﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/17643. számú
törvényjavaslat
egyes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi feladat-
és hatásköröket megállapító törvények
szervezet-változással összefüggő módosításáról
Előadó: Dr. Persányi Miklós
környezetvédelmi és vízügyi miniszter
Budapest, 2005. szeptember
2
2005. évi........törvény
egyes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi feladat- és hatásköröket
megállapító törvények szervezet-változással összefüggő módosításáról
Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény módosítása
1. §
Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 108. §-ának (1) bekezdése a
következő g) ponttal egészül ki:
[(1) Az államháztartás alrendszeréhez kapcsolódó - a költségvetési törvényben, a
kincstári vagyon kezelésére vonatkozó kormányrendeletben, illetőleg a helyi
önkormányzatoknál a helyi önkormányzat rendeletében, valamint a helyi kisebbségi
önkormányzat határozatában meghatározott értékhatár feletti - vagyont értékesíteni, a
vagyon feletti vagyonkezelés jogát, a vagyon használatát, illetve a hasznosítás jogát
átengedni — ha törvény vagy kincstári vagyon esetében törvény felhatalmazása
alapján kiadott jogszabály kivételt nem tesz - csak nyilvános (indokolt esetben
zártkörű) versenytárgyalás útján, a legjobb ajánlatot tevő részére lehet. Nem
vonatkozik ez a rendelkezés:]
„g) az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről szóló
törvényben meghatározott kibocsátási egységre.”
A földrendező és földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény módosítása
2. §
A földrendező és földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény (a továbbiakban:
Fkbt.) 12/A. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdésben meghatározott ingatlanok közül a védett vagy
védelemre tervezett természeti területhez tartozók a Magyar Állam tulajdonába és a
működési területe alapján érintett nemzeti park igazgatóság vagyonkezelésébe
kerülnek.”
3.	§
Az Fkbt. 12/C. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A védett természeti területek védettségi szintjének helyreállításáról szóló
1995. évi XCIII. törvény 2. § (1) bekezdésében meghatározott azon földrészlet
vonatkozásában, amelynek részarány-földalapba történő kijelöltsége megszűnt, az FM
hivatal megállapítja azoknak a személyeknek a körét és - a ki nem elégített AK-
3
igénynek megfelelő - jogosultságuk mértékét, akik a terület kisajátításakor a
kártalanításra jogosultak. A jogosultak nevét és jogosultságuk mértékét az FM hivatal
közli az illetékes körzeti földhivatallal és a működési terület alapján érintett nemzeti
park igazgatósággal (a továbbiakban: igazgatóság) is.”
4.	§
Az Fkbt. 12/D. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdésben meghatározott utak közül a védett vagy védelemre
tervezett természeti területhez tartozók a Magyar Állam tulajdonába és a védett vagy
védelemre tervezett természeti területen működő igazgatóság vagyonkezelésébe
kerülnek.”
5.	§
Az Fkbt. 13. §-a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában]
„b) szakhatóság: a megyei növény- és talajvédelmi szolgálat, az építésügyi
hatóság feladatok tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló
törvény szerint hatáskörrel rendelkező jegyző, az illetékes kulturális örökségvédelmi
hatóság, az Állami Erdészeti Szolgálat területi igazgatósága és az illetékes
környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség;”
A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosítása
6.	§
A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt.) 20. §-ának (6)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Nem kell bányajáradékot fizetni
a)	a növelt hatékonyságú művelési eljárások alkalmazásával kitermelt kőolaj és
az ezzel együtt kitermelt olajkísérő földgáz mennyisége, továbbá
b)	a vizek kártételei elleni védelem és védekezés céljából szükséges kitermelés
és a kitermelt ásványi nyersanyag felhasználás, közcélú vízilétesítmények építése
után.”
7.	§
A Bt. 27. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
4
„(6) A bányászati tevékenység során feltárt, szakmai-tudományos szempontból
jelentős ásványokról, ásványtársulásokról, ősmaradványokról a bányavállalkozó
köteles tájékoztatni a feltárás helyén működő nemzeti park igazgatóságot és lehetővé
tenni a lelet mentését.”
8. §
A Bt. 35. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A súlyos balesetet és súlyos üzemzavart a bányavállalkozó köteles azonnal
a bányafelügyeletnek, ha ezt vízbetörés okozza, az illetékes környezetvédelmi,
természetvédelmi és vízügyi felügyelőségnek is bejelenteni. A bejelentés és a vizsgálat
rendjét a bányabiztonsági szabályzatban kell meghatározni. A súlyos üzemzavar körét
a miniszter rendeletben határozza meg”.
9.	§
A Bt. 38/A. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Országos jelentőségű védett természeti területen és vízbázis védőterületén
az (1) bekezdésben felsorolt jogok az illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és
vízügyi felügyelőség szakhatósági hozzájárulásával engedélyezhetők. Helyi
jelentőségű védett természeti területen az annak fekvése szerinti települési
önkormányzat jegyzőjének - a fővárosban a főjegyző - előzetes hozzájárulása
szükséges. Az (1) bekezdésben felsorolt jogok egyéb kivett helyen is kizárólag a kivett
hely jogosítottja előzetes hozzájárulásával gyakorolhatók. Szakhatósági hozzájárulás
szükséges továbbá a termőföld jogszabályokban előírt védelme érdekében.”
A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény
módosítása
10.	§
A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a
továbbiakban: Kvt.) 48. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A települési önkormányzat környezetvédelmi tárgyú rendeleteinek,
határozatainak tervezetét, illetve a környezet állapotát érintő terveinek tervezetét, a
környezetvédelmi programot [46. § (1) bekezdés b) pont] a szomszédos és az érintett
önkormányzatoknak tájékoztatásul, az illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi
és vízügyi felügyelőségnek (a továbbiakban: felügyelőség) véleményezésre megküldi.
A felügyelőség szakmai véleményéről harminc napon belül tájékoztatja a települési
önkormányzatot.”
5
11. §
A Kvt. 49. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az Információs Rendszer működtetéséhez szükséges területi feladatokat a
felügyelőség látja el.”
12. §
A Kvt. 50. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A környezethasználók külön jogszabályban meghatározott köre köteles az
általuk végzett tevékenység környezeti hatását felmérni, arról rendszeresen környezeti
jelentést készíteni és azt benyújtani a felügyelőség részére. A környezeti jelentésre
vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály határozza meg.”
13.	§
A Kvt. 52. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A bejegyzést a felügyelőség köteles kérni, illetve azt - felelősség bírósági
megállapítása esetén - a bíróság hivatalból rendeli el.”
14.	§
A Kvt. 58. §-a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A települési önkormányzati környezetvédelmi alap bevételei:]
„b) az illetékes felügyelőség által a települési önkormányzat területén jogerősen
kiszabott környezetvédelmi bírságok összegének harminc százaléka,”
15.	§
A Kvt. 64. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A környezetvédelmi igazgatás feladatait e törvény és más jogszabályok
rendelkezései alapján a miniszter irányítása alatt álló hivatali szervezet, az Országos
Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség, továbbá a
felügyelőségek, illetőleg más államigazgatási szervek, a települési önkormányzat és
szervei, valamint a jegyző látják el.”
16.	§
A Kvt. 65. §-a (1) bekezdésének a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezések
lépnek:
6
[A környezetvédelmi hatósági feladatokat első fokon]
„a) külön jogszabályok rendelkezései szerint a polgármester, főpolgármester
jegyző, fővárosi főjegyző (a továbbiakban együtt: önkormányzati környezetvédelmi
hatóság)
b)	az önkormányzati környezetvédelmi hatóság hatáskörébe nem tartozó
ügyekben - ha jogszabály másként nem rendelkezik - az illetékes felügyelőség,”
[látja el.]
17.	§
A Kvt. 78. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„78. § A 73. § szerinti - felülvizsgálat eredménye alapján indult -eljárásban,
illetőleg a 77. § esetén a felmérés eredményének jóváhagyásakor az Állami
Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat megyei (fővárosi) intézetét, valamint az
ügyben érdekelt - s külön jogszabályban hatáskörrel felruházott - hatóságokat
szakhatóságként be kell vonni.”
18.	§
A Kvt. 79. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A felülvizsgálat eredménye alapján a felügyelőség]
„b) az engedély megadásával egyidejűleg a szükséges környezetvédelmi
intézkedések megtételére kötelezi az érdekeltet, ideértve a külön kormányrendeletben
meghatározott biztosítékadási, illetve környezetvédelmi biztosítási kötelezettségeket
is;”
19.	§
A Kvt. a következő új alcímmel és 95/A. §-sal egészül ki:
„Eljárási költségek
95/A. § A felügyelőség által lefolytatott egyes - külön jogszabály szerinti -
közigazgatási eljárásokért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.”
20.	§
A Kvt. 101. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a
§ a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A környezethasználó külön kormányrendeletben meghatározott
tevékenységéhez környezetvédelmi biztosíték adására köteles, továbbá a
tevékenységével okozható előre nem látható környezeti károk felszámolása
finanszírozásának biztosítása érdekében - külön jogszabályban meghatározott
7
feltételek esetén - környezetvédelmi biztosítás kötésére kötelezhető. A
környezethasználó a külön kormányrendeletben meghatározottak szerint
környezetvédelmi céltartalékot képezhet a jövőben valószínűleg, vagy bizonyosan
felmerülő környezetvédelmi kötelezettségeire.
(5)	A (4) bekezdésben meghatározott tevékenységeket, valamint a biztosíték
formáját és mértékét, felhasználásának feltételeit, elszámolásának és nyilvántartásának
szabályait, továbbá a környezetvédelmi biztosítás szabályait a Kormány rendeletben
állapítja meg.”
21. §
(1)	A Kvt. 110. §-a (7) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés
lép:
[Felhatalmazást kap a Kormány, hogy]
„b) meghatározza a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi
felügyelőségek feladat- és hatáskörét;”
(2)	A Kvt. 110. §-a (7) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés
lép:
[Felhatalmazást kap a Kormány, hogy]
„d) meghatározza a környezetvédelmi biztosíték adására köteles, továbbá a
környezetvédelmi biztosítás kötésére kötelezhető tevékenységek körét, továbbá
szabályozza a biztosíték formáját és mértékét, felhasználásának feltételeit,
elszámolásának és nyilvántartásának szabályait, továbbá a környezetvédelmi
biztosítás, illetve a környezetvédelmi céltartalékképzés szabályait;”
22. §
(1)	A Kvt. 110. §-a (8) bekezdése a) pontjának helyébe a következő rendelkezés
lép:
[Felhatalmazást kap a miniszter, hogy az érdekelt miniszterekkel egyetértésben
rendeletben állapítsa meg]
„a) a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségek
illetékességi területét;”
(2)	A Kvt. 110. §-a a következő (13) bekezdéssel egészül ki:
„(13) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a pénzügyminiszterrel egyetértésben
rendeletben állapítsa meg az igazgatási szolgáltatási díj fizetésére kötelezett
eljárásokat, a fizetendő díj mértékét és a fizetésre vonatkozó egyéb szabályokat;
8
A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosítása
23.	§
A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vgtv.) 14. §-ának
(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az (5) bekezdésben említett károsító anyagok fajtáit, a csatornabírság
kiszabásával kapcsolatos szabályokat, valamint a csatornabírság mértékét a Kormány,
a bebocsátási küszöbértékeket a környezetvédelmi és vízügyi miniszter rendeletben
állapítja meg.”
24.	§
A Vgtv. a következő új alcímmel és a 15/A.-15/E. §-okkal egészül ki:
„ Vízkészletjárulék
15/A. § (1) A vízhasználó a vízjogi létesítési, üzemeltetési engedélyben lekötött
vagy engedély nélkül felhasznált, az üzemi fogyasztó a ténylegesen igénybe vett
vízmennyiség után vízkészletjárulékot köteles fizetni.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti
a)	vízhasználó az, aki vízjogi engedélyköteles tevékenységet folytat, és e
törvény, vagy egyéb jogszabály alapján nem mentesül a vízkészletjárulék fizetése alól,
b)	üzemi vízfogyasztó az, aki ivóvizet szolgáltató közműről a saját gazdasági
célú vízhasználatához településenként évi 10 000 m -nél nagyobb vízmennyiséget
használ fel.
15/B §. (1) A vízhasználónak a vízkészletjárulékot
a)	3,90 forint/m alapjárulék,
b)	ha a vízjogi engedélyben meghatározott vízmennyiséget - az egyes külön
megjelölt időszakra is tekintettel - 10%-nál nagyobb mértékben túllépi, a teljes
többletmennyiség után 7,80 forint/m alapjárulék,
c)	ha a vízjogi engedélyköteles a tevékenységet engedély nélkül folytatja (a
továbbiakban: engedély nélküli vízhasználat), 25,00 forint/m alapjárulék
figyelembevételével, a befizetés összegét meghatározó, külön jogszabályban előírt -
az igénybe vett vízmennyiség meghatározásának módjától, a vízhasznosítás és a
vízkészlet jellegétől, továbbá az adott térség vízkészlet-gazdálkodási helyzetétől függő
-	szorzószámok alkalmazásával, a ténylegesen igénybe vett vízmennyiség
alapján kell kiszámítania.
(2)	A vízmennyiség meghatározását az engedély nélküli vízhasználatnál a külön
jogszabályban foglaltak szerint kell elvégezni.
9
(3)	A vízhasználó a vízjogi engedélyben megjelölt vízmennyiség 80%-a után
köteles a 15/B § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott alapjárulék
figyelembevételével - a 15/B §-ban meghatározottak szerint - a vízkészletjárulékot
kiszámítani, ha az általa igénybe vett víz mennyisége a vízjogi engedélyben megjelölt
mennyiség 80%-át nem éri el.
(4)	Az üzemi fogyasztónak a vízkészletjárulékot 12,20 forint/m járulék alapján
a ténylegesen igénybe vett vízmennyiség után kell kiszámítania.
15/C. § (1) Nem kell a vízhasználónak vízkészletjárulékot fizetnie
a)	a felszín alatti vízkivételnél a vízjogi engedély szerinti víztartó rétegbe
visszasajtolt - a felszín alatti vizeket nem veszélyeztető - vízmennyiség után,
b)	a tűzivízellátás, a polgári védelmi készenléti célokat szolgáló vízmennyiség,
továbbá az életveszélyt okozó bányászati vízbetörés esetén az életmentés időtartamára
kiemelt vízmennyiség után,
c)	a vízjogi engedélyenként évi 500 m -t meg nem haladó vízmennyiség után,
d)	a talajvízdúsításra betáplált vízmennyiséggel azonos vízmennyiség
kitermelése után, ha az a talajvízdúsítással igénybe vett vízadó rétegből történik,
e)	az ár- és belvíz befogadására kijelölt csatornák, halastavak, tározók
védekezési célból történő feltöltésére használt és a főműveken átvezetett, a vízjogi
engedélyben meghatározott vízmennyiség után,
f)	a vízjogi engedély szerinti vízmennyiség azon része után, amely nem vehető
igénybe, mert a vízkészlet természeti okokból nem áll rendelkezésre,
g)	ha a hatóság a vízkivételt korlátozta,
h)	a használt víz ismételt felhasználása vagy átadása után, kivéve a
kettősműködésű csatornákból történő vízkivételt,
i)	a felszíni vízből történő ökológiai célú vízhasználat vízmennyisége után,
j) ha a vízkészletjárulék tárgyévre vonatkozó összege nem haladja meg az 1000
forintot,
k) kármentesítés céljából történő vízkivétel esetén, ha az hatósági kötelezés
vagy engedély alapján történt
l) felszíni vízből való öntözési, rizstermelési és halgazdasági vízhasználatok
vonatkozásában.
(2)	A vízkészletjárulék-fizetési kötelezettség alóli mentesítés nem érinti a
vízhasználatra vonatkozó bejelentési kötelezettséget.
(3)	A vízhasználónak a 15/C. § (1) bekezdés b) és f) pontjaiban megjelölt
mentesség megállapítását az ok bekövetkezésétől számított hatvan napon belül az
illetékes vízügyi hatóságtól kell kérnie. Hatvan nap után a mentességre hivatkozni nem
lehet.
(4)	Nem kell az üzemi fogyasztónak vízkészletjárulékot fizetnie, ha a
közegészségügyi előírások az igénybe vett vízmennyiség több mint 50%-ára
ivóvízminőséget határoznak meg.
10
(5)	A vízkészletjárulék fizetésre kötelezett köteles fizetési kötelezettségét annak
keletkezésétől - vízhasználónál a vízjogi engedély kézhezvételétől, üzemi
fogyasztónál a vízfelhasználás megkezdésétől - számított 15 napon belül az illetékes
vízügyi hatóságnak - az e célra készített nyomtatványon - bejelenteni (bejelentkezés).
(6)	Azt, hogy a vízkészletjárulék az államháztartás mely szervezete javára
számolható fel, továbbá annak mértékét külön jogszabály állapítja meg.
15/D. § (1) A vízhasználó és az üzemi vízfogyasztó - a (2) és (3)
bekezdésekben megállapított kivételekkel - a vízkészletjárulékot a tárgynegyedévet
követő hónap 15. napjáig köteles az illetékes vízügyi hatóság által megjelölt számlára
befizetni.
(2)	A tárgyévet követő első hónap 15. napjáig köteles a vízhasználó a
vízkészletjárulékot befizetni,
a)	ha a vízjogi engedélyben meghatározott éves vízmennyiség napi átlaga (365
nap alapján) nem haladja meg a 25 m /nap mennyiséget (kisfogyasztó),
b)	ha az évnek csak meghatározott időszakában használt vizet (időszakos
vízhasználó),
c)	a többletmennyiség után, ha a vízjogi engedélyben meghatározott
vízmennyiséget - az egyes külön megjelölt időszakokra is tekintettel - 10 %-nál
nagyobb mértékben túllépi.
(3)	Az engedély nélküli vízhasználat után a vízkészletjárulékot a jogerős
hatósági határozat közlését követő hónap 15. napjáig kell kiszámítani és befizetni.
(4)	A vízkészletjárulék fizetésre kötelezett a járulék késedelmes megfizetése
esetén, a késedelem okától függetlenül, a befizetési határidő napjától késedelmi
pótlékot köteles kiszámítani és megfizetni. A késedelmi pótlék mértéke minden naptári
nap után a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A késedelmi
pótlék után késedelmi pótlékot felszámítani nem lehet.
(5)	A járulékfizetésre kötelezett által befizetett összeget - ha az összes
tartozásnál kisebb - sorrendben (ezen belül nemenként a legrégebbi tartozástól
kezdve) az adóbírságra, a mulasztási bírságra, azt követően a késedelmi pótlékra,
végül a készletjárulék tartozásra kell elszámolni.
15/E. § (1) A vízkészletjárulék fizetésre kötelezett a bejelentkezésen és
befizetésen túl köteles az illetékes vízügyi hatóság részére nyilatkozatot adni
a)	a tényleges vízigénybevételéről, a fizetési kötelezettség alapadatairól,
kiszámításáról, a 15/B § (1)-(3) bekezdéseiben előírt határidőben, valamint a
negyedéves befizetési kötelezettség körébe eső vízhasználó az éves adatokról
összevontan is, a tárgyévet követő hó 15. napjáig, az e célra szolgáló adatlapon, a
befizetett összegek jogcímeiről pedig a teljesítés (átutalási) bizonylatán,
b)	az üzemi fogyasztó részére lekötött vízmennyiségekről a tárgyévet követő hónap
15.	napjáig az e célra szolgáló adatlapon.
11
(2)	A vízkészletjárulék-fizetés bizonylatait a vízügyi hatóság ellenőrzi. Ha a
fizetésre kötelezett a bejelentkezési, a nyilatkozattételi, a nyilvántartási, illetőleg a
vízkészletjárulék- és pótlékbefizetési kötelezettségének nem tesz eleget, az adózás
rendjéről szóló törvényt kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy ahol a törvény
adóhatóságot említ, azon vízügyi hatóságot kell érteni.
(3)	Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 165. §-a (3) bekezdése
első fordulatában a pótlékfizetés kezdő napjának eltérő megállapítására a 171. § (1)
bekezdésében, továbbá a 134. §-ban meghatározott, a fizetési kötelezettség
mérséklésére, elengedésére vonatkozó szabályokat a vízügyi hatóság nem
alkalmazhatja.”
25.	§
A Vgtv. 20. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az ingatlan tulajdonosa (használója) köteles tűrni, hogy a földrészlet
fekvése szerint illetékes vízügyi hatóság határozata alapján az ingatlanát árvízi
tározóként kijelöljék. Az árvízi tározó területének kijelöléséhez szükséges feltételeket
a Kormány rendeletben határozza meg.”
26.	§
A Vgtv. 24. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A nagyvízi mederre, a parti sávra, a vízjárta és a fakadó vizek által
veszélyeztetett területekre, azok használatára, hasznosítására, a víziállásokra
vonatkozó előírásokat és korlátozásokat, valamint a nyári gátak által védett területek
értékének csökkenésével kapcsolatos kártalanítási eljárás szabályait a Kormány
rendeletben állapítja meg.”
27. §
A Vgtv. 45. §-ának (7) bekezdése a következő l) és m) pontokkal egészül ki:
[Felhatalmazást kap a Kormány]
„l) a vízügyi őrszemélyzet (gát, csatorna, meder- és tározó őrök) feladat- és
hatáskörének;
m) a vízkárelhárítás finanszírozási és elszámolási rendjének, továbbá a
vízkárelhárításban foglalkoztatottak díjazásának”
[rendeletben történő megállapítására.]
12
A védett természeti területek védettségi szintjének helyreállításáról szóló 1995. évi
XCIII. törvény módosítása
28. §
A védett természeti területek védettségi szintjének helyreállításáról szóló 1995. évi
XCIII. törvény (a továbbiakban: Vsztv.) 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„3. § A törvény hatálya alá tartozó és a részarány-földtulajdonosok földjének
kiadása, valamint a tagok és alkalmazottak földhöz juttatása céljára szolgáló
földalapba kijelölt az a földterület, amelynek - magántulajdonba kerülése esetén - a
kisajátítása mellőzhető lenne [4. § (2)-(3) bekezdés], e törvény hatálybalépése után
magántulajdonba kerülhet, ha a kisajátítás mellőzésének törvényes feltételei
fennállnak, és a tulajdont szerző a földterület fekvése szerint illetékes
környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség (a továbbiakban:
felügyelőség) által megállapított korlátozást írásbeli nyilatkozatával tudomásul veszi,
illetőleg a hatósági előírások betartására írásbeli kötelezettséget vállal.”
29.	§
(1)	A Vsztv. 4. §-a (1) és (2) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A törvény hatálya alá tartozó és törvény alapján már magántulajdonba
került földterületeket - a (2)-(3) bekezdésben foglalt kivétellel - 2009. december 31-ig
az állam javára - az irányadó jogszabályok szerint - ki kell sajátítani és a nemzeti park
igazgatóság (a továbbiakban: igazgatóság) vagyonkezelésébe kell adni. A kisajátítást
az igazgatóság köteles kezdeményezni, illetőleg kérni.
(2)	A környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter hozzájárulásával a
kisajátítás kérése mellőzhető a tájidegen fafajú, mesterséges vagy rontott erdők,
továbbá fokozott védettség alatt nem álló növény- és állatfaj élőhelyéül szolgáló
szántó, kert, szőlő és gyümölcsös művelési ágú, továbbá - elhelyezkedésénél fogva -
csekélyebb jelentőségű természeti értékkel rendelkező földterületek (pl. szántó közé
ékelődött erdőfolt, periférikus, erősen zavart területek) esetén, amelyekre a
felügyelőség az érintett földterületre egyébként irányadó védelmi szabályoknál
szigorúbb - a természeti károk bekövetkezésének megelőzésére alkalmas - korlátozást
állapíthat meg.”
(2)	A Vsztv. 4. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Ha a védettségi szint biztosítása érdekében e törvény szerint előírt
korlátozás az érintett földterület rendeltetésszerű használatát lehetetlenné teszi vagy
jelentős mértékben akadályozza, a felügyelőség a tulajdonos javára - a korlátozó
rendelkezések előírásával egyidejűleg - az alkalmazott korlátozás idejére a
korlátozással arányos kártalanítást állapít meg. Ebben az esetben a tulajdonos a
13
kisajátításra e törvényben megszabott határidőn belül a földterület kisajátítását kérheti.
Ilyen kérelem esetén az (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelően kell eljárni.”
30.	§
A Vsztv. 5. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A kisajátítást a 4. § (1) bekezdésében foglaltak teljesítését megelőzően,
legkésőbb azonban 2009. december 31-ig kell végrehajtani.”
31.	§
A Vsztv. 6. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A kisajátítási eljárás megindításáig a természeti károk megelőzése
érdekében szükséges átmeneti intézkedések megtételéről (ellenőrzés fokozása,
korlátozások előírása) a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter
felügyelőségek útján köteles gondoskodni.”
A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény módosítása
32.	§
A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.) 6. §-ának
(4)	és (5) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(4) Az egyedi tájértékek megállapítása és nyilvántartásba vétele a nemzeti park
igazgatóság (a továbbiakban: igazgatóság) feladata.
(5)	A településrendezési terv tartalmazza az egyedi tájértékek jegyzékét.”
33.	§
A Tvt. 7. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A tájvédelemre vonatkozó előírások érvényesítése érdekében a Kormány
által rendeletben meghatározott és a (2) bekezdésben foglalt tevékenységekkel,
valamint az egyedi tájértékekkel kapcsolatos eljárásokban a környezetvédelmi,
természetvédelmi és vízügyi felügyelőség (a továbbiakban: felügyelőség)
szakhatóságként működik közre.”
34.	§
A Tvt. 10. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
14
„(2) Vadon élő szervezet állományának csökkentését szolgáló új eljárás
bevezetéséhez az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi
Főfelügyelőség (a továbbiakban: Főfelügyelőség) hozzájárulása szükséges.”
35.	§
A Tvt. 18. §-ának (2) és (3) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) Az (1) bekezdésben meghatározott vízmennyiséget a felügyelőség állapítja
meg.
(3)	Természeti területen - a jogszerűen beépített területek kivételével - tilos a
természetes és természetközeli állapotú vízfolyások, vizes élőhelyek partvonalától
számított 50 méteren, tavak partjától számított 100 méteren belül, valamint a
vízfolyások hullámterében új építmények elhelyezése. A hajózást, a halastavakon a
halászati hasznosítást szolgáló létesítmények elhelyezésére a külön jogszabályban
meghatározott módon és esetben, a felügyelőség hozzájárulásával [21. § (3) bekezdés
b)	pont] kerülhet sor.”
36.	§
A Tvt. 21. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Természetes és természetközeli állapotú, más hatóság engedélyezési
hatáskörébe tartozó
a)	vizes élőhelyek, valamint a vizeket kísérő természetes életközösségek
állapotának megváltoztatásához,
b)	vízfolyások, vizes élőhelyek partvonalától számított 50 méteren belül, tavak
partjától számított 100 méteren belül meglévő építmények átépítéséhez, átalakításához,
kikötők, illetve a halászati célú hasznosítást szolgáló létesítmények létesítéséhez,
kivitelezéséhez
a felügyelőség szakhatósági hozzájárulása szükséges.”
37.	§
A Tvt. 24. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A miniszter rendeletben nyilvánítja védetté, illetve fokozottan védetté a
természeti értéket (így például: vadon élő szervezetet, életközösséget), továbbá
fokozottan védetté a területet. Amennyiben a területen védett régészeti lelőhely van, a
védetté nyilvánításhoz a nemzeti kulturális örökség miniszterének egyetértése
szükséges. A miniszter rendeletben határozza meg az európai közösségi irányelvekben
meghatározott védettségi kategóriába, illetve nemzetközi egyezmény hatálya alá
tartozó növény- és állatfajok közül azokat, amelyek kiemelt oltalma szükséges, és az e
fajokra vonatkozó részletes szabályokat. A miniszter rendeletben a védett élő szervezet
meghatározott fejlődési szakaszának, alakjának, állapotának vagy származékának
15
kiemelt természeti oltalmát feloldhatja, ha annak fenntartását természetvédelmi
szempontok nem indokolják.”
38.	§
(1)	A Tvt. 25. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Védetté nyilvánításra bárki javaslatot tehet.”
(2)	A Tvt. 25. §-a (3)-(4) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(3) A helyi védetté nyilvánítás esetén a települési önkormányzat jegyzője, a
fővárosban a főjegyző a védetté nyilvánító, illetve a védettség feloldásáról rendelkező
önkormányzati rendeletet - nyilvántartási célból - hivatalból megküldi az érintett
területen működő igazgatóságnak.
(4)	Az igazgatóság - a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (a
továbbiakban: Minisztérium) állásfoglalása alapján - a (2) bekezdés szerinti
nyilatkozatát 60 napon belül megadja. Ha a terület országos jelentőségű védett
természeti területté nyilvánítása indokolt, a védetté nyilvánítás előkészítését az
igazgatóság folytatja le.”
(3)	A Tvt. 25. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A természeti terület védetté nyilvánításának előkészítése során az
előkészítést végző - az érdekeltek álláspontjának megismerése érdekében - egyeztető
megbeszélést és a szükséghez képest helyszíni szemlét tart, amelyre - a kitűzött
időpont előtt legalább 15 nappal - meghívja az (1) bekezdésben említett javaslattevőt,
valamennyi érdekelt hatóságot, továbbá mindazokat, akikre a védetté nyilvánításból
jogok vagy kötelezettségek hárulnak, illetőleg akik jogos érdekét a védetté nyilvánítás
közvetlenül érinti. Jelentős számú érdekelt esetén a meghívás történhet hirdetménynek
a helyi önkormányzat hirdetőtábláján történő kifüggesztésével vagy más, helyben
szokásos módon történő közhírré tétele útján is.”
39.	§
(1)	A Tvt. 26. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A védett természeti területet országos jelentőségű védett természeti terület
esetén a felügyelőségnek, helyi jelentőségű védett természeti terület esetén a
jegyzőnek, a fővárosban a főjegyzőnek - a természetvédelmi kezelést ellátó szerv
útján - táblával meg kell jelölnie, amellyel fel kell hívnia a figyelmet a védettség
tényére, valamint az ebből fakadó főbb korlátozó rendelkezésekre.”
(2)	A Tvt. 26. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
16
„(4) A felügyelőség a (3) bekezdésben meghatározott határozatot az érintett
ingatlan tulajdonosának és vagyonkezelőjének, valamint a feladat- és hatáskör
szempontjából külön törvény alapján érintett hatóságnak, továbbá az igazgatóságnak
kézbesíti.”
40.	§
(1)	A Tvt. 38. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Védett természeti területen a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges
különösen:]
„a) kutatás, gyűjtés, kísérlet végzéséhez, kivéve, ha a kutatást országos
jelentőségű védett természeti területen az igazgatóság végzi;”
(2)	A Tvt. 38.§-a (1) bekezdésének f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Védett természeti területen a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges
különösen:]
f nád és más vízinövényzet égetéséhez, irtásához, aratásához, gyep- és
parlagterület, tarló és szalma égetéséhez, valamint - a kijelölt és kiépített tűzrakóhely
kivételével - erdőterületen tűz gyújtásához;”
41.	§
A Tvt. 39. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„39. § (1) Országos jelentőségű védett természeti területre közvetlen kihatással
lévő vagy azt közvetlenül érintő más hatósági eljárás során a felügyelőség
szakhatóságként működik közre, így különösen:
a)	földrészlet megosztása, alakjának, terjedelmének megváltoztatása;
b)	telekalakítás, építés, létesítés és használatbavétel;
c)	nyomvonalas létesítmény és földmű építése;
d)	ipari, mezőgazdasági, szolgáltatási tevékenység végzéséhez szükséges telep
létesítésének engedélyezése során;
e)	külön törvényben meghatározott esetben az erdészeti, vadászati, halászati
hatósági eljárásokban;
f)	bányatelek megállapításának, módosításának, az ásványi nyersanyag
feltárására, kitermelésére, valamint a meddőhányó hasznosítására, a kitermelés
szünetelésére, a bánya bezárására vonatkozó műszak üzemi tervek és a tájrendezési
terv jóváhagyásának, továbbá a bányászati létesítmények építésének és üzembe
helyezésének engedélyezésekor, kivéve, ha a tevékenység hatásvizsgálat- vagy
egységes környezethasználati engedély-köteles;
g)	termőföld más célú hasznosításának;
h)	külön jogszabályban meghatározott veszélyes anyag átszállításának,
tárolásának
engedélyezésekor.
17
(2) Helyi jelentőségű védett természeti terület esetén a jegyző, a fővárosban a
főjegyző szakhatóságként működik közre
a)	földrészlet megosztása, alakjának, terjedelmének megváltoztatása;
b)	telekalakítás, építés, létesítés és használatbavétel;
c)	nyomvonalas létesítmény és földmű építése;
d)	vízimunka, vízilétesítmény és vízhasználat ;
e)	ipari, mezőgazdasági, szolgáltatási tevékenység végzéséhez szükséges telep
létesítésének engedélyezése során;
f)	bányatelek megállapításának, módosításának, az ásványi nyersanyag
feltárására, kitermelésére, valamint a meddőhányó hasznosítására, a kitermelés
szünetelésére, a bánya bezárására vonatkozó műszak üzemi tervek és a tájrendezési
terv jóváhagyásának, továbbá a bányászati létesítmények építésének és üzembe
helyezésének engedélyezésekor, továbbá a bányászattal összefüggő vízjogi hatósági
eljárásokban;
g)	termőföld más célú hasznosításának;
h)	külön jogszabályban meghatározott veszélyes anyag átszállításának,
tárolásának
engedélyezésekor.”
42.	§
A Tvt. 40. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Fokozottan védett természeti területre történő belépéshez - a jelzett
turistautak és tanösvények kivételével - a felügyelőségnek az igazgatóság szakértői
véleményének figyelembevételével kiadott engedélye szükséges. A külön
jogszabályok alapján erre feljogosított személyek - feladatuk ellátásához szükséges
mértékben - engedély nélkül beléphetnek.”
43.	§
A Tvt. 41. §-ának (1) és (2) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A tulajdonos, vagyonkezelő, használó köteles tűrni a természetvédelmi
hatóságnak, az igazgatóságnak, illetve a természetvédelmi kezelést ellátó szervnek a
védett természeti érték és terület oltalma, tudományos megismerése, bemutatása
érdekében végzett tevékenységét, így különösen a természetvédelmi érték
megközelítését, bemutatását, őrzését, állapotának ellenőrzését, és a hatósági
tájékoztató, valamint eligazító táblák elhelyezését.
(2)	A tulajdonos, vagyonkezelő, használó köteles tűrni, hogy a
természetvédelmi hatóság, az igazgatóság, illetve a természetvédelmi kezelést ellátó
szerv a természeti érték oltalma, tudományos megismerése érdekében ingatlanát
időlegesen használja, arra használati jogot szerezzen, vagy tulajdonjogát egyébként
korlátozza.”
18
44.	§
A Tvt. 44. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„44. § (1) A felügyelőség engedélye szükséges állatgyűjtemények, állatkertek, illetve
egyéb vadon élő védett állatok tartására, idomítására szolgáló létesítmények,
telephelyek kialakításához, fenntartásához, üzemeltetéséhez.
(2)	Elhullott, elejtett védett állat egyedét a megtalálónak - ha e törvény másként
nem rendelkezik - az igazgatósághoz be kell jelentenie, illetve be kell szolgáltatnia.
(3)	Védett állat- és növényfaj egyedének károsítása, veszélyeztetése vagy
jogellenes zavarása esetén a felügyelőség köteles az ilyen magatartás tanúsítóját a
tevékenység folytatásától eltiltani. Amennyiben a védett egyedet károsító,
veszélyeztető, zavaró tevékenységet más hatóság engedélye alapján végzik, a hatóság
a felügyelőség megkeresésére az engedélyezési eljárást ismételten lefolytatja, amelybe
a felügyelőséget mint szakhatóságot bevonja. Az eljáró hatóság - amennyiben az nem
a felügyelőség - a tevékenység folytatását az eljárás jogerős befejezéséig felfüggeszti.
(4)	Rendszeresen hasznosított védett állatfaj állományának hosszú távú
fenntartható hasznosítása érdekében a miniszter rendeletben határozza meg az adott faj
állománya hasznosításával kapcsolatos szabályokat.
(5)	Fokozottan védett élő szervezetek élőhelyén, valamint élőhelye körül - a
miniszter által rendeletben meghatározottak szerint - használati, gazdálkodási
korlátozást rendelhet el a felügyelőség. Az ebből eredő károk megtérítésére a 72. §
rendelkezései az irányadóak.
(6)	A védett növény- és állatfajok védelmére, tartására, bemutatására,
hasznosítására vonatkozó részletes szabályokat, feltételeket a Kormány rendeletben
állapítja meg.”
45.	§
A Tvt. 50. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az ingatlan tulajdonosa (vagyonkezelője, használója) tűrni köteles, hogy az
igazgatóság, a felügyelőség, illetve az általuk erre feljogosított személyek, továbbá az
állam tulajdonosi jogait gyakorló szerv felhatalmazásával eljáró személyek a barlangot
megközelítsék, az idegenforgalom számára kiépített barlangot meglátogassák. Az e
tevékenység során okozott tényleges kárt az ingatlantulajdonos (vagyonkezelő,
használó) részére meg kell téríteni.”
46.	§
(1)	A Tvt. 51. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„51. § (1) A Minisztérium engedélye szükséges
19
a)	barlang, barlangszakasz hasznosításához, illetve a hasznosítási mód
megváltoztatásához;
b)	barlang, barlangszakasz kiépítéséhez;
c)	barlangi képződmények kimentéséhez, hasznosításához, értékesítéséhez,
külföldre juttatásához.
(2)	Gyógybarlang esetében az (1) bekezdés a) pontja szerinti gyógyászati
hasznosításra vagy ennek módosítására irányuló eljárásban az egészségügyi miniszter
által a gyógybarlanggá nyilvánításra [48. § (6) bekezdés] jogszabályban kijelölt szerv
szakhatósági hozzájárulását be kell szerezni.
(3)	A felügyelőség engedélye szükséges a barlangban végzett, az (1) bekezdés
hatálya alá nem tartozó tevékenységhez, továbbá a barlang állagára, állapotára,
természetes élővilágára kiható valamennyi tevékenység megkezdéséhez, így
különösen:
a)	barlangban, barlangszakaszban végzendő kutatáshoz, kísérlethez, gyűjtéshez,
kivéve ha a kutatást az igazgatóság végzi;
b)	barlangi búvármerüléshez;
c)	az (1) bekezdés b) pontja kivételével műszaki beavatkozáshoz, így különösen
bejárat vagy barlangszakasz lezárásához, műtárgy elhelyezéséhez, azok felújításához,
helyreállításához;
d)	filmforgatáshoz;
e)	a védőövezetet megállapító miniszteri rendeletben [48. § (5) bekezdés]
meghatározott
tevékenységekhez.
(4)	Jogszabályban meghatározott barlangok látogatásához az igazgatóság
vagyonkezelői hozzájárulása szükséges.
(5)	A miniszter rendeletben határozza meg az (1) bekezdés b) pontjában
meghatározott barlang, barlangszakasz kiépítése körébe tartozó műtárgyak és
tevékenységek körét, valamint azokat a barlangokat, amelyeknek látogatása a (4)
bekezdés alapján vagyonkezelői hozzájáruláshoz kötött. A (4) bekezdés alapján
vagyonkezelői hozzájáruláshoz kötött barlangokban történő túravezetés, az engedély-
köteles barlangi búvármerülés, valamint a barlangok kutatásának képesítési feltételeit a
miniszter rendeletben állapítja meg.
(6)	Barlangban végzendő robbantáshoz a felügyelőség szakhatósági
hozzájárulását be kell szerezni.
(7)	A felügyelőség hozzájárulása szükséges a barlang védőövezetében végzendő
valamennyi tevékenységhez, így különösen:
a)	az építési, fennmaradási engedély kiadásához;
b)	vegyi anyag tárolásához, felhasználásához;
c)	telekalakítás engedélyezéséhez;
20
d)	ipari, mezőgazdasági, erdőgazdasági, szolgáltató tevékenység gyakorlásához
szükséges telep létesítéséhez, berendezéseinek felújításához, az alkalmazott
technológia megváltoztatásához;
e)	nyomvonalas létesítmény és földmű építéséhez;
f)	a védőövezetet megállapító miniszteri rendeletben [48. § (5) bekezdés]
meghatározott tevékenységekhez.”
47.	§
A Tvt. 57. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„57. § (1) A természetvédelmi igazgatás feladatait e törvény és más
jogszabályok rendelkezései alapján a miniszter irányítása alatt álló hivatali szervezet,
továbbá a Főfelügyelőség, az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és
Vízügyi Főigazgatóság, az igazgatóság, a felügyelőség, valamint a jegyző, a
fővárosban a főjegyző látják el.
(2) Az igazgatóságok feladat- és hatáskörét a Kormány, működési területét a
miniszter rendeletben állapítja meg.”
48.	§
A Tvt. 58. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„58. § (1) A természetvédelmi hatósági feladatokat első fokon
a)	a Minisztérium
b)	a Főfelügyelőség
c)	a települési önkormányzat jegyzőjének, illetve a fővárosban a főjegyző
államigazgatási, hatósági hatáskörébe nem tartozó ügyekben a felügyelőség,
d)	a települési önkormányzat jegyzője, a fővárosban a főjegyző [a)-d) pontok
együtt: természetvédelmi hatóság]
látja el.
(2) A Minisztérium első fokú döntése ellen fellebbezésnek helye nincs. A
határozat felülvizsgálatát az ügyfél a közigazgatási ügyekben eljáró illetékes bíróságtól
kérheti.”
49.	§
(1)	A Tvt. 59. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A Természetvédelmi Őrszolgálat tagjainak jogait és kötelezettségeit külön
törvény határozza meg.”
(2)	A Tvt. 59. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott keretek között a Természetvédelmi
Őrszolgálatra vonatkozó részletes szabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg. A
21
Természetvédelmi Őrszolgálat szolgálati szabályzatát a miniszter rendeletben
határozza meg.”
50.	§
(1)	A Tvt. 73. §-át megelőző cím helyébe a következő cím lép:
„Biztosíték és biztosítás”
(2)	A Tvt. 73. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„73. § (1) Aki a természeti érték állagára, állapotára veszélyt jelentő tevékenységet
folytat, illetve védett természeti területen, valamint európai közösségi jelentőségű
természetvédelmi rendeltetésű területen veszélyes anyagot használ külön
kormányrendeletben meghatározott biztosíték adására köteles, továbbá a
tevékenységével okozható előre nem látható természeti károk felszámolása
finanszírozásának biztosítása érdekében - külön jogszabályban meghatározott
feltételek esetén - környezetvédelmi biztosítás kötésére kötelezhető.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt veszélyt jelentő tevékenységek, továbbá a veszélyes
anyagok körét, valamint a biztosíték formáját és mértékét, felhasználásának feltételeit,
elszámolásának és nyilvántartásának szabályait, továbbá a környezetvédelmi biztosítás
szabályait a Kormány rendeletben állapítja meg.”
51.	§
A Tvt. 74. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„74. § (1) Védett állatfaj egyede kártételeinek megelőzéséről, illetve
csökkentéséről a kártétellel érintett ingatlan tulajdonosa, illetve használója a tőle
elvárható módon és mértékben gondoskodik.
(2)	Riasztási módszerek alkalmazása, illetve - kivételes esetben - a
túlszaporodott állomány egyedeinek befogása vagy gyérítése csak a felügyelőség
engedélyével és felügyeletével végezhető.
(3)	A felügyelőség szükség esetén vagy a tulajdonos, használó kérésére
gondoskodik a riasztásban, befogásban, gyérítésben kellő szakértelemmel rendelkező
szerv bevonásáról. A felügyelőség saját kezdeményezése esetén az ebből eredő
költségeket maga viseli. Ha a felügyelőség beavatkozásával a tulajdonos, használó
kérésének tett eleget, a költségek viselésére a közöttük létrejött megállapodás az
irányadó.
(4)	A felügyelőség kártalanítást fizet, ha a védett állatfaj egyedének kártétele
azért következett be, mert
a)	indokolatlanul nem engedélyezte riasztási módszer alkalmazását vagy a
túlszaporodott állomány egyedeinek befogását, gyérítését;
22
b)	indokolatlanul nem teljesítette a (3) bekezdésben meghatározott kérést.
A felügyelőséget más esetben kártalanítási kötelezettség nem terheli.”
52.	§
A Tvt. 76. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A szakhatósági közreműködésre - külön jogszabályban meghatározott
eljárások kivételével - harminc nap áll rendelkezésre, amely egy alkalommal, további
tizenöt nappal meghosszabbítható.”
53.	§
A Tvt. 78. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A jogellenesen szerzett, birtokban tartott védett természeti értéket - ha az
nem áll állami tulajdonban - a felügyelőség határozattal lefoglalja, illetőleg elkobozza.
Ha a védett természeti érték állami tulajdonban áll (68. §), akkor azt a felügyelőség
lefoglalja és az állam tulajdonosi jogait gyakorló szerv döntéséig az igazgatóság
gondoskodik a megőrzéséről.”
A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV.
törvény módosítása
54.	§
A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV.
törvény 64. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A vadász
a)	a vadászjegyet vagy a vadászati engedélyt (a továbbiakban együtt: engedély)
b)	az egyéni lőjegyzéket,
c)	az e törvényben írt vadfaj vadászata esetén az azonosítójelet, továbbá
d)	a vadászlőfegyver-tartási engedélyt, vagy ragadozó madárral való vadászatra
jogosító engedélyt, vagy a vadászíjtartási engedélyt
a vadászat alkalmával köteles állandóan magánál tartani, és azt a jogosult, a hivatásos
vadász, a vadászati hatóság, a rendőri szerv, a természetvédelmi hatóság, illetőleg
védett természeti területen a Természetvédelmi Őrszolgálat tagjának felhívására
bemutatni.”
23
A halászatról és horgászatról szóló 1997. évi XLI. törvény módosítása
55.	§
A halászatról és horgászatról szóló 1997. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Hhtv.) 6.
§-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„6. § Azt a vizet, amely a halászati vízterületek hatósági nyilvántartásában nem
szerepel, a tulajdonosnak a halászati hatósághoz be kell jelentenie. A halászati
vízterületté nyilvánításra irányuló eljárást a halászati hatóság a bejelentés alapján vagy
hivatalból indítja meg. A halászati hatóság a határozatát környezetvédelmi,
természetvédelmi és vízügyi felügyelőség (a továbbiakban: felügyelőség) szakhatósági
hozzájárulásával hozza meg.”
56.	§
A Hhtv. 16. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A hal természetes mozgását akadályozó építmények építéséhez
(átalakításához, felújításához, megszüntetéséhez stb.) a halászati hatóság, a
felügyelőség, helyi jelentőségű védett természeti területen a jegyző, a fővárosban a
főjegyző szakhatósági hozzájárulása szükséges.”
57.	§
A Hhtv. 18. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A halászati tevékenységet végző személy köteles magánál tartani az állami
halászjegyet, az állami horgászjegyet és a területi engedélyt (a továbbiakban együtt:
halfogásra jogosító okmányok), és azokat a jogosult, a halászati őr, a természetvédelmi
őr, a halászati, valamint a rendőrhatóság ellenőrzésre felhatalmazott képviselőjének
felhívására bemutatni.”
58.	§
A Hhtv. 24. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Védett természeti területen - a rendkívüli kár megelőzéséhez szükséges
állománymentés, továbbá tudományos kutatási célt szolgáló vizsgálati anyag
begyűjtése kivételével - tilos az elektromos halászat. Az állománymentést, továbbá a
tudományos célú gyűjtést országos jelentőségű védett természeti területen a
felügyelőség, helyi jelentőségű védett természeti területen a jegyző - a fővárosban a
főjegyző - , a halászati hatóság szakhatósági hozzájárulásával engedélyezi.”
24
59. §
A Hhtv. 26. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A halgazdálkodási tervet - ha e törvény másképp nem rendelkezik - az
első fokú halászati hatóság hagyja jóvá. A halgazdálkodási terv jóváhagyásához a
felügyelőség szakhatósági hozzájárulása szükséges. A helyi jelentőségű védett
természeti területen a jegyző, a fővárosban a főjegyző szakhatósági hozzájárulása
szükséges.”
60. §
A Hhtv. 30. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„30. § Ha a halgazdálkodási terv jóváhagyását követően a halállomány vagy a
hal élőhelyének állapotában bekövetkezett változás miatt szükséges, a halászati
hatóság a jogosult kérelemére vagy hivatalból - természeti, illetve országos
jelentőségű védett természeti, valamint Natura 2000 területen, továbbá vízilétesítmény
esetén a felügyelőség, helyi jelentőségű védett természeti területen a jegyző, a
fővárosban a főjegyző szakhatósági hozzájárulásával - a halgazdálkodási tervet
módosítja, illetőleg attól eltérést engedélyez.”
61. §
A Hhtv. 37. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A nem vadászható vad gyérítésének engedélyezését a jogosult a
felügyelőségnél kezdeményezheti. A gyérítés a vadászatra jogosult által vagy
tudomásával végezhető el.”
62. §
A Hhtv. 38. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A halászati hatóság halászati vízterületen a (2) bekezdés a)-b) pontjában
meghatározott tilalmak és korlátozások végrehajtásától - természeti és országos
jelentőségű védett természeti területen a felügyelőség, helyi jelentőségű védett
természeti területen a jegyző, a fővárosban a főjegyző természetvédelmi szakhatósági
hozzájárulásával kiadott - engedélyével eltérhet.”
63.	§
A Hhtv. 39. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„39. § (1) Ha a halászati vízterületen vagy annak meghatározott részén a
halállomány vagy élőhelyének védelme indokolja, a halászati hatóság - természeti
25
vagy országos jelentőségű védett természeti terület esetén a felügyelőség, helyi
jelentőségű védett természeti területen a jegyző, a fővárosban a főjegyző
természetvédelmi szakhatósági hozzájárulásával -
a)	az előírt halászati tilalmi időt - legfeljebb tizenöt nappal -
meghosszabbíthatja;
b)	korlátozhatja vagy megtilthatja egy vagy több halfaj halászását, horgászását;
c)	az előírt halászati tilalmi időt - legfeljebb tizenöt nappal - megrövidítheti,
illetőleg a rendeletben előírt halászati méretkorlátozás alól meghatározott időtartamra
felmentést engedélyezhet.
(2)	Az (1) bekezdés a)-b) pontjában meghatározott esetekben a felügyelőség,
illetve a jegyző, főjegyző a szakhatósági hozzájárulás tárgyában nyolc napon belül
köteles nyilatkozni.”
64.	§
A Hhtv. 42. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Amennyiben a hal szaporodása, telelése és a halivadék nevelése indokolja,
a halászati hatóság - a felügyelőség, helyi jelentőségű védett természeti területen a
jegyző, a fővárosban a főjegyző természetvédelmi szakhatósági hozzájárulásával - a
halászati vízterületet vagy annak meghatározott részét kíméleti területté nyilvánítja.”
A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló
1997. évi CLIX. törvény módosítása
65.	§
A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló
1997. évi CLIX. törvény (a továbbiakban: Fbtv.) 11. §-a helyébe a következő
rendelkezés lép:
„11. § Külön törvényben meghatározottak szerint a nemzeti park igazgatóság (a
továbbiakban: igazgatóság) szervezetében Természetvédelmi Őrszolgálat működik,
amelynek tagja az e törvényben és más jogszabályban meghatározott feladatokat
ellátó, intézkedésre jogosult hivatalos személy.”
66.	§
Az Fbtv. 12. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„12. § A Természetvédelmi Őrszolgálat tagja (a továbbiakban:
természetvédelmi őr) az igazgatóság működési területén jogosult és köteles:
a)	a természet, valamint a régészeti örökség védelmére vonatkozó előírások
betartását ellenőrizni;
26
b)	a természet és a régészeti örökség védelmének érdekeit sértő, a természeti
értéket és területet - beleértve a védett természeti értéket és területet - (a
továbbiakban: természeti érték vagy terület) veszélyeztető vagy károsító, valamint
régészeti lelőhelyet károsító jogellenes cselekményt elkövető személyt
cselekményének abbahagyására felszólítani, feltartóztatni, igazoltatni, ellene eljárást
kezdeményezni;
c)	azt a személyt, akiről alaposan feltételezhető, hogy jogellenesen szerzett
természeti értéket vagy régészeti leletet tart magánál, feltartóztatni, igazoltatni,
ruházatát, valamint csomagját átvizsgálni;
d)	azt a járművet, amelyikről alaposan feltételezhető, hogy azon jogellenesen
szerzett természeti érték vagy régészeti lelet van - a közlekedésrendészeti szabályok
betartásával - feltartóztatni, átvizsgálni, a jármű vezetőjét és a járművön, illetve az
abban tartózkodó személyt igazoltatni;
e)	védett természeti területen a vadász vadászjegyét, egyéni lőjegyzékét,
vadászlőfegyver-tartási engedélyét, ragadozó madárral vadászatra jogosító engedélyét,
vadászíj-tartási engedélyét, valamint az elejtett vad azonosító jelét, továbbá halász és
horgász esetében a halászatra, illetve a horgászatra jogosító okmányokat, valamint a
fogási naplót ellenőrizni;
f)	a természeti értéket vagy területet károsító vagy veszélyeztető, valamint
régészeti örökséget károsító jogellenes cselekmény elkövetésén tetten ért vagy az
elkövetéssel alaposan gyanúsítható személytől a jogellenesen szerzett természeti
értéket, régészeti leletet, valamint az elkövetéshez (veszélyeztetéshez) használt eszközt
visszatartani;
g)	a természet, valamint a régészeti örökség védelmével, összefüggő
bűncselekmény elkövetésén tetten ért, illetőleg annak elkövetésével gyanúsítható, vagy
az intézkedésének ellenszegülő személyt elfogni, ruházatát átvizsgálni, valamint a
rendőr megérkezéséig visszatartani vagy a legközelebbi rendőri szervhez előállítani;
h)	jogszerű intézkedésével szemben történt ellenszegülés megszüntetésére
kényszerítő eszközt alkalmazni, az ellenszegülő vagy támadó személytől fegyvert, élet
kioltására alkalmas, illetve más veszélyes eszközt elvenni és az illetékes rendőri
szervnek átadni;
i)	jogszabályban meghatározott esetben helyszíni bírságot kiszabni.”
67.	§
Az Fbtv. 15. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„15. § (1) A 11. és a 14. §-ban meghatározott őrszolgálatok (őrök) országos
felügyeletét a természetvédelmi feladatok ellátásáért felelős miniszter - a régészeti
örökség vonatkozásában az örökségvédelmi feladatok ellátásért felelős miniszterrel
egyetértésben - gyakorolja.
(2)	A természetvédelmi őr és az önkormányzati természetvédelmi őr a
kényszerítő eszköz használatáról - amennyiben az intézkedést az érintett sérelmesnek
tartja - a munkáltató útján haladéktalanul részletes írásbeli jelentést tesz az illetékes
rendőrkapitányságnak.
27
(3)	A természetvédelmi őr és az önkormányzati természetvédelmi őr
kényszerítő eszköz használatának jogszerűségét az illetékes rendőrkapitányság
közigazgatási hatósági eljárás keretében vizsgálja ki.”
A kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény módosítása
68.	§
A kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény (a továbbiakban: Kbtv.) 32. §-a
(1)	bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A kémiai biztonság megvalósítását szolgáló jogszabályok betartásának
ellenőrzését]
„b) a környezetvédelem vonatkozásában a környezetvédelmi, természetvédelmi
és vízügyi felügyelőség,”
[végzi.]
A vízi közlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény módosítása
69.	§
A vízi közlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 58. §-a (3) bekezdésének e) pontja
helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (1) bekezdésben meghatározott tilalom nem terjed ki:]
„e) a hajózási hatóság által - külön jogszabályban foglaltak alapján - kiadott
üzemeltetési engedéllyel rendelkező vízi járművekre.”
A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény módosítása
70.	§
A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hgt.) 20. §-
ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Azok a gazdálkodó szervezetek, amelyek a környezetvédelmi,
természetvédelmi és vízügyi felügyelőség (a továbbiakban: felügyelőség) által
engedélyezett - települési hulladék ártalmatlanítására alkalmas - hulladékkezelési
berendezéssel, létesítménnyel rendelkeznek, az (1) bekezdés szerinti kötelezettség alól
mentesülnek, ha a tevékenységük során képződött települési hulladékuk
ártalmatlanításáról ezekben a berendezésekben, létesítményekben gondoskodnak.”
28
71.	§
A Hgt. 26. §-ának (3) és (4) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(3) A felszólítás eredménytelensége esetén a díjhátralék keletkezését követő
90. napot követően a közszolgáltató - a felszólítás megtörténtének igazolása mellett -
a díjhátralékról a települési önkormányzatot értesíti.
(4)	Az értesítés alapján a települési önkormányzat jegyzője a külön
jogszabályban meghatározottak szerint haladéktalanul intézkedik a díjhátralék és a
felmerült költségek behajtása érdekében. A behajtott díjhátralékot a települési
önkormányzat nyolc napon belül átutalja a közszolgáltatónak.”
72.	§
A Hgt. 34. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az országos terv alapján a környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok (a
továbbiakban: igazgatóság) a külön jogszabályban megjelölt területre a vonatkozó
területrendezési és területfejlesztési tervekben foglaltakkal összhangban területi
hulladékgazdálkodási tervet készítenek a területen lévő, illetve működő helyi
önkormányzatok, érintett más hatóságok, érdekképviseleti és környezetvédelmi
társadalmi szervezetek bevonásával.”
73.	§
A Hgt. 40. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A hulladékgazdálkodási igazgatás feladatait a Kvt., valamint az e törvény
és más jogszabályok rendelkezései alapján a környezetvédelmi és vízügyi miniszter
irányítása alatt álló hivatali szervezet, az Országos Környezetvédelmi,
Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség (a továbbiakban: Főfelügyelőség), az
Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főigazgatóság (a
továbbiakban: Főigazgatóság), a felügyelőségek, az igazgatóságok, illetőleg a
települési önkormányzat és szervei; valamint a jegyzők látják el.”
74.	§
(1)	A Hgt. 47. §-át megelőző cím helyébe a következő cím lép:
„Biztosíték és biztosítás”
(2)	A Hgt. 47. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„47. §. (1) Az a gazdálkodó szervezet, amelynek tevékenysége során a külön
kormányrendeletben meghatározott mennyiségű veszélyes hulladék keletkezik,
valamint a hulladékkezelő
29
a)	külön jogszabályban meghatározott biztosíték adására köteles,
b)	a tevékenységével okozható előre nem látható környezeti károk felszámolása
finanszírozásának biztosítása érdekében - külön jogszabályban meghatározott
feltételek esetén - környezetvédelmi biztosítás kötésére kötelezhető.
(2)	A biztosíték formáját és mértékét, felhasználásának feltételeit,
elszámolásának és nyilvántartásának szabályait, továbbá a környezetvédelmi biztosítás
szabályait a Kormány rendeletben állapítja meg.
(3)	Hulladékkezelő létesítmény esetében a biztosítéknak fedeznie kell a
létesítmény bezárásakor, illetőleg a tevékenység felhagyásakor szükséges felszámolási
költségeket. Hulladéklerakó esetében ennek fedeznie kell a lerakó utógondozásának és
legfeljebb harminc évig történő monitorozásának költségeit is.”
75.	§
A Hgt. 54. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A hulladékgazdálkodás korszerű módszereinek, az egyes hulladékfajták
egymástól elkülönített gyűjtésének a megismertetése és népszerűsítése elsősorban a
környezetvédelmi és vízügyi miniszter irányítása alatt álló hivatali szervezet, a
Főfelügyelőség, a Főigazgatóság, a felügyelőségek, az igazgatóságok, illetve más
államigazgatási szervek, a települési önkormányzatok, valamint a
hulladékgazdálkodásban érdekelt gazdálkodó és társadalmi szervezetek feladata.”
76.	§
A Hgt. 59. §-a (1) bekezdésének n) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza:]
„n) a biztosíték formáját és mértékét, felhasználásának feltételeit,
elszámolásának és nyilvántartásának szabályait, továbbá a környezetvédelmi biztosítás
szabályait;”
A Tisza-völgy árvízi biztonságának növelését, valamint az érintett térség terület- és
vidékfejlesztését szolgáló program (a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése)
közérdekűségéről és megvalósításáról szóló 2004. évi LXVII. törvény módosítása
77.	§
A Tisza-völgy árvízi biztonságának növelését, valamint az érintett térség terület- és
vidékfejlesztését szolgáló program (a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése)
közérdekűségéről és megvalósításáról szóló 2004. évi LXVII. törvény (a
továbbiakban: VTT tv.) 5. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
30
„(2) A földrészlet árvízi tározóba történő sorolásáról a földrészlet fekvése
szerint illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség (a
továbbiakban: felügyelőség) a hatósági eljárás során, a külön jogszabály szerinti
hatáskörében érintett hatóságot szakhatóságként bevonva határoz. A jogerős
határozatot a felügyelőség megküldi a földrészlet fekvése szerint illetékes körzeti
földhivatalnak (a továbbiakban: földhivatal).”
78.	§
A VTT tv. 9. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A földhivatal - az árvízi tározó jogi jelleg ingatlan-nyilvántartásba történő
feljegyzéséről szóló határozattal, illetve a földrészlet tulajdonosában bekövetkező
változás esetén a tulajdonjog bejegyző határozattal egyidejűleg - a (4) bekezdésben
meghatározott adatokat a felügyelőségnek megküldi.”
79.	§
A VTT tv. 10. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A VTT vonalas létesítményeinek (tározógát, csatorna) az előzetes
vizsgálati eljárás Kormány által meghatározott tartalmú dokumentáció,
örökségvédelmi hatástanulmány, valamint a területrendezési tervtanulmány alapján
1:10 000 méretarányú helyszínrajzon elfogadott és kijelölt 200 méter szélességű
területsávjában a Magyar Államot - termőföld esetében a termőföldről szóló 1994. évi
LV. törvényben megjelölt más jogosultakat megelőzően - elővásárlási jog illeti meg a
nyomvonalon található földrészletek tekintetében.”
80.	§
A VTT tv. 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„11. § A VTT létesítményeinek építése során a környezet védelmének általános
szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény, valamint a vízgazdálkodásról szóló 1995.
évi LVII. törvény szerinti eljárásokban első fokon a Közép-Tisza-vidéki
Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség rendelkezik
hatáskörrel és illetékességgel.”
81.	§
A VTT tv. 12. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„12. § (1) A felügyelőség hatósági döntésének kialakítása előtt - a VTT
közérdekűségére, a környezet- és természetvédelmi, valamint örökségvédelmi
31
érdekekre, továbbá az árvízi biztonság, és a területfejlesztés előre jelzett gazdasági és
társadalmi hatására is figyelemmel - egységes megoldási javaslatot ad a tervezéshez.
(2)	A felügyelőség határozata ellen az Országos Környezetvédelmi,
Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséghez lehet fellebbezni.”
82.	§
A VTT tv. 13. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A beruházó köteles - a felügyelőség hatáskörébe tartozó eljárások
lefolytatásához a kérelem mellékleteként előírt tartalmú dokumentáció készítésének
fázisában - az adott tervezési szakaszban érintett valamennyi szakhatóságtól, a
közművek üzemeltetőitől és az utak kezelőitől előzetes adatszolgáltatást kérni.”
83.	§
A VTT tv. 14. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A szakhatóságok, a közművek üzemben tartói és az utak kezelői az
építésügyi hatóság, valamint a felügyelőség által kitűzött helyszíni szemlén vagy az azt
követő 15 napon belül kötelesek nyilatkozni arról, hogy az üzembe helyezési
engedélynek a külön jogszabályban meghatározott feltételei fennállnak-e.”
84.	§
A VTT tv. 18. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettség elmulasztása esetén a
felügyelőség felszólítja a tulajdonost, illetőleg az egyéb jogcímen használót a művelési
ágnak megfelelő állapot helyreállítására. A kötelezettség elmulasztása esetén a
felügyelőség a szükséges munkák elvégzéséről a tulajdonos, illetve az egyéb jogcímen
használó költségére gondoskodik.”
85.	§
A VTT tv. 19. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (1) bekezdés alkalmazásában az eljárás szakaszai:]
„c) örökségvédelmi hatástanulmány benyújtása,”
32
Az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről szóló 2005. évi XV.
törvény módosítása
86.	§
Az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről szóló 2005. évi
XV. törvény 10. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A (3) és (4) bekezdés szerinti kiosztási határozatot a villamos energiáról
szóló 2001. évi CX. törvény vagy a távhőszolgáltatásról szóló 2005. XVIII. törvény
alapján termelői engedélyköteles tevékenységek tekintetében a környezetvédelmi
hatóság a Magyar Energia Hivatal szakvéleményének figyelembevételével hozza
meg.”
A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény módosítása
87.	§
A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény 21. §-ának (3) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az (1) bekezdésben felsorolt jogok
a)	országos jelentőségű védett természeti területen az illetékes
környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség,
b)	helyi jelentőségű védett természeti területen a jegyző, a fővárosban a
főjegyző
előzetes hozzájárulásával engedélyezhetők.”
Záró rendelkezések
88.	§
(1)	Ez a törvény - a (2)-(3) bekezdésekben meghatározott kivétellel - a kihirdetését
követő 30. napon lép hatályba, rendelkezéseit - ha jogszabály másként nem
rendelkezik - a folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.
(2)	Az 1. § a kihirdetést követő 8. napon lép hatályba.
(3)	A 19. § és a 24. § 2006. január 1-jén lép hatályba.
(4)	A törvény hatályba lépésével egyidejűleg a Vgtv. 15. §-ának (9) bekezdése, a Hgt.
48.	§-át megelőző cím, 48. §-a, 56.§-ának (8) bekezdése és 59.§-a (1) bekezdésének m)
pontja, valamint a Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről szóló 2004. évi
CXXXV. törvény 122. §-ának (23) bekezdése hatályát veszti.
33
(5)	A Vgtv. 15. §-ának (8) bekezdése, valamint a Magyar Köztársaság 2005. évi
költségvetéséről szóló 2004. évi CXXXV. törvény 136. §-a és 21. számú melléklete
2005. december 31. napján veszti hatályát.
89.	§
(1)	A Tvt.
a)	17. §-a (4) bekezdésének és 76. §-a (3) bekezdésének „Minisztérium”
szövegrésze helyébe „Főfelügyelőség”,
b)	42. §-a (4) és (8) bekezdéseinek, valamint a 43. §-a (5) bekezdésének
„Országos Környezet- és Vízügyi Főfelügyelőség” szövegrésze helyébe
„Főfelügyelőség”,
c)	12. §-a (1) és (2) bekezdéseinek, a 13. §-a (1) és (3) bekezdéseinek, a 15. §-a
(3)	bekezdésének, 17. §-a (6) bekezdésnek, 20. §-a (2) bekezdésének, 21. §-a (1) és (2)
bekezdéseinek, 26. §-a (3) bekezdésének, 27. §-a (3) bekezdésének, 34. §-a (3) és (4)
bekezdéseinek, 41/A. §-a (2) bekezdésének, 42. §-a (3) és (6) bekezdéseinek, 43. §-a
(2)	bekezdésének, 48. §-a (4) bekezdésének, 49. §-a (1) bekezdésének, 52. §-a (4)
bekezdésének, 53. §-a (6) bekezdésének, 54. §-a (4) bekezdésének, 71. §-a (4)
bekezdésének, 77. §-ának, 78. §-a (1) bekezdésének és 80. §-a (2) bekezdésének „az
igazgatóság” szövegrésze helyébe „a felügyelőség”,
d)	53. §-ának (3) bekezdés a) és b) pontjai „közösségi jelentőségű
természetvédelmi rendeltetésű területek” szövegrész helyébe a „Natura 2000 területek”
szövegrész lép.
(2)	A növényvédelemről szóló 2000. évi XXXV. törvény
a)	12. §-a (1) bekezdésének, 14. §-a (2) bekezdésének és 37. §-a b) pontjának
„Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium” szövegrésze helyébe „Országos
Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség”,
b)	49. §-a f) pontjának „fegyveres erők” szövegrésze helyébe „Magyar
Honvédség”
szövegrész lép.
(3)	A Hgt.
a)	21. §-ának (2) bekezdése b) pontjának, 24. §-a (2) bekezdésének, 41. §-a (1),
(3)	és (5) bekezdéseinek, valamint, 53. §-a (4) bekezdésének „környezetvédelmi
felügyelőség” szövegrésze helyébe „felügyelőség”,
b)	40. §-a (2) bekezdésének és 54. §-a (2) bekezdésének „környezetvédelmi
felügyelőségek” szövegrésze helyébe „felügyelőségek”,
c)	24. §-a (2) bekezdésének, 36. §-a (2) bekezdésének és 48. §-a (1)
bekezdésének „környezetvédelmi felügyelőségnek” szövegrésze helyébe
„felügyelőségnek”,
d)	34. §-a (2), (3) és (5) bekezdéseinek „környezetvédelmi felügyelőség”
szövegrésze helyébe „igazgatóság”,
34
e)	40. §-a (2) bekezdésének, 41. §-a (2) és (3) bekezdéseinek és 54. §-a (2)
bekezdésének „Környezet- és Természetvédelmi Főfelügyelőség szövegrésze helyébe
„Főfelügyelőség”
szövegrész lép.
(4)	A VTT tv. 6. §-ának, 7. §-a (2) bekezdés b) pontjának, 8. §-a (1)
bekezdésének, 9. §-a (1) és (4) bekezdéseinek „vízügyi felügyelet” szövegrésze
helyébe „felügyelőség” szövegrész lép.
35
Az egyes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi feladat- és hatásköröket
megállapító törvények szervezet-változással összefüggő módosításáról szóló
törvényjavaslat indokolása
Általános indokolás
I.
A korszerűsítés szervezeti megoldásait tartalmazó, az Országos Környezetvédelmi,
Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség, az Országos Környezetvédelmi,
Természetvédelmi és Vízügyi Főigazgatóság és a környezetvédelmi és vízügyi
miniszter irányítása alá tartozó területi szervek feladat- és hatásköréről szóló
341/2004. (XII. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet.) 2005. január 1.
napján lépett hatályba.
A Korm. rendelet alapján a miniszter irányítása alá tartozó területi szerveknél jelentős
változás következett be.
A környezetvédelem területi feladatait ellátó 12 környezetvédelmi felügyelőség és az
első fokú vízügyi hatósági feladatokat ellátó 12 vízügyi felügyelet összevonásával,
továbbá a természetvédelem területi feladatait ellátó 10 nemzeti park igazgatóság
hatósági, szakhatósági feladatainak az új szervtípushoz történő telepítésével létrejött a
környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi első fokú hatósági feladatokat, és az
azok megalapozásához szükséges tevékenységet ellátó 12 környezetvédelmi,
természetvédelmi és vízügyi felügyelőség (a továbbiakban: felügyelőség). A nemzeti
park igazgatóságok hatósági jogköre megszűnt. Ezek a szervezetek csak nem hatósági
állami (például: természeti érték megóvása), valamint az azokkal összefüggő
vagyonkezelői, fenntartói feladatokat látnak el.
A felügyelőségek megalakulása, a vízügyi felügyeletek megszűnése és a nemzeti park
igazgatóságok feladatkörének változása szükségessé tette a 2005. január 1. napja előtt
hatályba lépett, feladat- és hatáskört megállapító jogszabályok felülvizsgálatát és azok
új szervezetrendszernek, illetve feladatellátásnak megfelelő módosítását.
Környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi feladat- és hatásköröket törvények,
kormányrendeletek és miniszteri rendeletek állapítanak meg. A kormányrendeletek és
miniszteri rendeletek módosítása megtörtént.
Az alkotmányos rend és a jogbiztonság megtartása érdekében a Magyar Köztársaság
2005. évi költségvetéséről szóló 2004. évi CXXXV. törvény 122. §-ának (23)
bekezdése kimondja, hogy ahol törvény természetvédelmi és vízügyi hatósági feladat
ellátásáról rendelkezik, a feladatot ellátó szerven a felügyelőséget kell érteni. E
rendelkezésen túl, különös tekintettel a természetvédelmi igazgatásban bekövetkezett
feladat-megosztásra, az új típusú hatósági szervezetrendszer létrejöttére, továbbá az
36
esetleges jogviták elkerülése érdekében, az eljáró szerv nevének megváltozása, illetve
egyes hatósági, szakhatósági hatáskörök megszűnése miatt az érintett törvényeket
részleteiben is módosítani szükséges, illetve intézkedni kell egyes rendelkezéseik
hatályon kívül helyezéséről.
II.
A környezetvédelmi és vízügyi miniszter szabályozási felelősségi körébe tartozó 3
törvénynek (a Kvt., a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény és a
hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény) a felelősségbiztosítással és a
biztosítékkal (fedezetbiztosítással) kapcsolatos rendelkezései a védett tárgy
azonossága ellenére különbözőek. Az eltérő rendelkezések a törvények vonatkozó
szabályainak újraszabályozását igénylik, azonos szempontrendszer szerint.
Az újraszabályozás szempontjai az alábbiak:
A javaslat alapján a környezethasználó, így a hulladékkezelő is, ( új elem, hogy nem
csupán a veszélyes hulladék kezelője, hanem a hulladék-bejelentési kötelezettség
megállapításáról szóló kormányrendelet szerinti mennyiségben nem veszélyes
hulladékot kezelő, illetve annak tulajdonosa is) a tevékenységének engedélyezésekor
előre látható környezetvédelmi kötelezettségeire biztosíték képzésére köteles, míg a
tevékenységével okozható előre nem látható környezeti károk felszámolása
finanszírozásának biztosítása érdekében környezetvédelmi biztosítás kötésére
kötelezhető. A javaslat egyben pontosítja a környezetvédelmi céltartalékképzés
szabályait is.
A biztosíték formáját és mértékét, felhasználásának feltételeit, elszámolásának és
nyilvántartásának szabályait, a Kormány rendeletben állapítja meg. Ugyancsak
kormányrendelet szabályozná a környezetvédelmi biztosítás, illetve a
környezetvédelmi céltartalékképzés szabályait.
III.
A szervezet-korszerűsítésből, illetve a biztosítékadás és biztosítással kapcsolatos
előírások egységesítésén túl a jogalkalmazás során felmerült problémák rendezését
szolgáló kisebb jelentőségű módosításokra is sor kerül.
37
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
Az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről szóló 2005. évi
XV. törvény (Üht.) 20. §-ának (9) bekezdése kiegészítette az államháztartásról szóló
1992. évi XXXVIII. törvény (Áht.) 108. §-ának (1) bekezdését egy új f) ponttal a
célból, hogy a 2003/87/EK irányelvnek való megfelelés érdekében lehetséges legyen a
kincstári vagyonba tartozó kibocsátási egységek ingyenes kiosztása. Az Üht. 2005.
május 25-én hatályba lépett, azonban a korábban beterjesztett, ám az Üht. hatályba
lépését követően elfogadott 2005. évi XCII. törvény 5. §-a az Áht. 108. § (1)
bekezdését 2005. augusztus 31-i hatállyal módosította. A módosítás során az Áht. 108.
§-a (1) bekezdésének az Üht.-vel megállapított szövege kimaradt, megszűnt ezáltal a
kibocsátási egységek ingyenes kiosztásának lehetősége. Az Áht. 108. §-a (1)
bekezdésének javaslat szerinti kiegészítése egy jogtechnikai hiba megszüntetése
érdekében szükséges.
A 2-5. §-hoz
A földrendező és földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény módosítását az
eljáró természetvédelmi szakhatósági szervezet változása indokolja. A nemzeti park
igazgatóságok szakhatósági feladatai megszűntek. Ez a feladat a felügyelőségekhez
került, természetvédelmi igazgatóság pedig már nem létezik, azok mindegyike nemzeti
park igazgatósággá alakult át. A nemzeti park igazgatóságok hatósági jogkörének
megszűnésével nem illetékességi, hanem működési területük van.
A törvény 13. §-a (2) bekezdésének b) pontjában felsorolt szakhatóságok illetékes
kulturális örökségvédelmi hatósággal történő kiegészítésének az indoka: a 12/F. § (9)
bekezdése szerint a földrészlet megosztására csak abban az esetben kerülhet sor, ha
ahhoz a megosztandó ingatlant terhelő és az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogok
jogosultjai, valamint az érintett szakhatóságok hozzájárultak. Régészetileg védett
lelőhelyek és műemlékek esetén a telekalakításhoz a Kulturális Örökségvédelmi
Hivatal engedélye szükséges, tekintettel a telekalakításról szóló 85/2000. (XI. 8.) FVM
rendelet 7. §-ának (1) bekezdésére és mellékletének VII. pontjára.
A törvény hatályba lépése óta módosult az építésügyi, valamint erdészeti hatósági
hatáskörben eljáró szervek megnevezése is, így a javaslat ezekre is figyelemmel
módosítja az eljáró szakhatóságokat.
A 6-9. §-hoz
A Bt. bányajáradék fizetési kötelezettséggel kapcsolatos szabályait a vizek kártételei
elleni védelem és a védekezés céljából szükséges kitermelés és felhasználás, közcélú
vízilétesítmények építése során is alkalmazni kell Tekintettel arra, hogy a védekezés és
a védelem kiépítése állami feladat, indokolatlan az ezzel kapcsolatos pénzeszközök
egyik költségvetési szervtől a másikhoz történő utalása. A tervezet célja, hogy a
38
mentesítést a tevékenység céljához, vagyis a védelemhez és a védekezéshez kapcsolja,
így mentesítse valamennyi ilyen feladatot ellátó szervezetet. Fentieknek megfelelően
szükséges a Bt. javaslat szerinti kiegészítése. A javaslat elfogadása különösen fontos a
kormányprogram alapján megvalósuló Vásárhelyi-terv miatt.
A Bt. 27. §-a (6) bekezdését arra figyelemmel indokolt módosítani, hogy a nemzeti
park igazgatóságok hatósági jogkörének megszűnésével e szervezeteknek nem
illetékességi, hanem működési területük van.
A Bt. 35. §-a (1) bekezdésének és a 38/A. § (3) bekezdésének módosítása a
természetvédelmi, illetve vízügyi hatósági hatáskörök felügyelőséghez történő
telepítése miatt szükséges.
A 10-22. §-hoz
A javaslat 10-16. §-ai a Kvt. azon rendelkezéseit módosítják, amelyekben a területi
környezetvédelmi igazgatási feladatot ellátó szerv megnevezése környezetvédelmi
hatóságként szerepel. A módosítást egyfelől a névváltozás, másrészt az elnevezés
pontosítása teszi szükségessé. Környezetvédelmi hatósági feladatot ugyanis nem csak
a felügyelőség, hanem a jegyző is ellát. A Kvt. 65. §-a (1) bekezdésének a) pontja
pontosításra szorul azért is, mert a hatáskör gyakorlója környezetvédelmi ügyekben
nem az önkormányzat, hanem a polgármester (főpolgármester), illetve a jegyző
(főjegyző). A felügyelőség elnevezésének megváltozása miatt módosításra kerül a Kvt.
110. §-a (7) bekezdésének b) pontja és a 110. § (8) bekezdésének a) pontja is.
A környezetvédelmi felülvizsgálati eljárást a felügyelőség folytatja le. 2005. január 1.
napja óta a természetvédelmi szakhatósági hatáskört nem a természetvédelmi, illetőleg
nemzeti park igazgatóság (természetvédelmi igazgatóságok egyébként már nincsenek),
hanem a felügyelőség gyakorolja. Az eljáró hatóság saját eljárásában szakhatóságként
nem működik közre. Ez indokolja a Kvt. 78. §-ának szövegéből a természetvédelmi,
illetőleg nemzeti park igazgatóság szövegrész törlését.
A Kvt. 79. § (1) bekezdés b) pontjának, 101. § (4) bekezdésének, a 110. § (7) bekezdés
d)	pontjának módosítása, illetve a 101. § új (5) bekezdéssel történő kiegészítése az
általános indokolás III. pontjában írtak miatt indokolt.
Az illetékekről, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános
szabályairól szóló törvény (Ket.) is lehetővé teszi az igazgatási szolgáltatási díj
alkalmazását. A szolgáltatási díj felügyelőség által lefolytatott egyes hatósági
eljárásokban történő bevezetéséről rendelkezik a Kvt. új 95/A. §-a.
A 23-27. §-hoz
A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi. LVII. törvény (a továbbiakban: Vgtv.) 14. §-a (6)
bekezdése a felhatalmazó rendelkezések tekintetében módosul. A jelenleg hatályos
normaszöveg szerint a szennyvízelvezető és - tisztító közműbe bocsátott szennyvíz
39
határértékeit (küszöbértékeit) a Kormány állapítja meg. A felszíni vizekbe történő
szennyvízbevezetések esetén a Kvt. a határértékek megállapítására a környezetvédelmi
és vízügyi minisztert hatalmazza fel. E szabályozással kapcsolatos összhang
megteremtése érdekében a közműbe bebocsátott szennyvizekben lévő
szennyezőanyagok küszöbértékeinek megállapítását is a miniszter szabályozási
jogkörébe indokolt telepíteni.
A Vgtv. új alcímmel és 15/A.-15/E. §-okkal egészül ki (tervezet 24. §-a). A kiegészítés
a vízkészletjárulékkal kapcsolatos általános szabályokat állapítja meg. A
rendelkezések tartalmilag nem újak. A jelenleg hatályos Vgtv. csak a vízkészletjárulék
fizetési kötelezettség jogalapjáról rendelkezik, a mentesülés okainak meghatározását
külön jogszabályra bízva. A Vgtv. hatályba lépése óta az éves költségvetési törvény
melléklete állapítja meg - a járulék díján túl - a befizetés határidejét, elmulasztásának
jogkövetkezményét, és azt, hogy mikor nem kell járulékot fizetni. A járulék-fizetési
ügyben eljárni jogosult hatóságról is a költségvetési törvény melléklete rendelkezik. A
vízkészletjárulék fizetésével kapcsolatos általános szabályok évente változatlan
tartalommal történő megállapítása nem indokolt, hisz ezek a szabályok az
államháztartás működését sem kiadás, sem pedig bevétel tekintetében nem
befolyásolják. Ezért ezeket az állandó szabályokat a költségvetési törvény helyett a
Vgtv.-ben indokolt megállapítani, figyelemmel a jogalkotásról szóló törvény azon
rendelkezésére is, mely szerint az azonos vagy hasonló életviszonyokat ugyanabban a
jogszabályban kell szabályozni
A vízügyi felügyeletek 2004. december 31. napjával megszűntek. Feladatkörüket a
felügyelőségek látják el. A törvény 20. §-a (4) bekezdésének módosítását ez teszi
szükségessé.
Kártérítés a jogellenesen okozott károk esetén jár, míg kártalanítást a nem jogellenesen
okozott károk esetén lehet jogszabályban biztosítani. Az értékcsökkenés nem
jogellenesen okozott kár, ezért kártalanítással kompenzálható. Ez indokolja a 24. § (5)
bekezdésének módosítását.
A Vgtv. új felhatalmazó rendelkezésekkel is kibővül (javaslat 27. §-a). Ennek indokai:
A vízügyi őrszemélyzet a vízügyi igazgatás fontos láncszeme. Részt vesz a
környezetvédelmi és vízügyi igazgatóság kezelői feladatának ellátásában, a
vízminőségi kárelhárításban, folyamatosan jelen van a területen és ezáltal felügyeleti
funkciót tölt be. A természetvédelmi őrökhöz hasonlóan szükséges feladatait és
hatáskörét jogszabályi szinten rögzíteni, melyhez a tervezet a Kormánynak adja meg a
felhatalmazást rendelet alkotására.
A víz- és környezeti károk elleni védekezésnél foglalkoztatottak járandóságáról a
6/1989. (V. 13.) KVM rendelet rendelkezik. E jogszabály megalkotására a vízügyről
szóló 1964. évi IV. törvény végrehajtására kiadott 32/1964. (XII. 13.) Korm. rendelet
92. §-ának (2) bekezdése adta meg a felhatalmazást, mely rendelkezés azóta hatályon
kívül helyezésre került. A KVM rendelet felhatalmazás nélkül a jogrendszerben
40
maradt és emellett elavultan, a jelenlegi szervezeti felépítéshez nem igazodóan
rendelkezik a védekezésben foglalkoztatottak járandóságairól. A tervezet a
Kormánynak ad felhatalmazást az új jogszabály megalkotására.
A 28-31. §-hoz
A védett természeti területek védettségi szintjének helyreállításáról szóló 1995. évi
XCIII. törvény hatósági és vagyonkezelői feladatot egyaránt előír a nemzeti park
igazgatóságok részére. A törvény módosításával - figyelemmel a Korm. rendeletben
előírt feladatmegosztásra - a hatósági feladatokat a felügyelőséghez szükséges
telepíteni.
A Vsztv. 4. §-a (1) bekezdésében és 5. §-a (2) bekezdésében megállapított határidők
módosítását a kisajátítási eljárások - szükséges fedezet hiánya miatti - lelassulása teszi
szükségessé.
A 32-53. §-hoz
A szervezetrendszer átalakítása miatt a legnagyobb mérvű módosítást a természet
védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.) igényli.
Ahol a Tvt. hatósági hatáskört állapít meg, ott az eljáró szerv megnevezését
felügyelőségre szükséges módosítani. Az egyéb, nem hatósági feladatok tekintetében
továbbra is a nemzeti park igazgatóság a feladatot ellátó területi szerv.
A vízügyi hatóság hatáskörébe tartozó egyes eljárásokban (például vízjogi
engedélyezés, partvonal megállapítása) a nemzeti park igazgatóság szakhatóságként
működött közre. Figyelemmel arra, hogy a vízügyi hatósági hatáskört jelenleg már
ugyanaz a szervezet gyakorolja, amelyik feladatkörébe tartozik a természetvédelmi
hatósági hatáskör ellátása is, ezeket a szakhatósági hatásköröket meg kell szüntetni.
[Lásd: Tvt. 21. § (3) bekezdés, 39. § (1) bekezdés] Természetesen a jegyző
szakhatósági hatáskörét ezen eljárásokban továbbra is biztosítani kell.
A tervezet a Tvt. 10. §-a (2) bekezdését az eljáró szerv tekintetében módosítja.
Jelenleg a vadon élő szervezetek állományának csökkentését szolgáló új eljárás
bevezetésével kapcsolatos eljárásban a szakhatósági hatáskört a KvVM gyakorolja. A
jövőben viszont az eljáró szerv az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és
Vízügyi Főfelügyelőség lesz, amely szervezet kizárólag első és másodfokú hatósági,
szakhatóság feladatok ellátására lett, 2004. január 1. napjával, létrehozva.
A Tvt. 24. §-a (2) bekezdésének új miniszteri hatáskörrel történő kiegészítése egyes
természetvédelmi szempontból szükségtelen hatósági eljárások megszüntetése
(például: fekete ribizli és homoktövis lekvár előállításának és forgalmazásának
engedélyezése), továbbá az áruk szabad áramlásának biztosítása (holland kertészetből
származó, hazánkban védett növényekkel kapcsolatos eljárások) indokolja.
41
A Tvt. 25. §-a a védetté nyilvánítási eljárás szabályait állapítja meg. Ez az eljárás nem
hatósági, hanem jogszabály-előkészítő eljárás. A tervezet szerinti módosítás az eljárás
hatósági jellegére utaló rendelkezések megszüntetését célozza.
A bányahatóság hatáskörébe tartozó eljárásokban a felügyelőség szakhatósági
hatáskörét csak abban az esetben indokolt megtartani, ha a tevékenység nem
hatásvizsgálat- vagy egységes környezethasználati engedély-köteles. [A tervezet által
megállapítandó szöveg a Tvt. 39. § (1) bekezdés f) pontjában szerepel.]
A Tvt. 38. §-ának (1) bekezdésében, 51. §-ának (3) bekezdésében felsorolt, védett
természeti területen, illetve barlangban végzett, egyes tevékenységekhez hatósági
engedély szükséges. A védett természeti területen, illetve a barlangban végzett kutatás,
a nemzeti park igazgatóságok állami alapfeladata, ezért esetükben indokolatlan ezek
végzését engedélyhez kötni.
A Tvt. 38. §-a (1) bekezdés f) pontjának az „aratás” szóval történő kiegészítését a
jogalkalmazási gyakorlatban felmerült jogbizonytalanság megszüntetése indokolja. A
természetvédelmi hatóság jelenleg valamennyi védett területen engedélyhez köti a nád
aratásának engedélyezését, de erre vonatkozó hatáskörét csak joganalógiával tudja
alátámasztani. A módosítással a hatáskör megléte, amely a természeti értékek védelme
miatt elengedhetetlen, egyértelművé válik.
A hatályos Tvt. 40. §-a (1) bekezdése szerint a fokozottan védett természeti területre
csak az igazgatóság hatósági engedélyével lehet belépni. Az igazgatóság hatósági
hatáskörének megszűnésével e rendelkezést módosítani szükséges. Az engedélyezési
hatáskör átkerül a felügyelőséghez azzal a megkötéssel, hogy engedélyt a
természetvédelmi kezelői feladatot ellátó igazgatóság szakértői véleményének
figyelembevételével adhatja ki. A kijelölt turistautak és tanösvények tekintetében a
belépés engedélyhez kötése szükségtelen, mert az utóbbi esetben a látogatás
felügyelettel történik. A turistautak esetében pedig inkább arra kell a jövőben
törekedni, hogy azok elkerüljék a fokozottan védett természeti területeket, hisz
gyakran csak a szervezett túra közben derül ki, hogy az útvonal egy része áthalad a
védett területen, és akkor már lehetetlen az adminisztratív intézkedést megtenni.
A Tvt. 44. §-ának módosítását egyfelől az eljáró hatóság nevének megváltozása
indokolja [(3) bekezdés]. E mellett a védett és rendszeresen hasznosított állatfaj
hasznosítási előírásait szabályozó rendelkezéseit is módosítja a tervezet. A Tvt. 44. §-a
(4)	bekezdésének hatályos szövege szerint a miniszter évente rendeletben határozza
meg az adott állatfaj hasznosításával kapcsolatos előírásokat, beleértve a mennyiséget,
időbeli és térbeli határokat, a méretkorlátokat, továbbá a hasznosítás során
alkalmazandó módszereket, azok korlátait. E felhatalmazó rendelkezés alapján az éti
csiga, mint rendszeresen hasznosított védett állatfaj hasznosítási előírásait évente
szabályozza a miniszter. Figyelemmel arra, hogy a hasznosítási előírások évek óta nem
változnak, szükségtelen a miniszteri rendeletet évente kiadni. A felesleges jogalkotás
elkerülése érdekében elegendő, ha - változás esetén - a miniszteri rendelet
módosítására kerül sor.
42
A Tvt. 57. §-ának módosítását egyfelől az indokolja, hogy a felügyelőségek, továbbá
az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főigazgatóság is, a
Korm. rendeletben megállapított feladat- és hatáskörükre tekintettel, a
természetvédelem állami szervezetének részévé váltak. Másrészt a nemzeti park
igazgatóságoknak, a hatósági jogkörük megszűnése miatt nem illetékességi, hanem
működési területe van.
A Tvt. 58. §-ának módosítását az első fokú természetvédelmi feladatokat ellátó
szervezetek teljes körű felsorolása, illetve a közigazgatási hatósági eljárás és
szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 108. §-ának (2)
bekezdésben foglalt rendelkezés indokolja.
A környezetvédelmi és vízügyi hatósági eljárásokban a szakhatósági közreműködésre
30 nap áll rendelkezésre. Az egységes hatósági szervezetben a valamennyi
szakterületet érintő szakhatósági közreműködés határidejét egységessé kell tenni. [A
tervezet által megállapítandó szöveg a Tvt. 76. §-ának (2) bekezdésében szerepel.]
A Tvt. 73. §-át megelőző cím, és a 73. § módosítását az általános indokolás IV.
pontjában írtak indokolják.
Az 54. §-hoz
A módosítás indoka az, hogy a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a
vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 64. §-ának (1)
bekezdésében a vadász részére előírt kötelezettségek teljesítését a természetvédelmi
hatóság képviseletében a Természetvédelmi Őrszolgálat tagjai ellenőrizték. 2005.
január 1. napjától a természetvédelmi hatósági hatáskört már nem a nemzeti park
igazgatóság, hanem a felügyelőség gyakorolja, a természetvédelmi szabálysértési
hatáskört viszont továbbra is a nemzeti park igazgatóság látja el. A Természetvédelmi
Őrszolgálat tagjai a nemzeti park igazgatóság dolgozóiként, a természetvédelmi
szabálysértési hatóság képviseletében járnak el.
A 55-64. §-hoz
A halászatról és horgászatról szóló 1997. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Hhtv.)
módosítását az egységes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatósági
feladatot ellátó felügyelőségek létrehozása indokolja.
A 65-67. §-hoz
A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és mezei őrszolgálatról szóló
1997. évi CLIX. törvény pontosítása a természetvédelmi igazgatóságok nemzeti park
igazgatóságokká történő átalakulása, illetve a nemzeti park igazgatóságok illetékességi
területének működési területté nyilvánítása miatt szükséges.
43
A javaslat szerint a természetvédelmi őrszolgálat hatásköre is bővül a régészeti
örökségvédelemmel kapcsolatos feladatokkal.
A 68. §-hoz
A kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény 32. §-a (1) bekezdése b)
pontjának módosítását az eljáró szervezet nevének megváltozása indokolja.
A 69. §-hoz
A vízi közlekedésről szóló 2000 évi XLII. törvény 58. §-a (3) bekezdésének e) pontja
környezetvédelmi és természetvédelmi szakhatósági hatáskört állapít meg a hajózási
hatóság által lefolytatott üzemeltetési engedélyezési eljárásokban.
Az üzemeltetési engedély kiadásának környezetvédelmi és természetvédelmi
szempontjait jogszabály, a vízi közlekedés egyes belvízi utakon környezetvédelmi
okból való korlátozásáról és a korlátozás alá eső területeken kiadható üzemeltetési
engedélyről szóló 30/2003. (III. 18.) Korm. rendelet megállapítja. Ezért egyedi
eljárásban a szakhatósági állásfoglalás fenntartása szükségtelen.
A 70-76. §-hoz
A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény szerint az Országos
Hulladékgazdálkodási Terv alapján területi hulladékgazdálkodási tervet kell készíteni.
A terv előkészítése jelenleg a felügyelőségek feladatkörébe tartozik. 2005. január 1.
napjától e szervezetek kizárólag első fokú hatósági feladatokat, és az azok
megalapozásához szükséges tevékenységeket látnak el. A nem hatósági állami
környezetvédelmi feladatok ellátása pedig a környezetvédelmi és vízügyi
igazgatóságok feladat- és hatáskörébe tartozik. Ezért a nem hatósági állami feladatnak
minősülő területi hulladékgazdálkodási terv előkészítését indokolt a környezetvédelmi
és vízügyi igazgatóságokhoz telepíteni.
A törvény 40. §-a (2) bekezdésének módosítását a hulladékgazdálkodási igazgatási
feladatokat ellátó szervek bővülése teszi szükségessé.
A környezetvédelmi felügyelőségek és a Főfelügyelőség nevének megváltozását is át
kell vezetni a törvényen.
A Hgt. 47. §-át megelőző cím és a 47. §, továbbá az 59. § (1) bekezdésének n) pontja
az általános indokolás IV. pontjában leírtaknak megfelelően módosul.
A 77-85. §-hoz
A Tisza-völgy árvízi biztonságának növelését, valamint az érintett térség terület- és
vidékfejlesztését szolgáló program (a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése)
közérdekűségéről és megvalósításáról szóló 2004. évi LXVII. törvény módosítása a
44
vízügyi felügyeletek megszűnése és az egységes környezetvédelmi, természetvédelmi
és vízügyi hatósági feladatokat ellátó felügyelőségek megalakulása miatt szükséges.
A 86. §-hoz
Az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről szóló 2005. évi
XV. törvény (Üht.) végrehajtása tárgyában kiadott jogszabályok szerint a kiosztási
határozatok meghozatala a környezetvédelmi és vízügyi miniszter hatáskörébe
tartozik. A miniszter által hozott határozat ellen fellebbezésnek nincs helye, ezért az
Üht. 10. §-ának (5) bekezdéséből a fellebbezési lehetőségre utaló szövegrész törlendő.
E mellett az Üht. hatályba lépése után a távhőszolgáltatás is újraszabályozásra került.
Ezért a törvényi hivatkozást - az új törvényre figyelemmel - javítani szükséges.
A 87. §-hoz
A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény 21. §-a (3) bekezdésének
módosítása azért szükséges, mert 2005. január 1. napja óta a nemzeti parkoknak
hatósági, szakhatósági hatásköre nincs. A természetvédelmi hatósági, szakhatósági
hatáskörök a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség
feladatkörébe tartoznak.
A 88. §-hoz
Az Áht. 108. §-a (1) bekezdésének javaslat 1. §-a szerinti módosítását egy jogtechnikai
hiba megszüntetése teszi szükségessé, ezért ezt a rendelkezést a lehető legrövidebb
időn belül indokolt hatályba léptetni.
A 19. és 24. §-ok a költségvetéshez kapcsolódó rendelkezéseket tartalmaznak, ezért
azok csak a költségvetési év elején léptethetők hatályba.
A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. 15. §-a (8) bekezdésének hatályon kívül
helyezése a vízkészletjárulék javaslat szerinti újraszabályozása miatt szükséges. A (9)
bekezdés hatályon kívül helyezését pedig a környezetvédelmi és vízügyi célelőirányzat
megszűnése indokolja.
A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hgt.) 56. §-
a (8) bekezdését azért kívánjuk hatályon kívül helyezni, mert az olyan európai uniós
jogi aktusnak való megfelelést tartalmaz, aminek szabályozása belső jogunk szerint
törvényi szintet nem igényel. Az e tekintetben való megfelelést kormányrendeletben
fogjuk biztosítani
A Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről szóló 2004. évi CXXXV. törvény
66.	§-ának (4) bekezdése felhatalmazta a Kormányt, hogy - többek között - a
települési hulladékokkal kapcsolatos közszolgáltatás támogatásának feltételeit 2005.
január 31. napjáig rendeletben állapítsa meg. Ezzel együtt a Hgt. 59. § (1)
45
bekezdésének m) pontjában kapott kormányrendelet megalkotására vonatkozó
felhatalmazás mind tartalmi, mind formai szempontból szükségtelen. Továbbá maga a
Hgt 39. §-ának (2) bekezdése kimondja, hogy a települési önkormányzat a Hgt. alapján
kötelezően ellátandó feladataihoz kapcsolódó és azok végrehajtását biztosító állami
támogatásáról elsősorban a költségvetési törvényben kell gondoskodni, a (3) bekezdés
értelmében pedig a közszolgáltatás megszervezésére - ideértve a fejlesztést, illetve a
közszolgáltatás magasabb színvonalon történő megszervezését - támogatás a
költségvetési törvényben biztosított módon és összegben történik. Ez a költségvetési
törvényben meg is történt. A Hgt. 59. §-a (1) bekezdése m) pontjának hatályon kívül
helyezését ez indokolja.
A költségvetési törvény 122. §-ának (23) bekezdése átmeneti rendelkezést tartalmaz, a
jelen törvény hatályba lépésének időpontjáig. Így hatályban tartása szükségtelen. Nem
kell hatályban tartani a 136. §-t és a 21. számú mellékletet sem, mert az ott
szabályozott, vízkészletjárulékkal kapcsolatos, előírások bele kerülnek a Vgtv.-be.
A 89. §-hoz
Ez a rendelkezés zömében a szervezet-változásból és névváltoztatásból eredő szöveg-
módosításokat tartalmaz.
A növényvédelemről szóló 2000. évi XXXV. törvényben is csak szövegrész
változtatás történik. A módosítás indoka, hogy a KvVM mentesüljön az egyedi
hatósági ügyek intézése alól, és csak kormányzati ügyekkel foglalkozzon. A hatósági
feladatokat pedig a kizárólag e célra - 2004. január 1. napjával - létrehozott Országos
Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség lássa el.