﻿A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/ 17549. számú
törvényjavaslat
a luxusadóról
Előadó: Dr. Veres János
pénzügyminiszter
Budapest, 2005. szeptember
2
2005. évi....törvény
a luxusadóról
Az Országgyűlés a vagyonarányos közteherviselés alkotmányos követelménye fokozottabb
érvényre juttatása érdekében a következő törvényt alkotja:
Az adó tárgya
1.	§ (1) Adóköteles a Magyar Köztársaság területén lévő, lakásnak, valamint üdülőnek
minősülő, magánszemély tulajdonában álló, illetőleg magánszemély ingatlan-nyilvántartásba
bejegyzett vagyoni értékű jogával terhelt épület, épületrész (a továbbiakban együttesen:
lakóingatlan), feltéve, ha annak e törvény szerinti számított értéke a 100 000 000 forintot
eléri.
(2)	A lakóingatlanhoz tartozik a lakóépület által a telekből elfoglalt földrészlet, továbbá a
lakóingatlan hasznos alapterületének megfelelő telekrész.
Az adókötelezettség keletkezése, változása, megszűnése
2.	§ (1) Az adókötelezettség a használatbavételi, illetőleg a fennmaradási engedély
kiadását, továbbá kizárólag nem magánszemély tulajdonában álló lakóingatlanon
magánszemély tulajdonjog, vagyoni értékű jog szerzését követő év első napján keletkezik.
Az engedély nélkül épült vagy anélkül használatba vett lakóingatlan esetén az
adókötelezettség a tényleges használatba vételt követő év első napján keletkezik.
(2)	Az adókötelezettséget érintő változást a következő év első napjától kell figyelembe venni.
(3)	Az adókötelezettség a félév utolsó napján megszűnik, ha a lakóingatlan a félévben
megsemmisül vagy lebontják, illetve az kizárólag nem magánszemély tulajdonába kerül,
továbbá a kizárólag nem magánszemély tulajdonában álló lakóingatlant terhelő,
magánszemély javára bejegyzett vagyoni értékű jogot az ingatlan-nyilvántartásból törlik.
(4)	A lakóingatlan használatának szünetelése az adókötelezettséget nem érinti.
Az adó alanya
3.	§ (1) Az adó alanya az, aki az év (adóév) első napján az ingatlan-nyilvántartásba
bejegyzett vagyoni értékű joggal nem terhelt lakóingatlan magánszemély tulajdonosa. Több
tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok. Amennyiben a
lakóingatlant az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, az annak
gyakorlására jogosult magánszemély az adó alanya. (A tulajdonos, a vagyoni értékű jog
jogosítottja a továbbiakban együtt: tulajdonos.)
(2)	Valamennyi tulajdonos által írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott
megállapodásban az adóalanyisággal kapcsolatos jogokkal és kötelezettségekkel egy
tulajdonost is felruházhatnak.
Az adó alapja
4.	§ Az adó alapja a lakóingatlan számított értéke.
3
A számított érték
5.	§ (1) A lakóingatlan fekvése szerinti települési önkormányzat, a fővárosban a fővárosi
önkormányzat (a továbbiakban: önkormányzat) az 1. számú mellékletben meghatározott
forgalmi értékhatárok keretei között - a helyben kialakult ingatlanforgalomra és
értékviszonyokra figyelemmel - rendeletben megállapítja lakóingatlan fajtánként a
típusingatlanra vonatkozó települési átlagértékeket. Típusingatlannak minősül az adott
ingatlanfajtába tartozó olyan ingatlan, amelyet a 2. számú melléklet szerinti korrekciós
tényezők 1,00 szorzóihoz tartozó jellemzők határoznak meg.
(2)	Ha a település egyes részein jelentősen eltérő értékviszonyok alakultak ki, az
önkormányzat értékövezeteket jelöl ki és az így elkülönített értékövezetekben településrészi
átlagértékeket állapít meg ingatlanfajtánként. Ha a településen kialakult értékviszonyok
lakásonként, üdülőnként eltérő értékövezetek kialakítását teszik szükségessé, akkor az
önkormányzat lakóingatlan-fajtánként állapíthatja meg az értékövezeteket, ilyenkor az
értékövezetekre állapítja meg a településrészi átlagértéket.
(3)	A települési, településrészi átlagértékeket és az értékövezeteket az önkormányzat a
rendeletalkotás évében kialakult értékviszonyokra figyelemmel két adóévre határozza meg.
A települési átlagértékek meghatározásához és az értékövezetek kialakításához az
önkormányzat megkeresheti a visszterhes vagyonszerzési illetékügyekben eljáró
adóhatóságot. A megkeresett adóhatóság - a településen, vagy a hasonló adottságú
településen kialakult értékviszonyokra tekintettel - közli a lakóingatlan fajtájára vonatkozó
települési értékhatárokat.
(4)	Az önkormányzati adóhatóság a lakóingatlanra irányadó települési vagy településrészi
átlagérték alkalmazásával kiszámítja a lakóingatlan adóköteles hasznos alapterületére
vetített alapértéket.
(5)	A lakóingatlan fajtájának (egylakásos lakóépületben lévő lakás; többlakásos
lakóépületben, illetve egyéb épületben lévő lakás; üdülőépület) meghatározásakor az
ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett állapot az irányadó. Amennyiben az épület
megnevezését az ingatlan-nyilvántartás nem tartalmazza, akkor a használatbavételi,
fennmaradási engedély alapján, használatbavételi, fennmaradási engedély nélkül
használatba vett épület esetén az építési engedély alapján kell megállapítani az ingatlan
fajtáját. Engedély nélkül épített épület, illetve engedély nélkül kialakított épületrész esetében
a használati mód, illetve használat hiányában a rendeltetési cél az irányadó.
(6)	A számított érték a lakóingatlan alapértéke és a lakóingatlanra vonatkozó, a 2. számú
mellékletben meghatározott korrekciós együtthatók szorzata. Az önkormányzati adóhatóság
a számított érték meghatározásakor köteles figyelembe venni a lakóingatlannak mindazokat
a jellemzőit, amelyekhez a 2. számú melléklet korrekciós tényezőt rendel.
Az adó mértéke, összege
6.	§ Az adó évi mértéke a lakóingatlan számított értékének 100 000 000 forint feletti
része után 0,5 százalék.
A kétszeres adóztatás kizárása
7.	§ A 6. § alapján fizetett adóból levonható a lakóingatlan után az adóévre, az adóalany
terhére megállapított és az adóévben az adóalany által megfizetett építményadó,
üdülőépület utáni idegenforgalmi adó, illetve magánszemély kommunális adója.
4
Eljárási és vegyes rendelkezések
8.	§ (1) Az adóhatósági feladatokat a lakóingatlan fekvése szerint illetékes önkormányzati
adóhatóság (a fővárosban a fővárosi önkormányzati adóhatóság) látja el.
(2)	Az adóalany az adókötelezettség keletkezéséről, változásáról, megszűnéséről az arra
okot adó körülmény bekövetkeztét követő 15 napon belül köteles bejelentést tenni.
(3)	Az adót az önkormányzati adóhatóság határozattal (kivetéssel) állapítja meg.
(4)	Az adóévi adót két részletben, az önkormányzati adóhatóság határozatának jogerőre
emelkedését követő 15 napon belül, legkorábban az adóév március 15-ig, illetve szeptember
15-ig kell megfizetni. Ameddig az adóhatóság új határozatot nem ad ki, addig az adóévben
március 15-ig, illetve szeptember 15-ig a korábban kiadott határozat szerinti adót kell két
részletben megfizetni.
(5)	Az e törvényben nem szabályozott kérdésekben az adózás rendjéről szóló törvény
rendelkezéseit kell alkalmazni.
9.	§ Az adóból származó bevétel - a 10. §-ban foglaltak kivételével - a települési
önkormányzat bevétele.
10.	§ A fővárosban az adóból származó bevétel a fővárosi és a kerületi önkormányzatokat
osztottan, a fővárosi és kerületi forrásmegosztásra vonatkozó jogszabályok alapján illeti
meg.
11.	§ Felhatalmazást kap az önkormányzat, hogy illetékességi területén e törvény alapján -
az adóévet megelőző év december 15-ig kihirdetett - rendeletben megállapítsa a
lakóingatlan fajtáinak települési átlagértékeit az 1. számú mellékletben meghatározottak
figyelembevételével, továbbá hogy illetékességi területén értékövezeteket állapítson meg.
Értelmező rendelkezések
12.	§ E törvény alkalmazásában:
a)	épület: az olyan építmény, amely a környező külső tértől épületszerkezetekkel
részben vagy egészben elválasztott teret alkot és ezzel az állandó vagy időszakos
tartózkodás, illetőleg használat feltételeit biztosítja, ideértve az olyan önálló létesítményt
is, amely részben vagy teljes belmagasságával a környező csatlakozó terepszint alatt
van. Épületrész az épület műszakilag elkülönített, külön bejárattal ellátott része, amely a
c), illetve d) pontokban foglaltak szerint azzal felel meg lakásnak vagy üdülőnek, hogy az
ingatlan-nyilvántartásban önálló ingatlanként nem szerepel;
b)	lakóépület: túlnyomórészt (a hasznos alapterület 50 %-át meghaladó mértékben)
lakást tartalmazó épület;
c)	lakás: a lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes
szabályokról szóló 1993. évi LXXVI 11. törvény 2. számú mellékletének 1-6. pontjában
foglaltak alapján ilyennek minősülő és az ingatlan-nyilvántartásban lakóház, lakóépület,
lakás, kastély, villa, udvarház megnevezéssel nyilvántartott, vagy ilyenként feltüntetésre
váró ingatlan, továbbá minden, az ingatlan-nyilvántartásban más megnevezéssel
nyilvántartott, de használatba vételi, fennmaradási engedélye szerint lakásnak minősülő
ingatlan;
d)	üdülő: az ingatlan-nyilvántartásban üdülőként (üdülőépület, hétvégi ház, apartman,
nyaraló, vadászház stb.) feltüntetett, vagy ilyenként feltüntetésre váró, ennek hiányában
hatósági engedély alapján üdülőnek épült épület;
5
e)	lakóépület-rész: a lakóépületnek a lakástól végleges falsíkokkal elkülönített, önálló
bejárattal ellátott, lakásnak, üdülőnek nem minősülő helyisége vagy helyiségcsoportja;
f)	tulajdonos: az ingatlan tulajdonosa az a személy vagy szervezet, aki/amely az ingatlan-
nyilvántartásban tulajdonosként szerepel. Amennyiben az ingatlan tulajdonjogának
átruházására irányuló szerződést a földhivatalhoz benyújtották - melynek tényét a
földhivatal széljegyezte -, a szerző felet kell tulajdonosnak tekinteni. Újonnan létrehozott
épület/épületrész tulajdonjogának átruházása esetén a szerződés földhivatalhoz történő
benyújtását követően a szerző felet a használatbavételi engedély kiadásának időpontjától
kell tulajdonosnak tekinteni. Egyéb módon történő tulajdonszerzés esetére a Polgári
Törvénykönyv vonatkozó szabályai az irányadók;
g)	vagyoni értékű jog: a kezelői jog, a vagyonkezelői jog, a haszonélvezet, a használat
joga, ideértve a külföldiek ingatlanhasználati jogát is;
h)	hasznos alapterület: a végleges falsíkokkal határolt teljes alapterületnek olyan része,
ahol a belmagasság legalább 1,90 m. A teljes alapterületbe a helyiségek összegzett
alapterülete és az épülethez tartozó fedett és három oldalról zárt külső tartózkodók
(lodzsa, fedett és oldalt zárt erkélyek), és a fedett terasz, tornác, tetőtér, valamint a
többszintes lakrészek belső lépcsőjének egy szinten számított vízszintes vetülete is
beletartozik, de nem tartozik bele a kiegészítő helyiségek alapterülete. Nem tartozik a
hasznos alapterületbe a lakóépület-rész hasznos alapterülete;
i)	kiegészítő helyiség: az, amely a lakóingatlan rendeltetésszerű használatához
szükséges, de huzamos emberi tartózkodásra részben és ideiglenesen sem szolgál
(tüzelőtér, tüzelő- és salaktároló, szárító, padlás, pince);
j) forgalmi értékhatárok: az 1. számú mellékletben az egyes megyékben
településtípusonként [megyei jogú város, város, község (nagyközség)], illetve a fővárosi
kerületekben a különböző lakóingatlan fajtákra jellemző négyzetméterenkénti alsó és felső
érték;
k) lakóingatlan fajta: a lakóingatlanok csoportosítása, amelyet az 1. számú mellékletben
szereplő táblázat oszlopainak fejrovata sorol fel (egylakásos lakóépületben lévő lakás;
többlakásos lakóépületben, vagy egyéb épületben lévő lakás; üdülő);
l) települési, településrészi átlagértékek: az önkormányzat által - az 1. számú melléklet
szerinti forgalmi értékhatárok között - megállapított, az önkormányzati rendeletben a
településen, illetve településrészeken fekvő ingatlanfajták típusingatlanaira meghatározott
négyzetméterenkénti értékek;
m) az ingatlan alapértéke: az adó tárgyát képező lakóingatlan adóköteles hasznos
alapterülete és a lakóingatlan fajtája szerint irányadó települési, településrészi átlagérték
szorzata;
n) számított érték: a lakóingatlan alapértékének és a 2. számú mellékletben az
ingatlanfajtára meghatározott, az ingatlan tényleges adottságai alapján figyelembe vehető
korrekciós tényezők szorzata;
o) teljes felújítás: a lakingatlan egészén, illetve több főszerkezetén végzett olyan
általános javítás, amely teljesen vagy megközelítőleg visszaállítja az épület eredeti
műszaki állapotát, illetőleg növeli az épület eredeti használhatóságát.
Hatálybaléptető, átmeneti rendelkezések
13.	§ (1) Ez a törvény 2006. január 1-jén lép hatályba.
(2)	Az önkormányzatnak a 11. § szerinti rendeletet a 2006. és 2007. adóévekre vonatkozóan
-	a 2005. évi értékviszonyokra figyelemmel - 2006. március 31-ig kell kihirdetnie.
6
(3)	Az adókötelezettségről szóló bevallást első ízben 2006. április 30-ig kell benyújtani.
7
1. számú melléklet a 2005. évi ...számú törvényhez
Az egyes lakóingatlanfajták forgalmi értékhatárai (ezer forint/m2-ben)
1.	Főváros
Megnevezés	Egylakásos lakóépületben lévő lakás	Lakás többlakásos épületben, egyéb épületben	Üdülő
I. kerület	350-800	300-700	
II. kerület	350-700	300-700	
III. kerület	300-600	175-400	
IV. kerület	200-300	150-250	
V. kerület	250-500		
VI. kerület	250-500		
VII. kerület	200-300		
VIII. kerület	200-250	150-320	
IX. kerület	200-300	170-350	
X. kerület	200-300	150-225	
XI. kerület	300-600	170-400	100-700
XII. kerület	350-700	200-500	
XIII. kerület	200-300	150-500	
XIV. kerület	250-400	175-350	
XV. kerület	200-280	130-250	
XVI. kerület	250-300	200-280	
XVII. kerület	210-270	180-225	
XVIII. kerület	200-230	150-220	
XIX. kerület	200-240	150-220	
XX. kerület	200-280	130-250	
XXI. kerület	200-250	130-180	
XXII. kerület	200-280	170-220	
XXIII. kerület	200-260	170-250	
2. Baranya megye
Megnevezés	Egylakásos lakóépületben lévő lakás	Lakás többlakásos épületben, egyéb épületben	Üdülő
Megyei jogú város	110-350	100-300	75-180
Város	75-240	75-200	50-200
Község	50-210	50-200	50-200
3. Bács-Kiskun megye
Megnevezés	Egylakásos lakóépületben lévő lakás	Lakás többlakásos épületben, egyéb épületben	Üdülő
Megyei jogú város	150-250	150-230	125-175
Város	100-200	100-180	100-175
Község	60-125	60-115	60-115
8
4. Békés megye
Megnevezés	Egylakásos lakóépületben lévő lakás	Lakás többlakásos épületben, egyéb épületben	Üdülő
Megyei jogú város	110-180	100-150	75-125
Város	80-180	80-180	65-180
Község	50-115	50-110	50-175
5. Borsod-Abaúj-Zemplén megye
Megnevezés	Egylakásos lakóépületben lévő lakás	Lakás többlakásos épületben, egyéb épületben	Üdülő
Megyei jogú város	90-300	90-250	75-225
Város	75-225	75-200	75-200
Község	50-125	50-100	50-100
6. Csongrád megye
Megnevezés	Egylakásos lakóépületben lévő lakás	Lakás többlakásos épületben, egyéb épületben	Üdülő
Megyei jogú város	125-250	115-225	100-200
Város	80-190	80-180	80-150
Község	50-100	50-90	50-90
7. Fejér megye
Megnevezés	Egylakásos lakóépületben lévő lakás	Lakás többlakásos épületben, egyéb épületben	Üdülő
Megyei jogú város	100-300	100-250	80-150
Város	100-200	100-175	100-175
Község	60-200	60-180	60-180
8. Győr-Moson-Sopron megye
Megnevezés	Egylakásos lakóépületben lévő lakás	Lakás többlakásos épületben, egyéb épületben	Üdülő
Megyei jogú város	150-350	140-320	120-220
Város	80-300	80-250	80-250
Község	80-150	80-150	75-150
9
9. Hajdú-Bihar megye
Megnevezés	Egylakásos lakóépületben lévő lakás	Lakás többlakásos épületben, egyéb épületben	Üdülő
Megyei jogú város	100-300	100-265	75-220
Város	85-250	75-230	75-230
Község	50-150	50-130	50-120
10. Heves megye
Megnevezés	Egylakásos lakóépületben lévő lakás	Lakás többlakásos épületben, egyéb épületben	Üdülő
Megyei jogú város	150-250	140-230	100-200
Város	130-250	120-230	90-150
Község	50-180	50-170	50-150
11. Jász-Nagykun-Szolnok megye
Megnevezés	Egylakásos lakóépületben lévő lakás	Lakás többlakásos épületben, egyéb épületben	Üdülő
Megyei jogú város	115-225	110-220	80-180
Város	85-185	85-175	80-150
Község	50-125	50-115	50-110
12. Komárom-Esztergom megye
Megnevezés	Egylakásos lakóépületben lévő lakás	Lakás többlakásos épületben, egyéb épületben	Üdülő
Megyei jogú város	100-150	100-140	80-120
Város	100-220	100-200	80-180
Község	50-150	50-140	50-160
13. Nógrád megye
Megnevezés	Egylakásos lakóépületben lévő lakás	Lakás többlakásos épületben, egyéb épületben	Üdülő
Megyei jogú város	90-180	85-140	80-110
Város	75-150	75-140	75-125
Község	50-125	50-110	50-100
10
14. Pest megye
Megnevezés	Egylakásos lakóépületben lévő lakás	Lakás többlakásos épületben, egyéb épületben	Üdülő
Megyei jogú város	-	-	-
Város	100-350	100-300	100-250
Község	80-250	80-220	80-220
15. Somogy megye
Megnevezés	Egylakásos lakóépületben lévő lakás	Lakás többlakásos épületben, egyéb épületben	Üdülő
Megyei jogú város	100-200	100-190	100-180
Város	75-350	75-280	75-260
Község	50-300	50-280	50-220
16. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye
Megnevezés	Egylakásos lakóépületben lévő lakás	Lakás többlakásos épületben, egyéb épületben	Üdülő
Megyei jogú város	110-250	110-220	100-200
Város	75-150	75-135	70-130
Község	50-100	50-100	50-80
17. Tolna megye
Megnevezés	Egylakásos lakóépületben lévő lakás	Lakás többlakásos épületben, egyéb épületben	Üdülő
Megyei jogú város	100-200	100-190	100-180
Város	80-180	80-170	80-150
Község	50-150	50-140	50-140
18. Vas megye
Megnevezés	Egylakásos lakóépületben lévő lakás	Lakás többlakásos épületben, egyéb épületben	Üdülő
Megyei jogú város	150-280	150-260	150-260
Város	125-200	125-200	115-180
Község	60-160	60-150	60-150
11
19. Veszprém megye
Megnevezés	Egylakásos lakóépületben lévő lakás	Lakás többlakásos épületben, egyéb épületben	Üdülő
Megyei jogú város	180-250	180-230	170-200
Város	100-350	100-280	100-250
Község	70-300	70-280	70-280
20. Zala megye
Megnevezés	Egylakásos lakóépületben lévő lakás	Lakás többlakásos épületben, egyéb épületben	Üdülő
Megyei jogú város	150-300	140-200	130-180
Város	75-350	75-280	75-350
Község	60-280	60-280	60-300
12
2. számú melléklet a 2005. évi.... törvényhez
1. E törvény 5. §-ának (6) bekezdésében megjelölt, a lakóingatlan értékelésénél figyelembe
veendő korrekciós tényezők:
1.1. A lakóépület, üdülő kora:
1.2. A lakóépület, üdülő teljes
felújítása az adóévet megelőző:
1.3. A lakóépület, üdülő falazata,
illetve az alkalmazott építési
technológia:
1.4. A lakás, üdülő komfort
fokozata a lakások és helyiségek
bérletére,	valamint
elidegenítésükre vonatkozó egyes
szabályokról szóló 1993. évi
LXXVIII. törvény alapján:
(Üdülő esetében a zárójelben
közölt értéket kell figyelembe
venni.)
1.5.	A	lakásban
(üdülőegységben)	lévő
lakószobák (félszobát is
beleértve) száma:
1.6. Többlakásos lakóépületben,
vagy egyéb épületben levő
lakások lakószobáinak tájolása
(üdülőnél nem vehető
figyelembe):
10 év alatti:
10-30 év közötti:
31-80 év közötti:
80 év fölötti:
10 éven belül történt:
20 éven belül történt:
1,15
1,00
0,95
0,85
1,15
1,05
tégla, kő falazatú, illetve monolit
betonszerkezetű épület:	1,00
házgyári panelszerkezetű épület, egyéb nem
hagyományos építőanyagból készült, illetve
könnyű szerkezetű épület :	0,85
fa, vályog, vert falú és egyéb hagyományos
építőanyagból épült épület:
0,80
összkomfortos (egyedi központi vagy etage
fűtéssel):	1,05
összkomfortos (távfűtéssel) és a komfortos:
1,00
félkomfortos:	0,90
(1,10)
(1,05)
(1,00)
4-nél több:
4:
4-nél kevesebb:
1,05
1,00
0,95
a lakás egyik szobájának ablaka sem nyílik
udvari vagy északi irányba:	1,05
minden egyéb megoldás :	1,00
13
-	a lakás szobáinak legalább felében az
ablakok udvarra vagy északi irányba nyílnak:
0,95
1.7. Többszintes és többlakásos
lakóépületben, vagy egyéb
épületben levő lakások
megközelíthetősége (üdülőnél
nem vehető figyelembe):
-	a lakás az épület első vagy második
emeletén helyezkedik el és az épület
felvonóval rendelkezik:	1,05
-	minden más esetben :	1,00
-	a lakás az épület harmadik vagy ennél
magasabb emeletén helyezkedik el és
felvonóval nem rendelkezik az épület:	0,95
-	a lakás az alagsorban helyezkedik el:	0,75
2.	A korrekciós tényezők értékének megállapítása során az alábbiakra kell figyelemmel lenni:
2.1.	Az 1.1. pontban szereplő korrekciós tényező értékének kiválasztásához a lakóépület,
üdülő korát az épület használatbavételi engedélyének kiadását, ennek hiányában a
tényleges használatbavételt követő év első napjától az adóév első napjáig eltelt évek száma
alapján kell meghatározni. Az épületben utóbb kialakított lakás esetében az épület kora az
irányadó.
2.2.	Ha az értékelt lakóépülethez, üdülőhöz a falazata alapján az 1.3. pontban szereplő
korrekciós tényező értékei közül több is rendelhető, akkor az alacsonyabb értéket kell
alkalmazni.
2.3.	Az 1.6. pontban meghatározott korrekciós tényező figyelembevételénél északi irány alatt
a földrajzi északi iránytól legfeljebb 45 °-kal való eltérést is érteni kell.
14
INDOKOLÁS
a luxusadóról szóló törvényjavaslathoz
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A társadalmi igazságosság valamint a vagyonarányos közteherviselés érvényre juttatása
megköveteli, hogy az átlagos életvitelű állampolgárokhoz képest lényegesen jobb
életkörülmények között élők nagyobb mértékben járuljanak a társadalmi közös feladatok
ellátásának költségeihez. Tekintve, hogy a különlegesen jó életkörülmények között élők
vagyoni helyzete főként az általuk tulajdonolt, használt lakásingatlanban testesül meg, ezért
ezen nagy értékű lakóingatlanokkal rendelkezni jogosult magánszemélyeket (tulajdonos,
vagyoni értékű jog jogosultja) a Javaslat külön adóval, a luxusadóval terheli.
A Javaslat szerint a luxusadó valójában egy értékalapon működő ingatlanadó. Az értékalapú
adóztatás érdekében a Javaslat egy adóztatási célú értékelési módszertant is tartalmaz,
melynek lényege nem a piaci ár, a forgalmi érték meghatározása, hanem az egyes
ingatlanok közötti értékarányok érvényre juttatása. Természetesen az adóztatási célú érték
(a számított érték) nem szakad el a piaci értéktől, mert az visszterhes vagyonszerzési
illetékezés során nyert illetékhivatali adatokon alapszik.
A Javaslat szerint csak a valóban luxus-ingatlanok viselnének különadót, tekintve, hogy csak
a 100 millió forintot meghaladó számított értékű lakóingatlanok lennének az adóztatás
tárgyai.
A lakóingatlanok közül a lakások száma kb. 4 millió db, az üdülőépületek száma kb. 0,5
millió db. Az állomány érték szerinti megoszlására nézvést nyilvántartás ugyan nem áll
rendelkezésre, ám az illetékezés alá kerülő ingatlanok száma alapján kb. 10 ezer lakás és
mintegy 1 ezer üdülőépület lehet, melynek értéke a 100 millió Ft-ot eléri. Az adóalanyok
száma kb. 30 ezer tulajdonosra tehető. A lakások, üdülők átlagos értéke kb. 120 M Ft. Ennek
megfelelően éves szinten kb. 1 Mrd Ft adóbevétel realizálható, elsősorban a fővárosban a
megyei jogú városokban, valamint az idegenforgalmi szempontból frekventált területek
településein.
Az adóalanyok szempontjából az adófizetés azért nem okozhat különösebb megterhelést,
mert vélelmezhető, hogy ilyen nagy értékű lakóingatlanban jómódú emberek élnek.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
az 1. §-hoz
A Javaslat értelmében az adó tárgya a magánszemély tulajdonában álló illetőleg
magánszemély javára bejegyzett vagyoni értékű joggal terhelt 100 millió Ft számított értéket
elérő lakóingatlannak (lakásnak, üdülőnek) minősülő épület, épületrész. A lakás (mely fajtáját
tekintve lehet egylakásos lakóház vagy többlakásos laképületben vagy egyéb épületben lévő
lakás) és az üdülő fogalmát a Javaslat az értelmező rendelkezések között definiálja, s azt
alapvetően az ingatlan-nyilvántartási állapothoz, illetőleg a kiadott használatba vételi
engedélyhez köti.
A Javaslat rendelkezik arról is, hogy a lakóépülethez tartozik (annak számított értékében
benne foglaltatik) a lakóépület által a telekből elfoglalt rész, továbbá, a lakóingatlan hasznos
alapterületével egyező területrész. E szabály összhangban van a Htv. telek-
adókötelezettségére és a telek-adómentességre vonatkozó szabályaival.
15
a 2. §-hoz
Az adókötelezettség - hasonlóan a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvényben (Htv.)
szabályozottakhoz - főszabály szerint a lakóingatlan használatbavételi engedélye kiadását
követő év első napjától keletkezik. A Javaslat értelmében, ha a lakóingatlant engedély nélkül
vették használatba, akkor a használatba vételt követő év első napjától létezik az adótárgy.
Abban az esetben, ha a nem magánszemély tulajdonában álló lakóingatlant magánszemély
javára szóló vagyoni értékű jog terheli, ezen jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése,
ha a korábban kizárólag nem magánszemély tulajdonában álló lakóingatlanon
magánszemély szerez tulajdonjogot, akkor a tulajdonszerzés időpontja az irányadó az
adókötelezettség keletkezésének megállapítása szempontjából. (Az adókötelezettség e
törvény szerinti keletkezése nyilvánvalóan a törvény hatálybalépésének napja.) Az
adókötelezettség akkor is fennáll, ha a lakóingatlan használata szünetel, illetőleg a
lakóingatlan használati módja közömbös az adókötelezettség szempontjából.
A Javaslat alapján, ha az adókötelezettségre hatást gyakorló változás követezik be, akkor
azt az adóévet követő év első napjától kell figyelembe venni.
A Javaslat értelmében a lakóépület adótárgyi minősége, azaz az adókötelezettség a
lakóépület megsemmisülése vagy lebontása esetén illetve a vagyoni értékű jog ingatlan-
nyilvántartásból való törlése, továbbá a lakóépületnek kizárólag nem magánszemély
tulajdonából kikerülésével esetén szűnik meg a félév utolsó napjával.
a 3. §-hoz
A Javaslat szerint az adó alanya - főszabály szerint - az értelmező rendelkezés szerinti
magánszemély tulajdonos. Abban az esetben azonban, ha a lakóépületen az ingatlan-
nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog (kezelői jog, tartós földhasználat joga,
haszonélvezeti jog, használati jog) áll fenn, akkor az adó alanya a vagyoni értékű jog
magánszemély jogosítottja.
Ha a lakóingatlannak több tulajdonosa van, akkor a Javaslat arról rendelkezik, hogy a
tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában tekintendők tulajdonosnak. Ebben az esetben a
tulajdonosok dönthetnek arról is, hogy maguk közül egy személyt hatalmaznak fel az
adóalanyisággal kapcsolatos jogok és kötelezettségek gyakorlásával. Ennek feltétele, hogy e
tényről együttes, írásos nyilatkozatot tegyenek az adóhatóságnak.
a 4-5. §-okhoz
A Javaslat szerint az adó alapja a számított érték. A számított értékről, mint az adóztatási
célú értékelési módszer „eredményéről” pontos leírást ad a Javaslat. Az adóztatási célú
értékelési módszer alapgondolata, nem az ingatlan pontos forgalmi (piaci) értékének
meghatározása, hanem az ingatlanok közötti értékarányok leképezése. Végső soron a
piacon értékesebb, magasabb forgalmi értékű lakóingatlanok adóalapja is magasabb legyen.
Természetesen az adóztatási célú érték (a számított érték) nem szakad, nem szakadhat el a
piaci értéktől, mert az visszterhes vagyonszerzési illetékezés során nyert illetékhivatali, piaci
adatokon alapszik. Ezért fontos, hogy az értékelési módszer figyelembe vegye az érték-
meghatározó tényezőket.
Mindezek figyelembevételével a Javaslat szerint az értékelés - három lépésben - a
következőképp zajlik.
Az első lépésben az illetékhivatali forgalmi értékadatok alapján az Országgyűlés a Javaslat
1.	számú mellékletében rögzíti megyénként és azon belül településtípusonként (megyei jogú
város, város, község) és lakóingatlan-fajtánként (egylakásos lakóépületben lévő lakás,
16
többlakásos lakóépületben lévő lakás, üdülő) a típusingatlan (az országos adatok szerint a
leggyakoribb jellemzőkkel bíró modell ingatlan) jellemző forgalmi értékhatárait.
A Javaslat szerint az értékelés második lépcsőjében a törvényben rögzített adatok alapján (a
rögzített alsó és felső határok közötti értékben) az önkormányzatok (a települési
önkormányzat, a fővárosban a fővárosi közgyűlés) - szükség esetén - értékövezetek
kijelölésével határozzák meg az irányadó forgalmi értéket, természetesen lakóingatlan-
fajtánként. Az értékövezetek - amennyiben a helyi viszonyok (tipikusan nagyobb települések
esetén) indokolják - lakóingatlan-fajtánként is kijelölhetők. Az irányadó, lakóingatlan-
fajtánkénti forgalmi értékekről, szükség esetén az értékövezetekről a települési
önkormányzatnak rendeletet kell alkotnia. (A rendeletben meghatározott érték két egymást
követő évben nem változtatható meg.) A települési forgalmi érték valamint az értékövezetek
meghatározásához a települési önkormányzat (adatkérés formájában) kérheti az
illetékhivatal segítségét is, azonban alapvető fontosságú, hogy a helyben lakó képviselők és
köztisztviselők ismerik a helyi ingatlan-forgalmi viszonyokat, s ez alapján képesek
meghatározni a települési forgalmi értéket. A forgalmi értékek meghatározása során a
települési önkormányzatnak is az ún. típusingatlanból (mely nem más, mint az ingatlanfajta
azon modellingatlana, melyhez a 2. számú melléklet szerinti korrekciós tényezők értéke
1,00) kell kiindulnia.
A településen belül, a különböző értékövezetben lévő ingatlanok különbözősége az ingatlan
településen belüli fekvése indukálta érték-különbséget mutatja. Az azonos értékövezetben
lévő ingatlanok hasznos alapterülete és az értékövezetre irányadó forgalmi érték szorzata az
ingatlan alapértéke. (A hasznos alapterület fogalma lényegileg egyező a Htv. szerinti
adóköteles hasznos alapterület fogalmával.) Az értékövezeten belül az ingatlanok alapértéke
csak annyiban különbözik, amennyiben hasznos alapterületük más és más. A településen
belül lévő ingatlanok érték-különbsége tehát e lépésben az érték-meghatározó tényezők
közül „csak” az ingatlan településen belüli fekvését és nagyságát veszi figyelembe.
Az értékelés harmadik lépésében az adóköteles ingatlanok esetén a lakóingatlanok
tulajdonosai bevallást nyújtnak be. E bevallás, bejelentés tartalmazza a lakóingatlan adatait,
a 2. számú melléklet szerint figyelembe veendő korrekciós tényezőket (az épület kora,
falazata, komfortfokozata, szobáinak száma, felújításának ténye, fűtési módja, többlakásos
lakóépületben lévő lakás, üdülő esetén a lakószobák tájolása, a lakás, üdülő épületen belüli
megközelíthetősége) és a hasznos alapterület nagyságát is. A bevallások beérkezését
követően az önkormányzati adóhatóság feldolgozza az adatokat, kiszámítja a számított
értéket és a fizetendő adót, majd azt határozatban közli az adózóval. E harmadik értékelési
lépcsőben már érvényre jut az egyes ingatlanok fizikai jellemzőinek a piaci értékre gyakorolt
hatása is. Ez azt jelenti, hogy az azonos értékövezetbe tartozó, azonos hasznos alapterületű
ingatlanok számított értéke annyiban különbözik egymástól, amennyiben az érték-
meghatározás során figyelembe veendő fizikai jellemzőik (állaguk) különböző.
a 6. §-hoz
A Javaslat az adó mértékét 0,5 %-ban határozza meg a 100 M Ft értéket meghaladó
adóalaprészre.
a 7. §-hoz
A Javaslat azzal, hogy az adóból levonhatóvá teszi az adott lakingatlan után megfizetett
valamely helyi adó (építményadó, üdülőépület utáni idegenforgalmi adó, magánszemély
kommunális adója) összegét, kizárja a kétszeres adófizetést (ugyanazon adóalanynál,
ugyanazon adótárgy után fennálló fizetési kötelezettséget).
17
a 8. §-hoz
A Javaslat rendelkezik az adóztatás eljárási kérdéseiről is. Az adóztatási feladatokat az
adótárgyhoz „legközelebb” lévő, ingatlanadóztatási tapasztalatokkal rendelkező
adóhatósághoz, az önkormányzati adóhatósághoz, a fővárosban a fővárosi önkormányzat
adóhatóságához telepíti. Az adóztatás kivetéssel történik, s az adót az adóhatóság
határozata alapján kell megfizetni, az adóév március 15., illetve szeptember 15. napjáig,
feltéve, ha ezen időpontokig az adófizetésről szóló adóhatósági határozat jogerőre
emelkedett.
a 9-10. §-okhoz
A Javaslat a települési önkormányzat bevételeként deklarálja az adóból befolyó bevételt. A
fővárosban a forrásmegosztási jogszabályok szerint illeti meg a bevétel a kerületi és fővárosi
önkormányzatokat.
a 11. §-hoz
A Javaslat felhatalmazza a települési önkormányzatokat - a fővárosban a fővárosi
önkormányzatot - a települési lakingatlan fajták fajlagos átlagértékeiről, valamint az
értékövezetekről szóló rendelet megalkotására.
a 12. §-hoz
A Javaslat az adó-megállapításhoz és az adóztatáshoz szükséges értelmező
rendelkezéseket tartalmazza e §-ban.
a 13. §-hoz
A Javaslat szerint a törvény 2006. január 1-jén lép hatályba. Átmeneti szabályként az
önkormányzatnak a 2006. év és a 2007. év forgalmi értékhatárairól szóló rendeletét 2006.
március 31-ig kell kihirdetnie. Ennek megfelelően az adózó bevallását is csak 2006. április
30-ig kell elkészítse.
az 1. számú melléklethez
A Javaslat szerint az 1. számú melléklet tartalmazza megyénként, azon belül
településtípusként (a fővárosban kerületenként) a lakóingatlanfajta típusingatlanának
jellemző forgalmi értékhatárait. Ezen értékhatárok között kell az adott megyébe és település-
típusba tartozó településnek meghatározni a települési irányadó fajlagos forgalmi értéket. Ha
a települési önkormányzat értékövezeteket hoz létre, akkor az értékövezetekre megállapított
fajlagos forgalmi érték is csak a vonatkozó értékhatárok között mozoghat.
a 2. számú melléklet
A Javaslat a 2. számú mellékletben rögzíti az adott ingatlan értékmeghatározása
szempontjából figyelembe veendő fizikai, műszaki jellemzőket, a korrekciós tényezőket.