﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG
KORMÁNYA
T/17968. számú
törvényjavaslat
a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló
1995. évi LXVI. törvény módosításáról
Előadó: Dr. Bozóki András
nemzeti kulturális örökség minisztere
Budapest, 2005. október
2005. évi
törvény
a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló
1995. évi LXVI. törvény módosításáról
1.	§
(1)	A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi
LXVI. törvény (a továbbiakban: Ltv.) 3. §-ának c) pontja helyébe a következő rendelkezés
lép:
[E törvény alkalmazása során]
„c) irat: valamely szerv működése vagy személy tevékenysége során keletkezett vagy hozzá
érkezett, egy egységként kezelendő rögzített információ, adategyüttes, amely megjelenhet
papíron, mikrofilmen, mágneses, elektronikus vagy bármilyen más adathordozón; tartalma
lehet szöveg, adat, grafikon, hang, kép, mozgókép vagy bármely más formában lévő
információ vagy ezek kombinációja;”
(2)	Az Ltv. 3. §-ánakf) és g) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
[E törvény alkalmazása során]
„f) irattári anyag: rendeltetésszerűen a szervnél maradó, tartalmuk miatt átmeneti vagy
végleges megőrzést igénylő, szervesen összetartozó iratok összessége;
g)	irattár: az irattári anyag szakszerű és biztonságos őrzése, valamint kezelésének biztosítása
céljából létrehozott és működtetett fizikai, illetve elektronikus tárolóhely;”
2.	§
Az Ltv. a 8. §-t követően a következő címmel és 8/A. §-sal egészül ki:
„A köziratok kezelésének irányítása
8/A. § A köziratok kezelésének szakmai irányítását a Kormány által kijelölt miniszter látja
el.”
3. §
(1)	Az Ltv. 9. §-ának (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) Elektronikus iratkezelés esetén a közfeladatot ellátó szerv kizárólag olyan iratkezelési
szoftvert alkalmazhat, amely a külön jogszabályban meghatározott követelményeknek
megfelel és tanúsítvánnyal rendelkezik.
(3)	Az (1) bekezdésben meghatározott követelmények teljesítéséért, valamint az iratok
szakszerű és biztonságos megőrzésére alkalmas irattár kialakításáért és működtetéséért,
továbbá az iratkezeléshez szükséges egyéb tárgyi, technikai és személyi feltételek
biztosításáért, valamint a megfelelő tanúsítvánnyal rendelkező iratkezelési szoftver
használatáért a közfeladatot ellátó szerv vezetője felelős.”
(2)	Az Ltv. 9. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az e törvényben, valamint a 35/A. § (1) bekezdése szerinti kormányrendeletben
meghatározott követelmények teljesítésének részletes szabályait a közfeladatot ellátó szerv
által készített egyedi, vagy a részére kötelezően előírt egységes iratkezelési szabályzat és
irattári terv (a továbbiakban együtt: iratkezelési szabályzat) tartalmazza.”
4. §
Az Ltv. 10. §-ának (1)-(4) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„10. § (1) A közfeladatot ellátó szerv - a (2) és (3) bekezdésekben foglalt kivétellel -
egyedi iratkezelési szabályzatot ad ki az illetékes közlevéltárral egyetértésben. A központi
közigazgatási szervek és a helyi önkormányzat jegyzője (főjegyzője) által készített egyedi
iratkezelési szabályzat kiadásának rendjét a 35/A. § (1) bekezdése szerinti
kormányrendeletben a Kormány állapítja meg.
(2)	A területi és helyi közigazgatási, valamint rendvédelmi szervek, polgári
nemzetbiztonsági szolgálatok, továbbá a Határőrség részére a szakmai irányítást ellátó
miniszter, illetve országos hatáskörű szerv vezetője; a közjegyzők és a bírósági
végrehajtók, valamint ezek kamarái tekintetében pedig az igazságügy-miniszter a köziratok
kezelésének szakmai irányításáért felelős miniszterrel, valamint a nemzeti kulturális
örökség miniszterével egyetértésben egységes iratkezelési szabályzatot ad ki. Az Országos
Igazságszolgáltatási Tanács a bíróságok és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács
Hivatala, a legfőbb ügyész pedig az ügyészségek részére ad ki - a Magyar Országos
Levéltárral egyetértésben - egységes iratkezelési szabályzatot.
(3)	Indokolt esetben a szakmai irányítást ellátó miniszter az állami és helyi önkormányzati
intézmények meghatározott csoportja részére a köziratok kezelésének szakmai irányítását
ellátó miniszterrel, valamint a nemzeti kulturális örökség miniszterével egyetértésben
egységes iratkezelési szabályzatot adhat ki.
(4)	A helyi önkormányzatok egyedi iratkezelési szabályzatainak mellékletét képező
egységes vagy minta irattári terveket a köziratok kezelésének szakmai irányítását ellátó
miniszter a nemzeti kulturális örökség miniszterével egyetértésben adja ki. Az állami és
helyi önkormányzati intézmények egyedi iratkezelési szabályzatainak mellékletét képező
egységes vagy minta irattári terveket a szakmai irányítást ellátó miniszter a köziratok
kezelésének szakmai irányítását ellátó miniszterrel és a nemzeti kulturális örökség
miniszterével egyetértésben adja ki.”
5.	§
Az Ltv. 13. §-ánakf) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A közlevéltár feladatkörében]
„f) megrongált vagy pusztulásnak indult levéltári anyagának konzerválásáról és
restaurálásáról gondoskodik, ezekről, illetőleg különösen jelentős levéltári anyagáról
biztonsági másolatot készít vagy készíttet, és annak egy példányát - ha jogszabály
másként nem rendelkezik - a Magyar Országos Levéltárnak átadja;”
6. §
Az Ltv. a következő 35/A. §-sal egészül ki:
„35/A. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg a közfeladatot
ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeit.
(2)	Felhatalmazást kap a belügyminiszter, az informatikai és hírközlési miniszter, valamint
a nemzeti kulturális örökség minisztere, hogy együttesen rendeletben állapítsa meg a
közfeladatot ellátó szerveknél alkalmazható iratkezelési szoftverekkel szemben és az
elektronikus iratok levéltárba adásával, tárolásával kapcsolatban támasztott
követelményeket.
(3)	A (2) bekezdésben foglalt felhatalmazás alapján kiadandó rendeletet a bíróságok
tekintetében az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnökével, az ügyészségek tekintetében
a legfőbb ügyésszel egyetértésben, valamint a közjegyzők és a bírósági végrehajtók és
kamaráik tekintetében az igazságügy-miniszterrel egyetértésben kell kiadni.
(4)	Felhatalmazást kap a nemzeti kulturális örökség minisztere, hogy rendeletben
szabályozza a 23. § (3) bekezdésében meghatározott kuratórium, valamint a levéltári
szakfelügyelet és a levéltári szakmai testületek működését.”
7.	§
(1)	Ez a törvény 2006. január 1-jén lép hatályba.
(2)	Az Ltv. 9. §-ának (2) bekezdését
a)	a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 79. §-ának (1)
bekezdésében meghatározott törzsszámhoz kapcsolódó iratok kezelése tekintetében 2015.
január 1-től;
b)	a bevezetésre kerülő iratkezelési szoftverek tekintetében 2007. január 1-től;
c)	a már alkalmazásban lévő iratkezelési szoftvereket illetően pedig 2008. január 1-től
kell alkalmazni.
8.	§
(1)	E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az Ltv. 10. §-a (5) bekezdésének
utolsó mondata, 35. §-ának (5) és (8) bekezdése, valamint a muzeális intézményekről, a
nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 102. §-
ának (2) bekezdése és 109. §-a (1) bekezdésének d) pontja, a kulturális örökség védelméről
szóló 2001. évi LXIV. törvény 95. §-ának (5) és (13) bekezdése, továbbá a közigazgatási
hatósági eljárás és hatósági szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény
188. §-a.
(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg:
a)	az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény 11. §-a a következő (4)
bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a jelenlegi (4) bekezdés számozása (5) bekezdésre
változik:
„(4) A hitelesítés-szolgáltató az elektronikus aláírás alkalmazásával elektronikus ügyintézést
végző közigazgatási szerv megkeresésére - az aláírást alkalmazó személy azonosító adatainak
ellenőrzése céljából - adategyeztetést végez és az adatok egyezéséről, vagy az eltérés tényéről
a megkereső hatóságot tájékoztatja.”
b)	az elektronikus kereskedelmi szolgáltatás, valamint az információs társadalommal
összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény 17. §-a (2)
bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Felhatalmazást kap az informatikai és hírközlési miniszter, hogy az érintett miniszterekkel
egyetértésben - a kormányzati informatika vonatkozásában a Miniszterelnöki Hivatalt vezető
miniszterrel együttesen - rendeletben szabályozza:]
„b) a digitális archiválás, valamint - a közfeladatot ellátó szervek kivételével - az információs
társadalommal összefüggő szolgáltatásokkal kapcsolatos elektronikus iratkezelés szabályait,”
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A szabályozás legfontosabb célja - a szolgáltató közigazgatás elvének megfelelően - az
elektronikus ügyintézés lehetőségének megalapozása, elsősorban a hatósági ügyintézés
szakszerűségének és gyorsaságának növelése, a maradandó értékű információk
fennmaradásának és megőrzésének biztosítása. E cél elérése érdekében alapkövetelmény a
hagyományos (papíralapú) és az elektronikus iratok kezelésére egyaránt alkalmas, az európai
gyakorlathoz illeszkedő, a folyamatosan fejlődő informatikai technológia fogadására képes és
az elektronikus levéltár kialakításához alapot adó szabályozás.
A köziratok kezelésének alapvető követelményeit a köziratokról, a közlevéltárakról és a
magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Ltv.)
határozza meg. Így az Ltv. is azok közé a jogszabályok közé tartozik, amelyek felülvizsgálatát
és a fenti koncepcióhoz igazodó módosítását a Kormány elrendelte.
Az Ltv. a nemzeti kulturális örökség miniszterének felelősségi körébe tartozik, de a
szolgáltató közigazgatás elvének megfelelő iratkezelési gyakorlat kialakításával összefüggő
kérdések túlmutatnak a miniszter feladat- és hatáskörén. Ezért az Ltv. iratkezelésre vonatkozó
rendelkezéseinek felülvizsgálatára a Miniszterelnöki Hivatal irányítása alatt működő, a
„Közigazgatási szervek egységes iratkezelésének szabályozása” megnevezésű projekt
keretében az érintett minisztériumok (a Miniszterelnöki Hivatal, a Nemzeti Kulturális
Örökség Minisztériuma, a Belügyminisztérium, az Informatikai és Hírközlési Minisztérium,
az Igazságügyi Minisztérium és a Honvédelmi Minisztérium) képviselőinek részvételével és
külső szakértők bevonásával került sor.
A hatályos Ltv. 9. §-ának (1) bekezdése határozza meg azokat az alapvető kötelezettségeket,
amelyeket a közfeladatot ellátó szerveknek iratkezelési tevékenységük során teljesíteniük kell.
Kötelezővé teszi továbbá az iratkezelési szabályzatok, valamint az iratok tárgyi alapú
rendszerezésének és megőrzési idők szerinti csoportosításának alapjául szolgáló irattári tervek
készítését és alkalmazását. [9. § (2) bek.]
A felülvizsgálat megállapította, hogy az Ltv. 9. §-ában meghatározott követelmények ma is
helytállóak, önmagukban azonban nem elegendők a közigazgatási szervek egységes
iratkezelésének megteremtésére vonatkozó koncepció megvalósításához.
Az iratkezelés irányításának jelenlegi rendje ágazatonként elkülönülve biztosítja csak az
iratkezelési gyakorlat bizonyos fokú egységességét. A hatályos Ltv. 10. §-a a miniszterek
feladatává teszi, hogy az ágazati irányításuk alá tartozó, azonos feladat- és hatáskörrel
rendelkező közfeladatot ellátó szervek részére egységes iratkezelési szabályzatot, az egyedi
iratkezelési szabályzat kiadására jogosult szervek részére pedig iratkezelési mintaszabályzatot
adjanak ki. A minisztériumok és országos hatáskörű szervek egyedi iratkezelési
szabályzatainak elkészítéséhez a Kormány ugyancsak iratkezelési mintaszabályzatot ad ki.
A mintaszabályzattal történő iránymutatás azonban az ügyintézést hatékonyan segítő
iratkezelési gyakorlat kialakításához a hagyományos (papíralapú) iratok esetében sem ad
elegendő eligazítást, és alkalmatlan arra, hogy az elektronikus iratok kezelésével összefüggő
követelmények és eljárási szabályok érvényesítését megfelelően garantálja.
A hatályos Ltv. nem ad felhatalmazást az iratkezelés körébe tartozó egyes tevékenységekkel
kapcsolatos alapelvek és részletes követelmények rendeleti úton történő meghatározására, a
közfeladatot ellátó szervek által használható iratkezelési szoftverek platform-független
informatikai követelményeinek szabályozására, továbbá a köziratok kezelésének kormányzati
szintű irányításával és felügyeletével összefüggő hatáskörök megállapítására.
A fenti hiányosságok kiküszöbölése érdekében a javaslat kezdeményezi a Kormány
felhatalmazását arra, hogy az iratkezelési mintaszabályzatok hatályon kívül helyezésével
egyidejűleg rendeletben szabályozza a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésével összefüggő
követelményeket. Emellett a javaslat a közigazgatási szervek iratkezelésével összefüggő,
növekvő elvárásokra való tekintettel a közigazgatási szervek egyedi iratkezelési
szabályzatainak hatályba léptetését külön engedélyhez kívánja kötni.
A javaslat szerint az Ltv. kimondaná, hogy a közfeladatot ellátó szerv csak olyan szoftvert
alkalmazhat, amely külön jogszabályban meghatározott tanúsítvánnyal rendelkezik. Ezzel
összefüggésben kapna felhatalmazást a belügyminiszter arra, hogy az informatikai és
hírközlési miniszterrel, valamint a nemzeti kulturális örökség miniszterével együttesen,
rendeletben állapítsa meg a közfeladatot ellátó szerveknél alkalmazható iratkezelési
szoftvereknek, valamint az elektronikus iratok tárolásával és levéltárba adásával kapcsolatos
követelményeket.
A közfeladatot ellátó szervek irattári anyagainak az ügyvitelhez fűződő eredeti funkciójukon
túlmutatóan - a közérdekű adatok nyilvánosságának követelményéből adódóan - közérdekű
információ-forrásként is funkcionálnia kell, s ez a funkció folyamatos, az irattári anyag
maradandó értékű részét illetően soha nem szűnik meg. Erre való tekintettel a hatályos Ltv. -
a nyugat-európai országok gyakorlatához is igazodva - a maradandó értékű köziratok
védelme érdekében a közlevéltárakat feljogosítja arra, hogy a maradandó értékű köziratok
kiválogatásának folyamatát ellenőrizzék, a közfeladatot ellátó szervek irattári anyagában
végzett selejtezéseket jóváhagyják, és az irattári tervek hatályba léptetésekor egyetértési jogot
gyakoroljanak. Ezeknek a jogosítványoknak a fenntartására a jövőben is szükség van.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
Az Ltv. értelmező rendelkezéseinek c) pontjában szereplő definíció azáltal, hogy az irat
fogalmát a szövegre, számadatsorra, térképre, tervrajzra és vázlatra szűkíti le, napjainkra
elavult. A javasolt új definíció szerint a valamely szerv működése vagy személy
tevékenysége során létrejött bármilyen anyagon, alakban, bármely eszköz felhasználásával
és bármely eljárással rögzített adategyüttes minősülne iratnak.
Az Ltv. nem zárja ki annak lehetőségét, hogy a könyvtárak és a múzeumok - a köziratok
kivételével - iratnak minősülő dokumentumot is gyűjtsenek. Ezért felesleges arról
rendelkezni, hogy a megjelentetés szándékával készült könyvjellegű kézirat iratnak
minősül-e vagy sem.
Az irattári anyag fogalmának pontosításakor figyelembe vettük, hogy az Ltv. csak a
köziratokkal és a magániratokkal, vagyis csak olyan iratokkal kapcsolatban állapít meg
szabályokat, amelyek valamely szerv vagy személy irattári anyagába tartoznak. Azokban
az esetekben is, amikor az Ltv. valamelyik rendelkezése csak iratot említ, pontosan tudni
lehet, hogy köziratról vagy magániratról van-e szó.
Az irattári anyag javasolt definíciója szerint a szerv működése vagy a természetes személy
tevékenysége során keletkezett vagy hozzá érkezett és rendeltetésszerűen nála maradó
dokumentum csak akkor minősül át irattá - válik az irattári anyag részévé -, ha átmeneti
vagy végleges megőrzésére tartalmi értéke miatt szükség van. Az erre vonatkozó döntést a
nem közfeladatot ellátó szerv és a természetes személy többnyire maga hozza meg. A
közfeladatot ellátó szerv erről az irattári terv alapján köteles dönteni. Az Ltv. 4. §-a
általános érvényű követelményként írja elő a szervesen összetartozó irategyüttesek
egységének megőrzését. A javasolt definíció erre a körülményre is utal.
Az irattár javasolt definíciója szakít azzal a szemlélettel, amely az irattárat mindössze
olyan helyiségnek tekinti, amely alkalmas az iratok őrzésére. Ezért a javasolt definíció
figyelembe veszi mindazokat a funkcionális követelményeket, amelyeket az Ltv.
különböző rendelkezései az irattárral szemben támasztanak. Így a javasolt fogalmi
meghatározás utal arra is, hogy az elektronikus tárolóhelynek informatikai rendszerként
kell működnie.
A 2. §-hoz
A köziratok kezelésének szakmai irányításáról szóló 8/A. § beiktatásával a javaslat régi
hiányt pótol. Kimondja, hogy a köziratok kezelésének szakmai irányítását a Kormány által
kijelölt miniszter látja el.
A nyugat-európai és az észak-amerikai országok már a 20. század közepén felismerték,
hogy a közigazgatást hatékonyan segítő iratkezelés megteremtése és működtetése a
tömeges iratképzés körülményei között központilag irányított, folyamatos tevékenységet
igényel. E tevékenység legfontosabb célja az, hogy az iratkezelési folyamatok
kezelhetőségét új, hatékony, ugyanakkor költségkímélő eljárások és módszerek
kidolgozásával és bevezetésével biztosítsa.
Azóta az iratkezelés és az ügyvitel megszervezésével összefüggő szabályozási, illetve
szabványosítási, fejlesztési és ellenőrzési feladatok (a records management) végzése a fenti
országok mindegyikében kormányzati feladatnak minősül. A records management
tevékenység felértékelődéséhez nagymértékben hozzájárult az állam szolgáltató
funkciójának kiszélesedése, a közérdekű adatok megismerhetőségének követelménye,
továbbá az utóbbi 15 évben a papíralapú dokumentumok mellett egyre nagyobb tömegben
keletkező elektronikus iratok megjelenése is. Ezek a folyamatok ugyanis egyre
hangsúlyosabban vetették fel a köziratokban rejlő értékes és pótolhatatlan információ
megőrzésével és visszakereshetőségével összefüggő kérdéseket.
Az utóbbi években, főként az elektronikus iratok elterjedése és használata nyomán egyre
nagyobb teret nyer az az új szemlélet, amely az iratkezelést egységes folyamatként, a
dokumentumok teljes életciklusának figyelembevételével definiálja. Ez a komplex
közelítési mód és módszer az iratkezeléssel összefüggő tevékenységek kormányzati szintű
irányításának és ellenőrzésének jelentőségét tovább növelte: multi diszciplináris alapon
(ügyvitelszervezők, igazgatási szakemberek, jogászok, informatikusok és levéltárosok
bevonásával) létrehozott, kibővített létszámú és összetételű szervezeti egységek végzik a
records management-tel összefüggő feladatokat.
A 3. §-hoz
Az Ltv. 9. §-ának (1) bekezdése a köziratok kezelésének alapvető követelményeit az irat
anyagától, a készítéséhez használt eszköztől és eljárástól függetlenül határozza meg. Így
ezek az elektronikus iratokra is alkalmazhatók, de esetükben ezek a követelmények nem
tekinthetők teljes körűnek. Az elektronikus iratok esetében alapvető követelmény az is,
hogy a közfeladatot ellátó szerv megfelelő és biztonságos adatátvitelt, valamint a
gazdaságos adattárolást, megőrzést és hozzáférést biztosító szoftvereket alkalmazzon
iratkezelési célra. Az Ltv. 9. §-ának (2) bekezdése a javaslat szerint ezért tenné kötelezővé
minden közfeladatot ellátó szerv számára a külön jogszabályban meghatározott
tanúsítvánnyal rendelkező iratkezelési szoftver alkalmazását.
Azt az alapelvet, miszerint minden közfeladatot ellátó szervnek iratkezelési szabályzattal
és irattári tervvel kell rendelkeznie, az Ltv. a jövőre nézve is fenntartja. Az Ltv. hatályos
rendelkezése szerint az iratkezelési szabályzatoknak a 9. § (1) bekezdésében meghatározott
követelmények részletes szabályait kell tartalmaznia. Az Ltv. 9. §-ának javasolt (4)
bekezdésében foglalt követelmények ennél jóval szigorúbbak. A javasolt rendelkezés
szerint az iratkezelési szabályzatok és irattári tervek elkészítésekor az Ltv. 4. §-ában, 5. §-a
(1)	bekezdésében, a 9/A. §-ban, valamint a 12. §-ban foglaltakat, továbbá a köziratok
kezelésének követelményeiről szóló Korm. rendelet előírásait is figyelembe kell venni. Ez
utóbbi rendelet kiadására az Ltv. javasolt 35/A. §-a (1) bekezdése adna felhatalmazást.
A 4. §-hoz
Az iratkezelési szabályzatok kiadásáról szóló 10. § (1)-(4) bekezdésének újraszabályozása
elsősorban az Ltv. javasolt 35/A. § (1) bekezdése szerinti, a közfeladatot ellátó szervek
iratkezelésének követelményeiről szóló Korm. rendelet kiadására vonatkozó
felhatalmazással összefüggésben vált szükségessé. Az iratkezelési követelményekről szóló
Korm. rendelet ugyanis feleslegessé teszi a mintaszabályzatok kiadását. Az egyedi
szabályzat kiadására jogosult helyi önkormányzati hivatalok részére - a javaslat szerint -
nem mintaszabályzatot, hanem csak irattári mintatervet adna ki. Hasonlóképpen járnának
el az egyedi iratkezelési szabályzat kiadására jogosult állami és helyi önkormányzati
intézmények esetében a szakmai irányítást ellátó miniszterek is.
További lényeges változás, hogy az Ltv. felhatalmazná a Kormányt arra is, hogy az egyedi
iratkezelési szabályzat készítésére jogosult államigazgatási szerv és a helyi önkormányzati
hivatal jegyzője (főjegyzője) által készített egyedi iratkezelési szabályzatok
jóváhagyásának és hatályba léptetésének rendjét - az illetékes közlevéltár egyetértési
jogának biztosításával - állapítsa meg.
A jelenlegi szabályozás merevségét hivatottak feloldani az Ltv. 10. §-a javasolt (3) és (4)
bekezdésének azon rendelkezései is, miszerint a szakmai irányítást ellátó miniszter
döntheti el, hogy az állami és helyi önkormányzati intézmények részére egységes
iratkezelési szabályzatot vagy irattári mintatervet ad-e ki.
Iratkezelési szabályzatot továbbra is csak az illetékes közlevéltár egyetértésével lehet
hatályba léptetni. A közlevéltáraknak ezt a jogosítványát az Ltv. új rendelkezései is
megerősítik.
Az 5. §-hoz
A technológiai fejlődéshez igazodva, a megrongált vagy pusztulásnak indult, illetve a
különösen jelentős levéltári anyagról készülő biztonsági másolatok esetében a javasolt
módosítás a mikrofilmen kívül lehetővé tenné egyéb hordozó biztonsági célú alkalmazását
is.
A 6. §-hoz
A Kormány, valamint a külön nevesített miniszterek részére adott felhatalmazó
rendelkezéseket az Ltv. javasolt 35/A. § (1) és (2) bekezdései tartalmazzák. A nemzeti
kulturális örökség minisztere részére a javasolt 35/A. § (4) bekezdésében adott
felhatalmazás szövege megegyezik a hatályos Ltv. 35. §-a (5) bekezdésének jelenlegi
szövegével.
A 7. §-hoz
Az Ltv. javasolt 9. § (2) bekezdésének azon rendelkezéséhez kapcsolódva, amely minden
közfeladatot ellátó szervet arra kötelez, hogy iratkezelési célra csak külön jogszabályban
meghatározott tanúsítvánnyal rendelkező iratkezelési szoftvert alkalmazhat, szükséges a
végrehajtási határidők megállapítása. A felkészüléshez elegendő időt biztosítva a javaslat
az idézett rendelkezést a bevezetésre kerülő iratkezelési szoftverek tekintetében 2007.
január 1-jével, a már alkalmazásban lévő iratkezelési szoftvereket illetően pedig 2008.
január 1-jével léptetné hatályba.
A 8. §-hoz
A hatályos Ltv. 10. §-a (5) bekezdésének utolsó mondata szerint a közlevéltárak
egyetértési jogának gyakorlása kapcsán keletkezett vitában a Nemzeti Kulturális Örökség
Minisztériuma dönt. Tekintettel arra, hogy a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének
követelményeiről szóló Korm. rendelet hatályba lépését követően ez a rendelkezés
funkcióját veszti, a hatályon kívül helyezése indokolt.
A hatályos Ltv. 35. §-ának (8) bekezdése a 10. § szerinti iratkezelési szabályzatok 1998.
december 31-ig történő elkészítéséről rendelkezik. Mivel ez a rendelkezés aktualitását
vesztette, hatályon kívül helyezése indokolt.
A 2005. november 1-jével hatályba lépő, a közigazgatási hatósági eljárás és hatósági
szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. CXL. törvény 188. §-ában foglalt
rendelkezés az Ltv. javasolt 35/A. § (1) bekezdése alapján fölöslegessé válik.