﻿ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ
Képviselői önálló indítvány

2005. évi ... törvény
a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról
1. §
A közoktatásról szóló - módosított - 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) 8/B.
§-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A kerettanterveket az Országos Köznevelési Tanács egyetértésének és a
Közoktatáspolitikai Tanács véleményének, továbbá nemzeti, etnikai kisebbségi oktatást érintő
kérdésekben az Országos Kisebbségi Bizottság egyetértésének kikérése után az oktatási miniszter
adja ki. A kerettantervnek és az érettségi vizsga vizsgakövetelményeinek összhangban kell
állniuk egymással.”
Budapest, 2005. november 2.
1
2.§
(1)	A Kt. 9. §-ának (l)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az alapműveltségi vizsga, az érettségi vizsga, a művészeti alapvizsga és a művészeti
záróvizsga állami vizsga. Az érettségi vizsgát országosan egységes vizsgakövetelmények (a
továbbiakban: központi vizsgakövetelmények), az alapműveltségi vizsgát, a művészeti
alapvizsgát és a művészeti záróvizsgát az iskola által kidolgozott követelmények szerint kell
megtartani. Az érettségi vizsga központi vizsgakövetelményeit a vizsgaszabályzat és az érettségi
vizsga vizsgakövetelményei alapján kell meghatározni. Az érettségi vizsga központi
vizsgakövetelményeit az iskola - a vizsgaszabályzatban foglaltak szerint - a helyi tantervében
meghatározottak alapján helyi vizsgakövetelményekkel egészítheti ki. A központi
vizsgakövetelmények megállapítása és kihirdetése, az értékelés szabályozása az állam feladata.
Ha az érettségi vizsga vizsgaszabályzata másképp nem rendelkezik, a vizsgát az iskola szervezi
meg. A szóbeli vizsgák nyilvánosak. A nyilvánosságot a vizsgabizottság elnöke korlátozhatja,
illetve kizárhatja, ha azt a vizsga rendjének fenntartása indokolja. A vizsga az oktatás nyelvén -
magyarul, a nemzeti, etnikai kisebbség nyelvén, illetve más idegen nyelven - folyik. A vizsgázó
az írásbeli dolgozatát - a vizsgaszabályzatban meghatározottak szerint - megtekintheti, és
csatolhatja az értékeléssel kapcsolatos véleményét.
(2)	Az alapműveltségi vizsga, illetve az érettségi vizsga vizsgaszabályzata határozza meg
az alapműveltségi vizsga és az érettségi vizsga megszervezésére, lebonyolítására, az
alapműveltségi vizsga és az érettségi vizsga vizsgatantárgyaira, az érettségi vizsga
vizsgatantárgyainak követelményeire, a vizsgázók teljesítményének értékelésére, a jelentkezésre
és az ügyvitelre vonatkozó rendelkezéseket. Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatát a Kormány
rendeletben adja ki. Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának a Kormány részére történő
benyújtása előtt be kell szerezni az Országos Köznevelési Tanács és a Közoktatáspolitikai Tanács
véleményét, a nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai nevelést és oktatást érintő kérdésekben az
Országos Kisebbségi Bizottság egyetértését.”
(2)	A Kt. 9. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A szakiskolában, a gimnáziumban és a szakközépiskolában alapműveltségi vizsga
szervezhető. Az alapfokú művészetoktatási intézményben alapvizsgát kell szervezni, illetve
művészeti záróvizsga szervezhető. Az e bekezdésben szabályozott vizsgákon központilag
meghatározott vizsgatantárgyakból, az iskola helyi tantervében meghatározott követelmények
alapján kell vizsgát tenni.”
3.§
A Kt. 19. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Azt, akit munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban pedagógus munkakörben
foglalkoztatnak, megilleti az a jog, hogy szakirodalom (könyv, tankönyv, jegyzet, folyóirat,
elektronikus ismerethordozók stb.) vásárlásához, illetve a könyvtári beiratkozáshoz-
2
jogszabályban meghatározottak szerint - évenként az éves költségvetési törvényben megállapított
összegnek megfelelő hozzájárulást vegyen igénybe.”
4.§
A Kt. 31. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A művészeti alapvizsga a továbbképző évfolyamokon való továbbtanulásra jogosít. A
művészeti alapvizsgát és a művészeti záróvizsgát jogszabályban meghatározottak szerint kell
szervezni. A művészeti alapvizsga és a művészeti záróvizsga vizsgakövetelményeit,
vizsgafeladatait - helyi tanterve alapján - az alapfokú művészetoktatási intézmény határozza meg,
ennek során figyelembe veszi az alapfokú művészetoktatás követelményeiben és tantervi
programjában foglaltakat.”
5.§
A Kt. 38. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A közoktatási intézménynek a feladatai ellátásához szükséges feltételekkel
rendelkeznie kell. A közoktatási intézmény akkor rendelkezik a feladatai ellátásához szükséges
feltételekkel, ha rendelkezik állandó saját székhellyel, állandó saját alkalmazotti létszámmal,
továbbá a jogszabályban meghatározott eszközökkel, szabályzatokkal és a működéséhez
szükséges pénzeszközökkel. Állandó saját székhellyel akkor rendelkezik a közoktatási
intézmény, ha a feladatai ellátásához szükséges, jogszabályban meghatározott helyiségek - ha e
törvény másként nem rendelkezik - határozatlan időre a kizárólagos használatában állnak.
Állandó saját alkalmazotti létszámmal akkor rendelkezik a közoktatási intézmény, ha az
alaptevékenységének ellátásához szükséges előírt alkalmazotti létszám legalább hetven
százalékát határozatlan időre szóló munkaviszonyban, illetve közalkalmazotti jogviszonyban
foglalkoztatja. A közoktatási intézmény feladatainak ellátásáról az alapító, illetőleg a fenntartó
szerv által biztosított pénzeszköz, valamint egyéb bevételei alapján gondoskodik. A közoktatási
intézmények fenntartási és működési költségeit - az évente összeállított és a fenntartó által
megállapított - költségvetésben kell előirányozni.”
6.	§
A Kt. 40 §-ának (11)-(12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(11) Az intézményi minőségirányítási program határozza meg az intézmény
működésének hosszú távra szóló elveit és a megvalósítását szolgáló elképzeléseket. Az
intézményi minőségirányítási programban meg kell határozni az intézmény működésének
folyamatát, ennek keretei között a vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési, értékelési feladatok
végrehajtását. A minőségirányítási program végrehajtását évente értékeli a nevelőtestület és a
szülői szervezet (közösség). A nevelőtestület és a szülői szervezet (közösség) értékelését meg kell
3
küldeni a fenntartónak. A fenntartónak az értékelést a honlapján, honlap hiányában a helyben
szokásos módon nyilvánosságra kell hoznia.
(12) A szervezeti és működési szabályzatot, a házirendet és az intézményi
minőségirányítási programot a nevelési-oktatási intézmény honlapján, annak hiányában a helyben
szokásos módon nyilvánosságra kell hozni. A házirend egy példányát az óvodába, iskolába,
kollégiumba történő beiratkozáskor a szülőnek, tanulónak át kell adni."
7-§
A Kt. 44. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A nevelési, illetve pedagógiai programot a nevelési-oktatási intézmény honlapján,
annak hiányában a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni. A szülőket a megelőző
tanév végén tájékoztatni kell azokról a tankönyvekről, tanulmányi segédletekről, taneszközökről,
ruházati és más felszerelésekről, amelyekre a következő tanévben a nevelő és oktató munkához
szükség lesz. Tájékoztatni kell őket továbbá az iskolától kölcsönözhető tankönyvekről,
taneszközökről és más felszerelésekről, valamint arról is, hogy az iskola milyen segítséget tud
nyújtani a szülői kiadások csökkentéséhez."
8. §
(1)	A Kt. 48. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az iskola pedagógiai programja meghatározza:]
,,b) az iskola helyi tantervét, ennek keretén belül
-	az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyakat, a kötelező és választható tanórai
foglalkozásokat, valamint azok óraszámait, az előírt tananyagot és követelményeit,
-	az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök
kiválasztásának elveit, figyelembe véve a tankönyv ingyenes igénybevétele biztosításának
kötelezettségét,
-	az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételeit,
-	az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményeit és formáit, a
tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményeit, továbbá -
jogszabály keretei között - a tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének,
minősítésének formáját,
-	moduláris oktatás esetén az egyes modulok értékelését és minősítését, valamint
beszámítását az iskolai évfolyam sikeres befejezésébe,
-	az alapműveltségi vizsga követelményeit és témaköreit, ha ennek megszervezését a
középiskolai és szakiskolai pedagógiai program előírja, továbbá a középszintű érettségi vizsga
témaköreit,
-	nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai nevelés és oktatás esetén a nemzeti, etnikai kisebbség
anyanyelvi, történelmi, földrajzi, kultúra- és népismereti tananyagot,
-	nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai nevelésben és oktatásban részt vevő tanulók részére a
magyar nyelv és kultúra elsajátítását biztosító tananyagot,
4
-	a nemzeti, etnikai kisebbséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzeti,
etnikai kisebbség kultúrájának megismerését szolgáló tananyagot,
-	a tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszereket,"
(2)	A Kt. 48. §-a (4) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az iskola pedagógiai programjában meg kell határozni]
,,b) az otthoni (napközis és tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok
meghatározásának elveit és korlátjait.”
(3)	A Kt. 48. §-a (8) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az alapfokú művészetoktatási intézmény pedagógiai programja meghatározza:]
„ b) az iskola helyi tantervét, ennek keretén belül
-	az egyes tanszakok általános fejlesztési követelményeit,
-	az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyakat, a kötelező és választható tanórai
foglalkozásokat, valamint azok óraszámait, a tanszakok, tantárgyak szakirányú feladatait,
követelményeit, az előírt tananyagot,
-	az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök
kiválasztásának elveit,
-	az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételeit,
-	az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményeit és formáit, a
tanuló szorgalma és teljesítménye értékelésének, minősítésének formáját,
-	a művészeti alapvizsga és a művészeti záróvizsga követelményeit és témaköreit.”
(4)	A Kt. 48. §-ának (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) Ha az e törvény 33. §-ának (3) bekezdése szerint működő egységes iskola - a (6)
bekezdésnek megfelelő helyi tanterve szerint - megvalósítja az általános iskolai, a szakiskolai, a
gimnáziumi, illetve a szakközépiskolai követelmények közül legalább az egyiket és az alapfokú
művészetoktatás követelményét, a tanítási év átlagában évfolyamonként legalább heti öt tanórai
foglalkozást biztosítani kell az alapfokú művészetoktatás követelményeinek az átadására.”
9.§
A Kt. 65. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A gyermeket elsősorban abba az óvodába kell felvenni, átvenni, amelynek körzetében
lakik, illetőleg ahol szülője dolgozik. A felvételről, átvételről az óvoda vezetője dönt. Ha a
jelentkezők száma meghaladja a felvehető gyermekek számát, az óvodavezető, több óvoda esetén
az óvoda fenntartója bizottságot szervez, amely javaslatot tesz a felvételre. Az óvoda - beleértve a
kijelölt óvodát is - köteles felvenni, átvenni azt a gyermeket, aki e törvény 24. §-ának (3)
bekezdése alapján köteles óvodába járni, ha lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye a
körzetében található (kötelező felvételt biztosító óvoda). A kijelölt óvoda [30. § (4) bek.], ha nem
5
látja el a kötelező felvételt biztosító óvoda feladatait, csak helyhiány miatt tagadhatja meg a
gyermek felvételét. A kötelező felvételt biztosító óvoda - ha a gyermek betöltötte a harmadik
életévét - nem tagadhatja meg a halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, továbbá annak a
gyermeknek a felvételét, aki a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény
41.	§-a alapján jogosult a gyermek napközbeni ellátásának igénybevételére, illetve akinek a
felvételét a gyámhatóság kezdeményezte.”
10.	§
A Kt. 79. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„79. § (1) Ha a nevelési-oktatási intézményt nem helyi önkormányzat alapítja,
működésének megkezdéséhez engedély szükséges. Az engedély akkor adható ki, ha a nevelési-
oktatási intézmény az e törvény 38. §-ának (1) bekezdésében meghatározottak szerint rendelkezik
a működéséhez szükséges feltételekkel, illetve a feltételeket fokozatosan megteremti.
(2)	Az engedély kiadása iránti kérelemhez csatolni kell a nevelési-oktatási intézmény
alapító okiratát, foglalkozási, illetve pedagógiai programját, továbbá azokat az okiratokat,
amelyekből megállapítható, hogy a működés megkezdéséhez, a nevelő és oktató munkához
szükséges személyi és tárgyi feltételek rendelkezésre állnak, illetve fokozatosan megteremthetők.
A kérelem és mellékletei jogszabályban meghatározott formában nyújthatók be.
(3)	Az engedély kiadásáról óvoda és általános iskola esetén az intézmény székhelye
szerint illetékes jegyző, ha az óvoda, illetve az általános iskola székhelye többcélú kistérségi
társulás területén van, a kistérségi társulás székhelye szerint illetékes jegyző dönt. Alapfokú
művészetoktatási intézmény, középiskola, szakiskola, gyógypedagógiai nevelési-oktatási
intézmény, többcélú intézmény nevelési-oktatási intézménye és kollégium esetén az engedély
kiadásáról az intézmény székhelye szerint illetékes főjegyző dönt. A jegyző, főjegyző az
engedély kiadásával összefüggő döntése előtt a (4) bekezdés a) pontja tekintetében köteles
szakértői véleményt beszerezni. Szakértői véleményt az Országos szakértői névjegyzékben
szereplő szakértő adhat. Az engedély kiadásával összefüggő eljárás költségeit a kérelem
benyújtója viseli.
(4)	A jegyző, illetve a főjegyző az engedély kiadását akkor tagadhatja meg, ha a nevelési-
oktatási intézmény
a)	nevelési, illetve pedagógiai programja nem felel meg az e törvényben, szakmai
programja a szakképzésről szóló törvényben meghatározottaknak;
b)	nem rendelkezik - az e törvényben foglaltaknak megfelelő - a működéséhez szükséges
személyi és tárgyi feltételekkel, illetőleg a költségvetésből nem állapítható meg, hogy a feladata
ellátásához szükséges költségeket milyen forrásból biztosítják.
(5)	A nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges engedély akkor adható ki, ha a
nevelési-oktatási intézmény állandó saját székhellyel rendelkezik, továbbá legalább egy, az e
törvény 3. számú mellékletében meghatározott maximális létszám befogadására alkalmas óvodai
csoport, kollégiumi csoport, továbbá az adott iskolatípusnak megfelelően valamennyi évfolyamra
egy-egy iskolai osztály működtetésére alapították, és az ehhez szükséges - jogszabályban
meghatározott - személyi és tárgyi feltételek rendelkezésre állnak, illetve fokozatosan
megteremthetők. A nevelési-oktatási intézmény akkor rendelkezik állandó saját székhellyel, ha a
fenntartója igazolja, hogy a feladatai ellátásához szükséges jogszabályban meghatározott
helyiségek feletti rendelkezési jog a nevelési-oktatási intézmény működéséhez legalább öt
6
nevelési évre, tanítási évre biztosított (a továbbiakban: székhely feletti rendelkezési idő).
Nemzeti, etnikai kisebbségi oktatás részére létesített nevelési-oktatási intézmény esetén az
engedély kiadható akkor is, ha a helyiségek az átlaglétszámnak megfelelő gyermek, tanuló
befogadására nem, de a várható gyermek-, tanulói létszám befogadására alkalmasak. Ha a
nevelési-oktatási intézmény székhelye másik nevelési-oktatási intézmény által is használt
ingatlanban található, az engedélyezési eljárásban vizsgálni kell azt is, hogy az épületben
biztosítható-e valamennyi nevelési-oktatási intézmény zavartalan működése, az alapító
okiratában megjelölt maximális gyermek, illetve tanulói létszám fogadása, a nevelőtestületek
működése.
(6)	Ha a nevelési-oktatási intézmény tevékenysége, illetve székhelye megváltozik, az (1)
bekezdésben meghatározott engedélyt a fenntartónak a változás tekintetében ismételten be kell
szereznie.
(7)	Ha a nem önkormányzati nevelési-oktatási intézmény fenntartói jogát akarják átadni
anélkül, hogy megváltozna a nevelési-oktatási intézmény működése, tevékenysége, a jegyző,
főjegyző azt vizsgálja, hogy az új - nem önkormányzati - fenntartó tudja-e biztosítani a
folyamatos működéshez szükséges feltételeket. A fenntartói jog átadása tárgyában kötött
megállapodás a jegyző, főjegyző jogerős határozatával válik érvényessé. Ha a fenntartói jog
átadása érinti a nevelési-oktatási intézmény működését, tevékenységét, az eljárásra a (6)
bekezdésben foglaltakat is alkalmazni kell.
(8)	Ha a jegyző, főjegyző elutasítja a működés megkezdéséhez szükséges engedély
kiadását, a nevelési-oktatási intézmény nyilvántartásba vételét is meg kell tagadnia; ha a nevelési-
oktatási intézményt már nyilvántartásba vette, törli a nyilvántartásból. Költségvetési szerv esetén
a jegyző, főjegyző megkeresi a törzskönyvi nyilvántartást vezető szervet a törlés céljából.”
11.	§
A Kt. 80. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Ha a nevelési-oktatási intézménynek a székhelyén kívül másik telephelye is van, a
telephelyre a 79. §-ban foglaltak szerint engedélyt kell kérni a telephely szerint illetékes
jegyzőtől, főjegyzőtől. A jegyzőnek, főjegyzőnek a telephelyen működő tagintézmény
tekintetében le kell folytatnia a 79. §-ban meghatározott eljárást, és gyakorolja az ott, valamint az
e §-ban meghatározott hatásköröket, azzal az eltéréssel, hogy a nyilvántartásból történő törlésről -
megkeresésére - a székhely szerint illetékes jegyző, főjegyző intézkedik.”
12.	§
A Kt. 81. §-ának (13) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, továbbá a § a
következő (14) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg az eredeti (14) bekezdés számozása (15)
bekezdésre változik:
„(13) Ha az ingatlan nem tartozik a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének
rendezéséről szóló törvény hatálya alá, és a helyi önkormányzat a fenntartásában lévő, az
ingatlanban működő nevelési-oktatási intézményét az egyházi jogi személy fenntartásába adja,
köteles az átvevő egyházi jogi személy megkeresésére közoktatási megállapodást kötni. Az
7
átvételhez és a közoktatási megállapodás megkötéséhez csatolni kell - ha nem az kezdeményezi -
a (11) bekezdésben felsorolt megállapodást kötő egyházi jogi személynél a megállapodást aláíró,
egyéb esetben az egyházi jogi személy önálló szervezete (szerzetesi szervezet stb.) bírósági
nyilvántartásba vételekor nyilatkozattételre jogosult szervének (a továbbiakban együtt:
nyilatkozattételre jogosult egyházi szerv) egyetértő nyilatkozatát. A közoktatási megállapodás
alapján az egyházi jogi személy jogosulttá válik a kiegészítő támogatásra a közoktatási
megállapodás aláírását követő tanítási évtől kezdődően. A kiegészítő támogatást a központi
költségvetés terhére kell kifizetni és az e törvény 118. § (9) bekezdése szerint az átadó helyi
önkormányzattal elszámolni.
(14) A (13) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni abban az esetben is, ha az egyházi
jogi személy az átvett épületben működő nevelési-oktatási intézményt újraalapítja. E rendelkezés
alkalmazásában a nevelési-oktatási intézményt akkor alapítják újra, ha a megszüntetés és a
megalapítás között kevesebb, mint négy hónap telt el, és a megszüntetett, illetve megalapított
nevelési-oktatási intézmény nevelőtestülete, illetve a felvett gyermekek, tanulók több, mint ötven
százaléka azonos.”
13.	§
A Kt. 84. §-ának (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(10) Ha a döntést helyi önkormányzat, illetve szervei hozták, a közigazgatási hivatal
vezetője a helyi önkormányzatokról szóló törvény 98. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján a
törvényességi ellenőrzési jogkörében állapíthatja meg a semmisség fennállását. Ha a
közigazgatási hivatal vezetőjének eljárása nem vezetett eredményre, a döntést a helyi
önkormányzatokról szóló törvény rendelkezései alapján megtámadhatja a bíróság előtt. A
közigazgatási hivatal elnöke kérheti a bíróságtól a semmisség megállapítását és az e törvényben
meghatározott jogkövetkezmények alkalmazását.”
14.	§
A Kt. 99. §-ának (4)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a
következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az országos mérési feladatok keretében kell rendszeresen mérni, értékelni a nevelési-
oktatási intézményekben folyó pedagógiai tevékenységet, így különösen az alapkészségek,
képességek fejlődését. Az oktatási miniszter évente a tanév rendjéről szóló rendeletében
határozza meg az országos mérési feladatokat.
(5)	A (4) bekezdésben meghatározott mérésnek minden tanévben ki kell terjednie a
közoktatás negyedik, hatodik, nyolcadik és tizedik évfolyamán minden tanuló esetében az
anyanyelvi és a matematikai alapkészségek fejlődésének vizsgálatára.
(6)	Az országos mérés, értékelés eredményét az Oktatási Minisztérium hivatalos lapjában
és honlapján közzé kell tenni, és a mérés, értékelés során szerzett intézményi szintű adatokat - a
további feldolgozhatóság céljából - hozzáférhetővé kell tenni."
8
15.	§
(1)	A Kt. 101. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az Országos szakértői névjegyzék tartalmazza azok nevét, szakterületét, lakcímét és
munkahelyét, akik a nevelési-oktatási intézményben szakmai ellenőrzésben vehetnek részt.”
(2)	A Kt. 101. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az Országos vizsgáztatási névjegyzékbe az vehető fel, aki az e törvény 17. §-a (1)
bekezdésének d)-e) pontjában meghatározott tanári, érettségi vizsga esetén egyetemi szintű tanári
-	mérnöktanári, műszaki tanári, közgazdász-tanári -, illetve pedagógia szakos előadói
végzettséggel és szakképesítéssel, szakképzettséggel, továbbá pedagógus szakvizsgával és tíz év
pedagógus-munkakörben, érettségi vizsga esetén középiskolai pedagógus-munkakörben vagy
pedagógusképző felsőoktatási intézmény oktatói munkakörben szerzett gyakorlattal rendelkezik.”
16.	§
A Kt. 104. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A fenntartó a honlapján, annak hiányában a helyben szokásos módon köteles
nyilvánosságra hozni a nevelési-oktatási intézmény munkájával összefüggő értékelését.”
17.	§
A Kt. 107. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(7) A szakmai ellenőrzés megállapításait a személyiségvédelemre vonatkozó
jogszabályok megtartásával kell az érintett nevelési-oktatási intézmény honlapján, annak
hiányában a helyben szokásos módon, továbbá az ellenőrzést indító honlapján nyilvánosságra
hozni."
18.	§
(1)	A Kt. 114. §-a (1) bekezdés b) pontjának második gondolatjele helyébe a következő
rendelkezés lép:
[A helyi önkormányzatok és az állami szervek által fenntartott nevelési-oktatási
intézményekben, továbbá a helyi önkormányzati feladatellátás keretében ingyenesen igénybe
vehető szolgáltatások:]
[b) az általános iskolában, illetve az általános műveltséget megalapozó évfolyamokon
minden esetben, továbbá - a 115-116. §-ban meghatározott kivétellel - a szakiskolában és a
középiskolábanJ
9
a nappali oktatás munkarendje szerinti oktatásban az első szakképesítésre való
felkészülés, valamint ennek keretében és - a 27. § (8) és (10) bekezdésében meghatározott
esetben - a felzárkóztató oktatásban, illetve a munkába álláshoz, életkezdéshez szükséges
ismeretek átadásakor a gyakorlati képzéshez biztosított munkaruha, egyéni védőfelszerelés
(védőruha) és tisztálkodási eszköz;”
(2)	A Kt. 114. §-a (1) bekezdés b) pontjának hetedik gondolatjele helyébe a következő
rendelkezés lép:
[A helyi önkormányzatok és az állami szervek által fenntartott nevelési-oktatási
intézményekben, továbbá a helyi önkormányzati feladatellátás keretében ingyenesen igénybe
vehető szolgáltatások:]
[b) az általános iskolában, illetve az általános műveltséget megalapozó évfolyamokon
minden esetben, továbbá - a 115-116. §-ban meghatározott kivétellel - a szakiskolában és a
középiskolában]
a tanulói jogviszony fennállása alatt megkezdett vizsga esetén a pótlóvizsga és első
alkalommal a javítóvizsga; a tanulói jogviszony fennállása alatt az alapműveltségi vizsga, az
érettségi vizsga, az első szakmai vizsga; „
(3)	A Kt. 114. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Minden esetben ingyenes a sajátos nevelési igényű tanuló részére az oktatásban való
részvétel és a kollégiumi ellátás. A hátrányos helyzetű tanuló részére ingyenes a második
szakképzettség megszerzése.”
19.	§
A Kt. 115. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A helyi önkormányzatok és az állami szervek által fenntartott nevelési-oktatási
intézményekben, továbbá a helyi önkormányzati feladatellátás keretében térítési díj ellenében
igénybe vehető szolgáltatások:)
,,c) az alapfokú művészetoktatási intézményben
-	heti hat tanórai foglalkozás a főtárgy gyakorlatának és elméletének elsajátításához,
valamint tanévenkénti egy meghallgatás (vizsga, művészeti alapvizsga, művészeti záróvizsga) és
egy művészi előadás, továbbá egy alkalommal - tanulmányi eredmények nem teljesítése miatt -
az évfolyam megismétlése egy művészeti képzésben való részvétel esetén,
-	továbbá e szolgáltatások körében az iskola létesítményeinek, felszereléseinek
igénybevétele, használata;”
10
20. §
A Kt. 116. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(1) A helyi önkormányzatok és az állami szervek által fenntartott nevelési-oktatási
intézményekben, továbbá a helyi önkormányzati feladatellátás keretében tandíjért igénybe vehető
szolgáltatások:]
„a) alapfokú művészetoktatásban a 115. §-ban meghatározottakat meghaladó tanórai
foglalkozás, továbbá minden tanórai foglalkozás annak, aki nem tanköteles, feltéve, hogy nem áll
tanulói jogviszonyban a nappali oktatás munkarendje szerinti oktatásban, továbbá annak, aki
betöltötte a huszonkettedik életévét;”
21.	§
A Kt. 117. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A térítési díjat - a fenntartó által meghatározottak szerint - a tanulmányi eredménytől
függően csökkenteni kell, azonban - az (1) bekezdés a) pontja kivételével - nem lehet kevesebb
egy tanítási évben, mint a feladatellátáshoz biztosított alap normatív hozzájárulás zeneművészeti
ág esetén tíz, más művészeti ág esetén húsz százaléka. E rendelkezés a hátrányos helyzetű
tanulók tekintetében nem alkalmazható, tőlük térítési díj nem szedhető.”
22.	§
A Kt. 118. §-ának (6) bekezdése negyedik gondolatjele helyébe a következő rendelkezés
lép:
[Az e törvény]
„- az 1. számú melléklet alapján kötelezően foglalkoztatott vezetői és alkalmazotti létszám
és a kötelező óraszám terhére szabadon felhasználható időkeret a fenntartó egyetértésével
megnövelhető, illetve a vezetők és a beosztott pedagógusok kötelező óraszáma csökkenthető,
valamint a 3. számú mellékletben meghatározott óvodai csoport, iskolai osztály létszáma az
átlaglétszámhoz képest csökkenthető (többletszolgáltatás), ha az ehhez szükséges fedezetet a
fenntartó többletköltségvetési támogatás nélkül, vagy a nevelési-oktatási intézmény saját
forrásaiból biztosítja.”
11
23.	§
A Kt. 119. §-ának (l)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A megyében a megyei és a megyei jogú városi, a fővárosban a fővárosi
önkormányzat közalapítványt hozhat létre a közoktatás - fejlesztési tervben jóváhagyott - körzeti,
térségi és országos feladatainak támogatásához. A közalapítvány bevételei a központi
költségvetés éves költségvetési törvényben megállapított mértékű hozzájárulása, törvényben vagy
kormányrendeletben előírt egyéb befizetések, illetve természetes személyek, jogi személyek vagy
jogi személyiség nélküli szervezetek önkéntes befizetései, valamint az alapító okiratában
meghatározott egyéb bevételek. Az összeg felosztásába be kell vonni a fővárosi, megyei
gazdasági kamarákat, a nem állami, nem önkormányzati intézményfenntartókat is. A
közalapítvány részben vagy egészben kizárhatja a támogatottak köréből azt a közoktatási
intézményt, amelynek fenntartója a fejlesztési tervben foglaltakat nem fogadja el. A
közalapítvány működéséhez szükséges költségeket a közalapítvány bevételéből kell fedezni.
(2)	A sajátos nevelési igényű gyermekek nevelésével és oktatásával, a pedagógiai
szakszolgálatok biztosításával, a korai fejlesztéssel és gondozással, illetve a fejlesztő
felkészítéssel kapcsolatos közoktatási feladatok segítése, a feladatellátásban közreműködő
intézményrendszer működtetése és fejlesztése, az érintett gyermekek, tanulók részére a
különleges gondozás igénybevételéhez szükséges eszközök, járművek beszerzésének támogatása,
a szülői gondozói tanfolyam megszervezésének segítése céljából a Kormány közalapítványt hoz
létre. A közalapítvány bevételei: a központi költségvetés éves költségvetési törvényben, illetve az
Egészségbiztosítási Alap a költségvetését meghatározó törvényben megállapított mértékű
hozzájárulása, törvényben vagy kormányrendeletben előírt befizetések, illetve természetes
személyek, jogi személyek vagy jogi személyiség nélküli szervezetek önkéntes befizetései,
valamint az alapító okiratában meghatározott egyéb bevételek. A közalapítvány működéséhez
szükséges költségeket a közalapítvány bevételéből kell fedezni.”
24.	§
A Kt. 121. §-a (1) bekezdésének 21. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában]
„21. második és további szakképesítés: minden olyan államilag elismert szakképesítés,
amely munkakör betöltésére, foglalkozás, tevékenység gyakorlására jogosít, és már meglévő -
államilag elismert - szakképesítés birtokában szerzik meg; figyelmen kívül kell hagyni azt az
államilag elismert szakképesítést, amelyet iskolarendszeren kívüli oktatásban szereztek; nem
számít második szakképesítésnek a meglévő szakképesítéssel betölthető munkakör magasabb
színvonalon való ellátását biztosító képzésben - jogszabályban meghatározott körben - szerezhető
szakképesítés.”
12
25. §
A Kt. 129. §-ának (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(11) A közoktatási intézmény vezetőjére vonatkozó teljesítménypótlék bevezetésére a
2006/2007. tanévtől van lehetőség fokozatosan, oly módon, hogy a 2006/2007. tanévben a
megállapítható összeg ötven százalékát, ezt követően tanévenként további tíz-tíz százalékkal
emelt összeggel lehet kifizetni.”
26. §
(1)	A Kt. 1. számú melléklet Első rész „A kötelezően foglalkoztatott vezetők és
alkalmazottak létszáma” cím helyébe a következő rendelkezés lép:
„Első rész
A nevelési-oktatási intézményekben foglalkoztatott vezetők és alkalmazottak kötelező és ajánlott,
létszáma (a kötelező létszám * van jelölve)
Vezetők
1.	igazgató, óvodavezető minden önálló intézményben	1 *
2.	igazgatóhelyettes, óvodavezető-helyettes
-	önálló intézményben,
ha a gyermekek, tanulók létszáma a nyolcvanat eléri	1
iskolában, ha a tanulók létszáma a négyszázat eléri további	1
-	tagintézményenként - a kollégium kivételével - tagintézmény-
vezetőnek	1 *
-	intézményegységenként - a kollégium kivételével -
intézmény-egységvezetőnek	1
-	nem önálló kollégiumonként kollégiumvezetőnek	1 *
-	tagozatonként,
ha az óvodában a gyermeklétszám az ötvenet, az iskolában a tanulói
létszám a nyolcvanat eléri tagozatvezetőnek	1
3.	gyakorlati oktatásvezető
szakközépiskolában és szakiskolában iskolánként	1 *
4.	gyakorlati oktatásvezető-helyettes
szakközépiskolában és szakiskolában húsz osztály felett, húsz-
osztályonként	1
vagy eltérő szakirányú oktatásnál szakirányonként, ha a szakirányban
legalább öt osztály van 1
5.	gazdasági vezető
önálló gazdálkodási jogkörrel rendelkező intézményben	1 *
6.	A 2. pontban meghatározott kötelező létszámoktól az e melléklet
Negyedik részében meghatározottak szerint el lehet térni.
13
Pedagógusok
Óvodában
1.	A pedagógusok*, gyógypedagógusok* létszámát
-	az óvodai csoportok,
-	a kötelező órák száma,
-	a kötelező óraszámba beszámítható tevékenység,
-	az óvoda nyitvatartási ideje
alapján kell meghatározni oly módon, hogy a teljes nyitva tartás ideje alatt minden csoportban a
gyermekekkel óvodapedagógus foglalkozzon, óvodapedagógusonként napi egy-egy,
csoportonként összesen napi két óra átfedési idővel;
2.	logopédus
a beszédjavító óvodában tizenöt gyermekenként	1 *
3.	konduktor
a konduktív pedagógiai intézmény óvodájában csoportonként és
műszakonként	3*
4.	utazó gyógypedagógus, logopédus, pszichológus, konduktor,
ha az óvoda a többi gyermekkel együtt fejleszti a fogyatékos
gyermeket, legalább heti öt óra foglalkoztatás keretében, nyolc-
gyermekenként	1 *
Iskolában és kollégiumban
1.	Az iskolában a pedagógus-munkakörben* foglalkoztatottak létszámát
-	az iskolai osztálylétszám,
-	az osztálybontásra, egyéni foglalkozásra meghatározott időkeret,
-	a kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozások megszervezésére megállapított órakeret,
-	a napközis és tanulószobai foglalkozásokra megállapított órakeret,
-	a pedagógusok kötelező óraszáma
alapján kell megállapítani.
Ha külön jogszabályban meghatározottak szerint az iskolai könyvtár működtetése kötelező, a
könyvtáros tanár (tanító) létszámának megállapításánál minden, az ötödik-tizenharmadik
évfolyamon a helyi tantervben szereplő könyvtári órát, továbbá a könyvtár nyitva tartásának
idejét is ajánlott figyelembe venni. Az alapfokú művészetoktatási intézményben, ha legalább
kettőszáz és legfeljebb négyszáz tanuló befogadására létesítették egy, ha több, mint négyszáz
tanuló befogadására létesítették további egy könyvtáros tanárt ajánlott alkalmazni.
2.	A kollégiumban pedagógus-munkakörben* foglalkoztatottak létszámát
-	Az 53. § (7) bekezdése szerinti kollégiumi heti kötelező foglalkozások száma és
-	a pedagógusok kötelező óraszáma
alapján kell megállapítani.
Kollégiumban, ha azt legalább kettőszáz és legfeljebb négyszáz tanuló befogadására létesítették
egy, négyszáznál több tanuló befogadására létesítették, további egy könyvtáros tanár (tanító)
alkalmazása ajánlott.
3.	fejlesztő pedagógus
az integrációs felkészítésben részt vevő iskolában
az integrációs oktatásban	1 *
14
részt vevő hátrányos helyzetű tanulók létszáma alapján számítva,
háromszáz tanulóig a szabadidő-szervező feladatainak az ellátására is
háromszáz-négyszázötven tanulóig
négyszázötven tanuló felett
4.	konduktor
a konduktív pedagógiai intézmény iskolájában osztályonként és
műszakonként
5.	logopédus
beszédjavító iskolában tizenöt tanulónként
6.	utazó gyógypedagógus, logopédus, pszichológus, konduktor,
ha az iskola a többi gyermekkel együtt fejleszti a fogyatékos tanulót,
legalább heti öt óra foglalkoztatás keretében, nyolctanulónként
A nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottak
Óvodában
1.szakorvos
kizárólag fogyatékosokat nevelő óvodában a fogyatékosság típusának
megfelelően
2.	gyermek- és ifjúsági felügyelő vagy gyógypedagógiai asszisztens
fogyatékos gyermekeket nevelő óvodai csoportban
3.	dajka vagy helyette gondozónő és takarító együtt
-	a konduktív pedagógiai intézmény óvodájának kivételével -
csoportonként
Iskolában és kollégiumban
1.	pedagógiai felügyelő kollégiumban
nemenként és épületenként 100 tanulóra számítva, de legalább
2.	gyermek- és ifjúságvédelmi felelős
-	általános iskolában,
-	középiskolában,
-	szakiskolában
3.szakorvos
kizárólag fogyatékosokat nevelő iskolában, kollégiumban, a
fogyatékosság típusának megfelelően
4.	gyermek- és iijúsági felügyelő vagy gyógypedagógiai asszisztens
-	általános iskolai kollégiumban
-	fogyatékosokat nevelő iskolában tizenöt tanulónként
-	gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményként működő általános
iskolai kollégiumban tizenöt tanulónként
-	a siket, a vak, a középsúlyos értelmi fogyatékos, az önálló
helyváltoztatásra képtelen testi fogyatékos, az autista és a halmozottan
fogyatékos tanulókat nevelő és oktató iskolában és kollégiumban hat-
tanulónként
5.	szabadidő-szervező
-	az iskolában, kollégiumban, ha a tanulók létszáma eléri a
háromszázat	1
-	ha az iskolában jogszabályban meghatározottak szerinti integrációs
felkészítést szerveznek, és az abban részt vevő hátrányos helyzetű
tanulók létszáma nem éri el a háromszázat, a fejlesztő pedagógus
feladatainak ellátására is	1
6.	műszaki vezető
szakiskolában, ha az legalább százhúsz munkahelyes tanműhellyel
rendelkezik, illetve ha délelőtt-délután is üzemelő tanműhelye van	1 *
7.	ápoló
kollégiumban ötszáz tanulóig	1
ötszáz tanuló felett	2
kizárólagosan fogyatékosokat fogadó diákotthonban, huszonnégy
órára	5*
8.	hangszerkarbantartó a zeneművészeti művészeti ágban szakmai
vizsgára felkészítő szakközépiskolában és szakiskolában, továbbá
alapfokú művészetoktatási intézményben
négyszáz tanulóig	1
négyszáz tanuló felett	2
látássérültek iskoláiban tanulói létszámtól függetlenül további	0,5
9.	úszómester
tanuszodával rendelkező iskolában	1 *
Az utazó szakember hálózat keretében a foglalkoztatás a fővárosi, megyei önkormányzat által
kijelölt közoktatási intézményben történik. Az álláshelyeket a fővárosban, illetőleg megyében - a
szakértői és rehabilitációs bizottság nyilvántartása szerint - a többi gyermekkel, tanulóval együtt
óvodai nevelésben, iskolai nevelésben és oktatásban részesített gyermekek, tanulók - a
fogyatékosság típusa szerint - létszámát nyolccal, az utazó gyógytestnevelői álláshelyek létszámát
az érintett tanulók létszámát tizenkettővel elosztva ajánlott meghatározni. Az osztással - a
kerekítés szabályai szerint kialakított - csoportra ajánlott tervezni egy-egy - egy csoport esetén a
csoport létszámától függetlenül legalább egy - a feladat ellátásához szükséges szakembert. Az
utazó gyógypedagógust, logopédust, konduktort, gyógytestnevelőt stb. a gyermeket, tanulót
nevelő, illetve oktató óvoda, iskola megkeresésére a munkáltatói jogot gyakorló közoktatási
intézmény vezetője rendeli ki.
A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, a szabadidő-szervező és a pedagógiai felügyelő
pótszabadságának, valamint juttatásainak meghatározására a pedagógus-munkakörben
foglalkoztatott közalkalmazottakra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
További foglalkoztatás a nevelési-oktatási intézményekben
1.	Gazdasági, ügyviteli, műszaki, kisegítő, karbantartó, fűtő, udvari munkás, portás stb.
munkakörökben az ellátandó feladatoktól függően ajánlott megoldani a foglalkoztatást.
2.	A nevelési-oktatási intézményekben - a feladatoktól függően - az I. részben ajánlott
foglalkoztatásokon túl
a)	további vezetői megbízások adhatók,
b)	a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak létszáma megnövelhető,
c)	speciális végzettségű szakemberek [például orvos, pszichológus, szociális munkás,
szociálpedapógus, könyvtártechnikus, könyvtáros asszisztens, iskolatitkár (óvodatitkár),
16
szabadidő-szervező, pedagógiai asszisztens, oktatástechnikus, számítógép-kezelő, számítógép
rendszerprogramozó, laboráns, ügyviteligépkezelő, munkaügyi, személyzeti és oktatási előadó]
foglalkoztathatók,
d) rendszergazda, ha a tanulói létszám eléri a háromszázat.*
3.	A fenntartó biztosítja az 1. és a 2/c) pontban felsorolt munkakörök betöltéséhez,
szakemberek foglalkoztatásához szükséges létszámot (a továbbiakban: technikai létszám). A
technikai létszám számításánál a következő eljárás ajánlott: A létszám ne legyen kevesebb, mint a
pedagógusok teljes munkaidejére - beleértve az óraadó tanárok foglalkoztatási idejét is -
számított létszámának
a)	tíz százaléka, de legalább egy létszám az alapfokú művészetoktatási intézményben,
b)	tizenöt százaléka, de legalább kettő létszám szakiskolában, készségfejlesztő szakiskolában,
speciális szakiskolában, előkészítő szakiskolában,
c)	tizenöt százaléka, de legalább kettő létszám az óvodában,
d)	húsz százaléka, de legalább kettő létszám az általános iskolában, gimnáziumban,
e)	harminc százaléka, de legalább négy létszám a szakközépiskolában,
j) hatvan százaléka, de legalább kettő létszám a kollégiumban.
4.	Többcélú intézmény esetén a technikai létszámot a következők szerint ajánlott
meghatározni: az ellátott feladatoknak megfelelő intézményre meghatározott pedagógus
létszámok összegét el kell osztani az ellátott feladatok számával. Az így számított létszám nem
lehet kevesebb, mint az egyes intézményekhez meghatározott tényleges létszámok összegének a
70%-a. A számításoknál a 3. pontban felsorolt nevelési és oktatási intézményeket kell figyelembe
venni. Emellett biztosítani ajánlott a 3. pontban fel nem sorolt feladathoz jogszabályban
biztosított létszámot. Ha jogszabály az adott feladatra nem határoz meg létszámot, akkor a
technikai létszámot feladatonként egy-egy létszámmal meg kell növelni.
5.	A technikai létszámot a székhelyen és a telephelyen foglalkoztatott valamennyi pedagógus
foglalkoztatási idejére vetítve ajánlott számítani.
6.	A technikai létszámhoz egy létszámot indokolt hozzá számítani, ha a nevelési-oktatási
intézményben a gyermekek, tanulók legalább húsz százaléka hátrányos helyzetű, vagy
beilleszkedési, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzd, illetve, ha a sajátos
nevelési igényű gyermekeket, tanulókat a többiekkel egy csoportban, osztályban nevelik, tanítják.
A különböző csoportba tartozó gyermekek, tanulók létszámát együttesen is figyelembe lehet
venni a húsz százalék megállapításához. A technikai létszámhoz tagintézményenként további
egy-egy létszámot indokolt hozzá számítani.
7.	A nevelési-oktatási intézmény vezetője dönti el, hogy a technikai létszám terhére milyen, a
nevelési-oktatási intézmény működésével összefüggő technikai feladatokat (ügyviteli, műszaki,
kisegítő, karbantartó, fűtő, udvari munkás, portás) old meg, illetve - a kötelező foglalkozáson
felül - milyen speciális végzettségű szakembert (pszichológust, családpedagógust, fejlesztő
pedagógust, logopédust, gyermek- és ifjúságvédelmi felelőst, orvost stb.) alkalmaz. A legalább
középiskolai végzettséggel és szakirányú szakképzettséggel rendelkező rendszergazda*
alkalmazása kötelező az olyan középiskolában és szakiskolában, amelyben a tanulói létszám
meghaladja a háromszázat, és az iskolában a tanítási órák legalább húsz százalékában
alkalmazzák a számítógépet.
8.	A technikai létszám keretén felül ajánlott megoldani a nevelési-oktatási intézményben
működtetett főző és melegítő konyha üzemeltetését. A technikai létszámot meg kell emelni az
olyan feladatok ellátásához szükséges létszámmal, amelyet a nevelési-oktatási intézmény
jogszabály rendelkezései szerint köteles megszervezni (munkavédelem, tűzvédelem, gazdasági
szervezet stb.).
17
55
(2)	A Kt. 1. számú melléklet Második rész „A KÖLTSÉGVETÉSI HOZZÁJÁRULÁS
MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK ELVEI” főcím „A normatív hozzájárulás meghatározásakor
figyelembe vehető gyermek-, tanulói létszám megállapítása” alcím 1. pont c) alpontja helyébe a
következő rendelkezés lép:
[l.A normatív hozzájárulás meghatározásakor]
,,c) az alapfokú művészetoktatási intézményben a tanulót legfeljebb egy művészeti
képzésben lehet figyelembe venni akkor, ha az adott tanítási év első napjáig legalább a hatodik
életévét eléri, illetve tanköteles, vagy tankötelezettségének megszűnése után iskolába jár, és
huszonkettedik életévét nem töltötte be a következők szerint:
-	egy tanulóként kell figyelembe venni azt, akinek a részére az iskola a tanítási év
átlagában legalább heti négy foglalkozáson való részvételt biztosít, akkor is, ha négynél több
foglalkozáson vesz részt, illetve több tanszakra (szakra) jár,
-	azoknak a tanulóknak a számát, akiknek a részére az iskola a tanítási év átlagában heti
négy tanóra foglalkozásnál kevesebbet biztosít, kettővel el kell osztani,
-	az előképző évfolyamra járó tanulók létszámából csak annyi tanuló vehető figyelembe,
mint az első alapfokú évfolyamra járó tanulók létszámának 120%-a, ennél a számításnál az
előképző évfolyam és az első alapfokú évfolyam tényleges létszámát kell figyelembe venni;”
(3)	A Kt. 1. számú melléklet Harmadik rész „A VEZETŐK ÉS A BEOSZTOTT
PEDAGÓGUSOK KÖTELEZŐ ÓRASZÁMA” főcím II/8. pontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
„8. A pedagógus az óraközi szünetben a tanulók felügyeletével, a következő tanóra
előkészítésével összefüggő feladatokat látja el. A teljes rendes munkaidő tanítási órákkal le nem
kötött részében munkaköri feladatként - a munkaköri leírásában foglaltak szerint vagy a
munkáltató utasítása alapján - munkaköri feladatként ellátja a nevelő és oktató munkával
összefüggő egyéb feladatokat, így különösen: felkészül a foglalkozásokra, tanítási órákra,
előkészíti azokat, értékeli a gyermekek, tanulók teljesítményét, elvégzi a pedagógiai
tevékenységéhez kapcsolódó ügyviteli tevékenységet, részt vesz a nevelőtestület munkájában, a
hátrányos helyzetű tanulók és a tehetséges tanulók képességeinek fejlesztésében, az iskola
kulturális és sportéletének, a szabadidő hasznos eltöltésének megszervezésében, a gyermekek,
tanulók felügyeletének ellátásában, a diákmozgalom segítésével, a tanuló- és gyermekbalesetek
megelőzésével, a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő feladatok végrehajtásában, az
intézményi dokumentumok készítésében. A pedagógus e bekezdés alapján végzett munkája
kiemelt munkavégzésért járó keresetkiegészítéssel is elismerhető.”
27.	§
(1)	A Kt. 2. számú melléklete „A közoktatási intézményekben nyilvántartott és kezelt
személyes és különleges adatok” főcím „A gyermekek, tanulók adatai” alcím 2. pontja helyébe a
következő rendelkezés lép:
18
„2. Az adatok - az e törvényben meghatározott célból, a személyes adatok védelmére
vonatkozó célhoz kötöttség megtartásával - továbbíthatók
-	fenntartó, bíróság, rendőrség, ügyészség, önkormányzat, államigazgatási szerv,
nemzetbiztonsági szolgálat részére valamennyi adat,
-	sajátos nevelési igényre, a beilleszkedési zavarra, tanulási nehézségre, magatartási
rendellenességre vonatkozó adatok a pedagógiai szakszolgálat intézményeitől a nevelési-oktatási
intézménynek, illetve vissza,
-	az óvodai fejlődéssel, iskolába lépéshez szükséges fejlettséggel kapcsolatos adatok a
szülőnek, a pedagógiai szakszolgálat intézményeinek, az iskolának,
-	a magatartás, szorgalom és tudás értékelésével kapcsolatos adatok az érintett osztályon
belül, a nevelőtestületen belül, a szülőnek, a vizsgabizottságnak, a gyakorlati képzés
szervezőjének, a tanulószerződés kötőjének, illetve, ha az értékelés nem az iskolában történik, az
iskolának, iskolaváltás esetén az új iskolának, a szakmai ellenőrzés végzőjének,
-	a diákigazolvány - jogszabályban meghatározott - kezelője részére a diákigazolvány
kiállításához szükséges valamennyi adat,
-	a gyermek óvodai felvételével, átvételével kapcsolatosan az érintett óvodához, iskolai
felvételével, átvételével kapcsolatosan az érintett iskolához, felsőoktatási intézménybe történő
felvétellel kapcsolatosan az érintett felsőoktatási intézményhez és vissza,
-	az egészségügyi, iskola-egészségügyi feladatot ellátó intézménynek a gyermek, tanuló
egészségügyi állapotának megállapítása céljából,
-	a családvédelemmel foglalkozó intézménynek, szervezetnek, gyermek- és
ifj úságvédelemmel foglalkozó szervezetnek, intézménynek a gyermek, tanuló
veszélyeztetettségének feltárása, megszüntetése céljából,
-	az állami vizsgák alapján kiadott bizonyítványokat nyilvántartó szervezetnek a
bizonyítványok nyilvántartása céljából, továbbá a nyilvántartó szervezettől a felsőfokú felvételi
kérelmeket nyilvántartó szervezethez,
-	a tankönyvforgalmazókhoz, a külön törvényben meghatározott körben és célból.”
(2)	A Kt. 2. számú melléklete „A közoktatási intézményekben nyilvántartott és kezelt
személyes és különleges adatok” főcím „A közoktatás információs rendszere” alcím 3. pontja
helyébe a következő rendelkezés lép:
„3. A Közoktatási Információs Iroda azonosító számot ad ki annak, akit pedagógus-
munkakörben, illetve nevelő- és oktatómunkát közvetlenül segítő alkalmazotti munkakörben,
pedagógiai előadó vagy pedagógiai szakértő munkakörben alkalmaznak.”
(3)	A Kt. 2. számú melléklete „A közoktatási intézményekben nyilvántartott és kezelt
személyes és különleges adatok” főcím „A közoktatás információs rendszere” alcím 5. pontja
helyébe a következő rendelkezés lép:
„5. A Közoktatási Információs Iroda azonosító számot ad ki annak, aki tanulói
jogviszonyt létesített.”
19
28. §
A Kt. 3. számú melléklet „Osztály, csoport létszámhatárok, a tanórai és tanórán kívüli
foglalkozások szervezésének rendje” főcím, II. „Az osztályok, csoportok szervezése” alcím 10.
pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„10. Az e törvény 52. §-ának (7) bekezdése alapján kiszámított időkeretet kettővel el kell
osztani, ha az osztály létszáma nem éri el az átlaglétszám ötven százalékát,.”
29.	§
(1)	Ez a törvény a kihirdetését követő tizenötödik napon lép hatályba.
(2)	E törvény hatályba lépésével egyidejűleg
a)	hatályát veszti: a Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről szóló 2004. évi
CXXXV. törvény 91. §-a a (20) valamint a (25)-(26) bekezdése kivételével, továbbá a 119. §-
ának m)-o) pontja, 120. §-ának (10)-(17) bekezdése;
b)	a Kt. 2. számú melléklet „A közoktatási intézményekben nyilvántartott és kezelt
személyes és különleges adatok” főcím
ba)	„A pedagógusigazolvány” alcímű rész második mondata helyébe „A
pedagógusigazolványt a Közoktatási Információs Iroda készítteti el és a munkáltató útján küldi
meg a jogosult részére.” szövegrész lép;
bb)	„A diákigazolvány” alcímű rész
-	második mondata helyébe „A diákigazolványt a Közoktatási Információs Iroda készítteti
el, és az iskola útján küldi meg a jogosult részére.” szövegrész lép;
-	kilencedik mondata helyébe „Az adatkezelés a Közoktatási Információs Irodával
folytatott adategyeztetés mellett kizárólag a diákigazolvány elkészítését, az adattárolást foglalja
magában.” szövegrész lép.
(3)	Az e törvénnyel megállapított
a)	Kt. 115. § -a (1) bekezdésének c) pontjában, a 116. § (1) bekezdésének a) pontjában
foglaltakat azoknál kell alkalmazni, akik e törvény hatályba lépésének napján az alapfokú
művészetoktatási intézmény első előképző vagy az első alapfokú évfolyamán folytatják
tanulmányaikat, majd ezt követően a belépő új évfolyamokra felvett tanulóknál.
b)	Kt. 117. §-a (2) bekezdésében foglaltakat azoknál kell alkalmazni, akik e törvény
hatályba lépésének napján olyan oktatás kezdő évfolyamra járnak, amelyben térítési díjat kell
fizetni, majd ezt követően a belépő új évfolyamokra felvett tanulóknál.
c)	A Kt. 80. §-ának (2) bekezdésében foglaltak meglétét a jegyző, főjegyző, a Kt. 79. §-
ában és a 80. § (5) bekezdésében meghatározottak esetében az engedély kiadásától, a korábban
kiadott engedély alapján működő közoktatási intézmények esetén 2006. szeptember 1-jétől
20
vizsgálhatja. E határidőket kell alkalmazni a 95/A. § (4) bekezdésében szabályozott hatósági
eljárás tekintetében is. A jegyző, főjegyző 2006. február 1-jéig értesíti az intézményfenntartókat a
bekövetkezett változásokról.
d)	A Kt. 114. §-a (1) bekezdése b) pontjának második és hetedik gondolatjelében és a 121.
§-a (1) bekezdésének 21. pontjában foglaltakat azoknál a tanulóknál kell alkalmazni, akik az e
törvény hatályba lépésének napján az első szakképzettség megszerzéséhez szükséges
tanulmányok kezdő évfolyamára járnak, majd ezt követően a belépő új évfolyamokra felvett
tanulóknál.

Általános indokolás

A közoktatásról szóló törvény előírásai határozzák meg a közoktatás megszervezésében
részt vevők feladatait. A közoktatásról szóló törvény előírásai - függetlenül attól, hogy ki tartja
fenn a közoktatási intézményt - kiterjednek minden közoktatási intézményre, illetőleg minden
olyan tevékenységre, amelyet e törvény alapján végeznek el. A javaslat a hatályos
rendelkezéseknél pontosabban fogalmazza meg azokat a feladatokat és kötelezettségeket,
amelyeket a feladatellátásban - akár fenntartóként, akár a közoktatási intézmény
alkalmazottjaként - végre kell hajtani. A javaslat ennek megfelelően hozzájárul az egységes
joggyakorlat kialakulásához.
A javaslat középpontjában a nyilvánosság, az információk közzétételének biztosítása áll.
A javaslat ugyanis előírja a mérési, értékelési, ellenőrzési adatok honlapon történő
hozzáférhetővé tételét. Ez a szabályozás összhangban áll az elektronikus információszabadságról
szóló 2005. évi XC. törvénnyel.
Részletes indokolás
Az 1. §.hoz
A javaslat garanciális jelleggel meghatározza a közoktatási törvény által létrehozott
Országos Köznevelési Tanács, Közoktatáspolitikai Tanács, valamint az Országos Kisebbségi
Bizottság által gyakorolható a kerettantervek kiadásának, véleményezésének a jogszabályban
biztosított egyetértési jogosultság gyakorlásának szabályait.
A 2. §-hoz
A javaslat meghatározza, hogy melyek azok a vizsgák, amelyeket állami vizsgaként kell
megszervezni. Az állami vizsgák közül kiemelkedik az érettségi vizsga, amely szoros
kapcsolatban áll a felsőoktatási intézménybe történő felvételi kérelmek elbírálásával. Ezért ennél
a vizsgánál a központi vizsgakövetelmények kidolgozása elengedhetetlen.
A 3. §-hoz
A javasolt módosítás a szakirodalom vásárláshoz, könyvtári beiratkozáshoz pedagógusok
számára nyújtott hozzájáruláshoz való jogosultság szabályait állapítja meg.
A 4. §-hoz
Az alapfokú művészetoktatási intézményekben nem teljesíthető a tankötelezettség. A
művészeti alapvizsga legfontosabb feladata, hogy lehetőséget biztosítson annak megismerésére,
mérésére, hogy az alapfokú művészetoktatási intézményben milyen sikerrel végezték el a tanulók
felkészítését.
22
Az 5. §-hoz
A javaslat egységesen határozza meg, hogy milyen feltételek megléte esetén kezdheti meg
a működését a közoktatási intézmény. A szabályozás nem tesz különbséget azon az alapon, hogy
a közoktatási intézmény milyen fenntartásban működik. Ezért ezeknek az előírásoknak
érvényesülniük kell, függetlenül attól, hogy a közoktatási intézmény fenntartója helyi
önkormányzat vagy alapítvány, gazdálkodó szervezet, egyházi jogi személy stb.
A 6.§-hoz
Az intézményi minőségirányítási program egyik fontos garancia ahhoz, hogy a
közoktatási intézmények tevékenységükkel kiszolgálják a szolgáltatást igénybe vevőket. A
minőségirányítási program végrehajtását ezért nemcsak a nevelőtestület, hanem a szülői szervezet
(közösség) is értékeli. Az intézményválasztás jogának gyakorlását könnyíti meg, hogy ezt az
értékelést nyilvánosságra kell hozni.
A 7. §-hoz
A közoktatásról szóló törvény garantálja az intézményválasztás jogát a szülők részére.
Ahhoz azonban, hogy a szülők e jogukkal élni tudjanak megfelelő információkra van szükségük.
Az óvodában, iskolában, kollégiumban végzett pedagógiai munka alapja a nevelési program,
illetve a pedagógiai program. A szülők választását jelentősen megkönnyíti, ha ezekhez a
dokumentumokhoz hozzá tudnak férni. A javaslat ezért rendeli el a nevelési, illetve a pedagógiai
program nyilvánosságra hozatalát az intézmény honlapján, illetve, ha az intézményben nem
működtetnek honlapot, a helyben szokásos módon.
A 8. §-hoz
Az iskola pedagógiai programja biztosítja, hogy az iskolai felkészítés egységes elvek,
célok és követelmények alapján folyik. Az iskola nevelőtestülete fogadja el a pedagógiai
programot és ennek részeként a helyi tantervet, amelynek bevezetéséhez azonban a fenntartó
jóváhagyására is szükség van. A helyi tanterv lényeges szerepet tölt be az iskolai
tankönyvrendelés elkészítésében, hiszen meg kell hogy határozza a kiválasztás elveit. Miután
törvény határozza meg, hogy az iskolának milyen körben kell biztosítani a tankönyvekhez való
ingyenes hozzáférés lehetőségét, a tankönyvkiválasztás során e körülményre a nevelőtestületnek
figyelemmel kell lennie.
A közoktatásról szóló törvény 33. §-ának (3) bekezdése szerint az egységes iskola a
különböző típusú iskolák feladatait egységes, közös és ehhez kapcsolódó elkülönülő tananyag és
követelményrendszer alkalmazásával látja el. Másik jellemzője ennek az iskolának, hogy a
pedagógiai feladatellátás tekintetében szervezetileg egységes intézmény.
A 9.§-hoz
A közoktatásról szóló törvény 24. §-a alapján a gyermek annak a nevelési évnek az első
napjától köteles óvodába járni, amelyben az ötödik életévét betölti. Ezért a gyakorlatban a
gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerinti illetékes óvodák csak ettől az
23
időponttól kezdődően fogadják el az illetékességi területükön élő gyermekek jelentkezési
kérelmét minden esetben. Nem alakult ki egységes gyakorlat a gyermekek védelméről szóló
törvényben meghatározottak végrehajtására. A gyermekek védelméről szóló törvény pedig
világosan meghatározza, melyek azok az esetek, amikor a helyi önkormányzatnak gondoskodni
kell a gyermek napközbeni ellátásáról. A javaslat a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX.
törvény módosításáról szóló 2003. évi LXI. törvény 40. §-ával megállapított rendelkezés
pontosabb meghatározását adja.
A 10.§-hoz
A nem helyi önkormányzatok által fenntartott óvodák, iskolák és kollégiumok akkor
kezdhetik meg a pedagógiai tevékenységüket, ha megkapják ehhez az engedélyt. A javaslat
meghatározza azokat az illetékességi szabályokat, amelyek alapján a kérelmeket el kell dönteni.
Garanciális szabály, hogy a javaslat tételesen meghatározza, mely esetben tagadható meg az
engedély kiadása. Ez a szabályozás azért lényeges, mert a meglévő feltételek esetén az engedély
kiadása nem tagadható meg.
All. §-hoz
A nem állami, nem helyi önkormányzati fenntartásban működő intézmény több helyen
végzi feladatát, valamennyi feladatellátási helyen indokolt annak vizsgálata, hogy a gyermekek,
illetve a tanulók fogadásához és felkészítéséhez szükséges feltételek rendelkezésre állnak-e.
A 12. §-hoz
Az Alkotmánybíróság a 22/1997. (IV. 25.) AB határozatában foglalkozik az egyházi jogi
személyek által fenntartott közoktatási intézmények finanszírozásával. A határozatban rámutatott
arra, hogy az egyházi jogi személyek által fenntartott közoktatási intézmények a normatív
költségvetési támogatáson kívül olyan arányú kiegészítő anyagi támogatásra jogosultak, amilyen
arányban ezek az intézmények állami vagy önkormányzati feladatokat vállalnak át. Ezért a
javaslatban foglaltak szerint, ha az egyházi jogi személy a helyi önkormányzattól vesz át óvodát,
iskolát vagy kollégiumot, az átadó helyi önkormányzat köteles az egyházi jogi személlyel
közoktatási megállapodást kötni. E közoktatási megállapodás alapján az egyházi jogi személy
jogosulttá válik a normatív költségvetési hozzájáruláson felül a kiegészítő hozzájárulásra is. E
közoktatási megállapodással az egyházi jogi személy önkormányzati feladatot vállal át, ezért a
felmerült költségeket a helyi önkormányzatnak vissza kell térítenie a központi költségvetés
részére. Az egyházi jogi személy a közoktatási megállapodás alapján a központi költségvetéstől
kapja meg közvetlenül a kiegészítő hozzájárulást.
A 13.§-hoz
A közoktatásról szóló törvény 84. §-ának (7) bekezdése szerint a fenntartói irányítás,
illetőleg az intézményi hatáskörben hozott, az egyenlő bánásmód követelményét sértő, illetve a
gyermek mindenek felett álló érdekével ellentétes döntés semmis. Helyi önkormányzatok, illetve
szerveik által hozott semmis döntés esetén a helyi önkormányzatokról szóló törvény előírásainak
megfelelően a közigazgatási hivatal vezetője jogosult eljárni.
24
A 14.§-hoz
A közoktatási intézményrendszer működésének, teljesítményének megismerését szolgálja
az országos mérés, értékelés. Ennek megszervezése és végrehajtása az Oktatási Minisztérium
feladata. A mérés, értékelés hozzáférhetővé tétele lehetőséget biztosít ahhoz, hogy a szolgáltatást
igénybe vevők megfelelő tájékoztatást kapjanak.
A 15.§-hoz
A közoktatásról szóló törvény számos paragrafusa írja elő, hogy az intézményfenntartók,
illetve az intézmények döntéseik meghozatalához vegyenek igénybe szakértőt. Az Országos
Szakértői névjegyzék határozza meg, hogy meghatározott feladatokhoz ki vehető igénybe a
szakértői feladatok ellátásához.
A 16. §-hoz
A javaslat biztosítja, hogy a szolgáltatást igénybe vevők megfelelő információhoz
jussanak a közoktatási intézmény működéséről. A fenntartó feladata, hogy az általa működtetett
óvodák, iskolák és kollégiumok működését rendszeresen értékelje. A szerzett információk
nyilvánosságra hozatalát biztosítja a javaslat.
A 17.§-hoz
A szakmai ellenőrzés alkalmas eszköz annak megismerésére, hogy a közoktatás egyes
intézményei, a közoktatás rendszerének meghatározott részei, illetőleg a közoktatás egész
rendszere milyen teljesítményt nyújt. A közoktatásról szóló törvény előírásai alapján a szakmai
ellenőrzés irányulhat az egész országban, meghatározott térségekben, megyékben, fővárosban,
településen működő intézmények munkájának megismerésére vagy az egyes nevelési-oktatási
intézményekben folyó pedagógiai munka értékelésére. Indokolt, hogy a szakmai ellenőrzés
megállapításai nyilvánosságra kerüljenek abban a körben, amelyeknek érdeke fűződik ahhoz,
hogy ismeretet szerezzen az ellenőrzés tapasztalatairól. A javaslat megteremti a szükséges jogi
kereteket ehhez.
A 18.§-hoz
A közoktatásról szóló törvény meghatározza, hogy melyek azok a szolgáltatások,
amelyeket a tanuló ingyenesen vehet igénybe. így például a felnőttoktatásban való részvétel már
nem tekinthető minden esetben ingyenesnek. Hasonló módon nem tartozik az ingyenesen igénybe
vehető szolgáltatások közé a második, illetve további szakképzettség megszerzése. A javaslat
meghatározza azokat az eseteket, amikor az általános szabályoktól eltérően ingyenesen lehet
igénybe venni az oktatást.
A 19.§-hoz
Az alapfokú művészetoktatásban való részvétel nem tartozik az ingyenesen igénybe
vehető szolgáltatások körébe. A tanuló az alapfokú művészetoktatásban térítési díj ellenében
25
vagy tandíjfizetés mellett vehet részt. A javaslat egyértelműen meghatározza, hogy melyek azok
a szolgáltatások, amelyek térítési díj mellett vehetők igénybe.
A 20.§-hoz
Az alapfokú művészetoktatásban részt vevők tandíjat fizetnek minden olyan esetben,
amikor a közoktatásról szóló törvény 115. §-ában meghatározott szolgáltatásokon kívül további
szolgáltatásokat vesznek igénybe. Az alapfokú művészetoktatás azok számára lehet
kedvezményes szolgáltatás, akik tankötelesek vagy a nappali oktatás munkarendje szerinti
oktatásban készülnek fel. így például az esti, levelező vagy távoktatásban résztvevők tandíjfizetés
mellett vehetik igénybe az alapfokú művészetoktatást.
A 21. §-hoz
A közoktatásról szóló törvény 115-116. §-ai határozzák meg, hogy az egyes
szolgáltatások igénybevételéért kell-e a gyermeknek, a tanulónak, illetve szüleinek
ellenszolgáltatás fizetnie, és ha igen, akkor milyen mértékűt. Az ingyenes szolgáltatás körében a
közoktatásról szóló törvényben meghatározottak szerint nem kérhető ellenszolgáltatás. A
közoktatásról szóló törvény 115. és 116. §-ában meghatározott rendelkezések alapján a fenntartó
állapítja meg a fizetési kötelezettséget. A fenntartó által meghatározott eljárási rend szerint,
illetőleg feltételek fennállása esetén az intézmény vezetője azonban a meghatározott fizetési
kötelezettséget részben vagy egészben elengedheti.
A 22.§-hoz
A közoktatásról szóló törvény meghatározza azokat a minimális időkereteket, amelyeket a
fenntartók kötelesek biztosítani az előírt feladatok végrehajtásához. Az intézményvezetők ezt az
időkeretet nem léphetik túl csak a fenntartó egyetértésével. Ennek indoka, hogy a fenntartó
köteles elkészíteni és finanszírozni az intézményi költségvetést. A javaslat meghatározza azt is,
hogy mely feltételek mellett térhet el a közoktatási intézmény a törvényben meghatározott
paraméterektől.
A 23.§-hoz
A közoktatási intézmények egy része olyan feladatot lát el, amelyik nem kötődik szorosan egy
meghatározott településhez. Ezeknek az intézményeknek a finanszírozása adott esetben
nehézségekbe ütközhet. A javaslat ezért teszi lehetővé közalapítvány létrehozását, amely
segítséget nyújthat e feladatok finanszírozásához. A javaslat meghatározza a közalapítvány
működésének legfontosabb elveit.
A sajátos nevelési igényű gyermekek nevelésével és oktatásával kapcsolatos feladatok ellátását
országos szinten közalapítvány segíti. A közalapítványt a Kormány hozza létre. A javaslat
meghatározza a közalapítvány működésének legfontosabb elemeit.
26
A 24.§-hoz
A közoktatásról szóló törvény előírásai alapján az első szakképzettség megszerzésére
történő felkészítés ingyenes. A közoktatásról szóló törvény értelmező rendelkezései határozzák
meg, hogy a törvény alkalmazásai során milyen szempontok alapján kell megállapítani, hogy a
tanuló első, második vagy további szakképesítésben vesz-e részt. Az Országos Szakképzési
Jegyzék határozza meg azt a kört, amelyben a meglévő szakképesítéssel betölthető munkakör
magasabb színvonalon való ellátását biztosító képzés folyik.
A 25. §-hoz
A paragrafus meghatározza a közoktatásról szóló törvény 1. számú melléklet 4. része
alapján az intézményvezetők részére adható teljesítménypótlék bevezetésének ütemét.
A 26.§-hoz
A javaslat az önkormányzatok részére határozza meg, hogy az óvodákban, iskolákban és
kollégiumokban milyen létszámot kell biztosítaniuk a tevékenység megszervezéséhez. A létszám
két nagy csoportra osztható: a kötelező és az ajánlott létszámra. A kötelező létszám biztosításánál
nincs mérlegelési lehetőség. Ezért a javaslat egyértelműen megjelöli, hogy mely feladatok
ellátásához kell kötelezően biztosítani az előírt létszámot. Az ajánlott létszám biztosításáról a
fenntartónak a feladat megszervezéséhez szükséges mértékben kell gondoskodnia. Amennyiben a
nevelési-oktatási intézményben meghatározott feladatot az intézmény alapító okirata szerint vagy
jogszabály alapján kötelezően el kell látni, az ehhez szükséges létszámot a fenntartónak
mérlegelés alapján biztosítania kell. A létszám-meghatározásra vonatkozó előírások megtartása
nemcsak a helyi önkormányzatoknak, hanem más intézményfenntartóknak is kötelessége.
A 27.§-hoz
Az Alkotmány 59. §-ában biztosított személyes adatok védelméhez való jognak az a
tartalma, hogy mindenki maga rendelkezik személyes adatainak feltárásáról és felhasználásáról.
Kivételesen törvény elrendelheti személyes adat kötelező kiszolgáltatását, és előírhatja a
felhasználás módját is. Ilyen esetben a törvény korlátozza az információs önrendelkezés alapvető
jogát, ezért alkotmányos követelmény a célhoz kötöttség, vagyis az, hogy a személyes adat csak a
szükséges és feltétlenül indokolt mértékben és körben kerüljön feldolgozásra, továbbításra.
A 28. §-hoz
A közoktatásról szóló törvény meghatározza azt az időkeretet, amelynek felhasználásával
az iskolák megszervezhetik feladataikat. A rendelkezésükre álló időkeret nemcsak tanórai
foglalkozások megtartásához, hanem osztálybontáshoz is felhasználható. Abban az esetben, ha az
osztály létszáma „alacsony”, nem indokolt a tanórai foglalkozásoknál az osztálybontás
alkalmazása. Ezért a javaslat alapján az e célra rendelkezésre álló időkeretet csökkenteni lehet.
27
A 29. §-hoz
A javaslat 24. §-a meghatározza a hatálybalépés napját és a hatálybalépéssel kapcsolatos
„átmeneti rendelkezéseket”.
Budapest, 2005. november 2.
Tatai-Tóth András
MSZP
28