﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/18106. számú
törvényjavaslat
a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal
kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről
szóló 1999. évi LXXIV. törvény módosításáról
Előadó: Dr. Lamperth Mónika
belügyminiszter
Budapest, 2005. november
2
2005. évi.......törvény
a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal
kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről
szóló 1999. évi LXXIV. törvény módosításáról
1.	§
(1)	A katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes
anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV.
törvény (a továbbiakban: Kat.) 3. §-ának a-c) pontja helyébe a következő rendelkezések
lépnek:
[E törvény alkalmazásában:]
„a) Belső védelmi terv: a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek
kialakulásának megelőzését, a balesetek elhárítását, következményeinek mérséklését
szolgáló intézkedések megtételét, az értesítési, riasztási, felkészítési feladatok veszélyes
ipari üzemen, veszélyes létesítményen belüli végrehajtásának rendjét, feltételeit
szabályozó üzemeltetői okmány.
b)	Biztonsági elemzés: az üzemeltető által készített dokumentum, amely tartalmazza a
veszélyes ipari üzem üzemeltetőjének a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos
balesetek megelőzésére vonatkozó általános célkitűzéseit, továbbá annak az irányítási,
vezetési és műszaki eszközrendszernek a bemutatását, amely biztosítja mind az ember,
mind a környezet magas szintű védelmét, valamint annak bizonyítását, hogy az
üzemeltető a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleseti veszélyeket azonosította,
illetőleg a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek kockázatát elemezte és
értékelte. A dokumentumnak elegendő információt kell szolgáltatnia a hatósági,
szakhatósági vélemények kialakításához.
c)	Biztonsági jelentés: az üzemeltető által készített dokumentum, amely annak
bizonyítására szolgál, hogy rendelkezik a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos
baleseteket megelőző politikával és az annak végrehajtását szolgáló biztonsági irányítási
rendszerrel, a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleseti veszélyeket azonosította,
illetőleg a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek kockázatát elemezte és
értékelte, a megelőzésükre a szükséges intézkedéseket megtette, kellő mértékű a
létesítményeinek biztonsága, megbízhatósága. Rendelkezik működőképes belső védelmi
tervvel. A jelentésnek elegendő információt kell szolgáltatnia a külső védelmi tervek
elkészítéséhez és a hatósági, szakhatósági vélemények kialakításához.”
(2)	A Kat. 3. §-ának m) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
3
[E törvény alkalmazásában:]
„m) Kockázat: egy adott területen adott időtartamon belül, meghatározott körülmények
között jelentkező egészség-, illetve környezetkárosító hatás valószínűsége.”
(3)	A Kat. 3. §-a a következő ö) ponttal egészül ki:
„ ö) Működő veszélyes ipari üzem jelentős bővítése: a veszélyes ipari üzemben jelen
lévő veszélyes anyagok tervezett mennyisége a legutóbb beadott biztonsági jelentésben
illetve biztonsági elemzésben meghatározott mennyiséget legalább 25%-kal meghaladja.”
(4)	A Kat. 3. §-ának p-s) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
[E törvény alkalmazásában:]
„p) Rendkívüli esemény: a veszélyes ipari üzemben a rendeltetésszerű működés során,
illetőleg a technológiai folyamatokban bekövetkező olyan nem várt esemény, amely
azonnali beavatkozást igényel és magában hordozza a veszélyes anyagokkal kapcsolatos
súlyos baleset kialakulásának lehetőségét.
q) Védendő adat: az üzemeltető által meghatározott üzleti titok, illetőleg az üzem külső
támadás elleni biztonságára vonatkozó lényeges adat.
r) Súlyos káresemény: az emberek életét, egészségét és környezetét, anyagi értékeit
súlyosan veszélyeztető vagy károsító olyan esemény, amelynek következményei az erre
szervezett erőkkel elháríthatók, felszámolhatók és nem igénylik a katasztrófa esetére
vonatkozó különleges intézkedések bevezetését.
s) Üzemeltető: bármely természetes vagy jogi személy, illetőleg jogi személyiséggel
nem rendelkező szervezet, aki vagy amely veszélyes ipari üzemet vagy veszélyes
létesítményt működtet vagy alapszabály, alapító okirat, illetve szerződés alapján döntő
befolyást gyakorol a veszélyes ipari üzem működésére.”
(5)	A Kat. 3. §-ának u-x) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
[E törvény alkalmazásában:]
„u) Veszélyes anyag: e törvény végrehajtását szolgáló kormányrendeletben
meghatározott ismérveknek megfelelő anyag, keverék vagy készítmény, amely mint
nyersanyag, termék, melléktermék, maradék vagy köztes termék van jelen, beleértve
azokat az anyagokat is, amelyekről feltételezhető, hogy egy baleset bekövetkezésekor
létrejöhetnek.
ü) Veszélyességi övezet: a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos ipari baleset
lehetséges következményeinek csökkentése érdekében a veszélyes ipari üzem
környezetében a hatóság által kijelölt, az egyéni sérülés kockázatához igazodó terület.
v) Veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset: olyan mértékű veszélyes anyag
4
kibocsátásával, tűzzel vagy robbanással járó rendkívüli esemény, amely a veszélyes ipari
üzem működése során befolyásolhatatlan folyamatként megy végbe és amely az üzemen
belül, illetőleg azon kívül közvetlenül vagy lassan hatóan súlyosan veszélyezteti vagy
károsítja az emberi egészséget, illetőleg a környezetet.
w) Veszélyes ipari üzem: egy adott üzemeltető irányítása alatt álló azon terület egésze,
ahol egy vagy több veszélyes létesítményben - ideértve a közös vagy kapcsolódó
infrastruktúrát is - veszélyes anyagok vannak jelen a törvény végrehajtására kiadott
jogszabályban meghatározott küszöbértéket elérő mennyiségben (tekintet nélkül az üzem
tevékenységének ipari, mezőgazdasági vagy egyéb besorolására).
x) Veszélyes létesítmény: olyan, a veszélyes ipari üzem területén lévő technológiai,
illetőleg termelésszervezési okokból elkülönülő területrész, ahol egy vagy több
berendezésben (technológiai rendszerben) veszélyes anyagok előállítása, felhasználása,
szállítása vagy tárolása történik. Magában foglal minden olyan felszerelést, szerkezetet,
csővezetéket, gépi berendezést, eszközt, iparvágányt, kikötőt, a létesítményt szolgáló
rakpartot, kikötőgátat, raktárt vagy hasonló - úszó vagy egyéb - felépítményt, amely a
létesítmény működéséhez szükséges.”
(6)	A Kat. 3. §-ának zs) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„zs) Dominóhatás: a veszélyes létesítményben bekövetkező olyan baleset, amely a
közelben lévő más veszélyes ipari üzemre átterjedve a veszélyes anyagokkal kapcsolatos
súlyos balesetek valószínűségét és lehetőségét megnöveli vagy a bekövetkezett veszélyes
anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset következményeit súlyosbítja.”
2. §
(1)	A Kat. 4. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) E törvényt kell alkalmazni a katasztrófahelyzetben, illetve a katasztrófa megelőzése
érdekében (beleértve a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni
védekezést is) a Magyar Köztársaság területén végzett katasztrófaveszélyes
tevékenységre, továbbá akkor, ha a katasztrófa károsító hatása ellen a Magyar
Köztársaság területén védekezés szükséges.
(2)	A törvény IV. fejezetének hatálya kiterjed a Magyar Köztársaság területén működő,
veszélyes ipari üzemekre és veszélyes létesítményekre, valamint a veszélyes anyagokkal
kapcsolatos súlyos balesetek megelőzésében, az ellenük való védekezésben érintett
közigazgatási szervekre és gazdálkodó szervezetekre, helyi önkormányzatokra,
természetes személyekre.”
(2) A Kat. 4. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
5
„(3) A törvény IV. fejezetének hatálya nem terjed ki:
a)	az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 1. § (1) bekezdésében az
atomenergia alkalmazásával összefüggésben meghatározott tevékenységekre,
jogosultságokra és kötelezettségekre,
b)	a veszélyes anyagoknak a veszélyes ipari üzemen kívüli közúti, vasúti, légi vagy vízi
szállítására, illetve a szállítás közbeni ideiglenes tárolására,
c)	a veszélyes anyagoknak a veszélyes ipari üzemen kívüli vezetékes szállítására,
beleértve a szivattyúállomásokat,
d)	ásványi nyersanyagok feltárásával és kitermelésével kapcsolatos föld alatti, külszíni
vagy fúrólyukas bányászati tevékenységekre, kivéve az ásványi nyersanyagok vegyi vagy
termikus feldolgozását, tárolását, ha annak során a külön jogszabályban meghatározott
küszöbértéket elérő mennyiségű veszélyes anyag jelen van,
e)	a hulladéklerakókra, kivéve az ásványi nyersanyagok kitermeléséből származó
hulladékok, meddők feldolgozására szolgáló létesítményeket (beleértve a derítő- és
ülepítő medencét is), ahol a külön jogszabályban meghatározott küszöbértéket elérő
mennyiségű veszélyes anyag van jelen, különösen abban az esetben, ha a tevékenység a
hulladékok vegyi és termikus feldolgozásával jár együtt,
f)	a katonai célból üzemeltetett veszélyes ipari üzemekre, veszélyes létesítményekre.”
3.	§
A Kat. 30. §-a helyébe a következő rendelkezése lép:
„30. § (1) Veszélyes ipari üzemre, veszélyes létesítményre építési engedély,
használatbavételi engedély, továbbá veszélyes tevékenység megkezdésének
engedélyezése csak a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságnak (a IV. fejezet
alkalmazásában: hatóság), a Magyar Műszaki Biztonsági Hivatal (a továbbiakban:
szakhatóság) szakhatósági hozzájárulásával kiadott engedélye alapján adható. Az
engedély iránti kérelemhez az üzemeltetőnek csatolni kell a biztonsági jelentés vagy
biztonsági elemzés egy-egy példányát.
(2)	Amennyiben a biztonsági jelentés vagy biztonsági elemzés védendő adatot
tartalmaz, az üzemeltető egyidejűleg a nyilvánosságra hozható, védendő adatot nem
tartalmazó biztonsági jelentést vagy biztonsági elemzést is köteles a hatóság részére
benyújtani.”
4.	§
A Kat. a következő 30/A. §-sal egészül ki:
„30/A. § (1) Amennyiben a biztonsági jelentés vagy biztonsági elemzés nem felel meg a
külön jogszabályban meghatározott követelményeknek, annak a hatósághoz történő
beérkezésétől számított negyvenöt napon belül a hatóság hiánypótlásra hívja fel az
6
üzemeltetőt. A szakhatósági eljárásban a szakhatóság a megkereséstől számított harminc
napon belül értesíti a hatóságot a hiánypótlás szükségességéről.
(2)	Ha az üzemeltető nem vagy nem megfelelő módon tesz eleget a veszélyes ipari
üzemre vonatkozó biztonsági jelentéssel vagy biztonsági elemzéssel kapcsolatos
hiánypótlási felhívásnak és a biztonsági jelentésben vagy biztonsági elemzésben a
biztonságos üzemeltetést bizonyítani nem tudja, annak teljesítéséig a hatóság a veszélyes
tevékenység végzését korlátozhatja vagy felfüggesztheti.
(3)	A hatóság és a szakhatóság a biztonsági jelentés vagy biztonsági elemzés
valóságtartalmát helyszíni szemle keretében is ellenőrizheti, ennek során a tényállás
tisztázása érdekében személyes adatokat tartalmazó iratot, nyilvántartást vagy adatbázist
lefoglalhat.”
5.	§
A Kat. 31. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„31. § (1) A veszélyes ipari üzemek megvalósítását, bővítését, megszüntetését, illetve
azok veszélyességi övezeti határait fel kell tüntetni a külön jogszabályok szerinti
területfejlesztési és településrendezési tervekben. A veszélyességi övezeten belüli
fejlesztésekkel kapcsolatos eljárási rendet a biztonsági követelmények
figyelembevételével külön jogszabályban kell szabályozni.
(2)	Az üzemeltető a hatóság számára köteles haladéktalanul bejelenteni
a)	a veszélyes ipari üzem, veszélyes létesítmény bezárását,
b)	a veszélyes tevékenység ideiglenes megszüntetését, valamint a veszélyes
tevékenység újbóli megkezdését,
c)	a működő veszélyes ipari üzem jelentős bővítését vagy ha a veszélyes ipari üzem,
veszélyes létesítmény, tároló berendezés vagy a technológiai eljárás vagy az alkalmazott
veszélyes anyagok jellege vagy fizikai tulajdonsága a biztonságra kihatóan lényegesen
megváltozik.
(3)	A (2) bekezdés c) pont szerinti bejelentéshez csatolni kell az új körülményekre
vonatkozó biztonsági jelentést vagy biztonsági elemzést.
(4)	A veszélyes tevékenység egészét, illetőleg a védekezés belső (létesítményi)
rendszerét érintő jelentős változtatás esetén új biztonsági jelentést, illetőleg biztonsági
elemzést kell készíteni vagy a meglévőt ki kell egészíteni, amelyet a veszélyes
tevékenység megkezdése előtt a kérelemmel együtt meg kell küldeni a hatóságnak. Ha a
hatóság a kérelmet elutasítja, a megváltoztatott veszélyes tevékenység nem kezdhető
meg.”
7
6. §
(1)	A Kat. 32. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Amennyiben a veszélyes ipari üzemben a veszélyes anyagok mennyisége eléri a
jogszabályban meghatározott alsó küszöbértéket, de nem éri el a felső küszöbértéket, az
üzemeltető a külön jogszabályban meghatározottak szerint biztonsági elemzést készít és a
hatósághoz elfogadásra benyújtja.”
(2)	A Kat. 32. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A biztonsági elemzést, működő veszélyes ipari üzem esetén a külön jogszabályban
meghatározott időszakonként, de legalább ötévenként az üzemeltető felülvizsgálja és
szükség szerint módosítja. A felülvizsgálat eredményét, illetve a módosított biztonsági
elemzést a hatóság részére megküldi. A hatóság a biztonsági elemzés alapján dönt az
engedély meghosszabbításáról, illetve annak feltételeiről.”
7.	§
A Kat. 33. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„33. § (1) Amennyiben a veszélyes ipari üzemben a veszélyes anyagok mennyisége
eléri vagy meghaladja a jogszabályban meghatározott felső küszöbértéket, az üzemeltető
a külön jogszabályban meghatározottak szerint biztonsági jelentést készít és a hatósághoz
elfogadásra benyújtja.
(2) A biztonsági jelentést, működő veszélyes ipari üzem esetén a külön jogszabályban
meghatározott időszakonként, de legalább ötévenként az üzemeltető felülvizsgálja és
szükség szerint módosítja. A felülvizsgálat eredményét, illetve a módosított biztonsági
jelentést a hatóság részére megküldi. A hatóság a jelentés alapján dönt az engedély
meghosszabbításáról, illetve annak feltételeiről.”
8.	§
A Kat. a következő 33/A. §-sal egészül ki:
„33/A. § A hatóság a hozzá benyújtott biztonsági jelentés vagy biztonsági elemzés
vizsgálata alapján állapítja meg a dominóhatásban érintett veszélyes ipari üzemek körét.
A hatóság a dominóhatásban érintett üzemek irányába intézkedik a veszélyes ipari
üzemek veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset-megelőzési célkitűzéseinek,
biztonsági irányítási rendszerének, belső védelmi terveinek összehangolására a biztonsági
jelentés vagy biztonsági elemzés soron kívüli felülvizsgálatának kezdeményezésével. A
8
hatóság az intézkedéseiről tájékoztatja a külső védelmi tervek és a lakossági tájékoztatók
elkészítésében érintetteket.”
9.	§
A Kat. 34. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„34. § (1) A hatóság a biztonsági jelentés és a biztonsági elemzés megküldésével értesíti
a veszélyeztetett települések polgármestereit, a veszélyeztetett fővárosi kerületek
polgármestereit (a továbbiakban együtt: a veszélyeztetett települések polgármesterei),
valamint a fővárosban a főpolgármestert az új veszélyes ipari üzem építésével vagy a már
működő veszélyes ipari üzem jelentős bővítésével kapcsolatos engedélyezési eljárás
megindításáról.
(2) A biztonsági jelentés nyilvános és a veszélyeztetett település polgármesterének
biztosítania kell, hogy abba a külön jogszabályban meghatározottaknak megfelelően bárki
betekinthessen. Amennyiben a biztonsági jelentés védendő adatot is tartalmaz, akkor az
üzemeltető által készített, a biztonsági jelentésnek a védendő adatot nem tartalmazó
változata bocsátható nyilvános megtekintésre.”
10.	§
A Kat. a következő 34/A. §-sal egészül ki:
, ,34/A. § (1) A védendő adatot tartalmazó biztonsági jelentésbe, illetve biztonsági
elemzésbe csak az üzemeltető vagy írásban meghatalmazott képviselője, a hatóság és a
szakhatóság eljárásban érintett képviselői (a továbbiakban együtt: eljárásban érintett
felek), valamint a külön jogszabály alapján arra jogosultak tekinthetnek be.
(2)	A nyilvánosságra hozható biztonsági jelentésről, illetve biztonsági elemzésről a
hatóság csak az eljárásban érintett felek, a veszélyeztetett települések polgármesterei, e
törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben megjelölt szervezetek és a külső
védelmi terv készítésére kötelezettek részére adhat másolatot.”
11. §
A Kat. 35-38. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„35. § (1) A külső védelmi terveket a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság
illetékes területi szerve a veszélyeztetett települések polgármestereinek
közreműködésével készíti el. A külső védelmi tervek tartalmi követelményeit és
elkészítésének határidejét külön jogszabály állapítja meg. A külső védelmi tervek
elkészítésének és gyakoroltatásának költségeit a BM Országos Katasztrófavédelmi
Főigazgatóság saját költségvetése terhére biztosítja.
9
(2) A hatóság külön jogszabályban meghatározottak szerint végzi a veszélyes
anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek megelőzésével és elhárításával, valamint a
bekövetkezett veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek kivizsgálásával
kapcsolatos műszaki, szervezési és vezetési információk gyűjtését, értékelését és készíti a
nyilvános nemzeti jelentéseket.
36.	§ (1) A telepítés helye szerint illetékes polgármesternek az üzemeltetővel és a
hatósággal együttműködve külön jogszabályban meghatározottak szerint biztosítania kell,
hogy a lakosság véleményt nyilváníthasson az új veszélyes ipari üzem engedélyének vagy
a már működő veszélyes ipari üzem tevékenységének jelentős változtatására, illetve
módosítására vonatkozó engedély kiadása előtt.
(2) Külön jogszabály szerint biztosítani kell, hogy a veszélyes ipari üzem veszélyességi
övezetének határán belül történő fejlesztések során a lakosság véleményt nyilváníthasson.
37.	§ (1) A hatóság a veszélyes tevékenység végzésére vonatkozó határozatát a
veszélyeztetett települések polgármestereinek, az illetékes helyi, megyei védelmi
bizottság elnökének, valamint a fővárosban a főpolgármesternek megküldi.
(2) A hatóság a veszélyes tevékenység végzésére vonatkozó határozatának kiadását
követően a veszélyes tevékenységet végzőkről tájékoztatja az illetékes megyei (budapesti)
rendőr-főkapitányságot a területileg illetékes hivatásos önkormányzati tűzoltó-
parancsnokságot, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat illetékes területi
szervét, a területileg illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi
felügyelőséget, valamint az Országos Mentőszolgálat területileg illetékes mentő
szervezetét.
38.	§ (1) A hatóság az üzemeltetőt megfelelő határidő megjelölésével a veszélyes
anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset megelőzéséhez szükséges intézkedések
megtételére kötelezi, illetőleg a 30. §-ban meghatározott engedélyt visszavonja, ha a
biztonságos üzemeltetés feltétele bármely okból hiányzik. A hatóság az előírt intézkedés
megtételéig elrendelheti a veszélyes tevékenység folytatásának felfüggesztését.
(2)	Ha az üzemeltető a biztonságos működéssel kapcsolatos kötelezettségeit nem
teljesíti vagy a veszélyes tevékenységet hatósági engedély nélkül kezdi el, a veszélyes
tevékenység folytatását a hatóság megtilthatja.
(3)	A hatóság elrendelheti az üzemeltető költségére és veszélyére:
a)	a Rendőrség közreműködésével - külön jogszabály szerint - a veszélyes ipari
üzemben foglalkoztatott vagy annak területén lévő személyeknek a veszélyes ipari üzem
területére történő belépésének, illetve az ott tartózkodásának megtiltását, a veszélyes ipari
üzem, veszélyes létesítmény helyiségeinek lezárását és ennek hatósági pecséttel történő
hitelesítését,
10
b)	a veszélyes ipari üzem, veszélyes létesítmény biztonsági őrzését,
c)	a veszélyes ipari üzemben, veszélyes létesítményben található veszélyes anyagok,
eszközök
ca)	elszállítását,
cb)	környezetvédelmi szabályok szerinti megsemmisítését,
cc)	veszélyeztető jellegük megszüntetését.
(4)	Amennyiben az üzemeltető a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesettel
vagy rendkívüli eseménnyel összefüggésben a megelőző, az elhárító, illetve a környezeti
károkat helyreállító intézkedésekre, valamint a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos
baleset körülményeinek kivizsgálására vonatkozó kötelezettségének nem tesz eleget, a
hatóság ezek megtételére kötelezi.”
12.	§
A Kat. a következő 38/A. §-sal egészül ki:
„38/A. § A hatóság a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek megelőzése,
valamint a jogszabályban, illetve hatósági határozatban foglalt kötelezettségek teljesülése
érdekében a külön jogszabályban meghatározott gyakorisággal hatósági ellenőrzést tart. A
helyszíni ellenőrzésről készült jegyzőkönyvet a hatóság az üzemeltető számára az
ellenőrzés időpontjától számított harminc napon belül megküldi.”
13.	§
A Kat. 39-41. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„39. § Az üzemeltető köteles:
a)	gondoskodni a külön jogszabály szerinti tartalmi követelményeknek megfelelő olyan
belső védelmi tervek kidolgozásáról és a hatóságnak történő megküldéséről, amelyek
tartalmazzák azoknak az eszközöknek és annak az üzemvezetési rendszernek a leírását,
amellyel az emberi egészség és a környezet védelme magas színvonalon biztosított,
b)	minden szükséges intézkedést megtenni a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos
balesetek veszélyeinek megelőzésére, az esetleges baleset hatásainak enyhítésére és az
okozott környezeti károk helyreállítására,
c)	a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset körülményeit kivizsgálni és az
arról készült jelentést a hatóság részére megküldeni, a hatóság azt a szakhatóság részére is
eljuttatja,
d)	a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetet követő lehető legrövidebb időn
belül tájékoztatást adni a hatóság számára a bekövetkezett veszélyes anyagokkal
kapcsolatos súlyos balesetek közép- és hosszú távú következményeinek elhárítása, illetve
a veszélyes anyagokkal kapcsolatos hasonló súlyos balesetek megelőzése érdekében tett
intézkedéseiről.
11
40.	§ Ha a veszélyes ipari üzemben vagy a védelmet ellátó szervezetben a veszélyes
anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset kockázatát növelő változtatás történik, az
üzemeltetőnek a belső védelmi terveket pontosítani kell. Az üzemeltető a belső védelmi
terveket legalább háromévenként felülvizsgálja és a tervek végrehajthatóságát a külön
jogszabályban meghatározott módon gyakorlattal ellenőrzi. A tervek pontosításáról,
felülvizsgálatáról és gyakoroltatásáról jegyzőkönyvet kell felvenni. A pontosított tervet és
a felvett jegyzőkönyveket meg kell küldeni a hatóságnak.
41.	§ A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek következményeinek
csökkentésére vonatkozó veszélyes ipari üzemen belüli feladatait az üzemeltetőnek a
belső védelmi tervben, míg az érintett állami és önkormányzati szervek veszélyes ipari
üzemen kívüli feladatait a külső védelmi tervben kell meghatározni.”
14.	§
A Kat. 43. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„43. § Az üzemeltető köteles az illetékes megyei katasztrófavédelmi igazgatóság, a
fővárosban a Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatóság ügyeleti szolgálata útján a hatóságot,
továbbá az illetékes védelmi bizottság elnökét és a veszélyeztetett települések
polgármestereit haladéktalanul tájékoztatni:
a)	a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset, rendkívüli esemény
körülményeiről,
b)	a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetben, rendkívüli eseményben
szereplő veszélyes anyagokról,
c)	a lakosságra, az anyagi javakra és a környezetre gyakorolt hatások értékeléséhez
szükséges adatokról,
d)	a megtett intézkedésekről.”
15.	§
A Kat. 50. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés lép:
„Az Európai Unió jogának való megfelelés
50. § Ez a törvény a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek veszélyeinek
ellenőrzéséről szóló, 1996. december 9-i 96/82/EK tanácsi irányelvnek, valamint az azt
módosító, 2003/105/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek
való megfelelést szolgálja.”
12
16. §
A Kat. 53. §-ának d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Felhatalmazást kapnak az illetékes miniszterek, hogy rendeletben szabályozzák:]
„d) a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek megelőzésével kapcsolatban a
tervezési, jelentési, adatközlési, együttműködési feladatokat, valamint a korai riasztási
technikai rendszer létrehozásának és működésének szabályait.”
Záró rendelkezések
17.	§
(1)	Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő 8. napon
lép hatályba.
(2)	Az e törvény hatálybalépésének napján már üzemelő vagy építés alatt álló
veszélyes ipari üzem üzemeltetője a külön jogszabályban meghatározottak szerint a
hatóság számára bejelentést tesz, illetve elkészíti a biztonsági jelentést vagy biztonsági
elemzést és a hatósághoz benyújtja. A hatóság a biztonsági jelentés, illetve biztonsági
elemzés alapján határoz a veszélyes tevékenység végzésének feltételeiről.
(3)	Az eljárásokra a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános
szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni,
hogy a hatósági eljárásokban a biztonsági jelentés vagy biztonsági elemzés benyújtása
elektronikus úton nem gyakorolható.
(4)	E törvénynek a 17. § (1) bekezdése szerinti hatálybalépésével egyidejűleg a
katasztrófavédelemmel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2005. évi
XCVI. törvény 17. §-ának (2) bekezdése és 19. §-a, valamint az egyes törvények
környezetvédelmi célú módosításáról szóló 2001. évi LV. törvény 23. §-ának (1) és (3)
bekezdése hatályát veszti.
Az Európai Unió jogának való megfelelés
18.	§
Ez a törvény
a)	a Tanács 96/82/EK irányelve (1996. december 9.) a veszélyes anyagokkal kapcsolatos
súlyos balesetek veszélyeinek ellenőrzéséről;
b)	az Európai Parlament és a Tanács 2003/105/EK irányelve (2003. december 16.) a
veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek veszélyeinek ellenőrzéséről szóló
13
96/82/EK tanácsi irányelv módosításáról, 1.cikk (1) bekezdés, 1. cikk (2) bekezdés b)
pont, 1. cikk (4) bekezdés, 1. cikk (7) és (8) bekezdésben foglaltaknak való megfelelést
szolgálja.
14
INDOKOLÁS
a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal
kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről
szóló 1999. évi LXXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz
Általános indokolás
Magyarország a jogharmonizációs kötelezettségének eleget téve az Európai Unió
Tanácsának 1996. december 9-ei, a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek
veszélyeinek ellenőrzéséről szóló 96/82/EK Irányelvét (a továbbiakban: Seveso II.
Irányelv) a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes
anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV.
törvény (a továbbiakban: Kat.) IV. fejezetének rendelkezéseibe építette be. E fejezet a
veszélyes ipari üzemek, veszélyes létesítmények építési engedélyezési, használatbavételi
engedélyezési és a veszélyes tevékenység megkezdésének engedélyezéséhez fűződő
hatósági hatásköröket és a hatósági eljárást szabályozza.
A közelmúltban bekövetkezett nemzetközi vonatkozású súlyos ipari balesetek
(Nagyvárad-Románia, Enschede-Hollandia, Toulouse-Franciaország) tanulságait levonva
2003.	decemberében az Európai Parlament és a Tanács módosította a Seveso II. Irányelv
rendelkezéseit. A módosításról szóló 2003/105/EK Irányelv (hatályba lépett: 2003.
december 31-én) a tagállamok számára 2005. július 1-jéig biztosított határidőt azon
törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések hatályba léptetéséhez, amelyek
szükségesek ahhoz, hogy az Irányelvnek megfeleljenek. A megtett intézkedésekről
tájékoztatni kell a Bizottságot, valamint az Irányelv által szabályozott területen elfogadott
nemzeti jogi főbb rendelkezéseket is közölni kell.
A 2005. november 1-jétől hatályba lépő a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás
általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény ( továbbiakban: Ket.) több helyen
eltérést biztosít az egyébként kötelező általános szabályoktól. Tekintettel a súlyos ipari
balesetek megelőzésével kapcsolatos hatósági eljárás bonyolultságára, a módosítás
javaslatokat tartalmaz egyes eltérésekre is.
A hatósági feladatokat ellátó BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság 2002.
január 1-je óta végzi a veszélyes ipari üzemek engedélyezésével és felügyeletével
kapcsolatos tevékenységet. Az elmúlt időszak alatt megszerzett jogalkalmazói tapasztalat
alapján javasolt olyan pontosítások végrehajtása a normaszövegben, amely minden
érintett számára biztosítja az egyértelmű jogalkalmazást, így erősíti a jogbiztonságot is.
15
Az EU kötelezettség, az új közigazgatási hatósági eljárási szabályozás és a jogalkalmazói
tapasztalatok alapján a Javaslat tartalmazza a súlyos ipari balesetek megelőzésével
kapcsolatos rendelkezések módosításait.
Részletes indokolás
1.	§-hoz
A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (a továbbiakban: BM OKF) mint
eljáró hatóság veszélyes ipari üzemekkel kapcsolatos engedélyezési feladatának
középpontjában áll annak megítélése, hogy az adott veszélyes ipari üzem, veszélyes
létesítmény egy esetleges súlyos baleset bekövetkezése kapcsán milyen mértékben
veszélyezteti a környező lakosságot és a megtett megelőző és védelmi intézkedések
arányban állnak-e a biztonsági dokumentációban megfogalmazott veszélyekkel. Az
üzemeltető által készítendő biztonsági dokumentáció alapvető elemei az üzemterületen
belüli megelőzési feladatokat részletező eljárási rend, azaz a belső védelmi terv, valamint
a kockázati elemzést is tartalmazó biztonsági jelentés, illetve biztonsági elemzés.
A módosítás egyértelművé teszi, hogy belső védelmi terv készítése csak a veszélyes ipari
üzemek számára meghatározott üzemeltetői kötelezettség. A „biztonsági jelentés” és
„ biztonsági elemzés ” fogalmának módosítására az alsó és a felső küszöbértékű
üzemekkel kapcsolatos egységes hatósági eljárási rend megteremtése érdekében kerül sor.
Ez a törvénymódosítás alapján megalkotandó kormányrendelet (a továbbiakban:
Rendelet) idevonatkozó előírásaival való összhang megteremtését szolgálja. A biztonsági
jelentés fogalom meghatározásának módosítása a Seveso II. Irányelv 9. cikkének (1)
bekezdésében meghatározott követelményeknek is eleget tesz.
A „kockázat fogalmának” módosítása, valamint nyelvhelyességi pontosítása elősegíti az
egységes jogértelmezést.
A törvény több helyen is eltérő eljárási rendet állapít meg a már működő veszélyes ipari
üzemek jelentős bővítésével kapcsolatos eljárásokban, ezért az egységes jogértelmezés
érdekében a „működő veszélyes ipari üzem jelentős bővítése” a fogalom meghatározások
közé beépítésre került.
A „rendkívüli esemény” fogalmának pontosítása a Kat. és a Rendelet egységes
terminológia-használatát, ezáltal az egységes jogértelmezést teszi lehetővé.
Ugyanígy az egységes értelmezés érdekében a súlyos szerencsétlenség (baleset) fogalom
megnevezése megváltoztatásra került, így a Kat. IV. fejezetének (és egyben a Seveso II.
Irányelv) hatálya alá tartozó, a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset fogalma
elkülönül a Kat. további fejezeteiben szereplő általános fogalmaktól.
16
A „védendő adat” fogalmának meghatározása biztosítja az üzemeltetőknél keletkező
üzleti titok és külső támadás elleni védelemre vonatkozó adatok fokozott védelmét. A
fogalom meghatározás összhangban van az irányelv követelményeivel.
Az „üzemeltető” fogalmának módosítása az egységes jogértelmezést és joggyakorlatot
célozza meg, és megteremti a Seveso II. Irányelv 3. cikkének 3. pontjában foglaltakkal
való teljes összhangot.
A „veszélyes anyag” fogalmának módosítása megfelel a Seveso II. Irányelv 3. cikkének
4. pontjában megfogalmazott rendelkezésnek, egyben annak kritikus tömegétől
függetlenül rendeli a veszélyes anyagokat a Kat. hatálya alá. A módosítás teljes egységet
alkot a Rendeletnek a veszélyes ipari üzemek azonosítására vonatkozó előírásaival.
A fent említett egységes értelmezés érdekében a teljes szövegen végig kell vezetni az
egységes fogalom-rendszert, így a „veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset”, a
„veszélyes ipari üzem” és a „veszélyes létesítmény” kifejezéseket. A fogalom
meghatározások módosítására a veszélyes ipari üzemekkel kapcsolatos, a Kat. szerinti
eljárások során az egységes jogértelmezés és jogbiztonság miatt került sor, az új előírások
megfelelnek a Seveso II. Irányelv 3. cikkének 1-2. és 5. pontjainak.
A „dominóhatás” definíciójának pontosítása a „veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos
baleset” és a „veszélyes ipari üzem” kifejezések Kat-on belüli következetes
végigvezetéséből ered, érdemi módosítást nem tartalmaz.
A „veszélyességi övezet” fogalmát már a Kat. is alkalmazza, meghatározása azonban csak
a Rendeletben volt található, ezért szükséges jelen törvénybe beemelni. Ugyanakkor az
eddigi hatósági gyakorlat azt is szükségessé tette, hogy a fogalom meghatározás
pontosításra kerüljön, egyértelművé téve, hogy a veszélyességi övezet alatt a sérülés
egyéni kockázataihoz igazodó, a veszélyes ipari üzem környezetében kijelölendő területet
kell érteni, összhangban a Seveso II. Irányelv előírásaival.
A 2. §-hoz
A törvény hatályának meghatározásában is következetesen át kell vezetni az előző
szakaszokban meghatározott fogalmakat (veszélyes ipari üzem, veszélyes anyagokkal
kapcsolatos súlyos baleset), valamint a hazai jogszabályok által alkalmazott megfelelő
kifejezéseket (helyi önkormányzatok, természetes személyek).
A Kat. IV. fejezete hatályának módosítását részben fogalom-pontosítás (veszélyes ipari
üzem katonai célból üzemeltetett), részben az Irányelv tárgyi hatályának módosításából
fakadó változások indokolják, amely megfelel a módosított Seveso II. Irányelv 4. cikke e)
és g) pontjainak.
17
A 3. §-hoz
A Kat. 30. §-a nevesíti a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos ipari balesetek
megelőzésében eljáró hatóságot (BM OKF) és szakhatóságot (új elnevezése: Magyar
Műszaki Biztonsági Hivatal), valamint az engedélyezési eljárás alapjait határozza meg. A
(2)	bekezdés a Kat. és a Rendelet közötti összhangot teremti meg azzal, hogy a „védendő
adat” fogalmát törvényi szinten definiálja, egyúttal egységes fogalom-használatot vezet
be. Fontos az üzemeltetők számára is egyértelműen rögzíteni, mely esetben kell kétféle
biztonsági dokumentációt készíteni, illetve benyújtani a hatóságnak.
A 4.§-hoz
A veszélyes ipari üzemekkel, veszélyes létesítményekkel kapcsolatos engedélyezési
eljárás, annak speciális volta miatt szükségessé teszi a Ket. 14.§-a (1) bekezdésének b)
pontja alapján az általános rendelkezésektől eltérő eljárási szabályok alkalmazását a
hiánypótlás, a helyszíni ellenőrzés, a szemle, valamint az iratokba történő betekintés
tekintetében.
A Ket. 14. §-a (1) bekezdésének b) pontjában kapott felhatalmazás alapján a Rendelet
szabályozásával összhangban a biztonsági dokumentáció hiányossága esetén a Javaslat a
hatóság számára 45 napos, a szakhatóság számára 30 napos hiánypótlási határidőt
biztosít.
A (2) bekezdés előírásai lehetőséget biztosítanak a hatóság részére, hogy a már működő
veszélyes ipari üzemek esetében, a hiánypótlást nem vagy nem megfelelő módon teljesítő
üzemeltetőkkel szemben hatékony szankcionálás lehetőségével élhessen. A közigazgatási
eljárást szabályozó jogszabály ilyen esetre csak a kérelem elutasítását teszi lehetővé, ami
működő veszélyes ipari üzemek esetében nem kielégítő megoldás.
A Ket. 56.§-ának (6) bekezdése szerint, ha a szemletárgy személyes adatokat tartalmazó
nyilvántartás vagy adatbázis, az csak akkor foglalható le, ha azt az adott eljárásban
törvény lehetővé teszi. A hatályos szabályozás a biztonsági dokumentáció
valóságtartalmának vizsgálatát helyszíni szemle keretében eddig is lehetővé tette, vitás
helyzetben azonban szükségessé válhat a lefoglalás. A Javaslat a személyes adatokat
tartalmazó iratok, nyilvántartások és adatbázisok lefoglalására ad felhatalmazást.
Az 5. §-hoz
A Kat. 31. §-ának (1) bekezdése módosítása a veszélyes ipari üzem, veszélyes létesítmény
fogalom-meghatározásával és következetes alkalmazásával összefüggő pontosítás, érdemi
módosítást nem tartalmaz.
A (2) bekezdés a módosított Seveso II. Irányelv 6. cikkének (4) bekezdésében
18
meghatározott módosítás, ami az üzemeltető hatóság felé történő bejelentési
kötelezettségét fogalmazza meg, amennyiben az üzemében a veszélyes anyag mennyisége
vagy minősége megváltozik, illetve ha egy üzemet, berendezést megváltoztatnak. A
bekezdésben az a), b) és c) pont alkalmazása megkönnyíti a rendelkezés értelmezését.
A (3) bekezdés előírásai korábban a 34. §-ban voltak áthelyezése azért indokolt, mert a
veszélyes ipari üzemek működésében végbemenő változtatások esetén követendő
üzemeltetői kötelezettségeket és eljárást a 31. § részletezi. A korábbi szabályozásban
szereplő határidő és a polgármesternek, illetve főpolgármesternek történő megküldés
egyidejűleg törlésre került, mivel a veszélyes ipari üzemekkel kapcsolatos eljárási rendbe
nem volt beilleszthető.
A 6. §-hoz
A módosítás egyrészt érinti a veszélyes ipari üzem fogalmának átvezetését, másrészt a
Seveso II. Irányelv 2. cikkének (1) bekezdésében részletezett alkalmazási kör pontos
megfeleltetését, továbbá a dominóhatás vizsgálatát. A hatályos szabályozás szerint a
hatóság csak a veszélyes ipari üzemben történt változtatás esetén kötelezett a dominóhatás
vizsgálatára, a felső, illetve az alsó küszöbértékű veszélyes ipari üzemek biztonsági
dokumentációjának vizsgálatakor ilyen feladat nem szerepel. A dominóhatásról szóló új
33/A. § beépítése és a 32. § (1) bekezdés harmadik mondatának egyidejű törlése
megszünteti ezt a hiányosságot.
Az új bekezdés összhangba hozza a biztonsági jelentéshez és biztonsági elemzéshez
kapcsolódó üzemeltetői és hatósági feladatokat. A biztonsági jelentéshez hasonlóan
szükséges a biztonsági elemzés vonatkozásában is annak időszakos felülvizsgálata és
eredményéről a hatóság értesítése. Ez a pontosítás megfelel a Seveso II. Irányelv 9.
cikkének (5) bekezdése, valamint a 10. cikke rendelkezéseinek.
A 7. §-hoz
A szövegben a veszélyes ipari üzem fogalmának átvezetése, valamint nyelvhelyességi
pontosítása elősegíti az egységes jogértelmezést.
A 8. §-hoz
A hatályos szabályozás szerint a hatóság csak a veszélyes ipari üzemben történt
változtatás esetében köteles a dominóhatás vizsgálatára, az új létesítésű és a változás
nélkül már működő felső és az alsó küszöbértékű veszélyes ipari üzemek biztonsági
dokumentációjának vizsgálatakor ilyen feladat nem szerepel.
A dominóhatásról szóló új rendelkezések beépítése kielégíti ezt a hiányosságot. Bármely
eljárásban a benyújtott biztonsági jelentés vagy biztonsági elemzés vonatkozásában is
19
vizsgálni kell a dominóhatást. A Kat. új 33/A. §-a megfelel a Seveso II. Irányelv 8. cikke
rendelkezéseinek.
A 9. §-hoz
A Kat. 34. §-ának (1) bekezdése módosítása a hatóság - polgármesterek felé fennálló -
tájékoztatási kötelezettségét pontosítja. A korábbi (2) bekezdés áthelyezése technikai
okból célszerű a Kat. 31. §-ába.
A 10. §-hoz
A Kat. új 34/A. §-ának (1) bekezdése a tájékoztatási kötelezettséggel és a védendő adattal
kapcsolatos szabályokat bontja ki. Új elem a betekintés és a másolatkészítés korlátozása,
amelyre a felhatalmazást a Ket. 68.§-ának (1) bekezdése és a (2) bekezdésének e) pontja
előírásai adják. A hatóság Irányelvben és Rendeletben megfogalmazott kötelezettsége az
üzemeltetők üzleti titkainak védelme. Ennek a fokozott védelemnek a külön iratkezelési
szabályai alkalmazásával tud eleget tenni.
A veszélyes ipari üzemek hatásterületén élők részére a nyilvánosság a Rendeletben
szabályozott módon történő közzététellel és a nyilvános meghallgatás lehetőségével
biztosított. Ezen túlmenően a dokumentációkról széles körben történő másolat készítése
és az azzal való visszaélés veszélyeztetheti az üzem biztonságos működését, valamint
szerzői jogi sérelemmel is járhat, ezért indokolt a Javaslatban szereplő korlátozás
alkalmazása.
A 11. §-hoz
A Kat. 35. §-a változásai az előzőekben említett egységes szóhasználatot (külső védelmi
terv, veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset), valamint a hatóságnak a Bizottság
felé fennálló jelentéstételi kötelezettségéhez szükséges felhatalmazást biztosítja. A
balesetek kivizsgálásához fűződő információszolgáltatásról szóló rendelkezés kielégíti a
Seveso II. Irányelv 15. cikkének (1) és (2) bekezdése követelményeit. A külső védelmi
tervekkel kapcsolatos végrehajtás költségeinek pontos meghatározása a normaszövegbe
beépítésre került.
A Kat. 36. §-a eddigi rendelkezéseit két új bekezdésre kellett bontani annak érdekében,
hogy egyértelművé váljon a lakosság számára biztosítandó vélemény-nyilvánítás
lehetősége új veszélyes ipari üzem létesítése, vagy a meglévő üzemek tevékenységében
beálló változás, valamint a veszélyességi övezetben tervezett fejlesztések esetén. A
létrejött szabályozás megfelel a Seveso II. Irányelv 13. cikkének (5) bekezdésével.
A Kat. 37. §-ának (1) bekezdése módosítása azért szükséges, mert a hatályos szabályozás
csak abban az esetben kötelezte a hatóságot a polgármesterek és a védelmi bizottságok
20
felé történő értesítésre, ha döntése a veszélyes tevékenység végzéséhez való hozzájárulás
volt. Az új rendelkezés szerint a hatóság a döntéséről, tehát a veszélyes tevékenység
végzésére vonatkozó bármely eredményű döntéséről tájékoztatja a felsorolt szerveket. A
Kat. 37. §-ának (2) bekezdése szerinti módosításával biztosítható, hogy a súlyos ipari
balesetek esetén elsődlegesen beavatkozó önkormányzati és állami szervezetek a
hatóságnak a veszélyes tevékenység végzésére vonatkozó döntéséről megfelelő időben
értesüljenek (azaz nem évi egy alkalommal az engedélyezés időpontjától függetlenül,
hanem minden esetben közvetlenül az engedélyezést követően), annak érdekében, hogy
az adott veszélyes tevékenységgel kapcsolatos súlyos ipari balesetekre felkészülhessenek.
A Kat. 38. §-a nyelvhelyességi és fogalom-pontosítása lehetővé teszi az egységes
jogértelmezést.
A 12.§-hoz
Az új rendelkezés, azaz a hatósági ellenőrzésről készítendő jegyzőkönyv megküldési
határideje a Ket. 14. §-a (1) bekezdésének bc) pontjában kapott felhatalmazás alapján
került megállapításra, a dokumentációk jelentős terjedelmére és az elbíráláshoz szükséges
határidőkre tekintettel.
A 13. §-hoz
A Kat. 39. §-a módosítását a nyelvhelyességi és fogalom-pontosítási elemeken túl a
következők indokolják: az a) pont szerint a belső védelmi terveket elégséges a hatóság
számára megküldeni, indokolatlan költséget, valamint az üzleti titkok megsértésének
kockázatát jelenti a hatályos szabályozás szerinti tájékoztatás; a b) pont kiegészítése
megfelel a Seveso II. Irányelv 11. cikke (2) bekezdésének negyedik francia bekezdésében
előírt rendelkezésnek; a c) pont kiegészítése - a balesetek kivizsgálásáról szóló jelentés
szakhatóság számára történő megküldése - elősegíti a hatóságok együttműködését; az új
d)	pont megfelel a Seveso II. Irányelv 14. cikke (1) bekezdésének c) pontja
rendelkezésének.
A Kat. 40. §-a módosítása a belső védelmi tervek „naprakészen” tartását célozza meg. A
próbariadó helyett a gyakorlat tartása hatékonyabb módja e cél elérésének. A
jegyzőkönyvet elégséges a hatóság számára megküldeni, hiszen a védelmi bizottságok
csak a külső védelmi tervek vonatkozásában rendelkeznek hatáskörrel.
A Kat. 41. §-a szövegében átvezetésre kerültek a megfelelő fogalmak (veszélyes
anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset, veszélyes ipari üzem, külső védelmi terv).
A 14. §-hoz
A rendelkezésben a BM OKF területi szerveinek elnevezését, valamint a „veszélyes
21
anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset” kifejezést kellett pontosítani.
A 15. §-hoz
A módosítás az Európai Unió jogának való megfelelésre utal az irányelvek (Seveso II. és
módosítása) pontos megjelölésével.
A 16. §-hoz
A Javaslat pontosított felhatalmazó rendelkezést tartalmaz.
A 17. §-hoz
A Javaslat a törvény hatálybaléptetéséről rendelkezik, amelyet a kihirdetést követő 8.
napban határozza meg.
A további szabályok azon átmeneti rendelkezések, amelyek háttérszabályai a Rendelet
módosításában kerülnek részletezésre:
-	az Irányelv tárgyi hatályának kiterjesztéséből fakadóan a törvény hatálya alá kerülő
veszélyes ipari üzemek kötelezettségét határozza meg,
-	a Ket. 8. §-a rendelkezik az elektronikus ügyintézésről. Eltérő szabályozás hiányában
egyes eljárási cselekmények elektronikus úton is gyakorolhatók. A törvény által
szabályozott eljárásokban a benyújtandó biztonsági dokumentációk fokozott védelmet
igényelnek (ld. Kat. 30. § (2) bekezdésében az üzleti titokra illetve védendő adatra
vonatkozó szabályok), gyakran speciális szoftverek (autocad, aloha, safety, corelldraw)
felhasználásával készült nagy terjedelmű dokumentumokból állnak. A védendő iratok
vonatkozásában a hatóság külön ügyiratkezelési szabályokat alkalmaz, ezzel biztosítva a
dokumentációk fokozott védelmét, amely elektronikus út esetén nem garantálható. A
felsorolt indokok miatt a biztonsági elemzések és jelentések elektronikus úton történő
benyújtásának gyakorlata jelenleg nem engedhető meg (titokvédelem) és nem megoldható
(terjedelem és kiterjesztés). A BM OKF törekszik az elektronikus ügyintézés feltételeinek
megteremtésére és az informatikai rendszerének fejlesztésekor e célt is a középpontba
állítja.
A Javaslatban szereplő eltérésre a Ket. 8. § (1) bekezdése ad lehetőséget. Az eltérés
azonban nem zárja ki más eljárási cselekmények, így a melléklet nélküli kérelmek,
hiánypótlások esetén az elektronikus út gyakorlását.
A 18. §-hoz
A jogharmonizációs záradék az Irányelvnek történő pontos megfeleltetést támasztja alá.