﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/17644. számú
törvényjavaslat
egyes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi feladat- és
hatásköröket megállapító törvények európai közösségi jogi aktusnak való
megfeleltetéssel összefüggő módosításáról
Előadó: Dr. Persányi Miklós
környezetvédelmi és vízügyi miniszter
Budapest, 2005. szeptember
2
2005. évi........törvény
egyes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi feladat- és hatásköröket
megállapító törvények európai közösségi jogi aktusnak való megfeleltetéssel
összefüggő módosításáról
A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény
módosítása
1.	§
A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a
továbbiakban: Kvt.) 12. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„12. § (1) A környezet védelmével kapcsolatos állampolgári jogok gyakorlása
és kötelezettségek teljesítése céljából a közfeladatot ellátó szervek mindenki számára
lehetővé teszik a környezet és az egészség lényeges összefüggéseinek, a
környezetkárosító tevékenységek és azok fontosságának megismerését.
(2)	Mindenkinek joga van a külön jogszabályban meghatározott környezeti
információkat - mint közérdekű adatokat - megismerni.
(3)	Az állami szervek, az önkormányzatok - kivéve a bíróságok és a jogalkotó
szervek e minőségükben -, a környezethez kapcsolódó kötelezettséget, feladatot
teljesítő vagy közszolgáltatást nyújtó, illetve az egyéb közfeladatot ellátó szervek vagy
személyek (a továbbiakban: környezeti információval rendelkező szerv)
feladatkörükben kötelesek a környezet állapotát és annak az emberi egészségre
gyakorolt hatását figyelemmel kísérni, igény esetén a rendelkezésére álló környezeti
információt hozzáférhetővé tenni, rendelkezésre bocsátani, továbbá a környezeti
információk külön jogszabályban meghatározott körét, illetve a birtokában levő vagy a
számára tárolt információk jegyzékét elektronikusan vagy más módon közzétenni.
(4)	A környezeti információval rendelkező szerv biztosítja a nyilvánosság,
illetve a környezeti információt igénylő számára, hogy a környezeti információ
megismerésére vonatkozó jogosultságairól tudomást szerezzen, továbbá elősegíti a
környezeti információhoz való hozzájutást. E jogok előmozdítása érdekében a
környezeti információval rendelkező szerv információs tisztviselőt nevezhet ki.
(5)	A környezetbe történő kibocsátással kapcsolatos információ megismerését
nem lehet arra hivatkozva megtagadni, hogy az személyes adat, üzleti titok, adótitok,
fokozottan védett növény- vagy állat élőhelyére, kimerülőben lévő természeti
erőforrások lelőhelyére, fokozottan védett földtani természeti érték előfordulási
helyére vonatkozó adat.
3
(6)	Ha a megkeresett szerv nem rendelkezik a kért környezeti információval, az
információ megismerésre vonatkozó igényt köteles a környezeti információval
rendelkező szervnek megküldeni és erről az igénylőt értesíteni, vagy tájékoztatni, hogy
a kért információt mely környezeti információval rendelkező szervtől igényelheti.
(7)	A környezeti információval rendelkező szerv az információ megismerésre
vonatkozó igény beérkezésétől számított 5 napon belül felhívja az igénylőt az igénye
pontosítására, ha az túlzottan általános vagy tartalma alapján a megismerni kívánt
környezeti információ nem állapítható meg.
(8)	A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló
törvény hatálya alá tartozó olyan jogerős határozatot, illetve környezetvédelmi
közigazgatási szerződést közzé kell tenni, amelynek végrehajtása jelentős környezeti
hatással jár.
(9)	A környezethasználó köteles az általa okozott környezetterheléssel,
környezet igénybevétellel, valamint környezet-veszélyeztetéssel összefüggő adatokról
kérelemre bárkinek tájékoztatást adni. A tájékoztatási kötelezettség megszegése esetén
a környezethasználó törvényességi felügyeletét ellátó szerv intézkedése
kezdeményezhető.”
2.	§
A Kvt. 51. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A környezet állapotára, igénybevételére és használatára vonatkozó adatok a
közérdekű adatokra vonatkozó jogszabályok szerint kezelendők.”
3.	§
A Kvt. 66-72. §-ai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„66. § (1) A környezethasználat
a)	környezeti hatásvizsgálat hatálya alá tartozó tevékenységek esetén - a b)
pontban foglaltak kivételével - a tevékenységre a felügyelőség által kiadott
környezetvédelmi engedély;
b)	az egységes környezethasználati engedélyezés hatálya alá tartozó esetekben a
felügyelőség által kiadott egységes környezethasználati engedély;
c)	környezetvédelmi felülvizsgálat hatálya alá tartozó tevékenységek esetén a
felügyelőség által kiadott környezetvédelmi működési engedély;
d)	egyéb, az a)-c) pont hatálya alá nem tartozó - külön jogszabályokban
meghatározott - esetekben a felügyelőség, illetőleg az önkormányzati
környezetvédelmi hatóság (a továbbiakban együtt: környezetvédelmi hatóság) által
kiadott határozat, vagy szakhatósági állásfoglalásuk figyelembevételével más hatóság
által kiadott határozat
4
jogerőre emelkedését követően kezdődhet meg, illetőleg folytatható.
(2)	A felügyelőség az (1) bekezdésben meghatározott hatósági határozatairól,
illetőleg szakhatósági állásfoglalásairól hatósági nyilvántartást vezet.
(3)	Törvény a gyorsforgalmi utak, valamint a Vásárhelyi Terv továbbfejlesztése
keretében megvalósuló árvízvédelmi létesítmények tervezésével, építésével
összefüggő környezethasználat esetében a hatósági engedélyezésre eltérő szabályokat
állapíthat meg.
Előzetes vizsgálati eljárás
67.	§ (1) A környezethasználó kérelmére a felügyelőség előzetes vizsgálati
eljárást folytat.
(2)	A felügyelőség az előzetes vizsgálati eljárásban dönt arról, hogy a tervezett
tevékenység környezeti hatásvizsgálati, vagy egységes környezethasználati
engedélyezési, illetve más hatósági eljárás hatálya alá tartozik-e, és döntésében -
szükség szerint - meghatározza a benyújtandó kérelem tartalmi követelményeit.
(3)	Az előzetes vizsgálati eljárás iránti kérelmet a külön jogszabályban
meghatározott tartalommal kell benyújtani.
(4)	Ha a felügyelőség a nyilvánosság véleményének megismerése érdekében
közmeghallgatást tart, az eljárás megindításáról szóló hirdetményben, továbbá a
közhírré tétel útján közölt közleményben a közmeghallgatás helyéről és idejéről is
értesíti az érintetteket.
(5)	Az előzetes vizsgálat alapján a felügyelőség határozatot hoz, amelynek
közzétételéről hirdetményi úton, továbbá közhírré tétel útján gondoskodik.
(6)	A Felügyelőség az (5) bekezdés szerinti határozatot az előzetes vizsgálati
eljárás iránti kérelem hatósághoz történő megérkezésétől számított 45 napon belül
hozza meg, ha az ügyben közmeghallgatás tartása szükséges, a határidő 60 nap.
Amennyiben országhatáron átterjedő jelentős hatás valószínűsíthető, a felügyelőség az
eljárást egy alkalommal legfeljebb 60 napra felfüggesztheti a külön jogszabály szerinti
nemzetközi kötelezettség teljesítése érdekében.
(7)	Az előzetes vizsgálati eljárás részletes szabályait a Kormány rendeletben
határozza meg.
A környezeti hatásvizsgálati eljárás
68.	§ (1) A környezetre jelentős, illetve várhatóan jelentős mértékben hatást
gyakorló tevékenység megkezdése előtt környezeti hatásvizsgálatot kell végezni.
5
(2) A Kormány rendeletben határozza meg azon tevékenységek körét, amelyek
tekintetében mindig kell környezeti hatásvizsgálatot végezni, meghatározza továbbá
azon tevékenységek körét is, amelyek esetében a felügyelőség - kormányrendeletben
megállapított mérlegelési szempontok alapján - dönt arról, hogy szükség van-e
környezeti hatásvizsgálat elvégzésére.
69.	§ (1) A környezeti hatásvizsgálat eredményeit a kérelmezőnek környezeti
hatástanulmányban kell bemutatnia.
(2) A környezeti hatástanulmány általános tartalmi követelményeit, valamint a
környezeti hatásvizsgálati eljárás szabályait a Kormány rendeletben határozza meg.
Az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás
70.	§ (1) Az egyes - külön jogszabályban megjelölt - tevékenységek
környezetet terhelő kibocsátásainak megelőzésére, a környezeti elemeket terhelő
kibocsátások, valamint a környezetre ható tényezők csökkentésére, illetőleg
megszüntetésére irányuló, az elérhető legjobb technikán alapuló intézkedéseket az
egységes környezethasználati engedélyezési eljárás során kell megállapítani.
(2) Az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás részletes szabályait a
Kormány rendeletben állapítja meg.
Határozatok
71.	§ (1) A felügyelőség - külön jogszabály szerinti eljárás lefolytatását
követően - kiadja:
a)	a 67. § (2) bekezdése szerinti határozatot,
b)	a 66. § (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a tevékenység megkezdéséhez,
illetve módosításához szükséges környezetvédelmi engedélyt,
c)	a 66. § (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben az egységes
környezethasználati engedélyt,
d)	ha a tevékenység a b) és c) pont hatálya alá egyaránt tartozik, az egységes
környezethasználati engedélyt.
(2)	Ha az (1) bekezdés szerinti határozatok kiadásának külön jogszabályban
meghatározott feltételei nem állnak fenn, a felügyelőség a kérelmet elutasítja.
(3)	A felügyelőség a jogerős határozatot nyilvánosságra hozza.
72.	§ A felügyelőség a környezetvédelmi engedélyt, vagy az egységes
környezethasználati engedélyt visszavonja, ha a jogerőre emelkedéstől számított öt
éven belül a tevékenységet, illetve az ahhoz szükséges építési előkészítési munkákat
nem kezdték meg, illetőleg ha a jogosult nyilatkozik arról, hogy a környezetvédelmi
6
engedéllyel, vagy az egységes környezethasználati engedéllyel nem kíván élni,
továbbá akkor is, ha az engedélyezéskor fennálló feltételek lényegesen megváltoztak.”
4.	§
A Kvt. 82. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A felügyelőség hivatalból is vizsgálja a 66. § (1) bekezdés a), b) és d)
pontja szerinti határozatban alapul vett körülmények változását. Ha ezek jelentősen
eltérnek az engedélyezéskori körülményektől, felülvizsgálatot rendel el. Az (1)
bekezdésben meghatározott bejelentés elmulasztása esetén a hatáskörrel rendelkező
szerv felfüggeszti a tevékenységet.”
5.	§
(1)	A Kvt. 110. §-a (7) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Felhatalmazást kap a Kormány, hogy]
„ c) szabályozza a környezeti hatásvizsgálat elvégzéséhez kötött tevékenységek
körét, a környezeti hatástanulmány általános tartalmi követelményeit, valamint a
környezeti hatásvizsgálati eljárás szabályait;”
(2)	A Kvt. 110. §-ának (7) bekezdése a következő r) és s) pontokkal egészül ki:
[Felhatalmazást kap a Kormány, hogy]
” r) rendeletben szabályozza a nyilvánosság környezeti információkhoz való
hozzáférésének rendjét és a környezeti alapnyilvántartás rendjét;
s) rendeletben szabályozza az előzetes vizsgálati eljárás részletes szabályait.”
6.	§
A Kvt. 111. §-a helyébe a következő szöveg lép:
„111. § Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
a)	a Tanács - a Tanács 97/11/EK irányelvével, valamint az Európai Parlament
és a Tanács 2003/35/EK irányelvével módosított - 85/337/EGK irányelve (1985.
június 27.) az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak
vizsgálatáról (a törvény végrehajtására a 110. § (7) bekezdése c) és r) pontjában adott
felhatalmazás alapján megalkotott kormányrendelettel együtt);
b)	a Tanács 91/271/EGK irányelve (1991. május 21.) a települési
szennyvízkezelésről;
c)	a Tanács 92/43/EGK irányelvének (1992. május 21.) a természetes élőhelyek,
valamint a vadon élő állatok és növények védelméről 6. cikk (3) bekezdése;
7
d)	a Tanács 98/83/EK irányelve (1998. november 3.) az emberi fogyasztásra
szánt víz minőségéről;
e)	az Európai Parlament és a Tanács 2000/60/EK irányelve (2000. október 23.)
a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról;
f)	az Európai Parlament és a Tanács 2001/42/EK irányelve (2001. június 27.)
bizonyos tervek és programok környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról;
g)	az Európai Parlament és a Tanács 2002/49/EK irányelve (2002. június 25.) a
környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről;
h)	az Európai Parlament és a Tanács 2003/4/EK irányelve (2003. január 28.) a
környezeti információkhoz való nyilvános hozzáférésről és a 90/313/EGK irányelv
hatályon kívül helyezéséről.”
A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény módosítása
7.	§
A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.) 4. §-a a
következő új h) ponttal egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi h)-p) pontok jelölése i)-q)
pontokra módosul:
[E törvény alkalmazásában:]
„h) Natura 2000 terület (európai közösségi jelentőségű természetvédelmi
rendeltetésű terület): külön jogszabályban meghatározott különleges madárvédelmi
terület, különleges természetmegőrzési, valamint kiemelt jelentőségű
természetmegőrzési területnek kijelölt terület, illetve az Európai Unió által jóváhagyott
különleges természetmegőrzési, valamint kiemelt jelentőségű természetmegőrzési
terület;”
8.	§
A Tvt. 41/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Natura 2000 területeket a Kormány rendeletben jelöli ki, és határozza
meg az e területekre vonatkozó szabályokat. A külön jogszabály szerint kijelölt Natura
2000 területeken lévő földrészleteket a miniszter rendeletben teszi közzé.”
9. §
A Tvt. 85. §-ának b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Felhatalmazást kap a]
„b) miniszter, hogy rendeletben szabályozza a 24. § (1) és (2) bekezdésében, 28. §
(7)	bekezdésében, 29. § (1) és (3) bekezdésében, 30. § (2) bekezdésében, 36. § (4)
bekezdésében, 41/A. § (1) bekezdésében, 44. § (4) bekezdésében és (5) bekezdésének
első fordulatában, 48. § (2)-(3) és (5) bekezdésében, 49. § (2) bekezdésében, 51. § (4)
8
bekezdésében, 52. § (1) bekezdésében, 53. § (5) bekezdésének első fordulatában, 57. §
(2) bekezdésének második fordulatában, 59. § (4) bekezdésének második mondatában,
66. § (3) bekezdésében, 67. § (3) bekezdésében, 69. § (3) bekezdésében, 78. § (3)
bekezdésében,”
[foglaltakat.]
10.	§
A Tvt. a következő 86. §-sal egészül ki:
„86. § Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést
szolgálja:
a)	a Tanács 79/409/EGK irányelve (1979. április 2.) a vadon élő madarak
védelméről (több más jogszabállyal együtt);
b)	a Tanács 92/43/EGK irányelve (1992. május 21.) a természetes élőhelyek,
valamint a vadon élő állatok és növények védelméről (több más jogszabállyal együtt).”
A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV.
törvény módosítása
11.	§
A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV.
törvény a következő 101. §-sal egészül ki:
„101. § Ez a törvény a következő uniós jogi aktusnak való megfelelést szolgálja:
a)	a Tanács 79/409/EGK irányelve (1979. április 2.) a vadon élő madarak
védelméről (több más jogszabállyal együtt);
b)	a Tanács 92/43/EGK irányelve (1992. május 21.) a természetes élőhelyek,
valamint a vadon élő állatok és növények védelméről, 15. cikk és VI. számú
melléklet.”
A halászatról és horgászatról szóló 1997. évi XLI. törvény módosítása
12.	§
A halászatról és horgászatról szóló 1997. évi XLI. törvény a következő 57. §-sal
egészül ki:
„57. § Ez a törvény a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és
növények védelméről szóló, 1992. május 21-i 92/43/EGK tanácsi irányelv 15.
cikkének és a VI. számú mellékletének való megfelelést szolgálja.”
9
A kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény módosítása
13.	§
A kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény 34. §-ának (3) bekezdése a
következő d) ponttal egészül ki:
[Felhatalmazást kap a Kormány, hogy]
„d) a mosó és tisztítószerekről szóló 648/2004/EK európai parlamenti és tanácsi
rendelet végrehajtásának”
[részletes szabályait rendeletben meghatározza.]
A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény módosítása
14.	§
A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hgt.) 3. §-
ának e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában]
„ e) gyártó: a termék előállítója vagy az előállítónak a Magyar Köztársaságban
letelepedett meghatalmazott képviselője; ezek hiányában az, aki a terméket először
hozza üzletszerűen forgalomba a Magyar Köztársaság területén, függetlenül az
értékesítési módszertől;”
15.	§
A Hgt. 54. §-t követően a következő alcímmel és 54/A. §-sal egészül ki:
„Jelentéstétel az Európai Bizottság felé
54/A. § Az 1999/31/EK tanácsi irányelv 15. cikke szerinti jelentési kötelezettséget a
környezetvédelemért felelős miniszter teljesíti.”
16.	§
A Hgt. 60. §-a helyébe a következő szöveg lép:
„60. § Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést
szolgálja:
a)	a Tanács 75/442/EGK irányelve (1975. július 15.) a hulladékokról;
b)	a Tanács 91/156/EGK irányelve (1991. március 18.) a 75/442/EGK irányelv
módosításáról;
10
c)	a Bizottság 96/350/EK határozata (1996. május 24.) a hulladékokról szóló
75/442/EGK tanácsi irányelv II.A és II.B mellékleteinek kiigazításáról;
d)	a Bizottság 2000/532/EK határozata (2000. május 3.) a hulladékjegyzéknek a
hulladékokról szóló 75/442/EGK tanácsi irányelv 1. cikkének a) pontja értelmében
történő meghatározásáról szóló 94/3/EK határozat, valamint a veszélyes hulladékok
jegyzékének a veszélyes hulladékokról szóló 91/689/EGK tanácsi irányelv 1. cikkének
(4)	bekezdése értelmében történő meghatározásáról szóló 94/904/EK tanácsi határozat
felváltásáról;
e)	a Tanács állásfoglalása (1997. február 24.) a hulladékgazdálkodás közösségi
stratégiájáról.”
A Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és
fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvény módosítása
17.	§
(1)	A Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és
fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvény (a továbbiakban: Aptv.) 5. §-ának (2)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A miniszter rendelkezésére az építtető közbeszerzési eljárás keretében
kiválasztja a tervezőt és elkészítteti az útépítés lehetséges nyomvonalváltozatait
magába foglaló műszaki tanulmányt, továbbá összeállíttatja az előzetes vizsgálati
eljáráshoz külön jogszabály szerint szükséges dokumentációt (a továbbiakban:
vizsgálati dokumentáció) és a területrendezési terv-tanulmány dokumentációját.”
(2)	Az Aptv. 5. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A 9. § (1) bekezdés szerinti környezetvédelmi hatóság az előzetes
vizsgálati eljárásban a nyilvánosság véleményének megismerése érdekében
közmeghallgatást tart.”
18.	§
Az Aptv. 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„9. § (1) A gyorsforgalmi út építése során a környezet védelmének általános
szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.) szerinti előzetes
vizsgálati és környezeti hatásvizsgálati eljárásokban első fokon az Országos
Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség (a továbbiakban:
környezetvédelmi hatóság) rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel. Ezekben az
eljárásokban szakhatóságként a külön jogszabályban másodfokú szakhatóságként
megjelölt szervek járnak el.
(2)	A környezetvédelmi hatóság az (1) bekezdés szerinti eljárásokban köteles a
Központi Közlekedési Felügyelet (a továbbiakban: KKF) szakvéleményét beszerezni.
11
(3)	A környezetvédelmi hatóság a közmeghallgatást a KKF-fel együtt, az építtető
bevonásával teljesíti.
(4)	Egyszámjegyű országos közút gyorsforgalmi úttá, valamint autóútnak
autópályává fejlesztésekor előzetes vizsgálati eljárást nem kell lefolytatni.”
19.	§
Az Aptv. 10. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A környezetvédelmi hatóság határozata ellen a környezetvédelmi hatóság
vezetőjéhez lehet fellebbezni.”
20.	§
Az Aptv. 11. §-ának (1) és (2) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) Az építtető köteles - az előzetes vizsgálat, a környezeti hatásvizsgálati
eljárás és az útépítési engedélyezési terv készítésének fázisában - az adott tervezési
szakaszban érintett valamennyi szakhatóságtól, a közművek üzemeltetőitől és az utak
kezelőitől előzetes adatszolgáltatást kérni.
(2)	Az építtető köteles a közművek üzemeltetői számára, az előzetes vizsgálati, a
környezeti hatásvizsgálati eljárás és az útépítési engedélyezési terv készítésének
fázisában, új nyomvonalas létesítmények elhelyezése és fenntartása céljából a
megépítendő nyomvonalnak - a közút kezelőjével összehangolt - igénybevételét
lehetővé tenni. Ennek érdekében a közművek üzemeltetőitől és a közutak kezelőjétől
nyilatkozatot és előzetes adatszolgáltatást kérhet.”
Az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről szóló
2005.	évi XV. törvény módosítása
21.	§
Az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről szóló 2005. évi
XV. törvény 5. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Amennyiben az üzemeltető határidőre nem nyújtott be hitelesítői jelentést,
vagy nem a külön jogszabályoknak megfelelő hitelesítői jelentést nyújt be, a
környezetvédelmi hatóság a 17. §-ban meghatározott jogkövetkezmények alkalmazása
mellett a létesítmény teljes kibocsátását a rendelkezésre álló adatok alapján, az
üzemeltető költségére maga állapítja meg.”
12
Záró rendelkezések
22. §
(1)	Ez a törvény - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő
30. napon lép hatályba.
(2)	A 3-4. §-ok, a Kvt. 110. § (7) bekezdés c) pontjának az 5. § (1) bekezdésével, a
Kvt. 110. § (7) bekezdésének az 5. § (2) bekezdésével megállapított új s) pontja,
valamint a Kvt. 111. §-ának a 6. §-al megállapított a) pontja, továbbá a 16-20. §-ok
2006.	január 1. napján lépnek hatályba.
(3)	A törvény hatályba lépésével egyidejűleg a Kvt. 64/A. §-ának (5) bekezdése
hatályát veszti.
(4)	A Kvt. 72/A. §-a, 93.§-a, 94. §-a és 96. §-ának (2) bekezdése, az Aptv. 6. §-a (3) és
(4)	bekezdéseinek „részletes” szövegrésze, a Tisza-völgy árvízi biztonságának
növelését, valamint az érintett térség terület- és vidékfejlesztését szolgáló program (a
Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése) közérdekűségéről és megvalósításáról szóló 2004.
évi LXVII. törvény 19. §-a (2) bekezdésének a) pontja 2005. december 31. napján
veszti hatályát.
(5)	2006. január 1. napjával az Aptv. 6. §-a (1) bekezdésének „az előzetes környezeti
tanulmány” szövegrésze helyébe „a vizsgálati dokumentáció” szövegrész lép.
23. §
Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
a)	a Tanács - a Tanács 97/11/EK irányelvével, valamint az Európai Parlament
és a Tanács 2003/35/EK irányelvével módosított - 85/337/EGK irányelve (1985.
június 27.) az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak
vizsgálatáról (a törvény végrehajtására a 110. § (7) bekezdése c) és s) pontjában adott
felhatalmazás alapján megalkotott kormányrendelettel együtt);
b)	a Tanács 1999/31/EK irányelve (1999. április 26.) 15. cikk a
hulladéklerakókról;
c)	az Európai Parlament és a Tanács 2003/4/EK irányelve (2003. január 28.) a
környezeti információkhoz való nyilvános hozzáférésről és a 90/313/EGK irányelv
hatályon kívül helyezéséről (több más jogszabállyal együtt).
13
Az egyes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi feladat- és hatásköröket
megállapító törvények európai közösségi jogi aktusnak való megfeleltetéssel összefüggő
módosításáról szóló törvényjavaslat indokolása
Általános indokolás
2005. évben több környezetvédelmi tárgyú európai parlamenti és tanácsi irányelvnek
való megfelelést biztosító nemzeti szabályozás elfogadásáról és hatálybaléptetéséről
kell gondoskodni. A javaslat a közösségi jogi aktusokból eredő törvényi szintű
jogalkotási feladatok megvalósítását is tartalmazza.
A környezet védelméről szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.)
környezeti adatokkal, tényekkel, információkkal, nyilvánossággal kapcsolatos
rendelkezéseit az Európai parlament és Tanács a környezeti információkhoz való
nyilvános hozzáférésről és a 90/313/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló
2003/4/EK irányelvre figyelemmel módosítani szükséges.
Az Európai Parlament és a Tanács 2003/35/EK irányelve (2003. május 26.) a
környezettel kapcsolatos egyes tervek és programok kidolgozásánál a nyilvánosság
részvételéről, valamint a nyilvánosság részvétele és az igazságszolgáltatáshoz való jog
tekintetében a 85/337/EGK és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról (a
továbbiakban: 2003/35/EK irányelv) előírta - többek között - ,hogy a fejlesztések
jóváhagyásának engedélyezésére vagy elutasítására vonatkozó jogerős határozatról
tájékoztatni kell a nyilvánosságot. Ezen irányelvnek való megfeleltetés miatt
szükséges a Kvt. módosítása. E mellett a 2005. január 1. napjával létrehozott egységes
környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatósági szervezetrendszer
eljárásainak egyszerűsítése érdekében, figyelemmel a 2005. november 1-jén hatályba
lépő, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004.
évi CXL. törvény alapelveire is, felülvizsgálatra kerültek azok az engedélyezési
eljárások is, amelyek lefolytatása e szervezet hatáskörébe tartozik. A felülvizsgálat
eredményeként, bár a 2003/35/EK irányelvnek való megfeleltetés nem teszi
szükségessé, de azzal együtt újraszabályozásra kerülnek a Kvt. környezeti
hatásvizsgálattal és egységes környezethasználati engedélyezéssel kapcsolatos
előírásai is.
2005. október 8-án hatályba lép az Európai Parlament és Tanács 648/2004/EK
rendelete a mosó és tisztítószerekről, amelynek végrehajtása érdekében a kémiai
biztonságról szóló törvényt ki kell egészíteni egy felhatalmazó rendelkezéssel.
A hulladéklerakókról szóló 1999/31/EK tanácsi irányelv 15. cikke jelentési
kötelezettséget ír elő a tagállamok részére. A kötelezettség végrehajtója a környezet
védelméért felelős miniszter. A miniszter kijelölése csak törvényben történhet. Ezért a
jelentéstételi kötelezettséggel ki kell egészíteni a hulladékgazdálkodásról szóló 2000.
évi XLIII. törvényt.
14
Részletes indokolás
Az 1-6. §-hoz
A Kvt. 12. §-ának a tervezet 1. §-a szerinti módosítását egyfelől annak deklarálása
indokolja, hogy a környezetre vonatkozó adatok közérdekű adatnak minősülnek,
másrészt a környezeti információ fogalmának, illetve a környezeti információ
szolgáltatására kötelezettek körének a környezeti információkhoz való nyilvános
hozzáférésről és a 90/313/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2003/4/EK
irányelv (a továbbiakban: irányelv) szerinti pontosítása is szükségessé teszi.
Az irányelvnek való megfelelés biztosítása miatt szükséges a Kvt.12. § kiegészítése is.
A környezeti információk nyilvánosság számára akár kérelem, akár kötelező
közzététel útján való megismertetését párhuzamosan több hazai jogszabály rendezi.
Törvényi szinten a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a
nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz
való jog biztosításáról szóló, Aarhusban, 1998. június 25-én elfogadott Egyezmény
kihirdetéséről szóló 2001. évi LXXXI. törvény; a személyes adatok védelméről és a
közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény továbbá
rendelkezéseket tartalmaz a november első napján hatályba lépő 2004. évi CXL.
törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól.
Az Európai Unió jogi aktusai közül a környezeti információkhoz való nyilvános
hozzáférésről és a 90/313/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2003/4/EK
irányelv határozza meg az Aarhusi Egyezmény végrehajtására vonatkozó fő
ajánlásokat.
Az összetett jogszabályi környezet legnagyobb hátránya, hogy fogalomhasználata nem
egységes, egyes esetekben az irányelv szélesebb körű az egyezménynél, továbbá az
egyezmény Magyarországon törvénnyel került kihirdetésre, szabályai nem
módosíthatóak, végrehajtása azonban mindenkire kötelező.
Jelen törvénymódosítás meghatározza, hogy mindenkinek joga van a környezeti
információk megismerésére, meghatározza az információ szolgáltatására
kötelezetteket, az adatvédelmi törvénnyel összefüggésben kimondja a környezeti
információ közérdekű adat jellegét, rendezi a nyilvánosság körét.
A Kvt. ilyen irányú módosítása kiterjeszti az információs alapjog érvényesülését olyan
garanciális előírások meghatározásával, amelyek értelmében a környezeti információ
minden közfeladatot ellátó szervnél, legyen az államigazgatás, önkormányzati
igazgatás, közszolgáltatás vagy környezettel kapcsolatos közfeladat, elérhető kell hogy
legyen. A törvénymódosítás célja, hogy ne csak az információ, hanem az azzal
rendelkező szerv vagy személy azonosításra alkalmas adatai, és az általa tárolt vagy
rendelkezésére álló információk felsorolása is hozzáférhetőek legyenek.
15
További garanciális elem a környezeti információs köztisztviselő kinevezése és
feladatköre, a környezeti információhoz jutás elősegítésének és a környezeti
információ megismeréséhez kapcsolódó jogokról való aktív tájékoztatási kötelezettség.
A közigazgatási jogban régóta érvényesülő gyakorlatot is átveszi a Kvt. az információs
jogok gyakorlása esetén, ennek megfelelően a szerv, amennyiben nem rendelkezik az
adott információval, akkor köteles megnevezni az információ birtokosát, illetve a
kérést az információval rendelkező szervhez áttenni és erről az információ igénylőjét
értesíteni.
Az információ megismeréséhez fűződő alkotmányos jog fokozottabb érvényesülését
segíti, hogy az információ iránti igényt nem lehet azon az alapon elutasítani, hogy
megállapíthatatlan a kérés tartalma vagy a kérés túl általános. Ezekben az esetekben az
információval rendelkező szerv feladata a kérés pontosítása és azt követően a
megfelelő minőségű információ kiadása.
A törvénymódosítás a környezetet érintő - jelentős környezeti hatást okozó - hatósági
döntések és közigazgatási szerződések nyilvánosságra hozatalát is elrendeli, hogy a
nem ügyfél érintettek is megismerhessék a környezetet érintő ügyekben hozott
döntéseket.
Az irányelv számos rendelkezése opcionális, vagyis átültetésük nem kötelező.
Átültetésük esetén viszont biztosítani kell a hazai jog helyes jogforrási szintjét. Az a)-
f)	pont szerinti kivételek átültetése csak törvényi szinten történhet, melynek során
figyelembe kell venni az irányelv 4. cikk (2) bekezdés első albekezdésében
meghatározott kötelezettséget is. E szerint a tagállamok nem rendelhetik el az
információ kiadására irányuló kérés megtagadását az a), d), f), g) és h) pont esetében
akkor sem ha az üzleti titok, adótitok, fokozottan védett növény- vagy állat élőhelyére,
kimerülőben lévő természeti erőforrások lelőhelyére, fokozottan védett földtani
természeti érték előfordulási helyére vonatkozik, azonban a környezetbe történő
kibocsátással kapcsolatos információt érint.
A Kvt. 12. §-ának hatályos (3) bekezdése az Avt.-ben megállapított kivételek esetén
teszi lehetővé a környezeti információ kiadásának megtagadását. Az Avt. 3. §-ának (4)
bekezdése szerint a személyes adatok nyilvánosságra hozatala közérdekből
elrendelhető. Minden egyéb esetben a nyilvánosságra hozatalhoz az érintett
hozzájárulása szükséges. Kétség esetén azt kell vélelmezni, hogy az érintett
hozzájárulását nem adta meg. Az irányelv 4. cikk (2) bekezdés első albekezdésének
átültetése céljából a javaslat a Kvt. 12. §-ának kiegészítését tartalmazza egy olyan
rendelkezéssel, mely szerint a személyes adat nyilvánosságra hozatala hozzájárulás
hiányában sem tagadható meg, ha az információ a környezetbe történő kibocsátással
kapcsolatos információt érint.
A javaslat szerint a Kvt. 12. §-a további bekezdéssel is kiegészül - nem csak a
közfeladatot ellátók, hanem a környezetet használók is kötelesek a tájékoztatásra, az
16
adatvédelmi és közigazgatási eljárás szabályaira figyelemmel. E kötelezettség
megszegése esetén a törvényességi felügyeletet ellátó szervhez lehet fordulni.
A javaslat szerint a Kvt. hatályos 51. § (1) bekezdése a törvénymódosítás céljával,
vagyis a környezetre vonatkozó információk megismertetésének, hozzáférhetővé
tételének alapvető jellegével ütközően szűkíti az információhoz jutás lehetőségét azzal,
hogy az állami költségvetésből fedezett vizsgálati adatokat tekinti közérdekű
adatoknak. E szűkítés ellentétes az európai unió jogi aktusok szellemével, így hatályon
kívül helyezésre kerül.
A 2003/35/EK irányelv 3. cikk 6. a) pontja előírja, hogy amennyiben a fejlesztés
jóváhagyásának engedélyezésére vagy elutasítására vonatkozóan a határozatot
meghozták, az illetékes hatóság erről tájékoztatja a nyilvánosságot a jogerős határozat
közzétételével, amelyből megismerhető a hatóság döntése; a nyilvánosság által tett
észrevételek, javaslatok; illetve a jelentős kedvezőtlen hatások elkerülése, csökkentése,
ellensúlyozása céljából hozott intézkedések leírása. Ez a rendelkezés törvényi szintű
szabályozást igényel, mivel a jogalkotásról szóló törvény úgy rendelkezik, hogy a
közigazgatási eljárás szabályai csak törvényben állapíthatóak meg. A megfeleltetésnek
a Kvt. új 71. §-ának (3) bekezdése tesz eleget. (Javaslat 3. §)
Az irányelvnek való megfeleltetésen túl újraszabályozásra kerülnek a Kvt. környezeti
hatásvizsgálattal és egységes környezethasználati engedélyezéssel kapcsolatos
előírásai. A tervezet 3. §-a a Kvt. 66-72. §-ait módosítja. A módosítás lényege: a
jövőben a hatásvizsgálat két szakasz helyett egy szakaszból fog állni. Azon
tevékenységek esetében pedig, amelyek hatásvizsgálat és egységes
környezethasználati engedélyezési kötelezettség alá egyaránt tartoznak, csak az
egységes környezethasználati engedélyt kell a környezethasználónak beszereznie. A
felügyelőség a környezethasználó kérelmére induló előzetes vizsgálati eljárásban fog
dönteni arról, hogy a tervezett tevékenység környezeti hatásvizsgálati, vagy egységes
környezethasználati engedélyezési, illetve más hatósági eljárás hatálya alá tartozik-e,
és döntésében - szükség szerint - meghatározza az előzetes vizsgálati eljárást
követően benyújtandó kérelem tartalmi követelményeit. Az előzetes vizsgálati,
valamint a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati
engedélyezési eljárás részletes szabályait a Kormány állapítja meg.
A Ktv. 82. §-a (2) bekezdésének módosítása a Kvt. új 66-72. §-aival való összhang
megteremtése miatt szükséges.
A javaslat 5. §-ával a Ktv. 110. §-ának (7) bekezdése két új felhatalmazó
rendelkezéssel bővül. Az új r) pont felhatalmazó rendelkezést tartalmaz annak a
kormányrendeletnek a megalkotásához, amely a környezeti információkhoz való
nyilvános hozzáférésről és a 90/313/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló
2003/4/EK irányelvnek való, törvényi szabályozást nem igénylő szabályozási
kérdésekben a megfelelést biztosítja majd. Az előzetes vizsgálati eljárás részletes
szabályainak megalkotására való felhatalmazás (új s) pont) a Ktv. 67. §-ának helyébe
lépő új rendelkezés miatt szükséges.
17
A 7-10. §-hoz
Több jogszabály tartalmaz Natura 2000 területre vonatkozó rendelkezéseket. Az
egységes jogértelmezés érdekében indokolt a természet védelméről szóló 1996. évi
LIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.). 4. §-át kiegészíteni a „Natura 2000 terület”
fogalom meghatározásával.
A Tvt. 41/A. §-ának (1) bekezdése új felhatalmazó rendelkezéssel bővül ki. Ennek
indoka, hogy az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű
területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 5. §-ának (2) bekezdése szerint a
Natura 2000 területekkel érintett földrészleteket a környezetvédelmi és vízügyi
miniszter közleményben teszi közzé a Magyar Közlönyben. A Tvt. 41/A. §-ának (2)
bekezdése úgy rendelkezik, hogy a kijelölés tényét az ingatlan-nyilvántartásba be kell
jegyezni. Az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés pedig jogszabályon, vagy bejegyzésre
alkalmas okiraton alapulhat.
A hatályos Tvt. az Európai Közösség természetvédelmi jogi aktusainak való
megfelelésre történő hivatkozásokat nem tartalmaz. Ezt a hiányt pótolja a tervezet 10.
§-a.
A 11-12. §-hoz
A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV.
törvény, valamint a halászatról és horgászatról szóló 1997. évi XLI. törvény az
Európai Közösség természetvédelmi jogi aktusainak való megfelelésre történő
hivatkozást nem tartalmaz. Ezt a hiányt pótolják a tervezet 11-12. §-ai.
A 13. §-hoz
A kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény 34. § (3) bekezdésének új d)
ponttal történő kiegészítése a 2005. október 8-án hatályba lépő, az Európai Parlament
és a Tanács 648/2004./EK rendelete (2004. március 31.) a mosó és tisztítószerekről
hazai alkalmazásának végrehajtásához szükséges felhatalmazó rendelkezést tartalmaz.
A 14-16. §-hoz
A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hgt.) 3. §-
ának e) pontja tartalmazza a gyártó fogalmát (gyártó: a termék előállítója, illetőleg
külföldi gyártó esetén importálója). Az Európai Közösséghez történt csatlakozás a
gyártó-fogalom tagságnak megfelelő korrekcióját teszi szükségessé. Az új fogalmat a
tervezet 82. §-a tartalmazza.
A Hgt. egy új alcímmel és 54/A. §-al bővül, ennek indoka a következő:
A hulladéklerakókról szóló 1999. április 26-i 1999/31/EK tanácsi irányelv 15. cikke
jelentési kötelezettséget ír elő a tagállamok részére. Az irányelv átültetését a Hgt. 59. §
18
(2)	bekezdésében foglalt felhatalmazások alapján miniszteri rendeleti szintre helyezte
le. Az említett jelentési kötelezettséget előíró rendelkezés adekvát átültetése az, ha az
átültető szabályozásban kijelölésre kerül e kötelezettség végrehajtója, célszerűen a
miniszter. A miniszter kijelöléséről a törvényi szinten kell rendelkezni.
A 17-20. §-hoz
A Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és
fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvény a hatálya alá tartozó utak építésével
kapcsolatos engedélyezési eljárásokat - környezetvédelmi szempontból - a Ktv.
jelenleg hatályos előírásai szerint állapítja meg. Figyelemmel a javaslat 19. §-ára e
törvény előírásait is módosítani szükséges a Ktv. új szabályaival való összhang
megteremtése érdekében.
A 21. §-hoz
Az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről szóló 2005. évi
XV. törvény 5. §-ának új bekezdéssel való kiegészítése az Európai Bizottság által
utólag, a törvény hatályba lépése után, jelzett szabályozási igény. A környezetvédelmi
hatóság jogát arra, hogy hitelesített jelentés hiányában is megállapítsa, egy adott
üzemeltető tárgyévi kibocsátása mennyi volt, nem írja elő közösségi jogszabály, azaz
szigorúan vett jogharmonizációs kötelezettség nincs. Mindazonáltal az Európai
Bizottság kiadott egy közleményt, amelyben felsorolja, hogy az ún. kibocsátási
egységforgalmi jegyzék (regiszter) bizottsági jóváhagyásának feltétele, hogy a hatóság
rendelkezzék ilyen joggal. Várhatóan a módosítás hiányában a Bizottság nem hagyná
jóvá a magyar regisztert, amely komoly hátrányt okozna a magyar gazdálkodóknak.
A 22. §-hoz
A tervezet 3. §-a új típusú közigazgatási eljárásokat szabályoz. Ezért azok hatályba
léptetését - bár közvetlen költségvetési vonzatuk nincs - célszerű egy új gazdálkodási
évhez igazítani. A 3. §-hoz kapcsolódó egyéb rendelkezéseket (tervezet 4. §-a) is a 3.
§-al együtt kell hatályba léptetni.
A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a
továbbiakban: Kvt.) 93. és 94. §-ainak hatályon kívül helyezését az indokolja, hogy e
rendelkezések a környezetvédelmi engedélyezési eljárással kapcsolatos olyan részletes
szabályokat tartalmaznak, amelyek a Kvt. módosítását követően Korm. rendeletben
lesznek szabályozva.
A 23. §-hoz
Ez a rendelkezés azokra a közösségi jogi aktusokra való utalást tartalmazza,
amelyeknek a megfelelést a tervezettel érintett törvények biztosítják.