﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/17645. számú
törvényjavaslat
a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézményekről
Budapest, 2005. szeptember
Előadó:
Dr. Veres János
pénzügyminiszter
2
2005. évi ... törvény
a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézményekről
A foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények európai szinten megszervezett belső
piacának megszilárdítása, határokon átnyúló működésének biztosítása érdekében az
Országgyűlés a következő törvényt alkotja:
A törvény hatálya
1.	§ E törvény hatálya alá tartozik
a)	a Magyar Köztársaság területén határon átnyúló szolgáltatás keretében tevékenységet
végző, foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény;
b)	a szolgáltató intézménybe befizetést teljesítő támogató vállalkozás;
c)	az e törvényben foglaltak alapján a foglalkoztatói nyugellátásra jogosultságot szerző tag;
d)	a szolgáltató intézmények felügyeletét ellátó szerv.
Fogalmak
2.	§ E törvény alkalmazásában
a)	foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény (a továbbiakban: szolgáltató intézmény):
az Európai Unió valamely tagállamában bejegyzett, tőkefedezeti alapon működő, támogató
vállalkozástól vagy szakmai szervezettől elkülönítetten létrehozott intézmény, amelynek célja
nyugellátás biztosítása a kereső tevékenységgel összefüggésben a munkáltatók és
munkavállalók vagy képviselőik között megkötött egyéni, illetve több munkavállalót érintő
megállapodás alapján, feltéve, hogy az intézmény a megállapodásban foglaltak szerinti
tevékenységet folytat;
b)	támogató vállalkozás: olyan, a Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkező
munkáltató, amely befizetést teljesít a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézménybe;
c)	székhely szerinti tagállam: az a tagállam, amelyben a szolgáltató intézmény létesítő okirat
szerinti székhelye és központi ügyintézésének helye található. Amennyiben a szolgáltató
intézmény létesítő okirat szerinti székhellyel nem rendelkezik, az a tagállam, amelyben a
szolgáltató intézmény központi ügyintézésének helye található;
d)	tag: az a természetes személy, aki keresőtevékenysége alapján a foglalkoztatói nyugellátás
feltételeit meghatározó megállapodásban, szabályzatban vagy bizalmi kezelésre vonatkozó
szerződésben (a továbbiakban: nyugdíjkonstrukció) meghatározott foglalkoztatói
nyugellátásra vonatkozó jogosultságokat szerez;
e)	foglalkoztatói nyugellátások: olyan ellátások, amelyeket szolgáltató intézmény a
nyugdíjkorhatár elérésére vagy annak várható elérésére, továbbá rokkantság, halál vagy a
munkaviszony megszűnésére tekintettel folyósított kifizetés formájában, illetve betegség,
nélkülözés vagy halál esetén kiegészítő támogatásnak minősülő kifizetés vagy szolgáltatás
formájában biztosít;
3
f)	határon átnyúló tevékenység: a Magyar Köztársaság területén székhellyel, telephellyel,
fiókteleppel vagy képviselettel rendelkező támogató vállalkozás által teljesített befizetés más
tagállam területén székhellyel rendelkező foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény
által történő fogadása, valamint a más tagállam területén székhellyel rendelkező szolgáltató
intézmény által a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező tag számára nyújtott
szolgáltatás;
g)	nyugdíjkorhatár: az az életkor, amelynek betöltését a magyar társadalombiztosítási
jogszabályok az öregségi nyugdíjra való jogosultság feltételéül előírják. E törvény
alkalmazásában a nyugdíjkorhatár betöltésének minősül, ha a pénztártag szolgálati
nyugdíjban, korengedményes nyugdíjban, előnyugdíjban, nyugdíj előtti munkanélküli
segélyben, bányásznyugdíjban, egyes művészeti tevékenységet folytatók öregségi
nyugdíjában, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban vagy növelt összegű öregségi,
munkaképtelenségi járadékban részesül.
A foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények működése
3.	§ (1) A szolgáltató intézmény a Magyar Köztársaság területén határon átnyúló
szolgáltatásként akkor végezheti tevékenységét, ha a tevékenységére a székhely szerinti
tagállamában jogosult és határon átnyúló szolgáltatás nyújtására előzetes engedéllyel
rendelkezik.
(2)	A munkavállalója részére egyéni vagy több munkavállalót érintő megállapodás alapján
kiegészítő nyugdíjat biztosítani kívánó támogató vállalkozás befizetést teljesíthet szolgáltató
intézménybe. A szolgáltató intézmény a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező
tag számára szolgáltatást nyújthat.
(3)	A munkáltató csak a magyar munkajog és társadalombiztosítási jog hatálya alá tartozó
jogviszony alapján teljesíthet befizetést a szolgáltató intézménybe.
(4)	A tag vállalhat befizetést a szolgáltató intézménybe, kötelezni azonban erre nem lehet.
(5)	A szolgáltató intézménynek a 2. § a) pontja alapján megkötött szerződéseket, a tagokkal
szemben fennálló tájékoztatási kötelezettség teljesítése során keletkezett dokumentumokat,
valamint a Felügyelet által meghatározott dokumentumokat magyar nyelven kell kiállítania.
(6)	A foglalkoztatói nyugellátásához a tag a nyugdíjkorhatár betöltése után juthat hozzá.
A foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények feletti felügyelet
4.	§ (1) A szolgáltató intézmények és támogató vállalkozások feletti felügyeletet - a (3)
bekezdés szerinti időponttól kezdődően - a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a
továbbiakban: Felügyelet) látja el.
(2)	Ha a Felügyelet a szolgáltató intézmény székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságaitól
értesítést kap arról, hogy a szolgáltató intézmény határon átnyúló szolgáltatás keretében
befizetést kíván elfogadni támogató vállalkozástól, az értesítés kézhezvételét követő két
hónapon belül tájékoztatást nyújt az értesítést küldő hatóság részére a magyar
társadalombiztosítási és munkajognak a szolgáltató intézmény működését érintő szabályairól,
4
a szolgáltató intézmények tagokkal szemben fennálló tájékoztatási kötelezettségeiről,
valamint a szolgáltató intézmény vagyonának befektetésével kapcsolatos előírásokról.
(3)	A szolgáltató intézmény akkor kezdheti meg határon átnyúló tevékenységét
Magyarországon, ha a székhely szerinti tagállam illetékes hatóságaitól a (2) bekezdés szerinti
tájékoztatást megkapta, de legkésőbb a (2) bekezdésben meghatározott idő elteltével.
(4)	A (2) bekezdés szerinti tájékoztatási kötelezettség kiterjed a szolgáltató intézmény
magyarországi működésének idején bekövetkező minden olyan jogszabályi változásra is,
amely befolyásolja a nyugdíjkonstrukció jellemzőit, a szolgáltató intézményekre vonatkozó
tájékoztatási kötelezettséget és a befektetési szabályokat. Ez esetben a Felügyelet a módosító
jogszabály kihirdetését követő 30 napon belül nyújt tájékoztatást a székhely szerinti tagállam
illetékes hatóságainak.
5.	§ (1) A Felügyelet eseti tájékoztatást kérhet a szolgáltató intézménytől vagy a támogató
vállalkozástól a terjesztett szerződési feltételekről és az ezzel összefüggő dokumentumokról
annak igazolására, hogy a szerződések megfelelnek a nemzeti jogszabályoknak.
(2)	A Felügyelet a tagok érdekeinek védelme érdekében előírhat a szolgáltató intézmények
számára a nyugdíjkonstrukcióra vonatkozó, a tagok számára nyújtandó tájékoztatási
kötelezettséget.
(3)	Amennyiben a Felügyelet jogszabályellenes működést észlel, haladéktalanul tájékoztatja a
székhely szerinti tagállam illetékes hatóságait. A Felügyelet együttműködik a székhely
szerinti tagállam illetékes hatóságával annak érdekében, hogy a szolgáltató intézmény
megszüntesse jogszabályellenes működését.
(4)	A Felügyelet jogosult, a székhely szerint illetékes felügyeleti hatóság kérelmére köteles
ellenőrizni a szolgáltató intézmények tevékenységét. Ennek keretében a Felügyelet jogosult a
szolgáltató intézmény Magyar Köztársaság területén, határon átnyúló szolgáltatás keretében
végzett tevékenységét a helyszínen ellenőrizni, valamint a szolgáltató intézménytől - az
adatvédelmi jogszabályok figyelembevételével - a tevékenységével összefüggő
adatszolgáltatást kérni.
(5)	A Felügyelet a székhely szerinti tagállam illetékes felügyeleti hatóságának kérelmére
intézkedik a szolgáltató intézmény Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkező
letétkezelőnél elhelyezett vagyonának zár alá vétele érdekében, amennyiben a szolgáltató
intézmény elmulasztotta megfelelő biztosítástechnikai tartalék létrehozását, vagy nem
rendelkezik szavatoló tőkével.
(6)	Amennyiben a magyar társadalombiztosítási és munkajoggal össze nem egyeztethető
működés a székhely szerinti tagállam hatóságai által tett intézkedések ellenére, vagy ilyen
intézkedések hiánya miatt tovább folytatódik, a Felügyelet a szolgáltató intézmény
kötelezettségeinek teljesítése, a tagok érdekeinek védelme, a székhely szerinti tagállam által
előírt tájékoztatási kötelezettség teljesítése, valamint az e törvényben foglaltak betartása
érdekében a következő intézkedéseket - akár együttesen is - alkalmazhatja:
a)	az e törvényben és foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézményekre vonatkozó más
jogszabályban meghatározott feltételeknek való megfelelésre - határidő kitűzésével -
felszólíthat;
5
b)	előírhatja a szabálytalanságok megszüntetésére vonatkozó intézkedési terv meghatározott
határidőn belüli benyújtását, és a végrehajtásra is határidőt szabhat;
c)	a Magyar Köztársaság területére vonatkozó hatállyal tagfelvételi zárlatot rendelhet el;
d)	bírságot szabhat ki;
e)	korlátozhatja a szolgáltató intézmény Magyar Köztársaság területén végzett tevékenységét;
f)	megtilthatja a szolgáltató intézmény Magyar Köztársaság területén történő működését.
(7)	A szolgáltató intézmény terhére kiszabható bírság összege 100 ezer forinttól 20 millió
forintig terjedhet, amely a jogszabályellenes működés további folytatása esetén ismételten
kiszabható. A bírságot a kiszabásáról szóló határozat jogerőre emelkedésétől számított 15
napon belül kell a határozatban megjelölt számlára befizetni.
6.	§ A Felügyelet együttműködik az Európai Biztosítási és Foglalkoztatói-nyugdíj
Bizottsággal és az Európai Bizottsággal a szolgáltató intézmények felügyeletének hatékony
ellátása érdekében.
Átmeneti és záró rendelkezések
7.	§ E törvény a kihirdetés napját követő 5. napon lép hatályba.
8.	§ E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a Pénzügyi Szervezetek Állami
Felügyeletéről szóló 1999. évi CXXIV. törvény 3. §-a a következő c) ponttal egészül ki:
/A Felügyelet hatásköre kiterjed:/
„c) a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézményekről szóló törvény,”
/hatálya alá tartozó szervezetek, személyek és tevékenységek felügyeletére./
Az Európai Unió jogának való megfelelés
9.	§ Ez a törvény a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények tevékenységéről és
felügyeletéről szóló 2003/41/EK parlamenti és tanácsi irányelvnek (2003. június 3.) való
megfelelést szolgálja.
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A törvényjavaslat az Európai Parlament és Tanács a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató
intézmények tevékenységéről és felügyeletéről szóló 2003/41/EK irányelvének (2003. június
3.) történő megfelelést szolgálja. Az irányelv átültetésére megadott határidő 2005. szeptember
23., azonban értelmezési nehézségek és az Európai Bizottság ezzel összefüggő
állásfoglalásának elhúzódó megszületése miatt a tagállamok többsége a kapcsolódó
szabályokat később lépteti életbe. Bár Magyarországon az irányelv hatálya alá tartozó
intézmények nem léteznek, az irányelv szerint lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a más
EU tagállamban székhellyel rendelkező foglalkoztatói intézmények hazánkban is
tevékenykedhessenek határon átnyúló szolgáltatás keretében. Az intézmények a magyar
nyugdíjrendszerben az önkéntes nyugdíjcélú megtakarítási lehetőségek körét szélesítik.
A foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények az EU régi tagállamaiban a
nyugdíjrendszer II. pillérének részeiként működnek. A szolgáltató intézményeket a
munkáltatók hozzák létre, a szolgáltatás alapjául elsősorban a munkáltató által teljesített
befizetés szolgál. A munkáltató egyéni vagy kollektív szerződésben vállal kötelezettséget a
befizetésre. A tagsági viszony alapját a munkáltató és a munkavállaló között megkötött
szerződés képezi, azonban a tagi befizetés nem kötelező, de konstrukciótól függően van rá
lehetőség. A befizetés jellemzően a munkavállalók javára teljesített juttatások keretében
történik. A szolgáltató intézmények által teljesített szolgáltatás a foglalkoztatói nyugdíj,
amely tartalmazhat szociális, önsegélyező elemeket is, jellemzően azonban életjáradék
formájában kerül kifizetésre.
Az irányelv alapjául szolgáló nyugdíj modell, amelynek a foglalkoztatói nyugdíj is a része,
eltér a magyar nyugdíj modelltől. Tekintettel arra, hogy megalkotása a magyar csatlakozás
előtt történt, az irányelv a két nyugdíjmodell eltérését figyelembe venni nem tudta.
Az irányelvben meghatározott intézményekre vonatkozóan - azok hiánya miatt - nincs
hatályban magyar törvényi szabályozás. Sem a hazai magánnyugdíjpénztárak, sem pedig az
önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárak nem tartoznak az irányelv hatálya alá, illetve más
magyar jogszabály sem teszi lehetővé ilyen intézmények alapítását. (Erre vonatkozó igény
nem is merült fel.) Ezért az irányelv átültetésére vonatkozó szabályokat önálló törvényjavaslat
tartalmazza. A foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézményekre az önkéntes- és
magánnyugdíjra vonatkozó szabályozás nem alkalmazható.
A törvényjavaslat elfogadása lehetővé teszi, hogy ezen intézmények magyarországi
munkáltatóktól is fogadhassanak el befizetéseket, és hazánk területén is nyújthassanak
szolgáltatást. A törvényjavaslat tartalmazza továbbá a határon átnyúló tevékenység
megkezdésével kapcsolatos eljárási kérdéseket, valamint a Pénzügyi Szervezetek Állami
Felügyeletének ellenőrzési és intézkedési jogait.
Foglalkoztatói nyugdíjintézmény Magyarországon történő alapítására a javaslat elfogadását
követően sem nyílik lehetőség. Erre vonatkozó előírást az irányelv nem tartalmaz; a
nyugdíjrendszer felépítésével kapcsolatos kérdések nemzeti hatáskörben maradnak.
7
RÉSZLETES INDOKOLÁS
az 1. §-hoz
A törvény hatályát rögzítő rendelkezés. A foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató
intézményekről szóló törvény hatálya alá a szolgáltató intézmények, a tagok, a támogató
vállalkozások és a szolgáltató intézmények felügyeletét ellátó szervek tartoznak.
a 2.§-hoz
A törvényben használt fogalmakat értelmező rendelkezések.
a 3.§-hoz
A rendelkezés biztosítja, hogy a valamely EU tagállamban bejegyzett szolgáltató intézmény a
Magyar Köztársaság területén határon átnyúló tevékenységet végezzen. Ennek keretében
befizetéseket fogadhat el magyarországi támogató vállalkozástól, vagy tagtól, és az arra
jogosult tag számára szolgáltatást nyújthat. Támogató vállalkozás csak a vele a magyar
munkajog alapján munkaszerződéses jogviszonyban lévő munkavállalója részére teljesíthet
befizetést. A tag a szolgáltatáshoz a rá a hazai szabályozás szerinti irányadó nyugdíjkorhatár
betöltése után juthat hozzá. A tag saját döntése alapján vállalhat tagdíjfizetést, erre azonban
nem kötelezhető. A szerződéseket és egyéb dokumentációkat magyar nyelven is el kell
készíteni.
a 4. §-hoz
A rendelkezés rögzíti a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének felügyeleti jogkörét, a
szolgáltató intézmények részére történő tájékoztatási kötelezettségét és az intézmények
tevékenységének feltételeit.
az 5. §-hoz
A Felügyelet ellenőrzési és intézkedési jogkörét meghatározó szabályokat tartalmazó
rendelkezés. A Felügyelet intézkedési jogköre mögöttes és korlátozott, intézkedésre csak
abban az esetben van lehetősége, ha a szolgáltató intézmény megsérti a hazai
társadalombiztosítási és munkajogi rendelkezéseket.
a 6. §-hoz
A Felügyeletnek az Európai Biztosítási és Foglalkoztatói-nyugdíj Bizottsággal és az Európai
Bizottsággal való együttműködési kötelezettségét rögzítő rendelkezés.
a 7. §-hoz
A törvény a kihirdetést követő 5. napon lép hatályba.
8
a 8. §-hoz
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló törvényben szükséges, a Felügyelet
hatáskörét érintő módosítást tartalmazó rendelkezés.
a 9. §-hoz
A 2003/41/EK irányelvhez kapcsolódó jogharmonizációs klauzulát tartalmazó rendelkezés.