﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/17795. számú
törvényjavaslat
a lobbitevékenységről
Előadó: dr. Petrétei József
igazságügy-miniszter
Budapest, 2005. október
2005. évi ... törvény
a lobbitevékenységről
Az Országgyűlés attól a szándéktól vezérelve, hogy meghatározza a lobbitevékenység, vagyis a
megbízás alapján folytatott érdekérvényesítés szabályait, biztosítsa a közhatalmi döntések kapcsán
megjelenített érdekek nyilvánosságát, ezzel erősítve a döntéshozó szervek tevékenységébe vetett
bizalmat, a következő törvényt alkotja:
A törvény hatálya és célja
1.	§
(1)	E törvény rendelkezéseit kell alkalmazni a közhatalmi döntések tartalmának befolyásolására
irányuló megbízás alapján, ellenérték fejében (a továbbiakban: üzletszerűen) folytatott tevékenységre.
(2)	E törvény célja, hogy biztosítsa a lobbitevékenység nyilvánosságát, meghatározza a döntéshozó
személyek és a lobbisták kapcsolattartásának szabályait és megállapítsa e tevékenység alapvető
előírásait.
(3)	E törvény rendelkezései nem vonatkoznak azokra a gazdasági, társadalmi érdekek védelmére
létrehozott szervezetekre, melyek tagságuk érdekeit képviselik a közhatalmi döntéseket hozó
szerveknél, és nem vonatkoznak azokra az érdekegyeztetési mechanizmusokra, melyeket a közhatalmi
döntéseket hozó szervek hoztak létre a gazdasági, társadalmi érdekek megismerése céljából.
(4)	E törvény nem érinti az Alkotmány 64. §-ában rögzített jogot, mely alapján mindenkinek joga
van arra, hogy egyedül vagy másokkal együttesen írásban kérelmet vagy panaszt terjesszen az
illetékes állami szerv elé.
Alapelvek
2. §
E törvény alkalmazása során biztosítani kell az egyenlő bánásmód követelményének érvényesülését.
3.	§
A lobbistákról vezetett nyilvántartási rendszer nem akadályozhatja a közhatalmat gyakorló szervek
szabad és nyílt elérhetőségét.
2
4.	§
Ez a törvény nem érinti más jogszabályoknak az érdekérvényesítésre, illetve érdekképviseletre
vonatkozó szabályait.
Értelmező rendelkezések
5.	§
E törvény alkalmazásában
a)	lobbista: az a természetes személy, akit e törvény előírásai szerinti nyilvántartásba felvesznek, és
lobbitevékenységet folytat;
b)	lobbiszervezet: az a jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, amelyet
e törvény előírásai szerinti nyilvántartásba felvesznek, és lobbitevékenységet folytat;
c)	lobbitevékenység: közhatalmi döntés befolyásolását vagy érdekérvényesítést célzó minden olyan
tevékenység vagy magatartás, melyet megbízás alapján, üzletszerűen folytatnak;
d)	kapcsolatfelvétel: bármely szóbeli vagy írásbeli kommunikáció, ideértve az elektronikus
kommunikációt is;
e)	közeli hozzátartozó: a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 685. § b) pontjában
meghatározott személy;
f)	közhatalmi döntés: az Országgyűlés, a Kormány, a helyi önkormányzat, ezek szervei, tagjai vagy
tisztségviselői, továbbá az ezek irányítása, illetve felügyelete alá tartozó szervek vagy személyek
jogszabályban meghatározott feladat- és hatáskörébe tartozó döntés;
g)	közzététel: az adott szerv honlapján digitális formában, bárki számára azonosítás nélkül,
ingyenesen történő hozzáférhetővé tétel;
h)	megbízás: lobbitevékenységre vonatkozó megbízási vagy munkaszerződés megkötése.
Nyilvántartásba vétel
6.	§
Lobbitevékenységet az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező
szervezet folytathat, aki vagy amely szerepel a 7. §-ban meghatározott nyilvántartásban.
3
7.	§
(1)	A nyilvántartást vezető szerv - kérelemre - nyilvántartásba veszi azt a természetes vagy jogi
személyt, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetet, aki vagy amely megfelel az e
törvényben rögzített feltételeknek.
(2)	A lobbisták nyilvántartásába olyan természetes személyt lehet felvenni, aki
a)	cselekvőképes,
b)	büntetlen előéletű,
c)	egyetemi végzettséggel rendelkezik, és
d)	nem áll a nyilvántartásból való törlés hatálya alatt.
(3)	A lobbiszervezetek nyilvántartásába olyan jogi személyt vagy jogi személyiséggel nem
rendelkező szervezetet lehet felvenni, amely
a)	a rá vonatkozó jogszabályok szerint szabályosan megalakult,
b)	rendelkezik olyan taggal vagy alkalmazottal, aki a (2) bekezdés szerinti lobbisták
nyilvántartásában szerepel,
c)	a nyilvántartásba vételre irányuló kérelem bejelentéséhez a 8. § (2) bekezdésében felsorolt
adatokat mellékelte, és
d)	nem áll a nyilvántartásból való törlés hatálya alatt.
8.	§
(1)	A lobbisták nyilvántartásába felvételét kérő természetes személy felvételi kérelmének
tartalmaznia kell
a)	a személy nevét,
b)	lakcímét,
c)	anyja nevét,
d)	születési helyét, idejét,
e)	három hónapnál nem régebbi hatósági erkölcsi bizonyítványt és
f)	a 7. § (2) bekezdés c) pont szerinti végzettséget igazoló diploma hitelesített másolatát, illetve
külföldön szerzett diploma esetén annak hiteles magyar fordítását.
(2)	A lobbiszervezetek nyilvántartásába felvételét kérő jogi személy vagy jogi személyiséggel nem
rendelkező szervezet felvételi kérelmének tartalmaznia kell
a)	a jogi személy vagy a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet nevét, székhelyét,
b)	a jogi személy vagy a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet képviseletére jogosultak nevét,
4
c)	a jogi személy vagy a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet képviseletére jogosultak lakcímét,
d)	annak az okiratnak a hitelesített másolatát - külföldön alakult szervezet esetén az okirat hiteles magyar
fordítását -, amely igazolja, hogy a szervezet a rá vonatkozó jogszabályok alapján szabályszerűen
megalakult, illetve ha a működés megkezdéséhez nyilvántartásba vétel szükséges, annak megtörténtét,
e)	annak okirati igazolását, hogy a szervezet legalább egy tagja vagy alkalmazottja szerepel a 7. §
(2)	bekezdés szerinti lobbisták nyilvántartásában.
9.	§
Ha a nyilvántartásba való felvétel iránti kérelem a nyilvántartásba vételhez szükséges adatokat nem
vagy hiányosan tartalmazza, a nyilvántartást vezető szerv tizenöt napos határidő kitűzésével felhívja
az igénylőt a hiányzó adatok pótlására.
10.	§
Nem végezhet lobbitevékenységet
a)	az országgyűlési képviselő, az európai parlamenti képviselő, az állami vezető, a helyi
önkormányzat, a helyi önkormányzat képviselő-testületének (közgyűlésének) vagy bizottságának a
tagja, továbbá a polgármester, a főpolgármester és a közgyűlés elnöke,
b)	az államháztartásról szóló törvény szerinti költségvetési szerv, annak vezetője, tisztségviselője,
tagja, valamint a velük közszolgálati, közalkalmazotti jogviszonyban, bírói vagy ügyészségi,
illetőleg hivatásos szolgálati viszonyban, munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb
jogviszonyban álló személy,
c)	az a gazdálkodó szervezet, amelyben az állam, illetve a helyi önkormányzat többségi tulajdoni
részesedéssel rendelkezik, valamint e szervezet tagja, vezető tisztségviselője, valamint
felügyelőbizottságának tagja,
d)	a párt és annak tisztségviselője,
e)	a köztestület és annak tisztségviselője,
f)	a közalapítvány és kezelő szervének tisztségviselője.
11.	§
(1)	A 10. § a)-f) pontjában felsorolt személy
a)	nem lehet lobbiszervezet személyes közreműködő tagja, tulajdonosa,
b)	nem állhat szerződéses kapcsolatban lobbiszervezettel,
c)	a 24. §-ban meghatározottakon kívül nem fogadhat el lobbistától vagy lobbiszervezettől
semmilyen előnyt.
5
(2)	Amennyiben a 10. §-ban felsorolt személy közeli hozzátartozója valósítja meg az (1) bekezdés
a)-c) pontjaiban meghatározottakat, a 10. §-ban felsorolt személy köteles erről haladéktalanul
tájékoztatni az érintett közhatalmi döntést hozó szervet, amely gondoskodik ennek a 30. §-ban
meghatározott tájékoztatóban való közzétételéről.
12. §
A nyilvántartást vezető szerv a 8. § (1) bekezdés a) és d), valamint (2) bekezdés a)-b) pontjaiban
meghatározott adatokat, továbbá a lobbista és a lobbiszervezet nyilvántartásba vételének, illetve
törlésének időpontját és annak okát közzéteszi.
13.	§
(1)	A nyilvántartásba vett személy a 8. § (1)-(2) bekezdésében felsorolt adataiban bekövetkezett
változásokat 15 napon belül köteles írásban bejelenteni a nyilvántartást vezető szervnek.
(2)	Ha a nyilvántartást vezető szerv tudomást szerez arról, hogy a nyilvántartásba vett személy az
(1)	bekezdés szerinti kötelezettségének nem tett eleget, 8 napos határidővel írásban felhívja a
személyt bejelentési kötelezettségének teljesítésére, valamint tájékoztatja a teljesítés elmaradásának
következményeiről. A határidő eredménytelen eltelte esetén a 16. § (2) bekezdésében foglaltakat
kell alkalmazni.
(3)	A nyilvántartásból való törlés mellőzhető, ha a személy az adatszolgáltatási kötelezettségének
első ízben nem tesz eleget, feltéve, ha valószínűsíti, hogy kötelezettségének önhibáján kívül nem
tudott határidőben eleget tenni, és mulasztását a (2) bekezdés szerinti határidő lejártát követő 15
napon belül pótolta.
14.	§
(1)	A nyilvántartást vezető szerv a lobbista részére díjfizetés ellenében sorszámmal ellátott
lobbiigazolványt (a továbbiakban: igazolvány) állít ki. Az igazolvány - a természetes személy arcképén
kívül - tartalmazza a lobbista nevét, születési helyét és idejét, továbbá a nyilvántartást vezető szerv
nevét és székhelyét, valamint a kiállítás dátumát.
(2)	Az igazolvány a személyazonosításra alkalmas igazolvánnyal együtt érvényes.
6
15.	§
(1)	A nyilvántartást vezető szerv a lobbista igazolványát visszavonja, ha
a)	a lobbistát a lobbitevékenységtől jogerősen eltiltották,
b)	a lobbista a 7. § (2) bekezdésében meghatározott feltételeknek már nem felel meg,
c)	a lobbista a lobbitevékenységét megszünteti,
d)	a lobbistát bármely okból törölték a nyilvántartásból.
(2)	Igazolványának visszavonása vagy a lobbitevékenység megszüntetése esetén a vonatkozó
határozat jogerőre emelkedését, illetve a nyilvántartást vezető szerv értesítését követően a lobbista az
igazolványát 48 órán belül köteles leadni a nyilvántartást vezető szervnél.
(3)	A lobbista igazolványa visszavonásának tényét a nyilvántartást vezető szerv az igazolvány
sorszámának és a lobbista nevének megjelölésével közzéteszi.
A nyilvántartásból való törlés és jogkövetkezményei
16.	§
(1)	A közhatalmi döntést hozó szerv - a tényállás összefoglaló leírásával és a rendelkezésére álló
bizonyítékok egyidejű csatolásával - haladéktalanul tájékoztatja a nyilvántartást vezető szervet, ha
azt észleli, hogy a lobbista az e törvényben foglaltakat eljárása során megsértette.
(2)	A nyilvántartást vezető szerv határozatot hoz a lobbista nyilvántartásból való törléséről, és a 17.
§-ban meghatározott időre eltiltja a lobbitevékenység végzésétől, ha megállapítja, hogy a lobbista a
tevékenysége során az e törvényben foglalt rendelkezéseket megsértette.
(3)	Törölni kell a lobbiszervezetek nyilvántartásából azt a jogi személyt vagy jogi személyiséggel
nem rendelkező szervezetet, amely nem felel meg a 7. § (3) bekezdésében foglalt feltételeknek.
17.	§
(1)	Ha az e törvényben meghatározott okok miatt a lobbistát a nyilvántartásból törölték - ide nem
számítva azt az esetet, ha a lobbista a tevékenységét saját döntése alapján szünteti meg -, a lobbista a
nyilvántartásból történő törlés hatálybalépésétől kezdődő egy évig nem vehető fel ismét a nyilvántartásba.
(2)	Ha a lobbistát az (1) bekezdésben megjelölt határidő leteltét követően újból nyilvántartásba
veszik, és ismételten megszegi e törvény rendelkezéseit, a nyilvántartást vezető szerv törli a
7
nyilvántartásból. Ebben az esetben a lobbista a nyilvántartásból történő törlés hatálybalépésétől
kezdődő két évig nem vehető fel ismét a nyilvántartásba.
(3)	A (2) bekezdésben foglaltak megfelelően irányadóak a második esetet követő minden további, e
törvény szerinti jogszabálysértésre is azzal, hogy ebben az esetben a lobbista a nyilvántartásból
történő törlés hatálybalépésétől kezdődő három évig nem vehető fel ismét a nyilvántartásba.
18. §
(1)	A nyilvántartást vezető szerv a nyilvántartásba való felvételről, annak elutasításáról, illetőleg az
onnan való törlésről alakszerű határozatot hoz.
(2)	A nyilvántartást vezető szerv gondoskodik a nyilvántartásból való törlésről szóló határozat
jogerőre emelkedését követően annak közzétételéről.
Jogorvoslatok
19.	§
A nyilvántartást vezető szerv döntése ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek nincs helye,
azt felügyeleti eljárásban megváltoztatni vagy megsemmisíteni nem lehet, ellene azonban a
közigazgatási döntésekre vonatkozó általános szabályok szerint bírósági felülvizsgálatnak helye van.
20.	§
A nyilvántartást vezető szervnek a nyilvántartásból való törlést követően - a törlés tényének és okának
feltüntetésével - három évig gondoskodnia kell a lobbista adatainak közzétételéről.
A lobbitevékenység alapvető szabályai
21. §
A lobbista e tevékenysége során
a)	köteles a közhatalmat gyakorló szerv képviselőjével közölni megbízójának nevét és a
kapcsolatfelvétel célját,
b)	köteles e törvényből származó kötelezettségeiről - beleértve a nyilvántartások adattartalmát -
tájékoztatni megbízóját,
c)	nem használhat fel semmilyen, a megbízótól kapott bizalmas vagy egyéb bennfentes információt
megbízója hátrányára,
8
d)	a megbízók kellő tájékoztatás mellett megadott beleegyezése nélkül nem képviselhet egymással
ellentétes érdekeket vagy egymással versenyben álló megbízók érdekeit,
e)	az ilyen tevékenységet végző személyektől elvárható fokozott gondossággal járjon el annak
érdekében, hogy biztosítsa állítása, értesülése pontosságát, hitelességét és valódiságát, amelyeket a
megbízónak, illetve a megbízó érdekében a közhatalmi döntést hozó szervnek szolgáltat,
f)	köteles tudatni megbízójával, ha a megbízó célja jogellenes, etikátlan, vagy annak végrehajtása a
lobbista hivatás alapvető szabályaival ellentétes, és vissza kell utasítania, hogy bármit tegyen a
megbízó ilyen célja érdekében,
g)	megtartja a közhatalmat gyakorló szerv működési szabályainak rá vonatkozó rendelkezéseit,
h)	tisztességtelen eszközökkel nem szerezhet információkat a közhatalmi döntést hozó szerv
működésével kapcsolatban.
22.	§
Nem folytathat lobbitevékenységet a lobbista annál a közhatalmi döntést hozó szervnél, amelynél
közeli hozzátartozója vezető tisztséget tölt be.
23.	§
A lobbitevékenység nem irányulhat arra, hogy a közhatalmi döntést hozó szerv jogszabályban
meghatározott kötelezettségeinek ne tegyen eleget.
24.	§
(1)	A lobbista - az adott szervnél folytatott lobbitevékenység során vagy annak körén kívül - nem
adhat, nem ajánlhat fel és nem közvetíthet a közhatalmi döntést hozó szerv vagy annak tagja,
munkatársa részére semmilyen előnyt.
(2)	Nem minősül az (1) bekezdés szerinti előnynek a lobbista által a közhatalmi döntést hozó szerv
számára egy megbízáshoz kapcsolódóan egy alkalommal nyújtott, a kötelező legkisebb munkabér
egytizedét meg nem haladó összegű, a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott
reprezentáció.
25.	§
(1)	A lobbista kezdeményezheti a közhatalmi döntést meghozó szervnél, hogy
a)	az Országgyűlés döntésével kapcsolatos lobbitevékenység során az Országgyűlés kijelölt
bizottsága előtt a bizottság által meghatározott időkeretben,
9
b)	a Kormány, illetőleg a kormánytagok döntésével kapcsolatos lobbitevékenység során a hatáskörrel
rendelkező miniszter által kijelölt vezető előtt, a vezető által meghatározott időkeretben,
c)	a helyi önkormányzat döntésével kapcsolatos lobbitevékenység során az önkormányzat illetékes
bizottsága előtt, ennek hiányában a képviselő-testület (a közgyűlés) ülésén a bizottság vagy a
képviselő-testület (a közgyűlés) által meghatározott időkeretben
legalább egy alkalommal személyesen is kifejthesse álláspontját.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti kezdeményezés elfogadásáról az (1) bekezdés a)-c) pontjaiban
megjelölt szerv, illetve személy dönt.
(3)	Az (1) bekezdés b)-c) pontjai szerinti esetben biztosítani kell, hogy meghatározott időkeretben
legalább egy alkalommal a lobbista személyesen is kifejthesse álláspontját, amennyiben a lobbista a
jogszabály előkészítése során konkrét, érdemi javaslatait írásban eljuttatta a közhatalmi döntés
előkészítőjéhez.
(4)	A lobbista - az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően - az (1) bekezdés a) pontja szerinti
esetben bármely országgyűlési képviselőnél, az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben az illetékes
miniszter által kijelölt vezetőnél, az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben bármely önkormányzati
képviselőnél írásban személyes megbeszélést kezdeményezhet. A kezdeményezés elfogadásáról a
megkeresett személy dönt.
(5)	Ha a lobbista vagy más személy a közhatalmi döntést hozó szervnél nem a (3) bekezdésben
foglaltak szerint eljárva kísérli meg a kapcsolatfelvételt, vagy más módon megszegi e törvény
rendelkezéseit, a megkeresett személy köteles erről vezetőjét írásban tájékoztatni és a
kapcsolatfelvételre irányuló kérést elutasítani. A szerv vezetője a tájékoztatás alapján dönt a
kapcsolatfelvétel engedélyezéséről. A döntésről a lobbistát tájékoztatni kell.
26.	§
A személyes kapcsolatfelvételről a közhatalmi döntést hozó szerv képviselője emlékeztetőt készít,
amely röviden összefoglalja a találkozón elhangzottak lényegét. A 25. § (1) bekezdés a) és c) pontja
szerinti esetben az Országgyűlés Házszabályában és a helyi önkormányzat szervezeti és működési
szabályzatában foglaltak irányadóak.
27.	§
A lobbitevékenység céljával összefüggő tárgykörben a lobbista szakmai tanácskozáson való
részvételre hívhatja meg a közhatalmi döntést hozó szerv tagját, képviselőjét. A tanácskozáson való
10
részvétellel összefüggő költségeket azonban nem térítheti meg a közhatalmi döntést hozó szerv,
illetőleg az annak képviseletében részt vett személy részére.
28.	§
A lobbista a közhatalmi döntést hozó szerv részére szakmai háttéranyagokat, tudományos
kiadványokat, hatástanulmányokat küldhet, illetve rendelkezésére bocsáthatja saját kutatásainak,
elemzéseinek eredményét is.
29.	§
(1)	A lobbista - az igazolványa felmutatásával - a be- és kiléptetés rendjére vonatkozó előírásoknak
megfelelően jogosult a lobbitevékenységgel érintett szervvel előzetesen egyeztetett időpontban a
szerv helyiségeibe belépni.
(2)	A lobbista - azon a napon, amikor a lobbitevékenységgel összefüggő törvényjavaslat tárgyalása
az Országgyűlés plenáris ülésének vagy valamely országgyűlési bizottság (albizottság) ülésének
napirendjén szerepel - igazolványa felmutatásával jogosult az Országgyűlés épületébe belépni,
amennyiben ezt a szándékát 24 órával korábban az Országgyűlés Hivatala számára írásban jelezte.
(3)	A (2) bekezdésben foglaltak megfelelően irányadóak a helyi önkormányzat épületébe való
belépésre is.
A lobbitevékenységről szóló tájékoztató
30.	§
(1)	A lobbista a nyilvántartásba való felvételét követően negyedévente tájékoztatót készít a
lobbitevékenységéről, és azt a naptári negyedévet követő hónap utolsó napjáig eljuttatja a
nyilvántartást vezető szerv részére.
(2)	A lobbista tájékoztatásadási kötelezettségének első ízben annak a naptári negyedévet követő
hónapnak az utolsó napján köteles eleget tenni, amely naptári negyedévben tevékenységét megkezdte.
(3)	A tájékoztató tartalmazza
a)	annak tételes felsorolását, hogy a lobbista mely közhatalmi döntések kapcsán végzett
lobbitevékenységet,
b)	az adott jogszabálytervezethez kapcsolódó lobbitevékenység konkrét célja (céljai) lényegének
megjelölését,
11
c)	a lobbitevékenység során az adott ügyben igénybe vett eszközök felsorolását,
d)	annak megjelölését, hogy a közhatalmi döntést hozó szervnél kivel és hány esetben történt
kapcsolatfelvétel,
e)	a 24. § (2) bekezdése szerinti reprezentáció tényét, alkalmankénti összegét, az abban érintett
személyek nevének, valamint beosztásának megjelölését,
f)	a lobbitevékenység megbízójának a megnevezését.
(4)	A lobbiszervezetnek a lobbisták nyilvántartásában szereplő tagja vagy munkavállalója által
készített tájékoztató csak az adott természetes személynek a lobbiszervezet tevékenységétől
függetlenül végzett lobbitevékenysége vonatkozásában tartalmazza a (3) bekezdésben
meghatározott adatokat.
(5)	A lobbitevékenységgel érintett közhatalmi döntést hozó szerv - az (1) bekezdés szerinti
határidőben - negyedévente tájékoztatja a nyilvántartást vezető szervet arról, hogy mely
döntésekkel kapcsolatban, mely lobbisták folytattak nála lobbitevékenységet, és ennek során mely
eszközöket vették igénybe.
(6)	A nyilvántartást vezető szerv a tájékoztatókat közzéteszi.
(7)	Az (1) bekezdés és az (5) bekezdés szerinti tájékoztatóban szereplő adatok - a tájékoztató
közzétételét megelőzően is - közérdekből nyilvánosak.
31.	§
Ha a tájékoztató a szükséges adatokat nem vagy hiányosan tartalmazza, illetve a lobbiszervezet vagy
a lobbista azt határidőre nem készíti el, a nyilvántartást vezető szerv 15 napos határidő megjelölésével
felszólítja őket a hiányosságok, illetőleg a mulasztás pótlására. A határidő eredménytelen eltelte
esetén a nyilvántartást vezető szerv a lobbiszervezetet vagy a lobbistát törli a nyilvántartásból.
32.	§
(1)	Ha a lobbi szervezet, illetve a lobbista úgy dönt, hogy felhagy a lobbitevékenységgel, erről
haladéktalanul értesíti a nyilvántartást vezető szervet.
(2)	A lobbiszervezetnek, illetve a lobbistának az értesítéshez mellékelnie kell az arra az időszakra
vonatkozó lobbitevékenységről szóló tájékoztatót is, amely időszakot a tevékenységéről legutóbb
készített tájékoztató még nem érintett.
12
(3)	Az (1) bekezdés szerinti esetben a nyilvántartást vezető szerv a lobbiszervezetet, illetve a
lobbistát törli a nyilvántartásból. Ha azonban a lobbiszervezet, illetve a lobbista a tevékenységéről
szóló tájékoztatási kötelezettségét nem vagy nem megfelelően teljesíti, és a hiánypótlásra történő
felszólításnak annak kézhezvételétől számított 15 napon belül nem tesz eleget, a 16. § (2)
bekezdésében foglaltak megfelelően irányadók.
Bírság
33.	§
(1)	Amennyiben valamely természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem
rendelkező szervezet nyilvántartásba vétel nélkül végez lobbitevékenységet, a nyilvántartást vezető
szerv - határozattal - tízmillió forintig terjedő bírságot szabhat ki. A bírság többszörös jogsértés
esetén halmozottan is kiszabható.
(2)	A bírság összegét az eset összes körülményeire - így különösen a jogsértés súlyára, céljára,
időtartamára, jogsértő magatartás ismételt tanúsítására, valamint a jogsértéssel elért, illetve elérni
kívánt előnyre - tekintettel kell meghatározni.
(3)	A bírságot a nyilvántartást vezető szerv számlájára kell befizetni.
(4)	A jogerősen kiszabott és be nem fizetett bírságot adók módjára és azokkal egy sorban kell behajtani.
(5)	A határozat hatálybalépésétől számított egy évig nem vehető nyilvántartásba a természetes vagy
jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, amellyel szemben bírságot
szabtak ki.
(6)	Amennyiben ismételten bírságot szabnak ki a természetes vagy jogi személy, illetve jogi
személyiséggel nem rendelkező szervezettel szemben, két évig nem vehető nyilvántartásba.
Módosuló jogszabályok
34.	§
Az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvény az alábbi új 19/A. §-sal
egészül ki:
„19/A. § Az országgyűlési képviselő köteles az országgyűlési felszólalása előtt közölni,
amennyiben a felszólalásának tárgya vagy a vita, melynek során fel kíván szólalni, közvetlenül
érinti a vagyonnyilatkozatában, illetve a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának,
valamint gyermekének a melléklet szerinti nyilatkozatában foglalt vagyoni, jövedelemi vagy
gazdasági érdekeit.”
13
35.	§
Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 5. § (3) bekezdése a következő új j) ponttal egészül ki, egyben
a bekezdés 2003. évi CXXIX. törvény által megállapított h) pontjának jelölése i) pontra változik:
[Az ügyvéd az (1) bekezdésben felsoroltakon kívül elláthatja a következő tevékenységeket is:]
„j) külön törvényben meghatározott lobbitevékenység.”
Záró rendelkezések
36.	§
Ez a törvény 2006. január 1-jén lép hatályba. Rendelkezéseit első ízben azon közhatalmi döntésekkel
összefüggésben kell alkalmazni, amelyek előkészítése a törvény hatálybalépését követően kezdődött.
37.	§
Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg
a)	a lobbisták, illetve a lobbiszervezetek nyilvántartását vezető szervet,
b)	az igazolvány kiadásával, cseréjével, visszaadásával és visszavonásával kapcsolatos részletes
szabályokat,
c)	az igazolvány kiadásáért fizetendő díj mértékét, valamint
d)	a törvény rendelkezéseinek megsértése esetén kiszabható bírság megállapítására vonatkozó
eljárási szabályokat.
INDOKOLÁS
a lobbitevékenységről szóló törvényjavaslathoz
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
1.	Egy valóban demokratikus társadalomban alapvető társadalmi igény - és ezáltal a
központi döntések legitimációját növeli -, hogy a jogszabályok, egyes közhatalmi döntések hatálya
alá tartozók vagy más módon érintettek szabályozott módon részt vegyenek a számukra fontos
döntések meghozatalában olymódon, hogy véleményükről, érdekeikről, javaslataikról a döntéshozót
tájékoztassák. A társadalom többi részének pedig joga van megismerni, hogy az adott döntés milyen
érdekeket szolgál.
Az Országgyűlés feladata a közélet átláthatóságának növelése. Ebbe beletartozik a
jogalkotási eljárás minden elemének jogszerűsége, korrektsége, tisztességtelen befolyásoktól való
mentessége. A jogalkotási folyamat jellegzetessége, hogy nem lehet befolyástól mentes: a
jogalkotásban ugyanis a társadalomban, annak egyes rétegeiben, csoportjaiban, különböző
sajátosságú és összetételű közösségében megfogalmazódott akaratokat transzformálnak állami
akarattá. Mivel a társadalom nem képes az akaratát megfelelő módon szelektálva, csoportosítva,
válogatva a jogalkotó szervek irányába továbbítani, a közvetítő mechanizmusok léte demokratikus
jogállamban szükséges és elengedhetetlen. Ezekkel a mechanizmusokkal kapcsolatban azonban
indokolt olyan előírások kialakítása, hogy érdekközvetítő, befolyásoló tevékenységüket korrekten,
szabályozott keretek között, a tisztességtelen eszközöket és módokat kerülve, jogállami
környezetben és feltételekkel gyakorolhassák, emiatt szükséges az érdekkijárás egyik formájának, a
lobbitevékenységnek, vagyis a megbízás alapján, üzletszerűen folytatott érdekérvényesítésnek a
jogi keretek közé helyezése is.
2.	A szabályozás irányát főként két szempont határozza meg: a törvénynek hozzá kell
járulnia a hatékony és hatásos kormányzás követelményének érvényesítéséhez, megvalósulásához,
másrészt biztosítania kell a lobbitevékenységgel kapcsolatban a teljes nyilvánosságot és
transzparenciát. Ehhez egyúttal az a társadalmilag fontos hatás is párosul, hogy a „korrupció”
lehetősége visszaszorul. A Javaslat azonban nem pusztán a „korrupció” visszaszorítását tűzi ki
célul, hanem ezzel együtt a jogalkotás átláthatóságának, az érdekérvényesítési mechanizmusok
alkalmazásának tisztulását is.
2
3.	A szabályozás célja egyrészt annak biztosítása, hogy nyilvánosságra kerüljenek azok az
érdekek, amelyek egy-egy jogalkotói, közhatalmi döntés mögött állnak, másrészt pedig, hogy a
lobbisták eddig specifikus szabályozás nélküli tevékenységét a jog eszközével korlátok közé
lehessen szorítani, rendezve kötelességeiket és jogaikat.
4.	A lobbitevékenységről szóló törvény személyi hatálya azokra a piaci szereplőkre terjedne
ki, amelyek tevékenysége megbízás alapján, üzletszerűen végzett lobbitevékenység kifejtése az
Országgyűlésnél, a Kormánynál, az önkormányzatoknál, valamint ezek irányítása, illetve
felügyelete alá tartozó szerveknél vagy személyeknél, illetve azokra a jogi személyekre is,
amelyeknek főtevékenysége nem a lobbizás, de rendelkeznek lobbizással foglalkozó szervezeti
egységgel, nyilvántartásba vetetik magukat, és betartják a lobbiszervezetekre vonatkozó
szabályokat.
A törvény tárgyi hatálya kiterjedne szinte minden tevékenységre, amely az Országgyűlés, a
Kormány, az önkormányzatok, valamint az ezek irányítása, illetve felügyelete alá tartozó szervek
vagy személyek jogszabályban meghatározott feladat- és hatáskörébe tartozó döntések tartalmának
befolyásolására irányul. A Javaslat nem érintené azonban az Alkotmány 64. §-ában rögzített
petíciós jogot, mely alapján mindenkinek joga van arra, hogy egyedül vagy másokkal együttesen
írásban kérelmet vagy panaszt terjesszen az illetékes állami szerv elé. Nem vonatkozik továbbá a
gazdasági, társadalmi érdekek védelmére létrehozott szervezetekre és az egyéb, jogszabályban vagy
más módon létrehozott egyeztetési fórumok tevékenységére.
5.	A Javaslat az Amerikai Egyesült Államok, valamint Kanada lobbitörvényéhez és az
Európai Parlament Házszabályának érdekérvényesítőkre vonatkozó rendelkezéseihez hasonló
regisztrációs rendszert teremtene. A szabályozás előírja a nyilvántartásba vételt az üzletszerűen
lobbitevékenységet végző szervezet és természetes személy, a lobbista részére is. A nyilvántartásba
vételhez a működéssel kapcsolatos legfontosabb adatokat kellene megadni. A konkrét
érdekérvényesítő tevékenységről a negyedévente készítendő tájékoztatókban számolnának be a
lobbisták. Ebben fel kellene sorolniuk, hogy kinek a megbízására, milyen tevékenységet végeztek,
kapcsolatba léptek-e a döntéshozó szerv tagjával, munkavállalójával, bármilyen juttatást,
kedvezményt, előnyt biztosítottak-e bárki számára a lobbitevékenységgel kapcsolatban. Ezek az
adatok közérdekből nyilvános adatnak minősülnek.
6.	A Javaslat tartalmazza a lobbista szakma legfontosabb szabályait, olyan követelményeket
is előír, melyek elősegítik a lobbisták társadalmi elismertségének növelését is. A Javaslat - a
megbízók, a fogyasztók érdekében - felsorolja azokat a kötelezettségeket, amelyeket a lobbistáknak
3
munkájuk során be kell tartaniuk (pl. nem képviselhetnek egymással ellentétes érdekeket, nem
használhatják fel a megbízótól kapott információt a megbízó hátrányára), és rögzíti a megszegésük
esetén alkalmazandó eljárást és jogkövetkezményeket.
7.	Áttekintve a nemzetközi gyakorlatot megállapítható, hogy egy igazán hatékony
szabályozáshoz nem elegendő csak a lobbistákra kötelezettségeket megállapítani, a célszemélyekre,
a döntéshozókra is ki kell terjedniük a szabályoknak. Az átlátható, nyitott jogalkotás megvalósítását
egy olyan jogszabály megteremtése, mely kizárólag a lobbistákra vonatkozóan határoz meg
előírásokat, nyilvánvalóan nem biztosítja.
Az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvény módosítása
megkerülhetetlen az átlátható jogalkotás megteremtése érdekében. A képviselők szigorú szabályok
szerint évente vagyonnyilatkozatot tesznek, melynek egy része nyilvános, így közismertté válik, ha egy
képviselőnek vagy hozzátartozójának anyagi érdeke fűződik az Országgyűlés döntéséhez. Az
Országgyűlés döntésének hitelességét növelné az olyan tartalmú rendelkezés elfogadása, amely előírná
a képviselő számára, hogy amennyiben a napirenden szereplő javaslat neki vagy hozzátartozójának
nyilvántartás szerinti gazdasági érdekeit érinti, felszólalása előtt ezt köteles lenne közölni.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
Az 1. § rögzíti a Javaslat tárgyi hatályát, amikor előírja, hogy a törvény rendelkezéseit kell
alkalmazni a lobbisták által közhatalmi döntések tartalmának befolyásolására kifejtett, üzletszerűen
folytatott tevékenységre. A Javaslat tárgyi hatálya tehát kiterjedne minden olyan tevékenységre, amely
az Országgyűlés, a Kormány, az önkormányzatok vagy ezek szervei, tagjai vagy tisztségviselői, továbbá
az ezek irányítása, illetve felügyelete alá tartozó szervek vagy személyek jogszabályban meghatározott
feladat- és hatáskörébe tartozó döntések üzletszerűen, megbízás alapján folytatott befolyásolására
irányul. Természetesen olyan jogi személyek is nyilvántartásba vetethetik magukat, amelyek
főtevékenysége nem a lobbizás, de rendelkeznek a lobbisták nyilvántartásába felvett munkavállalóval,
és betartják a lobbiszervezetekre vonatkozó szabályokat.
A Javaslat célja, hogy biztosítsa a lobbitevékenység nyilvánosságát, rögzítse a döntéshozó
személyek és a lobbisták kapcsolattartásának szabályait, továbbá meghatározza a lobbitevékenység
alapvető előírásait.
4
A § a tárgyi hatály meghatározásához kapcsolódóan elkülöníti a lobbitevékenység folytatását a
gazdasági, társadalmi érdekek védelmére létrehozott szervezetek (pl. munkavállalói, munkaadói
érdekképviseletek, köztestületek) tevékenységétől, melyek tagságuk érdekeit képviselik a közhatalmi
döntéseket hozó szerveknél, és nem vonatkoznak azokra az érdekegyeztetési mechanizmusokra sem,
melyeket a közhatalmi döntéseket hozó szervek hoztak létre a gazdasági, társadalmi érdekek
megismerése céljából (pl. az Országos Érdekegyeztető Tanács tevékenysége). Ezeknek a
szervezeteknek a jogait, a velük történő egyeztetés szabályait többnyire jogszabályban vagy az állami
irányítás egyéb jogi eszközében rögzítik. Természetesen abban az esetben nem kell alkalmazni a
lobbitevékenységre vonatkozó előírásokat, ha az egyeztetés, véleménykérés, tájékoztatás, konzultáció
vagy a közhatalmi döntés befolyásolására vonatkozó egyéb tevékenység lehetőségét a közhatalmi
döntést hozó szerv vagy jogszabály teremtette meg a gazdasági, társadalmi vagy egyéb érdekek
megismerése céljából.
Hasonlóképpen nem kell alkalmazni a Javaslat előírásait, amikor valaki kérelmet vagy panaszt
terjeszt a közhatalmi döntést hozó szerv elé. Ezt a jogot az Alkotmány 64. §-a biztosítja, amely szerint
mindenkinek joga van arra, hogy egyedül vagy másokkal együttesen írásban kérelmet vagy panaszt
terjesszen az illetékes állami szerv elé. Ebben az esetben előfordulhat, hogy a kérelmező egy közhatalmi
döntést kíván befolyásolni, de mivel ezt nem megbízás alapján és nem ellenérték fejében, vagyis nem
üzletszerűen folytatja, tulajdonképpen nem folytat lobbitevékenységet annak ellenére, hogy az ilyen -
petíciós jog gyakorlásán alapuló - kérelmeket a közgondolkodás érdekkijárásként, „lobbizásként” tartja
számon; ez a tevékenység nem esik egybe a Javaslatban rögzített lobbitevékenységgel. A közérdekű
kérelmekkel, panaszokkal és bejelentésekkel kapcsolatos eljárás részletes szabályait az európai uniós
csatlakozással összefüggő egyes törvénymódosításokról, törvényi rendelkezések hatályon kívül
helyezéséről, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról szóló 2004. évi XXIX. törvény
141-143. §-ai tartalmazzák.
A 2. §- hoz
A Javaslat előírja, hogy alkalmazása során biztosítani kell az egyenlő bánásmód
követelményének érvényesülését. Az egyenlő bánásmód követelményének tartalmát az egyenlő
bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény rögzíti. Az alapelv
a Javaslat alkalmazása során elsősorban arra vonatkozik, hogy a közhatalmi döntést meghozó szervnek
biztosítania kell a nála lobbitevékenységet folytató személyek, szervezetek számára az egyenlő
bánásmód követelményét, vagyis intézkedése nem valósíthat meg sem közvetett, sem közvetlen
hátrányos megkülönböztetést, kivéve, ha ennek tárgyilagos mérlegelés szerint az adott döntéssel
összefüggő, ésszerű indoka van.
5
A 3. §-hoz
A Javaslat által bevezetni kívánt, a lobbistákról és a lobbiszervezetekről vezetett nyilvántartási
rendszer, tájékoztatási kötelezettség és más, az átláthatóságot biztosító szabály bizonyos mértékben
megnehezíti a közhatalmat gyakorló szervek elérhetőségét, hiszen a lobbitevékenységet folytatóknak
csak a Javaslatban előírt kötelezettségek betartása esetén van lehetőségük a közhatalmat gyakorló
szerveknél tevékenységük kifejtésére.
A 4. §-hoz
Az alapelv azt kívánja rögzíteni, hogy a Javaslat hatálya alá nem tartozó személyek számára a
más jogszabályokban (pl. a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény, a Munka Törvénykönyvéről szóló
1992. évi XXII. törvény) biztosított érdekérvényesítési, illetve érdek-képviseleti tevékenységeket a
Javaslat nem érinti, hanem csak egy újabb lehetőséget teremt a gazdasági, szakmai és társadalmi
érdekek becsatornázására.
Az 5. §-hoz
Az 5. § megadja a Javaslatban szereplő legfontosabb fogalmak meghatározását. Rögzíteni kell,
hogy mely szerveknél lehet lobbitevékenységet folytatni, és azt is, hogy mit ért a Javaslat
lobbitevékenység alatt. Mivel a lobbizás nagyon sokféle, akár előre meg nem határozható tevékenység
formájában is megnyilvánulhat, nem lehet tevékenységi oldalról taxatíven meghatározni a
lobbitevékenység fogalmát, abban az esetben ugyanis könnyen előfordulhatna a Javaslat kijátszása,
rendelkezéseinek megkerülése. Az értelmező rendelkezés tulajdonképpen lobbitevékenységnek tekint
minden olyan, megbízás alapján, üzletszerűen folytatott tevékenységet vagy magatartást, amely
közhatalmi döntés befolyásolására irányul vagy érdekérvényesítést céloz.
A törvény alkalmazásában lobbista az a természetes személy, akit felvesznek a lobbisták
nyilvántartásába (vagyis cselekvőképes, büntetlen előéletű, egyetemi végzettséggel rendelkezik, továbbá
nem áll a lobbinyilvántartásból való törlés hatálya alatt), és lobbitevékenységet folytat.
Lobbitevékenységet jelenleg jórészt erre szakosodott tanácsadó cégek, ügyvédi irodák végeznek.
A Javaslat lobbi szervezetnek nevezi azokat a jogi személyeket, illetve jogi személyiséggel nem
rendelkező szervezeteket, amelyeket a lobbiszervezetek nyilvántartásába felvesznek (vagyis
szabályosan megalakultak, rendelkeznek lobbista taggal vagy alkalmazottal, továbbá nem állnak a
lobbiszervezetek nyilvántartásából való törlés hatálya alatt), és lobbitevékenységet folytatnak.
6
Fontos rögzíteni a kapcsolatfelvétel fogalmát, mert a szabályozás lényeges eleme, hogy a lobbista
és a közhatalmi döntést hozó szerv vagy személy közötti mindenfajta kapcsolat nyilvánosságra kerüljön.
Az értelmező rendelkezés alapján kapcsolatfelvétel lehet bármely szóbeli vagy írásbeli kommunikáció,
ideértve az elektronikus kommunikációt, vagyis akár egy elektronikus levélben történő megkeresést is.
A Javaslat tárgyi hatályának meghatározásához elengedhetetlen rögzíteni, hogy mely szerveknél
lehet lobbitevékenységet folytatni. A lobbistának e törvény szabályait betartva arra nyílik lehetősége,
hogy az Országgyűlés, a Kormány, a helyi önkormányzat, ezek szervei, tagjai vagy tisztségviselői,
továbbá az ezek irányítása, illetve felügyelete alá tartozó szervek vagy személyek jogszabályban
meghatározott feladat- és hatáskörébe tartozó döntések befolyásolását kísérelje meg. Értelemszerűen
nem terjedhet ki a lobbitevékenység a fenti szervek és személyek azon eseti döntéseire: kinevezésekre,
pályázatok elbírálására stb., amelyek esetében a vonatkozó jogszabályok pontosan meghatározzák, hogy
mely előírások alkalmazásával kell azokról dönteni. Erre figyelemmel csak a jogi feltételrendszer
kialakítása során indokolt lehetővé tenni, hogy az érdekeltek érdemben befolyást gyakorolhassanak az
adott norma tartalmára.
A Javaslat egyik fő célja az átlátható jogalkotás megteremtése és a közhatalmi döntések során
megjelenő érdekek nyilvánosságra hozatala. Ezt az biztosítja, hogy a lobbisták, lobbiszervezetek
tevékenységéről szóló tájékoztatókat és egyéb, a törvény által előírt adatokat közzé kell tenni. Szükséges
tehát a közzététel fogalmának meghatározása is, amely az adott szerv honlapján digitális formában,
bárki számára azonosítás nélkül, ingyenesen történő hozzáférhetővé tételt jelenti.
A lobbitevékenység meghatározásának egyik eleme, hogy az megbízás alapján történik. Ez
természetesen jelenthet lobbitevékenységre vonatkozó megbízási szerződést, de munkaszerződést is.
Gyakorlattá vált ugyanis, hogy nagyobb vállalatok kormányzati kapcsolattal rendelkező olyan részleget
hoznak létre, amely lobbitevékenységet folytat. Nem indokolt, hogy őket amiatt érje hátrány, hogy
szervezetileg nem önállóak. Lobbi szervezetnek tekinthetők ők is, mivel esetükben megvalósul az
üzletszerűség, a közhatalmi döntés befolyásolása mint tevékenység és a megbízás is, igaz
munkaszerződés formájában, amely ebben az esetben gyakorlatilag egy kizárólagos és állandó
megbízáshoz hasonlatos. Az értelmező rendelkezés ezt a helyzetet kezeli, amikor rögzíti, hogy a törvény
alkalmazása során megbízásnak tekintendő a lobbitevékenység végzésére vonatkozó munkaszerződés
is.
A 6. §-hoz
A Javaslat célja, hogy átláthatóvá tegye a jogalkotást, ezzel növelje a jogszabályalkotó
intézmények tevékenységébe vetett bizalmat. A Javaslat az Amerikai Egyesült Államok, valamint
7
Kanada lobbitörvényéhez és az Európai Parlament Házszabályának érdekérvényesítőkre vonatkozó
rendelkezéseihez hasonló regisztrációs rendszer alkalmazását írja elő annak érdekében, hogy
nyilvánosságra kerüljenek az egy-egy közhatalmi döntés mögött álló érdekek, ezért lobbitevékenységet
csak az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet
folytathat, aki vagy amely szerepel a nyilvántartásban.
A 7-9. §-hoz
A Javaslat két nyilvántartás vezetését írja elő. Külön nyilvántartásban fognak szerepelni a
lobbisták, vagyis azok a természetes személyek, akik cselekvőképesek, büntetlen előéletűek, egyetemi
végzettséggel rendelkeznek, és nem állnak a nyilvántartásból való törlés hatálya alatt.
A megbízók érdekében célszerű előírni bizonyos szakmai követelményeket, mivel a gyakorlat
szerint a lobbizás, amely felöleli a jogalkotás folyamatának figyelemmel kísérését és az érdekek
megjelenítését, komoly szakértelmet is megkíván. A jogalkotói vagy más közhatalmi döntések
folyamatát a lobbistának ismernie kell, ezért célszerű lenne a felsőfokú jogi diploma megkövetelése,
előfordulnak azonban szakosodott lobbisták, akik egy bizonyos területhez kapcsolódó közhatalmi
döntések befolyásolásával foglalkoznak, ebben az esetben gyakran sokkal hasznosabb, ha a lobbistának
nem jogi, hanem az adott területhez kötődő szakon szerzett végzettsége van. A Kormány ezért azt
javasolja az Országgyűlésnek, hogy a lobbisták szakmai követelményeinek előírásakor csak az egyetemi
diplomát követelje meg, és ne rendelkezzen annak típusáról.
A második nyilvántartás a lobbitevékenységgel foglalkozó jogi személyeket, illetve jogi
személyiséggel nem rendelkező szervezeteket, vagyis a lobbiszervezeteket tartalmazza. A nyilvántartást
vezető szerv nem mérlegelhet a nyilvántartásba vételnél. Amennyiben az igénybejelentés tartalmazza a
jogi személy vagy a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet nevét, székhelyét, képviseletére
jogosultak nevét, lakcímét, annak az okiratnak a hitelesített másolatát, amely igazolja, hogy a szervezet
a rá vonatkozó jogszabályok alapján szabályszerűen megalakult (illetve ha a működés megkezdéséhez
nyilvántartásba vétel szükséges, annak megtörténtét), továbbá annak okirati igazolását, hogy a szervezet
legalább egy tagja vagy alkalmazottja szerepel a lobbisták nyilvántartásában, és emellett a szervezet
nem áll a nyilvántartásból való törlés hatálya alatt, akkor fel kell venni a nyilvántartásba.
A 37. § a) pontja értelmében a Kormány kap felhatalmazást, hogy rendeletben határozza meg,
mely szerv vezesse a lobbisták, illetve a lobbiszervezetek nyilvántartását.
8
A 10. §-hoz
Fontos része a jogi szabályozásnak az összeférhetetlenség rendezése. A lobbitevékenység a civil
kontroll sajátos megnyilvánulási formája, erre figyelemmel nyilvánvalóan nem indokolt lehetővé tenni,
hogy az egyik állami szerv a másik állami szervnél, egyik döntéshozó a másik döntéshozónál ilyen
tevékenységet folytathasson.
Ki kell például zárni, hogy az országgyűlési képviselő, az európai parlamenti képviselő, az
állami vezető, a helyi önkormányzat, a helyi önkormányzat képviselő-testületének vagy bizottságának
tagja, a polgármester, a főpolgármester és a megyei közgyűlés elnöke lobbitevékenységet folytathasson.
Nem lobbizhatnak tehát az országgyűlési képviselők sem, akik ugyan érdekeket „képviselnek” a
törvényhozás munkájában, ám ez a politizálás körébe tartozik, és az egész ország érdekét kell
szolgálniuk, nem pedig parciális érdekeket megjeleníteniük.
A 11. §-hoz
A közhatalmi döntések meghozói nemcsak a lobbitevékenységből vannak kizárva. Nem
lehetnek lobbisták vagy lobbiszervezet személyes közreműködő tagjai, tulajdonosai, és nem állhatnak
semmilyen szerződéses kapcsolatban lobbiszervezettel.
A közhatalmi döntést hozók feddhetetlenségére tekintettel aggályos lehet, ha lobbitevékenységet
vagy a fent felsorolt tevékenységeket közeli hozzátartozóik folytatják. Ezt azonban nem tiltja a törvény,
de előírja, hogy erről tájékoztatni kell a döntéshozó szervet, illetve a lobbiszervezet vagy a lobbista
tájékoztatójában ezt a tényt nyilvánosságra kell hozni.
A 12-13. §-hoz
A megbízók érdekeinek és a lobbitevékenység nyilvánosságának biztosítását szolgálja, hogy
közzé kell tenni a lobbisták nevét és születési idejét, valamint a lobbiszervezetek nevét, székhelyét és a
képviseletükre jogosultak nevét, továbbá nyilvántartásba vételüknek, illetve törlésüknek időpontját és
annak okát. Az értelmező rendelkezés szerint a közzététel a nyilvántartást vezető szerv honlapján
digitális formában, bárki számára azonosítás nélkül, ingyenesen történő hozzáférhetővé tételt jelenti. A
nyilvántartás hitelességét segítik elő az adatszolgáltatási kötelezettséget előíró szabályok. A Javaslat
rendezi annak jogkövetkezményét is, ha a lobbiszervezet vagy a lobbista e kötelezettségét elmulasztja.
9
A 14-15. §-hoz
A nyilvántartást vezető szerv a nyilvántartásba vételt követően a lobbista igénybejelentése
alapján részére sorszámozott, arcképes lobbiigazolványt állít ki. Az igazolvány csak
személyazonosításra alkalmas igazolvánnyal együtt érvényes, és a személyi adatokon kívül tartalmazza
a nyilvántartást vezető szerv nevét és székhelyét.
Az igazolvánnyal a lobbista az érdekérvényesítő tevékenysége során kétséget kizáróan igazolni
tudja személyét és azt, hogy nyilvántartásba vették. Igazolványa felmutatásával jogosult lesz az
előzetesen egyeztetett időpontban az érdekérvényesítéssel érintett szerv helyiségeibe belépni. Azon a
napon, amikor a lobbizásával összefüggő ügyet tárgyalja az Országgyűlés plenáris ülése (bizottsága),
igazolványa felmutatásával beléphet az Országházba.
A Javaslat tételesen meghatározza azokat az eseteket, amikor az igazolvány visszavonásra kerül,
biztosítva ezáltal, hogy a törvény szerinti lobbitevékenységre már nem jogosult lobbista az igazolványa
felmutatásával ne kísérelhesse meg legalizálni működését.
A 37. § b) és c) pontjai alapján a Kormány kap felhatalmazást arra, hogy az igazolvány
kiadásával, cseréjével, visszaadásával és visszavonásával kapcsolatos részletes szabályokat megalkossa,
illetve a lobbiigazolvány kiadásáért fizetendő díj mértékét megállapítsa.
A 16-18. §-hoz
Amennyiben valamely lobbista vagy lobbiszervezet megszegi a törvény szabályait, például meg
nem engedett eszközökkel próbálja meg a döntéshozót befolyásolni vagy nem tartja be a tájékoztatóhoz
kapcsolódó szabályokat, a közhatalmi döntést hozó szerv - a tényállás összefoglaló leírásával és a
rendelkezésére álló bizonyítékok egyidejű csatolásával - haladéktalanul tájékoztatja a nyilvántartást
vezető szervet, amely határozatot hoz a lobbista nyilvántartásból való törléséről. Az érintett első esetben
egy évig van eltiltva a lobbitevékenységtől, a második törvényszegés elkövetése esetén két év, míg
minden további jogszabálysértés esetén három év az eltiltás hossza. Természetesen amennyiben a
lobbiszervezet e döntés miatt nyilvántartásba vett lobbista nélkül marad, nem felel meg a
lobbiszervezetek nyilvántartásba vételének a 7. § (3) bekezdésben rögzített feltételeinek, ezért ilyen
esetben a lobbiszervezetet is törölni kell a nyilvántartásból.
A 19. §-hoz
Garanciális szempontokra tekintettel megfelelő jogorvoslatot ad a Javaslat a nyilvántartásba való
felvétel megtagadása vagy az onnan való törlést kimondó határozat, továbbá a nyilvántartásba vételtől
10
eltiltó határozat ellen. Ugyan a nyilvántartást vezető szerv döntése ellen közigazgatási eljárás keretében
fellebbezésnek nincs helye, azt felügyeleti eljárásban megváltoztatni vagy megsemmisíteni nem lehet,
ellene azonban a közigazgatási döntésekre vonatkozó általános szabályok szerint bírósági
felülvizsgálatnak helye van.
A 20. §-hoz
A megbízók érdekeit szolgálja az a rendelkezés, amely előírja, hogy a nyilvántartást vezető
szervnek a nyilvántartásból való törlést követően - a törlés tényének és okának feltüntetésével - három
évig gondoskodnia kell a lobbista adatainak közzétételéről. Ez tulajdonképpen egy hátrányos
jogkövetkezmény a lobbistával szemben, mert az eltiltás szankció letelte után sem mentesülhet három
évig teljesen attól a negatív megítéléstől, amely az eltiltáshoz kötődik a megbízók részéről. Ez a szigorú
előírás hatással lehet a lobbisták jogkövető magatartásának kialakulására.
A 21. §-hoz
A közvélekedés a lobbitevékenység fogalmához rendkívül sokszínű magatartásformákat társít.
Ebből következik, hogy nem lehetséges egyértelműen és taxatíven meghatározni minden eszközt és
tevékenységet, amely a lobbizás során felhasználható. E rendelkezésben megjelennek a lobbisták
tevékenységének alapvető, legfontosabb szabályai, melyeket munkájuk során mindig be kell tartaniuk.
A lobbitevékenység alapvető szabályainak a megszegése is természetesen a törvényben foglaltak
megsértésének minősül, és ebben az esetben alkalmazni kell a 17. §-ban rögzített jogkövetkezményeket.
A 22. §-hoz
A lobbisták nyilvántartásba vételének szabályozásánál a Javaslat már tartalmazott
összeférhetetlenségi szabályokat. Azok azonban általánosan tiltották egyes személyek, szervezetek
számára, hogy bármilyen lobbitevékenységet végezzenek. A 22. § egy speciális összeférhetetlenségi
szabályt tartalmaz, amikor előírja, hogy nem folytathat lobbitevékenységet a lobbista annál a közhatalmi
döntést hozó szervnél, amelynél közeli hozzátartozója vezető tisztséget tölt be.
A 23. §-hoz
A gyakorlati tapasztalatok szerint a lobbitevékenység valamilyen közhatalmi döntés
befolyásolására irányul. Ebbe beletartozik azonban az is, ha a lobbitevékenység arra irányul, hogy
valamilyen intézkedést megtegyen vagy ne tegyen meg a közhatalmi szerv. A rendelkezés korlátozza a
lobbitevékenység tartalmát oly módon, hogy megtiltja azt a lobbitevékenységet, amely arra irányul,
11
hogy a közhatalmi döntést hozó szerv jogszabályban meghatározott kötelezettségének ne tegyen eleget.
Ebben az esetben lobbizni csak a kötelezettséget előíró jogszabály megváltoztatására lehet.
A 24. §-hoz
Tilos - a Javaslatban meghatározott speciális eseteken kívül (pl. tudományos kiadvány
megküldése) - bármilyen vagyoni vagy más előny nyújtása, felajánlása vagy közvetítése a lobbizással
megcélzott közhatalmi döntést meghozó szerv, annak tagja, illetve munkatársa részére. Korrupciós
veszéllyel járna, ha a Javaslat biztosítaná a lobbista részére, hogy bármilyen előnyben részesítse a
döntéshozót. A megengedő szabályozás továbbá azzal a nemkívánatos következménnyel járna, hogy
megkérdőjelezhető lenne a döntéshozó objektivitása is. A rendelkezés az esélyegyenlőséget is szolgálja,
kizárván azt, hogy a szabályozás a tőkeerős csoportoknak kedvezzen.
A Javaslat csak nagyon szűk körben teszi lehetővé, hogy a lobbista reprezentációs céllal adjon
valamit a lobbizással érintett szerv részére. Ennek értéke nem haladhatja meg a kötelező legkisebb
munkabér egytizedét, és egy megbízáshoz kapcsolódóan legfeljebb egyszer lehet nyújtani. Ez
megegyezik a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint természetbeni juttatásnak minősülő
reprezentációval, amely „a juttató tevékenységével összefüggő üzleti, hivatali, szakmai, diplomáciai
vagy hitéleti rendezvény, esemény keretében, továbbá az állami, egyházi ünnepek alkalmával nyújtott
vendéglátás (étel, ital) és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatás (utazás, szállás, szabadidőprogram stb.)”.
A 25-26. §-hoz
Az eszközrendszer szabályozása kapcsán fontos szempont, hogy a Javaslat egyenlő esélyeket
biztosít valamennyi lobbista számára, ugyanakkor megteremti azokat a garanciákat is, amelyek a
befolyásolni kívánt szervezetek, vagyis a „célszervezetek” fogadókészségét is garantálják. Ha ugyanis
nincs valódi esély a párbeszéd kialakulására, a lobbistáknak nem lesz érdekük, hogy nyíltan felvállalják
az általuk képviselt célkitűzéseket.
A Javaslat lehetővé teszi, hogy a lobbista személyes kapcsolatfelvételt kezdeményezzen a
közhatalmi döntést hozó szervvel, illetve annak képviselőjével. E szabályozás indoka, hogy a nézetek
közvetlen ütköztetése olyan aspektusokra is ráirányíthatja a figyelmet, amelyek az írásbeli
véleményezés kapcsán esetleg elsikkadnának. A Javaslat előírja, hogy ezekben az esetekben a
megkeresett szerv, illetve képviselője a megbeszélésről emlékeztetőt készít, amely röviden összefoglalja
a találkozón elhangzottak lényegét.
A személyes meghallgatás az Országgyűlés döntésével kapcsolatos lobbitevékenység során az
Országgyűlés kijelölt bizottsága előtt a bizottság által meghatározott időkeretben, a Kormány, illetőleg a
12
kormánytagok döntésével kapcsolatos lobbizás során a hatáskörrel rendelkező miniszter által kijelölt
vezető előtt, a vezető által meghatározott időkeretben, a helyi önkormányzat döntésével kapcsolatosan
az önkormányzat illetékes bizottsága előtt, ennek hiányában a képviselő-testület (közgyűlés) ülésén a
bizottság, illetve a képviselő-testület (közgyűlés) által meghatározott időkeretben történik meg.
Amennyiben az adott jogszabálytervezettel kapcsolatban konkrét, érdemi javaslatait korábban
írásban kifejtette a lobbista, az Országgyűlés bizottsága kivételével a fenti esetekben biztosítani kell a
személyes meghallgatást.
Ha nem tett írásban észrevételt a lobbista, akkor a megjelölt szerv vagy személy dönt a
személyes találkozásra vonatkozó kezdeményezés elfogadásáról.
A 27-28. §-hoz
A lobbisták közötti esélyegyenlőség, valamint a jogszabály-előkészítő, jogalkotó
pártatlanságának biztosítása érdekében a Javaslat egyértelműen kizárja, hogy a lobbista vagyoni vagy
más előnyt nyújtson, ajánljon fel vagy közvetítsen a közhatalmi döntést hozó szerv, illetőleg annak
tagja, alkalmazottja és ezek közeli hozzátartozója részére. Mindez nem zárja ki, hogy valamely lobbista
a minél részletesebb szakmai jellegű tájékoztatás céljából, tudományos tanácskozásra hívja meg a
döntés-előkészítésben résztvevőket, ám a költségeket nem térítheti meg.
A Javaslat lehetővé teszi, hogy a lobbisták a döntések befolyásolása érdekében
háttéranyagokkal, kiadványokkal, hatástanulmányokkal lássák el a közhatalmi döntést hozó szerveket,
illetve rendelkezésükre bocsássák saját kutatásaik, elemzéseik eredményét. Ez mindenképpen elősegíti a
megalapozottabb döntéshozatalt, hiszen előfordulhat, hogy a közhatalmi döntést hozó szervnek nem
állnak rendelkezésére ilyen adatok, azok gyűjtése hosszadalmas vagy költséges lenne.
A 29. §-hoz
A lobbista igazolványa felmutatásával a be- és kiléptetés rendjére vonatkozó előírásoknak
megfelelően jogosult a lobbitevékenységgel érintett szervvel előzetesen egyeztetett időpontban a szerv
helyiségeibe, így az Országházba is belépni. Ez utóbbi esetben szándékát az Országgyűlés Hivatala
számára legkésőbb egy nappal korábban írásban kell jeleznie. Ennek a jogosítványnak a biztosítása a
személyes meghallgatás, kapcsolatfelvétel miatt indokolt.
13
A 30-31. §-hoz
A közélet tisztaságának nélkülözhetetlen eleme, hogy mindenki számára nyilvánvaló legyen: az
egyes döntéseket mely érdekcsoportok kívánják befolyásolni, és azok milyen eszközöket alkalmaznak
érdekeik érvényesítésére.
A közhatalmi döntések hátterében álló érdekek nyilvánosságát szolgálja a Javaslatnak az az
előírása is, mely szerint a lobbiszervezetek és a lobbisták nyilvántartásában szereplőknek negyedévente
tájékoztatót kell készíteniük lobbitevékenységükről. Ez tartalmazza annak tételes felsorolását, hogy a
lobbista mely közhatalmi döntések kapcsán végzett lobbitevékenységet, mi volt az adott
jogszabálytervezethez kapcsolódó lobbitevékenység konkrét célja, az adott ügyben milyen eszközöket
vett igénybe, a közhatalmi döntést hozó szervnél kivel és hány esetben történt kapcsolatfelvétel,
reprezentáció, annak alkalmankénti összegét és a lobbitevékenység megbízóját.
Amennyiben a tájékoztató a szükséges adatokat nem tartalmazza, vagy nem készítik el
határidőben, illetve más tartalmi hiányosságban szenved, a hiányosság megszüntetésére irányuló - a
nyilvántartást vezető szerv által tett - felszólításban megjelölt határidő eredménytelen elteltét követően a
lobbiszervezetet, illetve a lobbistát törlik a nyilvántartásból.
A tájékoztatókat a nyilvántartást vezető szerv teszi közzé, vagyis teszi honlapján digitális
formában, bárki számára azonosítás nélkül, ingyenesen hozzáférhetővé.
A 32. §-hoz
Ha a lobbiszervezet vagy a lobbista úgy dönt, hogy felhagy a lobbitevékenységgel, erről
haladéktalanul értesíti a nyilvántartást vezető szervet. Az értesítéshez mellékelnie kell az arra az
időszakra vonatkozó lobbitevékenységről szóló tájékoztatót is, amely időszakot a tevékenységéről
legutóbb készített tájékoztató még nem érintett.
A 33. §-hoz
Azokban az esetekben, ha a lobbisták vagy a lobbi szervezetek nyilvántartásába fel nem vett
személy vagy szervezet végez lobbitevékenységet, nem megfelelő jogkövetkezmény a nyilvántartásból
való törlés. Ekkor a nyilvántartást vezető szerv tízmillió forintig terjedő bírságot szabhat ki a
lobbitevékenységet jogtalanul végzőre, többszörös jogsértés esetén halmozottan.
A jogerősen kiszabott és be nem fizetett bírságot a jogsértőtől adók módjára és azokkal egy
sorban kell behajtani. A 37. § d) pontja alapján a Kormány kap felhatalmazást arra, hogy rendeletben
14
meghatározza a törvény rendelkezéseinek megsértése esetén kiszabható bírság megállapítására
vonatkozó eljárási szabályokat.
A 34. §-hoz
A képviselők szigorú szabályok szerint évente vagyonnyilatkozatot tesznek, melynek egy része
nyilvános, így közismertté válik, ha egy képviselőnek vagy hozzátartozójának anyagi érdeke fűződik az
Országgyűlés döntéséhez. Az Országgyűlés döntésének hitelességét növelné az olyan tartalmú
rendelkezés elfogadása, amely előírná a képviselő számára, hogy amennyiben a napirenden szereplő
javaslat vagy vita neki vagy a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, valamint
gyermekének nyilvántartás szerinti gazdasági érdekeit érinti, felszólalása előtt ezt köteles közölni.
A 35. §-hoz
Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény módosítása azért szükséges, mert az ügyvédekre
vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok jelenleg nem tennék lehetővé az ügyvédek számára
lobbitevékenység folytatását. Más hivatások pl. jogtanácsos esetében a törvények azt határozzák meg,
hogy mely tevékenységet nem folytathatják munkájuk mellett, és a lobbitevékenység szabályozásának
újszerűségéből fakadóan ez csak ott okozhat gondot, ahol a hivatás mellett végezhető tevékenységek
vannak felsorolva, nem pedig a tiltottak.
A 36-37. §-hoz
A törvény 2006. január 1-jén lép hatályba, de rendelkezéseit első ízben azon közhatalmi döntésekkel
összefüggésben kell alkalmazni, amelyek előkészítése a törvény hatálybalépését követően kezdődött.
A Kormány kap felhatalmazást, hogy rendeletben meghatározza a lobbisták és a
lobbiszervezetek nyilvántartását vezető szervet; az igazolvány kiadásával, cseréjével, visszaadásával és
visszavonásával kapcsolatos részletes szabályokat, valamint az igazolvány kiadásáért fizetendő díj
mértékét, továbbá a törvény rendelkezéseinek megsértése esetén kiszabható bírság megállapítására
vonatkozó eljárási szabályokat.