﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/18094. számú
törvényjavaslat
a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény és az
egészségügyi szakellátási kötelezettségről, továbbá egyes egészségügyet érintő
törvények módosításáról szóló 2001. évi XXXIV. törvény módosításáról
Előadó: Dr. Rácz Jenő
egészségügyi miniszter
Budapest, 2005. november
2005. évi ... törvény
a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény és az
egészségügyi szakellátási kötelezettségről, továbbá egyes egészségügyet érintő
törvények módosításáról szóló 2001. évi XXXIV. törvény módosításáról
A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény
módosítása
1. §
A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a
továbbiakban: Ebtv.) a következő új, 5/B. §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül
ki:
„F ogalommeghatározások
5/B. §
E törvény alkalmazásában
a)	biztosított:
aa)	az egészségbiztosítás egészségügyi szolgáltatásainak tekintetében a Tbj. 5.
§-a szerinti biztosított, valamint a Tbj. 13. §-a és 16. §-ának (1) bekezdése szerint
egészségügyi szolgáltatásra jogosult személy, valamint a Tbj. 16/A. §-ában
meghatározott személy, továbbá aki után a központi költségvetés egészségbiztosítási
járulékot fizet,
ab)	az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai tekintetében a Tbj. 5. §-a szerinti
biztosított és a Tbj. 16/A. §-ában meghatározott személy,
ac)	a baleseti táppénz tekintetében a Tbj. 5. §-a szerinti biztosított, a Tbj. 15. §-
ának (1) bekezdésében és a 16/A. §-ában meghatározott személy,
ad)	a baleseti egészségügyi szolgáltatás tekintetében a Tbj. 5. §-a szerinti
biztosított, valamint a Tbj. 15. §-ának (1) és (2) bekezdésében, valamint a 16/A. §-
ában meghatározott személy,
ae)	a baleseti járadék tekintetében a Tbj. 5. §-a szerinti biztosított, valamint a
Tbj. 15. §-ának (1) bekezdésében és a 16/A. §-ában meghatározott személy,
b)	egészségügyi szolgáltató: a külön jogszabály alapján egészségügyi
szolgáltatás nyújtására jogosult természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiség
nélküli szervezet,
c)	gyógyszertár: a gyógyszertárak létesítéséről és működésük egyes szabályairól
szóló 1994. évi LIV. törvény hatálya alá tartozó gyógyszertár,
2
d)	gyógyszer: az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a
gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény 1.
§-ának 1. pontjában meghatározott termék és a különleges táplálkozási igényt kielégítő
tápszer,
e)	gyógyászati segédeszköz: átmeneti vagy végleges egészségkárosodással,
fogyatékossággal vagy rokkantsággal élők gyógyászati, ápolási technikai eszköze,
f)	gyógyászati segédeszköz forgalomba hozója: a gyógyászati segédeszközt
gyártó, az azt importáló és azzal nagykereskedelmi tevékenységet végző,
g)	gyógyászati ellátás: az orvosi rehabilitáció céljából társadalombiztosítási
támogatással igénybe vehető gyógyászati ellátásokról szóló rendeletben meghatározott
ellátás,
h)	közeli hozzátartozó: a házastárs, az élettárs, az egyeneságbeli rokon, az
örökbe fogadott, a mostoha- és nevelt gyermek, az örökbefogadó, a mostoha- és a
nevelőszülő, a testvér,
i)	közös háztartás: a Tbj. 4. §-ának x) pontjában foglaltak szerinti szállás-, lakó-
és tartózkodási hely.”
2. §
Az Ebtv. 6. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A II. és III. fejezet alkalmazásában a Tbj. szerinti biztosítottal azonos
ellátás illeti meg a Tbj. szerint egészségügyi szolgáltatásra jogosult személyeket,
ideértve azokat a személyeket is, akik után a központi költségvetés egészségbiztosítási
járulékot fizet.”
3. §
(1)	Az Ebtv. 20. §-ának (2)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Amennyiben a kezelőorvos a biztosított részére olyan külön jogszabályban
nevesített vizsgálatot vagy beavatkozást rendel, amely várólista szerinti ellátási
sorrendben vehető igénybe, a biztosított az ellátásra a várólista szerinti sorrendben
jogosult.
(3)	A várólistát - a (4) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - csak
szakmai szempontok szerint lehet összeállítani.”
(2)	Az Ebtv. 20. §-a a következő (4)-(6) bekezdésekkel egészül ki:
3
„(4) A szerv- vagy szövetátültetésre jogosító, szerv- vagy szövettípusonként
vezetett várólistára való felvételre jogosult:
a)	a Tbj. 5. §-a szerinti biztosított,
b)	a Tbj. 16. §-a szerint egészségügyi szolgáltatásra jogosult személy,
c)	akinek biztosítója a magyarországi szerv- vagy szövetátültetését a Közösségi
rendelet 22. cikke 1. bekezdésének c) pontja, illetve kétoldalú egyezmény alapján
előzetesen engedélyezte.
(5)	A biztosított az általa vélelmezett állapotrosszabbodás esetén
térítésmentesen jogosult a kezelőorvosánál mindazon vizsgálatok kezdeményezésére
és a kezelőorvos javaslata szerinti elvégeztetésére, amely a várakozás sorrendjét
befolyásoló egészségi állapotváltozás megállapításához szükséges.
(6)	A biztosított részleges vagy teljes térítési díj megfizetése mellett sem
jogosult a várólista szerinti sorrendet megelőzően az ellátás igénybevételére.”
4.	§
Az Ebtv. 21/A. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A 21. § (1) bekezdésének aa) pontja szerinti hatóság az első fokú döntését
fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatónak nyilváníthatja.”
5.	§
Az Ebtv. 27. §-a a következő (11)-(12) bekezdésekkel egészül ki:
„(11) A biztosított által valamely EGT tagállam területén történő ideiglenes
tartózkodása során igénybevett egészségügyi szolgáltatásra - a Közösségi rendelet
szerint - jogosító, a MEP által kibocsátott Európai Egészségbiztosítási Kártyát (a
továbbiakban: EU-Kártya), illetve az azt helyettesítő nyomtatványt az illetékes MEP a
biztosított kérelmére, a (12) bekezdésben foglaltak kivételével díjmentesen, a külön
jogszabályban foglaltak figyelembevételével bocsátja a biztosított rendelkezésére.
(12) Az EU-Kártya kiadásáért az általános tételű eljárási illetéknek megfelelő
összegű igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetnie a biztosítottnak, ha annak kiadása a
még érvényes EU-Kártyának a jogosult birtokából való kikerülése (lopás, elvesztés,
megsemmisülés) vagy megrongálódása miatt vált szükségessé.”
6.	§
Az Ebtv. 30. §-a a következő új, (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A MEP külön jogszabályban meghatározott esetben külön jogszabály
szerinti hatósági bizonyítvánnyal rendelkező nem egészségügyi szolgáltatóval is köthet
4
szerződést gyógyászati segédeszköz egyedi méretvétel alapján történő gyártására,
illetve ezen eszközök javítására.”
7.	§
(1)	Az Ebtv. 36. §-ának (4) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„A gyógyszer, gyógyászati segédeszköz és gyógyászati ellátás támogatással
történő rendelésére a 32. § alapján jogosult orvos az ellenőrzést végző személy
rendelkezésére bocsátja az érintett biztosítottra vonatkozó, az ellenőrzés
lefolytatásához szükséges egészségügyi dokumentációt.”
(2)	Az Ebtv. 36. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) Amennyiben az OEP, illetve a MEP az (1)-(7) bekezdés szerinti ellenőrzés
során a szakmai előírások be nem tartását állapítja meg, erről tájékoztatja a szakmai
felügyeletet ellátó szervet.”
(3)	Az Ebtv. 36. §-a a következő új, (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) Az OEP, illetve a MEP az (1)-(7) bekezdésekben foglalt ellenőrzések során
a 30-33/A. §-ok szerinti szerződések alapján, mint szerződő fél jár el.”
8.	§
Az Ebtv. a következő 38/C-38/D. §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:
„Irányított betegellátási rendszer
38/C. § (1) Az irányított betegellátási rendszer működése az érintett
biztosítottak egészségi állapotának, az általuk igénybe vett egészségügyi
szolgáltatások hatékonyságának, minőségének és az ellátások szervezettségének
javítása, valamint a felszabaduló források célszerű felhasználása érdekében biztosítja
a)	az érintett biztosítottak kötelező egészségbiztosítás keretében
térítésmentesen, illetve támogatás ellenében igénybe vehető egészségügyi ellátásának
a progresszív ellátás adott szinten történő megszervezését, megfelelőségének és
minőségének - az igénybevételi adatok alapján történő - nyomon követését,
b)	az ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatók munkájának koordinálását,
c)	az ellátásokról történő folyamatos visszacsatolást, valamint
d)	az egészségfejlesztési és prevenciós programok koordinálását.
(2)	A Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló törvényben (a továbbiakban:
költségvetési törvény) meghatározottak figyelembevételével az OEP az egészségügyi
szolgáltatások irányított betegellátás keretében történő nyújtásának megszervezésére a
külön jogszabály szerinti pályázaton kiválasztott és a külön jogszabályban
meghatározott egyéb feltételeknek megfelelő, irányított betegellátás szervezésére
5
vállalkozó egészségügyi szolgáltatóval (a továbbiakban: ellátás szervező) köthet
szerződést.
(3)	Az (1) bekezdésben meghatározott célok elérése érdekében az
ellátásszervező feladata:
a)	az ellátásszervezés és koordinálás, a betegút követése,
b)	a vállalt prevenciós terv megvalósításának megszervezése, koordinálása,
ellenőrzése és értékelése, valamint módosítása a jogszabályok által kötelezően előírt
vagy egyéb forrásból támogatott programok változása miatt, továbbá a módosított terv
jóváhagyásra való megküldése az OEP részére,
c)	a minőségbiztosítás követelményrendszerének teljesítése az egészségügyről
szóló 1997. évi CLIV. törvény 120. §-ában foglaltak szerint, különösen
minőségpolitikai nyilatkozat, szakmai protokollok alkalmazása,
d)	a g) pontban foglaltakra figyelemmel a külön jogszabályban előírt
adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése, az OEP-től kapott tételes betegforgalmi
adatok elemzése, monitoringrendszer működtetése,
e)	az érintett biztosítottak részére nyújtott egészségügyi ellátások betegforgalmi
adatainak elemzése,
f)	az OEP által megküldött keresőképtelenségi napok összehasonlító statisztikai
adatainak elemzése,
g)	az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és
védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény 32/A. §-a (1)-(2) bekezdésében
meghatározott adatok kezelése,
h)	amit külön jogszabály ekként határoz meg.
(4)	Az érintett biztosítottak által igénybe vett egészségügyi szolgáltatások
fedezetéül a természetbeni ellátások előirányzatának az érintett biztosítottak kora,
neme szerinti és külön jogszabályban meghatározott egyéb szempontok alapján
számított arányos része (a továbbiakban: fejkvóta) szolgál. A fejkvóta szerinti összeget
mint bevételt, valamint az érintett biztosítottak által igénybe vett egészségügyi
szolgáltatások finanszírozási díját mint kiadást tartalmazó kimutatást (a továbbiakban:
elvi számla) az OEP vezeti. Az elvi számla pozitív egyenlege a bevételi többlet. A
bevételi többlet felosztására és felhasználására a költségvetési törvényt és az e törvény
felhatalmazásán alapuló külön jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni.
(5)	Az ellátás szervezővel a (2) bekezdés alapján kötött szerződésben (a
továbbiakban: ellátásszervezési szerződés) a szerződés hatályára, módosítására,
felmondására vonatkozó rendelkezéseken kívül rendelkezni kell
a)	arról, hogy az ellátásszervező mely egészségügyi szolgáltatásokat nyújtja
saját maga, illetve más egészségügyi szolgáltató igénybevételével,
b)	a teljes körű minőségi, definitív ellátásokra ösztönző, hatékony egészségügyi
szolgáltatás biztosításáról, valamint a betegségek időben történő megelőzését, az
egészség megőrzését szolgáló prevenciós program megvalósítására vonatkozó
kötelezettség vállalásáról,
c)	az OEP által vezetett elvi számlán jelentkező megtakarítás elszámolásáról,
d)	az adatszolgáltatási kötelezettségről,
6
e)	az ellenőrzésről,
f)	a szerződésszegés esetén az igény érvényesítéséről,
g)	arról, amit külön jogszabály előír.
(6)	Az ellátásszervezési szerződéshez csatolni kell
a)	a 38/D. § (1) bekezdése szerinti szolgáltatási szerződést,
b)	a 38/D. § (2) bekezdése szerinti megállapodást,
c)	a külön jogszabályban meghatározott mellékleteket.
(7)	E szakasz alkalmazásában érintett biztosítottnak az ellátásszervezővel a
38/D. § (1) bekezdése alapján szerződött háziorvosi ellátást nyújtó egészségügyi
szolgáltatóhoz bejelentkezett biztosítottak minősülnek. Az érintett biztosítottat a
háziorvosi ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató írásban tájékoztatja az
ellátásszervezőhöz történő csatlakozás tényéről, és ennek - az érintett biztosítottat
érintő - következményeiről, így különösen: az irányított betegellátási rendszer
céljairól, működéséről, tartalmi elemeiről (az elérhető prevenciós programokról, az
emelt szintű gondozás lehetőségeiről), az érintett biztosított egészségügyi és
személyazonosító adatainak kezeléséről, továbbá arról, hogy az adatkezelést
megtilthatja, valamint az ellátás szervező és kapcsolattartója nevéről, címéről és
elérhetőségéről.
38/D. § (1) Az irányított betegellátási rendszerben való részvétel érdekében a
területi ellátási kötelezettséggel rendelkező, háziorvosi ellátást nyújtó szolgáltató
szolgáltatási szerződést köthet az ellátásszervezővel.
(2)	Az ellátásszervező a vele szolgáltatási szerződésben nem álló finanszírozott
egészségügyi szolgáltatóval együttműködési megállapodást köthet az érintett
biztosítottak egészségügyi ellátásában való közreműködésre.
(3)	Az (1) bekezdés szerinti szolgáltatási szerződéskötés során az
ellátásszervezőnek a működés földrajzi határain belül - Budapest kivételével - zárt
terület kialakítására kell törekednie a települési önkormányzatok többcélú kistérségi
társulásáról szóló törvényben meghatározott kistérségi határok figyelembevételével. A
38/C. § (4) bekezdése szerinti elvi számla tekintetében az adott kistérség a szervező
területének minősül, ha a kistérségben működő háziorvosi praxisok több mint 70%-a
csatlakozik a szervezőhöz.
(4)	Az irányított betegellátási rendszerben részt vevő egészségügyi szolgáltatók
által teljesített ellátások finanszírozása a szerződés időtartama alatt is érvényes
finanszírozási szerződések alapján történik.”
9.	§
Az Ebtv. 66. §-a a következő új, (7) bekezdéssel egészül ki:
7
„(7) Az a személy, aki EU-Kártyával vagy az azt helyettesítő nyomtatvánnyal,
valamint a közösségi rendelet szerinti egyéb nyomtatvánnyal úgy vett igénybe
egészségügyi szolgáltatást valamely EGT tagállamban, hogy a 6-7. §-ok és a 8/A. §
alapján nem volt jogosult annak igénybevételére, köteles az egészségügyi szolgáltatás
E. Alapot terhelő költségeit megtéríteni.”
10.	§
Az Ebtv. 68/A. §-a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az ügyben eljáró egészségbiztosítási szerv jogosult a 67-68. §-ok
szerinti megtérítési igényt megalapozó eseménnyel kapcsolatban a más hatóságnál,
illetve egyéb szervnél indult eljárás során hozott, a megtérítési igény elbírálásához
szükséges döntés megismerésére. Biztosítani kell az ügyben eljáró
egészségbiztosítási szerv részére, hogy a döntés alapjául szolgáló iratokba
betekinthessen és arról másolatot készíthessen. Az eljáró egészségbiztosítási szerv
megkeresésére a kért iratok másolatát az érintett szerv 30 napon belül megküldi a
megkereső részére.”
11.	§
(1)	Az Ebtv. 83. §-a (2) bekezdése a következő q) ponttal egészül ki:
[Felhatalmazást kap a Kormány]
„q) az irányított betegellátási rendszer keretében az ellátás szervező
kiválasztására irányuló pályázat kiírására és elbírálására vonatkozó szabályok, az
ellátásszervezővel szemben támasztott követelmények, az ellátásszervezési szerződés
tartalmi elemeinek és mellékleteinek, a fejkvóta megállapításának, az elvi számla
vezetésének és egyenleg számítási módjának, a bevételi többlet kiutalására,
felhasználására, ellenőrzésére és visszavonására vonatkozó szabályok, a pénzeszköz-
áramlás szabályainak és ellenőrzése módjának, az ellátásszervező megszűnésére és az
irányított betegellátási rendszerből való kilépésére alkalmazandó szabályok,”
[meghatározására.]
(2)	Az Ebtv. 83. §-a (2) bekezdésének u) pontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
[Felhatalmazást kap a Kormány]
„u) a gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, illetve gyógyászati ellátás
támogatással történő rendelésére, illetőleg támogatással történő kiszolgáltatásra,
forgalmazásra, egyedi méretvétel alapján történő gyártására és az ilyen eszköz
javítására, valamint gyógyászati ellátás támogatással történő nyújtására jogosító
szerződésekre vonatkozó szabályok,”
8
[meghatározására.]
(3)	Az Ebtv. 83. §-ának (2) bekezdése a következő új, z) ponttal egészül ki:
[Felhatalmazást kap a Kormány]
„z) az Európai Egészségbiztosítási Kártya érvényességi idejének és kibocsátása
szabályainak”
[meghatározására.]
Az egészségügyi szakellátási kötelezettségről, továbbá egyes egészségügyet érintő
törvények módosításáról szóló 2001. évi XXXIV. törvény módosítása
12.	§
(1)	Az egészségügyi szakellátási kötelezettségről, továbbá egyes egészségügyet
érintő törvények módosításáról szóló 2001. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban:
Eszt.) 3. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az egészségügyi miniszter a pénzügyminiszter egyetértésével
engedélyezheti, hogy az OEP - az egészségügyi miniszter által meghatározott és az
Egészségügyi Minisztérium hivatalos lapjában közzétett szakmai prioritások
figyelembevételével - az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően további kapacitások
befogadására - külön jogszabályban foglaltak szerint - pályázatot írjon ki.”
(2)	Az Eszt. 3. §-a a következő (3)-(7) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a
jelenlegi (3) bekezdés számozása (8) bekezdésre módosul:
„(3) A pályázat külön jogszabály szerinti elbírálásánál figyelembe kell venni,
hogy a pályázat eredményeként az egészségügyi szolgáltató
a)	országos, illetve regionális ellátási területtel működjön, vagy
b)	progresszív egészségügyi ellátást nyújtson, vagy
c)	a korábban finanszírozott szolgáltatásokhoz képest költséghatékony
megoldást nyújtson, vagy
d)	az ellátott terület népegészségügyi mutatóihoz szakmai összetételében, a
meglévőnél jobban igazodó szolgáltatást végezzen, vagy
e)	segítse az egészségügyi rendszerhez való hozzáférési esélyek kiegyenlítését.
(4)	A külön jogszabályban foglaltak szerint előzetes befogadás szükséges,
amennyiben
a)	a címzett támogatás szakmai programja,
b)	a központi költségvetésből támogatott egyéb beruházás,
c)	az Európai Uniós pályázat,
9
d)	a Nemzeti Fejlesztési Tervben foglaltak,
e)	a regionális fejlesztések,
f)	a nemzeti hosszú távú egészségügyi programok
megvalósítása többletkapacitások befogadását igényli.
(5)	A pályázat kiírásánál és a kapacitások befogadásánál - ideértve a (4)
bekezdésben foglaltakat is - figyelembe kell venni, hogy a befogadásra kerülő
kapacitás várható éves teljesítményének finanszírozott összege nem haladhatja meg
a)	a költségvetési törvényben rendelkezésre álló források, és
b)	a befogadást megelőzően megszűnő szerződés következtében felszabaduló
finanszírozás
együttes összegét.
(6)	Váratlan esemény vagy előre nem látható módon bekövetkező ellátási
szükséglet jelentkezése esetén kérhető többletkapacitás rendkívüli befogadására a
külön jogszabályban foglaltak az irányadóak. A befogadás a váratlan esemény vagy az
előre nem látható módon bekövetkező ellátási szükséglet fennállásának időtartamára
történhet.
(7)	A MEP a (2), (4) és (6) bekezdés szerint befogadott kapacitás
felhasználásával ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatóval külön jogszabályban
foglaltak szerint finanszírozási szerződést köt.”
13.	§
Az Eszt. a következő 4/A. §-sal egészül ki:
„4/A. § Megszűnik a kapacitáslekötés, ha
a)	a fenntartó/tulajdonos által lekötött normatíván belüli kapacitásra a lekötéstől
számított egy éven belül alapos indok nélkül nem jön létre finanszírozási
szerződéskötés, és
b)	a megszűnés az illetékes tisztifőorvos véleménye szerint az ellátás
biztonságát nem veszélyezteti.”
14.	§
Az Eszt. 13. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a lekötött kapacitások
módosításának, az új szolgáltatók és a kapacitások befogadásának, illetve a
kapacitáslekötés megszűnésének részletes szabályait, eljárási rendjét, továbbá az OEP
által kiírandó pályázatoknak és a regionális egészségügyi tanácsok részvételének
szabályait, valamint a rendkívüli esemény miatti és az előzetes befogadások részletes
eljárási rendjét rendeletben határozza meg.”
10
Záró rendelkezések
15. §
(1)	Ez a törvény 2006. január 1-jén lép hatályba.
(2)	Ez a törvény nem érinti az e törvény hatálybalépése előtt szerv- vagy
szövetátültetésre jogosító várólistára felkerült személyek szerv- vagy szövetátültetésre
való jogosultságát. Azt a személyt, akinek esetében ugyanazon szerv vagy szövet
átültetése a Magyarországon elvégzett korábbi szerv- vagy szövetátültetést követően, a
beültetett szerv vagy szövet kilökődése miatt indokolttá vált, attól függetlenül fel kell
venni a várólistára, hogy az érintett személy e törvény hatálybalépését követően
jogosult-e rá.
(3)	A Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről szóló 2004. évi CXXXV.
törvény 78. §-a alapján működő irányított betegellátási modellkísérlet e törvény
hatálybalépésével egyidejűleg megszűnik. Az irányított betegellátási modellkísérletben
részt vett ellátás szervező kezelésében álló, az érintett biztosítottal kapcsolatos, az
ellátásszervező feladatának ellátásához szükséges - az egészségügyi és a hozzájuk
kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII.
törvény 32/A. §-ának (1)-(2) bekezdése szerinti - adatokat az e törvény
hatálybalépését követően létrejövő irányított betegellátási rendszerben résztvevő
ellátásszervező csak akkor használhatja fel, ha az érintett biztosított az irányított
betegellátási rendszerben való részvételről kapott tájékoztatását és a szolgáltatónak a
rendelkezésre álló adatok ellátásszervezés keretében történő további felhasználására
vonatkozó szándéknyilatkozatát követően ez ellen írásban nem tiltakozik.
(4)	A 13. §-ban foglaltakat az e törvény hatálybalépése előtt lekötött
kapacitásokra is alkalmazni kell, ha e törvény hatálybalépéséig nem jött létre
finanszírozási szerződés. Ez esetben a kapacitáslekötés megszűnésének legkorábbi
időpontja 2006. április 1. lehet.
(5)	E törvény hatályba lépésével egyidejűleg
a)	az Ebtv.
aa)	21. §-a (1) bekezdése a) pontjának ab) alpontjában és 21/A. §-ának (6)
bekezdésében az „és galenusi” szövegrész,
ab)	68/A. §-ának (2) bekezdésében az „és a 67-68. §” szövegrész,
ac)	76. §-a (3) bekezdésének második mondata,
b)	a Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetéséről és az államháztartás
hároméves kereteiről szóló 2003. évi CXVI. törvény 107. §-a (1) bekezdésének k)
pontja,
c)	a Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről szóló 2004. évi CXXXV.
törvény 121. §-ának a) pontja
11
hatályát veszti.
(6)	E törvény hatályba lépésével egyidejűleg
a)	az Ebtv.
aa)	6. §-ának (3) bekezdésében a „biztosítottal” szövegrész helyébe a „Tbj.
szerinti biztosítottal” szövegrész,
ab)	11. §-a (1) bekezdésének b) pontjában és 13. §-ának felvezető mondatában a
„gyógyszert” szövegrész helyébe a „gyógyszert (kivéve a különleges táplálkozási
igényt kielégítő tápszert)” szövegrész,
ac)	21. §-a (1) bekezdése a) pontjának aa) alpontjában a „törzskönyvezett
gyógyszer, valamint a különleges táplálkozási igényt kielégítő tápszer” szövegrész
helyébe a „forgalomba hozatalra engedélyezett gyógyszer” szövegrész,
ad)	21/A. §-ának (1) bekezdésében a „törzskönyvezett gyógyszer, valamint a
különleges táplálkozási igényt kielégítő tápszer (a továbbiakban együtt: gyógyszer)”
szövegrész helyébe a „forgalomba hozatalra engedélyezett gyógyszer” szövegrész,
ae)	21/A. §-ának (3) és (4) bekezdésében az „A 21. § (1) bekezdés a) pontja”
szövegrész helyébe az „A 21. § (1) bekezdése a) pontjának aa) alpontja” szövegrész,
b)	az Eszt.
ba)	2. §-ának (1) bekezdésében a „2001. évben történt” szövegrész helyébe a
„2001. évben és azt követően történt” szövegrész,
bb)	3. §-ának (1) bekezdésében az „Országos Egészségbiztosítási Pénztár”
szövegrész helyébe az „Országos Egészségbiztosítási Pénztár (a továbbiakban: OEP)”
szövegrész
lép.
12
Általános indokolás
Jelen törvényjavaslat a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi
LXXXIII. törvénynek (a továbbiakban: Ebtv.) többek között a biztosított fogalmával,
az irányított betegellátási rendszerrel, a transzplantációs várólistával, az Európai
Egészségbiztosítási Kártyával, gyógyászati segédeszközök egyedi méretvétel alapján
történő gyártásával kapcsolatos módosítását, valamint az egészségügyi szakellátási
kötelezettségről, továbbá egyes egészségügyet érintő törvények módosításáról szóló
2001. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Eszt.) módosítását tartalmazza.
A Kormány „100 lépés” programjának a biztosítási elv erősítésére vonatkozó
pontjainak eleget téve, a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra
jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a
továbbiakban: Tbj.) e törvényjavaslattal egyidejű módosításával és a Magyar
Köztársaság 2006. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslatban foglalt szabályokkal
összhangban a biztosított fogalmának definiálásával határozza meg jelen
törvényjavaslat, hogy a kötelező egészségbiztosítás rendszerében az egyes
ellátástípusok közül ki és melyiket veheti igénybe az Egészségbiztosítási Alap terhére.
A Tbj. 2006 elején hatályba lépő új rendelkezései és a jelen törvényjavaslatban
megfogalmazott módosítások alapján a következő év elejétől valamennyi belföldi
személy jogosult lesz a természetbeni ellátásokat (e törvény szavaival élve:
egészségügyi szolgáltatást) az Ebtv. jelenleg is hatályos szabályainak megfelelően
térítésmentesen, illetőleg részleges térítési díj ellenében igénybe venni.
Az 1999-ben indult irányított betegellátási modellkísérletet (a továbbiakban:
modellkísérlet) a 2004-2005. évben értékelte az Állami Számvevőszék, továbbá
részletes értékelést végzett az egészségügyi tárca és az Országos Egészségbiztosítási
Pénztár (a továbbiakban: OEP) szakértői csoportja is. Ezek megállapításai az
Országgyűlés Egészségügyi Bizottsága és - a jövőbeni teendők meghatározása
érdekében - a Kormány elé kerültek. Mindezek figyelembevételével született meg az a
döntés, amely értelmében a modellkísérletet le kell zárni. Jelen törvényjavaslat a lezárt
modellkísérlet tapasztalatait felhasználva hozza létre az irányított betegellátási
rendszert (a továbbiakban: IBR). Az IBR-ben ellátásszervezést csak egészségügyi
szolgáltatók végezhetnek, az OEP-pel erre megkötött ellátás szervezési szerződés
alapján. Az ellátás szervezők pedig a területi ellátási kötelezettséggel rendelkező
háziorvosi ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatóval megkötött szerződéssel
vonhatják be az IBR-be a háziorvosi ellátást nyújtó szolgáltatóhoz bejelentkezett
biztosítottakat. Az ellátás szervezők feladata ahhoz képest szűkebb körű, mint ami a
modellkísérletben működő szervezőké volt, mivel a korábbi feladatok közül egyesek
ma már az egész ellátórendszerben kötelezőek és elterjedtek (egyes minőségbiztosítási,
prevenciós feladatok, a jelentési kötelezettség néhány speciális eleme). Jelen
törvényjavaslat azáltal, hogy meghatározza az IBR-ben tevékenykedő ellátásszervezők
feladatait, az ellátásszervezési szerződés lényegesebb elemeit, az IBR célját, valamint
az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről
szóló 1997. évi XLVII. törvény folyamatban lévő módosítása azáltal, hogy a feladataik
ellátásához szükséges adatkezelési jogot biztosítja az ellátásszervezőknek, eleget tesz
13
az IBR-rel kapcsolatban az adatvédelem és transzparencia terén megfogalmazódott
követelményeknek. Jelen törvényjavaslatban nem szabályozott kérdésekre vonatkozó
rendelkezések meghatározására a Kormány kap felhatalmazást.
Az Ebtv. módosítását igényli a szerv- és szövetátültetésre várók várólistájára való
felkerülésre jogosult személyek körének elkerülhetetlen szűkítése. A jelenlegi
jogszabályok szerint ugyanis ezekre a várólistákra a Magyar Köztársaság területén
tartózkodó személyek közül bárki felkerülhet, ha az orvosilag indokolt, függetlenül
attól, hogy az adott személy életvitelszerűen Magyarországon tartózkodik-e, vagy sem.
Tekintettel azonban arra, hogy például a transzplantációs várólistákon a legnagyobb
arányt képviselő vesebetegségek esetében 2004-ben összesen 1021 beteg szerepelt és
ehhez képest - a rendelkezésre álló szervek alacsony száma miatt - 296 átültetésre
kerülhetett sor, szükséges a várólistára való felkerülésre jogosultak körét átgondolni és
-	a nemzetközi és Európai Uniós kötelezettségeinket szem előtt tartva - a vonatkozó
jogszabályokat módosítani.
Az egyedi méretvétel alapján készített gyógyászati segédeszközöknek létezik egy
olyan speciális csoportja (fogpótlást, fogszabályozó készülék), melyek a gyártótól nem
egy üzleten keresztül kerülnek a beteghez, hanem az egészségügyi szolgáltatást nyújtó
szakorvoson keresztül, aki az ellátás keretében adja át azt a betegnek az eszköz
behelyezésével, amire az Ebtv. lehetőséget ad. Annak érdekében, hogy az ilyen
eszközöket gyártók elszámolhassák az egészségbiztosítási szerv felé az eszközök
árához nyújtott támogatást, az Ebtv. erre vonatkozó szakaszának módosításával
szükséges lehetővé tenni, hogy a megyei egészségbiztosítási szervek erre jogosító
szerződést köthessenek nem egészségügyi szolgáltatóval is (a fogpótlás esetében a
fogtechnikussal).
Az Ebtv. módosítása a Magyarországon előreláthatólag 2005. november 1-jén
bevezetésre kerülő, az E111-es formanyomtatványt felváltó Európai
Egészségbiztosítási Kártyához kapcsolódó díjfizetési és megtérítési szabályokat is
tartalmazza. A TAJ-kártyához hasonlóan az Európai Egészségbiztosítási Kártyát a
biztosítottak térítésmentesen kaphatják meg, kivéve azt az esetet, amikor az új Kártya
kiadása a még érvényes Kártyának a jogosult birtokából való kikerülése (lopás,
elvesztés, megsemmisülés) vagy megrongálódása miatt vált szükségessé.
A 2084/2003. (VI. 24.) Korm. határozat szerint ez évtől csak az OEP írhat ki
többletkapacitás befogadására pályázatot. Jelen törvényjavaslat ezt a változást vezeti át
az Eszt. többletkapacitások befogadásáról szóló általános rendelkezésein. A módosítás
célja tehát az, hogy a többletkapacitásokkal a rendszer a kiemelt egészségpolitikai
célok teljesülését szolgálja. Természetesen váratlan esemény vagy előre nem látható
módon bekövetkező ellátási szükséglet jelentkezése esetén a törvény lehetőséget ad a
kérelemre történő többletkapacitás rendkívüli befogadására. Azonban a befogadás
csupán a váratlan esemény vagy az előre nem látható módon bekövetkező ellátási
szükséglet fennállásának időtartamára történhet.
14
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
Az Ebtv. hatályos szövege nem tartalmazza a törvény által használt fogalmak
meghatározását. Ez a szakasz ezt a hiányt pótolja az Ebtv. végrehajtásáról rendelkező
217/1997. (XII. 1.) Korm. rendeletben szereplő fogalommeghatározások és az
időközben végbement jogszabályváltozások figyelembevételével. Így a törvényben
megtalálható lesz a biztosítottnak, az egészségügyi szolgáltatónak, a gyógyszernek, a
gyógyszertárnak, a gyógyászati segédeszköznek, a gyógyászati segédeszköz
forgalomba hozójának, a gyógyászati ellátásnak, a közeli hozzátartozónak és a közös
háztartásnak a definíciója.
A 2. §-hoz
Az Ebtv. 6. §-ának módosításával rögzítésre kerül, hogy a társadalombiztosítás
ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) szerinti biztosítottal azonos
ellátások illetik meg azokat a személyeket, akik után a központi költségvetés
egészségbiztosítási járulékot fizet. A Tbj. e törvényjavaslattal egyidejű módosítása
alapján a központi költségvetés járulékfizetést teljesít a Tbj. 16. §-ában meghatározott
egészségügyi szolgáltatásra jogosultak egyes csoportjai (például a nyugdíjasok, az
általános és középiskolai tanulók, a nappali tagozatos felsőoktatásban részesülők) és
egyéb, a Tbj. 16. §-ában nem említett, a költségvetésről szóló törvényben nevesítésre
kerülő személyek (például a mezőgazdasági őstermelők és a hajléktalanok) után.
A 3. §-hoz
A szerv- és szövetátültetésre várók várólistájára a jelenlegi jogszabályok szerint a
Magyar Köztársaság területén tartózkodó személyek közül bárki felkerülhet, ha az
orvosilag indokolt, függetlenül attól, hogy az adott személy életvitelszerűen
Magyarországon tartózkodik-e. A tervezet szerint csak azok kerülhetnek majd fel a
várólistára, akik a Tbj. 5. §-a szerint Magyarországon biztosítottak vagy a Tbj. alapján
egészségügyi szolgáltatásra jogosultak. Megmarad a jogosultságuk azoknak is, akik a
szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló
vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK rendelet,
vagy kétoldalú nemzetközi egyezmény alapján azért jönnek hazánkba, hogy
egészségügyi szolgáltatást vegyenek igénybe és ezt a saját biztosítójuk előzetesen
engedélyezte. Ez a szabályozás összhangban áll az Európai Unió tagállamaiban
folytatott gyakorlattal.
15
A 4. §-hoz
Ez a szakasz a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól
szóló 2004. évi CXL. törvénnyel összhangban törvényi szinten teszi lehetővé a
gyógyszerek társadalombiztosítási támogatásba való befogadásáról, a támogatás
megváltoztatásáról és a támogatásból való kizárásról hozott első fokú határozatok
megtámadása esetén a fellebbezésre tekintet nélküli végrehajthatóságot. A
gyógyszerek befogadásával kapcsolatosan ezen szabály jelenleg is él az Ebtv.
végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendeletben, azonban a 2005.
november 1-jén hatályba lépő új eljárási törvény magasabb jogforrási szintet követel
meg a határozatok azonnali végrehajthatóságának kimondására.
Az 5. §-hoz
Magyarországon előreláthatólag 2005. november 1-jén bevezetésre kerül az E 111-es
formanyomtatványt felváltó Európai Egészségbiztosítási Kártya, illetőleg az azt
helyettesítő nyomtatvány. Ezekkel a magyar biztosítottak azt igazolhatják, hogy
jogosultak az Egészségbiztosítási Alap terhére az 1408/71/EGK rendeletben foglaltak
szerint egészségügyi szolgáltatatást igénybe venni az Európai Gazdasági Térség
bármelyik országában az ott-tartózkodásuk ideje alatt, amennyiben az ellátás orvosi
okokból azonnal szükséges. A Kártyát az illetékes megyei egészségbiztosítási pénztár
fogja a biztosított kérelmére, a külön jogszabályban meghatározott időtartamra
kibocsátani. Ez a szakasz a Kártyával kapcsolatos díjfizetési szabályokkal egészíti ki
az Ebtv. 27. §-át. A Kártya kibocsátásáért csak abban az esetben kell majd jelen
módosítás értelmében az általános tételű eljárási illetékkel azonos mértékű igazgatási
szolgáltatási díjat fizetni, ha az új Kártya kiadása a még érvényes Kártyának a jogosult
birtokból való kikerülése (lopás, elvesztés, megsemmisülés) vagy megrongálódása
miatt válik szükségessé. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 67. §-a szerint
a lakosság széles körét érintő díjfizetési kötelezettséget csak törvény állapíthat meg,
ezért szükséges az erre vonatkozó szabályokat az Ebtv.-be beépíteni.
A 6. §-hoz
Az egyedi méretvétel alapján készített gyógyászati segédeszközöknek létezik egy
olyan speciális csoportja (fogpótlást, fogszabályozó készülék), melyek a gyártótól nem
egy üzleten keresztül kerülnek a beteghez, hanem az egészségügyi szolgáltatást nyújtó
szakorvoson keresztül, aki az ellátás keretében adja át azt a betegnek az eszköz
behelyezésével, amire az Ebtv. lehetőséget ad. Annak érdekében, hogy az ilyen
eszközöket gyártók elszámolhassák az egészségbiztosítási szerv felé az eszközök
árához nyújtott támogatást, az Ebtv. erre vonatkozó szakaszának módosításával
szükséges lehetővé tenni, hogy a megyei egészségbiztosítási szervek erre jogosító
szerződést köthessenek nem egészségügyi szolgáltatóval is (a fogpótlás esetében a
fogtechnikussal). A szerződéskötésnek a törvény által előírt feltétele lesz, hogy a
szerződő gyártónak, labornak rendelkeznie kell a társadalombiztosítási támogatással
rendelhető, illetve kölcsönözhető gyógyászati segédeszközökről, a támogatás
összegéről és mértékéről, valamint a rendelés, forgalmazás, kölcsönzés és javítás
16
szakmai követelményeiről szóló 19/2003. (IV. 29.) ESzCsM rendeletben
meghatározott hatósági bizonyítvánnyal. Ezen szakasz alapján szerződést lehet majd
kötni az egyedi méretvétel alapján gyártott gyógyászati segédeszközök javítására is,
amely alapján a szerződő személy a javítás díjához nyújtott támogatást számolhatja el.
Azt, hogy mely segédeszközök gyártására, illetve javítására lehet majd ilyen
szerződést kötni, az Ebtv. végrehajtásáról szóló kormányrendelet fogja meghatározni.
A 7. §-hoz
Az OEP, illetve a megyei egészségbiztosítási pénztárak (a továbbiakban: MEP) az
Ebtv. 30. §-a és 31-33/A. §-a alapján atipikusnak minősíthető polgári jogi szerződést
kötnek az egészségügyi szolgáltatókkal a finanszírozott egészségügyi ellátások
nyújtására, a forgalmazókkal, a gyógyászati ellátást nyújtó szolgáltatókkal a
biztosítottak részére kiszolgáltatott gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, illetve
nyújtott gyógyászati ellátás után járó ártámogatás elszámolására, valamint a nem
finanszírozott egészségügyi szolgáltató orvosával gyógyszer, gyógyászati segédeszköz
rendelésére. Az Ebtv. 36. §-ban foglalt, az OEP/MEP ellenőrzési tevékenységére
vonatkozó rendelkezések gyakorlati végrehajtása során számos értelmezési problémát
vetett fel, hogy a normaszövegből egyértelműen nem állapítható meg, hogy az OEP,
illetve a MEP ezen szerződések által létrehozott polgári jogi jogviszony (az egyes
szerződésekbe foglalt ellenőrzésre vonatkozó rendelkezések) alapján, és nem
hatóságként jogosult az egészségügyi szolgáltatók ellenőrzésére, ezért szükségessé vált
ennek egyértelmű kimondása a törvény szövegében.
Szükséges továbbá annak előírása is, hogy a nem finanszírozott egészségügyi
szolgáltatónak a gyógyszer, gyógyászati segédeszköz támogatással történő rendelésére
jogosult orvosa az általa kezelt biztosított egészségügyi dokumentációját köteles az
ellenőrzés során az őt ellenőrző személy rendelkezésére bocsátani.
A 8. §-hoz
Az IBR-ben történő ellátásszervezésre az OEP a Magyar Köztársaság költségvetéséről
szóló törvényben (a továbbiakban: költségvetési törvény) meghatározottak
figyelembevételével kiírt, az IBR-re vonatkozó részletszabályokat meghatározó
kormányrendelet szerinti pályázaton kiválasztott és a külön jogszabályban
meghatározott egyéb feltételeknek megfelelő egészségügyi szolgáltatóval köthet
szerződést (a továbbiakban: ellátásszervező).
Az ellátásszervező feladatai közé tartozik:
-	az ellátásszervezés és koordinálás, a betegút követése,
-	a vállalt prevenciós terv megvalósításának megszervezése, koordinálása,
ellenőrzése és értékelése, valamint módosítása a jogszabályok által kötelezően
előírt vagy egyéb forrásból támogatott programok változása miatt, továbbá a
módosított terv jóváhagyásra való megküldése az OEP részére,
17
-	a minőségbiztosítás követelményrendszerének teljesítése az egészségügyről
szóló 1997. évi CLIV. törvény 120. §-ában foglaltak szerint, különösen
minőségpolitikai nyilatkozat, szakmai protokollok alkalmazása,
-	a külön jogszabályban előírt adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése, az OEP-
től kapott tételes betegforgalmi adatok elemzése, monitoringrendszer
működtetése,
-	az érintett biztosítottak részére nyújtott egészségügyi ellátások betegforgalmi
adatainak elemzése,
-	az OEP által megküldött keresőképtelenségi napok összehasonlító statisztikai
adatainak elemzése,
-	az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és
védelméről szóló 1997. évi XL VII. törvény 32/A. §-a (1)-(2) bekezdésében
meghatározott adatok kezelése,
-	amit külön jogszabály ekként határoz meg.
Az érintett biztosítottak által igénybe vett egészségügyi szolgáltatások fedezetéül a
természetbeni ellátások előirányzatának az érintett biztosítottak kora, neme szerinti és
külön jogszabályban meghatározott egyéb szempontok alapján számított arányos
része, a fejkvóta szolgál. A fejkvóta szerinti összeget mint bevételt, valamint az
érintett biztosítottak által igénybe vett egészségügyi szolgáltatások finanszírozási díját
mint kiadást tartalmazó kimutatást (a továbbiakban: elvi számla) az OEP vezeti. Az
elvi számla pozitív egyenlege a bevételi többlet. A bevételi többlet felosztására és
felhasználására a költségvetési törvény és az e törvény felhatalmazásán alapuló külön
jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni. Az elvi számla tekintetében az adott
kistérség a szervező területének minősül, ha a kistérségben működő háziorvosi
praxisok több mint 70%-a csatlakozik a szervezőhöz.
Az IBR-ben való részvétel érdekében a területi ellátási kötelezettséggel rendelkező
háziorvosi ellátást nyújtó szolgáltató szolgáltatási szerződést köthet az
ellátásszervezővel. Érintett biztosítottnak az ellátás szervezővel az így szerződött
háziorvosi ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatóhoz bejelentkezett biztosítottak
minősülnek.
A szolgáltatási szerződések kötése során az ellátás szervezőnek a működés földrajzi
határain belül - Budapest kivételével - zárt terület kialakítására kell törekednie a
települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló törvényben
meghatározott kistérségi határok figyelembevételével.
Az ellátásszervező a vele szolgáltatási szerződésben nem álló egészségügyi
szolgáltatóval együttműködési megállapodást köthet az érintett biztosítottak
egészségügyi ellátásában való közreműködésre. Az IBR-ben résztvevő háziorvos
természetesen ettől függetlenül más egészségügyi szolgáltatóhoz is beutalhatja a
beteget.
18
A 9. §-hoz
Az a személy, aki EU-Kártyával vagy az azt helyettesítő nyomtatvánnyal, valamint a
közösségi rendelet szerinti egyéb nyomtatvánnyal úgy vett igénybe egészségügyi
szolgáltatást valamely EGT tagállamban, hogy a 6-7. §-ok és a 8/A. § alapján nem volt
jogosult annak igénybevételére, köteles az egészségügyi szolgáltatás E. Alapot terhelő
költségeit megtéríteni.
A 10. §-hoz
Az Ebtv. 67. alapján a foglalkoztató köteles megtéríteni az üzemi baleset vagy
foglalkozási megbetegedések miatt felmerült egészségbiztosítási ellátást, ha a
baleset vagy megbetegedés annak a következménye, hogy ő vagy megbízottja a reá
nézve kötelező munkavédelmi szabályokban foglalt kötelezettségének nem tett
eleget, illetőleg ha ő vagy alkalmazottja (tagja) a balesetet szándékosan idézte elő.
Az Ebtv. 68. §-a szerint pedig aki az egészségbiztosítási ellátásra jogosult
betegségéért, keresőképtelenségéért, munkaképesség-csökkenéséért vagy haláláért
felelős - kivéve a 67. §-ban meghatározott esetet -, köteles az emiatt nyújtott
egészségbiztosítási ellátást megtéríteni. Ezt a megtérítési igényt csak akkor tudja az
illetékes megyei egészségbiztosítási pénztár érvényesíteni, ha ehhez megfelelő
információkkal rendelkezik. Jelen szakasz ennek érdekében írja elő, hogy az ügyben
eljáró egészségbiztosítási szerv jogosult a 67-68. §-ok szerinti megtérítési igényt
megalapozó eseménnyel kapcsolatban a más hatóságnál, illetve egyéb szervnél
indult eljárás során hozott, a megtérítési igény elbírálásához szükséges döntés
megismerésére. Biztosítani kell az ügyben eljáró egészségbiztosítási szerv részére,
hogy a döntés alapjául szolgáló iratokba betekinthessen és arról másolatot
készíthessen. Az eljáró egészségbiztosítási szerv megkeresésére a kért iratok
másolatát az érintett szerv 30 napon belül megküldi a megkereső részére.
A 11. §-hoz
Jelen szakasz az Ebtv. 83. §-a (2) bekezdésének kiegészítésével felhatalmazást ad a
Kormánynak arra, hogy rendeletben határozza meg az irányított betegellátási
rendszerre vonatkozó részletes szabályokat, ezen belül az ellátásszervező
kiválasztására irányuló pályázat kiírására és elbírálására vonatkozó szabályokat, az
ellátásszervezővel szemben támasztott követelményeket, az ellátásszervezési
szerződés tartalmi elemeit és mellékleteit, a fejkvóta megállapítását, az elvi számla
vezetését és egyenleg számítási módját, a bevételi többlet kiutalására, felhasználására,
ellenőrzésére és visszavonására vonatkozó szabályokat, a pénzeszköz-áramlás
szabályait és ellenőrzése módját, az ellátásszervező megszűnésére és az IBR-ből való
kilépésére alkalmazandó szabályokat.
A 6. §-sal összefüggésben szükséges módosítani az Ebtv. 83. §-a (2) bekezdésének
u) pontjában meghatározott felhatalmazó rendelkezést, amely alapján a Kormány
rendelkezéseket állapíthat majd meg a gyógyászati segédeszköz egyedi méretvétel
alapján történő gyártására és javítására köthető szerződésekkel kapcsolatban és
19
meghatározhatja, hogy mely segédeszközök esetében, milyen feltételek mellett van
lehetőség ilyen szerződések megkötésére.
Az 5. §-sal összefüggésben szükséges felhatalmazni a Kormányt arra, hogy az
Európai Egészségbiztosítási Kártya érvényességi idejének és kibocsátása
szabályainak meghatározza.
A 12. §-hoz
A 2084/2003. (VI. 24.) Korm. határozat szerint ez évtől csak az OEP írhat ki
többletkapacitás befogadására pályázatot. A jelen § ezt a változást vezeti át az Eszt.
többletkapacitások befogadásáról szóló általános rendelkezésein.
Az egészségügyi ellátás megfelelő színvonalának biztosítása érdekében a pályázat
elbírálásánál figyelembe veendő szakmai szempontokat is meghatározza a javaslat.
Továbbá az új szabályozás a jelenlegi kormányrendeleti szint helyett törvényi
biztosítékot kíván adni arra, hogy a többletkapacitás befogadásánál a finanszírozásra
rendelkezésre álló pénzügyi források túllépése ne történhessen meg.
Kormányrendelet helyett szintén törvényi szinten kerül rendezésre, hogy a járó- és
fekvőbeteg szakellátásban meghatározott célok érdekében előzetes kapacitás
befogadásra, illetve váratlan esemény miatti ellátási szükséglet befogadásánál a külön
jogszabály szerinti „gyorsított” eljárás lefolytatására legyen lehetőség.
A 13.§-hoz
Előfordul, hogy az Eszt. hatálybalépésekor, illetve azt követő kapacitáslekötés
módosítás során lekötött kapacitások egy része tartósan kihasználatlan. Ez a tény a
finanszírozáshoz szükséges előirányzat felhasználásának tervezhetőségét
kedvezőtlenül befolyásolja, végső fokon az ellátáshoz szükséges új kapacitások
befogadását akadályozhatja, ezért a javaslat a kihasználatlan kapacitások
megszűnéséről is rendelkezik. Jelenleg - egyszeri alkalmazásra - hasonló rendelkezést
kormányrendelet tartalmaz, de a folyamatos alkalmazhatóság elősegítése érdekében
indokolt a törvényi szintű rendelkezés.
A 14. §-hoz
Az Eszt. fenti módosításaira tekintettel, továbbá a regionális egészségügyi tanácsok
szerepének növelése érdekében a Kormány számára új felhatalmazó rendelkezés vált
szükségessé, ezért az Eszt. jelenlegi felhatalmazó rendelkezését a javaslat kicseréli.
A 15. §-hoz
A záró rendelkezések között kerül kimondásra, hogy ez a törvény nem érinti az e
törvény hatálybalépése előtt szerv- vagy szövetátültetésre jogosító várólistára felkerült
20
személyek szerv- vagy szövetátültetésre való jogosultságát. Amennyiben tehát valaki a
jelen módosítás előtt hatályos jogszabályok alapján felkerülhetett egy transzplantációs
várólistára és e törvény hatálybalépésekor még nem végezték el a rajta a szerv- vagy
szövetátültetést, akkor ezt a személyt nem lehet levenni a várólistáról arra hivatkozva,
hogy e törvény hatálybalépését követően már nem lenne jogosult arra felkerülni. Azt a
személyt pedig, akinek esetében ugyanazon szerv vagy szövet átültetése a
Magyarországon elvégzett korábbi szerv- vagy szövetátültetést követően, a beültetett
szerv vagy szövet kilökődése miatt indokolttá vált, attól függetlenül fel kell venni a
várólistára, hogy az érintett személy e törvény hatálybalépését követően jogosult-e rá.
2005. december 31-ével lezárásra kerül az 1999. óta - a Magyar Köztársaság
költségvetéséről szóló törvény alapján - működő irányított betegellátási
modellkísérlet. Az irányított betegellátási modellkísérletben részt vett ellátásszervező
kezelésében álló, az érintett biztosítottal kapcsolatos, az ellátásszervező feladatának
ellátásához szükséges - az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok
kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény. 32/A. §-ának (1)-(2)
bekezdése szerinti - adatokat az e törvény hatálybalépését követően létrejövő irányított
betegellátási rendszerben résztvevő ellátásszervező csak akkor használhatja fel, ha az
érintett biztosított az irányított betegellátási rendszerben való részvételről kapott
tájékoztatását és a szolgáltatónak a rendelkezésre álló adatok ellátásszervezés
keretében történő további felhasználására vonatkozó szándéknyilatkozatát követően ez
ellen írásban nem tiltakozik.
Tekintettel arra, hogy a korábban lekötött kapacitások egy részére ez ideig sem jött
létre finanszírozási szerződés, ezért a 13. §-ban foglaltakat az e törvény
hatálybalépésekor kihasználatlan kapacitásokra is szükséges alkalmazni. Ez esetben a
kapacitáslekötés megszűnésének legkorábbi időpontja 2006. április 1. lehet.
21