﻿A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/17965. számú
törvényjavaslat
az oktatást érintő egyes törvények módosításáról
Előadó: Dr. Magyar Bálint
oktatási miniszter
Budapest, 2005. október
2005. évi .... törvény
az oktatást érintő egyes törvények módosításáról
A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény módosítása
1. §
(1)	A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szt.) 4. §-a (2)
bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az oktatási miniszter a szakképesítésért felelős miniszter egyetértésével
jogszabályban határozza meg]
„e) a szakképzés megkezdésére és folytatására vonatkozó feltételeket, a szakképzést
folytató intézmények gyakorlati képzés szervezésére vonatkozó együttműködési
megállapodásának tartalmi követelményeit, a pályakövetéssel összefüggő feladatokat,”
(2)	Az Szt. 4. §-ának (2) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
[Az oktatási miniszter a szakképesítésért felelős miniszter egyetértésével
jogszabályban határozza meg]
„h) a szakmai és vizsgakövetelmény formai előírásait.”
(3)	Az Szt. 4. §-ának (3) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
[Az oktatási miniszter]
„c) összeállíttatja a szakképesítésért felelős miniszter ágazatába tartozó
szakképesítések modultérképei alapján az országos modultérképet (a továbbiakban: országos
modultérkép), és gondoskodik annak nyilvánosságra hozataláról.”
2. §
(1)	Az Szt. 5. §-a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A szakképesítésért felelős miniszter az ágazatába tartozó szakképesítések
tekintetében]
„b) meghatározza a képzés időtartamát, a szakképesítés szakmai tantárgyait, illetve
tananyagegységeit (moduljait), az ehhez tartozó modultérképet, továbbá kidolgoztatja és
kiadja azok központi programjait (tanterveit),”
(2)	Az Szt. 5. §-ának (2) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki, és egyidejűleg a
jelenlegi c)-h) pont jelölése d)-i) pontra változik:
[A szakképesítésért felelős miniszter az ágazatába tartozó szakképesítések
tekintetében]
„c) elkészítteti és megküldi az oktatási miniszter részére az ágazatába tartozó
szakképesítések modultérképét,”
(3)	Az Szt. 5. §-a (2) bekezdésének új jelölés szerinti d) pontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
[A szakképesítésért felelős miniszter az ágazatába tartozó szakképesítések
tekintetében]
2
„d) kidolgoztatja a szakmai tantárgyak, illetve tananyagegységek (modulok)
tankönyveit és egyéb tanulmányi segédleteit,”
3.	§
Az Szt. 6. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az oktatási miniszter a szakképesítésért felelős miniszterrel együttműködve a
szakképzés tartalmi fejlesztésére, az állam által elismert szakképesítések folyamatos
fejlesztésére, az országos modultérkép összeállításában és nyilvánosságra hozatalában való
közreműködésre, a képesítési követelmények hazai és nemzetközi összehangolására, a
nemzeti referencia és tájékoztatási központ, valamint a szakképzési információs központ
működtetésére, a hátrányos helyzet leküzdését segítő, továbbá rehabilitációs képzési
programok kifejlesztésére, az országos szaktanácsadásra, a pedagógusok szakmai
továbbképzésének szervezésére, a tanulmányi versenyek rendezésére, az innováció
támogatására központi kutató és koordináló fejlesztő-szolgáltató intézetként működteti a
Nemzeti Szakképzési Intézetet (a továbbiakban: NSZI).”
4.	§
Az Szt. 8. §-a a következő (3)-(9) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A szakképző iskolában a szakmai érdekegyeztetés rendszerének fejlesztése, a
szakképzésben érdekelt szervezetek együttműködésének ösztönzése, a munkáltatók igényei
érvényesítésének biztosítása érdekében a gazdasági kamara, a munkaadói és munkavállalói
érdekképviseleti szervezet, a fenntartó képviselői részvételével szakmai tanácsadó testületet
kell létrehozni, amennyiben a nappali rendszerű iskolai oktatásban a szakképző iskola
valamennyi évfolyamára járó tanulók létszáma - az iskola hivatalos statisztikai jelentése
szerint három tanítási év átlagában - legalább ötszáz fő.
(4)	A szakmai tanácsadó testület létszámát a szakképző iskola nagyságától, képzési
kapcsolataitól, szakirányától, az oktatott szakképesítésektől függően kilenc-tizenöt fő között
kell meghatározni. A szakmai tanácsadó testületnek hivatalból tagja a szakképző iskola
igazgatója. A szakmai tanácsadó testületbe - a szakképző iskola igazgatójának megkeresésére
-	három éves időtartamra egy-egy képviselőt delegál
a)	a szakképző iskola fenntartója,
b)	a szakképző iskola nevelőtestülete,
c)	a szakképző iskolával képzési kapcsolatban lévő gazdálkodó szervezet (egymás
közötti megállapodás alapján legfeljebb öt),
d)	a szakképző iskola székhelye szerint illetékes, a képzés szerint érdekelt területi
gazdasági kamara,
e)	a képzés szerint érdekelt munkaadói érdekképviseleti szervezet,
f)	a képzés szerint érdekelt munkavállalói érdekképviseleti szervezet.
(5)	A szakmai tanácsadó testület döntési jogkörébe tartozik elnökének és
tisztségviselőinek megválasztása, működési rendjének és munkaprogramjának meghatározása.
(6)	A szakmai tanácsadó testület javaslattételi jogkörrel rendelkezik, és véleményt
nyilváníthat a szakképző iskolában folyó szakképzéssel kapcsolatos valamennyi kérdésben.
Ki kell kérni a szakmai tanácsadó testület véleményét
3
a)	a szakképző iskola szakmai programjának elfogadása előtt,
b)	a szakképző iskola munkatervének és költségvetésének tervezetéről,
c)	a szakképző iskola pályakövetési tevékenységének értékeléséről,
d)	a szakképző iskolában oktatott szakképesítések körének meghatározása
tekintetében,
e)	a szakképzési hozzájárulásra kötelezett gazdálkodó szervezet által a szakképző
iskolának külön törvényben szabályozott fejlesztési megállapodás alapján nyújtott fejlesztési
támogatás felhasználásáról.
(7)	A szakmai tanácsadó testület részére jogszabály további feladatot állapíthat meg.
(8)	A szakmai tanácsadó testület működéséhez szükséges feltételeket a szakképző
iskola biztosítja. A szakmai tanácsadó testület feladatai ellátásához térítésmentesen
használhatja a szakképző iskola helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem korlátozza a
szakképző iskola működését. A testületi tagok tevékenységüket ellenszolgáltatás nélkül
végzik.
(9)	Nem kell létrehozni a (3) bekezdés szerinti szakmai tanácsadó testületet a térségi
integrált szakképző központ keretében működő szakképző iskolában.”
5.	§
(1)	Az Szt. 10. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az OKJ-ben meghatározott szakképesítéshez - az ellenőrzési, mérési és értékelési
rendszer kialakulását és működését biztosító - szakmai és vizsgakövetelményt kell előírni. A
szakmai és vizsgakövetelmény a következőket tartalmazza:]
„b) a képzés megkezdéséhez szükséges elméleti és gyakorlati tudáselemeket (a
továbbiakban: kompetencia), illetve az iskolai és szakmai előképzettséget, a
pályaalkalmassági, illetve szakmai alkalmassági követelményeket, valamint az előírt
gyakorlatot,”
(2)	Az Szt. 10. §-a (1) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az OKJ-ben meghatározott szakképesítéshez - az ellenőrzési, mérési és értékelési
rendszer kialakulását és működését biztosító - szakmai és vizsgakövetelményt kell előírni. A
szakmai és vizsgakövetelmény a következőket tartalmazza:]
„e) a szakképesítés, a rész-szakképesítés szakmai követelményeit és az elérhető
kreditek mennyiségét, továbbá a képzési feladatok teljesítéséhez szükséges eszközök
minimumát meghatározó eszköz- és felszerelési jegyzéket,”
(3)	Az Szt. 10. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A szakmai és vizsgakövetelmény alapján a szakképző iskolában a pedagógiai
program részeként - a szakmai tantárgyak, illetve tananyagegységek (modulok) központi
programja (tanterve) előírásai figyelembevételével - szakmai programot, az iskolarendszeren
kívüli szakképzést folytató intézményben a felnőttképzési törvény 16. § (2) bekezdése szerinti
képzési programot kell kidolgozni.”
6.	§
4
(1)	Az Szt. 11. §-a (2) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés
lép:
„A szakképzést folytató intézményben, illetőleg a felsőoktatási intézményben
folytatott tanulmányok során tett eredményes vizsga alapján a szakmai vizsga részei,
tantárgyai, illetve a tananyagegységek (modulok) követelményeinek ismételt teljesítése alól
felmentést kell adni. E rendelkezés nem alkalmazható, ha megváltozott a szakmai és
vizsgakövetelmény.”
(2)	Az Szt. 11. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A fogyatékossággal élő részére a szakmai és vizsgakövetelményben
meghatározott szakmai alkalmassági és pályaalkalmassági, valamint az egészségügyi
alkalmassági követelmények figyelembevételével biztosítani kell a fogyatékossághoz igazodó
felkészítést és vizsgáztatást, továbbá segítséget kell nyújtani részére ahhoz, hogy teljesíteni
tudja a kötelezettségeit. A fogyatékosság alapján, a fogyatékossággal élőt mentesíteni kell
egyes tantárgyak, tananyagegységek (modulok) tanulása és a beszámolás kötelezettsége alól,
szükség esetén mentesíteni kell a nyelvvizsga vagy annak egy típusa, illetőleg szintje alól. A
vizsgán biztosítani kell a hosszabb felkészülési időt, az írásbeli beszámolón lehetővé kell
tenni a segédeszköz (írógép, számítógép stb.) alkalmazását, szükség esetén az írásbeli
beszámoló szóbeli beszámolóval vagy a szóbeli beszámoló írásbeli beszámolóval történő
felváltását. A mentesítésről iskolai rendszerű szakképzés esetén a szakértői és rehabilitációs
bizottság, iskolarendszeren kívüli szakképzés esetén a szakértői és rehabilitációs bizottság
véleményének hiányában a felülvizsgáló orvos véleménye alapján a szakmai vizsgabizottság
dönt. Az e bekezdés alapján nyújtott mentesítés kizárólag a mentesítés alapjául szolgáló
körülménnyel összefüggésben biztosítható, és nem vezethet a bizonyítvány által tanúsított
szakképesítés megszerzéséhez szükséges követelmények alóli felmentéshez.”
7.	§
Az Szt. 12. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Szakképesítést igazoló bizonyítványt az kaphat, aki a szakmai vizsgán teljesítette
a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott valamennyi követelményt. A szakmai és
vizsgakövetelményben meghatározott szakmai modul vagy modulok követelményeinek a
szakmai vizsgán történő teljesítésével rész-szakképesítés szerezhető. A rész-szakképesítés
megszerzéséről szakképesítést nem igazoló tanúsítványt kell kiállítani.”
8.	§
Az Szt. 13. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A szakképzést folytató intézmény a szakmai és vizsgakövetelményben
meghatározottak szerint modulzáró vizsgát szervez. A szakmai vizsgára bocsátás feltétele a
szakmai és vizsgakövetelményben előírt modulzáró vizsga eredményes letétele.”
5
9. §
Az Szt. 15. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az iskolai rendszerű szakképzés az OKJ-ben meghatározott szakképesítés
tekintetében a szakképesítésért felelős miniszter által meghatározott szakmai és
vizsgakövetelmény, valamint a szakmai tantárgyak, tananyagegységek (modulok) központi
programja (tanterve) alapján szakmai elméleti és gyakorlati képzés keretében történik. A
szakmai tantárgyak, illetve tananyagegységek (modulok) központi programja (tanterve)
tartalmazza a tananyag elsajátítására rendelkezésre álló időkeretet, a szakképzési évfolyamok
között a szorgalmi idő befejezését követő összefüggő (nyári) szakmai gyakorlat (a
továbbiakban: összefüggő szakmai gyakorlat) időtartamát.”
10. §
(1)	Az Szt. 16. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A szakképző iskolában a nappali oktatás munkarendje szerinti oktatásban a tanuló
számára az elméleti és a gyakorlati képzés a közoktatási törvény rendelkezéseinek
megfelelően ingyenes.”
(2)	Az Szt. 16. §-a (2) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés
lép:
„A gazdálkodó szervezet a nappali oktatás munkarendje szerinti oktatásban részt vevő
tanulótól az (1) bekezdés alapján a gyakorlati képzés megszervezéséért, végzéséért és a
gyakorlati képzés feltételeinek a biztosításáért nem kérhet és nem fogadhat el hozzájárulást,
illetve költségtérítést.”
11.	§
Az Szt. 19. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„19. § (1) A tanuló gyakorlati képzése a szakképzést folytató intézmények (szakképző
iskola, gazdálkodó szervezet) közötti együttműködési megállapodás alapján abban az esetben
folytatható, ha
a)	a tanuló gyakorlati képzésére költségvetési szervnél,
b)	a gyakorlati képzés szervezője szakképző iskola, és az összefüggő szakmai
gyakorlatra gazdálkodó szervezetnél,
c)	a gyakorlati képzés szervezője csak részben rendelkezik a gyakorlati képzés
feltételeivel, ezért a tanuló kiegészítő gyakorlati képzésére más gyakorlati képzést
szervezőnél,
d)	a tanuló gyakorlati képzésére több gazdálkodó szervezet által közösen működtetett
üzemközi tanműhelyben,
e)	a tanuló gyakorlati képzésére képző központ által működtetett tanműhelyben,
f)	a tanuló gyakorlati képzésére központi képzőhelyen
6
kerül sor. Együttműködési megállapodás alapján folytatható gazdálkodó szervezetnél a tanuló
gyakorlati képzése akkor is, ha a gyakorlati képzés aránya a képzési idő negyven százalékánál
kevesebb.
(2)	Az együttműködési megállapodást írásba kell foglalni. Az együttműködési
megállapodást a szakképző iskola fenntartója hagyja jóvá. Az együttműködési megállapodás
jóváhagyása csak akkor tagadható meg, ha a teljesítéséhez szükséges feltételek nem állnak
rendelkezésre. Az együttműködési megállapodásra a Polgári Törvénykönyvnek a megbízási
szerződésre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.
(3)	A gyakorlati képzés feltételeivel rendelkező gazdálkodó szervezet a szakképző
iskola igazgatójának egyetértésével tanuló-előszerződést köthet az iskolai tanműhelyben
gyakorlati szakmai alapképzésben részesülő tanulóval. A gazdálkodó szervezet és a tanuló a
tanuló-előszerződés megkötésével arra vállalnak kötelezettséget, hogy a gyakorlati képzés
céljából tanulószerződést kötnek.
(4)	A gazdálkodó szervezet a tanuló-előszerződés megkötésére vonatkozó szándékát a
megelőző tanév első félévének végéig jelenti be a szakképző iskola igazgatójának és a területi
gazdasági kamarának.
(5)	A tanuló-előszerződésre e törvény 27. § (2)-(3) bekezdésének, 30. § (2)-(4)
bekezdésének, valamint 31. §-ának a tanulószerződésre vonatkozó szabályait kell alkalmazni,
azzal az eltéréssel, hogy ahol e §-ok tanulószerződésről rendelkeznek, azon tanuló-
előszerződést is kell érteni.”
12.	§
Az Szt. 19/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Azoknál a szakképesítéseknél, amelyekben a 7. § (1) bekezdése szerint a
gazdasági kamara által kidolgozott szakmai és vizsgakövetelményt a szakképesítésért felelős
miniszter jogszabályban kiadta, a területi gazdasági kamara a gazdasági érdekképviseleti
szervezetekkel, szakmai szervezetekkel az iskolai tanműhelyben folyó gyakorlati képzés
törvényességi ellenőrzése keretében vizsgálhatja az alkalmazási feltételekre, a maximális
csoportlétszámra, a tanulói terhelésre, a tanulói kedvezmények és juttatások biztosítására, a
tanulói munka- és balesetvédelemre, a hátrányos megkülönböztetés tilalmára vonatkozó
rendelkezésekben, valamint a 10. § (1) bekezdése szerinti eszköz- és felszerelési jegyzékben
foglaltak megtartását. Az iskolai tanműhely ellenőrzését a közoktatási törvény 107. §-ában
meghatározott eljárási rend szerint kell végezni, az ellenőrzésben kizárólag a szakértői
névjegyzékben szereplő szakértők működhetnek közre.”
13. §
Az Szt. 32. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Tanulószerződést az a tanuló köthet, aki]
„a) betöltötte a tizenhatodik életévét, továbbá”
7
14. §
Az Szt. 44. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A tanulószerződés alapján a tanuló pénzbeli juttatásának havi mértéke a
szakképzési évfolyam első félévében - függetlenül az elméleti, illetőleg a gyakorlati képzési
napok számától - a hónap első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér (minimálbér)
legalább tizenöt százaléka. A tanulmányi kötelezettségének eredményesen eleget tett tanuló
pénzbeli juttatásának mértékét a szakképzési évfolyam második, illetőleg további féléveiben -
a tanuló tanulmányi előmenetelét és szorgalmát is figyelembe véve - az előző félévben járó
pénzbeli juttatás havi összegének legalább tíz százalékával kell emelni. A pénzbeli juttatás
összegéről tájékoztatni kell a tanuló tanulói jogviszonya szerint illetékes szakképző iskolát.”
15.	§
Az Szt. 45. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A tanulószerződés alapján a pénzbeli juttatás a tanulót a (3) bekezdésben foglaltak
kivételével a 29. § (3) bekezdésében meghatározott időponttól kezdve - az oktatási szünet
időtartama alatt is - megilleti.”
16.	§
Az Szt. 48. §-a a következő (2)-(3) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi
rendelkezés (1) bekezdésre változik:
„(2) Ha a tanuló a szakképzésben tanulószerződés alapján vesz részt, a 44. §-ban
meghatározott pénzbeli juttatáson felül - adóterhet nem viselő járandóságként - havonta a
kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) húsz százalékának megfelelő mértékű kiegészítő
pénzbeli juttatás illeti meg, amennyiben olyan szakképesítés megszerzésére irányuló
szakképzésben vesz részt, amelyben a nemzetgazdaság igényeinek megfelelő szakképzett
munkaerő nehezen biztosítható (a továbbiakban: hiány-szakképesítés).
(3)	A hiány-szakképesítések régiónkénti jegyzékét a szakképzési hozzájárulásról és a
képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvényben szabályozott
regionális fejlesztési és képzési bizottság javaslata alapján az oktatási miniszter - a
szakképesítésért felelős miniszterek véleményének figyelembevételével - teszi közzé az OKJ-
ről szóló rendelet mellékletében.”
17.	§
Az Szt. 53. §-ának (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
[A képző központ]
,,h) ellátja a külön jogszabályban meghatározott feladatokat.”
8
18. §
(1)	Az Szt. 54/B. §-a a következő 9. ponttal egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi 9-11.
pontok számozása 10-12. pontra változik:
[E törvény alkalmazásában]
„9. kredit: a tanulmányi munka mértékegysége, amely kifejezi azt a pedagógiailag
tervezhető időt, amely a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott modulok
teljesítéséhez szükséges;”
(2)	Az Szt. 54/B. §-a a következő 13. ponttal egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi 12-24.
pontok számozása 14-26. pontra változik:
[E törvény alkalmazásában]
„13. modultérkép: az egyes szakképesítések - szakmai és vizsgakövetelményeiben
meghatározott - szakmai modulját vagy moduljait, valamint azok egymáshoz történő
kapcsolódásait tartalmazó dokumentum;”
19. §
Az Szt. 55. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A törvény 28-47. §-ainak a rendelkezéseit - a felsőfokú szakképzés
sajátosságainak figyelembevételével - alkalmazni kell a 27. § (1) bekezdése alapján hallgatói
szerződést kötött felsőfokú szakképzésben részt vevő hallgatóra is.”
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosítása
20.	§
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) 27. §-a (8)
bekezdésének felvezető szövege és a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A szakiskolában - a nappali rendszerű iskolai oktatás keretében - felzárkóztató
oktatás szervezhető azoknak tanulóknak, akik alapfokú iskolai végzettség hiányában kívánnak
bekapcsolódni a szakképzésbe. A szülő legkorábban abban az évben kérheti, hogy gyermeke
-	az általános iskolai tanulmányai folytatása helyett - a következő tanítási évet a felzárkóztató
oktatásban kezdhesse meg, amelyben az betölti a tizenötödik életévét. A hátrányos helyzetű
tanuló esetén az iskola igazgatójának minden esetben be kell szereznie a gyermekjóléti
szolgálat véleményét, és azt megküldi a továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadónak. A
felzárkóztató oktatásba bekapcsolódhatnak azok a tanulók is, akik alapfokú iskolai
végzettséggel rendelkeznek, de tanulmányaikat nem kívánják a szakiskola kilencedik
évfolyamán megkezdeni, illetve folytatni. Az, aki a felzárkóztató oktatás megkezdésekor a
tizenhatodik életévét nem tölti be, a továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadó javaslata
alapján kapcsolódhat be a felzárkóztató oktatásba. A kötelező felvételt biztosító szakiskola, ha
a tankötelezettség teljesítéséhez indokolt, megszervezi a felzárkóztató oktatást. A
felzárkóztató oktatás egy vagy két tanítási évig (tíz vagy húsz hónapig) tart. A felzárkóztató
oktatást a következők figyelembevételével kell megszervezni:
9
a)	A tanuló a felzárkóztató oktatás keretében elsajátítja azokat az ismereteket, amelyek
a szakképzés megkezdéséhez szükségesek, továbbá megszerzi a szakképzésbe történő
bekapcsolódáshoz szükséges elméleti és gyakorlati tudáselemeket (kompetenciát). A tanuló a
felzárkóztató oktatás sikeres befejezése után a szakképzési évfolyamon, évfolyamokon
felkészül a szakmai vizsga letételére.”
21. §
(1)	A Kt. 30. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Ha a sajátos nevelési igényű gyermek súlyos és halmozottan fogyatékos, attól az
évtől kezdve, amelyben az ötödik életévét betölti, az óvodai nevelési év első napjától
kezdődően fejlesztő felkészítésben vesz részt. A fejlesztő felkészítés megvalósítható a
fogyatékosok ápoló, gondozó otthonában nyújtott gondozás, a fogyatékosok rehabilitációs
intézményében, a fogyatékosok nappali intézményében nyújtott gondozás, a gyógypedagógiai
tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás keretében biztosított fejlesztés és gondozás, a
konduktív pedagógiai ellátás, a gyógypedagógiai nevelésben és oktatásban részt vevő
iskolában nyújtott fejlesztés keretében, illetőleg annak a nevelési évnek a végéig, amelyben a
gyermek hatodik életévét betölti bölcsődei gondozás keretében. A jegyző a (4) bekezdésben
meghatározottak szerint kötelezheti a szülőt, hogy gyermekével jelenjen meg a szakértői
vizsgálaton, illetőleg, hogy gyermeke részére a szakértői véleményben meghatározottak
szerint biztosítsa a fejlesztő felkészítésben való részvételt.”
(2)	A Kt. 30. §-ának (11) bekezdése a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(11) A gyógypedagógiai nevelésben-oktatásban részt vevő nevelési-oktatási intézményben
a pedagógus-munkakör betöltéséhez szükséges felsőfokú iskolai végzettségek és
szakképzettségek a következők:]
„a) ha az óvodai foglalkozás, a tanórai foglalkozás elsődleges célja a sajátos nevelési
igényből eredő hátrány csökkentése, továbbá az egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs,
rehabilitációs óvodai foglalkozásokhoz, tanórai foglalkozásokhoz; valamint, ha az értelmi
fogyatékos tanuló iskolai nevelése, oktatása külön - az e célra létrehozott gyógypedagógiai
nevelési-oktatási intézményben, óvodai csoportban, óvodai tagozaton, iskolai tagozaton,
osztályban, csoportban - történik, a fogyatékosság típusának megfelelő gyógypedagógiai
tanári, konduktori, konduktor-tanítói, terapeuta vagy a 17. § (1) bekezdésében meghatározott
végzettség, szakképzettség és egyetemi, főiskolai szakirányú továbbképzés keretében szerzett
-	a tevékenység folytatására jogosító - szakképzettség,”
22. §
A Kt. a következő 30/A. §-sal egészül ki:
„30/A. § (1) A súlyos és halmozottan fogyatékos gyermek annak a tanítási évnek az
első napjától, amelyben a hatodik életévét betölti, a fejlesztő felkészítés keretei között a
tankötelezettségét teljesíti (a továbbiakban: fejlesztő iskolai oktatás). A fejlesztő iskolai
oktatás az e törvény 30. §-ának (6) bekezdésében meghatározott intézményekben szervezhető
meg (a továbbiakban: fejlesztő iskolai oktatás). A fejlesztő iskolai oktatást a tanév rendjéhez
igazodóan kell megszervezni. A fejlesztő iskolai oktatást a Súlyos és halmozottan fogyatékos
tanulók fejlesztő oktatása irányelvének alkalmazásával kell megszervezni, oly módon, hogy a
heti fejlesztő foglalkozások száma elérje a húsz órát. Megszervezésekor az e törvény 6. §-
ában, 8-9. §-ában, 25-29. §-ában, 31. §-ában, 46. §-ában, 48. §-ában, 50. §-ában, 52-53. §-
10
ában, 66-67. §-ában, 69-73. §-ában, 78. §-ában foglaltakat nem lehet alkalmazni. A fejlesztő
iskolai oktatásban rehabilitációs pedagógiai programot és annak alapján egyéni fejlesztési
terveket készítenek. A rehabilitációs pedagógiai program bevezetésére a pedagógiai program
elfogadására és jóváhagyására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
(2)	A fejlesztő iskolai oktatásban a tanuló annak a tanítási évnek az utolsó napjáig
köteles részt venni, amelyben betölti a tizennyolcadik életévét. A fejlesztő iskolai oktatásban
a tanuló annak a tanévnek a végéig vehet részt, amelyben betölti a huszonharmadik életévét.
A fejlesztő iskolai oktatásban a tanulókat a fogyatékosságuk, fejlettségük és életkoruk alapján
osztják be fejlesztő csoportokba.
(3)	Ha a tanuló - a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleményében foglaltak
szerint - nem tud részt venni a fejlesztő iskolai oktatásban, a tankötelezettségét egyéni
fejlesztő felkészítés keretében teljesíti. Az egyéni fejlesztő felkészítés megszervezhető
otthoni ellátás keretében, illetve a fogyatékosok ápoló, gondozó otthonában, a fogyatékosok
rehabilitációs intézményében, a fogyatékosok nappali intézményében, a gyógypedagógiai
tanácsadó korai fejlesztő gondozó központban, illetve a konduktív pedagógiai intézményben.”
23.	§
A Kt. 37. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A közoktatási intézmény alapítását az alapító okirat aláírását követő harminc
napon belül az alapító okirat, továbbá - ha a fenntartó a tevékenységet nem jogszabály
felhatalmazása alapján látja el - a közoktatási szolgáltató tevékenység folytatására jogosító
okirat megküldésével, nyilvántartásba vétel céljából be kell jelenteni. A bejelentést
költségvetési szerv esetén a törzskönyvi nyilvántartást vezető szervnél, más esetben a
jegyzőnél, főjegyzőnél kell teljesíteni a következők szerint: óvoda, általános iskola esetén a
székhely szerint illetékes jegyzőnél; ha az óvoda, illetve az általános iskola székhelye
többcélú kistérségi társulás területén van, a kistérségi társulás székhelye szerint illetékes
jegyzőnél; alapfokú művészetoktatási intézmény, középiskola, szakiskola, kollégium,
gyógypedagógiai nevelésben, oktatásban részt vevő nevelési-oktatási intézmény, több célú
intézmény és a többi közoktatási intézmény esetén a székhely szerint illetékes főjegyzőnél. A
nyilvántartásba vétellel összefüggő eljárás költségeit a kérelem benyújtója viseli.”
24.	§
A Kt. 48. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
„(10) Ha az egységes iskola ellátja az általános iskola és a középiskola feladatait is,
biztosítania kell a folyamatos továbbhaladás feltételeit, ennek tartalmi és szervezeti
követelményeit pedagógiai programjában rögzítenie kell. Ezt a rendelkezést alkalmazni lehet
akkor is, ha a nyolc évfolyamnál kevesebb évfolyammal működő általános iskola az -
általános iskola és a középiskola feladatait ellátó - egységes iskola tagintézményeként
működik.”
11
25.	§
A Kt. 66. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, ezzel egyidejűleg
a § a következő (3) bekezdéssel egészül ki, és az eredeti (3)-(6) bekezdés számozása (4)-(7)
bekezdésre változik:
„(2) Az általános iskola - beleértve a kijelölt iskolát is - köteles felvenni, átvenni azt a
tanköteles tanulót, akinek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye a körzetében
található (a továbbiakban: kötelező felvételt biztosító iskola). Ha a településen több általános
iskola működik, az egymással határos felvételi körzeteket oly módon kell kialakítani, hogy a
halmozottan hátrányos helyzetű tanulóknak az adott körzetben felvehető összes tanköteles
tanulóhoz viszonyított aránya az egyes körzetekben egymáshoz viszonyítva legfeljebb
huszonöt százalékban térjen el. A fenntartó a szakiskolát és a középiskolát kijelölheti kötelező
felvételt biztosító iskolának. A kijelölt iskola [30. § (4) bek.], ha nem kötelező felvételt
biztosító iskola, a tanuló felvételét csak helyhiány miatt tagadhatja meg. A nemzeti vagy
etnikai kisebbséghez tartozó jelentkezőt - ha a felvételi követelményeknek megfelel - a
nemzeti vagy etnikai kisebbség nyelvén, illetőleg a nemzeti vagy etnikai kisebbség nyelvén és
magyarul tanító iskolába (tagozatra, osztályba, csoportba) fel, illetve át kell venni. Ha az
általános iskola a kötelező felvételi kötelezettsége teljesítése után további felvételi, átvételi
kérelmeket is teljesíteni tud, köteles előnyben részesíteni azokat, akiknek a lakóhelye, ennek
hiányában tartózkodási helye azon a településen található, ahol az iskola székhelye, telephelye
található. E körben a halmozottan hátrányos helyzetű tanuló felvételét csak helyhiány miatt
tagadhatja meg. Ha az általános iskola a kötelező felvételi kötelezettsége teljesítése után
további felvételi, átvételi kérelmeket is teljesíteni tud, és valamennyi felvételi kérelmet
helyhiány miatt nem tudja teljesíteni, az általános iskola sorsolás útján dönt. A sorsolásra a
felvételi kérelmeket benyújtókat meg kell hívni.
(3)	A többcélú intézmény keretében működő középiskola nem tarthat felvételi vizsgát
azoknak a tanulóknak, akik a többcélú intézmény keretében működő általános iskolával állnak
tanulói jogviszonyban, a felvételi kérelmeket a pedagógiai programban meghatározottak
alapján kell elbírálni. A felvételi kérelmek elbírálásánál a halmozottan hátrányos helyzetű
tanulókat előnyben kell részesíteni. Az előnyben részesítés feltételeit a pedagógiai
programban kell meghatározni.”
26.	§
A Kt. 72. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A tanuló az egyes évfolyamok, továbbá az alapműveltségi vizsga, az érettségi
vizsga, a szakmai vizsga, az alapvizsga és a művészeti záróvizsga tanulmányi
követelményeinek teljesítéséről bizonyítványt kap. A bizonyítvány közokirat. A bizonyítványt
magyarul, illetve ha az iskolai oktatás - részben vagy egészben - a nemzeti vagy etnikai
kisebbség nyelvén, illetőleg más idegen nyelven folyik, két nyelven, magyarul és a nemzeti
vagy etnikai kisebbségi, illetve az idegen nyelven kell kiállítani. A bizonyítvány-nyomtatvány
tartalmazza a Magyar Köztársaság címerét.”
12
27. §
A Kt. 75. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha a tanuló betöltötte a tizenhatodik életévét, és nem végezte el az általános
iskola hatodik évfolyamát, az általános iskola a tanítási év végén kérelem hiányában is
kezdeményezi a tanuló átvételét a kötelező felvételt biztosító szakiskolába, amennyiben az
iskolában nem folyik felnőttoktatás, illetve a tanuló nem kívánja ott folytatni a tanulmányait.”
28.	§
A Kt. 80. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A jegyző, főjegyző a 79. § (3) bekezdésében meghatározott munkarend szerint
látja el a nem helyi önkormányzat által fenntartott nevelési-oktatási intézmény fenntartói
tevékenységének törvényességi ellenőrzését. E rendelkezést nem lehet alkalmazni, ha a
nevelési-oktatási intézményt a kisebbségi önkormányzat tartja fenn.”
29.	§
A Kt. 84. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A független vizsgabizottság, az alapműveltségi vizsga, az érettségi vizsga és a
szakmai vizsga, az alapvizsga, illetőleg a művészeti záróvizsga vizsgabizottságának döntése,
intézkedése vagy intézkedésének elmulasztása (a továbbiakban együtt: döntés) ellen a szülő,
illetve a tanuló a Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközponthoz - a döntést követő
három munkanapon belül - jogszabálysértésre hivatkozással törvényességi kérelmet nyújthat
be. A törvényességi kérelmet a Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont három
munkanapon belül bírálja el. Eljárására e törvény 83. §-ának (5) és (7)-(9) bekezdését,
valamint a 84. §-ának (4) bekezdését kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a törvényességi
kérelem benyújtására meghatározott határidő elmulasztása jogvesztő, igazolásnak helye
nincs.”
30.	§
A Kt. 87. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A fővárosi, megyei önkormányzat - jogszabályban meghatározottak szerint -
gondoskodik a pedagógusok és más speciális végzettségű szakemberek fővárosi, megyei
állandó helyettesítési rendszerének működtetéséről.”
31.	§
A Kt. 89/A. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha a többcélú kistérségi társulás az e törvény 86. §-ának (3) bekezdésében
meghatározott feladat ellátásáról gondoskodik, a megyei önkormányzatnak e feladatok
tekintetében megszűnik a feladatellátási kötelezettsége a többcélú kistérségi társulásban
közoktatási feladatot ellátó települési önkormányzatok illetékességi területén (a továbbiakban:
többcélú kistérségi társulás területe), és az e törvény 88. §-ának (9) bekezdésében
szabályozottak szerinti feladatátvételre a többcélú kistérségi társulás válik jogosulttá (a
13
továbbiakban: átvett kistérségi feladat). A többcélú kistérségi társulás a megyei önkormányzat
e törvény 86. §-ának (4)-(5) bekezdésében és - a tanulási képességet vizsgáló szakértői és
rehabilitációs tevékenység kivételével - 87. §-ában meghatározott feladatait is elláthatja. A
többcélú kistérségi társulás az ellátott feladatai tekintetében az e törvény 81. §-ában
meghatározottak szerint közoktatási megállapodást is köthet.”
32.	§
A Kt. 91. §-a (2) bekezdésének felvezető szövege helyébe a következő rendelkezés
lép:
„A főjegyző, továbbá a jegyző”
33.	§
A Kt. 93. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(1) Az oktatási miniszter]
„a) kiadja - az Országos Köznevelési Tanács egyetértésével és a Közoktatás-politikai
Tanács véleményének kikérése után - a Két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelvét, a
Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelvét, a Sajátos nevelési igényű
tanulók iskolai oktatásának irányelvét, a Súlyos és halmozottan fogyatékos tanulók fejlesztő
oktatása irányelvét, a Kollégiumi nevelés országos alapprogramját, a kerettanterveket, az
Alapfokú művészetoktatás követelményeit és tantervi programját, a Nemzeti, etnikai
kisebbség óvodai nevelésének irányelvét és a Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának
irányelvét, továbbá ellátja a felülvizsgálatukkal kapcsolatos feladatokat; a kerettanterv és a
Kollégiumi nevelés országos alapprogramja nemzeti, etnikai kisebbségi nevelést-oktatást
érintő kérdéseiben, továbbá a Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve és a
Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelve kiadásához be kell szerezni az
Országos Kisebbségi Bizottság egyetértését;”
34.	§
(1)	A Kt. 95. §-a (7) bekezdésének felvezető szövege helyébe a következő rendelkezés
lép:
„Az oktatási miniszter - az ágazati irányítás keretében, az (1) bekezdés b) pontjában
meghatározott jogköre alapján - határozattal”
(2)	A Kt. 95. §-ának (8)-(9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) Az oktatási miniszter - ha enélkül a szükséges intézkedés megtételére nincs
lehetőség - a (7) bekezdésben meghatározott intézkedései során a vizsgaszabályzatban,
illetőleg a tanév rendjében foglaltaktól - az adott ügy elintézéséhez szükséges mértékben -
eltérő intézkedést is hozhat. Az oktatási miniszter döntését három munkanapon belül köteles
meghozni. Az oktatási miniszter intézkedését távközlési eszközön is közzéteheti. Az oktatási
miniszter intézkedése a közzététel után azonnal végrehajtható.
(9) Az oktatási miniszter - a vizsgaszabályzatban meghatározottak szerint a
közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényben
szabályozott eljárás keretében - megvonhatja az iskolától az alapműveltségi vizsga, az
érettségi vizsga, a szakmai vizsga megszervezésének, lebonyolításának jogát, továbbá
14
megsemmisítheti az alapműveltségi vizsga, az érettségi vizsga, a szakmai vizsga eredményét,
valamint a kiállított bizonyítványt érvénytelenné nyilváníthatja, ha bebizonyosodik, hogy a
vizsgát jogellenesen szervezték meg, bonyolították le, illetve a bizonyítványt jogellenesen
állították ki, továbbá, ha az iskola nem rendelkezik a vizsga biztonságos megszervezéséhez
szükséges feltételekkel. Az érvénytelenné nyilvánított bizonyítványt be kell vonni és meg kell
semmisíteni. A határozat előzetesen végrehajthatónak nyilvánítható. Az oktatási miniszter
határozatát - indokolás nélkül - a Magyar Köztársaság hivatalos lapjában közzéteszi. Az
oktatási miniszter a szakmai vizsgával és a szakképesítést tanúsító bizonyítvánnyal
kapcsolatos döntésének meghozatala előtt beszerzi a szakképesítésért felelős miniszter
egyetértését.”
35.	§
(1)	A Kt. 95/A. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont hatósági ellenőrzés
keretében vizsgálja a nevelési-oktatási intézményekben az alkalmazási feltételekre, a
maximális osztály-, csoportlétszámra, a gyermek- és tanulói balesetvédelemre, a tanulói
óraterhelésre, az egyenlő bánásmód követelményeire, az állami vizsga megszervezésére,
lebonyolítására, a nem önkormányzati intézményfenntartók költségvetési támogatása
igénylésére vonatkozó rendelkezésekben és a minimális (kötelező) eszköz- és felszerelési
jegyzékben foglaltak megtartását, továbbá jogszabályban meghatározott körben gyakorolja a
szabálysértési hatósági jogköröket.”
(2)	A Kt. 95/A. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:
„(11) Az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont az általa szervezett
érettségi vizsgák után - az e törvény 114. §-ának (1) bekezdés b) pontjában, valamint a 116. §
(1)	bekezdés e) pontjában és (2) bekezdésében meghatározott kivétellel - vizsgáztatási díjat
szedhet. A vizsgáztatatási díjat az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont az e
törvény 117. §-ának (3) bekezdésében meghatározottak alapján állapítja meg, azzal az
eltéréssel, hogy a tanulmányi eredmények figyelembevételére vonatkozó előírásokat nem kell
alkalmazni. Az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont a vizsgáztatási díj mértékét
a honlapján közzéteszi.”
36.	§
A Kt. 97. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (3)-(4)
bekezdés számozása (4)-(5) bekezdésre változik:
„(3) A (2) bekezdés alkalmazásában pedagógus szakmai szervezeten, szülői
szervezeten, diákszervezeten azt a szervezetet kell érteni, amely - alapszabályának és bírósági
nyilvántartásba vételének igazolásával - a Közoktatás-politikai Tanács titkárságán az adott év
március 31-ig bejelentkezett.”
15
37.	§
A Kt. 115. §-ának (1) bekezdése a következő a) ponttal egészül ki:
[A helyi önkormányzatok és az állami szervek által fenntartott nevelési-oktatási
intézményekben, továbbá a helyi önkormányzati feladatellátás keretében térítési díj ellenében
igénybe vehető szolgáltatások:]
„a) a nappali oktatás munkarendje szerinti oktatásban a második szakképesítésre való
felkészüléskor a 114. § (1) bekezdés b)-c) pontjában meghatározottak,”
38.	§
A Kt. 117. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A térítési díj tanévenként, a szakmai feladatra —■ a tanévkezdéskor számított — folyó
kiadások egy tanulóra jutó hányadának]
„a) tizenöt-huszonöt százaléka a 115. § (1) bekezdésének a)-b) pontjában
meghatározott esetben;”
39.	§
A Kt. 118. § (4) bekezdés első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„A helyi önkormányzatok részére biztosított normatív hozzájárulások és egyéb
támogatások együttes összegének - az ellátottak létszámához és a költségekhez viszonyítva -
el kell érnie az előző évi normatív hozzájárulások és egyéb támogatások együttes összegének
szintjét.”
40.	§
A Kt. 121. §-a (1) bekezdésének 14. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában]
„14. hátrányos helyzetű gyermek, tanuló: az, akit családi körülményei, szociális
helyzete miatt a jegyző védelembe vett, illetve akinek rendszeres gyermekvédelmi
kedvezményre való jogosultságát megállapította, ezen belül halmozottan hátrányos helyzetű
az a gyermek, az a tanuló, akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülője, illetve szülei - az
iskolai felvételi körzet megállapításával összefüggésben a gyermekek védelméről és a
gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint vezetett nyilvántartás alapján készült statisztikai
adatszolgáltatás, a gyermeket, tanulót megillető szolgáltatás megállapításához a szülő
nyilatkozata szerint - legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait
fejezte be, fejezték be sikeresen, továbbá az a gyermek, az a tanuló, akit tartós nevelésbe
vettek;”
16
41. §
A Kt. 122. §-ának (3) bekezdése a következő negyedik mondattal egészül ki:
„A büntetés-végrehajtási intézményben folyó nevelő és oktató munka során - a nevelő
és oktató munka pedagógiai szakaszait, követelményrendszerét, az állami vizsgák rendszerét
meghatározó rendelkezések kivételével - e törvény rendelkezéseitől el lehet térni, a büntetés-
végrehajtási szervezet működését meghatározó törvény rendelkezéseivel összhangban.”
42.	§
A Kt. 125. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„125. § (1) 2006. szeptember 1-jétől
a)	szervezhető felzárkóztató oktatás e törvény 27. §-ának (8) bekezdése alapján,
b)	indítható fejlesztő iskolai oktatás azoknak, akik az adott évben töltik be a hatodik-
tizedik életévüket, ezt követően növekvő életkor szerint.
(2)	A fejlesztő iskolai oktatás e törvény 30/A. §-ának (1) bekezdése szerinti
megszervezése 2010. szeptember 1-jétől kötelező. Eddig az időpontig az érintett tanulók
részére a fejlesztő felkészítés egyéni fejlesztő felkészítés keretében is megszervezhető.
(3)	Azokban a helyi önkormányzat, illetve állami szerv által fenntartott fogyatékosok
ápoló, gondozó otthonában és fogyatékosok rehabilitációs intézményében, amelyek ellátják a
fejlesztő felkészítés feladatait is, 2010. augusztus 31-éig meg kell szervezni a fejlesztő iskolai
feladatot ellátó intézményegységet.”
43.	§
A Kt. 129. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Annak a tanulónak a tanulói jogviszonyát, akinek a tankötelezettsége az (1)
bekezdésben meghatározott időpontig tart, az általános iskola kérelem hiányában is
megszüntetheti a tanítási év végén, ha a tanuló betöltötte a tizenhatodik életévét, és nem
végezte el az általános iskola hatodik évfolyamát, amennyiben az iskolában nem folyik
felnőttoktatás, illetve a tanuló nem kívánja ott folytatni a tanulmányait.”
44.	§
(1)	A Kt. 1. számú melléklete Második rész "A KÖLTSÉGVETÉSI
HOZZÁJÁRULÁS MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK ELVEI" főcím, „A normatív hozzájárulás
meghatározásakor figyelembe vehető gyermek-, tanulói létszám megállapítása" cím 1. pont
g)-h) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A normatív hozzájárulás meghatározásakor]
„g) azoknak a tanulóknak a létszámát, akik a középiskolában, a szakiskolában, a
kollégiumban az alapszolgáltatásért térítési díjat fizetnek, kettővel elosztva kell figyelembe
venni, azt a tanulót pedig, aki tandíjat fizet, a létszám-meghatározásnál figyelmen kívül kell
hagyni;
17
h)	az a)-g) pont szerint kell a gyermek, tanuló létszámát figyelembe venni akkor is, ha
az e törvény 81. §-a (1) bekezdésének d) pontja alapján fizetési kötelezettséget írnak elő,
illetve a 116. § (1) bekezdésének a) pontja alapján a heti hat órát meghaladó foglalkozásért a
tanuló tandíjat fizet.”
(2)	A Kt. 1. számú melléklete Második rész "A KÖLTSÉGVETÉSI
HOZZÁJÁRULÁS MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK ELVEI" főcím, „A normatív hozzájárulás
meghatározásakor figyelembe vehető gyermek-, tanulói létszám megállapítása” cím 4. pontja
helyébe a következő rendelkezés lép:
„4. Ha az önkormányzati feladatellátásban e törvény rendelkezései szerint a tanulónak
térítési díjat kell fizetnie, a normatív hozzájárulás megállapításánál és az arról történő
elszámolásnál - fenntartótól függetlenül - a tanuló akkor vehető figyelembe, ha az iskola, a
kollégium előírta és beszedte azt. A térítési díj nem lehet kevesebb, mint a 117. § (1)
bekezdésében meghatározott alsó határ. Ha a tanuló a térítésidíj -fizetési kötelezettség mellett
igénybe vehető oktatást jogszabály rendelkezése alapján ingyenesen veheti igénybe, ezt a
tényt fel kell tüntetni a törzslapján, megjelölve a döntés alapjául szolgáló jogszabályt. Ebben
az esetben a normatív hozzájárulás megállapításakor a tanulót egy tanulóként kell figyelembe
venni.”
45.	§
A Kt. 1. számú melléklete Harmadik rész "B PEDAGÓGUS ÉS SZAKVIZSGÁZOTT
PEDAGÓGUS MUNKAKÖRÖK" cím II. pontja a következő 8. alponttal egészül ki, és
egyidejűleg a jelenlegi 8-19. alpont számozása 9-20. alpontra változik:
„8. Ha a fenntartó egyetértésével a nevelési-oktatási intézmény vezetője nagyobb
időkeretet nem állapít meg, az óvodában és az általános iskolában a gyermek- és
ifjúságvédelmi feladatok ellátásához három halmozottan hátrányos gyermekenként,
tanulónként heti egy óra időkeretet biztosítani kell. E rendelkezést gyermek- és
ifjúságvédelmi felelős foglalkoztatása esetén nem kell alkalmazni.”
46.	§
A Kt. 3. számú melléklet „Osztály, csoport létszámhatárok, a tanórai és tanórán kívüli
foglalkozások szervezésének rendje” főcím, „II. Az osztályok, csoportok szervezése” alcím 4.
pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„4. Összevont osztályokat szervezni az általános iskolában, továbbá a felzárkóztató
oktatásban [27. § (8) bekezdés] lehet. Tanév közben osztályt összevonni nem lehet. Összevont
osztályt szervezni - a felzárkóztató oktatás kivételével - legfeljebb három egymást követő
iskolai évfolyam tanulójából lehet. Ha az iskolában, tagiskolában az oktatás csak az első-
negyedik évfolyamon folyik, az összevont osztályba valamennyi évfolyam bevonható.”
18
A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény módosítása
47.	§
A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: tprt.)
8. §-a (4) bekezdésénekf) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az iskolai tankönyvrendelésnek biztosítania kell, hogy - az iskolától történő tartós
tankönyv és más tankönyv kölcsönzésével, a napköziben, tanulószobában elhelyezett
tankönyvek igénybevétele, illetőleg a tankönyvek megvásárlásához nyújtott támogatás útján -
a nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő minden olyan tanuló részére, aki]
„f) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül, a tankönyvek ingyenesen
álljanak rendelkezésre (normatív kedvezmények).”
48.	§
A tprt. a következő alcímmel és 31/A. §-sal egészül ki:
„Elektronikus ügyintézés és tájékoztató szolgáltatás
31/A. § (1) Az e törvényben szabályozott közigazgatási hatósági ügyekben a hatóság
az eljárási cselekményeit - a határozat közlésének kivételével - elektronikus úton is
gyakorolja.
(2)	Az e törvény hatálya alá tartozó közigazgatási hatósági ügyekben az ügyfél
kérelmét elektronikus úton is benyújthatja. Az eljárás megindítására irányuló kérelem
benyújtásához jogszabály által előírt közokiratok, illetve azok hiteles másolata elektronikus
úton nem terjeszthető elő.
(3)	Az e törvényben szabályozott közigazgatási hatósági ügyekben az eljáró hatóság a
közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szabályaival
összhangban nyújt elektronikus tájékoztató szolgáltatást.”
19
A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi
LXXXVI. törvény módosítása
49.	§
A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003.
évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: Szht.) 1. §-a (1) bekezdése a következő b) ponttal
egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi b)- d) pontok jelölése c)-e) pontokra változik:
[A szakképzés költségeihez való hozzájárulás (a továbbiakban: szakképzési
hozzájárulás) célja]
„b) a speciális szakiskolákban és a készségfejlesztő speciális szakiskolákban folyó,
OKJ-ben nem szereplő, munkába állást lehetővé tévő, egyszerű betanulást igénylő, illetve
rész-szakképesítés elsajátítását biztosító gyakorlati képzés,”
[támogatása, valamint a gyakorlati képzés fejlesztésének támogatása.]
50.	§
Az Szht. 4. §-a (2) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A szakképzési hozzájárulást az (1) bekezdés szerinti gyakorlati képzés
megszervezésével teljesítő hozzájárulásra kötelezett a bruttó kötelezettségét legfeljebb annak
mértékéig]
„d) a tanulószerződés, illetve a felsőfokú szakképzésben hallgatói szerződés alapján
foglalkoztatott tanuló, illetve hallgató gyakorlati képzése során felhasznált anyagköltségre -
tanulónként, illetve hallgatónként és évenként - legfeljebb a kötelező legkisebb munkabér
(minimálbér) húsz százalékának megfelelő összeggel, azokban a szakképesítésekben,
amelyekben nehezen biztosítható a szakképzett munkaerő (a továbbiakban: hiány-
szakképesítések) legfeljebb a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) negyven
százalékának megfelelő összeggel”
[csökkentheti. ]
51.	§
(1)	Az Szht. 7. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (4)-
(8)	bekezdés számozása (5)-(9) bekezdésre változik:
„(4) A 4. § (5) bekezdésében, valamint az 5. § (2) bekezdésének a) pontjában
meghatározott célra a szakképző iskola szakképző iskolai tanulónként, illetve a felsőoktatási
intézmény az általa szervezett, az Ftv. hatálya alá tartozó gyakorlati képzésben részt vevő
hallgatónként - a (3) bekezdésben meghatározott tárgyi eszköz átadása kivételével -
legfeljebb a költségvetési törvényben meghatározott iskolai szakképzés (szakmai gyakorlati
képzés) fajlagos összege háromszorosával azonos mértékű fejlesztési támogatás fogadására
jogosult.”
20
(2) Az Szht. 7. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
„(10) Mentesül a (9) bekezdés szerinti befizetési kötelezettség alól az a jogutód nélkül
megszűnő vagy a gyakorlati képzést jogutód nélkül megszüntető gyakorlati képzést szervező
hozzájárulásra kötelezett, amely a csoportos gyakorlati képzést szolgáló tárgyi eszközöket - a
megszűnés időpontjában fennálló - könyv szerinti értéken az azonos gyakorlati képzést
azonos feltételekkel jogszerűen folytató hozzájárulásra kötelezettnek térítésmentesen átadja.
Az eszközátadást más adókötelezettség nem terheli.”
52.	§
Az Szht. 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„9. § (1) Az éves költségvetési törvényben meghatározott "Szakképzési hozzájárulás"
elnevezésű eredeti bevételi előirányzat (a továbbiakban: bevételi előirányzat) a visszatérítési
igények kielégítésére biztosított keretösszeggel, valamint a határon túli magyarok
szakképzését és felsőoktatását támogató közalapítványnak nyújtható támogatás összegével
történő csökkentése után fennmaradó része egyharmadának a Nemzeti Fejlesztési Terv
céljaira a költségvetési törvény által előírt európai uniós társfinanszírozási kötelezettség
keretében a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter által felügyelt intézkedésekre
biztosított összegével csökkentett részét kell átcsoportosítani a "Szakképzési célú kifizetések"
kiadási előirányzatából az Flt. 39. §-ának (3) bekezdés c) pontjában szabályozott
Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási alaprész iskolarendszeren kívüli felnőttképzési célú
keretének (a továbbiakban: felnőttképzési célú keret) javára.
(2)	Az (1) és a (4) bekezdésben meghatározott aránytól az oktatási miniszter és a
foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter együttes döntésével el lehet térni.
(3)	A Nemzeti Fejlesztési Terv céljaira a költségvetési törvény által előírt európai
uniós társfinanszírozási kötelezettség keretében a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi
miniszter, illetve az oktatási miniszter által felügyelt intézkedések forrásául a bevételi
előirányzat és az éves költségvetési törvényben meghatározott "Szakképzési egyéb bevétel"
elnevezésű előirányzat szolgál.
(4)	A bevételi előirányzat többletbevételének egyharmada az (1) bekezdésben
meghatározottak szerint kerül átcsoportosításra a felnőttképzési célú keret javára.”
53.	§
Az Szht. 12. §-a (3) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az OSZT a döntés-előkészítés keretében]
„c) állást foglal a központi keretből nyújtott támogatások felhasználásáról készített
beszámolókról.”
54.	§
Az Szht. 13. §-ának (4) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
[A Bizottság a döntés-előkészítés keretében]
„e) javaslatot tesz a hiány-szakképesítésekre.”
21
55.	§
(1)	Az Szht. 14. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az alaprész pénzeszközeiből támogatni kell a Kt. 119. §-ának (2) bekezdése
alapján a Kormány által létrehozott országos közalapítvány szakképzést támogató
tevékenységét, valamint a határon túli magyarok szakképzését és felsőoktatását támogató, a
Kormány által létrehozott közalapítványt.”
(2)	Az Szht. 14. §-ának (8)-(9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) Az alaprészből hozzájárulás biztosítható az Európai Unió szakképzési
programjaihoz való csatlakozás hazai pénzügyi forrásaihoz, így különösen az Agrár- és
Vidékfejlesztési Operatív Programhoz (AVOP), az Európai Strukturális Alapok és az Európai
Gazdasági Térség Finanszírozási Mechanizmus (EGT/norvég alap) társfinanszírozásával
megvalósuló, a versenyképességet elősegítő szakképzési és szakképzés-fejlesztési
programokhoz.
(9)	A munkaerőpiac által elismerten eredményes szakmai képzést folytató szakképző
iskolák, a felsőfokú szakképzés tekintetében a felsőoktatási intézmények pályázat keretében
nívódíjban részesülhetnek. A nívódíj elnyerésére a Bizottság tesz javaslatot, és az oktatási
miniszter - az OSZT állásfoglalásának kikérésével - dönt. A nívódíj céljára az alaprész
eredeti előirányzata alapján megállapított decentralizált keret legfeljebb öt százaléka
használható föl.”
(3)	Az Szht. 14. §-ának (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép,
egyidejűleg a jelenlegi (10) bekezdés számozása (11) bekezdésre változik:
„(10) Az alaprész
a)	bevételi előirányzata alapján számított - 11. § (3) bekezdésének c) pontjában
meghatározott - központi keretének legfeljebb
aa)	négy százaléka a gimnáziumban folyó informatikai, számítástechnikai oktatás
tárgyi feltételeinek fejlesztésére,
ab)	kettő százaléka a Kt. 119. §-ának (2) bekezdése szerinti országos közalapítvány
támogatására,
b)	bevételi előirányzatának legfeljebb kettő és fél százaléka a határon túli magyarok
szakképzése és felsőoktatása feltételeinek fejlesztésére
használható fel.”
56.	§
Az Szht. 28. §-ának (4) bekezdése a következő d) és e) ponttal egészül ki:
[Az oktatási miniszter felhatalmazást kap arra, hogy - a szakképesítésért felelős
miniszter, valamint a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter véleményének
kikérésével, továbbá a pénzügyminiszterrel egyetértésében - rendeletben határozza meg:]
„d) a határon túli magyarok szakképzését és felsőoktatását támogató közalapítványnak
nyújtható támogatások körét,
e)	a nívódíjban részesülők körét, a nívódíj mértékét és felhasználásának szabályait.”
22
57. §
(1)	Az Szht. mellékletének 1. pont a)-b) alpontjai helyébe a következő rendelkezés
lép:
[Elszámolható]
„1. a) a tanulónak, illetve felsőfokú szakképzésben részt vevő hallgatónak az Szt.
44.	§-ának (2) bekezdése szerinti pénzbeli juttatás, illetve a szorgalmi idő befejezését követő
összefüggő szakmai gyakorlat időtartamára az Szt. 48. §-ának (1) bekezdése alapján kifizetett
díjazás, legfeljebb a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) ötven százalékáig, valamint
az Szt. 48. §-ának (2) bekezdése szerinti kiegészítő pénzbeli juttatás, továbbá
b)	az Ftv. hatálya alá tartozó, e törvény alapján támogatható gyakorlati képzés idejére
kifizetett pénzbeli juttatás és díjazás, amelynek egy hónapra eső összege nem haladhatja meg
a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) ötven százalékát,”
(2)	Az Szht. mellékletének 1. pont d) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Elszámolható]
„d) a tanulónak, illetve a hallgatónak jogszabály alapján kötelezően járó munkaruha,
egyéni védőeszköz, tisztálkodási eszköz, kedvezményes étkeztetés, valamint a vizsgáztatás
költsége, továbbá az ideiglenes átirányítással kapcsolatban felmerült útiköltség szállítási
naponként 1000 Ft/fő, abban az esetben, ha az útiköltség nem a tömegközlekedés
igénybevételével merült fel. A tömegközlekedési eszköz igénybevételénél a számlával igazolt
összeg számolható el, valamint a szállásköltség-térítés naponként 1000 Ft/fő összeghatárig,”
(3)	Az Szht. mellékletének 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„4. A melléklet 1-3. pontjaiban szabályozottak helyett a gyakorlati képzést az Szt. 27.
§-a szerinti tanulószerződés, illetve felsőfokú szakképzés esetén hallgatói szerződés alapján
megszervező hozzájárulásra kötelezett elszámolhatja
a)	a tanulónak, illetve a hallgatónak a melléklet 1. pont a) alpontja szerinti pénzbeli
juttatást, továbbá azokat a járulékokat, amelyek a tanulónak, illetve a hallgatónak kifizetett
pénzbeli juttatást terhelik, valamint
b)	további költségeinek fedezetére tanulónként, illetve hallgatónként évente a kötelező
legkisebb munkabér (minimálbér) százötven százalékának megfelelő összeget.”
Záró rendelkezések
58. §
(1)	Ez a törvény - a (2)-(4) bekezdésben foglaltak kivételével - 2006. január 1-jén lép
hatályba.
(2)	a) Az e törvény 6. §-ának (2) bekezdésével megállapított, az Szt. 11. §-ának (5)
bekezdése,
b)	az e törvény 16. §-ával megállapított, az Szt. 48. §-ának (2) bekezdése, valamint
23
c)	az e törvény 50. §-ával megállapított, az Szht. 4. §-a (2) bekezdésének d) pontja
2007. szeptember 1-jén lép hatályba.
(3)	Az e törvény 25. §-ával megállapított, a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX.
törvény 66. §-ának (2) és (3) bekezdése 2007. január 1-jén lép hatályba.
(4)	E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az Szt. 23. §-ában a "köztes" kifejezés
helyébe "modulzáró" kifejezés lép, az Szt. 34. §-a (2) és (3) bekezdésében a d) pont e) pontra
változik, valamint a Szt. 52. §-a (5) bekezdésében a "székhelye szerint illetékes" szövegrész
helyébe a "külön jogszabályban meghatározott" szövegrész lép.
(5)	E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a Kt. 14. §-a (2) bekezdésének b)
pontjában a "képzési kötelezettségének" szövegrész helyébe a "fejlesztő felkészítésben való
részvételi kötelezettségének" szövegrész, a Kt. 30. §-ának (10) bekezdésében és a Kt. 87. §-
ának (1) bekezdés f) pontjában, valamint a Kt. 91. §-a (7) bekezdésének b) pontjában, továbbá
a Kt. 94. §-a (1) bekezdésének e) pontjában a "képzési kötelezettség" szövegrész helyébe a
"fejlesztő felkészítés" szövegrész, a Kt. 57. §-a (3) bekezdésének a) pontjában a
„foglalkozási” szövegrész helyébe a „nevelési program” szövegrész, a Kt. 89. §-ának c)
pontjában és a Kt. 121. §-a (1) bekezdésének 28. pontjában a "képzési kötelezettséghez"
szövegrész helyébe a "fejlesztő felkészítéshez" szövegrész, a Kt. 95/A. §-a (8) bekezdésének
utolsó mondatában „az engedélyhez” szövegrész helyébe „a kérelemhez” szövegrész, a Kt.
102. §-a (2) bekezdésének c) pontjában „a maximális osztály, csoportlétszámtól” szövegrész
helyébe „az osztály, csoport átlaglétszámtól” szövegrész, a Kt. 118. §-a (4) bekezdésében az
"Az igénylés benyújtásának elmulasztása jogvesztő." szövegrész helyébe "Az igénylés
benyújtásának elmulasztása - kivéve, ha az igazolási kérelmet elfogadják - jogvesztő."
szövegrész, a Kt. 119. §-t követő címben a "képzési kötelezettséget" szövegrész helyébe a
"fejlesztő felkészítést" szövegrész", a Kt. 120. §-ának (1) bekezdésében a "képzési
kötelezettségének" szövegrész helyébe a "fejlesztő felkészítésben való részvételi
kötelezettségének", a Kt. 121. §-ának (7) bekezdésében a "képzési kötelezettséget" szövegrész
helyébe a "fejlesztő felkészítést" szövegrész lép.
(6)	E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti
a)	az Szt. 10. §-ának (1) bekezdése f) pontjának negyedik gondolatjelében található
szövegrész („-a köztes vizsga beszámíthatóságát”), az Szt. 11. § (2) bekezdésének második
mondata,
b)	a Kt. 8. §-ának (12) bekezdése, a Kt. 29. §-t követő címből a "képzési kötelezettség"
szövegrész, a Kt. 97. §-a (2) bekezdése h) pontjának második mondata, a Kt. 121. §-a (7)
bekezdéséből a "- a tankötelezettsége fennállása idején -" szövegrész, a Kt. 123. §-ának (2)-
(3)	bekezdése, a Kt. 124. §-ának (4), (7), (8), és (10) bekezdése, valamint (18), (20), (22)
bekezdése, a Kt. 126. §-a, a Kt. 128. §-ának (16) bekezdése, a Kt. 129. §-ának (3)-(5)
bekezdése, (8) bekezdése és (17) bekezdése, a Kt. 132. §-ának (6)-(8) bekezdése, továbbá
(10)-(12) bekezdése, a Kt. 1. számú melléklet Második rész "A KÖLTSÉGVETÉSI
HOZZÁJÁRULÁS MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK ELVEI" főcímén belül az 1. pont a) alpont
harmadik gondolatjelében található („-taneszköz-fejlesztést.”), valamint 2. pont a) alpont
hetedik gondololatj elében található („- az óvodai ellátás, az általános iskolai oktatás
megszervezését, azokon a településeken, amelyeken a lakosság száma a költségvetési évet
megelőző év január 1-jén nem haladta meg a 3500 főt,”) szövegrész,
továbbá
c)	az Szht. 17. §-ának (2) bekezdésében a „nagy értékű ingó(k)ra” szövegrész.
24
(7)	E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az egyes oktatási tárgyú, az oktatási jogok
érvényesítésének elősegítését, valamint a felsőoktatási intézmény- és képzési rendszer
fejlesztését szolgáló törvények módosításáról szóló 2004. évi LX. törvény 2. §-ának (3)
bekezdése nem lép hatályba.
Átmeneti rendelkezések
59. §
A hiány-szakképesítések régiónkénti jegyzékének összeállítására a regionális
fejlesztési és képzési bizottság első alkalommal 2006. szeptember 30-ig tesz javaslatot, azt
követően a jegyzéket legalább háromévenként kell felülvizsgálni.
25
Általános indokolás
A szakképzést érintő módosítások a szakképzés-fejlesztési stratégia végrehajtásához
szükséges intézkedésekről szóló 1057/2005. (V. 31.) Kormányhatározat és a Nemzeti
Fejlesztési Terv Humánerőforrás-fejlesztés Operatív Programja szakképzést érintő
intézkedéseinek jogszabályi feltételeit hivatottak megteremteni. A törvényekben érintett
témaköröket a Kormány „100 lépés” programjának részeként a 2005. május 30-án ismertetett
14 szakképzési lépés is magában foglalja.
A javaslat tartalmazza továbbá a Kormány „100 lépés” programjának az oktatás részére
meghatározott célkitűzéseit: igazságos beiskolázáshoz kapcsolódóan csökkenti az
iskolarendszer társadalmi egyenlőtlenségét felerősítő hatásokat (24. §, 35. §, 41. §,);
megteremti a feltételeket az esélyteremtő oktatáshoz, a kistérségi együttműködéshez (31. §);
támogatja a hátrányos helyzetű gyermekek felkészítését (20. §, 21. §). A javaslat segíti az
önkormányzatok mozgásterét, a hatékonyabb feladatszervezést (24. §, 30-31. §).
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
A szakképzés-fejlesztési stratégia a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő tervezési
rendszer és beiskolázás megvalósítását tűzte ki célul, és feladatként határozta meg a
pályakövetési rendszer bevezetését. A törvényjavaslat felhatalmazza az oktatási minisztert,
hogy jogszabályban határozza meg a pályakövetéssel összefüggő feladatokat.
A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy a szakmai és vizsgakövetelmények
szerkezeti egységesítése miatt indokolt a formai előírások jogszabályban történő
meghatározása, ezért a törvényjavaslat felhatalmazza az oktatási minisztert e tárgykörben
történő rendeleti szabályozásra.
A Humánerőforrás-fejlesztés Operatív Program 3.2.1. „Új szakképzési szerkezet”
komponense, valamint a szakképzés-fejlesztési stratégia a szakképzés tartalmának és
szerkezetének - a magyar foglalkoztatási szerkezet elemzésén alapuló - megújítását foglalja
magában. A moduláris szerkezetű képzési programok bevezetése és működése érdekében a
javaslat felhatalmazza az oktatási minisztert, hogy gondoskodjon az egyes szakképesítések
moduljainak egymáshoz történő kapcsolódását tartalmazó országos modultérkép
összeállíttatásáról és nyilvánosságra hozataláról.
A 2. §-hoz
A törvényjavaslat a fejlesztés eredményeként kialakuló moduláris szerkezetű
szakképzési rendszer kialakításához szükséges törvényi módosítást tartalmazza, meghatározza
a szakképesítésért felelős miniszterek feladatait a moduláris szerkezetű képzési programok
bevezetése és működése tekintetében, az ágazatukba tartozó szakképesítések
modultérképének elkészítésében.
26
A 3. §-hoz
A szakképesítések országos modultérképe összeállításához a szakképesítésért felelős
miniszterek elkészítik az ágazatukba tartozó szakképesítések modultérképét. Az ágazati
javaslatok alapján az országos modultérképet az oktatási miniszter a Nemzeti Szakképzési
Intézet közreműködésével állítja össze.
A 4. §-hoz
A szakképzés-fejlesztési stratégia, valamint a Kormány „100 lépés” programjában a
szakképzés fejlesztésére kialakított tizennégy lépés feladatként határozta meg a szakmai
érdekegyeztetés rendszerének fejlesztését. Az államigazgatás minden szintjén (országos,
regionális és helyi) biztosítani kell a gazdasági kamarák, a munkaadói és munkavállalói
érdekképviseleti szervezetek, gazdálkodó szervezetek, valamint egyéb, a szakképzésben
érdekelt partnerek részvételét a döntések előkészítésében és végrehajtásában. A jelenleg
hatályos szakképzési törvény rendelkezik az érdekegyeztetés országos és regionális
szintjeiről. A javaslat az intézményi szintű érdekegyeztetés kialakításának és fejlesztésének a
feltételeit teremti meg azzal, hogy a legalább 500 tanulót oktató szakképző iskolákban a
szakmai tanácsadó testület létrehozását rendeli el.
A szakmai tanácsadó testületek létrehozása és működtetése nem igényel költségvetési
támogatást, a testületi tagok tevékenységüket ellenszolgáltatás nélkül végzik.
Tekintettel arra, hogy a térségi integrált szakképző központ munkájának segítéséhez
tanácsadó testületek jönnek létre a szakképzésben érdekeltek képviselői részvételével,
indokolt, hogy a térségi integrált szakképző központban részt vevő szakképző iskolák
mentesüljenek a külön szakmai tanácsadó testület létrehozásának kötelezettsége alól.
Az 5. §-hoz
A szakképzés-fejlesztési stratégia szerint a modulrendszer bevezetésével biztosítani
kell a széles szakmacsoportos alapozást és az erre épülő szakképesítések rendszerének
kialakítását. A törvényjavaslat a moduláris szerkezetű szakképzésre történő áttérés, valamint a
rész-szakképesítések szakképzési rendszerbe történő beépítése jogszabályi feltételeit teremti
meg. A javaslat szerint a rész-szakképesítéseket és a modulokat a szakmai és
vizsgakövetelményekben kell szabályozni.
A javaslat szerint a szakmai és vizsgakövetelménynek kell tartalmaznia a képzési
feladatok teljesítéséhez szükséges eszközök minimumát meghatározó eszköz- és felszerelési
jegyzéket, amelyet a jelenleg hatályos törvény szerint a központi program (tanterv) tartalmaz.
A 6. §-hoz
A javaslat a fogyatékossággal élők részére biztosítja a fogyatékossághoz igazodó
felkészítés és vizsgáztatás kötelezettségét, elrendeli a segítségnyújtást a kötelezettség
teljesítéséhez.
27
A 7-8. §-okhoz
A javaslat szerint rész-szakképesítés szerezhető a szakmai vizsgán a szakmai és
vizsgakövetelményben meghatározott modul vagy modulok követelményeinek teljesítésével.
A rész-szakképesítések rendszerének létrehozása eredményeként a sajátos nevelési igényű,
illetve a fogyatékossággal élő fiatalok - akik egyébként nem képesek a szakképesítések
követelményeinek eleget tenni - a munkaerőpiacon hasznosítható felkészítéshez juthatnak.
A moduláris szerkezetű szakképzési rendszerben a szakképesítések és a rész-
szakképesítések modulokból épülnek fel. A modulok elvégzését követően a szakképzésben
résztvevők modulzáró vizsgát tesznek. A modulzáró vizsga letétele a javaslat szerint a
szakmai vizsgára bocsátás feltétele is. A modulok ismételt teljesítése alól - a követelmények
változása kivételével - felmentést kell adni.
A 9. §-hoz
A törvényjavaslat pontosítja, hogy az összefüggő (nyári) szakmai gyakorlat
megszervezésére csak a szakképzési évfolyamok között kerülhet sor. A javaslat a képzéshez
szükséges eszközök és felszerelések jegyzékének előírását a központi program (tanterv)
helyett az iskolarendszeren kívüli szakképzésre is érvényes szakképesítés szakmai és
vizsgakövetelményének hatáskörébe utalja. A javaslat a moduláris szerkezetű szakképzési
rendszer bevezetéséhez szükséges technikai módosítást is tartalmazza.
A 10. §-hoz
A törvényjavaslat összhangot teremt a közoktatási törvénynek a második szakképesítés
ingyenességére vonatkozó megváltozott rendelkezésével. Az első szakképesítés
ingyenességének feltüntetése ellentmondana a közoktatási törvény azon előírásának, amely
szerint a sajátos nevelési igényű, illetve a hátrányos helyzetű tanulók számára a második
szakképesítés megszerzése továbbra is ingyenes.
A 11. §-hoz
A javaslat a térségi integrált szakképző központok keretében működő központi
képzőhelyen folyó gyakorlati képzés együttműködési megállapodás alapján történő
megszervezésének lehetőségét teremti meg. A javaslat további új rendelkezés beiktatásával
lehetővé teszi az elméletigényes szakképesítések esetében azt, hogy a rövidebb időtartamú
gyakorlati képzés a gazdálkodó szervezeteknél együttműködési megállapodás alapján is
megszervezhető legyen.
A törvényjavaslat a gazdaság szakember utánpótlásának megfelelő biztosítása, a
gyakorlati képzés és a munkaerőpiac szorosabb kapcsolata érdekében - összhangban a
szakképzés-fejlesztési stratégia előírásaival - létrehozza a tanuló-előszerződés intézményét,
valamint megteremti annak a jogi feltételeit is, hogy az iskolai tanműhelyben gyakorlati
képzésben részesülő tanulóval a gazdálkodó szervezet tanuló-előszerződést kössön. Ez
biztonságosabbá teszi a tanuló leendő gyakorlati képzési helyét - tanulószerződéssel - a
gazdálkodó szervezetnél.
28
A 12. §-hoz
A javaslat pontosítja, hogy a gazdasági kamara az iskolai tanműhelyben folyó
gyakorlati képzés ellenőrzését csak azoknak a szakképesítéseknek az esetében láthatja el,
amely szakképesítésekhez a szakmai és vizsgakövetelményt a gazdasági kamara dolgozta ki,
és azt a szakképesítésért felelős miniszter jogszabályban kiadta.
A 13. §-hoz
A törvényjavaslat a jelenleg hatályos törvényi rendelkezést hozzáigazítja a közoktatási
törvény megváltozott szabályához, amely szerint a tankötelezettségi kor a betöltött
tizennyolcadik életévre emelkedik azoknál a tanulóknál, akik a tanulmányaikat az 1998/99.
tanévben, illetve azt követően kezdték meg az általános iskola első évfolyamán. A
tanulószerződés megkötésének alsó életkori határa azonban változatlanul a tizenhatodik életév
betöltése.
A 14. §-hoz
A törvényjavaslat a jogalkalmazási félreértések megelőzése érdekében pontosítja,
hogy a pénzbeli juttatás megállapításának alapjául a hónap első napján érvényes kötelező
legkisebb munkabért (minimálbért) kell alapul venni. A törvényjavaslat a „nyújtott” pénzbeli
juttatás helyett a „járó” pénzbeli juttatás megfogalmazást tartalmazza, a módosítás a szabály
alkalmazásának biztonságát kívánja megteremteni olyan esetekben, amikor a tanulószerződést
nem az első szakképzési évfolyam megkezdése előtt kötötték meg.
A 15. §-hoz
A törvényjavaslat a „teljes képzési idő” szöveg elhagyásával a gyakorlatban sok
félreértést szüntet meg.
A 16. §-hoz
A törvényjavaslat kiegészítő pénzbeli juttatás biztosításával ösztönözni kívánja a
pályaválasztó fiatalokat olyan szakképesítések elsajátítására, amelyekben az adott régióban
nehezen biztosítható a szakképzett munkaerő, tehát úgynevezett hiány-szakképesítésnek
minősülnek.
A javaslat szerint a hiány-szakképesítést választó tanulók kiegészítő pénzbeli
juttatására vonatkozó rendelkezés csak 2007. szeptember 1. napjától lépne hatályba, és csak a
tanulószerződést kötött tanulókra vonatkozna. A javaslat szerinti ösztönző intézkedés
költségvetési forrást nem igényel, a kiegészítő pénzbeli juttatást a gyakorlati képzést végző
gazdálkodó szervezet fizeti.
A javaslat szerint a hiány-szakképesítések jegyzékének összeállítására a régióban
működő és a gazdaság szereplőit megfelelően reprezentáló regionális fejlesztési és képzési
bizottságok tesznek javaslatot az oktatási miniszternek. A jegyzéket legalább háromévenként
felül kell vizsgálni.
29
A 17. §-hoz
A javaslat a jelenleg hatályos törvény kiegészítésével összhangot teremt a
felnőttképzésről szóló törvénynek a képző központokra vonatkozó rendelkezésével.
A 18. §-hoz
Figyelemmel arra, hogy bevezetésre kerül a moduláris szerkezetű szakképzési
rendszer, ennek keretében lehetővé válik kreditek megszerzése, és elkészül a szakképesítések
modultérképe, ezért szükséges e fogalmak értelmező rendelkezésben történő meghatározása.
A 19. §-hoz
A javaslat a hivatkozást pontosítja a hatályos törvény szövegében.
A 20. §-hoz
A javaslat újragondolja a felzárkóztató oktatásba történő bekapcsolódás lehetőségét.
Az új rendelkezések alapján a szakiskolának lehetősége nyílik azoknak a tanulóknak a
fogadására is, akik nem kívánják az általános iskolai tanulmányaikat befejezni. Ennek számos
oka lehet, például a túlkorosság. A javaslat azonban ezt csak olyan időpontban engedi meg,
amikor a tanulók túlnyomó többsége egyébként is kilép, vagy kilépne az általános iskolából.
Ez a megoldás lehetővé teszi, hogy az érintett csoportba tartozó tanulóknak ne kelljen tizenhat
éves korukig az általános iskolában maradni, akkor is, ha egyébként az ott folytatott
tanulmányok nem sok sikerrel kecsegtetnek. A javaslat garanciális elemeket tartalmaz arra
nézve, hogy a döntést a szülő és a tanuló hozza meg közösen, ne pedig az iskola.
Új lehetőség az is, hogy a tanköteles tanulók ne a szakiskola kilencedik évfolyamán
kezdjék meg tanulmányaikat, hanem a szakképzés megkezdésére előkészítő felzárkóztató
oktatás keretében. A felzárkóztató oktatásban olyan ismeretek elsajátítására van lehetőség,
amelyek a szakképzés megkezdéséhez szükségesek, valamint szorosan kapcsolódnak a
szakmai elméleti és a szakmai gyakorlati ismeretekhez. Ennek megfelelően lehetőséget
biztosít ahhoz, hogy a szakképzési évfolyamon folytatott tanulmányokba beszámítsák a már
megtanult ismereteket.
A 21. §-hoz
A fejlesztő felkészítés a jelenleg hatályos rendelkezések alapján a közoktatás
intézményrendszeréhez tartozó intézményekben nem szervezhető meg, kivéve a korai
fejlesztő és gondozó központot. A gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézmények jó keretet
tudnak biztosítani e feladat ellátásához, és segítséget jelenthetnek a feladat ellátásához
szükséges feltételek megteremtéséhez.
A 22. §-hoz
A fejlesztő felkészítés 1993-ban történő bevezetése óta eltelt idő elégséges szakmai
tapasztalatot ad a szabályozás újragondolásához és ennek a szolgáltatásnak a
továbbfejlesztéséhez. A kialakult intézményrendszer alkalmas arra, hogy fokozatosan az e
30
körbe tartozó gyerekek részére is a jelenleginél több szolgáltatást nyújtson. A fejlesztő
felkészítésben ma nem megoldott a rendszeres, naponkénti foglalkoztatása az érintetteknek.
Ehhez teremti meg a javaslat a jogi kereteket.
A 23. §-hoz
A közoktatásról szóló törvény 79. §-ának (3) bekezdése alapján az óvoda és az
általános iskola működése megkezdéséhez szükséges engedélyt a kistérségi társulás székhelye
szerint illetékes jegyző adja ki, ezért indokolt az óvoda és az általános iskola nyilvántartásba
vételével kapcsolatos hatásköröket is a kistérségi társulás székhelye szerint illetékes
jegyzőhöz telepíteni.
A 24. §-hoz
Az egységes iskolában megteremthetők a szakmai feltételek ahhoz, hogy a nevelés és
oktatás kezdetén a képesség-készség fejlesztésre nagyobb időt fordítson az iskola.
A 25. §-hoz
A tizennyolc éves korig tartó tankötelezettség szükségessé teszi, hogy a fenntartó
középiskolát is kijelölhessen kötelező felvételt biztosító iskolának.
A javaslat előnyben részesítési kötelezettséget ír elő a kötelező felvételt biztosító
iskola részére a székhelytelepülésen, illetve a telephely működését biztosító településen élők
javára. Abban az esetben, hogy ha a kötelező felvételi követelmények teljesítése után
lehetőség van további kérelmek elfogadására, az adott településen élők előnyt kell, hogy
élvezzenek a településen kívül élőkkel szemben.
A javaslat figyelembe veszi azt, hogy a többcélú intézmények keretében lehetőség van
olyan oktatásszervezésre, amely szükségtelenné teszi, hogy az adott intézménybe járó tanulók
tudását az iskola külön felvételi vizsga keretében vizsgálja meg.
Előnyben részesítési kötelezettséget állapít meg a javaslat a hátrányos helyzetű tanulók
részére abból a célból, hogy növekedjen az esélyük a középiskolai tanulmányok folytatására.
A 26. §-hoz
A hatályos rendelkezések nem tartalmaznak előírást az alapvizsga és a művészeti
záróvizsga sikeres letételével kapcsolatosan.
A 27. §-hoz
A javaslat szövegpontosítást tartalmaz, a hatályos szövegben a tankötelezettségre
történő utalást kell megváltoztatni, figyelembe véve a változásokat. A tankötelezettségnek a
18. életév betöltésére történt felemelése első alkalommal azokra a tanulókra vonatkozik, akik
az általános iskola első évfolyamát az 1998/1999. tanévben kezdték meg. A tankötelezettség
csak iskolarendszerű oktatásban teljesíthető.
31
A 28. §-hoz
A kisebbségi önkormányzatok - mint költségvetési szervek - feletti törvényességi
ellenőrzést a közigazgatási hivatal vezetője látja el, ezért indokolt kivenni a jegyző, főjegyző
törvényességi ellenőrzésének köréből.
A 29. §-hoz
A hatályos rendelkezések nem tartalmaznak előírást az alapvizsgával, illetve a
művészeti záróvizsgával kapcsolatosan.
A 30. §-hoz
A javaslat kiegészíti az állandó helyettesítési rendszerben foglalkoztatottak körét a
„más speciális végzettségű szakemberekkel” (orvos, jogász, pszichológus, szociális munkás,
oktatás-technikus, laboráns stb.). Ezáltal lehetővé válik a megyei, fővárosi szintű hatékonyabb
munkaszervezés.
A 31. §-hoz
A javaslat a többcélú kistérségi társulások feladatkörét pontosítja, egyértelművé téve,
hogy a megyei önkormányzat által ellátott feladatokra is vállalkozhatnak. Miután a
feladatellátás egyik lehetséges módja megállapodás kötése, a javaslat ezt is lehetővé teszi a
többcélú kistérségi társulás részére.
A 32. §-hoz
A javaslat a hatályos szöveg kiegészítésével a főjegyzői jogosítványokat indokolt
esetben a jegyző számára is biztosítja.
A 33. §-hoz
Az oktatási miniszter számos olyan dokumentumot ad ki, amely szükséges az
intézményi szintű szabályozáshoz. Új dokumentummal egészül ki ez a kör, lehetővé téve a
fejlesztő iskolák létrehozását és működését.
A 34. §-hoz
A javaslat szövegpontosítást tartalmaz. A (8) bekezdésben található hivatkozás a
törvény hatályos szövegében pontatlan. Ugyanakkor világossá teszi a javaslat, hogy a
miniszteri intézkedést milyen módon lehet közzétenni.
A javaslat a hatályos szöveget kiegészíti, felhatalmazza az oktatási minisztert arra,
hogy megvonja az állami vizsga megszervezésének jogát abban az esetben, ha a szükséges
feltételek nem állnak rendelkezésre az adott iskolában.
32
A 35. §-hoz
A hatályos rendelkezések alapján az Országos Közoktatási Értékelési és
Vizsgaközpont szervezi meg az érettségi vizsgák egy részét. A közoktatásról szóló törvény
finanszírozási előírásai azonban erre a tevékenységre nem terjednek ki. Indokolt ezért
szabályozni, hogy milyen módon lehet megállapítani a térítési díjat az Országos Közoktatási
Értékelési és Vizsgaközpontban szervezett vizsgákért. A szabályozás nem érinti azt a
megoldást, miszerint az ingyenes oktatás körében az állami vizsgák is ingyenesek.
A 36. §-hoz
A javaslat szövegpontosítást tartalmaz, meghatározza, hogy az érintett szervezeteknek
milyen időpontig kell bejelentkezniük.
A 37-38. §-okhoz
Megváltozott a szakképzésben való részvétel ingyenességére vonatkozó előírás. E
változás azonban nem ad választ arra a kérdésre, hogy az ingyenes oktatás körébe nem tartozó
második szakképesítés igénybevételéért milyen ellenszolgáltatást kell fizetni a helyi
önkormányzati feladatellátás keretében.
A javaslat szövegpontosítást tartalmaz, meghatározva, hogy a második
szakképesítésért milyen mértékű térítési díj állapítható meg.
A 39. §-hoz
A javaslat a garanciális jelleggel pontosítja a költségvetési támogatások
megállapítására vonatkozó rendelkezést azzal, hogy a továbbiakban differenciáló tényezőként
különösen az ellátottak létszámára is figyelemmel kell lenni.
A 40. §-hoz
A javaslat szövegpontosítást tartalmaz, figyelembe véve, hogy a gyermekvédelemmel
kapcsolatos juttatások megváltoznak, így megszűnik a rendszeres nevelési segély, amelyre
épül a hatályos törvényi szöveg fogalom-magyarázata.
A 41. §-hoz
A büntetés-végrehajtási intézményekben - sajátos jellegüknél fogva - nem alapítható a
közoktatási törvény valamennyi feltételének megfelelő iskola. Erre tekintettel a javaslat
eltérést engedélyez a nevelő-oktató munka, illetőleg annak szervezése tekintetében.
A 42. §-hoz
A javaslat meghatározza, hogy az új rendelkezések alapján mely időponttól kezdődően
lehet megkezdeni a tanulók fejlesztő felkészítését.
33
A 43. §-hoz
A tankötelezettség 18. életévre történt kiterjesztése nem vonatkozik azokra a
tanulókra, akik tanulmányaikat az általános iskola első évfolyamán az 1997/1998. tanévben
vagy azt megelőzően kezdték meg. A javaslat az átmeneti időszakra - a még tizenhatodik
életévig tartó tankötelezettség idejére - állapít meg szabályozást.
A 44. §-hoz
Egyértelművé teszi a javaslat, hogy amennyiben térítési díjat kell fizetni a
közoktatásról szóló törvény 115. §-a alapján, abban az esetben ennek beszedése nemcsak az
önkormányzati feladatellátásban kötelező. A térítési díj megállapítása és beszedése egyébként
mérlegelési jogkörbe tartozhat, de elmulasztása azzal a következménnyel jár, hogy az érintett
tanulót a normatív hozzájárulás megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni. Abban az
esetben, ha a tanulót alanyi jogon illeti meg az ingyenesség, akkor a létszámát egy tanulóként
kell figyelembe venni. Ilyen például a sajátos nevelési igényű tanuló, aki minden esetben
ingyen vehet részt az oktatásban és a kollégiumi ellátásban. A hátrányos helyzetű tanuló
részére pedig ingyenes a második szakképzettség megszerzése.
A 45. §-hoz
A javaslat biztosítja a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátását azokban az
intézményekben is, ahol nincs lehetőség gyermek- és ifjúságvédelmi felelős foglalkoztatására.
A 46. §-hoz
A hatályos törvényben az osztályok összevonásának szabályai nem egyértelműek,
ezért azokat pontosítani szükséges, tekintettel arra, hogy csak az egymáshoz kapcsolódó
osztályokat lehet összevonni.
A 47. §-hoz
A törvényjavaslat a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő ingyenes
tankönyvellátását teremti meg.
A 48. §-hoz
A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi
CXL. törvény 8. § (1) bekezdése és 160. § (1) bekezdése szerint a hatóság a közigazgatási
hatósági ügyeket elektronikus úton is intézi, törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati
rendelet eltérő rendelkezése hiányában. A módosító rendelkezés - a 2005. évi LXXXIII.
törvény által módosított más oktatási törvényekben alkalmazott megoldást követve -
meghatározza azokat az eljárási cselekményeket, amelyek elektronikusan is végezhetők az
eljárásban. Az ügyfél kérelmét elektronikusan is benyújthatja - annak egyes okirati
mellékleteit azonban nem - és a hatóság eljárási cselekményeit az ügyfél kérelmére
elektronikus úton is végzi, azonban érdemi határozatát továbbra is csak hagyományos módon
közli az ügyféllel.
34
A 49. §-hoz
A törvényjavaslat bővíti a szakképzési hozzájárulás céljainak körét azáltal, hogy
azokban a speciális szakiskolákban és a készségfejlesztő speciális szakiskolákban folyó
gyakorlati képzések is támogathatóvá válnak, amelyek jellegüknél fogva nem államilag
elismert szakképesítések megszerzésére irányulnak. A javaslat pótolja egyben azt a hiányt,
amely miatt jelenleg a decentralizált pályáztatás keretében nem kap támogatást a munkába
állást lehetővé tévő, egyszerű betanulást igénylő munkafolyamatok elsajátítását biztosító
gyakorlati képzés a decentralizált pályáztatás keretében.
A 50. §-hoz
A törvényjavaslat magasabb elszámolható anyagköltséggel kívánja ösztönözni azon
szakképesítéseket elsajátító fiatalokat alkalmazó, szakképzési hozzájárulásra kötelezett
gazdálkodó szervezeteket, amelyekben az adott régióban nehezen biztosítható a szakképzett
munkaerő, tehát úgynevezett hiány-szakképesítésnek minősülnek.
A 51. §-hoz
A szakképzés-fejlesztési stratégia kiemelt feladatként tartalmazza, hogy meg kell
szüntetni a szakképzést folytató intézmények által a hozzájárulásra kötelezettektől fogadott
fejlesztési támogatásokban megmutatkozó szélsőségeket, meg kell határozni az átvehető
maximális, egy tanulóra jutó összeget. A törvényjavaslat ennek jogszabályi feltételeit teremti
meg, figyelembe veszi, hogy a gyakorlati képzés fejlesztésére fogadható fejlesztési támogatás
összhangban legyen a központi költségvetésből az iskolai gyakorlati képzésre jutó normatív
hozzájárulás mértékével. A szakképző iskolák nagyobbik része jelenleg sem fogad fejlesztési
támogatásként nagyobb összeget, mint a központi költségvetésből a gyakorlati képzésre
igényelhető normatíva fajlagos összege. A javaslat szerinti korlátozás alig érint 10-15
szakképző iskolát. A korlátozás nem érinti a fejlesztési támogatás fogadásának mértékét
abban az esetben, ha a hozzájárulásra kötelezett fejlesztési támogatásként a jelenleg hatályos
törvény felhatalmazása alapján a gyakorlati képzést közvetlenül szolgáló tárgyi eszközt ad át
az iskolának.
A javaslat megteremti a törvényes feltételeket ahhoz, hogy a korábban beszerzett
tárgyi eszközök a gyakorlati képzést szervező hozzájárulásra kötelezett jogutód nélkül történő
megszűnése után a továbbiakban is a gyakorlati képzést szolgálják.
Az 52. §-hoz
A törvényjavaslat pontosítja és egyben egyértelművé teszi a Munkaerő-piaci Alap
képzési alaprészének - iskolai rendszerű szakképzésre, valamint iskolarendszeren kívüli
felnőttképzési célra - az Oktatási Minisztérium és a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi
Minisztérium közötti megosztását. A törvényjavaslat egyértelművé teszi azt is, hogy a
Nemzeti Fejlesztési Terv céljaira a költségvetési törvény által előírt európai uniós
társfinanszírozási kötelezettségeket a minisztériumok a megosztást követően kialakított
keretekből finanszírozzák.
35
Az 53. §-hoz
A törvényjavaslat az elmúlt évek tapasztalatai alapján pontosítja a szabályozást. A
javaslat szerint az Országos Szakképzési Tanács a jövőben nem a központi támogatások
felhasználására kiírt pályázatokat értékelné, az ugyanis az Oktatási Minisztérium Alapkezelő
Igazgatósága vagy a pályázat lebonyolítására kijelölt szervezet feladata. Ezért az Országos
Szakképzési Tanács a nyújtott támogatások és a pályázatok megvalósulását bemutató
beszámolókról foglal állást.
Az 54. §-hoz
A törvényjavaslat kiegészítésként illeszti a jelenlegi szabályozásba a regionális
fejlesztési és képzési bizottságok feladataként, hogy javaslatot tesznek azokra a
szakképesítésekre, amelyekben az adott régióban nehezen biztosítható a szakképzett
munkaerő, tehát úgynevezett hiány-szakképesítésnek minősülnek.
Az 55. §-hoz
A törvényjavaslat megszünteti azt az általános megfogalmazást tartalmazó
szabályozást, miszerint az alaprészből támogatni kell a határon túli magyarok szakképzését és
felsőoktatását. A törvényjavaslat lehetővé teszi továbbá, hogy az Európai Gazdasági Térség
Finanszírozási Mechanizmus, azaz közismert nevén az EGT/norvég alap támogatásával
megvalósuló szakképzés-fejlesztési programokhoz is nyújtható legyen társfinanszírozás a
képzési alaprészből.
A szakképzés-fejlesztési stratégia kiemelt feladatként tartalmazza, hogy a képzési
alaprész decentralizált keretéből nívódíj formájában támogatást kell nyújtani azon szakképző
intézmények részére, ahol a végzett diákok végzettségüknek megfelelő elhelyezkedése
kiemelkedően magas. A javaslat megteremti ennek jogszabályi feltételeit, és meghatározza a
nívódíjra fordítható támogatási keret mértékét. A javaslat szerinti mérték a 2005. évi adatok
alapján 260-280 millió forint, amely a hét régióban kerül elosztásra.
Az 56. §-hoz
A javaslat felhatalmazó rendelkezést iktat be az oktatási miniszter számára annak
érdekében, hogy a határon túli magyarok szakképzését támogató közalapítványnak nyújtható
támogatások körét a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
szóló 2003. évi LXXXVI. törvény végrehajtásáról szóló rendeletben szabályozza, és
meghatározza a nívódíjban részesülők körét, mértékét és felhasználásának szabályait.
Az 57. §-hoz
A javaslat pontosítja a hiány-szakképesítés esetén adható kiegészítő pénzbeli
juttatással kapcsolatos törvényi hivatkozásokat, valamint az utazási költségek elszámolásának
szabályait. A jelenleg hatályos törvény a tanuló ideiglenes átirányításával kapcsolatos utazási
költségek vonatkozásában túlzott költségelszámolást tesz lehetővé.
36
Az 58. §-hoz
A rendelkezés meghatározza a törvény hatálybalépésének napját, illetve
szövegpontosításokra irányul.
Az 59. §-hoz
Meghatározásra került, hogy a hiány-szakképesítések régiónkénti jegyzékének
összeállítására a regionális fejlesztési és képzési bizottság első alkalommal 2006. szeptember
30-ig tesz javaslatot.
37