﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/18092. számú
törvényjavaslat
a szabadalmi ügyvivőkről szóló 1995. évi XXXII. törvény módosításáról
Előadó: dr. Petrétei József
igazságügy-miniszter
Budapest, 2005. november
2
2005. évi ... törvény
a szabadalmi ügyvivőkről szóló 1995. évi XXXII. törvény módosításáról
1. §
(1)	A szabadalmi ügyvivőkről szóló 1995. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Szüt.)
22.	§-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Fegyelmi vétséget követ el az a szabadalmi ügyvivő,
a)	aki a szabadalmi ügyvivői tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, illetve
az etikai szabályzatban meghatározott kötelezettségét vétkesen megszegi, vagy
b)	akinek a szabadalmi ügyvivői tevékenységen kívüli vétkes magatartása a
szabadalmi ügyvivői kar tekintélyét csorbítja.”
(2)	A Szüt. 22. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A fegyelmi vétséget az elkövetés idején hatályban lévő jogszabályok és fegyelmi
szabályzat szerint kell elbírálni. Ha a fegyelmi vétség elbírálásakor hatályban lévő
jogszabályok és fegyelmi szabályzat enyhébb elbírálást tesznek lehetővé, akkor azokat kell
alkalmazni.”
2.	§
A Szüt. 23. §-a a következő (3)-(5) bekezdésekkel egészül ki:
„(3) Ha a fegyelmi eljárás alá vont szabadalmi ügyvivő a terhére rótt cselekményben
vagy mulasztásban vétkességét elismerte, és a tárgyalás mellőzéséhez hozzájárult, a fegyelmi
tanács [23/B. § (1) bek.] - a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel - tárgyalás nélkül
határozhat.
(4)	Tárgyalás mellőzésével a Kamarából való kizárás fegyelmi büntetést nem lehet
kiszabni.
(5)	A fegyelmi eljárás részletes szabályait a Kamara által kiadott fegyelmi szabályzat
állapítja meg.”
3.	§
A Szüt. - a 23. §-t követően - a következő 23/A-23/B. §-okkal egészül ki:
„23/A. § (1) A Kamara fegyelmi jogkörét azzal szemben gyakorolja, aki a fegyelmi
eljárás megindításakor a Kamara szabadalmi ügyvivő tagja.
3
(2)	A kamarai tagság megszűnése - a halál esetét kivéve - a fegyelmi eljárás
lefolytatását nem akadályozza.
23/B. § (1) Fegyelmi ügyekben a Kamara fegyelmi bizottsága [31. § (1) bek. c) pont]
háromtagú tanácsban (a továbbiakban: fegyelmi tanács) jár el.
(2)	A fegyelmi tanács elnökeként és tagjaként nem járhat el,
a)	aki az eljárás alá vont szabadalmi ügyvivő képviselője és volt képviselője, valamint
hozzátartozója [Pp. 13. § (2) bek.];
b)	aki a panaszt előterjesztette, valamint annak képviselője és volt képviselője, továbbá
hozzátartozója [Pp. 13. § (2) bek.];
c)	a Kamara elnöke;
d)	akinek a tanúkénti meghallgatása az eljárásban szükségessé válhat;
e)	aki ellen fegyelmi vagy büntetőeljárás van folyamatban, ennek jogerős befejezéséig;
f)	akitől az ügy elfogulatlan megítélése egyéb okból nem várható.
(3)	Akivel szemben kizárási ok áll fenn, köteles azt a Kamara fegyelmi bizottsága
elnökének haladéktalanul bejelenteni.
(4)	Ha olyan körülmény merül fel, amely a fegyelmi tanács elnökének vagy tagjának
elfogulatlanságát kétségessé teszi, az eljárás alá vont szabadalmi ügyvivő elfogultsági kifogást
terjeszthet elő.
(5)	A kizáró okról a fegyelmi bizottság elnöke határoz. Ha a fegyelmi tanács
határozatképtelenné vált, a fegyelmi bizottság elnöke új fegyelmi tanácsot jelöl ki.
(6)	Ha a fegyelmi bizottság elnöke kizárási ok vagy akadályoztatás miatt nem tud
eljárni, helyette a fegyelmi bizottság korban legidősebb tagja jár el.
(7)	A fegyelmi tanács elnöke és tagjai a fegyelmi eljárás intézése során függetlenek,
kizárólag a törvénynek vannak alárendelve, és döntéseikkel kapcsolatban nem
befolyásolhatók és nem utasíthatók.
(8)	A (2)-(4) bekezdéseket és a (7) bekezdést megfelelően alkalmazni kell a
vizsgálóbiztosra, azzal, hogy a kizáró okot, illetve az elfogultsági kifogást a Kamara
elnökénél kell bejelenteni, illetve előterjeszteni, aki dönt a kizáró okról, illetve az elfogultsági
kifogásról, illetve szükség esetén új vizsgálóbiztost rendel ki. A (2)-(5) bekezdéseket a
jegyzőkönyvvezetőre is alkalmazni kell.”
4
4.	§
A Szüt. 24. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„24. § (1) Fegyelmi vétség alapos gyanúja esetén a szabadalmi ügyvivő ellen a
fegyelmi eljárást a Kamara elnöke indítja meg. Szükség esetén az ügy előzetes kivizsgálására
a fegyelmi bizottság tagjai és póttagjai közül vizsgálóbiztost rendel ki.
(2)	Ha a Kamara elnöke kizárási ok [23/B. § (2) bek. a)-b) és d)-f) pontok] vagy
akadályoztatás miatt nem tud eljárni, helyette a Kamara alelnöke jár el.
(3)	A Kamara elnöke az előzetes vizsgálat elrendeléséről haladéktalanul tájékoztatja az
eljárás alá vont szabadalmi ügyvivőt, és közli vele az eljárás okát.
(4)	A vizsgálóbiztos köteles a tényállás megállapításához szükséges körülményeket
tisztázni és az eljárás alá vont szabadalmi ügyvivő javára és terhére szóló bizonyítékokat
beszerezni. Ennek érdekében nyilatkoztatnia kell az eljárás alá vont szabadalmi ügyvivőt,
meghallgathatja a panasz előterjesztőjét és a tanúkat, szakértő közreműködését veheti
igénybe, az ügy iratait a szabadalmi ügyvivőtől bekérheti és egyéb bizonyítást végezhet. Az
eljárási cselekményről jegyzőkönyvet kell készíteni.
(5)	A vizsgálóbiztos vizsgálatának nem akadálya, ha az eljárás alá vont szabadalmi
ügyvivő a meghallgatáson nem jelenik meg, vagy nem nyilatkozik. Erre a szabadalmi
ügyvivőt figyelmeztetni kell.
(6)	A vizsgálóbiztos a vizsgálat eredményéről jelentést készít a Kamara elnöke
részére, amelyhez csatolni kell az iratokat.
(7)	Az előzetes vizsgálatot három hónap alatt be kell fejezni. Ezt a határidőt a Kamara
elnöke indokolt esetben, egy ízben további három hónappal meghosszabbíthatja.
(8)	Az előzetes vizsgálat során az eljárás alá vont szabadalmi ügyvivőt ugyanazok a
jogok illetik meg, mint a fegyelmi eljárásban.”
5.	§
A Szüt. - a 24. §-t követően - a következő 24/A-24/H. §-okkal egészül ki:
„24/A. § (1) Ha a Kamara elnöke a tudomására jutott tények, illetve a vizsgálóbiztos
jelentése alapján úgy ítéli meg, hogy fegyelmi vétség alapos gyanúja áll fenn, a szabadalmi
ügyvivő ellen a fegyelmi eljárást határozattal megindítja, egyidejűleg az iratokat megküldi a
fegyelmi bizottság elnökének, és haladéktalanul értesíti az eljárás alá vont szabadalmi
ügyvivőt és a panasz előterjesztőjét. Ügyészi indítványra a fegyelmi eljárást meg kell indítani.
(2)	A Kamara elnöke az eljárás megszüntetése mellett megtagadja a fegyelmi eljárás
megindítását, és erről értesíti a panasz előterjesztőjét, valamint az eljárás alá vont szabadalmi
ügyvivőt, ha
5
a)	a panasz nyilvánvalóan alaptalan;
b)	fegyelmi vétség alapos gyanúja nem állapítható meg;
c)	a fegyelmi felelősségre vonás lehetősége megszűnt; vagy
d)	a panaszba foglalt tények miatt már jogerős fegyelmi határozatot hoztak.
(3)	A Kamara elnökének a fegyelmi eljárást megtagadó határozatával szemben a
panasz előterjesztője a kézbesítéstől számított harminc napon belül keresettel fordulhat a
bírósághoz. Az eljárásra a 24/G. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
24/B. § (1) A fegyelmi eljárás elrendelését követően a fegyelmi bizottság elnöke
kijelöli az eljáró fegyelmi tanács elnökét és tagjait. Az ügyben eljáró vizsgálóbiztos nem lehet
a fegyelmi tanács elnöke vagy tagja.
(2)	A fegyelmi tanács elnöke az előzetes vizsgálat iratainak beérkezését követően a
következő intézkedéseket teheti:
a)	a vizsgálat kiegészítését rendeli el, és az iratokat visszaküldi a vizsgálóbiztosnak;
b)	határozat hozatalát kezdeményezi tárgyalás mellőzésével [23. § (3) bek.]; vagy
c)	kitűzi a tárgyalást.
(3)	Ha az eljárás alá vont szabadalmi ügyvivő a tárgyalás mellőzésével hozott,
fegyelmi büntetést kiszabó határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül tárgyalás
tartását kéri, a fegyelmi büntetést kiszabó határozat a hatályát veszti, és a fegyelmi tanács
elnöke tárgyalást tűz ki.
24/C. § (1) A tárgyalásra az eljárás alá vont szabadalmi ügyvivőt és képviselőjét meg
kell idézni. A tárgyalásról a Kamara elnökét értesíteni kell.
(2)	Ha az eljárás alá vont szabadalmi ügyvivő szabályszerű idézés ellenére nem jelent
meg a tárgyaláson, azt a távollétében is meg lehet tartani. Erre az eljárás alá vont szabadalmi
ügyvivőt az idézésben figyelmeztetni kell.
(3)	Az eljárás alá vont szabadalmi ügyvivő, a képviselője és a Kamara elnöke az
eljárás bármely szakában az eljárásra, valamint a bizonyítékokra nyilatkozatot tehet, az
iratokba betekinthet, azokról másolatot kérhet, a tanúhoz, a szakértőhöz kérdést intézhet, és
bizonyítási indítványt terjeszthet elő.
(4)	A tárgyalás nyilvános. A fegyelmi tanács a nyilvánosságot az eljárás alá vont
szabadalmi ügyvivő vagy képviselője kérelmére a tárgyalás bármely szakában kizárhatja. A
fegyelmi tanács hivatalból kizárja a nyilvánosságot, ha szabadalmi ügyvivői titok vagy a
személyiségi jogok védelme érdekében szükséges.
6
24/D. § (1) A tanácskozás és a szavazás zárt ülésen történik.
(2)	A fegyelmi tanács a határozatát szótöbbséggel hozza. Elsőként az előadó tanácstag,
utolsóként a fegyelmi tanács elnöke szavaz.
(3)	A fegyelmi tanács a határozatában
a)	az eljárást megszünteti;
b)	a szabadalmi ügyvivő vétkességének megállapítása mellett mellőzi a fegyelmi
büntetés kiszabását a 23. § (2) bekezdése szerinti esetben; vagy
c)	megállapítja az eljárás alá vont szabadalmi ügyvivő vétkességét, és büntetést szab
ki.
(4)	Az eljárás megszüntetésének van helye, ha
a)	a 24/A. § (2) bekezdése c) vagy d) pontjában meghatározott körülmények
valamelyike fennáll;
b)	a fegyelmi tanács megállapítja, hogy az eljárás alá vont szabadalmi ügyvivő nem
követte el a terhére rótt cselekményt vagy mulasztást, illetve az nem képez
kötelezettségszegést vagy kifogásolható magatartást; vagy
c)	az eljárás alá vont szabadalmi ügyvivő vétkessége nem állapítható meg.
(5)	A határozatban rendelkezni kell az eljárási költség viseléséről.
(6)	A határozatot a fegyelmi tanács elnöke és tagjai írják alá.
(7)	A határozatot és indokait szóban ki kell hirdetni, kivéve a tárgyalás mellőzésének
esetét, és harminc napon belül az eljárás alá vont szabadalmi ügyvivő, a képviselője, valamint
a Kamara elnöke részére kézbesíteni kell.
(8)	A tárgyalásról jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet a fegyelmi tanács
elnöke és a jegyzőkönyvvezető írják alá.
24/E. § (1) Ha a fegyelmi vétség - súlyára és természetére tekintettel - a Kamarából
való kizárás fegyelmi büntetését vonhatja maga után, a fegyelmi tanács az eljárás alá vont
szabadalmi ügyvivő tevékenységének gyakorlását határozattal felfüggesztheti.
(2)	A felfüggesztés időtartama három hónap, amely egy ízben, legfeljebb három
hónappal meghosszabbítható.
(3)	A fegyelmi tanácsnak a felfüggesztésről hozott határozata ellen a szabadalmi
ügyvivő a kézbesítéstől számított harminc napon belül keresettel fordulhat a bírósághoz. Az
eljárásra a 24/G. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a
kereset benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
(4)	A felfüggesztés alatt a kamarai tagságból és tisztségből származó jogok nem
gyakorolhatók. A szabadalmi ügyvivői tevékenység felfüggesztésének időtartama alatt
létesített munkaviszony, közalkalmazotti vagy köztisztviselői jogviszony nem ütközik a 14. §
(1)	bekezdésébe.
7
24/F. § (1) Ha a fegyelmi eljárás alá vont szabadalmi ügyvivő cselekménye miatt
büntetőeljárás is indult, a fegyelmi eljárást a büntetőeljárás jogerős befejezéséig fel lehet
függeszteni.
(2)	A büntetőügyben eljáró hatóság a szabadalmi ügyvivő ellen indított
büntetőeljárásról és annak befejezéséről értesíti a Kamarát.
(3)	Ha a fegyelmi eljárás lefolytatása olyan előzetes kérdés elbírálásától függ,
amelynek tárgyában az eljárás más hatóság hatáskörébe tartozik, a fegyelmi eljárást ennek az
eljárásnak a jogerős befejezéséig fel lehet függeszteni.
24/G. § (1) A fegyelmi tanács határozata ellen az eljárás alá vont szabadalmi ügyvivő
a kézbesítéstől számított harminc napon belül keresettel fordulhat a bírósághoz. Az eljárásra a
Fővárosi Bíróság kizárólagos illetékességgel rendelkezik, és arra a közigazgatási perekre
irányadó rendelkezéseket (Pp. XX. fejezet) kell alkalmazni.
(2)	A kereset a határozat végrehajtására halasztó hatályú.
(3)	A bíróság a fegyelmi tanács határozatát megsemmisítheti, vagy megváltoztathatja,
szükség esetén a fegyelmi tanácsot új eljárásra utasítja.
(4)	A fegyelmi eljárás alá vont szabadalmi ügyvivő képviseletét szabadalmi ügyvivő is
elláthatja. A jogorvoslati eljárásokban a képviseletet ellátó szabadalmi ügyvivőt jogi
képviselőnek kell tekinteni.
(5)	A fegyelmi tanács keresettel meg nem támadott határozata a kézbesítéstől számított
harminc nap elteltével emelkedik jogerőre.
24/H. § (1) A jogerős határozat meghozatala után a Kamara elnöke vagy a szabadalmi
ügyvivő, a szabadalmi ügyvivő halála esetén hozzátartozója [Pp. 13. § (2) bek.] új eljárást
kezdeményezhet, ha olyan tényre vagy bizonyítékra, illetve olyan jogerős hatósági határozatra
hivatkozik, amelyet a fegyelmi tanács nem bírált el, illetve nem vett figyelembe, feltéve, hogy
az elbírálása, illetve figyelembevétele esetén a fegyelmi határozatra lényeges hatással lett
volna. Új eljárásnak van helye akkor is, ha az alapügyben a fegyelmi tanács elnöke vagy tagja
kötelességét a Büntető Törvénykönyvbe ütköző módon megszegte.
(2)	Új eljárás kezdeményezésének a szabadalmi ügyvivő terhére csak a szabadalmi
ügyvivő életében, az elévülési időn [25. § (1) és (3) bek.] belül van helye.
(3)	Új eljárás elrendeléséről az ügyben korábban eljáró fegyelmi tanács határoz. A
fegyelmi tanács elutasító határozata elleni jogorvoslatra a 24/G. § rendelkezéseit kell
megfelelően alkalmazni.”
8
6. §
A Szüt. 27/F. §-ának (7) bekezdése a második mondatot követően a következő
mondattal egészül ki:
„A Kamara fegyelmi jogkörét azzal szemben gyakorolja, aki a fegyelmi eljárás
megindításakor a közösségi képviselők névjegyzékébe felvett közösségi képviselő, vagy
olyan közösségi képviselő, aki korábban eseti szolgáltatást nyújtott.”
7.	§
A Szüt. 31. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A Kamara közgyűlése és az elnökség ülése nem nyilvános.”
8.	§
A Szüt. - a 33. §-t követően - a következő 33/A. §-sal egészül ki:
„33/A. § A Kamara törvénysértő határozata ellen - a fegyelmi ügyekben (22-25. §-ok)
és a Ket. hatálya alá tartozó ügyekben (30. §) hozott határozatai, illetve döntései kivételével -
a Kamara tagja a határozat közlésétől számított harminc napon belül keresettel fordulhat a
bírósághoz. Ezek a perek a Fővárosi Bíróság kizárólagos illetékessége alá tartoznak, és azokra
a Pp. általános szabályait kell alkalmazni.”
9. §
(1)	Ez a törvény 2006. január 1-jén lép hatályba; rendelkezéseit a hatálybalépése után
indult fegyelmi eljárásokban lehet alkalmazni.
(2)	E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a Szüt. 25. §-ának (2) bekezdésében a
„három” szövegrész helyébe a „hat” szövegrész lép.
(3)	E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a szabadalmi ügyvivőkről
szóló 1995. évi XXXII. törvény módosításáról szóló 2003. évi VI. törvény 13. §-a és a
közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL.
törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2005. évi
LXXXIII. törvény 173. §-a.
9
INDOKOLÁS
a szabadalmi ügyvivőkről szóló 1995. évi XXXII. törvény módosításáról szóló
törvényjavaslathoz
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A kötelező köztestületi tagsággal kapcsolatos fegyelmi és etikai ügyekben az egységes
eljárási garanciális minimumokról, valamint az ezzel összefüggő jogalkotási feladatokról
szóló 2129/2005. (VI. 24.) Korm. határozat (a továbbiakban: Korm. határozat) 1. pontjában a
Kormány elrendelte a köztestületi vagy más szervezeti tagsághoz kötött tagsági jogviszonnyal
kapcsolatos fegyelmi és etikai ügyekben alkalmazandó, a Korm. határozat 1. számú
mellékletében szereplő minimumfeltételeknek (a továbbiakban: minimumfeltételek) való
megfelelés érdekében szükséges törvénymódosításra irányuló előterjesztések benyújtását a
Kormányhoz. A Kormány a Korm. határozat 2. pontjában elrendelte továbbá a Korm.
határozat 2. mellékletének megfelelően az egyes szakmai kamarákról szóló törvények és a
Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) összhangjának
biztosítása érdekében a szükséges törvénymódosításra irányuló előterjesztések benyújtását a
Kormányhoz.
A szabadalmi ügyvivőkről szóló 1995. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Szüt.)
22-25. §-ai tartalmazzák a szabadalmi ügyvivők fegyelmi felelősségére vonatkozó
szabályokat. E szakaszok és a minimumfeltételek egybevetése alapján megállapítható, hogy a
Szüt. több, a minimumfeltételekben előírt garanciális kérdést nem szabályoz, azokat - részben
-	pusztán a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara fegyelmi szabályzata rögzíti.
A minimumfeltételek preambuluma értelmében a minimumfeltételekben foglalt
szempontokat a kötelező köztestületi tagságot előíró új törvények előkészítése, illetve a
hatályos ilyen törvények módosítása során kell érvényesíteni. A Szüt. 2. §-ának (1) bekezdése
értelmében szabadalmi ügyvivőként az működhet, aki a Magyar Szabadalmi Ügyvivői
Kamara (a továbbiakban: Kamara) tagja. Figyelemmel a szabadalmi ügyvivők kötelező
kamarai tagságára, a Szüt.-nek meg kell tehát felelnie a minimumfeltételekben foglaltaknak: a
törvényjavaslat (a továbbiakban: javaslat) e feladat teljesítését célozza.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1-2. §-okhoz
A javaslat 1. §-a az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény (a továbbiakban: Ütv.)
37. §-ának mintájára pontosítja a fegyelmi vétség fogalmát, valamint meghatározza, hogy a
fegyelmi eljárásban - az időbeli hatály kapcsán - mely jogszabályokat, illetve fegyelmi
szabályzatot kell alkalmazni.
A minimumfeltételek 10. pontjának első mondata előírja, hogy egyszerű megítélésű
ügyben a törvény rendelkezhet akként, hogy a fegyelmi testület a törvényben felsorolt
feltételek fennállása esetén tárgyalás nélkül hoz fegyelmi intézkedést. A tárgyalás
mellőzésének lehetőségére vonatkozó szabályokat a Szüt. 23. §-ának új (3) és (4) bekezdése
tartalmazza a javaslat 2. §-ában. Ennek alapján ha a fegyelmi eljárás alá vont szabadalmi
10
ügyvivő a terhére rótt cselekményben vagy mulasztásban vétkességét elismerte, és a tárgyalás
mellőzéséhez hozzájárult, a fegyelmi tanács tárgyalás nélkül határozhat, azzal, hogy tárgyalás
mellőzésével a Kamarából való kizárás fegyelmi büntetést nem lehet kiszabni (ld. még az
5.	§-hoz fűzött indokolást). A javaslat 2. §-a a Szüt. 23. §-ának új (5) bekezdésében a
fegyelmi eljárás részletes szabályai megállapításának lehetőségét a Kamara által kiadott
fegyelmi szabályzatra hagyja.
A 3. §-hoz
(A Szüt. 23/A. §-ához)
A minimumfeltételek 2. pontja előírja, hogy a kamara fegyelmi eljárást kizárólag a
saját tagjával szemben folytathat le, kivéve, ha törvény feljogosítja, hogy olyan - a
törvényben megnevezett - személyekkel szemben is eljárjon, akik tevékenysége, foglalkozása
kapcsolódik a kamarai tagként végezhető tevékenységhez.
A Szüt.-nek a javaslat 3. §-ával megállapított új 23/A. §-a rögzíti, hogy a Kamara
fegyelmi jogkörét azzal szemben gyakorolja, aki a fegyelmi eljárás megindításakor a Kamara
szabadalmi ügyvivő tagja. E szakasz kimondja továbbá, hogy a kamarai tagság megszűnése -
a halál esetét kivéve - a fegyelmi eljárás lefolytatását nem akadályozza.
(A Szüt. 23/B. §-ához)
A minimumfeltételek 1. pontja előírja, hogy a kamarán belül létre kell hozni egy
önálló döntési jogkörrel rendelkező, elkülönült szervezetet (fegyelmi testületet) a fegyelmi
eljárások lefolytatására, amelynek tagjai a fegyelmi eljárás intézése során függetlenek,
kizárólag a törvénynek vannak alárendelve, és döntéseikkel kapcsolatban nem
befolyásolhatók; törvény az egyes fegyelmi eljárások lefolytatására a fegyelmi testületen belül
különálló szervezeti egységeket (tanácsokat) hozhat létre. A minimumfeltételek 1. pontjának
való megfelelés érdekében a javaslat a Szüt. új 23/B. §-ának (1) bekezdésében rögzíti, hogy
fegyelmi ügyekben a Kamara fegyelmi bizottsága háromtagú tanácsban jár el, (7)
bekezdésében pedig kimondja, hogy a fegyelmi tanács elnöke és tagjai a fegyelmi eljárás
intézése során függetlenek, kizárólag a törvénynek vannak alárendelve, és döntéseikkel
kapcsolatban nem befolyásolhatók és nem utasíthatók.
A minimumfeltételek 5. pontja szerint a fegyelmi testület összetételét és a testülettel,
illetve a kamara valamely szervének megbízásából a fegyelmi ügyben eljáró más
személyekkel szemben felmerülő abszolút és relatív kizárási okokat törvény határozza meg. A
kizárási okok bejelentésének, elbírálásának és valamely kizárási ok fennállásának
megállapítása esetén az eljáró szerv vagy személy kijelölésének szabályait ugyancsak törvény
rendezi.
A javaslat a Szüt. új 23/B. §-ának (1) bekezdésében a Kamara fegyelmi bizottságának
háromtagú tanácsban (fegyelmi tanács) történő eljárását írja elő. A javaslat a Szüt. új 23/B. §-
ának (2)-(6) bekezdéseiben határozza meg a kizáró okokat, a kizáró ok bejelentésére
vonatkozó kötelezettséget, a kifogást elbíráló személyét és az új fegyelmi tanács kijelölésének
esetét. A minimumfeltételek 6. pontja szerint az eljárás alá vont személyt megilleti különösen
az a jog, hogy a fegyelmi ügyben eljáró személyekkel szemben kifogást terjesszen elő. Ezt
11
teljesíti a Szüt. új 23/B. §-ának (4) bekezdése, amely tartalmazza az eljárás alá vont
szabadalmi ügyvivő jogát az elfogultsági kifogás előterjesztésére.
A Szüt. új 23/B. §-ának (8) bekezdése értelmében a kizárásra vonatkozó
rendelkezéseket a vizsgálóbiztosra és a jegyzőkönyvvezetőre is megfelelően alkalmazni kell,
azzal az eltéréssel, hogy a vizsgálóbiztos esetében a kizáró okot, illetve az elfogultsági
kifogást a Kamara elnökénél kell bejelenteni, illetve előterjeszteni, aki dönt a kizáró okról,
illetve az elfogultsági kifogásról, illetve szükség esetén új vizsgálóbiztost rendel ki.
A 4. §-hoz
A minimumfeltételek 11. pontja értelmében a fegyelmi eljárás során a fegyelmi
testületnek meg kell vizsgálnia és tisztáznia kell a tényállás megállapításához szükséges
tényeket, körülményeket. Ezzel a feladattal a köztestület törvény által megjelölt szerve a
fegyelmi testület mellett más személyt (pl. vizsgálóbiztost, fegyelmi megbízottat stb.) is
megbízhat. A megbízott jogait és kötelezettségeit a törvénynek kell meghatároznia.
A vizsgálóbiztos eljárására vonatkozó szabályokat a Szüt. 24. §-ának (1) és (4)-(7)
bekezdései tartalmazzák a javaslat 4. §-ában. A Kamara elnöke szükség esetén a fegyelmi ügy
előzetes kivizsgálására a fegyelmi bizottság tagjai és póttagjai közül vizsgálóbiztost rendel ki.
A vizsgálóbiztos köteles a tényállás megállapításához szükséges körülményeket tisztázni és az
eljárás alá vont szabadalmi ügyvivő javára és terhére szóló bizonyítékokat beszerezni. Ennek
érdekében nyilatkoztatnia kell az eljárás alá vont szabadalmi ügyvivőt, meghallgathatja a
panasz előterjesztőjét és a tanúkat, szakértő közreműködését veheti igénybe, az ügy iratait a
szabadalmi ügyvivőtől bekérheti és egyéb bizonyítást végezhet. Az eljárási cselekményről
jegyzőkönyvet kell készíteni. A vizsgálóbiztos a vizsgálat eredményéről jelentést készít a
Kamara elnöke részére, amelyhez csatolni kell az iratokat. Az előzetes vizsgálatot három
hónap alatt be kell fejezni. Ezt a határidőt a Kamara elnöke indokolt esetben, egy ízben
további három hónappal meghosszabbíthatja. Az előzetes vizsgálat során az eljárás alá vont
szabadalmi ügyvivőt ugyanazok a jogok illetik meg, mint a fegyelmi eljárásban.
A minimumfeltételek 8. pontja szerint a fegyelmi eljárás megindulását - a fegyelmi
testület által hozott határozat megküldésével - a törvényben meghatározott személynek
haladéktalanul közölnie kell az eljárás alá vont személlyel. Ezt a követelményt teljesíti az
előzetes vizsgálat kapcsán a Szüt. 24. §-ának (3) bekezdése a javaslat 4. §-ában, amely
kimondja, hogy ha a Kamara elnöke az ügy előzetes kivizsgálására vizsgálóbiztost rendelt ki,
erről haladéktalanul tájékoztatja az eljárás alá vont szabadalmi ügyvivőt, és közli vele az
eljárás okát.
A minimumfeltételek 6. pontja rögzíti az eljárás alá vont személyt különösen megillető
jogokat. E jogokat szabályozza a Szüt. új 24/C. §-ának (1) és (3) bekezdése a javaslat 5. §-
ában. Ehhez kapcsolódik a Szüt. új 24. §-ának (8) bekezdése, amely kimondja, hogy a
vizsgálóbiztos által folytatott előzetes vizsgálat során az eljárás alá vont szabadalmi ügyvivőt
ugyanazok a jogok illetik meg, mint a fegyelmi eljárásban.
12
Az 5. §-hoz
(A Szüt. 24/A. §-ához)
A minimumfeltételek 8. pontja szerint a fegyelmi eljárás megindulását - a fegyelmi
testület által hozott határozat megküldésével - a törvényben meghatározott személynek
haladéktalanul közölnie kell az eljárás alá vont személlyel.
Ennek az előírásnak a fegyelmi eljárás megindulása kapcsán a Szüt. új 24/A. §-ának
(1) bekezdése felel meg a javaslat 5. §-ában, amely kimondja, hogy ha a Kamara elnöke a
tudomására jutott tények, illetve a vizsgálóbiztos jelentése alapján úgy ítéli meg, hogy
fegyelmi vétség alapos gyanúja áll fenn, a szabadalmi ügyvivő ellen a fegyelmi eljárást
határozattal megindítja, egyidejűleg az iratokat megküldi a fegyelmi bizottság elnökének, és
haladéktalanul értesíti az eljárás alá vont szabadalmi ügyvivőt és a panasz előterjesztőjét (az
előzetes vizsgálatra vonatkozó értesítéshez ld. a 4. §-hoz fűzött indokolást).
A minimumfeltételek 17. pontja értelmében a fegyelmi eljárás megszüntetésének okait
törvény határozza meg. Erre figyelemmel rögzíti a javaslat a Szüt. új 24/A. §-ának (2)
bekezdésében, hogy a Kamara elnöke az eljárás megszüntetése mellett megtagadja a fegyelmi
eljárás megindítását, és erről értesíti a panasz előterjesztőjét, valamint az eljárás alá vont
szabadalmi ügyvivőt, ha a panasz nyilvánvalóan alaptalan, fegyelmi vétség alapos gyanúja
nem állapítható meg, a fegyelmi felelősségre vonás lehetősége megszűnt, vagy a panaszba
foglalt tények miatt már jogerős fegyelmi határozatot hoztak. A fegyelmi eljárás ily módon
történő megszüntetése esetén a panasz előterjesztőjét megilleti a jogorvoslat joga: a Kamara
elnökének a fegyelmi eljárást megtagadó határozatával szemben a kézbesítéstől számított
harminc napon belül keresettel fordulhat a bírósághoz. A jogorvoslati eljárásra a Szüt. új
24/G. §-ának rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni (ld. az e szakaszhoz fűzött
indokolást is).
(A Szüt. 24/B. §-ához)
A minimumfeltételek 1. pontjának második mondata értelmében törvény az egyes
fegyelmi eljárások lefolytatására a fegyelmi testületen belül különálló szervezeti egységeket
(tanácsokat) hozhat létre. Erre figyelemmel rendelkezik a Szüt. új 24/B. §-ának (1) bekezdése
az eljáró fegyelmi tanács megalakításáról, és egyúttal - a minimumfeltételeknek a kizárási
szabályokról rendelkező 5. pontjára is figyelemmel - rögzíti, hogy az ügyben eljáró
vizsgálóbiztos nem lehet a fegyelmi tanács elnöke vagy tagja. A Szüt. új 24/B. §-ának (2)
bekezdése megállapítja, hogy a fegyelmi tanács elnöke milyen intézkedéseket hozhat az
előzetes vizsgálat iratainak beérkezését követően.
A minimumfeltételek 10. pontja előírja, hogy egyszerű megítélésű ügyben a törvény
rendelkezhet akként, hogy a fegyelmi testület a törvényben felsorolt feltételek fennállása
esetén tárgyalás nélkül hoz fegyelmi intézkedést. Az eljárás alá vont személy a döntés ellen
fellebbezést nem nyújthat be, de törvényben meghatározott határidőn belül tárgyalás tartását
kérheti. Ebben az esetben elsőfokú fegyelmi eljárás lefolytatására kerül sor.
A tárgyalás mellőzésének lehetőségére vonatkozó szabályokat a Szüt. 23. §-ának új (3)
és (4) bekezdése tartalmazza a javaslat 2. §-ában. Ehhez kapcsolódik a Szüt. új 24/B. §-ának
(3)	bekezdése, amely szerint ha az eljárás alá vont szabadalmi ügyvivő a tárgyalás
13
mellőzésével hozott, fegyelmi büntetést kiszabó határozat kézbesítésétől számított tizenöt
napon belül tárgyalás tartását kéri, a fegyelmi büntetést kiszabó határozat a hatályát veszti, és
a fegyelmi tanács elnöke tárgyalást tűz ki.
(A Szüt. 24/C. §-ához)
A minimumfeltételek 6. pontja szerint az eljárás alá vont személyt különösen a
következő jogoknak kell megilletniük a teljes eljárás során: képviselőt vehet igénybe; a
bizonyítékokat megismerheti, az eljárásra, valamint a bizonyítékokra nyilatkozatot tehet; az
iratokba betekinthet, azokról másolatot kérhet; az eljárás megjelölt résztvevőihez kérdést
intézhet, illetve bizonyítási indítványt terjeszthet elő; az eljárási cselekményeken részt vehet,
a fegyelmi ügyben eljáró személyekkel szemben kifogást terjeszthet elő. Az eljárás alá vont
személy, illetve képviselője jogait részletesen a törvény állapítja meg.
A javaslat erre figyelemmel írja elő a Szüt. új 24/C. §-ának (3) bekezdésében, hogy az
eljárás alá vont szabadalmi ügyvivő és képviselője az eljárás bármely szakában az eljárásra,
valamint a bizonyítékokra nyilatkozatot tehet, az iratokba betekinthet, azokról másolatot
kérhet, a tanúhoz, a szakértőhöz kérdést intézhet, és bizonyítási indítványt terjeszthet elő,
továbbá, a tárgyalásra az eljárás alá vont szabadalmi ügyvivőt és képviselőjét meg kell idézni.
Az eljárás alá vont szabadalmi ügyvivő jogát az elfogultsági kifogás előterjesztésére a Szüt. új
23/B. §-ának (4) bekezdése tartalmazza (ld. a javaslat 3. §-ához fűzött indokolást).
A minimumfeltételek 12. pontja előírja, hogy a fegyelmi testület által kitűzött
tárgyalásra az eljárás alá vont személyt meg kell idézni, és egyben tájékoztatni kell a meg
nem jelenés jogkövetkezményeiről.
E szabálynak a Szüt. új 24/C. §-ának (1) és (2) bekezdése annak kimondásával tesz
eleget, hogy a tárgyalásra az eljárás alá vont szabadalmi ügyvivőt és képviselőjét meg kell
idézni. Ha az eljárás alá vont szabadalmi ügyvivő szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg
a tárgyaláson, azt a távollétében is meg lehet tartani. Erre az eljárás alá vont szabadalmi
ügyvivőt az idézésben figyelmeztetni kell.
A Szüt. új 24/C. §-ának (4) bekezdése kimondja továbbá a tárgyalás nyilvánosságát,
lehetővé teszi azt is, hogy a fegyelmi tanács a nyilvánosságot az eljárás alá vont szabadalmi
ügyvivő vagy képviselője kérelmére a tárgyalás bármely szakában kizárja; a fegyelmi tanács
hivatalból zárja ki a nyilvánosságot, ha szabadalmi ügyvivői titok vagy a személyiségi jogok
védelme érdekében szükséges.
(A Szüt. 24/D. §-ához)
A javaslat a Szüt. új 24/D. §-ának (1)-(3) és (5)-(8) bekezdéseiben a tanácskozást és a
határozathozatalt illetően rendelkezik arról, hogy a tanácskozás és a szavazás zárt ülésen
történik, továbbá, hogy a fegyelmi tanács a határozatát szótöbbséggel hozza, rögzíti továbbá a
szavazatok leadásának rendjét, a határozat tartalmát, aláírásának rendjét, kihirdetését,
valamint a jegyzőkönyv készítésének kötelezettségét. A minimumfeltételek 13. pontja rögzíti,
hogy az indoklással ellátott elsőfokú fegyelmi határozatot a törvényben meghatározott
határidőn belül a fegyelmi eljárás alá vont személy részére kézbesíteni kell. Ennek a javaslat a
Szüt. új 24/D. §-ának (7) bekezdésében tesz eleget: a határozatot és indokait szóban ki kell
hirdetni, kivéve a tárgyalás mellőzésének esetét, és harminc napon belül az eljárás alá vont
szabadalmi ügyvivő, a képviselője, valamint a Kamara elnöke részére kézbesíteni kell.
14
A minimumfeltételek 17. pontja értelmében a fegyelmi eljárás megszüntetésének okait
törvény határozza meg. Az eljárásnak fegyelmi tanács határozatával történő megszüntetése
okait a Szüt. új 24/D. §-ának (4) bekezdése tartalmazza. Ennek értelmében az eljárás
megszüntetésének van helye, ha a fegyelmi felelősségre vonás lehetősége megszűnt, a
panaszba foglalt tények miatt már jogerős fegyelmi határozatot hoztak, a fegyelmi tanács
megállapítja, hogy az eljárás alá vont szabadalmi ügyvivő nem követte el a terhére rótt
cselekményt vagy mulasztást, illetve az nem képez kötelezettségszegést vagy kifogásolható
magatartást, vagy az eljárás alá vont szabadalmi ügyvivő vétkessége nem állapítható meg (az
eljárásnak a Kamara elnöke által történő megszüntetéséhez ld. a Szüt. új 24/A. §-ához fűzött
indokolást).
(A Szüt. 24/E. §-ához)
A minimumfeltételek 9. pontja értelmében amennyiben a törvény lehetővé teszi, az
abban felsorolt okokból az első fokú fegyelmi testület ideiglenes intézkedésként az eljárás alá
vont személyt szolgálatából, illetőleg a tevékenység végzésére való jogosultsága alól
felfüggesztheti. A felfüggesztésről szóló határozatot a törvényben meghatározott határidőn
belül az eljárás alá vont személy részére kézbesíteni kell, aki az ellen fellebbezést terjeszthet
elő. A fellebbezéssel érintett határozat végrehajthatóságáról törvény rendelkezik.
A tevékenység felfüggesztésére vonatkozó részletes szabályokat a Szüt. új 24/E. §-a
állapítja meg. Ennek alapján ha a fegyelmi vétség - súlyára és természetére tekintettel - a
Kamarából való kizárás fegyelmi büntetését vonhatja maga után, a fegyelmi tanács az eljárás
alá vont szabadalmi ügyvivő tevékenységének gyakorlását határozattal felfüggesztheti. A
felfüggesztés időtartama három hónap, amely egy ízben, legfeljebb három hónappal
meghosszabbítható. A fegyelmi tanácsnak a felfüggesztésről hozott határozata ellen a
szabadalmi ügyvivő a kézbesítéstől számított harminc napon belül keresettel fordulhat a
bírósághoz. Az eljárásra a Szüt. új - jogorvoslati kérdéseket szabályozó - 24/G. §-ának
rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a kereset benyújtásának
a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. A felfüggesztéshez kapcsolódóan a javaslat
kimondja, hogy a felfüggesztés alatt a kamarai tagságból és tisztségből származó jogok nem
gyakorolhatók. A szabadalmi ügyvivői tevékenység felfüggesztésének időtartama alatt
létesített munkaviszony, közalkalmazotti vagy köztisztviselői jogviszony ugyanakkor nem
ütközik a Szüt. összeférhetetlenségi kérdéseket szabályozó 14. §-ának (1) bekezdésébe.
(A Szüt. 24/F. §-ához)
A minimumfeltételek 17. pontja értelmében a fegyelmi eljárás felfüggesztésének okait
törvény határozza meg. A fegyelmi eljárás felfüggesztésére vonatkozó rendelkezéseket a Szüt.
új 24/F. §-a tartalmazza. Ennek alapján ha a fegyelmi eljárás alá vont szabadalmi ügyvivő
cselekménye miatt büntetőeljárás is indult, a fegyelmi eljárást a büntetőeljárás jogerős
befejezéséig fel lehet függeszteni. A büntetőügyben eljáró hatóság a szabadalmi ügyvivő ellen
indított büntetőeljárásról és annak befejezéséről értesíti a Kamarát. Ha a fegyelmi eljárás
lefolytatása pedig olyan előzetes kérdés elbírálásától függ, amelynek tárgyában az eljárás más
hatóság hatáskörébe tartozik, a fegyelmi eljárást ennek az eljárásnak a jogerős befejezéséig fel
lehet függeszteni.
15
(A Szüt. 24/G. §-ához)
A javaslat a Szüt. új 24/G. §-ában meghatározza a jogorvoslatot elbíráló fórumot és az
eljárásrendet, kimondja a jogorvoslat halasztó hatályát, továbbá lehetővé teszi szabadalmi
ügyvivő képviselőként történő eljárását a fegyelmi eljárásban és a jogorvoslat során, valamint
meghatározza, hogy a fegyelmi ügyben hozott határozat mely napon emelkedik jogerőre, ha
nem kértek jogorvoslatot. A jogorvoslati fórumrendszerhez kapcsolódóan a Korm. határozat
2.	számú mellékletének 1. pontja előírja, hogy a szakmai kamarák fegyelmi-etikai jogkörben
hozott határozatainak bírósági felülvizsgálata során a Pp. XX. fejezetét kell alkalmazni.
Ennek a javaslat a Szüt. új 24/G. §-ának (1) bekezdése útján felel meg.
(A Szüt. 24/H. §-ához)
A minimumfeltételek 16. pontja előírja, hogy amennyiben a törvény lehetővé teszi, a
jogerős fegyelmi határozat meghozatalát követően az eljárás alá vont személy, illetve a
törvényben meghatározott kamarai szerv, a törvényben foglalt okok esetén új eljárást
kezdeményezhet. Új eljárás kezdeményezésének az eljárás alá vont személy terhére csak a
törvényben megjelölt feltételek fennállása esetén és csak az elévülési időn belül van helye.
A javaslat az Ütv. 63. §-ában foglaltakat alapul véve rendelkezik a Szüt. új 24/H. §-
ában az új eljárás kezdeményezéséről. Erre figyelemmel a jogerős határozat meghozatala után
a Kamara elnöke vagy a szabadalmi ügyvivő, a szabadalmi ügyvivő halála esetén
hozzátartozója [Pp. 13. § (2) bek.] új eljárást kezdeményezhet, ha olyan tényre vagy
bizonyítékra, illetve olyan jogerős hatósági határozatra hivatkozik, amelyet a fegyelmi tanács
nem bírált el, illetve nem vett figyelembe, feltéve, hogy az elbírálása, illetve figyelembevétele
esetén a fegyelmi határozatra lényeges hatással lett volna. Új eljárásnak van helye akkor is, ha
az alapügyben a fegyelmi tanács elnöke vagy tagja kötelességét a Büntető Törvénykönyvbe
ütköző módon megszegte. Új eljárás kezdeményezésének a szabadalmi ügyvivő terhére csak a
szabadalmi ügyvivő életében, az elévülési időn belül van helye. Új eljárás elrendeléséről az
ügyben korábban eljáró fegyelmi tanács határoz. A fegyelmi tanács elutasító határozata elleni
jogorvoslatra a Szüt. új 24/G. §-ának rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
A 6. §-hoz
A minimumfeltételek 2. pontja előírja, hogy a kamara fegyelmi eljárást kizárólag a
saját tagjával szemben folytathat le, kivéve, ha törvény feljogosítja, hogy olyan - a
törvényben megnevezett - személyekkel szemben is eljárjon, akik tevékenysége, foglalkozása
kapcsolódik a kamarai tagként végezhető tevékenységhez.
A Szüt 27/F. §-ának (7) bekezdése értelmében a szabadalmi ügyvivő fegyelmi
felelősségére vonatkozó szabályokat alkalmazni kell az európai közösségi hivatásos
iparjogvédelmi képviselőkre (a továbbiakban: közösségi képviselő) is. A Szüt.
alkalmazásában közösségi képviselő az, aki az Európai Gazdasági Térség valamely
tagállamának állampolgára, az Európai Gazdasági Térség valamely tagállamában szabadalmi
ügyvivői tevékenység folytatására jogosultsággal rendelkezik, és az Európai Gazdasági
Térség területén működik. A Szüt. 27/F. §-ának - 2005. november 1-jével módosuló - (7)
bekezdése kimondja, hogy a Szüt.-nek a fegyelmi felelősségre vonatkozó rendelkezéseit,
valamint a szabadalmi ügyvivői fegyelmi szabályzatot mind a névjegyzékbe felvett közösségi
16
képviselőre, mind az eseti szolgáltatást nyújtó közösségi képviselőre alkalmazni kell, azzal,
hogy fegyelmi büntetésként a Kamarából történő kizárás helyett a névjegyzékbe felvett
közösségi képviselővel szemben a közösségi képviselők névjegyzékéből való törlés, az eseti
szolgáltatást nyújtó közösségi képviselővel szemben pedig a szabadalmi ügyvivői
tevékenységnek a Magyar Köztársaság területén való folytatásától történő eltiltás
alkalmazható. Fegyelmi eljárásnak van helye akkor is, ha a közösségi képviselő azt a látszatot
kelti, hogy szabadalmi ügyvivő vagy a szabadalmi ügyvivői cím használatára jogosult.
A közösségi képviselők fegyelmi felelősségére vonatkozó szabályt a javaslat 6. §-a a
Szüt. új 23/A. §-ára figyelemmel akként igazítja ki, hogy - a Szüt. 27/F. §-ának (7)
bekezdését kiegészítve - kimondja: a Kamara fegyelmi jogkörét azzal szemben gyakorolja,
aki a fegyelmi eljárás megindításakor a közösségi képviselők névjegyzékébe felvett közösségi
képviselő, vagy olyan közösségi képviselő, aki korábban eseti szolgáltatást nyújtott.
A 7. §-hoz
A javaslat 7. §-a rögzíti, hogy a Kamara közgyűlése és az elnökség ülése nem
nyilvános, figyelemmel arra, hogy az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi
XC. törvény melléklete II. részének 8. pontja értelmében a testületi szerv, így a Kamara mint
köztestület döntései előkészítésének rendje, eljárási szabályai, a testületi szerv üléseinek
helye, ideje, továbbá döntései, ülésének jegyzőkönyvei, illetve összefoglalói, a testületi szerv
szavazásának adatai 2006. január 1-jétől nyilvánosak, ha ezt jogszabály nem korlátozza.
A 8. §-hoz
A Korm. határozat 2. számú mellékletének 2. pontja értelmében a szakmai kamarák
törvénysértő - a tagfelvétel és törlés, valamint a fegyelmi-etikai ügyek körébe nem tartozó -
határozatai kapcsán a tag által indított perekben a Pp. általános szabályait kell alkalmazni
azzal, hogy ezen perek elbírálása a megyei bíróság hatáskörébe tartozik. Ennek a javaslat
8. §-a felel meg a Szüt. új 33/A. §-ának beiktatása útján.
A 9. §-hoz
A javaslat 9. §-a megállapítja a hatálybalépés időpontját, és egyúttal deregulációs
hatályon kívül helyezéseket is tartalmaz. A javaslat 9. §-ának (2) bekezdése a fegyelmi
vétség, illetve a fegyelmi eljárás elévülésére vonatkozó hatályos szabályokat igazítja ki oly
módon, hogy - figyelemmel arra, hogy a Szüt. 24. §-ának a javaslattal megállapított új (7)
bekezdése értelmében a vizsgálóbiztos eljárása legfeljebb hat hónap lehet - a Szüt. 25. §-ának
(2)	bekezdésében az elévülés nyugvásának időtartamát három hónapról hat hónapra
módosítja.