﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/17796. számú
törvényjavaslat
a vasúti közlekedésről
Előadó: Dr. Kóka János
gazdasági és közlekedési
miniszter
Budapest, 2005. október
1
2005. évi ... törvény
a vasúti közlekedésről
Az Országgyűlés a nemzeti közlekedéspolitikában meghatározott elvek
érvényesítése, a magyar vasúti közlekedésnek az egységesülő nemzetközi vasúti
közlekedési rendszerbe illesztése, a vasút által végzett környezetkímélő
közlekedési szolgáltatások iránti igények növekedésének elősegítése, valamint a
vasúti közlekedés biztonságának növelése céljából a következő törvényt alkotja:
I.	FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
A törvény hatálya
1.	§ (1) A törvény hatálya a Magyar Köztársaság területén található vasúti rendsze-
rekre, a belföldi vasúti közlekedésre és a belföldön végzett vasúti közlekedési tevé-
kenységre, valamint az azzal összefüggő jogokra és kötelezettségekre, továbbá a
Magyar Köztársaság területén folytatott vasúti közlekedést irányító, működtető, illet-
ve az abban résztvevő természetes személyekre és szervezetekre terjed ki.
(2)	Magyarországon bejegyzett vasúti társaság által a Magyar Köztársaság
területén kívül végzett vasúti személyszállításra, vasúti árutovábbításra és vontatási
szolgáltatásra a törvény rendelkezéseit annyiban kell alkalmazni, amennyiben
nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik.
(3)	Vasúti közszolgáltatásnak minősülő menetrend szerinti vasúti személyszállítási
tevékenységre a vasúti, közúti és belvízi közlekedési közszolgáltatás fogalmában
benne rejlő kötelezettségek terén a tagállamok tevékenységéről szóló, 1969. június
26-ai 1191/69/EGK tanácsi rendelet, valamint az azt módosító 1893/91/EGK tanácsi
rendelet e törvénnyel együttesen alkalmazandó.
(4)	A pályahálózat működtetésére és a kombinált forgalom növelésére kötött
szerződésre az e törvény 27. §-ában foglalt rendelkezésekkel együttesen
alkalmazandó a vasúti, közúti, és belvízi közlekedéshez nyújtható támogatásokról
szóló, 1970. június 4-ei 1107/70/EGK tanácsi rendelet, valamint az azt módosító
1658/82/EGK, 3578/92/EGK, 2255/96/EK és 543/97/EK tanácsi rendeletek.
(5)	Nem kell alkalmazni a törvény
a)	3. § (2) bekezdésének d) pontját és 14. § (1) bekezdését a Győr-Sopron-
Ebenfurti Vasút Részvénytársaság (a továbbiakban: GySEV Rt.) működtetésében
lévő országos vasúti pályahálózat vonatkozásában,
b)	38. § (1) bekezdését a GySEV Rt. működtetésében lévő országos vasúti pálya-
hálózathoz tartozó vasúti pályák és tartozékaik vonatkozásában,
c)	40. § (1) bekezdését a Fertővidéki Helyi Érdekű Vasúti Rt. működtetésében
vasúti pályahálózathoz tartozó vasúti pályák és tartozékaik vonatkozásában.
2
Értelmező rendelkezések
2. § E törvény alkalmazásában
(1)	Általános fogalmak:
1.	vasúti közlekedés: vasúti pályához kötött közlekedési rendszer;
2.	vasúti rendszer: a hagyományos és a nagysebességű vasúti rendszerek
strukturális és működési alrendszereinek összessége, valamint ezek irányítása és
üzemeltetése;
3.	szervezet: a jogi személy, és a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági
társaság.
(2)	Vasúti tevékenységek, szolgáltatások:
1.	vasúti közlekedési tevékenység: a vasúti pályahálózat működtetése, valamint a
vállalkozó vasúti tevékenység;
2.	vasúti pályahálózat működtetése: vasúti pályahálózat üzemeltetése és fenntartá-
sa, létesítése, felújítása, fejlesztése, megszüntetése, valamint az ezekhez közvetle-
nül kapcsolódó tevékenységek, továbbá a vasúti pályahálózat használatával össze-
függő - külön jogszabályban meghatározott - egyéb szolgáltatások nyújtása;
3.	vállalkozó vasúti tevékenység: a más részére díj ellenében végzett vasúti sze-
mélyszállítás, a vasúti árutovábbítás, valamint a más személy részére ellenérték
fejében végzett vontatás (vontatási szolgáltatás), ideértve az ezekhez kapcsolódó
kiegészítő tevékenységeket is;
4.	vasúti személyszállítás: vasúti járművel szerződés alapján, díj ellenében végzett
személyszállítás, valamint az ezekhez kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások;
5.	belföldi vasúti személyszállítás: az a vasúti személyszállítás, amelyben az utazás
megkezdésének a helye és a célállomás egyaránt a Magyar Köztársaság területén
van;
6.	nemzetközi vasúti személyszállítás: az a vasúti személyszállítás, amelyben az
utazás megkezdésének a helye és a célállomás, vagy legalább azok egyike a Ma-
gyar Köztársaság területén kívül van, de az útvonal részben a Magyar Köztársaság
területén halad;
7.	vasúti árutovábbítás: árufuvarozás vagy áruszállítás;
8.	árufuvarozás: a vasúti járművel harmadik személy részére szerződés alapján, díj
ellenében végzett vasúti fuvarozás, ideértve a vasúti járművel végzett kombinált
fuvarozást is;
9.	áruszállítás: áru vasúti járművel saját célból történő továbbítása;
3
10.	vontatás: vasúti jármű továbbítása;
11.	belföldi vasúti árutovábbítás: az a vasúti árutovábbítás, amelyben a küldemény
átvételének és kiszolgáltatásának helye egyaránt a Magyar Köztársaság területén
van;
12.	nemzetközi vasúti árutovábbítás: az a vasúti árutovábbítás, amelyben a külde-
mény átvételének és kiszolgáltatásának helye, vagy legalább azok egyike a Magyar
Köztársaság területén kívül van, de az útvonal részben a Magyar Köztársaság terü-
letén halad;
13.	közforgalmú vasúti szolgáltatás: az a vasúti személyszállítás és árufuvarozás,
amelyet - a közzétett feltételek alkalmazásával, díj ellenében - bárki igénybe vehet;
14.	országos közforgalmú vasúti szolgáltatás: a térségi, elővárosi, illetve helyi köz-
forgalmú vasúti szolgáltatásnak nem minősülő közforgalmú vasúti szolgáltatás;
15.	térségi közforgalmú vasúti szolgáltatás: azonosíthatóan a Magyar Köztársaság
területének valamely meghatározható részén jelentkező, e területen belüli közfor-
galmú vasúti szolgáltatás iránti igények kielégítését szolgáló vasúti szolgáltatás,
amely nem minősül elővárosi közforgalmú szolgáltatásnak;
16.	elővárosi közforgalmú vasúti szolgáltatás: egy város és agglomerációja terüle-
tén, valamint a város és vonzáskörzete között végzett közforgalmú vasúti szolgálta-
tás, kivéve a 16. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenységeket;
17.	helyi közforgalmú vasúti szolgáltatás: egy város és agglomerációja területén a
16.	§ (1) bekezdésében meghatározott tevékenységek keretében végzett közfor-
galmú vasúti szolgáltatás;
18.	vasúti közszolgáltatás: a vállalkozói vasúti társaságnak az állammal (települési
önkormányzattal) kötött közszolgáltatási szerződése alapján, külön jogszabályban
meghatározott hatósági ár ellenében végzett, a közszolgáltatási menetrendben
előírt személyszállítási tevékenység.
(3)	Vasúti szervezetek:
1.	vasúti társaság: a (2) bekezdés szerinti bármely vasúti tevékenységet vagy
szolgáltatást végző, illetve nyújtó szervezet;
2.	pályavasúti társaság: működési engedélye alapján országos, térségi, elővárosi
vagy helyi vasúti pályahálózatot működtető, de vállalkozó vasúti tevékenységet nem
végző társaság;
3.	vállalkozó vasúti társaság: működési engedélye alapján vállalkozó vasúti
tevékenységet végző társaság;
4.	integrált vasúti társaság: olyan vállalkozó vasúti társaság, amely működési enge-
délye alapján belföldön vasúti pályahálózat működtetését is végzi;
4
5.	közforgalmú vasúti társaság: olyan országos, térségi, elővárosi vagy helyi műkö-
dési engedéllyel rendelkező vállalkozó vasúti társaság, amelynek szolgáltatásait - a
közzétett feltételek alkalmazásával, díj ellenében - bárki igénybe veheti;
6.	országos közforgalmú vasúti társaság: az a vállalkozó vasúti társaság, amely -
működési engedélye alapján - az országos közforgalmú vasúti szolgáltatást nyújt,
és emellett nemzetközi vasúti személyszállítási vagy nemzetközi vasúti árutovábbí-
tási tevékenységet folytathat;
7.	térségi közforgalmú vasúti társaság: a térségi közforgalmú szolgáltatást nyújtó
vállalkozó vasúti társaság;
8.	helyi közforgalmú vasúti társaság: a 16. § (1) bekezdése szerinti valamely tevé-
kenységet a működési engedélye alapján közforgalmú szolgáltatásként végző vas-
úti társaság;
9.	nemzetközi csoportosulás: legalább két különböző, az Európai Gazdasági Tér-
ségről szóló megállapodásban részes államban (a továbbiakban: EGT-állam) be-
jegyzett vállalkozó vasúti társaság társulása, amelynek célja nemzetközi vállalkozó
vasúti tevékenységek végzése.
(4)	Vasúti pályák, vasúti létesítmények, vasúti pályahálózatok:
1.	vasúti pálya: a vasúti vágány, az alatta levő, valamint a - jogszabályban vagy
hatósági előírásban megállapított - hozzátartozó védő (biztonsági) földterület,
továbbá a különleges vasút működéséhez szükséges szerkezet illetve földterület,
valamint az azt hordozó és mozgásirányát meghatározó tartószerkezet.
2.	vasúti pálya tartozékai: a vasúti alagút, híd, jelzőhíd, áteresz, zajvédő-fal, támfal,
a vasút kereszteződése vasúttal, közúttal vagy magánúttal, a vasúti térvilágító be-
rendezés, a vasúti jelző- és biztosító berendezés, a vasúti villamos felső vezeték és
az ehhez kapcsolt berendezés, a vasúti peron, a vasúti peronhoz vezető gyalogos
alul- és felüljáró, a különböző nyomtávolságú vonatok közötti árutovábbítást szolgá-
ló berendezések és építmények és a különböző nyomtávolságú pályahálózatok kö-
zött a kölcsönös átjárhatóságot biztosító eszközök, berendezések, vágányba épített
mérlegek vágányfékek, hőn-futásjelző berendezés, valamint a vasúti távközlő veze-
tékek, berendezések, vasúti rakodó és járműmozgató berendezések, ideértve a
mindezek elhelyezésére szolgáló földterületet is;
3.	vasúti üzemi létesítmény: a vasúti közlekedés lebonyolításához szükséges ingat-
lan (épület, illetve építmény, az alatta levő földterülettel együtt), amely nélkül a vas-
úti közlekedési tevékenység nem vagy csak jelentős nehézség árán lenne folytatha-
tó (pl. forgalmi épület, javító pályaudvar, vasútállomás és megállóhely, vasúti felvé-
teli épület közvetlenül az áruforgalom és a személyforgalom lebonyolítására és ki-
szolgálására szolgáló része, az utastájékoztató berendezés), kivéve a vasúti pályát
és tartozékait;
4.	országos jelentőségű vasúti pálya: az országos törzshálózati vasúti pálya, vala-
mint a vasúti mellékvonal
5
5.	országos törzshálózati vasúti pálya: az e törvény 1. mellékletében meghatározott
vasúti pálya;
6.	vasúti mellékvonal: az e törvény 2. mellékletében meghatározott vasúti pálya;
7.	csatlakozó vasúti pálya: az országos vasúti pályahálózatot és a sajátcélú vasúti
pályahálózatot összekötő vasúti pálya, amelyhez egynél több saját célú pálya kap-
csolódik, illetve egynél több végfelhasználó kiszolgálására alkalmas;
8.	összekötő vasúti pálya: az országos vasúti pályahálózatot és a sajátcélú vasúti
pályahálózatot összekötő, csatlakozó pályának nem minősülő vasúti pálya;
9.	helyi vasúti pálya: a helyi vasúti pályahálózat részét képező vasúti pálya;
10.	vasúti pályahálózat: egy vasúti társaság által működtetett összefüggő rendszer,
amely az 1970. december 18-ai 1108/70/EGK bizottsági rendelet I. mellékletében
található számlaforma egyes rovataiban feltüntetendő tételek meghatározásáról
szóló, 1970. december 18-ai 2598/70/EGK bizottsági rendelet I. mellékletének A.
részében felsorolt elemekből áll, azzal az eltéréssel, hogy az utolsó francia
bekezdésben foglaltak helyett „A pályavasúti részleg által használt épületek”-et kell
érteni;
11.	országos vasúti pályahálózat: a térségi, elővárosi, helyi, illetve sajátcélú vasúti
pályahálózatnak nem minősülő vasúti pályahálózat;
12.	térségi vasúti pályahálózat: térségi vállalkozói vasúti tevékenység céljára kijelölt
vasúti pályahálózat, amely legfeljebb három megyét érint, vagy a hossza nem ha-
ladja meg a 400 kilométert;
13.	helyi vasúti pályahálózat: a helyi közforgalmú vasúti szolgáltatás végzéséhez
szükséges vasúti pályahálózat;
14.	elővárosi vasúti pályahálózat: elővárosi közforgalmú vasúti szolgáltatás céljára
kijelölt vasúti pályahálózat;
15.	saját célú vasúti pályahálózat: vasúti pályahálózat, amelyen valamely szervezet
a saját, közvetlenül nem vasúti közlekedési célú gazdasági tevékenységével össze-
függő vasúti személyszállítást vagy vasúti áruszállítást végez.
(5)	Egyéb fogalmak:
1.	vasúti jármű: a vasúti pályán közlekedő vontató, vontatott vagy önjáró jármű;
2.	különleges vasút: a magasvasút, a felszín alatti vasút (metró, kéregvasút), a fo-
gaskerekű vasút, a sikló, a függővasút és a sífelvonó;
3.	közszolgáltatási menetrend: vasúti közszolgáltatási szerződésben meghatározott
járatok útvonala, megállóhelyei, indulási - érkezési időpontjai meghatározásának
összessége, azok minőségi követelményeivel együtt;
6
4.	vasúti pálya üzemeltetése: a vasúti pálya és tartozékai, valamint ezek
működéséhez szükséges eszközök üzem és forgalombiztos-állapotban tartása,
folyamatos működésének biztosítása és műszaki felügyelete;
5.	hálózat-hozzáférési díj: a vasúti pályahálózathoz való nyílt hozzáférés keretében
nyújtott - a 3. mellékletben meghatározott - szolgáltatások igénybevétele ellenében
fizetendő díj;
6.	vasúti pályahálózat-kapacitás: a vasúti pályahálózat egy meghatározott részén,
adott időszakban elhelyezhető menetvonalak összessége;
7.	menetvonal: a vasúti pályahálózat-kapacitásnak az a része, amely egy adott
időszakban egy vonat két pont között történő közlekedtetéséhez szükséges;
8.	a vasúti pályahálózat túlterheltsége: olyan helyzet, amelyben a vasúti
pályahálózat-kapacitás iránti igények a vasúti pályahálózat meghatározott szakasza
vonatkozásában egy adott időszakban az igények összehangolását követően sem
elégíthetők ki teljes mértékben;
9.	biztonságirányítási rendszer, a vasúti pályahálózat működtetője vagy a vállalkozó
vasúti társaság által az üzemeltetés biztonságos irányítására létrehozott szervezeti
egység és az e szervezeti egység által meghozott intézkedések összessége;
10.	kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő műszaki előírások (a továbbiakban:
ÁME): az alrendszerek közötti szükséges kölcsönös kapcsolat létrehozására és a
vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságának megteremtésére vonatkozó alapvető
követelmények teljesítése érdekében meghatározott, az egyes alrendszerekre vagy
alrendszer-részekre vonatkozó műszaki feltételek vagy előírások;
11.	közös biztonsági célok: azon biztonsági szint megfogalmazása, amelyet a vasúti
rendszer különböző részein (így különösen a hagyományos vasúti rendszer, nagy-
sebességű vasúti rendszer, kizárólag áruszállításra használt hosszú vasúti alagutak
vagy vonalak) és a rendszer egészén meg kell valósítani. A közös biztonsági célo-
kat az utasokkal, a személyzettel, beleértve az alvállalkozók személyzetét is, a vas-
úti átjárók használóival és más személyekkel kapcsolatos egyedi kockázatokra, és a
vasúti létesítményeken tartózkodó illetéktelen személyekkel kapcsolatos egyedi
kockázatokra, továbbá a társadalmi kockázatokra vonatkozóan a kockázatelfogadá-
si feltétel fejezi ki;
12.	közös biztonsági módszerek: a biztonsági szintek, a biztonsági célok megvalósí-
tása és más biztonsági követelmények teljesítése értékelésének szabályait megha-
tározó előírások, amelyek a következőkre terjednek ki:
-	kockázatelemzési és -értékelési módszerekre,
-	a biztonsági tanúsítványok és biztonsági engedélyek követelményeinek való
megfelelés értékelésére szolgáló módszerekre, és
-	annak ellenőrzésére szolgáló módszerekre, hogy a nagysebességű és hagyo-
mányos transzeurópai vasúti rendszer strukturális alrendszereinek üzemeltetése és
karbantartása megfelel-e a rájuk vonatkozó alapvető követelményeknek, kivéve, ha
az ÁME-k meghatározzák azokat;
7
13.	közforgalmú menetrend: a belföldi vasúti személyszállításra vonatkozó - az út-
vonal, a megállóhelyek, az érkezési és az indulási időpontok, illetve a gyakoriság és
a szolgáltatás minőségének meghatározását tartalmazó - közzétett szolgáltatási
előírás;
14.	üzemi menetrend: a nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózatokban végbemenő
összes tervezett vasúti jármű-mozgást meghatározó adatokat tartalmazó előírás.
Állami feladatok
3.	§ (1) A Kormány feladata:
a)	a vasúti közlekedéspolitikára, valamint a vasúti közlekedés fejlesztésére vonat-
kozó - az épített és természeti környezet, továbbá az emberi egészség védelmével
összehangolt, a fejlett információs és kommunikációs technológiák alkalmazására
alapozott - koncepció jóváhagyása, a vasúti közszolgáltatás fejlesztése,
b)	a vasúti közlekedéssel összefüggő nemzeti érdekek érvényesítése és kötele-
zettségek teljesítése nemzetközi kapcsolatokban,
c)	az országos vasúti törzshálózati pályák körének meghatározására vonatkozó
javaslat elkészítése,
d)	a vasúti mellékvonalak meghatározására vonatkozó javaslat elkészítése,
e)	a honvédelemmel, a polgári védelemmel és a katasztrófa-elhárítással össze-
függő vasúti feladatok ellátása.
(2)	A közlekedésért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) feladata:
a)	a vasúti közlekedéspolitika és vasúti fejlesztési koncepció előkészítése, a jóvá-
hagyott vasúti közlekedéspolitika és vasúti fejlesztési koncepció végrehajtásának
szervezése,
b)	a vasúti közlekedés igazgatási és hatósági feladatainak ellátása,
c)	az országos jelentőségű vasúti pályák és a vasúti közlekedés fejlesztésére vo-
natkozó koncepció végrehajtásának szervezése,
d)	az országos vasúti pályahálózat - gazdasági társaságok útján történő - működ-
tetése és fenntartása, e célból egyszemélyes állami tulajdonban levő gazdasági tár-
saság, mint pályavasúti társaság alapítása vagy kijelölése,
e)	az integrált vasúti társaság által működtetett országos vasúti pályahálózat ka-
pacitásának elosztását valamint a hálózat-hozzáférési díj megállapítását végző
szervezet működésének biztosítása,
f)	a vasútbiztonság fenntartása és fejlesztése érdekében nyílt és megkülönbözte-
téstől mentes, rendszerszintű megközelítésű vasútbiztonsági szabályrendszer meg-
határozása és érvényesítése,
g)	a közösségi vasutak biztonságáról, valamint a vasúttársaságok engedélyezésé-
ről szóló 95/18/EK tanácsi irányelv és a vasúti infrastruktúrakapacitás elosztásáról,
továbbá a vasúti infrastruktúra használati díjának felszámításáról és a biztonsági
tanúsítványról szóló 2001/14/EK irányelv módosításáról szóló 2004. április 29-ei
2004/49/EK parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: 2004/49/EK irányelv) 8.
cikkének (2) és (4) bekezdésében, továbbá 32. cikkében előírt értesítés teljesítése,
h)	a pénzügyminiszterrel egyetértésben az országos, a térségi és az elővárosi
vasúti közszolgáltatási kötelezettségnek - a közszolgáltatási menetrend jóváhagyá-
sával történő - megállapítása, a közszolgáltatást végző vasúti társasággal vasúti
közszolgáltatási szerződés megkötése,
8
i)	a pénzügyminiszterrel egyetértésben az országos, valamint az állami tulajdonú
vasúti pályát tartalmazó térségi, illetve elővárosi vasúti pályahálózat működtetésé-
nek hálózat-hozzáférési díj bevétellel és a vasúti pályahálózatot működtető pálya-
vasúti társaság egyéb üzleti tevékenységéből, illetve a vasúti pályahálózatot működ-
tető integrált vasúti társaság egyéb pályavasúti üzleti tevékenységéből eredő bevé-
tellel nem fedezett - indokoltnak elismert - költségeinek a központi költségvetésből
történő megtérítése, a 26. § és a 28. § (1) bekezdése szerinti szerződés alapján,
j) a pénzügyminiszterrel egyetértésben a vállalkozó vasúti társaság közszolgálta-
tási kötelezettségéből eredő bevétellel nem fedezett - indokoltnak elismert - költsé-
geinek a központi költségvetésből történő megtérítése, a 27. § szerinti szerződés
alapján,
k) a pénzügyminiszterrel egyetértésben a vasúti közszolgáltatás díjához a - külön
jogszabályban meghatározott kedvezményekből származó - bevételkiesés fogyasz-
tói árkiegészítéssel történő ellentételezése.
(3) A miniszter az állam nevében a települési önkormányzatokkal, illetőleg azok
társulásaival a térségi, elővárosi, illetve helyi vasúti közszolgáltatás működtetése
tárgyában - írásban - együttműködési megállapodást köthet.
A vasúti közlekedés igazgatásának szervezete
4.	§ (1) A vasúti közlekedéssel összefüggő igazgatási és hatósági tevékenységet a
közlekedésért felelős miniszter, valamint a felügyelete alatt működő közlekedési
igazgatási szervezet látja el.
(2)	A közlekedési igazgatási szervezet részei:
a)	a Kormány által alapított és irányított, a miniszter felügyelete alatt működő Ma-
gyar Vasúti Hivatal (a továbbiakban: Hivatal), valamint
b)	a Kormány által a vasúti közlekedés műszaki és vasútbiztonsági igazgatási és
hatósági feladatainak ellátására alapított, a miniszter felügyelete alatt működő köz-
igazgatási szervezet (a továbbiakban: közlekedési hatóság).
(3)	A 2004/49/EK irányelv szerinti vasútbiztonsági hatóság a Magyar Köztársaság
területén a közlekedési hatóság.
(4)	A vasúti közlekedés igazgatásának szervezete a vasúti társaságoktól függetlenül
működik.
A települési önkormányzatok feladatai
5.	§ (1) A települési (fővárosban a fővárosi) önkormányzat (a továbbiakban: önkor-
mányzat), valamint önkormányzatok társulásának önként vállalt feladata lehet:
a)	a helyi közforgalmú vasúti közlekedés fejlesztésére vonatkozó - az országos, a
térségi és az elővárosi közforgalmú vasúti közlekedéssel, valamint az épített és
természeti környezet védelmével összehangolt, a fejlett információs és kommuniká-
ciós technológiák alkalmazására alapozott - koncepciók jóváhagyása, valamint
azok végrehajtásának megszervezése,
b)	az önkormányzat tulajdonában lévő vasúti pályák, valamint a helyi vasúti köz-
szolgáltatás fejlesztése, működtetése,
9
c)	helyi közforgalmú vasúti társaság alapítása,
d)	a helyi vasúti közszolgáltatás hatósági árainak a megállapítása,
e)	a helyi vasúti közszolgáltatás - menetrend jóváhagyásával történő - megállapí-
tása, valamint a 27. § (8) bekezdése szerinti szerződés megkötése.
(2)	Az (1) bekezdésben felsorolt feladatok a képviselő-testület hatáskörébe
tartoznak.
(3)	Az önkormányzatok vagy társulásaik és a miniszter
a)	a helyi vasúti közszolgáltatásból a helyi érdekű vasúti közszolgáltatásnak a tér-
ségi vasúti közszolgáltatás keretében történő lebonyolítása,
b)	a helyi vasúti közszolgáltatásnak az önkormányzat közigazgatási határán kívül-
re történő kiterjesztése,
c)	a térségi vasúti közszolgáltatás közös működtetése
feltételeinek biztosítására vonatkozóan - írásban - együttműködési megállapodást
köthetnek.
(4)	A (3) bekezdés szerinti megállapodásban meg kell határozni a közszolgáltatás-
ra, így különösen a közszolgáltatási menetrendre, annak módosítására, a díjrend-
szerre és a közszolgáltatási kötelezettség körébe eső személyszállítást végző vál-
lalkozó vasúti társaság kiválasztására, illetve annak esetleges veszteségei ellenté-
telezésére vonatkozó rendelkezéseket.
II.	FEJEZET
A VASÚTI TEVÉKENYSÉGEK VÉGZÉSÉNEK FELTÉTELEI
Működési engedély
6.	§ (1) E törvény alapján a vasúti pályahálózat működtetése, valamint a vasúti
személyszállítás, az árutovábbítás és a vontatási szolgáltatás, működési hatósági
engedélyhez (a továbbiakban: működési engedély) kötött tevékenység.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott tevékenységekre működési engedély külön-
külön is megszerezhető. Működési engedélyt az a szervezet kaphat, amely teljesíti
az e törvényben és a külön jogszabályban meghatározott feltételeket.
(3)	A vasúti pályahálózat működtetésére vonatkozó működési engedély egy adott
vasúti pályahálózat vonatkozásában adható ki.
(4)	Vállalkozó vasúti tevékenység végzésére vonatkozó működési engedély vala-
mennyi nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózatra, valamint a működési engedélyben
meghatározott térségi, elővárosi, helyi vagy saját célú vasúti pályahálózatra adható
ki.
(5)	Térségi személyszállításra vonatkozó működési engedély országos vasúti pá-
lyahálózathoz közvetlenül nem csatlakozó térségi vasúti pályahálózaton végzett
személyszállítási tevékenységre adható ki.
10
7.	§ (1) Az országos személyszállítási, árutovábbítási és vontatási szolgáltatási mű-
ködési engedély (a továbbiakban: országos működési engedély) a vasúttársaságok
engedélyezéséről szóló, 1995. június 19-ei 95/18/EK tanácsi Irányelv (továbbiak-
ban: 95/18/EK irányelv) szerinti működési engedélynek minősül. Az országos mű-
ködési engedély a Magyar Köztársaság területén valamennyi nyílt hozzáférésű vas-
úti pályahálózatra kiterjed. Az országos működési engedélyt a Hivatal a belföldön
bejegyzett szervezet részére adja ki. Az országos működési engedély valamennyi
EGT-államban érvényes.
(2)	A Magyar Köztársaságban érvényes, és az országos működési engedéllyel egy
tekintet alá esik valamely más EGT-államban a 95/18/EK irányelv alapján kiadott
működési engedély.
(3)	Az országos vasúti pályahálózat vasúti közlekedési tevékenység céljára csak
országos működési engedély birtokában vehető igénybe. Az országos működési
engedély önmagában az országos vasúti pályahálózathoz való nyílt hozzáférésre,
illetve az 54. § (1) és a (3)-(5) bekezdései szerinti szolgáltatások igénybevételére
nem jogosít.
8.	§ (1) A működési engedély kiadásának a feltétele, hogy a kérelmező megfeleljen
a)	az üzleti jóhírnévvel,
b)	a pénzügyi teljesítőképességgel,
c)	a szakmai alkalmassággal,
d)	a felelősségi körébe tartozó baleseti károk megtérítésére való alkalmassággal
kapcsolatos, külön jogszabályban meghatározott követelményeknek.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti feltételek fennálltának igazolása érdekében a működési
engedély iránti kérelmet előterjesztő szervezet köteles a Hivatal részére a külön
jogszabályban meghatározott információkat rendelkezésre bocsátani.
(3)	A működési engedély határozatlan időtartamra szól. A Hivatal a működési enge-
dély kiadása feltételeinek fennálltát legalább ötévenként felülvizsgálja.
(4)	A vasúti társaság a működési engedély jogerőre emelkedésétől számított hat
hónapon belül köteles megkezdeni a működési engedélyben meghatározott tevé-
kenységét. E határidő elmulasztása, illetve a tevékenység végzésének hat hónapot
meghaladó szüneteltetése esetén a Hivatal a feltételek fennálltának felülvizsgálatát
rendelheti el, továbbá indokolt esetben a működési engedélyt felfüggesztheti. A te-
vékenység megkezdésére irányadó határidő kérelemre a külön jogszabályban meg-
határozott esetekben legfeljebb további hat hónappal meghosszabbítható.
(5)	A vasúti társaság köteles a működési engedély feltételeivel kapcsolatos minden
változásról haladéktalanul tájékoztatni a Hivatalt. A Hivatal elrendeli a működési
engedély felülvizsgálatát a vasúti társaság jogi helyzetére befolyást gyakorló válto-
zás, így különösen más társasággal való egyesülése esetén. A vasúti társaság a
külön jogszabályban meghatározott időközönként és tartalommal rendszeresen iga-
zolni köteles a Hivatal részére a feltételek teljesítését.
(6)	Amennyiben a Hivatal megállapítja, hogy a vasúti társaság nem teljesíti a műkö-
dési engedély kiadásának valamely feltételét, a működési engedélyt felfüggeszti. A
11
felfüggesztés hatálya alatt engedélyköteles vasúti tevékenység nem végezhető. A
felfüggesztést elrendelő határozat hatályon kívül helyezésének akkor van helye, ha
a vasúti társaság igazolta, hogy a felfüggesztés elrendelésének oka megszűnt.
(7)	A Hivatal a működési engedélyt visszavonja, amennyiben a vasúti társaság a
felfüggesztés elrendelésének alapjául szolgáló körülményt hat hónapon belül nem
hárítja el.
(8)	A Hivatal a működési engedélyben - külön jogszabályban meghatározottak sze-
rint - a működési engedély felfüggesztésének és visszavonásának a (4) és (6)-(7)
bekezdésekben foglaltakhoz képest további eseteit is meghatározhatja.
(9)	A pénzügyi teljesítőképességgel kapcsolatos valamely követelmény nem teljesí-
tése esetén a működési engedély felfüggesztése vagy visszavonása mellett a vasúti
társaság részére a külön jogszabályban meghatározott feltételekkel legfeljebb hat
hónapos határozott időtartamra ideiglenes működési engedély adható, amennyiben
a vasúti társaság további működése a vasúti közlekedés biztonságát nem veszé-
lyezteti. Vissza kell vonni a működési engedélyt, ha a vasúti társaság felszámolását
a bíróság jogerős végzéssel elrendeli.
(10)	Amennyiben a Hivatal olyan információról szerez tudomást, amely alapján alap-
pal feltételezheti, hogy a más EGT-államban a 95/18/EK irányelv alapján kiadott
működési engedélyt szerzett vállalkozó vasúti társaság nem teljesíti a működési
engedély kiadásának valamely feltételét, a Hivatal a működési engedélyt kiállító kül-
földi hatóságot haladéktalanul értesíti.
9.	§ (1) A miniszter a működési engedélyezés részletes szabályai körében megha-
tározza különösen
a)	az engedélyezési eljárás részletes szabályait,
b)	az engedély kiadásának és módosításának feltételeit,
c)	a kérelem és az engedély tartalmi elemeit,
d)	az üzleti jóhírnév, a pénzügyi teljesítőképesség, a szakmai alkalmasság, vala-
mint a felelősségi körébe tartozó baleseti károk megtérítésére való alkalmasság
igazolásának módját,
e)	a Hivatalnak a vasúti társaságokkal kapcsolatos ellenőrzési tevékenységének
részletes szabályait,
f)	az engedély felfüggesztésének és visszavonásának részletes szabályait,
g)	azokat az eseteket, amelyekben a vasúti társaság a működési engedély felül-
vizsgálatát köteles kérni.
(2) A Hivatal a miniszter útján haladéktalanul tájékoztatja az Európai Bizottságot az
országos működési engedély (ideiglenes működési engedély) kiadásáról, módosítá-
sáról, felfüggesztéséről vagy visszavonásáról.
Műszaki engedély
10.	§ (1) E törvény alapján műszaki hatósági engedély (a továbbiakban: műszaki
engedély) szükséges
12
a)	jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a vasúti pálya és tartozékai építésé-
hez, létesítéséhez, korszerűsítéséhez, átalakításához, használatbavételéhez, fenn-
maradásához és megszüntetéséhez,
b)	vasúti jármű belföldi üzembe helyezéséhez,
c)	vasúti járművekre szerelt, vasútüzemi célt szolgáló kazánok, nyomástartó edé-
nyek üzemben tartásához, átalakításához,
d)	vasúti járművek közlekedésbiztonsági berendezéseinek (futómű, fék, kocsi-
szekrény, vonatbefolyásoló berendezés) javítását végző személyek és szervezetek
tevékenységéhez,
e)	a vasúti járművek időszakos vizsgálatát végző vizsgahelyek működéséhez.
(2) A műszaki engedélyt a közlekedési hatóság - külön jogszabályban meghatáro-
zottak szerint - adja ki.
III.	FEJEZET
ORSZÁGOS KÖZFORGALMÚ VASÚTI KÖZLEKEDÉS
Országos közforgalmú vasúti személyszállítás és árufuvarozás, valamint von-
tatási szolgáltatás
11.	§ (1) Az országos közforgalmú vasúti személyszállítási, árufuvarozási, illetve
vontatási tevékenység végzésére, az erre jogosító működési engedéllyel rendelkező
vasúti társaság - a XII. fejezetben meghatározott feltételek teljesítése esetén - va-
lamennyi nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózaton jogosult.
(2) Nemzetközi személyszállítási és árufuvarozási tevékenység végzésére az or-
szágos működési engedéllyel rendelkező vasúti társaság a vonatkozó nemzetközi
szerződések rendelkezései szerint jogosult.
12.	§ (1) A közszolgáltatásnak minősülő országos közforgalmú vasúti személyszállí-
tás végzésére a miniszter az országos működési engedéllyel rendelkező vasúti tár-
sasággal a 27. § (1)-(7) bekezdésének rendelkezései szerint közszolgáltatási szer-
ződést köt.
(2)	Az országos vasúti árufuvarozási tevékenységet végző vasúti társaság az éves
beszámolójában elkülönítetten is köteles megjeleníteni e tevékenységének eredmé-
nyét.
13.	§ (1) Az országos működési engedéllyel rendelkező vállalkozó vasúti társaság a
szervezeti formájától függetlenül a vállalkozó vasúti tevékenysége vonatkozásában
önállóan határozza meg az üzleti tervét, ideértve a finanszírozási és befektetési
programját is. Az üzleti terv összeállításakor törekedni kell a vállalkozó vasúti társa-
ság pénzügyi egyensúlyának megteremtésére és az egyéb műszaki, kereskedelmi
és pénzügyi igazgatási célok elérésére, valamint e célok megvalósítását lehetővé
tevő források biztosítására.
(2)	Az országos működési engedéllyel rendelkező vállalkozó vasúti társaság szaba-
don
13
a)	vehet részt nemzetközi csoportosulás alapításában, illetve ahhoz szabadon
csatlakozhat,
b)	alakíthatja ki a belső szervezetét, a X. fejezetben foglaltak sérelme nélkül,
c)	a külön jogszabályban foglalt rendelkezések megtartása mellett határozhatja
meg a szolgáltatások nyújtásának és értékesítésének feltételeit, valamint a szolgál-
tatásai árát,
d)	dönthet a személyzetéről, az eszközeiről és a beszerzéseiről,
e)	növelheti a piaci részesedését, új technológiákat, szolgáltatásokat és újszerű
igazgatási megoldásokat vezethet be,
f)	kiterjesztheti a tevékenységét a vasúti közlekedési tevékenységekhez kapcso-
lódó más területekre.
Országos vasúti pályahálózat működtetése
14.	§ (1) Országos vasúti pályahálózat működtetését olyan gazdasági társaság vé-
gezheti, amelynek egyedüli tagja (részvényese) a Magyar Állam.
(2)	A nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózat használatáért fizetendő hálózat-
hozzáférési díj az azt működtető vasúti társaságot illeti, aki köteles az ebből kelet-
kező bevételét a nyílt hozzáférésű pályahálózat működtetésére fordítani.
(3)	Az országos pályahálózat működtetője éves üzleti tervének tartalmaznia kell a
beruházási és pénzügyi tervet. Az üzleti tervnek biztosítania kell az országos vasúti
pályahálózat optimális és hatékony használatát és fejlesztését, valamint a pénzügyi
és egyéb eszközöket e célok eléréséhez.
(4)	Az országos vasúti pályahálózat működtetője felelős saját üzemeltetéséért, ad-
minisztrációjáért és belső ellenőrzéséért.
IV.	FEJEZET
A TÉRSÉGI ÉS AZ ELŐVÁROSI KÖZFORGALMÚ VASÚTI KÖZLEKEDÉS
15.	§ (1) A térségi, illetve az elővárosi vasúti pályahálózatot az ezen vasúti pályahá-
lózat működtetésére vonatkozó működési engedély iránt kérelmet benyújtó szerve-
zet kérelmére a külön jogszabályban meghatározottak szerint a Hivatal a működési
engedély kiadásával egyidejűleg, a vasúti pályahálózatba tartozó vasúti pályasza-
kaszok meghatározásával jelöli ki.
(2)	Térségi vasúti pályahálózat abban az esetben jelölhető ki, ha
a)	a vasúti pályahálózatnak az országos közforgalmú közlekedésben betöltött sze-
repe csekély, elsősorban a térségi forgalom lebonyolítására szolgál,
b)	az adott térség érintett önkormányzatai önként vállalt feladataik keretében köte-
lezettséget vállalnak a helyi igényekhez jobban illeszkedő, térségi jelentőségű szol-
gáltatások fejlesztésére, vagy
c)	a hálózat az országos vasúti pályahálózatokhoz képest keskenyebb nyomtávú.
(3)	A térségi, illetve elővárosi működési engedéllyel rendelkező közforgalmú vasúti
társaság a miniszterrel kötött közszolgáltatási szerződésben vasúti közszolgáltatási
kötelezettséget vállalhat. E szerződésre a 27. § (1)-(7) bekezdésében foglaltakat
megfelelően alkalmazni kell.
14
V.	FEJEZET
A HELYI KÖZFORGALMÚ VASÚTI KÖZLEKEDÉS
16.	§ (1) Helyi közforgalmú vasúti társaság
a)	a közúti vasút (villamos), és a különleges vasút pályájának működtetésére, és
b)	az a) pont szerinti vasúti pályákon közforgalmú személyszállításra
jogosult.
(2) Helyi közforgalmú vasúti társaságot a település önkormányzata, továbbá
bármely természetes személy vagy szervezet alapíthat.
17.	§ A helyi vasúti közszolgáltatási kötelezettséget - a közszolgáltatás mértékét
megállapító, az önkormányzat képviselő-testülete által jóváhagyott közszolgáltatási
menetrend keretei között - az önkormányzat által alapított vagy az önkormányzat
által ezzel megbízott helyi közforgalmú vasúti társaság látja el.
VI.	FEJEZET
SAJÁT CÉLÚ VASÚTI TEVÉKENYSÉG
18.	§ (1) Saját célú vasúti tevékenységet az a szervezet végez, amely a saját célú
vasúti pályahálózaton a saját, közvetlenül nem vasúti közlekedési célú gazdasági
tevékenységével összefüggő vasúti személyszállítást vagy vasúti áruszállítást lát el.
(2) A saját célú vasút térségi működési engedély alapján közforgalmú vasúti
szolgáltatást - ezen belül, a 27. § alapján megkötött közszolgáltatási szerződés
alapján vasúti közszolgáltatást is - végezhet.
VII.	FEJEZET
VASÚTI SZOLGÁLTATÁSOK
Személyszállítási szolgáltatás
19.	§ A vasúti személyszállításra kötött szerződésekre a Polgári Törvénykönyvnek
(a továbbiakban: Ptk.) a szerződésekre vonatkozó általános, továbbá a vállalkozási
szerződésre vonatkozó rendelkezéseit a személyszállításra vonatkozó külön jog-
szabályban foglalt kiegészítésekkel kell alkalmazni.
20.	§ (1) A vállalkozó vasúti társaság a közforgalmú személyszállítás körében a
közforgalmú menetrendben meghatározott vonalon az ott meghirdetett vonatokat
közlekedteti. A közforgalmú személyszállítási szolgáltatást végző vállalkozó vasúti
társaság a közforgalmú személyszállítási szolgáltatására vonatkozó általános szer-
ződési feltételeket tartalmazó személyszállítási üzletszabályzatot köteles készíteni.
A személyszállítási üzletszabályzatot, valamint annak módosítását a Hivatal külön
jogszabályban foglaltak szerint hagyja jóvá. A jóváhagyás nem tagadható meg,
amennyiben a személyszállítási üzletszabályzat a külön jogszabályban meghatáro-
zott feltételeknek megfelel. A jóváhagyott személyszállítási üzletszabályzatot a vál-
15
lalkozó vasúti társaság köteles a honlapján, illetve térítés ellenében kinyomtatva
hozzáférhetővé tenni.
(2) A vasúti személyszállítás részletes feltételeit a Kormány rendeletben határozza
meg.
21.	§ (1) A vasúti közszolgáltatást nyújtó vállalkozó vasúti társaság köteles közfor-
galmú menetrendet készíteni és azt közzétenni,abban elkülönítetten megjeleníteni a
személyszállítási közszolgáltatást.
(2) A közforgalmú menetrendet a vasúti közszolgáltatást végző vállalkozó vasúti
társaság és a többi szervezet (különösen a vasúti közszolgáltatást végző vállalkozó
vasúti társaság, illetve az adott térségben autóbusszal menetrend szerinti
személyszállítást végzők) a csatlakozások összehangolása, valamint a
szükségtelen párhuzamos közlekedések kiküszöbölése érdekében - annak
hatálybalépését megelőzően külön jogszabályban meghatározott határidőben -
egyeztetni kötelesek.
Árufuvarozási szolgáltatás
22.	§ A vasúti árufuvarozásra kötött szerződésekre Ptk. szerződésekre vonatkozó
általános, továbbá a fuvarozási szerződésekre vonatkozó rendelkezéseit az e tör-
vényben, valamint külön jogszabályban foglalt kiegészítésekkel kell alkalmazni.
23.	§ (1) A vasúti árufuvarozási tevékenységet végző vállalkozó vasúti társaság
köteles az árufuvarozási tevékenységre vonatkozó általános szerződési feltételeit
tartalmazó árufuvarozási üzletszabályzatot készíteni. Az árufuvarozási
üzletszabályzatot, valamint annak módosítását a Hivatal külön jogszabályban
foglaltak szerint hagyja jóvá. A jóváhagyás nem tagadható meg, amennyiben az
árufuvarozási üzletszabályzat a külön jogszabályban meghatározott feltételeknek
megfelel. A jóváhagyott árufuvarozási üzletszabályzatot a vállalkozó vasúti társaság
köteles a honlapján, illetve térítés ellenében kinyomtatva hozzáférhetővé tenni.
(2)	A vasúti árufuvarozás részletes feltételeit a Kormány rendeletben határozza
meg.
Vontatási szolgáltatás
24.	§ A vontatási szolgáltatást nyújtó vállalkozó vasúti társaság köteles a vontatási
szolgáltatásra vonatkozó általános szerződési feltételeit tartalmazó vontatási
üzletszabályzatot készíteni. A vontatási üzletszabályzatot a vállalkozó vasúti
társaság köteles a honlapján, illetve térítés ellenében kinyomtatva hozzáférhetővé
tenni.
16
VIII.	FEJEZET
AZ ÁLLAM ÉS A VASÚTI TÁRSASÁGOK, VALAMINT AZ ÖNKORMÁNYZATOK
ÉS A VASÚTI TÁRSASÁGOK KÖZÖTTI SZERZŐDÉSEK
Az állam és a vasúti társaságok közötti szerződések
25.	§ (1) Az állam az országos, a térségi, illetve az elővárosi vasúti pályahálózatot
működtető vasúti társasággal,
a)	az állami tulajdonban lévő vasúti pályák kezelésére (a továbbiakban: vagyon-
kezelési szerződés), továbbá
b)	az országos, valamint az állami tulajdonban lévő vasúti pályát tartalmazó térsé-
gi, illetve elővárosi vasúti pályahálózat működtetésére
szerződést köt.
(2)	Az állam a vasúti pályahálózat működtetője, illetve a vállalkozó vasúti társaság
részére szerződésben az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott vasúti pályahá-
lózatok, valamint a kombinált forgalom fejlesztéséhez, a vasúti foglalkoztatásra,
képzésre és szerkezet-átalakításra egyedi támogatást nyújthat.
(3)	A pályavasúti társasággal, illetve az integrált vasúti társasággal az (1) bekezdés
b)	pontja és a (2) bekezdés szerinti szerződéseket - a pénzügyminiszter egyetérté-
sével - az állam nevében a miniszter köti meg.
(4)	E fejezetben foglaltakat - a szerződést megkötő személyt meghatározó rendel-
kezések kivételével - az önkormányzat és a helyi közforgalmú vasúti társaság kö-
zötti szerződésre megfelelően alkalmazni kell.
Vagyonkezelési szerződés
26.	§ Az országos, valamint az állami tulajdonban lévő vasúti pályát tartalmazó tér-
ségi, illetve elővárosi vasúti pályahálózatot működtető pályavasúti társaság, illetve
az integrált vasúti társaság a vagyonkezelési szerződést a miniszter és a kincstári
vagyonért felelős miniszter egyetértésével - az államháztartásról szóló törvény, va-
lamint a kincstári vagyonnal való gazdálkodásról szóló kormányrendelet alapján -
az állam nevében eljáró Kincstári Vagyoni Igazgatósággal köti meg.
A vasúti közszolgáltatási szerződés
27.	§ (1) A miniszter a vasúti közszolgáltatás biztosítása érdekében - a pénzügymi-
niszter egyetértésével - a vasúti személyszállítást végző vasúti társasággal vasúti
közszolgáltatási szerződést köthet. A vasúti közszolgáltatási szerződésben vasúti
közszolgáltatási kötelezettség teljesítésének feltételeit és módját, valamint a költ-
ségvetési támogatás folyósításának módját, mértékét és ütemezését rögzíteni kell.
(2)	A vállalkozó vasúti társaság a vasúti közszolgáltatási kötelezettség tartalmára és
mértékére vonatkozó javaslatát - az utazási igények számbavétele és a külön jog-
szabály előírásai alapján összeállított éves közszolgáltatási menetrend jóváhagyása
érdekében külön jogszabályban meghatározott határidőben a miniszternek adja át.
17
(3)	A miniszter - a pénzügyminiszterrel lefolytatott előzetes egyeztetés alapján -
dönt a vasúti közszolgáltatási kötelezettség mértékéről, és ennek megfelelően hagy-
ja jóvá a közszolgáltatási menetrendet. A jóváhagyással a miniszter kötelezettséget
vállal arra, hogy a vasúti közszolgáltatási tevékenység menetdíj-bevétellel nem fe-
dezett, a vállalkozó vasúti társaságra háruló indokoltnak elismert költségét az állam
a teljesítés tárgynegyedévét követő negyedév végéig a központi költségvetésből
megtéríti.
(4)	A közszolgáltatási menetrendnek a miniszter által történő jóváhagyásával és az
ellentételezési mérték megállapításával a vállalkozó vasúti társaság köteles a köz-
szolgáltatási menetrendben rögzített teljesítményeket, a minőségi követelmények
szerint a meghirdetett hatósági ár, valamint a költségvetési támogatás ellenében
ellátni.
(5)	A vasúti közszolgáltatás keretében nyújtott szolgáltatás eredményét a közszol-
gáltatást nyújtó országos közforgalmú vasúti társaság köteles az éves beszámoló-
jában elkülönítetten is megjeleníteni. Az e tevékenységből eredő bevétel kizárólag a
közszolgáltatás végzésével összefüggő költségek fedezésére fordítható.
(6)	A vállalkozó vasúti társaság a minisztertől kérheti, hogy egyes vonalakon a vas-
úti menetrendben meghatározott teljesítményt vonatok helyett közúti jármű (autó-
busz) alkalmazásával teljesíthesse abban az esetben, ha a megoldás a vállalkozó
vasúti társaság számára megtakarítást eredményez. Az ilyen szolgáltatást a vállal-
kozó vasúti társaság - ha megfelel az autóbusszal végzett belföldi és nemzetközi
személyszállításra vonatkozó külön jogszabályban előírt személyi és tárgyi feltéte-
leknek is - kizárólag a vasúti személyszállításra külön jogszabályban megállapított
díj alkalmazása mellett és - az érintett települések önkormányzatával történő előze-
tes egyeztetés alapján - a külön törvényben meghatározott járati engedéllyel vé-
gezheti.
(7)	Amennyiben a vállalkozó vasúti társaság által végzett közforgalmú személyszál-
lítás műszaki okból vasúti járművel nem látható el, a vállalkozó vasúti társaság a (6)
bekezdésben meghatározott feltételeket csak abban az esetben köteles teljesíteni,
ha az autóbusszal végzett tevékenység meghaladja a két hónapot (vonatpótló járat).
(8)	Az önkormányzatok feladat- és hatáskörébe utalt közszolgáltatási kötelezettség
ellátásra vonatkozó tevékenység végzésére az önkormányzat az érintett helyi köz-
forgalmú vasúti társasággal köthet szerződést. A szerződésre, illetve a vasúti társa-
ság és az önkormányzat képviselő-testületének a szerződéssel kapcsolatos felada-
taira az (1)-(7) bekezdésben meghatározott rendelkezéseket kell megfelelően al-
kalmazni.
(9)	Az önkormányzatok az érintett országos, térségi, elővárosi vagy helyi vállalkozó
vasúti társasággal a közszolgáltatási menetrendben nem szereplő közszolgáltatási
tevékenység ellátására szerződést köthetnek. A szerződésre a (8) bekezdésben
meghatározott rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
A vasúti pályahálózat működtetésére
kötött szerződés
18
28.	§ (1) Az állam nevében a miniszter - a pénzügyminiszter egyetértésével - szer-
ződésben kötelezettséget vállal országos, valamint az állami tulajdonban lévő vasúti
pályát tartalmazó térségi, illetve elővárosi vasúti pályahálózat működtetését végző
vasúti társaságnak a pályahálózat működtetésével kapcsolatban felmerült, és a há-
lózat-hozzáférési díjból valamint a vasúti társaság egyéb üzleti tevékenységéből
nem fedezett, indokoltnak elismert költségei megtérítésére. E szerződés feltételeit
úgy kell meghatározni, hogy a vasúti pályahálózat működtetőjét a működtetés költ-
ségeinek, illetve a hálózat-hozzáférési díjak csökkentésére ösztönözze, a vasúti
közlekedés biztonságának, illetve a szolgáltatások minőségének sérelme nélkül.
(2)	Szerződésben kell meghatározni az állami tulajdonban lévő, országos jelentősé-
gű vasúti pályákkal kapcsolatos egyéb központi költségvetési támogatás jogcímét
és mértékét is. A jogcím lehet:
a)	a vasúti pálya és tartozékai létesítése, fejlesztése, felújítása, megszüntetése,
b)	közlekedéspolitikai célú beruházások,
c)	környezetvédelmi fejlesztés,
d)	kutatás-fejlesztés.
(3)	Az (1) bekezdésben meghatározott szerződést legalább három naptári évre kell
megkötni. A szerződést naptári évenként - a benne foglaltak teljesítésének értéke-
lésével - felül kell vizsgálni, és - a központi költségvetés benyújtására külön tör-
vényben előírt ütemezésnek megfelelő időpontban - szükség szerint módosítani
kell.
(4)	Az (1)-(2) bekezdésekben meghatározott szerződésnek tartalmaznia kell:
a)	a költségvetési támogatás mértékét,
b)	a támogatás folyósításának jogcímét, ezen belül a vasúti pályára vonatkozóan
a vasúti pálya és tartozékai fejlesztésének és felújításának fő irányait és pénzügyi
forrásait,
c)	a támogatás folyósításának módját és ütemezését,
d)	a támogatás felhasználásának célját,
e)	a szerződéstől eltérő teljesítés jogkövetkezményeit,
f)	a támogatás felhasználásával való elszámolás és a felhasználás ellenőrzésének
szabályait.
(5)	Az (1)-(2) bekezdésekben meghatározott szerződés teljesítéséről a tárgyévet
követő év első negyedévének végéig a miniszter és a pénzügyminiszter a Kormány
részére beszámolót készít.
Az állam és a vasúti társaságok közötti egyéb szerződések
29.	§ (1) Szerződésben kell meghatározni a vasúti társaság részére nyújtott egyéb
központi költségvetési támogatás jogcímét és mértékét is. Az állam által nyújtott
támogatás célja a 28. § (2) bekezdésének a)-d) pontjain túlmenően lehet
a)	a foglalkoztatás és képzés,
b)	a társaság szerkezeti átalakítására nyújtott költségvetési juttatás.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti szerződésre egyebekben a 28. § rendelkezéseit kell
megfelelően alkalmazni.
19
IX.	FEJEZET
A VASÚTI KÖZLEKEDÉS BIZTONSÁGA
Nemzeti vasútbiztonsági szabályok
30.	§ (1) A vasútbiztonsággal kapcsolatos kötelező rendelkezéseket (a
továbbiakban: nemzeti vasútbiztonsági szabályok) a miniszter rendeletben állapítja
meg.
(2)	A nemzeti vasútbiztonsági szabályoknak összhangban kell lennie az Európai
Unió Hivatalos Lapjában közzétett, mindenkor hatályos közös biztonsági
módszerekkel és közös biztonsági célokkal.
(3)	Ha a közös biztonsági célok elfogadása után a miniszter olyan új nemzeti vasút-
biztonsági szabályt kíván bevezetni, amely a közös biztonsági céloknál magasabb
szintű biztonságot követel meg, vagy ha a tervezett új nemzeti vasútbiztonsági sza-
bály, hatással lehet valamely más EGT-államban létrejött vállalkozó vasúti társasá-
gok belföldi működésére, a miniszter a nemzeti vasútbiztonsági szabály tervezetét a
közlekedési hatóság által a 80. § (4) bekezdésének g) pontja szerint lefolytatott
egyeztetést követően megküldi az Európai Bizottságnak, és ismerteti bevezetésé-
nek indokait.
(4)	Ha az Európai Bizottság a nemzeti vasútbiztonsági szabály ellen kifogást emel,
a tervezet - az Európai Bizottság határozatának meghozataláig, de legfeljebb a ki-
fogást tartalmazó értesítés megérkezésétől számított hat hónapig -nem hirdethető
ki.
A vasúti társaságoknak a vasúti közlekedés biztonságával kapcsolatos jogai
és kötelezettségei
31.	§ (1) A vasúti pályahálózat működtetője a vasúti pályát, a vasúti pálya tartozéka-
it, a vasúti üzemi létesítményeket, a vállalkozó vasúti társaság az általa üzemben
tartott vasúti járműveket köteles üzembiztos állapotban tartani. A vasúti pályaháló-
zat működtetője, valamint a vasúti pályahálózatot használó vasúti társaságok (a
továbbiakban együtt: üzembentartó) a vasúti közlekedés biztonságának fenntartása
érdekében együttműködésre kötelesek.
(2)	A vasúti közlekedés biztonsága érdekében
a)	az üzembentartó a kialakult vagy várható veszélyhelyzet esetén köteles a ve-
szélyre (várható veszélyre) az érintetteket figyelmeztetni,
b)	a vasúti pályahálózat működtetője - a veszélyhelyzet megszűnéséig - jogosult
a veszélyeztetett vasúti pályának, illetve pályaszakasznak a lezárására, továbbá az
adott pályaszakaszra kiadott menetvonalak visszavonására, a közúti átjárót érintő
lezárás esetén a közút kezelőjének értesítése mellett,
c)	a vasút területét igénybe vevő, illetve a vasút területén tartózkodó személyek-
nek az ott érvényben lévő biztonsági rendelkezéseket és szabályokat meg kell tar-
taniuk.
20
(3)	A vasúti pályahálózat működtetője köteles haladéktalanul intézkedni a veszély-
helyzet megszüntetése, valamint üzemzavar vagy baleset esetén a megfelelő mű-
ködés mielőbbi helyreállítása érdekében. A vasúti pályahálózat működtetője ennek
érdekében jogosult a vasúti pályahálózatot használó vasúti társaság eszközeit
igénybe venni.
(4)	A vasutat keresztező vagy megközelítő út, vezeték, légijármű leszálló-pálya, il-
letve egyéb építmény (pl. közvilágítás, reklám, közúti jelzőlámpák) létesítéséhez,
átalakításához vagy megszüntetéséhez, a terep szintjét megváltoztató földmunka és
fásítás, illetve bányászati tevékenység végzéséhez - jogszabály eltérő rendelkezé-
sének hiányában - a vasúti pályahálózat működtetőjének hozzájárulása is szüksé-
ges.
(5)	A vasúti társaság a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő feladatkör be-
töltésére a jogszabály által előírt képesítéssel és szaktudással rendelkező személyt
köteles alkalmazni.
Biztonságirányítási rendszer
32.	§ (1) Az üzembentartó a külön jogszabályban foglaltaknak megfelelően köteles
biztonságirányítási rendszert létrehozni.
(2)	Az üzembentartó a vasúti közlekedés biztonságának folyamatos biztosításához
szükséges üzemi követelményeket, valamint a biztonsági intézkedéseket belső
szabályzatában határozza meg.
(3)	Az üzembentartó a biztonságirányítási rendszer működéséről -külön jogsza-
bályban meghatározottak szerint - évente biztonsági jelentést nyújt be a közlekedé-
si hatósághoz.
Vasútbiztonsági tanúsítvány és vasútbiztonsági engedély
33.	§ (1) A belföldön bejegyzett vasúti társaság a vasúti pályahálózatot kizárólag a
közlekedési hatóság által kiállított vasútbiztonsági tanúsítvány (a továbbiakban: ta-
núsítvány) birtokában használhatja. A tanúsítvány igazolja, hogy a vasúti társaság
létrehozta a biztonsági rendszerét, és a kockázatok korlátozása és a vasúti pályahá-
lózat biztonságos üzemeltetése érdekében képes megfelelni a kölcsönös átjárható-
sági műszaki előírásokban, valamint a nemzeti biztonsági szabályokban meghatá-
rozott követelményeknek.
(2)	A tanúsítvány a következő részekből áll:
a)	tanúsítvány a jogosult biztonságirányítási rendszerének elfogadásáról,
b)	tanúsítvány a jogosultnak az igénybe venni kívánt vasúti pályahálózaton való
biztonságos közlekedéséhez szükséges - az ÁME-k és a nemzeti vasútbiztonsági
szabályok alkalmazásával, a személyzet bizonyítványainak elfogadásával, és a jo-
gosult által használt vasúti járművek üzembe helyezésének engedélyezésével kap-
csolatos - sajátos követelmények teljesítése érdekében tett intézkedéseinek elfo-
gadásáról, a jogosult által benyújtott dokumentáció alapján.
21
(3)	A (2) bekezdés a) pontja szerinti tanúsítványban részletezni kell a tanúsítvány
által érintett vasúti tevékenység jellemzőit.
(4)	Az országos működési engedéllyel rendelkező vasúti társaság részére a (2) be-
kezdés a) pontja szerint kiadott tanúsítvány valamennyi EGT-állam területére érvé-
nyes az egyenértékű vasúti szolgáltatásokra.
(5)	A tanúsítvánnyal már rendelkező vasúti társaságnak a tanúsítvány a hatálya alá
nem tartozó vasúti pályahálózat használatához kiegészítő tanúsítványt kell kérnie. A
kiegészítő tanúsítványban a közlekedési hatóság azt igazolja, hogy a vasúti társa-
ság e további vasúti pályahálózatra vonatkozóan is megfelel a (2) bekezdés b)
pontjában foglalt feltételeknek. E rendelkezést megfelelően alkalmazni kell abban az
esetben is, ha más EGT-államban a 95/18/EK irányelvvel összhangban kiadott mű-
ködési engedély alapján működő és ott tanúsítványt szerzett vasúti társaság a Ma-
gyar Köztársaság területén lévő vasúti pályahálózatot kívánja használni.
(6)	A kiegészítő tanúsítvány vonatkozásában alkalmazni kell a 35. § (2)-(7) bekez-
déseiben foglaltakat.
34.	§ (1) Vasúti pályahálózat irányítása, működtetése kizárólag a közlekedési ható-
ság által kiállított vasútbiztonsági engedély (a továbbiakban: engedély) alapján vé-
gezhető.
(2) Az engedély a következő részekből áll:
a)	engedély a jogosult biztonságirányítási rendszerének elfogadásáról,
b)	engedély a vasúti pályahálózat működtetője által az adott vasúti pályahálózat,
illetve a forgalomirányító és jelzőrendszer biztonságos tervezéséhez, karbantartá-
sához és üzemeltetéséhez szükséges sajátos követelmények teljesítése érdekében
tett intézkedéseinek elfogadásáról.
35.	§ (1) A jogosultnak a tanúsítvány, illetve az engedély megszerzéséhez teljesíte-
nie kell a külön jogszabályban meghatározott műszaki, működési követelményeket,
valamint a személyzetre, vasúti járműre és a vasúti társaság belső szervezetére
vonatkozó biztonsági követelményeket.
(2)	A közlekedési hatóság a tanúsítványt, illetve az engedélyt ötéves időtartamra
adja ki. A tanúsítvány, illetve az engedély érvényességének újabb öt évre történő
meghosszabbítását a jogosultnak kell kérelmeznie az érvényességi idő lejárta előtt.
(3)	A jogosultnak - az érvényességi idő lejárta előtt - új tanúsítványt, illetve enge-
délyt kell beszereznie, ha az (1) bekezdésben felsorolt engedélyezési feltételek
megváltoznak. A vasútbiztonságra vonatkozó jogszabályok jelentősebb megválto-
zása esetén a közlekedési hatóság a tanúsítvány, illetve az engedély felülvizsgála-
tát előírhatja.
(4)	A jogosult haladéktalanul köteles tájékoztatni a közlekedési hatóságot a tanúsít-
vánnyal, illetve az engedéllyel kapcsolatos feltételekben bekövetkezett minden vál-
tozásról, valamint minden olyan esetben, amikor új személyi állományi kategóriák
vagy új típusú vasúti járműállomány bevezetésére kerül sor.
22
(5)	A közlekedési hatóság ellenőrzi, hogy a tanúsítvány, illetve az engedély kiadá-
sának alapjául szolgáló feltételek fennállnak-e.
(6)	Amennyiben a közlekedési hatóság megállapítja, hogy a jogosult nem elégíti ki a
tanúsítványban, illetve az engedélyben megfogalmazott feltételeket, határozattal
haladéktalanul visszavonja a tanúsítványt, illetve az engedélyt. A kiegészítő tanúsít-
vány visszavonása esetén a közlekedési hatóság a döntéséről, valamint annak in-
dokairól haladéktalanul tájékoztatja a más EGT-államban létrejött vállalkozó vasúti
társaság tanúsítványát kiállító vasútbiztonsági hatóságot. A közlekedési hatóság a
tanúsítvány visszavonásáról értesíti a vasúti pályahálózat működtetőjét.
(7)	A közlekedési hatóság a miniszter útján a határozat jogerőre emelkedéstől szá-
mított egy hónapon belül tájékoztatja az Európai Vasúti Ügynökséget a 33. § (2)
bekezdés a) pontja szerinti tanúsítvány, illetve az engedély kiadásáról, meghosz-
szabbításáról, módosításáról vagy visszavonásáról. A közlekedési hatóság tájékoz-
tatása kiterjed az érintett vasúti társaság nevére, székhelyére, a tanúsítvány kiállítá-
sának időpontjára, a tanúsítvány hatályára és érvényességére, valamint a tanúsít-
vány visszavonása esetén a döntése indokolására.
(8)	A tanúsítvánnyal, kiegészítő tanúsítvánnyal és az engedéllyel kapcsolatos rész-
letes szabályokat a miniszter rendeletben állapítja meg. A rendeletben meg kell ha-
tározni
a)	a helyi vasúti pályahálózatra vonatkozó engedélyre, és a helyi közforgalmú
vasúti társaságra vonatkozó tanúsítvánnyal,
b)	az országos vasúti pályahálózatokhoz közvetlenül nem kapcsolódó, kizárólag
vasúti személyszállítás céljára fenntartott térségi és elővárosi vasúti pályahálózatra
vonatkozó engedéllyel, és a kizárólag e vasúti pályahálózatokon közlekedő vasúti
társasággal, valamint
c)	a kizárólag a tulajdonosa által árutovábbításra használt sajátcélú vasúti pálya-
hálózatokra vonatkozó engedéllyel
kapcsolatos szabályokat.
Képzési lehetőségekhez való hozzáférés
36.	§ (1) A tanúsítvány, illetve az engedély megszerzéséhez előírt képesítéshez
szükséges képzést és vizsgáztatást végző személy, szervezet köteles biztosítani,
hogy a képzés, illetve vizsgázás lehetősége valamennyi tanúsítványt, illetve enge-
délyt igénylő vagy azzal rendelkező szervezet számára az egyenlő bánásmód köve-
telményei szerint rendelkezésre álljon.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti képzést nyújtó személy, szervezet biztosítani köteles,
hogy a képzés tananyaga kiterjedjen a szükséges útvonalismeretekre, az üzemelte-
tési szabályokra és eljárásokra, az ellenőrző-irányító és jelzőrendszereket és az
érintett útvonalakra vonatkozó, vészhelyzetben alkalmazandó eljárásokra.
(3)	A vasúti társaság az általa kizárólagosan kínált képzési és vizsgáztatási lehető-
ségeket köteles méltányos és megkülönböztetéstől mentes módon más vasúti tár-
saság részére is hozzáférhetővé tenni. E képzés, illetve vizsgáztatás díjának az
adott szolgáltatás nyújtásával összefüggésben felmerült költségekkel arányban kell
állnia. A szolgáltatást nyújtó szervezet jogosult méltányos árrés alkalmazására.
23
X.	FEJEZET
AZ INTEGRÁLT VASÚTI TÁRSASÁGRA VONATKOZÓ KÜLÖNÖS SZABÁLYOK
A számviteli elkülönítés
37.	§ (1) Az országos működési engedéllyel rendelkező integrált vasúti társaságnak
a külön jogszabályban meghatározottak szerint elkülönítve kell vezetnie számviteli
nyilvántartásait az alábbi tevékenységei tekintetében:
a)	a vasúti pályahálózat működtetése,
b)	a vasúti személyszállítás,
c)	a vasúti árufuvarozás,
d)	a vontatás.
(2)	A pályavasúti tevékenység és az integrált vasúti társaság egyéb tevékenységei
között tilos a keresztfinanszírozás.
(3)	Az integrált vasúti társaság a számviteli elkülönítésre vonatkozó kötelezettségé-
nek teljesítését a Magyar Vasúti Hivatal részére évente - külön jogszabályban
meghatározott módon - igazolni köteles.
XI.	FEJEZET
A TULAJDONRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK
A vasúti pálya tulajdonjoga
38.	§ (1) Az országos vasúti törzshálózati vasúti pálya - ha e törvény eltérően nem
rendelkezik - az állam kizárólagos tulajdonában áll.
(2)	A vasúti mellékvonal az állam, vagy olyan szervezet tulajdonában állhat, amely-
ben az állam legalább többségi irányítást biztosító befolyással rendelkezik.
39.	§ Nem vonható ki az országos vasúti törzshálózati pályák köréből a transz-
európai vasúti áruszállítási hálózat részeként működő, az 1. számú melléklet I. ré-
szében meghatározott vasútvonal.
40.	§ (1) A helyi vasúti pálya - ide nem értve a sífelvonó által használt vasúti pályát
-	az önkormányzat vagy olyan szervezet tulajdonában állhat, amelyben az önkor-
mányzat legalább többségi irányítást biztosító befolyással rendelkezik.
(2)	Az (1) bekezdéstől eltérően a Fertővidéki Helyi Érdekű Vasúti Rt. vasúti pályái-
nak és tartozékainak a tulajdonjogára és használatára az 1896. évi XXIX. törvény-
ben meghatározott - meghosszabbított - engedély lejártáig az abban foglaltakat kell
alkalmazni.
41.	§ (1) A GySEV Rt. működtetésében lévő vasúti pályahálózathoz tartozó vasúti
pályák és tartozékaik tulajdonjogára és használatára a Győrtől Sopronon át
24
Ebenfurt irányában az ország határáig vezetendő gőzmozdonyvasút kiépítéséről
szóló 1872. évi XXVII. törvényben foglaltakat kell alkalmazni.
(2) A GySEV Rt. tulajdonában lévő vasúti pályahálózatnak a Magyar Köztársaság
területére eső részére az országos vasúti pályahálózatra vonatkozó rendelkezése-
ket kell megfelelően alkalmazni.
42.	§ A 38-41. § hatálya alá nem tartozó vasúti pálya bármely természetes személy
vagy szervezet tulajdonában állhat.
Idegen ingatlan használata
43.	§ (1) A vasúti pályával szomszédos ingatlan tulajdonosa (használója) tűrni köte-
les hogy a vasúti pályahálózat működtetője az ingatlanon, az alatt vagy felett gyen-
geáramú vezetéket, ehhez tartószerkezetet, jelzőkövet, egyéb jelzést vagy ideigle-
nes eszközt helyezzen el, ezeket javítsa, karbantartásukat elvégezze. Az elhelye-
zés, a javítás és a karbantartás során a környezet- és természetvédelmi érdekeket
figyelembe kell venni.
(2)	Az ingatlan tulajdonosát (használóját) az ingatlan rendeltetésszerű használatá-
nak akadályozása miatt az akadályozás mértékének megfelelő kártalanítás illeti
meg.
(3)	A vasúti pályahálózatot működtető vasúti társaság - az ingatlan tulajdonosának
(használójának) kártalanítása mellett - jogosult a vasúti pályán és a vasúti pálya
közvetlen közelében a szabad kilátást akadályozó, továbbá a vasúti vezetékek
nyomvonalában lévő növényzet eltávolítására, ha azt a közlekedés biztonsága,
üzemzavar megelőzése, vagy vezeték létesítése, javítása, karbantartása indokolja.
(4)	A vasúti közlekedés célját szolgáló erősáramú vezetékek és tartószerkezetek
idegen ingatlanon történő elhelyezésére és üzemben tartására a villamos energiáról
szóló 2001. évi CX. törvényben foglaltakat kell alkalmazni.
Felszín alatti vasút-létesítési jog
44.	§ (1) Az országos és a helyi közforgalmú vasúti pálya létesítője jogerős létesíté-
si engedély birtokában jogosult a nyomvonal által érintett ingatlant - annak felszíne
alatt - felszín alatti vasúti pálya és tartozékai létesítésére és üzemeltetésére igény-
be venni (felszín alatti vasút-létesítési jog).
(2)	A felszín alatti vasúti pálya és tartozékainak létesítése és üzemeltetése fontos
közérdekű tevékenység. Az ingatlan tulajdonosa köteles tűrni az igénybevételt.
(3)	Az (1) bekezdés alapján létesülő felszín alatti vasúti pályának és tartozékainak
tulajdonjoga önálló ingatlanként a 38. § (1)-(2) bekezdéseiben, illetve a 40. §-ban
meghatározott személyt illeti meg. A felszín alatti vasúti pálya és tartozékai létesíté-
se egyebekben nem érinti a felszín alatti vasút-létesítési joggal terhelt ingatlan tulaj-
donjogát.
(4)	Nem illeti meg elővásárlási jog
25
a)	az (1) bekezdés alapján létesített felszín alatti vasúti pálya és tartozékai tulaj-
donosát a felszín alatti vasút-létesítési joggal terhelt ingatlanra,
b)	a felszín alatti vasút-létesítési joggal terhelt ingatlan tulajdonosát az (1) bekez-
dés alapján létesített felszín alatti vasúti pályára és tartozékaira.
(5)	E törvény alkalmazásában a felszín alatti vasúti pálya létesítőjén a vasúti pálya
létesítési engedélyének jogosultját, illetve
a)	helyi vasúti pályahálózatba tartozó vasúti pálya esetében annak tulajdonosát,
b)	országos vasúti pályahálózatba tartozó vasúti pálya esetén a vasúti pályaháló-
zatot működtető szervezetet kell érteni.
(6)	A felszín alatti vasúti pálya nyomvonala által érintett ingatlanok jegyzékét
a)	országos vasúti pályahálózatba tartozó vasúti pálya esetén a miniszter,
b)	helyi vasúti pályahálózatba tartozó vasúti pálya esetén a települési önkormány-
zat (a fővárosban a Fővárosi Önkormányzat)
rendeletben teszi közzé.
45.	§ (1) A felszín alatti vasúti pálya létesítője a felszín alatti vasút-létesítési joggal
terhelt ingatlan igénybevételéről - a 44. § (6) bekezdésében foglaltak szerinti rende-
let hatálybalépését követően és az igénybevételt legalább 30 nappal megelőzően -
írásban értesíti az ingatlannak az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdonosát.
Társasház esetén a társasház közösséget, lakásszövetkezeti ház esetén a lakás-
szövetkezetet vagy az ezek képviseletére jogosult személyt is értesíteni kell. Az in-
gatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyonkezelői jog esetében a vagyonkezelőt is
értesíteni kell.
(2)	Amennyiben a felszín alatti vasút-létesítési jog alapján történő igénybevétel a
felszín alatti vasút-létesítési joggal terhelt ingatlan rendeltetésszerű használatát kor-
látozza vagy akadályozza, a tulajdonos a használat korlátozásának, akadályozásá-
nak megfelelő, illetve ezzel összefüggésben bekövetkező forgalmi értékcsökkenés-
nek megfelelő mértékű egyösszegű kártalanításra jogosult. A kártalanítás az igény-
bevétellel okozott érdeksérelem bekövetkezésekor esedékes. Az ingatlan tulajdono-
sa (lakásszövetkezet esetén ideértve a tulajdoni külön lapon feltüntetett tulajdono-
sokat is) a kártalanítási igényét a felszín alatti vasút-létesítési jog alapján létesített
felszín alatti vasúti pálya használatbavételi engedélye végrehajthatóvá válásától
számított két évig érvényesítheti a felszín alatti vasúti pálya létesítőjével szemben.
(3)	A kártalanítás módjáról és mértékéről a felszín alatti vasúti pálya létesítőjének az
ingatlan tulajdonosával a kártalanítási ajánlat írásban történő megküldésével kell az
egyezség létrehozását megkísérelnie. A kártalanítást - a felek eltérő megállapodá-
sának hiányában - pénzben kell megfizetni.
(4)	Megegyezés hiányában bármelyik fél kérelmére a korlátozásért vagy az akadá-
lyoztatásért járó kártalanítást a megyei (fővárosi) közigazgatási hivatal vezetője ha-
tározatban állapítja meg a kisajátítási kártalanításra vonatkozó szabályok szerint. A
megegyezés hiányának minősül az is, ha a felszín alatti vasút létesítője a kártalaní-
tási igény hozzá való megérkezésétől számított 45 napon belül nem tesz ajánlatot
egyezségre, vagy a vele közölt ajánlatra nem nyilatkozik.
26
(5)	A közigazgatási hivatal vezetőjének eljárására és a határozata elleni jogorvoslat-
ra a kisajátításról szóló 1976. évi 24. törvényerejű rendeletben meghatározott ren-
delkezéseket - a 46. § (5) bekezdésben meghatározott eltéréssel - kell alkalmazni.
46.	§ (1) Amennyiben a felszín alatti vasút-létesítési jog alapján történő igénybevétel
akár a létesítés, akár az üzemeltetés során a felszín alatti vasút-létesítési joggal
terhelt ingatlan rendeltetésszerű használatát megszünteti vagy jelentős mértékben
akadályozza, a felszín alatti vasúti pálya létesítője az ingatlan megvásárlását, ennek
sikertelensége esetén kisajátítását kezdeményezi.
(2)	Az ingatlan megvásárlása és kisajátítása kezdeményezésének joga a felszín
alatti vasút-létesítési joggal terhelt ingatlan tulajdonosát is megilleti, ha a felszín
alatti vasút-létesítési jog alapján történő igénybevétel az ingatlan rendeltetésszerű
használatát megszünteti vagy jelentős mértékben akadályozza. Az ingatlan tulajdo-
nosa igényét a felszín alatti vasút-létesítési jog alapján létesített felszín alatti vasúti
pálya használatbavételi engedélye végrehajthatóvá válásától számított két évig ér-
vényesítheti. Amennyiben a tulajdonos az itt meghatározott feltételek fennállását
bizonyította, a kisajátítási eljárást le kell folytatni.
(3)	A kisajátított ingatlan országos közforgalmú vasúti pályahálózatba tartozó vasúti
pálya esetén az állam, helyi közforgalmú vasúti pályahálózatba tartozó vasúti pálya
esetében pedig annak a helyi önkormányzatnak (a fővárosban a Fővárosi Önkor-
mányzatnak) a tulajdonába kerül, amelynek területén a felszín alatti vasúti pálya
létesült vagy létesülni fog.
(4)	Az (1) és a (2) bekezdés alapján történő kisajátítás közérdeket szolgál. Azt, hogy
a cél közérdekű, a kisajátítási eljárás során az erre egyébként hatáskörrel rendelke-
ző szerv nem vizsgálja.
(5)	A kisajátítási eljárásban hozott határozat bírósági felülvizsgálata során a Polgári
perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) XX. fejezetének
rendelkezéseit a következő eltérésekkel kell alkalmazni:
a)	a bíróságnak a keresetlevél beérkezését követő 45 napon belül tárgyalást kell
tartania,
b)	a bíróságnak a jogalap tekintetében három hónapon belül közbenső ítélettel
döntést kell hoznia, kivéve, ha az ügyben igazságügyi szakértő kirendelése szüksé-
ges és a szakértői vélemény előterjesztésére ezen időszak alatt az ügy bonyolult-
sága miatt nem kerülhet sor,
c)	a bíróság - kérelemre - ideiglenes intézkedéssel rendelkezhet az ingatlan bir-
tokba adásáról, amennyiben a kártalanítás igazságügyi szakértő által megállapított
összegének a birtokbaadással egyidejű megfizetését a felszín alatti vasút létesítője
vállalja,
d)	a pert a felszín alatti vasúti pálya létesítőjének az ingatlan tulajdonosa ellen is,
az ingatlan tulajdonosának pedig a felszín alatti vasúti pálya létesítője ellen is meg
kell indítania.
(6)	Az (1) és a (2) bekezdés alapján kötött adásvételi szerződés alapján kifizetett
vételár a kisajátítási eljárás során megállapított kártalanítással megegyezően adó-
és illetékmentes.
27
47.	§ (1) A felszín alatti vasút-létesítési jog alapján történő felszín alatti vasúti pálya
létesítésével és üzemeltetésével az ingatlanban, az ingatlan alkotórészében és tar-
tozékában okozott károkat, beleértve a károk megelőzésére, csökkentésére és elhá-
rítására fordított kiadásokat is, a felszín alatti vasúti pálya létesítője a (2)-(4) bekez-
désben meghatározott feltételek szerint köteles megtéríteni.
(2)	Nem jár kártalanítás az építményben okozott kárért, ha az építményt a 44. § (6)
bekezdésében meghatározott rendelet hatálybalépését követően építési engedély
nélkül vagy az építési engedélyben a felszín alatti vasút-létesítési jogra tekintettel
megszabott feltételek megsértésével emelték.
(3)	A kártalanítást - eltérő megállapodás hiányában - pénzben kell megfizetni. Az
esedékessé vált kártalanításról a felszín alatti vasúti pálya létesítőjének meg kell
kísérelni egyezség létrehozását. Megegyezés hiányában a felszín alatti vasúti pálya
létesítője a kártalanítás esedékessé válásától számított 30 napon belül szakértői
véleménnyel alátámasztott összegű kártalanítást köteles a károsultnak fizetni.
(4)	A károsult az esedékessé vált, de határidőben nem teljesített kártalanítási köve-
telését, továbbá a már kifizetett kártalanítást meghaladó többletkártalanítási igényét
a felszín alatti vasút létesítője ellen indított polgári peres eljárás keretében érvénye-
sítheti. A perben a Pp. I-XIV. fejezetének rendelkezéseit kell alkalmazni
48.	§ A felszín alatti vasúti pálya létesítésével és üzemeltetésével okozott egyéb
károk megtérítésére a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni.
XII.	FEJEZET
A VASÚTI PÁLYAHÁLÓZATHOZ VALÓ NYÍLT HOZZÁFÉRÉS
A vasúti pályahálózat kapacitásának biztosítása
A nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózat
49.	§ (1) A vasúti pályahálózatokhoz - a (2) bekezdésben meghatározott kivételek-
kel -biztosítani kell a nyílt hozzáférést.
(2)	A pályavasúti társaság, illetve az integrált vasúti társaság nem köteles a nyílt
hozzáférést biztosítani
a)	a kizárólag vasúti személyszállítás céljára fenntartott különálló helyi és térségi
vasúti pályahálózathoz,
b)	a kizárólag vasúti személyszállítás céljára fenntartott elővárosi vasúti pályahá-
lózathoz,
c)	a saját célú vasúti tevékenységet végző szervezet tulajdonában lévő vasúti pá-
lyákból álló, és kizárólagosan az e szervezet által végzett áruszállításra használt
saját célú vasúti pályahálózathoz,
d)	a kizárólag honvédelmi célra használt vasúti pályahálózathoz,
e)	az összekötő vasúti pályához.
(3)	A transz-európai vasúti áruszállítási hálózat részeként működő vasútvonalak
minden esetben a nyílt hozzáférés körébe tartoznak.
28
(4)	A nyílt hozzáférés biztosítása szempontjából - a vasúti pálya tulajdonosának,
illetve üzemeltetőjének személyére tekintet nélkül - a nyílt hozzáférésű vasúti pá-
lyahálózat részének kell tekinteni a csatlakozó vasúti pályát.
50.	§ A kizárólag egy, országos működési engedéllyel nem rendelkező vasúti társa-
ság által árutovábbításra használt térségi vasúti pályahálózatra az 51-67. §-okban
foglaltakat azt követően kell alkalmazni, hogy arra vonatkozóan újabb hozzáférésre
jogosult vasúti pályahálózat-kapacitás iránti igényt jelent be.
A vasúti pályahálózat kapacitásának biztosítása
51.	§ (1) A pályavasúti társaság, illetve az integrált vasúti társaság a nyílt hozzáfé-
résű vasúti pályahálózatot - vasúti pályahálózat-kapacitás biztosításával - díj elle-
nében köteles az 53. § (1) bekezdésében meghatározott szervezetek (a továbbiak-
ban: hozzáférésre jogosult) rendelkezésére bocsátani.
(2)	A vasúti pályahálózat-kapacitás biztosítására a nyílt hozzáférésű vasúti pályahá-
lózat kapacitásának elosztása alapján kerül sor.
(3)	Amennyiben a hozzáférésre jogosult eleget tesz az e fejezetben meghatározott
követelményeknek, úgy a pályavasúti társaság, illetve az integrált vasúti társaság a
vasúti pályahálózat-kapacitás biztosítására vonatkozóan köteles a hozzáférésre
jogosulttal szerződést kötni.
52.	§ (1) A hozzáférésre jogosult a részére biztosított vasúti pályahálózat-kapacitást
harmadik személyre nem ruházhatja át, és azzal nem kereskedhet.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott tilalomba ütköző magatartást tanúsító hozzá-
férésre jogosult számára a jogsértést megállapító határozat jogerőre emelkedésétől
számított 3 évig vasúti pályahálózat-kapacitás nem biztosítható.
53.	§ (1) Hozzáférésre jogosult
a)	az országos működési engedéllyel rendelkező vállalkozó vasúti társaság,
b)	az országos működési engedéllyel rendelkező vállalkozó vasúti társaság rész-
vételével működő nemzetközi csoportosulás nemzetközi árutovábbítás, illetőleg
nemzetközi személyszállítás céljából,
c)	belföldön bejegyzett vállalkozó vasúti társaság részvétele nélkül működő nem-
zetközi csoportosulás tranzitforgalom lebonyolítása céljából,
d)	külföldön létrejött vállalkozó vasúti társaság nemzetközi szerződés rendelkezé-
se, vagy viszonosság esetén,
e)	nemzetközi árutovábbítás céljából más EGT-államban létrejött, az Engedélye-
zési Irányelvvel összhangban kiállított működési engedéllyel rendelkező vállalkozó
vasúti társaság, valamint
f)	belföldi árutovábbítás céljából más EGT-államban létrejött, a 95/18/EK irányelv-
vel összhangban kiállított működési engedéllyel rendelkező vállalkozó vasúti társa-
ság.
29
(2)	Az (1) bekezdés alkalmazásában az árutovábbítás a 2. § (2) bekezdésének 12.
pontjában foglaltakon túlmenően csak akkor minősül nemzetközinek, ha a vonat
valamennyi kocsija áthalad az országhatáron.
A nyílt hozzáférés keretében nyújtandó szolgáltatások
54.	§ (1) A vasúti pályahálózat-kapacitás biztosítására vonatkozó szerződés alap-
ján a pályavasúti társaság, illetve az integrált vasúti társaság díj ellenében köteles a
3.	számú melléklet I. pontjában meghatározott alapszolgáltatásokat a hozzáférésre
jogosult rendelkezésére bocsátani.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti alapszolgáltatásoknak a hozzáférésre jogosult által tör-
ténő igénybevételére külön-külön nem kerülhet sor.
(3)	A pályavasúti társaság, illetve az integrált vasúti társaság az (1) bekezdésben
említett díjon felüli többletdíj ellenében az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően a
hozzáférésre jogosult eseti megrendelése alapján köteles biztosítani a 3. számú
melléklet II. pontjában meghatározott létesítményekhez, illetőleg berendezésekhez
történő hozzáférés lehetőségét.
(4)	A pályavasúti társaság, illetve az integrált vasúti társaság külön díjazás ellené-
ben valamennyi arra igényt tartó hozzáférésre jogosult részére köteles biztosítani a
3.	számú melléklet III. pontjában meghatározott kiegészítő szolgáltatások igénybe-
vételét, amennyiben a vasúti társaság az adott kiegészítő szolgáltatást nyújtja.
(5)	Az (1) és a (3)-(4) bekezdésben foglaltakon túlmenően a pályavasúti társaság,
illetve az integrált vasúti társaság - megállapodás alapján - a 3. számú melléklet IV.
pontjában meghatározott mellékszolgáltatásokat nyújthatja a hozzáférésre jogosult
részére.
(6)	A vasúti pályahálózathoz történő hozzáférés keretében nyújtandó szolgáltatá-
sokra, valamint az azok igénybevételére vonatkozó részletes rendelkezéseket külön
jogszabály tartalmazza.
A hálózat-hozzáférési díjak megállapítása
55.	§ (1) A hálózat-hozzáférési díjszabás rendszere
a)	a nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózat működtetője által nyújtott szolgáltatások
díjaiból,
b)	a biztosítható kedvezményekből,
c)	az érvényesíthető felárakból,
d)	a kiegyenlítő juttatásokból
áll.
(2)	A miniszter - a pénzügyminiszterrel egyetértésben - kiadott rendeletében az e
§-ban meghatározott elvek alapján megállapítja a hálózat-hozzáférési díjrendszer
kereteit, a díjak képzésének, alkalmazásának, valamint a hálózat-hozzáférési díjak-
ra vonatkozó kedvezmények nyújtásának alapvető szabályait, továbbá a díjakban
érvényesíthető felárakat.
30
(3)	A díjszabási rendszernek elő kell segítenie a vasúti közlekedés folyamatos és
kiegyensúlyozott működését, a vasúti árufuvarozás versenyképességét, figyelem-
mel a nyílt hozzáférésű pályahálózathoz kapcsolódó külföldi pályahálózatokon al-
kalmazott díjrendszerekre is.
(4)	A díjszabási rendszernek ösztönöznie kell
a)	a nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózat kapacitásának hatékony kihasználását,
b)	a hozzáférésre jogosultak lehető legkisebb költséggel való kiszolgálását,
c)	a vasúti társaságok gazdálkodási eredményeinek javulását.
(5)	A hálózat-hozzáférési díjak meghatározásának elvei:
a)	az 54. § (1) bekezdésében meghatározott szolgáltatások díját a nyílt hozzáféré-
sű vasúti pályahálózat működtetésének, valamint a vasúti pályahálózat-kapacitás
elosztásának a külön jogszabály rendelkezései szerint figyelembe vehető költségei-
nek, illetőleg ráfordításainak alapulvételével úgy kell megállapítani, hogy az a szol-
gáltatás igénybevételéhez közvetlenül kapcsolódó költségeket, ráfordításokat és az
infrastruktúra üzemeltetéséhez nyújtott állami támogatásokat tükrözze,
b)	az 54. § (1) és a (3)-(4) bekezdéseiben meghatározott szolgáltatások azonos
tartalmú igénybe vételét azonos mértékű díj ellenében kell biztosítani, illetve az
igénybevétel tartalmának és a díj mértékének egymással arányban kell állnia,
c)	az 54. § (3)-(5) bekezdéseiben meghatározott szolgáltatások díjainak megálla-
pítása során biztosítani kell, hogy azok mértéke arányban álljon a szolgáltatások
nyújtásának a külön jogszabály szerint figyelembe vehető költségeivel, illetőleg rá-
fordításaival.
(6)	A hálózat-hozzáférési díjak tekintetében az egyenlő bánásmód követelményei-
nek megtartásával általános és egyedi kedvezmények biztosíthatók, oly módon,
hogy azok nem torzíthatják a vasúti társaságok közötti versenyt, így különösen
a)	általános kedvezményeket csak a nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózat megha-
tározott szakaszaira lehet nyújtani, olyan módon, hogy hasonló szolgáltatásokra
hasonló kedvezményeknek kell vonatkozniuk. Az általános kedvezmény mértéke
nem haladhatja meg a nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózat működtetője által elért
tényleges adminisztrációs költség-megtakarítás mértékét. A kedvezmény mértéké-
nek meghatározásakor nem lehet figyelembe venni a felszámított díjba már egyéb-
ként beépített költségmegtakarítást,
b)	a vasúti pályahálózat működtetője a közforgalmú vasúti szolgáltatások mennyi-
ségének és minőségének ösztönzése céljából időszakos jelleggel egyedi kedvez-
ményeket nyújthat a nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózat azonosítható, nagymér-
tékben kihasználatlan részein.
(7)	Amennyiben a nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózat működtetője külön jogsza-
bály alapján - a vasúti közlekedési tevékenységtől eltérő közlekedési tevékenysé-
gek által okozott és igazolhatóan máshonnan meg nem térülő környezeti, baleseti,
infrastrukturális költségek kiegyenlítése céljából - kiegyenlítő juttatásban részesül,
köteles a hozzáférésre jogosultak számára az egyenlő bánásmód elvének megfele-
lően a kiegyenlítő juttatással arányos általános kedvezményt nyújtani.
(8)	Amennyiben a pályahálózat-hozzáférési díjak várhatóan nem fedezik a nyílt
hozzáférésű vasúti pályahálózat működtetőjének összes indokolt költségét, az 54. §
31
(1)	bekezdésben rögzített szolgáltatások közvetlen költségét tartalmazó díja az
összköltségre is fedezetet nyújtó olyan általános felárral növelhető, amely figyelem-
be veszi a vasúti társaságok termelékenységének növekedését, a vasúti pályaháló-
zat hatékony használatának követelményét, és az egyenlő bánásmód elvét.
(9)	A vasúti pályahálózat túlterheltségével érintett egyértelműen azonosítható részei
vonatkozásában a vasúti pályahálózat hatékony kihasználásának elősegítése érde-
kében egyedi felár érvényesíthető.
(10)	Ha a nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózat egyértelműen azonosítható részé-
nek igénybevétele költséget okozó környezeti hatással jár, e költség mértékének
megfelelő egyedi felár érvényesíthető a nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózat e sza-
kaszán, feltéve, hogy az azzal megegyező területen folytatott egyéb, versenyhely-
zetben lévő közlekedési tevékenységek tekintetében hasonló felárak kerülnek érvé-
nyesítésre.
(11)	A hálózat-hozzáférési díjrendszer keretében alkalmazott díjak, kedvezmények
és felárak alkalmazásának feltételeit, különös tekintettel a nyílt hozzáférésű vasúti
pályahálózat egyes elemeinek fenntartásával és a nyújtott szolgáltatásokkal kapcso-
latos költségeket a Hivatal ellenőrizheti. A nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózat mű-
ködtetője köteles a költség- és árbevétel-struktúra átláthatóságát nyilvántartási és
elszámolási rendszerében biztosítani, és a Hivatal számára az ellenőrzéshez szük-
séges adatszolgáltatást teljesíteni.
A vasúti pályahálózat-kapacitás elosztása, az elosztás elvei
56.	§ (1) A nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózat kapacitásának elosztása során
a)	az átláthatóság és az egyenlő bánásmód követelményének a megtartásával
kell eljárni,
b)	biztosítani kell az 54. § (1) és a (3)-(4) bekezdéseiben meghatározott szolgálta-
tások folyamatos és kiegyensúlyozott igénybevételének fenntarthatóságát,
c)	figyelembe kell venni a vasúti személyszállításra, vasúti árutovábbításra vagy
vegyes használatra szolgáló vasúti pályák, vagy pályaszakaszok eltérő rendelteté-
sét.
(2)	A vasúti pályahálózat-kapacitás elosztása során lehetőség szerint minden igényt
ki kell elégíteni, törekedve a vasúti közlekedés igénybevételének ösztönzésére. A
(4)-(5) bekezdésekben meghatározott esetek kivételével a vasúti pályahálózat-
kapacitás valamennyi vállalkozó vasúti tevékenység végzése céljából használható.
(3)	A hozzáférésre jogosult vasúti pályahálózat-kapacitás iránt bejelentett igénye
csak akkor utasító el, ha annak helyettesítésére rendelkezésre áll piaci körülmények
között ésszerűen elérhető más lehetőség. Ha az 54. § (1) és a (3)-(4) bekezdései-
ben meghatározott valamely szolgáltatást nem csak egyetlen nyílt hozzáférésű vas-
úti pályahálózat működtetője nyújtja, a legnagyobb kiterjedésű nyílt hozzáférésű
vasúti pályahálózat működtetője köteles minden tőle telhetőt megtenni a szolgálta-
tások nyújtásának elősegítése érdekében.
(4)	Külön jogszabály a vasúti pályahálózat túlterheltsége esetére - elsősorban a
közszolgáltatási kötelezettségek teljesítése, a vasúti árutovábbítás, különösen a
32
nemzetközi árutovábbítás fejlesztése, a vasúti közlekedés folyamatos és
kiegyensúlyozott működése, illetve egyéb közlekedéspolitikai célok teljesítése
érdekében - meghatározott vállalkozó vasúti tevékenységeknek a kapacitás-
elosztás során történő előnyben részesítését írhatja elő.
(5)	Külön jogszabályban meghatározott keretek között a Hálózati
Üzletszabályzatban - megfelelő helyettesítő vasútvonal biztosítása esetén - a nyílt
hozzáférésű vasúti pályahálózat egyes szakaszainak meghatározott vasúti
szolgáltatások céljára történő igénybevétele előnyben részesíthető (szakosított
infrastruktúra kijelölése).
(6)	Az elosztás során a vasúti pályahálózat-kapacitás menetvonal formájában
a)	előre, 12 hónapot meg nem haladó időszakra vonatkozóan, illetve
b)	eseti igénybejelentés alapján
biztosítható.
(7)	Az (6) bekezdés a) pontjában meghatározott időtartamra vonatkozó vasúti
pályahálózat-kapacitási igénybejelentések alapján 12 hónapos időszakra
vonatkozóan - a külön jogszabály szerinti határidők betartásával - üzemi
menetrendet kell készíteni.
(8)	Az üzemi menetrend kialakításánál az eseti igénybejelentések teljesítése
érdekében megfelelő vasúti pályahálózat-kapacitást kell biztosítani.
57.	§ (1) A vasúti pályahálózat-kapacitás biztosítására - a külön jogszabályban
meghatározott feltételekkel - legfeljebb öt, kivételesen tíz évet meg nem haladó
időszakra vonatkozóan keret-megállapodás köthető. A keret-megállapodást kötött
hozzáférésre jogosult a keret-megállapodásban rögzített feltételek szerint jogosult
vasúti pályahálózat-kapacitás igénylésére. A keret-megállapodás nem zárhatja ki
harmadik személy jogosultaknak a vasúti pályahálózathoz történő hozzáférését.
(2)	A keret-megállapodás csak kivételesen indokolt esetben, hosszú távon
megtérülő fejlesztési célú beruházások esetén jöhet létre tíz évet meghaladó
időtartamra.
(3)	A keret-megállapodások létrejöttéhez a Hivatal jóváhagyása szükséges.
58.	§ A vasúti pályahálózat-kapacitás elosztására vonatkozó részletes
rendelkezéseket külön jogszabály tartalmazza.
A Hálózati Üzletszabályzat
59.	§ (1) A nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózatot működtető pályavasúti társaság
a)	a vasúti pályahálózat-kapacitás biztosítására vonatkozó általános szerződési
feltételeit,
b)	a hálózat-hozzáférési díjakat, illetve azok alkalmazásának részletes feltételeit,
c)	a vasúti pályahálózat-kapacitás elosztásának részletes feltételeit, ideértve a 61.
§ (5) bekezdése szerinti összehangolási eljárás részletes szabályait is, továbbá
d)	a vasúti pályahálózatra vonatkozó forgalmi és műszaki specifikációt
33
a külön jogszabályokban meghatározott követelményeknek megfelelően Hálózati
Üzletszabályzatba köteles foglalni.
(2)	A pályavasúti társaság a Hálózati Üzletszabályzatot a vállalkozó vasúti társasá-
gokkal, az EGT-államok kapacitás-elosztó szervezeteivel, valamint az egyéb érde-
keltekkel történt egyeztetést követően állapítja meg.
(3)	A Hálózati Üzletszabályzat készítője köteles a Hálózati Üzletszabályzatot hon-
lapján - mindenkor érvényes szövegével - közzétenni, valamint a szabályzat kiadá-
sának költségeit meg nem haladó összegű ellenérték fejében nyomtatott formában
rendelkezésre bocsátani.
(4)	A Hálózati Üzletszabályzat készítője köteles gondoskodni arról, hogy a Hálózati
Üzletszabályzatban szereplő feltételek és információk naprakészek legyenek, és
köteles a Hálózati Üzletszabályzatot ennek érdekében szükség szerint módosítani.
A Hálózati Üzletszabályzat módosítását az éves vasúti pályahálózat-kapacitás iránti
kérelmek benyújtására külön jogszabályban meghatározott határidő lejártát legalább
4 hónappal megelőzően közzé kell tenni. A Hálózati Üzletszabályzatot a közzététel-
ét megelőzően a Hivatal részére meg kell küldeni.
(5)	A Hivatal a Hálózati Üzletszabályzatot megvizsgálhatja, és ha annak tartalma
ellentétes az e törvényben, valamint a Hálózati Üzletszabályra vonatkozó meghatá-
rozott külön jogszabályban foglaltakkal, annak módosítását határozattal hivatalból
elrendeli.
A vasúti pályahálózat kapacitása elosztásának menete
60.	§ A nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózat kapacitását a pályavasúti társaság
osztja el.
61.	§ (1) A hozzáférésre jogosult a vasúti pályahálózat-kapacitásra, valamint az 54.
§ (1) és a (3)-(4) bekezdéseiben meghatározott szolgáltatásokra vonatkozó igényét
a pályavasúti társaságnak bejelenti.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti igénybejelentés ajánlattételre történő felhívásnak
minősül [Ptk. 212. § (1) bekezdés].
(3)	A pályavasúti társaság a Hálózati Üzletszabályzatban foglaltaknak megfelelően
köteles a vasúti pályahálózat-kapacitásnak, valamint az 54. § (1) és a (3)-(4)
bekezdéseiben meghatározott szolgáltatások igénybevételének - a Hálózati
Üzletszabályzat rendelkezéseinek megfelelően számított hálózat-hozzáférési díj
ellenében történő - biztosítására vonatkozóan ajánlatot tenni.
(4)	Abban az esetben, ha a hozzáférésre jogosult elfogadja a pályavasúti társaság
ajánlatát, a felek között a vasúti pályahálózat-kapacitás biztosítására vonatkozó
szerződés létrejön.
(5)	A vasúti pályahálózat valamely elemére vonatkozó vasúti pályahálózat-kapacitás
iránt bejelentett igények ütközése esetén a pályavasúti társaság az érintett
igényeket bejelentő hozzáférésre jogosultak között egyeztetést kezdeményez,
34
amelynek során megkísérli az ütköző igények maradéktalan kielégítése érdekében
egyezség létrehozását (a továbbiakban: összehangolási eljárás). Ezen egyezség
létrehozása érdekében a pályavasúti társaság az érintett hozzáférésre jogosultak
részére az általuk bejelentett igénytől eltérő vasúti pályahálózat-kapacitás
igénybevételére tehet javaslatot, illetve az érintett felek jogosultak a vasúti
pályahálózat-kapacitás iránti igényüket a bejelentési határidő elteltét követően is
módosítani.
(6)	Amennyiben az (5) bekezdésben meghatározott összehangolási eljárás 10
munkanapon belül nem vezet eredményre, a pályavasúti társaság - az 56. § (2)-(5)
bekezdésekben foglaltakra is figyelemmel - dönt az összehangolási eljárással
érintett igényekről, és ennek eredményeként az összehangolási eljárással érintett
hozzáférésre jogosult részére - ésszerű keretek között - az általa bejelentett
igénytől eltérő ajánlatot tehet.
(7)	Amennyiben a pályavasúti társaság a (3) bekezdésben meghatározott ajánlatté-
teli kötelezettségének - a Hálózati Üzletszabályzatban meghatározott határidőben -
nem tesz eleget, vagy a hozzáférésre jogosult a pályavasúti társaságnak a (6) be-
kezdés szerinti eltérő ajánlatát nem fogadja el, a hozzáférésre jogosult a 77. § (1)
bekezdése szerint jogvitás eljárást kezdeményezhet.
(8)	A vasúti pályahálózat-kapacitás elosztását végző szervezet köteles a Hivatalt az
igénybejelentésekről, illetve az elosztás folyamata során hozott valamennyi dönté-
séről, továbbá a Hálózati Üzletszabályzat szerinti kedvezmény biztosítására vonat-
kozó tárgyalással kapcsolatos minden lényeges körülményről haladéktalanul tájé-
koztatni. A Hivatal az elosztás folyamatára irányadó szabályok sérelmének veszélye
esetén az érintett felet vagy feleket hivatalból jogszerű magatartás tanúsítására uta-
sítja.
(9)	A vasúti pályahálózat-kapacitás elosztását végző szervezet vezető tisztségvise-
lője, érdemi ügyintézője a feladatainak ellátása során korlátozás nélkül jogosult a
szervezet e fejezetben meghatározott feladataival összefüggő üzleti titok megisme-
résére. E személyek a tudomásukra jutott üzleti titkot kötelesek megőrizni.
Az integrált vasúti társaság által működtetett vasúti pályahálózatra vonatkozó
eltérő rendelkezések
62.	§ (1) Amennyiben a vasúti pályahálózatot integrált vasúti társaság működteti, a
pályahálózat-kapacitás elosztásának folyamatára vonatkozó rendelkezéseket a 62-
65.	§-okban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2)	Az integrált vasúti társaság által működtetett vasúti pályahálózat esetében
a)	a vasúti pályahálózat kapacitásának elosztására,
b)	az integrált vasúti társaság Hálózati Üzletszabályzatának kidolgozására,
c)	a hozzáférésre jogosult által fizetendő hálózat-hozzáférési díjak összegének
meghatározására, valamint
d)	az integrált vasúti társaságnak az általa működtetett vasúti pályahálózathoz tör-
ténő hozzáférése költségeinek meghatározására
vonatkozó feladatokat a Vasúti Pályakapacitás-elosztó Szervezet (a továbbiakban:
VPSZ) látja el.
35
(3)	Az integrált vasúti társaság köteles a VPSZ - (2) bekezdésben meghatározott -
szolgáltatásainak igénybevételére.
(4)	Az integrált vasúti társaság - a VPSZ (2) bekezdésben meghatározott feladatai
ellátása érdekében - külön jogszabályban meghatározottak szerint köteles
a)	az általa működtetett vasúti pályahálózat műszaki tervdokumentációját, vala-
mint a pályahálózat kapacitásának meghatározásához szükséges egyéb iratot, in-
formációt, továbbá
b)	a vasúti pályahálózat működtetésére, valamint a nyílt hozzáférés keretében
nyújtandó szolgáltatásokra vonatkozó költség-, ráfordítás-, és eredmény-
kimutatásait
a VPSZ rendelkezésére bocsátani.
63.	§ Az integrált vasúti társaság Hálózati Üzletszabályzatának az 59. § (1) bekez-
désében foglaltakon túlmenően - tartalmaznia kell az általa működtetett, nyílt hoz-
záférésű vasúti pályahálózathoz történő hozzáférésére vonatkozó részletes szabá-
lyokat.
A kapacitás-elosztás menete
64.	§ (1) A hozzáférésre jogosult a vasúti pályahálózat-kapacitásra, valamint az 54.
§ (1) és a (3)-(4) bekezdéseiben meghatározott szolgáltatásokra vonatkozó igényét
a VPSZ részére jelenti be.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti igénybejelentés ajánlattételre történő felhívásnak
minősül [Ptk. 212. § (1) bekezdés].
(3)	A VPSZ a Hálózati Üzletszabályzatban foglaltaknak megfelelően - az integrált
vasúti társaságnak és a hozzáférésre jogosultnak 15 napon belül megküldött értesí-
tésben - meghatározza
a)	a hozzáférésre jogosult rendelkezésére bocsátható vasúti pályahálózat-
kapacitást, továbbá
b)	a hálózat-hozzáférési díjak összegét.
(4)	Az integrált vasúti társaságot a (3) bekezdés szerinti értesítésben foglaltaknak
megfelelő tartalommal a vasúti pályahálózat-kapacitás biztosítása tárgyában a hoz-
záférésre jogosulttal szemben szerződéskötési kötelezettség terheli.
(5)	Az összehangolási eljárással kapcsolatban a pályavasúti társaság számára a
61.	§ (5)-(6) bekezdéseiben meghatározott feladatokat a VPSZ látja el.
(6)	Amennyiben az integrált vasúti társaság a VPSZ-nek a (3) bekezdés szerinti ér-
tesítésében foglaltakkal nem ért egyet, a 77. § (1) bekezdése szerint jogvitás eljá-
rást kezdeményezheti.
Az integrált vasúti társaság hozzáférése az általa működtetett,
nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózathoz
36
65.	§ (1) A nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózatot működtető integrált vasúti
társaság a vasúti pályahálózat-kapacitási igényét, valamint az 54. § (1) és a (3)-(4)
bekezdéseiben meghatározott szolgáltatások igénybevételére vonatkozó tervét
köteles a VPSZ-nek bejelenti.
(2)	A VPSZ a Hálózati Üzletszabályzatban foglaltaknak megfelelően - az integrált
vasúti társaságnak megküldött értesítésben - meghatározza
a)	az integrált vasúti társaság rendelkezésére bocsátható vasúti pályahálózat-
kapacitást, továbbá
b)	az integrált vasúti társaság által történő igénybevételnek - a Hálózati Üzletsza-
bályzat hálózat-hozzáférési díjszabási rendelkezéseinek megfelelően számított -
költségeit.
(3)	Amennyiben az integrált vasúti társaság a VPSZ-nek (2) bekezdés szerinti érte-
sítésében foglaltakkal nem ért egyet, a 77. § (1) bekezdése szerint jogvitás eljárást
kezdeményezheti.
66.	§ (1) Az integrált vasúti társaságnak az általa működtetett, nyílt hozzáférésű
vasúti pályahálózathoz történő hozzáférésére a 37. § (1) bekezdésének b)-d) pont-
jaiban meghatározott tevékenységet végző szervezeti egységei, és a vasúti pálya-
hálózat működtetését ellátó szervezeti egysége közötti - a VPSZ által kidolgozott,
és a Hivatal által jóváhagyott - belső megállapodás alapján kerül sor.
(2)	A pályahálózatot működtető integrált vasúti társaságnak a 65. § (2) bekezdésé-
ben foglaltak szerint meghatározott költségeit a 37. §-ban foglaltaknak megfelelően
kell az integrált vasúti társaság vállalkozó vasúti és a vasúti pályahálózat működte-
tését végző szervezeti egységei között elszámolni.
A Vasúti Pályakapacitáselosztó Szervezet
67.	§ (1) A VPSZ egyszemélyes gazdasági társaság, kizárólagos tulajdonosa a ma-
gyar állam.
(2)	A tulajdonosi jogokat az állam nevében a miniszter gyakorolja.
(3)	A VPSZ működési engedélyt nem szerezhet, illetve vasúti társaságban sem
közvetlen, sem közvetett módon nem szerezhet tulajdonrészt, továbbá vasúti társa-
sággal jogviszonyt - az e törvényben meghatározott feladatainak teljesítésével ösz-
szefüggő jogviszonyok kivételével - csak a Hivatal előzetes hozzájárulásával léte-
síthet.
(4)	A VPSZ vezető tisztségviselője, felügyelő bizottságának tagja, érdemi ügyintéző-
je, valamint ezek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont]
a)	a Hivatallal közszolgálati jogviszonyt, vasúti társasággal munkaviszonyt, illető-
leg munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt nem létesíthet, továbbá
b)	vasúti társaságban részesedést nem szerezhet.
(5)	A VPSZ az általa elosztott vasúti pálya-kapacitás után befolyt hálózat-
hozzáférési díj külön jogszabályban meghatározott hányadának megfelelő összegű
jutalékra jogosult a vasúti pályahálózat működtetőjétől. A vasúti pályahálózat mű-
37
ködtetője és a VPSZ közötti jogviszonyra a külön jogszabályban, illetve a Ptk. 198.
§-ának (3) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.
(6)	A VPSZ vezető tisztségviselője, érdemi ügyintézője feladatainak ellátása során
korlátozás nélkül jogosult a VPSZ e fejezetben meghatározott feladataival össze-
függő üzleti titok megismerésére. E személyek a tudomásukra jutott üzleti titkot kö-
telesek megőrizni.
XIII.	FEJEZET
MUNKAVÁLLALÓI JOGOK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK
68.	§ (1) A vasúti közlekedési tevékenység keretében a vasúti forgalom közvetlen
ellátásában az vehet részt, aki a külön jogszabályban meghatározott képesítési és
egészségügyi alkalmassági követelménynek megfelel.
(2)	A közforgalmú személyszállítási tevékenységet végző vasúti társaság munkavál-
lalóját, nyugdíjasát és igényjogosult hozzátartozóikat, továbbá a külön jogszabály-
ban meghatározott személyeket utazási és fuvarozási kedvezmény illeti meg. Az
egyes vasúti társaságok munkavállalóit megillető utazási és fuvarozási kedvezmé-
nyek kölcsönös elismerésére, elszámolásának módjára és a megtérítésére az érin-
tett közforgalmú vasúti társaságok megállapodása irányadó.
(3)	A közforgalmú vasúti társaság munkavállalója formaruha viselésére kötelezhető.
(4)	A vasutas biztosítottak az elkülönült, egységes vasútegészségügyi szervezeten
belül gyógyító-megelőző és teljes körű üzemegészségügyi ellátásra, továbbá köz-
egészségügyi és járványügyi szolgáltatás igénybe vételére jogosultak. A vasutas
biztosítottak körét és a jogosultság mértékét külön jogszabály állapítja meg.
XIV.	FEJEZET
A VASÚTI KÖZLEKEDÉS IGAZGATÁSA
Magyar Vasúti Hivatal
A Hivatal jogállása, szervezete
69.	§ (1) A Hivatal önálló feladat- és hatáskörrel rendelkező, a vasúti társaságoktól
és a VPSZ-től független, országos hatáskörű közigazgatási szerv, amelynek irányí-
tását a Kormány, felügyeletét a miniszter látja el. A Hivatal jogi személy, amely önál-
lóan gazdálkodó központi költségvetési szervként működik.
(2)	A Hivatal részére a piac felügyeletével kapcsolatos tevékenységéért az országos
működési engedéllyel rendelkező vasúti társaságok felügyeleti díjat kötelesek fizet-
ni, amelynek mértéke a fizetésre kötelezett által az előző évben belföldön fizetett
hálózat-hozzáférési díj 0,4 %-a.
(3)	A Hivatal kérelemre induló eljárásáért a kérelmezőnek igazgatási-szolgáltatási
díjat kell fizetni. Az igazgatási-szolgáltatási díjak körét és mértékét, és a díjak fizeté-
sére vonatkozó egyéb rendelkezéseket a miniszter - a pénzügyminiszterrel egyetér-
tésben - rendeletben állapítja meg.
38
70.	§ (1) A Hivatal elnökét - a miniszter javaslatára - a miniszterelnök, elnökhelyet-
tesét a miniszter nevezi ki és menti fel. A kinevezés időtartama hat év.
(2)	Az elnök tekintetében a munkáltatói jogokat - a kinevezés és a felmentés kivéte-
lével - a miniszter gyakorolja. Az elnököt a közigazgatási államtitkár havi illetmé-
nyével azonos díjazás és juttatás, az elnökhelyettest a helyettes államtitkár havi
illetményével azonos díjazás és juttatás illeti meg.
(3)	Felmentéssel szűnik meg a Hivatal elnökének és elnökhelyettesének megbíza-
tása, ha
a)	jogerős bírói ítélet megállapítása szerint bűncselekményt követett el,
b)	tisztségével való összeférhetetlenségét három hónapon belül nem szüntette
meg,
c)	a tisztségére méltatlanná vált,
d)	tisztségének ellátására tartósan alkalmatlanná vált,
e)	tevékenységével a Hivatal működését veszélyezteti.
(4)	A Hivatal elnöke
a)	vezeti a Hivatalt,
b)	megállapítja a Hivatal szervezeti és működési szabályzatát,
c)	gyakorolja - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a Hivatal köztisztviselői
felett a munkáltatói jogokat,
d)	irányítja a Hivatal gazdálkodását,
e)	képviseli a Hivatalt,
f)	ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket jogszabály vagy a Hivatal szervezeti
és működési szabályzata a hatáskörébe utal.
71.	§ (1) A Hivatal köztisztviselője a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi
XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) szerinti összeférhetetlenségi szabályokban
foglaltakon túl, nem létesíthet munkaviszonyt vagy munkavégzéssel járó egyéb jog-
viszonyt vasúti társasággal.
(2)	A Hivatal köztisztviselője az öröklés kivételével vasúti társaságokban tulajdoni
részesedést nem szerezhet.
(3)	A Hivatal köztisztviselője kinevezésekor nyilatkozik a munkáltatói jogkör gyakor-
lójának a (2) bekezdésben foglalt rendelkezések teljesüléséről. A Hivatal köztisztvi-
selője kinevezése előtt vagy öröklés útján szerzett tulajdoni részesedését a kineve-
zésétől, illetve a szerzéstől számított három hónapon belül köteles elidegeníteni.
(4)	A (3) bekezdésben foglalt kötelezettsége teljesítéséig a Hivatal köztisztviselője
nem vehet részt olyan döntés előkészítésében és meghozatalában, amely az ösz-
szeférhetetlenségi okkal érintett társaságra vonatkozik.
(5)	A Hivatal köztisztviselőire a Ktv. rendelkezéseit kell alkalmazni.
72.	§ A Hivatal tevékenységéről a Hivatal elnöke évente beszámol az Országgyű-
lésnek, továbbá közzéteszi éves tájékoztatóját.
39
A Hivatal hatásköre
73.	§ (1) A Hivatal feladat- és hatáskörébe tartozik
a)	döntés a 77. § szerinti jogvitás ügyben,
b)	működési engedély, illetve ideiglenes működési engedély kiadása, módosítása,
felfüggesztése, visszavonása, a működési engedély (ideiglenes működési enge-
dély) feltételei fennálltának ellenőrzése,
c)	a vasúti közlekedési piac felügyelete,
d)	a vasúti pályahálózat-kapacitás elosztási folyamatának, és a vasúti pályaháló-
zathoz való nyílt hozzáférésre jogosult, valamint a pályavasúti társaság vagy integ-
rált vasúti társaság között a Hálózati Üzletszabályzatban foglaltak szerinti kedvez-
mények biztosítására vonatkozó tárgyalások felügyelete,
e)	az 57.§ szerinti keret-megállapodások jóváhagyása,
f)	integrált vasúti társaság 66. § (1) bekezdése szerinti belső megállapodásának
jóváhagyása, az abban foglaltak ellenőrzése, illetőleg annak megsértése esetén
bírság alkalmazása,
g)	a 37. § szerinti számviteli elkülönítés teljesítésének ellenőrzése,
h)	a térségi és az elővárosi pályahálózat kijelölése, valamint - ha e törvény eltérő-
en nem rendelkezik - a vasúti pályahálózat működtetője, a hozzáférésre jogosult
vagy a VPSZ kérelme alapján döntés vasúti pályák nyílt hozzáférésűvé, illetve nyílt
hozzáférés alól mentessé történő minősítéséről,
i)	a vasúti társaság személyszállítási, árufuvarozási, valamint vontatási üzletsza-
bályzatának jóváhagyása,
i) külön jogszabályban meghatározott adatgyűjtési, adatszolgáltatási feladatok el-
látása,
j) a vasúti közlekedési piac fejlődésének nyomon követése, elemzése és értékelé-
se,
k) nyilvántartás vezetése a működési engedélyekről, továbbá
l) mindazon feladatok ellátása, amelyeket jogszabály a feladatkörébe utal.
(2) A Hivatal információt cserélhet a más EGT-államokban működő nemzeti szabá-
lyozó szervezetekkel, az Európai Bizottsággal és az Európai Vasúti Ügynökséggel a
tevékenységéről, a döntéshozatali elveiről és gyakorlatáról, abból a célból, hogy a
vasúti szabályozás döntéshozatali elvei az EGT-n belül összehangolhatók legyenek.
A Hivatal eljárása
74.	§ (1) A Hivatal eljárására a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általá-
nos szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit
az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2)	A Hivatal feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek intézésének határideje 60 nap.
A határidő a 77-79. §-ok szerinti jogvitás eljárásban nem hosszabbítható meg.
(3)	A Hivatalnak a 73. § (1) bekezdés a) és d) pontjaiban meghatározott tárgykörök-
ben hozott határozatával szemben újrafelvételi kérelem nem nyújtható be.
(4)	A Hivatal határozata ellen fellebbezésnek nincs helye.
(5)	A bíróság a Hivatal határozatát megváltoztathatja.
40
(6)	A Hivatal - a Ket. 81 §-ának (8) bekezdése szerint - nyilvánosan közzéteszi a
73.	§ (1) bekezdésének a)-h) pontjai szerinti eljárásokban az ügy érdemében hozott
határozatait azzal, hogy a közzététel kiterjed a Hálózati Üzletszabályzat, a keret-
megállapodás, a belső megállapodás, valamint az üzemi menetrend szövegére is. A
közzétett határozat nem tartalmazhatja az érdekeltek által előzetesen - kellő indok-
kal - üzleti titoknak minősített adatokat.
(7)	A Hivatal jogosult a működési engedélyben meghatározott tevékenységekre vo-
natkozó iratokról másolatot, kivonatot készíteni, feladatai ellátásához a vasúti társa-
ságtól - külön jogszabályban meghatározott módon - eseti és rendszeres informá-
ciókat kérni, amelyeket köteles zártan kezelni, kivéve, ha az információk, adatok
nyilvánosságra hozatalát jogszabály írja elő.
A piac felügyelete
75.	§ (1) A Hivatal a vasúti közlekedési piac zavartalan, eredményes működésének,
a piaci szereplők érdekei védelmének, a tisztességes és hatékony piaci verseny
fenntartásának elősegítése, illetve a versenykorlátozó magatartás tanúsítására le-
hetőséget adó helyzetek kiküszöbölése érdekében hatósági jogkörében felügyeleti
ellenőrzési tevékenységet végez.
(2)	A Hivatal a piac felügyeletével kapcsolatos tevékenysége során figyelemmel kí-
séri a vasúti közlekedési piac működését, az arra vonatkozó jogszabályokban, a
Hivatal határozataiban, valamint a Hálózati Üzletszabályzatban foglaltak megtartá-
sát, és arról elemzést készít.
(3)	A Hivatal a (2) bekezdés szerinti tevékenysége során szakértőt vehet igénybe. A
szakértőre, a Hivatal köztisztviselőjére vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokat
kell alkalmazni.
(4)	A Hivatal a vasúti társaságokat a piac felügyeletével kapcsolatos tevékenység
ellátásához szükséges információk, adatok szolgáltatására kötelezheti.
(5)	A Hivatal felügyeleti és ellenőrzési terv alapján és azon kívül is hivatalból vagy
kérelemre folytat felügyeleti tevékenységet.
76.	§ (1) A piac felügyelete során feltárt jogsértés esetén a Hivatal a jogsértés té-
nyét határozatban állapítja meg, és jogosult
a)	a jogsértőt kötelezni az eljárás költségeinek megtérítésére,
b)	külön jogszabályban foglaltak alapján bírságot kiszabni,
c)	a tevékenység végzésének feltételeit megállapítani,
d)	a jogsértő magatartás folytatását megtiltani.
(2)	A kötelezettségek súlyos és ismétlődő megszegése esetén - amennyiben az (1)
bekezdésben meghatározott egyéb jogkövetkezmények nem vezettek eredményre
-	a Hivatal felfüggesztheti, vagy visszavonhatja a működési engedélyt.
41
Jogvitás eljárás
77.	§ (1) Az 53. § szerint nyílt hozzáférésre jogosult szervezet vagy az integrált vas-
úti társaság a Hivatalnál jogvitát kezdeményezhet, amennyiben álláspontja szerint:
a)	a pályavasúti társaság, a VPSZ, vagy az integrált vasúti társaság megsértette a
Hálózati Üzletszabályzatban megállapított valamely kötelezettségét,
b)	a Hálózati Üzletszabályzat valamely rendelkezése ellentétes a megkülönbözte-
téstől mentes eljárás követelményével,
c)	a Hálózati Üzletszabályzatban meghatározott hálózat-hozzáférési díjak mértéke
vagy struktúrája ellentétes az e törvényben vagy külön jogszabályban foglaltakkal,
d)	a vasúti pályahálózat-kapacitás elosztására vonatkozó eljárás során eljárási
szabálysértés történt, vagy annak eredménye jogszabálysértő, illetve ellentétes a
Hálózati Üzletszabályzatban foglaltakkal,
e)	a vasúti pályahálózat-kapacitás biztosítására vonatkozó eseti igénybejelentés
elintézése során eljárási szabálysértés történt, vagy annak eredménye jogszabály-
sértő, illetve ellentétes a Hálózati Üzletszabályzatban foglaltakkal,
f)	valamely szerződő fél megsértette a pályahálózathoz való nyílt hozzáférés tár-
gyában kötött szerződést, vagy a menetvonal igénybevételéért fizetendő hálózat-
hozzáférési díj mértéke jogszabálysértően, illetve a Hálózati Üzletszabályzatba üt-
köző módon került megállapításra.
(2)	Az (1) bekezdés a)-c) és e)-f) pontjai szerinti esetekben a kérelmet a jogsértésről
való tudomásszerzést követő 15 napon belül, de legkésőbb a jogsértés megtörtén-
tétől számított három hónapon belül lehet előterjeszteni. A d) pont szerinti kérelmet
az üzemi menetrend-tervezet külön jogszabály szerinti közzétételét követő 15 na-
pon belül lehet előterjeszteni.
(3)	A kérelemben a Ket. 35. §-ának (1) bekezdésében foglaltakon túl, meg kell jelöl-
ni
a)	az eljárás lehetséges érdekeltjeinek a kérelmező által ismert nevét és szék-
helyét
b)	az ügy tárgyát,
c)	az eljárásra okot adó esemény időpontját, illetőleg az eseményről való tudo-
másszerzés időpontját,
d)	a kért intézkedéseket, azok indokolásával együtt.
(4)	A kérelemhez csatolni kell a kérelmező rendelkezésére álló, az ügy elbírálása
szempontjából lényeges bizonyítékokat és egyéb dokumentumokat, valamint az
igazgatási szolgáltatási díj megfizetésének igazolását.
(5)	A Hivatalnak a jogvita elbírálására nincs hatásköre, ha a kérelem előterjesztését
megelőzően az előterjesztett ügyben polgári pert indítottak.
(6)	Ha a Hivatal elé terjesztett ügyben a 77-79. § szerinti eljárást kezdeményeztek,
ugyanabban az ügyben utóbb közvetlenül nem lehet bírósághoz fordulni.
78.	§ (1) A jogvitás eljárást kezdeményező ügyfél a kérelemben a 77. § (3)-(4) be-
kezdésén túl bizonyítási indítványt is előterjeszthet.
42
(2)	Amennyiben a Hivatal a bizonyítási indítványnak helyt ad, lefolytatja az annak
megfelelő bizonyítást. Amennyiben a bizonyítást mellőzi, az érdemi határozatában a
mellőzés okait köteles külön megindokolni. A bizonyítás sikertelenségét a bizonyí-
tást kérő fél terhére kell értékelni.
(3)	A Hivatal indítványra vagy hivatalból a vasúti pályahálózat-kapacitás elosztása
által érintett valamennyi szervezetet adatok, információk (beleértve az üzleti titkot is)
becsatolására kötelezheti. Amennyiben valamely adat vagy információ becsatolása
bizonyítási indítványhoz kapcsolódik, és a kötelezett fél azt nem, vagy nem megfe-
lelően csatolja be, úgy a bizonyítás sikertelenségét a bizonyítást kérő fél terhére
értékelni nem lehet. Ebben az esetben a Hivatal a rendelkezésre álló bizonyítékok
mérlegelésével dönt.
(4)	Amennyiben az ügyfél az eljárást, így különösen a bizonyítást rosszhiszemű
magatartásával akadályozza, a Hivatal bírságot alkalmazhat vele szemben.
79.	§ (1) A Hivatal a jogvitás ügyben hozott határozatában
a)	elutasítja az alaptalan kérelmet,
b)	megállapítja a jogsértés megtörténtét,
c)	kötelezi a jogsértés okozóját a jogszabálynak megfelelő magatartás tanúsításá-
ra,
d)	a jövőre nézve módosítja a Hálózati Üzletszabályzat jogszabályba ütköző ren-
delkezését,
e)	a vasúti pályahálózat-kapacitás ellenértékével kapcsolatos jogvita esetén meg-
tiltja a jogszerűtlen ellenérték további alkalmazását, egyidejűleg megállapítja a jog-
szerű árat és kötelezheti a vasúti társaságot a jogszerű ár alkalmazására,
f)	a jogsértőt kötelezi az eljárással kapcsolatban felmerült költségek viselésére.
(2)	A Hivatal az (1) bekezdésben meghatározott jogkövetkezmények közül egyidejű-
leg többet is alkalmazhat.
(3)	Ha a Hivatal az eljárás során más jogszabály megsértésére utaló körülményt
észlel, köteles azt a hatáskörrel rendelkező hatóságnak, így különösen a verseny-
hatóságnak jelezni.
(4)	Amennyiben megállapítható, hogy e törvény szabályainak megszegése miatt
ideiglenes intézkedés hiányában súlyos, másként el nem hárítható jog-, illetve ér-
deksérelem következne be, vagy ennek veszélye áll fenn, és az intézkedés miatti
hátrány nem haladja meg az intézkedéssel elérhető előnyöket, a Hivatal a folyamat-
ban lévő ügyben - kérelemre vagy hivatalból - végzéssel elrendelt ideiglenes intéz-
kedésként
a)	megállapíthatja a vasúti pályahálózat-kapacitás - a hozzáférésre jogosult ügy-
fél részére történő - biztosításának feltételeit,
b)	megtilthatja a jogsértő magatartás tanúsítását.
(5)	A Hivatal ideiglenes intézkedés tárgyában hozott végzése elleni bírósági felül-
vizsgálat iránti kérelem előterjesztésének a végzés közlésétől számított 15 napon
belül van helye. A kérelem tárgyában a bíróság 15 napon belül határoz.
43
A közlekedési hatóság feladatai
A közlekedési hatóság feladat- és hatásköre
80.	§ (1) A helyi és az elővárosi vasúti pályahálózattal, valamint a helyi és elővárosi
működési engedéllyel rendelkező vasúti társasággal összefüggő közlekedési ható-
sági ügyekben első fokon a területi (megyei, fővárosi) közlekedési felügyelet jár el.
(2)	A térségi és országos vasúti pályahálózattal, a térségi és országos működési
engedéllyel rendelkező vasúti társaságokkal, valamint a helyi közforgalmú járművek
típusengedélyével és a prototípus-járművek üzemengedélyével összefüggő, továb-
bá a (4) bekezdésben meghatározott egyéb közlekedési hatósági ügyekben - ha
jogszabály eltérően nem rendelkezik - első fokon a Központi Közlekedési Felügye-
let jár el.
(3)	Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott ügyekben másodfokú hatóságként a
Közlekedési Főfelügyelet jár el.
(4)	A közlekedési hatóság feladat- és hatáskörébe tartozik:
a)	a műszaki engedély (10. §) kiadása,
b)	a vasútbiztonsági tanúsítvány (kiegészítő tanúsítvány) és a vasútbiztonsági en-
gedély (33-35. §-ok) kiállítása, meghosszabbítása, módosítása és visszavonása,
valamint az abban foglalt feltételek teljesítésének ellenőrzése,
c)	a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő - külön jogszabályban meghatá-
rozott - munkakört betöltő vasúti szakemberek vizsgáztatása, valamint a vasútbiz-
tonsággal összefüggő képzést nyújtó szervezetek ellenőrzése,
d)	a vasúti pálya, az üzemi létesítmények, a vasúti járművek, valamint a vasúti
közlekedéssel összefüggő tevékenységek ellenőrzése abból a szempontból, hogy
megfelelnek-e a jogszabályok előírásainak és a hatósági engedélyekben foglaltak-
nak (a továbbiakban: felügyeleti tevékenység),
e)	vasúti járművek és vasúti járműre szerelt vasútüzemi célt szolgáló kazánok és
nyomástartó edények hatósági jelzésének kiadása,
f)	vasúti járművek, valamint a vasúti pályák nyilvántartásának külön jogszabályban
meghatározottak szerinti vezetése,
g)	a nemzeti vasútbiztonsági szabályok érvényesülésének figyelemmel kísérése,
azok módosítására vonatkozó javaslat kidolgozása, és a módosítással kapcsolatban
az érdekeltekkel - ideértve a vasúti társaságokat, a gyártókat és karbantartókat,
valamint a felhasználók és a vasúti dolgozók képviselőit is - való egyeztetés lefoly-
tatása,
h)	az (5) bekezdés szerinti éves jelentés elkészítése,
i)	a tanúsítvány (kiegészítő tanúsítvány) megszerzéséhez szükséges tudnivalókról
ingyenesen hozzáférhető - külön jogszabály szerinti tartalommal összeállított - út-
mutató készítése,
j) együttműködés és információcsere a más EGT-államokban működő vasútbiz-
tonsági hatóságokkal, továbbá
k) mindazon feladatok ellátása, amelyeket jogszabály a feladatkörébe utal.
(5)	A közlekedési hatóság minden év szeptember 30-áig a vasútbiztonsági hatósági
feladat- és hatáskörében végzett tevékenységéről külön jogszabályban
44
meghatározott tartalommal készített éves jelentését megküldi az Európai Vasúti
Ügynökségnek, és azt egyidejűleg honlapján is közzéteszi.
(6)	A közlekedési hatóság kérelemre induló eljárásáért - külön jogszabályban
meghatározott - igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.
(7)	A közlekedési hatóság vasúti pályával és vasúti üzemi létesítménnyel
kapcsolatos eljárásában ügyfélnek minősül a vasúti pálya vagy vasúti létesítmény
építése, korszerűsítése, átalakítása és megszüntetése által terület-igénybevétellel
érintett, vagy a vasúti pálya, illetve vasúti létesítménnyel szomszédos, továbbá a
megvalósult vasúti pálya, illetve vasúti létesítmény környezetvédelmi
hatástanulmányában, ennek hiányában a műszaki tervdokumentációjában igazolt
hatásterületen lévő ingatlan tulajdonosa, illetve az ezen ingatlan vonatkozásában a
használat jogát biztosító dologi joggal rendelkező személy.
(8)	A hiányosan benyújtott kérelemmel kapcsolatos hiánypótlási felhívást a
közlekedési hatóság a kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül adja ki.
(9)	A közlekedési hatóság a kérelemre indult eljárás megindításáról az ügyfeleket és
az érdekelteket a kérelem beérkezésétől számított 30 napon belül értesíti.
(10)	A az országos, térségi, elővárosi és helyi vasúti pályahálózatba tartozó vasúti
pálya és tartozékai, valamint vasúti üzemi létesítmény engedélyezésével kapcsola-
tos jogerős határozattal szemben újrafelvételi kérelem nem nyújtható be.
(11)	A közlekedési hatóság a vasútbiztonság körébe tartozó feladatait nem ruház-
hatja át, és annak elvégzésére más szervezetet - közigazgatási szerv kivételével -
nem kérhet fel.
A hatósági ellenőrzés, igazgatási bírság
81.	§ (1) A közlekedési hatóság a vasúti pályák, az üzemi létesítmények és a vasúti
járművek üzem- és forgalom-biztos állapotát, valamint az időszakos vizsgálatok és
a szükséges javítás elvégzését ellenőrzi. A vasúti társaság köteles a szabad
ellenőrzés valamennyi feltételét biztosítani, különösen a lényeges
dokumentumokhoz, létesítményekhez, berendezésekhez és felszerelésekhez való
korlátozás nélküli hozzáférést. Ha a közlekedési hatóság az ellenőrzés során
mulasztást állapít meg
a)	az üzemben tartót a vizsgálat vagy a javítás elvégzésére utasítja, továbbá
b)	bírságot szab ki, amelynek legmagasabb összegét a Kormány rendeletben ha-
tározza meg.
(2)	Ha a mulasztás az élet- és a vagyonbiztonságot veszélyezteti, a közlekedési
hatóság a vasúti pálya üzemének megszüntetését, illetve a vizsgált jármű forgalom-
ból való kivonását rendeli el.
(3)	A közlekedési hatóság a vasúti pályának, a vasúti járműnek, illetve a vasúti jár-
műre szerelt nyomástartó edénynek engedély nélküli, vagy az engedélyben foglal-
taktól eltérő létesítése, gyártása, átalakítása, bontása illetve használata esetén
45
a)	bírságot szab ki, amelynek legmagasabb összegét a Kormány rendeletben ha-
tározza meg, továbbá
b)	a vasúti pálya, a vasúti jármű, illetve a vasúti járműre szerelt nyomástartó
edény lebontását, átalakítását, gyártásának vagy üzemeltetésének a megszünteté-
sét, forgalomból való kivonását rendelheti el.
(4)	Engedély nélkül vagy engedélytől eltérő módon létesített, átalakított vasúti pálya,
vasúti jármű, illetve nyomástartó edény lebontását, átalakítását, gyártásának,
átalakításának vagy üzemeltetésének a megszüntetését, forgalomból való kivonását
a közlekedési hatóság akkor rendeli el, ha azok fennmaradása az élet- és
vagyonbiztonságot, illetve az emberi környezetet és a természeti értékeket
veszélyezteti, és a veszély megfelelő átalakítással sem szüntethető meg.
(5)	A műszaki engedély-köteles vasúti közlekedési tevékenységekre vonatkozó
rendelkezések megsértőit a közlekedési hatóság bírság megfizetésére kötelezi. A
bírság legmagasabb összegét a Kormány rendeletben határozza meg. A bírság
ismételten is kiszabható.
(6)	A beszedett bírság a közlekedési hatóságot illeti meg.
Adatvédelem, adatkezelés
82.	§ (1) A közlekedési hatóság jogosult
a)	a külön jogszabály szerint közlekedési hatósági vizsgához kötött vasúti munka-
kört betöltő vasúti munkavállalók személyazonosító adatait és büntetett előéletére
vonatkozó különleges adatokat,
b)	a külön jogszabályban meghatározott munkakört betöltő vasúti munkavállalók
személyazonosító adatait, a munkakör betöltéséhez szükséges egészségügyi al-
kalmasságra vonatkozó adatokat,
c)	a vasúti közlekedési tevékenység végzésével összefüggésben a vasúti társa-
ság ügyvezetését, valamint a vasúti közlekedési tevékenység szakmai irányítását
ellátó személy személyazonosító adatait és büntetett előéletére vonatkozó különle-
ges adatokat
kezelni, továbbá a vizsgaeredményeket, alkalmassági minősítéseket, képesítéseket
-	ezek hitelességének utólagos igazolása céljából - nyilvántartani.
(2)	A közlekedési hatóság személyes adatokat a vasúti közlekedés
zavartalanságának biztosítása, a vasúti közlekedés biztonságának fenntartása,
valamint a 80. § (4) bekezdésének c), h) és j) pontjaiban meghatározott feladatok
ellátása érdekében kezeli.
(3)	Az (1) bekezdésben meghatározott különleges adatokat a közlekedési hatóság a
vasútbiztonsági követelmények érvényesítése céljából a munkavégzésre való al-
kalmasság megállapítása, a vasúti közlekedés biztonságának folyamatos fenntartá-
sa, valamint a 80. § (4) bekezdésének c), h) és j) pontjaiban meghatározott felada-
tok ellátása érdekében kezeli.
(4)	Az (1) bekezdésben meghatározott adatokat a közlekedési hatóság addig az
időpontig tartja nyilván, amíg
46
a)	az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott esetben az érintett természe-
tes személy a közlekedési hatósági vizsgához kötött, vagy külön jogszabályban
meghatározott munkakört betölti,
b)	az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben az érintett természetes
személy a vasúti társaság ügyvezetését, valamint a vasúti közlekedési tevékenység
szakmai irányítását ellátja.
(5)	A közlekedési hatóság mint adatkezelő szerv biztosítja az adatok védelmét a
véletlen vagy szándékos megsemmisítéssel, megsemmisüléssel, megváltoztatás-
sal, nyilvánosságra kerüléssel szemben, továbbá azt, hogy azokhoz jogosulatlan
személy ne férjen hozzá.
(6)	E törvény felhatalmazása alapján az adatkezelésre jogosult szerv (közlekedési
hatóság) a kezelt adatokat személyazonosító adatok nélkül statisztikai célokra fel-
használhatja, azokból statisztikai célra adatot szolgáltathat.
(7)	Az (1) bekezdésben meghatározott adatok a rendőrségnek, az ügyészségnek, a
bíróságnak, az igazságügyi szakértőnek bűnüldözés és bűnmegelőzés, illetve bíró-
sági eljárás lefolytatása céljából továbbíthatók.
(8)	A Hivatal a működési engedéllyel kapcsolatos eljárásával összefüggésben, az
üzleti jóhírnév vizsgálata körében jogosult a működési engedélyt kérelmező szerve-
zet, illetve a vasúti társaság ügyvezetését ellátó személy büntetett előéletére vonat-
kozó különleges adatokat kezelni.
Együttműködés a Gazdasági Versenyhivatallal
83.	§ (1) A Hivatal és a Gazdasági Versenyhivatal (a továbbiakban: versenyható-
ság) a vasúti közlekedési piacon folyó versenyt érintő kérdésekben a verseny vé-
delmének következetes érvényre juttatása, illetve az egységes jogalkalmazás elő-
mozdítása érdekében szorosan együttműködik, így különösen
a)	a 77. § (1) bekezdés b)- c) pontjai szerinti jogvitás ügy,
b)	a vasúti közlekedési piac felügyelete,
c)	integrált vasúti társaság belső megállapodásának jóváhagyása,
d)	a vasúti pályahálózat-kapacitás elosztásának, illetve a Hálózati Üzletszabályzat
szerinti kedvezmények biztosítására vonatkozó tárgyalások felügyelete
során.
(2)	A Hivatal és a versenyhatóság az együttműködés során köteles biztosítani, hogy
eljárásaik az adatvédelemre vonatkozó jogszabályokkal összhangban legyenek,
illetve az üzleti titokhoz fűződő érdekek ne sérüljenek. Ennek keretében az adatot a
másik hatóságnak átadó hatóság értesíti az adatszolgáltatót az adatok átadásáról.
Az átvevő hatóság biztosítja, hogy a részére átadott adatok legalább olyan véde-
lemben részesüljenek, mint amilyen védelemben az átadó hatóságnál részesültek.
(3)	A Hivatal az (1) bekezdés a)-d) pontjaiban meghatározott eljárása során a ver-
senyhatóság szakmai álláspontját kiemelten figyelembe veszi, amennyiben attól
eltér, annak indokairól a versenyhatóságot és az ügyfelet tájékoztatja.
47
(4)	A Hivatal, valamint a versenyhatóság az együttműködésük részleteit rögzítik,
évente felülvizsgálják, és a nyilvánosság számára hozzáférhetővé teszik, ideértve
az együttműködés eredményeként létrehozott módszertanokat is.
Üzleti titok
84.	§ (1) Amennyiben az ügyfél a Ket. 68. §-ának (3) bekezdése alapján az üzleti
titok védelmére hivatkozással kéri az ellenérdekű fél irat-betekintési jogának kizárá-
sát, korlátozását, olyan iratváltozatot is köteles készíteni, amely nem tartalmaz üzleti
titkot.
(2)	Nem minősíthető üzleti titokká olyan adat, vagy annak bármilyen szempont sze-
rinti feldolgozása, amely adat nyilvánosságra hozatalára az ügyfelet jogszabály kö-
telezi.
(3)	Amennyiben az eljárásban résztvevő ügyfél jogérvényesítése érdekében indo-
kolt, a Hivatal felszólíthatja az üzleti titokkal rendelkező ügyfelet az üzleti titok minő-
sítés azonnali hatállyal történő megszüntetésére. Amennyiben az üzleti titokkal ren-
delkező ügyfél az üzleti titok minősítést nem oldja fel, és ezzel az ügy érdemi elbírá-
lását akadályozza, a Hivatal végzésben az eljárás folytatásához szükséges mérték-
ben kötelezi az üzleti titok másik fél számára történő rendelkezésre bocsátására.
(4)	A Hivatal (3) bekezdésben foglalt végzése elleni bírósági felülvizsgálat iránti ha-
lasztó hatályú kérelem előterjesztésének a közléstől számított 15 napon belül van
helye. A kérelem tárgyában a bíróság 15 napon belül határoz.
(5)	Amennyiben a külföldi hatóság igényli, hogy a megkeresésére adott választ mi-
nősítse a Hivatal üzleti titoknak, a Hivatal megkeresésre adott válaszában foglalta-
kat részben vagy egészben üzleti titokként kell kezelni, az üzleti titok kezelésére a
(2) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.
XV.	FEJEZET
EGYÉB RENDELKEZÉSEK
85.	§ (1) Az egyszemélyes gazdasági társaságként működő vasúti társaság a vasúti
közlekedési tevékenységéhez kapcsolódó tevékenységet folytató gazdasági
társaságnak egyedüli tagja vagy részvényese is lehet.
(2) Az e törvény, illetve a végrehajtására kiadott jogszabály alapján megállapított
bírság adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül.
XVI.	FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
Hatálybalépés
86.	§ (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 2006. január 1-jén lép
hatályba, egyidejűleg hatályát veszti a vasútról szóló 1993. évi XCV. törvény,
továbbá
48
a)	az egyes közlekedési törvények módosításáról szóló 2000. évi CXXVII. törvény
28. §-ának (4) bekezdése,
b)	a közlekedéssel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2001. évi
CiX. törvény 5-7. §-a, 9-13. §-a, 26. §-a (1) bekezdésének „az 1993. évi XCV. tör-
vény (a továbbiakban: Vtv.) 6. §-ának (2) bekezdése, 7. §-a, V. Fejezete, 12. §-ának
(2) bekezdése, valamint 16. §-ának (1) bekezdése, továbbá” szövegrésze, 26. §-
ának (3) bekezdése, és 27. §-a,
c)	a közlekedésről szóló egyes törvények módosításáról rendelkező 2002. évi
LxViII. törvény 8. §-a,
d)	a budapesti 4-es - Budapest Kelenföldi pályaudvar - Bosnyák tér közötti - met-
róvonal első szakasza megépítésének állami támogatásáról szóló 2003. évi LV. tör-
vény 7. §-a,
e)	a közlekedéssel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2004. évi
XXV. törvény 6-10. §-a, valamint 44. §-a (1) bekezdésének felvezető mondatából a
„továbbá az 1993. évi XCV. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 2. §-a (6) bekezdésének
c)	és d) pontja” szövegrész, a 44. §-a (1) bekezdésének a) pontja, és a 44. §-ának
(2) bekezdése,
f)	az egyes törvényeknek az Európai Gazdasági Térségben való részvétellel ösz-
szefüggő jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2004. évi LXIX. törvény 25. §-
a,
g)	a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény módosításáról szóló 2005.
LXI. törvény 31. §-a,
h)	a vasútról szóló 1993. évi XCV. törvény módosításáról rendelkező 2005. évi
LxXv. törvény.
(2) A törvény 53. §-a (1) bekezdésének f) pontja 2007. január 1-jén lép hatályba.
Átmeneti rendelkezések
87.	§ (1) Az e törvény hatálybalépését megelőzően működési engedélyhez,
tanúsítványhoz, illetve engedélyhez nem kötött, de e törvény alapján működési
engedélyhez, tanúsítványhoz, illetve engedélyhez kötött tevékenység végzését e
törvény hatálybalépését megelőzően megkezdett szervezet a működési engedély,
tanúsítvány, illetve engedély iránti kérelmét e törvény hatálybalépését követő 6
hónapon belül köteles a Hivatalhoz, illetve a közlekedési hatósághoz benyújtani.
(2) A vasúti társaságok egymással kötött, az utazási és fuvarozási kedvezményekre
vonatkozó megállapodásai alapján a jelen törvény hatályba lépése előtt megszerzett
kedvezmények a kedvezményezetteket e törvény hatályba lépése után is megilletik.
49
Felhatalmazás
88.	§ (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy
a)	a közlekedési hatóság, illetve a Hivatal feladatára, hatáskörére és illetékessé-
gére vonatkozó részletes szabályokat,
b)	a vasúti közlekedés területén a kötelező felelősségbiztosítás részletes szabá-
lyait,
c)	a vasúti piac-felügyeleti bírság, valamint a vasúti közlekedés hatósági ellenőr-
zése során kiszabható igazgatási bírság mértékére, illetve az annak alkalmazására
vonatkozó részletes szabályokat,
d)	a vasúti személyszállítás és a vasúti árutovábbítás követelményeit, a személy-
szállítási és az árufuvarozási szerződésre vonatkozó részletes szabályokat,
e)	a kapacitás-elosztás körében nyújtott szolgáltatások nyújtására vonatkozóan a
VPSZ és az integrált vasúti társaság között fennálló jogviszony feltételeit, ideértve
az e szolgáltatások ellenértékeként az integrált vasúti társaság által fizetendő juta-
lék mértékét,
f)	a vasúti közlekedés biztonságára vonatkozó részletes szabályokat,
g)	a jogszabályban meghatározott vasúti munkaköröket betöltő munkavállalókkal
szemben támasztott egészségügyi követelményeket és az egészségügyi vizsgálat
feltételeit, valamint a vasutas biztosítottak körét és a jogosultság mértékét
rendeletben állapítsa meg.
(2)	Felhatalmazást kap a miniszter, hogy
1.	a működési, illetve műszaki engedélyezés részletes szabályait,
2.	a biztonsági tanúsítványra, a biztonsági engedélyre, a biztonságirányítási rend-
szerekre, a biztonsági jelentésre valamint az egyes hatósági engedélyezési eljárá-
sokra vonatkozó részletes szabályokat,
3.	a vasúti pályahálózathoz történő nyílt hozzáférés keretében nyújtandó szolgál-
tatásokra, valamint az azok igénybevételére vonatkozó részletes szabályokat,
4.	a hálózat-hozzáférési díjrendszer kereteit, valamint a hálózat-hozzáférési díjak
képzésének, illetve alkalmazásának alapvető szabályait, a pénzügyminiszterrel
együttesen,
5.	a pályavasúti társaság és az integrált vasúti társaság Hálózati Üzletszabályza-
tának tartalmára vonatkozó részletes szabályokat,
6.	a vasúti pályahálózat kapacitásának elosztására vonatkozó részletes szabályo-
kat,
7.	a Hivatal, illetve a közlekedési hatóság eljárásáért fizetendő igazgatási-
szolgáltatási díjak körét és mértékét, valamint az azok megfizetésére vonatkozó
részletes szabályokat a pénzügyminiszterrel egyetértésben,
8.	a vasúti járművek üzembe helyezése engedélyezésének és időszakos vizsgála-
tának előírásait,
9.	a vasúti járművekre szerelt, vasútüzemi célt szolgáló kazánok és nyomástartó
edények üzembe-helyezése engedélyezésének, időszakos vizsgálatának és ellen-
őrzésének előírásait,
10.	a vasúti építmények engedélyezése, üzembe helyezése és üzemeltetése el-
lenőrzésének előírásait,
11.	a vasúti pálya tartozékának minősülő vasúti távközlő-berendezések körét,
12.	egyes vasúti munkaköröket betöltő szakemberek képzésének és vizsgáztatá-
sának a szabályait,
50
13.	a vasúti járművek javítását, és minősítését végző személyek, illetve szerveze-
tek működési feltételeit,
14.	a számviteli elválasztásnak és az önálló belső mérlegkészítésnek a szabályait
a pénzügyminiszterrel együttesen,
15.	a különleges vasutak működésének és hatósági engedélyezésének a feltétele-
it,
16.	a közforgalmú menetrend készítésének szabályait,
17.	a formaruha viselésére kötelezettek körét és a formaruha viselésének feltét-
eleit,
18.	az utazási és szállítási kedvezmény mértékét és igénybevételének feltételeit,
19.	a vasutak kölcsönös átjárhatóságának szabályait,
20.	a sikló, a függőpálya és a sífelvonó kezelőjének képzésére és vizsgáztatására
vonatkozó szabályokat,
21.	a vasúti forgalom lebonyolítására vonatkozó szabályokat
rendeletben állapítsa meg.
(3)	Felhatalmazást kap a miniszter, hogy az országos vasúti pályahálózathoz tarto-
zó felszín alatti vasúti pálya nyomvonala által érintett ingatlanok jegyzékét rendelet-
ben közzétegye.
Az Európai Unió jogának való megfelelés
89.	§ Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
a)	a Tanács 91/440/EK irányelve (1991. július 29.) a közösségi vasutak fejleszté-
séről (a törvény végrehajtására a 88. § (2) bekezdés 4. pontjában adott felhatalma-
zás alapján megalkotott miniszteri rendelettel együtt);
b)	az Európai Parlament és a Tanács 2001/12/eK irányelve (2001. február 26.) a
közösségi vasutak fejlesztéséről szóló 91/440/EGK tanácsi irányelv módosításáról
(a törvény végrehajtására a 88. § (2) bekezdés 15. pontjában adott felhatalmazás
alapján megalkotott miniszteri rendelettel együtt);
c)	az Európai Parlament és a Tanács 2004/51/EK irányelve (2004. április 29.) a
közösségi vasutak fejlesztéséről szóló 91/440/EGK tanácsi irányelv módosításáról;
d)	a Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köz-
társaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a
Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a Szlovák Köztársaság csatlako-
zásának feltételeiről, valamint az Európai Unió alapját képező szerződések kiigazí-
tásáról szóló okmány, II. Melléklet 8. rész D. pont (2) bekezdés;
e)	a Tanács 95/18/EK irányelve (1995. június 19.) a vasúttársaságok engedélye-
zéséről (a törvény végrehajtására a 88. § (2) bekezdés 1. pontjában adott felhatal-
mazás alapján megalkotott miniszteri rendelettel együtt);
f)	az Európai Parlament és a Tanács 2001/13/eK irányelve (2001. február 26.) a
vasúttársaságok engedélyezéséről szóló 95/18/EK tanácsi irányelv módosításáról (a
törvény végrehajtására a 88. § (2) bekezdésének 1. pontjában adott felhatalmazás
alapján megalkotott miniszteri rendelettel együtt);
g)	Az Európai Parlament és a Tanács 2001/14/EK irányelve (2001. február 26.) a
vasúti infrastruktúrakapacitás elosztásáról, továbbá a vasúti infrastruktúra használati
díjának felszámításáról (a törvény végrehajtására a 88. § (2) bekezdésének 2., 3.,
4., 5. és 6. pontjában adott felhatalmazások alapján megalkotott miniszteri rendele-
tekkel együtt);
51
h)	az Európai Parlament és a Tanács 2004/49/EK irányelve (2004. április 29.) a
közösségi vasutak biztonságáról, valamint a vasúttársaságok engedélyezéséről
szóló 95/18/EK tanácsi irányelv és a vasúti infrastruktúrakapacitás elosztásáról, to-
vábbá a vasúti infrastruktúra használati díjának felszámításáról és a biztonsági ta-
núsítványról szóló 2001/14/EK irányelv módosításáról, az 1. cikk d) pontja, a 3. cikk
j)-o) pontjai, valamint a 19-25. cikkek kivételével (a törvény végrehajtására a 88. §
(2) bekezdésének 1., 2., 8. és 12. pontjában adott felhatalmazások alapján megal-
kotott miniszteri rendeletekkel együtt.
Módosuló jogszabályok
90.	§ (1) A koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény
a)	1. § (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Ez a törvény állapítja meg)
„a) az országos közutak és műtárgyaik, a csatornák, valamint a regionális közmű-
rendszerek,”
(koncessziós szerződés keretében való átengedésnek alapvető szabályait.)
b)	1. §-a (1) bekezdésének l) pontja hatályát veszti.
91.	§ A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 172. § d) pontja helyébe
az alábbi rendelkezés lép:
(Ha törvény eltérően nem rendelkezik, kizárólag az állam tulajdonában vannak)
„d) az országos közutak, az országos törzshálózati vasúti pályák, a nemzetközi ke-
reskedelmi repülőtér, továbbá az ország területe feletti légtér,"
52
1. számú melléklet a 2005. évi... törvényhez
Az országos törzshálózati vasúti pályák
I.	A transz-európai vasúti áruszállítási hálózat részeként működő vasúti pályák
Budapest - Hegyeshalom - országhatár (1)
Hegyeshalom - Rajka - országhatár (1)
Esztergom - Almásfüzitő (4)
Győr - Sopron - országhatár (8)
Győr - Celldömölk (10)
Szombathely - Sopron - (Ágfalva) országhatár (15)
Zalaszentiván - Nagykanizsa (17)
Székesfehérvár - Szombathely (20)
Szombathely - Szentgotthárd - országhatár (21)
Boba - Zalaegerszeg - Bajánsenye - országhatár (25)
Budapest - Székesfehérvár - Nagykanizsa - Murakeresztúr - országhatár (30)
Budapest - Pécs (40)
Dombóvár - Gyékényes - országhatár (41)
Pusztaszabolcs - Adony (42)
Székesfehérvár - Pusztaszabolcs (44)
Murakeresztúr - Gyékényes (60)
Pécs-Pécs külváros (64)
Pécs - Villány (65)
Villány - Magyarbóly - országhatár (66)
Budapest - Szob - országhatár (70)
Budapest - Hatvan - Miskolc - Mezőzombor (80)
Felsőzsolca - Hidasnémeti - országhatár (90)
Budapest - Szolnok - Debrecen - Nyíregyháza - Záhony - országhatár (100)
Mezőzombor - Nyíregyháza (100c)
Püspökladány - Biharkeresztes - országhatár (101)
Budapest - Szolnok - Békéscsaba - Lőkösháza - országhatár (120)
Szeged - Rendező - Röszke - országhatár (136)
Cegléd - Szeged (140)
Budapest - Kelebia - országhatár (150)
II.	Egyéb országos törzshálózati vasúti pályák
Budapest - Esztergom (2)
Esztergom - Almásfüzitő (4)
Székesfehérvár - Komárom (5)
Fertőszentmiklós - országhatár (9)
Győrszabadhegy - Veszprém (11)
Felsőgalla - Tatabánya - Oroszlány (12)
Hegyeshalom - Porpác (16)
Szombathely - Nagykanizsa (17)
Körmend - Zalalövő (22)
Tapolca - Ukk (26)
Szabadbattyán - Tapolca (29)
53
Budapest - Nagykanizsa - Murakeresztúr - országhatár (30)
Balatonszentgyörgy - Tapolca (30b)
Kaposvár - Fonyód (36)
Pusztaszabolcs - Dunaújváros (42)
Dunaújváros - Paks (42)
Mezőfalva - Rétszilas (43)
Sárbogárd - Börgönd (45)
Rétszilas - Bátaszék (46)
Dombóvár - Bátaszék (50)
Gyékényes - Barcs - Szentlőrinc (60)
Villány - Mohács (65)
Pécs - Villány - Magyarbóly - országhatár (66)
Budapest - Vácrátót - Vác (71)
Galgamácsa - Vácrátót (77)
Aszód - Balassagyarmat - Ipolytarnóc - országhatár (78)
Budapest - Hatvan - Miskolc - Sátoraljaújhely - országhatár (80)
Hatvan - Somoskőújfalu - országhatár (81)
Hatvan - Újszász (82)
Vámosgyörk - Gyöngyös (85)
Füzesabony - Eger (87a)
Nyékládháza - Tiszapalkonya-Erőmű (89)
Miskolc - Bánréve - országhatár (92)
Bánréve - Ózd (92)
Miskolc - Tornanádaska - Hídvégardó - országhatár (94)
Budapest - Szolnok - Debrecen - Nyíregyháza - Záhony - országhatár (100)
Szerencs - Nyíregyháza (100c)
Debrecen - Nyírábrány - országhatár (105)
Debrecen - Füzesabony (108)
Apafa - Mátészalka (110)
Nyíregyháza - Nyírbátor (113)
Mátészalka - Tiborszállás - Ágerdőmajor - országhatár (115)
Tiszatenyő - Szentes - Hódmezővásárhely - Makó (130)
Szeged - Békéscsaba - Kötegyán - országhatár (135)
Budapest - Lajosmizse - Kecskemét (142)
Bátaszék - Baja - Kiskunhalas (154)
Kiskunhalas - Kiskunfélegyháza (155)
Budapesti körvasutak
Záhony normál nyomtávú hálózat
Záhony széles nyomtávú hálózat
54
2. számú melléklet a 2005. évi... törvényhez
Az országos vasúti mellékvonalak
Széchenyi-hegy - Hűvösvölgy (7)
Tatabánya - Pápa (13)
Pápa - Csorna (14)
Szombathely - Kőszeg (18)
Zalaegerszeg - Rédics (23)
Zalabér-Batyk - Zalaszentgrót (24)
Lepsény - Veszprém (27)
Kaposvár - Siófok (35)
Balatonszentgyörgy - Somogyszob (37)
Nagyatád - Somogyszob (38)
Balatonfenyves Gazdasági Vasút - Csiszta-Gyógyfürdő (39)
Balatonfenyves Gazdasági Vasút - Somogyszentpál (39b)
Godisa - Komló (47)
Keszőhidegkút-Gyönk - Tamási (48)
Dombóvár - Lepsény (49)
Szentlőrinc - Sellye (61)
Középrigóc - Villány (62)
Pécs - Bátaszék (64)
Vác - Balassagyarmat (75)
Diósjenő - Romhány (76)
Kisterenye - Kál-Kápolna (84)
Vámosgyörk - Újszász (86)
Eger - Putnok (87)
Miskolc - Mezőcsát (88)
Rudabánya - Kazincbarcika (95)
Szerencs - Hidasnémeti (98)
Kál-Kápolna - Kisújszállás (102)
Karcag - Tiszafüred (103)
Debrecen - Sáránd - Nagykereki (106)
Sáránd - Létavértes (107)
Tiszalök - Tocóvölgy (109)
Mátészalka - Záhony (111)
Nagykálló - Nyíradony (112)
Mátészalka - Zajta (113)
Mátészalka - Csenger (114)
Nyíregyháza - Vásárosnamény (116)
Nyíregyháza - Ohat-Pusztakócs (117)
Nyíregyháza - Balsai Tisza-part (118)
Nyíregyháza - Dombrád (119)
Kétegyháza - Mezőhegyes - Újszeged (121)
Mezőtúr - Orosháza - Mezőhegyes (125)
Mezőhegyes - Battonya (125a)
Kisszénás - Kondoros (126)
Körösnagyharsány - Vésztő - Gyoma (127)
Kötegyán - Vésztő - Püspökladány (128)
Murony - Békés (129)
55
Szolnok - Kiskunfélegyháza (145)
Kecskemét - Kunszentmárton (146)
Kiskunfélegyháza - Szentes - Orosháza (147)
Kecskemét KK - Kiskörös KK (148)
Kecskemét KK - Kiskunmajsa KK (149)
Kunszentmiklós-Tass - Dunapataj (151)
Kecskemét - Fülöpszállás (152)
Kiskörös - Kalocsa (153)
Adony - Adonyi Dunapart
Ajka - Padragkút
Bácsalmás - Csikéria
Baja - Baja Dunapart
Baja - Baja-külső
Balatonszentgyörgy - Sármellék
Bodajk - Balinka
Börgönd - Szabadbattyán
Dorog - Dorogi Mészkőhegy
Dunakeszi - Dunakeszi-gyártelep
Dunaújváros - Kikötő
Hidas-Bonyhád - Bonyhád
Kiskundorozsma szállásvágány
Mátramindszent - Mátranovák-Homokterenye
Mezőkeresztes - Bükkábrány
Miskolc - Diósgyőr-Vasgyár
Mór - Pusztavám
Nagyút - Visonta
Nógrádszakál - országhatár
Pécs-felső - Pécsbánya-rendező
Pécsbánya-rendező - Pécsbánya-telep
Sajóecseg - Sajóbábony
Szeged-rendező - Szeged-Tisza
Székesfehérvár - Lovasberény - Bicske
Szobi Gazdasági Vasút
Tapolca - Zalahaláp
Uzsa - Uzsabánya
Zirc - Dudar
56
3. számú melléklet a 2005. évi... törvényhez
A vasúti pályahálózathoz való nyílt hozzáférés keretében nyújtandó szolgálta-
tások
I.	Az 54. § (1) bekezdésében hivatkozott alapszolgáltatások
a)	a vasúti pályahálózat-kapacitás iránti kérelmek kezelése,
b)	a nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózatot a biztosított kapacitásnak megfelelően
árutovábbítás, személyszállítás, illetőleg vontatás céljára a hozzáférésre jogosult
rendelkezésére bocsátása,
c)	a nyílt vonalak, a forgalmi vágányok, a kitérők, a vágánykapcsolatok, a műtár-
gyak, a különböző nyomtávok közötti átrakást szolgáló berendezések, valamint a
jelző és biztosító berendezések használatának a b) pontban foglaltak keretein belül
történő biztosítása,
d)	a vasúti járműforgalom lebonyolításáról történő gondoskodás, ideértve az ah-
hoz szükséges eszközök és adatok kezelését, illetve továbbítását, valamint
e)	a vasúti járművek közlekedtetéséhez szükséges információk szolgáltatása.
II.	Az 54. § (3) bekezdésében hivatkozott létesítményekhez és berendezések-
hez való hozzáférés
a)	vasúti állomáshasználat és állomáshasználathoz kapcsolódó járulékos szolgál-
tatások tehervonatok és -kocsik számára,
b)	vasúti állomások használata és állomáshasználathoz kapcsolódó járulékos
szolgáltatások személyszállító vonatok és -kocsik számára,
c)	vasúti üzemanyagtöltő berendezések és felsővezetéki rendszerek használata,
d)	állomási, szolgálati helyiségek, vonali területek és berendezések használata,
állomási és vonali üzemszünet, vonatfelvételi tevékenység végzése, illetve vasúti
járművek tárolása.
III.	Az 54. § (4) bekezdésében hivatkozott kiegészítő szolgáltatások
a)	a vontatási energia nyújtása,
b)	tolatás és a II. részben meghatározott létesítmények használatával kapcsolatos
egyéb szolgáltatások,
c)	közlekedésben részt vevő személyszállító vonatok előfűtése, előhűtése,
d)	veszélyes áruval rakott kocsik vonatban történő vasúti továbbítása és kiegészí-
tő szolgáltatás rendkívüli küldemények rendes vonatban való közlekedtetése ese-
tén.
IV.	Az 54. § (5) bekezdésében hivatkozott mellékszolgáltatások
a)	hozzáférés a távközlési hálózathoz,
b)	kiegészítő információk szolgáltatása,
c)	a vasúti jármű műszaki vizsgálata.
57
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A Magyar Köztársaság az Európai Unióhoz történt csatlakozását követően részesé-
vé vált az európai közös közlekedéspolitikának is, amelynek fontos célkitűzése a
környezetkímélő vasúti közlekedés igénybe vételének ösztönzése a jelenleg domi-
náns közúti szállítással szemben. Ennek megfelelően a közös közlekedéspolitika
kiemelt területként kezeli vasúti közlekedés fejlesztését, illetve ennek érdekében a
vasúti tevékenységek fokozatos liberalizációját.
A közösségi vasúti szabályozás területén alapvető jelentőségű változást hozott az
ún. első vasúti csomag részét képező irányelveknek a 2001. évben történt elfoga-
dása.
A Tanács 1991. július 29-ei a közösségi vasutak fejlesztéséről szóló
91/440/EGK irányelve, illetőleg az azt módosító, az Európai Parlament és a Tanács
2001. február 26-i, a közösségi vasutak fejlesztéséről szóló 91/440/EGK tanácsi
irányelv módosításáról szóló 2001/12/EK irányelve, valamint az Európai Parlament
és a Tanács a közösségi vasutak fejlesztéséről szóló 91/440/EGK tanácsi irányelv
módosításáról szóló 2004/51/EK irányelve (2004. április 29.) (a továbbiakban
együtt: vasútfejlesztési irányelvek) alapvető követelményként rögzítik a vállalkozó
vasúti (árufuvarozás és személyszállítás) tevékenységet végző szervezeteknek
vasúti pályahálózathoz történő átlátható, megkülönböztetéstől mentes és tisztessé-
ges hozzáférésének biztosítását annak érdekében, hogy a vasúti közlekedés terüle-
tén hatékony verseny alakuljon ki.
Ennek megfelelően a vasútfejlesztési irányelvek előírják, hogy a vasúti szerveze-
teknek az államtól függetlenül, piaci alapon kell működniük, továbbá el kell különíte-
ni a vasúti pályahálózat működtetését a vállalkozó vasúti tevékenységektől. Az
irányelvek a szervezeti szétválasztást ugyan nem teszik kötelezővé, azonban a kü-
lönböző tevékenységek (pályahálózat működtetés, vasúti vállalkozói tevékenység)
számviteli elkülönítését mindenképpen biztosítani kell.
A vasúti pályák megkülönböztetéstől mentes igénybevételének biztosítása érdeké-
ben az Európai Parlament és a Tanács 2001. február 26-i, a vasúti infrastruktúraka-
pacitás elosztásáról, továbbá a vasúti infrastruktúra használati díjának felszámításá-
ról szóló 2001/14/EK irányelve (a továbbiakban: kapacitás-elosztási irányelv) meg-
követeli azt is, hogy az a szervezet, amely a vasúti pályahálózat kapacitását eloszt-
ja, illetve a vasúti pályahálózat használatáért fizetendő díjat megállapítja, szervezeti,
döntéshozatali, illetve jogi szempontból független legyen minden vasúti pályát
igénylő vállalkozó vasúti tevékenységet végző szervezettől.
A Tanácsnak a vasútvállalatok engedélyezéséről szóló 1995. június 19-ei 95/18/EK
irányelve, valamint az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a vasúttársaságok
engedélyezéséről szóló 95/18/EK tanácsi irányelv módosításáról szóló 2001. febru-
ár 26-ai 2001/13/EK irányelve (továbbiakban: engedélyezési irányelv) pedig a vasúti
szervezetek működési engedélyére vonatkozó tagállami szabályok közelítéséről
rendelkezik annak érdekében, hogy az engedély megszerzéséhez teljesítendő kö-
vetelményekre vonatkozó eltérő szabályok ne akadályozzák meg az egyik tagál-
lamban alapított vasúti szervezeteknek egy másik tagállam területén lévő vasúti pá-
lyához történő hozzáférését.
58
A fentiek teljesülése érdekében a közösségi jog kötelezővé teszi a vasúti szerveze-
tektől független, piac-felügyeleti feladatokat is ellátó szabályozó hatóság
(Regulatory Body) létrehozását a tagállamokban.
Az első vasúti csomag a versenypiaci alapon működő vasúti közlekedés kereteinek
megteremtése mellett az árufuvarozás területén - legkésőbb 2007. január 1. napjáig
-	teljes, míg a nemzetközi személyszállítás esetében korlátozott piacnyitást ír elő.
A 2004. év során kerültek elfogadásra az ún. második vasúti csomag részét képező
irányelvek, amelyek elsősorban a vasúti közlekedés biztonságával, valamint a kü-
lönböző típusú vasúti pályahálózatok közötti átjárhatóság biztosításával kapcsolato-
san állapítanak meg jogharmonizációs kötelezettséget a tagállamok számára, az
integrált európai vasúti térségnek az első vasúti csomag által megteremtett alapo-
kon történő továbbfejlesztése érdekében.
A második csomag vasútbiztonsági irányelve előírja továbbá, hogy a vasúti balese-
tek kivizsgálására a vasúti szervezetektől független szervezetet kell létrehozni.
Előkészítés alatt áll a közösségi jog ún. harmadik vasúti csomagja, amelynek leg-
fontosabb célkitűzése a nemzetközi személyszállítás teljes liberalizációja 2010-ig.
A vasútról szóló 1993. évi XCV. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 2001-2004. években
történt módosításával, valamint a részletes szabályokat megállapító miniszteri ren-
deletek megalkotásával a közösségi jog első vasúti csomagját képező irányelvek
átültetésre kerültek a magyar jogrendszerbe, maradéktalanul eleget téve jogharmo-
nizációs kötelezettségnek. A második vasúti csomagnak a hazai jogba történő be-
építése ugyanakkor újabb szabályozási feladatokat ró a Magyar Köztársaságra. A
vasútra vonatkozó dinamikus közösségi jogalkotás azonban olyan alapvető szemlé-
letbeli változást eredményezett, amely szétfeszíti a hatályos - az alapvetően az
egységes állami vasút modelljére épülő - törvényjavaslat (a továbbiakban: javaslat)
szerkezetét, így annak módosítása helyett új törvény megalkotása vált szükséges-
sé. Az új törvény megalkotása lehetővé teszi továbbá a magyar jogi terminológiának
a közösségi joghoz történő közelítését, illetőleg az annak megfelelő módosítását.
Az első vasúti csomag által felvázolt piaci modellnek megfelelően a javaslat a ko-
rábbi szervezeti megközelítés helyett az egyes vasúti tevékenységek - így a vasúti
pályahálózat működtetése, az árutovábbítás, és a személyszállítás - szabályozásá-
ra helyezi a hangsúlyt. A piaci modellben ugyanis nem annak van jelentősége, hogy
a vasúti szolgáltatásokat milyen típusú szervezet nyújtja, hanem annak, hogy az
egyes vasúti tevékenységek milyen feltételekkel, milyen követelmények teljesítése
esetén végezhetőek.
A fentiekkel összhangban a javaslat tevékenységalapú engedélyezési rendszert
vezet be. Ennek megfelelően a vasúti tevékenységek végzésének feltételét képező
m űködési engedélyek nem a vasúti szervezetek típusa, hanem az egyes vasúti te-
vékenységek szerint kerülnek differenciálásra. Amennyiben tehát a vasúti szervezet
a vasúti tevékenységek valamelyikét végezni kívánja, külön működési engedélyt kell
szereznie az adott tevékenységre vonatkozóan. Az egyes tevékenységekre jogosító
működési engedélyek külön-külön, vagy együttesen is megszerezhetők.
59
Tekintettel arra, hogy - az egységes állami vasút lebontása mellett - a hazai vasúti
közlekedéspolitika kiemelt stratégiai célkitűzése a vasúti közlekedés
regionalizálása, a javaslat újraszabályozza a vasúti közlekedés területi vonatkozá-
sait is.
A javaslat az országos és a helyi vasúti közlekedés mellett megteremti a térségi és
az elővárosi vasúti közlekedés kialakulásának feltételeit. Ennek megfelelően a mű-
ködési engedélyek is országos, térségi, elővárosi vagy helyi területi hatállyal kerül-
nek kiadásra.
Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy a működési engedélyek területi hatályának
meghatározása nem földrajzi, illetőleg közigazgatási területi egységek szerint törté-
nik, hanem a vasúti szervezet által igénybe vehető, illetőleg működtetett vasúti pá-
lyahálózat megjelölésével.
A javaslat a térségi vasúti közlekedés kialakításával egyszersmind megteremti a
települési önkormányzatok szabad társulásán alapuló - az érintett földrajzi terület
lakosságának igényeihez jobban igazodni képes - térségi vasúti közszolgáltatás
megszervezésének feltételeit is.
A javaslat a fentiek mellett megalkotja az elővárosi személyszállítás fogalmát, amely
a nagyvárosok - így elsősorban a főváros - és agglomerációjuk személyszállítási
igényeinek a „hagyományos” vasúti közlekedés keretében történő kielégítését jelenti
szemben a speciális jellegű helyi vasúti közlekedéssel (pl. villamos, HÉV).
A javaslat a piaci szereplők szabályozása során módosította a hatályos törvény
terminológiáját a vasút, mint közlekedési rendszer és a vasúti tevékenységet végző
szervezetek egyértelmű elkülönítésének elősegítése érdekében.
A javaslatban szabályozott piaci szereplők a következők:
-	pályavasúti társaság
A pályavasúti társaság feladata a vasúti pályahálózat, létesítése, üzemeltetése,
fenntartása és fejlesztése.
-	vállalkozó vasúti társaság
A piaci modell valódi versenyző szereplője, amely a vasúti közlekedéshez úgy kap-
csolódik, hogy az általa végzett árutovábbítási, illetve személyszállítási tevékenysé-
get - saját, vagy bérelt - vasúti járművel, a vasúti pályákon közlekedve bonyolítja le,
hasonlóan a közúton, gépjárművel végzett árufuvarozáshoz, illetve személyszállí-
táshoz.
-	integrált vasúti társaság
Olyan vasúti szervezet, amely a vasúti pályahálózat működtetése mellett - megfele-
lő számviteli elkülönítést alkalmazva - vasúti árutovábbítást, illetőleg személyszállí-
tást végez, tehát közlekedési céllal is igénybe veszi az általa működtetett vasúti pá-
lyahálózatot.
60
A javaslat a közösségi vasutak biztonságáról szóló, a Parlament és a Tanács
2004/49/EK irányelvének (a továbbiakban: vasútbiztonsági irányelv) a nemzeti jog-
ba történő átültetése érdekében szabályozza a vasúti tevékenységeket végző szer-
vezeteknek a vasúti biztonsággal kapcsolatos alapvető kötelezettségeit. A vasútbiz-
tonsági irányelvben foglaltaknak eleget téve a javaslat tartalmazza - a vasúti közle-
kedésben történő részvétel feltételét képező - vasútbiztonsági tanúsítvánnyal, a
vasúti pályahálózat működtetéséhez szükséges vasútbiztonsági engedéllyel, vala-
mint a vasúti közlekedés biztonságos lebonyolításához szükséges szakképesítés
megszerzésével kapcsolatos alapvető rendelkezéseket, egyidejűleg felhatalmazást
adva a közlekedésért felelős miniszternek a részletes szabályok megalkotására. A
vasúti közlekedési balesetek kivizsgálása céljából létrehozandó szervezetről külön
törvény rendelkezik.
Az egységes állami vasút modelljének lebontására tekintettel a javaslat differenciál-
tabban szabályozza az országos vasúti pályahálózat részét képező vasúti pályák
tulajdonjogát. Míg a stratégiai jelentőségű országos vasúti törzshálózatba tartozó
vasúti pályák továbbra is a kizárólagos állami tulajdon tárgyát képezik, az országos
vasúti mellékvonalak esetén a javaslat lehetővé teszi, hogy az állami tulajdonosi
kontroll olyan gazdálkodó szervezeten keresztül valósuljon meg, amelyben az állam
legalább többségi irányítást biztosító befolyással rendelkezik, elősegítve ezzel a
mellékvonalak hatékony hasznosítását.
A közös közlekedéspolitika stratégiai célkitűzései, valamint Magyarország kedvező
földrajzi elhelyezkedésére tekintettel kiemelt jelentősége van a vasúti közlekedés,
illetve ezzel összefüggésben a vasúti pályahálózat fejlesztésének. A vasúti pályák
létesítésének rendkívül nagy költségigényére tekintettel ösztönözni szükséges a
magántőke bevonását a fejlesztési beruházások finanszírozásába. A javaslat ennek
érdekében lehetővé teszi, hogy a saját beruházásában létesített vasúti pálya tulaj-
donjogát a beruházó szerezze meg. A javaslat nem korlátozza a beruházó tulajdo-
nába került vasúti pálya forgalomképességét.
A javaslat - az európai uniós csatlakozás óta eltelt időszak tapasztalatainak megfe-
lelően - újraszabályozza vasúti pályahálózathoz történő hozzáférésre (a vasúti pá-
lya igénybevételére), illetőleg a vasúti pályahálózat kapacitásának elosztására vo-
natkozó rendelkezéseket.
Fontos hangsúlyozni, hogy a javaslat a vasúti pályahálózat fogalmát a köznyelvi
jelentéséhez képest tágabban - a kapacitás-elosztási irányelv infrastruktúra-
fogalmával összhangban - határozza meg, a vasúti pályahálózat kapacitásának
biztosításával kapcsolatosan jelentős számban felmerült vitáknak a jövőben történő
elkerülése érdekében.
A javaslat az első vasúti csomag szabályozási modelljének megfelelően abból indul
ki, hogy a vasúti pályahálózatot a vállalkozó vasúti tevékenységet végző szerveze-
tektől független pályavasúti társaság működteti. Ennek megfelelően a javaslat fő-
szabályként a vasúti pályahálózat kapacitásának a pályavasúti társaság által történő
elosztásáról rendelkezik. A javaslat ugyanakkor - számolva azzal, hogy az önálló
pályavasúti társaság létrehozatalához szükséges feltételek még nem teljesültek -
kivételként szabályozza azt az esetet, amikor a vasúti pályahálózatot integrált vasúti
társaság működteti. A javaslat ebben az esetben biztosítja, hogy - a kapacitás-
61
elosztási irányelvnek megfelelően - a vasúti pályahálózat kapacitásának elosztását
a vállalkozó vasúti tevékenységet végző vasúti társaságoktól - ideértve a vasúti
pályát működtető integrált vasút társaságot is - független szervezet végezze.
Miután a kormányzati közlekedéspolitika stratégiai célkitűzése az első vasúti cso-
mag által felvázolt piaci modell megteremtése a magyar vasúti közlekedés területén,
a javaslat - a kapacitás-elosztási irányelvben foglaltakkal összhangban, illetve a
korábban már liberalizált iparágak kedvező kodifikációs tapasztalatait figyelembe
véve - önálló, egységes szabályozó hatóságként hozza létre a Magyar Vasúti Hiva-
talt (a továbbiakban: Hivatal) részben a vasúti közlekedés piacának állami felügyele-
tével kapcsolatos feladatok, részben vitarendező funkciók ellátására.
Ennek megfelelően a javaslat - a vasúti társaságok működési engedélyeinek kiadá-
sán túlmenően - a Hivatal hatáskörébe utalja a piaci szereplőknek a kapacitás-
elosztással kapcsolatos jogorvoslati kérelmeinek elbírálását, valamint a vasúti köz-
lekedési piac felügyeletét (monitoring).
62
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
A javaslat tárgyi hatálya a vasúti közlekedés egészére, így különösen a vasúti köz-
lekedési tevékenységekre, a vasúti közlekedéssel kapcsolatos állami feladatokra
terjed ki azzal, hogy - a Magyar Köztársaság nemzetközi jogi kötelezettségeivel
összhangban - a Magyarországon bejegyzett vasúti társaság által a Magyar Köz-
társaság területén kívül végzett vasúti személyszállításra és vasúti árutovábbításra
a javaslat rendelkezéseit annyiban kell alkalmazni, amennyiben nemzetközi szerző-
dés eltérően nem rendelkezik.
A javaslat személyi hatálya kiterjed a vasúti közlekedés valamennyi szereplőjére,
így a vasúti tevékenységeket végző, illetve vasúti közlekedést működtető egyéb
szervezetekre, a vasúti közlekedést irányító állami szervekre, valamint a vasúti köz-
lekedésben részt vevő természetes és jogi személyekre, valamint a jogi személyi-
séggel nem rendelkező gazdálkodó szervezetekre.
Speciális jogi helyzetükre tekintettel a Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút Részvénytársa-
ság (a továbbiakban: GySEV Rt.), valamint a Fertővidéki Helyi Érdekű Vasúti Rt.
tekintetében a javaslat egyes rendelkezéseit nem kel alkalmazni. Ennek megfelelő-
en a GySEV Rt. tekintetében a javaslat 3. §-a (2) bekezdésének d) pontját és 14. §-
ának (2) bekezdését, míg Fertővidéki Helyi Érdekű Vasúti Rt. tekintetében a javaslat
40. §-ának (1) bekezdését.
A 2. §-hoz
A 2. § tartalmazza a vasúti tevékenységekre, illetőleg szolgáltatásokra, a vasúti
szervezetekre, a vasúti pályákra, illetőleg vasúti létesítményekre, valamint egyéb, a
javaslatban használt fogalmakra vonatkozó értelmező rendelkezéseket. A fogalom-
meghatározások magas száma is mutatja, hogy egy speciális, erős szakmai tartal-
mú szabályozást valósít meg a javaslat. Az értelmező rendelkezéseknek az Általá-
nos rendelkezések fejezetben történő elhelyezését a javaslat értelmezésében és
alkalmazásában betöltött kiemelkedő szerepük indokolja.
Kiemelendő, hogy a 2. § (4) bekezdésének 10. pontjában hivatkozott vasúti társa-
ság alatt a javaslat kizárólag egy adott vasúti társaságot, illetve az általa működte-
tett összefüggő rendszert érti.
A 3. §-hoz
A vasúti közlekedéssel kapcsolatos állami feladatokat határozza meg, egyúttal kije-
lölve az állami szerepvállalás határait és a feladat ellátásáért felelős szervet is.
63
Az állami feladatok főbb területei:
-	a vasúti közlekedés fejlesztése,
-	a vasúti közlekedéssel kapcsolatos igazgatási és hatósági feladatok ellátása,
-	a vasúti közlekedéssel kapcsolatos nemzeti érdekek érvényesítése, illetve a
nemzetközi kötelezettségek teljesítése,
-	az országos vasúti pályahálózat - gazdálkodó szervezet útján történő - mű-
ködtetése,
-	az országos és a térségi vasúti közszolgáltatás,
-	a vasúti közlekedés biztonságának szabályozása.
Tekintettel arra, hogy a kormányzati vasúti közlekedéspolitika stratégiai célkitűzése
az, hogy - a közösségi jog első vasúti csomagja piaci modelljének megfelelően - az
országos vasúti pályahálózatot a vállalkozó vasúti tevékenységet végző vasúti tár-
saságoktól független - az integrált vasúti társaságként működő vasúti társaság
szétválásával létrehozott, kizárólagos állami tulajdonban lévő - pályavasúti társaság
működtesse, a javaslat állami feladatként határozza meg az országos pályahálózat
működtetését ellátó pályavasúti társaság megalapítását, illetőleg kijelölését.
A javaslat meghatározza, hogy az állami feladatok közül melyeket lát el a Kormány,
illetve - a kormányzati munkamegosztás szerinti rendben - a közlekedésért felelős
miniszter (a továbbiakban: miniszter), illetve az adott feladat ellátásáért felelős más
miniszter a miniszterrel együttesen, vagy önállóan.
A javaslat állami feladatként határozza meg az országos vasúti közszolgáltatás -
gazdálkodó szervezet útján történő - lebonyolítását, valamint az országos és a tér-
ségi vasúti személyszállításra vonatkozó közszolgáltatási kötelezettség megállapí-
tását.
A javaslat felhatalmazást ad a miniszternek, hogy a települési önkormányzatokkal,
illetőleg azok társulásaival együttműködési megállapodást kössön az érintett ön-
kormányzatok lakosságának igényeihez alkalmazkodni képes helyi, illetve térségi
vasúti közszolgáltatás működtetése érdekében.
A 4. §-hoz
A vasúti közlekedési igazgatási szervezet részeit határozza meg. A közlekedési
igazgatási szervezet részeként nevesítve a piacszabályozásért felelős Magyar Vas-
úti Hivatalt, valamint a műszaki és a vasútbiztonsági irányelv szerinti vasútbiztonsá-
gi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szerveket (területi közlekedési felügyelet,
a Központi Közlekedési Felügyelet, valamint a Közlekedési Főfelügyelet).
Az 5. §-hoz
A települési önkormányzatok a vasúti közlekedéssel kapcsolatos feladatait állapítja
meg.
A települési önkormányzatok főbb feladatai a következők:
-	a helyi közforgalmú vasúti közlekedés fejlesztése,
64
-	a települési önkormányzatok tulajdonában álló vasúti pályák, valamint a helyi
közszolgáltatás működtetése, a helyi közszolgáltatás hatósági árainak meg-
állapítása,
-	helyi közforgalmú vasúti társaság alapítása,
-	a helyi vasúti közszolgáltatási kötelezettség megállapítása,
-	a helyi vasúti közszolgáltatási kötelezettség körébe eső személyszállítás ellá-
tására vonatkozó szerződés megkötése helyi közforgalmú vasúti társasággal,
illetve annak - a közszolgáltatási tevékenység menetdíj-bevételével nem fe-
dezett, indokoltnak elismert - költségeinek megtérítése.
E § (3) bekezdése határozza meg a települési önkormányzatok, illetőleg társulásaik
és a miniszter közötti - a helyi, illetve a térségi vasúti közszolgáltatás feltételeinek
biztosítására vonatkozó - együttműködési megállapodás alapvető szabályait.
Az együttműködés vonatkozhat
-	a helyi érdekű vasúton (HÉV) végzett helyi közszolgáltatásnak a térségi köz-
szolgáltatás keretében történő lebonyolítására,
-	a helyi vasúti közszolgáltatásnak a települési önkormányzat közigazgatási
határán kívülre történő kiterjesztésére,
-	a térségi vasúti közszolgáltatás közös működtetésére.
Az együttműködési megállapodás megkötésére csak írásban kerülhet sor.
A 6-9. §-okhoz
A 6. § a vasúti árutovábbítási és a vasúti személyszállítási tevékenység, a vontatási
szolgáltatás valamint a vasúti pályahálózat működtetésének végzését működési
engedély megszerzéséhez köti. Bár az engedélyezési irányelvben foglaltak csak a
vasúti árutovábbítás, illetőleg személyszállítás esetében írják elő kötelezően a tag-
államok számára az engedélyeztetési kötelezettséget, a vasúti közlekedés veszé-
lyes üzemi jellegére tekintettel indokolt volt a vasúti pályahálózat működtetésére
vonatkozó tevékenység gyakorlását is működési engedélyhez kötni.
Az engedélyezési szabályrendszer általános alapelve, hogy a működési engedély -
akár a vasúti pályahálózat működtetésére, akár valamely vállalkozó vasúti tevé-
kenység végzésére vonatkozik - egy meghatározott vasúti pályahálózat vonatkozá-
sában kerül kiadásra. Hazánkban jelenleg két országos vasúti pályahálózat találha-
tó, a MÁV Rt., illetve a GySEV Rt. működtetésében: az előzőekben írtakkal össz-
hangban az országos működési engedély - a fenti általános elvtől eltérően - mind-
két országos vasúti pályahálózatra vonatkozik. Az egyéb, nem nyílt hozzáférésű
hálózatok esetében az adott hálózatra vonatkozóan szerezhető (pl. térségi) műkö-
dési engedély. Ezt az eltérő műszaki és gazdasági feltételek indokolják. Ebből kö-
vetkezően, ha egy vállalkozó vasúti társaság több vasúti pályahálózaton kíván tevé-
kenykedni, úgy hálózatonként külön-külön kell működési engedélyt szereznie. El-
képzelhető például, hogy egy adott térségi vasúti társaság a környék keskeny-
nyomközű hálózatain is működési engedélyt szerez.
Az engedélyezési irányelvre tekintettel az országos vasúti pályahálózatokra vonat-
kozó vállalkozó vasúti tevékenységekre vonatkozó működési engedély (országos
működési engedély) elkülönítetten is megjelenítésre kerül. A javaslat deklarálja,
65
hogy az országos működési engedély az EGT egész területére érvényes, valamint
hogy az EGT más államában az engedélyezési irányelvvel összhangban kiállított
működési engedély az országos működési engedéllyel azonos jogállást biztosít az
engedéllyel rendelkező vasúti társaságnak.
Az általános szabálytól eltérően az országos működési engedély - az engedélyezé-
si irányelvre tekintettel - csak belföldön bejegyzett kérelmezők számára adható ki.
A működési engedélyeket a Magyar Vasúti Hivatal adja ki. A vasúti társaság a mű-
ködési engedélyt minden engedélyköteles vasúti tevékenységre külön-külön köteles
megszerezni. A vasúti pályahálózat működtetésére, valamint a vállalkozó vasúti
tevékenységekre jogosító működési engedélyek a javaslatban meghatározott korlá-
tozásokkal együttesen is megszerezhetőek.
A működési engedély területi hatálya szerint lehet:
-	országos,
-	térségi,
-	elővárosi
-	helyi
-	sajátcélú
működési engedély.
Az országos működési engedély alapján az abban meghatározott vállalkozó vasúti
tevékenység, illetőleg a vasúti pályahálózat működtetése az országos vasúti pálya-
hálózatra vonatkozóan végezhető.
A térségi, az elővárosi és a helyi működési engedély területi hatályának meghatáro-
zása annak a vasúti pályahálózatnak a megjelölésével történik, amelyet a vasúti
társaság vállalkozó vasúti tevékenység végzése céljából igénybe vehet, illetőleg
amelynek működtetésére jogosultságot szerez.
A vasúti személyszállítás, illetve a vasúti árutovábbítás esetében ugyanakkor fontos
különbség, hogy a vasúti személyszállításra jogosító térségi működési engedély
kizárólag olyan térségi vasúti pályahálózatra vonatkozóan adható ki, amely az or-
szágos vasúti pályahálózathoz közvetlenül nem kapcsolódik. E korlátozás teremti
meg ugyanis annak a lehetőségét, hogy a térségi vasúti pályahálózat a kapacitás-
elosztási irányelvvel összhangban a nyílt hozzáférés hatálya alól kivonásra kerüljön.
A javaslat az engedélyezési irányelvben foglaltaknak megfelelően meghatározza azt
a négyelemű - az üzleti jóhírnévvel, a pénzügyi teljesítőképességgel, a szakmai
alkalmassággal, valamint az okozott károk megtérítésére való képességgel kapcso-
latos - követelményrendszert, amelyek teljesítése esetén a működési engedély ki-
adásra kerül. A követelményekre vonatkozó részletes szabályok rendeletben törté-
nő megállapítására - azok szakmai jellegére tekintettel - indokolt volt felhatalma-
zást adni a miniszternek.
A javaslat felhatalmazása alapján megalkotandó miniszteri rendeletben a vasúti áru-
továbbításra, illetve a vasúti személyszállításra vonatkozó országos működési en-
gedély megszerzéséhez szükséges követelményeket az engedélyezési irányelvnek
megfelelően kell megállapítani.
66
A térségi, az elővárosi, a helyi, illetve a sajátcélú működési engedélyek esetében -
a négyelemű követelményrendszer mentén, de az országoshoz képest - a tevé-
kenység végzésének egyszerűbb feltételeivel és korlátozottabb földrajzi kiterjedésé-
vel arányosan enyhébb feltételeket lehet meghatározni. A javaslat rögzíti ugyanak-
kor, hogy az országos vasúti pályahálózat - akár rendszeres, akár eseti - igénybe
vételére kizárólag országos működési engedély birtokában kerülhet sor.
A működési engedély határozatlan időre szól, és addig illeti meg a vasúti társasá-
got, amíg eleget tesz az engedély megszerzéséhez szükséges feltételeknek.
A szükséges feltételek fennálltát a Magyar Vasúti Hivatal legalább ötévente felül-
vizsgálja.
A javaslat rögzíti továbbá, hogy abban az esetben, ha a vasúti társaság a működési
engedély jogerőre emelkedésétől számított hat hónapon belül nem kezdi meg az
abban meghatározott tevékenység folytatását, úgy a tevékenység gyakorlása csak
az engedély kiadásához szükséges feltételek fennállásának ismételt ellenőrzését
követően kezdhető meg.
A fentiek mellett a javaslat a vasúti társaságot a feltételek fennállásának rendszeres
igazolására, valamint arra kötelezi, hogy az azokkal kapcsolatos valamennyi válto-
zásról haladéktalanul értesítse a Magyar Vasúti Hivatalt.
Abban az esetben, ha a felülvizsgálat során megállapítást nyer, hogy a vasúti társa-
ság már nem felel meg az engedély kiadásához szükséges valamely feltételnek, a
Magyar Vasúti Hivatal az engedélyt felfüggeszti. A felfüggesztés hatálya alatt az
engedélyben meghatározott tevékenység nem gyakorolható.
Amennyiben a vasúti társaság a felfüggesztés elrendelésének alapjául szolgáló kö-
rülményt hat hónapon belül nem szünteti meg, a Magyar Vasúti Hivatal az engedélyt
visszavonja.
A javaslat - kizárólag a pénzügyi teljesítőképességre vonatkozó követelmények
esetében - lehetőséget ad azonban arra, hogy a Magyar Vasúti Hivatal az engedély
felfüggesztésének, illetve visszavonásának elrendelése mellett ideiglenes működési
engedélyt adjon ki a vasúti társaságnak, lehetőséget biztosítva a pénzügyi teljesítő-
képesség helyreállítására. Ennek feltételét az képezi, hogy az ideiglenes engedély
alapján folytatott vasúti tevékenység a vasúti közlekedés biztonságát nem veszé-
lyezteti.
A javaslat az egyértelműség kedvéért rögzíti, hogy a működési engedély önmagá-
ban nem elegendő a vasúti pályahálózat igénybe vételéhez, ahhoz az is szükséges,
hogy a vasúti társaság és a vasúti pályát működtető pályavasúti, illetőleg az integ-
rált vasúti társaság - a javaslat XIII. fejezetében foglaltaknak megfelelően - e tárgy-
ban szerződést kössön.
A működési engedéllyel kapcsolatos részletes szabályok - így különösen az enge-
délyezési eljárás részletes szabályai, az engedély kiadásának és módosításának
feltételei, az üzleti jó hírnév, a pénzügyi teljesítőképesség és a szakmai alkalmas-
67
ság igazolásának módja, az engedély felfüggesztésének és visszavonásának rész-
letes szabályai - megalkotására a javaslat a miniszternek ad felhatalmazást.
Az országos működési engedély EGT-jelentőségére tekintettel a javaslat az enge-
délyezési irányelvvel összhangban rendelkezik arról, hogy a Hivatal az országos
engedély hatályát érintő bármely intézkedésről köteles az Európai Bizottságot tájé-
koztatni.
A 10. §-hoz
A műszaki engedélyhez kötött tevékenységeket határozza meg. A műszaki enge-
délyt a közlekedési hatóság adja ki. A műszaki engedélyekkel kapcsolatos részletes
szabályok megalkotására a javaslat a miniszternek ad felhatalmazást.
Az ezzel kapcsolatos rendelet tartalmi szempontból megfelelő, a jogharmonizáció
már korábban megtörtént.
Rendkívül fontos, közösségi irányelvi előírás, hogy a műszaki engedélyezés a
diszkriminációmentes eljárás keretében valósuljon meg. Ennek az elvnek a mara-
déktalan érvényesülését a műszaki engedély kiadásának feltételeit szabályozó, a
nem törvényi szintű jogszabály rendelkezései között is biztosítani kell.
A 11-14. §-okhoz
Az országos közforgalmú vasúti közlekedési tevékenységekre, így - a közzétett
feltételek megtartása mellett, díj ellenében bárki által igénybe vehető - közforgalmú
vasúti szolgáltatásokra (közforgalmú vasúti személyszállítás, illetve árutovábbítás),
illetve az országos közforgalmú vasúti pályahálózat működtetésére, valamint az
azok végzésének feltételeire vonatkozó alapvető szabályokat tartalmazza.
A javaslat egyértelműsíti, hogy - a Tanácsnak a vasúti, közúti és belvízi közlekedési
közszolgáltatás fogalmában benne rejlő kötelezettségek terén a tagállamok tevé-
kenységéről szóló 1191/69/EGK, valamint az azt módosító a 893/91/EGK rendele-
tekben foglaltaknak megfelelően - az országos vasúti közszolgáltatás ellátására a
közforgalmú személyszállításra vonatkozó országos működési engedéllyel rendel-
kező vasúti társaság és a miniszter közötti szerződés alapján kerül sor.
A javaslat rögzíti, hogy az országos közforgalmú vasúti pályahálózat működtetését
kizárólag olyan pályavasúti, illetőleg integrált vasúti társaság láthatja el, amely az
állam kizárólagos tulajdonában van. Ezt az országos pályahálózat rendeltetésszerű
működésének folyamatos biztosításához fűződő kiemelkedő társadalmi érdek indo-
kolta.
A vasút-fejlesztési irányelvből fakadó követelmény annak előírása, hogy az irányelv
hatálya alá tartozó vállalkozó vasúti társaságok önállóan határozzák meg működési
kereteik alapvető stratégiai elemeit, az üzleti tervüket, ide értve a finanszírozási és
befektetési programjukat is. A szabályozás csupán iránymutatást ad a társaságok
részre, hogy milyen elsődleges célkitűzések mentén határozzák meg gazdasági
tevékenységük kereteit, üzleti terveiket.
68
A § (2) bekezdése - a közösségi irányelvnek megfelelően, ugyanakkor nem taxatív
jelleggel - meghatározza azokat az esetköröket, ahol a vasúti társaságok döntési
kompetenciája semmilyen körülmények között nem válhat korlátozottá, biztosítva
ezáltal a működési függetlenség elvének érvényesülését. A nemzetközi csoportosu-
lások tekintetében figyelemmel kell lenni a Magyar Köztársaság nemzetközi kötele-
zettségeire is. A szolgáltatások nyújtásának feltételei és árai tekintetében egyéb
jogszabályokat is figyelembe kell venni, mivel egyes szolgáltatásoknak hatósági
árak vannak. A közszolgáltatások esetében figyelembe kell venni az 1191/69/EGK
tanácsi rendelet is.
A 15. §-hoz
A térségi és az elővárosi közforgalmú vasúti tevékenységek végzésének különös
szabályait állapítja meg. A térségi vasutak új elemét jelentik a szabályozásnak. A
térségi vasutak alapítását általában az országos hálózatéhoz képest eltérő műszaki
színvonal és az ebből fakadó takarékosabb üzemeltetés lehetősége indokolhatja.
Különösen igaz ez a keskeny nyomközű vasutakra, amelyek a normál nyomtávolsá-
gú vasutakhoz képest egészen eltérő műszaki színvonalú tevékenységet tesznek
lehetővé.
A 16-17. §-okhoz
A helyi közforgalmú vasúti közlekedésre vonatkozó alapvető szabályokat tartalmaz-
zák.
A helyi közforgalmú vasúti tevékenységek a következők:
-	a közúti vasút (villamos),
-	a helyi érdekű vasút (HÉV),
-	a felszín alatti vasút (metró, kéregvasút),
-	a fogaskerekű vasút,
-	sífelvonó
-	illetőleg a sikló
pályájának működtetése, valamint az előbbiek szerinti vasúti pályákon végzett köz-
forgalmú személyszállítás.
A fenti tevékenységeket a helyi közforgalmú vasúti társaság végzi. A helyi közfor-
galmú vasúti társaság a tevékenységek gyakorlásának megkezdését köteles beje-
lenteni a Magyar Vasúti Hivatalnak.
Helyi közforgalmú vasúti társaságot a települési önkormányzat, illetve bármely ter-
mészetes, vagy jogi személy alapíthat.
A helyi közszolgáltatási kötelezettség körébe eső személyszállítást - a képviselő-
testület által jóváhagyott közszolgáltatási menetrend szerint - az önkormányzat által
alapított vagy az önkormányzat által ezzel megbízott helyi közforgalmú vasúti társa-
ság látja el.
69
A 18. §-hoz
Saját célú vasúti tevékenységnek minősül a valamely gazdálkodó, vagy egyéb szer-
vezet által kiegészítő jelleggel végzett, a saját, közvetlenül nem vasúti közlekedési
célú gazdasági tevékenységét elősegítő - az országos, a térségi és a helyi vasúti
pályahálózat részét nem képező, azokhoz közvetlenül nem kapcsolódó, saját célú
vasúti pályán végzett - vasúti személy-, vagy áruszállítás.
Saját célú vasúti tevékenység lehet például a nagyobb iparterületen végzett gazda-
sági tevékenységhez kapcsolódó, vasúti járművel végzett áru-, illetve nyersanyag-
mozgatás, vagy a munkavállalóknak vasúti járművel történő szállítása az ipartele-
pen belül.
A vasúti közszolgáltatás ellátására a saját célú vasút és a miniszter, illetőleg a tele-
pülési önkormányzat közötti közszolgáltatási szerződés alapján kerülhet sor.
A 19-21. §-okhoz
A javaslat a vállalkozó vasúti társaság által kötött személyszállítási szerződésre - a
javaslatban, valamint a külön jogszabályban foglaltak szerinti kiegészítéssel - a
Polgári Törvénykönyvnek a szerződésre vonatkozó általános, valamint a vállalkozá-
si szerződésre irányadó különös szabályait rendeli alkalmazni.
A közforgalmú személyszállítást végző vasúti társaságok számára a javaslat - a
személyszállítási szolgáltatásra vonatkozó általános szerződési feltételeket tartal-
mazó - Személyszállítási Üzletszabályzat készítését írja elő. A Személyszállítási
Üzletszabályzat jóváhagyását a javaslat - a korábbi szabályozástól eltérően - nem
a miniszter, hanem a Hivatal hatáskörébe utalja.
A Személyszállítási Üzletszabályzatra vonatkozó részletes szabályozást, a jóváha-
gyás módját a Vasúti Személyszállítási Szerződésekről szóló kormányrendelet tar-
talmazza. A javaslat a menetrend többféle, jól elkülönülő fogalmát használja (az
üzemi menetrend a vasúti vállalkozások szempontjai, a szolgálati menetrend egy
adott társaság belső üzemi szempontjai szerint, a közforgalmú menetrend a vasúti
vállalkozások ügyfelei szempontjából készül). A vasúti közszolgáltatást végző vál-
lalkozó vasúti társaság számára a javaslat külön is rendelkezik menetrend-készítési
kötelezettségről. Ebben a menetrendben a közszolgáltatás körébe eső járatokat
külön meg kell jelölni. A vasúti közszolgáltatást végző vállalkozó, illetve integrált
vasúti társaság a menetrendet köteles közzétenni.
A vasúti személyszállításra vonatkozó részletes szabályok megalkotására a javaslat
a Kormányt hatalmazza fel.
A 22-23. §-okhoz
A javaslat a vasúti árufuvarozásra kötött szerződésekre - a javaslatban, valamint a
külön jogszabályban foglaltak szerinti kiegészítéssel - a Polgári Törvénykönyvnek a
szerződésre vonatkozó általános, valamint a fuvarozási, illetőleg - szállítmányozás
70
esetén - a szállítmányozási szerződésre irányadó különös szabályait rendeli alkal-
mazni.
A vasúti árufuvarozást végző vállalkozó vasúti társaságok - az árufuvarozási szol-
gáltatásra vonatkozó általános szerződési feltételeket tartalmazó - Árufuvarozási
Üzletszabályzatot kötelesek készíteni. Hasonlóan a Személyszállítási Üzletszabály-
zathoz, az Árufuvarozási Üzletszabályzatot is a Hivatal hagyja jóvá.
A vasúti árufuvarozásra vonatkozó részletes szabályok megalkotására a javaslat a
Kormányt hatalmazza fel.
A 24. §-hoz
A javaslat a vontatási szolgáltatás önálló működési engedélyként történő definiálása
által megteremti annak a lehetőségét, hogy a vasúti közlekedés piacán olyan vállal-
kozások jelenjenek meg, amelyek kizárólag vontatási szolgáltatást nyújtanak. Erre
tekintettel, valamint figyelembe véve, hogy a vontatási szolgáltatás igénybevevői -
ellentétben a vasúti személyszállítási és árufuvarozási szolgáltatással - nem a vég-
felhasználók, hanem vasúti társaságok, indokolt volt e szolgáltatások vonatkozásá-
ban különálló általános szerződési feltételek (vontatási üzletszabályzat) készítésé-
nek előírása. A vontatási tevékenységre az áruszállítással és a személyszállítással
szemben nem vonatkozik önálló jogszabály, így a vontatási üzletszabályzat előze-
tes jóváhagyása nem indokolt.
A 25. §-hoz
E § határozza meg, hogy a vasúti közlekedéssel kapcsolatosan milyen szerződések
megkötésére kerül, illetőleg kerülhet sor az állam és a vasúti társaságok között,
meghatározva egyúttal azt is, hogy az egyes szerződéseknek az állam nevében
történő megkötése mely szerv, illetőleg személy hatáskörébe tartozik.
Az állam az országos, a térségi, illetve az elővárosi pályákat működtető vasúti tár-
saságokkal az állami tulajdonban lévő vasúti pályák kezelésére vagyonkezelési, az
állami tulajdonú pályák működtetésére működtetési szerződést köt. Ilyen társasá-
gok lehetnek a MÁV Rt és a GySEV Rt., illetve a jövőben esetleg térségi vagy elő-
városi vasúti társaságok is.
Az állam a pályavasúti társasággal, a vállalkozói vasúti társasággal, (ideértve ez
alatt az integrált vasúti társaságot is)
-	a kombinált forgalom fejlesztéséhez nyújtott egyedi támogatásra,
-	az országos vasúti pályahálózat fejlesztésére, illetve az országos vasúti pá-
lyahálózat részét képező, a vasúti közlekedésből véglegesen kivont vasúti
pálya megszüntetésére,
-	a vasúti foglalkoztatásra, képzésre, és
-	szerkezet-átalakításra nyújtott támogatásra
vonatkozóan szerződést köthet.
Az egyes szerződésekre vonatkozó rendelkezések külön §-okban kerülnek szabá-
lyozásra.
71
Az önkormányzatok és a vasúti társaságok közötti szerződésekre a javaslat az ál-
lami szerződésekre vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazását rendeli.
A 26. §-hoz
Az állam nevében eljáró KVI - a miniszter és a kincstári vagyonért felelős miniszter
egyetértésével - az állami tulajdonban lévő vasúti pályák kezelésére az országos
vasúti pályahálózatot működtető pályavasúti, illetve integrált vasúti társasággal az
államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvényben, valamint a kincstári vagyon-
nal való gazdálkodásról szóló 58/2005 (IV. 4.) Korm. rendeletben foglaltaknak meg-
felelően vagyonkezelési szerződést köt.
A 27. §-hoz
A közszolgáltatási kötelezettség körébe eső vasúti személyszállításra vonatkozó
közszolgáltatási szerződés szabályait tartalmazza.
A javaslat kisebb formai pontosításokkal lényegében átveszi a hatályos törvény - a
vasúti, közúti és belvízi közlekedési közszolgáltatás fogalmában benne rejlő kötele-
zettségek terén a tagállamok tevékenységéről szóló 1191/69/EGK, valamint az azt
módosító a 893/91/EGK rendeletekben foglaltaknak már teljes egészében megfelelő
-	szabályozását.
Ennek megfelelően
-	a vasúti közszolgáltatási kötelezettség körébe eső személyszállítás ellátásá-
ra a miniszter, illetőleg - a helyi vasúti közszolgáltatás esetében - a települé-
si önkormányzatok és a vállalkozó vasúti társaság közötti közszolgáltatási
szerződés alapján kerül sor,
-	a közszolgáltatási kötelezettséget ellátó vasúti társaság a közszolgáltatási
szerződés alapján jogosult a közszolgáltatási tevékenység - menetdíj-
bevétellel nem fedezett, indokoltnak elismert - költségeinek a megtérítésére,
továbbá
-	a közszolgáltatási kötelezettséget ellátó vasúti társaság kezdeményezheti,
hogy - amennyiben ez számára megtakarítást eredményez - egyes, a köz-
szolgáltatási menetrendben meghatározott járatok működtetésére vonat he-
lyett autóbusszal kerüljön sor.
A javaslat a közösségi jog végrehajtásához szükséges, a hazai jogból adódó eltéré-
seket figyelembe vevő részletszabályokat állapít meg, amelynek során meghatároz-
za felek jogait és kötelezettségeit, valamint a közszolgáltatási kötelezettség megál-
lapításának, illetőleg a közszolgáltatási szerződés megkötésének menetét.
A javaslat a vasúti közszolgáltatást - közszolgáltatási szerződés alapján - ellátó
vasúti társaság számára a közszolgáltatási kötelezettség körébe eső személyszállí-
tási szolgáltatás nyújtására vonatkozóan szerződéskötési kötelezettséget állapít
meg a szolgáltatást igénybe venni kívánó személlyel szemben a külön jogszabály-
ban meghatározott utazási feltételek megtartása esetén.
A korábbi szabályozáshoz képest a javaslat ugyanakkor lehetőséget biztosít arra,
hogy a települési önkormányzatok térségi vagy helyi vállalkozó, illetve integrált vas-
72
úti társasággal az önkormányzat képviselő-testülete által jóváhagyott közszolgálta-
tási menetrendben nem szereplő járat - közszolgáltatási tevékenység keretében
történő - közlekedtetésére szerződést kössenek. A szerződésre a javaslat az or-
szágos közforgalmú vasutakkal kötött szerződésekre vonatkozó rendelkezéseket
rendeli megfelelően alkalmazni.
A javaslat a közszolgáltatási kötelezettség minimális tartalmának, illetve a közszol-
gáltatás ellátásában felmerülő zavarok esetén az államot, illetve a vasúti társaságo-
kat terhelő kötelezettségekről a javaslat nem rendelkezik, tekintettel arra, hogy e
szabályokat valamennyi érintett közlekedési módozatra egységes elvek mentén,
külön jogszabályban indokolt megalkotni.
A 28. §-hoz
A miniszter az állam nevében szerződést köt az állami tulajdonban álló vasúti pályát
-	a 26. § szerinti vagyonkezelési szerződés alapján - kezelő pályavasúti, illetve in-
tegrált vasúti társasággal
-	az országos, illetve az állami tulajdonú vasúti pályát tartalmazó térségi és
elővárosi vasúti pályahálózat működtetésével kapcsolatban felmerült, indo-
koltnak elismert költségek állam általi megtérítésre, valamint
-	az országos vasúti pályahálózat fejlesztésére, illetve megszüntetésére
vonatkozóan.
A működtetési, fenntartási feladatok költségeinek állami megtérítésére vonatkozó
szerződés alapján a pályavasúti, illetve integrált vasúti társaság jogosult az orszá-
gos vasúti pályahálózat működtetése következtében felmerült - a hálózat-
hozzáférési díjakkal, valamint az egyéb üzleti tevékenységéből eredő bevétellel
nem fedezett, indokoltnak elismert - költségeinek a megtérítésére.
Az országos vasúti pályahálózat fejlesztésére, illetve megszüntetésére vonatkozó
szerződésben az állam a központi költségvetés terhére a javaslatban - a Tanács-
nak a Vasúti, közúti közlekedéshez és belvízi hajózáshoz nyújtható támogatásokról
szóló, a 3578/92/EGK, valamint az 543/97/EK rendelettel módosított 1107/70/EGK
számú rendeletében foglaltakkal összhangban meghatározott célokra - egyéb tá-
mogatást is biztosíthat az országos vasúti pályahálózatot működtető pályavasúti,
illetve integrált vasúti társaságnak.
A javaslat meghatározza az országos vasúti pályahálózat fejlesztésére, illetve a
közlekedésből véglegesen kivont vasúti pályák megszüntetésére vonatkozó szerző-
dés tartalmi elemeit, időtartamát, illetve az abban foglaltak rendszeres felülvizsgá-
latára, valamint a szerződés teljesítésével kapcsolatos beszámolási kötelezettségre
vonatkozó szabályokat.
A 29. §-hoz
Az állam által a pályavasúti társaságnak, a vállalkozói vasúti társaságnak, illetve az
integrált vasúti társaságnak a 28. §-ban meghatározottakon kívüli egyéb célokra
nyújtható támogatásokra vonatkozó szerződésre irányadó szabályokat tartalmazza.
A 30. §-hoz
73
Nemzeti vasútbiztonsági szabályok alatt az egynél több vasúti társaságra kötelező
vasútbiztonsággal kapcsolatos rendelkezések értendők. E szabályoknak
összhangban kell lennie az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett, mindenkor
hatályos közös biztonsági módszerekkel és közös biztonsági célokkal. Tekintettel e
szabályok speciális műszaki jellegére javaslat a miniszter feladatkörébe utalja e
szabályok megalkotását.
A § (3) bekezdése az EGT más államainak vasúti társaságai érdekében fogalmaz
meg eljárási követelményeket meghatározott, új nemzeti vasútbiztonsági szabályt
bevezetésének esetére.
A 31-32. §-okhoz
A javaslat alapelvként rögzíti, hogy az üzembentartók a vasúti közlekedés biztonsá-
gának fenntartása érdekében együttműködésre kötelesek.
A vasút veszélyes üzemi jellegére tekintettel indokolt volt a javaslatban rögzíteni a
vasúti közlekedéssel kapcsolatos alapvető üzembentartói kötelezettségeket.
A javaslat az Európai Parlament és a Tanács 2004/49/EK számú, ún. vasútbizton-
sági irányelvének megfelelően tartalmazza az üzembentartónak a vasúti közlekedés
biztonságának biztosítása érdekében szükséges belső intézkedéseire vonatkozó
alapvető szabályokat.
Ennek megfelelően az üzembentartó köteles biztonságirányítási rendszert létrehoz-
ni. A biztonságirányítási rendszert működtető szervezeti egység tevékenységének a
vasúti létesítmények, illetőleg berendezések üzemképes állapotának folyamatos
ellenőrzésén túlmenően ki kell terjednie a vasúti közlekedéssel kapcsolatos kocká-
zatok felmérésére is. A biztonság-irányítási rendszer működéséről az üzembentartó
évente biztonsági jelentést köteles benyújtani a vasútbiztonsági hatósághoz.
Az üzembentartó a vasúti közlekedés biztonságának folyamatos biztosításához
szükséges üzemi követelmények, illetve intézkedések meghatározására belső sza-
bályzatot köteles készíteni.
A vasútbiztonsági irányelvnek megfelelően a javaslat a vállalkozó vasúti tevékeny-
ség végzését, valamint a saját célú vasúti pályán végzett személyszállítást vasútbiz-
tonsági tanúsítvány megszerzéséhez köti.
A 33-35. §-okhoz
A javaslat meghatározza a vasútbiztonsági tanúsítvány tartalmára vonatkozó alap-
vető rendelkezéseket is.
A vasútbiztonsági irányelvben foglaltaknak eleget téve a javaslat előírja, hogy vala-
mely államában az engedélyezési irányelvvel összhangban kiadott működési enge-
déllyel, illetve vasútbiztonsági tanúsítvánnyal rendelkező külföldi székhelyű vasúti
74
társaság részére a vasútbiztonsági hatóság kiegészítő tanúsítványt ad ki a javaslat-
ban meghatározott feltételek fennállása esetén.
A javaslat - ugyancsak a vasútbiztonsági irányelvben foglaltak szerint - a vasúti
pályahálózat működtetését vasútbiztonsági engedélyhez köti, meghatározva egyút-
tal az engedély tartalmi elemeit.
A javaslat tartalmazza a vasútbiztonsági tanúsítványra, valamint a vasútbiztonsági
engedélyre vonatkozó közös szabályokat.
A javaslat meghatározza a tanúsítvány, illetőleg az engedély kiadásának feltételeire,
érvényességi időtartamára, az azok kiadásához szükséges feltételek felülvizsgálat-
ára, valamint a tanúsítvány, illetőleg az engedély visszavonására vonatkozó alapve-
tő szabályokat.
Fontos hangsúlyozni, hogy amennyiben a vasúti társaság már nem felel meg a ta-
núsítvány, illetőleg az engedély kiadásához szükséges bármelyik követelménynek,
úgy új vasútbiztonsági tanúsítványt, illetőleg vasútbiztonsági engedélyt köteles sze-
rezni.
Miután a vasúti biztonsági követelmények elsősorban műszaki jellegű, illetve a vas-
úti közlekedés lebonyolításában részt vevő személyek szakképzettségére vonatko-
zó feltételek teljesítését jelentik, a javaslat a vasúti közlekedés biztonságával, a
vasútbiztonsági tanúsítvánnyal, illetőleg engedéllyel kapcsolatos részletes szabá-
lyok rendeletben történő megállapítására a miniszternek ad felhatalmazást.
A 36. §-hoz
A 35. §-ban foglaltak értelmében a vasútbiztonsági tanúsítvány, illetőleg engedély
megszerzésének feltételét képezi - többek között - az is, hogy a vasúti társaság a
külön jogszabályban meghatározott munkakörökben megfelelő szakképzettséggel
rendelkező személyeket foglalkoztasson.
Ennek megfelelően a javaslat előírja, hogy a képzési, illetőleg vizsgáztatási felada-
tokat ellátó szervezet az egyenlő bánásmód követelményének megfelelően köteles
biztosítani a szakképesítés megszerzésének lehetőségét minden személy számára,
aki olyan vasúti társasággal áll szakképzettséghez kötött feladatok ellátására irá-
nyuló jogviszonyban, amely vasútbiztonsági tanúsítvánnyal, illetőleg engedéllyel
rendelkezik, vagy annak kiadása iránt kérelmet terjesztett elő a vasútbiztonsági ha-
tósághoz.
A javaslat előírja továbbá, hogy amennyiben a szakképesítés megszerzéséhez
szükséges képzést, illetőleg vizsgáztatást kizárólag valamely vasúti társaság végzi,
úgy a szakképesítés megszerzésének lehetőségét megkülönböztetéstől mentesen
köteles biztosítani a más vasúti társasággal jogviszonyban álló személyek számára
is.
A javaslat meghatározza a vasúttársaság által a képzés, illetve vizsgáztatás ellené-
ben felszámítható díjak megállapításának elveit is.
75
A 37. §-hoz
A javaslat a vasútfejlesztési irányelvben foglaltaknak megfelelően szabályozza,
hogy az integrált vasúti társaság a vasúti pályahálózat működtetésére, a személy-
szállítási, az árufuvarozási, valamint a vontatási szolgáltatási tevékenységekre vo-
natkozó számviteli nyilvántartásait elkülönítve vezesse, továbbá megtiltja az integ-
rált vasúti társaság tevékenységei közötti keresztfinanszírozást.
Ennek ellenőrizhetősége érdekében a javaslat rögzíti, hogy az integrált vasúti társa-
ság a számviteli elkülönítésre vonatkozó kötelezettségének teljesítését - a külön
jogszabályban meghatározottak szerint - évente igazolni köteles a Magyar Vasúti
Hivatalnak.
A javaslat ugyanakkor a szigorú számviteli szétválasztást csak az országos műkö-
dési engedéllyel rendelkező vasúti társaságok esetében írja elő, a helyi közforgalmú
vasúti társaságok számára nem volt indokolt ilyen kötelezettséget megállapítani.
Erre az említett irányelvek is lehetőséget biztosítanak.
A 38-42. §-okhoz
A javaslat a hatályos szabályozáshoz képest differenciáltabban szabályozza az or-
szágos vasúti hálózat részét képező vasúti pályák tulajdonjogát. A stratégiai jelen-
tőségű országos vasúti törzshálózatba tartozó vasúti pályák esetében fenn kell tar-
tani azt a szabályt, hogy azok kizárólag az állam tulajdonában állhatnak. Az orszá-
gos vasúti mellékvonalak esetében ugyanakkor - a hatékony, a piaci szempontokat
is figyelembe vevő hasznosítás érdekében - indokolt volt lehetővé tenni, hogy az
állami tulajdonosi kontroll olyan gazdálkodó szervezeten keresztül valósuljon meg,
amelyben az állam legalább többségi irányítást biztosító befolyással rendelkezik.
A Magyar Köztársaság nemzetközi jogi kötelezettségére tekintettel a javaslat rögzíti,
hogy nem vonható ki az országos vasúti törzshálózatból a Magyar Köztársaságnak
az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló - a 2004. évi XXX. törvénnyel
kihirdetett - szerződés mellékletében megjelölt országos közforgalmú vasúti pálya.
A helyi közforgalmú vasúti pálya tulajdonjogára vonatkozó rendelkezései lényegé-
ben a hatályos szabályozást veszik át. A javaslat ugyanakkor a települési önkor-
mányzat többségi tulajdoni részesedése helyett a többségi irányítást biztosító befo-
lyás követelményét írja elő, miután a többségi tulajdoni részesedés önmagában
nem feltétlenül biztosítja a települési önkormányzatok számára a szavazatok több-
ségét a gazdálkodó szervezet irányítására vonatkozó döntések során.
Sajátos szabályok vonatkoznak továbbra is a GySEV Rt., valamint a Fertővidéki
Helyi Érdekű Vasút Rt. vasúti pályáira (és azok tartozékaira). A részvénytársaságo-
kat alapító javaslatok ugyanis itt a pályák túlnyomó többségét - ún. „háramlási” felté-
tellel - a részvénytársaságok tulajdonába adták.
Miután a vasúti pályahálózat dinamikus fejlesztése stratégiai célkitűzése a közössé-
gi közlekedéspolitikának, ösztönözni szükséges a magántőke bevonását a vasúti
pályák létesítésére vonatkozó beruházások finanszírozásába. A javaslat ennek ér-
dekében lehetővé teszi, hogy a saját beruházásában létesített vasúti pálya tulajdon-
76
jogát a beruházó szerezze meg. A javaslat nem korlátozza a beruházó tulajdonába
került vasúti pálya forgalomképességét.
A 43. §-hoz
A tulajdonosnak a dolog használatára vonatkozó joga közérdekből korlátozható.
Ilyen korlátozást tartalmaz a javaslat is, amely - tűrési kötelezettség meghatározá-
sával - lehetővé teszi a vasúti pályát működtető vasúti társaság számára, hogy a
pályák mellett fekvő ingatlanokon a vasúti közlekedést, illetőleg annak biztonságát
elősegítő eszközöket helyezzen el, és a szabad kilátást akadályozó fákat, bokrokat,
stb. eltávolítsa. Az elhelyezés, a javítás és a karbantartás a környezet- és termé-
szetvédelmi érdek figyelembevétele mellett történhet. Az ingatlan tulajdonosát
(használóját) az ingatlan rendeltetésszerű használatának akadályozása miatt - az
akadályozás mértékének megfelelő - kártalanítás illeti meg.
Az erősáramú vezetékek és tartószerkezetük idegen ingatlanon - vasútüzemi ér-
dekből - történő elhelyezésére a villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény és
végrehajtási rendelkezései az irányadók.
A 44-48. §-okhoz
A felszín alatti közforgalmú vasút létesítését - az ahhoz fűződő kiemelkedő társa-
dalmi érdekre tekintettel - a javaslat közérdekű tevékenységnek minősíti. Ezért a
javaslat feljogosítja a felszín alatti vasút létesítőjét a nyomvonalba eső ingatlanok-
nak a felszín alatti vasút létesítése érdekében - jogerős létesítési engedély alapján
-	történő igénybe vételére (felszín alatti vasút-létesítési jog). A javaslat egyidejűleg
az ingatlanok tulajdonosait - a Polgári Törvénykönyv 108. § (1) bekezdésében fog-
laltakkal összhangban - az igénybevétel tűrésére kötelezi.
Tekintettel arra, hogy a tulajdonjognak a Ptk. 108. §-ának (1) bekezdése szerinti
korlátozására csak közérdekből kerülhet sor, a javaslat értelmében a felszín alatti
vasút-létesítési jog alapján kizárólag közforgalmú vasút létesíthető.
A javaslat egyértelműen meghatározza a felszín alatti vasút-létesítési jog jogosultját.
Ennek megfelelően a felszín alatti vasút létesítőjén - a megvalósítás időszakában -
a létesítési engedély jogosultját, a használatba vételt követően pedig a helyi közfor-
galmú vasút tulajdonosát, országos közforgalmú vasút esetében pedig az azt mű-
ködtető vasúti társaságot kell érteni.
E §-ok tartalmazzák a felszín alatti vasúti pálya tulajdonjogára vonatkozó rendelke-
zéseket is.
A javaslat az érintett ingatlanok tulajdonosainak tájékoztatása érdekében országos
közforgalmú vasút esetében a minisztert, helyi közforgalmú vasút esetében pedig a
helyi önkormányzatot kötelezi a felszín alatti vasút-létesítési joggal terhelt ingatla-
noknak a Magyar Közlönyben történő közzétételre.
A javaslati szabályozás abból indul ki, hogy az ingatlan igénybevétele a rendeltetés-
szerű használatot nem befolyásolja, ezért a tulajdonos számára nem okoz hátrányt.
Erre tekintettel a javaslat főszabályként csak az előzetes értesítésre, valamint az
77
esetlegesen okozott károk megtérítésére vonatkozó kötelezettséget írja elő a felszín
alatti vasút létesítője számára.
Abban az esetben ugyanakkor, ha az ingatlannak a felszín alatti vasút-létesítési jog
alapján történő igénybevétele - kivételesen - korlátozza a tulajdonosnak a haszná-
latra vonatkozó jogát, a javaslat - a Ptk. 108. §-ának (2) bekezdésében, valamint az
emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómában, 1950. no-
vember 4-én kelt, és az 1993. évi XXXI. törvénnyel kihirdetett Egyezmény első ki-
egészítő jegyzőkönyvének I. Cikkében foglaltaknak megfelelően - kártalanítási kö-
telezettséget állapít meg a felszín alatti vasút létesítője terhére. A használat korláto-
zásának, illetőleg akadályozásának megfelelő, illetve az ezzel összefüggésben
esetlegesen bekövetkezett forgalmi értékcsökkenésnek megfelelő mértékű kártala-
nítást egyösszegben kell megfizetni.
A javaslat a kártalanítás esedékességét is meghatározza. Az ingatlan tulajdonosát
megillető kártalanítási igény előterjesztésére a javaslat határidőt szab a jogbizton-
ság érdekében.
A kártalanítás feltételeiben elsősorban a feleknek kell megegyezniük, ha ez sikerte-
len, akkor a hatóság állapítja meg a kártalanítási összeget a kisajátítási kártalanítás-
ra vonatkozó szabályok szerint.
Előfordulhat, hogy a felszín alatti vasút létesítése vagy üzemeltetése az ingatlan
rendeltetésszerű használatát lehetetlenné teszi, vagy jelentős mértékben korlátoz-
za. Ebben az esetben a javaslat a felszín alatti vasút létesítőjét az ingatlan megvá-
sárlására kötelezi. Amennyiben az adásvételi szerződés létrejöttére - a felek meg-
egyezésének hiányában - nem kerül sor, a felszín alatti vasút létesítője az ingatlan
kisajátítását kezdeményezheti. Az ingatlannak a felszín alatti vasút létesítője által
történő megvásárlását, illetve annak kisajátítását az ingatlan tulajdonosa is kérheti,
ha bizonyítja, hogy annak feltételei fennállnak. A tulajdonos e jogát a javaslatban -
a jogbiztonság érdekében - meghatározott határidőn belül gyakorolhatja. A javaslat
által biztosított - a felszín alatti vasút használatba vételi engedélyének jogerőre
emelkedésétől számított két éves határidő - nyilvánvalóan elegendő annak megál-
lapításához, hogy a felszín alatti vasút üzemeltetése milyen mértékben zavarja az
igénybevett ingatlan tulajdonosát.
A kisajátítási eljárást a kisajátításról szóló 1976. évi 24. tvr. rendelkezései szerint
kell lefolytatni, azzal, hogy - miután közérdekű feladatnak minősíti a felszín alatti
vasút létesítését és üzemeltetését - a javaslat a kisajátítási eljárás során már nem
engedi vizsgálni a közérdek fennállását.
A kisajátítási eljárásban hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránti
eljárásra, az eljárást gyorsító rendelkezéseket állapít meg a javaslat.
A kisajátítási eljárásban hozott államigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata
iránti eljárásra vonatkozó szabályozást a javaslatban szabályozott életviszonyok
mielőbbi rendezésének fontossága igazolja. Miután - a kisajátításról szóló 1976. évi
24. törvényerejű rendelet 19. § (1) bekezdése értelmében - a kisajátítási határozat
meghozatalára egyfokú államigazgatási eljárásban kerül sor, a kisajátítási határozat
bírósági felülvizsgálata rendkívül időigényes. Erre tekintettel a javaslat előírja, hogy
78
a bíróságnak 45 napon belül tárgyalást kell tartania, és - kivéve, ha a perben igaz-
ságügyi szakértő kirendelése szükséges és a szakértői vélemény előterjesztésére
ezen időszak alatt az ügy bonyolultsága miatt nem kerülhet sor - a bíróságnak a
jogalap kérdésében három hónapon belül döntést kell hoznia.
A bíróság a közbenső ítélet jogerőre emelkedését követően - feltéve, hogy az igaz-
ságügyi szakértői véleményben megállapított összegű kártalanítást a felszín alatti
vasút létesítője egyidejűleg megfizeti - az ingatlan kisajátítását kérő fél kérelmére
ideiglenes intézkedéssel rendelkezhet az ingatlan birtokbaadásáról.
A felszín alatti vasút létesítője az ingatlanban, annak alkotórészeiben és tartozékai-
ban okozott károk - ideértve a károk megelőzésére, csökkentésére és elhárítására
fordított kiadásokat is - esetében is köteles a kártalanítás módjára, illetve annak
mértékére vonatkozóan egyezség létrehozását megkísérelni. Ennek sikertelensége
esetén a felszín alatti vasút létesítője szakértői véleményben megállapított összegű
kártalanítást köteles az ingatlan tulajdonosának - 30 napon belül - megfizetni.
Az ingatlan tulajdonosa az esedékessé vált, de határidőben nem teljesített kártalaní-
tási követelését, továbbá a már kifizetett kártalanítást meghaladó többletkártalanítá-
si igényét a felszín alatti vasút létesítője ellen indított polgári perben érvényesítheti.
Az egyéb károk megtérítésére vonatkozó követelését a polgári jogi felelősség álta-
lános szabályai szerint érvényesítheti a károsult.
A 49-50. §-okhoz
A 49. § határozza meg azokat a vasúti pályahálózatokat, amelyekre vonatkozóan a
vasúti pályahálózat működtetője - pályahálózat-kapacitás biztosításával - köteles
átlátható, és megkülönböztetéstől mentes hozzáférést biztosítani az arra jogosult-
nak.
A vasúti pályahálózat fogalma az értelmező rendelkezések körében nyert meghatá-
rozást.
A javaslat az első vasúti csomag irányelveinek megfelelően főszabályként vala-
mennyi - közforgalmú vasúti szolgáltatások nyújtására igénybe vehető - vasúti pá-
lyahálózatot nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózatnak minősít. A javaslat ugyancsak
nyílt hozzáférésűnek minősíti a közforgalmú vasúti pályahálózatot és a saját célú
vasúti pályahálózatot összekapcsoló összekötő vasúti pályákat abban az esetben,
ha azok egyidejűleg több gazdálkodó szervezet tevékenységéhez szükséges áruk,
illetve nyersanyagok továbbítására is alkalmasak.
A kapacitás-elosztási irányelv 1. cikkének (3) bekezdésében foglalt felhatalmazás
alapján a 49. § (2) bekezdése ugyanakkor kivonja a nyílt hozzáférésre vonatkozó
szabályok hatálya alól az ott meghatározott célra szolgáló pályahálózatokat.
A kapacitáselosztásra vonatkozó irányelv hivatkozott rendelkezésének felhatalma-
zása alapján a javaslat nem kötelezi a térségi vasúti pályahálózat működtetőjét a
vasúti pályahálózat-kapacitás biztosítására vonatkozó rendelkezések alkalmazására
abban az esetben, ha azt kizárólag egy, országos működési engedéllyel nem ren-
79
delkező (tehát a fejlesztési irányelv hatálya alá nem tartozó) vasúti társaság veszi
igénybe térségi vasúti árutovábbításra. Amennyiben azonban a térségi vasúti pá-
lyahálózatot újabb vasúti társaság is igénybe kívánja venni, a működtető a további-
akban az általános szabályok szerint köteles eljárni.
Az 51-52. §-okhoz
Az első vasúti csomag irányelveinek megfelelően a javaslat kötelezi pályavasúti,
illetve integrált vasúti társaságot, hogy az általa működtetett nyílt hozzáférésű vasúti
pályahálózat igénybevételét - megkülönböztetéstől mentesen - tegye lehetővé az
arra jogosultak számára.
A pályavasúti, illetve az integrált vasúti társaság az igénybevételt - a vasúti pálya-
hálózat kapacitásának elosztása alapján - pályahálózat-kapacitás biztosításával
köteles lehetővé tenni.
A vasúti pályahálózat kapacitásának elosztása során a pályavasúti társaság, illetve
a kapacitás-elosztó szervezet lényegében azt határozza meg, hogy a vasúti pálya-
hálózatot a jogosultak milyen időpontokban, illetve milyen időtartamban veheti
igénybe, meghatározva egyúttal azt is, hogy az adott igénybevételre mely pályasza-
kaszon kerül sor.
Az első vasúti csomag irányelveiben foglaltaknak megfelelően a vasúti pályaháló-
zat-kapacitás biztosítására a javaslat szerint díj ellenében, a vasúti pályahálózatot
működtető pályavasúti, illetve az integrált vasúti társaság, és a hozzáférésre jogo-
sult közötti szerződés alapján kerül sor.
A vasúti pályahálózat-kapacitás biztosításának előírásával összhangban a törvény -
a Ptk. 198. §-ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján - szerződéskö-
tési kötelezettséget állapít meg a nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózatot működtető
pályavasúti, illetve az integrált vasúti társaság terhére a javaslatban meghatározott
feltételeket teljesítő hozzáférésre jogosulttal szemben.
A javaslat - a kapacitás-elosztási irányelvben foglaltaknak eleget téve,- elsősorban
a vasúti pályahálózat-kapacitás másodlagos piaca kialakulásának megakadályozá-
sa érdekében tiltja a már létrejött szerződés alapján biztosított pályahálózat-
kapacitás más jogosultakra történő átruházását, illetve az azzal való kereskedést. A
pályahálózat-kapacitásnak a tilalom ellenére történő átruházása esetén a javaslat
szigorú szankciót állapít meg: ebben az esetben a Magyar Vasúti Hivatalnak a jog-
sértést megállapító határozata jogerőre emelkedésétől számított 3 évig a jogsértő
hozzáférésre jogosult részére vasúti pályahálózat-kapacitás nem biztosítható.
80
Az 53. §-hoz
Meghatározza, hogy milyen vasúti szervezetek, milyen vasúti tevékenység céljából,
illetőleg milyen feltételekkel jogosultak a vasúti pályahálózathoz történő nyílt hozzá-
férésre.
A vasútfejlesztési irányelv 10. cikkének (3) bekezdésében foglaltak értelmében a
vasúti pályahálózathoz - belföldi árutovábbítás (kabotázs) céljára - történő hozzáfé-
rést csak 2007. január 1-jétől kell biztosítani, az f) pont hatálybalépésének időpont-
ját a javaslat 2007. január 1. napjában állapította meg.
Az egyes vasúti szervezetek fogalma ugyancsak az értelmező rendelkezések köré-
ben került meghatározásra.
A javaslat a vasútfejlesztési irányelv 10. cikkének (1) bekezdésében biztosított lehe-
tőség alapján a nemzetközi csoportosulások hozzáféréshez való jogosultságának
tartalmát differenciálja az abban részt vevő vasúti társaságok honossága szerint.
Az 54. §-hoz
A vasúti pályahálózatot működtető pályavasúti, illetve integrált vasúti társaság által
a nyílt hozzáférés keretében nyújtandó - a kapacitás-elosztási irányelv II. mellékle-
tében meghatározott - szolgáltatások körét tartalmazza.
A javaslat - a vonatkozó irányelvnek megfelelően - differenciáltan szabályozza az
egyes szolgáltatás-típusokat.
Az (1) bekezdés meghatározza, hogy a pályahálózat-kapacitás biztosítására vonat-
kozó szerződés megkötése esetén a 3. melléklet I. pontjában meghatározott alap-
szolgáltatásokat igénybevételére mindenképpen sor kerül. E bekezdés meghatároz-
za egyúttal, hogy a 3. számú melléklet I. pontjában meghatározott a vasúti infrast-
ruktúra elemek, igénybevételét minden esetben biztosítani kell. A (2) bekezdés -
ugyancsak a vonatkozó irányelvnek megfelelően - rögzíti, hogy az alapszolgáltatá-
sok igénybe vételére csak együttesen kerülhet sor.
A (3) bekezdésben meghatározott szolgáltatások a 3. számú melléklet II. pontjában
meghatározott vasúti létesítményekhez - így pl. üzemanyagtöltő berendezések,
személypályaudvarok, karbantartó központok, stb. - történő hozzáférés lehetővé
tételére vonatkoznak. A pályahálózatot működtető vasúti társaság ezen létesítmé-
nyek igénybevételének lehetőségét minden esetben köteles biztosítani, ugyanakkor
azok tényleges használatára a hozzáférésre jogosult eseti megrendelése alapján -
tehát nem feltétlenül minden esetben - kerül sor.
A (4) bekezdésben meghatározott kiegészítő szolgáltatáscsoport részét képező, 3.
számú melléklet III. pontjában meghatározott szolgáltatások nyújtásáról - így pl.
vontatási áram szolgáltatása, személyszállító vonatok előfűtése - a pályahálózatot
működtető vasúti társaság nem köteles gondoskodni. Abban az esetben azonban,
ha a pályahálózatot működtető vasúti társaság a kiegészítő szolgáltatások bárme-
lyikét végzi, úgy azok - külön megrendelés alapján történő - igénybevételének lehe-
81
tőségét valamennyi hozzáférésre jogosult számára, megkülönböztetéstől mentesen
biztosítani köteles.
Az (5) bekezdés tartalmazza a pályahálózatot működtető vasúti társaság által nyújt-
ható - 3. számú melléklet IV. pontjában - mellékszolgáltatásokra (pl. a távközlési
hálózathoz történő hozzáférés biztosítása, kiegészítő információk szolgáltatása,
gördülőállomány műszaki vizsgálata) vonatkozó rendelkezéseket. A mellékszolgál-
tatások igénybevételére a pályahálózatot működtető vasúti társaság és a hozzáfé-
résre jogosult közötti megállapodás alapján kerül sor.
A fenti szolgáltatásokra, valamint az azok igénybevételére vonatkozó részletes sza-
bályok rendeletben történő megállapítására a javaslat a miniszternek ad felhatalma-
zást.
Az 55. §-hoz
A díjrendszer elemeit a vonatkozó Irányelv határozza meg (díj, kedvezmény, felár,
kiegyenlítő juttatás).
A kiegyenlítő juttatások rendszerét az Irányelv a tagállamoknak lehetővé teszi, de
nem írja elő. Kiegyenlítő juttatást például egyes tagállamok a közúti közlekedés
résztvevői fizethetnének a vasúti rendszernek a meg nem fizetett környezeti, bal-
eseti károk alapján. Ezt a közlekedéspolitikai eszközt hazánk jelenleg nem alkal-
mazza, erre vonatkozó jogszabályunk jelenleg nincsen. A javaslat ezért csak olyan
módon rendelkezik a kiegyenlítő juttatásokról, hogy azokat a díjrendszerbe az
Irányelv rendelkezéseinek megfelelő módon be lehessen illeszteni.
A hozzáférés részletes szabályait a pályahálózatot működtető vasúti társaság Háló-
zati Üzletszabályzatában tesz közzé.
Az 56-58. §-okhoz
A javaslat - a vasúti közlekedés igénybevételének ösztönzése érdekében - köve-
telményként határozza meg azt, hogy lehetőség szerint minden pályahálózat-
kapacitásra vonatkozó igényt ki kell elégíteni.
Abban az esetben, ha erre nincs mód, a javaslat felhatalmazást ad arra, hogy külön
jogszabály - a javaslatban meghatározott célból - meghatározott vasúti tevékeny-
ségeket előnyben részesítsen a kapacitás-elosztás során. Ilyen cél lehet például a
vasúti közszolgáltatás folyamatos biztosítása.
A javaslat megengedi, hogy a külön jogszabályban meghatározott keretek között a
Hálózati Üzletszabályzat - minden esetben megfelelő alternatív útvonal biztosítása
esetén - a vasúti pályahálózat egyes szakaszain meghatározott vasúti tevékenysé-
get előnyben részesítsen az igénybe vétel szempontjából.
A kapacitás-elosztás során a vasúti pályahálózatra vonatkozó kapacitás-igények
teljesítése biztosítható előre, 12 hónapot meg nem haladó időtartam keretei között,
vagy eseti bejelentés alapján.
82
A kapacitás-elosztás eredménye az ún. üzemi menetrend, amely tartalmazza, hogy
mely társaság, mikor, melyik részét használhatja a nyílt hozzáférésű pályahálózat-
nak. Az üzemi menetrend kínálati jellegű, vagyis a kiosztott és a még hozzáférhető,
vállalkozó vasúttársaságok által igénybe vehető, de még nem igényelt kapacitáso-
kat is tartalmazza. Az üzemi menetrend az egyes vállalkozó vasúti társaságok szá-
mára egy olyan adottság, amely alapján többféle célú menetrendet készít. Úgyne-
vezett szolgálati menetrend készíthető minden, az adott vasúti társaság számára
releváns vasúti járműmozgásra, illetve közforgalmú menetrend(ek) készíthetők a
vállalkozó vasúti társaságok ügyfelei számára. A kapacitás-elosztás menete, a me-
netrendszerkesztés határidei, illetve a közszolgáltatások mértéke között szoros ösz-
szefüggés van. A kapacitás-elosztás éves folyamatához igazodó menetrendszer-
kesztés jóval könnyebbé teszi a közszolgáltatások tervezését és teljesítményelvű
finanszírozásának kialakítását.
Az üzemi menetrend összeállítása során megfelelő kapacitást kell biztosítani az
eseti igények számára.
A javaslat lehetővé teszi, hogy a pályahálózatot működtető vasúti társaság és a
hozzáférésre jogosult a pályahálózat-kapacitás biztosítására (a vasúti pályahálózat
igénybevételére) vonatkozóan - legfeljebb öt éves időtartamra - keret-
megállapodást kössön. A keret-megállapodás a felek közötti hosszabb távú együtt-
működés kereteit rögzíti, anélkül, hogy a vasúti pályahálózat konkrét esetben törté-
nő igénybevételéről rendelkezne. A hatékony verseny fenntartása érdekében a ja-
vaslat azonban rögzíti, hogy a keret-megállapodás nem zárhatja ki a vasúti pályahá-
lózat más hozzáférésre jogosultak általi igénybevételét. A tilalom teljesülésének biz-
tosítása érdekében a javaslat a keret-megállapodások létrejöttét a Magyar Vasúti
Hivatal jóváhagyásához köti. A javaslatban meghatározott feltételek esetén a keret-
megállapodások időtartama - kivételesen - meghaladhatja az 5 évet.
A kapacitás-elosztásra és a menetrend-szerkesztésre vonatkozó részletes szabá-
lyok rendeletben történő megállapítására - azok szakmai jellegére tekintettel - a
javaslat a miniszternek ad felhatalmazást.
Az 59. §-hoz
E § tartalmazza a nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózatot működtető pályavasúti
társaság Hálózati Üzletszabályzatának tartalmára, illetve annak elkészítésére vo-
natkozó alapvető rendelkezéseket.
A Hálózati Üzletszabályzatra vonatkozó részletes szabályok rendeletben történő
megállapítására - azok szakmai jellegére tekintettel - a javaslat a miniszternek ad
felhatalmazást.
A 60-61. §-okhoz
A javaslat főszabályként arról az esetről rendelkezik, amikor a nyílt hozzáférésű
vasúti pályahálózatot pályavasúti társaság működteti. Ennek megfelelően a javaslat
rögzíti, hogy a vasúti pályahálózat kapacitását az azt működtető pályavasúti társa-
ság osztja el.
83
A javaslat a Ptk-nak szerződéskötési kötelezettség körébe eső megállapodásokra
vonatkozó 212. §-ában foglaltaknak megfelelően szabályozza a pályahálózat-
kapacitás biztosítására vonatkozó szerződés létrejöttének folyamatát [ajánlattételi
felhívás (igénybejelentés), ajánlat, ajánlat elfogadása], meghatározva egyúttal a
szerződéskötésre kötelezett pályavasúti társaság ajánlatára vonatkozó követelmé-
nyeket is.
Abban az esetben, ha a pályavasúti társaság ajánlata eltér a hozzáférésre jogosult
igénybejelentésétől, a javaslat - a Ptk. 205. §-ának (7) bekezdésében foglaltakkal
összhangban - a pályavasúti társaság terhére egyeztetési kötelezettséget állapít
meg (összehangolási eljárás).
Amennyiben az összehangolási eljárás 10 munkanapon belül nem vezet
eredményre, a pályavasúti társaság dönt az összehangolási eljárással érintett
igényekről, és ennek eredményeként az összehangolási eljárással érintett
hozzáférésre jogosult részére az általa bejelentett igénytől eltérő ajánlatot tehet.
Amennyiben a pályavasúti társaság határidőben nem tesz eleget, vagy a
hozzáférésre jogosult a pályavasúti társaságnak a bejelentett igénytől eltérő
ajánlatát nem fogadja el, a hozzáférésre jogosult a jogvitás eljárást
kezdeményezhet.
A javaslat a pályahálózat-kapacitás biztosítására vonatkozó szerződés létrejöttével
kapcsolatos jogvita rendezését - azok erősen szakmai jellegére tekintettel, valamint
a jogvita gyors rendezése érdekében - a Magyar Vasúti Hivatal hatáskörébe utalja.
A Magyar Vasúti Hivatal közigazgatási eljárás keretében hozott határozattal dönt a
felek közötti jogvitában. A Hivatal határozata ellen bírósági felülvizsgálatnak van
helye.
Annak biztosítása érdekében, hogy vasúti közlekedésre vonatkozó piac felügyeleté-
vel kapcsolatos feladatokat ellátó Magyar Vasúti Hivatal a pályahálózat-kapacitás
elosztással kapcsolatos jogsértések esetén kellő időben meghozhassa a hatékony
verseny fenntartásához szükséges intézkedéseket, a javaslat kötelezi a vasúti pá-
lyahálózat kapacitását elosztó szervezetet, hogy az elosztás folyamata során hozott
valamennyi döntéséről, továbbá a Hálózati Üzletszabályzat szerinti kedvezmény
biztosítására vonatkozó tárgyalással kapcsolatos minden lényeges körülményről
haladéktalanul tájékoztassa a Hivatalt. A javaslat egyidejűleg feljogosítja a Hivatalt
arra, hogy az elosztással kapcsolatos jogsértés veszélye esetén az érintetteket hi-
vatalból utasítsa a jogszabályokban, illetőleg a Hálózati Üzletszabályzatban foglal-
taknak megfelelő eljárásra.
84
A 62. §-hoz
A javaslat kivételként szabályozza azt az esetet, amikor a nyílt hozzáférésű vasúti
pályahálózatot integrált vasúti társaság működteti.
A javaslat - a kapacitás-elosztási irányelvben foglaltaknak megfelelően - biztosítja,
hogy ebben az esetben az integrált vasúti társaságtól szervezeti, jogi, illetve dön-
téshozatali szempontból független szervezet, a Vasúti Pályakapacitáselosztó Szer-
vezet (a továbbiakban: VPSZ) végezze
-	a nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózat kapacitásának elosztását,
-	a kapacitáselosztásra, illetve a hálózat-hozzáférési díjak alkalmazására vo-
natkozó részletes szabályokat, valamint a hálózat-hozzáférési díjakat tartal-
mazó Hálózati Üzletszabályzat kidolgozását,
-	a hozzáférésre jogosult által fizetendő hálózat-hozzáférési díjak összegének
megállapítását, valamint
-	az integrált vasúti társaságnak az általa működtetett vasúti pályahálózathoz
történő hozzáférése költségeinek meghatározását.
A 63. § -hoz
A nyílt hozzáférésű pályahálózatot működtető integrált vasúti társaság Hálózati Üz-
letszabályzatára vonatkozó eltérő rendelkezéseket állapítja meg. Ennek megfelelő-
en az integrált vasúti társaság Hálózati Üzletszabályzata tartalmazza - a vasúti pá-
lyahálózathoz történő - saját hozzáférésére vonatkozó feltételeket is.
A 64. §-hoz
Az integrált vasúti társaság által működtetett nyílt hozzáférésű pályahálózat kapaci-
tása elosztásának menetére, a pályahálózat-kapacitás biztosításra kötendő szerző-
dés létrejöttének folyamatára, valamint az integrált vasúti társaság ajánlattételi köte-
lezettségére vonatkozó különös rendelkezéseket tartalmazza. Az eltérő szabályo-
zást az indokolta, hogy a kapacitáselosztási feladatokat ebben az esetben a VPSZ
látja el.
A 65-66. § -hoz
E §-ok szabályozzák azt, hogy az integrált vasúti társaság milyen feltételekkel vehe-
ti igénybe az általa működtetett nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózatot vállalkozó
vasúti tevékenységének végzése céljából. A rendelkezések a számviteli elválasz-
tásra vonatkozó szabályoknak megfelelően kerültek meghatározásra.
A 67. §-hoz
A javaslat biztosítja a VPSZ függetlenségét a vasúti társaságoktól.
Ennek érdekében a javaslat egyrészt kizárja azt, hogy a VPSZ vasúti tevékenység
végzésére jogosító működési engedélyt szerezzen. A javaslat megtiltja továbbá,
hogy a VpSz vasúti társaságban tulajdoni részesedést szerezzen, illetőleg - a fel-
adatainak ellátására vonatkozó jogviszony kivételével - a Magyar Vasúti Hivatal jó-
85
váhagyásához köti a VPSZ és a vasúttársaságok közötti bármilyen jogviszony léte-
sítését.
A javaslat másrészt szigorú összeférhetetlenségi szabályokat állapít meg a VPSZ
vezető tisztségviselőire - az Áht. 95/A. §-ának (2) bekezdése értelmében kötelező-
en létrehozandó - felügyelő bizottságának tagjaira, valamint érdemi ügyintézőjére
vonatkozóan.
A VPSZ működésének finanszírozása nem költségvetési forrás biztosításával törté-
nik, ennek megfelelően a 65. § meghatározza a VPSZ által ellátott feladatok ellené-
ben a vasúti pályahálózatot működtető vasúti társaság által teljesítendő ellenszol-
gáltatást.
Miután a javaslat 55. §-a (5) bekezdésének c) pontja értelmében a kapacitás-
elosztás költségei - a külön jogszabályban meghatározottak szerint - beépülnek a
hálózat-hozzáférési díjakba, a javaslat lehetőséget biztosít arra, hogy a jogszabály
feljogosítsa az integrált vasúti társaságot a VPSZ-nek teljesített ellenszolgáltatás
összegének a hálózat-hozzáférési díjban történő érvényesítésére. Így végső soron
a VPSZ szolgáltatásaiért azok fizetnének, akiknek érdekében az a tevékenységét
végzi.
Tekintettel arra, hogy a vasúti pályahálózatot működtető integrált vasúti társaság és
a VPSZ között a javaslat keletkeztet jogviszonyt, a Ptk. 198. §-ának (3) bekezdésé-
ben foglaltak értelmében arra a szerződésekre vonatkozó szabályokat kell alkal-
mazni.
Figyelembe véve azt, hogy a VPSZ vezető tisztségviselője, valamint érdemi ügyin-
tézője feladatainak ellátása során üzleti titok birtokába kerül, az ezzel kapcsolatos
rendelkezéseket is a javaslatban megállapítani.
A 68. §-hoz
A vasúti forgalom zavartalan, biztonságos lebonyolításában a műszaki előírások
maradéktalan betartása mellett fontos szerepe van a forgalmat kiszolgáló személy-
zetnek. A javaslat erre tekintettel előírja, hogy a vasúti közlekedés keretében a vas-
úti forgalom közvetlen ellátásában csak az vehet részt, aki a jogszabályban megha-
tározott képesítéssel rendelkezik és az egészségügyi alkalmasság követelményei-
nek megfelel.
A javaslat a vasúti közlekedési piac többszereplőssé válására, valamint az egysé-
ges vasúti szervezet felbomlására tekintettel a korábbi szabályozástól eltérően csak
a közforgalmú személyszállítást végző vasúti társaság dolgozói részére nyújtandó
utazási és fuvarozási kedvezményről rendelkezik. E vasúti társaságok nyújtják
ugyanis a kedvezményekkel érintett szolgáltatásokat.
A vasútegészségügyi szervezettel kapcsolatban a jelenleg hatályos törvényi szabá-
lyozás jelenik meg a javaslatban.
A 69-72. §-okhoz
86
Arról, hogy a korábban liberalizált állami iparágak (hírközlés, posta, energia) hason-
lóan a vasút szabályozását is egy, az ágazati törvény alapján működő, a tulajdonosi
jogokat is gyakorló miniszternek irányítási szempontból nem alárendelt hivatal vé-
gezze, 2005. május 11-én született politikai döntés. A 2005. május 11-én a Minisz-
terelnök Kabinetiroda által készített emlékeztetője szerint „A létrehozandó Vasúti
Hivatal piacszabályozási, piacfelügyeleti funkciókat lásson el, kialakításakor a GKM-
től nagyobb függetlenségre kell törekedni”. A javaslat megalkotásakor ennek az el-
várásnak úgy feleltünk meg, hogy a vasúti törvénybe a Magyar Vasúti Hivatal ese-
tében a Nemzeti Hírközlési Hatóság és a Magyar Energia Hivatalra vonatkozó ren-
delkezéseket vettük át. Az ilyen döntéseknek a fogyasztók és a befektetők érdekeit
is garantálniuk kell, aminek legfőbb letéteményese a döntést meghozó árszabályozó
hatóság (Nemzeti Hírközlési Hatóság, Magyar Energia Hivatal, Magyar Vasúti Hiva-
tal) irányítási függetlensége az adott szektorban tulajdonosként, rövid távú gazda-
sági érdekkel jelen lévő állami vagy önkormányzati szervtől. A Tpvt. alapján ez a
függetlenség önmagában nem garantálható. A Gazdasági Versenyhivatal esetében
ez a garancia alkotmányos szintű, a GVH közjogi státusából fakad. Az árszabályozó
hatóságok esetében a jelenlegi magyar modell szerint a függetlenség garanciája a
szervezetre vonatkozó legfontosabb rendelkezések törvényi szintű kijelölése, a
szervezet vezetőjének irányítási függetlensége az ágazatban tulajdonosi döntéseket
gyakorló minisztertől, illetve a szervezet első számú vezetőjének a politikai cikluso-
kon túlívelő megbízatása.
A Kormány 2005. július 27-én úgy döntött, hogy „A vasúti szabályozásnak a teljes
versenyegyenlőség biztosítása érdekében történő korszerűsítésére elő kell készíte-
ni a szükséges törvényi szintű szabályozást. Ennek keretében létre kell hozni a
piacfelügyeleti hatósági szervként működő Magyar Vasúti Hivatalt” 2006. január 1-ei
határidővel. A Kormány által jóváhagyott előterjesztés szerint „A Magyar Vasúti Hi-
vatalt a korábban liberalizált iparágak piaci szabályozó hatóságaihoz (Nemzeti Hír-
közlési Hatóság, Magyar Energia Hivatal, Polgári Légiközlekedési Hatóság) hason-
lóan kell felállítani”. A Kormány döntése előtt többször megvizsgáltuk a lehetőségét
annak, hogy esetleg már meglévő szervezethez telepítsük az új, piacnyitásból eredő
feladatokat. Egyes európai tagállamokban a vasúti versenyfelügyelet és a piaci fel-
ügyelet egy szervezeten belül van (Nagy-Britannia, Hollandia), de a magyar közjogi
berendezkedés nem teszi lehetővé a szabályozó szervi feladatok Gazdasági Ver-
senyhivatalhoz való telepítését. A Magyar Energia Hivatal bővítését többek között
azért vetettük el, mert a vasútról szólói törvényen kívül a villamos energiáról szóló
és a gázszolgáltatókról, távhőről szóló törvényeket is módosítani kellett volna. A
Magyar Vasúti Hivatal a Nemzeti Hírközlési Hatósághoz és Magyar Energia Hiva-
talhoz hasonló szabályozása lehetővé teszi, hogy a későbbiekben, egy átfogó sza-
bályozási reform keretében, ezeket a rokon feladatokat ellátó szerveket az Ország-
gyűlés esetleg összevonja. Mindez azonban az Ártörvény koncepcionális felülvizs-
gálata nélkül jelenleg nem képzelhető el. Ilyen funkcionális csoportosításra Európá-
ban most történnek az első kezdeményezések (Németországban, Észtországban,
illetve Nagy-Britanniában).
A vasút liberalizációja Európai Uniós tagságunkkal járó kötelezettség. A legtöbb EU
tagállam már létrehozta szabályozó szervezeteit (Csehország - Pályahatóság, Dá-
nia - Nemzeti Vasúti Hivatal, Észt Vasúti Felügyelet, Finn Vasúti Hivatal, Németor-
szág - Szövetségi Vasúti Hivatal, Litvánia - Állami Vasúti Felügyelet, Lettország -
Állami Vasúti Hivatal, Lengyelország - Vasúti Közlekedési Hivatal, Svéd Vasúti
87
Ügynökség, Nagy-Britannia - Vasútszabályozási Hivatal). Magyarország az állami
vasúti társaság és az állam feladatainak szétválasztásában és a piacnyitásban az
előírt határidőktől elmarad, amely nem teszi lehetővé a hazai pályadíjbevétel növe-
lését és a stabil befektetői környezet létrehozását. Az Európai Bizottság ügyben ille-
tékes főigazgatósága már 2005. május 2-án levélben kért tájékoztatást a piac sza-
bályozó szerv felállításáról. A tárca június 14-én a politikai döntésnek megfelelően a
Bizottságnak olyan értelmű tájékoztatást tett, hogy a szabályozó szervet, a megfele-
lő hatáskörökkel, függetlenséggel és adminisztratív kapacitással Magyarország ja-
nuár 1-ig állítja fel Magyar Vasúti Hivatal néven. Mindez több mint másfél éves el-
maradást jelent az Irányelvekben rögzített határidőkhöz képest és további késleke-
dés következmények nélkül nem képzelhető el, a Bizottság ugyanis Irányelvben
rögzített kötelezettségénél fogva az Európai Tanács és az Európai Parlament felé
jelentést készít eddig az időpontig az egyes tagállamokban létrejött vasúti piac és
piacfelügyeleti szervek működéséről.
Tekintettel arra, hogy a kormányzati közlekedéspolitika stratégiai célkitűzése az első
vasúti csomag által felvázolt piaci modell megteremtése a magyar vasúti közlekedés
területén, a javaslat - a kapacitás-elosztási irányelvben foglaltakkal összhangban -
önálló, egységes szabályozó hatóságként hozza létre a Magyar Vasúti Hivatalt (a
továbbiakban: Hivatal) a vasúti közlekedés piacának állami felügyeletével kapcsola-
tos feladatainak ellátására.
Ennek megfelelően a javaslat - a vasúti társaságok működési engedélyeinek kiadá-
sán túlmenően - a Hivatal hatáskörébe utalja a piaci szereplőknek a kapacitás-
elosztással kapcsolatos jogorvoslati kérelmeinek elbírálását, valamint a vasúti köz-
lekedési piac felügyeletét (monitoring).
A vasúti közlekedési piac, illetőleg a hatékony verseny felügyeletével összefüggés-
ben a javaslat ugyancsak a Hivatal hatáskörébe utalja egyes, a vasúti pályahálózat-
kapacitás biztosítására vonatkozó megállapodások jóváhagyását, a piaci szereplők
közötti, a hálózat-hozzáférési díjakra vonatkozóan - a jogszabályok keretei között -
nyújtható kedvezményekkel kapcsolatos tárgyalások felügyeletét, valamint annak
eldöntését, hogy mely vasúti pályahálózatok működtetői mentesülhetnek a megkü-
lönböztetéstől mentes, nyílt hozzáférés biztosításának kötelezettsége alól.
A fentiekkel összhangban kerültek megállapításra a javaslatban a Hivatal szerveze-
tére vonatkozó rendelkezések is. A Magyar Vasúti Hivatal felállítására vonatkozó
Irányelvi előírások, feladatai és jogállása gyakorlatilag azonos a Magyar Energia
Hivataléval és a Nemzeti Hírközlési Hatóságéval. Ennek megfelelően a Hivatal önál-
lóan gazdálkodó költségvetési szervként működik a javaslatban meghatározott önál-
ló feladattal és hatáskörrel.
A Hivatal saját bevétellel rendelkezik, amely részben a Hivatal felügyeleti tevékeny-
ségéért az engedélyes vasúti társaságok által fizetendő felügyeleti díjakból, részben
pedig a Hivatal kérelemre induló hatósági eljárásért fizetendő igazgatási-
szolgáltatási díjakból tevődik össze.
88
A Hivatal függetlenségének, valamint kiszámítható, gyakori változásoktól mentes
működésének biztosítása érdekében a Hivatalt a Kormány irányítja, a miniszter ré-
szére csak felügyeleti jogkört állapít meg a javaslat.
A javaslat - a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvényben foglaltakkal összhangban
-	tartalmazza a Hivatal elnökének, illetve elnökhelyettesének jogállására, megbíza-
tásuk keletkezésére, illetőleg megszűnésére, valamint az ezek feladataira vonatko-
zó, továbbá a Hivatal köztisztviselőinek közszolgálati jogviszonyára irányadó - a
köztisztviselők jogállásról szóló 1992. évi XXIII. törvény szabályaitól - eltérő rendel-
kezéseket.
A kapacitás-elosztási irányelv 30. cikkében foglaltak értelmében ugyanakkor a sza-
bályozó hatóságnak szervezeti és döntéshozatali értelemben egyaránt függetlennek
kell lennie a vasúti közlekedésben részt vevő valamennyi más szervezettől.
A javaslat az irányelvnek eleget téve rendkívül szigorú összeférhetetlenségi szabá-
lyokat állapít meg mind a Hivatal vezetőire, mind annak köztisztviselőire vonatkozó-
an.
A 73. § -hoz
E § tartalmazza a Hivatal hatáskörének szabályozását.
A Hivatal főbb hatáskörei a következők:
-	a kapacitás-elosztással kapcsolatos jogorvoslati kérelmek elbírálása,
-	a vasúttársaságok működési engedélyének kiadása, módosítása,
felfüggesztése, visszavonása, a működési engedély feltételei fennálltának
ellenőrzése,
-	a közforgalmú vasúti szolgáltatások piacának felügyelete,
-	a vasúti pályahálózat-kapacitás elosztásának, valamint a vasúti
pályahálózathoz való nyílt hozzáférésre jogosult, valamint a pályavasúti
társaság vagy integrált vasúti társaság között a Hálózati Üzletszabályzatban
foglaltak szerinti kedvezmények biztosítására vonatkozó tárgyalások
felügyelete,
-	a személyszállítási üzletszabályzat, az árufuvarozási üzletszabályzat,
valamint a vontatási üzletszabályzat jóváhagyása
-	a pályahálózat-kapacitás biztosításával kapcsolatos keret-megállapodások
jóváhagyása,
-	a vasúti pályahálózat működtetője, a hozzáférésre jogosult vagy a VPSZ
kérelme alapján döntés vasúti pályák nyílt hozzáférésűvé, illetve nyílt
hozzáférés alól mentessé történő minősítéséről,
-	a közforgalmú vasúti szolgáltatások piaca fejlődésének nyomon követése,
elemzése és értékelése,
-	a működési engedélyek nyilvántartása.
A javaslat az Irányelvben előírt esetekben felhatalmazza a Hivatalt az Európai Bi-
zottsággal és a nemzeti társhatóságokkal való kapcsolattartásra és információcse-
rére.
89
A 74. §-hoz
A 73. § tartalmazza a Hivatal eljárására vonatkozó, a közigazgatási hatósági eljárás
és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényhez (a további-
akban: Ket.) képest - annak felhatalmazása alapján megállapított - eltérő rendelke-
zéseket.
A 75-76. §-okhoz
E §-ok szabályozzák a Hivatalnak a vasúti közlekedési piac felügyeletével kapcsola-
tos jogkörét, illetve feladatait.
A piacfelügyeleti tevékenység általános értelemben azt jelenti, hogy a közigazgatási
szerv a piaci szereplők tevékenységét egészben vagy részletében megvizsgálja, és
feljogosítottságának keretei között intézkedéseket foganatosít, vagy az erre illetékes
szervhez jelzéssel szolgál.
Miután a Gazdasági Versenyhivatal az általános versenyhatósági feladatokat látja
el, a vasúti közlekedésre vonatkozó erősen szakmai jellegű szabályozásra tekintet-
tel indokolt volt - a vasúti közlekedés sajátosságait figyelembe vevő - speciális
piacfelügyeleti jogköröket biztosítani a Magyar Vasúti Hivatal számára.
A javaslat a piacfelügyeleti intézkedések érvényesülése érdekében szigorú szank-
ciórendszer alkalmazására jogosítja fel a Hivatalt, amely - végső esetben - a vasúti
társaság működési engedélyét is visszavonhatja.
A 77-79. §-okhoz
A 77. § a Hivatal hatáskörébe utalja a vasúti pályahálózathoz történő nyílt hozzáfé-
rés biztosításával kapcsolatos jogviták eldöntését.
Ennek megfelelően jogvitás eljárás kezdeményezhető a Hivatalnál abban az eset-
ben, ha
-	a pályavasúti társaság, a VPSZ, vagy az integrált vasúti társaság
megsértette a Hálózati Üzletszabályzat valamely rendelkezését,
-	a Hálózati Üzletszabályzatban foglaltak nem felelnek meg az egyenlő
bánásmód követelményének,
-	a pályahálózat-hozzáférési díjakra vonatkozó rendelkezések megsértése
esetén,
-	a pályahálózat-kapacitás elosztási eljárás során megsértették a javaslatban,
a külön jogszabályban, valamint a Hálózati Üzletszabályzatban foglalt
előírásokat,
-	a pályahálózat-kapacitás biztosítására vonatkozó eseti igénybejelentés
elintézése során eljárási szabálysértés történt, vagy annak eredménye
jogszabálysértő vagy ellentétes a Hálózati Üzletszabályzatban foglaltakkal,
-	a vasúti pályahálózat-kapacitás biztosítására vonatkozó eseti igénybejelentés
elintézése során eljárási szabálysértés történt, vagy annak eredménye
jogszabálysértő vagy ellentétes a Hálózati Üzletszabályzatban foglaltakkal,
90
-	valamely szerződő fél megsértette a pályahálózathoz való nyílt hozzáférés
tárgyában kötött szerződést, vagy a menetvonal igénybevételéért fizetendő
hálózat-hozzáférési díj mértéke jogszabálysértően, vagy a Hálózati
Üzletszabályzatba ütköző módon került megállapításra.
A jogvitás eljárás kezdeményezésére jogosultak
-	a hozzáférésre jogosultak, valamint
-	a nyílt hozzáférésű pályahálózatot működtető pályavasúti társaság, illetőleg
integrált vasúti társaság.
Tekintettel arra, hogy a vasúti közlekedés működőképességének fenntartása miatt
kiemelkedő érdek fűződik a nyílt hozzáféréssel kapcsolatos jogviták gyors rendezé-
séhez, a javaslat határidőt állapít meg az eljárás megindítása iránti kérelem előter-
jesztésére. A kérelem előterjesztésére nyitva álló határidőt a javaslat a jogsértésről
való tudomásszerzéstől számított 15 napban állapítja meg.
A javaslat a kérelem előterjesztésére - a jogsértés megtörténtétől számított - 3 hó-
napos objektív határidőt is megállapít, amelynek elmulasztása esetén a kérelem
akkor sem terjeszthető elő, ha a jogsértés a három hónap elteltét követően jutott az
eljárás megindítására jogosult tudomására.
A kapacitás-elosztással kapcsolatos eljárási szabálysértés esetén előterjeszthető
kérelem esetében a 15 napos határidőt a üzemi menetrend-tervezet közzétételi idő-
pontjától kell számítani.
A javaslat meghatározza a kérelem alapvető tartalmi elemeire, valamint az ahhoz
csatolandó dokumentumokra vonatkozó - a Ket.-hez képest eltérő - szabályokat. A
kérelem előterjesztésével egyidejűleg meg kell fizetni az igazgatási-szolgáltatási
díjat is.
A javaslat 78. §-a tartalmazza a jogvitás eljárás Ket-hez képest - annak felhatalma-
zása alapján megállapított - eltérő rendelkezéseket.
A javaslat 79. §-a taxatíve meghatározza, hogy a Hivatal milyen határozatokat hoz-
hat a nyílt hozzáférés biztosításával kapcsolatosan előterjesztett jogvitás eljárásban.
A javaslat lehetőséget biztosít arra, hogy a Hivatal a javaslatban meghatározott jog-
következményeket egymás mellett alkalmazza.
A javaslat meghatározza továbbá a Hivatal által alkalmazható ideiglenes intézkedé-
sek körét.
A Hivatalnak az ideiglenes intézkedést elrendelő határozata ellen fellebbezésnek
nincs helye, azonban az ügyfél a határozat ellen a közléstől számított 15 napon be-
lül halasztó hatályú jogorvoslati kérelmet terjeszthet elő. A bíróság a kérelem tár-
gyában 15 napon belül nemperes eljárásban, végzéssel dönt.
A 80. §-hoz
91
E § szabályozza a közlekedési hatóságnak a vasúti közlekedéssel kapcsolatos ha-
tásköreit, meghatározva egyúttal, hogy a közlekedési hatóság melyik szerve jár el I.
fokon a hatáskörébe utalt ügyekben.
A közlekedési hatóság feladat- és hatásköre különösen a következőkre terjed ki:
-	műszaki engedély kiadása,
-	a tanúsítvány (kiegészítő tanúsítvány) és az engedély kiállítása, meghosz-
szabbítása, módosítása és visszavonása, valamint az abban foglalt feltételek
teljesítésének ellenőrzése,
-	egyes - külön jogszabályban meghatározott - vasúti közlekedés biztonságá-
val összefüggő munkaköröket betöltő vasúti szakemberek vizsgáztatása, va-
lamint a vasútbiztonsággal összefüggő képzést nyújtó szervezetek ellenőrzé-
se,
-	a vasúti pálya, az üzemi létesítmények, a vasúti járművek, valamint a vasúti
közlekedéssel összefüggő tevékenységek ellenőrzése abból a szempontból,
hogy megfelelnek-e a jogszabályok előírásainak és a hatósági engedélyek-
ben foglaltaknak (a továbbiakban: felügyeleti tevékenység),
-	vasúti járművek és vasúti járműre szerelt vasútüzemi célt szolgáló kazánok
és nyomástartó edények hatósági jelzésének kiadása,
-	vasúti járművek nyilvántartásának külön jogszabályban meghatározottak sze-
rinti vezetése,
-	a nemzeti vasútbiztonsági szabályok érvényesülésének figyelemmel kíséré-
se, azon módosítására vonatkozó javaslat kidolgozása, és a módosítással
kapcsolatban az érdekeltekkel - ideértve a vasúti társaságokat, a gyártókat
és karbantartókat, valamint a felhasználók és a vasúti dolgozók képviselőit is
-	való egyeztetés lefolytatása,
-	éves vasútbiztonsági jelentés készítése,
-	a tanúsítvány (kiegészítő tanúsítvány) megszerzéséhez szükséges tudniva-
lókról ingyenesen hozzáférhető - külön jogszabály szerinti tartalommal ösz-
szeállított - útmutató készítése,
-	együttműködés és információcsere az EGT más államaiban működő vasút-
biztonsági hatóságokkal.
A javaslat értelmében a közlekedési hatóság kérelemre indult eljárásáért igazgatási-
szolgáltatási díjat kell fizetni.
A vasúti létesítmények engedélyezésére vonatkozó hatósági határozatok speciális
műszaki jellegű vonatkozásaira tekintettel a javaslat a Ket-hez képest - annak a 15.
§ (3) bekezdésében foglalt felhatalmazása alapján - differenciáltabban szabályozza
az ügyfél fogalmát ezen eljárások esetében.
A vasúti közlekedés dinamikus fejlesztéséhez fűződő kiemelkedő társadalmi érdek-
re tekintettel szükséges volt biztosítani a javaslatban a vasúti létesítmények enge-
délyezésével kapcsolatos közigazgatási eljárások rövid időn belül történő befejezé-
sének lehetőségét.
Ennek megfelelően - minden esetben a Ket. felhatalmazása alapján - a javaslat az
eljárás gyorsítására vonatkozó rendelkezéseket állapít meg az érintettek jogorvosla-
ti jogának biztosítása mellett.
92
A vasútbiztonsági célok teljesülésének vizsgálata érdekében - a vasútbiztonsági
irányelv előírásának megfelelően - a közlekedési hatóság minden év szeptember
30-áig a vasútbiztonsági hatósági feladat- és hatáskörben külön jogszabályban
meghatározott tartalommal éves jelentést tesz közzé.
Irányelvi előírásra tekintettel is a közlekedési hatóság a vasútbiztonság körébe tar-
tozó feladatait nem ruházhatja át, és annak elvégzésére más szervezetet - köz-
igazgatási szerv kivételével - nem kérhet fel.
A 81. §-hoz
E § határozza meg a közlekedési hatóság ellenőrzési jogkörét, valamint az ellenőr-
zés során feltárt jogsértés esetén alkalmazható jogkövetkezményeket.
A 82. §-hoz
A javaslat a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról
szóló 1992. évi LXIII. törvényben foglaltaknak megfelelően pontosan szabályozza
-	a közlekedési hatóság és a Magyar Vasúti Hivatal által kezelhető adatok kö-
rét,
-	az adatkezelés célját, illetve feltételeit,
-	az adatok megismerhetőségét,
-	az adatkezelés időtartamát.
A Hivatal adatkezelését az teszi szükségessé, hogy az engedélyezési Irányelv a
vasúttársaságok üzleti jóhírnevének igazolására vonatkozó előírásai között megje-
lenik a menedzsment büntetlen előéletére vonatkozó feltétel, amit igazolni kell.
A 83. §-hoz
A Hivatal és a közlekedési hatóság a vasúti közlekedés piacán folyó hatékony ver-
seny fenntartása érdekében a javaslatban meghatározottak szerint köteles együtt-
működni az általános versenyhatósági feladatokat ellátó Gazdasági Versenyhivatal-
lal.
A 84. §-hoz
E § határozza meg az üzleti titok megtartására vonatkozóan a Magyar Vasúti Hiva-
talra, illetőleg a közlekedési hatóságra, valamint azok alkalmazottaira irányadó - a
Ket-hez képest eltérő - rendelkezéseket.
A 85. §-hoz
A javaslat - a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény 4. §-ának (4)
bekezdésében foglaltakkal összhangban - lehetővé teszi, hogy az egyszemélyes
részvénytársaság a vasúti közlekedési tevékenységéhez kapcsolódó tevékenységet
végző gazdasági társaságnak egyedüli tagja, illetve egyedüli részvényese legyen.
93
A javaslat a közlekedési hatóság, valamint a Hivatal ellenőrző funkciójának erősíté-
se érdekében előírja, hogy az e szervek által kiszabott bírság adók módjára behaj-
tandó köztartozásnak minősül.
A 86-91. §-okhoz
A hatálybaléptetéssel kapcsolatos, felhatalmazó, jogharmonizációs és más törvé-
nyeket módosító rendelkezéseket tartalmaz.
94