási formánál a központi
költségvetés, az önkormányzati hozzájárulás és a szülő által fizetendő összegből
áll.
A jelenlegi rendelkezések értelmében a családi napköziben térítési díj
kizárólag az étkezésért kérhető. A családi napközik számának növelése csak
akkor képzelhető el, ha a családi napköziben - a házi gyermekfelügyelet térítési
díjára vonatkozó szabályokhoz hasonlóan - az intézményi térítési díj alapjává az
ellátási költségek alapján megállapított óradíj válik.
11
A 24. §-hoz
A jogszabályszerkesztésről szóló 12/1987. (XII. 29.) IM rendelet 7. §-ának
(3)	bekezdése szerint, ha a jogszabály az Európai Unió jogának való megfelelést
szolgálja, erre a jogszabály végén utalni kell. Tekintettel arra, hogy a Gyvt.
hatálya kiterjed a munkavállalók Közösségen belüli szabad mozgásáról szóló
1612/68/EGK tanácsi rendeletben meghatározott jogosulti körbe tartozó
személyekre is, a Gyvt.-t - habár a jelenlegi módosítás nem érinti az uniós jogi
aktus végrehajtását - jogharmonizációs klauzulával szükséges kiegészíteni.
A 25-31. §-okhoz
A törvény általános hatálybalépési időpontja 2006. január 1-je azzal, hogy
az átmeneti rendelkezésekben meghatározott személyi körben - kérelemre -
csak későbbi időponttól kell alkalmazni. Ebbe a körbe azon személyek
tartoznak, akik a hatálybalépés időpontjában egyidejűleg jogosultak a jelenleg
működő rendszer szerinti családi pótlékra, illetve rendszeres gyermekvédelmi
támogatásra. Ők - meghatározott feltételekkel - a hatálybalépést követő további
három hónapig kérhetik az említett ellátásoknak a hatályos szabályozás szerinti
továbbfolyósítását.
A Javaslat a gyermekgondozási segélyre való jogosultsági feltételekben
bekövetkező változások miatt megteremti annak lehetőségét, hogy azon
személyek részére is megállapítható legyen az ellátás, akik keresőtevékenység
folytatása miatt az ellátást egyáltalán nem is igényelték, vagy annak folyósítása
a munkavégzésre tekintettel került megszüntetésre.
A rendszeres gyermekvédelmi támogatás megszüntetése kedvezőtlenül
érinti a jelenleg - 23., illetve 25. életévük betöltéséig - rendszeres
gyermekvédelmi támogatásra saját jogon jogosult, a nappali oktatás
munkarendje szerint tanulmányokat folytató, illetve felsőfokú iskola nappali
tagozatán tanuló nagykorú személyeket. Az ő esetükben a rendszeres
gyermekvédelmi támogatás helyébe nem lép új ellátás, hiszen családi pótlékra
nem jogosultak. Ebből kifolyólag, ha 2005. december 31-én részesültek
rendszeres gyermekvédelmi támogatásban, vagy eddig az időpontig a
kérelmüket előterjesztették, a 2005/2006. tanév végéig számukra a támogatást -
amennyiben az egyéb jogosultsági feltételek fennállnak - tovább kell
folyósítani, illetve meg kell állapítani.