﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/17403. számú
törvényjavaslat
a Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény jogharmonizációs célú
módosításáról, valamint a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek
ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosításáról
Előadó: Csizmár Gábor
foglalkoztatáspolitikai
és
munkaügyi miniszter
Budapest, 2005. szeptember
2
2005. évi .... törvény
a Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény jogharmonizációs célú
módosításáról, valamint a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról
szóló 1991. évi IV. törvény módosításáról
A Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény jogharmonizációs célú módosítása
1. §
(1)	A Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Bat.) 1. §-
ának (1) bekezdése az alábbiak szerint módosul:
„(1) A bérgarancia-eljárás keretében a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezetnek
a munkavállalóval szemben fennálló, kiegyenlíthetetlen bértartozása előlegezhető meg.”
(2)	A Bat. 1. §-ának (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(2) E törvény alkalmazásában
a)	felszámolás: a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló
1991. évi IL. törvény (a továbbiakban: Cstv.) szerinti felszámolás, továbbá az Európai
Gazdasági Térség (a továbbiakban: EGT) tagállamainak joga szerinti bármely olyan eljárás,
amely alapján
aa)	a munkáltató fizetésképtelensége alapján az adott tagállam joga szerinti kollektív
eljárás kezdeményezésére irányuló kérelmet terjesztettek elő, amely a munkáltató vagyona
feletti rendelkezési joga részleges vagy teljes elvonásával, valamint felszámoló vagy hasonló
feladatot ellátó személy (a továbbiakban: felszámoló) kinevezésével jár, és
ab)	az említett rendelkezések alapján az illetékes hatóság vagy bíróság döntött az
eljárás megkezdéséről, vagy megállapította, hogy a munkáltató vállalkozása vagy üzeme
végleg megszűnt, és a rendelkezésre álló eszközök nem elegendőek az eljárás
megkezdéséhez;
b)	gazdálkodó szervezet: a Cstv. 3. §-a (1) bekezdésének a) pontjában felsorolt minden
gazdálkodó szervezet, továbbá minden olyan, valamely EGT tagállam joga szerint alakult
egyéb szervezet, amely az a) pontban írottak alapján felszámolás alatt állhat;
c)	bértartozás: a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezetet - mint munkáltatót -
terhelő minden munkabértartozás, ideértve a betegszabadság időtartamára járó térítést is, és a
munkaviszony megszűnésével összefüggésben járó, a Cstv. 57. §-ának (3) bekezdése szerint
elszámolható végkielégítés tartozás.”
(3)	A Bat. 1. §-a az alábbi (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A támogatás forrásául a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek
ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 39. §-a (3) bekezdésének d) pontja alapján a
Munkaerőpiaci Alap bérgarancia alaprésze szolgál.”
3
2. §
A Bat. 2. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„2. § (1) Ha a felszámoló a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezetnél
foglalkoztatott, szokásos magyarországi munkavégzési hellyel rendelkező munkavállalókkal
szemben fennálló bértartozást a felszámolás kezdő időpontját követően a felszámolási
költségek fedezetét jelentő bevételek hiánya miatt a bérfizetési napon nem tudja kielégíteni,
haladéktalanul kérelmet nyújt be az illetékes megyei (fővárosi) munkaügyi központhoz
visszatérítendő pénzügyi támogatás iránt.
(2)	Az (1) bekezdésben említett kérelem a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet
nem magyarországi szokásos munkavégzési hellyel rendelkező munkavállalói tekintetében
nem terjeszthető elő.
(3)	Vitás esetben a munkaügyi központ, a felszámoló, vagy a munkavállaló kérelmére
a munkaügyi bíróság tizenöt napon belül, nemperes eljárásban dönt arról, hogy a
munkavállaló szokásos munkavégzési helye Magyarországon található-e.
(4)	A (3) bekezdés szerinti nemperes eljárásban a munkaügyi bíróság illetékességét az
eljáró munkaügyi központ székhelye határozza meg, eljáró munkaügyi központ hiányában a
Fővárosi Munkaügyi Bíróság az illetékes.”
3.	§
A Bat. az alábbi 2/A-2/B. §-okkal egészül ki:
„2/A. § (1) A külföldi gazdálkodó szervezet felszámolása esetén a 2. § (1) bekezdése
szerinti kötelezettség a külföldi gazdálkodó szervezet felszámolóját terheli.
(2)	A külföldi gazdálkodó szervezet fióktelepe ellen Magyarországon indult
felszámolási eljárás esetén a fenti kötelezettség a fióktelep munkavállalói tekintetében a
fióktelep felszámolóját terheli.
2/B. § A munkaügyi központ köteles a támogatást megállapítani, ha a felszámolás alatt
álló gazdálkodó szervezet által benyújtott kérelem az e törvényben foglalt feltételeknek
megfelel.”
4.	§
A Bat. 3. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„3. § (1) A támogatás iránti kérelmet a felszámolónak vagy meghatalmazottjának a (2)
bekezdés szerint illetékes munkaügyi központhoz, az 1. és 2. számú melléklet szerint,
értelemszerűen kitöltött formanyomtatványon, valamennyi előírt mellékletet becsatolva kell
három példányban benyújtania.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti kérelmet
a)	Magyarországon bejegyzett gazdálkodó szervezet esetén a gazdálkodó szervezet
székhelye,
b)	külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe esetén a fióktelep helye szerint
illetékes munkaügyi központhoz;
c)	egyéb esetekben a Fővárosi Munkaügyi Központhoz kell benyújtani.”
4
5.	§
A Bat. 4. §-ának (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(1) A támogatás iránti kérelem elbírálására vonatkozó eljárásra - az e törvényben
foglalt eltérésekkel - a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályait kell alkalmazni.”
6.	§
A Bat. 8. §-ának (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(1) A jogosulatlanul igénybe vett vagy nem jogszerűen felhasznált támogatást a
támogatás iránti kérelem benyújtásának időpontjában hatályos jegybanki alapkamat
kétszeresével megnövelt összegben kell visszafizetni.”
7.	§
A Bat. 9. §-a a következő új (2) bekezdéssel egészül ki, egyúttal a § jelenlegi
szövegének megjelölése (1) bekezdésre változik:
„(2) A támogatás (1) bekezdés szerinti visszafizetése érdekében a külföldi gazdálkodó
szervezet, illetve fióktelepe felszámolójával szemben a Fővárosi Munkaügyi Központ köteles
fellépni.”
8.	§
A Bat. az alábbi 10. §-sal egészül ki:
„10. § (1) A Fővárosi Munkaügyi Központ a külföldi bérgarancia-szervezet vagy a
külföldi felszámoló megkeresésére tájékoztatást ad a magyar bérgarancia-rendszer
működéséről, a bérgarancia-eljárásban részt vevő hatóságok elérhetőségéről és az eljárás
menetéről.
(2)	A külföldi bérgarancia-szervezet megkeresésére a Fővárosi Munkaügyi Központ -
az Igazságügyi Minisztérium Cégnyilvántartási és Céginformációs Szolgálatának
adatszolgáltatása alapján - tájékoztatást ad a felszámolás alatt álló magyar cégek
cégjegyzékének azon adatairól, amelyek a külföldi bérgarancia-szervezet tájékoztatása alapján
a külföldi bérgarancia-eljárás lefolytatásához szükségesek.”
9.	§
A Bat. 15. §-ának (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(2) Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
a)	A Tanács 1980. október 20-i, a munkáltató fizetésképtelensége esetén a
munkavállalók védelmére vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló
80/987/EGK számú irányelve;
b)	Az Európai Parlament és a Tanács 2002. szeptember 23-i, a munkáltató
fizetésképtelensége esetén a munkavállalók védelmére vonatkozó tagállami jogszabályok
5
közelítéséről szóló 80/987/EGK tanácsi irányelv módosításáról szóló 2002/74/EK
irányelve.”
A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló
1991. évi IV. törvény módosítása
10. §
A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV.
törvény (a továbbiakban: Flt.) 29. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Szüneteltetni kell az álláskeresési járadék folyósítását azokra a napokra,
amelyeken az álláskeresési járadékban részesülő személy az alkalmi munkavállalói könyv
szerint munkát végzett. A munkaügyi központ kirendeltsége ebben az esetben az álláskeresési
járadékot - erről szóló külön határozat nélkül - a munkavégzés napjaira járó álláskeresési
járadék összegével csökkentett összegben folyósítja.”
11. §
Az Flt. 36. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha az álláskeresési járadékban részesülő személy alkalmi munkavállalói könyvvel
rendelkezik, akkor az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszonyát nem kell előre
bejelenteni, de az alkalmi munkavállalói könyvét az álláskeresési járadék számfejtése előtt a
munkaügyi központ kirendeltsége által megjelölt időpontban be kell mutatnia.”
12. §
Az Flt. 39. §-a (3) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(3) A Munkaerőpiaci Alapon belül - a pénzeszközök felhasználásának célja szerint -
a következő alaprészeket kell elkülöníteni:]
„c) foglalkoztatási alaprészt a foglalkoztatást elősegítő támogatások, iskolarendszeren
kívüli felnőttképzési támogatások, a nem az Állami Foglalkoztatási Szolgálat által nyújtott
munkaerő-piaci szolgáltatások nyújtására, a regionális képző központok képzéssel kapcsolatos
feladatainak finanszírozására, a MAT működtetésére, a társadalmi párbeszéd intézményeinek
működéséhez és fejlesztéséhez való hozzájárulásra, a megyei (fővárosi) munkaügyi tanácsok
működéséhez való hozzájárulásra, valamint a keresetpótló juttatással kapcsolatos postaköltség
finanszírozására;”
13. §
Az Flt. 42. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A munkavállalói járulékot a munkaadó állapítja meg, vonja le, fizeti meg, és az
adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 31. §-ának (2)
bekezdésében meghatározottak szerint vallja be.”
6
14.	§
Az Flt. 43. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A foglalkoztatási alaprész iskolarendszeren kívüli felnőttképzési célra szolgáló
keretre (a továbbiakban: felnőttképzési célú keret), központi keretre és a megyei (fővárosi)
munkaügyi központok által felhasználható (decentralizált) keretre, továbbá a regionális képző
központok képzési és képzéssel kapcsolatos feladatainak ellátását szolgáló képzési keretre (a
továbbiakban: képzési keret) osztható fel. A rehabilitációs alaprész központi keretre és
decentralizált keretre osztható fel.”
15.	§
Az Flt. 46/B. §-ának (2)-(3) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az egyéni vállalkozó köteles a vállalkozói járulékot az (1) bekezdésben
meghatározott járulékalap figyelembevételével havonta a tárgyhónapot követő hónap 12.
napjáig megfizetni az illetékes állami adóhatóságnak úgy, hogy a járulékalap éves szinten -
tekintettel a Tbj. 29. §-ának (4) bekezdésében foglaltakra - elérje legalább a minimálbér
naptári évre számított összegét. Az egyéni vállalkozó járulékbevallási kötelezettségét az Art.
31. §-ának (2) bekezdésében meghatározottak szerint, az egyszerűsített vállalkozói adózást
választó egyéni vállalkozó az egyszerűsített vállalkozói adóbevallása részeként teljesíti.
(3)	A társas vállalkozót terhelő vállalkozói járulékot az (1) bekezdésben meghatározott
járulékalap figyelembevételével a társas vállalkozás havonta állapítja meg, vonja le, a
tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig fizeti meg, és az Art. 31. §-ának (2) bekezdésében
meghatározottak szerint vallja be az illetékes állami adóhatóságnak. A vállalkozói járulékot
éves szinten - a Tbj. 28. §-ának (1) bekezdésében foglaltakra is tekintettel - a minimálbér
után akkor is meg kell fizetni, ha a társas vállalkozó részére jövedelmet nem fizettek és a
tárgyév folyamán, a tárgyhónapig bezárólag a megfizetett járulék nem éri el a minimálbér
alapulvételével számított járulék összegét.”
„(5) A 42. § (1), (5), valamint (7)-(8) bekezdésében foglaltakat a vállalkozói járulékfizetési
kötelezettség teljesítésére vonatkozóan megfelelően alkalmazni kell. Az egyéni vállalkozó a
vállalkozói járulékot forintban fizeti meg, vallja be.”
Záró rendelkezések
16.	§
(1)	E törvény - a (2)-(3) bekezdésben foglaltak kivételével - 2005. október 8-án lép
hatályba.
(2)	E törvény 5. §-a, 10-12. §-a, 14. §-a, valamint e § (6)-(8) bekezdése 2005.
november 1-én lép hatályba.
(3)	E törvény 13. §-a és a 15. §-a 2006. január 1-jén lép hatályba.
(4)	E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti
7
a)	az egyes törvényeknek a Munkaerőpiaci Alap létrehozásával kapcsolatos
módosításáról szóló 1995. évi CXXIV. törvény 28. §-ának (2) bekezdése,
b)	a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV.
törvény, valamint a Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény módosításáról szóló
1997. évi CXX. törvény 32-34. §-a, továbbá
c)	a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV.
törvény, a Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény, a csődeljárásról, a
felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény, valamint a
munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény módosításáról szóló 2001. évi LXXVIII.
törvény 8-10. §-a.
(5)	2005. november 1-jén hatályát veszti az Flt. 14. §-ának (7) bekezdése, az Flt. 14/A.
§-a, valamint az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásról és az ahhoz
kapcsolódó közterhek egyszerűsített befizetéséről szóló 1997. évi LXXIV. törvény 9. §-ának
(1)-(2) bekezdése.
(6)	Az Flt. 28. §-a (1) bekezdésének d) pontjában a „a 29. §-a (1) bekezdésének e)
pontjában” szövegrész helyébe a „a 29. § (1) bekezdésének d) pontjában” szövegrész lép.
(7)	Az Flt. 15. §-át megelőző alcímben, 37. §-ának (4) bekezdésében, 44. §-ában, 45.
§-ának (1) bekezdésében, 46. §-ának (1), (4), (6) és (7) bekezdésében a „munkanélküli(ek)”
szövegrész helyébe „álláskereső(k)” szövegrész lép.
(8)	Az Flt. 36. §-át megelőző címben, 36. §-ának (1) bekezdésében, 37. §-ának (3)-(4)
és (8) bekezdésében, 46/A. §-ának (4) bekezdésében, 54. §-ának (4) bekezdésében a
„munkanélküli ellátás(ok)” kifejezés alatt „álláskeresők támogatása” kifejezést is érteni kell.
(9)	Az Flt. 37. §-ának (6) bekezdésében a „munkanélküli járadék” kifejezésen az
„álláskeresési járadék, álláskeresési segély” kifejezést is érteni kell.
(10)	A foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter és az igazságügy-miniszter
2005. november 30-ig közös tájékoztatót ad ki a Bat. 1. §-nak (2) bekezdése szerinti
felszámolási eljárásokról.
8
INDOKOLÁS
Általános indokolás
Az Európai Parlament és a Tanács 2002. szeptember 23-i, a munkáltató fizetésképtelensége
esetén a munkavállalók védelmére vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló
80/987/EGK tanácsi irányelv módosításáról szóló 2002/74/EK irányelve a jogbiztonság és az
átláthatóság érdekében pontosítja a 80/987/EGK tanácsi irányelv hatályát, valamint egyes
meghatározásait. Az irányelv-módosítás egyik célja, hogy a határozott idejű
munkaszerződéssel, részmunkaidőben vagy munkaerő-kölcsönzés útján foglalkoztatott
munkavállalókat ne zárják ki az irányelv hatálya alól. Az irányelv másik célja joghatósági
szabályok megállapítása azon esetekre, amikor egy vállalkozás több tagállamban foglalkoztat
munkavállalókat. A Bérgarancia Alapról szóló törvény a módosító irányelv rendelkezéseinek
nagyrészt megfelel, így a jogharmonizációs kötelezettség csak néhány rendelkezés
megalkotását teszi szükségessé.
A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. év IV. törvény
módosítására az egyes jogszabályok közötti összhang megteremtése érdekében van szükség.
A módosítás megteremti az összhangot a foglalkoztatási törvénynek a vállalkozói járulék
bevallására és befizetésére vonatkozó szabályai, valamint az adózás rendjéről szóló 2003. évi
XCII. törvény rendelkezései között. A módosítással egyértelművé válik, hogy az álláskeresési
segély folyósítását nem befolyásolja, ha az álláskereső alkalmi munkavállalói könyvvel
munkát végez. Ezen túlmenően a módosítások pontosító rendelkezéseket is tartalmaznak.
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
Az irányelvnek való megfelelés céljából szükséges volt annak a meghatározása, hogy mely
munkáltatók munkavállalóira terjed ki a törvény hatálya. Ennek kapcsán szükségessé vált a
felszámolás és a gazdálkodó szervezet fogalmainak módosítása oly módon, hogy az EGT
tagállamaiban székhellyel rendelkező, de Magyarországon is tevékenykedő, felszámolás alatt
álló munkáltatók magyarországi munkavállalói is részesedjenek a magyar bérgarancia
rendszer védelmében. A törvény 1. §-a (2) bekezdésének jogtechnikai okok miatt hatályon
kívül helyezett c) pontja határozta meg, hogy a bérgarancia-támogatást a Munkaerőpiaci Alap
bérgarancia alaprészéből kell nyújtani. Lényegében ugyanezt a rendelkezést tartalmazza az új
(4) bekezdés.
A 2. §-hoz
Az irányelvvel összhangban a módosított 2. § a bérgarancia-eljárás tekintetében is bevezeti a
nemzetközi magánjogban már régóta ismert „szokásos munkavégzési hely” fogalmát. A
magyar bérgarancia rendszer védelme azon munkavállalókra terjed ki, akiknek szokásos
munkavégzési helye Magyarországon található. Vitás esetben a munkaügyi központ, a
felszámoló, vagy a munkavállaló kérelmére a munkaügyi bíróság tizenöt napon belül,
nemperes eljárásban dönt arról, hogy a munkavállaló szokásos munkavégzési helye
Magyarországon található-e.
9
A 3. §-hoz
A jogharmonizáció kapcsán szükséges volt annak a meghatározása, hogy kinek a
kötelezettsége a törvény szerinti támogatás iráni kérelem benyújtása. A külföldi gazdálkodó
szervezet felszámolása esetén ez a kötelezettség a külföldi gazdálkodó szervezet felszámolóját
terheli, míg a külföldi gazdálkodó szervezet fióktelepe ellen Magyarországon indult
felszámolási eljárás esetén a fenti kötelezettség a fióktelep munkavállalói tekintetében a
fióktelep felszámolóját.
A 4. §-hoz
Miután a törvény főszabálya szerint a támogatást a gazdálkodó szervezet székhelye szerint
illetékes munkaügyi központhoz kell benyújtani, szükség volt azon esetek rendezésére,
amikor a gazdálkodó szervezet nem rendelkezik székhellyel Magyarországon. Így külföldi
vállalkozás magyarországi fióktelepe esetén a fióktelep helye alapozza meg a munkaügyi
központ illetékességét, míg egyéb esetekben a kérelem elbírálása a Fővárosi Munkaügyi
Központ illetékességébe tartozik.
Az 5. §-hoz
A rendelkezés megalkotását a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános
szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 2005. november 1-i hatályba lépése tette
szükségessé.
A 6. §-hoz
Pontosításra került a jogosulatlanul igénybe vett, illetve nem jogszerűen felhasznált
támogatást terhelő kamatfizetési kötelezettségre vonatkozó szabály. A pontosított rendelkezés
kimondja, hogy az ilyen támogatást a kérelem benyújtásának időpontjában hatályos jegybanki
alapkamat kétszeresével megnövelt összegben kell visszafizetni.
A 7. §-hoz
Az állami pénzalap védelme érdekében a Javaslat egyértelműen előírja a Fővárosi Munkaügyi
Központ hatáskörét a külföldi felszámoló felé kifizetett támogatás visszakövetelése
tekintetében.
A 8. §-hoz
Egyrészt jogharmonizációs kötelezettségből fakad, másrészt a törvény alkalmazásának
megkönnyítése a célja annak a rendelkezésnek, amely alapján a Fővárosi Munkaügyi Központ
a külföldi bérgarancia-szervezet vagy a külföldi felszámoló megkeresésére tájékoztatást ad a
magyar bérgarancia rendszer működéséről.
A 9. §-hoz
A jogszabályszerkesztésről szóló 12/1987. (XII. 29.) IM rendelet 2004. május 1-jétől hatályos
szövege alapján a záró rendelkezések között már nem a Társulási Megállapodás, hanem az
uniós tagságunk alapján kell megjeleníteni, hogy a jogszabály milyen európai uniós jogi
aktusnak megfelelő előírást tartalmaz. Ennek megfelelően a Bat. vonatkozó paragrafusát az új
előírásnak megfelelően szükséges módosítani, továbbá az kiegészül az Európai Parlament és a
Tanács 2002. szeptember 23-i, a munkáltató fizetésképtelensége esetén a munkavállalók
10
védelmére vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló 80/987/EGK tanácsi irányelv
módosításáról szóló 2002/74/EK irányelvére történő utalással.
A 10-11. §-okhoz
A 2005. évi LXX. törvény 2005. november 1-jei hatállyal átalakította a munkanélküli ellátó
rendszert, a munkanélküli járadék helyett az álláskeresési járadékot és az álláskeresési segélyt
vezette be. Az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásról és az ahhoz
kapcsolódó közterhek egyszerűsített befizetéséről szóló 1997. évi LXXIV. törvény
rendelkezik a munkanélküli járadékban részesülő személy alkalmi munkavállalói könyvvel
történő foglalkoztatásáról. Ebben az esetben az általános szabályokkal ellentétben a
munkanélküli járadék folyósítását nem kell megszüntetni, hanem azt az alkalmi munkavállalói
könyvvel történő munkavégzés napjaira járó álláskeresési járadék összegével csökkentett
összegben kell folyósítani. A Javaslat egyértelmű rendelkezést tartalmaz arra vonatkozóan,
hogy az új szabályozás hatálybalépését követően az előbbi szabályt csak az álláskeresési
járadék esetében kell alkalmazni, az álláskeresési segély összege az AM könyvvel történő
munkavégzés esetén nem csökken. Ezzel egyidejűleg az álláskeresési járadék - alkalmi
munkavállalói könyvvel való munkavégzés esetén történő - folyósításának szabályai
átkerülnek az Flt-be.
A 12. §-hoz
A jelenlegi jogszabályi megfogalmazás a regionális képző központoknak a képzési keret
terhére finanszírozható feladatellátását a „munkaerő-piaci képzésekre” szűkíti le. Ebből
adódóan jogszerűen e körön kívüli képzésekben résztvevő, a munkaerőpiacon szintén
hátrányos helyzetben lévő rétegek (pl. nem regisztrált munkanélküliek, a támogatott
munkaerő-piaci képzésekből kimaradó, de szakképzetlen felnőttek) díjmentes képzését a
regionális képző központok alapfeladatként nem láthatják el, illetve e feladat a képzési
keretből nem finanszírozható. Tekintettel arra, hogy a regionális képző központok feladat- és
finanszírozási rendszere átalakításának koncepciója szerint ezen intézményi körnek
alapfeladatként a munkaerőpiacon hátrányos helyzetben lévő - külön jogszabályban
meghatározandó - rétegek díjmentes képzését kell végeznie, szükséges a képzési keret terhére
finanszírozható képzések körének - és ezáltal a díjmentes képzésekben részt vevő
kedvezményezetti körnek - a bővítése. Mindezek indokolják a törvény vonatkozó részeiből a
„munkaerő-piaci” szó elhagyását.
A 13. §-hoz
A 2005. évi LXXXV. törvény 2006. január 1-jei hatállyal módosította az adózás rendjéről
szóló 2003. évi XCII. törvényt. A módosítás az egyéni vállalkozók számára a járulékok
tekintetében az eddigi negyedévente történő bevallási és befizetési kötelezettség helyett 2006.
január 1-jétől havi bevallási és befizetési kötelezettséget vezet be. Ez a rendelkezés érinti az
Flt-nek a vállalkozói járulék befizetésére vonatkozó szabályait is. A Javaslat a két jogszabály
közötti összhangot teremti meg.
A 14. §-hoz
A Javaslat 12. §-a és 14. §-a összefügg egymással, így az indokolás megegyezik a 12. §-hoz
megadott indokolással.
11
A 15. §-hoz
A Javaslat 13. §-a és 15. §-a kapcsolódik egymáshoz, így e § indokolása megegyezik a 13. §-
hoz megfogalmazottakkal.
A 16. §-hoz
A Javaslat 2005. október 8-án lép hatályba, tekintettel arra, hogy az irányelv rendelkezéseinek
az Európai Unió tagállamai legkésőbb az említett időpontig kötelesek jogrendszerüket
megfeleltetni. Eltérő hatálybalépési időpontot fogalmaz meg a Javaslat az 5. §, a 10-15. §,
valamint az Flt. szövegét pontosító egyes rendelkezések vonatkozásában. A hatályba lépéssel
egyidejűleg a módosított rendelkezések tekintetében szükséges a Bat-ot korábban módosító
törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezése.
A jogalkalmazás elősegítése érdekében szükséges tájékoztatót kiadni azon, az egyes EGT
tagállamok joga szerinti eljárásokról, amelyeket a törvény felszámolási eljárásnak minősít.
A Javaslat az előzőekben ismertetett rendelkezéseken kívül még pontosító és hatályon kívül
helyező szabályokat fogalmaz meg az Flt. tekintetében. Figyelemmel arra, hogy a
munkanélküli ellátórendszert 2005. november 1-jétől az álláskeresők támogatási rendszere
váltja fel, amely más rendszerben tartalmazza az álláskeresők munkahelykeresésre vonatkozó
kötelezettségeit, ezért az Flt-nek az intenzív álláskeresés támogatására vonatkozó
rendelkezését a Javaslat hatályon kívül helyezi.