﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG
KORMÁNYA
T/17967. számú
törvényjavaslat
a Nemzeti Kulturális Alapprogramról szóló 1993. évi XXIII. törvény
módosításáról
Előadó: Dr. Bozóki András
nemzeti kulturális örökség minisztere
Budapest, 2005. október
2
2005. évi ... törvény
a Nemzeti Kulturális Alapprogramról szóló 1993. évi XXIII. törvény
módosításáról
1.	§
A Nemzeti Kulturális Alapprogramról szóló 1993. évi XXIII. törvény (a továbbiakban:
Nkatv.) 1-2. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„1. § A Nemzeti Kulturális Alap (a továbbiakban: Alap) az államháztartásról szóló
1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) szerinti - a nemzeti és az
egyetemes értékek létrehozásának, megőrzésének, valamint hazai és határon túli
terjesztésének támogatása érdekében létrehozott - elkülönített állami pénzalap. Az
Alap feletti rendelkezési jogot - ágazati stratégiai döntéseivel összhangban - a nemzeti
kulturális örökség minisztere (a továbbiakban: miniszter) gyakorolja, és felel annak
felhasználásáért.
2.	§ (1) Az Alap céljainak megvalósítása érdekében a miniszter az elvi, irányító és
koordináló döntések meghozatalára Nemzeti Kulturális Alap Bizottságot (a
továbbiakban: Bizottság) létesít. A Bizottság tagjainak felét a miniszter saját
hatáskörében, másik felét pedig az érintett szakmai, illetve társadalmi szervezetek
javaslata alapján bízza meg. A Bizottság elnökét a miniszter nevezi ki.
(2)	A Bizottság a miniszter által jóváhagyott éves munkaterv alapján látja el feladatát.
(3)	A miniszter az Alap forrásainak felhasználására állandó szakmai kollégiumokat
hoz létre és kinevezi azok vezetőit. Az állandó szakmai kollégiumok hatáskörébe nem
tartozó igények elbírálására a miniszter ideiglenes kollégiumot is létrehozhat.
(4)	A miniszter az állandó szakmai kollégiumok tagjainak felét saját hatáskörben,
másik felét pedig az érintett szakmai szervezetek javaslata alapján bízza meg. Az
ideiglenes kollégium tagjainak kinevezésénél a miniszter - külön jogszabályban
meghatározottak szerint - ezektől a feltételektől eltérhet.
(5)	Az állandó szakmai és az ideiglenes kollégium (a továbbiakban együtt: kollégium)
-	a miniszteri keret kivételével - a Bizottság által meghatározott támogatási célok
alapján, a Bizottság elnökének egyetértésével dönt a pályázatok kiírásáról. A Bizottság
elnökének egyetértése hiányában a pályázat kiírásáról a Bizottság dönt.
(6)	A pályázat elbírálásáról a kollégium dönt. Amennyiben a Bizottság elnöke a
kollégiumnak a pályázat elbírálására vonatkozó támogató döntésével nem ért egyet,
akkor azt - a döntés végrehajtásának felfüggesztésével egyidejűleg, indokolással -
végleges elbírálás végett a Bizottság elé terjeszti.
(7)	A kollégium feladata a támogatott célok megvalósulásának szakmai ellenőrzése.
3
(8)	A Bizottság, illetve a kollégium döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza,
szavazategyenlőség esetén a Bizottság elnökének, illetve a kollégium vezetőjének
szavazata dönt.
(9)	A Bizottság döntései a kollégiumok számára kötelezőek.”
2. §
Az Nkatv. a következő 2/A-2/B. §-okkal egészül ki:
„2/A. § (1) A kollégium döntéseiben - a 2. § (5) bekezdésében meghatározott eset
kivételével - nem vehet részt a Bizottság elnöke és tagja.
(2)	A Bizottság elnökének és tagjainak, a kollégium vezetőinek és tagjainak, valamint
ezek közeli hozzátartozóinak [Ptk. 685. § b) pont] pályázatát érdemi vizsgálat nélkül el
kell utasítani.
(3)	A Bizottság elnöke és tagjai, a kollégium vezetője és tagjai nem vehetnek részt
olyan szervezetek támogatási igényeinek elbírálásában, amelyben mint tagok,
tulajdonosok, vezető tisztségviselők, illetve felügyelő bizottsági tagok érintettek, vagy
a támogatást igénylővel a döntést megelőző egy évben ilyen kapcsolatban álltak,
továbbá, ha a döntés következtében akár közvetve is vagyoni előnyben részesülnének.
(4)	A (3) bekezdésben meghatározott esetben a döntéshez az összeférhetetlenséggel
nem érintett tagok háromnegyedének szavazata szükséges.
(5)	A Bizottság elnöke és tagja, a kollégium vezetője és tagja nem vehet részt olyan
pályázat elbírálásában, amelynek megítélésénél tőle elfogulatlan állásfoglalás nem
várható.
(6)	Az összeférhetetlenségről legkésőbb a pályázat elbírálására összehívott ülésen az
érintettnek nyilatkoznia kell. Az összeférhetetlenség kérdésében vita esetén a
Kollégium, illetve a Bizottság dönt. A kollégium vezetője esetében a Bizottság elnöke,
a Bizottság elnökének összeférhetetlensége kérdésében pedig a miniszter dönt.
(7)	Ha az érintett az összeférhetetlenség fennállásáról valótlanul nyilatkozik vagy
valótlan adatot szolgáltat, a Bizottság elnöke javaslatot tesz a miniszternek a
tisztségviselő visszahívására.
2/B. § Az Alapot a miniszter felügyelete alá tartozó, önálló költségvetési szerv, a
Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága (a továbbiakban: Igazgatóság) kezeli. Az
Igazgatóság felel a bizottsági és kollégiumi döntések előkészítésének és
végrehajtásának törvényességéért, valamint ellátja az Áht. 54/A. §-ában meghatározott
feladatokat.”
4
3.	§
Az Nkatv. 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„4. § (1) Az Alap bevételi forrásai:
a)	a mellékletben felsorolt termékek, szolgáltatások és építmények után befizetett
kulturális járulék;
b)	központi költségvetési előirányzatokból átvett pénzeszközök;
c)	a jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok és természetes
személyek befizetései;
d)	egyéb bevételek.
(2)	Az (1) bekezdés c) pontjában foglalt befizetések közérdekű
kötelezettségvállalásnak minősülnek (Ptk. 593-596. §).
(3)	A központi költségvetési előirányzatból átvett pénzeszköz kezelésére, illetve a
pályáztatás lebonyolítására is az Alapra érvényes szabályokat kell alkalmazni.
(4)	Az Alap bevétele és év végi maradványa nem vonható el. Az Alap
költségvetésének tervezésére, végrehajtására és zárszámadására egyebekben az Áht. és
az éves költségvetési törvény vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.”
4.	§
Az Nkatv. 6-7. §-ai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„6. § (1) A kulturális járulékot a járulék fizetésére kötelezett maga állapítja meg, vallja
be, és fizeti meg az általános forgalmi adót nem tartalmazó árbevétel után,
negyedévenként a negyedévet követő hó 20. napjáig az állami adóhatóság 10032000-
06056047 számú kulturális járulék beszedési számla javára. Ha az építési
szerződésben a megvalósítás és az elszámolás (számlázás) időben elválik egymástól, a
kivitelező a számla kibocsátását követő hó 20. napjáig köteles a kulturális járulékot
bevallani és megfizetni. Az építtető az őt terhelő kulturális járulékot utólag, az
építmény üzembe helyezésekor, illetve rendeltetésszerű használatba vételekor
(aktiválásakor) egy összegben vallja be és fizeti meg. A járulékfizetési kötelezettség
teljesítését az állami adóhatóság ellenőrzi a rá vonatkozó külön törvényben
megállapított szabályok szerint. A járulékfizetési kötelezettséggel összefüggő, itt nem
szabályozott kérdésekben az adózás rendjéről szóló törvényt kell alkalmazni.
(2)	Az állami adóhatóság negyedévenként a negyedévet követő második hó 20. napjáig
a befolyt kulturális járulék összegét átutalja az Alap számlája javára.
7.	§ (1) Az Alapból az alábbi célokra adható támogatás:
5
a)	a kulturális ágazat területén a nemzeti és az egyetemes értékek létrehozására,
megőrzésére, valamint hazai és határon túli terjesztésére;
b)	a kulturális ágazatot érintő évfordulókra, fesztiválokra, hazai és külföldi
rendezvényekre;
c)	a nemzetközi kiállításokon, vásárokon a nemzeti kulturális jelenlét biztosítására,
a hazai és külföldi kulturális rendezvényeken, fesztiválokon történő részvételre;
d)	a művészeti alkotások új irányzataira, új kulturális kezdeményezésekre, a
kultúrával kapcsolatos tudományos kutatásokra, az épített örökséggel, az
építőművészettel kapcsolatos tevékenységekre;
e)	a kultúrateremtő, kultúraközvetítő, valamint egyéni és közösségi tevékenységre,
a kiemelkedő szakmai teljesítmények elismerésének díjazásához, valamint a szakmai
szervezetek által alapított díjakhoz való hozzájárulásra;
f)	a nemzetközi tagdíjakra.
(2) Az Alap az (1) bekezdésben foglalt támogatásokon felül felhasználható az Alap és
kezelője működésével, valamint a pályáztatás lebonyolításával kapcsolatos költségek
fedezetére, figyelembe véve a 4. § (3) bekezdése szerinti pályázatkezeléssel
összefüggő kiadásait is.”
5.	§
Az Nkatv. a következő 7/A-7/C. §-okkal egészül ki:
„7/A. § (1) Az Alap tárgyévi bevételei terhére legfeljebb a tárgyévet követő harmadik
év végéig megvalósuló feladatra (programra) vállalható kötelezettség.
(2)	Az Alap tárgyévet követő bevételei terhére - éven túli kötelezettségvállalásként -
legfeljebb három évre vállalható kötelezettség.
(3)	A (2) bekezdésben meghatározott kötelezettségvállalás legfeljebb az Alap éves
bevételi előirányzata 50 %-áig terjedhet, amely évenként nem haladhatja meg a 20 %-
ot.
7/B. § (1) Az Alapból - a kulturális örökségvédelmi célból megítélt támogatás, illetve
a 4. § (1) bekezdésének b) és c) pontja szerinti átadó vagy befizető által meghatározott
pályázati célra rendelt támogatás felhasználása kivételével - építési beruházás,
felújítás nem támogatható.
(2)	Az állandó fenntartási és üzemeltetési kiadásokra az Alap keretében nyújtott
támogatás legfeljebb 5 %-át számolhatja el átalánydíjként a pályázó, vagy a pályázóval
történő megállapodás alapján a pénzügyi lebonyolító.
(3)	A támogatás törzstőke-, illetve alaptőke-emelésre, valamint egyéb befektetési célra
nem fordítható.
6
7/C. § A miniszter által közvetlenül felhasználható keret a kulturális járulékbevétel-
előirányzat - a 7. § (2) bekezdésben foglalt költségekkel csökkentett - összegének 25
%-a (a továbbiakban: miniszteri keret).”
6.	§
Az Nkatv. 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„9. § (1) Az Alap terhére a támogatás visszatérítendő és részben vagy egészben vissza
nem térítendő formában nyújtható.
(2)	A támogatások nyílt, vagy meghívásos pályázatok útján, illetve - a miniszteri keret
felhasználása során vagy kivételesen indokolt esetben - egyedi elbírálás alapján
adhatók.
(3)	Az (1)-(2) bekezdések szerinti megosztás arányairól - ideértve a támogatás
összegének a kollégiumok közötti felosztását is - a bizottság a miniszter
egyetértésével dönt.
(4)	Az Alapból a támogatás folyósítása - a program jellegére, valamint a támogatási
összeg nagyságára tekintettel - a támogatási szerződésben meghatározott ütemezésben
történik.
(5)	A támogatott program lezárásaként a szakmai és pénzügyi teljesítésről a
támogatottnak írásban be kell számolnia. Ha a támogatott a támogatást részben vagy
egészben nem a támogatási szerződésben meghatározott célra fordítja, vagy egyéb
módon eltér a szerződésben foglaltaktól, azt a támogatás folyósításától a mindenkori
jegybanki alapkamat kétszeresével növelt összegben az Alap kezelőjének a számlájára
haladéktalanul vissza kell fizetni.
(6)	Az Alap kezelője gondoskodik az Alap terhére juttatott támogatásokra vonatkozó
döntések folyamatos nyilvánosságra hozataláról.”
7.	§
(1)	Ez a törvény - a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - 2006. január 1-jén lép
hatályba.
(2)	Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a Bizottság és a kollégiumok létesítésére,
működésére, valamint az összeférhetetlenségre és a nyilvánosságra vonatkozó
részletes eljárási szabályokat rendeletben állapítsa meg.
(3)	Az Nkatv. 6. §-ának (1) bekezdése helyébe 2006. április 1-jén az alábbi
rendelkezés lép:
7
„6. § (1) A kulturális járulékot a járulék fizetésére kötelezett maga állapítja meg, vallja
be, és fizeti meg az általános forgalmi adót nem tartalmazó árbevétel után,
negyedévenként a negyedévet követő hó 20. napjáig az adózás rendjéről szóló 2003.
évi XCII. törvény 40. § (1) bekezdésének c) pontja szerint rendszeresített egyéb adók
és járulékok számla javára. Ha az építési szerződésben a megvalósítás és az elszámolás
(számlázás) időben elválik egymástól, a kivitelező a számla kibocsátását követő hó 20.
napjáig köteles a kulturális járulékot bevallani és megfizetni. Az építtető az őt terhelő
kulturális járulékot utólag, az építmény üzembe helyezésekor, illetve rendeltetésszerű
használatba vételekor (aktiválásakor) egy összegben vallja be és fizeti meg. A
járulékfizetési kötelezettség teljesítését az állami adóhatóság ellenőrzi a rá vonatkozó
külön törvényben megállapított szabályok szerint. A járulékfizetési kötelezettséggel
összefüggő, itt nem szabályozott kérdésekben az adózás rendjéről szóló törvényt kell
alkalmazni.”
(4)	E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a Nkatv. 3. §-ának, 8. §-a (2)
bekezdésének és 10. §-a (2) bekezdésének "Alapprogram" szövegrésze helyébe az
"Alap" szövegrész, 8. §-a (1) bekezdésének "Alapprogramból" szövegrésze helyébe az
"Alapból" szövegrész, valamint címe "Alapprogramról" szövegrésze helyébe az
"Alapról" szövegrész, továbbá 5. §-a (2) bekezdésének "(SZJ 52.48.37)" szövegrésze
helyébe az "(SZJ 74.87.17.3)" szövegrész lép. Ahol más jogszabály Nemzeti
Kulturális Alapprogramról rendelkezik, azon a Nemzeti Kulturális Alapot kell érteni.
(5)	Az Alapot megilleti a Nemzeti Kulturális Alapprogram 2005. évi és azt megelőző
évek előirányzat-maradványa, ideértve a támogatott által fel nem használt támogatás
összegét is.
8. §
(1)	A törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti
a)	a Nemzeti Kulturális Alapprogramról szóló 1993. évi XXIII. törvény módosításáról
szóló 1996. évi XXIX. törvény 1-2. §-a és 4-5. §-a;
b)	a Magyar Köztársaság 1998. évi költségvetéséről szóló 1997. évi CXLVI. törvény
84. §-a;
c)	a Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetéséről szóló 1998. évi XC. törvény 118.
§-ának (1)-(5) bekezdése, továbbá 128. §-a (1) bekezdésének f/ pontja;
d)	a Magyar Köztársaság 2000. évi költségvetéséről szóló 1999. évi CXXV. törvény
82. §-a;
e)	a Magyar Köztársaság 2000. évi költségvetéséről szóló 1999. évi CXXV. törvény
82. §-a;
f)	a Nemzeti Kulturális Alapprogramról szóló 1993. évi XXIII. törvény módosításáról
szóló 2000. évi CXL. törvény 1-4. § és 8. §-a;
g)	a Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről szóló 2004. évi CXXXV. törvény
90. §-ának (1) és (3) bekezdése, valamint
h)	az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény módosításáról szóló 2005. évi
LXXXV. törvény 55. §-a.
(2)	E törvény hatálybalépését követő 2. napon hatályát veszti e törvény 8. §-a.
8
Általános indokolás
Az 1993-ban elkülönített állami pénzalapként létrehozott Nemzeti Kulturális Alapot az
1999. január 1-jén hatályba lépett költségvetési törvény a Nemzeti Kulturális Örökség
Minisztériuma fejezetének egyik alcímébe helyezve, fejezeti kezelésű
célelőirányzatként, Nemzeti Kulturális Alapprogrammá alakította át.
Az Alapprogrammá minősítés óta eltelt időben szerzett tapasztalatok alapján
elmondható, hogy az NKA céljainak megvalósításához törvényben is garantált
függetlenséget elkülönített állami pénzalapként sokkal hatékonyabban tudta őrizni a
különböző adminisztrációs befolyásokkal szemben.
Az NKA ugyanakkor a mai napig rendelkezik azokkal a feltételekkel, amelyeket az
államháztartásra vonatkozó jogszabályok írnak elő az elkülönített állami pénzalap
létrehozásához.
A módosítás, a fentiek rögzítésén túlmenően, az NKA 12 éves működésének
tapasztalatából eredő kiegészítéseket tartalmazza, valamint a szöveg néhány
bekezdésének áthelyezésével és pontosításával a jogszabály logikai felépítésének
javítását szolgálja.
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
A Javaslat visszatér az 1999. előtti szabályozáshoz és rögzíti, hogy az elkülönített
állami pénzalap felett a rendelkezési jogot a nemzeti kulturális örökség minisztere
gyakorolja, felhasználásáért ő felel.
A Javaslat a módosított 2. §-ban foglalja össze az Alap szervezeti felépítését és
működését.
A 12 éves gyakorlatnak megfelelően egyértelműen elválasztásra került a miniszter és
az Alap elnökének személye.
9
Rögzítésre került, hogy a Bizottság munkájának egy évre előre történő időbeni
beosztását meg kell határozni, azaz dönteni kell abban, hogy az év mely időszakában a
Bizottság mely kérdésekkel foglalkozzék; és ezt a tervet a miniszter hagyja jóvá.
A Javaslat szűkíti a miniszternek az ideiglenes kollégium tagjainak kinevezésénél
eddig meglevő jogkörét azzal, hogy csak külön jogszabályban leírt módon térhet el az
állandó kollégium tagjainál alkalmazott eljárástól.
A támogatási célok megvalósulásának szakmai ellenőrzése nem bővíti a kollégiumi
feladatkört, csupán rendeleti szintről került ide a Javaslatba.
A Bizottság feladatának hatékony betöltése érdekében tartalmazza a Javaslat azt az új
elemet, miszerint a Bizottság által hozott döntéseknek a kollégiumi testületek felé
kötelező ereje van.
A 2. §-hoz
A Javaslat kiemelkedő újdonsága, hogy kiegészíti a jogszabályt az összeférhetetlenség
kérdésének szabályozásával a kollégiumi döntéseknek és a pályázatok elbírálásának
tisztasága, támadhatatlansága, átláthatósága érdekében.
A Javaslat nem változtat a kezelő szervezet jogállásán, de kiegészíti azt a felelősségi
kör leírásával.
A 3. §-hoz
A Javaslat az Alap bevételi forrásait pontosítja. Az Alap számára továbbra is
megmarad a lehetőség központi költségvetési forrásból származó pénzeszközök
átvételére, mely esetben is mind a pénzkezelés, mind a pályáztatás lebonyolítása az
Alapra vonatkozó szabályok szerint történik.
A 4. §-hoz
A Javaslat az adózás rendjéről szóló törvényi rendelkezéseknek megfelelően módosítja
az Nkatv. 6. §-át, és ugyancsak a későbbi pénzügyi szabályokra tekintettel változik a 6.
§ 2006. április 1-jétől a 7. § (3) bekezdésének megfelelően.
Meghatározásra került az Alapból teljesíthető kiadások két fő köre: a támogatások és
egyéb célok.
A korábbi támogatási célok megtartása, illetve kisebb pontosításai mellett az új
szabályozás törvényi szinten is megfogalmazza, hogy az Alapból a kiemelkedő
szakmai teljesítmények elismerésének díjazásához, valamint ugyanezen célból a
különböző szakmai szervezetek által alapított díjakhoz is történhet hozzájárulás.
10
Az 5. §-hoz
A Javaslat lehetővé teszi - a leírt korlátok között -, hogy az Alap hosszabb távú,
illetve előre tervezett programokat is támogathasson, a kulturális terület
sajátosságainak megfelelően.
A Javaslat törvényi szintre emeli az eddig rendeleti szinten szabályozott főbb korlátait
a támogatás felhasználásának.
A Javaslat egyértelműen és pontosan meghatározza azt a keretet, melyet a kulturális
járulékbevétel-előirányzatból a mindenkori miniszter fordíthat kulturális célok
támogatására.
A 6. §-hoz
A Javaslat egyértelművé teszi a pályázati eljárás primátusát a támogatások módját
érintően, ettől eltérő megoldás - egyedi elbírálás - csak a miniszteri keret esetén,
illetve a kollégiumok kapcsán kivételesen indokolt (pl. vis major, előre nem tervezhető
kulturális kiadás) esetben lehetséges.
Bővült a miniszteri jogkör azzal az egyetértési joggal, amely a támogatási formák és
pályázati módok, valamint a kollégiumok keretének meghatározásánál illeti meg a
minisztert.
A támogatás utalásának ütemezését szükségessé teszi a támogatási összeg utalása és
felhasználása közötti idő minél rövidebbre szorítása.
A gyakorlatnak megfelelően törvényi szinten kerül rögzítésre a támogatásnak nem a
szerződésben foglalt cél szerinti felhasználása esetén alkalmazandó jogkövetkezmény.
A támogatási döntések folyamatos nyilvánosságra hozatalának kötelezettsége - a
kialakult gyakorlatnak megfelelően - az Alap kezelőjéhez lett telepítve.
A 7-8. §-hoz
A Javaslat módosítja a bizományosi értékesítés pontatlan SZJ számát, valamint
rendelkezik a hatálybalépéssel egyidejűleg szükségessé vált jogutódlással összefüggő
és deregulációs kérdésekről.