﻿2005. évi .... törvény
a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről
Az Országgyűlés a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről, valamint annak
a végrehajtásához kapcsolódóan egyes törvények módosításáról, az államháztartás-
ról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 28. §-a alapján a kö-
vetkező törvényt alkotja:
ELSŐ RÉSZ
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG 2006. ÉVI KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSE
Első Fejezet
A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS KIADÁSAINAK ÉS BEVÉTELEINEK
FŐÖSSZEGE, A HIÁNY MÉRTÉKE ÉS FINANSZÍROZÁSÁNAK MÓDJA
1.	§
Az Országgyűlés a központi költségvetés 2006. évi
a)	kiadási főösszegét 7 309 095,5 millió forintban, azaz hétmillió-
háromszázkilencezer-kilencvenöt egész öttized millió forintban,
b)	bevételi főösszegét 5 775 792,2 millió forintban, azaz ötmillió-
hétszázhetvenötezer-hétszázkilencvenkettő egész kéttized millió forintban,
c)	hiányát 1 533 303,3 millió forintban, azaz egymillió-ötszázharmincháromezer-
háromszázhárom egész háromtized millió forintban
állapítja meg.
2.	§
(1)	Az 1. §-ban megállapított kiadási és bevételi főösszegek, valamint a központi
költségvetési szervek és a fejezeti kezelésű előirányzatok saját bevétellel nem fede-
zett kiadásaihoz nyújtott költségvetési támogatási előirányzatok költségvetési feje-
zetek, címek, alcímek, jogcím-csoportok, jogcímek, előirányzat-csoportok és ki-
emelt előirányzatok szerinti részletezését e törvény 1. számú melléklete tartalmazza.
(2)	A központi költségvetés mérlegét az Országgyűlés az e törvény 2. számú mel-
lékletében foglaltak szerint hagyja jóvá.
3. §
Az Országgyűlés felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy a központi költségvetés
2006.	évi hiányát finanszírozza, a Kincstári Egységes Számla (a továbbiakban:
KESZ) folyamatos likviditását biztosítsa és a központi költségvetés adósságát, va-
lamint a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) által kezelt követeléseit
kezelje.
Második Fejezet
A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS EGYES ELŐIRÁNYZATAINAK
MEGÁLLAPÍTÁSÁVAL, TELJESÍTÉSÉVEL, ILLETŐLEG
FELHASZNÁLÁSÁVAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK
A központi költségvetés tartalék-előirányzatai
4.	§
(1)	Céltartalék szolgál
a)	a központi költségvetési szerveknél - ideértve a Magyar Tudományos Akadé-
miához tartozó, költségvetési rendben gazdálkodó intézményeket és a társada-
lombiztosítási költségvetési szerveket is - a feladatok változásával, a szervezetek,
szervezetrendszerek korszerűsítésével, a feladatellátás ésszerűsítésével megvaló-
suló, kiadás- és költségvetési támogatás-megtakarítást eredményező létszámcsök-
kentések személyi kifizetéseinek,
b)	az Európai Unió intézményeiben foglalkoztatott köztisztviselő és hivatásos ál-
lományú nemzeti szakértők számára külön kormányrendeletben meghatározott
kiadások,
c)	a központi közigazgatási szerveknél, továbbá azok területi és helyi szerveinél a
diplomás pályakezdő fiatalok munkatapasztalat-szerzése támogatásának,
d)	a főtisztviselők, a központi tisztek illetményének, valamint
e)	a Prémium Évek Programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló
törvény szerinti munkáltatói kifizetések
részbeni, illetőleg teljes fedezetére a X. Miniszterelnökség fejezet, 20. cím, 2. al-
cím, 1. Különféle személyi kifizetések jogcím-csoporton. A többlettámogatás
igénylési feltételeit az a)-d) pontok tekintetében a Kormány rendeletben állapítja
meg, az e) pont vonatkozásában külön törvényben foglaltak az irányadók.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti céltartalék terhére nem nyújthatnak be igényt azon
központi költségvetési szervek, amelyek kiadási előirányzatát teljes egészében a
saját bevételük - ide nem értve a társadalombiztosítás pénzügyi alapjaiból, vala-
mint a Munkaerőpiaci Alapból származó pénzeszközöket - fedezi. A Kormány ez
alól felmentést adhat.
(3)	Az (1) bekezdésben foglalt előirányzat terhére támogathatók a közszolgálati
média részvénytársaságok létszámcsökkentésével kapcsolatos egyszeri személyi
kifizetések, melynek feltételeit a Kormány rendeletben állapítja meg.
(4)	Az (1) bekezdésben foglalt előirányzat terhére a Kormány döntésétől függően
támogathatók a Magyar Államvasutak Részvénytársaságnak az állami feladatellá-
tásban résztvevő üzletágainál a veszteség mérséklését eredményező létszámcsök-
kentéssel kapcsolatos egyszeri személyi kifizetései a gazdasági és közlekedési mi-
niszterrel - a pénzügyminiszterrel egyetértésben - kötött megállapodás alapján.
Az állam vagyonával és a felhalmozásokkal kapcsolatos rendelkezések
5.	§
(1)	Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. (a továbbiakban: ÁPV Rt.) 2006.
évben a hozzá tartozó állami vagyon értékesítésének és kezelésének bevételeit az e
törvény 14. számú mellékletében részletezett kiadásokra fordíthatja. Az e kiadási
előirányzatok teljesítése után fennmaradó bevételeknek a záró pénzkészletet meg-
haladó részéből a privatizációért felelős miniszter által meghatározott összeget a
privatizációs tartalék növelésére lehet fordítani, az ezen felüli részt be kell fizetni a
központi költségvetésbe. Az ÁPV Rt. záró pénzkészletét a privatizációért felelős
miniszter határozza meg, a záró pénzkészlet összege legfeljebb 25 000,0 millió fo-
rint lehet.
(2)	A 2006. évben az ÁPV Rt. hitelfelvételre és kötvénykibocsátásra nem jogosult,
kivéve, ha az a pénzügyminiszter külön engedélyével, elismert (szabályo-
zott) értékpapírpiacra bevezetett társaság részvényeinek értékesítésével összefüg-
gésben történik.
(3)	Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi
XXXIX.	törvény (a továbbiakban: Priv.tv.) 23. §-ának (2) bekezdése szerinti priva-
tizációs tartalék a következő célokra használható fel:
a)	jótállással, szavatossággal kapcsolatos kifizetések;
b)	kezességvállalásból - ideértve a készfizető kezességet is -, illetve az átvállalt
tartozásokból eredő kifizetések;
c)	konszernfelelősség alapján történő kifizetések;
d)	elvont vagyontárgyak után beálló kezesi felelősség rendezése;
e)	szerződéses kapcsolaton alapuló tartozások kiegyenlítése;
f)	a belterületi föld ellenértéke alapján, alapítói jogon, a volt szovjet ingatlanok
értékesítése kapcsán az önkormányzatokat megillető kifizetések;
g)	a gazdálkodó szervezetek és a gazdasági társaságok átalakulásáról szóló 1989.
évi XIII. törvény alapján átalakuló társaságoknak a privatizáció után visszauta-
landó 20%-os részesedésigények (Privatizációs Ellenérték Hányad);
h)	a villamosipari dolgozókkal az energiaszektor privatizációja kapcsán kötött
megállapodás teljesítése;
i)	a kárpótlási jegyek életjáradékra váltásával kapcsolatos kifizetések;
j) a „reverzális levelek” alapján történő kifizetések;
k) a gázközművekkel kapcsolatos önkormányzati igények rendezése;
l)	az a)-k) pontban szereplő feladatok végrehajtásával kapcsolatos ráfordítások.
(4)	A privatizációs tartalék záró pénzkészlete nem lehet kevesebb 10 000,0 millió
forintnál.
(5)	A privatizációs tartalék felhasználásához kapcsolódó visszatérüléseket a priva-
tizációs tartalék feltöltésére kell fordítani. A megtérülések összegével a tartalékfel-
töltési előirányzat túlléphető.
(6)	A privatizációért felelős miniszter jóváhagyásával a 14. számú melléklet
I/1/a) pontja szerinti előirányzata legfeljebb 1000,0 millió forinttal túlléphető.
(7)	A privatizációért felelős miniszter hozzájárulásával a kormányzati szektor hiá-
nyát érintő, illetve a kormányzati szektor hiányát nem érintő kiadási csoportokon
belül az ÁPV Rt. az egyes előirányzatok között átcsoportosítást hajthat végre.
(8)	A 14. számú melléklet I/1/c), II/1. és II/2. pontjai szerinti előirányzatok esetében
az ÁPV Rt. egyedi, 1000,0 millió forint feletti döntéseihez a Kormány egyedi jóvá-
hagyása szükséges.
(9)	A 14. számú melléklet I/1/a) pontja szerinti előirányzata terhére számolandó el
az ÁPV Rt. által kibocsátott kötvény kamatának fedezete.
(10)	Az ÁPV Rt. állami vagyon utáni részesedésként osztalékbevételeivel meg-
egyező összegű befizetést teljesít a központi költségvetésbe.
(11)	A Priv.tv. hatálya alá, de nem az ÁPV Rt. hozzárendelt vagyonába tartozó tár-
saságokban az állami részesedés után 2006. évben kifizetésre kerülő osztalék és az
állami vagyon más hozadéka, valamint az e társaságok értékesítéséből származó
bevételnek a privatizáció költségeivel csökkentett része a központi költségvetést
illeti meg.
6. §
Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy az ÁPV Rt. tárgyi eszközeinek
és készleteinek nemzetközi segélyezés céljára történő, térítésmentes felhasználásá-
ról eseti döntést hozzon.
7. §
(1) A helyi, helyi kisebbségi önkormányzatok tekintetében az Áht. 108. §-ának
(1)	bekezdésében szabályozott versenytárgyalás alkalmazása kötelező, amennyiben
az érintett vagyontárgy forgalmi értéke a 20,0 millió forintot meghaladja. A helyi
önkormányzat rendeletében, valamint a helyi kisebbségi önkormányzat határozatá-
ban ennél kisebb összeget is meghatározhat.
(2)	Az Áht. 108. §-ának (4) bekezdésében foglaltak alkalmazása során a kisösszegű
követelés értékhatára 100 000 forint.
(3)	Az Áht. 109/A. §-ának (6) bekezdésében meghatározott bruttóérték-határ 20,0
millió forint.
8.	§
(1)	A Kincstári Vagyoni Igazgatóság (a továbbiakban: KVI) és a központi költség-
vetési szervek vagyonkezelésében lévő kincstári vagyon értékesítéséből és haszno-
sításából származó 35600,0 millió forint bevétel a központi költségvetés központo-
sított bevételét képezi.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott bevétel összegéből a KVI legalább 5600,0
millió forintot a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet 9. cím, 2. Kincstári vagyonke-
zelés és hasznosítás alcím kiadásainak fedezetére fordíthat, a pénzügyminiszter ál-
tal meghatározott feltételek és ütemezés szerint.
(3)	A kincstári vagyonért felelős miniszter egyedi hozzájárulása alapján a kor-
mányzati elhelyezési feladatokkal összefüggésben értékesített kincstári vagyon tel-
jes bevétele - elsődlegesen - az elhelyezési feladatok teljesítésére, valamint a KVI
törvényben meghatározott állami feladatainak ellátására fordítható.
(4)	A Központi Szolgáltatási Főigazgatóság kezelésében lévő üdülők és egyéb léte-
sítmények értékesítéséből származó bevétel a kezelésében maradó létesítmények
felhalmozási kiadásaira fordítandó.
A központi költségvetési szervekkel és a fejezeti kezelésű előirányzatokkal
kapcsolatos rendelkezések
9. §
(1)	A központi költségvetési szervek - a (3) bekezdésben megjelölt szervek kivéte-
lével - a (2) bekezdésben felsorolt jogcímeken a tárgyévben ténylegesen befolyó
bevételeiknek 95%-át használhatják fel. A fennmaradó 5% - kincstári vagyon utáni
részesedés címén - a központi költségvetés központosított bevételét képezi, kivéve
az Oktatási Minisztérium és a Belügyminisztérium felügyelete alá tartozó felsőok-
tatási intézményeket, az Országos Mentőszolgálatot, az Országos Vérellátó Szolgá-
latot, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatot, valamint a költségve-
tési rendben gazdálkodó kutatóintézményeket, amelyek ezen összeget felújításra
kötelesek fordítani.
(2)	Az (1) bekezdésben megjelölt bevételek a következők:
a)	áru és készlet értékesítésének bevétele, kivéve a tankönyvek, jegyzetek, tan-
eszközök, valamint az egészségügyi, gyógyászati készletek, eszközök, a mező-
gazdasági termékek értékesítési bevételeit, a büntetés-végrehajtási intézetekben
fogvatartottak foglalkoztatásával előállított áru és készletértékesítés bevételeit;
b)	szolgáltatások ellenértéke, kivéve a költségvetési szervek által nyereség nélkül
továbbszámlázott, továbbá a büntetés-végrehajtási intézetekben fogvatartottak
foglalkoztatásával végzett szolgáltatás ellenértékeit;
c)	bérleti és lízingdíj bevételek, kivéve a külföldön működő állami képviseletek
bérleti díj bevételeit, valamint a KVI-nek a kincstári vagyonkezeléssel és haszno-
sítással összefüggésben keletkezett bevételeit.
(3)	A Magyar Műszaki Biztonsági Hivatal 672,6 millió forintot, a Nemesfémvizs-
gáló és Hitelesítő Intézet 137,2 millió forintot, a Magyar Bányászati Hivatal 155,0
millió forintot, a Magyar Energia Hivatal 580,3 millió forintot, a Magyar Szaba-
dalmi Hivatal 576,6 millió forintot, az Országos Mérésügyi Hivatal 630,2 millió
forintot, a Közlekedési Felügyeletek 4425,5 millió forintot, az Útgazdálkodási és
Koordinációs Igazgatóság 181,4 millió forintot, a Hungarocontrol Magyar Légifor-
galmi Szolgálat 2148,0 millió forintot, a Magyar Vasúti Hivatal 82,5 millió forintot
köteles 2006. évben befizetni a bevételeiből a központi költségvetés részére, me-
lyek esedékessége az első három negyedévben a negyedévet követő hó 20. napja, a
negyedik negyedévben december 10-e.
(4)	Az (1) bekezdésben foglaltakon túl a Szerencsejáték Felügyelet 2280,0 millió
forintot köteles befizetni a bevételeiből a központi költségvetés részére havi 1/12-
ed részenként február hónaptól minden hónap 20. napjáig, illetve további 1/12-ed
részt december hónapban 10-ei befizetési időpontra.
(5)	A Nemzeti Hírközlési Hatóság 5 616,0 millió forintot köteles befizetni a bevéte-
leiből a központi költségvetés javára, beleértve a frekvenciahasználati díjakból
származó bevételeket is február 20-tól június 20-ig 300,0 millió forint havi egyenlő
részletekben, továbbá július 20-tól december 10-ig, valamint december 20-ig 588,0
millió forint egyenlő részletekben.
(6)	Ha a gazdasági és közlekedési miniszter felügyelete alá tartozó, saját bevételből
gazdálkodó költségvetési szervek a (3) bekezdésben foglalt befizetési kötelezettsé-
güknek nem tesznek eleget, a hiányzó összegre fejezeti tartalékot kell képezni, és a
befizetést legkésőbb 2006. december 20-ig rendezni kell. A fejezeti államháztartási
tartalék terhére a befizetési kötelezettség nem rendezhető.
10. §
(1)	A XIII. Honvédelmi Minisztérium fejezet összes nem vállalkozási tevékeny-
ségből eredő bevétele a központi költségvetés központosított bevételét képezi, ki-
véve:
a)	külföldi államoktól és nemzetközi szervezetektől befolyó költségtérítések és
egyéb támogatások,
b)	pályázatok útján elnyert pénzeszközök,
c)	adományok,
d)	kormányrendeletben meghatározott célra átvett pénzeszközök,
e)	jogszabályokban meghatározott visszatérülések,
f)	rendelkezése alatt álló lakóingatlanban lévő lakások és helyiségek bérbeadásá-
ból származó bevétel és szolgáltatási díjak, valamint az ide nem tartozó ingatlan
bérbe- vagy haszonbérbe adásából származó bevétel,
g)	vagyonkezelésében lévő és a honvédelmi miniszter által honvédelmi célra fe-
leslegessé nyilvánított ingatlanok értékesítéséből származó bevétel,
h)	vagyonkezelésében lévő ingó tárgyi eszközök és készletek értékesítéséből
származó bevétel.
(2)	Az (1) bekezdés f) pontjában meghatározott bérleti és szolgáltatási díjak, vala-
mint a g) pontja szerint befolyó bevételnek a köztartozások és az elidegenítés költ-
ségeinek kiegyenlítését követően fennmaradó összege a védelmi felülvizsgálatból
eredő laktanya-korszerűsítési, lakásépítési, lakásvásárlási kiadásokra, a Magyar
Honvédség Központi Honvédkórház beruházás folytatására, valamint a Honvédel-
mi Minisztérium vagyonkezelésében lévő kulturális, oktatási, jóléti, szociális vagy
rekreációs célt szolgáló létesítmények korszerűsítésének kiadásaira fordítható.
(3)	Az (1) bekezdés h) pontjában foglaltak szerint befolyó bevételnek a köztarto-
zások és az elidegenítés költségeinek kiegyenlítését követően fennmaradó összege
az Áht. 109/K. § (12) bekezdés e) pontja szerinti megsemmisítés és az Áht. 109/K.
§ (12) bekezdésének a)-d) pontjaiban foglalt feladatok finanszírozására fordítható.
(4)	Az Oktatási Minisztérium felügyelete alá tartozó felsőoktatási intézmények ke-
zelésében lévő, a kincstári vagyonba tartozó ingatlanok értékesítéséből 2006. évben
befolyó bevételnek a köztartozások és az ingatlan-elidegenítés költségeinek ki-
egyenlítését követően fennmaradó része a felsőoktatási intézmény alapfeladataihoz
kapcsolódó felújítási, beruházási - beleértve a PPP (az állami és a magánszektor
közötti fejlesztési, illetve szolgáltatási együttműködés, Public Private Partnership
program) keretében megvalósuló fejlesztések törlesztő részleteit is -célra használ-
ható fel.
(5)	A Belügyminisztérium és a felügyelete alá tartozó intézmények vagyonkezelé-
sében lévő, a kincstári vagyonba tartozó ingatlanok értékesítéséből 2006. évben
befolyó bevételből - a köztartozások és az ingatlan-elidegenítés költségeinek ki-
egyenlítését követően - legfeljebb 11 800,0 millió forint a rendvédelmi szervek
épületei rekonstrukciójának folytatására, a Határőrség Országos Parancsnokságá-
nak elhelyezésére, valamint okmányirodák fejlesztésére fordítható.
(6)	Az Egészségügyi Minisztérium és a felügyelete alá tartozó egészségügyi intéz-
mények vagyonkezelésében lévő, a kincstári vagyonba tartozó ingatlanok értékesí-
téséből 2006. évben befolyó bevételből az egészségügyi miniszter - a köztartozás-
ok és az ingatlan-elidegenítés költségeinek kiegyenlítését követően - legfeljebb
7000,0	millió forintot egészségügyi beruházásra, ingatlanvásárlásra, felújításra, re-
konstrukcióra és a mentőautók lízingelésével kapcsolatos díjak megfizetésére for-
díthat.
(7)	A Külügyminisztérium fejezet vagyonkezelésében lévő külképviseleti ingatla-
nok értékesítéséből 2006. évben befolyó bevételből legfeljebb 1300,0 millió forint
a Kormány által elfogadott külképviseleti ingatlanfejlesztési koncepció kiadásaira
fordítható.
(8)	A Nemzeti Sporthivatal által alapított közhasznú társaság vagyonkezelésében
lévő kincstári vagyon értékesítéséből származó bevétel - a köztartozások és az in-
gatlan elidegenítés költségeinek kiegyenlítését követően - 1500,0 millió forint ösz-
szeghatárig a (9) bekezdés szerint használható fel.
(9)	A (8) bekezdés szerinti bevétel - a Nemzeti Sporthivatal útján - kizárólag a
belügyminiszter felügyelete alá tartozó költségvetési szervek vagyonkezelésében,
továbbá helyi önkormányzat tulajdonában vagy vagyonkezelésében lévő sportléte-
sítmények fejlesztésére, rekonstrukciójára (beruházásaira), valamint kincstári va-
gyonba kerülő sportcélú ingatlanok vásárlására fordítható.
(10)	A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium és a felügyelete alá tar-
tozó intézmények vagyonkezelésében lévő, a kincstári vagyonba tartozó ingatlanok
értékesítéséből 2006. évben befolyó bevételből - a köztartozások és az ingatlan-
elidegenítés költségeinek kiegyenlítését követően - legfeljebb 1850,0 millió forint
a szakszolgálatok megyei kirendeltségeinek összevont szervezetei elhelyezését
szolgáló beruházási és felújítási kiadásokra fordítható.
(11)	A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium és a felügyelete alá tartozó intéz-
mények vagyonkezelésében lévő, a kincstári vagyonba tartozó ingatlanok értékesí-
téséből 2006. évben befolyó bevételből - a köztartozások és az ingatlan-
elidegenítés költségeinek kiegyenlítését követően - legfeljebb 4000,0 millió forint
a fejezet alapfeladatainak ellátását szolgáló beruházási és felújítási kiadásokra for-
dítható.
11. §
(1)	A felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Feot.) 9/A.
§-ának (2) bekezdése, valamint a 9/D. §-ának (1) bekezdése szerinti, egy főre meg-
állapított hallgatói normatíva összege 2006. augusztus 31-ig 91 000 Ft/év, 2006.
szeptember 1-jétől 116 500 Ft/év, a doktori képzésben részt vevők egy főre megál-
lapított támogatási normatívája 2006. augusztus 31-ig 1 012 200 Ft/év, 2006. szep-
tember 1-jétől 1 092 600 Ft/év, a köztársasági ösztöndíjban részesülők normatívája
2006.	augusztus 31-ig 302 500 Ft/év, 2006. szeptember 1-jétől 335 000 Ft/év, a di-
ákotthoni elhelyezés normatívája 2006. augusztus 31-ig 80 000 Ft/év, 2006. szep-
tember 1-jétől 116 500 Ft/év, a lakhatási támogatás normatívája 60 000 Ft/év, a
tankönyv- és jegyzettámogatás, valamint a sport és kulturális tevékenység normatí-
vája 2006. augusztus 31-ig 7820 Ft/év, 2006. szeptember 1-jétől 11 650 Ft/év.
(2)	A katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak és
hallgatóinak jogállásáról szóló 1996. évi XLV. törvény 44. §-ának (1) bekezdése
szerinti, a Rendőrtiszti Főiskola nappali tagozatos ösztöndíjas hallgatói pénzbeli
juttatásának normatívája 258 500 Ft/fő/év.
(3)	A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 79/E. §-a
alapján az egyetemi tanári munkakör 1. fizetési fokozatának garantált illetménye
.... forint.
(4)	A Feot. 10/A. §-ában meghatározott Széchenyi István Ösztöndíj havi összege
egyetemi docens (tudományos főmunkatárs) esetében a (3) bekezdésben megállapí-
tott összeg 30%-a, főiskolai tanár esetében a (3) bekezdésben megállapított összeg
25%-a, a Békésy György Posztdoktori Ösztöndíj havi összege oktató, illetve kutató
esetében a (3) bekezdésben meghatározott összeg 20%-a, nem oktató esetében a
(3)	bekezdésben megállapított összeg 70%-a.
(5)	A Bolyai János Kutatási Ösztöndíj havi összege 113 200 forint.
(6)	A Magyar Tudományos Akadémia tagjai tiszteletdíjának havi összege
a)	az Akadémia rendes tagjai esetében 455 000 forint,
b)	az Akadémia levelező tagjai esetében 353 900 forint.
(7)	A Tudományok Doktora, illetve a Magyar Tudományos Akadémia Doktora tu-
dományos fokozattal rendelkezők tiszteletdíjának havi összege 101 100 forint, az
1995.	január 1-je előtt nyugdíjba vonultak esetében - a korábban megállapított
nyugdíj-kiegészítésre tekintettel - 97 100 forint.
12.	§
(1)	A központi költségvetési szervként működő felsőoktatási intézményeket az álta-
luk ellátott közoktatási feladatokra az e törvény 3. számú melléklet 15-20. és 22.
pontjában, az 5. számú melléklet 19., 23-24. pontjában, továbbá a 8. számú mellék-
let I. részének 1. és 3-4. pontjában megállapított, a helyi önkormányzatok normatív
hozzájárulásaival és támogatásaival azonos jogcímeken és feltételek mellett norma-
tív hozzájárulás és támogatás illeti meg.
(2)	A központi költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmények gyakorló
intézményei esetén a 3. számú melléklet 15-20. pontja szerinti jogcímek tekinteté-
ben a normatív hozzájárulások kétszerese jár.
(3)	A (2) bekezdésben meghatározott támogatás igénybevételének feltétele, hogy a
gyakorló intézményekben a tanterv közismereti tantárgyainak és az ahhoz kapcso-
lódó tanórán kívüli iskolai tevékenységnek, valamint az óvodai nevelési, a készség-
és képességfejlesztési és tanórán kívüli iskolai tevékenységeknek legalább 70%-
ában a hallgatók gyakorlati felkészítése történjék, továbbá az intézményi tanítási,
illetve az óvodai foglalkozási időkeret 25%-át gyakorló iskolai, óvodai feladatokra
fordítsák. Amennyiben a feladatok számosságának és az éves időkeretnek a %-os
mértékét nem éri el a feladatellátás, az igénybevétel jogosultságát ennek megfelelő-
en kell megállapítani.
(4)	Az (1)-(2) bekezdés szerinti központi költségvetési szerv a létszámjelentésben
szereplő feladatmutatók alapján az intézményi költségvetésben meglévő és az
(1)	bekezdésben meghatározott normatíva alapján járó támogatás különbözetét a
felügyeletét ellátó szervtől igényelheti.
(5)	Az (1) bekezdésben meghatározott központi költségvetési szerv a tényleges, a
tanügyi okmányok alapján dokumentált feladatmutatók szerint jogosult a normatív
hozzájárulás és támogatás igénybevételére.
(6)	Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott közoktatási célú normatív hozzájárulá-
sok és támogatás elszámolása a központi költségvetési szervként működő felsőok-
tatási intézmény elszámoltatása szerint, annak részeként történik.
13. §
(1)	A központi költségvetés központosított bevételeit képezik az e törvény 1. számú
mellékletében a XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 13.
cím, a XV. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium fejezet, 28. cím, a XVI. Kör-
nyezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium fejezet, 12. cím, a XVII. Területfejlesztés
fejezet, 8. cím, a XVIII. Külügyminisztérium fejezet, 7. cím, a XXII. Pénzügymi-
nisztérium fejezet, 31. cím, a XXIII. Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma
fejezet, 14. cím és a XXV. Informatikai és Hírközlési Minisztérium fejezet, 7. cím
alatt meghatározott bevételek.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott központi bevételi előirányzatok beszedésé-
ért, az e törvényben meghatározott előirányzatok teljesítésért - ha törvény másként
nem rendelkezik - az adott fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője tartozik fele-
lősséggel.
(3)	A XI. Belügyminisztérium fejezet, 20. cím, 6. alcímhez tartozó jogcím-
csoportok, jogcímek költségvetési támogatási előirányzatai tartalmazzák a sportról
szóló 2004. évi I. törvény 56. §-ának (2) bekezdése szerinti bevételeket.
Harmadik Fejezet
A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS ÉS AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS TÖBBI
ALRENDSZERÉNEK KAPCSOLATA
A)	A helyi önkormányzatok és a központi költségvetés kapcsolatrendszere
A helyi önkormányzatok központi költségvetési kapcsolatokból származó forrásai
14.	§
(1)	Az Országgyűlés a helyi önkormányzatok, valamint a helyi kisebbségi önkor-
mányzatok és a többcélú kistérségi társulások normatív állami hozzájárulásának és
normatív részesedésű átengedett személyi jövedelemadójának (a továbbiakban:
normatív hozzájárulások) jogcímeit és fajlagos összegeit az e törvény 3. számú mel-
lékletében foglaltak szerint állapítja meg.
(2)	Az Országgyűlés felhasználási kötöttséggel járó normatív állami támogatást ál-
lapít meg a helyi önkormányzatok és a többcélú kistérségi társulások részére az e
törvény 8. számú mellékletében meghatározott feltételek szerint.
(3)	A pénzügyminiszter és a belügyminiszter a normatív hozzájárulásokat és - az
egyes jövedelempótló támogatások kiegészítése kivételével - a normatív állami tá-
mogatásokat a helyi önkormányzatoknak és a többcélú kistérségi társulásoknak az
Áht. 64. §-a (1) bekezdésében meghatározott adatszolgáltatása szerinti feladatmuta-
tók, mutatószámok alapján, továbbá az 52. § (1) bekezdése szerinti államháztartási
tartalékot önkormányzatonként és jogcímenként együttes rendeletben hirdeti ki az
Áht. 64. §-ának (3) bekezdése szerint.
15.	§
(1)	Az Országgyűlés - a 14. § (2) bekezdésében meghatározottakon felül - további,
felhasználási kötöttséggel járó állami támogatást állapít meg:
a)	központosított előirányzatként az e törvény 5. számú mellékletében felsorolt, a
helyi önkormányzatok által ellátandó feladatokra;
b)	az önálló színházat fenntartó, illetve színházat vagy színházi produkciót támo-
gató helyi önkormányzatok részére az e törvény 7. számú mellékletében foglalt
részletezés szerint;
c)	a helyi önkormányzatok kiemelt fontosságú feladataira, címzett és céltámoga-
tás formájában, ez utóbbinál a 2006. évi új induló beruházások támogatási elői-
rányzatának
ca)	15%-a a régió lakónépességének arányában,
cb)	85%-a a 2000 lakosegyenérték feletti agglomerációk szennyvízelvezetés és -
tisztítás fejlesztési szükségletei alapján
kerül régiónként elosztásra e törvény 21. számú melléklete szerint;
d)	a helyi önkormányzatok fejlesztési és vis maior feladataira. Az előirányzat
da)	63%-ának 30%-a az egy főre jutó bruttó hazai termék megyénkénti mértéke,
70%-a a külön jogszabályban meghatározott területfejlesztési szempontból ked-
vezményezett térségek lakónépessége alapján, a területfejlesztési támogatások
és a decentralizáció elveiről, a kedvezményezett térségek besorolásának feltétel-
rendszeréről szóló 24/2001. (IV. 20.) OGY határozatban foglalt módszertan sze-
rint,
db)	37%-a a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló
1992.	évi LXXXIX. törvény (a továbbiakban: Cct.) 1/A. §-a (3) bekezdésének
a)	pontjára vonatkozó megosztási szabályok alapján
a megyei területfejlesztési tanácsokat és a Fővárosi Önkormányzatot illeti meg,
amelyek régiónkénti összegét e törvény 21. számú melléklete tartalmazza;
e)	vis maior tartalékra a Cct. 1/A. §-a (3) bekezdésének b) pontja szerint;
f)	a leghátrányosabb helyzetű kistérségek felzárkóztatásának támogatására. Az
előirányzat a területfejlesztés kedvezményezett térségeinek jegyzékéről szóló
64/2004. (IV. 15.) Korm. rendeletben meghatározott, a területfejlesztés szempont-
jából leghátrányosabb helyzetű kistérségek lakónépessége alapján a megyei terü-
letfejlesztési tanácsokat illeti meg, amelyek régiónkénti összegét e törvény 21.
számú melléklete tartalmazza;
g)	a budapesti 4-es - Budapest Kelenföldi pályaudvar-Bosnyák tér közötti -
metróvonal megépítésének állami támogatásáról szóló 2005. évi LXVII. törvény
szerinti építési feladatokra.
(2)	A normatív hozzájárulások és támogatások lemondásból felszabaduló előirány-
zatai - a nem helyi önkormányzat részére történő feladatátadással összefüggő elői-
rányzat-csökkenés kivételével - az itt meghatározott sorrendben növelik az e tör-
vény 6. számú mellékletének 1. pontjában, az 1. számú melléklet IX. Helyi önkor-
mányzatok támogatásai fejezet, 8. Vis maior tartalék cím, a 6. számú mellékletének
3.	pontjában, valamint 2. pontjában meghatározott előirányzatokat. Ugyanilyen sor-
rendben növeli továbbá ezen előirányzatokat az intézményátadásból felszabaduló
olyan összeg, amely a 30. § szerint nem illeti meg az átvevő intézményt.
(3)	Amennyiben az e törvény 12. §-a, illetve 30. §-a szerint normatív hozzájárulá-
sokra és támogatásokra jogosult év közben feladatot ad át a feladat ellátására köte-
lezett helyi önkormányzat részére, az így felszabaduló előirányzattal az érintett fe-
jezet előirányzata csökken, a helyi önkormányzatot megillető normatív hozzájáru-
lás és támogatás előirányzata megemelkedik a 3. és 8. számú melléklet igényjogo-
sultsági szabályai alapján.
(4)	Ha a helyi önkormányzat normatív hozzájárulásról és támogatásról való lemon-
dása olyan - nem helyi önkormányzat részére történő - feladatellátással függ össze,
amelyre a feladatot átvevő jogosult az e törvény 12. §-a vagy 30. §-a szerint norma-
tív hozzájárulás és támogatás igénybevételére, a feladatátadással év közben felsza-
baduló összeggel a helyi önkormányzatokat megillető normatív hozzájárulás és tá-
mogatás előirányzatát csökkenteni kell, és az annak további folyósításáról gondos-
kodó minisztériumi fejezet ilyen célú előirányzatát meg kell emelni.
16.	§
(1)	Működőképességük megőrzése érdekében - a helyi önkormányzatokról szóló
1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 87. §-ának (1) bekezdése alapján -
kiegészítő támogatásra jogosultak az e törvény 6. számú mellékletében foglalt felté-
teleknek megfelelő helyi önkormányzatok.
(2)	A Fővárosi Önkormányzat látja el a közgyűlés által szabályozott módon a 22. §
szabályai szerint - a Fővárosi Önkormányzat és a kerületi önkormányzatok tekinte-
tében - az Ötv. 87. §-ának (1) bekezdésében meghatározott feladatot e törvény 6.
számú melléklete 1. pontjának alkalmazásával. A Fővárosi Önkormányzat ehhez
abban az esetben igényelhet támogatást, ha a Fővárosi Önkormányzat és a kerületi
önkormányzatok költségvetéseinek összesített adataiból e törvény 6. számú mellék-
letének 1. pontja szerint forráshiány mutatható ki.
17.	§
Az Áht. 64/A. §-ának (4) bekezdése szerint megállapított, az állami támogatás jog-
talan igénybevételéhez kapcsolódó kamatfizetési kötelezettség kiszámítása szem-
pontjából feladatmutatóhoz kapcsolódó normatív hozzájárulásnak és támogatásnak
minősül az e törvény 3. számú melléklet 3., 6., 8. és 11. b)-22., pontja és a 4. számú
melléklet B) II. c) pontja, valamint, a 8. számú melléklet I. rész 1., 3. és 4. pontja, II.
rész 3. pontja, továbbá III. és IV. része szerinti előirányzatok együttes összege.
18.	§
(1)	A helyi önkormányzatokat együttesen az állandó lakóhely szerint az adózók ál-
tal 2004. évre bevallott - az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (a továbbiakban:
APEH) által településenként kimutatott - személyi jövedelemadó 40%-a illeti meg.
(2)	A települési önkormányzatot az (1) bekezdés szerint a közigazgatási területére
kimutatott személyi jövedelemadó 10%-a illeti meg.
(3)	A helyi önkormányzatokat megillető személyi jövedelemadó megosztásának
részletes szabályait a 4. számú melléklet tartalmazza.
Az önkormányzatok által beszedett illetékek és más bevételek szabályozása
19.	§
(1)	A megyei illetékhivatalok, valamint a Fővárosi Illetékhivatal által 2006. január
1-jétől beszedett
a)	2005. június 30-án nyilvántartott hátralékból a végrehajtási cselekmények
eredményeként befolyó illeték 20%-a a központi költségvetést, 80%-a pedig a fő-
városi, megyei, illetve a megyei jogú városi önkormányzatokat,
b)	az a) ponton túli illetékbevételek 50%-a a központi költségvetést, 50%-a pedig
a fővárosi, a megyei, illetve a megyei jogú városi önkormányzatokat
illeti meg a (2)-(7) bekezdésben foglaltak szerint.
(2)	A megyei jogú városi önkormányzatot illeti meg a megyei illetékhivatalok által
beszedett illetékből az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény illetékességi sza-
bályai alapján a megye közigazgatási területén lévő megyei jogú városok illetékes-
ségébe tartozó ügyekből befolyt bevétel, csökkentve az (1) bekezdés szerinti köz-
ponti bevételi részesedéssel, valamint a (4)-(7) bekezdésben foglalt, kiadásként
visszatartott összeggel.
(3)	A megyei illetékhivatal, valamint a Fővárosi Illetékhivatal által beszedett, az
(1) bekezdés b) pontjában meghatározott illetéknek a központi költségvetés bevételi
részesedésével és a (2) bekezdés alapján a megyei jogú várost megillető összeggel
csökkentett illetékbevétel
a)	35%-a közvetlenül a területileg érintett megyei önkormányzatot, valamint a
Fővárosi Önkormányzatot,
b)	65%-ának kétharmada egyenlő összegben - egyhuszad részenként -, egyhar-
mada a megye, valamint a főváros 2005. január 1-jei lakosságszáma arányában -
a Kincstár országos összesítését követően - a megyei önkormányzatokat, vala-
mint a Fővárosi Önkormányzatot illeti meg.
c)	A megyei illetékhivatal, valamint a Fővárosi Illetékhivatal által beszedett, az
(1)	bekezdés a) pontjában meghatározott illetéknek a központi költségvetés bevé-
teli részesedésével és a (2) bekezdés alapján a megyei jogú várost megillető ösz-
szeggel csökkentett illetékbevétel összege a behajtó megyei és fővárosi önkor-
mányzatot illeti meg. Az önkormányzat ezen bevételének felhasználásával való-
síthatja meg az illetékhivatal informatikai rendszereinek (hardver- és szoftver-
eszközeinek) korszerűsítését.
d)	Amennyiben a megyei illetékhivatalnál, valamint a Fővárosi Illetékhivatalnál
2005.	december 31-én nyilvántartott hátralékból befolyó tárgyidőszaki illetékbe-
vétel kisebb, mint ugyanezen hátralék 25%-ának a tárgyidőszakra jutó naptári na-
pokkal arányos hányada, akkor az illetékhivatal - az önkormányzat a) és
c)	pontokban foglalt illetékbevétele terhére - köteles a különbözet 50%-át, az
(1) bekezdés a) pontjában meghatározott illetékbevétellel együtt a központi költ-
ségvetés részére átutalni.
(4)	Az illetékhivatalokkal kapcsolatos kiadásokat az illetékbevételből részesedő
önkormányzatok viselik a saját bevételükből az (5)-(7) bekezdésben foglaltak fi-
gyelembevételével.
(5)	A megyei jogú város önkormányzata legkésőbb 2006. január 20-áig megállapo-
dik a megyei önkormányzattal a beszedendő bevétellel kapcsolatos kiadások viselé-
séről. A megállapodásnak tartalmaznia kell a kiadások körét és mértékét - beleért-
ve a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 45. §-ában szabályozott, illetékekkel
összefüggő érdekeltségi célú juttatásokat is -, az elszámolási kötelezettségeket, az
elszámolás ellenőrzésének módját.
(6)	Az (5) bekezdés szerinti megállapodás hiányában a felmerült kiadásokat a me-
gyei jogú városi önkormányzat(ok), illetve a megyei önkormányzat a (2) és
(3)	bekezdés szerinti, 2005. évben illetékből származó bevételeik arányában vise-
lik. A megyei jogú városi önkormányzatra eső kiadási hányadot a megyei önkor-
mányzat visszatarthatja a megyei jogú várost megillető összegből.
(7)	Az illetékhivatal működtetésével összefüggő éves működési költség és az éves
működési költség 10%-át meg nem haladó felhalmozási költség egytizenkettede -
nem havi ütemezésű utalás esetén az egytizenketted rész utalással érintett naptári
napok szerinti hányada - tartható vissza havonta a megyei jogú város(ok)tól, amely
az illetékhivatalt működtető megyei önkormányzatot illeti meg, és illetékbevétel-
ként kell költségvetésében előirányozni és elszámolni.
20. §
(1)	A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény alapján a belföldi gépjár-
művek után a települési önkormányzat által beszedett adó 100%-a az önkormány-
zatot illeti meg.
(2)	A termőföld bérbeadásból származó jövedelem utáni - a települési önkormány-
zatok által beszedett - személyi jövedelemadó 100%-a a földterület fekvése szerinti
települési önkormányzatot illeti meg.
(3)	A települési önkormányzat jegyzője által, külön jogszabályban meghatározott
esetben jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírság teljes összege, a környezetvé-
delmi felügyelőség által a települési önkormányzat területén jogerősen kiszabott és
abból befolyt környezetvédelmi bírságok összegének 30%-a az illetékes települési
önkormányzatot illeti meg.
(4)	A szabálysértési pénz- és helyszíni bírságból származó, önkormányzati költség-
vetési elszámolási számlára vagy annak alszámlájára érkezett bevétel 100%-a -
függetlenül a jogerős kiszabást végző szervtől - az önkormányzatot illeti meg. Az
önkormányzat a szabálysértési pénz- és helyszíni bírság végrehajtását kérő szervtől
a költségminimum megelőlegezését nem kérheti.
21.	§
A helyi önkormányzatok megalakulásakor az alapítói jog gyakorlása tekintetében
tanácsi vállalat jogutódjának - állami vagyon felett tulajdonosi jogosítvánnyal ren-
delkező szervezet által történő - értékesítéséből származó készpénzbevétel 50%-a
az alapítói jogot gyakorló helyi önkormányzatot illeti meg.
A fővárosi önkormányzatok bevételei
22.	§
A Fővárosi Önkormányzatot megillető bevételeknek a fővárosi és a kerületi ön-
kormányzatok közötti megosztására és átutalására az Ötv. 64. §-ában, a 64/A-64/C.
§-ában, valamint a fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzatok közötti
forrásmegosztásról szóló 2003. évi CXIV. törvényben foglaltakat kell alkalmazni.
A helyi önkormányzatok pénzellátásának kiegészítő szabályai
23.	§
(1)	A rendszeres gyermekvédelmi támogatás, a rendszeres szociális segély, az
időskorúak járadéka, a normatív alapú ápolási díj, az önkormányzat által szervezett
közcélú foglalkoztatás támogatása, valamint az adósságcsökkentési támogatás, a
szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továb-
biakban: Szoctv.) 38. §-a (2) és (5) bekezdésében meghatározott lakásfenntartási
támogatás, továbbá a XXIV. Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi
Minisztérium fejezetből a gyermektartásdíj megelőlegezése esetében a települési
önkormányzat első alkalommal az őt megillető havi összeg legfeljebb kétszeresét
igényelheti, külön jogszabály szerinti éven belüli elszámolási kötelezettséggel.
(2)	Az e törvény 5. számú melléklet 7., 10., 18., 23. pontja, a 6. számú melléklet 1.
pontja, a 7. számú melléklet, valamint, a 8. számú melléklet I. rész 1., 3. és 4. pontja,
II.	rész 3. pontja, továbbá a III., IV. és V. része alapján számított előirányzatok fo-
lyósítása az Áht. 101. §-ának (7) bekezdésében foglaltak szerint, nettó finanszírozás
keretében történik.
(3)	A 30. § (2)-(3) bekezdése szerinti egyházi és kisebbségi fenntartói kiegészítő
támogatást
a)	a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Közokt.
tv.) 81. §-ának (13) bekezdése, valamint 118. §-ának (9) bekezdése alapján köz-
oktatási feladatot ellátó egyházak,
b)	a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény (a
továbbiakban: Nek. tv.) 47. §-a (6) bekezdésének b) pontja alapján közoktatási
feladatot ellátó kisebbségi önkormányzatok és a Nek. tv. 47. §-ának
(13)	bekezdése alapján közoktatási feladatot ellátó helyi kisebbségi önkormány-
zatok
a helyi önkormányzatok útján - az 1. számú melléklet XX. Oktatási Minisztérium
fejezet, 11. cím, 2. alcím, 3. jogcím-csoport, 2. Egyházi és kisebbségi közoktatási
intézmények kiegészítő támogatása jogcím előirányzatáról - vehetik igénybe. A
Kincstár ezen összeget a helyi önkormányzatnak folyósított központi támogatások
nettó finanszírozása keretében a tárgyhónapot követő hónapban számolja el a ki-
egészítő támogatás folyósítására szolgáló előirányzat javára.
B)	A társadalombiztosítás és a központi költségvetés kapcsolata
24.	§
(1)	A Nyugdíjbiztosítási Alapot (a továbbiakban: Ny. Alap) és az Egészségbiztosí-
tási Alapot (a továbbiakban: E. Alap) terhelő ellátások, valamint az Ny. Alapot és
az E. Alapot nem terhelő ellátások folyamatos teljesítése érdekében a bevételek és a
kiadások időbeli eltéréséből adódó átmeneti pénzügyi hiányok fedezetére a közpon-
ti költségvetés a Kincstár útján kamatmentes hitelt nyújt.
(2)	A KESZ-hez kapcsolódó megelőlegezési számlákról tervezett hitel-
igénybevételről - kormányrendeletben szabályozottak szerint - finanszírozási ter-
vet kell készíteni, amely indokolt esetben módosítható.
(3)	A KESZ-hez kapcsolódó megelőlegezési számlákról felvett hitelt az Ny. Alap
és az E. Alap a befolyó bevételeikből és az alapot nem terhelő ellátások megtéríté-
seiből soron kívül törlesztik.
25.	§
(1)	A Kincstár az E. Alap részére
a)	a XXIV. Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium fe-
jezet, 10. cím, 4. Gyermekgondozási díj alcím, továbbá a 11. cím, 3. alcím, 1.
Közgyógyellátás jogcím-csoport előirányzatból
b)	a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet 26. cím, 2. alcím, 4. Központi költségve-
tésből járulék címen átadott pénzeszköz jogcím-csoport előirányzatból február
hónaptól kezdődően
a folyósító szerv által benyújtott és a pénzügyminiszter által jóváhagyott finanszí-
rozási terv alapján finanszírozást teljesít.
(2)	Az Ny. Alap részére a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 26. cím, 1. alcím,
a)	Magánnyugdíj-pénztárba átlépők miatti járulékkiesés pótlására jogcím-csoport
szerinti támogatás átutalása
aa)	az első háromnegyed évben havonta, a tárgyhó 10. napjáig az éves előirány-
zat havi időarányos összegével,
ab)	október, november hónapokban az éves előirányzat 5%-ának megfelelő ösz-
szegével, a tárgyhó 10. napjáig,
ac)	december hónapban az aa) és az ab) pont szerinti befizetések összegének és
a várható éves magánnyugdíj-pénztári tagdíjbefizetés különbözetének összegé-
ben, legfeljebb az előirányzat mértékéig a tárgyhó utolsó kincstári napján,
b)	Nyugdíjbiztosítási Alap kiadásainak támogatása jogcím-csoport szerinti támo-
gatás átutalása
ba)	az első háromnegyed évben havonta, a tárgyhó utolsó kincstári napjáig az
éves előirányzat havi időarányos összegével,
bb)	október, november hónapokban az éves előirányzat 5%-ának megfelelő ösz-
szegével, a tárgyhó utolsó kincstári napjáig,
bc)	december hónapban a ba) és a bb) pontban teljesített összegeket figyelembe
véve a tényleges éves bevételek és kiadások függvényében, legfeljebb az elői-
rányzat mértékéig a tárgyhó utolsó bevétel beérkezése és az utolsó ellátás kifize-
tése után
történik.
(3)	A XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, a X. Miniszterelnökség fejezet, a XIII.
Honvédelmi Minisztérium fejezet, a XI. Belügyminisztérium fejezet és a XIV.
Igazságügyi Minisztérium fejezet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magán-
nyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi
LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj) 18. §-ának (3) bekezdése alapján - fegyveres
testületek kedvezményes nyugellátásainak kiadásaihoz hozzájárulás jogcímen -
havonta átutalást teljesít az Ny. Alap és az E. Alap részére az éves előirányzat havi
időarányos mértékének megfelelően, a tárgyhó 10. napjáig.
C)	A központi költségvetés és az elkülönített állami pénzalapok kapcsolata
26.	§
Az elkülönített állami pénzalapok (a továbbiakban: pénzalapok) - a bevételek befo-
lyása és a kiadások teljesítése időbeni ütemének eltérése esetén - a finanszírozási
igényeik teljesítéséhez igénybe vehetik az előző évi maradványukat, illetve legfel-
jebb három hónapra, de a következő évre át nem húzódóan a KESZ-t. A KESZ
igénybevételét a pénzügyminiszter engedélyezheti. Az engedélyre vonatkozó ké-
relmet a finanszírozási igény felmerülése előtt legalább 30 nappal kell benyújtani.
D)	Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap Garancia Részlegtől
érkező agrártámogatások és az Európai Unió részére fizetendő cukorilleték
megelőlegezése
27.	§
(1)	Az Áht. 18/B. §-a (1) bekezdésének zs) pontja alapján a Mezőgazdasági és Vi-
dékfejlesztési Hivatal (a továbbiakban: MVH) részére, az Európai Mezőgazdasági
Orientációs és Garancia Alap (a továbbiakban: EMOGA) Garancia Részlegtől ér-
kező közvetlen, piaci támogatások, az - EU által a hatályos közösségi jogszabályok
alapján utólagosan megtérítendő vagy értékesítésből befolyó - intervenciós intéz-
kedésekhez kapcsolódó kifizetések, valamint a Nemzeti Vidékfejlesztési Tervben
(a továbbiakban: NVT) foglalt támogatások EU által finanszírozott része (a továb-
biakban: agrártámogatások) teljesítéséhez a központi költségvetés a Kincstár útján
kamatmentes hitelt nyújt.
(2)	Az NVT-ben foglalt támogatások kizárólag abban az esetben finanszírozhatóak
az (1) bekezdésben leírtak szerint, amennyiben az így igénybe vett teljes összeget
az Európai Unió utólagosan megtéríti, de a kifizetés időpontjában az NVT céljaira
felhasználható uniós forrás nem áll rendelkezésre.
(3)	A KESZ-hez kapcsolódó megelőlegezési számlákról az európai uniós közvetlen
támogatások megelőlegezésének céljára felvett hitel nagysága nem haladhatja meg
a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nem-
zetközi szerződést kihirdető törvény alapján meghatározott, 2006. évben kifizetésre
kerülő, EMOGA Garancia Részleg által megtérítendő egységes területalapú támo-
gatások összegét.
(4)	A KESZ-hez kapcsolódó megelőlegezési számlákról tervezett hitel-
igénybevételről az MVH-nak a Pénzügyminisztérium és a Kincstár részére - kor-
mányrendeletben szabályozottak szerint - 2006. év vonatkozásában 2006. január
15-éig havi bontású finanszírozási tervet kell készítenie, melyet a rendelkezésre
álló információk alapján minden hónap 15-ig aktualizálni kell. Amennyiben az
NVT kifizetéseinek ütemezése az (1) bekezdésben leírt, KESZ-ről történő finanszí-
rozást tesz szükségessé, a pénzügyminiszter jogosult az NVT intézkedések tekinte-
tében a finanszírozási terv és a kifizetések ütemezését módosítani.
(5)	Az Európai Unió által finanszírozott agrártámogatásokra az igénylő akkor is
jogosult, ha az Áht. 10. §-ában foglalt fizetési kötelezettséggel összefüggő, esedé-
kessé vált és még meg nem fizetett köztartozása van. Az egységes területalapú tá-
mogatáshoz kapcsolódó kiegészítő nemzeti támogatásból az igénylő csak a lejárt
köztartozással csökkentett összegre jogosult. A köztartozás fennállásáról és annak
összegéről az adóhatóság az MVH megkeresésére adatot szolgáltat. Az adatszolgál-
tatásban szereplő tartozás összegét az MVH a XII. Földművelésügyi és Vidékfej-
lesztési Minisztérium fejezet, 10. cím, 5. alcím, 2. jogcím-csoport, 2. Folyó kiadá-
sok és jövedelem-támogatások jogcím előirányzatból megállapított támogatásból
levonja és átutalja az adóhatóságnak. A jogosultat a köztartozással csökkentett ösz-
szeg illeti meg, a visszatartott támogatásnak megfelelő összegű tartozás az átutalás-
sal egyidejűleg megfizetettnek minősül. A támogatás visszatartásáról az MVH a
kedvezményezettet a támogatási különbözet átutalásakor tájékoztatja.
(6)	A KESZ-hez kapcsolódó megelőlegezési számlákról felvett hitelt az MVH az
Európai Uniótól befolyó bevételeiből soron kívül törleszti.
(7)	Az agrártámogatásokhoz kapcsolódó, az ügyféltől származó befizetéseket az
MVH a KESZ-hez kapcsolódó megelőlegezési számla részére havonta átutalja.
(8)	A XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 10. cím, 7.
Árfolyamkockázat és egyéb, EU által nem térített kiadások alcím terhére kell el-
számolni
a)	az Európai Bizottság EMOGA Garancia Részleg éves elszámolásáról szóló hi-
vatalos döntését követően haladéktalanul - az intervenciós felvásárlásra fordított,
de értékesítésből még be nem folyt összegek kivételével - a KESZ-hez kapcsoló-
dó megelőlegezési számlákról felvett hitel azon részét, amelyet az Európai Unió
vagy az ügyfél nem térít meg az MVH útján, valamint az agrártámogatások árfo-
lyam-különbözetét,
b)	az intervenciós felvásárláshoz kapcsolódó azon kiadásokat, amelyek a nemzeti
költségvetést terhelik.
28. §
(1)	Az MVH köteles az intervenciós finanszírozás EMOGA Garancia Részlegéből
folyósított kamattérítését - annak beérkezése után haladéktalanul - a központi költ-
ségvetés részére átutalni, amelyet a központi költségvetés kamatbevételeként kell
elszámolni.
(2)	Az intervenciós felvásárlással kapcsolatos azon kamatterhet, amelyet az Euró-
pai Unió az MVH által szabálytalanul teljesített kifizetésből eredően - az Európai
Bizottság hivatalos döntése alapján - nem térít meg, a XII. Földművelésügyi és Vi-
dékfejlesztési Minisztérium fejezet, 10. cím, 7. Árfolyamkockázat és egyéb, EU
által nem térített kiadások alcím terhére kell törleszteni.
(3)	Az (1) és (2) bekezdésben szereplő kamattérítések elszámolása a XLI. A köz-
ponti költségvetés kamatelszámolásai, tőke-visszatérülései, az adósság- és követe-
léskezelés költségei fejezet, 2. cím, 5. Intervenciós felvásárlás előfinanszírozási
költségének megtérítése alcím javára történik.
29.	§
(1)	Az Áht. 18/B. §-a (1) bekezdésének x) pontjában hivatkozott, cukorilleték-
fizetési kötelezettség teljesítésére felvett hitel nagysága nem haladhatja meg az Eu-
rópai Unió részére fizetendő, közösségi jogszabály alapján meghatározott illeték
összegét.
(2)	A cukorilleték-fizetési kötelezettség teljesítésére felvett hitelt az MVH a cukor-
illeték megfizetésére kötelezettektől e címen befolyó bevételekből soron kívül tör-
leszti.
(3)	A KESZ-hez kapcsolódó megelőlegezési számláról felvett hitel azon részét,
amelyet az MVH nem törlesztett, illetve köztartozásként nem került behajtásra, a
XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 10. cím, 7. Árfo-
lyamkockázat és egyéb, EU által nem térített kiadások alcím terhére kell rendezni.
Negyedik Fejezet
A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS ÉS AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSON KÍVÜLI
SZERVEZETEK KAPCSOLATA
Az egyházak és a társadalmi önszerveződések támogatása
30.	§
(1)	Az Országgyűlés a külön törvényben meghatározott szociális, közoktatási, fel-
sőoktatási, kulturális közfeladatot (a továbbiakban: humánszolgáltatások) ellátó
intézményt fenntartó egyházi jogi személy, társadalmi szervezet, alapítvány, köz-
alapítvány, országos kisebbségi önkormányzat, közhasznú társaság, gazdasági tár-
saság és a humánszolgáltatást alaptevékenységként végző, a személyi jövedelem-
adóról szóló törvény hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó (a továbbiakban együtt:
nem állami intézmény fenntartója) részére működési és fenntartási célú normatív és
egyéb hozzájárulást állapít meg a következők szerint:
a)	A közoktatási feladatot ellátó nem állami intézmény fenntartóját normatív hoz-
zájárulás illeti meg - figyelemmel a b) pontban foglaltakra - e törvény 3. számú
melléklet 15-20. és 22. pontjában, az 5. számú melléklet 19., 23-24. pontjában, to-
vábbá a 8. számú melléklet I. részének 1., 3-4. pontjában, megállapított, a helyi
önkormányzatok normatív hozzájárulásaival és támogatásaival azonos jogcíme-
ken és jogosultsági feltételek mellett.
b)	A közoktatási feladatot ellátó intézményt fenntartó gazdasági társaságot, vala-
mint a nevelésbe-oktatásba a 2003/2004. tanévtől kezdődően belépett gyermekek,
tanulók, illetve előbbieknek a teljes gyermek-, tanulólétszámához viszonyított
arányában számított foglalkoztatott pedagóguslétszám után az e bekezdésben
meghatározott egyéni vállalkozót az a) pont szerinti normatíva 30%-ának megfe-
lelő hozzájárulás és támogatás illeti meg.
c)	A nem állami felsőoktatási intézményt az általa ellátott közoktatási feladatra a
12.	§ (1) bekezdése szerinti hozzájárulás és támogatás illeti meg.
d)	A nem állami felsőoktatási intézmény gyakorló intézménye esetén a 12. §
(2)	bekezdése szerinti normatív hozzájárulás és támogatás jár. Ez a hozzájárulás
és támogatás jár az egyházi jogi személy által fenntartott intézmény esetén is, ha
egyházi felsőoktatási intézménnyel - a fenntartói jogok közös gyakorlására - kö-
tött megállapodás keretében közreműködik a gyakorló intézményi feladatok ellá-
tásában.
e)	Nem jár normatív hozzájárulás és támogatás a szakközépiskolai és a szakisko-
lai tanulók gyakorlati képzésében részt vevőnek, ha költségei megtérítésére a
Munkaerőpiaci Alap képzési alaprészéből igényt tart.
f)	Az egyházi felsőoktatási intézményt a Feot. 9/H. §-ának (4) bekezdése szerinti
állami hozzájárulás illeti meg.
g)	A személyes gondoskodást nyújtó szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi
közfeladatot ellátó intézmény nem állami fenntartóját normatív hozzájárulás és
támogatás illeti meg - figyelemmel a h) pontban foglaltakra - a helyi önkormány-
zatok e törvény 3. számú mellékletének 11. b)-k) és 12-14. pontjaiban, továbbá 8.
számú melléklete II. részének 3. pontjaiban megállapított támogatásaival azonos
jogcímeken, összegben és feltételek mellett.
h)	A személyes gondoskodást nyújtó szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi
közfeladatot ellátó intézményt fenntartó gazdasági társaságot és az e bekezdésben
meghatározott egyéni vállalkozót a g) pont szerinti normatíva 30%-ának megfele-
lő hozzájárulás illeti meg.
i)	A nem állami intézmény fenntartójának az e bekezdés alapján megállapított
normatív hozzájárulás és támogatás teljes összegét át kell adnia annak az intéz-
ménynek, amelyre tekintettel a támogatás megállapítására sor került.
j) Az oktatási miniszter egyedi megállapodást köthet (illetve az érvényes megál-
lapodások kiegészíthetők) a pénzügyminiszter egyetértésével állami támogatásra
közalapítványokkal, alapítványokkal, társadalmi szervezetekkel, közhasznú társa-
ságokkal, országos kisebbségi önkormányzatokkal a közoktatási feladatot ellátó
intézményeik tevékenységének támogatására. Az igénylés és a kiegészítő támoga-
tás feltételeinek - pénzügyminiszterrel egyetértésben történő - megállapítására,
továbbá a folyósításra és a felhasználás ellenőrzésére az oktatási miniszter jogo-
sult. E célra a XX. Oktatási Minisztérium fejezet, 11. Fejezeti kezelésű előirány-
zatok cím, 2. Normatív finanszírozás alcím, 3. Közoktatási célú humánszolgálta-
tás és kiegészítő támogatás jogcímcsoport, 1. Humánszolgáltatások normatív ál-
lami támogatása jogcím előirányzata használható fel.
(2)	A közoktatási közfeladatot ellátó egyház a normatív hozzájáruláson és támoga-
táson túl az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló
1997. évi CXXIV. törvény (a továbbiakban: az egyházak támogatásáról szóló tör-
vény) 6. §-ában meghatározottak szerint kiegészítő támogatásra jogosult. A
(3)	bekezdés alapján kiszámított támogatási összeg - függetlenül az igénybe vett
közoktatási szolgáltatás számától -, ................ forint/év minden valós ellátott
gyermek, illetve tanuló után, amely a fenntartó egyházat illeti meg óvodai ellátot-
tak, iskolai közismereti oktatásban, szakképzési elméleti oktatásban, gyógypedagó-
giai oktatásban részt vevők - a 3. számú melléklet 15., 16. a)-d) és 17. a) pontjaiban
figyelembe vehető - létszáma alapján. E kiegészítő támogatásra az egyház a felső-
oktatási intézménye gyakorló intézményében oktatottjai után nem jogosult.
(3)	A közoktatási feladatot ellátó intézményt a Nek. tv. 47. §-ának (4) és
(13)	bekezdése alapján fenntartó országos kisebbségi önkormányzat a normatív
hozzájáruláson és támogatáson túl a Nek. tv. 47. §-ának (10)-(12) bekezdése szerint
minden valós ellátott gyermek, illetve oktatott tanuló után..................... forint/év
kisebbségi fenntartói kiegészítő támogatásra jogosult, az így figyelembe vehető
óvodai ellátottak, iskolai közismereti oktatásban, szakképzési elméleti oktatásban,
gyógypedagógiai oktatásban részt vevők - a 3. számú melléklet 15., 16. a)-d) és 17.
a)	pontjaiban figyelembe vehető - létszáma alapján.
(4)	A szociális és gyermekjóléti, gyermekvédelmi közfeladatot ellátó intézményt
fenntartó egyházi jogi személy a normatív hozzájáruláson túl az egyházak támoga-
tásáról szóló törvény feltételei szerint kiegészítő támogatásra jogosult. Ennek mér-
téke a 3. számú melléklet 11. b)-k) és 12-14. pontjaiban megállapított normatíva
..........%-a.
(5)	Az (1) bekezdés a)-d) és g)-h) pontjában meghatározott normatív hozzájárulás
és támogatás, valamint a (2)-(4) bekezdésben meghatározott kiegészítő támogatás
elszámolása - a Kormány által meghatározott eljárási szabályok szerint - az Okta-
tási Minisztérium, illetve az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi
Minisztérium humánszolgáltatás és kiegészítő támogatás tárgyévet követő év elői-
rányzatai terhére, illetve javára történik.
(6)	A személyes gondoskodást nyújtó szociális, illetve gyermekjóléti, gyermekvé-
delmi intézmény, szolgáltatás nem állami fenntartója 2006. évben akkor részesülhet
normatív hozzájárulásban, ha az a Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről
szóló 2004. évi CXXXV. törvény 30. §-ának (6) bekezdésében foglaltaknak megfe-
lel.
(7)	A személyes gondoskodást nyújtó szociális, illetve gyermekjóléti, gyermekvé-
delmi intézmény, szolgáltatás nem állami fenntartója 2007. évben arra a szolgálta-
tóra, illetve intézményi férőhelyszámra tekintettel jogosult normatív hozzájárulásra,
amelyre
a)	2006. szeptember 30-án működési engedéllyel rendelkezik, és
b)	normatíva-igényét 2006. szeptember 30-áig bejelenti a fenntartó székhelye sze-
rinti illetékes Magyar Államkincstár Területi Igazgatóságának a normatív hozzá-
járulás igénylés alapjául szolgáló feladatmutató (férőhelyszám, ellátotti szám,
szolgálat) és az igénybevétel 2007. évi várható időtartamának feltüntetése mellett.
(8)	Az (1) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott normatív hozzájárulás és támo-
gatás, valamint a (2)-(3) bekezdésben meghatározott kiegészítő támogatás feltétele-
inek megállapítására, folyósítására és a felhasználás ellenőrzésére a XX. Oktatási
Minisztérium fejezet, 11. cím, 2. alcím, 3. jogcím-csoport, 2. Egyházi és kisebbségi
közoktatási intézmények kiegészítő támogatása jogcím előirányzat terhére az ere-
deti előirányzat 0,5%-a használható fel.
(9)	Az e §-ban megállapított közoktatási célú normatív hozzájárulás és támogatás a
2005/2006. évi nevelési, illetve tanévtől kezdődően kizárólag az olyan intézmény-
ben ellátott, oktatott után vehető igénybe, amely intézmény működési engedélyében
az igényjogosultságot megalapozó tevékenységeket egységes szerkezetbe foglalják,
valamint a legmagasabb gyermek- és tanulólétszám az oktatás munkarendje (nap-
pali, esti, levelező) szerint szerepel.
(10)	Ha a nem állami intézményt fenntartónak járó normatív hozzájárulás és támo-
gatás, valamint kiegészítő támogatás együttes összege a költségvetési évben meg-
haladja a 40,0 millió forintot, az elszámolás jogszerűségét független könyvvizsgáló
erről szóló nyilatkozatával kell alátámasztani. A könyvvizsgálat költségeit a nem
állami intézmény fenntartója viseli.
(11)	A nem állami intézmény fenntartója a (2)-(4) bekezdés alapján biztosított ki-
egészítő támogatást köteles a humánszolgáltatást ellátó intézménye(i), szolgáltatá-
sa(i) támogatására fordítani.
(12)	A Szoctv. 92/C. §-ának (2) bekezdésében foglalt előírást az Áht. 18/C. §-a
(6) bekezdésének f) pontjában megjelölt fenntartók a Kincstárnál vezetett elkülöní-
tett számlán teljesítik.
(13)	A Szoctv. 92/C. §-ának (3) bekezdése szerinti támogatás összege legalább
90,0	millió forint.
(14)	A Kincstár és az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont ellenőrzik
az (1)-(4) bekezdésben meghatározott normatív hozzájárulás és támogatás, vala-
mint kiegészítő támogatás igénylésének jogszabályi feltételeit, az elszámolás sza-
bályszerűségét.
(15)	A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996.
évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Tüo.tv.) alapján a köztestületként működő ön-
kéntes tűzoltóságot fenntartó helyi önkormányzat a köztestületi önkéntes tűzoltóság
fenntartásához és működéséhez az átvállalt feladattal arányos állami támogatást a
Tüo.tv. 41. §-ának (6) bekezdése, illetve 34. §-ának (3) bekezdése értelmében a XI.
Belügyminisztérium fejezet, 19. cím, 14. Köztestületi tűzoltóságok normatív támo-
gatása alcímének előirányzatából a következő feltételek és normatívák alapján ve-
heti igénybe:
a)	a támogatást az az önkormányzat veheti igénybe, amelynek területén a tárgy-
évet megelőző december 1-jén az önkéntes tűzoltóság a Tüo.tv. 34. §-ának
(1)	bekezdése alapján köztestületi tűzoltóságként működött;
b)	valamennyi köztestületi önkéntes tűzoltóság a készenléti szolgálat működésé-
hez azonos összegű, 9,0 millió forint alaptámogatásra jogosult;
c)	a b) pont szerint felosztott támogatás után megmaradó előirányzat a köztestüle-
ti tűzoltóságok területén élő lakosság - a tárgyévet megelőző január 1-jei - száma
arányában kerül felosztásra.
(16)	A Tüo. tv. alapján a XI. Belügyminisztérium fejezet, 19. cím, 2. alcím, 7. Ön-
kéntes tűzoltó egyesületek támogatása jogcím-csoport előirányzatából 60,0 millió
forintot azon önkéntes tűzoltó egyesületek támogatására kell fordítani, melyek vál-
lalják a köztestületi tűzoltósággá történő fejlesztést.
31.	§
A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti
felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény 4/A. §-a (1) bekezdésének
b)	pontja alapján kijelölt előirányzat felhasználási célja a 2006. évi személyi jöve-
delemadó-rendelkezéseknél a társadalmi bűnmegelőzés, a parlagfű-mentesítés fel-
adatai, az egészségjavítást célzó sporttevékenység és a Szülőföld Alap támogatása.
Felhasználása a 2007. évi költségvetési törvényben kerül megtervezésre.
32.	§
(1)	A pártok támogatására fordítható keretből (I. Országgyűlés fejezet, 7. cím) az
ott megnevezett pártok a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi
XXXIII. törvény (a továbbiakban: Ptv.) rendelkezései szerint, a 2006. évben a kép-
viselői megbízatás megszűnésének napját magában foglaló hónap utolsó napjáig
terjedően időarányosan részesülnek.
(2)	Az (1) bekezdésben foglaltak alapján a 2006. évi fel nem használt előirányzat -
a Ptv. 5. §-ában foglaltaknak megfelelő - új elosztására a Kormány kap felhatalma-
zást.
(3)	A (2) bekezdésben foglaltak végrehajtása céljából az Országos Választási Bi-
zottság legkésőbb az (1) bekezdésben meghatározott határidőt 15 nappal megelőző-
en közli a Pénzügyminisztériummal a Ptv. 5. §-ának (2) bekezdésében foglalt elosz-
tási arányokat, hiteles számításokkal alátámasztva.
(4)	A pártok működését segítő tudományos, ismeretterjesztő, kutatási, oktatási te-
vékenységet végző alapítványok a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló
1989. évi XXXIII. törvény rendelkezései szerint, a 2006. évben az új Országgyűlés
megalakulásának napját magában foglaló hónap utolsó napjáig terjedően időará-
nyosan részesülnek támogatásban az e célra fordítható keretből (I. Országgyűlés
fejezet, 8. cím).
(5)	A (4) bekezdésben foglaltak alapján a 2006. évi fel nem használt előirányzat - a
Ptv. 9/A. §-ában foglaltaknak megfelelő - új elosztására a Kormány kap felhatal-
mazást.
(6)	A nemzeti és etnikai kisebbségi szervezetek támogatására előirányzott keret (I.
Országgyűlés fejezet, 6. cím) felhasználásáról - kijelölt bizottságának javaslata
alapján - az Országgyűlés dönt.
Ötödik Fejezet
KEZESSÉGVÁLLALÁS, KEZESI HELYTÁLLÁS ÉS
VISZONTGARANCIA
33.	§
(1)	A Kormány által 2006. évben újonnan vállalható egyedi kezességek együttes
összege az év egyetlen napján sem haladhatja meg a 150 000,0 millió forintot.
(2)	A 2006. évben elvállalt és még 2006. évben lejáró kezességvállalások a lejárat
napját követően nem terhelik tovább az (1) bekezdésben meghatározott keretet.
(3)	Az (1) bekezdésben megállapított keretösszeg - a járulékos hitelköltségek és az
árfolyamváltozás miatt bekövetkező emelkedést kivéve - kizárólag az Országgyű-
lés jóváhagyásával léphető túl.
34.	§
Az Áht. 33/B. §-a alapján 2006. évben vállalható kiállítási garanciák és kiállítási
viszontgaranciák együttes állománya az év egyetlen napján sem haladhatja meg a
160 000,0 millió forintot.
35. §
Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a 33-34. §-ban foglaltakon felül,
a központi költségvetés terhére, a nemzetközi fejlesztési intézményekkel kötendő
hitelszerződéseknél - összegszerű korlátozás nélkül - kezességet vagy egyéb, szer-
ződést biztosító önálló kötelezettséget vállaljon. Ezen nemzetközi fejlesztési intéz-
mények a következők: Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank (IBRD, magya-
rul röviden: Világbank), az Európai Beruházási Bank (EIB, magyarul rövidítve:
EBB), az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD), a német Újjáépítési és
Hitelbank (KfW), az Északi Beruházási Bank (NIB), valamint az Európa Tanács
Fejlesztési Bankja (CEB).
36.	§
(1)	A Magyar Fejlesztési Bank Rt. (a továbbiakban: MFB Rt.) forrásszerzés céljá-
ból felvett - amerikai dollárban, euróban, svájci frankban vagy forintban meghatá-
rozott - éven túli lejáratú hiteleinek, kölcsöneinek, valamint kötvénykibocsátásai-
nak együttes állománya 2006. év folyamán legfeljebb 1 200 000,0 millió forint le-
het.
(2)	A Kormány határozata alapján az MFB Rt. által nyújtott hitelfinanszírozásból
származó, valamint harmadik fél javára vállalt készfizető kezességből és bankga-
ranciából származó kötelezettségek együttes állománya 2006. év folyamán legfel-
jebb 400 000,0 millió forint lehet.
(3)	Az MFB Rt. által forrásszerzés céljából felvett - amerikai dollárban, euróban
vagy svájci frankban meghatározott - éven túli lejáratú hitelekhez és kölcsönökhöz,
valamint kibocsátott kötvényekhez kapcsolódóan a Kormány által vállalható árfo-
lyam-garancia együttes állománya 2006. év folyamán legfeljebb 1 000 000,0 millió
forint lehet.
(4)	Az (1)-(3) bekezdésben megállapított kereteket a tényleges állományok az év
egyetlen napján sem haladhatják meg.
37.	§
Az Áht. 33. §-ának (4) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni a kötvényről szóló
1982. évi 28. törvényerejű rendelet alapján állami kezesség mellett kibocsátott la-
kossági kötvények esetén is. Ha a kezesség érvényesítésére a volt tanácsok által
kibocsátott kötvények esetén kerül sor, akkor a kezesség alapján kifizetett összeg
erejéig a jogutód önkormányzatoknak a központi költségvetéssel szemben azonnali
fizetési kötelezettségük keletkezik. A fizetési kötelezettség teljesítésére a Belügy-
minisztérium és a Pénzügyminisztérium együttesen szólítja fel az önkormányzato-
kat.
38. §
(1)	A Magyar Export-Import Bank Rt. által forrásszerzés céljából kül- és belföldi
hitelintézetektől elfogadott betétek és felvett hitelek, valamint kibocsátott kötvé-
nyek együttes állománya 2006. december 31-én legfeljebb 220 000,0 millió forint
lehet.
(2)	A Magyar Export-Import Bank Rt. által a központi költségvetés terhére vállalt
exportcélú garanciaügyletek állománya 2006. december 31-én legfeljebb 80 000,0
millió forint lehet.
(3)	A Magyar Exporthitel Biztosító Rt. által vállalt nem piacképes biztosítások ál-
lománya 2006. december 31-én legfeljebb 250 000,0 millió forint lehet.
(4)	Az (1)-(3) bekezdésben megállapított kereteket a tényleges állományok az év
egyetlen napján sem haladhatják meg.
39.	§
(1)	A Hitelgarancia Rt. által a (2) bekezdés szerint vállalt készfizető kezesség érvé-
nyesítéséből a társaságot terhelő fizetési kötelezettségek 70%-ára - a külön jogsza-
bályban meghatározott feltételek mellett, az önkormányzatok hitelintézetekkel
szembeni kötelezettségei kivételével - a központi költségvetés visszavonhatatlan
viszontgaranciát vállal.
(2)	A Hitelgarancia Rt. az (1) bekezdés szerinti költségvetési viszontgaraciával a
kis- és középvállalkozások, valamint a munkavállalói résztulajdonosi program
megvalósítására - a Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló 1992. évi
XLIV. törvény alapján - létrejövő szervezetek (e §-ban a továbbiakban: vállalkozá-
sok) hitelintézetekkel szembeni, legfeljebb 15 év lejáratú hitelszerződésből, bank-
garancia-szerződésből eredő kötelezettségéért vállalhat készfizető kezességet.
(3)	A Hitelgarancia Rt. által az (1) bekezdés szerinti költségvetési viszontgaraciával
vállalt készfizető kezesség állománya nem haladhatja meg 2006. december 31-én a
300 000,0 millió forintot.
(4)	A Hitelgarancia Rt. által az (1) bekezdés szerinti költségvetési viszontgaraciával
vállalt kezesség mértéke vállalkozásonként nem haladhatja meg a 800,0 millió fo-
rintot, továbbá a hitelszerződés esetén az adóst, illetve a bankgarancia-szerződés
alapján a megbízót terhelő fizetési kötelezettség 80%-át.
(5)	Az (1) bekezdés szerinti költségvetési viszontgarancia kiterjed a Hitelgarancia
Rt-nek a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény alapján működő kockázati tőke-
alapnak gazdasági társaságban fennálló kockázati tőkebefektetése értékesítéséből
származó követelés 50%-áért vállalt készfizető kezességre is. A készfizető kezes-
séggel biztosított követelés mértéke nem haladhatja meg a tulajdonszerzésre fordí-
tott összeg 50%-át.
(6)	A Hitelgarancia Rt. által az (1) bekezdés szerinti költségvetési viszontgaraciával
vállalt készfizető kezesség érvényesítése esetén a társaság köteles minden szüksé-
ges jogcselekményt megtenni a rá átszálló és a vállalkozással szemben fennálló kö-
vetelés behajtására. A társaság által behajtott - a behajtási költségekkel csökkentett
-	összeg 70%-a a központi költségvetést illeti meg.
(7)	Ha az (1) bekezdés szerinti költségvetési viszontgaraciával vállalt készfizető
kezességvállalás beváltását követően a Hitelgarancia Rt. a reá átszállt követelést és
a hitelintézet az adóssal szemben fennmaradt követelését együttesen érvényesíti,
külön jogszabályban meghatározott feltételek mellett megállapodhatnak abban,
hogy a behajtási bevételekből először a hitelintézet követelését kell kielégíteni.
(8)	A Hitelgarancia Rt. az (1) bekezdés szerinti ügyletek bevételeit, valamint az
ezen ügyletekhez kapcsolódó költségeket és ráfordításokat elkülönítetten köteles
nyilvántartani és az éves beszámoló kiegészítő mellékletében bemutatni.
40.	§
(1)	Az Agrárvállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (a továbbiakban e §-ban: Ala-
pítvány) által vállalt készfizető kezesség érvényesítéséből az Alapítványt terhelő
fizetési kötelezettségek 70%-ára - külön jogszabályban meghatározott feltételek
mellett - a központi költségvetés visszavonhatatlan viszontgaranciát vállal.
(2)	Az (1) bekezdésben vállalt költségvetési viszontgarancia a mezőgazdasági tő-
kepótló hitelekre és az 1999. január 1-je után vállalt készfizető kezességek érvé-
nyesítésére vonatkozik.
(3)	Az Alapítvány a természetes személyek, a gazdasági társaságok, a közhasznú
társaságok, a szövetkezetek, a magánvállalkozások hitelintézetekkel szembeni, leg-
feljebb 15 éves lejáratú hitelszerződésből, bankgaranciaszerződésből eredő kötele-
zettségéért vállalhat készfizető kezességet.
(4)	Az Alapítvány által a központi költségvetés terhére vállalt készfizető kezesség
állománya 2006. december 31-én nem haladhatja meg a 120 000,0 millió forintot.
(5)	A kezesség mértéke jogosultanként nem haladhatja meg a hitelszerződés, illetve
a bankgarancia-szerződés szerinti kötelezettségek 80%-os mértékét. Az agrár- és
vidékfejlesztési célú hitelszerződések és bankgarancia-szerződések esetében a köte-
lezettségek éves átlagban nem haladhatják meg a 70%-os mértéket és jogosultan-
ként a 200,0 millió forintot, agrárintegrátorok esetén a 600,0 millió forintot. Egyéb
hitelszerződések és bankgarancia-szerződések esetében e kötelezettségek éves át-
lagban nem haladhatják meg a 70%-os mértéket és jogosultanként a 200,0 millió
forintot.
(6)	Az Alapítvány által vállalt készfizető kezesség érvényesítése esetén az Alapít-
vány köteles minden szükséges jogi intézkedést megtenni a rá átszálló követelés
behajtására. Az Alapítvány által behajtott - a behajtási költségekkel csökkentett -
összeg 70%-a a központi költségvetést illeti meg.
(7)	Ha a készfizető kezességvállalás beváltását követően az Alapítvány a reá át-
szállt követelést és a hitelintézet az adóssal szemben fennmaradt követelését együt-
tesen érvényesíti, külön jogszabályban meghatározott feltételek mellett megálla-
podhatnak abban, hogy a behajtási bevételekből először a hitelintézet követelését
kell kielégíteni.
41.	§
Az állam a központi költségvetés terhére készfizető kezességet vállal a Diákhitel
Központ Rt. azon fizetési kötelezettségeire, amelyek a belföldről és külföldről, a
diákhitelezési rendszer finanszírozása érdekében felvett hiteleiből, illetve kötvény-
kibocsátásaiból erednek. A vállalt kezesség után a központi költségvetés kezesség-
vállalási díjat nem számít fel. A Diákhitel Központ Rt. éves finanszírozási tervét a
pénzügyminiszter hagyja jóvá.
42.	§
(1)	Az e törvény 33. §-a és 35. §-a alapján vállalt kezesség után a központi költség-
vetés javára kezességvállalási díjat kell felszámítani. A kezességvállalási díj mérté-
ke a kezességgel biztosított kötelezettség összegének legfeljebb 2,0 %-a lehet.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott díjat a Kormány nyilvános határozatban ala-
csonyabb mértékben is megállapíthatja, illetve indokolt esetben elengedheti.
43.	§
Amennyiben az államnak e törvény 33-36. §-ai, 41. §-a, valamint a Priv.tv. 23. §-
ának (4) bekezdése alapján fizetési kötelezettsége keletkezik, azt a XXII. Pénz-
ügyminisztérium fejezet, 18. Állam által vállalt kezesség és viszontgarancia érvé-
nyesítése cím terhére kell teljesíteni.
44.	§
(1)	Az állam a (2)-(4) bekezdésben, valamint külön jogszabályban meghatározott
feltételek mellett készfizető kezességet vállal a központi költségvetés terhére a la-
káscélú ingatlan építéséhez, vásárlásához hitelintézettől igényelt, 2004. december
31-e után megkötött hitelszerződés alapján folyósított kölcsön összegének a hitel
fedezetéül szolgáló, a hitelcél szerinti lakásingatlan hitelbiztosítéki értékének 60%-
át meghaladó részére legfeljebb a hitelbiztosítéki érték 100%-áig (a továbbiakban:
garantált hitelrész).
(2)	Az állami kezességvállalás mértéke a garantált hitelrész és az erre felszámított
kamat és kezelési költség 100%-a.
(3)	Az állami kezességvállalással biztosított hitelt a külön jogszabályban meghatá-
rozott feltételeknek megfelelő személyek vehetik igénybe.
(4)	Az (1) bekezdés szerinti kezességvállalás alapján a központi költségvetés által
kifizetett összeg a tartozás eredeti kötelezettjének a Magyar Állammal szembeni
köztartozásának minősül, amelyet az APEH adók módjára hajt be.
Hatodik Fejezet
A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁSÁVAL KAPCSOLATOS
RENDELKEZÉSEK
Az Országgyűlés kizárólagos hatásköre
45.	§
(1)	Az Országgyűlés a következő címek, alcímek, jogcím-csoportok, jogcímek, elő-
irányzat-csoportok, kiemelt előirányzatok tekintetében magának tartja fenn a jogot
az előirányzatok év közbeni megváltoztatására:
a)	a nemzeti és etnikai kisebbségi szervezetek támogatása (I. Országgyűlés feje-
zet, 6. cím),
b)	a pártok támogatása (I. Országgyűlés fejezet, 7. cím),
c)	a pártok működését segítő tudományos, ismeretterjesztő, kutatási, oktatási te-
vékenységet végző alapítványok (I. Országgyűlés fejezet, 8. cím),
d)	az egyházak támogatása (XXIII. Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma
fejezet, 10. cím, 39. alcím),
e)	az országos kisebbségi önkormányzatok támogatása (XXIV. Ifjúsági, Család-
ügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium fejezet, 9. cím, 21. alcím).
(2)	Az Országgyűlés magának tartja fenn a jogot az I-VI., a VIII., a XXX. és a
XXXIII. fejezetek kiadási és bevételi előirányzatai főösszegének csökkentésére,
kivéve az Áht. 46. §-ában foglaltakat, valamint ha a fejezetek között a fejezet fel-
ügyeletét ellátó szervek vezetői kezdeményeznek előirányzat-átcsoportosítást.
A központi költségvetés előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül teljesülő
kiadásai és bevételei
46.	§
(1)	Az 1. §-ban meghatározott kiadási és bevételi előirányzatok közül:
1.	a Magyar Rádió, a Magyar Televízió és a Duna Televízió Részvénytársaságok
műsorterjesztési költségeire szolgáló előirányzatoknál (I. Országgyűlés fejezet,
10.	cím, 1. alcím; 11. cím, 1. alcím; 12. cím, 1. alcím),
2.	a helyi önkormányzatok normatív hozzájárulásainál (IX. Helyi önkormányzat-
ok támogatásai fejezet, 1. cím),
3.	a helyi önkormányzatok által felhasználható központosított előirányzatok (IX.
Helyi önkormányzatok támogatásai fejezet, 2. cím) közül:
a)	a lakossági közműfejlesztés támogatásánál (1. alcím),
b)	a helyi szervezési intézkedésekhez kapcsolódó többletkiadások támogatásánál
(10. alcím),
c)	a 2005. évi jövedelemdifferenciálódás mérséklésénél beszámítással érintett
önkormányzatok támogatásánál (16. alcím),
d)	az önkormányzatok európai uniós fejlesztési pályázatai saját forrás kiegészí-
tésének támogatásánál (17. alcím),
e)	az ECDL számítógépkezelői vizsga díjának visszatérítésénél (19. alcím),
amennyiben az 50. § (4) bekezdésében foglalt átcsoportosítási lehetőség már
kimerült.
4.	a települési önkormányzati szilárd burkolatú belterületi közutak
burkolatfelújításának támogatásánál a régiónkénti előirányzat 30%-ával (IX. He-
lyi önkormányzatok támogatásai fejezet, 2. cím, 21. alcím),
5.	az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő helyi önkormányzatok támoga-
tásánál (IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezet, 3. cím, 1. alcím), ameny-
nyiben a 15. § (2) bekezdésében és az 50. § (4) bekezdésében foglalt átcsoportosí-
tási lehetőség már kimerült,
6.	a helyi önkormányzatok normatív, kötött felhasználású támogatásainál (IX. He-
lyi önkormányzatok támogatásai fejezet, 5. cím),
7.	a budapesti 4-es - Budapest Kelenföldi pályaudvar-Bosnyák tér közötti - met-
róvonal építésének támogatásánál a szerződéses kötelezettség mértékéig (IX. He-
lyi önkormányzatok támogatásai fejezet, 9. cím),
8.	a különféle - a 4. § (1) bekezdésében részletezett - személyi kifizetések tarta-
lékkeretnél (X. Miniszterelnökség fejezet, 20. cím, 2. alcím, 1. jogcím-csoport),
9.	az állat- és növénykártalanításnál (XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési
Minisztérium fejezet, 10. cím, 6. alcím),
10.	a büntetőeljárásról szóló törvény alapján megállapított kártalanításnál (XIV.
Igazságügyi Minisztérium fejezet, 6. cím, 2. alcím, 3. jogcím-csoport),
11.	a jogi segítségnyújtásnál (XIV. Igazságügyi Minisztérium fejezet, 2. cím, 2.
alcím),
12.	a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap támogatásánál (XIV. Igazságügyi Mi-
nisztérium fejezet, 8. cím, 1. alcím),
13.	a Beruházás-ösztönzési célelőirányzatnál (XV. Gazdasági és Közlekedési Mi-
nisztérium fejezet, 25. cím, 3. alcím, 1. jogcím-csoport) a Kormány jóváhagyásá-
val,
14.	az Autópálya rendelkezésre állási díj előirányzatánál (XV. Gazdasági és Köz-
lekedési Minisztérium fejezet, 25. cím, 30. alcím, 1. jogcím-csoport) a Kormány
jóváhagyásával,
15.	a Kötött segélyhitelezés előirányzatánál (XV. Gazdasági és Közlekedési Mi-
nisztérium fejezet, 25. cím, 47. alcím) a Kormány jóváhagyásával,
16.	a gazdálkodó szervezetek által befizetett termékdíj-visszaigénylés kifizetésé-
nél (XVI. Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium fejezet, 10. cím, 2. alcím,
38. jogcím-csoport),
17.	a lakástámogatásoknál (XVII. Területfejlesztés fejezet, 7. cím),
18.	az európai uniós támogatások felhasználása érdekében - amennyiben a
114. §-ban foglalt átcsoportosításra nincs mód - az európai uniós forrást tartalma-
zó, Közösségi Támogatási Keretbe tartozó operatív programok, valamint a Kohé-
ziós Alap kiadási előirányzatai esetében az eredeti támogatási előirányzat 45 %-
ával, az európai uniós forrást tartalmazó más kiadási előirányzat és a XIX. EU In-
tegráció fejezet 2. cím 5. alcím Norvég Alap támogatásból megvalósuló projektek
esetében az eredeti támogatási előirányzat 15%-ával, e fölött a Kormány döntése
alapján,
19.	a kárrendezési célelőirányzatnál (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 12. cím,
2.	alcím, 5. jogcím-csoport),
20.	a kamattámogatás (felszámolt vagyon értékesítéséhez) előirányzatánál (XXII.
Pénzügyminisztérium fejezet, 14. cím, 1. alcím, 3. jogcím-csoport),
21.	a vállalkozások folyó támogatásai közül az egyéb vállalati támogatásoknál
(XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 14. cím, 2. alcím),
22.	a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásának támogatásánál (XXII.
Pénzügyminisztérium fejezet, 16. cím, 1. alcím), valamint a megváltozott munka-
képességűek kereset-kiegészítésénél (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 16.
cím, 2. alcím),
23.	a fogyasztói árkiegészítésnél (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 15. cím),
24.	a vegyes kiadások egyes jogcímeinél (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 17.
cím, 1. alcím, 4-6., 9., 11-12., 19., 21., és 25. jogcím-csoportok),
25.	az állam által vállalt kezesség és viszontgarancia érvényesítésénél (XXII.
Pénzügyminisztérium fejezet, 18. cím),
26.	a pénzbeli kárpótlásnál (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 24. cím, 2. al-
cím), kivéve a pénzbeli kárpótlás folyósítási költségeit (24. cím, 2. alcím, 3.
jogcím-csoport),
27.	a Magyar Nemzeti Bank költségvetési kapcsolatainak elszámolásánál és a
nemzetközi elszámolások kiadásainál (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 27. és
28.	cím),
28.	a Hozzájárulás az EU költségvetéséhez előirányzatnál (XXII. Pénzügyminisz-
térium fejezet, 29. cím, 1. alcím),
29.	az átadásra nem került ingatlanok utáni (egyházi) járadéknál (XXIII. Nemzeti
Kulturális Örökség Minisztériuma fejezet, 10. cím, 39. alcím, 6. jogcím-csoport),
30.	az egyes pénzbeli támogatásoknál (XXIV. Ifjúsági, Családügyi, Szociális és
Esélyegyenlőségi Minisztérium, 9. cím, 10. alcím), kivéve a mozgáskorlátozottak
szerzési és átalakítási támogatását (9. cím, 10. alcím, 6. jogcím-csoport),
31.	a Nemzeti Civil Alapprogram támogatásánál (XXIV. Ifjúsági, Családügyi,
Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium, 9. cím, 16. alcím, 2. jogcím-csoport),
32.	a családi pótlék, anyasági támogatás, gyermekgondozási segély, gyermekgon-
dozási díj, gyermeknevelési támogatás, egyszeri támogatás, apákat megillető
munkaidő-kedvezmény távolléti díjának megtérítésénél (XXIV. Ifjúsági, Család-
ügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium, 10. cím),
33.	az egyéb szociális ellátások és költségtérítéseknél (XXIV. Ifjúsági, Család-
ügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium, 11. cím), kivéve az egészség-
ügyi feladatok ellátásával kapcsolatos hozzájárulást (11. cím, 3. alcím, 2. jogcím-
csoport), a terhességmegszakítást (11. cím, 3. alcím, 3. jogcím-csoport), a folyósí-
tott ellátások utáni térítést (11. cím, 4. alcím) és a nyugdíjasok távfűtési-díj támo-
gatásával kapcsolatos feladatokhoz hozzájárulást (11. cím, 5. alcím),
34.	a szociális intézményi foglalkoztatás normatív támogatásánál (XXIV. Ifjúsági,
Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium 9. cím, 24. alcím),
35.	a hozzájárulás a hadigondozásról szóló törvényt végrehajtó közalapítványhoz
előirányzatánál (XXIV. Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Mi-
nisztérium 9. cím, 18. alcím, 7. jogcím-csoport),
36.	a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásával összefüggő bértámoga-
tásnál (XXVI. Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium fejezet, 8. cím,
38. alcím, 1. jogcím-csoport),
37.	a központi költségvetés kamatelszámolásainál, tőke-visszatérüléseinél, az
adósság- és követeléskezelés költségeinél (XLI. fejezet),
38.	a kedvezménytörvény alapján járó oktatás-nevelési támogatásnál (XVIII.
Külügyminisztérium fejezet, 5. cím, 34. alcím, 2. jogcím-csoport),
39.	a szociális célú humánszolgáltatások normatív állami támogatásánál (XXIV.
Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium, 9. cím, 12. al-
cím, 1. jogcím-csoport), és az egyházi szociális intézményi normatíva
kiegészítésénél (XXIV. Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Mi-
nisztérium fejezet, 9. cím, 12. alcím, 3. jogcím-csoport),
40.	a közoktatási célú humánszolgáltatás és kiegészítő támogatás előirányzatainál
(XX. Oktatási Minisztérium fejezet, 11. cím, 2. alcím, 3. jogcím-csoport)
a teljesülés külön szabályozott módosítás nélkül is eltérhet az előirányzattól.
(2)	A XXIV. Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium fe-
jezet, 11. cím, 4. Folyósított ellátások utáni térítés alcím kiadási előirányzata a
nyugdíjszerű ellátásban részesülő személyek évközi ellátás-emelése végrehajtásá-
val összefüggésben tételes elszámolás alapján az ifjúsági, családügyi, szociális és
esélyegyenlőségi miniszter engedélyével túlléphető.
(3)	Amennyiben egy fejezeten belül több, az (1) bekezdés 18. pontjában meghatá-
rozott előirányzat van, az ott meghatározott százalékos mértékek - az ott meghatá-
rozott bontás szerint súlyozva - ezen előirányzatok eredeti támogatási előirányzata-
inak együttes összegére vonatkoznak.
(4)	A Szülőföld Alap adományokat kiegészítő támogatása előirányzat a Szülőföld
Alapról szóló 2005. évi II. törvény 4. §-a (5) bekezdésének a) pontjában foglalt
mértékig túlléphető.
(5)	A XXVI. Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium fejezet, 8. cím,
38.	alcím, 2. Megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásával összefüggő költ-
ségkompenzáció kiadási előirányzatai a Kormány engedélyével túlléphetők.
47.	§
(1)	A XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 5. Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal
cím, 1. Működési költségvetés előirányzat-csoport, 1. Személyi juttatások kiemelt
előirányzata legfeljebb 11 200,0 millió forinttal, a 2. Munkaadókat terhelő járulé-
kok kiemelt előirányzata legfeljebb 3584,0 millió forinttal túlléphető, a pénzügy-
miniszter által meghatározott feltételek teljesítése esetén, és ha
a)	a XLII. A központi költségvetés fő bevételei fejezet, 1. cím, 6. Egyszerűsített
vállalkozói adó alcím előirányzata, a 2. cím, 1. Általános forgalmi adó alcím elői-
rányzata és a 3. cím, 1. Személyi jövedelemadó alcím előirányzata együttesen
legalább 101 %-ban teljesül és
b)	a LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezet, l. cím, 1. Munkáltatói nyugdíjbiztosí-
tási járulék alcím előirányzata, és az 1. cím, 2. alcím, 1. Biztosított által fizetett
nyugdíj járulék jogcím-csoport előirányzata, a LXXII. Egészségbiztosítási Alap
fejezet 1. cím, 1. Munkáltatói egészségbiztosítási járulék alcím előirányzata, és az
1. cím, 2. alcím, 1. Biztosított által fizetett egészségbiztosítási járulék jogcím-
csoport előirányzata együttesen legalább 101 %-ban teljesül.
(2)	A pénzügyminiszter negyedévente engedélyezhet jutalom-előleg kifizetést az
(1)	bekezdés szerinti személyi juttatás és munkaadókat terhelő járulékok előirány-
zatok terhére, amennyiben az általa meghatározott feltételek és az (1) bekezdés
a)	és b) pontjában megjelölt előirányzatoknak a pénzügyminiszter által meghatáro-
zott negyedéves bevételi tervei teljesülnek.
Az év közben fizethető jutalomelőleg összege nem haladhatja meg a negyedéves
bevételi terven felül teljesülő előirányzatok összegét.
(3)	Amennyiben a tárgyév november 27-ig az (1) bekezdés a) és b) pontjában meg-
határozott bevételi előirányzat legalább 89 %-ban teljesül, az (1) bekezdés szerinti
személyi juttatások és munkaadókat terhelő járulékok előirányzatának legfeljebb az
év közben kifizetett jutalom-előleg összegével csökkentett részét lehet az APEH
rendelkezésére bocsátani.
48.	§
(1)	A XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 6. Vám- és Pénzügyőrség cím, 1. Műkö-
dési költségvetés előirányzat-csoport, 1. Személyi juttatások kiemelt előirányzata
legfeljebb 4843,0 millió forinttal, a 2. Munkaadókat terhelő járulékok kiemelt elői-
rányzata legfeljebb 1549,8 millió forinttal túlléphető, a pénzügyminiszter által
meghatározott feltételek teljesülése esetén, és ha a
a)	XLII. A központi költségvetés fő bevételei fejezet, 2. cím, 2. Jövedéki adó és 3.
Regisztrációs adó alcímek előirányzata legalább 101,1 %-ban, továbbá
b)	XLII. A központi költségvetés fő bevételei fejezet, 7. cím, 2. Vámbeszedési
költségek megtérítése alcím előirányzata legalább 104 %-ban, vagy
c)	az a)-b) pontban említett előirányzatok együttesen legalább 101,0 %-ban telje-
sülnek.
(2)	A pénzügyminiszter negyedévente engedélyezhet jutalom-előleg kifizetést az
(1)	bekezdés szerinti személyi juttatás és munkaadókat terhelő járulékok előirány-
zat terhére, amennyiben az általa meghatározott feltételek és az (1) bekezdés a) és
b)	pontjában vagy a c) pontjában megjelölt előirányzatoknak a pénzügyminiszter
által meghatározott negyedéves bevételi tervei teljesülnek.
Az év közben fizethető jutalom-előleg összege nem haladhatja meg a negyedéves
bevételi terven felül teljesülő előirányzatok összegét.
(3)	Amennyiben tárgyév november 30-ig az (1) bekezdés a) és b) vagy az
(1)	bekezdés c) pontjában meghatározott bevételi előirányzatok legalább 89 %-ban
teljesülnek, az (1) bekezdés szerinti személyi juttatás és munkaadókat terhelő járu-
lékok előirányzatoknak legfeljebb az év közben kifizetett jutalom-előleg összegével
csökkentett részét lehet a Vám- és Pénzügyőrség rendelkezésére bocsátani.
49.	§
(1)	A XVI. Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium fejezet, 9. Környezetvé-
delmi, természetvédelmi és vízügyi területi szervek (a továbbiakban: területi szer-
vek) cím, 1. Működési költségvetés előirányzat-csoport, 1. Személyi juttatások ki-
emelt előirányzata legfeljebb 300,0 millió forinttal, a 2. Munkaadókat terhelő járu-
lékok kiemelt előirányzata legfeljebb 96,0 millió forinttal túlléphető a pénzügymi-
niszter által meghatározott feltételek teljesítése esetén, és ha a XVI. Környezetvé-
delmi és Vízügyi Minisztérium fejezet, 12. cím, 3. Termékdíjak alcím, 1-7. jogcím-
csoport és 12. cím, 5. Vízkészletjárulék alcím előirányzata együttesen legalább 101
%-ban teljesül.
(2)	A környezetvédelmi és vízügyi miniszter negyedévente engedélyezhet jutalom-
előleg kifizetést az (1) bekezdés szerinti személyi juttatás és munkaadókat terhelő
járulékok előirányzat terhére, amennyiben a pénzügyminiszter által meghatározott
feltételek és az (1) bekezdésben megjelölt előirányzatoknak a pénzügyminiszter
által meghatározott negyedéves bevételi tervei teljesülnek.
Az év közben fizethető jutalomelőleg összege nem haladhatja meg a negyedéves
bevételi terven felül teljesülő előirányzatok összegét.
(3)	Amennyiben a tárgyév november 25-éig az (1) bekezdésben meghatározott be-
vételi előirányzatok legalább 89 %-ban teljesülnek, az (1) bekezdés szerinti szemé-
lyi juttatások és munkaadókat terhelő járulékok előirányzatoknak legfeljebb az év
közben kifizetett jutalom-előleg összegével csökkentett részét kell a területi szervek
rendelkezésére bocsátani.
A Kormány, a pénzügyminiszter és a fejezet felügyeletét ellátó szervek vezető-
inek különleges jogosítványai
50.	§
(1)	A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy a 4. § (2) bekezdés szerinti központi
költségvetési szervek számára 2006. évben engedélyezze a kiemelt előirányzatok
közötti - az eredeti előirányzathoz képest történő - átcsoportosítást, ha a 4. §
(1)	bekezdésében meghatározott intézkedésekkel összefüggő többletkiadásokra a
személyi juttatások és a munkaadókat terhelő járulékok előirányzata nem nyújt ele-
gendő fedezetet.
(2)	A 4. § (1) bekezdése szerinti előirányzat fejezetekre, címekre, alcímekre,
jogcím-csoportokra, jogcímekre, előirányzat-csoportokra, kiemelt előirányzatokra -
felmérés alapján - történő átcsoportosítására a pénzügyminiszter kap felhatalma-
zást.
(3)	A pénzügyminiszter év közben fejezetek közötti előirányzat-átcsoportosítást
hajthat végre a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 17. cím, 1. alcím, 13. Rendkí-
vüli beruházási tartalék jogcím-csoport előirányzat terhére.
(4)	A belügyminiszter a pénzügyminiszterrel és a támogatás jellege szerint illetékes
miniszterrel egyetértésben a helyi önkormányzatok által felhasználható központosí-
tott előirányzatok (IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezet, 2. cím) alcímei
között, a helyi önkormányzatok működőképességének megőrzését szolgáló kiegé-
szítő támogatások (IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezet, 3. cím) alcímei
között, továbbá a IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezet, 2. és 3. cím, va-
lamint a 8. cím között - a felhasználási igény figyelembevételével - átcsoportosítá-
sokat hajthat végre. Ha az átcsoportosítás a IX. Helyi önkormányzatok támogatásai
fejezet, 2. címéről a 3. címre történik, úgy az átcsoportosítás ez utóbbi címre az 1.,
3., 2. alcím számsorrendjében történik.
(5)	Az Országgyűlés felhatalmazza a földművelésügyi és vidékfejlesztési minisz-
tert, hogy a pénzügyminiszter előzetes egyetértésével a XII. Földművelésügyi és
Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet,
a)	1-8. címek és alcímeik kiemelt előirányzatai között,
b)	a 10. cím, 2. alcím, Egyéb fejezeti kezelésű előirányzatok előirányzat csoport-
jai, a 10. cím, 5. alcím, 1. Központosított bevételből működő támogatások
jogcím-csoport, a 10. cím, 5. alcím, 2. Költségvetésből működő támogatások
jogcím-csoport, a 10. cím, 7. Árfolyamkockázat és egyéb EU által nem térített ki-
adások alcím, valamint a 10. cím, 13. EU tagságból eredő feladatok alcím között
és az alcímeken belül,
c)	a 10. cím, 11. Nemzeti Vidékfejlesztési Terv alcím támogatási előirányzatai, a
10. cím, 12. SAPARD támogatásból megvalósuló programok jogcímei között
átcsoportosítást hajtson végre.
(6)	Az Országgyűlés felhatalmazza a honvédelmi minisztert, hogy a pénzügymi-
niszter előzetes egyetértésével a haderő-átalakítással összefüggő szervezeti intéz-
kedésekből eredő feladatok, a NATO felé vállalt haderő-fejlesztési célkitűzések,
valamint az előre nem tervezett nemzetközi feladatok végrehajtása céljából a XIII.
Honvédelmi Minisztérium fejezet címei, alcímei között - beleértve címen belül a
kiemelt előirányzatokat is - indokolt esetben átcsoportosítást hajtson végre.
(7)	Az Országgyűlés felhatalmazza a belügyminisztert, hogy a pénzügyminiszter
előzetes egyetértésével az előre nem tervezett nemzetközi feladatok végrehajtása
céljából a XI. Belügyminisztérium fejezet címei, alcímei között - beleértve a címen
belüli kiemelt előirányzatokat is - indokolt esetben átcsoportosítást hajtson végre.
(8)	Az Országgyűlés felhatalmazza az egészségügyi minisztert, hogy a pénzügymi-
niszter előzetes egyetértésével az egészségügyi struktúra-átalakítással összefüggő
intézkedésekre a XXI. Egészségügyi Minisztérium fejezet címeinek, alcímeinek,
jogcím-csoportjainak és jogcímeinek előirányzatait és létszámkereteit, a címen be-
lül a kiemelt előirányzatokat is egymás között átcsoportosítsa.
(9)	Az Országgyűlés felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy a nemzeti kulturális
örökség minisztere értesítése alapján a XXIII. Nemzeti Kulturális Örökség Minisz-
tériuma fejezet, 10. cím, 31. alcím, 6. Közhasznú társaságok közhasznú feladatai
jogcím-csoport előirányzatból, valamint a XXIII. Nemzeti Kulturális Örökség Mi-
nisztériuma fejezet, 3. Művészeti intézmények cím előirányzatból a színházi felada-
tot ellátó közhasznú társaság(ok), költségvetési szerv(ek) fenntartói feladatainak
önkormányzat(ok) részére megállapodással történő átadásával egyidejűleg az ő(ke)t
a megállapodás szerint megillető összeget a IX. Helyi önkormányzatok támogatásai
fejezet, 4. A helyi önkormányzatok színházi támogatása cím megfelelő alcímeire
átrendezze.
(10)	Az Országgyűlés felhatalmazza az európai ügyekért felelős tárca nélküli mi-
nisztert, hogy az Európai Unió költségvetéséből 2007-től támogatandó egyedi pro-
jektek és komplex fejlesztések előkészítésére legfeljebb 20 000,0 millió forint ösz-
szegig olyan fizetési kötelezettséget vállaljon, melynek teljesítése legkorábban
2007-ben esedékes.
(11)	Az Országgyűlés felhatalmazza a regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért
felelős tárca nélküli minisztert, hogy 2006. évben a XVII. Területfejlesztés fejezet,
5.	cím, 1. alcím, 4. jogcím-csoport, 5. Lakbértámogatás jogcím 2006. évi előirány-
zatának 30 %-ával növelt mértékéig kötelezettséget vállaljon a 2007. és a 2008. év-
re.
(12)	Az Országgyűlés felhatalmazza a regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért
felelős tárca nélküli minisztert, hogy
a)	a pénzügyminiszter előzetes egyetértésével a XVII. Területfejlesztés fejezet, 5.
cím, 2. alcím Országos jelentőségű területfejlesztési programok jogcím-csoportjai
között átcsoportosítást hajtson végre,
b)	a XVII. Területfejlesztés fejezet, 5. cím, 3. alcím, 3. Decentralizált szakmai fej-
lesztési programok jogcím-csoport, 1-7. jogcímeinek előirányzatait - a regionális
fejlesztési tanácsokkal egyeztetve - a 21. számú mellékletben foglalt, régiók szá-
mára meghatározott összeg megváltoztatása nélkül egymás között, illetve az 5.
cím, 3. alcím, 2. Decentralizált területfejlesztési programok jogcím-csoport javára
átcsoportosítsa,
c)	a XVII. Területfejlesztés fejezet, 5. cím, 3. alcím, 3. jogcím-csoport, 8. Vásár-
helyi Terv továbbfejlesztése jogcím régiónkénti keretei között - a regionális fej-
lesztési tanácsokkal egyeztetve - átcsoportosítást hajtson végre,
d)	a 68. § (3) bekezdésében meghatározott, új induló fejlesztések támogatására
2007. évre összesen legfeljebb 10 000,0 millió forint kötelezettséget vállaljon,
amelyből a turisztikai célú kötelezettségvállalás nem haladhatja meg az 1000,0
millió forintot,
e)	a XVII. Területfejlesztés fejezet, 5. cím, 3. alcím, 3. jogcím-csoport, 8. Vásár-
helyi Terv továbbfejlesztése jogcím feladataira 2007. és 2008. évre együttesen
3500,0	millió Ft kötelezettséget vállaljon,
f)	a XVII. Területfejlesztés fejezet, 5. cím, 2. alcím, 1. Balatonnal kapcsolatos
feladatok támogatása jogcím-csoport esetében a 2006. évi eredeti előirányzat új
induló fejlesztésekre fordítható összege legfeljebb 50 %-os mértékéig 2007. évre
kötelezettséget vállaljon.
(13)	Az Országgyűlés felhatalmazza az oktatási minisztert, hogy - a pénzügymi-
niszter előzetes egyetértésével - a XX. Oktatási Minisztérium fejezet, 11. cím, 2.
alcím, 10. Hallgatói létszám képzési többlete (egyházi világi képzés) jogcím-
csoport, valamint 11. Hallgatói létszám képzési többlete (alapítványi felsőokta-
tás) jogcím-csoport előirányzatokat egymás között - a szükséglet szerinti mérték-
ben - átcsoportosítsa.
(14)	Az Országgyűlés felhatalmazza a külügyminisztert, hogy - a pénzügyminisz-
ter előzetes egyetértésével - a határon túli magyarok programjainak hatékonyabb
végrehajtása céljából indokolt esetben a XVIII. Külügyminisztérium fejezet, 5. cím,
34.	alcím, 1. és 3. jogcím-csoport előirányzatai között átcsoportosítást hajtson vég-
re.
(15)	Az Országgyűlés felhatalmazza az informatikai és hírközlési minisztert, hogy
a XXV. Informatikai és Hírközlési Minisztérium fejezet, 1. cím, 2. előirányzat-
csoporton előirányzott 3463,8 millió forint bevételből 2883,0 millió forinttal az 5.
cím, 6. alcím, 7. jogcím-csoport Közháló program kiadásait finanszírozza.
(16)	Új fejlesztési célú pályázati felhívást közzétenni, illetőleg pályázati felhíváson
kívüli egyedi fejlesztési támogatási döntést hozni - a Munkaerőpiaci Alapból, va-
lamint a részben európai uniós forrásból finanszírozandó támogatások kivételével -
2006. évben csak kormányrendeletben meghatározott módon lehet.
(17)	Felhatalmazást kap a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter, hogy a
HEFOP 1.2 Állami Foglalkoztatási Szolgálat modernizációja intézkedéshez kap-
csolódó feladatellátással összefüggésben a XXVI. Foglalkoztatáspolitikai és Mun-
kaügyi Minisztérium fejezeten belül a 2. cím és 3. cím között, a személyi juttatá-
sok, a munkaadókat terhelő járulékok és a dologi kiadások fejezetre összesített elői-
rányzatait is érintő átcsoportosítást engedélyezzen.
(18)	A XV. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium fejezet, 25. Fejezeti kezelésű
előirányzatok cím, 29. Útpénztár alcím 2007. évi kötelezettségvállalási kerete
36 000,0 millió forint.
(19)	Az állami felsőoktatási intézmények - az Áht. 12/A. §-ában írt, a Kormány
által meghatározott feltételek és eljárási rend szerint - a költségvetésük terhére
hosszú távú (legfeljebb húsz éves) kötelezettséget vállalhatnak felhalmozási célok-
ra vagy beruházást helyettesítő szolgáltatás vásárlására. Az ebből származó éves
fizetési kötelezettségek együttes összege - bele nem értve a 2004-ben a Kormány
által elfogadott infrastruktúra-fejlesztési programokat megvalósító kötelezettségvál-
lalásokat - egyik évben sem haladhatja meg az éves költségvetésük dologi és fel-
halmozási célú előirányzatának tíz százalékát. Amennyiben az éves fizetési kötele-
zettségek együttes összege e határt a felsőoktatási intézmény tárgyévi költségvetés-
ének csökkenése miatt haladja meg, új kötelezettség nem vállalható mindaddig,
amíg az arány helyre nem áll. A hosszú távú kötelezettségekről évente kimutatást
kell készíteni, amely az éves költségvetés és beszámoló részét képezi. A felsőokta-
tási intézmények kötelezettségvállalásának ötven százalékát az Oktatási Minisztéri-
um a jóváhagyott éves fejezeti kezelésű előirányzatai terhére átvállalhatja. Az át-
vállalások együttes összege nem haladhatja meg az Oktatási Minisztérium adott
évre jóváhagyott központi beruházási előirányzatai harminchárom százalékának
megfelelő mértéket. Az ezt meghaladó átvállaláshoz a pénzügyminiszter egyetérté-
se szükséges.
51.	§
(1)	A fejezetek - ide nem értve az I-VI., a VIII., a XXX. és a XXXIII. fejezeteket -,
valamint a Munkaerőpiaci Alap költségvetésében jóváhagyott fejezeti államháztar-
tási tartalék előirányzata csak a Kormány engedélyével használható fel. Az Ország-
gyűlés felhatalmazza a Kormányt a fejezeti államháztartási tartalék előirányzatai-
nak fejezetek közötti átcsoportosítására.
(2)	Az Országgyűlés elrendeli, hogy a 2006. évben a központi költségvetési szer-
veknél - ideértve a társadalombiztosítási költségvetési szerveket is - és a fejezeti
kezelésű előirányzatoknál a 2005. évivel azonos összegű előirányzat-maradvány
képződését kell elérni. A maradvány megállapításának módjára, összegének mér-
séklésére, fejezetenkénti meghatározására a Kormány kap felhatalmazást.
52.	§
(1)	A helyi önkormányzati alrendszerben - országos átlagban - a működési célú
központi költségvetési támogatások, hozzájárulások és az átengedett személyi jö-
vedelemadó 3 %-át kitevő államháztartási tartalékot kell képezni. Ennek mértéke:
a)	a települési önkormányzatoknál a 4. számú melléklet A) pontja szerinti helyben
maradó személyi jövedelemadó 16,7 %-a,
b)	a megyei önkormányzatoknál a 4. számú melléklet B) pontja a) és b) pontja
szerinti személyi jövedelemadó részesedés 16,7 %-a, továbbá
c)	valamennyi önkormányzatnál és a többcélú kistérségi társulásoknál a 14. §
(3)	bekezdésében meghatározott rendeletben közzéteendő normatív hozzájárulá-
sok, támogatások és a normatívan elosztott személyi jövedelemadó 0,9 %-a.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti összeget a helyi önkormányzatok költségvetésükben
céltartalékként irányozzák elő.
(3)	Az (1) bekezdésben foglaltak önkormányzatonkénti összegét a 14. §
(3)	bekezdésében meghatározott rendeletben kell közzétenni.
(4)	A helyi önkormányzatoknak az Áht. 63. §-ának (3) bekezdése szerinti pénzellá-
tása a (3) bekezdés szerint csökkentett összeg figyelembevételével történik.
(5)	Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a gazdasági növekedés isme-
retében és az államháztartás bevételi előirányzatainak függvényében, azok kedvező
alakulása esetén, a helyi önkormányzatok részére az államháztartási tartalék fel-
használását, valamint pótlólagos támogatást engedélyezzen.
(6)	Az (5) bekezdés szerinti intézkedéseket a 14. § (3) bekezdésében meghatározott
rendelet módosításával kell közzé tenni, és az Áht. 63. §-ának (3) bekezdése szerin-
ti pénzellátást ennek megfelelően kell végezni.
53.	§
(1)	Az I. Országgyűlés fejezeten belül a Hivatal gazdasági főigazgatójának, a X.
Miniszterelnökség fejezeten belül a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszternek, a
XXII. Pénzügyminisztérium fejezeten belül a pénzügyminiszternek - mint a fejezet
felügyeletét ellátó szerv vezetőjének - tervezési, előirányzat-módosítási,
felhasználási, beszámolási, információszolgáltatási, ellenőrzési kötelezettsége és
joga nem terjed ki az I. Országgyűlés fejezet, 5. Közbeszerzések Tanácsa cím, a X.
Miniszterelnökség fejezet, 10. Kormányzati Ellenőrzési Hivatal cím, 11. Polgári
Nemzetbiztonsági Szolgálatok cím, illetőleg a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet,
13.	Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete cím előirányzatokra.
(2)	Az (1) bekezdésben megjelölt jogokat és kötelezettségeket az I. Országgyűlés
fejezet, 5. Közbeszerzések Tanácsa cím felett a Tanács elnöke, a X. Miniszterel-
nökség fejezeten belül a 10. Kormányzati Ellenőrzési Hivatal cím esetében a szer-
vezet elnöke, a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 13. Pénzügyi Szervezetek Ál-
lami Felügyelete cím felett a Felügyeleti Tanács elnöke látja el. A Miniszterelnöki
Hivatalt vezető miniszter a 11. Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatok cím felett
ugyanezen jogkört a szolgálatok irányításában közreműködő politikai államtitkár
útján gyakorolja.
(3)	A VI. Bíróságok fejezetnél a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője az Orszá-
gos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke.
(4)	A IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezet esetében - a 6. Címzett és cél-
támogatások cím, 7. A helyi önkormányzatok fejlesztési és vis maior feladatainak
támogatása cím és a 10. A leghátrányosabb helyzetű kistérségek felzárkóztatásának
támogatása cím kivételével - a belügyminiszter, a XVII. Területfejlesztés fejezet,
valamint a IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezet, 6. Címzett és céltámoga-
tások cím, 7. A helyi önkormányzatok fejlesztési és vis maior feladatainak támoga-
tása cím és 10. A leghátrányosabb helyzetű kistérségek felzárkóztatásának támoga-
tása cím esetében a regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli
miniszter, a XIX. EU Integráció fejezet esetében az európai ügyekért felelős tárca
nélküli miniszter, a XXXIV. Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal fejezet ese-
tében a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal elnöke, a XLII. A központi költ-
ségvetés fő bevételei fejezet esetében a pénzügyminiszter gyakorolja a
(1)	bekezdésben megjelölt jogokat és kötelezettségeket.
(5)	A XVII. Területfejlesztés fejezet, 5. cím, 1. alcím, 4. jogcím-csoport, 2. Építés-
ügyi célelőirányzatok jogcím terhére a bevételek tervezett mértékéig lehet kötele-
zettséget vállalni.
(6)	A fejezetek költségvetésében EU integráció fejezeti kezelésű előirányzat címen
jóváhagyott előirányzatokra a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetőjének tervezé-
si, előirányzat-módosítási, felhasználási, beszámolási, információszolgáltatási, el-
lenőrzési kötelezettsége és joga nem terjed ki. E jogokat és kötelezettségeket az eu-
rópai ügyekért felelős tárca nélküli miniszter gyakorolja.
54.	§
(1)	Az Európai Unió Bizottsága és a Magyar Köztársaság által elfogadott Közössé-
gi Támogatási Keretben, illetve az operatív programokban meghatározott prioritás-
összegek (kötelezettségvállalási keret-előirányzatok) egy évnél hosszabb távú elkö-
telezettséget jelentenek a Kormány részére. A keretek összegét a 15. számú mellék-
let mutatja be.
(2)	Az Európai Unió Strukturális Alapjaiból származó támogatások esetén tárgyév-
ben a 15. számú mellékletben a tárgyévre meghatározott, illetve az előző években
még kötelezettségvállalással nem terhelt és még érvényben lévő kötelezettségválla-
lási keret-előirányzat összegéig vállalható tárgyévi és éven túli kötelezettség. Ezt
meghaladó kötelezettségvállalásra az 55. §-ban meghatározott mértékig van lehető-
ség.
(3)	Az Európai Unió Bizottsága és a Magyar Köztársaság által elfogadott EQUAL
Programdokumentumban meghatározott prioritás-összegek (kötelezettségvállalási
keret-előirányzatok) egy évnél hosszabb távú elkötelezettséget jelentenek a Kor-
mány részére. A keretek összegét a 16. számú melléklet mutatja be.
(4)	Az Európai Unió EQUAL Közösségi Kezdeményezésből származó támogatá-
sok esetén tárgyévben a 16. számú mellékletben a tárgyévre meghatározott, illetve
az előző években még kötelezettségvállalással nem terhelt és még érvényben lévő
kötelezettségvállalási keret-előirányzat összegéig vállalható tárgyévi és éven túli
kötelezettség. Ezt meghaladó kötelezettségvállalásra az 55. §-ban meghatározott
mértékig van lehetőség.
(5)	Az Európai Unió Bizottsága és a Magyar Köztársaság által közösen jóváha-
gyott, az Európai Unió Kohéziós Alapjából, illetve a Schengen Alapból támogatott
projektekre meghatározott összegek (kötelezettségvállalási keret-előirányzatok) egy
évnél hosszabb távú elkötelezettséget jelentenek a Kormány részére. A keretek ösz-
szegét a 17. és 18. számú melléklet mutatja be.
(6)	Az Európai Unió Kohéziós Alapjából, illetve Schengen Alapjából finanszírozott
projektek esetén 2006-ban a 17. és 18. számú mellékletben a 2006. évre meghatáro-
zott, illetve az előző években még kötelezettségvállalással nem terhelt és még ér-
vényben lévő uniós kötelezettségvállalási keret-előirányzat és a kapcsolódó köz-
ponti költségvetési finanszírozás mértékéig vállalható tárgyévi és éven túli kötele-
zettség.
(7)	Az Európai Gazdasági Térség (EGT) Finanszírozási Mechanizmus és a Norvég
Finanszírozási Mechanizmus által támogatott projektekre meghatározott összegek
(kötelezettségvállalási keret-előirányzatok) egy évnél hosszabb távú elkötelezettsé-
get jelentenek a Kormány részére. A keretek összegét a 20. számú melléklet mutatja
be.
(8)	Az EGT Finanszírozási Mechanizmus és a Norvég Finanszírozási Mechanizmus
által finanszírozott projektek esetén 2006-ban a 20. számú mellékletben a 2006. év-
re meghatározott, illetve az előző évben még kötelezettségvállalással nem terhelt és
még érvényben lévő kötelezettségvállalási keret-előirányzat és a kapcsolódó köz-
ponti költségvetési hozzájárulás mértékéig vállalható tárgyévi és éven túli kötele-
zettség.
55.	§
(1)	A 2004-2006. évekre meghatározott kötelezettségvállalási keret-előirányzatok
összegén túl az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program esetében 5 %-os, a
Gazdasági Versenyképesség Operatív Program esetében 5 %-os, a Humánerőfor-
rás-fejlesztési Operatív Program esetében 10 %-os, a Regionális Operatív Program
esetében 10 %-os, az EQUAL Közösségi Kezdeményezés esetében 10 %-os mér-
tékben vállalható éven túli kötelezettség.
(2)	A Közösségi Támogatási Keret Irányító Hatóság és a pénzügyminiszter egyetér-
tésével - kivételesen indokolt esetben - az (1) bekezdésben meghatározott operatív
programok esetében az (1) bekezdésben, illetve a Környezetvédelem és Infrastruk-
túra Operatív Program esetében a 2005-ben meghatározott mértéken túl is vállalha-
tó éven túli kötelezettség.
(3)	A pénzügyminiszter egyetértésével - kivételesen indokolt esetben - az EQUAL
Közösségi Kezdeményezés esetében az (1) bekezdésben meghatározott mértéken
túl is vállalható éven túli kötelezettség.
56. §
(1)	Az Országgyűlés felhatalmazza az Európai Unió költségvetéséből 2007-től
igénybe vehető strukturális támogatások irányító hatóságait, hogy ezen strukturális
támogatásokról szóló közösségi jogszabályok elfogadása, és az operatív programok
Európai Bizottság általi befogadását követően, a Kormány döntése alapján az ope-
ratív programokra kötelezettséget vállaljanak.
(2)	Az Országgyűlés felhatalmazza a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetőjét,
hogy amennyiben az (1) bekezdés szerinti kötelezettségvállalás eredményeképp
2006-ban fizetési kötelezettség keletkezik, úgy új előirányzatot nyisson, és a szük-
séges központi költségvetési forrást a fejezet előirányzatain belüli átcsoportosítás-
sal biztosítsa, kivéve ha erről törvény másként rendelkezik. Az átcsoportosítás - a
részben az Európai Unió által finanszírozott programok, projektek előirányzatainak
kivételével - nem érinthet előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül teljesülő elő-
irányzatot.
57.	§
(1)	Az Európai Unió Bizottsága és a Magyar Köztársaság által elfogadott NVT-ben
meghatározott összegek (kötelezettségvállalási keret-előirányzatok) egy évnél
hosszabb távú elkötelezettséget jelentenek a Kormány részére. A keretek összegét a
19. számú melléklet mutatja be.
(2)	Az Európai Unió EMOGA Garancia Részlegéből finanszírozott, NVT-ben fog-
lalt intézkedések esetén - az intézkedések összege tekintetében - 2006-ban a
19.	számú mellékletben a 2006. évre meghatározott, illetve az előző években még
kötelezettségvállalással nem terhelt és még érvényben lévő kötelezettségvállalási
keret-előirányzat összegéig vállalható tárgyévi és éven túli kötelezettség.
Hetedik Fejezet
A KÖLTSÉGVETÉSSEL KAPCSOLATOS VEGYES ÉS ÁTMENETI
RENDELKEZÉSEK
58.	§
(1)	A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint
e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 24. §-ának
(2)	bekezdése szerinti járulékfizetési felső határ egy naptári napra jutó összege
2006. évben 17 330 forint.
(2)	A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 62. §-a
szerinti nyugdíjemelés számításánál 2006. évben 6,4 %-os országos nettó átlagke-
reset-növekedést, 2,1 %-os fogyasztói árnövekedést kell figyelembe venni.
(3)	A XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 26. cím, 2. alcím, 4. Központi költségve-
tésből járulék címen átadott pénzeszköz jogcím-csoport előirányzata tartalmazza a
Tbj. 26. § (5) bekezdés szerinti, valamint a mezőgazdasági őstermelők, a hajlékta-
lanok és a Tbj. 16. § (1) bekezdés k) pontja szerint eltartott hozzátartozók után a
központi költségvetés által a minimálbér alapján fizetendő 11 %-os mértékű egész-
ségbiztosítási járulék fedezetét.
59.	§
(1)	A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 43. §-ának
(1)	bekezdésében foglalt illetményalap 2006. ... forint.
(2)	Az Áht. 93. §-ának (1) bekezdésében foglalt jutalmazási korlát az APEH-ra, a
Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságára, a Pénzügyi Szervezetek Álla-
mi Felügyeletére, a KVI-re és szerveikre nem terjed ki. A (fő)polgármesteri és me-
gyei önkormányzati hivatalok, körjegyzőségek kizárólag adó- vagy illetékügyi fel-
adatokat ellátó köztisztviselőire jutó személyi juttatási előirányzatot, illetve a ré-
szükre adott jutalmat a korlátozás számításánál figyelmen kívül kell hagyni.
60.	§
(1)	A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 69. §-ában
foglalt illetménypótlék számítási alapja 2006. ... forint.
(2)	Az Áht. 93/A. §-ában foglalt keret 2006. évben a keresetbe tartozó juttatások
előző évi bázis előirányzatának 2%-a.
61. §
(1)	A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény 103. §-
ának (2) bekezdése szerinti legalacsonyabb bírói alapilletmény - 1. fizetési foko-
zat - 2006.......forint.
(2)	Az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994.
évi LXXX. törvény 46/D. §-ának (2) bekezdése szerinti legalacsonyabb ügyészi
alapilletmény (1. fizetési fokozat) 2006........forint.
(3)	A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény 1. §-ának
(3)	bekezdése szerinti jogi segítői óradíj 2006. január 1-jétől 2500 forint.
(4)	Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 131. §-ának (2) bekezdése szerinti
kirendelt ügyvédi óradíj 2006. január 1-jétől 3000 forint.
62.	§
(1)	A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI.
törvény 66/F. §-ának (1) bekezdése szerinti nevelőszülői díj legalacsonyabb össze-
ge - gyermekenként, fiatal felnőttenként - 13 000 forint/hó.
(2)	A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI.
törvény 66/L. §-ának (1) bekezdése szerinti hivatásos nevelőszülői díj legalacso-
nyabb összege 112 000 forint/hó.
(3)	A Szoctv. 38. §-ának (3) bekezdésében meghatározott, a lakásfenntartás egy
négyzetméterre jutó elismert havi költsége 2006. évben 425 forint.
63.	§
(1)	A Közokt. tv. 118. §-ának (10) bekezdésében meghatározott, kiemelt munka-
végzésért járó kereset-kiegészítés számítási alapja 2006. évben 5250 fo-
rint/fő/hónap.
(2)	A Közokt. tv. 19. §-ának (6) bekezdésében meghatározott, a pedagógusok szak-
könyvvásárlásához kapcsolódó támogatásként 2006. évben 14000 forint/fő/év ösz-
szeget kell a közoktatási intézményfenntartóknak biztosítani a Kormány által meg-
határozott feltételek szerint.
64.	§
A felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény (a továbbiakban: Fktv.) 22. §-a
(1)	bekezdésének a) és c) pontjában meghatározott - a felnőttképzést folytató in-
tézményben az első és a második, állam által elismert, az Országos Képzési Jegy-
zékben szereplő szakképesítés megszerzésére irányuló - képzésben részt vevő fel-
nőtt képzésének elméleti óraszáma után 240 forint/fő/óra, gyakorlati óraszáma után
560 forint/fő/óra a 2006. évben nyújtható normatív támogatás mértéke. Az Fktv.
22.	§ (1) bekezdésének b) pontja alapján a fogyatékkal élő felnőtt általános, nyelvi
és szakmai képzéséhez nyújtható normatív támogatás mértéke 2006. évben 780 fo-
rint/fő/óra.
65.	§
(1)	A kárpótlási jegyek életjáradékra váltásáról szóló 1992. évi XXXI. törvény (a
továbbiakban: Éltv.) 7. §-ának (1) bekezdése, a Párizsi Békeszerződésről szóló
1947. évi XVIII. törvény 27. Cikke 2. pontjában foglaltak végrehajtásáról szóló
1997. évi X. törvény (a továbbiakban: 1997. évi X. törvény) 2. §-ának
(4)	bekezdése, valamint a termőföld állam által életjáradék fizetése ellenében törté-
nő megszerzéséről szóló kormányrendelet alapján az életjáradék összege 2006.
március 1-jétől az előző évben megvalósult átlagos nyugdíjemelés százalékos mér-
tékével emelkedik.
(2)	Az Éltv., az 1997. évi X. törvény, valamint a kormányrendelet alapján a 2006.
március 1-je után megállapított életjáradék mértékét az azok mellékletében megje-
lölt, de az (1) bekezdés szerinti mértékben növelt összegben kell meghatározni.
66.	§
A Magyar Rádió Rt., a Magyar Televízió Rt. és a Duna Televízió Rt. műsorterjesz-
tési költségeire a támogatásokat a számlával igazolt fizetési kötelezettségekhez iga-
zodóan közvetlenül az Antenna Hungária Rt.-nek kell folyósítani. A támogatás ki-
számításánál csak az állandó stúdióra és fix telepítésű országos rendszerek igény-
bevételére vonatkozó szolgáltatások tekintendők műsorterjesztési költségnek, az
alkalmi közvetítővonalak költségei még egyidejű sugárzás esetében sem. A folyósí-
tott összeget mind kiadásként, mind állami támogatásként a megrendelő részvény-
társaság köteles a könyvelésében feltüntetni.
67.	§
A Paksi Atomerőmű Rt. 2006. évi befizetési kötelezettsége a Központi Nukleáris
Pénzügyi Alapba 22 827,5 millió forint, amelyet havonta egyenlő részletekben kö-
teles átutalni az Alap számlájára.
68.	§
(1)	Az Országgyűlés a (2) bekezdésben meghatározottak figyelembevételével a re-
gionális fejlesztési és megyei területfejlesztési tanácsok döntési hatáskörébe utalt
decentralizált fejlesztési programok támogatási kereteinek régiónkénti összegét a
21.	számú melléklet szerint állapítja meg.
(2)	A decentralizált fejlesztési programok támogatási kereteinek régiónkénti össze-
ge a következők szerint alakul ki:
a)	A XVII. Területfejlesztés fejezet, 5. cím, 3. alcím, 2. Decentralizált területfej-
lesztési programok jogcím-csoport tekintetében a régió és területfejlesztési szem-
pontból kedvezményezett kistérségeinek lakónépessége, az egy főre jutó bruttó
hazai termék értéke, valamint a legelmaradottabb északkeleti országrész felzár-
kóztatásának követelménye együttes figyelembevételével.
b)	A XVII. Területfejlesztés fejezet, 5. cím, 3. alcím, 3. Decentralizált szakmai
fejlesztési programok jogcím-csoport 1-8. jogcímei tekintetében a kapcsolódó
szakmai program megvalósításának helyszínei, a program céljához kötődő szük-
ségletek területi felmérése, illetve szakmapolitikai követelmények alapján.
c)	A IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezet, 2. cím, 11. Települési hulla-
dék közszolgáltatás fejlesztéseinek támogatása alcím tekintetében az 5. számú
melléklet 11. pontja szerint.
d)	A IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezet, 2. cím, 21. Települési ön-
kormányzati szilárd burkolatú belterületi közutak burkolatfelújításának támogatá-
sa alcím tekintetében az 5. számú melléklet 21. pontja szerint.
e)	A IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezet, 6. Címzett és céltámogatások
cím tekintetében a 15. § (1) bekezdés c) pontja szerint.
f)	A IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezet, 7. A helyi önkormányzatok
fejlesztési és vis maior feladatainak támogatása cím tekintetében a 15. §
(1)	bekezdés d) pontja szerint.
g)	A IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezet, 10. A leghátrányosabb hely-
zetű kistérségek felzárkóztatásának támogatása cím tekintetében a 15. §
(1)	bekezdés f) pontja szerint.
h)	Az LXIX. Kutatási és Technológiai Innovációs Alap, 2. Regionális innováció
elősegítése cím tekintetében a decentralizált keret 50 %-át a régiók népességszá-
ma arányában, 50 %-át a területfejlesztési támogatások és a decentralizáció elvei-
ről, a kedvezményezett térségek besorolásának feltételrendszeréről szóló 24/2001.
(IV. 20.) OGY határozatban foglalt módszertan szerint. A decentralizált pályáza-
tok kiírásánál érvényesíteni kell a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal
szakmai követelményeit.
i)	Az e törvény 50. § (10) bekezdésében az Európai Unió költségvetéséből 2007-
től támogatandó egyedi projektek és komplex fejlesztések előkészítésére megha-
tározott kötelezettségvállalási keret tekintetében a decentralizált keret 50 %-át a
régiók népességszáma arányában, 50 %-át a területfejlesztési támogatások és a
decentralizáció elveiről, a kedvezményezett térségek besorolásának feltételrend-
szeréről szóló 24/2001. (IV. 20.) OGY határozatban foglalt módszertan szerint.
j) Az e törvény 50. § (12) bekezdésének d) pontjában a hátrányos térségekben új
induló fejlesztések támogatásának 2007. évre meghatározott kötelezettségvállalási
kerete tekintetében a (2) bekezdés a) pontja szerint.
k) Az e törvény 50. § (12) bekezdésének e) pontjában a Vásárhelyi Terv tovább-
fejlesztésére meghatározott kötelezettségvállalási keret tekintetében a program
céljához kötődő területi szakmai követelmények alapján.
(3)	A XVII. Területfejlesztés fejezet, 5. cím, 3. alcím, 2. Decentralizált területfej-
lesztési programok jogcím-csoport támogatási előirányzatából legalább 5000,0 mil-
lió forintot a hátrányos térségekben új induló munkahelyteremtő, önkormányzati és
turisztikai fejlesztések támogatására kell fordítani. Ebből turisztikai célokra 500
millió forint használható fel, melynek legfeljebb 33 %-a fordítható rendezvények
támogatására.
(4)	Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a 21. számú mellékletben foglalt decentra-
lizált fejlesztési programok általános és program-specifikus támogatási feltételeit
2006. január 15-éig rendeletben szabályozza.
(5)	A 2003-2004. években indult, a tárcák előirányzataiból támogatott - megyei és
regionális - programok 2006. évet terhelő kötelezettségeinek teljesítéséről az érin-
tett minisztereknek a megyei területfejlesztési és regionális fejlesztési tanácsok el-
nökeivel megkötött megállapodásai szerint szükséges gondoskodni.
(6)	Az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek értékesítéséből 2006. évben
várható költségvetési bevétel Kormány által meghatározott hányada a XV. Gazda-
sági és Közlekedési Minisztérium fejezet 25. cím, 2. alcím, 2. Energiafelhasználási
hatékonyság javítása jogcímcsport és a XVI. Környezetvédelmi és Vízügyi Minisz-
térium fejezet 10. cím, 2. alcím, 9. Az üvegházhatású gázok kibocsátásának csök-
kentésével összefüggő feladatok jogcímcsport előirányzatainak növelésére felhasz-
nálható.
69.	§
A XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 10. cím, 5. al-
cím, 2. jogcím-csoport, 1. Fejlesztési típusú támogatások előirányzat jogcím terhére
kell teljesíteni a korábbi évekről áthúzódó agrárberuházások kötelezettségvállalása-
it, a 10. cím, 5. alcím, 2. jogcím-csoport, 2. Folyó kiadások és jövedelemtámogatá-
sok jogcím előirányzatról pedig a folyó költségként elszámolható, megszűnő agrár-
és vidékfejlesztési támogatások korábbi években vállalt és 2006. évet terhelő áthú-
zódó kötelezettségvállalásait. Ugyancsak a 10. cím, 5. alcím, 2. jogcím-csoport, 2.
Folyó kiadások és jövedelemtámogatások jogcím előirányzatról kell teljesíteni a
kedvezőtlen adottságú térségekben gazdálkodók adósságrendezési programjának
2006.	évet terhelő kiadásait is.
MÁSODIK RÉSZ
AZ ELKÜLÖNÍTETT ÁLLAMI PÉNZALAPOK KÖLTSÉGVETÉSÉVEL
KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK
70.	§
(1)	Az Országgyűlés a pénzalapok költségvetését - bevételeit és kiadásait - ala-
ponként, jogcímenként e törvény 9. számú melléklete szerint állapítja meg. A pénz-
alapok év végi egyenlege nem lehet rosszabb a mellékletben jóváhagyott összegnél.
(2)	A Munkaerőpiaci Alap előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül teljesülő
kiadási előirányzatai:
a)	munkanélküli ellátások és álláskeresési támogatások,
b)	jövedelempótló támogatás,
c)	normatív járulékkedvezmény-visszatérítés,
d)	bérgarancia-kifizetések,
e)	Nyugdíjbiztosítási Alapnak átadás korengedményes nyugdíj különbözetének
megtérítésére,
f)	vállalkozói járadék.
(3)	Az (1) bekezdés szerint jóváhagyott egyenleget nem befolyásolhatja a
(2)	bekezdésben megjelölt előirányzatok túlteljesülése.
(4)	A pénzalapoknál a jogcímek közötti átcsoportosítást a pénzalapokról szóló tör-
vények rendelkezései szabályozzák.
(5)	A Munkaerőpiaci Alap a központi költségvetésbe a megváltozott munkaképes-
ségűek támogatására 52 000,0 millió forintot, a munkanélküli ellátórendszer válto-
zásával összefüggő költségvetési befizetésekre 30 000,0 millió forintot ad át.
(6)	A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program hazai társfinanszírozása céljára
a Munkaerőpiaci Alap összesen 8 564,0 millió forintot ad át, e törvény 9. számú
melléklete szerinti bontásban.
(7)	Az elkülönített állami pénzalapok 2006. évi összevont mérlegét e törvény
10.	számú melléklete tartalmazza.
HARMADIK RÉSZ
A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS PÉNZÜGYI ALAPJAINAK 2006. ÉVI
KÖLTSÉGVETÉSE
Első Fejezet
A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS PÉNZÜGYI ALAPJAI KIADÁSAINAK ÉS
BEVÉTELEINEK FŐÖSSZEGE, A HIÁNY MÉRTÉKE
71.	§
(1)	Az Országgyűlés a társadalombiztosítási alrendszernek az Ny. Alap és az E.
Alap költségvetése összegzéséből adódó 2006. évi
a)	bevételi főösszegét 3 499 721,4 millió forintban, azaz hárommillió-
négyszázkilencvenkilencezer-hétszázhuszonegy egész négytized millió forintban,
b)	kiadási főösszegét 3 531 558,4 millió forintban, azaz hárommillió-
ötszázharmincegyezer-ötszázötvennyolc egész négytized millió forintban,
c)	hiányát 31 837,0 millió forintban, azaz harmincegyezer-nyolcszázharminchét
millió forintban
állapítja meg.
(2)	A társadalombiztosítási alrendszer 2006. évi összevont költségvetési bevételeit
és kiadásait e törvény 13. számú melléklete tartalmazza.
Második Fejezet
A NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI ALAP KÖLTSÉGVETÉSE
72.	§
(1)	Az Országgyűlés az Ny. Alap 2006. évi
a)	bevételi főösszegét 1 995 693,9 millió forintban, azaz egymillió-
kilenszázkilencvenötezer-hatszázkilencvenhárom egész kilenctized millió forint-
ban,
b)	kiadási főösszegét 1 995 693,9 millió forintban, azaz egymillió-
kilenszázkilencvenötezer-hatszázkilencvenhárom egész kilenctized millió forint-
ban,
c)	egyenlegét nulla forintban
állapítja meg.
(2)	Az (1) bekezdésben megállapított kiadási és bevételi főösszegek részletezését,
valamint a nyugdíjbiztosítási költségvetési szervek saját bevétellel nem fedezett
kiadásaihoz nyújtott támogatást e törvény 11. számú melléklete tartalmazza.
Harmadik Fejezet
AZ EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI ALAP KÖLTSÉGVETÉSE
73.	§
(1)	Az Országgyűlés az E. Alap 2006. évi
a)	bevételi főösszegét 1 504 027,5 millió forintban, azaz egymillió-
ötszáznégyezer-huszonhét egész öttized millió forintban,
b)	kiadási főösszegét 1 535 864,5 millió forintban, azaz egymillió-
ötszázharmincötezer-nyolcszázhatvannégy egész öttized millió forintban,
c)	hiányát 31 837,0 millió forintban, azaz harmincegyezer-nyolcszázharminchét
millió forintban
állapítja meg.
(2)	Az (1) bekezdésben megállapított kiadási és bevételi főösszegek részletezését,
valamint az egészségbiztosítási költségvetési szervek saját bevétellel nem fedezett
kiadásaihoz nyújtott támogatást e törvény 12. számú melléklete tartalmazza.
Negyedik Fejezet
A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS PÉNZÜGYI ALAPJAI
KÖLTSÉGVETÉSÉNEK VÉGREHAJTÁSÁVAL, AZ EGYES
ELŐIRÁNYZATOK MEGÁLLAPÍTÁSÁVAL, TELJESÍTÉSÉVEL,
ILLETŐLEG FELHASZNÁLÁSÁVAL KAPCSOLATOS
RENDELKEZÉSEK
Előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül teljesülő kiadások
74.	§
A 72. és a 73. §-ban meghatározott kiadási előirányzatok közül
a)	a nyugdíjbiztosítási és egészségbiztosítási ellátások kiadásainál a LXXI. Nyug-
díjbiztosítási Alap fejezet, 2. cím alatt szereplő előirányzatoknál, illetve a LXXII.
Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím alatt szereplő előirányzatoknál - a 2. al-
cím, 3. jogcím-csoport, 4. jogcím, a 3. alcím, 1. jogcím-csoport 1-19. jogcím, va-
lamint a 4. jogcím-csoport 2. és 3. jogcím és az 5. jogcím-csoport 1-3. jogcím ki-
vételével -,
b)	a vagyongazdálkodásnál (LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezet, 3. cím,
LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 3. cím)
a teljesülés külön szabályozott módosítás nélkül is eltérhet az előirányzattól.
i	r	r ••	•	• • j	• n* r r •	1^1 ••	•	• r • r	r 1	1 rr r •
Az egészségügyi miniszter, az ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi
miniszter és a pénzügyminiszter különleges jogosítványai
75.	§
(1)	A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 1. Gyógyító-
megelőző ellátás jogcím-csoporton belül és az 5. Gyógyászati segédeszköz támoga-
tás jogcím-csoporton belül a jogcímek között az egészségügyi miniszter a pénz-
ügyminiszter egyetértésével átcsoportosíthat.
(2)	A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 4. Gyógyszertámo-
gatás jogcím-csoporton belül a 2. és 3. jogcímről az 1. jogcímre, illetve a termékek
évközi átsorolása esetén az 1. és 2. jogcímek között az egészségügyi miniszter a
pénzügyminiszter egyetértésével átcsoportosíthat.
(3)	A világbanki kölcsönnel összefüggő tőketörlesztéssel és kamatkiadással kap-
csolatosan az Országgyűlés felhatalmazza
a)	az ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi minisztert, hogy a LXXI.
Nyugdíjbiztosítási Alap fejezet, 5. cím, 1. alcím, 1. előirányzat-csoport, 6. Kamat-
fizetések kiemelt előirányzat, valamint a 3. Kölcsönök előirányzat-csoport elői-
rányzatát,
b)	az egészségügyi minisztert, hogy a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 5.
cím, 1. alcím, 1. előirányzat-csoport, 6. Kamatfizetések kiemelt előirányzat, va-
lamint a 3. Kölcsönök előirányzat-csoport előirányzatát
az Áht. szerinti befizetési kötelezettség teljesítését követően a saját bevételi többlet
terhére megemelje, illetve a saját bevétellel nem fedezett résszel az előirányzatot
túllépje.
(4)	Az Országgyűlés felhatalmazza az ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyen-
lőségi minisztert, hogy engedélyezze a nyugellátásban részesülő személyek évközi
nyugellátás-emelése végrehajtásával összefüggésben a LXXI. Nyugdíjbiztosítási
Alap fejezet, 5. cím, 1. alcím, valamint 2. alcím, 1. előirányzat-csoport, 1. Személyi
juttatások, 2. Munkaadókat terhelő járulékok, 3. Dologi kiadások kiemelt előirány-
zat kiadási előirányzatai tételes elszámolás alapján történő túlteljesülését.
(5)	Az Országgyűlés felhatalmazza
a)	az ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi minisztert, hogy az Ny.
Alap kezelőjének javaslatára a 82. § (1) bekezdésében,
b)	az egészségügyi minisztert, hogy az E. Alap kezelőjének javaslatára a 82. §
(2)	bekezdésében a pénzbeni ellátásoknál
meghatározott méltányossági keretösszegek között átcsoportosítson.
(6)	Az Országgyűlés felhatalmazza az egészségügyi minisztert, hogy engedélyezze
a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 5. cím, 1. alcím, 1. előirányzat-csoport,
1. Személyi juttatások és 2. Munkaadókat terhelő járulékok kiemelt előirányzat ki-
adási előirányzatai elszámolás alapján történő együttes túllépését
a)	a baleseti és egyéb kártérítési megtérítések (1. cím, 7. alcím, 2. jogcím-
csoport) előirányzat túlteljesülése esetén a többletbevétel 5%-ával, legfeljebb
180,0	millió forinttal,
b)	kifizetések visszatérítése és egyéb bevételek (1. cím, 7. alcím, 3. jogcím-
csoport) címen befolyt bevételek 5 %-ával, legfeljebb 100,0 millió forinttal,
c)	az egészségbiztosítás keretében igénybe vehető egészségügyi szolgáltatások
biztosítására kötött szerződések teljesítésének ellenőrzése alapján az egészségügyi
szolgáltatók visszafizetése (1. cím, 7. alcím, 11. jogcím-csoport) címen befolyt
bevételek 2%-ával, legfeljebb 20,0 millió forinttal.
(7)	Az Országgyűlés felhatalmazza az egészségügyi minisztert, hogy a 78. §
(2)	bekezdése szerint a gyógyszerrendelés érdekeltségére biztosított keretből fel
nem használt összeggel az érintett jogcímek előirányzatát csökkentse és a LXXII.
Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 4. jogcím-csoport, 1. Gyógyszer-
támogatás kiadásai jogcím előirányzatát megemelje.
(8)	Az Országgyűlés felhatalmazza az egészségügyi minisztert, hogy a LXXII.
Egészségbiztosítási Alap fejezet, 5. cím, 3. alcím, 15. Közgyógyellátási rendszer
korszerűsítése jogcím-csoport, 16. Biztosítási jogviszony nyilvántartási rendszere
jogcím-csoport és 17. Gyógyszerrendelés érdekeltségi rendszerének kialakítása
jogcím-csoport kiemelt előirányzatairól a feladatok végrehajtása érdekében az 5.
cím, 1. Központi hivatali szerv alcím és 2. Igazgatási szervek alcím kiemelt elői-
rányzataira átcsoportosítson.
A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai költségvetése egyes előirányzatainak
felhasználásával kapcsolatos rendelkezések
76.	§
Az Ny. Alap és az E. Alap költségvetésében jóváhagyott fejezeti államháztartási
tartalék előirányzat a Kormány engedélyével kizárólag az Ny. Alapnál és az E.
Alapnál használható fel.
77.	§
(1)	A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcímen belül az időará-
nyoshoz viszonyított évközi előirányzat-túllépést az 1. jogcím-csoport jogcímei
együttesen kezelt előirányzatai esetében az éves előirányzat 5%-áig, a 4. jogcím-
csoport 2. és 3. jogcímek együttesen kezelt előirányzatai, továbbá az 5. jogcím-
csoport jogcímei együttesen kezelt előirányzatai esetében az éves előirányzat 10%-
áig a pénzügyminiszter, e mérték felett a Kormány engedélyezheti.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti túllépés kiszámításánál az érintett előirányzatoknál a
79. §-ban meghatározott előleget nem kell figyelembe venni.
78.	§
(1)	A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 1. Gyógyító-
megelőző ellátás jogcím-csoport tartalmazza az E. Alapból finanszírozott egész-
ségügyi ellátások szerződésben foglalt feladataira tárgyévben folyósítandó össze-
get.
(2)	A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 1. Gyógyító-
megelőző ellátás jogcím-csoporton belül az 1. Háziorvosi, háziorvosi ügyeleti ellá-
tás jogcím, valamint a 18. Összevont szakellátás jogcím kiadási előirányzata terhé-
re összesen 8450,0 millió forint a külön jogszabályban foglalt gyógyszerrendelés
érdekeltségi rendszere szerint használható fel.
79.	§
Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (a továbbiakban: OEP) az E. Alap gyó-
gyító-megelőző ellátás jogcím-csoportból finanszírozott egészségügyi szolgáltatók
részére a tárgyévre vonatkozó egyhavi illetménynek, illetve személyi alapbérnek
megfelelő külön juttatás január havi kifizetéséhez kérelemre a tárgyév január hó-
napjában előleget folyósíthat. Az előleget az OEP a tárgyév február 1-jétől tizenegy
havi egyenlő részletben vonja le az esedékes finanszírozási összegből.
80.	§
(1)	A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 4. jogcím-csoport,
1.	Gyógyszertámogatás kiadásai jogcím előirányzata tartalmazza a 8000,0 millió
forint finanszírozási előlegre fordítható összeget.
(2)	A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 2. Gyógyfürdő és
egyéb gyógyászati ellátás támogatása jogcím-csoport és 5. Gyógyászati segédesz-
köz támogatás jogcím-csoport előirányzatai tartalmazzák a külön jogszabályokban
meghatározott vénykezelési díj fedezetét is.
(3)	A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 5. Gyógyászati se-
gédeszköz támogatás jogcím-csoport tartalmazza az OEP által a járóbeteg-
szakellátás részére beszerzett gyógyászati segédeszközök kiadásait is.
81. §
(1)	Az irányított betegellátási rendszerben az ellátás szervezésére 2006. évre az
OEP az e törvény hatálybalépéséig az irányított betegellátási modellkísérletben
részt vett ellátásszervezők közül az erre vállalkozókkal (a továbbiakban: ellátás-
szervező), legfeljebb 2,3 millió lakosra köthet szerződést. Az egy ellátásszervező
által ellátott személyek száma 100 ezernél kevesebb és 450 ezernél több nem lehet.
(2)	Az (1) bekezdés alapján az irányított betegellátási rendszerben résztvevő ellá-
tásszervező külön jogszabály szerinti elvi számláján a külön jogszabályban foglal-
tak szerint keletkezett bevételi többlet
a)	10%-os mértékéig a bevételi többlet 80%-a,
b)	10%-ot meghaladó mértéke esetén a 10% mértékig a bevételi többlet 80%-a,
továbbá a 10% fölötti rész 50%-a
a külön jogszabályban meghatározottak szerint kerül felosztásra az ellátásszervezők
között, mely a szervezők érdekeltségi rendszerében foglaltak alapján kerül felhasz-
nálásra.
(3)	A (2) bekezdés szerint fennmaradó összeg az ellátásszervezők részére nem ke-
rül kifizetésre.
(4)	Az irányított betegellátási modellkísérletben 2005. évben szerződéssel rendel-
kezett ellátásszervezőnek az irányított betegellátási rendszerben való részvétele és
az ez alapján végzett tevékenysége - az (1) bekezdésben foglaltak figyelembevéte-
lével - a 2006. évben folyamatos.
82. §
(1)	A LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezetnél a nyugellátások alcímen belül az
adott előirányzat terhére különös méltányolást érdemlő körülmények esetén méltá-
nyossági alapon megállapításra kerülő nyugellátásra 200,0 millió forint, méltányos-
sági alapú nyugdíjemelésre 600,0 millió forint (ideértve az E. Alapból finanszíro-
zott nyugellátásokat is), egyszeri segélyre 150,0 millió forint használható fel.
(2)	A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 2. Egészségbiztosítás
pénzbeni ellátásai alcímen belül az adott előirányzat terhére különös méltánylást
érdemlő körülmények esetén táppénz megállapítására 170,0 millió forint, terhessé-
gi-gyermekágyi segély megállapítására 10,0 millió forint, gyermekgondozási díj
megállapítására 24,0 millió forint, a 3. Természetbeni ellátások alcímen belül az
adott előirányzat terhére, különös méltánylást érdemlő körülmények esetén gyógyí-
tó-megelőző ellátásra 140,0 millió forint, gyógyszertámogatásra 4200,0 millió fo-
rint, gyógyászati segédeszköz támogatásra 1000,0 millió forint használható fel.
83.	§
A világbanki kölcsönnel összefüggő tőketörlesztésre és kamatkiadásra a LXXI.
Nyugdíjbiztosítási Alap fejezet, 5. cím, 1. Központi hivatali szerv alcím 460,0 mil-
lió forintot, a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 5. cím, 1. Központi hivatali
szerv alcím 720,0 millió forintot tartalmaz.
84.	§
A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 4. alcím, 4. jogcím-csoport, 3.
Egyéb kiadások jogcím előirányzatából 50,0 millió forint a Közokt. tv. 119. §-ának
(2)	bekezdése alapján a Fogyatékos Gyermekek, Tanulók Felzárkóztatásáért Orszá-
gos Közalapítvány támogatására fordítható.
NEGYEDIK RÉSZ
A KÖLTSÉGVETÉS ELŐIRÁNYZATAINAK MEGALAPOZÁSÁT
SZOLGÁLÓ RENDELKEZÉSEK ÉS TÖRVÉNYMÓDOSÍTÁSOK
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása
85.	§
(1)	Az illetékről szóló - módosított - 1990. évi XCIII. törvény ( a továbbiakban:
Illeték tv.) 45. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A cégnyilvántartásban szereplő elektronikus okiratok elektronikus úton tör-
ténő megküldéséért, illetve papír alapú másolatáért cégiratonként 2000 forint ille-
téket kell fizetni.”
(2)	Az Illeték tv. mellékletének XIII. fejezete helyébe a következő rendelkezés lép:
„XIII. Egyes környezet- és természetvédelmi, valamint vízügyi hatósági eljárási
illetékek
1.	Az alapeljárás illetéke
Ha jogszabály a kérelemre induló környezet- és természetvédelmi, valamint víz-
ügyi közigazgatási hatósági eljárásokra igazgatási szolgáltatási díjat nem állapít
meg, az alapeljárás illetéke 5000 forint.
2.	A fellebbezés illetéke
a)	e törvény eltérő rendelkezése hiányában az első fokú határozat ellen benyújtott
fellebbezés illetéke az alapeljárás illetékének kétszerese;
b)	vízgazdálkodási bírságot (1995. évi LVII. tv. 29. § (3) bekezdés) megállapító
határozat esetén a bírságösszeg 10 %-a, de legalább 20 000 forint;
c)	vízkészletjárulékot, valamint ezzel összefüggő késedelmi pótlékot, mulasztási
bírságot, adóbírságot megállapító határozat esetén a vitatott összeg 6 %-a, de leg-
alább 20 000 forint;
d)	hivatalból indult vagy folytatott környezet- és természetvédelmi, illetőleg víz-
gazdálkodási ügyben kötelezettséget megállapító egyéb - az a)-c) pontokban nem
érintett - eljárásokban hozott határozat esetén a fellebbezés illetéke 15 000 fo-
rint.”
A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló
1991. évi IV. törvény módosítása
86. §
(1)	A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló - módosí-
tott - 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) 39/B. §-ának (5) bekezdése helyé-
be a következő rendelkezés lép:
„(5) A Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási alaprésze terhére tárgyéven túli fizeté-
si kötelezettség a MAT által meghatározott mértékig vállalható, amely nem ha-
ladhatja meg a tárgyévi eredeti előirányzat 40 százalékát.”
(2)	Az Flt. a következő 39/D. §-sal egészül ki:
„39/D. § (1) A Munkaerőpiaci Alap rendelkezésére álló pénzeszközök tárgyév
végi záróállománya nem lehet kevesebb a tárgyévi kiadási főösszeg eredeti elői-
rányzatának 25/365 részénél (továbbiakban: likviditási tartalék).
(2)	Amennyiben a Munkaerőpiaci Alap záróállománya nem éri el az
(1)	bekezdésben meghatározott minimális szintet, úgy ennek eléréséhez fel kell
tölteni a likviditási tartalékot.
(3)	A feltöltés ütemezése a költségvetési törvény előírásai szerint történik. A fel-
töltés további lehetséges forrásai:
a)	tervezett mértéket meghaladó bevételek;
b)	kiadási előirányzatok tárgyévben fel nem használt része.
(4)	Amennyiben a tárgyévet megelőző év végén a Munkaerőpiaci Alap megállapí-
tott záróállománya a likviditási tartalék szintjét meghaladta, úgy az e szint fölötti
rész a tárgyévben felhasználható az (1) bekezdésben foglaltakra figyelemmel, a
Kormány előzetes jóváhagyását követően.”
A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosítása
87.	§
A közalkalmazottak jogállásáról szóló - módosított - 1992. évi XXXIII. törvény
1. számú mellékletének helyébe e törvény 22. számú melléklete lép.
Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény módosítása
88.	§
(1)	Az államháztartásról szóló - módosított - 1992. évi XXXVIII. törvény (a to-
vábbiakban: Áht.) 8/A. § -ának (3) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
/A finanszírozási célú pénzügyi műveletek a következők:/
„h) a Magyar Fejlesztési Bankról szóló 2001. évi XX. törvény 5. §-ának
(2)	bekezdése alapján vállalt árfolyam-garanciából eredő, a Magyar Fejlesztési
Bank Rt. és a központi költségvetés közötti elszámolások előjelre való tekintet
nélkül.”
(2)	Az Áht. a következő 12/B. §-sal egészül ki:
„12/B. § (1) A köz- és magánszféra együttműködésén alapuló, a (2) bekezdésben
meghatározott, 1 milliárd forint nominális összértéket meghaladó többéves állami
kötelezettségvállalások költségvetési évben elvállalható nominális összértékének
összege legfeljebb a központi költségvetés kiadási főösszegének 2 %-a lehet.
Ezen korlátozás alá tartoznak azon többéves kötelezettségvállalások is, amelyek
vállalására az Országgyűlés más törvény keretében ad felhatalmazást.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti korlátozás a központi költségvetés, a társadalombiz-
tosítás és az elkülönített állami pénzalapok kötelezettségvállalásainak alábbi fajtá-
ira terjed ki:
a)	beruházás,
b)	eszköz felújítása, karbantartása,
c)	eszköz üzemeltetése,
d)	szolgáltatásvásárlás,
e)	bérleti ügyletek.”
(3)	Az Áht. 13/B. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„13/B. § (1) Az államháztartás körébe tartozó szervezet köteles a támogatások
felhasználását - ha ennek a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a
továbbiakban: Kbt.) szerinti feltételei fennállnak - a Kbt. alkalmazásához kötni.
A támogatásról szóló határozatban vagy szerződésben úgy kell meghatározni a
támogatás felhasználásával kapcsolatos határidőket, hogy a megvalósítandó köz-
beszerzésre irányuló eljárás lefolytatásához a Kbt. alapján szükséges időtartam
rendelkezésre álljon.
(2)	A támogatás nem köthető olyan feltételhez, hogy az árut szállító, szolgáltatást
nyújtó vagy építési beruházást megvalósító szervezetet (személyt) előzetesen vá-
lasszák ki. Ez a rendelkezés nem zárja ki, hogy a támogatási kérelem elbírálását
megelőzően közbeszerzési eljárás kerüljön megindításra, illetve, hogy az
(1)	bekezdés szerinti támogató - indokolt esetben - a támogatásért folyamodó
szervezetet, személyt a támogatási kérelem elbírálását megelőzően közbeszerzési
eljárás megindításra kötelezze.”
(4)	Az Áht. a következő 13/C. §-sal egészül ki:
„13/C. § (1) Európai uniós támogatás visszafizetési kötelezettségének megállapí-
tása vagy valamely Európai Unió által társfinanszírozott program, projekt terhére
történő közvetlen levonás érvényesítése esetén a szabálytalanságért felelős, illetve
annak hiányában a szabálytalanul felhasznált forrást folyósító fejezet költségveté-
séből kell a visszafizetést, visszapótlást teljesíteni.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti visszafizetést, visszapótlást a szabálytalanul felhasz-
nált európai uniós támogatás céljával megegyező célú előirányzatról kell teljesí-
teni. Amennyiben ez nem lehetséges, úgy a visszafizetést, visszapótlást a
Kormány által meghatározott előirányzatról kell teljesíteni. Ez a rendelkezés kivé-
telt jelent a 24. § (9) bekezdésében foglalt rendelkezés alól.
(3)	Amennyiben a szabálytalanságban érintett összeg a későbbiekben behajtásra,
megtérítésre kerül, úgy ezen összeget az (1) bekezdés szerinti fejezet (2) bekezdés
szerinti előirányzata részére kell visszatéríteni.”
(5)	Az Áht. 33/B. §-a a következő (7) - (10) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Az Országgyűlés felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy az
(1)	bekezdésben foglaltak szerint az e §-ban meghatározott kiállítás megrendezése
érdekében szerződést biztosító önálló kötelezettséget vállaljon a kiállító által kö-
tött biztosítási szerződésből eredő, a biztosító társaság által kifizetett összeg -
jogszabályban meghatározott feltételek szerinti - megtérítésére (a továbbiakban:
kiállítási viszontgarancia).
(8)	A kiállítási viszontgarancia az állam nevében, a kiállítóval a (7) bekezdésben
meghatározott szerződéses viszonyban álló biztosító társaság irányában közvetlen
és önálló kötelezettségvállalás, amely tartalmában és feltételeiben megegyezik a
kiállítási garanciával. Nem terjed ki a kiállítási viszontgarancia az e §
(6)	bekezdésének a)-c) pontjaiban meghatározott károkra.
(9)	A kiállítási viszontgaranciával összefüggő (7) bekezdés szerinti biztosítási
szerződés megkötéséhez és módosításához a nemzeti kulturális örökség miniszte-
re és a pénzügyminiszter együttes jóváhagyása szükséges.
(10)	A kár megtérítésére tekintettel a biztosító társaságot megillető jogok a kiállí-
tási viszontgarancia vállalás alapján a központi költségvetés által kifizetett összeg
erejéig a Magyar Államra szállnak át.”
(6)	Az Áht. 33/C. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„33/C. § (1) A költségvetési évben vállalható kiállítási garanciák és kiállítási
viszontgaranciák együttes állományának összege az év egyetlen napján sem ha-
ladhatja meg a költségvetési törvényben rögzített mértéket. A kiállítási garancia
és a kiállítási viszontgarancia vállalása a kötelezvényben foglalt időtartam alatt
terheli a költségvetési törvényben meghatározott mértéket.
(2)	A kiállítási garancia és a kiállítási viszontgarancia után nem kell garanciavál-
lalási díjat felszámítani.
(3)	Az Országgyűlés a kiállítási garanciák és kiállítási viszontgaranciák együttes
várható fizetési kötelezettségei fedezetére a költségvetési törvényben előirányza-
tot hagy jóvá.
(4)	A 33/B. § (1) és (7) bekezdései szerinti garanciavállalás alapján az állam a
központi költségvetés által kifizetett összeg erejéig a károkozóval szemben meg-
térítési igénnyel léphet fel. A kiállítóval szemben azonban megtérítési igény csak
annyiban érvényesíthető, amennyiben
a)	a kárt a kiállító vagy annak alkalmazottja, illetve megbízottja szándékosan
vagy súlyosan gondatlanul okozta, vagy
b)	a kiállító vagy annak alkalmazottja, illetve megbízottja a kár elhárítása, illet-
ve csökkentése érdekében nem úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általá-
ban elvárható.”
(7)	Az Áht. 64/A. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A helyi önkormányzat igénybevételi kamatot fizet a jogtalanul igényelt teljes
előirányzat után, ha az igényelt, feladatmutatóhoz kapcsolódó normatív hozzájá-
rulások és támogatások összege legalább 5 százalékkal meghaladja az önkor-
mányzatot ténylegesen megillető összeget. Az igénybevételi kamat mértéke:
a)	ha az önkormányzat a 64. § (5) bekezdés aa) pontja szerinti időpontig lemond
az előirányzatról, a jegybanki alapkamat 25 százaléka,
b)	ha a 64. § (5) bekezdés ab) pontja szerinti időpontig lemond az előirányzatról,
a jegybanki alapkamat 50 százaléka,
c)	ha a 64. § (5) bekezdés ac) pontja szerinti időpontig lemond az előirányzatról,
a jegybanki alapkamat,
d)	ha az év végi elszámolás során keletkezik visszafizetési kötelezettsége, illetve
a jogtalan igénybevételt az Igazgatóság a 64/D. § szerinti felülvizsgálati eljárás
keretében állapítja meg, a jegybanki alapkamat 200 százaléka.
Amennyiben a jogtalan igénybevétel összege nem haladja meg az 500 ezer forin-
tot, az egyébként irányadó kamatmérték 50 százalékát kell fizetni.”
(8)	Az Áht. 64/D. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az elszámolás felülvizsgálatára - az ebben a fejezetben meghatározott eltéré-
sekkel - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szó-
ló 2004. évi CXL. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni, kivéve az önkormány-
zatok értesítését az eljárás hivatalból történő megindításáról.”
(9)	Az Áht. 100. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A költségvetési szervek (ideértve a társadalombiztosítási költségvetési szer-
veket is) a 66. §-ban foglalt költségvetési szervek és a Kincstár kivételével, vala-
mint az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai
a)	pénzkölcsönt (hitelt) - kivéve a 18/B. § (1) bekezdés d), x) és zs) pontja sze-
rinti megelőlegezési, likviditási hitelt - nem vehetnek fel,
b)	kezességet nem vállalhatnak,
c)	értékpapírt - kivéve a 94. § (4) bekezdése szerinti gazdasági társasági része-
sedést megtestesítő értékpapírt, valamint az agrárpiaci rendtartásról szóló 2003.
évi XVI. törvény 3. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelő felvásárlást és
értékesítést - nem vásárolhatnak,
d)	váltót nem bocsáthatnak ki és nem fogadhatnak el,
e)	kötvényt nem bocsáthatnak ki,
f)	pénzügyi lízing és faktoring szerződéseket nem köthetnek.”
(10)	Az Áht. 109/I. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdésben meghatározott vagyontárgyak elidegenítéséhez a védett-
ség jellege szerint illetékes miniszter, a Natura 2000 területek elidegenítéséhez az
illetékes ágazati miniszter egyetértése is szükséges.”
(11)	Az Áht. 113/A. §-ának (2) bekezdése a következő k) és l) pontokkal egészül
ki:
/E feladatkörében az ÁKK Rt./
„k) közreműködik az állami kezesség melletti hitel- és kölcsönfelvétellel, illetve
hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kibocsátással kapcsolatos feladatok ellátásá-
ban, melynek szabályait a Kormány rendeletben határozza meg. Az ÁKK Rt. a
közreműködésért a központi költségvetés terhére díjazásban részesül. A díj mér-
téke az alapügyben szereplő tőke összegének legfeljebb 0,025 százaléka;
l) közreműködhet az állam többségi tulajdonában álló gazdálkodó szervezet hitel-
felvételével, kölcsönfelvételével, illetve hitelviszonyt megtestesítő értékpapírjá-
nak kibocsátásával kapcsolatos feladatok ellátásában, melyért a gazdálkodó szer-
vezettől a k) pontban meghatározott mértékű díjra jogosult.”
(12)	Az Áht. 124. §-a (2) bekezdésének y) pontja helyébe a következő rendelkezés
lép:
/A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben állapítsa meg/
„y) a 12/B. § szerinti állami kötelezettségvállalások meghatározásának részletes
szabályait, valamint a rájuk vonatkozó korlátozás betartását biztosító eljárásren-
det, a pénzügyminiszter és az egyes fejezetek ezzel kapcsolatos feladatait;”
A frekvenciagazdálkodásról szóló 1993. évi LXII. törvény módosítása
89.	§
(1)	A frekvenciagazdálkodásról szóló - módosított - 1993. évi LXII. törvény (a
továbbiakban: Ftv.) 5/A. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés
lép:
„(2) A Tanács javaslatot tesz a Kormánynak az info-kommunikáció (informatika-
hírközlés-média) területén:
a)	az információs társadalom kialakításának programjával, az információs kultú-
ra elterjesztésével, az információs társadalomra vonatkozó stratégiai döntések-
kel;
b)	a kutatás-fejlesztés irányvonalának meghatározásával, valamint
c)	a társadalmi szemléletmód és kultúra terjesztésével kapcsolatban, továbbá
d)	a hírközlés piaci szabályozásának kialakítására, a piacon működők esély-
egyenlőségének elősegítésére;
e)	a kormányzati és a polgári frekvenciagazdálkodás összhangjának biztosításá-
ra;
f)	a rádió-távközlési világ- és körzeti értekezleteken képviselendő magyar állás-
pontra.”
(2)	Az Ftv. 5/A. §-a a következő új (4) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a
jelenlegi (4)-(9) bekezdés megjelölése (5)-(10) bekezdésre változik:
„(4) A Tanács javaslatát, illetve véleményét a miniszter - egyetértésével, támoga-
tó javaslatával vagy észrevételével - továbbítja a Kormányhoz.”
Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi
XXXIX. törvény módosítása
90.	§
(1)	Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló - módosí-
tott - 1995. évi XXXIX. törvény (a továbbiakban: Priv. tv.) 21. §-ának
(1)	bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az ÁPV Rt. saját vagyonával való gazdálkodástól el kell különíteni az ÁPV
Rt-hez rendelt vagyont, valamint az 1. § (9) és (10) bekezdése, valamint a 7. §
(4)	bekezdése alapján értékesítésre, kezelésre átvett vagyont és az e vagyonele-
mek értékesítésével és hasznosításával összefüggő bevételeket és kiadásokat. Az
1. § (9) és (10) bekezdése, valamint a 7. § (4) bekezdése szerinti vagyon nyilván-
tartásának elkülönítését, valamint az e vagyonelemek értékesítésével és hasznosí-
tásával összefüggő bevételek és kiadások elszámolását a hozzárendelt vagyonra
vonatkozó előírások szerint kell végrehajtani.”
(2)	A Priv. tv. 24/B. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az ÁPV Rt. az e törvény 1. § (9) és (10) bekezdése, valamint 7. §
(4)	bekezdése alapján értékesítésre és az értékesítésig történő kezelésre átvett va-
gyonból befolyó bevételeket elsősorban ezen vagyon értékesítésével, valamint az
értékesítése előkészítésével kapcsolatos kiadásokra, ráfordításokra, beszerzésekre
fordíthatja.”
Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény módosítása
91.	§
Az atomenergiáról szóló - módosított - 1996. évi CXVI. törvény 19/A. §-a
(2)	bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/ A felügyeleti díj éves mértéke:/
„a) atomerőmű és kutatóreaktor esetén a névleges hőteljesítmény (MWth) és a
számítási alap szorzata, a számítási alap 222 940 Ft/MWth/év;”
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény
módosítása
92.	§
(1)	A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló - módosított - 1997. évi LXXXI.
törvény (a továbbiakban: Tny.) 6/A. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(4) A tizenharmadik havi nyugdíjat a jogosultak részére évente két részletben -
legkésőbb május, illetve november hónapban - kell folyósítani. Az első részlet fo-
lyósításra kerülő összege megegyezik a tárgyhavi nyugellátás összegének
a)	25 százalékával 2004. évben,
b)	37,5 százalékával 2005. évben,
c)	50 százalékával 2006. évtől.
A tizenharmadik havi nyugdíj november hónapban folyósításra kerülő összege
megegyezik a (2) bekezdés szerinti tárgyévi összeg és az első részletben folyósí-
tott részösszeg különbözetével. Az így folyósításra kerülő összeg nem lehet keve-
sebb a tárgyév november havi nyugellátás összegének az a)-c) pontja szerinti
mértékénél.”
(2)	A Tny. 50. §-ának (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Megözvegyülés esetén az ideiglenes özvegyi nyugdíj 2006. január 1-jétől öt-
venöt, 2007. január 1-jétől hatvan százaléka annak az öregségi, rokkantsági vagy
baleseti rokkantsági nyugdíjnak, amely az elhunytat halála időpontjában megillet-
te, vagy megillette volna.
(2)	Az özvegyi nyugdíj mértéke
a)	a 47. § (2) bekezdés a)-b) pontja szerinti feltétellel rendelkező, de saját jogú
nyugellátásban nem részesülő özvegy esetében 2006. január 1-jétől ötvenöt,
2007.	január 1-jétől hatvan százaléka,
b)	a 47. § (2) bekezdés a)-b) pontja szerinti feltétellel rendelkező és egyidejűleg
saját jogú nyugellátásban részesülő, továbbá a 47. § (2) bekezdés c) pont szerinti
feltétellel rendelkező özvegy esetében harminc százaléka
annak az öregségi, rokkantsági vagy baleseti rokkantsági nyugdíjnak, amely az
elhunytat halála időpontjában megillette, vagy megillette volna.
(3)	A (2) bekezdés a) pontja szerinti mértékben megállapított özvegyi nyugdíj he-
lyett harmincszázalékos mértékű özvegyi nyugdíjat kell megállapítani attól az
időponttól, amelytől az özvegy saját jogú nyugellátásban részesül. A (2) bekezdés
b)	pontja szerint megállapított özvegyi nyugdíj az özvegy saját jogú nyugdíjának
összegére tekintet nélkül jár.”
(3)	A Tny. 66. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/Különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén az Országos
Nyugdíj-biztosítási Főigazgatóság főigazgatója, a nyugdíj-biztosítási igazgatási
szerv vezetője, illetve a MÁV Rt. Nyugdíj Igazgatóság vezetője/
„b) az a) pontban meghatározott személyek, illetőleg a 47. § (2) bekezdésének
c)	pontja szerinti feltétellel rendelkező özvegy részére kivételes nyugellátás-
emelést, illetőleg a 6. § szerinti nyugellátásban részesülő személyek részére
egyszeri segélyt engedélyezhet.”
(4)	A Tny. 66. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az Országos Nyugdíj-biztosítási Főigazgatóság főigazgatója, a nyugdíj-
biztosítási igazgatási szerv vezetője, illetve a MÁV Rt. Nyugdíj Igazgatóság veze-
tője a kivételes nyugellátás megállapításáról, a kivételes nyugellátás-emelés és az
egyszeri segély engedélyezéséről, illetve a kérelem elutasításáról határozatot
hoz.”
(5)	A Tny. 80. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az esedékessé vált és fel nem vett nyugellátást az esedékességtől számított öt
éven belül lehet felvenni.”
(6)	A Tny. 95. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A méltányossági jogkörben - a kivételes nyugellátás megállapítása, a kivéte-
les nyugellátás-emelés és az egyszeri segély engedélyezése, valamint a 94. § ren-
delkezései alapján a tartozás mérséklése, elengedése, illetőleg a fizetési könnyítés
engedélyezése tárgyában - hozott döntéssel szemben jogorvoslatnak helye nincs.”
(7)	A Tny. 96. §-a (3) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/A 96. § (2) bekezdése alapján nyilvántartásba vett adatokból/
„c) a munkaügyi és szociális igazgatás szervei az ellátás megállapítása, folyósí-
tása, munkaügyi ellenőrzés céljából, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hiva-
tal a támogatás megállapítása céljából az a)-d) és f) pontjai, a Foglalkoztatási
Hivatal Munkaügyi Nyilvántartó Központja az Egységes Munkaügyi Nyilván-
tartásban szereplő adatok ellenőrzése és szükség esetén pontosítása érdekében
az a) pont, továbbá - a családi állapot kivételével - a b) pontja,”
/szerinti adatok igénylésére jogosultak./
(8)	A Tny. 101. §-a (1) bekezdésének n) pontja helyébe a következő rendelkezés
lép:
/A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy/
„n) a kivételes nyugellátás megállapításának, továbbá a kivételes nyugdíjemelés
és az egyszeri segély engedélyezésének részletes szabályait”
/rendeletben határozza meg./
A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény módo-
sítása
93.	§
A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló - módosított - 1997. évi LXXXIII.
törvény 42/D. § - ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A gyermekgondozási díj a naptári napi átlagkereset 70 százaléka, de legfel-
jebb havonta a mindenkori minimálbér kétszeresének 70 százaléka.”
A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről
szóló 1997. évi CXL. törvény módosítása
94.	§
A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről
szóló - módosított - 1997. évi CXL. törvény 92. §-a helyébe a következő rendelke-
zés lép:
„92. § (1) A közművelődési és közgyűjteményi szakterületek feladatellátásához
az állami, önkormányzati felelősségvállalás közérdekű jellegéből fakadóan e tör-
vény és az Ltv. által előírt kötelezettségek teljesítéséhez a központi költségvetés
hozzájárul a Helyi önkormányzatok támogatásai fejezetben, valamint a Nemzeti
Kulturális Örökség Minisztériuma fejezetében megjelenő előirányzatok között.
(2)	A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma költségvetési fejezetén belül
támogatást kell előirányozni az e törvényben és Ltv.-ben meghatározott közvetlen
állami feladatok ellátására, a közművelődési és a közgyűjteményi feladatfinanszí-
rozásra, a közgyűjtemények és a közművelődési intézmények telematikai, infor-
mációs feladatainak ellátására, a 94. § (4) bekezdésében meghatározott képzés
támogatására, amelyek mértékét az éves költségvetési törvény határozza meg.
(3)	Az Országgyűlés, a minisztériumok, az országos hatáskörű szervek és az or-
szágos kisebbségi önkormányzatok által fenntartott közművelődési és közgyűjte-
ményi intézmények költségvetési előirányzatait az éves költségvetési törvénynek
a fenntartó szerinti fejezetében kell meghatározni.
(4)	Az egyházak a tulajdonukban lévő kulturális örökség értékeinek megőrzésé-
hez, felújításához, gyarapításához, továbbá levéltáraik, könyvtáraik, múzeumaik
és közművelődési intézményeik működéséhez az éves költségvetési törvényben
meghatározott összegű támogatásban részesülnek.”
A társadalmi szervezetek által használt állami tulajdonú ingatlanok jogi helyzeté-
nek rendezéséről szóló 1997. évi CXLII. törvény módosítása
95.	§
A társadalmi szervezetek által használt állami tulajdonú ingatlanok jogi helyzeté-
nek rendezéséről szóló - az 1999. évi CVII. és a 2005. évi XXVI. törvénnyel mó-
dosított - 1997. évi CXLII. törvény 7. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(1) A tulajdonba adott ingatlant - a (2) bekezdés és a 22. § (2) bekezdése alapján
tulajdonba adott ingatlanok kivételével - a szerződés megkötésétől számított 15
éven belül nem lehet elidegeníteni és megterhelni. Az elidegenítési és terhelési ti-
lalmat az ingatlan-nyilvántartásba a KVI javára be kell jegyezni.”
Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény módosítása
96.	§
Az egészségügyről szóló - módosított - 1997. évi CLIV. törvény 156/D. §-a
(1)	bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/Az EFE forrásai/
„a) törvény eltérő rendelkezése hiányában az állam tulajdonában lévő egészség-
ügyi célt szolgáló ingatlanok értékesítéséből származó bevétel,”
A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és a társadalombiztosítás szerveinek
állami felügyeletéről szóló 1998. évi XXXIX. törvény módosítása
97.	§
A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és a társadalombiztosítás szerveinek
állami felügyeletéről szóló - módosított - 1998. évi XXXIX. törvény a következő
9/D. §-sal egészül ki:
„9/D. § A Vasutas Társadalombiztosítási Igazgatóság által 2006. január 1-je előtt
az egészségügyi szolgáltatókkal kötött szerződések tekintetében a jogutód az
egészségügyi szolgáltató székhelye szerint illetékes megyei (főváro-
si) egészségbiztosítási pénztár.”
A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
szóló 2003. évi LXXXVI. törvény módosítása
98.	§
A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló -
módosított - 2003. évi LXXXVI. törvény 16. §-ának (5) bekezdése helyébe a kö-
vetkező rendelkezés lép:
„(5) Az alaprész terhére tárgyéven túli fizetési kötelezettség csak az oktatási mi-
niszter és a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter együttes döntése alap-
ján meghatározott mértékig vállalható, amely nem haladhatja meg a tárgyévi ere-
deti előirányzat 40 százalékát.”
A fogyasztói árkiegészítésről szóló 2003. évi LXXXVII. törvény módosítása
99.	§
(1)	A fogyasztói árkiegészítésről szóló - módosított - 2003. évi LXXXVII. törvény
(a továbbiakban: Fát.) 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„6. § (1) Az árkiegészítés alapja a melléklet szerinti kedvezményes közforgalmú
személyszállítás - kivéve a hatósági áras különjárati autóbusz-szolgáltatást - ese-
tén a tárgyhónapban értékesített jegyek, bérletek darabszáma.
(2)	A hatósági áras különjárati autóbusz szolgáltatás árkiegészítésének alapja a ki-
lométerben kifejezett utazási távolság.”
(2)	A Fát. 7. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az árkiegészítés mértéke
a)	a vasúti személyszállítás és a HÉV közlekedés esetén a melléklet 1-4. pontja-
iban meghatározott, a menetjegyen, illetve a bérleten feltüntetett érvényes utazá-
si távolságnak megfelelő forintban kifejezett támogatási tétel szorozva az utazá-
si távolság és a 10 km hányadosával,
b)	a távolsági autóbusz-közlekedésben a melléklet 5-8. pontjaiban meghatáro-
zott, a menetjegyen, illetve a bérleten feltüntetett érvényes utazási távolságnak
megfelelő forintban kifejezett támogatási tétel szorozva az utazási távolság és az
5 km hányadosával,
c)	a helyi tömegközlekedésben használt kedvezményes bérletek, illetve komp-
és révközlekedésben a kedvezményes menetjegyek és bérletek esetén a kedvez-
ményezett csoportok egy-egy bérlet (illetve menetjegy) vásárlására a melléklet
9-10. pontjaiban megadott forintban kifejezett támogatási tétel,
d)	a hatósági áras különjárati autóbusz-közlekedésben, az egy autóbusz által
megtett utazási távolságnak megfelelően kilométerenként 1 forint, legfeljebb
napi 500 forint.”
(3)	A Fát. 7. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A gazdasági és közlekedési miniszter - az árkiegészítésre jogosult szolgálta-
tóktól kapott, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó, törtév esetén éves szintre át-
számított adatai alapján - határozza meg a helyközi, a helyi tömegközlekedésben,
a komp- és révközlekedésben az ingyenes utazások után az árkiegészítésre jogo-
sult szolgáltatóknak járó fogyasztói árkiegészítés éves összegét, amelyet évente a
következő évi költségvetési irányelvekben szereplő fogyasztói árindexszel valori-
zál. Havonta rendelkezik - külön jogszabály alapján - a szolgáltatónként megál-
lapított éves összegek 1/12-ed részének kiutalásáról.”
(4)	A Fát. 7. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Ingyenes utazásra jogosultak a magyar állampolgárok és az Európai Unió
más tagállamának állampolgárai, a szomszédos államokban élő magyarokról szó-
ló 2001. évi LXII. törvény hatálya alá tartozó személyek az életkoruk alapján, va-
lamint az országgyűlési és az EU parlamenti képviselők.”
(5)	A Fát. 9. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Felhatalmazást kap a gazdasági és közlekedési miniszter arra, hogy rendelet-
ben szabályozza a helyközi, a helyi tömegközlekedésben, a komp- és révközleke-
désben ingyenesen igénybe vett szolgáltatások után az árkiegészítésre jogosult
szolgáltatóknak járó fogyasztói árkiegészítés kiutalásának rendjét.”
(6)	A Fát. melléklete helyébe e törvény 23. számú melléklete lép.
A Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény
módosítása
100.	§
(1)	A Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló - a 2004. évi CXXXV.
törvénnyel módosított - 2003. évi XC. törvény (a továbbiakban: KTIA tv.) 8. §-a
helyébe a következő rendelkezés lép:
„8. § (1) Az Alap pénzeszközeit a pályázati úton kiválasztott kedvezményezettek
a következő jogcímeken használhatják fel:
a)	a kutatás-fejlesztés kiadásainak, a kutatás-fejlesztési eredmények hasznosítá-
sának fedezetéül, valamint új tudományos és technológiai eredmények alkalma-
zásának elterjesztésére, beleértve az országos kutatási-fejlesztési programok,
projektek finanszírozását;
b)	a kutatás-fejlesztés és a technológiai innováció infrastrukturális feltételeinek
fejlesztésére, beleértve a nemzetközi kutatási-fejlesztési hálózatokhoz, infrast-
ruktúrához való kapcsolódás megteremtésében és működtetésében történő rész-
vételt, összhangban a Magyar Köztársaság nemzetközi kötelezettségvállalásai-
val;
c)	a kutatás-fejlesztést és a technológiai innovációt erősítő szolgáltatások, inno-
vációs hídképző és hálózatépítő tevékenységek támogatására, beleértve konfe-
renciák tartásának, szakkiállítások rendezésének, kiadványok készítésének költ-
ségeit;
d)	a technológiai innováció ösztönzésére a régiókban és a kistérségekben; a ré-
giók és a kistérségek innovációs képességének növelésére és innovációs forrása-
inak támogatására;
e)	a nemzetközi tudományos és technológiai együttműködés támogatására, bele-
értve a nemzetközi pályázatoknál érvényesülő utófinanszírozással összefüggő
likviditási problémák áthidalásának támogatását;
f)	kutató-fejlesztő munkahelyek létrehozására, a kutatás és a technológiai inno-
váció emberi erőforrásainak fejlesztésére, a kutatói utánpótlás és képzés, tehet-
séggondozás, a kutatói, oktatói továbbképzés támogatására; a kutatók-fejlesztők
hazai és nemzetközi mobilitásának, tapasztalatcseréjének, valamint az elismert
hazatérő kutatók magyarországi szakmai beilleszkedésének támogatására;
g)	a hazai és külföldi tudományos és technológiai ismeretek megszerzésére,
azok gyakorlati alkalmazására.
(2)	Az Alap pénzeszközei felhasználhatók továbbá külön jogszabályban, nemzet-
közi szerződésben meghatározottak szerint különösen:
a)	a Nemzeti Fejlesztési Terv végrehajtása keretében a kutatással, fejlesztéssel
és innovációval foglalkozó intézkedések hazai társfinanszírozására;
b)	a tudás- és technológia-intenzív kis- és középvállalkozásokba befektető koc-
kázati tőkealapokban történő részvétel révén;
c)	a nemzetközi tudományos és technológiai együttműködésből adódó felada-
tokra;
d)	a tudományos kutatás és a technológiai innováció szakpolitikai megalapozá-
sát szolgáló műszaki, közgazdasági, társadalomtudományi elemzések, tanulmá-
nyok, koncepciók készítésére;
e)	az innovációs tevékenységgel közvetlenül összefüggő konferenciák szervezé-
sére, szakkiállítások rendezésére, kiadványok, szakkönyvek készítésére, infor-
mációs- és könyvtárak fejlesztésére, innováció-ösztönzési célú díjakhoz történő
hozzájárulásra;
f)	a társadalomtudományi kutatások támogatására.
(3)	Az Alapból támogatás nyílt pályázati rendszerben nyerhető el. Pályázaton kí-
vüli támogatás nyújtására, beleértve a (2) bekezdésben más jogszabályból, illetve
nemzetközi szerződésből fakadó kötelezettségeket és támogatásokat - a fejlesztési
célú beruházások kivételével - az Alap céljaival és felhasználásának jogcímeivel
összhangban, a Kutatási és Technológiai Innovációs Tanács jóváhagyásával, az
Alap tárgyévi kiadási előirányzatának 3%-át meg nem haladó mértékben kerülhet
sor.
(4)	Az Alapból nyújtott támogatások igénybevételének feltételeiről a kedvezmé-
nyezettel szerződésben kell megállapodni.
(5)	A pályázaton kívüli támogatások (3) bekezdésben meghatározott mértékén
felül az Alapból biztosítani kell a TéT attaséi hálózat, a Tudomány-, Technoló-
giapolitikai és Versenyképességi Tanácsadó Testület, a Tudomány- és Technoló-
giapolitikai Kollégium, valamint a Tudomány és Technológiapolitikai Titkárság
működésének költségeit, feladataik ellátásához szükséges forrásokat.
(6)	Az Alap kezelése során felmerülő - így különösen elemzések, koncepciók,
támogatási stratégiák, programok, projektek készítésével, pályázatok megismerte-
tésével és elbírálásával, a szerződések előkészítésével, megkötésével és bonyolí-
tásával, nyilvántartásuk egyes tárgyi és személyi feltételeivel, valamint az ellen-
őrzéssel és értékeléssel, továbbá a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatalnál
az Alap működtetésével kapcsolatos - költségeket az Alap finanszírozza. Az Alap
kezelésével kapcsolatos költségek nem haladhatják meg az Alap tárgyévi kiadási
előirányzatának 3,3 %-át.
(7)	Az Alap tárgyévi kiadási előirányzatának 25%-át regionális innovációs célok-
ra kell felhasználni. Ezen pénzeszközöknek az Alap jogcímeivel és a régiók inno-
vációs stratégiájával összhangban lévő felhasználási céljaira a regionális fejleszté-
si tanácsok tesznek javaslatot, és a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal el-
nöke útján terjesztik a Kutatási és Technológiai Innovációs Tanács elé. A regioná-
lis innovációs célokra szolgáló előirányzat költségvetési törvényben régiónként
meghatározott keretei felhasználásáról - a Kutatási és Technológiai Innovációs
Tanács állásfoglalásával összhangban - a regionális fejlesztési tanácsok decentra-
lizált pályázati rendszerben döntenek.”
(2)	A KTIA tv. 12. §-a a következő f) ponttal egészül ki:
/E törvény alkalmazásában/
„f) TéT: tudomány- és technológiapolitika.”
VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
101.	§
(1)	E törvény - a (2)-(7) bekezdésben foglaltak kivételével - 2006. január 1-jén lép
hatályba.
(2)	E törvény 90. §-ával megállapított, az állam tulajdonában lévő vállalkozói va-
gyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény rendelkezései 2005. decem-
ber 30-án lépnek hatályba.
(3)	E törvény 105. §-a 2005. december 30-án lép hatályba.
(4)	E törvény 85. §-ával megállapított, az illetékről szóló 1990. évi XCIII. törvény
45.	§-ának (7) bekezdése, valamint a mellékletének XIII. fejezete 2. pontjának
d)	pontja 2006. február 15-én lép hatályba.
(5)	E törvény 99. §-ával megállapított, a fogyasztói árkiegészítésről szóló 2003. évi
LXXXVII. törvény rendelkezései és a melléklete 1-8. pontjai 2006. július 1-jén
lépnek hatályba.
(6)	E törvény 91. §-ával megállapított, az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI.
törvény rendelkezései 2006. február 15-én lépnek hatályba.
(7)	E törvény 87. §-ával megállapított, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992.
évi XXXIII. törvény rendelkezései 2006. ... lépnek hatályba.
102. §
E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti:
a)	a társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről
szóló 1992. évi LXXXIV. törvény 3. §-ának (7) bekezdése és az ezt megállapító
2000. évi CXXXIII. törvény 84. §-ának (2) bekezdése,
b)	a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény
7.	§-a, 13. §-ának (3) bekezdése,
c)	az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 86. §-ának
(9)	bekezdése; a 92. §-ának (2) bekezdése, valamint az azt megállapító 2003. évi
XCV. törvény 31. §-ának (17) bekezdése, a 2003. évi CXVI. törvény 107. §-a
(1)	bekezdése e) pontjának megfelelő része; 118/A. §-ában a „ , 10.” szövegrész,
valamint az azt megállapító 2000. évi CXVIII. törvény 23. §-a (20) bekezdésének
megfelelő része,
d)	a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelő-
désről szóló 1997. évi CXL. törvény 94. §-ának (5) bekezdése és az annak szöve-
gét megállapító 2000. évi CXIII. törvény 267. §-ának (10) bekezdése, a 100. §-a
(1)	bekezdésének l) pontja,
e)	az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles
tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. tör-
vény 31. §-a (1) bekezdésének g) és h) pontja, valamint az azt megállapító 2002.
évi LXII. törvény 93. §-ának (2) bekezdése,
f)	az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 16. §-a (4) bekezdésének első
mondatából az „és az ingatlan-nyilvántartási eljárási” szövegrész, 33. §-a
(2)	bekezdése 4. pontjának d) pontja, valamint az azt megállapító 1998. évi LX.
törvény 6. §-a (1) bekezdésének megfelelő része; 73. §-ának (11) bekezdése, va-
lamint az azt megállapító 2004. évi CI. törvény 170. §-ának megfelelő része;
77/A. §-ának (2) bekezdéséből az „és az ingatlan-nyilvántartási eljárás illetékét”
szövegrész valamint az azt megállapító 1994. évi LXV. törvény 24. §-ának meg-
felelő része; mellékletének XIV. címe és pontjai, valamint az azt megállapító
2002. évi XLII. törvény 12. mellékletének 12. pontja; a mellékletének XVI. címe
és pontjai, valamint az azt megállapító 2002. évi XLII. törvény 12. számú mellék-
letének 14. pontja, az 1995. évi XLVIII. törvény melléklete 9. pontjának megfele-
lő része; az 1994. évi LV. törvény 81. §-ának (3) bekezdése, az 1993. évi XCVII.
törvény melléklete 6. pontjának megfelelő része,
g)	a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény
65.	§-ának (2) bekezdéséből a „vasutas dolgozók esetén a Vasutas Társadalom-
biztosítási Igazgatóság” szövegrész, 70. §-ának (3) és (4) bekezdésében az „illető-
leg a Vasutas Társadalombiztosítási Igazgatóság” szövegrész, 72. §-ában a
„- vasutas dolgozó esetén a Vasutas Társadalombiztosítási Igazgatóság -” szöveg-
rész, 75. §-ának (3) bekezdéséből az „illetőleg a Vasutas Társadalombiztosítási
Igazgatóság erre illetékes egysége” és az „illetőleg a Vasutas Társadalombiztosí-
tási Igazgatóság vezetője” szövegrész, 76. §-ának (1) bekezdéséből „a Vasutas
Társadalombiztosítási Igazgatóság esetében a Vasutas Társadalombiztosítási
Igazgatóság ellen” szövegrész,
h)	a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és a társadalombiztosítás szerveinek
állami felügyeletéről szóló 1998. évi XXXIX. törvény 7. §-ának b) pontja.
(2)	A Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetéséről és az államháztartás három-
éves kereteiről szóló 2003. évi CXVI. törvény 4. §-a 2005. december 30-án hatályát
veszti.
103.	§
(1)	Az e törvény 99. §-ával megállapított, a fogyasztói árkiegészítésről szóló 2003.
évi LXXXVII. törvény rendelkezéseit először a hatályba lépés napjától nyújtott fo-
gyasztói árkiegészítésre jogosító szolgáltatások alapján keletkező igénylésre kell
alkalmazni.
(2)	Az e törvény 88. §-ával megállapított, az államháztartásról szóló 1992. évi
XXXVIII. törvény 64/A. §-a (4) bekezdését első ízben a helyi önkormányzatok
2006. évi költségvetésének végrehajtása és elszámolása során kell alkalmazni.
(3)	Az e törvény 92. §-ával megállapított, a társadalombiztosítási nyugellátásról
szóló 1997. évi LXXXI. törvény 50. § (1) bekezdése, valamint. (2) bekezdésének
a) pontja szerinti
a)	ötvenöt százalékos mértéket a 2005. december 31-e,
b)	hatvan százalékos mértéket a 2006. december 31-e
utáni időponttól kezdődően megállapításra kerülő özvegyi nyugdíjakra kell alkal-
mazni.
(4)	Az e törvény 92. §-ával megállapított, a társadalombiztosítási nyugellátásról
szóló 1997. évi LXXXI. törvény 50. §-ának (1) bekezdése, valamint.
(2)	bekezdésének a) pontja szerint megállapított özvegyi nyugdíjak mértékét 2006.
január 1-jén 10 százalékkal ötvenöt százalékra, illetőleg 2007. január 1-jén az ellá-
tás egy-tizennegyed részével hatvan százalékra kell emelni azzal, hogy erről az
emelésről nem kell határozatot hozni.
104.	§
Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg:
a)	az egyedi támogatások, valamint az egyéb vállalati támogatások keretében
nyújtott termelési támogatásokat és azok felhasználási szabályait,
b)	az agrárgazdasági és vidékfejlesztési célokhoz nyújtott támogatások részletes
jogcímeit, a támogatások folyósításának, felhasználásának, ellenőrzésének, vala-
mint a rendeltetéstől eltérő felhasználás szankcionálásának általános szabályait,
c)	a fejlesztési célú új pályázati felhívások közzétételének, és a pályázati felhívá-
sokon kívüli fejlesztési támogatási döntések meghozatalának részletes szabályait,
d)	a szociális ágazat irányításáért felelős miniszter által működtetett irányított te-
rületi kiegyenlítési rendszer részletes szabályait,
e)	a vidékpolitika, illetve a vidékfejlesztés céljait szolgáló, egyes fejezetek által
kezelt előirányzatok körét, és azok felhasználásának összehangolásával kapcsola-
tos szabályokat.
105.	§
(1)	A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 2000. évi költségvetésének végrehajtá-
sáról szóló 2001. évi LXXXIV. törvény 14. § a) pontjában a „2005. december 31-
ig” szövegrész helyébe a „2006. december 31-ig” szövegrész lép.
(2)	A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosításáról szóló 2004. évi
CXXXVIII. törvény 26. §-ának (2) bekezdésében a „2006. január 1-jén” szövegrész
helyébe a „2007. január 1-jén” szövegrész lép.
(3)	A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI.
törvény 156. §-ának (3) bekezdésében a „2005. december 31-én” szövegrész helyé-
be a „2007. december 31-én” szövegrész lép.
106.	§
(1)	A társadalmi szervezetek által használt állami tulajdonú ingatlanok jogi helyze-
tének rendezéséről szóló 1997. évi CXLII. törvény 6. §-ának második mondata he-
lyébe „A jogügylet mentes a vagyonszerzési illeték és az ingatlan-nyilvántartási
igazgatási szolgáltatási díj, valamint az általános forgalmi adó megfizetése alól.”
szövegrész lép.
(2)	A fogyasztói árkiegészítésről szóló 2003. évi LXXXVII. törvény 7. §-ának
(2)	bekezdésében a „helyi tömegközlekedésben” szövegrész helyébe a „közforgal-
mú személyszállításban” szövegrész lép.
107.	§
(1)	Az üzemben tartási díjnak a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. tör-
vény (a továbbiakban: média tv.) 79. §-ának (2) bekezdése szerint megállapított
összege a 2006. évre havi 967 forint.
(2)	Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a média tv. 79. §-ának
(1)	bekezdése szerinti üzemben tartási díj 2006-ra esedékes összegének megfizeté-
sét átvállalja.
(3)	A (2) bekezdés szerinti átvállalás összegének alapja a 2002. évi elvi díjbevétel
(a 2001. évben ténylegesen beszedett díjbevétel 7%-kal megnövelt és 9,55% besze-
dési költséggel csökkentett összege, valamint a mentesítettek után 2002-ben térített
díjátalány együttesen). Ezt kell megnövelni az (1) bekezdésben foglalt díjösszegnek
a 2002. évi üzemben tartási díj (havi 740 Ft) nagyságához viszonyított növekedése
arányában.
(4)	A Magyar Televízió Közalapítvány - a média tv. 60. §-a (2) bekezdésének
a)	pontja szerint felhasználható - céltámogatása (I. Országgyűlés fejezet, 13. cím,
1. alcím) a Magyar Televízió Rt. reorganizációs tervének megvalósításához, az át-
alakított szervezeti struktúrájának és munkafolyamatainak megfelelő működéséhez
szükséges költségek fedezetéül szolgál, ideértve a korszerű megjelenésű és tartalmú
közéleti és kulturális műsorok súlyának növelését.
108.	§
Az Országgyűlés hozzájárul, hogy a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény
9/D. §-ának (1)-(3) bekezdéseiben és a 9/E. §-ának (1) bekezdésében meghatáro-
zott, az előirányzatok minimum-összegére vonatkozó előírásoktól 2006. évben el
lehet térni.
109.	§
(1)	Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az orosz államadósság terhére beérkező
iker-motorkocsik Magyar Államvasutak Rt. részére történő kedvezményes átenge-
dése érdekében saját hatáskörben a XV. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium
fejezet, 25. cím, 40. Fejezeti tartalék alcím előirányzatot a 2006-ban beérkező, a
vasúti személyszállítási járműpark fejlesztését szolgáló iker-motorkocsik ellenér-
tékének megfelelően megemelje.
(2)	A Magyar Államvasutak Rt. az (1) bekezdés alapján kapott költségvetési jutta-
tást soron kívül köteles befizetni a XLI. A központi költségvetés kamatelszámolá-
sai, tőke-visszatérülései, az adósság- és követeléskezelés költségei fejezet, 4. Tőke-
követelések visszatérülése cím, 1. Kormányhitelek visszatérülése alcím előirányzat
javára. A támogatás folyósítására a megkötendő szállítási szerződések szerinti be-
érkezésnek megfelelően kerül sor, elszámolása a vasúttársaságnál tőkejuttatásként
történik.
110.	§
Az Országgyűlés hozzájárul, hogy a Magyar Állam a központi költségvetés terhére
a Nemzeti Autópálya Rt-nek a Magyar Fejlesztési Bank Rt-vel szemben fennálló
legfeljebb 238 100 millió forint összegű hiteltartozását - annak járulékaival együtt
-	legkésőbb 2006. december 31-i hatállyal átvállalja.
111. §
(1)	A Kincstár a Nemzeti Autópálya Rt. által végzett, a gyorsforgalmi úthálózatot, a
kiemelt közúti fejlesztéseket érintő, valamint az azokhoz kapcsolódó járulékos be-
ruházásokat terhelő és a projekt költségek részét képező költségekről kiállított
számlák, vagy határozatok általános forgalmi adó tartalmát, az általános forgalmi
adó bevallására előírt határidőt követő 50 napon belüli visszatérítési kötelezettség
mellett a KESZ terhére kamatmentesen megelőlegezi a Nemzeti Autópálya Rt. ré-
szére.
(2)	Az Országgyűlés tudomásul veszi, hogy a Központi Kárrendezési Iroda az álta-
la a Budapest Bankkal, illetve SBB Solution Szolgáltató Rt-vel a kárpótlási jegyek-
kel való elszámolás és az elszámolás helyességének megállapítása iránt a Fővárosi
Bíróság előtt folyamatban lévő perben a 104/1991. (VIII. 3.) Korm. rendelet 13/B.
§ (1) bekezdése alapján szükséges tételes elszámolási kötelezettségének egyezség-
gel is eleget tehet.
112. §
Az Országgyűlés felhatalmazza a Közösségi Támogatási Keret Irányító Hatóságát,
hogy a Közösségi Támogatási Keret Monitoring Bizottsága javaslatára az Európai
Bizottság által a Strukturális Alapok hozzájárulásának módosításáról hozott döntés
alapján a 15. számú (a kötelezettségvállalási keret-előirányzatokat bemuta-
tó) mellékletben szereplő előirányzatok között, a döntésben meghatározott mérték-
ben átcsoportosítást hajtson végre.
113.	§
Az Országgyűlés felhatalmazza a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetőjét, hogy
ha olyan európai uniós támogatás kerül 2006-ban felhasználásra, amelyet a fejezet
előirányzata nem tartalmaz, akkor új előirányzatot nyisson az európai uniós támo-
gatás előirányzatára - bevételi és kiadási oldalon egyaránt - és a központi költség-
vetési forrást a fejezet előirányzatain belül átcsoportosítással biztosítsa. Az átcso-
portosítás - a részben az Európai Unió által finanszírozott programok, projektek
előirányzatainak kivételével - nem érinthet előirányzat-módosítási kötelezettség
nélkül teljesülő előirányzatot.
114.	§
(1)	Az Országgyűlés felhatalmazza a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetőjét,
hogy ha a fejezeti előirányzatnál nagyobb összegű európai uniós támogatás kerül
2006-ban felhasználásra, akkor a pótlólagosan szükséges központi költségvetési
támogatást a fejezet előirányzatain belül átcsoportosítással biztosítsa, mely átcso-
portosítás - a részben az Európai Unió által finanszírozott programok, projektek
előirányzatainak kivételével - nem érinthet előirányzat-módosítási kötelezettség
nélkül teljesülő előirányzatot.
(2)	Az Országgyűlés felhatalmazza a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetőjét,
hogy amennyiben az európai uniós forrásokból finanszírozott programokhoz, pro-
jektekhez az Európai Unió a források folyósításával elmarad a pénzügyi megálla-
podásokban, közösségi jogszabályokban meghatározott ütemtervtől, vagy az uniós
forrás egyéb okból nem áll rendelkezésre, akkor a szükséges forrást az adott költ-
ségvetési sor támogatási előirányzatából, ha az nem elegendő, úgy a fejezet elői-
rányzatain belül átcsoportosítás útján biztosítsa. Az átcsoportosítás - a részben az
Európai Unió által finanszírozott programok, projektek előirányzatainak kivételével
-	nem érinthet előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül teljesülő előirányzatot.
(3)	A költségvetési támogatás azon részét, amelynek kifizetése a (2) bekezdés alap-
ján történt, az európai uniós forrás rendelkezésre állása után - amennyiben szüksé-
ges - vissza kell pótolni azon költségvetési előirányzatra, amely előirányzatról a
megelőlegezett összeg korábban átcsoportosításra került.
115.	§
(1)	Az Országgyűlés felhatalmazza az operatív programok irányító hatóságait, hogy
a Monitoring Bizottság jóváhagyását követően, szükség esetén az Európai Bizott-
ság által a Strukturális Alapok hozzájárulásának módosításáról hozott döntés alap-
ján, a 15. számú (a kötelezettségvállalási keret-előirányzatokat bemuta-
tó) mellékletben szereplő, felügyeletük alá tartozó operatív programjukhoz kapcso-
lódó kötelezettségvállalási keret-előirányzatok között a döntésben meghatározott
mértékben átcsoportosítást hajtsanak végre.
(2)	Az Országgyűlés felhatalmazza az EQUAL Közösségi Kezdeményezés Irányító
Hatóságát, hogy a Monitoring Bizottság jóváhagyását követően, szükség esetén az
Európai Bizottság által a Strukturális Alapok hozzájárulásának módosításáról ho-
zott döntés alapján, a 16. számú (a kötelezettségvállalási keret-előirányzatokat be-
mutató) mellékletekben szereplő, az EQUAL Közösségi Kezdeményezéshez kap-
csolódó előirányzatok között, a döntésben meghatározott mértékben átcsoportosí-
tást hajtson végre.
116.	§
Az operatív programok, a Kohéziós Alapból finanszírozott projektek, az
INTERREG Közösségi Kezdeményezés programjai és a PHARE támogatások ese-
tén tervezett céltartalék csak az adott program előre nem látható kiadásainak finan-
szírozására használható fel. A céltartalék intézményi kiadási célokra nem fordítha-
tó.
117.	§
Az audiovizuális archívum kialakítása elnevezésű előirányzatot (XXIII. Nemzeti
Kulturális Örökség Minisztériuma fejezet, 10. cím, 37. alcím) a Magyar Televízió
Részvénytársaság (a továbbiakban: MTV Rt.) archívumában található
műsorszámoknak az előirányzatból megszerezhető részén fennálló felhasználási
jogoknak a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 80. §-a
(1) bekezdésének d) pontja szerinti, a Nemzeti Audiovizuális Archívum (a további-
akban: NAVA) általi hozzáférhetővé tétel céljára való megszerzésére kell fordítani.
Felhatalmazást kap a nemzeti kulturális örökség minisztere, hogy az erről szóló
megállapodást az MTV Rt-vel megkösse. Az ily módon megszerzett felhasználási
jogok a kincstári vagyonba kerülnek és azokat a Kincstári Vagyoni Igazgatóság
ingyensen átadja a NAVA-t működtető Neumann Kht. számára.
118.	§
(1)	A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban:
Kbt.) VI. fejezete alkalmazásában a nemzeti közbeszerzési értékhatár 2006. január
1-jétől 2006. december 31-éig:
a)	árubeszerzés esetében:
aa)	a Kbt. 22. §-a (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott ajánlatkérők
esetében: 25 millió forint;
ab)	a Kbt. 22. §-a (1) bekezdésében és (2) bekezdésének b) pontjában meghatá-
rozott összes egyéb ajánlatkérő esetében: 30 millió forint;
b)	építési beruházás esetében: 90 millió forint;
c)	építési koncesszió esetében: 100 millió forint;
d)	szolgáltatás megrendelése esetében: 25 millió forint;
e)	szolgáltatási koncesszió esetében: 25 millió forint.
(2)	A Kbt. VII. fejezete alkalmazásában a nemzeti közbeszerzési értékhatár 2006.
január 1-jétől 2006. december 31-éig:
a)	árubeszerzés esetében: 50 millió forint;
b)	építési beruházás esetében: 100 millió forint;
c)	szolgáltatás megrendelése esetében: 50 millió forint.
(3)	A Kbt. negyedik része alkalmazásában az egyszerű közbeszerzési eljárás érték-
határa 2006. január 1-jétől 2006. december 31-éig:
a)	árubeszerzés esetében: 8 millió forint;
b)	építési beruházás esetében: 15 millió forint;
c)	szolgáltatás megrendelése esetében: 8 millió forint.
119.	§
A LXVI. Központi Nukleáris Pénzügyi Alap fejezet 1. cím Kis- és közepes aktivi-
tású hulladéktárolók létesítésének előkészítése kiadási előirányzata tekintetében a
beruházási ráfordítások a Kormány engedélyével növelhetők, amennyiben a hulla-
déktároló létesítésére szolgáló beruházás megvalósítása ezt indokolttá teszi.
120.	§
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete részére fizetendő felügyeleti díj ki-
számításához szükséges alapdíj egység 2006. január 1-jétől 50 000 forint.
121. §
Létre kell hozni a MAFILM Rt-nél 1 darab - a gazdasági társaságokról szóló 1997.
évi CXLIV. törvény 185. § (2) bekezdés szerinti - vétójogot biztosító szavazatel-
sőbbségi részvényt, a Magyar Filmlaboratórium Kft. esetében pedig 1 darab
100 ezer forint névértékű szavazatelsőbbségi jogot biztosító üzletrészt, amelyek az
állam tulajdonában maradnak. E tagsági jogokat kivéve az Állami Privatizációs és
Vagyonkezelő Rt. pénzbeli térítés nélkül átadja a MAFILM Rt. részvényeit, vala-
mint a Magyar Filmlaboratórium Kft. üzletrészeit a Magyar Mozgókép Közalapít-
vány részére. A vagyonátadás részletes feltételeit és a szavazatelsőbbségi jog tar-
talmát a Kormány határozza meg.