﻿TiiüilimiliniiíHíiTin ifiiTiiTilin .............HiüiTiiüihn íiliTiiiS Tiiiiiiiiliiniii
Ilii i¥'liií¥i	i i í>l>’iii«i"i11 í'írf
Országgyűlés Hivatala
Irományszám:"-/" 'l/HGo.
Képviselői önálló indítvány
Dr. Szili Katalinnak asszonynak,
az Országgyűlés elnökének
Helyben
Tisztelt Elnök Asszony!
A Házszabály 85. § (2) bekezdés d) pontja alapján a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX.
törvény módosítására az alábbi törvényjavaslatot nyújtom be:
TÖRVÉNYJAVASLAT
2005.	évi.......törvény
a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény módosításáról
L §
A felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: a felsőoktatásról szóló
törvény) 72. §-a a következő s)-u) ponttal egészül ki:
[A Kormány a felsőoktatással kapcsolatos feladatai körében]
,,s) szabályozza a 87/A. §-ban meghatározott többciklusú képzés rendjét, az osztott és
az osztatlan képzések szerkezetét, a képesítési keretet, az alap- és mesterképzés képzési
területeit, képzési ágait, szakjait, az azokhoz rendelt kreditek számát, valamint az indítással
összefüggő eljárási rendet, továbbá a külső, nem felsőoktatási intézményi keretek között folyó
gyakorlati képzés képzési idejét,
t) meghatározza a felsőfokú szakképzés szervezésének rendjét,
u)	szabályozza, hogy a felsőoktatási felvételi kérelmek rangsorolásánál a középiskolai
tanulmányi versenyeken vagy más tudományos célú versenyen elért eredményeket, illetve a
kiemelkedő sporteredményeket milyen módon és milyen feltételek mellett lehet figyelembe
venni, továbbá, hogy mely esetben lehet szakmai alkalmassági, illetve gyakorlati vizsgát
tartani, továbbá mely esetben lehet megkövetelni az egészségügyi, illetve a pályaalkalmassági
vizsgálaton való részvételt.”
A felsőoktatásról szóló törvény 74. §-ának (1) bekezdése a következő x) ponttal egészül ki:
[Az oktatási miniszter a felsőoktatással kapcsolatos állami feladatai körében]
,jc) szabályozza a 87/A. § (1) bekezdésében meghatározott alapképzés és mesterképzés
képzési és kimeneti követelményeit.”
3-§
A felsőoktatásról szóló törvény 34. §-ának (9) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(9) A tényállás tisztázására, a határidőkre, a határidők számítására, az igazolásra, a döntés
alakjára és tartalmára, közlésére, a döntés kérelemre vagy hivatalból történő kijavítására,
kicserélésére, kiegészítésére, a döntés felülbírálati kérelemre vagy hivatalból történő
módosítására vagy visszavonására a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános
szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.”
4.§
A felsőoktatásról szóló törvény a következő alcímmel és 21/A. fejezettel egészül ki:
„21/A. Fejezet
A többciklusú képzés
87/A. §
(1)	A felsőoktatás egymásra épülő, felsőfokú végzettségi szintet biztosító képzési
ciklusai:
a)	az alapképzés,
b)	a mesterképzés,
c)	a doktori képzés.
(2)	Az alap- és mesterképzést egymásra épülő ciklusokban, osztott képzésként, illetve
jogszabályban meghatározott esetben egységes, osztatlan képzésként lehet megszervezni. A
ciklusokra bontott, osztott és az egységes, osztatlan képzések szerkezetét a Kormány
határozza meg.
(3)	A felsőoktatás keretében - az (1) bekezdésben foglaltak mellett - felsőfokú
végzettségi szintet nem biztosító képzésként
2
a)	felsőfokú szakképzés,
b)	szakirányú továbbképzés
is szervezhető.
(4)	A felsőoktatási intézmény az alapító okiratában foglaltak alapján - a felnőttképzési
törvényben meghatározott intézményi akkreditáció nélkül - vehet részt a felnőttképzésben.
87/B. §
(1)	A felsőoktatási intézményben a képzés képzési program alapján folyik. A képzési
program az intézményi tanács általi elfogadással válik érvényessé.
(2)	A felsőfokú szakképzés a felsőoktatási intézmény által készített és az intézményi
tanács által elfogadott szakképzési program szerint folyik. A szakképzési program az
Országos Képzési Jegyzékben meghatározott felsőfokú szakképzésre készíthető, a
szakképesítésért felelős miniszter által kiadott szakmai és vizsgakövetelmények alapján.
(3)	A felsőoktatási intézmény és a gazdasági (szakmai) kamara a szakképesítésért
felelős miniszterrel kötött megállapodás alapján - az országos gazdasági érdekképviseleti
szervezetekkel együttműködve — kidolgozza a szakmai és vizsgakövetelményt és
kezdeményezi a felsőfokú szakképzésnek az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvételét.
A felsőfokú szakképesítést fel kell venni - egyszerűsített és gyorsított akkreditációs eljárást
követően - az Országos Képzési Jegyzékbe, ha azzal a szakképesítésért felelős miniszter
egyetért.
(4)	A szakképzési program tartalmazza a megegyező tartalmú szakképzésben
elsajátított ismeretek beszámításának lehetőségét, továbbá a felsőfokú szakképzésben szerzett
krediteknek az azonos képzési területhez tartozó alapképzésbe való beszámítását. A
beszámítható kreditek száma legalább harminc, legfeljebb hatvan lehet. A képzési idő négy
félév, kivéve, ha az európai közösségi jog valamely képzés tekintetében ennél hosszabb időt
állapít meg. A szakközépiskolában folyó felsőfokú szakképzésben kredit akkor szerezhető, ha
a szakközépiskola felsőoktatási intézménnyel kötött megállapodás alapján szervez felsőfokú
szakképzést.
(5)	Az alapképzésben alapfokozat (baccalaureus, bachelor) és szakképzettség
szerezhető. Az alapfokozat az első felsőfokú végzettségi szint, amely feljogosít a
mesterképzés megkezdésére. Az alapképzésben szerzett szakképzettség jogszabályban
meghatározottak szerinti munkakör betöltésére jogosít. Az alapképzés képzési és kimeneti
követelményei határozzák meg, hogy milyen szakképzettséget lehet szerezni az
alapképzésben. A gyakorlatigényes alapképzési szakokban egy félévig tartó összefüggő
szakmai gyakorlatot kell szervezni. Az összefüggő szakmai gyakorlat teljesítése feltétele a
záróvizsgára bocsátásnak. Az alapképzésben legalább száznyolcvan kreditet - összefüggő
szakmai gyakorlat esetén legalább kettőszáztíz kreditet - kell és legfeljebb kétszáznegyven
kreditet lehet teljesíteni. A képzési idő legalább hat, legfeljebb nyolc félév.
(6)	A mesterképzésben mesterfokozat (magister, master) és szakképzettség szerezhető.
A mesterfokozat a második felsőfokú végzettségi szint. A mesterképzés képzési és kimeneti
követelményei határozzák meg, hogy milyen szakképzettség szerezhető a mesterképzésben. A
mesterképzésben szerzett szakképzettség jogszabályban meghatározottak szerinti munkakör
3
betöltésére jogosít. A mesterképzésben - figyelembe véve a (7) bekezdésben
meghatározottakat - legalább hatvan kreditet kell és legfeljebb százhúsz kreditet lehet
megszerezni. A képzési idő legalább két, legfeljebb négy félév.
(7)	Az egységes, osztatlan képzésben együttesen legalább háromszáz kreditet kell és
legfeljebb háromszázhatvan kreditet lehet megszerezni. A képzési idő legalább tíz és
legfeljebb tizenkét félév.
(8)	A szakirányú továbbképzésben - az alap- vagy a mesterfokozatot követően további
-	szakirányú szakképzettség szerezhető. A szakirányú továbbképzésben legalább hatvan
kreditet kell és legfeljebb százhúsz kreditet lehet megszerezni. A képzési idő legalább két,
legfeljebb négy félév.
(9)	A képzési program része a doktori képzés, amely a mesterfokozat megszerzését
követő képzésben a doktori fokozat megszerzésére készít fel. Doktori képzésben legalább
száznyolcvan kreditet kell szerezni. A képzési idő hat félév.
87/C. §
(1)	Alapképzésre történő felvétel feltétele az érettségi vizsga sikeres teljesítése.
(2)	Alapképzésre történő jelentkezéshez az adott képzési területen képzést folytató
felsőoktatási intézmények közösen határozzák meg, hogy mely vizsgatantárgyakból szükséges
az emeltszintű érettségi vizsga letétele. A felsőoktatási intézmény határozza meg, hogy
milyen érettségivizsga-eredményre és milyen középiskolai tanulmányi eredmény elérésére
van szükség a felvételi kérelem teljesítéséhez.
(3)	Az alapképzésre történő felvételre benyújtott jelentkezési kérelmeket - a (4)
bekezdésben meghatározott kivétellel - az egyes képzési területekre meghatározott egységes
felvételi követelmények alapján, képzési áganként, szakonként kell rangsorba állítani. A
felvételi feltételeket teljesítők felvételi kérelmét a felvételi rangsorban elért helyük alapján
kell teljesíteni, oly módon, hogy a felvételi rangsorban előbb állók kérelmét kell az általuk
megadott intézményi rangsor szerint teljesíteni.
(4)	A felsőoktatási intézmény a tanulmányokhoz szükséges különleges képesség vagy
a megszerezhető szakképzettséggel betölthető munkakör sajátosságai miatt szakmai
alkalmassági, illetőleg gyakorlati vizsgát jogosult tartani, amennyiben e képességekről az
érettségi vizsga keretében nem vagy nem megfelelő módon lehet meggyőződni. Ha a
felsőoktatási intézmény gyakorlati vizsgát tart, akkor a felvételi jelentkezéseket a vizsga
figyelembevételével rangsorolja.
87/D. §
(1)	Mesterképzésre az vehető fel, aki alapképzésben fokozatot és szakképzettséget
tanúsító oklevelet szerzett.
(2)	Szakirányú továbbképzésre az vehető fel, aki alapképzésben vagy mesterképzésben
szerzett fokozattal és szakképzettséggel rendelkezik. Szakirányú továbbképzés esetében
4
felvételi előfeltételként meghatározott munkakör betöltése, meghatározott időtartamú szakmai
gyakorlat, további szakképzettség megléte is kiköthető.
(3)	Doktori képzésre az vehető fel, aki a mesterképzésben szerzett fokozattal és
szakképzettséggel rendelkezik.
(4)	A mesterképzésre, a szakirányú továbbképzésre és a doktori képzésre történő
felvétel további feltételeit a felsőoktatási intézmény határozhatja meg, azzal a megkötéssel,
hogy azonos felvételi követelményeket köteles alkalmazni, függetlenül attól, hogy a
jelentkező mely felsőoktatási intézményben szerezte az oklevelét.
87/E. §
(1)	A felsőoktatási intézményben folytatott tanulmányok során a tanulmányi
követelmények teljesítését - az egyes tantárgyakhoz, tantervi egységekhez rendelt -
tanulmányi pontokban (kredit) kell kifejezni. A hallgatónak az adott képzésben történő
előrehaladását a megszerzett kreditek összege fejezi ki.
(2)	Kredit a felsőoktatási intézmény által meghatározott tanulmányi követelmények
teljesítésével szerezhető.
(3)	A kredit értéke - feltéve, hogy a hallgató teljesítményét elfogadták - nem függ
attól, hogy a hallgató a tudására milyen értékelést kapott.
(4)	A hallgató részére biztosítani kell, hogy tanulmányai során az oklevél
megszerzéséhez előírt összes kredit legalább öt százalékáig szabadon választható tárgyakat
vehessen fel, továbbá az összes kreditet legalább húsz százalékkal meghaladó kreditértékű
tantárgy közül választhasson. Államilag finanszírozott képzésben biztosítani kell, hogy a
hallgató egyéni tanulmányi rendjében - költségtérítés fizetése nélkül - az összes előírt
kreditet tíz százalékkal meghaladó kreditértékű tárgyat vehessen fel.
(5)	A hallgató a tanulmányaihoz tartozó tantárgyakat annak a felsőoktatási
intézménynek, amellyel hallgatói jogviszonyban áll, másik képzésében, továbbá mint
vendéghallgató bármelyik felsőoktatási intézményben folyó képzésben felveheti.
(6)	A felsőoktatási intézmény ajánlott tantervet ad ki a hallgatói tanulmányi rend
összeállításához. A hallgató tanulmányai tervezése során eltérhet a felsőoktatási intézmény
által ajánlott tantervtől. A hallgató az oklevél megszerzéséhez szükséges krediteket a képzési
időnél rövidebb, illetve hosszabb idő alatt is megszerezheti.
(7)	Egy adott ismeretanyag elsajátításáért egy alkalommal adható kredit. A kredittel
elismert tanulmányi teljesítményt — ha annak előfeltétele fennáll — bármelyik felsőoktatási
intézményben folytatott tanulmányok során el kell ismerni, függetlenül attól, hogy milyen
felsőoktatási intézményben, milyen képzési szinten folytatott tanulmányok során szerezték
azt. Az elismerés — tantárgyi program alapján — kizárólag a kredit megállapításának alapjául
szolgáló ismeretek összevetésével történik. El kell ismerni a kreditet, ha az összevetett
ismeretek legalább hetvenöt százalékban megegyeznek. Az ismeretanyag összevetését a
felsőoktatási intézmény e célra létrehozott bizottsága végzi.
5
(8)	Az (5)-(7) bekezdésben meghatározottak végrehajtásával kapcsolatos kérdéseket a
tanulmányi és vizsgaszabályzatban kell szabályozni.
(9)	Új vagy módosított tanulmányi és vizsgakövetelmények bevezetésére felmenő
rendszerben kerülhet sor.
87/F. §
(1)	A Magyarországon kiadott oklevelek által tanúsított végzettségi szintek angol
nyelvű jelölése:
a)	alapfokozat „Bachelor” vagy „baccalaureus” (rövidítve: BA, BSc),
b)	mesterfokozat „Master” vagy „magister” (rövidítve MA, MSc).
(2)	A mesterfokozattal rendelkezők az oklevelük által tanúsított szakképzettség előtt
az "okleveles" megjelölést használják (okleveles mérnök, okleveles közgazdász, okleveles
tanár stb.).
(3)	Az orvosok, a fogorvosok, az állatorvosok, a jogászok oklevele doktori címet
tanúsít. Ezek rövidített jelölése: dr. med., dr. med. dent., dr. vet., dr. jur.
(4)	A doktori képzésben szerezhető oklevél által tanúsított tudományos fokozat a
„Doctor of Philosophy” (rövidítve: PhD) a művészeti képzésben „Doctor of Liberal Arts”
(rövidítve: DL A).
87/G. §
(1)	Magyar felsőoktatási intézmény külföldi felsőoktatási intézménnyel a következő
feltételek együttes fennállása esetén folytathat magyar vagy külföldi, illetve közös oklevél
kiállításához vezető közös képzést:
a)	a felsőoktatási intézmények jogosultak a képzés folytatására,
b)	a képzés megszervezésében az érintett felsőoktatási intézmények megállapodtak,
c)	az érintett felsőoktatási intézmények abban az államban, amelyben a székhelyük
van, államilag elismert felsőoktatási intézménynek minősülnek,
d)	a kiállított oklevél az érintett országok belső joga szerint felsőoktatásban kiállított
oklevélnek minősül,
e)	a megállapodásból egyértelműen kiderül, hogy melyik magyar alap-, mesterképzés,
doktori képzés vagy szakirányú továbbképzés követelményeinek felel meg a közös képzés.
(2)	A felsőoktatási intézmény megállapodhat másik felsőoktatási intézménnyel
közös képzésre és közös oklevél kiadására.”
5. §
6
A felsőoktatásról szóló törvény 124/E. §-sa a következő cs) ponttal egészül ki:
[E törvény alkalmazásában]
,,cs) képzési program: az intézmény komplex képzési dokumentuma, amely
a)	az alap- és mesterszak, valamint a szakirányú továbbképzési szak részletes képzési
és tanulmányi követelményeit,
b)	felsőfokú szakképzésben a szakképzési programot, továbbá
c)	a doktori képzés tervét
tartalmazza, a képzés részletes szabályaival, így különösen a tantervvel, illetve az oktatási
programmal és a tantárgyi programokkal, valamint az értékelési és ellenőrzési módszerekkel,
eljárásokkal és szabályokkal együtt;”
6.§
A felsőoktatásról szóló törvény a következő 129. §-sal egészül ki:
„129. §
(1)	A felsőoktatási intézmények 2006. szeptember 1-jétől az e törvény 21/A.
Fejezetének megfelelő képzési program alapján indíthatnak alapképzést, ideértve az egységes,
osztatlan képzés első képzési időszakát is, valamint folytathatják az e törvény hatálybalépése
előtt engedélyezett kísérleti képzésüket. Ettől az időponttól kezdődően nem indítható a régi
képzési szerkezet szerinti főiskolai szintű, illetve egyetemi szintű képzésben új évfolyam. A
felsőoktatási intézmények olyan képzést indíthatnak, amelyet a képzési program részeként
2006.	június 30-ig az intézményi tanács elfogadott vagy az oktatási miniszter kísérleti
programként engedélyezett. E rendelkezés alól az oktatási miniszter az intézményi tanács
kezdeményezésére legfeljebb egy tanévre szóló felmentést adhat.
(2)	E törvény alapján egyetemi szintű végzettség megszerzésére irányuló kiegészítő
alapképzés a szakterületnek megfelelő képzési területen meginduló mesterképzést követően
nem indítható.
(3)	Azok a hallgatók, akik a felsőoktatásban a tanulmányaikat 2006. szeptember 1-je
előtt kezdték meg, azt a korábbi követelmények szerint fejezhetik be az adott szak képesítési
követelményében meghatározott képzési idő alatt, és e törvény rendelkezései alapján főiskolai
szintű végzettséget tanúsító, illetve egyetemi szintű végzettséget tanúsító oklevelet
szerezhetnek.
(4)	Azok a hallgatók, akik tanulmányaikat 2006. szeptember 1-je előtt kezdték meg, de
tanulmányaikat a (3) bekezdés szerint nem fejezik be, a tanulmányok és vizsgák beszámítási
rendje szerint e törvény 21/A. Fejezete alapján folytathatják tanulmányaikat.
7
(5)	A 2006. szeptember 1-jén és azt követően induló alap- és mesterképzés
tekintetében nem alkalmazható e törvény 83. §-ának (1)-(10) bekezdése, 84-86. §-a, valamint
110. § (2) bekezdése.
(6)	Ahol jogszabály főiskolai szintű végzettségről és szakképzettségről rendelkezik,
azon alapfokozatot és szakképzettséget is érteni kell. Ahol jogszabály alapfokozatról és
szakképzettségről rendelkezik, azon főiskolai szintű végzettséget és szakképzettséget is érteni
kell.
(7)	Ahol jogszabály egyetemi szintű végzettségről és szakképzettségről rendelkezik,
azon mesterfokozatot és szakképzettséget is érteni kell. Ahol jogszabály mesterfokozatról és
szakképzettségről rendelkezik, azon egyetemi szintű végzettséget és szakképzettséget is érteni
kell.
(8)	Az e törvény 21/A. Fejezete alapján indított mesterképzésbe bekapcsolódhatnak a
főiskolai szintű végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezők.”
7-§
(1)	Ez a törvény a kihirdetését követő tizenötödik napon lép hatályba.
(2)	E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Magyar Köztársaság
2005. évi költségvetéséről szóló 2004. évi CXXXV. törvény 50. §-ának (24) bekezdése,
valamint a felsőoktatásról szóló törvény 72. §-ának d) pontja, 81. § (2) bekezdésének c)
pontja, 124/D. §-ának a) pontja, a 7/A. § (1) bekezdésnek szövegéből az „egyharmada az
egyetemi-főiskolai képzési szinten” szövegrész, a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX.
törvény módosításáról szóló 2003. évi XXXVIII. törvény 33. § (4) bekezdése, az egyes
oktatási tárgyú, az oktatási jogok érvényesítésének elősegítését, valamint a felsőoktatási
intézmény- és képzési rendszer fejlesztését szolgáló törvények módosításáról szóló 2004. évi
LX. törvény 7. § (4) bekezdésének a) pontja.
ÁLTALÁNOS INDOKLÁS
A törvényjavaslat a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény módosításával a
képzési szerkezet megváltoztatásának, a többciklusú képzés bevezetésének szabályozását
tartalmazza.
A Bolognai Nyilatkozat, amelyet 1999 júniusában az oktatási miniszterek írtak alá, a
Közösség gazdasági fejlődése érdekében, az oktatási piac vonzerejét növelve, az Európai
Felsőoktatási Térség kialakítását jelölte meg elérendő célként.
Az Európai Közösségben a „munkaerő szabad áramlása” a négy alapszabadság
egyikeként - a felsőoktatás peregrinációs hagyományait folytatva - az Európai Felsőoktatási
Térségben kívánja biztosítani az oktatóknak, kutatóknak és hallgatóknak a mobilitást, amely
az együttműködés alapja és az innováció, a gazdasági fejlődés ösztönzője.
Az Európai Felsőoktatási Térség intézményhálózatában ennek érdekében kell
biztosítani az oklevelek, a végzettségek összehasonlíthatóságát, a képzési rendszerben az
egymással illeszkedő többciklusú képzési szerkezet bevezetését, az összemérhetőséget és az
átválthatóságot biztosító kredit alapú képzést, valamint a képzési tartalmakban az európai
dimenziók megjelenítését, a közös képzések indítását, a minőségfejlesztés intézményi,
nemzeti és közösségi szintjeinek kiépítését, összehangolását.
Az elkülönült egyetemi és főiskolai szintre tagozódó képzési szerkezetet felváltó
rendszerben a felsőfokú végzettséget adó alap-, mester és doktori képzés egymásra épülő
ciklusaiban az egyes fokozatok egyaránt biztosítják a munkaerőpiacon értékesíthető
szakképzettséget, valamint a továbbhaladáshoz szükséges végzettséget.
A javaslat a felsőoktatás integráns részének tekinti az érettségire épülő és
szakképesítést adó felsőfokú szakképzést, valamint az oklevélhez kötött szakirányú
továbbképzés változatos formáit.
A ciklusokra tagolt képzési szerkezet mellett részben a képzés hagyományai, részben
nemzetközi megállapodások alapján néhány szakon továbbra is kizárólag mesterfokozattal
záruló osztatlan formában folyik a képzés.
A kutatói utánpótlás nevelését, valamint a felsőoktatási és kutatási térség kapcsolatát
az oktatás területén a doktori iskolák és a doktori képzés teremti meg.
E differenciált képzési szerkezetre történő átállás 2006-tól - a korábbiakhoz képest
negyedére csökkentett alapszakokon - az európai uniós követelményekkel összhangban az
évtized végére válik általánossá.
9
RÉSZLETES INDOKLÁS
Az 1. §-hoz
Megváltozik a szaklétesítés rendszere. Az alap- és mesterképzés képzési területeit, a
képzési ágakat, a szakszerkezetet a Kormány határozza meg.
A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy a felvételi kérelmek rangsorolásánál a
bejutás további egyes feltételeit szabályozza, meghatározza, hogy pl. a sporteredményeket,
középiskolai tanulmányi versenyeken elért eredményeket milyen módon, milyen feltételekkel
lehet figyelembe venni. A szabályozás kitér arra is, hogy mely esetben lehet megkövetelni az
egészségügyi, illetve pályaalkalmassági vizsgálatot.
A 2.§-hoz
Az egyes szakok képzési és kimeneti követelményeit az oktatási miniszter határozza
meg, amely - a képzési folyamat leírása helyett - a megszerzett alapfokozat vagy
mesterfokozat kimeneti követelményeit, a szakmai sajátosságoktól független, általános
ismereteket és szakképzettségnek megfelelő szakmai kompetenciákat (alkalmazási
követelményeket), szakmai attitűdöket határozzák meg.
A 3. §-hoz
Az Alkotmánybíróság 27/2005. (VI. 29.) AB határozatában mulasztásban megnyilvánuló
alkotmányellenességet állapított meg, mivel a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény
nem szabályozza a felsőoktatási intézménynek a hallgatói jogviszonyra vonatkozó érdemi
döntése saját hatáskörében történő kijavításának (módosításának, illetve visszavonásának) a
határidejét és törvényi feltételeit. Az AB határozat értemében az Országgyűlésnek 2005.
december 31-ig kell megszüntetnie az alkotmányellenességet. A jogszabályhely ennek a
kötelezettségnek tesz eleget oly módon, hogy a felsőoktatási intézmény döntésének a hallgató
kérelmére vagy hivatalból történő kiegészítésére, kijavítására, kicserélésére, módosítására,
illetve visszavonására a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól
szóló 2004. évi CXL. törvény rendelkezéseit rendeli alkalmazni.
A 4. §-hoz
[az 1993. évi LXXX. tv. 87/A. §-ához]
A felsőoktatási intézmények kizárólagosan jogosultak a felsőfokú végzettséget és
szakképzettséget biztosító képzések folytatására. Ennek egymásra épülő képzési ciklusai az
alapképzés, a mesterképzés és a doktori képzés.
A többciklusú képzési rendszer megvalósítása nem minden képzési tartalom esetén
lehetséges, erre figyelemmel, egyes, a Kormány által rendeletben meghatározott szakokon a
képzést alap- és mesterképzésre nem bontott, egységes rendszerben kell megszervezni.
10
Az (l)-(2) bekezdésben meghatározottak mellett - felsőfokú végzettségi szintet nem
biztosító képzésként - a felsőoktatási intézmények által hallgatói jogviszony keretében
kizárólagos jelleggel folytatott képzés a felsőfokú szakképzés és a szakirányú továbbképzés.
A felsőoktatási intézmény külön akkreditációs eljárás nélkül jogosult részt venni a
felnőttképzésben.
[az 1993. évi LXXX. törvény 87/B. §-ához]
Magyarország az 1999-ben aláírt Bolognai Nyilatkozatban meghatározott célok
elfogadásával kötelezettséget vállalt az Európai Unió versenyképességének biztosítása
érdekében az Európai Felsőoktatási Térség kialakításában, ennek részeként a Berlini
Kommüniké 2003. évi aláírásával a többciklusú képzési szerkezet 2006-tól történő
bevezetésére. A törvényjavaslat ennek megfelelően határozza meg a felsőoktatási
intézmények hatáskörébe tartozó képzési formákat, azok létesítésének kereteit, a képzési időt
és a képzésben megszerezhető kreditek számát.
A felsőoktatás jelenleg rövidebb, három-négyéves gyakorlatorientált és a hosszabb,
öt-, esetleg hatéves elméletorientált - főiskolai vagy egyetemi szintű végzettséget adó -
képzési szerkezetét fokozatosan, felmenő rendszerben a többciklusú képzési szerkezet váltja
fel, amelyben az első, három-négyéves képzési ciklust legfeljebb kétéves második képzési
ciklus követi.
A felsőoktatási intézmények képzési tevékenységüket képzési program alapján végzik.
A tanterv elkészítése az intézmény hatásköre.
A továbbképzési rendszer formája a végzettségi szintet nem módosító, további
szakképzettséget nyújtó, oklevéllel záruló szakirányú továbbképzés, amely alap- és
mesterképzésre is épülhet.
A felsőoktatási intézmények képzési feladatkörébe tartozik a középfokú végzettségre
épülő felsőfokú szakképzés, amelynek ismeretei kreditértékként beszámíthatók az
alapképzésbe, illetve az új képzési rendszerben biztosítani kell az alapképzésből a felsőfokú
szakképzés irányába történő kilépés lehetőségét is.
A szakképzési törvény rendelkezéseivel összhangban - egyszerűsített és gyorsított
akkreditációs eljárásban — felsőfokú szakképzés létesítése a gazdasági (szakmai) kamarával
való együttműködés alapján is kezdeményezhető.
[az 1993. évi LXXX. tv. 87/C. §-ához]
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 9. §-ának (8) bekezdése szerint az
érettségi bizonyítvány középiskolai végzettséget tanúsít és a felsőoktatási törvényben
meghatározottak szerint felsőoktatási intézménybe való felvételre jogosít. A felsőoktatási
intézmény határozza meg, hogy a felvételhez az érettségi vizsga egyes vizsgatárgyaiból
milyen szintű követelményekre épülő vizsgát és vizsgaeredményeket kell teljesíteni. A
11
felvételi eljárást 2005-től kezdődően ezen rendelkezések alapján kell megszervezni. A javaslat
ehhez a rendelkezéshez kapcsolódóan határozza meg a felvétel feltételeit alapképzésben.
A törvényjavaslat értelmében alapvetően megváltozik a felsőoktatási intézmények és
középiskolák kapcsolata. Megszűnik a felsőoktatási intézményekben folyó felvételi eljárás. A
felsőoktatási intézmény olyan esetekben kérheti a jelentkezőtől a középiskolai tanulmányok
során teljesítetteken túl további feltételek meglétének igazolását, ha azokról a középiskolai
tanulmányok és érettségi vizsga során nem lehetett meggyőződni (például a művészeti
képzésben a tehetség mérése).
Az alapképzésre jelentkezők kérelmét az egyes képzési területre meghatározott
egységes felvételi követelmények alapján képzési áganként szakonként kell rangsorba állítani.
[az 1993. évi LXXX. tv. 87/D. §-ához]
A többciklusú képzés második képzési ciklusa a mesterképzés, amelynek feltétele,
hogy az alapképzés felkészítsen a mesterképzésre történő továbblépésére.
Szakirányú továbbképzésbe alapképzésben vagy mesterképzésben szerzett oklevéllel
lehet belépni. Doktori képzésre az vehető fel, aki mesterfokozattal rendelkezik.
A felsőoktatásban megszerzett végzettségi szintre épülő mesterképzésre, szakirányú
továbbképzésre, doktori képzésre történő felvétel feltételeit a felsőoktatási intézmény
határozhatja meg. Az intézményválasztás szabadságát biztosítja, hogy a felvétel feltételeinek
meghatározásánál a korábbi tanulmányok elismerését nem lehet attól függővé tenni, hogy a
jelentkező melyik intézményben szerezte meg alap- vagy mesterfokozatát.
[az 1993. évi LXXX. tv. 87/E. §-ához]
A felsőoktatásban 2003-tól minden intézményben kreditrendszerű oktatás folyik,
amely az Európai Kreditátviteli Rendszerre (European Credit Transfer System) épül. Egy
kredit 30 hallgatói tanulmányi munkaóra elvégzésével egyenértékű.
A tanterv egy félévre jutó, egy szemeszternyi munkamennyisége 30 kreditnek felel
meg. A kreditrendszerű oktatás részletes szabályait kormányrendelet határozza meg.
A kreditrendszerű oktatás lényegéhez tartozik, hogy a tanulmányi és vizsgaszabályzat
keretei között a hallgató maga alakíthatja tanulmányi rendjét.
A hallgató egyéni tanulmányai rendjét kötelező, kötelezően választható és szabadon
választható ismeretkörökből állíthatja össze, ez alapján a képzési időnél rövidebb és hosszabb
idő alatt is teljesítheti tanulmányi követelményeit. A tanulmányokban való előrehaladást a
kreditakkumuláció, az összegyűjtött kreditek száma fejezi ki.
12
A megszerzett ismeretek összevetésével a korábban végzett tanulmányok
beszámíthatók, kreditértékként elismerhetők. A kreditrendszerű oktatás teszi lehetővé az
egymásra épülő képzési ciklusokban elsajátított ismeretek beszámítását.
Fontos, hallgatói jogbiztonságot eredményező rendelkezés, hogy új tanulmányi
követelmények bevezetésére csak felmenő rendszerben kerülhet sor.
[az 1993. évi LXXX. tv. 87/F. §-ához]
A javaslat az új képzési szerkezetet figyelembe véve határozza meg a szakképzettséget
megjelölő és a végzettségi szintet igazoló oklevelek külföldön történő használatához az angol
nyelvű jelölést.
[Az 1993. évi LXXX. tv. 87/G. §-ához]
A külföldi és magyar felsőoktatási intézmények által szervezett magyar, külföldi vagy
közös oklevélhez vezető közös képzések folytatásának feltétele, hogy a közös képzésben részt
vevő intézmények a székhelyük szerinti államban államilag elismert felsőoktatási
intézmények legyenek, származási államuk joga szerint az általuk kiadott okiratok államilag
elismert felsőfokú oklevélnek minősüljenek, valamint, hogy a közös képzésre vonatkozó
megállapodásukból egyértelműen kiderüljön, hogy a magyar rendszerbe hogyan illeszkedik a
közös képzés.
Az 5. §-hoz
A jogszabályhely definiálja a képzési program fogalmát.
A 6. §-hoz
A törvényjavaslat új eleme a többciklusú képzési szerkezet bevezetése
Magyarországon. Magyarország az 1999-ben aláírt Bolognai Nyilatkozatban meghatározott
célok elfogadásával kötelezettséget vállalt az Európai Unió versenyképességének biztosítása
érdekében az Európai Felsőoktatási Térség kialakításában, ennek részeként a Berlini
Komüniké 2003. évi aláírásával a többciklusú képzési szerkezet 2006-tól történő
bevezetésére.
Az átállás rendelkezései szerint 2006-tól általánossá válik a többciklusú képzési
szerkezet és a képzési és kimeneti követelmények elfogadását követően a felsőoktatási
intézmények - képzési programjuk szerint - csak az új alapszakot indíthatják. A javaslat a
felsőoktatásban szerezhető új és régi végzettségi szintek és szakképzettségek között egyúttal
megteremti a kapcsolatot azzal, hogy biztosítja a korábban tanulmányokat kezdett hallgatók a
tanulmányaiknak a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény 84-86. §-a szerinti
befejezését, valamint a főiskolai szintű végzettséggel rendelkezők mesterképzésre történő
13
«
i
jelentkezését, továbbá rendelkezik az új végzettségi szintek külön jogszabályokban
meghatározott végzettségi szinteknek való megfeleltetéséről.
A jogbiztonságot szolgálja, hogy az új, többciklusú képzés bevezetésével összefüggésben
rendelkezik azon törvényi rendelkezésekről, amelyek az új képzések bevezetésével nem
alkalmazhatóak.
A 7. §-hoz
A rendelkezés hatályba léptető és koherenciát biztosító rendelkezéseket tartalmaz.
Budapest, 2005. szeptember 6.
14