﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/18197. számú
törvényjavaslat

2005. évi... törvény
a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról

A törvény célja, hogy korszerű jogi keretek megteremtésével, az Európai Unió
szabályozásával összhangban állapítsa meg a vállalkozások cégalapításának, nyilvántartásba
vételének rendjét, és a vállalkozók alkotmányos jogai érdekében, a gazdasági forgalom
biztonsága, valamint a hitelezői érdekek vagy más közérdek védelme céljából biztosítsa a
közhiteles cégnyilvántartás adatainak teljes körű nyilvánosságát, közvetlenül vagy
elektronikus úton.
Mindezek érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:
I.	Fejezet
ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK
1.	Cím
A cégbíróság, valamint a Cégszolgálat feladatai
1.	§ (1) A megyei (fővárosi) bíróság mint cégbíróság (a továbbiakban: cégbíróság)
feladata
a)	a cégbejegyzési (változásbejegyzési) eljárás lefolytatása és a kérelemnek helyt adó
végzés esetén, illetve e törvényben meghatározott esetekben hivatalból is, a cégre vonatkozó
adat, jog, valamint tény (a továbbiakban: adat) cégjegyzékbe történő bejegyzése, illetve
törlése,
b)	a cégjegyzék adatairól, valamint a cégiratokról tájékoztatás nyújtása,
c)	a cégnyilvántartás közhitelességének és a cég törvényes működésének biztosítása
érdekében - hivatalból, illetve kérelemre - törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatása,
d)	a gazdasági társaságokról szóló törvényben és más, az egyes cégformákra vonatkozó
törvényekben, illetve az Európai Unió rendeleteiben meghatározott, a kisebbségi jogok
gyakorlását, valamint a hitelezői jogok védelmét biztosító kérelmek elbírálása, továbbá
e)	azoknak az egyéb ügyeknek az elbírálása, amelyeket törvény a cégbíróság
hatáskörébe utal.
(2)	Az Igazságügyi Minisztérium szervezeti egységeként működő Céginformációs és
az Elektronikus Cégeljárásban Közreműködő Szolgálat (a továbbiakban: Cégszolgálat)
feladatai a következők:
a)	az e törvényben szabályozott módon hozzájárul a cégnyilvánosság követelményének
megvalósításához, a cégjegyzékben szereplő adatok és cégiratok megismeréséhez;
b)	biztosítja a cégeljárásban és más, külön törvényben szabályozott nemperes eljárások
során az elektronikus ügyintézést támogató rendszer üzemeltetését;
c)	a hitelezővédelmi nyilvántartás működtetése révén - a külön törvényben
meghatározottak szerint - elősegíti, hogy a gazdasági forgalom egyes szereplői a cégek
felszámolása, illetve a cégekkel szembeni bírósági végrehajtás során foganatosított egyes
intézkedésekkel összefüggésben hiteles és naprakész információ birtokában hozhassák meg
döntéseiket;
d)	jogi tanácsadó szolgálatot tart fenn annak érdekében, hogy a mikro- és
kisvállalkozások a cégalapítással, a cégek megszüntetésével összefüggő jogilag jelentős
3
információkat - korszerű informatikai eszközök alkalmazása révén - közérthető
megfogalmazásban, költségmentesen is megismerhessék;
e)	külön törvényben meghatározottak szerint - a cég kérelmére - közreműködik a cég
számára szükséges, közhiteles nyilvántartásokon alapuló hatósági igazolások elektronikus
úton történő beszerzésében.
2.	Cím
A cég
2.	§ (1) A cég - ha törvény eltérően nem rendelkezik - az a jogalany, amely a
cégnyilvántartásba történő bejegyzéssel, üzletszerű gazdasági tevékenység folytatása céljából
jön létre.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott jogalany a cégnyilvántartásban akkor
szerepelhet, ha bejegyzését jogszabály kötelezővé vagy lehetővé teszi.
3.	Cím
A cégnév
3.	§ (1) A cégnévnek legalább a választott cégforma megnevezését kell tartalmaznia,
valamint azt, hogy a cég tevékenysége alapvetően mire irányul.
(2)	A cégnév vezérszót is tartalmazhat, amely elősegíti a cég azonosítását, illetve más,
azonos vagy hasonló tevékenységű cégtől való megkülönböztetését. A vezérszó a cégnévben
az első helyen áll. A vezérszó idegen nyelvű kifejezés, rövidítés és mozaikszó is lehet,
amelyet latin betűkkel kell feltüntetni. A cégnévben a vezérszón kívül csak magyar szavak
szerepelhetnek, a magyar helyesírás szabályainak megfelelően. A cégnévben rövidítés csak a
vezérszó esetén, illetve a cégforma meghatározásánál lehetséges.
(3)	A cég rövidített neve a vezérszóból és a cég formájának megjelöléséből áll.
(4)	A cégnévnek (rövidített névnek) az ország területén bejegyzett más cég
elnevezésétől, illetve a 6. § (3) bekezdése szerint lefoglalt elnevezéstől - a cégforma
különbözőségén túlmenően is - egyértelműen különböznie kell, és nem kelthet olyan
látszatot, ami - különösen a cég tevékenységi körét és a választott cégformát illetően -
megtévesztő.
4.	§ (1) A cégnévben szerepelhet a cégtulajdonosnak vagy a cég tagjainak neve a 3.§
(4) bekezdésének megfelelő alkalmazásával.
(2)	A cégnévben a cég nonprofit jellegét a cégforma megjelölése előtt fel kell tüntetni, a
közhasznú szervezeti minőség pedig feltüntethető.
(3)	Külföldi cég magyarországi fióktelepe, külföldiek magyarországi közvetlen
kereskedelmi képviselete, valamint európai gazdasági egyesülés telephelye esetén a külföldi
vállalkozás nevét a cégnévben meg kell jelölni.
(4)	A történelem kiemelkedő személyiségének nevét a Magyar Tudományos Akadémia
engedélyével, olyan elnevezést pedig, amelyhez másnak jogi érdeke fűződik, csak a jogosult
hozzájárulásával lehet a cégnévben szerepeltetni.
5.	§ A cég nevét (rövidített nevét) a cégbejegyzési eljárás alatt „bejegyzés alatt”
(„b.a.”) toldattal, a cég felszámolása, illetve végelszámolása esetén pedig „felszámolás alatt”
(„f.a”) és „végelszámolás alatt” („v.a”) toldattal kell használni.
4
6.	§ (1) Két vagy több azonos nevű cég közül a választott név (rövidített név)
viselésének joga azt illeti meg, amelyik a cégbejegyzési kérelmét elsőként nyújtotta be, illetve
amelyik a (3) bekezdés alapján névfoglalással élt.
(2)	A cégbíróság - jogi képviselő útján papír alapon vagy elektronikus úton benyújtott
kérelemre, illeték megfizetése estén - három munkanapon belül megvizsgálja, hogy a
választott elnevezéssel az információkérés időpontjában a cégnyilvántartásban - bejegyzett,
vagy bejegyzés alatt álló - más cég szerepel-e, illetve hogy a választott elnevezés különbözik-
e a már bejegyzett vagy bejegyzés alatt álló más cég elnevezésétől.
(3)	Ha a választott cégnév a cégnyilvántartásba bejegyezhető, a cégbíróság végzésével a
megjelölt cégnevet hatvan napos időtartamra a kérelmező részére lefoglalja és a cégnevek
elektronikus úton vezetett nyilvántartásában feltünteti. Ez alatt az idő alatt más jogalany ezzel
a cégnévvel a cégnyilvántartásba nem jegyezhető be. A cégbíróságnak a nyilvántartásbavétel
elutasításáról hozott határozata ellen jogorvoslatnak helye nincs. Ha a cég bejegyzésére,
illetve a cégnév változásának bejegyzésére irányuló kérelem benyújtására hatvan napon belül
nem kerül sor, a névfoglalás megszűnik.
(4)	A névfoglalásra vonatkozó eljárásra bírósági titkár, fogalmazó vagy bírósági
ügyintéző is önállóan, önálló aláírási joggal jogosult.
4.	Cím
A székhely, telephely, fióktelep
7.	§ (1) A cég székhelye a központi ügyintézés helye, melyet a cégnek cégtáblával kell
megjelölnie. A cégeljárás szempontjából székhelynek minősül a külföldi vállalkozás
magyarországi fióktelepe, a külföldiek közvetlen kereskedelmi képviselete, valamint az
európai gazdasági egyesülés telephelye központi ügyintézésének helye is.
(2)	A cég telephelye a tevékenység gyakorlásának azon helye, amely a cég székhelyétől
eltérő helyen található, a cég fióktelepe pedig olyan telephely, amely más városban vagy
községben - magyar cég külföldön lévő fióktelepe esetén más országban - van, mint a cég
székhelye. Ez a szabály irányadó a külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe, illetve a
külföldiek közvetlen kereskedelmi képviselete esetében is.
(3)	Magyar cég külföldön lévő fióktelepének a cégjegyzékbe történő bejegyzéséhez a
cégnek a külföldi cégkivonattal, illetve más okirattal, valamint ezeknek magyar nyelvű hiteles
fordításával kell igazolnia, hogy a fióktelepet a fióktelep helye szerinti államban
nyilvántartásba vették.
5.	Cím
Képviselet; cégjegyzés
8.	§ (1) A cég szervezeti képviseletére vonatkozó rendelkezéseket az adott cégformára
irányadó jogszabály állapítja meg. A cégjegyzési jog a cég írásbeli képviseletére, a cég
nevében történő aláírásra való jogosultság. A szervezeti képviselet, valamint a cégjegyzés
módja csak azonos lehet.
(2)	A cégjegyzés módja önálló vagy együttes. Kettőnél több cégjegyzésre jogosult
esetén a cég úgy is rendelkezhet, hogy egyes jogosultakat önálló, más jogosultakat együttes
cégjegyzési jog illet meg, vagy hogy az együttes cégjegyzésre jogosultak közül az egyik
aláíró mindig meghatározott személy.
(3)	Ugyanaz a személy csak egyféle módon - vagy önállóan, vagy mással együttesen -
jegyezheti a céget.
5
(4)	Mind az önálló, mind az együttes cégjegyzési jog korlátozható, a korlátozás azonban
harmadik személyekkel szemben hatálytalan.
9.	§ (1) A cégjegyzésre jogosultnak a cég nevében olyan módon, illetve formában kell
aláírnia, ahogyan azt a hiteles cégaláírási nyilatkozat (a közjegyzői aláírás-hitelesítéssel
ellátott címpéldány) tartalmazza.
(2)	A címpéldányon - a társaság szerződésében, alapító okiratában, alapszabályában (a
továbbiakban együtt: létesítő okiratában) foglaltakkal egyezően - fel kell tüntetni a cég nevét,
a cégjegyzésre jogosult nevét, lakóhelyét, a cégjegyzésre jogosult képviseleti jogcímét (pl.
vezető tisztségviselő, munkavállaló) a cégjegyzés módját, valamint a cégjegyzésre jogosult
aláírási mintáját. A cégjegyzésre jogosult munkavállaló kérésére az aláírási címpéldányon a
cégnél ellátott feladatköre, beosztása is szerepeltethető.
II.	Fejezet
A CÉGNYILVÁNTARTÁS NYILVÁNOSSÁGA ÉS
KÖZHITELESSÉGE
1.	Cím
A nyilvánosság
10.	§ (1) A cégnyilvántartás a cégjegyzékből, valamint a cégjegyzékben szereplő adat
igazolására szolgáló mellékletekből, illetve egyéb olyan okiratokból áll, amelyeknek
benyújtására a céget - közérdekből, illetve a forgalom biztonsága, valamint a hitelezői
érdekek védelme céljából - törvény kötelezi (a továbbiakban együtt: cégiratok).
(2)	A cégjegyzék fennálló, illetve törölt adatai, valamint a cégiratok - ideértve az
elektronikus úton benyújtott, illetve elektronikus okirattá átalakított cégiratokat is - teljes
körűen nyilvánosak. Teljes körűen nyilvánosak továbbá a benyújtott, de még el nem bírált
bejegyzési kérelem és mellékletei is azzal, hogy a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem
elbírálásának folyamatban létére a cégnyilvántartásnak utalnia kell. A törvényességi
felügyeleti eljárás iratai e törvény rendelkezései szerint nyilvánosak.
11.	§ A cégnyilvánosságot a cégbíróság, a Cégszolgálat, valamint a Cégközlönyben
történő közzététel biztosítja.
2.	Cím
A papír alapú, valamint az elektronikus és az elektronikus okirattá
alakított cégiratok megismerése
12.	§ (1) A cégbíróságon a cégiratokat bárki ingyenesen megtekintheti, azokról
feljegyzést készíthet. A cégjegyzék adatairól cégmásolat, cégkivonat vagy cégbizonyítvány
kiadása kérhető. A cégmásolat a cégjegyzék valamennyi fennálló és törölt adatát, a
cégkivonat a cégjegyzék fennálló adatait, a cégbizonyítvány pedig - a kérelemtől függően - a
cégjegyzék egyes fennálló vagy törölt adatait tanúsítja hitelesen, illetve azt, hogy valamely
meghatározott bejegyzés a cégjegyzékben nem szerepel(t). A cégnyilvántartásban a törölt
adatnak megállapíthatónak kell maradnia.
(2)	A cégmásolatban, a cégkivonatban, valamint a cégbizonyítványban az egyes adatok
mellett fel kell tüntetni az adat (illetve annak törlése) bejegyzésének időpontját is.
5
(3)	A (2) bekezdésben meghatározott okiraton záradékban szerepeltetni kell, ha az
okiratban szereplő cégadatokat illetően változásbejegyzési eljárás van folyamatban, és azt is
fel kell tüntetni, hogy az melyik adatot érinti.
(4)	A cégbíróságon a cégiratokról e törvényben, illetve külön jogszabályban
meghatározott módon kérhető másolat.
13.	§ (1) A Cégszolgálat kérelemre tájékoztatást ad a cégjegyzékben szereplő fennálló
vagy törölt adatokról, valamint a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem elektronikusan
rögzített, még be nem jegyzett adatairól. E közszolgáltatást bárki igénybe veheti. A
Cégszolgálatnál rendelkezésre álló adatok azonosak a cégbíróságokon elektronikusan rögzített
adatokkal. A 12. § (1) bekezdésében meghatározott közokiratok kiadására a Cégszolgálat is
jogosult.
(2)	A Cégszolgálat e törvényben meghatározott módon kérelemre tájékoztatást ad az
elektronikus úton benyújtott, vagy elektronikus okirattá alakított cégiratokról, továbbá a cégek
elektronikus úton benyújtott, illetve elektronikus okirattá alakított, a számviteli törvény
szerinti beszámolóiról, továbbá biztosítja a beszámolókba és az elektronikus cégiratokba
történő ingyenes betekintést a Cégszolgálat helyiségében.
(3)	Az (1) - (2) bekezdésben meghatározott adatok, illetve cégiratok
a)	a Cégszolgálat honlapjáról, illetve
b)	a kormányzati portál útján is
megismerhetők.
14.	§ (1) A Cégszolgálattól az egyes cégjegyzékekbe bejegyzett adatok csoportosított
céginformációként történő szolgáltatása is kérhető.
(2)	Ha a csoportosított cégadatok valamely természetes személy cégtulajdonosi
minőségére, képviseleti jogosultságára vagy arra vonatkoznak, hogy valamely személy mely
cégeknél lát el vezető tisztséget vagy felügyelőbizottsági tagságot, ez a céginformáció csak
akkor teljesíthető, ha az bíróság, ügyészség, nyomozóhatóság, illetve más közigazgatási szerv,
bírósági végrehajtó, felszámoló vagy nemperes eljárást lefolytató közjegyző külön törvényben
meghatározott feladatainak teljesítéséhez, illetve más információkérőnek a törvényben
biztosított jogai gyakorlásához vagy törvényes érdekei védelmében szükséges. Törvényes
jogcím hiányában az információkérőnek az érintettek hozzájárulását igazolnia kell.
(3)	A Cégszolgálat a nyomozó hatóságot a „halaszthatatlan intézkedés” jelzéssel
ellátott, külön jogszabályban előírt ügyészi jóváhagyást nélkülöző megkeresésére is köteles
tájékoztatni az általa kezelt, az adott üggyel összefüggő cégadatokról.
(4)	A Cégszolgálat a (2) - (3) bekezdésben meghatározott esetben a céginformáció
iránti kérelem, valamint az adatszolgáltatás tényét köteles az elektronikus rendszerben oly
módon rögzíteni, hogy az érintettet az adatszolgáltatás időpontjáról, jogcíméről, a kért
adatokról és az adat felhasználójának személyéről kérésére - ha törvény másként nem
rendelkezik - az adatszolgáltatás időpontjától számított öt évig tájékoztathassa.
(5)	A (4) bekezdésben említett tényeket oly módon kell rögzíteni, hogy az adat célhoz
kötött felhasználása ellenőrizhető legyen. Az ezzel ellentétes céginformáció-kérés, illetve
ennek alapján az adat felhasználásának jogkövetkezményeit az információt kérő viseli.
15.	§ (1) A Cégszolgálat a cégjegyzékben szereplő fennálló vagy törölt adatok, valamint
a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem elektronikusan rögzített, még be nem jegyzett
adatainak a megismerését (a betekintés lehetőségét) kérelemre, bárki számára ingyenesen
biztosítja, feltéve, hogy a céginformációt elektronikus úton kérik. Ilyen esetben a
Cégszolgálat részére csak a számítógépes rendszer használatával kapcsolatos kiadásokat kell
7
megtéríteni. Ha a kért céginformáció mennyisége nem haladja meg a külön jogszabályban
megállapított mértéket, a számítógépes rendszer használata is ingyenes.
(2)	Az (1) bekezdésben nem említett céginformációért, valamint ha a kérelmező a
céginformációt közokirat formájában kéri, a kérelmező a Cégszolgálat tevékenységének
igénybevételéért - a szolgáltatás költségeivel összhangban álló - költségtérítést köteles
fizetni.
(3)	A Cégszolgálat a bíróság, az ügyészség, a nyomozóhatóság, illetve más
közigazgatási szerv, a közjegyző, a bírósági végrehajtó, a felszámoló, valamint a gazdasági
kamarák részére a közfeladataik ellátása érdekében kért céginformációt - az (1) bekezdésben
nem említett cégadatok vonatkozásában is - ingyenesen bocsátja rendelkezésre. Esetükben a
Cégszolgálat részére csak a számítógépes rendszer használatával kapcsolatos kiadásokat kell
megtéríteni, feltéve, hogy a céginformációt elektronikus úton kérik.
(4)	A Cégszolgálat működésének részletes szabályait, valamint a fizetendő
költségtérítés mértékét az igazságügy-miniszter rendeletben állapítja meg.
16.	§ (1) A cégnyilvántartásban szereplő elektronikus okiratokról a cégbíróságtól illeték
ellenében, illetve a Cégszolgálattól - külön jogszabályban meghatározott költségtérítés
ellenében - hiteles vagy nem hiteles papír alapú másolat kérhető. Ha a kérelemből más nem
következik, a cégbíróság, illetve a Cégszolgálat - a kérelem érkezésétől számított tizenöt
napon belül - az okirat hiteles másolatát adja ki.
(2)	A cégbíróságtól illeték ellenében, illetve a Cégszolgálattól - külön jogszabályban
meghatározott költségtérítés ellenében - az elektronikus okiratok (ideértve a
cégjegyzékadatokról kiállított elektronikus okiratot) elektronikus úton történő megküldése is
kérhető.
(3)	Az (1) és (2) bekezdésben, valamint a 17. § (2) bekezdésében meghatározott esetben
a kérelem benyújtható írásban vagy a kormányzati portálon keresztül, illetve közvetlenül a
Cégszolgálat elektronikus ügyfélszolgálatán, elektronikus úton.
(4)	Az elektronikus úton benyújtott kérelmet - kivéve, ha azt a kormányzati portálon
keresztül nyújtják be - legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással kell ellátni. A
Cégszolgálat a kérelem érkezéséről a kérelmet benyújtó személynek elektronikus igazolást
küld, amelyet fokozott biztonságú elektronikus aláírással és időbélyegzővel kell ellátni.
(5)	Ha a kérelmet elektronikus úton terjesztik elő, az illeték, illetve a költségtérítés
megfizetésére a 37. § (4) bekezdésében foglaltak megfelelően irányadók.
17.	§ (1) A 16. § (2) bekezdésében meghatározott esetben a cégbíróság, illetve a
Cégszolgálat a kérelem alapján az elektronikus okiratot a kérelem érkezésétől számított
tizenöt napon belül megküldi. Ha a kérelemből más nem következik, a cégbíróság, illetve a
Cégszolgálat által kiadott okirat a cégbíróság, illetve a Cégszolgálat által elhelyezett
elektronikus aláírást és időbélyegzőt nem tartalmaz. Ha a cégbíróság, illetve a Cégszolgálat -
a kérelem alapján - az elektronikus okiratot minősített elektronikus aláírással és
időbélyegzővel látja el, az elektronikus közokiratnak minősül. Az elektronikus közokirat
kiállításával a cégbíróság, illetve a Cégszolgálat azt tanúsítja, hogy a megküldött elektronikus
okirat tartalma megegyezik az eredeti okiratéval.
(2)	Korlátolt felelősségű társaság és részvénytársaság esetében, a cég minden 1997.
január 1. után keletkezett, cégnyilvántartásban elhelyezett cégiratáról a cégbíróságtól
elektronikus okirati formában kiállított másolat kérhető. A cégbíróság a kérelem alapján a
cégiratot - ha az nem elektronikus formában áll rendelkezésre - az erre irányadó külön
jogszabály szerint elektronikus okirati formába alakítja, és a kérelem érkezésétől számított
tizenöt napon belül megküldi a kérelmezőnek. A kérelemre, valamint a cégbíróság eljárására a
16.	§-ban, illetve az (1) bekezdésben foglaltak megfelelően irányadók.
8
3.	Cím
A beszámoló letétbe helyezése és közzététele
18.	§ (1) A számviteli törvény szerinti beszámolót a cégbíróságon a számviteli törvény
rendelkezéseinek megfelelően letétbe kell helyezni, valamint közzététel céljából a
Cégszolgálathoz is be kell nyújtani. A számviteli törvény szerinti beszámoló elektronikus
úton is letétbe helyezhető és közzétehető, a (2) - (3) bekezdésben foglaltak szerint. Az
elektronikus úton benyújtott beszámolót fokozott biztonságú elektronikus aláírással kell
ellátni.
(2)	Ha a beszámoló elektronikus okirati formába történő átalakítása szükséges, erre a
cég jogi képviselője jogosult. Az eredeti okirat megőrzésére a 37. § (2) bekezdése
megfelelően irányadó.
(3)	Az elektronikus okiratként készült beszámolót a cég szervezeti képviselője vagy jogi
képviselője, az elektronikus okirattá átalakított beszámolót pedig a jogi képviselő a
közzétételi költségtérítés megfizetését követően elektronikus úton közzétételre a
Cégszolgálathoz küldi meg, és ezzel a cég eleget tesz a letétbe helyezési kötelezettségnek is.
A jogi képviselőnek a meghatalmazását mellékelnie kell.
(4)	A költségtérítés megfizetésére a 37. § (4) bekezdésében foglaltak megfelelően
irányadók.
19.	§ (1) A Cégszolgálat ellenőrzi, hogy a beszámolót a 18. § (3) bekezdésében
megjelölt személy küldte-e meg, és az elektronikus okiratot informatikai szempontból (így az
elektronikus aláírás hitelessége, az adatok sértetlensége, az időbélyegző dátuma és
hitelessége, az elektronikus okirat formátuma tekintetében) megvizsgálja. Ha az okirat
informatikai szempontból szabályszerűen került benyújtásra, a Cégszolgálat erről
haladéktalanul értesíti az illetékes cégbíróságot.
(2)	A Cégszolgálat a beszámoló informatikai szempontból szabályszerű benyújtásának
tényéről, és arról, hogy a benyújtásról a cégbíróságot tájékoztatta - a cégbíróság (1) bekezdés
szerinti értesítésével egyidejűleg - elektronikus igazolást küld a beszámolót benyújtó
személynek. Ha az elektronikus okirat informatikai szempontból hibás vagy hiányos, az
elektronikus igazolás ezt a tényt tartalmazza. Az elektronikus igazolást fokozott biztonságú
elektronikus aláírással és időbélyegzővel kell ellátni. A beszámoló benyújtására vonatkozó
határidők tekintetében a Cégszolgálathoz - az informatikai szempontból szabályszerű -
érkezés időpontja irányadó.
(3)	A 18. § és az (1) - (2) bekezdés alkalmazásával benyújtott, a számviteli törvény
szerinti beszámolót a Cégszolgálat őrzi. A beszámolóról - a 12. §, valamint a 16-17. §
megfelelő alkalmazásával - mind a cégbíróságon, mind a Cégszolgálatnál másolat kérhető,
illetve azt bárki ingyenesen megtekintheti.
(4)	Ha a beszámolót nem a 18. § (3) bekezdésében megjelölt személy küldi meg, illetve
ha a közzétételi költségtérítés befizetése nem vagy nem megfelelő összegben történt meg, a
Cégszolgálat a benyújtó személyt arról is tájékoztatja, hogy a beszámoló megküldésének ezen
hibájára figyelemmel a céget úgy kell tekinteni, mint amely a letétbe helyezési és a közzétételi
kötelezettségnek nem tett eleget. Ebben az esetben a Cégszolgálat a cégbíróságot a letétbe
helyezés tényéről nem értesíti.
9
4.	Cím
A cégekre vonatkozó közlemények közzététele
20.	§ (1) A Cégközlöny az Igazságügyi Minisztérium hivatalos lapja, amelynek
elektronikus formában történő közzétételére az erre a célra fenntartott honlapon kerül sor,
biztosítva a Cégközlöny egyes lapszámaiba való ingyenes betekintés és a lapszámok ingyenes
letöltésének lehetőségét. A Cégközlöny egyes lapszámai a honlapról nem távolíthatók el. A
Cégközlönyt elektronikus formában való megjelenítése során olyan formátumban kell
közzétenni, amely a többszörözés során is biztosítja az illetéktelen módosítás elleni védelmet.
A Cégközlönyben közzétett nyilvános adatok csoportosított (pl. keresőprogram segítségével
történő) megismerésének költségtérítését az igazságügy-miniszter rendeletben állapítja meg.
(2)	A cég cégjegyzékének adatait, illetve azok változásait - ideértve a cég törlését is -
tartalmazó végzését a cégbíróság költségtérítés ellenében a Cégközlönyben hozza
nyilvánosságra, felsorolva azokat az okiratokat is, amelyek alapján a végzést meghozta. A
végzésben, illetve annak alapján a Cégközlönyben megjelenő közleményben azt is
szerepeltetni kell, hogy a vonatkozó cégiratok a cégjegyzéket vezető cégbíróságon
megtekinthetők. Emellett a Cégközlönyben közzétételre kerülnek azok a cégjegyzékadatok is,
amelyekkel törvény rendelkezése szerint - más szervezet döntése alapján - elektronikus úton
egészül ki a cégjegyzék.
(3)	A cégbíróság a részvénytársaság és a korlátolt felelősségű társaság cégjegyzék
adatainak közzétételével egyidejűleg gondoskodik a részvénytársaság és a korlátolt
felelősségű társaság létesítő okiratának, illetve a létesítő okirat módosításának Cégközlönyben
történő közzétételéről is, kivéve, ha a létesítő okirat vagy annak módosítása szerződésminta
alkalmazásával készült.
(4)	Törvényben meghatározott esetben a Cégközlönyben közleményként kell továbbá
közzétenni:
a)	a cégbíróság cégre vonatkozó egyéb végzéseinek a rendelkező részét;
b)	más bíróság cégre vonatkozó határozatának a rendelkező részét;
c)	azokat a közleményeket, amelyeknek közzétételére törvény közvetlenül a céget
kötelezi.
(5)	A (4) bekezdés a)-b) pontja értelmében a Cégközlönyben közzétételre kerül:
a)	a cég bejegyzése iránti eljárás megszüntetése;
b)	a cég bejegyzése iránti kérelem elutasítása;
c)	a cégalapítás vagy a létesítő okirat módosítása érvénytelenségét megállapító
határozat, valamint a cég bejegyzését elrendelő végzés hatályon kívül helyezésére vonatkozó
határozat rendelkező része;
d)	a 85. § (1) bekezdésében foglalt intézkedés;
e)	a megszüntetési eljárás megindítása, és amennyiben az eljárás nem a cég törlésével
zárul, a befejezése;
f)	a végelszámolás kezdő időpontja, és amennyiben a végelszámolási eljárás nem a cég
törlésével zárul, a befejezése;
g)	a csődeljárás kezdő időpontja és befejezése;
h)	a felszámolás kezdő időpontja és befejezése;
i)	törvényben meghatározott más határozat.
(6)	Az (5) bekezdés a)-f), valamint i) pontjában foglaltak közzétételéről e törvényben
foglalt kivétellel a cégbíróság, a g)-h) pontban foglaltak közzétételéről pedig a csőd-, illetve a
felszámolási ügyben eljáró bíróság gondoskodik.
(7)	Az európai gazdasági egyesülés, az európai részvénytársaság, európai szövetkezet,
valamint az európai gazdasági egyesülés telephelyének cégbejegyzésére, valamint törlésére
vonatkozó adatoknak a Cégközlönyben történő közzétételét követő harminc napon belül a
10
cégbíróság intézkedik az adatoknak az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában történő
nyilvánosságra hozataláról az Európai Unió hivatalos közlemények közzétételéért felelős
hivatalának való megküldés útján. Ennek során a cégbíróság feltünteti a bejegyzésre
vonatkozó végzésének számát, a végzés keltét, azt a tényt, hogy a közzétételre
Magyarországon, a Cégközlönyben került sor, valamint a Cégközlönyben történt közzététel
napját is.
21.	§ (1) A 20. § (4) bekezdés c) pontja esetében a közlemény szövegét az Igazságügyi
Minisztériumhoz kell megküldeni, a közzétételi költségtérítés befizetésének igazolásával
együtt. A törvényi előírásoknak megfelelő közleményeket a Cégközlöny az Igazságügyi
Minisztériumba történt érkezést követő harminc napon belül nyilvánosságra hozza.
(2)	Ha a közlemény tartalma nem felel meg a törvényi rendelkezéseknek, az
Igazságügyi Minisztérium erre a céget a közzététel előtt figyelmezteti. Ha a közlemény
szövegében a figyelmeztetés ellenére nem történik módosítás, a Cégközlönyben az
Igazságügyi Minisztérium feltünteti, hogy a közleményt figyelmeztetés ellenére jelentették
meg.
(3)	A közlemény megjelenéséről a céget a Cégközlöny a közlemény szövegének utolsó
megjelenését követő nyolc napon belül a közlemény(ek) levonatának megküldésével értesíti.
(4)	A Cégközlönyben megjelenő közlemények közzétételi költségtérítésére vonatkozó
részletes szabályokat az igazságügy-miniszter rendeletben határozza meg.
5.	Cím
A közhitelesség
22.	§ (1) A cégnyilvántartás hitelesen tanúsítja a benne feltüntetett adatok, továbbá a
bejegyzett jogok és tények fennállását, illetve azok változásait. Ellenkező bizonyításig
vélelmezni kell annak jóhiszeműségét, aki a cégnyilvántartásban szereplő, illetve a
Cégközlönyben közzétett adatban bízva, ellenérték fejében szerez jogot.
(2)	A cég - jóhiszemű személlyel szemben - nem hivatkozhat arra, hogy az általa
bejelentett és a cégjegyzékbe bejegyzett valamely adat nem felel meg a valóságnak.
(3)	A cég a cégjegyzékbe bejegyzett adatra, illetve a cégnyilvántartásban szereplő - az
adat igazolására szolgáló - okiratra harmadik személlyel szemben csak azt követően
hivatkozhat, hogy az adat a Cégközlönyben közzétételre került, kivéve, ha bizonyítja, hogy a
harmadik személy az adatot, illetve okiratot már korábban ismerte. A közzétételt követő
tizenhatodik napig a harmadik személy ugyanakkor bizonyíthatja, hogy az adat, illetve az
okirat megismerésére nem volt lehetősége.
(4)	Ha a cégjegyzékbe bejegyzett és a Cégközlönyben közzétett adat egymástól eltér,
harmadik személy hivatkozhat a Cégközlönyben nyilvánosságra hozott adatra, kivéve, ha a
cég bizonyítja, hogy a harmadik személy a cégjegyzékbe bejegyzett, a közzétett adattól eltérő
adatot ismerte. Harmadik személy hivatkozhat olyan okiratra és adatra is, amely tekintetében
a cég nem tett eleget a cégbírósági bejelentési, illetve közzétételi kötelezettségének, kivéve,
ha az okiratban foglaltakhoz - nyilvánosságra hozatal hiányában - nem fűződik joghatály.
(5)	Ha a cég a képviseletére jogosult személyre vonatkozó adatokat a cégbíróságnak
bejelentette, és azokat a cégbíróság nyilvánosságra hozta, a képviselő megválasztásával vagy
kinevezésével kapcsolatos jogszabálysértésre harmadik személlyel szemben a cég csak akkor
hivatkozhat, ha bizonyítja, hogy a harmadik személynek a jogszabálysértésről tudomása volt.
(6)	A közzététel megtörténtét követően a cég nem hivatkozhat harmadik személlyel
szemben arra, hogy a bejegyzett képviselő a hatáskörét túllépve járt el.
11
III.	Fejezet
A CÉGJEGYZÉK
23.	§ (1) A céget, illetve a cégre vonatkozó adatokat a cégbíróság cégjegyzékben tartja
nyilván.
(2)	A cégjegyzékbe történő bejegyzésre és a céggel kapcsolatos, törvényben
meghatározott egyéb eljárások lefolytatására - ha e törvény másként nem rendelkezik - az a
cégbíróság illetékes, amelynek illetékességi területén a cég székhelye van.
(3)	Ha valamely cégjegyzékadat cégbírósághoz történő továbbítása más bíróság vagy
hatóság által elektronikus úton történik meg, az adat nyilvántartásba vételére automatikusan,
elektronikus bejegyzéssel kerül sor.
1.	Cím
A cégjegyzék tartalma
24.	§ (1) A cégjegyzék valamennyi cég esetében tartalmazza
a)	a cég cégjegyzékszámát,
b)	a cég nevét,
c)	a cég székhelyét,
d)	a létesítő okirat keltét,
e)	a cég főtevékenységét és a létesítő okiratban meghatározott további tevékenységi
köreit, a Központi Statisztikai Hivatal által kiadott nómenklatúra szerint; hatósági
engedélyhez kötött tevékenységi kör esetében - az engedély megadása után - az engedély
számát és érvényességi időtartamát,
f)	a cég jegyzett tőkéjét,
g)	a képviselet módját (önálló vagy együttes),
h)	a cég képviseletére jogosultak nevét (cégét) és lakóhelyét (székhelyét), valamint
tisztségét, e jogviszonyuk keletkezésének időpontját, határozott időre szóló képviselet
esetében a jogviszony megszűnésének időpontját is, illetve ha a jogviszony megszűnésére a
cégjegyzékben feltüntetett időpontnál korábban kerül sor, a megszűnés tényleges időpontját,
i)	a cég adószámát, valamint statisztikai számjelét,
j) a cég valamennyi pénzforgalmi számláját, valamint az azokat vezető pénzügyi
intézmények nevét és székhelyét,
k) a cégbejegyzési (változásbejegyzési) végzés meghozatalának időpontját,
l) a k) pontban foglalt végzésnek megfelelően - elektronikus bejegyzéssel - a
cégjegyzékadatok, illetve azok törlése bejegyzésének Cégközlönyben történő közzétételének
napját.
(2)	Az (1) bekezdés e) pontjában említett, hatósági engedélyhez kötött tevékenységi kör
a tevékenység gyakorlásához szükséges engedély hiányában is bejegyezhető a cégjegyzékbe.
A cégjegyzékbe bejegyzett engedélyköteles tevékenységet azonban a cég csak az engedély
cégbírósághoz történő benyújtását, a bejegyzés alatt álló cég pedig emellett csak a cég
bejegyzését követően kezdheti meg.
(3)	Az (1) bekezdés f) pontjában szereplő jegyzett tőkeként kell feltüntetni az európai
gazdasági egyesülés, a külföldiek magyarországi fióktelepe vagy kereskedelmi képviselete
esetén a tulajdonos, illetve a külföldi vállalkozás által a működéshez rendelkezésre bocsátott
összeget. A jegyzett tőkét - a számviteli törvény felhatalmazása alapján devizakönyvvezetést
alkalmazó társaság, az európai részvénytársaság, az európai gazdasági egyesülés, illetve
európai szövetkezet kivételével - forintban kell meghatározni.
12
(4)	Szövetkezet, európai gazdasági egyesülés, külföldi vállalkozás magyarországi
fióktelepe, és külföldiek magyarországi kereskedelmi képviselete esetében a jegyzett tőke
(illetve a jegyzett tőkeként bejegyzett összeg) változását - a változások számától függetlenül
-	évente legalább egy alkalommal kötelező a cégbíróságnak bejegyzés és közzététel végett
bejelenteni.
(5)	Az (1) bekezdés j) pontjában meghatározott pénzforgalmi számlára vonatkozó adatot
a számlát vezető pénzügyi intézmény elektronikus adattovábbítás útján köteles bejelenteni a
cégbíróságon a számla megnyitását követő nyolc napon belül. Ez a rendelkezés irányadó a
pénzforgalmi számla megszűnése esetén is. A bejelentés nem esik illeték, illetve közzétételi
költségtérítés fizetési kötelezettség alá. Az adat bejegyzése és közzététele automatikusan, a
törvény erejénél fogva történik meg. Ha a számlavezető pénzügyi intézmény e
kötelezettségének nem, vagy nem határidőben tesz eleget, a cégbíróság erről tájékoztatja a
Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét.
25.	§ A cégjegyzék szükség szerint, valamennyi cég esetében tartalmazza
a)	a cég rövidített nevét,
b)	a cég - magyar nyelvű elnevezésének megfelelő - idegen nyelvű elnevezését,
c)	a cég telephelyét,
d)	a cég fióktelepét,
e)	a cég elektronikus elérhetőségét (honlap, e-mail),
f)	meghatározott időtartamra alapított cég esetén a meghatározott idő lejártának napját,
g)	a jogelőd(ök), illetve a jogutód(ok) cégnevét és cégjegyzék számát, illetve a cég erre
vonatkozó döntése esetén az átalakulásnak a cég által meghatározott időpontját,
h)	a könyvvizsgáló nevét (cégét) és lakóhelyét (székhelyét), e jogviszonya
keletkezésének és megszűnésének időpontját, illetve ha a jogviszony megszűnésére a
cégjegyzékben feltüntetett időpontnál korábban kerül sor, a megszűnés tényleges időpontját;
könyvvizsgáló szervezet esetén annak a személynek a nevét és lakóhelyét is, aki a
könyvvizsgálatért személyében is felelős,
i)	a felügyelőbizottsági tagok nevét és lakóhelyét - ha a felügyelőbizottsági tag
munkavállalói küldött, ezt a tényt is -, e jogviszonyuk keletkezésének és megszűnésének
időpontját, illetve ha a jogviszony megszűnésére a cégjegyzékben feltüntetett időpontnál
korábban kerül sor, a megszűnés tényleges időpontját,
j) annak a kamarának a megjelölését, amelynek a cég a tagja,
k) kiskorú tag (tulajdonos) esetén a törvényes képviselő nevét és lakóhelyét,
l) a külföldi jogi személy, illetve magyarországi lakóhellyel nem rendelkező természetes
személy kézbesítési megbízottjának nevét (cégnevét), lakóhelyét (székhelyét),
m) a cég közösségi adószámát,
n) azt, hogy a cégjegyzékben szereplő adatok, illetve a cégiratok fordítása az Európai
Unió melyik hivatalos nyelvén szerepel a cégnyilvántartásban,
o)	közhasznú minősítéssel rendelkező nonprofit gazdasági társaság esetében
oa) a közhasznúsági fokozatot,
ob) a közhasznú jogállás megszerzésének, módosításának és törlésének időpontját,
p) ha a cég elismert vállalatcsoport tagja, vagy uralkodó tagja, ezt a tényt, a csoporthoz
tartozó cégek nevének, székhelyének és cégjegyzékszámának feltüntetésével.
26.	§ (1) A cégjegyzékben valamennyi cég esetében fel kell tüntetni a következő, a
közhiteles nyilvántartás, illetve a hitelezők védelme szempontjából jelentős adatokat is:
a)	a csődeljárás kezdő időpontját és befejezését,
b)	a felszámolás kezdő időpontját és befejezését (külföldi székhelyű vállalkozás
magyarországi fióktelepe, illetve külföldiek magyarországi közvetlen kereskedelmi
13
képviselete esetén a külföldi vállalkozás fizetésképtelenségére, illetve felszámolására
vonatkozó eljárás megindítását és befejezését is, feltüntetve a külföldi vállalkozás
felszámolójának nevét, lakóhelyét, illetve székhelyét),
c)	a végelszámolás kezdő időpontját és befejezését (külföldi székhelyű vállalkozás
magyarországi fióktelepe, illetve külföldiek magyarországi közvetlen kereskedelmi
képviselete esetén a külföldi vállalkozás végelszámolásának megindítását és befejezését,
valamint a külföldi vállalkozás végelszámolójának nevét, lakóhelyét, illetve székhelyét),
d)	a cég megszűntnek nyilvánítását, továbbá, ha a jogi személy megszűntnek
nyilvánítására büntetőügyben eljáró bíróság döntése alapján került sor, a bíróság
megnevezését, valamint a határozat számát és jogerőre emelkedésének időpontját,
e)	a megszüntetési eljárás kezdő időpontját és befejezését,
f)	a bejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránti perindítást és a per befejezését,
g)	a cégalapítás vagy a létesítő okirat módosítása érvénytelenségének megállapítása
iránti perindítást és a per befejezését,
h)	a cégformákra irányadó törvényekben szabályozott, a cég által hozott határozatok
bírósági felülvizsgálata iránti perindítást és a per befejezését,
i)	a cég elleni végrehajtás - ideértve a biztosítási intézkedést is - elrendelését és
megszüntetését,
j) a cég tagja (részvényese) vagyoni részesedésének lefoglalását, továbbá a cég tagja
(részvényese) vagyoni részesedésére vonatkozóan a büntetőeljárásban alkalmazott biztosítási
intézkedés, illetve zár alá vétel elrendelését és megszüntetését,
k) ha a jogi személy ellen olyan eljárás van folyamatban, amelyben büntetőjogi
intézkedés alkalmazásának lehet helye, a nyomozás elrendelését, megszüntetését, annak
megállapítását, hogy intézkedés alkalmazásának a feltételei nem állnak fenn, az eljárás
befejezését, valamint az eljáró hatóság megnevezését, a határozat számát és keltét, továbbá,
ha a bíróság a jogi személlyel szemben büntetőjogi intézkedésként tevékenységének
korlátozását rendelte el, a határozat jogerőre emelkedésének napját, a korlátozás időtartamát
és azt, hogy a korlátozás a jogi személy mely tevékenységére vagy jogosítványára terjed ki,
l) a 85. § (1) bekezdésében meghatározott intézkedés tényét, illetve a kirendelt
zárgondnok nevét (cégnevét), lakóhelyét (székhelyét).
(2)	Az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott adatokat, valamint a cég neve
(rövidített neve) mellett a „felszámolás alatt” („f a.”) toldat bejegyzését, (amennyiben a
felszámolási eljárást végelszámolási eljárás előzte meg, az arra utaló toldat törlését), a
képviselet módja változásának bejegyzését, a korábbi képviseletre jogosultak törlését, a
felszámolóra, illetve a felszámolóbiztosra vonatkozó adatokat (név, székhely, lakóhely) -
külföldi székhelyű vállalkozás fizetőképtelenségére, illetve felszámolására vonatkozó eljárás
bejegyzésének kivételével - a csődeljárást, illetve a felszámolási eljárást lefolytató bíróság
végzése alapján elektronikus úton kell rögzíteni a cégjegyzékben, a csődeljárást, illetve a
felszámolást elrendelő jogerős végzés Cégközlönyben történő közzétételével egyidejűleg. Ha
a felszámolási eljárás a cég jogutód nélküli megszűnésével befejeződik, e végzés jogerőre
emelkedésének napjával a céget elektronikus úton, automatikusan kell törölni a
cégjegyzékből.
(3)	A cégbíróság a perben eljáró bíróság értesítése alapján hivatalból jegyzi be az (1)
bekezdés f)-h) pontjában meghatározott adatokat. A cég cégkivonatában a perre vonatkozó
adat akkor tüntethető fel, ha a per jogerősen még nem fejeződött be.
(4)	A cégbíróság a végrehajtást (biztosítási intézkedést) elrendelő hatóság (bíróság)
értesítése, illetve a végrehajtást foganatosító hatóság által megküldött foglalási jegyzőkönyv
alapján hivatalból jegyzi be és teszi közzé a (1) bekezdés i)-j) pontjában meghatározott
adatokat. Az (1) bekezdés k) pontjában szereplő adatokat a cégbíróság az ügyész, illetve az
ügyben eljáró bíróság értesítése alapján ugyancsak hivatalból jegyzi be és teszi közzé. Az
14
állami adóhatóság az általa elrendelt végrehajtás cégjegyzékbe bejegyzendő adatait
elektronikus úton közli a cégbírósággal.
(5)	Ha a követelés a bírósági végrehajtás vagy közigazgatási végrehajtás során
kielégítésre került, a cég elleni bírósági vagy közigazgatási végrehajtás, illetve ilyen
eljárásokban alkalmazott biztosítási intézkedés megszüntetését a végrehajtó, illetve a
végrehajtást foganatosító egyéb hatóság, más esetben pedig a bíróság vagy a közigazgatási
szerv közli a cégbírósággal (pl. a végrehajtható okirat visszavonásáról, megsemmisítéséről
intézkedik, a végrehajtást korlátozza vagy megszünteti). Az állami adóhatóság az általa
elrendelt végrehajtás megszűnésére vonatkozó, a cégjegyzékbe bejegyzendő adatokat
elektronikus úton közli a cégbírósággal.
(6)	A céggel szemben, vagy a cég tagja (részvényese) vagyoni részesedése
vonatkozásában elrendelt zár alá vétel megszüntetését a bíróság közli a cégbírósággal. A
büntetőeljárásban a céggel szemben, vagy a cég tagja (részvényese) vagyoni részesedése
vonatkozásában alkalmazott biztosítási intézkedés megszüntetéséről az eljáró ügyész, illetve
nyomozó hatóság értesíti a cégbíróságot.
(7)	A cég tagja (részvényese) vagyoni részesedése lefoglalásának megszüntetését (pl. ha
a foglalás alól a vagyoni részesedést feloldották, a követelést a végrehajtás során kielégítették,
vagy az üzletrészt értékesítették) a bírósági végrehajtó vagy a végrehajtást foganatosító egyéb
hatóság, illetve (pl. ha a végrehajtást megszüntették) a bíróság vagy a közigazgatási szerv
közli a cégbírósággal.
(8)	A hivatalból történő bejegyzés, valamint közzététel az (5) - (7) bekezdésben
meghatározott esetekben is irányadó.
27.	§ A cégjegyzék cégformánként, a 24-26. §-ban meghatározottakon túlmenően az
alábbi adatokat is tartalmazza:
(1)	Közkereseti társaság esetében
a)	a tagok nevét (cégét) és lakóhelyét (székhelyét),
b)	a tag tagsági jogviszonya keletkezésének és megszűnésének időpontját;
(2)	Betéti társaság esetében
a)	a társaság beltagjainak nevét (cégét), lakóhelyét (székhelyét),
b)	a társaság kültagjainak nevét (cégét), lakóhelyét (székhelyét),
c)	a tag tagsági jogviszonya keletkezésének és megszűnésének időpontját;
(3)	Korlátolt felelősségű társaság esetében
a)	a tagok nevét (cégét), lakóhelyét (székhelyét), és amennyiben a tag szavazati jogának
mértéke az 50 százalékot meghaladja, vagy a tag minősített többségű befolyással rendelkezik,
ezt a tényt is,
b)	a tag tagsági jogviszonya keletkezésének és megszűnésének időpontját;
(4)	a) Részvénytársaság esetében
aa)	részvényfajták (részvényosztályok) szerint a részvények számát és névértékét,
ab)	a kibocsátott átváltoztatható kötvények számát és névértékét,
ac)	a kibocsátott jegyzési jogot biztosító kötvények számát és névértékét,
b)	Zártkörűen működő részvénytársaság esetében
ba)	a részvénytársaság ügyvezetésének típusát (igazgatóság vagy egyszemélyes
igazgatóság),
bb)	ha a részvény átruházását az alapszabály korlátozza, ezt a tényt,
bc)	azt a tényt, ha valamelyik részvényes szavazati jogának mértéke az 50 százalékot
meghaladja, vagy a részvényes minősített többségű befolyással rendelkezik,
bd)	egyszemélyes részvénytársaság esetében a részvényes nevét (cégét), lakóhelyét
(székhelyét),
c)	Nyilvánosan működő részvénytársaság esetében
15
ca)	az ügyvezetés típusát (igazgatóság vagy igazgatótanács),
cb)	a részvénytársasági hirdetmények közzétételének módját, helyét;
(5)	Egyesülés esetében
a)	a tagok nevét (cégét), lakóhelyét (székhelyét),
b)	az egyesüléshez csatlakozó tag csatlakozásának időpontját, felelősségének esetleges
korlátozását;
(6)	Egyéni cég esetében a cégtulajdonos nevét és lakóhelyét;
(7)	Közhasznú társaság esetén
a)	a tagok nevét (cégét), lakóhelyét (székhelyét), és amennyiben a tag szavazati jogának
mértéke az 50 százalékot meghaladja, ezt a tényt is,
b)	a tag tagsági jogviszonya keletkezésének és megszűnésének időpontját,
c)	a társaság közhasznúnak minősülő tevékenységét,
d)	azt a társadalmi közös szükséglet kielégítéséért felelős szervezetet, amellyel a
társaság a közhasznú tevékenység folytatására szerződést kötött,
e)	a közhasznúsági fokozatot,
f)	a közhasznú jogállás megszerzésének, módosításának és törlésének időpontját;
(8)	Külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe esetében
a)	a külföldi vállalkozás nevét, cégformáját, cégjegyzékszámát (nyilvántartási számát)
és székhelyét,
b)	a külföldi vállalkozás cégjegyzékét (nyilvántartását) vezető bíróság, illetve hatóság
megnevezését és székhelyét,
c)	a külföldi vállalkozás képviseletére jogosult személy vagy szerv nevét (cégét),
lakóhelyét (székhelyét), a jogviszony keletkezésének és megszűnésének időpontját;
(9)	Külföldiek magyarországi közvetlen kereskedelmi képviselete esetében
a)	a külföldi vállalkozás nevét, cégformáját, cégjegyzékszámát (nyilvántartási számát)
és székhelyét,
b)	a külföldi vállalkozás cégjegyzékét (nyilvántartását) vezető bíróság, illetve hatóság
megnevezését és székhelyét,
c)	a külföldi vállalkozás képviseletére jogosult személy vagy szerv nevét (cégét),
lakóhelyét (székhelyét), a jogviszony keletkezésének és megszűnésének időpontját;
(10)	Vízgazdálkodási társulat esetében
a)	a társulat típusát (vízitársulat vagy víziközmű-társulat),
b)	az ellenőrző bizottsági tagok nevét és lakóhelyét;
(11)	Végrehajtói iroda esetében
a)	a tagok nevét (cégét), lakóhelyét (székhelyét), az önálló bírósági végrehajtó tag
esetében nevét, szolgálati helyét (annak a helyi bíróságnak a megnevezését, amely mellé
kinevezték), hivatali helyiségének címét, az illetékességi területe kiterjesztésének tényét és
terjedelmét,
b)	az önálló bírósági végrehajtó tag (tagok) szavazati jogának terjedelmét;
(12)	Közjegyzői iroda esetében
a)	tagok nevét, lakóhelyét, a közjegyző tag esetében a hivatali helyiségének (irodájának)
címét is,
b)	a közjegyző tag (tagok) szavazati jogának terjedelmét.
28.	§ A cégjegyzék cégformánként a 24-26. §-ban meghatározottakon túlmenően az
alábbi adatokat is tartalmazza:
(1)	Európai gazdasági egyesülés esetében
a)	a tagok nevét (cégét), lakóhelyét (székhelyét),
16
b)	az európai gazdasági egyesüléshez csatlakozó tag csatlakozásának időpontját,
felelősségének esetleges korlátozását;
(2)	a) Európai részvénytársaság esetében
aa)	részvényfajták (részvényosztályok) szerint a részvények számát és névértékét,
ab)	a kibocsátott átváltoztatható kötvények számát és névértékét,
ac)	a kibocsátott jegyzési jogot biztosító kötvények számát és névértékét,
b)	Zártkörűen működő európai részvénytársaság esetében
ba)	a részvénytársaság ügyvezetésének típusát (igazgatóság vagy igazgatótanács, illetve
egyszemélyes igazgatóság),
bb)	ha a részvény átruházását az alapszabály korlátozza, ezt a tényt,
bc)	azt a tényt, ha valamelyik részvényes szavazati jogának mértéke az 50 százalékot
meghaladja, vagy a részvényes minősített többségű befolyással rendelkezik,
bd)	egyszemélyes részvénytársaság esetében a részvényes nevét (cégét), lakóhelyét
(székhelyét),
c)	Nyilvánosan működő európai részvénytársaság esetében
ca)	az ügyvezetés típusát (igazgatóság vagy igazgatótanács),
cb)	a részvénytársasági hirdetmények közzétételének módját, helyét;
(3)	Európai szövetkezet esetében a cégjegyzék a 24-26. §-ban meghatározottakon
túlmenően tartalmazza az európai szövetkezet ügyvezetésének típusát (igazgatóság vagy
igazgatótanács).
(4)	Ha az európai gazdasági egyesülés vagy az európai részvénytársaság, illetve az
európai szövetkezet székhelyáthelyezés következtében kéri a cégbejegyzését, a cégjegyzékben
fel kell tüntetni a korábbi székhelyét, a nyilvántartását végző hatóságot és az európai
gazdasági egyesülés, illetve az európai részvénytársaság vagy az európai szövetkezet korábbi
nyilvántartási számát.
(5)	Ha az európai gazdasági egyesülés vagy az európai részvénytársaság, illetve az
európai szövetkezet törlésére székhelyáthelyezés következtében kerül sor, a cégbíróság a
cégjegyzékbe bejegyzi az európai gazdasági egyesülés, illetve az európai részvénytársaság
vagy az európai szövetkezet új székhelyét, a nyilvántartását végző hatóságot és az európai
gazdasági egyesülés, illetve az európai részvénytársaság nyilvántartási számát.
29.	§ (1) Ha a külföldi székhelyű európai gazdasági egyesülés magyarországi
telephelyét kell nyilvántartásba venni a Tanács 2137/85/EGK rendeletének 10. cikke alapján,
a cégeljárás szabályait a következő bekezdésekben foglalt eltérésekkel kell megfelelően
alkalmazni.
(2)	A külföldi székhelyű európai gazdasági egyesülés magyarországi telephelye esetén a
cégjegyzék a következőket tartalmazza:
a)	a telephely cégjegyzékszámát,
b)	az európai gazdasági egyesülés nevét,
c)	az európai gazdasági egyesülés székhelyét,
d)	az európai gazdasági egyesülés nyilvántartását végző hatóságot és a nyilvántartási
számot,
e)	az európai gazdasági egyesülés képviseletére jogosult személy vagy szerv nevét
(cégét), lakóhelyét (székhelyét), a jogviszony keletkezésének és megszűnésének időpontját,
f)	a telephely magyarországi központi ügyintézésének helyét,
g)	a telephelyet létesítő okirat keltét,
h)	a telephely főtevékenységét a Központi Statisztikai Hivatal által kiadott
nómenklatúra szerint; hatósági engedélyhez kötött tevékenységi kör esetében - az engedély
megadása után - az engedély számát és érvényességi időtartamát,
17
i)	a telephely képviseletére jogosultak nevét (cégét) és lakóhelyét (székhelyét), valamint
tisztségét, e jogviszonyuk keletkezésének időpontját, határozott időre szóló képviselet
esetében a jogviszony megszűnésének időpontját is,
j) a telephely adószámát (közösségi adószámát), valamint statisztikai számjelét,
k) a telephely valamennyi pénzforgalmi számláját, valamint az azokat vezető pénzügyi
intézmények nevét és székhelyét,
l)	a cégbejegyzési (változásbejegyzési) végzés meghozatalának időpontját,
m) az l) pontban foglalt végzésnek megfelelően a cégjegyzékadatok bejegyzésének,
illetve törlése bejegyzésének Cégközlönyben történő közzététele napját.
(3)	A külföldi székhelyű európai gazdasági egyesülés magyarországi telephelye
esetében a cégjegyzék szükség szerint tartalmazza a 25. § a)-b) pontjában foglalt adatokat,
valamint ha a külföldi székhelyű európai gazdasági egyesülés jogutód nélküli megszűnésére
irányuló eljárás indult, az eljárás megindításának és befejezésének időpontját. A külföldi
székhelyű európai gazdasági egyesülés jogutód nélküli megszűnése esetében a magyarországi
telephelyet a cégbíróság törli a cégjegyzékből.
(4)	A külföldi székhelyű európai gazdasági egyesülés magyarországi telephelyének
bejegyzési kérelméhez a törvény mellékletében felsorolt iratok közül az 1. számú melléklet I.
1. a), 2, 4, 6, 7, 9-12., illetve a 2. számú melléklet I. 1, 2, 3. b), valamint 7. pontja alatt
megjelölt iratokat kell csatolni. Az 1. számú melléklet II. 6. a) pontjában, valamint a 2. számú
melléklet II. 3. a)-b) pontjában előírt iratok csatolására vonatkozó kötelezettség a külföldi
székhelyű európai gazdasági egyesülés magyarországi telephelyének bejegyzése során is
megfelelően irányadó.
(5)	A külföldi székhelyű európai gazdasági egyesülés magyarországi telephelyének
nyilvántartásba vételére, illetve nyilvántartására a Fővárosi Bíróság mint cégbíróság
rendelkezik hatáskörrel és kizárólagos illetékességgel.
(6)	Ha a külföldi székhelyű európai gazdasági egyesülés Magyarországra helyezi át a
székhelyét, a bejegyzési kérelem benyújtásával egyidejűleg kezdeményeznie kell a Fővárosi
Bíróságnál a korábban már a cégjegyzékbe bejegyzett magyarországi telephelye önálló
nyilvántartásának megszüntetését is.
2.	Cím
A cégjegyzék adataira vonatkozó közös szabályok
30.	§ (1) A cégjegyzékben szereplő természetes személy esetében - ha e törvény
másként nem rendelkezik - a cégjegyzéknek tartalmaznia kell e személy anyjának születési
nevét is.
(2)	Ha a cég tagja cégjegyzékbe bejegyzett belföldi cég, fel kell tüntetni annak
cégjegyzékszámát is.
31.	§ (1) A cégjegyzékben a lakóhelyet, illetve székhelyet (telephelyet, fióktelepet) az
irányítószám, helység, utca, házszám, emelet, ajtószám (vagy helyrajzi szám) feltüntetésével
kell megjelölni. Amennyiben a cégjegyzékbe bejegyzett külföldi személy Magyarországon is
rendelkezik lakóhellyel, a cégjegyzéknek az erre vonatkozó adatokat is tartalmaznia kell.
(2)	Ha a bejegyzési kérelemben külföldi jogi személy vagy jogi személyiség nélküli
gazdasági társaság szerepel, vagy a bejegyzési kérelemben feltüntetett külföldi természetes
személy nem rendelkezik magyarországi lakóhellyel, a bejegyzési kérelemben kézbesítési
megbízottat kell megjelölni. A kézbesítési megbízott magyarországi székhellyel rendelkező
szervezet, illetve állandó lakóhellyel rendelkező természetes személy egyaránt lehet.
Kézbesítési megbízotti feladatot a cég tagjai (részvényesei), vezető tisztségviselői, valamint
18
felügyelőbizottsági tagjai nem láthatnak el. A bejegyzési kérelemhez mellékelni kell a
kézbesítési megbízott megbízására, illetve a megbízatás elfogadására vonatkozó teljes
bizonyító erej ű magánokiratot.
(3)	A kézbesítési megbízott feladata, hogy a bíróságnak, illetve más hatóságnak a cég
működésével összefüggésben keletkezett, a külföldi személy részére kézbesítendő iratokat
átvegye, és azokat a megbízó részére továbbítsa. A bíróság vagy más hatóság által a
kézbesítési megbízottnak megküldött okirat esetében vélelmezni kell, hogy az okirat a
kézbesítési megbízottnak történő szabályszerű kézbesítést követő tizenötödik napon a külföldi
személy számára ismertté vált.
IV.	Fejezet
A CÉGBEJEGYZÉSI ÉS A VÁLTOZÁSBEJEGYZÉSI ELJÁRÁS
1.	Cím
Közös szabályok
32.	§ (1) A cégbejegyzési (változásbejegyzési) eljárás nemperes eljárás, amelyre a
Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) szabályait - ha e
törvény másként nem rendelkezik - megfelelően alkalmazni kell, szünetelésnek azonban
nincs helye. Az eljárás felfüggesztésére változásbejegyzési eljárásban kerülhet sor, illetve a
cég bejegyzése esetén akkor, ha átalakulás bejegyzése történik, illetve a bejegyzési eljárás
folyamata alatt törvényességi felügyeleti kérelmet nyújtanak be.
(2)	Az eljárás során csak okirati bizonyítás folytatható le.
(3)	Az eljárás során költségmentesség, illetve illeték- és költségfeljegyzési jog nem
engedélyezhető.
(4)	A cégbejegyzési (változásbejegyzési) eljárásban a jogi képviselet kötelező.
33.	§ (1) A cég adatainak a cégjegyzékbe történő bejegyzése - ha törvény eltérően nem
rendelkezik - kérelemre történik.
(2)	A cégbejegyzésre (változásbejegyzésre) irányuló kérelmet a cég szervezeti
képviselője jogi képviselő útján köteles előterjeszteni.
(3)	A cégbejegyzési (változásbejegyzési) kérelem az elsőfokú határozat meghozataláig
visszavonható. Ebben az esetben a cégbíróság az eljárást megszünteti. A cég bejegyzésére
irányuló kérelem visszavonása esetében az előtársaság megszüntetéséről vagy a létesítő okirat
módosításáról szóló okiratot, ha pedig a változásbejegyzési kérelem a legfőbb szerv
határozatán alapult, a kérelem visszavonásához a legfőbb szerv erre vonatkozó határozatát
kell csatolni.
34.	§ (1) Kötelező cégbejegyzés esetén a bejegyzési kérelem előterjesztésének
határideje - ha törvény kivételt nem tesz - a létesítő okirat aláírásától, illetve elfogadásától
számított harminc nap. Ha a cég alapításához hatósági engedély szükséges, a bejegyzési
kérelem előterjesztésének határideje az engedély kézhezvételétől számított tizenöt nap.
(2)	A cégbíróság 50 000 Ft-tól 500 000 Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújthatja azt, aki az
(1)	bekezdésben meghatározott kötelezettségét késedelmesen teljesíti.
35.	§ (1) A cégbejegyzésre (változásbejegyzésre) irányuló kérelmet a cég székhelye
szerint illetékes cégbíróságon a cégformának megfelelő, a jogi képviselő által aláírt papír
alapú, vagy elektronikus nyomtatványon kell - e törvényben meghatározott módon és a
mellékletekkel együtt - előterjeszteni.
19
(2) A kérelemnek tartalmaznia kell az adott cégformára vonatkozóan e törvényben
meghatározott adatokat, kivéve azokat, amelyeket a cégbíróság hivatalból jegyez be a
cégjegyzékbe.
2.	Cím
A cégbejegyzési (változásbejegyzési) kérelem elektronikus úton történő benyújtása
36.	§ (1) A cég bejegyzése (változásbejegyzése) iránti kérelem - a cég választása
alapján - elektronikus úton is benyújtható. A cégbírósághoz elektronikus úton benyújtott
kérelmek érkezéséről az e törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén a cégbíróság
elektronikus tanúsítványt, illetve változásbejegyzési kérelem esetében igazolást küld a jogi
képviselőnek.
(2)	A cégbejegyzési (változásbejegyzési) eljárás során - ha törvény eltérően nem
rendelkezik - az elektronikus úton küldött okiratokat minősített elektronikus aláírással és
időbélyegzővel kell ellátni, oly módon, hogy az időbélyegző alapján a minősített elektronikus
aláírás használatára való jogosultság - okirat aláírásának időpontjában való - fennállása
megállapítható legyen. A cégbíróság által küldött elektronikus okirat közokiratnak minősül.
(3)	Elektronikus cégeljárás esetén a cégbíróság a cégre vonatkozó iratokat elektronikus
okirat formájában tartja nyilván.
(4)	A bejegyzési kérelem előterjesztője - választása alapján - az adóhatóság, illetve a
Központi Statisztikai Hivatal által vezetett nyilvántartáshoz szükséges - külön törvényben
rögzített - további adatokat az elektronikus úton benyújtott bejegyzési (változásbejegyzési)
kérelemmel együtt előterjesztve a Cégszolgálat útján juttathatja el az illetékes szervezethez.
Az ilyen módon továbbított adatok nem képezik a cégnyilvántartás részét.
(5)	Ha törvény a cégirat cégbírósághoz történő benyújtására közvetlenül valamely
személyt kötelez, e személy a kötelezettségét jogi képviselő közreműködésével elektronikus
úton is teljesítheti. Az eljárásra egyebekben a 37-38. §-ok rendelkezései megfelelően
alkalmazandók.
(6)	E §, valamint a 37-40. § rendelkezései csak az elsőfokú eljárásban alkalmazhatók.
37.	§ (1) A jogi képviselő feladata az általa készített okiratok mellett a cégbejegyzési
(változásbejegyzési) kérelem mellékletét képező, nem általa készített okiratok (pl. tulajdoni
lap másolata, hatósági engedély, a hitelintézet igazolása a pénzbetétek befizetéséről)
elektronikus okirati formába történő átalakítása is. A hatóságok, pénzügyi intézmények vagy
más szervek által kiadott - törvény eltérő rendelkezésének hiányában - minősített
elektronikus aláírással ellátott elektronikus dokumentum közvetlenül csatolható a kérelemhez.
(2)	A jogi képviselő az eredetileg nem elektronikus formában készült okiratok (hiteles
másolatuk) megőrzéséről az ügyvédi törvényben, illetve a közjegyzőkről szóló törvényben
szabályozott módon gondoskodik. A jogi képviselő köteles a papíralapú okiratot a cégbíróság
felhívására bemutatni az elektronikus okirattal való egyezőség megállapítása érdekében, ha e
tekintetben a cégbíróságnak alapos kétsége merül fel. Az országos ügyvédi levéltárban
elhelyezett okiratok bemutatásáról a Magyar Ügyvédi Kamara, a közjegyzői levéltárban
elhelyezett okiratok bemutatásáról pedig a közjegyzői levéltár vezetője gondoskodik.
(3)	A bejegyzési (változásbejegyzési) kérelmet és annak mellékleteit a jogi képviselő
elektronikus okirat formájában, elektronikus úton a Cégszolgálathoz küldi meg. A bejegyzési
(változásbejegyzési) kérelem benyújtására vonatkozó határidők szempontjából a
Cégszolgálathoz érkezés időpontja irányadó.
(4)	Az eljárási illetéket és a közzétételi költségtérítést elektronikus úton kell megfizetni
a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem benyújtását megelőzően, a Cégszolgálat
honlapjáról letöltött illeték, valamint költségtérítési ügyazonosító szám feltüntetésével. Az
20
illetéket a cégbíróságnak a Magyar Államkincstárnál vezetett illetékbevételi számlájára, a
közzétételi költségtérítést pedig az Igazságügyi Minisztériumnak a Magyar Államkincstárnál
vezetett számlájára kell utalni. Az illeték és a költségtérítés befizetésének összegéről és
időpontjáról a Magyar Államkincstár - a bejegyzést kérő jogi képviselőjének minősített
elektronikus aláírással ellátott kérelmére, amelyben az ügyazonosító számokat fel kell tüntetni
-	egy munkanapon belül fokozott biztonságú aláírással ellátott elektronikus úton igazolást
küld. Az igazolásokat a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelemhez mellékelni kell. Az illeték
és a költségtérítés elektronikus úton történő megfizetésének részletes szabályait külön
jogszabály állapítja meg.
38.	§ (1) A Cégszolgálat az elektronikus okiratot informatikai szempontból (így az
elektronikus aláírás hitelessége, az adatok sértetlensége, az időbélyegző dátuma és
hitelessége, az elektronikus okirat formátuma tekintetében) megvizsgálja. Ha a bejegyzési
(változásbejegyzési) kérelem informatikai szempontból szabályszerűen került benyújtásra, a
Cégszolgálat haladéktalanul továbbítja az illetékes cégbírósághoz. Ha a bejegyzési
(változásbejegyzési) kérelem és mellékletei informatikai szempontból hibásak vagy
hiányosak, a Cégszolgálat az iratokat az erre vonatkozó tájékoztatással továbbítja a
cégbírósághoz. Ebben az esetben a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelmet be nem
nyújtottnak kell tekinteni.
(2) A Cégszolgálat a kérelem megérkezéséről, és arról, hogy azt milyen tájékoztatással
továbbította a cégbírósághoz, a kérelem cégbírósághoz való sikeres továbbításával
egyidejűleg elektronikus igazolást küld a jogi képviselőnek. Az elektronikus igazolást
fokozott biztonságú elektronikus aláírással és időbélyegzővel kell ellátni.
39.	§ (1) A cégbíróságra vonatkozó ügyintézési határidő az azt követő első munkanapon
kezdődik, amikor a Cégszolgálattól az informatikai szempontból szabályszerű bejegyzési
(változásbejegyzési) kérelem a cégbírósághoz megérkezik. A cégbíróság tanúsítványt, illetve
elektronikus igazolást csak az informatikai szempontból szabályszerűen érkezett kérelem
alapján ad ki.
(2)	A cégbíróság a jogi képviselővel elektronikus úton közli a bejegyzési
(változásbejegyzési) eljárás során hozott végzéseket. Az elektronikus úton közölt végzést a
jogi képviselő elektronikus rendszere által kiállított visszaigazolásban megjelölt időpontban
kell kézbesítettnek tekinteni. A tanúsítványt, a bejegyző és a bejegyzési kérelmet elutasító
végzést a cégbíróság írásban is megküldi. A kézbesítéshez fűződő jogkövetkezmények az
elektronikus úton történő közléshez fűződnek.
(3)	Az elektronikusan benyújtott cégbejegyzési (változásbejegyzési) kérelem
vizsgálatára, valamint elbírálására a 42. §-ban és a 45-61. §-ban foglalt rendelkezéseket
megfelelően alkalmazni kell.
3.	Cím
A cégiratok elektronikus úton történő nyilvántartása
40.	§ (1) Ha a cégbíróság a cégiratokat elektronikus okirat formájában tartja nyilván, a
nyilvántartásra e § rendelkezéseit is alkalmazni kell.
(2)	A cégbíróság az e törvényben előírt őrzési kötelezettségét maga látja el, vagy annak
ellátásával - külön törvény szerinti - archiválási szolgáltatót bíz meg.
(3)	Ha a cégbíróság az őrzési kötelezettségét maga látja el, az elektronikus okiratot úgy
kell megőrizni, hogy az kizárja az utólagos módosítás lehetőségét, folyamatosan biztosítsa a
jogosultaknak az iratokhoz való hozzáférését, valamint az elektronikus okirat
21
értelmezhetőségét (olvashatóságát). Az elektronikus okiratot védeni kell a jogosulatlan
hozzáférés, módosítás, törlés vagy megsemmisítés ellen is.
4.	Cím
A cég bejegyzésére irányuló kérelem előterjesztése papír alapú formában
41.	§ (1) A cégbejegyzési kérelemhez - e törvényben meghatározott kivétellel -
valamennyi cég esetében csatolni kell a cégforma, illetve a választott cégeljárás szerint
szükséges okiratokat.
(2)	A cégbejegyzési kérelmet egy példányban kell benyújtani, a mellékletek pedig
fajtánként legalább két példányban, a létesítő okirat és az aláírási címpéldány pedig legfeljebb
öt példányban nyújtható be a cégbírósághoz. A mellékletek egy eredeti példánya a
cégbejegyzést követően a cégiratok között marad, a cég létesítésére vonatkozó okirat, illetve
az aláírási címpéldányok esetleges további példányait pedig a cégbíróság - bejegyzési
záradékkal ellátva - a cégbejegyzésre vonatkozó végzéssel együtt kézbesíti a bejegyzést
kérőnek.
42.	§ (1) A cégbejegyzési kérelemhez csatolható a cégjegyzékbe bejegyzendő
adatoknak és a cégiratoknak az Európai Unió bármely hivatalos nyelvén készült hiteles
fordítása. A cégbíróság ebben az esetben a cégjegyzék adatait és a cégiratokat a cég által
választott hivatalos nyelven is nyilvántartja.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti esetben legalább a cégjegyzékbe bejegyzendő adatok és a
létesítő okirat hiteles fordítását csatolni kell, amelyet a külön jogszabályok által hiteles
fordítás készítésére feljogosítottak mellett a szakfordítói igazolvánnyal rendelkező szakfordító
vagy szakfordító-lektor is készíthet.
(3)	Ha a magyar nyelvű cégjegyzékbe bejegyzett adat, illetve cégirat és annak hiteles
fordítása egymástól eltér, a cég harmadik személlyel szemben nem hivatkozhat a hiteles
fordításra. Harmadik személy azonban hivatkozhat a hiteles fordításra, kivéve, ha a cég
bizonyítja, hogy a harmadik személy a cégjegyzékbe bejegyzett - magyar nyelven
nyilvántartott -, a fordításban szereplőtől eltérő adatot vagy cégiratot ismerte.
43.	§ A cégbejegyzésre irányuló eljárás illetékét és a közzétételi költségtérítést a
bejegyzési kérelem benyújtását megelőzően a Magyar Államkincstár elektronikus fizetési
rendszerén keresztül, elektronikus úton is meg lehet fizetni. Ennek során a 37. § (4)
bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.
5.	Cím
A cégbíróság feladata a cég bejegyzésére irányuló kérelem benyújtását követően
44.	§ (1) A cégbejegyzési kérelem cégbírósághoz érkezésekor a cég nevét és székhelyét
elektronikus úton rögzíteni kell, egyidejűleg a cég az azonosítására, illetve valamennyi más
cégtől való megkülönböztetésére alkalmas cégjegyzékszámot kap, amelyet ettől kezdődően az
iratain fel kell tüntetnie. A cégbíróság az érintett szervezetektől - az erre a célra létrehozott
elektronikus rendszer útján - beszerzi, és ezáltal a cégjegyzékben rögzítésre kerül a cég
adószáma (ideértve a közösségi adószámot is), valamint statisztikai számjele. Az érintett
szervezetek kötelesek ezeket az adatokat haladéktalanul a cégbíróság rendelkezésére
bocsátani. A cégbíróság ennek érdekében a cég neve, székhelye, cégjegyzékszáma mellett az
állami adóhatósággal e törvény 1. számú melléklete I. 12. pontja szerinti nyilatkozatot,
22
valamint ha a cég átalakulással jön létre, az erre vonatkozó adatokat, a Központi Statisztikai
Hivatallal pedig a cég főtevékenységét is közli.
(2)	Ha a cégbejegyzési kérelem benyújtása a cégbíróságon történik, a kérelmet benyújtó
személy a cég nevét, székhelyét, cégjegyzékszámát, adószámát, valamint statisztikai számjelét
tartalmazó tanúsítványt kap.
(3)	A cégbejegyzési kérelem érkezését követően, legkésőbb két munkanapon belül a
bejegyzési kérelemnek az (1) bekezdésben meghatározottakon túlmenő valamennyi további
adatát is elektronikus úton rögzíteni kell. A bejegyzési kérelem adatai mellett a „bejegyzés
alatt” megjegyzést kell feltüntetni. A bejegyzési kérelem adatait a cégbíróság elektronikus
úton továbbítja az (1) bekezdésben meghatározott szervezetek számára.
(4)	Korlátolt felelősségű társaság és részvénytársaság bejegyzésére irányuló kérelem
esetén, a bejegyzési kérelem valamennyi mellékletét elektronikus okirattá kell alakítani, a (3)
bekezdésben meghatározott határidőn belül.
(5)	Az elektronikus okirattá alakított cégiratokat a cégbíróság elektronikus okirat
formájában is nyilvántartja (40. §).
6.	Cím
A cég bejegyzésére irányuló kérelem hiánypótlás nélküli elutasítása
45.	§ (1) A cégbíróság a cégbejegyzési kérelmet az érkezését követően, legkésőbb
három munkanapon belül formai szempontból megvizsgálja.
(2)	Ha a cégbejegyzési kérelemhez nem nyújtották be a nyomtatványt, vagy e törvény 1.
számú mellékletében felsorolt valamennyi szükséges okiratot, illetve az illetéket vagy a
költségtérítést nem vagy csak részben fizették meg, a cégbíróság a cégbejegyzés iránti
kérelmet legkésőbb az (1) bekezdés szerinti határidő lejártának napján hiánypótlási eljárás
lefolytatása nélkül elutasítja. A végzés ellen benyújtott fellebbezésnek a cég működése
megszüntetésére vonatkozó kötelezettség tekintetében nincs halasztó hatálya. A mulasztás
miatt igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye.
(3)	Ha a bíróság a cégbejegyzési kérelem, valamint mellékletei megvizsgálására nyitva
álló határidő lejártakor, az 1. számú mellékletben felsorolt okirat hiánya ellenére az elutasító
végzést nem adta ki, a hiányosságok pótlását a 46. §-ban foglaltak szerint kell elrendelnie.
(4)	Az (1) - (2) bekezdés szerinti eljárásra bírósági titkár, fogalmazó vagy bírósági
ügyintéző is önállóan, önálló aláírási joggal jogosult.
(5)	Ha a cégbejegyzési kérelmet elutasító végzés közlését követően nyolc napon belül
ismételten kérik a cég bejegyzését, az elutasításhoz fűződő jogkövetkezmények nem
alkalmazhatóak, és a korábbi eljárás során benyújtott okiratokat ismételten fel lehet használni
az új bejegyzési kérelemhez. A határidő elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye.
7.	Cím
A cég bejegyzésére irányuló kérelem érdemi vizsgálata; döntés a cégbejegyzési
kérelemről
46.	§ (1) A cégbíróság a kérelem érkezését követően, legkésőbb nyolc munkanapon
belül megvizsgálja, hogy azok az adatok, amelyeknek bejegyzését az adott cégformára
vonatkozóan e törvény előírja (24-25. § és 27-29. §), illetve a létesítő okirat, valamint a
bejegyzési kérelem alapjául szolgáló, az 1-2. számú mellékletben felsorolt, kötelezően, illetve
szükség szerint csatolandó egyéb okiratok megfelelnek-e a jogszabályok rendelkezéseinek.
23
(2)	Ha a bejegyzést kérő nem csatolta a 2. számú mellékletben, illetve a 45. § (3)
bekezdése esetén az 1. számú mellékletben felsorolt szükséges iratokat, illetve ha a
cégbejegyzési kérelem, valamint mellékletei nem felelnek meg az (1) bekezdésben
foglaltaknak, a cégbíróság elutasítás terhe mellett hiánypótlásra felhívó végzést ad ki. A
hiánypótlásra felhívó végzést legkésőbb a bejegyzési kérelem érkezésétől számított nyolcadik
munkanapon meg kell hozni.
(3)	A hiánypótlásra felhívó végzés kiadására csak egy alkalommal kerülhet sor és abban
a bejegyzési kérelem valamennyi hiányosságát (hibáját) meg kell jelölni. A hiánypótlásra
megfelelő határidőt kell biztosítani, amely azonban legfeljebb negyvenöt nap lehet.
(4)	A bíróság számára meghatározott ügyintézési határidő számításakor a hiánypótlásra
felhívó végzés postára adásától vagy a végzés átadásától a hiányok pótlásáig eltelt idő nem
vehető figyelembe.
(5)	Ha a bejegyzést kérő a hiánypótlási határidőt elmulasztotta, vagy a hiánypótlást
hiányosan, illetve hibásan terjesztette elő, a cégbíróság a cég bejegyzési kérelmét végzéssel
elutasítja. A hiánypótlás késedelmes vagy hiányos teljesítése miatt igazolási kérelemnek nincs
helye. A cég a hiánypótlásra felhívó végzésben feltüntetett hiányokat a fellebbezési eljárásban
sem pótolhatja joghatályosan.
(6)	A cégbíróság a forgalom biztonsága, a hitelezői érdekek védelme érdekében - ha e
törvény másként nem rendelkezik - köteles legkésőbb a cég bejegyzésére irányuló kérelem
érkezésétől számított tizenöt munkanapon belül dönteni a bejegyzésről vagy a kérelem
elutasításáról.
47.	§ (1) Ha a cégbíróság a 46. § (6) bekezdésben foglalt döntési kötelezettségének
határidőn belül nem tesz eleget, a cégbíróság vezetője a határidő lejártát követően, legkésőbb
három munkanapon belül intézkedik a bejegyzési kérelem elbírálásáról. Ennek során
hiánypótlásra történő felhívásnak nincs helye.
(2)	Ha a bejegyzési kérelem elbírálására az (1) bekezdésben foglaltak alapján nem
került sor, a cégbejegyzés az (1) bekezdésben meghatározott határidő leteltét követő
munkanapon a törvény erejénél fogva - a kérelem szerinti tartalommal - létrejön.
(3)	A cégbíróság a cégbejegyzési kérelemről hozott határozatot megküldi a bejegyzést
kérőnek. A kérelemnek helyt adó végzést nem kell indokolni.
8.	Cím
A cég bejegyzésére irányuló kérelem elbírálása szerződésminta alkalmazása esetén
48.	§ (1) Ha közkereseti, betéti vagy korlátolt felelősségű társaság alapításának
bejegyzése iránti kérelemhez e törvény mellékletében foglalt szerződésminta alapján készült
létesítő okiratot csatolnak, az okiraton ezt a körülményt fel kell tüntetni. Ha a bejegyzést kérő
nem nyújtotta be a 3. számú melléklet I. részében felsorolt, kötelezően, illetve szükség szerint
csatolandó iratokat, a cégbíróság a 45. §-ban foglaltak szerint jár el.
(2)	Ha bejegyzést kérő nem csatolta a 3. számú melléklet II. részében felsorolt
szükséges iratokat vagy a 3. számú melléklet alapján csatolt iratok nem felelnek meg a
jogszabályok rendelkezéseinek, a cégbíróság hiánypótlásra felhívó végzést bocsát ki. A
hiánypótlási végzés meghozataláról legkésőbb a bejegyzés iránti kérelem érkezésétől
számított öt munkanapon belül határozni kell.
(3)	A cégbíróság a szerződésminta alapján készült létesítő okirat vonatkozásában csak
azt vizsgálja, hogy a szerződésminta kitöltése a jogszabályoknak megfelelően történt-e meg,
és a bejegyzési kérelem az abban foglaltakkal összhangban áll-e.
24
(4)	A cég bejegyzésére irányuló kérelem érdemi vizsgálatát bírósági titkár, fogalmazó,
vagy bírósági ügyintéző is önállóan lefolytathatja és a bejegyzési kérelmet elutasító végzés
meghozatalára is önálló aláírási joggal jogosult. Ugyanez irányadó a többi olyan végzés
meghozatalára is, amely ellen külön fellebbezésnek van helye.
(5)	A szerződésminta alkalmazásával előterjesztett bejegyzési kérelmet a cégbíróságnak
legkésőbb a bejegyzési kérelem érkezésétől számított nyolc munkanapon belül el kell bírálnia.
A bejegyzési kérelem, valamint mellékleteinek vizsgálata során a 41-47. §-ban foglaltakat
megfelelően alkalmazni kell.
(6)	Az (1) - (5) bekezdésében foglaltak megfelelően irányadók akkor is, ha a létesítő
okiratát szerződésminta alkalmazásával elkészítő cég a bejegyzési kérelmét elektronikus úton
terjeszti elő, azonban nem kéri a 49. § szerinti egyszerűsített cégeljárás lefolytatását.
9.	Cím
Az egyszerűsített cégeljárás
49.	§ (1) Ha a közkereseti, betéti vagy a korlátolt felelősségű társaság
a)	e törvény mellékletében foglalt szerződésminta alkalmazásával készíti el a létesítő
okiratát,
b)	a 6. §-ban foglaltak alapján névfoglalással él és
c)	a cég bejegyzése iránti kérelmét elektronikus úton nyújtja be
a cégbíróság a cég bejegyzéséről vagy a bejegyzési kérelem elutasításáról a cégbírósághoz
történő érkezését követő két munkanapon belül - a cég választása szerint - egyszerűsített
cégeljárásban határoz.
(2)	A bejegyzési kérelemhez csatolt nyomtatványon fel kell tüntetni, ha a cég
egyszerűsített cégeljárás lefolytatását kéri. A bejegyzési kérelemhez kötelezően, illetve
szükség szerint csatolandó iratok felsorolását a 3. számú melléklet tartalmazza.
(3)	A cégbíróság a bejegyzési kérelmet és mellékleteit érdemben megvizsgálja. Ha a
bejegyzést kérő nem nyújtotta be a 3. számú mellékletben felsorolt, kötelezően, illetve
szükség szerint csatolandó iratokat, illetve a benyújtott iratok tartalma nem felel meg a
jogszabályoknak, a cégbíróság a bejegyzési kérelmet elutasítja. Az eljárás során hiánypótlásra
történő felhívásra nem kerül sor. Az ügyintézési határidő eredménytelen eltelte esetén a
cégbejegyzés a következő munkanapon a törvény erejénél fogva - a kérelem szerinti
tartalommal - létrejön.
(4)	Az egyszerűsített cégeljárás során egyebekben a cég bejegyzésére irányuló,
szerződésminta alkalmazásával készült és papír alapon benyújtott kérelem elbírálására
irányadó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
(5)	Ha a cégbejegyzési kérelmet elutasító végzés közlését követően nyolc napon belül
ismételten kérik a cég bejegyzését, az elutasításhoz fűződő jogkövetkezmények nem
alkalmazhatóak, és a korábbi eljárás során benyújtott okiratokat ismételten fel lehet használni
az új bejegyzési kérelemhez. A határidő elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye.
10.	Cím
A változásbejegyzési eljárás eltérő szabályai
50.	§ (1) A változásbejegyzési eljárásra - az e törvényben foglalt kivételekkel, illetve a
(2)	- (3) bekezdésben foglalt eltérésekkel - a cég bejegyzésére vonatkozó eljárás
rendelkezései megfelelően irányadók.
25
(2)	Az egyszerűsített cégeljárás szabályai (49. §) a változásbejegyzési eljárásban nem
alkalmazhatók. Ha a cég létesítő okirata szerződésminta alapján készült, a változásbejegyzési
kérelem esetén az 1. és 2. számú melléklet szerinti iratokat kell csatolni.
(3)	A változásbejegyzési kérelem elbírálására egységesen a 46.§-ban meghatározott
ügyintézési határidők vonatkoznak.
(4)	Ha a cég létesítő okirata szerződésminta alapján készült, a változásbejegyzési
kérelem érdemi vizsgálatát bírósági titkár, fogalmazó vagy bírósági ügyintéző is
lefolytathatja, azonban a változásbejegyzési kérelmet elutasító végzést, valamint olyan
végzést, amely ellen külön fellebbezésnek van helye, csak a cégbíró előzetes hozzájárulásával
hozhat.
(5)	Ha a változás (a változással érintett adat) bejegyzése kötelező és a cégbíróság a
változásbejegyzési kérelmet elutasítja, ez a jogszabályoknak megfelelő változásbejegyzési
kérelem benyújtása alól nem mentesít.
(6)	Változásbejegyzési kérelem esetén - törvény eltérő rendelkezésének hiányában - a
34.	§ (1) bekezdésében meghatározott határidőt a változás bekövetkezésétől kell számítani.
11.	Cím
A létesítő okirat módosítása
51.	§ (1) A létesítő okirat módosítását változásbejegyzési kérelem benyújtásával kell
bejelenteni a cégbíróságnak abban az esetben is, ha a változás a cégjegyzék más adatát nem
érinti.
(2)	Ha a létesítő okirat tartalma változik - akár a létesítő okirat külön okiratban történő
módosítása, akár a legfőbb szerv határozata útján -, a változásbejegyzési kérelemhez ezen
okirat mellett csatolni kell a létesítő okirat változásokkal egységes szerkezetbe foglalt
szövegét is. Az egységes szerkezetbe foglalt létesítő okiratban hatályosítani kell azokat az
adatokat is, amelyeket törvény csak alapítás esetén ír elő a létesítő okirat tartalmaként (pl. a
kft. tagjainak változása, az új vezető tisztségviselő személye).
(3)	Az egységes szerkezetbe foglalt létesítő okiraton a jogi képviselő igazolja, hogy a
létesítő okirat egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel a létesítő okirat módosítások
alapján hatályos tartalmának. Az egységes szerkezetű okiratból egyértelműen ki kell tűnnie,
hogy az egységes szerkezetű okirat elkészítésére a létesítő okirat mely pontjának változása
adott okot. Az egységes szerkezetű okiratot a társaság tagjainak (részvényeseinek) nem kell
aláírniuk.
(4)	Ha a cégbíróság a céget a 42. § (1) bekezdése alapján az Európai Unió valamely
hivatalos nyelvén is nyilvántartja, a változásbejegyzési kérelemhez csatolni kell a
megváltozott cégjegyzékadatok hiteles fordítását, a létesítő okirat tartalmának változása
esetén a létesítő okirat módosításának, illetve a létesítő okirat változásokkal egységes
szerkezetbe foglalt szövegének hiteles fordítását is.
12.	Cím
A létesítő okirat módosítása szerződésmintára vagy szerződésmintáról történő áttéréssel
52.	§ (1) Az e törvény mellékletében foglalt szerződésminta alkalmazásával készült
létesítő okirat szerződésminta alkalmazásával módosítható. Ebben az esetben a megváltozott
tartalomnak megfelelő új szerződésmintát kell kitölteni, mely egyben az egységes szerkezetű
létesítő okiratnak is minősül.
25
(2)	A közkereseti, betéti vagy a korlátolt felelősségű társaság tagjai elhatározhatják,
hogy a változásbejegyzési kérelemhez kapcsolódóan - a korábban nem használt -
szerződésminta alkalmazására térnek át. A döntés meghozatalához az adott társasági forma
esetén a létesítő okirat módosítására irányadó szabályokat kell alkalmazni. Az áttérés
elhatározása esetében a megváltozott adatoknak megfelelő szerződésmintát kell kitölteni,
amely a korábbi létesítő okirat helyébe lép. A szerződésminta egyben egységes szerkezetű
létesítő okiratnak is minősül. A szerződésminta alkalmazására történő áttérés következtében a
cégbíróság a változásbejegyzési kérelmet, valamint az egységes szerkezetű létesítő okiratot -
az ügyintézési határidő kivételével - a 48. §-ban foglaltak szerint bírálja el.
(3)	Ha a létesítő okirat szerződésminta alkalmazásával készült, a cég tagjai
elhatározhatják, hogy létesítő okiratuk módosítása során szerződésmintát már nem
alkalmaznak. Ilyenkor új létesítő okiratot kell készíteni a megváltozott adatokkal, amely a
szerződésminta alkalmazásával készült létesítő okirat helyébe lép, és amely egyben egységes
szerkezetű létesítő okiratnak is minősül. A döntéshozatalra a (2) bekezdésben foglalt
szabályok irányadók. A szerződésminta alkalmazásáról történő áttérés következtében a
cégbíróság a változásbejegyzési kérelmet, valamint az egységes szerkezetű létesítő okiratot a
46.	§-ban foglaltak szerint bírálja el.
(4)	Az (1) - (3) bekezdés szerint elkészített egységes szerkezetű létesítő okirat esetében
az 51. § (2) - (4) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.
13.	Cím
A változásbejegyzési kérelemre vonatkozó egyes rendelkezések
53.	§ (1) A változást illeték és közzétételi költségtérítés megfizetése nélkül lehet
bejelenteni a cégbíróságon, ha a változás a cég tevékenységi körét érinti - ideértve a
statisztikai nomenklatúra (TEÁOR számok) változását is - illetve, ha a változás állami vagy
önkormányzati döntés alapján a cég székhelyének (telephelyének, fióktelepének) más megye
illetékességi területéhez való csatolására vagy a cégjegyzékbe bejegyzett helységnév, utcanév,
illetve házszám változására vonatkozik.
(2)	Az adószám, valamint a statisztikai számjel változását az azt megállapító szervezet,
a cég pénzforgalmi számlájával kapcsolatos változást pedig a számlát vezető pénzügyi
intézmény közli a cégbírósággal elektronikus úton. A változás bejegyzése - illeték és
közzétételi költségtérítés megfizetése nélkül - automatikusan, elektronikus úton történik meg.
(3)	A cég kérelmére a cégbíróság a cégjegyzéknek és a cégiratoknak az Európai Unió
hivatalos nyelvén történő nyilvántartását törli.
14.	Cím
A cég székhelye változásának bejegyzésére irányuló eljárás
54.	§ (1) A cég székhelyének más cégbíróság illetékességi területére történő
áthelyezését, mint változást a korábbi székhely szerinti cégbíróságon kell előterjeszteni. A
cégbíróság - a székhelyváltozást megelőző változásbejegyzési kérelmek elbírálása után -
intézkedik az áttételről.
(2)	A cégbíróság az eredeti cégiratokat küldi meg az új székhely szerint illetékes
cégbíróság részére, amely a cégjegyzék adatait, illetve az elektronikusan nyilvántartott
cégiratokat elektronikus úton veszi át. A cégiratok megküldésével egyidejűleg az áttétel
tényét a cégnyilvántartásban fel kell tüntetni.
27
(3)	A cég nyilvántartását a korábbi székhely szerinti cégbíróságnál csak akkor lehet
megszüntetni, ha az új székhely bejegyzése már megtörtént. Ebben az esetben a korábbi
székhely szerint illetékes cégbíróság a céget a nyilvántartásából az új székhely bejegyzésének
napjával kivezeti.
(4)	Az európai részvénytársaság, illetve az európai szövetkezet székhelyének
áthelyezésére irányuló eljárás során a székhelyáthelyezés végrehajtása érdekében a cégbíróság
végzésben tanúsítja, hogy a székhelyáthelyezésre irányuló eljárás a jogszabályi előírásoknak
megfelelően folyt le, és az európai részvénytársaság, illetve az európai szövetkezet a
szükséges intézkedéseket megtette, valamint a formai előírásokat teljesítette.
(5)	Ha az európai gazdasági egyesülés, az európai részvénytársaság valamint az európai
szövetkezet a székhelyének más tagállamba történő áthelyezését határozza el, székhely-
áthelyezési tervet kell a cégbírósághoz benyújtania, mely tartalmazza a tervezett új
székhelyét. Ezzel egyidejűleg a cégnek a székhely-áthelyezési tervet a Cégközlönyben is
közzé kell tennie. A székhelyáthelyezés következtében a cégnek a magyarországi
cégjegyzékből való törlésére a másik tagállamban lévő új székhely cégbejegyzésének az
Európai Közösségek Hivatalos Lapjában történt közzétételét követően harminc napon belül,
hivatalból kerül sor.
15.	Cím
A jogutód nélküli megszűnés bejegyzése iránti eljárás
55.	§ (1) A cégnek - az egyszerűsített végelszámolás kivételével - tizenöt napon belül
változásként be kell jelentenie a cégbíróságnak a végelszámolás megindítását. Törvényben
meghatározott esetekben a cégbíróság hivatalból rendeli el a végelszámolást és az ezzel
összefüggő cégjegyzékadat változásokat is hivatalból jegyzi be a cégjegyzékbe. A hivatalból
kijelölt végelszámoló az aláírási címpéldányát jogi képviselő közreműködése nélkül, a
kirendelésétől számított tizenöt napon belül köteles benyújtani a cégbíróságnak. A
végelszámolás lefolytatásának és a végelszámolással kapcsolatos változások bejegyzésének
részletes szabályait a VIII. Fejezet tartalmazza.
(2)	A végelszámolás alatt álló cég cégjegyzékadatainak változásait a végelszámoló, a
felszámolás alatt álló cég - ideértve a külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepét is -
cégjegyzéke adatainak változásait pedig a felszámolóbiztos köteles bejelenteni a
cégbíróságnak.
(3)	A kijelölt felszámolóbiztos az aláírási címpéldányát jogi képviselő közreműködése
nélkül, a kirendelésétől számított tizenöt napon belül köteles benyújtani a cégbíróságnak.
56.	§ (1) A külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepének és az európai
gazdasági egyesülés telephelyének megszüntetése iránti kérelmet a cégnek változásként kell a
cégbírósághoz benyújtania.
(2)	A fióktelep törlésére - amennyiben a fióktelep nem fizetésképtelen - végelszámolás
lefolytatása nélkül kerül sor, azt követően, hogy a cég a törléshez szükséges, a rá vonatkozó
anyagi jogszabályban meghatározott feltételek meglétét igazolta.
(3)	Külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, valamint európai
gazdasági egyesülés telephelye esetén a cégnek változásként be kell jelentenie azt is, ha a
külföldi vállalkozás ellen indult fizetésképtelenség megállapítása iránti eljárás (csőd-, illetve
felszámolási eljárás) vagy végelszámolás.
(4)	Ha a külföldi székhelyű vállalkozás megszűnt és ezt megelőzően, erre figyelemmel a
(3)	bekezdésben meghatározottak nem kérték az (1) - (2) bekezdés szerint a megszüntetést,
illetve a törlést, a cégbíróság a (3) bekezdésben megjelölt szervezetet hivatalból törli a
cégnyilvántartásból.
28
(5)	Az (1) - (4) bekezdésben foglaltak megfelelően irányadók a külföldiek
magyarországi kereskedelmi képviseletének törlésére is.
16.	Cím
A cég átalakulásának bejegyzése iránti eljárás
57.	§ (1) Átalakulás (cégforma váltás, egyesülés, szétválás) esetén a kérelem
elbírálására nyitva álló határidő harminc munkanap, amely akkor kezdődik, amikor az
átalakulásban résztvevő valamennyi cég cégirata az eljárásra illetékes cégbíróság
rendelkezésére áll.
(2)	Ha az átalakuló cég az átalakulás időpontját meghatározza, az átalakulás nem a
cégbejegyzés napjával, hanem a cég által megadott napon következik be. A cég által
meghatározott időpont nem lehet későbbi, mint a kérelem cégbírósághoz történt benyújtását
követő kilencvenedik nap, illetve nem lehet korábbi, mint a cégbejegyzés napja. Ha a cég által
meghatározott időpont a cégbejegyzés napját megelőzné, a cégbíróság az átalakulás
időpontjaként a cégbejegyzés napját tünteti fel.
(3)	A cégforma változása esetén a cég átalakulását a létesítő okirat aláírásától, illetve
elfogadásától számított hatvan napon belül kell bejelenteni a jogelőd cég székhelye szerint
illetékes cégbíróságnak. Ezzel egyidejűleg kérni kell a jogelőd cég törlését is.
(4)	A cégforma változásról a jogelőd cég székhelye szerinti cégbíróság dönt. A
cégbíróság a jogelőd céget - a jogutódra történő utalással - törli, egyúttal a jogutód céget a
cégjegyzékbe bejegyzi. Ezt követően szükség szerint rendelkezik a cégiratoknak a jogutód
cég székhelye szerint illetékes cégbírósághoz való megküldéséről.
58.	§ (1) Az összeolvadás bejegyzése iránti kérelmet a jogutód cég székhelye szerint
illetékes cégbíróságon kell előterjeszteni a jogutód cég létesítő okiratának aláírásától, illetve
elfogadásától számított hatvan napon belül. Egyidejűleg kérni kell a jogelőd cégek törlését is.
A kérelemben fel kell tüntetni valamennyi összeolvadó cég székhelyét és cégjegyzékszámát.
(2)	Ha az összeolvadó cégek székhelye a jogutód cég székhelyétől eltérő cégbíróság
illetékességi területén van, a jogutód cég székhelye szerint illetékes cégbíróság megkeresésére
a jogelőd(ök) székhelye szerinti cégbíróság intézkedik a cégiratoknak a jogutód cég székhelye
szerinti cégbírósághoz való megküldéséről. Ezzel egyidejűleg a cégnyilvántartásban az iratok
megküldésének tényét rögzíti. Ezt megelőzően soron kívül döntenie kell a még folyamatban
lévő változásbejegyzési kérelmekről.
(3)	Az összeolvadás bejegyzésére a jogutód cég székhelye szerinti cégbíróság illetékes,
amely egyben törli a jogelődöket a cégjegyzékből a jogutódra történő utalással.
59.	§ (1) A beolvadás bejegyzése iránti kérelmet az átvevő cég székhelye szerinti
cégbíróságon kell előterjeszteni, az átvevő cég létesítő okirata módosításának aláírásától,
illetve elfogadásától, ennek hiányában az egyesülési szerződés jóváhagyásától (aláírásától)
számított hatvan napon belül. Egyidejűleg kérni kell a jogelőd beolvadó cég(ek) törlését is. A
kérelemben fel kell tüntetni valamennyi beolvadó cég székhelyét és cégjegyzékszámát.
(2)	Ha a beolvadó cég(ek) székhelye az átvevő cég székhelyétől eltérő cégbíróság
illetékességi területén van, az átvevő cég székhelye szerint illetékes cégbíróság megkeresésére
a beolvadó cég(ek) székhelye szerinti cégbíróság intézkedik a cégiratoknak az átvevő cég
székhelye szerinti cégbírósághoz való megküldéséről. Ezzel egyidejűleg a
cégnyilvántartásban az iratok megküldésének tényét rögzíti. Ezt megelőzően a beolvadás
elhatározása előtt benyújtott változásbejegyzési kérelmekről soron kívül rendelkeznie kell.
29
(3)	A beolvadás elbírálására az átvevő cég székhelye szerinti cégbíróság illetékes. A
cégbíróság bejegyzi az átvevő cég cégjegyzékében a beolvadással bekövetkezett változásokat,
egyben törli a cégjegyzékből a beolvadó cégeket, a jogutódra történő utalással.
60.	§ (1) Ha az európai részvénytársaság alapítása beolvadással történik, és ennek
folytán az átvevő részvénytársaság cégformája európai részvénytársaság cégformára változik,
a cégbíróság az európai részvénytársaságot az új cégformának megfelelően új
cégjegyzékszámmal jegyzi be. Az átvevő cég korábbi, illetve az új cégforma szerinti
cégjegyzékében utalni kell arra, hogy az átvevő részvénytársaság a beolvadás során cégformát
változtatott. A korábbi cégforma törlése nem jelenti az átvevő részvénytársaság mint jogi
személy megszűnését, illetve új jogi személy létrejöttét.
(2)	Ha az európai részvénytársaság átalakulás (egyesülés) útján jön létre, a cég
bejegyzése iránti kérelmet a jogutód cég székhelye szerint illetékes cégbíróságnál kell
előterjeszteni. A cégbejegyzés során a jogelőd cégek törlésére vonatkozó rendelkezéseket
csak akkor kell alkalmazni, ha azok székhelye Magyarországon van.
(3)	Az európai részvénytársaság bejegyzése iránti kérelmet az európai
részvénytársaságról szóló törvényben meghatározott különleges tárgyaló testület
megalakulásától számított nyolc hónapon belül kell benyújtani. Ha a tárgyalási időszak
meghosszabbodik, a benyújtásra nyitva álló határidő a tárgyalási időszak lejártát követő
hatvan nap.
61.	§ (1) A cégek szétválás formájában megvalósuló átalakulása során az 57. § (4)
bekezdésében meghatározott rendelkezést azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy soron
kívül dönteni kell a jogelőd cég még folyamatban lévő változásbejegyzési kérelméről és
kiválás esetében a jogelőd cég törlésére nem kerül sor.
(2)	Az (1) bekezdésben foglalt szabályok irányadók abban az esetben is, ha a cég
szétválása olyan módon történik, hogy a kivált tagok nem új gazdasági társaságot hoznak
létre, hanem már működő gazdasági társaságba lépnek be tagként (részvényesként). A
működő gazdasági társaság cégjegyzékadataiban szükséges esetleges módosításokat a
szétváló cég székhelye szerint illetékes cégbíróság jegyzi be a cégjegyzékbe.
17.	Cím
A cég törlése a cégjegyzékből
62.	§ (1) A cég a végelszámolási eljárás lefolytatása után, illetve - ha a cégformára
irányadó törvény ezt megengedi - ennek hiányában is kérheti a törlését a cégnyilvántartásból.
A kérelem elbírálására a változásbejegyzési kérelem elintézésére vonatkozó rendelkezések
megfelelően irányadók.
(2)	A cégbíróság a céget hivatalból törli
a)	a felszámolási eljárást lefolytató bíróságnak a cég megszüntetéséről szóló,
elektronikus úton megküldött jogerős végzése alapján,
b)	a hivatalból elrendelt végelszámolás befejezését követően, illetve
c)	a törvényességi felügyeleti eljárásban hozott intézkedés vagy megszüntetési eljárás
következtében.
(3)	A (2) bekezdésben meghatározott végzések ellen - a 92. § (3) bekezdésben foglalt
kivétellel - sem fellebbezésnek, sem felülvizsgálatnak nincs helye.
(4)	A cég a cégjegyzékből való törléssel szűnik meg. A cégjegyzék azt is tartalmazza,
hogy a törlésre kérelemre vagy hivatalból került-e sor.
30
18.	Cím
A cégbíróság adatszolgáltatási, illetve a cég tájékoztatási kötelezettsége
63.	§ (1) A cégbíróság a cég bejegyzéséről, a cégnyilvántartásban átvezetett
változásokról (pl. a cég székhelyének, a tulajdonosok személyének változásáról), valamint az
eljárás megszüntetéséről, a bejegyzési kérelem elutasításáról, illetve a cég törléséről értesíti a
területileg illetékes gazdasági kamarát, adóhatóságot, valamint a Központi Statisztikai
Hivatalt. A cégbíróság a cég bejegyzéséről, székhelyének változásáról, a cég törléséről, az
eljárás megszüntetéséről adatot szolgáltat a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, az
Országos Egészségbiztosítási Pénztár, továbbá az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság
és területi igazgatási szerveik részére. Az értesítést, illetve az adatszolgáltatást a Cégszolgálat
elektronikus úton teljesíti.
(2)	A korlátolt felelősségű társaság és a részvénytársaság a bejegyzését követően
írásbeli képviselete, illetve hivatalos levelezése során - ideértve az elektronikus levelezést is -
, valamint a honlapján köteles feltüntetni a céget nyilvántartó cégbíróság nevét, a cég nevét és
székhelyét, a cég cégjegyzékszámát, továbbá szükség szerint a cég felszámolására, illetve
végelszámolására utaló toldatot. A cég - választása szerint - feltüntetheti a jegyzett tőkéjét is.
Ebben az esetben azonban a cégjegyzékben szereplő jegyzett tőke feltüntetése mellett meg
kell jelölni annak ténylegesen rendelkezésre bocsátott összegét is.
(3)	Európai gazdasági egyesülés esetében a (2) bekezdésben foglaltakon túlmenően a
cég írásbeli képviselete, illetve hivatalos levelezése során azt is fel kell tüntetni, ha a vezető
tisztségviselők képviseleti joga együttes.
(4)	Külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepének, valamint külföldiek
magyarországi közvetlen kereskedelmi képviseletének, illetve az európai gazdasági egyesülés
telephelyének írásbeli képviselete, illetve hivatalos levelezése során a külföldi vállalkozásra
vonatkozó adatokat kell feltüntetni az (2) - (3) bekezdésnek megfelelően. Emellett
szerepeltetni kell a fióktelep, valamint a kereskedelmi képviselet, illetve a telephely
cégjegyzékét vezető cégbíróság nevét és a cég nevét, székhelyét, valamint cégjegyzékszámát
is.
V.	Fejezet
JOGORVOSLATOK
1.	Cím
A cégbejegyzést (változásbejegyzést) elutasító végzés
elleni fellebbezés
64.	§ (1) A cégbejegyzési (változásbejegyzési) kérelmet elutasító, vagy - ha a
változásbejegyzési kérelem egyes részei elkülöníthetők - a változásbejegyzési kérelmet
részben elutasító végzés ellen a cég, továbbá az, akire a végzés rendelkezést tartalmaz - a
rendelkezés rá vonatkozó része ellen, a cég számára nyitva álló határidőn belül -
fellebbezéssel élhet.
(2)	A hivatalból meghozott bejegyzési végzés ellen nincs helye fellebbezésnek, illetve
felülvizsgálatnak, ha a bejegyzésre más bíróság vagy hatóság határozata alapján került sor
(26. § ).
31
2. Cím
A cégbejegyzést (változásbejegyzést) elrendelő végzés hatályon kívül helyezése iránti per
65.	§ (1) A kérelemnek helyt adó cégbejegyzési (változásbejegyzési) végzés ellen
fellebbezésnek nincs helye. A végzés vagy az annak meghozatala alapjául szolgáló iratok
jogszabályba ütközése miatt az ügyész, valamint az, akire a végzés rendelkezést tartalmaz - a
rendelkezés őt érintő részére vonatkozóan - pert indíthat a cég ellen a végzés hatályon kívül
helyezése iránt a cég székhelye szerint illetékes megyei bíróság előtt. A cég kérelemre történő
törlését elrendelő végzés ellen a pert a bíróság által kirendelt ügygondnok ellen kell
megindítani.
(2)	A per megindításának a végzés Cégközlönyben való közzétételétől számított
harminc napon belül van helye. A határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.
(3)	A keresetlevélben, illetve az eljárás során csak olyan jogszabálysértésre lehet
hivatkozni, amelyet a cégbejegyzési (változásbejegyzési) eljárásban a cégbíróságnak észlelnie
kellett volna.
66.	§ (1) Ha a cégbejegyzést (változásbejegyzést) elrendelő végzés vagy a meghozatala
alapjául szolgáló irat jogszabálysértő, a bíróság megfelelő határidő tűzésével felhívja a céget a
jogszabálysértő állapot megszüntetéséhez szükséges intézkedések megtételére.
(2)	Ha az (1) bekezdésben foglalt intézkedések eredményre vezetnek, a bíróság
ítéletében a végzést hatályában fenntartja és felhívja a cégbíróságot, hogy törvényességi
felügyeleti jogkörében hivatalból jegyezze be vagy törölje az érintett cégjegyzékadatot, illetve
-	indokolt esetben - hívja fel a céget a bejegyzéshez szükséges további adatok bejelentésére,
illetve a törvényes állapot helyreállításához szükséges intézkedések megtételére.
(3)	Ha a változásbejegyzést elrendelő végzés hatályon kívül helyezése iránti perben a
jogszabálysértés nem küszöbölhető ki, vagy a cég a bíróság felhívásának nem tesz eleget, a
bíróság a végzést, illetve a végzésben szereplő többi adattól elkülöníthető jogszabálysértő
adatot hatályon kívül helyezi és a (2) bekezdés megfelelő alkalmazásával jár el azzal, hogy az
utóbbi esetben a céggel szemben törvényességi felügyeleti intézkedés alkalmazását is
kezdeményezheti.
67.	§ Ha a cégbejegyzést (változásbejegyzést) elrendelő végzés jogszabálysértő,
azonban a jogszabálysértés csekély jelentőségű és cégjegyzékadatot nem érint, a bíróság a
végzést a jogszabálysértés megállapítása mellett - további intézkedés elrendelése nélkül -
hatályában fenntartja.
68.	§ (1) Ha a perben a felperes a cégbejegyzési (változásbejegyzési) végzés
jogszabályba ütközését az alapjául szolgáló létesítő okiratnak, illetve módosításának a
végzésben foglalt cégjegyzékadattal összefüggő érvénytelenségére alapítja, a bíróság a per
során megkísérli az érvénytelenségi ok kiküszöbölését.
(2)	Ha az érvénytelenség oka már nem áll fenn, a végzést hatályában fenntartja és a 66.
§ (2) bekezdésében foglaltak szerint felhívja a cégbíróságot a szükséges intézkedések
megtételére.
(3)	Ha az érvénytelenségi ok változatlanul fennáll, a bíróság a változásbejegyzési
végzést az ítéletében meghatározott időponttal hatályon kívül helyezi és a létesítő okirat
módosítását az ítélethozatalt követő meghatározott időpontig hatályossá nyilvánítja. Ez az
időpont nem lehet későbbi, mint az ítélet jogerőre emelkedésétől számított kilencven nap. A
bíróság ítéletében emellett felhívja a cégbíróságot a 66. § (2) bekezdésében foglalt
intézkedések megtételére.
32
(4)	A cég bejegyzésére vonatkozó végzés teljes hatályon kívül helyezésének, illetve a
létesítő okirat érvénytelensége megállapításának csak a gazdasági társaságokról szóló
törvény (a továbbiakban: Gt.) 12. § (4) bekezdésében foglalt érvénytelenségi ok fennállása
esetén van helye. Ebben az esetben a bíróság a 69. § (4) bekezdésében foglaltak szerint jár
el. A Gt-ben nem említett más érvénytelenségi ok fennállása esetében a bíróság ítéletében az
érvénytelenség megállapítása mellett a végzést hatályában fenntartja és a 66. § (2)
bekezdésében foglaltak szerint felhívja a cégbíróságot a szükséges intézkedések megtételére.
3.	Cím
A cégalapítás érvénytelenségének megállapítása iránti per
69.	§ (1) A cég bejegyzését követően a cég alapítása érvénytelenségének megállapítása
iránt a cég ellen a cég bejegyzését elrendelő végzés Cégközlönyben történő közzétételétől
számított hat hónapos jogvesztő határidőn belül a cég székhelye szerint illetékes megyei
bíróság előtt indítható per. A perindításra az ügyész, illetve az jogosult, aki jogi érdekét
valószínűsíti.
(2)	Perindításnak valamennyi cégforma tekintetében csak a Gt. 12. §-ának (4)
bekezdésében meghatározott érvénytelenségi ok fennállása esetében van helye.
(3)	A bíróság a perben megfelelő határidő tűzésével felhívja a céget az érvénytelenségi
ok megszüntetéséhez szükséges intézkedések megtételére. Ha az intézkedések eredményre
vezetnek, a bíróság ítéletében csak az érvénytelenség tényét állapítja meg és felhívja a
cégbíróságot a 66. § (2) bekezdésében foglalt intézkedések megtételére.
(4)	Ha az érvénytelenség oka nem küszöbölhető ki, vagy a cég a bíróság felhívásának
nem tesz eleget, a bíróság a cégalapítás érvénytelenségének megállapítása mellett az
ítéletében megállapított időpontig a létesítő okiratot hatályossá nyilvánítja. Az ítéletben
meghatározott hatályossági időpont nem lehet későbbi, mint az ítélet jogerőre emelkedésétől
számított kilencven nap. Emellett felhívja a cégbíróságot, hogy intézkedjen a cég
megszűntnek nyilvánításáról és ehhez kapcsolódóan végelszámolási eljárás, vagy felszámolási
eljárás lefolytatásáról. A cégbíróság a cég megszűntnek nyilvánítási időpontját a bírósági
ítéletben megállapított hatályossági időponttal azonos időpontban határozza meg.
4.	Cím
A létesítő okirat módosítása érvénytelenségének megállapítása iránti per
70.	§ (1) A cég bejegyzését követően a létesítő okirat cégjegyzékadattal össze nem
függő módosítása érvénytelenségének megállapítása a Polgári Törvénykönyvben foglalt
rendelkezések alapján a 69. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően kérhető. A bíróság
eljárása során a 69. § (3) bekezdésben foglalt rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.
(2)	Ha az érvénytelenség oka nem küszöbölhető ki, a bíróság a létesítő okirat
módosításának érvénytelenségét megállapítja és a létesítő okirat módosítását ítéletében
megállapított időpontig hatályossá nyilvánítja. Ez az időpont nem lehet későbbi, mint az ítélet
jogerőre emelkedésétől számított kilencven nap. A bíróság ítéletében felhívja a cégbíróságot a
66.	§ (2) bekezdésében foglalt megfelelő intézkedés megtételére.
33
5. Cím
A bejegyző végzés hatályon kívül helyezése és a cégalapítás, valamint létesítő okirat
módosításának érvénytelensége iránti perek közös szabályai
71.	§ (1) A cégbejegyzést (változásbejegyzést) elrendelő végzés hatályon kívül
helyezése iránti, illetve a 69-70. §-ban meghatározott perekben a bíróság soron kívül jár el.
(2)	Ha a per szétválás folytán létrejött valamely cég ellen indul, a perben a szétváló cég
valamennyi jogutódjának perbenállása kötelező. A pert a jogelőd cég székhelye szerint
illetékes megyei bíróság előtt kell megindítani.
(3)	A bíróság jogerős ítéletét meg kell küldeni a cégjegyzéket vezető cégbíróságnak,
amely gondoskodik a 66. § (2) - (3) bekezdésében, a 67. §-ban, a 68. § (2) - (4) bekezdésében
és a 69. § (3)-(4) bekezdésében, valamint a 70. §-ban megjelölt határozatok rendelkező
részének a Cégközlönyben való közzétételéről.
VI.	Fejezet
A TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETI ELJÁRÁS
1.	Cím
Általános rendelkezések
72.	§ (1) A törvényességi felügyeleti eljárás célja, hogy a cégnyilvántartás
közhitelességének biztosítása érdekében a cégbíróság intézkedéseivel a cég törvényes
működését kikényszerítse. Ennek keretében a cégbíróság a törvényben meghatározott
esetekben hivatalból jogosult a cégjegyzékadatnak a cégjegyzékbe való bejegyzésére, illetve
törlésére.
(2)	A törvényességi felügyeleti eljárás nemperes eljárás, amelyre a Pp. szabályait - ha
törvény másként nem rendelkezik - megfelelően alkalmazni kell, szünetelésnek azonban
nincs helye.
(3)	Az eljárás során - ha e törvény másként nem rendelkezik - csak okirati
bizonyításnak, valamint az ügyben érintettek személyes meghallgatásának van helye.
(4)	A törvényességi felügyeleti eljárásban a jogi képviselet nem kötelező.
(5)	A törvényességi felügyeleti eljárás során hozott jogerős cégbírósági intézkedéssel az
ügyben keletkezett iratok nyilvánossá válnak, továbbá nyilvánosak az ügyben keletkezett
iratok akkor is, ha a cég a cégbíróság felhívására a törvényes működését helyreállította. Más
esetben az iratok nyilvánosságára a Pp. rendelkezései vonatkoznak.
73.	§ (1) E törvénynek a törvényességi felügyeletre vonatkozó rendelkezései az egyes
cégformák esetében abban az esetben is irányadók, ha az adott cégre vonatkozó anyagi jogi
szabályok a törvényességi felügyelet jogintézményéről nem rendelkeznek.
(2)	Az adott cégre vonatkozó anyagi jogi szabályok más szervezet részére is
biztosíthatnak - e törvényben foglaltaktól eltérő - törvényességi felügyeleti jogokat.
2.	Cím
A törvényességi felügyeleti eljárásra okot adó körülmények
74.	§ (1) Törvényességi felügyeleti eljárásnak van helye, ha
34
a)	a létesítő okirat vagy annak módosítása, illetve a cégjegyzékbe bejegyzett adat a
bejegyzést megelőzően már fennálló ok folytán törvénysértő,
b)	a cégjegyzékbe bejegyzett adat a bejegyzést követően keletkezett ok miatt
törvénysértő,
c)	a létesítő okirat vagy annak módosítása, illetve a cégjegyzék nem tartalmazza azt,
amit a cégre vonatkozó jogszabályok kötelezően előírnak,
d)	a cég a működése során nem tartja be a szervezetére és működésére vonatkozó
jogszabályi rendelkezéseket, illetve a létesítő okiratában foglaltakat,
e)	törvény a törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatását kötelezővé teszi.
(2)	A cégjegyzékben szereplő adatokra vonatkozóan törvényességi felügyeleti eljárást
csak az indíthat, aki a 65-70. § alapján perindításra nem jogosult.
(3)	Nincs helye törvényességi felügyeleti eljárásnak, ha az arra vonatkozó igény a 65-
70.	§-ban meghatározott vagy más polgári perben, illetve közigazgatási eljárásban
érvényesíthető.
(4)	A törvényességi felügyelet nem terjed ki a cég gazdálkodásának és döntéseinek
gazdasági-célszerűségi szempontból való felülvizsgálatára.
75.	§ (1) A törvényességi felügyeleti eljárás során a cégbíróság hivatalból vagy
kérelemre jár el.
(2)	A 74. § (1) bekezdésének a), illetve c) pontja alapján indult ügy elbírálásában nem
vehet részt az a cégbíró, aki az eljárás tárgyává tett ügyben a bejegyzési (változásbejegyzési)
végzést hozta.
3.	Cím
A cégbíróság eljárása hivatalból
76.	§ (1) Hivatalból jár el a cégbíróság, ha
a)	az eljárás lefolytatásának szükségességéről, az arra okot adó körülményről hivatalos
eljárása során maga szerez tudomást, vagy
b)	az eljárást más bíróság kezdeményezi,
(2)	Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben az eljárás megindításáról és
befejezéséről a cégbíróság a kezdeményezőt értesíti.
(3)	Az (1) bekezdés a) pontja alapján indul meg a törvényességi felügyeleti eljárás
akkor is, ha a cégbíróság az eljárás megindítására okot adó körülményről olyan személytől
szerez tudomást, aki az eljárásban kérelmezőként nem kíván részt venni, vagy jogi érdeke,
illetve más feltétel hiányában nem vehet részt a törvényességi felügyeleti eljárásban.
(4)	A hivatalból indult törvényességi felügyeleti eljárásban hozott érdemi
határozatokkal szemben a cég jogorvoslattal élhet. Az eljárásban felmerült költségeket (pl. a
meghallgatás, a felügyelőbiztos költségeit) az állam előlegezi. Amennyiben azonban a
törvényességi felügyeleti eljárásban a cég a törvényes működést helyreállítja, illetve a
cégbíróság a céggel (vezető tisztségviselővel) szemben intézkedést alkalmaz, a felmerült
költségek viselésére a céget kell kötelezni. A költségviselést megállapító végzés ellen külön
fellebbezésnek van helye. Behajthatatlanság esetén a felmerült költségeket az állam viseli.
4.	Cím
A cégbíróság eljárása kérelemre
77.	§ (1) Kérelemre indul a törvényességi felügyeleti eljárás, ha annak lefolytatását
a)	az ügyész,
b)	jogszabályban meghatározott feladatainak teljesítése körében
35
ba)	a cég tevékenységének ellenőrzésére jogosult hatóság vagy közigazgatási szerv,
bb)	a területileg illetékes gazdasági, illetve szakmai kamara vagy
c)	az kéri, akinek az eljárás lefolytatásához jogi érdeke fűződik és e jogi érdeket
valószínűsíti.
(2)	A kérelemnek az ügy elbírálásához szükséges valamennyi tényt, illetve adatot
tartalmaznia kell. A törvényességi felügyeleti eljárás során a kérelmező a kérelme
előterjesztésének okát nem változtathatja meg. A törvényességi felügyeleti eljárás
lefolytatásával felmerülő költségeket a Pp. általános szabályai szerint a kérelmező köteles
előlegezni. A költségek viselése csak akkor terheli a kérelmezőt, ha a kérelme alaptalan volt.
(3)	A cégbíróság a kérelmet elutasítja, ha a kérelem nem felel meg az (1) bekezdésben
foglalt feltételeknek.
(4)	Az eljárás során a kérelmező a kérelmét bármikor visszavonhatja. Ilyen esetben az
eljárást meg kell szüntetni. Az eljárás során felmerült költségeket a Pp. általános szabályai
szerint a kérelmező viseli.
(5)	A (4) bekezdésben meghatározott esetben, illetve ha a kérelem elutasítására került
sor, a cégbíróság az eljárást hivatalból megindíthatja, ha a törvényességi felügyeleti eljárásnak
hivatalból is helye van.
(6)	A kérelemre induló törvényességi felügyeleti eljárás során keletkezett iratokat
(beadványokat, határozatokat) a bíróság megküldi a kérelmezőnek, illetve a cégnek, akik a
törvényességi felügyeleti eljárásban nyilatkozatot tehetnek, illetve az érdemi határozatokkal
szemben jogorvoslattal élhetnek.
5.	Cím
A cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárása a cégbejegyzési (változásbejegyzési)
kérelem elbírálásával egyidejűleg
78.	§ (1) Törvényességi felügyeleti eljárás a cégbejegyzési (változásbejegyzési) kérelem
elbírálása során, a bejegyzési kérelem tárgyához kapcsolódóan hivatalból nem indítható. A
77.	§-ban foglaltak szerint azonban törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatása - ha az a
bejegyzési kérelem tárgyához kapcsolódik - a bejegyzési eljárás alatt is kérelmezhető, ha a
bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem vagy annak egyes részei, mellékletei jogszabályba
ütköznek. Ilyen esetben a 75. § (2) bekezdésében foglalt kizáró rendelkezést nem kell
alkalmazni.
(2)	Az (1) bekezdés alapján indult törvényességi felügyeleti eljárásban a cégbíróság a
bejegyzési kérelemről, illetve a törvényességi felügyeleti kérelemről együttesen dönt, azonban
ilyen esetben a változásbejegyzési kérelem 64. § (1) bekezdése szerinti részben történő
elutasítására nem kerülhet sor. A bejegyzési kérelemnek helyt adó és ezáltal a törvényességi
felügyeleti kérelmet elutasító végzés ellen fellebbezésnek nincs helye, azonban a 65. §-ban
meghatározott perindítási jog a kérelmezőt is megilleti.
(3)	A törvényességi felügyeleti kérelem elbírálására tekintettel a cégbejegyzési
(változásbejegyzési) eljárás legfeljebb hatvan napra felfüggeszthető.
6.	Cím
A törvényességi felügyeleti eljárás megindításának határideje, lefolyása
79.	§ (1) A cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárását az arra okot adó körülményről
való tudomásszerzéstől számított harminc napon belül, illetve az eljárásra okot adó körülmény
bekövetkezésétől számított egy éves jogvesztő határidőn belül lehet kérni. Ha a cég valamely
36
jogszabálysértő helyzetet vagy állapotot nem szüntet meg, az eljárás megindítása mindaddig
kérhető, amíg ez a helyzet vagy állapot fennáll.
(2)	Az (1) bekezdésben foglaltak irányadók abban az esetben is, amikor a cégbíróság
hivatalból indítja meg a törvényességi felügyeleti eljárást, azzal az eltéréssel, hogy kivételesen
indokolt esetben az eljárás a törvénysértő cégjegyzékadat kiküszöbölése érdekében az egy
éves határidőt követően is megindítható.
(3)	A törvényességi felügyeleti eljárást addig kell folytatni, amíg a törvényes állapot,
illetve a cég törvényes működése helyre nem áll.
80.	§ (1) A törvényességi felügyeleti eljárás megindítása esetén a cégbíróság a
jogkövetkezményekre történő figyelmeztetéssel és az eljárás alapjául szolgáló
jogszabálysértés pontos megjelölésével felhívja a céget, hogy a végzésben meghatározott,
legfeljebb harminc napos határidőn belül - mely az eljárás okától függően a cégnek a határidő
lejárta előtt benyújtott kérelmére egy alkalommal, legfeljebb harminc nappal
meghosszabbítható -
a)	írásban nyilatkozzon arról, hogy vitatja-e a kérelemben, illetve a végzésben
foglaltakat, illetve
b)	ha nem vitatja a kérelemben vagy a végzésben foglaltakat, úgy a törvénysértő
állapotot szüntesse meg.
(2)	A törvényességi felügyeleti eljárás során a cégbíróság a kérelmezőt, és a cég
képviselőjét, tagját személyesen meghallgathatja, vagy tőlük írásbeli nyilatkozatot kérhet. A
cég képviselőjének, vagy tagjának elérhetősége céljából szükség esetén megkeresi a
Belügyminisztérium Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatalát. A
cégbíróság eljárása során hivatalból is beszerzi az írásbeli bizonyítékokat, illetve tisztázza
azokat a körülményeket, adatokat és tényeket, amelyek a jogszabálysértő állapot
megszüntetéséhez szükségesek.
(3)	A cégbíróság a törvényességi felügyeleti eljárást megszünteti, ha az eljárás
eredményeként a cég a törvénysértő állapotot megszüntette, illetve a törvényes működését
helyreállította.
(4)	A cégbíróság a kérelmet elutasítja, ha megállapítja, hogy a kérelemben jelzett
jogsértés nem áll fenn. A hivatalból indult törvényességi felügyeleti eljárást meg kell
szüntetni, ha az eljárás lefolytatása alapján a cégbíróság megállapítja, hogy a törvénysértő
állapot nem áll fenn.
7.	Cím
A cégbíróság intézkedései
81.	§ (1) A törvényes állapot helyreállítása érdekében a cégbíróság az intézkedésre okot
adó körülménytől, illetve annak súlyától függően a következő intézkedéseket hozhatja:
a)	ha a 80. § (1) bekezdésében foglaltak ellenére a törvénysértő állapot változatlanul
fennáll, a jogkövetkezményekre történő figyelmeztetéssel ismételten felhívja a céget, hogy a
végzésben meghatározott határidőn belül állítsa helyre a törvényes működését, és erről
tájékoztassa a cégbíróságot,
b)	a céget, illetve ha megállapítható, hogy a törvényességi felügyeleti eljárásra a vezető
tisztségviselő adott okot, a vezető tisztségviselőt 100 000 Ft-tól 10 millió Ft-ig terjedő
pénzbírsággal sújtja,
c)	megsemmisíti a cég által hozott jogszabálysértő vagy a cég létesítő okiratába ütköző
határozatot, és szükség esetén megfelelő határidő kitűzésével új határozat hozatalát írja elő,
37
d)	ha a cég törvényes működése a legfőbb szervének összehívásával előreláthatólag
helyreállítható, összehívja a cég legfőbb szervét, vagy ennek a feladatnak a végrehajtására - a
cég költségére - megfelelő személyt vagy szervezetet rendel ki,
e)	ha a cég működése törvényességének helyreállítása más módon nem biztosítható -
legfeljebb kilencven napra - felügyelőbiztost rendel ki.
(2)	A cégbíróság az (1) bekezdésben meghatározott intézkedéseket együttesen, illetve
az (1) bekezdés b) pontjában foglalt intézkedést ismételten is alkalmazhatja.
(3)	A cégbíróságnak a 80. § (1) bekezdésében foglalt végzés kiadását követően - ha a
jogszabálysértő helyzet vagy állapot nem szűnt meg - az (1) bekezdésben foglalt valamelyik
intézkedést az eljárás megindulásától számított kilencven napon belül alkalmaznia kell. A
jogszabálysértő helyzet vagy állapot kiküszöbölésére felhívó végzések kiadásától a végzésben
meghatározott határidő lejártáig eltelt időt az intézkedésre előírt határidő számítása során nem
lehet figyelembe venni. Az egyes jogerős törvényességi felügyeleti intézkedések között hat
hónapnál hosszabb idő nem telhet el.
(4)	Ha a cég nem tesz eleget a törvénysértő állapot megszüntetése kapcsán a
változásbejegyzési kérelem előterjesztésére vonatkozó kötelezettségének, a cégbíróság az (1)
bekezdésben foglalt intézkedések alkalmazása mellett a jogszabálysértő adatot hivatalból
törölheti a cégjegyzékből.
(5)	A cégbíróság az (1) bekezdés a) és b) pontjában foglalt intézkedést megfelelően
alkalmazhatja a minősített többséget biztosító befolyás megszerzőjével szemben is, ha az a
befolyás megszerzésére vonatkozó bejelentési kötelezettségét késedelmesen teljesíti vagy
elmulasztja.
(6)	Ha a törvényes működés a cégbíróság által tett intézkedés ellenére nem áll helyre, a
cégbíróság a céget megszűntnek nyilvánítja.
8.	Cím
A felügyelőbiztos jogköre
82.	§ (1) Ha a cégbíróság a 81. § (1) bekezdés e) pontjában foglaltak szerint kérelemre,
vagy hivatalból végzésében felügyelőbiztost rendel ki, e végzésben meghatározza a
felügyelőbiztos feladatkörét. A cég vezető tisztségviselői a hatáskörüket csak a
felügyelőbiztos részére biztosított jogok megsértése nélkül gyakorolhatják. A cégbíróság
felügyelőbiztosként a cégtől független, arra alkalmas személyt jelölhet ki az állami szerv vagy
kamara által vezetett névjegyzékben szereplő személyek közül (pl. ügyvéd, közvetítő,
könyvvizsgáló, igazságügyi szakértő), feltéve, hogy ez a személy a megbízatást elvállalja. A
felügyelőbiztos a működése során az adott helyzetben általában elvárható gondossággal
köteles eljárni. A kötelezettségeinek megszegésével okozott kárért a polgári jogi felelősség
általános szabályai szerint felel.
(2)	Nem lehet felügyelőbiztos, akinek közeli hozzátartozója (Ptk. 685. § b) pont), illetve
élettársa a cég tagja (részvényese), vezető tisztségviselője, felügyelőbizottsági tagja vagy
könyvvizsgálója, valamint az, aki a céggel azonos tevékenységet folytató más cégben vezető
tisztségviselő.
(3)	A felügyelőbiztos feladata a cég törvényes működésének helyreállításához
szükséges intézkedések megtétele. Ennek érdekében a vezető tisztségviselőktől, illetve a cég
vezető állású munkavállalóitól felvilágosítást kérhet. A felügyelőbiztos a cég üzleti titkait
köteles megőrizni és a birtokába jutott információkról csak a cégbíróságot tájékoztathatja. A
felügyelőbiztos a cégbíróság felhívására, a bíróság által megadott határidőn belül és módon
köteles tevékenységéről beszámolni.
(4)	Ha a törvényességi felügyeleti eljárásnak az az oka, hogy a cégnek nincs
megválasztott vezető tisztségviselője, a felügyelőbiztos - a cégbíróság végzésében
38
meghatározottak szerint - a vezető tisztségviselő jogkörét gyakorolja. Erre tekintettel a
cégbíróság a felügyelőbiztost - szükség esetén a korábbi vezető tisztségviselő törlésével
egyidejűleg - a cégjegyzékbe hivatalból bejegyzi. A címpéldány csatolására az 55. § (3)
bekezdés rendelkezései megfelelően irányadók. Ha a felügyelőbiztos kirendelése a cég tagja
(részvényese) kérelmére történt, a cégbíróság feljogosíthatja a felügyelőbiztost arra is, hogy
betekintsen a cég könyvvezetésébe, szerződéseit, bankszámláit megvizsgálhassa.
(5)	A cég vezető munkavállalói, illetve tagjai kötelesek a felügyelőbiztos részére
minden olyan eszközt, iratot, illetve információt biztosítani, amely hozzásegíti ahhoz, hogy a
vezető tisztségviselői feladatait elláthassa. A felügyelőbiztos kérelmére a cégbíróság a
felügyelőbiztos tevékenységét akadályozó személyt a Pp. 120. §-ában meghatározott
pénzbírsággal sújtja. A pénzbírság többször is kiszabható.
(6)	Ha a felügyelőbiztos kirendelésére a cég tagja (részvényese) kérelmére került sor, a
felügyelőbiztos a vezető tisztségviselő jogkörében a halaszthatatlan intézkedések megtételére
is jogosult. Szerződést azonban csak akkor köthet, követelést csak akkor ismerhet el, illetve
jogról csak akkor mondhat le, ha ezáltal az általa képviselt céget nyilvánvaló károsodástól
óvja meg.
83.	§ (1) A felügyelőbiztos jogszabálysértő vagy a cég, annak tagjai (részvényesei),
hitelezői vagy más személy jogos érdekét sértő tevékenysége vagy mulasztása miatt a
sérelmet szenvedett személy vagy szervezet a tudomásszerzéstől számított nyolc napon belül
de legfeljebb a felügyelőbiztos kirendelésének időtartama alatt a cégbíróságnál kifogással
élhet. Ha a cégbíróság a kifogást megalapozottnak találja, a felügyelőbiztos intézkedését
megsemmisíti, vagy kötelezi a megfelelő intézkedés megtételére, illetve más felügyelőbiztost
rendel ki, ellenkező esetben a kifogást elutasítja.
(2) Ha a felügyelőbiztos kirendelése kérelemre történik, a felügyelőbiztos költségeinek
és díjának a cégbíróság által meghatározott várható összegét a kérelmező köteles előlegezni.
Ha a törvényes működés helyreállt, vagy a 81. § (1) bekezdésének e) pontjában megállapított
határidő lejárt, a cégbíróság a felügyelőbiztost felmenti és költségeit, valamint díját
megállapítja, azzal, hogy azt a cég viseli. Ha a cég terhére megállapított összeg
behajthatatlannak bizonyul, a felügyelőbiztos költségét és díját a kérelmező, illetve hivatalból
kirendelt felügyelőbiztos esetében az állam viseli. A felügyelőbiztos költségét és díját
megállapító végzés ellen külön fellebbezésnek van helye. A felügyelőbiztos által
felszámítható díjat az igazságügy-miniszter rendeletben állapítja meg.
9.	Cím
A cég megszűntnek nyilvánítása
84.	§ (1) Ha a törvényes működés a bíróság által hozott intézkedések ellenére sem
következik be, a cégbíróság a céget eltiltja a további működéstől, egyben megszűntnek
nyilvánítja, és kezdeményezi a cég felszámolását, vagy elrendeli a végelszámolást,
amennyiben az adott cégformára irányadó anyagi jogszabályok ezt lehetővé teszik. Ha a
felszámolásra vagy végelszámolásra az adott cégformára tekintettel nem kerülhet sor, a
cégbíróság a cégre irányadó anyagi jogszabály rendelkezései szerint gondoskodik a cég
cégjegyzékből történő törléséről.
(2)	A cég megszűntnek nyilvánítására a cégbíróság által meghozott első eredménytelen
intézkedést követően is sor kerülhet, ha a cégbíróság úgy ítéli meg, hogy a törvényes működés
helyreállítására elrendelhető további intézkedések sem vezetnének eredményre.
(3)	A cég bejegyzésére vonatkozó végzéssel kapcsolatos törvényességi felügyeleti
eljárás nem vezethet a cég megszűntnek nyilvánításához, kivéve, ha a cég alapítása
bűncselekménnyel, vagy bűncselekmény elkövetése érdekében történt és ez a tény jogerős
39
bírósági ítélet alapján megállapítható. A bíróság a jogerős ítéletét megküldi a cégbíróságnak,
mely az ítélet kézbesítésétől számított hatvan napon belül a céget megszűntnek nyilvánítja,
kivéve, ha megállapítható, hogy az alapítók már nem szerepelnek a cégjegyzékben és a cég
működése törvényes.
VII.	Fejezet
KÜLÖNLEGES TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETI ELJÁRÁSOK
1.	Cím
A zárgondnok kirendelése
85.	§ (1) Ha a cégbíróság hivatalos tudomására jut, hogy a cég vagy annak tagja
a)	nemzetközi jogi kötelezettségen alapuló, illetve
b)	az Európai Közösséget létrehozó szerződés 60. cikke alapján a pénzeszközök, egyéb
vagyoni érdekek és gazdasági erőforrások tekintetében alkalmazandó korlátozó intézkedések
tárgyában elfogadott rendeletek, illetve e rendeletek felhatalmazása alapján elfogadott
rendeletek vagy határozatok által elrendelt, vagy
c)	az Európai Uniót létrehozó szerződés 15. cikke alapján, a pénzeszközök, egyéb
vagyoni érdekek és gazdasági erőforrások tekintetében alkalmazandó korlátozó intézkedések
tárgyában elfogadott közös álláspont alapján elrendelt vagyoni (gazdasági) korlátozó
intézkedés hatálya alá tartozik,
a cégbíróság a cég működését felfüggeszti, és a cég vagyonára biztosítási intézkedést, illetve
zárlatot rendel el. Ennek során a bíróság felhívja a cég számláját vezető pénzügyi intézményt,
hogy a felhívás kézhezvételét követően sem a cég, sem más javára kifizetést ne teljesítsen, ide
nem értve a számlán elhelyezett összegre vonatkozó, a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi
LIII. törvényben (a továbbiakban: Vht.) rögzített mentességi szabályok szerinti kifizetéseket.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a cégbíróság a cég vagyonára zárlatot
elrendelő végzésében zárgondnokot rendel ki. A zárgondnok betekinthet a cég
könyvvezetésébe, szerződéseit, bankszámláit megvizsgálhatja, a vezető tisztségviselőktől,
illetve a cég vezető állású munkavállalóitól felvilágosítást kérhet. A zárgondnok a cég üzleti
titkait köteles megőrizni, és a birtokába jutott információkról csak a cégbíróságot
tájékoztathatja.
(3)	A zárgondnoknak a kirendelését követő nyolc napon belül a cégbírósághoz
benyújtott jelentése alapján a cégbíróság a cég ingatlanaira vonatkozó zárlat bejegyzése
céljából haladéktalanul megkeresi a földhivatalt. Egyebekben a cég ingó és ingatlan
vagyonára elrendelt zárlat foganatosítására, a vagyon kezelésére, a zárgondnok működésére a
Vht. 194. §-ának (3) bekezdésében, a 198-199. §-ában, valamint a 217. §-ban foglaltak
megfelelően irányadóak azzal az eltéréssel, hogy a zárgondnok a működéséről a
cégbíróságnak köteles beszámolni, és a cég ingó és ingatlan vagyonából származó jövedelmet
-	a felmerült költségek levonása után - a cég pénzforgalmi számláján kell elhelyeznie.
(4)	A cégbíróság az (1) bekezdésben foglalt intézkedést kérelemre megszünteti, ha a cég
igazolja, hogy a cég vagy annak tagja már nem tartozik a vagyoni (gazdasági) korlátozó
intézkedés hatálya alá.
40
2.	Cím
Más hatóság eljárásának kezdeményezése
86.	§ A cégbíróság más hatóság eljárásának lefolytatását kezdeményezi, ha azt a cég
jogszabálysértő működése vagy a vezető tisztségviselők jogellenes tevékenysége miatt a
tagok (részvényesek) érdekeinek, illetve a hitelezők jogainak védelme céljából szükségesnek
látja. A kezdeményezett eljárást lefolytató hatóság harminc napon belül köteles tájékoztatni a
cégbíróságot arról, hogy az eljárást megindította-e, a későbbiekben pedig a megindított eljárás
befejezéséről, illetve a megtett intézkedésekről is.
3.	Cím
A beszámoló letétbe helyezésének, valamint közzétételének kikényszerítése
87.	§ (1) Ha a cégbíróság megállapítja, hogy a cég nem küldte meg - a számviteli
törvényben meghatározott határidőn belül - a cégbíróságnak letétbe helyezés céljából a
számviteli törvénynek megfelelően készített beszámolóját, a cégbíróság felhívja a céget, hogy
e kötelezettségének a felhívásban megjelölt határidőn belül tegyen eleget. Ha a cég a
felhívásban foglaltakat nem teljesíti, a cégbíróság törvényességi felügyeleti intézkedést
alkalmaz.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott feladat ellátása érdekében az adóhatóság a 44. §
(1)	bekezdése szerinti elektronikus úton tájékoztatást ad a cégbíróságnak, illetve a
Cégszolgálatnak azokról a közkereseti társaságokról, valamint betéti társaságokról, amelyek
az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény hatálya alá tartoznak ugyan, azonban -
döntésüknek megfelelően - letétbe helyezési kötelezettségük fennáll, illetve tájékoztatást ad e
körülmény megváltoztatásáról is.
(3)	A Cégszolgálat hivatalból indított törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatása
érdekében köteles a cégbírósághoz fordulni, ha a nyilvántartásából megállapítható, hogy a cég
a beszámoló letétbe helyezési, illetve közzétételi kötelezettségének határidőn belül nem tett
eleget. A cégbíróság a bejelentés alapján az (1) bekezdésben foglaltak szerint jár el.
4.	Cím
A cégjegyzékbe bejegyzett személynek a céggel kapcsolatos jogviszony törlésére
irányuló kérelme
88.	§ (1) A cég cégjegyzékében bejegyzett személy kérelmére törvényességi felügyeleti
eljárást kell lefolytatni, ha a kérelmező igazolja, hogy a cég vezető tisztségviselőjétől írásban
kérte a céggel fennálló jogviszonya megszűnésének a cégbírósághoz történő bejelentését,
ennek azonban a cég vezető tisztségviselője hatvan napon belül nem tett eleget. A felhívás
elküldését igazoló iratot a kérelemhez csatolni kell.
(2)	Ha az (1) bekezdésben meghatározott okból a kézbesítési megbízott fordul a
cégbírósághoz, igazolnia kell azt is, hogy a külföldi személyt tájékoztatta a megbízatásról
történt lemondásáról, és írásban felhívta, hogy gondoskodjon másik kézbesítési megbízottról,
azonban a külföldi személy az értesítést követő hatvan napon belül nem jelölt ki új kézbesítési
megbízottat, vagy a külföldi személy részére a lemondást tartalmazó okirat nem volt
kézbesíthető. A kézbesítési megbízottnak a kérelméhez, illetve a vezető tisztségviselőhöz
intézett bejelentéséhez a felhívás elküldését, illetve a kézbesítés sikertelenségét igazoló
iratokat csatolnia kell. A kézbesítési megbízott a törvényességi felügyeleti kérelme
41
benyújtásáig köteles a kézbesítési megbízotti feladatokat ellátni, kivéve, ha már a lemondását
tartalmazó okirat kézbesítése is sikertelen volt a külföldi személy részére.
(3)	Az (1) - (2) bekezdés szerinti törvényességi felügyeleti eljárás illeték, valamint
közzétételi költségtérítés megfizetése nélkül kezdeményezhető. Ha a cégbíróság a kérelmezőt
törli a cégjegyzékből, ezzel egyidejűleg a 81. § (1) bekezdésében foglaltak szerint jár el.
(4)	Ha a cég képviseletére kizárólag olyan személy jogosult, akinek a kézbesítési
megbízottját a cégbíróság törölte a cégjegyzékből, a cégbíróság a (3) bekezdésben foglalt
intézkedés helyett megindítja a cég megszüntetésére irányuló eljárást.
5.	Cím
Az ismeretlen székhelyű cég megszüntetésére irányuló eljárás
89.	§ (1) Ha a cégbíróság tudomást szerez arról, hogy a cég a székhelyén, illetve
telephelyén, fióktelepén sem található, és a cég képviseletére jogosult személyek lakóhelye is
ismeretlen vagy ismeretlennek minősül, mivel a cég képviseletére jogosult személy lakóhelye
külföldön van és nincs a cégjegyzékbe bejegyzett kézbesítési megbízottja (a továbbiakban:
ismeretlen székhelyű cég), a cégbíróság a Cégközlönyben közzétett hirdetményben felhívja a
cég tagjait (részvényeseit), hogy a cég törvényes működéséhez szükséges intézkedéseket
hatvan napon belül tegyék meg. A törvényes működés helyreállítása érdekében a tagok
(részvényesek) a cég legfőbb szervének összehívására is jogosultak.
(2)	A cégbíróság az (1) bekezdés szerinti végzésének közzétételével egyidejűleg a cég
50 százalékot meghaladó szavazati joggal rendelkező tagját (részvényesét) közvetlenül is,
illetve kézbesítési megbízottja útján felhívja a törvényes működés helyreállítására.
(3)	A külön felhívás mellőzhető abban az esetben, ha az 50 százalékot meghaladó
szavazati joggal rendelkező tag (részvényes) székhelye (lakóhelye) külföldön van, és nem
gondoskodott kézbesítési megbízott bejelentéséről.
90.	§ (1) Ha a törvényes működés helyreállítása nem történt meg, mivel a 89. § (1)
bekezdésében megjelölt tagok (részvényesek) a cégbíróság felhívásában foglaltaknak
határidőn belül nem tettek eleget, vagy a 89. § (2) bekezdésben foglaltak alkalmazására
megfelelő mértékű szavazati joggal rendelkező tag (részvényes) hiányában nem kerülhetett
sor, a cégbíróság határozatot hoz a cég megszüntetésére irányuló eljárás megindításáról.
(2)	Ha a megszüntetési eljárás elrendelését követően a cég ellen felszámolási eljárás
lefolytatása iránti kérelmet nyújtanak be, a felszámolási eljárás lefolytatására illetékes bíróság
a kérelem benyújtásáról elektronikus úton, haladéktalanul értesíti a cégbíróságot. A
cégbíróság a felszámolás elrendelése tárgyában hozott döntés jogerőre emelkedéséig a cég
törléséről nem határozhat, szükség esetén a törvényességi felügyeleti eljárást felfüggeszti. Ha
a bíróság a cég felszámolását elrendelte, a cégbíróság eljárását meg kell szüntetni. Ha a
felszámolási eljárás a felszámolás elrendelése nélkül fejeződik be, a cégbíróság folytatja a
megszüntetési eljárást, vagy szükség szerint törvényességi felügyeleti intézkedést alkalmaz.
91.	§ (1) A megszüntetési eljárás megindításáról szóló végzést a cégbíróság - a
kézbesítés mellőzésével - a Cégközlönyben közzéteszi. A végzésnek felhívást kell
tartalmaznia arra, hogy akinek a cég székhelyére, működésére (ideértve azt az esetet is, ha a
cég ellen per van folyamatban), illetve a képviselő lakóhelyére vonatkozó adatról tudomása
van, azt a közzétételtől számított harminc napon belül a cégbíróságnak jelentse be. A
végzésnek felhívást kell tartalmaznia arra is, hogy a cég hitelezői és az egyéb érdekeltek a cég
általuk ismert ingó vagy ingatlan vagyonára vonatkozó adatokat - hitelezők esetében hitelezői
igényüket is megjelölve - harminc napon belül jelentsék be.
42
(2)	A cég székhelyére, működésére, vezető tisztségviselőire vonatkozó érdemi
bejelentés esetén a cégbíróság felhívja a cég képviselőjét a szükséges változásbejegyzési
kérelem benyújtására. Ha a felhívás eredményes, a cégbíróság a megszüntetési eljárást
megszünteti és a végzését a Cégközlönyben közzéteszi. Ha a cég a változásbejegyzési
kérelem benyújtását elmulasztja, a cégbíróság a céggel szemben törvényességi felügyeleti
intézkedést alkalmaz.
(3)	Ha a cég székhelyére, működésére, illetve vezető tisztségviselőire vonatkozóan
érdemi bejelentés nem érkezik, a cégbíróság megkeresi a cég székhelye szerint illetékes
földhivatalt, illetve szükség szerint más közhiteles vagy közérdekvédelmi célból vezetett
nyilvántartást vezető szervezetet (pl. adóhatóság, a gépjármű nyilvántartó hatóság,
közjegyző), hogy a cég tulajdonában álló - általuk ismert - ingó vagy ingatlan vagyonra
vonatkozóan harminc napon belül adjanak tájékoztatást.
92.	§ (1) Ha megállapítható, hogy a cég fellelhető vagyonnal rendelkezik, a cégbíróság a
megszüntetési eljárást megszünteti, és kezdeményezi a cég ellen a felszámolási eljárás
lefolytatását. Ennek során a cég képviseletére ügygondnok hivatalból is kirendelhető. Ha a
bejelentésben szereplő ingó vagyon ténylegesen nem lelhető fel, a cégbíróság - ha szükséges
-	végzéssel rendelkezik az ingóságnak a nyilvántartásból való törléséről. Egyebekben a (2)
bekezdésben foglaltak szerint jár el.
(2)	Ha a megszüntetési eljárás folyamata alatt a cég vagyonára vonatkozóan nem merül
fel adat, a cégbíróság a cég törléséről - felszámolási eljárás kezdeményezése, illetve
végelszámolás elrendelése nélkül - végzéssel határoz.
(3)	Az (1) - (2) bekezdésben meghatározott végzést a cégbíróság a Cégközlönyben
közzéteszi azzal, hogy a végzés ellen a megjelenésétől számított tizenöt napon belül
fellebbezésnek van helye, a határidő elmulasztása miatt azonban igazolási kérelem nem
terjeszthető elő. A cég törlését elrendelő végzés jogerőre emelkedését a Cégközlönyben közzé
kell tenni.
(4)	Ha a megszüntetési eljárás bármely szakaszában - a cég törlését elrendelő végzés
jogerőre emelkedéséig - a cég helyreállítja a törvényes működését, a cégbíróság a
megszüntetési eljárást megszünteti.
93.	§ (1) Ha a többségi befolyással (Ptk. 685/B. §) rendelkező tag (részvényes)
felelőssége a cég tartozásaiért korlátozott volt, és a céget a cégbíróság megszüntetési eljárást
követően törölte a cégjegyzékből, úgy, hogy a cég a saját tőkéjének 30 százalékát meghaladó,
ki nem elégített tartozást hagyott hátra, a cég hitelezőjének kereseti kérelmére a bíróság
megállapítja, hogy a tag (részvényes) korlátlanul felel a cég ki nem elégített tartozásaiért,
kivéve, ha a tag (részvényes) bizonyítja, hogy a megszüntetési eljárás bekövetkezéséhez
magatartásával nem járult hozzá.
(2)	Ha a céget a cégbíróság a megszüntetési eljárást követően törölte a cégjegyzékből,
úgy, hogy a cég a saját tőkéjének 30 százalékát meghaladó, ki nem elégített tartozást hagyott
hátra, a cég hitelezője kereseti kérelmében kérheti annak megállapítását is, hogy a
megszüntetési eljárás megindulását megelőző három éven belül részesedését átruházó,
többségi befolyással (Ptk. 685/B. §) rendelkező volt tag (részvényes) korlátlanul felel a cég ki
nem elégített kötelezettségeiért, kivéve, ha a volt tag (részvényes) bizonyítja, hogy a vagyoni
hányada átruházásának időpontjában a cég fizetőképes volt, a vagyonvesztés csak ezt
követően következett be, illetve a cég nem volt fizetőképes, de a tag (részvényes) az átruházás
során jóhi szeműen járt el.
43
VIII.	Fejezet
A VÉGELSZÁMOLÁS
1.	Cím
Általános rendelkezések
94.	§ (1) A cég jogutód nélkül történő megszűnése esetén - ha a cég nem
fizetésképtelen, és a cégre vonatkozó jogszabály eltérő rendelkezést nem tartalmaz -
végelszámolásnak van helye.
(2)	Jogszabály cégnek nem minősülő szervezet végelszámolása esetén is előírhatja e
fejezet rendelkezéseinek megfelelő alkalmazását.
(3)	Végelszámolásra a cég legfőbb szervének elhatározása alapján vagy a cégbíróság
törvényességi felügyeleti eljárásban hozott határozata alapján (kényszer végelszámolás)
kerülhet sor.
95.	§ (1) A végelszámolás nem határozható el a cég fizetésképtelenségét megállapító
végzés kézhezvételét követően, a felszámolás elrendelésével pedig a folyamatban lévő
végelszámolás megszűnik.
(2)	Nem határozható el a végelszámolás és a már megindult végelszámolás nem
fejezhető be, ha a büntető ügyben eljáró bíróság vagy ügyész a céget, illetve a cégbíróságot
arról értesíti, hogy a céggel szemben büntetőjogi intézkedés alkalmazására kerülhet sor.
(3)	A megindult végelszámolási eljárást a büntető ügyben eljáró bíróság határozatának
jogerőre emelkedéséig nem lehet befejezni, illetve az e határozatban alkalmazott büntetőjogi
intézkedés végrehajtásának befejezéséig a cég nem törölhető.
(4)	Nem lehet befejezni a végelszámolást, ha a céggel szemben hatósági vagy bírósági
eljárás van folyamatban. A végelszámolás befejezésére csak akkor kerülhet sor, ha az adott
eljárás megszűnt, vagy a cég a fél személyében bekövetkező változás miatt az eljárásnak
többé nem alanya.
96.	§ A végelszámolással kapcsolatos cégbírósági eljárásokra az e törvény által nem
szabályozott kérdésekben a Pp. rendelkezései - a nemperes eljárás sajátosságaiból eredő
eltérésekkel - megfelelően irányadók. A végelszámolással összefüggő nemperes eljárásokban
a cég székhelye szerinti cégbíróság, az e fejezetbe foglalt peres eljárásokban pedig a cég
székhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) bíróság jár el.
97.	§ (1) A végelszámolás tárgya a cégnek az a vagyona, amellyel a cég a
végelszámolás kezdő időpontjában rendelkezik, továbbá az a vagyon, amelyet ezt követően a
végelszámolás folyamata alatt szerez, ide nem értve a csődeljárásról és a felszámolási
eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény ( a továbbiakban: Cstv.) 4. §-ának (3) bekezdésében
meghatározott vagyont.
(2)	A végelszámolás kezdő időpontja a jogutód nélküli megszűnésről rendelkező
határozatban megállapított időpont, ami nem lehet korábbi, mint a határozat kelte.
2.	Cím
A végelszámolás elhatározása
98.	§ (1) A cég legfőbb szerve - az erre irányadó jogszabályok szerint - határozatot hoz
a cég jogutód nélküli megszűnéséről, illetve a végelszámolás elrendeléséről. A cég legfőbb
szerve a határozatában megállapítja a végelszámolás kezdő időpontját és megválasztja a
44
végelszámolót, illetve rendelkezik a cég vagyoni részesedésével működő jogalanyok,
valamint a részvételével működő alapítvány vagy társadalmi szervezet sorsáról is.
(2)	A végelszámolás kezdő időpontjában a cég vezető tisztségviselőjének megbízatása
megszűnik. A végelszámolás kezdő időpontjától a cég önálló képviseleti joggal rendelkező
vezető tisztségviselőjének a végelszámoló minősül.
(3)	A végelszámolás kezdő időpontját követő negyvenöt napon belül a cég korábbi
vezető tisztségviselője
a)	a végelszámolás kezdő időpontját megelőző nappal a számviteli törvény alapján a cég
tevékenységét lezáró beszámolót készít, elvégzi mindazon feladatokat, melyeket számára a
számviteli, az adóügyi vagy egyéb jogszabályok előírnak, és ezeket az okiratokat, valamint a
cég iratanyagát a végelszámolónak legkésőbb a végelszámolás kezdő időpontjától számított
negyvenötödik napon átadja,
b)	a folyamatban lévő ügyekről a végelszámolót tájékoztatja,
c)	a nem selejtezhető és titkos minősítésű iratokról iratjegyzéket készít, és azokat,
valamint az irattári anyagokat a végelszámolónak átadja,
d)	a végelszámolás megindításáról a munkavállalókat, valamint a Munka
Törvénykönyvében meghatározott szakszervezeteket, az üzemi tanácsot (üzemi megbízottat)
haladéktalanul tájékoztatja.
(4)	A (3) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell akkor is, ha a
végelszámoló a korábbi vezető tisztségviselő.
(5)	A cég korábbi vezető tisztségviselője a (3) bekezdésben meghatározott feladatok,
illetve határidők elmulasztásából, vagy nem megfelelő teljesítéséből eredő károkért a polgári
jog általános szabályai szerint kártérítési felelősséggel tartozik. Mulasztás esetén a korábbi
vezető tisztségviselőt a végelszámoló kérelmére a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárás
keretében 50 000 Ft-tól 500 000 Ft-ig terjedő, ismételten is kiszabható pénzbírsággal
sújthatja.
(6)	A végelszámoló kérelmére a mulasztó vagy valótlan adatot közlő korábbi vezető
tisztségviselőt a cégbíróság arra is kötelezheti, hogy viselje azokat a költségeket, amelyek a
(3)	bekezdésben foglalt feladatoknak a végelszámoló által megbízott szakértő által történő
elvégeztetésével merülnek fel.
3.	Cím
A végelszámoló jogállása, felelőssége
99.	§ (1) A végelszámoló személyére a cégformától függetlenül megfelelően alkalmazni
kell a Gt. 21-30. §-ában foglaltakat, a Gt. 22. § (1) bekezdésében, illetve a 25. § (1)
bekezdésének második fordulatában írt korlátozások kivételével. A Gt. 23. §-ának (3)
bekezdésében foglalt összeférhetetlenségi ok szempontjából a végelszámolónak az e
tisztségben eltöltött ideje nem vehető figyelembe.
(2)	A cég legfőbb szerve végelszámolóvá bárkit megválaszthat, ha az a vezető
tisztségviselővel szemben támasztott követelményeknek megfelel, és a megbízatást elfogadja.
Végelszámolóvá a feladat ellátására alkalmas jogi személy vagy jogi személyiség nélküli
gazdasági társaság is választható. A jogutód nélküli megszűnését elhatározó cég a
végelszámoló megválasztásakor a végelszámoló díjazásáról, illetve a feladat ellátásának
ingyenességéről is rendelkezik.
(3)	Ha a végelszámoló nem természetes személy, a Cstv.-ben előírt összeférhetetlenségi
és alkalmassági feltételeknek a szervezetnek, míg az (1) - (2) bekezdésben foglalt
rendelkezéseknek annak kell megfelelnie, akit a szervezet a végelszámolási feladatok
ellátására kijelöl.
45
(4)	A végelszámoló az ilyen tisztséget betöltő személytől elvárható fokozott
gondossággal, a végelszámolás alatt álló cég, valamint a hitelezők érdekeinek szem előtt
tartásával köteles eljárni. A kötelezettségeinek megszegésével okozott kárért a polgári jogi
felelősség általános szabályai szerint felel.
(5)	Ha a végelszámolás alatt álló cég felszámolás alá kerül, és megállapítható, hogy a
végelszámoló alapos ok nélkül késlekedett a felszámolási eljárás kezdeményezésével, vagy
nem tett meg mindent a hitelezők veszteségeinek csökkentése, illetve a környezeti károk
mérséklése a kármentesítés érdekében vagy egyes hitelezőket mások rovására előnyben
részesített, a felszámoló vagy a hitelezők keresetére a bíróság arra kötelezi a végelszámolót,
hogy a cég vagyonához a károkozás összege mértékéhez igazodó tőke-hozzájárulást
teljesítsen. A bíróság ebben az esetben a végelszámoló díját részben vagy egészben
megvonhatja.
(6)	Az (5) bekezdésben foglaltak alkalmazására akkor is sor kerülhet, ha a végelszámoló
az egyszerűsített végelszámolás alkalmazásáról annak törvényben foglalt feltételei hiányában
sem tér át az általános szabályok szerint lefolytatandó végelszámolásra, vagy a törvényi
feltételek bekövetkezése ellenére elmulasztotta a felszámolási eljárás kezdeményezését,
továbbá a felszámolás elrendelésére a végelszámoló hibájából nem került sor.
100.	§ (1) A végelszámoló visszahívásáról és új végelszámoló kijelöléséről a cég
legfőbb szerve határoz. Ha a végelszámoló meghalt, vagy jogutód nélkül megszűnt, illetve ha
a végelszámolással együtt járó feladatok ellátására más okból képtelenné vált, és ennek
bekövetkezésétől számított hatvan napon belül az új végelszámoló megválasztása nem történt
meg, a cég bármely tagja (részvényese) vagy hitelezője a cégbírósághoz fordulhat annak
érdekében, hogy a cégbíróság a végelszámoló megválasztása érdekében a legfőbb szerv ülését
hívja össze, vagy a kérelmezőt erre jogosítsa fel.
(2)	A cégbíróság az (1) bekezdés szerinti kérelmet akkor teljesíti, ha a kérelmező a
legfőbb szerv összehívásának várható költségét megelőlegezi és a tárgyi feltételek biztosítását
megfelelően igazolja. A cégbíróság döntése alapján a legfőbb szerv ülését a jogszabályban,
illetve a létesítő okiratban meghatározott székhelytől eltérő helyen is meg lehet tartani.
(3)	Az (1) bekezdésben meghatározott okok miatt, illetve ha a végelszámoló felhagy a
végelszámolói tevékenység ellátásával, a cégbíróság hivatalból is törvényességi felügyeleti
eljárást indíthat a cég ellen.
(4)	Ha azért indul törvényességi felügyeleti eljárás, mert a végelszámoló a
végelszámolói tevékenységgel felhagyott, a cégbíróság a 106. § (3) bekezdésében foglalt
intézkedéseket megfelelően alkalmazhatja, illetve az (1) bekezdésben foglaltak szerint
biztosíthatja a feltételeket az új végelszámoló megválasztásához, vagy a kényszer-
végelszámolásról is határozhat. Ha a törvényességi felügyeleti eljárás a kényszer-
végelszámolás alatt indul, a cégbíróság új végelszámoló kirendeléséről hivatalból is
rendelkezhet.
101.	§ (1) A végelszámoló a végelszámolás megindítását változásbejegyzési kérelemben
köteles bejelenteni a cégbíróságnak, amelyben fel kell tüntetni
a)	a végelszámolás megindítását elrendelő határozat keltét,
b)	a végelszámolás kezdő időpontját,
c)	a végelszámoló nevét (cégét) és lakóhelyét (székhelyét), ha a végelszámoló nem
természetes személy, akkor a cégjegyzékszámát és a megbízásából eljáró természetes személy
nevét és lakóhelyét is,
d)	a korábbi vezető tisztségviselő(k) jogviszonyának megszűnését.
46
(2) A végelszámoló az aláírási címpéldányát csak akkor köteles csatolni a
változásbejegyzési kérelemhez, ha az a cégiratok között nem szerepel, mivel nem ő volt a cég
korábbi vezető tisztségviselője.
102.	§ (1) A cégbíróság a végelszámolás megindításáról végzést hoz, amelyet a
Cégközlönyben közzétesz.
(2)	A közleménynek tartalmaznia kell:
a)	a végelszámolás alá került cég nevét, székhelyét, adószámát, cégjegyzékszámát, ha a
jogutód nélküli megszűnés elhatározását megelőző két éven belül jogutódlás következett be, a
jogelőd(ök) nevét, székhelyét és cégjegyzékszámát,
b)	a 101. § (1) bekezdésében foglalt adatokat,
c)	a hitelezőknek szóló felhívást, hogy követeléseiket a közzétételtől számított negyven
napon belül a végelszámolónak jelentsék be.
(3)	A végelszámoló a végelszámolás közzétételétől számított tizenöt napon belül -
szükség szerint - értesíti a végelszámolás megindításáról:
a)	a cég ingatlanának fekvése szerint illetékes földhivatalt a végelszámolás tényének
bejegyzése érdekében,
b)	ha a cég valamely vagyontárgya országos közhiteles vagy közérdekből vezetett
nyilvántartásban szerepel, e nyilvántartást vezető szervezetet,
c)	az illetékes vámhatóságot, illetékhivatalt, nyugdíj pénztárat, továbbá, ha a cég
engedélyköteles tevékenységet végez, az engedélyező hatóságot,
d)	a területileg illetékes állami munkaerőpiaci szervezetet,
e)	az illetékes környezetvédelmi felügyelőséget arról, hogy maradtak-e fenn olyan
környezeti károsodások, környezeti terhek, melyekből bírságfizetési vagy egyéb fizetési
kötelezettség, a károsodások elhárításához, illetve terhek rendezéséhez szükséges kiadás
származhat,
f)	a cég bankszámláit vezető valamennyi pénzintézetet,
g)	a cég vagyoni részvételével működő jogalanyok vezető tisztségviselőit, illetve a cég
részvételével működő társadalmi szervezeteket, alapítványokat,
h)	a cég által vagy ellen indított és folyamatban lévő hatósági és bírósági eljárásokban
az eljáró hatóságot vagy bíróságot.
4.	Cím
A végelszámolás lefolytatása
103.	§ (1) A végelszámoló a végelszámolás során a cég vagyoni helyzetét felméri,
követeléseit behajtja, tartozásait kiegyenlíti, jogait érvényesíti és kötelezettségeit teljesíti,
vagyoni eszközeit pedig szükség esetén értékesíti. A hitelezők kielégítése után fennmaradó
vagyont a cég tagjai (részvényesei) között pénzben vagy természetben felosztja és a cég
működését megszünteti.
(2)	A végelszámoló a végelszámolás alatt gondoskodik a cég vagyonának megóvásáról,
az értékesítésre nem kerülő vagyon megőrzéséről.
104.	§ (1) A cég legfőbb szerve elrendelheti, hogy a végelszámoló a cég vagyoni
eszközeit vagy azok meghatározott részét csak nyilvános pályázat, illetve árverés útján
értékesítheti.
(2)	Ha a végelszámolás előre láthatóan hosszabb ideig tart, a társaság legfőbb szerve
minősített többséggel meghozott határozatával a cég gazdasági tevékenységének ideiglenes és
47
korlátozott folytatását rendelheti el, ha ezt az eset összes körülményeit tekintve az ésszerű
gazdálkodás követelményei megkövetelik.
(3)	Ha a végelszámolás a megindításának évében nem fejeződik be, a végelszámoló a
számviteli törvényben meghatározott üzleti évenként köteles elkészíteni a számviteli törvény
szerinti beszámolót és az adóbevallást annak feltüntetésével, hogy a cég végelszámolás alatt
áll.
(4)	A végelszámolás kezdő időpontját követően a végelszámoló évente tájékoztatót
készít a legfőbb szerv és a cégbíróság részére, melyben be kell mutatnia a végelszámolás alatt
álló cég helyzetét, annak okát, hogy az eljárás befejezésére miért nem került még sor, továbbá
tájékoztatást kell adnia az eljárás befejezésének várható időpontjáról is.
105.	§ (1) A végelszámolást a végelszámolás kezdő időpontjától számított legkésőbb
három éven belül be kell fejezni.
(2) Ha a cég törlésére irányuló kérelem benyújtása három éven belül nem történik meg,
a cég kényszer-végelszámolására kerül sor.
106.	§ (1) A cég hitelezői a követeléseiket a végelszámolás megindításának közzétételét
követő negyven napon belül jelenthetik be a végelszámolónak. A bejelentés akkor is
szükséges, ha a céggel szemben a követeléssel kapcsolatban hatósági vagy bírósági eljárás
van folyamatban. A bejelentés elmulasztása vagy késedelmes teljesítése nem jár
jogvesztéssel, de a zárómérleg és a vagyonfelosztási határozat elfogadását követően hitelezői
igényt már csak a megszűnt cég tartozásaiért történő helytállásra vonatkozó szabályok szerint
lehet érvényesíteni.
(2)	A végelszámoló a hitelezői igénybejelentési határidő elteltét követő tizenöt napon
belül a követelésekről jegyzéket készít, ezen belül külön kimutatja az elismert és a vitatott
hitelezői igényeket. A követelések jegyzékét a végelszámoló további tizenöt napon belül
benyújtja a cégbírósághoz a nyilvános cégiratok közé történő elhelyezés céljából. A vitatott
hitelezői igények hitelezőit a végelszámoló a követelésük ilyen minősítéséről ugyanezen
időtartam alatt értesíti.
(3)	A cég tagja (részvényese), hitelezője, illetve az, aki a jogi érdekét valószínűsíti,
törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezhet a cégbíróságnál, ha azt észleli, hogy a
végelszámoló a (2) bekezdésben megjelölt követelések jegyzékét a cégiratokhoz nem csatolta
be. Ilyen esetben a bíróság a végelszámolót
a)	határidő tűzésével és pénzbírság terhe mellett felhívja a mulasztás pótlására, vagy
ennek eredménytelensége esetén
b)	50 000 Ft-tól 500 000 Ft-ig terjedő, ismételten is kiróható pénzbírsággal sújthatja.
(4)	Az a hitelező, akinek bejelentett követelését a végelszámoló vitatja, igényét a
végelszámoló értesítésének kézhezvételétől számított harminc napos határidőn belül a bíróság
előtt perben érvényesítheti.
(5)	A végelszámoló a vitatott igények fedezetére köteles lekötött tartalékot képezni.
107.	§ (1) A végelszámoló a cég korábbi tisztségviselője által készített, a tevékenységet
lezáró, a számviteli törvény szerinti beszámoló mérlegének adataiból végelszámolási nyitó
mérleget készít, majd a hitelezők igénybejelentésére nyitva álló határidő elteltét követően -
legfeljebb hetvenöt napon belül - a hitelezői követelések jegyzékéből kiindulva - szükség
szerint - korrigálja a végelszámolási nyitó mérleget (korrigált végelszámolási nyitó mérleget
készít), amelyet a cég legfőbb szerve elé terjeszt.
(2)	A végelszámoló a korrigált végelszámolási nyitó mérleg összeállítása előtt a
kárelhárítás körében felmerülő és más halaszthatatlanul szükséges, valamint a 104. § (2)
48
bekezdésében foglaltakra tekintettel a működés fenntartásával kapcsolatos költségek
kivételével kifizetést nem teljesíthet.
108.	§ (1) Ha a végelszámoló a korrigált végelszámolási nyitó mérleg alapján azt
állapítja meg, hogy a cég vagyona a hitelezők követeléseinek fedezetére nem elegendő, és a
tagok (részvényesek) a hiányzó összeget harminc napon belül nem fizetik meg, haladéktalanul
köteles felszámolási eljárás lefolytatására irányuló kérelmet benyújtani. A felszámolás iránti
kérelem előterjesztéséhez a legfőbb szerv hozzájárulására nincs szükség, de a
végelszámolónak a legfőbb szervet a felszámolás kezdeményezéséről haladéktalanul
tájékoztatnia kell.
(2)	A végelszámoló a felszámolás elrendelése esetén - a felszámolás kezdő időpontját
megelőző napra elkészítve - a számviteli szabályok szerint köteles beszámolót készíteni
azzal, hogy az így készült beszámolót a legfőbb szervnek nem kell elfogadnia. A
végelszámolónak a felszámoló részére történő iratkészítési és átadási kötelezettségeire a Cstv-
nek a vezető tisztségviselőkre vonatkozó rendelkezései megfelelően irányadóak.
(3)	A végelszámoló díja felszámolási költségnek minősül. Ha végelszámolóként
felszámoló szervezet járt el, e szervezet a felszámolási eljárásban felszámolóként
kirendelhető.
109.	§ (1) A végelszámoló jogszabálysértő intézkedése vagy mulasztása miatt a
sérelmet szenvedett fél a végelszámoló eljárásának időtartama alatt a tudomásszerzéstől
számított nyolc napon belül, de legfeljebb az intézkedéstől vagy a mulasztás bekövetkezésétől
számított hatvan napon belül a cégbíróságnál végelszámolási kifogással élhet.
(2)	Végelszámolási kifogásnak van helye akkor is, ha a végelszámoló a cég bármely
hitelezőjének kérésére a hitelezői igénybejelentés határidejének lejártától számított harminc
napon belül nem ad tájékoztatást arról, hogy követelését elismeri-e, illetve, hogy a kifizetés
mikorra várható.
(3)	A cégbíróság a végelszámolási kifogás felől - a végelszámoló észrevételének
beszerzését követően - soron kívül határoz. Ha a kifogás elbírálása során a felek
meghallgatása vagy bizonyítás felvétele szükséges, a cégbíróság a kifogásolt intézkedés
végrehajtásának felfüggesztését is elrendelheti.
(4)	Ha a cégbíróság a végelszámolási kifogást megalapozottnak találja, a végelszámoló
intézkedését megsemmisíti és az eredeti állapot helyreállítására kötelezi, vagy - ha ez
lehetséges - az eredeti állapotot határozatával helyreállítja. Ha a végelszámoló mulasztott, a
cégbíróság a végelszámolót intézkedés megtételére kötelezheti. A bíróság az alaptalan
végelszámolási kifogást végzésével elutasítja.
(5)	A végelszámolási kifogás tárgyában hozott végzés ellen külön fellebbezésnek van
helye.
(6)	Ha a végelszámoló a végelszámolási kifogásnak helyt adó jogerős bírósági
végzésnek nem tesz eleget, a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárás keretében összehívja
a cég legfőbb szervét új végelszámoló megválasztása céljából. Ha a cég a cégbíróság
határozatában foglaltakat nem teljesíti, a cégbíróság elrendeli a kényszer-végelszámolást és a
felszámolók névjegyzékéből másik végelszámolót rendel ki.
110.	§ (1) A végelszámoló jogosult a cég által kötött szerződéseket azonnali hatállyal
felmondani, vagy ha a felek egyike sem teljesített szolgáltatást, a szerződéstől elállni. A másik
félnek a felmondással, illetve az elállással okozott kár megtérítésére vonatkozó igényére a
106.	§ (5) bekezdésében foglaltak megfelelően irányadók.
(2)	Ha a végelszámolás alatt álló cég vagyonában olyan vagyoni értékű jog (szerzői jogi
felhasználási, szabadalomhasznosítási, védjegy használati jog) tartozik, amely a kizárólagos
49
jog jogosultjának engedélye alapján, az engedély szerinti terjedelemben áll fenn és a jogosult
engedélye nem terjed ki a jog harmadik személynek történő átengedésére, a végelszámoló a
vagyoni értékű jogra vonatkozó szerződést köteles felmondani.
(3)	A végelszámoló nem gyakorolhatja az azonnali hatályú felmondás, illetve az elállás
jogát a természetes személynek - a szolgálati lakás és garázs kivételével - lakásra fennálló
bérleti szerződése, az iskolával vagy a tanulóval a gyakorlati képzés szervezésére kötött
szerződése, a munkaszerződések, a nem gazdasági tevékenységgel összefüggő
kölcsönszerződés, a szövetkezeti tag vállalkozás jellegű jogviszonyával összefüggő szerződés,
valamint a kollektív szerződés tekintetében.
(4)	Tartási és életjáradéki szerződés felmondása esetén a másik felet megfelelő
kártalanítás illeti meg.
(5)	Az egyéb járadék jellegű kötelezettségek rendezése érdekében a végelszámoló egy
összegben kifizetendő kártalanításban állapodhat meg a jogosulttal, vagy a végelszámoló
köteles a jogosult javára egyszeri díjú járulékbiztosítási szerződést kötni.
(6)	A jövőben felmerülő szavatossági, jótállási és kártérítési kötelezettségek
rendezésével a végelszámoló köteles harmadik személyt megbízni, akinek részére át kell
adnia az ügy összes körülményei figyelembe vételével erre a célra képzett lekötött tartalékot.
A megbízásról készült közleményt a Cégközlönyben közzé kell tenni. A végelszámoló és a
jogosult között létrejött megállapodás alapján mód van arra is, hogy a jogosult egyszeri
visszatérítést kapjon.
5.	Cím
A végelszámolás befejezése
111.	§ (1) A végelszámoló a végelszámolás befejezésekor elkészíti és - a cégnél
működő felügyelőbizottság vagy más ellenőrzésre feljogosított szerv, illetve könyvvizsgáló
jelentésével együtt - a legfőbb szerv elé terjeszti jóváhagyásra:
a)	az adóbevallásokat,
b)	a végelszámolás utolsó üzleti évéről készült számviteli törvény szerinti beszámolót,
amelynek mérlegében - a (2) bekezdésben foglaltakra tekintettel - az eszközök, illetve az
esetleges kötelezettségek piaci értéken szerepelnek, a piaci értéken történő értékelésnek az
eredményre gyakorolt hatását az eredménykimutatás tartalmazza,
c)	a vagyonfelosztási javaslatot, amelyben a végelszámoló díjának mértékére is
indítványt tesz,
d)	a végelszámolási időszak gazdasági eseményeinek bemutatásáról szóló összefoglaló
értékelést (zárójelentést), valamint
e)	a cég vagyoni részesedésével működő jogalanyok, illetve a részvételével működő
társadalmi szervezetek, alapítványok sorsára vonatkozó javaslatot.
(2)	A vagyonfelosztási javaslatban szereplő tételeket piaci értéken kell beállítani. A
hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyonnak a tagok (részvényesek) közötti
természetbeni felosztására csak vagyonértékelés esetén van mód.
(3)	A legfőbb szerv az előterjesztett iratok, illetve a vagyonfelosztás tárgyában
határozatot hoz, amelyben dönthet a jogok engedményezéséről és a kötelezettségek
átruházásáról, illetve a cég tartozásának más által történő átvállalásáról is. A határozatban -
szükség esetén - rendelkezni kell a végelszámoló díjáról és a végelszámolás költségeinek,
köztük az iratanyag őrzésének és a cég megszűnésével kapcsolatban felmerülő egyéb
költségeknek a viseléséről is.
112.	§ (1) A végelszámoló köteles gondoskodni a cég iratanyagának elhelyezéséről. Az
ezzel kapcsolatos költségeket és a megszűnés utáni iratőrzés költségeit a vagyonfelosztási
50
javaslatban fel kell tüntetni. A vagyonfelosztás során úgy is meg lehet állapodni, hogy a cég
iratanyagának őrzését (ingyenesen vagy ellenérték fejében) a tagok (részvényesek)
valamelyike vállalja. A cég iratanyagának elhelyezésére egyebekben a Cstv. erre vonatkozó
szabályai megfelelően alkalmazandók.
(2)	A végelszámoló a külön jogszabályban meghatározott módon köteles a
végelszámolás alatt álló cég biztosítottjainak adatait átadni az illetékes nyugdíjbiztosítási
igazgatási szervnek. A szerv erről szóló igazolását a végelszámoló köteles benyújtani a
cégbíróságnak.
(3)	A 111. §-ban felsorolt iratok jóváhagyása és a vagyonfelosztási határozat elfogadása
után a legfőbb szerv dönt a felosztott vagyon kiadásának időpontjáról, amelynek
lebonyolítására a végelszámoló köteles. A vagyon kiadására nem kerülhet sor a cég törlésére
vonatkozó végzés meghozatalát megelőzően.
(4)	A végelszámoló által benyújtott, a cég törlésére irányuló kérelem illetékmentes, és a
cég törlését tartalmazó végzés közzétételéért közzétételi költségtérítést nem kell fizetni. A
kérelemhez az arra vonatkozó határozatot, a 111. § (1) bekezdésének b)-d) pontjában felsorolt
iratokat, valamint a 111. § (3) bekezdésében megjelölt határozatot kell csatolni.
(5)	A végelszámolást nem lehet addig befejezni, amíg a cégnek olyan ismert követelése
vagy tartozása áll fenn, amelyről a vagyonfelosztási határozatban nem rendelkeztek.
(6)	Amennyiben a cég értékpapírt bocsátott ki, a cégbíróság a cég törlését elrendelő
határozat jogerőre emelkedését követően haladéktalanul értesíti a központi értéktárat a
gazdálkodó szervezet által kibocsátott értékpapírok érvénytelenítése érdekében.
113.	§ A legfőbb szerv a végelszámolás folyamata alatt - a cég törlésére irányuló
kérelem cégbírósághoz történő benyújtásáig - elhatározhatja a végelszámolás megszüntetését
és a cég működésének továbbfolytatását. Ebben az esetben a végelszámoló megbízásának
visszavonásáról, a végelszámoló díjának megállapításáról és kifizetéséről és az új vezető
tisztségviselő megválasztásáról is dönteni kell.
6.	Cím
Az egyszerűsített végelszámolás
114.	§ (1) A jogi személyiség nélküli gazdasági társaság végelszámolásának
cégbejegyzése egyszerűsített módon történhet, ha a cég a végelszámolása kezdő időpontjától
számított százhúsz napon belül a végelszámolást befejezi. Az egyszerűsített végelszámolás
esetén a végelszámolás megindulásáról szóló közlemény Cégközlönyben történő közzétételét
a végelszámoló a végelszámolás kezdő időpontjától számított nyolc napon belül köteles
kezdeményezni. A végelszámoló jogállására, a feladataira, illetve az egyszerűsített
végelszámolásra a 99-113. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.
(2)	A cég a végelszámoló személyét a végelszámolás befejezésével és a törlési
kérelemmel együtt jelenti be a cégbíróságnak, amely rendelkezik a törlés bejegyzéséről és
közzétételéről, ennek keretében feltüntetve a végelszámoló személyét és lakóhelyét
(székhelyét), utalva arra is, hogy a végelszámolás egyszerűsített módon folyt le.
(3)	A végelszámoló egyszerűsített végelszámolás helyett a végelszámolásra vonatkozó
általános szabályok szerint jár el, ha
a)	a végelszámolás során valamely hitelező igényét vitatja, illetve
b)	a vitatott igénye miatt a hitelező a cég ellen peres eljárást indít vagy
c)	az egyszerűsített végelszámolás lefolytatására előírt határidő az eljárás folyamatban
léte alatt lejárt. Az áttérés időpontja a kérelem benyújtásának napja.
51
(4)	Nincs helye a végelszámolás egyszerűsített módon történő befejezésének, ha
végelszámolási kifogással kapcsolatos eljárás van folyamatban.
(5)	A (3) bekezdés c) pontjában foglaltak szerint kell eljárni akkor is, ha az
egyszerűsített végelszámolás alatt előreláthatóvá válik, hogy az egyszerűsített végelszámolás
befejezése határidőben nem történhet meg.
(6)	A (3) - (5) bekezdésben foglalt szabályok megszegése esetében kényszer-
végelszámolásnak van helye.
115.	§ (1) A 114. § (3) - (5) bekezdésében meghatározott esetben a végelszámoló a
változásbejegyzési kérelméhez - ha a közzététel már megtörtént - köteles csatolni a
végelszámolási közlemény megjelenését igazoló okiratot. Ebben az esetben a cégbíróság a
változásbejegyzési végzésében hitelezői felhívást már nem tesz közzé, de a bírósági
közleményben utal arra, hogy a végelszámolás egyszerűsített módon indult meg, és a
korábban megjelent közlemény megjelenési időpontját is feltünteti. Ha az áttérés olyan időben
történt meg, amikor a végelszámoló még nem tett közzé közleményt, akkor a végelszámoló
bejelentése alapján a cégbíróság végzésében kerül sor a hitelezői felhívásra.
(2)	A hitelezők igénybejelentésére, a követelések jegyzékének elkészítésére vonatkozó
és egyéb, a végelszámolási hirdetményhez kapcsolódó határidők számítása és kötelezettségek
teljesítése áttérés esetén is - ha volt ilyen - a végelszámoló által közzétett közlemény
megjelenési időpontjához kötődik.
7.	Cím
A kényszer-végelszámolás
116.	§ (1) Ha a bíróság törvényességi felügyeleti hatáskörében eljárva a céget
megszűntnek nyilvánítja, kényszer-végelszámolást rendel el. Kényszer-végelszámolásra kerül
sor akkor is, ha az anyagi jogszabályok szerint a cég jogutód nélküli megszűnését előidéző ok
következett be, illetve, ha a cég a végelszámolást három éven belül nem fejezte be, továbbá ha
a végelszámolás általános szabályaira történő áttérést nem hajtotta végre (114. §).
(2)	Nincs helye kényszer-végelszámolás elrendelésének a cég fizetésképtelenségét
megállapító végzés meghozatalát követően, valamint abban az esetben, ha a büntető ügyben
eljáró bíróság vagy az ügyész a cégbíróságot arról értesíti, hogy a céggel szemben büntetőjogi
intézkedés alkalmazására kerülhet sor.
(3)	A kény szer-végel számol ás során a cég legfőbb szerve nem dönthet a cégnek a
végelszámolási eljárás alatti működtetéséről, illetve a végelszámolási eljárás
megszüntetéséről. A végelszámolás kezdő időpontját követően a cég szervei nem hozhatnak a
végelszámolás céljával ellentétes döntéseket.
(4)	A cégbíróság nem dönthet a jogerősen elrendelt kényszer-végelszámolás
megszüntetéséről. A kényszer-végelszámolást - ha arra a cég által elhatározott végelszámolást
követően kerül sor - a jogerős elrendelésétől számított egy éven belül be kell fejezni. A
cégbíróság a határidőt a végelszámoló kérelmére indokolt esetben egy alkalommal hat
hónappal, illetve ha peres eljárás van folyamatban, e per jogerős befejezéséig
meghosszabbíthatja.
(5)	Ha a kényszer-végelszámolás során felszámolási eljárást kell kezdeményezni, a
felszámolás során egyezségkötésnek nincs helye és a felszámolási eljárás az adós cég
teljesítésére tekintettel nem szüntethető meg.
(6)	A kényszer-végelszámolásra e fejezet szabályait - e címben foglalt eltérésekkel -
kell alkalmazni.
52
117.	§ (1) A bíróság a kényszer-végelszámolást elrendelő határozatában a cég
végelszámolójának - kivételesen indokolt esetben - a cég vezető tisztségviselőjét is
kirendelheti. A bíróság által kirendelt végelszámoló e megbízatást alapos okkal
visszautasíthatja.
(2)	Ha a cégbíróság végelszámolóként a felszámolók névjegyzékében szereplő
szervezetet rendel ki, a felszámoló szervezet csak a Cstv.-ben szabályozott kizárási és
összeférhetetlenségi okokra való hivatkozással utasíthatja vissza a megbízatást.
(3)	A kényszer-végelszámolás jogerős elrendelésével összefüggő változásokat a
cégbíróság hivatalból jegyzi be a cégjegyzékbe és teszi közzé. A későbbi cégjegyzékadat-
változások bejelentése a végelszámoló kötelezettsége.
(4)	A kényszer-végelszámolás során kirendelt végelszámoló a cég vagyonát csak
nyilvános pályázat, illetve árverés útján értékesítheti.
118.	§ (1) A végelszámoló díját a végelszámoló kérelmére a legfőbb szerv állapítja meg.
Amennyiben a legfőbb szerv a határozatát nem hozza meg, a végelszámoló díjáról a
cégbíróság dönt.
(2)	Ha a végelszámoló a korrigált végelszámolási nyitómérleg alapján vagy a
későbbiekben, a végelszámolási eljárás során azt állapítja meg, hogy a cég vagyona a
hitelezők követelésének fedezetére nem elegendő, a végelszámoló bejelentése alapján a
cégbíróság felszámolási eljárás lefolytatását kezdeményezi. A végelszámolónak a cégbíróság
által megállapított díja felszámolási költségnek minősül.
(3)	A végelszámoló díja felszámoló szervezet esetében a tevékenységet lezáró
beszámoló mérlege szerinti eszközök könyvszerinti értékének 1,5 százaléka, de legalább
100 000 Ft és az azt terhelő általános forgalmi adó összege. A bíróság ettől a mértéktől
indokolt esetben eltérhet. Más végelszámoló kirendelése esetében a végelszámoló kérelmére a
munkájával arányban álló díjazást a cégbíróság állapítja meg.
IX.	Fejezet
A VAGYONRENDEZÉSI ELJÁRÁS
1.	Cím
A vagyonrendezési eljárás kezdeményezése
119.	§ (1) Vagyonrendezési eljárást kell - kérelemre vagy hivatalból - lefolytatni, ha
megszüntetési eljárás lefolytatása után, a cég jogutód nélküli törlését követően olyan
vagyontárgy kerül elő, amelynek a törölt cég volt a tulajdonosa. Ha a törölt cég ellen
végrehajtási eljárás van folyamatban (Vht. 46. §) a végrehajtási eljárás alatt nem
kezdeményezhető vagyonrendezési eljárás a lefoglalt vagyontárgy vonatkozásában.
(2)	A vagyonrendezési eljárás nemperes eljárás, amelyre a Pp. szabályait - ha e fejezet
másként nem rendelkezik - megfelelően alkalmazni kell, szünetelésnek azonban nincs helye.
(3)	A vagyonrendezési eljárást a törölt cég utolsó bejegyzett székhelye szerint illetékes
megyei bíróság folytatja le.
(4)	Az eljárást a törölt cég volt hitelezője, volt tagja (részvényese), illetve az kérheti,
akinek az eljárás lefolytatásához jogi érdeke fűződik, mivel az általa megjelölt vagyontárgyra
vonatkozóan követelése áll fenn. A kérelmezőnek meg kell jelölnie a törölt cég, valamint azon
vagyontárgy azonosításához szükséges adatokat, amely vonatkozásában a vagyonrendezési
eljárás lefolytatását kéri, és csatolnia kell azokat az okiratokat, amelyekkel a vagyontárgy
létét, tulajdoni helyzetének rendezetlenségét, illetve a kérelmező követelésének fennállását
53
valószínűsíti. A kérelemhez csatolni kell a közzétételi költségtérítés megfizetésére vonatkozó
igazolást is.
(5)	Hivatalból kell lefolytatni a vagyonrendezési eljárást, ha a közhiteles vagy
közérdekvédelmi célból vezetett nyilvántartást vezető szervezet bejelenti, hogy a
nyilvántartásában a törölt cég tulajdonosként szerepel.
(6)	Ha a folyamatban lévő vagyonrendezési eljárás során újabb vagyontárgy kerül elő, a
bíróság - ha annak a 120. §-ban foglalt feltételei fennállnak - újabb vagyonrendezési eljárást
rendel el, amelyet a korábban indult eljárással egyesít a Pp. szabályai szerint. Az eljárás
megindítására a vagyonrendező bejelentése alapján is sor kerülhet.
2.	Cím
A bíróság feladatai
120.	§ (1) Az eljáró bíróság a kérelemben foglaltakat megvizsgálja. Ennek során -
szükség esetén - további okiratokat szerezhet be, és a kérelmezőt, valamint a törölt cég volt
tagjait (részvényeseit) és az esetleg fellelhető korábbi vezető tisztségviselőit meghallgathatja.
(2)	Kérelemre induló vagyonrendezési eljárás esetén, ha megállapítható a megjelölt
vagyontárgy megléte és hogy az a törölt cég tulajdonában állt, a bíróság elrendeli a
vagyonrendezési eljárás lefolytatását, kivéve, ha valószínűsíthető, hogy a fellelt vagyontárgy
értékesítéséből befolyó összeg az eljárás lefolytatásával felmerülő költségeket sem fedezné,
figyelemmel a 123. § (1) bekezdésében szabályozott díjra is. Ebben az esetben a bíróság a
kérelmet elutasítja, és a vagyontárgyat a kérelmező, illetve több kérelmező esetén a
kérelmezők közös tulajdonába adja. Ha a kérelmező a vagyontárgyra természetben nem tart
igényt, ezt a bíróságnak be kell jelentenie. Ebben az esetben a vagyontárgy a Ptk. szabályai
szerint uratlan vagyonnak minősül.
(3)	A 119. § (5) bekezdésében foglalt esetben sem folytatható le az eljárás, ha a
vagyontárgy ténylegesen nem lelhető fel. Ebben az esetben a bíróság elrendeli a
vagyontárgynak a nyilvántartásból való törlését.
121.	§ (1) A vagyonrendezési eljárás lefolytatását elrendelő, a Cégközlönyben közzétett
végzésben a bíróság - az eljárás tárgyát képező vagyontárgy megjelölésével - vagyonrendezőt
rendel ki a felszámolók névjegyzékében szereplő felszámolók közül. A vagyonrendezőre
vonatkozóan a Cstv-ben a felszámoló szervezetre, illetve a felszámolóbiztosra irányadó
összeférhetetlenségi szabályokat megfelelően alkalmazni kell.
(2)	A bíróság a végzésben felhívja a törölt cég volt hitelezőit, illetve tagjait
(részvényeseit), hogy a vagyontárgyra vonatkozó igényeiket a közzétételtől számított harminc
napon belül a vagyonrendezőnek jelentsék be, illetve csatolják az igényt megalapozó
okiratokat.
(3)	Ha a vagyonrendezési eljárás tárgya zálogjoggal terhelt, a zálogjog jogosultját a
bíróság külön felhívja hitelezői igénye bejelentésére. A bejelentés elmaradása esetén a
zálogjog megszűnik.
(4)	Ha a vagyonrendező a bejelentett igényt nem fogadja el, a kérelmező nyolc napon
belül az eljárást lefolytató bírósághoz fordulhat. A bíróság döntése ellen külön fellebbezésnek
van helye.
(5)	A vagyonrendező jogszabálysértő intézkedése vagy mulasztása ellen a
vagyonrendező kirendelésének időtartama alatt, a tudomásszerzéstől számított nyolc napon
belül az eljárásban résztvevő sérelmet szenvedett fél a bíróságnál kifogással élhet. A bíróság a
kifogásról soron kívül határoz, ennek során a kifogásolt intézkedést megsemmisíti, vagy a
kifogást elutasítja. A bíróság döntése ellen külön fellebbezésnek van helye.
54
3.	Cím
A vagyonrendező feladatai
122.	§ (1) Az igények bejelentését követően a vagyonrendező a vagyontárgyat
nyilvánosan meghirdetett pályázat vagy árverés útján - a Cstv. 49. §-a (1) - (3) bekezdésének
megfelelő alkalmazásával - értékesíti, és az értékesítésből befolyt összeget az erre a célra
nyitott elkülönített számláján helyezi el. Ingatlan vagy más nyilvántartásba bejegyzett
vagyontárgy értékesítése esetében - annak ellenére, hogy a cég jogalanyisága már a törléssel
megszűnt - az új tulajdonos tulajdonjogát kérelmére, a vagyonrendezési eljárás befejezését
követően a bíróság határozata alapján a közhiteles vagy közérdekvédelmi célból vezetett
nyilvántartásba be kell jegyezni.
(2)	A vagyontárgy értékesítése kivételesen mellőzhető, ha az eljárásban résztvevők azt
közösen kérik, valamint megelőlegezik, illetve megfizetik az eljárás lefolytatásával enélkül is
felmerülő költségeket és a vagyonrendező díját. Az eljárásban résztvevőknek az erre
vonatkozó megállapodásukat a vagyonrendezőnek az értékesítés megkezdése előtt be kell
jelenteniük.
(3)	A vagyontárgy értékesítéséből befolyt összeg az eljárás költségeinek (a
vagyonrendező díjának) elszámolását követően elsődlegesen a hitelezői igények kielégítésére
szolgál. Ha a rendelkezésre álló összeg valamennyi hitelezői igény kielégítésére nem
elegendő, a hitelezők kielégítése követeléseik arányában történik meg.
(4)	Ha hitelezői igényt nem jelentettek be, vagy a rendelkezésre álló összeg a hitelezői
igényeket meghaladja, az összeg felosztása a volt tagok (részvényesek) között - a létesítő
okirat eltérő rendelkezésének hiányában - a cég törlésekor fennálló részesedésük arányában
történik meg azzal, hogy a felosztás során azok a tagok (részvényesek), akik igényt nem
jelentettek be, figyelmen kívül maradnak.
(5)	Ha a vagyonrendezési eljárás lefolytatása kötelező, akkor is a (3) - (4) bekezdés
szerint kell eljárni. Igénybejelentés hiányában a vagyonrendezési eljárás során befolyt
összeget bírói letétbe kell helyezni.
(6)	Ha a vagyonrendezési eljárás lefolytatása kötelező és a vagyontárgy értékesítése
nem járt sikerrel, a vagyonrendező felmerült költségeinek és díjának megfizetése esetében a
vagyontárgyat a jogosultnak természetben kell kiadni. Ha nincs igénybejelentő vagy a
kérelmező természetben nem tart igényt a vagyontárgyra, az ingó vagyontárgy a Ptk.
szabályai szerint uratlan vagyonnak minősül, ingatlan vagyontárgy esetében pedig az állam
tulajdonjogának az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzését rendeli el a bíróság.
4.	Cím
A vagyonrendezési eljárás befejezése
123.	§ (1) A vagyontárgy értékesítését követő harminc napon belül a vagyonrendező ezt
a tényt bejelenti a bíróságnak, és benyújtja a 122. § (3) - (5) bekezdésében foglaltak szerint
készített vagyonfelosztási javaslatot. A vagyonfelosztási javaslatban a követelések járulékait
nem lehet figyelembe venni. A vagyonfelosztási javaslat keretében a vagyonrendező az
eljárás lefolytatásával kapcsolatban közvetlenül felmerült költségei, továbbá munkadíjként
100 000 Ft és az azt terhelő általános forgalmi adó megállapítását kérheti a bíróságtól,
amelyet a vagyonfelosztási javaslat elkészítése során a felosztásra rendelkezésre álló
összegből le kell vonni.
(2)	A bíróság a vagyonrendező vagyonfelosztási javaslatát megvizsgálja és azt az
érintetteknek megküldi, azzal, hogy arra nyolc napon belül észrevételt tehetnek. Ezt követően
a bíróság végzéssel határoz a hitelezők követeléseinek kielégítéséről, illetve a hitelezőnek
55
nem minősülő kérelmezők közötti vagyonfelosztásról, valamint meghozza a 122. § (1) és (6)
bekezdésében foglalt határozatot, továbbá kötelezi a vagyonrendezőt a még szükséges
intézkedések megtételére. A bíróság a vagyonrendező által felszámított költségek összegét
indokolt esetben módosíthatja.
(3)	Az értékesítés mellőzése esetén a bíróság a vagyonfelosztási javaslatban foglaltak
szerint a vagyontárgyat a jogosult tulajdonába, illetve a kérelmezők által meghatározott
arányban a jogosultak közös tulajdonába adja. A végzésben határozni kell a vagyonrendező
költségeinek és díjazásának összegéről, annak viseléséről is.
(4)	A tulajdonjognak a közhiteles vagy közérdekvédelmi célból vezetett nyilvántartásba
történő bejegyzésére, illetve a vagyontárgy birtokba adására csak akkor kerülhet sor, ha a
jogosultak a vagyonrendező bíróság által megállapított költségeit és munkadíját - amennyiben
azok levonására az (1) bekezdés szerint nem került sor - megfizették.
(5)	Ha a vagyonrendezési eljárás lefolytatására hivatalból került sor, a vagyonrendező
az (1) bekezdésben meghatározott költségeinek és díjának a vagyonfelosztási javaslat alapján
nem fedezett részét az állam viseli.
(6)	A vagyonfelosztásról döntő végzés ellen fellebbezésnek van helye. Az eljárás
jogerős befejezésének tényét a bíróság a Cégközlönyben közzéteszi.
124.	§ A 120 - 123. §-ban foglaltak megfelelően irányadók abban az esetben is, ha a
cég törlésére végelszámolási eljárás vagy felszámolási eljárás lefolytatása után került sor, de a
cég törlését követően olyan vagyontárgy kerül elő, amelynek a törölt cég volt a tulajdonosa,
és arról a végelszámolási, illetve a felszámolási eljárásban rendelkezés nem történt.
X.	FEJEZET
Hatályba léptető és átmeneti rendelkezések, módosuló jogszabályok
125.	§ (1) Ez a törvény - a (2) - (7) bekezdésben foglalt kivétellel - 2006. július 1.
napján lép hatályba. Rendelkezéseit a hatálybalépését követően benyújtott bejegyzési
(változásbejegyzési) kérelem esetében, illetve a hatálybalépése után indult törvényességi
felügyeleti eljárásban és más, a törvény hatálya alá tartozó ügyben (eljárásban) kell
alkalmazni.
(2)	A 88. § (4) bekezdésében, valamint a 89. § (1) és (3) bekezdésében foglalt
rendelkezések a törvény kihirdetését követő harmincadik napon lépnek hatályba;
rendelkezéseiket az ezt követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
(3)	A törvénynek az európai szövetkezetre vonatkozó rendelkezései 2006. augusztus 18-
án lépnek hatályba.
(4)	A 17. § (2) bekezdése 2007. január 1-jén lép hatályba.
(5)	Azok a gazdasági társaságok, amelyek a törvény hatálybalépését megelőzően nem
nyújthatták be cégbejegyzési (változásbejegyzési) kérelmüket elektronikus úton, ezt -
választásuk szerint - 2006. július 1. napjától tehetik meg. Az egyéb cégformák esetében a 36-
39.	§ rendelkezései 2007. január 1. napjától alkalmazhatók.
(6)	A 4. § (2) bekezdése, a 25. § o) pontja, valamint a törvény 2. számú melléklete I.
részének 10. pontja 2007. július 1-jén lép hatályba.
(7)	Az 1. § (2) bekezdésének c)-e) pontja, a 13. § (3) bekezdésének a) pontja, valamint a
20.	§ (1) bekezdése 2007. október 1-jén lép hatályba.
126.	§ Az e törvény hatálybalépését megelőzően benyújtott cégbejegyzési
(változásbejegyzési) kérelmeket a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági
56
cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény szabályai szerint kell elbírálni, és ennek a
törvénynek a rendelkezései szerint kell eljárni a folyamatban lévő törvényességi felügyeleti,
valamint hivatalbóli törlési és vagyonrendezési eljárás során is.
127.	§ (1) Ahol jogszabály a bírósági cégnyilvántartásról és a cégek törvényességi
felügyeletéről szóló 1989. évi 23. törvényerejű rendeletet, valamint a cégnyilvántartásról, a
cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvényt említi, ott azon
e törvényt kell érteni.
(2) Ahol törvény a hivatalbóli törlési eljárásról, illetve a törlési eljárásról rendelkezik,
ott azon a megszüntetési eljárást kell érteni.
128.	§ Felhatalmazást kap az igazságügy-miniszter, hogy
a)	a cégbejegyzési eljárásra és a cégnyilvántartásra,
b)	a Cégközlönyben megjelenő közlemények közzétételére és költségtérítésére,
c)	a Céginformációs és az Elektronikus Cégeljárásban Közreműködő Cégszolgálat
működésére és a fizetendő költségtérítésre,
d)	a felügyelőbiztos díjára,
e)	az informatikai és hírközlési miniszterrel egyetértésben az elektronikus cégbejegyzési
eljárásra és cégnyilvántartásra,
f)	az informatikai és hírközlési miniszterrel és a pénzügyminiszterrel egyetértésben a
cégbejegyzés iránti eljárás illetéke és a közzétételi költségtérítés elektronikus úton történő
megfizetésével kapcsolatos eljárásra
vonatkozó részletes szabályokat rendelettel állapítsa meg.
129.	§ (1) E törvény hatálybalépését megelőzően bejegyzett cégek a cégjegyzékben
vezetett adataik első változásakor, ennek hiányában legkésőbb 2007. szeptember 1. napjáig
kötelesek a 24-25. §-nak megfelelő adatok bejelentésére.
(2)	Azok a cégek, amelyeknek a végelszámolása e törvény hatálybalépésének
időpontjában már folyamatban van, a törvény hatályba lépésétől számított három éven belül a
Cstv. 2006. július 1-ig hatályos előírásai szerint kötelesek a végelszámolási eljárást befejezni.
Azok a cégek, amelyeknek a végelszámolása a törvény hatálybalépésekor már több mint
három éve folyamatban van, a végelszámolást a törvény hatálybalépésétől számított egy éven
belül, a Cstv. 2006. július 1-ig hatályos előírásai szerint kötelesek befejezni. Ennek hiányában
abban az esetben, ha a végelszámolás a cég elhatározása alapján folyik, a cégbíróság elrendeli
a cég kényszer-végelszámolását.
(3)	A 20. § (1) bekezdésének hatályba lépéséig a Cégközlöny a 2007. október 1. napjáig
hatályos formában jelenik meg.
(4)	Azok a korábban bejegyzett adatok, amelyeket e törvény hatálybalépését követően a
cégjegyzék már nem tart nyilván, e törvény hatálybalépésének napjával az elektronikus
cégnyilvántartásból hivatalból törlésre kerülnek.
(5)	A cégjegyzékbe már bejegyzett oktatói munkaközösségek e törvény hatálybalépését
követő hat hónapon belül kötelesek a létesítő okiratuk módosítása útján közkereseti
társaságként vagy korlátolt felelősségű társaságként történő nyilvántartásba vételüket kérni,
vagy ennek hiányában a jogutód nélküli megszűnésről határozni és azt a cégbíróságnak
bejelenteni. A határidő eredménytelen elteltét követően a cégbíróság a céget megszűntnek
nyilvánítja. A végzés ellen jogorvoslatnak nincs helye.
130.	§ (1) A törvénynek a cégbejegyzéssel (változásbejegyzéssel) kapcsolatos bírósági
ügyintézési határidőkre vonatkozó rendelkezései - a 49. §-ban foglalt kivétellel - 2007.
57
október 1-jén lépnek hatályba. A törvény hatályba lépésétől 2007. október 1. napjáig a
bírósági ügyintézési határidőkre a (2)-(5) bekezdésben foglaltak az irányadók.
(2)	A szerződésmintával alapított, illetve működő cégek esetében
a)	a kérelem benyújtásától számított nyolc munkanapon belül kerülhet sor a kérelem
hiánypótlási eljárás lefolytatása nélküli elutasítására,
b)	a cég bejegyzésére irányuló kérelem esetén a hiánypótlásra felhívó végzés
meghozatalára nyitva álló határidő a kérelem érkezésétől számított tíz munkanap,
c)	a cég bejegyzésére irányuló kérelem érkezésétől számított tizenöt munkanapon belül
dönteni kell a bejegyzésről vagy annak elutasításáról.
(3)	A szerződésminta alkalmazása nélkül alapított, illetve működő cégek esetében
a)	a kérelem benyújtásától számított nyolc munkanapon belül kerülhet sor a kérelem
hiánypótlási eljárás lefolytatása nélküli elutasítására,
b)	a cég bejegyzésére irányuló kérelem esetén a hiánypótlásra felhívó végzés
meghozatalára nyitva álló határidő a kérelem érkezésétől számított húsz munkanap,
c)	a cég bejegyzésére irányuló kérelem érkezésétől számított harminc munkanapon belül
dönteni kell a bejegyzésről vagy annak elutasításáról.
(4)	Mind a szerződéskötéssel, mind a szerződésminta alkalmazása nélkül alapított cég
változásbejegyzése esetében a hiánypótlásra felhívó végzés meghozatalára nyitva álló
határidő harmincöt munkanap, a változásbejegyzési kérelemben foglaltak bejegyzéséről vagy
annak elutasításáról pedig a kérelem benyújtásától számított negyvenöt munkanapon belül
kell dönteni.
(5)	A cégbíróság vezetője a (2) - (4) bekezdésben meghatározott, a cégbejegyzésre
(változásbejegyzésre) vonatkozó ügyintézési határidők elmulasztása esetén a határidő lejártát
követően nyolc munkanapon belül intézkedhet a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem
elbírálásáról.
131.	§ Az adóhatóságnak a 87. § (2) bekezdésében meghatározott tájékoztatási
kötelezettségét a törvény hatálybalépésekor már bejegyzett cégek esetében 2006. november
30-ig kell teljesítenie.
132.	§ (1) E törvény - végrehajtási rendel eteivel, valamint a gazdasági társaságokról
szóló törvénnyel együtt - a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
a)	a Tanács 68/151/EGK első irányelve (1968. március 9.) az egész Közösségre
kiterjedő egységes biztosítékok kialakítása érdekében a tagállamok által a társasági tagok és
harmadik személyek érdekei védelmében a Szerződés 58. cikkének (2) bekezdése szerinti
társaságoknak előírt biztosítékok összehangolásáról, valamint az azt módosító
aa)	az Európai Parlament és a Tanács 2003/58/EK irányelve (2003. július 15.) a
meghatározott jogi formájú társaságokra vonatkozó nyilvánossági követelmények
tekintetében a 68/151/EGK tanácsi irányelv módosításáról,
ab)	a Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság,
a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a
Szlovén Köztársaság és a Szlovák Köztársaság csatlakozásának feltételeiről, valamint az
Európai Unió alapját képező szerződések kiigazításáról szóló okmány II. melléklet 4. rész A.
pont (1) bekezdése;
b)	a Tanács 77/91/EGK második irányelve (1976. december 13.) a biztosítékok
egyenértékűvé tétele céljából a részvénytársaságok alapításának, valamint ezek tőkéje
fenntartásának és módosításának tekintetében a tagállamok által a társasági tagok és harmadik
személyek érdekei védelmében a Szerződés 58. cikkének (2) bekezdése szerinti társaságoknak
előírt biztosítékok összehangolásáról, valamint az azt módosító
58
ba)	a Tanács 92/101/EGK irányelve (1992. november 23.) a részvénytársaságok
alapításáról, valamint a tőkéjük fenntartásáról és módosításáról szóló 77/91/EGK irányelv
módosításáról,
bb)	a Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság,
a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a
Szlovén Köztársaság és a Szlovák Köztársaság csatlakozásának feltételeiről, valamint az
Európai Unió alapját képező szerződések kiigazításáról szóló okmány II. melléklet 4. rész A.
pont (2) bekezdése;
c)	a Tanács 78/855/EGK harmadik irányelve (1978. október 9.) a Szerződés 54. cikke
(3)	bekezdésének g) pontja alapján a részvénytársaságok egyesüléséről, valamint az azt
módosító, a Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett
Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Lengyel
Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a Szlovák Köztársaság csatlakozásának feltételeiről,
valamint az Európai Unió alapját képező szerződések kiigazításáról szóló okmány II.
melléklet 4. rész A. pont (3) bekezdése;
d)	a Tanács 82/891/EGK hatodik irányelve (1982. december 17.) a Szerződés 54.
cikke (3) bekezdésének g) pontja alapján a részvénytársaságok szétválásáról;
e)	a Tanács 89/666/EGK tizenegyedik irányelve (1989. december 21.) a valamely
tagállam jogának hatálya alá tartozó meghatározott jogi formájú társaságoknak egy másik
tagállamban létesített fióktelepeire vonatkozó adatközlési követelményeiről;
f)	a Tanács 89/667/EGK tizenkettedik társasági jogi irányelve (1989. december 21.)
az egyszemélyes korlátolt felelősségű társaságokról;
g)	a Tanács 2001/86/EK irányelve (2001. október 8.) az európai részvénytársaság
statútumának a munkavállalói részvételre vonatkozó kiegészítéséről;
h)	az Európai Parlament és a Tanács 2004/25/EK irányelve (2004. április 21.) a
nyilvános vételi ajánlatról.
(2)	E törvény a következő uniós jogi aktusok végrehajtásához szükséges
rendelkezéseket állapítja meg:
a)	a Tanács 2137/85/EGK rendelete az európai gazdasági egyesülésről (az európai
gazdasági egyesülésről, valamint a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény
és a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi
CXLV. törvény jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2003. évi XLIX. törvénnyel
együtt);
b)	a Tanács 2157/2001/EK rendelete (2001. október 8.) az európai részvénytársaság
(SE) statútumáról (az európai részvénytársaságról szóló 2004. évi XLV. törvénnyel együtt);
c)	A Tanács 1435/2003/EK rendelete (2003. július 22.) az európai szövetkezet (SCE)
statútumáról.
133.	§ E törvény hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti:
a)	a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi
CXLV. törvény;
b)	az adótörvények, a számviteli törvény és egyes más törvények módosításáról szóló
1998. évi XXXIII. törvény 62. §-a, és az azt megelőző alcím;
c)	a szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek elleni fellépés
szabályairól és az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló 1999. évi LXXV. törvény
55. §-a;
d)	az adókra, járulékokra és egyéb költségvetési befizetésekre vonatkozó egyes
törvények módosításáról szóló 1999. évi XCIX. törvény 187. §-át megelőző alcím;
59
e)	a gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény 44. § (1) bekezdésének „a
cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV.
törvény melléklete I/3. pontjának f) alpontja” szövegrész;
f)	a Magyar Köztársaság 2000. évi költségvetéséről szóló 1999. évi CXXV. törvény 81.
§-a, és az azt megelőző alcím;
g)	a gazdasági kamarák feladatainak átadásával összefüggő törvénymódosításokról
szóló 2000. évi LXXXIII. törvény 22. §-a és 25. § (3) bekezdése;
h)	az adókra, járulékokra és egyéb költségvetési befizetésekre vonatkozó egyes
törvények módosításáról szóló 2000. évi CXIII. törvény 217. §-a és az azt megelőző alcím;
i)	a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény
módosításáról szóló 2000. évi CXXIV. törvény 151. §-a;
j) a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény és a kapcsolódó jogszabályok
módosításáról szóló 2000. évi CXXXVI. törvény 172. §-a, 186. §-a;
k) a zálogjoggal kapcsolatos törvényi szabályozás módosításáról szóló 2000. évi
CXXXVII. törvény 7. § (1)-(2) bekezdése;
l) az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény 32. §-a;
m) a devizakorlátozások megszüntetéséről, valamint egyes kapcsolódó törvények
módosításáról szóló 2001. évi XCIII. törvény 5. § (1) bekezdése; 8. § (2) - (3) bekezdése;
n) a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról szóló 2001. évi
CV. törvény 21. §-a;
ny) a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény 450. § (2) bekezdés k) pontja;
o) a közpénzek felhasználásával, a köztulajdon használatának nyilvánosságával,
átláthatóbbá tételével és ellenőrzésének bővítésével összefüggő egyes törvények
módosításáról szóló 2003. évi XXIV. törvény 18. §-a és az azt megelőző alcím;
p) az európai gazdasági egyesülésről, valamint a gazdasági társaságokról szóló 1997.
évi CXLIV. törvény és a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról
szóló 1997. évi CXLV. törvény jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2003. évi XLIX.
törvény 16-17. §-a, 18. §-ának (1)-(2) bekezdése, a 19. § (1)-(2) bekezdése, 20. §-a, 21-31. §-a
és az azokat megelőző alcím;
q) a jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény 79. §-a;
r) az elektronikus cégeljárásról és a cégiratok elektronikus úton történő megismeréséről
szóló 2003. évi LXXXI. törvény 1. §-a, 2. § (1) bekezdése, 3-4. §-a, 5. § (2) bekezdése, 6-10.
§-a, 16. §-ának (2) és (4) bekezdése;
s) az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 180. § (2) bekezdésének a Ctv. 61.
§ (1) bekezdését érintő szövegrésze;
sz) a gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény módosításáról szóló 2003.
évi CXXXI. törvény 26. §-a (2) bekezdésének a)-b) pontja;
t) az európai részvénytársaságról szóló 2004. évi XLV. törvény 51. § (3) bekezdése,
59. §-a és az azt megelőző alcím, 60. §-ának (1) bekezdése, 61-66. §-a, valamint a törvény
melléklete;
u) az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény módosításáról szóló 2004.
évi LV. törvény 18. § (3) bekezdése, 22. §-a;
v) a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi
CXLV. törvény, a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény, valamint más,
kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2004. évi CXXVII. törvény 1-13. §-a, 14. § (1)
bekezdése, 15-19. §-a, 26. § (1) bekezdésének második mondata és 26. § (3) bekezdése, 27. §
(1)	bekezdésének első francia bekezdése;
z) a cégben fennálló vagyoni hányadát rosszhiszeműen átruházó személy felelősségének
megállapítása érdekében a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági
cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény, valamint a csődeljárásról, a felszámolási
60
eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi XLIX. törvény módosításáról szóló 2005. évi
LXIX. törvény 1-2. §-ai;
134.	§ E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti:
a)	a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi
XLIX. törvény 1. § (1) bekezdésének „és a végelszámolást” szövegrésze; 1. § (4) bekezdése;
3.	§ (1) bekezdésének c) pontjában az „A végelszámolási eljárásban hitelező mindenki, akinek
a gazdálkodó szervezettel szemben pénz- vagy pénzben kifejezett vagyoni követelése van.”
szövegrész; 4. § (1) bekezdésének „valamint a végelszámolás” és „illetve a végelszámolás”
szövegrésze; 5. § (1) bekezdésének „és a végelszámoló” valamint „és a végelszámolás”
szövegrésze; 5. § (2) bekezdésének „és a végelszámolóval” szövegrésze; 5. § (4)
bekezdésének „illetve a végelszámolót” szövegrésze; 6. § (3) bekezdésének „és a
végelszámolási eljárás” szövegrésze; 6. § (4) bekezdésének az „a végelszámolási eljárásban
pedig a gazdálkodó szervezetet, a hitelezőt és a végelszámolót” szövegrésze, valamint a IV.
Fejezete;
b)	a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi
XLIX. törvény módosításáról szóló 1993. évi LXXXI. törvény 30-41. §-ai, továbbá a 44. § (4)
bekezdésének a 67. § bevezető szövegrészét, valamint a 70. § a) pontját módosító
szövegrésze;
c)	a Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény 15. §-a (3) bekezdésének a
Cstv. 69. §-ának (5) bekezdését módosító szövegrésze,
d)	a bírósági cégnyilvántartásról és a cégek törvényességi felügyeletéről szóló 1989. évi
23. törvényerejű rendelet módosításáról szóló 1995. évi LXII. törvény 16. §-ának (1)
bekezdése;
e)	a közokiratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló
1995. évi LXVI. törvény 33. § (1) bekezdésének b) pontjában az „és 76. §-ában” szövegrész;
f)	társasági adóról szóló 1991. évi LXXXVI. törvény módosításáról szóló 1995. évi
CVI. törvény;
g)	a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi
XLIX. törvény módosításáról szóló 1997. évi XXVII. törvény 30-32. §-a; a 34. § (1)
bekezdésének a Cstv. 66. § (2) bekezdés a) és c) pontját, a 68. § (1) bekezdését, a 73. § (1) -
(2) bekezdését és a 74. §-t módosító szövegrészei; a 34. § (2) bekezdésének a Cstv. 70. §-ának
a)	pontját módosító szövegrésze; 34. § (3) bekezdése; 35. § „és a végelszámolás” szövegrésze;
h)	az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények
módosításáról szóló 2002. évi XLII. törvény 321. §-ának (2) bekezdése;
135.	§ (1) A csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991.
évi XLIX. törvény címe „A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX.
törvény”-re változik.
(2)	Ahol jogszabály a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról
szóló 1991. évi XLIX. törvényt említi, ott azon a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról
szóló 1991. évi XLIX. törvényt kell érteni.
(3)	A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez
kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről és az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló
2003.	évi LXXIII. törvény 3. § j) pontjában az „a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és
a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény 16. § (1) bekezdése szerinti székhely”
szövegrész helyébe az „a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról
szóló törvény 7. §-a szerinti székhely” szövegrész lép.
(4)	A cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997.
évi CXLV. törvény, a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény, valamint más,
61
kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2004. évi CXXVII. törvény 14. § (2) bekezdése
nem lép hatályba.
136.	§ (1) 2007. július 1. után közhasznú társaság már nem alapítható.
(2)	A 2007. július 1-jén a cégnyilvántartásba bejegyzett, vagy bejegyzés alatt álló
közhasznú társaság 2009. június 30-ig a közhasznú társaságokra irányadó szabályok szerint
működhet tovább.
(3)	2007. július 1-jét követően a közhasznú társaság nonprofit gazdasági társaságként
történő továbbműködésére, nonprofit gazdasági társasággá történő átalakulására, illetve
megszűnésére a Gt. 364. §-a (3) bekezdésében foglalt szabályok irányadók.
(4)	2009. július 1-jén a törvény 27. §-ának (7) bekezdése, 1. számú melléklete II.
részének 8. pontja, valamint 2. számú melléklete II. részének 7. pontja a hatályát veszti.
52

1. számú melléklet a .. évi törvényhez

Azok a mellékletek, amelyeknek hiánya esetén a cégbejegyzési, illetve a
változásbejegyzési kérelem hiánypótlási eljárás nélküli elutasítására kerül sor
I.	Ha a bejegyzési kérelem tartalmára tekintettel kötelező, valamennyi cég
bejegyzéséhez (változásbejegyzéséhez) szükséges okiratok:
1.	a) létesítő okirat, illetve a létesítő okirat módosítása,
b)	a létesítő okirat - változásokkal egybefoglalt - hatályosított szövege;
2.	az alapítási engedély;
3.	nyilatkozat arról, hogy a cég élt-e névfoglalással, illetve a névfoglalást elrendelő
végzés másolata;
4.	a székhelyül, telephelyül, fióktelepül szolgáló ingatlan használatára feljogosító okirat;
5.	külföldi cég vagy más szervezet tagsága esetén a külföldi cég három hónapnál nem
régebbi cégkivonata és annak magyar nyelvű hiteles fordítása, illetve annak hiteles
fordításban történő igazolása, hogy a céget vagy más szervezetet a hazai joga szerint
nyilvántartásba vették, illetve az az okirat, amelyből képviselőjének a képviseletre való
jogosultsága megállapítható;
6.	a külföldi személy magyarországi kézbesítési megbízottjának a megbízására, illetve a
megbízás elfogadására vonatkozó teljes bizonyító erejű magánokirat;
7.	a) a vezető tisztségviselők, felügyelőbizottsági (ellenőrző bizottsági) tagok, a
könyvvizsgáló, illetve a szövetkezet, az erdőbirtokossági társulat, a vízgazdálkodási társulat
tisztségviselőinek a megválasztást elfogadó, az összeférhetetlenségre is kiterjedő nyilatkozata,
a közkereseti társaság és a betéti társaság vezető tisztségviselőinek kivételével, ha a
képviseletet valamennyi tag ellátja,
b)	az a) pontban említettek megválasztásának időtartamát tartalmazó okirat,
c)	a cég képviselőinek hiteles cégaláírási nyilatkozata;
8.	ha a könyvvizsgáló szervezet, a könyvvizsgálatot ellátó személynek a megválasztást
elfogadó, az összeférhetetlenségre is kiterjedő nyilatkozata;
9.	ingatlan nem pénzbeli hozzájárulásként történő szolgáltatása esetén az ingatlan -
három hónapnál nem régebbi - tulajdoni lapja, melyből az ingatlannal való rendelkezés
jogcíme legalább széljegy formájában megállapítható; a tulajdoni lapon a következő
bejegyzésre váró széljegy jogosultjaként csak a nem pénzbeli hozzájárulást szolgáltató
személy vagy szervezet szerepelhet;
63
10.	a jogszabályban meghatározott mértékű illeték és közzétételi költségtérítés
megfizetésének igazolása;
11.	a jogi képviselő meghatalmazása, illetve képviseleti jogának igazolása;
12.	Az adószám megállapításához szükséges, az általános forgalmi adó alanyának az
adóköteles tevékenysége megkezdésének bejelentésével összefüggő nyilatkozat [az adózás
rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 22. § (1) bekezdése].
II.	Ha a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem tartalmára tekintettel kötelező, az
egyes cégformák bejegyzéséhez (változásbejegyzéséhez) szükséges további okiratok:
1.	korlátolt felelősségű társaság esetén
a)	a tagjegyzék, közös tulajdonú törzsbetét esetében a résztulajdonosok és a
képviselőjük feltüntetésével;
b)	a vagyoni hozzájárulással kapcsolatban
ba)	a hitelintézet igazolása a pénzbeli hozzájárulás befizetéséről, illetve bejegyzett
társaság esetében a létesítő okiratban (a legfőbb szerv határozatában) meghatározottak szerint
történő befizetésről szóló igazolás,
bb)	ügyvezetői nyilatkozat a nem pénzbeli hozzájárulás rendelkezésre bocsátásáról és
annak jogcíméről, a tagoknak a nem pénzbeli hozzájárulás értékelésére vonatkozó
nyilatkozatával együtt;
c)	a tőkeleszállításra vonatkozó közlemény közzétételét igazoló lappéldány-kivonatok;
2.	a) nyilvános részvénytársaság alapításával összefüggésben
aa)	az alapítási tervezet,
ab)	a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által jóváhagyott tájékoztató,
ac)	a részvényjegyzési ív,
ad)	az alakuló közgyűlésre szóló meghívó és a közzétételének igazolása,
ae)	az alakuló közgyűlés jegyzőkönyve és a jelenléti ív;
b)	zárt körű részvénytársaság alapításával összefüggésben a részvények átvételére
kijelölt személyeknek a részvények átvételére vonatkozó kötelezettségvállalását tartalmazó
okirat;
c)	részvénytársaság alapításával összefüggésben
ca)	a hitelintézet igazolása az alaptőke alapításkori hányadának befizetéséről,
cb)	az alapítók nyilatkozata a nem pénzbeli hozzájárulás rendelkezésre bocsátásáról;
d)	részvénytársaság tőkeváltozásával kapcsolatban
da)	a tőkeleszállításra vonatkozó közlemény közzétételét igazoló lappéldány-kivonatok,
és az igazgatóság Gt. 274. § (1) bekezdése szerint adott nyilatkozata,
db)	a közgyűlés összehívására vonatkozó meghívó és a közgyűlés jelenléti íve;
3.	szövetkezet esetén
-	az alakuló közgyűlés jegyzőkönyve és a jelenléti ív,
-	a közgyűlési meghívó;
4.	erdőbirtokossági társulat esetén
-	az alakuló közgyűlés jegyzőkönyve és a jelenléti ív,
-	a közgyűlési meghívó,
-	a társulat tulajdonában vagy használatában lévő ingatlanok tulajdoni lapjai;
64
5.	vízgazdálkodási társulat esetén
-	az alakuló közgyűlés jegyzőkönyve és a jelenléti ív,
-	a közgyűlési meghívó,
-	az érdekeltségi terület helyszínrajza,
-	az alapszabály mellékleteként a társulat tagjainak neve (cégneve) lakhelye
(székhelyének) felsorolása;
6.	külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe esetén
a)	fióktelepet létesítő, valamint annak képviselőjét kijelölő határozat és annak hiteles
magyar nyelvű fordítása,
b)	az 1997. évi CXXXII. tv. 23. § (2) bekezdése szerinti nyilatkozatok,
c)	a fióktelep megszűnéséhez az erről hozott alapítói határozat és annak hiteles
fordítása;
d)	a külföldi vállalkozás megszűnése közzétételét igazoló lappéldány kivonata;
7.	külföldiek közvetlen kereskedelmi képviselete esetén
a)	a képviseletet létesítő, valamint annak képviselőjét kijelölő határozat és annak hiteles
magyar nyelvű fordítása,
b)	az 1997. évi CXXXII. tv. 30. §-a szerinti nyilatkozatok,
c)	képviselet megszűnéséhez az erről hozott alapítói határozat és annak hiteles fordítása;
d)	a külföldi vállalkozás megszűnése közzétételét igazoló lappéldány kivonata;
8.	közhasznú társaság esetén
a)	a tagjegyzék, közös tulajdonú törzsbetét esetében a résztulajdonosok és a
képviselőjük feltüntetésével;
b)	a vagyoni hozzájárulással kapcsolatban
ba)	a hitelintézet igazolása a pénzbeli hozzájárulás befizetéséről, illetve bejegyzett
társaság esetében a létesítő okiratban (a legfőbb szerv határozatában) meghatározottak szerint
történő befizetésről szóló igazolás,
bb)	ügyvezetői nyilatkozat a nem pénzbeli hozzájárulás rendelkezésre bocsátásáról és
annak jogcíméről, a tagoknak a nem pénzbeli hozzájárulás értékelésére vonatkozó
nyilatkozatával együtt;
c)	a tőkeleszállításra vonatkozó közlemény közzétételét igazoló lappéldány-kivonatok;
9.	egyéni cég esetén a vállalkozói igazolvány hitelesített másolata;
10.	végrehajtói iroda esetén a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara alapítási engedélye;
11.	közjegyzői iroda esetén a Magyar Országos Közjegyzői Kamara alapítási engedélye.
III.	A gazdasági társaságok átalakulásának (formaváltozásának, egyesülésének,
különválásának) bejegyzéséhez szükséges további okiratok:
1.	a gazdasági társaság legfőbb szervének határozatai az átalakulásról;
2.	nyilatkozat arról, hogy a munkavállalói érdekképviseletet az átalakulás
elhatározásáról az ügyvezetés tájékoztatta;
3.	az átalakuló (jogelőd) társaság(ok) vagyonmérleg-tervezete és vagyonleltár-tervezete;
65
4.	az átalakulással létrejövő (jogutód) gazdasági társaság(ok) vagyonmérleg-tervezete és
vagyonleltár-tervezete;
5.	a vagyonmérleg-tervezetekre és a vagyonleltár-tervezetekre vonatkozó
könyvvizsgálói jelentést tartalmazó okirat;
6.	az átalakulásra vonatkozó közlemények megjelenését igazoló lappéldányok kivonata;
7.	egyesülés esetén az egyesülési szerződés;
8.	szétválás esetén a szétválási szerződés.
IV.	Felszámolás esetén szükséges okiratok:
1.	a felszámoló szervezet megbízásából a felszámolandó cégnél eljáró személyt kijelölő
okirat, és e személynek (felszámolóbiztos) a megbízatás elfogadását tartalmazó, az
összeférhetetlenségre is kiterjedő nyilatkozata;
2.	a felszámolóbiztos aláírási címpéldánya.
V.	Végelszámolás esetén szükséges okiratok:
1.	az általános szabályok szerint lefolytatott végelszámolás esetén
a)	a legfőbb szerv jogutód nélküli megszűnését elhatározó, és a végelszámolás
megindítására, a végelszámoló kijelölésére vonatkozó határozata,
b)	a végelszámolói megbízatás elfogadását tartalmazó, az összeférhetetlenségre is
kiterjedő nyilatkozat,
c)	a végelszámoló aláírási címpéldánya, ha a végelszámoló nem a cég korábbi vezető
tisztségviselője,
d)	nyilatkozat arról, hogy a munkavállalói érdekképviseletet a végelszámolás
megindításáról az ügyvezetés tájékoztatta;
2.	egyszerűsített végelszámolás esetén:
a)	az 1. pont alatti okiratok,
b)	a végelszámoló által közzétett hirdetmény.
66
2. számú melléklet
a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról
és a végelszámolásról szóló törvényhez
Azok a mellékletek, amelyeknek a csatolását a cégbíróság kizárólag a hiánypótlásra
felhívó végzésben írhatja elő
I. Ha a bejegyzési kérelem tartalmára tekintettel kötelező, valamennyi cég
bejegyzéséhez (változásbejegyzéséhez) szükséges okiratok:
1.	ha a cég az Európai Unió valamely hivatalos nyelvén történő nyilvántartását is kéri, a
cégbejegyzésre irányuló nyomtatványnak a választott nyelven kitöltött példánya, valamint a
létesítő okirat e nyelvre történt hiteles fordítása;
2.	a cég tevékenységének folytatásához szükséges hatósági engedély;
3.	a) ha a cég elnevezésében történelmi személyiség neve szerepel, vagy a cégnévhez
másnak jogi érdeke fűződik, a Ctv. 4. §-ának (4) bekezdésében meghatározott személy vagy
szervezet hozzájárulását tartalmazó okirat, a Ctv. 4. §-ának (5) bekezdésében meghatározott
esetben pedig annak igazolása, hogy a cégben az állam többségi befolyással rendelkezik,
b)	a cég idegennyelvű elnevezésének hiteles fordítását tanúsító okirat;
4.	a) társadalmi szervezet tagról vezetett nyilvántartás adatait tartalmazó, három
hónapnál nem régebbi kivonat,
b)	önkormányzat tag esetén a képviselőtestület erre vonatkozó döntését tartalmazó
okirat;
5.	a kiskorú tag (részvényes) képviseletére vonatkozó gyámhivatali határozat, ha a szülő
nem láthatja el a kiskorú képviseletét;
6.	ha a vezető tisztségviselők megválasztásához hatósági engedély szükséges ez az
okirat,
7.	a vezető tisztségviselő képviseleti jogának egyes ügyekre vagy ügycsoportokra
vonatkozó átruházása esetén az erről szóló okirat;
8.	ha a nem pénzbeli hozzájárulás szolgáltatásához hatóság, illetve harmadik személy
hozzájárulása (engedélye) szükséges, ez az okirat;
9.	a) az elismert vállalatcsoport létrehozására vonatkozó szerződés,
b)	az elismert vállalatcsoport létrejöttének, valamint megszűnésének közzétételét
igazoló lappéldány kivonat,
c)	az uralkodó tag nyilatkozata arról, hogy az arra jogosult hitelezőknek biztosítékot
nyújtott, illetve az ellenőrzött társaság tagjai (részvényesei) kérésére üzletrészeiket
(részvényeiket) piaci értéken megvásárolja;
10.	a közhasznú jogállás megszerzését, illetve megszűnését tanúsító okirat.
11.	Ha a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem tartalmára tekintettel kötelező, az
egyes cégformák bejegyzéséhez (változásbejegyzéséhez) szükséges további okiratok:
67
1.	korlátolt felelősségű társaság esetén:
a)	az üzletrész megszerzéséhez kapcsolódóan
aa)	az üzletrész átruházására vonatkozó szerződés,
ab)	az üzletrész bírósági határozattal, árveréssel történő megszerzése esetén az erre
vonatkozó okirat,
ac)	a gyámhivatal jóváhagyó nyilatkozata a kiskorú tag (részvényes) üzletrészének
átruházásához,
ad)	az elővásárlási jog gyakorlásával kapcsolatos nyilatkozatok,
ae)	ha a létesítő okirat az üzletrész átruházásához előírja a társaság beleegyezését, az
erre vonatkozó okirat,
af)	az üzletrész megszerzőjének azon nyilatkozata, amellyel a létesítő okirat
rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek ismeri el,
ag)	ha a társaság rendelkezik az üzletrésszel, az ezzel kapcsolatos okiratok,
ah)	a saját üzletrész megszerzése esetén (közbenső) mérleg a törzstőkén felüli vagyon
meglétének igazolására,
ai)	az üzletrész felosztásával, bevonásával kapcsolatos jognyilatkozatokat tartalmazó
okiratok (jegyzőkönyv);
aj) a hátralékos törzsbetét hányadoknak a létesítő okiratban foglaltak szerint történt
befizetését tanúsító okirat az üzletrész kívülálló részére történő átruházását, a tőkeemelést,
vagy a saját üzletrész megszerzését tartalmazó bejegyzési kérelem esetén,
b)	ha a nem pénzbeli hozzájárulás értékeléséhez könyvvizsgálót vagy szakértőt vesznek
igénybe, a könyvvizsgálói (szakértői) vélemény;
c)	a taggyűlésen kívül hozott határozat meghozatalával kapcsolatos okiratok;
d)	a törzstőke változása esetében
da)	az elsőbbségi jog gyakorlásával, illetve az új törzsbetét kívülálló által történő
megszerzésével kapcsolatos jognyilatkozatokat tartalmazó okiratok,
db)	a törzstőkén felüli vagyonból történő tőkeemelés esetében a taggyűlés által
elfogadott számviteli törvény szerinti beszámoló mérlege, vagy a közbenső mérleg,
dc)	a törzstőke kötelező leszállítása esetében az ügyvezető nyilatkozata arra
vonatkozóan, hogy a kötelező leszállításra milyen törvényi ok miatt került sor, és az ezt
alátámasztó okiratok,
dd)	a törzstőke leszállítása esetében az ügyvezető nyilatkozata a hitelezőknek nyújtott
biztosítékokról, illetve arról, hogy a társaság a hitelezőnek nem köteles biztosítékot nyújtani;
2.	a) nyilvános részvénytársaság alapításával összefüggésben a nem pénzbeli
hozzájárulás értékéről adott könyvvizsgálói (szakértői) vélemény;
b)	részvénytársaság tőkeváltozásával kapcsolatban
ba)	új részvényekkel történő alaptőke emelés esetében annak igazolása, hogy a
tőkeemelést megelőzően forgalomba hozott részvények névértéke (kibocsátási értéke)
befizetésre került és a Gt. 250. § (2) bekezdésében foglalt hozzájárulást igazoló okiratok,
bb)	a jegyzett tőkén felüli vagyonból történő tőkeemelés, vagy dolgozói részvény
kialakítása esetében a taggyűlés által elfogadott számviteli törvény szerinti beszámoló
mérlege, illetve a közbenső mérleg,
bc)	az alaptőke kötelező leszállítása esetében a vezető tisztségviselő nyilatkozata arra
vonatkozóan, hogy a kötelező leszállításra milyen törvényi ok miatt került sor, és az ezt
alátámasztó okiratok,
bd)	az alaptőke leszállítása esetén a leszállítással érintett részvénysorozat
részvényeseinek előzetes hozzájárulását tanúsító okirat,
68
be)	az alaptőke leszállítása esetében a vezető tisztségviselő nyilatkozata a hitelezőknek
nyújtott biztosítékokról, illetve arról, hogy a társaság a hitelezőknek nem köteles biztosítékot
nyújtani;
c)	nyilvánosan működő részvénytársaság zártkörűen működővé válása esetében a vezető
tisztségviselő nyilatkozata arról, hogy a részvények már nem kerülnek nyilvános forgalomba
hozatalra;
3.	külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe esetén
a)	a külföldi vállalkozás létesítő okirata, illetve annak a változásokkal egységes
szerkezetbe foglalt szövege,
b)	a külföldi vállalkozás joga szerinti kereskedelmi nyilvántartásba történt felvételét
igazoló okirat, valamint ennek hiteles magyar nyelvű fordítása;
4.	külföldiek közvetlen kereskedelmi képviselete esetén
a)	a külföldi vállalkozás létesítő okirata, illetve annak a változásokkal egységes
szerkezetbe foglalt szövege,
b)	a külföldi vállalkozás joga szerinti kereskedelmi nyilvántartásba történt felvételét
igazoló okirat), valamint ennek hiteles magyar nyelvű fordítása;
5.	egyesülés esetén
a)	a legfőbb szerv ülésén kívül hozott határozatokra vonatkozó okiratok,
b)	a csatlakozás elfogadásával, a kilépéssel, a tagsági viszony öröklése (jogutódlás)
révén történő folytatásával kapcsolatos okiratok;
6.	közös vállalat esetén
a)	a legfőbb szerv ülésén kívül hozott határozatokra vonatkozó okiratok,
b)	a csatlakozás elfogadására, a felelősség korlátozására, a kilépésre, a tagsági viszony
átruházására, az öröklés (jogutódlás) alapján folytatandó tagsági viszonyra vonatkozó
jognyilatkozatokat tartalmazó okiratok;
7.	közhasznú társaság esetén
a)	az üzletrész megszerzéséhez kapcsolódóan
aa)	az üzletrész átruházására vonatkozó szerződés,
ab)	az üzletrész bírósági határozattal, árveréssel történő megszerzése esetén az erre
vonatkozó okirat,
ac)	a gyámhivatal jóváhagyó nyilatkozata a kiskorú tag (részvényes) üzletrészének
átruházásához,
ad)	az elővásárlási jog gyakorlásával kapcsolatos nyilatkozatok,
ae)	ha a létesítő okirat az üzletrész átruházásához előírja a társaság beleegyezését, az
erre vonatkozó okirat,
af)	az üzletrész megszerzőjének azon nyilatkozata, amellyel a létesítő okirat
rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek ismeri el,
ag)	ha a társaság rendelkezik az üzletrésszel, az ezzel kapcsolatos okiratok,
ah)	a saját üzletrész megszerzése esetén (közbenső) mérleg a törzstőkén felüli vagyon
meglétének igazolására,
ai)	az üzletrész felosztásával, bevonásával kapcsolatos jognyilatkozatokat tartalmazó
okiratok (jegyzőkönyv);
aj) a hátralékos törzsbetét hányadoknak a létesítő okiratban foglaltak szerint történt
befizetését tanúsító okirat az üzletrész kívülálló részére történő átruházását, a tőkeemelést,
vagy a saját üzletrész megszerzését tartalmazó bejegyzési kérelem esetén,
69
b)	ha a nem pénzbeli hozzájárulás értékeléséhez könyvvizsgálót vagy szakértőt vesznek
igénybe, a könyvvizsgálói (szakértői) vélemény;
c)	a taggyűlésen kívül hozott határozat meghozatalával kapcsolatos okiratok;
d)	a törzstőke változása esetében
da)	az elsőbbségi jog gyakorlásával, illetve az új törzsbetét kívülálló által történő
megszerzésével kapcsolatos jognyilatkozatokat tartalmazó okiratok,
db)	a törzstőkén felüli vagyonból történő tőkeemelés esetében a taggyűlés által
elfogadott számviteli törvény szerinti beszámoló mérlege, vagy a közbenső mérleg,
dc)	a törzstőke kötelező leszállítása esetében az ügyvezető nyilatkozata arra
vonatkozóan, hogy a kötelező leszállításra milyen törvényi ok miatt került sor, és az ezt
alátámasztó okiratok,
dd)	a törzstőke leszállítása esetében az ügyvezető nyilatkozata a hitelezőknek nyújtott
biztosítékokról, illetve arról, hogy a társaság a hitelezőnek nem köteles biztosítékot nyújtani,
e)	a közhasznú jogállás megszerzését, illetve megszűnését tanúsító okirat;
8.	európai gazdasági egyesülés esetén a csatlakozás elfogadásával, a kilépéssel, a
tagsági viszony öröklése (jogutódlás) révén történő folytatásával kapcsolatos okiratok;
9.	az európai részvénytársaság esetén
a)	európai részvénytársaság átalakulással (egyesüléssel) való alapításának
bejegyzéséhez szükséges okiratok:
aa)	a gazdasági társaság legfőbb szervének határozatai az átalakulásról,
ab)	az átalakuló (jogelőd) társaság vagyonmérleg-tervezete és vagyonleltár-tervezete,
ac)	az átalakulással létrejövő európai részvénytársaság vagyonmérleg-tervezete és
vagyonleltár-tervezete,
ad)	az átalakulási vagy egyesülési szerződés,
ae)	az átalakulásra vonatkozó közlemények Cégközlönyben való megjelenését igazoló
okiratok (lappéldányok);
b)	európai holding részvénytársaság vagy európai részvénytársaság formában működő
leányvállalat alapításának bejegyzéséhez szükséges okiratok:
ba)	alapítási tervezet,
bb)	az alapítók nyilatkozata a nem pénzbeli hozzájárulás rendelkezésre bocsátásáról,
bc)	a nem pénzbeli hozzájárulás értékéről adott könyvvizsgálói jelentés;
c)	az a)-b) pontok szerinti esetekben az európai részvénytársaság bejegyzéséhez
(változásbejegyzéséhez) szükséges további okiratok:
ca)	a munkavállalóknak az európai részvénytársaság döntéshozatali rendjébe történő
bevonásáról szóló megállapodás, vagy
cb)	a különleges tárgyaló testület határozata arról, hogy a munkavállalóknak az európai
részvénytársaság döntéshozatali rendjébe történő bevonásáról nem kezdenek tárgyalásokat,
vagy a megkezdett tárgyalásokat berekesztik, vagy
cc)	az európai részvénytársaság alapításában résztvevő gazdasági társaságok vezető
tisztségviselőinek közös nyilatkozata arról, hogy a munkavállalóknak az európai
részvénytársaság döntéshozatali rendjébe történő bevonásának szabályairól - külön
törvényben meghatározott határidőn belül - a különleges tárgyaló testülettel megállapodás
nem jött létre,
cd)	ha az európai részvénytársaság a székhelyét Magyarországra helyezi át, a külföldi
nyilvántartó hatóság tanúsítványát arról, hogy az európai részvénytársaság a
székhelyáthelyezésre vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket betartotta;
10.	az európai szövetkezet esetén
70
a)	a munkavállalóknak az európai szövetkezet döntéshozatali rendjébe történő
bevonásáról szóló megállapodás, vagy
b)	a különleges tárgyaló testület határozata arról, hogy a munkavállalóknak az európai
szövetkezet döntéshozatali rendjébe történő bevonásáról nem kezdenek tárgyalásokat, vagy a
megkezdett tárgyalásokat berekesztik, vagy
c)	az európai szövetkezet alapításában résztvevők közös nyilatkozata arról, hogy a
munkavállalóknak az európai szövetkezet döntéshozatali rendjébe történő bevonásának
szabályairól - külön törvényben meghatározott határidőn belül - a különleges tárgyaló
testülettel megállapodás nem jött létre,
d)	ha az európai a székhelyét Magyarországra helyezi át, a külföldi nyilvántartó hatóság
tanúsítványát arról, hogy az európai szövetkezet a székhelyáthelyezésre vonatkozó
jogszabályi rendelkezéseket betartotta.
III.	A gazdasági társaságok átalakulásának (formaváltozásának, egyesülésének,
különválásának) bejegyzéséhez szükséges további okiratok:
1.	az átalakulást megelőzően még be nem fizetett, illetve nem szolgáltatott vagyoni
hozzájárulás teljesítésének igazolása;
2.	ha ilyen működik a társaságnál, a felügyelőbizottságnak az átalakulással kapcsolatos
nyilatkozata;
3.	a szükséges tőkepótlás befizetésének, illetve teljesítésének igazolása;
4.	az átalakulási terv;
5.	ha az egyesülés vállalkozások koncentrációját jelenti, a Gazdasági Versenyhivatal
engedélye vagy a cég nyilatkozata, hogy az engedélyre nincsen szükség.
IV.	Végelszámolás esetén szükséges okiratok:
a)	a legfőbb szervnek a végelszámolás befejezésével kapcsolatos határozatai, ideértve a
felügyelőbizottság (ellenőrző bizottság), illetve a cég könyvvizsgálójának jelentését is,
b)	az elfogadott zárójelentés, az utolsó üzleti év számviteli törvény szerinti beszámolója,
a vagyonfelosztási határozat,
c)	engedményezéssel, tartozásátvállalással kapcsolatos okiratok,
d)	a végelszámoló nyilatkozata arra vonatkozóan, hogy a cég a tartozásait kiegyenlítette,
e)	a végelszámolásnak a cég megszűnése nélküli befejezésekor a legfőbb szervnek a
végelszámolás befejezéséről, a tevékenység továbbfolytatásáról, a végelszámoló
felmentéséről és az új vezető tisztségviselő(k) megválasztásáról szóló határozata.
71
3.	számú melléklet
a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a
végelszámolásról szóló törvényhez
A szerződésmintával történő cégalapítás kötelező mellékletei
I.
1.	a szerződésminta alapján készült létesítő okirat;
2.	nyilatkozat arról, hogy a cég élt-e névfoglalással, illetve a névfoglalást elrendelő
végzés másolata;
3.	a székhelyül, telephelyül, fióktelepül szolgáló ingatlan használatára feljogosító
okirat;
4.	külföldi cég vagy más szervezet tagsága esetén a külföldi cég cégkivonata és annak
magyar nyelvű hiteles fordítása, illetve annak hiteles fordításban történő igazolása, hogy a
céget vagy más szervezetet a hazai joga szerint nyilvántartásba vették, illetve az az okirat,
amelyből képviselőjének a képviseletre való jogosultsága megállapítható;
5.	a külföldi személy magyarországi kézbesítési megbízottjának a megbízására, illetve a
megbízás elfogadására vonatkozó teljes bizonyítóerejű magánokirat;
6 a) a vezető tisztségviselőknek a megválasztást elfogadó, az összeférhetetlenségre is
kiterjedő nyilatkozata, a közkereseti társaság és a betéti társaság vezető tisztségviselőinek
kivételével, ha a képviseletet valamennyi tag ellátja,
b)	az a) pontban említettek megválasztásának időtartamát tartalmazó okirat,
c)	a cég képviselőinek hiteles cégaláírási nyilatkozata;
7.	ingatlan nem pénzbeli hozzájárulásként történő szolgáltatása esetén az ingatlan -
három hónapnál nem régebbi - tulajdoni lapja, melyből az ingatlannal való rendelkezés
jogcíme legalább széljegy formájában megállapítható; a tulajdoni lapon a következő
bejegyzésre váró széljegy jogosultjaként csak a nem pénzbeli hozzájárulást szolgáltató
személy vagy szervezet szerepelhet;
8.	a jogszabályban meghatározott mértékű illeték és közzétételi költségtérítés
megfizetésének igazolása;
9.	a jogi képviselő meghatalmazása, illetve képviseleti jogának igazolása;
10.	az adószám megállapításához szükséges, az általános forgalmi adó alanyának az
adóköteles tevékenysége megkezdésének bejelentésével összefüggő nyilatkozat [az adózás
rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 22. § (1) bekezdése];
11.	Ha a bejegyzési kérelem tartalmára tekintettel kötelező, a korlátolt felelősségű
társaság bejegyzéséhez szükséges további okiratok:
a)	a tagjegyzék, közös tulajdonú törzsbetét esetében a résztulajdonosok és a
képviselőjük feltüntetésével,
b)	a hitelintézet igazolása a pénzbeli hozzájárulások befizetéséről,
72
c)	ügyvezetői nyilatkozat a nem pénzbeli hozzájárulás rendelkezésre bocsátásáról és
annak jogcíméről.
II.
1.	ha a cég elnevezésében történelmi személyiség neve szerepel, vagy a cégnévhez
másnak jogi érdeke fűződik, a Ctv. 4. §-ának (4) bekezdésében meghatározott személy vagy
szervezet hozzájárulását tartalmazó okirat,
2.	társadalmi szervezet tagról vezetett nyilvántartás adatait tartalmazó három hónapnál
nem régebbi kivonat,
3.	önkormányzat tag esetén a képviselőtestület erre vonatkozó döntését tartalmazó
okirat,
4.	ha a nem pénzbeli hozzájárulás szolgáltatásához hatóság, illetve harmadik személy
hozzájárulása (engedélye) szükséges, ez az okirat;
5.	a kiskorú tag képviseletére vonatkozó gyámhivatali határozat, ha a szülő nem láthatja
el a kiskorú képviseletét.
73
4. számú melléklet
a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a
végelszámolásról szóló törvényhez
A közkereseti társaság szerződésmintája
Társasági szerződés,
amely abból a célból került megkötésre, hogy az 1. pontban megjelölt felek
mint alapítók a gazdasági társaságokról szóló ...törvény (Gt.) rendelkezései
szerint üzletszerű közös gazdasági tevékenység folytatására közkereseti
társaságot alapítsanak, az alábbiak szerint:
1. A társaság tagjai
1.1	Név:1
Anyja neve:
Lakcím:
Cégnév:2
Cégjegyzékszám:3
Székhely:
Képviseletre jogosult neve:
Anyja neve:
Lakcím:
1.2	Név:4
Anyja neve:
Lakcím:
Cégnév:5
Cégjegyzékszám:6
Székhely:
Képviseletre jogosult neve:
Anyja neve:
Lakcím:
1.3	Név:7
Anyja neve:
Lakcím:
1	Természetes személy tag esetén kell kitölteni
2	Szervezet esetén kell kitölteni
3	Cégjegyzékszám, vagy egyéb nyilvántartási szám (alapítvány, egyház stb. esetén)
4	Természetes személy tag esetén kell kitölteni
5	Szervezet esetén kell kitölteni
6	Cégjegyzékszám, vagy egyéb nyilvántartási szám (alapítvány, egyház stb. esetén)
7	Természetes személy tag esetén kell kitölteni
74
Cégnév:8
Cégjegyzékszám:9
Székhely:
Képviseletre jogosult neve:
Anyja neve:
Lakcím:
1.n Név:10
Anyja neve:
Lakcím:
Cégnév:11
12
Cégjegyzékszám:
Székhely:
Képviseletre jogosult neve:
Anyja neve:
Lakcím:
2.	A társaság neve, székhelye, telephelye, fióktelepe
2.1	A társaság cégneve: .......................................Közkereseti Társaság
13
A társaság rövidített cégneve: ................................Kkt.
2.2	A társaság székhelye:
2.3	A társaság telephelyei:14
2.4	A társaság fióktelepei:15
3.	A társaság TEÁOR szerinti tevékenységi köre:
3.1	Főtevékenység:
3.2	Egyéb tevékenységi körök:16
8	Szervezet esetén kell kitölteni
9	Cégjegyzékszám, vagy egyéb nyilvántartási szám (alapítvány, egyház stb. esetén)
10	Természetes személy tag esetén kell kitölteni
11	Szervezet esetén kell kitölteni
12	Cégjegyzékszám, vagy egyéb nyilvántartási szám (alapítvány, egyház stb. esetén)
13	Szükség esetén kitöltendő
14	Szükség esetén kitöltendő
15	Szükség esetén kitöltendő
16	Szükség esetén kitöltendő
75
4. A társaság működésének időtartama17
A társaság időtartama:............................
5.	A tagok felelőssége
5.1	A tagok a társaság vagyonával nem fedezett hitelezői követelések kiegyenlítéséért
saját vagyonukkal korlátlanul és egyetemlegesen felelnek.
5.2	A társaságba belépő tag felelőssége a belépése előtt keletkezett társasági
kötelezettségekért a többi tagéval azonos.
6.	Az üzleti év
6.1. A társaság üzleti éve a naptári évvel megegyezik.
7.	A társaság vagyona
7.1	A felek a társaság működéséhez szükséges vagyon mértékét
...........................................Ft azaz ................forint összegben határozzák
meg, amely
a	)...........................................Ft azaz ...................készpénzből áll,
b)1	8.........................................Ft azaz	....................nem pénzbeli
hozzájárulásból áll.
A nem pénzbeli hozzájárulás megnevezése és értéke:
értéke:...........................
értéke...........................
8.	Az egyes tagok vagyoni hozzájárulása, rendelkezésre bocsátásának ideje
8.1	Név: ................................................................
vagyoni hozzájárulás összege:............................................
vagyoni hozzájárulás összetétele:...............................Ft készpénz
17	Határozatlan, vagy dátum szerint meghatározandó
18	Szükség esetén kitöltendő
76
rendelkezésre bocsátásának ideje:19.......................................
..........Ft nem pénzbeli hozzájárulás
20
rendelkezésre bocsátásának ideje: ..............................................
8.2	Név: ................................................................
vagyoni hozzájárulás összege:............................................
vagyoni hozzájárulás összetétele:...............................Ft készpénz
rendelkezésre bocsátásának ideje:21.................................................
................Ft nem pénzbeli hozzájárulás
22
rendelkezésre bocsátásának ideje: .............................................
8.3	Név: ................................................................
vagyoni hozzájárulás összege:............................................
vagyoni hozzájárulás összetétele:...............................Ft készpénz
23
rendelkezésre bocsátásának ideje: ..............................................
................Ft nem pénzbeli hozzájárulás
24
rendelkezésre bocsátásának ideje: ..............................................
8.n Név: ................................................................
vagyoni hozzájárulás összege:............................................
vagyoni hozzájárulás összetétele:...............................Ft készpénz
25
rendelkezésre bocsátásának ideje: ..............................................
................Ft nem pénzbeli hozzájárulás
rendelkezésre bocsátásának ideje:26.............................................
9.	Az üzletvezetés és képviselet
9.1	A társaság üzletvezetésére és képviseletére az 1. pontban megjelölt minden tag
önállóan, időbeli korlátozás nélkül jogosult.
10.	Cégjegyzés
19	Naptár szerűen meghatározandó
20	Naptár szerűen meghatározandó
21	Naptár szerűen meghatározandó
22	Naptár szerűen meghatározandó
23	Naptár szerűen meghatározandó
24	Naptár szerűen meghatározandó
25	Naptár szerűen meghatározandó
26	Naptár szerűen meghatározandó
77
10.1	A képviseletre jogosult személyek cégjegyzési joga önálló. A cégjegyzés akként
történik, hogy a cég kézzel vagy géppel írt, előírt, előnyomott vagy nyomtatott neve
fölé a képviseletre jogosult személy nevét közjegyző által hitelesített módon önállóan
aláírja.
11.	A tagok gyűlése
11.1	A közkereseti társaság legfőbb szerve a tagok gyűlése, amelynek
tevékenységében való részvétel lehetőségét valamennyi tag számára biztosítani kell.
11.2	A tagok gyűlése a leadható összes szavazatszámhoz viszonyított szótöbbséggel
hozza meg határozatait. A határozathozatal egyszerű szótöbbséggel történik, kivéve
azokat a kérdéseket, amelyek esetében a törvény háromnegyedes szótöbbséget vagy
egyhangúságot ír elő.
11.3	A döntések meghozatalakor minden tagnak azonos mértékű szavazata van.
12.	A nyereség felosztása, a veszteség viselése
12.1	Egyik tag sem köteles vagyoni hozzájárulását a társasági szerződésben
meghatározott összeget meghaladóan növelni, vagy veszteség esetén azt kiegészíteni.
A tag a vagyoni hozzájárulását vagy annak értékét a társaság illetve a tagsági
jogviszony fennállása alatt nem követelheti vissza.
12.2	A nyereség és a veszteség a tagok között a vagyoni hozzájárulásuk arányában
oszlik meg.
13.	A tagsági viszony megszűnése
13.1	A tagsági viszony a Gt. 99. §-ában felsorolt esetekben szűnik meg.
14.	A társaság megszűnése
14.1	A társaság jogutód nélküli megszűnése esetén a tartozások kiegyenlítése után
fennmaradó vagyont a tagok között a vagyoni hozzájárulásuk arányában kell
felosztani.
15. Vegyes és záró rendelkezések, nyilatkozatok
78
15.1	A természetes személy tagok kijelentik, hogy nagykorúak, továbbá nem tagjai
olyan más gazdasági társaságnak, ahol felelősségük korlátlan, és nem egyéni
vállalakozók.
15.2	Az üzletvezetésre és a képviseletre jogosult tagok kijelentik, hogy velük szemben
nem állnak fenn a Gt. 23. §, illetve 25. § (3) bekezdésben írt kizáró körülmények.
15.3	A jelen társasági szerződésben nem szabályozott kérdésekben a gazdasági
társaságokról szóló törvény, a társaságnak és tagjainak az ott nem szabályozott
vagyoni és személyi viszonyaira a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV.
törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
Kelt:
Tagok aláírása:
Név
Név
Név
Név:
27
Ellenjegyezte/ közokiratba foglalta:
27	Ügyvédi ellenjegyzés vagy közjegyző által történő közokiratba foglalás
79
5. számú melléklet
a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a
végelszámolásról szóló törvényhez
A betéti társaság szerződésmintája
Társasági szerződés,
amely abból a célból került megkötésre, hogy az 1. és 2. pontban megjelölt
felek, mint alapítók a gazdasági társaságokról szóló ...törvény (Gt.)
rendelkezései szerint üzletszerű közös gazdasági tevékenység folytatására
betéti társaságot alapítsanak, az alábbiak szerint:
1.	A társaság beltagjai
1.1	Név:1
Anyja neve:
Lakcím:
Cégnév:2
Cégjegyzékszám:3
Székhely:
Képviseletre jogosult neve:
Anyja neve:
Lakcím:
1.2	Név:4
Anyja neve:
Lakcím:
Cégnév:5
Cégjegyzékszám:6
Székhely:
Képviseletre jogosult neve:
Anyja neve:
Lakcím:
1.3	Név:7
Anyja neve:
Lakcím:
1	Természetes személy tag esetén kell kitölteni
2	Szervezet esetén kell kitölteni
3	Cégjegyzékszám, vagy egyéb nyilvántartási szám (alapítvány, egyház stb. esetén)
4	Természetes személy tag esetén kell kitölteni
5	Szervezet esetén kell kitölteni
6	Cégjegyzékszám, vagy egyéb nyilvántartási szám (alapítvány, egyház stb. esetén)
7	Természetes személy tag esetén kell kitölteni
80
Cégnév:8
Cégjegyzékszám:9
Székhely:
Képviseletre jogosult neve:
Anyja neve:
Lakcím:
1.n Név:10
Anyja neve:
Lakcím:
Cégnév:11
12
Cégjegyzékszám:
Székhely:
Képviseletre jogosult neve:
Anyja neve:
Lakcím:
2.	A társaság kültagjai
2.1	Név:13
Anyja neve:
Lakcím:
Cégnév:14
Cégjegyzékszám:15
Székhely:
Képviseletre jogosult neve:
Anyja neve:
Lakcím:
2.2	Név:16
Anyja neve:
Lakcím:
8	Szervezet esetén kell kitölteni
9	Cégjegyzékszám, vagy egyéb nyilvántartási szám (alapítvány, egyház stb. esetén)
10	Természetes személy tag esetén kell kitölteni
11	Szervezet esetén kell kitölteni
12	Cégjegyzékszám, vagy egyéb nyilvántartási szám (alapítvány, egyház stb. esetén)
13	Természetes személy tag esetén kell kitölteni
14	Szervezet esetén kell kitölteni
15	Cégjegyzékszám, vagy egyéb nyilvántartási szám (alapítvány, egyház stb. esetén)
16	Természetes személy tag esetén kell kitölteni
81
Cégnév:17
18
Cégjegyzékszám:
Székhely:
Képviseletre jogosult neve:
Anyja neve:
Lakcím:
2.3	Név:19
Anyja neve:
Lakcím:
Cégnév:20
21
Cégjegyzékszám:
Székhely:
Képviseletre jogosult neve:
Anyja neve:
Lakcím:
2.n Név:22
Anyja neve:
Lakcím:
Cégnév:23
24
Cégjegyzékszám:
Székhely:
Képviseletre jogosult neve:
Anyja neve:
Lakcím:
3.	A társaság neve, székhelye telephelye, fióktelepe
3.1	A társaság cégneve: ............................................Betéti társaság
25
A társaság rövidített cégneve: ................................Bt.
3.2	A társaság székhelye:
17	Szervezet esetén kell kitölteni
18	Cégjegyzékszám, vagy egyéb nyilvántartási szám (alapítvány, egyház stb. esetén)
19	Természetes személy tag esetén kell kitölteni
20	Szervezet esetén kell kitölteni
21	Cégjegyzékszám, vagy egyéb nyilvántartási szám (alapítvány, egyház stb. esetén)
22	Természetes személy tag esetén kell kitölteni
23	Szervezet esetén kell kitölteni
24	Cégjegyzékszám, vagy egyéb nyilvántartási szám (alapítvány, egyház stb. esetén)
25	Szükség esetén kitöltendő
82
3.3	A társaság telephelyei:26
27
3.4	A társaság fióktelepei:
4.	A társaság TEÁOR szerinti tevékenységi köre:
4.1	Főtevékenység:
4.2	Egyéb tevékenységi körök:28
5.	A társaság működésének időtartama29
A társaság időtartama:............................
6.	A tagok felelőssége
6.1	A beltag a társaság vagyonával nem fedezett hitelezői követelések kiegyenlítéséért
korlátlanul, az esetleges más beltagokkal egyetemlegesen, saját vagyonával felel.
6.2	A társaságba belépő beltag felelőssége a belépése előtt keletkezett társasági
kötelezettségekért a többi beltagéval azonos.
6.3	A kültag csak a társasági szerződésben vállalt vagyoni betét szolgáltatására
köteles, a társaság kötelezettségeiért azonban - a törvényben meghatározott kivétellel -
nem felel.
6.4	Az a kültag, aki korábban a társaság beltagja volt, a beltagi minősége
megszűnésétől számított öt éves jogvesztő határidőn belül beltagként felel a társaság
harmadik személlyel szemben fennálló olyan tartozásáért, amely a beltagi minősége
megszűnése előtt keletkezett.
7.	Az üzleti év
7.1	A társaság üzleti éve a naptári évvel megegyezik.
8.	A társaság vagyona
26	Szükség esetén kitöltendő
27	Szükség esetén kitöltendő
28	Szükség esetén kitöltendő
29	Határozatlan, vagy dátum szerint meghatározandó
83
8.1	A felek a társaság működéséhez szükséges vagyon mértékét
...........................................Ft azaz ................forint összegben határozzák
meg, amely
a	)...........................................Ft azaz ...................készpénzből áll,
b)	30....................................... Ft azaz ....................nem pénzbeli
hozzájárulásból áll.
A nem pénzbeli hozzájárulás megnevezése és értéke:
értéke:...........................
értéke:...........................
9.	Az egyes tagok vagyoni hozzájárulása, rendelkezésre bocsátásának ideje31
9.1	Név: ................................................................
vagyoni hozzájárulás összege:.................................
vagyoni hozzájárulás összetétele:...............................Ft készpénz
32
rendelkezésre bocsátásának ideje: .....
rendelkezésre bocsátásának ideje:
33
Ft nem pénzbeli hozzájárulás
9.2	Név: ................................................................
vagyoni hozzájárulás összege:............................................
vagyoni hozzájárulás összetétele:...............................Ft készpénz
rendelkezésre bocsátásának ideje:34...........................................
................Ft nem pénzbeli hozzájárulás
35
rendelkezésre bocsátásának ideje: ............................................
9.3	Név: ................................................................
vagyoni hozzájárulás összege:............................................
vagyoni hozzájárulás összetétele:...............................Ft készpénz
rendelkezésre bocsátásának ideje:36...........................................
................Ft nem pénzbeli hozzájárulás
37
rendelkezésre bocsátásának ideje: ..............................................
30	Szükség esetén kitöltendő
31	A tagokon a bel- és kültagot egyaránt érteni kell.
32	Naptár szerűen meghatározandó
33	Naptár szerűen meghatározandó
34	Naptár szerűen meghatározandó
35	Naptár szerűen meghatározandó
36	Naptár szerűen meghatározandó
37	Naptár szerűen meghatározandó
84
9.n Név: ................................................................
vagyoni hozzájárulás összege:............................................
vagyoni hozzájárulás összetétele:...............................Ft készpénz
38
rendelkezésre bocsátásának ideje: ..............................................
................Ft nem pénzbeli hozzájárulás
39
rendelkezésre bocsátásának ideje: ..............................................
10.	Az üzletvezetés és képviselet
10.1	A társaság üzletvezetésére és képviseletére az 1. pontban megjelölt minden
beltag önállóan, időbeli korlátozás nélkül jogosult.
11.	Cégjegyzés
11.1	A képviseletre jogosult személyek cégjegyzési joga önálló. A cégjegyzés akként
történik, hogy a cég kézzel vagy géppel írt, előírt, előnyomott vagy nyomtatott neve
fölé a képviseletre jogosult személy nevét közjegyző által hitelesített módon önállóan
aláírja.
12.	A tagok gyűlése
12.1	A betéti társaság legfőbb szerve a tagok gyűlése, amelynek tevékenységében
való részvétel lehetőségét valamennyi tag számára biztosítani kell.
12.2	A tagok gyűlése a leadható összes szavazatszámhoz viszonyított szótöbbséggel
hozza meg határozatait. A határozathozatal egyszerű szótöbbséggel történik, kivéve
azokat a kérdéseket, amelyek esetében a törvény háromnegyedes szótöbbséget vagy
egyhangúságot ír elő.
12.3	A döntések meghozatalakor minden tagnak azonos mértékű szavazata van.
13.	A nyereség felosztása, a veszteség viselése
13.1	Egyik tag sem köteles vagyoni hozzájárulását a társasági szerződésben
meghatározott összeget meghaladóan növelni, vagy veszteség esetén azt kiegészíteni.
A tagok a vagyoni hozzájárulást vagy annak értékét társaság illetve a tagsági
viszonyuk fennállása alatt nem követelhetik vissza.
13.2	A nyereség a tagok között a vagyoni hozzájárulás arányában oszlik meg.
13.3	A veszteség a tagok között a vagyoni hozzájárulás arányában oszlik meg azzal a
megszorítással, hogy a kültag vagyoni felelőssége csak a betétje mértékéig terjed.
38	Naptár szerűen meghatározandó
39	Naptár szerűen meghatározandó
85
14. A tagsági viszony megszűnése
14.1	A tagsági viszony a Gt. 99. §-ában felsorolt esetekben szűnik meg.
15. A társaság megszűnése
15.1	A társaság jogutód nélküli megszűnése esetén a tartozások kiegyenlítése után
fennmaradó vagyont a tagok között a vagyoni hozzájárulásuk arányában kell
felosztani.
16. Vegyes és záró rendelkezések, nyilatkozatok
16.1	A természetes személy beltagok kijelentik, hogy nagykorúak, továbbá nem tagjai
olyan más gazdasági társaságnak, ahol felelősségük korlátlan, és nem egyéni
vállalakozók.
16.2	Az üzletvezetésre és képviseletre jogosult tagok kijelentik, hogy velük szemben
nem áll fenn a Gt. 23. § illetve 25. § (3) bekezdésben írt kizáró körülmény.
16.3	A jelen társasági szerződésben nem szabályozott kérdésekben a gazdasági
társaságokról szóló törvény, a társaságnak és tagjainak az ott nem szabályozott
vagyoni és személyi viszonyaira a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV.
törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
Kelt:
Tagok aláírása:
Név
Név
Név
Név:
Ellenjegyezte/közokiratba foglalta:40
40	Ügyvédi ellenjegyzés vagy közjegyző által történő közokiratba foglalás
86
6. számú melléklet
a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a
végelszámolásról szóló törvényhez
A korlátolt felelősségű társaság szerződésmintája
Társasági szerződés,
amely abból a célból került megkötésre, hogy az 1. pontban megjelölt felek,
mint alapítók a gazdasági társaságokról szóló ...törvény (Gt.) rendelkezései
szerint üzletszerű közös gazdasági tevékenység folytatására korlátolt
felelősségű társaságot alapítsanak, az alábbiak szerint:
1.	A társaság tagjai
1.1	Név:1
Anyja neve:
Lakcím:
Cégnév:2
Cégjegyzékszám:3
Székhely:
Képviseletre jogosult neve:
Anyja neve:
Lakcím:
1.2	Név:4
Anyja neve:
Lakcím:
Cégnév:5
Cégjegyzékszám:6
Székhely:
Képviseletre jogosult neve:
Anyja neve:
Lakcím:
1.3	Név:7
Anyja neve:
Lakcím:
1	Természetes személy tag esetén kell kitölteni
2	Szervezet esetén kell kitölteni
3	Cégjegyzékszám, vagy egyéb nyilvántartási szám (alapítvány, egyház stb. esetén)
4	Természetes személy tag esetén kell kitölteni
5	Szervezet esetén kell kitölteni
6	Cégjegyzékszám, vagy egyéb nyilvántartási szám (alapítvány, egyház stb. esetén)
7	Természetes személy tag esetén kell kitölteni
87
Cégnév:8
Cégjegyzékszám:9
Székhely:
Képviseletre jogosult neve:
Anyja neve:
Lakcím:
1.n Név:10
Anyja neve:
Lakcím:
Cégnév:11
12
Cégjegyzékszám:
Székhely:
Képviseletre jogosult neve:
Anyja neve:
Lakcím:
2.	A társaság neve, székhelye, telephelye, fióktelepe
2.1	A társaság cégneve: ............................................Korlátolt
Felelősségű Társaság
13
A társaság rövidített cégneve: ................................Kft.
2.2	A társaság székhelye:
2.3	A társaság telephelyei:14
2.4	A társaság fióktelepei:15
3.	A társaság TEÁOR szerinti tevékenységi köre
3.1	Főtevékenység:
3.2	Egyéb tevékenységi körök:16
8	Szervezet esetén kell kitölteni
9	Cégjegyzékszám, vagy egyéb nyilvántartási szám (alapítvány, egyház stb. esetén)
10	Természetes személy tag esetén kell kitölteni
11	Szervezet esetén kell kitölteni
12	Cégjegyzékszám, vagy egyéb nyilvántartási szám (alapítvány, egyház stb. esetén)
13	Szükség esetén kitöltendő
14	Szükség esetén kitöltendő
15	Szükség esetén kitöltendő
88
4. A társaság működésének időtartama17
A társaság időtartama:............................
5.	A társaság törzstőkéje
5.1	A társaság törzstőkéje ............................
a)...........................................Ft azaz ..............
a törzstőke ......
Ebből az alapításkor befizetett összeg
..................Ft azaz
... forint amely
készpénzből áll, amely
%-a 18
Ft,
a pénzbeli hozzájárulás .............................................................%-a
b) ...............................................................Ft azaz
19
.................................................................. Ft nem pénzbeli
hozzájárulásból áll, amely a törzstőke............................................... %-a
Ebből az alapításkor rendelkezésre bocsátott érték az összes nem pénzbeli
hozzájárulás..........................................................................%-a
6.	Az egyes tagok törzsbetétje
6.1	Név:
Törzsbetét
összege:
Törzsbetét összetétele,
a)	Készpénz................................................... Ft
b)	Nem pénzbeli hozzájárulás :
megnevezése:..................................................................................értéke:
6.2	Név:
Törzsbetét
összege:
Törzsbetét összetétele,
a)	Készpénz................................................... Ft
b)	Nem pénzbeli hozzájárulás :
megnevezése:..................................................................................értéke:
6.3	Név:
16	Szükség esetén kitöltendő
17	Határozatlan, vagy dátum szerint meghatározandó
18	Gt. 116. § (2) bek.
19	Gt. 115. § (1) bek.
89
Törzsbetét összege:
Törzsbetét összetétele,
a)	Készpénz................................................... Ft
b)	Nem pénzbeli hozzájárulás :
megnevezése:..................................................................................értéke:
6.n Név:
Törzsbetét összege:......................................................
Törzsbetét összetétele,
a)	Készpénz................................................... Ft
b)	Nem pénzbeli hozzájárulás :
megnevezése:..................................................................................értéke:
7.	A törzsbetétek teljesítési határideje20
7.1	Amennyiben a tagok a törzsbetét készpénz részét teljes egészében alapításkor nem
fizették be, kötelesek a törzsbetétjüket képező készpénz összeget
...........................................-ig, legkésőbb azonban a cégbejegyzéstől
számított első év végéig befizetni a társaság számlavezető bankjába / pénztárába
befizetni.
7.2	Amennyiben a tagok a nem pénzbeli hozzájárulást teljes egészében alapításkor
nem bocsátották rendelkezésre, kötelesek a törzsbetétjüket képező nem pénzbeli
hozzájárulást ...........................................-ig, legkésőbb azonban a
cégbejegyzéstől számított harmadik év végéig a társaság rendelkezésre
bocsátani.
7.3	A törzsbetétek teljesítésének megtörténtét az ügyvezető köteles a cégbíróságnak
bejelenteni.
8.	Üzletrész
8.1	A társaság bejegyzését követően a tagok jogait és a társaság vagyonából őket
megillető hányadot az üzletrész testesíti meg. Minden tagnak csak egy üzletrésze
lehet. Egy üzletrésznek több tulajdonosa is lehet. Ezek a személyek a társasággal
szemben egy tagnak számítanak; jogaikat - ideértve a társasági szerződés
megkötését is - csak közös képviselőjük útján gyakorolhatják, és a tagot terhelő
kötelezettségekért egyetemlegesen felelnek.
8.2	Az üzletrész a tagok törzsbetétjéhez igazodik. Ennek megfelelően az üzletrészek
megoszlása:
1.	üzletrész...................................................%
20 Szükség szerint kitöltendő
90
név............................................................
név............................................................
név.............................................................
2.	üzletrész...................................................%
név............................................................
név............................................................
név.............................................................
3.	üzletrész...................................................%
név............................................................
név............................................................
név.............................................................
n. üzletrész...................................................%
név............................................................
név............................................................
név.............................................................
9.	Az üzletrészek átruházása, felosztása
9.1	Az üzletrész a társaság tagjaira - a társaság saját üzletrészét (Gt.135. §) kivéve -
szabadon átruházható.
9.2	Az üzletrészt kívülálló személyre csak akkor lehet átruházni, ha a tag a törzsbetétét
teljes mértékben befizette, kivéve a Gt. 138. §-ban foglalt esetet. A tagot, a
társaságot vagy a taggyűlés által kijelölt személyt - ebben a sorrendben - az
adásvételi szerződés útján átruházni kívánt üzletrészre elővásárlási jog illeti
meg.
9.3	Az üzletrész csak átruházás, a megszűnt tag jogutódlása és öröklés esetén osztható
fel. A felosztáshoz a taggyűlés hozzájárulása szükséges.
10.	A nyereség felosztása
10.1	A tagot a társaságnak a Gt. 131. § (1) bekezdése szerint felosztható és a taggyűlés
által felosztani rendelt, a számviteli törvény szerint meghatározott tárgyévi
adózott eredményéből, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített tárgyévi
adózott eredményéből arányos hányad (osztalék) illeti meg. A nyereséget a
törzsbetétek arányában kell a tagok között felosztani.
11.	A társaság taggyűlése
11.1	A taggyűlés a társaság legfőbb szerve. A taggyűlést legalább évente egyszer a
társaság székhelyére vagy telephelyére a napirend közlésével össze kell hívni.
91
11.2	A taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartoznak: mindazok a kérdések, amelyeket
a törvény a taggyűlés kizárólagos hatáskörébe utal.
11.3	Az egyes tagokat megillető szavazatok száma:
név:.......................................................szavazatszám:
név:.......................................................szavazatszám:
név:.......................................................szavazatszám:
név:.......................................................szavazatszám:
11.4	A taggyűlés akkor határozatképes, ha azon legalább a törzstőke fele vagy a
leadható szavazatok többsége képviselve van.
11.5	A taggyűlés határozatait, amennyiben a törvény másként nem rendelkezik, a
szavazati joggal jelenlévők egyszerű többségével hozza meg.
11.6	A taggyűlést az ügyvezető hívja össze.
12.	Az ügyvezető
12.1	A társaság első ügyvezetője/ügyvezetői.
Név:
Anyja neve:.
Lakcím:
Az ügyvezetői megbízatás határozott időre, legfeljebb öt évre szól.
A megbízatás kezdő időpontja:..................................................
A megbízatás lejárta:..............................................................
21
12.2	A társaság első ügyvezetője/ügyvezetői.
Név:
Anyja neve:
Lakcím:
Az ügyvezetői megbízatás határozott időre, legfeljebb öt évre szól.
A megbízatás kezdő időpontja:..................................................
A megbízatás lejárta:..............................................................
12.n A társaság első ügyvezetője/ügyvezetői.
Név:
Anyja neve:
Lakcím:
Az ügyvezetői megbízatás határozott időre, legfeljebb öt évre szól.
A megbízatás kezdő időpontja:..................................................
21 Csak további ügyvezetők esetén kell kitölteni
92
A megbízatás lejárta:..............................................................
13.	A cégjegyzés
13.1	A képviseletre jogosult személyek cégjegyzési joga önálló. A cégjegyzés akként
történik, hogy a cég kézzel vagy géppel írt, előírt, előnyomott vagy nyomtatott
neve fölé a képviseletre jogosult személy nevét közjegyző által hitelesített módon
önállóan aláírja.
14.	A társaság megszűnése
14.1	A társaság jogutód nélküli megszűnése esetében a hitelezők kielégítése után
fennmaradó vagyont a tagok között a vagyoni hozzájárulás arányában kell
felosztani.
15.	Egyéb rendelkezések
15.1	A jelen társasági szerződésben nem szabályozott kérdésekben a gazdasági
társaságokról szóló törvény, a társaságnak és tagjainak az ott nem szabályozott
vagyoni és személyi viszonyaira a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV.
törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
Kelt:........................
Tagok aláírása:
Név:
Név:
Név:
Név:
Ellenjegyezte/közokiratba foglalta:22
22	Ügyvédi ellenjegyzés vagy közjegyző által történő közokiratba foglalás
93
7.	számú melléklet
a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a
végelszámolásról szóló törvényhez
Az egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság alapító okirat mintája
Alapító okirat,
amely abból a célból került elfogadásra, hogy az 1. pontban megjelölt alapító
a gazdasági társaságokról szóló .törvény (Gt.) rendelkezései szerint
üzletszerű gazdasági tevékenység folytatására egyszemélyes korlátolt
felelősségű társaságot alapítson, az alábbiak szerint:
1.	A társaság alapítója
1.1	Név:23
Anyja neve:
Lakcím:
Cégnév:24
25
Cégjegyzékszám:
Székhely:
Képviseletre jogosult neve:
Anyja neve:
Lakcím:
2.	A társaság neve, székhelye, telephelye, fióktelepe
2.1	A társaság cégneve: ............................................Korlátolt Felelősségű
Társaság
A társaság rövidített cégneve:26 ................................Kft.
2.2	A társaság székhelye:
27
2.3	A társaság telephelyei:
2.4	A társaság fióktelepei:28
3.	A társaság TEÁOR szerinti tevékenységi köre
23	Természetes személy tag esetén kell kitölteni
24	Szervezet esetén kell kitölteni
25	Cégjegyzékszám, vagy egyéb nyilvántartási szám (alapítvány, egyház stb. esetén)
26	Szükség esetén kitöltendő
27	Szükség esetén kitöltendő
28	Szükség esetén kitöltendő
94
3.1	Főtevékenység:
3.2	Egyéb tevékenységi körök:29
4.	A társaság működésének időtartama30
A társaság időtartama:............................
5.	A társaság törzstőkéje
5.1	A társaság törzstőkéje .................................................Ft azaz
...............................................................................forint amely
a	)...........................................Ft azaz .............. készpénzből áll, amely
a törzstőke ........................................................................%-a31
b)	...............................................................Ft azaz ...................
..................................................... Ft nem pénzbeli hozzájárulásból áll,
32
amely a törzstőke..................................... %-a
A bejegyzési kérelem cégbírósághoz történő benyújtásáig a teljes pénzbeli
hozzájárulást be kell fizetni, illetve a nem pénzbeli hozzájárulást a társaság
rendelkezésére kell bocsátani.
6.	A tag törzsbetétje
6.1	Név:
Törzsbetét összege:
Törzsbetét összetétele,
a)	Készpénz................................................... Ft
b)	Nem pénzbeli hozzájárulás :
megnevezése:........................................................................................értéke:
7.	Üzletrész
7.1	A társaság bejegyzését követően a tag jogait és a társaság vagyonából őt
megillető hányadot az üzletrész testesíti meg. A tagnak csak egy üzletrésze lehet.
29	Szükség esetén kitöltendő
30	Határozatlan, vagy dátum szerint meghatározandó
31	Gt. 167. § (3) bek.
32	Gt. 167. § (3) bek.
95
8. Az üzletrészek átruházása, felosztása
8.1	Az egyszemélyes társaság a saját üzletrészét nem szerezheti meg.
8.2	Az üzletrész csak átruházás, a megszűnt tag jogutódlása és öröklés esetén osztható
fel.
8.3	Ha az egyszemélyes társaság az üzletrész felosztása vagy a törzstőke emelése
folytán új taggal egészül ki és így többszemélyes társasággá válik, a tagok
kötelesek az alapító okiratot társasági szerződésre módosítani.
9.	A nyereség felosztása
9.1	A tagot a társaságnak a Gt. 132. § (1) bekezdése szerint felosztható és a felosztani
rendelt, a számviteli törvény szerint meghatározott tárgyévi adózott
eredményéből, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített tárgyévi adózott
eredményéből osztalék illeti meg.
10.	Az alapítói határozat
10.1	A taggyűlés hatáskörébe tartozó kérdésekben az alapító határozattal dönt, és erről
a vezető tisztségviselőt írásban értesíti.
10.2	Az alapító kizárólagos hatáskörébe tartoznak mindazok a kérdések, amelyeket a
törvény a taggyűlés kizárólagos hatáskörébe utal.
11.	Az ügyvezető
11.1	A társaság első ügyvezetője/ügyvezetői.
Név:
Anyja neve:
Lakcím:
Az ügyvezetői megbízatás határozott időre, legfeljebb öt évre szól.
A megbízatás kezdő időpontja:..................................................
A megbízatás lejárta:.................................................................
33
11.2	A társaság első ügyvezetője/ügyvezetői.
33 Csak további ügyvezetők esetén kell kitölteni
96
Név:
Anyja neve:
Lakcím:
Az ügyvezetői megbízatás határozott időre, legfeljebb öt évre szól.
A megbízatás kezdő időpontja:..................................................
A megbízatás lejárta:.................................................................
11.n A társaság első ügyvezetője/ügyvezetői.
Név:
Anyja neve:
Lakcím:
Az ügyvezetői megbízatás határozott időre, legfeljebb öt évre szól.
A megbízatás kezdő időpontja:..................................................
A megbízatás lejárta:.................................................................
12.	A cégjegyzés
12.1	A képviseletre jogosult személyek cégjegyzési joga önálló. A cégjegyzés akként
történik, hogy a cég kézzel vagy géppel írt, előírt, előnyomott vagy nyomtatott
neve fölé a képviseletre jogosult személy nevét közjegyző által hitelesített módon
önállóan aláírja.
13.	A társaság megszűnése
13.1	A társaság jogutód nélküli megszűnése esetében a hitelezők kielégítése után
fennmaradó vagyon az alapítót illeti meg.
14.	Egyéb rendelkezések
14.1	A jelen társasági szerződésben nem szabályozott kérdésekben a gazdasági
társaságokról szóló törvény, a társaságnak és tagjainak az ott nem szabályozott
vagyoni és személyi viszonyaira a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV.
törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
Kelt:........................
Az alapító aláírása:
Név:
Ellenjegyezte/közokiratba foglalta: 
34	Ügyvédi ellenjegyzés vagy közjegyzői által történő közokiratba foglalás

INDOKOLÁS

ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A törvényjavaslat az anyagi jogi szabályozással összhangban, különösen a társasági jog
megújulására tekintettel szabályozza újra a cégbejegyzési eljárást, tehát a cégek
piacralépésének eljárásjogi feltételeit. A modern technika vívmányait maradéktalanul
alkalmazva az elektronikus cégeljárás megvalósításával gyorsabbá teszi a cégbírósági eljárást,
illetve megkönnyíti a céginformációhoz történő hozzáférést, ezzel javítja a cégek
működésének átláthatóságát. Az üzleti partnerek, hitelezők érdekeit szem előtt tartva erősíti a
cégek működése feletti kontrollt, kiteljesítve, érdemibbé téve a cégbíróságok törvényességi
felügyeleti jogkörét.
A törvényjavaslat első része az alapvető rendelkezéseket, általános cégjogi
alapfogalmakat (a cégbíróság és a Cégszolgálat feladatai, cégnyilvánosság, cégjegyzék,
cégnév, stb.) tartalmazza.
1.	Az alapvető rendelkezések között szerepel az Igazságügyi Minisztérium szervezeti
egységeként működő Cégszolgálat feladatainak meghatározása. A Cégszolgálatnak
változatlanul kiemelkedő jelentősége lesz a cégnyilvánosság biztosításában azáltal, hogy
céginformációt szolgáltat a cégjegyzék adatairól és az elektronikus cégiratokról, valamint a
cégek beszámolóiról elektronikus úton vagy papír alapú formában, ha kérik, közhiteles módon
is. Ezen túlmenően az elektronikus cégeljárás is a Cégszolgálat közreműködésével valósul
meg.
A gazdasági forgalom kiszámíthatóbb, átláthatóbb működése érdekében ugyanakkor a
jövőben a Cégszolgálat további feladatköröket is ellát majd. (Ezt fejezi ki elnevezésének
változása is, Cégnyilvántartási és Céginformációs Szolgálatról Céginformációs és az
Elektronikus Cégeljárásban Közreműködő Szolgálatra, röviden: Cégszolgálatra.) Ezek közül
kiemelkedő jelentőségű lesz az ún. hitelezővédelmi nyilvántartás működtetése.
A Szolgálat jogi tanácsadást is nyújt majd annak érdekében, hogy a mikró- és
kisvállalkozások a cégalapítással, illetve a megszűntetéssel kapcsolatos információkat
közérthető formában, költségmentesen megismerhessék [1. § (3) bek.].
2.	Az 1. társasági jogi irányelv (68/151/EGK) módosításáról szóló 2003/58/EK irányelv
értelmében biztosítani kell, hogy az irányelv hatálya alá tartozó társaságok (korlátolt
98
felelősségű társaságok, részvénytársaságok) bejegyzési (változásbejegyzési) kérelmeiket
elektronikus dokumentum formájában is eljuttathassák regisztráló hatóságukhoz,
Magyarországon tehát a cégbírósághoz. Az irányelv értelmében a tagállamoknak e feladatot
2007. január 1-ig kell teljesíteniük, biztosítva azt is, hogy a kft.-k és rt.-k 2006. december 31-
ét megelőző - legalább - 10 évben keletkezett összes irata is rendelkezésre álljon az ügyfelek
számára - kérelmük esetén - elektronikus okirat formájában is.
A hatályos rendelkezések értelmében az elektronikus cégeljárás a cégbíróságokon 2005.
január 1. és 2006. szeptember 1. között fokozatosan valósul meg, épül ki. A rendszer
kiépülése azonban csak akkor lesz teljes körű, ha a cégbíróságok és a cégek elektronikus
kommunikációja nem korlátozódik két cégformára, tehát a kft.-re és az rt.-re. Ezért a
törvényjavaslat - a fokozatosság elvét változatlanul szem előtt tartva, azonban a folyamatot
felgyorsítva - 2006. júliusától valamennyi gazdasági társasági forma esetében biztosítja azt a
lehetőséget, hogy a cégbejegyzési (változásbejegyzési) kérelmét elektronikus úton is
előterjeszthesse és ennek eredményeként a cégbíróság az érintett cégeket elektronikus úton
jegyezze be, tartsa nyilván. Ez értelemszerűen a cégirataik elektronikus nyilvánosságát is
biztosítja (16-17. §). A törvényjavaslat értelmében ezen túlmenően 2007. január 1-től
valamennyi cégforma esetében lehetővé válik a cégbejegyzési (változásbejegyzési) kérelem
elektronikus úton történő intézése.
Az elektronikus cégeljárás jelentősége egyébként abban is kifejezésre jut, hogy a
törvényjavaslat előbb ismerteti az elektronikus cégbejegyzési (változásbejegyzési) eljárást
(36-39. §), és csak ezt követően szabályozza a hagyományos, papír alapú cégeljárást.
3.	A cégjogi alapfogalmak között szerepel a cégnév meghatározása. A cégek
megkülönböztetésének elsődleges eszköze a minden más cég elnevezésétől különböző
cégnév. A törvényjavaslat itt határozza meg az ún. előzetes cégnévfoglalásra vonatkozó
eljárási szabályokat is.
Az új szabályozás alapján mód nyílik arra, hogy a cég (leendő cég) jogi képviselője legfeljebb
60 napos időszakra előzetes cégnév-foglalással éljen, azzal, hogy ha a 60 napos időszakon
belül a cégbejegyzési (névváltoztatási) kérelem benyújtására nem kerül sor, úgy a névfoglalás
megszűnik.
Ezzel a megoldással a társasági szerződés aláírásakor vagy az alakuló közgyűlés
megtartásakor a tagok (részvényesek), valamint a jogi képviselő egyaránt biztos lehet abban,
hogy az alapításról való döntés és a bejegyzési kérelem előterjesztése közötti időszakban nem
történhet olyan jogilag releváns esemény, amely utóbb a cégnév megváltoztatását teheti
szükségessé, illetve a lefoglalt cégnévvel a cég a nyilvántartásba bejegyezhető. Ugyanez
érvényesül abban az esetben is, ha egy már működő cég kíván nevet változtatni
változásbejegyzési kérelem benyújtásával. (6. §)
4.	A jövőben a cégbejegyzés eljárási rendjét, a cégbíróság vizsgálatának terjedelmét nem az
határozza majd meg, hogy a bejegyzendő cég rendelkezik-e jogi személyiséggel vagy sem. Az
egyszerűbb, illetve a bonyolultabb megítélésű cégalapítások között ugyanis nem helyes a
választóvonalat a cég jogi személyiségéhez vagy annak hiányához kötni. E helyett az
egyszerűbb és gyorsabb eljárási rendben történő cégalapítást a törvényjavaslat szerint az
99
eredményezi, ha bizonyos cégformák esetében a törvényjavaslat mellékletét képező
szerződésmintát alkalmazza a bejegyzést kérő a létesítő okirata elkészítése során.
A szerződésminta alkalmazása módot ad a bejegyzési és változásbejegyzési eljárások
jelentős mértékű felgyorsítására, ami egyben a cégek alapítási költségeinek csökkenését is
eredményezi.
A szerződésminta a három legnagyobb számban létrejövő cégforma esetében, a
közkereseti és betéti társaság esetében, valamint korlátolt felelősségű társaság esetében lesz
alkalmazható. A törvényjavaslat mellékletét képező szerződésminta alkalmazása azt jelenti,
hogy a leendő cég lényegében csak a saját adataival egészíti ki a formanyomtatványt. Ez a
megoldás törvényi „garanciát” jelent arra vonatkozóan, hogy a társaság által benyújtott
szerződés „mintegy szükségképpen” megfelel a törvényi előírásoknak, mivel a társasági
szerződésben feltüntetésre kerülő adatokon, tényeken kívül az okirat mindenben megegyezik
a törvény rendelkezéseivel. Ilyen esetben a cégbíróság csak azt vizsgálja, hogy a
szerződésminta kitöltése a jogszabályoknak megfelelően történt-e, illetve a bejegyzési
kérelem a minta alapján készült szerződéssel és a mellékletekkel összhangban áll-e [48. § (3)
bek.].
5.	A cégbejegyzést kérők és a cégbíróság helyzetét könnyíti meg a törvényjavaslat
akkor is, amikor kimondja, hogy a cégbíróság csak olyan irat, melléklet csatolását kérheti,
melynek szükségességét a törvény alapján a bejegyzést kérők maguk is tételesen ellenőrizni
tudják. A mellékletek száma azonban több, tartalmuk lényegesen differenciáltabb, igazodva a
törvényjavaslatban meghatározott eljárás típus alapján indokolt követelményekhez. Ez egyben
áttekinthetőbbé és könnyebben kezelhetővé teszi a jogalkalmazók számára, hogy mikor
milyen mellékleteket kell a bejegyzési kérelemhez csatolniuk.
6.	A hatályos szabályozás alapján a jogi személyiségű cégek esetében a cégbejegyzésre,
illetve a változásbejegyzési végzés meghozatalára nyitva álló határidő hosszabb, mint a jogi
személyiség nélküli cégek vonatkozásában, 15 munkanap helyett 30 munkanap. A bejegyzési
határidőbe a hiánypótlás időtartama nem számít bele, illetve a cégbíróság vezetőjének a
határidő leteltét követően még további 8 nap áll a rendelkezésére, hogy az automatikus
cégbejegyzés elkerülése érdekében a szükséges intézkedéseket megtehesse. Így a tényleges
eljárás hosszabb ideig tarthat.
Figyelemmel a szerződésminták alkalmazásának lehetőségére, illetve az elektronikus
cégeljárás fokozatos megvalósulására, a törvényjavaslat a bejegyzési határidők további
rövidítését valósítja meg.
Amennyiben a közkereseti, betéti vagy korlátolt felelősségű társaság szerződésminta
alapján készíti el a társasági szerződését, a cégbíróságnak a hiánypótlási eljárás lefolytatása
nélküli elutasító végzését 3 munkanapon belül meg kell hoznia. Ebben az eljárási szakaszban
a cégbíróság csak formai szempontból vizsgálja a bejegyzési kérelmet és mellékleteit. Azt
veszi számba, hogy a létesítő okiratot és a 3. számú melléklet I. részében foglalt, az
alapításkor szükséges, speciálisan a szerződésminta alkalmazásával összefüggő okiratokat
csatolták-e.
Amennyiben a hiánypótlási eljárás lefolytatása nélküli elutasításra nem volt szükség, a
cégbíróság a kérelem érkezését követő 5 munkanapot a bejegyzési kérelem érdemi
100
vizsgálatára fordítja és szükség esetén elutasítás terhe mellett hiánypótlásra felhívó végzést ad
ki. A cégbíróságnak a bejegyzésről, vagy annak elutasításáról a kérelem érkezésétől számított
8 munkanapon belül döntenie kell. (48. §)
Ha a létesítő okirat nem szerződésminta alkalmazásával készült, a cégbírósági
ügyintézési határidő - a hiánypótlási eljárás lefolytatása nélküli elutasításra nyitva álló
időtartam kivételével, amely azonos - értelemszerűen hosszabb. A hiánypótlásra felhívó
végzést a bejegyzési kérelemnek és mellékleteinek érdemi vizsgálatát követő 8 munkanap
alatt ki kell adni, feltéve, hogy a hiánypótlás nélküli elutasítást nem kellett alkalmazni. A cég
bejegyzésére irányuló kérelem érkezésétől számított legkésőbb 15 munkanapon belül dönteni
kell a bejegyzésről, vagy annak elutasításáról.
Közös szabály, hogy ha hiánypótlásra felhívó végzés kiadására került sor, a hiánypótlási
határidő legfeljebb 45 nap lehet és a hiányok pótlásáig eltelt idő a bejegyzési határidő
számításánál nem vehető figyelembe. A bejegyzési határidő eredménytelen eltelte esetén a
cégbíróság vezetője további 3 munkanapon belül intézkedhet a bejegyzési kérelem
elbírálásáról az automatikus cégbejegyzés elkerülése érdekében.
Változásbejegyzési eljárás esetén egységesen 15 munkanap az elbírálási határidő - az
átalakulás cégbejegyzésének kivételével - függetlenül attól, hogy szerződésmintával alapított
(működő) cégről van-e szó, vagy nem. Számos esetben ugyanis olyan változásbejegyzési
kérelemről kell dönteni, ami nem függ össze a létesítő okirat módosításával (pl. üzletrész-
átruházására került sor), így azonos jellegű bejegyzési kérelem és mellékletek alapján kell a
határozatot meghozni. Az eljárás, a cégbíróság munkája tehát általában bonyolultabb, mint
cégalapításkor (50. §).
A törvényjavaslat lehetőséget biztosít - meghatározott feltételek esetén, a leendő cég
választása szerint - az egyszerűsített, gyorsított cégbejegyzési eljárásra is, melynek
eredményeként a bejegyzési kérelem benyújtását követő 2. munkanapon sor kerülhet a cég
bejegyzésére és ezzel a teljes körű működésére.
Ezt a kivételes eljárást olyan közkereseti, betéti vagy korlátolt felelősségű társaság
választhatja, amelyik a létesítő okiratát szerződésminta alkalmazásával készíti el, előzetes
névfoglalással él és a bejegyzési kérelmét elektronikus úton terjeszti elő. Ha a bejegyzési
kérelem és mellékletei megfelelnek a jogszabályoknak, a cégbíróság az érkezéstől számított 2.
munkanapon a céget bejegyzi a cégnyilvántartásba. Ellenkező esetben a cégbejegyzési
kérelmet elutasítja. Hiánypótlási eljárásnak tehát nincs helye, azonban az elutasításhoz fűződő
jogkövetkezmények nem alkalmazhatók, ha 8 napon belül ismételten kérik a cég bejegyzését
(49. §).
7.	A cégbejegyzést (változásbejegyzést) elrendelő végzés hatályon kívül helyezése iránti
per eljárási rendjét illetően a törvényjavaslat számos új jogi megoldást tartalmaz, ugyanakkor
változatlan szabály, hogy a perindításra a végzés Cégközlönyben való közzétételétől számított
30 napon belül az ügyész és az jogosult, akire a végzés rendelkezést tartalmaz.
A törvényjavaslat kimondja, hogy a cégalapítást bejegyző végzés hatályon kívül
helyezése iránti perben a végzés hatályon kívül helyezésére csak valamely, a cégjogi
szabályok közül az új Gt-be átkerült, ott meghatározott érvénytelenségi ok megállapítása
esetén kerülhet sor. Más érvénytelenségi ok fennállása esetében, ha a létesítő okirat
101
jogszabálysértő volta nem küszöbölhető ki, a perbíróság csak a jogszabálysértés tényét
állapítja meg, de a bejegyző végzést nem helyezheti hatályon kívül. A perbíróság ilyen
esetben felhívja a cégbíróságot a törvényes állapot helyreállításához szükséges intézkedések
törvényességi felügyeleti eljárás keretében való foganatosítására.
Ezt megelőzően azonban a perben eljáró bíróság felhívja a céget a jogszabálysértő
állapot megszüntetéséhez szükséges intézkedések megtételére, illetve a létesítő okirat
érvénytelenségének kiküszöbölésére. Ha ezek az intézkedések eredményre vezetnek, a
perbíróság a végzést hatályában fenntartja. Új rendelkezés, hogy a megváltozott, a
jogszabályoknak megfelelő adatokat a cégbíróság jogosult a cégjegyzékbe hivatalból is
bejegyezni, illetve a bíróság felhívására megteheti a törvényes állapot helyreállításához
szükséges további intézkedéseket.
Ha a cég a jogszabálysértő állapotot a perben nem szünteti meg vagy a jogszabálysértés
nem küszöbölhető ki, változásbejegyzést elrendelő végzés esetén sor kerülhet a végzés
hatályon kívül helyezésére, majd az érintett cégjegyzékadatok cégbíróság által való
hivatalbóli törlésére, illetve törvényességi felügyeleti intézkedés alkalmazására (65-68. §).
8.	A cégalapítás érvénytelenségére irányuló per eljárási rendjét a törvényjavaslat
tartalmazza. Az érvénytelenségi okokat azonban az említettek szerint a jövőben a Gt. sorolja
fel az 1. sz. társasági jogi irányelv szabályainak megfelelően. A törvényjavaslat azonban ezzel
egyidejűleg olyan utaló szabállyal egészül ki, amely valamennyi, a cégnyilvántartásban
szereplő, nem gazdasági társaság formájú cég vonatkozásában kimondja, hogy esetükben is a
Gt.-ben rögzített rendelkezéseknek megfelelően kerülhet csak sor semmisségi per indítására.
Per eljárási szabályai lényegesen nem változnak. A pert a cég bejegyzését elrendelő
végzés Cégközlönyben történő közzétételétől számított 6 hónapos jogvesztő határidőn belül
az ügyész, illetve az indíthatja meg, aki a jogi érdekét valószínűsíti. A cél továbbra is az
érvénytelenségi okok kiküszöbölése, amennyiben lehetséges (70. §). Ha erre nincs mód, akkor
a bíróság a céget létrehozó létesítő okiratot az ítéletében megállapított időpontig hatályossá
nyilvánítja, majd az ítélet alapján a cégbíróság a céget megszűntnek nyilvánítja.
9.	A cégbejegyzés és a változásbejegyzés a jelenleginél egyszerűbb, kiszámíthatóbb és
gyorsabb eljárást biztosító szabályozására tekintettel lehetővé válik a társaságok (cégek)
működése feletti törvényességi felügyelet érdemibbé tétele. A törvényjavaslat - a
gyakorlatban felmerült tapasztalatokat megfelelően hasznosítva - újraszabályozza a
törvényességi felügyeleti eljárást. A törvényjavaslat egyértelműen rögzíti, hogy az eljárás
alapvető célja a cég törvényes működésének helyreállítása, ésszerű határidőn belül.
A törvényjavaslat kisebb módosításokkal a hatályos szabályozással egyezően sorolja fel
azt, hogy mikor van helye törvényességi felügyeleti eljárásnak. Változatlan az a rendelkezés
is, hogy nincs helye az eljárásnak, ha az arra vonatkozó igény a bejegyzést elrendelő végzés
hatályon kívül helyezése iránti perben vagy más perben, illetve közigazgatási eljárásban
érvényesíthető.
A törvényjavaslat egyértelműen megkülönbözteti az eljárást, attól függően, hogy arra
hivatalból vagy kérelemre kerül-e sor. Hivatalból jár el a cégbíróság, ha az eljárás
szükségességét maga észleli vagy azt más bíróság kezdeményezi. Ilyen esetben az eljárás
lefolytatása kötelező. Kérelemre indul az eljárás, ha azt az ügyész, a cég tevékenységének
102
ellenőrzésére jogosult hatóság vagy közigazgatási szerv vagy olyan személy kezdeményezi,
akinek az eljárás lefolytatásához jogi érdeke fűződik és ezt valószínűsíti is. Az eljárásban a
kérelmező félként vesz részt, ilyen esetben a törvényességi felügyeleti eljárás kontradiktórius
jellegű (77. §).
A törvényes működés helyreállítása érdekében a cégbíróság intézkedési lehetőségeinek
köre bővül. A cégbíróság ugyanis - többek között - legfeljebb 90 napra a cég költségére
felügyelőbiztost rendelhet ki, aki megteheti azokat a szükséges intézkedéseket, amelyek a
törvényes működés helyreállításához elengedhetetlenek. A felügyelőbiztos tevékenységéről a
cégbíróságnak köteles beszámolni. Speciális a felügyelőbiztos jogköre, ha a kirendelésére
azért került sor, mivel a cégnek (már) nincs vezető tisztségviselője. Ebben az esetben a
felügyelőbiztos a vezető tisztségviselő jogkörét gyakorolja. Ez a minősége a cégjegyzékből is
kitűnik. A felügyelőbiztos a vezető tisztségviselő jogkörében azonban csak a halaszthatatlan
intézkedések megtételére jogosult, pl. összehívhatja a cég legfőbb szervét új vezető
tisztségviselő megválasztása érdekében (82. §).
A törvényjavaslat kimondja, hogy a törvényességi felügyeleti eljárást mindaddig
folytatni kell, amíg a jogszabálysértő állapot vagy helyzet fennáll. A cégbíróságnak ilyen
esetben az eljárás megindításától számított 90 napon belül valamilyen intézkedést kell
alkalmaznia és az egyes törvényességi felügyeleti intézkedések között 6 hónapnál hosszabb
idő nem telhet el. Ha a cégbíróság - ismételt, illetve különböző - intézkedései nyomán sem
biztosítható a cég törvényes működése, a cégbíróság a céget eltiltja a további működéstől és
megszűntnek nyilvánítja (84. §).
10.	A törvényjavaslat néhány speciális törvényességi felügyeleti eljárást külön is
nevesít.
A cég gazdálkodása átláthatóságának biztosítása érdekében a cégbíróság törvényességi
intézkedéseket hozhat az éves beszámoló letétbe helyezésének (közzétételének)
kikényszerítése érdekében (87. §).
Speciális törvényességi felügyeleti eljárásra ad okot, ha meghatározott személyeknek a
céggel fennálló jogviszonya megszűnt, de ezt a vezető tisztségviselő a jogviszony törlése
érdekében nem jelenti be a cégbíróságnak. A jövőben ilyen eljárást már nem csak a
kézbesítési megbízott, illetve a volt felügyelőbizottsági tag és könyvvizsgáló
kezdeményezhet, hanem valamennyi, a cégjegyzékbe bejegyzett személy, így a korábbi
vezető tisztségviselő és a volt tag is (88. §).
A törvényjavaslat egyértelművé teszi, hogy amennyiben a cég a székhelyén
(telephelyén, fióktelepén) nem található és a vezető tisztségviselők lakóhelye is ismeretlen,
tehát a cég fantomizálódik, az ilyen esetben lefolytatandó eljárás is speciális törvényességi
felügyeleti eljárás. Az eljárás megnevezése törlési eljárásról az ismeretlen székhelyű cég
megszüntetésére irányuló eljárásra változik (a cég törlésére hivatalból ugyanis más okokból is
sor kerülhet), az eljárás szabályai azonban csak kis mértékben módosulnak (89-93. §).
11.	A végelszámolásra vonatkozó rendelkezéseket a jövőben a csődtörvény helyett a
törvényjavaslat tartalmazza. A törvényjavaslat részletesen szabályozza a végelszámolás
folyamatát annak elhatározásától a befejezéséig, pontosan meghatározva a végelszámoló
jogállását és felelősségét (94-113. §).
103
Fontos új rendelkezés, hogy a végelszámolást a kezdő időpontjától számított 3 éven
belül be kell fejezni (jelenleg folyamatban vannak 10-12 évvel ezelőtt indult végelszámolások
is). Ha a végelszámolás a törvényes határidőn belül nem fejeződik be, a cég kényszer-
végelszámolás alá kerül, melyre egyébként főszabályként csak akkor kerül sor, ha a
cégbíróság a céget megszűntnek nyilvánítja a törvényességi felügyeleti eljárást követően.
A kényszer-végelszámolás során végelszámolónak a cég vezető tisztségviselője csak
kivételesen rendelhető ki és a cég az eljárás folyamán nem dönthet a továbbműködésről. A
kényszer-végelszámolás során a cég vagyonát csak nyilvános pályázat vagy árverés útján
lehet értékesíteni (116-118. §).
Lényegesen változnak a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok esetében
alkalmazható egyszerűsített végelszámolás szabályai. Az eljárás lefolytatására nyitva álló
határidő - a folyamat időigényét jobban figyelembe vevő - 120 napra módosul, a jelenlegi 30
napról. A végelszámolásra vonatkozó, a hitelezőknek szóló felhívást az általános
szabályokkal szemben nem a cégbíróság teszi közzé a Cégközlönyben, hanem a
végelszámoló. A törvényjavaslat rendelkezéseket tartalmaz arra az esetre, ha egyszerűsített
végelszámolásról át kell térni az általános szabályok szerint folyó végelszámolásra pl. vitatott
igénye miatt a hitelező a cég ellen peres eljárást indít (114-115. §).
RÉSZLETES INDOKOLÁS
I.	Fejezet
ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK
1.	Cím
A cégbíróság, valamint a Cégszolgálat feladatai
Az 1. §-hoz
A törvényjavaslat az alapvető rendelkezések között első helyen a cégbíróság és a
Cégszolgálat feladatait veszi sorra. Már a felsorolásokból egyértelműen megállapítható, hogy
különösen a Cégszolgálat feladatköre - amellett, hogy továbbra is ellátja a hatályos
szabályozás szerinti tevékenységét - jelentősen bővül, kiteljesedik. Az 1. §-ban nevesített
tevékenységek, feladatok meghatározására, ismertetésére a későbbiekben részletesen sor
kerül. Nincs a törvényjavaslatnak olyan fejezete, amelyben a cégbíróság vagy a Cégszolgálat
(illetve mindkettő) meg nem jelenne, különböző jogok és kötelezettségek letéteményeseként.
A megyei (fővárosi) bíróságnak, mint cégbíróságnak változatlan feladata a
cégbejegyzési (változásbejegyzési) eljárások lefolytatása, ennek keretében az adatok (jogok,
tények) cégjegyzékbe történő bejegyzése, illetve onnan való törlése, valamint a törvényben
meghatározott okokból törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatása. Alaptételként rögzíti a
törvényjavaslat, hogy a cégbíróság jogosult az egyes cégformákra vonatkozó anyagi jogi
szabályokban meghatározott ún. kisebbségi jogok gyakorlására vonatkozó, illetve a hitelezői
jogok védelmét biztosító kérelmek elbírálására. Jelenleg a cégbíróság e körben fennálló
104
feladatai csak az anyagi jogszabályok hatásköri rendelkezéseiből állapíthatók meg. A
gazdasági társaságokról szóló törvényjavaslat (Gt.) is számos ilyen jogkört biztosít a
cégbíróságnak, a kisebbségi jogokra, illetve a hitelezővédelemre vonatkozó 49-51. §-okban,
az elismert vállalatcsoporttal kapcsolatos szabályozásban (62. §), illetve a cégbírósághoz
fordulhat pl. a hitelező, ha a tőkeleszállítás során a részvénytársaság nem nyújtott részére
megfelelő biztosítékot (274. §).
Továbbra is jelentős szerepet lát el a cégbíróság a cégjegyzék adatairól, valamint a
cégiratokról történő céginformáció szolgáltatásában, a jövőben egyre nagyobb arányban
elektronikus úton. Az új Gt.-ben szabályozott ún. társasági jogi perek a Pp. 23. §-a alapján
főszabályként a megyei bíróság hatáskörébe tartoznak. Ugyanez vonatkozik az egyes
cégformákra irányadó más törvényekben szabályozott, a cég által hozott határozatok bírósági
felülvizsgálata iránti perekre is. Ezeknek a pereknek az elbírálása tehát nem kifejezetten
cégbírósági feladat, ezért az 1. § nem is sorolja a cégbírósági feladatok közé. Ugyanakkor
nincsen akadálya annak, hogy - amennyiben annak feltételei fennállnak, illetve
megteremthetőek - ezeket a pereket a megyei bíróság azon szervezeti egysége tárgyalja,
amelyik leginkább ismeri a cégek működését. Ez pedig a cégbíróság.
A cégbíróság hatáskörébe tartozik változatlanul azon ügyek elbírálása is, amelyeket
más, a törvényjavaslatban nem nevesített törvény utal a hatáskörébe. Ilyen törvény pl. a jogi
személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló 2001. évi CIV. törvény,
mely - többek között - kimondja, hogy a büntetőeljárással kapcsolatos egyes intézkedéseket
a cégbíróságnak a cégjegyzékbe be kell jegyeznie.
A Cégszolgálat feladatköre jelentősen bővül, a törvényjavaslat számos rendelkezése épít a
tevékenységére. A Cégszolgálatnak változatlanul kiemelkedő jelentősége lesz a
cégnyilvánosság biztosításában azáltal, hogy céginformációt szolgáltat a cégjegyzék adatairól
és az elektronikus cégiratokról, valamint a cégek beszámolóiról elektronikus úton vagy papír
alapú formában, ha kérik, közhiteles módon is. Ezen túlmenően az elektronikus cégeljárás is a
Cégszolgálat közreműködésével valósul meg.
A gazdasági forgalom kiszámíthatóbb, átláthatóbb működése érdekében ugyanakkor a
jövőben a Cégszolgálat további feladatköröket is ellát majd. (Ezt fejezi ki elnevezésének
változása is, Cégnyilvántartási és Céginformációs Szolgálatról Céginformációs és az
Elektronikus Cégeljárásban Közreműködő Szolgálatra, röviden: Cégszolgálatra.) Ezek közül
kiemelkedő jelentőségű lesz az ún. hitelezővédelmi nyilvántartás működtetése.
A hitelezővédelmi nyilvántartás kialakulásával egy olyan, bárki számára hozzáférhető,
közhiteles adatbázis jön létre, amelynek célja, hogy az üzleti döntések előkészítése során a
vállalkozások figyelembe vehessék azokat a tényeket, illetve adatokat, amelyek ismerete
csökkentheti döntéseik kockázatát.
A nyilvántartásból tájékozódni lehet majd a felszámolás alatt álló cégek nyilvános adatairól.
Ezzel összefüggésben megismerhető lesz a jogutód nélküli megszűnésről rendelkező jogerős
bírósági határozat, az eljárást lezáró felszámolási zárómérleg, a felszámolt cégnek a
105
felszámolás időpontjában foglalkoztatott vezető tisztségviselőinek és vezető
munkavállalóinak a személye.
Megismerhetővé válnak azok a természetes és jogi személyek is, akikkel, illetve amelyekkel
szemben jogerős bírósági határozat az ún. jogellenes továbbműködtetés (wrongful trading)
okán a hitelezőkkel szembeni felelősséget megállapító határozatot hozott vagy ahol a bíróság
megállapította a felszámolt cég tartozásaiért fennálló korlátlan felelősséget (a korlátolt
felelősség áttörésének esete).
A nyilvántartás alapján a gazdasági forgalom szereplői tudomást szerezhetnek majd arról, ha
valamely céggel szemben végrehajtási eljárás indult, azzal, hogy a bírósági végrehajtó
törvényi kötelezettségévé válik majd, hogy az eljárás során tett intézkedésekről (pl. árverés
kitűzésének időpontja, biztosítási intézkedés foganatosítása stb.) a nyilvántartás számára
adatot szolgáltasson.
A Cégszolgálat jogi tanácsadást is nyújt majd annak érdekében, hogy a mikró- és
kisvállalkozások a cégalapítással, illetve megszűntetéssel kapcsolatos információkat
közérthető formában, költségmentesen megismerhessék.
Új lehetőségként szabályozza a törvényjavaslat, hogy a Cégszolgálattól a jövőben kérni lehet
a cég számára szükséges különböző hatósági igazolások beszerzését (cégkivonat, az
adóhatóság igazolása arról, hogy a cégnek nincs adótartozása, stb.), amelyeket pl. egy
közbeszerzési eljárásban a cégnek csatolnia kell. Ezeket az igazolásokat a Cégszolgálat
elektronikus úton, az egyablakos rendszeren keresztül szerezheti be.
A Cégszolgálat új, a törvényjavaslatban jelzett feladatai - az adatvédelmi szempontokra is
figyelemmel - törvényi szinten nyernek majd szabályozást. A rendelkezések 2007. október 1-
jén lépnek hatályba.
2.	Cím
A cég
A 2. §-hoz
106
A törvényjavaslat - lényegében a hatályos szabályozással egyezően - határozza meg a
törvény hatályát, mely értelemszerűen főszabályként a cégnek minősülő szervezetekre terjed
ki.
A cégtörvény hatálya a végelszámolási fejezet beépülésével ugyanakkor kiszélesedik,
mivel a végelszámolási fejezet alkalmazhatóságát változatlanul biztosítani kell a jelenleg a
csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi XLIX. törvény
hatálya alá tartozó, cégnek nem minősülő szervezetek esetében is. Ilyen pl. a magán-
nyugdíjpénztár. A végelszámolásra vonatkozó rendelkezések áthelyezésére tekintettel
egyébként a törvény elnevezése - a törvényjavaslat hatályba lépésével egyidejűleg - a
csődeljárásról és a végelszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvényre (Cstv.) változik.
A cég - ha a törvény eltérően nem rendelkezik - az a jogalany, amely a
cégnyilvántartásba történő bejegyzéssel, üzletszerű gazdasági tevékenység folytatása céljából
jön létre. A „cég” elnevezés gyűjtőfogalom, felöleli mindazokat a szervezeteket, illetve
jogalanyokat, melyek a rájuk vonatkozó anyagi jogi szabályok szerint létesíthetőek, illetve
működhetnek, és e jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően főszabályként a cégjegyzékbe
történő bejegyzéssel jönnek létre (konstitutív hatály). Ez azt jelenti, hogy a cégjegyzékbe
történő bejegyzés nemcsak az érintett szervezet létrejöttét, hanem ugyanakkor egyidejűleg
céggé válását is eredményezi.
A cégek közös vonása, hogy többségük üzletszerű gazdasági tevékenységet folytat,
illetve, hogy a cégnyilvántartásba történő bejegyzésüket jogszabály teszi kötelezővé vagy
lehetővé.
A cégek meghatározó csoportját a gazdasági társaságok jelentik. Esetükben
főszabályként igaz a törvényjavaslatnak az a fordulata, melynek értelmében a
cégnyilvántartásba történő bejegyzéssel, üzletszerű gazdasági tevékenység folytatása céljából
jönnek létre.
Törvény azonban nem kizárólag üzletszerű gazdasági tevékenység folytatására alapított
jogalany cégnyilvántartásba történő bejegyzését, tehát céggé válását írhatja elő. Így a
cégnyilvántartásba történő bejegyzéssel jött létre a külföldi vállalkozás közvetlen
kereskedelmi képviselete, mely a külföldi vállalkozás számára külkereskedelmi szerződéseket
közvetít, részt vesz a szerződéskötés előkészítésében, tájékoztatási, reklám- és
propagandatevékenységet lát el, azonban üzletszerű gazdasági tevékenységet nem folytat.
A törvényjavaslat kógens szabálya, hogy a cégnyilvántartásban csak az a jogalany
szerepelhet, melynek bejegyzését jogszabály kötelezővé, vagy lehetővé teszi. Jelenleg csak az
egyéni vállalkozó esetében nem kötelezettség, csupán lehetőség a cégnyilvántartásba történő
bejegyzéssel történő ún. egyéni céggé válás, az egyéni vállalkozásról szóló törvény
rendelkezése szerint.
A cégtörvény hatálya alá tartozó cégek köre nem konstans. Az egyes anyagi jogi
szabályok rendelkezéseire tekintettel a tendencia a cégformák körének bővülése irányába
mutat. A legújabb cégformák közé tartozik az európai gazdasági egyesülés, illetve az európai
részvénytársaság. A közjegyzőkről szóló törvény módosítása megteremtette a közjegyzői
irodát, mint önálló cégformát, illetve az európai szövetkezetre vonatkozó anyagi jogi
rendelkezések közeljövőben történő hatálybalépésére tekintettel a törvényjavaslatban már
107
helyet kapnak a nyilvántartásához szükséges cégjogi rendelkezések. A mindenkor hatályos
cégtörvény feladata ugyanis, hogy új cégforma esetében - az anyagi jogi rendelkezéseknek
megfelelően - meghatározza e cégforma speciális cégjegyzék adatait és a nyilvántartására
vonatkozó esetleges sajátos szabályokat.
Az új cégformák megjelenése mellett esetenként sor kerül egy-egy cégforma
megszűnésére is. Ez szükségessé teszi a korábban bejegyzett ilyen cégeknek a
cégnyilvántartásból történő „kivezetése” érdekében átmeneti rendelkezések megalkotását,
amennyiben erre a cégformát megszüntető jogszabályban nem került sor, mint pl. az oktatói
munkaközösség tekintetében is [129. § (5) bekezdés].
2007. július 1-jét követően már új közhasznú társaság sem alapítható (a szerepét a
nonprofit gazdasági társaság veszi át) és ettől az időponttól számított 2 éven belül a
közhasznú társaságnak döntenie kell arról, hogy a társasági szerződése módosításával
nonprofit korlátolt felelősségű társaságként működik tovább, más nonprofit gazdasági
társasággá alakul, vagy jogutód nélküli megszűnését határozza el. A határidő eredménytelen
eltelte után a cégbíróság a társaságot megszűntnek nyilvánítja [136. § és új Gt. 364. § (1)-(3)
bekezdés].
3.	Cím
A cégnév
A 3-4. §-hoz
A cégnév fogalmát, tartalmi elemeit a törvényjavaslat lényegében a hatályos
szabályozással egyezően határozza meg.
Minden cégnévnek legalább a cégforma megnevezését tartalmaznia kell és azt, hogy a
cég tevékenysége mire irányul. Figyelemmel arra, hogy a cégnévnek az ország területén
bejegyzett más cég elnevezésétől egyértelműen különböznie kell, az esetek túlnyomó
többségében további elem is szükséges a cégnévben e törvényi előírás érvényesüléséhez,
figyelemmel a többszázezer bejegyzett cég által már „foglalt” elnevezésre. Ezt szolgálja a
vezérszó.
A vezérszóra vonatkozó rendelkezések kiegészülnek azzal a követelménnyel, hogy bár a
vezérszó lehet idegen nyelvű kifejezés is, azt latin betűkkel kell a kérelemben, illetve a
cégjegyzékben feltüntetni. A távol-keleti tagok által alapított cégek esetében ugyanis olyan
bejegyzési kérelmek is előfordulnak, amelyekben a név leírását a magyar számítógépes
rendszer nem tudja kezelni.
Fontos új szabály, hogy ha a cég tagjának nevét tüntetik fel a cégnévben, a cég
megkülönböztethetőségére vonatkozó követelménynek akkor is érvényesülnie kell, pl. nem
szerepelhet 200 Kovács János Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság a
cégnyilvántartásban. Ez azt jelenti, hogy bizonyos esetekben a cégtulajdonos neve nem
szerepeltethető a cégjegyzékben vagy a cégnév megkülönböztetését vezérszó feltüntetésével
kell biztosítani. (Természetesen ez az új rendelkezés a már bejegyzett cégnevek
vonatkozásában módosítási kényszert nem keletkeztet.)
108
Az új Gt. 4. §-a lehetővé teszi, hogy a gazdasági társaság jövedelemszerzésére nem
irányuló közös gazdasági tevékenység folytatására nonprofit gazdasági társaságként jöjjön
létre és előírja, hogy ezt a jelleget a cégnévben fel kell tüntetni. Az a nonprofit gazdasági
társaság pedig, amely közhasznú szervezetnek minősül, a közhasznú jellegre utalhat a
cégnévben. Lehetséges tehát, hogy egy gazdasági társaság nonprofit jellegű és a közhasznú
minősítést is megszerzi. Erre tekintettel a törvényjavaslat a cégnév szabályozása körében
rendezi, hogy a nonprofit jelleget, illetve a közhasznú minősítést ebben a sorrendben, a
cégforma megjelölése előtt kell a cégnévben szerepeltetni.
Változatlan szabály, hogy a történelem kiemelkedő személyiségének nevét csak a
Magyar Tudományos Akadémia engedélyével, olyan elnevezést pedig, amelyhez másnak jogi
érdeke fűződik, csak a jogosult hozzájárulásával lehet a cégnévben szerepeltetni. Az
engedélyt, illetve a hozzájárulást a bejegyzési kérelemhez mellékelni kell.
Az 5. §-hoz
Változatlan az a rendelkezés, hogy a cégnév utal a cég különböző létszakaira. Így a
cégnévben szerepelnie kell, ha a cég bejegyzés alatt áll, a végelszámolása megkezdődött vagy
a felszámolását elrendelte a bíróság.
Az előtársasági minőségre történő utalásnak: „bejegyzés alatt” („b.a”) azért is
kiemelkedő a jelentősége, mivel az új Gt. 15. §-ának (2) bekezdése kimondja, hogy az
előtársasági jelleg feltüntetésének elmulasztásának elutasítása esetén a megkötött jogügyletek
-	amennyiben a cégbíróság a társaságot nem jegyzi be - az alapítók és nem a társaság által
kötött ügyleteknek minősülnek.
A 6. §-hoz
Naponta több tucat cég bejegyzése iránti kérelem érkezik a cégbírósághoz és jelentős az
olyan változásbejegyzési kérelmek száma is, ami a cégnév megváltoztatására irányul.
Az a szabály, hogy két vagy több azonos nevű cég közül a választott név (rövidített név)
viselésének joga azt illeti meg, amelyik a cégbejegyzési kérelmét elsőként nyújtotta be,
kiegészül azzal a rendelkezéssel, hogy a cégbejegyzést kérők közül a név „azé a cégé”
amelyik korábban névfoglalással élt.
A törvényjavaslat ugyanis tartalmazza az ún. előzetes cégnévfoglalásra vonatkozó
eljárási szabályokat. A jelenleg hatályos cégtörvény 15. §-ának (8) bekezdése szerint a
Cégnyilvántartási és Céginformációs Szolgálat csupán felvilágosítást ad - a cégbejegyzési
kérelem benyújtása előtt - arról, hogy a választani kívánt elnevezés különbözik-e a már
bejegyzett más cég elnevezésétől. A választott cégnéven azonban a cégbejegyzési kérelem
benyújtásáig más cég benyújthatja a bejegyzési kérelmét, ezáltal a késlekedő cég kénytelen új
cégnevet választani.
Az új szabályozás alapján mód nyílik arra, hogy a cég (leendő cég) jogi képviselője
legfeljebb 60 napos időszakra előzetes cégnév-foglalással éljen, azzal, hogy ha a 60 napos
időszakon belül a cégbejegyzési (névváltoztatási) kérelem benyújtására nem kerül sor, úgy a
névfoglalás megszűnik. A korábbi elképzelések szerint a cégnév-foglalás a Cégszolgálatnál
történt volna. A Cégszolgálat azonban csak azt állapíthatja meg, hogy a választott cégnév nem
109
szerepel a cégnyilvántartásban. Ez azonban még nem jelent garanciát arra, hogy a lefoglalt
cégnevet a cégbíróság a bejegyzési eljárás során jóváhagyja, figyelemmel arra, hogy a
cégbíróságnak vizsgálnia kell, hogy a választott cégnév egyértelműen különbözik-e a
cégnyilvántartásba már bejegyzett vagy bejegyzés alatt álló más cég elnevezésétől. Ha az
eltérés pl. csak egy betű vagy szám, a különbözőség nem állapítható meg, a választott
cégnévvel a cég nem jegyezhető be. Ezért a törvényjavaslat úgy rendelkezik, hogy a
cégnévfoglalási kérelem elbírálására, intézésére a cégbíróság lesz jogosult.
Ezzel a megoldással a létesítő okirat aláírásakor vagy az alakuló közgyűlés
megtartásakor a tagok (részvényesek), valamint a jogi képviselő egyaránt biztosak lehetnek
abban, hogy az alapításról való döntés és a bejegyzési kérelem előterjesztése közötti
időszakban nem történhet olyan jogilag releváns esemény, amely utóbb a cégnév
megváltoztatását teheti szükségessé, illetve a lefoglalt cégnévvel a cég a nyilvántartásba
bejegyezhető. A cégnév lefoglalása ugyanakkor nem mentesíti a névfoglalással élőt az alól a
kötelesség alól, hogy amennyiben a cégnévben a történelem kiemelkedő személyiségének
nevét, illetve olyan elnevezést szerepeltet, amelyhez másnak jogi érdeke fűződik,
cégbejegyzési (változásbejegyzési) kérelméhez a Magyar Tudományos Akadémia engedélyét,
illetve a jogosult hozzájárulását csatolja. Ugyanez érvényes abban az esetben is, ha egy már
működő cég kíván nevet változtatni változásbejegyzési kérelem benyújtásával. A névfoglalási
kérelemről, a névfoglalás tényének a cégnyilvántartásba történő bejegyzéséről bírósági titkár,
fogalmazó vagy bírósági ügyintéző is határozhat.
A cégnévfoglalásnak a bejegyzést kérő számára garanciát jelentő szabályozása különös
jelentőséggel bír az egyszerűsített cégeljárásban, amikor a cégnévfoglalás kötelező.
4.	Cím
A székhely, telephely, fióktelep
A 7. §-hoz
A cég székhelyére, telephelyére, fióktelepére vonatkozó szabályozás lényegében
változatlan. Ennek értelmében a cég székhelye a központi ügyintézés helye, a telephely a
tevékenység gyakorlásának azon helye, amely a cég székhelyétől eltérő helyen található, a
fióktelep pedig olyan telephely, amely más településen (adott esetben más államban) van,
mint a székhely.
A magyar cég külföldön lévő fióktelepe csak akkor jegyezhető be a cégjegyzékbe, ha a
cég igazolja, hogy a fióktelep helye szerinti államban nyilvántartásba vették.
A forgalom biztonsága megköveteli, hogy a cég a székhelyén (telephelyén) elérhető
legyen. Ennek érdekében a törvényjavaslat több rendelkezést is tartalmaz. A hatályos
szabályozással összhangban a székhelyet a cégnek cégtáblával kell megjelölnie. Új előírás
ugyanakkor, hogy a cégjegyzékben a székhely (telephely, fióktelep) esetében már nem csak
az irányítószámot, helységet, utcát, házszámot kell feltüntetni, hanem - ha van ilyen - az
emeletet és az ajtószámot is. Ugyanis pl. egy 70 lakásos társasházban, illetve irodaházban a
cégnek szóló küldemények kézbesítése ennek hiányában komoly nehézséget okoz.
A technikai jellegű változtatásokon túlmenően a székhely valódiságának biztosítása
érdekében is történtek lépések. Nem egyszer előfordult ugyanis, hogy a cég által székhelyként
110
megadott címről a későbbiekben bebizonyosodik, hogy ott csak egy üres telek található,
illetve - rosszhiszeműen - olyan személy lakását, irodáját tüntették fel székhelyként, aki erről
mit sem tudott. Ezért a törvényjavaslat 1. számú, illetve 3. számú melléklete előírja, hogy a
cégbejegyzési (változásbejegyzési) kérelemhez a székhelyül, telephelyül, fióktelepül szolgáló
ingatlan használatára feljogosító okiratot csatolni kell. Ez lehet a cég (leendő cég) tulajdonosi
minőségét tanúsító tulajdoni lap vagy a cég nevében az ingatlan tulajdonosával kötött bérleti
szerződés.
5.	Cím
Képviselet; cégjegyzés
A 8-9. §-hoz
Azt, hogy ki jogosult, illetve köteles a cég írásbeli képviseletére, eljárni a cég nevében,
képviselni a céget harmadik személyekkel szemben, valamint a bíróságok és más hatóságok
előtt, minden esetben az adott cégformára irányadó anyagi jogi szabályok határozzák meg. Az
új Gt. 29. §-a pl. rögzíti, hogy főszabályként a vezető tisztségviselő az, aki a gazdasági
társaság szervezeti képviseletére jogosult (korábban nevezték törvényes képviselőnek is). A
vezető tisztségviselő képviseleti joggal ruházhatja fel a társaság munkavállalóit, ugyanakkor
az ő képviseleti jogát a társasági szerződés korlátozhatja. Szövetkezet esetén az elnök, mint
vezető tisztségviselő rendelkezik szervezeti képviseleti joggal, stb. A cégjegyzék fontos részét
képezik a cég képviseletére jogosultakra vonatkozó adatok, ideértve e jogviszonyok
keletkezésének időpontját, valamint határozott időre szóló képviselet esetén a jogviszony
megszűnésének tervezett, valamint tényleges időpontját is, amennyiben a két időpont nem
azonos.
A cégjegyzési jog a cég írásbeli képviseletét, a cég nevében történő aláírásra való
jogosultságot jelenti. A törvényjavaslat egyértelműen rögzíti, hogy a szervezeti képviselet,
valamint a cégjegyzés módja csak azonos lehet.
Változatlan szabály, hogy a cégjegyzés módja önálló vagy együttes, illetve, hogy egy
személy csak egyféle módon (vagy önállóan vagy mással együttesen) jegyezheti a céget. A
cégjegyzés módja a cégjegyzékből ugyancsak megállapítható.
Minden cég cégiratai között ott kell lennie valamennyi cégjegyzékbe bejegyzett
cégjegyzésre jogosult hiteles cégaláírási nyilatkozatának, tehát a címpéldányának.
Amennyiben a címpéldányt nem csatolják a bejegyzési kérelemhez, ez a körülmény a
bejegyzési kérelem hiánypótlási eljárás lefolytatása nélküli elutasítását vonja maga után.
A hiteles cégaláírási nyilatkozat közjegyzői hitelesítéssel (záradékkal) ellátott okirat,
melyben a közjegyző a cégjegyzésre jogosult aláírásának valódiságát hitelesíti, vagyis azt,
hogy a személyazonosságát igazoló személy előtte, saját kezűleg írta alá az okiratot. A
cégjegyzésre jogosultnak a későbbiekben úgy kell a cég nevében aláírnia, ahogyan az a
címpéldányon szerepel. Így az üzleti partnerek - kétség esetén - meggyőződhetnek arról,
hogy a cég nevében eljáró személy valóban jogosult-e a cégjegyzésre.
A hiteles cégaláírási nyilatkozaton a jövőben már nem kell feltüntetni a cégjegyzésre
jogosult anyjának születési (leánykori) nevét, mivel erre vonatkozó adatot a személyazonosító
igazolvány, illetve az útlevél nem tartalmaz. Az ilyen adatot is feltüntető okirat beszerzése
111
pedig esetenként (pl. ha a cégjegyzésre jogosult külföldi) nehézségbe ütközik. Ugyanakkor a
cégjegyzék a bejegyzési kérelemben megjelöltek szerint változatlanul tartalmazza a
cégjegyzékben szereplő természetes személy anyjának születési nevét. Gyakorlati igényt
elégít ki az az új rendelkezés, hogy a cégjegyzésre jogosult munkavállaló kérésére a
címpéldányon feltüntethető a cégnél ellátott feladatköre, beosztása (pl. osztályvezető).
II.	Fejezet
A CÉGNYILVÁNTARTÁS NYILVÁNOSSÁGA ÉS KÖZHITELESSÉGE
1.	Cím
A nyilvánosság
A 10-11. §-hoz
A cégnyilvántartás nyilvánosságára vonatkozó általános rendelkezések az elmúlt évek
során kiforrottak, alapvető változtatási igény nem merült fel.
A cégnyilvántartás két részből áll: a cégjegyzékből, valamint a cégjegyzékben szereplő
adatok igazolására szolgáló okiratokból, illetve egyéb, a cégre vonatkozó, közérdekről, a
forgalom biztonsága céljából benyújtásra kerülő okiratokból (pl. a számviteli törvény szerinti
beszámoló), összefoglaló néven cégiratokból.
Igen fontos garanciális szabály, hogy a cégjegyzék bejegyzés alatt álló, fennálló, illetve
már törölt adatai egyaránt teljeskörű nyilvánosságot élveznek. Ugyanez vonatkozik a
cégiratokra is, függetlenül attól, hogy azokat a cégbíróság papír alapú formában vagy
elektronikus formában tartja-e nyilván.
Speciális rendelkezések vonatkoznak a törvényességi felügyeleti eljárás során
keletkezett iratanyagra. A 72. § (5) bekezdése ugyanis kimondja, hogy a törvényességi
felügyeleti ügy iratai utólag, abban az esetben válnak nyilvánossá, ha a cégbíróság a céggel
szemben - jogszabálysértésre tekintettel - intézkedést alkalmazott, vagy ha az intézkedésre
csak azért nem volt szükség, mivel a cég a cégbíróság felhívására a törvényes működését
helyreállította. Más esetben a törvényességi felügyeleti eljárásban keletkezett iratok
nyilvánosságára a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi IV. törvény (Pp.) rendelkezései
irányadók. (A Pp. 119. §-ának értelmében az iratokat a felek, az ügyész és az eljárásban
résztvevő egyéb személyek ismerhetik meg.)
A cégnyilvántartás nyilvánosságát a cégbíróság, a Cégszolgálat, valamint a Cégközlöny
biztosítja.
2.	Cím
A papír alapú, valamint az elektronikus és az elektronikus okirattá alakított cégiratok
megismerése
A 12. §-hoz
A cégnyilvánosság első szintjét, a cégre vonatkozó adatok közvetlen forrását a
cégbíróság jelenti. A 12. § azt az esetet szabályozza, amikor a cégbíróságon az ott
nyilvántartott cég nyilvános cégiratait kívánják megtekinteni (ez ingyenesen megtehető),
illetve amikor a cégjegyzék adatairól papír alapú cégmásolatot, cégkivonatot vagy
112
cégbizonyítványt igényelnek. (Amikor ezt elektronikus úton, illetve elektronikus formában
kérik, erre az esetre a 16-17. § rendelkezései irányadók.)
A törvényjavaslat a hatályos szabályozással egyezően határozza meg, hogy a
cégmásolat a cégjegyzék valamennyi fennálló és törölt adatát, a cégkivonat a cégjegyzék
fennálló adatait, a cégbizonyítvány pedig - a kérelemtől függően - a cégjegyzék egyes
fennálló vagy törölt adatait tanúsítja hitelesen, illetve azt, hogy valamely bejegyzés a
cégjegyzékben nem szerepel(t). Az említett közokiratokért illetéket kell fizetni.
A törvényjavaslat kimondja, hogy a jövőben már nem csak a cég bejegyzését (a változás
bejegyzését) elrendelő végzésben szerepel majd a cégbírósági bejegyzés időpontja, hanem az
adat bejegyzésének, illetve törlésének időpontját az egyes adatok mellett a cégmásolatban, a
cégkivonatban, illetve a cégbizonyítványban is fel kell tüntetni, így egyértelműen
megállapítható, hogy az adatot, illetve annak változását a cégbíróság mikor ismerte el
jogszerűnek.
Új rendelkezés az is, hogy a cégjegyzék adatairól kiállított okiraton záradék formájában
azt is szerepeltetni kell, ha meghatározott cégadatokra vonatkozóan változásbejegyzési eljárás
van folyamatban, melynek következtében - esetleg már a következő napon - változhat a
cégjegyzék és ennek következtében pl. a cégkivonat tartalma. Ez az üzleti partnerek, hitelezők
számára fontos többlet-információ lehet.
A papír alapú cégiratokról a bírósági ügyvitel szabályairól szóló rendeletben
meghatározottak szerint kérhető papír alapú másolat.
A 13. §-hoz
Míg az egyes cégbíróságokon csak az ott bejegyzett cégek adatairól kérhető
céginformáció, addig a Cégszolgálat útján az ország bármely cégbíróságán nyilvántartott cég
adatai megismerhetőek. A közös elektronikus rendszer segítségével ugyanis a különböző
cégbíróságok adatbázisa összekapcsolódik. Ezért valamennyi cég cégjegyzékének adata
rendelkezésre áll az elektronikus rendszer működéséért felelős Cégszolgálatnál. Amikor az
egyes cégbíróságokon a cégadatokat rögzítik az elektronikus rendszerben, azok egyidejűleg
megjelennek a Cégszolgálat adatbázisában is. Az azonos adatbázisra tekintettel a Cégszolgálat
a cégbíróságok cégjegyzékeiben szereplő adatokkal betű szerint megegyező
adatszolgáltatására képes. Ennél fogva - a cégbíróságok tehermentesítése érdekében - a papír
alapú cégmásolat, cégkivonat és cégbizonyítvány a Cégszolgálattól is kérhető közokirati
formában, költségtérítés ellenében.
Amíg a kizárólag papír alapú formában rendelkezésre álló cégiratokról csak a
cégbíróságnál igényelhető céginformáció, addig az elektronikus úton benyújtott, illetve
elektronikus okirattá alakított cégiratokról a Cégszolgálat is felvilágosítást nyújt, ideértve az
elektronikusan feldolgozott számviteli törvény szerinti beszámolókat, illetve 2005.
szeptember 1-jétől az elektronikus úton benyújtott beszámolókat is. További szolgáltatás,
hogy az elektronikus cégiratokba, illetve elektronikus formában rendelkezésre álló
beszámolókba a Cégszolgálat helyiségében ingyenesen, bele lehet tekinteni.
113
A cégnyilvánosság kiterjesztését jelenti, hogy 2007. október 1-jétől a cégjegyzékadatok,
illetve az elektronikus formában rendelkezésre álló cégiratok a Cégszolgálat honlapjáról is
(ingyenesen) megismerhetők lesznek.
A 14. §-hoz
Változatlan szabály, hogy a cégjegyzékbe bejegyzett adatok csoportosított
céginformációként történő szolgáltatása csak a Cégszolgálattól kérhető.
Az egyes cégjegyzékek természetes személyekre vonatkozó adatokat is tartalmaznak,
melyekhez bárki, korlátozás nélkül hozzáférhet. A teljes körű nyilvánosságot élvező
cégjegyzék adatai ugyanis közérdekű adatok, ezért a cégjegyzék részeként annak minősül az
abban szereplő természetes személy adata is, aki ennek tudatában alapít céget, vállal el
tisztséget a cégben, stb. Ahhoz tehát, hogy valaki az egyes cégjegyzékek adataiból
megismerhesse a cégben érdekelt természetes személy nevét, anyja születési nevét és
lakóhelyét, nem kell az erre vonatkozó jogosultságát igazolnia és nincs szükség az érintett
személy hozzájárulására sem.
A csoportosított céginformáció azonban a cégadatok nyilvánosságának minőségileg már
más szintjét jelenti. Ezért amennyiben a csoportosított cégadatok kifejezetten a cégjegyzékben
szereplő természetes személyre vonatkoznak, tehát arra, hogy bizonyos személy mely
cégeknél tag, cégjegyzésre jogosult, lát el vezető tisztséget vagy felügyelőbizottsági tagságot,
ez a csoportosított céginformáció a törvényjavaslat értelmében a hatályos szabályozáshoz
hasonlóan - figyelemmel a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok
nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény rendelkezéseire - csak meghatározott
feltételek esetén teljesíthető. Az ilyen adatok csak abban az esetben kapcsolhatók össze és
tehetők hozzáférhetővé, ha az érintett ehhez hozzájárul, vagy törvény ezt megengedi.
Számos szervezet számára - közfeladataik ellátása érdekében - a rájuk vonatkozó
törvény ad lehetőséget a cégjegyzékben szereplők csoportosított személyes adataihoz való
hozzáférésre, annak kezelésére. Ilyen pl. a bíróság és az ügyészség. Vannak olyan
közigazgatási szervek, amelyeknek feladataik ellátásához - törvényben meghatározott esetben
-	ugyancsak elengedhetetlen, hogy hozzáférjenek meghatározott személyekre vonatkozó
csoportosított cégadatokhoz, és a vonatkozó törvények rögzítik is az ezzel kapcsolatos
jogosultságukat. Ilyen közigazgatási szervezet pl. a rendőrség, a Nemzetbiztonsági Hivatal,
vagy a Központi Statisztikai Hivatal.
Ha a csoportosított adatokat a rendőrség igényli, ehhez főszabályként az ügyész előzetes
jóváhagyása szükséges. Vannak azonban olyan esetek, amikor az ezzel kapcsolatos
ügyintézés időtartama veszélyeztetné a folyamatban lévő eljárás eredményességét. Ezért a
rendőrségről szóló törvény kimondja, hogy fegyverkereskedelemmel, pénzmosással,
szervezett bűnözéssel összefüggő ügyben a csoportosított cégadatokat ügyészi jóváhagyás
hiányában is ki kell adni, ha a megkeresésen a „halaszthatatlan intézkedés” jelzés szerepel.
Törvény azonban nem csak a fenti szervezetek számára biztosítja a személyre
vonatkozó csoportosított cégjegyzékadatokhoz való hozzáférés jogát, hanem másoknak is,
amennyiben az törvényben rögzített jogaik gyakorlásához szükséges.
114
A törvényjavaslat kisebb módosítást hajt végre a személyre vonatkozó csoportosított
céginformációhoz történő hozzáférés szabályaiban. Így megszűnik az a nehéz értelmezhető
előírás, hogy az információt kérőnek „az adott cégformára vonatkozó” törvényes jogcímet
kell igazolnia. Ugyanakkor lehetőség lesz arra is, hogy törvényes érdekei védelmében vegye
valaki igénybe ezt a szolgáltatást. Ahhoz pl., hogy egy cég meggyőződhessen arról, hogy a
megválasztani kívánt vezető tisztségviselőnek nincsen társasági részesedése a gazdasági
társaságéval azonos tevékenységet főtevékenységként megjelölő más gazdálkodó
szervezetben [új Gt. 25. § (1) bekezdés], szüksége lehet csoportosított céginformációra.
A Cégszolgálat nem hatóság. Ha az információt kérő valamely, az információhoz való
jogát alátámasztó törvényben rögzített jogcímet megjelöl, a csoportosított céginformációt ki
kell adnia. Az adatszolgáltatás időpontjának, jogcímének, a kért adathalmaz és az adatot
felhasználó személyére vonatkozó információnak a rögzítése azonban lehetőséget biztosít az
érintett személynek arra, hogy felléphessen a rosszhiszemű adatfelhasználóval szemben.
Változatlan szabály, hogy törvényes jogcím hiányában a személyre vonatkozó
csoportosított céginformáció csak az érintett hozzájárulásával adható ki.
A 15. §-hoz
A törvényjavaslat a forgalom biztonsága, a hitelezői érdekek érvényesítése céljából a
cégjegyzékadatokhoz a Cégszolgálat útján történő hozzáférést főszabályként ingyenessé teszi.
Ha valaki a cégjegyzék fennálló, törölt vagy bejegyzés alatt álló adatait elektronikus úton
kívánja megismerni, a jövőben ilyen esetben költségtérítést nem kell fizetnie, csak a hálózat
használatával kapcsolatos kiadásokat kell megtérítenie, amennyiben nagyobb mennyiségben
veszi igénybe ezt a szolgáltatást. A limitet, amely fölött fizetni kell, miniszteri rendelet fogja
meghatározni. Ha az információkérés eseti jellegű, „házi használatra” történik, ebben az
esetben az elektronikus hálózat használata is ingyenes.
Hangsúlyozni kell, hogy az ilyen módon nyert céginformáció nem minősül
közhitelesnek, azon a Cégszolgálat elektronikus aláírása nem szerepel és ingyenesen csak a
cégjegyzékadatok ismerhetők meg. Ha az információt kérő az adatokat közokirati formában
kéri vagy cégiratokhoz kíván hozzáférni, ezért továbbra is költségtérítést kell fizetnie.
Változatlan szabály, hogy ha a céginformációt - mely a cégjegyzékadatokra és a
cégiratokra egyaránt vonatkozhat - a bíróság, az ügyészség, a közjegyző, a bírósági
végrehajtó, a közigazgatási szervek vagy a gazdasági kamara közfeladatai ellátása érdekében
kéri, számukra a Cégszolgálata céginformációt ingyenesen bocsátja rendelkezésre. Esetükben
csak az elektronikus hálózat használatával kapcsolatos kiadásokat kell megtéríteni.
A törvényjavaslat a jogosultak körét bővíti. A jövőben a felszámoló is - hivatalos
eljárása során - ingyenesen hozzáférhet a cégnyilvántartás adataihoz, annak érdekében, hogy
információt szerezhessen a felszámolás alatt álló cég más cégben fennálló vagyoni
részesedéseiről, a hitelezők nagyobb mértékű kielégítése érdekében.
A 16-17. §-hoz
2005. szeptember 1-je óta lehetőség van arra, hogy a cégnyilvántartásban szereplő
elektronikus okiratokról a cégbíróságtól illeték ellenében, a Cégszolgálattól pedig
115
költségtérítés fizetése esetén céginformációt lehessen kérni. (A cégjegyzékadatokhoz,
valamint az elektronikus cégiratokhoz a kormányzati portál útján is hozzá lehet jutni.)
Az elektronikus okiratok körét a korlátolt felelősségű társaságok, valamint a
részvénytársaságok 2005. január 1-jét követően benyújtott bejegyzési (változásbejegyzési)
kérelmeinek mellékletei jelentik, amelyeket a cégbíróság ettől az időponttól kezdődően
elektronikus okirattá alakít át és ilyen módon nyilvántart, illetve azon gazdasági társaságok
iratai, melyek 2005. szeptember 1-től elektronikus úton terjesztik elő bejegyzési
(változásbejegyzési) kérelmüket. Az elektronikus formában rendelkezésre álló cégiratok köre
folyamatosan növekedni fog, figyelemmel arra, hogy a törvényjavaslat hatálybalépésétől,
tehát 2006. július 1-től kezdődően már valamennyi gazdasági társaság választhatja az
elektronikus cégeljárást, 2007. január 1-től pedig a többi cég is.
A cégnyilvántartásban szereplő elektronikus okiratokról - a hatályos szabályozással
egyezően - papír alapú és elektronikus „másolat” egyaránt kérhető, írásban vagy elektronikus
úton.
Ha papír alapú másolatot igényelnek és a kérelemből más nem következik, a cégbíróság,
illetve a Cégszolgálat - az 1. számú társasági jogi irányelv módosításával összhangban - az
okirat hiteles másolatát adja ki, 15 napon belül.
Amennyiben az elektronikus okiratok elektronikus úton történő megküldését igénylik a
cégbíróságtól vagy a Cégszolgálattól, mindkét esetben a Cégszolgálathoz kell eljuttatni a
kérelmet (vagy közvetlenül, vagy a kormányzati portál útján), az illetéknek, illetve a
költségtérítésnek a 37. § (4) bekezdésében meghatározott módon történt megfizetését
követően, legalább fokozott biztonságú aláírással ellátva. A Cégszolgálat a kérelem
érkezéséről a kérelmet benyújtó személynek elektronikus igazolást küld. Ha a céginformációt
a cégbíróságtól igénylik, a Cégszolgálat az elektronikus kérelmet - informatikai szempontú
vizsgálatát követően - értelemszerűen továbbítja a cégbírósághoz.
Fontos szabály, hogy a cégbíróság, illetve a Cégszolgálat - az 1. számú társasági jogi
irányelvre figyelemmel - csak abban az esetben látja el a kért okiratot elektronikus aláírással
és időbélyegzővel, ha ezt kifejezetten igényelték. Ebben az esetben a cégirat elektronikus
közokiratnak minősül.
A módosított 1. számú társasági jogi irányelvvel összhangban változatlan szabály, hogy
a korlátolt felelősségű társaság és a részvénytársaság valamennyi, 1997. január 1-je után
keletkezett cégiratáról kérhető elektronikus okirati formában kiállított másolat. A 2005. január
1-je utáni időszak vonatkozásában ezek az okiratok elektronikus formában rendelkezésre
állnak. Ha az ezt megelőző években keletkezett cégiratokról kérnek elektronikus másolatot,
ebben az esetben a cégbíróság a papír alapú okiratot elektronikus okirattá alakítja és a kérelem
érkezésétől számított 15 nap alatt - illeték ellenében - megküldi a kérelmezőnek. Ez a
szolgáltatás - értelemszerűen - csak a cégbíróságtól kérhető. Papír alapú cégiratokkal ugyanis
a Cégszolgálat nem rendelkezik.
3.	Cím
A beszámoló letétbe helyezése és közzététele
A 18-19. §-hoz
116
A számviteli törvény hatálya alá tartozó, ott meghatározott egyszeres, illetve kettős
könyvvitelt vezető cég köteles az éves beszámolóját - melynek kötelező könyvvizsgálat
esetén a könyvvizsgálói záradékot is tartalmaznia kell - a cégbíróságon letétbe helyezni a
tárgyévet követő év május 31-éig. Ezek a beszámolók a cégnyilvántartás részét képezik és a
cégbíróságokon megtekinthetőek. Egy szűkebb kör, a kettős könyvvitelt vezető cégek az éves
beszámolóikat a Cégszolgálathoz is el kell, hogy juttassák, ahol azokat elektronikus úton
rögzítik. A feladat teljesítése érdekében a cégnek az éves beszámolóhoz mellékelnie kell
meghatározott összegű költségtérítésnek az Igazságügyi Minisztérium számlaszámára történt
befizetésére vonatkozó igazolást.
A Cégszolgálathoz történő megküldéssel e cégek eleget tesznek a beszámolóik
adatainak nyilvánosságra hozatalára vonatkozó törvényi követelménynek, melyet egyébként
az 1. számú társasági jogi irányelv is rögzít. A Cégszolgálat fontos feladata az éves
beszámolók elektronikusan rögzített adatairól való információnyújtás. Ezen túlmenően, ilyen
irányú kérelem esetén biztosítani kell azokba az éves beszámolókba történő betekintés
lehetőségét is, amelyek alapján az adatok számítógépre kerültek.
A számviteli törvény rendelkezéseivel összhangban a kettős könyvvezetést vezető cég
az éves beszámolóját (egyszerűsített beszámolóját, konszolidált beszámolóját) 2005-ben az
előtársasági létszakaszra vonatkozóan, 2006-tól kezdődően pedig az éves beszámoló
tekintetében elektronikus úton is benyújthatja a Cégszolgálathoz. Ezzel a cég egyidejűleg
eleget tesz a letétbe helyezési és a közzétételi kötelezettségének, ilyen esetben tehát a
beszámolót a cégbírósághoz már nem kell megküldeni letétbe helyezés céljából.
A törvényjavaslat lényegében a hatályos szabályozásnak megfelelően határozza meg az
ezzel összefüggő eljárás rendjét. Az elektronikus formában rendelkezésre álló beszámolót a
cég szervezeti képviselője és jogi képviselője egyaránt megküldheti a Cégszolgálathoz.
Ugyanakkor, ha a beszámolót elektronikus okirattá kell alakítani, a beszámolót kizárólag a
jogi képviselő továbbíthatja, mivel csak ő jogosult a papír alapú okirat elektronikus okirattá
történő átalakítására, illetve köteles őrizni az eredeti okiratot.
Lényeges, a beszámoló elektronikus úton történő benyújtását ösztönző jogszabályi
változás, hogy a beszámolót elegendő fokozott biztonságú aláírással ellátni, nem kell
feltétlenül minősített aláírás (ez a cég szervezeti képviselőjének eljárását könnyítheti meg).
A Cégszolgálat ellenőrzi, hogy a beszámolót az arra illetékes személy nyújtotta-e be
(ennek érdekében a cég jogi képviselőjének a meghatalmazását mellékelnie kell), valamint
azt, hogy a benyújtott elektronikus iratok informatikai szempontból megfelelőek-e. A
vizsgálat eredményéről értesíti a beszámolót benyújtó személyt, a szabályszerűen történt
benyújtásról pedig a cégbíróságot is. Ezzel a beszámoló a cégbíróság és a Cégszolgálat közös
adatbázisának részévé válik, arról mindkét helyen másolat kérhető, illetve a helyszínen a
betekintés lehetőségét is biztosítani kell.
Ha a beszámolót nem a törvényben meghatározott személy nyújtotta be (a szervezeti
képviselőre vonatkozó előírás azt a célt szolgálja, hogy kívülálló személy esetleg ne
nyújthasson be meghamisított adatokat a cég lejáratása céljából), a közzétételi költségtérítést
nem fizették meg, illetve az elektronikus úton megküldött irat informatikai szempontból hibás
(hiányos) volt, a Cégszolgálat erről a benyújtót tájékoztatja, azzal a figyelmeztetéssel, hogy
117
erre tekintettel a céget úgy kell tekinteni, mint amely a letétbe helyezési és közzétételi
kötelezettségének nem tett eleget. Ez pedig a 87. § szerinti, a beszámoló letétbe helyezésének
(közzétételének) kikényszerítésére irányuló törvényességi felügyeleti eljárást vonhat maga
után.
4.	Cím
A cégekre vonatkozó közlemények közzététele
A 20-21. §-hoz
A cégbíróság és a Cégszolgálat mellett a cégnyilvánosság harmadik szintjét a
Cégközlöny, az Igazságügyi Minisztérium hivatalos lapja jelenti. A cégjegyzék adatainak
nyilvánosságra hozatalát, általános jellegű megismerhetőségét a Cégközlönyben való
megjelenés biztosítja.
2004.	január 1-je óta a Cégközlöny kizárólag CD lemezen jelenik meg, figyelemmel
arra, hogy a Cégközlöny fokozatosan bővülő tartalmára tekintettel az esetenként több kötetes,
több száz oldalas papír alapú kiadvány már kezelhetetlenné vált. Ugyanakkor a lemezforma
nem biztosítja azt, hogy a Cégközlöny tartalma a gazdasági-üzleti élet szereplőinek könnyen
elérhető legyen és lehetőleg ingyenesen rendelkezésre álljon, pedig ez - a Cégközlönyben
történt közzétételekhez fűződő jogkövetkezményekre tekintettel - elengedhetetlen lenne.
Ezért a törvényjavaslat kimondja, hogy - a megfelelő infrastruktúra megvalósításához
szükséges beruházásokra tekintettel - a Cégközlöny 2007. október 1-jétől kezdődően az erre a
célra fenntartott honlapon lesz elérhető, oly módon, hogy a lapszámokba történő betekintés,
informálódás, az egyes lapszámok letöltése ingyenes lesz. A Cégközlönyt úgy kell a honlapon
megjeleníteni, hogy annak tartalmát illetéktelenek ne módosíthassák, ne változtathassák meg,
ne távolíthassák el.
Ha valaki nem csak az egyes lapszámok tartalmára kíváncsi, hanem meghatározott
szempontú csoportosított adatot akar megismerni keresőprogram segítségével (pl. azt, hogy az
adott cégre vonatkozóan az elmúlt fél évben milyen cégbírósági végzések jelentek meg a
Cégközlönyben), erre is lehetőség nyílik majd. Ezért a szolgáltatásért azonban miniszteri
rendeletben meghatározásra kerülő költségtérítést kell majd fizetni.
A törvényjavaslat a hatályos szabályozással alapvetően megegyezően rendszerezi és
sorolja fel a Cégközlönyben megjelenő, közzétételre kerülő közlemények fajtáit.
A Cégközlöny első helyen a cégekkel kapcsolatos bírósági végzéseket teszi közzé. Itt
jelennek meg az új cégek bejegyzésére vonatkozó cégjegyzék-adatok. Ezt követik az egyes
adatok változásait tükröző közlemények.
Az 1. sz. társasági jogi irányelv 2. cikke részletesen meghatározza, hogy a cégekkel
kapcsolatos nyilvánosságra hozatali kötelezettség milyen adatokra terjed ki. Elmondható,
hogy ez - az irányelv értelmében - a cégjegyzék valamennyi adatát és azok változásait
felöleli. A cégjegyzékadatoknak, illetve azok változásainak közzétételéhez jelentős
jogkövetkezmények fűződnek a 22. §-ban foglaltak szerint.
118
A cégjegyzék meghatározott adatainak közzététele nem a cégbíróság útján történik. A
cég számlaszámaira, valamint az adószámának, statisztikai számjelének változására
vonatkozó adatok - melyekkel a pénzügyi intézmény, illetve az APEH és a KSH egészíti ki a
cégjegyzéket - automatikusan, bírói közreműködés nélkül kerülnek a cégjegyzékbe
bejegyzésre, majd automatikusan kerül sor ezen adatoknak Cégközlönyben történő
közzétételére is.
Az 1. sz. társasági jogi irányelv 3. cikkének (4) bekezdése előírja, hogy a hivatalos
lapban nemcsak a cégjegyzék adatait kell közzétenni, hanem az ezekre vonatkozó okiratok
teljes vagy kivonatos megjelentetése is szükséges, „vagy pedig az okiratoknak az aktába való
elhelyezésére, illetőleg a nyilvántartásba történt bevezetésére vonatkozó közlés”. Tekintettel
arra, hogy a cégjegyzék adatainak igazolására vonatkozó okiratok közzététele a Cégközlönyt
áttekinthetetlenné, kezelhetetlenné tenné, ezért a cégbíróság a cégbejegyző (változásbejegyző)
végzésében tételesen felsorolja, hogy a határozathozatala során mely releváns okiratokat vett
figyelembe (pl. a társasági szerződés módosítása, tagjegyzék, tulajdoni lap). Ez a felsorolás
megjelenik a Cégközlönyben is, így az érdeklődők eldönthetik, hogy azokat meg kívánják-e
tekintetni a cégiratok között vagy sem. Ezt egészíti ki az a Cégközlöny elektronikus formában
történő megjelenésével az, hogy a korlátolt felelősségű társaság és a részvénytársaság
adatainak közzétételével egyidejűleg a létesítő okiratuk és annak változása is közzétételre
kerül, kivéve, ha az szerződésminta alapján készült. Ebben az esetben ugyanis a létesítő okirat
a cégjegyzékadatokhoz képest többletinformációt nem tartalmaz.
A Cégközlönyből nemcsak a cégjegyzék adatai és azok változásai követhetők nyomon,
hanem megjelenik benne valamennyi, a cég léte, működése szempontjából alapvető
fontosságú bírósági határozat rendelkező része, illetve a céggel kapcsolatos eljárásról való
tájékoztatás is. Így a cégbíróság a Cégközlönyben közzéteszi a cégbejegyzési
(változásbejegyzési) végzésének adatai mellett a cégre vonatkozó, a hitelezők szempontjából
fontos egyéb végzéseinek rendelkező részét is. Ilyen a cég bejegyzése iránti eljárást
megszüntető vagy a cég bejegyzése iránti kérelmet elutasító végzés, a cégalapítás
érvénytelenségét megállapító határozat, a megszüntetési eljárásra vonatkozó határozatok,
vagy a végelszámolás megindulását, illetve megszűnését közzétevő határozat.
Cégekre vonatkozó végzést a cég cégjegyzékét vezető cégbíróság mellett az a bíróság is
közzétehet a Cégközlönyben, amely előtt a céggel szemben csődeljárás vagy felszámolási
eljárás indult.
Az (5) bekezdésben felsorolt végzések közzétételének a forgalom biztonsága, a
hitelezők érdekének védelem szempontjából van nagy jelentősége. Számos esetben a
hitelezők a közzétételtől számított, a végzésben meghatározott határidőn belül jelenthetik be a
céggel szemben követeléseiket, így pl. a végelszámolás megindulására, vagy a felszámolás
kezdetére vonatkozó végzés közzététele esetén.
A magyarországi székhelyű európai egyesülésre, európai részvénytársaságra, európai
szövetkezetre, valamint az európai gazdasági egyesülés telephelyére, mint minden más
magyar cégre irányadó, hogy cégjegyzékének adatait és azok változásait közzé kell tenni a
Cégközlönyben. A vonatkozó uniós rendeletek azonban azt is előírják, hogy alapításukat és
felszámolásuk befejeződését, tehát a cég törlését az Európai Unió hivatalos lapjában is közzé
kell tenni, feltüntetve a bejegyzésre vonatkozó végzés számát, annak keltét, azt a tényt, hogy
119
az eredeti közzétételre hol (pl. Magyarországon a Cégközlönyben) került sor és meg jelölni a
Cégközlönyben történt közzététel napját is.
Ezen rendelkezés azért indokolt, mivel az uniós cégek tagjai (részvényesei) különböző
államokban rendelkeznek székhellyel, és pl. egy francia tag, illetve hitelező számára a
Cégközlöny tanulmányozása (megértése) nem várható el. A rendeletek értelmében a
törvényjavaslat kimondja, hogy az alapításra, megszűnésre vonatkozó adatokat a cégbíróság a
Cégközlönyben történt közzétételt követő 30 napon belül megküldi - nyilvánosságra hozatal
céljából - az Európai Unió hivatalos közlemények közzétételéért felelős hivatalához.
A Cégközlönyben igen fontos szerepet töltenek be azok a közlemények, amelyeknek
közzétételéről nem a bíróság gondoskodik, hanem - az anyagi jogszabályok rendelkezései
szerint - közvetlenül a cég, vagy a cég tagja, illetve pl. a felszámoló. Ezek a közlemények
rendszerint olyan, a cég által elhatározott változásokra, illetve döntésekre vonatkoznak,
amelyeknek a hitelezői érdekek szempontjából jelentősége van, és amely változások
cégbírósági bejegyzésére gyakran csak a hitelezők kielégítése, számukra megfelelő biztosíték
nyújtása stb. esetén kerülhet sor. Ilyen pl. a törzstőke leszállításának elhatározása, vagy az
egyszerűsített végelszámolással kapcsolatos végelszámolói hirdetmény.
A vonatkozó jogszabályok általában pontosan meghatározzák ezeknek az ún. közvetlen
közleményeknek a tartalmát, tehát azt, hogy milyen adatokat kell megjelentetni. Jogszabályok
azt is rögzítik, hogy hány alkalommal, illetve milyen időközzel kell a közleménynek
megjelennie.
Amennyiben a közlemény a jogszabályi rendelkezéseknek nem felel meg, ahhoz
jogkövetkezmény nem fűződhet. Ezért a cégbíróság az ilyen hibás, hiányos közzétételt
követően a céget újabb közzétételre és ennek következményeként pl. újabb árverés kitűzésére
kötelezi. Ennek megelőzése, egyben a cégbíróságok munkájának elősegítése, az egységes
joggyakorlat kialakítása érdekében, ha a közzétételre megküldött közlemény szövegéből
megállapítható, hogy az nem felel meg a törvényi rendelkezéseknek, az Igazságügyi
Minisztérium erre változatlanul figyelmezteti a céget. A figyelmeztetést az is indokolja, hogy
az Igazságügyi Minisztérium számára fontos szempont, hogy hivatalos lapjában, a
Cégközlönyben a jogszabályoknak megfelelő közlemények kerüljenek közzétételre.
Amennyiben a cég a figyelmeztetést követően is ragaszkodik a szöveg közzétételéhez,
tehát azon nem változtat, az Igazságügyi Minisztérium a Cégközlönyben a hitelezők, üzleti
partnerek érdekében feltünteti, hogy a közleményt a figyelmeztetése ellenére jelentették meg
az adott tartalommal.
A cég által közzétett közlemény megjelenésére vonatkozó lappéldány levonatát a
Cégközlöny - attól függően, hogy a közleménynek hányszor kell megjelennie - az utolsó
közzétételtől számított 8 napon belül megküldi a cégnek, illetve jogi képviselőjének.
A Cégközlönyben történő közzétételért költségtérítést kell fizetni. Ennek mértékére, a
fizetés módjára, stb. vonatkozó részletes szabályok végrehajtási rendelet határozza meg.
5.	Cím
A közhitelesség
120
A 22. §-hoz
A törvényjavaslat a cégtörvény hatályos rendelkezéseinek megfelelően rendelkezik a
cégnyilvántartás közhitelességéről, illetve a közhiteles cégnyilvántartás alapján a
Cégközlönyben történt közzétételhez fűződő jogkövetkezményekről.
Főszabályként - az 1. sz. társasági jogi irányelv 3. cikkének (5) bekezdésével
összhangban - a cégjegyzék adataira, illetve az adatok igazolására szolgáló, a cégbíróságon a
cég cégiratai között lévő okiratokra attól az időponttól kezdődően lehet csak hivatkozni, tehát
az adat harmadik személy vonatkozásában lényegében attól az időponttól kezdődően
tekinthető hatályosnak, amikor az adat a Cégközlönyben közzétételre került. A Cégközlöny
ugyanis mindenki számára hozzáférhető, elérhető.
Azzal a vélelemmel szemben, hogy az adatot a Cégközlönyben történt közzététele
napján ismerhette meg harmadik személy, kétfajta ellenbizonyítás lehetőségét biztosítja a
törvényjavaslat. Egyrészt a cég bizonyíthatja, hogy harmadik személy (a cég üzleti partnere,
hitelezője) az adatot, illetve az adatra vonatkozó okiratot már korábban ismerte, mivel pl.
jelen volt a cég alapításánál, a létesítő okirati aláírásánál, vagy még az adat Cégközlönyben
történt közzététele előtt átadták számára a vonatkozó cégbírósági végzést. Másrészt harmadik
személy is bizonyíthatja, hogy az adatot, illetve az okiratot nem állt módjában a közzétételt
követően megismerni, mert pl. külföldön tartózkodott. Erre a kimentésre azonban csak a
közzétételt követő 16. napig van lehetőség, ezt követően az adat - a megismerésében való
esetleges további akadályoztatástól függetlenül - mindenki tekintetében hatályossá válik. A
jogbiztonság ugyanis megköveteli, hogy minél rövidebb legyen az az időszak, amíg a
cégadatok ismeretének hiányára hivatkozni lehet.
A Cégközlönyben való közzététel jelentőségét emeli, hogy vélelmezni kell annak a
jóhiszeműségét, aki a Cégközlönyben közzétett adatban bízva ellenérték fejében jogot szerez.
Ugyancsak a cégjegyzékbe bejegyzett és a Cégközlönyben közzétett cégadatok
közhitelességét erősíti az a rendelkezés is, amelynek értelmében a cég a közzétett cégadat
hitelességében megbízó harmadik személlyel szemben nem hivatkozhat arra, hogy a
cégjegyzékbe bejegyzett adat nem felel meg a valóságnak. Ez ugyanis többnyire a saját,
jogszabályoknak meg nem felelő adatszolgáltatásának a következménye.
Az 1. sz. társasági jogi irányelv 3. cikke (6) bekezdésének értelmében az államoknak
meg kell hozniuk a szükséges intézkedéseket annak megakadályozása érdekében, hogy a
hivatalos lapban megjelent közlemény és a cégjegyzék vonatkozó adata egymástól eltérjen.
Eltérés esetén ugyanakkor a cégbíróságon vezetett cégjegyzék adata az irányadó, és harmadik
személyekkel szemben a közzétételre került, hibásan megjelentetett adat nem használható fel.
Figyelemmel arra, hogy a cégjegyzék adatait, illetve azok változásait a Cégszolgálat a
cégbíróságon történt bejegyzést követően a közös elektronikus hálózat útján juttatja el a
Cégközlönyhöz, a Cégközlönyben megjelenő adatok betű szerint megegyeznek a
cégbíróságokon nyilvántartott adatokkal. Erre tekintettel a jogszabályi rendelkezésnek
gyakorlati jelentősége nincsen.
Arról is rendelkezni kellett az irányelvvel összhangban, hogy harmadik személy
hivatkozhat olyan adatra, illetve okiratra, amelynek vonatkozásában a cég nem tett eleget a
nyilvánosságra hozatali kötelezettségének. Ez a probléma azonban már nem technikai jellegű
121
kérdés, mivel azt jelenti, hogy ilyen esetben már az adat cégbírósági bejelentése,
cégjegyzékbe történő bejegyzése is elmaradt, ami a céggel szemben törvényességi felügyeleti
eljárás lefolytatását kell, hogy maga után vonja.
Az 1. sz. társasági jogi irányelv 8. cikkének megfelelően a törvényjavaslat kimondja,
hogy ha a cég a képviseletre jogosult személyre vonatkozó adatokat a cégbíróságnak
bejelentette és az adat bejegyzésre került, illetve megjelent a Cégközlönyben, a harmadik
személlyel szemben a cég a megválasztással vagy kinevezéssel kapcsolatos jogszabálysértésre
(pl. hiányzik a képviselő elfogadó nyilatkozata) csak akkor hivatkozhat, ha bizonyítja, hogy
harmadik személynek a jogszabálysértésről tudomása volt. Ennek hiányában a cég -
értelemszerűen - felel a jogellenes megválasztással vagy kinevezéssel okozott kárért.
Az 1. sz. társasági jogi irányelv 9. cikkével összhangban pedig a törvényjavaslat - a
hatályos szabályozással egyezően - úgy rendelkezik, hogy a cég nem hivatkozhat harmadik
személlyel szemben arra, hogy a bejegyzett képviselő hatáskörét túllépve járt el, pl. olyan
ügyben hozott döntést, ami a cég más szervének hatáskörébe tartozik. A cég az ilyen
szerződésből folyó kötelezettségét köteles teljesíteni, a harmadik személynek ugyanis nem
feladata, hogy a cég szervezeti felépítését, a döntéshozatali mechanizmusát, a belső
feladatmegosztást ellenőrizze. Ettől eltérő eset, amikor pl. a képviselő a taggyűlés törvényben
meghatározott kizárólagos hatáskörébe tartozó kérdésben dönt. Az ilyen jogszabálysértő
szerződés ugyanis a Ptk. rendelkezései szerint semmisnek minősül.
III.	Fejezet
A CÉGJEGYZÉK
A 23. §-hoz
A törvényjavaslat kimondja, hogy a cég cégjegyzékének vezetése a megyei bíróság,
mint cégbíróság hatáskörébe tartozik. A cégbíróság tehát nem külön bíróság, mint pl. a
munkaügyi bíróság, hanem a megyei bíróság szervezeti egysége. Főszabályként az a
cégbíróság jogosult a cégeljárás lefolytatására, amelynek illetékességi területén a cég
székhelye van.
Azt, hogy mi minősül a cég székhelyének, a 7. § állapítja meg. Ennek értelmében a cég
székhelye a központi ügyintézés helye. A székhelynek a létesítő okiratból, illetve a bejegyzési
kérelemből egyértelműen megállapíthatónak kell lennie.
Az általános illetékességi szabály alól vannak kivételek, elsősorban a törvényjavaslat
54. §-ában, illetve 57-63. §-ában foglaltak szerint. Az ott meghatározott esetek - melyek az
eltérő illetékességi szabály alkalmazását megalapozzák - közös jellemzője, hogy nem új cég
alapítása, hanem korábban már bejegyzett cég speciális változása eredményez változást az
illetékesség vonatkozásában is. Ilyen a cég székhelyének változásával, illetve a cég társasági
formaváltásával, egyesülésével, szétválásával kapcsolatos eljárás.
Az illetékes cégbíróság a cég léte, működése szempontjából meghatározó jelentőségű
adatokat a cégjegyzékben tartja nyilván. Alapvető jelentősége van annak, hogy milyen adatok
kerülnek, illetve kerülhetnek bejegyzésre az egyes cégek cégjegyzékébe. Erre vonatkozóan a
törvényjavaslat taxatív felsorolást tartalmaz. Kizárólag azok az adatok szerepelhetnek a
cégjegyzékben, amelyeket a 24-29. § meghatároz.
122
A cégjegyzék első részében azok az adatok szerepelnek, amelyek valamennyi cég
esetében kötelező elemei a cégjegyzéknek (pl. székhely). Ezt követik azok az adatok, amelyek
a cégjegyzék - lehetséges - szükség szerinti elemei, melyek tehát csak abban az esetben
szerepelnek a cégjegyzékben, ha a cég ilyen döntést hoz, pl. fióktelepet létesít. A cégnek
ugyanis nem kötelező fiókteleppel rendelkeznie. Amennyiben azonban van fióktelepe, fel
kell, hogy tüntesse azt a cégjegyzékben.
A cégjegyzékben a kötelező és lehetséges adatok után azok az adatok szerepelnek,
melyeknek döntően hitelezővédelmi szempontból van jelentősége. Ilyen - többek között - a
cég elleni végrehajtás elrendelése.
A cégjegyzékben ezt követően az adott cégformákra vonatkozó speciális adatok
szerepelnek (pl. betéti társaság kültagjaira vonatkozó adatok, részvénytársaság esetén a
részvényfajták meghatározása).
Amely adat a közhiteles cégnyilvántartásba bekerül, annak változását (megszűnését) is
törvényben meghatározott időn belül be kell jelenteni és a cégjegyzékben át kell vezetni.
A cégjegyzékbe kérelemre vagy hivatalból történhet bejegyzés, melyet a cégbíróság
foganatosít. Emellett kivételesen, törvényben meghatározott esetben a csődeljárást, illetve
felszámolási eljárást lefolytató bíróság végzése alapján automatikusan kerülnek rögzítésre az
eljárásra vonatkozó adatok a cégjegyzékben, illetve más szervezet által a cégbírósághoz
eljuttatott adatok is automatikusan, a törvény erejénél fogva válnak a cégjegyzék részévé (pl.
az adószám és a statisztikai számjel változása). A törvényjavaslat ezzel összefüggésben
általános jelleggel rögzíti, hogy ha a cégjegyzékadatot más bíróság vagy hatóság elektronikus
úton juttatja el a cégbírósághoz, a nyilvántartásba vételére, tehát a cégjegyzékbe történő
bejegyzésre is automatikusan, elektronikus bejegyzéssel kerül sor.
Bár a cégjegyzék felépítése megegyezik a hatályos szabályozással, szerkesztési jellegű,
a kezelhetőséget megkönnyítő változást jelent ugyanakkor, hogy az egyes tartalmi elemek
felsorolását (minden cég esetén kötelező adatok, a cégjegyzék szükség szerinti elemei, stb.)
közvetlenül követik a meghatározott részhez fűződő értelmező rendelkezések, nem csak a
cégjegyzék valamennyi cég esetében kötelező adatokat tartalmazó felsorolást követően.
1.	Cím
A cégjegyzék tartalma
A 24. §-hoz
A cégjegyzék első része azokat az adatokat tartalmazza, amelyek valamennyi cég esetén
a cégjegyzék kötelező részét kell, hogy képezzék. Ilyen adat - többek között - a cég
cégjegyzékszáma, neve, székhelye, létesítő okiratának kelte.
A jövőben ugyanakkor már nem tartja nyilván a cégjegyzék külön rovatban a magyar,
illetve külföldi részvétellel működő cég esetén az érintett állam(ok) betűjelét. Ennek a
jelentősége ugyanis (ha volt korábban egyáltalán) az Európai Unióhoz történt csatlakozást
követően jelentősen csökkent. Az adatot azért sem szükséges nyilvántartani, mivel a cég
tagjaira (esetenként részvényeseire) vonatkozó adatokból, abból, hogy a cégjegyzékben
123
kézbesítési megbízott szerepel, illetve a cégiratok között fellelhető, külföldi cégre vonatkozó
cégkivonatból egyértelműen megállapítható, ha egy cég külföldi részvétellel működik.
A cég tevékenységére vonatkozó adatokat a cégjegyzék a Központi Statisztikai Hivatal
által kiadott nomenklatúrának megfelelően tartalmazza, a Tevékenységek Egységes Ágazati
Osztályozási Rendszerében (TEÁOR) 4 számjeggyel jelölt meghatározások szerint.
A cégre vonatkozóan fontos információ, hogy mi a főtevékenysége, amely alapvetően
meghatározza a működését. Az új Gt. 12. §-a úgy rendelkezik, hogy a jövőben a társasági
szerződésben kötelező jelleggel csak a főtevékenységet kell feltüntetni, tehát szükségtelen a
társaság által folytatott vagy folytatni kívánt egyéb tevékenységi körök szerepeltetése a
létesítő okiratban. (Jelenleg egyébként számos cég több tucat olyan tevékenységi kört is
feltüntet a cégjegyzékben, melyet fennállása alatt egyáltalán nem végez. Ez rontja a
cégnyilvántartás közhitelességét.) A gazdasági társaság természetesen bármely tevékenységet
folytathat, amit törvény nem tilt vagy korlátoz és nincsen akadálya annak sem, hogy a cég a
főtevékenység mellett további tevékenységi köröket is szerepeltessen a létesítő okiratában.
Az új Gt. rendelkezéseivel összhangban a törvényjavaslat is kimondja, hogy a
cégjegyzékben kötelező jelleggel csak a cég főtevékenységét kell feltüntetni. További
tevékenységi köreit csak abban az esetben, ha azok a létesítő okiratban is szerepelnek.
Változatlan szabály ugyanakkor, hogy ha a cégjegyzékben a cég döntése alapján
engedélyköteles tevékenységi kör szerepel, ennek folytatását a cég csak akkor kezdheti meg,
ha az engedély benyújtása a cégbírósághoz megtörtént. Az engedély száma és érvényességi
időtartama a cégjegyzékben feltüntetésre kerül.
A tevékenységi körök cégjegyzékben történő feltüntetésére vonatkozó új rendelkezések
(nem kell a cég által folytatott valamennyi tevékenységi kört szerepeltetni a cégjegyzékben),
nem teszik szükségessé átmeneti rendelkezések megalkotását. A tevékenységi kört érintő
változást - pl. a cég a jövőben kizárólag a főtevékenységét kívánja feltüntetni a
cégjegyzékben - ugyanis továbbra is illeték és közzétételi költségtérítés megfizetése nélkül
lehet bejelenteni a cégbíróságon.
Nem minden cég rendelkezik a számviteli törvény szerinti jegyzett tőkével.
Meghatározott tőke azonban valamennyi cég működtetéséhez szükséges, ezért a
törvényjavaslat kimondja, hogy az európai gazdasági egyesülés, a külföldiek magyarországi
fióktelepe vagy kereskedelmi képviselete tekintetében a cégjegyzék jegyzett tőke rovatában
azt az összeget kell feltüntetni, amit a külföldi vállalkozás a cég működéséhez rendelkezésre
bocsátott.
A jegyzett tőkére vonatkozó közös szabály ugyanakkor, hogy a cégjegyzék - az új Gt.
rendelkezéseivel összhangban - már nem tartja nyilván a pénzbeli és a nem pénzbeli
hozzájárulás mértékét.
Főszabályként a cégnek a jegyzett tőkéjét forintban kell meghatároznia és ezt a
cégjegyzék így tartja nyilván. A törvényjavaslat 24. §-ának (3) bekezdése lehetővé teszi, hogy
a jövőben a cégjegyzékben a jegyzett tőkét ne csak a devizakülföldi társaság és az európai
részvénytársaság határozhassa meg konvertibilis valutában, hanem a számviteli törvény 20. §-
ának új (4) bekezdése szerint - a cég ilyen jellegű döntése esetén - valamennyi
124
devizakönyvvezetést alkalmazó társaság. Figyelemmel arra, hogy ez a döntés nem módosítja a
jegyzett tőke mértékét, a devizakönyvvezetés alkalmazása és ennek nyomán a jegyzett tőke
pénznemének változása nem a cégjegyzékbe történő bejegyzéstől, hanem már a cég
döntésében meghatározott időponttól hatályosul.
Változatlan szabály, hogy a cégjegyzék kötelező eleme a cég valamennyi pénzforgalmi
számlaszámára és az azokat vezető pénzügyi intézményekre vonatkozó adat, melyet az
érintett pénzügyi intézmény elektronikus úton továbbít a cégbírósághoz és az adat
cégjegyzékbe történő bejegyzésére és közzétételére is automatikusan kerül sor.
A cégjegyzékben minden cég esetében továbbra is szerepel a cégbejegyzési
(változásbejegyzési) végzés meghozatalának az időpontja. A cégalapítás bejegyzésekor a cég,
illetve a cégjegyzékadatok ezzel az időponttal, ex nunc hatállyal jönnek létre.
A cégjegyzékben vezetett adatok változása esetében a cégjegyzékbe történő bejegyzés
ugyancsak konstitutív hatályú, mivel a bejegyzés ténye teszi jogszerűvé azt a jogi aktust,
amelyre a bejegyzés vonatkozik, ugyanakkor ebben a körben főszabályként az ex tunc, az adat
módosítására visszamenőleges hatály érvényesül. A cég az elhatározott változásnak
megfelelően folytatja működését.
A hatályos szabályozás ennek ellenére nem az összes, egymással összefüggő
adatváltozás esetében állapítja meg a visszamenőleges hatályosságot, így azok bejegyzése
során a gyakorlatban eltérő hatályossági időpontok kerülnek feltüntetésre a cégjegyzékben. Ez
számos jogértelmezési vitát váltott ki.
A törvényjavaslat ezért nem rendelkezik az egyes adatok bejegyzésének hatályossági
időpontjáról, az már nem része a cégjegyzéknek. Ehelyett a cégjegyzék a végzés
meghozatalának időpontja mellett a végzés közzétételének napját, mint releváns időpontot
tünteti fel. Az 1. sz. társasági jogi irányelv szerint ugyanis, mivel harmadik személyek a
közzététellel szereznek tudomást a cégjegyzékbe történő bejegyzésről, a bejegyzett adatra
jogot alapítani csak a közzétételt követően lehet. Ebből a szempontból a cégbejegyzésnek,
illetve a változásbejegyzésnek a hatálya harmadik személyekkel szemben a közzététel napján
áll be.
Az egyes adatváltozások hatályosságának megjelölése helyett a törvényjavaslat, ha
valamely adatot illetően jogi jelentősége van annak, hogy a bejegyzést megalapozó
jogviszony mikor jött létre, vagy mikor szűnt meg, cégjegyzék adott rovatában szerepelteti ezt
az adatot is, ahogyan már ma is tartalmazza a cégjegyzék a cég pénzforgalmi számlaszáma
megnyitásának időpontját, illetve a vezető tisztségviselők megbízatásának időtartamát.
A 25. §-hoz
A törvényjavaslat 25. §-a azokat a cégadatokat határozza meg, amelyek nem minden
esetben kötelező elemei a cégjegyzéknek, hanem csak akkor kerülnek bejegyzésre, ha a cég
életében - esetlegesen - speciális változás következik be, illetve ha jogszabály így
rendelkezik, vagy a felek akaratából a létesítő okirat ezzel kapcsolatos rendelkezést tartalmaz.
Ebbe a körbe tartozik - többek között - a cég átalakulása, mint speciális változás esetén az
átalakulással létrejött cég cégjegyzékében a jogelőd cég feltüntetése, illetve ha a cég az
átalakulás időpontját maga határozza meg az 57. § (2) bekezdése szerint, ez az időpont is. Ha
125
a Gt. 33. §-a alapján a felügyelőbizottság létrehozása kötelező vagy a tagok (részvényesek)
ennek hiányában is felügyelőbizottságot állítanak fel, ennek az adatnak szerepelnie kell a
cégjegyzékben.
Míg székhellyel valamennyi cégnek rendelkeznie kell, az már a cég elhatározásán
múlik, hogy létesít-e pl. telephelyet, illetve fióktelepet vagy meghatározza-e az elnevezését
idegen nyelven (vagy nyelveken), ezért az ilyen típusú adatok sem kötelező elemei a
cégjegyzéknek, csak ha a cég létesítő okirata ilyen adatot tartalmaz.
A cégek többsége határozatlan időtartamra jön létre, bízva abban, hogy hosszú ideig,
nyereségesen fog működni. Előfordul azonban, hogy meghatározott esemény lebonyolítására,
feladat végzésére alapítanak céget (pl. egy világkiállítással összefüggő létesítmény
üzemeltetésére), illetve egyéb okból előre látható, hogy a vállalkozást meddig fogják
működtetni. Ilyen esetben a cég működésének (létének) pontos időtartamát a létesítő
okiratban meg kell határozni és a működés befejezésének dátuma megjelenik a cégjegyzékben
is.
Ha a cégben kiskorú tag (részvényes) vesz részt, helyette és nevében főszabályként
törvényes képviselője (szülője) jár el. Ilyen esetben a törvényes képviselő személyét, adatait is
szerepeltetni kell a cégjegyzékben. (Korábban ez az adat - indokolatlanul - a hitelezővédelem
szempontjából lényeges cégjegyzékadatok között kapott helyet.)
Ha a cégjegyzékben szereplő külföldi jogi személy vagy olyan külföldi természetes
személy szerepel, aki nem rendelkezik magyarországi lakóhellyel, kell hogy legyen
kézbesítési megbízottja a 31. §-ban meghatározottak szerint. Ilyen esetben a kézbesítési
megbízottra vonatkozó adatokat is - értelemszerűen - fel kell tüntetni a cégjegyzékben.
2007. július 1-től alapítható gazdasági társaság jövedelemszerzésre nem irányuló közös
gazdasági tevékenység folytatására. A nonprofit gazdasági társaság közhasznú szervezeti
minőséget is szerezhet, külön törvény rendelkezései szerint. Ezért a törvényjavaslat 25. §-
ának p) pontja - 2007. július 1-i hatálybalépése - meghatározza, hogy közhasznú minősítéssel
rendelkező nonprofit gazdasági társaság esetében a cégjegyzéknek milyen adatokat kell
tartalmaznia.
Az új Gt. szabályozásával való összhang indokolja, hogy a törvényjavaslat a cégjegyzék
lehetséges adatai között az elismert vállalatcsoporthoz való tartozás tényét is rögzítse. Az új
Gt. 55-63. §-ának szabályozása értelmében, a számviteli törvényben foglaltak szerint
összevont (konszolidált) éves beszámoló készítésére köteles gazdasági társaság (uralkodó tag)
és az a részvénytársaság, illetve korlátolt felelősségű társaság, amelyek felett az uralkodó tag
a számviteli törvény alapján meghatározó befolyással rendelkezik (ellenőrzött társaság),
egységes üzleti céljaik megvalósítására uralmi szerződés kötése útján, elismert
vállalatcsoportként történő működésükről határozhatnak. A cégjegyzékben tehát szerepeltetni
kell a jövőben az új Gt. szabályozására tekintettel azt, hogy a cég elismert vállalatcsoport
tagja, a csoporthoz tartozó cégek pontos megjelölésével együtt.
A 26. §-hoz
Igen fontos és egyre bővül a cégjegyzék azon része, amely a cég működése során
felmerülő, a hitelezői érdekek szempontjából is jelentős adatokat tartalmazza. A
126
törvényjavaslat tételesen meghatározza, hogy - külön-külön cégjegyzékrovatban - milyen, a
cég működése szempontjából fontos jogokat, illetve tényeket kell feltüntetni, azt is
szabályozva, hogy hivatalból vagy kérelemre (bejelentésre) történik-e a bejegyzés és azt a
cégbíróság vagy más bíróság foganatosítja-e.
Az adatokat főszabályként a cégbíróság jegyzi be a cégjegyzékbe hivatalból, vagy a
cégre vonatkozó perben eljáró bíróság értesítése alapján. A csődeljárás és a felszámolási
eljárás megindulására, illetve befejezésére vonatkozó adatok ugyanakkor a csődeljárást,
illetve felszámolási eljárást lefolytató bíróság végzése alapján kerülnek rögzítésre a
cégjegyzékben, figyelemmel arra, hogy a bíróságok számítógépes rendszere összekapcsolódik
és a hitelezői érdek azt kívánja, hogy ezek az adatok azonnal megjelenjenek a cégjegyzékben,
azt követően, hogy a megyei bíróság a csődeljárásra, illetve a felszámolás elrendelésére
vonatkozóan jogerős végzést hozott. Nemcsak a felszámolás kezdetét és befejezését kell
rögzíteni a cégjegyzékben, hanem a felszámolóra, illetve felszámoló biztosra vonatkozó
adatokat is, valamint a törvényjavaslat szerint a jövőben e bíróság intézkedik végzésében a
cég neve mellett a „felszámolás alatt” toldat bejegyzéséről és a korábbi képviseletre jogosult
törlésének elrendeléséről is. Ezzel valamennyi, a felszámolással összefüggő releváns adat - a
felszámolást elrendelő jogerős végzés Cégközlönyben történő közzétételével egyidejűleg - a
cégjegyzék részévé válik.
A fenti szabály alól kivételt jelent, ha az adat a külföldi székhelyű vállalkozás
fizetésképtelenségére, illetve felszámolására vonatkozik. Ezeket az adatokat a külföldi
fióktelep, illetve kereskedelmi képviselet cégjegyzékébe ugyan be kell jegyezni, figyelemmel
a 11. sz. társasági jogi irányelv 2. cikkére, a vonatkozó adatokkal azonban az eljárást
lefolytató külföldi bíróság - értelemszerűen - nem egészítheti ki a Magyarországon vezetett
cégjegyzéket. Ezért a külföldi vállalkozás fizetésképtelenségére vonatkozó adatokat a
fióktelepnek kell bejelenteni a cégbíróságnál, és az adatokat ezt követően a cégbíróság teszi
közzé.
A perben eljáró bíróság értesítése alapján kerül bejegyzésre a jogerős bejegyző végzés
hatályon kívül helyezése iránti (65. §), valamint a cégalapítás, illetve a létesítő okirat
érvénytelenségének megállapítása iránti perindítás (69-70. §). Fontos új rendelkezés, hogy a
perre vonatkozó adat a cég cégkivonatában csak akkor tüntethető fel, ha a per jogerősen még
nem fejeződött be.
A cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárásban hozható szankciói közül a
legsúlyosabb a cég megszűntnek nyilvánítása. Erről az intézkedésről való tudomásszerzés - a
cég várható végelszámolása, felszámolása miatt - alapvető fontosságú az üzleti partnerek,
hitelezők számára. Ezért a cégbíróság a jogerős határozata alapján hivatalból intézkedik ennek
a cégjegyzékbe történő bejegyzéséről.
A cégjegyzékben a cégbíróság hivatalból feltünteti, ha a cég ellen megszüntetési eljárás
indul, megjelölve annak kezdő időpontját, majd a befejezését. A megszüntetési eljárásra
vonatkozó cégjegyzékadat felhívhatja az üzleti partnerek, hitelezők figyelmét arra, hogy a
céggel kapcsolatban bejelentéseket tehetnek, pl. az új székhelyére vonatkozóan vagy
vagyontárgyait megjelölve, egyben hitelezői igényt is bejelentve.
A forgalom biztonsága, a hitelezői érdekek védelme szempontjából fontos információt
jelenthet az is, ha a céggel szemben végrehajtási eljárás indul, vagy a tag (részvényes)
127
vagyoni hozzájárulása tekintetében foglalás, biztosítási intézkedés történt. A bejegyzésre
hivatalból kerül sor, a végrehajtást elrendelő bíróság értesítése, illetve a bírósági végrehajtó
által megküldött foglalási jegyzőkönyv alapján.
Jelenleg a hatályos cégtörvény végrehajtási rendelete mondja meg azt, hogy milyen
esetben közli a bíróság és mikor a végrehajtó a cégbírósággal, ha a vonatkozó cégjegyzékadat
törlésre kerülhet, mivel pl. a követelés a végrehajtás során kielégítésre került vagy a foglalás
alól a vagyoni részesedést feloldották. Ezeket a rendelkezéseket a törvényjavaslat törvényi
szintre emeli. Közigazgatási végrehajtás esetén új szabály, hogy a megfelelő
cégjegyzékadatokkal az állami adóhatóság elektronikus úton egészíti ki a cégjegyzéket és az
adat törlésére is így kerül sor.
A törvényjavaslat értelmében a cégjegyzékben fel kell tüntetni, ha a cég vagy annak
tagja nemzetközi jogi kötelezettség, illetve szerződés alapján vagyoni (gazdasági) korlátozó
intézkedés hatálya alá tartozik és emiatt a cég működését a cégbíróság felfüggesztette, a cég
vagyonára biztosítási intézkedést, illetve zárlatot rendelt el. Ha a cég igazolja, hogy a cég
vagy annak tagja már nem tartozik a vagyoni (gazdasági) korlátozó intézkedés hatálya alá, az
ilyen szervezeteket, illetve cégeket feltüntető listán már nem szerepel, a korlátozó intézkedés
a cégjegyzékből törlésre kerül.
A 27. §-hoz
A cégjegyzék a valamennyi cég esetében kötelező, illetve a lehetséges, ún. általános
adatokat követően a hatályos szabályozáshoz hasonlóan azokat a különleges adatokat
tartalmazza, amelyek - a rájuk irányadó anyagi jogi szabályokra tekintettel - kifejezetten az
adott cégformára vonatkoznak.
Az új Gt. rendelkezéseivel összhangban a gazdasági társaságokra vonatkozó speciális
adatok - értelemszerűen - részben módosultak. Így pl. közkereseti társaság és betéti társaság
esetében a cégjegyzék tartalmazza a tagsági jogviszony keletkezésének és megszűnésének
időpontját, mivel ennek az adatnak a forgalom biztonsága szempontjából jelentősége van.
Ugyanakkor - mivel hitelezővédelmi szempontból nem releváns - elmarad a kültagok
betétjének együttes összegére vonatkozó adat feltüntetése.
A korlátolt felelősségű társaságra vonatkozó speciális cégjegyzékadatok között a
befolyásszerzésre vonatkozó társasági jogi szabályozás változására tekintettel (új Gt. 52. §) a
cégjegyzék azt tartja nyilván, ha valamelyik tag, mint konszernjogi jogosult minősített
többséget biztosító befolyással, tehát közvetlenül vagy közvetve, a szavazatok 75%-ával
rendelkezik. Azonban az is fontos információ lehet, ha a társaságban valakinek a szavazati
joga az 50%-ot meghaladja, de a minősített többséget jelentő befolyás mértékét még nem érte
el. Ezért ezt az adatot is szerepeltetni kell a cégjegyzékben. Ezen túlmenően a jövőben a
cégjegyzék a korlátolt felelősségű társaság tagjának tagsági jogviszonya keletkezésének és
megszűnésének dátumát is rögzíti.
Az új Gt. részvénytársaságra vonatkozó fejezete lényegesen módosul a hatályos
szabályozáshoz képest. Ezt követi a törvényjavaslat is, amikor meghatározza a valamennyi
részvénytársaság esetén bejegyzendő cégjegyzékadatokat (részvényfajták szerint a részvények
számának és névértékének meghatározása, stb.), majd külön-külön felsorolja a zártkörűen
128
működő és a nyilvánosan működő részvénytársaság esetében bejegyzésre kerülő speciális
adatokat.
2007. július 1-ig még alapítható közhasznú társaság, és a cégnyilvántartásba bejegyzett
ilyen társaság 2009. június 30-ig folytathatja a működését, 2009. július 1-ig azonban döntenie
kell a nonprofit korlátolt felelősségű társaságként történő továbbműködéséről, más nonprofit
gazdasági társasággá történő átalakulásáról, illetve a jogutód nélküli megszűnéséről. Ezért a
törvényjavaslat meghatározza a közhasznú társaság esetében irányadó speciális
cégjegyzékadatokat. A törvényjavaslat 27. §-ának erre vonatkozó (7) bekezdése 2009. július
1-jén hatályát veszti.
A törvényjavaslat a hatályos szabályozással lényegében egyezően határozza meg, hogy
milyen speciális adatokat tart nyilván a cégjegyzék egyesülés, a külföldi vállalkozás
magyarországi fióktelepe vagy közvetlen kereskedelmi képviselete, vízgazdálkodási társulat,
végrehajtó iroda, illetve közjegyzői iroda esetén.
A 28-29. §-hoz
A magyarországi székhelyű, sui generis közösségi jogi jogalanyokat (európai gazdasági
egyesülés, európai részvénytársaság, valamint európai szövetkezet) közösségi jogi
jogalanyiságuk és az ebből fakadó sajátos cégeljárási rend folytán (pl. áthelyezhetik
székhelyüket egy másik tagállamba jogalanyiságuk megszűnése nélkül) célszerű a többi
cégformától elkülönítetten, önálló paragrafusban kezelni.
A törvényjavaslat előbb az európai gazdasági egyesülés bejegyzendő adatait határozza
meg, majd az európai részvénytársaság cégjegyzékben feltüntetendő adatait rögzíti.
Az európai gazdasági egyesülés, illetve az európai részvénytársaság a rájuk irányadó
közösségi rendeletek szerint (2137/85/EGK rendelet, illetve 2157/2001/EK rendelet)
székhelyüket az unión belül egyik tagállamból a másikba helyezhetik át, anélkül, hogy ez által
új jogalany jönne létre. A székhelyáthelyezést követően az új székhely szerinti tagállam
hatóságának, hazánkban a cégbíróságnak be kell jegyeznie a céget. A cégjegyzékből ki kell
derülnie, hogy adott esetben nem újonnan létrejött cégről van szó, hanem egy korábban már
más tagállamban bejegyzett cég folytatja hazánkban a működését. Erre tekintettel a
törvényjavaslat a hatályos szabályozással egyezően rögzíti, hogy amennyiben az európai
gazdasági egyesülés, illetve az európai részvénytársaság székhelyáthelyezés következtében
kéri a cégbejegyzését, a cégjegyzékben fel kell tüntetni a korábbi székhelyét, a nyilvántartását
végző hatóságot és az európai gazdasági egyesülés, illetve az európai részvénytársaság
korábbi nyilvántartási számát.
Harmadik személyek (hitelezők, szerződő partnerek stb.) számára alapvető jelentőségű
az is, hogy amennyiben az európai gazdasági egyesülés, illetve európai részvénytársaság
hazánkból helyezi át a székhelyét egy másik tagállamba, a cég hollétére vonatkozóan továbbra
is közhiteles információk álljanak rendelkezésre. Ezért a törvényjavaslat kimondja, hogy ha az
európai gazdasági egyesülés, illetve az európai részvénytársaság törlésére székhelyáthelyezés
következtében kerül sor, a cégbíróság a cégjegyzékbe bejegyzi az európai gazdasági
egyesülés vagy az európai részvénytársaság új székhelyét, a nyilvántartását végző hatóságot
és az európai gazdasági egyesülés, illetve az európai részvénytársaság nyilvántartási számát.
129
A 2137/85/EGK rendelet 10. cikke szerint az európai gazdasági egyesülésnek a
székhelye szerinti tagállamtól eltérő tagállamban található minden telephelyét be kell jegyezni
a cégjegyzékbe, mégpedig abban a tagállamban, amelyben az adott telephely működik.
Az európai gazdasági egyesülésnek a 10. cikk szerinti telephelye nem tekinthető a
törvényjavaslat 7. § (2) bekezdése szerinti telephelynek, ugyanis a cég székhelye ebben az
esetben nem Magyarországon található. Ugyanakkor ez a telephely nem azonos a külföldi
székhelyű vállalkozások magyarországi képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. törvényben
meghatározott külföldi vállalkozás fióktelepével sem, így a törvény hatálya az európai
gazdasági egyesülés telephelyére nem terjed ki. A 10. cikkben hivatkozott telephely
nyilvántartására ezért a törvényjavaslat önálló cégjegyzékrovatot tartalmaz a hatályos
szabályozással egyezően, és a cégjegyzékrovat tartalma sem változik.
Ha a külföldi székhelyű európai gazdasági egyesülés székhelyét Magyarországra
helyezi át, az európai gazdasági egyesülés és az addig külföldön lévő telephelye már azonos
tagállamban található, ezért a telephely önálló nyilvántartása a továbbiakban nem indokolt,
illetve nem is lehetséges. A telephelyet ezt követően az európai gazdasági egyesülés belföldi
telephelyének kell tekintetni, és ily módon kell nyilvántartani.
2006.	augusztus 18-tól kezdődően lehetőség nyílik európai szövetkezet alapítására az
1435/2003/EK rendelet alapján. A törvényjavaslat ezért az európai szövetkezetre vonatkozó
speciális cégjegyzékadatokat is meghatározza. Ezeknek jelentős része megegyezik azokkal az
adatokkal, melyek a cégjegyzék az európai részvénytársaság esetén tart nyilván. A
székhelyáthelyezésre vonatkozó speciális szabályokat is alkalmazni kell az európai
szövetkezet vonatkozásában is.
2. Cím
A cégjegyzék adataira vonatkozó közös szabályok
A 30-31. §-hoz
Vannak olyan általános jellegű rendelkezések, amelyek a cégjegyzék egészére
vonatkoznak, illetve olyan cégjegyzékadatokra, melyek akár a minden cég esetében
kötelezően feltüntetendő adatok, akár az egyes cégformákra irányadó adatok között
szerepelnek.
A cégnyilvántartásban szereplő cégek azonosítására, minden más cégtől való
megkülönböztetésére a cégnév mellett a tíz számjegyű cégjegyzékszám szolgál. A több
százezer bejegyzett cég között nincsen két azonos cégjegyzékszámmal rendelkező cég. Ezért
ha a cég tagja a cégjegyzékbe bejegyzett belföldi cég, ilyenkor az ő cégjegyzékszámát is fel
kell tüntetni a neve és a székhelye mellett, a hatályos szabályozással egyezően.
Nem ilyen egyszerű a helyzet a cégjegyzékben szereplő természetes személy tag, a cég
képviseletére jogosult, a könyvvizsgáló stb. vonatkozásában, pedig azonosításuk
elengedhetetlen pl. a Gt.-ben szabályozott összeférhetetlenségi szabályok szempontjából,
illetve az üzleti életben, a céggel való kapcsolattartásban vagy akár a cégbíróság
törvényességi felügyeleti jogkörének gyakorlása szempontjából.
130
Családi vállalkozások esetén ugyanis gyakori, hogy az apa és fia - azonos névvel és
lakóhellyel - egyaránt tagjai a cégnek. A törvényjavaslat erre tekintettel változatlanul úgy
rendelkezik, hogy a cégjegyzékben fel kell tüntetni a cégjegyzékben szereplő (akár belföldi,
akár külföldi) természetes személy anyjának születési nevét (a korábbi terminológia szerint
leánykori nevét) is.
A cégjegyzékbe bejegyzett természetes és jogi személyek, jogi személyiség nélküli
szervezetek azonosíthatóságát segíti az a rendelkezés, mely meghatározza, hogy milyen
módon kell a székhelyet, lakóhelyet a cégjegyzékben feltüntetni. Az irányítószám, helység,
utca, házszám vagy helyrajzi szám megjelölése mellett a jövőben - ha van - az emeletet és az
ajtószámot is meg kell jelölni, figyelemmel arra, hogy egy sok lakásos házban több, azonos
nevű személy élhet, illetve a cégek a székhelyüket a törvényi előírás ellenére nem minden
esetben jelölik meg cégtáblával. Külföldi természetes személy esetén pedig nemcsak a
külföldi, hanem ha van, a belföldi lakóhelye is bejegyzendő a cégjegyzékbe. Lakóhelynek azt
a helyet kell tekintetni, amelyet valaki állandó tartózkodás céljából, hosszabb időre, vagy a
véglegesség szándékával választ magának, melynek címét rendszerint bejelenti a települési
önkormányzat jegyzőjénél.
A törvényjavaslat - a hatályos szabályozással egyezően - kimondja, hogy ha a
cégjegyzékbe bejegyzett külföldi személy Magyarországon nem rendelkezik belföldi
lakóhellyel, akkor kézbesítési megbízottal kell rendelkeznie, akinek adatait a cégjegyzékben
fel kell tüntetni. (Korábban nem volt szükség kézbesítési megbízottra, ha a külföldi
személynek volt magyarországi tartózkodási helye. A tartózkodási hely azonban bizonytalan
jellegű, nem egyértelmű, pl., hogy milyen hosszú itt tartózkodás esetén beszélhetünk
tartózkodási helyről. Ezért ez a törvényjavaslatból kimaradt.)
A törvényjavaslat a cég külföldi tagjaival, képviselőivel való zavartalan kapcsolattartás,
a hivatalos iratok kézbesítésének megkönnyítése érdekében írja elő, hogy, ha a külföldi
személy nem rendelkezik belföldi lakóhellyel, kézbesítési megbízottat kell megbíznia a neki
szóló küldemények átvételére. A rendelkezés célja, hogy a cégbíróság helyzetét a külföldi
taggal, vezető tisztségviselővel való érintkezésben megkönnyítse, ezáltal az adott cégeljárás
lefolytatását felgyorsítsa.
A kézbesítési megbízott megbízási jogviszony keretében látja el feladatát. A kézbesítési
megbízott nem csak természetes személy lehet, feltéve, hogy magyarországi székhellyel
rendelkezik. Természetes személy kézbesítési megbízott esetében a magyarországi lakóhely
követelmény. Mindkét esetben előírás, hogy kézbesítési megbízott olyan szervezet vagy
személy lehet csak, amely (aki) nem szerepel a cégjegyzék adatai között, tehát nem tagja,
vezető tisztségviselője, stb. a cégnek. A kézbesítési megbízott ugyanis csak a cégtől független
személy lehet.
Ugyanakkor nem zárja ki a törvényjavaslat azt, hogy egy kézbesítési megbízott utóbb a
társaság más külföldi tagja vagy vezetője részére is végezzen ilyen természetű feladatot, ha a
megbízott szervezet vagy személy egyébként a cégtől független működést folytat, pl. ügyvédi
iroda vagy ügyvéd.
A kézbesítési megbízottnak nem bármely irat továbbítását kell ellátnia, hanem kizárólag
a cég működésével összefüggő bírósági, illetve hatósági iratok átvételére és azoknak a
131
megbízó részére történő továbbítására jogosult, illetve köteles. A törvényjavaslat rögzíti azt a
törvényi vélelmet, hogy a cégbíróság vagy más hatóság által a kézbesítési megbízottnak
megküldött okiratot (végzést) a kézbesítéstől számított 15. napon a külföldi személy által
ismertnek kell tekinteni. Azt, hogy a kézbesítési megbízott milyen esetben és hogyan kérheti e
jogviszonyának a törlését a cégjegyzékből, a 88. § (2) bekezdése szabályozza.
IV.	Fejezet
A CÉGBEJEGYZÉSI ÉS VÁLTOZÁSBEJEGYZÉSI ELJÁRÁS
1.	Cím
Közös szabályok
A 32. §-hoz
A törvényjavaslat IV. Fejezete szabályozza a cégbejegyzési és a változásbejegyzési
eljárásra vonatkozó rendelkezéseket, ezen belül a 32-35. § a közös szabályokat foglalja össze.
A törvényjavaslat szerint a cégbejegyzési, változásbejegyzési eljárás változatlanul
bírósági hatáskörbe tartozó polgári nemperes eljárás, amely esetében, ha a törvényjavaslat
eltérő szabályokat nem állapít meg, illetve a nemperes eljárás jellegéből más nem következik,
a Polgári perrendtartás rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.
A közhiteles cégnyilvántartás hitelesen tanúsítja a benne feltüntetett adatok, jogok és
tények fennállását, ideértve azok változásait is (22. §). A cégnyilvántartás ezen funkciója csak
akkor valósulhat meg, ha az egyes bejegyzési eljárások során függő jogi helyzet csak az
elkerülhetetlen esetekben következik be. Ezért a törvényjavaslat megtiltja az eljárás
szünetelését, illetve korlátozza a bejegyzési eljárás felfüggesztésének lehetőségét. A cég
bejegyzésére irányuló eljárásban felfüggesztésnek csak átalakulás bejegyzése esetében, illetve
akkor van helye, ha a bejegyzési eljárás folyamata alatt törvényességi felügyeleti eljárás
lefolytatására irányuló kérelmet is benyújtottak. Ebben az esetben a törvényjavaslat 78. §-a
szerint a két kérelmet együtt kell elbírálni. Erre tekintettel a cégbejegyzési
(változásbejegyzési) eljárás legfeljebb hatvan napra felfüggeszthető.
Változatlan az a szabály, hogy a bejegyzési eljárás során csak okirati bizonyításnak van
helye, illetve az is, hogy költségmentesség, vagy illeték- és költségfeljegyzési jog nem
engedélyezhető. Ugyancsak változatlan rendelkezés a kötelező jogi képviselet előírása.
A 33-34. §-hoz
A cég adatainak a cégjegyzékbe történő bejegyzése főszabályként kérelemre történik. A
hatályos szabályozáshoz képest fontos változás, hogy bizonyos körben, különösen a
törvényességi felügyeleti eljárás keretében a törvényjavaslat feljogosítja az ügyben eljáró
megyei bíróságot, mint cégbíróságot arra, hogy a törvényességi felügyeleti eljárása alapján,
illetve más bíróságok jogerős határozata alapján hivatalból is bejegyezhessen adatokat a
cégjegyzékbe vagy törölje azokat.
A cégbejegyzési, illetve a változásbejegyzési eljárás során azonban a bejegyzés vagy
törlés alapvetően kérelemre történik, amelyet a cég szervezeti (törvényes) képviselője terjeszt
132
elő jogi képviselő útján. A cég szervezeti képviseletének módját az adott cégformára irányadó
anyagi jogi szabályok rendezik.
A polgári eljárásban irányadó rendelkezési elvből következik, hogy a cégbejegyzési
(változásbejegyzési) kérelem az elsőfokú határozat meghozataláig visszavonható. Új
rendelkezés ugyanakkor, hogy a törvényjavaslat ennek feltételeit is meghatározza,
elkerülendő, hogy a cég tagjainak, illetve az önálló képviseletre jogosult vezető
tisztségviselőinek esetleges vitája a bejegyzési eljárás minden alap nélküli megszüntetéséhez
vezethessen.
A bejegyzési kérelem előterjesztésének határideje változatlanul 30 nap, amelyet a
létesítő okirat aláírásától vagy elfogadásától kell számítani. Ha a cég létrejöttéhez alapítási
engedély szükséges, a törvényjavaslat a hatályos szabályozásban érvényesülő határidőt
megrövidítve, 15 napos előterjesztési határidőt állapít meg, amelyet az engedély
kézhezvételétől kell számítani. Változatlan rendelkezés, hogy a cégbíróság jelentős
pénzbírsággal sújthatja azt, aki a kérelem benyújtására vonatkozó kötelezettségét elmulasztja.
A 35. §-hoz
A törvényjavaslat 35. §-a a kérelem előterjesztésének módját határozza meg. A kérelem
benyújtható papír alapú formában vagy elektronikus úton is. Ez utóbbi esetben értelemszerűen
elektronikus nyomtatványt kell kitölteni, és azt kell a törvényben meghatározott módon és az
előírt mellékletekkel együtt előterjeszteni. A törvényjavaslat szabályozásával összhangban áll,
ezért a törvényjavaslat hatályba lépése után is változatlanul alkalmazható lesz az elektronikus
cégbejegyzési eljárás és cégnyilvántartás egyes kérdéseiről szóló 40/2004. (XII. 21.) IM
rendelet hatályos 5. §-ának rendelkezése, amelynek értelmében az elektronikus
nyomtatványok az IM honlapjáról tölthetők le. Miután a kérelem elektronikus úton történő
előterjesztésére korlátozottan, de már ma is mód van, ezek mintáját jelenleg a 8/1998. (V. 23.)
IM rendelet (Cvhr.) 1. sz. melléklete tartalmazza. A nyomtatvány kitöltési rendje megegyezik
a papír alapú nyomtatványra vonatkozó szabályokkal, de a kitöltést ebben az esetben
számítógépes program segíti elő.
A törvényjavaslat előírja, hogy a nyomtatványt a jogi képviselő írja alá, nem a cég
szervezeti képviselője, aki a jogi képviselőnek meghatalmazást ad. A kérelemben
változatlanul nem kell megjelölni azokat az adatokat, amelyeket a cégbíróság hivatalból
jegyez be a cégjegyzékbe.
2.	Cím
A cégbejegyzési (változásbejegyzési) kérelem elektronikus úton történő benyújtása
A 36. §-hoz
Az 1. társasági jogi irányelv (68/151/EGK) módosításáról szóló 2003/58/EK irányelv
értelmében biztosítani kell, hogy az irányelv hatálya alá tartozó társaságok (korlátolt
felelősségű társaságok, részvénytársaságok) bejegyzési (változásbejegyzési) kérelmeiket
elektronikus dokumentum formájában is eljuttathassák regisztráló hatóságukhoz,
Magyarországon tehát a cégbírósághoz.
133
Az elektronikus cégeljárásról és a cégiratok elektronikus úton történő megismeréséről
szóló 2003. évi LXXXI. törvény rendelkezései értelmében az elektronikus cégeljárás a
cégbíróságokon 2005. január 1. és 2006. szeptember 1. között fokozatosan valósul meg. A
rendszer kiépülése azonban csak akkor lesz teljes körű, ha a cégbíróságok és a cégek
elektronikus kommunikációja nem korlátozódik két cégformára, tehát a kft.-re és az rt.-re.
Ezért a törvényjavaslat - a fokozatosság elvét változatlanul szem előtt tartva, azonban a
folyamatot felgyorsítva - 2006. júliusától valamennyi gazdasági társasági forma esetében
biztosítja azt a lehetőséget, hogy bejegyzési (változásbejegyzési) kérelmüket elektronikus
úton is előterjeszthessék és ennek eredményeként a cégbíróság az érintett cégeket elektronikus
úton jegyezze be, tartsa nyilván. Ez értelemszerűen a cégirataik elektronikus nyilvánosságát is
jelenti majd. Az 1. számú társasági jogi irányelv előírásait meghaladva a törvényjavaslat
2007.	január 1-jétől kezdődően az elektronikus cégeljárás lehetőségét nemcsak a gazdasági
társaságok, hanem valamennyi cégforma esetében biztosítja, annak érdekében, hogy a
cégnyilvántartásban szereplő bármely cég iratai megismerhetőek legyenek elektronikus úton.
Ez összhangban áll az Európai Tanács eEurope 2002, valamint eEurope 2005 akciótervében
foglaltakkal.
A törvényjavaslat részben újraszabályozza az elektronikus cégeljárásról szóló 2003. évi
LXXXI. törvényben, illetve az azt módosító 2004. évi LXXVII. törvényben foglalt eljárási
rendet, lehetőség szerint egyszerűsítve az ott kialakított szabályokat, illetve megoldva a
technikai-informatikai szabályozás kialakítása során felmerült, jogi szabályozást igénylő
kérdéseket is.
Az elektronikus cégeljárás jelentősége egyébként abban is kifejezésre jut, hogy a
törvényjavaslat előbb ismerteti az elektronikus cégbejegyzési (változásbejegyzési) kérelem
benyújtásának rendjét, és csak ezt követően szabályozza a hagyományos, papír alapú
cégeljárást (36-39. §). Az új szabályozási rend jóval áttekinthetőbben és logikusabban építi fel
az elektronikus kérelem előterjesztésének egymásra épülő szakaszait.
A törvényjavaslat 36. §-a összefoglalja azokat az alapvető rendelkezéseket, amelyek a
bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem elektronikus úton történő benyújtása esetén
egységesen érvényesülnek. Így a törvényjavaslat az 1. számú társasági jogi irányelv
módosítása alapján világosan rögzíti, hogy ez az út a bejegyzést kérő választásától függ,
ugyanakkor a cégbíróság köteles az ilyen módon benyújtott kérelmek fogadására és
elbírálására. A kérelem elektronikus úton történő benyújtásakor a cégbíróság ún.
alapbejegyzési kérelem esetében elektronikus tanúsítványt, változásbejegyzési kérelem
esetében pedig elektronikus igazolást küld a jogi képviselőnek. Mind a jogi képviselő, mind a
cégbíróság vonatkozásában egységes követelmény, hogy az elektronikus úton küldött
okiratokat minősített elektronikus aláírással és időbélyegzővel kell ellátni. A cégbíróság által
küldött okirat közokiratnak minősül [lsd. Pp. 195. § (1) bek. és 196. § (1) bek. j) pont].
Értelemszerű, hogy a cégbíróság az eleve elektronikus úton érkező iratokat és a
cégbíróság által így készített okiratokat elektronikus okirat formájában tartja csak nyilván.
Ennek szabályait a 40. § állapítja meg.
Új rendelkezés a törvényjavaslatban, hogy a bejegyzési kérelem előterjesztője az
elektronikus bejegyzési kérelem benyújtása során lehetőséget kap arra, hogy az adóhatóság,
illetve a Központi Statisztikai Hivatal által az általuk vezetett nyilvántartáshoz szükséges
egyéb adatokat, illetve ezek változásait is a bejegyzési kérelemmel együtt juttathassa el
134
ezekhez a szervezetekhez. Miután a bejegyzési kérelem benyújtása a Cégszolgálat útján
történik, ezeket a további adatokat is a Cégszolgálat továbbítja a megfelelő szervezethez,
anélkül, hogy ezek az adatok a cégnyilvántartás részévé válnának.
Az elektronikus benyújtás lehetősége megilleti azt is, akit törvény valamely irat
cégbírósághoz történő benyújtására közvetlenül, a személyében kötelez. E személy választása
szerint, jogi képviselő útján ennek a kötelezettségének elektronikus úton is eleget tehet.
Fontos rendelkezés, hogy a kérelem elektronikus úton való előterjesztésére csak az
elsőfokú eljárásban van mód.
A 37-39. §-hoz
A törvényjavaslat 37. §-a a jogi képviselő feladatait foglalja össze az elektronikus
bejegyzési kérelem előterjesztésének előkészítése során. A jogi képviselő azokat az
okiratokat, amelyeket nem elektronikus okirat formájában készít el, vagy nem maga készített
el, köteles elektronikus okirattá átalakítani. Természetesen a jogi képviselő azokat az
elektronikus okiratokat, amelyeket ebben a formában kapott meg más szervezettől vagy
hatóságtól - minősített elektronikus aláírással ellátva - elektronikus dokumentumként
csatolhatja a kérelemhez. A nem elektronikus okiratként készült okiratokat a jogi képviselő
külön törvényben előírt módon köteles megőrizni és a cégbíróság felhívására szükség esetén
bemutatni az egyezőség megállapítása érdekében.
Az elektronikus cégbejegyzési (változásbejegyzési) kérelmet a jogi képviselő a
Cégszolgálatnak küldi meg. A kérelem benyújtására előírt határidő szempontjából a
Cégszolgálathoz való érkezés irányadó. A kérelem benyújtottnak csak akkor minősül, ha
informatikai szempontból szabályszerű. Ha a kérelem informatikailag hibás vagy hiányos, a
jogi képviselő erről a Cégszolgálattól fokozott biztonságú elektronikus aláírással (és
időbélyegzővel) ellátott elektronikus igazolást kap, így módja van a kérelem benyújtását
informatikailag kijavítva megismételni.
A már említett 40/2004. (XII. 21.) IM rendelet 9. §-ában foglalt hatályos szabályozást
fenn kell tartani a törvényjavaslat hatályba lépését követően is. Ez határozza meg jelenleg,
hogy milyen adatokat tartalmaz a Cégszolgálat által a jogi képviselőnek megküldött
elektronikus igazolás. Megküldésének az az előfeltétele, hogy a cégbíróság is visszaigazolja
elektronikus úton azt, hogy a Cégszolgálat által továbbított kérelem megérkezett hozzá. Ha
cégbírósági visszaigazolás nem érkezik meg, vagy az hibás, hiányos, a Cégszolgálat a
bejegyzési kérelem vagy az elektronikus úton benyújtott más irat továbbítását a cégbírósághoz
ismételten megkísérli. A jogi képviselő részére a sikeres továbbítás után küldi meg az említett
elektronikus igazolást.
A Cégszolgálat tehát az elektronikus úton benyújtott bejegyzési (változásbejegyzési)
kérelmek fogadó állomása. Feladata, hogy a cégbíróságok tehermentesítése érdekében a
benyújtott kérelmet kizárólag informatikai szempontból megvizsgálja. A törvényjavaslat
megoldása költségtakarékos, hiszen nem szükséges az ország 20 cégbíróságán az informatikai
ellenőrző rendszert külön-külön kiépíteni. Ugyanakkor a Cégszolgálat semmiféle formában
nem értékeli, nem bírálja el a bejegyzési kérelmeket, hiszen még azokat a kérelmeket is
köteles továbbítani az illetékes cégbírósághoz, amelyeket informatikai szempontból
135
hiányosnak vagy hibásnak talált, erre azonban a kérelem továbbításakor utalni köteles. A
cégbíróság csak az olyan cégbejegyzési kérelem esetében ad ki tanúsítványt vagy
változásbejegyzési kérelem esetében elektronikus igazolást a jogi képviselő részére, amely
kérelem legalább informatikai szempontból megfelelőnek, szabályszerűnek minősült. A
technikai-informatikai követelményeket alacsonyabb szintű, külön jogszabályok rendezik.
A cégbíróság számára megállapított ügyintézési határidő az azt követő első
munkanapon kezdődik, amikor az informatikailag szabályszerű bejegyzési
(változásbejegyzési) kérelem a cégbírósághoz megérkezik. Az eljárás során hozott végzéseket
a cégbíróság elektronikus úton közli a jogi képviselővel. A végzés kézbesítésének időpontja
az az időpont, amely a jogi képviselő elektronikus rendszere által a cégbíróság számára
kiállított visszaigazolásban szerepel. Miután a leendő cég vagy a cég olyan szervezetekkel is
kapcsolatba kerül, amelyek az elektronikus levelezésre, ügyintézésre esetleg nincsenek még
felkészülve, a cégbíróság a bejegyzési eljárás során keletkezett legfontosabb iratokat papír
alapú formában is megküldi a jogi képviselőnek, így a tanúsítványt, a bejegyző végzést, vagy
a kérelmet elutasító végzést. A kézbesítéshez fűződő jogkövetkezmények (pl. a fellebbezési
határidő kezdete) azonban ebben az esetben is az elektronikus úton történő közléshez
fűződnek.
A bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem elbírálásának rendjét nem befolyásolhatja a
kérelem benyújtásának módja. Ezért a törvényjavaslat előírja, hogy az elektronikusan
benyújtott bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem megvizsgálására, illetve elbírálására a
papír alapú kérelem vonatkozásában előírt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
A törvényjavaslat 37. § (2)-(4) bekezdése rendelkezik arról, hogy az elektronikusan
benyújtott kérelem esetében milyen módon történik meg az illeték, illetve a közzétételi
költségtérítés megfizetése. A fizetési rend nagyrészt megegyezik a hatályos cégtörvény,
illetve az ahhoz kapcsolódó végrehajtási jogszabály, az illeték és a közzétételi költségtérítés
elektronikus úton történő megfizetéséről a cégeljárásban című 15/2005. (VIII. 5.) IM
rendeletben (R.) megállapított szabályokkal. A törvényjavaslat szerint a bejegyzési
(változásbejegyzési) kérelem benyújtását megelőzően kell a befizetési kötelezettségnek eleget
tenni.
Az illetéket, illetve a közzétételi költségtérítést elektronikus úton kell megfizetni. Az R.
szabályozása alapján, amelynek a rendelkezései a törvényjavaslat hatálybalépését követően is
némi pontosítással alkalmazhatók lesznek, a Cégszolgálat honlapjáról kell letölteni az
illetékbefizetési utalványmintát, valamint a közzétételi költségtérítési utalványmintát.
Segítséget jelent a jogalkalmazóknak, hogy az utalványminta tartalmazza a kérelem típusának
megfelelően a fizetendő illeték, illetve költségtérítés összegét. A mintán szereplő
ügyazonosító számra hivatkozással a megfelelő összegeket banki úton kell megfizetni a
cégbíróságnak a Magyar Államkincstárnál vezetett illetékbevételi számlájára, illetve a
költségtérítést az Igazságügyi Minisztérium ott vezetett számlájára. A bejegyzést kérő jogi
képviselőjének minősített elektronikus aláírással ellátott kérelmére a Magyar Államkincstár
egy munkanapon belül megküldi (elektronikus úton, fokozott biztonságú elektronikus
aláírással ellátva) a befizetések igazolását. Az igazolást tartalmazó elektronikus okiratot a
bejegyzési kérelemhez mellékelni kell. (Az ügyazonosító számok alapján illeszthető
egymáshoz a bejegyzési kérelem és befizetés igazolása.)
136
Az ismertetett elektronikus fizetési rend érvényesül minden olyan esetben, amikor
valamely, a cégbírósághoz intézett kérelem vagy irat benyújtása elektronikus úton történik
meg és a jogszabály fizetési kötelezettséget állapít meg. Így az illeték vagy a közzétételi
költségtérítés elektronikus úton való megfizetése kötelező akkor is, ha valamely okiratról a
cégbíróságtól vagy Cégszolgálattól elektronikus úton másolatot igényelnek, vagy az
elektronikus okirat megküldését kérik [16. § (5) bek.].
Az elektronikus fizetési mód választható abban az esetben, ha bejegyzési
(változásbejegyzési) kérelem előterjesztése egyébként papír alapú formában történik meg (43.
§). Ilyenkor a befizetési igazolásokat tartalmazó okiratokat papír alapú formában kell a
bejegyzési kérelemhez mellékelni (törvényjavaslat 1. sz. melléklet 9. pont).
3.	Cím
A cégiratok elektronikus úton történő nyilvántartása
A 40. §-hoz
Az elektronikus okirat formájában benyújtott, illetve a cégbíróság által így készített
okiratok nyilvántartására sajátos rendelkezések érvényesülnek. A cégbíróság vagy maga látja
el az őrzési kötelezettségét, vagy archiválási szolgáltatót bíz meg a feladattal, amely külön
törvény szabályai szerint jár el. A cégbíróság elektronikus okiratként is őrzi azokat az
okiratokat, amelyeket az általa őrzött papír alapú okiratok alapján alakított át elektronikus
okirattá [44. § (4)-(5) bek.].
Az őrzés során gondoskodni kell arról, hogy az elektronikus okiratok utólagos
módosítása kizárt legyen, védeni kell azokat a jogosulatlan hozzáféréstől és a
megsemmisítéstől is, ugyanakkor biztosítani kell a jogosultaknak az iratokhoz való
hozzáférést.
4.	Cím
A cég bejegyzésére irányuló kérelem előterjesztése papír alapú formában
A 41-43. §-hoz
A törvényjavaslat 41-43. §-ának rendelkezései a papír alapú formában benyújtott
bejegyzési kérelem előterjesztésének olyan általános szabályait fogalmazzák meg, amelyek
közül a 41. § (1) bekezdésének, illetve a 42. §-nak a rendelkezését a törvényjavaslat 39. § (3)
bekezdése értelmében az elektronikusan előterjesztett kérelem esetében is megfelelően
alkalmazni kell. Ilyen szabály, hogy a bejegyzési kérelem nyomtatványhoz valamennyi cég
esetében csatolni kell a cégforma és a választott cégeljárás szerint szükséges okiratokat,
mellékleteket.
A hatályos cégtörvény felsorolja a cégbejegyzési kérelem kötelező mellékleteit,
melyeket minden cég esetében csatolni szükséges, hiányuk a bejegyzési kérelem hiánypótlás
nélküli elutasítását vonja maga után.
137
A hatályos szabályozás szerint tehát valamennyi bejegyzési eljárástípus esetében
egyetlen melléklet sorolja fel azokat az okiratokat, amelyek hiánya a kérelem hiánypótlás
nélkül elutasításhoz vezet, és ez a melléklet egyaránt irányadó a cég bejegyzésre, illetve a
változás bejegyzésére.
A törvényjavaslat követi a hatályos szabályozást abban, hogy változatlanul külön
meghatározza azokat a mellékleteket, amelyek hiánya hiánypótlás nélküli elutasításhoz vezet,
de ezeket a választott bejegyzési eljárástípushoz igazítja.
Koncepcionális változás, hogy a törvényjavaslat a kötelezően csatolandó iratok körét a
hiánypótlásra felhívó végzés kibocsátása esetére is a választott bejegyzési eljáráshoz igazítja,
az adott eljárástípus alapján határozza meg, hogy milyen okiratokat kötelező, illetve a
bejegyzési kérelem tartalmára tekintettel szükséges csatolni.
Emellett a törvényjavaslat kimondja, hogy a cégbíróság csak olyan irat, melléklet
csatolását kérheti, melynek szükségességét a törvény mellékletei alapján a bejegyzést kérők
maguk is tételesen ellenőrizni tudnak.
Ez egyben azt jelenti, hogy a hatályos szabályozással szemben a törvényjavaslat
mellékleteiben meg nem jelölt okirat benyújtását a cégbíróság nem írhatja elő a kérelem
előterjesztője részére, illetve csak azokat az okiratokat kérheti, amelyek az adott cégeljárási
típusra vonatkozó mellékletben szerepelnek. A szükséges mellékletek teljes körű
meghatározása nagy felelősséget ró a jogalkotóra, ugyanakkor kétségtelenül kiszámíthatóbbá
teszi a jogalkalmazók számára, hogy melyek azok az iratok, amelyeket a bejegyzési
kérelemhez csatolni kell.
Nem jelent a hatályos szabályozáshoz képest változást a 41. § (2) bekezdésében foglalt
rendelkezés sem, amely a bejegyzési kérelem, illetve a csatolandó mellékletek kötelező
példányszámát, és azoknak a bejegyzést kérő részére történő visszajuttatását szabályozza.
Abból a célból, hogy a létesítő okiratukat szerződésminta alkalmazásával elkészítő
cégek alapítása esetén a mellékletek száma kevesebb, fajtája pedig még inkább áttekinthetőbb
legyen, a törvényjavaslat önálló mellékletben határozza meg a csatolandó iratok körét (3. sz.
melléklet).
Az 1. számú társasági jogi irányelv módosításának adaptálása során épült be a hatályos
cégtörvénybe az a rendelkezés, amely lehetővé teszi, hogy a cég a cégbejegyzési kérelméhez
csatolja a cégjegyzékbe bejegyzendő adatoknak, illetve a cégiratoknak, de legalább a létesítő
okiratnak az Európai Unió valamely hivatalos nyelvén készült hiteles fordítását. Ebben az
esetben a cégbíróság a céget a választott idegen nyelven is nyilvántartja. A cégjegyzék
tartalmazza azt a tényt, hogy a cégnek idegen nyelvű nyilvántartása is van.
A törvényjavaslat megőrzi az erre vonatkozóan nemrég kialakított szabályozás elemeit,
így a törvényjavaslat a 25. § a) pontjában cégjegyzék adatként jelöli meg, hogy a cégiratok
fordítása szerepel-e a cég nyilvántartásában, illetve a 42. § (2) bekezdése rendelkezik arról,
hogy milyen fordítás minősül hiteles fordításnak.
A törvényjavaslat szerint hiteles fordításnak minősül a külön jogszabályban
meghatározottak (Pl. az OFFI Rt.) által készített hiteles fordítás mellett a szakfordítói
138
igazolvánnyal rendelkező szakfordító vagy szakfordító-lektor által készített fordítás is. A 42.
§ (3) bekezdésében foglalt, a cégnyilvántartás közhitelességét szolgáló rendelkezést szintén a
hatályos szabályozással egyezően tartalmazza a törvényjavaslat.
A hatályos szabályozás 2005. szeptember 1. napjától lehetőséget ad arra, hogy az
illeték, illetve a közzétételi költségtérítés befizetése elektronikus úton történjen meg, akkor is,
ha a bejegyzési kérelem előterjesztésére papír alapú formában kerül sor. A befizetési eljárás
rendje egységes, akár elektronikus úton benyújtott, akár papír alapú kérelem esetében kerül
sor az elektronikus fizetésre, ahogy azt a 37. §-hoz fűzött magyarázat már tartalmazza.
5.	Cím
A cégbíróság feladata a cég bejegyzésére irányuló kérelem benyújtását követően
A 44. §-hoz
A törvényjavaslat szerkezete úgy épül fel, hogy a törvényjavaslat előbb ismerteti a
bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem elektronikus úton történő benyújtásának szabályait,
mivel várhatóan főszabályként érvényesül majd a bejegyzési kérelem elektronikus úton
történő benyújtása. Ennek szabályozását követően rendelkezik a törvényjavaslat a papír alapú
kérelem benyújtásáról és elbírálásáról. Az elbírálás rendje maga egységes, alkalmazandó az
elektronikusan benyújtott kérelmekre is.
A törvényjavaslat - szemben a hatályos szabályozással - újabb tagolást végez el azzal,
hogy elsőként a cég bejegyzésére, vagyis a cégalapításra vonatkozó bejegyzési kérelem
elbírálásának szabályait állapítja meg, majd ezt követően rendelkezik a változásbejegyzési
eljárás eltérő szabályairól, azzal, hogy főszabályként a változásbejegyzési eljárásra is a cég
bejegyzésére vonatkozó eljárás rendelkezései az irányadók [50. § (1) bek.].
A törvényjavaslat a cég alapítására vonatkozó bejegyzési eljárás három típusát
határozza meg. Változatlanul főszabályként kezeli azt az esetet, amikor a cég tagjai olyan
létesítő okiratot készítenek, amelynek tartalmát a cégformára vonatkozó anyagi jogi szabályok
keretei között maguk állapíthatják meg. Némiképp más eljárási rendet igényel az az eset,
amikor az új Gt. 10. § (4) bekezdésének megengedő szabályozása alapján egyes gazdasági
társasági formák (kkt., bt., kft.) tagjai úgy döntenek, hogy e törvényjavaslat mellékleteiben
meghatározott valamelyik szerződésminta felhasználásával alkotják meg a létesítő okiratukat.
Végül még egyszerűbb és gyorsabb lehet a cégbíróság eljárása akkor, ha a szerződésmintát
alkalmazó cég a bejegyzési kérelmet elektronikus úton nyújtja be, és a törvényjavaslat által
bevezetni kívánt egyszerűsített cégeljárás más feltételeit is teljesíti.
Változást jelent a hatályos szabályozáshoz képest az is, hogy a törvényjavaslat a
cégbíróság bejegyzési eljárása során egységesen, minden esetben munkanapban állapítja meg
az ügyintézési, eljárási határidőket. Ebben a kérdésben a hatályos szabályozás nem
következetes, a munkanapban megállapított határidőket megállapító, a hatályos cégtörvényt
módosító 2004. évi CXXVII. törvény alapján a hiánypótlási végzés kibocsátása és a bejegyzés
139
elrendelése vagy elutasítása körében érvényesülnek csak ilyen határidők, ugyanakkor a
hiánypótlás nélküli elutasítás körében naptári napban megállapított ügyintézési határidő
szerepel 2005. január 1 napját követően benyújtott kérelmek elbírálása során is.
Az ügyintézési határidő munkanapban való meghatározására azért volt szükség, mert az
említett törvény jelentősen lerövidítette a korábban érvényesülő ügyintézési határidőket, a
rendelkezésre álló napoknak tehát olyanoknak kell lenniük, amelyeken a cégbíróság
ténylegesen munkát végezhet.
A törvényjavaslat a nemrég bevezetett cégbírósági ügyintézési határidők
vonatkozásában újabb jelentős csökkentést hajt végre, különösen a gyors cégalapítást
elősegítő egyszerűsített cégeljárás körében, így a munkanapokban meghatározott határidők
egységes előírását feltétlenül és következetesen érvényesíteni kell a törvényjavaslatban.
Változatlan ugyanakkor az a szabály, hogy a bejegyzési kérelem előterjesztője
vonatkozásában a törvényjavaslat az eljárási határidőket naptári napokban határozza meg.
Ezek az eljárási határidők ugyanis jellemzően sokkal hosszabbak, mint a cégbíróságra
irányadó határidők. A cégnek pl. 8 nap áll rendelkezésére a hiánypótlás nélküli elutasítást
követően, hogy az elutasító végzésben megjelölt konkrét irat hiányát pótolja, illetve pl. a
hiánypótlási eljárásban a hiányok pótlására akár 45 nap határidőt is kaphat.
A hatályos szabályozással egyezően tartalmazza a törvényjavaslat az ún. egyablakos
rendszer működésére vonatkozó előírásokat is. A cégbíróság ennek során a kérelem
benyújtásakor az állami adóhatósággal, illetve a Központi Statisztikai Hivatallal elektronikus
úton közli a szükséges adatokat, amelyek - ugyanezen a módon - adják meg a cégjegyzék
számára a cég adószámát (közösségi adószámát), illetve statisztikai számjelét.
A törvényjavaslat tisztázza, hogy a papír alapú kérelem benyújtása során a cégbíróság
csak akkor ad ki tanúsítványt, ha a kérelem nem postán érkezik, hanem azt a cégbíróságon
nyújtják be. Ellenkező esetben a cégbíróság nem köteles a tanúsítvány postázására.
Elektronikusan benyújtott kérelem esetében azonban a tanúsítvány megküldése kötelező [lsd.
36. § (1) bek., 39. § (2) bek.].
A törvényjavaslat 44. §-ának (1) bekezdése szerint a cégbejegyzési kérelem érkezésekor
csak néhány cégjegyzékadat rögzítése történik meg. A törvényjavaslat a kifejtettek alapján a
hatályos szabályozásban szereplő 2 nap helyett 2 munkanapot biztosít arra, hogy a papír alapú
kérelemben szereplő további adatok is elektronikus úton rögzítésre kerüljenek. Az egyablakos
rendszer útján a később a cégnyilvántartás részévé tett adatokat is közölni kell az (1)
bekezdésben említett szervezetekkel.
Változatlan rendelkezés, hogy az 1. számú irányelv módosításának előírása alapján a
korlátolt felelősségű társaság és a részvénytársaság bejegyzésére (változásbejegyzésére)
irányuló kérelem esetében a bejegyzési kérelem valamennyi mellékletét elektronikus okirattá
kell alakítani. Erre a törvényjavaslat a kérelem érkezésétől számított 2 munkanap határidőt
biztosít. A gyakorlatban ugyanis kiderült, hogy az iratok szkennelése miatt a hatályos
szabályozásban biztosított 8 nap felesleges. Természetesen az ily módon elektronikus okirattá
alakított cégiratok nyilvántartására a 40. §-ban foglalt rendelkezések is irányadók.
Ugyanakkor a cégbíróság a papír alapon benyújtott iratokat is köteles megőrizni,
nyilvántartani.
140
Változatlan szabály, hogy az adatbevitelt követően a „bejegyzés alatt” megjegyzést is
fel kell tüntetni a nyilvántartás közhitelessége érdekében.
6.	Cím
A cég bejegyzésére irányuló kérelem hiánypótlás nélküli elutasítása
A 45. §-hoz
A törvényjavaslat megőrzi azt a gyakorlatban jól bevált jogintézményt, hogy a
bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem bizonyos benyújtási hiányosságai esetében
hiánypótlási felhívás nélkül is mód van a kérelem elutasítására. A kötelező jogi képviselet
esetében elvárható, hogy a jogi képviselő a szükséges mellékletekkel együtt, megfelelő
formában terjessze elő a bejegyzési kérelmet. A törvényjavaslat a kérelem típusához igazodva
világosan meghatározza a benyújtandó mellékletek körét, ezen belül is azokat az okiratokat,
amelyek hiánya hiánypótlás nélküli elutasításhoz vezet, ezzel is könnyítve mind a
jogalkalmazók, mind a cégbíróság munkáját.
A törvényjavaslat egyértelművé teszi azt a bírói gyakorlatban kimunkált elvet, hogy a
cégbíróság a bejegyzési kérelmet először csak formai szempontból, alakilag vizsgálja meg.
Így megállapítja, hogy csatolta-e a cég pl. a vezető tisztségviselő elfogadó nyilatkozatát, de
annak tartalmi vizsgálatára, megfelelőségére nem tér ki. Éppen ez teszi lehetővé, hogy ezt a
formai vizsgálatot bírósági titkár, fogalmazó vagy bírósági ügyintéző is önállóan
elvégezhesse. A szükséges mellékletek körének pontos meghatározása, a hatályos
szabályozáshoz képest a hiánypótlás nélküli elutasítást eredményező mellékletek számának,
fajtájának jelentős szűkítése pedig alapot ad arra is, hogy ezt a formális vizsgálatot a
cégbíróság rövidebb időn belül, 3 munkanapon belül elvégezze.
A törvényjavaslat a cég tagjai által - a törvényi keretek között - szabadon
meghatározott tartalmú létesítő okirat benyújtását tekinti változatlanul főszabálynak, ennek
alapján írja elő a 45. §-ban, hogy az így készült létesítő okirat esetében a törvényjavaslat 1. sz.
mellékletében felsorolt okiratok hiánya vezet a kérelem hiánypótlás nélküli elutasításához. Ha
a törvényjavaslat más bejegyzési eljárástípus esetén a hiánypótlás nélküli elutasítás
jogintézményét alkalmazni engedi, ott a 45. §-ban szabályozott eljárási rendre való
visszautalással meghatározza azt is, hogy melyik mellékletben foglalt hiányosságok
vezethetnek abban a körben a bejegyzési kérelem hiánypótlás nélküli elutasításához.
Változatlan szabály, hogy a bejegyzési kérelmet hiánypótlási eljárás lefolytatása nélkül
elutasító végzés kézhezvételekor a cég működését meg kell szüntetni és a mulasztás igazolási
kérelem előterjesztése útján nem menthető ki.
Miután a törvényjavaslat rendszerében még világosabb, hogy az elutasítás oka technikai
jellegű, a törvényjavaslat változatlanul biztosítja a cég számára, hogy a végzés írásbeli
közlését követő 8 napon belül a bejegyzési kérelmet újra benyújthassa. Ilyen esetben az
elutasítás jogkövetkezményei nem alkalmazhatók, és a korábbi eljárásban benyújtott
okiratokat is felhasználhatja a cég. A 8 napos határidő elmulasztása miatt igazolásnak nincs
helye.
141
Ha a cégbíróság valamilyen okból elmulasztotta a kérelem hiánypótlás nélküli
elutasítását, a fennálló hiányosságok pótlása a kérelem érdemi vizsgálata során kiadott
hiánypótlási végzésben is előírható.
7.	Cím
A cég bejegyzésére irányuló kérelem érdemi vizsgálata; döntés a cégbejegyzési
kérelemről
A 46-47. §-hoz
A törvényjavaslat alapján a cég bejegyzésére irányuló eljárásnak háromféle rendje
érvényesül. A törvényjavaslat első helyen szabályozza azt az esetet, amikor a cég tagjai
maguk határozzák meg a létesítő okirat tartalmát. Az ilyen kérelem elbírálására irányadók a
46-47. §-ban meghatározott szabályok.
Kissé más az eljárás rendje, ha a cég tagjai a létesítő okiratukat szerződésminta
alkalmazásával készítik el, és némiképp eltérőek a szabályok akkor, ha az így elkészített
okirat alapján a bejegyzési kérelmet elektronikus úton nyújtják be és egyszerűsített cégeljárás
lefolytatását kérik.
A szerződésminta alkalmazása módot ad a bejegyzési és változásbejegyzési eljárások
jelentős mértékű felgyorsítására, ami egyben a cégek alapítási költségeinek csökkenését is
eredményezi. A szerződésminta - ahogy az már említésre került - a három legnagyobb
számban létrejövő cégforma esetében, a közkereseti és betéti társaság esetében, valamint
korlátolt felelősségű társaság esetében lesz alkalmazható, mivel az új Gt. megengedi, hogy
ezen társasági formák tagjai ilyen megállapodást köthessenek egymással.
A törvényjavaslat a cég bejegyzésére irányuló mindhárom típusú eljárás esetén
egységes, az eljárás rendjéhez, illetve a cégbírósági munka nehézségi fokához igazodó
ügyintézési határidőket állapít meg. Ezek a határidők jóval rövidebbek, mint a hatályos
szabályozásban érvényesülő, nemrég már rövidített eljárási határidők. A cégalapítás esetében
ugyanis különösen fontos szempont a vállalkozások mielőbbi piacra lépése, így komoly igény
van arra, hogy a cégbíróság mielőbb döntsön a bejegyzési kérelemről. Ennek feltételeit pl. az
teremthetné meg, ha a cégbíróságon a jelenleginél lényegesen több bírósági ügyintéző
dolgozna, akik nemcsak a törvényjavaslatban biztosított önálló feladatkörükben járnának el,
hanem a cégbírák munkájának előkészítését is elvégeznék. A munkafeltételek megteremtése
érdekében a törvényjavaslat a 46-47. §-ában, illetve a 48. §-ában érvényesülő cégbírósági
ügyintézési határidők vonatkozásában későbbi hatálybalépést ír elő. 2007. október 1. napjáig
a törvényjavaslat 130. §-ában meghatározott, a hatályos ügyintézési határidőkhöz közel álló
határidőket kell alkalmazni. Ez a későbbi hatálybalépés azonban kizárólag a határidők
vonatkozásában érvényesül, egyebekben a törvényjavaslat hatályba lépésével a
törvényjavaslatban szabályozott eljárási rend irányadó.
A cégalapítás bejegyzésére irányuló kérelem érdemi vizsgálata szempontjából
irreleváns, hogy a cég a bejegyzési kérelmet papír alapú formában vagy elektronikus úton
nyújtotta-e be, ennek csak az elbírálást megelőző szakaszban és kizárólag eljárásjogi
szempontból van jelentősége. Ezt követően azonban a kérelem előterjesztési módja már nem
bír jelentőséggel.
142
A cég tagjai által szabadon meghatározott tartalmú létesítő okirat esetében alkalmazni
kell a kérelem előzetes formai megvizsgálására vonatkozó, a 45. §-ban foglalt
rendelkezéseket, amelyek az 1. számú mellékletben foglaltak szerint a kérelem hiánypótlás
nélküli elutasításához vezethetnek. Ha erre nincs szükség, a bírósági titkár, fogalmazó vagy az
eljáró bírósági ügyintéző továbbítja az ügy iratait az ügy elbírálására kijelölt cégbírónak. A
törvényjavaslat értelmében ugyanis a cég tagjai által szabadon meghatározott tartalmú létesítő
okirat alapján benyújtott cégbejegyzési kérelem elbírálásáról csak cégbíró dönthet. A döntési
jogkör a hatályos szabályozás szerint attól függően érvényesül, hogy a bejegyzést kérő cég
rendelkezik-e jogi személyiséggel. A törvényjavaslat szerint viszont a bírósági ügyintéző és a
cégbíró közötti feladatmegosztás a munka várható nehézségi foka alapján történik meg. A cég
tagjai által meghatározott tartalmú létesítő okirat alapján történő cégbejegyzés jóval több jogi
problémát vethet fel, mintha a cég tagjai a törvényjavaslat mellékleteiben meghatározott
tartalmú szerződésminta kitöltése mellett döntenek, és értelemszerűen az előbbi esetben
szükségképpen jóval bonyolultabbak a kapcsolódó mellékletek is.
A bejegyzési kérelem érdemi vizsgálata során a cégbíróság azt köteles megvizsgálni,
hogy azok az adatok, amelyeknek a bejegyzését az adott cégformára vonatkozóan a
jogszabályok előírnak, tehát a bejegyzési kérelem tartalma, illetve a létesítő okirat és a csatolt
mellékletek tartalma megfelel-e a jogszabályoknak, továbbá azt is, hogy azok egymással
összhangban állnak-e.
A törvényjavaslat 45. § (3) bekezdése lehetőséget ad arra, hogy ha a cégbíró az eljárás
érdemi szakaszában valamely olyan, az 1. sz. mellékletben felsorolt hiányosságot észlel,
amely alapján a kérelmet hiánypótlási eljárás lefolytatása nélkül el kellett volna utasítani, e
hiányosság pótlását is elrendelhesse. Emellett természetesen hiánypótlásra ad okot az is, ha a
csatolt okirat tartalmilag nem felel meg a jogszabályi rendelkezéseknek.
Ha a cégbíróság észleli, hogy a bejegyzési kérelemhez nem csatolták a 2. számú
mellékletben, illetve az említett esetben az 1. sz. mellékletben felsorolt iratok valamelyikét,
vagy a csatolt iratok tartalma nem felel meg a jogszabályoknak, hiánypótlásra felhívó végzést
ad ki. Ezt a végzést legkésőbb a kérelem benyújtásától számított nyolcadik munkanapon meg
kell hozni.
A törvényjavaslatnak a hiánypótlásra felhívó végzésre vonatkozó rendelkezései
lényegében megegyeznek a hatályos szabályokkal. Változatlan rendelkezés, hogy a végzést
csak egy alkalommal lehet kiadni, és abban a bejegyzési kérelem valamennyi hiányosságát
meg kell jelölni. Ugyancsak változatlan a hiánypótlás elmulasztásának késedelmes, vagy nem
megfelelő teljesítésének jogkövetkezménye is. Ilyen esetben a cégbíróság a bejegyzési
kérelmet elutasítja. A cégbíróság a cég bejegyzését elrendelő vagy a kérelmet elutasító
végzését legkésőbb a kérelem érkezését követő 15. munkanapon köteles meghozni.
A törvényjavaslat megőrzi azt a jelenlegi szabályozást is, hogy a cégbírósági
ügyintézési határidő elmulasztása esetében a bejegyzési kérelem elbírálásáról a cégbíróság
vezetője gondoskodik, ennek határidejét azonban 3 munkanapban határozza meg. Ha ez a
határidő is eredménytelenül telik el, a bejegyzés az ezt követő munkanapon, a kérelem szerinti
tartalommal a törvény erejénél fogva létrejön. A gyakorlatban ennek a rendelkezésnek az
alkalmazására szerencsére csak elenyésző számban került eddig sor.
143
A cégbíróság a cég bejegyzéséről, vagy a kérelem elutasításáról hozott határozatát
megküldi a bejegyzést kérőnek, természetesen akkor is, ha a bejegyzés a törvény erejénél
fogva történt meg.
Változatlan rendelkezés az is, hogy a kérelemnek helyt adó végzést nem kell
megindokolni.
8.	Cím
A cég bejegyzésére irányuló kérelem elbírálása szerződésminta alkalmazása esetén
A 48. §-hoz
A törvényjavaslat a 46. §-ban szabályozott elbírálási rendtől némiképp eltérő eljárási
szabályokat állapít meg akkor, ha a cég tagjai a létesítő okiratuk elkészítéséhez a
törvényjavaslat mellékleteiben szereplő valamelyik szerződésmintát használnak fel.
Hangsúlyozni kell, hogy a szerződésminta alkalmazása csupán lehetőség, egy olyan
„többletjog”, amely semmilyen vonatkozásban sem csorbítja, vagy korlátozza a cégek és
tulajdonosaik jelenleg meglévő lehetőségeit, döntési autonómiáját.
Az új Gt. 10. § (4) bekezdése lehetővé teszi, hogy a közkereseti, a betéti társaság, illetve
a korlátolt felelősségű társaság tagjai ezt a megoldást válasszák. A szerződésminta
alkalmazásának lehetősége ugyanakkor nem illeti meg azokat a más cégformákat, amelyek
egyébként a kft-re irányadó rendelkezések megfelelő alkalmazásával működnek (pl. a
közhasznú társaság, vagy a végrehajtói iroda). Szerződésminta alkalmazása esetében a
társasági szerződés tartalmát kizárólag a kitöltött mintában foglalt rendelkezések adják. Az
ilyen létesítő okirat tartalmi ellenőrzése lényegesen egyszerűbb, mint ha az okirat tartalmát a
társaság tagjai szabadon, maguk határoznák meg. A bejegyzési kérelemből világosan ki kell
tűnnie, hogy a létesítő okirat szerződésminta alkalmazásával készült.
A törvényjavaslat mellékletét képező szerződésminta alkalmazása azt jelenti, hogy a
leendő cég lényegében csak a saját adataival egészíti ki a formanyomtatványt. Ez a megoldás
garanciát jelent arra vonatkozóan, hogy a társaság által benyújtott szerződés megfelel a
törvényi előírásoknak, mivel a társasági szerződésben feltüntetésre kerülő adatokon, tényeken
kívül az okirat mindenben megegyezik a törvény rendelkezéseivel.
A törvény mellékletében szereplő szerződésminták (hasonlóan a bejegyzési kérelemben
használt nyomtatványokhoz) informatikai úton is letölthetők lesznek.
Logikus, hogy az ilyen kérelem elbírálásáról bírósági titkár, fogalmazó vagy bírósági
ügyintéző is önállóan határozhat, figyelemmel arra is, hogy a törvényjavaslat a
szerződésminta alkalmazásával alapított cégek esetében önálló mellékletben (3. sz.) határozza
meg a kötelezően csatolandó, illetve a kérelem tartalmától függően szükséges iratok körét és
ezek száma, fajtája szintén lehetővé teszi, hogy azok alaki és tartalmi megfelelőségéről
bírósági ügyintéző is dönthessen.
Fontos változás, hogy szemben a jogi személyiség nélküli cégek esetében a hatályos
szabályozás szerint folyó eljárással, a bírósági ügyintéző még az elutasító végzést is önálló
144
aláírási joggal hozhatja meg a szerződésmintával alapított cégek bejegyzésére irányuló
kérelem vonatkozásában.
A törvényjavaslat előírja, hogy szerződésminta alkalmazása esetében a létesítő okirat
vonatkozásában csak azt kell megvizsgálni, hogy a minta kitöltése a jogszabályoknak
megfelelően történt-e, és az abban foglaltakkal a bejegyzési kérelem, ideértve a mellékleteket
is, összhangban van-e.
Koncepcionális változást jelent a jelenlegi gyakorlathoz képest, hogy a cégbírósági
vizsgálat tartalmában semmiféle eltérés nincs arra tekintettel, hogy a cégalapításkor
szerződésmintát használtak-e. Az eljáró bírósági ügyintéző nemcsak a cégjegyzékadatokkal
való összefüggésben vizsgálja meg a bejegyzési kérelem, illetve mellékleteinek
jogszabályszerűségét. A kérelem érdemi elbírálására, a mellékletek tartalmának
megvizsgálására tehát egységes szabályok irányadók, teljes körűen meg kell vizsgálni azok
jogszabályszerűségét, ugyanúgy, mint a 46. §-ban foglalt esetben. Az elbírálás során
könnyebbséget a létesítő okirat szerződésminta szerinti tartalma és szerződésminta
alkalmazása esetén a törvényjavaslat külön melléklete szerint csatolásra előírt okiratok
egyszerűbb tartalma jelent. Ez teszi lehetővé ebben a körben a bírósági ügyintéző önálló
eljárását és a 46. §-ban megjelölt cégbírósági ügyintézési határidők rövidítését.
A törvényjavaslat 3. sz. mellékletében foglalt iratokat kell megkövetelni, illetve
megvizsgálni minden olyan cégalapítás esetén, amikor a létesítő okirat szerződésminta
felhasználásával készült, függetlenül a kérelem benyújtásának módjától. A cégalapítás anyagi
jogi követelményei nem változhatnak aszerint, hogy az ugyanazon tartalmú bejegyzési
kérelmet a cég papír alapú formában vagy elektronikus úton terjeszti-e elő. Ennek csak az
eljárás rendjét illetően lehet jogi jelentősége, a kérelem megvizsgálásának követelményei
értelemszerűen csak azonosak lehetnek. Így ugyancsak a 3. sz. mellékletben foglalt iratok
csatolását követeli meg a törvényjavaslat, és azt ellenőrzi a cégbíróság a harmadik típusú, az
egyszerűsített cégeljárás esetében is.
Eltérést jelent ugyanakkor az egyszerűsített cégeljáráshoz képest az eljárási rend
szempontjából, hogy ha a cég nem kéri az elektronikusan benyújtott kérelem egyszerűsített
cégeljárásban való elbírálását, a cégbíróság a 3. sz. melléklet I. részében foglalt okiratok
hiánya esetében elvégzi az előzetes formai vizsgálatot és él a hiánypótlás nélküli elutasítás
lehetőségével épp úgy, mintha a bejegyzési kérelmet papír alapon terjesztették volna elő.
Ennek során a 45. §-ban foglaltak szerint jár el.
Ha a bejegyzést kérő a 3. sz. melléklet II. részében felsorolt szükséges okiratok
valamelyikét nem csatolta, vagy az I-II részben foglaltak alapján csatolt okirat tartalma nem
felel meg a jogszabályi rendelkezéseknek, hiánypótlásra szóló felhívás kiadására kerül sor.
Szerződésmintával készült létesítő okiratra alapított bejegyzési kérelem esetében a
hiánypótlásra felhívó végzés kiadási határideje a kérelem benyújtásától számított 5 munkanap,
a cégbejegyzési kérelemről való döntés végső határideje pedig a kérelem érkezésétől számított
8 munkanap.
Már említésre került, hogy ez az eljárási rend érvényesülhet akkor is, ha a cég
bejegyzési kérelmét elektronikus úton nyújtja be. Elvileg tehát módja lenne az egyszerűsített
cégeljárás lefolytatását is kérni, de mégis a 48. §-ban foglalt eljárási rend érvényesülését
145
választja, figyelemmel arra, hogy az egyszerűsített cégeljárás szabályai között a
törvényjavaslat további feltételeket is előír, amelyeket esetleg a leendő cég nem kíván
teljesíteni.
9.	Cím
Az egyszerűsített cégeljárás
A 49. §-hoz
A törvényjavaslat 49. §-a egy teljesen új intézményt teremt meg, az egyszerűsített
cégeljárást. Erre az eljárásra kizárólag a cég alapításának bejegyzésére irányuló eljárásban
kerülhet sor [ld. 50. § (2) bek.].
A törvényjavaslat több, további feltételt is előír ahhoz, hogy ez a bejegyzési eljárástípus
alkalmazásra kerülhessen, ennek ellensúlyaképpen ugyanakkor a cég szabad választására
bízza, hogy eszerint, vagy a 48. § szerint kéri-e a bejegyzési eljárás lefolytatását.
Az egyszerűsített cégeljárás két alapvető feltétele, hogy a cégalapítás során a létesítő
okirat szerződésminta alkalmazásával készüljön, és hogy a bejegyzés iránti kérelmet a cég
elektronikus úton nyújtsa be. További követelmény, hogy a leendő cég előzetes névfoglalással
éljen a törvényjavaslat 6. §-ában foglaltak szerint, ezzel is szűkítse a cégbíróságnak a
bejegyzés körében felmerülő vizsgálati kötelezettségeit.
Miután - a kifejtettek szerint - a szerződésmintával történő cégalapítás tartalmi
elbírálási követelményei nem függhetnek a bejegyzési kérelem előterjesztésének papír alapú
vagy elektronikus módjától, értelemszerű, hogy a cégbíróság ebben a körben is a 48. §-ban
már említett 3. sz. mellékletben foglalt iratok csatolását követelheti meg, és azok tartalmi
megfelelőségét vizsgálja meg. Fontos eltérés ugyanakkor, hogy a cégbíróság sem a
hiánypótlás nélküli elutasítás jogintézményét nem alkalmazza, sem pedig hiánypótlásra
felhívó végzést nem bocsát ki. Az eljárás lényege, értelme, annak gyorsasága. Ez csak akkor
érvényesülhet, ha függő jogi helyzet nem állhat elő. Így, ha a bejegyzési kérelem vagy
mellékletei nem felelnek meg a jogszabályoknak, a kérelem érdemi elutasítására kerül sor.
Ennek során természetesen alkalmazni kell a 48. §-ban foglalt szabályokat, vagyis a létesítő
okirat megvizsgálására irányadó rendelkezéseket és azt a szabályt is, hogy a bírósági
ügyintéző a kérelemről önálló aláírási joggal dönt. Eltérő ugyanakkor a bírósági ügyintézési
határidő, mivel egyszerűsített cégeljárásban a kérelem érkezését követő 2. munkanapon el kell
bírálni a cégbejegyzési kérelmet.
Eltérés az eljárás rendjében az is, hogy az egyszerűsített cégeljárásban nincs mód a
cégbíróság vezetőjének intézkedésére. Ha a cégbíróság az ügyintézési határidőt elmulasztotta,
a cég bejegyzése a következő munkanapon a törvény erejénél fogva - a kérelem szerinti
tartalommal - létrejön.
Fontos kedvezmény viszont a bejegyzést kérőnek, hogy a bejegyzési kérelem érdemi
elutasítása esetén más esetben nem alkalmazható, csak a hiánypótlás nélküli elutasítás során
érvényesülő rendelkezés irányadó az egyszerűsített cégeljárásban hozott érdemi elutasító
végzés esetében is. A bejegyzést kérő 8 napon belül ismét kérheti a cég bejegyzését, pótolva
természetesen az elutasító végzésben jelzett hiányosságot és felhasználhatja a korábbi eljárás
során benyújtott okiratokat (amelyek megfelelőnek bizonyultak).
146
10.	Cím
A változásbejegyzési eljárás eltérő szabályai
Az 50. §-hoz
A törvényjavaslat 50. §-a a változásbejegyzési eljárás eltérő szabályait foglalja össze.
Az egyszerűsített cégeljárásra vonatkozó rendelkezések csak a cégalapítás esetében
érvényesülnek (49. §), ebben a körben tehát a törvényjavaslatnak arról kell rendelkeznie, hogy
milyen szabályok vonatkoznak annak a cégnek a változásbejegyzési eljárására, amely cég
tagjai a létesítő okirat tartalmát szabadon, maguk állapították meg, illetve milyen szabályok
irányadók a változásbejegyzési eljárás során akkor, ha a bejegyzést kérő cég tagjai a cég
létesítő okiratát szerződésminta alkalmazásával készítették el.
Főszabály, hogy a változásbejegyzési eljárás során is a cég bejegyzésére vonatkozó
eljárási szabályok irányadók. Így ha a cég létesítő okirata nem szerződésminta alkalmazásával
készült, a cég változásbejegyzése során is a 45. §-ban, illetve a 46-47. §-ban meghatározott
rendelkezéseket alkalmazza a cégbíróság, és az ott előírt ügyintézési határidők érvényesülnek.
Miután a törvényjavaslat 3. számú mellékletében foglalt követelmények csak
cégalapítás esetében irányadók, változásbejegyzési kérelem előterjesztése esetében a
szerződésmintával készült létesítő okirattal működő cég is az 1. számú mellékletben, illetve a
2.	számú mellékletben foglalt iratokat köteles csatolni a bejegyzési kérelemhez. Az 1. számú
mellékletben foglalt iratok hiánya a 45. § szerint a kérelem hiánypótlás nélküli elutasítását, a
2.	számú mellékletben foglalt iratok hiánya, illetve mindkét melléklet alapján csatolt iratok
tartalmi hiányosságai hiánypótlásra felhívó végzés kiadását eredményezi. A cégbíróság ennek
teljesítése függvényében dönt a cég változásbejegyzési kérelmének való helytadásról, vagy a
kérelem elutasításáról.
Fontos rendelkezés, hogy változásbejegyzés esetében a cégbíróság ügyintézési
határideje a szerződésmintával készített létesítő okirattal működő cég vonatkozásában is a
törvényjavaslat 46. §-ában foglaltak szerint alakul, tehát a kérelem érkezésétől számított 8
munkanap a hiánypótlási felhívás kiadására, és 15 munkanap a kérelemről való döntésre.
Ha a létesítő okirat, vagy annak módosítása szerződésminta felhasználásával készült, és
a cég ennek megfelelően működik, a változásbejegyzési eljárás során két eset lehetséges.
Elképzelhető, hogy a bejelentett változások miatt szükségessé válik a létesítő okirat
módosítása is, ilyen esetben a cég a törvényjavaslat 52. § (1) bekezdésében foglaltak szerint
köteles eljárni és az új, módosított tartalmú, szerződésminta szerint készült létesítő okiratot
csatolja mellékletként a változásbejegyzési kérelemhez. A másik lehetséges eset, hogy a
változások bejegyzése nem igényli a létesítő okirat módosítását, ilyenkor a cég a
változásbejegyzési kérelem nyomtatvány mellett csak a változások tartalmához igazodó
megfelelő mellékleteket csatolja.
A változásbejegyzési eljárás viszonylag egységes eljárási rendjét indokolja, hogy ha a
változásbejegyzés nem igényli a létesítő okirat tartalmának módosítását, gyakran
ugyanazokról a kérdésekről kell a bejegyzési eljárásban a cégbíróságnak döntenie. A
cégbíróság az egyik kéttagú kft. esetében az üzletrész átruházás cégjegyzékbe való bejegyzése
során nem járhat el más szabályok szerint, és nem vizsgálódhat más körben, mint a másik
147
kéttagú kft. üzletrésze átruházásának cégbejegyzése során, pusztán arra tekintettel, hogy
valamikor az egyik cég a létesítő okiratát szerződésminta felhasználásával készítette el. A cég
működése során, ha a létesítő okirat módosítására nem kerül sor, a bejegyzési kérelem
tartalma és a csatolt mellékletek, iratok tartalma egy-egy adatváltozási típus esetében
szükségképpen azonos, így egységesnek kell lennie az elbírálás rendjének is.
Ugyanakkor a szerződésminta alkalmazásával készült létesítő okirattal rendelkező cég
esetében a változásbejegyzési eljárásban az egyik fontos eltérés, hogy a szerződésminta
alapján készült létesítő okirat léte eleve leszűkíti azon mellékletek körét, amelyek a
változásbejegyzési eljárás során megkövetelhetők (pl. nem kérhető a felügyelő bizottság új
tagjának bejegyzése, mivel a szerződésmintával készült létesítő okirattal működő cégnél nem
működhet felügyelő bizottság).
A másik fontos eltérés a cég bejegyzésére irányuló eljáráshoz képest, hogy bár az ilyen
változásbejegyzési ügyekben a bírósági ügyintéző önálló eljárása megengedett, a
változásbejegyzési kérelmet elutasító végzést, vagy olyan végzést, amely ellen külön
fellebbezésnek van helye, csak cégbírói előzetes hozzájárulással hozhat. A bírósági ügyintéző
eljárását megalapozza, hogy ha a változásbejegyzési kérelemben a létesítő okirat
szerződésminta alapján történő módosításának bejegyzését is kérik, ennek
jogszabályszerűségét a 48. § (3) bekezdésében foglaltak szerint egyszerű megvizsgálni,
másrészt a szerződésmintával készített létesítő okirat léte az említettek szerint leszűkíti a
lehetséges mellékletek körét. Ugyanakkor a bejegyezni kért változások alapján lehetséges,
hogy a nem szerződésmintával készült létesítő okirattal rendelkező cégével azonosan
bonyolultabb a csatolandó mellékletek köre és tartalma, így azonos a kérelem elbírálásának
nehézsége is. Ezért indokolt, hogy elutasító végzést bírósági ügyintéző csak olyan esetben
hozhasson, ha ahhoz az ügyről való tájékoztatás vagy tájékozódás alapján a cégbíró
előzetesen hozzájárult.
Mindkét bejegyzési eljárástípusban változatlan az a rendelkezés, hogy ha a változással
érintett adat kötelező része a cégjegyzéknek, a bejegyzési kérelem elutasítása esetén - immár
a jogszabályoknak megfelelő - változásbejegyzési kérelmet kötelező ismét előterjeszteni.
A törvényjavaslat a változásbejegyzési eljárást illetően érvényesülő bírósági ügyintézési
határidő számítása szempontjából világossá teszi, hogy a kérelem benyújtására nyitva álló, az
alapbejegyzési kérelemmel főszabályként azonos 30 napos benyújtási határidőt a változás
bekövetkezésétől kell számítani. Az 50. § (1) bekezdése ugyanakkor utal arra, hogy a §-ban
megfogalmazotthoz képest a törvényjavaslat más pontjai is tartalmazhatnak a határidők
vonatkozásában kivételeket. Így a benyújtási határidőt illetően eltérő rendelkezést tartalmaz
pl. a törvényjavaslat 55. § (1) bekezdése, illetve az 57. § (3) bekezdése is.
11.	Cím
A létesítő okirat módosítása
Az 51. §-hoz
A törvényjavaslat fenntartja azt a rendelkezést, hogy a létesítő okirat tartalmának
módosulása esetében ezt a változást akkor is be kell jelenteni a cégbíróságnak, ha a változás
más cégjegyzékadatot nem érint.
148
A létesítő okirat módosításának eljárási rendjét a cégformára irányadó anyagi jogi
szabályok állapítják meg. Így az új Gt. 18. §-a értelmében a gazdasági társaság a társasági
szerződése módosítását külön okiratba, vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában a legfőbb
szerve ülésén felvett jegyzőkönyvbe foglalhatja. Ez utóbbi esetben a tagok aláírására
főszabályként nincs szükség. (Az új Gt. a közkereseti társaság és a betéti társaság esetében
egyhangúságot és néhány kivétellel külön okirat elkészítését és a tagok által történő aláírását
írja elő.) Az új Gt. 18. § (3) bekezdése alapján a (2) bekezdésben foglalt döntések
meghozatalára a gazdasági társaság ügyvezetése is felhatalmazást kaphat a létesítő okiratban,
ilyenkor ebben a körben jogosult a társasági szerződés módosítására is.
Bármelyik módon kerül is sor a létesítő okirat módosítására, fontos szabály, hogy a
változásbejegyzési kérelemhez csatolni kell emellett az okirat mellett a létesítő okirat
változásokkal egységes szerkezetbe foglalt szövegét tartalmazó okiratot is.
Az egységes szerkezetű okiratot csak a jogi képviselő írja alá. Aláírásával egyrészt
igazolja, hogy az okirat szövege megfelel a létesítő okirat hatályos tartalmának, másrészt a
jogi képviselőnek utalnia kell arra is, hogy mely pontok változása adott okot az egységes
szerkezetű létesítő okirat elkészítésére.
Fontos új szabály, hogy a jelenleg érvényesülő gyakorlattal szemben a hatályosításnak
ki kell terjednie azokra a pontokra is, amelyek csak alapításkor kerülnek meghatározásra a
létesítő okiratban, a későbbiekben az adat változása egyébként nem igényli a létesítő okirat
módosítását. Így, ha a kft. ügyvezetőjének személye változik, emiatt a létesítő okirat
módosítására változatlanul nincs szükség, ugyanakkor a jogi képviselő a változásbejegyzési
kérelemhez köteles csatolni az egységes szerkezetű létesítő okiratot, amelyben a bejegyzésre
váró ügyvezető adatait kell már szerepeltetnie.
Ha a létesítő okiratot a cégbíróság a cég döntése alapján az Európai Unió valamelyik
hivatalos nyelvén is nyilvántartja, a létesítő okirat változása esetében a létesítő okirat
módosításának és az egységes szerkezetbe foglalt változatának hivatalos fordítását is csatolni
kell a változásbejegyzési kérelemhez.
12.	Cím
A létesítő okirat módosítása szerződésmintára vagy szerződésmintáról
történő áttéréssel
Az 52. §-hoz
A törvényjavaslat 52. §-a rendelkezik a szerződésminta alkalmazásával készült létesítő
okirat módosításának rendjéről, illetve arról, hogy a cég miként térhet át a változásbejegyzési
eljárás során szerződésminta alkalmazására, illetve miként készíthetnek a cég tagjai általuk
szabadon meghatározott tartalmú szerződésmódosítást. Az 52. § (1) bekezdése szerint a
szerződésminta alapján készült létesítő okirat módosítása úgy történik, hogy a cég tagjai az új
Gt.-ben előírt módon elhatározzák a változásokat, majd ennek megfelelő új szerződésmintát
töltenek ki. Ez az okirat egyben az egységes szerkezetű létesítő okirat is, amelyet az 51. §-ban
foglaltak szerint a jogi képviselő ír alá és jelzi, hogy mely pontokat érintette a cég tagjai által
elhatározott változás.
149
Ha a cég a változás elhatározása előtt nem szerződésminta alkalmazásával készítette el a
létesítő okiratát, módjában áll, hogy a jövőre nézve szerződésminta alkalmazását határozza el.
Ilyen esetben a cégformának megfelelő szerződésmintát az aktuális adatokkal kell kitölteni és
ez az okirat lép a korábbi létesítő okirat helyébe, amelynek tartalma ezt követően már nem
érvényesül a cég tagjainak jogviszonyában. Erre tekintettel azokat az adatokat, amelyeket a
szerződésminta alkalmazása miatt a cégjegyzék már nem tartalmazhat, a cég kérelmére törölni
kell a cégjegyzékből. A változásbejegyzési kérelmet bírósági ügyintéző is elbírálhatja az 50. §
(4) bekezdése alapján, a 46. §-ban meghatározott ügyintézési határidő alatt.
Természetesen arra is van jogi lehetőség, hogy a cég tagjai elhatározzák, hogy a létesítő
okirat tartalmát a jövőben maguk kívánják meghatározni. Ilyen esetben új létesítő okiratot kell
készíteni, amely a szerződésmintával készült létesítő okirat helyébe lép, és ez maga az
egységes szerkezetű okirat is. A jogi képviselő feladatai ez utóbbi okirat vonatkozásában
megegyeznek az 51. §-ban foglaltakkal. Ilyen esetben azonban változik a bejegyzési eljárás
rendje is. A cég tagjai által készített létesítő okiratra tekintettel a cégbíróság feladata
bonyolultabbá válik, ezért az ilyen ügyekben csak cégbíró hozhat érdemi határozatot. A
kérelem megvizsgálásának egységes rendje természetesen nem változik, minden esetben azt
kell ellenőrizni, hogy a kérelem, a létesítő okirat módosítása és a csatolt mellékletek
rendelkezésre állnak-e, összhangban állnak-e egymással, illetve megfelelnek-e a
jogszabályoknak.
13.	Cím
A változásbejegyzési kérelemre vonatkozó egyes rendelkezések
Az 53. §-hoz
A változásbejegyzési eljárásban hagyományosan érvényesül a cégek számára néhány
kedvezmény, amelyet a törvényjavaslat is érintetlenül hagy. Így a cég tevékenységi körét
érintő változások, illetve a helység, utcanév, házszám változásai illeték és közzétételi
költségtérítés megfizetése nélkül jelenthetők be a cégbíróságnak. Az első esetben a
törvényjavaslat a cégnyilvántartás közhitelességét, a bejegyzett adatok valódiságát kívánja
biztosítani, a második esetben figyelembe veszi, hogy az ilyen változások a cég akaratán kívül
álló okból, állami vagy önkormányzati döntés alapján következnek be.
Az adószámot, a statisztikai számjelet, illetve a cég pénzforgalmi számlájának számát
bejelentő szervezet a cégnyilvántartás közhitelességét, a cégek ellenőrizhetőségét,
azonosíthatóságát, illetve a hitelezői érdekek védelmét segíti elő. Különösen a számlát vezető
pénzügyi intézmény esetében világos, hogy a cégjegyzék kiegészítésére vonatkozóan
közvetlen saját érdekeltsége nincs. Erre tekintettel indokolt, hogy ezeknek az adatoknak a
bejelentése illeték és közzétételi költségtérítés megfizetése nélkül megtörténhessen. Ezek a
szervezetek az említett cégadatok változásait is elektronikus úton közlik a cégbírósággal és az
adatok bejegyzése automatikusan, elektronikus úton történik meg.
Ha a cég kérte valamely, az Európai Unió hivatalos nyelvén történő nyilvántartását,
változásként kérheti azt is, hogy e nyilvántartását a cégbíróság szüntesse meg. Ebben az
esetben a cégjegyzékből törölni kell az idegennyelvű nyilvántartásra történő utalást.
14.	Cím
A cég székhelye változásának bejegyzésére irányuló eljárás
150
Az 54. §-hoz
A törvényjavaslatban a hatályos szabályozással egyező az a rendelkezés, hogy a cég
székhelyének más cégbíróság illetékességi területére történő áthelyezését a korábbi székhely
szerint illetékes cégbíróság előtt kell előterjeszteni.
Az a szabály sem változik, hogy ez a cégbíróság köteles az áttétel elrendelését
megelőzően a már folyamatban lévő változásbejegyzési kérelmek elbírálására. Gyakorlati
problémákat old meg ugyanakkor az a rendelkezés, hogy a cégjegyzékben csak az áttétel
tényét kell feltüntetni. A céget a korábbi nyilvántartásból csak akkor lehet véglegesen
kivezetni (és nem törölni), ha az új székhely szerint illetékes cégbíróság a cég új székhelyét
bejegyezte a cégjegyzékbe.
Nem változott a 2003. évi XXXIX. törvény által megalkotott azon rendelkezés sem,
amely az európai részvénytársaság székhelyének külföldre, más tagországba történő
áthelyezésére irányuló eljárás rendjét állapítja meg. A szabályozás azonban kiegészül az
európai szövetkezetre való utalással, mivel az európai szövetkezetre vonatkozó 1435/2003/EK
rendelet etekintetben hasonló szabályozást tartalmaz. E rendelet 2006. augusztus 18. napjától
alkalmazandó a tagállamokban.
15.	Cím
A jogutód nélküli megszűnés bejegyzése iránti eljárás
Az 55-56. §-hoz
A törvényjavaslat 55. §-a a jogutód nélküli megszűnés bejegyzésére vonatkozó eljárást
foglalja össze. A törvényjavaslat ebben a körben is a kérelemre történő eljárást tartja szem
előtt. Elsőként a cég elhatározásából indult végelszámolás kérelemre történő bejegyzéséről
rendelkezik, ezután tesz említést arról, hogy a végelszámolást a cégbíróság hivatalból is
elrendelheti és ilyen esetben az ezzel összefüggő cégjegyzékadatokat hivatalból jegyzi be a
cégjegyzékbe. A törvényjavaslat 55. § (1) bekezdése szerint a cégbíróság törvényben
meghatározott esetekben rendelheti el hivatalból a cég végelszámolását. Az 55. §-ban említett
külön törvény pl. az új Gt., amelynek több rendelkezése is előírja a cégbíróság ilyen eljárását,
ha a közkereseti vagy a betéti társaság meghatározott idő alatt nem állítja helyre a cég
törvényes működését, az egy főre csökkent taggal működő társaság nem jelent be új tagot a
törvényben előírt határidőn belül.
Fontos változás, hogy a végelszámolás lefolytatására vonatkozó eljárási szabályok a
Cstv.-ből a törvényjavaslatba kerülnek át, jelentős módosítással. A törvényjavaslat VIII.
Fejezete külön szabályozza a cég elhatározásából folyó végelszámolás rendjét, ezen belül is
az ún. egyszerűsített végelszámolás eljárási rendjét, valamint a hivatalból elrendelt
végelszámolásra vonatkozó rendelkezéseket, illetve az egyes eljárástípusokra történő áttérés
eseteit. A csődeljárás, illetve a felszámolási eljárás rendjét változatlanul a Cstv. tartalmazza.
Az alapítási szabályokhoz képest a végelszámolás, mint változás bejegyzésére irányuló
kérelem előterjesztésére előírt határidő a törvényjavaslat 34. § (1) bekezdésében foglalttól
eltérő, 15 nap.
151
A változásbejegyzési eljárás szabályai között, az 55. §-ban rögzíti a törvényjavaslat,
hogy a jogutód nélküli megszűnést elrendelő döntést követően, a végelszámoló, illetve a
felszámoló köteles a cég szervezeti képviselőjeként a cég cégjegyzékadataiban bekövetkező
változások (pl. az új székhely) cégbírósági bejelentésére.
Egységes rendelkezés a jogutód nélküli megszűnés körében, hogy a hivatalból kijelölt
végelszámoló, illetve a felszámolóbiztos a kirendelésétől számított 15 napon belül az aláírási
címpéldányát köteles csatolni a cégiratokhoz, de ezt jogi képviselő közreműködése nélkül
teheti meg.
A törvényjavaslat 56. §-a a hatályos szabályozásnak megfelelően rendelkezik azokról az
esetekről, amikor külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, illetve az európai
gazdasági egyesülés magyarországi telephelye megszűnésének bejegyzésére kerül sor. Ezek a
rendelkezések a külföldiek magyarországi kereskedelmi képviselete esetében is irányadók.
16.	Cím
A cég átalakulásának bejegyzése iránti eljárás
Az 57-61. §-hoz
A törvényjavaslat IV. Fejezetének 16. címe foglalja össze azokat a rendelkezéseket,
amelyek a cég átalakulásának bejegyzése során érvényesülnek. A szabályok a hatályos
szabályozáshoz képest csak kismértékben változnak. Az egyik ilyen változás, hogy a
törvényjavaslat az új Gt. terminológiájához igazodva az átalakulás kifejezést összefoglaló
elnevezésként használja, amelynek három különböző formája lehet, a cégformaváltás, az
egyesülés, illetve a szétválás. Az átalakulás cégjegyzékbe való bejegyzése esetén a cégeljárás
szükségképpen sajátosságokat mutat. Átalakulás, pl. kiválás esetében ugyanis az alapításra,
illetve a változásbejegyzésre vonatkozó rendelkezéseket gyakran együtt kell alkalmazni. Az
átalakulás folyamatában a cégformaváltás kivételével több, általában különböző cégbíróság
által nyilvántartott cég vesz részt, maga a bejegyzési eljárás ugyanakkor értelemszerűen csak
egységes lehet, az egyik cég ügyében hozott döntés szükségképpen kihat a másik sorsára is.
Erre tekintettel állapít meg a törvényjavaslat - a hatályos szabályozással egyezően - olyan
sajátos illetékességi szabályokat, amelyek az egységes elbírálást biztosítják.
A cégbíróság bonyolultabb feladatához igazodóan eltérő a cégbírósági ügyintézési
határidő is. Az átalakulásra vonatkozó bejegyzési eljárásban bírósági ügyintézési határideje 30
munkanap, de ez a határidő csak akkor kezdődik, amikor a cégbíróság számára a döntéshez az
összes szükséges irat rendelkezésre áll. Ha ugyanis az átalakulás bejegyzése több, különböző
cégbíróság által nyilvántartott céget érint, a kérelem benyújtását követően kezdi meg a
bejegyzésre illetékes cégbíróság a más cégbíróság által nyilvántartott cégek iratainak
beszerzését és ezt csak akkor bocsátják a rendelkezésére, ha az adott cégbíróság a
folyamatban lévő változásbejegyzési kérelmeket elbírálta.
Fontos új szabály az is, hogy az átalakuló cég az átalakulás időpontját maga
meghatározhatja. A törvényjavaslat 25. §-ának g) pontja szerint cégjegyzékadatként szerepel a
cégjegyzékben az az időpont, amelyet a cég az átalakulás napjaként meghatároz. Ebben az
esetben a jogutód cég nem a cégbejegyzés napjával, hanem ezen a napon jön létre. Ez a
megjelölt időpont nem lehet későbbi, mint a bejegyzési kérelem benyújtásától számított 90.
nap, de nem lehet korábbi időpont sem, mint a cégbejegyzés napja. Tehát, ha a kérelem
152
előterjesztője nem számolva pl. az esetleges hiánypótlási eljárással, a kérelem benyújtásához
képest túl közeli időpontot állapít meg, a cégbíróság az átalakulás időpontjaként a
cégbejegyzés napját fogja feltüntetni a cégjegyzékben.
Az átalakulás bejegyzésének eljárási rendje lényegében nem változik. A gyakorlatban
problémát jelentő kérdést old meg ugyanakkor a törvényjavaslat azzal, hogy ha több cég
érintett az átalakulás folyamatában, akkor a bejegyzésre illetékes cégbírósághoz történő
irattovábbítást nem a Polgári perrendtartás által szabályozott „áttétel”-nek nevezi, amelyhez a
Pp. jogkövetkezményeket fűz, hanem az iratok megküldését rendeli el. Az iratok
megküldésének tényét a cégnyilvántartásban rögzíteni kell.
A törvényjavaslat 58-59. §-a szabályozza az egyesülés két típusára, az összeolvadásra és
a beolvadásra vonatkozó bejegyzési eljárás rendjét, a 61. § pedig a szétválásra vonatkozó
rendelkezéseket tartalmazza.
Az új Gt. 86. §-ának (2) bekezdése értelmében kiválásra úgy is sor kerülhet, hogy a
kiváló tagok nem új gazdasági társaságot alapítanak, hanem már működő gazdasági
társasághoz, mint átvevő társasághoz csatlakoznak. Cégjogi szempontból rendelkezni kell
tehát arról, hogy a működő gazdasági társaság cégjegyzékadataiban szükségképpen beálló
változások cégjegyzékbe történő bejegyzésére is a szétváló cég székhelye szerint illetékes
cégbíróság jogosult.
A törvényjavaslat 60. §-a az európai részvénytársaság beolvadással történő alapítása,
egyesülése esetére állapít meg a hatályos szabályozással azonos rendelkezéseket.
17.	Cím
A cég törlése a cégjegyzékből
A 62. §-hoz
A 17. címben foglalt szabályozás új rendelkezéseket tartalmaz a cégjogi szabályozás
körében. A hatályos szabályozás terminológiai pontatlanságai gyakorlati jogalkalmazási
nehézségeket is okoztak. A hatályos cégtörvény ugyanis a törvényességi felügyeleti eljárás
keretében szabályozza a (hivatalbóli) törlési eljárást, amely az ún. fantomcégek kiszűrésére
szolgáló sajátos törvényességi felügyeleti eszköze a cégbíróságnak (jelenlegi elnevezésén
törlési eljárás). Ha ezen eljárás során a cég törvényes működése nem áll helyre, és
felszámolási eljárás lefolytatásának sincs helye, a cégbíróság az eljárás befejezésekor a céget
a cégjegyzékből hivatalból törli. A cég hivatalbóli törlésére azonban nemcsak a törlési eljárást
követően, hanem számos más esetben is sor kerülhet, pl. akkor, ha a céget a bíróság a
felszámolás befejezésekor jogerősen megszünteti. Emellett törlés kérelem alapján is
bekövetkezhet, pl. ha a cég az általa elhatározott végelszámolási eljárást befejezi.
Nem szerencsés tehát, ha a cégjegyzékből történő végleges kivezetés fogalmát, tehát
lényegében egy sajátos változásbejegyzésre fenntartott fogalmat a törvény más, szankció
jellegű eljárás elnevezésére is használja. Erre tekintettel a törvényjavaslat a törvényességi
felügyelet körében a törlési eljárás helyett a hatályos szabályozáshoz igen hasonló tartalmú
megszüntetési eljárást szabályoz, amely természetesen elvezethet a cég hivatalból történő
törléséhez. Ez az aktus azonban dogmatikailag egy hivatalbóli változásbejegyzési eljárás,
153
ilyen változásbejegyzési eljárás lefolytatására a cégbíróság a törvényjavaslat szerint, a
törvényben meghatározott esetekben hivatalból is jogosult.
A törvényjavaslat a végelszámolásra vonatkozó VIII. Fejezet rendelkezéseivel
összhangban külön említést tesz a cégbíróság által hivatalból elrendelt végelszámolásról
(kényszer-végelszámolás), amely szintén elvezet a cégnek a cégjegyzékből való töréséhez.
A cégjegyzék a hatályos szabályozással megegyezően feltünteti, hogy a cég kérelmére
vagy hivatalból került-e sor a törlésre.
Fontos új szabály, hogy a hivatalbóli törlést elrendelő végzések ellen főszabályként
nincs helye jogorvoslatnak. Ezekben az ügyekben a hivatalból lefolytatott eljárások során a
cégnek módja volt élni a jogorvoslati lehetőségekkel. Ha azok nem vezettek eredményre,
pusztán már az ügy technikai befejezését jelentő törléssel szemben nem indokolt a
jogorvoslati lehetőségét biztosítani. Egyetlen kivétel ez alól a megszüntetési eljárás során
hozott végzés, mivel az ismeretlen székhelyű cég esetében, ha a képviselőinek lakóhelye és
tartózkodási helye is ismeretlen, az érintettek főszabályként csak a Cégközlönyben megjelenő
közlemények útján szerezhetnek tudomást az eljárás egyes fázisairól. A törvényjavaslat
lehetőséget kíván adni arra, hogy cég törlésére ne kerüljön sor, ha a cég törvényes működését
helyreállítják, vagy ha a hitelező a fellebbezésében a cég tulajdonában álló olyan vagyontárgy
meglétét jelenti be késedelmesen, amelyre tekintettel felszámolási eljárás lefolytatásának van
helye.
18.	Cím
A cégbíróság adatszolgáltatási, illetve a cég tájékoztatási kötelezettsége
A 63.§-hoz
A törvényjavaslat a 63. §-ban a hatályos szabályozásban is meglévő rendelkezéseket
csoportosít egy helyre, figyelemmel arra, hogy ezeknek a szabályoknak a funkciója azonos.
Az (1) bekezdés a cégbíróság feladatait foglalja össze, felsorolva, hogy a cégbíróság a
cégjegyzék adatairól milyen szervezeteket köteles folyamatosan tájékoztatni és azt is, hogy mi
ennek a módja.
A 63. § (2)-(4) bekezdései a bejegyzett cég tájékoztatási kötelezettségét rendezik. Ezek
a kötelezettségek az 1. számú, illetve a 11. számú társasági jogi irányelvei szabályozásán,
illetve az Európai Unió rendeletén (2137/85 (EGK) alapszanak. A hatályos szabályozáshoz
képest változást jelent, hogy a (2) bekezdésben foglalt kötelezettséget a hatályos cégtörvény
minden cégre kötelező szabályként fogalmazza meg, a törvényjavaslat ugyanakkor a
rendelkezés hatályát leszűkíti az 1. számú irányelv hatálya alá tartozó korlátolt felelősségű
társaságokra és részvénytársaságokra. Más cégek írásbeli képviseletére vonatkozóan tehát a
törvényjavaslat nem tartalmaz többletelőírásokat.
V.	Fejezet
JOGORVOSLATOK
1.	Cím
A cégbejegyzést (változásbejegyzést) elutasító végzés elleni fellebbezés
A 64. §-hoz
154
A törvényjavaslat V. Fejezete szabályozza a cégeljárás során érvényesülő jogorvoslati
lehetőségeket. A jogorvoslati rend szerkezeti felépítésén a törvényjavaslat nem változtat. A
törvényjavaslat is úgy rendelkezik, hogy a cég bejegyzésére irányuló kérelmet, vagy a
változás bejegyzésére irányuló kérelmet elutasító végzés ellen fellebbezéssel lehet élni. A
törvényjavaslat szabályozza azt a gyakorlatban kialakult esetet is, amikor a cégbejegyzési
kérelem egyes részei elkülöníthetők, és így a kérelemnek helyt adó végzés a bejegyzési
kérelemben megjelölt egyes adatoknak a bejegyzését elutasító rendelkezést is tartalmazza. Pl.
a cég bejegyezhető, de a választott rövidített neve nem. Ilyenkor a jogorvoslati lehetőségek
eltérőek, az elutasító határozattal szemben a cég fellebbezéssel élhet a másodfokú bírósághoz,
míg a bejegyzést elrendelő végzés ellen a Fejezet 2. címében szabályozott per indítható a cég
ellen.
Változatlan rendelkezés, hogy a fellebbezési jog nemcsak a céget, hanem azt is
megilleti, akire a végzés rendelkezést tartalmaz, a rendelkezés reá vonatkozó része
vonatkozásában. Új rendelkezést tartalmaz viszont a törvényjavaslat 64. § (2) bekezdése,
amely szerint a hivatalból meghozott bejegyzési végzés ellen nincs helye jogorvoslatnak
akkor, ha a bejegyzésre más bíróság, vagy más hatóság határozata alapján kerül sor. Így, ha az
adóhatóság kéri a cég elleni végrehajtás cégjegyzékbe történő bejegyzését, vagy a bírósági
végrehajtó elrendeli a cég tagja üzletrészének lefoglalását, ennek a bejegyzési kérelemnek a
továbbítása csak akkor lehetséges, ha az adott eljárásban a félnek a jogorvoslati lehetőségeket
biztosították és azzal nem élt, vagy nem eredményesen élt. A cégbíróság a közhiteles
nyilvántartás teljessége, informatív jellegének biztosítása érdekében ebben a körben csak
regisztrálja a korábbi, más jogszabályok alapján lefolytatott bírósági vagy hatósági eljárás
eredményét, a kérelem tartalmának vizsgálatára nincs feljogosítva, annak bejegyzését csak
formai okokból tagadhatja meg. Az ilyen bejegyzési kérelmek jelentős része a törvényjavaslat
értelmében elektronikus úton kerül továbbításra, pl. az állami adóhatóság részéről, és erre az
esetre a törvényjavaslat 23. § (3) bekezdése kimondja, hogy a bejegyzésre is automatikusan,
elektronikus úton kerül sor, vagyis a cégbíróság ténylegesen nem is működik közre a cégadat
cégjegyzékben történő feltüntetésére irányuló eljárásban, hasonlóan a pénzügyi intézmények
által megküldött pénzforgalmi számlaszám cégjegyzékbe való bejegyzéséhez.
2.	Cím
A cégbejegyzést (változásbejegyzést) elrendelő végzés
hatályon kívül helyezése iránti per
A 65-68. §-hoz
Az V. Fejezet 2. Címe állapítja meg a cégbejegyzést (változásbejegyzést) elrendelő
végzés hatályon kívül helyezésére irányuló per új eljárási szabályait. A gyakorlatban számos
jogalkalmazási nehézséget jelent, hogy e perben, illetve a létesítő okirat érvénytelensége iránt
indított perben alkalmazott rendelkezések sok hasonlóságot mutatnak és a két pertípus
megkülönböztetése a perindítási határidőt leszámítva nem következetes a hatályos
szabályozásban.
155
A törvényjavaslat külön szabályozza azt az esetet, amikor a bejegyzést elrendelő végzés
vagy az alapjául szolgáló irat tartalma jogszabálysértő és külön szabályozza azt az esetet,
amikor a bejegyzést elrendelő végzést a létesítő okirat érvénytelensége miatt támadják meg.
Ebben a körben eltérőek a jogkövetkezmények aszerint, hogy alapbejegyzésről vagy
változásbejegyzési végzésről van-e szó.
A per a kérelemnek helytadó végzés ellen indítható. Változatlan szabály, hogy a
perindításra a végzés Cégközlönyben való közzétételétől az ügyész és az jogosult, akire a
végzés rendelkezést tartalmaz. Változatlan a 30 napos perindítási határidő is, amelynek
elmulasztása jogvesztéssel jár. E perben a bíróság előtt is csak olyan jogszabálysértésre lehet
hivatkozni, amelyet a cégbíróságnak is vizsgálnia, észlelnie kellett volna. Ugyanakkor a
törvényjavaslat 65. § (1) bekezdése egyértelművé teszi, hogy nemcsak a bejegyző végzés
tartalmának jogszabályba ütközése, hanem a bejegyzés alapjául szolgáló iratok
jogszabálysértő volta is megalapozza a perindítást, ha ez a jogszabálysértés olyan jellegű,
amelyet a cégbíróságnak a nemperes eljárása során vizsgálnia, észlelnie kellett volna.
Fontos új rendelkezés, hogy a per a cég kérelemre történő törlését elrendelő végzés ellen
is megindítható, így a törvényjavaslat minden, a cég sorsát alapvetően érintő végzés
tekintetében biztosítja a jogorvoslat lehetőségét. A törölt cég jogalanyisága megszűnt, így a
pert ügygondnok ellen kell megindítani.
Általános jellegű rendelkezés, hogy amennyiben a végzés jogszabálysértő, a perben
eljáró bíróság felhívja a céget a jogszabálysértő állapot megszüntetéséhez szükséges
intézkedések megtételére. Ha az intézkedések eredményre vezetnek, a bíróság ítéletében a
végzést hatályában fenntartja és felhívja a cégbíróságot, hogy törvényességi felügyeleti
jogkörében hivatalból jegyezze be vagy törölje az érintett cégjegyzékadatot, illetve - indokolt
esetben - hívja fel a céget a bejegyzéshez szükséges további adatok bejelentésére, vagy a
törvényes állapot helyreállításához szükséges intézkedések megtételére.
Ha a perben a jogszabálysértés nem küszöbölhető ki, a bíróság változásbejegyzés
esetében a végzést hatályon kívül helyezi és a 66. § (2) bekezdésében felsorolt, már
ismertetett intézkedések megtételére hívja fel a cégbíróságot. Ha a jogszabálysértés azért nem
küszöbölhető ki, mert a cég a bíróság felhívásának nem tett eleget, a bíróság a céggel szemben
törvényességi felügyeleti intézkedés (szankció) alkalmazását is kezdeményezheti.
Ha a végzésnek csak a többi bejegyzett adattól elkülöníthető része jogszabálysértő, a
bíróság a változásbejegyzési végzésnek e részét helyezi hatályon kívül. Pl. a cég székhelyének
bejegyzésére vonatkozó rendelkezés jogszabálysértő, de a változásbejegyzési végzésben az új
képviselő megválasztását vagy tőkeemelést is bejegyzett a cégbíróság. Ha a bejegyzett adatok
tartalma egymással nem függ össze, nem indokolt a cég által jogszerűen elhatározott
változásokat is érintően a bejegyző végzés teljes hatályon kívül helyezését elrendelni. A
törvényességi felügyeleti eljárásban módja nyílik a cégbíróságnak a hatályon kívül helyezett
végzés részben foglalt adatok helyett új adat bejelentését kikényszeríteni.
Ha a cég alapítását elrendelő bejegyző végzés ellen indul a per, a törvényjavaslat a 68. §
(4) bekezdése értelmében a végzés teljes hatályon kívül helyezésére főszabályként nem
kerülhet sor, mert ezzel a cégjog megsértené az új Gt. 12. § (3) bekezdésében foglalt tilalmat,
vagyis az alapítást bejegyző végzés hatályon kívül helyezése ki nem küszöbölhető
jogszabálysértése a cég megszűntnek nyilvánításához vezethetne. A bejegyző végzés teljes
156
hatályon kívül helyezésére tehát csak akkor kerülhet sor, ha a cég létesítő okirata a Gt. 12. §
(4) bekezdésében felsorolt okokból semmis. Ilyenkor a 69. § (4) bekezdése szerint jár el a
bíróság. Ha nem ilyen jellegű e jogszabálysértés, a végzést hatályában fenntartja és a 66. § (2)
bekezdésében foglalt intézkedések megtételére hívja fel a cégbíróságot. Nincs akadálya
viszont annak, hogy a bíróság az alapbejegyzésre vonatkozó végzés elleni perben is a végzés
elkülöníthető jogszabálysértő adatát hatályon kívül helyezze és ebben a körben a cégbíróságot
törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatására hívja fel.
A törvényjavaslat 68. §-a rendelkezik arról az esetről, ha a perben a felperes a
cégbejegyzési (változásbejegyzési) végzés jogszabályba ütközését az alapjául szolgáló létesítő
okiratnak, illetve módosításának a végzésben foglalt cégjegyzékadattal összefüggő
érvénytelenségére alapítja. A törvényjavaslat tehát világossá teszi, hogy a bejegyzést
elrendelő végzés hatályon kívül helyezése iránti perben csak a végzésben szereplő adatokkal
összefüggésben vizsgálható a létesítő okirat esetleges érvénytelensége. Abban az esetben, ha a
létesítő okiratnak cégjegyzékadatot nem érintő része érvénytelen, pl. a tagok felelősségére
vonatkozó rendelkezések jogszabálysértőek, nem a bejegyzést elrendelő végzés hatályon
kívül helyezése iránt kell pert indítani, hanem a létesítő okirat módosítása érvénytelenségének
megállapítása iránti perindításnak van helye (70. §). Ha a létesítő okirat érvénytelenségének
kérdése a cégalapítással összefüggésben merül fel, a 69. § rendelkezései irányadók.
Első lépésként a bíróság az érvénytelenségi ok kiküszöbölését kísérli meg. Ha az
érvénytelenséget a perben kiküszöbölik, a bíróság a bejegyzést elrendelő végzést hatályában
fenntartja és a 66. § (2) bekezdésében foglaltak szerint jár el. Ha az érvénytelenségi ok a
perben nem volt kiküszöbölhető, a bíróság a cégalapítást bejegyző végzést az érvénytelenség
megállapítása mellett hatályában fenntartja és a 66. § (2) bekezdésében foglaltak szerint a
cégbíróságnak ad teret arra, hogy törvényességi felügyeleti eljárás keretében érje el a
törvényes állapot kialakulását. Ugyanígy jár el a bíróság akkor is, ha nem a cég létesítő
okirata, hanem az alapbejegyzést elrendelő végzésben foglalt adatok egymással összefüggően
jogszabálysértők, de a kifejtettek alapján a végzés teljes hatályon kívül helyezésére nincs
lehetősége. Ilyenkor a bíróság a jogszabálysértés megállapítása mellett a cég bejegyzését
elrendelő végzést hatályában fenntartja.
Ha a létesítő okirat cégjegyzékadattal összefüggő módosításának érvénytelenségét kell
megállapítani, a bíróság a létesítő okirat módosítását az ítéletében meghatározott időpontig,
legfeljebb a jogerőtől számított 90 napig hatályossá nyilvánítja, egyben a változásbejegyzési
végzést hatályon kívül helyezi és a 66. § (2) bekezdésében foglaltak szerint a cégjogi
jogkövetkezmények levonása érdekében az ügyet visszaadja a cégbíróságnak.
3.	Cím
A cégalapítás érvénytelenségének megállapítása iránti per
A 69. §-hoz
Az Európai Unió 1. sz. társasági jogi irányelvének III. Fejezete a társaság
semmisségének, tehát a cégalapítás érvénytelenségének eseteit szabályozza. A felsorolt okok
túlnyomó többsége olyan ok, ami egyben a létesítő okirat érvénytelenségét is jelenti. A
törvényjavaslat az irányelvvel összhangban a cégalapítás érvénytelenségének megállapítására
irányuló pernek nevezi az irányelvben felsorolt okból indult pereket. Az érvénytelenségi
157
okokat nem a törvényjavaslat, hanem az új Gt. 12. § (4) bekezdése tartalmazza az irányelvnek
megfelelően. Az új Gt. rögzíti, hogy a gazdasági társaság jogerős cégbejegyzését követően a
cégalapítás, a létesítő okirat érvénytelensége miatt csak az ott felsorolt okokból indítható per.
Az új Gt. tehát nemcsak az irányelv hatálya alá tartozó gazdasági társaságok, a korlátolt
felelősségű társaság és a részvénytársaság esetében korlátozza a perindítást, hanem általában
minden gazdasági társaságra vonatkozóan.
A törvényjavaslat ezt a szabályozást kiterjeszti azáltal, hogy az összes cégre
vonatkozóan csak az új Gt.-ben felsorolt okokból engedi meg a cégalapítás cégbejegyzést
követő megkérdőjelezését. A szabályozás tehát etekintetben megegyezik a hatályos
cégtörvény rendelkezésekkel, arra alapozottan, hogy ha a cégbejegyzés egységes elvek
alapján, konstitutív hatállyal jön létre, akkor az alapítás érvénytelenségét is egységes
szempontok alapján lehessen csak megállapítani. A kívülálló érdekeltek vonatkozásában a cég
formájának nincs jogi jelentősége, a védendő érdekek minden cégforma esetében azonosnak
tekinthetők.
A törvényjavaslat a perindításra a hatályos szabályozással egyező 6 hónapos jogvesztő
határidőt állapít meg, amelyet a végzés Cégközlönyben való közzétételétől kell számítani. A
perindításra változatlanul az ügyész, valamint az jogosult, aki jogi érdekét valószínűsíti.
A bíróság a perben megkísérli az érvénytelenségi ok kiküszöbölését. Ha ez eredményre
vezet, pl. jegyzett tőke befizetésére vonatkozó érvénytelenségi ok esetében ez lehetséges
lehet, akkor a bíróság ítéletében csak az érvénytelenség tényét állapítja meg és felhívja a
cégbíróságot a 66. § (2) bekezdésében foglalt intézkedések megtételére. Ebben az esetben
tehát a fennálló alapítási hiba ellenére nem kerül sor a cégalapítás semmissé nyilvánítására.
Ha viszont az érvénytelenségi ok nem küszöbölhető ki, vagy a cég nem működik együtt a
bírósággal, a bíróság a cégalapítás érvénytelenségének megállapítása mellett a cég létesítő
okiratát az ítéletében megállapított időpontig, legfeljebb a jogerőtől számított 90 napig
hatályossá nyilvánítja. Emellett felhívja a cégbíróságot, hogy intézkedjen a cég megszűntnek
nyilvánításáról és ehhez kapcsolódóan végelszámolás vagy felszámolás elrendeléséről. A
cégbíróság a megszűntnek nyilvánítás időpontját köteles a bírósági ítéletben meghatározott
időponttal azonos időpont megjelölésével megállapítani.
Ha a cégbíróság a végelszámolás mellett dönt, a kényszer-végelszámolás VIII.
Fejezetben meghatározott szabályainak alkalmazására kerül sor. A szabályozás megfelel az 1.
sz. társasági jogi irányelv szabályozásának, amely szerint, ha az alapítás semmisségét a
bíróság megállapította, a céget nem létezőnek kell tekinteni és a 12. cikk szerint a
megszűnésre előírt szabályok szerint kell eljárni.
4.	Cím
A létesítő okirat módosítása érvénytelenségének
megállapítása iránti per
A 70. §-hoz
A létesítő okirat módosítására alapított érvénytelenségi per sajátos szabályait a 70. §
tartalmazza. A magyar polgári jog az érvénytelenséget összefoglaló fogalomként használja,
mely egyaránt tartalmazza a semmisséget és a megtámadhatóságot. Semmis a szerződés, ha az
158
jogszabályba ütközik, vagy ha jogszabály megkerülésével kötötték, kivéve ha ahhoz
jogszabály más jogkövetkezményt fűz. Semmis a szerződés akkor is, ha nyilvánvalóan a
jóerkölcsbe ütközik [Ptk. 200. § (2) bekezdés]. A semmisségre a Ptk. 234. § értelmében - ha a
törvény kivételt nem tesz - határidő nélkül bárki hivatkozhat. A szerződés
megtámadhatóságának okait a Ptk. 236. §-a megtámadási határidőhöz kötve sorolja fel, az
eredményes megtámadás a szerződés érvénytelenségének megállapításához vezet. A
semmisség és az eredményes megtámadás, vagyis az érvénytelenség jogkövetkezményei
azonosak.
A hatályos cégtörvény nem tartalmazza, hogy a létesítő okirat módosításának
jogszabálysértő volta esetében a létesítő okirat érvénytelenségének megállapítása iránt pert
lehet indítani. Ezáltal a létesítő okirat módosítása esetében a Ptk. szabályai alapján indítható
érvénytelenségi per. A szélesebb körű perindítási lehetőségnek az az indoka, hogy a már
bejegyzett cég esetében nem állnak fenn azok az érdekek, amelyek a létesítő okirat
tartalmának vitatását kizárnák, az esetleges érvénytelenség megállapítása a cég létét nem
fenyegeti. Ugyanakkor a gyakorlati tapasztalatok arra mutatnak, hogy az ilyen perindítást a
cégek esetében a Ptk. szabályaitól bizonyos eltérésekkel lehet megengedni. A „bárki”
fogalmát a bírói gyakorlat igen helyesen egyre inkább közelíti a konkrét jogi érdekkel
rendelkező személyek felé a perbeli jogképesség fogalmával is operálva. Ennek ellenére
célszerű a törvényjavaslatban, mint külön törvényben kifejezetten rendelkezni a perindításra
jogosultak személyéről. Ezek az ügyész és az, aki jogi érdekét valószínűsíti.
A másik fontos eltérés a perindítási határidő előírása, az, hogy a pert a létesítő okirat
módosítását tartalmazó végzés Cégközlönyben való közzétételétől számított 6 hónapos
jogvesztő határidőn belül meg kell indítani. Ezzel elkerülhető az a helyzet, hogy ha a társaság
tagjainak kapcsolata elmérgesedik, ne indulhassanak évekkel korábbi létesítő okiratmódosítás
érvénytelenségére irányuló perek a cég ellen. Ha ugyanis ez eredményes, a bíróság jogerős
ítélete alapján egy 5-6 évvel korábbi cégjegyzék-állapotnak megfelelően kellene a cégjegyzék
adatait a jövőre nézve a cégbíróságnak törvényességi felügyeleti jogkörében rendezni.
A perindítási határidő előírása hozzásegít ahhoz, hogy a létesítő okirat módosításának
érvénytelenségére akkor hivatkozzanak, amikor a módosítás érvénytelenségének
megállapításához a bizonyítékok még rendelkezésre állnak, és a per soronkívüli
lefolytatásának előírása segít abban, hogy a megfelelő adatok mielőbb a cégjegyzék részévé
válhassanak. A törvényjavaslat ezzel a pertípussal összefüggésben is feljogosítja a
cégbíróságot hivatalból történő bejegyzésre, illetve törlésre.
A Ptk. szabályozásához képest fontos új korlátozás az is, hogy a létesítő okirat
módosítása érvénytelenségének megállapítására irányuló pert a változások cégjegyzékbe
történő bejegyzését követően csak akkor lehet megindítani, ha a létesítő okirat hivatkozott
érvénytelensége cégjegyzékadattal nem függ össze. Ha a létesítő okirat módosítása alapján a
változásokat a cégjegyzékbe a cégbíróság bejegyezte, a törvényjavaslat 68. § (1) bekezdése
szerint a változásbejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránt indítható per a 65. § (1)
bekezdésében meghatározott, rövidebb jogvesztő határidőn belül. Ennek az az oka, hogy a
közhiteles cégnyilvántartás tartalmának, a cégjegyzék adatainak megkérdőjelezése lehetőleg
közvetlenül a bejegyzést követően megtörténjen. Ha a létesítő okirat módosításának
érvénytelensége iránti pert már a változásbejegyzési kérelem benyújtását megelőzően, vagy a
bejegyzési eljárás alatt megindítják, a változásbejegyzési eljárás a per jogerős elbírálásáig
felfüggeszthető.
159
Az eljáró bíróság e pertípusban is először megkísérli az érvénytelenségi ok
kiküszöbölését. Ha ez eredményre vezet, akkor csak az érvénytelenség tényét állapítja meg és
a cégbíróságot hívja fel az új helyzetnek megfelelő cégjegyzékadatok bejegyzésére,
bejegyeztetésére. Ha az érvénytelenségi ok nem küszöbölhető ki, a bíróság ítéletében
megállapítja a létesítő okirat módosításának érvénytelenségét és a 69. § (4) bekezdésében
foglalt szabályok szerint a létesítő okirat módosítását hatályossá nyilvánítja. Fontos eltérés
azonban, hogy ebben az esetben a cégbíróságot nem a cég megszűntnek nyilvánítására hívja
fel, ezt a létesítő okirat módosításának érvénytelensége nem igényli, hanem csak arra, hogy a
létesítő okirat módosítása érvénytelenségének jogkövetkezményeit a cégnyilvántartás körében
vonja le, a cégjegyzék adatait ehhez a kialakult helyzethez igazítsa.
5.	Cím
A bejegyző végzés hatályon kívül helyezése és a cégalapítás, valamint
létesítő okirat módosításának érvénytelensége iránti perek közös szabályai
A 71. §-hoz
A törvényjavaslat 5. Címe összefoglalja a törvényjavaslatban szabályozott három
pertípusra vonatkozó közös szabályokat. A bejegyző végzés hatályon kívül helyezése, a
cégalapítás, valamint a létesítő okirat módosításának érvénytelenségére irányuló perekben a
bíróság soron kívül jár el. Ez vonatkozik mind az elsőfokú, mind a másodfokú eljárásra. A
jogerős ítéletet meg kell küldeni a cég cégjegyzékét vezető cégbíróságnak, amely
gondoskodik a per jogkövetkezményeinek levonása mellett az ítélet rendelkező részének
Cégközlönyben való közzétételéről. Emellett a törvényjavaslat 26. § (1) bekezdésének f) és g)
pontja alapján be kell jegyeznie a cégjegyzékbe a per jogerős befejezésének időpontját.
Új rendelkezés a törvényjavaslatban, hogy ha bármelyik pertípus szétválás folytán
létrejött valamely cég ellen indul, a szétváló cég valamennyi jogutódjának perben kell állnia.
A törvényjavaslat tehát egységes pertársaságot hoz létre az alperesi oldalon, hiszen az
elsőként perelt céget érintő végzés hatályon kívül helyezése vagy alapításának, illetve a
létesítő okirata módosításának érvénytelensége szükségképpen kihat az átalakulásban
résztvevő többi jogalanyra is.
VI.	Fejezet
A TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETI ELJÁRÁS
1.	Cím
Általános rendelkezések
A 72-73. §-hoz
A cégbejegyzési és változásbejegyzési eljárás jelenleginél egyszerűbb, kiszámíthatóbb
és gyorsabb szabályaira tekintettel lehetővé válik a társaságok (cégek) működése feletti
törvényességi felügyeleti eljárás érdemibbé tétele. A törvényjavaslat - a gyakorlatban
felmerült tapasztalatokat megfelelően alkalmazva - újraszabályozza a törvényességi
160
felügyeleti eljárást. Egyértelműen rögzíti, hogy az eljárás alapvető célja a cég törvényes
működésének helyreállítása, ésszerű határidőn belül.
A 30/1994. (V. 20.) AB határozata értelmében „A törvényességi felügyelettel az állam
biztosítja, hogy az ezáltal érintett jogalanyok jogaik gyakorlása és kötelezettségeik teljesítése
során a jogszabályokban foglaltaknak megfelelően járjanak el, működésük feleljen meg a
hatályos jogszabályok előírásainak. A jogalkotó azzal, hogy e jogalanyok meghatározott
eljárásait a törvényességi felügyelet hatálya alá tartozónak rendelte, a jogalanyok magánjogi
viszonyait ... közjogilag is relevánssá változtatta.”
A cégnyilvántartás közhitelességének biztosítása érdekében a jövőben a cégbíróságnak
a jelenleginél több eszközt biztosít a törvényjavaslat. Így - többek között - meghatározott
esetekben lehetősége lesz a cégjegyzékadatok cégjegyzékbe való bejegyzésére [pl. a
cégbejegyzést elrendelő végzés hatályon kívül helyezése iránti pert követően a 66. § (2)
bekezdésében foglaltak szerint] vagy a cégjegyzékadatok cégjegyzékből való törlésére [a 81.
§ (4) bekezdésének megfelelően, mivel a cég nem tesz eleget a törvénysértő állapot
megszüntetése érdekében a változásbejegyzési kérelem előterjesztése iránti
kötelezettségének].
A cégbejegyzési (változásbejegyzési) eljárás és a törvényességi felügyeleti eljárás eltérő
jellege teszi szükségessé a törvényességi felügyeleti eljárásra vonatkozó általános
rendelkezések között külön rögzíteni azt, hogy a törvényességi felügyeleti eljárás is nemperes
eljárás, melyre a Pp. szabályai megfelelően irányadók, amennyiben törvény másként nem
rendelkezik. A Pp.-nek az elfogultsági kifogásra, a határidők számítására, a képviseletre, az
eljárás felfüggesztésére vonatkozó rendelkezései kerülnek a törvényességi felügyeleti
eljárásokban leggyakrabban alkalmazásra, az eljárás szünetelésének azonban - az eljárás
jellegére figyelemmel, különös tekintettel arra, hogy annak mielőbbi befejezése közérdek -
nincs helye. Bár a kérelemre induló törvényességi felügyeleti eljárás kontradiktórius jellegű,
azonban mint a nemperes eljárásokban általában, itt is az okirati bizonyítás a főszabály.
Kivételt jelent ugyanakkor a bejegyzési eljárással szemben, hogy a törvényességi felügyeleti
eljárásban indokolt esetben lehetséges a felek személyes meghallgatása is. Változatlan
szabály, hogy a törvényességi felügyeleti eljárásban - ellentétben a bejegyzési
(változásbejegyzési) eljárással - a jogi képviselet nem kötelező.
A cégnyilvánosság kiterjesztését eredményezi, hogy a törvényjavaslat értelmében már
nem csak akkor élveznek teljeskörű nyilvánosságot a törvényességi felügyeleti eljárás során
keletkezett iratok (ezeket az iratokat bárki megtekintheti), amikor az eljárásban a cégbíróság a
cég jogellenes működése miatt intézkedést (szankciót) alkalmazott, hanem akkor is, amikor az
intézkedés alkalmazására csak azért nem került sor, mivel a cég az intézkedést megelőzendő a
törvénysértő állapotot megszüntette, illetve a törvényes működését helyreállította.
A cégbíróság törvényességi felügyeleti jogköre egységesen kiterjed valamennyi, a
cégbíróság hatálya alá tartozó cégre, figyelemmel arra is, hogy a különböző cégek bejegyzési
(változásbejegyzési) eljárása során is egységes szempontok szerint vizsgálja azt, hogy milyen
esetben kerülhet sor a bejegyzésre és mikor szükséges a kérelem elutasításáról rendelkezni.
Közérdek ugyanis, hogy a közhiteles cégnyilvántartásban csak a jogszabályoknak megfelelő
adatok szerepeljenek, illetve, hogy a cégek a jogszabályoknak megfelelően működjenek.
161
Ezért a törvényjavaslat kimondja, hogy a törvényességi felügyeletre vonatkozó
rendelkezések abban az esetben is irányadóak, ha az adott cégre vonatkozó anyagi jogi
szabályok a törvényességi felügyelet intézményéről nem rendelkeznek. Vannak olyan anyagi
jogi szabályok is, melyek hallgatnak a törvényességi felügyelet kérdéséről. Ilyen pl. az egyéni
vállalkozásról szóló törvény. Ilyen esetben - értelemszerűen - a cégtörvénynek törvényességi
felügyeleti rendelkezései az irányadók.
A legtöbb cégre vonatkozóan az anyagi jogszabály nem tartalmaz speciális, a
cégtörvénytől eltérő rendelkezést a cégbíróságok törvényességi felügyeleti jogkörére
vonatkozóan. A legtöbb cégforma esetében az anyagi jogi szabály azt a megoldást választja,
hogy sui generis rendelkezések helyett a cégtörvény törvényességi felügyeleti eljárásra
vonatkozó szabályait rendeli alkalmazni.
Bizonyos esetekben törvény a cégbíróságon kívül más szervezet részére is biztosít
törvényességi felügyeleti jogokat. Ezek azonban jellemzően ilyen speciális jellegűek, a kétféle
törvényességi felügyeleti jogkör jól „megfér” egymás mellett. Ilyen helyzet áll fenn pl. a
pénzügyi intézmények, mint cégek vonatkozásában. E területen ugyanis a Pénzügyi
Szervezetek Állami Felügyelete is gyakorol törvényességi felügyeletet.
2.	Cím
A törvényességi felügyeleti eljárásra okot adó körülmények
A 74. §-hoz
A törvényjavaslat a hatályos szabályozással egyezően sorolja fel azokat az eseteket,
amikor törvényességi felügyeleti eljárásnak van helye. A 74. §-ban meghatározott okokon
kívül más okból általános jelleggel, valamennyi cégformára irányadóan törvényességi
felügyeleti eljárás nem indulhat.
Ezek az esetek két csoportba sorolhatóak. Az egyik, ha a közhiteles cégjegyzékbe
bejegyzett adat törvénysértő volta vélelmezhető, a másik, ha a cég nem a reá irányadó
törvényes előírásoknak, illetve a létesítő okiratában foglaltaknak megfelelően működik.
Alapvető jelentősége van annak, hogy a közhiteles cégnyilvántartásban szereplő adatok
megfeleljenek a valóságnak, s ne ütközzenek a jogszabályba. Erre tekintettel rendelkezik úgy
a törvényjavaslat, hogy a cégbíróságnak törvényességi felügyeleti eljárás keretében kell
intézkednie a törvényes állapot helyreállításáról, a törvényes állapotnak megfelelő adatok
bejegyzéséről, amennyiben akár kérelemre, akár hivatalból, így más bíróság bejelentése
alapján tudomást szerez arról, hogy a cégjegyzékbe bejegyzett adat törvénysértő.
Az (1) bekezdés a) pontja arra az esetre vonatkozik, amikor a bejegyzett adat már a
bejegyzéskor is törvénysértő volt, de erről a cégbíróság nem szerzett tudomást a bejegyzési
eljárás során. Pl. nem volt tudomása arról, hogy a cég székhelyeként bejegyzett cím nem
valós, ott a cég nem érhető el (a megjelölt székhely egy üres telek). Ez a helyzet azért állhat
elő, mivel a cégbíróságnak a bejegyzési eljárás során nem kell hivatalból ellenőriznie a
székhely valódiságát. Amennyiben azonban a bejegyzést követően a már eredetileg is
jogellenes adat miatt törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményeznek, a vizsgálatra - ha
utólag is - sor kell, hogy kerüljön.
162
Az (1) bekezdés b) pontja ezzel szemben arra az esetre vonatkozik, amikor a
bejegyzéskor az adat nem volt törvénysértő, tehát pl. a bejegyzett vezető tisztségviselő
elláthatta a feladatát, csak később következett be olyan körülmény, mely kizárta a tisztség
törvényes ellátását, pl. bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés
büntetésre ítélték [új Gt. 23. § (1) bekezdés] és ezt mégsem követte a tisztségből történő
leváltása.
Az (1) bekezdés c) pontja alapján a cégbíróság azt vizsgálhatja, hogy függetlenül attól,
hogy a hiba (hiányosság) összefüggésben áll-e a létesítő okirattal vagy sem, a cégjegyzékből
valóban hiányzik-e valamely adat, ami a cégjegyzék kötelező tartalmi eleme vagy az adatot a
cégjegyzék jogszabályba ütköző módon tünteti fel. Pl. az új Gt. 33. §-ában foglaltak ellenére a
nyilvánosan működő részvénytársaság cégjegyzékéből hiányoznak a felügyelő bizottsági
tagokra vonatkozó adatok.
Az (1) bekezdés d) pontja alapján járhat el a cégbíróság, ha a cég nem tartja be a
szervezetére és működésére vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket vagy a saját létesítő
okirata rendelkezéseit. Az előbbire példa lehet, ha a korlátolt felelősségű társaság az új Gt.
141. § (1) bekezdésében foglaltak ellenére nem tart legalább évente egyszer taggyűlést. Az
utóbbi eset, tehát amikor a cég nem tartja be a létesítő okiratában foglaltakat, valósul meg pl.
akkor, ha a korlátolt felelősségű társaság társasági szerződése az új Gt. 145. § (2) bekezdése
alapján kizárja a taggyűlés elektronikus hírközlő eszköz közvetítésével történő megtartásának
lehetőségét, azonban ezt a szabályt mégsem tartják be és ezzel a tagok egy részének számára
lehetetlenné válik a taggyűlésen való részvétel.
A törvénysértő működés legtöbbször mulasztásban nyilvánul meg, pl. a vezető
tisztségviselők megbízatásának ideje lejárt és nem választottak új vezető tisztségviselőt, de az
is lehetséges, hogy a működés jogszabálysértő volta abban nyilvánul meg, hogy a cég
engedélyköteles tevékenységet hatósági engedély hiányában végez.
Az (1) bekezdés d) pontja alkalmazása során figyelemmel kell lenni a (4) bekezdésben
foglalt rendelkezésre is, mely szerint a törvényességi felügyelet nem terjed ki olyan ügyre,
amelyben más bírósági vagy közigazgatási eljárásnak van helye, illetve a cég
gazdálkodásának és döntéseinek gazdasági célszerűségi szempontból való felülvizsgálatára.
Így pl. az új Gt. 45. §-a értelmében a gazdasági társaság bármely tagja kérheti a társaság
szervei által hozott határozatok bírósági - peres eljárásban történő - felülvizsgálatát arra
hivatkozva, hogy a határozat a törvény vagy más jogszabály rendelkezésébe vagy a társasági
szerződésbe ütközik. Erre tekintettel a tag kérelme alapján a jogszabálysértő határozat
törvényességi felügyeleti eljárásban történő szankcionálására nem kerülhet sor.
Az (1) bekezdés e) pontja alapján akkor kell a cégbíróságoknak eljárniuk, ha akár a
törvényjavaslatban foglaltak, akár más törvény rendelkezése folytán szükséges a
törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatása. Míg az (1) bekezdés a)-d) pontjai alá tartozó
esetekben a cégbíróság vizsgálja, hogy jogszabálysértő cégjegyzékadatról van-e szó, tehát
indokolt-e a törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatása, addig az (1) bekezdés e) pontja
alapján a cégbíróságnak minden esetben hivatalból el kell járnia, tehát a törvényességi
felügyeleti eljárás lefolytatása kötelező, és adott esetben a 81. §-ban foglalt szankciót kell
alkalmaznia, ha bíróság vagy más, erre feljogosított értesíti, illetve bejelentést tesz.
163
Kötelező a törvényességi felügyeleti eljárást lefolytatni a törvényjavaslat 65. §-a alapján
indult, a bejegyző (változásbejegyző) végzés hatályon kívül helyezése iránti pert követően, ha
a bíróság jogerős ítéletében pl. a jogszabálysértés megállapítása mellett a végzést hatályában
fenntartja, mivel a cég a jogszabálysértő állapot megszüntetéséhez szükséges intézkedéseket
megtette. Ilyenkor a 66. § (2) bekezdése alapján a perben eljáró bíróság felhívja a
cégbíróságot, hogy törvényességi felügyeleti jogkörében hivatalból jegyezze be vagy törölje
az érintett cégjegyzékadatot.
Ha a 69. § alapján a cégalapítás érvénytelenségének megállapítására irányuló perben a
bíróság jogerős ítéletében a cég létesítő okiratát - mivel az érvénytelenségi ok nem
küszöbölhető ki - csak meghatározott időpontig nyilvánítja hatályossá, ilyenkor a
cégbíróságnak a céget ezzel az időponttal megszűntté kell nyilvánítania, végelszámolási
(felszámolási) eljárás lefolytatása mellett.
A 74. § (3)-(4) bekezdése azt határozza meg, amikor nincs lehetőség törvényességi
felügyeleti eljárás lefolytatására. Az itt felsorolt korlátozások, kivételek alapvető célja a
párhuzamos, más bírósági, hatósági eljárásokkal konkuráló eljárások kiküszöbölése.
A szabályozás a peres eljárásokat preferálja, amikor a hatályos szabályozással
megegyezően kimondja, hogy nincs helye törvényességi felügyeleti eljárásnak, ha az arra
vonatkozó igény a cégbejegyzést (változásbejegyzést) elrendelő végzés hatályon kívül
helyezése iránti perben, a cégalapítás érvénytelenségének megállapítása iránti perben vagy
más polgári perben, illetve közigazgatási eljárásban kérvényezhető.
A peres eljárás primátusa - mely teljes körű bizonyítási eljárás lefolytatásának
lehetőségére figyelemmel alkalmasabb a tényállás felderítésére, mint a törvényességi
felügyeleti eljárás - fejeződik ki abban a rendelkezésben is, mely kimondja, hogy aki a
bejegyző végzés jogszabálysértő volta, vagy a létesítő okirat semmissége miatt perindításra
jogosult, annak számára nincsen választási lehetőség, igényét tehát csak perben
érvényesítheti. Ez a személy nem kezdeményezhet törvényességi felügyeleti eljárást a
bejegyző végzés jogszabálysértő voltára hivatkozva akkor sem, ha a 30 napos jogvesztő
határidőt önhibáján kívül mulasztotta el.
Negatív - bár az előzőektől eltérő - hatásköri szabályt jelent az a rendelkezés is, mely
szerint nincsen törvényességi felügyeleti eljárásra lehetőség a cég gazdálkodásának és
döntéseinek gazdasági célszerűségi szempontból történő felülvizsgálata érdekében sem. Ezek
ugyanis alapvetően nem törvényességi kérdések, nem érintik a cégnyilvántartás
közhitelességét és a cégbíróság egyébként sincs abban a helyzetben, hogy a cég tagjai közötti
-	ilyen jellegű - vitában a döntőbíró szerepét magára vállalja.
A 75. §-hoz
A törvényességi felügyeleti eljárás során a cégbíróság hivatalból vagy kérelemre jár el.
Bár ez a szabály a hatályos rendelkezésekben is szerepel, azonban a hatályos szabályozásban
mégsem különül el a két típusú eljárás, a rendelkezések összemosódnak. A törvényjavaslat
világos rendszerben, egyértelműen elkülöníti, hogy mikor jár el a cégbíróság hivatalból és
mikor kérelemre. Ez azért fontos, mivel más az eljárás menete, a költségviselés rendje, stb.
attól függően, hogy hivatalból vagy kérelemre indul-e az eljárás. Ugyanakkor természetesen a
164
törvényességi felügyeleti eljárás célja mindkét esetben azonos: meg kell tenni a szükséges
intézkedéseket a törvényes működés helyreállítása érdekében.
Akár hivatalból, más bíróság kezdeményezésére, akár kérelemre indul is a törvényességi
felügyeleti eljárás, speciális összeférhetetlenségi szabályt tartalmaz a 75. § (2) bekezdése,
megakadályozva, hogy ugyanazon bíró bírálja el a 74. § (1) bekezdésének a) és c) pontja
alapján indult törvényességi felügyeleti eljárást, mint aki a jogszabálysértő cégjegyzékadatra
vonatkozó bejegyző végzést hozta, illetve nem észlelte pl. a létesítő okirat módosításának
hiányosságát és ennek következtében a cégjegyzék sem tartalmazza azt, amit a cégre
vonatkozó jogszabály kötelezően előír. A kizáró ok hiányában ugyanis a cégbírónak
lényegében a saját határozatát kellene esetenként jogszabálysértőnek minősítenie.
Ugyanakkor egyéb, a 74. § (1) bekezdése a) és c) pontjában nem szereplő okból indult
törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatására az a bíró is jogosult, aki az adott cég ügyében a
bejegyzési kérelem felől döntött.
3.	Cím
A cégbíróság eljárása hivatalból
A 76. §-hoz
A törvényjavaslat két esetet nevesít, amikor a törvényességi felügyeleti eljárás
hivatalból indul, tehát a cégbíróság hivatalból jár el.
Általános jelleggel elmondható, hogy a leggyakrabban maga a cégbíróság (cégbíró)
indítja el a törvényességi felügyeleti eljárást, mivel az arra okot adó körülményről hivatalos
eljárása során tudomást szerez. Pl. észleli, hogy a cég nem helyezte letétbe határidőn belül az
éves beszámolóját vagy a vezető tisztségviselő megbízatása már fél éve lejárt, de nem
jelentettek be új képviselőt. Hivatalból jár el a cégbíróság akkor is, ha a 74. § (1)
bekezdésének e) pontja alapján törvény a törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatását
kötelezővé teszi, pl. a céglapítás érvénytelenségének megállapítása iránti perrel
összefüggésben, a 69. § (3) bekezdésében foglaltak szerint.
Hivatalból indítja a cégbíróság az eljárást abban az esetben is, ha az eljárás
megindítására okot adó körülményről olyan személytől szerez tudomást, aki az eljárásban
kérelmezőként nem kíván részt venni vagy abban - a feltételek hiányában - nem is vehetne
részt. Ilyen jelzés esetén természetesen a cégbíróság megvizsgálja, hogy helye van-e a
törvényességi felügyeleti eljárásnak, a 74. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek
valamelyike megállapítható-e, illetve valószínűsíthető-e. Amennyiben igen, az eljárást
hivatalból meg kell indítania.
Nincs mérlegelési lehetősége viszont a cégbíróságnak, ha a törvényességi felügyeleti
eljárást más bíróság kezdeményezi, amikor pl. a társasági jogi jogviták elbírálása során
észleli, hogy a létesítő okirat módosítása és ennek következtében valamely cégjegyzékadat
jogszabálysértő és erről a cég cégjegyzékét vezető cégbíróságot tájékoztatja.
Ebben az esetben az eljárás lefolytatása kötelező. A cégbíróság a kezdeményező
bíróságot csak a törvényességi felügyeleti eljárás megindításáról és befejezéséről értesíti.
Ebből az következik, hogy a kezdeményező bíróság az eljárásban félként nem vesz részt,
jogorvoslattal sem élhet a cégbíróság határozataival szemben. Erre csak az eljárás alá vont cég
165
jogosult. A hivatalbóli törvényességi felügyeleti eljárás tehát nem kontradiktórius jellegű. Az
eljárásban felmerült költségeket az állam előlegezi, amennyiben pedig a cég törvénysértő
működése megállapítást nyert, a költségek viselésére a céget kell kötelezni, abban az esetben
is, ha intézkedés alkalmazására azért nem került sor, mivel még azt megelőzően, a cégbíróság
felhívására a cég a törvényes működését helyreállította.
4.	Cím
A cégbíróság eljárása kérelemre
A 77. §-hoz
A törvényjavaslat taxatív felsorolásban határozza meg azt a kört, akik törvényességi
felügyeleti eljárás lefolytatása iránti kérelmet terjeszthetnek elő. Ebbe a körbe elsősorban
olyan szervezetek tartoznak (az ügyész, a cég tevékenységének ellenőrzésére jogosult hatóság
vagy közigazgatási szerv, stb.), melyekről feltételezhető, hogy működésük során olyan
tényekről, körülményekről szereznek tudomást, melyek indokolttá teszik a törvényességi
felügyeleti eljárás lefolytatását. A 77. § (1) bekezdésének a) és b) pontjában felsoroltaknak
nem szükséges az egyes törvényességi felügyeleti ügyekben az eljáráshoz fűződő jogi
érdeküket igazolni, figyelemmel arra, hogy státuszukból következően nem saját érdekül,
hanem a közérdek motiválja eljárásukat. Az ügyész szerepére vonatkozóan pl. a Magyar
Köztársaság Ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény 1. §-a kimondja, hogy „az ügyészség
közreműködik annak biztosításában, hogy a társadalom valamennyi szervezete, minden állami
szerv és állampolgár megtartsa a törvényeket. Törvénysértés esetén - törvényben
meghatározott esetekben és módon - fellép a törvényesség védelmében.” Az ügyészt tehát
általános jelleggel illeti meg a törvényességi felügyeleti eljárás kezdeményezésének joga.
Ugyanakkor a törvényjavaslat egyértelművé teszi, hogy más hatóság vagy közigazgatási
szerv, illetve gazdasági vagy szakmai kamara kizárólag jogszabályban meghatározott
feladatai teljesítése körében jogosult törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezni és nem
minden olyan esetben, amikor azt indokoltnak találná. Így pl. a könyvvizsgálói kamara kérheti
a törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatását, ha a cégjegyzékbe könyvvizsgálóként
bejegyzett személy nem szerepel a könyvvizsgálókról vezetett nyilvántartásban. Ugyanakkor
nem jogosult az eljárás lefolytatását kérni arra történő hivatkozással, hogy a cégjegyzékbe
bejegyzett, magyarországi lakóhellyel nem rendelkező ügyvezetőnek nincsen kézbesítési
megbízottja.
Gyakran az (1) bekezdés c) pontjába eső kör indít törvényességi felügyeleti eljárást,
tehát aki az eljárás lefolytatásához fűződő jogi érdekét valószínűsíti. A bírói gyakorlat
ezdeményezési joggal rendelkezőnek tekinti - a jogi érdek érdemi vizsgálatának
mellőzésével, azt vélelmezve - általában a cég munkavállalóit, tagjait, vezető tisztségviselőit,
felügyelő bizottságának tagjait.
A kérelem tartalmára a törvényjavaslat speciális rendelkezést nem ír elő, csak azt
rögzíti, hogy a kérelemnek az ügy elbírálásához szükséges valamennyi tényt, adatot
tartalmaznia kell. A Pp.-nek a beadványok tartalmára vonatkozó rendelkezései természetesen
megfelelően irányadóak. Ennek megfelelően a kérelmezőnek meg kell jelölnie, melyik cég
ellen, milyen okból kéri a törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatását. A beadványban le
kell írni azokat a körülményeket is, melyekből megállapítható, hogy kérelmét a törvényes
határidőn belül nyújtotta be. Jogi érdekeltségen alapuló kérelem előterjesztése esetén azt is
meg kell jelölni, hogy milyen jogi érdeke fűződik az eljárás megindításához.
166
Lényeges új szabály, hogy az eljárás során a kérelmező a kérelme előterjesztésének okát
nem változtathatja meg. Ez ugyanis az eljárás indokolatlan elhúzódását eredményezné, illetve
azt jelenti, hogy az eredetileg megjelölt ok nem volt alapos és az a törvényességi felügyeleti
eljárás iránti kérelem elutasítását kell, hogy maga után vonja a 80. § (4) bekezdésének
megfelelően.
A cégbíróság a kérelmet elutasítja, ha azt nem az (1) bekezdésben meghatározottak
valamelyike terjesztette elő, illetve az ott meghatározott szervezet nem feladatainak teljesítése
körében tette ezt meg, vagy az (1) bekezdés c) pontja szerinti kérelmező az eljárás
lefolytatásához szükséges jogi érdekét nem valószínűsítette.
A törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatásával kapcsolatos költségeket a kérelmező
a Pp. általános szabályai szerint köteles előlegezni és viselni is, amennyiben a kérelme
alaptalannak bizonyult. Így pl. a költségek előlegezésére és viselésére a Pp. 76. §-ának (4)
bekezdése, valamint a 78. §-ának (3) bekezdése alapján az ügyész nem köteles.
Az eljárás során a kérelmező a törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatása iránti
kérelmét bármikor visszavonhatja. Ilyen esetben az eljárást meg kell szüntetni. Az eljárás alá
vont cég tehát nem kérheti, hogy a cégbíróság az eljárást mégis folytassa le és - amennyiben
azt állapítja meg, hogy a jogsértés nem áll fenn - azt utasítsa el. Ilyen esetben ugyanakkor a
cégbíróság azt az eljárást, amely eddig kérelemre folyt, hivatalból megindíthatja, ha az
eljárásnak a rendelkezésre álló adatok alapján a 74. § (1) bekezdésében meghatározott
valamely okból helye van.
A kérelemre induló törvényességi felügyeleti eljárás kontradiktórius eljárás. Az eljárás
során keletkezett iratokat ezért a cégbíróság kölcsönösen megküldi a kérelmezőnek, illetve a
cégnek, akik arra észrevételt, nyilatkozatot tehetnek és valamennyi, az eljárás során hozott
érdemi határozattal szemben jogorvoslattal élhetnek.
5.	Cím
A cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárása a cégbejegyzési (változásbejegyzési)
kérelem elbírálásával egyidejűleg
A 78. §-hoz
Fontos kérdés a cégbejegyzési (változásbejegyzési) eljárás és a törvényességi
felügyeleti eljárás kapcsolata, tehát, hogy indulhat-e törvényességi felügyeleti eljárás a
cégbejegyzés (változásbejegyzés) folyamata alatt. Ezt a törvényjavaslat a hatályos
szabályozáshoz képest részletesen tárgyalja. Egyértelművé teszi, hogy törvényességi
felügyeleti eljárás a cégbejegyzési (változásbejegyzési) kérelem elbírálása során, a bejegyzés
tárgyához kapcsolódóan hivatalból nem indítható. A cégbíróságnak ugyanis a bejegyzési
eljárás során a bejegyzésre váró adatok és az azok alapjául szolgáló okiratok törvényességét,
jogszerűségét vizsgálnia kell, a cégbíróság esetében a bejegyzési eljárás során a két eljárás
nem különíthető el.
Ugyanakkor kérelemre helye lehet ilyenkor is a törvényességi felügyeleti eljárásnak
jogszabálysértésre hivatkozva, annak érdekében, hogy a céget, illetve a változást a cégbíróság
167
ne jegyezze be. Ilyen esetben a cégbíróság a bejegyzési és a törvényességi felügyeleti
kérelemről együttesen dönt.
Ilyen esetben - értelemszerűen - nem érvényesül az a szabály, mely a cégbíró
kizárására vonatkozik a 75. § (2) bekezdésében foglaltak szerint, figyelemmel arra, hogy még
nem hozott határozatot abban az ügyben, melyet a törvényességi felügyeleti kérelem érint.
A törvényességi felügyeleti eljárás szabályaira tekintettel (az iratokat az ellenérdekű fél
számára kézbesíteni kell, a cég a cégbíróság végzésében meghatározott határidőn belül
nyilatkozhat arról, hogy vitatja-e a kérelemben foglaltakat, stb.) a cégbejegyzési
(változásbejegyzési) eljárás legfeljebb 60 napra felfüggeszthető. Ha a felfüggesztésre nem
lenne lehetőség, a bejegyzésre vonatkozó igen rövid ügyintézési határidőre tekintettel a
cégbíróság esetenként vagy a törvényességi felügyeleti kérelemmel nem tudna érdemben
foglalkozni vagy azt kockáztatná, hogy a cégbejegyzés (változásbejegyzés) a nyitva álló
határidő eredménytelen elteltét követően automatikusan jönne létre. Hosszabb időtartamú
felfüggesztés ugyanakkor azért nem lehetséges, mivel minél rövidebb kell, hogy legyen az az
időszak - különösen a cégbejegyzésére irányuló eljárásban - ameddig a cég léte (bejegyzése)
bizonytalan.
Ha a cégbejegyzési (változásbejegyzési) eljárás folyamatban léte alatt törvényességi
felügyeleti eljárás iránti kérelmet terjesztenek elő a bejegyzés tárgyához kapcsolódóan, a
cégbíróság a két kérelemről együttesen dönt. A törvényességi felügyeleti eljárásban hozott
érdemi végzés ellen fellebbezésnek van helye. Ugyanakkor, ha a bejegyzési kérelem
elutasítására irányuló törvényességi felügyeleti kérelem a bejegyzési eljárás folyamatban léte
alatt kerül benyújtásra és ezen eljárásban a cégbíróság a bejegyzési kérelemnek helyt adva a
törvényességi felügyeleti kérelmet elutasítja, ez ellen a határozat ellen a törvényességi
felügyeleti kérelem előterjesztője nem nyújthat be fellebbezést, hanem a jogerős bejegyző
végzés hatályon kívül helyezése iránti perindításra lesz jogosult.
Nincs lehetőség a törvényjavaslat értelmében arra, hogy a cégbíróság a 64. § (1)
bekezdése alapján - arra tekintettel, hogy a kérelem egyes részei elkülöníthetők - a
változásbejegyzési kérelmet részben utasítsa el. Ebben az esetben ugyanis ugyanarra a
határozatra vonatkozóan az egyik érdekelt (a bejegyzést kérő) fellebbezéssel élhetne, míg a
másikat (a törvényességi felügyeleti kérelem előterjesztőjét) a perindítás joga illetné meg.
6.	Cím
A törvényességi felügyeleti eljárás megindításának határideje, lefolyása
A 79. §-hoz
A törvényjavaslat - miután sorba veszi, hogy ki és milyen esetben kezdeményezheti,
illetve kérheti a törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatását - az eljárás megindításának
határidejét és menetét szabályozza.
A törvényjavaslat a törvényességi felügyeleti eljárás megindítására vonatkozóan
szubjektív, illetve objektív határidőt állapít meg.
Korábban a törvény nem állapított meg időkorlátot a törvényességi felügyeleti eljárás
megindítására és az Alkotmánybíróság a 30/1994. (V. 20.) AB határozatában sem találta
168
alkotmánysértőnek, hogy a törvényességi felügyeleti eljárás határidő nélkül indítható.
Ugyanakkor a gyakorlati tapasztalatok azt bizonyították, hogy esetenként komoly
jogbizonytalanságot eredményezett az a körülmény, hogy évekkel a jogi esemény
bekövetkezte után nyilvánított a cégbíróság jogellenesnek és semmisített meg pl. egy
taggyűlési (közgyűlési) határozatot, ami e határozatra épülő további határozatok, harmadik
személyekkel kötött szerződések érvényességét is megkérdőjelezte. Erre tekintettel a hatályos
cégtörvény határidőt állapít meg a törvényességi felügyeleti eljárás megindítására.
E szerint a kérelmező az eljárás lefolytatása iránti kérelmét az arra okot adó
körülményről való tudomásszerzéstől számított 30 napon belül terjesztheti elő, 1 év elteltével
azonban a kérelem akkor sem terjeszthető elő joghatályosan, ha az eljárásra okot adó
körülményről csak 1 év után értesült. A hivatalbóli eljárásnak is jogvesztő, objektív határideje
van.
A törvényjavaslat a jelenleginél differenciáltabb rendszert alakít ki. Főszabályként
továbbra is az a szabály érvényesül, hogy a törvényességi felügyeleti eljárást az arra okot adó
körülményről való tudomásszerzéstől számított 30 napos határidőn belül, illetve az eljárásra
okot adó körülmény bekövetkezéstől számított 1 éves jogvesztő határidőn belül lehet kérni. E
határidők vonatkoznak arra az esetre is, amikor a cégbíróság hivatalból indít törvényességi
felügyeleti eljárást.
Előfordul azonban olyan eset, amikor nem köthető egy bizonyos időponthoz a
jogszabálysértés bekövetkezése, tehát pl. nem egy törvénysértő cégjegyzékadatról van szó,
ahol a jogellenes állapot bekövetkezése pontosan meghatározható. Lehetséges ugyanis, hogy
olyan jogszabálysértő állapotról van szó, ami változatlanul fennáll, tehát olyan folyamat
valósul meg, ami még nem fejeződött be. Ilyen jogszabálysértő helyzet állapítható meg pl., ha
a gazdasági társaság már évek óta nem tartott taggyűlést vagy nem helyezte letétbe az éves
beszámolóját. A törvényjavaslat értelmében ebben az esetben az eljárás megindítása
mindaddig kérhető, amíg ez a helyzet fennáll.
A törvényjavaslat kivételesen indokolt esetben arra is lehetőséget biztosít, hogy a
cégbíróság a törvényességi felügyeleti eljárást hivatalból, a törvénysértő cégjegyzékadat
kiküszöbölése érdekében az egy éves határidőt követően is megindíthassa. Ellenkező esetben
egy év elteltével a cégnyilvántartás közhitelességét csorbító adat véglegesen a cégjegyzék
részét képezné.
Természetesen az ilyen, egy éven túl meginduló eljárásra csak kivételesen kerülhet sor,
pl. akkor, ha a törvénysértő adat valakinek a jogát, jogos érdekét súlyosan sérti. Ilyen eset
lehet, amikor valaki huzamos ideig külföldön tartózkodott, így nem szerzett időben tudomást
arról, hogy egy cég az ő lakását tüntette fel székhelyként, a tulajdonos tudta és beleegyezése
nélkül. Ilyenkor a cégbíróság megteheti a szükséges törvényességi felügyeleti intézkedéseket
a jogszabálysértő cégjegyzékadat törlése érdekében 1 év eltelte után is.
A törvényjavaslat fontos rendelkezése, hogy a már megindult törvényességi felügyeleti
eljárást addig kell folytatni, amíg a cég törvényes működés helyre nem áll. Korábban ugyanis
gyakran előfordult, hogy a cégbíróság a törvényes állapot helyreállítása céljából pénzbírsággal
sújtotta a céget, de később nem győződött meg arról, hogy ennek eredményeként a cég
megtette-e a szükséges lépéseket a jogszabálysértő állapot felszámolása iránt. A törvényességi
felügyeleti intézkedés ugyanis csak eszköz annak érdekében, hogy a cégbíróság a céget a
169
törvényes működésre kényszerítse. Az intézkedéseket ezért mindaddig alkalmazni kell, míg
azok eredményre nem vezetnek. Ha a várt eredmény még így is elmarad, sor kell, hogy
kerüljön a cég megszűntnek nyilvánítására.
A 80. §-hoz
A törvényességi felügyeleti eljárás megindításáról a cégbíróság végzéssel határoz. A
végzést az eljárás alá vont cégnek kézbesíteni kell, kérelemre indult eljárás esetén a
kérelemmel együtt, módot adva számára álláspontja kifejtésére, illetve, ha a végzésben, illetve
a kérelemben foglaltakkal érdemben egyetért, a törvénysértő állapot önkéntes
megszüntetésére. A cégbíróság végzésének tartalmaznia kell, hogy amennyiben a cég a
kérelemben, illetve a végzésben foglaltakat nem vitatja, azonban a törvénysértő állapotot nem
szünteti meg, vele szemben a bíróság a 81. § (1) bekezdésében felsorolt valamely szankciót
(szankciókat) fogja alkalmazni, tájékoztatni kell tehát a törvényességi felügyeleti eljárás
jogkövetkezményeiről.
A cég nyilatkozattételére nyitva álló 30 napos határidőt a bíróság indokolt esetben
meghosszabbíthatja, legfeljebb 30 nappal. Erre különösen akkor kerülhet sor, amikor a cég
jelzi, hogy a törvénysértő állapot fennállását nem vitatja, azonban hosszabb időre van
szüksége a jogszabálysértés kiküszöbölésére, pl. össze kell hívnia a legfőbb szerv ülését.
Ha az eljárás kérelemre indult, az eljárás kontradiktórius jellegére tekintettel a
cégbíróság a törvényességi felügyeleti eljárás keretében - ha szükségesnek látja - a feleket,
vagyis a kérelmezőt, illetve a kérelmezett képviselőjét személyesen is meghallgathatja. A
személyes meghallgatás módot ad vagy adhat a kérelmező és a kérelmezett cég
álláspontjainak egyértelmű felderítésére, esetleg álláspontjuk közelítésére. Ezen túlmenően
azonban egyéb bizonyítás lefolytatásának (tanúmeghallgatásnak, szakértő kirendelésének)
nincs helye. A cégbíróság rendelkezésére bocsátott okiratok egyébként általában elegendőek
az ügy megnyugtató felderítésére.
Ha az eljárás eredményeként a cég a törvénysértő állapotot megszüntette, a törvényes
működését helyreállította, a cégbíróság a törvényességi felügyeleti eljárást megszünteti.
Figyelemmel azonban arra, hogy a cég az eljárásra okot szolgáltatott, a felmerült költségeket
ő viseli és az ügyben keletkezett iratok is nyilvánossá válnak.
Ugyanakkor, ha az ügy során keletkezett iratokból, illetve a meghallgatások
eredményeként a cégbíróság azt állapítja meg, hogy a kérelem alaptalan, azt elutasítja és
költségekben a kérelmezőt marasztalja. Ha a jogsértés nem volt megállapítható és az eljárás
hivatalból indult, a cégbíróság az eljárást megszűnteti.
7.	Cím
A cégbíróság intézkedései
A 81. §-hoz
A cégbíróság különböző intézkedéseket hozhat annak érdekében, hogy ezáltal a céget a
jogszabálysértés kiküszöbölésére késztesse. Hangsúlyozni kell, hogy az ilyen intézkedés csak
170
eszközt jelent a cégbíróság számára, ezért az alkalmazása önmagában nem eredményezheti a
törvényességi felügyeleti eljárás befejezését.
A törvényjavaslat a gyakorlatban bevált szankciókat megőrizve további lehetőségeket
biztosít a cégbíróság számára a törvényes állapot kikényszerítése érdekében.
A cégbíróságnak azonban a törvényességi felügyeleti eljárás során a szankciók
alkalmazását megelőzően a céget a 80. §-ban foglaltak szerint fel kell hívnia a törvényes
működés helyreállítására. Ez a felhívás általános jellegű, a bíróság a felhívást az eljárás
kezdetén közli valamennyi esetben az érintett céggel. Intézkedés alkalmazásának csak a
felhívás eredménytelensége esetén van helye. A törvényes működés helyreállítására
vonatkozó felhívás a 81. § (1) bekezdés a) pontja szerint ugyanakkor szankció formájában,
határozatként is hozható, ez ellen azonban már az általános szabályok szerint fellebbezésnek
van helye. A cégbíróság a felhívásában a törvényes működés helyreállításának a mikéntjét
nem írja elő. Ezt ugyanis a cégnek kell eldöntenie, kidolgoznia.
Gyakran alkalmazott szankció a pénzbírság kiszabása, melynek összege 50 000 Ft-tól
egészen 10 millió Ft-ig terjedhet. A törvényjavaslat a hatályos szabályozással egyezően
lehetőséget biztosít arra is, hogy a cégbíróság kifejezetten a vezető tisztségviselőt és ne a
céget sújtsa pénzbírsággal, ha megállapítható, hogy az ő tevékenységére vagy mulasztására
vezethető vissza a törvénysértő állapot. Ilyen eset pl., ha a cég legfőbb szervének határozata
nyomán a szükséges változásbejegyzési kérelmet a vezető tisztségviselő, mint a cég
képviselője nem nyújtja be a cégbírósághoz.
A jövőben a cégbíróság az (1) bekezdés a) pontja szerinti felhívást, illetve a
pénzbírságot a gazdasági társaságban minősített többséget biztosító befolyásszerzővel
szemben is alkalmazhatja, ha az érintett elmulasztja a befolyás megszerzésére vonatkozó
bejelentési kötelezettségét [új Gt. 52. § (1) bekezdése], illetve az ellenőrzött társaság
vonatkozásában tartósan hátrányos üzletpolitikát folytat [új Gt. 54. § (1) bekezdés].
A cég határozata végrehajtásának felfüggesztésére csak igen ritkán került sor. Ezért ezt
a szankciót a törvényjavaslat már nem tartalmazza. A határozat megsemmisítésére, mint
szankcióra ugyanakkor gyakran sor kerül, így pl. amikor a társaság legfőbb szerve egyszerű
szótöbbséggel döntött a cég átalakulásáról vagy olyan vezető tisztségviselő került
megválasztásra, aki ezt a tisztséget a törvény értelmében nem tölthetné be. Amennyiben a
törvénysértő határozat alapján cégjegyzékadat bejegyzésére is sor került, a törvény korábban
nem szabályozta azt, hogy milyen módon valósuljon meg a jogszabálysértő határozat alapján
bejegyzett cégjegyzékadat korrigálása. A törvényjavaslat ezért lehetőséget biztosít arra, hogy
a jövőben a cégbíróság a jogszabálysértő adatot maga is törölhesse a cégjegyzékből.
A határozat megsemmisítése mellett ugyanakkor nem kell, hogy minden esetben új
határozat hozatalára is kötelezze a céget a cégbíróság. Így pl. ha az ügyvezető választására
vonatkozó határozatot a cégbíróság megsemmisíti, erre nincsen szükség, ha a cégnek maradt
másik ügyvezetője.
A cég legfőbb szervének összehívását a cégbíróság maga rendszerint csak akkor teszi
meg, ha egyéb szankciók alkalmazásával a törvényes működést nem tudja biztosítani. Van
azonban olyan eset, amikor a cégbíróságnak ilyen mérlegelési lehetősége nincsen. Így amikor
a korlátolt felelősségű társaságnak nem marad ügyvezetője, a tag, illetve hitelező kérésére a
171
cégbíróságnak a taggyűlést össze kell hívnia [új Gt. 151. § (2) bekezdés]. Ilyenkor a
cégbíróság határozza meg a legfőbb szerv ülésének időpontját, annak napirendjét,
összhangban a létesítő okirat erre vonatkozó rendelkezéseivel. Változatlan lehetőség, hogy a
cégbíróság ezt a feladatot megfelelő személy vagy szervezet kirendelése útján hajtsa végre.
Ennek költségeit természetesen a cég viseli.
A törvényes működés helyreállítása érdekében a cégbíróság intézkedési lehetőségeinek
köre bővül. A cégbíróság ugyanis legfeljebb 90 napra a cég költségére felügyelőbiztost
rendelhet ki, aki megteheti azokat a szükséges intézkedéseket, amelyek a törvényes működés
helyreállításához elengedhetetlenek. A felügyelőbiztosra vonatkozó részletes szabályokat a
törvényjavaslat 82-83. §-ai tartalmazzák.
A cégbíróság az (1) bekezdésben meghatározott szankciók közül választhat.
Ugyanakkor nincsen akadálya annak, hogy a cégbíróság a céggel szemben egyszerre több
törvényességi felügyeleti szankciót is alkalmazzon, pl. pénzbírságot szabjon ki és egyben a
cég törvényes működésének helyreállítása céljából összehívja a cég vezető testületét. Az is
lehetséges, hogy a cégbíróság több, egymást követő alkalommal állapítson meg szankciót,
amennyiben az előző szankció nem vezetett eredményre (pl. nem volt elegendő a törvényes
működés helyreállítására történő felhívás).
A törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatására a hatályos cégtörvény határidőt nem
tartalmaz. Részben ez is oka annak, hogy az eljárás esetenként indokolatlanul elhúzódik,
illetve a cégbíróság - miután a céget pl. pénzbírsággal sújtotta - gyakran nem győződött meg
arról, hogy ennek az intézkedésnek a következtében a cég helyreállította-e a törvényes
működését.
Ezért a törvényjavaslat kimondja, hogy a törvényességi felügyeleti eljárást mindaddig
folytatni kell, amíg a jogszabálysértő állapot vagy helyzet fennáll. A cégbíróságnak az eljárás
megindításától számított 90 napon belül valamilyen intézkedést alkalmaznia kell, feltéve,
hogy a cég a törvényes működést az (1) bekezdésben foglalt felhívás ellenére nem állította
helyre. A 90 napos határidő számításánál nem lehet figyelembe venni azt az időt, ami a
felhívást tartalmazó végzés kiadásától a végzésben meghatározott (főszabályként 30 napos)
határidő lejártáig tart. Fontos új rendelkezés az is, hogy az egyes törvényességi felügyeleti
intézkedések között 6 hónapnál hosszabb idő nem telhet el.
Amennyiben a szankció eredményes, a törvényes működés helyreáll, a cégbíróság a
törvényességi felügyeleti eljárást a Pp. 157. §-ának megfelelő alkalmazásával megszünteti.
Ha a cégbíróság - ismételt, illetve különböző - intézkedései nyomán sem biztosítható a
cég törvényes működése, a cégbíróság a céget eltiltja a további működéstől és megszűntnek
nyilvánítja, a 84. §-ban meghatározottak szerint. Ez azt jelenti, hogy a megszűntnek
nyilvánítást kimondó határozatot mindig meg kell, hogy előzze valamely, az (1) bekezdésben
meghatározott szankció. Az alapvető cél ugyanis a törvényes működés helyreállítása és nem a
cég kiiktatása a cégnyilvántartásból.
8.	Cím
A felügyelőbiztos jogköre
A 82-83. §-hoz
172
A törvényjavaslat új törvényességi felügyeleti intézkedésként lehetőséget biztosít a
cégbíróság számára arra, hogy - amennyiben a cég működése törvényességének helyreállítása
más módon nem biztosítható - a cég mellé felügyelőbiztost rendeljen ki, legfeljebb 90 napos
időtartamra.
Az új jogintézmény alkalmazására nagy valószínűséggel akkor kerül majd sor, ha nem
egyszerűen egy cégjegyzékadat törvénysértő jellege miatt kell eljárni vagy egy
jogszabálysértő határozat megsemmisítése a feladat, hanem a cég törvénysértő működése
bonyolultabb, összetettebb okokra vezethető vissza, illetve az olyan mulasztásban nyilvánul
meg, amelynek kiküszöbölése hosszabb időt vesz igénybe és adott esetben meg kell, hogy
előzze annak feltárása, hogy mi vezetett a törvényellenes működéshez.
A felügyelőbiztos kirendelésére, mint intézkedésre hivatalból és kérelemre egyaránt sor
kerülhet. A cégbíróságnak a felügyelőbiztost kirendelő végzésében pontosan meg kell
határoznia a felügyelőbiztos feladatkörét, mely az eset összes körülményét, a törvénysértő
működés jellegét tekintve más és más lehet. A törvényjavaslat értelmében alapvetően kétféle
jogkört láthat el a felügyelőbiztos és ehhez igazodik a feladatkörének a meghatározása is.
Az első esetben önálló döntési jogkörrel nem rendelkezik, a cég vezető
tisztségviselőinek a hatáskörét nem vonhatja el, ugyanakkor a vezető tisztségviselőknek is
tekintettel kell lenniük a felügyelőbiztost kirendelő végzésben foglaltakra.
Felügyelőbiztosként csak a cégtől független, arra alkalmas személy rendelhető ki (az
összeférhetetlenségi szabályokat is meghatározza a törvényjavaslat), különböző állami
szervek, illetve kamarák által vezetett névjegyzékből, attól függően, hogy milyen jellegű
feladattal bízza meg a felügyelőbiztost a cégbíróság.
Amennyiben pl. a cég legfőbb szerve azért nem működik évek óta a jogszabályoknak
megfelelően, azért nem tartanak taggyűlést (közgyűlést), mivel a tagok (részvényesek)
kapcsolata nagyon megromlott, célszerű felügyelőbiztosként mediációval foglalkozó
szakembert kirendelni, feltéve, hogy ez a személy a megbízatást elvállalja. Amennyiben igen,
a működése során az adott helyzetben elvárható gondossággal köteles eljárni, a
kötelezettségeinek megszegésével okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik a polgári jog
általános szabályai szerint.
Tekintettel arra, hogy a cégbíróság a 81. § (2) bekezdése értelmében különböző
törvényességi felügyeleti intézkedéseket együttesen is alkalmazhat, lehetséges, hogy a
kirendelő végzésben a felügyelőbiztos alapvető feladatává azt teszi, hogy a cég törvényes
működésének helyreállítása érdekében hívja össze a cég legfőbb szervét [81. § (1)
bekezdésének d) pont], mely az adott esetben csak akkor lehet eredményes, ha a
felügyelőbiztos ezzel összefüggésben gondos előkészítő munkát végez.
A felügyelőbiztos a tevékenységéről köteles a cégbíróságnak beszámolni. Lehetséges,
hogy a felügyelőbiztost a cégbíróság a maximális 90 napos időtartamra rendelte ki, azonban a
munkáját már a határidő lejárta előtt eredményesen befejezi (sikerült elérnie, hogy a cég a
beszámolóját - ha utólag is - de elkészítse vagy azt a legfőbb szerv elfogadja, közvetítésének
köszönhetően a cég törvénysértő és ezért megsemmisített határozat helyett új határozatot
hozott, stb.). Ebben az esetben a felügyelőbiztos felmentésére már korábban is sor kerülhet. A
173
90 napos kirendelési időtartam azonban akkor sem hosszabbítható meg, ha a felügyelőbiztos
az erőfeszítései ellenére sem ért el eredményt.
Speciális a felügyelőbiztos helyzete, ha a kirendelésére azért került sor, mert a cégnek
nincs megválasztott vezető tisztségviselője (a korábbi vezető tisztségviselő megbízatása lejárt
vagy az egyedüli vezető tisztségviselő meghalt és az utódját bármilyen okból nem
választották meg). Ilyen esetben a felügyelőbiztos a vezető tisztségviselő jogkörét gyakorolja,
a cégbíróság által meghatározottak szerint. Erre tekintettel őt a cégbíróság e minőségében
bejegyzi a cégjegyzékbe is. Az aláírási címpéldányát a felügyelőbiztos a kirendelésétől
számított 15 napon belül köteles benyújtani a cégbírósághoz. Ehhez jogi képviselő
közreműködése nem szükséges.
A felügyelőbiztos vezető tisztségviselői legitimációját erősíti, ha kirendelése a cég tagja
(részvényese) kérelmére történik. Ilyen esetben a cégbíróság feljogosíthatja arra, hogy
betekintsen a cég könyvvezetésébe, szerződéseit, számláit megvizsgálhassa, és a
halaszthatatlan intézkedések megtételére is jogosult. Szerződést azonban csak akkor köthet,
ha ezáltal a céget nyilvánvaló károsodásról óvja meg.
Annak érdekében, hogy - felügyelőbiztos el tudja látni a vezető tisztségviselői jogkörét,
a cég vezető munkavállalói, tagjai kötelesek őt a szükséges információval ellátni. Aki a
tevékenységét akadályozza, pénzbírsággal sújtható.
Ha a felügyelőbiztos vezető tisztségviselői tevékenységet lát el, az alapvető feladata
ebben az esetben is az, hogy a működésére csak átmenetileg legyen szükség. Meg kell ezért
tennie mindent annak érdekében, hogy a cég a jogszabályoknak megfelelően megválassza a
„rendes” vezető tisztségviselőjét és ezáltal a felügyelőbiztos működésére már ne legyen
szükség.
A felügyelőbiztos jogszabálysértő tevékenysége, illetve mulasztása miatt (függetlenül
attól, hogy ellát-e vezető tisztségviselői feladatot vagy sem) a sérelmet szenvedett személy
vagy szervezet a cégbíróságnál kifogással élhet. Ha a kifogás megalapozott, a cégbíróság
különböző intézkedéseket tehet. Ennek során a felügyelőbiztos felmentése mellett új
felügyelőbiztost is kirendelhet.
A törvényjavaslat rendelkezik a felügyelőbiztos költségének és díjának előlegezéséről,
valamint viseléséről. Ennek részletes szabályait igazságügy-miniszteri rendelet állapítja majd
meg.
9.	Cím
A cég megszűntnek nyilvánítása
A 84. §-hoz
Ha a cég törvényes működése a bíróság által alkalmazott intézkedések ellenére sem állt
helyre, a cégbíróság eltiltja a céget a további működéstől és egyben megszűntnek nyilvánítja.
Korábban a törvény a megszűntnek nyilvánítást is a céggel szemben alkalmazható
intézkedések között sorolta fel. A törvényjavaslat a megszűntnek nyilvánítást az
intézkedésektől elkülönülten, azokat követően, önálló szakaszban szabályozza, figyelemmel
174
arra, hogy az intézkedések célja a törvényes működés helyreállításának a kiteljesülése, a
megszűntnek nyilvánítás pedig annak a jogkövetkezménye, hogy az intézkedések nem
vezettek eredményre.
A cég eltiltására a további működéstől és a jövőre nézve megszűntté nyilvánítására csak
kivételesen, végső esetben kerülhet sor, amikor a törvényességi felügyeleti szankciók nem
eredményezték a törvényes működés helyreállítását. A megszűntnek nyilvánításra a
cégnyilvántartás közhitelessége védelmében kerülhet sor. Mindenesetre e végső szankció
alkalmazásának kilátásba helyezése az esetek többségében már önmagában alkalmas lehet
arra, hogy a céget a törvényes működés helyreállítására késztesse.
Kivételes esetként szabályozza a törvényjavaslat, amikor nem kerülhet sor a
megszűntnek nyilvánítására, noha a cégbírósági intézkedés nem vezetett eredményre. A (3)
bekezdés ugyanis kimondja, hogy a cég bejegyzésére (az abban megállapított
cégjegyzékadatokra) vonatkozó végzéssel kapcsolatos törvényességi felügyeleti eljárás nem
vezethet a cég megszűntnek nyilvánításához. A hatályossal megegyező szabályozás indoka,
hogy az 1 sz. társasági jogi irányelvnek megfelelően a cégbejegyzést követően peres eljárás
eredményeként is csak kivételesen lehet a cég létét vitássá tenni, a társaság létrejöttének
semmisségét megállapítani. Ezért nem szabad lehetőséget biztosítani arra, hogy más
eszközzel, törvényességi felügyeleti eljárás keretében szüntethesse meg a cégbíróság a céget
az alapításra visszavezethető okból.
Ez a szabály nem vonatkozik arra az esetre, ha a cég alapítása bűncselekménnyel vagy
bűncselekmény elkövetése érdekében történt és ez a tény jogerős bírósági ítélet alapján
megállapítható. Ebben az esetben sor kerülhet a cég megszűntnek nyilvánítására, kivéve, ha a
bűncselekményt elkövető alapítók már nem tagjai (részvényesei) a cégnek, azt más jóhiszemű
harmadik személyek birtokolják és ezáltal a cég működése is törvényessé vált.
Új rendelkezés, hogy kivételesen a cégbíróság által hozott első eredménytelen
intézkedést követően is sor kerülhet a cég megszűntnek nyilvánítására, ha a további
intézkedésektől sem várható a törvényes működés helyreállítása, tehát nem szükséges minden
esetben egymást követően, hónapokon keresztül különböző intézkedéseket alkalmazni, ha
nyilvánvaló, hogy azok - pl. a cég egyértelmű ellenszegülésére tekintettel - nem vezetnének
eredményre.
A cég megszűntnek nyilvánítása esetén fontos érdek fűződik ahhoz, hogy a cég törlésére
főszabályként csak a hitelezők minél teljesebb mértékű kielégítését követően kerüljön sor. Ha
az adott cégformára irányadó jogszabályok így rendelkeznek, végelszámolásnak, illetve, ha
fizetésképtelenségre vonatkozó adatok merülnek fel, felszámolási eljárás megindításának van
helye. Végelszámolás (ilyen esetben kényszer-végelszámolás) esetén a cégbíróság jelöli ki a
cég végelszámolóját a céget megszűntnek nyilvánító végzésében. Ha adat merül fel arra, hogy
a cég fizetésképtelen, a Cstv. 22. § (1) bekezdésének c) pontja alapján kell a cégbíróságnak
kezdeményeznie a cég ellen lefolytatandó felszámolási eljárás megindítását.
Más cégformák esetében a rájuk vonatkozó anyagi jogi rendelkezések a hitelezők
kielégítésére más módot állapítanak meg (pl. víziközmű társulat esetében elszámolási
eljárásnak van helye). Az is lehetséges, hogy sem felszámolási, sem végelszámolási eljárásra,
sem ezekhez hasonló, a hitelezők kielégítését eredményező eljárásra nem kerülhet sor a
megszűntnek nyilvánítást követően (pl. az egyéni cég esetében).
175
VII.	Fejezet
KÜLÖNLEGES TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETI ELJÁRÁSOK
1.	Cím
A zárgondnok kirendelése
A 85. §-hoz
A törvényjavaslat külön fejezetben nevesít néhány különleges törvényességi felügyeleti
eljárást. Ezeknek közös vonása, hogy nem általánosságban, pl. valamely cégjegyzékadat
jogszabálysértő jellege miatt indulhat az eljárás, hanem a törvényjavaslat pontosan
meghatározza az eljárás okát, specialitásait. Fontos hangsúlyozni ugyanakkor, hogy ezekben
az esetekben is törvényességi felügyeleti eljárásról van szó, ahol rendszerint alkalmazásra
kerülnek a 81. § (1) bekezdésében meghatározott intézkedések.
A különleges törvényességi felügyeleti eljárások között szabályozza a törvényjavaslat,
amikor nemzetközi jogi kötelezettség alapján, illetve az Európai Unió rendelkezéseinek
megfelelően a céggel kapcsolatban korlátozó intézkedést kell hozni. A törvényjavaslat a
hatályos szabályozással alapvetően egyezően előírja, hogy ha a cégbíróság hivatalos tudomást
szerez arról, hogy a cég vagy annak valamelyik tagja a vonatkozó nemzetközi határozatban
előírt korlátozás vagy közösségi aktus (így pl. a 881/2002/EK rendelet) hatálya alá tartozik, a
cégbíróság törvényességi felügyeleti jogkörében a cég működésének felfüggesztéséről kell,
hogy döntsön és a cég vagyonára biztosítási intézkedést vagy zárlatot is el kell, hogy
rendeljen a bírósági végrehajtásról szóló törvény biztosítási intézkedések végrehajtására
vonatkozó fejezete egyes rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával. Ennek keretében pl. a
cégbíróság felhívhatja az érintett cég számláit vezető pénzügyi intézményeket, hogy a
számláról senki (közöttük a számlatulajdonos cég) javára se teljesítsenek kifizetéseket, a cég
ingatlanainak lefoglalása végett pedig a cégbíróság megkeresi az illetékes földhivatalt stb. A
korlátozó intézkedéseket a cégbíróság a cégjegyzékben is feltünteti az esetleges üzleti
partnerek, hitelezők tájékoztatása érdekében.
A cég vagyontárgyaira vonatkozó zárlat foganatosítására a cégbíróság zárgondnokot
rendel. A törvényjavaslat rögzíti, hogy a bíróság által kirendelt zárgondnok betekinthet a cég
könyvvezetésébe, szerződéseit, bankszámláit megvizsgálhatja, a vezető tisztségviselőktől,
illetve a cég vezető állású munkavállalóitól felvilágosítást kérhet, azonban a cég üzleti titkait
köteles megőrizni.
Fontos eltérés a bíróság végrehajtási törvény szabályozásától, hogy a zárgondnok -
értelemszerűen - nem a végrehajtónak, hanem a cégbíróságnak számol be a tevékenységéről
és az ebből származó esetleges jövedelmet a költségek - ideértve a zárgondnok díját is -
levonása után a cég pénzforgalmi számlájára helyezi el. Tevékenységével szemben a bírósági
végrehajtásról szóló törvény rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával kifogással lehet élni.
A törvényjavaslat - a hatályos szabályozást kiegészítve - arról is rendelkezik, hogy
hogyan szűnhet meg a 85. § szerinti korlátozó intézkedés. Miután ez alapvetően az érintett
cég érdeke, neki kell kérnie a törvényességi felügyeleti intézkedés megszüntetését és egyben
176
igazolnia kell, hogy a cég vagy annak tagja már nem tartozik a vagyoni (gazdasági) korlátozó
intézkedés hatálya alá. A cégbíróságtól ugyanis nem várható el, hogy a vonatkozó „listákat”,
azok változásait az adott céggel kapcsolatban folyamatosan nyomon kövesse.
2.	Cím
Más hatóság eljárásának kezdeményezése
A 86. §-hoz
Speciális törvényességi felügyeleti eljárás, amikor a cégbíróság csak szignalizációs
jogot gyakorol, az eljárást nem maga folytatja le, csak kezdeményezőként lép fel.
Sokszor előfordul ugyanis a gyakorlatban, hogy a cégbíróság észleli, hogy más hatósági
intézkedésre is szükség lenne a cég jogellenes működésére tekintettel, erre azonban a 74. § (3)
bekezdésében foglaltak szerint maga nem jogosult, hanem pl. a Pénzügyi Szervezetek Állami
Felügyelete járhat el a céggel szemben.
Amikor a cégbíróság más hatóság eljárását kezdeményezi, erre általában a cég tagjai
(részvényesei) érdekében, illetve a hitelezők jogai védelme céljából kerül sor. A megkeresett
hatóság 30 napon belül köteles tájékoztatni a cégbíróságot arról, hogy az eljárást
megindította-e és ez a tájékoztatási kötelezettség fennáll az eljárás befejezésekor is, ideértve a
megtett intézkedésekről történő információk megadását is.
Természetesen az érintett hatóság diszkrecionális joga, hogy indít-e eljárást vagy sem és
a cégbíróságnak nincsen jogorvoslati joga, ha a hatóság úgy dönt, hogy nem indít eljárást.
3.	Cím
A beszámoló letétbe helyezésének, valamint közzétételének kikényszerítése
A 87. §-hoz
A törvényjavaslat - figyelemmel a számviteli törvény vonatkozó rendelkezéseire is - a
87. §-ban külön cím alatt szabályozza azt a különleges törvényességi felügyeleti eljárást,
amelynek akkor van helye, ha a cég nem tesz eleget a beszámoló letétbe helyezésére, illetve
közzétételére vonatkozó kötelezettségének. A beszámoló nyilvánosságra hozatala ugyanis
igen fontos, az üzleti partnerek, hitelezők ebből szerezhetnek valós képet a cég
gazdálkodásáról, helyzetéről.
A törvényjavaslat 18-19. §-a - a számviteli törvénnyel összhangban - részletes
rendelkezéseket tartalmaz arra vonatkozóan, hogy a beszámolót évente a cégbíróságnál letétbe
kell helyezni, a kettős könyvvezetést vezető cégnek pedig a Cégszolgálathoz is el kell
juttatnia, annak érdekében, hogy a beszámoló és mellékleteinek adatai a számítógépes
rendszerben rögzítésre kerülhessenek. Amennyiben a cég a beszámolóját elektronikus úton
küldi meg a Cégszolgálathoz, ezzel egyidejűleg tesz eleget a letétbe helyezési és közzétételi
kötelezettségének, tehát csak egy helyre kell megküldenie a beszámolóját.
177
Ha a cégbíróság észleli, hogy a beszámoló letétbe helyezése az adott évben elmaradt,
felhívja a céget, hogy a kötelezettségének haladéktalanul tegyen eleget. Annak érdekében,
hogy kizárólag azok a cégek kapjanak csak ilyen felhívást, melyek a számviteli törvény
hatálya alá tartoznak, az állami adóhatóság az egyablakos rendszer útján tájékoztatást ad
azokról a közkereseti társaságokról és betéti társaságokról, amelyek ugyan az egyszerűsített
vállalkozói adóról szóló törvény hatálya alá tartoznak (ez az adószámukból megállapítható) de
-	saját döntésük alapján - mégis készítenek beszámolót, tehát a letétbehelyezési
kötelezettségük fennáll.
Ha a cég a cégbíróság felhívása ellenére sem pótolja a mulasztását, nem tesz eleget a
beszámoló letétbehelyezésére vonatkozó kötelezettségének, a cégbíróság törvényességi
felügyeleti intézkedést alkalmaz, pl. a céget pénzbírsággal sújtja. A beszámoló
letétbehelyezésének elmaradása gyakran csak a „jéghegy csúcsa” és a törvényességi
felügyeleti eljárás során a cégbíróság megállapítja, hogy sokkal súlyosabb problémáról van
szó, a cég megszűntette a tevékenységét, esetleg a székhelyén sem található, tehát
fantomizálódott, vele szemben megszűntetési eljárásnak van helye a 89-93. §-ok
rendelkezései szerint. Igen fontos tehát, hogy a cégbíróság minden évben ellenőrizze, és
kikényszerítse a beszámoló letétbe helyezését.
Ennek érdekében a törvényjavaslat előírja a Cégszolgálat számára, hogy jelezze a
cégbíróságnak, ha a cég nem küldte meg számára papír alapú formában, közzététel céljából a
beszámolóját és elektronikus úton sem tett eleget a letétbehelyezési, illetve közzétételi
kötelezettségének. Ilyen esetben a cégbíróság hivatalból jár el, felhívja a céget az elmaradt
kötelezettség teljesítésére, illetve - ha kell - törvényességi felügyeleti eljárást indít. Ebben az
eljárásban a Cégszolgálat félként - értelemszerűen - nem vesz részt.
4.	Cím
A cégjegyzékbe bejegyzett személynek a céggel kapcsolatos
jogviszony törlésére irányuló kérelem
A 88. §-hoz
A törvényjavaslat 33-34. §-a - a hatályos szabályozással egyezően - kimondja, hogy a
cég adatainak cégjegyzékbe történő bejegyzése (és az adat törlése) főszabályként kérelemre
történik. A kérelmet a cég szervezeti képviselője köteles előterjeszteni, jogi képviselő útján,
ha a törvény eltérően nem rendelkezik a létesítő okirat, illetve annak módosítása aláírásától
(elfogadásától) számított 30 nap alatt.
A Gt. meghatározott adatok tekintetében csak a gazdasági társaság alapításakor írja elő,
hogy azok a létesítő okirat kötelező tartalmi elemei. Ha a társaság tagjaiban, vezető
tisztségviselőiben, ha a társaságnál felügyelőbizottság, illetve könyvvizsgáló működik,
ezeknek személyében változás történik, erről a társaság legfőbb szerve is dönthet, a létesítő
okirat formális módosítására nincs szükség. A változást azonban - értelemszerűen - 30 napon
belül ebben az esetben is be kell jelenteni a cégbíróságnak, annak érdekében, hogy a
cégjegyzékadat módosítása, majd a változás Cégközlönyben történő közzététele minél előbb
megtörténhessen. A törvényjavaslat 22. §-a értelmében ugyanis harmadik személlyel szemben
a cégjegyzékadatra a cég csak ezt követően hivatkozhat.
178
Gyakran előfordul, hogy a cég szervezeti képviselője nemtörődömségből vagy
tudatosan, rosszhiszeműen elmulasztja a cégjegyzékadat változására vonatkozó bejelentést és
így pl. még hónapokkal azt követően is, hogy a korábbi vezető tisztségviselő lemondott a
megbízatásáról és a cég legfőbb szerve ezt tudomásul vette, ez nem tűnik ki a cégjegyzékből
és emiatt az adóhatóság a különböző felszólításokat a leköszönt vezető tisztségviselőnek
kézbesíti.
A hatályos szabályozás is lehetőséget biztosít arra, hogy amennyiben a cégjegyzékbe
bejegyzett személy igazolja, hogy a cég vezető tisztségviselőjétől írásban kérte a céggel
fennálló jogviszonya megszűnésének cégbírósághoz történő bejelentését és ennek a vezető
tisztségviselő 60 napon belül nem tett eleget (tehát ebben az esetben a 30 napos általános
bejelentési határidőt követően még további 30 napos türelmi időnek el kell telnie), úgy a rá
vonatkozó cégjegyzékadat törlésének kikényszerítése érdekében törvényességi felügyeleti
eljárás lefolytatását kérheti illeték, valamint közzétételi költségtérítés megfizetése nélkül a
cégbíróságtól, melyet ilyen esetben a cégbíróságnak le kell folytatnia.
Azonban míg korábban ezzel a lehetőséggel a cég tagja (részvényese), valamint vezető
tisztségviselője nem élhetett (ők csak az általános szabályok szerint kezdeményezhették a
törvényességi felügyeleti eljárását), a törvényjavaslat értelmében ezt a különleges
törvényességi felügyeleti eljárást - amennyiben annak feltételei fennállnak - a cég
cégjegyzékébe bejegyzett bármely személy kérelmére le kell folytatni, tehát pl. a vezető
tisztségviselő kérelme esetén is.
A kérelemhez mellékelni kell azt az okiratot, amely igazolja, hogy a kezdeményező
személy felhívta a cég vezető tisztségviselőjét arra, hogy a jogviszonyának megszűnését a
cégbírósághoz jelentse be. Ezen túlmenően célszerű mellékelni azokat az okiratokat is,
amelyekből megállapítható, hogy a jogviszonya jogszerűen megszűnt (lemondó nyilatkozat,
taggyűlési jegyzőkönyvbe foglalt határozat, stb.).
Ha a törvényességi felügyeleti eljárás során a cégbíróság a bizonyítási eljárás
lefolytatásának eredményeként azt állapítja meg, hogy a kérelem alapos, a 81. § (1)
bekezdésében foglalt intézkedéssel élhet (pl. a mulasztó vezető tisztségviselőt pénzbírsággal
sújtja) annak érdekében, hogy a cég a törvényes működését állítsa helyre, pl. válasszon új
felügyelőbizottsági tagot. Új rendelkezés, hogy a jogszabálysértő adatot (a cégjegyzék még
mindig a lemondott személyt tünteti fel vezető tisztségviselőként) a cégbíróság a 81. § (4)
bekezdésében foglaltak szerint hivatalból is törölheti a cégjegyzékből.
Speciális szabályok vonatkoznak arra az esetre, amikor a cégjegyzékbe bejegyzett
külföldi személy kézbesítési megbízottja kéri e minőségének a cégjegyzékből való törlését
törvényességi felügyeleti eljárás keretében. A törvényjavaslat a cég külföldi tagjaival,
képviselőivel való zavartalan kapcsolattartás, a hivatalos iratok kézbesítésének megkönnyítése
érdekében írja elő, hogy amennyiben a külföldi személy nem rendelkezik belföldi lakóhellyel,
kézbesítési megbízottat kell megbíznia a neki szóló küldemények átvételére [31. § (2)-(3)
bekezdés].
Gyakran előfordul, hogy a kézbesítési megbízott a cég bejegyzését követően
„szabadulni kíván” e feladatától, le kíván köszönni a megbízatásáról. Ezzel összefüggésben a
törvényjavaslat - a hatályos szabályozással egyezően - kimondja, hogy a kézbesítési
megbízottnak a lemondási szándékáról a külföldi személyt tájékoztatnia kell és egyben fel
179
kell hívnia arra, hogy gondoskodjon másik kézbesítési megbízottról. A kézbesítési megbízott
személyére vonatkozó változásbejegyzési eljárást az érintett külföldön élő személynek kell
kezdeményeznie a cég vezető tisztségviselőjénél, figyelemmel arra, hogy a kézbesítési
megbízott közvetlenül nem a céggel, hanem az általa képviselt személlyel áll jogviszonyban.
Az is sokszor megtörténik, hogy a kézbesítési megbízottnak megszakad a kapcsolata a
külföldi taggal vagy vezető tisztségviselővel, önhibáján kívül, mivel a külföldi személy a
megadott külföldi lakcímén már nem érhető el, nem lehet vele kontaktusba lépni.
A törvényjavaslat - a hatályos szabályozással egyezően - előírja, hogy a kézbesítési
megbízottnak a jogviszonya törlésére irányuló törvényességi felügyeleti kérelmében igazolnia
kell, hogy a külföldi személyt tájékoztatta a megbízatásról történt lemondásáról, melyben
felhívta arra, hogy gondoskodjon másik megbízottról, azonban a külföldi személy az értesítést
követő 60 napon belül nem jelölt ki új kézbesítési megbízottat vagy a lemondást tartalmazó
okirat nem volt számára kézbesíthető (a levél „ismeretlen helyre költözött” jelzéssel érkezett
vissza).
Fontos szabály, hogy a kézbesítési megbízottnak a törvényességi felügyeleti kérelme
benyújtásáig el kell látnia a feladatát, kivéve, ha ez azért lehetetlen, mivel igazoltan nem tud
kapcsolatba lépni a képviselt személlyel, mivel már a lemondását tartalmazó okirat
kézbesítése is sikertelen volt számára.
A cégbíróság a kézbesítési megbízott törlésével egyidejűleg megteszi a szükséges,
illetve lehetséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a külföldi személynek a jövőre nézve
legyen újabb kézbesítési megbízottja (pl. a céget, illetve a vezető tisztségviselőt pénzbírsággal
sújtja).
Különleges esetet szabályoz a (4) bekezdés. Amikor a cég képviseletére kizárólag
magyarországi lakóhellyel nem rendelkező, külföldi személy jogosult, akinek a kézbesítési
megbízottját a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárás keretében törölte a cégjegyzékből,
ebben az esetben a törvényességi felügyeleti eljárás során a cégbíróságnak értelemszerűen
nem kell a cég vezető tisztségviselőjét felhívnia arra, hogy tegye meg a szükséges lépéseket
újabb kézbesítési megbízott bejelentése érdekében. Ilyenkor ugyanis a vezető
tisztségviselőnek saját magával szemben kellene eljárnia. Miután a kézbesítési megbízott
leköszönésére minden esetben megbízójának, a külföldi személynek a hibájából kerül sor
(ismeretlen helyre távozott, anélkül, hogy az új lakcímét közölte volna vagy a kézbesítési
megbízott felhívásának ellenére nem gondoskodott az utódlásról), ezért - figyelemmel arra,
hogy a cég vezető tisztségviselője Magyarországon nem érhető el és a jelentős költségekkel
járó, esetenként hosszú időt igénybe vevő levelezésnek sem lenne értelme - ebben az esetben
a cégbíróság a törvényességi felügyeleti intézkedés alkalmazása helyett megindítja a cég
megszüntetésére irányuló eljárást. Ennek során még a cég tagjai (részvényesei) - feltéve,
hogy az egyedüli tulajdonos nem azonos a külföldön élő vezető tisztségviselővel - megtehetik
a szükséges intézkedéseket a törvényes működés helyreállítása érdekében, pl. másik -
belföldön elérhető - vezető tisztségviselő megválasztásával. Ellenkező esetben sor kerül a cég
törlésére.
Figyelemmel arra, hogy ennek az új rendelkezésnek mielőbbi bevezetése, a bizonytalan
jogi helyzetek lezárását eredményezheti, a 88. § (4) bekezdése az új cégtörvény
hatálybalépésére főszabályként irányadó időpontot, tehát 2006. július 1-jét megelőzően, a
180
törvény kihirdetését követő 30. napon lép majd hatályba. A 30 napos időtartam ugyanakkor
lehetőséget biztosít a külföldön élő egyedüli vezető tisztségviselőnek arra, hogy a
megszüntetési eljárást megelőzve új kézbesítési megbízottról gondoskodjon.
5.	Cím
Az ismeretlen székhelyű cég megszüntetésére irányuló kérelem
A 89. §-hoz
A törvényességi felügyeleti eljárás alapvető célja a cég törvényes működésének
helyreállítása, melyre a cégbíróság a megfelelő szankció alkalmazásával készteti a céget.
Abban az esetben azonban, ha a céggel (képviselőjével) nem lehet kommunikálni, kapcsolatba
lépni, tehát a cég a székhelyén, illetve telephelyén, fióktelepén nem található, illetve a cég
képviseletére jogosult személyek tartózkodási helye is ismeretlen (ideértve azt az esetet is,
amikor a képviselő lakóhelye külföldön van, de nincs képviseleti megbízottja), akkor a
cégbírósági szankciónak nincsen címzettje, az tehát nem alkalmazható. Ilyen esetben - mivel
a törvényes működés valószínűleg nem állítható helyre - már csak az lehet az elvárás, hogy a
„fantomizálódott” cég ne szerepeljen tovább a törvényesen működő cégek közhiteles
regiszterében, a cégnyilvántartásban. Ennek eszköze a törvényjavaslat 89-93. §-ában
szabályozott megszüntetési eljárás, illetve annak végső állomása, a cég hivatalból,
felszámolási eljárás, illetve a végelszámolás mellőzésével történő törlése.
A törvényjavaslat kisebb - bár fontos - módosításokkal lényegében a hatályos
szabályozással egyezően határozza meg az eljárás menetét. Változik ugyanakkor ennek a
különleges törvényességi eljárásnak az elnevezése. Ugyanis valamennyi cég jogutód nélküli
megszűnésére végsősoron a cég törlésével, a cégbíróság erre vonatkozó határozatával
(eljárásával) kerül sor. Annak érdekében, hogy a 89-93. §-ban szabályozott eljárás
egyértelműen megkülönböztethető legyen a másféle okból történő törléstől, a törvényjavaslat
megszüntetési eljárás lefolytatását rendeli alkalmazni, amikor a cégbíróság tudomást szerez
arról, hogy a cég a székhelyén, illetve telephelyén, fióktelepén sem található és a cég
képviseletére jogosult személyek lakóhelye is ismeretlen.
Számos oka lehet annak, ha egy cég életében megszüntetési eljárásra kerül sor.
Amennyiben a cég képviselőjének figyelmetlensége, hanyagsága okozza, hogy a cég
megváltozott székhelyének címét, illetve a saját új lakóhelyét nem jelenti be a cégbíróságon
törvényes határidőn belül, tudomást szerezve a megszüntetési eljárás megindulásáról,
nyilvánvalóan mindent meg fognak tenni annak érdekében, hogy a tényleges törlésre ne
kerüljön sor. Előfordul azonban, hogy a cég tudatos jogellenes magatartása vezet a
megszüntetési eljáráshoz. Ilyenkor a tulajdonosok éppen azt kívánják elérni, hogy jelentős
adósság - köztük köztartozás - felhalmozása ellenére felszámolási eljárás, végelszámolás,
tehát a hitelezők kielégítése nélkül kerüljön sor a cég törlésére. Ennek az „igénynek” a
kielégítése pedig nyilvánvalóan nem lehet a megszüntetési eljárás célja.
A megszüntetési eljárás megindításához elegendő az, ha a cég a cégjegyzékben
feltüntetett székhelyen (telephelyen, fióktelepen) nem található, illetve képviselője sem érhető
el a cégjegyzékben szereplő címen, a cég törléséhez azonban önmagában még nem elég.
Amennyiben ugyanis az eljárás során ismertté válik a cég (új) működési helye, illetve
képviselőjének a cégjegyzékbe be nem jegyzett lakóhelye, a cégbíróság feladata, hogy e
181
címeken felvegye a kapcsolatot a céggel a törvényes működés helyreállítása érdekében. A cég
törlése ugyanis olyan lépés, melyre csak kivételesen szabad, hogy sor kerüljön.
Ha egy cég „fantomizálódik”, tehát eltűnik a székhelyéről és vezető tisztségviselői sem
találhatók meg, akkor ez felveti a cég tagjainak felelősségét, hiszen nem tették meg az
elvárható lépéseket a cég törvényes működése érdekében. Ezért a cégbíróság ilyen esetben
első lépésként végzésében felhívja a cég tagjait (részvényeseit) arra, hogy 60 napon belül
tegyék meg a szükséges intézkedéseket a törvényes működés helyreállítása érdekében, tehát
jelentsék be a cég székhelyére, működésére, illetve a vezető tisztségviselők lakóhelyére
vonatkozó új adatokat. A törvényes működés helyreállítása érdekében a törvényjavaslat
lehetőséget biztosít a tulajdonosok számára a taggyűlés (a közgyűlés) összehívására akkor is,
ha nem vezető tisztségviselők. A cégbíróság e végzés Cégközlönyben történt közzétételével
egyidejűleg felhívja a cég 50 %-ot meghaladó szavazati joggal rendelkező tagjait
(részvényeseit) közvetlenül is a törvényes működés helyreállítására. A kívánt szavazati arány
korlátolt felelősségű társaság és részvénytársaság esetében a cégjegyzékből, más cégformák
esetében pedig a létesítő okiratból megállapítható. Természetesen csak azoknak a tagoknak
(részvényeseknek) a felhívásáról lehet szó, akik nem vezető tisztségviselők is egyben, hiszen
ők azok, akik nem érhetők el, akik okot szolgáltattak az eljárás lefolytatására.
Új, a 88. § (4) bekezdésében foglaltakkal összhangban álló, az általában költséges és
utóbb eredménytelennek bizonyuló külföldre történő kézbesítést felváltó rendelkezés, hogy ez
a külön felhívás mellőzhető, ha az 50 %-ot meghaladó szavazati joggal rendelkező tag
(részvényes) székhelye (lakóhelye) külföldön van és (már) nincs kézbesítési megbízottja,
mivel erről nem gondoskodott. Ez, a 89. § (3) bekezdésében foglalt szabály az (1) bekezdéssel
együtt, mely ismeretlen lakóhelyűnek minősíti a külföldön élő vezető tisztségviselőt,
amennyiben nem rendelkezik kézbesítési megbízottal] is már az új cégtörvény kihirdetését
követő 30. napon hatályba lép, így alkalmazható lesz a megszüntetési eljárás többi
szabályának hatályba lépéséig alkalmazott törlési eljárásokban is.
A 90-91. §-hoz
Ha a tagok (részvényesek) a cégbíróság felhívása ellenére sem tették meg a szükséges
intézkedéseket, tehát nem jelentették be a cég új székhelyét, a vezető tisztségviselők lakcímét,
akár tudatosan, akár azért, mivel megfelelő szavazati jog hiányában nem volt valós
lehetőségük a törvényes működés helyreállítására, a cégbíróság végzéssel rendelkezik a
megszüntetési eljárás megindításáról. Ezt a végzést a cégbíróság - értelemszerűen a
kézbesítés mellőzésével - a Cégközlönyben teszi közzé.
A megszüntetési eljárás folyamatban létét, tehát az eljárás kezdő időpontját és a
befejezését a cég cégjegyzékébe is bejegyzi a cégbíróság [26. § (1) bekezdés e) pont], így az
érdekeltek nem csak a Cégközlönyből, hanem a cégjegyzék adataiból is tudomást
szerezhetnek a megszüntetési eljárásról.
A törvényjavaslat a hatályos szabályozással egyezően rendezi a megszüntetési eljárás és
a felszámolási eljárás viszonyát, egyértelműen rögzítve, hogy a két eljárás közül -
amennyiben annak feltételei fennállnak - a felszámolási eljárásnak van prioritása.
Korábban többször előfordult, hogy a cég ellen a felszámolási eljárás kezdeményezését
követően, de még a felszámolás elrendelése előtt a cégbíróságon megszüntetési eljárás indult,
182
melynek eredményeként a cég törlésére is sor került. Ez meghiúsította a felszámolási eljárás
lefolytatását, a hitelezők kielégítését. Ezért a törvényjavaslat kimondja, hogy a felszámolási
eljárás lefolytatása iránti kérelem benyújtásáról a megyei bíróságnak haladéktalanul
értesítenie kell a megszüntetési eljárást folytató cégbíróságot, elektronikus úton. A
megszüntetési eljárás folyamatban léte a cégjegyzékből megállapítható, így a felszámolási
eljárást lefolytató bíróság innen szerezhet tudomást arról, hogy az eljárásáról feltétlenül
értesítenie kell a cégbíróságot.
A cégbíróság az értesítést követően a cég törléséről - a felszámolás elrendelésére
vonatkozó végzés jogerőre emelkedéséig - a folyamatban lévő megszüntetési eljárás során
nem határozhat és a megszüntetési eljárást indokolt esetben felfüggeszti. A felszámolás
jogerős elrendelése esetén a megszüntetési eljárást meg kell szüntetni, ellenkező esetben a
megszüntetési eljárás folytatódik.
A cégbíróság a korábban említett, a megszüntetési eljárás megindításáról szóló
közleményében felhívja az érdekelteket, hogy a cég székhelyére, működésére, illetve a
képviselőjére vonatkozó adatokat a közzétételtől számított 30 napon belül jelentsék be. A cég
működésére, székhelyére, a vezető tisztségviselők lakóhelyére vonatkozó bejelentést bárki
tehet, az erre jogosultak körét a törvényjavaslat nem korlátozza. A bejelentésben meg kell
jelölni, hogy mi a cég új székhelye, vagy a képviselő milyen - a cégjegyzékben szereplőtől
eltérő - címen érhető el, esetleg a bejelentő milyen egyéb adattal, információval rendelkezik a
cég működésére vonatkozóan.
Ha a cégbíróság felhívására a megszüntetési eljárás alatt álló cég maga jelentkezik,
közli, hogy működik és esetleg megadja az új elérhetőségét, a cégbíróság ilyen esetben
felhívja a cég képviselőjét a szükséges változásbejegyzési kérelem benyújtására (pl. a korábbi
székhely törlésére és az új bejegyzésére), szükség esetén törvényességi felügyeleti szankciók
alkalmazásával. Egyéb esetben azonban a cégbíróságnak vizsgálnia, ellenőriznie kell, hogy a
céggel valóban kapcsolatba lehet-e lépni a más által megjelölt új címen. Ennek az a módja,
hogy a cégbíróság a bejelentett címre felhívást bocsát ki a cégnek a székhelyváltozásra
vonatkozó bejegyzési kérelem előterjesztésére.
Érdemi bejelentés esetén - feltéve, hogy a cég törvényes működése helyreáll, az új
cégjegyzékadatok bejegyzéséhez szükséges változásbejegyzési kérelmet a cég képviselője
benyújtja - a cégbíróság a megszüntetési eljárást megszünteti.
Mivel a cég székhelyére, vezető tisztségviselőire vonatkozó bejelentés általában nem
érkezik, a cégbíróságnak a megszüntetési eljárás megindításáról szóló végzése azt a felhívást
is tartalmazza, hogy a cégbíróság várja a cég ingó vagy ingatlan vagyonára vonatkozó
bejelentéseket is, az esetleges hitelezői igények megjelölésével együtt. A hitelezők
igénybejelentést akkor nyújthatnak be, ha ismereteik szerint van olyan vagyontárgya a
„fantomcégnek”, amelyből kielégítést nyerhetnek. Annak természetesen nincsen akadálya,
hogy olyan személy vagy szervezet tegyen bejelentést a megszüntetési eljárás hatálya alatt
álló cég vagyonáról, aki (amely) egyébként az eljárásban nem érdekelt, hitelezői igénye
nincsen.
Ha a cégbíróság végzése nyomán a cég székhelyére, illetve vezető tisztségviselőire
vonatkozóan nem érkezik érdemi bejelentés, a cégbíróság a hitelezőknek szólóhoz hasonló
tartalmú felhívást (megkeresést) intéz a cég székhelye szerint illetékes földhivatalhoz,
183
valamint más közhiteles, illetve közérdekvédelmi célból vezetett nyilvántartást vezető
szervezetekhez (adóhatóság, gépjármű-nyilvántartás stb.), amelyek esetenként a cégbíróságnál
frissebb információval rendelkeznek a cégről, illetve annak vagyonáról. A cégbíróság által
megkeresett szervezetek 30 napon belül kötelesek a cégbíróságot tájékoztatni arról is, ha a
cégnek van - általuk ismert - vagyona, és arról is, ha erről nincs tudomásuk.
A 92.§-hoz
Ha a cég ingó (ingatlan) vagyona a megszüntetési eljárásban ismertté válik, mivel a
hitelezők vagy a nyilvántartásokat vezető szervezetek erre vonatkozó bejelentést tesznek,
pontosan meghatározva a vagyon helyét, az arra vonatkozó adatokat, a cégbíróság a
megszüntetési eljárást megszünteti és a cégbíróság megkeresésére a cég székhelye szerint
illetékes megyei bíróságon felszámolási eljárás lefolytatására kerül sor, melynek célja a
hitelezői igények minél szélesebb körű kielégítése az ismertté vált vagyonból. Ha csak olyan
ingó vagyonról érkezik bejelentés, ami ténylegesen nem lelhető fel, felszámolási eljárás
lefolytatására - értelemszerűen - nem kerül sor. Ilyen esetben, ha az ismeretlen helyen levő
vagy már megsemmisült ingó vagyontárgy valamely közhiteles vagy közérdekvédelmi
nyilvántartásban szerepel, a cégbíróság végzéssel rendelkezik a vagyontárgynak a
nyilvántartásból való törléséről, majd magának a cégnek a törléséről is.
Ha a cégbíróság a felszámolási eljárás megindítását kezdeményezi, a felszámolást
lefolytató bíróság nem mérlegelheti a felszámolás elrendelését, nem vizsgálhatja a
fizetésképtelenség kérdését, a felszámolási eljárást le kell folytatnia. A törvényjavaslat azt is
kimondja, hogy ilyen esetben - figyelemmel arra, hogy a fantomizálódott cégnek nincs
képviselője - a bíróság a Pp. általános szabályaival szemben az eljárás alá vont cég számára
hivatalból is kirendelhet ügygondnokot.
A felszámolási eljárás során a hitelezők felhívására a Cstv. szabályai szerint sor kell,
hogy kerüljön, hiszen előfordulhat, hogy vannak olyan hitelezők, akiknek jogos követelése
van a céggel szemben, de a megszüntetési eljárás menetében a cégbíróság felhívására nem
jelentkeztek.
Ha a cég vagyonára vonatkozó hitelezői bejelentés nem érkezik és a cég székhelye,
illetve képviselője változatlanul ismeretlen, a cégbíróság végelszámolás elrendelése, illetve
felszámolási eljárás kezdeményezése nélkül hivatalból törli a céget a cégjegyzékből. A törlést
elrendelő végzést az érintett cég számára - értelemszerűen - nem kell kézbesíteni, hiszen az
eljárás megindulásának oka épp az volt, hogy sem a cég, sem képviselője nem érhető el.
Ugyanakkor mind a felszámolási eljárás kezdeményezéséről, mind pedig a törlésről szóló, a
Cégközlönyben közzétett végzés ellen fellebbezésnek van helye. Erre azért van szükség,
mivel a végzés jogerőre emelkedéséig a cég a törvényes működését helyreállíthatja, és így a
törlés valójában nem következik be, a cégbíróság a megszüntetési eljárást megszünteti.
A 93. §-hoz
Ha egy cég „fantomizálódik”, tehát eltűnik a székhelyéről és a vezető tisztségviselők
sem találhatók meg, akkor ez mindenképpen felveti a cég tagjainak felelősségét, hiszen nem
tették meg az elvárható lépéseket a cég törvényes működése érdekében. Erre pedig még a
megszüntetési eljárás folyamata alatt is lehetőségük lenne. Az esetek többségében a
184
megszüntetési eljárás mégis a cég törlésével zárul, oly módon, hogy jelentős tartozások
maradnak a cég után és a hitelezők nem nyerhetnek kielégítést.
Ezt a magatartást szankcionálja az új Gt. is, amikor a 23. § (3) bekezdésében úgy
rendelkezik, hogy a gazdasági társaság megszüntetési eljárást követő törlésétől számított 2
évig nem lehet más gazdasági társaság vezető tisztségviselője az a személy, aki a törlést
megelőző évben a gazdasági társaságnál vezető tisztségviselő volt.
A hatályos cégjogi szabályozás is súlyos jogkövetkezményeket fűz ahhoz, ha a cég
korábbi tulajdonosának magatartása vezetett a megszüntetési eljáráshoz, illetve az aktuális
tulajdonosok tevékenységére, illetve mulasztására tekintettel az eljárás a cég törlésével
fejeződik be.
Ugyanakkor a felelősség megállapítását lehetővé tevő feltételek indokolatlanul
különbözőek, attól függően, hogy a megszüntetési eljárást megelőző vagy az aktuális
tulajdonosról van-e szó. Az egyik esetben csak az 50 %-ot meghaladó szavazati joggal
rendelkező tulajdonossal szemben lehet eljárni, míg a volt tulajdonost a tulajdoni hányada
nagyságától függetlenül is felelősségre lehet vonni. Ezért a törvényjavaslat egységes
szabályokat állapít meg a mindkét esetben.
A törvényjavaslat értelmében nem hivatkozhat korábbi korlátozott felelősségére a Ptk.
685/B. §-a szerinti többségi befolyással rendelkező tag, amennyiben a céget a cégbíróság
megszüntetési eljárást követően törölte a cégjegyzékből, úgy, hogy a cég a saját tőkéjének 30
%-át meghaladó, ki nem elégített tartozást hagyott hátra, kivéve, ha bizonyítja, hogy a
megszüntetési eljárás bekövetkezéséhez magatartásával nem járult hozzá. (Pl. az egyedüli
tulajdonost súlyos betegséggel, huzamos ideig kórházban kezelték és ezért nem tudott
intézkedni az ismeretlen helyre távozott ügyvezető pótlásáról.)
Ugyanezek a szabályok irányadók arra az esetre is, amikor a tag (részvényes) a
megszüntetési eljárás megindulását megelőző 3 éven belül ruházta át részesedését másra.
Ebben az esetben csak az lehet kimentési ok, ha bizonyítja, a vagyoni hányada átruházásának
időpontjában a cég fizetőképes volt, a vagyonvesztés csak ezt követően következett be, illetve
a cég nem volt ugyan fizetőképes, de a tag (részvényes) bizonyítja, hogy az átruházás során
jóhiszeműen járt el, tehát a cégben fennálló részesedését nem egy hajléktalannak „adta el”,
hanem az üzleti életben közismerten megbízhatónak ismert személynek.
A (volt) tulajdonos korlátlan felelősségének megállapítása iránt a cég hitelezőjének kell
pert indítania, aki végelszámolási, illetve felszámolási eljárás hiányában más módon nem
nyerhet kielégítést. A bíróság a perben azt vizsgálja, hogy van-e ok-okozati összefüggés a
többségi befolyással rendelkező, tehát elvben a cég működését alapvetően meghatározó (volt)
tulajdonos magatartása és aközött, hogy a jelentős tartozást felhalmozó céget a cégbíróság
megszüntetési eljárást követően törölte a cégjegyzékből, oly módon, hogy a hitelezők nem
juthattak hozzá követeléseikhez.
A törvényjavaslatban foglaltakkal azonos feltételek esetén állapítható meg a volt tag
(részvényes) felelőssége a felszámolási eljárás megindítását követően - ennek megfelelően
módosul a Cstv. 63. §-a - amennyiben a felszámolási eljárást megszüntetési eljárás előzte
meg és az „fordult át” felszámolási eljárásba.
185
A korlátozott felelősség áttörésének általánosabb jellegű, de ugyancsak a hitelezői
igényeket rosszhiszemű magatartással meghiúsító tulajdonossal szemben alkalmazható
fellépés lehetőségét mondja ki az új Gt. 50. §-ának (4) bekezdése is. Eszerint a korlátolt
felelősségű társaság és a részvénytársaság azon tagjai (részvényesei), akik a társaság
elkülönülő személyiségével és korlátolt felelősségével a hitelezők rovására visszaéltek,
korlátlanul és egyetemlegesen felelnek a megszűnt társaság ki nem elégített kötelezettségeiért.
Hangsúlyozni kell, hogy a korlátozott felelősség áttörésére - akár a törvényjavaslatban,
akár a Cstv.-ben, akár az új Gt.-ben szabályozott tényállásokról van is szó - csak kivételesen
indokolt esetben, bírósági eljárásban kerülhet sor.
VIII.	Fejezet
A VÉGELSZÁMOLÁS
1. Cím
Általános rendelkezések
A 94. §-hoz
A jogutód nélkül megszűnő cégek nem hagyhatnak fel egyszerűen a vállalkozási
tevékenységgel, szükség van arra, hogy vagyoni- gazdasági jogviszonyaik rendezett
megszüntetése után kerüljön csak sor a cégjegyzékből való törlésükre.
Emiatt a jogutód nélküli megszűnésnek mindig velejárója a felszámolás, vagy a
végelszámolás, s ez alól egyedüli kivétel az az eset, amikor a megszüntetési eljárás kapcsán
(89-93. §) kerül sor a törlésre.
A végelszámolás szabályai a Gt.-ből és a Cstv.-ből azért kerültek át a törvényjavaslatba,
mivel a fizetésképtelenségi helyzetben nem lévő gazdasági szervezetek piacról való
kivezetésének szabályai nem tartozhatnak egy fizetésképtelenségi törvény szabályozási
körébe. Ugyanakkor a végelszámolás szabályai ezáltal nem csak a gazdasági társaságokra,
hanem valamennyi cégnek minősülő szervezetre vonatkoznak, illetve más, cégnek nem
minősülő szervezetek jogállását rendező jogszabályok - az adott szervezet jogutód nélküli
megszűnése kapcsán - a végelszámolás itt lefektetett szabályainak alkalmazását írják elő.
Végelszámolásra két módon kerülhet sor: a cég önkéntes elhatározása alapján, vagy a
cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárásban alkalmazott szankciója révén. Az első esetkör
jelenti az általános, etalonként szolgáló eljárási módot, és ennek részletes szabályai
találhatóak a törvényjavaslat 98-113. §-ában. A második esetkör, melyet kényszer-
végelszámolásnak nevez a törvényjavaslat, csupán az előbbitől történő eltérések
meghatározásával, kivételes esetkörként nyert szabályozást (116-118. §).
A 95-96. §-hoz
A törvényjavaslat a 95-96. §-ban általános szabályokat állapít meg, amelyek minden
végelszámolási folyamat alaptételei. Ilyennek számít a 95. § (1) bekezdésében
186
megfogalmazott tiltás, amely kimondja, végelszámolás nem határozható el a
fizetésképtelenséget megállapító végzés kézhezvételét követően, továbbá, hogy a felszámolás
(jogerős) elrendelésével a végelszámolás ex lege megszűnik. Mindez a felszámolás prioritását
jelenti a végelszámolással szemben.
Hasonló elsőbbséget élvez a végelszámolással szemben a büntetőeljárás, ha a céggel
szemben büntetőjogi intézkedés alkalmazására van kilátás.
A végelszámolási folyamat befejezésére vonatkozó tilalmakat is megállapít a
törvényjavaslat. Így nincs helye a végelszámolás befejezésének, ha a céggel szemben hatósági
vagy bírósági eljárást folytatnak, mindaddig, amíg az eljárás be nem fejeződik, vagy az
eljárásban a cég tekintetében alanyváltozás nem következik be.
A végelszámolási eljárás maga (a hatályos csődjogi megfogalmazással szemben) nem
bírósági eljárás, hanem a gazdálkodó szervezet működésének, sajátos - a jogutód nélküli
megszűnését célzó - létszakasza, melyhez azonban különféle bírósági peres, és nemperes
eljárások kapcsolódnak (kapcsolódhatnak). Ez utóbbiakra igaz, hogy azokra a Pp.
rendelkezései megfelelően alkalmazandóak. A végelszámolással kapcsolatos nemperes,
valamint a VIII. Fejezetben említett peres eljárásokra különös illetékességi, illetve hatásköri
szabályt ad a javaslat.
A 97. §-hoz
A törvényjavaslatban az általános rendelkezések között nyer elhelyezést az a szabály is,
amely minden végelszámolásra érvényesen meghatározza, hogy mi számít a végelszámolás
kezdő időpontjának, és mi a végelszámolás tárgya. E szabályok a hatályos normákhoz képest
nem változnak, csak jogszabályi elhelyezésük vált ésszerűbbé.
2-3. Cím
A végelszámolás elhatározása; a végelszámoló jogállása és felelőssége
A 98-99. §-hoz
A törvényjavaslat 98-113. §-a az önkéntesen elhatározott jogutód nélküli megszűnéshez
kapcsolódó végelszámolás eljárási rendjét határozza meg. A jogutód nélküli megszűnés és a
végelszámolás elhatározása a cég legfőbb szervének kizárólagos hatáskörébe tartozó döntés,
mellyel egyidejűleg meg kell jelölnie a végelszámolás kezdő időpontját (ez egyébként
cégjegyzéki adat is). Emellett a végelszámoló személyében is és díjazásának kérdésében [99.
§ (2) bek. utolsó mondata] is döntésre kell jutnia a cég legfőbb szervének.
Ugyanezen az ülésen dönteni kell arról is, hogy amennyiben a jogutód nélküli
megszűnését elhatározó cég részvételével gazdálkodó, vagy társadalmi szervezetek,
alapítványok működnek, ezeknek a cég megszűnésével mi lesz a jogi helyzete, illetve abban
milyen változás következzen be. Ezekről a kérdésekről nem a végelszámolónak kell döntenie,
hanem az ilyen „fajsúlyú” kérdésben a végelszámolónak már a legfőbb szerv döntései alapján
kell eljárnia. Lehet, hogy a cég jogutód nélküli megszűnése, tagsági jogviszonyának
megszűnése az adott szervezet (pl. egy egyesület) továbbműködését nem befolyásolja, de
értesíteni kell a tagja megszűnéséről, pl. a tagnyilvántartás vezetésének szempontjából is.
187
A végelszámolás kezdő időpontjához számos joghatás fűződik, egyebek közt az, hogy
ezzel az időponttal megszűnik a korábbi vezető tisztségviselők megbízatása, és kezdetét veszi
a végelszámolóé. A végelszámoló a cég önálló képviseleti jogú vezető tisztségviselője,
jogállását, felelősségét, megválasztásának feltételeit a 99. § határozza meg.
A végelszámoló tevékenységéért a polgári jog általános szabályai szerint tartozik
felelősséggel. Fokozott gondossággal, a cégérdekek és a hitelezők érdekeinek szem előtt
tartásával kell eljárnia. A végelszámoló a wrongful trading - a hanyag, felelőtlen
cégvezetéssel összefüggésben a hitelezők megkárosítása - miatt felelősséggel tartozik, az
ezzel kapcsolatos tényállást fogalmazza meg a törvényjavaslat 99. § (5)-(6) bekezdése. A
végelszámolási eljárás során rendezni kell a gazdasági működés következtében beállt
környezeti ártalmak káros következményeit. A múltban gyakran előfordult, hogy
végelszámolással történő jogutód nélküli megszűnése esetében e kötelezettségeket figyelmen
kívül hagyták, ezért ezeknek a feladatoknak a teljesítését a mulasztó végelszámolóval
szemben alkalmazott szankciókkal is előmozdítja a törvényjavaslat.
A végelszámolás kezdetétől számított 45 napon belül a cég korábbi (a végelszámolást
megelőző időszakban képviseleti jogot gyakorló) vezető tisztségviselőjének feladata, hogy a
végelszámolás előtti cégállapotot megfelelően feltárja, lezárja, a (4) bekezdésben
meghatározott (a hatályos joghoz képest ésszerűen csökkentett) értesítési kötelezettségeknek
eleget tegyen, és a végelszámoló részére valamennyi, a végelszámolás lefolytatásához
szükséges iratanyagot (az iratjegyzékkel, kimutatásokkal együtt) átadja. E kötelezettségek
elmulasztásából eredő károkért kártérítési felelősséggel tartozik, és a végelszámoló kérelmére
bírságolható, illetve a munkatársával esetlegesen okozott többletköltségek megtérítésére is
kötelezhető. Ugyanez a bírságtétel alkalmazható akkor is, ha a végelszámoló tanúsít
kötelezettségszegő magatartást, pl. ha a törvényi feltételek fennállta ellenére sem tér át az
egyszerűsített végelszámolásról az általános szabályok szerintire, vagy „szabotálja” a
felszámolás kezdeményezésére vonatkozó kötelezettségét.
A 100. §-hoz
Az önkéntesen elhatározott végelszámolás során - a végelszámoló kijelöléséhez
hasonlóan - a végelszámoló személyének megváltoztatásával kapcsolatos hatáskör is a
legfőbb szervet illeti. Előfordulhat azonban, hogy a végelszámoló jogviszonya valamely
okból megszűnik, és a legfőbb szerv késlekedik újabb végelszámoló megválasztásával. Ez a
tagoknak, hitelezőknek, de a vezető tisztségviselő nélkül maradt cégnek is igen hátrányos.
Erre az esetre ad megoldást a 100. § szabályozása.
Előfordulhat az is, hogy a kényszer-végelszámolásban kirendelt végelszámoló
mulasztása, a végelszámolói tevékenységgel való felhagyása miatt válik szükségessé a
cégbíróság beavatkozása. A cégbíróság ilyenkor belátása szerint a 106. § (3) bekezdésében írt
szankciókat alkalmazhatja, de rendelkezhet másik végelszámoló kirendeléséről is.
A 101-102. §-hoz
A végelszámolás megindításával kapcsolatos cégjegyzéki változások bejegyeztetési
kötelezettsége a végelszámolót terheli.
188
A cégbíróság ezzel kapcsolatos - a Cégközlönyben közzéteendő - végzése tartalmazza a
hitelezőknek szóló felhívást is, amely szerint a közzétételtől számított 40 napon belül kell
követeléseiket a végelszámolónak bejelenteni. A közleményt - a változásbejegyző végzés
kapcsán - csak a cégbíróság teszi közzé, a végelszámolónak az általános szabályok (98-113.
§) szerint folyó eljárásban közleményt egyetlen cégforma esetén sem kell önállóan
megjelentetnie.
A törvényjavaslat 102. §-ának (3) bekezdése szerint a végelszámolónak a végelszámolás
megindításáról a közzétételtől számított 15 napon belül a (3) bekezdés a)-h) pontjaiban
megjelölt szerveket és személyeket is értesítenie kell. (A hatályos jogtól eltérően az értesítési
kötelezettség döntő része nem a korábbi vezető tisztségviselőt, hanem a végelszámolót
terheli.)
Fontos új rendelkezés, hogy ha a végelszámoló személye a korábbi vezető
tisztségviselővel azonos, nem szükséges a törvényjavaslat 55. §-a szerint a végelszámolói
minőségében újabb aláírási címpéldányt csatolnia a cég iratanyagához, hiszen csak a tisztség
elnevezése változott, a tisztségviselő névaláírása nem, címpéldánya a cégiratok között
megtalálható. Költségkímélés és az eljárás egyszerűsítése érdekében ezért a törvényjavaslat
az újabb címpéldány benyújtásától ilyen esetben eltekint.
4.	Cím
A végelszámolás lefolytatása
A 103-105. §-hoz
A törvényjavaslat 103. §-a a végelszámoló feladatait összegzi, egyúttal leszögezi, hogy a
végelszámoló kötelezettségeihez hozzátartozik az is, hogy a cég vagyonának a megóvásáról,
szükség szerinti őrzéséről a végelszámolás teljes (akár évekig tartó) tartama alatt
gondoskodjon.
A végelszámoló - önálló képviseleti joggal - irányítja a cég tevékenységét, azonban
eljárását (melynek célja a cég működésének mielőbbi befejezése) a legfőbb szerv döntései
határozzák meg. A legfőbb szerv úgy is határozhat, hogy a cég vagyonát, vagy annak egyes
elemeit csak nyilvános pályázattal, illetve árverés útján lehet értékesíteni; és az is a legfőbb
szerv döntési kompetenciájába tartozik, hogy a gazdasági tevékenység bizonyos mértékű
folytatását elrendeli-e a végelszámolás tartama alatt.
Ha a végelszámolás a megindulásának évében nem fejeződik be, a végelszámoló minden
évben (és nem csak a végelszámolás befejeztekor, mint a hatályos jogban) köteles elkészíteni
a számviteli törvény szerinti beszámolót és az éves adóbevallást. A törvényjavaslat
értelmében el kell készíteni a tájékoztatót a cégbíróságnak, illetve a legfőbb szervnek arról,
hogy a végelszámolás befejezésére miért nem került még sor.
A hatályos szabályozás nem szab időbeli korlátot a végelszámolásra. Ez sok esetben a
tapasztalatok szerint visszaélésekre ad lehetőséget. Éppen ezért a törvényjavaslat a
végelszámolás lefolytatására egy reális - 3 éves - határidőt állapít meg azzal, hogy annak
leteltével - ha a cég a törlésére irányuló kérelmet bejegyzésre alkalmas módon nem nyújtják
be -, az önkéntes végelszámolás kényszer-végelszámolásba fordul át (116-118. §).
189
A 106-107. §-hoz
A törvényjavaslat 106. §-a a cég hitelezőivel kapcsolatos teendőket foglalja elsősorban
össze. A cégbíróság által közzétett hitelezői felhívást is tartalmazó végzés megjelentetésének
az a célja, hogy a jogutód nélkül megszűnni kívánó cég valamennyi hitelezője tudomást
szerezzen a végelszámolásról.
A végelszámoló a korábbi vezető tisztségviselő által átadott dokumentáció alapján
elkészíti a nyitó beszámolót, ebből kiindulva, illetve a hitelezői igénybejelentések összesítése
(a követelések jegyzékének elkészítése) ismeretében - a nyitó mérleg szükség szerinti
korrekciója alapján - tud következtetést levonni arra nézve, hogy a cégvagyon a hitelezői
követelések fedezetére elegendő lesz-e vagy sem, kell-e felszámolási eljárást
kezdeményeznie. Ezzel áll összefüggésben a törvényjavaslat 107. §-ának (2) bekezdése,
amely megtiltja, hogy az említett korrigált mérleg összeállítása előtt a halaszthatatlanul
szükséges kiadásokon kívül a végelszámoló más kifizetéseket teljesítsen. A korrigált nyitó
mérleg összeállítására a hitelezői igénybejelentési határidő elteltétől számított, legfeljebb 75
napos időszak áll a végelszámoló rendelkezésére.
A hitelezői igénybejelentés elmulasztása nem jogvesztő hatályú, de a késlekedő hitelező
nem hátráltathatja a végelszámolás menetét. Ezért a törvényjavaslat kimondja, hogy a
záródokumentumok elfogadását követően a hitelezői igény már csak a megszűnt cég
tartozásaiért való helytállás szabályai szerint érvényesíthető.
A követelések számbavétele kapcsán a végelszámoló nem végez olyan rangsorolást a
hitelezői igények közt, mint a hatályos jog szerinti felszámolási eljárásban a felszámoló,
hiszen itt az a fikció, hogy a vagyon valamennyi követelést fedezi. Az egyedüli
megkülönböztetés a hitelezői igénybejelentések között, hogy a végelszámoló elismeri-e, vagy
vitatja azt.
A cégbírósághoz is benyújtandó követelések jegyzékében a vitatott igényeket külön ki
kell mutatni, és amennyiben a követelést a végelszámoló vitatja, erről a tényről az érintett
hitelezőket közvetlenül értesíteni kell.
A vitatott hitelező igény jogosultja a végelszámolói értesítés kézhezvételétől számított
30 napos határidőn belül perben érvényesítheti igényét. A vitatott hitelezői igények fedezetére
a végelszámolónak lekötött tartalékot kell képeznie.
A cég tagja (részvényese), hitelezője, illetve aki a jogi érdekét valószínűsíti,
törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezhet a cégbíróságnál, ha azt észleli, hogy a
végelszámoló a követelések jegyzékét nem nyújtotta be a cégbírósághoz.
A 108. §-hoz
A végelszámolási nyitó beszámoló elkészítésének jelentősége abban áll, hogy ennek
alapján dönthető el: végelszámolással, vagy felszámolással történik-e a jogutód nélküli
megszűnés. (Fizetésképtelenségi helyzet természetesen később, a végelszámolás során is
kialakulhat, de elsődlegesen az, hogy a hitelezői igények a végelszámolás rendjében
kielégíthetők-e, ebből a dokumentumból állapítható meg.) Ha a beszámolóból az derül ki,
190
hogy a cégvagyon a tartozásokat nem fedezi, és a cég tagjai (részvényesei) a hiányzó
vagyonrészt nem pótolják, a végelszámoló köteles kezdeményezni a felszámolási eljárás
lefolytatását. Ez a legfőbb szerv álláspontjától nem tehető függővé, de annak megtörténtéről a
cégtulajdonosokat a végelszámolónak tájékoztatnia kell.
A végelszámoló - mint a cég szervezeti képviselője - köteles egyúttal mindazon
beszámoló készítési, és iratátadási tevékenységeket elvégezni, melyek az elrendelt
felszámolás esetén a cég korábbi vezető tisztségviselőjét terhelnék.
A felszámolási eljárás kezdeményezése esetében a végelszámoló díja - amit a legfőbb
szerv állapít meg - felszámolási költségnek minősül, akár felszámoló szervezet, akár más
személy volt a végelszámoló. Külön hangsúlyozza a törvényjavaslat, hogy a végelszámolói
minőségben eljárt felszámoló szervezetet az utóbb megindított felszámolási eljárásban ki lehet
jelölni a cég felszámolójaként. Ez a rendelkezés lehetővé teszi, hogy a felszámoló szervezet
által a végelszámolás során nyert ismeretek a felszámolás során hasznosulhassanak abban a
reményben, hogy így gyorsabban elvégezhető a cég felszámolása.
A 109. §-hoz
A törvényjavaslat 109. §-a részletesen szabályozza a végelszámoló eljárása ellen
felmerülő kifogások elbírálásának rendjét. A végelszámolási kifogás jogintézménye a
hatályos Cstv.-ben is szerepel, megfogalmazása azonban alig több mint a felszámolási
kifogásra történő visszautalás. A végelszámolási kifogás lehetőségével a gyakorlatban alig
éltek az arra jogosultak, vélhetőleg azért sem, mert a végelszámolási eljárás rendjének, a
végelszámoló kötelezettségeinek meglehetősen hézagos szabályozása miatt ez nem sok
reménnyel kecsegtetett. A törvényjavaslat most ezen a hiányosságon is segít.
A 110. §-hoz
A végelszámoló a felszámolóhoz hasonlóan azonnali hatályú felmondási, illetve elállási
jogot gyakorolhat, e jogosítványok a jogutód nélküli megszűnés végrehajtása érdekében
szükségesek. A jog gyakorlásával okozott kár megtérítésére ugyanakkor a cég köteles, a
végelszámolónak pedig e kártérítési igényekre, valamint a járadék jellegű követelések
rendezésével kapcsolatos kiadásokra, illetve a jövőben felmerülő szavatossági, jótállási
kötelezettségekért való helytállási kötelezettség költségeire tartalékot kell képeznie.
A fogyasztók érdekeit szolgáló újdonság a törvényjavaslatban, hogy a szavatossági,
jótállási és kártérítési kötelezettségek rendezésével a végelszámoló harmadik személyt köteles
megbízni, akinek a cég megszűnése utáni helytállás biztosítása érdekében - a vonatkozó
iratanyaggal együtt - az erre a célra képzett lekötött tartalékot is át kell adnia. Az üzletfelek,
fogyasztók tájékoztatása érdekében a Cégközlönyben az erre vonatkozó megállapodást közzé
kell tenni.
5.	Cím
A végelszámolás befejezése
A 111-113. §-hoz
191
A végelszámolás befejezésével a végelszámoló összeállítja a törvényjavaslat 111. § a)-e)
pontja szerinti dokumentációt és azt a cégnél esetleg működő felügyelő bizottság (más
ellenőrzésre feljogosított szerv), illetve a könyvvizsgáló jelentésével együtt a legfőbb szerv
elé terjeszti. A (2) bekezdés a maradványvagyon természetbeni felosztása esetére - a
gyakorlatban olykor észlelt visszaélések elkerülése végett - vagyonértékelési kötelezettséget
ír elő.
A vagyonfelosztásról a cég legfőbb szerve dönt, e határozatnak teljes körűnek kell
lennie, minden aktíváról és passzíváról rendelkezni kell, és el kell rendezni azoknak a bírósági
és más hatósági eljárásoknak a sorsát is (akár a felek személyében történő változtatás útján),
melyeknek a megszűnő cég alanya. Amíg ez nem történik meg, jogutód nélküli megszűnésre
jogszerűen nem kerülhet sor. [Lásd a 95. § (4) bekezdéséhez fűzött indokolást]
A legfőbb szervnek szükség szerint határoznia kell a végelszámoló járandóságáról,
továbbá a végelszámolási költségek, az iratőrzés és egyéb megszűnési költségek viseléséről is.
[Az iratőrzés megszervezése egyébként a 112. § (1) bekezdése szerint a végelszámoló
kötelezettsége, és az ő kötelessége a cég biztosítottjai adatainak a nyugdíjbiztosítási hatóság
részére történő átadása is.]
A végelszámoló hajtja végre a legfőbb szervnek a vagyonkiadás tárgyában hozott
határozatát is, mely azonban csak a cégnek a cégjegyzékből való törlése után foganatosítható.
A törlési kérelmet egyébként a 112. § (4) bekezdésében meghatározottak szerint a
végelszámoló nyújtja be a cégbírósághoz. Ez a szabály összhangban van azzal, hogy a
végelszámoló a cég törvényes képviselője, így a bejegyeztetési kötelezettség őt terheli.
Új szabályt fogalmaz meg a törvényjavaslat 112. §-ának (6) bekezdése az értékpapírt
kibocsátó cégek végelszámolás utáni törlésével kapcsolatban. A törlést elrendelő jogerős
határozat meghozatalával egyidejűleg ugyanis a cégbíróság köteles értesíteni a központi
értéktárat a cég által kibocsátott értékpapírok érvénytelenítése végett.
Változatlan ugyanakkor az a hatályos jogban is ismert szabály, hogy a végelszámolás
során a cég bármikor dönthet a végelszámolás megszüntetéséről és a vállalkozás folytatásáról.
Erre a cég törlési kérelmének benyújtásáig ad lehetőséget a törvényjavaslat. Az ezzel
összefüggő változásokról is értelemszerűen rendelkezni kell ilyenkor, és a cégjegyzéken is át
kell vezetni a szükséges módosításokat, amely már a cég megválasztott vezető
tisztségviselőjének a feladata.
6.	Cím
Az egyszerűsített végelszámolás
A 114-115. §-hoz
Az egyszerűsített végelszámolás már az 1988. évi VI. törvényben, és az 1997. évi
CXLIV. törvényben is ismert jogintézmény volt. Arra szolgált, hogy a kis „családi”
vállalkozások, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok számára a Cstv.-ben
megfogalmazott, számukra feleslegesen bonyolult végelszámolási rendet egyszerűsítse. Ez a
szabályozás azonban - miután a Cstv. módosult végelszámolási normáival nem volt
összhangban - gyakorlatilag egyszerűsítést alig jelentett a cégek számára, csak a
cégeljárásban volt haszna a törléssel egyidejű bejegyzés lehetővé tételével. A kissé kusza
192
törvényi megszövegezésből arra a következtetésre lehetett jutni, hogy a végelszámolás ilyen
esetében a végelszámolás megindulásának közzététele elmarad.
Az egyszerűsített végelszámolás hatályos szabályai szerint ha a jogutód nélkül
megszűnő, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság a tartozásait 30 napon belül rendezte,
a végelszámolással kapcsolatos változások bejegyzésére irányuló kérelmét a törlési
kérelemmel együtt (illeték és közzétételi költségtérítés megfizetése nélkül) terjesztheti elő, és
a hitelezőknek szóló közleményt sem kell megjelentetnie. A cégbíróság a bejelentett
adatváltozásokat - ideértve a végelszámoló adatait is - a törlésről rendelkező végzésében
tünteti fel, és annak közzétételével együtt kerülnek nyilvánosságra a végelszámolásra
vonatkozó adatok. A szabályozás sok visszaélésre ad alkalmat, különösen az egyszerűsített
végelszámolás eljárási rendjének szabályozatlansága folytán, noha kétségtelen, hogy az ilyen
cégek esetében a tagok korlátlan felelőssége a hitelezők követeléseiért bizonyos fokú
hitelezővédelmet jelent.
A törvényjavaslat változatlanul megtartja az egyszerűsített végelszámolás
jogintézményét, azt azonban részletesebben szabályozza. A rendelkezésre álló időtartamot
ésszerűbben és betarthatóbban állapítja meg, a 120 napba a végelszámoló hirdetményének
közzététele is „belefér”, biztosítva ezzel a hitelezők korrekt értesítését, és ezáltal annak felelős
felmérését, hogy az egyszerűsített eljárásnak valóban helye van-e, nem kell-e végelszámolás
helyett felszámolási eljárás lefolytatását kezdeményezni.
A hirdetményt a végelszámoló teszi közzé a Cégközlönyben, ezzel az eltéréssel
feladataira egyebekben az általános szabályok vonatkoznak. Ha nincs szükség felszámolási
eljárás lefolytatására, és a 120 nap alatt valóban befejeződik az egyszerűsített végelszámolás,
akkor a hatályos szabályozással egyező módon a végelszámoló törlési kérelemmel együtt
jelenti be a cégbíróságnak a végelszámolással együttjáró egyéb cégjegyzéki változásokat,
adatokat is. Az egyszerűsített végelszámolásról az általános szabályok szerinti „kétlépcsős”
végelszámolásra kell áttérnie a végelszámolónak akkor, ha a végelszámolási folyamatban
valamilyen „komplikáció” támad [114. § (3) bek. a-c) pontja és (4) bekezdése], továbbá -
értelemszerűen -, akkor is, ha a végelszámolás befejezése 120 nap alatt nem sikerül [114. §
(5)	bekezdés].
Az áttérés során, ha az egyszerűsített végelszámolás hirdetményét a végelszámoló már
megjelentette, úgy a cégbíróságnak már nem kell a hitelezői felhívást a végzésébe foglalnia,
ha azonban az áttérés előtt a közzétételre még nem került sor, akkor ez nem maradhat el. A
továbbiakban a „kétlépcsőssé” vált végelszámolás az általános szabályok szerint megy végbe.
A törvényjavaslat az áttérés napját rögzíti (ez a változásbejegyzési kérelem cégbírósághoz
való benyújtásának a napja); és azt is deklarálja, hogy a végelszámolási hirdetmény
megjelenéséhez kapcsolódó határidők a végelszámoló által megjelentetett hirdetmény
közzétételéhez kötődnek akkor is, ha az áttérés folytán az általános szabályok szerint
folytatódik is a végelszámolás. (Ha nem volt végelszámolói hirdetmény az áttérés előtt, a
cégbíróság által közzétett hitelezői felhívás megjelenésével indulnak a határidők.)
7. Cím
A kényszer végelszámolás
A 116. §-hoz
193
A végelszámolásnak - mint arról a 94. §-hoz fűzött magyarázat kapcsán már szó volt -
két módja van: az önkéntesen elhatározott, és a más által a cégre kényszerített végelszámolás,
tehát a kényszer-végelszámolás. Utóbbira akkor kerül sor, ha a cégbíróság törvényességi
felügyeleti hatáskörében eljárva kötelezi a jogutód nélküli megszűnésre a céget, továbbá, ha
az anyagi jogszabályok rendelkezései miatt kötelezően következik be a jogutód nélküli
megszűnés [pl. a közkereseti társaság egy főre csökkenése; a betéti társaságból valamennyi
kültag (beltag) kiválása folytán]. Szankciós jelleggel kényszer-végelszámolásra kerül sor
akkor is, ha a cég a végelszámolását a maximáltan rendelkezésre álló 3 év alatt nem fejezte
be, vagy önként nem tért át az egyszerűsített végelszámolásról az általános szabályok szerinti
végelszámolásra, holott ennek törvényi feltételei bekövetkeztek.
A kényszer-végelszámolásra az általános végelszámolási előírások irányadóak, van
azonban néhány markáns eltérés. Ilyen eltérés pl., hogy a legfőbb szerv határozatát a
végelszámolás elrendeléséről a cégbíróság végzése pótolja, és egyúttal a jogutód nélküli
megszűnés esetén kötelező, a végelszámolással kapcsolatos cégjegyzéki változásokat a
cégbíróság hivatalból vezeti át a cégjegyzéken.
A bíróság által kijelölt végelszámoló feladata elsőként csak annyi, hogy az aláírási
címpéldányát a jogerős kirendeléstől számított 15 napon belül (jogi képviselő közreműködése
nélkül) benyújtsa a cégbírósághoz.
A kényszer-végelszámolás időtartama főszabály szerint éppúgy 3 év, mint az önkéntes
végelszámolás esetében. Amikor azonban egy önkéntesen elhatározott, már hosszabb ideje
folyó végelszámolást fordít át a bíróság kényszer-végelszámolásra, nyilvánvaló, hogy újabb 3
éves időtartam nem állhat rendelkezésre a végelszámolás befejezésére. Ezért a kényszer-
végelszámolás időtartama ilyenkor rövidebb (csak 1 év), mely azonban indokolt esetben még
6 hónappal meghosszabbítható. Ha a kényszer-végelszámolás befejezését a cég részvételével
folyamatban lévő peres eljárás gátolja, a meghosszabbítás kivételesen a peres eljárás jogerős
befejezéséig tarthat.
További eltérés az önkéntes végelszámoláshoz képest, hogy a kényszer-végelszámolás
visszafordíthatatlan, azaz a legfőbb szerv (és a cégbíróság) sem dönthet a végelszámolás
megszüntetéséről, illetve a működés továbbfolytatásáról. Ha a kényszer-végelszámolásról
felszámolásra kellett áttérni, a felszámolási eljárásban nincs helye egyezségkötésnek, és az
adós teljesítésére tekintettel sem szüntethető meg az eljárás.
A 117-118. §-hoz
A törvényjavaslat 117. §-a a kényszer-végelszámolás során a végelszámoló személyének
kijelölésére vonatkozó iránymutatásokat tartalmaz. Főszabály, hogy felszámoló szervezetet,
vagy más alkalmas személyt, nem pedig a törvényességi felügyeleti eljárás legsúlyosabb
szankcióját elszenvedő cég vezető tisztségviselőjét rendeli ki végelszámolóként a cégbíróság,
mivel az ilyen helyzetbe került cég vezető tisztségviselőjétől csak kivételes esetben várható
aggálytalan végelszámolói működés.
A törvényjavaslat szabályozza az összeférhetetlenség és a kizárás, valamint a kijelölés
visszautasításának kérdését is. Utóbbira azért van szükség, mert a végelszámolói tisztség
elnyerése itt nem szabad egyezkedés tárgya, hanem egyoldalú - hatósági - aktus
következménye, indokolt esetben ezért módot kell adni a megbízatás visszautasításra is.
194
A törvényjavaslat 117. § (3) bekezdése leszögezi, hogy bár a végelszámolás
elrendelésével (megindulásával) összefüggő cégjegyzéki változásokat a cégbíróság hivatalból
(és így ingyenesen) vezeti át a cégjegyzéken, illetve teszi közzé, az esetleges későbbi
változások [például a végelszámoló címében (székhelyében), nevében] bejegyeztetése már az
általános szabályok szerint történik, azaz azok bejelentésére a végelszámoló köteles illeték és
közzétételi költségtérítés megfizetése mellett. A végelszámolás befejezése után a törlési
kérelem benyújtása szintén a végelszámoló feladata. E kérelem - kötelező jogi képviselet
igénybevételével - illeték és közzétételi költségtérítés megfizetése nélkül terjeszthető elő, az
általános cégeljárási szabályok szerint.
A kirendelt végelszámoló helyzetét is megkönnyíti a törvényjavaslat 101. §-ának (2)
bekezdésében megfogalmazott szabály, amely kimondja, hogy a végelszámoló a
végelszámolás cégbejegyzése során nem köteles aláírási címpéldányt csatolni, ha korábban is
ő volt a cég vezető tisztségviselője, és címpéldánya a cégiratok között rendelkezésre áll. (Ez
értelemszerűen akkor fordulhat elő, ha a bíróság - kivételesen indokolt esetben - mégis a cég
vezető tisztségviselőjét rendeli ki végelszámolóként.)
A kényszer-végelszámolás során kirendelt végelszámoló ugyancsak az önkéntesen
elhatározott végelszámolás esetében lefektetett általános előírások szerint köteles eljárni, a
különbség az, hogy a cégvagyon értékesítését csak nyilvános pályázat, illetve árverés útján
ejtheti meg. Ez a cégre „rákényszerített” végelszámolás és végelszámoló esetén a
cégtulajdonosok védelmét szolgálja, akiknek nem volt ráhatásuk a végelszámoló személyének
kiválasztására, és védi a hitelezők érdekeit is azzal, hogy biztosítja a legkedvezőbb ár elérését.
A cégbíróság a végelszámoló eljárásában észlelt kötelességszegő magatartást
szankcionálja. Az eljárásra bárki bejelentése alapot szolgáltathat, aki a végelszámoló
mulasztását vagy kötelességszegését a cégbíróság tudomására hozza. [A cégbíróság ennek
során a 106. § (3) bekezdése szerinti intézkedéseket alkalmazhatja, de szükség esetén dönthet
úgy is, hogy másik végelszámolót rendel ki.]
Ha a végelszámoló a felszámolási eljárásra való áttérés szükségességét észleli, ezt nem
maga indítja meg (eltérően az önkéntes végelszámolástól), hanem a cégbíróságnál tesz
indítványt a felszámolás kezdeményezésére. Ilyen esetben a végelszámoló felszámolóként is
kijelölhető, ha a végelszámoló felszámoló szervezet volt [erre nézve a 108. § (3) bekezdése
tartalmaz rendelkezést]. Amennyiben a legfőbb szerv nem teszi meg, a cégbíróságnak meg
kell határoznia a végelszámoló díját a törvényjavaslat 118. § (3) bekezdésében előírtak
szerint, és ez a végelszámolói díj a felszámolási költségek közé sorolandó be, tehát a cég többi
tartozásához képest kedvezőbb elbírálásban részesül.
IX.	FEJEZET
A VAGYONRENDEZÉSI ELJÁRÁS
1.	Cím
A vagyonrendezési eljárás kezdeményezése
A 119. §-hoz
195
A törvényjavaslat IX. Fejezetében szereplő vagyonrendezési eljárás 2004. január 1.
napjától él a hatályos jogban. Ezt megelőzően ugyanis több olyan eset felmerült a bírósági
gyakorlatban, hogy a törölt cég tulajdonában álló vagyonra derült fény, amelynek jogi sorsa
rendezetlen maradt.
Vagyonrendezési eljárás csak akkor folytatható le, ha a céget jogutód nélkül törölték a
cégjegyzékből. A jogutód nélküli megszűnés azonban nemcsak a sajátos törvényességi
felügyeleti eljárás, a megszűntetési eljárás lefolytatása következtében, hanem akkor is
bekövetkezik, ha a céget felszámolási, egyszerűsített felszámolási, illetve végelszámolási
eljárás lefolytatását követően törlik a cégjegyzékből. A vagyonrendezési eljárás lefolytatására
tehát mindegyik esetben sor kerülhet.
Bár a megszüntetési eljárás során pl. már általában fény derül a cég esetleges vagyonára
is, teljesen kizárni a jövőben sem lehet, hogy a törölt cég vonatkozásában vagyonrendezési
eljárás lefolytatására kerüljön sor. Bár a vagyonrendezési eljárás lefolytatását a
törvényjavaslat változatlanul nem utalja kifejezetten a cégbíróság hatáskörébe, hanem a cég
utolsó bejegyzett székhelye szerint illetékes megyei bíróság illetékességét állapítja meg, az
eljárás természetének a céggel való szoros összefüggése mégis indokolttá teszi, hogy ez a
nemperes eljárás változatlanul a cégeljárási jogszabályok keretei között nyerjen elhelyezést.
Az eljárás tárgyát képező vagyonnak a törölt cég tulajdonában kell állnia. Nem indítható
vagyonrendezési eljárás olyan vagyon vonatkozásában, amelyre a törölt cégnek valamilyen
más címen áll fenn igénye, akkor sem, ha annak esetleg jelentős vagyoni értéke van.
Fontos változás a hatályos szabályozáshoz képest, hogy a törvényjavaslat kifejezetten a
cég tulajdonában álló vagyontárgy előkerülése esetében ad lehetőséget erre az eljárásra, a
törölt cég valamely fennálló jogos követelése sem ad tehát okot az eljárás megindítására. A
szabályozás célja ugyanis éppen az, hogy ténylegesen fellelhető, esetleg a közhiteles
nyilvántartásban immár félrevezető módon szereplő vagyontárgyak tulajdonjogi helyzetét
rendezze a bíróság segítségével.
A törvényjavaslat szerint az eljárás lefolytatását a törölt cég volt hitelezője, volt tagja
(volt részvényese), illetve az kérheti, akinek az eljárás lefolytatásához jogi érdeke fűződik,
mivel az általa megjelölt vagyontárgyra vonatkozóan követelése áll fenn. A kérelem tartalmát
illetően a törvényjavaslat szabályozása megegyezik a hatályos szabályozással.
Változatlan az a rendelkezés is, hogy ha a vagyontárgy közhiteles, vagy közérdekből
vezetett nyilvántartásban szerepel, és erről a nyilvántartást vezető szervezet a bíróságot
értesíti, az eljárás lefolytatása kötelező.
A gyakorlatban felmerült problémát old meg a törvényjavaslat 119. § (6) bekezdésében
foglalt szabály, amely egy adott cég esetében folyó vagyonrendezési eljárások egyesítésére ad
módot. Ha már van folyamatban vagyonrendezési eljárás, az újabb vagyontárgy előkerülése
esetében az eljárás megindítására a vagyonrendező bejelentése alapján is sor kerülhet. Ez
tehát a hivatalból lefolytatandó eljárás sajátos esete.
2.	Cím
A bíróság feladatai
196
A 120-121. §-hoz
A törvényjavaslat 120. §-ának (1) bekezdése a bíróságnak a kérelemre vonatkozó
feladatát foglalja össze.
Az eljáró bíróság a vagyonrendezési eljárás lefolytatása iránti kérelmet megvizsgálja.
Ennek során tisztázza, hogy a megjelölt vagyontárgy a cég tulajdonában állt-e, a kérelmező
személyében megfelel-e a törvényben előírt követelményeknek, megfizették-e az eljárási
illetéket és a közzétételi költségtérítést. A bíróság a nemperes eljárás jellegével összhangban
okirati bizonyítékokat beszerezhet, és személyes meghallgatást tarthat, ennek során a
kérelmezőt, a törölt cég volt tagját, vagy vezetőit meghallgathatja. Ha a kérelem alapján a
törvényi feltételek fennállanak, a bíróságnak még egy kérdésben van vizsgálati kötelezettsége.
El kell döntenie, hogy a vagyontárgy megjelölt értéke az eljárás lefolytatásával járó
költségeket fedezni fogja-e. Ennek során a vagyon értékesítésének várható költségei mellett a
vagyonrendezőnek a díját kell számításba venni.
Új rendelkezés, hogy ha a vagyontárgy értéke a bíróság megítélése szerint az eljárás
költségét nyilvánvalóan nem fedezné, a bíróság az eljárás lefolytatására irányuló kérelmet
elutasítja. Ebben az esetben a vagyontárgyat a kérelmező vagy a kérelmezők tulajdonába adja.
Ha erre a kérelmező nem tart igényt, az ingóság a Ptk. szabályai szerint uratlan vagyonnak
minősül, amelyen bárki tulajdonjogot szerezhet. Természetesen az eljárás mellőzésére csak a
kérelemre induló vagyonrendezési eljárás esetében van mód, a hivatalból indult ügyekben az
eljárást a vagyontárgy értékétől függetlenül le kell folytatni. A hivatalból lefolytatandó eljárás
csak akkor mellőzhető, ha a vagyontárgy ténylegesen nem lelhető fel, így az eljárás célja, a
vagyontárgy vagy ellenértéke átadása a cég hitelezőinek vagy a volt tagjainak nem valósulhat
meg. Ebben az esetben a bíróság az eljárást nem indítja meg, értelemszerűen nem rendel ki
vagyonrendezőt a vagyontárgy értékesítésére, hanem végzést hoz az eljárás megszüntetéséről
és ezzel egyidejűleg elrendeli a vagyontárgynak a nyilvántartásból való törlését. Ugyancsak
meg kell szüntetni az eljárást akkor is, ha a vagyon fel nem lelhető voltára az eljárás folyamán
derül fény.
Ha az eljárás lefolytatásának nincs jogi vagy természetbeni akadálya, a törvényjavaslat
változatlanul a felszámolók névjegyzékében szereplő szervezet vagyonrendezőként történő
kirendelését írja elő. A kirendelt vagyonrendező esetében a Cstv-nek a felszámolóra előírt
összeférhetetlenségi szabályai ebben az eljárásban is megfelelően irányadók.
Az eljárás lefolytatását elrendelő és a Cégközlönyben közzétételre kerülő végzésében a
bíróság felhívja a cég kielégítést nem nyert hitelezőit, illetve a volt tagokat (részvényeseket) a
vagyonrendezőnél 30 napon belül történő jelentkezésre. Ennek során csatolniuk kell az igényt
megalapozó irataikat is. Minden hitelező bejelentheti igényét, akinek fennálló követelését a
törölt cég nem elégítette ki, vagy részben történt csak meg a követelés kielégítése. A volt
tagok (részvényesek) jelentkezése akkor lehet célszerű, ha nem kell számolniuk jelentős
számú hitelezőkkel.
Az eljárás megindulásáról a kérelmezőn kívüli összes igényjogosult csak a Cégközlöny
vagyonrendezési eljárásokat tartalmazó rovatának figyelemmel kísérése útján értesülhet. Ez
azonban nem szokatlan eljárás, hiszen a Cstv. alapján közzétett, a felszámolást elrendelő
végzésben szereplő hitelezői felhívás is így jut az érdekeltek tudomására.
197
Új rendelkezés, hogy ha a vagyonrendezési eljárás tárgya zálogjoggal terhelt, a zálogjog
jogosultját a bíróság külön felhívja hitelezői igénye bejelentésére. A bejelentés elmaradása
esetén a zálogjog megszűnik.
A gyakorlatban felmerült igényt elégít ki a törvényjavaslat 121. (4)-(5) bekezdése. A (4)
bekezdés tisztázza, hogy mi a vitatott igények sorsa, az (5) bekezdés pedig lehetőséget ad
arra, hogy a vagyonrendező jogszabálysértő intézkedése vagy mulasztása miatt az eljárásban
résztvevő sérelmet szenvedett fél kifogással élhessen a bíróságnál. A bíróság döntése ellen a
zálogjog megszűnése, illetve a kifogás esetében is fellebbezésnek van helye.
3.	Cím
A vagyonrendező feladatai
A 122. §-hoz
A törvényjavaslat 122. §-a a vagyonrendező feladatait foglalja össze. A
vagyonrendezési eljárás befejezéséig a vagyontárgy állagmegőrzéséről a vagyonrendező
gondoskodik, ennek esetleges költségeit az eljárásban felmerült költségek között elszámolja.
Változatlan rendelkezés, hogy a vagyonrendező a vagyontárgyat csak nyilvánosan
meghirdetett árverés vagy pályázat útján értékesítheti, a Cstv. 49. § (1)-(3) bekezdésének
megfelelő alkalmazásával. A vagyonrendező más értékesítési formát nem választhat.
A törvényjavaslat eltér a hatályos szabályozástól atekintetben, hogy ingatlan
értékesítése esetében nem a vagyonrendező és a vevő között kötött szerződés képezi a
tulajdonjog ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzésének alapját, hanem a bíróság határozata.
Ennek alapján a vevő kérelmére a földhivatal köteles a tulajdonjogot a vevő javára bejegyezni
az ingatlan-nyilvántartásba.
A vagyontárgy értékesítése kivételesen mellőzhető. Erre akkor kerülhet sor, ha az
eljárásban résztvevő személy, vagy az eljárásban résztvevők, akik egyébként a vagyontárgy
ellenértékére is jogosultak lennének, természetben kívánják a vagyontárgyat megkapni. Ennek
feltétele, hogy az eljárás lefolytatásával járó összes költség előlegezését, illetve megfizetését
vállalják.
A szabályozásból világosan következik, hogy ilyen igényt az támaszthat, akit más
igényjogosult nem előz meg a kielégítésben. A volt tagok (részvényesek) nyilvánvalóan nem
kérhetik a természetben való átadást akkor sem, ha a költségeket előlegeznék, ha vannak a
cégnek a vagyonrendezési eljárás során jelentkezett hitelezői, akik igényének kielégítése
megelőzi a volt tagok ilyen irányú kérését. Az értékesítés mellőzésére vonatkozó
megállapodást, illetve kérelmet a vagyonrendezőnek kell az értékesítés megkezdése előtt
bejelenteni, illetve átadni.
A törvényjavaslat leszögezi, hogy az eljárás lefolytatásával járó költségek fedezete a
hitelezői követeléseket is megelőzi. A költségek közé értendő a vagyonrendezőnek járó díj is.
Ezt követően azonban a hitelezők kielégítése az elsődleges. Ennek során azonban nem a
Cstv.-ben irányadó, a hitelezőket szigorú sorrendbe állító kielégítési szabályok érvényesülnek,
hanem a kielégítés követelésarányos.
198
Ha hitelezők nem jelentkeznek, vagy kielégítésük megtörtént, a vagyontárgy
értékesítéséből befolyt összeg felosztása - az eljárás költségeinek levonását követően - a volt
tagok (részvényesek) között történik meg. Ennek során a cégre vonatkozó anyagi jogban a cég
megszűnésére előírt vagyonfelosztási szabályokat kell alkalmazni, kivéve, ha a megszűnést
megelőző, utolsó hatályos létesítő okirat ettől eltérő rendelkezéseket tartalmazott (pl.
likvidációs hányadhoz fűződő elsőbbséget biztosított valamelyik tagnak).
A bíróság a vagyonrendező vagyonfelosztási javaslatát megvizsgálja és végzéssel
határoz a vagyonrendező költségeinek és díjazásának összegéről, annak viseléséről, a
hitelezők követeléseinek kielégítéséről, illetve a hitelezőnek nem minősülő jogosultak közötti
vagyonfelosztásról, továbbá kötelezi a vagyonrendezőt a még szükséges intézkedések
megtételére.
A volt hitelezőnek, illetve volt tagnak (részvényesnek) nem minősülő, jogi érdekkel
rendelkező személy helyzetét annak a helye határozza meg, akinek jogán fellép. A volt
hitelező örököseként, jogutódjaként jelentkező személy nyilvánvalóan előbb kap kielégítést,
mint a volt tag örököse (jogutódja), aki szintén bejelentkezik az eljárás folyamán, mint olyan
személy, aki a vagyontárgyra vagy annak értékére lehetőség szerint igényt tartana.
Ha a vagyonrendezési eljárás lefolytatása kötelező, a vagyontárgy értékesítéséből
befolyó összeg felosztására ugyancsak az ismertetett rendelkezések irányadók. Új szabály
viszont, hogy igénybejelentés hiányában az összeget bírói letétbe kell helyezni. (Kötelezően
lefolytatandó, hivatalbóli eljárás esetén előfordulhat, hogy a felhívásra senki sem jelentkezik.)
Ha a kötelezően lefolytatandó eljárás során a vagyontárgy értékesítése nem sikerül, a
vagyontárgyat az eljárásban jogosulttá vált személynek természetben is ki lehet adni, ha
vállalja a vagyonrendező felmerült költségeinek és díjának megfizetését. Ha nincs
igénybejelentő, vagy az arra jogosult természetben nem tart igényt a vagyontárgyra, az ingó
vagyontárgy a Ptk. szabályai szerint uratlan vagyonnak minősül, ingatlan vagyontárgy
esetében pedig az állam tulajdonjogának az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzését
rendeli el a bíróság. Ilyen esetben a 123. § (5) bekezdése alapján a vagyonrendező költségeit
és díját az állam viseli.
4.	Cím
A vagyonrendezési eljárás befejezése
A 123-124. §-hoz
A vagyonrendezési eljárás befejező aktusait rendezi a törvényjavaslat 123-124. §-a. A
vagyontárgy értékesítését követően a vagyonrendező az értékesítéstől számított 30 napon
belül vagyonfelosztási javaslatot készít, amelynek során a már bemutatott kielégítési rendet
köteles alkalmazni. A bíróság a vagyonrendező által készített iratokat megvizsgálja,
jóváhagyja, és végzésében rendelkezik a még szükséges intézkedések megtételéről is. Ha a
vagyontárgy olyan ingó, amely közhiteles nyilvántartásban szerepel, a nyilvántartásban
szereplő bejegyzés módosításának alapjául ugyancsak a bíróság végzése szolgál. A
természetben kiadni kért vagyontárgyon pedig a bíróságnak a természetben történő átadást
rögzítő végzésével, tehát hatósági határozattal szerezhetnek tulajdonjogot a jogosultak. A
természetben történő birtokbavételnek feltétele, hogy a jogosultak a vagyonrendezőnek a
bíróság által megállapított költségeit és munkadíját - amennyiben azok levonására még nem
199
került sor - megfizessék. A vagyontárgy természetbeni kiadására, illetve az ingatlan-
nyilvántartási bejegyzésre tehát csak akkor kerülhet sor, ha igazolást nyer, hogy az eljárási
költségek - ideértve a vagyonrendező díját is - megtérítésre kerültek.
Mivel a vagyonrendezési eljárást hivatalból akkor is le kell folytatni, ha a vagyontárgy
értéke előre láthatóan nem fedezi az eljárás költségeit, a befolyt összegből nem fedezhető
költségeket az állam viseli. Erről a bíróságnak az eljárást lezáró végzésében rendelkeznie kell.
A vagyonfelosztásról döntő, az eljárást lezáró végzés ellen fellebbezésnek van helye. Az
eljárás jogerős befejezésének tényét a bíróság a Cégközlönyben közzéteszi.
X.	FEJEZET
Hatályba léptető és átmeneti rendelkezések, módosuló jogszabályok
A 125. §-hoz
A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvény
(cégtörvény) a törvényjavaslat értelmében - meghatározott kivételektől eltekintve - 2006.
július 1-jén lép hatályba, a szoros tartalmi összefüggésekre tekintettel az új Gt-vel egyidőben.
A törvény kihirdetését követően tehát megfelelő idő áll majd rendelkezésre a bíróságoknak és
a gazdasági élet szereplőinek arra, hogy a törvény rendelkezéseit megismerhessék,
felkészülhessenek az új szabályok alkalmazására.
A cégtörvény rendelkezéseit főszabályként a hatálybalépését követően benyújtott
bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem esetében kell alkalmazni, tehát a korábban indult
cégbejegyzési ügyek elintézésére az 1997. évi CXLV. törvényben foglalt rendelkezések az
irányadók. Ugyanez irányadó a törvényességi felügyeleti eljárásokra, illetve más cégügyekre
(eljárásokra) is, így pl. a vagyonrendezési eljárásra.
A 125. § (2)-(7) bekezdései azokat a rendelkezéseket veszik sorba, amelyek különböző
okok miatt a 2006. július 1-i dátumtól eltérő időpontban lépnek hatályba, annál korábban,
vagy később.
Már a cégtörvény kihirdetését követő 30. naptól alkalmazni lehet az ezt követően indult
eljárásokban azokat a rendelkezéseket [88. § (4) bek., 89. § (1) és (3) bek.], amelyek arra a
problémára adnak megoldást, amikor a cég egyedüli képviselője külföldön lakik, azonban
nem gondoskodott kézbesítési megbízottról. Az új rendelkezések mielőbbi bevezetése egy
bizonytalan jogi helyzet megoldását jelentheti a kézbesítési megbízott jogszerű lemondása
esetén, illetve a megszüntetési eljárásban.
Európai szövetkezet alapítására az 1435/2003/EK rendelet alapján 2006. augusztus 18-
tól kezdődően nyílik lehetőség. Erre tekintettel - értelemszerűen - az európai szövetkezetre
vonatkozó cégjogi rendelkezések csak ettől az időponttól léphetnek hatályba, az európai
szövetkezet cégjegyzékébe bejegyzendő cégforma-specifikus adatait is ezt követően kell
bejelenteni bejegyzés és közzététel végett a cégbírósághoz.
A törvényjavaslat 17. §-ának (2) bekezdése az 1. számú társasági jogi irányelvvel
összhangban - a hatályos szabályozással egyezően - változatlanul úgy rendelkezik, hogy a
200
korlátolt felelősségű társaság és a részvénytársaság valamennyi, 1997. január 1-je után
keletkezett cégiratáról 2007. január 1-jétől kezdődően kérhető elektronikus okirati formában
kiállított másolat.
Az elektronikus cégeljárásról és a cégiratok elektronikus úton történő megismeréséről
szóló 2003. évi LXXXI. törvény értelmében 2005. szeptember 1-től kezdődően a
részvénytársaságok cégbejegyzési (változásbejegyzési) ügyeiket elektronikus úton is
intézhetik, a korlátolt felelősségű társaságok pedig ugyanettől az időponttól kezdődően csak
meghatározott változásbejegyzési kérelmeiket terjeszthetik elő elektronikus úton. 2006. július
1-jétől kezdődően teljes körűen biztosított a korlátolt felelősségű társaságok számára is az
elektronikus cégeljárás. Emellett a törvényjavaslat az elektronikus cégeljárás alkalmazásának
lehetőségét - a fokozatosság elvének betartásával - kiterjeszti. Ennek eredményeként 2006.
július 1-től kezdődően valamennyi gazdasági társaság előterjesztheti a cégbejegyzési
(változásbejegyzési) kérelmét - választása szerint - elektronikus úton is. Ennek biztosítása
egyébként elengedhetetlen feltétel ahhoz, hogy 2006. július 1-től kezdődően a törvényjavaslat
49. §-ában szabályozott egyszerűsített cégeljárás megvalósulhasson. 2007. január 1-től
kezdődően pedig már nemcsak a gazdasági társaságok, hanem valamennyi cégforma esetében
lehetőség lesz az elektronikus cégeljárás alkalmazására a törvényjavaslat 36-39. §-aiban
foglaltak szerint.
Az új Gt. 4. §-a értelmében 2007. július 1-től lehetőség lesz gazdasági társaság
jövedelemszerzésre nem irányuló közös gazdasági tevékenység céljából történő alapítására. A
törvényjavaslat több rendelkezést is tartalmaz a nonprofit gazdasági társaság névviselésére,
arra vonatkozóan, hogy mit kell a cégjegyzékbe bejegyezni, ha a nonprofit gazdasági társaság
közhasznú minősítést szerez és hogy ezzel összefüggésben milyen okiratot kell csatolnia.
Ezek a rendelkezések - értelemszerűen - 2007. július 1-jén lépnek hatályba.
A Cégszolgálat bővülő feladatainak megvalósulásához, tehát a hitelezővédelmi
nyilvántartás megteremtéséhez, a jogi tanácsadó szolgálat működtetéséhez, illetve a cég
kérelmére a különböző hatósági igazolások elektronikus úton történő beszerzéséhez [1. § (2)
bek. c)-e) pont] további jogszabályok megalkotása szükséges. Ezért ezek a rendelkezések csak
2007. október 1-jén lépnek hatályba. Ugyanezzel az időponttal hatályosulnak azok a
rendelkezések is, amelyek megteremtik a lehetőségét az elektronikus cégiratoknak a
Cégszolgálat honlapjáról történő megismeréséhez [13. § (3) bek. a) pont], valamint ahhoz,
hogy a Cégközlönyben foglaltak az erre a célra fenntartott honlapról legyenek
megismerhetőek [20. § (1) bek.], figyelemmel arra, hogy e feladatok megvalósításához is
jelentős előkészítő munka, fejlesztés szükséges.
A főszabályként érvényesülő 2006. július 1-jei hatálybalépéstől eltérő hatálybalépési
időpont meghatározásának okairól az adott rendelkezést tartalmazó paragrafusokhoz fűzött
magyarázatnál is szó van.
A 126. §-hoz
A törvényjavaslat 126. §-ának rendelkezése a 125. § (1) bekezdésében foglaltakból
következik. A 126. § az egyértelműség érdekében kimondja, hogy a cégtörvény
hatálybalépését megelőzően benyújtott cégbejegyzési (változásbejegyzési) kérelmeket az
1997. évi CXLV. törvény, tehát a benyújtáskor hatályos cégtörvény rendelkezései szerint kell
elbírálni és ugyanez irányadó a cégtörvény hatálybalépésekor már folyamatban lévő
201
törvényességi felügyeleti, valamint hivatalbóli törlési (törlési) és vagyonrendezési eljárásokra
is. Ennek az az oka, hogy a két törvény eltérő rendelkezései egy adott eljáráson belül nem
keveredhetnek, az ügyeket egységes szempontok szerint, annak a törvénynek a rendelkezései
alapján bírálja el a cégbíróság, ami az eljárás megindulásakor hatályban volt.
A 127. §-hoz
Számos jogszabály hivatkozik a cégeljárást megállapító korábban hatályos
jogszabályokra. Amennyiben ezek a jogszabályok nem meghatározott jogszabályhelyre
utalnak, hanem csak általános jelleggel említik a cégeljárást szabályozó törvényerejű
rendeletet, illetve törvényt, ebben az esetben szükségtelen e jogszabályokban módosítani az
utaló rendelkezést. Elegendő kimondani azt, hogy ahol jogszabály a bírósági
cégnyilvántartásról és a cégek törvényességi felügyeletéről szóló 1989. évi 23. törvényerejű
rendeletet, vagy a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló
1997. évi CXLV. törvényt említi, ott azon az új cégtörvényt kell érteni.
Más jogszabályokban utalás szerepel a hivatalbóli törlési eljárásra, illetve a törlési
eljárásra. A kifejtettek alapján ezen jogszabályok módosítása sem indokolt, ha azok konkrét
jogszabályhelyet nem hívnak fel. A jogintézményt ugyanis változatlanul ismeri a
törvényjavaslat, csak az elnevezése változik megszüntetési eljárásra.
A 128. §-hoz
Az új cégtörvény hatályosulásához számos végrehajtási rendelet megalkotása szükséges
(ezek majd ugyancsak 2006. július 1-jén lépnek hatályba). Így hasonlóan a hatályos
szabályozáshoz, meg kell alkotni a cégbejegyzési eljárásra és a cégnyilvántartásra, a
Cégközlönyben megjelenő közlemények közzétételére és közzétételére, a Cégszolgálat
működésére és a fizetendő költségtérítésre irányadó részletes szabályokat, az elektronikus
cégbejegyzési eljárásra és cégnyilvántartásra, valamint a cégbejegyzés iránti eljárás illetéke és
a közzétételi költségtérítés elektronikus úton történő megfizetésével kapcsolatos eljárásra
vonatkozó rendeleteket. A törvényjavaslat új rendelkezése (82-83. §), hogy a törvényességi
felügyeleti eljárás során a cégbíróság indokolt esetben felügyelőbiztost rendel ki. A
felügyelőbiztos díját ugyancsak igazságügy-miniszteri rendeletben szükséges szabályozni.
A 129. §-hoz
A cégtörvény hatálybalépését követően a cégjegyzék meghatározott adatokat már nem
tart nyilván, ugyanakkor - az új Gt. rendelkezéseire is figyelemmel - a jövőben a
cégjegyzékben olyan adatok is szerepelnek, amelyeket korábban a cégjegyzék nem
tartalmazott. Ilyen új adat - többek között -, hogy a felügyelőbizottsági tagok vonatkozásában
fel kell tüntetni azt a tényt, ha a felügyelőbizottsági tag munkavállalói küldött (25. § i) pont),
ha a cég elektronikus elérhetőséggel is rendelkezik, ezt ugyancsak be kell jelenteni (25. § e)
pont), illetve részvénytársaság vonatkozásában meg kell határozni az ügyvezetés típusát [27. §
(4) bek.]. Ezeket az adatokat - annak érdekében, hogy a cégek a változást ne egy időben
„zúdítsák” a cégbíróságra, illetve hogy a bejelentési kötelezettség a cég vonatkozásában se
jelentsen külön megterhelést - akkor kell bejelenteni, amikor a cég cégjegyzékben vezetett
adataiban egyébként is változás következik be. Ilyen változás hiányában legkésőbb 2007.
202
szeptember 1-ig az új cégjegyzék adatokat - változásbejegyzési kérelem formájában - közölni
kell a cégbírósággal. Ennek elmulasztása esetében a cégbíróság törvényességi felügyeleti
eljárást folytat le a céggel szemben.
Jelentős változást eredményez a törvényjavaslat azáltal, hogy a végelszámolásra
vonatkozó rendelkezések a Cstv-ből az új cégtörvénybe kerülnek. A módosuló, a korábbinál
sokkal részletesebb szabályozás csak a törvény hatálybalépése után indult végelszámolási
ügyekben irányadó. A törvényjavaslat ugyanakkor átmeneti rendelkezéseket állapít meg
annak érdekében, hogy a korábbi rendelkezések alapján indult és folytatott végelszámolási
eljárások is meghatározott időn belül befejeződjenek. A hatályos Cstv. szabályozás ugyanis a
végelszámolás befejezésére időbeli határt nem szab. Ezért a törvényjavaslat 129. §-ának (2)
bekezdése kimondja, hogy ha a cég végelszámolása a törvény hatálybalépését megelőzően
indult, azt a törvény hatálybalépésétől számított 3 éven belül - a korábbi rendelkezéseknek
megfelelően - be kell fejezni. Amennyiben pedig az eljárás már a törvény hatálybalépésekor
is legalább 3 éve folyamatban van, az eljárást 2006. július 1-től számított egy éven belül be
kell fejezni. Ha az említett határidőket a végelszámolás alatt álló cég nem tartja be, a
cégbíróság elrendeli a kényszer-végelszámolást, feltéve, ha a végelszámolás egyébként a cég
elhatározása alapján folyik. A befejezési határidőt a cégbíróság által hivatalból elrendelt és
folyamatban lévő végelszámolások esetében is alkalmazni kell.
A Cégközlöny 2007. október 1-jétől fog megjelenni az erre a célra fenntartott honlapon
[20. § (1) bek.]. A törvényjavaslat kimondja, hogy a hatálybalépéstől eddig az időpontig a
Cégközlöny változatlan formában, CD lemezen jelenik meg.
A törvényjavaslat értelmében a cégjegyzékben nyilvántartott adatok köre nemcsak új
elemekkel bővül, hanem a jövőben a cégjegyzék meghatározott adatokat már nem tart
nyilván. Ilyen adat pl. a külföldi részvétellel működő cég esetében az érintett állam betűjele,
vagy a betéti társaság kültagjai vagyoni betétjének együttes összege. A törvényjavaslat 129. §-
ának (4) bekezdése ezzel összefüggésben kimondja, hogy azok a korábban bejegyzett adatok,
amelyeket a törvény hatálybalépését követően a cégjegyzék már nem tart nyilván, a
cégnyilvántartásból hivatalból, automatikusan törlésre kerülnek.
Az oktatói munkaközösségre, mint cégformára vonatkozó anyagi jogi szabályt, az
iskolarendszeren kívüli magánoktatás egyes kérdéseiről és az oktatói munkaközösségekről
szóló 36/1990. (II. 28.) MT rendeletet a 105/2004. (IV. 27.) Korm. rendelet hatályon kívül
helyezte. Ezzel egyidejűleg azonban nem történt rendelkezés arról, hogy mi legyen a sorsa a
cégnyilvántartásba már bejegyzett oktatói munkaközösségeknek. Ezt a hiányosságot pótolja a
129. § (5) bekezdése, amikor úgy rendelkezik, hogy a cégnyilvántartásban szereplő oktatói
munkaközösségek a törvény hatálybalépését követő 6 hónapon belül a létesítő okiratuk
módosításával közkereseti társaságként, vagy korlátolt felelősségű társaságként történő
nyilvántartásba vételüket kérhetik, ilyen formában működhetnek tovább. Erre a két
lehetőségre azért ad módot a törvényjavaslat, mivel a szerződés tartalmát tekintve a cégforma
a közkereseti társasághoz hasonlít leginkább, ugyanakkor jogi személyként meghatározott
cégforma volt. Az oktatói munkaközösség természetesen a határidőn belül a jogutód nélküli
megszűnéséről is határozhat. Amennyiben azonban a 6 hónap eredménytelenül telik el, a
cégbíróság a céget megszűntnek nyilvánítja, és elrendeli az oktatói munkaközösség kényszer-
végelszámolását, vagy felszámolását. A törvényjavaslat értelmében tehát nem kerül majd sor
a törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatására, a cég felhívására. A cégbíróság minden
figyelmeztetés nélkül meghozza a megszűntnek nyilvánítást tartalmazó végzését, ha az előírt
203
határidőn belül nem érkezik a cégbírósághoz a létesítő okirat módosítására vonatkozó
kérelem. A végzés ellen jogorvoslatnak nincs helye. A törvény kihirdetése és hatályba lépése
közötti időnek, illetve a törvényjavaslatban biztosított további 6 hónapos időnek elegendőnek
kell lennie ahhoz, hogy az anyagi jogi háttér nélkül működő cégek dönthessenek a jövőbeni
sorsukról.
A 130. §-hoz
A törvényjavaslat a cégbejegyzési (változásbejegyzési) határidőket jelentősen csökkenti.
A cégbíróságnak a cég bejegyzéséről a korábbi 30, illetve 15 munkanapos határidő helyett 8,
illetve 15 munkanapon belül döntenie kell. Ez a cégbíróságokon jelentős munkaszervezési
feladatot jelent. Emellett az új Gt. és cégtörvény a hatályos szabályokhoz képest megváltozott,
illetve új rendelkezései is számos tennivalót jelentenek a cégek, illetve a cégbíróság számára.
Így fel kell készülniük a törvényességi felügyeleti eljárás, valamint a végelszámolási eljárás
megváltozott rendelkezéseinek alkalmazására is. Erre tekintettel indokolt, hogy a
cégbejegyzési (változásbejegyzési) eljárásra irányadó, rövidített ügyintézési határidők csak
később lépjenek hatályba. Ezért a törvényjavaslat 130. §-a kimondja, hogy a bejegyzési
eljárásra vonatkozó bírósági ügyintézési határidők - az egyszerűsített cégeljárás kivételével -
csak 2007. október 1-jén lépnek hatályba. Eddig az időpontig a törvényjavaslat hosszabb
bírósági ügyintézési határidők alkalmazását teszi lehetővé.
Ezek a határidők túlnyomórészt megegyeznek a cégbejegyzésre (változásbejegyzésre)
irányadó hatályos határidőkkel. A különbség az, hogy a törvényjavaslat nem a cég jogi
személyiségének léte vagy hiánya alapján határozza meg az eljárási határidőket, hanem
aszerint, hogy a cég létesítő okirata szerződésminta felhasználásával készült-e. Így a
szerződésminta alkalmazásával alapított cégek esetében a kérelem hiánypótlási eljárás
lefolytatása nélküli elutasítására a kérelem érkezésétől számított 8 munkanapon belül, a
hiánypótlásra felhívó végzés meghozatalára 10 munkanapon belül kerülhet sor, a cég
bejegyzéséről pedig 15 munkanapon belül dönteni kell. Ha a céget szerződésminta
alkalmazása nélkül alapították, a határidő 8 munkanap, 35 munkanap, illetve 45 munkanap.
A változásbejegyzési eljárásban a hiánypótlás nélküli elutasítására ugyancsak a kérelem
benyújtásától számított 8 munkanapon belül kerülhet sor. Ugyanakkor a változásbejegyzési
eljárásban az ügyintézési határidő egységes, nem függ attól, hogy a cég szerződésmintával
készült létesítő okirat alapján működik-e. A hiánypótlásra felhívó végzés meghozatalára
nyitva álló határidő 35 munkanap, a bejegyzésről vagy a kérelem elutasításáról pedig 45
munkanapon belül kell döntenie a cégbíróságnak.
Hangsúlyozni kell, hogy az említett átmeneti rendelkezések csak a cégbírósági
ügyintézési határidőkre vonatkoznak. A cégbejegyzési (változásbejegyzési) eljárás során
egyebekben a törvényjavaslatban szereplő rendelkezések irányadók (a cégbírósági vizsgálat
terjedelme, jellege a hiánypótlásra felhívó végzés kibocsátásával összefüggésben, stb.)
Az átmeneti szabályok a cégbíróság vezetőjének az automatikus bejegyzés
megelőzésére tett intézkedéseire biztosított határidőt 8 munkanapban állapítják meg.
A 131. §-hoz
204
A törvényjavaslat 87. §-a különleges törvényességi felügyeleti eljárásként szabályozza a
cégek beszámolói letétbe helyezésének, illetve közzétételének kikényszerítését. A 87. § (2)
bekezdése - annak érdekében, hogy kizárólag csak azok a cégek kapjanak felhívást a
cégbíróságtól az elmaradt beszámoló letétbe helyezésére, amelyek a számviteli törvény
hatálya alá tartoznak - úgy rendelkezik, hogy az állami adóhatóságnak az egyablakos rendszer
útján kell tájékoztatást adnia azokról a közkereseti és betéti társaságokról, amelyek ugyan az
egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény hatálya alá tartoznak, azonban mégis
készítenek beszámolót, tehát letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségük áll fenn. Annak
érdekében, hogy ez, az adóhatóságra vonatkozó kötelezettség ne csak a jövőre nézve
érvényesüljön, a törvényjavaslat 131. §-a kimondja, hogy a törvény hatálybalépésekor már
bejegyzett cégek esetében a vonatkozó adatokat az adóhatóságnak 2006. november 30-ig meg
kell küldenie a cégbíróságnak.
A 132. §-hoz
Az egyes európai uniós irányelveknek megfelelő rendelkezéseket tartalmazó
törvényeknek, így a cégtörvénynek is tartalmaznia kell egy olyan klauzulát, amely feltünteti,
hogy az adott törvény mely uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja. Ennek tesz
eleget a törvényjavaslat 132. §-a. A (2) bekezdés meghatározza azokat az uniós rendeleteket,
amelyek végrehajtásához szükséges rendelkezések a cégtörvényben megtalálhatók.
A 133. §-hoz
A törvényjavaslat a 133. §-a a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági
cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény, valamint az azt módosító jogszabályok, illetve
jogszabályhelyek hatályon kívül helyezéséről rendelkezik.
A 134-135. §-hoz
A törvényjavaslat 134. §-a az egyéb, a cégtörvény szabályozásához kapcsolódó
jogszabályok körében szükségessé vált hatályon kívül helyezéseket tartalmazó
rendelkezéseket gyűjti egybe. A törvényjavaslat értelmében a cégek végelszámolására
vonatkozó rendelkezések a Cstv-ből a cégtörvénybe kerülnek át. Ez szükségessé teszi a Cstv.
végelszámolásra vonatkozó fejezetének hatályon kívül helyezését, illetve a végelszámolásra
történő utalások kiiktatását a Cstv-ből és az egyéb jogszabályokból.
Tekintettel arra, hogy a végelszámolásra vonatkozó szabályokat a jövőben már nem a
Cstv. tartalmazza, a törvényjavaslat 135. §-ának (1) bekezdése módosítja a törvény címét is, a
„csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról” szóló törvényről a
„csődeljárásról és a felszámolási eljárásról” szóló törvényre. Emellett a törvényjavaslat azt is
kimondja, hogy ahol jogszabály a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a
végelszámolásról szóló 1991. évi XLIX. törvényt említi, ott azon a csődeljárásról és a
felszámolási eljárásról szóló 1991. XLIX. törvényt kell érteni.
A cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi
CXLV. törvény, a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény, valamint más,
kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2004. évi CXXVII. törvény 14. § (2) bekezdése az
1.	számú társasági jogi irányelvvel összhangban a hatályos cégtörvényt módosítva úgy
rendelkezik, hogy a korlátolt felelősségű társaságok és a részvénytársaságok 1997. január 1.
205
után keletkezett cégiratairól elektronikus okirati formában kiállított másolat kérhető. Ez a
lehetőség 2007. január 1-jén lépett volna hatályba. Figyelemmel arra, hogy a törvényjavaslat
17.	§-ának (2) bekezdése ugyanezt a rendelkezést tartalmazza, a törvényjavaslat 135. §-ának
(4)	bekezdése kimondja, hogy a 2004. évi CXXVII. törvény 14. §-ának (2) bekezdése nem lép
hatályba.
A 136. §-hoz
Az új Gt. XIV. Fejezete a közhasznú társaság, mint jogi személy forma
megszüntetésével kapcsolatos átmeneti, módosító és hatályon kívül helyező rendelkezéseket
tartalmazza. Ennek értelmében 2007. július 1 után közhasznú társaság már nem alapítható,
azonban a 2007. július 1-jén a cégnyilvántartásba bejegyzett, vagy bejegyzés alatt álló
közhasznú társaság 2009. június 30-ig a közhasznú társaságokra irányadó szabályok szerint
működhet tovább.
Az új Gt. 364. §-ának (3) bekezdése azt is kimondja, hogy a közhasznú társaságnak
2009. július 1-ig döntenie kell a nonprofit korlátolt felelősségű társaságként történő
továbbműködéséről, más nonprofit gazdasági társasággá történő átalakulásáról, illetve jogutód
nélküli megszűnéséről és az erre vonatkozó bejelentést a cégbíróságnak meg kell tennie. A
határidő eredménytelen elteltét követően a cégbíróság a társaságot megszűntnek nyilvánítja.
A törvényjavaslat 136. §-a e rendelkezések cégjogi jogkövetkezményeit szabályozza. A
törvényjavaslat maga is kimondja, hogy 2007. július 1 után közhasznú társaság már nem
alapítható és megerősíti, hogy a már bejegyzett (vagy 2007. július 1-jén bejegyzés alatt álló)
közhasznú társaság 2009. június 30-ig folytathatja a működését. A közhasznú társaság
átalakulására, megszűnésére vonatkozóan a törvényjavaslat utal az új Gt. 364. §-a (3)
bekezdésében foglaltakra.
A törvényjavaslat 136. §-ának (4) bekezdése 2009. július 1-jei időponttal hatályon kívül
helyezi a közhasznú társaságra irányadó speciális cégjegyzékadatokat, illetve a közhasznú
társaság cégbejegyzése (változásbejegyzése) esetén csatolandó okiratokra vonatkozó
rendelkezéseket.