﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/18110. számú
TÖRVÉNYJAVASLAT
egyes agrárágazati törvények módosításáról
Előadó:
Gráf József
földművelésügyi és vidékfejlesztési
miniszter
Budapest, 2005. november
2
2005. évi ...törvény
egyes agrárágazati törvények módosításáról
1.	A szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény hatálybalépéséről és az átmeneti
szabályokról szóló 1992. évi II. törvény módosítása
1.	§
A szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény hatálybalépéséről és az átmeneti
szabályokról szóló 1992. évi II. törvény (a továbbiakban: Ámt.) 25/A. §-a helyébe a
következő rendelkezés lép:
„25/A. § (1) Ha a jogutód nélkül megszűnt, illetve felszámolás, végelszámolás alatt
álló szövetkezet után marad fel nem osztott termőföldvagyon, a védett, illetőleg
védelemre tervezett természeti területeknek nem minősülő maradvány termőföldek e
törvény erejénél fogva a Magyar Állam tulajdonába és az NFA tulajdonosi joggyakorlása
alá kerülnek.
(2)	A szövetkezet jogutód nélküli megszűnése esetén akik a szövetkezetben
részarány-tulajdonra jogosultak voltak, azokat az állami tulajdonba került maradvány
termőföldek után - a (3) bekezdésben meghatározott számítás szerint - 4000 Ft/AK
értékben kártalanítás illeti meg, melyről az FM hivatal határoz.
(3)	A kártalanítás kiszámításának alapjául szolgáló összeg (a továbbiakban:
kártalanítási alap) az állami tulajdonba került maradvány termőföldek össz-Ak értékének
és a kiadásra került összes részarány-tulajdon hányadosa. A 4000 Ft/AK értékű
kártalanítás kiszámításánál az AK érték (a hányados nevezője) a kártalanítási alap és
részarány-tulajdonos tulajdoni hányadának szorzatával kapott AK érték.
(4)	A kártalanítási határozat meghozatala során az FM hivatal a földrendező és a
földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény 7/A. § (4)-(7) bekezdései szerint jár
el.”
3
2. A földrendező és a földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény módosítása
2.	§
A földrendező és a földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény (a
továbbiakban: Fkbt.) 9/D. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„9/D. § (1) Ha a részarány-tulajdon rendezésére elkülönített földalapok Ak értéke,
valamint a szövetkezet gazdálkodási területén részarány-földtulajdon kiadására
felhasználható egyéb területek [6. § (4) bek., 12. § (5) bek.] nem fedezik az igényeket, a
kiadatlan részarány-tulajdonnal rendelkező személyek - választásuk szerint - a Nemzeti
Földalap földkészletéből termőföldet igényelhetnek vagy kártalanításra tarthatnak igényt
4000 Ft/AK értékben. A részarány-tulajdonost a kérelemre induló eljárás során a választás
joga egyszer illeti meg. Kérelem előterjesztésének hiánya esetén a részarány-tulajdonos
részére az FM hivatal egyik juttatásról sem dönthet hivatalból induló eljárás keretében.
(2)	A termőföld igénylésére, illetve a kártalanításra irányuló kérelmet az FM
hivatalhoz kell benyújtani. Az FM hivatal a kérelem alapján megkeresi az illetékes
földhivatalt, hogy nyilatkozzon a kérelmező kiadatlan részarány-tulajdonáról. Az FM
hivatal ennek ismeretében megkeresi a Nemzeti Földalapkezelő Szervezetet (a
továbbiakban: NFA), hogy a kérelmező tulajdonában lévő AK értéknek megfelelő
termőföld a kérelemben megjelölt településen rendelkezésre áll-e. Az NFA a
megkeresésnek legkésőbb 30 napon belül köteles eleget tenni. Az NFA nyilatkozata
alapján az FM hivatal tájékoztatja a részarány-tulajdonost a rendelkezésre álló
földrészletről, illetőleg annak hiányáról.
(3)	Termőföld igénylés esetén az FM hivatal a kérelem tárgyában a körzeti
földhivatal igazolása, az NFA, valamint a kérelmező nyilatkozata alapján a termőföld-
juttatásról határoz. Az FM hivatal a jogerős határozatot a részarány-tulajdon törlése és a
termőföldre vonatkozó tulajdonjog bejegyzése céljából megküldi az illetékes körzeti
földhivatalnak. Ha az NFA által felajánlott termőföld AK értéke nem fedezi a kérelmező
nyilvántartott részarány-tulajdonát, az AK érték-különbözetre a részarány-tulajdonost az
(1)	bekezdésben meghatározott kártalanítás illeti meg, amelyről az FM hivatal a
termőföld-juttatással egyidejűleg határoz.
(4)	Pénzbeli kártalanítás esetén az FM hivatal a jogerős határozat alapján
megkeresi az illetékes körzeti földhivatalt a részarány-tulajdon törlése céljából, egyben
intézkedik a kártalanítási összegnek a kérelmező részére történő kifizetése iránt.
4
(5)	A (3) és (4) bekezdésben foglaltak alapján hozott FM hivatali, földhivatali
határozatokat az NFA részére is meg kell küldeni.”
3.	§
Az Fkbt. 12. § (6) bekezdése helyébe a következő bekezdés lép:
„(6) Ha további AK hiány kielégítéséhez már nem szükséges, az (5) bekezdésben
megjelölt ingatlanok az Ámt. 25/A. §-ában foglaltak alapján a Magyar Állam tulajdonába
és az NFA tulajdonos joggyakorlása alá kerülnek, kivéve a védett, illetőleg védelemre
tervezett természeti területeket.”
3.	A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény módosítása
4.	§
(1)	A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény 21. §-a a következő új (3)-(4)
bekezdésekkel egészül ki, és az eredeti (3)-(4) bekezdések számozása (5)-(6) bekezdésre
változik:
„(3) Az állattartó telep üzemeltetőjét az ingatlan-nyilvántartásban szántó, rét,
legelő, valamint fásított terület művelési ágban nyilvántartott termőföldre - a 21. § (1)
bekezdésének a) pontjában foglalt személyekkel azonos sorrendben - előhaszonbérleti jog
illeti meg, feltéve, hogy
a)	az állattartó telep a 3. § m) pontjának 1-2 alpontjai szerinti település
valamelyikén fekszik, és
b)	az állattartó telepet a haszonbérletre vonatkozó ajánlat közlésének
időpontjában, valamint az azt megelőző legalább egy éve folyamatosan
működteti.
(4)	Az állattartó telep működtetését igazolni kell, az igazolást az üzemeltető
kérelmére a telep fekvése szerint illetékes megyei (fővárosi) állategészségügyi és
élelmiszerellenőrző állomás adja ki.”
5
4. A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény
módosítása
5.	§
A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény (a
továbbiakban: Btv.) a következő 24/A. §-sal egészül ki:
„24/A. § (1) A bor forgalombahozatali engedélye kiadásának feltétele a 8 Ft/l
forgalomba hozatali járulék megfizetése. Ha a forgalombahozatali engedély kiadására
nem kerül sor, a forgalombahozatali járulékot vissza kell téríteni.
(2)	A járulék a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezeten belül a
bormarketing és minőség-ellenőrzés célját szolgáló előirányzat bevétele. A
forgalombahozatali járulék adók módjára behajtható köztartozás.
(3)	A forgalombahozatali járulék címén befizetett összeg 60 %-át a
Magyarországon termelt borok közösségi marketingprogramjának kidolgozására és
végrehajtására (a továbbiakban: bormarketing) kell fordítani, beleértve az Európai Unió
által meghirdetett bor-reklám és -marketing programok nemzeti társfinanszírozását is.
(4)	A forgalombahozatali járulék címén befizetett összeg 40 %-a az OBI-t illeti
meg. Az OBI a járulékbevételt a származási bizonyítványok valóságtartalmának
ellenőrzésére, az 500 hl feletti üzemek esetében a forgalombahozatali engedélyezési
eljárásban hatósági mintavételre, a forgalomba hozott borok minőség- ellenőrzésére, és
tervszerű célvizsgálatokra köteles fordítani, kiegészítve laboratóriumi és érzékszervi
vizsgálattal. Az OBI köteles a járulékbevételből végzett ellenőrzésekről és a felhasznált
összegről félévente, július 31-ig, illetve január 31-ig jelentést készíteni a miniszternek.
(5)	A forgalombahozatali járulék megfizetésének, visszatérítésének, kezelésének és
felhasználásának részletes szabályait miniszteri rendelet határozza meg.”
6.	§
A Btv. 51. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A minőségvédelmi bírság mértéke - a kifogásolt tétel mennyiségétől,
minőségétől, a hiba súlyától függően - legalább húszezer forint, legfeljebb a borászati
termék literenként háromezer forinttal számított összege erejéig terjedhet. A
6
minőségvédelmi bírság a 48. § (2) bekezdésében, valamint a 49. § (1) bekezdésében
meghatározott jogkövetkezményekkel együtt is kiszabható.”
7.	§
A Btv. 57.§-ának (1) bekezdése a következő q) ponttal egészül ki:
/Felhatalmazást kap a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, hogy
rendeletben megállapítsa/
„q) a forgalombahozatali járulék megfizetésének, visszatérítésének, kezelésének és
felhasználásának szabályait.”
5.	Záró rendelkezések
8.	§
(1)	Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 2006. január 1-jén lép
hatályba; az ezt megelőzően, az Fkbt. 9/D. § (1) bekezdése alapján benyújtott kérelmeket
a kérelem benyújtásakor hatályos rendelkezések szerint kell elbírálni.
(2)	A törvény 5-7. §-ai a kihirdetést követő 45. napon lépnek hatályba.
(3)	E törvény hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti:
a)	az Fkbt. 7/A. § (3) bekezdése;
b)	a földrendező és a földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény
módosításáról szóló 2001. évi CXVIII. törvény 2. § (1) bekezdése, 7. § (2) bekezdés b)-c)
pontjai;
c)	a mezőgazdasági termelők nyugdíj előtti támogatásának bevezetéséhez
kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2005. évi LXXXVII. törvény 1. § (4)
bekezdése.
7
Indokolás
az egyes agárágazati törvények módosításáról szóló törvényjavaslathoz
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A kormány által meghirdetett „100 Lépés Program” agrárágazatra vonatkozó része
célként határozza meg az állattartó telepeknek a takarmányigényük kielégítését szolgáló
földterülethez jutásának elősegítését, továbbá az önkormányzatok szociális
földprogramjához szükséges termőföldnek a Nemzeti Földalaphoz tartozó földvagyonból
történő biztosítását. A program céljainak megvalósításához szükség van arra, hogy az
állami tulajdonú termőföldvagyon köre lehetőleg bővüljön azáltal is, hogy a szabályozás
elősegíti a termőföldek meghatározott körének állami tulajdonba kerülését. Ennek
lehetőségét kínálja a termőföldre vonatkozó rendelkezéseket is tartalmazó, a
szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról
szóló 1992. évi II. törvény (Ámt.) módosítása. A Javaslatnak az Ámt-t módosító
rendelkezései a jogutód nélkül megszűnő, illetőleg ily módon megszűnt szövetkezetek
gazdálkodási területén - a részarány-földkiadás teljes körű befejezése után - szövetkezeti
földhasználati jog alatt visszamaradt földek tulajdoni viszonyainak rendezését hivatottak
elősegíteni olymódon, hogy ezen földterületek - árverezés helyett - a Magyar Állam
tulajdonába kerülnek, a jogosultak megfelelő kártalanítása mellett.
A földrendező és földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény (Fkbt.)
módosításáról szóló rendelkezések kizárólag azon hatályos törvényi rendelkezések
pontosítását szolgálják, amelyek a - földkészlet hiánya okán - kiadatlan részarány-
tulajdonnal rendelkező személyek mint alanyi jogosultak kielégítéséről rendelkeznek.
A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény módosításának célja, hogy elősegítse
az állattartó telepek takarmányellátásának szélesebb körű biztosítását. A tervezett
módosítás az állattartó telep üzemeltetőjének - feltételekhez kötötten - előhaszonbérleti
jogot biztosít az állattartási tevékenység végzéséhez szükséges művelési ágú termőföldre.
A szőlőtermesztésről és borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény (Btv.)
módosításának indoka, hogy a szőlő-bor ágazatban elterjedt az illegális bor előállítás és a
számla nélküli borok forgalmazása. Az ágazat helyzetét tovább rontja, hogy az alacsony
nyereség miatt nincs fedezet a közösségi marketing finanszírozására. Az ellenőrzésekre
fordított munkaidő, költség nem áll összhangban az elért eredménnyel. Ezért a termelők
érdekképviseleti szervezetei kezdeményezték, hogy a természetes borok jövedéki adó
mértéke „O” kulcsos legyen, s hogy ezzel egyidejűleg törvényi kötelezettség írja elő a
jövedéki adóval azonos mértékű termelői befizetést, amelyből az ellenőrzés
megnövekedett költségei és a bor közösségi marketing tevékenysége finanszírozható.
8
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz:
A Javaslat 1. §-a a hatályos Ámt. 25/A. §-a helyébe lépő új rendelkezést állapít
meg. E szerint ha a jogutód nélkül megszűnt, illetve felszámolás, végelszámolás alatt álló
szövetkezet után marad fel nem osztott termőföldvagyon, - természetvédelmi oltalom
alatt nem álló - maradvány termőföldek a törvény erejénél fogva a Magyar Állam
tulajdonába és az NFA tulajdonosi joggyakorlása alá kerülnek. A szövetkezeti
földhasználati jog alatt álló védett, illetőleg a védelemre tervezett természeti területek a
védett természeti területek védettségi szintjének helyreállításáról szóló 1995. évi XCIII.
törvény hatálya alá tartoznak.
A hatályos Ámt. 25/A. (4) bekezdése jelenleg is juttatásban részesíti a részarány-
tulajdonosokat az árverésből befolyt vételárból, az egyenlő bánásmód követelményének
érvényesítése érdekében a maradványföldeknek a Magyar Állam tulajdonába kerülése
esetén sem lehet ettől eltekinteni.
A Javaslat egy számítási módot alkalmaz a részarány-tulajdonosok pénzbeni
kártalanításán AK megállapítása érdekében. E szerint a 4000 Ft/AK értékű kártalanítás
esetében a hányados nevezőjének, azaz az AK értéknek a kiszámítása a következő. Meg
kell állapítani a földkiadás lezárását követően visszamaradt maradvány-termőföldek AK
értékét és a szövetkezetnél, a részarány-földkiadás befejezésével megszűntetett részarány-
különlapokon szereplő összes részarány-tulajdon AK értékét, vagyis a kiadásra került
összes részarány-tulajdont. Ezen összegek hányadosa teszi ki a kártalanítási alapot. A
kártalanítási alapnak és az adott részarány-tulajdonos tulajdoni hányadának (azaz a
részarány-különlapon szereplő AK értéknek) szorzata lesz a 4000 Ft/AK értékű
kártalanítás kiszámításánál az AK érték (a hányados nevezője).
A kártalanításról rendelkező határozatokat az FM hivatalok hozzák meg oly-
módon, ahogy azt a részarány-kiadásra felhasználható termőföldek hiányában az 1993.
évi II. törvény 7/A. § (4)-(7) bekezdései a részükre előírják.
A 2. és 3. §-hoz:
A Javaslat 2. §-a előírja az Fkbt. 9/D. § (1) bekezdésében, hogy az a kiadatlan
részarány-tulajdonnal (AK értékkel) rendelkező részarány-tulajdonos igényelhet -
választása szerint - a Nemzeti Földalap földkészletéből termőföldet vagy 4000 Ft/AK
értékben pénzbeni kártalanítást, aki részére az FM hivatal a szövetkezet gazdálkodási
területén részarány-kiadásra felhasználható földet - annak hiánya okán - nem tudott
nevesíteni. Ebben az esetben pedig indokolt az Fkbt. 7/A. § (3) bekezdésének hatályon
kívül helyezése.
9
A részarány-tulajdonos tulajdonhoz fűződő alanyi jogának tiszteletben tartása
mellett, az eljárás elhúzódásának megakadályozása érdekében a Javaslat szerint a
részarány-tulajdonost - a termőföldet, illetve a pénzbeni kártalanítást illetően - a
választás joga egyszer illeti meg. A választás joga azonban a kérelemre induló eljárásban
érvényesíthető, az FM hivatal egyik juttatásról sem dönthet a hivatalból induló eljárás
keretében.
A Javaslat pontosítja az Fkbt. 9/D. § (2) bekezdését is, mivel jelenleg nincs
világosan meghatározva az, hogy a részarány-tulajdonos termőföld igénylés esetén milyen
állami tulajdonban álló termőföldet jelölhet meg a kérelmében. A hivatkozott
jogszabályhely harmadik mondata szerint az FM hivatal megkeresi az NFA-át, hogy a
kérelmező tulajdonában lévő AK-értéknek megfelelő termőföld a kérelemben megjelölt
területen rendelkezésre áll-e. A „terület” szót a „település” szóval indokolt felváltani,
különös tekintettel arra, hogy a részarány-tulajdonostól nem várható el az, hogy felkutassa
a Nemzeti Földalapba tartozó földek elhelyezkedését, elegendő, az, ha egy adott települést
jelöl meg, ahol a részarány-tulajdona fejében termőföldre tart igényt.
A Javaslat egy új mondattal is kiegészíti az Fkbt. jelenlegi 9/D. §-ának (2)
bekezdését, mivel a gyakorlatban felmerült az a probléma, hogy az NFA az FM hivatal
megkeresésére hosszú ideig nem nyilatkozik.
A 9/D. § (3) bekezdése a termőföld igénylés, míg a (4) bekezdése a pénzbeni
kártalanítás esetén irányadó eljárási szabályokat tartalmazza, illetve a hatályos
rendelkezések pontosítását foglalja magában. Új rendelkezés az, hogy ha a részarány-
tulajdonos nyilvántartott AK értéke meghaladja az NFA által felajánlott termőföldet, úgy
a különbözetre csak kártalanítás illeti meg a részarány-tulajdonost.
A Javaslat 3. §-a az Fkbt. 12. § (6) bekezdését módosítja, mely a szövetkezeti
földhasználati jog alatt álló, de a szövetkezet vagyonát nem képező művelés alól kivett
maradványterületek tulajdoni rendezésére vonatkozó szabályt állapít meg. Az 1992. évi
II.	törvény tervezett módosítását figyelembe véve, ezen földek is Magyar Állam
tulajdonába és az NFA tulajdonos joggyakorlása alá kerülnek.
A 4. §-hoz:
A módosítás célja, hogy az állattartó telep üzemeltetője számára segítse elő a
takarmányellátáshoz szükséges termőföldhöz jutást. A Javaslat ezért az állattartó telep
üzemeltetője számára a Tft-ben meghatározott jogosulti sorrendben, az első helyen, a volt
haszonbérlővel azonos sorrendben biztosítja az előhaszonbérleti jogot. Az, hogy az
előhaszonbérleti jogok sorrendjén belül azonos rangsorban különböző jogalanyok
szerepelnek, a jogalkalmazás szempontjából nem jelent problémát. Ugyanis a termőföldre
vonatkozó elővásárlási és előhaszonbérleti jog gyakorlásának részletes szabályairól szóló
16/2002. (II. 18.) Korm. rendelet 4. §-a értelmében - a 6. §-ban foglaltakat figyelembe
10
véve - több, azonos helyen álló előhaszonbérletre jogosult esetén a haszonbérbeadó
választása szerinti személlyel jön létre a szerződés.
Mindezek alapján ha a haszonbérleti ajánlatra a volt haszonbérlő, valamint az
állattartó telep üzemeltetője is elfogadó nyilatkozatot tesz, úgy a haszonbérbeadót illeti
meg a választás joga, vagyis a haszonbérbeadó dönt arról, hogy az egy rangsorban álló
jogosultak közül a volt haszonbérlővel avagy az állattartó telep üzemelétetőjével köti meg
a haszonbérleti szerződést.
Az állattartó telep üzemeltetőjét megillető előhaszonbérleti jog a Javaslat szerint
feltételekhez kötött, tekintettel arra, hogy az állattartáshoz szükséges földterület
rendeltetése elsősorban a takarmányellátás és az állattartó telepen képződött szervestrágya
elhelyezésének biztosítása. A Javaslat szerint az állattartó telep üzemeltetőjét kizárólag az
állattartási tevékenység végzéséhez szükséges szántó, rét, legelő illetőleg fásított terület
művelési ágban nyilvántartott termőföldre illeti meg az előhaszonbérleti jog és csak
akkor, ha az állattartó telepet a haszonbérletre vonatkozó ajánlat közlésének időpontjában,
valamint az azt megelőző legalább egy éve folyamatosan működteti. Ezen utóbbi feltétel
előírásának indoka a spekulációk magakadályozása, mely feltétel fennállását - kérelemre
-	az állattartó telep fekvése szerint illetékes megyei (fővárosi) állategészségügyi és
élelmiszerellenőrző állomás igazolja.
Az állattartó telep üzemeltetőjét megillető jogosultság gyakorlásához indokolt
területi korlátozás előírása is. Eszerint abban az esetben illeti meg az állattartó telep
üzemeltetőjét az előhaszonbérleti jog, ha az állattartó telepe a hatályos Tft. 3. § m)
pontjának 1-2. alpontjai szerinti település valamelyikén fekszik.
Az állattartó telep üzemeltetője tehát akkor gyakorolhatja előhaszonbérleti jogát -
a szántó, rét, legelő illetőleg fásított terület művelési ágban nyilvántartott - termőföldre,
ha az állattartó telepe azon a településen van, amelynek közigazgatási területén a
termőföld fekszik illetőleg olyan településen van, melynek közigazgatási határa a
termőföld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalomtól
el nem zárt magánúton legfeljebb 15 km távolság. (Ez a követelmény - többek között -
jelenleg is alkalmazandó az előhaszonbérleti jog sorrendjében második és harmadik
helyen álló helyben lakó és helyben lakó szomszéd meghatározása esetében.) Sem
szakmailag, sem az életviszonyokat figyelembe véve nem lenne magyarázható az, hogy
az állattartó teleptől bármilyen távolságban fekvő földrészletre biztosított legyen az
üzemeltető előhaszonbérleti jogának gyakorlása. A földrészlet fekvésétől független, az
állattartó telep üzemeltetőjét megillető előhaszonbérelti jogosultság biztosítása nem csak
társadalmi felháborodást váltana ki, hanem a földrészlet fekvése szerinti településen vagy
annak közelében elhelyezkedő állattartó telepek üzemeltetőit is hátrányosan érintené.
11
Az 5. §-hoz:
A Javaslat a Btv-t új 24/A §-sal egészíti ki, amely bevezeti a forgalombahozatali
járulékot. A járulék a bor megszűnő jövedéki adójával azonos összegű (literenként 8 Ft)
kötelező befizetés, amely mindenkit terhel, aki bort akar forgalomba hozni. A Javaslat
járulékot a forgalombahozatali engedélyezési eljárással köti össze úgy, hogy a
forgalombahozatali engedély kiadásának feltétele a járulék megfizetése. A járulék
természetesen nem az illetéket vagy az igazgatási szolgáltatási díjat váltja fel, tehát nem
eljárásjogi, hanem anyagi jogi feltételt jelent az engedélyezés szempontjából. A
szabályozás ilyen módját az indokolja, hogy a forgalombahozatali engedély kiadása után
a járulék megfizetése iránti készséget nincs ami garantálja, és nehezen lenne
megállapítható, kinek milyen összegű járulékot kell befizetnie, és nem lenne kellő
garancia a járulékbevételre. Természetesen a termelők méltányos érdekét is szem előtt
kell tartani. Előfordulhat, hogy a termelő (forgalmazó) valamilyen okból nem kapja meg a
borra a forgalombahozatali engedélyt. A Javaslat szerint ilyen esetben a járulékot vissza
kell téríteni a befizetőnek.
A Javaslat rendelkezik a járulék felhasználásáról: a bevétel 60 %-át a Magyarországon
termelt borok közösségi marketingprogramjának kidolgozására és végrehajtására kell
fordítani, beleértve az Európai Unió által meghirdetett bor-reklám és -marketing
programok nemzeti társfinanszírozását is. A fennmaradó 40 % az OBI ellenőrzési
feladatainak (származási bizonyítványok valóságtartalmának ellenőrzése, hatósági
mintavétel, a forgalomba hozott borok minőségellenőrzése, tervszerű célvizsgálatok stb.)
végzéséhez szükséges pénzügyi fedezetet jelenti. Az OBI-nak a járulékbevétel
rendeltetésszerű felhasználásáról félévente jelentést kell készítenie.
A Javaslat csak a járulék bevezetésének legfontosabb, törvényi szintű szabályozást
igénylő rendelkezéseit tartalmazza. A járulék megfizetésének, visszatérítésének,
kezelésének és felhasználásának részletes szabályait rendelet határozza meg.
A 6. §-hoz:
A Javaslat módosítja a Btv-nek a borászati minőségi bírság összegére vonatkozó
szabályát is, jelentősen szigorítva a bírság felső határát jelentő literenkénti összeget. Az
eddiginél hatásosabb prevenció, illetve a nagyobb súlyú represszió érdekében ez az
összeg ezerről háromezer forintra emelkedik. A másik változás a hatályos szabályozáshoz
képest, hogy megszűnik a bírság kiszabásának rendeleti szintű szabályozása, a
jogalkalmazónak a törvény által meghatározott keretek között, az eset összes körülményét
mérlegelve kell megállapítania a bírság konkrét összegét.
12
A 7. §-hoz:
A Javaslat kiegészíti a Btv-t az újonnan bevezetett forgalombahozatali járulék
részletes szabályainak (megfizetés módja, visszafizetés, kezelés, felhasználás)
megalkotására vonatkozó felhatalmazó rendelkezéssel.
A 8. §-hoz:
A Btv-t módosító rendelkezések az állampolgárokat és szervezeteiket terhelő
kötelező befizetést állapítanak meg, ezért a Javaslat a törvény kihirdetése és az említett
rendelkezések hatálybalépése között negyvenöt napos időközt határoz meg.