﻿Magyar Köztársaság Kormánya
T/17878. számú
törvényjavaslat
a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény módosításáról
Előadó: Dr. Veres János
r	••	• • i
pénzügyminiszter
Budapest, 2005. október
2005. évi .... törvény
a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény módosításáról
1.	§
(1)	A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.) 1. §-ának b) és j)
pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
[Ha nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik, e törvény hatálya kiterjed]
„b) a Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkező, vagy magyarországi szabályozott
piacra bevezetett nyilvánosan működő társaságban történő befolyásszerzésre;”
„j) a Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkező tőzsde, központi értéktári, illetve
elszámolóházi tevékenységet végző szervezet által végzett határon átnyúló szolgáltatásra;”
(2)	A Tpt. 1. §-a a következőp)-t) pontokkal egészül ki:
[Ha nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik, e törvény hatálya kiterjed]
„p) a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező személy vagy
szervezet által készített, illetve terjesztett befektetési ajánlásra;
q) a Magyar Köztársaság területén végzett, e törvényben meghatározott kockázati tőkealap-
kezelési tevékenységre, valamint a Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkező, e
törvény szerinti kockázati tőkealapok, illetve kockázati tőkealap-kezelők alapítására,
létrehozatalára, működésére;
r) a Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkező kockázati tőkealap-kezelő
külföldön alapított fióktelepe által végzett kockázati tőkealap-kezelési tevékenységre;
s) a Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkező kockázati tőkealap-kezelő határon
át történő szolgáltatás nyújtására;
t) a Magyar Köztársaság területén a befektetési szolgáltató, a befektetési alapkezelő, az
elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a pénzügyi intézmény, a biztosító, az önkéntes
kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár által végzett, e törvényben meghatározott
értékpapír-kölcsönzésre.”
2.	§
A Tpt. 3. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Fióktelep formájában működő befektetési vállalkozás, illetve árutőzsdei szolgáltató
tekintetében a 98. §, a 106-107. §, a 179. §, a 355-357. §, fióktelep formájában működő
befektetési alapkezelő tekintetében a 355. §, a 11. számú mellékletnek a személyi feltételekre
vonatkozó része, fióktelep formájában működő tőzsde tekintetében a 307-310. §, a 355-
357. §, fióktelep formájában működő elszámolóházi tevékenységet végző szervezet
tekintetében a 355-357. §, fióktelep formájában működő központi értéktár esetén a 342. §,
355-357. § rendelkezéseit nem kell alkalmazni.”
3.	§
(1)	A Tpt. 5. §-a (1) bekezdésének 17. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában]
1
„17. befektetési szolgáltató: a befektetési vállalkozás és a befektetési szolgáltatási
tevékenységet és kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységet is folytató hitelintézet, ide
nem értve az elszámolóházat és a központi értéktárat;”
(2)	A Tpt. 5. §-a (1) bekezdésének 41. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában]
„41. felügyeleti hatóság: a külföldi befektetési szolgáltató, árutőzsdei szolgáltató, befektetési
alapkezelő, tőzsde, központi értéktár, illetve elszámolóházi tevékenységet végző szervezet
tevékenységi felügyeletét ellátó külföldi szervezet;”
(3)	A Tpt. 5. § (1) bekezdés 53. pontjának a) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában
53.	intézményi befektető:]
„a) a hitelintézet, a pénzügyi vállalkozás, a befektetési vállalkozás, a befektetési alap, a
befektetési alapkezelő, a kockázati tőkealap, a kockázati tőkealap-kezelő, a biztosító, az
önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár, az Országos
Egészségbiztosítási Pénztár és az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság,”
(4)	A Tpt. 5. §-a (1) bekezdésének 54. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában]
„54. járulékos vállalkozás: olyan vállalkozás, amely kizárólagosan vagy elsődlegesen egy
vagy több befektetési vállalkozás, elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, központi
értéktár vagy befektetési alapkezelő üzletszerű tevékenységét kiegészítő tevékenységet, így
különösen ingatlankezelést, adatfeldolgozást, pénzszállítást, biztonsági, illetőleg
kommunikációs szolgáltatást végez;”
(5)	A Tpt. 5. §-a (1) bekezdésének 69. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában]
„69. közeli hozzátartozó: a Ptk. 685. §-ának b) pontjában ilyenként meghatározott személy,
illetve az élettárs;”
(6)	A Tpt. 5. §-a (1) bekezdésének 130. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában]
„130. befektetési ajánlás: pénzügyi eszközre, tőzsdei termékre vagy annak kibocsátójára
vonatkozó olyan elemzés, javaslat vagy más információ, amelynek nyilvánosságra hozatala
vagy mások számára oly módon történő hozzáférhetővé tétele, amely alapján az
nyilvánosságra kerülhet, befolyásolhatja, hogy a befektető saját vagy más pénzét, egyéb
vagyontárgyát részben vagy egészben a tőkepiac hatásaitól tegye függővé;”
(7)	A Tpt. 5. §-ának (1) bekezdése a következő 135-150. ponttal egészül ki:
[E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában]
„135. nyilvános vételi ajánlat (vételi ajánlat): olyan, a céltársaság részvényeseihez szóló, a
céltársaság részvényei, vagy azok egy részének megszerzésére tett (nem a céltársaságtól
származó) nyilvános felhívás, amelynek célja vagy eredménye a céltársaságban való
befolyásszerzés, illetőleg a meglévő befolyás mértékének a növelése;
136.	befolyásszerzés: a részvénytársaság közgyűlésén gyakorolható szavazati jog
megszerzése, ideértve a szavazati jogot biztosító részvényre vonatkozó vételi jog,
visszavásárlási jog, határidős vételi megállapodás érvényesítését vagy a szavazati jog
2
használati, haszonélvezeti jog alapján történő gyakorlását, valamint azt, ha a befolyás nem a
befolyásszerző közvetlenül erre irányuló magatartása révén, hanem egyéb körülmények - így
különösen jogutódlás vagy a részvénytársaságnak a részvényesek szavazati jogát érintő, a
szavazati arányokat módosító határozata vagy a szavazati jogok feléledése - következtében,
illetve összehangoltan eljáró személyek e célból megvalósított együttműködésének
eredményeképpen jön létre;
137.	összehangoltan eljáró személyek: olyan természetes vagy jogi személyek, illetőleg jogi
személyiség nélküli egyéb szervezetek, amelyek az ajánlattevővel, vagy a céltársasággal egy,
a céltársaság irányításának megszerzésére vagy egy vételi ajánlat meghiúsítására irányuló
kifejezett vagy hallgatólagos, szóbeli vagy írásbeli megállapodás alapján működnek együtt;
138.	céltársaság: magyarországi székhellyel rendelkező vagy magyarországi szabályozott
piacra bevezetett nyilvánosan működő társaság, amelynek részvényei a nyilvános ajánlattételi
eljárás tárgyát képezik;
139.	kockázati tőkealap: kockázati tőkealap-jegy zártkörű forgalomba hozatalával létrehozott
és működtetett, jogi személyiséggel rendelkező vagyontömeg, amelyet a kockázati tőkealap-
kezelő a befektetők általános megbízása alapján, azok érdekében kezel;
140.	kockázati tőkealap-kezelő: kockázati tőkealap-kezelési tevékenységre engedéllyel
rendelkező részvénytársaság, illetve fióktelep;
141.	kockázati tőkealap-kezelési tevékenység: a kockázati tőkealap-kezelő által a meghirdetett
befektetési elveknek megfelelő kockázati tőkealap kialakítása és a kockázati tőkealap
vagyonának a kockázati tőkealap-kezelő döntése alapján a kockázati tőkealap alapkezelési
szabályzatában meghirdetett befektetési elveknek megfelelő kezelése, befektetése;
142.	kockázati tőkealap-jegy: a kockázati tőkealap nevében (javára és terhére) - e törvényben
meghatározott módon és alakszerűséggel - sorozatban kibocsátott, vagyoni és egyéb jogokat
biztosító, átruházható értékpapír;
143.	tulajdonosi megfeleltetés: a központi értéktár által az értékpapírszámla-vezetők
közreműködésével végzett, a dematerializált részvény tulajdonosának azonosítását szolgáló
eljárás;
144.	nyilvántartott: a Hpt.-ben ilyenként meghatározott fogalom;
145.	referenciaadat-szolgáltató: a 81. § (2) bekezdésének c) pontjában meghatározott
tevékenység végzésére engedéllyel rendelkező, illetőleg az 5. § (1) bekezdésének 37.
pontjában meghatározott tevékenységet végző szervezet (befektetési szolgáltató, befektetési
alapkezelő, elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, pénzügyi intézmény, önkéntes
kölcsönös biztosító pénztár, magánnyugdíjpénztár, biztosító);
146.	referenciaadat: a Hpt.-ben ilyenként meghatározott fogalom;
147.	központi hitelinformációs rendszer: a Hpt.-ben ilyenként meghatározott fogalom;
148.	érintett személy: minden olyan személy, aki gazdasági vagy szakmai tevékenysége
körében befektetési ajánlást készít vagy terjeszt;
149.	közvetlen befektetési ajánlás: olyan befektetési ajánlás, amely pénzügyi eszköz vagy
tőzsdei termék vételére, eladására, tartására vagy ezekkel egyenértékű befektetői döntésre tesz
kifejezett javaslatot;
150.	elemző: a befektetési vállalkozás és a hitelintézet, valamint minden más olyan személy,
aki üzletszerűen befektetési ajánlást készít.”
3
4.	§
A Tpt. 14. §-a (2) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Már zártkörűen forgalomba hozott értékpapír esetében zártkörű forgalomba hozatalnak
minősül az is, ha]
„e) az értékpapírt a kibocsátó, illetőleg kapcsolt vállalkozása bármelyikük munkavállalójának,
vezető tisztségviselőjének, felügyelő bizottsági tagjának, illetve volt munkavállalójának,
vezető tisztségviselőjének és felügyelő bizottsági tagjának ajánlja fel, értékesíti, illetőleg
juttatja, ha a kibocsátó valamely értékpapírja valamely szabályozott piacra már be van
vezetve.”
5.	§
A Tpt. 20. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A külföldön forgalomba hozott értékpapír belföldi nyilvános értékesítésre történő
felajánlására, illetőleg szabályozott piacra történő bevezetésére az értékpapírok nyilvános
forgalomba hozatalára vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, amely ezt követően
nyilvánosan forgalomba hozott értékpapírnak minősül.”
6.	§
(1)	A Tpt. 22. §-a (1) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Már nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír esetén nem kell újabb tájékoztatót és
hirdetményt közzétenni, ha]
„e) az értékpapírt a kibocsátó, illetőleg annak kapcsolt vállalkozása bármelyikük
munkavállalójának, vezető tisztségviselőjének, felügyelő bizottsági tagjának, illetve volt
munkavállalójának, vezető tisztségviselőjének és felügyelő bizottsági tagjának értékesíti,
illetőleg juttatja, ha
ea)	a kibocsátó valamely értékpapírja szabályozott piacra már be van vezetve, és
eb)	az értékpapírok számára és jellegére, valamint az értékesítés, illetőleg juttatás indokaira és
részleteire vonatkozó információk rendelkezésre állnak.”
(2)	A Tpt. 22. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az (1) bekezdés d)-e) pontjában meghatározott esetben a kibocsátó köteles a
Felügyeletnek bejelenteni és az érintett befektetők rendelkezésére bocsátani az értékesíteni,
illetve juttatni kívánt értékpapírok számára és jellegére, valamint az értékesítés, illetőleg
juttatás indokaira és részleteire vonatkozó információkat.”
(3)	A Tpt. 22. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A (4) bekezdés e)-h) pontjában meghatározott esetben a kibocsátó vagy a szabályozott
piacra történő bevezetést kezdeményező személy köteles a Felügyeletnek bejelenteni és az
érintett befektetők rendelkezésére bocsátani a bevezetni kívánt értékpapír fajtájára,
darabszámára, valamint a forgalomba hozatal okának és körülményének részleteire vonatkozó
információkat.”
7. §
(1)	A Tpt. 27. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Alaptájékoztató közzététele esetében az egyes részkibocsátásokra vonatkozóan a
kibocsátó a forgalomba hozatal kezdő napját megelőzően a forgalomba hozatal végleges
feltételeiről (így különösen: a forgalomba hozatal össznévértéke, az értékpapír futamideje,
4
lejárata, kamata vagy egyéb járulékai, a forgalomba hozatal módja és helye, továbbá az új
értékpapír-sorozat értékpapírkódja) a Felügyeletet tájékoztatja, és a forgalomba hozatal
végleges feltételeit közzéteszi.”
(2) A Tpt. 27. §-a (7) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Felügyelet engedélyezheti valamely információnak a tájékoztatóból való elhagyását, ha:]
„b) az információ nyilvánosságra hozatala súlyosan veszélyeztetné a kibocsátó érdekeit és
annak elhagyása nem félrevezető a kibocsátó, az ajánlattevő, az értékpapírban foglalt
kötelezettség teljesítéséért kezességet (garanciát) vállaló személy, illetőleg az értékpapír által
megtestesített jogok megítélése szempontjából;”
8. §
(1)	A Tpt. 31. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A tájékoztató tizenkét hónapig hatályos. Az értékpapírt a tájékoztató közzétételét követő
tizenkét hónapon belül lehet nyilvánosan forgalomba hozni vagy szabályozott piacra
bevezetni.”
(2)	A Tpt. 31. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a korábbi (2)-(3)
bekezdések számozása (3)-(4) bekezdésre változik:
„(2) Kibocsátási programra vonatkozóan közzétett alaptájékoztató tizenkét hónapig hatályos.
Jelzáloglevél adagolt kibocsátás keretében történő forgalomba hozatala, illetőleg tizenkét
hónapon belül legalább két alkalommal történő forgalomba hozatala esetén az alaptájékoztató
az összes forgalomba hozatali eljárás lezárásáig hatályos, azzal, hogy az utolsó forgalomba
hozatali eljárást tizenkét hónapon belül meg kell kezdeni.”
9.	§
(1)	A Tpt. 34. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Felügyelet általi jóváhagyását követően a tájékoztató haladéktalan közzétételét kell
kezdeményezni és legkésőbb a forgalomba hozatali eljárás kezdő időpontját, illetőleg a
szabályozott piacon történő kereskedés megkezdését megelőzően, legalább a (3) bekezdésben
megjelölt helyen a tájékoztatót közzé kell tenni.”
(2)	A Tpt. 34. §-ának (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(10) A tájékoztatót, illetőleg a tájékoztató módosítását mindig a Felügyelet által
engedélyezett tartalommal, formában, és legalább a tájékoztató - 31. § (1) bekezdésben
meghatározott - hatályosságának időtartamáig kell közzétenni.”
10.	§
A Tpt. 35. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A forgalomba hozatali eljárás lezárásáig, illetőleg a szabályozott piacon a kereskedés
megkezdéséig a hirdetés tervezetét a Felügyelethez a megjelenés előtt legalább öt
munkanappal be kell nyújtani. A Felügyelet a hirdetés nyilvánosságra hozatalát megtiltja, ha
annak tartalma ellentétes vagy félrevezető információt tartalmaz a benyújtott, illetve
közzétételre engedélyezett tájékoztatóban foglaltakhoz képest.”
11.	§
A Tpt. 43. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„43. § (1) Ha a Magyarországon, illetőleg harmadik országban székhellyel rendelkező
kérelmező az értékpapírt kizárólag Magyarországon kívánja nyilvánosan forgalomba hozni,
5
illetve szabályozott piacra bevezetni, a tájékoztatót a Felügyelet által elfogadott nyelven kell
elkészíteni.
(2)	Ha a kérelmező az értékpapírt kizárólag más tagállamban kívánja nyilvánosan forgalomba
hozni, illetve szabályozott piacra bevezetni, a tájékoztatót - a kérelmező választása szerint -
vagy az érintett tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága által elfogadott nyelven,
vagy egy, a nemzetközi pénzügyi piacokon általában használt nyelven kell elkészíteni.
(3)	Ha a kérelmező a (2) bekezdésben foglalt esetben a nemzetközi pénzügyi piacokon
általában használt nyelvet választja - ha az érintett tagállamban hatályos szabályok szerint
szükséges -, akkor az érintett tagállam által elfogadott nyelvre lefordított összefoglalót is be
kell nyújtania a Felügyelethez.
(4)	A (2) bekezdésben foglalt eljárásához a Felügyelet előírhatja, hogy a tájékoztatót - a
kérelmező választása szerint - a Felügyelet által elfogadott nyelven vagy egy, a nemzetközi
pénzügyi piacokon általában használt nyelven is be kell nyújtani.
(5)	Ha a kérelmező az értékpapírt Magyarországon és valamely más tagállamban is
nyilvánosan forgalomba kívánja hozni, illetve szabályozott piacra be kívánja vezetni, a
tájékoztatót a Felügyelet által elfogadott nyelven, valamint - a kérelmező választása szerint -
az érintett tagállamok hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságai által elfogadott nyelven,
vagy egy, a nemzetközi pénzügyi piacokon általában használt nyelven is el kell készíteni.
(6)	Ha a kérelmező az értékpapírt Magyarországon nyilvánosan forgalomba kívánja hozni és a
tájékoztatót nem magyar nyelven készíti el, az összefoglalót magyar nyelven is el kell
készíteni. Ha a kibocsátó, az ajánlattevő, vagy az értékpapír szabályozott piacra történő
bevezetését kezdeményező személy a tájékoztatót más tagállam hatáskörrel rendelkező
felügyeleti hatósága által megadott engedély alapján teszi közzé Magyarországon, az
összefoglalót magyar nyelven is el kell készíteni.
(7)	Ha a kérelmező olyan hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt kíván szabályozott piacra
bevezetni, amelynek névértéke legalább ötvenezer euró, vagy a forgalomba hozatal napján
érvényes MNB hivatalos devizaárfolyamon számítva ennek megfelelő összeg, a tájékoztatót
vagy egy, minden érintett felügyeleti hatóság által elfogadott nyelven, vagy egy, a nemzetközi
pénzügyi piacokon általában használt nyelven kell elkészíteni. Ha a kérelmező az értékpapírt
Magyarországon szabályozott piacra be kívánja vezetni és a tájékoztatót nem készíti el
magyar nyelven, akkor az összefoglalót magyar nyelven is el kell készíteni és közzé kell
tenni.”
12.	§
(1)	A Tpt. 45. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Hitelintézet által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír nyilvános forgalomba
hozatalához, illetőleg szabályozott piacra történő bevezetéséhez - ha a forgalomba hozatalra,
illetőleg a szabályozott piacra történő bevezetésre kizárólag Magyarországon kerül sor - a 26-
27.	§-ban meghatározott tájékoztató helyett a 7. számú melléklet szerint összeállított, a
Felügyelet által engedélyezett ismertető tehető közzé a 34. §-ban meghatározott módon azzal,
hogy a 7. számú melléklet 3-14. és 17-19. pontjában meghatározott adatokat a 27. § (6)
bekezdésében meghatározottak szerint jelenti be a Felügyeletnek és teszi közzé:
a)	kibocsátási program keretében forgalomba hozott hasonló típusú értékpapírok esetén, ha az
értékpapírok
1.	nem alárendelt kölcsönt testesítenek meg, nem konvertálhatók és nem átcserélhetők,
6
2.	nem adnak jogot más értékpapír megszerzésére és nem kapcsolódnak származtatott
termékhez,
3.	betétgyűjtést valósítanak meg, és
4.	kiterjed rájuk az Országos Betétbiztosítási Alap által nyújtott biztosítás;
b) kibocsátási program keretében forgalomba hozott hasonló típusú értékpapírok esetében, ha
az összes forgalomba hozott értékpapír kibocsátási értéke az első forgalomba hozataltól
számított tizenkét hónapos időtartamon belül nem éri el az ötvenmillió eurót, vagy a
forgalomba hozatalra vonatkozó döntés napján érvényes MNB hivatalos devizaárfolyamon
számítva annak megfelelő összeget és az értékpapírok
1.	nem alárendelt kölcsönt testesítenek meg, nem konvertálhatók és nem átcserélhetők, és
2.	nem adnak jogot más értékpapír megszerzésére és nem kapcsolódnak származtatott
termékhez.”
(2)	A Tpt. 45. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az ismertető a felügyeleti jóváhagyástól számított tizenkét hónapig hatályos.”
13.	§
A Tpt. 48. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A forgalmazó, a kibocsátó a forgalomba hozatali eljárás lezárását követő öt napon belül a
Felügyeletnek bejelenti annak eredményét, valamint azt a 34. § (4) bekezdésében
meghatározott helyen nyilvánosságra hozza.”
14.	§
A Tpt. 53. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az Európai Unió más tagállamában vagy harmadik országban székhellyel rendelkező
kibocsátó, valamint a Hpt. 1. számú mellékletében meghatározott nemzetközi pénzügyi
intézmény az 52. § (5) bekezdésében meghatározottak szerint közzéteszi a saját joga szerint
elkészített éves jelentését.”
15.	§
(1)	A Tpt. 65. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„65. § (1) E rész rendelkezéseit kell alkalmazni
a)	Magyarországon nyilvánosan forgalomba hozott, de szabályozott piacra be nem vezetett
részvényekkel kapcsolatos befolyásszerzésre, és
b)	azon részvényekkel kapcsolatos befolyásszerzésre, amelyek magyarországi szabályozott
piacra be vannak vezetve.
(2)	Nem kell e rész rendelkezéseit alkalmazni
a)	a saját joga szerint társasági formában működő kollektív befektetési formákban, illetve
b)	a tagállamok nemzeti bankjaiban
történő befolyásszerzésre.”
16.	§
A Tpt. a 65. §-át követően a következő 65/A. §-sal egészül ki:
7
„65/A. § (1) A befolyásszerzés tényének, illetve mértékének megállapítása során a közvetlen
és a közvetett befolyásszerzést [5. § (1) bekezdés 72. pont], az összehangoltan eljáró
személyek együttműködésének eredményeképpen megvalósuló, valamint a közeli
hozzátartozó befolyásának mértékét egybe kell számítani.
(2)	A befolyás mértékének megállapítása során
a)	a harmadik személy által saját nevében, de a részvényes javára történő szavazati
joggyakorlást a részvényes szavazati jogaként,
b)	a szerződést biztosító mellékkötelezettségként biztosítékul adott részvény alapján a
részvényest megillető szavazati jogot - eltérő megállapodás hiányában - a biztosíték
jogosultjának szavazati jogaként
kell figyelembe venni.
(3)	A (2) bekezdés a) pontjában foglaltaktól eltérően a saját nevében, de a részvényes javára
eljáró személy befolyásszerzését kell megállapítani akkor, ha az eljáró harmadik személy nem
a 151. § (1) bekezdésében és a 152. §-ban foglaltaknak megfelelően (részvényesi
meghatalmazottként), hanem részvényesként jegyezteti be magát a részvénykönyvbe.
(4)	Összehangoltan eljáró személyeknek minősülnek a csoport [5. § (1) bekezdés 126. pont]
tagjai.”
17.	§
(1)	A Tpt. a 66. §-t megelőzően a következő címmel egészül ki:
„Hatáskörrel rendelkező felügyelet és az alkalmazandó jog”
(2)	A Tpt. 66. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„66. § (1) Ha a céltársaság részvényei több tagállam szabályozott piacára be vannak vezetve,
a vételi ajánlat felügyeletét azon tagállam felügyeleti hatósága látja el, amely területén
működő szabályozott piacra a társaság részvényeit legkorábban vezették be.
(2)	Ha a céltársaság részvényeinek bevezetése első alkalommal egyidejűleg több tagállamban
is megtörtént, a céltársaság e szabályozott piacoknak és hatáskörrel rendelkező felügyeleti
hatóságoknak a kereskedés első napján történő értesítésével határozza meg azt, hogy mely
tagállam felügyeleti hatósága lesz a vételi ajánlat felügyeletére hatáskörrel rendelkező.
(3)	A céltársaság a (2) bekezdésben foglaltak szerint meghatározott, a vételi ajánlat
felügyeletére hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóság megnevezését a 34. § (4)
bekezdésében foglalt helyen haladéktalanul közzéteszi.
(4)	Ha a céltársaság vételi ajánlatának felügyeletét a Felügyelet látja el, és a céltársaság
székhelye nem Magyarországon, hanem más tagállamban van, akkor
a)	a kötelező vételi ajánlat megtételének a befolyás százalékos mértékéhez kötött határának
meghatározására, illetve a befolyás mértékének számítási módjára;
b)	a munkavállalók tájékoztatására;
c)	a céltársaság ügyvezető szervének a vételi ajánlatról való tudomásszerzést követő
különleges eljárására
a székhely szerinti ország jogszabályai az irányadóak.”
18.	§
(1) A Tpt. 67. §-át megelőző cím helyébe a következő cím lép:
8
„A befolyásszerzés bejelentésének és közzétételének szabályai”
(2)	A Tpt. 67. §-a (4) bekezdésének a) és c)-d) pontjai helyébe a következő rendelkezések
lépnek:
[A bejelentésnek tartalmaznia kell:]
„a) a befolyás változásában érintett személyek, illetőleg az összehangoltan eljáró személyek
megnevezését, székhelyét (lakóhelyét), cégjegyzékszámát,”
„c) az összehangoltan eljáró személyek közötti kapcsolat, vagy a hozzátartozói minőség
megjelölését,
d)	a befolyásszerzés vagy a befolyás csökkenésének időpontját.”
(3)	A Tpt. 67. §-ának (5)-(7) és (9)-(12) bekezdéseinek helyébe a következő rendelkezések
lépnek:
„(5) A befolyást szerző a bejelentéssel egyidejűleg haladéktalanul kezdeményezi a bejelentés
közzétételét. Ha a befolyásszerzésre összehangoltan eljáró személyek együttműködésének
eredményeképpen kerül sor, a bejelentési és közzétételi kötelezettség valamennyi felet
együttesen terheli.
(6)	Az ötvenszázalékos befolyás elérését követően az (1) és (5) bekezdésben meghatározott
bejelentési és közzétételi kötelezettségnek a hetvenöt, nyolcvan, nyolcvanöt,
kilencvenszázalékos befolyás mérték elérésekor, illetve ezt követően a befolyás mértékének
minden újabb egy százalékos növekedése esetén kell ismét eleget tenni. Ezt a szabályt kell
alkalmazni a befolyás csökkenésének bejelentésére és közzétételére is.
(7)	Az (1) és (5) bekezdésben meghatározott bejelentési és közzétételi kötelezettség áll fenn
minden olyan megállapodás esetén is, mely alapján a befolyás növekedésére vagy
csökkenésére csak a megállapodásban meghatározott későbbi időpontban vagy feltételtől
függően kerül sor. A bejelentési kötelezettség határidejét a megállapodás megkötésének
napjától kell számítani és a bejelentésnek, illetve a közzétételnek tartalmaznia kell a befolyás
gyakorlásának, illetve megszűnésének lehetséges kezdő időpontját és feltételét is.”
„(9) Az (1), az (5) és a (7) bekezdésben meghatározott bejelentés és közzététel elmulasztása
esetén a bejelentési kötelezettség teljesítéséig a részvénytársaságban a szavazati jog nem
gyakorolható.
(10)	A céltársaság igazgatósága a vételi ajánlatot a kézhezvételt követően haladéktalanul
továbbítja a munkavállalók képviselőinek.
(11)	Ha e fejezet közzétételről, közzétételi kötelezettségről vagy a közzététel
kezdeményezéséről rendelkezik, a közzététel helye a 34. § (4) bekezdésében meghatározott
hely.
(12)	A befolyást szerző társaság az e § szerinti bejelentést követően haladéktalanul közzéteszi
a befolyásszerzés tényét az Európai Unió valamennyi olyan tagállamában, ahol a céltársaság
részvényei szabályozott piacra be vannak vezetve.”
19.	§
A Tpt. 68. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„68. § (1) A nyilvánosan működő társaságban, előzetesen - a Felügyelet által jóváhagyott -
nyilvános vételi ajánlatot kell tenni
9
a)	a huszonöt százalékot meghaladó mértékű befolyásszerzéshez, ha a befolyást szerző
részvényes kivételével egy részvényes sem rendelkezik - sem közvetlenül, sem közvetve - a
szavazati jogok tíz százalékát meghaladó részesedéssel;
b)	a harminchárom százalékot meghaladó mértékű befolyásszerzéshez.
(2)	Ha az (1) bekezdésben meghatározott mértéket meghaladó befolyás megszerzésére
a)	nem a befolyást szerző közvetlenül erre irányuló magatartása következtében,
b)	vételi jog, visszavásárlási jog érvényesítése, illetőleg határidős vételi megállapodás
teljesítése alapján,
c)	állami vagyonkezelő szervezet által lefolytatott, törvényben szabályozott eljárás keretében,
vagy
d)	összehangoltan eljáró személyek együttműködése eredményeképpen került sor,
ezt a tényt - a befolyásszerzés mértékének és jogcímének megjelölésével - a befolyásszerző a
67.	§ (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően bejelenti, és egyidejűleg kezdeményezi a
bejelentés haladéktalan közzétételét. A vételi ajánlatot legkésőbb a befolyásszerzés
bejelentésétől számított tizenöt napon belül kell megtenni.
(3)	Összehangoltan eljáró személyek befolyásszerzése esetén a vételi ajánlat megtételére
valamennyi szerződő fél együttesen köteles, kivéve, ha a felek megállapodnak a vételi
ajánlatot tevő fél személyéről. A vételi ajánlat megtételére kötelezett személyében való
megállapodás nem mentesíti a feleket a vételi ajánlat megtételével kapcsolatos felelősség alól.
(4)	A vételi ajánlat útján történő befolyásszerzés lebonyolítására a 81. § (2) bekezdésének e)
pontjában meghatározott tevékenységi engedéllyel rendelkező befektetési szolgáltatót kell
megbízni.”
20.	§
(1)	A Tpt. 69. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az ajánlattevő és a 68. § (4) bekezdés alapján megbízott befektetési szolgáltató a vételi
ajánlatot jóváhagyásra benyújtja a Felügyeletnek, ezzel egyidejűleg a vételi ajánlatot és annak
a Felügyelet részére benyújtott mellékleteit megküldi a céltársaság igazgatósága vagy
igazgatótanácsa részére, és kezdeményezi a jóváhagyásra benyújtott vételi ajánlat
haladéktalan közzétételét. A közzétételnek a figyelem felhívására alkalmas módon
tartalmaznia kell, hogy a közzétett vételi ajánlatot a Felügyelet még nem hagyta jóvá, illetve
azt, ha az ajánlattevő versenyfelügyeleti eljárást kezdeményez.”
(2)	A Tpt. 69. §-a (2) bekezdésének a), b) és f) pontjai helyébe a következő rendelkezések
lépnek, egyidejűleg a bekezdés a következő j)-l) pontokkal egészül ki:
[A vételi ajánlatnak tartalmaznia kell:]
„a) az ajánlattevő nevét (megnevezését), lakóhelyét (székhelyét);”
„b) az ajánlattevőnek, illetve az összehangoltan eljáró személyek megállapodásában részt
vevő valamennyi félnek, illetve az ajánlattevőnek a részvénytársaságban befolyással
rendelkező közeli hozzátartozójának a társaságban fennálló közvetlen vagy közvetett
befolyása mértékét, a tulajdonában álló részvények darabszámát, sorozatát;”
„f a közreműködő - a 68. § (4) bekezdés alapján megbízott - befektetési szolgáltató nevét és
székhelyét;”
„j) az ajánlattevő céltársasággal való kapcsolatának leírását;
10
k) az áttörési szabály eredményeként esetlegesen megszűnő jogok miatt felajánlott
kártalanítás összegének meghatározását és kifizetésének módját,
l) minden egyéb olyan lényeges körülményt, amely a vételi ajánlatot befolyásolhatja.”
(3)	A Tpt. 69. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az ajánlattevő gazdasági tevékenységéről szóló jelentés valóságtartalmáért az ajánlattevő
és a 68. § (4) bekezdés alapján megbízott befektetési szolgáltató írásban felelősséget vállal. A
felelősségvállaló nyilatkozatnak tartalmaznia kell, hogy a gazdasági tevékenységről szóló
jelentés a valóságnak megfelelő adatokat és állításokat tartalmaz, valamint nem hallgat el
olyan tényt és információt, amely az ajánlattevő és a vételi ajánlat megítélése szempontjából
jelentőséggel bír. A gazdasági tevékenységről szóló jelentés félrevezető tartalma vagy
információ elhallgatása következtében keletkezett kár megtérítéséért az ajánlattevő és a 68. §
(4)	bekezdés alapján megbízott befektetési szolgáltató egyetemlegesen felel.”
(4)	A Tpt. 69. §-a (6) bekezdésének felvezető szövege és c) pontja helyébe a következő
rendelkezés lép, egyidejűleg a bekezdés a következő e) ponttal egészül ki:
„Az ajánlattevőnek és a 68. § (4) bekezdés alapján megbízott befektetési szolgáltatónak a
vételi ajánlat jóváhagyására irányuló kérelméhez mellékelnie kell:”
„c) ha a vételi ajánlat megtételére összehangoltan eljáró személyek által kerül sor és a felek a
vételi ajánlatot nem együttesen teszik meg, az ajánlattevő személyére vonatkozó
megállapodást,”
„e) ha a vételi ajánlat a céltársaságban kilencven százalékot elérő befolyás megszerzésére
irányul, a vételi jog esetleges gyakorlására vonatkozó nyilatkozatot.”
(5)	A Tpt. 69. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) Nem kell fedezetet képezni az összehangoltan eljáró személyek által birtokolt
részvényekre, amennyiben azok nyilatkoznak, hogy nem élnek a vételi ajánlattal, és a vételi
ajánlat időszakában nem idegenítik el részvényeiket.”
21.	§
A Tpt. 70. §-ának (5) és (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(5) A vételi ajánlat elfogadására nyitva álló határidő legalább harminc nap, legfeljebb -
beleértve az esetleges hosszabbítást is - hatvanöt nap lehet. Az elfogadó nyilatkozat
megtételére nyitva álló határidő kezdőnapja nem lehet korábbi időpont, mint a (4)
bekezdésben meghatározott közzététel megjelenését követő második nap, és nem lehet
későbbi időpont, mint a közzétételt követő ötödik nap. A Felügyelet a kérelmező ajánlattevő
indokolt kérelmére, az elfogadó nyilatkozat megtételére a vételi ajánlatban meghatározott
határidőt egyszer, legfeljebb tizenöt nappal meghosszabbíthatja. A kérelmező legkésőbb az
eredeti határidő lejártáig közzéteszi a határidő meghosszabbításának tényét.”
„(7) Az ajánlattevő és az összehangoltan eljáró személyek - természetes személy esetén
annak a részvénytársaságban befolyással rendelkező közeli hozzátartozója -, továbbá
mindezek kapcsolt vállalkozásai (a továbbiakban együtt: kapcsolt személyek), az elfogadó
nyilatkozatok megtételére nyitva álló határidő záró napjáig a vételi ajánlattal érintett
részvények tekintetében - a vételi ajánlat keretében kötött részvény-átruházási szerződés
kivételével - a részvények átruházására, elidegenítésére, megterhelésére vonatkozó ügyletet
nem köthetnek. A 68. § (4) bekezdés alapján megbízott befektetési szolgáltató az elfogadó
nyilatkozat megtételére nyitva álló határidő záró napjáig - a vételi ajánlattal érintett
részvényekre a vételi ajánlat keretében kötött részvényátruházási szerződés kivételével - saját
számlás ügyletet nem köthet.”
11
22. §
(1)	A Tpt. a 72. §-t megelőzően a következő címmel egészül ki:
„Az ajánlati ár”
(2)	A Tpt. 72. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„72. § (1) A vételi ajánlatban az ajánlat tárgyát képező részvények ellenértéke legalább:
a)	szabályozott piacra bevezetett részvény esetén
aa)	a vételi ajánlat Felügyelet részére történő benyújtását megelőző száznyolcvan nap
forgalommal súlyozott tőzsdei átlagára, figyelemmel a (2)-(4) bekezdésben foglaltakra,
ab)	az ajánlattevő, valamint a kapcsolt személyek által a vételi ajánlat benyújtását megelőző
száznyolcvan napon belül a céltársaság részvényeire ellenérték fejében kötött átruházási
szerződés legmagasabb ára,
ac)	a vételi ajánlat Felügyelet részére történő benyújtását megelőző háromszázhatvan nap
forgalommal súlyozott tőzsdei átlagára, figyelemmel a (2)-(4) bekezdésben foglaltakra és
ad)	az ajánlattevő, valamint a kapcsolt személy által a vételi ajánlat benyújtását megelőző
száznyolcvan napon belül érvényesített vételi, visszavásárlási jog esetén a szerződésben
meghatározott lehívási ár és díj együttes összege
közül a legmagasabb összeg;
b)	szabályozott piacra be nem vezetett részvény esetén
ba)	a vételi ajánlat Felügyelet részére történő benyújtását megelőző száznyolcvan nap
forgalommal súlyozott átlagára, figyelemmel a (2)-(4) bekezdésben foglaltakra,
bb)	az ajánlattevő, valamint a kapcsolt személyek által a vételi ajánlat benyújtását megelőző
száznyolcvan napon belül a céltársaság részvényeire ellenérték fejében kötött átruházási
szerződés legmagasabb ára, és
bc)	az ajánlattevő, valamint a kapcsolt személy által a vételi ajánlat benyújtását megelőző
száznyolcvan napon belül érvényesített vételi, visszavásárlási jog esetén a szerződésben
meghatározott lehívási ár és díj együttes összege
közül a legmagasabb összeg.
(2)	Ha az (1) bekezdés a) pontjának aa) alpontjában foglalt esetben, az ott megjelölt
időszakban kevesebb, mint harminchat ügyletre került sor, akkor az így számított érték helyett
az egy részvényre jutó saját tőke értékét kell figyelembe venni. Saját tőkeként a legutolsó,
könyvvizsgáló által hitelesített éves beszámolóban szereplő értéket kell figyelembe venni
azzal, hogy ha a kibocsátó a számviteli jogszabályok értelmében konszolidált beszámoló
készítésére kötelezett, akkor saját tőkén a konszolidált saját tőke értendő.
(3)	Ha a céltársaság részvényeit több szabályozott piacra is bevezették, akkor az egyes
szabályozott piacokon külön-külön számított átlagárak közül a legmagasabbat kell figyelembe
venni azzal, hogy a forintértékre történő átszámítás során az MNB hivatalos devizaárfolyamot
kell alkalmazni.
(4)	Az ármeghatározás során vizsgálni kell, és indokolt esetben figyelmen kívül kell hagyni
azt az ügyletet, amely nem jogszerű körülmények között jött létre.”
23.	§
A Tpt. 73. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
12
„73. § Ha a vételi ajánlat 69. § (1) bekezdése szerinti közzétételét megelőzően az ajánlattevő
megkeresésére a céltársaság igazgatósága a céltársaság működésére vonatkozó információt
adott át az ajánlattévő vagy a meghatalmazottja részére, azt az ajánlattevő, a
meghatalmazottja, illetve a 68. § (4) bekezdés alapján megbízott befektetési szolgáltató
köteles az üzleti titokra, az értékpapírtitokra, valamint a bennfentes kereskedelem tilalmára
vonatkozó szabályoknak megfelelően kezelni.”
24.	§
(1)	A Tpt. a 73. §-át követően a következő címmel egészül ki:
„A céltársaság ügyvezető szervének különleges eljárása”
(2)	A Tpt. 73. §-át követően a következő 73/A. §-sal egészül ki:
„73/A. § (1) A céltársaság igazgatósága, igazgatótanácsa, illetve felügyelő bizottsága (a
továbbiakban: igazgatóság) a vételi ajánlat kézhezvételének időpontjától, vagy - ha a
kézhezvételt megelőzően az igazgatóság már tudomást szerzett - a vételi ajánlattétel
szándékáról történő tudomásszerzés időpontjától a vételi ajánlat elfogadására nyitva álló
időszakon belül - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - nem hozhat olyan döntést, amely
alkalmas a befolyásszerzésre irányuló eljárás megzavarására (így nem határozhat az alaptőke
felemeléséről vagy a társaság saját részvényeinek megszerzéséről, stb.).
(2)	A céltársaság igazgatósága megszerzi a közgyűlés felhatalmazását
a)	minden egyes olyan döntést megelőzően (ide nem értve esetleges ellenajánlat keresését),
amely alkalmas az ajánlattételi eljárás megzavarására, illetve az ajánlattevőt megakadályozza
a szándékai szerinti mértékű befolyás megszerzésében;
b)	minden olyan döntés végrehajtásához, amely a vételi ajánlatról történő tudomásszerzés
időpontját megelőzően született, s amely nem része a társaság rendes üzletvitelének és
alkalmas az ajánlattételi eljárás megzavarására.
(3)	A céltársaság igazgatósága köteles a vételi ajánlatot véleményezni, és azt a működési terv
és az ajánlattevő gazdasági tevékenységéről szóló jelentés megtekintésének helyén a
részvényesek számára - az elfogadó nyilatkozat megtételére nyitva álló határidő kezdő napját
megelőzően - közzétenni. Az igazgatóság véleményének kötelező tartalmi elemeit a 9. számú
melléklet tartalmazza. Ha a Felügyelet a vételi ajánlatot módosított tartalommal hagyta jóvá,
az igazgatóság szükség esetén a módosításokra tekintettel újabb véleményt tehet közzé.
(4)	A céltársaság igazgatósága - kivéve a 68. § (1) bekezdésének c) és d) pontja szerinti
befolyásszerzés esetét - köteles a társaság költségén a vételi ajánlat értékelésével független
pénzügyi tanácsadót megbízni. A szakértői értékelést az igazgatóság a véleménnyel azonos
módon teszi közzé. Az igazgatóság a szakértői vélemény közzétételéről hirdetmény útján
értesíti a részvényeseket.
(5)	A céltársaság igazgatóságának véleményéhez csatolni kell a munkavállalók véleményét is,
ha az az igazgatóság véleményének közzétételekor az igazgatóság rendelkezésére áll.”
25.	§
(1)	A Tpt. a 74. §-t megelőzően a következő címmel egészül ki:
„A vételi ajánlat elfogadása”
(2)	A Tpt. 74. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az ajánlattevő valamennyi felajánlott részvényt köteles megvásárolni, kivéve, ha az
elfogadó nyilatkozatok alapján az ajánlattevő nem szerezne a céltársaságban ötven százalékot
13
meghaladó befolyást, és a vételi ajánlat erre az esetre tartalmazta az elállás jogának
fenntartását. Tilos a részvényesek között a vételi ajánlat elfogadására vonatkozó jogosultság
gyakorlása során az egyenlő bánásmód követelményét megsérteni.”
26.	§
(1)	A Tpt. a 76. §-t követően a következő címmel és 76/A. §-sal egészül ki:
„Az áttörés
76/A. § (1) A vételi ajánlat elfogadására nyitva álló időszakban nem alkalmazható az
ajánlattevőre
a)	a céltársaság alapszabályában foglalt, a részvények átruházására vonatkozó korlátozás, és
b)	a céltársaság és a részvényese közötti, illetve a céltársaság részvényesei közötti
megállapodásban foglalt, a részvények átruházására vonatkozó korlátozás.
(2)	A céltársaság részvényeseinek azon közgyűlésén, amely a 73/A. §-ban foglalt
rendelkezésekkel összhangban védekezési intézkedésekről határoz,
a)	nem alkalmazható az alapszabályában foglalt, szavazati jogra vonatkozó korlátozás,
b)	nem alkalmazható a céltársaság és a részvényese közötti, illetve a céltársaság részvényesei
közötti megállapodásban foglalt, szavazati jogra vonatkozó korlátozás, és
c)	a többszörös szavazati jogot megtestesítő részvények egy szavazatot érnek.
(3)	Az (1)-(2) bekezdésekben foglalt rendelkezéseket - ha az alapszabály úgy rendelkezik -
nem kell alkalmazni abban az esetben, ha a céltársaságban történő befolyásszerzésre irányuló
nyilvános vételi ajánlatot
a)	olyan társaság tette, amely céltársaságként hasonló rendelkezéseket saját magára nézve
nem alkalmaz, vagy
b)	az a) pontban meghatározott társaság ellenőrző befolyása alatt álló társaság tette.
(4)	Az ajánlattevővel szemben az alapszabály (3) bekezdésben foglalt rendelkezéseire akkor
lehet hivatkozni, ha azok hatályba lépésétől számítva legalább tizennyolc hónap eltelt.
(5)	Az alapszabály (3) bekezdésben foglaltak szerinti módosítása mellett fel kell tüntetni a
hatályba lépés időpontját és azt a tényt, hogy ezek a rendelkezések csak a hatályba lépéstől
számított tizennyolc hónap múlva alkalmazhatóak.”
27. §
A Tpt. az e törvényben megállapított 76/A. §-t követően a következő 76/B. §-sal egészül ki:
„76/B. § (1) Ha az ajánlattevő a vételi ajánlattételi eljárás során a szavazati jogok legalább
hetvenöt százalékát megszerezte, a céltársaság részvényeseinek közgyűlését összehívhatja,
kezdeményezheti az alapszabály módosítását, valamint az igazgatósági, igazgatótanácsi és
felügyelő bizottsági tagok visszahívását, illetve kinevezését.
(2)	Az (1) bekezdésben foglaltak szerinti közgyűlésen
a)	a 76. § (1) és (2) bekezdése szerinti korlátozások, valamint az igazgatósági, igazgatótanácsi
és felügyelő bizottsági tagok kinevezésére és visszahívására vonatkozó különleges jogok nem
gyakorolhatók, és
b)	a többszörös szavazati jogot biztosító részvények egy szavazatot érnek.
14
(3)	Az (1) bekezdés szerinti közgyűlés összehívásakor a részvényesek számára megnyílik a
lehetőség az eladási jog gyakorlására, amellyel a közgyűlés összehívásának napjától számított
kilencven napon belül élhetnek.
(4)	A (3) bekezdésben meghatározott eladási jogát gyakorló részvényes által felajánlott
részvény vételára megegyezik a vételi ajánlatban meghatározott vételárral. Ha a közgyűlést
összehívó részvényes az eltelt időszakban ennél magasabb áron vásárolt részvényeket, akkor a
vételár e magasabb értékkel egyezik meg.
(5)	Az (1)-(4) bekezdésekben foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni abban az esetben,
ha a céltársaságban történő befolyásszerzésre irányuló nyilvános vételi ajánlatot
a)	olyan társaság tette, amely céltársaságként hasonló rendelkezéseket saját magára nézve
nem alkalmaz, vagy
b)	az a) pontban meghatározott társaság közvetlen vagy közvetett befolyása alatt álló társaság
tette.”
28.	§
A Tpt. az e törvényben megállapított 76/B. §-t követően a következő 76/C. §-sal egészül ki:
„76/C. § (1) Ha a szavazatelsőbbségi részvényesnek az érintett részvény megszerzésekor nem
volt, illetve nem lehetett tudomása a 76/A. § és a 76/B. § (1) és (2) bekezdésében
meghatározott, a részvény által megtestesített szavazati jog gyakorlására vonatkozó korlátozás
esetleges bekövetkezéséről, s e korlátozás következtében kára keletkezik, számára az
ajánlattevőtől, illetve az áttörést megvalósító személytől, illetve egyéb szervezettől
kártalanítás jár.
(2)	A kártalanítás mértékéről a céltársaság alapszabályában kell rendelkezni. A kártalanítás
összege nem haladhatja meg a céltársaság törzsrészvénye értékének annyi szorosát,
ahányszoros szavazati jogot a szavazatelsőbbségi részvény hordoz.
(3)	A (2) bekezdésben foglaltak alapján a kártalanítást az ajánlattevő fizeti meg készpénzben,
legkésőbb a 76/A. § vagy a 76/B. § szerint összehívott közgyűlés időpontját megelőző
nyolcadik munkanapig.”
29. §
A Tpt. az e törvénnyel megállapított 76/C. §-át követően a következő címmel és 76/D. §-sal
egészül ki:
„A vételi és eladási jog gyakorlása
76/D. § (1) Ha az ajánlattevő
a)	a 69. § (6) bekezdésének e) pontja szerint, a vételi ajánlat, illetve az önkéntes vételi ajánlat
felügyeleti jóváhagyására vonatkozó kérelmében úgy nyilatkozott, hogy a vételi jogával élni
kíván,
b)	a sikeres vételi ajánlat, illetve önkéntes vételi ajánlat lezárását követő kilencven napon
belül kilencven százalékot elérő, vagy azt meghaladó mértékű befolyást szerzett a
céltársaságban, és
c)	igazolja, hogy megfelelő fedezettel rendelkezik a vételi jog tárgyát képező részvények
megszerzéséhez szükséges ellenértéke teljesítéséhez,
a vételi ajánlat, illetve az önkéntes vételi ajánlat lezárását követő kilencven napon belül vételi
jogot gyakorolhat a céltársaságnak a tulajdonába nem került részvényei tekintetében.
15
(2)	Az ajánlattevő az (1) bekezdésben meghatározott időtartamon belül bejelenti a
Felügyeletnek és egyidejűleg közzéteszi a vételi jog gyakorlására vonatkozó szándékát. A
bejelentés és a közlemény tartalmazza a részvények:
a)	átadás-átvételének helyét, idejét és módját,
b)	ellenértékét,
c)	ellenérték megfizetésének idejét és módját.
(3)	Az ajánlattevő a 76/D. § (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott ellenértéket a vételi
jog gyakorlása bejelentésével egyidejűleg az Európai Unió tagállamában székhellyel
rendelkező hitelintézetnél nyitott letéti számlán a céltársaság részvényesei javára elhelyezi.
(4)	A vételi jog gyakorlásának eredményeképpen megszerzendő részvények ellenértéke a
vételi ajánlatban, illetve az önkéntes vételi ajánlatban meghatározott vételár és az egy
részvényre jutó saját tőke értéke közül a magasabb összeg. Saját tőkeként a legutolsó,
könyvvizsgáló által hitelesített éves beszámolóban feltüntetett értéket kell figyelembe venni
azzal, hogy ha a társaság a számviteli jogszabályok értelmében konszolidált beszámoló
készítésére kötelezett, akkor saját tőkén a konszolidált saját tőke értendő.
(5)	A céltársaság a határidőben át nem adott részvényeket érvénytelenné nyilvánítja, és
helyettük új részvényeket bocsát ki, amelyeket a vételi jog gyakorlására tekintettel az
ajánlattevő rendelkezésére bocsát.
(6)	Ha a vételi ajánlati eljárás lezárásakor az ajánlattevőnek a céltársaságban fennálló
befolyása eléri a kilencven százalékot, a fennmaradó részvények tulajdonosainak - a 67. § (6)
bekezdésében meghatározott, a kilencven százalékos befolyás bejelentésének közzétételét
követő kilencven napon belül - írásban megtett kérésére köteles e részvényeket is
megvásárolni. A vételi kötelezettség esetén az ellenérték legkisebb összegének
meghatározására a (4) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.”
30.	§
A Tpt. 77. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„77. § Ha a befolyásszerzésre a 68-76/D. §-ban foglaltaktól, illetőleg a 2001. évi L. törvény
82.	§-ának (3) bekezdésében foglaltaktól eltérő módon került sor, a céltársasággal kapcsolatos
részvényesi jogok nem gyakorolhatóak. A befolyást szerző a befolyásszerzésre irányadó
szabályok kijátszásával, megkerülésével szerzett részvényeit köteles a szerzést vagy a
Felügyelet határozatának meghozatalát követő hatvan napon belül elidegeníteni. Az
elidegenítési kötelezettséggel nem érintett részvények tekintetében a céltársasággal
kapcsolatos részvényesi jogok csak az elidegenítési kötelezettség alá eső részvények
elidegenítését követően gyakorolhatóak.”
31.	§
A Tpt. a 80. §-át követően a következő címmel és 80/A. §-sal egészül ki:
„Felügyeleti együttműködés
„80/A. § Ha a céltársaság részvényei több tagállam szabályozott piacára be vannak vezetve,
akkor a Felügyelet a befolyásszerzéssel és a vételi ajánlattal kapcsolatos döntéseit a
határozatok meghozatalától számított két munkanapon belül megküldi az érintett tagállamok
felügyeletei hatóságainak.
(2)	A Felügyelet a tagállamok felügyeleti hatóságainak kérésére haladéktalanul rendelkezésre
bocsátja a befolyásszerzés tárgyában kért információkat. Ha a Felügyelet nem tudja átadni a
16
kért információkat, ennek okairól értesíti a megkereső hatáskörrel rendelkező felügyeletei
hatóságot.
(3)	Ha a Felügyelet tudomására jut, hogy az Európai Unió másik tagállamában
befolyásszerzés szabályaival kapcsolatos szabálytalanságokat követnek vagy követtek el,
értesíti az illetékes felügyeleti hatóságot.
(4)	A Felügyelet adatkezelésére, adatközlésére és adattovábbítására a 392-394. §-ban
foglaltakat és külön jogszabály előírásait kell alkalmazni.”
32.	§
A Tpt. 86. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) Értékpapír-bizományos a 81. § (1) bekezdésének a), e) és f) pontjában meghatározott
befektetési szolgáltatási tevékenységet, valamint a 81. § (2) bekezdésének a)-b), d) és f)
pontjában meghatározott kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységet folytathat.
(2)	Értékpapír-kereskedő a 81. § (1) bekezdésének a)-c), e) és f) pontjában meghatározott
befektetési szolgáltatási tevékenységet, valamint a 81. § (2) bekezdésének a), b) és d)
pontjában meghatározott kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységet folytathat.”
33.	§
A Tpt. 88. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„88. § (1) A befektetési vállalkozás az e törvényben meghatározott korlátozásokkal
befektetési szolgáltatási, illetve kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységen kívül
kizárólag
a)	váltóval bizományosi, illetve kereskedelmi tevékenységet,
b)	árutőzsdei szolgáltatási tevékenységet,
c)	részvénykönyvvezetést,
d)	részvényesi meghatalmazotti (nominee) tevékenységet,
e)	pénzügyi szolgáltatás közvetítését,
f)	biztosítási szolgáltatás közvetítését,
g)	önkéntes kölcsönös biztosító pénztár részére történő vagyonkezelést [Hpt. 3. § (1) bekezdés
l) pontja], valamint
h)	magánnyugdíjpénztár részére történő vagyonkezelést [Hpt. 3. § (1) bekezdés n) pontja],
i)	ügyfélszámla vezetésével kapcsolatos pénzforgalmi szolgáltatást,
j) értékpapír-kölcsönzést
végezhet, illetve jegyzési helyként közreműködhet.”
34.	§
(1)	A Tpt. 96. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:
[A Felügyelet a tevékenység végzésére jogosító engedélyt visszavonja, ha]
„c) a befektetési vállalkozás nem vitatott tartozását az esedékességet követő öt napon belül
nem egyenlítette ki, és vagyona (eszközei) az ismert hitelezők követelésének kielégítésére
nem nyújtana fedezetet;”
17
(2) A Tpt. 96. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdés c) pontja kivételével a Felügyelet a tevékenység végzésére jogosító
engedélyt akkor vonja vissza, ha az engedéllyel rendelkező az ügyfelével szemben fennálló
elismert kötelezettségeinek eleget tett, vagy szerződéseinek teljesítését más befektetési
szolgáltató, illetőleg árutőzsdei szolgáltató átvállalta. A Felügyelet meghatározhatja azokat a
feltételeket és előírásokat, amelyek teljesítéséig a befektetési szolgáltató, illetőleg az
árutőzsdei szolgáltató tevékenységét - az arra vonatkozó szabályok szerint - köteles
folytatni.”
35.	§
A Tpt. 99. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A 97. § alkalmazásában szakirányú szakmai gyakorlatként vehető figyelembe
a)	a befektetési vállalkozásnál;
b)	a pénzügyi intézménynél;
c)	az értéktőzsdén, árutőzsdén;
d)	a Felügyeletnél;
e)	elszámolóházi tevékenységet végző szervezetnél;
f)	a befektetésialap-kezelőnél;
g)	az MNB-nél;
h)	az ÁKK Rt-nél, a Magyar Államkincstárnál;
i)	a közigazgatási szervnél;
j) árutőzsdei szolgáltatónál; illetve
k) központi értéktárnál
tisztségviselőként, köztisztviselőként vagy alkalmazottként befektetési vagy pénzügyi
szakterületen eltöltött idő.”
36.	§
A Tpt. 100. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A 81. § (2) bekezdésének c) pontjában meghatározott tevékenység engedélyezésének
további feltétele, hogy a kérelmező csatlakozzon a központi hitelinformációs rendszerhez
[Hpt. 130/A. § (1) bekezdés].”
37.	§
(1)	A Tpt. 101/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A 81. § (1) bekezdésének a)-b) és d)-e) pontjában meghatározott befektetési szolgáltatási,
továbbá a 81. § (2) bekezdésének a)-b) pontjában meghatározott kiegészítő befektetési
szolgáltatási tevékenységet végző befektetési szolgáltató, a 83. § (1) bekezdésében
meghatározott tevékenységet végző árutőzsdei szolgáltató (a továbbiakban együtt:
szolgáltató), az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetnek, valamint a központi
értéktárnak ki kell alakítania a tevékenysége ellátásához használt informatikai rendszer
biztonságával kapcsolatos szabályozási rendszerét és gondoskodnia kell az informatikai
rendszer kockázatokkal arányos védelméről. A szabályozási rendszerben ki kell térni az
információtechnológiával szemben támasztott követelményekre, a használatából adódó
18
biztonsági kockázatok felmérésére és kezelésére a tervezés, a beszerzés, az üzemeltetés és az
ellenőrzés területén.”
(2)	A Tpt. 101/A. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A szolgáltató, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, valamint a központi
értéktár köteles az informatikai rendszer biztonsági kockázatelemzését szükség szerint, de
legalább kétévente felülvizsgálni és aktualizálni.”
(3)	A Tpt. 101/A. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A szolgáltatónak, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetnek, valamint a
központi értéktárnak ki kell dolgoznia az informatikai rendszerének biztonságos működtetését
felügyelő informatikai ellenőrző rendszert és azt folyamatosan működtetnie kell.”
(4)	A Tpt. 101/A. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A szolgáltatónak, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetnek, valamint a
központi értéktárnak tevékenysége ellátásához, nyilvántartásai naprakész és biztonságos
vezetéséhez meg kell valósítania a biztonsági kockázatelemzés alapján indokolt védelmi
intézkedéseket és rendelkeznie kell legalább a következőkkel:
a)	informatikai rendszerének működtetésére vonatkozó utasításokkal és előírásokkal, valamint
a fejlesztésre vonatkozó tervekkel,
b)	minden olyan dokumentációval, amely az üzleti tevékenységet közvetlenül vagy közvetve
támogató informatikai rendszerek folyamatos és biztonságos működését - még a szállító,
illetőleg a rendszerfejlesztő tevékenységének megszűnése után is - biztosítja,
c)	a szolgáltatások ellátásához szükséges informatikai rendszerrel, valamint a szolgáltatások
folytonosságát biztosító tartalék berendezésekkel, illetve e berendezések hiányában az ezeket
helyettesítő egyéb - a tevékenységek, illetve szolgáltatások folytonosságát biztosító -
megoldásokkal,
d)	olyan informatikai rendszerrel, amely lehetővé teszi az alkalmazási környezet biztonságos
elkülönítését a fejlesztési és tesztelési környezettől, valamint a megfelelő változáskövetés és
változáskezelés fenntartását,
e)	az informatikai rendszer szoftver elemeiről (alkalmazások, adatok, operációs rendszer és
környezetük) olyan biztonsági mentésekkel és mentési renddel (mentések típusa, módja,
visszatöltési és helyreállítási tesztek, eljárási rend), amelyek az adott rendszer
helyreállíthatóságát a rendszer által nyújtott szolgáltatás kritikus helyreállítási idején belül
lehetővé teszik. Ezen mentéseket kockázati szempontból elkülönítetten és tűzbiztos módon
kell tárolni, valamint gondoskodni kell a mentések forrásrendszerrel azonos szintű hozzáférés
védelméről,
f)	jogszabályban meghatározott nyilvántartás ismételt előhívására alkalmas adattároló
rendszerrel, amely biztosítja, hogy az archivált anyagokat a jogszabályokban meghatározott
ideig, de legalább öt évig, bármikor visszakereshetően, helyreállíthatóan megőrizzék,
g)	a szolgáltatásai folyamatosságát akadályozó rendkívüli események kezelésére szolgáló
tervvel.”
(5)	A Tpt. 101/A. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A szolgáltatónál, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetnél, valamint a
központi értéktárnál mindenkor rendelkezésre kell állnia:
19
a)	az általa fejlesztett, megrendelésére készített informatikai rendszer felépítésének és
működtetésének az ellenőrzéséhez szükséges rendszerleírásoknak és modelleknek,
b)	az általa fejlesztett, megrendelésére készített informatikai rendszernél az adatok
szintaktikai szabályainak, az adatok tárolási szerkezetének,
c)	az informatikai rendszer elemeinek a szolgáltató, valamint az elszámolóházi tevékenységet
végző szervezet által meghatározott biztonsági osztályokba sorolási rendszerének,
d)	az adatokhoz történő hozzáférési rend meghatározásának,
e)	az adatgazda és a rendszergazda kijelölését tartalmazó okiratnak,
f)	az alkalmazott szoftver eszközök jogtisztaságát bizonyító szerződéseknek,
g)	az informatikai rendszert alkotó ügyviteli, üzleti szoftvereszközök teljes körű és naprakész
nyilvántartásának.”
(6)	A Tpt. 101/A. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A szoftvereknek együttesen alkalmasnak kell lenni legalább
a)	a működéshez szükséges és jogszabályban előírt adatok nyilvántartására,
b)	a pénz és az értékpapírok biztonságos nyilvántartására,
c)	a szolgáltató, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, valamint a központi értéktár
esetében a befektetési eszközök, illetve az árutőzsdei szolgáltatások tárgyának ügyfelenkénti
és összesített naprakész nyilvántartására, illetve az elszámolóházi tevékenységet végző
szervezet esetén arra, hogy befektetési szolgáltatónként elkülönítve tartsa nyilván a
befektetési szolgáltató, illetve az ügyfele tulajdonába tartozó befektetési eszközöket és az
árutőzsdei szolgáltatások tárgyát,
d)	a szolgáltató, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, valamint a központi értéktár
tevékenységével összefüggő országos informatikai rendszerekhez történő közvetlen vagy
közvetett csatlakozásra. Az értékpapírszámlát vezető szolgáltató számlavezetést szolgáló
szoftverének alkalmasnak kell lennie a központi értéktári rendszerhez történő csatlakozásra is,
e)	a tárolt adatok ellenőrzéséhez való felhasználására,
f)	a biztonsági kockázattal arányos logikai védelemre és a sérthetetlenség védelmére.”
(7)	A Tpt. 101/A. §-ának (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) A szolgáltatónak, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetnek, valamint a
központi értéktárnak belső szabályzatában meg kell határoznia az egyes munkakörök
betöltéséhez szükséges informatikai ismeretet.”
38.	§
A Tpt. 110. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A befektetési szolgáltató és az árutőzsdei szolgáltató olyan belső ellenőrzési rendet
köteles alkalmazni, illetve olyan belső ellenőrzési szervezetet köteles kialakítani, amely
a)	elősegíti a jogszabályok, tőzsdei, elszámolóházi és központi értéktári szabályzatok,
felügyeleti határozatok és a szabályzatai érvényesítését, az engedélyezett tevékenység
hatékonyságának növelését és a vezetéshez szükséges információk biztosítását,
b)	biztosítja a jogszabályok, tőzsdei, elszámolóházi és központi értéktári szabályzatok,
felügyeleti határozatok és a szabályzatai betartásának mindenkori ellenőrzését, az előírásoktól
való eltérés, illetőleg a hiányosságok feltárását,
20
c)	lehetővé teszi a jogsértések vagy mulasztások megakadályozását, illetőleg a hiányosságok
kijavítását.”
39.	§
A Tpt. 111. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A befektetési szolgáltató, illetőleg a részvénytársasági formában működő árutőzsdei
szolgáltató igazgatóságának, felügyelő bizottságának elnöke és tagja, szövetkezeti formában
működő árutőzsdei szolgáltató igazgatóságának elnöke, tagja (ügyvezető elnöke), felügyelő
bizottságának elnöke, tagja (a felügyelő bizottság feladatának ellátásával megbízott személy),
illetve a korlátolt felelősségű társasági formában működő árutőzsdei szolgáltató ügyvezetője
felelős azért, hogy a befektetési szolgáltató, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató az
engedélyezett tevékenységeket a jogszabályokban, tőzsdei, elszámol óházi és központi
értéktári szabályzatokban, felügyeleti határozatokban és a belső szabályzatokban foglalt
előírásoknak megfelelően végezze.”
40.	§
A Tpt. 119. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A befektetési szolgáltató, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató a szerződés megkötését
megtagadja, ha
a)	a megbízás bennfentes kereskedésre szól vagy piacbefolyásolást valósít meg,
b)	a megbízás jogszabályba, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, illetve
a központi értéktár szabályzatának rendelkezésébe ütközik,
c)	az ügyfél a személyazonosságának igazolását vagy az azonosítást megtagadta, illetve az
nem hitelt érdemlő, vagy
d)	az ügyfél kockázatviselő képességét nem ítéli megfelelő mértékűnek.”
41.	§
A Tpt. XV. fejezetének címe helyébe a következő cím lép:
„XV. Fejezet
A NYILVÁNOSAN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG RÉSZVÉNYKÖNYV
VEZETÉSÉNEK EGYES SZABÁLYAI, A RÉSZVÉNYESI MEGHATALMAZOTT”
42.	§
A Tpt. 149. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„149. § (1) A részvénytársaság igazgatósága megbízást adhat a részvénykönyv vezetésére
elszámolóháznak, központi értéktárnak, befektetési vállalkozásnak vagy pénzügyi
intézménynek. A megbízás tényét az erről szóló szerződés aláírását követő nyolc napon belül
közzé kell tenni a Cégközlönyben, a részvénytársaság hirdetményi lapjában és a 34. § (4)
bekezdésében meghatározott helyen, valamint be kell jelenteni a központi értéktárnak.
(2)	Tulajdonosi megfeleltetésre a központi értéktár által meghatározott eljárási rend szerint, a
részvénytársaság valamennyi részvényesére vonatkozóan a kibocsátó döntése, vagy a
Felügyelet határozata alapján kerül sor. A Felügyelet, illetve a kibocsátó jogosult a
tulajdonosi megfeleltetést visszamenőleges hatállyal is elrendelni.
(3)	A részvényes az értékpapírszámla-vezető útján jogosult saját adatainak részvénykönyvi
bejegyzését kérni. Az értékpapírszámla-vezető megkeresése alapján a központi értéktár eljár a
részvénykönyv-vezetőnél a bejegyzés érdekében.
21
(4)	Az értékpapírszámla-vezető gondoskodik a részvényes részvénykönyvbe történő
bejegyeztetéséről. Ha a részvényes részvénykönyvi bejegyzését nem kéri, erről részvényének
értékpapírszámláján történő jóváírásával egyidejűleg jogosult rendelkezni az
értékpapírszámla-vezetőjénél.
(5)	A részvénykönyvbe bejegyzett részvényes az értékpapírszámla-vezetőhöz intézett írásbeli
nyilatkozatban bármikor rendelkezhet arról, hogy az értékpapírszámla-vezető gondoskodjon a
részvénykönyvből történő törléséről.
(6)	Ha a részvényes a (4) vagy az (5) bekezdés alapján úgy rendelkezett, hogy adatait ne
vezessék be a részvénykönyvbe és a részvényesi jogok gyakorlására az általa meghatalmazott
bejegyzésére sem került sor, a részvényes tulajdonában álló részvény alapján a
részvénytársasággal kapcsolatos részvényesi jog nem gyakorolható.
(7)	A központi értéktár értékpapírszámla-vezetőnként összesített adatként átadja a
részvénykönyv vezetőnek a tulajdonosi megfeleltetés során nem azonosított részvények
darabszámát sorozatonkénti bontásban.”
43.	§
A Tpt. 150. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„150. § A tulajdonosi megfeleltetés, illetve egyedi részvényesi részvénykönyvi bejegyzés
következtében a részvénykönyvben korábban szereplő összes bejegyzés törlésre kerül. A
részvénykönyvi adatok törlését olyan módon kell végrehajtani, hogy azok
visszakereshetősége biztosított legyen.”
44.	§
A Tpt. 153. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A részvényesi meghatalmazott a részvényes (másodlagos értékpapír esetén annak
tulajdonosa), a részvénytársaság, vagy a Felügyelet felhívására köteles megjelölni az általa
képviselt részvénytulajdonosokat és a részvénytársaság, vagy a Felügyelet felhívására köteles
igazolni a megbízás fennállását. Ha a meghatalmazott ennek nem tesz eleget, a
részvénytársasággal kapcsolatos szavazati joga nem gyakorolható.”
45.	§
A Tpt. 156. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„156. § (1) A befektetési hitelt nyújtó köteles - a hitelkihelyezés megalapozottsága,
áttekinthetősége, a kockázatok felmérése, ellenőrzése és csökkentése érdekében - az
igazgatóság által elfogadott belső hitelezési szabályzatot kidolgozni és alkalmazni.
(2)	Befektetési hitel nyújtásával járó ügylet kizárólag írásban köthető. Szóban kötött ügyletnél
az ügyletkötést két munkanapon belül írásban vissza kell igazolni.
(3)	Befektetési hitel nem nyújtható
a)	a hitelnyújtó által kibocsátott részvény megvásárlásához,
b)	a hitelnyújtó tulajdonában lévő egyszemélyes részvénytársaság által kibocsátott részvény
megvásárlásához,
c)	olyan vállalkozás részére, amelyben a hitelnyújtó tíz százalékot elérő vagy azt meghaladó
részesedéssel rendelkezik.
(4)	A befektetési hitelt nyújtónak a hitelnyújtásra vonatkozó döntés előtt meg kell győződnie a
szükséges fedezet, illetőleg biztosíték meglétéről, azok valós értékéről és
22
érvényesíthetőségéről. A döntés alapjául szolgáló iratokat az ügyletre vonatkozó szerződéssel
együtt kell őrizni.”
46.	§
A Tpt. a 157. §-t megelőzően a következő címmel egészül ki:
„A központi hitelinformációs rendszerbe történő adatátadás és adatkezelés szabályai”
47.	§
A Tpt. 157. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„157. § (1) A referenciaadat-szolgáltató a központi hitelinformációs rendszert (a
továbbiakban: KHR) kezelő pénzügyi vállalkozás részére átadja annak a természetes
személynek a Hpt. 3. számú melléklete II. fejezetének 1.1 és 1.3 pontja szerinti
referenciaadatait, aki a 81. § (2) bekezdésének c) pontja szerinti kiegészítő befektetési
szolgáltatásra, illetőleg az 5. § (1) bekezdésének 37. pontjában meghatározott értékpapír-
kölcsönzésre vonatkozó szerződés megkötésének kezdeményezése során valótlan adatot
közöl, hamis vagy hamisított okiratot használ, ha mindez okirattal bizonyítható.
(2)	A referenciaadat-szolgáltató a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére átadja annak a
természetes személynek a Hpt. 3. számú melléklete II. fejezetének 1.1-1.2 pontja szerinti
referenciaadatait, aki a 81. § (2) bekezdésének c) pontja szerinti kiegészítő befektetési
szolgáltatásra, illetőleg az 5. § (1) bekezdésének 37. pontjában meghatározott értékpapír-
kölcsönzésre vonatkozó szerződésben vállalt kötelezettségének oly módon nem tesz eleget,
hogy a lejárt és meg nem fizetett tartozásának összege meghaladja a késedelembe esés
időpontjában érvényes legkisebb összegű havi minimálbér összegét, és e minimálbér összegét
meghaladó késedelem folyamatosan, több mint kilencven napon keresztül fennáll. Értékpapír-
kölcsönzésre vonatkozó szerződés esetén a meg nem fizetett tartozást a 169. §-ban foglaltak
megfelelő alkalmazásával kell megállapítani.
(3)	Ugyanazon személy (2) bekezdés szerinti szerződésszegését több jogviszony egyidejű
fennállása esetén jogviszonyonként külön-külön kell figyelembe venni.
(4)	A referenciaadat-szolgáltató a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére átadja annak a
Hpt. 2. számú melléklete V. fejezetének 4. pontja szerinti vállalkozásnak a Hpt. 3. számú
melléklete II. fejezetének 2.1 és 2.2 pontja szerinti referenciaadatait, amellyel a 81. § (2)
bekezdésének c) pontja szerinti kiegészítő befektetési szolgáltatásra, illetőleg az 5. § (1)
bekezdésének 37. pontjában meghatározott értékpapír-kölcsönzésre vonatkozó szerződést
kötött.
(5)	A KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás - a Hpt. 130/I. §-ának (3)-(4) bekezdésében
meghatározott kivétellel - a referenciaadatokat a (6) bekezdésben meghatározott időponttól
számított öt évig kezeli. Az öt év letelte után a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás a
referenciaadatokat véglegesen és vissza nem állítható módon törli.
(6)	Az (5) bekezdésben meghatározott határidő számításának kezdete:
a)	az adat átadásának időpontja az (1) és a (3) bekezdés szerinti esetben,
b)	a késedelmes tartozás megszűnésének időpontja a (2) bekezdés szerinti esetben,
c)	a szerződés megszűnésének időpontja a (4) bekezdés szerinti esetben.
(7)	Az egymás között történő adatátadás tényéről, időpontjáról és az átadott adatok köréről
mind a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozásnak, mind a referenciaadat-szolgáltatónak
nyilvántartást kell vezetnie. E nyilvántartást a referenciaadatok nyilvántartására vonatkozó, a
(6)	bekezdésben meghatározott időpontig kell kezelni.
23
(8)	A referenciaadat-szolgáltató haladéktalanul köteles az általa kezelt referenciaadatokat a
KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére átadni. A referenciaadat-szolgáltató adatátadási
kötelezettsége a már átadott referenciaadatok módosulása esetén is fennáll, ha azokról
tudomása van.
(9)	Az adatkérési igényben megjelölt, - a Hpt. 2. számú melléklet V. fejezetének 1. pontjában
meghatározott - nyilvántartottra vonatkozó referenciaadaton kívül a KHR-ből a
referenciaadat-szolgáltató részére egyéb adat nem adható át. Természetes személy
referenciaadataira vonatkozó adatkérési igény kizárólag a 81. § (2) bekezdésének c) pontja
szerinti kiegészítő befektetési szolgáltatásra, illetőleg az 5. § (1) bekezdésének 37. pontjában
meghatározott értékpapír-kölcsönzésre vonatkozó szerződés megkötését megalapozó döntés
meghozatalához, vagy a Hpt. 130/J. § (3) bekezdése szerinti tájékoztatás megadásának céljára
használható fel.”
48.	§
A Tpt. a 157. §-t követően a következő 157/A. §-sal egészül ki:
„157/A. § A 157. § (2) bekezdésében meghatározott rendelkezés alkalmazása során a lejárt és
meg nem fizetett tartozás összegének és időtartamának számítását abban az esetben is
folyamatosan kell végezni, ha az adatszolgáltatással kapcsolatos szerződésből eredő követelés
egy másik referenciaadat-szolgáltató részére átruházásra kerül.
(2)	A szerződésből eredő követelést átruházó referenciaadat-szolgáltató köteles a feladat
teljesítéséhez szükséges valamennyi okiratot és információt átadni a követelést átvevő
referenciaadat-szolgáltató részére.
(3)	A KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás a részére átadott referenciaadatot „átruházás
referenciaadat-szolgáltató részére” megjegyzéssel látja el, és feltünteti az átvevő
referenciaadat-szolgáltató adatait, ha a referenciaadat-szolgáltató az adatszolgáltatással
kapcsolatos szerződésből eredő követelést egy másik referenciaadat-szolgáltató részére
ruházta át.”
49.	§
A Tpt. a 157/A. §-t követően a következő címmel és 157/B. §-sal egészül ki:
„Ügyfélvédelem
157/B. § (1) A referenciaadat szolgáltató a természetes személy ügyfél részére - az adatközlés
céljának, a közlendő adatok körének és a jogorvoslati lehetőségnek megjelölésével, valamint a
KHR-be való bekerülés esetén további referenciaadat szolgáltatók részére történő adatátadás
lehetőségéről - a következő tartalmú írásbeli tájékoztatást köteles adni:
a)	a szerződés megkötését megelőzően arról, hogy a 157. § (1) bekezdésében meghatározott
esetben - ismertetve a konkrét okokat - adatai bekerülhetnek a KHR-be,
b)	a szerződés megkötésének kezdeményezését megelőzően arról, hogy a 157. § (2)
bekezdésében meghatározott esetben adatai bekerülhetnek a KHR-be,
c)	az adatátadás tervezett végrehajtását harminc nappal megelőzően arról, hogy a 157. § (2)
bekezdésében meghatározott esetben adatai bekerülnek a KHR-be, ha nem tesz eleget a
szerződésben meghatározott fizetési kötelezettségének,
d)	az adatátadást követően legfeljebb nyolc napon belül, annak megtörténtéről.
(2)	A referenciaadat-szolgáltató a vállalkozások részére - az adatátadás céljának, az átadandó
adatok körének, valamint annak a megjelölésével, hogy a KHR-be történt adatátadást
követően a referenciaadatokat a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás a Hpt. 130/A. § (4)
24
bekezdésében meghatározott célból további referenciaadat-szolgáltatók részére is átadhatja -
a szerződés megkötését megelőzően írásbeli tájékoztatást köteles adni arról, hogy a 157. § (4)
bekezdésében meghatározott esetben referenciaadatai bekerülnek a KHR-be.
(3)	A Hpt. 137/A. §-ban, a 137/J. §-ának (4)-(6) bekezdésében, a Hpt. 137/K-137/O. §-aiban
és a Hpt. 2. és 3. számú mellékletében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.”
50.	§
A Tpt. 158. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„158. § (1) A befektetési szolgáltató - ide nem értve az értékpapír-bizományost - az
ügyfelével halasztott pénzügyi teljesítésben állapodhat meg. A befektetési szolgáltató - a
halasztott pénzügyi teljesítés megalapozottsága, áttekinthetősége, a kockázatok felmérése,
ellenőrzése és csökkentése érdekében - az igazgatóság által jóváhagyott belső szabályzatot
készít és alkalmaz.
(2)	A halasztott pénzügyi teljesítéssel járó ügylet kizárólag írásban köthető.
(3)	A halasztott pénzügyi teljesítés kizárólag az ügyfél olyan ügyletéhez engedhető, ahol a
befektetési szolgáltató bizományosként jár el, valamint értékpapír forgalomba hozatalakor, ha
a befektetési szolgáltató az értékpapírt jegyző meghatalmazottjaként jár el, vagy ha az
értékpapír-kibocsátás lebonyolításában részt vesz. Jegyzéshez nyújtott halasztott pénzügyi
teljesítés esetén a befektetési szolgáltató köteles az ügyfelet terhelő fizetési kötelezettséget
annak esedékességekor az elkülönített letéti számla javára teljesíteni.”
51.	§
A Tpt. 159. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„159. § (1) A halasztott pénzügyi teljesítés időtartama legfeljebb az ügyfél fizetési
kötelezettségének esedékességétől számított tizenöt nap lehet.
(2)	A befektetési szolgáltatónak a halasztott pénzügyi teljesítésre vonatkozó döntés előtt meg
kell győződnie a szükséges fedezet, illetőleg biztosíték meglétéről, azok valós értékéről és
érvényesíthetőségéről. A döntés alapjául szolgáló iratokat az ügyletre vonatkozó szerződéssel
együtt kell őrizni.”
52.	§
A Tpt. 161. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) E fejezet rendelkezéseit kell alkalmazni minden olyan értékpapírletét esetében, amikor
befektetési szolgáltató és a központi értéktár (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban együtt:
letétkezelő) a 81. § (2) bekezdésének a)-b) pontjában meghatározott tevékenység keretében
vesz át nyomdai úton előállított értékpapírt letéti őrzés, letétkezelés, valamint bármely más
olyan befektetési szolgáltatás nyújtása végett, amely szolgáltatás a letéti őrzést vagy a
letétkezelést magában foglalja.”
53.	§
A Tpt. 168. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„168. § (1) A befektetési szolgáltató, a befektetési alapkezelő, az elszámolóházi
tevékenységet végző szervezet, a pénzügyi intézmény, az önkéntes kölcsönös biztosító
pénztár, a magánnyugdíjpénztár és a biztosító bejelenti a Felügyeletnek, ha értékpapír-
kölcsönzést kíván végezni.
(2)	Értékpapír kölcsönügylet tárgya akkor lehet, ha a kölcsönbe adó értékpapír feletti
rendelkezési joga nem korlátozott. Forgalomképtelen, korlátozottan forgalomképes,
25
elővásárlási, vételi, visszavásárlási, óvadéki és zálogjoggal terhelt értékpapír kölcsönügylet
tárgya nem lehet. Nyomdai úton előállított, névre szóló értékpapír csak üres forgatmánnyal
ellátva lehet kölcsönügylet tárgya.
(3)	A kölcsönbe adott értékpapír tulajdonjoga átszáll a kölcsönbe vevőre.
(4)	Értékpapírkölcsön-szerződés kizárólag határozott időre köthető.”
54.	§
A Tpt. 169. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„169. § Ha a kölcsönbe vevő az értékpapír-kölcsönzésre vonatkozó szerződésben vállalt
esedékességkor az értékpapírt visszaszolgáltatni nem tudja, akkor a kölcsönbe adó részére
fizetendő pénzbeli kártérítés legkisebb összegeként a kölcsönbe adás, illetőleg az esedékesség
napjának árfolyamai közül a magasabbat kell figyelembe venni.”
55.	§
A Tpt. 170. §-a (1)-(2) bekezdésének helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:
„(1) Az értékpapír-kölcsönzéséhez az értékpapír tulajdonosával kötött értékpapír-kölcsönzési
keretszerződés, vagy értékpapírkölcsön-szerződés létrejötte szükséges. Az értékpapír
kölcsönzési keretszerződés, illetőleg értékpapírkölcsön-szerződés az értékpapír tulajdonosa és
az értékpapírt kölcsönvevő másik fél között létrejött más szerződés része nem lehet.
(2)	Az értékpapír-kölcsönzési keretszerződésnek, illetőleg az értékpapírkölcsön-szerződésnek
tartalmaznia kell:
a)	a kölcsönbe adható, illetőleg a kölcsönbe adott értékpapír megnevezését, ISIN kódját,
sorozatát;
b)	a kölcsönbe adható, illetőleg a kölcsönbe adott értékpapír mennyiségét;
c)	keretszerződés esetén azon időszak megjelölését, amely alatt az értékpapír kölcsönbe
adható;
d)	az értékpapírkölcsön futamidejét;
e)	a kölcsönzési díjat;
f)	arra vonatkozó figyelemfelhívást, hogy a kölcsön futamideje alatt az értékpapírban
megtestesített és azzal kapcsolatos jogokat a kölcsönbe adó nem gyakorolhatja;
g)	részvény esetén a felek megállapodását a szavazati jog gyakorlására vonatkozóan.”
56.	§
A Tpt. 171. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„171. § Az értékpapírkölcsönre az itt nem szabályozott kérdésekben a Ptk. pénzkölcsönre
vonatkozó szabályait kell alkalmazni.”
57.	§
A Tpt. 180. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Befektetési vállalkozás csak a befektetési szolgáltatási tevékenységét közvetlenül
szolgáló járulékos vállalkozásban, hitelintézetben, befektetési vállalkozásban, árutőzsdei
szolgáltatóban, biztosítóban, elszámolóházban, központi értéktárban, tőzsdében, befektetési
alapkezelőben szerezhet befektetési célú részesedést.”
26
58.	§
A Tpt. 201/B. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdés szerinti bejelentésnek tartalmaznia kell a bejelentésre kötelezett személy
nevét, a bejelentési kötelezettség indokát, az érintett kibocsátó nevét, az ügyletben szereplő
pénzügyi eszköz megnevezését, mennyiségét, árfolyamát, az ügylet jellegét (például vétel
vagy eladás), az ügyletkötés időpontját és helyét, illetve az ügyletet lebonyolító befektetési
szolgáltató megnevezését.”
59.	§
A Tpt. 205. §-ának (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(10) A Felügyelet a gyanús ügyletekre vonatkozó bejelentés átvételét követően az abban
foglalt információt - a (9) bekezdésben foglalt célok elérése érdekében - a bejelentés
beérkezését követő két munkanapon belül továbbítja az érintett szabályozott piacok illetékes
hatóságaihoz.”
60.	§
A Tpt. a 205. §-t követően a következő 205/A. §-sal egészül ki:
„205/A. (1) A befektetési ajánlásból egyértelműen azonosíthatónak kell lennie a befektetési
ajánlást készítő személynek, így különösen tartalmaznia kell
a)	a befektetési ajánlást készítő személy nevét,
b)	továbbá - ha ettől eltérő - a befektetési ajánlás tartalmának kialakításában ténylegesen
részt vevő természetes személy nevét és beosztásának, illetve munkakörének megnevezését.
(2)	Ha a befektetési ajánlást készítő személy befektetési vállalkozás vagy hitelintézet, akkor
az (1) bekezdésben meghatározottakon túlmenően a befektetési ajánlásnak tartalmaznia kell
az érintett személy felügyeletét ellátó, illetékes felügyeleti hatóság megnevezését is.
(3)	Ha az érintett személy - ide nem értve a befektetési vállalkozást és hitelintézetet -
önszabályozó szervezet tagja vagy önszabályozó szervezet által kibocsátott magatartási kódex
hatálya alá tartozik, akkor az (1) bekezdésben meghatározottakon kívül a befektetési
ajánlásnak tartalmaznia kell az önszabályozó szervezet szabályaira vagy a magatartási
kódexre történő hivatkozást is.
(4)	Ha az érintett személy a befektetési ajánlást nem írásban teszi közzé, elegendő, ha az (1)
bekezdés b) pontjában és a (2)-(3) bekezdésben megjelölt adatokat egy feltétel és korlátozás
nélkül hozzáférhető honlapon hozza nyilvánosságra, és a befektetési ajánlásban világosan
megjelöli ezt a tényt és a honlap címét.”
61. §
A Tpt. az e törvényben megállapított 205/A. §-t követően a következő 205/B. §-sal egészül ki:
„205/B. § (1) Az érintett személy felelős azért, hogy a befektetési ajánlás elkészítése, illetve
terjesztése során a tőle általában elvárható gondossággal jár el.
(2)	Az érintett személy a Felügyelet kérésére bizonyítani köteles, hogy a befektetési ajánlás
szakmailag megalapozott.
(3)	A befektetési ajánlásban az érintett személy köteles
a)	a tényeket megfelelően megkülönböztetni az azokon alapuló értelmezéstől, becsléstől és
véleménytől, illetve az egyéb nem tényszerű információktól,
b)	külön jelezni, ha a felhasznált információ megbízhatóságával szemben kétség merül fel,
27
c)	a becslést, előrejelzést, valószínűsített árfolyamot ilyenként megjelölni és az ezekkel
összefüggésben alkalmazott lényeges feltételezéseket bemutatni.
(4)	Ha az érintett személy elemző, akkor a befektetési ajánlásban az (1) bekezdésben
említetteken túl köteles
a)	megjelölni a befektetési ajánlás készítésénél használt forrásokat,
b)	jelezni azt, hogy a befektetési ajánlás tartalmáról a kibocsátó tájékoztatására sor került-e,
illetve, hogy a kibocsátó észrevételeit a befektetési ajánlás tartalmának meghatározása során
figyelembe vették-e;
c)	bemutatni a pénzügyi eszköz vagy a pénzügyi eszköz kibocsátója értékeléséhez, illetve a
pénzügyi eszköz valószínűsített célárfolyamának megállapításához használt adatot, illetőleg a
módszertan összegzését;
d)	meghatározni, hogy a befektetési ajánlás milyen időtávra vonatkozik, és feltüntetni a
kockázati tényezőket, és az azok jellegére, mértékére vonatkozó figyelmeztetést;
e)	a befektetési ajánlásban szereplő árfolyam napját és időpontját;
f)	a befektetési ajánlás esetleges későbbi frissítésének tervezett gyakoriságát, illetve ha az
ajánlásban feldolgozott adatok köre a korábbiakban alkalmazotthoz képest jelentős mértékben
megváltozott;
g)	a befektetési ajánlás első nyilvánosságra hozatalának időpontját;
h)	ha a befektetési ajánlás eltér az ugyanarra a pénzügyi eszközre vagy kibocsátóra
vonatkozó, a megelőző tizenkét hónapban általa nyilvánosságra hozott befektetési ajánlástól,
a befektetési ajánlásnak egyértelműen és feltűnő módon tartalmaznia kell a változás
megjelölését és a korábbi befektetési ajánlás nyilvánosságra hozatalának dátumát.
(5)	Ha az érintett személy a befektetési ajánlást nem írásban teszi közzé, elegendő, ha a (4)
bekezdésben megjelölt adatokat egy feltétel és korlátozás nélkül hozzáférhető honlapon hozza
nyilvánosságra, és a befektetési ajánlásban világosan megjelöli ezt a tényt és a honlap címét.
(6)	Ha a befektetési ajánlásban terjedelmi korlátok miatt nem lehetséges a (4) bekezdés a)-d)
pontjában meghatározottak nyilvánosságra hozatala, és az alkalmazott módszertan vagy az
értékelés alapja nem változott, elegendő, ha azokat az érintett személy az (5) bekezdés szerinti
honlapon hozza nyilvánosságra, és a befektetési ajánlásban világosan megjelöli ezt a tényt és
a honlap címét.”
62. §
A Tpt. az e törvényben megállapított 205/B. §-t követően a következő 205/C. §-sal egészül ki:
„205/C. § (1) A befektetési ajánlásban az érintett személynek be kell mutatnia
a)	minden, a befektetési ajánlás tárgyilagosságának megítélése szempontjából jelentős
jogviszonyát és egyéb körülményt, ideértve a befektetési ajánlás tárgyát képező pénzügyi
eszközhöz kötődő pénzügyi érdekeltségét, illetve
b)	ha a kibocsátóval jogvitában áll, a jogvita tárgyát, jellegét.
(2)	Ha az érintett személy nem természetes személy, akkor az (1) bekezdésben foglaltakat kell
alkalmazni
a)	minden olyan személyre, aki a befektetési ajánlás tartalmának kialakításában ténylegesen
részt vett, továbbá
b)	az érintett személy kapcsolt vállalkozásaira.
28
(3)	A (2) bekezdés szerinti esetben a befektetési ajánlásnak tartalmaznia kell mindazokat az
(1)	bekezdés szerint a befektetési ajánlás tárgyilagosságának megítélése szempontjából
jelentős adatokat, amelyekhez a befektetési ajánlás tartalmának kialakításában részt vevő
személyek hozzáfértek vagy jogszerűen hozzáférhettek, továbbá azokat, amelyek ismertek
voltak azon más személyek számára, akik a befektetési ajánlás szövegéhez annak
nyilvánosságra hozatala előtt hozzáfértek vagy jogszerűen hozzáférhettek.
(4)	Ha az érintett személy elemző, a befektetési ajánlásnak tartalmaznia kell:
a)	a kibocsátó, az érintett személy vagy ezek kapcsolt vállalkozása között fennálló tulajdonosi
kapcsolatot, ha annak mértéke meghaladja a jegyzett tőke öt százalékát,
b)	az érintett személynek vagy kapcsolt vállalkozásának a kibocsátóhoz fűződő egyéb
pénzügyi érdekeltségét;
c)	az érintett személynek vagy a kapcsolt vállalkozásának a befektetési ajánlásban szereplő
pénzügyi eszköz piacán meglévő részesedésének mértékét,
d)	annak tényét, ha az érintett személy vagy kapcsolt vállalkozása a befektetési ajánlás
nyilvánosságra hozatalát megelőző tizenkét hónapban közreműködött a kibocsátó pénzügyi
eszközei nyilvános forgalomba hozatalában;
e)	arra vonatkozó nyilatkozatot, hogy
ea)	az érintett személy vagy kapcsolt vállalkozása a befektetési ajánlás nyilvánosságra
hozatalát megelőző tizenkét hónapban befektetési szolgáltatás nyújtására vagy
igénybevételére vonatkozó szerződéses jogviszonyban állt-e a kibocsátóval, vagy került-e sor
korábban kötött szerződés alapján ellenérték megfizetésére,
eb)	az érintett személy vagy kapcsolt vállalkozása szerződéses jogviszonyban áll-e a
kibocsátóval befektetési ajánlás készítésére.
(5)	Ha az érintett személy befektetési vállalkozás vagy hitelintézet, a befektetési ajánlásban be
kell mutatni azokat a főbb belső szervezeti és ügyviteli szabályokat, amelyek biztosítják a
befektetési ajánlások tekintetében az összeférhetetlenség megelőzését és kiküszöbölését,
ideértve az információkhoz való hozzáférésre vonatkozó korlátozásokat.
(6)	Az (5) bekezdés szerinti esetben a befektetési ajánlásban azt is meg kell jelölni, hogy a (2)
bekezdés a) pontjában meghatározott személyek díjazása kötődik-e a befektetési vállalkozás
vagy a hitelintézet, illetve ezek kapcsolt vállalkozása saját számlára kötött ügyleteihez. Ha az
ilyen természetes személyek a kibocsátó részvényeinek nyilvános forgalomba hozatala előtt
kapnak vagy vásárolnak részvényt, a befektetési ajánlásban a részvények megszerzésének
időpontját és az így megszerzett részvényekért a természetes személy által fizetett ellenértéket
is fel kell tüntetni.
(7)	A befektetési vállalkozás és a hitelintézet a befektetési ajánlásban nyilvánosságra hozza az
elmúlt negyedévben az összes befektetési ajánlásában
a)	a „vételre ajánlott”, a „tartásra ajánlott”, az „eladásra ajánlott”, illetve az ezekkel
egyenértékű tartalommal bíró befektetési ajánlások arányát, valamint
b)	azt, hogy az a) pontban szereplő bontás szerint a befektetési ajánlások milyen arányban
vonatkoztak azon kibocsátókra, amelyek számára az előző tizenkét hónapban befektetési
szolgáltatásokat nyújtott.
(8)	Ha az érintett személy a befektetési ajánlást nem írásban teszi közzé, elegendő, ha az (1)-
(2)	bekezdésben - ide nem értve az érintett személynek a befektetési ajánlás tárgyát képező
pénzügyi eszközhöz kötődő pénzügyi érdekeltségének meglétét -, továbbá a (4) bekezdés b)-
29
e)	pontjában és az (5)-(7) bekezdésben meghatározottakat egy feltétel és korlátozás nélkül
hozzáférhető honlapon hozza nyilvánosságra, és a befektetési ajánlásban világosan megjelöli
ezt a tényt és a honlap címét.
(9)	Ha a befektetési ajánlásban terjedelmi korlátok miatt nem lehetséges az (1)-(2)
bekezdésben - ide nem értve az érintett személynek a befektetési ajánlás tárgyát képező
pénzügyi eszközhöz kötődő pénzügyi érdekeltségének meglétét -, illetve a (4) bekezdés b)-e)
pontjában és az (5)-(7) bekezdésben meghatározottak nyilvánosságra hozatala, elegendő, ha
azokat az érintett személy a (8) bekezdés szerinti honlapon hozza nyilvánosságra, és a
befektetési ajánlásban világosan megjelöli ezt a tényt és a honlap címét.”
63.	§
A Tpt. az e törvényben megállapított 205/C. §-t követően a következő 205/D. §-sal egészül ki:
„205/D. § Más személy által készített befektetési ajánlást terjesztése esetén, a befektetési
ajánlás terjesztőjének a befektetési ajánlásból egyértelműen azonosíthatónak kell lennie.”
64.	§
A Tpt. az e törvényben megállapított 205/D. §-t követően a következő 205/E. §-sal egészül ki:
„205/E. § (1) Ha a terjesztő a más személy által készített befektetési ajánlást tartalmilag
lényegesen megváltoztatja, egyértelműen és részletesen meg kell jelölnie a lényeges
módosításokat. A megváltoztatott részek tekintetében a terjesztőre megfelelően alkalmazni
kell a befektetési ajánlás készítőjére a 205/A. §-ban, a 205/B. §-ban, valamint a 205/C. § (1)-
(3)	bekezdésében előírt szabályokat.
(2)	Az érintett személynek, aki maga vagy természetes személyen keresztül terjeszti a
tartalmilag lényegesen módosított befektetési ajánlást, rendelkeznie kell egy írásba foglalt
belső szabályzattal, amely biztosítja, hogy a befektetési ajánlást kézhez vevő személy
hozzáférhessen a befektetési ajánlás készítőjére vonatkozó adatokhoz, a befektetési ajánláshoz
és a készítő érdekeltségeire, illetve összeférhetetlenségére vonatkozóan közzétett
információhoz, feltéve, hogy ezek az információk a nyilvánosság számára egyébként
hozzáférhetőek.
(3)	Nem kell alkalmazni az (1)-(2) bekezdésben foglaltakat a harmadik személy által készített
befektetési ajánlásról szóló híradásokban közölt beszámolókra, ha a befektetési ajánlás
lényegét nem változtatják meg.
(4)	A más személy által készített befektetési ajánlás összegzésének terjesztése esetén az ilyen
összegzést terjesztő érintett személynek biztosítania kell, hogy az összegzés világos legyen,
ne legyen félrevezető, meg kell határoznia a forrásdokumentumot és azt, hogy a nyilvánosság
a forrásdokumentummal kapcsolatos közzétett információhoz hol férhet hozzá, ha azok a
nyilvánosság rendelkezésére állnak.”
65.	§
A Tpt. az e törvényben megállapított 205/E. §-t követően a következő 205/F. §-sal egészül ki:
„205/F. § (1) A 205/D-205/E. §-ban meghatározottakon kívül a befektetési vállalkozás, a
hitelintézet vagy számára munkaviszony vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony
keretében tevékenységet végző természetes személy a harmadik fél által készített befektetési
ajánlás terjesztésekor:
a)	feltünteti a felügyeletét ellátó, illetékes felügyeleti hatóság megnevezését;
b)	közzéteszi a 205/C. § (4)-(7) bekezdésében meghatározottakat, ha a befektetési ajánlás
tartalmának kialakításában részt vevő személy azokat nem tette még közzé;
30
c)	közéteszi a 205/A-205/C. §-ban meghatározottakat, ha a befektetési társaság vagy a
hitelintézet a befektetési ajánlást lényegesen megváltoztatta.”
66.	§
A Tpt. az e törvényben megállapított 205/F. §-t követően a következő 205/G. §-sal egészül ki:
„205/G. § (1) Ha a terjesztő a harmadik személy által készített befektetési ajánlást tartalmilag
megváltoztatja, egyértelműen és részletesen meg kell jelölnie a lényeges módosításokat. A
terjesztő a befektetési ajánlás megváltoztatása esetén a 205/A-205/E. §-ban foglaltaknak a
változtatás mértékéig köteles megfelelni.
(2)	Az érintett személynek, aki maga vagy természetes személyen keresztül terjeszti a
lényegesen módosított befektetési ajánlást, rendelkeznie kell egy írásba foglalt belső
szabályzattal, amely biztosítja, hogy a befektetési ajánlást kézhez vevő személy
hozzáférhessen a befektetési ajánlás készítőjére vonatkozó adatokhoz, a befektetési ajánláshoz
és a készítő érdekeltségeire, illetve összeférhetetlenségére vonatkozóan közzétett
információhoz, feltéve, hogy ezek az információk a nyilvánosság számára egyébként
hozzáférhetőek.
(3)	Nem kell alkalmazni a 205/F-205/H. §-ban foglaltakat a harmadik személy által készített
befektetési ajánlásról szóló hírműsorokban közölt beszámolókra, ha a befektetési ajánlás
lényegét nem változtatják meg.
(4)	A harmadik személy által készített befektetési ajánlás összegzésének terjesztése esetén az
ilyen összegzést terjesztő érintett személynek biztosítania kell, hogy az összegzés világos
legyen, ne legyen félrevezető, meghatározva a forrásdokumentumot és azt, hogy a
nyilvánosság a forrásdokumentummal kapcsolatos közzétett információhoz hol férhet hozzá
közvetlenül és könnyen, ha azok a nyilvánosság rendelkezésére állnak.”
67.	§
A Tpt. az e törvényben megállapított 205/G. §-t követően a következő 205/H. §-sal egészül ki:
„205/H. § (1) A 205/F-205/G. §-ban meghatározottakon kívül a befektetési vállalkozás, a
hitelintézet vagy számára munkaviszony vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony
keretében tevékenységet végző természetes személy a harmadik fél által készített befektetési
ajánlás terjesztésekor:
a)	feltünteti a felügyeletét ellátó, illetékes felügyeleti hatóság megnevezését;
b)	közzéteszi a 205/E. §-ban meghatározottakat, ha a befektetési ajánlás elkészítésében
közreműködő személy azokat nem tette még közzé;
c)	közzéteszi a 205/A-205/E. §-ban meghatározottakat, ha a befektetési társaság vagy a
hitelintézet a befektetési ajánlást lényegesen megváltoztatta.”
68.	§
A Tpt. 222. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
„(10) Amennyiben az Alap tagja a díjfizetési kötelezettségét nem, vagy nem az Alap
igazgatósága által a jelen törvény keretei között meghatározott szabályok szerint teljesíti, az
Alap kezdeményezheti a Felügyelet intézkedését. ”
69.	§
A Tpt. 229. §-a (1) bekezdésének g) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:
31
[Befektetési alapkezelő - a 242/A. § (1) bekezdésében foglalt eltéréssel - kizárólag az alábbi
tevékenységet végezheti a Felügyelet engedélyével:]
„g) értékpapír-kölcsönzés.”
70.	§
(1)	A Tpt. 236. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A befektetési alap kezelése során az alap kezelésének különös szabályait a 16. számú
mellékletnek megfelelő - a Felügyelet által jóváhagyott - kezelési szabályzatba kell foglalni,
amely az alapkezelő és a befektetők közötti általános szerződési feltételeket tartalmazza. A
befektető a befektetési jegyek vásárlásakor nyilatkozik arról, hogy ismeri a kezelési
szabályzatban foglalt feltételeket.”
(2)	A Tpt. 236. §-a (5) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A nyilvános alap tájékoztatójában és kezelési szabályzatában foglalt feltételeket az
alapkezelő egyoldalúan a Felügyelet engedélyével módosíthatja. Nem szükséges a Felügyelet
engedélye a módosításhoz, amennyiben az]
„e) az alapkezelő, illetőleg letétkezelő vezető állású személyei, a forgalmazó, illetve az
ingatlanértékelő körében, cégadataiban bekövetkezett változás átvezetését jelenti,”
71.	§
A Tpt. 239. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Ingatlanalap kezelése esetén a befektetési alapkezelő köteles gondoskodni az alap
portfoliójában lévő, biztosítható ingatlanokra vonatkozó, az alap mint kedvezményezett javára
szóló, a teljes kockázati körre kiterjedő vagyonbiztosítás folyamatos fennállásáról.”
72.	§
A Tpt. 245. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A nyílt végű befektetési alapra kibocsátott befektetési jegy nyilvános forgalomba
hozatalának feltétele, hogy az alapkezelő a forgalomba hozatali eljárást megelőzően, a
Felügyelet által jóváhagyott, a 17. számú mellékletnek megfelelő tartalommal nyilvános
tájékoztatót, illetve a 16. számú mellékletnek megfelelő tartalommal kezelési szabályzatot,
valamint a 18. számú mellékletnek megfelelő tartalommal rövidített tájékoztatót és nyilvános
ajánlattételt tegyen közzé a 34. § (3) bekezdésében meghatározott módon, azzal, hogy a
nyilvános ajánlattételt valamely, a 34. § (4) bekezdésében meghatározott közzétételi helyen is
közzé kell tenni. A nyilvános ajánlattétel tartalmazza
a)	a tájékoztató közzétételét engedélyező felügyeleti határozat számát és időpontját;
b)	a forgalomba hozandó értékpapír és a kibocsátó megnevezését;
c)	a forgalomba hozandó értékpapír mennyiségét (darabszámát), névértékét és értékesítési árát
vagy az ármeghatározás módját;
d)	a forgalomba hozatali eljárás lebonyolítására rendelkezésre álló időtartamot, a forgalomba
hozatali helyeket;
e)	a forgalomba hozatal és a fizetés módját;
f)	a tájékoztató megjelentetésének, illetve megtekintésének helyét, idejét és módját.
A nyilvános tájékoztató a befektetési alap megszűnéséig érvényes.”
32
73. §
A Tpt. 247. § (1)-(4) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek, a (3)-(4)
bekezdés számozása pedig (5)-(6) bekezdésre változik:
„(1) A nyilvános nyíltvégű alapok esetében az alap futamideje alatt az alapkezelő - a
forgalmazó útján - minden forgalmazási napon köteles elfogadni és a kezelési szabályzatban
meghatározott értéknapra megállapított egy jegyre jutó eszközértéken elszámolni a befektetési
jegyre vonatkozó vételi és visszaváltási megbízásokat (e fejezet alkalmazásában előbbiek
együttesen: befektetési jegyek folyamatos forgalmazása), kivéve a Felügyelet által
engedélyezett zárva tartást, valamint a forgalmazás felfüggesztésének és szünetelésének
eseteit, melyek időtartamába tartozó napok nem minősülnek forgalmazási napnak. Az
engedélyezett zárva tartás vagy a forgalmazás felfüggesztése vagy a forgalmazás szünetelése
előtt felvett és még el nem számolt megbízások elszámolására az alap kezelési szabályzata
szerint irányadó határidő számításakor az előbbiek időtartama figyelmen kívül marad.
Határozott futamidejű alap esetében a megbízások felvételére nyitva álló utolsó napot úgy kell
meghatározni, hogy az e napon felvett megbízások elszámolására és a fizetésre az alap
futamidejének eltelte előtt sor kerülhessen.
(2)	Az alap adott sorozata forgalmazási napjának tekintendő minden olyan nap, amely az alap
adott sorozata forgalmazási helyén munkanapnak minősül, kivéve az (1) és (4) bekezdésben
meghatározott eseteket.
(3)	A nyilvános nyíltvégű alapok befektetési jegyére vonatkozóan adott visszaváltási
megbízások felvétele és az elszámolás értéknapja közti időköz - értékpapír-alap tekintetében
-	a (4) bekezdésben foglalt kivétellel - legfeljebb három, ingatlanalap tekintetében legfeljebb
kilencven forgalmazási nap lehet. Az értéknap meghatározására, a megbízások elszámolására,
valamint az elszámolásnál figyelembe vett egy jegyre jutó nettó eszközérték megállapítására
vonatkozó egyéb szabályokat, közte a kifizetés napját az alap kezelési szabályzata
tartalmazza.
(4)	A származtatott ügyletekbe fektető nyilvános, nyíltvégű alap és a zártkörű, nyíltvégű alap
esetében a befektetési jegyre vonatkozóan adott visszaváltási megbízások felvétele és az
elszámolás értéknapja közti időköz legfeljebb harmincegy nap lehet. Ezen alapok tekintetében
az alap kezelési szabályzata rendelkezhet akként, hogy egy meghatározott időszakon, de
legfeljebb egy naptári hónapon belül felvett vételi vagy visszaváltási megbízások az időszak
egy, előre meghatározott napjával mint értéknappal kerüljenek elszámolásra. Eltérő
meghatározás hiányában az elszámolás értéknapja az időszak utolsó forgalmazási napja.”
74.	§
A Tpt. 254. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A zártkörű ingatlanalap befektetési jegyei ingatlanapport ellenében is jegyezhetőek. Az
apportálandó ingatlanokat részletesen be kell mutatni az alap kezelési szabályzatában. Az
apportálandó ingatlanok értékét az alap könyvvizsgálója és az ingatlanértékelője együttesen
állapítja meg. Az apport összértéke nem haladhatja meg az alap induló saját tőkéjének ötven
százalékát.”
75.	§
(1)	A Tpt. 257. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A 255. § a)-c) pontjában foglalt esetben a portfólióban lévő befektetési eszközöket egy
hónapon belül, az ingatlanokat hat hónapon belül értékesíteni kell.”
(2)	A Tpt. 257. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
33
„(7) A befektetési alap tulajdonába tartozó vagyon értékesítését, az értékesítésből származó
ellenérték befolyását, valamint a 256. § (7) bekezdésében foglalt határidő elteltét követően öt,
ingatlanalap esetében tizenöt napon belül megszűnési jelentést kell készíteni, a Felügyelethez
benyújtani és ezzel egyidejűleg a 34. § (3) bekezdésében meghatározott módon a befektetők
rendelkezésére bocsátani. A letétkezelő ezt követően tíz napon belül köteles megkezdeni a
rendelkezésre álló összeg kifizetését a befektetők részére. A megszűnési jelentés - a 19.
számú mellékletben foglaltakon túlmenően - legalább az éves jelentés kötelező tartalmi
elemeit tartalmazza. A kifizetés megkezdéséről rendkívüli közleményt kell közzé tenni.”
76.	§
A Tpt. 260. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) Zártkörű befektetési alap az átalakulásáról kezelési szabályzatának módosításával a
265. § (3) bekezdése szerint határoz. A zártkörű alap nyilvános alappá történő átalakulása
esetén az átalakulás napjára igazolnia kell a Felügyelet felé a 254. § (1) bekezdésében
meghatározott legkisebb induló saját tőke meglétét.”
77.	§
A Tpt. 271. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az alapkezelő kizárólag a származtatott termékekbe befektető alap, illetve zártkörű alap
javára jogosult értékpapírt kölcsönbe venni. Az alapkezelő jogosult a kölcsönvett értékpapírok
fedezeteként az alap nevében az alap vagyona terhére óvadékot nyújtani.”
78.	§
A Tpt. 276. §-ának (1)-(7) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) Az egy kibocsátó által kibocsátott, tőzsdén vagy más szabályozott piacon jegyzett
értékpapíroknak, illetve a 275. § b) pontja szerinti értékpapíroknak az alap saját tőkéjére
vetített összértéke nem haladhatja meg a 20. számú melléklet táblázata „b” sorában az alap
fajtája szerint meghatározott értéket, kivéve az OECD tagállam által kibocsátott
állampapírokat, a (8) bekezdésben meghatározott kötvényeket és a (2) bekezdésben foglalt
esetet.
(2)	Az OECD tagállam által kibocsátott állampapírok és a (8) bekezdésben meghatározott
kötvények kivételével az egy kibocsátó által kibocsátott, tőzsdén vagy más szabályozott
piacon jegyzett, megfelelő likviditással rendelkező értékpapíroknak az alap saját tőkéjére
vetített összértéke nem haladhatja meg a 20. számú melléklet táblázata „a” sorában az alap
fajtája szerint meghatározott értéket. Megfelelő likviditással rendelkezőnek minősül az a
tőzsdén jegyzett vagy szabályozott piacon forgalmazott értékpapír, amelynek az utolsó naptári
negyedévben mért napi átlagos forgalma meghaladja a százmillió forintot.
(3)	Az (1) bekezdésben foglalt korlátot meghaladó (2) bekezdés szerinti értékpapírok saját
tőkére vetített összértéke nem haladhatja meg a 20. számú melléklet táblázata „d” sorában az
alap fajtája szerint meghatározott értéket.
(4)	Az OECD tagállam által kibocsátott állampapírok kivételével az egy kibocsátó által
kibocsátott, tőzsdén vagy más szabályozott piacon nem jegyzett értékpapíroknak és egyéb
pénzpiaci eszközöknek az alap saját tőkéjére vetített összértéke nem haladhatja meg a 20.
számú melléklet táblázata „c” sorában az alap fajtája szerint meghatározott értéket.
(5)	A (4) bekezdés szerinti értékpapírok és egyéb pénzpiaci eszközök saját tőkére vetített
összértéke nem haladhatja meg a 20. számú melléklet táblázata „e” sorában az alap fajtája
szerint meghatározott értéket.
34
(6)	A kollektív befektetési értékpapírok saját tőkére vetített összértéke nem haladhatja meg a
20.	számú melléklet táblázata „f” sorában az alap fajtája szerint meghatározott értéket.
(7)	Az OECD-tagállam által kibocsátott azonos sorozatba tartozó állampapírok saját tőkére
vetített összértéke nem haladhatja meg a 20. számú melléklet táblázata „g” sorában az alap
fajtája szerint meghatározott értéket.”
79.	§
A Tpt. a 279. §-át követően a következő 279/A. §-sal egészül ki:
„279/A. § (1) Nyíltvégű, nyilvános, indexkövető befektetési alap, illetve annak adott sorozata
az alábbi feltételek együttes alkalmazásával is létrehozható:
a)	az alapkezelő a befektetési jegyek általa meghatározott számát tömörítő forgalmazási
egységet határozhat meg a jegyzés, illetve a folyamatos forgalomba hozatal céljaira, s az
elsődleges forgalmazás során a befektető általi, egyazon alkalommal történő vásárlás,
valamint a visszaváltás tárgyát csak a forgalmazási egységet vagy annak egész számú
többszörösét kitevő befektetési jegyek képezhetik;
b)	az a) pont szerinti forgalmazási egység ellenértéke (vételára, illetve visszaváltási ára) az
alapkezelő által meghatározott összetételű értékpapír csomag szolgáltatásával is teljesíthető,
ahol a megvásárolt vagy visszaváltott számú forgalmazási egységet kitevő darabszámú
befektetési jegyek összértéke és az ellenértékként szolgáltatott értékpapír csomag összértéke
közti különbözet készpénzben teljesítendő;
c)	az alapkezelő az intézményi befektetőkre korlátozhatja azon befektetők körét, amelyek a
befektetési jegyeket az elsődleges forgalmazás során az (a) pont szerinti forgalmazási
egységenként megvásárolhatják, illetve visszaválthatják, ez esetben azonban az alap
nyilvántartásba vételétől számított harminc napon belül köteles gondoskodni az alap adott
sorozata szabályozott piacra való bevezetésének kezdeményezéséről.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti esetben az alapkezelő minden forgalmazási napra köteles
meghatározni az (1) bekezdés a) pontja szerinti forgalmazási egység ellenértékét kitevő
értékpapír csomag összetételét. A folyamatos forgalmazás során ezen információ, valamint a
nettó eszközérték közzétételére a 266. § (3) bekezdése megfelelően irányadó. A forgalmazásra
az alapkezelő által az alap kezelési szabályzatában meghatározott rendszerességgel, de
legalább havonként egy forgalmazási napon kerül sor.
(3)	Az (1) bekezdés szerinti indexkövető befektetési alap létrehozása esetén jegyzési összeg
befizetésén a jegyzési ellenérték rendelkezésre bocsátása értendő.”
80.	§
A Tpt. 280. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az ingatlanalap portfoliója az ingatlanokon felül kizárólag látra szóló és lekötött
bankbetétet, OECD-tagállam által kibocsátott állampapírt, illetve más alapkezelő által kezelt,
ingatlanokba fektető kollektív befektetési forma által kibocsátott kollektív befektetési
értékpapírt - beleértve ezen értékpapírok repo ügylettel történő vásárlását is -, valamint
devizaárfolyamhoz kötött ingatlanügyletekből befolyó bevételek árfolyamkockázatának,
továbbá hitelfinanszírozás deviza- és kamatkockázatainak fedezése céljából kötött
származtatott ügyleteket tartalmazhat. Az ingatlanalap portfóliójában lévő kollektív
befektetési értékpapírok aránya nem haladhatja meg az ingatlanalap saját tőkéjének húsz
százalékát.”
35
81. §
A Tpt. 283. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, ezzel egyidejűleg a §
a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Építés alatt állónak minősül az a telekingatlan, illetőleg felépítmény, amelyen az
ingatlanalap kizárólag saját kockázatára, saját nevére szóló építési engedély alapján
kivitelezési munkát folytat, illetve végeztet, és amelyre használatbavételi engedélyt még nem
adtak ki. Az alap - az (5) bekezdésben írt kivétellel - kizárólag olyan ingatlanon folytathat,
illetve végeztethet kivitelezési tevékenységet, amelyre a használatba vételt követően teljesül
az (1) bekezdésben meghatározott feltétel.
(5)	Az alap a tulajdonát képező ingatlanokhoz funkcionálisan kapcsolódó, vagy azzal határos
közterületen is folytathat, illetve végeztethet kivitelezési tevékenységet, ha erre vonatkozóan a
tulajdonában álló ingatlanokra kiadott építési engedély rendelkezést tartalmaz vagy ha ezen
munkák elvégzése az alap tulajdonában álló ingatlanok rendeltetésszerű használata
feltételeinek biztosításához szükséges.”
82. §
A Tpt. 288. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a kibocsátó köteles gondoskodni a
forgalmazás feltételeinek folyamatos biztosításáról, illetőleg arról, hogy a kezelési szabályzat,
a tájékoztató, a rendszeres és rendkívüli jelentés magyar nyelven a befektetők rendelkezésére
álljon. A kibocsátó a forgalmazás feltételeiről köteles hirdetményben tájékoztatni a
magyarországi befektetőket, továbbá a forgalmazás feltételeinek biztosítását a Felügyeletnek
is köteles igazolni. ”
83.	§
(1)	A Tpt. 290. §-ának (1) bekezdése a következő n) és o) pontokkal egészül ki:
[Az alapkezelő az általa kezelt alapok működésére vonatkozóan köteles a Felügyeletnek
megküldeni, továbbá a 34. § (4) bekezdésében meghatározott helyen köteles közzétenni, és a
befektetési jegyek forgalmazójánál hozzáférhetővé tenni:]
„n) a forgalmazási helyek felsorolásában bekövetkezett bármely változást, legkésőbb a
változás napját megelőző munkanapon;
o)	az ügynökök felsorolásában bekövetkezett bármely változást, a felsorolás bővülése esetén
legkésőbb a változás napját megelőző munkanapon, a felsorolás szűkülése esetén a legkésőbb
a változás napját követő két munkanapon belül.”
(2)	A Tpt. 290. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a korábbi (2)
bekezdés számozása (3) bekezdésre változik:
„(2) A befektetési alapra mint kibocsátóra vonatkozó, az alapkezelőt terhelő tájékoztatási
kötelezettség körében a 34. § (4) bekezdés b) pontja alkalmazásában a kibocsátó honlapja
alatt az alapkezelő honlapja értendő.”
84.	§
A Tpt. 293. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„293. § (1) A befektetési alapra mint kibocsátóra vonatkozó tájékoztatási kötelezettségeknek
az alap nevében az alapkezelő köteles eleget tenni.
(2)	A befektetési alapról, az alapkezelőről szóló, a befektetőknek szánt minden olyan
dokumentum, így különösen hirdetés, reklámanyag, szórólap, plakát tervezetét, amely a
36
befektetési jegyek nyilvános forgalomba hozatalával, forgalmazásával összefüggésbe hozható,
a Felügyeletnek legkésőbb a befektetők részére való hozzáférést megelőzően öt nappal be kell
nyújtani.
(3)	A Felügyelet a dokumentum nyilvánosságra hozatalát megtiltja, ha annak tartalma
ellentétes, vagy félrevezető információt tartalmaz a benyújtott, illetve közzétételre
engedélyezett tájékoztatóban foglaltakhoz képest.
(4)	A befektetési alapkezelő az elért hozam bemutatásánál, illetve közzétételénél a 15. számú
mellékletben megfogalmazott elvek szerint köteles eljárni.
(5)	Tilos a tájékoztató és a kezelési szabályzat tartalmától eltérő adatok közlése, valamint a
befektetési alap hozamára, tőkéjének növekedésére vonatkozó ígéret tétele a 241. §-ban
foglalt esetek kivételével.”
85.	§
A Tpt. a 296. §-t követően a következő nyolcadik/A. résszel és XXXI/A. fejezettel egészül ki:
„NYOLCADIK/A. RÉSZ
A KOCKÁZATI TŐKEALAPOK
XXXI/A. Fejezet
A KOCKÁZATI TŐKEALAP-KEZELŐ”
86.	§
A Tpt. az e törvényben megállapított XXXI/A. Fejezetet követően a következő 296/A. §-sal
egészül ki:
„296/A. § (1) A kockázati tőkealap-kezelő a Felügyelet e törvényben meghatározott
engedélye alapján kezdheti meg tevékenységét.
(2)	A kockázati tőkealap-kezelő kizárólag az alábbi tevékenységet végezheti:
a)	az e törvényben meghatározott kockázati tőke-alapkezelés,
b)	az a) pontban megjelölt tevékenységhez kapcsolódó tanácsadás.”
87.	§
A Tpt. az e törvénnyel megállapított 296/A. §-t követően a következő 296/B. §-sal egészül ki:
„296/B. § (1) Kockázati tőkealap-kezelő, illetőleg kockázati tőkealap nem szerezhet
részesedést olyan vállalkozásban, amelyben
a)	a kockázati tőkealap alapkezelője vezető tisztségviselőjének, felügyelő bizottsági tagjának,
könyvvizsgálójának,
b)	tulajdonosa vezető tisztségviselőjének vagy felügyelő bizottsági tagjának,
könyvvizsgálójának, vagy
c)	az a)-b) pontban meghatározott személlyel közös háztartásban élő közeli hozzátartozónak
részesedése van.
(2)	A kockázati tőkealap-kezelőnél vezető állású személy egyidejűleg legfeljebb három más, e
törvény szerint alapított kockázati tőkealap-kezelőnél lehet vezető állású személy. A
kockázati tőkealap-kezelő köteles az általa kezelt kockázati tőkealap befektetőit tájékoztatni,
ha a vezető állású személlyel kapcsolatban az előbbi körülmény fennáll.
37
(3)	A kockázati tőkealap-kezelőnél vezető állású személy nem lehet a kockázati tőkealap-
kezelő részére befektetési szolgáltatást, kiegészítő befektetési szolgáltatást végző gazdálkodó
szervezetnél vezető állású személy.
(4)	A kockázati tőkealap-kezelő nem adhat a kockázati tőkealap vagyonértékelésére
megbízást olyan vagyonértékelő szervezetnek,
a)	amelyben a kockázati tőkealap-kezelő,
b)	amelyben a kockázati tőke-alapkezelőnél vezető állású személy, illetőleg
c)	amely a kockázati tőkealap-kezelőben
közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedéssel rendelkezik.
(5)	A kockázati tőkealap-kezelő vezető tisztségviselői közül legalább egy személynek öt éves
szakmai gyakorlattal kell rendelkezni.
(6)	Az (5) bekezdés alkalmazásában szakmai gyakorlatként kell figyelembe venni:
a)	Magyarországon vagy külföldön bejegyzett tőkebefektetési tevékenységet végző
vállalkozásnál, vagy ehhez szorosan kapcsolódó tanácsadói vagy vagyonkezelői
tevékenységet végző vállalkozásnál (kockázati vagy magántőke alapkezelő, tanácsadó,
befektető vagy holdingtársaság) tulajdonosként, vezető állású személyként vagy
alkalmazottként;
b)	az a) pontban meghatározott vállalkozás kijelölése alapján az a) pontban meghatározott
vállalkozások tőkebefektetésének céltársaságánál vezető állású személyként
eltöltött időt.”
88.	§
A Tpt. az e törvényben megállapított 296/B. §-t követően a következő 296/C. §-sal egészül ki:
„296/C. § (1) A kockázati tőkealap-kezelőre a Gt., a fióktelepre az Fkt. rendelkezéseit az e
törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2)	A kockázati tőkealap-kezelő kizárólag részvénytársaságként vagy fióktelepként működhet.
A kockázati tőkealap-kezelő jegyzett tőkéje kizárólag pénzbeli hozzájárulásból állhat.”
89.	§
A Tpt. az e törvényben megállapított 296/C. §-t követően a következő 296/D. §-sal egészül ki:
„296/D. § (1) A kérelmezőnek a kockázati tőkealap-kezelési tevékenység végzésére
vonatkozó engedély iránti kérelméhez be kell nyújtania:
a)	a társasági szerződést (alapító okiratot), illetve ennek módosítását;
b)	a jegyzett tőke teljes összegének befizetését és rendelkezésre állását tanúsító iratokat;
c)	részvénykönyvének másolatát;
d)	a szervezeti és működési szabályzatát;
e)	az olyan gazdasági társaságok megnevezését, amelyben részesedése van, a részesedés
mértékének megjelölésével;
f)	a külön jogszabályban meghatározott igazgatási-szolgáltatási díj megfizetésének igazolását;
g)	könyvvizsgálója nevét és engedélyének számát;
38
h)	a könyvvizsgáló igazolását arra vonatkozóan, hogy a kérelmező informatikai rendszere,
számviteli politikája és számviteli rendje mindenkori pénzügyi helyzetének megállapítására
alkalmas;
i)	a vezető állású személy büntetlen előéletére vonatkozó igazolást és a kockázati tőkealap-
kezelési tevékenységet vezető személy felsőfokú végzettségét igazoló dokumentumot;
j) az üzleti tervét;
k) az e törvényben foglalt előírásoknak való megfelelést tanúsító egyéb okiratokat.
(2)	A Felügyelet a tevékenységi engedély megadását csak akkor tagadhatja meg, ha a
kérelmező
a)	az e törvényben foglalt feltételeknek nem felel meg és azt hiánypótlásra történt felszólítás
ellenére sem pótolja;
b)	az eljárás során megtévesztő vagy valótlan adatot közölt.
(3)	A Felügyelet a kockázati tőkealap-kezelő tevékenységi engedélyét visszavonja, ha
a)	a kockázati tőkealap-kezelő részére kiadott tevékenységi engedély kiadásának feltételei
már nem állnak fenn és azok megfelelő határidőn belül nem pótolhatók;
b)	az engedéllyel rendelkező az engedélyezett tevékenységet hat hónapon belül nem kezdi
meg, vagy hat hónapot meghaladó időtartam alatt nem gyakorolja;
c)	az engedéllyel rendelkező a tevékenység folytatásával felhagy;
d)	az engedéllyel rendelkező a tevékenységre vonatkozó, e törvényben és külön
jogszabályban meghatározott előírásokat ismétlődően vagy súlyosan megszegi;
e)	az engedélyt a Felügyelet megtévesztésével, vagy más jogszabálysértő módon szerezte
meg.”
90.	§
A Tpt. az e törvényben megállapított 296/D. §-t követően a következő 296/E. §-sal egészül ki:
„296/E. § (1) A „kockázati tőkealap-kezelő”, illetve a „kockázati tőkealap” elnevezést csak az
e törvény szerinti tevékenységi engedéllyel rendelkező társaság, illetve az e törvény szerint
nyilvántartásba vett alap használhatja.
(2)	Nem vonatkozik az (1) bekezdésben foglalt szabály a külföldön bejegyzett gazdasági
társaságra és más jogi személyre, ha a saját joga szerint jogosult a „kockázati tőkealap-
kezelő”, illetve a „kockázati tőkealap” elnevezés használatára.”
91.	§
A Tpt. az e törvényben megállapított 296/E. §-t követően a következő 296/F. §-sal egészül ki:
„296/F. § (1) A kockázati tőkealap-kezelő egymástól elkülönítetten több alapot is létrehozhat
és kezelhet.
(2)	A kockázati tőkealap-kezelő a kockázati tőkealapok vagyonát a saját vagyonától, illetve a
kockázati tőkealapok vagyonát egymástól elkülönítetten kezeli és tartja nyilván.
(3)	A kockázati tőkealap-kezelő az általa végzett kezelői tevékenységért az alapkezelési
szabályzatban meghatározott díjat számíthat fel.
(4)	A kockázati tőkealap-kezelő az általa kezelt alap működésének időtartama alatt
végelszámolással nem szűnhet meg.
39
(5)	Kockázati tőkealap-kezelő felszámolójának a bíróság csak a Felügyelet által a Hpt. alapján
létrehozott közhasznú társaságot jelölheti ki.
(6)	A kockázati tőkealap-kezelő által kezelt portfolióban lévő eszközök nem képezik a
kockázati tőkealap-kezelő tulajdonát, azok a kockázati tőkealap-kezelő hitelezőinek
kielégítésére nem vehetők igénybe.
(7)	A kockázati tőkealap-kezelő a kockázati tőkealap kezelését kizárólag más kockázati
tőkealap-kezelő részére adhatja át. Az átadáshoz a kockázati tőkealap-jegy tulajdonosok
hetvenöt százalékának jóváhagyó nyilatkozata szükséges. Ha az alapkezelési szabályzat
előírja, a jóváhagyás a tőkealap-jegy tulajdonosok többségi szavazatával is megadható, ez
esetben a kockázati tőkealap átadásához a Felügyelet jóváhagyása is szükséges.
(8)	Ha a kockázati tőkealap-kezelő ellen felszámolási eljárás indul és az általa kezelt
kockázati tőkealap új kockázati tőkealap-kezelő részére nem kerül átadásra, a Felügyelet a
kockázati tőkealap törlését kezdeményezi.”
92.	§
A Tpt. az e törvényben megállapított 296/F. §-t követően a következő XXXI/B. Fejezettel
egészül ki:
„XXXI/B. Fejezet
A KOCKÁZATI TŐKEALAP”
93.	§
A Tpt. a XXXI/B. Fejezetet követően a következő 296/G. §-sal egészül ki:
„296/G. § (1) A kockázati tőkealap a Felügyelet által történő nyilvántartásba vétellel jön létre,
illetve a nyilvántartásból való törléssel szűnik meg. A kockázati tőkealap kizárólag zártvégű
alapként, vissza nem váltható kockázati tőkealap-jegyek zártkörű forgalomba hozatalával
hozható létre.
(2)	Egy alapra eltérő névértékű és eltérő jogokat megtestesítő kockázati tőkealap-jegyek is
forgalomba hozhatóak.
(3)	A kockázati tőkealap-jegy forgalomba hozatalára, a kibocsátó kötelezettségeire az e
törvény Második Részében foglalt rendelkezéseket az e fejezetben meghatározott eltérésekkel
kell alkalmazni
(4)	A kockázati tőkealap jegyzett tőkéje nem lehet kevesebb kettőszázötvenmillió forintnál.
(5)	A kockázati tőkealap saját tőkéje nem lehet kevesebb a (4) bekezdésben előírt legkisebb
jegyzett tőke összegénél.
(6)	A kockázati tőkealap jegyzett tőkéje kizárólag pénzbeli hozzájárulást tartalmazhat.
(7)	A kockázati tőkealap-jegyek össznévértékének legalább tíz százalékát, de legkevesebb
kettőszázötvenmillió forintot a kockázati tőkealap-jegyek megvásárlásakor be kell fizetni. A
fennmaradó összeget a kockázati tőkealap kezelési szabályzatában meghatározott feltételek
szerint, de legkésőbb az alapítást követő hat éven belül kell befizetni.
(8)	Ha a kockázati tőkealap-jegy tulajdonosa a jegyzéskor vállalt vagyoni hozzájárulását a
kockázati tőkealap kezelési szabályzatában meghatározott feltételek szerint nem teljesíti, a
kockázati tőkealap-kezelő harmincnapos határidő kitűzésével felhívja a teljesítésre. A
felhívásban utalni kell arra, hogy a teljesítés elmulasztása a kockázati tőkealap-jegyhez
fűződő nem vagyoni jogainak megszűnését eredményezi.
40
(9)	A (8) bekezdésben meghatározott harmincnapos határidő eredménytelen eltelte esetén a
kockázati tőkealap-jegyhez fűződő nem vagyoni jogok a határidő lejártát követő napon
megszűnnek, erről a kockázati tőkealap-kezelő a tagot írásban értesíti.
(10)	A (8) bekezdésben meghatározott harmincnapos határidő eredménytelen elteltét követően
a kockázati tőkealap-kezelő - a kezelési szabályzatban meghatározottak szerint - elszámol a
kockázati tőkealap - jegy korábbi tulajdonosával.”
94.	§
A Tpt. az e törvényben megállapított 296/G. §-t követően a következő 296/H. §-sal egészül ki:
„296/H. § (1) A kockázati tőkealap átalakulásának minősül a kockázati tőkealapok egyesülése
(beolvadás, összeolvadás) és szétválása (különválás, kiválás). Az átalakulással létrejövő
kockázati tőkealap az átalakult kockázati tőkealap jogutódja.
(2)	Az egyesüléshez az egyesülésben résztvevő kockázati tőkealapok kockázati tőkealap-jegy
tulajdonosainak írásbeli, egyhangú jóváhagyó nyilatkozata szükséges.
(3)	A jogutód kockázati tőkealapot kezelő kockázati tőkealap-kezelő az egyesülés indokát,
napját és feltételeit tartalmazó tájékoztatót a Felügyeletnek jóváhagyásra benyújtja.
(4)	Az egyesülés értéknapján meg kell állapítani az egyesülésben résztvevő kockázati
tőkealapok egy kockázati tőkealap-jegyre jutó nettó eszközértékét.
(5)	Az egyesülés során a (3) bekezdésben megjelölt tájékoztatóban meg kell jelölni a jogutód
kockázati tőkealapot. A jogutód kockázati tőkealap kockázati tőkealap-jegyeket bocsát ki,
amelyeket - az érvényes, egy jegyre jutó nettó eszközértékeknek megfelelő átváltási arányban
-	az egyesülésben résztvevő kockázati tőkealap kockázati tőkealap-jegy tulajdonosai szerzik
meg.
(6)	A jogutód kockázati tőkealap kezelője az egyesülésről, az egyesülés napjára érvényes
portfoliójáról jelentést készít, amelyet az egyesülést követő nyolc munkanapon belül megküld
a Felügyeletnek. A jelentésnek tartalmaznia kell a portfolióban lévő eszközök tételes
felsorolását, azok értékét; az összesített nettó eszközértékeket; a kockázati tőkealap-jegyek
darabszámát, az egy kockázati tőkealap-jegyre jutó nettó eszközértéket, az átváltási arányt. A
jelentést a jogutód kockázati tőkealap kezelője és könyvvizsgálója is aláírja.
(7)	A (2)-(6) bekezdéseket a kockázati tőkealapok szétválására is megfelelően alkalmazni
kell.”
95.	§
A Tpt. az e törvényben megállapított 296/H. §-t követően a következő 296/I. §-sal egészül ki:
„296/I. § (1) A kockázati tőkealap kizárólag előre meghatározott, de legalább hat teljes naptári
éves futamidőre hozható létre.
(2)	A kockázati tőkealap-kezelő a kockázati tőkealap futamidejét - amennyiben azt a
kockázati tőkealap-kezelési szabályzat lehetővé teszi - meghosszabbíthatja, legfeljebb az
eredeti futamidőt nem meghaladó időtartamra.
(3)	A kockázati tőkealap futamidejének megváltoztatásakor a 296/K. § (1)-(5) bekezdésének
rendelkezéseit kell alkalmazni.”
96.	§
A Tpt. az e törvényben megállapított 296/I. §-t követően a következő 296/J. §-sal egészül ki:
„296/J. § (1) A kockázati tőkealap-jegy kötelező tartalmi kellékei:
41
a)	a kockázati tőkealap megnevezése és a kockázati tőkealap-jegy sorozat megjelölése;
b)	a kockázati tőkealap fajtája (zárt végű), típusa (zártkörű), futamideje;
c)	a kockázati tőkealap-jegy névértéke, értékpapírkódja és sorszáma;
d)	a tulajdonos neve;
e)	a tulajdonosnak, illetve a birtokosnak a kockázati tőkealap-jegyhez fűződő, a kockázati
tőkealap kezelési szabályzatában meghatározott jogai;
f)	a kibocsátás időpontja;
g)	az alap kezelését végző kockázati tőkealap-kezelő cégneve és székhelye;
h)	az alap kezelését végző kockázati tőkealap-kezelő cégszerű aláírása.
(2) A dematerializált kockázati tőkealap-jegy forgalomba hozatalához kiállított okirat a 7. §
(2)	bekezdésének c) és d) pontjában meghatározott adatokat nem tartalmazza.
(3)	A kockázati tőkealap-jegyek összevont címletű kockázati tőkealap-jegyként is
kibocsáthatók, továbbá a kibocsátást követően - a kockázati tőkealap-jegy tulajdonos kérésére
és költségére - összevont címletű tőkealap-jeggyé alakíthatóak át. Az összevont címletű
kockázati tőkealap-jegy - a kockázati tőkealap-jegy tulajdonos kérésére és költségére - utóbb
kisebb címletű összevont kockázati tőkealap-jegyekre, illetve az eredeti névértékű kockázati
tőkealap-jegyekre bontható.
(4)	Az e törvényben meghatározottaktól eltérő módon forgalomba hozott kockázati tőkealap-
jegy forgalomba hozatala semmis.
(5)	A kockázati tőkealap-kezelő a kockázati tőkealap-jegy tulajdonos és a tulajdonában lévő
kockázati tőkealap-jegy azonosítására alkalmas nyilvántartást vezet.
(6)	A kockázati tőkealap a Felügyelet által történő nyilvántartásba vételét követően a
kockázati tőkealap-jegyre eső vagyoni hozzájárulás teljes befizetéséig terjedő időszakra, a
befektető által jegyzett kockázati tőkealap-jegyre teljesített vagyoni hozzájárulás összegéről a
kockázati tőkealap-kezelő igazolást állít ki.
(7)	A kockázati tőkealap kezelési szabályzata előírhatja, hogy a kockázati tőkealap-jegy
átruházásához a kockázati tőkealap-kezelő beleegyezése, illetőleg a többi befektető egyhangú
vagy többségi jóváhagyó nyilatkozata szükséges. A kockázati tőkealap kezelési szabályzata az
átruházáshoz egyéb feltételeket is meghatározhat.”
97.	§
A Tpt. az e törvényben megállapított 296/J. §-t követően a következő 296/K. §-sal egészül ki:
„296/K. § (1) A kockázati tőkealap-jegy forgalomba hozatalának feltétele a kockázati
tőkealap-kezelő által készített kezelési szabályzat Felügyelet által történő jóváhagyása. A
kockázati tőkealap kezelési szabályzatának kötelező elemeit a 26. számú melléklet
tartalmazza.
(2)	A kockázati tőkealap jóváhagyott kezelési szabályzatát legalább a jegyzést, átvételt
megelőző tizenöt nappal a kockázati tőkealap-jegy átvételére szándéknyilatkozatot tett
befektetők részére meg kell küldeni.
(3)	A kockázati tőkealap nyilvántartásba vételére a kockázati tőkealap-kezelő kérelmére akkor
kerül sor, ha a kockázati tőkealap-kezelő - a kockázati tőkealap jegyzett tőkéjének
összegyűjtésére nyitott számlát vezető hitelintézet által kiállított nyilatkozattal - igazolja,
hogy a 296/G. § (7) bekezdésében meghatározott összeget a befektetők befizették.
42
(4)	A kockázati tőkealap kezelési szabályzatának módosításához a Felügyelet jóváhagyása és
ha az alapkezelési szabályzat előírja, a kockázati tőkealap-jegy tulajdonosok egyhangú vagy
többségi jóváhagyó nyilatkozata szükséges. Az alapkezelési szabályzat a kockázati tőkealap-
jegy tulajdonosok jóváhagyását az egész alapkezelési szabályzatra vagy egyes szabályozási
területekre nézve is előírhatja és egyes szabályozási kérdésekhez eltérő mértékű többséget is
előírhat.
(5)	Ha a kockázati tőkealap kezelési szabályzatának módosításához a kezelési szabályzat
előírásai szerint a kockázati tőkealap-jegy tulajdonosok előzetes jóváhagyása szükséges, a
jóváhagyásról a Felügyeletet az alapkezelő a módosítás benyújtásával tájékoztatja. A kezelési
szabályzatnak a kockázati tőkealap futamidejének meghosszabbítását tartalmazó módosítását
a kockázati tőkealap eredeti futamideje letelte előtt legalább hat hónappal kell a Felügyeletnek
benyújtani.”
98.	§
A Tpt. az e törvényben megállapított 296/K. §-t követően a következő 296/L. §-sal egészül ki:
„296/L. § (1) A kockázati tőkealap hozamot csak akkor fizethet, ha annak fedezete a
kockázati tőkealap rendelkezésére áll. Hitelből vagy hitelviszonyt megtestesítő értékpapír
kibocsátásából származó forrásból hozamfizetés nem teljesíthető.
(2) Nem fizethető hozam, ha ennek következtében a kockázati tőkealap saját tőkéje a
számviteli szabályok szerint számított módon nem éri el a kockázati tőkealap jegyzett
tőkéjének befizetett hányadát.”
99.	§
A Tpt. az e törvényben megállapított 296/L. §-t követően a következő 296/M. §-sal egészül
ki:
„296/M. § A kockázati tőkealap a Felügyelet által vezetett nyilvántartásból való törléssel
szűnik meg. A Felügyelet törli a kockázati tőkealapot a nyilvántartásból
a)	a pozitív saját tőkéjű kockázati tőkealap megszüntetésekor a megszűnési jelentés
Felügyelethez történő benyújtását követő nappal;
b)	a negatív saját tőkéjű kockázati tőkealap megszüntetésekor a vagyon értékesítéséből
származó ellenérték teljes kifizetésekor;
c)	másik kockázati tőkealappá történő átalakulás esetén az átalakulás napjával;
d)	más kockázati tőkealapba történő beolvadás esetén a beolvadás napjával.”
100.	§
A Tpt. az e törvényben megállapított 296/M. §-t követően a következő 296/N. §-sal egészül
ki:
„296/N. § (1) A kockázati tőkealap-kezelő jogutód nélküli megszűnésekor, illetőleg a
kockázati tőkealap-kezelő tevékenységi engedélye visszavonásakor - ha a kockázati tőkealap
kezelését másik kockázati tőkealap-kezelő nem vállalja el - a kockázati tőkealapot meg kell
szüntetni.
(2)	A kockázati tőkealap megszüntetését, nyilvántartásból való törlését a Felügyelet
határozatban rendeli el.
(3)	A kockázati tőkealap (1)-(2) bekezdés szerinti megszüntetését a kockázati tőkealap-kezelő
a megszüntetésről szóló felügyeleti határozat kézhezvételét követő kettő munkanapon belül
köteles közzétenni.
43
(4)	A kockázati tőkealap hitelezői a (3) bekezdés szerinti közzététel napjától számított
harmincnapos jogvesztő határidőn belül jelenthetik be követeléseiket a kockázati tőkealap-
kezelőnél.
(5)	Ha a megszüntetési eljárás során a kockázati tőkealap saját tőkéje a (4) bekezdés alapján
bejelentett kötelezettségek figyelembevételével együtt negatívvá válik, akkor a kockázati
tőkealap-kezelő köteles azt a Felügyeletnek haladéktalanul bejelenteni.”
101. §
A Tpt. az e törvényben megállapított 296/N. §-t követően a következő 296/O. §-sal egészül ki:
„296/O. § (1) Ha e törvény másként nem rendelkezik, a kockázati tőkealap megszűnésekor
felmerülő feladatokat a kockázati tőkealap-kezelő, a kockázati tőkealap-kezelő
akadályoztatása, illetve felszámolása esetén a Felügyelet által a Hpt. alapján létrehozott
közhasznú társaság végzi.
(2)	A 296/M. §-ban meghatározott esetben a kockázati tőkealap portfoliójában lévő
eszközöket tizennyolc hónapon belül értékesíteni kell. E határidő indokolt esetben - a
Felügyelet engedélyével - legfeljebb hat hónappal meghosszabbítható. A kockázati tőkealap
tulajdonában lévő, szabályozott piacra bevezetett értékpapírokat a kockázati tőkealap-jegy
tulajdonosai között - a kockázati tőkealap-kezelési szabályzatban rögzített szabályoknak
megfelelően - természetben is fel lehet osztani.
(3)	A kockázati tőkealap tulajdonába tartozó vagyon értékesítését, az értékesítésből származó
ellenérték befolyását, valamint a 296/N. § (3) bekezdésében meghatározott határidőt követően
öt napon belül megszűnési jelentést kell készíteni, azt be kell nyújtani a Felügyelethez és a
kockázati tőkealap-jegy tulajdonosainak rendelkezésére kell bocsátani. A kockázati tőkealap-
kezelő ezt követően tíz napon belül köteles megkezdeni a rendelkezésre álló összeg kifizetését
a befektetők részére. A kifizetés megkezdéséről rendkívüli közleményt kell közzétenni.
(5)	A megszűnési jelentésnek legalább a következőket kell tartalmaznia:
a)	a működés időtartamának lejáratakor a kockázati tőkealap tulajdonában álló vagyon
nyilvántartási értéke,
b)	a vagyontárgyak értékesítése során befolyt ellenérték,
c)	az esetleges egyéb bevétel (pl. kamat),
d)	a végelszámolás során felmerült költségek,
e)	a kockázati tőkealap-jegy tulajdonosok között felosztható tőke, a felosztás elvei,
f)	az egy kockázati tőkealap-jegyre kifizethető összeg.
(6)	A kockázati tőkealap eszközei értékesítéséből befolyt ellenértékből a kockázati tőkealap
tartozásai és kötelezettségei levonását követően rendelkezésre álló (pozitív összegű) tőke a
befektetőket kockázati tőkealap-jegyeik névértékének az összes forgalomban lévő kockázati
tőkealap-jegy névértékéhez viszonyított arányában illeti meg.
(7)	A befektetők részére kifizetendő összeget a kockázati tőkealap-kezelő elkülönített letéti
számlán köteles tartani a befektetők részére történő kifizetésig, illetve az elévülési idő
elteltéig.”
102. §
A Tpt. az e törvényben megállapított 296/O. §-t követően a következő 296/P. §-sal egészül ki:
44
„296/P. § (1) Negatív saját tőkével rendelkező kockázati tőkealap megszüntetését a Felügyelet
által a Hpt. alapján létrehozott közhasznú társaság végzi.
(2) A kockázati tőkealap tulajdonába tartozó vagyon értékesítését, az értékesítésből származó
ellenérték befolyását követően a közhasznú társaság a hitelezők követeléseit a Cstv. előírásai
szerinti kielégítési sorrendben egyenlíti ki.”
103.	§
A Tpt. az e törvényben megállapított 296/P. §-t követően a következő címmel és a 296/Q. §-
sal egészül ki:
„A befektetési, kölcsönnyújtási szabályok
296/Q. § (1) A kockázati tőkealap vagyona terhére a vállalkozásban és a vállalkozás által
ellenőrzött más vállalkozásban együttesen szerzett részesedése a befektetéskor nem haladhatja
meg a kockázati tőkealap befizetett jegyzett tőkéjének húsz százalékát.
(2)	A kockázati tőkealap vagyona terhére ingatlan tulajdonjoga nem szerezhető meg.
(3)	A (2) bekezdésben foglalt tilalom nem vonatkozik a kockázati tőkealap tulajdonába csőd-,
felszámolási, végelszámolási vagy bírósági végrehajtási eljárás során került ingatlanra. A
kockázati tőkealap az így megszerzett ingatlant a szerzés időpontjától számított két éven belül
köteles elidegeníteni vagy nem pénzbeli hozzájárulásként olyan társaságba apportálni,
amelyben a kockázati tőkealap legalább tíz százalék tulajdoni részesedéssel rendelkezik.
(4)	A kockázati tőkealap-kezelő az általa kezelt alapok között - a több alap által közösen
végrehajtott befektetések kivételével - a kockázati tőkealapok vagyoni helytállási
kötelezettségével járó szerződést nem hozhat létre.
(5)	A kockázati tőkealap szabályozott piacra bevezetett részvényt akkor szerezhet, ha a
kibocsátóban az első szerzéstől számított tizenkét hónapon belül legalább tíz százalékos
részesedéssel rendelkezik. Az így megszerzett részvények hat hónapon belül nem
idegeníthetők el.
(6)	A kockázati tőkealap a portfoliójában lévő vállalkozás szabályozott piacra történő
bevezetését követően annak részvényeit tulajdonában tarthatja.
(7)	A kockázati tőkealap csak olyan vállalkozásnak nyújthat pénzkölcsönt, amelyben
befolyásoló részesedéssel rendelkezik.
(8)	A kockázati tőkealap által egy vállalkozásnak, illetve a vállalkozás által ellenőrzött más
vállalkozásoknak nyújtott pénzkölcsön együttes összege nem haladhatja meg a vállalkozásba,
illetve a vállalkozás által ellenőrzött más vállalkozásokba a kockázati tőkealap által
befektetett tőke összegének kétszeresét.
(9)	A kockázati tőkealap által egy vállalkozásnak, illetve a vállalkozás által ellenőrzött más
vállalkozásoknak nyújtott pénzkölcsön, valamint az e vállalkozásba, illetve a vállalkozás által
ellenőrzött más vállalkozásokba befektetett tőke együttes összege nem haladhatja meg a
kockázati tőkealap befizetett jegyzett tőkéjének huszonöt százalékát.
(10)	A kockázati tőkealap által folyósított összes kölcsön - ideértve a hitelviszonyt
megtestesítő értékpapír kibocsátását is - együttes összege nem haladhatja meg a befizetett
jegyzett tőkéjének ötven százalékát.
(11)	A pénzkölcsön időtartama nem haladhatja meg a kockázati tőkealap működéséből a
kölcsönnyújtás időpontjában hátralévő időtartamot.
45
(12)	A kockázati tőkealap szabad pénzeszközeit csak OECD-tagállamok által kibocsátott
állampapírban vagy bankbetétben tarthatja.
(13)	A kockázati tőkealap-kezelő a Felügyelet felhívására köteles nyilvántartásait,
szabályzatait, igazgatósági, felügyelő bizottsági és közgyűlési előterjesztéseit, valamint azok
jegyzőkönyveit, belső ellenőrzési jelentéseit, jegyzőkönyveit, továbbá a könyvvizsgáló írásos
észrevételeit magyar nyelven a Felügyelet rendelkezésére bocsátani.”
104.	§
A Tpt. 298. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A tőzsde - a 335. § (4) bekezdésében foglalt eltéréssel - kizárólag tőzsdei tevékenységet,
illetve azt segítő kiegészítő tevékenységet folytathat.”
105.	§
A Tpt. 304. §-a c) pontjának 5. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A tőzsdei tevékenység végzésére szóló engedély iránti kérelemhez mellékelni kell a 303. § (2)
bekezdés b) és c) pontjai elbírálhatósága érdekében rendelkezésre álló vagy beszerezni kívánt
tárgyi, technikai eszközök részletes leírását, számítógépes kereskedési rendszer esetén a
próbafuttatások eredményeit, melyből megállapítható, hogy a kérelmező]
„5. informatikai rendszere alkalmas a tőzsdei ügyletek elszámolására (amennyiben a tőzsdei
ügyletek elszámolása nem a tőzsde által történik, az elszámolóházi tevékenységet végző
szervezettel, illetve a központi értéktárral kötött megállapodást kell benyújtani);”
106.	§
(1)	A Tpt. 324. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A tőzsdei forgalom elszámolása a tőzsde vagy attól szervezetileg független,
elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, illetve központi értéktár által történhet.”
(2)	A Tpt. 324. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha az elszámolás nem a tőzsde által történik, a tőzsde köteles szerződést kötni
elszámolóházi tevékenységet végző szervezettel, illetve központi értéktárral.”
107.	§
A Tpt. 330. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A tőzsde szabad pénzeszközét nem fektetheti az adott tőzsdére bevezetett és forgalmazott
tőzsdei termékbe, ide nem értve az állampapírt és a tőzsde, a tőzsdei elszámolást végző
elszámolóház és központi értéktár, valamint az elszámolóházban és a központi értéktárban
részesedéssel rendelkező pénzügyi holding társaság által kibocsátott részvényt.”
108.	§
A Tpt. 334. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„334. § Elszámolóházi tevékenység
a)	a klíring,
b)	a klíringelt ügylet pénzügyi teljesítése,
c)	a klíringelt ügylet nem pénzbeli (termékkel történő) teljesítése, ide nem értve az
értékpapírral történő teljesítést,
d)	a klíringelt ügylet teljesítéséhez kapcsolódó kötelezettségvállalás, és
46
e)	az értékpapír kölcsönzési rendszer működtetése.”
109.	§
A Tpt. 335. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„335. § (1) Az elszámolóházi tevékenységek közül
a)	a 334. §-ban meghatározott valamennyi tevékenységet kizárólagos tevékenységként
szakosított hitelintézet (a továbbiakban: elszámolóház),
b)	a 334. § a), c) és e) pontjában meghatározott tevékenységet tőzsdei tevékenységet végző
társaság
végezheti.
(2)	Külföldi szervezet elszámolóházi tevékenységet Magyarországon fióktelepe útján
folytathat.
(3)	Az elszámolóház elszámolóházi tevékenységen kívül kizárólag
a)	a Hpt. 3. § (1) bekezdés b) és d) pontjában meghatározott pénzügyi szolgáltatási
tevékenységet;
b)	értékpapír-kölcsönzést;
c)	a 297. § (1) bekezdésében és a 298. § (2) bekezdésében meghatározott tevékenységet;
d)	nemesfém letéti őrzését és letétkezelését;
e)	az elszámolóházi tevékenységet segítő kiegészítő tevékenységként
ea)	informatikai,
eb)	adatszolgáltatási,
ec)	részvénykönyv-vezetési,
ed)	oktatási,
ee)	közgyűlés szervezésére és lebonyolítására kiterjedő
tevékenységet végezhet.
(4)	Elszámolóházi tevékenységet is végző tőzsdei tevékenységet végző társaság a 298. §-ban,
valamint az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott tevékenységeken kívül, elszámolóházi
tevékenységével összefüggésben a 81. § (2) bekezdésének a)-b) és h) pontjaiban
meghatározott kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységet, a 336. § (2) bekezdésének c)
pontjában meghatározott tevékenységet, valamint értékpapír-kölcsönzést folytathat.”
110.	§
A Tpt. a 335. §-át követően a következő címmel és 335/A. §-al egészül ki:
„Az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet szolgáltatásai
335/A. § (1) Az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet az e § (2) és (3) bekezdésében,
valamint a 335. § (3) bekezdésének e) pontjában foglaltak kivételével szolgáltatásokat
a)	tőzsdének, ideértve a külföldi tőzsdét,
b)	elszámolóházi tevékenységet végző szervezetnek, ideértve a külföldi elszámolóházi
tevékenységet végző szervezetet,
c)	központi értéktárnak, ideértve a külföldi központi értéktári tevékenységet végző
szervezetet,
47
d)	befektetési szolgáltatónak, ideértve a külföldi befektetési szolgáltatót,
e)	hitelintézetnek, ideértve a külföldi hitelintézetet,
f)	árutőzsdei szolgáltatónak, ideértve a külföldi árutőzsdei szolgáltatót,
g)	befektetési alapkezelőnek, ideértve a külföldi befektetési alapkezelőt, kizárólag az általa
kezelt befektetési jegy vonatkozásában,
h)	törvény által meghatározott szervezett piac szereplőjének,
i)	értékpapír-kibocsátónak, ideértve a külföldi értékpapír-kibocsátót,
j) a Magyar Állam számára,
k) a Magyar Állam vagyonát kezelő szervezetek számára, és
l) az MNB számára
nyújthat.
(2)	Az elszámolóház a Hpt. 3. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott tevékenységet
kizárólag az általa elszámolt ügylet teljesítése érdekében végezheti.
(3)	Az elszámolóház a Hpt. 3. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott tevékenységet
kizárólag tőzsdei ügylettel, tőzsdén kívüli értékpapírügylettel, értékpapír forgalomba
hozatalával, az értékpapíron alapuló fizetéssel, befektetési szolgáltatással, kiegészítő
befektetési szolgáltatással, az értékpapírban foglalt kötelezettségen alapuló fizetéssel vagy
erre vonatkozó szolgáltatással, árutőzsdei szolgáltatással, valamint törvényben meghatározott
szervezett piac számára nyújtott szolgáltatással kapcsolatos elszámolás lebonyolítása
érdekében végezhet.”
111.	§
A Tpt. 336. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„336. § (1) A központi értéktári tevékenység:
a)	a központi értékpapír nyilvántartás vezetése,
b)	az ISIN azonosító kiadása,
c)	a dematerializált értékpapír-előállítása, -nyilvántartása és -törlése,
d)	a belföldön kibocsátott értékpapírról külföldi forgalmazás céljára szolgáló okirat kiállítása,
e)	a külföldön kibocsátott értékpapírról belföldi forgalmazás céljára szolgáló okirat kiállítása.
(2)	A központi értéktár központi értéktári tevékenységen kívül kizárólag
a)	a 81. § (2) bekezdésének a)-b) és h) pontjaiban meghatározott kiegészítő befektetési
szolgáltatási tevékenységet,
b)	kizárólag tőzsdén kívüli szállítás fizetés ellenében történő elszámolással lezáruló értékpapír
ügylet esetén a 334. § a) pontjában meghatározott elszámolóházi tevékenységet,
c)	kizárólag értékpapírral történő teljesítés esetén a 334. § c) pontjában meghatározott
elszámolóházi tevékenységet,
d)	a 334. § e) pontjában meghatározott elszámolóházi tevékenységet,
e)	a 335. § (3) bekezdésének c) pontjában meghatározott elszámolóházi tevékenységet segítő
kisegítő tevékenységet,
f)	értékpapír-kölcsönzést
48
folytathat.”
112. §
(1)	A Tpt. 338. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Elszámolóházi tevékenység végzéséhez a Felügyelet engedélye szükséges. A Felügyelet
az engedélyt a 335. § (1) bekezdésének a) pontjában foglalt elszámolóház és a 335. § (2)
bekezdésében foglalt fióktelep részére a 334. §-ban meghatározott tevékenységek teljes
körére; a 335. § (1) bekezdésének b) pontjában foglaltak szerint elszámolóházi tevékenységet
végző tőzsde részére a 334. § a), c) és e) pontjaiban meghatározott tevékenységekre adja
meg.”
(2)	A Tpt. 338. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az elszámolóházi tevékenység végzéséhez szükséges, a 335. § (3) bekezdésének a), c) és
d)	pontjaiban foglalt tevékenységek végzésére jogosító felügyeleti engedély az (1)
bekezdésben foglalt engedélyezéssel egy eljárásban is megadható.”
(3)	A Tpt. 338. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az elszámolóház alapítására és működésére, felügyeletére a Hpt. rendelkezéseit az e
törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.”
(4)	A Tpt. 338. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Elszámolóház legalább kettőmilliárd forint jegyzett tőkével alapítható.”
(5)	A Tpt. 338. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Elszámolóházi tevékenység folytatására jogosító engedélyt az a Magyar Köztársaság
területén székhellyel rendelkező kérelmező kaphat, amely megfelel a következő feltételeknek:
a)	káreseményenként legalább százmillió forintos felelősségbiztosítással rendelkezik;
b)	legalább egy tőzsdei tevékenységet végző szervezettel előszerződést kötött a részére
nyújtandó szolgáltatásokról;
c)	legalább egy befektetési szolgáltatóval, vagy árutőzsdei szolgáltatóval előszerződést kötött
a részükre nyújtandó szolgáltatásokról;
d)	rendelkezik a tevékenység folytatásához szükséges személyi, tárgyi, technikai és biztonsági
feltételekkel; és
e)	rendelkezik a 345. §-ban meghatározott szabályzatokkal.”
(6)	A Tpt. 338. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Elszámolóházi tevékenység folytatására jogosító engedélyt a fióktelep akkor kaphat, ha a
fióktelepet létesítő külföldi kérelmező igazolja a (4)-(6) bekezdésben foglaltak teljesítését,
továbbá
a)	érvényes és hatályos, a felügyeleti hatóságok kölcsönös elismerésén alapuló, továbbá a
fióktelepek felügyeletére is kiterjedő nemzetközi együttműködési megállapodás van a
Felügyelet és a külföldi kérelmező székhelye szerinti felügyeleti hatóság között;
b)	a külföldi kérelmező székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által
támasztott követelményeket kielégítő pénzmosás elleni jogszabályi előírásokkal;
c)	a külföldi kérelmező rendelkezik az e törvényben meghatározott szabályzatokkal;
d)	a külföldi kérelmező nyilatkozik arról, hogy korlátlanul helytáll a fióktelep cégneve alatt
keletkezett kötelezettségekért;
49
e)	a külföldi kérelmező benyújtja a székhelye szerinti felügyeleti hatóság fióktelep létesítésre
vonatkozó engedélyét, illetőleg hozzájárulását vagy tudomásulvételét tartalmazó
nyilatkozatát;
f)	a külföldi kérelmező székhelye szerinti állam jogszabályai biztosítják a kérelmező prudens,
biztonságos működését;
g)	a külföldi kérelmező székhelye szerinti hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóság igazolja,
hogy a kérelmező székhelye és főirodája is az adott államban van.
h)	a külföldi kérelmező székhelye szerinti állam jogrendszere a fizetési és értékpapír-
elszámolási rendszerekben történő teljesítés véglegességéről szóló 98/26/EK irányelvnek
megfelelően rendezi a fizetési és értékpapír-elszámolási rendszerekben történő teljesítés
véglegességének kérdését.”
113.	§
(1)	A Tpt. 339. §-ának c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az elszámolóházi tevékenység végzésére szóló engedély iránti kérelemhez mellékelni kell:]
„c) legalább egy befektetési szolgáltatóval, vagy árutőzsdei szolgáltatóval kötött, a részükre
nyújtott szolgáltatásokra vonatkozó, valamint - ha tőzsdei tevékenységet nem végez - tőzsdei
tevékenységet végző szervezettel kötött előszerződést;”
(2)	A Tpt. 339. §-ánakf) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az elszámolóházi tevékenység végzésére szóló engedély iránti kérelemhez mellékelni kell:]
„f) a 338. § (5) bekezdés d) pontja elbírálhatósága érdekében rendelkezésre álló vagy
beszerezni kívánt tárgyi, technikai eszközök részletes leírását, melyből megállapítható, hogy a
kérelmező
1.	által üzemeltetett elszámolási rendszer biztosítja a pontos, megbízható és átlátható
elszámolási rendet,
2.	adatkezelése megfelel a biztonságos adatvédelem (tárolás, mentés, visszakereshetőség)
feltételeinek;”
114.	§
A Tpt. 340. §-a (3) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„c) az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet az engedélyezett tevékenységet hat
hónapon belül nem kezdi meg;”
115.	§
A Tpt. a 340. §-át követően a következő fejezettel és 340/A. §-sal egészül ki:
„XLIV/A. Fejezet
A KÖZPONTI ÉRTÉKTÁRI TEVÉKENYSÉG ENGEDÉLYEZÉSE
340/A. § (1) A központi értéktári tevékenység végzéséhez a Felügyelet engedélye szükséges.
A Felügyelet az engedélyt a 336. § (1) bekezdésében foglalt tevékenységek teljes körére adja
meg.
(2)	Központi értéktári tevékenység végzésére jogosító engedélyt a Felügyelet annak a Magyar
Köztársaság területén székhellyel rendelkező, legalább egymilliárd forint jegyzett tőkével
rendelkező részvénytársaságnak adja meg, amely rendelkezik
a) káreseményenként legalább százmillió forintos felelősségbiztosítással,
50
b)	a tevékenység folytatásához szükséges személyi, tárgyi, technikai és biztonsági
feltételekkel,
c)	a 350/B. §-ban foglalt szabályzatokkal.
(3)	Az (2) bekezdésben meghatározott engedélyt a Felügyelet az MNB elnökének
egyetértésével adja ki, módosítja, illetve vonja vissza.
(4)	A központi értéktári tevékenység végzéséhez szükséges, a 336. § (2) bekezdésének a)-d)
pontjaiban meghatározott tevékenységek végzésére jogosító felügyeleti engedély az (1)
bekezdésben foglalt engedélyezéssel egy eljárásban is megadható.
(5)	Külföldi központi értéktári tevékenységet végző szervezet fióktelepe Magyarországon
központi értéktári tevékenység végzésére akkor kaphat engedélyt, ha
a)	a kérelmező igazolja az (2) bekezdésben foglaltak teljesítését;
b)	érvényes és hatályos, a felügyeleti hatóságok kölcsönös elismerésén alapuló, továbbá a
fióktelepek felügyeletére is kiterjedő nemzetközi együttműködési megállapodás van a
Felügyelet és a külföldi kérelmező székhelye szerinti felügyeleti hatóság között;
c)	a kérelmező székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott
követelményeket kielégítő pénzmosás elleni jogszabályi előírásokkal, valamint a külföldi
kérelmező székhelye szerinti állam jogrendszere a fizetési és értékpapír-elszámolási
rendszerekben történő teljesítés véglegességéről szóló 98/26/EK irányelvnek megfelelően
rendezi a fizetési és értékpapír-elszámolási rendszerekben történő teljesítés véglegességének
kérdését;
d)	a kérelmező rendelkezik az e törvényben meghatározott szabályzatokkal;
e)	a kérelmező nyilatkozik arról, hogy korlátlanul helytáll a fióktelep cégneve alatt keletkezett
kötelezettségekért;
f)	a kérelmező benyújtja a székhelye szerinti felügyeleti hatóság fióktelep létesítésre
vonatkozó engedélyét, illetőleg hozzájárulását vagy tudomásulvételét tartalmazó
nyilatkozatát;
g)	a kérelmező székhelye szerinti állam jogszabályai biztosítják a kérelmező prudens,
biztonságos működését;
h)	a kérelmező székhelye szerinti hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóság igazolja, hogy a
kérelmező székhelye és főirodája is az adott államban van.”
116. §
A Tpt. a 340/A. §-át követően a következő 340/B. §-sal egészül ki:
„340/B. § A központi értéktári tevékenység végzésére jogosító engedély iránti kérelemhez
mellékelni kell:
a)	a magyarországi székhelyű részvénytársaságnak
aa)	a részvénytársaság hatályos alapító okiratát, alapszabályát, három hónapnál nem
régebbi cégkivonatát;
ab)	igazolást a jegyzett tőke befizetéséről;
ac)	legalább egy - azonos elszámolási rendszerbe tartozó - befektetési szolgáltatóval,
vagy árutőzsdei szolgáltatóval kötött, a részükre nyújtott szolgáltatásokra vonatkozó,
valamint tőzsdei tevékenységet végző szervezettel kötött előszerződést;
51
ad)	szervezeti felépítésének, irányítási, döntési és ellenőrzési rendjének bemutatását, ha
ezeket az alapító okirat nem tartalmazza.
b)	külföldi központi értéktári tevékenységet végző szervezet magyarországi fióktelepének a
340/A. § (3) bekezdésében foglaltaknak való megfelelést igazoló dokumentumokat;
c)	a 340/A. § (1) bekezdésének b) pontjában foglalt rendelkezések teljesítését szolgáló,
rendelkezésre álló vagy beszerezni kívánt tárgyi, technikai eszközök részletes leírását,
melyből megállapítható, hogy a kérelmező
ca)	a 336. § (1) bekezdése a) és c) pontjában szereplő központi értékpapír nyilvántartás
vezetését, valamint a dematerializált értékpapír-előállítást, -törlést és nyilvántartást
pontos, megbízható és átlátható módon valósítja meg;
cb)	adatkezelése megfelel a biztonságos adatvédelem (tárolás, mentés,
visszakereshetőség) feltételeinek;
d)	a 350/B. §-ban foglalt szabályzatokat;
e)	a működés első három évére vonatkozó üzleti tervet;
f)	a felelősségbiztosításról szóló szerződést;
g)	a kérelmező nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a központi értéktári tevékenységét mikor
kívánja megkezdeni;
h)	a vezető állású személyek megnevezését.”
117.	§
A Tpt. a 340/B. §-át követően a következő 340/C. §-sal egészül ki:
„340/C. § (1) A Felügyelet a központi értéktári tevékenység végzésére jogosító engedélyt
visszavonja, ha
a)	az engedélyt a Felügyelet megtévesztésével vagy más jogszabálysértő módon szerezték
meg;
b)	az engedély kiadásának feltételei már nem állnak fenn és azok megfelelő határidő elteltével
sem állíthatók helyre;
c)	a központi értéktár a tevékenységét az engedély kiadásától számított hat hónap elteltével
nem kezdte meg;
d)	a központi értéktár a jogszabályban meghatározott rendelkezéseket ismétlődően vagy
súlyosan megszegi;
e)	a központi értéktári tevékenység végzésére jogosult fióktelep engedélyét, a fióktelep
létesítésére vonatkozó hozzájárulását, tudomásulvételét a székhelye szerinti, hatáskörrel
rendelkező felügyeleti hatóság visszavonta.
(2)	Ha a központi értéktári tevékenység végzésére jogosító engedély visszavonásával
egyidejűleg e tevékenység e törvényben foglaltak szerinti ellátása nem biztosítható, a
Felügyelet az engedélyt - kérelemre - elszámolóház részére is kiadhatja. Az elszámolóház az
engedély iránti kérelméhez a 340/B. §-ban meghatározottakon kívül mellékeli arra vonatkozó
kötelezettségvállaló nyilatkozatát, hogy a központi értéktári tevékenységet egy éven belül
külön részvénytársaságként, az e törvényben foglaltaknak megfelelően szervezi meg.”
118.	§
A Tpt. XLV. Fejezetének címe helyébe a következő cím lép:
52
„XLV. Fejezet
A KÖZPONTI ÉRTÉKTÁRBAN TÖRTÉNŐ TULAJDONSZERZÉS SZABÁLYAI”
119.	§
A Tpt. 341. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„341. § A központi értéktárban tulajdoni részesedést szerezhet:
a)	az MNB;
b)	központi értéktári tevékenységet végző szervezet;
c)	tőzsdei tevékenységet végző szervezet;
d)	hitelintézet;
e)	befektetési vállalkozás;
f)	elszámolóházi tevékenységet végző szervezet; és
g)	Hpt. szerinti pénzügyi holding társaság.”
120.	§
A Tpt. 342. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„342. § (1) A központi értéktárban befolyásoló részesedést szerző, vagy meglévő részesedését
módosító személy, amelynek közvetlen vagy közvetett tulajdonosi részesedése vagy szavazati
joga eléri a huszonöt, harminchárom, ötven, hetvenöt, kilencven vagy százszázalékos
mértéket, a befolyásszerzést két munkanapon belül
a)	bejelenti a Felügyeletnek;
b)	tudomására hozza az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetnek, amellyel hatályos
megállapodása van.
(2)	A központi értéktárban az (1) bekezdésben meghatározott részesedéssel rendelkező
személy, amelynek közvetett vagy közvetlen tulajdonosi részesedése vagy szavazati joga a
huszonöt, harminchárom, ötven, hetvenöt, kilencven százalékos mérték alá csökkent vagy
megszűnt, két munkanapon belül - a fennmaradó részesedés vagy szavazati jog
megjelölésével -
a)	bejelenti a Felügyeletnek;
b)	tudomására hozza az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetnek, amellyel hatályos
megállapodása van.
(3)	A központi értéktár két munkanapon bejelenti a Felügyeletnek, ha tudomást szerez az (1)
és (2) bekezdésben meghatározott mértékű részesedés megszerzéséről, módosulásáról,
elidegenítéséről, illetve megszűnéséről, és ezzel egyidejűleg a 34. § (4) bekezdésében
meghatározott helyen közzéteszi.”
121.	§
A Tpt. 343. §-ának helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A központi értéktárral, valamint az elszámolóházi tevékenységet végző szervezettel
munkaviszonyban vagy foglalkoztatásra irányuló egyéb jogviszonyban álló személy
befektetési szolgáltatónál, a központi értéktár, illetőleg elszámolóházi tevékenységet végző
szervezet ügyfelénél és szabályozott piacra bevezetett értékpapír kibocsátójánál - ide nem
53
értve a értéktárban illetőleg az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetben tulajdonosi
részesedéssel rendelkező pénzügyi holding társaságot -
a)	nem állhat munkaviszonyban vagy foglalkoztatásra irányuló egyéb jogviszonyban; és
b)	nem lehet vezető állású személy.
(2)	Az (1) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni abban az esetben, ha
a)	az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet és a központi értéktár ugyanazon pénzügyi
holding társaság tulajdonában van,
b)	az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet a központi értéktár egyszemélyes
részvényese.
(3)	A központi értéktárnál, valamint az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetnél
munkaviszonyban vagy foglalkoztatásra irányuló egyéb jogviszonyban álló személy
befektetési szolgáltatóban, elszámolóházi tevékenységet végző szervezetben közvetlen
tulajdont nem szerezhet, kivéve a szabályozott piacra bevezetett részvény tulajdonjogának
megszerzését.”
122.	§
A Tpt. XLVII. Fejezetének címe helyébe a következő cím lép:
„XLVII. Fejezet
AZ ELSZÁMOLÓHÁZI TEVÉKENYSÉGET VÉGZŐ SZERVEZET
SZOLGÁLTATÁSÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK”
123.	§
(1)	A Tpt. a 344. §-t megelőzően a következő címmel egészül ki:
„Az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet szolgáltatási kötelezettsége”
(2)	A Tpt. 344. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„344. § (1) Az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet szerződést köt azzal a
személlyel, aki
a)	megfelel az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet szabályzatában rögzített
pénzügyi követelményeknek,
b)	vállalja az előírt adatszolgáltatási kötelezettség teljesítését,
c)	megfelel az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet szabályzatában rögzített tárgyi,
technikai feltételeknek,
d)	magára nézve kötelezőnek elfogadja az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet
szabályzatait.
(2)	Az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet által nyújtott szolgáltatásra irányuló
szerződést írásba kell foglalni.”
124.	§
(1)	A Tpt. 345. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A 334. §-ban meghatározott elszámolóházi tevékenységek, a 335. § (3) bekezdésében
meghatározott elszámolóházi tevékenység mellett végezhető tevékenységek, valamint a 336. §
(2)	bekezdés a) és c) pontjában meghatározott kiegészítő befektetési szolgáltatási
54
tevékenységek a Felügyelet által jóváhagyott üzletszabályzat, szabályzatok alapján
folytathatóak.”
(2)	A Tpt. 345. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdés szerinti elszámolóházi üzletszabályzatban, szabályzatokban meg kell
határozni:
a)	az ügyfelekkel szembeni jogviszony keletkezésének, megszűnésének rendjét, az
ügyfelekkel szemben támasztott pénzügyi és technikai feltételeket;
b)	a klíring és az elszámolás rendjét;
c)	a pénzszámlák számlavezetésének rendjét és szabályait;
d)	a pénz- és értékpapír-kölcsönzés szabályait;
e)	a kockázatok kezelésének módját;
f)	a kötelező biztosíték képzésének, felhasználásának módját;
g)	a tőzsdei ügylet elszámolásához kapcsolódó kötelezettségvállalás szabályait;
h)	a garancia alapok képzésének, igénybevételének, kezelésének rendjét;
i)	az ügyfelek által az elszámolóház részére nyújtandó információ körét, az információnyújtás
rendjét;
j) az elszámolóház által alkalmazható szankciók körét és a jogorvoslat rendjét;
k) az elszámolóház vezető tisztségviselői és alkalmazottai által végezhető befektetési
tevékenység szabályait;
l) elszámolóház által a szolgáltatást igénybe vevők részére felszámított díjat;
m) az értékpapír-kölcsönzés szabályait.”
125.	§
A Tpt. 346. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„346. § (1) Az elszámolóház az általa elszámolt ügyletek teljesítésének biztosítása érdekében,
szabályzatában meghatározott garanciarendszert működtet, ennek keretében garanciaalapok,
kötelező biztosítékok képzését, óvadék elhelyezését írja elő. Az elszámolóház szabályzatában
rögzített módon, az óvadéki jogosult kedvezményezettségével történő zárolás a Ptk. 270. § (2)
bekezdése szerinti átadásnak minősül.
(2)	Az ügyletek teljesítéséhez az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet szabályzata
által meghatározott módon és mértékben biztosítékként megkövetelt és az ügyfelek
elszámolóház által vezetett számláin elkülönítetten nyilvántartott pénzügyi eszköz az ügylet
teljesítéséhez óvadékul szolgál.
(3)	Az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet ügyfelének nemteljesítése esetén
valamennyi, az ügyfél az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetnél nyilvántartott saját
tulajdonú pénzügyi eszköze az ügylet teljesítéséhez óvadékul szolgál. A garanciaalap
képzésére és felhasználására is az óvadékra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(4)	Az e § szerinti óvadék igénybevétele esetén az elszámolóházi tevékenységet végző
szervezet az ügyfelét az óvadék haladéktalan visszapótlására szólítja fel. Az óvadék az ügyfél
bevételeiből minden más követelést megelőzően visszapótolandó.”
55
126. §
A Tpt. 347. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az elszámolóház nem köteles csatlakozni az Országos Betétbiztosítási Alaphoz, a
BEVÁ-hoz, illetve a központi hitelinformációs rendszerhez.”
127.	§
A Tpt. a 350. §-át követően a következő XLVII/A. Fejezettel és címmel egészül ki:
„XLVII/A. Fejezet
A KÖZPONTI ÉRTÉKTÁR SZOLGÁLTATÁSÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK
A központi értéktár szolgáltatási kötelezettsége”
128.	§
A Tpt. a 350. §-t követően a következő 350/A. §-sal egészül ki:
„350/A. § (1) A központi értéktár szerződést köt azzal a személlyel, aki
a)	megfelel a központi értéktár szabályzatában rögzített pénzügyi követelményeknek,
b)	vállalja az előírt adatszolgáltatási kötelezettség teljesítését,
c)	megfelel a központi értéktár szabályzatában meghatározott tárgyi, technikai feltételeknek,
d)	magára nézve kötelezőnek elfogadja a központi értéktár szabályzatait.
(2)	A központi értéktár által nyújtott szolgáltatásra irányuló szerződést írásba kell foglalni.
(3)	A központi értéktár köteles a szolgáltatását igénybe venni kívánó ügyféllel szerződést
kötni, ha az megfelel a más jogszabályban meghatározott feltételeknek.
129.	§
A Tpt. a 350/A. §-t követően a következő címmel és 350/B. §-sal egészül ki:
„A központi értéktári tevékenységhez szükséges szabályzatok
350/B. § (1) A 336. § (1) bekezdésében foglalt központi értéktári tevékenységek, a 336. § (2)
bekezdésében meghatározott kiegészítő befektetési szolgáltatási, illetve az ott felsorolt egyéb
tevékenységek a Felügyelet által jóváhagyott, (2) bekezdésben foglaltak szerinti szabályzatok
alapján végezhetők. A szabályzat módosítása esetén a szabályzat készítésére vonatkozó
szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
(2)	A központi értéktár szabályzata tartalmazza
a)	az ügyfelekkel szembeni jogviszony keletkezésének, megszűnésének rendjét, az
ügyfelekkel szemben támasztott pénzügyi és technikai feltételeket;
b)	a központi értékpapírszámlák számlavezetésének rendjét és szabályait;
c)	az ügyfelek által a központi értéktár részére nyújtandó információ körét, az
információnyújtás rendjét;
d)	a központi értéktár által alkalmazható szankciók körét és a jogorvoslat rendjét;
e)	a letéti szolgáltatás igénybevételének szabályait;
f)	a központi értéktár által a szolgáltatást igénybe vevők részére felszámított díjat;
g)	az értékpapír kölcsönzés szabályait.
56
(3)	Az üzletszabályzatban, illetve a szabályzatokban kell meghatározni az ügyletek
elszámolásával kapcsolatosan azt az időpontot, melyet követően a klíring, illetve elszámolási
utasítás visszavonhatatlan.
(4)	Az üzletszabályzatnak és a szabályzatoknak a központi értéktár ügyfeleire nézve
biztosítania kell az egyenlő bánásmód követelményének megtartását.
(5)	A Felügyelet a (2) bekezdésben foglalt szabályzatok alkalmazhatóságához szükséges
jóváhagyást a Felügyelet az MNB elnökének egyetértésével adja meg. Az MNB elnöke az
egyetértést akkor tagadja meg, ha a szabályzat a tárgyban kiadott jogszabály által előírt
követelményeknek nem felel meg.
(6)	A Felügyelet a jóváhagyást megtagadja, ha
a)	a szabályzat nem felel meg e törvény vagy más jogszabály rendelkezéseinek,
b)	a szabályzat nincs összhangban más szabályzatok rendelkezéseivel,
c)	az MNB elnöke a (6) bekezdés szerinti jóváhagyást nem adja meg.
(7)	A központi értéktár a Felügyelet (5) bekezdés szerinti jóváhagyását követően
kezdeményezi a (2) bekezdésben foglalt szabályzatok 34. § (4) bekezdése szerinti
közzétételét. A szabályzatok hatályba lépésének napja a közzététel napja.
(8)	A Felügyelet különösen indokolt esetben elrendelheti a szabályzat, illetve módosításának a
(7)	bekezdésben meghatározott határidőtől legfeljebb harminc nappal későbbi hatálybalépését.
(9)	A központi értéktár szabályzata bíróság előtt megtámadható, ha az e törvényben
foglaltakkal, vagy más jogszabállyal ellentétes rendelkezéseket tartalmaz.”
130.	§
A Tpt. a 350/B. §-t követően a következő címmel és 350/C. §-sal egészül ki:
„A központi értéktári tevékenység végzésére vonatkozó speciális szabályok
350/C. § (1) A központi értéktár az ügylet teljesítésének biztosítása érdekében, a
szabályzatában óvadék elhelyezését írhatja elő. A központi értéktár szabályzatában rögzített
módon, az óvadéki jogosult kedvezményezettségével történő zárolás a Ptk. 270. § (2)
bekezdése szerinti átadásnak minősül.
(2)	Az ügylet teljesítéséhez az ügyfél központi értéktár által vezetett számláján elkülönítetten
nyilvántartott pénzügyi eszköz az ügylet teljesítéséhez óvadékul szolgál.
(5)	A központi értéktár ügyfelének nemteljesítése esetén valamennyi az ügyfél központi
értéktárnál, illetve elszámolóháznál nyilvántartott saját tulajdonú pénzügyi eszköze az ügylet
teljesítéséhez óvadékul szolgál.
(6)	Az e § szerinti óvadék igénybevétele esetén a központi értéktár ügyfelét az óvadék
haladéktalan visszapótlására szólítja fel. Az óvadék az ügyfél bevételeiből minden más
követelést megelőzően visszapótolandó.”
131.	§
A Tpt. 351. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„351. § Az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, valamint a központi értéktár nem
szerezhet olyan részesedést, illetőleg nem létesíthet olyan tagsági viszonyt vállalkozásban,
amely esetben a vállalkozás tartozásaiért a részesedés mértékére való tekintet nélkül
korlátlanul felel.
57
(2)	A központi értéktár közvetlen tulajdoni részesedést - a (3) bekezdés kivételével -
kizárólag az általa folytatott tevékenység végzésével összefüggésben
a)	pénzügyi intézményben, ideértve a külföldi pénzügyi intézményt,
b)	befektetési vállalkozásban, ideértve a külföldi befektetési vállalkozást,
c)	tőzsdei tevékenységet végző társaságban, ideértve a külföldi tőzsdei tevékenységet végző
társaságot,
d)	elszámolóházban, valamint központi értéktárban, ideértve a külföldi elszámolóházi,
valamint központi értéktári tevékenységet végző szervezetet, illetve
e)	olyan járulékos vállalkozásban szerezhet, amelynek kizárólag pénzügyi intézményben,
befektetési vállalkozásban, központi értéktárban, elszámolóházban, illetve tőzsdében lehet
tulajdoni részesedése.
(3)	A központi értéktár másodlagos értékpapír kibocsátása céljából jogosult nyilvánosan
kibocsátott értékpapír tulajdonjogának megszerzésére.
(4)	Az ügyfél központi értéktárral szemben fennálló tartozása fejében megszerzett részesedést
a központi értéktár egy éven belül köteles elidegeníteni.
(5)	A központi értéktár saját tőkéje részét képező szabad pénzeszközei terhére
a)	az „A” zónába tartozó ország által kibocsátott állampapírt szerezhet,
b)	az „A” zónába tartozó országban bejegyzett hitelintézet által kibocsátott hitelviszonyt
megtestesítő értékpapírt szerezhet,
c)	betétet helyezhet el az MNB-nél, és az „A” zónába tartozó országban bejegyzett
hitelintézetnél, valamint
d)	repóügyletet köthet.”
132.	§
A Tpt. 352. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„352. § (1) A központi értéktár és az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet az e
törvényben szabályozott feladata ellátása körében felmerülő ügyletek tekintetében személyes
adatot kezelhet.
(2)	A központi értéktár és az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet működése során az
üzleti titokra, a banktitokra, az értékpapírtitokra és a bennfentes kereskedés tilalmára
vonatkozó rendelkezések szerint jár el.
(3)	Ha központi értéktár vagy az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet feladatkörében
eljárva e törvény, illetőleg e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály megsértését
észleli, arról haladéktalanul értesíti a Felügyeletet.
(4)	A központi értéktár és az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetek az elszámolás
lebonyolításához szükséges adatokat külön felhatalmazás nélkül jogosultak egymásnak
átadni.”
133.	§
A Tpt. XLIX. Fejezetének címe helyébe a következő cím lép:
„XLIX. Fejezet
AZ ELSZÁMOLÓHÁZI, ILLETVE A KÖZPONTI ÉTÉKTÁRI TEVÉKENYSÉGET
VÉGZŐ SZERVEZET FELSZÁMOLÁSA”
58
134. §
A Tpt. 353. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„353. § (1) Az elszámolóház elleni felszámolási eljárás során a hitelintézetek felszámolására
vonatkozó általános szabályokat a (2)-(3) bekezdésben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2)	Az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet ellen indított felszámolási eljárás esetén
nem tartozik az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet felszámolási vagyonába a
346. §-ban meghatározott biztosíték és óvadék.
(3)	Az elszámolóházi tevékenységet végző szervezettel szembeni számlakövetelések
kielégítésére - a Cstv. 57. §-ában meghatározott kielégítési sorrendtől eltérően - a
felszámolási költségek kielégítését követően kerül sor.
(4)	A központi értéktár felszámolása során az ügyfelek által a központi értéktárnál letétbe
helyezett értékpapír, az ügyfelek értékpapírszámláin illetőleg értékpapír-letéti számláin
nyilvántartott értékpapír nem képezi a felszámolási vagyon részét. A felszámolási eljárás
során az ügyfél értékpapír-követelése helyébe lépő pénzkövetelés az eredeti értékpapír-
követeléssel azonos módon kezelendő. A központi értéktár ellen indított felszámolási eljárás
esetén nem tartozik a központi értéktár felszámolási vagyonába a 350/C. §-ban meghatározott
óvadék.
(5)	Ha az ügyfelek tulajdonát képező, a (4) bekezdésben meghatározott ügyfélvagyon részben,
vagy egészben nem adható vissza az ügyfeleknek, akkor - a Cstv. 57. §-ában meghatározott
kielégítési sorrendtől eltérően - a felszámolási költségek kielégítését követően a központi
értéktár vagyonából először ezen ügyfelek követelését kell kielégíteni.
(6)	Nem kell alkalmazni az (4)-(5) bekezdésben meghatározott előírást a központi értéktár
befolyásoló részesedéssel rendelkező tulajdonosa és vezető tisztségviselője tulajdonát képező
értékpapír és pénzeszköz esetében.
(7)	Másodlagos értékpapír kibocsátása esetén a felszámolási eljárás során az elsődleges
értékpapír a másodlagos értékpapír tulajdonosai által letétbe helyezett, az ügyfelek tulajdonát
képező értékpapírként kezelendő, és az nem képezi a felszámolási vagyon részét.
(8)	A központi értéktár felszámolása esetén a Hpt. 5. számú mellékletében meghatározott
alárendelt kölcsöntőkéből, valamint kiegészítő alárendelt kölcsöntőkéből eredő tartozást a
Cstv. 57. § (1) bekezdésének g) pontjában meghatározott tartozás kielégítését követően kell
kielégíteni.”
135.	§
A Tpt. 354. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„354. § (1) A központi értéktár a szabályzatában meghatározottak szerint értékpapír-
kölcsönzési rendszert működtethet. A központi értéktár által működtetett kölcsönzési rendszer
keretében kötött kölcsönügyletek esetében a felek a 168. § (3) és (4) bekezdéseiben
foglaltaktól eltérő feltételekben is megállapodhatnak.
(2)	Az ISIN azonosítót értékpapír esetében a kibocsátó, egyéb tőzsdei termék esetén az a
tőzsdei tevékenységet végző szervezet köteles megkérni, amely által működtetett tőzsdén azt
forgalmazzák.”
136.	§
A Tpt. 355. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
59
„(1) A befektetési vállalkozás, részvénytársasági formában működő árutőzsdei szolgáltató,
befektetési alapkezelő, tőzsde, elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, illetve központi
értéktár részvényeiről és a részvények tulajdonosairól olyan részvénykönyvet köteles a
befektetési vállalkozás igazgatósága vezetni, amely legalább a következő adatokat
tartalmazza:
a)	a részvénytulajdonos nevét, természetes személy esetén lakcímét, anyja nevét,
állampolgárságát, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság
esetén székhelyét;
b)	ha a részvénynek több tulajdonosa van, akkor a tulajdonosok és a közös képviselő a)
pontban meghatározott adatait;
c)	a részvény értékpapírkódját, illetőleg sorozatát és névértékét;
d)	a részvény fajtáját;
e)	a részvényszerzés időpontját;
f)	a részvényszerzés részvénykönyvbe történő bejegyzésének időpontját;
g)	a felülbélyegzés időpontját;
h)	a részvény bevonásának és megsemmisítésének időpontját; és
i)	a tulajdonszerzéssel összefüggő felügyeleti határozat ügyszámát és időpontját.”
137.	§
A Tpt. 356. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Befektetési szolgáltatónál, árutőzsdei szolgáltatónál, befektetési alapkezelőnél, tőzsdénél,
elszámolóházi tevékenységet végző szervezetnél, illetve központi értéktárnál vezető állású
személynek - a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel - az választható meg, illetve az nevezhető
ki, aki
a)	felsőfokú végzettséggel rendelkezik;
b)	a felügyelő bizottsági tag kivételével legalább hároméves pénzügyi szakmai és pénzügyi,
illetve gazdasági területen szerzett vezetői gyakorlattal rendelkezik;
c)	büntetlen előéletű;
d)	akivel szemben a 357. §-ban meghatározott kizáró ok nem áll fenn.”
138.	§
(1)	A Tpt. 358. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Befektetési vállalkozás, befektetési alapkezelő, kockázati tőkealap-kezelő, tőzsde,
elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, illetve központi értéktár által - a Gt.-nek a
könyvvizsgálóra vonatkozóan meghatározott feltételein túlmenően - könyvvizsgálói feladatok
ellátására csak akkor adható az érvényes könyvvizsgálói engedéllyel rendelkező, bejegyzett
könyvvizsgáló (könyvvizsgálói társaság) részére megbízás, ha
a)	a Felügyelet az általa - a Hpt. szabályai alapján - vezetett pénzügyi intézményi
könyvvizsgálók névjegyzékében vagy a befektetési vállalkozási könyvvizsgálók
névjegyzékében a könyvvizsgálót nyilvántartásba vette,
b)	a könyvvizsgáló nem rendelkezik a befektetési vállalkozásban, a befektetési alapkezelőben,
a kockázati tőkealap-kezelőben, a tőzsdében, az elszámolóházi tevékenységet végző
szervezetben, illetve a központi értéktárban közvetlen vagy közvetett tulajdonnal,
60
c)	a könyvvizsgálónak nincs a befektetési vállalkozással, a befektetési alapkezelővel, a
kockázati tőkealap-kezelővel, a tőzsdével, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezettel,
illetve a központi értéktárral szemben fennálló tartozása, valamint
d)	a befektetési vállalkozás, a befektetési alapkezelő, a kockázati tőkealap-kezelő, a tőzsde, az
elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, illetve a központi értéktár és annak befolyásoló
részesedéssel rendelkező tulajdonosa a könyvvizsgáló cégben közvetlen vagy közvetett
tulajdonnal nem rendelkezik.”
(2)	A Tpt. 358. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A könyvvizsgáló társaságokkal szemben az (1) és a (3) bekezdésben foglaltakon
túlmenően további követelmény, hogy a könyvvizsgálói társaságon belül az (1), illetőleg a (3)
bekezdésben foglalt követelményeknek megfelelő könyvvizsgáló - egyidejűleg - legfeljebb
öt azonos típusú intézménynél, illetőleg öt befektetési alapnál láthat el könyvvizsgálói
feladatot, és a könyvvizsgálói társaság egy intézménytől, illetőleg egy befektetési alaptól
származó bevétele nem haladhatja meg éves nettó árbevételének tíz százalékát. A
könyvvizsgáló társaságnak az egy tulajdonosi csoportba tartozó hitelintézetektől, pénzügyi
vállalkozásoktól, befektetési vállalkozásoktól, befektetési alapkezelőtől, kockázati tőkealap-
kezelőtől, tőzsdétől, elszámolóházi tevékenységet végző szervezettől, valamint központi
értéktártól a tulajdonosi csoportba tartozó befektetési alapkezelő által kezelt befektetési
alaptól származó összesített bevétele nem haladhatja meg éves nettó árbevételének harminc
százalékát.”
139.	§
A Tpt. 359. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Felügyelet a könyvvizsgálót akkor veszi nyilvántartásba a befektetési vállalkozási
minősítésű könyvvizsgálók névjegyzékébe, ha
a)	a könyvvizsgáló legalább három éven át befektetési vállalkozásnál, befektetési
alapkezelőnél, kockázati tőkealap-kezelőnél, tőzsdénél, elszámolóházi tevékenységet végző
szervezetnél vagy központi értéktárnál számviteli, ellenőrzési vagy a Felügyeletnél befektetési
vállalkozással kapcsolatos felügyeleti, ellenőri munkakörben dolgozott, és legalább kétéves
könyvvizsgálói gyakorlata van, amely utóbbi magába foglalja a könyvvizsgálói kamaráról
szóló 1997. évi LV. törvény 26. § (2) bekezdésében foglalt tevékenységeket, vagy
b)	legalább három éven át könyvvizsgálói tevékenységet folytatott és befektetési
vállalkozásnál, befektetési alapkezelőnél, kockázati tőkealap-kezelőnél, befektetési alapnál,
tőzsdénél, elszámolóházi tevékenységet végző szervezetnél vagy központi értéktárnál
tevékenykedő könyvvizsgáló mellett legalább két évig beosztott könyvvizsgálóként
tevékenykedett.”
140.	§
A Tpt. 360. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A befektetési vállalkozás, a befektetési alapkezelő, a kockázati tőkealap-kezelő, a tőzsde,
az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet illetőleg a központi értéktár által választott,
illetőleg a befektetési alapkezelő által a befektetési alap könyvvizsgálatával megbízott
könyvvizsgáló a vizsgálatának eredményéről a vizsgált intézménnyel, illetőleg az
alapkezelővel egyidejűleg a Felügyeletet - írásban - haladéktalanul tájékoztatja, ha olyan
tényeket állapított meg, amelynek alapján
a)	korlátozott vagy elutasító könyvvizsgálói záradék, illetve a záradék megadásának
elutasítása válhat szükségessé,
61
b)	bűncselekmény elkövetésére vagy a befektetési vállalkozás, a befektetési alapkezelő, a
kockázati tőkealap-kezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, illetve a
központi értéktár belső szabályzatának, illetőleg a befektetési alap, kockázati tőkealap
kezelési szabályzatának súlyos megsértésére, illetőleg az előzőekben említettek súlyos
veszélyére utaló körülményeket észlel,
c)	e törvény vagy más jogszabályok, az MNB rendelkezései, a tőzsde, az elszámolóházi
tevékenységet végző szervezet, illetőleg a központi értéktár szabályzataiban foglalt előírások
súlyos megsértésére utaló körülményeket észlel,
d)	a befektetési vállalkozás, a befektetési alapkezelő, a kockázati tőkealap-kezelő a tőzsde, az
elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, illetőleg a központi értéktár kötelezettségeinek
teljesítését, a rábízott vagyoni értékek megőrzését nem látja biztosítottnak,
e)	úgy ítéli meg, hogy a befektetési alapkezelő, kockázati tőkealap-kezelő tevékenysége
folytán a befektetők érdekei veszélyben forognak,
f)	a befektetési vállalkozás, a befektetési alapkezelő, a kockázati tőkealap-kezelő, a tőzsde, az
elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, illetőleg a központi értéktár belső ellenőrzési
rendszereinek súlyos hiányosságait vagy elégtelenségét állapítja meg,
g)	jelentős véleménykülönbség alakult ki közte és a befektetési vállalkozás, a befektetési
alapkezelő, a kockázati tőkealap-kezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző
szervezet illetőleg a központi értéktár vezetése között a befektetési vállalkozás, a befektetési
alapkezelő, a kockázati tőkealap-kezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző
szervezet, illetőleg a központi értéktár fizetőképességét, jövedelmét, adatszolgáltatását vagy
könyvvezetését érintő, az intézmény működése szempontjából lényeges kérdésekben.”
141.	§
A Tpt. 361. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„361. § Ha a könyvvizsgáló jogszabályban előírt kötelezettségeinek nem tesz eleget, a
Felügyelet jogosult arra, hogy a befektetési vállalkozást, befektetési alapkezelőt, a kockázati
tőkealap-kezelőt, a tőzsdét, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetet, illetőleg a
központi értéktárat más, a 358. §-ban meghatározott követelményeknek megfelelő
könyvvizsgáló választására kötelezze. Ha a Felügyelet a 400. § (1) bekezdésének d) pontjában
meghatározott intézkedésként a befektetési vállalkozás, a befektetési alapkezelő, a kockázati
tőkealap-kezelő, a befektetési alap, a kockázati tőkealap, a tőzsde, az elszámolóházi
tevékenységet végző szervezet, illetőleg a központi értéktár könyvvizsgálójának felmentését
kezdeményezi, jogosult a könyvvizsgálót a pénzügyi intézményi, illetőleg a befektetési
vállalkozási könyvvizsgálók névjegyzékéből törölni.”
142.	§
A Tpt. 362. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A könyvvizsgálónak a befektetési vállalkozás éves beszámolójának vizsgálata mellett az
alábbiakat is meg kell vizsgálnia:
a)	az értékelés szakmai helyességét;
b)	az előírt és szükséges értékhelyesbítések és leírások elvégzését;
c)	az előírt és szükséges tartalékok képzésének megtörténtét;
d)	a kockázatkezelési modellek megfelelőségét;
62
e)	a szavatoló tőkére, a tőkeszükségletre, a tőkemegfelelésre, a folyamatos fizetőképességre,
valamint az egyes befektetési szolgáltatásokra vonatkozó szabályok betartását;
f)	az eredményes, megbízható és független tulajdonlásra, illetőleg a prudens működésre
vonatkozó jogszabályok, valamint a pénzforgalomról szóló jogszabályok, a tőzsde, az
elszámolóházi tevékenységet végző szervezet és a központi értéktár szabályzatai, illetve a
felügyeleti és jegybanki határozatok betartását, valamint
g)	a megfelelő ellenőrzési rendszerek működését.”
143.	§
(1)	A Tpt. 363. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A befektetési vállalkozás, a befektetési alapkezelő, a kockázati tőkealap-kezelő, a tőzsde,
az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, illetőleg a központi értéktár köteles a
könyvvizsgálóval - az éves beszámoló könyvvizsgálatára - kötött szerződést és valamennyi, a
könyvvizsgáló által az éves beszámolóval kapcsolatban készített jelentést a Felügyelet
számára megküldeni.”
(2)	A Tpt. 363. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A Felügyelet jogosult a könyvvizsgáló jelentésének alapján - az éves beszámoló
jóváhagyása előtt - a befektetési vállalkozásnál, a befektetési alapkezelőnél, a kockázati
tőkealap-kezelőnél, a tőzsdénél, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetnél, illetőleg
a központi értéktárnál kezdeményezni, hogy a helytelen adatokat tartalmazó beszámolót
vizsgáltassa felül, helyesbítse, gondoskodjon a helyesbített adatok könyvvizsgálóval történő
hitelesítéséről.”
(3)	A Tpt. 363. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha az éves beszámoló jóváhagyását követően jutott a Felügyelet tudomására, hogy az
éves beszámoló lényeges hibát tartalmaz, a Felügyelet kötelezheti a befektetési vállalkozást, a
befektetési alapkezelőt, a kockázati tőkealap-kezelőt, a tőzsdét, az elszámolóházi
tevékenységet végző szervezetet, illetőleg a központi értéktárat az adatok módosítására és
könyvvizsgálóval való felülvizsgálatára. A módosított és a könyvvizsgáló által felülvizsgált
adatot a befektetési vállalkozás, a befektetési alapkezelő, a kockázati tőkealap-kezelő, a
tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, illetőleg a központi értéktár köteles a
Felügyeletnek bemutatni.”
144.	§
(1)	A Tpt. 367. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
(1)	A törvény hatálya alá tartozó szolgáltatásokra vonatkozó hirdetést csak Magyarországon
bejegyzett és befektetési szolgáltatási, kiegészítő befektetési szolgáltatási, árutőzsdei
szolgáltatási, befektetési alapkezelési, kockázati tőkealap-kezelési, tőzsdei, illetőleg
elszámolóházi tevékenység végzésére engedéllyel rendelkező befektetési szolgáltató,
árutőzsdei szolgáltató, befektetési alapkezelő, kockázati tőkealap-kezelő, tőzsde, illetőleg
elszámolóházi tevékenységet végző szervezet tehet közzé.
(2)	A Tpt. 367. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdésben meghatározott intézményeken kívül a törvény hatálya alá tartozó
szolgáltatásokra vonatkozó hirdetést csak az Európai Unió valamely tagállamában székhellyel
rendelkező befektetési szolgáltató, befektetési alapkezelő, kockázati tőkealap-kezelő, tőzsde,
elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, illetőleg központi értéktár - engedélyezett
tevékenysége körében - tehet közzé.”
63
(3) A Tpt. 367. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) E § alkalmazásában hirdetés: a befektetési szolgáltatóra, árutőzsdei szolgáltatóra,
befektetési alapkezelőre, kockázati tőkealap-kezelőre, tőzsdére, elszámolóházi tevékenység
végzésére engedéllyel rendelkező szervezetre, központi értéktárra illetőleg befektetési
szolgáltatási, kiegészítő befektetési szolgáltatási, árutőzsdei szolgáltatási tevékenységre,
befektetési alapkezelési, kockázati tőkealap-kezelési, tőzsdei, elszámolóházi tevékenységre,
központi értéktári tevékenységre vonatkozó, kereskedelmi úton történő figyelemfelhívás,
tekintet nélkül arra, hogy az országban megjelenő sajtótermék vagy a posta útján, címke,
kártya, matrica, szórólap, hanglemez, katalógus, árjegyzék vagy egyéb nyomtatott (nyomott)
anyag szétosztásával, mozi-, az ország területén sugárzott, belföldi műsorszolgáltató
rendelésére közvetített televízió- vagy rádióműsor előadásával vagy elektronikus úton vagy
bármi más módon történik, ideértve az olyan hirdetést is, amely olyan cikkben, műsorban
jelenik meg, amelynek nem a hirdetés az elsődleges célja, ha a cikk, illetve a műsorrészlet a
szolgáltatás kezdeményezésére vagy támogatásával jött létre.”
145.	§
A Tpt. 368. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A befektetési szolgáltató, az árutőzsdei szolgáltató, a befektetési alapkezelő, a kockázati
tőkealap-kezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet és a központi
értéktár tulajdonosa, az e szervezetekben részesedést szerezni kívánó személy, a vezető állású
személy, valamint e szervezetek alkalmazottja köteles az e szervezetek működésével
kapcsolatban tudomására jutott üzleti titkot időbeli korlátozás nélkül megtartani.”
146.	§
A Tpt. 369. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„369. § (1) Értékpapírtitok minden olyan, az egyes ügyfélről a befektetési szolgáltató, az
árutőzsdei szolgáltató, a befektetési alapkezelő, a kockázati tőkealap-kezelő, a tőzsde, és az
elszámolóházi tevékenységet végző szervezet rendelkezésére álló adat, amely az ügyfél
személyére, adataira, vagyoni helyzetére, üzleti befektetési tevékenységére, gazdálkodására,
tulajdonosi, üzleti kapcsolataira, illetve a befektetési szolgáltatóval, árutőzsdei szolgáltatóval,
befektetési alapkezelővel, kockázati tőkealap-kezelővel kötött szerződéseire, számlájának
egyenlegére és forgalmára vonatkozik.
(2)	Az értékpapírtitokra vonatkozó rendelkezések szempontjából ügyfélnek kell tekinteni
mindenkit, aki (amely) befektetési szolgáltatótól, árutőzsdei szolgáltatótól, befektetési
alapkezelőtől, kockázati tőkealap-kezelőtől, tőzsdétől, elszámolóházi tevékenységet végző
szervezettől szolgáltatást vesz igénybe.”
147.	§
(1)	A Tpt. 370. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Értékpapírtitok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha]
„c) a befektetési szolgáltató, az árutőzsdei szolgáltató, a befektetési alapkezelő, a kockázati
tőkealap-kezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet illetőleg központi
értéktár érdeke ezt az ügyféllel szemben fennálló követelése eladásához vagy lejárt követelése
érvényesítéséhez szükségessé teszi.”
(2)	A Tpt. 370. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (1) bekezdés b) pontjában foglaltak alapján az értékpapírtitok megtartásának
kötelezettsége nem áll fenn]
64
„a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel, Befektető-védelmi Alappal, Országos
Betétbiztosítási Alappal, Magyar Nemzeti Bankkal, Állami Számvevőszékkel, Gazdasági
Versenyhivatallal, a tőzsdével, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezettel, és a
központi értéktárral, a központi költségvetési pénzeszközök felhasználásának
szabályszerűségét és célszerűségét ellenőrző Kormányzati Ellenőrzési Hivatallal, valamint az
európai uniós támogatások felhasználásának szabályszerűségét ellenőrző Európai
Csalásellenes Hivatallal (OLAF),
b)	a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, valamint a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,
c)	csődeljárás, felszámolási eljárás, önkormányzatok adósságrendezési eljárása, bírósági
végrehajtási eljárás, illetve végelszámolás ügyében eljáró vagyonfelügyelővel, felszámolóval,
pénzügyi gondnokkal, végrehajtóval, illetve végelszámolóval,
d)	a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró, valamint a feljelentés kiegészítését
folytató nyomozó hatósággal, valamint a feladatkörében eljáró ügyészséggel,
e)	a büntető, valamint polgári ügyben, továbbá csőd-, felszámolási eljárás, illetve az
önkormányzatok adósságrendezési eljárása keretében a bírósággal,
f)	a külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök
alkalmazására, titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervvel,
g)	a főigazgató eseti engedélye alapján a törvényben meghatározott feladatkörében eljáró
nemzetbiztonsági szolgálattal,
h)	az adó-, vám- és társadalombiztosítási kötelezettség teljesítésének ellenőrzése, valamint az
ilyen tartozást megállapító végrehajtható okirat végrehajtása érdekében folytatott eljárás
keretében eljáró adóhatósággal, vámhatósággal
szemben, e szerveknek a befektetési szolgáltatóhoz, az árutőzsdei szolgáltatóhoz, a befektetési
alapkezelőhöz, a kockázati tőkealap-kezelőhöz, a tőzsdéhez, az elszámolóházi tevékenységet
végző szervezethez és a központi értéktárhoz intézett írásbeli megkeresése esetén.”
(3)	A Tpt. 370. §-a (3) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az értékpapírtitok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn továbbá abban az esetben sem,
ha]
„a) az állami adóhatóság nemzetközi szerződés alapján külföldi állami adóhatóság írásbeli
megkeresésének teljesítése érdekében írásban kér adatot a befektetési szolgáltatótól, az
árutőzsdei szolgáltatótól, a befektetési alapkezelőtől, a kockázati tőkealap-kezelőtől, a
tőzsdétől, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezettől illetve a központi értéktártól,
amennyiben a megkeresés tartalmazza a külföldi hatóság által aláírt titoktartási nyilatkozatot;”
(4)	A Tpt. 370. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A befektetési szolgáltató, az árutőzsdei szolgáltató, a befektetési alapkezelő, a kockázati
tőkealap-kezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi
értéktár az (1)-(3) bekezdésben, valamint a 371. §-ban foglalt esetekben az adatok
kiszolgáltatását - titoktartási kötelezettségre hivatkozva - nem tagadhatja meg.”
(5)	A Tpt. 370. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Az értékpapírtitok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben sem, ha a
magyar bűnüldöző szerv nemzetközi szerződés alapján, külföldi bűnüldöző szerv írásbeli
megkeresésének teljesítése érdekében írásban kér adatot a befektetési szolgáltatótól, az
árutőzsdei szolgáltatótól, a befektetési alapkezelőtől, a kockázati tőkealap-kezelőtől, a
tőzsdétől, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezettől, a központi értéktártól,
65
amennyiben a megkeresés tartalmazza a külföldi bűnüldöző szerv által aláírt titoktartási
záradékot.”
(6)	A Tpt. 370. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A Felügyelet, valamint az MNB jogszabályban a befektetési szolgáltató, az árutőzsdei
szolgáltató, a befektetési alapkezelő, a kockázati tőkealap-kezelő, a tőzsde, az elszámolóházi
tevékenységet végző szervezet, valamint a központi értéktár számára előírt adatszolgáltatás
során is jogosult értékpapírtitokhoz jutni.”
(7)	A Tpt. 370. §-ának (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(11) Az értékpapírtitok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a
befektetési szolgáltató, az árutőzsdei szolgáltató, a befektetési alapkezelő, a kockázati
tőkealap-kezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet és a központi
értéktár az általa foganatosított korlátozó intézkedésekről
a)	az Európai Közösséget létrehozó szerződés 60. cikke alapján a pénzeszközök, egyéb
vagyoni érdekek és gazdasági erőforrások tekintetében alkalmazandó korlátozó intézkedések
tárgyában elfogadott rendeletek, illetve e rendeletek felhatalmazása alapján elfogadott
rendeletek vagy határozatok;
b)	az Európai Uniót létrehozó szerződés 15. cikke alapján, a pénzeszközök, egyéb vagyoni
érdekek és gazdasági erőforrások tekintetében alkalmazandó korlátozó intézkedések
tárgyában elfogadott közös álláspontok
alapján, az abban foglalt kötelezettség teljesítése érdekében tájékoztatja a
Pénzügyminisztériumot.”
148.	§
(1)	A Tpt. 371. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Aki üzleti titok vagy értékpapírtitok birtokába jut, azt nem használhatja fel arra, hogy
annak révén saját maga vagy más személy részére közvetlen vagy közvetett módon előnyt
szerezzen, továbbá, hogy a befektetési szolgáltatónak, árutőzsdei szolgáltatónak, befektetési
alapkezelőnek, a kockázati tőkealap-kezelőnek, tőzsdének, elszámolóházi tevékenységet
végző szervezetnek, és a központi értéktárnak vagy azok ügyfeleinek hátrányt okozzon.”
(2)	A Tpt. 371. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Befektetési szolgáltató, árutőzsdei szolgáltató, befektetési alapkezelő, kockázati tőkealap-
kezelő, tőzsde, elszámolóházi tevékenységet végző szervezet és központi értéktár jogutód
nélküli megszűnése esetén a megszűnt szervezet által kezelt üzleti, illetőleg értékpapírtitkot
tartalmazó irat a keletkezésétől számított hatvan év múlva a levéltári kutatások céljára
felhasználható.”
149.	§
A Tpt. 372. § felvezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:
„A befektetési szolgáltató, az árutőzsdei szolgáltató, a befektetési alapkezelő, a kockázati
tőkealap-kezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet és központi
értéktár a nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálat és az ügyészség írásbeli
megkeresésére haladéktalanul köteles kiszolgáltatni a kért adatot az általa lebonyolított
ügyletről és a nála vezetett számláról, ha adat merül fel arra, hogy az ügylet vagy a számla”
150.	§
A Tpt. 374. §-ának c)-h) és j) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
66
[Nem jelenti az értékpapírtitok sérelmét]
„c) a referenciaadat-szolgáltató részéről a KHR-nek, illetve e rendszerből a referenciaadat-
szolgáltató részére nyújtott, a rendszer szabályainak megfelelő adatszolgáltatás;”
d)	a befektetési szolgáltató, az árutőzsdei szolgáltató, a befektetési alapkezelő, a kockázati
tőkealap-kezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet és a központi
értéktár által felhatalmazott könyvvizsgálónak, jogi vagy egyéb szakértőnek, valamint az
intézmény részére biztosítási fedezetet nyújtó biztosító intézetnek a biztosítási szerződés
teljesítéséhez szükséges mértékben történő adatátadás;
e)	a befektetési szolgáltató, az árutőzsdei szolgáltató, a befektetési alapkezelő, a kockázati
tőkealap-kezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet és a központi
értéktár - a tevékenységükhöz szükséges mértékben és körben történő - adattovábbítása, ide
nem értve a befektetési szolgáltató, az árutőzsdei szolgáltató és a befektetési alapkezelő
egymás között történő adattovábbítását;
f)	a befektetési szolgáltató, az árutőzsdei szolgáltató, a befektetési alapkezelő, a kockázati
tőkealap-kezelő által a külföldi befektetési szolgáltató, árutőzsdei szolgáltató, befektetési
alapkezelő, kockázati tőkealap-kezelő számára történő adattovábbítás, abban az esetben, ha az
ügyfél (adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, és a magyar jogszabályok által támasztott
követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve biztosítottak a
külföldi félnél, valamint az annak székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok
által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal;
g)	a külföldi befektetési szolgáltató, árutőzsdei szolgáltató, befektetési alapkezelő, a kockázati
tőkealap-kezelő székhelye szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenységéhez
szükséges és a külföldi felügyeleti hatóság és a Felügyelet között együttműködési
megállapodásban rögzített módon történő adattovábbítás, amennyiben a megállapodás
tartalmazza a külföldi felügyeleti hatóság által aláírt titoktartási záradék szükségességét;
h)	a befektetési szolgáltató, az árutőzsdei szolgáltató, a befektetési alapkezelő, a kockázati
tőkealap-kezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi
értéktár igazgatóságának írásbeli hozzájárulásával a befektetési szolgáltatóban, az árutőzsdei
szolgáltatóban, a befektetési alapkezelőben, a tőzsdében, az elszámolóházi tevékenységet
végző szervezetben befolyásoló részesedéssel rendelkező tulajdonosnak vagy az ilyen
részesedést szerezni kívánó személynek (társaságnak), az üzletág átvételét tervező
társaságnak, illetve az ilyen tulajdonos vagy esetleges jövőbeni tulajdonos által felhatalmazott
könyvvizsgálónak, jogi vagy más szakértőnek történő adatátadás;”
„j) a Felügyelet által - az értékpapírtitokra vonatkozó szabályok betartásával - a befektetési
szolgáltatókról, az árutőzsdei szolgáltatókról, a befektetési alapkezelőkről, a kockázati alap-
kezelőkről, a tőzsdéről, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetről és a központi
értéktárról egyedi azonosításra alkalmas adatok szolgáltatása
1.	statisztikai célra a Központi Statisztikai Hivatal;
2.	a pénz- és tőkepiaci folyamatok elemzése, illetve a központi költségvetés tervezése céljából
a Pénzügyminisztérium
részére;”
151.	§
A Tpt. 375. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„375. § A Felügyelet - törvény eltérő rendelkezése hiányában - más személynek vagy
hatóságnak befektetési szolgáltatóról, árutőzsdei szolgáltatóról, befektetési alapkezelőről,
67
kockázati tőkealap-kezelőről, tőzsdéről, elszámolóházi tevékenységet végző szervezetről,
központi értéktárról vagy más személyről, illetve ezek tevékenységéről csak egyedi
azonosításra nem alkalmas, összesített adatokat adhat át.”
152.	§
A Tpt. 376. §-a (3) bekezdésének g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság eljárásának van helye]
„g) az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet és a központi értéktár alapszabályával,
üzletszabályzatával és szabályzataival;”
[kapcsolatos jogvitában, ha a felek a választottbírósági eljárást választottbírósági
szerződésben kikötötték és az eljárás tárgyáról szabadon rendelkezhetnek.]
153.	§
A Tpt. 378. §-ának d)-g) és l) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
[A Felügyelet feladatkörében]
„d) rendszeresen figyelemmel kíséri a befektetési szolgáltató, az árutőzsdei szolgáltató, a
befektetési alapkezelő, kockázati tőkealap-kezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet
végző szervezet és a központi értéktár tevékenységét;
„e) ellenőrzi, illetőleg vizsgálja a befektetési szolgáltatási tevékenység, az árutőzsdei
szolgáltatási tevékenység, a befektetési alapkezelési tevékenység, a kockázati tőkealap-
kezelési tevékenység, a letétkezelési tevékenység, a tőzsdei tevékenység, az elszámolóházi
tevékenység, illetőleg a központi értéktári tevékenység végzését meghatározó jogszabályok
érvényesülését;
f)	vizsgálja, elemzi és értékeli a befektetési szolgáltató, az árutőzsdei szolgáltató, a befektetési
alapkezelő, a kockázati tőkealap-kezelő, a letétkezelő, a tőzsde, az elszámolóházi
tevékenységet végző szervezet és központi értéktár üzletvitelének irányítását;
g)	ellenőrzi a befektetési szolgáltató, az árutőzsdei szolgáltató, a befektetési alapkezelő, a
kockázati tőkealap-kezelő, a letétkezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző
szervezet és a központi értéktár információszolgáltatásának működését;”
„l) eljárva szükség esetén határozatot hoz arról, hogy valamely tevékenység e törvény
értelmében befektetési szolgáltatási, kiegészítő befektetési szolgáltatási, árutőzsdei
szolgáltatási, befektetési alapkezelési, kockázati tőkealap-kezelési, tőzsdei, központi értéktári,
illetőleg elszámolóházi tevékenységnek minősül-e.”
154.	§
A Tpt. 379. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A Felügyelet által az e törvényben meghatározott esetekben a befektetési szolgáltatóra, az
elszámolóházi tevékenységet végző szervezetre, a központi értéktárra, valamint az Alapban
tagsággal rendelkező befektetési alapkezelőre és árutőzsdei szolgáltatóra kirótt felügyeleti
bírságokból származó bevétel nyolcvan százalékát az Alapba kell befizetni.”
155.	§
A Tpt. 386. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„386. § A kibocsátó, a nyilvános részvénytársaságban befolyást szerezni kívánó személy, a
befektetési szolgáltató, az árutőzsdei szolgáltató, a befektetési alapkezelő, a befektetési alap, a
68
kockázati tőkealap-kezelő, a kockázati tőkealap, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet
végző szervezet és a központi értéktár az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 67. §-a
alapján a felügyeleti eljárási, szakértői szolgáltatások igénybevételéért igazgatási-szolgáltatási
díjat fizet. A fizetendő díjak körét és mértékét a pénzügyminiszter rendeletben állapítja meg.”
156.	§
A Tpt. 388. §-a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Felügyelet - a bírságot megállapító határozata kivételével - határozatának azonnali
végrehajtását rendelheti el, ha]
„b) annak hiányában a befektetési szolgáltató, az árutőzsdei szolgáltató, a befektetési
alapkezelő, a kockázati tőkealap-kezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző
szervezet illetőleg a központi értéktár intézkedésre okot adó helyzetében további romlás
várható.”
157.	§
A Tpt. 390. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Engedély nélküli befektetési szolgáltatási, kiegészítő befektetési szolgáltatási, árutőzsdei
szolgáltatási, befektetési alapkezelési, kockázati tőkealap-kezelési, tőzsdei, elszámolóházi
illetőleg központi értéktári tevékenység megállapítása esetén a Felügyelet
a)	bűncselekmény gyanúja esetén büntetőeljárást kezdeményez az illetékes nyomozó
hatóságnál,
b)	azonnali hatállyal megtiltja az engedély nélküli befektetési szolgáltatási, kiegészítő
befektetési szolgáltatási, árutőzsdei szolgáltatási, befektetési alapkezelési, kockázati tőkealap-
kezelési, tőzsdei, elszámolóházi, illetőleg központi értéktári tevékenység végzését, továbbá
c)	a felügyelete alá tartozó intézmény esetében felügyeleti intézkedést hoz, illetőleg
pénzbírságot szab ki.”
158.	§
A Tpt. 391. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Felügyelet nyilvántartásba veszi a következő adatokat és az azokban bekövetkezett
változásokat:
a)	a befektetési szolgáltató, az árutőzsdei szolgáltató, a befektetési alapkezelő, a befektetési
alap, a kockázati tőkealap-kezelő, a kockázati tőkealap, a tőzsde, az elszámolóházi
tevékenységet végző szervezet illetőleg a központi értéktár neve, székhelye;
b)	a befektetési szolgáltató, az árutőzsdei szolgáltató, a befektetési alapkezelő, a befektetési
alap, a kockázati tőkealap-kezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet
illetőleg a központi értéktár alapításának időpontja;
c)	a befektetési szolgáltató, az árutőzsdei szolgáltató, a befektetési alapkezelő, a kockázati
tőkealap-kezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet illetőleg a
központi értéktár tevékenységi köre;
d)	a befektetési szolgáltató, az árutőzsdei szolgáltató, a befektetési alapkezelő, a kockázati
tőkealap-kezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet illetőleg a
központi értéktár jegyzett tőkéjének mértéke;
e)	a befektetési szolgáltató, az árutőzsdei szolgáltató, a befektetési alapkezelő, a kockázati
tőkealap-kezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet illetőleg a
69
központi értéktár tulajdonszerzés szempontjából engedély- vagy bejelentésköteles
tulajdonosai;
f)	a befektetési szolgáltató, az árutőzsdei szolgáltató, a befektetési alapkezelő, a kockázati
tőkealap-kezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet illetőleg a
központi értéktár vezető állású személyei;
g)	a termékértékesítők, üzletkötők, befektetési tanácsadók, portfóliókezelést végző személyek
személyazonosító adatai;
h)	a befektetési szolgáltató, az árutőzsdei szolgáltató, a befektetési alapkezelő, a kockázati
tőkealap-kezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet illetőleg a
központi értéktár tevékenysége megkezdésének időpontja;
i)	a befektetési szolgáltató, az árutőzsdei szolgáltató, a befektetési alapkezelő, a kockázati
tőkealap-kezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet illetőleg a
központi értéktár tulajdonában álló vállalkozások neve, székhelye, tevékenysége;
j) a befektetési szolgáltató, az árutőzsdei szolgáltató, a befektetési alapkezelő, a kockázati
tőkealap-kezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet illetőleg a
központi értéktár fióktelepe létesítésének időpontja és helye;
k) a befektetési szolgáltató, az árutőzsdei szolgáltató, a befektetési alapkezelő, a kockázati
tőkealap-kezelő ügynökének neve, székhelye, fióktelepe;
l) a kibocsátó neve, székhelye;
m) a kibocsátó alapításának időpontja;
n) a kibocsátó jegyzett tőkéjének nagysága;
o)	a kibocsátó vezető állású személyeinek neve, a kibocsátóban fennálló részesedésük
(ideértve a részesedés megszerzésére vonatkozó opciót és egyéb jogokat is) mértéke;
p) a kibocsátó tulajdonosainak neve (cégneve), lakcíme (székhelye), más társaságban lévő
részesedése;
q) a forgalomba hozatal adatai, befektetési alap esetében befektetésijegy-sorozatonként;
r) a bennfentes személyek azonosító adatai;
s) a nyilvánosan működő részvénytársaság tulajdonosainak a 67. §-ban szabályozott, a
befolyásszerzéshez kapcsolódó bejelentési kötelezettség alapján tudomására jutott adatai;
t) a 97. § (1) bekezdése szerinti ügyvezető, a 97. § (3) bekezdésének a) pontja szerinti üzletág-
irányító, a 109. § (3) bekezdése szerinti belső ellenőr, valamint a 11. számú mellékletben
meghatározott személyek személyazonosító adatai;
u) a minősített befektetőnek minősített természetes személy személyazonosító adatai;
v) a minősített befektetőnek minősített kis- és középvállalkozás neve, székhelye;
x) az engedélyezett tájékoztató;
y) a közzétételre kötelezett által megjelölt közzétételi hely.”
159.	§
(1)	A Tpt. 394. §-a (1) bekezdésének a), c) és f) pontjai helyébe a következő rendelkezések
lépnek:
[A Felügyelet feladata ellátása érdekében kezelheti]
70
„a) a befektetési szolgáltató, az árutőzsdei szolgáltató, a befektetési alapkezelő, a kockázati
tőkealap-kezelő vezető állású személyének és alkalmazottjának, az egyéni kereskedőnek a 92-
94. §-ban és a 97-99. §-ban, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet,
illetőleg a központi értéktár vezető állású személyeinek és alkalmazottainak a 356. §-ban
előírt feltételek meglétének ellenőrzésére szolgáló adatait;”
„c) az általa folytatott eljárás keretében a befektetési szolgáltató, az árutőzsdei szolgáltató, a
befektetési alapkezelő, a kockázati tőkealap-kezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet
végző szervezet illetőleg a központi értéktár ügyfelének adatait;”
f az összeférhetetlenségi szabályok betartásának ellenőrzése érdekében
1.	a tőzsdére bevezetett értékpapír kibocsátójánál vezető állású személy,
2.	a befektetési szolgáltató vezető állású személye, termékértékesítője, üzletkötője, befektetési
tanácsadója, üzletág-irányítója, továbbá a befektetési vállalkozás ügyvezetője, belső ellenőre
és a 11. számú mellékletben meghatározott személyek;
3.	a befektetési vállalkozás tulajdonosa, illetve a tulajdonosnál vezető állású személy,
4.	a tőzsde tisztségviselője és alkalmazottja,
5.	az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet illetőleg a központi értéktár vezető állású
személye és alkalmazottja,
6.	az ügynök,
7.	a befektetési alapkezelési, a kockázati tőkealap-kezelési tevékenységet végző szervezet
vezető állású személye és alkalmazottja,
8.	a befektetési alapkezelési tevékenységet végző szervezet tevékenységéhez közvetlenül
kapcsolódó letétkezelő, ingatlanértékelő, ingatlanforgalmazó vezető tisztségviselője, vezető
állású személye és a befektetési alapkezeléshez kapcsolódó területen tevékenykedő
alkalmazottja
adatait;”
(2)	A Tpt. 394. §-a (5) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Felügyelet az adatot]
„c) a befektetési vállalkozásban, tőzsdében, elszámolóházi tevékenységet végző szervezetben,
a központi értéktárban meglévő tulajdon elidegenítésétől számított tíz évig,”
[kezelheti]
160.	§
(1)	A Tpt. 395. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A befektetési szolgáltató, az árutőzsdei szolgáltató, a befektetési alapkezelő, a kockázati
tőkealap-kezelő, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet és a központi értéktár a
Felügyeletnek köteles bejelenteni és ezzel egyidejűleg - az i) és k) pontban foglaltak
kivételével - közzétenni:
a)	valamely engedélyezett tevékenység megkezdését;
b)	a részvényesei nevét (cégnevét), illetve tulajdoni és szavazati hányadukat;
c)	a járulékos vállalkozásban [5. § (1) bekezdés 54. pont] történő tulajdon szerzését, illetőleg
ilyen tulajdon megszűnését;
71
d)	a 97. § (1)-(3) és (5) bekezdésében, a 98. § (1) bekezdésében, a 356. §-ban és a 11. számú
mellékletben meghatározott személyi körben bekövetkezett változást;
e)	az ügynökkel kötött szerződés megkötését, módosítását és megszűnését;
f)	fióktelepének, képviseletének megnyitását és megszűnését;
g)	a közgyűlésének összehívását a napirend közlésével, valamint a közgyűlés által hozott
határozatokat, az utóbbiak lényeges tartalmának összefoglalásával;
h)	az ügyfélfogadás szüneteltetésének tervét;
i)	a cégjegyzékben nyilvántartott adatainak változását;
j) ha vele szemben törvényességi felügyeleti eljárás indult; és
k) a befektetési vállalkozás szavatoló tőkéje tíz százalékát elérő vagy meghaladó
hitelfelvételét és hitelfelvételnek minősülő ügyletét.”
(2)	A Tpt. 395. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A befektetési szolgáltató, az árutőzsdei szolgáltató, a befektetési alapkezelő, a kockázati
tőkealap-kezelő, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet és a központi értéktár
köteles a Felügyeletnek megküldeni a közgyűlés által jóváhagyott auditált éves beszámolót és
a könyvvizsgálói jelentést, valamint ezzel egyidejűleg közzétenni a közgyűlés által
jóváhagyott auditált éves beszámolót és a könyvvizsgálói záradékot.”
(3)	A Tpt. 395. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A befektetési szolgáltató, az árutőzsdei szolgáltató, a befektetési alapkezelő, a kockázati
tőkealap-kezelő, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet és a központi értéktár
köteles a tevékenységéről, az általa megkötött ügyletekről külön jogszabályban előírt módon,
tartalommal és gyakorisággal a Felügyeletnek, és az MNB-nek adatot szolgáltatni.”
161.	§
A Tpt. 396. §-ának (4)-(5) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(4) A Felügyelet a (3) bekezdés szerinti átfogó vizsgálatot az elszámolóházi tevékenységet
végző szervezetnél és a központi értéktárnál a működési megbízhatóság és a
rendszerkockázatok kezelése tekintetében az MNB bevonásával végzi.
(5)	A Felügyelet a (3) bekezdésben említett átfogó ellenőrzésen túl a befektetési
szolgáltatónál, az árutőzsdei szolgáltatónál, a befektetési alapkezelőnél, a kockázati tőkealap-
kezelőnél, a tőzsdénél, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetnél és a központi
értéktárnál egy adott probléma feltárása érdekében célvizsgálatot, valamint több befektetési
szolgáltatónál, árutőzsdei szolgáltatónál, befektetési alapkezelőnél, tőzsdénél, elszámolóházi
tevékenységet végző szervezetnél és a központi értéktárnál felmerülő probléma esetén
témavizsgálatot végezhet. Befektetési vállalkozás esetében a célvizsgálatnak, illetve a
témavizsgálatnak ki kell terjednie a 181/A. § (1)-(2) bekezdésében meghatározott
vállalkozásokra is.”
162. §
(1)	A Tpt. 397. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az értékpapír forgalomba hozatalára vonatkozó jogszabályok betartását, a nyilvánosan
működő részvénytársaságban való befolyásszerzés e törvényben meghatározott szabályainak
való megfelelést, valamint a kibocsátó által a törvényben, felügyeleti határozatban előírt
rendszeres és rendkívüli tájékoztatási kötelezettség, valamint a központi értéktár és az
72
elszámolóházi tevékenységet végző szervezet felé fennálló adatszolgáltatási kötelezettség
teljesítését a Felügyelet eseti adatbekéréssel, illetve a kibocsátó hivatalos helyiségeiben is
jogosult ellenőrizni.”
(2)	A Tpt. 397. §-ának (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(10) A Felügyelet képviselője jogosult a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző
szervezet illetőleg a központi értéktár igazgatósági ülésein és közgyűlésein jelen lenni.”
163.	§
A Tpt. 399. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A Felügyelet külföldi felügyeleti hatósággal kötött, tőzsdei kereskedési joggal rendelkező
vállalkozások felügyeletére is kiterjedő nemzetközi együttműködési megállapodás alapján a
külföldi felügyeleti hatóság kezdeményezésére külföldi jogszabályban, külföldi felügyeleti
hatóság határozatában, külföldi tőzsde alapszabályában vagy szabályzatában, külföldi
elszámolóház alapszabályában vagy szabályzatában, illetve külföldi központi értéktár
alapszabályában vagy szabályzatában meghatározott előírások megsértése esetén is
alkalmazhat intézkedéseket és szankciókat.”
164.	§
(1)	A Tpt. 400. §-a (1) bekezdésének b), d)-g), j)-l), r) és s) pontjai helyébe a következő
rendelkezések lépnek:
[A Felügyelet az alábbi intézkedéseket, szankciókat alkalmazhatja:]
„b) az engedély nélküli befektetési szolgáltatási, kiegészítő befektetési szolgáltatási,
árutőzsdei szolgáltatási, befektetési alapkezelési, kockázati tőkealap-kezelési, tőzsdei,
elszámolóházi, illetőleg központi értéktári tevékenység folytatását megtilthatja;”
„d) a befektetési szolgáltató, az árutőzsdei szolgáltató, a befektetési alapkezelő, a kockázati
tőkealap-kezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, illetőleg a
központi értéktár vezető állású személyének és könyvvizsgálójának felmentését, az
alkalmazott felelősségre vonását kezdeményezheti;
e)	kötelezheti a befektetési szolgáltató, az árutőzsdei szolgáltató, a befektetési alapkezelő, a
kockázati tőkealap-kezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet,
illetőleg a központi értéktár igazgatóságát rendkívüli közgyűlés összehívására, és arra
kötelező napirend megtárgyalását írhatja elő;
f)	a befektetési szolgáltatót, árutőzsdei szolgáltatót, befektetési alapkezelőt, a kockázati
tőkealap-kezelőt, tőzsdét, elszámolóházi tevékenységet végző szervezetet, illetőleg a központi
értéktárat határidő meghatározásával helyreállítási terv kidolgozására és a Felügyelethez
történő benyújtására kötelezheti;
g)	a kibocsátót, a nyilvánosan működő részvénytársaságban öt százalékos vagy azt meghaladó
befolyással rendelkező részvényest, a befektetési szolgáltatót, árutőzsdei szolgáltatót,
befektetési alapkezelőt, a kockázati tőkealap-kezelőt, a tőzsdét, az elszámolóházi
tevékenységet végző szervezetet, illetve a központi értéktárat meghatározott tartalmú
rendkívüli adatszolgáltatás teljesítésére kötelezheti;”
„j) a befektetési szolgáltató, az árutőzsdei szolgáltató, a befektetési alapkezelő, a kockázati
tőkealap-kezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi
értéktár tevékenységi engedélyét visszavonhatja;
73
k) a befektetési szolgáltatót, az árutőzsdei szolgáltatót, a befektetési alapkezelőt és a kockázati
tőkealap-kezelőt meglévő szerződéses kötelezettségeinek más szolgáltató részére történő
átadására kötelezheti;
l) felügyeleti biztost rendelhet ki befektetési vállalkozáshoz, a 89. § (2) bekezdés a) pontjában
meghatározott árutőzsdei szolgáltatóhoz, a befektetési alapkezelőhöz, a kockázati tőkealap-
kezelőhöz, a tőzsdéhez, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezethez, illetőleg a
központi értéktárhoz;”
„r) megtilthatja, korlátozhatja vagy feltételhez kötheti a befektetési szolgáltató, árutőzsdei
szolgáltató, befektetési alapkezelő, a kockázati tőkealap-kezelő, tőzsde, elszámolóházi
tevékenységet végző szervezet, illetőleg a központi értéktár
1.	osztalékának kifizetését,
2.	vezető állású személyének történő kifizetést,
3.	tulajdonosainak e szervezetektől való kölcsönfelvételét, illetőleg, hogy e szervezetek
részükre kockázatvállalással járó szolgáltatást nyújtsanak,
4.	tulajdonosainak és vezető tisztségviselőinek érdekeltségi körébe tartozó vállalkozások
részére történő hitel, kölcsön nyújtását, illetve annak minősülő ügyletkötést,
5.	hitel vagy kölcsönszerződésében foglalt határidők meghosszabbítását (prolongálását),
6.	új fiókjának megnyitását, új tevékenységének, valamint új üzletágának megkezdését;
s) kötelezheti a befektetési szolgáltatót, árutőzsdei szolgáltatót, befektetési alapkezelőt,
kockázati tőkealap-kezelőt, tőzsdét, elszámolóházi tevékenységet végző szervezetet, illetőleg
a központi értéktárat
1.	belső szabályzat kidolgozására vagy meghatározott szempontok szerinti átdolgozására,
illetőleg alkalmazására,
2.	az alkalmazottak (vezetők) szakmai továbbképzésére, illetőleg megfelelő szakmai
ismeretekkel rendelkező alkalmazottak (vezetők) felvételére,
3.	a működési költségek csökkentésére,
4.	megfelelő nagyságú tartalék képzésére;”
(2)	A Tpt. 400. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A Felügyelet a tőkepiaci intézményrendszer biztonságos működése és a befektetők
érdekeinek védelmében az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, illetőleg a központi
értéktár által vezetett egyes számlák fölött a számlatulajdonos és a részvényesi
meghatalmazott rendelkezési jogát harminc napra korlátozhatja. A korlátozás indokolt esetben
-	további harminc nappal - egyszer meghosszabbítható.”
(3)	A Tpt. 400. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A Felügyelet az (1) bekezdés r) pontja 1. alpontjában foglalt intézkedést akkor
alkalmazhatja, ha az osztalék kifizetése esetén a befektetési szolgáltató, árutőzsdei szolgáltató,
befektetési alapkezelő, tőzsde, elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, illetőleg a
központi értéktár előírt tőkekövetelményeknek való megfelelése nem biztosított.”
165.	§
(1) A Tpt. 401. §-ának (1) és (2) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
74
„(1) A Felügyelet egy vagy több felügyeleti biztost rendelhet ki, különösen akkor, ha a
befektetési vállalkozás, az árutőzsdei szolgáltató, befektetési alapkezelő, a kockázati tőkealap-
kezelő, elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, illetőleg központi értéktár
a)	olyan helyzetbe kerül, amelyben fennáll annak a veszélye, hogy kötelezettségeinek nem tud
eleget tenni;
b)	igazgatósága (más vezető állású személye) nem tudja ellátni feladatát, és ez veszélyezteti a
befektetők érdekeit;
c)	számvitelében, belső ellenőrzési rendszerében feltárt hiányosságok oly mértékűek, hogy
lehetetlenné vált valódi pénzügyi helyzetének értékelése.
(2)	Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott helyzet különösen akkor áll fenn, ha
a)	a tulajdonosok vagy a fióktelep alapítója a befektetési vállalkozás, az árutőzsdei
szolgáltató, befektetési alapkezelő, a kockázati tőkealap-kezelő, az elszámolóházi
tevékenységet végző szervezet, illetőleg a központi értéktár saját tőkéjét az előírt szintre nem
emelik fel;
b)	az igazgatóság a közgyűlést felügyeleti intézkedés ellenére nem hívja össze.”
166.	§
A Tpt. 402. §-ának (1) és (4) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A felügyeleti biztos kirendeléséről rendelkező határozat kézhezvételéig a befektetési
vállalkozás, az árutőzsdei szolgáltató, a befektetési alapkezelő, a kockázati tőkealap-kezelő,
az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, illetőleg a központi értéktár igazgatósági
tagjainak a gazdasági társaságokra vonatkozó törvényi rendelkezések szerinti felelőssége
fennmarad.”
„(4) A felügyeleti biztos feladata:
a)	a befektetési vállalkozás, az árutőzsdei szolgáltató, a befektetési alapkezelő, a kockázati
tőkealap-kezelő, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, illetőleg a központi értéktár
vagyoni helyzetének felmérése;
b)	az ügyfélkövetelések teljesíthetőségének felmérése;
c)	az a) és b) pontban előírtakhoz szükséges mértékben a befektetési vállalkozás, az
árutőzsdei szolgáltató, a befektetési alapkezelő, a kockázati tőkealap-kezelő, az elszámolóházi
tevékenységet végző szervezet, illetőleg a központi értéktár nyilvántartásának helyreállítása;
d)	a szükséges mértékben a befektetési vállalkozás, az árutőzsdei szolgáltató, a befektetési
alapkezelő, a kockázati tőkealap-kezelő, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet,
illetőleg a központi értéktár cégként való működtetése.”
167.	§
A Tpt. 404. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező befektetési szolgáltató,
árutőzsdei szolgáltató, befektetési alapkezelő, kockázati tőkealap-kezelő, tőzsde,
elszámolóház, illetőleg központi értéktár fióktelepe megsérti a Magyarországon hatályos
előírásokat, illetve a Felügyelet hiányosságot észlel a fióktelep működésében, a Felügyelet
felszólítja a fióktelepet a szabályellenes helyzet megszüntetésére.”
168.	§
A Tpt. 405. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
75
„(1) A Felügyelet a kibocsátót, a nyilvánosan működő részvénytársaságban történő
befolyásszerzés szabályait megsértő személyt, befektetési szolgáltatót, árutőzsdei szolgáltatót,
befektetési alapkezelőt, kockázati tőkealap-kezelőt, tőzsdét, elszámolóházi tevékenységet
végző szervezetet, központi értéktárat, illetve vezető állású személyét és alkalmazottját, a
bennfentes és a piacbefolyásolást elkövető személyt e törvényben és az e törvény
felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban, a pénzmosásról szóló törvény, valamint a
Felügyelet határozatában foglalt kötelezettsége, továbbá a saját szabályzatában foglaltak
megszegése, kijátszása, elmulasztása vagy késedelmes teljesítése esetén, továbbá, ha azt az
MNB a (2) bekezdés szerint, illetőleg külföldi felügyeleti hatóság a 399. § (2) bekezdése
szerint kezdeményezi, bírság megfizetésére kötelezheti.
(2)	Az MNB bírság kiszabását kezdeményezheti, ha a befektetési szolgáltató, az árutőzsdei
szolgáltató, a befektetési alapkezelő, a kockázati tőkealap-kezelő, a tőzsde, az elszámolóházi
tevékenységet végző szervezet, illetőleg a központi értéktár megsérti a 2001. évi LVIII.
törvény (a továbbiakban: MNB tv.), a pénzforgalomról szóló jogszabályok előírásait.”
169.	§
(1)	A Tpt. 406. § (2) bekezdésének a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
[A bírság összege:]
„a) engedély nélkül végzett befektetési szolgáltatási, kiegészítő befektetési szolgáltatási,
árutőzsdei szolgáltatási és befektetési alapkezelési és kockázati tőkealap-kezelési tevékenység
esetén 2 000 000-10 000 000 forint;
b)	a befektetési szolgáltatási, kiegészítő befektetési szolgáltatási, árutőzsdei szolgáltatási,
befektetési alapkezelési, kockázati tőkealap-kezelési, tőzsdei, központi értéktári,
elszámolóházi tevékenység engedélyezési feltételeitől való eltérés, illetve mulasztás esetén
200 000-4 000 000 forint;”
(2)	A Tpt. 406. § (2) bekezdésének n), q) és t) pontjai helyébe a következő rendelkezések
lépnek:
[A bírság összege:]
„n) engedély nélkül végzett tőzsdei tevékenység, elszámolóházi, illetőleg központi értéktári
tevékenység esetén 2 000 000-20 000 000 forint;”
„q) a befektetési alapkezelési, a kockázati tőkelap-kezelési tevékenységre vonatkozó előírások
megsértése esetén 200 000-10 000 000 forint;”
„t) az elszámolóházi, illetőleg a központi értéktári tevékenységre vonatkozó előírások
megsértése esetén 100 000-10 000 000 forint;”
(3)	A Tpt. 406. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A (2)-(3) bekezdés alapján a kibocsátó, a befektetési szolgáltató, az árutőzsdei
szolgáltató, a befektetési alapkezelő, a kockázati tőkealap-kezelő, a tőzsde, az elszámolóházi
tevékenységet végző szervezet, a központi értéktár vezető állású személye és alkalmazottja
terhére kiszabható bírság összege 50 000-5 000 000 forint.”
170.	§
(1)	A Tpt. 451. §-a (1) bekezdésének n) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg]
„n) a központi értéktári tevékenység végzéséhez szükséges személyi, tárgyi, technikai és
biztonsági követelményeket.”
76
(2)	A Tpt. 451. §-ának (2) bekezdése a következő t) és u) pontokkal egészül ki:
[Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter, hogy rendeletben állapítsa meg:]
„t) a kockázati tőkealapok, illetve a kockázati tőkealap-kezelők e törvény szerinti
tevékenységéhez kapcsolódó, a Felügyelet részére történő adatszolgáltatási kötelezettségét, az
adatszolgáltatás tartalmát, módját, gyakoriságát és időpontját;”
„u) a központi értéktár Felügyelet részére történő adatszolgáltatási, valamint tájékoztatási
kötelezettségének tartalmát, módját és gyakoriságát.”
171.	§
(1)	A Tpt. 5. számú mellékletének II. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„A) Gazdálkodási adatok
Az éves és féléves gyorsjelentésnek a jelentés elkészítésének időpontjáig a hatályos hazai és
nemzetközi számviteli szabályok szerint bemutatott gazdálkodási adatokat kell tartalmaznia.
Az adatok mellett fel kell tüntetni a tárgyévet megelőző évhez viszonyított változást
százalékos arányban. Amennyiben a kibocsátó szükségesnek ítéli meg, az adatok rövid
elemzéssel értékelhetők.
B) Társaságnál bekövetkezett változások
A társaság szervezetében, a vezető tisztségviselők, az alkalmazottak körében és a tulajdonosi
struktúrában az alaptőke öt százalékát elérő változások.”
(2)	A Tpt. 6. számú mellékletének I. része helyébe az e törvény 1. számú melléleltében
szereplő rendelkezések lépnek.
(3)	A Tpt. 8. számú melléklete helyébe az e törvény 2. számú melléklete lép.
(4)	A Tpt. 9. számú melléklete helyébe az e törvény 3. számú melléklete lép.
(5)	A Tpt. 10. számú mellékletének 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„3. A kérelmezőnek a 81. § (2) bekezdésének c) pontjában meghatározott tevékenység
folytatására irányuló engedély iránti kérelemhez mellékelni kell a KHR-hez (Hpt. 130/A. §
(1)	bekezdés) történő csatlakozási nyilatkozatot.”
(6)	A Tpt. 16. számú melléklete II. 1. pontjának c) alpontja helyébe a következő rendelkezés
lép:
[II. 1. A zártkörű befektetési alap kezelési szabályzatában az előzőekben foglaltakon
túlmenően fel kell tüntetni:]
„c) a befektetési jegyek lehetséges tulajdonosi körét.”
(7)	A Tpt. 17. számú mellékletének I.1. b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A nyilvános ajánlattétel, eladási ajánlattétel adatai:]
„b) jegyzési hely meghatározása;”
(2)	A Tpt. 17. számú mellékletének I. 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„4. Az ingatlanértékelő, könyvvizsgáló neve, székhelye.”
(3)	A Tpt. 17. számú mellékletének I. 7. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„7. A forgalmazó és - amennyiben a forgalmazó a befektetési jegyek értékesítéséhez
ügynököt vesz igénybe -, a forgalmazás ezen módjának rövid bemutatása.”
77
(8)	A Tpt. 18. számú mellékletének 2.11. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A rövidített tájékoztatónak egyértelmű módon tartalmaznia kell a következőket:]
„11. Az alap által nyilvánosságra hozott információk közzétételi helye.”
(9)	A Tpt. 20. számú melléklete helyébe e törvény 4. számú melléklete lép.
(10)	A Tpt. 25. számú melléklete az e törvény 5. számú mellékletében foglaltakkal egészül ki.
(11)	A Tpt. az e törvény 6. számú mellékletében lévő 26. számú melléklettel egészül ki.
A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény
módosítása
172.	§
(1)	A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a
továbbiakban: Hpt.) 3. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:
„(11) A kockázati tőkealap a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. tövényben (a továbbiakban:
Tpt.) meghatározott mértékben az ott felsorolt személyi kör részére pénzkölcsönt nyújthat.”
(2)	A Hpt. 4. §-a (3) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(3) A pénzügyi intézmény, ha törvény másként nem rendelkezik, pénzügyi szolgáltatáson kívül
üzletszerűen kizárólag:]
„c) a Tpt.-ben foglalt feltételekkel befektetési szolgáltatási, kiegészítő befektetési
szolgáltatási, árutőzsdei szolgáltatási tevékenységet és értékpapír-kölcsönzést,”
[folytathat.]
A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény módosítása
173.	§
A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény 5. §-a (6)
bekezdésének g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Abban a kérdésben, hogy valamely tevékenység e törvény értelmében biztosítási vagy azzal
közvetlenül összefüggő tevékenységnek minősül-e, vitás esetben a Felügyelet határoz.
Biztosítási tevékenységgel közvetlenül összefüggő tevékenységnek minősül különösen:]
„g) a Tpt.-ben foglaltak szerint végzett értékpapír-kölcsönzés,”
A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény
módosítása
174.	§
(1)	A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény (a
továbbiakban: Mpt.) a következő 67/C. §-sal egészül ki:
„67/C. § (1) A pénztár a tulajdonában lévő értékpapírt kölcsön adhatja. Az értékpapír
kölcsönbe adására a Tpt. értékpapír-kölcsönzésre vonatkozó szabályait az e törvényben foglalt
eltérésekkel kell alkalmazni.
(2)	Értékpapír kölcsönbe adása esetén a pénztár köteles megfelelő óvadékot kikötni. Ha az
óvadék piaci értéke a kölcsönbeadott értékpapír piaci értékének (4) bekezdésben
78
meghatározott szintje alá csökken, az óvadékot ki kell egészíteni, azt folyamatosan a
kölcsönbe adott értékpapír piaci értékéhez kell igazítani.
(3)	Ha a kölcsönbe vevő a szerződésben kikötött óvadék kiegészítési kötelezettségének nem
tesz eleget, a pénztár a rendkívüli felmondással egyidejűleg az óvadékból közvetlen
kielégítést kereshet.
(4)	Az óvadék mértéke nem lehet kevesebb, mint a kölcsönbe adott értékpapír piaci értéke.”
(2)	Az Mpt. 67/A. §-ának e) pontja a „befektetési jegy,” szövegrész után a „kockázati
tőkealap-jegy,” szövegrésszel egészül ki.
(3)	Az Mpt. 134. § (1) bekezdés a) pontja a „befektetési” szövegrész után az „és értékpapír-
kölcsönzési” szövegrésszel egészül ki.
Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény
módosítása
175.	§
Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 36. §-a a
következő (10)-(13) bekezdésekkel egészül ki:
„(10) A nyugdíjpénztár a tulajdonában lévő értékpapírt kölcsön adhatja. Az értékpapír
kölcsönbe adására a Tpt. értékpapír-kölcsönzésre vonatkozó szabályait az e törvényben foglalt
eltérésekkel kell alkalmazni.
(11)	Értékpapír kölcsönbe adása esetén a nyugdíjpénztár köteles megfelelő óvadékot kikötni.
Ha az óvadék piaci értéke a kölcsönbeadott értékpapír piaci értékének (13) bekezdésben
meghatározott szintje alá csökken, az óvadékot ki kell egészíteni, azt folyamatosan a
kölcsönbe adott értékpapír piaci értékéhez kell igazítani.
(12)	Ha a kölcsönbe vevő a szerződésben kikötött óvadék kiegészítési kötelezettségének nem
tesz eleget, a nyugdíjpénztár a rendkívüli felmondással egyidejűleg az óvadékból közvetlen
kielégítést kereshet.
(13)	Az óvadék mértéke nem lehet kevesebb, mint a kölcsönbe adott értékpapír piaci értéke.”
Átmeneti és záró rendelkezések
Hatályba lépés
176.	§
E törvény 2006. január 1-jén lép hatályba.
Átmeneti rendelkezés
177.	§
(1)	Az e törvény 13. §-ában foglalt rendelkezéseket 2006. május 20-ától kell alkalmazni úgy,
hogy ha egy céltársaság részvényei ebben az időpontban már több tagállam szabályozott
piacára is be vannak vezetve, akkor e tagállamok felügyeleti hatóságai huszonnyolc napon
belül megállapodnak a céltársaságban történő befolyásszerzésre irányuló nyilvános vételi
ajánlat vizsgálatára hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóság személyéről. Ha a huszonnyolc
nap eredménytelenül telik el, a céltársaság a huszonkilencedik napon, vagy az ezt követő első
kereskedési napon dönt a hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságról annak értesítésével.
79
(2)	Az e törvény hatályba lépésekor központi értéktári tevékenység és elszámolóházi
tevékenység végzésére jogosító engedéllyel egyaránt rendelkező szervezet az e törvényben
foglaltaknak legkésőbb 2007. január 1-ig tesz eleget.
(3)	E törvény hatálybalépését megelőzően már működő - de a központi hitelinformációs
rendszerhez (a továbbiakban: KHR) nem csatlakozott - referenciaadat-szolgáltató 2006.
március 31-ig köteles a KHR-hez csatlakozni. A KHR-be történő adatátadás és a KHR-ből
történő adatkérés kizárólag a 2006. március 31-ét követően kötött szerződéssel kapcsolatos
referenciaadatra történhet.
(4)	Ha a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére történő adatátadás tervezett végrehajtását
megelőzően már nem áll rendelkezésre harminc nap a 157/B. § (1) bekezdésének c) pontja
szerinti tájékoztatásra, akkor a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére történő
adatátadásra kizárólag akkor kerülhet sor, ha a referenciaadat-szolgáltató eleget tesz a
157/B. § (1) bekezdésének c) pontja szerinti tájékoztatási kötelezettségének, és e tájékoztatás
időpontjától számított harminc nap eltelt.
(5)	Annak a szervezetnek, amely e törvény hatályba lépésekor értékpapír-kölcsönzésre
vonatkozó tevékenységi engedéllyel rendelkezik, az e törvény 53. §-ával módosított Tpt.
168.	§-ának (1) bekezdésében meghatározott bejelentési kötelezettséget nem kell teljesítenie.
A tevékenységi engedélyt úgy kell tekinteni, mintha a szervezet a bejelentési
kötelezettségének eleget tett volna.
(6)	A kockázati tőkebefektetésekről, a kockázati tőketársaságokról, valamint a kockázati
tőkealapokról szóló 1998. évi XXXIV. törvény alapján a Pénzügyi Szervezetek Állami
Felügyelete által engedélyezett kockázati tőkealap-kezelő és nyilvántartásba vett kockázati
tőkealap 2006. június 30-áig köteles a Tpt. 296/A-296/Q. §-ában foglalt előírásoknak
megfelelni.
Hatályukat vesztő rendelkezések
178.	§
E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti
a)	a jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. törvény 13. §-ának
(1) bekezdése;
b)	a kockázati tőkebefektetésekről, a kockázati tőketársaságokról, valamint a kockázati
tőkealapokról szóló 1998. évi XXXIV. törvény;
c)	a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 1999. évi CXXIV. törvény 14. §-ának
b)	pontja;
d)	a Tpt. 70. §-ának (8) bekezdése, 76. §-ának (2)-(5) bekezdései, 78. §-a, 81. §-a (2)
bekezdésének i) pontja, 337. §-a, 350. §-a (1) bekezdésének utolsó mondata és (2) bekezdése,
354. §-ának (3) bekezdése, 384. § (4) bekezdése, 443. §-a, 450. §-a (2) bekezdésének j)
pontja;
e)	az egyes pénz- és tőkepiaci tárgyú törvények módosításáról szóló 2002. évi LXIV. törvény
74. §-ának (5) bekezdése, 94. §-a, 96. §-ának (2) bekezdése, 97. §-a, 98. §-ának (1) bekezdése,
99. §-a, 101. §-a, 102. §-ának (2) bekezdése, 103. §-a, 109. §-a, 125. §-a, 126. §-a, 129. §-a,
130. §-a, 132. §-a, 154. §-a, 186. §-a, 189. §-a, 190. §-a, 196. §-a, 199. §-a, 200. §-ának (1)
bekezdése, 201. §-a, 207. §-ának (1), és (3)-(6) bekezdései, 208. §-ának (1)-(4) bekezdései,
209. §-ának (1) bekezdése, 212. §-ának (2)-(4), (8) és (10) bekezdései, 299. §-a (1)
bekezdésének b) pontja, 4. számú mellékletének V. pontja;
80
f)	az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV.
törvény 61. §-ának (2) bekezdése;
g)	a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény módosításáról szóló 2003. évi XL. törvény
14.	§-a, 43. §-ának (1)-(4) bekezdései, 50. §-a, 52. §-ának (1) és (2) bekezdései, 54. §-a;
h)	a befektetők és a betétesek fokozott védelmével kapcsolatos egyes törvények módosításáról
szóló 2004. évi XXII. törvény 8. §-a;
i)	az európai uniós csatlakozással összefüggő egyes törvénymódosításokról, törvényi
rendelkezések hatályon kívül helyezéséről, valamint egyes törvényi rendelkezések
megállapításáról szóló 2004. évi XXIX. törvény 134. §-ának (2) bekezdése;
j) a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény módosításáról szóló 2004. évi
XXXI. törvény 25. §-a (2) bekezdésének a) pontja;
k) a pénzügyi szolgáltatásokhoz kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2004. évi
XLVIII. törvény 52. §-a, 59. §-ának (1) bekezdése;
l) a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyelete tekintetében egyes pénzügyi tárgyú
törvények módosításáról szóló 2004. évi LXXXIV. törvény 56. §-a;
m) a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény módosításáról szóló 2005. évi LXII. törvény
1.	§-ának (8) bekezdése, 5. §-a, 35. §-a, 50. §-a, 58. §-ának (1) bekezdése, 99. §-ának (1)
bekezdése, 107. §-a, 108. §-a, 115. §-ának (1) bekezdése, 126. §-a, 128. §-a, 131. §-a, 132. §-
a,	133. §-ának (1) bekezdése, 139. §-ának (2) bekezdése, 140. §-ának (1) és (2) bekezdése,
144.	§-a, 148. §-a, 161. §-ának a) pontja.
81
1. számú melléklet a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény módosításáról szóló 2005. évi.....törvényhez
„6. számú melléklet a 2001. évi CXX. törvényhez
A rendkívüli tájékoztatás keretében közzéteendő információk köre
I.
1.	Az értékpapírhoz fűződő jogok tervezett megváltoztatása, valamint azok végrehajtása,
2.	értékpapír forgalomba hozatala,
3.	az értékpapír szabályozott piacra történő bevezetése,
4.	a kamat, osztalék, egyéb jövedelem kifizetésének időpontja, módja, helye,
5.	az értékpapírból származó kötelezettségek megszűnése, a kötelezettség teljesítésének
módja,
6.	bármely olyan a kibocsátó tulajdonosai között létrejött szerződés, mely a kibocsátóra
vagy az értékpapír többi tulajdonosára kihatással van,
7.	olyan igazgatósági döntés, mely a társaság működését, piaci helyzetét jelentősen
befolyásolja,
8.	jelentős szervezeti változásra vonatkozó döntés (szétválás, beolvadás, átalakulás),
9.	tevékenységi kör módosulása (tevékenységek megindítása vagy megszűnése), a piaci
irányultság megváltozása (új piacok megnyílása, nagy megrendelések bizonyos országokból
vagy piacok bezáródása),
10.	a közgyűlési meghívó és a közgyűlés határozatai, azok lényeges tartalmának
összefoglalásával, a szavazatszám, szavazati arány megjelölésével,
11.	a kibocsátó bankszámlájának zárolása,
12.	csőd-, felszámolási, végelszámolási eljárás megindítása, az eljárás lezárása,
13.	az alaptőke vagy a saját tőke legalább tíz százalékának elvesztése,
14.	az alaptőke vagy a saját tőke huszonöt százalékát meghaladó hitelfelvétel,
15.	olyan engedélyek megszerzése vagy megvonása, melyek a társaság gazdasági
teljesítményét jelentősen befolyásolhatják,
16.	peres eljárás megindítása és lezárása a kibocsátó által vagy a kibocsátó ellen vagy az
adóhatóság által lefolytatott eljárás, hatóság által kiszabott pénzbírság összege, akkor, ha az
eljárás során meghozott érdemi határozatban kötelezettségként megállapított összeg az
alaptőke tíz százalékát meghaladja,
17.	vezető állású személyekben bekövetkezett változás, és az újonnan megválasztott
vezetőnek a kibocsátó bármely értékpapírjából tulajdonában lévő mennyisége,
18.	a kibocsátó vezető állású személyének büntetőjogi felelősségét megállapító jogerős
bírósági határozat ténye, ha az a kibocsátó gazdálkodásával összefüggésben van,
19.	vezető állású személyek értékpapír-tulajdonának változása a kibocsátó által kibocsátott
értékpapírokból (dátum, értékpapír megnevezése, mennyiség, árfolyam, befektetési
szolgáltató neve, az ügyletet követően a kibocsátó által adott értékpapírból tulajdonolt
összmennyiség),
82
20.	a társaság új befektetései, illetve már meglevő befektetések növelése abban az esetben,
ha az a befektetés tárgyát képező társaság alaptőkéjének, törzstőkéjének tíz százalékát
meghaladja,
21.	a társaság meglevő befektetéseinek részleges vagy teljes eladása abban az esetben, ha az
eladás nagyságrendje a befektetéssel érintett társaság alap- vagy törzstőkéjének tíz százalékát
meghaladja,
22.	ha a kibocsátó érdekkörébe tartozó konszolidációba bevont, magyarországi székhelyű,
zártkörűen működő társaság nem köteles e törvény alapján rendszeres és rendkívüli
tájékoztatást közzétenni, akkor ezen társaság rendkívüli információit is a kibocsátónak kell
közzétennie,
23.	a kibocsátónak saját kibocsátású értékpapírjaira vonatkozó vételi vagy eladási opciója,
megbízása, valamint annak teljesülése (dátum, mennyiség, árfolyam, befektetési szolgáltató
neve, az ügyletet követően a saját kibocsátású értékpapírból tulajdonolt összmennyiség),
24.	a kockázati tényezők jelentős megváltozása,
25.	a társaság terveinek, stratégiájának jelentős megváltozása,
26.	kötvény esetén a visszafizetésről, törlesztésről és az utolsó kamatfizetésről beszámoló
záróközlemény,
27.	kötvény esetén a kibocsátási célként megjelölt projekt előrehaladása, főbb
határpontjainak, fázisainak megvalósulása,
28.	a kibocsátó társaság székhelyének, elérhetőségének megváltozása (új cím, új központi
telefonszám, faxszám stb.), ügyfélszolgálat címe, elérhetősége,
29.	a kibocsátó társaság által elnyert nagy megrendelésre megkötött szerződés,
30.	a kibocsátó által a Felügyeletnek bejelentett, az e törvény szerinti közzétételi
kötelezettségek teljesítésére szolgáló hely, illetve annak változása,
31.	egyéb olyan, az előzőekben fel nem sorolt információ, amely az adott kibocsátó
esetében jelentőséggel bír.”
83
2. számú melléklet a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény módosításáról szóló 2005. évi.....törvényhez
„8. számú melléklet a 2001. évi CXX. törvényhez
A nyilvánosan működő részvénytársaságban vételi ajánlat útján történő befolyásszerzés
esetén készítendő működési terv és az ajánlattevő gazdasági tevékenységéről szóló jelentés
kötelező tartalmi elemei
I.	Általános adatok
1.	Az ajánlattevő neve és székhelye (címe);
2.	összehangoltan eljáró személyek esetén a személyek azonosítási adatai (születési név,
állandó lakcím, születési hely és idő);
3.	a vételi ajánlattal érintett részvénytársaság neve, székhelye;
4.	a közreműködő forgalmazó neve, székhelye;
5.	a vételi ajánlat közzétételének helye;
6.	az ajánlattevőnek, és a vele összehangoltan eljáró személyeknek a céltársaságban már
meglévő részesedésére vonatkozó adatok;
7.	a vételi ajánlat elfogadására nyitva álló időszak;
8.	a vételi ajánlat finanszírozására vonatkozó információ;
9.	amennyiben az ajánlattevő által felajánlott ellenérték bármilyen jellegű értékpapírokat
tartalmaz, az ezen értékpapírokra vonatkozó információk, ideértve
9.1.	ha az értékpapír tőzsdén jegyzett értékpapír, a legutolsó tizenkét hónap forgalmára
vonatkozó információk (minimális ár, maximális ár, átlagár, mennyiség)
9.2.	az értékpapírnak az ellenérték megállapítása során figyelembe vett ára, kiszámításának
módja.
II.	Működési terv
1.	a céltársaság jövőbeni működésére vonatkozó üzletpolitikai elképzelések bemutatása;
2.	az ajánlattevőnek a céltársaság és - amennyiben ezt az ajánlat érinti - az ajánlattevő
társaság jövőbeni üzleti tevékenységére vonatkozó tervei;
3.	a céltársaság munkavállalóik és vezetőik állásainak fenntartására vonatkozó szándékai,
beleértve minden, a foglalkoztatás feltételeiben bekövetkező lényeges változtatást;
4.	az ajánlattevőnek a két társaságra vonatkozó stratégiai tervei;
5.	a foglalkoztatásra valószínűsíthető következmények;
6.	a társaságok telephelyeire gyakorolt valószínűsíthető következmények.
III.	Gazdasági tevékenységről szóló jelentés
1.	Az ajánlattevő neve és székhelye (címe);
2.	a vételi ajánlattal érintett részvénytársaság neve, székhelye;
84
3.	az ajánlattevő cég történetének, illetve üzleti tevékenységének rövid bemutatása;
4.	az ajánlattevő vezető tisztségviselőinek és felügyelő bizottsági tagjainak rövid bemutatása;
5.	az ajánlattevő, illetve az ajánlattevőben befolyással rendelkezők, valamint a
részvénytársaság, illetve az abban befolyással rendelkezők között létrejött esetleges
megállapodások részletes ismertetése, ha azok kihatással lehetnek a vételi ajánlat értékelésére;
6.	az ajánlattevő, illetve az ajánlattevőben befolyással rendelkezők, valamint a
részvénytársaság, illetve az abban befolyással rendelkezők, illetve a részvénytársaság vezető
tisztségviselői között létrejött esetleges megállapodások részletes ismertetése, ha azok
kihatással lehetnek a vételi ajánlat értékelésére;
7.	az ajánlattevő pénzügyi helyzetének bemutatása és az abban beállt változások ismertetése;
8.	az ajánlattevő nyilatkozata arról, hogy a vételi ajánlat teljesítésére megfelelő fedezettel
rendelkezik és ennek bemutatása;
10.	a vételi ajánlatban és az ajánlattevő gazdasági tevékenységéről szóló jelentésben szereplő
adatok, információk valóságára vonatkozó felelősségvállaló nyilatkozat.”
85
3. számú melléklet a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény módosításáról szóló 2005. évi.....törvényhez
„9. számú melléklet a 2001. évi CXX. törvényhez
A részvénytársaság igazgatóságának a vételi ajánlattal kapcsolatos véleményének kötelező
tartalmi elemei
1.	A részvénytársaság neve, székhelye;
2.	a vételi ajánlat összefoglalása, kitérve a vételi ajánlat alapvető feltételeire (ellenérték, a
vételi ajánlat elfogadására rendelkezésre álló időszak, fizetés módja);
3.	nyilatkozat arról, hogy a részvénytársaság vezető tisztségviselői betöltenek-e vezető állást,
illetve rendelkeznek-e befolyással az ajánlattevőnél, illetve az ajánlattevőben befolyással
rendelkezőnél, illetve milyen más kapcsolat áll fenn az említettekkel;
4.	a részvénytársaság tulajdonosi struktúrája, a legalább ötszázalékos szavazati joggal
rendelkező személyek felsorolása, a részvényeik darabszáma és a szavazataik számának
feltüntetése;
5.	a véleményben ki kell térni arra is, hogy a befolyásszerzés miként érinti a részvénytársaság
munkavállalóit;
6.	a részvénytársaság igazgatóságának javaslata a vételi ajánlat elfogadására, vagy annak
elutasítására a javaslat részletes indokolásával; ha bármely igazgatósági tag véleménye eltér a
javaslattól, vagy tartózkodott a javaslat meghozatala során, akkor ezt a tényt indokolás mellett
fel kell tüntetni;
7.	ha a társaság igazgatósága független pénzügyi tanácsadót bízott meg:
a)	a független pénzügyi tanácsadó megnevezése,
b)	arra vonatkozó nyilatkozat, hogy a tanácsadó esetében nem áll fenn olyan érdekellentét,
amely befolyásolja a tanácsadó azon képességét, hogy elfogulatlan jelentést adjon.
8.	A munkavállalók véleménye a vételi ajánlatról. ”
86
4. számú melléklet a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény módosításáról szóló 2005. évi.....törvényhez
„20. számú melléklet a 2001. évi CXX. törvényhez
	Alap fajtája	
	nyilvános, nyílt végű értékpapír	nyilvános, zárt végű értékpapír
Saját tőkére vetített, egy kibocsátóra vonatkozó limit		
a) megfelelően likvid tőzsdei értékpapírok	15%	20%
b) egyéb tőzsdei értékpapírok, a 275. § b) pontja szerinti értékpapírok, nyilvános nyílt végű kollektív befektetési értékpapírok	10%	10%
c) tőzsdén nem jegyzett értékpapírok	2%	10%
Saját tőkére vetített, összesített limit		
d) „b” sor szerinti limitet meghaladó, megfelelően likvid tőzsdei értékpapírok	40%	60%
e) tőzsdén nem jegyzett értékpapírok	10%	30%
f) kollektív befektetési értékpapírok, kivéve a nyilvános nyílt végű kollektív befektetési értékpapírokat	5%	20%
Saját tőkére vetített, egyéb limit		
g) azonos sorozatba tartozó állampapírok	35%	35%”
87
5.	számú melléklet a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény módosításáról szóló 2005. évi.....törvényhez
„25. számú melléklet a 2001. évi CXX. törvényhez
Az Európai Unió jogának való megfelelés
Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
1.	A Tanács 1985. december 20-i 85/611/EGK irányelve az átruházható értékpapírokba
kollektív alapon befektető vállalkozásokra (ÁEKBV) vonatkozó törvények, rendeletek és
közigazgatási rendelkezések összehangolásáról.
2.	A Tanács 1988. március 22-i 88/220/EGK irányelve, amely az átruházható
értékpapírokba kollektív alapon befektető vállalkozásokra (ÁEKBV) vonatkozó törvények,
rendeletek és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló 85/611/EGK irányelvet
módosítja bizonyos ÁEKBV-k befektetési politikájának vonatkozásában.
3.	A Tanács 1993. március 15-i 93/6/EGK számú irányelve a befektetési vállalkozások és a
hitelintézetek tőkemegfeleléséről.
4.	A Tanács 1993. május 10-i 93/22/EGK irányelve az értékpapírok területén nyújtott
befektetési szolgáltatásokról.
5.	Az Európai Parlament és a Tanács 1995. június 29-i 95/26/EK irányelve, amely a
prudenciális felügyelet megerősítése céljából módosítja a 77/780/EGK és a 89/646/EGK
irányelvet a hitelintézetek területén, a 73/23 9/EGK és a 92/49/EGK irányelvet a nem-
életbiztosítás területén, a 79/267/EGK és a 92/96/EGK irányelvet az életbiztosítás területén, a
93/22/EGK irányelvet a befektetési szolgáltatók területén, valamint a 85/611/EGK irányelvet
az átruházható értékpapírokba kollektív alapon befektető vállalkozások (ÁEKBV) területén.
6.	Az Európai Parlament és a Tanács 1997. március 3-i 97/9/EK irányelve a
befektetővédelmi rendszerekről.
7.	Az Európai Parlament és a Tanács 1998. június 22-i 98/31/EK irányelve a befektetési
vállalkozások és a hitelintézetek tőkemegfeleléséről szóló 93/6/EGK tanácsi irányelv
módosításáról.
8.	Az Európai Parlament és a Tanács 2001. május 28-i, 2001/34/EK irányelve az
értékpapírok hivatalos tőzsdei jegyzésre történő bevezetéséről és az ilyen értékpapírokról
közzéteendő információról.
9.	Az Európai Parlament és a Tanács 2002. január 21-i, 2001/107/EK irányelve az
átruházható értékpapírokba kollektív alapon befektető vállalkozásokra (ÁEKBV) vonatkozó
törvények, rendeletek és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló 85/611/EGK
tanácsi irányelvnek a befektetési alapokat kezelő társaságok és egyszerűsített jegyzési
felhívások szabályozása tekintetében történő módosításáról.
10.	Az Európai Parlament és a Tanács 2002. január 21-i 2001/108/EK irányelve az
átruházható értékpapírokba kollektív alapon befektető vállalkozásokra (ÁEKBV) vonatkozó
törvények, rendeletek és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló 85/611/EGK
tanácsi irányelvnek az ÁEKBV befektetéseinek tekintetében történő módosításáról.
11.	Az Európai Parlament és a Tanács 2002. június 6-i 2002/47/EK irányelve a pénzügyi
biztosítékokról szóló megállapodásokról.
88
12.	Az Európai Parlament és a Tanács 2002. december 16-i 2002/87/EK irányelve a
pénzügyi konglomerátumhoz tartozó hitelintézetek, biztosítók és befektetési vállalkozások
kiegészítő felügyeletéről, valamint a 73/239/EGK, a 79/267/EGK, a 92/96/EGK, a 93/6/EGK
és a 93/22/EGK tanácsi, továbbá a 98/78/EK és a 2000/12/EK európai parlamenti és tanácsi
irányelv módosításáról.
13.	Az Európai Parlament és a Tanács 2003. november 4-i 2003/71/EK irányelve az
értékpapírok nyilvános kibocsátásakor vagy piaci bevezetésekor közzéteendő tájékoztatóról,
és a 2001/34/EK irányelv módosításáról.
14.	Az Európai Parlament és a Tanács 2003. január 28-i 2003/6/EK irányelve a bennfentes
kereskedelemről és a piaci manipulációról (piaci visszaélés).
15.	A Bizottság 2003. december 22-i 2003/124/EK irányelve a 2003/6/EK európai
parlamenti és tanácsi irányelvnek a bennfentes információ meghatározása és közzététele,
valamint a piaci manipuláció meghatározása tekintetében történő végrehajtásáról.
16.	A Bizottság 2003. december 22-i 2003/125/EK irányelve a 2003/6/EK európai
parlamenti és tanácsi irányelvnek a befektetési ajánlások tisztességes ismertetése és az
összeférhetetlenség közzététele tekintetében történő végrehajtásáról.
17.	Az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-i 2004/25/EK irányelve a nyilvános
vételi ajánlatról.
18.	A Bizottság 2004. április 29-i 2004/72/EK irányelve a 2003/6/EK európai parlamenti és
tanácsi irányelvnek az elfogadott piaci gyakorlatok, az árualapú származtatott ügyletekre
vonatkozó bennfentes információ fogalom meghatározása, a bennfentesek jegyzékének
összeállítása, a vezetői ügyletek bejelentése és a gyanús ügyletek bejelentése tekintetében
történő végrehajtásáról.”
89
6.	számú melléklet a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény módosításáról szóló 2005. évi.....törvényhez
„26. számú melléklet a 2001. évi CXX. törvényhez
A kockázati tőkealap alapkezelési szabályzatának kötelező tartalmi elemei
1.	Bevezetés
A kockázati tőkebefektetés jellegzetességeinek részletes leírása, a működési feltételek
ismertetése
2.	A kockázati tőkealap-kezelőre vonatkozó információk
A kockázati tőkealap-kezelő
a)	cégneve, székhelye,
b)	a cégbejegyzésének száma, helye és ideje,
c)	a Felügyelettől kapott tevékenységi engedélyének száma, dátuma,
d)	a vezető állású személy neve, szakmai önéletrajza,
g)	a könyvvizsgáló neve, engedélyének száma
3.	A kockázati tőkealapra vonatkozó információk
a)	a kockázati tőkealap neve,
b)	a kockázati tőkealap saját tőkéje,
c)	a kockázati tőkealap-jegyek névértéke, darabszáma, sorozat- és sorszáma, valamint a
kockázati tőkealap-jegyhez fűződő jogok bemutatása,
d)	a jegyzéskor vállalt vagyoni hozzájárulás felszólítás ellenére történő nem teljesítése és a
kockázati tőkealap-jegyhez fűződő nem vagyoni jogok elvesztése esetén a kockázati tőkealap-
jegy korábbi tulajdonosával történő elszámolás szabályai,
e)	a kockázati tőkealap futamideje meghosszabbíthatóságának lehetősége és feltételei és
lehetséges leghosszabb időtartama,
f)	a kockázati tőkealap befektetési elveinek leírása, megváltoztatásának lehetősége és
feltételei, ideértve egyszemélyes társaságba való befektetés, illetve meghatározó vagy
többségi részesedést eredményező befektetés lehetőségét vagy kizárását,
g)	hitelfelvétel lehetőségei, a törvényi korlátok, valamint a kockázati tőkealap-kezelő által
felállított további korlátozások ismertetése,
h)	a kölcsönnyújtás feltételei, a kölcsönnyújtás lehetősége vagy kizártsága, kölcsönnyújtás
esetén a törvény által meghatározott korlátozáson túli további korlátozások,
i)	a tőkenövekmény és a hozam megállapításának és kifizetésének részletes szabályai, a
kockázati tőkealap tőkenövekményének felosztására vagy újra befektetésére vonatkozó
szabályok (a működési időn belül fizet-e hozamot a kockázati tőkealap, ha hozam képződik,
vagy teljes egészében újra befekteti; ha fizetnek hozamot, milyen időközönként történhet a
kifizetés, stb.),
j) a kockázati tőkealapot terhelő várható díjak és költségek tételes felsorolása, a díjak és
költségek összegére vagy számítási módjára, továbbá azok elszámolására vonatkozó részletes
tájékoztatás,
k) a kockázati tőkealap-jegy tulajdonosok tájékoztatásának a szabályai,
l)	tanácsadóra vagy közreműködőre vonatkozó információk,
90
m) a kockázati tőkealap megszűnésével kapcsolatos rendelkezések,
n) a kockázati tőkealap-kezelő díjazására vonatkozó feltételek, a díj formája, mértéke,
számításának módja, a kifizetés feltételei,
o) az alapkezelési szabályzat vagy az e törvény által a kockázati tőkealap-jegy tulajdonosok
jóváhagyásának előírása esetén a jóváhagyás eljárási feltételei,
p) a nettó eszközérték számítására és közzétételére vonatkozó előírások.”
91
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.) módosítását az Európai
Unió a nyilvános vételi ajánlatra vonatkozó szabályozása, és az ebből fakadó
jogharmonizációs kötelezettségünk; a kockázati tőkére, az elszámolóházi és a központi
értéktári tevékenységre vonatkozó szabályozás felülvizsgálatának szükségessége, illetve a
piaci szereplők által felvetett egyes - szakmailag indokolt és méltányolható - módosítási
javaslatok tették szükségessé.
I.
Az Európai Unió által kiemelkedő figyelemmel kísért, egységes pénzügyi piac megvalósítása
szempontjából a vállalatfelvásárlási (befolyásszerzési) szabályok összehangolása is
szükségessé vált. Az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a nyilvános vételi ajánlatról szóló
2004/25/EK irányelve a befolyásszerzési szabályok harmonizálását célozza, s magyar jogba
történő átültetése következtében módosul a Tpt. hatálya, valamint a befolyásszerzés, a
nyilvános vételi ajánlat, az összehangolt eljárás, illetve az ilyen módon eljáró személyek, a
céltársaság meghatározásra kerül.
Bár az Irányelv csak a szabályozott piacra bevezetett részvényekre (ezek kibocsátóira, mint
céltársaságokra) vonatkozik, a magyar szabályozás továbbra is követi a Tpt.-beli szabályozás
korábbi logikáját, és minden nyilvánosan működő részvénytársaságra megőrzi, illetve
kiterjeszti a megújult szabályozás hatályát.
Megváltozik a nyilvános vételi ajánlat szempontjából jóváhagyási, ellenőrzési jogosultsággal
rendelkező az adott nyilvános vételi ajánlat során eljáró felügyelet meghatározásának módja,
valamint megváltoznak a bejelentési és közzétételi kötelezettségek.
Az egyik fontos változás a korábbi szabályokhoz képest, hogy a kiszorításra már a 90%-os
mértéket elérő befolyás esetén is sor kerülhet (korábban erre csak 90%-ot meghaladó
tulajdoni hányaddal kerülhetett sor). Kiszorításra a befolyásszerző által tett vételi ajánlatot,
illetve nyilvános vételi ajánlatot követő három hónapon belül lehet, ha az időközben elért
befolyás mértéke a kilencven százalékot meghaladja. Az ajánlati ár meghatározásának
szabályai is finomodnak.
Változik a nyilvános vételi ajánlat elfogadására nyitva álló idő: ez 30 és 65 nap közötti
hosszúságú lehet. Ezen időszakban korlátozásra kerül a céltársaság ügyvezető szervének
hatásköre, pl. a vételi ajánlat megzavarására alkalmas védekezési intézkedéseinek
érvényességét a jogszabály előzetes közgyűlési felhatalmazáshoz köti.
Megjelennek a szabályozásban a 75 százalékot meghaladó befolyás felett érvényesülő ún.
áttörési szabályok, melyek értelmében a részvények adásvételére vonatkozó korlátozások, a
többlet szavazati jogok nem gyakorolhatók, illetve ezzel párhuzamosan megnyílik az eladási
jog gyakorlásának lehetősége a céltársaság részvényesei számára.
II.
Jelentős módosuláson esik át a kockázati tőkealapok és a kockázati tőkealap-kezelők
szabályozása. E két dolgot korábban a kockázati tőkebefektetésekről, a kockázati
tőketársaságokról, valamint a kockázati tőkealapokról szóló 1998. évi XXXIV. törvény
szabályozta, melyet a jogalkotó e módosítás keretében hatályon kívül helyez és
szabályozásukat - bizonyos tartalmi és koncepcionális változtatások érvényesítése mellett - a
Tpt.-be helyezi.
92
A korábbinál rugalmasabb rendelkezések jobban fognak illeszkedni a piaci igényekhez és a
nemzetközi gyakorlathoz. A szabályozás logikája is megfordul: míg korábban az minősült
kockázati tőkealap-kezelőnek, aki döntése alapján a törvény hatálya alá került; az új - Tpt-beli
-	szabályozás szerint az minősül kockázati tőkealap-kezelőnek, aki ilyen tevékenységet végez,
függetlenül a tevékenységet végző döntésétől.
A korábbi szabályozás szerint a tőkét az alap létrehozatalakor, teljes összegben kellett
befizetnie a befektetőknek, az új rendelkezések értelmében erre a befektetőknek legfeljebb hat
évük lesz, amelyen belül a kínálkozó kockázati tőkebefektetések határozzák meg a befizetés
ütemét. A kockázati tőkealap csak zártkörűen hozható létre, így a kezelési szabályzat
rendelkezéseinek meghatározása révén a befektetők kellő befolyást tudnak gyakorolni az alap
működtetésére és a kockázati tőke-alapkezelő tevékenységére. A befektetési korlátozások egy
hagyományos befektetési alapétól eltérőek lesznek.
III.
Jelelnleg Magyarországon a központi értéktári és az elszámolóházi tevékenységet egy
szervezet: a Keler Rt. végzi. A Keler Rt. központi értéktárként vezeti a központi értékpapír-
nyilvántartást, felel az értékpapír-kódok kiadásáért és a pénzügyi közvetítők számára vezeti a
központi értékpapír-számlákat (a rendszer kétszintű: a Keler Rt. a pénzügyi intézmények
számára vezeti a számlákat, akik pedig az értékpapír tulajdonosok számláit vezetik). Emellett
elszámolóházi tevékenységet is folytat, melynek keretében végzi a tőzsdei és tőzsdén kívüli
értékpapír-ügyletek, tőzsdei termékek elszámolását, az általa elszámolt ügyletek teljesítésének
biztosítását, letétkezelők részére letéti szolgáltatást nyújt.
A Keler Rt. az általa elszámolt bizonyos tőkepiaci ügyletek vonatkozásában központi
garantőrként, központi szerződő félként is közreműködik [ún. Central Counter Party (CCP)],
tehát az ilyen ügyletekben a felek felé a teljesítésre a Keler Rt. vállal garanciát a partner nem
teljesítése esetére, így viseli a szerződő felek kockázatát.
Az Európai Központi Bank jelezte Magyarországnak, hogy a központi értéktári és
elszámolóházi tevékenységet egy személyben ellátó Keler Rt.-ben koncentrálódó kockázatok
(működési, hitelezési és piaci) stabilitási szempontból veszélyeket hordoznak magukban,
illetve, hogy a központi szerződő félként vállalt kockázatok továbbterjedésük esetén
veszélybe sodorhatják a központi értéktári funkció gyakorlását.
A helyzet rendezésére kézenfekvő megoldásnak tűnt a központi értéktári és az elszámolóházi
funkció szétválasztása, mivel az előbbi csak működési kockázatot hordoz, addig a piaci és a
hitelezési kockázat az elszámolóháznál marad. A Pénzügyminisztérium, a Magyar Nemzeti
Bank (mint a pénzügyi stabilitásért felelős központi bank és a Keler Rt. társtulajdonosa) és a
Budapesti Értéktőzsde (mint a Keler Rt társtulajdonosa) képviselői igen hosszas egyeztetések
után megállapodtak a központi értéktári és az elszámolóházi funkció szétválasztásban és az
ehhez szükséges jogszabályi módosítások előkészítésében, illetve megalkotásában. E
folyamat eredménye jelenik meg a jelenlegi Tpt. módosítás vonatkozó részeiben.
IV.
A piac hatékonyabb működése, a befektetők színvonalasabb kiszolgálása és a tőkepiac
versenyképességének javítása érdekében számos további módosítás szerepel a javaslatban,
melyek közül az alábbiak tekinthetőek jelentősebbeknek:
Az értékpapír kölcsönzés szabályozásának felülvizsgálata
93
A jövőben változik majd a tevékenység megítélése és nem számít majd kiegészítő befektetési
szolgáltatásnak. A korábbi, egyedi biztosítékok kikötésére épülő szabályozást felváltja a
prudenciális szabályozás. A felek szabadon határozhatják meg milyen biztosítékot kötnek ki
az értékpapír-kölcsönzési ügylet kapcsán. Mindez lehetővé teszi, hogy a tőkepiacon jelenevő
értékpapírok forgalma, forgási sebessége felgyorsuljon.
Befektetési alapokra vonatkozó szabályok
Módosul a befektetési alapokra, az alapkezelőkre és a befektetési jegyekre vonatkozó
szabályozás is. Tekintettel arra, hogy e területen az elmúlt évek során semmiféle probléma
nem merült fel, a rendszer jól bejáratott és megfelelő garanciákkal üzemel, lehetőség nyílt a
ma már indokolatlan korlátozások leépítésére a versenyképesség javítása érdekében.
Újdonságként lehetővé válik nyilvános, nyílt végű, ún. indexkövető befektetési alap
létrehozása, melynek lényege, hogy az alapkezelő a befektetési jegyek általa meghatározott
számát tömörítő forgalmazási egységet határozhat meg a jegyzés, illetve a folyamatos
forgalombahozatal céljaira. Mindez együtt jár azzal, hogy az elsődleges forgalmazás során, a
befektető általi, egyazon alkalommal történő vásárlás, valamint a visszaváltás tárgyát csak a
forgalmazási egységet vagy annak egész számú többszörösét kitevő befektetési jegyek
képezhetik.
Az óvadéki biztosíték elsődlegességének eltörlése egyes ügyleteknél
Jelentős változásként értékelhető, hogy a Tpt-ben szereplő óvadéki rendszer átalakul. Az
eddigi kötelező jellegű szabályozás helyett megjelenik a prudenciális alapú szabályozás, a
pénzügyi szolgáltatók így rugalmasabban tudják a kockázatokat értékelni, és annak
függvényében rendelkezni biztosítékok kikötéséről.
Részvénykönyv vezetés
A részvénykönyv-vezetés szabályozása is megváltozik. Alkalmazkodva a gyakorlatban
tapasztalt jelenségekhez és folyamatokhoz, automatizmussá válik a bejegyzés azt az esetet
kivéve, ha a részvényes kifejezetten megtiltja ezt.
Központi hitelinformációs rendszer
A hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényben szereplő központi
hitelinformációs rendszer hatókörének kiterjesztésével lehetővé válik a befektetési hitelezés,
illetve az értékpapír kölcsönzés kapcsán „rossz” ügyfélnek számító magánszemély ügyfelek
nyilvántartása is, amely esetükben később felhasználható a hitelképesség elbírálása esetén.
Ennek célja, hogy a pontos, szerződésszerű teljesítés ösztönzésével, és a kockázatos piaci
szereplők kiszűrésével a prudenciális és garanciális szabályok mellett hozzájáruljon a
pénzügyi stabilitás erősödéséhez.
94
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
A Tpt. hatálya több okból is módosul. A részvénytársaságokban történő befolyásszerzés uniós
szabályai szükségessé teszik a hatály kiterjesztését a külföldi székhelyű részvénytársaságokra
is, ha azok részvényei magyarországi szabályozott piacra be vannak vezetve.
A módosítás értelmében a kockázati tőkealapokra, illetve a kockázati tőkealap-kezelési
tevékenységre is kiterjed a törvény hatálya, hiszen ezek a jövőben a Tpt.-ben lesznek
szabályozva.
A 2. §-hoz
A Tpt. egyes rendelkezéseinek hatálya alól veszi ki a fióktelep formájában működő
befektetési vállalkozást, árutőzsdei szolgáltatót, befektetési alapkezelőt, tőzsdét,
elszámolóházat és központi értéktárat.
A 3. §-hoz
A Tpt. 5. §-ának módosítása révén bekerült az intézményi befektetők körébe a kockázati
tőkealap és a kockázati tőkealap-kezelő; illetve a törvényben definiált fogalmak köre is
jelentősen kibővült, köszönhetően részben a nyilvánosan működő részvénytársaságban való
befolyásszerzésre vonatkozó uniós rendelkezések harmonizációjának, a kockázati
tőkebefektetések szabályainak Tpt.-be való bekerülésének, részben pedig a Központi
Hitelinformációs Rendszer Tpt.-beli vonatkozásaira vonatkozó szabályok miatt
szükségszerűen megjelenő új fogalmaknak.
A 4. §-hoz
A módosítás két helyen apróbb változásokat jelent a hatályos szöveghez képest. Pontosításra
került egyrészt a tájékoztatóra vonatkozó irányelv rendelkezése alapján, hogy az értékpapírt
akár a kibocsátó, akár annak kapcsolt vállalkozása munkavállalóinak fel lehet ajánlani,
másrészt egyértelművé válik, hogy a kibocsátó valamely értékpapírjának a felajánlás
időpontjában is szabályozott piacon kell lennie. A korábbi „bevezették” kifejezés lehetőséget
adott olyan értelmezésre is, mely szerint a követelményeknek akkor is eleget tesz a kibocsátó,
ha valamely értékpapírját korábban bevezették ugyan a szabályozott piacra, de időközben
kikerült onnan (pl. a kötvény futamideje lejárt).
Az 5. §-hoz
A Tpt. jelenlegi forgalomba hozatali szabályai nem kezelik azt az esetet, amikor külföldön
nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír kerül Magyarországon nyilvánosan értékesítésre, de
nem kerül szabályozott piacra bevezetésre. Ennek a helyzetnek a rendezését szolgálja a
módosítás.
A 6. §-hoz
A Tpt. 22. §-ának módosítása egyértelművé teszi, hogy az érintett papír a kibocsátó, illetőleg
kapcsolt vállalkozás bármelyikének munkavállalója, vezető tisztségviselője, stb. számára
értékesíthető, illetve juttatható.
95
A 7. §-hoz
A módosítást az teszi szükségessé, hogy a jelenlegi szöveg mellett a forgalomba hozatali
eljárások a végtelenségig elhúzhatók az eredeti tájékoztató alapján.
A 8. §-hoz
A Tpt. 31. (1) második fordulata értelmében a forgalomba hozatalra a tájékoztató közzétételét
követő tizenkét hónap alatt kerülhet sor. Ennek alapján - szélsőséges esetben -
előfordulhatna, hogy a tájékoztató érvényessége lejártát közvetlenül megelőző időpontban
közzétett tájékoztató alapján további tizenkét hónappal meg lehetne hosszabbítani a
forgalomba hozatal lehetséges időpontját, a módosítás ezt a lehetőséget szeretné kizárni.
A 9. §-hoz
A hatályos szabályok pontosítását, egyértelművé tételét szolgálja.
A 10. §-hoz
Amennyiben a Felügyelethez benyújtott hirdetés tartalma ellentétes vagy félrevezető
információt tartalmaz a benyújtott, illetve közzétételre engedélyezett tájékoztatóban
foglaltakhoz képest a Felügyelet nem mérlegelhet: köteles megtiltani a közzétételt.
A 11. §-hoz
A § rendelkezési két helyen kibővültek, s ez indokolta a bekezdések számának kibővítését.
Előírásra került, hogy a kérelmezőnek - ha az érintett tagállamban hatályos szabályok szerint
szükséges - az érintett tagállam által elfogadott nyelvre lefordított összefoglalót is be kell
nyújtania a Felügyelethez. A Felügyelet csak így tud eleget tenni a Tpt. 40. §-a (1)
bekezdésében foglalt előírásoknak.
Az új (4) bekezdés szükségességét az indokolja, hogy a tájékoztatóról szóló irányelv lehetővé
teszi az e § (2) bekezdésében szabályozott esetben, hogy az engedélyező tagállam a
tájékoztatóban foglaltak valóságtartalmának ellenőrzése során, ha a Felügyelet kéri -
kérelmező választása szerint - a Felügyelet által elfogadott nyelven vagy egy, a nemzetközi
pénzügyi piacokon általában használt nyelven is be kell nyújtani. Példának okáért, ha egy
magyarországi székhelyű cég csak egy portugáliai szabályozott piacra szeretné papírjait
bevezetni és a tájékoztatót kizárólag portugál nyelven adja be a Felügyelethez, a Felügyelet
jogosult magyar vagy angol nyelven is bekérni azt. Természetesen ilyen esetekben is a
portugál nyelvű tájékoztatót hagyja jóvá.
A 12. §-hoz
A §-ban foglaltak előírják az érintett hitelintézet számára, hogy az értékpapír forgalomba
hozatala, illetve szabályozott piacra történő bevezetése esetén az ismertető egyes részeit
milyen módon kell nyilvánosságra hozni, illetve azt, hogy az ismertető a felügyeleti
jóváhagyástól számított egy évig hatályos.
A 13. §-hoz
A befektetők tájékoztatásához szorosan hozzá tartozik, hogy értesüljenek a nyilvános
forgalomba hozatal lezárásáról, s a rendelkezés az erről szóló tájékoztatást teszi kötelezővé a
kibocsátó számára.
96
A 14. §-hoz
A külföldi kibocsátó értékpapírjának Magyarországon történő forgalomba hozatalát követően
a jelenlegi szabályok alapján a magyar kibocsátókra vonatkozó tájékoztatási
kötelezettségeknek kellene megfelelni, mindamellett, hogy a kibocsátás joga szerinti
tájékoztatási kötelezettségek alanya is egyben. Miután a külföldi kibocsátótól nem várható el,
hogy a magyar számviteli szabályok szerint készítse el rendszeres tájékoztatási kötelezettség
alá tartozó mérlegét és eredménykimutatását, ezért kivételként meg kell engedni számára,
hogy a saját joga szerinti éves jelentését tegye közzé.
A 15. §-hoz
A Tpt. Harmadik részének hatálya részben eltér a Tpt. általános hatályától, s ezt hivatott
szabályozni a Tpt. módosított 65. §-a.
A 16. §-hoz
A befolyás mértékének számítását, illetve a befolyás megállapításának szabályait tartalmazza.
A 17. §-hoz
A rendelkezés szabályozza, hogy ha egy társaság részvényei több tagállam szabályozott
piacára be vannak vezetve, akkor mely tagállam joga alapján, melyik felügyelet jár el az adott
részvényekre vonatkozó nyilvános vételi ajánlat során.
A 18. §-hoz
A befolyásszerzés bejelentésének, és közzétételének szabályait tartalmazza, mely szerint - a
korábbiaktól eltérően - a kilencven százalékot meghaladó befolyásnál már százalékonként
kell közzétenni a befolyás mértékét. Új kötelezettségként került előírásra, hogy a céltársaság
igazgatósága köteles a vételi ajánlatot a kézhezvételt követően haladéktalanul továbbítani a
munkavállalók képviselőinek.
A 19. §-hoz
A rendelkezés meghatározza, hogy mely esetekben kell vételi ajánlatot tenni, továbbá az
összehangoltan eljáró személyek esetén elég egy személynek megtenni az ajánlatot, ha ebben
az érintettek megegyeznek, illetve a szabályozás kitér arra is, hogy az ajánlat lebonyolításához
befektetési szolgáltató kell igénybe venni.
A 20. §-hoz
A szabályozás tartalmazza a vételi ajánlat tartalmi kellékeit, és a fedezetképzés szabályait arra
az esetre, ha összehangoltan eljáró személyek közül tesz valaki vételi ajánlatot.
A 21. §-hoz
Az ajánlati időszak időtartama a hatályos szabályozásban szereplő 30-45 napról 30-65 napra
változik, igazodva a 2004/25/EK irányelv által előírtakhoz.
A 22. §-hoz
A rendelkezés az ajánlatban a megvásárolni kívánt részvényekért felkínált ellenérték
számítására vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza, meghatározva azt a szabályozott piacra
bevezetett, és a nem bevezetett papírok esetén is. Külön szabályozásra kerül, hogy ha a
97
szabályozott piacon a kötésszám alacsony, akkor milyen eljárás szerint kell meghatározni az
árat.
A 23. §-hoz
A céltársaság igazgatósága által a céltársaság működésére vonatkozó adatátadást szabályozza.
A 24. §-hoz
A rendelkezés a vételi ajánlat esetén a céltársaság védekezésének lehetőségeit tartalmazza.
Főszabályként érvényesül, hogy az igazgatóság önállóan nem tehet védekezési intézkedést a
vételi ajánlat sikerességének meghiúsítása céljából. Ez alóli kivétel, ha ezekhez a lépésekhez
megszerzi a közgyűlés felhatalmazását. Új rendelkezés, hogy a céltársaság igazgatóságának a
vételi ajánlatra vonatkozó véleményéhez csatolni kell a munkavállalók véleményét.
A 25. §-hoz
Az ajánlattevő alapesetben valamennyi felajánlott részvényt köteles megvásárolni. Ez alóli
kivétel, ha az elfogadó nyilatkozatok alapján az ajánlattevő nem szerezne a céltársaságban
ötven százalékot meghaladó befolyást, és a vételi ajánlat erre az esetre tartalmazta az elállás
jogának fenntartását. Azonban az utóbbi esetben előírás, hogy tilos a részvényesek között a
vételi ajánlat elfogadására vonatkozó jogosultság gyakorlása során az egyenlő bánásmód
követelményét megsérteni.
A 26. §-hoz
Az áttörési szabály új elem a magyar szabályozásban, amelynek alkalmazására a 2004/25/EK
irányelv biztosít lehetőséget. Az áttörés azt jelenti, hogy két rendkívüli közgyűlés esetén - a
céltársaság védekezésének eszközeit meghatározó közgyűlés, illetve azt a vételi ajánlatot
követő olyan közgyűlés, ahol a vételi ajánlatot követően az ajánlattevő rendelkezik a
részvények 75%-val, és az ajánlattevő a vételi ajánlatban már jelezte, hogy ezen a
közgyűlésen érvényesíteni kívánja az áttörési szabályokat - nem élnek a részvényátruházást
korlátozó rendelkezések vagy megállapodások, illetőleg a többszörös szavazati jogot biztosító
részvények is csak egy szavazattal szavaznak ezeken a közgyűléseken.
A 27. §-hoz
Ha az ajánlattevő a vételi ajánlattételi eljárás során a szavazati jogok legalább hetvenöt
százalékát megszerezte, a céltársaság részvényeseinek közgyűlését összehívhatja,
kezdeményezheti az alapszabály módosítását, valamint az igazgatósági, igazgatótanácsi és
felügyelő bizottsági tagok visszahívását, illetve kinevezését, az ilyen közgyűlésen nem
érvényesülhetnek a többszörös szavazati jogosultságok és egyéb különleges jogok sem
gyakorolhatók.
A 28. §-hoz
Amennyiben az áttörési szabályok életbe lépnek, a többszörös szavazati joggal élni nem
tudókat kártalanítás illeti meg, melyet az ajánlattevő köteles készpénzben kifizetni az érintett
részvényesnek.
A 29. §-hoz
A vételi, illetve az eladási jog gyakorlásának lehetősége a kilencven százalékos
befolyásszerzést követően nyílik meg. A nyilvános vételi ajánlat, illetve az önkéntes vételi
ajánlat megtételét követően három hónapja van az ajánlattevőnek arra, hogy elérve a
98
kilencven százalékot újabb vételi ajánlat megtétele nélkül kiszoríthassa a még meglévő
kisebbségi részvényeseket a cégből.
A befolyást szerző a befolyásszerzésre irányadó szabályok kijátszásával, megkerülésével
szerzett részvényeit köteles a szerzést vagy a Felügyelet határozatának meghozatalát követő
hatvan napon belül elidegeníteni.
A 30. §-hoz
A rendelkezés a nyilvános vételi ajánlatok, illetve az egyes társaságokban történő
befolyásszerzés kapcsán megvalósuló nemzetközi együttműködés szabályait, az
információátadás feltételeit határozza meg.
A 31. §-hoz
Az értékpapír kölcsönzés kikerült a kiegészítő befektetési szolgáltatások közül, ezért mind az
értékpapír-bizományosnál, mind az értékpapír-kereskedőnél ki kellett venni a Tpt. 81. § (2)
bekezdésének i) pontját.
A 32. §-hoz
Az értékpapír-kölcsönzés kikerült a kiegészítő befektetési szolgáltatások közül, ezért
szükséges nevesíteni, hogy a befektetési vállalkozás befektetési szolgáltatási, illetve
kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységen kívül értékpapír-kölcsönzést is végezhet.
A 33. §-hoz
Pontosító jellegű módosítás, melynek következtében az „illetőleg” kötőszó helyébe az „és”
lépett; kifejezésre juttatván, hogy az az eset, amikor a befektetési vállalkozás nem vitatott
tartozását az esedékességet követő öt napon belül nem egyenlítette ki, csak akkor vezet a
tevékenységi engedély Felügyelet általi visszavonásához, ha a befektetési vállalkozás
vagyona (eszközei) az ismert hitelezők követelésének kielégítésére nem nyújtana fedezetet.
A 34. §-hoz
A Tpt. 96. § (2) bekezdésének módosítását a Beva megfelelő működésének elősegítése
indokolja. Az ügyfelek védelme érdekében szükséges a szabályozás szintjén, illetve a
gyakorlatban is biztosítani, hogy ügyfélköveteléssel rendelkező társaság ne kerüljön ki a
Felügyelet hatásköre, ezáltal a Beva tagsága alól anélkül, hogy a törvényi garanciákat
biztosító felszámolási eljárás megindulna.
A Tpt. nem csak a kártalanítást kötötte a felszámoláshoz, de bevezette a befektetési
szolgáltatók felszámolásának speciális szabályait is éppen azért, hogy az ügyfélkövetelések
fokozott védelme ezen eljárás során is biztosított legyen. E szabályok nem érvényesülnek, ha
a felszámolás kezdeményezésekor a társaság már nem befektetési szolgáltató, tehát ha az
engedély visszavonását követően kerül sor a felszámolás megindítására.
A Tpt. 96. § (1) bekezdése felsorolja a tevékenység végzésére jogosító engedély
visszavonásának eseteit, és a (2) bekezdés a visszavonás két jogcíméhez hozzáfűzi, hogy a
Felügyelet a tevékenység végzésére jogosító engedélyt akkor vonja vissza, ha az engedéllyel
rendelkező az ügyfelével szemben fennálló elismert kötelezettségeinek eleget tett, vagy
szerződéseinek teljesítését más befektetési szolgáltató, illetőleg árutőzsdei szolgáltató
átvállalta.
99
A módosítás kiegészíti a fenti bekezdést az engedély visszavonásának további eseteivel is - a
c)	pont kivételével - mivel ellenkező esetben a befektetési vállalkozás úgy kerülhet ki a
Felügyelet hatásköre alól, hogy az ügyfélkövetelések nem kerültek rendezésre. Az (1)
bekezdés c) pontja szerinti esetben a Felügyelet felszámolási eljárást kezdeményez, tehát a
továbbiakban az ügyfélkövetelések rendezése a felszámoló hatáskörébe tartozik.
A 35. §-hoz
A Tpt. 99. §-ában foglalt felsorolás kibővül a központi értéktári tevékenységet végző
szervezettel, így az ennél a szervezetnél, megfelelő pozícióban, illetőleg beosztásban eltöltött
idő is szakmai gyakorlatnak számít a Tpt. 97. §-ának alkalmazása során.
A 36. §-hoz
A befektetési hitel nyújtására a jövőben csak az kaphat engedélyt, aki csatlakozik a Központi
Hitelinformációs Rendszerhez.
A 37. §-hoz
Az informatikai rendszer védelmével kapcsolatos előírásokban külön nevesítve lett a központi
értéktári tevékenységet ellátó szervezet, s ennek következtében az elszámolóházi, illetve az
értéktári tevékeynségek szétválasztása után az értéktárra is vonatkoznak ezek a
kötelezettségek.
A 38. §-hoz
A befektetési szolgáltató és az árutőzsdei szolgáltató belső ellenőrzési rendjére vonatkozó
előírásokkal kapcsolatos, a Tpt. 110. § (1) felsorolásokba bekerült központi értéktár is.
A 39. §-hoz
A központi értéktári szabályzat, mint az egyes piaci szereplők által betartandó dokumentum
került nevesítésre.
A 40. §-hoz
A befektetési szolgáltatónak, illetőleg az árutőzsdei szolgáltatónak a szerződés megkötését
akkor is meg kell tagadnia, ha az a központi értéktár szabályzatába ütközik.
A 41. §-hoz
A részvénykönyv vezetéséről és a részvényesi meghatalmazottról szóló fejezet címe módosul.
A 42. §-hoz
A részvénykönyvvezetés korábbi szabályai szerint azt jegyezték be a részvénykönyvbe, aki
ezt kifejezetten kérte. A szabályozás logikája a módosítás folytán megfordul, így az
értékpapírszámla vezetője - amennyiben a részvényes ez ellen részvényeinek az
értékpapírszámlán történő jóváírása során nem tiltakozik - automatikusan bejegyezteti a
részvényest a részvénykönyvbe.
Természetesen a részvényes később megváltoztathatja véleményét és egy későbbi időpontban
is dönthet úgy, hogy a részvénykönyvből töröljék, illetőleg, hogy jegyezzék be a
részvénykönyvbe, ha erre a papírok számlán történő jóváírásakor nem került volna sor.
100
A 43. §-hoz
A részvénykönyvi bejegyzés és a tulajdoni megfeleltetés technikai végrehajtására vonatkozó
szabályokat tartalmazza.
A 44. §-hoz
A Felügyelet a hatályos rendelkezések alapján is kérhette a végső részvénytulajdonosok
beazonosítását, de ennek kikényszerítésére nem voltak megfelelő eszközei, így bekerült a
mostani módosításba, hogy amennyiben a részvényesi meghatalmazott a részvénytulajdonos
azonosságát nem fedi fel, a részvénytársaságban szavazati joga nem gyakorolható.
A 45. §-hoz
A befektetési hitel nyújtására vonatkozó szabályok jelentős változáson esnek át. Megszűnik
az az előírás, mely szerint a befektetési hitelből megvásárolt értékpapír a befektetési hitelt
nyújtó javára óvadékul szolgál, minden egyéb, erre vonatkozó szerződés megkötése nélkül. A
felek szabadon állapodhatnak meg a biztosítékról, de bármiben is állapodjanak meg, a
befektetési hitelt nyújtónak a hitelnyújtásra vonatkozó döntés előtt meg kell győződnie a
szükséges fedezet, illetőleg biztosíték meglétéről, azok valós értékéről és
érvényesíthetőségéről.
A 46. §-hoz
Új cím kerül a központi hitelinformációs rendszerre vonatkozó rész elé.
A 47. §-hoz
Ez a § a referenciaadat-szolgáltató számára írja elő, hogy mely esetekben kell továbbítania
ügyfelei adatait a Központi Hitelinformációs Rendszerbe (késedelembe esés, hamis vagy
hamisított okiratok használata).
A Központi Hitelinformációs Rendszer a hozzá eljuttatott adatokat öt évig köteles megőrizni,
illetve kezelni.
A referenciaadat szolgáltató kötelessége, hogy az általa a KHR-be eljuttatott adatokban
bekövetkező változásokról - amennyiben arról tudomása van - értesítse a KHR-t.
A 48. §-hoz
A KHR-ba történő adattovábbítás technikai részletei.
A 49. §-hoz
A referenciaadat szolgáltató a természetes személy ügyfél részére írásbeli tájékoztatást köteles
adni az adatközlés céljának, a közlendő adatok körének és a jogorvoslati lehetőségnek
megjelölésével, valamint arról a tényről, hogy a KHR-be való bekerülés esetén további
referenciaadat szolgáltatók részére történő adatátadás lehetőségéről.
A 50. §-hoz
A halasztott pénzügyi teljesítést végző befektetési szolgáltatónak az igazgatóság által
jóváhagyott belső szabályzatot kell készíteni és alkalmazni a halasztott pénzügyi teljesítés
megalapozottsága, áttekinthetősége, a kockázatok felmérése, ellenőrzése és csökkentése
érdekében.
101
A halasztott pénzügyi teljesítés esetén is megszűnik az a törvényi előírás, mely szerint a
halasztott pénzügyi teljesítés időtartama alatt a megvásárolt értékpapír teljes mennyisége a
befektetési szolgáltató javára óvadékul szolgál. A felek a biztosítékról szabadon
megállapodhatnak, és természetesen az sem kizárt, hogy bizonyos esetekben a felek óvadék
kikötésében állapodnak majd meg, de ez már nem lesz törvényi kötelezettség.
A 51. §-hoz
A befektetési szolgáltatónak a halasztott pénzügyi teljesítésre vonatkozó döntés előtt meg kell
győződnie a szükséges fedezet, illetőleg biztosíték meglétéről, azok valós értékéről és
érvényesíthetőségéről.
A 52. §-hoz
A szövegben az elszámolóház szó központi értéktárra cserélődik.
A 53. §-hoz
Bár az értékpapír kölcsönzés kikerül a kiegészítő befektetési szolgáltatások közül, a
befektetési szolgáltató, a befektetési alapkezelő, az elszámolóházi tevékenységet végző
szervezet, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár, illetőleg az
elszámolóházi tevékenységet végző szervezet köteles előzetesen bejelenti a Felügyeletnek, ha
értékpapír-kölcsönzést kíván végezni.
Az értékpapír-kölcsönügylet határozott időre köthető, és megszűnik az a korlátozás mely
szerint ennek futamideje legfeljebb egy év lehetne.
Hatályon kívül helyezi a módosítás azokat a korábbi rendelkezést, mely szerint az értékpapír-
kölcsönzésnél kötelező óvadék kikötése. A felek a biztosíték tekintetében szabadon
megállapodhatnak.
A 54. §-hoz
Pontosító jellegű átfogalmazás.
A 55. §-hoz
Az értékpapír-kölcsönzési keretszerződésnek, illetőleg az értékpapírkölcsön-szerződésnek
tartalmi elemei.
A 56. §-hoz
Az értékpapír-kölcsönzés háttérszabályául továbbra is a Ptk. pénzkölcsönre vonatkozó
rendelkezései szolgálnak.
A 57. §-hoz
Pontosító jellegű módosítás, amely a központi értéktár, mint különálló piaci szereplő
megjelenése miatt indokolt.
A 58. §-hoz
A bennfentes személyek ügyletkötési kapcsán a Felügyelet felé bejelentendő adatok köre
bővül.
102
A 59. §-hoz
A Felügyelet a hozzá beérkezett, gyanús ügyletekre (piac-befolyásolás, illetve bennfentes
kereskedelem) vonatkozó bejelentéseket köteles a bejelentés beérkezését követő két
munkanapon belül továbbítani az érintett szabályozott piacok illetékes felügyeletének.
A 60. §-hoz
A Javaslat alapján a befektetési ajánlásból egyértelműen azonosíthatónak kell lennie a
befektetési ajánlást készítő személynek. Ha a befektetési ajánlást készítő személy befektetési
vállalkozás vagy hitelintézet, akkor befektetési ajánlásnak tartalmaznia kell az érintett
személy felügyeletét ellátó, illetékes felügyeleti hatóság megnevezését is. Ha az érintett
személy - ide nem értve a befektetési vállalkozást és hitelintézetet - önszabályozó szervezet
tagja vagy önszabályozó szervezet által kibocsátott magatartási kódex hatálya alá tartozik,
akkor a befektetési ajánlásnak tartalmaznia kell az önszabályozó szervezet szabályaira vagy a
magatartási kódexre történő hivatkozást is. Ha az érintett személy a befektetési ajánlást nem
írásban teszi közzé, elegendő, ha az adatokat egy feltétel és korlátozás nélkül hozzáférhető
honlapon hozza nyilvánosságra, és a befektetési ajánlásban világosan megjelöli ezt a tényt és
a honlap címét.
A 61. §-hoz
A Javaslat szerint az érintett személy felelős azért, hogy a befektetési ajánlás elkészítése,
illetve terjesztése során a tőle általában elvárható gondossággal járjon el. Az érintett személy
a Felügyelet kérésére bizonyítani köteles, hogy a befektetési ajánlás szakmailag megalapozott.
Ha a befektetési ajánlásban terjedelmi korlátok miatt nem lehetséges a meghatározott adatok
nyilvánosságra hozatala, és az alkalmazott módszertan vagy az értékelés alapja nem változott,
elegendő, ha azokat az érintett személy azokat honlapon hozza nyilvánosságra, és a
befektetési ajánlásban világosan megjelöli ezt a tényt és a honlap címét.
A 62. §-hoz
A befektetési ajánlásban az érintett személynek be kell mutatnia minden, a befektetési ajánlás
tárgyilagosságának megítélése szempontjából jelentős jogviszonyát és egyéb körülményt,
ideértve a befektetési ajánlás tárgyát képező pénzügyi eszközhöz kötődő pénzügyi
érdekeltségét, illetve ha a kibocsátóval jogvitában áll, a jogvita tárgyát, jellegét.
A befektetési vállalkozás és a hitelintézet a befektetési ajánlásban nyilvánosságra hozza az
elmúlt negyedévben az összes befektetési ajánlásában a „vételre ajánlott”, a „tartásra
ajánlott”, az „eladásra ajánlott”, illetve az ezekkel egyenértékű tartalommal bíró befektetési
ajánlások arányát, valamint azt, hogy azonos bontásban azt, hogy a befektetési ajánlások
milyen arányban vonatkoztak azon kibocsátókra, amelyek számára az előző tizenkét
hónapban befektetési szolgáltatásokat nyújtott.
A 63. §-hoz
A Javaslat előírja, hogy a más személy által készített befektetési ajánlás terjesztése esetén, a
befektetési ajánlás terjesztőjének a befektetési ajánlásból egyértelműen azonosíthatónak kell
lennie.
A 64. §-hoz
A Javaslat előírja, hogy ha a terjesztő a más személy által készített befektetési ajánlást
tartalmilag lényegesen megváltoztatja, egyértelműen és részletesen meg kell jelölnie a
103
lényeges módosításokat, továbbá a megváltoztatott részek tekintetében a terjesztőre
megfelelően alkalmazni kell a befektetési ajánlás készítőjére előírt szabályokat. Az érintett
személynek, aki maga vagy természetes személyen keresztül terjeszti a tartalmilag lényegesen
módosított befektetési ajánlást, rendelkeznie kell egy írásba foglalt belső szabályzattal, amely
biztosítja, hogy a befektetési ajánlást kézhez vevő személy hozzáférhessen a befektetési
ajánlás készítőjére vonatkozó adatokhoz, a befektetési ajánláshoz és a készítő érdekeltségeire,
illetve összeférhetetlenségére vonatkozóan közzétett információhoz, feltéve, hogy ezek az
információk a nyilvánosság számára egyébként hozzáférhetőek.
A más személy által készített befektetési ajánlás összegzésének terjesztése esetén az ilyen
összegzést terjesztő érintett személynek biztosítania kell, hogy az összegzés világos legyen,
ne legyen félrevezető, meg kell határoznia a forrásdokumentumot és azt, hogy a nyilvánosság
a forrásdokumentummal kapcsolatos közzétett információhoz hol férhet hozzá, ha azok a
nyilvánosság rendelkezésére állnak.
A 65. §-hoz
A Javaslat előírja, hogy a befektetési vállalkozás, a hitelintézet vagy számára munkaviszony
vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében tevékenységet végző természetes
személy a harmadik fél által készített befektetési ajánlás terjesztésekor milyen további
információkat tegyen közzé.
A 66. §-hoz
A Javaslat előírja, hogy ha a terjesztő a harmadik személy által készített befektetési ajánlást
tartalmilag megváltoztatja, egyértelműen és részletesen meg kell jelölnie a lényeges
módosításokat. Az érintett személynek, aki maga vagy természetes személyen keresztül
terjeszti a lényegesen módosított befektetési ajánlást, rendelkeznie kell egy írásba foglalt
belső szabályzattal, amely biztosítja, hogy a befektetési ajánlást kézhez vevő személy
hozzáférhessen a befektetési ajánlás készítőjére vonatkozó adatokhoz, a befektetési ajánláshoz
és a készítő érdekeltségeire, illetve összeférhetetlenségére vonatkozóan közzétett
információhoz, feltéve, hogy ezek az információk a nyilvánosság számára egyébként
hozzáférhetőek. A harmadik személy által készített befektetési ajánlás összegzésének
terjesztése esetén az ilyen összegzést terjesztő érintett személynek biztosítania kell, hogy az
összegzés világos legyen, ne legyen félrevezető, meghatározva a forrásdokumentumot és azt,
hogy a nyilvánosság a forrásdokumentummal kapcsolatos közzétett információhoz hol férhet
hozzá közvetlenül és könnyen, ha azok a nyilvánosság rendelkezésére állnak.
A 67. §-hoz
A Javaslat speciális előírásokat tartalmaz a befektetési vállalkozás, a hitelintézet vagy
számára munkaviszony vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében
tevékenységet végző természetes személy által terjesztett, harmadik fél által készített
befektetési ajánlásokra.
A 68. §-hoz
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 1999. évi CXXIV. törvény
módosításáról szóló - jelenleg az Országgyűlés előtt lévő - törvényjavaslat hatályon kívül
helyezi a hatályos Tpt. 399. § (1) bekezdését, amely tartalmazza, hogy a Felügyelet a
Befektető-védelmi Alap szabályzataiban meghatározott előírások megsértése esetén
intézkedéseket és szankciókat alkalmazhat.
104
A Beva a 225. § (2) bekezdése szerint a díjfizetés rendjéről szóló szabályzatában a tagokra
kötelezettségeket írhat elő, azonban az Alapnak nincs jogosultsága - peres eljárás indításán
kívül - a kötelezettséget megszegőkkel szembeni önálló eljárásra.
A módosítás célja tehát az, hogy a felügyeleti intézkedés joga továbbra is kiterjedjen a
Befektető-védelmi Alapnak a díjfizetéssel kapcsolatos szabályzatában meghatározott
előírások megsértésének esetére is.
A 69. §-hoz
Az értékpapír-kölcsönzés kikerül a kiegészítő befektetési szolgáltatások köréből, ez indokolja
a korábbi hivatkozás elhagyását, illetve átírását.
A 70. §-hoz
A két kisebb módosítás egyrészt egyértelművé teszi, hogy az alap kezelési szabályzatát a
Felügyeletnek jóvá kell hagynia, másrészt a tisztségviselők kifejezés helyébe a vezető állású
személyek köre lépett.
A 71. §-hoz
A hatályos szabályok szerint a befektetési alapkezelő köteles a portfoliójában lévő egyes
ingatlanokra teljes körű vagyonbiztosítást kötni. A módosítás értelmében az ingatlanok
biztosítására vonatkozó kötelezettség megmarad, de a biztosítást nem feltétlenül az
alapkezelőnek kell megkötnie. Egy bérbe adott ingatlan esetén például az alapkezelő és a
bérlő között létrejövő szerződés a bérlő számára is előírhatja az előírt biztosítás megkötését.
Természetesen az ingatlanok megfelelő biztosítottságáért való végső felelősség továbbra is az
alapkezelőt terheli („köteles gondoskodni”).
A 72. §-hoz
A módosítást indokolja, hogy a jelenleg hatályos jogszabályszövegből csak közvetett módon
derült ki a jogalkalmazó számára, hogy csak Felügyelet által jóváhagyott tájékoztató tehető
közzé.
A 73. §-hoz
A nyíltvégű befektetési jegyek forgalmazási szabályait tartalmazó 247. § átfogóbb módosítása
egyszerűbbé és átláthatóbbá teszi. Bizonyos alapok esetén alapok esetében a havi egyszeri
forgalmazási kötelezettsége lett előírva, igazodván speciális jellemzőikhez.
A 74. §-hoz
A tájékoztatóra vonatkozó irányelv szerint zártkörű befektetési alapok számára nem kötelező
a tájékoztató készítése, ezért szükséges a zártkörű ingatlanalapnál, hogy az apportálandó
ingatlanokat a kezelési szabályzatban kell részletesen bemutatni.
A 75. §-hoz
Az ingatlanalap megszűnésekor az alap portfóliójában lévő eszközöket a hatályos szabályok
szerint három hónapon belül kell értesíteni, amely határidő a módosítás következtében hat
hónapra bővül. A Tpt. 257. §-ának (7) bekezdése a benne szereplő egyik visszautalás
helyesbítése miatt módosul.
179.	§
105
A hatályos rendelkezések értelmét egyértelművé tevő szabály, amely kimondja, hogy zártkörű
alap nyilvános alappá történő átalakulása esetén is igazolni kell a Felügyelet felé a Tpt.-ben
nyilvános módon létrehozott befektetési alap számára meghatározott legkisebb induló saját
tőke meglétét (értékpapíralap esetén kettőszázmillió forint; ingatlanalap esetén egymilliárd
forint). Így nem lehet kikerülni a nyilvános módon létrehozott alapokra vonatkozó
tőkekövetelményeket azzal, hogy valaki nem egyből nyilvános módon hozza létre az alapot,
hanem az alacsonyabb tőkekövetelménnyel járó zártkörű létrehozás mellett dönt, majd
átalakul nyilvánosan működő alappá.
A 76. §-hoz
Az értékpapír-kölcsönzés szabályozásának felülvizsgálata során nyilvánvalóvá vált, hogy a
hatályos rendelkezésben szereplő „elszámolóházon keresztül” szűkítés fenntartása a
továbbiakban már nem szükséges.
A 77. §-hoz
Technikai jellegű módosítás, amely az „alap típusa” helyett az „alap fajtájára” javítja ki az
egyes bekezdésekben szereplő rendelkezéseket. E változtatás teszi szükségessé a Tpt. 20.
számú mellékletének módosítását is.
A 78. §-hoz
A nyíltvégű, nyilvános, indexkövető befektetési alapra vonatkozóan - piaci javaslatra - a Tpt.
kiegészítését célzó módosítás, amely lehetővé teszi az említett alaptípusnál, hogy a
forgalmazási egység ellenértéke (vételára, illetve visszaváltási ára) az alapkezelő által
meghatározott összetételű értékpapír csomag szolgáltatásával is teljesíthető legyen. A
megvásárolt vagy visszaváltott számú forgalmazási egységet kitevő darabszámú befektetési
jegyek összértéke és az ellenértékként szolgáltatott értékpapír csomag összértéke közti
különbözet pedig készpénzben teljesítendő.
Az alapkezelő az intézményi befektetőkre korlátozhatja azon befektetők körét, amelyek a
befektetési jegyeket az elsődleges forgalmazás során a forgalmazási egységenként
megvásárolhatják.
A 79. §-hoz
Az ingatlanalap portfoliójában szereplő ügyletek kapcsán a módosítás lehetővé teszi, hogy az
ingatlanalap a hitelfinanszírozás deviza és kamatkockázatainak fedezése céljából is köthessen
származtatott ügyleteket.
A 80. §-hoz
A gyakorlati igényekhez igazodik a rendelkezések kibővítése, melynek értelmében az
ingatlanalap a tulajdonát képező ingatlanokhoz funkcionálisan kapcsolódó, vagy azzal határos
közterületen is folytathat, illetve végeztethet kivitelezési tevékenységet, ha erre vonatkozóan a
tulajdonában álló ingatlanokra kiadott építési engedély rendelkezést tartalmaz vagy ha ezen
munkák elvégzése az alap tulajdonában álló ingatlanok rendeltetésszerű használata
feltételeinek biztosításához szükséges. Ebbe a körbe tartozhatnak például az ingatlanalap
tulajdonát képező ingatlanokhoz funkcionálisan kapcsolódó, vagy azzal határos közterületen a
közművek (csatorna, stb.) kiépítése és különféle utak megépítése.
106
A 81-83. §-hoz
A befektetési jegyek forgalmazási helyei, illetve a forgalmazó ügynökei már nem a nyíltvégű
alap tájékoztatójának, illetve az előbbi rövidített tájékoztatójának tartalmi elemei lesznek,
elkerülvén így az említett dokumentumok gyakori módosítását. A befektetők naprakész
tájékoztatása az alapkezelő és a forgalmazó forgalmazási helyein valósul meg. Ezen felül
kimondásra került, hogy az alapkezelőt terhelő tájékoztatási kötelezettség körében a 34. § (4)
bekezdés b) pontja alkalmazásában a kibocsátó honlapja alatt az alapkezelő honlapja értendő.
A 84. §-hoz
A hatályos rendelkezések szerint a befektetési alapról, az alapkezelőről szóló, a befektetőknek
szánt minden olyan dokumentum, így különösen hirdetés, reklámanyag, szórólap, plakát
tervezetét, amely a befektetési jegyek nyilvános forgalomba hozatalával, forgalmazásával
összefüggésbe hozható, a Felügyeletnek legkésőbb a befektetők részére való hozzáférés
napjával kell benyújtani. Ez a benyújtási határidő kevés időt ad a Felügyeletnek a beadott
dokumentumok érdemi vizsgálatára, ezért van szükség ennek öt napra való kiterjesztésére.
Előírásra kerül, hogy a Felügyelet a dokumentum nyilvánosságra hozatalát köteles megtiltani,
ha annak tartalma ellentétes, vagy félrevezető információt tartalmaz a benyújtott, illetve
közzétételre engedélyezett tájékoztatóban foglaltakhoz képest.
A 85. §-hoz
A Tpt. a 296. §-t követően új résszel, illetve fejezettel gazdagodik.
A 86. §-hoz
A kockázati tőkealap-kezelő a Felügyelet engedélye alapján kezdheti meg tevékenységét. A
kockázati tőkealap-kezelő kockázati tőke-alapkezelési, illetve az ehhez kapcsolódó
tanácsadási tevékenységet végezhet.
A 87. §-hoz
Meghatározza a kockázati tőkealap-kezelő, a kockázati tőkealap, a kockázati tőkealap-
kezelőnél vezető állású személy, a kockázati tőkealap vagyonértékelését végző
vagyonértékelő szervezet összeférhetetlenségi szabályait.
A 88. §-hoz
Kimondja, hogy a kockázati tőkealap-kezelő részvénytársaságként vagy fióktelepként
működhet és a jegyzett tőke kizárólag pénzbeli hozzájárulásból állhat.
A 89. §-hoz
Felsorolja, hogy a kockázati tőkealap-kezelési tevékenység végzésére vonatkozó engedély
iránti kérelemben mit kell benyújtani a Felügyeletnek. Meghatározza, hogy a Felügyelet az
engedély megadását mely esetekben tagadhatja meg, illetve az engedélyt mikor vonhatja
vissza.
A 90. §-hoz
Megállapítja a „kockázati tőkealap-kezelő”, illetve a „kockázati tőkealap” elnevezés
használatára vonatkozó szabályokat.
107
A 91. §-hoz
A kockázati tőkealap-kezelő egymástól elkülönítetten több alapot is létrehozhat és kezelhet. A
kockázati tőkealap-kezelő a kockázati tőkealapok vagyonát a saját vagyonától elkülönítetten
köteles kezelni és nyilvántartani. A kockázati tőkealap-kezelő az általa végzett kezelői
tevékenységért az alapkezelési szabályzatban meghatározott díjat számíthat fel. A Kockázati
tőkealap-kezelő felszámolójának a bíróság csak a Felügyelet által a Hpt. alapján létrehozott
közhasznú társaságot jelölheti ki. A kockázati tőkealap-kezelő által kezelt portfolióban lévő
eszközök nem képezik a kockázati tőkealap-kezelő tulajdonát, azok a kockázati tőkealap-
kezelő hitelezőinek kielégítésére nem vehetők igénybe.
A 92. §-hoz
A Tpt. új fejezettel egészül ki.
A 93. §-hoz
Meghatározza a kockázati tőkealapra vonatkozó szabályokat. A kockázati tőkealap a
Felügyelet által történő nyilvántartásba vétellel jön létre, illetve a nyilvántartásból való
törléssel szűnik meg. A kockázati tőkealap kizárólag zártvégű alapként, vissza nem váltható
kockázati tőkealap-jegyek zártkörű forgalomba hozatalával hozható létre. A kockázati
tőkealap jegyzett tőkéje nem lehet kevesebb kettőszázötvenmillió forintnál. A kockázati
tőkealap jegyzett tőkéje kizárólag pénzbeli hozzájárulást tartalmazhat. A kockázati tőkealap-
jegyek össznévértékének legalább 10 százalékát, de legkevesebb kettőszázötvenmillió forintot
a kockázati tőkealap-jegyek megvásárlásakor be kell fizetni. A fennmaradó összeget az
alapkezelési szabályzatban meghatározott feltételek szerint, de legkésőbb az alapítást követő
hat éven belül kell befizetni. Ha a kockázati tőkealap-jegy tulajdonosa a jegyzéskor vállalt
vagyoni hozzájárulását az alapkezelési szabályzatban meghatározott feltételek szerint nem
teljesíti, a kockázati tőkealap-kezelő harmincnapos határidő kitűzésével felhívja a teljesítésre.
A felhívásban utalni kell arra, hogy a teljesítés elmulasztása a kockázati tőkealap-jegyhez
fűződő jogok megszűnését eredményezi. A harmincnapos határidő eredménytelen eltelte
esetében a kockázati tőkealap-jegyhez fűződő jogok a határidő lejártát követő napon
megszűnnek.
A 94. §-hoz
Meghatározza kockázati tőkealapok átalakulásával kapcsolatos szabályokat: mind az
egyesülésre (beolvadás, összeolvadás), mind a szétválásra (különválás, kiválás).
A 95. §-hoz
Meghatározza a kockázati tőkealap futamidejét, illetve a futamidő meghosszabbításának
feltételeit. Kockázati tőkealap kizárólag előre meghatározott, de legalább hat teljes naptári
éves futamidőre hozható létre.
A 96. §-hoz
Meghatározza a kockázati tőkealap-jegy kötelező tartalmi elemeit.
A 97. §-hoz
A kockázati tőkealap-jegy forgalomba hozatalának feltétele a kockázati tőkealap-kezelő által
készített alapkezelési szabályzat Felügyelet által történő jóváhagyása. A jóváhagyott
alapkezelési szabályzatot legalább a jegyzést, átvételt megelőző 15 nappal a kockázati
tőkealap-jegy átvételére szándéknyilatkozatot tett befektetők részére meg kell küldeni. A
108
kockázati tőkealap nyilvántartásba vételére akkor kerül sor, ha a kockázati tőkealap-kezelő - a
kockázati tőkealap jegyzett tőkéjének összegyűjtésére nyitott számlát vezető hitelintézet által
kiállított nyilatkozattal - igazolja, hogy a törvényben meghatározott összegű tőkét a
befektetők befizették. Az alapkezelési szabályzat módosításához a Felügyelet jóváhagyása
szükséges.
A 98. §-hoz
Meghatározza a kockázati tőkealap hozamfizetési szabályait. Hozam csak akkor fizethető, ha
annak fedezete a kockázati tőkealap rendelkezésére áll. Hitelből vagy hitelviszonyt
megtestesítő értékpapír kibocsátásából származó forrásból hozamfizetés nem teljesíthető.
Nem fizethető hozam, ha ennek következtében a kockázati tőkealap saját tőkéje a számviteli
szabályok szerint számított módon nem éri el a kockázati tőkealap jegyzett tőkéjének
befizetett hányadát.
A 99. §-hoz
Meghatározza a kockázati tőkealap megszűnésével kapcsolatos szabályokat. A kockázati
tőkealap a Felügyelet által vezetett nyilvántartásból való törléssel szűnik meg.
A kockázati tőkealap-kezelő jogutód nélküli megszűnésekor, illetőleg a kockázati tőkealap-
kezelő tevékenységi engedélye visszavonásakor - ha a kockázati tőkealap kezelését másik
kockázati tőkealap-kezelő nem vállalja el - az alapot meg kell szüntetni.
A 100. §-hoz
A kockázati tőkealap-kezelő jogutód nélküli megszűnésekor, illetőleg a kockázati tőkealap-
kezelő tevékenységi engedélye visszavonásakor - ha a kockázati tőkealap kezelését másik
kockázati tőkealap-kezelő nem vállalja el - az alapot meg kell szüntetni. A kockázati tőkealap
megszüntetését a Felügyelet határozatban rendeli el.
A 101. §-hoz
A kockázati tőkealap megszűnésekor felmerülő feladatokat a kockázati tőkealap-kezelő, a
kockázati tőkealap-kezelő akadályoztatása, illetve felszámolása esetén a Felügyelet által a
Hpt. alapján létrehozott közhasznú társaság végzi. A kockázati tőkealap portfoliójában lévő
eszközöket tizennyolc hónapon belül értékesíteni kell. E határidő indokolt esetben - a
Felügyelet engedélyével - legfeljebb hat hónappal meghosszabbítható. A kockázati tőkealap
tulajdonában lévő, szabályozott piacra bevezetett értékpapírokat a kockázati tőkealap-jegy
tulajdonosai között - a kockázati tőkealap kezelési szabályzatban rögzített szabályoknak
megfelelően - természetben is fel lehet osztani. A kockázati tőkealap tulajdonába tartozó
vagyon értékesítését, az értékesítésből származó ellenérték befolyását követően öt napon belül
megszűnési jelentést kell készíteni, azt be kell nyújtani a Felügyelethez és a kockázati
tőkealap-jegy tulajdonosainak rendelkezésére kell bocsátani. A kockázati tőkealap-kezelő ezt
követően tíz napon belül köteles megkezdeni a rendelkezésre álló összeg kifizetését a
befektetők részére. A kifizetés megkezdéséről rendkívüli közleményt kell közzétenni. A
kockázati tőkealap tulajdonába tartozó vagyon értékesítését, az értékesítésből származó
ellenérték befolyását követően a közhasznú társaság a hitelezők követeléseit a Cstv. előírásai
szerinti kielégítési sorrendben egyenlíti ki. A kockázati tőkealap eszközei értékesítéséből
befolyt ellenértékből a kockázati tőkealap tartozásai és kötelezettségei levonását követően
rendelkezésre álló (pozitív összegű) tőke a befektetőket kockázati tőke-jegyei névértékének az
összes forgalomban lévő kockázati tőke-jegy névértékéhez viszonyított arányában illeti meg.
A befektetők részére kifizetendő összeget a kockázati tőkealap-kezelő elkülönített letéti
109
számlán köteles tartani a befektetők részére történő kifizetésig, illetve az elévülési idő
elteltéig.
A 102. §-hoz
A § az általános szabály alóli kivételként kimondja, hogy a negatív saját tőkével rendelkező
kockázati tőkealap megszüntetését mindenképpen a Felügyelet által a Hpt. alapján létrehozott
közhasznú társaság végzi, és nem érvényesül a kockázati tőkealap-kezelő elsőbbsége.
A 103. §-hoz
A kockázati tőkealap vagyona terhére a vállalkozásban és a vállalkozás által ellenőrzött más
vállalkozásban együttesen szerzett részesedése a befektetéskor nem haladhatja meg a
kockázati tőkealap befizetett jegyzett tőkéjének húsz százalékát. A kockázati tőkealap
vagyona terhére ingatlan tulajdonjoga nem szerezhető meg. Az ingatlan tulajdonának
megszerzésére vonatkozó tilalom nem vonatkozik a kockázati tőkealap tulajdonába csőd-,
felszámolási, végelszámolási vagy bírósági végrehajtási eljárás során került ingatlanra. A
kockázati tőkealap az így megszerzett ingatlant a szerzés időpontjától számított két éven belül
köteles elidegeníteni vagy nem pénzbeli hozzájárulásként olyan társaságba apportálni,
amelyben a kockázati tőkealap legalább 10 százalék tulajdoni részesedéssel rendelkezik. A
kockázati tőkealap szabályozott piacra bevezetett részvényt akkor szerezhet, ha a
kibocsátóban az első szerzéstől számított tizenkét hónapon belül legalább tíz százalékos
részesedéssel rendelkezik. Az így megszerzett részvények 6 hónapon belül nem idegeníthetők
el. A kockázati tőkealap a portfoliójában lévő vállalkozás szabályozott piacra történő
bevezetését követően annak részvényeit tulajdonában tarthatja. A kockázati tőkealap csak
olyan vállalkozásnak nyújthat kölcsönt, amelyben befolyásoló részesedéssel rendelkezik. A
kockázati tőkealap által egy vállalkozásnak, illetve a vállalkozás által ellenőrzött más
vállalkozásoknak nyújtott kölcsön együttes összege nem haladhatja meg a vállalkozásba,
illetve a vállalkozás által ellenőrzött más vállalkozásokba a kockázati tőkealap által
befektetett tőke összegének kétszeresét. A kockázati tőkealap által egy vállalkozásnak, illetve
a vállalkozás által ellenőrzött más vállalkozásoknak nyújtott kölcsön, valamint az e
vállalkozásba, illetve a vállalkozás által ellenőrzött más vállalkozásokba befektetett tőke
együttes összege nem haladhatja meg a kockázati tőkealap jegyzett tőkéjének huszonöt
százalékát. A kockázati tőkealap által folyósított összes kölcsön - ideértve a hitelviszonyt
megtestesítő értékpapír kibocsátását is - együttes összege nem haladhatja meg a befizetett
saját tőkéjének ötven százalékát. A kölcsön időtartama nem haladhatja meg a kockázati
tőkealap működéséből a kölcsönnyújtás időpontjában hátralévő időtartamot. A kockázati
tőkealap szabad pénzeszközeit csak OECD-tagállamok által kibocsátott állampapírban vagy
bankbetétben tarthatja. A kockázati tőkealap-kezelő a Felügyelet felhívására köteles
nyilvántartásait, szabályzatait, igazgatósági, felügyelő bizottsági és közgyűlési
előterjesztéseit, valamint azok jegyzőkönyveit, belső ellenőrzési jelentéseit, jegyzőkönyveit,
továbbá a könyvvizsgáló írásos észrevételeit magyar nyelven a Felügyelet rendelkezésére
bocsátani.
A 104-105. §-hoz
Pontosító jellegű módosítás.
A 106. §-hoz
A rendelkezés a központi értéktár, mint külön szereplő megjelenésére tekintettel pontosítja a
tőzsdei forgalom elszámolására vonatkozó szabályokat.
110
A 107. §-hoz
A rendelkezés oly módon pontosítja a tőzsde szabad pénzeszközeinek befektetésére nyitva
álló lehetőségeket, hogy a korábbi szabályokat kiegészíti a központi értéktár részvényeivel,
illetve az el számol óházban és a központi értéktárban részesedéssel rendelkező pénzügyi
holding társaság által kibocsátott részvényekkel.
A 108. §-hoz
A rendelkezés meghatározza, hogy mely tevékenységek minősülnek elszámolóházi
tevékenységnek.
A 109. §-hoz
A rendelkezés meghatározza, hogy az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetek az
elszámolással kapcsolatos tevékenységek közül melyek végzésére jogosult. Elkülöníti azt az
esetet, amikor a 334. §-ban foglalt tevékenységek teljes körét végzi szakosított hitelintézet,
méghozzá kizárólagos tevékenységeként, illetve azt, amikor tőzsde kap engedélyt egyes,
egyébként elszámolóházi tevékenységek végzésére.
A rendelkezések mind a szakosított hitelintézet formájában működő elszámolóház esetében,
mind az elszámolóházi tevékenységet végző tőzsde esetében további végezhető
tevékenységeket jelöl meg, amelyek része kifejezetten összekapcsolódik az elszámolóházi
tevékenységek végzésével, egy részük pedig egyfajta kiegészítő tevékenység.
A 110. §-hoz
Az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet - bizonyos kivételektől eltekintve - csak az
itt felsorolt szervezeteknek nyújthat szolgáltatást.
A 111. §-hoz
A § felsorolja a központi értéktári tevékenységek körébe tartozó tevékenységeket, illetve
azokat az egyéb tevékenységeket, amelyeket az alaptevékenységéhez kapcsolódóan, azt
kiegészítve a központi értéktár végezhet.
A 112. §-hoz
A központi értéktári tevékenység végzésére való engedély megszerzéséhez szükséges
feltételeket sorolja fel.
A 113. §-hoz
Az elszámolóházi tevékenység végzésére jogosító engedély iránti kérelemhez szükséges
dokumentumokat sorolja fel, amelyeket az engedély iránti kérelemhez mellékelni kell.
A 114. §-hoz
Pontosító jellegű módosítás.
A 115. §-hoz
A központi értéktári tevékenység végzésére jogosító engedély kiadásának feltételeit határozza
meg.
111
A 116. §-hoz
A központi értéktári tevékenység végzésének szándékával a felügyelethez benyújtott
engedélykérelem mellé csatolandó dokumentáció meghatározása.
A 117. §-hoz
A rendelkezés tartalmazza a központi értéktári tevékenység végzésére jogosító engedély
visszavonásának eseteit. Ezzel egyidejűleg rendezi azt a kérdést is, hogy mi a teendő abban az
esetben, ha az engedély visszavonásával kétségessé válna a tevékenység zavartalan ellátása.
A 118. §-hoz
A Tpt. XLV. fejezetének címe megváltozik.
A 119. §-hoz
E § azon szervezetek felsorolását tartalmazza, akik a központi értéktári tevékenységet végző
szervezetben tulajdoni részesedés szerezhetnek.
A 120. §-hoz
E rendelkezések határozzák meg a teendőket a központi értéktári tevékenységeket végző
szervezetben történő huszonöt, harminchárom, ötven, hetvenöt, kilencven vagy
százszázalékos mértéket elérő közvetlen vagy közvetett befolyásszerzést, illetve ennek
megszűnése kapcsán azzal, hogy ez utóbbi esetben meg kell jelölni a befolyás adott
mértékének megszűnése mellett a fennmaradó befolyás mértékét is.
A 121. §-hoz
A központi értéktári tevékenységet végző szervezettel munkaviszonyban vagy
foglalkoztatásra irányuló egyéb jogviszonyban álló személyre vonatkozó összeférhetetlenségi
szabályok.
A 122. §-hoz
A Tpt. XLVII. Fejezetének új címe.
A 123. §-hoz
Az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetet szerződéskötési kötelezettség terheli azon
szervezetek irányában, akik megfelelnek a 344. § (1) bekezdésében foglalt feltételeknek.
A 124. §-hoz
Az elszámolóházi tevékenységek, illetve az elszámolóházi tevékenység mellet végezhető
egyéb tevékenységek csak a Felügyelet által jóváhagyott üzletszabályzat mellett végezhetőek.
Az ezekre vonatkozó követelményeket veszi sorra ez a rendelkezés.
A 125. §-hoz
Az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet által - az elszámolás biztonsága és
működőképessége érdekében - létrehozott garanciarendszerről és az óvadékolási szabályokról
szóló rendelkezés.
A 126. §-hoz
A rendelkezés kimondja, hogy az elszámolóház nem köteles csatlakozni a KHR-hez.
112
A 127. §-hoz
A Tpt. a 350. §-át követően új fejezettel és új címmel egészül ki.
A 128. §-hoz
A központi értéktári tevékenységet végző szervezetet szerződéskötési kötelezettség terheli
azon szervezetek irányában, akik megfelelnek a 350/A. § (1) bekezdésében foglalt
feltételeknek.
A 129. §-hoz
A központi értéktári tevékenységre vonatkozó kötelezően létrehozandó szabályzatokat sorolja
fel e §. A központi értéktári tevékenységre vonatkozó szabályzatokat a Felügyelet az MNB
előzetes véleményének kikérésével hagyja jóvá.
A 130. §-hoz
A központi értéktári tevékenység végzésére vonatkozó speciális óvadékolási szabályok.
A 131. §-hoz
Az elszámolóházi, valamint a központi értéktári tevékenységet végző szervezet befektetési
tevékenységére és bizonyos típusú társaságokban való befolyásszerzésére vonatkozó
korlátozások.
A 132. §-hoz
A § a központi értéktári és az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet adatkezelési
szabályait, illetve bizonyos esetekre számukra előírt bejelentési kötelezettségeket tartalmazza.
A 133. §-hoz
A Tpt. érintett fejezetének címe megváltozik.
A 134. §-hoz
Az elszámolóházi, illetve a központi értéktári tevékenységet végző szervezet felszámolására
vonatkozó speciális szabályok.
A 135. §-hoz
A központi értéktári tevékenységet végző szervezet is működtethet értékpapír-kölcsönzési
rendszert, s az ebben résztvevők számára a rendelkezés megengedi, hogy a Tpt.
értékpapírkölcsönzésre vonatkozó általános szabályaitól eltérjenek.
A 136. §-hoz
A részvénykönyvvezetés szabályai között nevesítésre került a központi értéktári
tevékenységet végző szervezet.
A 137. §-hoz
A rendelkezés - tekintettel arra, hogy a központi értéktári tevékenységet végző szervezet
önállóan is megjelenik a szolgáltatók között - a korábban a befektetési szolgáltatónál,
árutőzsdei szolgáltatónál, befektetési alapkezelőnél, tőzsdénél, és elszámolóházi
tevékenységet végző szervezetnél megválasztható (kinevezhető) vezető állású személyekre
113
vonatkozó feltételeket pontosítja oly módon, hogy külön a központi értéktári tevékenységet
végző szervezetre is kiterjeszti azokat.
A 138. §-hoz
A rendelkezés - tekintettel arra, hogy a központi értéktári tevékenységet végző szervezet
önállóan is megjelenik a szolgáltatók között - a korábban a befektetési szolgáltatóra,
árutőzsdei szolgáltatóra, befektetési alapkezelőre, tőzsdére, és elszámolóházi tevékenységet
végző szervezetre vonatkozó, könyvvizsgálati kötelezettségekkel kapcsolatos szabályokat
pontosítja oly módon, hogy külön a központi értéktári tevékenységet végző szervezetre is
kiterjeszti azokat.
Ezzel egyidejűleg a könyvvizsgálói összeférhetetlenségre és alkalmazási korlátokra
vonatkozó szabályok is pontosításra kerülnek.
A 139. §-hoz
A rendelkezés a befektetési vállalkozási minősítésű könyvvizsgálók névjegyzékébe történő
felvétel szabályait pontosítja úgy, hogy a központi értéktárban vagy annak vizsgálatával
kapcsolatos gyakorlatot is elismeri.
A 140. §-hoz
A központi értéktári tevékenységet végző szervezet önállóan is megjelenik a szolgáltatók
között. Ennek kapcsán a rendelkezés pontosítja a könyvvizsgáló tájékoztatási kötelezettségeit,
azaz külön feltünteti a központi értéktári tevékenységet végző szervezete esetében
alkalmazandó szabályokat.
A 141. §-hoz
A jogszabályban előírt kötelezettségek könyvvizsgáló általi megszegése esetére vonatkozó
előírások közé, a felsorolásba bekerült a központi értéktári tevékenységet ellátó szervezet is.
A 142. §-hoz
A rendelkezés mindennek megfelelően a könyvvizsgáló kötelezettségeit is kiegészíti a
központi értéktári szabályzatokban foglaltak betartásának ellenőrzésével.
A 143. §-hoz
Az elszámolóházi és a központi értéktári tevékenységek különválásával az egyes
tevékenységeket végző szervezetek számára külön meghatározásra került azon kérdések köre,
amelyekről saját szabályzataikban szükséges rendelkezniük. Ennek megfelelően a befektetési
vállalkozások számára - amennyiben szerződéses kapcsolatba kerülnek ezekkel - mindkét
szervezet szabályzataiban foglaltaknak meg kell felelniük.
A 144. §-hoz
A rendelkezés pontosítja a hirdetésre vonatkozó szabályokat, immáron kiterjesztve a külön
társaságként működtetett központi értéktárra is, arra, hogy a központi értéktári tevékenységet
végző szervezet önállóan is megjelenik a szolgáltatók között.
A 145. §-hoz
A rendelkezés a titoktartási szabályokat pontosítja figyelemmel arra, hogy a központi értéktári
tevékenységet végző szervezet önállóan is megjelenik a szolgáltatók között.
114
A 146. §-hoz
Az értékpapírtitokra vonatkozó rendelkezésekben található felsorolások kiegészültek a
központi értéktárral, illetve a kockázati tőkealap-kezelővel.
A 147. §-hoz
A felsorolásban nevesítésre került a központi értéktári tevékenységet ellátó szervezet, illetve a
kockázati tőkealap-kezelő.
A 148. §-hoz
A felsorolásban nevesítésre került a központi értéktári tevékenységet ellátó szervezet, illetve a
kockázati tőkealap-kezelő.
A 149. §-hoz
A felsorolásban nevesítésre került a központi értéktári tevékenységet ellátó szervezet, illetve a
kockázati tőkealap-kezelő.
A 150. §-hoz
A KHR felé történő, és az ott tárolt adatok referenciaadat szolgáltatók felé küldése nem
jelentik az értékpapírtitok sérelmét. Az egyes pontokban szereplő felsorolások a nevesített
szolgáltatói kör bővülésének (kockázati tőkealap-kezelő, illetve központi értéktár)
megfelelően kibővültek.
A 151. §-hoz
A felsorolás kiegészült a kockázati tőkealap-kezelővel, illetve a központi értéktárral.
A 152. §-hoz
A rendelkezés kiterjeszti a Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság eljárása kikötésének
lehetőségét a központi értéktári tevékenységet végző szervezet alapszabályával,
üzletszabályzatával és szabályzataival kapcsolatos jogvitákra is, tekintettel arra, hogy a
központi értéktári tevékenységet végző szervezet önállóan is megjelenik a szolgáltatók között.
A 153. §-hoz
A rendelkezés a Felügyelet feladatkörének bővítését tartalmazza, amelynek oka, hogy a
központi értéktári tevékenységet végző szervezet önállóan is megjelenik a szolgáltatók között.
Ennek megfelelően külön is megjelenik a feladat hatásköre a központi értéktárral, annak
működésével kapcsolatos e törvényben foglalt feladatok ellátásában.
A 154. §-hoz
A rendelkezés pontosítja a Felügyelet által a befektetési szolgáltatóra, az elszámolóházi
tevékenységet végző szervezetre, valamint az Alapban tagsággal rendelkező befektetési
alapkezelőre és árutőzsdei szolgáltatóra kirótt felügyeleti bírságokból származó bevételek
szabályait, tekintettel arra, hogy a központi értéktári tevékenységet végző szervezet önállóan
is megjelenik a szolgáltatók között.
115
A 155. §-hoz
A rendelkezés pontosítja a Felügyelet felé eljárási, szakértői szolgáltatások igénybevételéért
igazgatási szolgáltatási díj fizetésére kötelezettek körét, tekintettel arra, hogy a központi
értéktári tevékenységet végző szervezet önállóan is megjelenik a szolgáltatók között.
A 156. §-hoz
A rendelkezés pontosítja a Felügyeleti határozatok azonnali végrehajtásának esetit, tekintettel
arra, hogy a központi értéktári tevékenységet végző szervezet önállóan is megjelenik a
szolgáltatók között.
A 157. §-hoz
A rendelkezés az engedély nélkül (jogosulatlanul) végzett, de egyébként e törvény hatály alá
tartozó tevékenységek esetében meglévő felügyeleti intézkedési lehetőségeket pontosítja
annyiban, hogy a központi értéktár, mint külön szereplő megjelenését is figyelembe veszi.
A 158. §-hoz
A rendelkezés a Felügyelet nyilvántartási kötelezettségeit pontosítja tekintettel arra, hogy a
központi értéktár, mint külön szereplő is megjelenik a szolgáltatók között.
A 159. §-hoz
A rendelkezés a Felügyelet adatkezelési felhatalmazásait pontosítja tekintettel arra, hogy a
központi értéktár, mint külön szereplő is megjelenik a szolgáltatók között.
A 160. §-hoz
A rendelkezés kiegészíti, illetve pontosítja az e törvény szerinti adatszolgáltatásra kötelezettek
körét, tekintettel arra, hogy a központi értéktár, mint külön szereplő is megjelenik a
szolgáltatók között
A 161. §-hoz
A Felügyelet a működési megbízhatóság és a rendszerkockázatok kezelése tekintetében az
elszámolóházi tevékenységet végző szervezet mellett, a tervezett módosítás következtében, a
szervezetileg elkülönülő központi értéktári tevékenységet végző szervezetnél is az MNB
bevonásával végzi.
A 162. §-hoz
Az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet mellett nevesítésre került a központi
értéktári tevékenységet végző szervezet is.
A 163. §-hoz
A rendelkezés a Felügyelet külföldi felügyeleti hatósággal kötött, tőzsdei kereskedési joggal
rendelkező vállalkozások felügyeletére is kiterjedő nemzetközi együttműködési megállapodás
alapján alkalmazható intézkedések, szankciók szabályait pontosítja tekintettel arra, hogy a
központi értéktár, mint külön szereplő is megjelenik a szolgáltatók között. Ennek megfelelően
a Felügyelet a külföldi központi értéktár alapszabályában vagy szabályzatában meghatározott
előírások megsértése esetén is alkalmazhat intézkedéseket és szankciókat.
116
A 164. §-hoz
A rendelkezés a Felügyelet által alkalmazható szankciókat pontosítja tekintettel arra, hogy a
kockázati tőkealap-kezelő, illetve a központi értéktár, mint külön szereplők is megjelennek a
szolgáltatók között. A korábban az el számol óházra vonatkozó szabályok kerülnek
kiterjesztésre a központi értéktárra vonatkozóan, figyelembe véve, hogy a gyakorlatban e
tevékenységek egy szervezet keretei között folytak, így nem volt indoka eltérő szabályok
megfogalmazásának.
A 165. §-hoz
A rendelkezés a felügyeleti biztos kirendelésének szabályait pontosítja tekintettel arra, hogy a
központi értéktár, illetve a kockázati tőkealap-kezelő mint külön szereplők is megjelennek a
szolgáltatók között.
A 166. §-hoz
A felügyeleti biztos feladatait szabályozó részben a felsorolások kiegészültek a központi
értéktárral, illetve a kockázati tőkealap-kezelővel.
A 167. §-hoz
A rendelkezés az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező intézmények
fióktelepének felügyeletére vonatkozó szabályokat pontosítja tekintettel arra, hogy a
kockázati tőkealap-kezelő, illetve a központi értéktár, mint külön szereplők is megjelennek a
szolgáltatók között. Ennek megfelelően a Felügyelet ezen intézmények fióktelepét is
felszólíthatja a fióktelepet a szabályellenes helyzet megszüntetésére.
A 168. §-hoz
A bírság kiszabásáról szóló részben nevesítésre került a kockázati tőkealap-kezelő, illetve a
központi értéktári tevékenységet végző szervezet. Az előbbi most került a Tpt. hatálya alá, az
utóbbi pedig a központi értéktári és az elszámolóházi tevékenység szétválasztása miatt lett
nevesítve.
A 169. §-hoz
A rendelkezés a felügyeleti bírság szabályait pontosítja tekintettel arra, hogy a kockázati
tőkealap-kezelő, illetve a központi értéktár, mint külön szereplők is megjelennek a
szolgáltatók között. Ennek megfelelően a Felügyelet a központi értéktári tevékenységet végző
szervezetet illetve vezető állású személyét és alkalmazottját is bírság megfizetésére
kötelezheti az itt meghatározott esetekben, illetve hasonlóan a többi szolgáltatóhoz, az MNB
ellene is kezdeményezheti bírság kiszabását, ha megsérti a pénzforgalomra vonatkozó
jogszabályokban foglalt előírásokat.
A bírságtételek megállapítása a korábbi, elszámolóházi tevékenységgel kapcsolatosan
érvényes mértékekkel egyezően határozza meg a központi értéktári tevékenység kapcsán
kiszabható bírságot. Korábban e tevékenységek egy szervezet keretei között folytak, így
ebben az esetben sem volt indoka eltérő szabályok megfogalmazásának.
Az engedély nélkül végzett tevékenység, illetve az engedélyezési feltételektől való eltérés
miatt bírságolható intézmények köre is kiszélesedik a módosítás következtében.
117
A 170. §-hoz
Felhatalmazó rendelkezések, melyek egy kormányrendelet és két pénzügyminiszteri rendelet
megalkotását teszik majd szükségessé a későbbiekben.
A 171. §-hoz
A Tpt. mellékleteit módosítja.
A 172. §-hoz
A Hpt.-ben szabályozott intézményeken kívül csak az nyújthat pénzkölcsönt, aki erre a Hpt-
ben felhatalmazást kap. Ilyen felhatalmazást kap a módosítás révén a kockázati tőkealap. Az
értékpapír-kölcsönzés a módosítás révén kikerül a kiegészítő befektetési szolgáltatások közül,
ezért indokolt külön is nevesíteni.
A 173. §-hoz
A Bit. módosítását az indokolja, hogy az értékpapír-kölcsönzés korábban csak biztosító
részvénytársaságok számára volt megengedve, azonban e törvény kiveszi a kiegészítő
befektetési szolgáltatási tevékenységek közül az értékpapír-kölcsönzést, így e tevékenység
végzése mindenki számára lehetővé válik.
A 174. §-hoz
A Javaslat szerint a magánnyugdíjpénztárak a portfoliójukban lévő értékpapírokat kölcsönbe
adhatják, megfelelő mértékű óvadék kikötése mellett. Az értékpapír-kölcsönzésre a Tpt.
vonatkozó szabályait kell alkalmazni. A kölcsönbe adható értékpapírok arányát - hasonlóan a
többi befektetési részletszabályhoz - kormányrendeleti szinten kell najd szabályozni, melyre a
javaslat felhatalmazást tartalmaz.
A 175. §-hoz
Az értékpapír-kölcsönzésre vonatkozó Tpt.-beli szabályozás módosulása miatt az önkéntes
nyugdíjpénztáraknál is szükséges a hatályos rendelkezések bizonyos fokú módosítása. Az
önkéntes nyugdíjpénztárak - csakúgy mint a magánnyugdíjpénztárak - a portfoliójukban lévő
értékpapírokat kölcsönbe adhatják, megfelelő mértékű óvadék kikötése mellett. Az értékpapír-
kölcsönzésre itt is a Tpt. vonatkozó szabályait kell alkalmazni.
A 176. §-hoz
A törvény hatályba lépésének időpontja.
A 177. §-hoz
Az előterjesztés négy területen fogalmaz meg átmeneti rendelkezéseket: a nyilvános vételi
ajánlatra, a kockázati tőkebefektetésekre, az elszámolóházi és a központi értéktári
tevékenységre, illetve a központi hitelinformációs rendszerhez való csatlakozásra vonatkozó
rendelkezések terén.
A 178. §-hoz
A hatályukat vesztő rendelkezések felsorolása.
118