﻿Magyar Köztársaság Kormánya
T/17338. számú
törvényjavaslat
a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 1999. évi CXXIV. törvény
módosításáról
Előadó: dr. Veres János
pénzügyminiszter
Budapest, 2005. szeptember
2
2005. évi .... törvény
a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 1999. évi CXXIV. törvény
módosításáról
1. §
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 1999. évi CXXIV. törvény (a
továbbiakban: Psztv.) 3. §-ának e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Felügyelet hatásköre kiterjed:]
„e) a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (a
továbbiakban: Bit.),”
[hatálya alá tartozó szervezetek, személyek és tevékenységek felügyeletére.]
2. §
A Psztv. 4. §-ának (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) E törvény hatálya kiterjed a Felügyelet által végzett engedélyezési és felügyeleti
ellenőrzési eljárásra. Az e törvény hatálya alá tartozó eljárásra a közigazgatási hatósági eljárás
és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. CXL. törvényt (a továbbiakban: Ket.) a 3. §-
ban felsorolt törvényekben meghatározott ügyfajtára irányadó különös eljárási szabályokban
és az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
(3)	Felügyeleti jogkörben a Felügyelet határozatát és végzését megváltoztatni,
módosítani vagy megsemmisíteni, illetve a Felügyeletet eljárás lefolytatására kötelezni nem
lehet. A Felügyelet döntése ellen - a közigazgatási eljárás keretében - fellebbezésnek helye
nincs. Az ügyfél a Fővárosi Bíróságtól keresettel kérheti a Felügyelet határozatának bírósági
felülvizsgálatát. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó
hatálya.”
3.	§
A Psztv. 5. §-a (3) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A nemzetközi együttműködés során a külföldi pénzügyi felügyeletektől kapott egyedi
adatokat, információkat a Felügyelet kizárólag az alábbi célokra használhatja fel, illetőleg
külföldi pénzügyi felügyeleteknek az alábbi célokra adhat ki adatokat: ]
„a) a pénzügyi szervezetek alapításának és tevékenységének engedélyezésére vonatkozó
kérelmek elbírálásához, illetve az engedélyben foglaltak ellenőrzéséhez, a szervezetek
prudens működésének megítéléséhez, valamint a felügyeleti határozatokkal kapcsolatos
bírósági eljáráshoz,”
4.	§
A Psztv. az 5. §-t követően a következő alcímmel és 5/A. §-sal egészül ki:
„Kapcsolat az Európai Bizottsággal
3
5/A. § (1) A Felügyelet írásban bejelenti az Európai Bizottságnak
a)	a hitelintézet, illetve a biztosító részére kiadott tevékenységi engedélyt, illetve annak
visszavonását,
b)	az olyan befektetési szolgáltató számára kiadott tevékenységi engedélyt, amely
közvetlenül vagy közvetve valamely harmadik országbeli vállalkozás leányvállalata,
c)	harmadik országban székhellyel rendelkező hitelintézet, illetve biztosító
magyarországi fióktelepe részére kiadott tevékenységi engedélyt, illetve annak visszavonását,
d)	harmadik országban bejegyzett hitelintézet által Magyarországon bejegyzett
hitelintézetben történő olyan részesedésszerzést, amelynek eredményeképpen a magyar
hitelintézet harmadik országbeli hitelintézet leányvállalatává válik, illetve a leányvállalati
állapot megszűnését,
e)	harmadik országban bejegyzett befektetési vállalkozás által Magyarországon
bejegyzett befektetési vállalkozásban történő olyan részesedésszerzést, amelynek
eredményeképpen a magyar befektetési vállalkozás a harmadik országbeli befektetési
vállalkozás leányvállalatává válik, illetve a leányvállalati állapot megszűnését,
f)	harmadik országban bejegyzett biztosító által Magyarországon bejegyzett biztosítóban
történő olyan részesedésszerzést, amelynek eredményeképpen a magyar biztosító harmadik
országbeli biztosító leányvállalatává válik, illetve a leányvállalati állapot megszűnését,
g)	a pénzügyi holding társaság számára kiadott engedélyt, illetve annak visszavonását.
(2)	Az (1) bekezdés a) pontja szerinti bejelentésben jelezni kell, ha a tevékenységi
engedélyt olyan pénzügyi szervezetnek adták ki, amely közvetlenül vagy közvetve egy vagy
több, harmadik országban bejegyzett vállalkozás leányvállalata, továbbá részletesen be kell
mutatni ebben az esetben a vállalatcsoport szerkezetét.
(3)	Az (1) bekezdés b) pontja szerinti bejelentésben részletesen be kell mutatni a
vállalatcsoport szerkezetét.
(4)	Az (1) bekezdés c) pontja szerinti hitelintézetre vonatkozó bejelentést az Európai
Parlament és a Tanács a hitelintézetek tevékenységének megkezdéséről és folytatásáról szóló
2000. március 20-án kelt 2000/12/EK irányelvében meghatározott Európai Bankbizottságnak
is meg kell küldeni.”
5. §
A Psztv. 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„6. § (1) A Felügyelet a honlapján - a pénz- és tőkepiaci szereplők, a befektetők, a
betétesek, a biztosítottak vagy a pénztártagok védelme érdekében - közzéteszi
a)	az általa kiadott tevékenységi engedéllyel rendelkezők jegyzékét,
b)	azon külföldi felügyeleti hatóságok jegyzékét, amelyekkel kölcsönös elismerésen
alapuló együttműködési megállapodást kötött,
c)	a határozata, a végzése ellen indított jogorvoslati eljárás tényét, és
d)	a határozata, a végzése elleni jogorvoslati eljárás során hozott jogerős ítéletet.
(2)	A Felügyelet a határozatát, a végzését részben vagy egészben a honlapján, illetőleg -
döntésétől függően - az általa célszerűnek tartott egyéb módon közzéteheti.
(3)	A Felügyelet az (1) és (2) bekezdésben meghatározott közzététel során köteles a
banktitokra, az értékpapírtitokra, a pénztártitokra, a biztosítási titokra és az üzleti titokra
vonatkozó jogszabályokat betartani.”
4
6. §
A Psztv. 6/B. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A Felügyeleti Tanács elnöke félévente, a félévet követő hónap 15. napjáig írásban
tájékoztatja a pénzügyminisztert a Felügyelet tevékenységéről és a pénzügyi szervezetek
működésének általánosítható felügyeleti tapasztalatairól, aki értékeli azt és szükség esetén
kiegészítő tájékoztatást kér.”
7.	§
A Psztv. 9/C. §-a (1) bekezdésének a) és d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Felügyeleti Tanács kizárólagos hatáskörébe tartozik:]
„a) a Felügyelet szakmai munkája irányának, szervezeti felépítésének meghatározása, a
Felügyelet szervezeti és működési szabályzatának elkészítése,”
„d) a Felügyelet felügyeleti ellenőrzéssel kapcsolatos stratégiájának, valamint az
ellenőrzési tervének jóváhagyása, az ellenőrzési módszertan elfogadása.”
8.	§
A Psztv. a 11/B. §-t követően a következő alcímmel és 11/C. §-sal egészül ki:
„A felügyeleti díj fizetésének szabályai
11/C. § (1) A felügyeleti díj kiszámítását és bevallását külön jogszabályban
meghatározott nyomtatványon kell teljesíteni.
(2)	A felügyeleti díj összegét a pénzügyi szervezet a külön jogszabályban foglaltak
alapján számítja ki és az (1) bekezdésben meghatározott, kitöltött nyomtatványt a
megfizetésre vonatkozó határidőn belül a Felügyelethez benyújtja. Az év közben
negyedévente kiszámított és bevallott díjakon kívül - amennyiben az adott évről készített éves
beszámoló a pénzügyi szervezet közgyűlése vagy taggyűlése általi elfogadása után szükséges
-	a következő év második díjszámításában külön tételként be kell vallani a tárgyévre
meghatározott negyedévi díjakkal kapcsolatos díjkülönbözet miatti fizetési kötelezettséget.
(3)	A (2) bekezdésben foglalt díjkülönbözet miatti fizetési kötelezettség a tárgyévet
követő év második díjszámításából származó díjfizetési kötelezettséggel egy időben válik
esedékessé. Ez a szabály irányadó a felügyeleti díj túlfizetése esetén is azzal, hogy a
tárgynegyedévben esedékessé váló díjtartozás csökkenthető a túlfizetés összegével.
(4)	A pénzügyi szervezet - a függő biztosításközvetítő kivételével - akkor is köteles a
díjszámítás benyújtására, ha a kiszámítási időszakban díjfizetési kötelezettsége nem
keletkezett. A díj megfizetése a díjszámítási- és bevallási kötelezettséget nem pótolja.
(5)	A Felügyelet a pénzügyi szervezetet megfelelő határidő tűzésével hiánypótlásra,
illetve kijavításra szólítja fel, ha a pénzügyi szervezet bevallása hibás vagy hiányos.
(6)	A határidőben meg nem fizetett felügyeleti díj végrehajtását a Felügyelet
foganatosítja. Ez esetben végrehajtható okiratnak minősül a díjbevallást tartalmazó - az (1)
bekezdésben meghatározott - nyomtatvány.”
9.	§
A Psztv. a 11/C. §-t követően a következő címmel, alcímmel és 11/D. §-sal egészül ki:
5
„V. Fejezet
A Felügyelet hatósági eljárásai
Ügyfél
11/D. § A Felügyelet előtti eljárásban ügyfél az a természetes vagy jogi személy,
továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, akire nézve a Felügyelet jogot vagy
kötelezettséget állapíthat meg, akit hatósági ellenőrzés alá vont, illetve aki a Felügyelethez
kérelem benyújtásával közigazgatási eljárás lefolytatását kezdeményezte.”
10.	§
A Psztv. a 11/D. §-t követően a következő alcímmel és 11/E. §-sal egészül ki:
„Általános eljárási szabályok
11/E. § (1) A Felügyelet a jogi képviselet nélkül eljáró természetes személy ügyfelet az
ügyre irányadó jogszabály rendelkezéseiről, az őt megillető jogokról és az őt terhelő
kötelezettségekről, illetve a kötelezettség elmulasztásának következményeiről tájékoztatja.
(2)	A Felügyelet eljárása során - ellenérdekű fél hiányában - eltekinthet a magyar nyelv
kötelező használatától, valamint az iratok magyar nyelven történő benyújtásától. A Felügyelet
ebben az esetben előírhatja az iratokról magyar nyelvű összefoglaló elkészítését.”
11.	§
A Psztv. a 11/E. §-t követően a következő 11/F. §-sal egészül ki:
„11/F. § A pénzügyi szervezet jogszabályban meghatározott esetekben az
adatszolgáltatási kötelezettségének a Felügyelet által meghatározott formában köteles eleget
tenni.”
12.	§
A Psztv. a 11/F. §-t követően a következő 11/G. §-sal egészül ki:
„11/G. § A Felügyelet - a Ket.-ben meghatározott felfüggesztési indokokon túlmenően
-	az eljárást akkor is felfüggesztheti, ha az ügyben az érdemi döntés olyan kérdés elbírálásától
függ, amely más szervnek az adott üggyel szorosan összefüggő más ügyben hozott döntése
nélkül megalapozottan nem bírálható el.”
13.	§
A Psztv. a 11/G. §-t követően a következő 11/H. §-sal egészül ki:
„11/H. § Az ügyfél iratbetekintési joga abban az esetben korlátozható, ha megalapozottan
feltehető, hogy az iratok tartalmának megismerése az eljárás eredményességét veszélyezteti.
Az iratbetekintés korlátozásáról a Felügyelet végzéssel dönt.”
6
14.	§
A Psztv. a 11/H. §-t követően a következő 11/I. §-sal egészül ki:
„11/I. § A Felügyelet az engedélyezési eljárás során nem kérheti olyan irat benyújtását,
amelynek tartalmáról hivatalos tudomása van.”
15.	§
A Psztv. a 11/I. §-t követően a következő 11/J. §-sal egészül ki:
, ,11/J. § A Felügyelet eljárása során a Ket. 10. §-ának (2) bekezdése, 29. §-a (3)
bekezdésének b) pontja, 69. §-ának (1), (2) és (4) bekezdése és 162. §-a (3) bekezdésének a)
pontja nem alkalmazható.”
16.	§
A Psztv. a 11/J. §-t követően a következő alcímmel és 11/K. §-sal egészül ki:
„Engedélyezés
11/K. § (1) A 3. §-ban felsorolt törvényekben meghatározott engedélyezési eljárás során
a Felügyelet a kérelemmel összefüggő és rendelkezésre álló okiratokat és információkat
gondosan mérlegeli, valamint meggyőződik arról, hogy az engedély kiadása nem ütközik
jogszabályba.
(2)	A Felügyelet az egyes engedélyezési feltételek meglétét a helyszínen is
megvizsgálhatja.
(3)	A kérelmező köteles nyilatkozni arról, hogy az engedély kiadása érdekében
szükséges minden lényeges tényt és adatot közölt a Felügyelettel.
(4)	Az engedély iránti kérelem alapjául meghatározott iratokat három példányban kell
benyújtani. Idegen nyelvű okiratok esetén - törvény eltérő rendelkezésének hiányában -
mellékelni kell azok hiteles, magyar nyelvű fordítását is.
(5)	A Felügyelet az ügyfelet írásos kérelmére - a kérelem beérkezését követő - tíz
napon belül tájékoztatja az ügy iktatási számáról, az eljárás megindításának napjáról, az
ügyintézési határidőről, ügyintézőjéről és az ügyintéző hivatali elérhetőségéről.
(6)	Harminc napos ügyintézési határidő esetén a Felügyelet a hiánypótlási felhívást
legkésőbb a kérelem beérkezésétől számított tizenöt napon belül bocsátja ki.
(7)	A hiánypótlási felhívás kibocsátásakor az ügyintézési határidő megszakad, és a
hiánypótlás beérkezését követően indul újra.
(8)	A Felügyelet előtti eljárásban a kérelem módosításának - a hiánypótlás, valamint a
11/L. § (4) bekezdésében meghatározottak kivételével - helye nincs.”
17. §
A Psztv. a 11/K. §-t követően a következő alcímmel és 11/L. §-sal egészül ki:
„Az alapítási és a tevékenységi engedély megadására irányuló eljárás közös szabályai
7
11/L. § (1) A Felügyelet az alapítási, illetőleg a tevékenységi engedély megszerzésére
irányuló eljárásban a határozatot az engedély iránti kérelem beérkezésétől számított kilencven
napon belül hozza meg.
(2)	A Felügyelet az (1) bekezdésben meghatározott határidőt indokolt esetben egy
alkalommal legfeljebb kilencven nappal meghosszabbíthatja.
(3)	Ha az ügyfél a kérelmet hiányosan nyújtotta be, a Felügyelet a kérelmezőt egy
alkalommal a kérelem beérkezésétől számított harminc napon belül - megfelelő határidő
megjelölése és a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett -
hiánypótlásra hívja fel.
(4)	Ha a hiánytalanul rendelkezésre álló kérelem és mellékletei nem felelnek meg a
jogszabályban foglalt feltételeknek, célszerűtlen vagy szakszerűtlen előírást tartalmaznak, a
Felügyelet a hiánytalan beérkezést követő harminc napon belül - megfelelő határidő
megjelölése mellett - az ügyfelet a kérelem vagy mellékletének kiegészítésére, illetve
módosítására hívja fel (kérelem kiegészítése).
(5)	A Felügyelet a kérelem kiegészítésének elrendelése során figyelmezteti az ügyfelet
arra, hogy annak elmulasztása vagy nem megfelelő teljesítése esetén a rendelkezésre álló
adatok alapján érdemben bírálja el a kérelmet.”
18. §
A Psztv. a 11/L. §-t követően a következő alcímmel és 11/M. §-sal egészül ki:
„Felügyeleti ellenőrzés
11/M. § (1) A felügyeleti ellenőrzés a jogszabályban meghatározottak szerinti
rendszeres adatszolgáltatáson, illetve a Felügyelet által lefolytatott ellenőrzési eljáráson
alapul.
(2)	A Felügyelet az általa hivatalosan ismert tények - így különösen a rendszeres
adatszolgáltatás - alapján közvetlenül is alkalmazhat intézkedést.
(3)	A Felügyelet a pénzügyi szervezetnél átfogó ellenőrzést vagy célvizsgálatot,
valamint több pénzügyi szervezetnél témavizsgálatot végezhet.
(4)	A Felügyelet határozatainak teljesülését utóvizsgálatban vagy adatszolgáltatás
alapján ellenőrzi.
(5)	A pénzügyi szervezet, a bankképviselet, illetve a kibocsátó köteles a Felügyelet
számára az ellenőrzést lehetővé tenni, illetőleg a Felügyelettel együttműködni, biztosítva az
ellenőrzéshez szükséges adatokhoz, információkhoz való hozzáférést.”
19. §
A Psztv. a 11/M. §-t követően a következő 11/N. §-sal egészül ki:
„11/N. § (1) A Felügyelet hatásköre gyakorlásának keretei között jogosult a helyszínen
is ellenőrizni a 3. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó pénzügyi szervezetek
alapítására, tevékenységének engedélyezésére, működésére, a betétbiztosítással kapcsolatos
kötelezettségeire, ügyfelei érdekeinek védelmére, a tulajdonosi jog eredményes, megbízható
és a nemkívánatos befolyástól mentes gyakorlására vonatkozó szabályok, valamint a
Felügyelet által kiadott határozatok megtartását.
(2)	A Felügyelet felhívására a pénzügyi szervezet, a bankképviselet és a kibocsátó
köteles a tevékenységére vonatkozó, az ellenőrzés tárgyával összefüggő, jogszabályban
meghatározott adatot, beszámolót, bizonylatot, vizsgálati anyagot, számviteli nyilvántartásait,
8
szabályzatait, az egyes ügyletekhez kapcsolódó dokumentációit, ügyvezető, ellenőrző, illetve
legfőbb szerve előterjesztéseit, azok jegyzőkönyveit, továbbá a könyvvizsgáló írásos
észrevételeit, a könyvvizsgálati jelentést, valamint a belső ellenőrzés jelentéseit,
jegyzőkönyveit, meghatározott formájú és tagolású kimutatást a Felügyelet rendelkezésére
bocsátani.
(3)	Az ellenőrzést végző személy hatásköre gyakorlásának keretei között az ellenőrzés
lefolytatásához szükséges helyiségekbe beléphet, az ellenőrzés tárgyával összefüggő iratot,
adathordozót, tárgyat, munkafolyamatot vizsgálhat meg, az ügyféltől vagy képviselőjétől,
továbbá az ellenőrzés helyszínén tartózkodó bármely más személytől felvilágosítást,
nyilatkozatot kérhet, valamint a megszemlélt iratról, nyilvántartásról és egyéb
dokumentumokról másolatot kérhet vagy készíthet, próbavásárlást végezhet.
(4)	A Felügyelet csak az ellenőrzési feladatainak ellátása érdekében, az ellenőrzéshez
szükséges mértékben vizsgálhatja a pénzügyi szervezet ügyfelére, illetve a pénztártagra
vonatkozó adatokat.
(5)	A Felügyelet a helyszíni ellenőrzést végző személyt megbízólevéllel látja el.”
20. §
A Psztv. a 11/N. §-t követően a következő 11/O. §-sal egészül ki:
„11/O. § (1) Az ellenőrzés tartásáról - annak megkezdése előtt legalább tizenöt nappal -
a Felügyelet írásban értesíti a pénzügyi szervezetet.
(2)	Az ellenőrzés időtartama legfeljebb hat hónap lehet.
(3)	A Felügyelet a megállapításait az ellenőrzés befejezését követő hatvan napon belül
írásban rögzíti, és a megállapításokat az ellenőrzött pénzügyi szervezettel írásban közli.
(4)	A pénzügyi szervezet a megállapításokra azok kézhezvételétől számított tizenöt
napon belül írásban észrevételeket tehet. Ha ez az időtartam az intézkedés eredményességét
veszélyeztetné, a Felügyelet rövidebb határidőt is előírhat. A rövidebb határidő előírását a
Felügyeletnek az (5) bekezdés szerinti határozatában meg kell indokolnia.
(5)	A Felügyelet az észrevételek kézhezvételétől, illetve a határidő eredménytelen
elteltétől számított negyvenöt napon belül az eljárást határozattal zárja le. Ez a határidő
indokolt esetben harminc nappal meghosszabbítható.
(6)	Az (1) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni, ha az előzetes értesítés az
ellenőrzés eredményességét veszélyeztetné. Az értesítés mellőzését a Felügyeletnek az (5)
bekezdés szerinti határozatában meg kell indokolnia.”
21. §
A Psztv. a 11/O. §-t követően a következő 11/P. §-sal egészül ki:
„11/P. § (1) A 3. §-ban felsorolt jogszabályokban meghatározottak szerint a Felügyelet
-	külföldi felügyeleti hatóság kérésére - pénzügyi szervezettől adatszolgáltatást kérhet,
valamint elvégezheti a helyszíni ellenőrzést a viszonosság alapján, illetőleg felügyeleti
együttműködési megállapodás esetén hozzájárulhat ahhoz, hogy azt a külföldi felügyeleti
hatóság, illetve az általa kijelölt könyvvizsgáló vagy egyéb szakértő végezze el.
(2)	A Felügyelet az Európai Unió más tagállamában székhellyel rendelkező pénzügyi
szervezet magyarországi fióktelepének vonatkozásában a 3. §-ban felsorolt törvények,
valamint az azok felhatalmazása alapján kiadott jogszabály vonatkozó rendelkezéseinek
betartását ellenőrizheti.”
9
22. §
A Psztv. a 11/P. §- t követően a következő alcímmel és 11/Q. §-sal egészül ki:
„Piacfelügyeleti eljárás
11/Q. § (1) Felügyeleti engedély vagy bejelentés hiányában végzett pénzügyi
szolgáltatási, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási, befektetési szolgáltatási, kiegészítő befektetési
szolgáltatási, tőzsdei, árutőzsdei szolgáltatási, befektetési alapkezelési, elszámolóházi,
biztosítási, biztosításközvetítői tevékenység, bennfentes kereskedelem, illetve
piacbefolyásolás észlelése, valamint a vállalatfelvásárlásra vonatkozó szabályok ellenőrzése
esetén a Felügyelet hatósági ellenőrzést tart (a továbbiakban együttesen: piacfelügyeleti
eljárás).
(2)	A Felügyelet - ok és cél megjelölésével megküldött - felhívására a kibocsátó és a
pénzügyi szervezet köteles az általa kezelt, az ügyfélre vonatkozó és az üggyel kapcsolatos
a)	iratot bemutatni,
b)	egyéb tájékoztatást adni, valamint
c)	azon személyes adatot átadni, amelyet külön törvény alapján a Felügyelet kezelni
jogosult.
(3)	A piacfelügyeleti eljárás során az eljárási bírság legmagasabb összege tízmillió
forint.
(4)	A Felügyelet az engedély nélküli, vagy bejelentés hiányában végzett tevékenység
megállapítására irányuló eljárásban a határozatot az eljárás hivatalból történő megindításának
napjától számított kilencven napon belül hozza meg. Az ügyintézési határidőt a Felügyelet
főigazgatója indokolt esetben egy alkalommal legfeljebb harminc nappal meghosszabbíthatja.
(5)	Engedély nélküli tevékenység tényállásának megállapítása esetén a Felügyelet
a)	megtiltja a tevékenység végzését,
b)	büntetőeljárást kezdeményez az illetékes nyomozó hatóságnál, amennyiben a
tevékenység megítélése szerint a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény
alapján bűncselekménynek minősül,
c)	pénzügyi szervezet esetében felügyeleti intézkedést hoz, kivételes intézkedést rendel
el, illetőleg
d)	pénzbírságot szab ki.
(6)	Bejelentés hiányában végzett tevékenység esetén a Felügyelet az (5) bekezdés a) és
c)	pontjaiban meghatározott intézkedéseket hozza.
(7)	A bennfentes kereskedelem, illetve piacbefolyásolás megállapítására irányuló
eljárásban, valamint a vállalatfelvásárlásra vonatkozó szabályok ellenőrzése során a Tpt.
szerinti határozatot az eljárás hivatalból történő megindításának napjától számított
száznyolcvan napon belül kell meghozni. Az ügyintézési határidőt a Felügyelet főigazgatója
indokolt esetben egy alkalommal legfeljebb kilencven nappal meghosszabbíthatja, amiről az
ügyfelet és a megkereső hatóságot is értesíti.”
23. §
A Psztv. a 11/Q. §-t követően a következő alcímmel és 11/R. §-sal egészül ki:
„A Felügyelet eljárása fogyasztói bejelentésekkel kapcsolatban
11/R. § (1) A Felügyelet a 3. §-ban meghatározott törvényekben foglalt engedély- vagy
bejelentés-köteles tevékenységekre vonatkozó írásos fogyasztói bejelentést tizenöt napon
10
belül megvizsgálja, és ha az a Felügyelet közvetlen intézkedését nem igényli, az érintett
pénzügyi szervezetnek észrevételezésre és kivizsgálásra továbbítja.
(2)	Ha a pénzügyi szervezet észrevételezéséhez nem szükséges a bejelentéstevő
személyes adatainak átadása, akkor a bejelentést anonimizált formában kell továbbítani.
(3)	Ha a bejelentés alapján valószínűsíthető, hogy a pénzügyi szervezet gyakorlata nem
felel meg a 3. §-ban felsorolt jogszabályok, felügyeleti határozat vagy saját szabályzat
rendelkezéseinek, a Felügyelet ellenőrzést tarthat, és ennek tényéről a bejelentőt a bejelentés
beérkezését követő harminc napon belül értesíti.
(4)	A pénzügyi szervezet a bejelentésre tett észrevételeit harminc napon belül a
Felügyeletnek írásban megküldi. A határidő elmulasztása esetén a Felügyelet a pénzügyi
szervezettel szemben ötvenezer forinttól egymillió forintig terjedő eljárási bírságot szabhat ki.
(5)	A Felügyelet a bejelentéssel kapcsolatban - a pénzügyi szervezet vizsgálatának
eredményét figyelembe véve - a pénzügyi szervezet válaszának beérkezését követő tizenöt
napon belül a bejelentőt tájékoztatja.”
24.	§
A Psztv. a 11/R. §-t követően a következő alcímmel és 11/S. §-sal egészül ki:
„Intézkedés
11/S. § (1) A Felügyelet a 3. §-ban felsorolt törvényekben meghatározott intézkedést,
kivételes intézkedést alkalmazhat, bírságot szabhat ki (a továbbiakban együtt: intézkedés)
a)	az e törvényben, a 3. §-ban felsorolt törvényekben, az azok felhatalmazása alapján
kiadott jogszabályban, valamint a pénzügyi szervezet működésére vonatkozó egyéb
jogszabályban,
b)	a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben,
c)	a Felügyelet határozatában,
d)	a pénzügyi szervezet saját szabályzatában
foglaltak megszegése, megkerülése, elmulasztása vagy késedelmes teljesítése esetén.
(2)	A Felügyelet abban az esetben is alkalmazhat intézkedést, ha azt az MNB, illetőleg
külföldi felügyeleti hatóság törvény alapján kezdeményezi.
(3)	Az intézkedéseket a Felügyelet együttesen és ismételten is alkalmazhatja.
(4)	A Felügyelet az intézkedések alkalmazásánál tekintettel van:
a)	a szabály megsértésének, illetőleg a hiányosság súlyosságára,
b)	a cselekménynek a biztonságos működésre, a piacra gyakorolt hatására,
c)	a cselekménynek a pénzügyi szervezetre és annak tagjaira, ügyfeleire gyakorolt
hatására,
d)	a cselekménynek a pénzügyi intézményrendszer tagjaira gyakorolt hatására,
e)	a szabályszegéssel vagy a mulasztással előidézett kockázatra, kár mértékére, illetőleg
kárenyhítési hajlandóságára,
f)	a felelős személyek által a Felügyelettel kapcsolatban tanúsított együttműködésre,
g)	az intézkedéssel érintett személy jó-, illetve rosszhiszeműségére, az általa a
szabályszegéssel vagy a mulasztással elért vagyoni előnyre,
h)	az intézkedés alapjául szolgáló adatok, tények, információk eltitkolására, illetve
annak szándékára,
i)	a szabályok megsértésének ismétlődésére, illetőleg gyakoriságára.
(5)	Nem lehet intézkedést alkalmazni a mulasztásnak vagy kötelezettségszegésnek a
Felügyelet tudomására jutásától számított két év, illetve az elkövetésétől számított öt év
elteltével.
11
(6)	Az (5) bekezdésben meghatározott határidőkön belül intézkedés akkor is
alkalmazható, ha az intézkedéssel érintett természetes személy az intézkedés alkalmazásakor
már nem áll pénzügyi szervezet alkalmazásában, megbízatása megszűnt vagy a 3. §-ban
meghatározott törvények hatálya alá tartozó tevékenységet már nem végez.”
25.	§
A Psztv. a 11/S. §-t követően a következő 11/T. §-sal egészül ki:
„11/T. § (1) A bírságot a kiszabásáról hozott határozat jogerőre emelkedésétől számított
harminc napon belül kell a határozatban megjelölt számlára befizetni.
(2)	Nem kötelezhető bírság fizetésére az, aki bizonyítani tudja, hogy úgy járt el, ahogy
az ilyen tisztséget betöltő személytől az adott helyzetben általában elvárható.
(3)	Testületi szerv esetében nem kötelezhető bírság megfizetésére azon testületi tag, aki
a bírság alapját képező döntés meghozatala ellen tiltakozott és e tiltakozást az ülésről készített
jegyzőkönyvben rögzítették, továbbá, aki a jegyzőkönyv kézhezvételét követő nyolc napon
belül tiltakozását mind a testületi szervnek, mind a Felügyeletnek írásban bejelentette.”
26.	§
A Psztv. a 11/T. §-t követően a következő alcímmel és 11/U. §-sal egészül ki:
„Végrehajtás
11/U. § A Ket. végrehajtásra vonatkozó rendelkezései - a felügyeleti díj és a bírság
megfizetésének kivételével - a Felügyelet eljárása során nem alkalmazhatók.”
27.	§
A Psztv. a 12. §-t követően a következő 12/A. §-sal egészül ki:
„12/A. § Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter, hogy a felügyeleti díj kiszámítására és
bevallására vonatkozó nyomtatvány tartalmi követelményeit rendeletben állapítsa meg.”
Átmeneti és záró rendelkezések
Hatálybalépés
28.	§
E törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló
2004.	évi CXL. törvény hatálybalépésével egyidejűleg lép hatályba.
Átmeneti rendelkezések
29.	§
(1)	E törvény rendelkezéseit a törvény hatálybalépését követően indult ügyben -
ideértve a megismételt eljárást is - kell alkalmazni.
12
(2)	A felügyeleti díj kiszámítására és bevallására vonatkozó rendelkezéseket először
2006. év első negyedévére vonatkozóan kell alkalmazni.
(3)	E törvény hatálybalépését megelőzően elkövetett jogszabálysértés esetén intézkedést
csak az elkövetés időpontjában hatályos rendelkezések alapján lehet alkalmazni.
Módosuló jogszabályok
30.	§
Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. XCVI. törvény (a
továbbiakban: Öpt.) 70. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„70. § (1) A Felügyelet jogosult arra, hogy a szolgáltatónak a pénztárakkal kapcsolatos
tevékenysége körében a szolgáltatónál ellenőrzést végezzen. A Felügyeletnek a szolgáltató
ellenőrzésére irányuló eljárására a pénztárak ellenőrzésére vonatkozó szabályokat kell
alkalmazni azzal, hogy átfogó ellenőrzésnek helye nincs.”
31.	§
(1)	A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a
továbbiakban: Hpt.) 150. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„150. § A Felügyelet a pénzügyi intézménnyel szemben alkalmazott intézkedés és
kivételes intézkedés alkalmazása, illetve bírság kiszabása esetén a határozattal egyidejűleg az
MNB-t értesíti.”
(2)	A Hpt. 174. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„174. § Pénzügyi vállalkozás vagy kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységet
végző egyéb jogi személy tekintetében az e törvényben, valamint az e törvény alapján kiadott
egyéb jogszabályban megállapított kötelezettség megszegése esetén a Felügyelet a 169-171. §
szabályait a 175. §-ban szabályozott eltérésekkel alkalmazza.”
32.	§
(1)	A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény
(a továbbiakban: Mpt.) 115. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„115. § (1) A Felügyelet jogosult arra, hogy a szolgáltatónak a pénztárakkal kapcsolatos
tevékenysége körében a szolgáltatónál ellenőrzést végezzen. A Felügyeletnek a szolgáltató
ellenőrzésére irányuló eljárására a pénztárak ellenőrzésére vonatkozó szabályokat kell
alkalmazni azzal, hogy átfogó ellenőrzésnek helye nincs.”
(2)	Az Mpt. 134. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg:]
„c) a Felügyelet információs adatbázisára, pénztárakkal kapcsolatos feladataira
irányadó rendelkezéseket, ideértve a Felügyelet központi nyilvántartással kapcsolatos
feladatának és hatáskörének szabályait, illetve a pénztárak által a Felügyelet részére
elektronikus úton teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettségek körét;”
13
Hatályukat vesztő jogszabályok
33.	§
E törvény hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti:
a)	a Hpt. 32. §-a, 141. §-a, 146. §-ának (1)-(4) bekezdése, 148. §-a, 148/A. §-a, 152. §-a,
169. §-ának (2)-(3) bekezdése, 172-173. §-a, 192. §-ának (2) bekezdése, 194. §-a, 195. §-a és
203/A. §-a;
b)	a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény
módosításáról szóló 1997. évi CLVIII. törvény 21. §-a;
c)	a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény
módosításáról szóló 2000. évi CXXIV. törvény 102. §-a és 154. §-ának (1) bekezdése;
d)	a pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2001. évi L. törvény 51. §-a;
e)	a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 2000. évi költségvetésének végrehajtásáról
szóló 2001. évi LXXXIV. törvény 22. §-ának (20) és (23) bekezdése és 22/A. §-ának (23) és
(26) bekezdése;
f)	a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény 389. §-ának (1)-(2) és (4) bekezdése,
390/A. §-a, 397. §-ának (1)-(2) bekezdése, 399. §-ának (1) bekezdése és 405. §-ának (3)-(4)
bekezdése;
g)	az egyes pénz- és tőkepiaci tárgyú törvények módosításáról szóló 2002. évi LXIV.
törvény 41. §-a, 42. §-a, 54. §-a és 206. §-a;
h)	a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény 63. §-a (3)
bekezdésének c) pontja, 170. §-a, 174-176. §-a, 190. §-a, 191. §-ának (2) bekezdése, 192-193.
§-a, 195. §-ának (2) bekezdése, 196. §-ának (2)-(3) bekezdése, 197. §-ának (1) és (7)
bekezdése, 197/A. §-a és 198. §-a;
i)	az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények
módosításáról szóló 2003. évi XCI. törvény 183. §-a és 203. §-a;
j) a befektetők és a betétesek fokozott védelmével kapcsolatos egyes törvények
módosításáról szóló 2004. évi XXII. törvény 4. §-a és 15. §-a;
k) a pénzügyi szolgáltatásokhoz kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2004.
évi XLVIII. törvény 113. §-a, 114. §-a és 126. §-a;
l) a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény módosításáról szóló 2005. évi LXII.
törvény 135. §-ának (1) bekezdése, 154. §-ának (2) és (6) bekezdése és 155. §-ának (10)-(14)
bekezdése;
m) az Mpt. 103/A. §-a, 103/B. §-a, 109. §-a, 109/D-109/E. §-a, 111. §-ának (3)
bekezdése és 112. §-a;
n) az Öpt. 59/A-59/B. §-a, 63. §-a, 64/B. §-a, 64/E-64/G. §-a és 67. §-ának (1)-(2)
bekezdése.
14
Általános indokolás
Az Országgyűlés 2004 decemberében elfogadta a közigazgatási hatósági eljárás és
szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényt (a továbbiakban: Ket.),
amelynek rendelkezései a közigazgatási eljárások általános szabályainak elsődlegességét
juttatják érvényre a különös eljárási szabályokkal szemben. Ezzel erősíti a közigazgatási szerv
szolgáltató jellegét, illetve a hatósági ügyek intézése során kiszélesíti a nemzetközi
kooperáció lehetőségét.
A Ket. 13. §-a (1) bekezdésének e) pontja értelmében a pénz- és tőkepiaci, a biztosítási, az
önkéntes kölcsönös biztosító pénztári és a magán-nyugdíjpénztári tevékenység felügyeletével
kapcsolatos eljárásban csak akkor kell alkalmazni a Ket. szabályait, ha az ügyfajtára
vonatkozó törvény eltérő szabályokat nem állapít meg. A jogalkotó célja az említett
rendelkezéssel arra irányult, hogy azokon a területeken, ahol az adott eljárás jellege, illetve a
közigazgatási szerv feladata és hatásköre szükségessé teszi, lehetőséget biztosítson az
általános normáktól való eltérésre.
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: Felügyelet) által folytatott, az
előbbiekben említett ügyfajták közös jellemzője, hogy a gazdaság stabilitása és a pénzügyi
szektor biztonságos működése szempontjából kiemelten fontos szerepet játszanak. Ezzel
egyidejűleg a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 1999. évi CXXIV. törvény (a
továbbiakban: Psztv.), illetve annak 3. §-ában felsorolt törvények (a továbbiakban:
szaktörvények) által a Felügyelet számára előírt feladatok összetettsége, illetve a stabilitást
fenyegető veszélyek elhárítását célzó gyors intézkedések igénye indokolttá teszi a Ket.
szabályaitól való eltérést, különös tekintettel az eljárási határidőkre, az ügyfeleket megillető
egyes eljárási jogosultságok korlátozására.
A Ket. számos eltérést tartalmaz az 1957. évi IV. törvényhez képest, amely - a fentieken túl -
szintén szükségessé tette a szaktörvények eljárási rendelkezéseinek áttekintését is, hogy a
Felügyelet hatósági tevékenységében az indokolt eltérések továbbra is érvényesülhessenek.
E törvényjavaslat elsődleges célja a Ket.-től eltérő eljárásra vonatkozó szabályok
megalkotása, amelynek során érvényesült az a cél is, hogy az ne akadályozza a Ket.
létrehozását meghatározó jogalkotói szándék maradéktalan érvényesülését.
A Javaslat további célja, hogy az áttekinthetőség érdekében a szervezetileg egységes
Felügyelet részére a különböző pénzügyi piacokat érintő eljárásaihoz egységes jogi keretet
biztosítson, amennyiben a felügyelt intézmények sajátosságai, illetve a szabályozásukat érintő
EU irányelvek ezt lehetővé teszik. Mindennek megfelelően a Javaslat egységes szabályokat
tartalmaz az ellenőrzési és engedélyezési eljárásokra.
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
A rendelkezés szövegpontosítást tartalmaz, tekintettel a biztosítókról és a biztosítási
tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény hatályba lépésére.
15
A 2. §-hoz
A Javaslat a Ket. 13. §-a (1) bekezdésének e) pontjában foglaltaknak megfelelően határozza
meg a Psztv. tárgyi hatályát, illetve pontosítja a Felügyelet döntései elleni fellebbezés
lehetőségét kizáró hatályos rendelkezést.
A 3. §-hoz
A Javaslat egyes, a Felügyelet és más, külföldi felügyeletek közötti nemzetközi
együttműködést érintő rendelkezéseket pontosít.
A 4. §-hoz
A Felügyelet és az Európai Bizottság közötti kapcsolatot szabályozza, átültetve és
összehangolva a szaktörvények hatályos rendelkezéseit.
Az 5. §-hoz
A Javaslat szerint a Felügyelet a továbbiakban köteles lesz közzétenni honlapján a
tevékenységi engedéllyel rendelkezők jegyzékét, a külföldi felügyeleti hatóságokkal kötött
együttműködési megállapodások tényét, valamint a határozata vagy végzése ellen indított
jogorvoslattal kapcsolatos információkat. Mindezeken túl a Felügyelet közzé teheti még
határozatait, illetve végzéseit is.
A 6. §-hoz
A Felügyeleti Tanács elnöke a hatályos törvény szerinti negyedéves tájékoztatási
kötelezettsége helyett félévente tájékoztatja a pénzügyminisztert a Felügyelet tevékenységéről
és a pénzügyi szervezetek működésének általánosítható felügyeleti tapasztalatairól.
A 7. §-hoz
A Javaslat a Felügyeleti Tanács hatáskörére vonatkozó pontosításokat tartalmaz, összhangban
más rendelkezésekkel.
A 8. §-hoz
A Javaslat egységesíti, egyben egyszerűsíti a felügyelt intézményeket terhelő felügyeleti díj
megfizetésének szabályait, oly módon, hogy a rendelkezés alapján a pénzügyi szervezet a
felügyeleti díj összegét - külön jogszabályban foglaltak szerint - számítja ki és a bevallásra
rendszeresített, kitöltött nyomtatványt a megfizetésre vonatkozó határidőn belül a
Felügyelethez benyújtja. A Javaslat szabályozza a díj túlfizetése esetén alkalmazandó eljárást
is.
A díjfizetés ellenőrzésének megkönnyítése érdekében a pénzügyi szervezet - a rá vonatkozó
külön jogszabály alapján díjfizetésre nem kötelezett függő biztosításközvetítő kivételével -
akkor is köteles a díjszámítás benyújtására, ha a kiszámítási időszakban díjfizetési
kötelezettsége nem keletkezett.
16
A határidőben meg nem fizetett felügyeleti díj esetében a díj behajtására a Felügyelet
jogosult. Ez esetben a pénzügyi szervezet által kitöltött, a pénzügyminiszter rendeletében
szabályozott tartalmú, díjbevallást tartalmazó nyomtatvány minősül végrehajtható okiratnak.
A 9. §-hoz
A Ket. által meghatározott ügyfélfogalomtól eltérően a Felügyelet előtti eljárásban ügyfél az a
természetes vagy jogi személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, akire
nézve a Felügyelet jogot vagy kötelezettséget állapíthat meg, akit hatósági ellenőrzés alá vont,
illetve aki a Felügyelethez kérelem benyújtásával közigazgatási eljárás lefolytatását
kezdeményezte.
A 10. §-hoz
A Felügyelet - az ügyre irányadó jogszabály rendelkezéseivel, az ügyfelet megillető jogokkal
és az őt terhelő kötelezettségekkel, illetve a kötelezettség elmulasztásának következményeivel
kapcsolatos - tájékoztatási kötelezettsége kizárólag a jogi képviselet nélkül eljáró természetes
személy ügyfél esetén áll fenn.
A Felügyelet - a pénzügyi piac nemzetközi jellegére tekintettel - eljárása során - ellenérdekű
fél hiányában - eltekinthet a magyar nyelv kötelező használatától, valamint az iratok magyar
nyelven történő benyújtásától. A Felügyelet ebben az esetben előírhatja az iratokról magyar
nyelvű összefoglaló elkészítését.
A 11. §-hoz
A Javaslat az adatszolgáltatási követelményekre vonatkozó, a szaktörvényekben szabályozott
követelményeket egységesíti.
A 12. §-hoz
A piac biztonsága érdekében a Felügyelet a Ket.-ben meghatározott felfüggesztési indokok
mellett az eljárást akkor is felfüggesztheti, ha az ügy érdemi eldöntése olyan kérdés
elbírálásától függ, amely más szervnek az adott üggyel szorosan összefüggő, más ügyben
hozott döntése nélkül megalapozottan nem bírálható el.
A 13. §-hoz
A Javaslat a Ket. szabályainak az iratbetekintésre vonatkozó rendelkezéseit egészíti ki a piac
biztonságának növelése érdekében.
A 14. §-hoz
A Ket. 36. §-a (2) bekezdésében foglalt rendelkezést - amely szerint az ügyfél-azonosításhoz
szükséges adatok kivételével az ügyféltől nem kérhető olyan adat igazolása, amelyet valamely
hatóság jogszabállyal rendszeresített nyilvántartásának tartalmaznia kell - a Javaslat a
Felügyelet eredményes működése érdekében szűkíti le azon iratokra, amelyek tartalmáról a
Felügyeletnek hivatalos tudomása van.
A 15. §-hoz
17
A Javaslat kizárja a Ket. azon rendelkezéseinek alkalmazását, amelyek nem egyeztethetőek
össze a Felügyelet eljárásával.
A 16. §-hoz
A Javaslat a szaktörvényekben szabályozott engedélyezési eljárásokat egységesíti.
A 17. §-hoz
A Javaslat az alapítási és a tevékenységi engedély megadására irányuló eljárás közös
szabályait egységesíti, megfelelően a szaktörvényekben foglaltaknak.
A 18-21. §-hoz
A Javaslat a felügyeleti ellenőrzés közös szabályait egységesíti, illetve eltörli a
szaktörvényekben foglalt kétévenkénti átfogó ellenőrzési kötelezettséget.
A 22. §-hoz
Felügyeleti engedély vagy bejelentés hiányában végzett pénzügyi szolgáltatási, kiegészítő
pénzügyi szolgáltatási, befektetési szolgáltatási, kiegészítő befektetési szolgáltatási, tőzsdei,
árutőzsdei szolgáltatási, befektetési alapkezelési, elszámolóházi, biztosítási,
biztosításközvetítői tevékenység, bennfentes kereskedelem, illetve piacbefolyásolás észlelése
esetén a Felügyelet hatósági ellenőrzést tart.
Az eljárás eredményességét biztosítja a piacfelügyeleti eljárás során kiszabható eljárási bírság
egzakt meghatározása.
Az eljárási határidők Ket.-től eltérő megállapítását a piacfelügyeleti eljárások bonyolultsága
és terjedelme indokolja. Szükséges azonban még a piacfelügyeleti eljáráson belül is
differenciálni az engedély nélküli, a bennfentes kereskedelem és piaci befolyásolás észlelése
tárgyában megindult eljárások között, azok időigényessége tekintetében.
A 23. §-hoz
A Javaslat a fogyasztói bejelentésekkel kapcsolatos szaktörvényi rendelkezéseket ülteti át,
illetve pontosítja a Felügyelet bejelentésekkel kapcsolatos kötelezettségeit, valamint az
ügyintézési határidőket.
A 24. §-hoz
A szaktörvényekből átültetett, az intézkedésre vonatkozó szabályok célja, hogy lehetővé
tegyék a Felügyelet egységes megítélésének érvényesülését a különböző törvények hatálya alá
tartozó pénzügyi szervezetek tekintetében, és a legfontosabb garanciális szabályok (határidők,
kimentési lehetőségek) is azonosak legyenek. Egyértelművé teszi, hogy intézkedés
alkalmazására akkor is lehetőség van, ha az intézkedés alkalmazásakor az érintett személy
pénzügyi szervezet alkalmazásában már nem áll, megbízatása megszűnt, illetve a
szaktörvények hatálya alá tartozó tevékenységet nem folytat.
18
A 25. §-hoz
A Javaslat a bírság megfizetésére vonatkozó szabályokat egységesíti.
A 26. §-hoz
A Ket. végrehajtási szabályainak kizárását az indokolja, hogy a Felügyelet határozataiban
foglalt kötelezettségek csak a pénzügyi szervezet által hajthatóak végre. Ennek
kikényszerítésére pedig a Felügyelet megfelelő eszközökkel rendelkezik. Ugyanakkor a bírság
és a felügyeleti díj esetében lehetőséget teremt a törvény a Ket. szabályainak alkalmazására.
A 27. §-hoz
A Javaslat felhatalmazó rendelkezést iktat be a Psztv.-be.
28-33. §-hoz
A Javaslat ezen része tartalmazza azon jogszabályokat, amelyek megváltoztatása szükséges a
Javaslatban foglaltak megvalósításához, így módosítja, illetve hatályon kívül helyezi a
szaktörvények azon rendelkezéseit, amelyek a jelen módosítás során részben vagy egészben
átültetésre kerültek.