﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/17547. számú
törvényjavaslat
az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények
módosításáról
Budapest, 2005. szeptember
Előadó:
Dr. Veres János
pénzügyminiszter
2
2005. évi ... törvény
az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló
törvények módosításáról
ELSŐ RÉSZ
A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓT, A TÁRSASÁGI ADÓT ÉS AZ OSZTALÉKADÓT
ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK
I.	Fejezet
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása
1.	§ (1) A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a
továbbiakban: Szja tv.) 3. §-ának 16. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:/
„16. Költségtérítés: az a bevétel (kivéve, ha a jövedelem kiszámításánál nem kell
figyelembe venni), amelyet e törvény által költségnek elismert kiadás megtérítésére kizárólag
az adott bevételszerző tevékenység folytatása érdekében vagy hivatali, üzleti utazással
(ideértve a kiküldetést, a külföldi kiküldetést, a külszolgálatot) összefüggésben kap a
magánszemély. Nem tartozik ezen kiadások körébe a magánszemély személyes vagy családi
szükségletét részben vagy egészben közvetlenül kielégítő dolog, szolgáltatás megszerzését
szolgáló kiadás, kivéve, ha e törvény olyan költségtérítést állapít meg, vagy olyan,
jogszabályban meghatározott költségtérítést ismer el, amellyel szemben a kiadást nem kell
igazolni.”
(2)	Az Szja tv. 3. §-ának 20. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:/
„20. Üzemanyag-fogyasztási norma: a közúti gépjárművek, az egyes mezőgazdasági,
erdészeti és halászati erőgépek üzemanyag- és kenőanyag-fogyasztásának igazolás nélkül
elszámolható mértékéről szóló jogszabály szerinti üzemanyag- és kenőanyag-felhasználás
mértéke. Amennyiben így nem állapítható meg a norma, akkor a gyártó által, vagy műszaki
szakértő által megállapított mérték.”
(3)	Az Szja tv. 3. §-a 23. pontja a következő n) ponttal egészül ki:
E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:/
/Nyugdíj:/
„n) a magánszemélynek a nyugdíj-előtakarékossági számlájáról teljesített, külön törvény
szerint nyugdíjszolgáltatásnak minősülő kifizetés (juttatás).”
(4)	Az Szja tv. 3. §-ának 33. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:/
„33. Társas vállalkozás: a gazdasági társaság, az európai részvénytársaság (ideértve az
európai holding részvénytársaságot is), az európai szövetkezet, az egyesülés, a szövetkezet, a
lakásszövetkezet, a közhasznú társaság, a magánszemélyek jogi személyiséggel rendelkező
munkaközössége, az ügyvédi iroda, a végrehajtói iroda, a közjegyzői iroda, az
erdőbirtokossági társulat, az MRP szervezet.”
3
(5) Az Szja tv. 3. §-a 62. pontjának felvezető szövege helyébe a következő rendelkezés
lép:
/E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:/
„62. Hallgatói munkadíj: a felsőoktatásról szóló törvényben felsorolt felsőoktatási
intézményben akkreditált iskolai rendszerű első alap-, illetve mesterképzésben teljes idejű
képzésben résztvevő, továbbá az első doktori képzésben résztvevő hallgató által”
(5)	Az Szja tv. 3. §-a 72. pontjának d) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:/
„d) a szociális gondozói díj évi 120 ezer forintot meg nem haladó része;”
(6)	Az Szja tv. 3. §-a a következő 76. ponttal egészül ki:
/E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:/
„76. Nyugdíj-előtakarékossági számla: az erről szóló külön törvényben meghatározott
módon és feltételekkel a magánszemély (tulajdonos) nevén megnyitott és vezetett számla.”
2.	§ (1) Az Szja tv. 7. §-a előtti cím a az „Adóalapba nem tartozó, illetőleg
költségnek nem számító tételek” címre módosul, egyidejűleg a § (1) bekezdésének e) pontja
helyébe a következő rendelkezés lép:
/A jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni a következő bevételeket:/
„e) a visszatérített adót, adóelőleget, feltéve, hogy azt korábban költségként nem
érvényesítették, továbbá a magánszemély önkéntes kölcsönös pénztári nyilatkozata alapján
kiutalt, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár által a magánszemély egyéni számláján jóváírt
összeget; valamint a magánszemély nyugdíj-előtakarékossági nyilatkozata alapján kiutalt, a
nyugdíj-előtakarékossági-számláján jóváírt összeget;”
(2)	Az Szja tv. 7. §-a (1) bekezdésénekj) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/A jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni a következő bevételeket:/
„j) azt az összeget, amelyet
ja) a magánnyugdíjpénztár, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár a tagja, vagy a
kedvezményezett rendelkezése alapján a pénztár működését szabályozó törvény rendelkezései
szerint más ilyen pénztár vagy a Nyugdíjbiztosítási Alap részére utal át;
jb) az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár a kedvezményezett rendelkezése alapján annak
egyéni számlája javára vagy kedvezményezett hiányában a pénztár tagjainak egyéni számlái
javára jóváír;”
(3)	Az Szja tv. 7. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép,
egyidejűleg a bekezdés a következő b) ponttal egészül ki:
/Az (1) bekezdés k) pontjának alkalmazásában/
„a) több munkáltató esetén munkáltatónak az a munkáltató minősül, akivel (amellyel) a
magánszemély legalább heti 36 órai munkavégzéssel járó jogviszonyban áll, ha azonban a
munkaidő egyik jogviszonyban sem éri el a heti 36 órát, azt a munkáltatót kell munkáltatónak
tekinteni, ahol a munkaidő a leghosszabb; azonos tartamú munkaidők esetén, vagy ha a
munkaidőt nem, vagy nem mindegyik jogviszonyban határozták meg, azt a munkáltatót kell
munkáltatónak tekinteni, ahol a jövedelem magasabb; ha a munkaidő és a jövedelem is
azonos, az tekintendő munkáltatónak, ahol a jogviszony korábban kezdődött;
4
b) az a) pont rendelkezéseinek alkalmazásában a heti 36 órai munkavégzéssel azonosan
kell elbírálni azt a jogviszonyt, amelyben a jövedelem eléri a mindenkori minimálbért;”
3.	§ Az Szja tv. 11. §-ának (3) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:
/A magánszemély - az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően - nem köteles bevallani:/
„i) azt a jövedelmet, amelyet külön törvény rendelkezése szerint nem kell bevallani.”
4.	§ (1) Az Szja tv. 25. §-a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
/A nem önálló tevékenységből származó jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe
venni az e törvény szerint bevételnek nem számító tételeket, továbbá azt a bevételt,/
„b) amelyet - figyelemmel a (3)-(4) bekezdés rendelkezéseire is - a munkáltatótól a
munkába járásról szóló kormányrendelet szerinti munkába járás esetén
ba)	az utazási bérlettel, az utazási jeggyel történő, az említett kormányrendelet által előírt
elszámolás ellenében, legfeljebb a bérlet, a jegy árát meg nem haladó értékben (ide értve azt
az esetet is, ha a juttatás a munkáltató nevére szóló számla ellenében történő térítés
formájában valósul meg), vagy
bb)	költségtérítés címén (ideértve különösen a saját gépjárművel történő munkába járás
költségtérítését is) a munkában töltött napokra a munkahely és a lakóhely között közforgalmi
úton mért oda-vissza távolság figyelembevételével kilométerenként 9 forint értékben kap a
magánszemély.”
(2)	Az Szja tv. 25. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A magánszemély a munkahelye és a lakóhelye közötti útvonalra gépjárművel történő
munkába járás címén költséget nem számolhat el.”
5.	§ Az Szja tv. 26. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A magánszemély a végkielégítés kifizetésének évéről szóló adóbevallásában, illetőleg
az adóhatóság adatszolgáltatás alapján történő adómegállapítása céljából tett nyilatkozatában
nyilatkozhat, hogy a (3) bekezdés rendelkezését nem kívánja alkalmazni.”
6.	§ Az Szja tv. 28. §-a a következő (17) bekezdéssel egészül ki:
„(17) Egyéb jövedelem a nyugdíj-előtakarékossági számlán kimutatott követelés azon
része, amely meghaladja a számla-tulajdonos által teljesített befizetések, és az általa
elhelyezett befektetési eszközök elhelyezéskor képviselt szokásos piaci értékének együttes
összegét, ha a nyugdíj-el őtakarékossági számla bármely a külön törvényben meghatározott
feltételnek nem felel meg. E jövedelem szerzési időpontjának azt az időpontot kell tekinteni,
amely időpontban a feltétel hiánya előállt.”
7.	§ Az Szja tv. 30. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„30. § Az adó mértéke, ha a jövedelem összege:
0-1 550 000 forint	18 százalék,
1 550 001 forinttól
279 000 forint és az 1 550 000 forinton
felüli rész	36 százaléka.”
8.	§ Az Szja tv. 33. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„33. § (1) A számított adót adójóváírás csökkenti, amely az adóévben megszerzett bér 18
százaléka, de legfeljebb jogosultsági hónaponként 9 ezer forint, feltéve, hogy a magánszemély
adóbevallásában bevallott, vagy az adóhatóság adatszolgáltatás alapján történő
5
adómegállapítása során elszámolt éves összes jövedelme nem haladja meg a (6) bekezdésben
meghatározott jogosultsági határt.
(2)	Ha a magánszemély (1) bekezdés szerinti éves összes jövedelme meghaladja a
jogosultsági határt, de nem éri el a jogosultsági határ 600 ezer forinttal növelt összegét, az
adójóváírás egyenlő az (1) bekezdés alapján meghatározott összegnek a jogosultsági határ
feletti jövedelem 18 százalékát meghaladó részével.
(3)	Ha a magánszemély (1) bekezdés szerinti éves összes jövedelme nem haladja meg a
(7) bekezdésben meghatározott kiegészítő jogosultsági határt, az adójóváírás - az (1)
bekezdésben foglaltaktól eltérően - az (1) bekezdés szerint meghatározott összeg, növelve az
adóévben megszerzett bérből a jogosultsági hónapok száma és 50 ezer forint szorzatát
meghaladó rész 18 százalékával, de legfeljebb jogosultsági hónaponként 2340 forinttal.
(4)	Ha a magánszemély (1) bekezdés szerinti éves összes jövedelme meghaladja a
kiegészítő jogosultsági határt, de nem éri el az 1 561 600 forintot, az adójóváírás - az (1)
bekezdésben foglaltaktól eltérően - egyenlő a (3) bekezdés szerint meghatározott összegnek a
kiegészítő jogosultsági határ feletti jövedelem 5 százalékát meghaladó részével, de legalább
a)	az (1) bekezdés szerint meghatározott összeggel, ha a magánszemély (1) bekezdés
szerinti éves összes jövedelme nem haladja meg a jogosultsági határt,
b)	a (2) bekezdés szerint meghatározott összeggel, ha a magánszemély (1) bekezdés
szerinti éves összes jövedelme meghaladja a jogosultsági határt, de nem éri el az 1 561 600
forintot.
(5)	Jogosultsági hónapnak az a hónap számít, amelyre a magánszemélyt az adóévben bér
illette meg. Az a hónap, amelyben többször vagy több kifizetőtől illette meg bér a
magánszemélyt, egy jogosultsági hónapnak számít. Egy adóévben legfeljebb 12 jogosultsági
hónap vehető figyelembe.
(6)	A jogosultsági határ az adóévre 1 500 000 forint.
(7)	A kiegészítő jogosultsági határ az adóévre 1 000 000 forint.”
9.	§ Az Szja tv. 35. §-a és a § előtti cím helyébe a következő rendelkezés lép:
„Egyes társadalombiztosítási és magánnyugdíjpénztári befizetések kedvezményei
35.	§ (1) Az összevont adóalap adóját csökkenti annak az összegnek a 25 százaléka,
amelyet
a)	a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e
szolgáltatások fedezetéről szóló törvény rendelkezései alapján társadalombiztosítási ellátásra
kötött megállapodás szerint a nyugellátásra jogosító szolgálati idő, illetőleg a nyugellátásra
jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából a magánszemély
saját maga javára, illetőleg a nem egyéni vállalkozó magánszemély valamely más
magánszemély javára fizet meg;
b)	amelyet a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló törvény rendelkezései
alapján tagdíj fizetésére kötött megállapodás szerint a magánszemély saját maga javára,
illetőleg a nem egyéni vállalkozó magánszemély támogatási megállapodás szerint valamely
más magánszemély javára fizet meg.
(2)	Az összevont adóalap adóját csökkenti a magánnyugdíjpénztárba a magánszemély saját
tagdíját kiegészítő adóévi befizetésnek - ide nem értve a munkáltató által egyoldalú
kötelezettségvállalás alapján e címen fizetett összeget - a 30 százaléka.
6
(3)	Az (1)-(2) bekezdés szerinti kedvezményeket az adózás rendjéről szóló törvény
előírásai szerint a magánnyugdíjpénztár, vagy a társadalombiztosítási igazgatási szerv által
kiadott olyan igazolás alapján lehet igénybe venni, amely tartalmazza az adóévben a
magánszemély által befizetett összeget.”
10.	§ Az Szja tv. 40. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A családi kedvezmény kedvezményezett eltartottakként és jogosultsági hónaponként
4000 forint, feltéve, hogy az adott hónap bármely napján az eltartottak létszáma a három főt
eléri.”
11.	§ Az Szja tv. 42. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép,
valamint a § következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az (1) bekezdésben említett jogcímen levont összeget húsz százalékkal növelten kell
abban az adóévre vonatkozó adóbevallásban bevallani, valamint az adóbevallás benyújtására
előírt határidőig megfizetni, amely adóévben a magánszemély a 7. számú mellékletben
foglaltak szerint a rendelkezési jogát a szerződéskötést követő 10 éven belül gyakorolja.
(4)	A (3) bekezdés szerinti visszafizetési kötelezettség nem terheli azt a levont összeget,
amelynek a levonását megalapozó befizetés évének utolsó napjától számított három év a
rendelkezési jog gyakorlásáig már eltelt.”
12.	§ Az Szja tv. 44. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„44. § (1) Ha a magánszemély a 40. § alapján családi kedvezményt érvényesít és az
adóbevallásában bevallott, vagy az adóhatóság adatszolgáltatás alapján történő
adómegállapítása során elszámolt éves összes jövedelme az e bekezdés a)-e) pontjai szerinti
jövedelemkorlátot meghaladja, akkor e magánszemély a kedvezmény összegének azt a részét
érvényesítheti, amely meghaladja a jövedelemkorlát feletti összes jövedelme 20 százalékát. E
bekezdés alkalmazásában a jövedelemkorlát
a)	6 millió forint, ha az eltartottak száma az adóév az adóév bármely napján elérte, de
egyetlen napján sem haladta meg a három főt,
b)	6 millió 500 ezer forint, ha az eltartottak száma az adóév bármely napján meghaladta a
három főt, de egyetlen napján sem haladta meg a négy főt,
c)	7 millió forint, ha az eltartottak száma az adóév bármely napján meghaladta a négy főt,
de egyetlen napján sem haladta meg az öt főt,
d)	7 millió 500 ezer forint, ha az eltartottak száma az adóév bármely napján meghaladta az
öt főt, de egyetlen napján sem haladta meg a hat főt,
e)	8 millió forint, ha az eltartottak száma az adóév bármely napján meghaladta a hat főt.
(2)	Ha a magánszemély adóbevallásában bevallott, vagy az adóhatóság adatszolgáltatás
alapján történő adómegállapítása során elszámolt éves összes jövedelme a 6 000 000 forintot
nem haladja meg, a 36.§, a 36/A. §, a 39. §, és a 41-42. §-ok alapján adókedvezményt az ezen
§-okban meghatározottak szerint kiszámított - de összesen legfeljebb évi 100 ezer forint -
összegben érvényesíthet.
(3)	Ha a magánszemély adóbevallásában bevallott, vagy az adóhatóság adatszolgáltatás
alapján történő adómegállapítása során elszámolt éves összes jövedelme a 6 000 000 forintot
meghaladja, a 36. §, a 39. §, és a 41-42. §-ok alapján adókedvezményt az ezen §-okban
meghatározottak szerint kiszámított - de összesen legfeljebb évi 100 ezer forintnak a 6 000
000	forint feletti összes jövedelem 20 százalékát meghaladó részének megfelelő - összegben
érvényesíthet. A 6 500 000 forintot meghaladó éves összes jövedelem esetén a 36. §, 39. §, és
a 41-42. §-ok alapján kedvezmény nem érvényesíthető.
7
(4)	A 35-43. § rendelkezéseiben említett csökkentő tételek - figyelemmel az (1)-(3)
bekezdésekben foglalt rendelkezésekre is - együttes összege legfeljebb az összevont adóalap
adójának összegéig terjedhet.”
13.	§ Az Szja tv. a következő alcímmel és 44/A-44/C. §-sal egészül ki, valamint a
45. § helyébe a következő rendelkezés lép:
„Rendelkezés az adóról
44/A. § (1) Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár magánszemély tagja az
adóbevallásában tett nyilatkozat vagy az adóhatóság adatszolgáltatás alapján történő
adómegállapítása céljából tett nyilatkozat keretében tett külön nyilatkozat alapján
rendelkezhet az összevont adóalapja adójának az adókedvezmények levonása után
fennmaradó részéből a következők szerint meghatározott összegek átutalásáról (önkéntes
kölcsönös pénztári nyilatkozat):
a)	az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár(ak)ba az adóévben az általa a tagi jogviszonyára
tekintettel befizetett összeg (ideértve a munkáltatói hozzájárulás adóköteles részét is),
valamint az egyéni számláján jóváírt, e törvény szerint az adóévben megszerzett egyéb
jövedelmének minősülő összeg együttes értékének 30 százaléka, de legfeljebb az adóévben
100 ezer forint (annál a magánszemélynél, aki 2020. január 1. előtt tölti be a jogszabályok
alapján reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, 130 ezer forint),
b)	az önkéntes kölcsönös egészségpénztár(ak)ba és önsegélyező pénztár(ak)ba az
adóévben az általa tagi jogviszonyára tekintettel befizetett összeg (ideértve a munkáltatói
hozzájárulás adóköteles részét is), valamint az egyéni számláján jóváírt, e törvény szerint az
adóévben megszerzett egyéb jövedelmének minősülő összeg együttes értékének 30 százaléka,
de legfeljebb az adóévben 100 ezer forint (annál a magánszemélynél, aki 2020. január 1. előtt
tölti be a jogszabályok alapján reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, 130 ezer forint),
de együttesen legfeljebb az adóévben 120 ezer forint (annál a magánszemélynél, aki 2020.
január 1. előtt tölti be a jogszabályok alapján reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, 150 ezer
forint),
c)	az önkéntes kölcsönös egészségpénztár tagjaként - az a)-b) pontokban foglaltaktól
függetlenül -
ca)	az egyéni számláján fennálló számlaköveteléséből a rendelkezése alapján elkülönített
és az adóévben a lekötéstől számítva legalább 24 hónapra lekötött - az adóév utolsó napján
lekötött számlakövetelésként kimutatott - összeg 10 százaléka a lekötés adóévében,
cb)	az egyéni számláján fennálló számlaköveteléséből megbízása alapján a külön
kormányrendeletben meghatározott prevenciós szolgáltatás ellenértékeként az önkéntes
kölcsönös biztosító pénztár által az adóévben kifizetett összeg 10 százaléka,
azzal, hogy az ca)-cb) pont és a b) pont alapján az átutalás összege az adóévben nem
haladhatja meg a 100 ezer forintot (annál a magánszemélynél, aki 2020. január 1. előtt tölti be
a jogszabályok alapján reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, a 130 ezer forintot), és az a)
pont szerinti átutalási jogosultságot is figyelembe véve az összes átutalás nem lehet több az
adóévben 120 ezer forintnál (annál a magánszemélynél, aki 2020. január 1. előtt tölti be a
jogszabályok alapján reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, 150 ezer forintnál).
(2)	Az önkéntes kölcsönös pénztári nyilatkozatban a magánszemély által meghatározott
összeg(ek) átutalását az adóhatóság - az adózás rendjéről szóló törvénynek a visszatérítendő
jövedelemadóra vonatkozó rendelkezései szerint - a magánszemély által megjelölt olyan,
önkéntes kölcsönös biztosító pénztárnál vezetett egyéni számlája javára teljesíti, amelyre
(amelyen) a pénztár igazolása szerint történt az adóévben a rendelkezési jogosultságot
megalapozó befizetés, jóváírás, lekötés, illetve, amelynek terhére történt rendelkezési
8
jogosultságot megalapozó szolgáltatás igénybevétele. Több ilyen számla esetén is csak egy
számla jelölhető meg. Amennyiben a megjelölt számlát vezető pénztárnak a magánszemély a
teljesítéskor már nem tagja, a befolyt összeget a pénztár
a)	más pénztárba történő átlépés esetén a befogadó pénztárhoz a magánszemély javára
továbbutalja;
b)	kilépés, vagy nyugdíjszolgáltatás miatt a tagsági jogviszonyának megszűnése esetén
minden további rendelkezés nélkül a magánszemélynek kiutalja;
c)	a magánszemély halála esetén minden további rendelkezés nélkül a
kedvezmény ezett(ek) részére kiutalja, illetőleg kedvezményezett vagy örökös hiányában -
azzal, hogy az összeg a pénztárra száll - az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló
törvény szabályai szerint a tagok egyéni számlái javára felosztja.
(3)	Az önkéntes kölcsönös pénztári nyilatkozatot a magánszemély a munkáltatói
hozzájárulás adóköteles részéről a munkáltató által, egyébként az önkéntes kölcsönös
biztosítópénztár által - az adózás rendjéről szóló törvénynek az adókedvezményre jogosító
igazolás kiállítására vonatkozó előírásai szerint - kiadott igazolás alapján teheti meg, amely -
szükség esetén jogcímek szerint megbontva - tartalmazza a rendelkezési jogosultság alapjául
szolgáló összeget és a jogosultsági összeg meghatározásához alkalmazható százalékos
mértéket is. A magánszemély ezen igazolás alapján veszi figyelembe adóbevallásában az
adóköteles jóváírások összegét. A munkáltató, az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár a
kiadott igazolásról, az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár az (1) bekezdés ca) pontjában
említett lekötött összegnek a lekötéstől számított 24 hónap eltelte előtti feltöréséről - az
adózás rendjéről szóló törvényben az adókedvezményre jogosító igazolás adatszolgáltatására
előírt határidőig - adatot szolgáltat az adóhatóságnak.
(4)	Az (1) bekezdés ca) alpontjának rendelkezése alapján átutalt összeget húsz százalékkal
növelten kell az adóévre vonatkozó adóbevallásban bevallani, valamint az adóbevallás
benyújtására előírt határidőig megfizetni, ha a magánszemély az említett időtartamon belül a
lekötést az adóévben akár csak részben megszüntette (feltörte);
44/B. § (1) A nyugdíj-előtakarékossági számla-tulajdonos magánszemély az
adóbevallásában tett nyilatkozat vagy az adóhatóság adatszolgáltatás alapján történő
adómegállapítása céljából tett nyilatkozata keretében tett külön nyilatkozat alapján
rendelkezhet az adóévben általa nyugdíj-előtakarékossági számlára a Magyar Köztársaság
törvényes fizetőeszközében befizetett összeg 30 százalékának, de több nyugdíj-
előtakarékossági számla esetében is legfeljebb az adóévben 100 ezer forintnak (annál a
magánszemélynél, aki 2020. január 1. előtt tölti be a jogszabályok alapján reá irányadó
öregségi nyugdíjkorhatárt, 130 ezer forintnak) az összevont adóalapja adójának az
adókedvezmények levonása után fennmaradó részéből történő átutalásáról (nyugdíj-
előtakarékossági nyilatkozat).
(2)	A nyugdíj-előtakarékossági nyilatkozatban a magánszemély által meghatározott
összeg(ek) átutalását az adóhatóság - az adózás rendjéről szóló törvénynek a visszatérítendő
jövedelemadóra vonatkozó rendelkezései szerint - a magánszemély által megjelölt nyugdíj-
előtakarékossági számlája javára teljesíti. Több ilyen számla esetén is csak egy számla
jelölhető meg.
(3)	A nyugdíj-előtakarékossági nyilatkozatot a magánszemély a nyugdíj-előtakarékossági
számla vezetője által - az adózás rendjéről szóló törvénynek az adókedvezményre jogosító
igazolás kiállítására vonatkozó előírásai szerint - kiadott igazolás alapján teheti meg, amely
tartalmazza a rendelkezési jogosultság alapjául szolgáló összeget. A nyugdíj-előtakarékossági
számla vezetője a kiadott igazolásról - az adózás rendjéről szóló törvényben az
9
adókedvezményre jogosító igazolás adatszolgáltatására előírt határidőig - adatot szolgáltat az
adóhatóságnak.
44/C. § (1) Ha a magánszemély az adója meghatározott részének átutalásáról az önkéntes
kölcsönös pénztári nyilatkozatban és a nyugdíj-előtakarékossági nyilatkozatban is
rendelkezik, azonban adóalapja adójának az adókedvezmények levonása után fennmaradó
része a nyilatkozatokban megjelölt együttes összeg teljes átutalását nem teszi lehetővé, az
adóhatóság az átutalásnál a nyilatkozatokban jogszerűen megjelölt összegek arányát veszi
figyelembe azzal, hogy az egyes átutalások jogcím szerinti összege ebben az esetben sem
haladhatja meg az adott rendelkezési jogcímre irányadó összeghatárt.
(2) Utólag nem befolyásolja az önkéntes kölcsönös pénztári nyilatkozat és a nyugdíj -
előtakarékossági nyilatkozat szerint utalandó összeg nagyságát, ha a magánszemély
önellenőrzése, vagy az adóhatóság utólagos adómegállapítása a magánszemély összevont
adóalapja adójának az adókedvezmények levonása után fennmaradó részét megváltoztatja. Ha
azonban az önellenőrzés vagy az utólagos adómegállapítás a magánszemély összevont
adóalapja adójának az adókedvezmények levonása után fennmaradó részét olyan mértékben
lecsökkenti, hogy az már nem éri el az átutalt összeget, az így mutatkozó különbözetet az
adóhatóság személyi jövedelemadó kötelezettségként határozattal írja elő.
45. § A magánszemély külön törvényben rögzített mértékben, megjelölt
kedvezményezett(ek) javára és eljárás szerint nyilatkozatban rendelkezhet az összevont
adóalapja adójának az adókedvezmények, továbbá az önkéntes kölcsönös pénztári nyilatkozat
és a nyugdíj-előtakarékossági nyilatkozat szerinti átutalás(ok) levonása (a külön törvény
alkalmazásában kedvezmények levonása) után fennmaradó része (befizetett adó)
meghatározott részéről, amelynek átutalásáról az APEH a külön törvényben meghatározott
szabályok szerint gondoskodik.”
14.	§ (1) Az Szja tv. 48. §-a (12) bekezdésének a) pontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
/A bevételt terhelő adóelőleg megállapításánál az (1)-(10) bekezdés rendelkezései szerint
kiszámított összeget csökkenti:/
„a) a magánszemély által legkésőbb a kifizetés (a juttatás) időpontjában tett nyilatkozat
alapján a havi adójóváírás, amely - figyelemmel az adójóváírásra irányadó rendelkezésekre is
-	az adott havi bér(ek) összegének 18 százaléka, de jogosultsági hónaponként legfeljebb
aa)	11 340 forint, feltéve, hogy az adott havi bér(ek) összege nem több a kiegészítő
jogosultsági határként meghatározott összeg 1/12-ed részénél és a munkáltató, a kifizető által
az adóévben kifizetett (juttatott) bevételek alapján meghatározott adóelőleg-alapok összege -
az adott kifizetést (juttatást) is figyelembe véve - nem haladja meg a kiegészítő jogosultsági
határt, illetve
ab)	9000 forint, ha az aa) alpont alkalmazási feltételei nem állnak fenn,
azzal, hogy havi adójóváírás nem érvényesíthető, ha a munkáltató, kifizető által az
adóévben kifizetett (juttatott) bevételek alapján meghatározott adóelőleg-alapok összege - az
adott kifizetést (juttatást) is figyelembe véve - meghaladja a jogosultsági határt;”
(2)	Az Szja tv. 48. §-ának (17) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(17) Ha a magánszemély írásban kéri, a munkáltatónak a munkaviszony megszűnésével
összefüggő, törvényben meghatározott mértékű végkielégítés, továbbá az állami végkielégítés
összegéből - az (1)-(16) bekezdésben foglaltaktól eltérően - 18 százalék adóelőleget kell
levonnia.”
10
15.	§ Az Szja tv. 49. §-ának (16)-(17) bekezdése helyébe a következő rendelkezés
lép:
„(16) Nem kell a (15) bekezdés szerinti adóelőleget megfizetni, amíg annak összege az
adóév elejétől összesítve nem haladta meg a 10 000 forintot. Nem kell adóelőleget
megállapítania és megfizetnie a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra
jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény alkalmazásában kiegészítő
tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak az e tevékenységéből származó bevétele alapján.
(17) A magánszemély - az egyéni vállalkozó kivételével - adóbevallásában negyedéves
bontásban bevallja azt az adóelőleget, amelynek megfizetésére a (15)-(16) bekezdés
rendelkezései szerint a negyedévben maga köteles. Az adóelőleg megállapítására és
megfizetésére kötelezett egyéni vállalkozó a (13)-(14) bekezdésben meghatározott
adóelőleget a tárgynegyedév utolsó hónapjának kötelezettségeként vallja be a negyedévet
követő hónap 12-éig.”
16.	§ (1) Az Szja tv. 49/B. §-a (7) bekezdésének a) pontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
/Az egyéni vállalkozó elhatárolhatja a (6) bekezdés rendelkezéseiben említett tételekkel
csökkentett vállalkozói bevételt meghaladó vállalkozói költséget (a továbbiakban: elhatárolt
veszteség). Az elhatárolt veszteség - figyelemmel az (1) bekezdés rendelkezésére is - a
következők szerint számolható el:/
„a) Az elhatárolt veszteséget az egyéni vállalkozó bármely későbbi adóév (de legkésőbb
az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetésének adóéve) vállalkozói jövedelmével
(ideértve az önellenőrzés, adóellenőrzés során feltárt jövedelmet is) szemben - döntése
szerinti megosztásban - elszámolhatja. Az egyéni vállalkozó tevékenységének időszaka alatt
elhatárolt veszteséget özvegye vagy örököse az egyéni vállalkozóra irányadó rendelkezések
szerint számolhatja el, ha az elhunyt magánszemély tevékenységét folytatja, feltéve, hogy a
tevékenység folytatásának szándékát három hónapon belül bejelentette az adóhatóságnak.”
(2)	Az Szja tv. 49/B. §-a (7) bekezdésének a következő i) ponttal egészül ki:
/Az egyéni vállalkozó elhatárolhatja a (6) bekezdés rendelkezéseiben említett tételekkel
csökkentett vállalkozói bevételt meghaladó vállalkozói költséget (a továbbiakban: elhatárolt
veszteség). Az elhatárolt veszteség - figyelemmel az (1) bekezdés rendelkezésére is - a
következők szerint számolható el:/
„i) Az e)-h) pont rendelkezéseit az egyéni vállalkozó döntése szerint az adóellenőrzés
során is figyelembe kell venni.”
(3)	Az Szja tv. 49/B. §-a (9) bekezdésének b) pontja és a (10) bekezdés helyébe a
következő rendelkezés lép:
/A vállalkozói személyi jövedelemadó a (8) bekezdés rendelkezése szerint megállapított
vállalkozói adóalap - ha nemzetközi szerződés rendelkezéséből következik, a módosított
vállalkozói adóalap - 16 százaléka. Ezt az adót legfeljebb annak összegéig csökkentik/
„b) a 13. számú melléklet rendelkezései szerint megadott módon és feltételekkel, valamint
az átmeneti rendelkezések szerint a vállalkozói adókedvezmények, azzal, hogy az ugyanazon
beruházáshoz kapcsolódó több kedvezmény - ideértve a kisvállalkozói kedvezményt is -
esetén az egyéni vállalkozó választása szerint egyet érvényesíthet; a kisvállalkozói
kedvezmény és a 13. számú melléklet szerinti kisvállalkozások adókedvezménye ugyanazon
beruházásra egymás mellett is érvényesíthető, bármely esetben azzal a korlátozással, hogy a
csökkentés mértéke nem lehet több a (9) bekezdés a) pontjának alkalmazása nélkül
megállapított vállalkozói személyi jövedelemadó 70 százalékánál.
11
(10)	A (9) bekezdés rendelkezésétől eltérően a vállalkozói személyi jövedelemadó a (8)
bekezdés rendelkezése szerint megállapított vállalkozói adóalap - ha nemzetközi szerződés
rendelkezéséből következik, a módosított vállalkozói adóalap - 5 millió forintot meg nem
haladó összege után 10 százalék, feltéve, hogy
a)	a (9) bekezdés b) pontjának rendelkezését az egyéni vállalkozó nem alkalmazza, és
b)	a foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma az adóévben legalább egy fő, és
c)	az adóévben a nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék címén költségként elszámolt és
bevallott összeg eléri az adóévi átlagos állományi létszám és az adóév első napján érvényes
havi minimálbér évesített összegének szorzataként meghatározott összeg kétszeresére
számított nyugdíj - és egészségbiztosítási járulékot,
azzal, hogy az e rendelkezés szerint megállapított adót csökkenti a (9) bekezdés a)
pontjának rendelkezése szerint számított adó. Az adóévi átlagos állományi létszám, valamint a
havi minimálbér évesített összegének meghatározására - e bekezdés rendelkezésének
alkalmazásában a nem kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozót is
munkavállalónak tekintve (esetében értelemszerűen) - a (19) bekezdés rendelkezését kell
alkalmazni. A 10 százalékos adómértékkel adózó vállalkozói adóalap 6 százaléka az állami
támogatásokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában csekély összegű (de minimis)
támogatásnak minősül. E bekezdés rendelkezésének alkalmazása esetén a vállalkozási
bevételt csökkentő, illetőleg értékcsökkenési leírásként elszámolt kedvezmények alapján a
csekély összegű (de minimis) támogatás adóévi összegét az adóévben érvényesített összes
kedvezmény értékéből az 5 millió forintot meg nem haladó rész után 10 százalék, az azt
meghaladó rész után 16 százalék adómértékkel kell kiszámítani.”
17.	§ Az Szja tv. 65. §-a (1) bekezdésének i) pontja helyébe a következő rendelkezés
lép:
/E törvény alkalmazásában kamat:/
„i) a biztosítási szerződéshez fűződő maradékjogból, vagy a tíz évnél rövidebb lejáratú
életbiztosítás egyösszegű lejárati szolgáltatása címen, vagy a három évnél rövidebb lejáratú
nyugdíjbiztosítás egyösszegű lejárati szolgáltatása címen keletkező bevételből az a rész,
amely meghaladja a magánszemély, vagy javára más magánszemély által fizetett biztosítási
díj (kivéve, ha azt a magánszemély, vagy a más magánszemély költségként elszámolta)
összegét, vagy az adóköteles biztosítási díj összegét; nem tekinthető azonban az említett
bevételrész kamatnak, ha a biztosításra befizetett díj(ak) akár csak egy része e törvény szerint
adómentesnek minősült;”
18.	§ (1) Az Szja tv. 67. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Árfolyamnyereségből származó jövedelem - az a)-b) pontokban foglalt eltérésekkel -
az értékpapír átruházása (ide nem értve a kölcsönbe adást) ellenében megszerzett bevételnek
az a része, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított érték és az értékpapírhoz
kapcsolódó járulékos költségek együttes összegét.
a)	Nem minősül árfolyamnyereségből származó jövedelemnek
aa)	az említett különbözetből az a rész, amelyet e törvény előírásai szerint más jövedelem
megállapításánál kell figyelembe venni,
ab)	az e törvény szerint kamatnak minősülő bevétel alapján megállapított különbözet.
b)	Az ab) pont rendelkezésétől eltérően árfolyamnyereségnek minősül - az értékpapírnak
a 65. § (1) bekezdése j) alpontjában említett ügyletben történő átruházása esetén - az
értékpapír névértékéből, legfeljebb azonban az elért bevételből az a vagyoni érték, amely az
12
átruházó magánszemélynél a 77/A. § (2) bekezdésének b) pontja, valamint - az (5)
bekezdésében említett esetek kivételével - c) pontja alapján nem minősült bevételnek,
csökkentve az értékpapír megszerzésére fordított érték és az értékpapírhoz kapcsolódó
járulékos költségek összegével.”
(2)	Az Szja tv. 67. §-a (9) bekezdésének ak) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép,
valamint az a) pont a következő al) alponttal egészül ki, továbbá a bekezdés b) pontja helyébe
a következő rendelkezés lép:
/Az árfolyamnyereségből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezések
alkalmazásában:
/a) az értékpapír megszerzésére fordított érték:/
„ak) olyan értékpapír megszerzése esetében, amely után a magánszemély illetéket fizetett,
az illeték kiszabása alapjául szolgáló érték, növelve a magánszemély által az értékpapír
átruházásáig teljesített, igazolt ellenértékkel,
al) az aa)-ak) alpontban nem említett jogcímen vagy módon megszerzett értékpapír
esetében a megszerzés érdekében, az értékpapír átruházásáig a magánszemély által teljesített,
igazolt rész;
b)	az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költség:
ba)	az értékpapír megszerzésekor fizetett illeték,
bb)	az értékpapír megszerzésével, tartásával vagy átruházásával összefüggő, a
magánszemélyt terhelő igazolt kiadás (ideértve különösen az értékpapír megszerzésével,
tartásával vagy átruházásával összefüggésben nyújtott, a tőkepiacról szóló törvény szerinti
befektetési szolgáltatási tevékenység, kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenység vagy
árutőzsdei szolgáltatási tevékenység ellenértékét is),
bc)	az értékpapír megszerzésének alapjául szolgáló vételi (jegyzési) jog és az értékpapír
átruházásának alapjául szolgáló eladási jog ellenértékeként a magánszemélyt terhelő, igazolt
(ingyenes vagy kedvezményes jogszerzés esetében ideértve a jog megszerzésekor adóköteles
bevételt is) összeg,
bd)	kölcsönbe vett értékpapír esetében a visszaadott (visszaszolgáltatott) értékpapír
megszerzésére fordított érték, vagy - ha a kölcsönbe vevő az értékpapírt visszaszolgáltatni
nem tudja - a fizetett kártérítésnek a tőkepiacról szóló törvény szerinti legkisebb összege.”
19.	§ (1) Az Szja tv. 69. § előtti fejezetcím helyébe a „Természetbeni és egyéb
juttatások, engedmények” cím és a § (2)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Természetbeni juttatás révén a magánszemély által megszerzett bevételnek
(jövedelemnek) - kivéve a kifizető személygépkocsija magáncélú használatára tekintettel
keletkező jövedelmet - azon összeg minősül, amely megegyezik az ingyenesen vagy
kedvezményesen juttatott termék, szolgáltatás szokásos piaci értékével, illetőleg abból azzal a
résszel, amelyet a magánszemély nem köteles megfizetni (adóalap).
(3)	Ha a magánszemély a természetbeni juttatásként megszerzett terméket, szolgáltatást
elidegeníti, szerzési értékként a szerzéskori szokásos piaci értéket kell figyelembe venni.
(4)	Az adóköteles természetbeni juttatás adója a (2) bekezdés szerint számított adóalap 44
százaléka.
(5)	A természetbeni juttatás után az adót a kifizető a juttatás időpontjában állapítja meg és
az adózás rendjéről szóló törvénynek a kifizetőre irányadó rendelkezései szerint fizeti meg és
vallja be.”
13
(2) Az Szja. tv. 69. § (7) bekezdése a) pontjának aa) alpontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
/(7) A kifizető - a (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően - nem köteles megállapítani,
bevallani és megfizetni:
a)	a b) pontban nem említett kifizető esetében/
„aa) a reprezentáció alapján meghatározott bevétel után a (4) bekezdés szerinti mértékkel
számított adóból azon összeget, amely nem több, mint az adóévre elszámolt éves összes
bevétele 0,5 százalékának, de legfeljebb 25 millió forintnak a 44 százaléka,”
20.	§ Az Szja tv. a következő 71. §-sal és a § előtti címmel egészül ki:
„A munkáltatónál adóköteles béren kívüli juttatás
71. § (1) A munkáltatónál adóköteles béren kívüli juttatásnak minősül a munkáltató által a
(2) bekezdésben felsorolt, az e törvény rendelkezései szerint az adóévben biztosított juttatások
együttes értékéből a munkavállalónak e munkaviszonyából származó adóévi jövedelme 15
százalékát - továbbá a munkavállalóval közös háztartásban élő házastársára, élettársára,
családi pótlékra jogosult gyermekére tekintettel adott, az e pontban említett juttatás esetén
személyenként az említett jövedelem 10-10 százalékát, de legfeljebb személyenként évi 72
ezer forintot - de összesen legfeljebb évi 500 ezer forintot meghaladó rész (adóalap).
(2)	Az (1) bekezdésben említett juttatások a következők:
a)	az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárba fizetett munkáltatói hozzájárulásból az a rész,
amelyet a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni,
b)	az iskolai rendszerű képzés, a szakképesítést nyújtó képzés, az idegen nyelvű képzés
címén átvállalt, viselt költségből az a rész, amelyet a jövedelem kiszámításánál nem kell
figyelembe venni,
c)	az adómentes üdülési csekk értéke vagy az adómentes üdülési szolgáltatás szokásos
piaci értéke,
d)	az adómentes iskolakezdési támogatás értéke,
e)	a csekély értékű ajándék értéke,
f)	a bírót, az igazságügyi alkalmazottat, valamint az ügyészségi alkalmazottat törvény
előírása alapján megillető adómentes ruházati költségtérítés, továbbá a köztisztviselők
jogállásáról szóló törvény alapján a magánszemélyt megillető adómentes ruházati
költségtérítés,
g)	az adómentes számítógép- és internethasználat, valamint az adómentes számítógép
juttatás szokásos piaci értéke,
h)	az adómentes bankszámlaköltség-térítés összege,
i)	a művelődési intézményi szolgáltatás szokásos piaci értéke,
j) a helyi utazási bérlet juttatása révén kapott adómentes bevétel.
(3)	A munkáltatónál adóköteles béren kívüli juttatás meghatározásához az (2) bekezdésben
említett minden olyan juttatást figyelembe kell venni, amelyet a munkáltató a
munkavállalónak, valamint a munkavállaló munkaviszonyára tekintettel más
magánszemélynek az adóévben adott.
(4)	A munkáltatónál adóköteles béren kívüli juttatás adója az (1) bekezdés szerint
számított adóalap 44 százaléka.
(5)	A munkáltatónál adóköteles béren kívüli juttatás után az adót a munkáltató az adóév
utolsó napjára - a munkaviszony évközben történő megszűnése esetén a munkaviszony
14
megszűnése napjára - állapítja meg és a kifizetőre irányadó rendelkezései szerint fizeti meg és
vallja be.”
21.	§ Az Szja tv. 1., 3., 7. és 11. számú melléklete e törvény 1-4. számú melléklete
szerint módosul.
II.	Fejezet
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítása
22.	§ A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a
továbbiakban: Tao.) 2. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Belföldi illetőségű adózónak minősül a külföldi személy, ha üzletvezetésének helye
belföld.”
23.	§ A Tao. 4. §-ának 23/c. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/E törvény alkalmazásában/
„23/c. kedvezményezett részesedéscsere: az a jogügylet, amelynek alapján egy társaság (a
megszerző társaság) részesedést szerez egy másik társaság (a megszerzett társaság) jegyzett
tőkéjében annak ellenében, hogy a jegyzett tőkéjét képviselő értékpapír(oka)t, üzletrész(eke)t
bocsát ki, és az(oka)t, valamint - szükség esetén - legfeljebb az átadott összes értékpapír,
üzletrész együttes névértékének (névérték hiányában arányos könyv szerinti értékének) a 10
százalékát meg nem haladó pénzeszközt ad a megszerzett társaság tagjának (tagjainak),
részvényesének (részvényeseinek), feltéve, hogy a megszerző társaság a jogügylet révén
megszerzi a szavazati jogok többségét vagy, ha a jogügylet előtt a szavazati jogok többségével
már rendelkezett, azt tovább növeli;”
24.	§ (1) A Tao. 7. §-a (1) bekezdésének l) pontja helyébe a következő rendelkezés
lép:
/Az adózás előtti eredményt csökkenti:/
„l) az adózó választása szerint a Képző- és Iparművészeti Lektorátus által működtetett
művészeti zsűrik által kibocsátott művészeti szakvéleményben művészeti értékűnek elismert
la) képzőművészeti alkotás beszerzési értéke, de legfeljebb az adóévi beruházások
értékének 1 százaléka, vagy
lb) kortárs képző- és iparművészeti alkotás beszerzési értéke a beszerzés adóévében
és az azt követő négy adóévben egyenlő részletekben, figyelemmel a (22) bekezdésben
foglaltakra,”
(2) A Tao. 7. §-a a következő (22) bekezdéssel egészül ki:
„(22) Az (1) bekezdés l) pontja alkalmazásában kortárs képző- és iparművészeti
alkotás: a naptári év első napján élő művész képző- és iparművészeti alkotása.”
25.	§ A Tao. 19. §-a a következő (3)-(6) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az (1) bekezdés rendelkezésétől eltérően a (4) bekezdésben foglaltak teljesítése
esetén a társasági adó mértéke a pozitív adóalap 5 millió forintot meg nem haladó összegéig
10 százalék, az e feletti összegre 16 százalék.
(4)	A 10 százalékos adókulcsot az az adózó alkalmazhatja, aki nem vesz igénybe e törvény
alapján adókedvezményt, és az adóévben legalább egy fő a foglalkoztatottainak átlagos
állományi létszáma, valamint az adóévben legalább az adóév első napján érvényes
minimálbér kétszeresének adóévre évesített összege és a foglalkoztatottak átlagos állományi
létszáma szorzatának megfelelő összegre vallott be nyugdíj - és egészségbiztosítási járulékot.
15
(5)	A 10 százalékos adókulcs alkalmazása az állami támogatásra vonatkozó rendelkezések
alkalmazásában csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül. A támogatástartalom az
adóalap 5 millió forintot meg nem haladó részének, illetve, ha az adóalap nem éri el az 5
millió forintot, akkor az adóalapnak a 6 százaléka.
(6)	A (3)-(4) bekezdés alkalmazása esetén
a)	a csekély összegű (de minimis) támogatás összege az adóévben ilyen jogcímen adózás
előtti eredmény csökkentésként érvényesített összes kedvezmény együttes összegére a (3)
bekezdés szerinti adómértékkel számított értékkel egyenlő,
b)	a foglalkoztatottak átlagos állományi létszámát azon személyek nélkül kell figyelembe
venni, akiknek a jövedelme alapján kizárólag baleseti járulék kötelezettség áll fenn.”
26.	§ A Tao. a következő 29/H. §-sal egészül ki:
„29/H. § (1) A Svájci Államszövetségben illetőséggel bíró külföldi személy részére 2005.
június 30-át követően fizetett (juttatott) osztalékra a 27. § (3) bekezdésében foglaltakat kell
alkalmazni.
(2)	A 27. § (3) bekezdésében előírt részesedés két évnél rövidebb folyamatos fennállása
miatt - kezességvállalás hiányában - a kifizető által levont, illetve nem pénzben történő
juttatás esetén a kifizető által megfizetett osztalékadóra a 27. § (3) bekezdésében előírt feltétel
teljesülését követően az osztalékban részesülő, illetve a kifizető adó-visszatérítést kérhet.”
27.	§ A Tao. 31. §-ának (1) bekezdése a következő e)-f) pontokkal egészül ki:
/Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak történő megfelelést szolgálja:/
„e) a Tanács 2005/19/EK irányelve a különböző tagállamok társaságainak egyesülésére,
szétválására, eszközátruházására és részesedéscseréjére alkalmazandó adóztatás közös
rendszeréről szóló 90/434/EGK irányelv módosításáról,
f)	a Tanács 2003/48/EK irányelve a megtakarításokból származó kamatjövedelem
adóztatásáról.”
28.	§ A Tao. 1., 3. és 6. számú melléklete e törvény 5-7. számú melléklete szerint
módosul.
MÁSODIK RÉSZ
AZ ÁLTALÁNOS FORGALMI ADÓT ÉS A REGISZTRÁCIÓS ADÓT ÉRINTŐ
MÓDOSÍTÁSOK
III.	Fejezet
Az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény módosítása
29.	§ Az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény (továbbiakban:
áfa-törvény) 7/A. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) Nem minősül Közösségen belülről történő termékbeszerzéssel egy tekintet alá eső
termékbeszerzésnek, ha más tagállamban nyilvántartásba vett adóalany a tulajdonában lévő
terméket egy másik tagállamból a belföldön fenntartott vevői készlet céljára továbbítja, és a
továbbítást követően a belföldi adóalany vevő vagy bizományos Közösségen belülről történő
termékbeszerzést hajt végre.”
30.	§ Az áfa-törvény 27. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az adó alapja termékimportnál - a (2) bekezdésben meghatározott eltéréssel - a
termék jogszabály szerint megállapított vámértéke.
16
(2)	Amennyiben a Közösség területéről ideiglenesen kivitt terméket annak javítását,
helyreállítását, fel- vagy átdolgozását, megmunkálását követően a terméket a Közösség
területén kívülre saját nevében kifuvarozó vagy kifuvaroztató részére a Közösség területére
visszahozzák, az adó alapja a terméken végzett munka, valamint a harmadik országban
hozzáadott anyagok adó nélküli ellenértéke, ennek hiányában a terméken végzett munka
eredményeképpen előállott értéknövekedés. Amennyiben a terméket a Közösség területére
történő visszahozatalt megelőzően értékesítették, úgy az adó alapját az (1) bekezdésben
foglaltak szerint kell meghatározni.
(3)	Az (1) és (2) bekezdések szerinti adó alapját a következő tételek növelik:
a)	a termékimporthoz kapcsolódóan kivetett vámok, adók, illetékek és más kötelező
jellegű befizetések, kivéve magát az e törvényben szabályozott adót;
b)	a vagyoni értéket képviselő jogért járó ellenérték, ha a nem közösségi áru adathordozó,
és a vagyoni értéket képviselő jogért járó ellenérték a vámszabályok szerint nem része a
vámértéknek;
c)	az első Közösségen belüli rendeltetési helyig felmerülő járulékos költségek, így
különösen: a biztosítási, a közlekedési költségek. Amennyiben az importált termék a
Közösség területén belül egy másik tagállam területén lévő másik rendeltetési helyre kerül, az
ehhez kapcsolódó járulékos költségek is növelik az adó alapját, ha a rendeltetési hely ismert.
(4)	Ha a termékimportra jogszabály szerint értékösszegben meghatározott vámmentesség
vonatkozik, az adó alapja csökken a vámmentes összeggel.
(5)	Az adó alapjába nem tartozik bele az árengedmény és a visszatérítés.
(6)	Ha a termékimport adóalapjának megállapításához szükséges ellenértéket, tényezőket
külföldi fizetőeszközben fejezték ki, akkor az adó alapjának forintban történő
megállapításakor a vámérték meghatározásához irányadó árfolyamot kell alkalmazni.”
31.	§ Az áfa-törvény 29/A. §-a a következő g-h) pontokkal egészül ki:
/Mentes az adó alól:/
,,g) külön jogszabályban meghatározott, az Európai Közösségek arra jogosult szerve
részére történő termékértékesítés, amennyiben a terméket értékesítő adóalany rendelkezik
külön jogszabály szerinti igazolással arról, hogy a terméket az Európai Közösség arra jogosult
szerve részére értékesítették, valamint hitelt érdemlően (különösen fuvarokmánnyal)
bizonyítja, hogy a terméket belföldről más tagállamba, de még az e törvény értelmében vett
Közösség területére elfuvarozták, vagy egyéb módon eljuttatták;
h)	külön jogszabályban meghatározott, az Európai Közösségek arra jogosult szerve részére
nyújtott szolgáltatás, amennyiben a szolgáltatást saját nevében megrendelő székhelye a
szolgáltatás teljesítési helyétől eltérő tagállamban van, valamint a szolgáltatást nyújtó
adóalany rendelkezik külön jogszabály szerinti igazolással arról, hogy szolgáltatását az
Európai Közösségek arra jogosult szerve részére teljesítette.”
32.	§ Az áfa-törvény 31. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Mentes az adó alól azon termékek importja, amelyeknek rendeltetési helye a
Közösség másik tagállama, és amelyekre a 29/A. § d) pontja szerinti adómentesség
vonatkozik.”
17
33.	§ (1) Az áfa-törvény 32. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
/(1) A 34. § szerinti adóalanyt megilleti az a jog, hogy az általa fizetendő adó összegéből
levonja:/
„c) azt az adóösszeget, melyet a közvetett vámjogi képviselő a 41 .§ (2) bekezdése
értelmében önadózással rendezett vagy a vámhatóság kivetése alapján megfizetett;”
(2) Az áfa-törvény 32. §-a (1) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés
lép:
/(1) A 34. § szerinti adóalanyt megilleti az a jog, hogy az általa fizetendő adó összegéből
levonja:/
„e) azt az adóösszeget, amelyet a Közösségen belülről történő termékbeszerzés és az
ahhoz kapcsolódó előleg után, a 14. § (2) bekezdése szerinti termékértékesítés után a 40. § (7)
bekezdése alapján, a 29/D. § (2) bekezdése szerinti ügylet esetén a 40. § (8) bekezdése
alapján, illetve amelyet a 40. § (12) bekezdése alapján saját nevében fizetett meg;”
34.	§ Az áfa-törvény 33. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A (2) bekezdés j) pontja nem vonatkozik a lakóingatlannak a hitelintézetekről és a
pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) szerinti
pénzügyi lízing keretében történő átadására, amennyiben a lízingbe adó e tevékenységére a
30.	§ (2) bekezdése szerint az általános szabályok szerinti adózást választotta.”
35.	§ Az áfa-törvény 35. §-a (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
/(1) Az adólevonási jog - ha az adózás rendjéről szóló törvény másként nem rendelkezik -
kizárólag az előzetesen felszámított adó összegét hitelesen igazoló dokumentum birtokában
gyakorolható. Ilyen dokumentumnak minősül az adóalany nevére szóló/
„e) a szabadforgalomba bocsátásról szóló határozat és a közvetett vámjogi képviselőnek
az adókötelezettség teljesítéséről szóló nyilatkozata [a 32. § (1) bekezdésének c) pontja
esetében].”
36.	§ Az áfa-törvény 36. §-a (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
/(1) Az adólevonási jog keletkezésének időpontja:/
„e) megegyezik a közvetett vámjogi képviselő adófizetési kötelezettsége keletkezésének
időpontjával [a 32. § (1) bekezdésének c) pontja esetében].”
37.	§ Az áfa-törvény 38.§-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az adóalany köteles a levonható és a le nem vonható előzetesen felszámított adó
összegét nyilvántartásában egymástól elkülönítetten kimutatni (tételes elkülönítés).”
38.	§ Az áfa-törvény 40. §-a a következő (12) bekezdéssel egészül ki:
„(12) A 10. számú mellékletben felsorolt hulladékok értékesítése esetén az adót a
hulladékot saját nevében beszerző belföldön nyilvántartásba vett adóalany fizeti.”
39.	§ Az áfa-törvény 44. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha az adóalany adó fizetésére nem kötelezett, a számlában, egyszerűsített számlában
nem tüntethet fel áthárított adóösszeget, felszámított adómértéket és a (2) bekezdés szerinti
százalékértéket. Ha az adóalany által teljesített termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás
teljesítési helye a 14. §, 15. §, 15/A. § szerint nem belföldre esik, a számlán, egyszerűsített
számlán az „áfa-törvény területi hatályán kívüli” kifejezést kell feltüntetni. A 40. § (2), (7)-(8)
18
és (12) bekezdése értelmében, ha az adó fizetésére a terméket beszerző, szolgáltatást saját
nevében megrendelő adóalany kötelezett, erre a tényre utalni kell.”
40.	§ (1) Az áfa-törvény 1., 2. és 3. számú melléklete e törvény 8., 9. és 10. számú
melléklete szerint módosul.
(2) Az áfa-törvény az e törvény 11. számú melléklete szerinti melléklettel egészül ki.
IV.	Fejezet
A regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. törvény módosítása
41.	§ A regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. törvény (továbbiakban: Rega-tv) 2.
§-ának 3-4. és a 10. pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
/E törvény alkalmazásában/
„3. személygépkocsi: a Kereskedelmi Vámtarifának az adózás rendjéről szóló törvényben
(a továbbiakban: Art.) szereplő időpont szerinti állapota alapján a 8703 vámtarifaszám alá
tartozó jármű, ide nem értve a mentőautót és az e törvény szerinti motorkerékpárt;
4.	új gépjármű: az a személygépkocsi, illetve motorkerékpár, amely az adó alanya által
történt megszerzésének időpontjában legfeljebb 6000 kilométert futott, vagy amelynek első
külföldi forgalomba helyezésétől számítva legfeljebb 6 hónap telt el;”
„10. motorkerékpár: a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM
együttes rendelet (továbbiakban: KRESZ) alapján motorkerékpárnak vagy segédmotoros
kerékpárnak minősülő gépjármű, valamint az a személygépkocsiként forgalomba helyezett
négykerekű gépjármű, amelynek saját tömege valamint motorteljesítménye a KRESZ alapján
motorkerékpárnak minősülő négykerekű gépjármű ismérveinek felel meg;”
42.	§ A Rega-tv. 4. §-a (3) bekezdésének bb) pontja helyébe a következő rendelkezés
lép:
/Ha a forgalomba helyezés Közösségen belüli beszerzés közvetlen következményeként
valósul meg, az adó alanya
b)	új gépjárműnek nem minősülő gépjárműnél/
„bb) egyéb esetben az a személy, akinek nevére a forgalomba helyezést kezdeményezik.”
43.	§ A Rega-tv. 8. §-a (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az adó összegét a gépjárművek egyes kategóriájában e törvény melléklete határozza
meg. A 4. § (3) bekezdésének bb) pontja szerinti esetben az adó összege a mellékletben
meghatározott összegek 1,2-szerese”
44.	§ A Rega-tv. 11. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Új gépjármű Közösségen belüli beszerzésekor, ha az áfa-t a vámhatóság határozattal
állapítja meg, adóigazolás csak akkor adható ki, ha az általános forgalmi adóról szóló törvény
szerint fizetendő áfa megfizetése is megtörtént.”
45.	§ A Rega-tv. 13. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A 8. § (2) bekezdésében meghatározott esetben ha a különbözet negatív előjelű, az
adóalany adó-visszatérítést kérhet az adóhatóságtól. Kérelméhez csatolnia kell az átalakítás
változásait tartalmazó forgalmi engedély másolatát. A visszatérített adó összege nem
haladhatja meg az eredeti (átalakítást megelőző) állapotban történő forgalomba helyezéskor
19
ténylegesen megfizetett adó és az átalakulás utáni állapot szerint megállapított adó
különbözetét”
46.	§ A Rega-tv. Melléklete helyébe e törvény 12. számú melléklete lép.
HARMADIK RÉSZ
V.	Fejezet
A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló
2003. évi CXXVII. törvény módosítása
47.	§ (1) A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös
szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) 7. §-ának 25. pontja
helyébe a következő rendelkezés lép:
/E törvény alkalmazásában/
„25. betárolás: a jövedéki termék fizikai mozgatása, amelynek közvetlen
következményeként a jövedéki termék az adóraktár területére vagy az adómentes felhasználó
üzemébe, raktárába beszállításra kerül. Amennyiben a harmadik országból vámeljárás
keretében behozott és közvetlenül adóraktárba beszállított jövedéki termék vámjogi
szabadforgalomba bocsátása adóraktárban történik, a betárolás a jövedéki termék vámjogi
szabadforgalomba bocsátásával valósul meg;”
(2) A Jöt. 7. §-ának 31. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/E törvény alkalmazásában/
„31. exportáló: az a személy, aki olyan jövedéki terméket értékesít, amelyet a vámhatóság
végleges rendeltetéssel harmadik országba kiléptet, ideértve azt is, aki az üzemanyag
petróleumot és a repülőbenzint nemzetközi légi forgalomban résztvevő külföldi vagy magyar
lajstromjelű, gazdasági célú légi közlekedési tevékenységet végző olyan légi jármű
üzemanyagtartályába tölti, amelynek külföldre távozását harmadik országba irányuló repülés
esetén a vámhatóság, egyébként a légi jármű parancsnoka és a repülőtér üzembentartójának
megbízottja együttesen igazolja;”
48.	§ A Jöt. 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„9. § (1) Adómentes a törvénnyel vagy kormányrendelettel kihirdetett vagy a Magyar
Közlönyben közzétett nemzetközi szerződés kötelező rendelkezése alapján vámmentesen
behozható jövedéki termék, továbbá a diplomáciai és konzuli képviseletek, valamint az
ezekkel egy tekintet alá eső nemzetközi szervezetek és azok tagjai számára harmadik
országból vámmentesen behozott jövedéki termék.
(2) Adómentes a 918/83/EGK Tanácsi rendelet 29-31., 45-46. és 112. cikkei alapján
vámmentesen harmadik országból behozott jövedéki termék.”
49.	§ (1) A Jöt. 10. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A jövedéki termék importálásával keletkező adókötelezettség esetén az adófizetési
kötelezettség felfüggesztésre kerül, ha a jövedéki terméket az importálást követően
közvetlenül adóraktárba, illetve adómentes felhasználó üzemébe, raktárába szállítják (ideértve
azt az esetet is, ha a harmadik országból vámeljárás keretében behozott és közvetlenül
adóraktárba beszállított jövedéki termék a vámjogi szabadforgalomba bocsátás időpontjában
adóraktárban található), és a vámkezeléshez az importáló bemutatta annak az adóraktárnak az
adóraktári engedélyét, illetve annak az üzemnek, raktárnak a keretengedélyét, ahová a
20
jövedéki terméket szállítják. Amennyiben az importáló személye nem azonos az adóraktár-
engedélyes, illetve az adómentes felhasználó személyével, az adófizetési kötelezettség
felfüggesztéséhez be kell mutatni az adóraktár-engedélyesnek az importált jövedéki termék
befogadásáról adott nyilatkozatát, vagy az adómentes felhasználó megbízását a jövedéki
termék importálására, továbbá nyilatkozatát a még rendelkezésére álló adómentes beszerzési
keretéről.”
(2) A Jöt. 10. §-ának (5)-(7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a §
kiegészül a következő (8) bekezdéssel:
„(5) Ha az adómentes felhasználó keretengedélye megszűnik - kivéve a (6)-(7)
bekezdésben foglalt esetet -, az adómegállapítási és adófizetési kötelezettség továbbra is
adófelfüggesztés alatt áll a készleten maradt jövedéki terméknek adóraktárba való
betárolásáig, illetve másik adómentes felhasználó részére történő átadásáig, de legfeljebb az
engedély megszűnését követő 30. napig.
(6)	Ha az adóraktári engedély, illetve az adómentes felhasználó keretengedélye
felszámolási eljárás miatt szűnik meg, az adómegállapítási és adófizetési kötelezettség
továbbra is adófelfüggesztés alatt áll a készleten maradt jövedéki terméknek a felszámolási
eljárás keretében történő szabadforgalomba bocsátásáig, vagy másik adóraktárba, adómentes
felhasználóhoz való betárolásáig, illetve a vagyonfelosztásról szóló végzés alapján a jövedéki
termék hitelező részére történő kitárolásáig.
(7)	Ha az adóraktári engedély, illetve az adómentes felhasználó keretengedélye
végelszámolás miatt szűnik meg, az adómegállapítási és adófizetési kötelezettség továbbra is
adófelfüggesztés alatt áll a készleten maradt jövedéki terméknek a végelszámolás keretében
történő szabadforgalomba bocsátásáig vagy másik adóraktárba, adómentes felhasználóhoz
való betárolásáig, illetve a vagyonfelosztást követően történő kitárolásáig, de legfeljebb a
végelszámolás kezdő időpontjától számított 180 napig.
(8)	Amennyiben az adóraktári engedélynek vagy az adómentes felhasználó
keretengedélyének megszűnését követő 30 napon belül felszámolási vagy végelszámolási
eljárás indul, a készleten maradt jövedéki termék utáni adómegállapítási és adófizetési
kötelezettségre a (6)-(7) bekezdés rendelkezését kell alkalmazni.”
50.	§ (1) A Jöt. 11. §-a (1) bekezdésének f) pontja helyébe a következő rendelkezés
lép:
/ A jövedéki termék adófelfüggesztéssel szállítható/
„f) adómentes felhasználás esetén
fa)	az adómentes felhasználó keretengedélyében szereplő telephelyei között,
fb)	a keretengedély megszűnése esetén a készleten maradt jövedéki termék
tekintetében más adómentes felhasználó részére;”
(2)	A Jöt. 11. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A jövedéki termék - kivéve szőlőbor - adófelfüggesztéssel történő szállítása csak a (3)
bekezdés szerinti termékkísérő okmánnyal megengedett.”
51.	§ (1) A Jöt. 13. §-a (3) bekezdésének h) pontja helyébe a következő rendelkezés
lép:
/Az adóraktár engedélyese véglegesen mentesül az adóraktárban tárolt azon jövedéki
termékre felfüggesztett adómegállapítási és adófizetési kötelezettség alól,/
„h) amelyet - amennyiben az alkoholtermék - az adóraktárban az e törvény végrehajtási
rendeletében meghatározott teljes denaturálási eljárással denaturáltak.”
21
(2)	A Jöt. 13. §-a (4) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/Az adómentes felhasználó a felfüggesztett adómegállapítási és adófizetési kötelezettsége
alól véglegesen mentesül, ha/
„b) a jövedéki terméket a keretengedélyében engedélyezett adómentes célra felhasználta,
és annak mennyisége nem haladta meg az 54. § (2) bekezdés és a 68. § (5) bekezdés szerinti
elszámolás szerint felhasználható mennyiséget;”
(3)	A Jöt. 13. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) Az adóraktár engedélyese, illetve az adómentes felhasználó a 10. § (4), illetve (5)
bekezdése szerint felfüggesztett adómegállapítási és adófizetési kötelezettsége alól véglegesen
mentesül, ha jövedéki termékét egy másik adóraktárba, illetve egy másik adómentes
felhasználó üzemébe, raktárába betárolták, és azt a betároló adóraktár engedélyes, illetve
adómentes felhasználó a termékkísérő okmányon visszaigazolta.”
52.	§ A Jöt. 15. §-a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/Adófizetési kötelezettség keletkezik, ha/
„b) az 52. § (1) bekezdés i) pontja szerinti és az 52. § (2) bekezdése alá tartozó
ásványolajat üzemanyagként, üzemanyagok adalékaként, hígítóanyagaként, vagy tüzelő-,
fűtőanyagként, továbbá a fűtőolajat üzemanyagként kínálják, értékesítik (az exportálás és a
más tagállamba való értékesítés kivételével) vagy használják fel és e törvény egyéb
rendelkezései szerint nem keletkezik adófizetési kötelezettség;”
53.	§ A Jöt. 17. §-a (2) bekezdésénekf) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/Az adó fizetésére kötelezett/
f)	a 15. § (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott esetben az ásványolajterméket
üzemanyagként vagy tüzelő-, fűtőanyagként felhasználó, kínáló, értékesítő személy, illetve az
ásványolajterméket üzemanyagok adalékaként, hígítóanyagaként felhasználó vagy kínáló,
értékesítő felhasználói engedélyes;”
54.	§ A Jöt. 20. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A TKO 1. példánya a feladó adóraktár-engedélyesé, a 2-4. példányt az adóraktár-
engedélyes átadja a jövedéki termék szállítójának, az 5. példányt annak kiállításával
egyidejűleg megküldi a vámhatóságnak.”
55.	§ A Jöt. 26. §-a (3) bekezdésének f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/Adóképviselőként való működésre az kaphat engedélyt, aki /
„f) j övedéki biztosítékot nyújt a bejegyzett/nem bejegyzett kereskedő részére szállított
jövedéki termék után egy naptári hónap alatt várhatóan keletkező adókötelezettségre,
figyelemmel a 24. § (3) bekezdésének rendelkezésére is.”
56.	§ A Jöt. 29. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A folyékony tüzelőanyagok, valamint a 10 liter mennyiséget meghaladó üzemanyag,
amelyet nem a jármű üzemanyagtartályában szállítanak, nem minősülhetnek gazdasági
tevékenységet nem folytató természetes személy magáncélú beszerzésének.”
57.	§ A Jöt. 34. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A (2) bekezdés rendelkezését az ásványolajok esetében az 52. § (1) bekezdésében
meghatározott ásványolajtermékekre és a 7. § 37/A. pontjában meghatározott biodízelre kell
alkalmazni.”
22
58.	§ A Jöt. 35. §-a (1) bekezdésénekf) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/Adóraktári engedélyre olyan személy jogosult,/
„f) aki a termékmérlegre vonatkozó adatszolgáltatási és az adóbevallási kötelezettségét,
valamint a jövedéki termék adó-felfüggesztéssel és adózottan történő kitárolására vonatkozó,
a 40. § (9) bekezdésében előírt adatszolgáltatási kötelezettséget a vámhatósággal közvetlen
számítógépes kapcsolati rendszerben, elektronikus úton teljesíti;”
59.	§ A Jöt. 39. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Annak a fizikai helynek, amely az adóraktári engedély megszűnéséig adóraktárként
működött, ismételten adóraktárként való működése csak azt követően engedélyezhető, ha a
korábbi adóraktár-engedélyesnek a jövedéki terméket terhelő adóval, általános forgalmi
adóval és vámmal kapcsolatos valamennyi tartozása megfizetésre került.”
60.	§ (1) A Jöt. 40. §-a (1) bekezdésének felvezető szövegrésze helyébe a következő
rendelkezés lép:
"Adóraktárból a jövedéki termék - kivéve szőlőbor - "
(2)	A Jöt. 40. §-a kiegészül a következő (9)-(12) bekezdéssel:
„(9) A termékkísérő okmány 5. példányát, az egyszerűsített kísérő okmány másolati
példányát a kiállítással egyidejűleg meg kell küldeni a vámhatóságnak.
(10)	Az adóraktár-engedélyes, amennyiben a tárgyéven belül a 49. § (3) bekezdés a)
pontjában megjelölt készletfelvételen kívül több időpontban is végez tételes leltárkészítéssel
készletfelvételt, és annak időpontját évente, a tárgyévet megelőző évben előzetesen a
vámhatósághoz bejelenti, az elszámolt időszakra a vámhatóság helyszíni ellenőrzése nélkül is
-	jegyzőkönyv felvételével - megállapíthatja a 49. § (4) bekezdése szerinti különbözetet,
amelyet az elszámolt időszak zárókészletébe beszámít. Amennyiben a vámhatóság a
bejelentett időpontra vonatkozó készletfelvételt a helyszínen ellenőrzi, a 49. § (4) bekezdése
szerint kell eljárni.
(11)	Az adóraktár-engedélyesnek az 50. § (5) bekezdése szerinti megfigyelt termék
(biodízel, üzemanyagadalék) nyilvántartására, elszámolására e § (4)-(7) bekezdése, az 50. §
(4)	bekezdése szerinti egyéb megfigyelt termék nyilvántartására, elszámolására a 60. § (1)-(3)
bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni.
(12)	A harmadik országból vámeljárás keretében behozott és közvetlenül adóraktárba
beszállított jövedéki terméket az adóraktár engedélyese a vámjogi szabadforgalomba
bocsátással egyidejűleg veszi adóraktári készletre.”
61.	§ A Jöt. 43. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A jövedéki terméknek olyan üzemben való adómentes felhasználására, amelyre
vonatkozóan a keretengedély megszűnt, újabb keretengedély csak a jövedéki terméket terhelő
adóval, általános forgalmi adóval és vámmal kapcsolatos valamennyi tartozás megfizetését
követően adható.”
62.	§ A Jöt. 44. §-a kiegészül a következő (4) bekezdéssel:
„(4) Az (1)-(3) bekezdés rendelkezését a 11. § (1) bekezdése f) pontjának fb) alpontja
szerinti esetben is - megfelelően - alkalmazni kell.”
63.	§ (1) A Jöt. 45. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A szennyezetté, illetve az engedélyezett felhasználási célra alkalmatlanná vált
adómentesen beszerzett jövedéki termék a vámhatóság felügyelete mellett megsemmisíthető,
23
adóraktárba szállítható, továbbá - a vegyipari és a gyógyszeripari felhasználás esetén - a
jövedéki terméket beszerző adómentes felhasználó tisztíthatja (regenerálhatja).”
(2) A Jöt. 45. §-a kiegészül a következő (4) bekezdéssel és egyidejűleg a jelenlegi (4)
bekezdés számozása (5) bekezdésre változik:
„(4) Az adómentes felhasználást követően a technológiából visszanyert, valamint a (3)
bekezdés szerinti regenerált jövedéki terméket készletre kell venni, amely az adókötelezettség
keletkezése szempontjából betárolásnak minősül.”
64.	§ A Jöt. 46. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„46. § (1) Az adómentes felhasználó negyedévenként, a tárgynegyedév utolsó napjával
készletfelvétellel telephelyenként megállapítja a tényleges készletet, és a tárgynegyedévet
követő hó 12. napjáig, illetve a jogosultság megszűnésének napját követő 12. napig
elszámolást nyújt be a vámhatósághoz az adómentesen beszerzett jövedéki terméknek a 13. §
(4)-(5) bekezdése szerinti adómegállapítási és adófizetési kötelezettség alóli mentesüléssel
járó felhasználásáról (készletcsökkenéséről). Az elszámolás alapján kimutatott készlethiányt
nem adómentes célra történő felhasználásnak kell tekinteni.
(2)	Ha az (1) bekezdés szerinti készletfelvétel a vámhatóság helyszíni ellenőrzése nélkül
történik, az adómentes felhasználó az (1) bekezdés szerint megállapított készlet különbözetet
-	jegyzőkönyv felvételével - a tárgynegyedév zárókészletébe beszámítja. Amennyiben a
készletfelvételt a vámhatóság a helyszínen ellenőrzi, a 49. § (4) bekezdése szerint kell eljárni.
(3)	Az adómentes beszerzésre való jogosultság megszűnésének napján készleten maradt
jövedéki termék adóraktárnak, adófelfüggesztéssel történő szállítás esetén másik adómentes
felhasználónak csak a vámhatóság előzetes jóváhagyása és felügyelete mellett, a 11. §-ban
foglalt rendelkezések alkalmazásával adható át.”
65.	§ A Jöt. 47. §-a (1) bekezdésének c)-d) pontja helyébe a következő rendelkezés
lép:
/Ha törvény másként nem rendelkezik, a megfizetett adó visszaigénylésére (levonására)
jogosult/
„c) az exportáló, ha az adóval növelt áron adóraktárból vagy importálótól beszerzett
jövedéki termékét a vámhatóság - a vámjogszabályok szerinti - kereskedelmi forgalom
keretében végleges rendeltetéssel harmadik országba kilépteti, ideértve azt is, ha az
üzemanyag petróleumot és a repülőbenzint a nemzetközi légi közlekedésben részt vevő
külföldi vagy belföldi lajstromjelű olyan repülőgép üzemanyagtartályába töltik, amelynek
külföldre távozását a harmadik országba irányuló repülés esetén a vámhatóság, egyébként a
légi jármű parancsnoka és a repülőtér üzembentartójának megbízottja együttesen igazolja;
d)	az a személy, aki adóraktárból, importálótól, illetve bejegyzett/nem bejegyzett
kereskedőtől, közösségi kereskedelmi tevékenység folytatására jogosult jövedéki engedélyes
kereskedőtől vagy - a keretengedély megszűnése esetén - adómentes felhasználótól adóval
növelt áron beszerzett jövedéki terméket az e törvény szerinti adómentes célra használt fel,
ideértve a belső minőségellenőrzéshez szükséges vizsgálatok céljára történő - a hatályos
jogszabályoknak, valamint szabványoknak megfelelő - mintavételi szabályzat szerinti
felhasználást is.”
24
(2) A Jöt. 47. §-a (9) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/A visszaigénylés (levonás) jogosultságát a jövedéki termék adóval növelt áron való
beszerzését, illetve importálását igazoló eredeti bizonylattal, továbbá/
„d) az üzemanyag petróleum és a repülőbenzin esetén az üzemanyagnak a nemzetközi légi
közlekedésben részt vevő külföldi és belföldi lajstromjelű repülőgép üzemanyagtartályba való
betöltése és a repülőgép külföldre távozása a harmadik országba irányuló repülés esetén a
vámhatóság, egyébként a légi jármű parancsnoka és a repülőtér üzembentartójának
megbízottja együttes igazolásával,”
/kell dokumentálni, alátámasztani./
66.	§ (1) Jöt. 48. §-ának (4)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A hatósági felügyeletet ellátó vámhatóság az adóraktár engedélyese és az adómentes
felhasználó adóbevallása alapjául szolgáló tények, körülmények, az adóraktáranként
benyújtott termékmérleg-havizárás, illetve a 46. § (1) bekezdés szerinti, telephelyenként
benyújtott elszámolás ellenőrzése alapján jegyzőkönyvvel igazolja, hogy a bevallással érintett
jövedéki termékek összetételére, vámtarifaszámára és mennyiségére vonatkozó adatok a
valóságnak megfelelnek. A vámhatóságnak a benyújtott termékmérleg-havizárás, illetve
elszámolás ellenőrzésére 5 munkanap áll rendelkezésére. A vámhatósághoz benyújtott
termékmérleg-havizárás, illetve elszámolás a jogkövetkezmények szempontjából
adóbevallásnak minősül.
(5)	Amennyiben a vámhatóság által megállapított adatok, tények, körülmények eltérnek az
adóraktár engedélyese, illetve az adómentes felhasználó által bemutatott termékmérleg-
havizárásban, illetve elszámolásban szereplő adatoktól, a vámhatóság az eltérés tényét és okát
jegyzőkönyvbe veszi, s a felvett jegyzőkönyv egy példányát az adóalanynak átadja, aki a
jegyzőkönyvre 8 napon belül észrevételt tehet. Az észrevételt a vámhatóság másodfokú szerve
bírálja el, az adóalany kérelmére helyszíni vizsgálatot folytat. A másodfokú vámhatóság
döntését a jegyzőkönyvre feljegyzi, szükség esetén kiegészítő jegyzőkönyvet vesz fel. A
vámhatóság az eredménytelen adategyeztetést tartalmazó jegyzőkönyv és kiegészítő
jegyzőkönyv egy példányát adóellenőrzés végett az ellenőrzés lefolytatására illetékes
vámhatósághoz továbbítja annak kiállítását követő 15 napon belül. Az ellenőrzés
eredményeként megindult adóigazgatási eljárásban az adóalanynak a vámhatóság
jegyzőkönyvére tett, el nem fogadott észrevételeit és indokait is el kell bírálni.”
(2) A Jöt. 48. §-ának (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) Önadózás esetén az adó alapját és az adót naptári hónaponként kell megállapítani,
kivéve, ha jogszabály másként rendelkezik. Az adómentes felhasználó az adóbevallási
kötelezettségének azon tárgynegyedévet követő hó 20-áig köteles eleget tenni és az adót
megfizetni, amelyben a 14. § (4) bekezdése szerint beállt az adómegállapítási és adófizetési
kötelezettsége. A nulla adómértékű szőlőborra nem kell adóbevallást benyújtani.”
67.	§ A Jöt. 49. §-ának (3)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az adóraktár engedélyese és az adómentes felhasználó
a)	évente, a tárgyév utolsó napjával,
b)	az adóraktári vagy a keretengedély megszűnésének napjával,
c)	a vámhatóság által kezdeményezett készletfelvétel esetén az ellenőrzés napjával
a vámhatóság jelenlétében és ellenőrzése mellett készletfelvétellel megállapítja a tényleges
készletet.
25
(4)	A vámhatóság a (3) bekezdés szerinti esetekben, az ott megjelölt időpontra
vonatkozóan jegyzőkönyvvel megállapítja a készleten lévő jövedéki termék tényleges
mennyiségének és nyilvántartás szerinti készletének különbözetét, a külön jogszabály szerint
elszámolható veszteséget és az azt meghaladó készlethiányt, illetve a készlettöbbletet (együtt:
különbözet). A különbözetet az elszámolási időszak zárókészletébe be kell számítani.”
68.	§ (1) A Jöt. 50. §-a (4) bekezdésének felvezető szövegrésze helyébe a következő
rendelkezés lép:
„E törvény alkalmazásában megfigyelt terméknek - az (5) bekezdésben foglalt eltéréssel -
az 5 liternél/5 kilogrammnál nagyobb kiszerelésű,”
(2) A Jöt. 50. §-a kiegészül a következő (5) bekezdéssel:
„(5) A (4) bekezdés c) pontjában megjelölt, 3811 vámtarifaszám alatti termékek közül az
üzemanyagok adalékanyaga, hígítóanyaga (a továbbiakban: üzemanyagadalék) és a (4)
bekezdés f) pontjában megjelölt biodízel a kiszerelés nagyságától függetlenül tekintendő
megfigyelt terméknek.”
69.	§ (1) A Jöt. 52. §-a (1) bekezdésének i) pontja helyébe a következő rendelkezés
lép:
/Az adó mértéke — a (2)—(3) bekezdésben foglalt eltéréssel —:/
„i) a 2707 10, a 2707 20, a 2707 30, a 2707 50, a 2710 11 11, a 2710 11 15, a 2710 11 21,
a 2710 11 25, a 2710 11 70, a 2710 11 90, a 2710 19 11, a 2710 19 15, a 2710 19 25, a 2710
19 29, a 2710 19 31, a 2710 19 35, a 2710 19 51, a 2710 19 55, a 2901 10, a 2902 20 00, a
2902 30 00, a 2902 41 00, a 2902 42 00, a 2902 43 00 és a 2902 44 00 vámtarifaszám alá
tartozó, valamint a 2710 19 41, a 2710 19 45, a 2710 19 49 vámtarifaszámú, nem
üzemanyagként vagy tüzelő-, fűtőanyagként értékesített, beszerzett vagy importált ellenőrzött
ásványolajra (a továbbiakban: egyéb ellenőrzött ásványolaj) az üzemanyagkénti vagy a
tüzelő-, fűtőanyagkénti beszerzés, importálás, kínálás, értékesítés vagy felhasználás esetén az
üzemanyagkénti, vagy a tüzelő-, fűtőanyagkénti beszerzésnek, importálásnak, kínálásnak,
értékesítésnek vagy felhasználásnak megfelelő, az a)—f) pontban megjelölt ásványolaj adója.”
(2)	A Jöt. 52. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az adó mértéke - figyelemmel a (3) bekezdés rendelkezésére is - az 50. § szerinti, de
az (1) bekezdésben nem említett ásványolaj esetében az üzemanyagkénti vagy a tüzelő-,
fűtőanyagkénti beszerzésnek, importálásnak, kínálásnak, értékesítésnek vagy felhasználásnak
megfelelően a hozzá legközelebb álló, az (1) bekezdés a)-d), f)-g) pontjában megjelölt
ásványolaj adója, illetve az üzemanyagok adalékakénti, hígítóanyagakénti beszerzés,
importálás, kínálás, értékesítés vagy felhasználás esetén annak az üzemanyagnak az adója,
amelyhez adalékként, hígítóanyagként beszerzik, importálják, bekeverik vagy kínálják,
értékesítik.”
70.	§ A Jöt. 57/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A kőolaj-finomító adóraktár engedélyese, a bejegyzett kereskedő és az importáló
visszaigényelheti vagy fizetendő adójából levonhatja az 52. § (1) bekezdés d) pontjában
megjelölt, szabadforgalomba bocsátott gázolajban lévő, a Közösségben előállított
alapanyagból gyártott biodízel mennyiségére a (2) bekezdés szerint jutó adót.”
71.	§ A Jöt. 57/B. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az 57-57/A. § szerint adó-visszaigénylésre vagy -levonásra jogosult naptári évenként
legfeljebb az általa a naptári évben szabadforgalomba bocsátott vagy szabadforgalomba
bocsátással importált összes motorbenzin, illetve gázolaj mennyiségének 2005. évben 2
26
százalékára, azt követően évente 0,5 százalékértékkel növelt százalékára jutó adó összegéig
élhet adó-visszaigénylési, -levonási jogával.”
72.	§ (1) A Jöt. 58. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés
lép:
/Ásványolaj-adóraktári engedély/
„c) az 52. § (1) bekezdés f) pontja szerinti cseppfolyósított halmazállapotú gáz termék
előállítására, ahol az előállított gáz termékből megfigyelt termék is előállítható külön
engedély nélkül (a továbbiakban: cseppfolyósítottgáz-töltő),”
/adható./
(2)	A Jöt. 58. §-a (4) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/Az ásványolaj-adóraktárra adóraktári engedély akkor adható, ha adóraktáranként/
„c) a cseppfolyósítottgáz-töltőn, valamint a repülőtéri adóraktárban legalább 300 m3 -
kivéve a 50 000 liter repülőgép üzemanyag havi forgalmat el nem érő repülőtéri adóraktárt,
ahol legalább 10 m3,”
/a (7) bekezdésben foglalt eltéréssel - talajjal egybeépített vagy talajhoz rögzített, az
illetékes - hatóság által engedélyezett és - a cseppfolyósítottgáz-töltő és a kőszén eredetű
benzol és homológjainak kőszénkokszolás keretében történő előállítását végző
egyébásványolajgyártó-adóraktár kivételével - hitelesített tárolótartály áll rendelkezésre. A
terméktávvezetékre a kőolaj-finomító, a finomítói ásványolajraktár, a repülőtéri adóraktár, a
jövedéki engedélyes telephely között kiépített, talajhoz rögzített, föld feletti és/vagy föld alatti
vonalvezetésű, ásványolaj szállítására alkalmas, külön szabályozott elszámolású
csővezetékrendszer esetén adható adóraktári engedély./
(3)	A Jöt. 58. §-a (5) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/A jövedéki biztosítékot adóraktáranként/
,,e) a repülőtéri adóraktár és a kikötői adóraktár esetén legfeljebb 200 millió Ft, kivéve a
50 000 liter repülőgép üzemanyag havi forgalmat el nem érő repülőtéri adóraktárt, ahol 10
millió Ft,”
/értékben kell nyújtani./
73.	§ (1) A Jöt. 60. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A felhasználói engedélyes folyamatosan olyan nyilvántartást vezet, amely tartalmazza
az egyéb ellenőrzött ásványolaj és a megfigyelt termék beszerzésének, előállításának
(kiszerelésének), felhasználásának és értékesítésének külön jogszabályban foglaltak szerinti
részletezését. A nyilvántartás adatait havonta le kell zárni, meg kell állapítani a tárgyhavi
készletváltozásokat és a zárókészletet.”
(2)	A Jöt. 60. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A felhasználói engedélyesnek tárgyévenként az egyéb ellenőrzött ásványolaj és a
megfigyelt termék beszerzéséről, előállításáról (kiszereléséről), felhasználásáról,
értékesítéséről és készletéről elszámolást kell készítenie és a tárgyévet követő hó 20-áig a
vámhatósághoz benyújtania, amelyet a vámhatóság a helyszínen ellenőrizhet. Ha az
elszámolás alapján kimutatott, nyilvántartás szerinti zárókészlet meghaladja a számviteli rend
szerint elvégzett készletfelvétellel megállapított tényleges zárókészletet, a készlethiányt -
figyelemmel a külön jogszabály szerint elszámolható veszteségre, valamint a 62. § (8)-(9)
bekezdésének rendelkezésére is - nem engedélyezett célra történt felhasználásnak kell
tekinteni. Az elszámolás során kimutatott készleteltéréssel a nyilvántartás szerinti
zárókészletet helyesbíteni kell.”
27
74.	§ (1) A Jöt. 62. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A harmadik országból behozott 5 liternél/5 kilogrammnál nagyobb kiszerelésű egyéb
ellenőrzött ásványolajra, a biodízelre és az üzemanyagadalékra a vámjogi szabadforgalomba
bocsátást adófelfüggesztéssel kell elvégezni, ha az importáló
a)	egyben adóraktár-engedélyes vagy felhasználói engedélyes, vagy
b)	a vámkezeléshez bemutatja az adóraktár-engedélyes vagy a felhasználói engedélyes
megbízását az importálásra és az importált egyéb ellenőrzött ásványolaj, biodízel és
üzemanyagadalék adóraktárba vagy felhasználói engedélyes üzemébe, raktárába való
befogadására.
(2) Az (1) bekezdésben nem említett importáló által behozott
a)	5 liternél/5 kilogrammnál nagyobb kiszerelésű egyéb ellenőrzött ásványolaj vámjogi
szabadforgalomba bocsátása az 52. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti,
b)	biodízel vámjogi szabadforgalomba bocsátása az 52. § (1) bekezdés d) pontja szerinti,
az üzemanyagadaléké - a felhasználás célja szerint - az 52. § (1) bekezdés a) vagy d) pontja
alapján meghatározott
alacsonyabb adómértékkel megállapított adó kivetésével történik.”
(2)	A Jöt. 62. §-ának (6)-(7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az 5 liternél/5 kilogrammnál nagyobb kiszerelésű egyéb ellenőrzött ásványolaj és a
megfigyelt termék más tagállamból való behozatalát adóraktár-engedélyes és felhasználói
engedélyes végezheti, valamint a közösségi kereskedelmi tevékenység folytatására jogosult
kereskedő abban az esetben, ha a behozatalt adóraktár-engedélyes, felhasználói engedélyes
vagy nyilvántartásba vett felhasználó részére, írásban rögzített megbízás alapján végzi. Az
üzemanyagadalék és a biodízel behozatalát továbbá a bejegyzett/nem bejegyzett kereskedő -
az adó 25. § szerinti megfizetése esetén -, valamint a közösségi kereskedelmi tevékenység
folytatására jogosult kereskedő is - az adó 27. § szerinti megfizetése esetén - végezheti. A
termék átvételének napján a behozatalt be kell jelenti a vámhatósághoz.
(7)	A közösségi kereskedelmi tevékenység folytatására jogosult jövedéki engedélyes
kereskedő a más tagállamból behozott 5 liternél/5 kilogrammnál nagyobb kiszerelésű egyéb
ellenőrzött ásványolajat és a megfigyelt terméket csak adóraktár-engedélyes, felhasználói
engedélyes vagy nyilvántartásba vett felhasználó részére értékesítheti az adó 27. § szerinti
megfizetése nélkül.”
(3)	A Jöt. 62. §-ának (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) Az egyéb ellenőrzött ásványolaj és a megfigyelt termék exportálását a felhasználói
engedélyes exportáló a 60. § (3) bekezdés szerinti elszámolás során készletcsökkenésként
csak akkor számolhatja el, ha a vámhatóság a termék kiléptetését visszaigazolta, illetve -
amennyiben a kiléptetés más tagállam területéről történik - az exportálást a vámhatósághoz az
üzemből, raktárból történő kiadás napján bejelentették vagy a kiléptetés tényét vámokmánnyal
igazolják.”
75.	§ A Jöt. 64. §-ának (2)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az adó mértéke - a (3) bekezdésben foglalt eltéréssel - az (1) bekezdés szerinti
adóalapra 220 600 forint.
(3)	A szeszfőzdében bérfőzés keretében, a bérfőzető alapanyagából előállított, a 2208 20
19,	2208 20 99, 2208 90 33, 2208 90 39, 2208 90 51, 2208 90 53, 2208 90 59, 2208 90 71
vámtarifaszám alá tartozó alkoholtermék (a továbbiakban: bérfőzött pálinka) adója egy
bérfőzető részére évente legfeljebb 50 liter mennyiségig az (1) bekezdés szerinti adóalapra
28
számítva 110 300 forint, 50 liter felett 220 600 forint. Amennyiben egy háztartásban több
bérfőzető él, az 50 liter/év mennyiségi korlát együttesen értendő.”
76.	§ A Jöt. 68. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/Adómentes felhasználás az alkoholterméknek a felhasználása/
„a) a külön jogszabályban meghatározott hatóság által törzskönyvezett gyógyszerek,
valamint a külön jogszabály szerint nyilvántartásba vett, gyógyszernek nem minősülő
gyógyhatású készítmények (a szájon át fogyasztható alkoholtartalmú termékek esetében 40
ml-t meg nem haladó összes napi fogyasztási dózisnak megfelelő összetételben előállított
készítmények), továbbá a gyógyszerhatóanyagok, gyógyszeripari intermedierek külön
jogszabály szerinti engedéllyel végzett ipari előállításához (beleértve e termékek
gyártóberendezéseinek a technológiai előírásokban rögzített tisztítási eljárásához való
felhasználást is), nem értve ide a 2207 vámtarifaszámú alkoholtermék és a víz keverékének
előállítását, kiszerelését,”
77.	§ A Jöt. 69. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az alkoholtermék teljes denaturálását szeszüzemben vagy alkoholregeneráló és
denaturáló üzemben, az e törvény végrehajtási rendeletében meghatározott denaturálási
eljárással kell elvégezni.”
78.	§ A Jöt. 76. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az adó hektoliterre vetítve Balling- (Plató-) fokonként 505 forint.”
79.	§ A Jöt. 78. §-ának (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) A sörfőzde esetében a 35. § (1) bekezdés f)-g) pontjának rendelkezését nem kell
alkalmazni.”
80.	§ A Jöt. 80. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az adó mértéke hektoliterenként a szőlőborra 0 forint, az egyéb borra 8000 forint.”
81.	§ A Jöt. 81. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Ha a szőlőtermelő az új termését részben vagy egészben a 80. § (3) bekezdésében
meghatározott mennyiségen felüli szőlőbor előállítására kívánja felhasználni, a szüretet
követő 8 napon belül, de legkésőbb a tárgyév november 30-áig kell a vámhatósághoz a 82. §
szerinti egyszerűsített adóraktárra az engedélykérelmet benyújtania. A vámhatóság a kérelem
alapján az adóraktári engedélyt - amennyiben az annak megszerzéséhez előírt feltételek
fennállnak - a feldolgozás megkezdésének kérelemben jelzett napjáig visszamenőleges
hatállyal adja ki.”
82.	§ (1) A Jöt. 82. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Egyszerűsített adóraktári engedélyre jogosult - a (6) bekezdésben foglalt eltéréssel - az
a személy, aki (amely) kizárólag szőlőbort állít elő, palackoz (szerel ki), tárol, raktároz.”
(2)	A Jöt. 82. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A vámhatóság az egyszerűsített adóraktári engedélyt a kérelem benyújtásától számított
60 napon belül engedélyezi vagy a kérelmet elutasítja.”
83.	§ A Jöt. 83. §-ának (5)-(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az egyszerűsített adóraktár engedélyesének a vásárolt és a saját termésű szőlő
mennyiségéről, illetve a vásárolt, előállított (kiszerelt), tárolt, raktározott és értékesített
szőlőborról - kiszerelésenkénti bontásban, vevőnkénti részletezésben - tárgyidőszakonként
29
mennyiségi elszámolást kell készítenie, és a vámhatósághoz a tárgyidőszakot követő
augusztus 15-éig, illetve december 15-éig benyújtania.
(6)	A vámhatóság az egyszerűsített adóraktár engedélyesének e törvényben és végrehajtási
rendeletében előírt kötelezettségei megtartását, és a szőlőtermés, illetve az előállított
(kiszerelt), tárolt, raktározott és az értékesített szőlőbor elszámolását előre bejelentett vagy
váratlan, előre be nem jelentett időpontban ellenőrzi. Ennek keretében az egyszerűsített
adóraktár engedélyese a vámhatóság jelenlétében és ellenőrzése mellett készletfelvétellel
megállapítja a tényleges készletet.”
84.	§ (1) A Jöt. 84. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Adóraktári engedély
a)	az egyéb bor előállítását végző üzemre (a továbbiakban: egyéb borászati üzem)
b)	az egyéb bor önálló palackozását végző palackozóra (a továbbiakban: egyéb bor
palackozó),
d)	az egyéb borászati üzem engedélyesének a gyártóüzeme területén és a gyártóüzeme
területén kívül található, egyéb bor tárolására alkalmas, saját tulajdonú vagy bérelt, illetve
egyéb használati jogon működtetett raktárára (a továbbiakban: üzemi egyéb bor raktár),
e)	a palackos kiszerelésű egyéb bor önálló tárolását, raktározását végző raktárra (a
továbbiakban: egyéb bor tároló adóraktár)
adható.”
(2)	A Jöt. 84. §-ának (5)-(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az (1) bekezdésben foglalt eseteken kívül az egyéb bor adó megfizetése nélküli
tárolására adóraktári engedély tranzitadóraktárra és vámadóraktárra is adható, a 72. § (2)-(3)
bekezdése szerint, továbbá az egyéb bor tároló adóraktárban az egyéb boron kívül adózatlan, a
73.	§ (9)-(10) bekezdése szerinti kiszerelésű alkoholtermék, palackos, dobozos, hordós sör,
palackos pezsgő és palackos köztes alkoholtermék tárolása is megengedett.
(6)	A jövedéki biztosítékot adóraktár engedélyesenként legfeljebb 10 millió forint, illetve az
egyéb bor tároló adóraktár esetében legalább 1 millió forint, de legfeljebb 10 millió forint
értékben kell nyújtani.”
(3)	A Jöt. 84. §-ának (11)-(12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(11) Az üzemi egyéb bor raktárba nem saját előállítású egyéb bor legfeljebb az egy naptári
év alatt előállított, palackos, kannás kiszerelésű, saját gyártású egyéb bor 25%-ának megfelelő
mennyiségben tárolható be évente. Az ezt meghaladó mennyiség üzemi egyéb bor raktárban
való tárolásához a 72. § (6) bekezdésében foglalt feltételt - az alapterület vonatkozásában a
(12) bekezdésben foglalt eltéréssel -, továbbá az egyéb bor tároló adóraktár esetében
nyújtandó jövedéki biztosítékot is teljesíteni kell.
(12)	Az egyéb bor tároló adóraktárra a 72. § (6) bekezdésének a rendelkezését is alkalmazni
kell azzal az eltéréssel, hogy a kizárólag egyéb bort tároló raktár alapterületének legalább 100
m nagyságúnak kell lennie.”
85.	§ A Jöt. 89. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az adó mértéke hektoliterenként 11 400 forint.”
86.	§ A Jöt. 93. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az adó mértéke hektoliterenként 17 600 forint.”
30
87.	§ A Jöt. 97. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az adó mértéke
a)	a cigarettára 6 880 forint ezer darabonként és a kiskereskedelmi eladási ár 27 százaléka,
de legalább 12 630 forint/ezer darab;
b)	a szivarra, a szivarkára a kiskereskedelmi eladási ár 28,5 százaléka;
c)	a finomra vágott fogyasztási dohányra a kiskereskedelmi eladási ár 52 százaléka, de
legalább 4 170 forint/kilogramm;
d)	és az egyéb fogyasztási dohányra a kiskereskedelmi eladási ár 32,5 százaléka, de
legalább 4 170 forint/kilogramm.”
88.	§ A Jöt. 99. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A dohánygyártmány adóraktár engedélyese, a bejegyzett kereskedő és az importáló a
szabadforgalomból visszaszállított (visszáru) dohánygyártmány adóját visszaigényelheti
(levonhatja), amennyiben a dohánygyártmányt a dohánygyártmány-adóraktár engedélyese az
adóraktárában újrafeldolgozza vagy megsemmisíti, illetve a bejegyzett kereskedő és az
importáló megsemmisítteti. Az adólevonás joga megsemmisítés esetén az adójegy és a
dohánygyártmány megsemmisítéséről felvett jegyzőkönyv birtokában érvényesíthető, és a
megsemmisítés napjától esedékes. Újrafeldolgozás esetén az adólevonás joga az adójegy
megsemmisítéséről felvett jegyzőkönyv birtokában érvényesíthető, és a megsemmisítés
napjától esedékes, továbbá a 47. § (5) bekezdés a) pontjának, illetve (9) bekezdés a)
pontjának rendelkezését is alkalmazni kell.”
89.	§ (1) A Jöt. 103. §-a (2) bekezdése 1. pontjának b) alpontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
/jövedéki engedélyes kereskedelmi tevékenység:/
„b) az 52. § (1) bekezdés a), b), d), - a 0 adómérték alá tartozó termék kivételével -f), g)
pontja szerinti jövedéki termékeknek és a biodízelnek (a továbbiakban: üzemanyagok) nem
üzemanyagtöltő állomáson, a 2710 19 41, 2710 19 45 és a 2710 19 49 vámtarifaszámú
gázolajnak nem kiskereskedelmi tárolótelepen vagy nem üzemanyagtöltő állomáson történő
értékesítése, a (6) bekezdésben foglalt eltéréssel;”
(2)	A Jöt. 103. §-a kiegészül a következő (7) bekezdéssel:
„(7) Nem tekintendő a (2) bekezdés 1. pontjának a)-c) alpontja és 2. pontja alá tartozó
tevékenységnek a jövedéki engedély megszűnését követően a készleten maradt jövedéki
terméknek vámhatósági felügyelet mellett történő értékesítése.”
90.	§ (1) A Jöt. 104. §-a (4) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés
lép:
/A jövedéki engedélyes kereskedelmi tevékenységre (kivéve a nem saját számlára végzett
közösségi kereskedelmi tevékenységet, illetve a jövedéki termék más tagállamba történő
kivitelét) és a saját számlára végzett importtevékenységre szóló jövedéki engedély (2)
bekezdésben foglaltakon túli feltétele, hogy a kérelmező/
„a) az 52. § (1) bekezdés a)-e) pontja szerinti ásványolajtermék esetében - a nem
ömlesztett formában történő beszerzés kivételével - telephelyenként legalább 500 m3
űrtartalmú, az illetékes hatóság által hitelesített és engedélyezett, a talajjal egybeépített vagy a
talajhoz rögzített tárolótartállyal vagy tárolótartályban tárolótérfogattal (a továbbiakban:
tárolótartály),”
31
/is rendelkezzen./
(2) A Jöt. 104. §-ának (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(10) Jövedéki engedélyes kereskedelmi tevékenységet kizárólag szőlőborral folytató
személynek a jövedéki engedély megszerzéséhez nem kell jövedéki biztosítékot nyújtania.”
91.	§ (1) A Jöt. 105. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A jövedéki engedélyes kereskedő jövedéki terméket - a (2)-(4) bekezdésben foglalt
eltéréssel - csak adóraktárból (ideértve a megszűnt adóraktárt a megszűnését követő 30
napig), jövedéki engedélyes kereskedőtől, jövedéki engedéllyel rendelkező importálótól,
felhasználói engedélyestől, valamint - a (2) bekezdés szerint - tagállamból szerezhet be,
tarthat készleten és értékesíthet tovább.”
(2) A Jöt. 105. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A jövedéki engedélyes kereskedő egyéb ellenőrzött ásványolajterméket 5 liternél/5
kilogrammnál nagyobb kiszerelésben, valamint az adózott biodízel és az adózott, 5 liter vagy
annál kisebb kiszerelésben forgalmazott üzemanyagadalék kivételével megfigyelt terméket -
a 62. § (7) bekezdésében foglalt eltéréssel - nem forgalmazhat.”
92.	§ (1) A Jöt. 110. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A nem jövedéki engedélyes kereskedő jövedéki terméket csak adóraktárból, jövedéki
engedéllyel rendelkező kereskedőtől és importálótól, felhasználói engedélyestől, továbbá -
kizárólag a 103. § (3) bekezdés szerinti esetben - nem jövedéki engedélyes kereskedőtől is
beszerezhet. A nem jövedéki engedélyes kereskedő beszerzései esetén alkalmazni kell -
értelemszerűen - a 105. § (2)-(4) bekezdésének rendelkezéseit is.”
(2)	A Jöt. 110. §-ának (13) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(13) A légi járművek kiszolgálását végző üzemanyagtöltő állomás tárolótartályából
kizárólag a hatályos magyar szabványnak megfelelő 2710 19 21 vámtarifaszámú üzemanyag
petróleum és a 2710 11 31 vámtarifaszámú repülőbenzin, és csak kútoszlopon keresztül
értékesíthető. Egyéb üzemanyagtöltő állomás tárolótartályából kizárólag a hatályos magyar
szabványnak megfelelő, 2710 11 41, 2710 11 45 és 2710 11 49 vámtarifaszámú ólmozatlan
motorbenzin, 2710 19 41 vámtarifaszámú gázolaj, 2710 19 41, 2710 19 45 vámtarifaszámú
tüzelőolaj és az 52. § (1) bekezdés f) pontja szerinti üzemanyagcélú cseppfolyósított gáz,
valamint a hatályos magyar szabványnak megfelelő biodízel értékesíthető és csak kútoszlopon
keresztül. Nem vonatkozik ez a rendelkezés arra az esetre, ha az üzemanyagtöltő állomás
tartályában kétféle üzemanyag véletlen keveredésével keletkezett ásványolajterméket, vagy a
nem jövedéki engedélyes kereskedő saját hatáskörében kezdeményezett minőségvizsgálat
keretében, akkreditált laboratórium által megállapított szabványon kívüli ásványolajat
megsemmisítés céljából adóraktárba szállítanak (értékesítenek).”
(3)	A Jöt. 110. §-ának (15) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(15) A nem jövedéki engedélyes kereskedő egyéb ellenőrzött ásványolajat 5 liternél/5
kilogrammnál nagyobb kiszerelésben, valamint az adózott biodízel és az adózott, 5 liter vagy
annál kisebb kiszerelésben forgalmazott üzemanyagadalék kivételével megfigyelt terméket
nem forgalmazhat.”
93.	§ A Jöt. 111. §-a kiegészül a következő (7) bekezdéssel:
„(7) Az ellenőrzés alá vont személy köteles a vámhatósággal az ellenőrzés során
együttműködni, az ellenőrzés lefolytatását akadályozó körülmény elhárítását - saját
költségére és felelősségére - a helyszíni ellenőrzés alkalmával biztosítani.”
32
94.	§ (1) A Jöt. 114. §-a (2) bekezdésénekf) pontja helyébe a következő rendelkezés
lép:
/Az (1) bekezdés alá tartozónak kell tekinteni/
„f) a harmadik országból jogellenesen behozott, vámeljárás alá nem vont, továbbá a
harmadik országból vámmentesen behozott és a vámmentesség alapjául szolgáló jogcímtől
eltérő módon felhasznált, kezelt, birtokolt jövedéki terméket, ide értve a vámmentesen
behozott, zárjegy nélküli alkoholterméket, valamint adójegy nélküli dohánygyártmányt,
amennyiben azt értékesítik;”
(2) A Jöt. 114. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A felhasználói engedélyes az egyéb ellenőrzött ásványolajnak, a megfigyelt
terméknek vagy a teljesen denaturált alkoholterméknek, az adóraktár engedélyes az 50. § (4)
bekezdése szerinti megfigyelt terméknek (kivéve biodízel és üzemanyagadalék) a 60. § (3)
bekezdés szerinti elszámolással megállapított, nem engedélyezett célra történt felhasználása
(készlethiány) esetén az ilyen felhasználásként kimutatott mennyiség és az 52. § (1) bekezdés
a)	pontjában, illetve - az 50. § (4) bekezdés e) pontja szerinti megfigyelt termék, továbbá a
teljesen denaturált alkoholtermék esetén - a 64. § (2) bekezdésében meghatározott, a bírság
megállapításakor hatályos adómérték alapján számított összeg kétszeresének megfelelő
összegű, de legalább 50 ezer forint jövedéki bírságot fizet.”
95.	§ A Jöt. 115. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Cukorcefre, illetve a cukorcefréből alkoholtermék vagy a 2204, 2205, 2206
vámtarifaszám alá tartozó termék jogosulatlan előállítása, értékesítése, megvásárlása,
birtokolása esetén literenként, illetve kilogrammonként 3000 forint, de legalább 100 ezer
forint jövedéki bírságot kell kiszabni.
96.	§ A Jöt. 117. §-ának (1)-(2) bekezdése pontja helyébe a következő rendelkezés
lép:
„(1) A jövedéki termékkel kereskedelmi tevékenységet folytató személlyel szemben,
amennyiben az adójegyre, a zárjegyre vagy a 85. § (2) bekezdésében meghatározott hivatalos
zárra vonatkozó, e törvényben és a végrehajtási rendeletben meghatározott szabályokat, vagy
a 105. § (3) bekezdésének, a 106. § (1) bekezdésének, illetve a 110. § (9) és (15)
bekezdésének rendelkezését megsérti, az Art. 174. §-ában meghatározott intézkedés
alkalmazandó azzal, hogy a helyiséget az első jogsértés alkalmával 30, minden további
jogsértés alkalmával 60 napra kell bezárni. Amennyiben a nem jövedéki engedélyes
kereskedő a 114. § (2) bekezdésének b)-c) pontja szerinti terméket tart készleten, illetve
értékesít, az üzlethelyiségét az első jogsértés alkalmával 12, ismételt előfordulás esetén 30,
majd minden további jogsértés alkalmával 60 napra kell bezárni.
(2) Nem kell alkalmazni az (1) bekezdésben foglalt intézkedést, amennyiben a jövedéki
termék mennyisége, amelyre az (1) bekezdésben említett jogsértést elkövették, nem éri el a
110.	§ (5) bekezdésében meghatározott kereskedelmi mennyiséget, illetve bor esetében a 2
litert, az üzemanyagok esetében az 500 litert. Az üzemanyagtöltő állomás, kiskereskedelmi
tárolótelep esetében a vámhatóság továbbá mérlegelheti az (1) bekezdésben foglalt intézkedés
alkalmazását, amennyiben az üzemanyagtöltő állomás, kiskereskedelmi tárolótelep jövedéki
termékkészletének ellenőrzése során megállapított, a külön jogszabály szerint el nem
számolható üzemanyag többlet mennyisége termékenként nem haladja meg az 1000 litert.”
33
97.	§ A Jöt. 119. §-a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés
lép:
/(2) A vámhatóság/
„b) a jogosulatlanul előállított cukorcefrét és abból előállított terméket, [e §, valamint a
120.	§ alkalmazásában az a)-b) pontokban meghatározottak a továbbiakban: termékek],”
/lefoglalja./
98.	§ A Jöt. 120. §-a (7) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés
lép:
/(7) Az elkobzott termékek, zárjegyek és eszközök közül/
„a) az élelmiszerekről szóló 2003. évi LXXXII. törvény hatálya alá tartozó terméket, a
cukorcefrét és az abból előállított terméket, valamint a dohánygyártmányt meg kell
semmisíteni;”
99.	§ (1) A Jöt. 122. §-ának a)-c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/E törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között
társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás
tárgykörében, a Megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az
Európai Közösségek következő jogszabályaival összeegyeztethető szabályozást tartalmaz:/
„a) a Tanács - legutóbb a Tanács 2004/106/EK irányelvével módosított - 92/12/EGK
irányelve a jövedéki termékekre vonatkozó általános rendelkezésekről és e termékek
tartásáról, szállításáról és ellenőrzéséről;
b)	a Tanács - legutóbb a Tanács 2003/117/EK irányelvével módosított - 92/79/EGK
irányelve a cigaretták adójának közelítéséről;
c)	a Tanács - legutóbb a Tanács 2003/117/EK irányelvével módosított - 92/80/EGK
irányelve a cigarettán kívüli egyéb dohánygyártmányok adójának közelítéséről;”
(2)	A Jöt. 122. §-a kiegészül a következő i) ponttal:
/E törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között
társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás
tárgykörében, a Megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az
Európai Közösségek következő jogszabályaival összeegyeztethető szabályozást tartalmaz:/
„i) a Tanács - legutóbb a Tanács 2000/47/EK irányelvével módosított - 69/169/EGK
irányelve a nemzetközi utazás során alkalmazott import forgalmi és jövedéki adó alól nyújtott
mentességre vonatkozó törvényi, rendeleti vagy közigazgatási intézkedés által megállapított
rendelkezés összehangolásáról.”
NEGYEDIK RÉSZ
VI.	Fejezet
A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény módosítása
100.	§ A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 39. §-a (1)
bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó alapja a nettó árbevétel,
csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével, a közvetített szolgáltatások értékével, az
34
anyagköltséggel. Mentes az adóalapnak az a része - legfeljebb azonban az adóalap 90 %-a -,
amely a külföldön létesített telephelyen végzett tevékenységből származik, feltéve ha azt a
telephely szerinti állam önkormányzatának fizetendő, a vállalkozási tevékenységet terhelő adó
terheli.”
ÖTÖDIK RÉSZ
VII.	fejezet
Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény módosítása
101.	§ Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 16. §
(3)	bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az állami adóhatósághoz be kell jelenteni az adózó:]
„c) létesítő okiratának (alapító okirat, társasági-társulati szerződés, alapszabály) keltét,
számát és a rá vonatkozó jogszabály szerinti képviselőjének, könyvvizsgálójának nevét
(elnevezését) és lakóhelyét (székhelyét), könyvvizsgáló szervezet esetén annak a személynek
a nevét és lakóhelyét is, aki a könyvvizsgálatért személyében is felelős;”
102.	§ Az Art. 17. § (3) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (1) bekezdés a) pontjában megjelölt adózó a vállalkozói igazolvány kézhezvételétől, az
(1)	bekezdés b) pontjában megjelölt adózó pedig a bejelentkezés napjától számított 15 napon
belül a 16. § (3) bekezdésében felsorolt adatok közül az állami adóhatósághoz írásban
bejelenti]
„d) a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, a korlátolt felelősségű társaság, az
egyesülés, a közös vállalat tulajdonosának (tulajdonosainak) adóazonosító jelét, illetőleg ha a
tulajdonos adóazonosító jellel nem rendelkezik, az adóazonosító jel közlése végett e
törvényben meghatározott adatokat;”
103.	§ Az Art. 28. § (9) bekezdése a következő új második mondattal egészül ki:
„Amennyiben az adóhatóság az észrevétel alapján az adómegállapítást módosítja, a
megállapított adókülönbözet megfizetésének, illetőleg az adóvisszatérítés kiutalásának
határideje a módosított adómegállapítás kézbesítésétől számított 15 nap, de legkorábban
június 20-a.”
104.	§ Az Art. 31. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A munkáltató, a kifizető (ideértve az egyéni vállalkozónak nem minősülő
magánszemély munkáltatót is), illetőleg az 52. § (4) bekezdésének l), p), r), s) és t) pontjaiban
meghatározottak a rájuk vonatkozó bevallási gyakoriságtól függetlenül, havonként, a tárgyhót
követő hó 12-éig elektronikus úton vagy gépi adathordozón bevallást tesznek az adó- és/vagy
társadalombiztosítási kötelezettséget eredményező, magánszemélyeknek teljesített
kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő valamennyi adóról, járulékról és az alábbi adatokról:
1.	a Tbj. 44. §-ának (1) bekezdése szerinti nyilvántartásra kötelezett adatairól (neve,
székhelye, adóazonosító száma),
2.	a munkáltató, kifizető jogelődjének adóazonosító számáról,
3.	a magánszemély személyi adatairól (neve, születési neve, anyja születési neve, születési
helye és ideje), neméről, állampolgárságáról,
35
4.	a magánszemély adóazonosító jeléről,
5.	a biztosításban töltött idő tartamáról, az alkalmazás minőségének, jogcímének kódjáról,
6.	a társadalombiztosítási (nyugdíjbiztosítási, egészségbiztosítási) járulék alapjáról,
összegéről,
7.	a nyugdíjjárulék alapját képező jövedelemről, a nyugdíjj árul ék-köteles jutalom
összegéről, illetőleg a levont (befizetett) nyugdíjjárulék összegéről,
8.	a magánszemély által fizetendő egészségbiztosítási járulék alapjáról, a levont (befizetett)
egészségbiztosítási járulék összegéről,
9.	az egészségbiztosítási és/vagy nyugdíjjárulék-levonás elmaradásának okáról,
10.	a tárgyhónaptól eltérő biztosítási jogviszony időtartamáról, amelyre tekintettel a
tárgyhónapban járulékalapot képező jövedelem kifizetésére került sor, illetőleg az ezen
időtartamra vonatkozó társadalombiztosítási (nyugdíjbiztosítási, egészségbiztosítási) járulék,
a levont (megfizetett) egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék alapjáról és összegéről,
11.	a gyermekgondozási díj (gyed), gyermekgondozási segély (gyes), gyermeknevelési
támogatás (gyet), ápolási díj, munkanélküli-ellátás folyósításának időtartamáról, az ellátás
összegéről, és az abból levont (megfizetett) nyugdíjj árulék összegéről, illetőleg a levonás
elmaradásának okáról,
12.	a biztosítás szüneteléséről, vagy munkabérrel ellátatlanság idejéről, ennek
jogcímkódjáról,
13.	a foglalkozás FEOR számáról, a heti munkaidő tartamáról, a korkedvezményre jogosító
munkakör tartamáról,
14.	az egészségügyi dolgozók heti 48 órát meghaladó önként vállalt
többletmunkavégzésének idejéről (munkaórában),
15.	a hónap utolsó napján fennálló magán-nyugdíjpénztári tagság tényéről, a
magánnyugdíjpénztár kódjáról, a magán-nyugdíjpénztári tag társadalombiztosítási
nyugdíjrendszerbe történő visszalépéséről,
16.	a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás alapjáról és összegéről, a megfizetett
tételes egészségügyi hozzájárulás összegéről,
17.	az általa kifizetett (juttatott), az összevont adóalapba tartozó bevételről és az adóelőleg
alapjáról (külön a bérről a jogosultsági hónapok feltüntetésével),
18.	a költségelszámolási módról és az adóelőleg megállapítása során figyelembe vett
bevételt csökkentő tételekről,
19.	a megállapított adóelőlegről,
20.	a ténylegesen levont adóelőlegről, az adóelőleg-levonás elmaradásának okáról,
21.	az egyes külön adózó jövedelmek címén a magánszemélynek kifizetett (juttatott)
bevételről, az adó alapjáról, a megállapított és levont, illetőleg le nem vont adóról, kivéve azt
a kifizetést (juttatást),
a)	amelyet a jövedelem megállapításánál nem kell figyelembe venni,
b)	amelynek adója nulla százalék,
c)	amely után az egyéni vállalkozó e minőségében adóköteles,
36
d)	amelyet az ingó vagyontárgy, ingatlan, vagyoni értékű jog átruházása ellenében nem
árverés és nem aukció során kap a magánszemély,
e)	amely után az adó megfizetése a kifizetőt terheli,
22.	a magánszeméllyel elszámolandó adókülönbözetről,
23.	a külön jogszabály szerint Start-kártyával rendelkező pályakezdő fiatal után a
kedvezmény figyelembevétele nélkül számított munkaadói járulék, társadalombiztosítási
(nyugdíjbiztosítási, egészségbiztosítási) járulék alapjáról és összegéről, a tételes egészségügyi
hozzájárulás kedvezmény nélkül számított összegéről, továbbá a bruttó munkabér alapján
számított 15 vagy 25%-os mértékű kötelezettség alapjáról és összegéről,
24.	a felszolgálási díj után fizetett nyugdíjjárulékot is magában foglaló nyugdíj-biztosítási
járulék alapjáról és összegéről.”
105.	§ (1) Az Art. 52. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Az állami adóhatóság megkeresésre adatot szolgáltat az Országos Egészségbiztosítási
Pénztár (a továbbiakban: OEP) és az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (a
továbbiakban: ONYF) igazgatási szervei, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a
továbbiakban: PSZÁF), továbbá a menekültügyi hatóság (a továbbiakban: igazgatási szervek)
részére az adóval összefüggő adatról, tényről, körülményről, ha az valamely ellátás vagy
támogatás megállapítása, valamint a folyósítás jogszerűségének ellenőrzése érdekében
szükséges. Az állami adóhatóság a (4) bekezdésben meghatározott bevallásra kötelezettek
által nyugdíjjogosultsághoz, nyugdíj-megállapításához - a 31. § (2) bekezdése 1-24. pontjai
szerinti részletezettségnek megfelelően - bevallott adatok közül a bevallásra előírt határidőt
követő harmadik hónap utolsó napjáig hivatalból átadja
a)	az 1-7., 9-15. és 23-24. pontok adatait az ONYF,
b)	a magán-nyugdíjpénztári tagok tekintetében az 1-7. és 9-15. pontok adatait a PSZÁF
részére, illetőleg
c)	az egészségbiztosítási ellátások utólagos ellenőrzése céljára az 1-6., 8-10., 12-14., 16. és
23.	pontokban meghatározott adatokat az OEP részére.
Az igazgatási szerv az adóhatóság megkeresésére az általa kezelt adatról tájékoztatást ad,
ha az ellenőrzéshez vagy az adóigazgatási eljáráshoz szükséges.”
(2) Az Art. 52. §-a a következő (14) bekezdéssel egészül ki:
„(14) A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal az adóévet követő év január 31-éig
adatot szolgáltat az állami adóhatósághoz az általa kifizetett támogatás jogcíméről, összegéről
a magánszemély nevének, adóazonosító jelének feltüntetésével.”
106.	§ Az Art. 55. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az adóhatóság - a negyedévet követő 30 napon belül - közzéteszi azoknak az
adózóknak a nevét (elnevezését), lakóhelyét, székhelyét, telephelyét, a megállapított adóhiány
és jogkövetkezmény összegét, akiknek (amelyeknek) a terhére az előző negyedév során
jogerőre emelkedett határozatban magánszemélyek esetében 10 millió, más adózók esetében
100 millió forintot meghaladó összegű adóhiányt állapított meg, feltéve, hogy az erről szóló
határozatban előírt fizetési kötelezettségüknek a határozatban megállapított határidőben,
illetőleg az adóhatóság külön felhívására önként nem tettek eleget. E bekezdés
alkalmazásában nem tekinthető jogerősnek az adóhatóság határozata, ha a bírósági
felülvizsgálat megindítására nyitva álló határidő még nem telt el, illetőleg az adózó által
37
kezdeményezett, a határozat felülvizsgálatára irányuló bírósági eljárás jogerősen nem zárult
le.”
107.	§ (1) Az Art. 72. § (2) bekezdésének második mondata helyébe a közvetkező
rendelkezés lép:
„A magánnyugdíjpénztár megkeresésére az adóhatóság az ellenőrzést és a végrehajtást a
külön jogszabályban meghatározott feltételekkel folytatja le.”
(2) Az Art. 72. §-a a következő (4)-(5) bekezdésekkel egészül ki:
„(4) A lakáscélú állami támogatások igénylésével összefüggésben a számlák valódiságát,
valamint ezzel kapcsolatosan a támogatások igénybevételének jogszerűségét - a hitelintézet
megkeresése alapján - az állami adóhatóság ellenőrzi.
(5)	A (4) bekezdésben meghatározottakon kívül eső szerződésszegésből eredő polgári jogi
igényt a Kincstári Vagyoni Igazgatóság érvényesíti.”
108.	§ Az Art. 79. § (1) bekezdése h) pontjának helyébe a következő rendelkezés lép:
[A vámhatóság hatáskörébe tartozik]
„h) új közlekedési eszköznek minősülő személygépkocsinak, illetőleg regisztrációs adó
köteles motorkerékpárnak az Európai Közösség más tagállamából történő beszerzése esetén,
ha a vevő általános forgalmiadó-alanynak nem minősülő magánszemély, illetve egyéb
szervezet, általános forgalmiadó-alanynak nem minősülő adófizetésre kötelezett jogi személy,
kizárólag adólevonásra nem jogosító tevékenységet folytató adóalany, alanyi adómentességet
választó adóalany, mezőgazdasági tevékenységet folytató, különleges jogállást választó
adóalany, illetve az egyszerűsített vállalkozói adó alanya, az általános forgalmi adóval”
[kapcsolatos adóztatási feladatok ellátása.]
109.	§ Az Art. 92. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi
(8)-(9) bekezdés számozása (9)-(10) bekezdésre változik:
„(8) Ha az adóhatóság az adókötelezettség megállapításához szükséges tény vagy
körülmény tisztázása érdekében a kettős adózás elkerüléséről szóló egyezmények, illetőleg az
Európai Közösség adóügyi együttműködési szabályai alapján külföldi adóhatóságot keres
meg, az értesítés kézbesítésétől a külföldi adóhatóság válaszának megérkezéséig eltelt
időtartamot a megkereséssel érintett adó, illetőleg költségvetési támogatás tekintetében az
ellenőrzés határidejének számításánál figyelmen kívül kell hagyni. Az adóhatóság az adózót a
megkeresésről és az ellenőrzés szüneteléséről a megkereséssel egyidejűleg értesíti.”
110.	§ Az Art. 95. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi
(2)-(5) bekezdés számozása (3)-(6) bekezdésre változik:
„(2) Amennyiben az ellenőrzés lefolytatásához szükséges számla (egyszerűsített számla),
illetőleg a közösségi kereskedelmi kapcsolattal összefüggésben kiállított bizonylat idegen
nyelven áll rendelkezésre, és az adójogi tényállás tisztázása másként nem lehetséges, az adózó
köteles felhívásra annak hiteles magyar nyelvű fordítását az adóhatóság részére átadni. A
felhívástól a kötelezettség teljesítéséig eltelt időtartamot az ellenőrzés határidejének
számításánál figyelmen kívül kell hagyni.”
111.	§ Az Art. 125. § (1) bekezdése d) pontjának helyébe a következő rendelkezés
lép:
[A vámhatóság határozattal állapítja meg (kivetéses adózás)]
38
„d) új közlekedési eszköznek minősülő személygépkocsinak, illetőleg regisztrációs adó
köteles motorkerékpárnak az Európai Közösség más tagállamából történő beszerzése esetén
az általános forgalmi adót, ha a vevő általános forgalmiadó-alanynak nem minősülő
magánszemély, illetve egyéb szervezet, általános forgalmiadó-alanynak nem minősülő
adófizetésre kötelezett jogi személy, kizárólag adólevonásra nem jogosító tevékenységet
folytató adóalany, alanyi adómentességet választó adóalany, mezőgazdasági tevékenységet
folytató, különleges jogállást választó adóalany, illetve az egyszerűsített vállalkozói adó
alanya.”
112.	§ Az Art. 141. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A felettes adóhatóság, illetve a pénzügyminiszter a súlyosítási tilalom szabályaira is
figyelemmel a jogszabálysértő határozatot (intézkedést), önálló fellebbezéssel megtámadható
végzést megváltoztatja, megsemmisíti, amennyiben szükséges új eljárás lefolytatását rendeli
el, vagy az elsőfokú adóhatóságot eljárás lefolytatására utasítja. A felettes adóhatóság, illetve
a pénzügyminiszter a felügyeleti intézkedésről határozatot (végzést) hoz. A felügyeleti
intézkedés mellőzéséről az adóhatóság, illetve a pénzügyminiszter az adózót határozat
(végzés) meghozatala nélkül értesíti.”
113.	§ Az Art. 147. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az adóhatóság a felettes szerve által alaki szempontból felülvizsgált, a nem belföldi
illetőségű személy fizetési kötelezettségét megállapító határozatát (végzését) a pályázat
nyerteséhez negyedévenként küldi meg. A határozat (végzés) továbbítását követő változásról
az adóhatóság a pályázat nyertesét haladéktalanul értesíti. Amíg a pályázat nyertese az eljárás
eredménytelenségéről nem értesíti az adóhatóságot, az adózó belföldi vagyona ellen
végrehajtási cselekmény nem foganatosítható. Amennyiben a pályázat nyertese az eljárás
eredményességéről a határozat (végzés) továbbításától számított 6 hónap elteltével nem
nyilatkozik, az adóhatóság a nem belföldi illetőségű személy ingatlanára jelzálogjogot
jegyeztet be.”
114.	§ Az Art. 164. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az adótartozás végrehajtásához, a költségvetési támogatás kiutalásához való jog az
esedékesség naptári évének az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el. Amennyiben
az adóhatóság végrehajtási cselekményt foganatosított, az elévülés 6 hónappal
meghosszabbodik. Ha az adózó ellen felszámolási eljárás indul, az adótartozás
végrehajtásához való jog elévülése az adózó felszámolását elrendelő végzés közzététele
napján megszakad és az elévülés az ezt követő naptól a felszámolás befejezéséről szóló
végzés közzététele napjáig nyugszik. Ha az adó, a bírság és a jogosulatlanul igénybe vett
költségvetési támogatás végrehajtásához való jog elévült, a tartozást terhelő késedelmi
pótlékot is elévültnek kell tekinteni.”
115.	§ Az Art. 178. §-ának 8. és 15. pontjai helyébe a következő rendelkezések
lépnek:
„8. be nem jelentett alkalmazott: az adózó gazdasági tevékenységében személyesen
közreműködő magánszemély, akire vonatkozóan a munkáltató, illetve kifizető a külön
jogszabályban meghatározott bejelentési kötelezettségének nem tett eleget, illetve a
munkáltató, kifizető nem tudja bizonyítani, hogy a tevékenységében közreműködő
jogviszonya kívül esik a bejelentési kötelezettségen,”
„15. járulék: a nyugdíjjárulék, a magán-nyugdíjpénztári tagdíj, az egészségbiztosítási
járulékok, a nyugdíjbiztosítási járulék, a vállalkozói járulék, a táppénz-hozzájárulás, a baleseti
járulék, továbbá a végrehajtás tekintetében a jogalap nélkül felvett és visszakövetelt
39
társadalombiztosítási és - a társadalombiztosítási szervek által folyósított - egyéb ellátások,
valamint a társadalombiztosítás ellátásainak fedezetére előírt más kötelező járulékbefizetések,
ideértve a jogosulatlan kifizetőhelyi költségtérítést is,”
116.	§ Az Art. 180. §-át követően a következő alcímmel egészül ki, egyidejűleg a
181. § helyébe a következő rendelkezés lép:
„Az Európai Unió jogának való megfelelés
181. § (1) E törvény 3. §-ának (3) bekezdése, 9. §-a, 22. §-a, 24. §-ának (7) bekezdése, 47.
§-a, 79. §-a, 88. §-ának (6)-(7) bekezdései, 125. §-ának (1) bekezdése, 1. számú mellékletének
I/B)/3. c)-e) pontjai és 8. számú melléklete - az általános forgalmi adóról szóló törvénnyel,
valamint a számvitelről szóló törvénnyel együtt - a következő uniós jogi aktusoknak való
megfelelést szolgálják:
a)	a Tanács 77/388/EGK hatodik irányelve (1977. május 17.) a tagállamok forgalmi adóra
vonatkozó jogszabályainak összehangolásáról - közös hozzáadottértékadó-rendszer: egységes
adóalap-megállapítás,
b)	a Tanács 2001/115/EK irányelve (2001. december 20.) a hozzáadottérték-adó
számlázására megállapított feltételek egyszerűsítése, korszerűsítése és összehangolása
tekintetében a 77/388/EGK irányelv módosításáról,
c)	a Tanács 2002/38/EK irányelve (2002. május 7.) a rádiós és televíziós
műsorszolgáltatásokra és egyes elektronikus úton nyújtott szolgáltatásokra alkalmazandó
hozzáadottérték-adóval kapcsolatos rendelkezések tekintetében hozott 77/388/EGK irányelv
módosításáról és átmeneti módosításáról,
(2)	E törvény 56-59. §-ai a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálják:
a)	a Tanács 77/799/EGK irányelve (1977. december 19.) a tagállamok illetékes
hatóságainak a közvetlen adóztatás területén történő kölcsönös segítségnyújtásáról,
b)	a Tanács 79/1070/EGK irányelve (1979. december 6.) a tagállamok illetékes
hatóságainak a közvetlen adóztatás területén történő kölcsönös segítségnyújtásáról szóló
77/799/EGK irányelv módosításáról,
c)	a Tanács 2003/93/EK irányelve (2003. október 7.) a tagállamok illetékes hatóságainak a
közvetlen és közvetett adóztatás területén történő kölcsönös segítségnyújtásáról szóló
77/799/EGK tanácsi irányelv módosításáról,
d)	a Tanács 2004/56/EK irányelve (2004. április 21.) a tagállamok illetékes hatóságainak a
közvetlen adózás, a bizonyos jövedéki adók és a biztosítási díjak adózása területén történő
kölcsönös segítségnyújtásáról szóló 77/799/EGK irányelv módosításáról,
e)	a Tanács 2004/106/EK irányelve (2004. november 16.) a tagállamok illetékes
hatóságainak a közvetlen adózás, a bizonyos jövedéki adók és a biztosítási díjak adózása
területén történő kölcsönös segítségnyújtásáról szóló 77/799/EGK tanácsi irányelv, valamint a
jövedékiadó-köteles termékekre vonatkozó általános rendelkezésekről és e termékek
tartásáról, szállításáról és ellenőrzéséről szóló 92/12/EGK irányelv módosításáról, 1. cikk.
(3)	E törvény 60-70. §-ai az Európai Közösség tagállamai közötti adóbehajtási jogsegély
részletes szabályairól szóló 7/2004. (I. 22.) Korm. rendelettel együtt a következő uniós jogi
aktusoknak való megfelelést szolgálják:
a)	a Tanács 76/308/EGK irányelve (1976. március 15.) az Európai Mezőgazdasági
Orientációs és Garanciaalap finanszírozási rendszerének részét képező műveletekből,
40
valamint a mezőgazdasági lefölözésekből és vámokból eredő követelések behajtására irányuló
kölcsönös segítségnyújtásról,
b)	a Tanács 79/1071/EGK irányelve (1979. december 6.) az Európai Mezőgazdasági
Orientációs és Garanciaalap finanszírozási rendszerének részét képező műveletekből és a
mezőgazdasági lefölözésekből és vámokból eredő követelések behajtására vonatkozó
kölcsönös segítségnyújtásról szóló 76/308/EGK irányelv módosításáról,
c)	a Tanács 2001/44/EK irányelve (2001. június 15.) az Európai Mezőgazdasági Orientációs
és Garanciaalap finanszírozási rendszerének részét képező műveletekből, valamint a
mezőgazdasági lefölözésekből és vámokból eredő követelések behajtására vonatkozó
kölcsönös segítségnyújtásról szóló 76/308/EGK irányelv módosításáról,
d)	a Bizottság 2002/94/EK irányelve (2002. december 9.) az egyes lefölözésekből,
vámokból, adókból és egyéb intézkedésekből eredő követelések behajtására irányuló
kölcsönös segítségnyújtásról szóló 76/308/EGK tanácsi irányelv egyes rendelkezéseinek
végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról,
e)	a Bizottság 2004/79/EK irányelve (2004. március 4.) az adózásról szóló 2002/94/EK
irányelv Ciprus, a Cseh Köztársaság, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia,
Magyarország, Málta, Szlovákia és Szlovénia csatlakozása miatti alkalmazásáról.
(4)	E törvény 52. § (12) bekezdése, 57. § (9) bekezdése, valamint 7. számú melléklete a
következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálják:
a)	a Tanács 2003/48/EK irányelve (2003. június 3.) a kamatozó megtakarítási formákból
eredő jövedelmek adóztatásáról,
b)	a Tanács 66/2004/EK irányelve (2004. április 26.) az 1999/45/EK, a 2002/83/EK, a
2003/37/EK és a 2003/59/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvek, valamint a
77/388/EGK, a 91/414/EGK, a 96/26/EK, a 2003/48/EK és a 2003/49/EK tanácsi irányelvek
az áruk szabad mozgása, a szolgáltatások nyújtásának szabadsága, a mezőgazdaság, a
közlekedéspolitika és az adózás területén, a Cseh Köztársaság, Észtország, Ciprus, Lettország,
Litvánia, Magyarország, Málta, Lengyelország, Szlovénia és Szlovákia csatlakozására
tekintettel történő kiigazításáról,
c)	a Tanács 2004/587/EK határozata (2004. július 19.) a megtakarításokból származó
kamatjövedelem adóztatásáról szóló 2003/48/EK tanácsi irányelv alkalmazásának
időpontjáról.”
41
117.	§ Az Art. 1., 2. és 8. számú melléklete e törvény 14-16. számú melléklete szerint
módosul.
HATODIK RÉSZ
A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS PÉNZÜGYI ALAPJAIT MEGILLETŐ EGYES
BEFIZETÉSEKET ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK
A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e
szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény módosítása
118.	§ (1) A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról,
valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.)
4.	§-a k) pontjának 1. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/E törvény alkalmazásában:
k) Járulékalapot képező jövedelem: /
„1. a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.)
szerinti, az összevont adóalapba tartozó, az önálló és nem önálló tevékenységből származó
bevételnek azon része, amelyet az adóelőleg számításánál jövedelemként kell figyelembe
venni, ideértve az Szja tv-ben szabályozott kis összegű kifizetésből származó jövedelmet is,
továbbá az Szja tv. 69. §-a szerinti természetbeni juttatás adóalapként megállapított értékének
személyi jövedelemadóval növelt összege (ide nem értve az Szja tv. 69. §-ának (10)
bekezdése szerinti üzleti ajándék, reprezentáció címén adott terméket és nyújtott
szolgáltatást), az Szja tv. 71. §-a szerinti adóköteles béren kívüli juttatás adóalapként
meghatározott részének a személyi jövedelemadóval növelt összege, a munkavállalói
érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíj, a tanulószerződésben
meghatározott díj, a hivatásos nevelőszülői díj, az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony
alapján fizetett ösztöndíj, a felszolgálási díj, a vendéglátó üzlet felszolgálójaként a
fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló (a továbbiakban: borravaló).”
(2)	A Tbj. 4. §-ának n)-o) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/E törvény alkalmazásában:/
„n) Tagságra kötelezett pályakezdő: az a természetes személy, aki
1.	1998. július 1-je és 2005. december 31-e között hatályos rendelkezések értelmében
tagságra kötelezett pályakezdőnek minősült,
2.	Magyarországon első alkalommal létesít az 5. §-ban meghatározott biztosítási
kötelezettséggel járó jogviszonyt, illetőleg ennek hiányában nyugellátás megszerzése
érdekében első ízben létesít a 34. § (1) bekezdése szerinti megállapodást és ebben az
időpontban még nem töltötte be a 35. életévét.
o)	Magánnyugdíjpénztárhoz önkéntes döntéssel csatlakozó: az a tagságra kötelezett
pályakezdőnek nem minősülő természetes személy, aki
1.	1998. január 1-je és 2005. december 31-e között hatályos rendelkezések értelmében
önkéntes döntéssel taggá vált, vagy
2.	még nem töltötte be a 30. életévét és a biztosítási kötelezettséggel járó 5. § szerinti
jogviszonya, illetőleg a 34. § (1) bekezdése szerinti érvényes megállapodása vagy
3.	Magyarországon első alkalommal létesített biztosítási kötelezettséggel járó 5. § szerinti
jogviszonya, illetőleg a 34. § (1) bekezdése szerinti megállapodása, vagy
42
4.	harmadik állam állampolgára, illetőleg a hontalan személy, ha az 5. § szerinti biztosítási
kötelezettséggel járó jogviszonya, illetőleg a 34. § (1) bekezdése szerinti megállapodása
fennállásának időtartama alatt pénztári tagságát írásban tett belépési nyilatkozatával
kezdeményezi.”
119.	§ A Tbj. 11. §-ának b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/A biztosítás nem terjed ki:/
„b) a magyar jogszabályok szerint be nem jegyzett külföldi munkáltató által a Magyar
Köztársaság területén foglalkoztatott külföldinek minősülő
ba)	13. §-ban említett személyre, ha nemzetközi egyezmény másként nem rendelkezik,
bb)	harmadik állam állampolgárára.”
120.	§ A Tbj. a 16. § után a következő címmel és 16/A. §-sal egészül ki:
„Egészségbiztosítási ellátásra jogosultak
16/A. § A 39. § (3) bekezdés szerint járulékfizetésre kötelezett személy egészségbiztosítási
ellátásra jogosult.”
121.	§ A Tbj. 19. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A társadalombiztosítási nyugdíj és az egészségbiztosítás ellátásainak fedezetére a
foglalkoztató és a biztosítottnak minősülő egyéni vállalkozó társadalombiztosítási
járulékfizetési kötelezettsége a járulékalapot képező jövedelem után
a)	29 százalék, ebből a nyugdíjbiztosítási járulék 18 százalék, az egészségbiztosítási
járulék 11 százalék,
b)	2007. január 1-jétől 26 százalék, ebből a nyugdíjbiztosítási járulék 17 százalék, az
egészségbiztosítási járulék 9 százalék,
c)	2009. január 1-jétől 24 százalék, ebből a nyugdíjbiztosítási járulék 16 százalék, az
egészségbiztosítási járulék 8 százalék.”
122.	§ A Tbj. 24. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A foglalkoztatott a 19. § (2) bekezdésében meghatározott nyugdíjjárulékot és a 19. §
(3)	bekezdésében meghatározott egészségbiztosítási járulékot fizet. A nyugdíjjárulék és az
egészségbiztosítási járulék alapja a társadalombiztosítási járulék alapját képező jövedelem. A
foglalkoztatott nem fizet
a)	nyugdíjjárulékot és egészségbiztosítási járulékot a járulékalapot képező természetbeni
juttatás adóalapként megállapított értékének személyi jövedelemadóval növelt összege, az
adóköteles béren kívüli juttatás adóalapként meghatározott részének személyi
jövedelemadóval növelt összege, a felszolgálási díj és a borravaló után,
b)	egészségbiztosítási járulékot a jubileumi jutalom, a végkielégítés, az újrakezdési
támogatás, a szabadságmegváltás jogcímen kifizetett juttatás, a külön jogszabály szerinti
prémiumévek program, illetőleg a különleges foglalkoztatási állomány keretében járó juttatás,
és a határozott időtartamú jogviszony megszüntetése esetén a Munka Törvénykönyve 88. §
(2) bekezdése alapján kifizetett összeg után.”
123.	§ (1) A Tbj. 26. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A központi költségvetés 11 százalék egészségbiztosítási járulékot fizet
a)	a 16. § (1) bekezdésének b), c), f) és h) pontjában meghatározott személyek, illetőleg a
gyermekgondozási díjban részesülő személy után a folyósított ellátás,
43
b)	a 16. § (1) bekezdésének i), k), l), m), n) és o) pontjában meghatározott személyek után
a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér,
c)	az a)-b) pontban említett személyek közül a családi pótlékban is részesülő személy után
a családi pótlék, a felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató hallgató
után a hallgatói juttatás
alapulvételével. Az eltartó köteles bejelenteni eltartott közeli hozzátartozójának személyi
adatait [41. § (3) bekezdés c) pont] és TAJ-számát az illetékes egészségbiztosítási szervhez.
Az a)-c) pontban nem említett személyek körét és az utánuk fizetendő egészségbiztosítási
járulék összegét a Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló törvény határozza meg.”
(2)	A Tbj. 26. §-ának (7) bekezdése a következő rendelkezéssel egészül ki:
„A vendéglátó üzlet felszolgálója a borravaló után fizethető járulékot a személyi
jövedelemadóról benyújtott bevallásában vallja be, a bevallás benyújtására előírt határidőig
fizeti meg, továbbá a bevallásában adatot szolgáltat a nyugdíj járulékot is magában foglaló
15% nyugdíjbiztosítási járulék alapjáról és összegéről.”
124.	§ A Tbj. 30. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az egyéni vállalkozó a társadalombiztosítási járulékot, az egészségbiztosítási
járulékot és a nyugdíj járulékot a 29. §-ban meghatározott jövedelme után havonta, a
tárgyhónapot követő hónap 12-éig köteles megfizetni úgy, hogy ezeknek alapja - a 29. § (6)
bekezdése szerinti egyéni vállalkozó kivételével - éves szinten legalább elérje a minimálbér
naptári évre számított összegét, járulékbevallási kötelezettségének az Art. 31. § (2) bekezdése
szerint havonta tesz eleget.”
125.	§ A Tbj. 30/A. §-a (3) bekezdésének utolsó mondata helyébe a következő
rendelkezés lép:
„A természetes személy járulékbevallási kötelezettségét a személyi jövedelemadóról
benyújtott bevallásában teljesíti, egyidejűleg adatot szolgáltat a járulék alapjáról és
összegéről.”
126.	§ A Tbj. 34. §-ának (1) bekezdése a következő rendelkezéssel egészül ki:
„A megállapodás megszűnik a tagdíjfizetésre kötött megállapodás megszűnésével.”
127.	§ A Tbj. 39. §-a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A 11. § bb) alpontjában említett személy a járulékalapnak minősülő jövedelme után a
19.	§ (1) és (3) bekezdésében meghatározott mértékű egészségbiztosítási járulékot havonta, a
tárgyhónapot követő hónap 12-éig fizeti meg, a személyi jövedelemadóról benyújtott
bevallásában vallja be, és a bevallásában adatot szolgáltat a járulék alapjáról és összegéről.”
128.	§ A Tbj. 51. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„51. § (1) A foglalkoztató, az egyéni vállalkozó, az 5. § (3) bekezdése alapján
járulékfizetésre kötelezett, valamint az 56/A. § szerinti munkavállaló (foglalkoztatott) a
biztosítottnak a tárgyhónapban kifizetett (juttatott, elszámolt) nyugdíjjárulék-alapot képező
jövedelme (összeg) alapján köteles a tagdíj összegét megállapítani és levonni, az érintett
magánnyugdíjpénztárnak a tárgyhónapot (az elszámolt hónapot) követő hónap 12. napjáig
bevallani és megfizetni.
(2)	A tagdíjbevallást elektronikus úton vagy gépi adathordozón kell benyújtani. A
tagdíjbevallás az a)-i) pontban foglalt adatokat tartalmazza:
a)	a biztosított személyi adatai (neve, születési neve, anyja születési neve, születési helye
és ideje), neme, állampolgársága,
44
b)	a biztosított TAJ száma, annak hiányában útlevélszáma,
c)	a biztosításban töltött idő tartama, az alkalmazás minőségének kódja,
d)	a nyugdíjjárulék (tagdíj) alapját képező jövedelem, a nyugdíjjárulék köteles jutalom
összege, illetőleg a levont (befizetett) tagdíj és a pénztártag, illetőleg a foglalkoztató által
vállalt tagdíjkiegészítés összege,
e)	a tagdíjlevonás elmaradásának oka,
f)	a tárgyhónaptól eltérő biztosítási jogviszony időtartama, amelyre tekintettel a
tárgyhónapban nyugdíjjárulék (tagdíj) alapot képező jövedelem kifizetésére került sor,
illetőleg az ezen időtartamra levont (megfizetett) tagdíj és a pénztártag, illetőleg a
foglalkoztató által vállalt tagdíjkiegészítés alapja, összege,
g)	a gyermekgondozási díj (GYED), gyermekgondozási segély (GYES), gyermeknevelési
támogatás (GYET), ápolási díj, munkanélküli ellátás folyósításának időtartama, az ellátás
összege, és az abból levont (megfizetett) tagdíj és a pénztártag által vállalt tagdíjkiegészítés
összege, illetőleg a levonás elmaradásának oka,
h)	a biztosítás szünetelése vagy a munkabérrel ellátatlanság ideje, továbbá annak
jogcímkódja,
i)	a tárgyhónapban (elszámolt hónapban) kezdődött és/vagy megszűnt tagdíjfizetést
megalapozó jogviszony kezdetének, megszűnésének napja, azok jogcímének kódja.
(3)	Az (1) bekezdéstől eltérően az egyéni vállalkozó tagdíjbevallási kötelezettségének a
tárgyévet követő év február 15. napjáig évi egyszeri tagdíjbevallással is eleget tehet, feltéve,
hogy e szándékát a magánnyugdíjpénztárnak írásban a tárgyév január 15-éig bejelenti, a
tagdíjat a 29. vagy a 29/A. § szerinti járulék alapját képező összeg alapulvételével
negyedévente megfizeti, és a megfizetett tagdíj, valamint a járulékalap figyelembevételével
megállapított tagdíjkülönbözetet a bevallással egyidejűleg rendezi. Amennyiben az egyéni
vállalkozó tagdíjfizetési kötelezettsége megszűnik, tagdíjbevallását és a tagdíj megfizetését a
kötelezettség megszűnését követő hónap 12-éig teljesíti.
(4)	A tagdíj bevallása és önellenőrzése során az Art. rendelkezéseit az e törvényben
meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni azzal, hogy a kerekítés szabályai nem
alkalmazhatóak, a tagdíjat (egyéb befizetési kötelezettséget) forintban kell feltüntetni és
teljesíteni.
(5)	A tagdíj önellenőrzésére a nyugdíjjárulék önellenőrzésére vonatkozó rendelkezéseket
kell alkalmazni azzal, hogy az önellenőrzést tagonként, vonatkozási (bevallási) időszakonként
ahhoz a magánnyugdíjpénztárhoz kell benyújtani, ahol a pénztártag tagsági jogviszonya az
önellenőrzés benyújtásának időpontjában fennáll.
(6)	A tagdíjtúlfizetés elszámolása önellenőrzés benyújtásával tagonkénti kimutatásban
történik. A magánnyugdíjpénztár a foglalkoztató rendelkezése alapján a túlfizetés összegét a
következő esedékes fizetési kötelezettségbe beszámítja, vagy visszatéríti. Ha a biztosított
pénztártagsági jogviszonya az önellenőrzés, illetőleg a tagdíjtúlfizetés megállapításának
időpontjában a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépése miatt már nem
áll fenn és a tag egyéni számlakövetelése már átutalásra került, a tagdíjtúlfizetés
önellenőrzéssel megállapított összegét a foglalkoztató a nyugdíjjárulék-kötelezettség
önellenőrzése során érvényesíti.
(7)	Ha a foglalkoztató a bevallás szerinti fizetési kötelezettségét csak részben teljesíti, a
befizetett tagdíjat a magánnyugdíjpénztár az érintett pénztártagok között tagdíjnagyságuk
arányában, az 53. §-ban foglaltaknak megfelelően számolja el.
45
(8)	A foglalkoztatót - a levont, de a pénztárnak meg nem fizetett tagdíj miatt - a
mulasztási bírság és a késedelmi pótlék mellett a pénztártagnak okozott kár megtérítése is
terheli.
(9)	Az Mpt. 26. §-a szerinti kötelezettségvállalás alapján megállapított tagdíj kiegészítés
bevallására, megfizetésére, ellenőrzésére, behajtására és végrehajtására a tagdíjra vonatkozó
rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.”
129.	§ A Tbj. az 51. § után a következő 51/A. és 51/B. §-sal egészül ki:
„51/A. § (1) A tagdíjbevallás a PSZÁF által meghatározott módon
a)	minősített elektronikus aláírással és időbélyegzővel ellátott elektronikus
dokumentumban, számítógépes hálózat útján (a továbbiakban: elektronikus tagdíjbevallás),
vagy
b)	gépi adathordozón (mágneslemez, CD-lemez)
teljesíthető.
(2)	A pénztárak az elektronikus tagdíjbevallást elektronikus dokumentum formájában
tartják nyilván. Az elektronikus tagdíjbevallás fogadását és nyilvántartását úgy kell
kialakítani, hogy abból a bevallási kötelezettség teljesítésének időpontja megállapítható és a
bevallás benyújtására kötelezettek részére a kötelezettség teljesítésekor visszaigazolható
legyen. A számítógépes hálózaton, elektronikus dokumentum formájában előállított
adatszolgáltatások teljesítésével kapcsolatban az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi
XXXV. törvény (a továbbiakban: Eat.) rendelkezései irányadóak.
(3)	A gépi adathordozón teljesített bevalláshoz mellékelni kell a rögzített adatokból
előállított, összesített adatokat tartalmazó, kinyomtatott és cégszerűen aláírt adatlapot.
(4)	A gépi adathordozón történő tagdíjbevallás a PSZÁF által térítésmentesen
rendelkezésre bocsátott számítógépes program felhasználásával, a kiadott adatszerkezetnek
teljes egészében megfelelő formátumban teljesíthető. Elektronikus tagdíjbevallás a PSZÁF
által térítésmentesen - ideértve a számítógépes program (szoftver) jogszabálykövető
továbbfejlesztésének költségeit is - rendelkezésre bocsátott szoftver felhasználásával
teljesíthető és fogadható. Az elektronikus tagdíjbevallás az Eat., valamint a PSZÁF által
meghatározott követelményeknek eleget tevő és az illetékes miniszter által kijelölt tanúsító
szervezet által kibocsátott tanúsítvánnyal rendelkező szoftverekkel is teljesíthető és
fogadható.
(5)	A foglalkoztató tagdíjbevallását adószakértő, adótanácsadó, könyvelő, vagy
könyvviteli szolgáltatásra, adótanácsadásra jogosult gazdasági társaság (a továbbiakban:
könyvelő) ellenjegyezheti. A bevallást az (1) bekezdés a) pontja esetében a könyvelő saját
minősített elektronikus aláírásának alkalmazásával, az (1) bekezdés b) pontja esetében
aláírásával ellenjegyzi.
(6)	A tagdíjbevallás (önellenőrzés) teljesítése során a foglalkoztató (egyéni vállalkozó)
helyett képviselője is eljárhat az Art. 7. §-ában foglalt rendelkezések értelemszerű
alkalmazásával.
51/B. § (1) A magánnyugdíjpénztár a bevallás és a befizetés adatait bevallási, befizetési
időszakonként felülvizsgálja, a tagdíjtartozást, -túlfizetést kimutatja, a bevallás
elmulasztásának vagy hibás, hiányos benyújtásának tényét megállapítja, és szükség esetén a
kötelezettel egyeztetést kezdeményez. A felülvizsgálat megállapításainak megfelelően
a)	a bevallás elmulasztása esetén a bevallásra előírt határidőt követő második hónap 15-éig
a bevallás pótlására,
46
b)	a hibás vagy hiányos bevallás esetén a bevallás beérkezését magában foglaló
negyedévet követő második hónap 15-éig a hiba, hiányosság kijavítására,
c)	tagdíjtartozás esetén a bevallás beérkezését követő 60 napon belül a tartozás
megfizetésére
a felszólítás átvételét követő 8 napos határidő kitűzésével szólítja fel a kötelezettet, ha
kötelezettségének a felszólító levél kiküldéséig nem tett eleget.
(2)	Ha a kötelezett az (1) bekezdés a)-b) pontjában meghatározott kötelezettségének
határidőben vagy az adóhatósági ellenőrzés kéréséig sem tesz eleget, a magánnyugdíjpénztár
-	az elmulasztott, a hibás vagy hiányos bevallás adatainak, valamint a pénztártag természetes
azonosítóinak közlésével - ellenőrzést kér az állami adóhatóságtól. Az ellenőrzések
lefolytatását a pénztár negyedévente kezdeményezi az adóhatóságnál.
(3)	Ha a kötelezett az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott kötelezettségének nem tesz
eleget és a tagdíjtartozás összege az 5000 forintot meghaladja, a magánnyugdíjpénztár - a
pénztártag egyidejű értesítése mellett -kezdeményezi az állami adóhatóságnál az adóhatósági
megkeresés időpontjában fennálló tagdíjtartozás és késedelmi pótlék összegének behajtását, a
végrehajtási eljárás megindítását. Amennyiben a tagdíjtartozás összege a késedelmi pótlékkal
együtt az 5000 forintot nem haladja meg, a tartozás rendezésére a magánnyugdíjpénztár a
foglalkoztatót évente egy alkalommal felszólítja. Az adóhatósági megkereséseket a pénztár
negyedévente küldi meg az állami adóhatóságnak.
(4)	A magánnyugdíjpénztár behajtási, végrehajtási eljárást az általa nyilvántartott, lejárt
esedékességű és végrehajtható okiraton alapuló tartozásra kezdeményezhet. A
magánnyugdíjpénztár megkeresése az Art. 145. §-a (1) bekezdésének c) pontja alapján
végrehajtható okiratnak minősül.
(5)	A tagdíjkövetelést a magánnyugdíjpénztár a felszámolás során hitelezői igényként
érvényesíti. A hitelezői igény benyújtása akkor mellőzhető, ha a felszámolási eljárás
kezdeményezését közvetlenül megelőzően az adóhatóság által lefolytatott eredménytelen
végrehajtási eljárás megállapításai szerint valószínűsíthető, hogy a pénztár követelésének a
nyilvántartásba vételéért fizetendő összeget elérő megtérülése sem várható. A felszámolási
eljárás során a pénztár a követelésről nem mondhat le, ha ezt megelőzően a tagdíjtartozás
végrehajtását - az 5000 forintot meg nem haladó tartozás kivételével - az adóhatóságnál nem
kezdeményezte.
(6)	A felszámolási eljárás, végelszámolás alatt álló foglalkoztató záró magán-
nyugdíjpénztári tagdíjbevallását a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a
végelszámolásról szóló törvény záró adóbevallásra vonatkozó rendelkezései szerint kell
teljesíteni. A záró magán-nyugdíjpénztári bevallás benyújtását követően az állami adóhatóság
az Art. 92.§ (4) bekezdése szerinti ellenőrzést végez.
(7)	Ha a magánnyugdíjpénztár a foglalkoztató tagdíjbefizetését érintő felülvizsgálat során
megállapítja, hogy a tagdíj, a késedelmi pótlék, az önellenőrzési pótlék és a bírság számlán
tartozás és túlfizetés is mutatkozik, az egyes számlák közötti rendezés, átvezetés érdekében -
a tartozás rendezésére történő felszólítással egyidejűleg - nyilatkozatra szólítja fel a
befizetésre kötelezettet. Ha a foglalkoztató a pénztár felszólítására az adott határidőn belül
nem válaszol, a pénztár jogosult az egyik számlán lévő túlfizetést a másik számlán lévő
tartozás rendezésére átvezetni.
(8)	Az (1) és (7) bekezdésben meghatározott írásbeli felszólítás kézbesítésére a hivatalos
iratok kézbesítésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(9)	Az adóhatósági megkeresések részletes szabályait kormányrendelet határozza meg.
47
(10)	Ha a pénztártag tagsági jogviszonya az Mpt. 23. § (1) bekezdésének a) pontja alapján
az adóhatósági eljárás lezárása előtt megszűnik, a megkereső magánnyugdíjpénztár az átlépés
időpontjáról és a hatósági eljárásban a megkereső helyébe lépő jogosult pénztár adatairól 3
munkanapon belül értesíti az állami adóhatóságot.
(11)	Ha a biztosított pénztártagsági jogviszonya a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe
történő visszalépése miatt már nem áll fenn, a pénztártagsági jogviszony idejére járó, meg
nem fizetett tagdíj, bírság, pótlék összege tekintetében a pénztár nyilatkozata alapján, az általa
kezdeményezett ellenőrzési, behajtási, végrehajtási eljárást az állami adóhatóság a
Nyugdíjbiztosítási Alap javára folytatja le. Ez esetben a magánnyugdíjpénztár a visszalépett
tag egyéni számláján a tagsági jogviszony megszűnése napján nyilvántartott követelés
tagdíj kiegészítéssel csökkentett összegét utalja át a 45. § (4) bekezdése szerint a
Nyugdíjbiztosítási Alap részére.”
IX. Fejezet
Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény módosítása
130.	§ Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény (a
továbbiakban: Eho.) 3. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Mentes a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás fizetése alól az a jövedelem,
természetbeni juttatás, adóköteles béren kívüli juttatás, amely után a fennálló biztosítási
jogviszonyra tekintettel járulékfizetési kötelezettség - ideértve a baleseti járulékfizetési
kötelezettséget is - keletkezik, valamint az a jövedelem, amely után az adót nem kell
megállapítani és/vagy megfizetni.”
131.	§ (1) Az Eho. 11. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A tételes egészségügyi hozzájárulást a fizetésére kötelezett havonta állapítja meg, és a
tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig fizeti meg.
(2) A százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást a kifizető havonta állapítja meg,
vonja le, a jövedelem kifizetését (juttatását) követő hónap 12. napjáig fizeti meg és az Art. 31.
§ (2) bekezdésében meghatározottak szerint vallja be az illetékes állami adóhatóságnak. Ha a
3.	§-ban meghatározott jövedelem nem kifizetőtől származik, az egészségügyi hozzájárulást a
magánszemély állapítja meg, fizeti meg és vallja be a (8) bekezdés rendelkezéseinek
megfelelő alkalmazásával.”
(2)	Az Eho. 11. §-ának (8) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„Az előzőektől eltérően az egyéni vállalkozó a százalékos mértékű egészségügyi
hozzájárulást havonta állapítja meg és az Art. 31. § (2) bekezdésében meghatározottak szerint
vallja be.”
48
HETEDIK RÉSZ
AZ ÖNKÉNTES KÖLCSÖNÖS BIZTOSÍTÓ PÉNZTÁRAKAT ÉS A
MAGÁNNYUGDÍJPÉNZTÁRAKAT ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK
XI.	Fejezet
Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény módosítása
132.	§ Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény
(a továbbiakban: Öpt.). 2. §-ának (3) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
/E törvény alkalmazásában:/
„g) pénztári befizetések kedvezménye: a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII.
törvény 44/A. §-a szerint a magánszemély rendelkezése alapján az adóhatóság által a
magánszemély javára a pénztárhoz átutalt összeg.”
133.	§ Az Öpt. 12. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a
jelenlegi (4)-(8) bekezdések számozása (5)-(9)-re módosul:
„(4) A munkáltató a munkáltatói hozzájárulás (3) bekezdésben meghatározott mértékétől -
az életkorral növekedő mértékben - korcsoportonként egységesen eltérhet azon alkalmazottai
tekintetében, akik 15 éven belül betöltik a nyugdíjkorhatárt. A nyugdíjkorhatárt betöltött
alkalmazottak esetében a munkáltatói hozzájárulás nem haladhatja meg a nyugdíjkorhatárt be
nem töltött alkalmazottak részére megállapított munkáltatói hozzájárulást.”
134.	§ Az Öpt. 14. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A tagdíjfizetés elmulasztásának kezdő időpontjától a pénztár jogosult nyugdíjpénztár
esetében a tag egyéni nyugdíj számlájának, egészségpénztár esetében a tag egyéni
egészségszámlájának, önsegélyező pénztár esetében a tag egyéni számlájának befektetéséből
származó hozamát - a mindenkori pénztári egységes tagdíjnak a működési és likviditási
alapra jutó hányadnak megfelelő összeggel, de legfeljebb a hozam összegével - csökkenteni,
és azt a működési, illetve likviditási alap javára jóváírni.”
135.	§ Az Öpt. 20/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„20/A. § (1) A pénztár a nevében, székhelyében, a vezető tisztségviselők, illetve az
ügyvezető (helyettes ügyvezető) személyében, továbbá a 64. § (1) bekezdésében
meghatározott személyekben bekövetkező változást annak időpontját követő 30 napon belül a
Felügyeletnek bejelenti.
(2)	A pénztár megalakulásakor és a vezető tisztségviselők, az ügyvezető (helyettes
ügyvezető), illetve a kötelező alkalmazottak, megbízottak változása esetén — ideértve azok
újraválasztását vagy újbóli kinevezését is — figyelemmel a (3) bekezdésben foglaltakra a
pénztár csatolja az érintett személy
a)	három hónapnál nem régebbi, eredeti erkölcsi bizonyítványát;
b)	nyilatkozatát arról, hogy vele szemben jogszabályban meghatározott
összeférhetetlenségi ok nem áll fenn;
c)	a jogszabály által előírt végzettségét, vagy gyakorlatát igazoló dokumentumok hiteles
másolatát;
d)	vezető tisztségviselő esetén nyilatkozatát a tisztség elfogadásáról.
(3)	A vezető tisztségviselők, az ügyvezető (helyettes ügyvezető), illetve a kötelező
alkalmazottak, megbízottak újraválasztása vagy újbóli kinevezése esetén a (2) bekezdés c)
pontjában foglaltak ismételt igazolására nincs szükség.”
49
136.	§ (1) Az Öpt. 23. §-ának (1) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki, ezzel
egyidejűleg a jelenlegi k) pont jelölése l)-re módosul:
/A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:/
„k) a könyvvizsgáló társaság és a könyvvizsgáló természetes személy megválasztása és
felmentése”
(2)	Az Öpt. 23. §-ának (2) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„A jelenléti ívre és a jegyzőkönyvre az 5. § (3) bekezdésében foglaltak irányadók.”
137.	§ Az Öpt. 28. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A pénztár köteles ügyvezetőjének alkalmazását - a 20/A. §-ban meghatározott
határidőn belül - a Felügyeletnek bejelenteni. A pénztár kérésére a Felügyelet a (2) bekezdés
b)	és c) pontja alól felmentést adhat.”
138.	§ Az Öpt. 33/A. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A szolgáltatóval kötött szerződésről és annak megszüntetéséről a pénztár 3
munkanapon belül a Felügyelet által meghatározott tartalmú adatlap megküldésével
tájékoztatja a Felügyeletet.”
139.	§ Az Öpt. 40/D. §-ának (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(12) A pénztár, illetve a pénztár nyilvántartását végző szolgáltató informatikai
rendszerének üzemeltetésére megbízott szervezet, illetve személy - kizárólag az informatikai
rendszer üzemeltetésével kapcsolatban, e célból és az ehhez szükséges mértékben - az
informatikai rendszerben tárolt adatokat megismerheti.”
140.	§ Az Öpt. 47/B. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A pénztárnak a tagsági jogviszony megszűnése esetén a jogviszony megszűnésének
időpontja és az átutalás napja közötti időszakra hozamot kell fizetnie. Amennyiben a pénztár a
tagsági jogviszony megszűnésére vonatkozó bejelentést követő 10. napig kifizeti a bejelentést
megelőző negyedév végén fennálló, tagi kölcsönnel csökkentett tagi követelés legalább 90 %-
át, míg a fennmaradó követelést legkésőbb a bejelentés negyedévét követő negyedév 50.
napjáig elszámolja, akkor a jogviszony megszűnésének időpontja és az átutalás napja közötti
időszakra hozamot nem kell fizetnie.”
141.	§ Az Öpt. a következő 48. §-sal egészül ki:
„48. § A 47. § (4)-(5) bekezdései alapján történő kifizetéseket a pénztár házipénztárból
való kifizetéssel, postai úton, vagy a jogosult kérésére az általa megjelölt belföldi vagy
külföldi hitelintézet átutalási betétszámlájára (bankszámlájára) történő utalással teljesíti.”
142.	§ Az Öpt. 50. §-ának (4) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„Amennyiben az időszaki járadékszolgáltatást a pénztár kizárólag a jogosult tag egyéni
számlájának megterhelésével nyújtja, akkor a 40. § (3) bekezdésében és a 64. § (1)
bekezdésének c) pontjában foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni.”
143.	§ Az Öpt. 64. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A pénztár az (1)-(3) bekezdések szerinti személyi és tárgyi feltételekben történt
változást igazoló dokumentumot (megállapodást, szerződést), annak minden érintett fél
aláírásával - ide nem értve a gazdálkodás nyilvántartásának kihelyezésére vonatkozó
szerződést - a 20/A. §-ban meghatározott határidőn belül köteles megküldeni a Felügyeletnek.
A gazdálkodás nyilvántartásának kihelyezésére vonatkozó szerződést a 33/A. § (2)
50
bekezdésében meghatározottak szerint kell bejelenteni. Az így benyújtott dokumentumok
tekintetében a Felügyelet a 63. § (2) bekezdésében foglaltak szerint jár el.”
144.	§ Az Öpt. 64/A. §-ának (6) bekezdése következő mondattal egészül ki:
„Az alakuló közgyűlésen elfogadott dokumentumokat nem kell könyvvizsgálónak
megvizsgálni.”
145.	§ Az Öpt. 65. §-ának (4) bekezdése következő f) ponttal egészül ki:
/A pénztártevékenység folytatására adott engedély visszavonására akkor kerülhet sor, ha a
pénztár/
f taglétszáma 6 hónapot meghaladó időtartamban nem éri el a 15 főt.”
146.	§ Az Öpt. a következő címmel és 82. §-sal egészül ki:
„Az Európai Unió jogának való megfelelés
82.	§ E törvény 48. §-a a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja: a
Tanács 1998. június 29-én kelt 98/49/EK irányelve a Közösségen belül mozgó munkavállalók
és önálló vállalkozók kiegészítő nyugdíjra való jogosultságának védelméről.”
XII.	Fejezet
A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény
módosítása
147.	§ A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII.
törvény (a továbbiakban: Mpt.) 3. §-ának (1)-(3) bekezdései helyébe a következő
rendelkezések lépnek, a következő (4) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a jelenlegi
(4)-(5) bekezdések számozása (5)-(6) bekezdésre változik:
„3. § (1) Törvény alapján az a természetes személy válik pénztártaggá, aki
Magyarországon első ízben létesít nyugdíjbiztosítási jogviszonyt, és ebben az időpontban még
nem töltötte be a 35. életévét (a továbbiakban: pályakezdő).
(2)	Önkéntes döntése alapján pénztártaggá válhat az a pályakezdőnek nem minősülő
természetes személy, aki
a)	Magyarországon nyugdíjbiztosítási jogviszonyban áll, és nem töltötte be a 30. életévét;
b)	első ízben létesít Magyarországon nyugdíjbiztosítási jogviszonyt;
c)	a Tbj.-ben meghatározottak szerinti harmadik állam állampolgára, illetőleg hontalan, ha
Magyarországon nyugdíjbiztosítási jogviszonyban áll.
(3)	Nyugdíjbiztosítási jogviszony létesítése esetén a 35. életévét be nem töltött személy a
jogviszony létrejöttét követő 15 napon belül nyilatkozik foglalkoztatójának - megállapodás
kötése esetén az illetékes nyugdíjbiztosítási szervnek - arról, hogy a kötelező pénztártagság
létesítésének feltételei fennállnak-e. Ennek során - ilyen tartalmú nyilatkozat esetén - a
korábban fennálló biztosítási jogviszonyt igazolni kell.
(4)	A (2) bekezdés alapján pénztártagságot létesítő személynek nyilatkoznia kell arról,
hogy a pénztártagság létesítésének jogszabályi feltételei fennállnak.”
148.	§ Az Mpt. 4. §-ának (2) bekezdése a következő l) ponttal egészül ki:
„l) nyugdíjbiztosítási jogviszony: a Tbj. 5. §-ában meghatározott, nyugdíjjárulékfizetési
kötelezettséggel járó jogviszony, valamint a Tbj. 34. § (1) bekezdése szerinti,
nyugdíjbiztosítási jogosultság érdekében megkötött megállapodással létrejött jogviszony.”
51
149.	§ Az Mpt. 21. §-ának (4) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki, ezzel
egyidejűleg a jelenlegi d)-e) pontok jelölése e)-f) pontra változik:
/A pénztártag köteles/
„d) foglalkoztatójának a biztosítási jogviszony létrejöttét követő 15. napon belül
bejelenteni a pénztártagság tényét, annak a magánnyugdíjpénztárnak a megnevezését, címét
és bankszámlájának a számát, ahol a tagsági jogviszonya a bejelentésekor fennáll. A
pénztártagság tényét a belépési nyilatkozat, vagy tagsági okirat bemutatásával kell igazolni.”
150.	§ Az Mpt. 23. §-a (1) bekezdésének g) pontja helyébe a következő rendelkezés
lép:
/A pénztártag tagsági jogviszonya/
,,g) a törvény 3. § alapján magánnyugdíjpénztárba belépett személy - amennyiben a Tbj.-
ben foglaltak alapján harmadik állam állampolgárának vagy hontalannak minősül - döntése
szerint, a nyugdíjbiztosítási jogviszonya megszűnésének napjával”
/szűnik meg./
151.	§ Az Mpt. 24. §-ának (1)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A pénztártag átlépésére, a tag erre irányuló írásbeli bejelentése alapján, az esetleges -
a tagsági viszony megszűnésének napját megelőző negyedéves zárás alapján kimutatott -
tagdíjhátralék kiegyenlítését követően kerülhet sor. A pénztár a tagsági viszony
megszűnésének napját magában foglaló negyedévben keletkezett tagdíjhátralék behajtása,
végrehajtása iránt a Tbj. 51/B. §-ának rendelkezései szerint intézkedik, és erről értesíti az
átlépő pénztártagot és az új pénztárat is.
(2)	Az (1) bekezdés szabályait nem kell alkalmazni, ha az átlépésre a pénztárak
egyesülésével, szétválásával vagy a pénztár megszűnésével összefüggésben kerül sor.
(3)	Az átlépéskor a pénztár a tag követelésének megfelelő összeget a tag által választott
pénztárba e pénztár felszólítása alapján utalja át. A pénztár a tagsági jogviszony
megszüntetésével kapcsolatos tényleges költségeket, legfeljebb azonban a tag követelésének
egy ezrelékét vonhatja le a tag követeléséből. A pénztárnak a kedvezményezett, továbbá a
pénztártag részére történő egyösszegű kifizetés, valamint más pénztárba való átlépés esetén a
jogviszony megszűnésének időpontja és az átutalás napja közötti időszakra hozamot kell
fizetnie.
(4)	Megállapodást köthet a pénztárral tagdíjfizetésre az a pénztártag, aki
a)	időlegesen nem rendelkezik a tagdíj alapjául a Tbj.-ben meghatározott járulékalapot
képező jövedelemmel, vagy
b)	aki a Tbj. 34. § (1) és (5) bekezdése szerint megállapodást köthet az illetékes
társadalombiztosítási igazgatási szervvel társadalombiztosítási nyugellátásra. Ez esetben a
pénztártag az illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervvel kötött megállapodást köteles a
magánnyugdíjpénztárnak bemutatni, illetőleg annak megszűnéséről a pénztárat haladéktalanul
értesíteni. A társadalombiztosítási nyugellátásra kötött megállapodás megszűnésével a
tagdíjfizetésre kötött megállapodás is megszűnik. A társadalombiztosítási nyugellátásra kötött
megállapodás megszűnéséről a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a Felügyeletet a Tbj. 41.§
(5)	bekezdése alapján értesíti.
(5)	A tagdíjfizetésre kötött megállapodás a megkötése napján, legkorábban a tárgyhónap
első napján jön létre. A tárgyhónap első napját megelőző időre megállapodás nem köthető,
kivéve, ha a pénztártag a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervvel kötött megállapodását a
pénztárnak késedelmesen mutatja be. Ebben az esetben a nyugdíjbiztosítási igazgatási
52
szervvel kötött megállapodás napjával lehetőség van tagdíjfizetésre is a megállapodást
megkötni. A megállapodásban rendelkezni kell a tagdíj alapjáról és összegéről, és az esetleges
tagdíj kiegészítés vállalásáról is. A megállapodás megkötését követően a tagdíjat a
tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig kell megfizetni. A befizetés elmulasztása a
megállapodás megszűnését vonja maga után. A tagdíjfizetésre kötött megállapodás
megszűnéséről a magánnyugdíjpénztár az illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervet
értesíti. A tagdíj fizetését - támogatási megállapodás alapján - a tag helyett más is
átvállalhatja. A támogatás jogosultja a pénztártag. A támogatás felhasználására a tagdíjra
vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.”
152.	§ Az Mpt. 26. §-ának (3) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A tagdíj megfizetéséről, illetve a tagdíjfizetési kötelezettség alapján a pénztárhoz
befolyt tagdíj összegéről a pénztár a tagdíjbevallást és befizetést teljesítő foglalkoztató, egyéni
vállalkozó részére negyedévente, a negyedévet követő 45. napig a bevallások és befizetések
részletezésével igazolást (értesítőt) állít ki, illetőleg küld meg.”
153.	§ Az Mpt. 44. §-ának (5) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép,
egyidejűleg a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A pénztár a nevében, székhelyében, vezető tisztségviselőiben, és a (2) bekezdésben
meghatározott személyekben bekövetkező változást annak időpontját követő 30 napon belül a
Felügyeletnek bejelenti. A pénztár a megalakulásakor és a vezető tisztségviselők, illetve a
kötelező alkalmazottak, megbízottak változása esetén — ideértve azok újraválasztását vagy
újbóli kinevezését is — figyelemmel a (6) bekezdésben foglaltakra csatolja az érintett
személy
a)	három hónapnál nem régebbi, eredeti erkölcsi bizonyítványát,
b)	nyilatkozatát arról, hogy vele szemben jogszabályban meghatározott
összeférhetetlenségi ok nem áll fenn,
c)	a jogszabály által előírt végzettségét, vagy gyakorlatát igazoló dokumentumok hiteles
másolatát,
d)	vezető tisztségviselők esetén nyilatkozatát a tisztség elfogadásáról.
(6)	A vezető tisztségviselők, illetve a kötelező alkalmazottak, megbízottak újraválasztása
vagy újbóli kinevezése esetén az (5) bekezdés c) pontjában foglaltak ismételt igazolására
nincs szükség.”
154.	§ Az Mpt. 46. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Nem lehet könyvvizsgáló a pénztár alapítója, tagja, a pénztár ügyvezetője,
igazgatótanácsának, ellenőrző bizottságának tagja, az alapító tulajdonosa, az alapító
könyvvizsgálója (kivéve, ha önkéntes nyugdíjpénztár az alapító), az alapító vezető
tisztségviselője, vezető beosztású alkalmazottja, illetve a vagyonkezelő, valamint
gazdálkodása nyilvántartását végző szervezet és a letétkezelő könyvvizsgálója és a
nyilvántartást végző szervezet és a letétkezelő könyvvizsgálójának közeli hozzátartozója.”
155.	§ Az Mpt. 70. §-ának (6) bekezdése a) pontjának helyébe a következő
rendelkezés lép:
/Nyilvánosságra kell hozni/
„a) a pénztár működése megkezdésének időpontját, önkéntes nyugdíjpénztár által
működtetett magánnyugdíjpénztár esetén az önkéntes nyugdíjpénztár működése
megkezdésének időpontját is;”
53
156.	§ Az Mpt. 75. §-ának (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A szolgáltatókkal kötött szerződés és annak módosítása csak írásban érvényes. A
szolgáltatóval kötött szerződésről és annak megszüntetéséről a pénztár 3 munkanapon belül
tájékoztatja a Felügyeletet, a Felügyelet által meghatározott tartalmú adatlap megküldésével.”
157.	§ Az Mpt. 77/B. §-ának (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(12) A pénztár, illetve a pénztár nyilvántartását végző szolgáltató informatikai
rendszerének üzemeltetésére megbízott szervezet, illetve személy - kizárólag az informatikai
rendszer üzemeltetésével kapcsolatban, e célból és az ehhez szükséges mértékben - az
informatikai rendszerben tárolt adatokat megismerheti.”
NYOLCADIK RÉSZ
XIII.	Fejezet
A környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról
szóló 1995. évi LVI. törvény módosítása
158.	§ (1) A környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek
környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény (a továbbiakban: Kt.) 3. §-ának
(4)	bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A belföldi előállítású, valamint a Közösségen belül behozott és az importált -
amennyiben az import után fizetendő általános forgalmi adót a kötelezett a vámhatóság által
kiadott engedély alapján önadózással rendezi - termékdíjköteles termék mennyisége (a
termékdíj alapja) után megállapított termékdíjat (a termékdíj alapja és a termékdíj tétel
szorzata) a kötelezett az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (a továbbiakban: adóhatóság)
által vezetett, a Pénzügyminisztérium hivatalos lapjában megjelölt számla javára fizeti be, és a
termékdíjfizetési kötelezettségről az adóhatóságnál bevallást tesz. A kötelezett a
környezetvédelmi termékdíj nettó összegét havonta állapítja meg és az adózás rendjéről szóló
törvény (a továbbiakban: Art.) alapján a rá vonatkozó gyakorisággal, az Art.-ban megállapított
esedékesség időpontjáig vallja be, továbbá a bevallása benyújtására elrendelt időpontig fizeti
meg, illetőleg ezen időponttól igényelheti vissza az adóhatóságtól. A termékdíjfizetésre
kötelezett levonhatja az adómegállapítási időszak alatt megfizetett termékdíj összegét, illetve
visszaigényelheti a tárgyidőszakot megelőzően megfizetett termékdíjat azon termék után,
amelyet az adómegállapítási időszakban igazoltan külföldre szállított. A környezetvédelmi
termékdíjról termékdíj tételenként részletezettséggel éves összesítő, a havi vagy évközi
bevallás benyújtására kötelezett adózónak negyedéves összesítő bevallást kell benyújtania.”
(2)	A Kt. 4. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdés szerinti termékdíj-fizetési kötelezettséget - az (5) bekezdésben
foglalt kivétellel - a 3. § (4)-(7) bekezdésében meghatározottak szerint kell teljesíteni, a
vámeljárások alá vonáskor alkalmazott vámáru-nyilatkozatok és a behozatalt végző
rendelkezésre álló egyéb dokumentumok alapján.”
(3)	A Kt. 4. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Amennyiben az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény
termékimport esetén az általános forgalmi adó vámhatóság általi kivetését írja elő, a
termékdíjat a vámhatóság az általános forgalmi adóval együtt veti ki. A környezetvédelmi
54
termékdíjra a vámigazgatási eljárásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, amennyiben
azoknak kiszabását és/vagy beszedését e törvény a vámhatóság hatáskörébe utalja.”
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
159.	§ Ez a törvény - a 160-187. §-ban foglaltak figyelembe vételével - 2006. január
1-jén lép hatályba.
160.	§ (1) E törvénynek az Szja tv.-t módosító rendelkezéseit - a (2)-(13)
bekezdésben foglaltak figyelembevételével - a hatálybalépés napjától megszerzett
jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.
(2)	E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az Szja tv. 12. §-a előtti cím, a
12/A. §-a (4) bekezdésének nc) pontjában, a 36/A. §-a előtti címben és a 36/A. §-a (3)
bekezdésében a számítástechnikai eszköz” szövegrész, 45. § előtti cím, 48. §-a (12)
bekezdésének c) pontja, 49. §-a (10) bekezdésének a) pontja, 49/A. §-ának (7) bekezdésében a
„vállalkozói igazolvánnyal rendelkező” szövegrészek, 49/B. §-a (7) bekezdésének e)
pontjában az „adóellenőrzés”, 51. §-ának (4) bekezdésében a „továbbá a fennálló
pénztartalékát nyilvántartásba kell vennie és az adóbevallásban évenként fel kell tüntetnie ”
szövegrész, 57/A. §-ának (8) bekezdése, 1. számú mellékletének 8.16. pontjában a „sor-”
szövegrész.
(3)	E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az Szja tv.
a)	11. §-a (5) bekezdésének c) pontjában az „adatot szolgáltat” szövegrész helyébe az „az
adóévet követő január 31-éig adatot szolgáltat” szövegrész,
b)	21. §-a (1) bekezdésének a) pontjában és a 49/B. §-a (6) bekezdésének a) pontjában a
„minimálbér 20 százalékával” szövegrész helyébe a „minimálbér 24 százalékával”
szövegrész,
c)	21. §-a (1) bekezdésének b) pontjában és a 49/B. §-a (6) bekezdésének e) pontjában a
„költség50 százalékával” szövegrész helyébe a „költséggel” szövegrész,
cs) 22. §-a (5) bekezdésében az „ (ideértve az önellenőrzés, adóellenőrzés során feltárt
jövedelmet is) csökkenti választása szerinti mértékben, de a két évre együttesen is legfeljebb
az elhatárolt veszteség összegével. ” szövegrész helyébe „ (ideértve az önellenőrzés során
feltárt jövedelmet is) csökkenti választása szerinti mértékben, de a két évre együttesen is
legfeljebb az elhatárolt veszteség összegével. E rendelkezést a mezőgazdasági őstermelő
döntése szerint az adóellenőrzés során is figyelembe kell venni.” szövegrész,
d)	46. §-a (2) bekezdésének a) pontjában az „az őstermelői igazolvány vagy a
regisztrációt tanúsító irat számát” szövegrész helyébe az „az őstermelői igazolvány számát
vagy a magánszemély regisztrációs számát” szövegrész,
e)	46. §-a (2) bekezdésének a) pontjában a „a kifizető ilyenkor adatszolgáltatásában”
szövegrész helyébe a „a kifizető ilyenkor az adóévet követő január 31-éig teljesítendő
adatszolgáltatásában” szövegrész,
f)	46. §-a (2) bekezdésének c) pontjában az „adóterhet” szövegrész helyébe az „azt a
bevételt, amelyet a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni, valamint az
adóterhet” szövegrész,
g)	47. §-ának (9) bekezdésében az „adóévet követően, az adózás rendjéről szóló
törvényben előírt határidőig” szövegrész helyébe az „adóévet követő január 31-éig”
szövegrész,
55
h)	49/B. §-a (6) bekezdése c) pontjának cb) alpontjában, 49/B. §-a (6) bekezdése g) és h)
pontjaiban a „(9) bekezdés” szövegrész helyébe a „(9)-(10) bekezdés” szövegrész,
i)	49/B. §-a (6) bekezdésének d) pontjában a „(9) bekezdésében” szövegrész helyébe a
„(9)-(10) bekezdésében” szövegrész,
j) 50. § előtti címben az „egyéni vállalkozó” szövegrész helyébe az „egyéni vállalkozó és
a mezőgazdasági kistermelő” szövegrész,
k) 69. §-a (7) bekezdésében az „a (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően” szövegrész
helyébe az „a (5) bekezdésben foglaltaktól eltérően” szövegrész,
l) 72. §-a (4) bekezdésének a) pontjában a „(vevők)” szövegrész helyébe a „(vevők),
valamint az e követelésekkel összefüggésben szerződés vagy jogszabály alapján fizetendő
kártérítés, kötbér és más hasonló kötelezettség” szövegrész,
m) 74/A. §-a (3) bekezdésének c) pontjában az „a kifizetői adatszolgáltatásra az adózás
rendjéről szóló törvényben előírt határidőig” szövegrész helyébe az ”az adóévet követő
január 31-éig” szövegrész,
n) 75. §-a (5) bekezdésében az „adóévi befizetéseit” szövegrész helyébe az „adóévi
befizetéseit, a társasház által közvetített szolgáltatás tovább számlázott ellenértékét”
szövegrész,
o)	75. §-ának (6) bekezdésében a „valamint adatot szolgáltat az adóhatóságnak. Az olyan
adóköteles bevétel után, amely nem kifizetőtől származik, az adót a társasháznak kell
megállapítania és negyedévenként az adózás rendjéről szóló törvénynek az adóelőleg-fizetésre
vonatkozó rendelkezései szerint kell megfizetnie” szövegrész helyébe a „valamint a
kifizetőnek az adózás rendjéről szóló törvénynek az adókötelezettséget eredményező, a
magánszemélynek teljesített kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő bevallási kötelezettség
szabályai szerint bevallást tesz. Az olyan adóköteles bevétel után, amely nem kifizetőtől
származik, az adót a társasháznak kell megállapítania és negyedévenként az adózás rendjéről
szóló törvénynek az adóelőleg-fizetésre vonatkozó rendelkezései szerint kell megfizetnie,
valamint az e törvény 49. §-a (17) bekezdésének a magánszemélyre vonatkozó rendelkezése
szerint kell bevallania” szövegrész,
p) 77/A. §-ának (4) bekezdésében, 77/A. §-a (8) bekezdésének a) pontjában, 77/B. §-ának
(5)	bekezdésében az „a kifizetői adatszolgáltatásra az adózás rendjéről szóló törvényben
előírt határidőig” szövegrész helyébe az ”az adóévet követő január 31-éig” szövegrész,
q) 77/A. §-a (9) bekezdésének a) pontjában a „a megszerző társaság a jogügylet révén
elnyeri a szavazati jogok többségét is” szövegrész helyébe a „a megszerző társaság a
jogügylet révén megszerzi a szavazati jogok többségét vagy, ha a jogügylet előtt a szavazati
jogok többségével már rendelkezett, azt tovább növeli” szövegrész,
r) 78/A. §-ának (3) bekezdésében a „szolgáltat adatot” szövegrész helyébe a „szolgáltat
adatot - az adóévet követő január 31-éig-” szövegrész,
s) 1. számú mellékletének 8.31. alpontjában az„a kifizetőre előírt határidőig” szövegrész
helyébe az „az adóévet követő január 31-éig” szövegrész,
t) 1. számú mellékletének 9.1.4. alpontjában az „az adózás rendjéről szóló törvényben a
kifizetőre vonatkozóan előírt határidő lejártáig” szövegrész helyébe az „az adóévet követő
január 31-éig” szövegrész,
u) 1. számú mellékletének 9.3.5. alpontjában a „a kifizetőre, a munkáltató a kölcsön általa
elengedett összegéről a munkáltatóra az adózás rendjéről szóló törvényben előírt határidőig”
szövegrész helyébe a „a munkáltató a kölcsön általa elengedett összegéről az adóévet követő
január 31-éig” szövegrész,
56
v) 2. számú melléklete I. Jellemzően előforduló bevételek fejezete 7. pontjában és 10.
számú melléklete I. Jellemzően előforduló bevételek fejezete 7. pontjában az „az 50 ezer -
2001. január 1-je előtti beszerzés esetén 30 ezer - forintnál” szövegrész helyébe az „a 100
ezer - 2006. január 1-je előtti beszerzés esetén 50 ezer - forintnál” szövegrész,
w) 2. számú melléklete II. A mezőgazdasági őstermelő tevékenységének megszüntetése
fejezete 1. pontjában, az 5. számú melléklete II. Részletező nyilvántartások fejezet 13.
pontjában, a 10. számú melléklete II. Az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetésével
összefüggő bevételek fejezet 1. pontjában a „50 ezer” szövegrész(ek) helyett „100 ezer”
szövegrész(ek), az „ 1991. december 31-ét követően és 2001. január 1-jét megelőzően történő
beszerzés esetén 30 ezer” szövegrész(ek) helyett az „ 1991. december 31-ét követően és 2001.
január 1-jét megelőzően történő beszerzés esetén 30 ezer, 2000. december 31-ét követően és
2006. január 1-jét megelőzően történő beszerzés esetén 50 ezer” szövegrész(ek),
x) 3. számú melléklete I. Jellemzően előforduló költségek fejezete 2. pontjában és a 11.
számú melléklete I. Jellemzően előforduló költségek fejezete 2. pontjában az „az 50 ezer
forintot” szövegrész helyébe az „a 100 ezer forintot” szövegrész,
y) 11. számú melléklete II. Az értékcsökkenési leírás szabályai fejezet 2. pontjának b)
alpontjában a „kivéve, ha az értékcsökkenés elszámolása a cégautó-adó megfizetésére
tekintettel történik” szövegrész helyébe a „kivéve, ha az értékcsökkenés elszámolása a
cégautó-adó megfizetésére tekintettel vagy ap) alpont alapján történik” szövegrész
lép, azzal hogy a cs) és az y) pontban foglalt rendelkezések 2005. január 1-jétől
alkalmazhatóak; az l) pontban foglalt rendelkezés bármely a kihirdetést megelőző időszakban
is alkalmazható.
(4)	2007. január 1-jén az Szja tv. 30. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„30. § Az adó mértéke, ha a jövedelem összege:
0-1 700 000 forint	18 százalék,
1 700 001 forinttól
306 000 forint és az 1 700 000 forinton
felüli rész
36 százaléka.”
(5)	2008. január 1-jén az Szja tv. 30. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„30. § Az adó mértéke, ha a jövedelem összege:
0-1 900 000 forint
1	900 001 forinttól
342 000 forint és az 1 900 000 forinton
felüli rész
36 százaléka.”
18 százalék,
(6)	2009. január 1-jén az Szja tv. 30. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„30. § Az adó mértéke, ha a jövedelem összege:
0-2 300 000 forint
2	300 001 forinttól
414 000 forint és a 2 300 000 forinton
felüli rész
36 százaléka.”
18 százalék,
(7)	2010. január 1-jén az Szja tv. 30. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„30. § Az adó mértéke, ha a jövedelem összege:
0-3 000 000 forint
3	000 001 forinttól
18 százalék,
57
540 000 forint és a 3 000 000 forinton
felüli rész	36 százaléka.”
(8)	E törvény kihirdetésével egyidejűleg az Szja tv. 35. §-a (5) bekezdésében az
„egyébként az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár által” szövegrész helyébe az „egyébként
az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár, a magánnyugdíjpénztár, vagy a társadalombiztosítási
igazgatási szerv által” szövegrész lép, e rendelkezést a 2005. évről szóló igazolás kiállításra is
alkalmazni kell.
(9)	Az Szja tv. 3. §-ának az e törvény 1. §-ával megállapított 33. pontja, valamint az Szja
tv. 49/B. §-a (7) bekezdésének az e törvénnyel megállapított a) és i) pontjai - ha a
magánszemély számára összességében előnyösebb - 2005. január 1-jétől alkalmazhatóak.
(10)	E törvénynek az Szja tv. 7. §-a (1) bekezdésénekj) pontját módosító, valamint az Szja
tv. 1. számú mellékletének 7.3. alpontját megállapító rendelkezéseit a hatályba lépést
megelőző bármely időszak adókötelezettségére alkalmazni lehet.
(11)	E törvénynek az Szja tv. 11. számú mellékletének II. Értékcsökkenés leírási szabályai
fejezete 2. pontjának p) alpontját módosító rendelkezését 2005. január 1-jétől lehet
alkalmazni.
(12)	E törvény kihirdetésével egyidejűleg hatályát veszti az adókról, járulékokról és egyéb
költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról szóló 2004. évi CI. törvény 300. §-
ának (14) bekezdése.
(13)	Ha a magánszemély az Szja tv. 2006. január 1-je előtt hatályos 35. §-a (3)
bekezdésének a) pontja alapján adókedvezményt érvényesített, az ezzel összefüggő
adókötelezettséget a magánszemély és az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár az említett
időpont előtt hatályos szabályok szerint teljesíti, továbbá a 2005. évvel összefüggő igazolás-
kiállítási kötelezettségre a munkáltató, illetve az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár az Szja
tv. 2005. december 31-én hatályos szabályait alkalmazza.
161.	§ (1) 2007. január 1-jével hatályát veszti az Szja tv. 11. §-a (3) bekezdésének e)
pontja, 65. §-a (1) bekezdésének j) pontja, (9) bekezdésének második mondata, valamint a
67.	§-a (1) bekezdésének b) pontja.
(2)	2007. január 1-jével az Szja tv. 65. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(4) A kamatból származó bevétel egésze jövedelem, amely után az adó mértéke 10
százalék. Nem kell az adót megfizetni a kamatból származó jövedelemnek az 50 ezer forintot
meg nem haladó része után.”
(3)	2007. január 1-jével az Szja tv. 65. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) Kamatból származó jövedelem után az adót a kifizető vonja le és fizeti meg. A
kifizető eltekint az adó levonásától, ha a magánszemély a kifizetést (jóváírást) megelőzően
nyilatkozik arról, hogy kamatból származó jövedelme az 50 ezer forintot még nem érte el. A
kifizető az adóévben mindaddig a magánszemély nyilatkozata alapján jár el, amíg a
magánszemély e nyilatkozatot a jövőben esedékes kifizetések, jóváírások tekintetében vissza
nem vonja. A kifizető a magánszemély nyilatkozatától függetlenül köteles az adót levonni, ha
az általa kifizetett, jóváírt kamatból származó jövedelem az 50 ezer forintot elérte. A kifizető
-	ha a törvény rendelkezéséből más nem következik - az adóévet követő január 31-ig a
magánszemély adóazonosító jelének feltüntetésével adatot szolgáltat az állami adóhatóságnak
az általa kifizetett, jóváírt kamatjövedelemről és a levont adóról. A magánszemélynek nem
58
kell a kamatból származó jövedelmét bevallania, ha annak éves összege az 50 ezer forintot
nem haladja meg és tőzsdei ügyletből származó bevételt nem szerzett.”
(4)	2007. január 1-jével az Szja tv. 66. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Az Európai Unió bármely tagállamában működő, a tőkepiacról szóló törvény szerint
elismert (szabályozott) piacnak minősülő tőzsdére bevezetett értékpapírnak az adott tagállam
joga szerint osztaléknak minősülő hozama után az adó mértéke - eltérően a (2) és a (8)
bekezdésben foglaltaktól - 10 százalék.”
(5)	Az Szja tv. 2007. január 1-től a következő 67/A. §-sal és a § előtti címmel egészül ki:
„Tőzsdei ügyletből származó jövedelem
67/A. § (1) Tőzsdei ügyletből származó jövedelem a tőkepiacról szóló törvény szerinti
tőzsdén, valamint az Európai Unió bármely más tagállamában, továbbá a Gazdasági
Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagállamában működő, a tőkepiacról szóló
törvény szerint elismert (szabályozott) piacnak minősülő tőzsdén a magánszemély által 2006.
december 31. napját követően kötött ügyletben az adóévben
a)	átruházott értékpapír árfolyamnyeresége;
b)	összetett ügylet vagy származtatott ügylet elszámolt nyeresége.
(2)	A tőzsdei ügyletből származó jövedelmet - legfeljebb annak mértékéig - csökkenti az
(1)	bekezdésben említett tőzsdén a magánszemély által 2006. december 31. napját követően
kötött ügyletben az adóévben
a)	átruházott értékpapírnak a megszerzésére fordított értéke és az értékpapírhoz
kapcsolódó járulékos költségek együttes összegéből az a rész, amely meghaladja az átruházás
ellenében kapott bevételt (árfolyamveszteség),
b)	összetett ügyleten vagy származtatott ügyleten elszámolt veszteség.
(3)	Az (1)-(2) bekezdés rendelkezése szerint meghatározott összeg (a továbbiakban:
tőzsdei ügyletből származó adóalap) után - figyelemmel a (4) bekezdés rendelkezésére - az
adó mértéke 10 százalék.
(4)	Az (1)-(3) bekezdés rendelkezésétől eltérően árfolyamnyereségnek minősül - az
értékpapírnak az (1) bekezdésben említett ügyletben történő átruházása esetén - az értékpapír
névértékéből, legfeljebb azonban az elért bevételből az a vagyoni érték, amely az átruházó
magánszemélynél a 77/A. § (2) bekezdésének b) pontja, valamint - az (5) bekezdésében
említett esetek kivételével - c) pontja alapján nem minősült bevételnek, csökkentve az
értékpapír megszerzésére fordított érték és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségek
összegével.
(5)	Az adóévben az (1) bekezdésben említett ügyletben bevételt szerző magánszemély
köteles az adóévre bevallást benyújtani. A magánszemély az adóbevallásában bevallja a
tőzsdei ügyletből származó jövedelmét, a tőzsdei ügyletből eredő veszteségét. Nem kell az
adót megfizetni az adóalap azon része után, amely nem haladja meg 50 ezer forintnak a
kamatból származó jövedelemmel - legfeljebb azonban a nullára - csökkentett részét. Az
adóévben tőzsdei ügyletből eredő veszteségnek a tőzsdei ügyletből származó jövedelmet
meghaladó részét (elhatárolt veszteség) a magánszemély döntése szerinti megosztásban a
következő két adóév - e rendelkezés alkalmazása nélkül megállapított - tőzsdei ügyletből
származó adóalapjával szemben elszámolhatja.
(6)	Az adót a magánszemély a tőzsdei ügyletekről a befektetési szolgáltató által kiállított
bizonylatok szerint vezetett nyilvántartás alapján állapítja meg. A nyilvántartásnak az e
59
törvény szerint az értékpapírokra, értékpapírra vonatkozó jogokra előírt rendelkezései
értelemszerű alkalmazásával ügyletenként tartalmaznia kell különösen az ügyletekben
megszerzett bevételeket, az ügyletekhez kapcsolódó járulékos költségeket, az átruházott
értékpapírok megszerzésre fordított értékét, az elszámolt ügyleti nyereséget (veszteséget).
(7)	E § alkalmazásában:
a)	összetett ügylet: olyan - a magánszemély által nem egyéni vállalkozóként kötött -
tőzsdei ügylet, amelyet több tőzsdei ügylet (a részügyletek) összesített eredményére kötnek;
b)	származtatott ügylet: olyan tőzsdei termékre - a magánszemély által nem egyéni
vállalkozóként kötött - tőzsdei ügylet, amelynek értéke valamely más tőzsdei termék (így
különösen áru, részvény, kötvény, részvényindex, deviza) árfolyamától függ;
c)	ügyleten elszámolt nyereség: tőzsdei összetett ügylet esetében az ügylet egésze vagy az
ügyletet alkotó egyes részügyletek alapján, tőzsdei származtatott ügylet esetében az ügylet
alapján a magánszemélyt a jövedelemszerzés időpontjában megillető bevételek együttes
összegéből az a rész, amely meghaladja az ügylet, az ügyletet alkotó egyes részügyletek
alapján vagy az ügylet teljesítése érdekében felmerült, a magánszemélyt terhelő, igazolt
kiadások (költségek) együttes összegét (ideértve az ügylettel, az ügyletet alkotó egyes
részügyletekkel összefüggésben nyújtott befektetési szolgáltatás ellenértékét is);
d)	ügyleten elszámolt veszteség: az ügylet, az ügyletet alkotó egyes részügyletek alapján
vagy az ügylet teljesítése érdekében felmerült, a magánszemélyt terhelő, igazolt kiadások
(költségek) együttes összegéből (ideértve az ügylettel, az ügyletet alkotó egyes
részügyletekkel összefüggésben nyújtott befektetési szolgáltatás ellenértékét is) az a rész,
amely meghaladja - tőzsdei összetett ügylet esetében az ügylet egésze vagy az ügyletet alkotó
egyes részügyletek alapján, tőzsdei származtatott ügylet esetében az ügylet alapján - a
magánszemélyt a jövedelemszerzés időpontjában megillető bevételek együttes összegét;
e)	az ügyleten elszámolt nyereség (veszteség) megállapításának időpontja az ügylet
megszűnésének (lezárásának) a napja, azzal, hogy ha a tőzsdei összetett ügyletet alkotó
valamely részügylet úgy szűnik meg (zárul le), hogy ennek következtében a tőzsdei összetett
ügylet is megszűnik (lezárul), akkor a tőzsdei összetett ügylet tekintetében a jövedelemszerzés
időpontja a részügylet megszűnésének (lezárásának) a napja, és a le nem zárt részügyletet
ettől az időponttól kezdve önálló ügyletnek kell tekinteni;
f)	ha az összetett ügylet, az azt alkotó valamely részügylet, vagy a származtatott ügylet
áruval történő teljesítéssel szűnik meg, az árut átruházó magánszemély által az ügylet, illetve
a részügylet révén megszerzett jövedelem adókötelezettségére az önálló tevékenységből
származó jövedelemre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
(8)	Az árfolyamnyereség, a járulékos költség és egyebek tekintetében értelemszerűen az
árfolyamnyereségből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezések, valamint a tőzsde
működési rendjét meghatározó szabályozások az irányadóak, azzal, hogy a magánszemély a
2006. december 31-én tulajdonában lévő értékpapírok átruházása esetén a szerzési érték
tekintetében választhatja a 2006. év utolsó tőzsdenapjának az adott értékpapírra vonatkozó
záró árfolyamát.
(9)	A kifizető (befektetési szolgáltató) az adóévet követő január 31-éig adatot szolgáltat az
állami adóhatósághoz a tőzsdei ügyletekről a magánszemély részére kiállított bizonylat
tartalmáról. Az adatszolgáltatásnak tartalmaznia kell a magánszemély nevét, adóazonosító
számát, valamint a magánszemély részére az adóévben általa kiállított bizonylatban
feltüntetett, negyedéves bontásban összesített adatokat.”
60
(6)	Az Szja tv. 65. §-ának az e törvénnyel módosított (4) bekezdését a 2007 január 1-jét
követően elsőként jóváírt (kifizetett) kamat kifizetését, jóváírását követő kamatkifizetésre,
jóváírásra kell először alkalmazni. Az Szja tv. 65. §-ában említett értékpapír esetén az Szja tv.
65.	§-ának e törvénnyel módosított (4) bekezdését az értékpapír 2007 január 1-jét követő
megszerzése esetén kell alkalmazni. Az Szja tv. 65. § (1) bekezdés i) pontjában említett
maradékjogból és lejárati szolgáltatásból származó jövedelemre az Szja tv. 65. §-ának e
törvénnyel módosított (4) bekezdését akkor kell alkalmazni, ha a biztosítási szerződés
megkötése 2006. december 31-ét követően történt.
(7)	Az Szja tv. 1. számú melléklete 7.16. alpontjának az e törvénnyel megállapított
rendelkezései a 2006. december 31-ét követő jóváírásokra alkalmazhatók.
(8)	Az Szja tv. 66. §-ának az e törvénnyel megállapított (7) bekezdésének rendelkezése
első ízben a 2007. évi eredmény felosztás alapján megállapított osztalékra alkalmazható.
(9)	Ahol az Szja tv. a külön adózó jövedelem adómértékét 25 százalékban határozza meg,
ott 2010. január 1-jétől 18 százalékot kell alkalmazni.
(10)	2010. január 1-jétől az Szja tv. 65. §-ának (4) bekezdésében, valamint a 67/A. §-ának
(3)	bekezdésében a „10 százalék’ szövegrész helyébe a „18 százalék’ szövegrész lép.
162.	§ (1) E törvénynek a Tao.-t módosító rendelkezéseit - a (2)-(8) bekezdésben
foglaltak figyelembevételével - első ízben a 2006. évben kezdődő adóévi társasági adóalap
megállapítására és a 2006. adóévi adókötelezettségre kell alkalmazni.
(2)	E törvénynek a Tao. 1., 3. és 6. számú mellékletét módosító rendelkezéseit a 2005.
évben kezdődő adóévi társasági adóalap megállapítására és a 2005. adóévi társasági
adókötelezettségre lehet első ízben alkalmazni.
(3)	A Tao. e törvénnyel megállapított 29/H. §-a kihirdetéskor lép hatályba, azzal, hogy a
(2)	bekezdésében foglaltakat a 2004. április 30-át követően kifizetett (juttatott) osztalékra
lehet alkalmazni.
(4)	E törvény hatálybalépésével
a)	a Tao. 2. §-a (2) bekezdésének b) pontjában az „a szövetkezet, a lakásszövetkezet
kivételével,” szövegrész helyébe az „a szövetkezet,” szövegrész,
b)	a Tao. 7. §-a (1) bekezdésének e) pontjában az „elismert (szabályozott) piacon”
szövegrész helyébe a „ szabályozott piacon” szövegrész,
c)	a Tao. 7. §-a (1) bekezdésének i) pontjában az „az adóév első napján érvényes
minimálbér 20 százaléka” szövegrész helyébe az „az adóév első napján érvényes minimálbér
24 százaléka’’ szövegrész,
d)	a Tao. 7. §-a (1) bekezdésének sz) pontjában a ,formatervezési mintaoltalom”
szövegrész helyébe a formatervezési mintaoltalom, továbbá a növényfajta-oltalom ”
szövegrész,
e)	a Tao. 7. §-a (1) bekezdésének u) pontjában az „elszámolt összeg,” szövegrész helyébe
a „vagy adóévi költség, ráfordítás csökkenéseként elszámolt összeg,” szövegrész,
f)	a Tao. 7. §-a (1) bekezdésének x) pontjában az „elszámolt összeg 50 százaléka”
szövegrész helyébe az „elszámolt összeg’ szövegrész,
g)	a Tao. 8. §-a (1) bekezdésénekp) pontjában az „aktivált saját teljesítmény” szövegrész
helyébe az „adóévi nettó árbevétel, bevétel, aktivált saját teljesítmény’ szövegrész,
61
h)	a Tao. 8. §-a (5) bekezdésének a) pontjában a „kötelezettség a kapott kölcsön, ”
szövegrész helyébe a „kötelezettség a kapott kölcsön, továbbá minden más kötelezettség,
amelynek alapján kamatfizetés történik,” szövegrész,
i)	a Tao. 22/B. §-ának (10) bekezdésében az „a kérelem benyújtása évét” szövegrész
helyébe az „a kérelem, a bejelentés benyújtása évét” szövegrész
lép.
(5)	E törvény hatálybalépésével a Tao. 7. §-ának (21) bekezdése a következő mondattal
egészül ki, amelyet első ízben a 2005-ben kezdődő adóévi társasági adóalap megállapítására
és a 2005. adóévi adókötelezettségre lehet alkalmazni:
„A szerződés 60 hónapon belüli megszűnését követő adóbevallásban az adózás előtti
eredmény csökkentéseként az előzőek szerint megállapított aránnyal számított összeget lehet
figyelembe venni.”
(6)	2006. augusztus 18-tól
a)	a Tao. 2. §-a (2) bekezdésének a) pontjában az „az európai részvénytársaság (ideértve
az európai holding részvénytársaságot is), ” szövegrész helyébe az „az európai
részvénytársaság (ideértve az európai holding részvénytársaságot is) és az európai
szövetkezet, ” szövegrész,
b)	a Tao. 5. §-ának (3) bekezdésében a ,fióktelepen vagy európai részvénytársaságként”
szövegrész helyébe a „fióktelepen, európai részvénytársaságként vagy európai
szövetkezetként’ szövegrész,
c)	a Tao. 7. §-a (1) bekezdésének e) pontjában az „európai részvénytársaságnál’
szövegrész helyébe az „európai részvénytársaságnál, az európai szövetkezetnél” szövegrész,
d)	a Tao. 7. §-a (1) bekezdésének k) pontjában az „európai részvénytársaságnál’
szövegrész helyébe az „európai részvénytársaságnál, az európai szövetkezetnél’ szövegrész,
e)	a Tao. 8. §-a (1) bekezdésének k) pontjában az „európai részvénytársaságnál”
szövegrész helyébe az „európai részvénytársaságnál, az európai szövetkezetnél’ szövegrész,
f)	a Tao. 16. §-ának (4) bekezdésében az „Az európai részvénytársaság, valamint”
szövegrész helyébe az „Az európai részvénytársaság, az európai szövetkezet, valamint”
szövegrész,
g)	a Tao. 16. §-ának (7) bekezdésében az „az európai részvénytársaságnak a székhelye
belföldről külföldre” szövegrész helyébe az „az európai részvénytársaságnak és az európai
szövetkezetnek a székhelye belföldről külföldre ” szövegrész, továbbá a „ha a tevékenységét az
európai részvénytársaság folytatja.” szövegrész helyébe a „ha a tevékenységét az európai
részvénytársaság, az európai szövetkezet folytatja.” szövegrész,
h)	a Tao. 17. §-ának (10) bekezdésében az „A külföldi vállalkozó tevékenységét folytató
európai részvénytársaság a külföldi vállalkozónál, illetve az európai részvénytársaság
tevékenységét folytató külföldi vállalkozó az európai részvénytársaságnál keletkezett”
szövegrész helyébe az „A külföldi vállalkozó tevékenységét folytató európai részvénytársaság,
európai szövetkezet a külföldi vállalkozónál, illetve az európai részvénytársaság, az európai
szövetkezet tevékenységét folytató külföldi vállalkozó az európai részvénytársaságnál, az
európai szövetkezetnél keletkezett” szövegrész,
i)	a Tao. 18. §-ának (5) bekezdésében az „európai részvénytársaság, szövetkezet”
szövegrész helyébe az „európai részvénytársaság, szövetkezet, európai szövetkezet”
szövegrész,
62
j) a Tao. 26. §-ának (4) bekezdésében az „a tevékenységét folytató európai
részvénytársaság, illetve az európai részvénytársaság által bevallott adóelőleggel egyezően”
szövegrész helyébe az „a tevékenységét folytató európai részvénytársaság, európai
szövetkezet, illetve az európai részvénytársaság, az európai szövetkezet által bevallott
adóelőleggel egyezően” szövegrész
lép.
(7)	Az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények
módosításáról szóló 2004. évi CI. törvény 301. §-ának (11) bekezdése nem lép hatályba.
(8)	2006. január 1. napjával hatályát veszti a Tao. 2. §-ának (6)-(7) bekezdése, a 27. §-a, a
29.	§-ának (8) bekezdése, azzal, hogy a 2005. december 31-éig kezesség vállalása mellett
kifizetett (juttatott) osztalékra a kifizetéskor (juttatáskor) hatályos előírásokat kell alkalmazni,
és ezzel egyidejűleg
a)	a Tao. preambulumában az „a társasági adózás szabályairól és az osztalékadóról a
következő” szövegrész helyébe az „a társasági adózás szabályairól a következő” szövegrész,
b)	a Tao. 1. §-ának (1) bekezdésében a „meghatározott társasági- és az osztalékadó
kötelezettségnek” szövegrész helyébe a „meghatározott társasági adó kötelezettségnek”
szövegrész,
c)	a Tao. 2. §-a előtti címben az „A társasági adó és az osztalékadó alanya” szövegrész
helyébe az „A társasági adó alanya” szövegrész,
d)	a Tao. 3. §-ának (1) bekezdésében a „belföldi illetőségű adózó és a belföldi illetőségű,
osztalékban részesülő adókötelezettsége” szövegrész helyébe, a „belföldi illetőségű adózó
adókötelezettsége” szövegrész,
e)	a Tao. 3. §-ának (2) bekezdésében a „jövedelmére, a külföldi illetőségű osztalékban
részesülő adókötelezettsége a belföldről származó osztalékra terjed ki ” szövegrész helyébe a
„jövedelmére terjed ki” szövegrész
lép.
163.	§ (1) E törvény kihirdetésének napján
1.	az Eva tv. 2. § (2) bekezdésének e) pontjában az ,,a szövetkezet” szövegrész helyébe
az„a szövetkezet és a lakásszövetkezet” szövegrész, és h) pontjában az „az ügyvédi iroda”
szövegrész helyébe az „az ügyvédi iroda és a közjegyzői iroda” szövegrész,
2.	az Eva tv. 4. § (2) bekezdésében az „A korlátolt felelősségű társaság, a szövetkezet, az
erdőbirtokossági társulat, a végrehajtói iroda, az ügyvédi iroda, és a szabadalmi ügyvivői
iroda” szövegrész helyébe az „A korlátolt felelősségű társaság, a szövetkezet, a
lakásszövetkezet, az erdőbirtokossági társulat, a végrehajtói iroda, az ügyvédi iroda, a
szabadalmi ügyvivői iroda és a közjegyzői iroda” szövegrész,
3.	az Eva tv. 10. § (3) bekezdésében az „Az adóalany december 20-áig az erre a célra
rendszeresített nyomtatványon jelentheti be az állami adóhatóságnak, hogy a következő
adóévben adókötelezettségeit már nem az adóalanyra vonatkozó rendelkezések szerint kívánja
teljesíteni.” szövegrész helyébe az „Az adóalany december 20-áig az erre a célra
rendszeresített nyomtatványon jelentheti be az állami adóhatóságnak, hogy a következő
adóévben adókötelezettségeit már nem az adóalanyra vonatkozó rendelkezések szerint kívánja
teljesíteni, azzal, hogy e bejelentését az adózó az említett időpontig írásban visszavonhatja. ”
szövegrész,
4.	az Eva tv. 11. § (3) bekezdésének a) pontjában az „az adóalanyiság megszűnését
követő 45. nap;” szövegrész helyébe az „az adóalanyiság megszűnését követő 30. nap;”
szövegrész,
63
5.	az Eva tv. 11. § (4) bekezdésében az „Az adóalany az adóév első három negyedévére
negyedévenként az adóelőleget megállapítja, valamint az egyes negyedévekre megállapított
adóelőleget az adóévre vonatkozó bevallásában bevallja. ” szövegrész helyébe az „Az
adóalany az adóév első három negyedévére negyedévenként az adóelőleget megállapítja és
bevallja.” szövegrész,
6.	az Eva tv. 12. § (4) bekezdésében az „- az adóévben már megfizetett adóelőlegek
beszámításával -” szövegrész helyébe az „- az adóévben már bevallott adóelőlegek
beszámításával-” szövegrész,
7.	az Eva tv. 17. § (5) bekezdésében az „Az egyéni vállalkozó adóalany - a (3)
bekezdésben foglaltaktól függetlenül - a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII.
törvény 49/B. §-ának (11) és (14) bekezdését, vagy 13. számú mellékletének 14. pontját
alkalmazza, ha az e törvény szerinti adóalanyiság bejelentésének adóévében vagy azt
megelőzően igénybe vette a kisvállalkozói kedvezményt, illetve kisvállalkozások
adókedvezményét.” szövegrész helyébe az „Az egyéni vállalkozó adóalany - a (3)
bekezdésben foglaltaktól függetlenül - a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII.
törvény 49/B. §-ának (5), (11), (14) és (16) bekezdését, vagy 13. számú mellékletének 14.
pontját alkalmazza, ha az e törvény szerinti adóalanyiság bejelentésének adóévében vagy azt
megelőzően a 49/B. § (6) bekezdés g) pontja szerinti kedvezményt, a kisvállalkozói
kedvezményt, illetve a kisvállalkozások adókedvezményét vette igénybe, vagy fejlesztési
tartalékot képzett.” szövegrész,
8.	az Eva tv. 17. § (7) bekezdésében az „a változás bejelentésével” szövegrész helyébe az
„az adóévre vonatkozó eva bevallás benyújtásával” szövegrész,
9.	az Eva tv. 19. § (1) bekezdésében az „ Az adózó azonban - választása szerint - nem
alkalmazza a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a
továbbiakban: Tao.) 16. § (1) bekezdése c) pontjának cf) alpontjában foglaltakat, ha
adóalanyisága időszaka alatt a Tao. 8. §-a (1) bekezdésének u) pontja rendelkezéseinek
megfelelő alkalmazásával nem terhelné az adózás előtti eredmény növelésének
kötelezettsége.” szövegrész helyébe az „Az adózó azonban - választása szerint - nem
alkalmazza a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a
továbbiakban: Tao.) 16 § -a (1) bekezdésének b) pontjában foglaltakat, ha az adóalanyisága
időszaka alatt a rendelkezés megfelelő alkalmazásával nem terhelné adófizetési kötelezettség,
valamint a 16. § (1) bekezdése c) pontjának cf), ch) alpontjában foglaltakat, ha
adóalanyisága időszaka alatt a Tao. 8. § (1) bekezdése u) és v) pontjai rendelkezéseinek
megfelelő alkalmazásával nem terhelné az adózás előtti eredmény növelésének
kötelezettsége.” szövegrész,
„10. az Eva tv. 22. § (8) bekezdésében az „az eva bevallása részeként vallja be”
szövegrész helyébe az „havi bontásban, az adózás rendjéről szóló törvény 31. §-ának (2)
bekezdésében meghatározott adattartalommal az adóév első három negyedévéről benyújtott
adóelőlegre vonatkozó bevallásában, a negyedik negyedévre megállapított járulékokat és az
egészségügyi hozzájárulást az éves adóbevallása részeként vallja be, továbbá az adóalany, aki
a 19. § (1) bekezdése szerinti lehetőséggel élt, de a feltételeknek nem felel meg, a társasági
adót az adókötelezettség keletkezését kiváltó eseményt követő első eva bevallásában vallja
be.” szövegrész,”
lép, azzal, hogy e bekezdés 1., 2., és 3. pontjainak rendelkezései a kihirdetés napján lépnek
hatályba.
164.	§ (1) E törvénynek az áfa-törvényt módosító rendelkezéseit - az (5)-(9)
bekezdésekben foglaltak figyelembevételével - azokban az esetekben kell először alkalmazni,
64
melyekben az adófizetési kötelezettség, illetve az adólevonási jog a hatálybalépést követően
keletkezik.
(2)	E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az áfa-törvény 7. §-a (2) bekezdésének d)
pontja, 8. §-a (6) bekezdésének második mondata, 16. §-ának (17) bekezdése, 24. §-ának (3)
bekezdése, 32. §-a (1) bekezdésének g) pontja, 38. §-ának (4) és (6) bekezdése, 66/A. §-a,
valamint 64/B. §-a hatályát veszti.
(3)	E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az áfa-törvény 40. § (4) bekezdésében a „7.§
(2) bekezdés c)-d) pontjában” szövegrész helyébe a „7.§ (2) bekezdés c) pontjában”
szövegrész lép, valamint az „, illetve az adóraktárból szabad forgalomba bocsátással a
terméket kitárolja” szövegrész hatályát veszti.
(4)	E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az áfa-törvény 32. § (1) bekezdés utolsó
albekezdésében az „a)-g) pontok” szövegrész helyébe az „a)-f)pontok”, a 35. § (1) bekezdés
a)	pontjában az „a) és c) pontja” szövegrész helyébe az „a) pontja”, a 35. § (1) bekezdés c)
pontjában a „d, f)-g) pontjai” szövegrész helyébe a „d) és f) pontjai”, a 36.§ (1)
bekezdésének bc) pontjában a „32. § (1) bekezdésének c), e)-g)pontjai” szövegrész helyébe a
„32. § (1) bekezdésének e)-f)pontjai” szövegrész, a 46. § (2) bekezdésének b) és c) pontjában
a „személygépkocsit” szövegrész helyébe a „személygépkocsit, vagy regisztrációs adó köteles
motorkerékpárt” szövegrész, a 48. §-ának (7) bekezdésében „a PHARE, az ISPA, illetve a
SAPARD forrásból” szövegrész helyébe „a PHARE, SAPARD forrásból, illetve - az ISPA
projektként indult Kohéziós Alap esetén - Kohéziós Alapból, illetve Strukturális Alapból”
szövegrész lép.
(5)	Az áfa-törvénynek e törvénnyel megállapított 29/A. §-a g)-h) pontjai e törvény
kihirdetésével lépnek hatályba, azzal, hogy rendelkezéseit a 2004. május 1. napját követően
keletkező adókötelezettség esetén kell alkalmazni.
(6)	Az általános forgalmi adó mértékének kezelésére is alkalmas pénztárgépeket az
adóalany köteles az adómérték változása miatt az arra jogosult szervizzel legkésőbb 2006.
március 31. napjáig átállíttatni. A számla, egyszerűsített számla adására is alkalmas
pénztárgépet alkalmazó adóalany az átállításig a vevő kérésére kézi kibocsátású számlát,
egyszerűsített számlát ad.
(7)	Az áfa-törvénynek e törvénnyel megállapított 33. §-ának (7) bekezdése a 2005. június
24-napját követően keletkezett levonási jog esetén alkalmazható.
(8)	Az áfa-törvénynek e törvénnyel megállapított 46. § (2) bekezdésének b) és c)
pontjaiban foglalt rendelkezéseit a hatályba lépést követően induló adóigazgatási eljárások
esetén kell alkalmazni.
(9)	Az áfa-törvénynek e törvénnyel megállapított 38. §-át és 3. számú mellékletét a 2005.
december 31. napját követő beszerzések esetén kell először alkalmazni azzal, hogy e törvény
hatálybalépését követően az államháztartási támogatás utáni arányosítási kötelezettség
megszűnése miatt az áfa-törvény 39. §-ának (1) bekezdése szerinti utólagos módosítás nem
alkalmazható.
165.	§ (1) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a Magyar Köztársaság 2004. évi
költségvetéséről és az államháztartás hároméves kereteiről szóló 2003. évi CXVI. törvény
122.	§-a, a Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló 2004. évi C.
törvény 32. §-a, a Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről szóló 2004. évi CXXXV.
törvény 135. §-ának (1) bekezdése hatályát veszti.
(2)	E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az adókról, járulékokról és egyéb
költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról szóló 2003. évi XCI. törvény 211.
65
§-ának (8), (16)-(18), (21) és (22) bekezdése, valamint az adókról, járulékokról és egyéb
költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról szóló 2004. évi CI. törvény 304. §-
ának (2) és (4) bekezdése hatályát veszti.
166.	§ A Rega-tv.-nek e törvénnyel megállapított rendelkezéseit a hatálybalépést
követően induló adóigazgatási eljárások esetén kell alkalmazni.
167.	§ (1) A Jöt. e törvénnyel megállapított 7. §-ának 25. pontja, 10. §-ának (3)
bekezdése, 26. §-a (3) bekezdésének f) pontja, 34. §-ának (3) bekezdése, 39. §-ának (6)
bekezdése, 40. §-ának (12) bekezdése, 43. §-ának (8) bekezdése, 58. §-a (1) bekezdésének c)
pontja, 69. §-ának (1) bekezdése, 78. §-ának (9) bekezdése, 82. §-ának (5) bekezdése, 104. §-a
(4)	bekezdésének a) pontja, 110. §-ának (13) bekezdése, 111. §-ának (7) bekezdése, 114. §-a
(2) bekezdésének f) pontja és 122. §-ának a)-c) és i) pontja, valamint e törvény 169-170. §-a
és 13. számú melléklete e törvény kihirdetésének napján lép hatályba.
(2)	A Jöt. e törvénnyel megállapított 20. §-a (2) bekezdése, 35. §-a (1) bekezdése f)
pontjának a jövedéki termék adófelfüggesztéssel és adózottan történő kitárolásával
kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettségre vonatkozó rendelkezése, valamint 40. §-ának (9)
bekezdése 2007. január 1-jén lép hatályba.
(3)	E törvény kihirdetésével egyidejűleg a Jöt. 7. §-a 1. pontjának m) alpontjában az
„egyéb ásványolaj’ szövegrész helyébe az „egyéb ellenőrzött ásványolaj’ szövegrész, 14. §-a
(2)	bekezdésében a „(4) bekezdésének a) pontja” szövegrész helyébe a „(4) bekezdésének a)
és c) pontja” szövegrész, 59. §-a (1) bekezdésének b) pontjában az „(1) bekezdés a)-b), h)”
szövegrész helyébe az „(1) bekezdés a)-c), h)” szövegrész, (11) bekezdésében az „adófizetési
kötelezettség megállapítása esetéri’ szövegrész helyébe a ,jövedékibírságfizetési
kötelezettség megállapítása esetéri’ szövegrész, 93. §-ának (1) bekezdésében a „köztes
termék’ szövegrész helyébe a „köztes alkoholtermék’ szövegrész, a 123. §-a (7) bekezdésében
a „2005. január 1-jétől’ szövegrész helyébe a „2006. január 1-jétől’ szövegrész, „2004.
december 31-éig’ szövegrész helyébe a „2005. december 31-jéig’ szövegrész lép.
(4)	E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a Jöt. 7. §-ának 37/A. pontjában az
„észterezéssel” szövegrész helyébe az „átészterezéssel” szövegrész, 44. §-a (2) bekezdésének
az „A keretmennyiségre történő beszerzéseket’ szövegrész helyébe az „A beszerzéseket’
szövegrész, 84. §-ának (10) bekezdésében az „a szőlőbort, egyéb bort’ szövegrész helyébe az
„az egyéb bort’ szövegrész, 103. §-ának (1) bekezdésében az „50. § (4) bekezdés szerinti”
szövegrész helyébe az „50. § (4)-(5) bekezdés szerinti” szövegrész lép.
(5)	E törvény kihirdetésével egyidejűleg a Jöt. 50. §-a (4) bekezdésének f) pontjában az
„a” szövegrész, 58. §-a (3) bekezdésének a) pontjában a „ , gazdasági célú légi közlekedési
tevékenységet végző ” szövegrész, 114. §-a (2) bekezdésének b) pontjában a ,felvásárlási
jeggyel vagy” szövegrész és a bekezdés d) pontja hatályát veszti.
(6)	E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a Jöt. 82. §-ának (7) bekezdése, 83. §-a (1)
bekezdésének második mondata és a § (7)-(8) bekezdése, 84. §-ának (2)-(3) és (8)-(9)
bekezdése és a § (10) bekezdésében a „szőlőbor, illetve” szövegrész, 85. §-ának (1) és (3)
bekezdésében az „és a boradóraktár engedélyese” szövegrész, 86. §-a, 104. §-a (11)
bekezdésének a) pontja, 114. §-a (2) bekezdésének d) pontja és 119. §-a (2) bekezdésének c)
pontja, a Jöt. 129. §-a (1) bekezdésének a) pontjában a „külterületi” szövegrész hatályát
veszti.
168.	§ (1) Amennyiben 2005. december 31-én a Jöt. e törvénnyel megállapított 50. §
(5)	bekezdése szerinti üzemanyagadalékot (e § tekintetében a továbbiakban:
üzemanyagadalék) értékesítő vagy gazdasági tevékenysége keretében felhasználó személy
(kivéve a felhasználói engedélyes) készletében olyan üzemanyagadalék van, amely után az
66
adó még nem került megfizetésre, a személy 2006. január 1. napjával köteles a készletében
lévő adózatlan üzemanyagadalék leltározással alátámasztott mennyiségét a Jöt. szerinti
mértékegységben, felhasználási célok szerint [Jöt. 52. § (1) bekezdés a)-d) pont] megbontva
megállapítani.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti személy köteles az adó kivetését a leltározásról felvett
jegyzőkönyv megküldésével a vámhatóságtól legkésőbb 2006. január 15-éig kérni. Az az
üzemanyagadalék, amelyre az adó kivetését - e bekezdés szerint - kérték, nem tekinthető a
114. § (2) bekezdés g) pontban meghatározott adózás alól elvont terméknek.
(3)	2006. január 1-jét követően adózatlan üzemanyagadalék felhasználását, kínálását,
értékesítését - kivéve a felhasználói engedélyest - kizárólag az (1)-(2) bekezdés szerint eljáró
személy végezheti a készlet kifogyásáig, egyébként a készletet a vámhatóság lefoglalja és
elkobozza, kivéve, ha a személy a (2) bekezdés szerinti kötelezettség késedelmes teljesítését
annak igazolásával menti ki, hogy úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható.
169.	§ (1) Az az áfa-törvény szerinti adó fizetésére kötelezett adóalany, aki (amely) a
Jöt. 3. § (2) bekezdése b)-c) és e)-f) pontjainak hatálya alá tartozó, e törvény 13. számú
mellékletében megjelölt terméket 2006. január 1-je előtt továbbértékesítési céllal jövedéki
adóval növelt áron szerezte be, illetve a jövedéki termék belföldi előállítója, illetve
importálója a jövedéki termékét nem adóraktárban készletezi, és azokat e törvény
hatálybalépésétől kezdődően értékesíti, köteles a 2005. december 31. napját követő első adó-
megállapítási időszakot tartalmazó adóbevallásában a fizetendő adót a (2) bekezdésben
meghatározott összeggel növelni.
(2)	A fizetendő adót növelő összeg annak a szorzatnak az eredménye, melynek
a)	egyik tényezője a terméknek a 2006. január 1-jei fordulónappal leltározással
alátámasztott nyitókészlete a termék Jöt. szerinti mértékegységében;
b)	másik tényezője a termékre az e törvény 13. számú mellékletével előírt, a 2006. január
1.	napján hatályos Jöt. szerint érvényes jövedékiadó-tétel, illetve a 2005. december 31. napján
hatályos Jöt. szerint érvényes jövedékiadó-tétel különbözeteként meghatározott összeg.
170.	§ (1) A szőlőbor előállítására, palackozására (kiszerelésére), valamint a kizárólag
a szőlőbor tárolására, raktározására kiadott, az e törvény hatálybalépését megelőző napon
érvényes, a Jöt. 84. §-a szerinti boradóraktári engedélyek e törvény hatálybalépésétől a Jöt.
82. §-a szerinti egyszerűsített adóraktári engedélynek minősülnek, és az előbbiek szerinti
boradóraktári engedéllyel rendelkezőkre a továbbiakban az egyszerűsített adóraktár
engedélyesekre vonatkozó rendelkezések érvényesek.
(2)	A szőlőbor előállítására, palackozására (kiszerelésére), tárolására, raktározására 2005.
december 1-jén érvényes egyszerűsített adóraktári engedéllyel rendelkezők - a Jöt. 83. §-a (5)
és (7) bekezdésének rendelkezésétől eltérően - a Jöt. 83. §-ának (5) bekezdése szerinti
elszámolást a 2005. augusztus 1-jétől 2005. december 31-e közötti időszakra vonatkozóan
készítik el és 2006. január 15-éig nyújtják be, továbbá a 2004. december 1-jétől 2005.
december 31-e közötti időszakra adnak 2006. január 15-éig adóbevallást és fizetik meg a
jövedéki adót.
(3)	E § (1) bekezdése szerinti, kizárólag szőlőbor tárolását, raktározását végző adóraktár
engedélyeseknek legkésőbb 2006. január 31-jéig kell a pincekönyvüket hitelesíttetniük, és
ezen időpontig a pincekönyv helyett a termékmérleget kell vezetniük.
67
171.	§ A helyi iparűzési adó 2007. december 31-ével megszűnik, azzal hogy - 2006.
december 31-ig megalkotandó - külön törvény rendelkezik a kieső önkormányzati bevétel
pótlásáról.
172.	§ A Htv. 3. §-a (4) bekezdésének a „, valamint a társasági adóról és az
osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 4. §-ának 28. pontjában meghatározott
külföldön tevékenységet végzőre, utóbbira azonban csak a helyi iparűzési adó
vonatkozásában” szövegrésze hatályát veszti, a Htv. melléklete 1.2 pontjának első
bekezdésében „Az 50 ezer forint beszerzési érték alatti tárgyi eszközöket” szövegrész helyébe
„A 100 ezer forint beszerzési érték alatti tárgyi eszközöket” szövegrész lép.
173.	§ (1) 2008. január 1-jével a Htv. 4. §-ának c) pontja helyébe a „c) nem állandó
lakosként való tartózkodásra (a továbbiakban együtt: adótárgy).” szövegrész, 5. §-ának b)
pontja helyébe a „b) kommunális jellegű adók bevezetésére jogosult.” szövegrész lép.
(2)	2008. január 1-jével a Htv. 1. §-ának (2) bekezdéséből „, a helyi iparűzési adót a
fővárosi önkormányzat’ szövegrész, 7. §-a e) pontjának első mondatában az „és a helyi
iparűzési adó” szövegrész, 7. §-a e) pontjának második mondatában „, a helyi iparűzési adó”
szövegrész, 31. §-ának c) pontjából a „vagy a Htv. 37. §-ának (2) bekezdése szerinti
tevékenységet végző’ szövegrész, 41. §-a (1) bekezdésében az „és a helyi iparűzési adóra”
szövegrész hatályát veszti.
(3)	2008. január 1-jével a Htv. 4. §-ának d) pontja, 5. §-ának c) pontja, 35-40. §-a, 42. §-
ának (6) bekezdése, 52. §-ának 22., 23., 24., 32., 36., 37., 38., 39., 40., 42. pontja, továbbá a
Htv. melléklete hatályát veszti.
174.	§ (1) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az Art. 143. § (1) bekezdésében
az „, adómérséklés” szövegrész, 144. §-ában a „47. §-ának” szövegrész hatályát veszti.
(2)	E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az Art. 85/A. § (4) bekezdés második
mondatában az „utólagos adómegállapítás keretében történt megállapításának’ szövegrész
helyébe az „utólagos, illetőleg soron kívüli adómegállapítás keretében történt
megállapításának’ szövegrész, 89. § (1) bekezdésének d) pontjában a „végzése’ szövegrész
helyébe „határozata” szövegrész, a 92. § (5) bekezdésében a ,felülellenőrzést’ szövegrész
helyébe „ismételt ellenőrzést’ szövegrész, 124/A. § (2) bekezdésének utolsó mondatában a
„visszatartásról rendelkező határozat” szövegrész helyébe a „visszatartásról rendelkező
végzés” szövegrész, a „költségekről rendelkező határozat” szövegrész helyébe „költségekről
rendelkező végzés” szövegrész, a 165. § (3) bekezdésében az „Utólagos adóellenőrzés során
megállapított adóhiány’ szövegrész helyébe „Az adóhiány’ szövegrész lép.
(3)	Az adózónak az e törvény hatálybalépését követően az azt megelőző időszakra
teljesítendő adómegállapítási, bevallási, adófizetési, adóelőleg-fizetési, bizonylat-kiállítási,
adatszolgáltatási és adólevonási kötelezettségét a 2005. december 31. napján hatályos
szabályok szerint kell teljesítenie.
(4)	E törvény Art.-t módosító rendelkezéseit kell alkalmazni a hatálybalépésekor jogerősen
el nem bírált ügyekben, továbbá a hatálybalépést követően az azt megelőző időszakra
teljesítendő, illetve esedékessé vált kötelezettségekre azzal, hogy ha a jogszabálysértés
elkövetésének időpontjában hatályos rendelkezések az adózóra összességében kevésbé terhes
bírság-, pótlékfeltételeket határoztak meg, a kötelezettségre legfeljebb az elkövetéskor
hatályos törvényben meghatározott legmagasabb mérték alkalmazható.
(5)	E törvénynek az Art. 79. § (1) bekezdés h) pontját, 125. § (1) bekezdés d) pontját
valamint 1. számú mellékletének I/B)/3./c) pontját módosító rendelkezéseit a 2006. január 1-
jét követően indult adómegállapítási eljárásokban kell alkalmazni.
68
(6)	E törvénynek az Art. 164. § (6) bekezdését módosító rendelkezését az e törvény
hatálybalépése napját követően esedékessé vált adótartozás végrehajtásához való jog
elévülésére kell alkalmazni.
175.	§ E törvény kihirdetésével egyidejűleg az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII.
törvény módosításáról szóló 2005. évi LXXXV. törvény (a továbbiakban: Artmód.) 40. § (6)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az adózónak - a társasági adóbevallás és megfizetés, valamint a hitelintézetek
különadójának bevallása és megfizetése kivételével - az e törvény hatálybalépését követően
az azt megelőző időszakra teljesítendő adómegállapítási, bevallási, adófizetési, adóelőleg-
fizetési, bizonylat-kiállítási, adatszolgáltatási és adólevonási kötelezettségét a 2005. december
31. napján hatályos szabályok szerint kell teljesítenie.”
176.	§ Az Artmód. 61. §-ának (1) bekezdésével megállapított Tbj. 41. § (3)
bekezdésének felvezető szövegrésze és f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép,
egyidejűleg a bekezdés a következő s)-t) ponttal egészül ki:
„Az APEH elektronikus úton a havi adó- és járulékbevallás benyújtására előírt határidőt
követő harmadik hónap utolsó napjáig a következő adatok közül az ONYF részére az a)-g), i)-
t) pontokban, a magán-nyugdíjpénztári tagok tekintetében a PSZÁF részére az a)-g), i)-o) és t)
pontokban, az OEP részére az a)-f), h)-j), l)-n), p) és t) pontokban meghatározott adatokat
szolgáltatja. A PSZÁF a részére átadott adatokat a magán-nyugdíjpénztári tagdíj alapjának,
valamint a 19. § (2) bekezdésének b) pontja szerinti nyugdíj járulékot fizető biztosított
tagdíjfizetési kötelezettsége teljesítésének ellenőrzése céljából az érintett
magánnyugdíjpénztárnak továbbítja. ”
,f) a társadalombiztosítási (nyugdíjbiztosítási, egészségbiztosítási) járulék alapja,
összege,”
„s) a borravaló után fizetett nyugdíjjárulékot is magába foglaló nyugdíjbiztosítási járulék
alapja, összege,
t) az 5. § (3) bekezdése szerinti biztosított által a 30/A. § (3) bekezdése szerint fizetett
járulék alapja, összege.”
177.	§ Az Artmód. 63. §-ával megállapított Tbj. 44. § (2) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(2) A nyilvántartásra kötelezettek a 41. § (3) bekezdése szerinti adatokról az Art. 31. § (2)
bekezdésében meghatározott bevallásukban teljesítenek adatszolgáltatást az állami
adóhatósághoz.”
178.	§ Az Artmód. 67. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
„a) a Tbj. 50. §-a (1) bekezdése második mondatának , járulékok összegét csökkenteni kell
a biztosított részére a tárgyhónapban visszafizetett nyugdíjjárulék - ideértve a magán-
nyugdíjpénztári tagsággal összefüggő nyugdíjjárulék túlfizetést is - illetőleg
egészségbiztosítási járulék összegével és az így kiszámított tárgyhavi járulékot kell az Art.-ban
(1-2. számú melléklet)” szövegrésze helyébe a „tárgyhavi járulékot kell az Art. 31. §-ának (2)
bekezdésében és 2. számú mellékletében” szövegrész lép;”
69
179.	§ Az Artmód. 8. § (1) bekezdése, valamint a 13. § (3) bekezdése nem lép
hatályba.
180.	§ (1) A törvény
a)	hatálybalépésével egyidejűleg a Tbj. 4. §-a r) pontjának 1. alpontja a „megfizetésével,
nyilvántartásával,” szövegrész után kiegészül „a bevallásban teljesítendő
adatszolgáltatással,” szövegrésszel, 8. §-a c) pontja „az ügyvéd” szövegrész után kiegészül
„ , a közjegyző” szövegrésszel, 16. §-a (1) bekezdés b) pontjának „egészségbiztosítási
ellátások” szövegrésze helyébe az „egészségügyi szolgáltatások’ szövegrész, 21. §-a b)
pontjának „szerint tételes egészségügyi hozzájárulás fizetésére kötelezett” szövegrésze
helyébe a „szerinti” szövegrész, 26. § (3) bekezdése második mondatának „negyedévenként,
a negyedévet követő hónap 12. napjáig” szövegrésze helyébe „az 51-51/A. §-ban foglaltak
szerint” szövegrész, 29/A. §-a (3) bekezdése második mondatának „az eva bevallásával”
szövegrésze helyébe „a harmadik negyedévre vonatkozó bevallásával” szövegrész lép, 34. §-
a (10) bekezdésének a „devizakülföldinek” szövegrésze helyébe a „külföldinek” szövegrész
lép, 39. §-a (2) bekezdésének „és a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes
minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét elérő
jövedelemmel rendelkezik, köteles havonta, az előzőekben meghatározott” szövegrésze
helyébe „köteles havonta, a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes” szövegrész
lép, 45. §-ának (1) bekezdése a „pénztártaggá válásától” szövegrész után a „, továbbá új
biztosítási jogviszonya létesítésétől” szövegrésszel egészül ki, 53. § (1) bekezdésének „51. §
(8)	bekezdésének” szövegrésze helyébe „51. § (7) bekezdésének” szövegrész lép, 56. § (3)
bekezdésének „[51. § (7) bekezdés]” szövegrésze „[51/B. § (3) bekezdés]” szövegrészre
változik,
b)	hatálybalépésével egyidejűleg az Eho. 7. §-a (1) bekezdésének e) pontjában az „(1)
bekezdésének” szövegrész helyébe a „(2) bekezdésének” szövegrész lép, a bekezdés g) pontja
az „ügyvédnek” szó után kiegészül a „ , közjegyzőnek” szóval,
c)	kihirdetését követő 8. napon a Tbj. 24. §-a (1) bekezdése harmadik mondatának
„ természetbeni juttatás értéke” szövegrésze helyébe „ természetbeni juttatás adóalapként
megállapított értékének személyi jövedelemadóval növelt összege” szövegrész lép.
(2)	Hatályát veszti
a)	a törvény hatálybalépésével egyidejűleg a Tbj. 5. §-a (2) bekezdésének „- ide nem értve
a gazdasági társaságok társas vállalkozónak minősülő üzletvezetőit, ügyvezetőit -”
szövegrésze, 26. § (3) bekezdése negyedik mondatának „magába foglaló negyedévet”
szövegrésze, 27. §-a (2) bekezdésének „a) vagy b) pontja” szövegrésze, 32. §-a, 42. §-a (4)
bekezdésének „- a TAJ-szám kivételével -” szövegrésze, a bekezdés utolsó mondata, 45. §-
ának (2) bekezdése, valamint 48. §-a,
b)	a törvény kihirdetését követő 8. napon a Tbj. 34. §-ának (3) bekezdése, 34. §-a (4)
bekezdése első mondatának „és (3)” szövegrésze, 35. §-ának (7) bekezdése,
c)	2006. november 1-jétől az Eho. 6-9. §-a, 11. §-ának (1) bekezdése.
(3)	Nem lép hatályba az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló
törvények módosításáról rendelkező 2004. évi CI. törvény 238. §-ának (1) bekezdése.
(4)	A Tbj. 34. §-a (3) bekezdésének e törvény kihirdetését követő 8. napjáig hatályos
rendelkezése alapján megkötött megállapodások a törvény kihirdetését követő 6. hónap első
napjával megszűnnek. A Tbj. 34. §-a (3) bekezdésének hatályon kívül helyezése nem érinti a
folyamatban lévő ellátásokat.
70
(5)	Az e törvénnyel megállapított járulékokat a törvény hatálybalépését követő időszakra
juttatott (megszerzett) jövedelmek után kell megfizetni. Az e törvénnyel megállapított Tbj.
39. §-ának (3) bekezdését a törvény hatálybalépését követően létrejött jogviszonyokra kell
alkalmazni. A magán-nyugdíjpénztári tagdíj bevallásával kapcsolatos, 2006. január 1. napját
megelőző időtartamra vonatkozó pótbevallást, önellenőrzést a 2006. január 1-je előtt
rendszeresített nyomtatványokon vagy adatszerkezetben kell teljesíteni.
(6)	A társadalombiztosítás pénzügyi alapjait megillető járulékok 2006. január 1-jét
megelőző bevallási időszakra vonatkozó bevallására az e törvény hatálybalépéséig hatályos
rendelkezéseket kell alkalmazni. A 2006. októberére esedékes tételes egészségügyi
hozzájárulás megállapítására, megfizetésére és bevallására a 2006. november 1-jéig hatályos
rendelkezéseket kell alkalmazni.
(7)	Az (1) bekezdés c) pontjában foglalt rendelkezést visszamenőlegesen 2005.
szeptember 1-jétől kell alkalmazni.
181.	§ E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a postáról szóló 2003. évi CI. törvény
3.	§-ának 10. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/E törvény alkalmazásában:/
„10. Hivatalos irat: a közigazgatás és az igazságszolgáltatás szervei, valamint a
magánnyugdíjpénztárak által feladott olyan könyvelt küldemény, amelynek feladásához és
kézbesítéséhez (illetve a kézbesítés megkísérléséhez), valamint azok időpontjához jogszabály
jogkövetkezményt fűz, illetve amely a jogszabályban meghatározott határidő számításának
alapjául szolgál. A hivatalos irat az e célra rendszeresített tértivevénnyel adható fel.”
182.	§ E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az adókról, járulékokról szóló
törvények módosításáról rendelkező 2005. évi XXVI. törvény 73. §-a a következő (3)
bekezdéssel egészül ki:
„(3) A társas vállalkozó a 2005. év első negyedévére vonatkozó vállalkozói
járulékbevallási kötelezettségének az Flt. 46/B. § (3) bekezdésének az e törvény
hatálybalépéséig hatályos rendelkezése alapján tesz eleget.”
183.	§ Az e törvénnyel megállapított Mpt. 3. §-ának rendelkezéseit a hatálybalépését
követően létesített jogviszonyok esetén kell alkalmazni.
184.	§ E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti
a)	az Öpt. 16/A § (1) bekezdésében a „- nyugdíjpénztárak esetén a szolgáltatás
igénybevételét megelőző halála esetén -” szövegrész, 47/A. §-ának (2) bekezdése, 49. §-a, 50.
§ (1) bekezdésének első mondata, 59. §-ának b) pontja, valamint 64. § (1) c) pontjában a
„vagy demográfus” szövegrész.
b)	az Mpt. 22. §-ának (6) bekezdése, 70. § (6) bekezdésének c) és e) pontja, 75. §-ának (2)
bekezdése, 122. § (2) bekezdése, valamint 123. § (5) b) pontja.
185.	§ E törvény hatálybalépésével egyidejűleg
a)	az Öpt. 5. § (2) bekezdésében az „a tisztségviselők megválasztása és díjazásának
megállapítása” szövegrész helyébe az „a tisztségviselők és a könyvvizsgáló megválasztása,
valamint a tisztségviselők díjazásának megállapítása” szövegrész lép, a 12. § (3)
bekezdésének első mondata a „munkáltatói hozzájárulás” szövegrészt követően kiegészül „-
a (4) bekezdésben foglaltak kivételével -„ szövegrésszel, a 16/A. § (10) bekezdésében a „30.
napig’ szövegrész helyébe a „50. napig’ szövegrész kerül, a 17. § (1) bekezdése a „jogi
személy,” szövegrész után kiegészül az „- kivéve az adóhatóságot a pénztári befizetések
kedvezményének átutalása tekintetében -„szövegrésszel, a 36. § (3) bekezdésének e) pontja a
71
„fedezetet” szövegrész után kiegészül „, valamint a pénztári befizetések kedvezményét”
szövegrésszel, a 40. § (5) bekezdése az „éves beszámolóját” szövegrészt követően kiegészül
„a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független
könyvvizsgálói jelentéssel együtt” szövegrésszel, a 40/B. § (1) bekezdés j) pontja az „eljárás
keretében” szövegrész után kiegészül a „, valamint a pénztári befizetések kedvezménye
tekintetében” szövegrésszel, a 46. § (3) bekezdésének első mondata a „tag egyéni
nyugdíj számlájával szemben” szövegrészt követően kiegészül a „- legkésőbb a kölcsön
lejáratától számított 180 napon belül -„ szövegrésszel, az 56. § (1) bekezdés g) pontja az
„éves beszámolóit” szövegrészt követően kiegészül „a könyvvizsgálói záradékot vagy a
záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együtt”
szövegrésszel, az 59/D. § a „vezető tisztviselők,” szövegrészt követően kiegészül ,,az
ügyvezető,” szövegrésszel;
b)	az Mpt. 24/A. § (1) bekezdésében „a Tbj. 5. § szerinti biztosítási jogviszony, vagy a Tbj.
34. § (1) bekezdése szerinti megállapodás’’ szövegrész helyébe „a nyugdíjbiztosítási
jogviszony”’ szövegrész kerül, 70. § (9) bekezdésében „a 106. § (2) bekezdésében szereplő, a
gazdálkodás szempontjából érdemi információval bíró adatait, továbbá éves beszámolóját”
szövegrész helyébe az „éves beszámolóját a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék
megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együtt”
szövegrész lép.
Az Európai Unió jogának való megfelelés
186.	§ E törvény 141. §-a a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést
szolgálja: a Tanács 1998. június 29-én kelt 98/49/EK irányelve a Közösségen belül mozgó
munkavállalók és önálló vállalkozók kiegészítő nyugdíjra való jogosultságának védelméről.
187.	§ A Kt. e törvénnyel megállapított rendelkezéseit a hatálybalépést követően
elfogadott árunyilatkozatok esetén kell először alkalmazni.
72
1. számú melléklet a 2005. évi ... törvényhez
1.	Az Szja tv. 1. számú mellékletének 6.6. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/A károk megtérülése, a kockázatok viselése körében adómentes:/
„6.6. a 6.8. alpontban meghatározott biztosító szolgáltatása, kivéve a tíz évnél rövidebb
lejáratú életbiztosítás és a három évnél rövidebb lejáratú nyugdíjbiztosítás egyösszegű
szolgáltatása címén kifizetett összegből a kamatnak minősülő részt, a jövedelmet helyettesítő
felelősségbiztosítás alapján fizetett jövedelmet pótló kártérítés összegét, valamint azon
biztosítási szolgáltatás értékét, amely esetében az arra jogosító biztosítási díjat a
magánszemély költségként elszámolta;”
2.	Az Szja tv. 1. számú melléklete a következő 6.9. alponttal egészül ki:
/A károk megtérülése, a kockázatok viselése körében adómentes:/
„6.9. A 6.1. és a 6.6. alpontban említett jövedelmet pótló kártérítés olyan jogcímen
adóköteles, amilyen jogcímen elmaradt jövedelmet pótol.”
3.	Az Szja tv. 1. számú melléklete a következő 7.3. alponttal egészül ki:
/Egyéb indokkal adómentes:/
„7.3. az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár által a kedvezményezett részére kifizetett
összeg;”
4.	Az Szja tv. 1. számú melléklete a következő 7.16. alponttal egészül ki:
/Egyéb indokkal adómentes:/
„7.16. a nyugdíj-előtakarékossági számla szerint a tulajdonos követelését növelő jóváírás,
ha az
a)	a befektetési eszközzel végzett ügylet nyeresége,
b)	a befektetési eszköz hozama, kivéve az osztalékból származó jövedelmet.”
5.	Az Szja tv. 1. számú mellékletének 8.6. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/A természetbeni juttatások közül adómentes:/
„8.6. a gyermeknek vagy rá tekintettel más magánszemélynek a közoktatásról szóló
törvény, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény vagy a
tankönyvpiac rendjéről szóló törvény alapján nem pénzben nyújtott juttatás, a hallgatónak a
felsőoktatásról szóló törvény alapján nem pénzben nyújtott juttatás, a közoktatásról szóló
törvény szerinti nevelési-oktatási intézmény által az intézmény tanulói részére biztosított, a
helyi vagy helyközi tömegközlekedési eszköz igénybevételét szolgáló bérletjegy, valamint a
bölcsődei, a művelődési intézményi szolgáltatás, továbbá a foglalkozás-egészségügyi ellátás,
a kegyeleti ellátás, valamint a szolgálati lakásban, munkásszálláson történő elhelyezés; e
rendelkezés alkalmazásában munkásszállás a kifizető tulajdonát képező vagy általa bérelt
olyan szálláshely, amely lakóhelyiségenként egynél több, a kifizetővel munkaviszonyban lévő
olyan magánszemély elhelyezésére szolgál, akinek nincs lakóhelye azon a településen, ahol
munkahelye van; nem munkásszállás az a szálláshely, ahol a kifizető olyan magánszemélyt,
illetve ennek hozzátartozóját szállásolja el, akivel a társasági adóról szóló törvény szerinti
kapcsolt vállalkozásnak minősülő esetekben meghatározott kapcsolat áll fenn;”
6.	Az Szja tv. 1. számú mellékletének 8.17. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/A természetbeni juttatások közül adómentes:/
73
„8.17. a munkáltató által a munkavállaló részére (ide értve a Munka Törvénykönyvéről
szóló törvény előírásai szerint a munkáltatóhoz kirendelt munkavállalót is) vagy étkezőhelyi
vendéglátás, munkahelyi étkeztetés, közétkeztetés nyújtása (biztosítása) révén juttatott
bevételnek (ideértve a kizárólag e szolgáltatások igénybevételére jogosító utalványt is) a havi
8000 forintot meg nem haladó része, vagy a kizárólag fogyasztásra kész étel vásárlására
jogosító utalvány (ide értve az étel, ital automatából történő vásárlásra jogosító elektronikus
adathordozót is) formájában juttatott bevételnek a havi 4000 forintot meg nem haladó része; e
rendelkezés alkalmazásában a munkavállalóval esik egy tekintet alá a szakképző iskolai
tanuló, kötelező szakmai gyakorlatának ideje alatt a hallgató, valamint - ha volt munkáltatója
(annak jogutódja) nyújtja részére e szolgáltatást - a nyugdíjban részesülő magánszemély is; a
magánszemély egy adott hónapban csak egyféle (vagy a 8000 forintig vagy a 4000 forintig
terjedő) kedvezményt vehet igénybe; a munkáltató által az e rendelkezésben meghatározott
módon, a 69. § (1) bekezdésének c)-e) pontjában foglalt feltételek szerint juttatott bevételnek
az adómentes természetbeni juttatás értékhatárát meghaladó része e törvény alkalmazásában
adóköteles természetbeni juttatásnak minősül;”
7.	Az Szja tv. 1. számú melléklete 8.19. alpontjának b) pontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
/A természetbeni juttatások közül adómentes:/
„b) a köztársasági elnök, az Országgyűlés elnöke, a miniszterelnök, a külügyminiszter, a
gazdasági és közlekedési miniszter, valamint a honvédelmi miniszter által az államközi és az
államok feletti szervezetekkel kapcsolatos diplomáciai esemény alkalmával nyújtott
vendéglátás (étel, ital) és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatás (utazás, szállás, szabadidőprogram
stb.), adott ajándék; a külügyminiszter, a gazdasági és közlekedési miniszter, valamint a
honvédelmi miniszter esetében ide kell érteni azt az esetet is, amikor az előzőeket
külképviselet által közvetve nyújtja;”
8.	Az Szja tv. 1. számú mellékletének 8.34. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/A természetbeni juttatások közül adómentes:/
„8.34. a munkáltató által a nevére szóló számlával megvásárolt, a munkavállalónak
ingyenesen juttatott helyi utazási bérlet árából havi 2000 forintot meg nem haladó összeg,
azzal, hogy
a)	az adómentes részt meghaladó érték, továbbá a munkaviszony megszűnése esetén a
bérlet árának a megszűnést követő időszakra jutó arányos része adóköteles természetbeni
juttatásnak minősül (kivéve, ha a magánszemély azt a munkáltatónak megfizeti vagy a
bérletet visszaszolgáltatja);”
b)	ha a bérlet érvényességi ideje naptári hónapra vagy egy naptári hónapon belüli
időtartamra szól, az adómentes rész és az adóköteles természetbeni juttatás meghatározása
szempontjából a juttatást abban a hónapban kell figyelembe venni, amely hónapot a bérleten
feltüntettek, illetve amely hónapra az érvényesség időtartama esik; éves bérlet esetén naptári
hónapokra, vagy egyébként, ha a bérlet nem naptári hónapra szól és olyan napokra érvényes,
amelyek több naptári hónapra esnek, a juttatást a naptári hónapokra a napokkal arányosan
megosztva kell meghatározni;
c)	az adókötelezettség alá eső érték után az adót a munkáltató az adóév utolsó napjára - ha
a magánszemély munkaviszonya megszűnik, a munkaviszony utolsó napjára - állapítja meg
és az adózás rendjéről szóló törvénynek a kifizetőre irányadó rendelkezései szerint fizeti meg
és vallja be;”
74
2. számú melléklet a 2005. évi ... törvényhez
Az Szja tv. 3. számú melléklete IV. A járművek költsége fejezet 1. pontja helyébe a
következő rendelkezés lép:
„1. A saját tulajdonú - ideértve a továbbiakban a házastárs tulajdonát is - jármű
üzemanyag-felhasználása, továbbá számlával (bizonylattal) történő igazolás alapján a jármű
fenntartásának, javításának és felújításának költsége számolható el, valamint mezőgazdasági
őstermelő esetében a kizárólag üzemi célú járműre vonatkozóan a III. rész 1. pontjában
foglaltak szerint érvényesíthető értékcsökkenési leírás. Üzemanyag-felhasználás címén vagy
a)	az üzemanyag-fogyasztási norma és az APEH által közzétett üzemanyagár,
b)	a számlával (számlákkal) igazolt üzemanyag-vásárlás vehető figyelembe, azonban a
számla alapján figyelembe vett üzemanyag-mennyiség nem lehet több, mint az üzemi
használatra az üzemanyag-fogyasztási normával számított mennyiség,
azzal, hogy a magánszemély az adóév egy negyedévén belül a negyedév első napján
választott üzemanyag-felhasználással összefüggő költségelszámolási módszertől nem térhet
el. Nem alkalmazható az a) pont rendelkezése, ha a magánszemély az Áfa törvény szabályai
szerint az üzemanyag általános forgalmi adóját levonásba helyezi.”
75
3. számú melléklet a 2005. ...törvényhez
1.	Az Szja tv. 7. számú mellékletének 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. Adókedvezmény illeti meg a magánszemélyt az olyan élet- vagy nyugdíjbiztosítás díja
után is, amely az adóévben a magánszemély összevonandó jövedelmének minősült.”
2.	Az Szja tv. 7. számú mellékletének 9. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„9. Nyugdíj-kiegészítő járadék az olyan szolgáltatás, amelyet a nyugdíj kiegészítéseként
vagy ahelyett évente legalább egyszer - pénzben vagy más egységben kifejezve - nem
csökkenő összegben élethossziglan vagy legalább a nyugdíjbiztosítási szerződés létrejöttétől
számított 10. év végéig folyósítanak.”
3.	Az Szja tv. 7. számú melléklete 11. pontjának g) alpontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
„g) nyugdíjbiztosításnál a szerződéskötéstől számított 10 éven belül esedékes szolgáltatás
-	pénzben vagy más egységben kifejezve - csökkenő összegben, illetve egy összegben történő
igénybevétele,
azzal, hogy az a)-d) pontokban említett esetet nem kell a rendelkezési jog gyakorlásának
tekinteni, ha az a szerződő magánszemély halála következtében történt.”
4.	Az Szja tv. 7. számú melléklete 12. pontjának e) alpontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
„e) Csökkenő összegű a - nyugdíjbiztosítási szerződésen alapuló - járadékszolgáltatás, ha
az esedékessé váló - pénzben vagy más egységben kifejezett - összegek közül bármelyik
alacsonyabb, mint az azt megelőző időszakban kapott biztosítási szolgáltatás.”
76
4. számú melléklet a 2005. évi ... törvényhez
1.	Az Szja tv. 11. számú melléklete II. Értékcsökkenés leírási szabályai fejezete 2.
pontjánakp) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/2. A kizárólag üzemi célt szolgáló saját tulajdonú tárgyi eszköz, nem anyagi javak
értékcsökkenésének elszámolása/
„p) A 250 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató egyéni vállalkozó a korábban még
használatba nem vett, a műszaki gépek, berendezések és a - személygépkocsi kivételével - a
járművek között nyilvántartott tárgyi eszköznek az üzembe helyezés időpontjára megállapított
beruházási költségét az üzembe helyezés adóévében jogosult egy összegben költségként
elszámolni, amennyiben a tárgyi eszközt a területfejlesztés kedvezményezett térségeinek
jegyzékéről szóló kormányrendelet szerint a területfejlesztés szempontjából leghátrányosabb
helyzetű 48 kistérség valamelyikében helyezi üzembe. Az értékcsökkenési leírásként így
figyelembe vett összegnek 1 százaléka, jármű esetében 3 százaléka az állami támogatásokra
vonatkozó rendelkezések alkalmazásában
pa) az adóévben igénybe vett csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül, vagy
az adózó döntése szerint
pb) az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami
támogatásra történő alkalmazásáról szóló 70/200l/EK rendelet 4. cikkében foglaltakkal
összhangban vehető igénybe.”
2.	Az Szja tv. 11. számú melléklete III. A járművek költsége fejezete 1. pontjának helyébe
a következő rendelkezés lép:
„1. A saját tulajdonú - ideértve a továbbiakban a házastárs tulajdonát is - kizárólag üzemi
jármű üzemanyag-felhasználása, továbbá számlával (bizonylattal) történő igazolás alapján a
jármű fenntartásának, javításának és felújításának költsége számolható el, valamint a II.
fejezetben foglaltak szerint érvényesíthető értékcsökkenési leírás. Üzemanyag-felhasználás
címén vagy
a)	az üzemanyag-fogyasztási norma és az APEH által közzétett üzemanyagár,
b)	a számlával (számlákkal) igazolt üzemanyag-vásárlás vehető figyelembe, azonban a
számla alapján figyelembe vett üzemanyag-mennyiség nem lehet több, mint az üzemi
használatra az üzemanyag-fogyasztási normával számított mennyiség,
azzal, hogy a magánszemély az adóév egy negyedévén belül a negyedév első napján
választott üzemanyag-felhasználással összefüggő költségelszámolási módszertől nem térhet
el. Nem alkalmazható az a) pont rendelkezése, ha az egyéni vállalkozó az Áfa törvény
szabályai szerint az üzemanyag általános forgalmi adóját levonásba helyezi.”
77
5. számú melléklet a 2005. évi ... törvényhez
1.	A Tao. 1. számú melléklete 5. pontjának h) alpontja helyébe a következő rendelkezés
lép:
/A számvitelről szóló törvény szerint megállapított terv szerinti értékcsökkenés (ideértve az
egy összegben elszámolt értékcsökkenési leírást is) érvényesíthető/
„h) a közúti személyszállításhoz használt járműveknél. ”
2.	A Tao. 1. számú mellékletének 14. pontjában „Az adózás előtti eredmény
csökkentéseként így figyelembe vett összeg 50 százalékának, jármű esetében 80 százalékának
a 19. § (1) bekezdés szerinti adókulccsal számított értéke az állami támogatásokra vonatkozó
rendelkezések alkalmazásában” szövegrész helyébe „A tárgyi eszköz adózás előtti eredmény
csökkentéseként figyelembe vett bekerülési értékének 1 százaléka, jármű esetében 3 százaléka
az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában” szövegrész lép.
78
6. számú melléklet a 2005. évi ... törvényhez
A Tao. 3. számú melléklete B) fejezetének 11. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/A 8. § (1) bekezdés d) pontjának alkalmazásában a vállalkozási tevékenység érdekében
felmerült költségnek, ráfordításnak minősül különösen:/
„11. a tulajdonostárs által a társasházi közös tulajdonnal, a lakásszövetkezeti tulajdonnal
kapcsolatos karbantartási és egyéb közös kiadásra (üzemeltetésre) elszámolt, tulajdoni
hányaddal arányos költség; továbbá a lakásszövetkezetnél a cégbejegyzés előtt vállalt
kötelezettség miatt felmerült költség, ráfordítás, feltéve, hogy az alapul szolgáló szerződést a
közgyűlés utólag jóváhagyta;”
79
7. számú melléklet a 2005. évi ... törvényhez
A Tao. 6. számú mellékleténekB) fejezete helyébe a következő rendelkezés lép:
„B)
Lakásszövetkezet által végzett kedvezményezett tevékenységek
A lakásszövetkezet 1. § (1) bekezdése szerinti jövedelem- és vagyonszerzésre irányuló,
vagy ezt eredményező gazdasági tevékenységéből e törvény alkalmazásában nem minősül
vállalkozási tevékenységnek:
1.	a lakásszövetkezeti tevékenység;
2.	a szabad pénzeszközök betétbe, értékpapírba való elhelyezése után a hitelintézettől, az
értékpapír kibocsátójától kapott kamatnak, illetve az állam által kibocsátott értékpapír
hozamának olyan része, amelyet a lakásszövetkezeti tevékenység bevétele az összes
bevételben képvisel azzal, hogy a bevételt mindkét esetben e kamat és hozam nélkül kell
számításba venni.”
80
8. számú melléklet a 2005. évi ... törvényhez
Az áfa-törvény 1. számú mellékletének I. részének 37. pontja az alábbiak szerint módosul,
egyidejűleg az 1. számú melléklet II. része a következő 17. ponttal egészül ki:
/I. Rész
A 15 százalékos felszámított adómérték alá tartozó termékek és szolgáltatások köre
Sorszám Megnevezés
„37.
Folyóirat, kotta, térkép (az 1. számú melléklet II.
rész 17. pontja szerinti termékek kivételével)
Vámtarifaszám/
ex 4901
4902
4904
4905	91
4905 99”
/II. Rész
Az ötszázalékos felszámított adómérték alá tartozó termékek köre
Sorszám Megnevezés	Vámtarifaszám/
„17. Napilap (hetenként legalább négyszer megjelenő 4902 10
kiadvány);
Egyéb újság, folyóirat (évente legalább egyszer ex 4902 90”
megjelenő kiadvány) előfizetéses értékesítés
keretében
81
9. számú melléklet a 2005. évi ... törvényhez
Az áfa-törvény 2. számú mellékletének 6., 10., és 25. pontja helyébe a következő
rendelkezések lépnek:
/A tárgyi adómentesség alá tartozó termékértékesítések és szolgáltatásnyújtások köre/
„6. pénzügyi szolgáltatás és kiegészítő szolgáltatásai (SZJ 65.11.1., 65.12.1,, 65.21.1.,
65.22.1, 65.23.1, 66.01.1, 66.02.1, 66.03, 67.), ideértve a Hpt. 3. §-a szerinti - hitelintézeti
elszámolóház által végzett - elszámolásforgalmi ügyletet is, de kivéve
-	a széfügyletet (SZJ 67.13.10.0-ból), valamint
-	a Hpt. szerinti pénzügyi lízinget a lízingdíj teljes tőketörlesztő részének erejéig, de
legalább a lízingbe adott termék adó nélkül számított beszerzési árának, illetve - ha a lízingbe
adott tennék saját előállítású - előállítási költségének erejéig.”
„10. az 1. és 9. pont alá nem tartozó ingatlan bérbe-, haszonbérbe adása (SZJ 70.20-ból);
valamint a lakóingatlannak a Hpt. szerinti pénzügyi lízing keretében történő átadása;”
„25. a 6-8. és 11. pontokban felsorolt termékértékesítések és szolgáltatásnyújtások
közvetítése, ha az más nevében és javára történik, még akkor is, ha az a közvetítő
jognyilatkozat-tételi jogosultságával nem jár együtt;”
82
10. számú melléklet a 2005. évi ... törvényhez
Az áfa-törvény 3. számú melléklet I. rész 2. pontjának a) és b) pontjai helyébe a következő
rendelkezések lépnek:
/I. Rész Az előzetesen felszámított adó megosztása arányosítással/
„2. A levonási hányad 1. pont szerinti kiszámításakor:
a)	a számláló értékét növelik az adólevonásra jogosító termékértékesítés és
szolgáltatásnyújtás végzéséhez közvetlenül és közvetetten kapcsolódó költségvetési vagy
egyéb támogatás;
b)	a nevező értékét növeli az a) pont szerinti támogatások összege, valamint az
adólevonásra nem jogosító termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás végzéséhez közvetlenül és
közvetetten kapcsolódó költségvetési vagy egyéb támogatás;”
83
11. számú melléklet a 2005. évi ... törvényhez
„10. számú melléklet az 1992. évi LXXIV. törvényhez
A 40.§ (12) bekezdés alapján a fordított adózás alá eső hulladékok
Sors zám	Megnevezés	Vámtarifaszám
1.	Vas- és acéltörmelék és hulladék; ingot újraolvasztott hulladékvasból vagy - acélból	7204
2.	Finomítatlan réz; rézanód elektrolízises finomításhoz	7402
3.	Finomított réz és rézötvözet, megmunkál atl an (finomított réz katódokból és katódrészekből)	ex 7403
4.	Rézhulladék és - törmelék	7404
5.	Rézrúd és profil	7407
6.	Rézhuzal finomított rézből, ha legnagyobb átmérője meghaladja a 6 mm-t	7408 11 00
7.	Rézhuzal finomított rézből, ha legnagyobb átmérője meghaladja a 0,5 mm-t de legfeljebb 6 mm	7408 19 10
8.	Megmunkál atl an nikkel	7502
9.	Nikkelhulladék és -törmelék	7503
10.	Megmunkál atl an alumínium	7601
11.	Alumíniumhulladék és - törmelék	7602
12.	Alumíniumhuzal ötvözetlen alumíniumból, ha legnagyobb átmérője meghaladja a 7 mm-t	7605 11 00
13.	Alumíniumhuzal alumíniumötvözetből, ha legnagyobb átmérője meghaladja a 7 mm-t	7605 21 00
14.	Megmunkál atl an ólom	7801
15.	Ólomhulladék és - törmelék	7802
16.	Megmunkál atl an cink	7901
17.	Cinkhulladék- és törmelék [cinkhulladék- és törmelék (cinkötvözet)]	7902
18.	Megmunkál atl an ón	8001
19.	Ónhulladék és -törmelék	8002
20.	A vas- és acélgyártásnál keletkező szemcsézett salak (salakhomok)	2618
21.	Salak, kohósalak (a szemcsézett salak kivételével), reve, a vas- vagy az acélgyártásnál keletkező egyéb hulladék	2619
84
22.	Arzént, fémet, vagy ezek vegyületeit tartalmazó hamu és üledék (a vas- vagy acélgyártásnál keletkező hamu és üledék kivételével)	2620
23.	Visszanyert (hulladék és használt) papír vagy karton	4707
24.	Üvegcserép és más üveghulladék, üveggömb Az üvegiparban keletkező, valamint a használatból, fogyasztásból származó üvegcserép és más üveghulladék. Az ilyen hulladékot általában éles szélei szerint különböztetik meg	7001
25.	Kimerült ólomsav akkumulátor	8548 10 21
26.	Műanyag hulladék és forgács	3915
27.	Kimerült és használt akkumulátor; használt és kimerült primer elemek és cellák	ex 8548
28.	Lágygumi hulladék, - törmelék és -forgács, és az ezekből nyert por és granulátum	4004
29.	Használt gumi légabroncs	ex 4012
30.	Keménygumi hulladék és törmelék	ex 4017
31.	Nemesfém és nemesfémmel platírozott fém törmeléke és hulladéka; más nemesfémet vagy nemesfém vegyületet tartalmazó törmelék és hulladék elsősorban nemesfém visszanyeréséhez	7112
32.	Szemcse és por apróvasból, tükörvasból, vasból vagy acélból	7205
33.	Használt ruha	ex 6309
34.	Használt vagy új rongy, zsineg-, kötél-, hajókötél- hulladék és használt textiláru zsinegből, kötélből vagy hajókötélből	6310”
85
12. számú melléklet a 2005. évi ... törvényhez
„Melléklet a 2003. évi CX. törvényhez
Az adó összege az egyes
adókategóriákban
I.	Az adó összege személygépkocsik esetén
Adó- kategória	A személygépkocsi műszaki tulajdonságai	Az adó összege [A személygépkocsi környezetvédelmi osztályba sorolása a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet 5. számú mellékletének II. pontja szerint]	
		5 vagy annál jobb	5-nél rosszabb
1.	Otto-motoros személygépkocsi 1100 cm3-ig és dízelmotoros személygépkocsi 1300 cm-ig	178 000 Ft/db	211 000 Ft/db
2.	Otto-motoros személygépkocsi 1101-1400 cm3-ig és dízelmotoros személygépkocsi 1301-1500 cm3-ig	263 000 Ft/db	317 000 Ft/db
3.	Otto-motoros személygépkocsi 1401-1600 cm3 és dízelmotoros személygépkocsi 1501-1700 cm3-ig	345 000 Ft/db	418 000 Ft/db
4.	Otto-motoros személygépkocsi 1601-1800 cm3 és dízelmotoros személygépkocsi 1701-2000 cm3-ig	520 000 Ft/db	661 000 Ft/db
5.	Otto-motoros személygépkocsi 1801-2000 cm3 és dízelmotoros személygépkocsi 2001-2500 cm3-ig	717 000 Ft/db	907 000 Ft/db
6.	Otto-motoros személygépkocsi 2001-2500 cm3 és dízelmotoros személygépkocsi 2501-3000 cm3-ig	1 052 000 Ft/db	1 304 000 Ft/db
7.	Otto-motoros személygépkocsi 2501-3000 cm3 és dízelmotoros személygépkocsi 3001-3500 cm3-ig	1 593 000 Ft/db	2 000 000 Ft/db
8.	Otto-motoros személygépkocsi 3000 cm3 felett és dízelmotoros személygépkocsi 3500 cm3 felett	2 323 000 Ft/db	2 980 000 Ft/db
9.	Egyéb személygépkocsi	158 000 Ft/db	158 000 Ft/db
10.	Muzeális jellegű személygépkocsi	345 000 Ft/db	345 000 Ft/db
II. Az adó összege motorkerékpárok esetén
Adókategória	A motorkerékpár műszaki tulajdonságai	Az adó összege
1.	80 cm3-ig	15 000 Ft/db
2.	81-125 cm3-ig	70 000 Ft/db
3.	126-500 cm3-ig	100 000 Ft/db
4.	501-900 cm3-ig	135 000 Ft/db
5.	901 cm3-től	175 000 Ft/db
A gépjármű e törvény szerinti adókategóriába sorolását, továbbá a gépjármű műszaki és
környezetvédelmi osztályba sorolási adatait a közlekedési felügyelet a forgalomba helyezés
engedélyezésének eljárásában állapítja meg, és a Műszaki adatlapon rögzíti.”
86
13. számú melléklet a 2005. évi ... törvényhez
Az e törvény 169. §-a szerint a fizetendő általános forgalmi adót növelő összeg
Sorszám	A termék megnevezése	Fizetendő adó összege
1.	A Jöt. 63.§ (1) bekezdése szerinti alkoholtermékek	28 600 Ft/hl tiszta szesz
2.	A Jöt. 75. §-a szerinti sör	85 Ft/Balling-fok/hl
3.	A Jöt. 88. §-a szerinti pezsgő	2 280 Ft/hl
4.	A Jöt. 92. §-a szerinti köztes alkoholtermék	4 380 Ft/hl
87
14. számú melléklet a 2005. évi törvényhez
Az Art. 1. számú mellékletének I/B)/3./b)-c) pontjai helyébe a következő rendelkezés lép:
„b) Az átalakulással, illetve szétválással létrejövő adózó általános forgalmiadó-bevallási
kötelezettségének ugyanolyan gyakorisággal tesz eleget, mint az a szervezet, amelyből
átalakult vagy szétválás útján létrejött. Az összeolvadással létrejövő adózó a gyakoribb
bevallásra kötelezett jogelőd bevallási gyakoriságának megfelelően tesz eleget általános
forgalmiadó-bevallási kötelezettségének.
c)	Az új közlekedési eszköznek - a személygépkocsi, illetőleg a regisztrációs adó köteles
motorkerékpár kivételével - az Európai Közösség más tagállamából történő beszerzése esetén
fizetendő általános forgalmi adót az általános forgalmiadó-alanynak nem minősülő
magánszemély, illetve egyéb szervezet, az általános forgalmiadó-alanynak nem minősülő
adófizetésre kötelezett jogi személy, a kizárólag adólevonásra nem jogosító tevékenységet
folytató adóalany, az alanyi adómentességet választó adóalany, a mezőgazdasági
tevékenységet folytató, különleges jogállást választó adóalany, illetve az egyszerűsített
vállalkozói adóalany vevő az adófizetési kötelezettség keletkezését követő hó 20. napjáig
vallja be és fizeti meg az állami adóhatósághoz.”
88
15. számú melléklet a 2005. évi törvényhez
1.	Az Art. 2. számú mellékletének I./Határidők/5./A)/c) pontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
[A)	Egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék]
„c) a Tbj. 4. § b) pontja szerinti egyéni vállalkozó a járulékot havonta
a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig”
[fizeti meg.]
2.	Az Art. 2. számú mellékletének I./Határidők/5./B)/b) pontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
[B)	Társadalombiztosítási járulék]
„b) a Tbj. 4. § b) pontja szerinti egyéni vállalkozó a járulékot havonta
a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig”
[fizeti meg.]
89
16. számú melléklet a 2005. évi törvényhez
Az Art. 8. számú melléklet 9. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„9. Az adózó az általános forgalmiadó-fizetési kötelezettségét a bevallás benyújtására
előírt időpontig euróban, átutalással teljesíti.”
90
INDOKOLÁS
Az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló
törvények módosításáról szóló törvényjavaslathoz
ELSŐ RÉSZ
A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓT, A TÁRSASÁGI ADÓT ÉS AZ OSZTALÉKADÓT
ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK
I. Fejezet
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A személyi jövedelemadóról szóló törvény módosítását célzó Javaslat az öt évre szóló
adócsökkentési programban szereplő intézkedéseket, a jogharmonizációból adódó, továbbá a
jogalkalmazást segítő, kiegészítő rendelkezéseket tartalmaz.
Az öt évre szóló adócsökkentési program jegyében a Javaslat a 2010-ig terjedő időszakra
határozza meg az adótábla sávhatárait és a fizetendő adó mértékét. Az adótábla kétkulcsos, a
18 százalékos alsó kulcs mellett a felső kulcs 2006-tól kezdődően 36 százalékra mérséklődik,
egyidejűleg 50 ezer forinttal nő az alsó sávba tartozó jövedelmek felső határa. A sávhatár az
adókulcsok változatlansága mellett a következő években is növekszik,
2007-ben	1 700 000 forintra,
2008-ban	1 900 000 forintra,
2009-ben	2 300 000 forintra,
2010-ben	3 000 000 forintra.
A minimálbér összegét meg nem haladó bérjövedelem adómentességét 2006-ban továbbra is
az adójóváírás, illetve a kiegészítő adójóváírás intézménye biztosítja. Az adójóváírás mértéke
változatlanul a bér 18 százaléka, legfeljebb havi 9000 forint. A minimálbér havi összegének
63 ezer forintra való növekedésével összhangban a kiegészítő adójóváírás összege 1260
forint/hóról 2340 forint/hóra nő,. Az adójóváírás érvényesítésére jogosító jövedelemhatár 150
ezer forinttal - 1 500 ezer forintra - nő, a kiegészítő jogosultsági határ változatlanul 1 millió
forint.
Tovább folytatódik a személyi jövedelemadó törvényben biztosított kedvezmények
rendszerének átalakítása. Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárnál vezetett egyéni számlán
történő jóváírássá alakul át az önkéntes kölcsönös biztosító pénztári kedvezmény. Hasonló
szabályok alapján írható jóvá az újonnan bevezetendő nyugdíj-el őtakarékossági számlára a
magánszemély által befizetett összegek meghatározott része.
A családi adókedvezmény a családtámogatás elemévé válik, csak a három vagy több
gyermeket nevelő családok adókedvezménye marad fenn korlátozott mértékben. Havi 4000
forintra módosul a kedvezményezett eltartottak után érvényesíthető kedvezmény mértéke,
amely maradéktalanul csak akkor vehető figyelembe, ha a magánszemély éves jövedelme
nem haladja meg a 6 millió forintot. Négy vagy több gyermekes családok esetében a
jövedelemhatár gyermekenként 500 ezer forinttal 8 millió forintig növekszik. Ha a jövedelem
az eltartottak létszámához kötött határt meghaladja, a kedvezmény fokozatosan megszűnő
mértékben jár, a javasolt szabály szerint az értékhatárt meghaladó jövedelem 20 százalékát
meghaladó összegben.
91
Az egyéb adókedvezmények többsége is változatlanul jövedelemkorláthoz kötötten vehető
figyelembe, legfeljebb összesen 100 ezer forint összegben. Továbbra sem tartozik ebbe a
körbe a lakáscélú hitel törlesztéséhez kapcsolódó kedvezmény és a magánszemélyt a
fogyatékosságára tekintettel megillető személyi kedvezmény. Az említett korlát nem
vonatkozik a megállapodás alapján fizetett nyugdíjjárulék, illetve magánnyugdíjpénztári
tagdíj, valamint a magánszemély által fizetett tagdíj-kiegészítés utáni 25 százalékos mértékű
kedvezményre.
A Javaslat a bér 15 százalékában határozza meg a munkáltató által adómentesen adható béren
kívüli juttatások értékhatárát. A keret a gyermekekre és a házastársra/élettársra tekintettel
személyenként 10-10 százalékkal, fejenként 72 ezer forinttal növelhető, de nem haladhatja
meg az évi 500 ezer forintot. Egyes juttatások (pl. étkezési utalvány, munkába járás
költségeinek megtérítése, lakáscélú munkáltatói támogatás) továbbra is a kereten felül
nyújthatók.
A Javaslat több - a tőkejövedelmeket érintő - módosítást 2007. január 1-jei hatályba lépéssel
tartalmaz. Ezen időponttól kezdve 10 százalékos mértékű adó terheli a kamatból származó
jövedelmeket és a tőzsdei ügyletből származó jövedelmeket. Ugyancsak 10 százalékos
mértékű adó kerül bevezetésre az Európai Unió bármely tagállamában működő, a tőkepiacról
szóló törvényben elismert (szabályozott) piacnak minősülő tőzsdére bevezetett értékpapír - az
adott tagállam joga szerint - osztaléknak minősülő hozamára.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
az 1. §-hoz
Az Szja tv. 3. §-ának 16. pontját módosító rendelkezés összhangot teremt a közérdekű
önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII törvénnyel, amely egyes - a személyi
jövedelemadóban egyébként költségtérítés jellegű bevételnek tekintendő - juttatásokat
ellenszolgáltatásnak nem minősülő tételként kezel, valamint kiterjeszti a fogalmat a hivatalos
utazásokra adott térítésekre is abban az esetben, ha a hivatalos utazás nem feltétlenül
bevételszerzés érdekében történik.
A Szja tv. 3. §-ának 20. pontját módosító rendelkezés pontosítja az üzemanyag-fogyasztási
norma meghatározásának módját. Lehetőséget teremt arra, hogy az üzemanyag-fogyasztási
normákról szóló kormányrendeletben nem szereplő egyedi esetekben a gyártó által megadott
érték is alkalmazható legyen, ne csak a költséges műszaki szakértő által megállapított érték.
A Javaslat kiegészíti a nyugdíj fogalmának meghatározását (3. § 23. pont) azzal
összefüggésben, hogy a magánszemélynek a jövőben - egyéni döntésére alapozva -
lehetősége nyílik hosszú távú befektetéseinek nyugdíj-előtakarékossági számlán történő
elhelyezésére. A nyugdíjba vonulást követően erről a számláról teljesített
nyugdíjszolgáltatásnak minősülő kifizetés a Szja tv. alkalmazásában nyugdíjként kezelendő.
A számlára vonatkozó feltételeket külön törvény szabályozza.
A módosítás kiegészíti a társas vállalkozás fogalmát az európai szövetkezettel és a
lakásszövetkezettel. Az utóbbiról 2005. január 1-jétől külön törvény rendelkezik, ezért annak
érdekében, hogy a lakásszövetkezetek tagjaként jövedelmet szerző magánszemélyek adózása
a 2004. évihez viszonyítva ne változzék, szükséges a meghatározás kiegészítése. A pontosító
rendelkezés a 2005. évre visszamenőleg is alkalmazható.
Az Szja tv. 3. §-a 62. pontjának felvezető szövege a felsőoktatási törvény módosításával
összhangban változik.
A Szja tv. 3. §-ának 72. pontjában a szociális gondozói díj adóterhet nem viselő
járandóságnak minősülő része 48 ezer forintról 120 ezer forintra nő.
92
A magánszemélyek előtt megnyíló új befektetési lehetőség megjelenésével összefüggésben a
Javaslat a nyugdíj-el őtakarékossági számla fogalmával egészíti ki az értelmező
rendelkezéseket.
a 2. §-hoz
Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztári adókedvezmény átalakulásával, valamint a nyugdíj-
előtakarékossági számlával összefüggő változás, miszerint a magánszemély tagot az egyéni
számlán történő jóváírás formájában megillető átutalás, valamint a magánszemély nyugdíj-
előtakarékossági nyilatkozat alapján kiutalt, a nyugdíj-előtakarékossági számlán jóváírt
összeg nem lesz adóköteles (ld.13. §).
A Javaslat szerint nem kell a jövedelem kiszámításánál figyelembe venni azt az összeget,
amelyet az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár a kedvezményezett rendelkezése alapján
annak egyéni számláján vagy - kedvezményezett hiányában - a pénztár tagjainak egyéni
számláin jóváír, ezzel az elhunyt tag pénztárban lévő vagyonrésze adómentessé válik az azt
megszerző magánszemélyeknél.
Szintén az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak tagságát érintő jogtechnikai módosítás
annak meghatározása, hogy a tételes egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség
megszűnését követően mely munkáltató jogosult a köztehermentes pénztári befizetésekre. A
módosítás nem jelent érdemi változást, mert ugyanazt a módszert kell továbbra is alkalmazni,
csak nem az Eho tv. alapján, hanem annak a Szja törvénybe emelt szövege alapján.
a 3.§-hoz
Az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásról és az ahhoz kapcsolódó
közterhek egyszerűsített befizetéséről szóló 1997. évi LXXIV. törvény szerint az alkalmi
munkát végző nem köteles bevallani az ilyen tevékenységből származó jövedelmét, ha az
kevesebb, mint a minimálbér éves összege. A rendelkezés ezzel összhangban a Szja tv..-ben is
kiegészíti azon jövedelmek körét, amelyekről nem kell bevallást benyújtani.
a 4. §-hoz
A rendelkezés lehetővé teszi, hogy a munkáltató ne csak pénzben téríthesse meg a munkába
járás költségeit, hanem az egy tételben megvásárolt bérletek, jegyek kiosztásával is
megoldhassa dolgozói munkába járását. A módosítás egyértelművé teszi azt is, hogy
gépjárművel történő munkába járás címén a magánszemély költséget nem számolhat el a
munkahely és a lakóhely közötti útvonalra.
az 5. §-hoz
A módosítás választási lehetőséget biztosít arra, hogy a munkaviszony megszűnésével
összefüggésben végkielégítésben részesülő magánszemély döntsön: a törvényben
meghatározott mértékű végkielégítés összegét a vonatkozó szabályok szerint megosztja az
adóévek között, vagy a teljes összeg után a kifizetés évének jövedelmeként adózik.
a 6. §-hoz
A Javaslat egyéb jövedelemként határozza meg azokat a nyugdíj-előtakarékossági számlán
nyilvántartott követeléseket, amelyek meghaladják a magánszemély által teljesített
befizetéseket és a nyilvántartott befektetési eszközök elhelyezésekor képviselt szokásos piaci
értékének együttes összegét olyan esetben, amikor a számla bármely okból nem felel meg a
számlára vonatkozó külön törvényben meghatározott feltételeknek.
a 7. §-hoz
A rendelkezés 1 millió 500 ezer forintról 1 millió 550 ezer forintra emeli az összevont
adóalapba tartozó jövedelmek adójának meghatározására szolgáló adótábla alsó sávjának
felső határát és 38 százalékról 36 százalékra mérsékli a felső kulcsot.
93
a 8. §-hoz
A módosítás - jövedelemkorláthoz (un. jogosultsági határ) kötötten - 63 ezer forint/ hó
bérjövedelmet mentesít az adó alól. Az adójóváírás mértéke és maximális összege változatlan
[18 százalék, de legfeljebb 9000 forint/hó], ugyanakkor 1080 forinttal - 2340 forintra - nő az
ugyancsak jövedelemkorláthoz (un. kiegészítő jogosultsági határ) kötötten igénybe vehető
kiegészítő adójóváírás havi összege. Az adójóváírás érvényesítésére jogosító jövedelemhatár
(jogosultsági határ) évi 150 ezer forinttal - 1 millió 500 ezer forintra - emelkedik. A
kiegészítő jogosultsági határ változatlan, évi 1 millió forint.
a 9. §-hoz
A rendelkezés változatlanul hagyja a megállapodás alapján fizetett egyes
társadalombiztosítási és magánnyugdíjpénztári befizetések kedvezményét, de nem tartalmazza
az önkéntes kölcsönös biztosító pénztári adókedvezményeket. Ez utóbbiak a pénztárnál
vezetett egyéni számlán történő jóváírás formájában nyújtott támogatássá alakulnak, ennek
szabályairól a Javaslat 13. §-a rendelkezik. (A rendelkezéshez tartozik a Javaslat záró
rendelkezésében a 2004. évi CI. törvény 300. §-ának a Szja tv. 35. §-át hatálytalanító (14)
bekezdésének hatályon kívül helyezése.)
a 10. §-hoz
A családi kedvezmény az egy és két gyermeket nevelő családok esetében családi pótlékká
alakul át. A személyi jövedelemadóban 2006-tól családi kedvezményt csak a három vagy több
eltartottról gondoskodó magánszemélyek érvényesíthetnek jövedelemkorláthoz kötötten. A
kedvezmény mértéke a kedvezményezett eltartottak létszáma után gyermekenként és
jogosultsági hónaponként 4000 forint/főre módosul. A jövedelemkorlátok változásáról a
Javaslat 12. §-a intézkedik.
a 11. §-hoz
A Javaslat könnyítést biztosít az olyan magánszemélyek számára, akik a rendelkezési jog 10
éven belüli gyakorlása miatt a biztosítási kedvezmény címén levont összeg növelt összegű
visszafizetésére kötelezettek. Az új szabály szerint nem terheli visszafizetési kötelezettség a
biztosítási kedvezmény címén levont összeget, ha a levonás évének utolsó napja és a
rendelkezési jog gyakorlása között három évnél hosszabb idő telt el.
a 12. §-hoz
A Javaslat továbbra is jövedelemkorláthoz köti a Szja törvény 40. §-a szerinti családi
kedvezmény érvényesítésének lehetőségét. A három eltartottat nevelő magánszemély a
kedvezményezett eltartottanként figyelembe vehető havi 4000 forint kedvezményt évi 6 millió
forint jövedelemig érvényesítheti. Minden további eltartottra tekintettel a jövedelemkorlát
eltartottanként 500 ezer forinttal nő, 8 millió forint összeghatárig. Ezen felül, ha a
magánszemély adóbevallásban bevallott vagy az adóhatóság adatszolgáltatás alapján történő
adómegállapítása során elszámolt éves jövedelme a rá vonatkozó jövedelemkorlátot
meghaladja, akkor a családi kedvezménynek azt részét veheti figyelembe, amely meghaladja a
jövedelemkorlát feletti összes jövedelme 20 százalékát.
Az Szja tv. 36. §, 36/A. § 39. § és 41-42. §-aiban szabályozott adókedvezményeket a
magánszemély legfeljebb évi 100 ezer forint összegben akkor érvényesítheti, ha az
adóbevallásban bevallott vagy az adóhatóság adatszolgáltatás alapján történő
adómegállapítása során elszámolt éves jövedelme nem haladja meg a 6 millió forintot. Ha a
jövedelem meghaladja a 6 millió forintot, de nem éri el a 6 millió 500 ezer forintot, legfeljebb
annyi kedvezmény érvényesíthető, amely nem több, mint a 100 ezer forintnak a 6 millió forint
feletti összes jövedelem 20 százalékát meghaladó része.
94
a 13. §-hoz
Az Szja tv. új címmel és rendelkezéssel egészül ki, amelynek következtében az önkéntes
biztosító pénztári befizetések után eddig járó adóvisszatérítés a pénztári számlán történő
jóváírássá alakul át. Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár magánszemély tagja az
adóbevallásában tett nyilatkozatban vagy az adóhatóság adatszolgáltatás alapján történő
adómegállapítása céljából tett nyilatkozatban tett külön nyilatkozatban rendelkezhet az
önkéntes biztosító pénztári befizetései után őt megillető összeg átutalásáról valamely olyan
egyéni számlája javára, amelyre a pénztár igazolása szerint rendelkezési jogosultságot
megalapozó befizetés, jóváírás, lekötés, illetve amely terhére a szolgáltatás igénybevétele
történt. Ha a magánszemély egyidejűleg több pénztárnak is tagja, az előzőekben említett
számlák közül csak egyet jelölhet meg. A Javaslat rendelkezik arról is, hogy milyen eljárást
kell követnie a pénztárnak abban az esetben, ha a magánszemély időközben más pénztárba
átlép, kilép a pénztárból vagy elhalálozik.
A kiutalás összege főszabályként megegyezik a korábbi szabályok alapján
adókedvezményként érvényesíthető összeggel, de nem haladhatja meg az összevont adóalap
adójának az adókedvezmények levonása után fennmaradó részét. A kiutalás alapját
változatlanul a magánszemély befizetései, az egyéni számlán megjelenő adóköteles
jóváírások, illetve az egészségpénztárak esetében még az egyéni számlán lekötött összegek,
illetve a prevenciós szolgáltatások értéke képezik.
A magánszemély az adóbevallásában tett nyilatkozatában vagy az adóhatóság adatszolgáltatás
alapján történő adómegállapítása céljából tett nyilatkozata keretében rendelkezhet az adójáról
a nyugdíj-előtakarékossági számlán általa elhelyezett összegek után is. Ennek mértéke a
nyugdíj-előtakarékossági számlára a magánszemély által forintban befizetett összeg 30
százaléka, de több számla esetén is legfeljebb 100 ezer forint (annál a magánszemélynél, aki
2020. január 1. előtt tölti be a jogszabályok szerint reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt,
130 ezer forint). A nyugdíj-előtakarékossággal kapcsolatos visszatérítés nem haladhatja meg
az összevont adóalap adójának az adókedvezmények levonása után fennmaradó részét. Több
számla esetén is csak egy jelölhető meg.
Ha a magánszemély az önkéntes kölcsönös biztosító pénztári befizetéseivel és a nyugdíj-
előtakarékossági számlára teljesített befizetéseivel összefüggésben is kiutalási igényről
nyilatkozik, de az érvényesíteni kívánt adókedvezmények levonása után fennmaradó adója
nem teszi lehetővé a nyilatkozatok szerinti teljes összeg kiutalását, az adóhatóság az utalást a
nyilatkozatokban megjelölt összegek arányában teljesíti, de az egyes jogcímeken átutalt
összeg ebben az esetben sem haladhatja meg az adott jogcímre irányadó összeghatárt.
Az utalandó összeg nagyságát utólag nem befolyásolja, ha a magánszemély önellenőrzése
vagy az adóhatóság utólagos adómegállapítása következtében módosul az összevont adóalap
adójának az adókedvezmények levonása után fennmaradó része. Ha azonban az
adókedvezmények levonása után fennmaradó adó olyan mértékben lecsökken, hogy összege
már nem éri el a nyugdíj-előtakarékossági számlára utalt összeget, a különbözetet az
adóhatóság határozatával személyi jövedelemadó kötelezettségként írja elő.
a 14. §-hoz
A rendelkezés az adójóváírás mértékének változásával összhangban módosítja az adóelőleg
levonásánál figyelembe vehető összegeket.
A módosítás további része a munkaviszonyuk megszűnésével összefüggésben
végkielégítésben részesülő magánszemélyek számára - a végkielégítés adózásával összefüggő
választási lehetőségre tekintettel - választási lehetőséget biztosít az adóelőleg mértékére
vonatkozóan is.
95
a 15. §-hoz
Az Szja tv. 49. §-át módosító rendelkezések az Art-nak a közterhek közös számlára történő
befizetési, bevallási előírásaival teremtenek összhangot. A Javaslat szerint az adóelőleg
megállapítására kötelezett egyéni vállalkozónak a negyedévet követő hónap 12-éig be kell
vallania az adóelőleget a tárgynegyedév utolsó hónapjának kötelezettségeként. Ugyanakkor
mentesül az adóelőleg-megállapítási és -fizetési kötelezettség alól a kiegészítő tevékenységet
folytató vállalkozónak minősülő egyéni vállalkozó az e tevékenységből származó bevétele
alapján.
a 16. §-hoz
A Javaslat kiterjeszti a veszteségelhatárolás lehetőségét azokra az esetekre is, amikor az
egyéni vállalkozó jövedelmét önellenőrzéssel tárja fel vagy az adóellenőrzés állapítja azt meg.
A társasági adóval összhangban az egyéni vállalkozók számára is biztosítani indokolt az évi 5
millió forintot meg nem haladó vállalkozói adóalapra a 10 százalékos vállalkozói személyi
jövedelemadó mértéket, ha az egyéni vállalkozó kisvállalkozói adókedvezménnyel a
vállalkozói személyi jövedelemadóját nem csökkenti, és a munkavállalóinak átlagos
állományi létszáma után legalább az éves minimálbér kétszeresére számított
társadalombiztosítási járulékokat megfizeti. A létszámba az egyéni vállalkozó önmagát is
beszámíthatja. Az uniós szabályok szempontjából a 10 százalékkal megállapított adó „de
minimis” támogatásnak minősül.
Ha az egyéni vállalkozó jogosult a 10 százalékos kulcs alkalmazására, az egyéb
kedvezményeinek „de minimis” támogatástartalmát az összes ilyen kedvezményre 5 millió
forintig 10 százalékos, azt meghaladóan 16 százalékos kulccsal kell meghatároznia.
a 17. §-hoz
A rendelkezés módosítja a biztosításokkal összefüggésben keletkező kamatnak minősülő
jövedelem meghatározását. Az új szabály szerint a biztosítási szerződéshez fűződő
maradékjogból származó bevétel mellett a tíz évnél rövidebb lejáratú életbiztosítás vagy a
három évnél rövidebb lejáratú nyugdíjbiztosítás egyösszegű szolgáltatásai címén keletkező
bevételből kell kamatjövedelmet számítani (egyébként a szolgáltatások adómentesek). A
lejárati összegből az a rész minősül kamatnak, amely meghaladja a magánszemély által
befizetett, vagy a javára más magánszemély által megfizetett adóköteles biztosítási díj
összegét.
a 18. §-hoz
Az új rendelkezés egy eddigi adóelkerülési lehetőség megszűntetését célozza. Abban az
esetben, amikor valamely cég többszöri tőkeemelést hajt végre, esetleg többször átalakul
(eközben a tulajdonosoknak adókötelezettsége nincs), végül - mint részvénytársaság - a
részvényeket a tőzsdén értékesítik, a tőzsdei ügyletből származó bevétel kamatnak minősül,
ezért a hatályos szabályok szerint 0 százalékkal adózik, azaz ezen a módon az induló tőke
akár többszörösét kitevő vagyonnövekmény (pl. éveken át ki nem osztott osztalék)
adómentesen válhat személyi jövedelemmé. A módosítás értelmében a tőkeemeléssel és
átalakulással adózás nélkül nevesített vagyonnövekményre az árfolyamnyereségből származó
jövedelemre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. (A javaslat a dolgozói részvényeket nem
érinti.)
A (2) bekezdés rendelkezése pontosítja, hogy az olyan értékpapír esetében, amely után a
magánszemély illetéket fizetett, az illeték kiszabása alapjául szolgáló értéket az értékpapír
megszerzésére fordított értékként kell figyelembe venni. A módosítás újrafogalmazza az
értékpapírral kapcsolatos járulékos költségek meghatározását is.
96
a 19. §-hoz
A rendelkezés pontosítja a természetbeni juttatás révén a magánszemély által megszerzett
bevétel értékének meghatározását, továbbá azt az értéket, amelyet akkor kell szerzési
értékként figyelembe venni, ha a magánszemély elidegeníti a természetbeni juttatásként
megszerzett terméket, szolgáltatást.
Ezen kívül a reprezentáció éves kerete a Javaslat szerint 10 millió forintról 25 millió forintra
emelkedik, oly módon, hogy továbbra is korlát az adóévre elszámolt éves összes bevétel 0,5
százaléka.
a 20. §-hoz
A rendelkezés azon béren kívüli juttatások értékét korlátozza, amelyeket a munkáltató
adómentesen nyújthat dolgozóinak. A korlátozás alá vont jogcímeken a munkáltató legfeljebb
a munkavállaló bérének 15 százalékáig terjedő keretben adhat adó- és járulékmentes
juttatásokat. A keret a házastárs és a kiskorú gyermekek jogán a bér további 10-10
százalékával, legfeljebb azonban fejenként évi 72 ezer forinttal nőhet, de nem haladhatja meg
az évi 500 ezer forintot.
A keret átlépése (függetlenül attól, hogy önmagában adómentes vagy bevételnek nem számító
juttatásról van szó) esetén a juttatás - a juttatót terhelő módon, a természetbeni juttatásra
vonatkozó adómértékkel (44 százalék) - adókötelessé válik.
Az adómentes keretbe tartozó juttatások a következők:
-	az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárba adómentesen fizetett munkáltatói hozzájárulás;
-	a munkáltató által adómentesen fizethető az iskolai rendszerű, a szakképzést nyújtó, az
idegen nyelvű képzés költsége;
-	az adómentesen juttatott üdülési csekk értéke vagy az adómentes üdültetés;
-	az adómentes iskolakezdési támogatás értéke;
-	a csekély értékű ajándék értéke;
-	a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény alapján a köztisztviselőt, valamint a törvény
előírása alapján a bírót, az igazságügyi alkalmazottat, továbbá az ügyészségi
alkalmazottat megillető adómentes ruházati költségtérítés;
-	az adómentesen juttatott számítógép- és internethasználat, valamint az adómentes
számítógép juttatás;
-	a helyi utazási bérlet juttatása révén kapott adómentes bevétel;
-	a művelődési intézményi szolgáltatás szokásos piaci értéke szerinti bevétel.
Az étkezési juttatás (utalvány), a lakáscélú munkáltatói támogatás, valamint a vidékről
történő munkába járáshoz adott térítés továbbra is a kereten kívül adható.
a 21. §-hoz
A § a módosuló mellékletek megnevezését tartalmazza.
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítása
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban:
Tao.) módosítása a versenyképesség javítása, a közösségi és belső jogharmonizáció miatt
szükséges, emellett kisebb - az alkalmazást segítő - kiigazítást tartalmaz.
A versenyképesség növelése érdekében 2006-ban 5 millió forint adóalapig 10 százalékra
csökken a társasági adókulcs. Ezt azok a vállalkozások vehetik igénybe, amelyek
alkalmazottaik után legalább a minimálbér kétszerese után fizetnek járulékot, és más
adókedvezményt nem vesznek igénybe. (Ez az intézkedés az egyéni vállalkozókra is
vonatkozik.)
97
2006-tól az iparűzési adó 100 százaléka lesz levonható a társasági adó alapjából. (Ez az
intézkedés az egyéni vállalkozókra is vonatkozik.)
RÉSZLETES INDOKOLÁS
a 22.§-hoz
A Javaslat szövegpontosítást fogalmaz meg annak érdekében, hogy egyértelmű legyen,
amennyiben nincs Magyarország és a külföldi állam között egyezmény a kettős adóztatás
elkerülésére, és a külföldi személy üzletvezetésének helye Magyarország, akkor a külföldi
személyt belföldi illetőségűnek kell tekinteni.
a 23.§-hoz
A Javaslat a közösségi jogharmonizációs kötelezettségnek tesz eleget. Az Európai Unió
Tanácsa ugyanis 2005. február 17-én módosította a 90/434/EGK tanácsi irányelvet, amely a
tagállamban illetőséggel bíró társaságok átalakulásakor alkalmazandó közös adózási
rendszerről szól (egyesülési irányelv). Az irányelv módosítás egyértelművé teszi, hogy a
hatálya kiterjed arra az esetre is, amikor kedvezményezett részesedéscsere esetén a megszerző
társaság már többségi részesedéssel rendelkezik, de további részesedést szerez meg. (A
módosítás a Tao. 4. § 23/c. pontját érinti).
a 24. §-hoz
A Javaslat a képzőművészeti alkotások beszerzése alapján érvényesíthető adóalap-
kedvezmény előírását pontosítja, megnevezve, hogy a művészeti értéket a Képző- és
Iparművészeti Lektorátus által működtetett művészeti zsűrik szakvéleményben ismerik el.
Ezen kívül a művészet közvetett támogatása, illetve a művészeti tevékenységből származó
jövedelem láthatóvá tétele érdekében a Javaslat a kortárs képzőművészeti, iparművészeti
alkotások vásárlói számára választási lehetőséget ad, hogy
■	a hatályos törvényben biztosított adóalap-csökkentéssel élnek, amely a művészeti
értékű képzőművészeti alkotás esetében (amely nemcsak a kortárs művészek
alkotásaira vonatkozik) a bekerülési értékkel, de legfeljebb az adózó által az adott
évben elszámolt beruházás értékének 1 százalékával engedi meg csökkenteni az
adóalapot, vagy
■	a művészi értéket képviselő kortárs képző- és iparművészeti alkotások esetében a
bekerülési értéket 5 év alatt - évente azonos összegben, azaz annak 20 százalékát -
vonják le az adóalapból, amely nem zárja ki, hogy később terven felüli
értékcsökkenés elszámolására, illetve az értékesítéskor ráfordítás elszámolására
kerüljön sor, amelyek az adózás előtti eredményen keresztül csökkentik az
adóalapot.
Az alkotást mind a két esetben a Képző- és Iparművészeti Lektorátus által működtetett zsűri
minősíti. A kedvezménnyel akkor lehet élni, ha a zsűri által kiadott szakvélemény az alkotást
művészeti értékűnek tekinti.
Kortárs művésznek az a művész tekinthető - összhangban a személyi jövedelemadó
törvényben foglaltakkal -, aki a vásárlás évének első napján élt.
a 25. §-hoz
A Javaslat a versenyképesség javítását hivatott szolgálni azzal, hogy az adóalap 5 millió
forintot meg nem haladó összegére 10 százalék adómértéket határoz meg. Az alacsonyabb
adókulcs alkalmazásának azonban feltétele, hogy az adózó a foglalkoztatottai után - átlagban
-	legalább a minimálbér adóévre számított összegének kétszerese után fizessen nyugdíj- és
egészségbiztosítási járulékot, továbbá ne érvényesítsen a társasági adóból adókedvezményt. A
98
nyugdíjas személy a járulék-feltétel számításakor - tekintettel arra, hogy vele összefüggésben
más járulékszabályok érvényesek - figyelmen kívül hagyható.
A 10 százalékos adókulcs - tekintettel arra, hogy érvényesítése feltételhez kötött - a
közösségi szabályok alkalmazásában állami támogatásnak minősül. A Javaslat tartalmazza az
állami támogatás összegének meghatározására vonatkozó előírást is, amelyet csekély összegű
támogatásként határoz meg. Ennek összege a Javaslat szerint a 10 százalékkal adózott
jövedelem 6 százaléka. Ugyancsak itt történik rendelkezés arról, hogyan kell az adóalapban
érvényesített, csekély összegű támogatások támogatástartalmát meghatározni annak az
adózónak, amely él a 10 százalékos adómérték alkalmazásának lehetőségével. Ezt úgy kell
meghatározni, hogy az összes említett adóalap-kedvezményt össze kell adni, s 5 millió
forintig 10 százalék, az e feletti összegre 16 százalékos adókulcsot alkalmazva kell az
adótartalmat meghatározni, és ezt az összeget kell csekély összegű támogatásnak tekinteni.
a 26. §-hoz
A Javaslat az osztalékadóra vonatkozó rendelkezéseket tartalmaz, amelynek oka a következő.
Az Európai Bizottság irányelvet fogadott el 2003-ban a magánszemélyek megtakarításból
származó kamatjövedelemének adóztatásáról (2003/48/EK) (a továbbiakban: kamatirányelv),
amelyet 2005. július 1-jétől kell alkalmazni. Ennek kapcsán több, nem tagállammal is
megegyezés született arról, hogyan történik a más államban illetőséggel rendelkező
magánszemély kamatból elért jövedelemének adóztatása. Ilyen külön megállapodást kötött az
Európai Bizottság Svájccal is a tagállamok nevében. E megállapodás lényege, hogy Svájc is
alkalmazza a kamatirányelvet, azzal, hogy a Svájcban illetőséggel bíró társaságnak fizetett
osztalékot is hasonlóan kezelik a tagállamok, mint a tagállamok társaságai közötti osztalékot,
E kiterjesztést 2005. július 1-jétől kell hatályba léptetni.
A Javaslat - tekintettel arra, hogy 2006-tól megszűnik az osztalékadó - az átmeneti
rendelkezések között fogalmazza meg, hogy a Svájci illetőségű társaságnak 2005. július 1-
jétől fizetett osztalékra azokat az előírásokat kell alkalmazni, amelyek a tagállami
társaságokra vonatkoznak (Tao. 29/H. § (1) bekezdés).
A másik átmeneti rendelkezés az irányelv és a bírósági gyakorlat miatt szükséges, amely
szerint a mentesség akkor is megilleti a tagállami társaságot, ha a feltétel a kifizetést követően
teljesül. A kezességvállalás lehetővé tétele ezt biztosítja, de arra nincs rendelkezés a hatályos
törvényben, mi az eljárás, ha a részesedési feltétel két éves hiánya miatt - kezességvállalást
nem alkalmazva - a külföldi megfizeti az adót. Ennek pótlását - tekintettel arra, hogy
indokolt a 2004. május 1-jétől kifizetett (jutatott) osztalékra alkalmazni, illetve, hogy 2005.
december 31-ét követően is (legalább 2 évig) hatályban kell tartani - a Tao. törvény 29/H. §
(2) bekezdése tartalmazza.
a 27. §-hoz
Az egyesülési irányelv módosítása miatt a Tao. 31. §-a nevesíti a módosítást tartalmazó
2005/19/EK tanácsi irányelvet.
a 28. §-hoz
A § a módosuló mellékletek megnevezését tartalmazza.
99
MÁSODIK RÉSZ
AZ ÁLTALÁNOS FORGALMI ADÓT ÉS A REGISZTRÁCIÓS ADÓT ÉRINTŐ
MÓDOSÍTÁSOK
III. Fejezet
Az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV törvény módosítása
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Az általános forgalmi adóról szóló törvény módosítása kapcsán kiemelendő az államháztartási
támogatásra jutó áfa levonhatatlanságára vonatkozó szabályozás hatályon kívül helyezése,
amely egyúttal jelentős adminisztrációs többlettől is mentesíti az adózókat, valamint a
hulladékkereskedelem területén az ún. fordított adózás bevezetése, amelynek célja a
visszaélési lehetőségek csökkentése.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
a 29. §-hoz
A hatályos szabályozás szerint a belföldön vevői készletet fenntartó külföldi adóalanynak
Magyarországon nem kell adóalanyként bejelentkeznie, ha a termék feladásának helye szerinti
tagállamban a termék másik tagállamba történő továbbítását nem tekintik értékesítésnek, vagy
ahhoz a feltételhez kötik, hogy a vevői készlet helye szerinti országban alkalmazhatóak
legyenek a vevői készlethez kapcsolódó speciális rendelkezések. Értelmezési probléma merült
fel azonban az olyan tagállami relációban, amelynél az adott tagállam a vevői készlet helye
szerinti tagállam szabályozásától függően alakította ki a saját szabályozását, azaz a két
tagállam egymás szabályozására kölcsönösen visszautalva tette alkalmazhatóvá e
rendelkezéseket. A módosítással a vevői készletre vonatkozó szabályozás feltétele kizárólag
az lesz, hogy a belföldi adóalany vevő a vevői készlet céljára továbbított termék kapcsán
Közösségen belüli beszerzést hajtson végre.
a 30. §-hoz
A Javaslat egyértelművé teszi hogyan történjen az import áfa alapjának meghatározása abban
az esetben, ha a Közösség területéről javítás, feldolgozás céljából ideiglenesen visznek ki
terméket a Közösség területén kívülre. A bérmunka elvégzését követően a Közösség
területére visszakerült terméknél a hozzáadott anyagok, valamint a terméken elvégzett munka
eredményeképp előállt értéknövekedést kell a termékimport adóalapjának tekinteni. A
Javaslat kitér arra is, hogy külföldi fizetőeszközben kifejezett ellenérték esetén az adó
összegének forintban történő meghatározásához, ugyanazt az árfolyamot kell alkalmazni, mint
amilyen árfolyamon a vámértéket meghatározták.
a 31. §-hoz
Az áfa-törvény módosításával 2004. május 1-jétől, visszamenőleges hatállyal biztosítottá
válik az Európai Közösségek szervezetei részére történő termékértékesítések és
szolgáltatásnyújtások adómentessége. E módosítás indoka, hogy a 2005. évi XXVII. törvény
kihirdette az Európai Közösségek és a Magyar Köztársaság között az Európai Közösségeknek
nyújtott kiváltságokra és mentességekre vonatkozó Jegyzőkönyv Magyar Köztársaság által
adózási ügyekben történő alkalmazásáról szóló Megállapodást, mely rögzíti az Európai
Közösségek szervezetei által történt beszerzésekre, szolgáltatásokra vonatkozó
adómentességet. Tekintettel arra, hogy e Megállapodás szerint az adómentesség lehet
közvetlen mentesség és visszatérítés útján történő mentesítés, a módosítás a közvetlen
mentesség alkalmazására állapít meg kiegészítő szabályokat.
100
a 32.§-hoz
Az áfa-törvény hatályos rendelkezései alapján mentes az adó alól azon termékek importja,
amelyeket az import közvetlen következményeként adómentes Közösségen belüli
termékértékesítésként értékesítenek. A módosítás a 77/388/EGK tanácsi irányelvvel
összhangban az import alóli mentességet eredményező Közösségen belüli értékesítések körét
pontosítja.
a 33. §-hoz
A közvetett vámjogi képviselőre vonatkozó, 2003. január 1-jétől hatályos szabályozás a
képviselő és a megbízó közötti jogviszonyban az adó számlával történő áthárítását írja elő. A
módosítással az áfa-törvény nem érintené a két fél közötti jogviszony tartalmát, pusztán a
megbízó és a vámjogi képviselő adókötelezettségét rendezné. Az új szabályozási
koncepciónak megfelelően így az áfa-törvény levonási jogra vonatkozó rendelkezései
kifejezetten rendelkeznek arról, hogy a megbízó a közvetett vámjogi képviselő által
megfizetett adó levonására jogosult.
A hulladékkereskedelemben alkalmazandó fordított adózás kapcsán a Javaslat rendezi a
terméket beszerző személy adólevonási jogát.
a 34. §-hoz
Az áfa-törvénynek a 2005. június 24-én hatályba lépő rendelkezései alapján a pénzügyi lízing
esetén a lízingtárgy - annak eredeti besorolásától függetlenül - az általános szabályok szerinti
adómértékkel adózik. A módosítás nem illeszkedik az áfa-törvény általános szabályaihoz,
illetve a levonási tiltásokkal sem koherens. A módosítás eredeti szándékának megfelelően, a
pénzügyi lízing keretében történő adóköteles hasznosítás céljából beszerzett lakóingatlan
kapcsán az előzetesen felszámított adó levonhatóvá válik.
a 35. §-hoz
A közvetett vámjogi képviselő és a megbízója közötti jogviszony újraszabályozása keretében
a törvény rendezi, hogy a megbízó adólevonási jogának tárgyi feltétele a szabadforgalomba
bocsátásról szóló határozat, illetve a közvetett vámjogi képviselőnek az adókötelezettség
teljesítéséről szóló nyilatkozata.
a 36. §-hoz
A rendelkezés a közvetett vámjogi képviselő megbízója adólevonási jogának időpontjaként a
közvetett vámjogi képviselő adófizetési kötelezettsége keletkezésének időpontját rögzíti.
a 37. §-hoz
A 77/388/EGK tanácsi irányelvvel való összeegyeztethetőség okán indokolttá válik az
államháztartási támogatás miatti arányosítási kötelezettség megszüntetése, amely a kedvezőbb
levonási hányad megteremtésén túl az arányosítással járó jelentős adminisztrációs-
többlettehertől is mentesíti az adózókat. A jelenlegi szabályozás összeegyeztethetőségét
illetően az Európai Unió részéről hivatalos jelzés eddig ugyan nem érkezett, de a hasonló
szabályozás kapcsán egy másik tagállam esetében a közeljövőben precedens értékű bírósági
döntés várható. Mindezen okok alapján az áfa-törvény arányosításra vonatkozó előírásainak
módosítása indokolt, mellyel az államháztartási támogatás miatti arányosítási kötelezettség
megszűnik.
a 38. §-hoz
A Javaslat a hulladék-kereskedelemben tapasztalható visszaélések megakadályozása
érdekében az Európai Unióban is alkalmazott fordított adózási szabályokat iktat be, a
különbözeti adózás e tevékenységi körben való - jelenleg hatályos törvény szerinti - kötelező
alkalmazását hatályon kívül helyezve. A fordított adózás lényege, hogy a hulladékot
értékesítő adóalany számlájában áfa-t nem tüntethet fel, az áfa-t az adóalany vevő önadózás
101
keretében állítja be bevallásába fizetendő adóként, és ugyanebben a bevallásában az általános
szabályok szerint adólevonási jogot is gyakorolhat.
a 39. §-hoz
A számlában a jelenleg hatályos előírások szerint is szövegesen utalni kell arra a tényre, ha az
adó megfizetésére a terméket beszerző, a szolgáltatást saját nevében megrendelő kötelezett.
A fordított adózás bevezetését követően ezt az információt a hulladék értékesítéséről
kibocsátott számlában is szerepeltetni kell.
a 40. §-hoz
Az 5 százalékos termékkör bővítésén túl a Javaslat elsősorban jogharmonizációs
kötelezettségünkből kifolyólag tartalmazza az áfa-törvény 2. és 3. számú mellékletének
módosítását, valamint a hulladékkereskedelemben bevezetendő fordított adózással
összefüggésben az áfa-törvény új mellékletében rögzíti a fordított adózás alá eső termékek
körét.
IV Fejezet
A regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. törvény módosítása
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A regisztrációs adóról szóló törvény módosítása - a jogalkalmazást segítő módosításokon túl
-	az öt százalékpontos áfakulcs csökkentés ellentételezésére irányul.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
a 41. §-hoz
A Javaslat a négykerekű motorkerékpárok kapcsán pontosítja a személygépkocsi és a
motorkerékpár fogalmát az egyértelmű jogalkalmazás érdekében. Az új személygépkocsi
fogalma helyett bevezeti az új gépjármű fogalmát, amely lefedi mind az új
személygépkocsikat, mind az új motorkerékpárokat.
a 42. §-hoz
A hatályos szabályozás szerint az áfa fizetésére nem kötelezett személy által a Közösség
területéről behozott gépjármű esetén a regisztrációs adó fizetésére kötelezettnek a gépjármű
első belföldi tulajdonosa minősül. A szabályozás problémát jelent abban az esetben, ha a
gépjárművet még forgalomba helyezés előtt értékesítik. A módosítás így egyértelműen
rendezi, hogy az adó fizetésére ez esetben az a személy kötelezett, akinek a nevére a
forgalomba helyezést kezdeményezik.
a 43. §-hoz
A Javaslat a „magánimport” esetén alkalmazandó 1,25-ös szorzót az áfa mérték
csökkenésével egyező mértékben csökkenti 1,2-esre.
a 44. §-hoz
A Javaslat az áfa törvény változásával összhangban nemcsak az új személygépkocsik esetében
írja elő az áfa megfizetését az adóigazolás kiadásának feltételeként, hanem az új
motorkerékpárok esetében is.
a 45. §-hoz
A gépjármű átalakítása következtében megállapított negatív adókülönbözet esetén a Javaslat
egyrészt lehetővé teszi a korábban ténylegesen megfizetett regisztrációs adó, és az új
állapotnak megfelelően megállapított regisztrációs adótétel közti különbség visszatérítését az
adóalany számára, másrészt rendezi, hogy az így visszatérített adó összege nem haladhatja
meg a ténylegesen megfizetett adó és az átalakulás utáni állapot szerint megállapított adó
különbözetét.
102
a 46. §-hoz
A Javaslat az áfa kulcs 25 százalékról 20 százalékra történő csökkenésének megfelelő
mértékben emelt adótételeket tartalmaz.
HARMADIK RÉSZ
V.	Fejezet
A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003.
évi CXXVII. törvény módosítása
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A Javaslat a jövedéki szabályozás tekintetében elsősorban az áfa-kulcsok változásával
összefüggésben módosul. Az áfa-kulcs csökkentés a jövedéki termékkörben - fő szabályként
-	a jövedéki adók emelésével kompenzálásra kerül. További adóváltozásra csak a
dohánygyártmányok esetében kerül sor, a szőlőbor adómértéke pedig 0 lesz. Az egyéb
módosítások közül kiemelhető az adminisztráció egyszerűsítését, a vámhatósági ellenőrzések
feltételeinek javítását, továbbá az egyértelműbb jogalkalmazás elősegítését célzó
módosítások.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
a 47. §-hoz
A Javaslat kiegészíti az adóraktár adókötelezettségét keletkeztető „betárolás” fogalmát azzal,
hogy ilyen esetben a betárolást adójogi értelemben a jövedéki termék vámjogi
szabadforgalomba bocsátását követően történő adóraktári készletfelvétele jelenti, ha a
harmadik országból behozott jövedéki termék még a vámeljárás keretében közvetlenül egy
adóraktárba kerül.
A Javaslat az Unión belüli repülés esetén a vámhatósági igazolás helyett a légi jármű
parancsnokának és a repülőtér üzembentartója megbízottjának együttes igazolását írja elő az
adó-visszaigénylési jogosultság igazolásához, az Európai Unióban bevett gyakorlat szerint.
a 48. §-hoz
A Javaslat újrafogalmazza a hatályos Jöt. 9. § (1) és (2) bekezdését. Tekintettel arra, hogy a
9.	§ csak bizonyos vámmentességi esetekhez kapcsolódóan biztosít jövedékiadó-mentességet,
ezért célszerű pusztán a vonatkozó 918/83/EGK rendeletben foglalt vámmentességekre való
hivatkozással meghatározni a jövedékiadó-mentességeket.
a 49. §-hoz
A Javaslat arra az esetre rendezi el az importálóra az adófelfüggesztés melletti vámjogi
szabadforgalomba bocsátás lehetőségét, amikor a harmadik országból behozott jövedéki
termék adóraktárba való beszállítása még a vámeljárás során valósult meg, s így a törvény
értelmezése szerinti importáláskor (vámjogi szabadforgalomba bocsátáskor) a jövedéki
termék már adóraktárban van.
Az adómentes felhasználó keretengedélyének a megszűnése esetén célszerű megengedni,
hogy ne csak adóraktárba legyen visszaszállítható a készleten maradt jövedéki termék, hanem
másik adómentes felhasználónak is átadható legyen. Ezt a lehetőséget a Javaslat nem
általánosan, hanem csak a megszűnés esetére leszűkítve engedi meg.
103
A felszámolási, végelszámolási eljárások eredményesebb lebonyolítása érdekében lehetővé
válik, hogy a felszámolási, végelszámolási eljárásoknál meghatározott hosszabb ideig
lehessen a jövedéki terméket adó nélkül, továbbra is adófelfüggesztéssel tartani, ha az
adóraktári vagy a keretengedély egyéb okból való megszűnését követő 30 napon belül
felszámolási vagy végelszámolási eljárás is indul.
a 50-51. §-hoz
A Javaslat az adómentes felhasználók elszámolására és az adó alóli végleges mentesülésükre
vonatkozó szabályok pontosítását, egyértelműbbé tételét, valamint az adó alóli mentesülésnek
az adómentes felhasználók részére való átadás esetével való kiegészítését tartalmazza.
A Javaslat egyértelműsíti továbbá, hogy az adóraktár engedélyese csak a hazai szabályok
szerinti teljes denaturálási eljárással denaturált alkohol után mentesül véglegesen a
felfüggesztett adómegállapítási és adófizetési kötelezettsége alól.
A Javaslat szerint a szőlőbor belföldi szállítása esetén nem kell TKO-t alkalmazni
(egységesen a borkísérő okmány alkalmazandó a továbbiakban).
az 52-53. §-hoz
A Javaslat az üzemanyagok adaléka utáni adófizetési kötelezettség keletkezésére és az
adófizetésre kötelezett személyre vonatkozó szabályozást érinti. Pontosítja, hogy akkor kell az
itt meghatározott külön szabály szerinti adófizetést alkalmazni, ha a törvény egyéb
rendelkezései szerint más személynek (például az adóraktár-engedélyesnek, a bejegyzett
kereskedőnek, a közösségi jövedéki engedélyes kereskedőnek) nem keletkezik adófizetési
kötelezettsége. Ilyen esetben az adófizetésre kötelezett a felhasználói engedélyes, és az
adófizetési kötelezettség az üzemanyagok adalékaként, hígítóanyagaként való kínálás,
értékesítés, felhasználás esetén keletkezik.
az 54. §-hoz
A Javaslat előírja, hogy az adó nélkül tagállamba szállított jövedéki termékek kísérő
okmányának (TKO) 5. példányát az okmány kiállításával egyidejűleg kell a vámhatóságnak
megküldeni. Ez a gyakorlatban elektronikus formában valósítható meg, amelyet a Javaslat a
Jöt. 35. § (1) bekezdés f) pontjában az adóraktári engedély feltételeként határoz meg. (Ezek a
rendelkezések azonban - a felkészülésre megfelelő időt hagyva - csak 2007. január 1-jén
lépnek hatályba).
az 55. §-hoz
A Javaslat egyértelműsíti, hogy a jövedéki biztosíték kiegészítésével kapcsolatos rendelkezést
a bejegyzett kereskedő helyett eljáró adóképviselő esetében is alkalmazni kell.
az 56. §-hoz
A Javaslat az üzemanyag tagállamból történő, adómentes magánforgalmára a harmadik
országból való adómentes behozatallal azonos szabályozást vezet be.
az 57. §-hoz
A Javaslat az adóraktárban előállítandó ásványolajtermékek között a biodízelt is megnevezi,
az adóraktári engedélykövetelményt a biodízel előállításához is előírja.
az 58. §-hoz
A Javaslat - 2007. január 1-jei hatálybalépéssel - az adóraktári engedélyek feltételéül írja elő,
hogy az adóraktárból kiszállított jövedéki termékek kísérő okmányainak (TKO, EKO)
104
vámhatóság részére történő megküldését elektronikus úton, a vámhatósággal létesített
közvetlen számítógépes kapcsolati rendszerben kell teljesíteni.
az 59. §-hoz
A Javaslat az adóraktár, mint fizikai hely engedélyezési korlátozására vonatkozó szabályt
szigorítja. A hatályos szabályozás csak az adóraktári engedély visszavonása esetén követeli
meg az új engedély adott fizikai helyre való kiadásához, hogy a korábbi adóraktár-
engedélyesnek ne legyen a jövedéki adóval, áfá-val és vámmal összefüggő semmilyen
tartozása. Ha az engedély megszűnése az engedély visszaadása miatt következik be, akkor ezt
a szabályt nem kell alkalmazni. Ez a gyakorlatban módot adott arra, hogy a tartozást
felhalmozó adóraktáros az engedélyét visszaadva, majd más néven engedélyt kérve
továbbfolytathassa tevékenységét. A Javaslat ezt a kiskaput zárja be, és a fizikai hely
engedélyezésének korlátozására vonatkozó szabályt mindenfajta engedélymegszűnés utáni
engedélykérésre előírja.
az 60. §-hoz
A Javaslat kiveszi a szőlőbort a jövedéki termékek belföldi szállításánál előírt okmányolási
rendből (egységesen a borkísérő okmány alkalmazandó a továbbiakban).
A Javaslat előírja az adóraktár-engedélyesnek az adóraktárból való kiszállítás bizonylatainak,
adózatlan kiszállítás esetében a TKO, adózott kiszállítás esetében az EKO egy példányának a
vámhatóság részére az okmány kiállításával egyidőben való megküldését, mely rendelkezés
2007. január 1-jétől lép hatályba.
Az adóraktárakban kötelezően előírt, vámhatósági jelenlét és felügyelet mellett végzett
készletfelvételek rendjének változásával (lásd Jöt. 49. §) összefüggésben a Javaslat
rendelkezik arról, hogy a vámhatósági jelenlét nélkül végzett készletfelvétel során
megállapított készleteltérésekkel milyen feltételek teljesítése esetén korrigálható az elszámolt
időszak zárókészlete (a saját belső rend szerint végzett készletfelvételek előzetes, évenkénti
bejelentése, a készletfelvétel jegyzőkönyvben való rögzítése).
A Javaslat a megfigyelt termékek adóraktári előállítása, kiszerelése esetében meghatározza a
nyilvántartásukra, elszámolásukra vonatkozóan alkalmazandó szabályokat (azonosan kell
eljárni, mint a felhasználói engedélyeseknek).
A Javaslat rendelkezik arról, hogy a harmadik országból vámeljárásban közvetlenül
adóraktárba behozott jövedéki terméket mikor kell adóraktári készletre venni (az
adókötelezettség ilyen esetben ugyanis az adóraktári készletre vétellel keletkezik).
a 61. §-hoz
A Javaslat az adómentes felhasználó telephelyének, mint fizikai helynek adómentes
üzemkénti engedélyezési korlátozására vonatkozó szabályt szigorítja. A hatályos szabályozás
csak a keretengedély visszavonása esetén követeli meg az új engedély adott fizikai helyre való
kiadásához, hogy a korábbi adómentes felhasználónak ne legyen a jövedéki adóval
összefüggő tartozása. Ha az engedély megszűnése az engedély visszaadása miatt következik
be, akkor ezt a szabályt nem kell alkalmazni. Ez a gyakorlatban módot adott arra, hogy a
tartozást felhalmozó adómentes felhasználó az engedélyét visszaadva, majd más néven
engedélyt kérve továbbfolytathassa tevékenységét. A Javaslat ezt a kiskaput zárja be, és a
fizikai hely engedélyezésének korlátozására vonatkozó szabályt mindenfajta
engedélymegszűnés utáni engedélykérésre előírja. A másik változás, hogy az adómentes
felhasználónál is megjelenik a jövedéki adótartozás mellett - azonosan az adóraktár-
engedélyesre vonatkozó szabályozással - az áfa- és vámtartozásra vonatkozó kitétel is az új
rendelkezésben.
105
a 62. §-hoz
A Javaslat előírja, hogy jövedéki termékeknek adómentes felhasználótól történő - a Jöt. 10. §
(5)-(7) bekezdés módosításával lehetővé váló - adó nélküli beszerzésének esetére is
ugyanolyan szabályok alkalmazandók, mint amelyek az adóraktárból végzett adómentes
beszerzésekre vonatkoznak.
a 63. §-hoz
Az adómentes felhasználók esetében a technológia sajátosságaiból adódóan előfordul, illetve
egyes esetekben jellemző, hogy a beszerzett jövedéki termék többször is visszaforgatható a
termelési folyamatba. A Javaslat rendelkezik arról, hogy a technológiából visszanyert és a
regenerált jövedéki terméket is készletre kell venni (bruttó elszámolás alkalmazása).
a 64. §-hoz
A Javaslat - fenntartva az adómentes felhasználó negyedéves készletfelvételen alapuló
elszámolását - módosítja a készletfelvétel eddigi rendjét. Megszünteti a vámhatóság kötelező
jelenlétét a készletfelvételnél, viszont előírja a negyedéves elszámolásnak a vámhatósághoz
történő benyújtását, amit a tárgynegyedévet követő hó 12-éig kell megtenni, azonosan az
adóraktár-engedélyeseknek a termékmérlegek benyújtására vonatkozó határidejével.
A készletek korrekciója a vámhatóság jelenléte nélkül végzett készletfelvételen alapuló
elszámolás esetében akkor történhet, ha arról az adómentes felhasználó jegyzőkönyvet vesz
fel.
Amennyiben az adómentes felhasználó másik adómentes felhasználónak ad át - az új
szabályok szerint, a keretengedély megszűnését követően - jövedéki terméket, azt csak abban
az esetben kell a vámhatóság felügyelete mellett végezni, ha az átadás adózatlanul történik.
a 65. §-hoz
A külföldre távozó repülőgépbe betöltött üzemanyag utáni adó-visszaigénylés
érvényesítéséhez csak a harmadik országba való repülés esetén szükséges a vámhatóság által
adott igazolás, tagállami repülés esetén elégséges a légi jármű parancsnokának és a repülőtér
üzembentartója megbízottjának együttes igazolása.
Az adót vissza lehet igényelni akkor is, ha az adómentes felhasználó keretengedélyének
megszűnése után az adómentes felhasználó a törvény rendelkezései szerint a megszűnést
követő 30. napon még készleten lévő terméke után megfizette az adót, s ezt az adózott
készletét adta el egy exportálónak.
a 66. §-hoz
A Javaslat előírja, hogy az adómentes felhasználók által tárgynegyedévenként,
telephelyenként benyújtandó elszámolás is - azonosan az adóraktárak termékmérleg
elszámolásával - a jogkövetkezmények szempontjából adóbevallásnak minősül. Az
adóraktárak esetében pedig pontosítja, hogy a termékmérlegek havi zárását kell benyújtaniuk.
A Javaslat rendelkezik arról, hogy a nem kell a szőlőborra adóbevallást benyújtani, tekintettel
arra, hogy a szőlőbor 0 kulcsos lesz.
a 67. §-hoz
Az adminisztráció egyszerűsítése, az ellenőrzések ésszerűsítése érdekében a jövő évtől
megváltozik a kötelezően előírt vámhatósági készletfelvételek rendje. Az adóraktáraknál és az
adómentes felhasználóknál előírt, jelenlegi negyedéves, vámhatósági felügyelet és ellenőrzés
mellett elvégzett készletfelvételek helyett az évente egyszeri lesz a kötelező. (Emellett
természetesen továbbra is lehetőség marad évközben bármikor, váratlanul vagy előre
106
bejelentett időpontban ellenőrzést folytatni.) A vámhatóság a felszabaduló ellenőrzési
kapacitásait átcsoportosíthatja az illegális tevékenységek, adócsalások felderítésére, és a
kockázati tényezők és az ellenőrzési költségek figyelembe vételével racionálisabban,
célszerűbben szervezheti ellenőrzéseit az adóalanyoknál is.
a 68. §-hoz
A hatályos szabályozás szerint a biodízel és az adalékanyagok csak 5 liter vagy annál
nagyobb kiszerelés esetén tartoznak a megfigyelt termékkörbe. Az adalékanyagok közül az
üzemanyag-adalékokat ugyanakkor a kereskedelemben jellemzően ez alatti kiszerelésben
árusítják, s így hozzák be importból vagy tagállamból, a jelenlegi szabályozás szerint - mint a
megfigyelt körön kívüli termékeket - ellenőrzés nélkül, az adófizetés esetleges
megkerülésével. Ezért indokolt az üzemanyag-adalékokat kiszereléstől függetlenül a
megfigyelt körben tartani. Hasonlóan a visszaélések lehetősége miatt indokolt a biodízelre is
ugyanezt a szabályt alkalmazni.
a 69. §-hoz
Az ásványolajok felhasználási cél szerinti adóztatására vonatkozó szabályozásnak a
Javaslatban szereplő kiegészítése szükséges ahhoz, hogy a tagállamokból a bejegyzett/nem
bejegyzett kereskedők vagy a jövedéki engedélyes közösségi kereskedők által behozott vagy a
harmadik országból importált üzemanyag-adalékok és biodízel utáni adókötelezettség
egyértelműen érvényesíthető legyen.
a 70. §-hoz
A bioüzemanyag utáni adókedvezményt a biodízel esetében is - azonosan a bioetanolra
vonatkozó szabályozással - csak arra a termékre indokolt biztosítani, amelyet az Európai
Unióban előállított alapanyagból gyártanak.
a 71. §-hoz
Az alternatív és megújuló energiahordozók elterjesztésének hatékonyabbá tételéről szóló
63/2005. (VI. 28.) OGY határozat előírja, hogy 2010-ben a bioüzemanyagok részarányának el
kell érnie a 4 százalékot. E cél teljesítése érdekében szükséges az adó-visszaigénylésre vagy
levonásra jogosító bioüzemanyag mennyiséget - a 2005. évi 2százalék-hoz képest - az évi
0,25 százalékos növekményről évi 0,5 százalékos növekményre megemelni.
a 72. §-hoz
A cseppfolyós gáz adóraktári előállításakor megfigyelt termék előállítására is sor kerül
(például a feldolgozás során keletkező stabilizálatlan gazolin tisztításával stabilizált gazolint
gyártanak), ezért a cseppfolyósgáz-töltő adóraktárban végezhető tevékenységek között a
megfigyelt termék előállítását is szerepeltetni kell.
A kis forgalmú, vidéki repülőtereken az üzemanyag adózatlan kiszolgálását biztosító
adóraktárak nagyobb számban való létesítésének jelenleg gátja az ilyen adóraktár-
engedélyhez előírt legalább 300 m3-es tárolótartály és a legalább 200 millió Ft-os jövedéki
biztosíték. A Javaslat - kedvezőbb lehetőséget teremtve a repülési üzemanyag közvetlen
adómentes tankolásához a vidéki repülőtereken is - reálisabb, könnyebben teljesíthető
követelményeket határoz meg a havi 50 ezer liternél kisebb üzemanyagforgalmat bonyolító
repülőtéri adóraktár létesítéséhez. Ilyen esetben elégséges lesz a 10 m3-es tárolótartály, a
jövedéki biztosítékot pedig fix összegben, 10 millió Ft-os nagyságrendben kell nyújtani.
a 73. §-hoz
A felhasználói engedélyesek elszámolásának nemcsak a beszerzett, felhasznált és értékesített,
hanem az előállított (kiszerelt) mennyiséggel való elszámolást is szükséges tartalmaznia,
107
valamint a felhasználói engedélyes esetében is meg kell engedni, hogy veszteséget
számolhasson el (pl. a kiszerelésre). A Javaslat ezeket a kiegészítéseket tartalmazza.
a 74. §-hoz
A Javaslat rendelkezik arról, hogy a biodízel és az üzemanyag-adalék importálásakor melyik
adómértékkel kell a vámhatóságnak az adót kivetnie. A Javaslat szerint a kéntartalom alapján
megállapított adómértékek közül az alacsonyabb adómértékekkel kell a vámkezelést
elvégezni. Ugyanez a szabály vonatkozik az üzemanyagként, tüzelőanyagként importált egyéb
ellenőrzött ásványolaj vámkezelésére is.
A Javaslat szerint - az adóraktár-engedélyeseken és a felhasználói engedélyeseken kívül - a
bejegyzett/nem bejegyzett kereskedő, valamint a közösségi kereskedő is hozhat be
tagállamból biodízelt és üzemanyag-adalékot, amennyiben a rájuk vonatkozó szabályok
szerint keletkezett adókötelezettséget teljesítik. Egyéb ellenőrzött ásványolaj és megfigyelt
termék pedig más tagállamból közösségi kereskedő által akkor is beszerezhető, ha a beszerzés
nyilvántartásba vett felhasználó részére történik.
a 75. §-hoz
A Javaslat az áfa-kulcs csökkentés jövedékiadó-emeléssel való kompenzálását eredményező
adómérték-változásokat tartalmazza az alkoholtermékekre. Az új jövedékiadó-mérték az
átlagárak szintjén számított áfa-tartalom alapján került meghatározásra. A bérfőzési szeszadó
kedvezményes mértéke az alkoholtermékek megemelt adómértékének a fele, szintén
emelkedik.
a 76. §-hoz
A Javaslat egyértelműsíti, hogy gyógyszerhatóanyagok és gyógyszeripari intermedierek ipari
előállításához is adómentesen használható fel alkohol, a szabályozásba eddig is beleérthető
adómentes felhasználási lehetőség a gyógyszerekre vonatkozó rendelkezésben kerül
konkrétan nevesítésre. Új elemként jelenik meg továbbá, hogy a Javaslat az uniós csatlakozás
előtti időszak szabályozásához hasonlóan ismételten megadja a lehetőséget ezen termékek
gyártóberendezéseinek adómentes alkohollal történő tisztításához is. A „galenusi
készítmények” nevesítése pedig a vonatkozó szakmai törvénnyel, a 2005. évi CXV.
törvénnyel való összhang megteremtése érdekében törlésre kerül.
a 77. §-hoz
A Javaslat egyértelműsíti, hogy a Magyarországon az alkohol teljes denaturálását csak a hazai
(nemzeti) denaturálószerekkel lehet elvégezni. Csak az így denaturált alkohol tekinthető
teljesen denaturált alkoholnak, s mentesíthető belföldön az adó alól.
a 78. §-hoz
A Javaslat az áfa-kulcs csökkentés jövedékiadó-emeléssel való kompenzálását eredményező
adómérték-változásokat tartalmazza a sörre. Az új jövedékiadó-mérték az átlagárak szintjén
számított áfa-tartalom alapján került meghatározásra.
a 79. §-hoz
A Javaslat a kisüzemi sörfőzdék esetében eltörli a jövedéki ügyintéző alkalmazásának
kötelezettségét az adóraktári engedély feltételeként, azonosan a kis bortermelőkre és a
bérfőzdékre már jelenleg is érvényesülő szabályozással.
a 80. §-hoz
A Javaslat az Európai Unió által meghatározott minimumszinten, 0 Ft-ban javasolja
megállapítani a szőlőbor adóját.
108
a 81. §-hoz
A Javaslat szövegpontosítást tartalmaz azzal összefüggésben, hogy boradóraktári engedély
már nem lesz kérhető a szőlőbor előállítására, csak egyszerűsített adóraktári engedély.
a 82. §-hoz
A Javaslat szerint 2006. január 1-jétől szőlőbor előállítása és tárolása egységesen, az
előállított szőlőbor mennyiségétől függetlenül egyszerűsített adóraktári engedély birtokában
végezhető, csak ilyen engedély kérhető.
A Javaslat a pincekönyv hitelesítésének egyszerűbb, az ügyfeleket kímélő módjának
lehetőségét teremti meg azáltal, hogy a módosítás alapján a hitelesítést nem az adóraktári
engedélyt kiadó hatóság (regionális jövedéki parancsnokság), hanem az ügyfelek által jobban
elérhető helyi vámhivatalok (regionális jövedéki központok) végezhetik.
a 83. §-hoz
Az egyszerűsített boradóraktárakban a készletfelvétel eljárási rendjét a többi adóraktáréval
azonosan szabályozza a Javaslat. A készletfelvételt az egyszerűsített adóraktár-engedélyes
végzi, a vámhatóság jelenlétében és ellenőrzése mellett.
a 84. §-hoz
A Javaslat szerint 2006. január 1-jétől csak az egyéb borra kell a szigorúbb feltételeket
támasztó boradóraktári engedélyt kérni. A Javaslat az ezzel kapcsolatos módosításokat vezeti
át.
a 85-86. §-hoz
A Javaslat az áfa-kulcs csökkentés jövedékiadó-emeléssel való kompenzálását eredményező
adómérték-változásokat tartalmazza a pezsgőre és a köztes alkoholtermékre. Az új
jövedékiadó-m érték az átlagárak szintjén számított áfa-tartalom alapján kerültek
meghatározásra.
a 87. §-hoz
A Javaslat az áfa-kulcs csökkenés jövedéki adóban való ellentételezésén felül a cigaretta, a
finomra vágott fogyasztási dohány, valamint az egyéb fogyasztási dohány esetében további
adóemelést is tartalmaz. A cigarettákra az áfa-kulcs csökkenés jövedéki adóban való
ellentételezésén felül - az EU minimumszinthez való közelítés céljából - 7,5 százalékos
adótartalom-növekedésnek megfelelő adóemelésre is sor kerül, melynek hatása a fogyasztói
árakra 6,8 százalék körüli. Változik a cigaretta adóminimuma is az adóváltozások hatásainak
átvezetésével, valamint amiatt, hogy adóminimumként a legkelendőbb cigaretta
adótartalmának 97,5 százalékos mértéke helyett 98,5 százalékos mérték kerül figyelembe
vételre. A finomra vágott fogyasztási dohányok esetében - a cigaretta és a finomra vágott
fogyasztási dohány adószintje közelítése céljából - az áfa-kompenzáción felüli, a
cigarettákéhoz igazított adóemelésre kerül sor. A pipadohányok jövedéki adója az áfa-
kompenzáláson felül további 4 százalékponttal nő (23 százalékos adótartalom-növekedés),
továbbá a finomra vágott fogyasztási dohányokéval azonos adóminimum is bevezetésre kerül.
a 88. §-hoz
A Javaslat szerint a szabadforgalomból visszaszállított dohánygyártmány után az adót már
nemcsak az adóraktár engedélyese, hanem az importáló és a bejegyzett kereskedő is
visszaigényelheti, és nem csak a minőségi kifogás, lejárt szavatosság, illetve
jogszabályváltozás miatti visszáruzásra lekorlátozva.
109
a 89. §-hoz
A biodízelre is kiterjed az üzemanyagok esetében érvényesülő azon szabály, mely szerint
minden olyan esetben, ha a forgalmazás nem üzemanyagtöltő állomáson keresztül történik,
ahhoz jövedéki engedélyt kell kiváltani.
A Javaslat a jövedéki engedély megszűnését követően a készleten maradt jövedéki termék
vámhatósági felügyelet mellett végzett eladására kimondja, hogy az nem tekintendő jövedéki
engedélyes tevékenységnek, ezáltal megteremti a szabályozott, jogszerű módját az ilyen
készletek értékesítésének.
a 90. §-hoz
A Javaslat az ásványolajtermékek forgalmazásához szükséges jövedéki engedély feltételeit
módosítja, teszi életszerűbbé. Eszerint nem kell az 500 m3-es tárolótartály követelményt arra a
telephelyre teljesíteni, ahol kizárólag csak kiszerelt ásványolajtermékeket forgalmaznak.
A Javaslat szerint szőlőborral kapcsolatos jövedéki engedélyes kereskedelemhez az
eddigiektől eltérően nem kell jövedéki biztosítékot nyújtani.
a 91. §-hoz
Tekintettel arra, hogy a felhasználói engedélyes kiszerelhet 5 liter/5 kilogrammnál kisebb
kiszerelésben is egyéb ellenőrzött ásványolajat és megfigyelt termékek közül üzemanyag-
adalékot, a Javaslat a felhasználói engedélyest is megjelöli, mint akitől a jövedéki engedélyes
kereskedő is beszerezhet.
A Javaslat a biodízel és az 5 liter vagy annál kisebb kiszerelésű üzemanyag-adalék
kereskedelmi forgalmazását is megengedi, de csak abban az esetben, ha azok adózott
termékek.
a 92. §-hoz
A Javaslat a nem jövedéki engedélyes kereskedőknek is lehetővé teszi, hogy felhasználói
engedélyestől szerezzenek be jövedéki termékeket. Ezek a termékek gyakorlatilag - a törvény
egyéb rendelkezéseinek figyelembevételével - az 5 liter/5 kilogramm vagy annál kisebb
kiszerelésű egyéb ellenőrzött ásványolajat, vagy az adózott biodízelt és az adózott 5 liter vagy
annál kisebb kiszerelésben forgalmazott üzemanyag-adalékot jelenthetik.
A Javaslat a biodízel üzemanyagkutaknál való forgalmazására is előírja - azonosan a
hagyományos üzemanyagra vonatkozó szabályhoz - a biodízel magyar szabványnak való
megfelelésének követelményét.
a 93. §-hoz
A vámhatóság jövedéki ellenőrzéseinek eredményesebb lefolytatásához a Javaslat törvény
szinten külön előírja az ellenőrzöttek együttműködési kötelezettségét, amely kiterjed arra is,
hogy az ellenőrzést gátló körülmény elhárítását az érintetteknek biztosítaniuk kell.
a 94. §-hoz
Az adózás alóli elvonás esetei között a Javaslat általánosabban, s ezáltal minden esetre
kiterjedően fogalmazza meg a vámmentesen behozott termékekkel való visszaéléseket.
Eszerint a vámmentesség alapjául szolgáló, a vámjogszabályokban részletesen meghatározott
jogcímektől eltérő bármilyen felhasználása, birtokolása a vámmentesen behozott termékeknek
ilyennek minősül, és a legszigorúbb jövedéki bírság érvényesíthető rájuk.
110
Tekintettel arra, hogy adóraktárban is előállítható megfigyelt termék, e termékekre az
adóraktárban feltárt készlethiány esetében is ki kell vetni a jövedéki bírságot. A Javaslat ezt a
kiegészítést tartalmazza.
a 95. §-hoz
A bortörvény szerint hamisnak minősülő bor előállításának és értékesítésének, valamint a
borászati melléktermék jogosulatlan birtokolásának és értékesítésének jövedéki bírsággal
történő szankcionálása - a 0 adókulcs bevezetésével, a direkt adóérdek hiányában - nem
indokolt, azt a bortörvény előírásai szerint, szakmai alapon lehet, illetve kell bírságolni.
a 96. §-hoz
A Javaslat szigorítja és az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezéseihez igazítja a jövedéki
terméket forgalmazó nagy- és kiskereskedésekre vonatkozó üzletbezárási szabályokat. A
jövedéki nagykereskedő helyisége az eddigi lehetőségeken túl akkor is bezárásra kerül, ha a
jövedéki termék eredetét, származását hitelt érdemlően nem tudja bizonyítani. A borhamisítás
visszaszorítását és elsősorban a vendéglátóegységek nagyobb szankcionálhatóságát célozza,
hogy a jelenlegi 90 liter helyett már 2 liter adózatlan, illetve hivatalos zárral el nem látott
bortétel esetében is sor kerülhet üzletbezárásra.
a 97-98. §-hoz
A Javaslat szerint a vámhatóság a szakmailag hamisnak minősülő bort nem foglalja le,
tekintettel arra, hogy nem lesz jogosult ilyen ügyben eljárni, bírságot kivetni. Ebből
következően elkobzást sem hajthat végre ilyen ügyben a vámhatóság.
99. §-hoz
A Javaslat a Jöt. jogharmonizációs záradékát aktualizálja, az Európai Közösségek jövedéki
törvénnyel kapcsolatban álló jogszabályainak felsorolását pontosítja.
NEGYEDIK RÉSZ
VI.	Fejezet
A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény módosítása
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A Javaslat - 2006. január 1-jei hatállyal - a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (Htv.)
iparűzési adóalapra vonatkozó rendelkezését akképp módosítja, hogy a külföldön
tevékenységet végző vállalkozások számára biztosítja a kétszeres adófizetés elkerülését. A
Javaslat záró rendelkezésében ugyanakkor szerepel az iparűzési adó 2007. december 31-ével
való megszüntetése, illetve az a szándék, hogy az iparűzési adó adórendszerből való
kivezetése miatt elmaradó bevétel pótlásáról 2006. december 31-ig megalkotandó külön
törvény rendelkezik.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
a 100. §-hoz
A hatályos szabályozás szerint az iparűzési adóra nem terjednek ki a kettős adóztatást kizáró
egyezmények, lévén, hogy az adó nem a jövedelmet vagy a vagyont terheli, hanem közvetlen
adóként - a sajátos adóalap-megállapítási szabályokból eredően - a hozzáadott értéktől
magasabb a bruttó termelési értéktől pedig alacsonyabb értéket. Javaslat értelmében a Htv.
2006.	január 1-jétől hatályos módosítása lehetővé teszi a külföldi telephelyen végzett
tevékenységből származó iparűzési adóalap kiemelését (csökkentését) a Magyarországon
111
adóztatható adóalapból, ha a vállalkozónak - gazdasági tevékenysége után - a külföldi
telephely szerinti önkormányzat számára kellett adót fizetni. Az adóalap csökkentése
mindazonáltal csak az összes iparűzési adóalap legfeljebb 90 százalékáig terjedhet, mellyel a
szabályozás azt ismeri el, hogy a magyarországi székhelyen akkor is folyik gazdasági
tevékenység, ha az összes árbevétel külföldön végzett tevékenység ellenértékeként áll elő.
ÖTÖDIK RÉSZ
VII.	fejezet
az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény módosítása
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 2005. nyarán
tartalmában és terjedelmét illetően is jelentős módosításon ment át [2005. évi LXXXV.
törvény], ezért a jelenlegi Javaslat döntő részben pontosító, a jogalkalmazást elősegítő, a
jogértelmezést könnyítő, kisebb jelentőségű módosításokat tartalmaz.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
a 101-102. §-okhoz
Az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról
szóló 2004. évi CI. törvény 187. és 188. §-a 2005. január 1. napjától csupán a gazdasági
társaság, egyesülés és a közhasznú társaság esetében tette kötelezővé a szervezeti képviselő,
azaz a vezető tisztségviselő adóazonosító számának bejelentését az állami adóhatósághoz. A
Javaslat az adózók adminisztratív terheinek csökkentése érdekében más adózókhoz hasonlóan
a gazdasági társaság, egyesülés és a közhasznú társaság esetén sem írja elő a szervezeti
képviselő adóazonosító száma bejelentésének kötelezettségét, így a nem magánszemély
adózónak a rá vonatkozó jogszabály szerinti képviselőjével kapcsolatos adat-bejelentési
kötelezettsége egységesen a képviselő nevének és lakóhelyének bejelentésére terjed ki.
Tekintettel arra, hogy a könyvvizsgálat nem kizárólag gazdasági társaság tevékenységére,
hanem egyéb adózók tevékenységére is irányulhat, a Javaslat az Art. 16. § (3) bekezdés c)
pontjának rendelkezését is pontosítja, eszerint ha az adózó könyvvizsgálatát végző személy
gazdálkodó szervezet, akkor a gazdálkodó szervezet könyvvizsgáló elnevezését és székhelyét,
valamint a könyvvizsgálatért személyében is felelős természetes személy nevét, lakóhelyét az
adóhatósághoz be kell jelenteni.
Az adminisztrációs terhek csökkentését célozza a Javaslat azon rendelkezése is, mely szerint
ha a gazdasági társaság vagy egyesülés tulajdonosa az Art. 17. § (3) bekezdésében
meghatározott időpontban még nem rendelkezik adóazonosító jellel, akkor az adóazonosító jel
képzéséhez szükséges nyomtatványt elegendő a bejelentésre előírt időpontban előterjeszteni
az állami adóhatósághoz.
a 103. §-hoz
A Javaslat pontosítja az adatszolgáltatás alapján történő adóhatósági adómegállapítás
szabályait. Amennyiben az adózó az adómegállapítással kapcsolatban a törvényes határidőn
belül észrevételt tesz és az adóhatóság az abban foglaltaknak helyt adva a korábbi
adómegállapítást módosítja, a megállapított adókülönbözet megfizetésének, illetőleg az
adóvisszatérítés kiutalásának határideje a módosított adómegállapítás kézbesítésétől számított
15 nap, de legkorábban június 20-a. A hatályos rendelkezésben a fizetési kötelezettség
teljesítésére vonatkozó határidő-előírás nem szerepel.
112
a 104. §-hoz, a 105. § (1) bekezdéséhez, a 179. §-hoz
Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény módosításáról szóló 2005. LXXXV.
törvény 2006. január 1-jétől az egyéni adó- és járuléknyilvántartás kialakítása érdekében a
munkáltatók és a kifizetők terhére egy egységes, személyre lebontott adatok feltüntetésével
havonta, a tárgyhót követő hó 12-éig elektronikus úton vagy gépi adathordozón teljesítendő
bevallási kötelezettséget vezet be az adó-, illetőleg a társadalombiztosítási kötelezettséget
eredményező, magánszemélyeknek teljesített kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggésben.
Ezzel egyidejűleg megszűnik a kifizetők, munkáltatók (egyéni vállalkozók) nyugdíjbiztosítási
igazgatási szervek részére közvetlen módon teljesített adatszolgáltatási kötelezettsége,
illetőleg az adóévet követő január 31-ig teljesítendő éves adatszolgáltatási kötelezettsége.
A törvény meghatározza a havi részletező bevallásban feltüntetendő adatokat, amelyek az
adókötelezettségek teljesítésének ellenőrzéséhez, illetőleg a társadalombiztosítási
(nyugdíjbiztosítási és egészségbiztosítási) ellátásokra való jogosultság megállapításához
szükségesek. A Javaslat - a korábban meghirdetettekhez képest - ezen adatokkal kapcsolatos
pontosításokat tartalmaz, ezzel összefüggésben - a felsorolás számozásának változása miatt -
szükségessé vált az azokra történő hivatkozás módosítása is az Art. 52. § (7) bekezdésében.
A Javaslat a módosított bekezdések szövegét teljes egészében tartalmazza, ezért a korábban e
szakaszokat módosító 2005. LXXXV. törvény 8. § (1) bekezdése és 13. § (3) bekezdése nem
lép hatályba.
a 105. § (2) bekezdéséhez
Az Art. 52. §-a kiegészül egy új (14) bekezdéssel, amely a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési
Hivatal által kifizetett támogatásokkal kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettségről
rendelkezik. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal ezen adatszolgáltatási
kötelezettségét korábban az Art. 3. számú melléklet A/I. pontja alapján teljesítette, mivel
azonban e jogszabályhely 2006. január 1-jétől hatályát veszti, szükséges az Art. 52. §-ának
kiegészítése.
a 106. §-hoz
Az Art. hatályos szabályai szerint az adóhatóság negyedévente közzéteszi azoknak az
adózóknak a nevét (elnevezését), lakóhelyét, székhelyét, telephelyét, a megállapított adóhiány
és jogkövetkezmény összegét, akiknek (amelyeknek) a terhére az előző negyedév során
kiemelkedően nagy - a magánszemélyek esetében 10 millió, más adózók esetében 100 millió
forintot meghaladó - összegű adóhiányt állapított meg, függetlenül attól, hogy az adózó e
tartozását később megfizette-e.
A Javaslat ösztönözve az adózókat az önkéntes teljesítésre, az említett adatok közzétételét
csak abban az esetben teszi lehetővé, ha az adózó az adóhiányt megállapító határozatban előírt
összeget a határozatban megállapított határidőben, illetőleg az adóhatóság külön felhívására
nem fizette meg.
a 107. §-hoz
A magánnyugdíjpénztári tagdíjfizetéssel kapcsolatos ellenőrzési és végrehajtási feladatokat az
állami adóhatság a hatályos szabályok szerint a pénztár megkeresése alapján soron kívül
köteles teljesíteni. Mivel azonban a gyakori, jellemzően kis összeg behajtására irányuló
megkeresések azonnali teljesítése az adóhatóság szűkös kapacitásait rendkívüli módon
leterheli, a módosítás a soron kívüliség követelményét eltörli. Az adóhatóság a
megkereséseket a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról szóló
1997. évi LXXX. törvény 51. §-ában meghatározott feltételekkel teljesíti.
Az Art. hatályos szabályai szerint az állami adóhatóság jár el minden költségvetési
támogatással kapcsolatos ügyben, feltéve, ha törvény nem utalja más hatóság vagy adóhatóság
113
hatáskörébe. A lakáscélú támogatás azonban - tekintettel az Art. tárgyi hatályát meghatározó
rendelkezésre - nem minősül az Art.-ben meghatározott költségvetési támogatásnak,
figyelemmel arra, hogy a törvény hatályát meghatározó rendelkezés egyértelműen csak azokat
a költségvetési támogatásokat vonja az Art. szabályozási körébe, amelyek megállapítása,
beszedése, végrehajtása, visszatérítése, kiutalása vagy ellenőrzése az adóhatóság hatáskörébe
tartozik. Ebből következően ahhoz, hogy ezen támogatás típus tekintetében az állami
adóhatóság bármilyen eljárás lefolytatására jogosult legyen az Art.-ben erre vonatkozó
speciális hatásköri szabály előírása szükséges.
Minthogy az állami adóhatóság hatáskörét nem célszerű kiszélesíteni olyan feladatokkal,
amelyek jellemzően polgári jogi jogviszonyból eredő követelések érvényesítésére irányulnak,
a Javaslat az állami adóhatóság alaptevékenységéhez igazodva, a támogatások jogszerű
igénybevételét igazoló számlák tekintetében írja elő az adóhatóság ellenőrzési kötelezettségét.
a 108., a 111. §-hoz
Az általános forgalmi adóról szóló törvény szerint 2006-tól módosul az új közlekedési
eszköznek minősülő motorkerékpárt beszerző személy esetén az adómegállapítás módja, a
vámhatóság kivetéssel állapítja meg az áfá-t. Ennek megfelelően indokolt az Art.-nek a
vámhatóság hatáskörét szabályozó rendelkezését is módosítani.
a 109. §-hoz
Az adózók jogbiztonsága és az adóigazgatási eljárások elhúzódásának megakadályozása
érdekében adóhatósági ellenőrzések lefolytatására nyitva álló határidőt, illetőleg az annak
meghosszabbítására vonatkozó előírásokat az adózás rendjéről szóló törvény részletesen
szabályozza. A gyakorlatban számos esetben előfordul, hogy a tényállás alapos felderítéséhez
valamely külföldi adóhatóság megkeresése válik szükségessé, ami a válasz megérkezéséig az
ellenőrzési határidő többszöri - a felettes szerv, illetőleg a pénzügyminiszter által történő -
meghosszabbítását is indokolttá teheti.
A Javaslat ennek elkerülése érdekében kimondja, hogy ha az adóhatóság valamely
adókötelezettség megállapításához szükséges tény vagy körülmény tisztázása érdekében a
kettős adózás elkerüléséről szóló egyezmények, illetőleg az Európai Közösség adóügyi
együttműködési szabályai alapján külföldi adóhatóságot keres meg, az értesítés kézbesítésétől
a külföldi adóhatóság válaszának megérkezéséig eltelt időtartam a megkereséssel érintett adó,
illetőleg költségvetési támogatás tekintetében az ellenőrzés határidejébe nem számít bele.
Garanciális szabályként a Javaslat előírja, hogy a megkeresésről és az ellenőrzés
szüneteléséről az adózót a megkereséssel egyidejűleg értesíteni kell.
a 110. § -hoz
A 2001/115/EK tanácsi irányelv rendelkezései szerint, „amennyiben ellenőrzés céljából
szükséges, a tagállamok előírhatják a területükön teljesített termékértékesítésről vagy
szolgáltatásnyújtásról kiállított számláknak, és az adóalanyok által a területükön kapott
számláknak a nemzeti nyelvükre történő lefordítását.” Ebből következik, hogy egyetlen
tagállam sem írhatja elő kötelező jelleggel saját nyelvének használatát a számlázás során, így
a fentiekkel összefüggésben a számviteli és az áfa-törvény vonatkozó rendelkezéseinek
módosítása vált szükségessé. Tekintettel azonban arra, hogy az adóhatóságnak az ellenőrzés
lefolytatása során szüksége lehet az idegen nyelvű számla vagy bizonylat tartalmának
megismerésére, a Javaslat az ellenőrzés megkönnyítése érdekében előírja, hogy az adójogi
tényállás tisztázásához szükséges idegen nyelvű számlát, egyszerűsített számlát, bizonylatot
az adózónak felhívásra magyar nyelven is rendelkezésre kell bocsátania. Annak érdekében,
hogy az adózó a fordítás átadásának késedelmes teljesítésével az ellenőrzés határidőben
114
történő lefolytatását ne hiúsíthassa meg, a Javaslat kimondja, hogy a felhívástól a
kötelezettség teljesítéséig eltelt időtartam az ellenőrzési határidőbe nem számít bele.
a 112. §-hoz
A felettes szerv felügyeleti jogkörében eljárva a jogszabálysértő határozatot, önálló
fellebbezéssel megtámadható végzést (intézkedést) megváltoztatja, megsemmisíti, illetőleg
amennyiben indokoltnak látja, új eljárás lefolytatását is elrendelheti vagy az elsőfokú
adóhatóságot eljárás lefolytatására utasítja. Az új eljárásra utasítás természetesen a felettes
szerv megítélésének függvénye, de a hatályos rendelkezés - félreérthető módon - az új eljárás
elrendelésére, mint a határozat megsemmisítéséhez kapcsolódó, minden esetben szükséges
következményre utal. A Javaslat ezért a rendelkezés pontosításával egyértelművé teszi, hogy
az új eljárásra utasítás nem minden esetben következménye a határozat megsemmisítésének,
csak ha a felettes szerv döntése alapján a tényállás további tisztázása szükséges.
a 113. §-hoz
A magyar adóhatóságok a Magyar Köztársaság területén kívül végrehajtási cselekmények
foganatosítására nem jogosultak, ugyanakkor számos esetben előfordul, hogy nem belföldi
illetőségű személyeknek Magyarországon keletkezik adófizetési kötelezettsége. Ebben az
esetben az adótartozás külföldön történő érvényesítése a pénzügyminiszter által lefolytatott
közbeszerzési eljárás nyertesének (jelenleg a Sigma Rt.) feladata.
Az adótartozások külföldön történő érvényesítésével kapcsolatban a gyakorlatban problémát
okozott, hogy bár az adóhatóság a követelés beszedése érdekében megkereste a közbeszerzési
eljárás nyertesét, ugyanakkor ezzel párhuzamosan az adózó Magyarországon található
vagyontárgyaira is végrehajtást vezetett és ebből kifolyólag az adózótól összességében a
tartozás mértékét meghaladó összeget hajtottak be.
A párhuzamos eljárások és az indokolatlan vagyoni hátrány előidézésének elkerülése
érdekébe a Javaslat kimondja, hogy amennyiben az adóhatóság kezdeményezi a közbeszerzési
eljárás nyertesénél az adótartozás külföldön történő beszedését, az adózó belföldi vagyona
ellen végrehajtási cselekményt nem foganatosíthat mindaddig, míg a közbeszerzési eljárás
nyertese a kötelezettség beszedésének eredményéről visszajelzést nem küld. Ez alól a törvény
a tartozás fedezetének biztosítása érdekében egy kivételt tesz, mely szerint ha a pályázat
nyertesének eljárása a határozat (végzés) továbbításától számított 6 hónap elteltével sem vezet
eredményre, az adóhatóság a még fennálló tartozás összegéig a nem belföldi illetőségű
személy belföldi ingatlanára jelzálogjogot jegyeztet be.
a 114. §-hoz
A csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi XLIX.
törvény (a továbbiakban: Csődtv.) 38. §-ának (1) bekezdése szerint a felszámolás kezdő
időpontjában folyamatban levő végrehajtási eljárásokat a végrehajtást foganatosító
hatóságnak haladéktalanul meg kell szüntetnie, így törvény különös rendelkezése alapján az
adóssal szemben az adótartozás érvényesítésére szolgáló adóvégrehajtás alkalmazása a
felszámolási eljárás alatt, illetőleg ha a felszámolási eljárás eredményeként az adós
megszűnik, a felszámolási eljárást követően is kizárt. A felszámolási eljárás kezdőidőpontja a
végrehajtási eljárások megszüntetése szempontjából a Csődtv. hatályos rendelkezése szerint
az adós felszámolását elrendelő végzés jogerőre emelkedésének napja. A jelenlegi
joggyakorlat egységes abban, hogy az adótartozás végrehajtásához való jog elévülését az
adótartozás, mint pénz- vagy pénzben kifejezett vagyoni követelés felszámolási eljárásban
történő érvényesítése megszakítja. A Javaslat a felszámolási eljárásban történő
igényérvényesítés esetére az adótartozás végrehajtásához való jog elévülésének
megszakadására és nyugvására önálló szabályt fogalmaz meg, mely szerint az adótartozás
végrehajtásához való jog elévülését az adózó felszámolását elrendelő végzés közzététele
115
megszakítja és az elévülés az ezt követő naptól a felszámolás befejezéséről szóló végzés
közzététele napjáig nyugszik. A felszámolás befejezéséről szóló végzés meghozatalára a
Csődtv. 60. § (1) és (2) bekezdése szerint a felek egyezségkötése, illetve a fizetésképtelen
adós jogutód nélküli megszüntetése esetén kerülhet sor. Utóbbi esetben az adótartozás
végrehajtásához való jog elévülésének különös jelentősége az adó megfizetésére kötelezett
vonatkozásában van. A végzés közzétételének fogalmára a Csődtv. rendelkezése
alkalmazandó, tehát a végzés Cégközlönyben való közzétételét értékeli a Javaslat az elévülés
szempontjából jelentős jogi tényként.
A jogbiztonság követelményét szem előtt tartva a Javaslatban szereplő elévülési szabályhoz
átmeneti rendelkezés is társul, mely az Art. 164. §-ának (6) bekezdése első mondatában
foglalt, az adótartozás végrehajtásához való jog elévülésének kezdő időpontját meghatározó
rendelkezéssel összhangban kimondja, hogy az adótartozás végrehajtásához való jog
elévülésére vonatkozó új rendelkezést csak a törvény hatálybalépését követően esedékessé
váló adótartozás végrehajtásához való jog elévülésére kell alkalmazni.
a 115. §-hoz
A Javaslat pontosítja a be nem jelentett alkalmazott fogalmát, tekintettel arra, hogy a korábbi
meghatározásban hivatkozott jogszabályi rendelkezés (Tbj. 44. § (5) bekezdés) hatályát
veszti.
Az Art. 31. § (2) bekezdésében a munkáltatók és a kifizetők számára adó és/vagy
társadalombiztosítási kötelezettséget eredményező, magánszemélynek teljesített juttatások,
kifizetések tekintetében előírt havi bevallási kötelezettség a kifizetéssel, juttatással
összefüggésben keletkező valamennyi adó- és járulékkötelezettségre kiterjed. Tekintettel arra,
hogy ebbe a körbe beletartozik a vállalkozói járulék is, a bevallási kötelezettség e
járulékfajtára is kiterjed. Minthogy azonban az Art. hatályos járulék-meghatározása nem
tartalmazza a vállalkozói járulékot, az erre vonatkozó bevallási kötelezettség nem vezethető
le. A Javaslat kiegészíti az Art. járulékfogalmát a vállalkozói járulékkal, teljes körűvé téve
ezzel a bevallási kötelezettség terjedelmét.
a 116. §-hoz
A Javaslat a jogharmonizációs ügyek intézéséről szóló, 2005-ben módosított IM irányelvben
foglaltaknak megfelelően kiegészíti a törvény jogharmonizációs záradékát.
a 117. §-hoz
Az Art. mellékleteinek módosításáról szóló technikai rendelkezés.
HATODIK RÉSZ
A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS PÉNZÜGYI ALAPJAIT MEGILLETŐ EGYES
BEFIZETÉSEKET ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK
VIII.	fejezet
A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e
szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény módosítása
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A járulékrendszer átalakítása megvalósítja a méltányos és arányos közteherviselés elvének
érvényesülését az egészségbiztosítási ellátások finanszírozásában. E cél elérése érdekében a
Javaslat kiterjeszti a fizetési kötelezettséget olyan jövedelmekre is, amelyek korábban nem
képeztek járulékalapot. Azáltal, hogy minden egészségügyi szolgáltatást igénybe vevő
személy után történik befizetés - mely kiadások a központi költségvetést terhelik -
megvalósul a nemzeti kockázatközösség. Az adótörvények módosításához igazodva a
116
járulékalap kiegészül az adóköteles béren kívüli juttatással, módosul az egyéni vállalkozó
járulék- és magán-nyugdíjpénztári tagdíjfizetési és bevallási kötelezettsége. A magán-
nyugdíjpénztári törvénynek a magán-nyugdíjpénztári tagságra kötelezett pályakezdő, és a
magánnyugdíjpénztárhoz önkéntes döntéssel csatlakozó természetes személy fogalmának
átalakításával összhangban módosulnak a Tbj. ezen meghatározásai is.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
a 118. § és 122. §-hoz
A Javaslat értelmében a járulékalapot képező jövedelmek köre kiegészül az adóköteles béren
kívüli juttatással. Az adóköteles béren kívüli juttatás adóalapként megállapított értékének
személyi jövedelemadóval növelt összege után 29 százalékos társadalombiztosítási járulékot
kell megfizetni, a biztosítottat e jövedelem után nem terheli járulékfizetési kötelezettség.
A magán-nyugdíjpénztári törvény átalakítja a pénztári tagságra kötelezettek és az önkéntes
pénztári tagság feltételeit, ennek megfelelően szükséges módosítani a Tbj. fogalom-
meghatározásait is. Az új feltételrendszer csak a törvény hatálybalépését követően létrejött
biztosítási jogviszonyok vagy megállapodások esetén érvényesülhet.
a 119., 120. és 127. §-okhoz
A harmadik állam állampolgára biztosítási kötelezettsége és járulékfizetési kötelezettsége
ellenére várhatóan nem szerez nyugellátásra jogosultságot magyarországi munkavégzése
alapján. Ezért indokolt e személyt a biztosítási kötelezettség alól mentesíteni. Magyarországi
tartózkodása alatt azonban bármikor felmerülhet egészségbiztosítási ellátásra való igénye,
ezért a nem biztosított harmadik állambeli személy 15 százalék egészségbiztosítási járulékot
köteles fizetni, melynek alapján az egészségbiztosítási ellátások teljes körére jogosulttá válik.
A Javaslat meghatározza, hogy ezen személy járulékfizetési, bevallási és adatszolgáltatási
kötelezettségét milyen határidőig teljesíti.
a 121. §-hoz
A Javaslat értelmében a társadalombiztosítási járulék mértéke 29 százalékról 2007-ben 3
százalékkal, 2009-ben további 2 százalékkal csökken. 2007-ben a 26 százalék
társadalombiztosítási járulékból 17 százalék a nyugdíjbiztosítási járulék, 9 százalék az
egészségbiztosítási járulék, 2009-ben a 24 százalék társadalombiztosítási járulékból 16
százalék a nyugdíjbiztosítási járulék, 8 százalék az egészségbiztosítási járulék.
a 123. §-hoz
A központi költségvetés a hatályos szabályok értelmében garanciát vállal a
társadalombiztosítási ellátások finanszírozásáért. A Tbj. 26. § (5) bekezdésére vonatkozó
Javaslat ezen nem változtat, ugyanakkor meghatározva e kötelezettség konkrétumait
kimondja, hogy az állam járulékot fizet azon személyek egészségügyi természetbeni
ellátásáért, akik külön járulékfizetés nélkül vehetik igénybe ezen ellátásokat.
A Javaslat a Tbj. 26. § (7) bekezdését kiegészíti a borravaló után fizethető nyugdíjbiztosítási
járulék bevallásának és befizetésének határidejére, valamint a befizetett járulék alapjának és
összegének adatszolgáltatására vonatkozó rendelkezéssel.
a 124. §-hoz
Az egyéni vállalkozó járulékbevallási kötelezettsége az adózás rendjéről szóló törvény szerint
havi gyakoriságú. Ehhez igazodva a Javaslat módosítja egyéni vállalkozó bevallási
kötelezettségére vonatkozó jogszabályi hivatkozást és megállapítja az egyéni vállalkozó havi
járulékfizetési kötelezettségét.
117
a 125. §-hoz
A Javaslat meghatározza, hogy az 5. § (3) bekezdése szerint biztosított személy bevallási
kötelezettségének, továbbá a befizetett járulék alapjára és összegére vonatkozó
adatszolgáltatási kötelezettségének milyen határidőig köteles eleget tenni.
a 126. §-hoz
A Javaslat értelmében a magánnyugdíjpénztári tagdíjfizetésre kötött megállapodás
megszűnésével egyidejűleg a társadalombiztosítási nyugellátásra megkötött megállapodás is
megszűnik.
a 128-129.§-hoz
Tekintettel az adó- és járulék-nyilvántartási rendszer átalakítására és a havi bevallási
kötelezettség bevezetésére, a foglalkoztatói adminisztráció növelésének elkerülése érdekében
indokolt a Tbj. 51. §-ában meghatározott tagdíjbevallási kötelezettséget az új szabályokkal
összhangba hozni.
A Javaslat pontosan meghatározza a havi részletező bevallásban feltüntetendő adatokat. A
tagdíjbevallás adattartalmát a teljesítési és az egyeztetési lehetőség megkönnyítése érdekében
az egyéni járulékbevallás tartalmával azonosan indokolt szabályozni. Ezzel mind a pénztárak,
mind az adóhatóság eljárása egyszerűbbé válik az ellenőrzések tekintetében.
A Javaslat egyéb eljárási határidőket is meghatároz, amely a pénztárak és adóhatóság közötti
intézkedések eredményességét növeli. A meg nem fizetett tagdíj behajtása érdekében
szükséges, hogy a magánnyugdíjpénztárnak a bevallás helyesbítésére, a tagdíj megfizetésére
vonatkozó iratai a hivatalos iratok kézbesítési szabályai szerint kerüljenek postázásra.
IX.	Fejezet
Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény módosítása
RÉSZLETES INDOKOLÁS
a 130. §-hoz
A Javaslat értelmében a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás alapját nem képező
jövedelmek köre kiegészül a társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettséggel terhelt
adóköteles béren kívüli juttatással, valamint azon jövedelemmel, amely után a
magánszemélynek nincs adóbevallási, illetve adófizetési kötelezettsége.
a 131. §-hoz
Az egészségügyi hozzájárulás megállapítására, megfizetésére vonatkozó szabályok annyiban
változnak, hogy az egyéni vállalkozó is havonta köteles megfizetni mind a tételes, mind a
százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást. A kifizető, valamint az egyéni vállalkozó
százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás-bevallási kötelezettségére az Art. 31. §-ának
(2) bekezdése az irányadó.
118
HETEDIK RÉSZ
AZ ÖNKÉNTES KÖLCSÖNÖS BIZTOSÍTÓ PÉNZTÁRAKAT ÉS A
MAGÁNNYUGDÍJPÉNZTÁRAKAT ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK
XI.	Fejezet
Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény módosítása
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztári törvények módosítása az EU jogharmonizációval
összefüggő, egyéb jogszabályi változásokból eredő, valamint a pénztári működés
egyszerűsítését szolgáló változtatásokat tartalmaz.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
a 132. §-hoz
Az Szja tv. módosításhoz kapcsolódó fogalmat értelmező rendelkezés.
a 133. §-hoz
A rendelkezés lehetővé teszi a munkáltatók számára, hogy a nyugdíjkorhatárt 15 éven belül
betöltött személyek részére befizetett munkáltatói hozzájárulást korcsoportonként eltérő
mértékben határozzák meg. Nyugdíjkorhatárt betöltött alkalmazottak részére azonban nem
juttatható magasabb munkáltatói hozzájárulás, mint a nyugdíjkorhatárt be nem töltött
személyek számára.
a 134. §-hoz
A rendelkezés valamennyi önkéntes pénztári típusra kiterjeszti azt a lehetőséget, hogy a
tagdíjat nem fizető tag számlájának költségeit a pénztár a hozamból jóváírhatja.
a 135. §-hoz
A rendelkezés egyszerűsíti a pénztár vezető tisztségviselőivel, ügyvezetővel, kötelező
megbízottakkal, alkalmazottakkal kapcsolatos bejelentési és nyilatkozattételi kötelezettséget.
A jövőben a más intézmények tisztségviselőihez hasonló tartalmú nyilatkozatot kell tennie a
pénztári tisztségviselőinek.
a 136. §-hoz
A rendelkezés a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utalja a könyvvizsgáló megválasztását,
valamint pontosítja a jegyzőkönyv és a jelenléti ív formai követelményeit.
a 137. §-hoz
A rendelkezés 30 napos határidőt rendel alkalmazni az ügyvezetővel kapcsolatos bejelentésre.
a 138. §-hoz
A rendelkezés egyszerűsíti a szolgáltatóval kötött szerződéssel kapcsolatos bejelentési
eljárást. A szolgáltatói szerződésekben fellelhető hibák, hiányosságok száma, jelentősége az
elmúlt évek során jelentősen csökkent, a szerződések kezelésére, nyilvántartására fordított
kapacitás nem áll arányban az intézkedés által elérhető előnnyel. Így a letétkezelői szerződés
kivételével a szerződések és változások bejelentése a jövőben űrlapon történik.
a 139. §-hoz
A rendelkezés elválasztja egymástól az informatikai rendszer fejlesztőjét és üzemeltetőjét, ez
utóbbinak téve csak lehetővé a tárolt adatok megismerését.
119
a 140. §-hoz
A rendelkezés pontosítja a tagsági jogviszony megszűnése után a tagi követelés átutalásának
eljárását. A módosítás révén lehetővé válik az, hogy a tagok követelésük 90 százalékához már
a tagsági jogviszony megszűnését követő 10. napig hozzájuthassanak. A követelés
fennmaradó összegének átutalása a jogviszony-megszüntetés bejelentésének negyedévére
vonatkozó hozam jóváírásához kapcsolódik.
a 141. §-hoz
Európai Uniós irányelvnek megfelelően a rendelkezés biztosítja a pénztárból történő kifizetés
esetén is a határon túlra utalás lehetőségét.
a 142. §-hoz
Nem indokolt biztosításmatematikai mérleg elkészítésének és aktuárius alkalmazásának
kötelezettségét előírni, amennyiben az időszaki járadékfizetés fedezete kizárólag a tag egyéni
számlája.
a 143. §-hoz
A rendelkezés egyszerűsíti a pénztár személyi és tárgyi feltételeiben történt változáshoz
kapcsolódó bejelentési eljárást.
a 144. §-hoz
Összefüggésben azzal, hogy a könyvvizsgáló megválasztás az alakuló közgyűlés
feladatkörébe kerül, a rendelkezés rögzíti, hogy az alakuló közgyűlésen elfogadott
dokumentumokat nem kell könyvvizsgálónak megvizsgálnia.
a 145. §-hoz
A rendelkezés lehetővé teszi, hogy a tartósan 15 fő alatti taglétszámmal rendelkező pénztárak
tevékenységi engedélyét a Felügyelet visszavonja.
a 146. §-hoz
A jogszabály szerkesztési előírásoknak megfelelően a 98/49/EK irányelvhez kapcsolódó
jogharmonizációs klauzula épül be az Öpt.-be.
XII.	Fejezet
A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény
módosítása
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A magánnyugdíjpénztári törvények módosítása az EU jogharmonizációval összefüggő, illetve
egyéb jogszabályi változásokból eredő, valamint a pénztári működés egyszerűsítését szolgáló
változtatásokat tartalmaz.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
a 147. §-hoz
A rendelkezés egyszerűsíti és pontosítja a belépési szabályokat. A korábbi rendelkezések
értelmezése és alkalmazása annak bonyolultsága miatt gyakorlati problémákat okozott. Az új
rendelkezések értelmében a Magyarországon első ízben biztosítási jogviszonyt létesítő 35 év
alatti személy kötelezően válik pénztártaggá. Önkéntesen léphet magánnyugdíj-pénztárba az a
30 év alatti személy, aki már biztosítási jogviszonyban áll, továbbá a már biztosítási
jogviszonyban álló, a Tbj. szerinti harmadik állam állampolgárának, hontalannak minősülő
személy, valamint - életkorától függetlenül - aki első ízben létesít Magyarországon ilyen
jogviszonyt.
120
a 148. §-hoz
A járulékszabályok szerinti biztosítási jogviszonyt, valamint a megállapodással létrejött
jogviszonyt magában foglaló nyugdíjbiztosítási jogviszonyra vonatkozó értelmező
rendelkezés.
a 149. §-hoz
A rendelkezés a pénztártagot kötelezi, hogy nyilatkozzon a pénztári tagságáról és annak
részletes adatairól.
a 150. §-hoz
A belépési szabályok változása miatt szükségessé vált módosítás.
a 151. §-hoz
A módosítás célja a pénztártag átlépésére és a magánnyugdíjpénztárral történő
megállapodásra vonatkozó szabályok pontosítása.
a 152. §-hoz
A tagdíj megfizetéséről szóló igazolás megküldésének határidejét 60 napról 45 napra
csökkenti a rendelkezés.
a 153. §-hoz
A rendelkezés egyszerűsíti a pénztár vezető tisztségviselőivel, ügyvezetővel, kötelező
megbízottakkal, alkalmazottakkal kapcsolatos bejelentési és nyilatkozattételi kötelezettséget.
A jövőben a más intézmények tisztségviselőihez hasonló tartalmú nyilatkozatot kell tennie a
pénztári tisztségviselőinek.
a 154. §-hoz
Szövegpontosító rendelkezés.
a 155. §-hoz
A nyilvános adatok körét érintő pontosító rendelkezés.
a 156. §-hoz
A rendelkezés egyszerűsíti a szolgáltatóval kötött szerződéssel kapcsolatos bejelentési
eljárást. A szolgáltatói szerződésekben fellelhető hibák, hiányosságok száma, jelentősége az
elmúlt évek során jelentősen csökkent, a szerződések kezelésére, nyilvántartására fordított
kapacitás nem áll arányban az intézkedés által elérhető előnnyel. Így a letétkezelői szerződés
kivételével a szerződések és változások bejelentése űrlapon történik.
a 157. §-hoz
A rendelkezés elválasztja egymástól az informatikai rendszer fejlesztőjét és üzemeltetőjét, ez
utóbbinak téve csak lehetővé a tárolt adatok megismerését.
NYOLCADIK RÉSZ
XIII.	Fejezet
A környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról
szóló 1995. évi LVI. törvény módosítása
a 158.§-hoz
A Javaslat értelmében a termékdíjat import esetén a vámhatóság szedi be azon gazdálkodó
körtől, mely kör részére az import áfát is kiveti.
121
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
a 159. §-hoz
A Javaslatban szereplő módosítások főszabályként 2006. január 1-jén lépnek hatályba.
a 160. §-hoz
A rendelkezéseket - a külön felsoroltak kivételével - a hatálybalépés napjától megszerzett
jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.
A minimálbér 20 százalékáról annak 24 százalékára nő annak az összegnek a maximuma,
amellyel az egyéni vállalkozó és a mezőgazdasági őstermelő bevételét csökkentheti, ha
szakképző iskolai tanulót tanulószerződéssel foglalkoztat.
A helyi adókról szóló törvény rendelkezései szerint megfizetett helyi iparűzési adó teljes
összegével csökkentheti bevételét az egyéni vállalkozó és a mezőgazdasági őstermelő.
A mezőgazdasági őstermelő a jövőben dönthet úgy, hogy elhatárolt veszteségét az
adóellenőrzés során feltárt jövedelmekkel kapcsolatban is vegyék figyelembe. Eddig ez a
lehetőség, csak az önellenőrzés során feltárt jövedelmeket érinthette.
2006.	január 1-jétől az adózás rendjéről szóló törvény nem szabályozza a kifizető
adatszolgáltatási kötelezettségét, azt az esetek többségében a kifizető havi bevallási
kötelezettsége kiváltja. Az Szja tv. több helyen ír elő évenként egyszeri adatszolgáltatási
kötelezettséget a kifizető számára, az Art. által szabályozott határidőt említve. Az Art.
módosítása miatt az Szja tv-ben szükséges rendelkezni az adatszolgáltatások határidejéről.
Nem keletkezik kamatkedvezményből származó jövedelem az áruszállításhoz,
szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódóan szerződés vagy jogszabály alapján felszámítandó kötbér,
kártérítés vagy más hasonló kötelezettség után sem.
Új rendelkezés mondja ki, hogy a társasház adóalapjába nem számít bele az az összeg,
amelyet a társasház közvetített szolgáltatásként továbbszámláz.
50 ezer forintról 100 ezer forintra nő a tárgyi eszközök egyösszegű elszámolhatóságának
értékhatára az önálló tevékenységet folytató magánszemélyek számára.
A Javaslat a 2007-2010. közötti időszakra is rögzíti az összevont adóalapba tartozó
jövedelmek után fizetendő adó mértékét. A tábla továbbra is két kulcsot tartalmaz (18 és 36
százalék), de évről évre nő az alsó sáv határa:
2007-ben	1 700 000 forintra,
2008-ban	1 900 000 forintra,
2009-ben	2 300 000 forintra,
2010-ben	3 000 000 forintra.
a 161. §-hoz
A Javaslat több módosító szabály 2007. január 1-jétől történő hatálybalépéséről intézkedik.
A kamatból származó jövedelem adójának mértéke 2007. január 1-jétől 10 százalék lesz. Nem
kell megfizetni ezt az adót a kamatból származó jövedelemnek az 50 ezer forintot meg nem
haladó része után. Az adót a kifizetőnek kell levonnia és megfizetnie, feltéve, hogy a
magánszemély nem nyilatkozik arról, hogy kamatból származó jövedelme az 50 ezer forintot
még nem érte el. A kifizető köteles levonni az adót, ha az általa jóváírt, kifizetett kamat
meghaladja ezt az összeget. A kifizetőt az általa kifizetett, jóváírt kamat tekintetében
adatszolgáltatási kötelezettség terheli az állami adóhatóság felé.
Az adó a 2007. január 1-jét követően elsőként kifizetett, jóváírt kamatot még nem terheli, csak
az azt követően kifizetett, jóváírt összegekre kell alkalmazni.
122
2007.	január 1-jétől lép hatályba az a módosítás, miszerint az Európai Unió bármely
tagállamában működő szabályozott piacnak minősülő tőzsdére bevezetett értékpapír
osztaléknak minősülő hozamát 10 százalékos mértékű adó terheli. Ezt a rendelkezést első
ízben a 2007. évi eredmény felosztás alapján megállapított osztalékra lehet alkalmazni.
2007.	január 1-jétől új szabályozás vonatkozik a tőzsdei ügyletből származó jövedelmek
adókötelezettségére. Ezen időponttól kezdve nem minősül kamatnak a tőkepiacról szóló
törvény szerinti tőzsdén, illetve az Európai Unió bármely más tagállamában működő, a
tőkepiacról szóló törvény szerint elismert (szabályozott) piacnak minősülő tőzsdén kötött
ügylet keretében megszerzett bevétel.
A Javaslat tőzsdei ügyletből származó jövedelemként nevesíti a tőkepiacról szóló törvény
szerinti tőzsdén, valamint az Európai Unió bármely más tagállamában működő, a tőkepiacról
szóló törvény szerint elismert (szabályozott) piacnak minősülő tőzsdén, továbbá a Gazdasági
Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagállamában működő tőzsdén a
magánszemély által 2006. december 31. napját követően kötött ügyletben az adóévben
átruházott értékpapír árfolyamnyereségét, illetve az összetett vagy származtatott ügylet
elszámolt nyereségét. A jövedelem - legfeljebb annak mértékéig - csökkenthető az
árfolyamveszteséggel, illetve az összetett vagy a származtatott ügyletben elszámolt
veszteséggel. A veszteséget a magánszemély döntése szerinti megoszlásban a következő két
adóévben az adóalappal szemben elszámolhatja. A tőzsdei ügyletből származó jövedelmet
terhelő adó mértéke 10 százalék.
A tőzsdei ügyletből származó jövedelmet szerző magánszemély az adóévre bevallást köteles
benyújtani, melyben bevallja a tőzsdei ügyletből származó jövedelmét, illetve veszteségét.
Nem kell megfizetnie az adót az adóalap azon része után, amely nem haladja meg az 50 ezer
forintnak a kamatból származó jövedelemmel csökkentett részét. Az adót a magánszemély a
befektetési szolgáltató által kiállított bizonylat alapján vezetett nyilvántartás alapján állapítja
meg. A kiadott bizonylatokról a kifizető adatot szolgáltat az állami adóhatósághoz.
A rendelkezés meghatározza a tőzsdei ügyletből származó jövedelem megállapításához
szükséges fogalmakat.
2010. január 1-jétől a külön adózó jövedelmek adómértéke 25 százalékról 18 százalékra
csökken. Ezzel egyidejűleg a kamatból és a tőzsdei árfolyamnyereségből származó jövedelem
adómértéke 10 százalékról 18 százalékra változik.
a 162. §-hoz
A Javaslat az általános - 2006. január 1-jei - hatálybalépéstől eltérő hatálybalépést, illetve a
Tao. néhány rendelkezésének kisebb módosítását fogalmazza meg, a következők szerint:
a)	Hatályba léptető rendelkezések
—	A mellékletek módosuló rendelkezésit a 2005-ben kezdődő adóévi társasági
adókötelezettségre lehet alkalmazni.
—	Az osztalékadó menteség feltételeinek utólagos teljesítése esetén, a megfizetett
osztalékadó visszatérítésére vonatkozó előírást a 2004. május 1-jétől kifizetett
osztalékra lehet alkalmazni.
—	Az (5) bekezdésben szereplő módosítás egyértelművé teszi, hogy, ha a lakás
önkormányzatnak történő bérbe adására vonatkozó szerződés 60 hónapon belül
megszűnik, de az adózó a megelőző időszak teljes egészére még (mivel a bevallás
későbbre esik) nem érvényesítette a kedvezményt, akkor a legközelebbi bevallásban
olyan arányban vehesse azt igénybe, amilyen arányt a szerződés megszűnésekor
számított. E pontosítást a Javaslat szerint ugyancsak 2005. évre is lehet alkalmazni.
—	2006. augusztus 18-tól lép hatályba az egyesülési irányelvnek megfelelően az
adóalanyok körével, és más adókötelezettséggel kapcsolatos rendelkezés az európai
123
szövetkezet (SCE) miatt. Ennek oka, hogy az SCE alapítására vonatkozó uniós
rendelet hatályba lépése 2006. augusztus 18-a.
b)	Egyes rendelkezések módosítása
—	A lakásszövetkezetek alapításának, működésének feltételeit 2005. január 1-jétől
önálló törvény (2004. évi CXV. törvény) szabályozza. Ez azt jelenti, hogy a
szövetkezeti törvény előírásai nem vonatkoznak a lakásszövetkezetre, ezért a törvény
hatályának pontosítása vált szükségessé, visszamenőleg a 2005. adóévre.
—	Az elismert tőkepiacon elért nyereség 50 százalékos adóalap-kedvezménye a
tőkepiacról szóló törvény fogalomhasználatának változása miatt „elismert
(szabályozott)” piacról „szabályozott” piacra változik.
—	A kis- és középvállalkozásoknál a szabadalom és egyes mintaoltalom költsége alapján
lehetséges adóalap-kedvezményt kiterjeszti a Javaslat a növényfajta-oltalomra is.
—	A Javaslat pontosítja az önellenőrzés, adóellenőrzés által feltárt nem jelentős hiba
miatti adózás előtti eredményt módosító rendelkezést annak érdekében, hogy
összhangban legyen a számviteli gyakorlattal, amely szerint például a téves
költségelszámolás nem bevételként, hanem költségcsökkenésként jelenik meg a
nyilvántartásokban. Ilyen elszámolás mellett csak az alapelvekből levezetve vonható
le olyan következtetés, hogy ekkor is csökkenthető az adóalap az elszámolt összeggel,
mert eredménynövelő a hatása, amely után az ellenőrzés során meg is kell az adót
fizetni.
—	Itt rendelkezik a Javaslat arról, hogy az iparűzési adó teljes összege csökkenti a
társasági adó alapját.
—	Az ún. alultőkésítési előírás - amely szerint a saját tőke háromszorosát meghaladó
egyes kötelezettségekre (például kölcsön, zártkörű kötvény) arányosan számított
kamat növeli az adóalapot - kiterjed az utóbbi időben terjedő csoportos
számlavezetésben résztvevők által fizetett kamatra is, tekintettel arra, hogy a kamat
figyelembe vehető a kapcsolt vállalkozástól kapott és annak fizetett kamat alapján
előírt adózás előtti eredménymódosításnál (amely j ellem ezően adóalap-csökkentést
jelent). A csoportos számlavezetés olyan összetett számlavezetési és
folyószámlahitelezési konstrukciót takar, amely a számlavezető bank és a
számlatulajdonosok meghatározott csoportja, ezen belül - ha van ilyen - a kijelölt
számlatulajdonos és az egyedi számlatulajdonosok közötti kölcsönös megállapodáson
nyugszik, és jellemzője, hogy
■	a számlavezető bank folyószámlahitelt biztosít a rendszerben érintett
számlatulajdonosok részére,
■	a számlavezetési rendszerben érintett cégcsoport egyes tagjai - a banknak adott
megbízás alapján - a bankszámlájukra érkező bevételeiket vagy annak egy részét
naponta átvezettetik a cégcsoport erre kijelölt egyik tagja bankszámlájára (ha van
ilyen) azzal, hogy a bank a tagok fizetési kötelezettségeit e kijelölt tag -
átvezetett bevételeket is tartalmazó - bankszámlájáról teljesítse, vagy bármely
tag fizetési kötelezettsége teljesíthető bármely tag számlájáról.
—	A (4) bekezdés utolsó módosítása a fejlesztési adókedvezményre vonatkozó előírások
pontosítását jelenti, arra tekintettel, hogy 2005. július 1-jétől bizonyos esetekben
bejelentési kötelezettség mellett önadózással érvényesíthető az adókedvezmény.
c)	A (7) bekezdés az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló
törvények módosításáról szóló 2004. évi CI. törvény 301. §-ának (11) bekezdése helyett új
rendelkezésként fogalmazza meg az osztalékadó 2006. január 1-től történő hatályon kívül
helyezését annak érdekében, hogy a 2005. december 31-éig kezesség vállalása mellett
kifizetett (juttatott) osztalékra a kifizetéskor (juttatáskor) érvényes szabályok érvényesek
124
maradjanak, azaz, ha a kétéves 25 vagy 20 százalékos részesedés nem áll fenn 2 évig,
akkor az osztalékadót meg kelljen fizetni.
a 163. §-hoz
Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény módosítása
A közjegyzőkről szóló, illetőleg a lakásszövetkezetekről szóló törvénnyel való összhang
megteremtése miatt kibővül a törvény alanyi köre a lakásszövetkezettel és a közjegyzői
irodával. A lakásszövetkezet és a közjegyzői iroda a számvitelről szóló törvény kettős
könyvvitelre vonatkozó szabályai szerint vezetik nyilvántartásaikat. A módosítás már a 2005.
évet is érinti.
A Javaslat pontosítja, hogy az adóalany december 20-áig nemcsak bejelentheti, hogy a
következő adóévben adókötelezettségeit már nem az adóalanyra vonatkozó rendelkezések
szerint kívánja teljesíteni, hanem ugyaneddig a határidőig bejelentését vissza is vonhatja. A
visszavonásra vonatkozó lehetőség már a 2005. évben is fennáll.
A számviteli törvény hatálya alá nem tartozó adózók esetében az adóalanyiság évközi
megszűnésekor a bevallás benyújtásához rendelkezésre álló határidő - összhangban van az
adózás rendjéről szóló törvény hatályos rendelkezésével - 30 nap.
Az új adó- és járuléknyilvántartási rendszerrel összefüggésben az eva adóalany az adóelőleg
megfizetésével egyidejűleg bevallást is benyújtja és fennmaradó összeget az éves bevallással
egyidejűleg megfizeti. Az eva adóalany a negyedévente fizetendő járulékokat az adóelőlegről
szóló bevallásban feltünteti, illetőleg a negyedik negyedévre megfizetett járulékot az adóévre
vonatkozó bevallásában vallja be.
A Javaslat tartalmazza, hogy ha az evás egyéni vállalkozó esetében a fejlesztési tartalék címén
lekötött összeg célszerinti felhasználása nem az szja törvényben leírt módon történik, akkor a
fejlesztési tartalék címén levont összeg után a korábbi években elszámolt összegre jutó adót
vissza kell fizetni. A társas vállalkozások az egyéni vállalkozókhoz hasonlóan járhatnak el. A
visszafizetendő adót az adókötelezettség keletkezését kiváltó eseményt követő első eva
bevallásában kell bevallani.
Egyszerűsítést jelent, hogy az átalányadózás választására vonatkozó bejelentési
kötelezettséget a jövőben az eva bevalláson lehet jelölni.
a 164. §-hoz
Az uniós előírások alapján nem minősülhet termékértékesítésnek az a tény, ha jövedéki
adóraktárból tárolnak ki terméket, így ezen ügyletekre vonatkozó rendelkezések hatályon
kívül helyezése indokolt. Az Uniós rendelkezések kapcsán elviekben lehetőség van arra, hogy
szolgáltatásnyújtásnak minősüljön, vagyis adóztatható legyen az, ha egy adóalany saját
vállalkozása számára nyújt olyan szolgáltatást, melyet - ha mástól venne igénybe - nem
illetné meg az adólevonási jog. Az Európai Bizottság illetékes részlegének tájékoztatása
alapján azonban a szabálynak konkrét esetekre (konkrét szolgáltatásokról) kellene
rendelkeznie. Ez azonban az áfa-törvény levonási tilalmain keresztül jobban kezelhető, így a
párhuzamos rendelkezések elkerülése miatt ezen rendelkezés hatályon kívül helyezése
indokolt.
Az államháztartási támogatások utáni arányosítási kötelezettség megszüntetése miatt indokolt
az áfa-törvény ezzel kapcsolatos egyéb kiegészítő rendelkezéseinek is a hatályon kívül
helyezése. Indokolt továbbá, hogy az ilyen támogatásban részesülő adóalanyok az arányosítás
miatt korábban le nem vont áfájuk kapcsán utólagos adólevonási jogot ne gyakorolhassanak,
azzal ugyanis az egész korábbi szabályozás vesztené értelmét.
Tekintettel a közvetett vámjogi képviselőre vonatkozó szabályozás megváltoztatására, a
képviselő és az általa képviselt személy között történő, számlával kísért adóáthárítás
kötelezettsége megszűnik.
125
A regisztrációs adóról szóló törvénnyel való összhang megteremtése érdekében, az áfa-
törvénynek az adó megállapítására vonatkozó rendelkezései - 2006. január 1-jétől - a
módosítás következtében már a regisztrációs adóköteles motorkerékpárra is tartalmaznak
előírásokat.
Jogalkalmazást segítő módosítás az áfa-törvénynek az ellenérték megfizetettségére vonatkozó
előírásainak azon változása, mely szerint nemcsak a PHARE, ISPA, illetve SAPARD
forrásból történő finanszírozás esetén nem kell vizsgálni az ellenérték megfizetését, hanem a
Kohéziós és Strukturális Alapok esetén sem.
Magyarország uniós tagságára tekintettel indokolt, hogy az Európai Közösségek szervezetei
által történt beszerzések, szolgáltatások adómentességet előíró új szabályok visszamenőleges
hatállyal, már 2004. május 1-jétől lépjenek hatályba.
Az adómérték kezelésére alkalmas pénztárgépeknek a normál áfa kulcs csökkentése
következtében aktuálissá váló átállíttatására indokolt átmeneti időszakot meghatározni, mely
az átmeneti rendelkezések értelmében: 2006. március 31. Ez a határidő elegendő időt biztosít
az adózóknak a pénztárgépeik átállíttatására.
Az adólevonási tilalom alól a pénzügyi lízing keretében történő lakóingatlan-átadás
vonatkozásában mentesítő új rendelkezés 2005. június 24-ét követően alkalmazható először.
a 165. §-hoz
A rendelkezés az államháztartási támogatások miatti arányosítási kötelezettség megszüntetése
kapcsán azon törvényhelyek hatályon kívül helyezését mondja ki, melyek az arányosítás alóli
kivételeket, illetve az arányosítási kötelezettség bevezetéséhez kapcsolódó átmeneti
szabályokat írták elő.
a 166. §-hoz
A Javaslat rendezi, hogy a regisztrációs adóról szóló törvényt érintő módosításokat, így az új
adótételeket e törvény hatályba lépését követően induló adóigazgatási eljárásokban kell
alkalmazni.
a 167. §-hoz
A jövedéki adótörvény módosításai közül az egyértelműbb jogalkalmazás, az ellenőrzések
eredményesebb folytatása érdekében szükséges kiigazításokat, valamint az érintettek számára
kedvező változásokat a Javaslat a kihirdetése napján lépteti hatályba (például a vámeljárásban
adóraktárba betárolt importált jövedéki termékre vonatkozó szabályozás, a boradóraktárak
adózott kiszállítása utáni adó-visszaigénylés lehetősége, a kis sörfőzdék esetében a jövedéki
ügyintéző alkalmazására vonatkozó feltétel eltörlése, az együttműködési kötelezettség
előírása).
A termékkísérő okmányoknak a vámhatósághoz a kiállításukkal egyidejű, közvetlen
számítógépes kapcsolati rendszeren keresztül történő megküldésére és az adóraktári engedély
feltételeinek az előbbivel való kiegészítésére vonatkozó szabályozás 2007. január 1-jén lép
hatályba.
A bejegyzett kereskedőkre és az adóképviselőkre előírt elektronikus adatszolgáltatási
kötelezettség teljesítésére adott átmenet a Javaslat szerint meghosszabbodik 2005. december
31-éig.
A biodízel fogalom pontosításával (észterezés helyett az átészterezéssel lehetséges előállítás)
egyértelművé válik, hogy a biodízel fogalomba a használt sütőolaj is beleérthető.
126
A Javaslat kiveszi a felvásárlási jegyet, mint a jövedéki termék adózott voltát igazoló
dokumentumot az adózás alól elvont termékekre vonatkozó rendelkezésből, tekintettel arra,
hogy a felvásárlási jegy csak a szőlő igazolására szolgál, a bor igazolására nem.
A Javaslat alapján a jövőben nem minősül adózás alól elvont terméknek a forgalomba hozatali
engedéllyel nem rendelkező szőlőbor, mivel egyrészt a forgalomba hozatali engedély megléte
nincs összefüggésben a jövedéki adó megfizetésével, másrészt a vonatkozó szakmai
szabályok betartatásának hiányossága miatt nem méltányos jövedéki szankció alkalmazása.
A Javaslat a szőlőbor adómértékének nulla kulcsossá válásával párhuzamosan bizonyos oka
fogyottá vált rendelkezéseket és szövegrészeket szüntet meg.
A Javaslat kibővíti a mezőgazdaságban felhasznált gázolaj utáni jövedékiadó-visszatérítés
lehetőségét, kiterjeszti - a külterületi földekkel azonos módon - a belterületi földekre is.
a 168. §-hoz
Az üzemanyag-adalékok utáni adózás új szabályai 2006. január 1-jétől biztosítják, hogy a
kereskedelembe kis kiszerelésben is (5 liter vagy az alatti) csak adózottan kerülhetnek ilyen
termékek. Rendezni szükséges ugyanakkor, hogy az ezen időpontig a kereskedők vagy az
üzemanyag-adalékot gazdasági tevékenységük keretében felhasználó személyek (pl.
szervizek) birtokában lévő adózatlan üzemanyag-adalékok után is megfizetésre kerüljön az
adó. A Javaslat erre vonatkozó átmeneti szabálya e személyek adófizetési kötelezettségét írja
elő a 2005. december 31-én készleten lévő üzemanyag-adalékokra, amelyek készletét
leltározással kell megállapítani, s az erről felvett jegyzőkönyvet a vámhatóságnak legkésőbb
2006. január 15-éig meg kell küldeni. A vámhatóság a jegyzőkönyvek alapján kiveti az adót.
a 169. §-hoz
A Javaslat az új jövedékiadó-mértékek hatálybalépésének időpontjában készleten lévő adózott
jövedéki termékek után előírja a készletérték jövedékiadó-emelésből adódó különbözetének
áfa-kénti befizetését.
a 170. §-hoz
A Javaslat a szőlőbor előállítására, tárolására a törvény hatálybalépése előtt kiadott
boradóraktári engedélyek „átváltásáról” rendelkezik, azok egyszerűsített adóraktári
engedélynek minősülnek.
Az egyszerűsített adóraktári engedélyeseknek a hatályos szabályok szerint a december 1-től
november 30-ig tartó gazdasági évre kell, évente egyszer az adót megfizetni. A szőlőbor
jövedéki adójának 2006. január 1-jétől történő 0 kulcsossá válása miatt 2005. december hóra
lesz még a 8 Ft-tal adófizetési kötelezettség, amelyet célszerű egy adóbevallás keretében
rendezni. Ezért a Javaslat átmeneti rendelkezése kitolja a 2004. december 1. és 2005.
november 30. közötti gazdasági évről benyújtandó adóbevallást. Azt 2006. január 15-ig kell
benyújtani és abban kell bevallani, továbbá megfizetni a 2005. december hóban keletkezett
adófizetési kötelezettséget is. Ezáltal a gazdasági év utáni adókötelezettség rendezése is egy
hónapot csúszik. Az előbbi változásokhoz kapcsolódóan az egyszerűsített adóraktáraknak a
2005. augusztus 1. és 2005. november 30. közötti időszakra esedékes mennyiségi elszámolást
is a december havival kiegészítve kell 2006. január 15-ig benyújtani.
További átmeneti rendelkezésként a kizárólag szőlőborral foglalkozó kereskedelmi
adóraktárak 2006. január 31-éig tovább vezethetik termékmérlegüket, s csak azt követően kell
átállniuk a pincekönyvre, tekintettel a pincekönyv hitelesítés időigényére.
127
a 171. §-hoz
A Javaslat előirányozza a helyi iparűzési adó megszüntetését 2007. december 31-i hatállyal. A
2008-tól már nem létező iparűzési adó miatti települési önkormányzati bevétel-kiesés
pótlásáról - az önkormányzatok bevételi biztonsága érdekében - külön törvény rendelkezik. E
törvényt az iparűzési adó megszűnése előtt, már 2006. december 31-ig kell megalkotnia az
Országgyűlésnek, miáltal úgy az önkormányzatok, mind az adóalanyok egy évvel az adó
megszűnése előtt ismerhetik az adóbevétel kiesése miatti kompenzáció hatását.
a 172. §-hoz
A Javaslat értelmében 2006. január 1-jétől megszűnik a társasági adótörvény szerinti,
kizárólag külföldön tevékenységet végző vállalkozások sajátos jogállása a helyi adókban is,
azaz ezen adózói kör is az iparűzési adó alanyává válik. A megosztási szabályokkal
kapcsolatban kisebb pontosításként a kis értékű tárgyi eszközök értékhatára 50 ezerről 100
ezer forintra emelkedik.
a 173. §-hoz
A Javaslat e rendelkezésben - az iparűzési adó megszűnésével összefüggésben - helyezi
hatályon kívül 2008. január 1-jétől az iparűzési adóra vonatkozó rendelkezéseket és
szövegrészeket.
a 174. §-hoz
A helyi önkormányzatokról szóló - kétharmados szavazattöbbséggel elfogadott - 1990. évi
LXV. törvény 12. § (6) bekezdésében foglaltak szerint a képviselő-testület döntéseit
határozat, illetőleg rendelet formájában hozza meg. Az Art. 89. § (1) bekezdésének d) pontja
szerint ugyanakkor - a Ket. logikáját követve - a felülellenőrzés elrendeléséről szóló, nem
érdemi döntését a képviselő-testület végzésbe foglalja. A két jogszabályhely tehát a döntés
formáját illetően eltérő rendelkezést tartalmaz, mely az Art. - mint egyszerű többséggel
elfogadott törvény - módosításával, gyakorlatilag az eredeti rendelkezés szövegének
visszaállításával kiküszöbölhető. A képviselő-testület a felülellenőrzés elrendeléséről a
továbbiakban is határozati formában rendelkezik.
A szövegcserék között ezen túlmenően csupán pontosító, a törvényen belül mutatkozó
koherencia zavarok feloldását célzó rendelkezések találhatóak.
E § tartalmazza továbbá a módosított rendelkezések alkalmazásával kapcsolatos átmeneti
rendelkezéseket.
a 175. §-hoz
Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény módosításáról szóló 2005. LXXXV.
törvény 40. § (6) bekezdése egy átmeneti szabályt tartalmaz az Art. 2006. január 1-jén
hatályba lépő bevallási szabályainak, illetőleg a 2006. április 1-jén hatályba lépő befizetési
szabályának módosítását érintően. E szerint az adózó a módosítás hatályba lépését követően
az azt megelőző időszakra teljesítendő adómegállapítási, bevallási, adófizetési, adóelőleg-
fizetési, bizonylat-kiállítási, adatszolgáltatási és adólevonási kötelezettségét még a korábbi,
tehát a 2005. december 31. napján hatályos szabályok szerint teljesíti. Kivétel ez alól a
társasági adó bevallási és befizetési kötelezettség, ezt az adózó 2006. január 1-jét követően
már az új szabályok szerint teljesíti. Tekintettel arra, hogy a hitelintézetek különadójával
összefüggő bevallási és befizetési kötelezettség teljesítésénél - hasonlóan a társasági adóhoz -
gondot okozna a korábbi és az új bevallási és befizetési szabályok egyidejű alkalmazása, a
Javaslat ezen adókötelezettség tekintetében is kizárja az átmeneti szabály alkalmazását.
128
Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény módosításáról szóló 2005. évi LXXXV.
törvény módosítása
a 176-179. §-hoz
Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvényt módosító 2005. évi LXXXV. törvénnyel
megállapított rendelkezések módosítása az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról
szóló 2005. évi LXXII. törvény rendelkezéseivel való összhang megteremtése miatt indokolt.
a 180. §-hoz
A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e
szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény módosításával összefüggésben a
hatályba léptető és átmeneti rendelkezéseket, valamint a javaslatnak megfelelő módosítások
miatt szükséges átvezetéseket tartalmazza. Az átmeneti rendelkezések megállapítják, hogy a
javaslat szerinti járulékokat mely időponttól kell első ízben megállapítani és megfizetni.
Rendelkezik arról, hogy
—	az egyházi személy után fizetendő tagdíj negyedéves fizetési, bevallási kötelezettsége
havi kötelezettségre módosul, ha a tagdíjfizetési kötelezettség év közben szűnik meg,
akkor a megszűnést követő hónap 12 napjáig a tárgyévre vonatkozó bevallást is be kell
nyújtani,
—	a Tbj. 5. §-a (2) bekezdésének módosítása értelmében munkaviszony létesítésének
hiányában a társas vállalkozó vezető tisztségviselői (kvázi megbízási) jogviszonyára
tekintettel - és nem mint társas vállalkozó - válik biztosítottá,
—	a Tbj. 32. §-ának hatályon kívül helyezésével a további jogviszonyokban is meg kell
fizetni a 4 százalékos egészségbiztosítási járulékot,
—	egészségügyi szolgáltatásra és pénzbeli ellátásra a jövőben nem köthető megállapodás,
a már megkötött megállapodások a törvény kihirdetését követő 6. hónap első napján a
hatályukat vesztik; ez a rendelkezés nem érinti folyamatban lévő ellátások folyósítását,
—	2006. november 1-jétől megszűnik a tételes egészségügyi hozzájárulás-fizetési
kötelezettség.
A postáról szóló 2003. évi CI. törvény módosítása
a 181. §-hoz
A postáról szóló törvény módosítása alapján a magánnyugdíjpénztárak által feladott könyvelt
küldemény is hivatalos iratnak minősül.
Az adókról, járulékokról szóló törvények módosításáról rendelkező2005. évi XXVI. törvény
módosítása
a 182. §-hoz
A Javaslat értelmében a társas vállalkozó a 2005. év első negyedévére vonatkozó vállalkozói
járulékbevallási kötelezettségének az Flt. 2005. május 2-áig hatályos rendelkezése alapján
tesz eleget.
a 183. §-hoz
A magánnyugdíjpénztári belépésre vonatkozó rendelkezéseket csak a hatálybalépését
követően létesített jogviszonyok esetén kell alkalmazni.
a 184. §-hoz
Az Öpt. és más törvények módosítása következtében szükségessé váló, valamint
szövegpontosításokat tartalmazó rendelkezések.
a 185. §-hoz
Az Mpt. és más törvények módosítása következtében szükségessé váló, valamint
szövegpontosításokat tartalmazó rendelkezések.
129
a 186. §-hoz
A jogszabály szerkesztési előírásoknak megfelelően a 98/49/EK irányelvhez kapcsolódó
jogharmonizációs klauzula az Öpt. mellett az azt módosító javaslatba is beépül.
a 187. §-hoz
A környezetvédelmi termékdíjnak - az áfa-hoz hasonlóan - kivetéses adózássá alakítása
kapcsán a Javaslat rendezi, hogy az új eljárási rendet a törvény hatálybalépését követően
elfogadott árunyilatkozatok esetén kell először alkalmazni.
130
MELLÉKLETEK
Az 1. számú melléklethez
Az 1-2. pontjához
A rendelkezés pontosítja a károk megtérülése, a kockázatok viselése körében adómentesnek
minősülő bevételeket: az eddigi jogértelmezési gyakorlatot megerősítve kimondja, hogy a
jövedelmet pótló kártérítés olyan jogcímen adóköteles, amilyen jogcímen jövedelmet pótol.
A 3. pontjához
A rendelkezés kimondja, hogy adómentes az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár által a
kedvezményezett részére kifizetett összeg.
A 4. pontjához
A Javaslat új ponttal egészíti ki az egyéb indokkal adómentes bevételek körét: adómentes a
nyugdíj-előtakarékossági számla szerint a tulajdonos követelését növelő jóváírás, ha az a
befektetési eszközzel végzett ügylet nyeresége, illetve a befektetési eszköz hozama, kivéve az
osztalékot. A rendelkezés 2007-től alkalmazható.
A 5. pontjához
A rendelkezés kiegészíti az adómentes természetbeni juttatások körét a hallgatónak a
felsőoktatásról szóló törvény alapján nem pénzben nyújtott támogatásokkal.
Az 6. pontjához
A rendelkezés kiterjeszti az adómentes étkezési juttatás lehetőségét a Munka
Törvénykönyvéről szóló törvény előírásai szerint a munkáltatóhoz kirendelt munkavállalóra is
és a fogyasztásra kész étel vásárlására jogosító utalványként ismeri el azt az elektronikus
adathordozót is.
A 7. pontjához
A módosítás adómentes természetbeni juttatásnak minősíti az államközi és az államok feletti
szervezetekkel kapcsolatos diplomáciai események során nyújtott vendéglátást és az ahhoz
kapcsoló szolgáltatásokat akkor is, ha azokat a gazdasági és a közlekedési miniszter saját
maga vagy külképviselet útján nyújtja.
A 8. pontjához
A rendelkezés újrafogalmazza a helyi utazási bérlet adómentes juttatásának feltételeit, az
adminisztráció egyszerűsítése érdekében külön választja az adómentes étkezési juttatást és a
helyi utazásra alkalmas bérlet juttatását. Az adómentesség értékhatára változatlanul 2000
forint.
A 2. számú melléklethez
A hatályos szabályozás szerint gépkocsi költségek elszámolásához a magánszemély az APEH
által közzétett (az általános forgalmi adót tartalmazó) üzemanyagárat alkalmazhatja abban az
estben is, ha az üzemanyag forgalmi adóját levonásba helyezi. Ezzel a költségek között egy
olyan elem is szerepel, amely a magánszemélyt valójában nem is terheli. A módosítás szerint
a jövőben az üzemanyag forgalmi adóját levonásba helyező magánszemély nem
alkalmazhatja az APEH által közzétett üzemanyagárat, az üzemanyag költségelszámolás csak
tételesen, a számlák alapján, nettó összegben történhet.
A 3. számú melléklethez
A melléklet a Szja tv. biztosítási kedvezményről szóló 7. számú mellékletét pontosítja.
131
Az 1. ponthoz
A rendelkezés egyértelművé teszi, hogy a magánszemélyt adókedvezmény illeti meg minden
esetben, ha biztosítási szerződés díja összevonandó jövedelemnek minősül.
A 2. ponthoz
A rendelkezés nyugdíj-kiegészítő járadéknak minősíti az olyan szolgáltatást is, amelyet évente
legalább egyszer nem csökkenő mértékben pénzen kívül más egységben kifejezve
folyósítanak.
A 3-4. ponthoz
A módosítás kiterjeszti a rendelkezési jog gyakorlásának fogalmát, valamint a csökkenő
összegű járadékszolgáltatás fogalmát a pénzen kívüli más egységben folyósított szolgáltatásra
is.
Az 5. ponthoz
A módosítás újrafogalmazza azokat az eseteket, amikor a szerződő személyekben
bekövetkező változás nem minősül a rendelkezési jog gyakorlásának.
a 4. számú melléklethez
Az 1. ponthoz
A leghátrányosabb helyzetű 48 kistérségben a 250 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató
egyéni vállalkozók bizonyos tárgyi eszközök üzembe helyezése esetén az üzembe helyezés
időpontjára megállapított beruházási költséget az üzembe helyezés évében egyösszegben
értékcsökkenési leírásként vehetik figyelembe. Ezen összeg 1 százalékát, jármű esetében 3
százalékát „de minimis” támogatásként kell számításba venni.
A 2. ponthoz
A hatályos szabályozás szerint gépkocsi költségek elszámolásához az egyéni vállalkozó az
APEH által közzétett (az általános forgalmi adót tartalmazó) üzemanyagárat alkalmazhatja
abban az estben is, ha az üzemanyag forgalmi adóját levonásba helyezi. Ezzel a költségek
között egy olyan elem is szerepel, amely az egyéni vállalkozót valójában nem is terheli. A
módosítás szerint a jövőben az üzemanyag forgalmi adóját levonásba helyező egyéni
vállalkozó nem alkalmazhatja az APEH által közzétett üzemanyagárat, az üzemanyag
költségelszámolás csak tételesen, a számlák alapján, nettó összegben történhet.
az 5. számú melléklethez
A Javaslat az értékcsökkenési leírás szabályait módosítja. 2005-től ugyanis a
személyszállításra használt autóbuszok esetében lehetőség van 20 százalék helyett a
számviteli politikában meghatározott terv szerinti értékcsökkenéssel azonos leírást
érvényesíteni az adózás előtti eredmény csökkentésként. E rendelkezés alapján - a jelzések
szerint - a jelenleginél kisebb értékcsökkenés elszámolása várható, tekintettel arra, hogy ezen
eszközök élettartama hosszabb öt évnél. Hasonló azonban a helyzet más személyszállító
járműnél is, így indokolt e szabályt - 2005-re visszahatóan - azokra is kiterjeszteni.
A másik Javaslat az adókról, járulékokról szóló törvények módosításáról szóló 2005. évi
XXVI. törvényben elfogadott azon módosítással kapcsolatos, amely a leghátrányosabb 48
kistérségben bizonyos tárgyi eszközök 100 százalékos leírására ad lehetőséget a kis- és
középvállalkozások esetében. E kedvezmény a közösségi előírások szerint állami
támogatásnak minősül. Erre tekintettel a törvény meghatározza az állami támogatás
számításának módját. Ez a támogatástartalom az eredetileg elfogadott törvényben, magasabb
összegben lett megfogalmazva az indokoltnál. A Javaslat a reális támogatástartalom
meghatározását tartalmazza - az eredeti határidőtől, 2005. évtől - egy egyszerű módszerrel.
132
a 6. számú melléklethez
A módosítás a Tao. 3. számú mellékletének B) fejezetében a lakásszövetkezetek tagjait érintő
módosítást tartalmaz 2005-re visszahatóan. A lakásszövetkezetekről szóló, 2005-től hatályos
törvény ugyanis előírja, hogy a lakásszövetkezet a cégbejegyzéssel jön létre, nem működhet
előtársaságként, de bejegyzés esetén az azt megelőzően vállalt kötelezettségekért fennálló
felelősség megszűnik, ha a lakásszövetkezet közgyűlése a szerződést utólag jóváhagyja. E
költséget a lakásszövetkezet tagjánál indokolt a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült
költségként, ráfordításként elismerni. Ez, valamint a Tao. törvény hatályos előírásának az új
törvényhez történő igazítása (pl. a lakásszövetkezeti közös tulajdonra történő utalás
elhagyása) jelenik meg a Javaslatban.
a 7. számú melléklethez
A Javaslat azzal függ össze, hogy a lakásszövetkezetekről szóló törvény a lakásszövetkezetnél
-	a korábbitól eltérő elnevezéssel és tartalommal - kétféle tevékenységet különböztet meg,
amely miatt szükséges - 2005-re visszahatóan - módosítani a Tao. 6. számú mellékletének B)
fejezetét. A kétféle tevékenység a lakásszövetkezeti törvény szerint
■	lakásszövetkezeti tevékenység (e helyett a hatályos Tao. törvény a korábbi jogszabálynak
megfelelő fogalmat, a belső szolgáltatást használja), amely a lakásszövetkezet olyan
tevékenysége, amelyet az építés és a fenntartás körében ténylegesen felmerült
költségeinek figyelembevételével, nem nyereségszerzés céljából végez saját maga, tagjai
és nem tag tulajdonosai részére;
■	a lakásszövetkezet vállalkozási tevékenysége, amely az előzőbe nem tartozó minden más
olyan tevékenysége, amelynek adózott eredményét felhasználhatja az építés és a
fenntartás feladatainak ellátására.
a 8. számú melléklethez
A közügyekkel kapcsolatos információhoz jutás megkönnyítése érdekében a Javaslat a
napilapok 5 százalékos adómérték alá sorolását tartalmazza. 2006. január 1-jétől ugyancsak a
legkedvezményesebb adómértékkel adóznak az egyéb újságok, folyóiratok (évente legalább
egyszer megjelenő kiadvány), amennyiben azokat előfizetéses értékesítés keretében terjesztik.
a 9. számú melléklethez
A módosítás hatályba lépését követően, az áfa-törvény a lakóingatlannak pénzügyi lízing
keretében történő átadását olyan tárgyi adómentes ügyletnek minősíti, amelyre - az adózó
döntésétől függően - az általános szabályok szerinti adózás is választható. E módosítással,
valamint azon új előírással, mely a pénzügyi lízing keretében történő lakóingatlan-átadás
vonatkozásában mentesít az adólevonási tilalom alól, lehetővé válik, hogy az ilyen
lakóingatlanokra jutó előzetesen felszámított áfa összege levonásba helyezhető legyen.
A 77/388/EGK tanácsi irányelvvel összhangban szűkül a tárgyi adómentes kör a más nevében
és más javára történő közvetítői tevékenység esetében. A módosítást követően kizárólag csak
a pénzügyi szolgáltatásban és kiegészítő szolgáltatásaiban, a biztosítási szolgáltatásban, az
értékpapír-eladásban, valamint az engedményezésben és tartozásátvállalásban való
közreműködés minősül tárgyi adómentesnek, kikerül ugyanakkor a tárgyi adómentes körből
az ingatlanközvetítői tevékenység.
a 10. számú melléklethez
Az államháztartási támogatások utáni arányosítási kötelezettség megszüntetése miatt indokolt
az áfa-törvénynek az arányosítás részletes szabályait tartalmazó 3. számú melléklete I.
részének módosítása is. A módosítás gyakorlatilag az államháztartási támogatások miatti
arányosítási rendelkezések bevezetését megelőző időszakban követett szabályozást állítja
vissza.
133
a 11. számú melléklethez
Az áfa-törvény új melléklete azon termékeket sorolja fel, melyekre a
hulladékkereskedelemben a fordított adózás alkalmazandó.
a 12. számú melléklethez
A regisztrációs adóról szóló törvény melléklete az áfa kulcs csökkentésének megfelelően
megállapított új adótételeket tartalmazza.
a 13. számú melléklethez
A Javaslat a jövedéki termékeknek a jövedéki adó emeléséből adódó, áfa-ként befizetendő
készletérték-különbözete áfa-ként befizetendő összegét határozza meg.
a 14. számú melléklethez
Az Art. 1. számú mellékletének I/B)/3./b) pontja az átalakulással érintett, illetőleg az
átalakulás során létrejövő adózó általános forgalmi adó bevallását érintően a bevallás
gyakoriságát határozza meg, az átalakulásának első évére vonatkozóan. Tekintettel arra, hogy
az általános forgalmi adó bevallási kötelezettség gyakorisága - amennyiben a törvényben
meghatározott feltételek bekövetkeznek - év közben is változhat, a hatályos rendelkezés
félreérthető helyzetet teremtett. A Javaslat pontosítja a rendelkezést, mellyel egyértelművé
válik, hogy az átalakulással érintett adózó az átalakulást követően az átalakulásra vonatkozó
speciális rendelkezés szerint tesz eleget bevallási kötelezettségének, és ha év közben a
feltételek fennállnak, az általános szabályok szerint át kell térnie a megfelelő
bevallásgyakoriságra.
Az Art. 1. számú mellékletének I/B)/3./c) pontjának módosításával kapcsolatban lásd a 108. §
indokolását.
a 15. számú melléklethez
Az egyéni adó- és járuléknyilvántartási rendszer, valamint a kötelezettségcsoportonként
történő elszámolás kialakításával összefüggésben a Tbj. - 2006. január 1-jétől hatályos - 30. §
(1)	bekezdésében foglaltak szerint az egyéni vállalkozó a korábbi negyedéves gyakoriság
helyett havonta köteles a társadalombiztosítási járulékot, egészségbiztosítási és
nyugdíj járulékot megfizetni. Az Art. az ehhez kapcsolódó járulékbevallási kötelezettséget
ennek megfelelően szintén havonta teszi kötelezővé.
a 16. számú melléklethez
A hatályos szabályozás szerint az Európai Közösség tagállamában illetőséggel nem bíró
adózó euró devizanemben vezetett belföldi pénzforgalmi bankszámla nyitására köteles,
melyről általános forgalmiadó-fizetési kötelezettségét a bevallás benyújtására előírt időpontig
euróban, átutalással teljesíti.
A 2002/3 8/EK tanácsi irányelvvel módosított, a tagállamok forgalmi adóra vonatkozó
jogszabályainak összehangolásáról szóló 77/388/EGK irányelv (hatodik irányelv) alapján nem
írható elő a külföldön nyilvántartott, elektronikus szolgáltatást nyújtó adóalany terhére
Magyarországon bankszámlanyitási kötelezettség, tekintettel arra, hogy a külföldi
elektronikus szolgáltatók részére biztosított rendszernek az egyszerű adminisztráció a
lényege, ezzel összefüggésben pedig az adókötelezettségek könnyebb teljesítése. A Javaslat
ezen adózók vonatkozásában hatályon kívül helyezi a belföldi pénzforgalmi
bankszámlanyitási kötelezettséget. Fenntartja azonban a szabályozás az euróban történő
átutalást, mivel a bevallás adatait is euróban kell feltüntetni, ezzel elkerülhető a más devizáról
történő átváltás költsége, illetőleg az, hogy a bevallásban szereplő érték és befizetés között
eltérés mutatkozzon.