﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/17337. számú
törvényjavaslat
a számvitelről és a könyvvizsgálói tevékenységről szóló törvények
módosításáról
Előadó: dr. Veres János
pénzügyminiszter
Budapest, 2005. szeptember
2005. évi ... törvény
a számvitelről és a könyvvizsgálói tevékenységről szóló
törvények módosításáról
I. Fejezet
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény módosítása
1.	§ (1) A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) 3. §-a (5)
bekezdése 1. pontjának c) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(5) E törvény alkalmazásában
1.	üzleti vagy cégérték:]
„c) cégvásárlás esetén (amikor az adott társaság részvényeit, üzletrészeit, vagyoni
betéteit a vevő úgy szerzi meg, hogy ezzel a vásárlással az adott társaságban közvetlen
irányítást biztosító befolyást szerez, és az adott társaság részvényeit, üzletrészeit,
vagyoni betéteit a tőzsdén nem jegyzik, nem forgalmazzák): az adott társaság
megszerzett részvényeiért, üzletrészeiért, vagyoni betéteiért fizetett ellenérték
lényegesen több, mint az ezen befektetésre jutó - az adott társaság eszközei és
kötelezettségei piaci értékének figyelembevételével meghatározott (számított) - saját
tőke értéke, a kettő közötti pozitív különbözet;”
(2)	Az Szt. 3. §-a (5) bekezdése 2. pontjának c) alpontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
[(5) E törvény alkalmazásában
2.	negatív üzleti vagy cégérték:]
„c) cégvásárlás esetén (amikor az adott társaság részvényeit, üzletrészeit, vagyoni
betéteit a vevő úgy szerzi meg, hogy ezzel a vásárlással az adott társaságban közvetlen
irányítást biztosító befolyást szerez, és az adott társaság részvényeit, üzletrészeit,
vagyoni betéteit a tőzsdén nem jegyzik, nem forgalmazzák): az adott társaság
megszerzett részvényeiért, üzletrészeiért, vagyoni betéteiért fizetett ellenérték
lényegesen kevesebb, mint az ezen befektetésre jutó - az adott társaság eszközei és
kötelezettségei piaci értékének figyelembevételével meghatározott (számított) - saját
tőke értéke, a kettő közötti negatív különbözet;”
2
(3)	Az Szt. 3. §-a (7) bekezdésének 3. pontja első mondata helyébe a következő
rendelkezés lép:
[(7) E törvény alkalmazásában
3.	személyi jellegű egyéb kifizetések:]
„3. személyi jellegű egyéb kifizetések: azok a természetes személyek részére
teljesített kifizetések, elszámolt összegek, amelyeket a kifizető a természetes személy
részére jogszabályi előírás vagy saját elhatározása alapján teljesít, és nem tartoznak a
bérköltség, illetve a vállalkozási díj fogalmába.”
2.	§ Az Szt. 20. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi
(4) bekezdés számozása (5) bekezdésre változik:
„(4) A (3) bekezdésben foglaltakon túlmenően a létesítő okiratban rögzített
konvertibilis devizában készítheti el éves beszámolóját az a vállalkozó is, amelynél a
tevékenység elsődleges gazdasági környezetének pénzneme (a funkcionális pénznem) a
forinttól eltérő konvertibilis deviza, feltéve, hogy
a)	bevételei, költségei és ráfordításai, valamint
b)	pénzügyi eszközei és pénzügyi kötelezettségei
az előző és a tárgyévi üzleti évben külön-külön legalább 75%-ban az adott
konvertibilis devizában merülnek fel. [A feltételek fennállásának megállapításánál az a),
illetve a b) pontban felsorolt tételek együttes összegét kell külön-külön figyelembe
venni. A b) pont szerinti tételeknél a mérlegen kívüli tételeket figyelmen kívül kell
hagyni.]”
3.	§ Az Szt. 28. §-a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(2) A készletek a vállalkozó tevékenységét közvetlenül vagy közvetve szolgáló olyan
eszközök,]
„b) amelyek az értékesítést megelőzően a termelés, a feldolgozás valamely fázisában
vannak [befejezetlen termelés (ideértve a befejezetlen, még ki nem számlázott
szolgáltatást is), félkész termékek] vagy már feldolgozott, elkészült állapotban
értékesítésre várnak (késztermékek),”
4.	§ Az Szt. 77. §-a (3) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(3) Az egyéb bevételek között kell kimutatni:]
„b) a költségek (a ráfordítások) ellentételezésére - visszafizetési kötelezettség nélkül
-	az adóhatóságtól, jogszabály által meghatározott szervezettől megkapott, illetve az
üzleti évhez kapcsolódóan a mérlegkészítés időpontjáig - a vonatkozó jogszabályi
előírásoknak megfelelően - igényelt (járó) támogatás, juttatás összegét;”
3
5.	§ Az Szt. 80. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A 100 ezer forint egyedi beszerzési, előállítási érték alatti vagyoni értékű jogok,
szellemi termékek, tárgyi eszközök bekerülési értéke - a vállalkozó döntésétől függően
-	a használatbavételkor értékcsökkenési leírásként egy összegben elszámolható.”
6.	§ Az Szt. 96. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az egyszerűsített éves beszámoló kiegészítő mellékletének a 41. § (8)
bekezdése, az 55. § (4) bekezdése, a 86. § (8) bekezdése, a 88. § (6) bekezdése, a 89. §
(1)-(3) bekezdése, (4) bekezdésének a), c)-d) pontja, a 89/A. §-a, a 90. § (1)-(2)
bekezdése, (3) bekezdésének b) pontja, (4) bekezdésének b) pontja, a 91. § c)-d) pontja,
a 92. §-a, a 93. § (1)-(2) és (6) bekezdése szerinti adatokat nem kell tartalmaznia.”
7.	§ Az Szt. 98. §-a a következő d) ponttal egészül ki:
[Az egyszerűsített éves beszámoló készítése során:]
„d) a 25. § (8) bekezdése, illetve a 45. § (3) bekezdése előírásait nem kötelező
alkalmazni.”
8.	§ Az Szt. 133. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Az összevont (konszolidált) éves beszámolót a 10. § (2)-(3) bekezdése alapján a
nemzetközi számviteli standardok szerint készítő vállalkozó köteles az összevont
(konszolidált) éves beszámoló
a)	kiegészítő mellékletében bemutatni a nemzetközi számviteli standardok
alkalmazásának első üzleti évében a bázis évi összevont (konszolidált) éves beszámoló
adatainak a nemzetközi számviteli standardok szerinti mérlegbe és
eredménykimutatásba való átrendezését, valamint annak az eredményre gyakorolt
hatását;
b)	kiegészítő mellékletében vagy az összevont (konszolidált) éves beszámoló önálló
részeként bemutatni számviteli politikájának a nemzetközi számviteli standardok szerint
készített összevont (konszolidált) éves beszámolójára vonatkozó főbb szabályait, így
különösen:
ba)	az összevont (konszolidált) éves beszámoló részeit,
bb)	az összevont (konszolidált) éves beszámolóban alkalmazott mérleg- és
eredménykimutatás-tagolást, valamint a tételek tartalmát,
bc)	a kapcsolt vállalkozási kör meghatározását,
bd)	az alkalmazott konszolidációs módszereket,
be)	az alkalmazott értékelési eljárásokat és azok feltételeit,
bf)	a nemzetközi számviteli standardok által adott választási lehetőségek közül
alkalmazott szabályokat,
bg)	a konszolidációnál alkalmazott mentesítéseket.”
4
9.	§ Az Szt. 141. §-a (9) bekezdésének második mondata helyébe a következő
rendelkezés lép:
„A saját tőke módosítása során - az előbbieken túlmenően - a 139. § (4) bekezdése
szerinti, a jegyzett tőke meghatározásánál figyelembe nem vehető részesedések értékét,
továbbá a részesedésekhez kapcsolódó üzleti vagy cégérték beolvadás során
megszüntetendő összegét, valamint a 139. § (5) bekezdése szerinti, az egymással
szemben fennálló követelések és kötelezettségek, időbeli elhatárolások értékeinek
különbözetét a saját tőkével szemben kell kivezetni.”
10.	§ Az Szt. 145. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Amennyiben a vállalkozó a 20. § (3) és (4) bekezdése szerinti kötelezettség,
illetve lehetőség figyelembevételével az (1) bekezdés szerinti adatokat forint helyett a
létesítő okiratban rögzített konvertibilis devizában, a létesítő okiratban rögzített
konvertibilis deviza helyett forintban, illetve a létesítő okiratban rögzített konvertibilis
deviza helyett más - a létesítő okirat módosításában szereplő - konvertibilis devizában
adja meg, a forintról devizára, a devizáról forintra, illetve a devizáról más devizára való
áttéréskor a (3)-(5) bekezdésben foglaltakat kell alkalmaznia.”
11.	§ (1) Az Szt. 151. §-ának (4) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„A nyilvántartásba vételi eljárás elektronikus úton nem folytatható le.”
(2)	Az Szt. 151. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:
„(11) A nyilvántartásból törölt természetes személyek adatait a Pénzügyminisztérium
a törlést követő 10 évig köteles megőrizni.”
12.	§ Az Szt. 166. §-ának (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A számviteli bizonylatot a gazdasági művelet, esemény megtörténtének, illetve
a gazdasági intézkedés megtételének vagy végrehajtásának időpontjában, illetve
időszakában, magyar nyelven kell kiállítani. A magyar nyelven kiállított bizonylaton az
adatok más nyelv(ek)en is feltüntethetők.
(4)	A számviteli bizonylatot - a (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően, ha az eltérést
az adott gazdasági művelet, esemény, illetve intézkedés jellemzői indokolják - idegen
nyelven is ki lehet állítani. Az idegen nyelven kibocsátott, illetve a befogadott idegen
nyelvű bizonylaton azokat az adatokat, megjelöléseket, amelyek a bizonylat
hitelességéhez, a megbízható, a valóságnak megfelelő adatrögzítéshez, könyveléshez
szükségesek - a könyvviteli nyilvántartásokban történő rögzítést megelőzően - belső
szabályzatban meghatározott módon magyarul is fel kell tüntetni.”
13.	§ Az Szt. 177. §-a a következő (14) bekezdéssel egészül ki:
„(14) Ha a - 2004. december 31-éig hatályos előírások szerint a 2005. évi üzleti
évben éves beszámoló készítésére kötelezett - vállalkozó az adókról, járulékokról szóló
5
törvények módosításáról szóló 2005. évi XXVI. törvény 49. §-ával módosított 9. § (2)
bekezdés szerinti határértékek alapján (az előző üzleti évek adatainak a megemelt
határértékek szerinti minősítésével) a 2005. évi üzleti évben egyszerűsített éves
beszámolót készíthetne, akkor a 97. § (2) bekezdésében foglalt előírástól eltérően
közvetlenül - már a 2005. évi üzleti évről készítendő beszámolóra vonatkozóan is -
áttérhet az egyszerűsített éves beszámoló készítésére.”
II.	Fejezet
A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról és a könyvvizsgálói tevékenységről szóló
1997. évi LV. törvény módosítása
14.	§ A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról és a könyvvizsgálói tevékenységről
szóló 1997. évi LV. törvény (a továbbiakban: Kktv.) a 3. § után a következő alcímmel és
3/A. §-sal egészül ki:
„Közigazgatási hatósági ügyek intézése
3/A. § (1) A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól
szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni - az
e törvényben foglalt eltérésekkel - a következő ügyekben:
a)	felvétel a kamarába, illetve a kamarai tagság megszüntetése, kivéve ha a
kamarai tagság kizárás vagy a kamarai tag halála miatt szűnik meg;
b)	felvétel a könyvvizsgálói társaságok nyilvántartásába, illetve törlés ezen
nyilvántartásból, kivéve ha a törlésre a cégbíróságnak a könyvvizsgálói
társaságot a cégjegyzékből törlő jogerős határozata alapján kerül sor
[az a) és b) pontok a továbbiakban együtt: kamarai hatósági eljárás].
(2)	A kamara a kamarai hatósági eljárás tekintetében az ország egész területére
kiterjedő illetékességgel jár el.
(3)	A kamarai hatósági eljárás lefolytatására irányuló kérelmet kizárólag írásban, az
e célra rendszeresített nyomtatványon lehet előterjeszteni. A kérelemre indult eljárásban
az ügyfelet az eljárás megindításáról nem kell értesíteni. Nem minősül írásbeli
kérelemnek a telefax és az elektronikus eszközök útján benyújtott kérelem.
(4)	Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben a kamarai tagság
megszüntetése, illetve az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a
nyilvántartásból való törlés iránti eljárást hivatalból meg kell indítani, ha a kamara a
kamarai tagság megszűnéséről vagy a törlési okról tudomást szerez. A kamara ezen
eljárás során nyilatkozattételre és adatszolgáltatásra kötelezheti az ügyfelet.
(5)	A kamarai hatósági eljárás elektronikus úton nem folytatható le.
(6)	Az e törvényben meghatározott nyilvántartásokat magyar nyelven kell vezetni, a
hatósági eljárás során kiadásra kerülő hatósági igazolványt (könyvvizsgálói igazolvány,
társasági igazolás) a kamara magyar nyelven állítja ki.
6
(7) A kamarai hatósági eljárás során hozott határozatnak méltányosságból való
módosítására, illetve visszavonására nincs lehetőség.”
15.	§ A Kktv. 5. §-a a következő i) ponttal egészül ki:
[5. § A kamara tagja lehet az a természetes személy, aki]
„i) a tagfelvételi kérelem benyújtásáig a 24/A. § szerinti igazgatási szolgáltatási díjat
megfizette és ezt hitelt érdemlően igazolja.”
16.	§ (1) A Kktv. 7. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a
jelenlegi (2)-(5) bekezdés számozása (3)-(6) bekezdésre változik:
„(2) Ha a kérelmet hiányosan nyújtották be, a felvételi bizottság a kérelem
beérkezésétől számított 30 napon belül - megfelelő határidő megjelölésével és a
mulasztás következményeire történő figyelmeztetés mellett - a kérelmezőt
hiánypótlásra hívja fel.”
(2)	A Kktv. 7. §-ának - e § (1) bekezdésével átszámozott - (4) bekezdése a
következő mondattal egészül ki:
„A fellebbezést a felvételi bizottsághoz kell benyújtani.”
17.	§ A Kktv. 10. §-a a következő (3)-(4) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A kamarai tagok nyilvántartása - az egyes kamarai tagokra vonatkozóan - a
következő adatokat tartalmazza:
a)	nyilvántartási szám (tagsági igazolvány száma),
b)	név (családi és utónév, leánykori név),
c)	születési hely, idő,
d)	anyja neve,
e)	cím, telefon-, telefaxszám, elektronikus levélcím,
f)	az iskolai végzettséget, valamint a szakképesítést igazoló oklevél száma,
kelte, a kiállító intézmény neve,
g)	intézményi minősítés,
h)	tagsági jogállás (aktív vagy szünetelő),
i)	tagfelvételt követő szakmai továbbképzésen való részvétel igazolása,
j)	fegyelmi büntetések, azok alóli mentesítések időpontja, továbbá
k) a szakmai továbbképzéssel, a minőség-ellenőrzéssel, valamint a
tagdíjfizetéssel kapcsolatos adatok.
(4)	Az (1) bekezdés szerinti könyvvizsgálói igazolvány tartalmazza:
a)	a kamarai tag nevét, születési helyét, idejét, anyja nevét,
b)	a kamarai tag fényképét,
7
c)	a kamarai tag nyilvántartási számát (a tagsági igazolvány számát),
d)	az igazolvány sorszámát, érvényességét,
e)	a kamara elnökének aláírását.”
18.	§ A Kktv. 16. §-a a következő f) ponttal egészül ki:
[16. § A kamarai tagság megszűnik:]
„f) a tag halálával.”
19.	§ (1) A Kktv. 17. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A kamarai tagság megszűnését - a 16. § b), d) és f) pontjának kivételével - a
kamarai tag köteles írásban közölni az elnökséggel. A kamarai tagság megszűnése
esetén az elnökség gondoskodik a könyvvizsgálónak a kamara nyilvántartásából való
törléséről és igazolványának visszavonásáról. A nyilvántartásból való törlést (a tagsági
viszony megszűnését) kimondó elnökségi határozat ellen a kamarai tag a határozat
kézhezvételétől számított 30 napon belül keresettel fordulhat a bírósághoz.”
(2)	A Kktv. 17. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A nyilvántartásból történő törlést követően az érintett személy adatait a kamara
10 évig köteles megőrizni.”
20.	§ A Kktv. 18. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi
szövegének számozása (1) bekezdésre változik:
„(2) Az (1) bekezdés szerinti igazolás tartalmazza:
a)	a könyvvizsgálói társaság nevét,
b)	a könyvvizsgálói társaság nyilvántartási számát,
c)	az igazolás sorszámát, érvényességét,
d)	a kamara elnökének aláírását.”
21.	§ A Kktv. 20. §-ának (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép,
egyidejűleg a § kiegészül a következő (5) bekezdéssel:
„(3) Ha a kérelmet hiányosan nyújtották be, a felvételi bizottság a kérelem
beérkezésétől számított 30 napon belül - megfelelő határidő megjelölésével és a
mulasztás következményeire történő figyelmeztetés mellett - a kérelmezőt
hiánypótlásra hívja fel.
(4)	A bejegyzés elutasítását (megtagadását) - a 19. § szerinti feltételek hiányára,
illetve a 24/A. § szerinti igazgatási szolgáltatási díj megfizetésének elmulasztására
hivatkozással - írásban meg kell indokolni.
(5)	A határozat ellen a 7. § (4)-(6) bekezdése szerint van helye jogorvoslatnak.”
8
22.	§ A Kktv. a 21. § után a következő 21/A. §-sal egészül ki:
„21/A. § A könyvvizsgálói társaságok nyilvántartása - a bejegyzett társaságokra
vonatkozóan - a következő adatokat tartalmazza:
a)	nyilvántartási szám,
b)	név,
c)	cím (székhely),
d)	telefon-, telefaxszám, elektronikus levélcím,
e)	intézményi minősítés,
f)	a társaság keretében könyvvizsgálói tevékenységet végző kamarai tag(ok)
neve, címe,
g)	a tulajdonosok, vezető tisztségviselők neve, címe, a tulajdonosok
tulajdonrésze, szavazati jogának mértéke,
h)	tevékenységi kör, továbbá
i)	a minőség-ellenőrzéssel, valamint a hozzájárulási díj fizetésével kapcsolatos
adatok.”
23.	§ A Kktv. 24. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A nyilvántartásból történő törlést követően az érintett társaság adatait a kamara
10 évig köteles megőrizni.”
24.	§ A Kktv. a 24. § után a következő 24/A. §-sal egészül ki:
„24/A. § (1) A nyilvántartásba vételi eljárásért a kérelmezőnek - a Magyar
Könyvvizsgálói Kamara központi számlaszámára - igazgatási szolgáltatási díjat kell
fizetnie. Az igazgatási szolgáltatási díj a kamara bevétele.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti igazgatási szolgáltatási díj összege kamarai tagjelöltek
esetén 15 000 forint, könyvvizsgálói társaságok esetén 30 000 forint.
(3)	A nyilvántartásba vételi eljárás során hozott elsőfokú határozat ellen benyújtott
fellebbezés díja a (2) bekezdés szerinti igazgatási szolgáltatási díjak 50%-a.
(4)	A nyilvántartásba vételi kérelem jogerős elutasítása esetén a (2) bekezdés szerinti
igazgatási szolgáltatási díj nem jár vissza, míg a jogorvoslati eljárásban megfizetett (3)
bekezdés szerinti díjat az ügyfélnek vissza kell fizetni, ha a felülvizsgált elsőfokú
határozat jogszabálysértőnek bizonyult.”
25.	§ A Kktv. 25. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„25. § (1) A könyvvizsgálói nyilvántartás vezetésének célja annak hiteles
dokumentálása, hogy a könyvvizsgálói tevékenység végzésére jogosult nyilvántartott
természetes és jogi személy rendelkezik a tevékenység végzéséhez előírt feltételekkel. A
nyilvántartásban szereplők közérdekből nyilvános adatainak, az azokban bekövetkező
9
változásoknak a közzététele az ellenőrzés lehetőségének megteremtését, illetve az
időszerű tájékoztatást szolgálja.
(2)	A nyilvántartásba vett természetes és jogi személyek nyilvántartási száma, neve,
címe, továbbá a könyvvizsgálói társaság esetén a könyvvizsgálói tevékenységet végző
kamarai tagoknak, illetve a könyvvizsgálói társaság tulajdonosainak és vezető
tisztségviselőinek neve és címe közérdekből nyilvános adat, azokról bárki tájékoztatást
kaphat.
(3)	A (2) bekezdésben foglaltakra tekintettel a kamara a tárgyévben nyilvántartásba
vett természetes és jogi személyek nyilvántartási számát, nevét, címét, valamint a
korábban nyilvántartásba vett természetes és jogi személyek ezen adataiban
bekövetkezett változásokat a Pénzügyi Közlönyben és a Cégközlönyben évente
közzéteszi, továbbá biztosítja, hogy a nyilvános adatok internetes honlapján
folyamatosan megtekinthetők legyenek.”
26.	§ A Kktv. 42. §-ának (2) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki, egyidejűleg
a jelenlegi f) és g) pontok jelölése g) és h) pontra változik:
[(2) Az elnökség kizárólagos feladata:]
„f) határozathozatal a kamarai tagok, illetve a könyvvizsgálói társaságok
nyilvántartásából való törlés kérdésében,”
27.	§ A Kktv. 52. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép,
egyidejűleg a § a következő (5)-(9) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Nem járhat el az adott etikai ügyben az:
a)	aki az eljárás alá vont tag közeli hozzátartozója vagy élettársa,
b)	aki az eljárást kezdeményezte - ide nem értve, ha az eljárást a fegyelmi
megbízott, vagy az etikai bizottság kezdeményezte -,
c)	aki az eljárásban tanú, szakértő, vagy ilyenként való meghallgatása az
eljárásban szükségessé válhat,
d)	akitől az ügy elfogulatlan elbírálása egyéb okból nem várható,
e)	aki az elsőfokú eljárásban, a határozathozatalban részt vett, ide nem értve, ha
az eljárásra azért kerül sor, mert az etikai bizottságot a másodfokú határozat
új eljárásra utasította.
(5)	Az eljárási kizárási okot az érintettek az eljárás megindulásakor kötelesek az
elsőfokú eljárásban az etikai bizottság elnökének, a másodfokú eljárásban a kamara
elnökségének bejelenteni.
(6)	Az eljárási kizárásra vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell a
fegyelmi megbízottra is.
(7)	Az eljárás alá vont kamarai tag az etikai bizottság egyes tagjai, a kamara
elnökségének egyes tagjai, illetve a fegyelmi megbízott ellen elfogultsági kifogást
terjeszthet elő. Az elfogultsággal érintett személy meghallgatása után az etikai bizottság,
10
illetve a kamara elnöksége határozatot hoz arról, hogy helyt ad-e az eljárásból való
kizárásnak. Az érintett tag az elfogultsági határozathozatalban nem vehet részt.
(8)	Ha az etikai bizottság, illetve az elnökség az elfogultsági kifogásnak helyt ad,
akkor az érintett az etikai eljárásban nem vehet részt.
(9)	A fegyelmi megbízott kizárása esetén az eljáró fegyelmi megbízottat a kamara
elnöksége jelöli ki az elnökség tagjai közül. A kamara elnökének jogkörét elfogultsági
kizárása esetén az etikai eljárásban az erre kijelölt alelnök gyakorolja.”
28.	§ A Kktv. 60. §-ának (2) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„Az értesítésben az eljárás alá vont kamarai tagot tájékoztatni kell annak
jogkövetkezményeiről, ha az etikai tárgyaláson ő vagy jogi képviselője nem vesz részt.”
29.	§ A Kktv. 61. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép,
egyidejűleg a § a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(2) Az etikai eljárás alá vont kamarai tag védekezését írásban az etikai tárgyalást
megelőzően 8 nappal, szóban pedig legkésőbb az etikai tárgyaláson terjesztheti elő.
(3)	Az etikai eljárás alá vont kamarai tag az eljárás során a bizonyítékokat
megismerheti, az eljárásra, valamint a bizonyítékokra nyilatkozatot tehet, az eljárási
cselekményeken részt vehet, az etikai eljárásban eljáró személyekkel szemben kifogást
terjeszthet elő, az eljárás résztvevőihez kérdést intézhet, illetve bizonyítási indítványt
terjeszthet elő, az eljárás alatt keletkezett iratokba betekinthet, azokról kérésére -
költségtérítéssel - másolatot kaphat.”
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
Hatálybalépés
30.	§ (1) E törvény - a (2) bekezdésben, valamint a 31. § (1) bekezdésében foglalt
kivétellel - 2006. január 1-jén lép hatályba azzal, hogy az Szt.-t módosító
rendelkezéseket először a 2006. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell
alkalmazni.
(2)	E törvény Szt.-t módosító 11. §-a - a közigazgatási hatósági eljárás és
szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény hatálybalépésével
egyidejűleg - 2005. november 1-jén lép hatályba.
(3)	E törvény Szt.-t módosító 1-4., 6-10. és 12-13. §-aiban foglalt előírásokat a 2005.
évi üzleti évről készített beszámolóra is lehet alkalmazni.
(4)	E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az Szt. 87. §-a (5) bekezdésének
második mondata, az Szt. 98. §-ának c) pontja hatályát veszti.
(5)	E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az Szt. 33. §-ának (2) és (3) bekezdése,
az Szt. 38. §-a (3) bekezdésének d) pontja, az Szt. 41. §-ának (4) és (5) bekezdése
hatályát veszti. A 2005. december 31-én fennálló, halasztott ráfordításként kimutatott
11
összeg tekintetében a 2005. december 31-én hatályos rendelkezések szerint kell eljárni,
azzal, hogy az elhatárolt összeget az érintett devizakötelezettségek 2005. üzleti évre,
illetve az azt követő üzleti év(ek)re elszámolt árfolyamnyereségének megfelelő
összeggel is - azzal szemben - csökkenteni kell.
(6)	E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az Szt. 43. §-ának (3) bekezdésében a
„devizajogszabályok előírásai figyelembevételével” szövegrész, az Szt. 81. §-a (2)
bekezdésének c) pontjában az „ , illetve természetes személynek” szövegrész, az Szt.
177. §-ának (11) bekezdésében a „korábban” szövegrész hatályát veszti.
(7)	E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az Szt. 3. §-a (7) bekezdésének 3.
pontjában „a reprezentáció” szövegrész helyébe „a természetben adott juttatások, a
reprezentáció” szövegrész, az Szt. 9. §-ának (2) bekezdésében az „évben” szövegrész
helyébe az „üzleti évben”, a „tárgyévben” szövegrész helyébe „az üzleti évben”
szövegrész, az Szt. 20. §-ának (2) bekezdésében a „(3)” szövegrész helyébe a „(3)-(4)”
szövegrész, az Szt. 41. §-ának (6) bekezdésében az „(1)-(5)” szövegrész helyébe az
„(1)-(3)” szövegrész, az Szt. 120. §-ának (8) bekezdésében és az Szt. 123. §-ának (11)
bekezdésében a „20. § (3)” szövegrész helyébe a „20. § (3)-(4)” szövegrész, az Szt. 145.
§-ának (1) bekezdésében a „20. § (2), illetve (3)” szövegrész helyébe a „20. § (2), illetve
(3)-(4)” szövegrész, az Szt. 167. §-ának (7) bekezdésében a „pontjában” szövegrész
helyébe a „pontjában, illetve a 166. § (4) bekezdésében” szövegrész lép.
31.	§ (1) E törvény Kktv.-t módosító 14-29. §-ai és e törvény 33. §-a - a
közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi
CXL. törvény hatálybalépésével egyidejűleg - 2005. november 1-jén lépnek hatályba.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti hatálybalépéssel egyidejűleg a Kktv. 24. §-ának (3)
bekezdése hatályát veszti.
(3)	Az (1) bekezdés szerinti hatálybalépéssel egyidejűleg a Kktv. 5. §-ának g)
pontjában a „valamint” szövegrész, a Kktv. 23. §-ának a) pontjában az „a
nyilvántartásba vételéért és” szövegrész hatályát veszti.
(4)	Az (1) bekezdés szerinti hatálybalépéssel egyidejűleg a Kktv. 7. §-ának (1)
bekezdésében a „benyújtásától” szövegrész helyébe a „beérkezésétől” szövegrész, a
Kktv. 7. §-ának - e törvény 16. §-ával átszámozott - (4) bekezdésében „az elutasító”
szövegrész helyébe az „a” szövegrész, a Kktv. 7. §-ának - e törvény 16. §-ával
átszámozott - (6) bekezdésében az „elnökségnek a fellebbezést elutasító” szövegrész
helyébe az „elnökség” szövegrész, a 9. §-ának (3) bekezdésében az „elutasító”
szövegrész helyébe az „erről szóló” szövegrész lép.
Átmeneti rendelkezések
32.	§ E törvény közigazgatási hatósági eljárásra vonatkozó rendelkezéseit a 2005.
november 1-je után indult ügyekben és a megismételt eljárásban kell alkalmazni.
12
Módosuló jogszabály
33.	§ (1) Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 5. §-a helyébe a
következő rendelkezés lép:
„5. § (1) Ha e törvény vagy adót, adófizetési kötelezettséget, költségvetési
támogatást megállapító törvény másként nem rendelkezik, az adóügyekben - a (2)
bekezdésben meghatározott kivételekkel - a közigazgatási hatósági eljárás és
szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2)	Adóügyekben nem kell alkalmazni a közigazgatási hatósági eljárás és
szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény
a)	29. §-át, 36. § (2)-(4) bekezdését, 112. §-át és 113. §-át, 169. §-át és VIII.
fejezetét,
b)	a kiskorú adózókra vonatkozó határidő számítási szabályait.
(3)	Adóügyben elektronikus ügyintézésre akkor van lehetőség, ha azt jogszabály az
ügy típusának megjelölésével megengedi. Ez esetben a közigazgatási hatósági eljárás és
szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény elektronikus ügyintézésre vonatkozó
rendelkezéseit a külön jogszabályban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
(4)	E törvénytől eltérni az (1) bekezdésben foglaltakon túl az Európai Unió kötelező
jogi aktusa, törvénnyel, kormányrendelettel kihirdetett nemzetközi szerződés vagy
viszonosság alapján lehet. A viszonosság kérdésében a pénzügyminiszter és a
külügyminiszter együttes állásfoglalása az irányadó.”
(2)	Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény módosításáról szóló 2005. évi
LXXXV törvény 1. §-a nem lép hatályba.
Indokolás
I.	Fejezet
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény módosítása
Általános indokolás
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény módosítása elsősorban egyszerűsítési,
illetve versenyképességet növelő célokat szolgál. A módosítás révén csökkennek a
törvény hatálya alá tartozó vállalkozások adminisztrációs kötelezettségei, illetve
javulnak a nemzetközi piacokon való közvetlen gazdasági részvétel működési feltételei.
A Javaslat néhány további egyéb pontosító, kiegészítő rendelkezést is tartalmaz,
amelyek elsősorban a gyakorlati alkalmazás során felmerült kérdések, felvetések
megválaszolását, egyértelmű rendezését segítik.
A módosítások - a Ket.-tel kapcsolatos előírások kivételével - 2006. január 1-jén
lépnek hatályba azzal, hogy a Javaslat elfogadása esetén az új rendelkezések döntő
részét már a 2005. évi beszámoló elkészítésénél is lehet alkalmazni.
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
Az üzleti vagy cégérték nemzetközi megítélése, számviteli bemutatása, illetve
elszámolása az elmúlt időszakban jelentős változáson ment keresztül. E változásokhoz
való folyamatos igazodás indokolja az üzleti vagy cégérték hazai szabályozásának
ismételt módosítását.
A Javaslat elfogadása esetén - összhangban a nemzetközi számviteli standardokkal -
üzleti vagy cégértékként csak a megvásárolt társaság eszközei és kötelezettségei piaci
értékének figyelembe vételével meghatározott (számított) vételár-különbözet mutatható
ki. Így a jövőben nem jelenhet meg üzleti vagy cégértékként például az a vételár-
többlet, amely abból fakad, hogy a megvásárolt társaság eszközeinek könyv szerinti
értéke jelentősen kisebb, mint azok piaci értéke.
Szintén fogalmi meghatározást pontosít a személyi jellegű egyéb kifizetések
tartalmára vonatkozó módosítás. A Javaslat szerint a természetes személyek részére
(nem munkabérként és nem vállalkozási díjként) fizetett, teljesített, elszámolt
összegeket személyi jellegű egyéb kifizetésnek kell tekinteni, függetlenül attól, hogy az
érintett természetes személy munkavállalói minőségében vagy egyéb más minőségében
részesült a kifizetésben. A módosítást a kapcsolódó előírások törvényen belüli
összhangjának megteremtése is indokolja.
2
A 2. és 10. §-hoz
A devizában történő beszámolókészítés és könyvvezetés a hatályos előírások szerint
csak a devizakülföldi társaságok, valamint a korábban ilyenként arra jogot szerzett
társaságok számára megengedett, illetve kötelező. A Javaslat a devizában történő
beszámolókészítés és könyvvezetés lehetőségét kiterjeszti minden olyan vállalkozóra,
amelynél a tevékenység elsődleges gazdasági környezetének pénzneme a forinttól eltérő
konvertibilis deviza, feltéve, hogy a bevételek, költségek és ráfordítások együttes
összege, valamint a pénzügyi eszközök és kötelezettségek (ide nem értve a mérlegen
kívüli tételeket) együttes összege - az előző és a tárgyévi üzleti évben külön-külön -
legalább 75%-ban az adott devizában merül fel. Ha a vállalkozó él ezzel a lehetőséggel,
az adott devizában történő könyvvezetésre vonatkozó döntését a létesítő okiratban
rögzítenie kell. Amennyiben egy adott üzleti évben a feltételek nem teljesülnek, a
vállalkozó nem élhet e lehetőséggel, éves beszámolóját, illetve könyveit forintban
köteles elkészíteni, illetve vezetni.
A 3. §-hoz
A Javaslat hiánypótló rendelkezésként rögzíti (határozza meg egyértelműen) a
befejezetlen, még ki nem számlázott szolgáltatások mérlegbeni bemutatásának helyét és
tartalmát. A mérleg fordulónapján még ki nem számlázott, befejezetlen szolgáltatások
értékét a mérlegben a befejezetlen termelés tételében indokolt kimutatni, az általános
előírások szerint közvetlen önköltségen.
A 4. §-hoz
Az Európai Unióhoz történt csatlakozással átalakult a hazai támogatási rendszer,
előtérbe kerültek az olyan támogatások, elsősorban a mezőgazdaság területén, amelyek
lebonyolítására, folyósítására nem az állami adóhatóság közreműködésével, hanem -
jogszabály felhatalmazása alapján - új intézményi keretek között kerül sor. Ezen új
támogatási rendszer működését és a támogatott vállalkozásoknál az összemérés elvének
érvényesülését segíti elő az a Javaslat, amely lehetővé teszi a jogszabály által
meghatározott szervezettől az üzleti évhez kapcsolódóan - a mérlegkészítés időpontjáig
-	igényelt (járó) támogatás, juttatás bevételkénti (egyéb bevételkénti) elszámolását.
Az 5. §-hoz
A jelenleg hatályos számviteli törvényi előírás a használatbavételkor (a beszerzéskor)
egy összegben költségként elszámolható eszközök (vagyoni értékű jogok, szellemi
termékek, tárgyi eszközök) értékhatárát 50 ezer forintban állapítja meg. A Javaslat az 50
ezer forintos értékhatárt 100 ezer forintra módosítja. Ezen értékhatár 100 ezer forintra
javasolt emelése az újonnan beszerzett eszközök tekintetében jelentős adminisztrációs
tehercsökkenést eredményez.
A 6. és 7. §-hoz
A Javaslat, összhangban az adókról, járulékokról szóló törvények módosításáról
szóló 2005. évi XXVI. törvény számvitelt érintő módosításával, tovább csökkenti a kis-
3
és középvállalkozások számviteli kötelezettségeit azzal, hogy az egyszerűsített éves
beszámolót készítők (a számviteli törvény hatálya alá tartozó vállalkozók közel 98-99
%-a) a kiegészítő mellékletben további adat- és információszolgáltatási kötelezettség
alól mentesülnek.
A javasolt egyszerűsítések összeegyeztethetők az Európai Unió számviteli
irányelveinek előírásaival, nem tartalmaznak azokkal ellentétes szabályokat.
A 8. §-hoz
2005. január 1-jétől, a 2005. évi üzleti évre vonatkozóan a nemzetközi számviteli
standardok alkalmazásáról szóló 1606/2002/EK rendelet, illetve annak felhatalmazása
alapján a számviteli törvény előírásai szerint a tőzsdei cégek kötelezően, míg a nem
tőzsdei vállalkozások saját döntésüknek megfelelően az IAS-ek (IFRS-ek) szerint
készítik (készíthetik) el összevont (konszolidált) éves beszámolójukat. Az IAS-ek
(IFRS-ek) szerinti összevont (konszolidált) éves beszámolók egyértelmű megítélését
segítik a javasolt, az összevont (konszolidált) éves beszámoló kiegészítő mellékletében
bemutatandó adatok, információk.
A 9. §-hoz
A hatályos törvényi előírások nem tartalmaznak arra vonatkozóan konkrét
rendelkezéseket, hogy az üzleti vagy cégérték beolvadáskori részleges vagy teljes
megszüntetését a beolvasztó (az átvevő) társaságnál hogyan kell elszámolni. A Javaslat
ezt pótolva egyértelművé teszi, hogy a beolvadás során megszüntetendő üzleti vagy
cégértéket (annak meghatározott részét) a saját tőkével szemben kell kivezetni.
A 11. §-hoz
A Ket.-tel való összhang megteremtését szolgálja a könyvviteli szolgáltatást végzők
nyilvántartásba vételi eljárásához kapcsolódóan az elektronikus ügyintézés kizárása,
tekintettel arra, hogy a kérelem során benyújtandó dokumentumok döntő része hitelesen
jelenleg csak papír alapon áll rendelkezésre, továbbá a nyilvántartásból törölt
természetes személyek adatai 10 éves (a letétbe helyezett beszámoló megőrzési
kötelezettségével azonos) megőrzési kötelezettségének az előírása.
A Ket.-tel kapcsolatosan további törvényi szintű szabályozás nem indokolt, a
szükséges rendelkezések egy részét a jelenleg hatályos törvényi előírások már ma is
tartalmazzák, a további előírásokat pedig - összhangban a Ket.-tel - a számviteli
törvény felhatalmazása alapján külön kormányrendelet tartalmazza, illetve fogja
tartalmazni.
A 12. §-hoz
A Javaslat csökkenti a külföldi üzleti kapcsolatokat érintő kötöttségeket azzal, hogy a
hazai gazdálkodók a jövőben nemcsak magyar nyelven állíthatják ki a bizonylatokat
(ideértve a számlát is), hanem - ha azt az adott gazdasági művelet, esemény, illetve
intézkedés jellemzői indokolják - bármely más nyelven is. Az idegen nyelven történő
4
bizonylat-kiállítás indokoltságát a Javaslat nem korlátozza, azt a gazdálkodó
megítélésére bízza. A könyvviteli nyilvántartásokban történő rögzítést megelőzően az
ilyen (csak idegen nyelven kiállított) bizonylatokra (számlákra) az adatrögzítéshez, a
könyveléshez szükséges legfontosabb adatokat - belső szabályzatban meghatározott
módon - magyar nyelven is rá kell vezetni. Természetesen többnyelvű bizonylat esetén
(ahol az egyik kiállítási nyelv a magyar) ilyen kötelezettség továbbra sem merül fel.
A 13. §-hoz
A Javaslat - az adókról, a járulékokról szóló törvények módosításáról szóló 2005. évi
XXVI. törvény 49. §-ával módosított - a 9. § (2) bekezdés szerinti határértékek 2005.
évi egyértelmű alkalmazásának lehetőségét teremti meg.
II.	Fejezet
A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról és a könyvvizsgálói tevékenységről szóló 1997.
évi LV. törvény módosítása
Általános indokolás
A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi
CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) kimondja, hogy a közigazgatási hatóság eljárása
során a Ket. rendelkezéseit kell alkalmazni a tevékenység gyakorlásához szükséges
nyilvántartásba vétel és a nyilvántartásból való törlés esetén, ha törvény valamely
tevékenység végzését vagy valamely foglalkozás gyakorlását köztestületi tagsághoz
köti. Tekintettel arra, hogy a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról és a könyvvizsgálói
tevékenységről szóló 1997. évi LV. törvény (a továbbiakban: kamarai törvény) szerint a
könyvvizsgálói tevékenység végzésének előfeltétele a kamarai tagság (könyvvizsgálói
társaság esetén a nyilvántartásba történő bejegyzés), indokolt a Ket. és a kamarai
törvény közötti összhangot megteremteni a nyilvántartásba vételhez és a
nyilvántartásból való törléshez kapcsolódó előírások tekintetében, a kamarai törvény
megfelelő módosításával.
A Javaslat - garanciális szempontokat érvényesítve - a kamarai tagra és a
könyvvizsgálói társaságra vonatkozó, egyes - a Ket.-tel összefüggő - részletszabályokat
a kamara megfelelő önkormányzati szabályzataiból törvényi szintre emeli, különös
figyelemmel a Ket.-ben nem szabályozott, illetve a Ket.-től - annak felhatalmazása
alapján - eltérő rendelkezésekre.
Részletes indokolás
A 14. §-hoz
A Ket. előírásainak megfelelően a Javaslat meghatározza, hogy a Magyar
Könyvvizsgálói Kamara (a továbbiakban: kamara) eljárásai közül melyekre
5
vonatkoznak a Ket. előírásai. Ezek: felvétel a kamarába, illetve a kamarai tagság
megszüntetése természetes személyek esetén, valamint felvétel a könyvvizsgálói
társaságok nyilvántartásába, illetve törlés ezen nyilvántartásból társaságok esetén.
A Javaslat rendelkezik arról is, hogy a kamara ezen eljárások tekintetében az ország
egész területére kiterjedő illetékességgel jár el.
A Ket. szabályaival összhangban a Javaslat előírja, hogy a kamarai hatósági eljárás
lefolytatására irányuló kérelmet kizárólag írásban, az e célra rendszeresített
nyomtatványon lehet előterjeszteni. Az eljárás során számos olyan dokumentumot -
amely lehet külföldről származó dokumentum is - kell csatolni, amelyek hitelesen
jelenleg csak papír alapon állnak rendelkezésre, emiatt a kamarai hatósági eljárás
elektronikus úton - egyelőre - nem folytatható le. A Javaslat - élve a Ket. által
biztosított lehetőséggel - rendelkezik arról is, hogy a hatósági eljáráshoz kapcsolódó
nyilvántartásokat magyar nyelven kell vezetni, a kiadásra kerülő hatósági
igazolványokat magyar nyelven kell kiállítani.
A kamarai hatósági eljárás során hozott határozatnak méltányosságból való
módosítására, illetve visszavonására nincs lehetőség.
A 15. §-hoz
A Ket. általános jelleggel meghatározza a közigazgatási hatósági eljárás lehetséges
költségeit, a költségek viselésének szabályait. Ezzel összhangban a Javaslat
egyértelművé teszi, hogy a tagfelvételi (nyilvántartásba vételi) kérelem elbírálásáért
igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. Az igazgatási szolgáltatási díj kapcsán a
kamarai törvény szövegének technikai jellegű kiegészítése is indokolt.
A 16. §-hoz és a 21. §-hoz
A Ket. követelményei szerint a hatósági eljárással összefüggő hiánypótlásról is
rendelkezni kell. Ebből adódóan a Javaslat kimondja, hogy harminc napon belül kell a
hiánypótlásra való felhívást megtenni, a határidő megjelölésével és a mulasztás
következményeire történő figyelmeztetés mellett. A Ket. és a kamarai törvény közötti
összhang megteremtését szolgálja annak kimondása, hogy a fellebbezést a felvételi
bizottsághoz, vagyis ahhoz a testülethez kell benyújtani, amelyik az elsőfokú
határozatot hozta. A fellebbezést másodfokon a kamara elnöksége bírálja el.
A 17., 20. és 22. §-hoz
A Ket. kimondja, hogy a közigazgatási hatóság - a hatáskörének keretei között is -
csak törvényben meghatározott esetben jogosult személyes adat megismerésére és
kezelésére. Ennek megfelelően a Javaslat meghatározza, hogy a kamarai tagok, illetve a
könyvvizsgálói társaságok nyilvántartása milyen adatokat tartalmaz.
A Ket. arról is rendelkezik, hogy hatósági igazolványba csak jogszabályban
meghatározott tartalmú bejegyzést lehet tenni. A Javaslat ezért kitér a könyvvizsgálói
6
igazolvány, illetve a könyvvizsgálói tevékenység végzésére jogosult társaságok számára
kiadott igazolás adattartalmára is.
A 18. §-hoz
Hiánypótló rendelkezésként tartalmazza a Javaslat a kamarai tagság megszűnésének
megjelölt esetét.
A 19. § (1) bekezdéséhez
A Javaslat - a Ket. követelményrendszerének megfelelve - rögzíti, hogy a
nyilvántartásból való törlést kimondó elnökségi határozat ellen a kamarai tag
közvetlenül a bírósághoz fordulhat keresettel.
A 19. § (2) bekezdéséhez és a 23. §-hoz
A nyilvántartásból történő törlés esetére külön rendelkezni szükséges a kezelt adatok
megőrzési kötelezettségének határidejéről. A javasolt megőrzési kötelezettség a letétbe
helyezett beszámolók megőrzési kötelezettségével van összhangban.
A 24. §-hoz
Az igazgatási szolgáltatási díj megállapításának és befizetésének, valamint az
igazgatási szolgáltatási díj felhasználásának szabályait jogszabálynak kell
megállapítania. A Javaslat ezért kimondja, hogy a nyilvántartásba vételi eljárásért a
kérelmezőnek a Magyar Könyvvizsgálói Kamara központi számlaszámára kell
befizetnie az igazgatási szolgáltatási díjat (tagjelöltek esetén 15 000 forintot, könyv-
vizsgálói társaságok esetén 30 000 forintot) azzal, hogy az a kamara bevétele. A Javaslat
rögzíti továbbá, hogy az elsőfokú határozat ellen benyújtott fellebbezés díja az említett
igazgatási szolgáltatási díjak 50%-a. A Javaslat arról is rendelkezik, hogy a
nyilvántartásba vételi kérelem jogerős elutasítása esetén a megfizetett igazgatási
szolgáltatási díj nem jár vissza, míg a jogorvoslati eljárásban megfizetett díjat az
ügyfélnek vissza kell fizetni, ha a felülvizsgált elsőfokú határozat jogszabálysértőnek
bizonyult.
A 25. §-hoz
A kamarai törvény módosítása során indokolt figyelembe venni a személyes adatok
védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (a
továbbiakban: Avtv.) hatályos előírásait is. Az Avtv. szerint kötelező adatkezelés esetén
az adatkezelés célját és feltételeit, a kezelendő adatok körét és megismerhetőségét, az
adatkezelés időtartamát, valamint az adatkezelő személyét az adatkezelést elrendelő
törvénynek kell meghatároznia. A Javaslat ezért rendelkezik a könyvvizsgálói
nyilvántartás vezetésének céljáról, valamint arról, hogy a nyilvántartásba vett adatok
közül melyek nyilvánosak, továbbá meghatározza a nyilvánosságra hozatal módját is.
7
A 26. §-hoz
A hatáskörök egyértelmű rendezése érdekében indokolt kimondani a kamarai
törvényben, hogy a kamarai tagok, illetve a könyvvizsgálói társaságok nyilvántartásából
való törlés kérdésében az elnökség kizárólagos feladata a határozathozatal.
A 27-29. §-hoz
A kötelező köztestületi tagsággal kapcsolatos etikai és fegyelmi ügyekben az
egységes eljárási garanciális minimumszabályokról törvényi szinten indokolt
rendelkezni. Ennek érdekében szükséges a jelenlegi hatályos rendelkezéseket
kiegészíteni azokkal az előírásokkal, amelyeket eddig a kamara etikai eljárásra
vonatkozó önkormányzati szabályzata tartalmazott.
A jelenleg hatályos törvényi előírásoknál részletesebben indokolt rendelkezni az
egyes etikai ügyekben eljáró személyekkel szembeni kizárási okokról, azok
bejelentéséről, elbírálásáról, illetve valamely kizárási ok megállapítása esetén az új
eljáró személy kijelöléséről.
Törvényi szintű szabályozást igényel az eljárás alá vont kamarai tagot - az eljárás
során - megillető legfontosabb jogok megállapítása is.
A 30-33. §-hoz
A Javaslat szerint a törvény 2006. január 1-jén lép hatályba azzal, hogy a számviteli
törvényt módosító rendelkezéseket a 2006. évben induló üzleti évről készített
beszámolóra kell alkalmazni, míg egyes rendelkezéseket már a 2005. évi üzleti évről
készített beszámoló elkészítésénél is figyelembe lehet venni.
A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi
CXV törvénnyel összefüggő módosításokat 2005. november 1-jén szükséges hatályba
léptetni azzal, hogy azokat az azt követően indult, illetve megismételt ügyekben kell
alkalmazni.
A Javaslat a záró rendelkezések között tartalmaz további néhány olyan technikai
kiegészítést, pontosítást is, amelyek az 1-30. §-okban foglalt módosításokból
következnek, illetve azokkal függnek össze.
A Javaslat tartalmaz egy, az adózás rendjéről szóló törvény és a közigazgatási
hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény (Ket.) egymáshoz
való viszonyát szabályozó rendelkezést is. Az Art. háttérjogszabályaként a Ket.-et jelöli
meg, azzal, hogy annak bizonyos tételesen felsorolt rendelkezéseit az adóügyekben nem
kell alkalmazni.
Az elmúlt időszakban számos olyan jelzés érkezett, hogy az adóhatóságok nem
tudnak minden olyan eljárást elektronikusan kezelni, amelyeket a Ket. előír, mert az
ehhez szükséges informatikai fejlesztések ütemezése - elsősorban forráshiány miatt -
nem érte még el a kívánt szintet. A Javaslat ezért a Ket.-től eltérő rendelkezést tartalmaz
8
az elektronikus ügyintézés tekintetében. Adóügyben elektronikus ügyintézésre akkor
van lehetőség, ha azt jogszabály az ügy típusának megjelölésével megengedi. Ez
esetben a Ket. elektronikus ügyintézésre vonatkozó rendelkezéseit a külön
jogszabályban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.