﻿2005. évi ...törvény
a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosításáról

1. §
A bányászatról 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt.) 3.§-ának (1) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az ásványi nyersanyagok és a geotermikus energia természetes előfordulási helyükön
állami tulajdonban vannak. A bányavállalkozó által kitermelt ásványi nyersanyag a
kitermeléssel, az energetikai célra kinyert geotermikus energia a hasznosítással a
bányavállalkozó tulajdonába megy át. A föld alatti gáztárolóban, mint természetes
előfordulási helyén lévő, állami tulajdonban álló szénhidrogén tulajdonjogát, kérelemre, a
külön törvényben meghatározott földgáztárolási működési engedéllyel rendelkező
bányavállalkozó - a bányajáradék mértékére vonatkozó általános szabályok alkalmazásával - a
20.	§ (3) bekezdésének b) pontja alapján meghatározott bányajáradék-összeg 1,4-szeresének
megfizetésével a kitermelést megelőzően is megszerezheti.”
2. §
A Bt. 22. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) Ha a bányavállalkozó a kutatási munkaprogramban, vagy a jóváhagyott műszaki üzemi
tervben meghatározott kutatási feladatai időarányos részét neki felróható okból nem hajtotta
végre, az adományozott kutatási jogot a bányafelügyelet visszavonhatja, illetve a miniszternél
kezdeményezheti a kutatásra adott koncessziós szerződés jogkövetkezményei alkalmazását.”
3.	§
A Bt. 22/A §-a a következő (8)-(9) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (8)-(9)
bekezdés számozása (10)-(11) bekezdésre változik:
„(8) A szénhidrogénekre vonatkozó kutatási jog adomány iránti kérelemhez mellékelni kell a
kutatás munkaprogramját és annak költségvetését. A kutatási jog adományozásának feltétele a
kutatási munkaprogramban vállalt keretösszeg 50%-ának megfelelő, de - az egy vállalkozó
jogosultságában álló kutatási területek számától és nagyságától, illetve az összes kutatási
költségtől függetlenül - egyidejűleg legfeljebb 2 milliárd forint pénzügyi biztosíték nyújtása.
Pénzügyi biztosíték a belföldi székhelyű hitelintézet által nyújtott bankgarancia, a külföldi
székhelyű hitelintézet által nyújtott, belföldi székhelyű hitelintézet által felülgarantált
bankgarancia lehet.

(9) Pénzügyi biztosítékként a visszavonhatatlan vagy kizárólag olyan visszavonható pénzügyi
biztosíték fogadható el, amely a visszavonás lehetőségét a bányafelügyelet jóváhagyásához is
köti. A bányafelügyelet a pénzügyi biztosíték visszavonását akkor hagyja jóvá, ha
bányavállalkozó a kutatási munkaprogramját teljesítette, vagy a kutatási területet visszaadta és
a kutatással összefüggésben keletkezett bányakártalanítási, illetve tájrendezési, környezet
megóvási kötelezettsége nem maradt fenn. Abban az esetben, ha a bányafelügyelet a 22. § (9)
bekezdése alapján a kutatási jogadományt visszavonja, vagy koncessziós szerződés esetén a
miniszter, a bányafelügyelet kezdeményezése alapján, a szerződés jogkövetkezményeit
alkalmazza, a pénzügyi biztosítékot a kötelezettség szegés mértékéig érvényesíteni kell a
központi költségvetés javára. A pénzügyi biztosíték igénybe vételéről a bányafelügyelet
határozatban dönt.”
4.	§
A Bt. 26 §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A bányatelket kérelemre - az érintett szakhatóságok hozzájárulása és a Magyar Geológiai
Szolgálat szakvéleménye alapján, továbbá külfejtéses művelésre vonatkozó bányatelek
esetében az ingatlantulajdonosoknak a bányatelekkel lefedni tervezett ingatlanok várható
igénybevételi ütemtervével és az ingatlanok használati, hasznosítási, illetve rendelkezési
jogával kapcsolatos észrevételei figyelembevételével - a bányafelügyelet határozatban
állapítja meg.”
5.	§
A Bt. 26/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A bányatelek megállapításáról szóló határozatot a bányafelügyelet kézbesítés útján közli
a kérelmezővel, a szakhatóságként eljárt hatóságokkal, továbbá külfejtéses és mélyműveléses
bányaművelésre megállapított bányatelek estében a bányatelekkel lefedett ingatlanok
tulajdonosaival és a jogerős határozatot megküldi az illetékes földhivatalnak, a bányatelek
ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése végett. Nem kell az ingatlan-nyilvántartásba
bejegyeztetni a kőolaj, földgáz (beleértve a szén-dioxid gázt is) kitermelésére megállapított
bányatelket. A bányatelek megállapítása nem minősül a terület-igénybevétel
megkezdésének.”
6.	§
A Bt. 26/B §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Külfejtéses bányaművelésre szolgáló bányatelek megállapítását követően, azonban
legkésőbb a 26/A. § (3) bekezdésének c) és e) pontjaiban említett ütemtervben megjelölt
időpontig a bányavállalkozó jogosult a bányatelekkel fedett ingatlanokra a vonatkozó
építésügyi jogszabályok rendelkezései szerint építési és telekalakítási tilalom elrendelésének
kezdeményezését kérni a bányafelügyelettől. A határidő elmulasztása esetén a
bányavállalkozónak az építési és telekalakítási tilalom kezdeményezésére vonatkozó jogai
megszűnnek.”
3
7.	§
A Bt. 38. § -ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az ingatlan igénybevétele során okozott kárt a bányakárokra vonatkozó szabályok szerint
kell megtéríteni.
A 38.§ (3) bekezdésének megfelelő (biztonsági övezetre alapított) szolgalom szerinti
korlátozással megegyezően kell az ingatlanban keletkezett kárt megtéríteni. A szolgalom
alapításáról, továbbá a kártalanítás módjáról és mértékéről a bányavállalkozónak az ingatlan
tulajdonosával (vagyonkezelőjével, használójával) ajánlat megküldésével kell az egyezség
létrehozását megkísérelnie. Megegyezés hiányában a szolgalom alapítását és az annak fejében
járó kártalanítást a bányavállalkozó kérelmére a megyei, fővárosi közigazgatási hivatal
vezetője állapítja meg. A szolgalom alapítására irányuló eljárásra a kisajátítási eljárás
szabályait kell megfelelően alkalmazni, a hivatal vezetője a tárgyalást mellőzheti,_az
eljárásban felmerülő költségeket a kérelmező köteles viselni. A megyei, fővárosi
közigazgatási hivatal vezetőjének határozata ellen államigazgatási úton fellebbezésnek helye
nincs. A kártalanítást sérelmező fél a szolgalom alapítását elrendelő határozat
megváltoztatását - annak kézhezvételét követő 30 napon belül - kérheti a bíróságtól. A
megállapodáson és a hatósági határozaton alapuló jog a Ptk. 108. § és 171. §-ában, valamint
az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 16. §-ának f) pontjában foglalt
rendelkezések alkalmazása során azonos megítélés alá esik.”
8.	§
A Bt. 50/A §-ának (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi e)-
m) pont f)-n) pontra változik:
/Felhatalmazást kap a Kormány/
,,e) a kutatási jog adományozásra és a pénzügyi biztosítékra”
9.	§
Ez a törvény a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba

INDOKOLÁS

Általános indokolás
A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (Bt.) módosításáról rendelkező 2004. évi
CXXXVIII. tv. megteremtette az összhangot a szénhidrogének kutatására, feltárására és
kitermelésére vonatkozó engedélyek megadásának és felhasználásának feltételeiről szóló
94/22 EK irányelvvel. Az 2004. évi CXXXVIII. tv. beiktatta a Bt.-be azokat a feltételeket és
szabályokat, melyek nagyobb versenyre ösztönöznek a szénhidrogén kutatásban azáltal, hogy
a kutatásra rendelkezésre álló területeket az EU hivatalos lapjában is közzé kell tenni. A 2004.
évi törvénymódosítás nyomán a Bt. 22/A§-a rendelkezik arról is, hogy a kutatási
jogadományozással kapcsolatban a bányafelügyeletnek milyen szempontokat kell vizsgálni az
eljárás során. Ugyanakkor nincs kellő ösztönző erő és garancia arra vonatkozóan, hogy a
kutatási jogadományt elnyerők teljesítsék is a kutatási programban foglaltakat. így
előfordulhat az, hogy a kutatási jogadományt elnyerők lefoglalnak bizonyos területeket, de a
program nem teljesítésének vagy a bányakártalanítási, tájrendezési, környezet megóvási
kötelezettségek elmulasztásának nincsenek következményei. A törvényjavaslat a nemzetközi
gyakorlattal összhangban álló megfelelő pénzügyi biztosítékok megkövetelésének előírásával
teremti meg a kutatási programban foglalt feladatok teljesítésének garanciáját.
A törvényjavaslat a kutatási jogadomány elnyerésének feltételéül rendelt pénzügyi
biztosítékok és a kutatási jog visszavonásának szabályozása mellett pontosítja a törvény
néhány rendelkezését a más törvénnyel való összhang és az igazgatási költségek csökkentése
és az eljárások egyszerűsítése érdekében.
Részletes indokolás
az 1. §-hoz
Világossá és egyértelművé kell tenni, hogy nem minden - a bányahatóság engedélyével
rendelkező - fölalatti gáztárolóra alkalmazható a Bt. 3.§ (1) bekezdése, hanem csak a
gázellátásról szóló törvény alapján a Magyar Energia Hivatal által kiadott működési
engedéllyel rendelkező vállalkozások esetében.
a 2. §-hoz
A korlátozottan rendelkezésre álló, hasznosítható ásványi anyagok kutatása, feltárása
kitermelése kizárólagos jog révén történik. A lehetőségek korlátozott volta szükségessé teszi,
hogy a megszerzett jog alapján kutatást végző felróható kötelezettség szegése ne záijon el más
gazdasági szereplőket a jog megszerzésétől, ezért a verseny fenntartása érdekében biztosítani
kell ezekre az esetekre a kutatási jog visszavonásának a lehetőségét, amelyre csak törvényi
rendelkezés esetén van mód.
5
a 3. §-hoz
Alapvető követelmény, hogy a kizárólagos jog igénylője teljesítési kötelezettség vállalás
mellett igazolja a kutatása programját, az ahhoz szükséges feltételek meglétét, a teljesítésre
kielégítő biztosítékot nyújtson. A pénzügyi biztosíték megkövetelése megteremti a
bányavállalkozók érdekeltségét abban, hogy a kutatási jogadomány elnyerése után
munkaprogramjukat végrehajtsák és indokolatlanul ne foglaljanak le területet. A kutatás érinti
a természeti, emberi gazdasági környezetet. A jogi szabályozás által megkövetelt feltételek,
így különösen a környezet védelme, a tájrendezés, a verseny tisztaságának fenntartása stb.
indokolják, hogy a kutatás abbahagyásakor, befejezésekor az ezek teljesítéséhez szükséges
pénzügyi eszközök akkor is rendelkezésre álljanak, ha a kutatást végző a munkaprogramban
foglalt feladatokat nem hajtotta végre, vagy az említett kötelezettségeit nem, vagy nem
kielégítően képes teljesíteni. A javaslat biztosítja a kutatást végzők, jogszerzés módjától
független, átlátható, egyenlő elbírálását és számukra a jogorvoslatot.
a 4. §-hoz
A javaslat a szakmai követelményekkel és az Alkotmánybíróság határozatával összhangban
állapítja meg a döntés során minden esetben vizsgálni rendelt feltételeket. Ugyanakkor
egyértelművé teszi, hogy csak a felszín megbontásával járó külfejtéses művelésű bányatelek
esetében kell az ingatlantulajdonosok észrevételeit előzetesen kikérni.
az 5. §-hoz
Az eljárásban érdekeltek számára a hatóság döntését meg kell küldeni. A szövegpontosítás
egyértelművé teszi, hogy a bányatelek megállapításáról szóló határozatot csak akkor kell
megküldeni az érintett ingatlantulajdonosoknak, ha a bányatelket az ingatlan nyilvántartásba
is be kell jegyezni.
a 6. §-hoz
A hatályos törvény rendelkezése nehezen értelmezhető időrendiséget ír elő a bányatelekkel
lefedett ingatlanok esetében a vonatkozó építésügyi jogszabályok rendelkezései szerinti
építési és telek kialakítási tilalom elrendelésének kezdeményezésére. A határidő elmulasztása
jogvesztő, ezért különösen fontos, hogy a törvény e tekintetben is világos szabályokat íijon
elő.
a 7.§-hoz
A javaslat a Bt. 2004. évi módosítását követően kialakult jogértelmezési nehézségek
megoldását szolgálja a szöveg pontosításával, a célt előnyösen szolgáló általános szabályok
alkalmazhatósága érdekében a kivételes eljárási szabályok alkalmazási kötelezettségének
enyhítésével. Az azonos káresetekre a kártalanítás ennek megfelelő egységes módját
6
pontosítja, egyben teljessé teszi a létesítmények idegen ingatlanon történő elhelyezésével
összefüggő tárgyi kört az építési jogosultság megszerzése törvényi szövegbe illesztésével. A
szövegpontosítások nem érintik a teljes körű kártalanítási kötelezettség fennállását,
érvényesíthetőségét.
a 8.§-hoz
A kutatási jogadományozással és a pénzügyi biztosítékokkal kapcsolatban szükség van
részletszabályok megállapítására is.
Budapest, 2005. október 19.
7