﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/17535. számú
TÖRVÉNYJAVASLAT
az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosításáról
Előadó:
Gráf József
földművelésügyi és vidékfejlesztési
miniszter
Budapest, 2005. szeptember
2
2005. évi.......törvény
az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosításáról
1. §
Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (a továbbiakban:
Inytv.) 1. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ez a törvény - az 1972. évi 31. törvényerejű rendelettel bevezetett és
változatlan formában gépi adathordozóra rögzített - ingatlan-nyilvántartás szabályait
határozza meg.”
2.	§
(1)	Az Inytv. 4. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az ingatlan-nyilvántartási tulajdoni lap tartalma korlátozás nélkül
megismerhető: azt bárki megtekintheti, arról feljegyzést készíthet, hiteles vagy nem
hiteles másolatot kérhet. A tulajdoni lapról az alábbi hiteles és nem hiteles másolatok
adhatók ki:
a)	teljes másolat: amely valamennyi bejegyzést tartalmazza szó szerint,
b)	szemle: amely a fennálló bejegyzéseket tartalmazza szó szerint,
c)	részleges másolat: amely csak a kívánt bejegyzéseket tartalmazza szó
szerint.”
(2)	Az Inytv. 4. § (3) bekezdésének felvezető szövege és a) pontja helyébe a
következő rendelkezés lép:
„Az ingatlan-nyilvántartás, illetve a széljegyzett okirat szerinti jogosult,
illetőleg kötelezett teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közjegyzői okiratba
foglalt engedélyével ismerhető meg:
a)	minden olyan magán- és közokirat, hatósági határozat tartalma, amely a
jogosult, illetőleg a kötelezett bejegyzése vagy törlése alapjául szolgált, vagy
szolgálhat,”
(3)	Az Inytv. 4. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
3
„(4) A (3) bekezdés a) és c) pontja szerintiek megismerhetők akkor is, ha a
kérelmező írásban igazolja, hogy az irat megismerése joga érvényesítéséhez, illetve
jogszabályon vagy hatósági határozaton alapuló kötelezettsége teljesítéséhez
szükséges.”
3.	§
Az Inytv. 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„8. § Az ingatlan-nyilvántartásban jog bejegyzésére, jogilag jelentős tény
feljegyzésére vagy adatok átvezetésére - ha e törvény másként nem rendelkezik - csak
az e törvényben meghatározott okirat vagy jogerős hatósági, illetve bírósági határozat
alapján kerülhet sor.”
4.	§
Az Inytv. 10. §-a (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter elrendelheti más
városokban is az ingatlan-nyilvántartás kerületenként való vezetését, a fővárosban
pedig az egyes kerületek ingatlan-nyilvántartásának összevontan történő vezetését.”
5.	§
Az Inytv. 13. §-a (2) bekezdésének második mondata helyébe a következő
rendelkezés lép:
„Az örök- vagy a szövetkezeti lakás tulajdonosának többi helyiségét (pl. garázs,
lakás kialakítására szolgáló tetőtér, padlástér) az alapító okirat, illetve a
lakásszövetkezeti alapszabály rendelkezésétől függően kell a lakással együtt vagy
önálló ingatlanként nyilvántartani.”
6.	§
Az Inytv. 15. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az ingatlanok nyilvántartása során a magánszemélyek azonosítására a
családi és utónevet - ideértve a születési családi és utónevet is -, a jogosult születési
helyét és idejét, az anyja születési nevét (a továbbiakban: természetes
személyazonosító adatok), lakcímét, továbbá, a polgárok személyi adatainak és
lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény hatálya alá tartozó magánszemélyek
esetében, az érintett személyi azonosítóját kell használni. A szervezetek azonosítására
4
a szervezet megnevezését, székhelyét, a statisztikáról szóló törvény hatálya alá tartozó
szervezet esetében a statisztikai azonosítóját kell alkalmazni (az azonosításra szolgáló
adatok együtt: a jogosult adatai).”
7.	§
(1)	Az Inytv. 17. §-a (1) bekezdésének e)-f) pontja helyébe a következő
rendelkezések lépnek:
/Az ingatlan-nyilvántartásba csak az ingatlanhoz kapcsolódó következő, jogilag
jelentős tények jegyezhetők fel:/
„e) a körzeti földhivatali határozat elleni fellebbezés és a megyei földhivatali
határozat elleni bírósági jogorvoslati kérelem benyújtása,
f) bejegyzés, feljegyzés és az adatváltozás átvezetése alapjául szolgáló vagy
azzal kapcsolatos bírósági határozat elleni felülvizsgálati kérelem benyújtása,”
(2)	Az Inytv. 17. §-a (1) bekezdésének h) pontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
/Az ingatlan-nyilvántartásba csak az ingatlanhoz kapcsolódó következő, jogilag
jelentős tények jegyezhetők fel:/
„h) bejegyzés, feljegyzés és az adatváltozás átvezetése iránti kérelem vagy
megkeresés elutasítása,”
(3)	Az Inytv. 17. §-a (1) bekezdésének i)-j) pontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
/Az ingatlan-nyilvántartásba csak az ingatlanhoz kapcsolódó következő, jogilag
jelentős tények jegyezhetők fel:/
„i) épület létesítése vagy lebontása,
j) az ingatlan-nyilvántartási eljárás felfüggesztése,”
8.	§
(1)	Az Inytv. 19. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az ingatlan-nyilvántartásban az ingatlan adatait, valamint az ingatlanhoz
kapcsolódó jogokat és jogilag jelentős tényeket, továbbá azok jogosultjait és a
jogosultak adatait a tulajdoni lapra kell bejegyezni, feljegyezni, illetve azon átvezetni.”
5
(2) Az Inytv. 19. §-ának (2) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„Az ingatlanok helyrajzi számozásának megállapítására vonatkozó szabályokat
a miniszter rendeletben állapítja meg.”
9.	§
Az Inytv. 21. §-a (3) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés
lép:
/Az ingatlan-nyilvántartási térkép az ingatlan-nyilvántartás szempontjából a
következőket tartalmazza:/
„e) alrészlet határvonala, jele és megnevezése,”
10.	§
Az Inytv. 24. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az ingatlan-nyilvántartásban minden ingatlant külön tulajdoni lapon kell
nyilvántartani.”
11.	§
Az Inytv. 25. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„25. § (1) Az ingatlan-nyilvántartási eljárás az ingatlannal kapcsolatos jogok
bejegyzésére és tények feljegyzésére, illetve az ingatlan adataiban bekövetkezett
változások átvezetésére (együtt: változás vezetése) irányuló közigazgatási hatósági
eljárás.
(2)	Az ingatlan-nyilvántartási eljárásban ügyfél az a természetes vagy jogi
személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, akit (amelyet) az ingatlan-
nyilvántartásba jogosultként bejegyeztek, illetve aki (amely) a bejegyzés folytán
jogosulttá illetve kötelezetté válna, a feljegyzés rá nézve előnyt vagy terhet jelentene,
továbbá az ingatlan-nyilvántartási eljárás bejegyzett joga vagy a javára, illetve terhére
feljegyzett tény megváltozását vagy törlését eredményezné. Az ingatlan-nyilvántartási
eljárásban ügyfél az eljárást megindító hatóság, valamint az adatváltozást bejelentő
személy.
(3)	Az ingatlan-nyilvántartási eljárásban eljárási cselekmények - az e
törvényben meghatározott kivételekkel - elektronikus úton nem gyakorolhatók.
6
(4)	2007. január 1-jétől az a beadvány, amelyhez melléklet nem tartozik,
jogszabályban meghatározott nyomtatvány alkalmazásával elektronikus úton is
benyújtható.”
12.	§
Az Inytv. 26. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„26. § (1) Az ingatlanhoz kapcsolódó jog vagy tény keletkezését, módosulását,
illetve megszűnését jogszabályban meghatározott nyomtatványon benyújtott kérelemre
vagy megkeresésre kell az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezni.
(2)	A kérelemre induló olyan eljárásokban, amelyekben a jogváltozás
bejegyzésének alapjául közjegyző által készített okirat vagy ügyvéd által ellenjegyzett
magánokirat szolgál, a jogi képviselet kötelező. Jogi képviselőnek kell tekinteni az
ügyvédet (ügyvédi irodát), jogtanácsost és a fél képviseletében eljáró közjegyzőt
[1991. évi XLI. törvény 175. § (1) bek.].
(3)	A kérelemnek tartalmaznia kell a kérelmező nevét (megnevezését), lakcímét
(székhelyét vagy telephelyét), személyi azonosítóját (statisztikai azonosítóját), az
érintett ingatlannak, valamint annak a jognak vagy ténynek a megjelölését, amelynek
bejegyzését, illetve feljegyzését kérik. Ha a kérelmező helyett képviselő jár el, a
kérelemnek tartalmaznia kell a képviselő nevét (megnevezését), lakcímét (székhelyét
vagy telephelyét) is.
(4)	A kérelmet a bejegyzés alapjául szolgáló szerződés (jognyilatkozat)
keltétől számított 30 napon belül az ingatlan fekvése szerint illetékes körzeti
földhivatalhoz kell benyújtani. Ha a szerződés (jognyilatkozat) létrejöttéhez harmadik
személy beleegyezése vagy - ide nem értve a földhivatali engedélyt - hatósági
jóváhagyás szükséges, a kérelmet a beleegyezéstől, illetve a jóváhagyástól számított
30 napon belül kell az ingatlan fekvése szerint illetékes körzeti földhivatalhoz
benyújtani.
(5)	A bejegyzés iránti kérelem benyújtására meghatározott határidő
elmulasztása esetén az illetékekről szóló törvény szerinti mulasztási bírságot kell
fizetni.
(6)	A kérelemhez két eredeti és egy másolati példányban kell csatolni a
bejegyzés alapjául szolgáló okiratot, közjegyzői okirat esetén a közjegyzői okirat
hiteles kiadmányának vagy hiteles másolatának két eredeti és egy másolati példányát,
amelyeknek tartalmazniuk kell a jogszabályban meghatározott esetekben az okiratra
vezetett záradékot, továbbá a bejegyzéshez és az illeték megállapításához szükséges
egyéb iratokat.
7
(7)	A bejegyzést - ha jogszabály rendelkezéséből vagy a felek
megállapodásából más nem következik - annak kell kérnie, aki ezáltal jogosulttá válik.
Kérheti a bejegyzést az is, akinek ez bejegyzett jogát érinti.
(8)	Az eljáró hatóság (bíróság, közjegyző, bírósági végrehajtó stb.)
bejegyezhető jogra vagy feljegyezhető tényre vonatkozó határozata alapján - annak
jogerőre emelkedése után - megkeresi a földhivatalt a bejegyzés iránt. A
vagyonszerzést létrehozó, megállapító bírósági határozatot két példányban kell a
körzeti földhivatal részére megküldeni.
(9)	A kérelem a szerződő felek ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba vagy
közokiratba foglalt közös nyilatkozatával mindaddig visszavonható, amíg abban a
körzeti földhivatal nem hozott határozatot. Ha a bejegyzés folytán harmadik személy
vált volna jogosulttá, a kérelem visszavonásához az ő ügyvéd által ellenjegyzett
magánokiratba vagy közokiratba foglalt hozzájárulása is szükséges. Ellenjegyzésként a
jogtanácsos ellenjegyzését is el kell fogadni, ha a szerződő felek valamelyike
jogtanácsos által képviselt szervezet.
(10)	Ha a szerződő felek valamelyike Magyarországon lakó- vagy tartózkodási
hellyel (székhellyel vagy telephellyel) nem rendelkezik, és nincs az ingatlan-
nyilvántartási eljárás vitelére belföldi lakóhellyel (székhellyel vagy telephellyel)
rendelkező képviselője, a bejegyzési kérelemhez mellékelni kell magyarországi
kézbesítési meghatalmazott nevét és lakcímét (székhelyét vagy telephelyét), a
kézbesítési meghatalmazott meghatalmazását, valamint a meghatalmazás elfogadását
tartalmazó okiratot.”
13.	§
(1)	Az Inytv. 27. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az ingatlan adatainak, valamint az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett
jogosult nevének (cégnevének), illetve lakcímének (székhelyének vagy telephelyének)
a megváltozását a földhivatal az érdekelt bejelentése alapján vagy hivatalból (helyszíni
ellenőrzés, adatátvétel hatósági nyilvántartásból, különösen a személyiadat- és
lakcímnyilvántartásból vagy a cégnyilvántartásból történő adatátvétellel) vezeti át az
ingatlan-nyilvántartásban.”
(2)	Az Inytv. 27. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A jogosult - a (2) bekezdésben meghatározott	határidőben - köteles
bejelenteni nevének (cégnevének), illetve lakcímének	(székhelyének vagy
telephelyének) megváltozását. A bejelentésében a jogosult	személyi azonosítóját,
illetve statisztikai azonosítóját is fel kell tüntetni.”
8
14.	§
Az Inytv. a következő 27/A. §-sal egészül ki:
„27/A. § Az ingatlan-nyilvántartási eljárás megindításáról a földhivatal az
ügyfelet nem köteles értesíteni.”
15.	§
Az Inytv. 28. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„28. § (1) Az ingatlan adataiban bekövetkezett változás átvezetéséhez a külön
jogszabályban meghatározott hatósági engedély, jóváhagyás vagy igazolás, az
ingatlan-nyilvántartási térkép tartalmát érintő változás átvezetéséhez pedig
jogszabályban meghatározott, körzeti földhivatal által érvényes záradékkal ellátott
változási vázrajz is szükséges. A vázrajzot mindazoknak alá kell írniuk, akik a változás
alapjául szolgáló okiratot aláírják.
(2)	Művelési ág változása esetén nem kell változási vázrajzot benyújtani a
körzeti földhivatalhoz, ha
a)	a változás egy földrészleten belül nem éri el a 400 m2-t,
b)	egy földrészlet egész területe más művelési ágra változik,
c)	egy vagy több alrészlet területe teljes egészében azonos művelési ágra
változik és így a földrészlet egy művelési ágba kerül,
d)	ha egy alrészlet egész területe más művelési ágra változik.
(3)	A 27. § (2) bekezdésében meghatározott változásokat a körzeti földhivatal
bejelentés és a bejelentés során csatolt, a körzeti földhivatal által érvényes záradékkal
ellátott változási vázrajz alapján vezeti át. A nyilvántartott adatoknak a tényleges
állapottal való egyezőségét a körzeti földhivatal hivatalból is ellenőrizheti.
(4)	Bejelentés hiányában, de az (1) bekezdésben foglaltak alapulvételével is
átvezeti a körzeti földhivatal azt a változást, amelyről ellenőrzése során vagy
hivatalból tudomást szerez. A hivatalból indult eljárás költsége külön jogszabályban
meghatározottak szerint azt terheli, aki az adatváltozás bejelentését elmulasztotta,
kivéve, ha az adatváltozás hatósági döntésen alapul, amelyről a hatóságnak a
földhivatalt is értesítenie kellett. A meg nem fizetett költség adók módjára behajtandó
köztartozásnak minősül.”
9
16. §
(1)	Az Inytv. 32. §-a (1) bekezdésének felvezető szövege és a)-c) pontjai
helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„Az okiratnak - ahhoz, hogy az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés alapjául
szolgálhasson - tartalmaznia kell:
a)	az érdekelt magánszemély családi és utónevét, ideértve a születési családi és
utónevét, születési helyét és idejét, anyja nevét, lakcímét, továbbá a személyi
azonosítóját,
b)	a statisztikai számjellel rendelkező szervezet megnevezését, statisztikai
azonosítóját, székhelyét, a bírósági, illetőleg cégbírósági bejegyzésének számát,
c)	az érintett ingatlan pontos megjelölését (település neve, helyrajzi szám) és a
bejegyzéssel érintett tulajdoni hányadot,”
(2)	Az Inytv. 32. §-a (2) bekezdésének d)-f) pontjai helyébe a következő
rendelkezések lépnek:
/A belföldön kiállított magánokirat a bejegyzés alapjául csak akkor szolgálhat,
ha kitűnik belőle a keltezés helye és ideje, továbbá, ha/
„d) az okiratot ügyvéd (jogtanácsos) ellenjegyzéssel látta el, továbbá, ha
e)	az okiratot a jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező, de az
ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető jogra vagy feljegyezhető tényre ügyleti
képességgel rendelkező szervezet nevének feltüntetésével szabályszerűen és
nyilvánvalóan azonosíthatóan aláírták,
f)	több lapból álló okirat esetén a szerződő felek, a készítő és az ellenjegyző,
illetőleg a tanúsító személyek kézjegyét minden lapon tartalmazza. A szerződő felek
kézjegyét az okirat lapjainak nem kell tartalmaznia, ha az okirat lapjait a szerződő
felek által az erre meghatalmazott kézjegyével látta el.”
(3)	Az Inytv. 32. §-a (3) bekezdésének első mondata helyébe a következő
rendelkezés lép:
„A tulajdonjog, haszonélvezeti jog, a használat joga, telki szolgalmi jog, vételi
jog, jelzálogjog (önálló zálogjog) keletkezésére, módosulására, illetve megszűnésére
vonatkozó bejegyzésnek közokirat, ügyvéd által ellenjegyzett magánokirat alapján van
helye.”
(4)	Az Inytv. 32. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
10
„(5) Jelzálogjog (önálló zálogjog) alapítására, módosulására és megszűnésére
vonatkozó bejegyzés olyan magánokirat alapján is teljesíthető, amelyet a
nyilatkozattevő hitelintézet - nevének feltüntetésével - szabályszerűen és
nyilvánvalóan azonosítható módon írt alá.”
17. §
Az Inytv. 33. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha az okiratot a nyilatkozattevő helyett meghatalmazott írta alá, illetve
látta el kézjegyével, csatolni kell a meghatalmazást is, amelyet a bejegyzés alapjául
szolgáló okiratra előírt alakszerűségek szerint kell kiállítani. Ha a felet a közjegyzői
okirat elkészítésénél meghatalmazott képviseli, az ingatlan-nyilvántartási eljárásban
azt a magánokiratban foglalt meghatalmazást is el kell fogadni, amelyben a fél
aláírását közjegyző vagy magyar külképviseleti szerv hitelesítette.”
18.	§
Az Inytv. 34. §-ának (1)-(2) bekezdései helyébe a következő rendelkezések
lépnek:
„(1) A bejegyzés alapjául szolgáló jogerős hatósági (bírósági) határozat
tartalmára e törvény 32. § (1) bekezdésében foglaltak az irányadók azzal az eltéréssel,
hogy a felek megállapodását a hatóság rendelkezése pótolja. Ez utóbbi rendelkezés
bíróság által okiratba foglalt jognyilatkozatra nem vonatkozik.
(2)	Az állami szervek által vezetett, jogszabály által rendszeresített
nyilvántartásokból készített kivonatnak csak a bejegyzéshez szükséges adatokat kell
tartalmaznia.”
19.	§
Az Inytv. 36. §-ának (1) bekezdése a következő szöveggel egészül ki:
„Egyebekben a külföldön kiállított magánokiratra megfelelően kell alkalmazni
a belföldön kiállított magánokiratra vonatkozó rendelkezéseket.”
20.	§
Az Inytv. 37. §-a (3) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
11
„(3) Jogi személynek, jogi személyiséggel nem rendelkező, de ingatlan-
nyilvántartásba bejegyezhető jogra ügyleti képességgel bíró szervezetnek a bejegyzési
kérelemhez csatolnia kell a keletkezést tanúsító, illetőleg konstituáló bejegyzési
határozat, illetve a képviseleti jogosultságot igazoló, a regisztráló hatóságnál
(cégbíróság, megyei bíróság) bejegyzés alapjául szolgáló okirat (cégkivonat vagy
cégmásolat) eredeti vagy közjegyző által hitelesített másolati példányát, vagy a
regisztráló hatóság (cégbíróság, megyei bíróság) által vezetett közhiteles nyilvántartás
tartalmáról a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 136. §-a (1) bekezdésének i)
pontjában meghatározottak szerint kiállított közjegyzői tanúsítványt, továbbá cég
esetében az aláírási címpéldányt. Ha ezek valamelyikét a körzeti földhivatalhoz már
korábbi ügyben benyújtották, az újabb kérelemben elegendő - az iktatószámra való
hivatkozással - a korábbi benyújtásra és arra utalni, hogy a körzeti földhivatalnál lévő
igazolások a bejegyzés, feljegyzés, illetve az adatváltozás átvezetése iránti kérelem
földhivatalhoz történő benyújtásának időpontjában a keletkezés és a képviseleti
jogosultság vonatkozásában változást nem tartalmaznak.”
21.	§
(1)	Az Inytv. 39. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha a kérelemnek, illetőleg mellékletének vagy a bejegyzés alapjául
szolgáló okiratnak pótolható hiányossága van, a kérelmezőt a kérelem beérkezésétől
számított 15 napon belül a határidő megjelölésével fel kell hívni a hiány pótlására. Ha
a kérelemnek, illetőleg mellékletének vagy a bejegyzés alapjául szolgáló okiratnak
pótolható hiányossága van, de a kérelmet a rangsorban előrébb álló kérelem miatt
függőben kell tartani, a hiánypótlási felhívást a rangsorban megelőző kérelem
elintézésének napjától számított 15 napon belül kell kiadni.”
(2)	Az Inytv. 39. § (3) bekezdésének felvezető szövege és a) pontja helyébe a
következő rendelkezések lépnek:
„(3) Nem alkalmas hiánypótlásra a bejegyzés, feljegyzés alapjául szolgáló
okirat, és a kérelmet határozattal el kell utasítani, ha ahhoz, hogy bejegyezhető legyen,
a)	a benyújtott okirat tartalmát, így különösen az abban megjelölt jogcímet
kellene módosítani vagy pótolni,”
(3)	Az Inytv. 39. § (3) bekezdésének f) pontja helyébe a következő rendelkezés
lép:
„f a bejegyzési engedélyt kellene pótolni, kivéve, ha a bejegyzett jogosult a
bejegyzés alapjául szolgáló okiratban nyilatkozott arról, hogy a bejegyzési engedélyt
későbbi időpontban, de legfeljebb az okirat földhivatali benyújtását követő 6 hónapon
belül megadja,”
12
(4)	Az Inytv. 39. § (3) bekezdésének h) pontja helyébe a következő rendelkezés
lép:
„h) a körzeti földhivatal által érvényes záradékkal ellátott változási vázrajzot,
vagy a vázrajzon a törvényben meghatározott személyek aláírását kellene pótolni.”
(5)	Az Inytv. 39. §-a (4) bekezdésének felvezető szövege és a) pontja helyébe a
következő rendelkezés lép:
„A hiány pótlására való felhívás nélkül végzéssel kell elutasítani a bejegyzés
iránti kérelmet akkor, ha
a)	a kérelem vagy a benyújtott okirat, illetve azok együttes tartalma érthetetlen,
ellentmondó, vagy a kérelem nem tartalmazza a kérelmező nevét, lakcímét
(székhelyét), az érintett ingatlan helyrajzi számának és annak a jognak, ténynek vagy
adatnak a megjelölését, amelynek bejegyzését, feljegyzését, törlését illetőleg
átvezetését kérik,”
22.	§
Az Inytv. 40. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A kérelem részben vagy egészben történő elutasításának tényét a tulajdoni
lapra fel kell jegyezni, kivéve, ha az elutasításra az 51. § (1) bekezdésében foglaltak
miatt vagy azért kerül sor, mert a kérelem a 39. § (4) bekezdésében meghatározott
hiányosságokkal bír.”
23.	§
Az Inytv. 44. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„44. § (1) A beadványokat az iktatószámok sorrendjében, a körzeti
földhivatalhoz történő előterjesztésük időpontjában hatályos jogszabályok szerint kell
elintézni. A bejegyzéshez, feljegyzéshez fűződő joghatály beálltára az e törvény 7. §
(1)	bekezdésében meghatározott időpont az irányadó. Az egyidejűleg érkezett
beadványok bejegyzésének ranghelyét a bejegyzés alapjául szolgáló okiratok
keltezésének időpontja határozza meg. A bejegyzés alapjául szolgáló okiratnak nem
tekinthető iratot a rangsor megállapításánál nem lehet figyelembe venni.
(2)	A beadványok rangsora valamennyi érdekelt hozzájárulásával
megváltoztatható. A rangsor közokirat, ügyvéd által ellenjegyzett magánokirat vagy
olyan magánokirat alapján változtatható meg, amelyen az érdekeltek névaláírásának
valódiságát közjegyző tanúsítja. Ellenjegyzésként a jogtanácsos ellenjegyzését is el
kell fogadni, ha a szerződő felek valamelyike jogtanácsos által képviselt szervezet.
13
(3)	A beadványok rangsorának megváltoztatásáról a körzeti földhivatal
határozattal dönt. E határozattal szemben felügyeleti jogkör gyakorlásának nincs
helye.”
24.	§
Az Inytv. 45. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„45. § (1) Ha e törvény másként nem rendelkezik az érdemi határozatot a
beadvány földhivatalhoz történő beérkezésétől számított harminc napon belül kell
meghozni.
(2)	Ha a beadvány harmincnál több önálló ingatlant vagy harmincnál több
érdekeltet érint, az érdemi határozatot kilencven napon belül kell meghozni.”
25.	§
Az Inytv. 47. §-ának (3)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések
lépnek:
„(3) Ha az (1)-(2) bekezdésben foglalt bejelentést tevő személyek a földhivatali
hiánypótlási felhívásban meghatározott határidő alatt a bejegyzés, illetőleg a feljegyzés
alapjául szolgáló okirat érvénytelensége iránti per megindítását a keresetlevélnek a
bíróságon iktatott példányával vagy annak hiteles másolatával nem igazolják, a
földhivatal érdemi határozatot hoz a bejegyzési, feljegyzési kérelem tekintetében.
(4)	Az eljárás felfüggesztéséről a földhivatal végzésben dönt. A körzeti
földhivatal eljárást felfüggesztő végzése ellen fellebbezésnek van helye, felügyeleti
jogkör gyakorlásának viszont nincs.”
26.	§
Az Inytv. a következő alcímmel és 47/A. §-sal egészül ki:
„Függőben tartás
47/A. § (1) Függőben kell tartani a beadvány elintézését:
a)	a rangsorban előrébb álló beadvány elintézéséig,
b)	a bejegyzett jogosult által a bejegyzési engedély megadására meghatározott,
legfeljebb az okirat földhivatali benyújtásától számított 6 hónapos határidő elteltéig,
14
c)	az ügyész értesítése esetén, az e törvény 42. § (2) bekezdésében meghatározott
tájékoztatás földhivatalhoz történő beérkezéséig,
d)	ha törvény így rendelkezik.
(2)	A függőben tartásról a körzeti földhivatal a beadvány beérkezését követő
nyolc napon belül értesítés megküldésével tájékoztatja a kérelmezőt.
(3)	A függőben tartást a tulajdoni lapra nem kell feljegyezni.
(4)	A függőben tartott beadvány ügyintézési határidejének számítására az
eljárás felfüggesztésére vonatkozó szabályok az irányadók.”
27.	§
Az Inytv. 48. §-ának (1) bekezdése a következő szöveggel egészül ki:
„A széljegyzésben a széljegyzett beadvány tartalmára röviden utalni kell.”
28.	§
(1)	Az Inytv. 49. §-ának (3) bekezdése a következő szöveggel egészül ki:
„A kérelemnek helyt adó határozat a tulajdoni lap másolatával is közölhető
(egyszerűsített határozat). Az egyszerűsített határozat tulaj donilap-másolatként nem
használható.”
(2)	Az Inytv. 49. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A határozat tartalmának megfelelő változást a körzeti földhivatal -
kézbesítés előtt - bejegyzi, illetőleg feljegyzi a tulajdoni lapra, illetve átvezeti az
ingatlan-nyilvántartási térképen, ha az annak tartalmát is érinti.”
29. §
Az Inytv. a következő 49/A. §-sal egészül ki:
„49/A. § Az ingatlan-nyilvántartási ügyben hozott végzésnek tartalmaznia kell a
jogorvoslati lehetőségre vonatkozó figyelmeztetést, valamint a kérelem elutasítása
esetén az indokolást. Az ingatlan-nyilvántartási végzést a körzeti földhivatal vezetője,
vagy az általa aláírási joggal felruházott ingatlan-nyilvántartási előadó írhatja alá.”
15
30. §
Az Inytv. 50. §-ának (2) bekezdés b)-d) pontja helyébe a következő
rendelkezések lépnek:
/Hivatalból törölni kell az ingatlan-nyilvántartásból/
„b) a jelzálogjog ranghelye előzetes biztosításának tényét az ezen alapuló
jelzálogjog, önálló zálogjog,
c)	a jelzálogjog ranghelye fenntartásának tényét az ezen alapuló jelzálogjog,
önálló zálogjog, továbbá
d)	az elő- és visszavásárlási jogot, a vételi jogot, valamint a tulajdonjog
fenntartásával történő eladás tényére vonatkozó feljegyzést az ezeken alapuló
tulajdonszerzés bejegyzésével egyidejűleg. Törölni kell a tulajdonjog fenntartásával
történő eladás tényére vonatkozó feljegyzést akkor is, ha a tény feljegyzése alapjául
szolgáló okiratban a felek a tény feljegyzését meghatározott időtartamra kérték, és ez
letelt.”
31.	§
(1)	Az Inytv. 52. §-a (1) bekezdésének h) pontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
/A jogok és tények bejegyzéséről, adatok átvezetéséről szóló határozatot - a
változás tulajdoni lapon történő átvezetése után -kézbesíteni kell/
„h) külföldi jogi vagy magánszemély, továbbá a termőföldről szóló 1994. évi LV.
törvény szerinti tagállami állampolgár, valamint az Európai Unió tagállamában, illetve
az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államban, továbbá a
nemzetközi szerződés alapján velük egy tekintet alá eső államban bejegyzett jogi
személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet termőföldnek nem minősülő
ingatlanra vonatkozó tulajdonszerzése esetén a megyei, fővárosi közigazgatási
hivatalnak,”
(2)	Az Inytv. 52. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
/Az elutasító határozatot kézbesíteni kell/
„a) a kérelmezőnek az eredeti aláírással ellátott okirat egy példányával együtt,”
16
32.	§
(1)	Az Inytv. 54. §-ának (1) bekezdése és az azt megelőző alcím helyébe a
következő rendelkezés lép:
„Kijavítás, kiegészítés, módosítás és visszavonás
54.	§ (1) A határozatban, a végzésben, az átvezetésben, feljegyzésben,
bejegyzésben történt hibás névírást, szám- vagy számítási hibát, más elírást a
földhivatal saját hatáskörében kijavítja. Kiegészíti a földhivatal a határozatát, ha az a
bejegyzési kérelem és annak alapjául szolgáló okirat valamely részéről nem
rendelkezett, továbbá ha a bejegyzés, feljegyzés vagy átvezetés az okiratban és a
kérelemben foglaltakhoz képest hiányos.”
(2)	Az Inytv. 54. §-ának (3)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések
lépnek:
„(3) A bírósági jogorvoslati kérelem esetében a megyei földhivatal a határozatát
a bírósági jogorvoslati kérelem érkezésétől számított 8 nap alatt saját hatáskörében a
kérelem tartalmának megfelelően módosíthatja, illetve visszavonhatja.
(4)	A bejegyzés, a feljegyzés, az átvezetés, a határozat kijavításáról,
kiegészítéséről, módosításáról, illetőleg visszavonásáról újabb határozatot kell hozni,
és egyidejűleg a bejegyzést helyesbíteni, törölni, illetve a hiányzó bejegyzést pótolni
kell. Az újabb határozatot kézbesíteni kell a kérelmezőnek, valamint mindazoknak,
akik az eredeti határozatot megkapták. A végzés kijavításáról, kiegészítéséről,
módosításáról, illetőleg visszavonásáról újabb végzést kell hozni, amelyet kézbesíteni
kell a kérelmezőnek, valamint mindazoknak, akik az eredeti végzést megkapták.
(5)	A (3) bekezdésben, valamint a Ket. 103. §-ában foglalt eseteket kivéve, a
földhivatal határozatát és végzését nem vonhatja vissza és nem módosíthatja.”
(3)	Az Inytv. 54. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A jogok bejegyzése, tények feljegyzése, illetve ezek törlése iránti eljárás
során hozott földhivatali döntés ellen felügyeleti jogkör gyakorlásának nincs helye.”
33.	§
Az Inytv. 55. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az ingatlan-nyilvántartási eljárásban fellebbezés benyújtására jogosultnak
kell tekinteni azokat, akikre nézve a beadvány elintézése sérelmes lehet. Így
különösen:
17
a)	a kérelmezőt, az eljárást megindító szervet, az adatváltozást bejelentő
személyt, továbbá azokat, akik ellen a bejegyzés jogszerzést, terhelést, változást,
törlést eredményez;
b)	ha nem azonos az eljárás megindítójával, azt akinek a javára valamely jogot,
vagy akinek az ingatlanára vonatkozóan valamely tényt feljegyeznek vagy
adatváltozást átvezetnek.”
34.	§
(1)	Az Inytv. 56. §-ának (1)-(2) bekezdései helyébe a következő rendelkezések
lépnek:
„(1) A körzeti földhivatal a megtámadott határozatot a fellebbezés érkezésétől
számított nyolc nap alatt az 54. § keretei között kijavíthatja vagy kiegészítheti,
módosíthatja, és visszavonhatja. Ha a megtámadott határozatot időközben az
illetékhivatalnak is megküldték, az új határozatot is meg kell küldeni az
illetékhivatalnak.
(2)	A beadvány megtartja a kérelem eredeti rangsorát, ha az elutasításra a 39. §
(3)	bekezdése miatt került sor, és a fellebbezés során pótolták a határozatban megjelölt
hiányosságokat.”
(2)	Az Inytv. 56. §-a (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Ha a fellebbezéssel megtámadott határozat saját hatáskörben történő
kijavítására, kiegészítésére, módosítására vagy visszavonására nincs lehetőség, és a
fellebbezést új eljárásra irányuló beadványnak sem lehet tekinteni, a fellebbezés tényét
az érkezésétől számított nyolc nap alatt a tulajdoni lapra fel kell jegyezni, és az ügyre
vonatkozó iratokkal együtt fel kell terjeszteni a megyei földhivatalhoz.”
(3)	Az Inytv. 56. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A másodfokon eljáró megyei földhivatal által hozott végzés ellen
fellebbezésnek nincs helye.”
35.	§
Az Inytv. 57. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha a megyei földhivatal a fellebbezésnek helyt ad és az elsőfokú
határozatot egészben vagy részben megváltoztatja, a másodfokú határozat tartalmának
megfelelő változást a körzeti földhivatal bejegyzi, illetőleg feljegyzi a tulajdoni lapra
18
és azt a másodfokú határozatra vezetett záradékkal igazolja. A másodfokú határozatot
a körzeti földhivatal kézbesíti.”
36.	§
Az Inytv. 58. § (1) bekezdésének utolsó mondata helyébe a következő
rendelkezés lép:
„A megyei földhivatal bejegyzés tárgyában hozott döntését felettes szerve nem
változtathatja és nem semmisítheti meg.”
37. §
Az Inytv. 59. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A bírósági jogorvoslati kérelem benyújtásának tényét a tulajdoni lapra fel
kell jegyezni, és a kérelmet az ügyre vonatkozó iratokkal, valamint a tulajdoni lap
másolatával együtt a beérkezéstől számított 3 napon belül a megyei földhivatalhoz fel
kell terjeszteni. Ha a megyei földhivatalnak a saját hatáskörben történő eljárásra nincs
lehetősége, az iratokat a felterjesztéstől számított 8 napon belül megküldi az illetékes
bíróságnak.”
38.	§
Az Inytv. a következő alcímmel és 61/A. §-sal egészül ki:
„Újrafelvételi és méltányossági eljárás
61/A. § Ingatlan-nyilvántartási eljárásban nincs helye újrafelvételi és
méltányossági eljárásnak.”
39.	§
Az Inytv. 67. §-a (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az ingatlan-nyilvántartásba való betekintés céljából az érintett tulajdoni
lap tartalmát számítástechnikai eszközzel, olvasható formában kell megjeleníteni. A
betekintést saját számítástechnikai eszközével a körzeti földhivatal kérelemre
biztosítja. A betekintés iránti kérelemben fel kell tüntetni a kérelmező nevét, anyja
születési nevét, születési helyét és idejét. A kérelemben szereplő adatokat a körzeti
földhivatal a személyazonosság igazolására szolgáló okmányból ellenőrzi. A
betekintés magában foglalja a feljegyzés készítésének lehetőségét is.”
19
40. §
(1)	Az Inytv. 68. §-ának (1)-(3) bekezdései helyébe a következő rendelkezések
lépnek:
„(1) A tulajdoni lapról kérelemre vagy megkeresésre, a 4. § (2) bekezdés
szerinti másolatot bármelyik körzeti földhivatal szolgáltathat. A másolat kiadása iránti
kérelemben fel kell tüntetni a kérelmező nevét, anyja nevét, születési helyét és idejét, a
jogi személy illetve jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet nevét és a
képviseletében eljáró személy előzőekben felsorolt természetes azonosítóit. A
kérelemben szereplő adatokat a körzeti földhivatal a személyazonosság, illetve a
képviseleti jogosultság igazolására szolgáló okmányból ellenőrzi.
(2)	A közjegyző a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 136. §-a (1)
bekezdésének i) pontjában meghatározott jogkörében eljárva a tulajdoni lap
tartalmáról tanúsítványt állíthat ki, amely a hiteles tulajdonilap-másolattal azonos
hatályú.
(3)	A körzetközponti feladatokat ellátó települési (fővárosi kerületi)
önkormányzat jegyzője (a továbbiakban: körzetközponti jegyző) a polgármesteri
hivatal részeként működtetett okmányiroda (a továbbiakban: okmányiroda) útján külön
kormányrendeletben meghatározottak szerint hiteles és nem hiteles tulajdonilap-
másolatot adhat ki.”
(2)	Az Inytv. 68. §-ának (4)-(5) bekezdései helyébe a következő rendelkezések
lépnek:
„(4) Hiteles és nem hiteles tulajdonilap-másolat közvetlenül, illetve az
ügyfélkapun keresztül a számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszerből elektronikus
dokumentumként vagy papír alapon postai úton is szolgáltatható.
(5)	Tulajdoni lapról másolatot meghatározott formában lehet kiadni. Ha a
hiteles tulaj donilap-másolat szolgáltatása elektronikus dokumentumként történik,
akkor erre a hitelesítési záradékban utalni kell. A hiteles másolatot a hosszú távú
érvényesítés feltételeit biztosító minősített elektronikus aláírással látja el a kibocsátó.”
(3)	Az Inytv. 68. §-a következő (6)-(8) bekezdésekkel egészül ki:
„(6) Az (1), (3), (4) bekezdés alapján kiadott tulaj donilap-másolatokért külön
jogszabályban meghatározott - földhivatali bevételt képező - igazgatási szolgáltatási
díjat, valamint elektronikus adatszolgáltatás esetén ezen felül rendszerhasználati díjat
kell fizetni, ami a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter által meghatározott
szervezet bevétele.
20
(7)	A 67. § (1) bekezdés, valamint a 68. § (1), (3)-(4) bekezdések szerinti
kérelmet a külön jogszabályban meghatározott nyomtatványon, illetve elektronikus
űrlapon kell benyújtani.
(8)	Az ingatlan-nyilvántartási térképről másolatot készíteni és szolgáltatni külön
jogszabály rendelkezései szerint lehet.”
41.	§
Az Inytv. 69. §-ának második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„A hiteles tulajdonilap-másolat az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogokat,
feljegyzett tényeket, illetve az ingatlan adatait hitelesen tanúsítja.”
42.	§
(1)	Az Inytv. 70. § (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés
lép:
/Az (1) bekezdés szerinti rendelkezés nem vonatkozik arra az esetre, ha az
adatszolgáltatást vagy lekérdezést a tulajdonos valamennyi ingatlanáról:/
„a) a bíróság, a bírósági végrehajtó, adóhatóság, a nemzetbiztonsági szolgálat vagy a
nyomozó hatóság törvényben meghatározott feladatai ellátása céljából,”
(2)	Az Inytv. 70. § (2) bekezdése új d) ponttal egészül ki, egyidejűleg az eredeti d)
pont jelölése e) pontra változik:
/Az (1) bekezdés szerinti rendelkezés nem vonatkozik arra az esetre, ha az
adatszolgáltatást vagy lekérdezést a tulajdonos valamennyi ingatlanáról:/
„d) a tulajdonos igényli valamennyi ingatlanának ingatlan-nyilvántartásból történő
megállapításához, illetve”
43.	§
Az Inytv. 72. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezések
lépnek:
„Elektronikus adatszolgáltatás a számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszerből
72.	§ (1) A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (a továbbiakban:
minisztérium) kérelemre, ha jogszabály másként nem rendelkezik, az Elektronikus
21
Kormányzati Gerinchálózaton (a továbbiakban: EKG) keresztül hozzáférést biztosít,
hogy
a)	a bíróságok és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatala a bírósági
ügyek ellátásához szükséges egyedi adatok lekérdezése céljából,
b)	a Központi Statisztikai Hivatal statisztikai célú felhasználásra a személyek
azonosítására alkalmatlan módon,
c)	a nemzetbiztonsági szolgálatok, a rendőrség és az ügyészség a törvényben
meghatározott feladatuk ellátásához szükséges egyedi adatok lekérdezése céljából,
d)	a Kincstári Vagyoni Igazgatóság, valamint a kincstári vagyonnal gazdálkodó
központi közigazgatási szervek a kincstári vagyonba tartozó ingatlanokra vonatkozó,
valamint a kincstári vagyonba tartozást bizonyító adatok megállapítása érdekében,
saját számítástechnikai eszközeikkel az adatkezelést végzők megfelelő azonosítása
mellett a számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszer szolgáltatásait igénybe vegyék.
(2)	A minisztérium kérelemre, az (1) bekezdésben foglaltakon kívül más
közigazgatási hatóságok részére a törvényben meghatározott adatátvételi joguk
gyakorlása során a hatósági ügyek ellátásához szükséges egyedi adatok lekérdezése
céljából lehetővé teszi, hogy saját számítástechnikai eszközeikkel, az adatkezelést
végzők megfelelő azonosítása mellett a számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszer
szolgáltatásait igénybe vegyék.”
44. §
Az Inytv. 73. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„73. § (1) A közjegyző a közjegyzői okirat és tanúsítvány kiállítása, valamint a
hatáskörébe utalt hagyatéki és egyéb nemperes eljárás lefolytatása céljából a
székhelyén lévő irodájában működtetett saját számítástechnikai eszközével köteles a
számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszer szolgáltatásait igénybe venni. Közös
irodát fenntartó közjegyzők személyük azonosítására alkalmas módon közös
számítástechnikai eszközt működtethetnek. A minisztérium a közjegyző részére
kérelem alapján biztosítja a számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszer
szolgáltatásait.
(2)	A közjegyzőkről, a közjegyzői szolgálat megszűnéséről, illetve a
közjegyzőnek a hivatalából való felfüggesztéséről - azzal egyidejűleg - az illetékes
közjegyzői kamara elnöke értesíti a minisztériumot, amely ennek alapján a közjegyző
hozzáférési jogosultságát felfüggeszti vagy visszavonja.”
45.	§
Az Inytv. 73/A. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
22
„73/A. § (1) A bírósági végrehajtó a bírósági végrehajtási eljárás lefolytatása és a
törvényben meghatározott feladatainak a teljesítése céljából a hivatali helyiségében
működtetett saját számítástechnikai eszközével köteles a számítógépes ingatlan-
nyilvántartási rendszer szolgáltatásait igénybe venni. A minisztérium a bírósági
végrehajtó részére kérelem alapján biztosítja a számítógépes ingatlan-nyilvántartási
rendszer szolgáltatásait.
(2)	Személyük azonosítására alkalmas módon végrehajtói irodában, végrehajtók
közös irodájában, illetve az ugyanazon megyei (fővárosi) bíróságon működő
végrehajtók az (1) bekezdésben foglalt célra közös számítástechnikai eszközt is
működtethetnek, a megyei (fővárosi) bírósági végrehajtók pedig a bíróság
számítástechnikai eszközét is igénybe vehetik a lekérdezés jogának gyakorlásához.
(3)	A bírósági végrehajtói szolgálat fennállásáról, annak adataiban történt
változásról (áthelyezés, tartós helyettes kirendelése stb.), illetve megszűnéséről az
önálló bírósági végrehajtók tekintetében a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara, a
megyei (fővárosi) bírósági végrehajtók tekintetében pedig az illetékes megyei
(fővárosi) bíróság értesíti a minisztériumot, amely az értesítés alapján a bírósági
végrehajtó hozzáférési jogosultságát visszavonja.”
46.	§
Az Inytv. 74. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„74. § (1) A minisztérium a 72-73/A. §-ok hatálya alá nem tartozó személyek
számára szerződés alapján biztosíthatja a számítógépes ingatlan-nyilvántartási
rendszer szolgáltatásait.
(2)	A szolgáltatási szerződés kötelező elemeit külön jogszabály határozza meg.
(3)	Az önálló EKG-kapcsolattal nem rendelkező felhasználók kapcsolódása a
számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszerhez a kormányzati portálon az
ügyfélkapun keresztül, vagy azonnali érvényességvizsgálatra alkalmas, legalább
fokozott biztonságú elektronikus aláírással történhet.”
47.	§
Az Inytv. 75. §-ának helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„75. § (1) A számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszer szolgáltatásainak
igénybevétele iránti kérelem tárgyában a minisztérium határozatot hoz, kivéve ha a
tulajdonilap-másolat szolgáltatása ügyfélkapun keresztül történik.
23
(2)	A számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszer szolgáltatásait
igénybevevőknek - az ügyfélkapun keresztül történő lekérdezések kivételével - a
lekérdezéseikről naplót kell készíteniük, amelyet öt évig meg kell őrizniük. A bírósági,
ügyészségi, hatósági feladatok ellátásához szükséges lekérdezések esetén a naplóban
rögzíteni kell annak a bírósági, ügyészségi, hatósági ügynek az iktatószámát is,
melyhez az ingatlan-nyilvántartási adatokat lekérdezték.
(3)	Az okmányirodák által történő tulajdonilap-másolat szolgáltatása esetén
naplót kell készíteni, amelyet öt évig meg kell őrizni. A naplóban rögzíteni kell az
adatigénylő nevét, anyja születési nevét, születési helyét és idejét, illetve a jogi
személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet nevét és a
képviseletében eljáró személy előzőekben felsorolt természetes azonosítóit. A rögzített
adatokat az okmányiroda a személyazonosság, illetve a képviseleti jogosultság
igazolására szolgáló okmányból ellenőrzi. A naplóból történő adatszolgáltatásra a 81.
§ (2) bekezdését kell alkalmazni azzal, hogy az adatszolgáltatásra az okmányiroda
jogosult.
(4)	A számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszer szolgáltatásait
igénybevevők adatlekérdezéseinek jogszerűségét és a biztonsági előírások betartását a
földhivatal és a rendszer üzemeltetője a (2)-(3) bekezdések szerint vezetett naplóból
ellenőrizheti. Az adatlekérdezésre vonatkozó szabályok, illetve a biztonsági előírások
megsértése esetén, a hozzáférési jogosultság visszavonása tárgyában - a földhivatal,
illetve a rendszer üzemeltetőjének javaslata alapján - a minisztérium határozatot hoz.
(5)	A 75. § (1) bekezdésben meghatározott kérelem és a hozzáférési jogosultság
felfüggesztése, illetve visszavonása tárgyában hozott határozat ellen felügyeleti jogkör
gyakorlásának nincs helye.”
48.	§
Az Inytv. 78. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„78. § Az ingatlan-nyilvántartásból adatátviteli eszközzel, illetve
számítástechnikai adathordozón személyes adat csak egyedi esetekben, az annak
kezelésére törvény által felhatalmazott részére szolgáltatható.”
49.	§
Az Inytv. 81. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„81. § (1) Az adatbázisban történt lekérdezésekről, a lekérdezések
időpontjának, a lekérdezett tulajdoni lap tartalmának, a digitális azonosító tulajdonosa
nevének, rendszerben definiált azonosítójának - amely nem lehet azonos az
adóazonosító jellel, a társadalombiztosítási azonosító jellel és a személyi azonosítóval
24
-	feltüntetésével a számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszer üzemeltetője naplót
készít, amelyet öt évig meg kell őrizni.
(2)	A naplóból adatszolgáltatás írásbeli kérelemre vagy megkeresésre, külön
jogszabályban meghatározottak szerint, csak az érintett, illetve a 70. § (2) bekezdés a)-
b)	pont szerinti szervezetek részére teljesíthető. Adatszolgáltatásra kizárólag az
ingatlan fekvése szerint illetékes körzeti földhivatal jogosult. Az adatszolgáltatást a
körzeti földhivatal írásban vagy elektronikus úton teljesíti.”
50.	§
(1) Az Inytv. 85. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„85. § Azon ingatlanok esetében, amelyeknél a körzeti földhivatalhoz 2000. január
1. előtt benyújtott okirat hiányossága miatt a benyújtáskor hatályos jogszabály alapján
a bejegyzési kérelem nem volt teljesíthető (rendezetlen tulajdoni állású ingatlanok), a
IV. fejezet rendelkezéseit a 86-88. §-okban foglalt eltéréssel kell alkalmazni.”
(1) Az Inytv. 86. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„86. § A rendezetlen tulajdoni állású ingatlanokkal kapcsolatos változás
vezetésére irányuló eljárás engedélyezése tárgyában az ügyfél kérelmére a körzeti
földhivatal javaslatára a megyei földhivatal végzéssel dönt. A végzés ellen nincs helye
fellebbezésnek és felügyeleti jogkör gyakorlásának.”
51.	§
(1)	Az Inytv. 90. §-a (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Felhatalmazást kap a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, hogy
rendeletben szabályozza az ingatlanok helyrajzi számának megállapítására vonatkozó
szabályokat.”
(2)	Az Inytv. 90. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép,
ezzel egyidejűleg a jelenlegi (3) bekezdés számozása (4) bekezdésre változik:
„(3) Felhatalmazást kap a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, hogy
rendeletben szabályozza a pénzügyminiszterrel egyetértésben a tulajdonilap-másolatok
szolgáltatásához kapcsolódó igazgatási szolgáltatási díjakat.”
(3)	Az Inytv. 90. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza
25
a)	a körzetközponti jegyző okmányirodák útján történő tulajdonilap-másolat
kiadására irányuló eljárását,
b)	a számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszerből történő, törvényben
meghatározott szolgáltatásra vonatkozó szolgáltatási szerződés kötelező elemeit.”
52.	§
Az Inytv. 91. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) Ahol e törvény csak bejegyzést említ, az alatt a tények feljegyzését is érteni
kell.”
53.	§
(1)	Ez a törvény - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - 2005.
november 1-jén lép hatályba; a már folyamatban lévő eljárásokat azonban a korábbi
rendelkezések szerint kell befejezni.
(2)	E törvény 40. §-ának (2) bekezdése 2006. március 1-jén lép hatályba.
(3)	E törvény hatálybalépésével egyidejűleg
a)	az Inytv. 77. §-ának (1) bekezdésében a 70. § (2) bekezdésére utaló
felsorolás d) pontja e)-re változik;
b)	az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a
hiteles tulaj donilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV.
törvény (a továbbiakban: Díjtörvény) 28. § (2) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(2) A hiteles másolat kiadását elutasító határozat elleni fellebbezés díja az (1)
bekezdésben megállapított díj kétszerese.”;
c)	a Díjtörvény 30. §-a (3) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés
lép:
„(3) A díjmentességnek a (2) bekezdésben meghatározott feltételei meglétéről a
szervezet (alapítvány) az eljárás megindulásakor írásban köteles nyilatkozni.”;
d)	a Díjtörvény 30. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az (1) bekezdés c)-h) pontjaiban meghatározott szervezetek - az
adatátviteli vonalon keresztül történő adatszolgáltatás kivételével - ingatlanonként
26
évente egy alkalommal részesülhetnek a 28. § (1) bekezdésében meghatározott díj
megfizetése alól személyes díjmentességben.”;
e)	a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 1996. évi LXXVI.
törvény 26. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A törvény hatálya alá tartozó ügyekben hozott első- és másodfokú
földhivatali határozat ellen felügyeleti jogkör gyakorlásának helye nincs.”;
f)	az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 21. § (2) bekezdésének
utolsó mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„Ha a bejelentés az adóazonosító jelet, illetőleg ennek hiányában a természetes
azonosító adatokat nem vagy hiányosan tartalmazza, a földhivatal a kérelmezőt
határidő megjelölésével felhívja a hiányok pótlására. El kell utasítani a kérelmet, ha a
felhívás ellenére határidőn belül nem pótolják a hiányosságokat.”;
g)	hatályát veszti az Inytv. Első Részének „A gépi adatfeldolgozású ingatlan-
nyilvántartás” címe, az Inytv. 4. §-a (5) bekezdésének utolsó mondatából az „akkor is,
ha a tulajdoni lapon lévő bejegyzés nem hivatkozik arra, hogy a természetbeni rész
meghatározását az okirat tartalmazza” szövegrész, az Inytv. 9. §-a (2) bekezdéséből
„az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (a
továbbiakban: Áe.) szerinti” szövegrész, az Inytv. 11. §-a (4) bekezdésének c)
pontjából a „vagy a tagok közös” szövegrész, az Inytv. 17. §-a (1) bekezdésének v)
pontja, az Inytv. 24. §-ának (3) bekezdéséből az „- alapszabály rendelkezéseinek
megfelelően -” szövegrész, az Inytv. 32. § (1) bekezdésének g) pontjából a „továbbá,
ha a devizabelföldi a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény alapján külföldinek
minősül, e minőség feltüntetését” szövegrész, az Inytv. 39. §-ának (5) bekezdése, az
Inytv. 41. §-a, az Inytv. 51. §-a (2) bekezdésének utolsó mondata, az Inytv. 52/A. § (2)
bekezdése, az Inytv. 67. §-ának (2)-(4) bekezdései, az Inytv. 76. §-a, valamint az
illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 91. §-a (1) bekezdésének harmadik
mondata, a Díjtörvény 31. § (1) bekezdésének g) pontja, a földrendező és földkiadó
bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény 12/C. §-ának (4) bekezdése, az
államszervezetre vonatkozó egyes törvények, továbbá az ingatlan-nyilvántartásról, az
egészségügyről, valamint a halászatról és a horgászatról szóló törvények módosításáról
szóló 1999. évi CXIX. törvény 13. §-a, a Magyar Köztársaság 2000. évi
költségvetéséről szóló 1999. évi CXXV. törvény 76. §-a.
(4)	Ez a törvény nem érinti a hatálybalépése előtt az ingatlan-nyilvántartásba
feljegyzett egészségügyi célvagyoni jelleg tényét.
(5)	E törvény hatálybalépését követő 60. napon a tartós földhasználatba adott
földekre vonatkozó szabályokról szóló 27/1987. (VII. 30.) MT rendelet hatályát veszti.
Ezzel egyidejűleg a tartós földhasználatba adott ingatlanok e törvény erejénél fogva a
tartós földhasználók tulajdonába kerülnek. A tartós földhasználók tulajdonába kerülő
27
ingatlanok tulajdonjogát a tartós földhasználó kérelmére kell az ingatlan-
nyilvántartásba bejegyezni.
28
Indokolás
az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosítása tárgyában
készült törvényjavaslathoz
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A jogalkotással szemben támasztott legfontosabb, alapvető követelmény, hogy a
jogalkotásra akkor kerülhet sor, ha azt a társadalmi-gazdasági viszonyok rendezése, az
állampolgári jogok és kötelességek érvényre juttatása, a jogszabályi kollíziók
feloldása, a jogrendszer egysége és áttekinthetősége, a túlszabályozás és az
indokolatlan szabályozás elkerülése, valamint a jogszabályok hatékonyságának
biztosítása szükségessé teszi. Jóllehet az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi
CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.) az ingatlan-nyilvántartási eljáráshoz
kapcsolódó anyagi és eljárásjogi jogviszonyokat megfelelő módon rendezi, azonban
annak hatálybelépése óta a jogszabályi környezet oly mértékben megváltozott, hogy az
már indokolttá tette az Inytv. egyes rendelkezéseinek módosítását. Ekintetben
kiemelendő, hogy 2004. december 20-i ülésnapján az Országgyűlés elfogadta a
közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi
CXL. törvényt (a továbbiakban: Ket.). A jelenleg hatályos rendelkezésekkel szemben a
Ket. az ingatlan-nyilvántartási eljárást kiveszi a privilegizált eljárások közül. Így a Ket.
hatálybalépését követően az ingatlan-nyilvántartási eljárásra vonatkozó szabályok a
Ket.-től csak annyiban térhetnek majd el, amennyiben ezt a Ket. lehetővé teszi, illetve
ahhoz képest a Ket. szabályaival nem ellentétes, kiegészítő jellegű rendelkezéseket
tartalmazhatnak.
Mindazonáltal a módosítás nemcsak a jogszabályi környezet megváltozására, hanem
az időközben megszerzett széles körű jogalkalmazói - elsődlegesen földhivatali -
tapasztalatokra egyaránt támaszkodik. Egyszersmind tekintettel van az Országgyűlés
döntéseiből adódó feladatokra is. Az Országgyűlés ugyanis 2004. június 22-én
elfogadta az ingatlanokkal, bérlakásokkal kapcsolatban feltárt visszaélések
megakadályozásáról, az úgynevezett lakásmaffia-tevékenység visszaszorításához
szükséges kormányzati intézkedésekről szóló 71/2004. (VI. 22.) OGY határozatot,
majd az ingatlanokkal, bérlakásokkal kapcsolatban feltárt visszaélések
megakadályozásához, az úgynevezett lakásmaffia-tevékenység visszaszorításához
szükséges további kormányzati intézkedésekről szóló 53/2005. (VI. 4.) OGY
határozatot. Az említett határozatok értelmében a szaktárcának az Inytv. módosítását
az úgynevezett lakásmaffia-tevékenységet feltáró albizottság jelentésében foglaltak
figyelembevételével kell végrehajtania. E feladatnak megfelelően a módosítás
tartalmazza az albizottság munkája során megfogalmazódott javaslatokat is. Az
adatszolgáltatásra vonatkozó szabályok szigorítása, az adatszolgáltatás kapcsán
naplózott adatok körének bővítése, a bűnüldöző szervek, a nemzetbiztonsági
szolgálatok, a rendőrség és az ügyészség részére nyújtott díjmentes csatlakozási
lehetőség az ingatlan-nyilvántartási adatbázishoz, álláspontunk szerint nagymértékben
29
hozzájárulhat a szóban forgó cselekmények visszaszorításához, illetve a hatékonyabb
felderítéshez.
Összességében tehát a módosítás három irányba mutat. Jelen vannak a jogalkalmazói
tapasztalatok által indokolt szakmai jellegű módosítások, valamint a jogszabályi
környezet megváltozása okán szükségessé vált módosítások, különös tekintettel a Ket.
hatálybalépésére. Végül, de nem utolsó sorban ugyancsak helyet kaptak a módosító
rendelkezések sorában az albizottság munkája során született javaslatok.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
A módosítás iránya elsősorban elvi jellegű. Ezáltal egyértelművé teszi, hogy az Inytv.
rendelkezéseit az ingatlan-nyilvántartási eljárás során minden esetben alkalmazni kell,
függetlenül attól, hogy a nyilvántartást milyen módon, manuálisan vagy esetleg
számítástechnikai eszközök felhasználásával vezetik.
A 2. §-hoz
A törvényjavaslat némiképp átalakítja a tulajdonilap-másolatok szolgáltatásának
rendjét. Egyrészt rögzíti, hogy a tulajdoni lapról nemcsak hiteles, hanem nem hiteles
másolatot is bárki kérhet, másrészt a meglévő gyakorlathoz igazítja a tulajdoni lapról
kiadható másolatok fajtáit. A módosítást követően a tulajdoni lapról háromféle másolat
igényelhető: teljes másolat, amely valamennyi bejegyzést tartalmazza szó szerint, a
szemle, amely a fennálló bejegyzéseket tartalmazza szó szerint illetve a részleges
másolat, amely csak a kívánt bejegyzéseket tartalmazza szó szerint.
A módosítással egységes, az okirattárban lévő okiratokra vonatkozó rendelkezésekkel
azonos módon kerül szabályozásra a széljegyzés alapjául szolgáló, de még el nem
bírált okiratokba történő betekintés módja is. A törvény a Ket. vonatkozó
rendelkezéseire figyelemmel szabályozza az okiratok tartalmának megismerését.
A 3. §-hoz
Az okirati elvvel kapcsolatban a törvényjavaslat egyértelművé teszi, hogy jog és
jogilag jelentős tény bejegyzésére, adatok átvezetésére a jogszabályban meghatározott
egyéb okiratok mellett csak jogerős hatósági határozat alapján kerülhet sor. Ahol
bejegyzésre hatóság előzetesen végrehajható határozata alapján lehetőség van, ott az
Inytv. kifejezetten rendelkezik erről (például a perfeljegyzés esetében). Ennek
hiányában az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre hatósági határozat alapján csak
akkor kerülhet sor, ha az jogerőre emelkedett.
30
A 4. §-hoz
A fővárosban kialakítandó új földhivatalra tekintettel, a törvényjavaslat lehetőséget
biztosít a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter számára, hogy engedélyezze
az ingatlan-nyilvántartás egyes kerületenként összevontan történő vezetését.
Az 5. §-hoz
A példálózó felsorolás tetőtérrel, illetve padlástérrel történő kiegészítésével a
törvényjavaslat jelzi, és ezzel a joggyakorlat számára is egyértelművé teszi, hogy
meghatározott feltételek mellett a lakás kialakítására szolgáló tetőtér, valamint a
padlástér önálló ingatlanként nyilvántartható.
A 6. §-hoz
A módosítás elsősorban pontosító jellegű. A házassági névviselésre vonatkozó
szabályok megváltozása indokolttá tette a leánykori név használata helyett a születési
név megjelölését. A módosítás egyúttal megteremti az összhangot a statisztikáról szóló
1993. évi XLVI. törvény és az Inytv. rendelkezései között.
A 7. §-hoz
A módosítás érinti az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető tények körét. Az ingatlan-
nyilvántartási eljárásban igénybe vehető jogorvoslati lehetőségeknek megfelelően
pontosítja az ezzel kapcsolatban feljegyezhető tények elnevezését. Mindemellett a
törvényjavaslat egyértelművé teszi, hogy az eljárás felfüggesztése tényének
bejegyzésére csak az ingatlan-nyilvántartási eljárás felfüggesztése esetén van
lehetőség.
A módosítás hatályon kívül helyezi az ingatlan egészségügyi célvagyoni jellege tényét
is, mivel az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az azt szabályozó, az
egészségügyi szolgáltatókról és az egészségügyi közszolgáltatások szervezéséről szóló
2003. évi XLIII. törvény közjogi érvénytelenség miatt alkotmányellenes, ezért azt
megsemmisítette.
A 8. §-hoz
A törvényjavaslat az Inytv. 1. §-ának módosításával összefüggésben indokolt. Az
Inytv. rendelkezéseit az ingatlan-nyilvántartási eljárás során minden esetben
alkalmazni kell, függetlenül attól, hogy a nyilvántartást milyen módon, manuálisan
31
vagy esetleg számítástechnikai eszközök felhasználásával vezetik. Továbbá a tulajdoni
lap tartalmára utaló rendelkezés az ingatlan adatai, az ingatlanhoz kapcsolódó jogok és
jogilag jelentős tények mellett kiegészül a jogosultakkal, illetve a jogosultak adataival.
Egyúttal a törvényjavaslat rögzíti, hogy az ingatlanok helyrajzi számozásának
megállapítására vonatkozó részletszabályokat külön miniszteri rendelet állapítja meg.
A 9. §-hoz
A törvényjavaslat pontosító jellegű rendelkezést tartalmaz az alrészlet ingatlan-
nyilvántartási térképen történő megjelölésével kapcsolatban.
A 10. §-hoz
Hasonlóan az 1. §, valamint a 19. § kapcsán kifejtettekhez, a módosítás célja ez
esetben is annak érvényre juttatása, hogy az Inytv. általános szabályokat rögzít, amely
független a nyilvántartás vezetésének módjától.
A 11. §-hoz
A Ket. felhatalmazása alapján a törvényjavaslat az eljárás jellegének jobban megfelelő
ügyfélfogalmat állapít meg. Miként arra a Ket.-hez fűzött miniszteri indokolás is kitér,
„a törvénynek meg kell maradnia az általánosság szintjén, s a különös eljárási
szabályokra vár az a feladat, hogy az adott ügykategóriára nézve a lehetőséghez képest
konkretizálják az ügyfelek körének meghatározásánál irányadó szabályokat.” Ezért az
Inytv. módosítása - az ingatlan-nyilvántartási eljárás sajátosságait figyelembe véve - a
Ket. általános szabályaihoz képest konkrétan meghatározza azon személyi kört,
amelyet érintettsége folytán az ingatlan-nyilvántartási eljárásban az ügyféli minőség
megillet.
Mindemellett a törvényjavaslat kizárólag az Inytv.-ben meghatározott esetekben teszi
lehetővé az egyes eljárási cselekmények elektronikus úton történő gyakorlását. A
technika folyamatos fejlődése egyes jogviszonyokban valóban felvetheti az
elektronikus dokumentumok teljes körű használatát, azzal a kitétellel azonban, hogy az
elektronikus forma nem általában valamennyi terület, hanem kifejezetten a dinamikus,
gyorsan lezáruló életviszonyokban keletkezett jogviszonyok dokumentálására
alkalmas. Miképpen arra az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvényhez
fűzött miniszteri indokolás is utal, a hosszú időhorizontú jogviszonyok esetében „a
kizárólag elektronikus forma használatával a jogbiztonság sérülésének veszélye állna
fenn.” Az Európai Parlamentnek és Tanácsnak az információs társadalom
szolgáltatásai bizonyos jogi szempontjairól a Belső Piacon, különös tekintettel az
elektronikus kereskedelemre című 2000/31/EK irányelve lehetőséget biztosít tagállami
korlátozások fenntartására olyan szerződések vonatkozásában, amelyek bíróságok,
hatóságok vagy közhatalmat gyakorló szakmák közreműködését igénylik ahhoz, hogy
32
hatályuk harmadik személyekre kiterjedjen (preambulum (36) bekezdése). Az
ingatlan-nyilvántartás pedig tipikusan ilyen. Mindezeken túlmenően az említett
irányelv 9. cikke, mint lehetséges kivételt, egyértelműen nevesíti is az olyan
szerződéseket, melyek ingatlannal kapcsolatos jogokat keletkeztetnek vagy ruháznak
át. Természetesen a javasolt módosítás nem jelenti azt, hogy az ingatlan-nyilvántartási
szakterület a számítástechnikai eszközök nyújtotta előnyök kihasználásától el van
zárva. Egyrészt maga az ügyintézés a földhivatal oldaláról teljes egészében gépi
feldolgozású, másrészt pedig az ingatlan-nyilvántartási adatok szolgáltatásának egyre
növekvő hányada adatátviteli vonalon keresztül történik. Így figyelemmel az
elektronikus ügyintézés kapcsán egyre inkább fokozódó elvárásokra a javaslat
megteremti a jogszabályi feltételeit a hiteles tulajdoni lapok elektronikus okirat
formájában történő kiadásának is. Ezáltal a nem hiteles tulajdoni lapok mellett,
amelyekhez joghatás nem fűződik, a technikai feltételek biztosításának függvényében
a hiteles tulajdoni lapok is elérhetők lesznek elektronikus formában, továbbá 2007.
január 1-jétől az a beadvány, amelyhez melléklet nem tartozik elektronikus úton is
benyújtható lesz a földhivatalhoz.
A 12. §-hoz
A törvényjavaslat tételesen meghatározza a kérelem nyomtatvány tartalmi elemeit,
egyúttal a Ket. eltérést engedő szabályaira is figyelemmel nyomatékosítja, hogy a
kérelmet a bejegyzés alapjául szolgáló okirattal együtt az ingatlan fekvése szerint
illetékes körzeti földhivatalhoz kell benyújtani.
Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény módosításáról szóló 2003. évi XI. törvény
sajátos helyzetet teremtett, amikor is differenciálás nélkül kötelezővé tette valamennyi
kérelemre induló ingatlan-nyilvántartási eljárásban a jogi képviselő közreműködését.
Mivel az ingatlan-nyilvántartási eljárás az Inytv.-ben deklarált kérelemhez kötöttség
elvéből fakadóan kérelemre vagy hatósági megkeresésre indul, ezért az új rendelkezés
az ingatlan-nyilvántartási ügyek számottevő részét érintette. A hatályos
szabályozáshoz képest a módosítás tényleges kapcsolatot teremt az okiratszerkesztő
közjegyző vagy ügyvéd, valamint az ingatlan-nyilvántartási eljárás során a képviseletet
ellátó személy között. Így a kötelező jogi képviselet leszűkül azon jogügyletekre,
amelyeknél a jogváltozás bejegyzése alapjául ügyvédi ellenjegyzéssel ellátott okirat
vagy közjegyzői okirat szolgál.
A módosítást követően a bejegyzés alapjául szolgáló okiratot két eredeti és egy
másolati példányban kell majd benyújtani. Ezáltal a földhivatalnál is marad egy eredeti
példány. Az eredeti példány, valamint az azon lévő eredeti aláírások különös
jelentőséggel bírnak egy esetleges nyomozati eljárás során. Szigorúbb alaki
feltételeknek kell megfelelni a felek eljárás visszavonására irányuló kérelmének is.
A törvényjavaslat ésszerűsíti a kézbesítési meghatalmazottal kapcsolatos szabályokat
is. Így a kézbesítési meghatalmazott megjelölésének kötelezettsége már nem az
állampolgársághoz, hanem a külföldi lakóhelyhez kötődik.
33
A 13. §-hoz
A pontosító jellegű módosítások mellett az ún. lakásmaffia jellegű cselekményekkel
összefüggésben a törvényjavaslat szigorítja a bejelentésre vonatkozó szabályokat,
amikor is a név (cégnév) és lakcím (székhely, telephely) változás átvezetése iránti
bejelentés kötelező tartalmi elemeként előírja a személyazonosító jel, valamint a
statisztikai számjel megjelölését. A módosítás célja, hogy ezáltal kizárja a jogosulatlan
lakcím, illetve névváltozások bejelentését.
A 14. §-hoz
Élve a Ket. 29. § (3) bekezdésében foglalt lehetőséggel a törvényjavaslat mentesíti a
földhivatalokat az eljárás megindításáról szóló értesítés kötelezettségének alól. Ennek
indoka, hogy az ingatlan-nyilvántartási eljárás csak az ügyfél kérelmére, vagy hatósági
megkeresésére indulhat. A kérelemre induló eljárásokban az átvezetés alapjául
rendszerint a felek közös akaratát tükröző szerződés szolgál, míg a hatósági
megkeresésére induló eljárásokban jogerős hatósági határozat. Vagyis az ingatlan-
nyilvántartási eljárás megindításáról a vázolt esetekben az ügyfelek tudomással bírnak.
A 15. §-hoz
A törvényjavaslat a változási vázrajz benyújtására vonatkozó szabályokat érinti.
Többek között meghatározza azokat az eseteket, amikor annak ellenére, hogy művelési
ág változás történt, nem kell változási vázrajzot benyújtani a földhivatalhoz.
Mindemellett továbbra is megmarad annak lehetősége, hogy a földhivatal az
adatváltozásokat hivatalból átvezesse az ingatlan-nyilvántartáson. Sok esetben
ugyanis, bár törvényi kötelezettség az adatváltozás bejelentése, az érdekeltek ezt
elmulasztják. Így, ha csak szűk körben is, de biztosítható az ingatlan-nyilvántartási
adatokban (az ingatlan és a jogosult adatai) bekövetkezett változások nyomon
követése. Ennek kapcsán a törvényjavaslat hatékonyabb érdekérvényesítést biztosít a
földhivataloknak a hivatalból indult eljárás költségeinek behajtását illetően, amikor is
a meg nem fizetett költségeket adók módjára behajtandó köztartozásnak minősíti.
A 16-19. §-hoz
A módosítást követően az ez idáig csak a belföldön kiállított okiratokra kötelező Inytv.
32. § (1) bekezdésében összefoglalt tartalmi kellékeket valamennyi okiratnak
tartalmaznia kell, függetlenül attól, hogy azt hol állították ki.
34
A belföldi magánokiratok tekintetében a gyakorlatra figyelemmel több rendelkezés is
módosításra kerül. Egyrészt törvényi szinten kerül szabályozásra, hogy jogi
személyek, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező, de az ingatlan-nyilvántartásba
bejegyezhető jogra, tényre ügyleti képességgel rendelkező szervezet aláírásának
nyilvánvalóan azonosíthatónak kell lennie, vagyis nem elegendő a szabályszerű
aláírás, hanem az aláíróknak meg kell jelölniük a nevüket és az ügyletkötői
minőségüket is.
Ugyancsak a gyakorlati tapasztalatok figyelembevételével kerül sor a több lapból álló
okiratokra vonatkozó rendelkezés módosítására. Nagy számú szerződő felek esetében
gyakran nehézséget okoz az okirat minden lapjának kézjeggyel történő ellátása. A
módosítás lehetőséget biztosít arra, hogy a szerződő felek helyett az erre általuk
meghatalmazott lássa el kézjegyével az okirat lapjait.
Egyaránt érinti a módosítás a meghatalmazás alaki elemeit, egyúttal figyelemmel van a
közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény kapcsolódó rendelkezésére is.
A 20. §-hoz
A pontosító jellegű módosítások mellett a már benyújtott igazolásokra vonatkozóan a
törvényjavaslat bővíti az Inytv. szabályait azzal, hogy a kérelmezőnek nem elegendő
arra utalnia, hogy az igazolásokat már benyújtotta, hanem a kérelmének arra is ki kell
terjednie, hogy a korábban benyújtott igazolások tartalmában (keletkezés, képviseleti
jogosultság) időközben nem történt változás.
A 21-22. §-okhoz
A Ket. 37. §-ával összefüggésben a törvényjavaslat módosítja a hiánypótlási felhívás
kiadására vonatkozó szabályokat. A körzeti földhivatalnak a kérelem beérkezésétől
számított 15 nap áll rendelkezésére a hiánypótlási felhívás kibocsátására. Ha a
kérelmet megelőző beadvány miatt függőben kell tartani, akkor a 15 napos határidőt a
megelőző kérelem elintézésétől kell számítani.
A törvényjavaslat az ügyfelek részére választási lehetőséget biztosít a vételár
részletekben történő kifizetésével kapcsolatos ingatlanügyekben. A módosítás
értelmében a bejegyzett jogosult a tulajdonjog fenntartással történt eladás tényének
feltüntetésére irányuló kérelem nélkül is nyilatkozhat a bejegyzés alapjául szolgáló
okiratban arról, hogy a bejegyzési engedélyt későbbi időpontban, de legfeljebb az
okirat földhivatali benyújtását követő 6 hónapon belül megadja. Ezen nyilatkozat
megléte mellett a kérelmet a körzeti földhivatal nem utasítja el, hanem az okiratban
meghatározott időtartamra nyilvántartásba helyezi azt. Ez esetben - figyelemmel a
rangsor elvére - a bejegyzési engedély megadásának időpontjáig jogok és tények
bejegyzésére nincs lehetőség.
35
Ugyan a tulajdonjog fenntartással történő eladás ténye feljegyzésének a hatálya azonos
a szerződésen alapuló elidegenítési és terhelési tilalomra vonatkozó bejegyzés
hatályával, azonban ez csak a szerződésen alapuló további jogok bejegyzését köti az
elidegenítési és terhelési tilalom jogosultjának hozzájárulásához. Így a tény
feljegyzését követően jóllehet az ingatlan vonatkozásában már érvényes adásvételi
szerződést kötöttek a felek, minden további nélkül bejegyezhető például a végrehajtási
jog, vagy egyéb tények. Az előbbiekben vázolt megoldással azonban a jogok és tények
bejegyzésére a bejegyzési engedély megadásáig nincs lehetőség, vagyis a tulajdonjog
fenntartással történt eladás tényéhez fűződő elidegenítési és terhelési tilalomhoz képest
a bejegyzésre váró jogosult részére kedvezőbb helyzetet biztosít, ha az okiratban
nyilatkozik a bejegyzési engedély későbbi megadásáról, úgy hogy eközben nem kéri a
tulajdonjog fenntartással történő eladás tényének feljegyzését.
Természetesen a módosítás a tulajdonjog fenntartással történt eladás tényének
feljegyzésére továbbra is lehetőséget nyújt, így annak feljegyzését az ügyfelek
változatlanul kérhetik. Tehát a módosítás csupán a meglévő szabályozást egészíti ki
egy új lehetőséggel.
Az egyes elutasítási okok pontosítása mellett a törvényjavaslat elutasítási okként jelöli
meg az érvényes záradékkal ellátott változási vázrajzon a törvényben megjelölt
személyek aláírásának hiányát. Egyúttal rendelkezik arról is, hogy az elutasítás tényét
nem kell feljegyezni a tulajdoni lapra, ha az elutasításra az okirat nyilvánvaló
érvénytelensége vagy az Inytv. 39. § (4) bekezdésének alkalmazása miatt kerül sor.
A 23. §-hoz
A törvényjavaslat egyértelműen rögzíti, hogy a beadványokat az érkezésük
időpontjában hatályos jogszabályok alapján kell elintézni, továbbá, hogy a
bejegyzésekhez, feljegyzésekhez kapcsolódó joghatály szempontjából az iktatás
időpontja az irányadó. Mindemellett a törvényjavaslat bővíti a rangsorcserére
vonatkozó okiratra előírt alaki szabályokat, amikor is úgy rendelkezik, hogy
ellenjegyzésként a jogtanácsos ellenjegyzését is el kell fogadni, amennyiben a
szerződő felek valamelyike jogtanácsos által képviselt szervezet. A rangsorcseréről a
földhivatal határozattal dönt, amellyel szemben felügyeleti jogkör gyakorlásának nincs
helye.
A 24. §-hoz
A törvényjavaslat a Ket. 33. §-ában meghatározottakkal azonosan 30 napban rögzíti az
általános ügyintézési határidőt, amellyel párhuzamosan továbbra is fenntartja a 90
napos ügyintézési határidőt a harmincnál több önálló ingatlant vagy harmincnál több
érdekeltet érintő beadványokat illetően.
36
A 25. §-hoz
A törvényjavaslat meghatározza, hogy az ingatlan-nyilvántartási eljárás felfüggesztése
milyen okiratok alapján történhet. Így a bejegyzés alapjául szolgáló okirat
érvénytelensége iránti per megindítása a keresetlevélnek a bíróságon iktatott
példányával, vagy annak hiteles másolatával igazolható. Figyelemmel a Ket.
szabályaira az eljárás felfüggesztéséről a földhivatal végzésben dönt, mellyel szemben
felügyeleti jogkör gyakorlásának nincs helye.
A 26. §-hoz
A korábban rendeleti szinten szabályozott függőben tartásra vonatkozó
rendelkezéseket a módosítás törvényi szintre emeli. Erre a Ket. ügyintézési határidők
számítására vonatkozó rendelkezései, valamint a rangsor elvének maradéktalan
érvényre juttatása miatt van szükség. A függőben tartásról a körzeti földhivatal a
beadvány beérkezését követő nyolc napon belül értesítés megküldésével tájékoztatja a
kérelmezőt (megkeresőt). A függőben tartást a tulajdoni lapra nem kell feljegyezni és a
függőben tartott beadvány ügyintézési határidejének számítására a Ket. eljárás
felfüggesztésére vonatkozó szabályai az irányadók.
A 27. §-hoz
A széljegyzésre vonatkozó szabályok kiegészülnek azzal, hogy a széljegyzésben a
széljegyzett beadvány rövid tartalmára is utalni kell. Ennek megfelelően módosul az
Inytv. 69. §-a is.
A 28. §-hoz
A módosítás kapcsán törvényi szinten kerül rögzítésre az egyszerűsített határozat
meghozatalának lehetősége abban az esetben, amennyiben a földhivatal a kérelemnek
helyt ad. A törvényjavaslat egyúttal azt is egyértelművé teszi, hogy egyszerűsített
határozat alatt a tulajdonilap-másolat formátumának megfelelő határozatot ért.
A 29. §-hoz
Miután a Ket. alapján az eljáró hatóság az ügy érdemére nem vonatkozó kérdésekben
végzés alapján dönt, így indokolttá vált az ingatlan-nyilvántartási eljárás során hozható
végzésekre vonatkozó alapvető szabályok meghatározása, ideértve a végzés
kiadmányozási jogára vonatkozó rendelkezéseket is.
37
A 30. §-hoz
A pontosító jellegű módosítások mellett új szabály, hogy a tulajdonjog fenntartással
történő eladás tényére vonatkozó feljegyzést határidőhöz lehet kötni. Ezen határidő
leteltét követően a körzeti földhivatal törölheti a tényt az ingatlan-nyilvántartásból,
amennyiben a felek a bejegyzési engedélyt nem csatolták. A gyakorlati tapasztalatok
ugyanis azt mutatják, hogy a vevő a vételárat nem mindig fizeti meg. A tény
bejegyzése miatt azonban az eladó nem rendelkezhet az ingatlanával. Ez esetben az
egyetlen lehetősége a törlési per megindítása. A határidő megjelölésével az említett
procedúra elkerülhető. A földhivatalnak ez esetben pedig csak azt kell vizsgálnia, hogy
a bejegyzés alapjául szolgáló okiratban kikötött határidő letelt-e.
A 31. §-hoz
A törvényjavaslat a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény EU-csatlakozással
összefüggő módosítására tekintettel szabályozza a termőföldnek nem minősülő
ingatlan tulajdonszerzésére vonatkozó földhivatali határozat kézbesítését a megyei,
közigazgatási hivatal részére. Egyúttal az elutasító határozat kapcsán rögzíti, hogy a
határozatot a kérelmezőnek az eredeti aláírással ellátott okirat egy példányával együtt
kell kézbesíteni.
A 32. §-hoz
A Ket. szabályainak alapulvételével módosulnak az Inytv. határozat, bejegyzés,
feljegyzés, átvezetés kijavítására, kiegészítésére, illetve módosítására vonatkozó
rendelkezései. A Ket.-tel összhangban a törvényjavaslat a végzések esetében is
biztosítja a kijavításra, kiegészítésre, módosításra vonatkozó szabályok alkalmazását.
Mindemellett teljesen új lehetőségként a törvényjavaslat megengedi, hogy a Ket.-ben
foglaltak szerint jogorvoslat esetében földhivatal a határozatát, illetve végzését
visszavonja. A törvényjavaslat a jogok bejegyzése, valamint a tények feljegyzése
tárgyában folyó földhivatali eljárásokban továbbra is kizárja a felügyeleti jogkör
gyakorlását.
A 33. §-hoz
A törvényjavaslat az ügyfél fogalmánál szélesebb körben vonja meg a fellebbezés
benyújtására jogosultak körét. Eszerint fellebbezés benyújtására jogosult érdekeltnek
kell tekinteni azokat, akikre nézve a beadvány elintézése sérelmes lehet.
38
A 34. §-hoz
A módosítás részben összefügg az Inytv. 54. §-ának módosításával. Egyúttal törvényi
szinten került meghatározásra, hogy azon ügyfelek, akiknek a kérelmét a körzeti
földhivatal az Inytv. 39. § (3) bekezdésében foglaltak miatt hiánypótlási felhívás
kibocsátása nélkül elutasította, a fellebbezés során pótolhatják a hiányosságokat. Ez
esetben a beadvány megtartja az eredeti rangsorát.
A 35. §-hoz
A törvényjavaslat a másodfokon eljáró földhivatal körzeti földhivatali határozatot
megváltoztató döntésével kapcsolatos eljárási szabályokat módosítja. Az új
rendelkezések értelmében a másodfokú határozat tartalmának megfelelő változást a
körzeti földhivatal bejegyzi, illetve feljegyzi a tulajdoni lapra, és a korábbiakkal
ellentétben erről nem hoz már külön határozatot, hanem azt a másodfokú határozatra
vezetett záradékkal igazolja.
A 36. §-hoz
A módosítás összefügg az Inytv. 54. §-ban a felügyeleti jogkör gyakorlásának
kizárására vonatkozó szabályokkal.
A 37. §-hoz
A módosítás arra figyelemmel történik, hogy a megyei földhivatali határozat elleni
bírósági jogorvoslati kérelmet a körzeti földhivatalhoz kell benyújtani. Vagyis annak
eldöntéséhez, hogy a megyei földhivatal határozatát az Inytv. 54. § (3) bekezdésében
foglaltak szerint saját hatáskörben módosíthatja, kijavíthatja, kiegészítheti vagy
visszavonhatja-e, a körzeti földhivatalnak a bírósági jogorvoslati kérelmet az ügyre
vonatkozó iratokkal és a tulajdoni lapokkal együtt 3 napon belül fel kell terjesztenie a
megyei földhivatalhoz. Amennyiben a saját hatáskörben történő eljárásra nincs
lehetőség, a megyei földhivatal az iratokat a felterjesztéstől számított 8 napon belül
megküldi az illetékes bíróságnak. A jelenleg hatályos szabályozás szerint minderre a
bírósági jogorvoslati kérelem benyújtásától kezdődően 15 nap állt a földhivatalok
rendelkezésére.
A 38. §-hoz
A Ket. által adott lehetőséggel élve a törvényjavaslat az ingatlan-nyilvántartási
eljárásban kizárja az újrafelvételi és méltányossági eljárásra vonatkozó
rendelkezéseket, tekintettel arra, hogy azok az ingatlan-nyilvántartási eljárás keretei
közé nem illeszthetők be.
39
A 39-41. §-okhoz
A TAKARNET-rendszer üzembeállításával, illetve a nem hiteles tulajdonilap-
másolatok szolgáltatási díjának szabályozásával összefüggésben indokolttá vált az
ingatlan-nyilvántartásba történő betekintés szabályainak módosítása is. Természetesen
a betekintés lehetősége továbbra is díjmentesen biztosított a körzeti földhivatalnál.
Mindemellett az ún. lakásmaffia jellegű cselekmények vizsgálatával kapcsolatban
többször felmerült - az adatvédelmi biztos részéről is - a betekintők és a másolatot
igénylők adatainak ellenőrzött rögzítése. Bár a gyakorlatban a tulaj donilap-másolat
megrendelőkön az ügyfeleknek fel kell tüntetniük meghatározott személyes adatokat,
azonban azok valóságtartalmának ellenőrzésére a földhivatalnak ez idáig nem volt
lehetősége.
A fentiek okán a nyilvánosság elvét nem korlátozva, szigorúbb szabályok szerint
történik az adatszolgáltatás. A módosítás megfelelő törvényi alapot teremt az igénylő
adatainak földhivatali ellenőrzésére oly módon, hogy mind a betekintésnél, mind a
tulajdonilap-másolat kiadásánál a körzeti földhivatal az adatigénylőt kötelezi a
személyazonosságát igazoló okmány bemutatására. Mindazonáltal kötelező jelleggel
kerül meghatározásra azon adatok köre, melyet a betekintés, valamint a tulajdonilap-
másolat kiadása iránti kérelemben fel kell tüntetni a kérelmezőnek.
A módosítás érinti a tulaj donilap-másolatok szolgáltatásának rendjét. A
közjegyzőknek a módosítást követően is lehetőségük lesz arra, hogy a közjegyzőkről
szóló 1991. évi XLI. törvény 136. §-ának i) pontjában meghatározott jogkörükben
eljárva a tulajdoni lap tartalmáról tanúsítványt állítsanak ki. A hivatkozott jogszabály
146. § (1) bekezdése alapján a közjegyző tanúsíthatja, hogy a közhitelességű
nyilvántartás adataival megegyezik a másolat. Az említett tanúsítvány a hiteles
tulajdonilap-másolattal azonos hatályú. Ezzel egyidejűleg a törvény rögzíti az
okmányirodák adatszolgáltatási jogosultságát is mind a hiteles, mind pedig a nem
hiteles tulajdonilap-másolatok vonatkozásában. Az okmányirodák tulajdonilap-másolat
szolgáltatásának részletszabályait külön jogszabály tartalmazza.
Törvényi szintű rendelkezés rögzíti, hogy tulajdoni lapról másolatot külön
jogszabályban meghatározott formában lehet kiadni. A törvényjavaslat az Inytv. 25. §-
ának módosításával összefüggésben egyúttal megteremti a jogszabályi feltételeit a
hiteles tulajdonilap-másolat elektronikus dokumentum formájában történő
szolgáltatásának is. Így a technikai lehetőségek függvényében a TAKARNET-rendszer
jóvoltából nemcsak a nem hiteles, hanem a hiteles tulajdonilap-másolatok is
elérhetőkké válnak adatátviteli vonalon keresztül.
Az Inytv. 48. §-ával összefüggésben hatályon kívül helyezésre kerül a hitelesítési
záradékkal kapcsolatos azon rendelkezés, mely alapján a széljegyzett beadvány rövid
tartalmára a hitelesítési záradékban kell utalni.
40
A 42. §-hoz
Az Inytv. 70. §-ának módosítása az adóhatóság részére - a törvényben meghatározott
célra - lehetővé teszi a számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszerből történő név
szerinti lekérdezést. A tulajdonosok valamennyi ingatlanáról történő lekérdezés jogi
feltételeinek biztosítása hatékonyan segítheti az adóhatóságok munkáját különösen a
kintlévőségek beszedése, a végrehajtások eredményessége tekintetében. Adóhatóság
alatt nemcsak az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Központi Hivatala és területi
szervei értendők, hanem az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 10. § (1)
bekezdésében megjelölt hatóságok is, így ezen lekérdezési jogosultság a Vám- és
Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága és szervei, az önkormányzat jegyzője,
valamint az Illetékhivatal munkájához is nagymértékben hozzájárul. Mindazonáltal
törvényjavaslat a tulajdonosnak is biztosítja a lehetőséget, hogy a saját ingatlanai
vonatkozásában éljen az Inytv. e szakaszában biztosított lehetőséggel.
A 43-47. §-okhoz
A törvényjavaslat figyelemmel a Ket. elektronikus ügyintézésre, illetve az
ügyfélkapura vonatkozó rendelkezéseire, átalakítja az ingatlan-nyilvántartási
rendszerből történő elektronikus adatszolgáltatásra vonatkozó rendelkezéseket. A
Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium a törvényjavaslatban meghatározott
szervek kérelmére biztosítja a számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszer
szolgáltatásait. Az Inytv. 72-73/A. §-ok hatálya alá nem tartozó személyek számára a
minisztérium külön szerződés alapján biztosítja az elektronikus adatszolgáltatást. Azon
felhasználók vonatkozásában pedig, akik Elektronikus Kormányzati Gerinchálózati
kapcsolattal nem rendelkeznek, az ingatlan-nyilvántartási rendszerhez történő
kapcsolódás az ügyfélkapun keresztül, vagy azonnali érvényességvizsgálatra alkalmas,
legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással történhet. Az ügyfélkapun
keresztül történő adatszolgáltatás kivételével a számítógépes ingatlan-nyilvántartási
rendszer szolgáltatásainak igénybevétele iránti kérelem tárgyában a minisztérium
határozatban dönt.
Kiemelendő a törvényjavaslatnak az adatlekérdezések ellenőrzésére, a naplózásra és az
adatbiztonsági előírások betartatására vonatkozó, az Inytv.-be újonnan beépítésre
kerülő szabályai. Bűnüldözési érdek indokolja, hogy a szolgáltatást rendszeresen
igénybevevőknek a lekérdezésekről szintén naplót kell készíteniük. Figyelemmel
azonban arra, hogy az ügyfélkapun keresztül az állampolgárok számára egyaránt
megnyílik a lehetőség a számítógépes ingatlan-nyilvántartási szolgáltatások
igénybevételére, így a törvényjavaslat mentesíti a naplózási kötelezettség alól azokat
az adatigénylőket, akik az ügyfélkapun veszik igénybe az adatszolgáltatás eme
formáját.
41
Az adatlekérdezések jogszerűségét és a biztonsági előírások betartását a földhivatal és
a rendszer üzemeltetője is ellenőrizheti. Mindez történhet a számítógépes rendszer
által rögzített és a felhasználók által vezetett naplók összevetésével. Az
adatlekérdezésre vonatkozó szabályok megsértése esetén a hozzáférési jogosultság
visszavonható.
A normaszöveg kiegészül az okmányirodák által történő adatszolgáltatás naplózására
vonatkozó rendelkezésekkel is. Így az Inytv. 81. §-a szerinti - rendszerüzemeltető
részéről történő - naplózási kötelezettsége mellett megjelenik az okmányirodák
naplózási kötelezettsége is.
A 48. §-hoz
A törvényjavaslat egyértelművé teszi, hogy az adatszolgáltatás csakis egyedi esetekben
történhet. Az ingatlan-nyilvántartási adatok szolgáltatásának célja tehát nem lehet
tömeges adatlekérdezés, illetőleg az, hogy azokból az adatigénylő adatbázist hozzon
létre.
A 49. §-hoz
Az adatvédelmi biztos, illetve az úgynevezett lakásmaffia-tevékenységet feltáró
albizottság javaslatait alapul véve a módosítás bővíti a lekérdezésekkel
összefüggésben naplózott adatok körét, egyúttal szabályozza a naplóból történő
adatszolgáltatás rendjét. A naplózott adatokból adatszolgáltatásra csak az érintett és az
Inytv.-ben meghatározott szervek jogosultak. Az adatszolgáltatás csakis írásbeli
kérelemre vagy megkeresésre történhet. Az adatszolgáltatást az ingatlan fekvése
szerint illetékes körzeti földhivatal írásban vagy elektronikus úton teljesíti.
Az 50. §-hoz
A törvényjavaslat a gyakorlatban tapasztalható félreértések elkerülése végett
egyértelműbbé teszi a rendezetlen tulajdoni állású ingatlanokkal kapcsolatos eljárás
körét. A különleges eljárás alkalmazására abban az esetben van lehetőség, ha az Inytv.
hatálybalépése előtt keletkezett, és benyújtott okirat hiányossága miatt a kérelem a
benyújtáskor hatályos jogszabályok alapján nem volt teljesíthető. A módosítás
értelmében a rendezetlen tulajdoni állású ingatlanokkal kapcsolatos változás
vezetésére irányuló eljárás lefolytatásának engedélyezése tárgyában a körzeti
földhivatal javaslatára a megyei földhivatal dönt. E végzés ellen nincs helye
fellebbezésnek és felügyeleti intézkedésnek.
42
Az 51. §-hoz
Az Inytv. módosításával összhangban a törvényjavaslat bővíti a külön
jogszabályok megalkotására irányuló felhatalmazó rendelkezések körét.
Az 52. §-hoz
Az Inytv. fogalmi szóhasználatában megkülönbözteti a jogok ingatlan-nyilvántartásba
történő bejegyzését, és a tények feljegyzését. Ugyanakkor a fogalmi differenciálás nem
minden esetben konzekvens. Ezért a törvényjavaslat úgy rendelkezik, hogy ahol az
Inytv. csak bejegyzést említ, azalatt a tények feljegyzését is érteni kell.
Az 53. §-hoz
A törvényjavaslat elfogadásával egyes, más törvényekbe foglalt szabályok módosítása,
illetve egyes rendelkezések hatályon kívül helyezése is szükségessé vált. Ezek a
szakaszok a módosuló és a hatályukat vesztő jogszabályokat és jogszabályi
rendelkezéseket sorolják fel.
Ezek közül kiemelendő, hogy az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény
módosításáról, valamint a hiteles tulaj donilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról
szóló 1996. évi LXXXV. törvény (a továbbiakban: Díjtörvény) 28. § (2) bekezdése
kapcsán az adatszolgáltatás biztonságának fokozása érdekében a módosítás
hatálybalépését követően a tulajdoni lapok felülhitelesítésére nem lesz lehetőség.
Emellett módosulnak a díjmentes adatszolgáltatásra vonatkozó szabályok is. A
tulajdoni lapok díjmentes szolgáltatása igen komoly többletmunka-terhelést és
bevételkiesést jelent a földügyi szakág számára. A kiadott tulajdonilap-másolatok
közel fele díjmentes. A törvényjavaslat új szabálya szerint az ott meghatározott
szervezetek ingatlanonként évente egy alkalommal kérhetik a földhivataltól a
tulajdonilap-másolat díjmentes kiadását. Nem vonatkozik azonban ez arra az esetre, ha
a tulaj donilap-másolatot az érintett szervek nem papíron kérik, hanem elektronikus
úton adatátviteli vonalon keresztül kérdezik le. Így tehát a szervezetek részére
meghatározott keretek között, de továbbra is biztosított lesz a díjmentes
adatszolgáltatás.
Egyúttal a törvényjavaslat - több évtizedes jogalkotói adósságot törlesztve - rendezi a
tartós földhasználatban lévő ingatlanok tulajdonjogi helyzetét. A tartós földhasználat
jogintézményét 1977. január 1-jei hatállyal a tartós földhasználatról szóló 1976. évi 33.
törvényerejű rendelet vezette be. A tartós fölhasználat alanyai (tartós földhasználatba
adó, valamint tartós földhasználó) tartós földhasználati szerződést kötöttek, melynek
alapján az ingatlan-nyilvántartásba a tartós földhasználó javára tartós földhasználati
jogot jegyeztek be. A tartós földhasználat esetén főszabályként érvényesült a helyben
kialakított forgalmi érték alapulvételével kialakított földhasználati díj fizetésének
kötelezettsége, melynek mértéke az ingatlan szerződés-kötéskori forgalmi értékéhez
43
igazodott. Tartós földhasználat esetén az erre irányuló szerződésen túl a földhasználati
jognak az ingatlan-nyilvántartási bejegyzése is szükséges volt. A korábban hatályban
lévő jogszabályok nem tették lehetővé az állami tulajdonban lévő földrészleteknek a
tartós földhasználók részére történő tulajdonba adását. A tartós földhasználati jog -
bizonyos korlátokkal - átruházható volt, ezért például az épület tulajdonjogának
átruházásakor az épület tulajdonosával a tartós használatról új szerződést kellett kötni
és az ingatlan-nyilvántartásba szintén be kellett jegyeztetni. A tartós földhasználatra
vonatkozó szabályok 1987. szeptember 1-ig voltak hatályban, amikor is ezeket a
földről szóló 1987. évi I. törvény hatályon kívül helyezte. Így indokolttá vált a tartós
földhasználatba adott földek tulajdonba adására, valamint a tartós földhasználatban
maradó földekre vonatkozó szabályok megalkotása. A tartós földhasználatba adott
földekre vonatkozó szabályokról szóló 27/1987. (VII. 30.) MT rendelet (a
továbbiakban: MT rendelet) 15. § (2) bekezdése alapján a tartós földhasználati jog a
tulajdonjoggal egy tekintet alá esik. 2003. októberi állapot szerint hazánkban 9023
ingatlanra van tartós földhasználati jog bejegyezve az ingatlan-nyilvántartásba. A
tartós földhasználattal érintetett ingatlanok tulajdoni viszonyainak rendezése
érdekében a tartós földhasználatba adott ingatlanok - a törvény hatálybalépését
követően - törvény erejénél fogva a tartós földhasználók tulajdonába kerülnek. Mivel
tulajdonjog bejegyzésére vonatkozóan hivatalból nem indítható ingatlan-nyilvántartási
eljárás, ezért a tartós földhasználók tulajdonába kerülő ingatlanok tulajdonjogát a
tartós földhasználó kérelmére kell az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezni.