﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/18199. számú
törvényjavaslat
a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény
módosításáról
Előadó: Dr. Petrétei József
igazságügy-miniszter
Budapest, 2005. november
2005. évi ... törvény
a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény
módosításáról
Az Országgyűlés a közbeszerzésekről szóló törvény módosításáról a következő
törvényt alkotja:
1. §
A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.)
2/A. §-a a következő új (3) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a § eredeti (3) és (4)
bekezdésének számozása (4) és (5) bekezdésre változik:
„(3) Az (1) bekezdésben foglaltak irányadóak akkor is, ha az (1) bekezdés a) pontja
szerinti gazdálkodó szervezet tulajdonosa az állam; ebben az esetben az (1) bekezdés szerinti
további feltételeknek a tulajdonosi jogokat gyakorló jogalany (miniszter, vagy országos
hatáskörű szerv vezetője esetén az általa irányított szerv) mint ajánlatkérő vonatkozásában
kell fennállniuk.”
2.	§
(1)	A Kbt. 4. §-a a következő 2/A—2/C. ponttal egészül ki:
„2/A. az ország alapvető biztonsági érdekével kapcsolatos beszerzés: olyan
beszerzés, amelynek tárgya közvetlenül kapcsolódik az ország lakosságának fizikai,
környezeti, egészségügyi, gazdasági, honvédelmi biztonságát befolyásolni képes építési
beruházáshoz, árubeszerzéshez, illetőleg szolgáltatás megrendeléséhez, ideértve a védekezési
készültség esetén a vízkár közvetlen elhárítása érdekében szükséges beszerzéseket is;
2/B. banktitok: a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényben
így meghatározott fogalom;
2/C. dinamikus beszerzési rendszer: olyan, gyakori közbeszerzések lebonyolítására
szolgáló, teljes mértékben elektronikus folyamat, amelynek jellemzői megfelelnek az
ajánlatkérő által meghatározott követelményeknek, és amelynek működése határozott idejű,
érvényességi ideje alatt bármely olyan ajánlattevő kérheti a rendszerbe való felvételét, aki,
illetve amely megfelel az alkalmassági követelményeknek, nem áll a kizáró okok hatálya alatt
és benyújtotta a dokumentációnak megfelelő előzetes ajánlatát;”
(2)	A Kbt. 4. §-a a következő 3/A—3/C. ponttal egészül ki:
„3/A. elektronikus árlejtés: a közbeszerzési eljárás részét képező olyan ismétlődő
folyamat, amely az ajánlatoknak a 81. § (4) bekezdése szerinti értékelését követően új, az
ellenszolgáltatás mértékére, illetőleg az ajánlatnak a bírálati részszempontok szerinti egyes
tartalmi elemeire vonatkozó kedvezőbb ajánlat megtételét, és az ajánlatok rangsorolását
elektronikus eszköz segítségével, automatizáltan teszi lehetővé;
2
3/B. elektronikus hírközlési szolgáltatás: az elektronikus hírközlésről szóló
törvényben így meghatározott fogalom;
3/C. elektronikus út: elektronikus adatfeldolgozást, -tárolást, illetőleg -továbbítást
végző vezetékes, rádiótechnikai, optikai vagy más elektromágneses eszközök alkalmazása;”
(3)	A Kbt. 4. §-ának 5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„5. európai szabvány: a nemzeti szabványosításról szóló törvényben így
meghatározott fogalom;”
(4)	A Kbt. 4. §-a a következő 9/A. ponttal egészül ki:
„9/A. hálózati végpont: az elektronikus hírközlésről szóló törvényben így
meghatározott fogalom;”
(5)	A Kbt. 4. §-a a következő 11/A. ponttal egészül ki:
„11/A. írásbeli, írásban: bármely, szavakból vagy számjegyekből álló kifejezési
forma, amely olvasható, reprodukálható, és ilyen módon terjeszthető; tartalmazhat
elektronikus úton továbbított és tárolt adatokat is;”
(6)	A Kbt. 4. §-ának 13. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„13. kizárólagos jog: jogszabály, illetőleg közigazgatási határozat alapján egy vagy
csak korlátozott számú szervezet (személy) jogosultsága meghatározott tevékenység
folytatására, illetőleg cselekményre, összhangban az Európai Közösséget létrehozó
szerződéssel; kivéve a 125. § (2) bekezdésének b) pontja és a 225. § (1) bekezdésének b)
pontja alkalmazásában, továbbá ha e törvény másként rendelkezik (166. §);”
(7)	A Kbt. 4. §-ának 15. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„15. közbeszerzési műszaki leírás: azoknak a műszaki előírásoknak az összessége,
amelyet különösen az ajánlattételhez szükséges dokumentáció tartalmaz, és amelyek
meghatározzák a közbeszerzés tárgya tekintetében megkövetelt jellemzőket, amelyek alapján
a közbeszerzés tárgya oly módon írható le, hogy az megfeleljen az ajánlatkérő által igényelt
rendeltetésnek; a műszaki előírások tartalmazzák a környezetvédelmi teljesítményre, a
valamennyi követelménynek - így különösen a fogyatékos emberek számára a
szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés szempontjának - megfelelő kialakításra, a
biztonságra és méretekre vonatkozó jellemzők meghatározását, ideértve a közbeszerzés
tárgyára alkalmazandó, a terminológiára, a jelekre, a vizsgálatra és vizsgálati módszerekre, a
csomagolásra, a jelölésre, a címkézésre, a használati utasításra, a gyártási folyamatokra és
módszerekre vonatkozó követelményeket; építési beruházás esetében továbbá tartalmazniuk
kell a minőségbiztosításra, a tervezésre és költségekre vonatkozó szabályokat, a munkák
vizsgálati, ellenőrzési és átvételi feltételeit, az építési eljárásokat vagy technológiákat,
valamint minden olyan egyéb műszaki feltételt, amelyet az ajánlatkérőnek módjában áll
általános vagy különös rendelkezésekkel előírni az elkészült munka és azon anyagok vagy
alkatrészek tekintetében, amelyeket az magában foglal; árubeszerzés vagy szolgáltatás
megrendelése esetében továbbá tartalmazniuk kell a minőségre, a teljesítményre, a termék
rendeltetésére, a megfelelőségigazolási eljárásokra vonatkozó követelményeket;”
3
(8)	A Kbt. 4. §-ának 17. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„17. közös műszaki előírás: olyan műszaki előírás, amelyet az Európai Unió
tagállamai által elismert eljárásnak megfelelően állapítottak meg, és az Európai Unió
Hivatalos Lapjában közzétettek;”
(9)	A Kbt. 4. §-a a következő 23/A. ponttal egészül ki:
„23/A. műszaki ajánlás: európai szabványügyi szervezet által nem szabványként
kiadott bármely dokumentum, amelyet a piaci igények kielégítésére, szabályozott eljárás
szerint dolgoztak ki;”
(10)	A Kbt. 4. §-a a következő 24/A. ponttal egészül ki:
„24/A. nemzetközi szabvány: a nemzeti szabványosításról szóló törvényben így
meghatározott fogalom;”
(11)	A Kbt. 4. §-a a következő 30/A. és 30/B. ponttal egészül ki:
„30/A. postai szolgáltatás: a postáról szóló törvényben így meghatározott fogalom,
azzal, hogy a postai küldemény fogalmának vonatkozásában az ott meghatározott
tömeghatárok nem érvényesülnek;
30/B. postai szolgáltatástól eltérő szolgáltatás:
a)	postaszolgálat-irányítási szolgáltatások (a postai feladást megelőző és a
kézbesítést követő küldeményrendező szolgáltatások);
b)	elektronikus postával összefüggő és teljes mértékben elektronikus úton nyújtott
hozzáadott-értékű szolgáltatások (beleértve kódolt dokumentumok elektronikus úton történő
biztonságos továbbítását, a címkezelési szolgáltatásokat és ajánlott elektronikus levelek
továbbítását is);
c)	a 30/A. pont alá nem tartozó postai küldeményhez (így például címzés nélküli
közvetlen küldeményhez) kapcsolódó szolgáltatások;
d)	a 3. melléklet 6. csoportjában és a 174. § b) pontjában meghatározott pénzügyi
szolgáltatások, beleértve különösen a postautalvány-szolgáltatásokat, a postai készpénz-
átutalási tevékenységet, postai pénzforgalmi közvetítői tevékenységet;
e)	bélyeggyűjtői (filatéliai) szolgáltatások;
f)	postai küldeményekkel kapcsolatos logisztikai szolgáltatások (a fizikai
kézbesítést, illetőleg a raktározást egyéb, nem postai funkciókkal vegyítő szolgáltatások);”
(12)	A Kbt. 4. §-a a következő 33/A. ponttal egészül ki:
„33/A. szociális foglalkoztatási engedéllyel rendelkező szervezet: a szociális
igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló törvényben kapott felhatalmazás alapján készült,
a szociális foglalkoztatás engedélyezésének és ellenőrzésének, valamint a szociális
foglalkoztatási támogatás igénylésének és a támogatás felhasználása ellenőrzésének szabályait
tartalmazó kormányrendeletben így meghatározott fogalom;”
(13)	A Kbt. 4. §-a a következő 36/A. és 36/B. pontokkal egészül ki:
4
„36/A. versenypárbeszéd: olyan közbeszerzési eljárás, amelyben az ajánlatkérő az
általa - e törvényben előírtak szerint - kiválasztott részvételre jelentkezőkkel párbeszédet
folytat a közbeszerzés tárgyának, illetőleg a szerződés típusának és feltételeinek - az
ajánlatkérő által meghatározott követelményrendszer keretei közötti - pontos meghatározása
érdekében, majd ajánlatot kér;
36/B. védett foglalkoztató, illetőleg védett szervezeti szerződést kötött szervezet: a
megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési
támogatásról szóló, valamint a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató
munkáltatók akkreditációjának, továbbá az akkreditált munkáltatók ellenőrzésének
szabályairól szóló kormányrendeletben így meghatározott fogalom.”
3.	§
A Kbt. 9. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A közösségi értékhatárt elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzés (második
rész), továbbá versenypárbeszéd alkalmazása esetén a nemzeti értékhatárt elérő vagy
meghaladó értékű közbeszerzés (harmadik rész, 25/A. cím) esetében a közbeszerzési eljárásba
az ajánlatkérő - kivéve a központosított közbeszerzés során ajánlatkérésre feljogosított
szervezetet - a Közbeszerzések Tanácsa által vezetett névjegyzékben szereplő, hivatalos
közbeszerzési tanácsadót (11. §) köteles bevonni, figyelembe véve egyben a 10. § (1) és (2)
bekezdése szerinti követelményeket. Az Európai Unióból származó forrásból támogatott
közbeszerzések esetében az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásba független hivatalos
közbeszerzési tanácsadót köteles bevonni, egyéb esetekben az ajánlatkérővel munkavégzésre
irányuló jogviszonyban álló hivatalos közbeszerzési tanácsadó is bevonható.
(2)	A hivatalos közbeszerzési tanácsadó a közbeszerzési eljárás előkészítése és
lefolytatása során köteles a közbeszerzési szakértelmet biztosítani. Az ajánlatkérő a hivatalos
közbeszerzési tanácsadót különösen a felhívás és a dokumentáció elkészítésébe köteles
bevonni. A hivatalos közbeszerzési tanácsadó, illetve a 11. § (3) bekezdése szerinti hivatalos
közbeszerzési tanácsadó esetében a 11. § (2) bekezdése szerinti feltételeknek megfelelő, a
Közbeszerzések Tanácsa által vezetett névjegyzékben megjelölt személy köteles a hivatalos
közbeszerzési tanácsadás körébe eső feladatok teljesítésében személyesen részt venni. A
hivatalos közbeszerzési tanácsadót tevékenységéért ellenszolgáltatás illeti meg. A független
hivatalos közbeszerzési tanácsadó a tevékenysége körében okozott kár megtérítéséért a Ptk.
szabályai szerint felel.”
4.	§
A Kbt. 10. §-ának (5)—(7) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek,
egyidejűleg a § a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Nem kell alkalmazni e §-t, ha az ajánlatkérő nevében az érdekelt gazdálkodó
szervezetben a tulajdonosi jogok gyakorlására és a közbeszerzési eljárást lezáró döntés
meghozatalára törvény, vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott önkormányzati rendelet
alapján az ajánlatkérő ugyanazon testül ete jogosult, vagy olyan testül etei, amelynek tagjai
részben azonosak, és a közbeszerzési eljárással kapcsolatos - az eljárást lezáró döntés
meghozatalán kívüli - tevékenységekben nem vett részt olyan személy, aki jogosult a
tulajdonosi jogok gyakorlására.
5
(6)	Nem minősül e § alkalmazásában a közbeszerzési eljárás előkészítésébe bevont
személynek (szervezetnek) az olyan személy (szervezet), akitől, illetőleg amelytől az
ajánlatkérő
a)	az adott közbeszerzéssel kapcsolatos helyzet-, illetőleg piacfelmérés, a
közbeszerzés becsült értékének felmérése érdekében a közbeszerzés megkezdése
időpontjának megjelölése nélkül, kizárólag a felmérés érdekében szükséges adatokat közölve
kért tájékoztatást, vagy
b)	a támogatásra irányuló igény (pályázat) benyújtásához szükséges árajánlatot
kapott,
feltéve, hogy az a), illetőleg a b) pont alkalmazása kapcsán az ajánlatkérő nem közölt vele a
közbeszerzési eljárás során az összes ajánlattevő (részvételre jelentkező) részére
rendelkezésre bocsátott adatok körét meghaladó információt.
(7)	Az ajánlatkérő nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevonni kívánt személy vagy
szervezet írásban köteles nyilatkozni arról, hogy vele szemben fennáll-e az e § szerinti
összeférhetetlenség. Az összeférhetetlenséggel kapcsolatos nyilatkozathoz - a (2) vagy (4)
bekezdés szerinti esetben - csatolni kell az érintett érdekelt gazdálkodó szervezet
nyilatkozatát arról, hogy az eljárásban nem vesz részt ajánlattevőként vagy alvállalkozóként
(távolmaradási nyilatkozat).
(8)	Ha az (1), (4) vagy (7) bekezdést megsértették, vagy a (2), illetőleg (4) bekezdés
szerinti nyilatkozata ellenére az érdekelt gazdálkodó szervezet indul a közbeszerzési
eljárásban, az eljárás további részében nem lehet ajánlattevő vagy alvállalkozó az (1)
bekezdés hatálya alá tartozó vagy az ott felsorolt személyekkel, szervezetekkel az (1)
bekezdés a)—d) pontja szerinti viszonyban álló érdekelt gazdálkodó szervezet.”
5. §
A Kbt. 11. §-ának (1)—(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek, a
§ kiegészül a következő új (4) és (5) bekezdéssel, egyidejűleg az eredeti (4) és (5) bekezdés
számozása (6) és (7) bekezdésre változik:
„(1) Hivatalos közbeszerzési tanácsadó az, aki szerepel a Közbeszerzések Tanácsa
által vezetett hivatalos közbeszerzési tanácsadói névjegyzékben (380. §).
(2)	A hivatalos közbeszerzési tanácsadói névjegyzékbe felvehető az, aki felsőfokú
végzettséggel és legalább hároméves szakmai gyakorlattal, továbbá legalább hároméves -
külön jogszabály szerint - igazolt közbeszerzési gyakorlattal, vagy állam által elismert
közbeszerzési tárgyú szakképesítéssel és legalább kétéves - külön jogszabály szerint - igazolt
közbeszerzési gyakorlattal rendelkezik.
(3)	A hivatalos közbeszerzési tanácsadói névjegyzékbe felvehető továbbá az a
szervezet is, amelynek a tevékenységében közreműködő tagjai, munkavállalói, illetőleg a
szervezettel kötött tartós polgári jogi szerződés alapján a szervezet javára tevékenykedők
között legalább egy olyan személy van, aki megfelel a (2) bekezdésben foglalt feltételeknek.
6
(4)	Az ajánlatkérővel munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személy akkor
vehető fel a hivatalos közbeszerzési tanácsadói névjegyzékbe, ha megfelel a (2) bekezdés
szerinti feltételeknek, az ajánlatkérővel fennálló jogviszonyát külön jogszabály szerint
igazolja és nyilatkozik, hogy kizárólag az ajánlatkérő részére végez hivatalos közbeszerzési
tanácsadói tevékenységet.
(5)	A hivatalos közbeszerzési tanácsadói névjegyzékbe történő felvétel feltétele az
is, hogy a személy, illetve a (3) bekezdés szerinti esetben a szervezet rendelkezzen a külön
jogszabályban [404. § (2) bekezdésének d) pontja] meghatározott mértékű
felelősségbiztosítással, kivéve a (4) bekezdés szerinti esetet, illetve ha már rendelkezik egyéb
jogszabály által megkövetelt felelősségbiztosítással, feltéve, hogy annak mértéke eléri a külön
jogszabályban meghatározott mértéket.”
6. §
A Kbt. 14. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdés megfelelően alkalmazandó abban az esetben, ha az e törvény
szerinti ajánlatkérő közbeszerzési eljárásában az Európai Unió egy másik tagállamában
letelepedett ajánlattevő nyújt be olyan igazolást, amely a letelepedési helye szerinti, a
minősített, illetőleg elismert ajánlattevők hivatalos listáját vezető szervezettől - ideértve az
erre a célra kijelölt tanúsító szervezeteket is - származik.”
7. §
A Kbt. a következő alcímmel és 17/A. §-sal egészül ki:
„Védett foglalkoztatók részére fenntartott közbeszerzések
17/A. § (1) Az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásban való részvétel jogát a külön
jogszabályban meghatározottak szerint fenntarthatja, illetőleg köteles fenntartani az olyan,
védett foglalkoztatónak minősülő szervezetek, védett szervezeti szerződést kötött szervezetek,
továbbá szociális foglalkoztatási engedéllyel rendelkező szervezetek számára, amelyek ötven
százalékot meghaladó mértékben megváltozott munkaképességű munkavállalókat
foglalkoztatnak, illetőleg az olyan szociális foglalkoztatás keretében szociális intézményben
ellátottakat foglalkoztató szervezetekre, amelyek ötven százalékot meghaladó mértékben
fogyatékos munkavállalókat foglalkoztatnak. Erre a tényre az eljárást megindító felhívásban
az ajánlatkérőnek hivatkoznia kell.
(2)	Az ajánlatkérő az (1) bekezdésnek megfelelően fenntartott szerződések esetében
köteles biztosítani az Európai Unióban letelepedett azon ajánlattevők esélyegyenlőségét,
amelyek ötven százalékot meghaladó mértékben megváltozott munkaképességű
munkavállalókat foglalkoztatnak.
(3)	Az (1) bekezdés szerinti közbeszerzési eljárások személyi és tárgyi hatályát,
valamint részletes szabályait külön jogszabály határozza meg.
(4)	Az (1) bekezdésben meghatározott esetben az ajánlatkérő - a közbeszerzések
becsült értékére is figyelemmel - e törvény és a külön jogszabály szerint köteles eljárni.”
7
8. §
A Kbt. 20. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a
§ a következő (4)—(6) bekezdésekkel egészül ki:
„(3) Ahol e törvény vagy e törvény alapján az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás
során igazolás benyújtását írja elő, az igazolás egyszerű másolatban is benyújtható. A
közösségi, valamint a nemzeti értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzések
esetében (második és harmadik rész) az ajánlatkérő azonban előírhatja az igazolás hiteles
másolatban történő benyújtását is.
(4)	Amennyiben az Európai Unión kívül letelepedett ajánlattevő letelepedési helye
szerinti országban az e törvény által megkövetelt igazolás nem létezik, az ajánlatkérő jogosult
elfogadni az adott igazolással egyenértékű igazolást, illetve dokumentumot is.
(5)	A közbeszerzési és a tervpályázati hirdetményekben, az éves statisztikai
összegezésekben - az e törvényben, valamint a közbeszerzési és a tervpályázati hirdetmények,
a bírálati összegezések és az éves statisztikai összegezések mintáiról szóló külön
jogszabályokban foglaltakra is tekintettel - a közbeszerzések (szerződések) tárgyának
nómenklatúra szerinti meghatározása során a Közös Közbeszerzési Szójegyzéket (a
továbbiakban: CPV) alkalmazva kell eljárni.
(6)	A CPV-t, valamint az egyéb nómenklatúrák és a CPV közötti megfelelést
európai közösségi rendelet szabályozza.”
9.	§
A Kbt. 25. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A 22. § (2) bekezdésének a) pontja alkalmazásában építési beruházás az
1.	melléklet szerinti mélyépítési tevékenységek egyikéhez kapcsolódó munka, valamint
kórház, sport-, szórakozási és szabadidő-létesítmény, oktatási (iskolaépület, felsőoktatási
épület) vagy közigazgatási célokra használt épület kivitelezése (építési munkái).”
10.	§
(1)	A Kbt. 29. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E fejezet szerinti eljárást nem kell alkalmazni)
„c) nemzetközi szerződésben, illetőleg nemzetközi egyetértési vagy együttműködési
megállapodásban meghatározott külön eljárás alapján történő beszerzésre, ha a szerződés,
illetőleg a megállapodás csapatok (katonai erők) állomásoztatására, átvonulására,
alkalmazására vonatkozik, ideértve hadműveleti területre kihelyezésre (áthelyezésre) kerülő
egységek esetében a kihelyezés (áthelyezés) megvalósításával összefüggő beszerzéseket is;”
(2)	A Kbt. 29. §-ának (1) bekezdése a következőf) ponttal egészül ki:
(E fejezet szerinti eljárást nem kell alkalmazni)
8
„f) olyan beszerzésre, amelynek kizárólagos rendeltetése az, hogy lehetővé tegye az
ajánlatkérő számára egy vagy több nyilvános elektronikus hírközlési szolgáltatás nyújtását,
illetve nyilvános elektronikus hírközlő hálózat rendelkezésre bocsátását vagy igénybevételét.”
(3)	A Kbt. 29. §-a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E fejezet szerinti eljárást - a 27. §-ban meghatározott szolgáltatások körében - nem
kell alkalmazni a következő esetekben:)
„b) a 3. melléklet 6. csoportjába tartozó pénzügyi szolgáltatás, amely értékpapírok
vagy egyéb pénzügyi eszközök kibocsátása, eladása, vétele vagy átruházása által valósul meg,
vagy amely a monetáris, az árfolyam- vagy a tartalékkezelési politika, vagy a központi
kormányzat adósságkezelési politikájának megvalósítása érdekében pénz- vagy tőkeszerzésre
irányul, továbbá a jegybanki tevékenység;”
(4)	A Kbt. 29. §-a (2) bekezdésének h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Efejezet szerinti eljárást - a 27. §-ban meghatározott szolgáltatások körében - nem
kell alkalmazni a következő esetekben:)
„h) ha a szolgáltatást a 22. § (1) bekezdésében meghatározott ajánlatkérők
valamelyike vagy általuk létrehozott társulás jogszabály alapján fennálló kizárólagos jog
alapján nyújtja.”
11.	§
A Kbt. 31. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) E fejezet alkalmazásában az építési beruházásra vonatkozó értékhatár 5 923 000
euró.”
12.	§
(1)	A Kbt. 35. §-ának (1) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„A teljes ellenszolgáltatásba bele kell érteni a vételi jog átengedésének értékét.”
(2)	A Kbt. 35. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A közbeszerzés megkezdésén a közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény
feladásának időpontját, a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás esetében vagy az
egyszerűsített eljárás meghatározott eseteiben pedig az ajánlattételi felhívás megküldésének,
illetőleg - a 125. § (2) bekezdésének c) pontja (135. §) és a 147. § (5) bekezdése szerinti
eljárásban - a tárgyalás megkezdésének időpontját kell érteni. Ez az időpont az irányadó a 40.
§ (2) bekezdése a) pontjának alkalmazása tekintetében.”
(3)	A Kbt. 35. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A közbeszerzés becsült értékébe be kell számítani az ajánlatkérő által a
részvételre jelentkezők, az ajánlattevők részére fizetendő díjat és kifizetést (jutalékot) is,
amennyiben az ajánlatkérő teljesít ilyen jellegű kifizetést a részvételre jelentkezők, az
ajánlattevők részére.”
9
13.	§
A Kbt. 36. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, és a § eredeti szövegének
jelölése (1) bekezdésre változik:
„(2) Ha az árubeszerzés több részből áll, illetőleg több szerződés alapján kerül
teljesítésre, mindegyik rész becsült értékét egybe kell számítani.”
14.	§
A Kbt. 38. §-a (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a
§ a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(2) A szolgáltatás becsült értékének megállapításakor a következőket kell
figyelembe venni:
a)	biztosítási szerződés esetében a fizetendő biztosítási díjat és egyéb
ellenszolgáltatásokat;
b)	banki és egyéb pénzügyi szolgáltatás esetében a díjat, a jutalékot, kamatot és
egyéb ellenszolgáltatásokat;
c)	a tervezést is magában foglaló szolgáltatás esetében a fizetendő díjat vagy
jutalékot és egyéb ellenszolgáltatásokat.
(3)	Ha a szolgáltatás több részből áll, illetőleg több szerződés alapján kerül
teljesítésre, mindegyik rész becsült értékét egybe kell számítani.”
15.	§
A Kbt. a következő 38/A. §-sal egészül ki:
„38/A. § A tervpályázat becsült értékébe be kell számítani
a)	a pályázóknak fizetendő díjat vagy jutalékot és egyéb ellenszolgáltatásokat is, ha
a tervpályázati eljárás eredményeként szolgáltatás megrendelésére kerül sor;
b)	annak a szolgáltatásnak a becsült értékét is, amelynek megrendelésére a
tervpályázati eljárást követően kerül sor, és amelyre a nyertessel vagy - a bírálóbizottság
ajánlása alapján - a nyertesek (díjazottak) valamelyikével kell szerződést kötni, kivéve ha az
eljárást megindító felhívásban az ajánlatkérő (kiíró) kizárja az ilyen szerződés megkötését.”
16.	§
A Kbt. a következő 39/A. §-sal egészül ki:
„39/A. § (1) A keretmegállapodás becsült értéke a megállapodás alapján az adott
időszakban kötendő szerződések becsült legmagasabb összértéke.
(2)	A dinamikus beszerzési rendszer alkalmazása esetén a közbeszerzés becsült
értéke a rendszer alapján az adott időszakban kötendő szerződések becsült legmagasabb
összértéke.”
10
17.	§
A Kbt. 41. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„41. § (1) A közbeszerzési eljárás nyílt, meghívásos, tárgyalásos eljárás vagy
versenypárbeszéd lehet. Tárgyalásos eljárást és versenypárbeszédet csak akkor lehet
alkalmazni, ha azt e fejezet megengedi.
(2)	A nyílt és a meghívásos eljárásban az ajánlatkérő a felhívásban és a
dokumentációban meghatározott feltételekhez, az ajánlattevő pedig az ajánlatához kötve van.
A nyílt és a meghívásos eljárásban nem lehet tárgyalni.
(3)	Az ajánlatkérők keretmegállapodásos eljárást is alkalmazhatnak (7/A. cím).
(4)	Az ajánlatkérő dinamikus beszerzési rendszert hozhat létre és működtethet,
amelynek célja, hogy meghatározott közbeszerzések megvalósítása érdekében lefolytatandó
eljárásokban a részvételre jogosultakat előre kiválassza. A dinamikus beszerzési rendszerre
vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály határozza meg.
(5)	A közbeszerzési eljárás során nem lehet áttérni egyik eljárási fajtáról a másikra.
(6)	Ha a nyílt, a meghívásos, a tárgyalásos eljárás vagy a versenypárbeszéd
eredménytelen, az ajánlatkérő - az egyes eljárási fajták alkalmazására vonatkozó szabályok
szerint - új eljárás kiírásáról határoz, kivéve, ha a közbeszerzést nem kívánja megvalósítani.
(7)	A meghívásos, a tárgyalásos eljárásra és a versenypárbeszédre egyébként - ha e
fejezet másként nem rendelkezik - a nyílt eljárás szabályait kell megfelelően alkalmazni.”
18.	§
A Kbt. 42. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) Az ajánlatkérő - a költségvetési év kezdetét követően - előzetes összesített
tájékoztatót készíthet az adott évre, illetőleg az elkövetkező legfeljebb tizenkét hónapra
tervezett
a)	összes (a kivételi körbe nem tartozó és a közösségi értékhatárokat elérő vagy
meghaladó értékű) árubeszerzéseiről, ha annak becsült összértéke eléri vagy meghaladja a
750 000 eurót;
b)	3. melléklet szerinti összes (a kivételi körbe nem tartozó és a közösségi
értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű) szolgáltatás megrendeléséről, ha annak becsült
összértéke eléri vagy meghaladja a 750 000 eurót.
(2)	Az ajánlatkérő előzetes összesített tájékoztatót készíthet a tervezett építési
beruházás lényeges jellemzőiről, feltételeiről, ha az építési beruházás becsült értéke eléri vagy
meghaladja az építési beruházásra irányadó közösségi értékhatárt. A tájékoztatót a tervezett
építési beruházás megvalósítására vonatkozó döntést követően kell elkészíteni.”
11
19. §
(1)	A Kbt. 43. §-ának (1) bekezdése a következő szövegrésszel egészül ki:
„Az ajánlatkérő az előzetes összesített tájékoztatót tartalmazó hirdetményt honlapján
is közzéteheti. A hirdetmény honlapon történő közzétételére a hirdetménynek az Európai
Közösségek Hivatalos Kiadványai Hivatala részére elektronikus úton történő feladását
követően kerülhet sor. A hirdetményt ebben az esetben is a külön jogszabályban
meghatározott minta szerint kell elkészíteni.”
(2)	A Kbt. 43. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Árubeszerzés esetében az előzetes összesítést árucsoportonkénti bontásban kell
elkészíteni, és az árucsoportot a CPV-re történő hivatkozással kell megadni.”
20.	§
A Kbt. 44. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„44. § (1) E fejezet alkalmazásában hirdetmény közzétételén az Európai Unió
Hivatalos Lapjában és a hirdetmények elektronikus napilapjában (a továbbiakban: TED-
adatbank) történő közzétételt kell érteni, kivéve, ha e fejezet másként rendelkezik. A
hirdetménynek az ajánlatkérő honlapján történő közzététele esetében [43. § (1) bekezdés] a
hirdetmény közzétételéhez fűződő joghatások szempontjából a hirdetménynek a honlapon
történő közzétételének időpontja az irányadó.
(2)	Az ajánlatkérőnek a hirdetményt a lehető leggyorsabban és a legmegfelelőbb
módon kell megküldenie az Európai Közösségek Hivatalos Kiadványai Hivatalának.
(3)	Az ajánlatkérő a hirdetményt - a külön jogszabályban meghatározott szabályok
szerint - a Közbeszerzések Tanácsán, illetve a központi rendszeren keresztül is megküldheti
az Európai Közösségek Hivatalos Kiadványai Hivatalának. A Közbeszerzések Tanácsa
(Titkársága) az ajánlatkérő által megküldött hirdetményt az ajánlatkérő erre vonatkozó
kérelmére - továbbküldése, feladása előtt - megvizsgálja abból a szempontból, hogy
megfelel-e a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogszabályoknak. A hirdetmények ellenőrzéséért
-	külön jogszabályban meghatározott mértékű - díjat kell fizetni.
(4)	Gyorsított eljárás (136. §) esetében a hirdetményt telefaxon vagy elektronikus
úton kell megküldeni.
(5)	A hirdetményt közzétételre az ajánlatkérő, illetve az ajánlatkérő erre vonatkozó
kérelme esetén a Közbeszerzések Tanácsa adja fel. A hirdetmény feladásának napját az
ajánlatkérőnek, illetve a Közbeszerzések Tanácsának tudnia kell igazolni.
(6)	A Közbeszerzések Tanácsa a hirdetmény nem elektronikus úton, illetve
elektronikus úton, de nem a külön jogszabályban meghatározott módon történő megküldése
esetén - az ajánlatkérő kérelmére - a külön jogszabályban meghatározott módnak megfelelő
elektronikus úton küldi tovább a hirdetményt az Európai Közösségek Hivatalos Kiadványai
Hivatala részére. A hirdetmény ilyen módon, elektronikus úton történő továbbküldéséért -
külön jogszabályban meghatározott mértékű - díjat kell fizetni.
12
(7)	Az Európai Közösségek Hivatalos Kiadványai Hivatala a hirdetményt a feladást
követően legkésőbb tizenkét napon belül teszi közzé; gyorsított eljárás, valamint a hirdetmény
elektronikus úton, külön jogszabályban meghatározott módon történő feladása esetében pedig
legkésőbb öt napon belül.
(8)	Az Európai Közösségek Hivatalos Kiadványai Hivatala visszaigazolást küld a
megküldött hirdetmények közzétételéről, megjelölve a közzététel időpontját. A visszaigazolás
a közzétételre vonatkozó bizonyítéknak minősül.”
21.	§
(1)	A Kbt. 45. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések
lépnek:
„(1) Az előzetes összesített tájékoztatót tartalmazó hirdetmény, a közbeszerzési
eljárást megindító hirdetmény és az eljárás eredményéről szóló tájékoztatót tartalmazó
hirdetmény az ajánlatkérő által választott hivatalos nyelven teljes terjedelmében kerül
közzétételre az Európai Unió Hivatalos Lapjában és a TED-adatbankban.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti hirdetmények lényeges elemeinek összefoglalását az
Európai Unió hivatalos nyelvein is közzéteszik azzal, hogy egyedül az ajánlatkérő által
választott hivatalos nyelven készült és megküldött szöveg hiteles.”
(2) A Kbt. 45. §-a a következő új (3) bekezdéssel egészül ki, és az eredeti (3) és (4)
bekezdése számozása (4) és (5) bekezdésre változik:
„(3) A nem elektronikus úton megküldött hirdetmény terjedelme nem lehet több az
(5)	bekezdés szerinti külön jogszabályban meghatározott terjedelemnél.”
22. §
A Kbt. 47. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az e fejezet szerinti hirdetményeket [44. § (1) bekezdése] - tájékoztató
jelleggel - a Közbeszerzések Tanácsa a Közbeszerzési Értesítőben külön jogszabály szerint
közzéteszi, ennek érdekében az ajánlatkérő köteles az általa közzétételre feladott hirdetményt
a Közbeszerzések Tanácsa részére megküldeni. Az ajánlatkérő a hirdetményt más módon is
közzéteheti azzal, hogy erre a hirdetménynek az Európai Közösségek Hivatalos Kiadványai
Hivatala részére történő feladását követően kerülhet csak sor. Az így közzétett hirdetmény
nem tartalmazhat más adatokat, mint amelyek az Európai Unió Hivatalos Lapjában (TED-
adatbankban), illetőleg az ajánlatkérő honlapján megjelentek, továbbá fel kell tüntetnie a
Hivatal részére történő feladás, illetőleg a honlapon történő közzététel napját is.”
23.	§
A Kbt. 53. §-a a következő (5)—(8) bekezdéssel egészül ki:
13
„(5) Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban előírhatja, hogy a nyertes ajánlattevővel
kötendő szerződésben biztosítékot kell kikötni és meghatározhatja a biztosíték formáját. A
biztosíték az ajánlattevőként szerződő fél választása szerint teljesíthető az ajánlatkérő által
megadott formában, vagy az előírt pénzösszegnek az ajánlatkérőként szerződő fél
bankszámlájára történő befizetésével, bankgarancia biztosításával vagy biztosítási szerződés
alapján kiállított - készfizető kezességvállalást tartalmazó - kötelezvénnyel.
(6)	Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban előírhatja, hogy a nyertes ajánlattevővel
kötendő szerződés teljesítését sajátos - a jogszabályokkal összhangban álló - feltételekhez,
így különösen szociális, illetőleg környezetvédelmi feltételekhez köti. Az ajánlatkérő e
feltételekről részletesen a dokumentációban köteles rendelkezni.
(7)	A (6) bekezdés alkalmazása nem eredményezheti az ajánlattevők indokolatlan és
hátrányos vagy előnyös megkülönböztetését, továbbá nem lehet előírni a szerződés
teljesítésével kapcsolatban a közbeszerzési műszaki leírás, az ajánlattevő szerződés
teljesítéséhez szükséges pénzügyi és gazdasági, valamint műszaki, illetőleg szakmai
alkalmassága vizsgálatának körébe tartozó, továbbá az adott közbeszerzési eljárásban az
ajánlatkérő által bírálati szempontnak minősített feltételt.
(8)	A (6) bekezdés alkalmazásában szociális feltételnek minősül különösen
a)	a szerződésnek védett foglalkoztató, védett szervezeti szerződést kötött szervezet,
illetőleg szociális foglalkoztatási engedéllyel rendelkező szervezet bevonásával történő
teljesítése;
b)	álláskeresők, valamint munkanélküliek foglalkoztatása;
c)	gyermekgondozási segélyben, valamint gyermeknevelési támogatásban részesülő
személynek az ellátás folyósítása alatt, illetve az ellátás megszűnését követően, terhességi-
gyermekágyi segélyben és gyermekgondozási díjban részesülő személynek az ellátás
megszűnését követően részmunkaidőben történő foglalkoztatása;
d)	az egyenlő bánásmód követelményének biztosítása érdekében teendő
intézkedések előírása.”
24.	§
(1)	A Kbt. 54. §-ának (2) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„Ha több ajánlattevő közösen tesz ajánlatot, akkor elegendő, ha az ajánlattevők
egyike vásárolja meg vagy veszi át a dokumentációt.”
(2)	A Kbt. 54. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Ha a dokumentáció megküldését kérik, és az ajánlatkérő nem tette a
dokumentációt térítésmentesen és teljes terjedelemében közvetlenül elektronikus úton az
ajánlattevők számára hozzáférhetővé, az ajánlatkérő vagy az általa meghatározott szervezet a
kérelem kézhezvételétől számított két munkanapon belül köteles ennek eleget tenni, feltéve,
hogy ésszerű időben kérték, illetőleg annak ellenértékét megfizették.”
25.	§
A Kbt. 55. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
14
„55. § Építési beruházás és szolgáltatás megrendelése esetében az ajánlatkérő az
ajánlati felhívásban előírhatja, hogy az ajánlattevő tájékozódjon az adózásra, a
környezetvédelemre, az akadálymentesítésre, valamint a munkavállalók védelmére és a
munkafeltételekre vonatkozó olyan kötelezettségekről, amelyeknek a teljesítés helyén és a
szerződés teljesítése során meg kell felelni. Ebben az esetben az ajánlatkérő a
dokumentációban köteles megadni azoknak a szervezeteknek (hatóságoknak) a nevét és címét
(elérhetőségét), amelyektől az ajánlattevő megfelelő tájékoztatást kaphat.”
26.	§
(1)	A Kbt. 56. §-a a következő új (3) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a (3) és (4)
bekezdés számozása (4) és (5) bekezdésre változik:
„(3) Az ajánlatkérő az ajánlattételi határidőt meghosszabbíthatja, ha a kiegészítő
tájékoztatást nem tudja a (2) bekezdés szerinti határidőben megadni. Az ajánlattételi határidő
meghosszabbításáról valamennyi ajánlattevőt haladéktalanul, írásban és egyidejűleg értesíteni
kell. Ebben az esetben a 75. § (1) bekezdése nem alkalmazandó. Az ajánlattételi határidő
meghosszabbításának lehetőségével az ajánlatkérő csak akkor élhet, ha az ajánlati felhívásban
előírta, hogy a dokumentáció megvásárlása vagy átvétele az eljárásban való részvétel feltétele.
Azokat az ajánlattevőket, akik az ajánlattételi határidő meghosszabbításakor még nem
vásároltak, illetve vettek át dokumentációt, a dokumentáció átadásával egyidejűleg kell erről a
körülményről írásban tájékoztatni.”
(2)	A Kbt. 56. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Az (1)—(5) bekezdések irányadóak a helyszíni bejárás, illetve a helyszín
megtekintése során nyújtott kiegészítő tájékoztatásra is.”
27.	§
A Kbt. 58. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„58. § (1) Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban köteles
megadni a közbeszerzés tárgyára vonatkozó közbeszerzési műszaki leírást.
(2)	A közbeszerzési műszaki leírást valamennyi felhasználó, ezen belül, amennyiben
a közbeszerzés tárgyára nézve értelmezhető, a fogyatékos emberek számára a
szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés szempontjának figyelembevételével kell
meghatározni.
(3)	A közbeszerzési műszaki leírást - a közösségi joggal összeegyeztethető kötelező
műszaki szabályok sérelme nélkül - a következő módon kell meghatározni:
a)	építési beruházási munkák tervezése, számítása és kivitelezése, valamint a termék
alkalmazása tekintetében az európai szabványokat közzétevő nemzeti szabványokra, európai
műszaki engedélyre, közös műszaki előírásokra, nemzetközi szabványokra, az európai
szabványügyi szervezetek által kidolgozott műszaki ajánlásra, ezek hiányában nemzeti
szabványokra, nemzeti műszaki engedélyre, illetve nemzeti műszaki előírásokra történő
hivatkozással; vagy
b)	teljesítmény-, illetve funkcionális követelmények megadásával; vagy
15
c)	a b) pont szerinti követelmények alapján, az e követelményeknek való megfelelés
vélelmét biztosító, az a) pontban meghatározottakra történő hivatkozással; vagy
d)	egyes jellemzők tekintetében az a) pontban meghatározottakra, más jellemzők
tekintetében pedig a b) pontban meghatározott követelményekre történő hivatkozással.
(4)	A (3) bekezdés a) pontja esetén az ajánlatkérő köteles a szabvány, műszaki
engedély, műszaki előírások, műszaki ajánlás megnevezése mellett a „vagy azzal
egyenértékű” kifejezést szerepeltetni.
(5)	Amennyiben az ajánlatkérő a (3) bekezdés b) pontja szerinti teljesítmény-, illetve
funkcionális követelmények keretében környezetvédelmi jellemzőket állapít meg, hivatkozhat
az európai vagy nemzeti (illetve nemzetközi) ökocímkékre vagy bármely más ökocímke által
meghatározott részletes leírásokra, vagy szükség esetén azok egy részére, feltéve, hogy:
a)	ezek a leírások alkalmasak a közbeszerzés tárgya tekintetében megkövetelt
jellemzők meghatározására,
b)	a címke követelményeit tudományos adatok alapján állapították meg,
c)	az ökocímke olyan eljárás keretében került elfogadásra, amelyben valamennyi
érdekelt fél részt vehetett, és
d)	a leírások valamennyi érdekelt számára hozzáférhetők.
(6)	Az ajánlatkérő jelezheti, hogy az ökocímkével ellátott termékek és szolgáltatások
esetében vélelmezi a közbeszerzési műszaki leírásnak való megfelelést. Ebben az esetben el
kell fogadnia valamennyi megfelelő bizonyítási eszközt, így különösen a gyártótól származó
műszaki dokumentációt vagy valamely elismert szervezettől származó vizsgálati jelentést.
Elismert szervezetnek minősül az olyan vizsgáló és kalibráló laboratórium, valamint tanúsító
és ellenőrző szervezet, amely megfelel az alkalmazandó európai szabványoknak. Az
ajánlatkérő köteles elfogadni a más tagállamokban székhellyel rendelkező elismert szervezet
által kiadott tanúsítványokat.
(7)	Az ajánlatkérő a közbeszerzési műszaki leírást nem határozhatja meg oly módon,
hogy egyes ajánlattevőket, illetőleg árukat az eljárásból kizár, vagy más módon indokolatlan
és hátrányos vagy előnyös megkülönböztetésüket eredményezi. Ha a közbeszerzés tárgyának
egyértelmű és közérthető meghatározása szükségessé tesz meghatározott gyártmányú,
eredetű, típusú dologra, eljárásra, tevékenységre, személyre, illetőleg szabadalomra vagy
védjegyre való hivatkozást, a leírásnak tartalmaznia kell, hogy a megnevezés csak a tárgy
jellegének egyértelmű meghatározása érdekében történt, és a megnevezés mellett a „vagy
azzal egyenértékű” kifejezést kell szerepeltetni.”
28.	§
(1)	A Kbt. 60. §-a (1) bekezdésének g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép,
egyidejűleg a bekezdés a következő h) és i) pontokkal egészül ki:
(Az eljárásban nem lehet ajánlattevő vagy alvállalkozó, aki)
„g) a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésével, a foglalkoztatásra irányuló
bejelentési kötelezettség elmulasztásával és a külföldiek foglalkoztatásával összefüggő
kötelezettségek teljesítésével kapcsolatban - öt évnél nem régebben meghozott - jogerős
közigazgatási, illetőleg bírósági határozatban megállapított és munkaügyi bírsággal vagy
befizetésre kötelezéssel sújtott jogszabálysértést követett el;
16
h)	a büntető törvénykönyv szerinti bűnszervezetben részvétel - ideértve
bűncselekmény bűnszervezetben történő elkövetését is -, vesztegetés, vesztegetés nemzetközi
kapcsolatokban, az európai közösségek pénzügyi érdekeinek megsértése, illetve pénzmosás
bűncselekményt, vagy személyes joga szerinti hasonló bűncselekményt követett el, feltéve,
hogy a bűncselekmény elkövetése jogerős bírósági ítéletben megállapítást nyert, amíg a
büntetett előélethez fűződő hátrányok alól nem mentesült;
i)	az egyenlő bánásmód követelményének az egyenlő bánásmódról és az
esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvénybe ütköző - két évnél nem régebben meghozott
-	jogerős közigazgatási, illetve bírósági határozatban megállapított és bírsággal sújtott
magatartást tanúsított.”
(2)	A Kbt. 60. §-a (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a
§ a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az (1) bekezdés h) pontjában említett hasonló bűncselekmény alatt az Európai
Unió más tagállamában letelepedett ajánlattevő esetében a 98/733/IB tanácsi együttes fellépés
2.	cikkének (1) bekezdésében meghatározott bűnszervezetben való részvételt, az 1997. május
26-i tanácsi jogi aktus 3. cikkében meghatározott korrupciót, illetőleg a 98/742/IB tanácsi
együttes fellépés 3. cikkének (1) bekezdésében meghatározott korrupciót, az Európai
Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló egyezmény 1. cikke szerinti csalást,
valamint a pénzügyi rendszerek pénzmosás céljára való felhasználásának megelőzéséről
szóló, 1991. június 10-i 91/308/EGK tanácsi irányelv 1. cikkében meghatározott pénzmosást
kell érteni.
(4)	Az (1) bekezdésben foglalt kizáró okok megfelelően alkalmazandóak a 66. § (2)
bekezdése, illetve a 67. § (4) bekezdése szerinti szervezetekre is.
(5)	Az ajánlatkérő köteles az ajánlati felhívásban hivatkozni az (1) bekezdésben
foglalt kizáró okokra, valamint a (4) bekezdésben foglalt rendelkezésre.”
29.	§
(1)	A Kbt. 63. §-a (2) bekezdésének c) és d) pontja helyébe a következő
rendelkezések lépnek:
(Az ajánlatkérő a következő igazolásokat és írásbeli nyilatkozatokat köteles
elfogadni:)
,,c) ha az illetékes bíróság vagy hatóság nem bocsát ki az a) vagy a b) pont szerinti
kivonatot vagy igazolást, vagy azok nem terjednek ki az a) pontban hivatkozott esetek
mindegyikére, az ajánlattevő (alvállalkozó) eskü alatt tett nyilatkozatát, vagy ha ilyen
nyilatkozat nem ismert az érintett országban, az ajánlattevő (alvállalkozó) által az illetékes
bíróság, hatóság, kamara vagy szakmai szervezet előtt tett, illetve közjegyző által hitelesített
nyilatkozatot;
d)	a 61. § (1) bekezdésének d) pontja esetében az építési beruházásra, az
árubeszerzésre és a szolgáltatásmegrendelésre irányuló közbeszerzési eljárások
összehangolásáról szóló 2004/18/EK irányelvnek árubeszerzés esetében a IX B.
mellékletében, építési beruházás esetében a IX A. mellékeltében, szolgáltatásmegrendelés
esetében a IX C. mellékletében felsorolt nyilvántartások szerinti igazolást (kivonatot) vagy
egyéb igazolást vagy nyilatkozatot;”
17
(2)	A Kbt. 63. §-a (2) bekezdése a következő új f) ponttal egészül ki, egyidejűleg a
bekezdés eredetif) és g) pontjának jelölése g) és h) pontra változik:
(Az ajánlatkérő a következő igazolásokat és írásbeli nyilatkozatokat köteles
elfogadni:)
,f) a 60. § (1) bekezdésének i) pontja esetében az ajánlattevő (alvállalkozó)
nyilatkozatát;”
(3)	A Kbt. 63. §-ának (5) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„A hatósági igazolás a kiállításától számított három hónapig érvényes.”
(4)	A Kbt. 63. §-a a következő új (6) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg az eredeti
(6)	bekezdés számozása (7) bekezdésre változik:
„(6) A 66. § (2) bekezdése és a 67. § (4) bekezdése szerinti szervezet az ajánlatban
közjegyző által hitelesített nyilatkozattal igazolja, hogy nem tartozik a 60. § (1) bekezdésének
hatálya alá.”
30.	§
(1)	A Kbt. 66. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az ajánlattevőnek és a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben
igénybe venni kívánt alvállalkozójának a szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi és
gazdasági alkalmassága ... igazolható)
„a) pénzügyi intézménytől származó - erről szóló - nyilatkozattal, vagy
meghatározott biztosíték (felelősségbiztosítás) fennállásáról szóló igazolással;”
(2)	A Kbt. 66. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az ajánlattevőnek és a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben
igénybe venni kívánt alvállalkozójának a szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi és
gazdasági alkalmassága . igazolható)
„c) az előző legfeljebb háromévi teljes forgalmáról és ugyanezen időszakban a
közbeszerzés tárgyának forgalmáról szóló nyilatkozatával, attól függően, hogy az ajánlattevő
mikor jött létre, illetve mikor kezdte meg tevékenységét, amennyiben ezek a forgalmi adatok
rendelkezésre állnak;”
(3)	A Kbt. 66. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az ajánlattevő a szerződés teljesítéséhez szükséges, az (1) bekezdés a)—d)
pontjában meghatározott alkalmassági követelményeknek megfelelhet úgy is, hogy más
szervezet (szervezetek) erőforrásaira támaszkodik. Az ajánlattevő ebben az esetben is köteles
igazolni, hogy a szerződés teljesítéséhez szükséges erőforrások rendelkezésére állnak majd a
szerződés teljesítésének időtartama alatt. Az igazolás történhet az érintett szervezet
kötelezettségvállalásra vonatkozó nyilatkozatának benyújtásával.”
18
31. §
(1)	A Kbt. 67. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az ajánlattevőnek és a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben
igénybe venni kívánt alvállalkozójának a szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki, illetőleg
szakmai alkalmassága árubeszerzés esetében ... igazolható)
„a) az előző legfeljebb három év legjelentősebb szállításainak ismertetésével
(legalább a teljesítés ideje, a szerződést kötő másik fél, a szállítás tárgya, továbbá az
ellenszolgáltatás összege vagy a korábbi szállítás mennyiségére utaló más adat
megjelölésével);”
(2)	A Kbt. 67. §-ának (2) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
(Az ajánlattevőnek és a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben
igénybe venni kívánt alvállalkozójának a szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki, illetőleg
szakmai alkalmassága építési beruházás esetében igazolható)
„f indokolt esetben azoknak a környezetvédelmi intézkedéseknek a leírásával,
amelyeket az ajánlattevő a teljesítés során alkalmazni tud.”
(3)	A Kbt. 67. §-a (3) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az ajánlattevőnek és a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben
igénybe venni kívánt alvállalkozójának a szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki, illetőleg
szakmai alkalmassága szolgáltatás megrendelése esetében ... igazolható)
„a) az előző legfeljebb három év legjelentősebb szolgáltatásainak ismertetésével
(legalább a teljesítés ideje, a szerződést kötő másik fél, a szolgáltatás tárgya, továbbá az
ellenszolgáltatás összege vagy a korábbi szolgáltatás mennyiségére utaló más adat
megjelölésével); ”
(4)	A Kbt. 67. §-ának (3) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:
(Az ajánlattevőnek és a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben
igénybe venni kívánt alvállalkozójának a szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki, illetőleg
szakmai alkalmassága szolgáltatás megrendelése esetében . igazolható)
„i) indokolt esetben azoknak a környezetvédelmi intézkedéseknek a leírásával,
amelyeket az ajánlattevő a teljesítés során alkalmazni tud.”
(5)	A Kbt. 67. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az ajánlattevő a szerződés teljesítéséhez szükséges, az (1)—(3) bekezdésekben
meghatározott alkalmassági követelményeknek megfelelhet úgy is, hogy más szervezet
(szervezetek) erőforrásaira támaszkodik. Ebben az esetben is az ajánlattevő köteles igazolni,
hogy a szerződés teljesítéséhez szükséges erőforrások rendelkezésére állnak majd a szerződés
teljesítésének időtartama alatt. Az igazolás történhet az érintett szervezet
kötelezettségvállalásra vonatkozó nyilatkozatának benyújtásával.”
19
32.	§
A Kbt. 68. §-a (3) és (4) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép,
egyidejűleg a § a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti igazolásban, illetve nyilatkozatban foglalt
tények, adatok valóságtartalmáért az ajánlattevő felel.
(4)	Ha az ajánlatkérő az ajánlattevő (alvállalkozó) bizonyos minőségbiztosítási
szabványoknak való megfelelősége tanúsításához független szervezet által kiállított
tanúsítvány benyújtását írja elő, akkor a vonatkozó európai szabványsorozatnak megfelelő
szervezet által tanúsított, a vonatkozó európai szabványsorozaton alapuló minőségbiztosítási
rendszerekre kell hivatkoznia. Az ajánlatkérő köteles elfogadni az Európai Unió más
tagállamában bejegyzett szervezettől származó egyenértékű tanúsítványt, továbbá az
egyenértékű minőségbiztosítási intézkedések egyéb bizonyítékait.
(5)	Ha az ajánlatkérő az ajánlattevőnek (alvállalkozónak) - a 67. § (1) bekezdésének
b)—c), f) pontja, (2) bekezdésének b)—c), e)—f) pontja vagy (3) bekezdésének b), d)—g), i)
pontja tekintetében - bizonyos környezetvédelmi vezetési rendszereknek való megfelelősége
tanúsításához független szervezet által kiállított tanúsítvány benyújtását írja elő, akkor a
vonatkozó európai uniós rendeletnek megfelelő szervezet által tanúsított környezetvédelmi
vezetési és hitelesítési rendszerre (EMAS) vagy a vonatkozó európai vagy nemzetközi
környezetvédelmi vezetési szabványokra kell hivatkoznia. Az ajánlatkérő köteles elfogadni az
Európai Unió más tagállamában bejegyzett szervezettől származó egyenértékű tanúsítványt,
továbbá az egyenértékű környezetvédelmi vezetési rendszerek egyéb bizonyítékait is.”
33.	§
(1)	A Kbt. 69. §-a (4) bekezdésének utolsó mondata helyébe a következő
rendelkezés lép:
„Ha azonos igazolási módot ír elő, a szerződés teljesítésére való alkalmassá
minősítéshez az ajánlattevőnek és a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó
mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozóknak a 66. § (1) bekezdésének a) és b) pontja
szerinti alkalmassági követelmények tekintetében önállóan, az előírt egyéb alkalmassági
követelményeknek együttesen kell megfelelniük. Az ajánlatkérő azonban a 66. § (1)
bekezdésének a) és b) pontja szerinti alkalmassági követelményeken túl további alkalmassági
követelmény tekintetében is jogosult előírni az önálló megfelelést.”
(2)	A Kbt. 69. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Ha több ajánlattevő közösen tesz ajánlatot, a szerződés teljesítésére való
alkalmassá minősítéshez az ajánlattevők - a 66. § (1) bekezdés a) és b) pontjai szerinti
alkalmassági követelmények kivételével - együttesen is megfelelhetnek az előírt alkalmassági
követelményeknek, továbbá a 66. § (2) bekezdése és a 67. § (4) bekezdése is alkalmazható.”
20
34. §
A Kbt. 72. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„72. § Építési beruházás és szolgáltatás megrendelése esetében, amennyiben az
ajánlatkérő az 55. §-sal összhangban azt előírta, az ajánlattevő az ajánlatában köteles
nyilatkozni arról, hogy az ajánlattétel során figyelembe vette-e a munkavállalók védelmére és
a munkafeltételekre, valamint az akadálymentesítésre vonatkozó, a teljesítés helyén hatályos
kötelezettségeket. Ez nem érinti a kirívóan alacsony ellenszolgáltatást tartalmazó ajánlat
vizsgálatára vonatkozó 86. § rendelkezéseinek alkalmazását.”
35.	§
(1)	A Kbt. 74. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha az ajánlatkérő az ajánlati felhívást tartalmazó hirdetmény feladásának napját
legalább ötvenkét nappal megelőzően, de legfeljebb tizenkét hónapon belül előzetes
összesített tájékoztatót tartalmazó hirdetményt adott fel, és az tartalmazta az ajánlati felhívás
hirdetményi mintája szerinti, a tájékoztatót tartalmazó hirdetmény feladásának időpontjában
rendelkezésre álló adatokat is, az (1) bekezdésben előírt határidőnél rövidebbet is meg lehet
határozni. Ebben az esetben az ajánlattételi határidő nem lehet rövidebb az ajánlati felhívást
tartalmazó hirdetmény feladásának napjától számított harminchat napnál, kivéve sürgősség
esetén, amely esetben az ajánlattételi határidő huszonkét napra rövidíthető, feltéve, hogy a
hirdetményt elektronikus úton adják fel.”
(2)	A Kbt. 74. §-a a következő új (3)—(4) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg az
eredeti (3)—(4) bekezdés számozása (5)—(6) bekezdésre változik:
„(3) Az ajánlattételi határidő - (1) bekezdés szerinti - legkevesebb ötvenkét,
illetőleg - (2) bekezdés szerinti - harminchat napos időtartamát legfeljebb hét nappal le lehet
rövidíteni, feltéve, hogy az ajánlati felhívást tartalmazó hirdetményt elektronikus úton, külön
jogszabályban meghatározott módon adja fel az ajánlatkérő.
(4)	Az ajánlattételi határidő legkevesebb ötvenkét, illetőleg harminchat napos
időtartamát, vagy ennek a (3) bekezdés szerint lerövidített időtartamát (negyvenöt nap,
huszonkilenc nap) legfeljebb öt nappal le lehet rövidíteni, feltéve, hogy az ajánlatkérő a
dokumentációt térítésmentesen és teljes terjedelemében közvetlenül elektronikus úton az
ajánlattevők számára hozzáférhetővé teszi az ajánlati felhívást tartalmazó hirdetmény
közzétételének napjától, és a hirdetményben megadja a hozzáférés adatait.”
(3)	A Kbt. 74. §-ának e § (2) bekezdésével átszámozott (5) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(5) Ha a dokumentáció nagy terjedelmű, vagy ha az ajánlattételre a dokumentáció
helyben való megtekintését vagy valamely helyszín megtekintését követően kerülhet csak sor,
az ajánlatkérőnek ennek figyelembevételével kell az ajánlattételi határidőt - az (1)—(4)
bekezdésben foglaltakhoz képest hosszabb időtartamban - meghatároznia.”
21
36.	§
A Kbt. 83. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„83. § (1) Az ajánlatkérőnek az ajánlati felhívásban rendelkeznie kell arról, hogy a
közbeszerzési eljárásban a hiánypótlás lehetőségét biztosítja-e, továbbá milyen körben
biztosítja azt. Az Európai Unióból származó forrásból támogatott közbeszerzésekre irányuló
eljárások esetében az ajánlatkérő legalább egy alkalommal köteles biztosítani a hiánypótlás
lehetőségét.
(2)	Ha az ajánlatkérő teljes körben biztosította a hiánypótlás lehetőségét és az
ajánlatok vizsgálata alapján ez szükséges, az összes ajánlattevő számára azonos feltételekkel
lehetőséget biztosíthat a kizáró okokkal, az alkalmassággal kapcsolatos igazolások és
nyilatkozatok, illetőleg az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban az ajánlat részeként
benyújtásra előírt egyéb iratok utólagos csatolására, hiányosságainak pótlására, valamint
egyéb, az ajánlattal kapcsolatos formai hiányosságok pótlására. Ha az ajánlati felhívásban a
hiánypótlást korlátozott körben tette lehetővé, a hiánypótlást ebben a körben biztosítja.
(3)	A hiánypótlásról az ajánlatkérő egyidejűleg, közvetlenül, írásban köteles
tájékoztatni az összes ajánlattevőt, megjelölve a határidőt, továbbá ajánlatonként a hiányokat.
(4)	Az ajánlattevő a hiánypótlási felhívásban nem szereplő hiányokat is pótolhat,
korlátozott hiánypótlás esetén az ajánlati felhívásban szereplő körben.
(5)	A hiánypótlást követően az ajánlatkérő jogosult szükség esetén akár több
alkalommal is újabb hiánypótlást elrendelni, ha a korábbi hiánypótlási felhívás(ok)ban nem
szereplő hiányt észlelt és ezt az ajánlattevő a (4) bekezdés alapján sem pótolta.
(6)	Ha az ajánlatkérő több hiánypótlást biztosít, a korábban megjelölt hiányok a
későbbi hiánypótlások során már nem pótolhatók.
(7)	A hiánypótlás nem eredményezheti az ajánlat 81. § (4) bekezdése szerint
értékelésre kerülő tartalmi elemeinek módosítását, továbbá a hiánypótlás során az ajánlattevő
új közösen ajánlatot tevő, illetőleg alvállalkozó, továbbá a 66. § (2) bekezdése vagy a 67. §
(4)	bekezdése szerinti szervezet megjelölésével és a rá vonatkozó iratokkal nem egészítheti ki
az ajánlatot, továbbá a korlátozott körű hiánypótlás kizárólag az ajánlatkérő által az ajánlati
felhívásban meghatározott ajánlati elemekkel összefüggő hiányokra terjedhet ki.
(8)	Az ajánlatkérő köteles meggyőződni arról, hogy a hiánypótlás(oka)t követően -
adott esetben - a benyújtott ajánlati példányok hiánypótlással nem érintett tartalma
megegyezik-e az eredeti ajánlat tartalmával. Eltérés esetén, vagy ha a hiánypótlást nem, vagy
nem megfelelően teljesítették, kizárólag az eredeti ajánlati példányt (példányokat) lehet
figyelembe venni az elbírálás során.”
37.	§
A Kbt. 86. §-ának (2)—(4) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek,
egyidejűleg a § a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:
22
„(2) Az ajánlatkérő az indokolás és a rendelkezésére álló iratok alapján köteles
meggyőződni az ajánlati elemek megalapozottságáról, ennek során írásban tájékoztatást
kérhet az ajánlattevőtől a vitatott ajánlati elemekre vonatkozóan.
(3)	Az ajánlatkérő figyelembe veheti az olyan objektív alapú indokolást, amely
különösen a gyártási folyamat, az építési beruházás, illetőleg a szolgáltatásnyújtás
módszerének gazdaságosságára, a választott műszaki megoldásra, a teljesítésnek az
ajánlattevő számára kivételesen előnyös körülményeire vagy az ajánlattevő által ajánlott áru,
építési beruházás, illetőleg szolgáltatás eredetiségére, az építési beruházás, szolgáltatásnyújtás
vagy árubeszerzés teljesítésének helyén hatályos munkavédelmi rendelkezéseknek és
munkafeltételeknek való megfelelésre, vagy az ajánlattevőnek állami támogatások
megszerzésére való lehetőségére vonatkozik.
(4)	Az ajánlatkérő köteles érvénytelennek nyilvánítani az ajánlatot, ha nem tartja
elfogadhatónak és a gazdasági ésszerűséggel összeegyeztethetőnek az indokolást.
(5)	Az ajánlatkérő az állami támogatás miatt kirívóan alacsonynak értékelt
ellenszolgáltatást tartalmazó ajánlatot csak abban az esetben nyilváníthatja érvénytelennek, ha
ezzel kapcsolatban előzetesen írásban tájékoztatást kért az ajánlattevőtől, és ha az ajánlattevő
nem tudta igazolni, hogy a kérdéses állami támogatást jogszerűen szerezte.
(6)	Az ajánlatkérő az (5) bekezdés szerinti érvénytelen ajánlatokról köteles
tájékoztatni - a Közbeszerzések Tanácsán keresztül - az Európai Bizottságot.”
38.	§
A Kbt. 87. §-ának (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) Az ajánlatkérő az indokolás és a rendelkezésére álló iratok alapján köteles
meggyőződni az ajánlati elemek megalapozottságáról, teljesíthetőségéről, ennek során az
ajánlattevőtől írásban tájékoztatást kérhet a vitatott ajánlati elemekre vonatkozóan.
(3)	Az ajánlatkérő köteles érvénytelennek nyilvánítani az ajánlatot, ha nem tartja
elfogadhatónak és a gazdasági ésszerűséggel összeegyeztethetőnek az indokolást.”
39.	§
A Kbt. 88. §-a a következő új (3) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a § eredeti
(3)—(5) bekezdésének számozása (4)—(6) bekezdésre változik:
„(3) Az ajánlatkérőnek ki kell zárnia az eljárásból az ajánlattevőt, ha a 66. § (2)
bekezdése vagy a 67. § (4) bekezdése szerinti szervezet
a)	a kizáró okok (60. §) hatálya alá esik;
b)	részéről a kizáró ok (60. §) az eljárás során következett be.”
40.	§
A Kbt. a következő 89/A. §-sal egészül ki:
23
„89/A. § (1) Nem nyilvánítható érvénytelennek az ajánlat - a közbeszerzési műszaki
leírásnak az 58. § (3) bekezdésének a) pontja szerinti meghatározása esetén - kizárólag azon
az alapon, hogy az ajánlatban szereplő termékek és szolgáltatások nem felelnek meg a
műszaki leírásban meghatározott szabványoknak vagy egyéb előírásoknak, amennyiben az
ajánlattevő ajánlatában megfelelő módon, bármely megfelelő eszközzel bizonyítja, hogy az
általa javasolt megoldások egyenértékű módon megfelelnek a közbeszerzési műszaki
leírásban meghatározott követelményeknek. Megfelelő eszköz lehet különösen a gyártótól
származó műszaki dokumentáció vagy valamely független, szakmailag elismert szervezet
[58. § (6) bekezdés] minősítése.
(2)	Nem nyilvánítható érvénytelennek - a közbeszerzési műszaki leírás teljesítmény-
és funkcionális követelményekre való hivatkozással történő meghatározása esetén - az
európai szabványt közzétevő nemzeti szabványnak, európai műszaki engedélynek, közös
műszaki előírásnak, nemzetközi szabványnak vagy valamely európai szabványügyi szervezet
által kidolgozott műszaki ajánlásnak megfelelő ajánlat, amennyiben ezek a leírások az
ajánlatkérő által megállapított teljesítményre, illetve funkcionális követelményekre
vonatkoznak. Az ajánlattevőnek az ajánlatában - megfelelő módon, bármely megfelelő
eszközzel - bizonyítania kell, hogy a szabványnak megfelelő termék, szolgáltatás vagy építési
beruházás megfelel az ajánlatkérő által meghatározott teljesítmény-, illetve funkcionális
követelményeknek. Megfelelő eszköz lehet különösen a gyártótól származó műszaki
dokumentáció vagy valamely független, szakmailag elismert szervezet [58. § (6) bekezdés]
minősítése.”
41.	§
A Kbt. 90. §-a a következő (3)—(5) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az ajánlatkérő jogosult közjegyző jelenlétében sorsolást tartani és a sorsolás
alapján kiválasztott ajánlattevőt az eljárás nyertesének nyilvánítani, ha
a)	az ajánlatkérő a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatást tartalmazó ajánlatot
kívánja kiválasztani, de a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatást két vagy több ajánlat
azonos összegben tartalmazza, vagy
b)	az ajánlatok bírálati szempontja az összességében legelőnyösebb ajánlat
kiválasztása, de az összességében legelőnyösebb ajánlat a (2) bekezdés alkalmazásával sem
állapítható meg.
(4)	A (3) bekezdés a) pontja szerinti esetben az azonos ellenszolgáltatást tartalmazó,
a (3) bekezdés b) pontja szerinti esetben pedig az azonos összpontszámmal értékelt érvényes
ajánlatot benyújtó ajánlattevők közül kell sorsolással kiválasztani az eljárás nyertesét.
(5)	Az ajánlatkérő az ajánlatok 81. § (4) bekezdése szerinti értékelését követően
elektronikus árlejtést kezdeményezhet, amennyiben azt az ajánlati felhívásban előzetesen
jelezte. Az elektronikus árlejtés részletes szabályait külön jogszabály határozza meg.”
42.	§
A Kbt. 96. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
24
„(5) Az ajánlatkérő az eredményhirdetéstől számított tizenötödik napig, de
legkésőbb a szerződéskötés időpontjáig egy alkalommal jogosult a 93. § (2) bekezdése
szerinti írásbeli összegezést módosítani és szükség esetén az érvénytelenségről szóló
tájékoztatást visszavonni, ha az eredményhirdetést követően észleli, hogy a kihirdetett
eredmény (eredménytelenség) törvénysértő volt és a módosítás a törvénysértést orvosolja. Az
ajánlatkérő a módosított összegezés és eredmény (eredménytelenség) kihirdetésének
időpontjáról azt legalább két munkanappal megelőzően köteles egyidejűleg írásban az összes
ajánlattevőt tájékoztatni. A módosított eredménnyel (eredménytelenséggel) kapcsolatban a
93., 95. §-okat, valamint az (1)-(4) bekezdéseket kell alkalmazni, továbbá - ha szükséges -
az ajánlatkérő felkérheti az ajánlattevőket ajánlataiknak a szerződéskötés új időpontjának
lejártáig történő fenntartására. Az ajánlattevő ajánlati kötöttsége - eltérő nyilatkozat
hiányában - a szerződéskötés új időpontjának lejártáig tart.”
43.	§
A Kbt. 100. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Két szakaszból áll a meghívásos és a hirdetmény közzétételével induló
tárgyalásos eljárás, továbbá a versenypárbeszéd.”
44.	§
A Kbt. 102. §-át megelőző cím és a 102. § (1) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„A részvételi dokumentáció, illetőleg ismertető
102. § (1) Az ajánlatkérő - a megfelelő részvételi jelentkezés benyújtásának
elősegítése érdekében - a meghívásos és a tárgyalásos eljárásban részvételi dokumentációt
készíthet, a versenypárbeszédben pedig ismertetőt köteles készíteni. Az ajánlatkérő a
részvételi felhívásban köteles megadni a részvételi dokumentáció, illetőleg az ismertető (a
továbbiakban együtt: részvételi dokumentáció) rendelkezésre bocsátásának módját,
határidejét, annak beszerzési helyét és pénzügyi feltételeit is. Az ajánlatkérő a részvételi
felhívásban előírhatja, hogy a részvételi dokumentáció megvásárlása vagy átvétele az
eljárásban való részvétel feltétele. Ha több részvételre jelentkező közösen nyújt be részvételi
jelentkezést, elegendő, ha egyikük vásárolja meg, vagy veszi át a részvételi dokumentációt.”
45.	§
A Kbt. 107. §-ának (1) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„A részvételi határidő legkevesebb harminchét napos időtartamát legfeljebb hét
nappal le lehet rövidíteni, feltéve, hogy a részvételi felhívást tartalmazó hirdetményt
elektronikus úton, külön jogszabályban meghatározott módon adja fel az ajánlatkérő.”
46.	§
A Kbt. 109. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
25
„(3) Az ajánlatkérőnek a (2) bekezdés szerinti lehetőségről a részvételi felhívásban
kell rendelkeznie, és köteles azt is előírni, hogy a jelentkezést - az általa előírt határidő
lejártáig és írásbeli módon - meg kell erősítenie a részvételre jelentkezőnek. Az ajánlatkérő a
(2) bekezdés szerinti lehetőség technikai körülményeiről köteles tájékoztatást adni a részvételi
felhívásban vagy a részvételi dokumentációban.”
47.	§
A Kbt. 112. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„112. § (1) Az ajánlatkérőnek a részvételi felhívásban rendelkeznie kell arról, hogy a
részvételi szakaszban a hiánypótlás lehetőségét biztosítja-e, továbbá milyen körben biztosítja
azt. Az Európai Unióból származó forrásból támogatott közbeszerzésekre irányuló eljárások
esetében az ajánlatkérő legalább egy alkalommal köteles biztosítani a hiánypótlás lehetőségét.
(2)	Ha az ajánlatkérő teljes körben biztosította a hiánypótlás lehetőségét és a
részvételre jelentkezések vizsgálata alapján ez szükséges, az összes jelentkező számára
azonos feltételekkel lehetőséget biztosíthat a kizáró okokkal, az alkalmassággal kapcsolatos
igazolások és nyilatkozatok, illetőleg a részvételi felhívásban, a részvételi dokumentációban a
részvételi jelentkezés részeként benyújtásra előírt egyéb iratok utólagos csatolására,
hiányosságainak pótlására, valamint egyéb, a részvételi jelentkezéssel kapcsolatos formai
hiányosságok pótlására. Ha a részvételi felhívásban a hiánypótlást korlátozott körben tette
lehetővé, a hiánypótlást ebben a körben biztosítja.
(3)	A hiánypótlás során a részvételre jelentkező új közösen részvételre jelentkező,
illetve alvállalkozó, továbbá a 66. § (2) bekezdése vagy a 67. § (4) bekezdése szerinti
szervezet megjelölésével és a rá vonatkozó iratokkal nem egészítheti ki a részvételre
jelentkezést, továbbá a korlátozott körű hiánypótlás kizárólag az ajánlatkérő által a részvételi
felhívásban meghatározott körű hiányokra terjedhet ki.
(4)	A hiánypótlásról az ajánlatkérő egyidejűleg, közvetlenül, írásban köteles
tájékoztatni az összes részvételre jelentkezőt, megjelölve a határidőt, továbbá részvételre
jelentkezésenként a hiányokat.
(5)	A részvételre jelentkező a hiánypótlási felhívásban nem szereplő hiányokat is
pótolhat, korlátozott hiánypótlás esetén a részvételi felhívásban szereplő körben.
(6)	A hiánypótlást követően az ajánlatkérő jogosult - szükség esetén akár több
alkalommal is - újabb hiánypótlást elrendelni, ha a korábbi hiánypótlási felhívás(ok)ban nem
szereplő hiányt észlelt és ezt a részvételre jelentkező az (5) bekezdés alapján sem pótolta.
(7)	Ha az ajánlatkérő több hiánypótlást biztosít, a korábban megjelölt hiányok a
későbbi hiánypótlások során már nem pótolhatók.
(8)	Az ajánlatkérő köteles meggyőződni arról, hogy a hiánypótlás(oka)t követően -
adott esetben - a benyújtott részvételi jelentkezési példányok hiánypótlással nem érintett
tartalma megegyezik-e az eredeti jelentkezés tartalmával. Eltérés esetén, vagy ha a
hiánypótlást nem, vagy nem megfelelően teljesítették, kizárólag az eredeti részvételi
jelentkezési példányt (példányokat) lehet figyelembe venni az elbírálás során.”
26
48. §
(1)	A Kbt. 121. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) Az ajánlatok elbírálása során az ajánlatkérőnek meg kell vizsgálnia, hogy az
ajánlatok megfelelnek-e a részvételi felhívásban, az ajánlattételi felhívásban, a
dokumentációban, valamint a jogszabályokban, továbbá versenypárbeszéd esetén az
ismertetőben meghatározott feltételeknek is.”
(2)	A Kbt. 121. §-ának (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(10) Az ajánlattételi szakaszban történő hiánypótlásra a 83. § rendelkezései
irányadóak.”
49.	§
A Kbt. 122. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az ajánlattételi határidő - (1) bekezdés szerinti - legkevesebb negyven napos,
illetőleg - (2) bekezdés szerinti - huszonhat napos időtartamát legfeljebb öt nappal le lehet
rövidíteni, feltéve, hogy az ajánlatkérő a dokumentációt térítésmentesen és teljes
terjedelemében közvetlenül elektronikus úton az ajánlattevők számára hozzáférhetővé teszi az
ajánlattételi felhívás megküldésének napjától, és a felhívásban megadja a hozzáférés adatait.”
50.	§
A Kbt. 123. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az ajánlatkérő a meghatározott ajánlattevői keretszámnak megfelelően - a
pénzügyi és gazdasági, valamint műszaki, illetőleg szakmai alkalmasság alapján - kiválasztott
jelentkezőket egyidejűleg, közvetlenül, írásban hívja fel ajánlattételre. Amennyiben az
alkalmasnak minősített jelentkezők száma nem éri el a keretszám alsó határát, az ajánlatkérő
az alkalmasnak minősített jelentkezők ajánlattételre felhívásával folytathatja az eljárást. Ha az
ajánlatkérő nem határozott meg keretszámot, az összes alkalmas jelentkezőt köteles
ajánlattételre felhívni. Az ajánlattételre felhívott jelentkezők közösen nem tehetnek ajánlatot.”
51.	§
A Kbt. a 123. §-a után a következő címmel és 123/A—123/G. §-sal egészül ki:
„5/A. Cím
A VERSENYPÁRBESZÉD
Az eljárás alkalmazása, általános szabályai
123/A. § (1) Az ajánlatkérő versenypárbeszédet akkor alkalmazhat, ha
a)	a közbeszerzés tárgyára vonatkozó közbeszerzési műszaki leírás meghatározására
nem, vagy nem a nyílt, illetve meghívásos eljárásban szükséges részletességgel képes,
illetőleg
27
b)	a szerződés típusának vagy jogi, illetve pénzügyi feltételeinek meghatározására
nem, vagy nem a nyílt, illetve meghívásos eljárásban szükséges részletességgel képes.
(2)	Az (1) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti körülmény fennállása nem eredhet az
ajánlatkérő mulasztásából.
(3)	A versenypárbeszédben az ajánlatok bírálati szempontja kizárólag az
összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása lehet.
(4)	A versenypárbeszédben az ajánlatkérő és egy vagy több részvételre jelentkező
közötti párbeszéd arra irányul, hogy az ajánlatkérő képes legyen a szerződéskötéshez
szükséges részletességgel meghatározni a közbeszerzés tárgyára vonatkozó közbeszerzési
műszaki leírást, illetve a szerződés típusát vagy jogi, illetve pénzügyi feltételeit.
(5)	Az ajánlatkérőnek a párbeszéd során is biztosítania kell az egyenlő bánásmódot
az ajánlattevők számára, így különösen az ajánlatkérő által adott bármilyen tájékoztatást az
összes ajánlattevőnek meg kell adni.
A versenypárbeszéd részvételi szakaszának különös szabályai
123/B. § (1) A részvételi felhívásban a 101. § (4) bekezdésében foglaltakon túl meg
kell adni
a)	az ismertető rendelkezésre bocsátásával kapcsolatos információkat;
b)	az 57. § (3) bekezdésében foglaltakat, azzal, hogy az 57. § (3) bekezdés d) pontja
szerinti módszer (módszerek) részletes ismertetése az ajánlattételi szakaszban készített
dokumentációban is megadható.
(2)	Az ismertetőnek tartalmaznia kell különösen a közbeszerzés tárgyának, az arra
vonatkozó közbeszerzési műszaki leírásnak, továbbá a szerződéses feltételeknek a
meghatározását olyan mértékben, ahogyan az ajánlatkérő erre képes.
(3)	Az ajánlatkérő a részvételi felhívásban megjelölheti azokat, akiket az eljárásban
való részvételre meg kíván hívni. A megjelölteken kívül az eljárásban való részvételre
mindazok jelentkezhetnek a részvételi felhívás alapján, akik alkalmasak a szerződés
teljesítésére. Erre a lehetőségre a részvételi felhívásban az ajánlatkérőnek hivatkoznia kell.
A versenypárbeszéd ajánlattételi szakaszának különös szabályai
123/C. § (1) A versenypárbeszéd ajánlattételi szakaszában az ajánlattevők először
megoldási javaslatokat készítenek, amelyekről az ajánlatkérő - az ajánlattételi felhívás szerint
egy vagy több fordulóban - párbeszédet folytat velük. Ezt követően teszik meg végső
ajánlataikat, amelyeket az ajánlatkérő a 121. § (8) bekezdése szerint elbírál.
(2)	A versenypárbeszéd ajánlattételi szakaszában nem érvényesül az ajánlattételi
határidők e fejezetben előírt legrövidebb időtartama, de a határidőt úgy kell meghatározni,
hogy elegendő időtartam álljon rendelkezésre - az ajánlattevők egyenlő eséllyel történő -
megfelelő ajánlattételéhez.
28
(3)	A versenypárbeszédben a végső ajánlat megtételéig nem áll fenn az
ajánlattevőnek, illetőleg az ajánlatkérőnek a 76—78. § szerinti ajánlati kötöttsége, illetőleg az
ajánlatkérőnek az ajánlattételi szakaszra vonatkozóan a 108. § (1) bekezdése és a 121. § (6)
bekezdése szerinti ajánlati kötöttsége. Ez azonban nem járhat azzal, hogy az eljárás alapján
megkötött szerződés tárgya, illetőleg feltételei olyan jellemzőjében, illetőleg körülményében
tér el a közbeszerzés megkezdésekor [35. § (2) bekezdése] beszerezni kívánt beszerzési
tárgytól, illetőleg megadott szerződéses feltételektől, amely nem tette volna lehetővé
versenypárbeszéd alkalmazását.
(4)	Ajánlati biztosíték kizárólag a szerződéskötésnek az ajánlattevő érdekkörében
felmerült okból történő meghiúsulása esetére köthető ki.
123/D. § (1) Az ajánlattételi felhívásban a 120. § (1) bekezdésében foglaltakon túl
meg kell adni
a)	az első párbeszéd időpontját és helyszínét;
b)	ha az ajánlatkérő többfordulós párbeszédet tart, a párbeszédek menetét, az első,
illetőleg a megadott fordulót követő párbeszédre kiválasztott ajánlattevői létszám felső
határát;
c)	a párbeszéd nyelvét;
d)	ha az ajánlatkérő díjazásban kíván egy vagy több ajánlattevőt részesíteni, az erre
vonatkozó - általa meghatározott - előírásokat.
(2)	A dokumentációnak tartalmaznia kell különösen, hogy a 123/A. § (1) bekezdés
szerinti körülmények közül meg nem határozottakra nézve melyekről kéri az ajánlatkérő az
ajánlattevők javaslatát, és e körülmények tekintetében melyek az ajánlatkérő által igényelt
keretek vagy elvárások.
(3)	A megoldási javaslatnak a 121. § (3) és (4) bekezdésében foglaltakon túl
tartalmaznia kell
a)	az ajánlattevő egy vagy többváltozatú javaslatát a (4) bekezdés szerinti
körülményekre, továbbá
b)	az ajánlattevő előzetes ajánlatát arra az esetre nézve, ha az általa javasolt műszaki,
jogi, illetőleg pénzügyi feltételekkel kellene a szerződést teljesíteni, továbbá
c)	annak meghatározását, hogy megoldási javaslatának mely része üzleti titok,
továbbá
d)	annak meghatározását, hogy megoldási javaslatából mely információk közölhetők
a többi ajánlattevővel a párbeszéd során,
e)	annak meghatározását, hogy az ajánlattevő hozzájárul-e a többi ajánlattevővel
való együttes párbeszédhez, és megoldási javaslatának a beszerzés tárgyára vonatkozó
követelmények kialakítása során történő teljes vagy részleges felhasználásához.
(4)	Az ajánlattevő nem tilthatja meg nevének, címének (székhelyének,
lakóhelyének), valamint olyan ténynek, információnak, megoldásnak vagy adatnak (a
továbbiakban együtt: adat) a nyilvánosságra hozatalát, amely a bírálati szempont alapján
értékelésre kerül. Nem korlátozható, illetőleg nem tiltható meg üzleti titokra hivatkozással
olyan adat nyilvánosságra hozatala sem, amely a közérdekű adatok nyilvánosságára és a
közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, külön törvényben meghatározott adatszolgáltatási és
tájékoztatási kötelezettség alá esik.
29
123/E. § (1) A párbeszédeket az ajánlattevőkkel csak akkor lehet együttesen
lefolytatni, ha ehhez minden ajánlattevő hozzájárult.
(2)	A párbeszédek egy vagy több fordulóban is lefolytathatóak. Többfordulós
párbeszéd esetében az ajánlatkérő jogosult csak azokat az ajánlattevőket meghívni a további
forduló(k)ra, akik az első, illetőleg a megadott fordulóban a részvételi felhívásban az 57. § (3)
bekezdése tekintetében meghatározott körülmények alapján a legkedvezőbb megoldási
javaslatot (javaslatváltozatot) tették. Az ajánlattevők száma azonban az utolsó tárgyalási
fordulót követően sem lehet háromnál kevesebb. Az eltérő javaslatot adó ajánlattevők
megoldási javaslatait is a felhívásban az 57. § (3) bekezdése tekintetében meghatározott
körülmények alapján kell összehasonlítani. Ha egy ajánlattevő többváltozatú megoldási
javaslatot adott, a különböző megoldásijavaslat-változatokat önálló javaslatnak kell tekinteni,
és az ajánlatkérő jogosult a továbbiakban az ajánlattevő egy-egy megoldási javaslatát a
párbeszéd további fordulójára (fordulóira) nem meghívni.
(3)	Ha egy ajánlattevő megoldási javaslatában nem szerepel javaslat a 123/D. § (2)
bekezdése vonatkozásában, vagy az abban (illetve valamely javaslatváltozatban) a 123/D. §
(2)	bekezdése vonatkozásában szereplő megoldási mód nem felel meg azon
követelményeknek, amelyeket az ajánlatkérő a közbeszerzés tárgya, az arra vonatkozó
közbeszerzési műszaki leírás, továbbá a szerződéses feltételek vonatkozásában meghatározott,
illetőleg a javaslat tárgyát képező elemekkel kapcsolatos ajánlatkérői kereteknek,
elvárásoknak; az ajánlatkérő a megoldási javaslatot vagy annak változatát érvénytelenné
nyilvánítja és a 93. § (1) bekezdése szerint jár el.
(4)	A (2) és (3) bekezdés szerint kiválasztott ajánlattevőkkel folytatott további
párbeszéd során az ajánlatkérő nem módosíthatja feltételeit, az ajánlattevők pedig a korábbi
fordulóhoz képest az ajánlatkérő számára csak azonos vagy kedvezőbb megoldási javaslatot
adhatnak.
(5)	Az ajánlatkérőnek minden egyes párbeszédről jegyzőkönyvet kell készítenie, és
azt a párbeszéd következő fordulójának megkezdéséig (egyetlen vagy utolsó forduló esetén a
párbeszéd befejezését követő két munkanapon belül) minden, a párbeszéd adott fordulójában
részt vevő ajánlattevőnek alá kell írnia. Az aláíróknak egy példányt át kell adni, a többi
ajánlattevőnek a jegyzőkönyvet két munkanapon belül meg kell küldeni.
123/F. § (1) A párbeszédek lezárását követően az ajánlatkérő írásban, egyidejűleg
felszólítja az utolsó fordulóban részt vett összes (egyfordulós párbeszéd esetén az összes
alkalmas és a 123/E. § (3) bekezdés hatálya alá nem tartozó) ajánlattevőt végső ajánlat
megtételére.
(2)	Ha megoldási javaslatában az összes ajánlattevő hozzájárult a többi
ajánlattevővel való együttes párbeszédhez és megoldási javaslatának a beszerzés tárgyára
vonatkozó követelmények kialakítása során történő teljes vagy részleges felhasználásához,
továbbá az ajánlatkérő szükségesnek tartja, az ajánlatkérő jogosult a végső ajánlat
készítéséhez egy vagy több megoldási javaslat teljes vagy részleges felhasználásával
meghatározni a közbeszerzési műszaki leírást és a szerződés feltételeit. Ebben az esetben az
ajánlatkérő köteles új dokumentációt készíteni.
30
(3)	A (2) bekezdés szerinti esetben - ha a közbeszerzési műszaki leírás vagy
szerződéses feltételek módosításának mértéke indokolja - az ajánlatkérő jogosult a részvételi
felhívásban meghatározott elbírálási részszempontok vagy súlyszámaik módosítására; a
módosítás indokolását a végső ajánlat készítéséhez adott dokumentációban meg kell adni.
(4)	Ha a (2) bekezdés szerinti feltételek nem állnak fenn, az ajánlattevők korábbi
megoldási javaslatukat véglegesítve tesznek végső ajánlatot.
123/G. § (1) A végső ajánlattételre történő felszólításban közölni kell a végső
ajánlattétel határidejét, az ajánlatok benyújtásának helyét, bontásának időpontját.
(2)	A 123/F. § (2) bekezdése szerinti esetben a végső ajánlattételre történő
felszólításnak az (1) bekezdésben foglaltakon túl tartalmaznia kell a dokumentáció
rendelkezésre bocsátásával kapcsolatos adatokat.
(3)	Az ajánlattevő akkor is jogosult ajánlatot tenni, ha az ajánlatkérő olyan javaslatot
használt fel az ajánlati felhívás és dokumentáció elkészítéséhez, amelyet nem ő tett.
(4)	A végső ajánlat érvénytelen a 88. § (1) bekezdésén túlmenően akkor is, ha az
abban a 123/D. § (2) bekezdése vonatkozásában szereplő megoldási mód nem felel meg azon
követelményeknek, amelyeket az ajánlatkérő a közbeszerzés tárgya, az arra vonatkozó
közbeszerzési műszaki leírás, továbbá a szerződéses feltételek vonatkozásában meghatározott,
illetőleg a javaslat tárgyát képező elemekkel kapcsolatos ajánlatkérői kereteknek,
elvárásoknak.
(5)	Az ajánlatkérő az eredményhirdetést, indokolt esetben, a felhívásban
meghatározott időponthoz képest korábbi időpontban is megtarthatja, erről és ennek
indokáról, valamint, ha indokolt, a szerződéskötés új korábbi időpontjáról - az új
eredményhirdetési időpont előtt legalább két munkanappal korábban - köteles az összes
ajánlattevőt egyidejűleg, közvetlenül, írásban tájékoztatni.”
52.	§
A Kbt. 124. §-a (2) bekezdésének a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezések
lépnek:
(Az ajánlatkérő hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárást akkor
alkalmazhat)
„a) ha a nyílt, a meghívásos eljárás vagy a versenypárbeszéd a 92. § b) vagy c)
pontja alapján eredménytelen volt, feltéve, hogy a felhívásnak, a dokumentációnak és az
ismertetőnek a feltételei időközben lényegesen nem változtak meg;
b)	kivételesen, ha az árubeszerzés, az építési beruházás, illetőleg a szolgáltatás
természete vagy az ehhez kapcsolódó kockázatok nem teszik lehetővé az ellenszolgáltatás
előzetes átfogó (mindenre kiterjedő) meghatározását;”
53.	§
(1) A Kbt. 125. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
31
„(1) Az ajánlatkérő hirdetmény közzététele nélkül induló (a továbbiakban:
hirdetmény nélküli) tárgyalásos eljárást akkor alkalmazhat a 124. § (2) bekezdésének a)
pontjában foglalt esetben, ha a tárgyalásra a nyílt, a meghívásos eljárás vagy a
versenypárbeszéd - 88. § (1) bekezdésének a)-e) pontja alapján nem érintett - összes
ajánlattevőjét meghívja.”
(2)	A Kbt. 125. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat, ha)
„a) a nyílt vagy a meghívásos eljárás a 92. § a) pontja, illetve a meghívásos vagy
hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás a 115. § a) pontja alapján eredménytelen
volt, feltéve, hogy a felhívásnak és a dokumentációnak a feltételei időközben lényegesen nem
változtak meg, és minderről az ajánlatkérő köteles az Európai Bizottság kérésére - a
Közbeszerzések Tanácsán keresztül - tájékoztatást adni;”
(3)	A Kbt. 125. §-ának (4) bekezdése a következő c) és d) pontokkal egészül ki:
(Az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat továbbá
árubeszerzés esetében, ha)
„c) az áru árutőzsdén jegyzett és beszerzett;
d)	az árut kivételesen kedvező feltételekkel, felszámolási eljárás, végelszámolás
vagy bírósági végrehajtás, illetőleg az érintett szervezet személyes joga szerinti hasonló
eljárás során történő értékesítés keretében szerzi be.”
54.	§
A Kbt. 128. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az ajánlatkérőnek minden egyes tárgyalásról jegyzőkönyvet kell készítenie, és
azt a tárgyalás következő fordulójának megkezdéséig (egyetlen vagy utolsó forduló esetén a
tárgyalás befejezését követő két munkanapon belül) minden, az adott tárgyalási fordulóban
részt vevő ajánlattevőnek alá kell írnia. Az aláíróknak egy példányt át kell adni, a többi
ajánlattevőnek pedig a jegyzőkönyvet két munkanapon belül kell megküldeni.”
55.	§
A Kbt. 130. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) Az ajánlatkérő kizárólag a 124. § (2) bekezdésének a) pontja esetében
kezdeményezhet elektronikus árlejtést, amennyiben azt a részvételi felhívásban előzetesen
jelezte. Az elektronikus árlejtés részletes szabályait külön jogszabály határozza meg.”
56.	§
A Kbt. 134. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Az ajánlatkérő kizárólag a 125. § (2) bekezdése esetében kezdeményezhet
elektronikus árlejtést, amennyiben azt az ajánlattételi felhívásban előzetesen jelezte. Az
elektronikus árlejtés részletes szabályait külön jogszabály határozza meg.”
32
57. §
(1)	A Kbt. 136. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések
lépnek:
„(1) Az ajánlatkérő a meghívásos vagy a hirdetmény közzétételével induló
tárgyalásos eljárás esetében gyorsított eljárást alkalmazhat, ha sürgősség miatt az ilyen
eljárásokra előírt határidők [107. § (1) bekezdése, 122. §] nem lennének betarthatóak. Az
ajánlatkérőnek a gyorsított eljárás alkalmazásának indokát az eljárást megindító
hirdetményben meg kell adnia.
(2)	A gyorsított eljárásban az ajánlatkérő a részvételi határidőt nem határozhatja meg
a részvételi felhívást tartalmazó hirdetmény feladásának napjától számított tizenöt napnál, a
részvételi felhívást tartalmazó hirdetmény elektronikus úton, külön jogszabályban
meghatározott módon történő feladása esetén a hirdetmény feladásának napjától számított tíz
napnál rövidebb időtartamban. A gyorsított eljárásban az ajánlatkérő meghívásos eljárás
esetén az ajánlattételi határidőt nem határozhatja meg az ajánlattételi felhívás megküldésének
napjától számított tíz napnál rövidebb időtartamban.”
(2) A Kbt. 136. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg az eredeti
(3)—(5) bekezdés számozása (4)—(6) bekezdésre változik:
„(3) A gyorsított eljárásban a részvételre jelentkezőnek nyilatkoznia kell arról, hogy
nem tartozik a kizáró okok hatálya alá, és a 60. § (1) bekezdésének e) pontja, illetőleg a 61. §
(2)	bekezdése szerinti köztartozások hiányával, valamint a 60. § (1) bekezdésének g)—h)
pontjával kapcsolatos hatósági igazolásokat legkésőbb a 117. § (1) bekezdése szerinti
eredményhirdetéstől számított tizenöt napon belül kell csatolnia.”
58.	§
A Kbt. a 136. §-t követően a következő 7/A. Címmel és 136/A—136/E. §-okkal
egészül ki:
„7/A. Cím
A KERETMEGÁLLAPODÁSOS ELJÁRÁS
Az eljárás két része
136/A. § (1) A keretmegállapodásos eljárás két részből áll. Az első részben az
ajánlatkérő (ajánlatkérők) e fejezet szerinti nyílt vagy meghívásos eljárást köteles(ek)
alkalmazni keretmegállapodás megkötése céljából. Az ajánlatkérő tárgyalásos eljárást is
alkalmazhat keretmegállapodás megkötése céljából, amennyiben a tárgyalásos eljárás
alkalmazásának a 124. §, illetve 125. § szerinti feltételei fennállnak. A második részben az
ajánlatkérő a keretmegállapodásban meghatározott közbeszerzési tárgyra kér ajánlato(ka)t és
köt szerződést az adott közbeszerzés(ek) megvalósítására.
(2)	Keretmegállapodás egy ajánlattevővel, illetve több ajánlattevővel köthető. Ez
utóbbi esetben a keretmegállapodásban részes ajánlattevők száma nem lehet kevesebb
háromnál, és ha az ajánlatkérő a 136/B. § (3) bekezdés a) pontját kívánja alkalmazni, az első
részben készített dokumentációban köteles meghatározni a keretmegállapodás azon részeit,
33
amelyek vonatkozásában az első rész végén dönt a teljesítésre jogosult ajánlattevő
személyéről.
(3)	A több ajánlattevővel kötendő keretmegállapodás esetében a
keretmegállapodásos eljárás első részét megindító hirdetményben az ajánlatkérő köteles
megadni az 57. § (2) bekezdésében meghatározott bírálati szempontok egyike szerint a
legkedvezőbb ajánlatot tevők keretszámát, amelynek legfeljebb felső határáig terjedő számú
ajánlattevővel köt majd keretmegállapodást. A keretszámnak a közbeszerzés tárgyához, az
eljárás sajátos jellemzőihez kell igazodnia, és minden körülmény között biztosítania kell a
valódi versenyt. A keretszámnak legalább három ajánlattevőt kell magában foglalnia.
(4)	A keretmegállapodásnak tartalmaznia kell az adott időtartam alatt annak alapján
kötendő szerződések lényeges feltételeit, különösen a közbeszerzések tárgyát és az
ellenszolgáltatás mértékét. A keretmegállapodásban a közbeszerzés mennyiségét az 50. § (2)
bekezdése alkalmazásával kell meghatározni. A keretmegállapodás több különböző
közbeszerzési tárgyra is vonatkozhat.
(5)	Keretmegállapodás legfeljebb négy évre köthető. A keretmegállapodás alapján
kötendő szerződés(ek) időtartama nem haladhatja meg a keretmegállapodás időtartamát.
(6)	A keretmegállapodás - a 73. § (1) bekezdése szerinti melléklet kivételével,
feltéve, hogy az abban foglaltak nem ellentétesek a 96. § (3) bekezdésével - nyilvános, annak
tartalma közérdekű adatnak minősül.
(7)	A keretmegállapodásos eljárás első részében a 98. § (1)—(3) bekezdései
megfelelően alkalmazandóak.
(8)	Tilos versenykorlátozási céllal alkalmazni a keretmegállapodásos eljárást.
136/B. § (1) Az ajánlatkérő a keretmegállapodásos eljárás első részét követően
jogosult a keretmegállapodásban meghatározott mennyiség, valamint beszerzési tárgy(ak)
egy-egy részére (a továbbiakban: adott közbeszerzés) a keretmegállapodásban előirányzott
teljes mennyiség keretein belül az eljárás második részében több szerződést kötni.
(2)	Az ajánlatkérő az egy ajánlattevővel a 13 6/A. §-nak megfelelően megkötött
keretmegállapodás alapján az adott közbeszerzés(ek) megvalósítása érdekében - írásbeli
konzultációt követően - köt szerződést a keretmegállapodásban részes ajánlattevővel.
(3)	Az ajánlatkérő a több ajánlattevővel a 13 6/A. §-nak megfelelően megkötött
keretmegállapodás alapján az adott közbeszerzés(ek) megvalósítása érdekében
a)	a keretmegállapodásban meghatározott feltételek és az 1. § együttes
alkalmazásával a verseny újbóli megnyitása nélkül - írásbeli konzultációt követően - köthet
szerződés(eke)t az első részben a közbeszerzés meghatározott része vonatkozásában nyertes,
illetőleg amennyiben a nyertes ajánlattevő nem képes a szerződés teljesítésére, az eljárás első
része eredményének kihirdetésekor a következő legkedvezőbb ajánlatot tevővel, feltéve, hogy
a keretmegállapodás az adott közbeszerzés megvalósítására irányuló szerződés valamennyi
feltételét tartalmazza;
b)	közvetlen írásbeli ajánlattételi felhívást küld a keretmegállapodásban részes
ajánlattevőknek, amennyiben a keretmegállapodás nem tartalmazza az adott közbeszerzés
megvalósítására irányuló szerződés valamennyi feltételét.
34
136/C. § (1) Ha a keretmegállapodást a 136/B. § (2) bekezdése alapján csak egy
ajánlattevővel kötötték vagy az ajánlatkérő a 136/B. § (3) bekezdésének a) pontját
alkalmazza, a konzultációra szóló felhívásnak legalább a következőket kell tartalmaznia:
a)	az ajánlatkérő nevét és címét, telefon- és telefaxszámát (e-mail);
b)	hivatkozást a keretmegállapodásos eljárás első részét megindító hirdetményre és
közzétételének napját;
c)	hivatkozást a megkötött keretmegállapodásra;
d)	az adott közbeszerzés tárgyát, illetőleg mennyiségét;
e)	a szerződés meghatározását;
f)	a szerződés időtartamát vagy a teljesítés határidejét;
g)	a teljesítés helyét;
h)	az ellenszolgáltatás teljesítésének feltételeit, illetőleg a vonatkozó jogszabályokra
hivatkozást;
i)	az ajánlattétel nyelvét, határidejét és helyét;
j) az ajánlat felbontásának helyét, idejét, az ott jelenlétre jogosultakat;
k) a konzultáció folytatásának további szabályait;
l) az eredményhirdetés időpontját és a szerződéskötés tervezett időpontját;
m) a konzultációra szóló felhívás megküldésének napját.
(2)	Az ajánlatkérő a konzultációra szóló felhívásban szükség szerint felhívhatja az
ajánlattevőt a keretmegállapodás első részében tett ajánlata kiegészítésére.
(3)	A keretmegállapodásban meghatározott feltételeket a konzultációra szóló
felhívásban, az ajánlatban és a konzultáció során lényegesen nem lehet módosítani. Az
ajánlattevő a keretmegállapodásban foglaltakhoz képest az ajánlat 57. § (3) bekezdésének a)
pontja szerinti részszempontokkal összefüggő tartalmi elemeire vonatkozóan csak a
keretmegállapodásban foglaltakkal azonos vagy annál az ajánlatkérő számára kedvezőbb
ajánlatot tehet.
(4)	Az ajánlatkérőnek az eljárás második része(i) eredményéről vagy
eredménytelenségéről szóló tájékoztatót külön jogszabályban meghatározott minta szerinti
hirdetmény útján kell közzétennie. A hirdetményt a keretmegállapodás alapján megvalósított
közbeszerzések érdekében kötött szerződésekről együttesen is közzéteheti. Ez utóbbi esetben
a hirdetményt a keretmegállapodás alapján a megelőző negyedév során kötött szerződésekről
a naptári negyedév utolsó napját követő öt munkanapon belül kell megküldenie. A
keretmegállapodás megkötését követő első - nem teljes - negyedévről nem kell hirdetményt
közzétenni.
136/D. § (1) A 136/B. § (3) bekezdésének b) pontja szerinti esetben az ajánlattételi
felhívást a keretmegállapodást kötött összes ajánlattevőnek egyidejűleg írásban kell
megküldeni. Más ajánlattevőt az eljárásba nem lehet bevonni.
(2)	Az ajánlattételi felhívásnak a 136/C. § (1) bekezdésében meghatározottakon túl
legalább a következőket kell tartalmaznia:
a)	a dokumentáció rendelkezésre bocsátásának módját, annak beszerzési helyét és
pénzügyi feltételeit, ha az ajánlatkérő dokumentációt készít és a dokumentációt az ajánlattételi
felhívással egyidejűleg nem küldte meg;
b)	az ajánlatok bírálati szempontját és az összességében legelőnyösebb ajánlat
választása esetén az 57. § (3) bekezdésében foglaltakat;
35
c)	a hiánypótlás lehetőségét vagy annak kizárását.
(3)	Az ajánlatok bírálati szempontja nem lehet más, mint amelyet az ajánlatkérő az
eljárás első részében meghatározott.
(4)	Az ajánlatkérő az ajánlattételi határidőt úgy köteles meghatározni, hogy elegendő
időtartam álljon rendelkezésre a megfelelő ajánlattételhez.
(5)	Az ajánlatokat írásban kell benyújtani, az eljárásra a 136/C. § (3)-(4)
bekezdéseit is alkalmazni kell.
(6)	Az ajánlatkérő az ajánlatok 81. § (4) bekezdése szerinti értékelését követően
elektronikus árlejtést kezdeményezhet, amennyiben azt az ajánlattételi felhívásban előzetesen
jelezte. Az elektronikus árlejtés részletes szabályait külön jogszabály határozza meg.
Az alkalmazandó egyéb szabályok
136/E. § (1) Az ajánlatkérő nem köteles konzultációra szóló vagy ajánlattételi
felhívást küldeni, ha a keretmegállapodás megkötését követően - általa előre nem látható és
elháríthatatlan ok következtében - beállott lényeges körülmény miatt a szerződés
(szerződések) megkötésére, illetőleg a szerződés megkötése esetén a teljesítésre nem lenne
képes. Ebben az esetben az ajánlatkérőnek haladéktalanul írásban értesítenie kell a
keretmegállapodást kötött ajánlattevőket és a Közbeszerzések Tanácsát.
(2)	Az ajánlatkérő a keretmegállapodás szerinti közbeszerzés megvalósítására e
fejezet szerinti más, hirdetmény közzétételével induló eljárást is alkalmazhat, különösen a
több évre kötött keretmegállapodás esetében, illetőleg ha a keretmegállapodást kötött
ajánlattevők száma nem teszi lehetővé a valódi versenyt. Ebben az esetben az ajánlatkérőnek
az új hirdetményben utalnia kell erre a körülményre, és az új hirdetmény közzétételéről - a
közzétételt követően haladéktalanul - egyidejűleg, írásban értesítenie kell a
keretmegállapodást kötött ajánlattevőket.”
59.	§
A Kbt. 139. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az ajánlatkérő az eljárást megindító hirdetményben köteles megadni, hogy a
közbeszerzési eljárás melyik fajtája szerint jár el. Eszerint kell az ajánlati felhívásra vagy a
részvételi felhívásra vonatkozó szabályokat a hirdetmény elkészítésekor megfelelően
alkalmazni. Gyorsított eljárás nem alkalmazható.”
60.	§
A Kbt. 141. §-ának b) pontja a következő mondattal egészül ki:
„Az előírt ajánlattételi határidő (nyílt eljárásban) vagy részvételi határidő legfeljebb
hét nappal lerövidíthető, ha az ajánlatkérő az eljárást megindító hirdetményt elektronikus
úton, külön jogszabályban meghatározott módon adja fel közzétételre.”
36
61. §
A Kbt. a következő 142/A. §-sal egészül ki:
„142/A. § (1) Az ajánlatkérő újabb közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül köthet
szerződést a koncessziós jogosulttal, amennyiben a korábban megkötött szerződésben nem
szereplő, de előre nem látható körülmények miatt kiegészítő építési beruházás szükséges a
szerződésben szereplő építési beruházás teljesítéséhez, feltéve, hogy
a)	a kiegészítő építési beruházást műszaki vagy gazdasági okok miatt az ajánlatkérőt
érintő jelentős nehézség nélkül nem lehet elválasztani a korábbi szerződéstől, vagy
b)	a kiegészítő építési beruházás elválasztható, de feltétlenül szükséges az építési
beruházás teljesítéséhez.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti kiegészítő építési beruházásra irányuló - a korábbi
koncessziós jogosulttal kötött - szerződés, illetőleg szerződések becsült összértéke azonban
nem haladhatja meg az eredeti építési koncesszió értékének felét.”
62. §
A Kbt. 144. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A tárgyalásos eljárás esetét kivéve az ajánlattételi határidő nem határozható
meg az ajánlati felhívást tartalmazó hirdetmény feladásának, illetőleg az ajánlattételi felhívás
megküldésének napjától számított negyven napnál rövidebb időtartamban. Az ajánlattételi
határidő (nyílt eljárásban) legkevesebb negyven napos, illetve részvételi határidő legkevesebb
harminchét napos időtartamát legfeljebb hét nappal le lehet rövidíteni, feltéve, hogy a
részvételi felhívást tartalmazó hirdetményt elektronikus úton, külön jogszabályban
meghatározott módon adja fel az ajánlatkérő. A 74. § (4) bekezdése és a 122. § (3) bekezdése
alkalmazandó. A 74. § (2) bekezdése, a 122. § (2) bekezdése és a 136. § (2) bekezdése nem
alkalmazható.”
63.	§
A Kbt. 147. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„147. § (1) Az egyszerűsített eljárás - az ajánlatkérő választása szerint - ajánlati
felhívást tartalmazó hirdetménnyel vagy közvetlen ajánlattételi felhívással indul.
(2)	Az ajánlati felhívást külön jogszabályban meghatározott minta szerint kell
elkészíteni, és a Közbeszerzési Értesítőben kell közzétenni.
(3)	Az ajánlattételi felhívást a 150. § szerinti tartalommal kell elkészíteni, és
legalább három ajánlattevőnek kell egyidejűleg, írásban megküldeni. A (4) bekezdés szerinti
eljárás esetén az ajánlattételi felhívásnak tartalmaznia kell a bekezdés alkalmazását lehetővé
tévő körülmény megjelölését is. Az ajánlattételi felhívást az ajánlatkérő a Közbeszerzési
Értesítőben is közzéteheti.
(4)	Az ajánlatkérő nem köteles legalább három ajánlattevőnek ajánlattételi felhívást
küldeni, ha
37
a)	a szerződést műszaki-technikai sajátosságok, művészeti szempontok vagy
kizárólagos jogok védelme miatt kizárólag egy meghatározott szervezet, személy képes
teljesíteni;
b)	a korábban megkötött szerződésben nem szereplő, de előre nem látható
körülmények miatt kiegészítő szolgáltatás megrendelése szükséges a szolgáltatás
teljesítéséhez, feltéve, hogy a kiegészítő szolgáltatást műszaki vagy gazdasági okok miatt az
ajánlatkérőt érintő jelentős nehézség nélkül nem lehet elválasztani a korábbi szerződéstől,
vagy ha a kiegészítő szolgáltatás elválasztható, de feltétlenül szükséges a szolgáltatás
teljesítéséhez; az ilyen kiegészítő szolgáltatásra irányuló - a korábbi nyertes ajánlattevővel
kötött - szerződés, illetőleg szerződések becsült összértéke azonban nem haladhatja meg az
eredeti szolgáltatás értékének felét;
c)	olyan új szolgáltatás megrendelésére kerül sor, amelyet a korábbi nyertes
ajánlattevővel köt meg ugyanazon ajánlatkérő azonos vagy hasonló szolgáltatás teljesítésére,
feltéve, hogy az új szolgáltatás összhangban van azzal az alapprojekttel, amelyre a korábbi
szerződést az (1) bekezdés szerint megindított eljárásban megkötötték, és a korábbi eljárást
megindító ajánlati (ajánlattételi) felhívásban az ajánlatkérő jelezte, hogy e bekezdés szerint
induló eljárást alkalmazhat, valamint a korábbi eljárásban a szolgáltatás becsült értékének
meghatározásakor figyelembe vette az újabb szolgáltatás becsült értékét is (a közösségi
értékhatár elérésének meghatározása szempontjából); ilyen eljárást azonban csak a korábbi
első szerződés megkötésétől számított három éven belül lehet indítani.
(5)	Amennyiben az ajánlatkérő által előre nem látható okból előállt rendkívüli
sürgősség miatt az (1)—(3) bekezdés szerinti eljárás nem lenne időben lefolytatható, és az
feltétlenül szükséges, azzal az ajánlattevővel kell tárgyalni és - a 99. § (2) bekezdésében
foglaltaktól eltérően - a tárgyalás befejezésekor írásban szerződést kötni, aki a szerződést a
rendkívüli helyzet által megkívánt idő alatt képes teljesíteni. A rendkívüli sürgősséget
indokoló körülmények azonban nem eredhetnek az ajánlatkérő mulasztásából.”
64.	§
A Kbt. 148. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„148. § A 147. § (5) bekezdése szerinti eljárás megkezdéséről - telefaxon vagy
elektronikus úton - az ajánlatkérőnek haladéktalanul tájékoztatnia kell a Közbeszerzési
Döntőbizottságot. A tájékoztatást a 150. §-ban foglaltak megfelelő alkalmazásával kell
megadni, valamint a tájékoztatásnak tartalmaznia kell annak a szervezetnek (személynek) a
nevét, címét (székhelyét, lakhelyét), amellyel az ajánlatkérő tárgyalni kíván, illetőleg az ilyen
eljárás alkalmazását megalapozó körülményeket is.”
65.	§
A Kbt. 159. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„159. § (1) A kiírónak a tervpályázati eljárás eredményéről vagy
eredménytelenségéről szóló tájékoztatót külön jogszabályban meghatározott minta szerinti
hirdetmény útján kell közzétennie. A hirdetményt legkésőbb az eredményhirdetéstől, illetőleg
az eredményhirdetés határidejének lejártától számított öt munkanapon belül kell megküldeni.
38
(2)	Az (1) bekezdés szerinti hirdetményben nem kell megadni azokat az
információkat, amelyek közzététele akadályozná a jogérvényesítést, ellentétes lenne a
közérdekkel, sértené valamely gazdálkodó szervezet üzleti érdekeit vagy sértené a
szolgáltatók közötti tisztességes versenyt.”
66.	§
A Kbt. 160. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A tervpályázati eljárás kapcsán az 1. §, a 6—7. §, a 10. § (7)—(8) bekezdése, a
15—16. §, a 20. § (1) bekezdése, a 29. § (1) bekezdése, a 35. §, a 61. § (3) bekezdése és a
98. § (4) bekezdése is megfelelően alkalmazandó.”
67.	§
A Kbt. V. fejezetének címe helyébe a következő cím lép:
„KÜLÖNÖS KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁS A VÍZÜGYI, AZ ENERGIA-,
A KÖZLEKEDÉSI ÉS A POSTAI ÁGAZATOKBAN MŰKÖDŐ
EGYES AJÁNLATKÉRŐK ESETÉBEN”
68.	§
A Kbt. 161. §-a a következő új (2)—(4) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg az
eredeti (2) bekezdés számozása (5) bekezdésre változik:
„(2) E fejezet szerint kell eljárni, amennyiben a közbeszerzés az ajánlatkérőnek a
163. §-ban meghatározott egy vagy több tevékenységének folytatásával és egyben azon kívüli
tevékenységének folytatásával is összefügg, de a közbeszerzés tárgya elsősorban a 163. §-ban
meghatározott tevékenység ellátásához szükséges.
(3)	A IV. fejezet szerint kell eljárni, amennyiben a közbeszerzés az ajánlatkérőnek a
163. §-ban meghatározott egy vagy több tevékenységének folytatásával és az azon kívüli
tevékenységének folytatásával is összefügg, és nem állapítható meg, hogy a közbeszerzés
elsősorban mely tevékenység ellátásához szükséges, illetve a közbeszerzés tárgya
természetben nem osztható, illetőleg részekre bontása esetén nem használható megfelelően,
feltéve, hogy az ajánlatkérő egyben a 162. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti
ajánlatkérőnek minősül.
(4)	E fejezet szerint kell eljárni akkor is, amennyiben a közbeszerzés az
ajánlatkérőnek a 163. §-ban meghatározott egy vagy több tevékenységének folytatásával és
egyben azon kívüli, az V. fejezet hatálya alá nem tartozó tevékenységének folytatásával is
összefügg, és nem állapítható meg, hogy a közbeszerzés elsősorban mely tevékenység
ellátásához szükséges, illetve a közbeszerzés tárgya természetben nem osztható, illetőleg
részekre bontása esetén nem használható megfelelően.”
69.	§
A Kbt. 163. §-a (1) bekezdésének c) és d) pontja helyébe a következő rendelkezések
lépnek:
39
(E fejezet alkalmazási körébe - a 164—165. §-ban foglaltak kivételével - a
következő tevékenységek tartoznak:)
„c) közszolgáltatást nyújtó hálózatok rendelkezésre bocsátása, illetőleg
üzemeltetése, működtetése a vasúti, automatikus rendszerekkel, villamossal, trolibusszal,
autóbusszal vagy drótkötélpályán történő közlekedés terén;
d)	postai szolgáltatás nyújtása, illetőleg postai szolgáltatástól eltérő szolgáltatás
nyújtása, amennyiben ez utóbbit olyan szervezet nyújtja, amely postai szolgáltatást is nyújt.”
70.	§
A Kbt. 166. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„166. § A 162. § (2) bekezdésének alkalmazásában különleges vagy kizárólagos jog
az a jog, amely jogszabályon, illetőleg az illetékes hatóság által kiadott közigazgatási
határozaton (engedélyen) alapul, és amely alapján a 163. §-ban meghatározott valamely
tevékenység folytatására egy vagy csak korlátozott számú vállalkozás szerezhet jogosultságot,
és ezáltal jelentősen befolyásolja más szervezetek e tevékenységek végzésére vonatkozó
lehetőségeit.”
71.	§
A Kbt. 168. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az ajánlatkérőnek a 163. §-ban meghatározott valamely tevékenysége
folytatásával közvetlenül összefügg a közbeszerzés, ha annak tárgya nélkül e tevékenységet
nem lehetne ellátni.”
72.	§
A Kbt. 170. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„170. § E fejezet szerinti eljárást nem kell alkalmaznia a 163. §-ban meghatározott
tevékenységet folytató ajánlatkérőnek, ha a 2004/17/EK irányelv 30. cikke alapján az Európai
Bizottság megállapította, hogy az adott tevékenység végzése valódi versenyfeltételek mellett
történik, és ilyen tartalmú döntést hozott. Egy adott tevékenység valódi versenyfeltételek
mellett történő folytatásának megállapítására a 175/A—175/C. § szerinti eljárás
alkalmazandó.”
73.	§
A Kbt. 173. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„173. § (1) E fejezet szerinti eljárást nem kell alkalmazni, ha
a)	az ajánlatkérő olyan szervezettel köt szerződést, amely vonatkozásában a
számvitelről szóló törvény értelmében összevont (konszolidált) éves beszámoló készítési
kötelezettsége áll fenn, vagy amely felett, vagy amely az ajánlatkérő felett közvetlenül vagy
közvetve meghatározó befolyást képes gyakorolni, vagy olyan másik szervezettel, amely
felett ugyanaz a szervezet gyakorol közvetlenül vagy közvetve meghatározó befolyást, mint
az ajánlatkérő felett, vagy
40
b)	kizárólag több ajánlatkérő által a 163. §-ban meghatározott valamely tevékenység
folytatására létrehozott közös vállalkozás köt szerződést olyan szervezettel, amely ezen
ajánlatkérők valamelyikével az a) pont szerinti viszonyban áll,
feltéve, hogy az Európai Unión belüli árubeszerzések vagy szolgáltatások vagy építési
beruházások terén az a) vagy b) pont szerinti szervezet előző háromévi átlagos forgalmának
legalább nyolcvan százaléka a vele az a) pont szerinti viszonyban álló szervezetekkel
folytatott gazdasági tevékenységből származott.
(2)	Amennyiben az (1) bekezdés szerinti, az ajánlatkérővel szerződést kötő szervezet
létrehozásának vagy tevékenysége megkezdésének időpontja miatt nem áll rendelkezésre az
előző három évre vonatkozó forgalmi adat, elegendő, ha ez utóbbi szervezet valószínűsíti -
elsősorban üzleti terve bemutatásával - az (1) bekezdésben meghatározott forgalmi adatokat.
(3)	Ha az ajánlatkérővel az (1) bekezdés a) pontja szerinti viszonyban álló több
szervezet nyújt azonos vagy hasonló szolgáltatást, szállít azonos vagy hasonló árut, illetve
teljesít azonos vagy hasonló építési beruházást az ajánlatkérő részére, e szervezetek által
teljesített szolgáltatásokból vagy árubeszerzésekből vagy építési beruházásokból származó
teljes forgalmat kell figyelembe venni.
(4)	E fejezet szerinti eljárást nem kell alkalmazni továbbá, ha
a)	kizárólag több ajánlatkérő által a 163. §-ban meghatározott valamely tevékenység
folytatására létrehozott közös vállalkozás köt szerződést ezen ajánlatkérők egyikével, vagy
b)	az ajánlatkérő olyan közös vállalkozással köt szerződést, amelynek maga is tagja,
feltéve, hogy a közös vállalkozást azért hozták létre, hogy az adott tevékenységet legalább
három éven keresztül végezze, és feltéve, hogy a létesítő okirata kiköti, hogy a vállalkozást
létrehozó ajánlatkérők legalább ugyanennyi ideig a vállalkozás tagjai maradnak.
(5)	Az ajánlatkérő az Európai Bizottság kérésére köteles az (1)—(4) bekezdés
alkalmazásával kapcsolatban - a Közbeszerzések Tanácsán keresztül - tájékoztatást adni a
vele szerződést kötő szervezet nevéről, az adott szerződés típusáról és értékéről, valamint
minden olyan körülményről, bizonyítékról, amelyet az Európai Bizottság szükségesnek tart
annak megállapításához, hogy a szerződő felek közötti viszony megfelel-e az e §-ban
foglaltaknak.”
74. §
(1)	A Kbt. 174. §-ának b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E fejezet szerinti eljárást - a szolgáltatások körében - nem kell alkalmazni továbbá
a következő esetekben:)
„b) a 3. melléklet 6. csoportjába tartozó pénzügyi szolgáltatás, amely értékpapírok
vagy egyéb pénzügyi eszközök kibocsátása, eladása, vétele vagy átruházása által valósul meg,
vagy amely a monetáris, az árfolyam- vagy a tartalékkezelési politika, vagy a központi
kormányzat adósságkezelési politikájának megvalósítása érdekében pénz- vagy tőkeszerzésre
irányul;”
(2)	A Kbt. 174. §-ának g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E fejezet szerinti eljárást - a szolgáltatások körében - nem kell alkalmazni továbbá
a következő esetekben:)
41
„g) ha a szolgáltatást a 162. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott
ajánlatkérők valamelyike, vagy általuk létrehozott társulás jogszabály alapján fennálló
kizárólagos jog alapján nyújtja.”
75.	§
A Kbt. a 175. §-a után a következő címmel és 175/A—175/C. §-sal egészül ki:
„Eljárás az adott tevékenység valódi versenyfeltételek mellett történő végzésének
megállapítására
175/A. § (1) A 170. § alkalmazhatóságát az Európai Közösséget létrehozó szerződés
versenyre vonatkozó szabályaival összhangban kell megállapítani. Vizsgálni kell különösen a
163. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenység jellemzőit, a helyettesítő szolgáltatások
esetleges létezését, az árakat, valamint azt, hogy az adott tevékenység tekintetében több
szolgáltató van-e az adott piacon.
(2)	Az (1) bekezdés alkalmazásában akkor tekinthető úgy, hogy valamely piacra a
belépés nem korlátozott, ha az adott tagállam végrehajtotta és alkalmazza az Európai
Parlament és a Tanács 2004/17/EK irányelvének XI. melléklete szerinti közösségi
jogszabályok rendelkezéseit. Ha ez alapján nem vélelmezhető az adott piacra történő szabad
belépés, bizonyítani kell, hogy az ténylegesen és jogilag is szabad.
175/B. § (1) A 170. § szerinti kivétel akkor alkalmazható, ha az Európai Bizottság
a)	a (2) bekezdés szerinti eljárásban határozatban megállapította az adott
tevékenység valódi versenyfeltételek mellett történő folytatásának tényét, vagy
b)	a (2) bekezdés szerinti határidőn belül nem hozott határozatot.
(2)	Az Európai Bizottság eljárása tekintetében az Európai Parlament és a Tanács
2004/17/EK irányelve 30. cikkének (5) és (6) bekezdése irányadó.
175/C. § (1) Az Európai Bizottságnak a 170. § alkalmazhatóságát megállapító
határozatának meghozatalát - a Közbeszerzések Tanácsa egyidejű értesítése mellett - a
Gazdasági Versenyhivatal, illetőleg az ajánlatkérő kezdeményezheti, amennyiben úgy ítéli
meg, hogy a 163. § (1) bekezdésében meghatározott valamely tevékenység vonatkozásában
fennállnak a 170. § alkalmazásának feltételei. Ezen eljárás alkalmazásának részletes
szabályait a 2005/15/EK bizottsági határozat állapítja meg. A Bizottság a 170. §
alkalmazhatóságának megállapítására irányuló eljárását hivatalból is megindíthatja.
(2)	Amennyiben az Európai Bizottság eljárását a Gazdasági Versenyhivatal
kezdeményezi, indokolással ellátott állásfoglalása megküldése mellett egyidejűleg köteles
tájékoztatni az Európai Bizottságot az adott tevékenység versenyfeltételek mellett történő
végzésével összefüggő minden lényeges tényről, különösen a 175/A. §-ban meghatározott
feltételeknek való megfeleléssel kapcsolatos jogszabályi rendelkezésekről, hatósági
határozatokról, illetőleg megállapodásokról.
(3)	Amennyiben a 175/B. § (1) bekezdése szerinti határozat meghozatalát az
ajánlatkérő vagy az Európai Bizottság hivatalból kezdeményezi, a Gazdasági Versenyhivatal a
(2)	bekezdés szerinti információkról az Európai Bizottságot kérésére köteles tájékoztatni.
42
(4)	Amennyiben az érintett tevékenység vonatkozásában más hatóság is rendelkezik
a verseny szempontjából releváns hatáskörrel, a Gazdasági Versenyhivatal indokolt
állásfoglalása kibocsátása előtt köteles e hatóság szakmai álláspontját beszerezni.
Amennyiben a Gazdasági Versenyhivatal állásfoglalásában eltér a hatóság szakmai
álláspontjától, köteles annak indokairól a szakhatóságot tájékoztatni.”
76.	§
A Kbt. 176. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„176. § (1) E fejezet alkalmazásában az árubeszerzésre, valamint a szolgáltatás
megrendelésére vonatkozó értékhatár 473 000 euró.
(2) E fejezet alkalmazásában az építési beruházásra vonatkozó értékhatár 5 923 000
euró.”
77.	§
A Kbt. 177. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„177. § E fejezet (20. cím) alkalmazásában a tervpályázati eljárásra vonatkozó
értékhatár
a)	473 000 euró, ha a tervpályázati eljárás eredményeként szolgáltatás
megrendelésére kerül sor;
b)	473 000 euró, ha a tervpályázati eljárás pályázati díja és a pályázóknak fizetendő
díjak együttes teljes összege eléri vagy meghaladja ezt az értékhatárt.”
78.	§
(1)	A Kbt. 179. §-ának (1) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„A teljes ellenszolgáltatásba bele kell érteni a vételi jog átengedésének értékét.”
(2)	A Kbt. 179. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A közbeszerzés becsült értékébe be kell számítani az ajánlatkérő által a
részvételre jelentkezők, az ajánlattevők részére fizetendő díjat és kifizetést (jutalékot) is,
amennyiben az ajánlatkérő teljesít ilyen jellegű kifizetést a részvételre jelentkezők, az
ajánlattevők részére.”
(3)	A Kbt. 179. §-ának (3) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„Ez az időpont az irányadó a 40. § (2) bekezdésének a) pontja alkalmazása
tekintetében is.”
79.	§
A Kbt. 180. §-a a következő új (5) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg az eredeti
(5)—(7) bekezdés számozása (6)—(8) bekezdésre változik:
43
„(5) Az ajánlatkérő dinamikus beszerzési rendszert hozhat létre és működtethet,
amelynek célja, hogy meghatározott közbeszerzések megvalósítása érdekében lefolytatandó
eljárásokban a részvételre jogosultakat előre kiválassza. A dinamikus beszerzési rendszerre
vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály határozza meg.”
80.	§
A Kbt. 181. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„181. § (1) Az ajánlatkérő - a költségvetési év kezdetét követően - időszakos
előzetes tájékoztatót készíthet az adott évre, illetőleg az elkövetkező legfeljebb tizenkét
hónapra tervezett
a)	összes (a kivételi körbe nem tartozó és a közösségi értékhatárokat elérő vagy
meghaladó értékű) árubeszerzéseiről, ha annak becsült összértéke eléri vagy meghaladja a 750
000 eurót;
b)	3. melléklet szerinti összes (a kivételi körbe nem tartozó és a közösségi
értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű) szolgáltatás megrendeléséről, ha annak becsült
összértéke eléri vagy meghaladja a 750 000 eurót.
(2)	Az ajánlatkérő időszakos előzetes tájékoztatót készíthet a tervezett építési
beruházás lényeges jellemzőiről, feltételeiről, ha az építési beruházás becsült értéke eléri vagy
meghaladja az építési beruházásra irányadó közösségi értékhatárt. A tájékoztatót a tervezett
építési beruházás megvalósítására vonatkozó döntést követően kell elkészíteni.”
81. §
(1)	A Kbt. 182. §-ának (1) bekezdése a következő szövegrésszel egészül ki:
„Az ajánlatkérő az időszakos előzetes tájékoztatót tartalmazó hirdetményt honlapján
is közzéteheti. A hirdetmény honlapon történő közzétételére a hirdetménynek az Európai
Közösségek Hivatalos Kiadványai Hivatala részére elektronikus úton történő feladását
követően kerülhet sor. A hirdetményt ebben az esetben is a külön jogszabályban
meghatározott minta szerint kell elkészíteni.”
(2)	A Kbt. 182. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Árubeszerzés esetében az előzetes összesítést árucsoportonkénti bontásban kell
elkészíteni, és az árucsoportot a CPV-re történő hivatkozással kell megadni.”
82.	§
A Kbt. 184. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„184. § (1) E fejezet alkalmazásában hirdetmény közzétételén az Európai Unió
Hivatalos Lapjában és a hirdetmények elektronikus napilapjában (a továbbiakban: TED-
adatbank) történő közzétételt kell érteni, kivéve, ha e fejezet másként rendelkezik. A
hirdetménynek az ajánlatkérő honlapján történő közzététele esetében [182. § (1) bekezdés] a
hirdetmény közzétételéhez fűződő joghatások szempontjából a hirdetménynek a honlapon
történő közzétételének időpontja az irányadó.
44
(2)	Az ajánlatkérőnek a hirdetményt a lehető leggyorsabban és a legmegfelelőbb
módon kell megküldenie az Európai Közösségek Hivatalos Kiadványai Hivatalának.
(3)	Az ajánlatkérő a hirdetményt - a külön jogszabályban meghatározott szabályok
szerint - a Közbeszerzések Tanácsán, illetve a központi rendszeren keresztül is megküldheti
az Európai Közösségek Hivatalos Kiadványai Hivatalának. A Közbeszerzések Tanácsa
(Titkársága) az ajánlatkérő által megküldött hirdetményt az ajánlatkérő erre vonatkozó
kérelmére - továbbküldése, feladása előtt - megvizsgálja abból a szempontból, hogy
megfelel-e a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogszabályoknak. A hirdetmények ellenőrzéséért
-	külön jogszabályban meghatározott mértékű - díjat kell fizetni.
(4)	A hirdetményt közzétételre az ajánlatkérő, illetve az ajánlatkérő erre vonatkozó
kérelme esetén a Közbeszerzések Tanácsa adja fel. A hirdetmény feladásának napját az
ajánlatkérőnek, illetve a Közbeszerzések Tanácsának tudnia kell igazolni.
(5)	A Közbeszerzések Tanácsa a hirdetmény nem elektronikus úton, illetve
elektronikus úton, de nem a külön jogszabályban meghatározott módon történő megküldése
esetén - az ajánlatkérő kérelmére - a külön jogszabályban meghatározott módnak megfelelő
elektronikus úton küldi tovább a hirdetményt az Európai Közösségek Hivatalos Kiadványai
Hivatala részére. A hirdetmény ilyen módon, elektronikus úton történő továbbküldéséért -
külön jogszabályban meghatározott mértékű - díjat kell fizetni.
(6)	Az Európai Közösségek Hivatalos Kiadványai Hivatala a hirdetményt a feladást
követően legkésőbb tizenkét napon belül teszi közzé; a hirdetmény elektronikus úton, külön
jogszabályban meghatározott módon történő feladása esetében, valamint kivételes esetekben
az ajánlatkérő kérésére az ajánlati, illetőleg a részvételi felhívást tartalmazó hirdetmény (189.
§, 202. §) telefaxon való feladása esetén pedig legkésőbb öt napon belül.
(7)	Az Európai Közösségek Hivatalos Kiadványai Hivatala visszaigazolást küld a
megküldött hirdetmények közzétételéről, megjelölve a közzététel időpontját. A visszaigazolás
a közzétételre vonatkozó bizonyítéknak minősül.”
83.	§
A Kbt. 185. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az e fejezet szerinti hirdetmények az ajánlatkérő által választott hivatalos
nyelven teljes terjedelmükben kerülnek közzétételre az Európai Unió Hivatalos Lapjában és a
TED-adatbankban. A hirdetmények lényeges elemeinek összefoglalását az Európai Unió
hivatalos nyelvein is közzéteszik azzal, hogy egyedül az ajánlatkérő által választott hivatalos
nyelven készült és megküldött szöveg hiteles.”
84.	§
A Kbt. 187. §-a (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az e fejezet szerinti hirdetményeket [184. § (1) bekezdése] - tájékoztató
jelleggel - a Közbeszerzések Tanácsa a Közbeszerzési Értesítőben külön jogszabály szerint
közzéteszi, ennek érdekében az ajánlatkérő köteles az általa közzétételre feladott hirdetményt
a Közbeszerzések Tanácsa részére megküldeni. Az ajánlatkérő a hirdetményt más módon is
45
közzéteheti azzal, hogy erre a hirdetménynek az Európai Közösségek Hivatalos Kiadványai
Hivatala részére történő feladását követően kerülhet csak sor. Az így közzétett hirdetmény
nem tartalmazhat más adatokat, mint amelyek az Európai Unió Hivatalos Lapjában (TED-
adatbankban), illetőleg az ajánlatkérő felhasználói oldalán megjelentek, továbbá fel kell
tüntetnie a Hivatal részére történő feladás, illetőleg a felhasználói oldalon történő közzététel
napját is.”
85.	§
A Kbt. 190. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„190. § Az ajánlatkérő a közbeszerzési műszaki leírást az 58. §-ban foglaltak szerint
köteles megadni.”
86.	§
A Kbt. 195. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„195. § (1) Az ajánlattételi határidőt az ajánlatkérő nem határozhatja meg az ajánlati
felhívást tartalmazó hirdetmény feladásának napjától számított ötvenkét napnál rövidebb
időtartamban.
(2)	Ha az ajánlatkérő az ajánlati felhívást tartalmazó hirdetmény feladásának napját
legalább ötvenkét nappal megelőzően, de legfeljebb tizenkét hónapon belül időszakos előzetes
tájékoztatót tartalmazó hirdetményt adott fel, és az tartalmazta a 208. § (2) bekezdésében
említett hirdetmény mintája szerinti, a tájékoztatót tartalmazó hirdetmény feladásának
időpontjában rendelkezésre álló adatokat is, az (1) bekezdésben előírt határidőnél rövidebbet
is meg lehet határozni. Ebben az esetben az ajánlattételi határidő nem lehet rövidebb az
ajánlati felhívást tartalmazó hirdetmény feladásának napjától számított harminchat napnál,
kivéve sürgősség esetén, amely esetben huszonkét napra rövidíthető, feltéve, hogy a
hirdetményt elektronikus úton adják fel.
(3)	Az ajánlattételi határidő (1) és (2) bekezdés szerinti időtartamát legfeljebb hét
nappal le lehet rövidíteni, feltéve, hogy az ajánlati felhívást tartalmazó hirdetményt
elektronikus úton, külön jogszabályban meghatározott módon adja fel az ajánlatkérő.
(4)	Az ajánlattételi határidő (1)—(3) bekezdés szerinti időtartamát legfeljebb öt
nappal le lehet rövidíteni, feltéve, hogy az ajánlatkérő a dokumentációt térítésmentesen és
teljes terjedelemében közvetlenül elektronikus úton, külön jogszabályban meghatározott
módon az ajánlattevők számára hozzáférhetővé teszi az ajánlati felhívást tartalmazó
hirdetmény közzétételének napjától, és a hirdetményben megadja a hozzáférés adatait.
(5)	Ha a dokumentáció nagy terjedelmű, vagy ha az ajánlattételre a dokumentáció
helyben való megtekintését vagy valamely helyszín megtekintését követően kerülhet csak sor,
az ajánlatkérőnek ennek figyelembevételével kell az ajánlattételi határidőt - az (1)—(4)
bekezdésben foglaltakhoz képest hosszabb időtartamban - meghatároznia.
46
(6)	Az ajánlattételi határidőt minden esetben úgy kell meghatározni, hogy elegendő
időtartam álljon rendelkezésre a megfelelő ajánlattételhez. Az ajánlattételi határidő a (2)—(4)
bekezdés együttes alkalmazása esetén sem lehet az ajánlati felhívást tartalmazó hirdetmény
feladásától számított 22 napnál, ha pedig a hirdetményt telefaxon vagy elektronikus úton
adják fel, 15 napnál rövidebb.”
87.	§
A Kbt. 196. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„196. § Ha az ajánlat kirívóan alacsonynak értékelt ellenszolgáltatást tartalmaz, az
ajánlatkérő a 86. § szerint köteles eljárni.”
88.	§
A Kbt. 199. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az ajánlatkérőnek nem kell alkalmaznia az (1) bekezdést, ha valamely ajánlat
előnyben részesítése azzal a következménnyel járna, hogy műszaki-technikai szempontból
eltérő és nem illeszkedő dolgokat kellene beszerezni, vagy az ilyen beszerzés aránytalan
műszaki-technikai nehézséget eredményezne a működtetésben és a fenntartásban vagy
aránytalan költségtöbblettel járna.”
89.	§
A Kbt. 203. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„203. § (1) A részvételi határidőt az ajánlatkérő nem határozhatja meg a részvételi
felhívást tartalmazó hirdetmény feladásának napjától számított harminchét napnál rövidebb
időtartamban. A részvételi határidő sürgősség esetén huszonkét napra rövidíthető, ha pedig a
hirdetményt telefax útján vagy elektronikus úton adják fel, tizenöt napra rövidíthető.
(2)	A részvételi határidő (1) bekezdésben meghatározott harminchét, illetve
huszonkét napos időtartamát legfeljebb hét nappal le lehet rövidíteni, feltéve, hogy a
részvételi felhívást tartalmazó hirdetményt elektronikus úton, külön jogszabályban
meghatározott módon adja fel az ajánlatkérő.
(3)	A részvételi határidő az (1) és (2) bekezdés együttes alkalmazása esetén sem
lehet a részvételi felhívást tartalmazó hirdetmény feladásának napjától számított 15 napnál
rövidebb.”
90.	§
A Kbt. 205. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„205. § (1) Az ajánlattételi határidőt az ajánlatkérő és az alkalmasnak minősített
jelentkezők megállapodásban rögzíthetik, feltéve, hogy valamennyi jelentkezőnek azonos
időtartam áll rendelkezésére ajánlata összeállítására és benyújtására.
47
(2)	Amennyiben az (1) bekezdés értelmében az ajánlatkérő és az alkalmasnak
minősített jelentkezők nem tudnak megállapodni az ajánlattételi határidőben, az ajánlattételi
határidőt az ajánlatkérő állapítja meg azzal, hogy az nem lehet az ajánlattételi felhívás
megküldésének napjától számított huszonnégy napnál rövidebb. Az ajánlattételi határidő
sürgősség esetén tíz napra rövidíthető, feltéve, hogy az ajánlattételi felhívást telefax útján
vagy elektronikus úton küldi meg az ajánlatkérő.
(3)	Az ajánlatkérő az ajánlattételi határidő (2) bekezdés szerinti huszonegy napos
időtartamát legfeljebb öt nappal lerövidítheti, feltéve, hogy a dokumentációt térítésmentesen
és teljes terjedelemében közvetlenül elektronikus úton, külön jogszabályban meghatározott
módon az ajánlattevők számára hozzáférhetővé teszi az ajánlattételi felhívás megküldésének
napjától, és a felhívásban megadja a hozzáférés adatait.
(4)	Az ajánlattételi határidő a (2) és (3) bekezdés együttes alkalmazása esetén sem
lehet 10 napnál rövidebb. Az (1) bekezdés szerinti megállapodásban azonban az ajánlatkérő és
az alkalmasnak minősített jelentkezők ennél rövidebb ajánlattételi határidőt is
megállapíthatnak.
(5)	Az ajánlattételi határidőt minden esetben úgy kell meghatározni, hogy elegendő
időtartam álljon rendelkezésre a megfelelő ajánlattételhez.”
91.	§
A Kbt. 208. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A hirdetményt külön jogszabályban meghatározott minta szerint kell elkészíteni, és
közzé kell tenni. A hirdetményben az ajánlatkérő köteles megadni különösen)
„a) a tervezett közbeszerzés (közbeszerzések) tárgyának leírását;”
92.	§
A Kbt. 211. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„211. § (1) A részvételi határidőt az ajánlatkérő nem határozhatja meg a közvetlen
részvételi felhívás megküldésének napjától számított harminchét napnál rövidebb
időtartamban. A részvételi határidő sürgősség esetén huszonkét napra rövidíthető, ha pedig a
felhívást telefax útján vagy elektronikus úton küldi meg az ajánlatkérő, tizenöt napra
rövidíthető.
(2)	A részvételi határidő (1) bekezdésben meghatározott harminchét, illetve
huszonkét napos időtartamát legfeljebb hét nappal le lehet rövidíteni, feltéve, hogy a
részvételi felhívást tartalmazó hirdetményt elektronikus úton, külön jogszabályban
meghatározott módon adja fel az ajánlatkérő.
(3)	A részvételi határidő az (1) és (2) bekezdés együttes alkalmazása esetén sem
lehet a közvetlen részvételi felhívás megküldésének napjától számított 15 napnál rövidebb.”
93.	§
A Kbt. 216. §-ának (2) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
48
„Az ajánlatkérő nem követelheti meg olyan igazolások benyújtását a jelentkezőktől,
amelyek már rendelkezésére állnak.”
94.	§
A Kbt. 217. §-ának (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(1) Az ajánlatkérő köteles előminősítési dokumentációt készíteni, amelyben meg
kell adnia különösen a 215. § (3) bekezdésében foglaltakat, továbbá az előminősítési kérelem
elbírálási határidejét. Az elbírálási határidő hat hónapnál hosszabb nem lehet. Amennyiben az
elbírálás előreláthatólag négy hónapnál hosszabb időt vesz igénybe, az ajánlatkérő az
előminősítési kérelem benyújtásától számított két hónapon belül köteles tájékoztatni a
jelentkezőt az elbírálás hosszabb időtartamát indokoló körülményekről, valamint kérelme
elbírálásának várható időpontjáról.”
95.	§
(1)	A Kbt. 219. §-ának (4) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(4) Az előminősítési kérelem elbírálását követően az ajánlatkérő haladéktalanul, de
legkésőbb 15 napon belül köteles értesíteni a jelentkezőt döntéséről, elutasítás esetében annak
indokairól is.”
(2)	A Kbt. 219. §-ának (8) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(8) A listáról való törlés előtt legalább 15 nappal az érintett előminősített
jelentkezőket írásban köteles az ajánlatkérő tájékoztatni a tervezett intézkedéséről és annak
indokáról is. Az érintett előminősített jelentkező az ajánlatkérő által meghatározott határidőn
belül köteles észrevételeit írásban közölni az ajánlatkérővel.”
96.	§
(1)	A Kbt. 225. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást akkor alkalmazhat, ha)
„a) a 180. § (3) bekezdése szerinti valamely eljárás a 92. § a) pontja, illetve a 115. §
a)	pontja alapján eredménytelen volt, feltéve, hogy a felhívásnak és a dokumentációnak a
feltételei időközben lényegesen nem változtak meg;”
(2)	A Kbt. 225. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat továbbá
építési beruházás vagy szolgáltatás megrendelése esetében, ha a korábban megkötött
szerződésben nem szereplő, de előre nem látható körülmények miatt kiegészítő építési
beruházás, illetőleg szolgáltatás megrendelése szükséges az építési beruházás, illetőleg a
szolgáltatás teljesítéséhez, feltéve, hogy a kiegészítő építési beruházást, illetőleg szolgáltatást
műszaki vagy gazdasági okok miatt az ajánlatkérőt érintő jelentős nehézség nélkül nem lehet
elválasztani a korábbi szerződéstől, vagy ha a kiegészítő építési beruházás, illetőleg
szolgáltatás elválasztható, de feltétlenül szükséges az építési beruházás, illetőleg a szolgáltatás
teljesítéséhez.”
49
(3)	A Kbt. 225. §-a (3) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat továbbá
árubeszerzés esetében, ha)
„a) a korábban beszerzett dolog részbeni kicserélése vagy bővítése során a korábbi
nyertes ajánlattevővel köt szerződést és a korábbi nyertes ajánlattevőnek másikkal történő
helyettesítése azzal a következménnyel járna, hogy műszaki-technikai szempontból eltérő és
nem illeszkedő dolgokat kellene beszerezni, vagy az ilyen beszerzés aránytalan műszaki-
technikai nehézséget eredményezne a működtetésben és a fenntartásban;”
(4)	A Kbt. 225. §-a (3) bekezdésének c) és d) pontja helyébe a következő
rendelkezések lépnek:
(Az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat továbbá
árubeszerzés esetében, ha)
„c) a beszerzés kivételesen kedvező feltételei csak rövid ideig állnak fenn, és az
ellenszolgáltatás a piaci árakhoz képest lényegesen alacsonyabb, továbbá e kedvező feltételek
igénybevétele más eljárás alkalmazása esetén meghiúsulna;
d)	az árut kivételesen kedvező feltételekkel, felszámolási eljárás, végelszámolás
vagy bírósági végrehajtás, illetőleg az érintett szervezet személyes joga szerinti hasonló
eljárás során történő értékesítés keretében szerzi be.”
(5)	A Kbt. 225. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat továbbá
építési beruházás esetében, ha olyan új építési beruházásra kerül sor, amelyet a korábbi
nyertes ajánlattevővel köt meg ugyanazon ajánlatkérő azonos vagy hasonló építési beruházás
teljesítésére, feltéve, hogy az új építési beruházás összhangban van azzal az alapprojekttel,
amelyre a korábbi szerződést a 180. § (3) bekezdése szerinti valamely eljárásban megkötötték,
és a korábbi eljárást megindító vagy meghirdető hirdetményben az ajánlatkérő jelezte, hogy
ilyen hirdetmény nélküli eljárást alkalmazhat, valamint a korábbi eljárásban az építési
beruházás becsült értékének meghatározásakor figyelembe vette az újabb építési beruházás
becsült értékét is (a közösségi értékhatár elérésének meghatározása szempontjából).”
97.	§
A Kbt. 237. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az ajánlatkérő a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás eredményéről vagy
eredménytelenségéről szóló tájékoztatót tartalmazó hirdetményt a keretmegállapodás alapján
megvalósított közbeszerzések érdekében kötött szerződésekről együttesen is közzéteheti. Ez
utóbbi esetben a hirdetményt a keretmegállapodás alapján a megelőző negyedév során kötött
szerződésekről a naptári negyedév utolsó napját követő öt munkanapon belül kell
megküldenie. A keretmegállapodás megkötését követő első - nem teljes - negyedévről nem
kell külön hirdetményt közzétenni.”
98.	§
A Kbt. 238. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
50
„(3) Ha a szolgáltatásnyújtás nyilvánosan közzétett, bárki által igénybe vehető és
kivételesen kedvező feltételei csak rövid ideig állnak fenn, és az ellenszolgáltatás a piaci
árakhoz képest lényegesen alacsonyabb, továbbá e kedvező feltételek igénybevétele a 147. §
(1)	bekezdése alkalmazása esetén meghiúsulna, az ajánlatkérő a kedvező feltételekről való
tudomásszerzést követően haladéktalanul ajánlattételi felhívást köteles küldeni telefaxon vagy
elektronikus úton a kedvező feltételeket felajánlónak és lehetőség szerint még legalább két
ismert ajánlattevőnek. Az ajánlatkérőnek a kedvező feltételeket felajánló dokumentumot is a
7.	§ (2) bekezdése szerint kell megőriznie.”
99.	§
A Kbt. 239. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha az ajánlatkérő (kiíró) tervpályázati eljárást folytat le, a IV. fejezet 10.
címének szabályait (154—160. §) kell megfelelően alkalmaznia, azzal, hogy a 159. § (2)
bekezdése nem alkalmazandó, valamint a hirdetmények megküldésére és közzétételére a
184—187. §-okat kell alkalmazni. A tervpályázati eljárás kapcsán továbbá a 168. §, 170. § és
a 175. § is megfelelően alkalmazandó.”
100.	§
A Kbt. 243. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„243. § E fejezet szerinti eljárást nem kell alkalmazni
a)	a 29. § szerinti kivételek esetében, az ott meghatározott feltételekkel;
b)	tankönyv beszerzésére, amennyiben arra a tankönyvpiac rendjéről szóló
törvényben meghatározottak szerint, az iskolai tankönyvellátás keretében kerül sor és a
tankönyv szerepel a tankönyvjegyzékben;
c)	a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI.
törvény alapján gyermekotthonban, illetve lakásotthonban elhelyezett gyermekek teljes
ellátására, illetőleg utógondozói ellátásban részesülők, valamint a szociális igazgatásról és
szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény szerinti lakóotthonban élő személyek teljes
ellátására szolgáló árubeszerzés és szolgáltatás megrendelése esetén;
d)	a kisajátítást megelőző ingatlan-adásvétel, illetőleg ingatlanok cseréje esetén,
valamint akkor, ha törvény az ingatlan tulajdonjogának, használatára, illetőleg hasznosítására
vonatkozó jognak az átengedését versenytárgyalás, versenyeztetés vagy nyilvános pályázat
útján rendeli el;
e)	külügyi segélyezés keretében humanitárius segítségnyújtás céljából,
válságkezelés során történő beszerzésre, amelynek vonatkozásában az Országgyűlés illetékes
bizottsága e törvény alkalmazását kizáró előzetes döntést hozott.”
101.	§
A Kbt. 246. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„246. § (1) A közbeszerzési eljárás nyílt, meghívásos, tárgyalásos eljárás vagy
versenypárbeszéd lehet. Tárgyalásos eljárást és versenypárbeszédet csak akkor lehet
alkalmazni, ha azt e fejezet megengedi.
51
(2)	A nyílt és a meghívásos eljárásban az ajánlatkérő a felhívásban és a
dokumentációban meghatározott feltételekhez, az ajánlattevő pedig - a 254. § szerinti
kivétellel - az ajánlatához kötve van. A nyílt és a meghívásos eljárásban - a 254. § szerinti
eset kivételével - nem lehet tárgyalni.
(3)	Az ajánlatkérők keretmegállapodásos eljárást is alkalmazhatnak (28. cím).
(4)	Az ajánlatkérő dinamikus beszerzési rendszert hozhat létre és működtethet,
amelynek célja, hogy meghatározott közbeszerzések megvalósítása érdekében lefolytatandó
eljárásokban a részvételre jogosultakat előre kiválassza. A dinamikus beszerzési rendszerre
vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály határozza meg.
(5)	A közbeszerzési eljárás során nem lehet áttérni egyik eljárási fajtáról a másikra.
(6)	Ha a nyílt, a meghívásos, a tárgyalásos eljárás vagy a versenypárbeszéd
eredménytelen, az ajánlatkérő - az egyes eljárási fajták alkalmazására vonatkozó szabályok
szerint - új eljárás kiírásáról határoz, kivéve, ha a közbeszerzést nem kívánja megvalósítani.
(7)	A meghívásos, a tárgyalásos eljárásra és a versenypárbeszédre egyébként - ha e
fejezet másként nem rendelkezik - a IV. fejezet szabályait kell megfelelően alkalmazni.”
102.	§
(1)	A Kbt. 247. §-a (1) bekezdésének felvezető szövege helyébe a következő
rendelkezés lép:
„Az ajánlatkérő - a költségvetési év kezdetét követően - előzetes összesített
tájékoztatót készíthet az adott évre, illetőleg az elkövetkező legfeljebb tizenkét hónapra
tervezett”
(2)	A Kbt. 247. §-a (2) bekezdésének második mondata helyébe a következő mondat
lép:
„A tájékoztatót a tervezett építési beruházás megvalósítására vonatkozó döntést
követően kell elkészíteni.”
103.	§
A Kbt. 248. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az ajánlatkérő az előzetes összesített tájékoztatót hirdetmény útján teheti közzé.
A hirdetményt külön jogszabályban meghatározott minta szerint kell elkészíteni. Az
ajánlatkérő az előzetes összesített tájékoztatót tartalmazó - a külön jogszabályban
meghatározott minta szerint elkészített - hirdetményt honlapján is közzéteheti. A hirdetmény
honlapon történő közzétételére a hirdetménynek a Közbeszerzések Tanácsa részére
elektronikus úton történő feladását követően kerülhet sor. A hirdetmény honlapon történő
közzététele esetében a hirdetmény közzétételéhez fűződő joghatások szempontjából a
hirdetménynek a honlapon történő közzétételének időpontja az irányadó.”
104.	§
52
A Kbt. 249. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A Közbeszerzések Tanácsa (Titkársága) az ajánlatkérő által megküldött
hirdetményt az ajánlatkérő erre vonatkozó kérelmére megvizsgálja abból a szempontból, hogy
megfelel-e a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogszabályoknak. A hirdetmények ellenőrzéséért
-	külön jogszabályban meghatározott mértékű - díjat kell fizetni.”
105.	§
(1)	A Kbt. 254. §-a (1) bekezdése a következő c) és d) ponttal egészül ki:
(Az ajánlatkérő az ajánlatok 81. § (4) bekezdése szerinti értékelését követően
tárgyalást kezdeményezhet, ha)
„c) az ajánlatok bírálati szempontja a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás, és a
legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatást két vagy több érvényes ajánlat azonos összegben
tartalmazza;
d) az ajánlatok bírálati szempontja az összességében legelőnyösebb ajánlat
kiválasztása, de az összességében legelőnyösebb ajánlat a 90. § (2) bekezdése alkalmazásával
sem állapítható meg.”
(2)	A Kbt. 254. §-ának (2) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„Az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben az azonos ellenszolgáltatást tartalmazó,
az (1) bekezdés d) pontja szerinti esetben pedig az azonos összpontszámmal értékelt érvényes
ajánlatot benyújtó ajánlattevőket kell tárgyalásra felhívni.”
106.	§
A Kbt. a 256. §-a után a következő címmel és 256/A. §-sal egészül ki:
„25/A. Cím
VERSENYPÁRBESZÉD
256/A. § A versenypárbeszédre a IV. fejezet 5/A. címének szabályait kell alkalmazni
azzal az eltéréssel, hogy a hirdetmények megküldésére és közzétételére a 249—251. §
rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.”
107. §
(1)	A Kbt. 257. §-ának (2) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
(Az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat a 125. §-ban
foglaltakon túl, ha)
„c) a beszerzés nyilvánosan közzétett, bárki által igénybe vehető és kivételesen
kedvező feltételei csak rövid ideig állnak fenn, és az ellenszolgáltatás a piaci árakhoz képest
lényegesen alacsonyabb, továbbá e kedvező feltételek igénybevétele más eljárás alkalmazása
esetén meghiúsulna.”
53
(2)	A Kbt. 257. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A (2) bekezdés c) pontja szerinti hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban az
ajánlatkérő a kedvező feltételekről való tudomásszerzést követően haladéktalanul ajánlattételi
felhívást köteles küldeni telefaxon vagy elektronikus úton a kedvező feltételeket felajánlónak
és lehetőség szerint még legalább két ismert ajánlattevőnek. A felhívottakkal a kedvező
feltételek fennállásának időtartamán belül kell tárgyalni, és a nyertessel - a 99. § (2)
bekezdésében foglaltaktól eltérően - írásban szerződést kötni. Az ajánlatkérőnek a kedvező
feltételeket felajánló dokumentumot is a 7. § (2) bekezdése szerint kell megőriznie.”
108. §
A Kbt. 258. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az ajánlatkérő a meghívásos vagy a hirdetmény közzétételével induló
tárgyalásos eljárás esetében gyorsított eljárást alkalmazhat, ha sürgősség miatt az ilyen
eljárásokra előírt határidők [107. § (1) bekezdése, 122. §] nem lennének betarthatóak. Az
ajánlatkérőnek a gyorsított eljárás alkalmazásának indokát az eljárást megindító
hirdetményben meg kell adnia.”
109.	§
A Kbt. 259. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„259. § A keretmegállapodásos eljárásra a IV. fejezet 7/A. címének szabályait kell
alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a hirdetmények megküldésére és közzétételére a
249—251. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.”
110.	§
A Kbt. 265. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az ajánlattételi határidő (nyílt eljárásban), illetve a részvételi határidő
meghatározására a 141. § b) pontját azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az ajánlattételi
határidő időtartamát (nyílt vagy meghívásos eljárásban) további legfeljebb öt nappal le lehet
rövidíteni, feltéve, hogy az ajánlatkérő a dokumentációt térítésmentesen és teljes
terjedelmében közvetlenül elektronikus úton az ajánlattevők számára hozzáférhetővé teszi
nyílt eljárás esetében az ajánlati felhívást tartalmazó hirdetmény közzétételének, meghívásos
eljárás esetében az ajánlattételi felhívás megküldésének napjától, és a hirdetményben, illetve
az ajánlattételi felhívásban megadja a hozzáférés adatait.”
111. §
(1)	A Kbt. 267. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az ajánlatkérő az eljárást megindító hirdetményben köteles megadni, hogy a
közbeszerzési eljárás melyik fajtája szerint jár el. Eszerint kell az ajánlati felhívásra vagy a
részvételi felhívásra vonatkozó szabályokat a hirdetmény elkészítésekor megfelelően
alkalmazni. Gyorsított és keretmegállapodásos eljárás is alkalmazható.”
54
(2) A Kbt. 267. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Ha a szolgáltatási koncesszió egyben az autóbusszal végzett menetrend szerinti
személyszállításról szóló törvény hatálya alá is tartozik, akkor az ajánlatkérőnek ez utóbbi
törvény szerint kell eljárnia, azzal, hogy erről a Közbeszerzések Tanácsát haladéktalanul
írásban tájékoztatnia kell.”
112. §
A Kbt. VII. fejezetének címe helyébe a következő cím lép:
„KÜLÖNÖS KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁS A VÍZÜGYI, AZ ENERGIA-, A
KÖZLEKEDÉSI ÉS A POSTAI ÁGAZATOKBAN MŰKÖDŐ EGYES SZERVEZETEK
ESETÉBEN”
113. §
A Kbt. 271. §-a (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg
a § a következő új (2)—(4) bekezdéssel egészül ki, és az eredeti (2) és (3) bekezdés
számozása (5) és (6) bekezdésre változik:
„(1) E fejezet szerint kell eljárni a 162. §-ban meghatározott szervezeteknek
(ajánlatkérők), ha
a)	megadott tárgyú közbeszerzéseik értéke a közbeszerzés megkezdésekor eléri vagy
meghaladja a nemzeti értékhatárokat, és nem az V. fejezet szerint kell eljárni;
b)	tervpályázati eljárást folytatnak le (42. cím), és annak a 273. § (2) bekezdése
szerinti értéke az eljárás megkezdésekor eléri vagy meghaladja a nemzeti értékhatárokat, és
nem az V. fejezet szerint kell eljárni.
(2)	E fejezet szerint kell eljárni, amennyiben a közbeszerzés az ajánlatkérőnek a 163.
§-ban meghatározott egy vagy több tevékenységének folytatásával és egyben azon kívüli
tevékenységének folytatásával is összefügg, de a közbeszerzés tárgya elsősorban a 163. §-ban
meghatározott tevékenység ellátásához szükséges.
(3)	A VI. fejezet szerint kell eljárni, amennyiben a közbeszerzés az ajánlatkérőnek a
163. §-ban meghatározott egy vagy több tevékenységének folytatásával és az azon kívüli
tevékenységének folytatásával is összefügg, és nem állapítható meg, hogy a közbeszerzés
elsősorban mely tevékenység ellátásához szükséges, illetve a közbeszerzés tárgya
természetben nem osztható, illetőleg részekre bontása esetén nem használható megfelelően,
feltéve, hogy az ajánlatkérő egyben a 162. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti
ajánlatkérőnek minősül.
(4)	E fejezet szerint kell eljárni akkor is, amennyiben a közbeszerzés az
ajánlatkérőnek a 163. §-ban meghatározott egy vagy több tevékenységének folytatásával és
egyben azon kívüli, de a VI. fejezet hatálya alá nem tartozó tevékenységének folytatásával is
összefügg, és nem állapítható meg, hogy a közbeszerzés elsősorban mely tevékenység
ellátásához szükséges, illetve a közbeszerzés tárgya természetben nem osztható, illetőleg
részekre bontása esetén nem használható megfelelően.”
55
114. §
A Kbt. 275. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Az ajánlatkérő dinamikus beszerzési rendszert hozhat létre és működtethet,
amelynek célja, hogy meghatározott közbeszerzések megvalósítása érdekében lefolytatandó
eljárásokban a részvételre jogosultakat előre kiválassza. A dinamikus beszerzési rendszerre
vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály határozza meg.”
115.	§
(1)	A Kbt. 276. §-a (1) bekezdésének felvezető szövege helyébe a következő
rendelkezés lép:
„Az ajánlatkérő - a költségvetési év kezdetét követően - időszakos előzetes
tájékoztatót készíthet az elkövetkező legfeljebb tizenkét hónapra tervezett”
(2)	A Kbt. 276. §-a (2) bekezdésének második mondata helyébe a következő mondat
lép:
„A tájékoztatót a tervezett építési beruházás megvalósítására vonatkozó döntést
követően kell elkészíteni.”
116.	§
A Kbt. 277. §-ának (1) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„Az ajánlatkérő az előzetes összesített tájékoztatót tartalmazó hirdetményt honlapján
is közzéteheti; erről haladéktalanul köteles értesíteni a Közbeszerzések Tanácsát. A
hirdetménynek az ajánlatkérő honlapján történő közzétételére a hirdetménynek a
Közbeszerzések Tanácsa részére történő feladását követően kerülhet sor. A hirdetményt ebben
az esetben is a külön jogszabályban meghatározott minta szerint kell elkészíteni.”
117.	§
A Kbt. 278. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A Közbeszerzések Tanácsa (Titkársága) az ajánlatkérő által megküldött
hirdetményt az ajánlatkérő erre vonatkozó kérelmére megvizsgálja abból a szempontból, hogy
megfelel-e a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogszabályoknak. A hirdetmények ellenőrzéséért
-	külön jogszabályban meghatározott mértékű - díjat kell fizetni.”
118.	§
A Kbt. 282. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az ajánlattételi határidő meghatározására a 195. §-t kell megfelelően
alkalmazni.”
56
119.	§
(1)	A Kbt. 283. §-ának (1) bekezdése a következő c) és d) ponttal egészül ki:
(Az ajánlatkérő az ajánlatok 81. § (4) bekezdése szerinti értékelését követően
tárgyalást kezdeményezhet, ha)
„c) az ajánlatok bírálati szempontja a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás, és a
legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatást két vagy több érvényes ajánlat azonos összegben
tartalmazza;
d)	az ajánlatok bírálati szempontja az összességében legelőnyösebb ajánlat
kiválasztása, de a 90. § (2) bekezdése alkalmazásával sem állapítható meg az összességében
legelőnyösebb ajánlat.”
(2)	A Kbt. 283. §-ának (2) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„Az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben az azonos ellenszolgáltatást tartalmazó,
az (1) bekezdés d) pontja szerinti esetben pedig az azonos összpontszámmal értékelt érvényes
ajánlatot benyújtó ajánlattevőket kell tárgyalásra felhívni.”
120.	§
A Kbt. 293. §-ának b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E rész alkalmazásában ajánlatkérők:)
„b) a támogatásból megvalósítandó építési beruházás tekintetében az a) pont alá nem
tartozó szervezet - kivéve az egyéni vállalkozót és az egyéni céget -, amelynek az e rész
szerinti építési beruházását az a) pontban meghatározott egy vagy több szervezet költségvetési
forrásból, illetőleg az Európai Unióból származó forrásból többségi részben közvetlenül
támogatja.”
121. §
A Kbt. 294. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) E rész alkalmazásában ajánlatkérő a 22. § (1) bekezdése, valamint a 162. § (2)
bekezdése és a 272. § (2) bekezdése alá nem tartozó olyan szervezet, amely szolgáltatás
nyújtására irányuló tevékenységét a 22. § (1) bekezdésében meghatározott valamely szervezet
által biztosított különleges vagy kizárólagos jog alapján folytatja, ha árubeszerzése
közvetlenül összefügg e tevékenység folytatásával.
(2)	Az ajánlatkérőnek az (1) bekezdésben meghatározott tevékenysége folytatásával
közvetlenül összefügg az árubeszerzés, ha annak tárgya nélkül e tevékenységet nem lehetne
ellátni. Ha az árubeszerzés tárgyát az ajánlatkérő a hivatkozott tevékenységéhez, illetőleg az
azon kívüli tevékenységéhez egyaránt használja, és az természetben nem osztható, illetőleg
részekre bontása esetén nem használható megfelelően, e rész szerinti eljárást kell
alkalmaznia.”
122.	§
A Kbt. 296. §-ának g) és h) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
57
(E rész szerinti eljárást nem kell alkalmazni:)
„g) a 4. melléklet szerinti szolgáltatás megrendelése esetében;
h)	olyan szolgáltatás megrendelése esetében, amely az ajánlatkérő alaptevékenysége
ellátásához szükséges irodalmi (szakirodalmi, tudományos) mű létrehozására, tanácsadói vagy
személyi tolmácsolási tevékenység végzésére irányul;”
123.	§
(1)	A Kbt. 300. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések
lépnek:
„(1) Ha nem nyújtott be legalább három ajánlattevő ajánlatot, az ajánlatkérő
megkezdheti a beérkezett ajánlatok értékelését, vagy az ajánlatok felbontása nélkül a 299. §
(1)	bekezdése szerint újabb ajánlattételre hívhat fel. Ennek során azt az ajánlattevőt, aki
ajánlatot nyújtott be, ismételten fel kell hívni ajánlattételre azzal, hogy a benyújtott ajánlat
fenntartható, feltéve, hogy az ajánlattételi felhívás feltételei időközben nem változtak meg.
(2)	Ha szolgáltatás megrendelésére tervpályázati eljárást követően kerül sor, és - a
bírálóbizottság ajánlása alapján - a nyertesek (díjazottak) valamelyikével kell szerződést
kötni, az ajánlatkérőnek a tervpályázati eljárásban a bírálóbizottság által ajánlott összes
pályázót (ajánlattevőt) fel kell hívnia ajánlattételre. Ebben az esetben az (1) bekezdés nem
alkalmazható.”
(2)	A Kbt. 300. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az ajánlatkérő az ajánlatok elbírálásának befejezésekor külön jogszabályban
meghatározott minta szerint írásbeli összegezést köteles készíteni az ajánlatokról. Az írásbeli
összegezést az ajánlatkérő köteles a szerződéskötés előtt az összes ajánlattevőnek megküldeni.
Az összegezés a Közbeszerzési Értesítőben is közzétehető.”
(3)	A Kbt. 300. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép,
egyidejűleg a § a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Az egyszerű közbeszerzési eljárásban az eljárás megindítására a 48. § (2)—(3)
bekezdése; az ajánlattételi felhívásra az 52. §; a kiegészítő tájékoztatásra az 56. §; a bírálati
szempontokra az 57. § (1)—(5) bekezdése; az ajánlatra a 70. § (1) bekezdése és a 73. §; az
ajánlattételi határidőre és az ajánlati kötöttségre a 74. § (6) bekezdése és a 75. § (2)
bekezdése; az ajánlatok benyújtására és felbontására a 79. § és a 80. § (2)—(4) bekezdése; az
ajánlatok elbírálására a 81—89. §, a 91—92. §; az ajánlatok elbírálásáról szóló tájékoztatásra
a 97. §; a szerződés megkötésére a 99. § (1), (3)—(4) bekezdése; valamint tárgyalás esetén a
128.	§ is megfelelően alkalmazandó azzal, hogy az ajánlati felhívás helyett ajánlattételi
felhívást kell érteni. Az egyszerű közbeszerzési eljárás kapcsán a hirdetmények megküldésére
és közzétételére a 249. § is megfelelően alkalmazandó.
(7)	Az egyszerű közbeszerzési eljárásban a törvény első részének, 21—25. és
26—28. címének, valamint 32. címének a (6) bekezdésben fel nem sorolt rendelkezései is
megfelelően alkalmazhatóak.”
58
124.	§
A Kbt. 307. §-a a következő új (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg az eredeti (2)
bekezdés számozása (3) bekezdésre változik:
„(2) Az (1) bekezdés nem alkalmazandó, amennyiben a törvény negyedik része
alapján lefolytatott közbeszerzési eljárás közvetlen ajánlattételi felhívással indul.”
125.	§
A Kbt. 324. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A Közbeszerzési Döntőbizottság kérelemre indult eljárásáért igazgatási
szolgáltatási díjat kell fizetni, amelynek mértéke az e törvény második része szerinti
közbeszerzési eljárásokban kilenc százezer forint, az e törvény harmadik része, valamint
negyedik része szerinti közbeszerzési eljárásokban százötvenezer forint. Amennyiben a
kérelem a közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény (felhívás) jogellenességének
megállapítására irányul, a díj mértéke egységesen százötvenezer forint. A díj megfizetése alól
mentesség nem adható. A kérelemhez csatolni kell a díj befizetéséről szóló igazolást.”
126.	§
A Kbt. 327. §-a (1) bekezdésének g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból való eljárását a következő szervezetek
vagy személyek kezdeményezhetik, ha a feladatkörük ellátása során e törvénybe ütköző
magatartás vagy mulasztás jut tudomásukra:)
„g) a közbeszerzéshez támogatást nyújtó, illetve a támogatás felhasználásában
jogszabály alapján közreműködő szervezet;”
127.	§
A Kbt. 380. §-a (3) és (4) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép, és a §
a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A névjegyzék tartalmazza a hivatalos közbeszerzési tanácsadó vonatkozásában
a)	a nevét;
b)	azon beszerzési tárgyak körét, amelyekkel kapcsolatban hivatalos közbeszerzési
tanácsadást vállal;
c)	a felsőfokú végzettségét;
d)	az elérhetőségi címét;
e)	a névjegyzékbe való bejegyzésének időpontját;
f)	azt, hogy jogosult-e az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 5. §-ának (1) és
(2)	bekezdésében meghatározott tevékenység folytatására; továbbá
g)	az ajánlatkérővel munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló hivatalos
közbeszerzési tanácsadó esetén az ajánlatkérő nevét.
(4)	A névjegyzék szervezet esetében tartalmazza
a)	a szervezet elnevezését, székhelyét, nyilvántartási számát, elérhetőségi címét;
59
b)	a 11. § (3) bekezdésében meghatározott személy, illetőleg személyek (3)
bekezdés a)—d) ésf) pontja szerinti adatait;
c)	a szervezet névjegyzékbe való bejegyzésének időpontját.
(5)	A hivatalos közbeszerzési tanácsadó évente egy alkalommal jogosult külön
jogszabály szerinti tartalommal az utolsó bejelentés óta végzett - a névjegyzékbe történő
felvételéhez szükséges gyakorlattal azonos - tevékenységeit igazolni a Közbeszerzések
Tanácsának, aki a névjegyzéket ezen adatokkal kiegészíti. E bejelentésért igazgatási
szolgáltatási díjat kell fizetni. A díj mértéke harmincezer forint. A díj megfizetése alól
mentesség nem adható.
(6)	A Közbeszerzések Tanácsa a honlapján a névjegyzékben feltünteti a hivatalos
közbeszerzési tanácsadó által ellátott olyan feladatokat, amelyek elvégzéséről szóló
dokumentummal a hivatalos közbeszerzési tanácsadó közbeszerzési gyakorlatát igazolta,
illetőleg amelyeket a névjegyzékbe vételét követően az (5) bekezdés szerint a Közbeszerzések
Tanácsának bejelentett és igazolt.”
128.	§
A Kbt. 383. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A névjegyzékbe történő bejegyzés hatálya annak megtörténtétől számított
három évig tart. A névjegyzékbe történő felvétel megújítható. A felvétel megújítására a
névjegyzékbe történő felvételre vonatkozó szabályok az irányadóak, azzal az eltéréssel, hogy
az igazgatási szolgáltatási díj mértéke negyvenezer forint, valamint a hivatalos közbeszerzési
tanácsadónak csak azt kell igazolnia, hogy az ismételt felvételre vonatkozó kérelem beadását
megelőző három évben rendelkezik külön jogszabály szerinti mértékű, igazolt közbeszerzési
gyakorlattal. Amennyiben az ismételt felvételre vonatkozó kérelem beadását megelőző
legalább három évben a hivatalos közbeszerzési tanácsadó a 380. § (5) bekezdése szerint járt
el és az általa benyújtott igazolások száma eléri a külön jogszabályban előírt mértéket, a már
igazolt gyakorlatot nem kell újra igazolnia.”
129.	§
A Kbt. 387. §-a a következő új (3) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg az eredeti
(3)—(6) bekezdés számozása (4)—(7) bekezdésre változik:
„(3) A kérelmező a 66—68. § és a 69. § (1)—(3) bekezdése körébe tartozó
minősítési szempontoknak való megfelelését más szervezetnek (szervezeteknek) a
meghatározott minősítési szempontoknak való megfelelőségére történő hivatkozással is
igazolhatja. Az igazolásnak ebben az esetben is az előírt módon kell történni, egyben csatolni
kell az érintett szervezet (szervezetek) kötelezettségvállalásra vonatkozó nyilatkozatát. A
kérelmező azonban köteles igazolni, hogy a minősítési szempontoknak megfelelő erőforrások
rendelkezésére állnak a minősített ajánlattevők hivatalos jegyzékén történő szereplés teljes
időtartama alatt.”
130.	§
(1) A Kbt. 404. §-ának (1) bekezdése a következő l) és m) ponttal egészül ki:
60
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza)
„l) a dinamikus beszerzési rendszerre vonatkozó szabályokat;
m) a védett foglalkoztatók részére fenntartott közbeszerzések részletes - e törvénytől
az ilyen eljárások sajátossága miatt szükséges eltérő - szabályait.”
(2)	A Kbt. 404. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Felhatalmazást kap a környezetvédelmi miniszter, hogy rendeletben
szabályozza a környezetvédelmi előírásokra vonatkozó - 55. § szerinti - tájékoztatási
kötelezettség teljesítésének eljárási szabályait és díjazását.
(6)	Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter, hogy rendeletben szabályozza az
adózással kapcsolatos követelményekre vonatkozó - 55. § szerinti - tájékoztatási
kötelezettség teljesítésének eljárási szabályait és díjazását.”
131. §
A Kbt. 407. §-a és az azt megelőző cím helyébe a következő rendelkezés lép:
„Az Európai Unió jogának való megfelelés
407. § Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
a)	a Tanács 71/304/EGK irányelve (1971. július 26.) az építési beruházásra irányuló
közbeszerzési szerződésekkel kapcsolatos, a szolgáltatásnyújtás szabadságára vonatkozó
korlátozások megszüntetéséről és az építési beruházásra irányuló közbeszerzési
szerződéseknek képviseleteken vagy fióktelepeken keresztül eljáró ajánlattevők számára
történő odaítéléséről;
b)	a Tanács 89/665/EGK irányelve (1989. december 21.) az árubeszerzésre és az
építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélésével kapcsolatos jogorvoslati
eljárás alkalmazására vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések
összehangolásáról;
c)	a Tanács 92/13/EGK (1992. február 25.) irányelve a vízügyi, energiaipari,
szállítási és távközlési ágazatokban működő vállalkozások beszerzési eljárásairól szóló
közösségi szabályok alkalmazására vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási
rendelkezések összehangolásáról;
d)	az Európai Parlament és a Tanács 2004/17/EK irányelve (2004. március 31.) a
vízügyi, az energia-, a közlekedési és a postai ágazatokban működő szervezetek közbeszerzési
eljárásainak összehangolásáról (a törvény végrehajtására a 404. § (1) bekezdésének a)-b), e)
és l)—m) pontjaiban adott felhatalmazások alapján megalkotott kormányrendeletekkel,
valamint a törvény 404. § (4) bekezdésében adott felhatalmazás alapján megalkotott
miniszteri rendelettel együtt);
e)	az Európai Parlament és a Tanács 2004/18/EK irányelve (2004. március 31.) az
építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásmegrendelésre irányuló közbeszerzési
eljárások összehangolásáról (a törvény végrehajtására a 404. § (1) bekezdésének a)-b), e) és
l)—m) pontjaiban adott felhatalmazások alapján megalkotott kormányrendeletekkel, valamint
a törvény 404. § (4) bekezdésében adott felhatalmazás alapján megalkotott miniszteri
rendelettel együtt);
f)	a Bizottság 1874/2004/EK rendelete (2004. október 28.) a 2004/17/EK és a
2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelveknek a közbeszerzési eljárások
értékhatárai tekintetében történő módosításáról;
61
g)	a Bizottság 2005/51/EK irányelve (2005. szeptember 7.) a közbeszerzésről szóló
2004/17/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv XX. mellékletének, valamint a
2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv VIII. mellékletének módosításáról.”
132.	§
(1)	A Kbt. 1. melléklete helyébe e törvény 1. melléklete lép.
(2)	A Kbt. 3. melléklete helyébe e törvény 2. melléklete lép.
(3)	A Kbt. 4. melléklete helyébe e törvény 3. melléklete lép.
Hatálybalépés
133.	§
(1)	Ez a törvény - a (2) és (3) bekezdésben foglaltak kivételével - 2006. január 15-
én lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépés után megkezdett közbeszerzésekre,
közbeszerzési eljárások alapján megkötött szerződésekre, tervpályázati eljárásokra és az
azokkal kapcsolatban kérelmezett, kezdeményezett vagy hivatalból indított jogorvoslati
eljárásokra, illetőleg kérelmezett békéltetési eljárásokra kell alkalmazni.
(2)	2006. július 1-jén lép hatályba a Kbt. 4. §-ának - e törvény 2. §-ának (2)
bekezdésével megállapított - 3/A. pontja, a Kbt. - e törvény 41. §-ával megállapított - 90. §-
ának (5) bekezdése, a Kbt. - e törvény 55. §-ával megállapított - 130. §-ának (8) bekezdése, a
Kbt. - e törvény 56. §-ával megállapított - 134. §-ának (7) bekezdése, a Kbt. - e törvény 58.
§-ával megállapított - 136/D. §-ának (6) bekezdése, a Kbt. - e törvény 127. §-ával
megállapított - 380. §-ának (6) bekezdése.
(3)	2007. január 1-jén lép hatályba a Kbt. 4. §-ának - e törvény 2. §-ának (1)
bekezdésével megállapított - 2/C. pontja, a Kbt. 4. §-ának - e törvény 2. §-ának (12)
bekezdésével megállapított - 33/A. pontja, a Kbt. 4. §-ának - e törvény 2. §-ának (13)
bekezdésével megállapított - 36/B. pontja, a Kbt. - e törvény 7. §-ával megállapított - 17/A.
§-a, a Kbt. - e törvény 16. §-ával megállapított - 39/A. §-ának (2) bekezdése, a Kbt. 41. §-
ának - e törvény 17. §-ával megállapított - (4) bekezdése, a Kbt. 44. §-ának - e törvény 20. §-
ával megállapított - (2)—(7) bekezdése, a Kbt. 60. §-a (1) bekezdésének - e törvény 28. §-
ával megállapított - i) pontja, a Kbt. 63. §-a (2) bekezdésének - e törvény 29. §-ával
megállapított - f) pontja, a Kbt. 180. §-ának - e törvény 79. §-ával megállapított - (5)
bekezdése, a Kbt. 184. §-ának - e törvény 82. §-ával megállapított - (2)—(6) bekezdése, a
Kbt. 246. §-ának - e törvény 101. §-ával megállapított - (4) bekezdése, a Kbt. 249. §-ának - e
törvény 104. §-ával megállapított - (5) bekezdése, a Kbt. 275. §-ának - e törvény 114. §-ával
megállapított - (5) bekezdése és a Kbt. 278. §-ának - e törvény 117. §-ával megállapított - (5)
bekezdése.
(4)	A Kbt. 60. §-a (1) bekezdésének - az építőipari kivitelezési tevékenységgel
kapcsolatos adatszolgáltatásokkal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2005. évi
LXXVI. törvény 5. §-a (2) bekezdésével megállapított - g) pontjában foglalt „öt évnél nem
régebben meghozott” határozatára vonatkozó szövegrészt első ízben a 2005. augusztus 4-e
után elkövetett és munkaügyi bírsággal vagy befizetésre kötelezéssel sújtott
jogszabálysértések kapcsán kell alkalmazni.
62
(5)	A Kbt. 60. §-a (1) bekezdésének - az e törvény 28. §-ának (1) bekezdésével
megállapított - i) pontját a 2007. január 1-je után elkövetett és bírsággal sújtott magatartások
kapcsán kell alkalmazni.
(6)	A hivatalos közbeszerzési tanácsadók névjegyzékébe az e törvény (1) bekezdés
szerinti hatálybalépését megelőzően felvett hivatalos közbeszerzési tanácsadók esetében a
Kbt. 383. §-ának - az e törvény 128. §-a által megállapított - (6) bekezdésében előírt három
éves időtartamot e törvény hatálybalépésétől kell számítani.
Hatályukat vesztő rendelkezések
134.	§
E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti
a)	a Kbt. 4. §-ának 32. pontja, 10. §-ának (3) bekezdése, 22. §-a (1) bekezdésének e)
pontja, 29. §-a (2) bekezdésének d) pontja, 43. §-ának (5) és (6) bekezdése, 89. §-a (2)
bekezdésének a) pontja, 138. §-ának (1) bekezdése, 144. §-ának (2) bekezdése, 150. §-ának b)
pontja, 171. §-a, 174. §-ának c) pontja, 182. §-ának (6) és (7) bekezdése, 198. §-a (2)
bekezdésének a) pontja, 225. §-a (6) bekezdése, 234. §-a (1) bekezdésének harmadik
mondata, 245. §-ának (3) bekezdése, 253. §-ának (2) bekezdése, 255. §-ának (3) bekezdése,
256. §-ának (2) bekezdése, 260—264. §-ai, 267. §-ának (3) bekezdése, 272. §-a, 284. §-ának
(2)	és (4) bekezdése;
b)	a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény, valamint a közbeszerzéssel
összefüggésben egyes törvények módosításáról szóló 2004. évi XCVII. törvény 1. §-ának (4)
bekezdése;
c)	a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény módosításáról szóló 2005.
évi IX. törvény 1. §-a;
d)	a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény módosításáról szóló 2005.
évi XCIV. törvény 1. §-a;
e)	az építőipari kivitelezési tevékenységgel kapcsolatos adatszolgáltatásokkal
összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2005. évi LXXVI. törvény 5. §-ának (1), (2)
és (8) bekezdése;
f)	a közbeszerzési és a tervpályázati hirdetmények, a bírálati összegezések és az éves
statisztikai összegezések mintáiról szóló 15/2004. (IV. 25.) IM rendelet;
g)	a közbeszerzésekre vonatkozó nómenklatúráról szóló 19/2004. (IV. 28.) IM
rendelet.
Módosuló rendelkezések
135.	§
(1)	E törvény hatálybalépésével egyidejűleg
a)	a Kbt. 4. §-ának 4. pontjában az „európai műszaki tanúsítvány”, illetve „európai
tanúsítvány” szövegrész helyébe az „európai műszaki engedély” szövegrész lép;
63
b)	a Kbt. 12. §-ának (2) bekezdésében, 14. §-ának (1) bekezdésében és 63. §-a (2)
bekezdésének a) pontjában a „60. § (1) bekezdésének a)—d), f)—g) pontja” szövegrész
helyébe a „60. § (1) bekezdésének a)— d), f)—h) pontja” szövegrész lép;
c)	a Kbt. 30. §-ának a) pontjában szereplő „130 000 SDR-nek megfelelő euró”
szövegrész helyébe a „154 000 euró” szövegrész lép;
cs) a Kbt. 30. §-ának b) pontjában szereplő „200 000 SDR-nek megfelelő euró”
szövegrész helyébe a „236 000 euró” szövegrész lép;
d)	a Kbt. 31. §-ának (2) bekezdésében szereplő „5 millió euró” szövegrész helyébe
az „5 923 000 euró” szövegrész lép;
e)	a Kbt. 32. §-ának a) pontjában szereplő „130 000 SDR-nek megfelelő euró”
szövegrész helyébe a „154 000 euró” szövegrész lép;
f)	a Kbt. 32. §-ának b) pontjában szereplő „200 000 SDR-nek megfelelő euró”
szövegrész helyébe a „236 000 euró” szövegrész lép;
g)	a Kbt. 32. §-ának c) pontjában szereplő „200 000 euró” szövegrész helyébe a
„236 000 euró” szövegrész lép;
gy) a Kbt. 32. §-ának d) pontjában szereplő „200 000 euró” szövegrész helyébe a
„154 000 euró” szövegrész lép;
h)	a Kbt. 70. §-a (2) bekezdésének első mondatában, 71. §-a (3) bekezdésének
második mondatában, 104. §-a (2) bekezdésében, 105. §-a (3) bekezdésében a „63. § (1)—(4)
bekezdésében” szövegrész helyébe a „63. § (1)—(6) bekezdésében” szövegrész lép;
i)	a Kbt. 76. §-a (1) bekezdésének utolsó mondatában a „74. § (1)—(2)
bekezdésében” szövegrész helyébe a „74. § (1)—(4) bekezdésében” szövegrész lép;
j) a Kbt. 88. §-a (1) bekezdésének c) pontjában és a Kbt. 114. §-a (1) bekezdésének
c)	pontjában a „[10. § (3), (5) bekezdése]” szövegrész helyébe a „[10. §]” szövegrész lép;
k) a Kbt. 120. §-ának (2) bekezdésében „az 56. § (4) bekezdésében” szövegrész
helyébe „az 56. § (5) bekezdésében” szövegrész, „a 83. § (2) bekezdésében” szövegrész
helyébe „a 83. §-ban” szövegrész lép;
l) a Kbt. 120. §-ának (2) bekezdésében, a 133. §-a (2) bekezdésében és 133. §-a (3)
bekezdésében „az 58. § (1) és (5) bekezdése” szövegrész helyébe „az 58. § (1) bekezdése”
szövegrész lép;
ly) a Kbt. 133. §-a (1) bekezdésének k) pontjában „a kizáró okokat, ha több
ajánlattevő nyújthat be ajánlatot” szövegrész helyébe „a kizáró okokat” szövegrész lép;
m) a Kbt. 133. §-a (2) bekezdésében „az 53. § (2) és (4) bekezdésében” szövegrész
helyébe „az 53. § (2), (4)—(6) bekezdésében” szövegrész lép;
64
n) a Kbt. 135. §-a (1) bekezdésében „a 60. § (1) bekezdésének g) pontja” szövegrész
helyébe „a 60. § (1) bekezdésének g)—h) pontja” szövegrész lép;
ny) a Kbt. 151. §-ának (9) bekezdésében a „74. § (4) bekezdése” szövegrész helyébe
a „74. § (6) bekezdése” szövegrész lép;
o) a Kbt. 152. §-ának (2) bekezdésében a „147. § (4) bekezdése” szövegrész helyébe
a „147. § (5) bekezdése” szövegrész lép;
p) a Kbt. 164. §-ának a) és b) pontjában a „163. § (1) bekezdésének a) pontjától
eltérő” szövegrész helyébe a „163. § (1) bekezdésétől eltérő” szövegrész lép;
q) a Kbt. 194. §-ában a „68. § (3)—(4) bekezdése” szövegrész helyébe a „68. §
(4)—(5)	bekezdése” szövegrész lép;
r) a Kbt. 215. §-ának (3) bekezdésében az „az európai szabványokat közzétevő
nemzeti szabványokkal” szövegrész helyébe az „58. §-sal” szövegrész lép;
s) a Kbt. 238. §-a (1) bekezdésében a „[161. § (2) bekezdése]” szövegrész helyébe a
„[161. § (5) bekezdése]” szövegrész lép;
sz) a Kbt. 245. §-ának (1) bekezdésében szereplő „a (2)—(3) bekezdésben
foglaltakra” szövegrész helyébe „a (2) bekezdésben foglaltakra” szövegrész lép;
t) a Kbt. 253. §-ának (3) bekezdésében, a Kbt. 268. §-ának (2) bekezdésében
szereplő a „86. § (4) bekezdésének” szövegrész helyébe a „86. § (6) bekezdésének”
szövegrész lép;
ty) a Kbt. 282. §-ának (2) bekezdésében és a 289. §-a (2) bekezdésében a „[196. §
(5)	bekezdése]” szövegrész helyébe a „[196. § és 86. § (6) bekezdése]” szövegrész lép;
u) a Kbt. 382. §-ának (3) bekezdésében a „380. § (3) bekezdésének a)—c) pontja”
szövegrész helyébe a „380. § (3) bekezdésének a)—d) és f)—g) pontja” szövegrész lép.
(2)	E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a koncesszióról szóló 1991. évi XVI.
törvény 3/A. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, és a § eredeti szövege (1) bekezdésre
változik:
„(2) Ha a Kbt. szerinti szolgáltatási koncesszió egyben e törvény hatálya alá is
tartozik, e törvény szerint kell eljárni azzal, hogy a Kbt. nemzeti elbánásra vonatkozó
követelményét az e törvény szerinti eljárás során is alkalmazni kell.”
(3)	E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a közigazgatási hatósági eljárás és
szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174. §-ának (1) bekezdése a
következő új f) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg:)
„f) a központi rendszer működésének feltételeit.”
136. §
65
Az Európai Unióból származó forrásból támogatott közbeszerzésekre irányuló
eljárások esetében a közbeszerzésekre vonatkozó jogszabályok alkalmazása során a
támogatások felhasználására vonatkozó különös eljárási szabályokat is figyelembe kell venni.
Az Európai Unió jogának való megfelelés
137. §
Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
a)	az Európai Parlament és a Tanács 2004/17/EK irányelve (2004. március 31.) a
vízügyi, az energia-, a közlekedési és a postai ágazatokban működő szervezetek közbeszerzési
eljárásainak összehangolásáról (a Kbt. 404. § (1) bekezdésének a)—b) és e) pontjaiban,
valamint e törvény 130. § (1) bekezdésében adott felhatalmazások alapján megalkotott
kormányrendeletekkel együtt);
b)	az Európai Parlament és a Tanács 2004/18/EK irányelve (2004. március 31.) az
építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásmegrendelésre irányuló közbeszerzési
eljárások összehangolásáról (a Kbt. 404. § (1) bekezdésének a)—b) és e) pontjaiban, valamint
e törvény 130. § (1) bekezdésében adott felhatalmazások alapján megalkotott
kormányrendeletekkel együtt);
c)	a Bizottság 1874/2004/EK rendelete (2004. október 28.) a 2004/17/EK és
2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelveknek a közbeszerzési eljárások
értékhatárai tekintetében történő módosításáról;
d)	a Bizottság 2005/51/EK irányelve (2005. szeptember 7.) a közbeszerzésről szóló
2004/17/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv XX. mellékletének, valamint a
2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv VIII. mellékletének módosításáról (a Kbt.
404. § (2) bekezdésének a) pontjában adott felhatalmazás alapján megalkotott miniszteri
rendelettel együtt).
66
1. számú melléklet a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény módosításáról szóló
2005. évi ... törvényhez
„1. számú melléklet
a 2003. évi CXXIX. törvényhez
A 25. § (1) bekezdésének a) pontjában hivatkozott tevékenységek
jegyzéke*
NACE1
CPV-kód			F. ÁGAZAT		ÉPÍTŐIPAR
Osztály	Csoport	Alcsoport	Tárgy	Megjegyzések	
45			Építőipar	Ez az osztály az alábbiakat foglalja magában: új építmények építése, helyreállítás és általános javítási munkálatok	45000000
	45.1		Építési terület előkészítése		45100000
		45.11	Épületbontás, földmunka	Ez az alcsoport az alábbiakat foglalja magában: -	épületek és egyéb szerkezetek bontása -	építési területek megtisztítása -	földmunkák: földkiemelés, területfeltöltés, építési területek kiegyenlítése és planírozása, árokásás, kövek eltávolítása, robbantás stb. -	bányászati terület előkészítése: - takaróréteg eltávolítása, bányatulajdon és bányászati területek egyéb módon történő feltárása és előkészítése Ez az alcsoport az alábbiakat is tartalmazza: -	építési terület lecsapolása -	mezőgazdasági vagy erdőterület lecsapolása	45110000
		45.12	Talajmintavétel, próbafúrás	Ez az alcsoport az alábbiakat foglalja magában: -	építési, geofizikai, geológiai vagy hasonló célokból végzett próbafúrás és talajmintavétel Ez az alcsoport nem tartalmazza az alábbiakat: -	olaj - vagy gázkutak létesítése céljából történő fúrás, lásd 11.20	45120000
* A CPV és a NACE közötti eltérés esetén a NACE az irányadó.
67
NACE1
CPV-kód			F. ÁGAZAT		ÉPÍTŐIPAR
Osztály	Csoport	Alcsoport	Tárgy	Megjegyzések	
				-	vízkútfurás, lásd 45.25 -	aknamélyítés, lásd 45.25 -	olaj- és földgázmező feltárása, geofizikai, geológiai és szeizmikus felmérés, lásd 74.20	
	45.2		Szerkezetkész épületek, illetve épületrészek építése, mélyépítés		45200000
		45.21	Általános építési és mélyépítési munkák	Ez az alcsoport az alábbiakat foglalja magában: -	valamennyi építménytípus építése -	mélyépítési munkák: -	hidak - az autópályahidakat is beleértve -, viaduktok, alagutak és aluljárók -	nagy távolságú csővezetékek, távközlési és villamosvezetékek -	városi csővezetékek, városi távközlési és villamosvezetékek -	kiegészítő városi munkák -	előre gyártott szerkezetek helyszíni összeszerelése és felállítása Ez az alcsoport nem tartalmazza az alábbiakat: -	olaj - és gázkitermeléshez kapcsolódó járulékos szolgáltatói tevékenységek, lásd 11.20 -	saját gyártású, nem betonból készült elemekből teljes, előre gyártott szerkezetek felállítása, lásd a 20-as, a 26-os és a 28-as osztályt -	stadionokkal, uszodákkal, tornatermekkel, teniszpályákkal, golfpályákkal és egyéb sportlétesítményekkel összefüggésben végzett, nem épületek létrehozására irányuló építési munka, lásd 45.23 -	épületgépészeti szerelés, lásd 45.3 -	befejező építés, lásd 45.4 -	építészeti és építőmérnöki tevékenységek, lásd 74.20 -	építési projektirányítás, lásd 74.20	45210000
		45.22	Tetőszerkezet- és tetőépítés	Ez az alcsoport az alábbiakat foglalja magában: -	tetőszerkezet-építés -	tetőfedés -	víz és nedvesség elleni szigetelés	45220000
68
NACE1
CPV-kód			F. ÁGAZAT		ÉPÍTŐIPAR
Osztály	Csoport	Alcsoport	Tárgy	Megjegyzések	
		45.23	Autópálya, út, repülőtér és sportlétesítmény építése	Ez az alcsoport az alábbiakat foglalja magában: -	autópályák, utcák, utak és egyéb jármű- vagy gyalogosforgalom céljára szánt utak építése -	vasútépítés -	repülőtéri kifutópályák építése -	stadionokkal, uszodákkal, tornatermekkel, teniszpályákkal, golfpályákkal és egyéb sportlétesítményekkel összefüggésben végzett, nem épületek létrehozására irányuló építési munka -	útburkolatok és parkolóhelyek jelzéseinek felfestése Ez az alcsoport nem tartalmazza az alábbiakat: -	előzetes földmunkák, lásd 45.11	45230000
		45.24	Vízi létesítmény építése	Ez az alcsoport az alábbiak építését foglalja magában: -	vízi utak, kikötői és folyami építmények, sportkikötők, hajózsilipek, stb. -	védőgátak és töltések -	kotrás -	felszín alatti munkálatok	45240000
		45.25	Egyéb építési szakmunkák	Ez az alcsoport az alábbiakat foglalja magában: -	szaktudást vagy különleges berendezést igénylő, a különböző szerkezettípusok esetében megegyező, építési munkákkal kapcsolatos szaktevékenységek: -	alapzat építése, a cölöpverést is beleértve -	vízkútfúrás és -építés, aknamélyítés -	nem saját gyártású acélelemek felállítása -	acélhajlítás -	falazás és kőrakás -	állványzat és munkapadozat felállítása és szétszerelése, az állványzat és munkapadozat bérlését is beleértve -	kémények és ipari kemencék építése Ez az alcsoport nem tartalmazza az alábbiakat: -	állványzat bérlése felállítás és szétszerelés nélkül, lásd 71.32	45250000
69
NACE1
CPV-kód			F. ÁGAZAT		ÉPÍTŐIPAR
Osztály	Csoport	Alcsoport	Tárgy	Megjegyzések	
	45.3		Épületgépészeti szerelés		45300000
		45.31	Villanyszerelés	Ez az alcsoport az alábbiakat foglalja magában: - a következők szerelése építményekben: -	elektromos vezetékek és szerelvények -	távközlési rendszerek -	elektromos fűtési rendszerek -	lakossági antennák -	tűzriasztók -	betörésvédelmi riasztók -	felvonók és mozgólépcsők -	villámhárítók stb.	45310000
		45.32	Szigetelés	Ez az alcsoport az alábbiakat foglalja magában: -	hő-, hang-, illetve rezgésszigetelés egyéb építményekben Ez az alcsoport nem tartalmazza az alábbiakat: -	víz és nedvesség elleni szigetelés, lásd 45.22	45320000
		45.33	Víz-, gáz-, fűtésszerelés	Ez az alcsoport az alábbiakat foglalja magában: -	a következők beszerelése építményekbe: -	csővezetékek és szaniterberendezések gázszerelvények -	fűtő, szellőző, hűtő és légkondicionáló berendezések és csatornák -	spinklerrendszerek Ez az alcsoport nem tartalmazza az alábbiakat: -	elektromos fűtési rendszerek szerelése, lásd 45.31	45330000
		45.34	Egyéb épületgépészeti szerelés	Ez az alcsoport az alábbiakat foglalja magában: -	utak, vasutak, repülőterek és kikötők világítási és jelzőrendszerének szerelése -	máshová be nem sorolt szerelvények és berendezési tárgyak beszerelése építményekbe	45340000
	45.4		Befejező építés		45400000
		45.41	Vakolás	Ez az alcsoport az alábbiakat foglalja magában: - külső és belső vakolat vagy stukkó alkalmazása	45410000
70
NACE1
CPV-kód			F. ÁGAZAT		ÉPÍTŐIPAR
Osztály	Csoport	Alcsoport	Tárgy	Megjegyzések	
				építményekben, beleértve az ehhez szükséges vakolattartó anyagokat	
		45.42	Épületasztalos-munka	Ez az alcsoport az alábbiakat foglalja magában: -	fából vagy egyéb anyagból készült, nem saját gyártású ajtók, ablakok, ajtó- és ablakkeretek, beépített konyhák, lépcsők, üzletberendezések és hasonlók beszerelése -	belső befejező munkálatok, például mennyezetek, fából készült falburkolatok, mozgatható térelválasztók stb. Ez az alcsoport nem tartalmazza az alábbiakat: -	parketta és egyéb, fából készült padlóburkoló anyagok lefektetése, lásd 45.43	45420000
		45.43	Padló- és falburkolás	Ez az alcsoport az alábbiakat foglalja magában: - a következők lefektetése, burkolóanyagként való alkalmazása, felfüggesztése vagy rögzítése építményekben: -	kerámiából, betonból vagy csiszolt kőből készült fal-, illetve padlóburkoló lapok -	parketta és egyéb, fából készült padlóburkolat -	szőnyegek és linóleumból készült padlóburkoló anyagok, a gumit és a műanyagot is beleértve -	mozaik, márvány, gránit vagy pala padló- vagy falburkolatok -	tapéta	45430000
		45.44	Festés és üvegezés	Ez az alcsoport az alábbiakat foglalja magában: -	az épületek belső és külső festése -	mélyépítési szerkezetek festése -	üveg, tükör stb. szerelése Ez az alcsoport nem tartalmazza az alábbiakat: -	ablakok beillesztése, lásd 45.42	45440000
		45.45	Egyéb befejező építés	Ez az alcsoport az alábbiakat foglalja magában: -	magán úszómedencék építése -	tisztítás gőzsugárral, homoksugár-	45450000
71
NACE1
CPV-kód			F. ÁGAZAT		ÉPÍTŐIPAR
Osztály	Csoport	Alcsoport	Tárgy	Megjegyzések	
				fúvatás és hasonló kültéri munkák -	egyéb, máshová be nem sorolt befejező építési munkák Ez az alcsoport nem tartalmazza az alábbiakat: -	építmények belső tisztítása, lásd 74.70	
	45.5		Építési eszköz bérlése, személyzettel		45500000
		45.50	Építési eszköz bérlése, személyzettel	Ez az alcsoport nem tartalmazza az alábbiakat: - építési és bontási eszköz és gép bérlése személyzet nélkül, lásd 71.32	
1	A Tanács 1990. október 9-i 3037/90/EGK rendelete az Európai Közösségben a gazdasági tevékenységek
statisztikai osztályozásáról (HL L 293., 1990.10.24., 1. o.). Az 1993. március 24-i 761/93/EGK bizottsági
rendelettel (HL L 83., 1993.4.3., 1. o.) módosított rendelet.”
72
2. számú melléklet a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény módosításáról szóló
2005. évi ... törvényhez
„3. számú melléklet
a 2003. évi CXXIX. törvényhez
❖
Szolgáltatások
Kategória száma	Tárgy	CPC-hivatkozási szám1	CPV-hivatkozási szám
1	Karbantartási és javítási szolgáltatások	6112, 6122, 633, 886	50100000-től 50982000-ig (kivéve 50310000-től 50324200-ig és 50116510-9, 50190000-3, 50229000-6, 50243000-0)
2	Szárazföldi szállítási szolgáltatások2, beleértve a páncélozott járművel végzett szolgáltatásokat és a futárszolgálatokat, kivéve a postai küldemények szállítását	712 (kivéve 71235), 7512, 87304	60112000-6-tól 60129300-1-ig (kivéve 60121000-től 60121600-ig, 60122200-1, 60122230-0) és 64120000-3-tól 64121200-2-ig
3	Légi személyszállítási és teherfuvarozási szolgáltatások, kivéve a postai küldemények szállítását	73 (kivéve 7321)	62100000-3-tól 62300000-5-ig (kivéve 62121000-6, 62221000-7)
4	Szárazföldi3 és légi postai küldemények szállítása	71235, 7321	60122200-1, 60122230-0, 62121000-6, 62221000-7
5	Távközlési szolgáltatások	752	64200000-8-tól 64228200-2-ig, 72318000- 7 és 72530000-9-től 72532000-3-ig
6	Pénzügyi szolgáltatások a)	Biztosítási szolgáltatások b)	Banki és befektetési szolgáltatások4	ex 81, 812, 814	66100000-1-től 66430000-3-ig és 67110000-1-től 67262000-1-ig4
7	Számítógépes és azzal összefüggő szolgáltatások	84	50300000-8-tól 50324200-4-ig, 72100000- 6-tól 72591000-4-ig (kivéve 72318000-7 és 72530000-9-től 72532000-3-ig)
8	Kutatási és fejlesztési szolgáltatások5	85	73000000-2-től 73300000-5-ig (kivéve 73200000-4, 73210000-7, 7322000-0)
9	Számviteli, könyvvizsgálói és könyvelési szolgáltatások	862	74121000-3-tól 74121250-0-ig
10	Piackutatási és közvélemény-kutatási szolgáltatások	864	74130000-9-től 74133000-0-ig és 74423100-1, 74423110-4
11	Vezetési tanácsadó szolgáltatások6 és ezzel összefüggő szolgáltatások	865, 866	73200000-4-től 73220000-0-ig, 74140000- 2-től 74150000-5-ig (kivéve 74142200-8) és 74420000-9, 74421000-6, 74423000-0, 74423200-2, 74423210-5, 74871000-5, 93620000-0
12	Építészeti szolgáltatások; mélyépítési szolgáltatások és integrált mélyépítési	867	74200000-1-től 74276400-8-ig és 74310000-5-től 74323100-0-ig és
A CPV és a CPC közötti eltérés esetén a CPC irányadó.
*
73
Kategória száma	Tárgy	CPC-hivatkozási szám1	CPV-hivatkozási szám
	szolgáltatások; városrendezési és tájrendezési szolgáltatások; az ezekkel összefüggő tudományos és műszaki tanácsadási szolgáltatások; műszaki vizsgálati és elemző szolgáltatások		74874000-6
13	Reklámszolgáltatások	871	74400000-3-tól 74422000-3-ig (kivéve 74420000-9 és 74421000-6)
14	Épülettakarítási szolgáltatások és ingatlankezelési szolgáltatások	874, 82201-től 82206-ig	70300000-4-től 70340000-6-ig és 74710000-9-től 74760000-4-ig
15	Kiadói és nyomdai szolgáltatások, eseti vagy szerződéses alapon	88442	78000000-7-től 78400000-1-ig
16	Szennyvíz- és hulladékkezelési szolgáltatások, fertőtlenítési és hasonló szolgáltatások	94	90100000-8-tól 90320000-6-ig és 50190000-3, 50229000-6, 50243000-0
A CPC hatályos, átmeneti nómenklatúrája alapján.
2	Kivéve a 18. kategóriába tartozó vasúti szállítási szolgáltatásokat.
3	Kivéve a 18. kategóriába tartozó vasúti szállítási szolgáltatásokat.
4	Kivéve az értékpapírok és egyéb pénzügyi eszközök kibocsátásával, eladásával, vételével vagy
átruházásával kapcsolatos pénzügyi szolgáltatásokat és a jegybanki szolgáltatásokat. Nem tartoznak ide
továbbá: a föld, meglévő építmény vagy egyéb ingatlan vétele, illetve az ingatlanra vonatkozó egyéb jognak a
megszerzése, ide nem értve az ilyen szerződéssel összefüggő pénzügyi szolgáltatásra irányuló bármilyen
formában megkötött szerződést.
5	Azok a kutatási és fejlesztési szolgáltatások, amelyeknek eredményét kizárólag az ajánlatkérő
hasznosítja tevékenységi körében, és az ellenszolgáltatást teljes mértékben az ajánlatkérő teljesíti.
6	Kivéve a választottbírósági, a közvetítői, a békéltetési szolgáltatást.”
74
3. számú melléklet a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény módosításáról szóló
2005. évi ... törvényhez
„4. számú melléklet
a 2003. évi CXXIX. törvényhez
Szolgáltatások*
Kategória száma	Tárgy	CPC-hivatkozási szám	CPV-hivatkozási szám
17	Szállodai és éttermi szolgáltatások	64	55000000-0-tól 55524000-9-ig és 93400000-2-től 93411000-2-ig
18	Vasúti szállítási szolgáltatások	711	60111000-9, és 60121000-2-től 60121600-8-ig
19	Vízi szállítási szolgáltatások	72	61000000-5-től 61530000-9-ig és 63370000-3-tól 63372000-7-ig
20	Szállítási mellék- és kiegészítő szolgáltatások	74	62400000-6, 62440000-8, 62441000-5, 62450000-1, 63000000-9-től 63600000-5-ig (kivéve 63370000-3, 63371000-0, 63372000-7), és 74322000-2, 93610000-7
21	Jogi szolgáltatások	861	74110000-3-tól 74114000-1-ig
22	Személyzetelhelyezési és -ellátási szolgáltatások1	872	74500000-4-től 74540000-6-ig (kivéve 74511000-4) és 95000000-2-től 95140000-5-ig
23	Nyomozási és biztonsági szolgáltatások, kivéve a páncélozott járművel végzett szolgáltatásokat	873 (kivéve 87304)	74600000-5-től 74620000-1-ig
24	Oktatási és szakképzési szolgáltatások	92	80100000-5-től 80430000-7-ig
25	Egészségügyi és szociális szolgáltatások	93	74511000-4 és 85000000-9-től 85323000-9-ig (kivéve 85321000-5 és 85322000-2)
26	Szórakoztató, kulturális és sportszolgáltatások	96	74875000-3-tól 74875200-5-ig és 92000000-1-től 92622000-7-ig (kivéve 92230000-2)
27	Egyéb szolgáltatások2		
1	Kivéve a munkaszerződéseket.
2	E kategóriába tartozik az összes olyan szolgáltatás, amely nem illeszthető be a 3. melléklet, illetve a 4.
melléklet kategóriáinak egyikébe sem. Kivéve a programanyagok műsorközvetítők általi megvételére,
fejlesztésére, gyártására vagy közös gyártására vonatkozó szerződéseket és a közvetítési időre vonatkozó
szerződéseket.”
A CPV és a CPC közötti eltérés esetén a CPC irányadó.
*
75
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
I.	A HATÁLYOS KÖZBESZERZÉSI SZABÁLYOZÁS
FELÜLVIZSGÁLATÁNAK INDOKAI
Az új közbeszerzési törvényt az Országgyűlés 2003 decemberében fogadta el,
azután, hogy a törvénytervezet több mint egy éves előkészítő munka, majd intenzív és
széles körű szakmai viták során formálódott; és az Európai Bizottság szakembereivel
folytatott konzultációk keretében is megerősítést nyert, hogy az megfelel a
jogharmonizációs követelményeknek.
Az új közbeszerzési törvény, a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény
(a továbbiakban: Kbt.) főszabályként 2004. május 1-jén lépett hatályba.
Közismert, hogy a hazai közbeszerzési szabályozás 2003. évi felülvizsgálatával, az
új közbeszerzési törvény kidolgozásával egyidejűleg a közösségi közbeszerzési szabályozás is
felülvizsgálatra került. Sajnálatos módon csak 2004 márciusában, vagyis az új közbeszerzési
törvény elfogadását követően került sor az új közösségi közbeszerzési irányelvek
elfogadására, illetve kihirdetésére, így nem volt lehetőség arra, hogy a magyar közbeszerzési
szabályozás a csatlakozásra való felkészülés keretében már az új közbeszerzési irányelvekhez
igazítva kerüljön kialakításra. Ez viszont egyben azzal a következménnyel jár, hogy a Kbt.-t
röviddel annak hatálybalépése után - az új közösségi közbeszerzési irányelveknek való
megfelelés céljából - felül kell vizsgálni. (Megjegyzendő az is, hogy arra sem volt valódi
lehetőség, hogy a Csatlakozási Szerződés aláírásától a csatlakozásig aktív megfigyelői
státuszban levő tagjelölt országok - így Magyarország - érdemben és alakítóan hassanak az új
irányelv-javaslatokban foglaltakra, tekintettel a közösségi döntéshozatali folyamat akkor már
előrehaladt voltára.)
A közösségi jog felülvizsgálatának eredményeként két új irányelv született, amely
felváltotta a korábbi, a közbeszerzési törvény kidolgozása idején hatályban lévő közbeszerzési
irányelveket. Az új, 2004. március 31-én elfogadott és az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L
sorozat 134. szám) 2004. április 30-án kihirdetett irányelvek a következők:
—	az Európai Parlament és a Tanács 2004. március 31-i 2004/17/EK irányelve a
vízügyi, az energia-, a közlekedési és a postai ágazatokban működő szervezetek közbeszerzési
eljárásainak összehangolásáról;
—	az Európai Parlament és a Tanács 2004. március 31-i 2004/18/EK irányelve az
építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásmegrendelésre irányuló közbeszerzési
eljárások összehangolásáról.
Az új irányelvek végső átültetési határideje: 2006. január 31. Ez azt jelenti, hogy a
tagállamoknak legkésőbb 2006. január 31-ig kell azokat átültetni és az irányelveknek
megfelelően „kiigazított” nemzeti szabályozás alkalmazását biztosítani. Az irányelvek által
előírt végső átültetési határidőre tekintettel kiemelkedően fontos, hogy az Országgyűlés
legkésőbb a 2005-ös esztendő végéig elfogadhassa a Kbt. módosítására irányuló
törvényjavaslatot. A Kbt. módosításáról szóló törvényjavaslat szerepel az Országgyűlés 2005.
II. félévi törvényalkotási programjában is.
A Kbt. jelenlegi módosításának célja tehát egyrészről a fenti irányelvekből fakadó
jogharmonizációs kötelezettségeink teljesítése. Az új közösségi követelményeknek való
megfeleléssel párhuzamosan azonban - a közbeszerzési törvény hatályosulásával összefüggő
gyakorlati tapasztalatok, problémák begyűjtése, feldolgozása és értékelése alapján - a
közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (a
továbbiakban: Javaslat) célul tűzi ki a szükséges kiigazítások elvégzését is.
Látni kell ugyanakkor azt is, hogy e két cél nem választható el egymástól élesen.
Egyrészről a jogharmonizációs kötelezettségeink teljesítése is bizonyos gyakorlati problémák
kiküszöbölésére irányul, hiszen a 2004. évi új közösségi közbeszerzési irányelvek
kidolgozásával és elfogadásával a közösségi jogalkotó egyik célkitűzése éppen a korábbi
közösségi közbeszerzési szabályozás egyszerűsítése, modernizációja, bizonyos új
jogintézmények bevezetésével rugalmasabb szabályozás kialakítása volt. Mindez egyben azt
is jelzi, hogy a felülvizsgálat két célkitűzése és egyben iránya, vagyis a közbeszerzési
szabályozás hazai jogalkalmazási tapasztalatok alapján történő kiigazítása és az új irányelvek
szerinti jogharmonizációs kötelezettségek teljesítése nem áll messze egymástól, sőt e két
célkitűzést együtt, egymásra tekintettel kell, illetve lehet megvalósítani: jogharmonizációs
kötelezettségünk teljesítése egyben a közpénzfelhasználás átláthatóságának, nyilvánosságának
erősítését is eredményezi.
II.	A KÖZBESZERZÉSEK SZÁMÁNAK ALAKULÁSA A KBT.
HATÁLYBALÉPÉSE ÓTA ELTELT IDŐBEN
(a Közbeszerzések Tanácsa által készített statisztikai
kimutatások alapján)
1.) A közbeszerzési eljárások számának alakulása 2004-ben
a)	A közbeszerzések összértéke 2004-ben 1129,7 milliárd forintot tett ki,
szemben a 2003. évi 558,3 milliárd forinttal, így az eljárások értéke lényegében
megduplázódott. A 2004. év rendhagyó jellegét tükrözi azonban a régi, illetve az új
közbeszerzési törvény alapján lefolytatott eljárások értékének az alakulása. Az új Kbt.
hatálybalépését megelőzően a hazai ajánlatkérő szervezetek mintegy 903, az új törvény
szerint pedig 226,7 milliárd forint összértékű beszerzést valósítottak meg. A 2004. évi
közbeszerzések összértékének tehát 80%-a még a régi Kbt. szerint 2004. április 30-ig indított
közbeszerzési eljárásokból adódott. Ezzel egyrészt beigazolódott a Közbeszerzések
Tanácsának az a meglátása, mely szerint a 2003-as évben mért viszonylag alacsony volumen
részben visszavezethető az ajánlatkérők részéről tapasztalható egyfajta kivárásra, amely az új
törvény elfogadásával és hatályba lépésével függött össze. (A szabályrendszer megváltozása
egyébként több új tagállamban azt eredményezte, hogy az egész évre tervezett beszerzéseket
az intézmények a csatlakozás előtti hónapokra ütemezték.) Másrészt az ajánlatkérők építési
beruházásaik megvalósítását a közbeszerzési eljárás időigényét is figyelembe véve még az
adott év korai szakaszában meg kívánták kezdeni.
A Közbeszerzések Tanácsának 2004. május 1-jét követően az EU-s értékhatárokat
elérő vagy azt meghaladó értékű, illetve az ezek alatti beszerzésekről külön-külön kell
nyilvántartást vezetnie a közösségi irányelvek előírásai értelmében. Ennek megfelelően 2004-
ben a közösségi eljárásrend szerint 171,3, a nemzeti eljárásrendben pedig 55,4 milliárd
forintos kötelezettségvállalás történt.
2
A közbeszerzések összértékének eljárás-típusok szerinti megoszlása (milliárd
forintban kifejezve) az alábbiak szerint alakult:
eljárás-típus	0 0 2	. év	2004. év	
	eljárások értéke	%	eljárások értéke	%
nyílt eljárás	404,7	72,5	897,6	79,5
meghívásos eljárás	1,8	0,3	8,3	0,8
tárgyalásos eljárás	151,9	27,2	216,5	19,1
ebből: hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás	61,0	10,9	108,3	9,6
egyszerűsített eljárás	-	-	7,3	0,6
b)	Az eljárás-típusok egymáshoz viszonyított aránya évek óta hasonlóan alakul,
azaz a nyílt eljárások részesedése a meghatározó: 2004-ben közel 80%-ot tett ki. A
meghívásos eljárás szabályai a közösségi jogi követelményekkel összhangban megváltoztak, s
elnevezése ellenére lényegében kétfordulós nyílt eljárást takarnak. A magyar közbeszerzési
gyakorlatban azonban ezen eljárási fajta alkalmazása továbbra is kivételes. A tárgyalásos
eljárások, mint rendhagyó körülmények fennállásakor alkalmazható pályáztatási típusok,
abszolút értéküket tekintve ugyan emelkedtek, az összes eljáráson belüli arányuk azonban
7%-kal csökkent. Mivel a tárgyalásos eljárások közül a hirdetmény közzététele nélkül indulók
alkalmat adnak arra, hogy az ajánlatkérő a törvény céljaival ellentétesen indokolatlanul
szűkítse a versenyt, továbbra is szükséges az ezen eljárások alkalmazásának jogszerűsége
felett gyakorolt Döntőbizottsági kontroll fenntartása. Az egyszerűsített eljárás új eljárási
formaként 2004. május 1-jétől alkalmazható meghatározott szolgáltatások (pl. kulturális,
szállodai és éttermi, biztonsági szolgáltatások, stb.) esetében. (Ezen szolgáltatások
megrendelése a korábbi törvény alapján az általános szabályok szerint történt.) Az
egyszerűsített eljárással lefolytatott közbeszerzések értéke 2004-ben 7,3 milliárd forintot tett
ki, részaránya a teljes közbeszerzések értékének 0,6%-át érte el.
A régi és az új törvény alapján lefolytatott közbeszerzési eljárások adatainak
összevetése alapján a következő megállapítások tehetők. 2004. május 1-jét követően a nyílt
eljárás mellett a meghívásos típus szabadon választható eljárás lett, az eljárások értékét
figyelembe véve aránya némileg emelkedett. Ezen eljárás-típus időigénye miatt azonban
továbbra sem vonzó az ajánlatkérők részére, így részaránya változatlanul elhanyagolható. Az
új jogszabály esetében ugyan még tendenciákról nem beszélhetünk, de megfigyelhető némi
elmozdulás a tárgyalásos eljárások irányába. Ebben természetesen szerepe volt a szabályozás
megváltozásának is, nevezetesen a közszolgáltató ajánlatkérők számára a nyílt és meghívásos
eljárás mellett a hirdetménnyel induló tárgyalásos eljárás is külön feltételek nélkül
választható, összhangban a közösségi jog előírásaival. Az adatok alapján e szervezetek éltek a
lehetőséggel, és valamivel több, mint 50%-ban ilyen eljárást alkalmaztak közbeszerzéseik
megvalósítása során. A központi költségvetési szerveknél a korábbi években megfigyelt
magas arány a tárgyalásos eljárás alkalmazását tekintve 2004. évben sem változott, és ez
különösen igaz az új Kbt. alapján lefolytatott közbeszerzésekre.
3
A hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárásokban a verseny szempontjai
csak korlátozott mértékben vannak jelen, erre figyelemmel a törvény a Döntőbizottság elnöke
részére ellenőrzési jogkört biztosít. Az ilyen típusú eljárások értékének aránya - összhangban
a törvény által biztosított kivételes jelleggel - éves szinten 10% alatt maradt, szemben a
korábbi évek e részesedési mutatóit meghaladó adataival. Az új Kbt. hatályba lépése óta eltelt
időszakban azonban a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások alkalmazását tekintve is
növekedés volt megfigyelhető.
c)	2004-ben az ajánlatkérők 3658 közbeszerzési eljárást folytattak le, ami a
2003. évi 3767 eljárásnál 13%-kal kevesebb. Az eljárásszám csökkenése elsősorban a nemzeti
értékhatárok nagyobb mértékű emelésével hozható összefüggésbe, másrészt ez a számadat
nem tartalmazza a szintén Kbt. hatálya alá tartozó egyszerű közbeszerzési eljárásokat. Az új
Kbt. hatályba lépését megelőzően 2742, míg azt követően 916 közbeszerzési eljárást
indítottak a hazai ajánlatkérő szervezetek, mely utóbbiból a közösségi eljárásrend szerint 248,
míg a nemzeti eljárásrendben 668 eljárás került meghirdetésre. Európai uniós tagságunk óta
tehát az eljárások mindössze 27%-a haladja meg a közösségi értékhatárokat. Figyelembe
véve, hogy a hatályos Kbt. 2005. évre az értékhatárok újabb emelését hajtotta végre,
belátható, hogy a nemzeti értékhatárok fenntartása nélkül csak a közpénzből történő
megrendelések töredéke kerülne a közbeszerzések hatókörébe, ami nyilvánvalóan a
közbeszerzési szabályozás céljaival ellentétes eredményre vezetne. Az eljárások típusa
szerinti részletezést az alábbi tábla mutatja:
eljárás-típus	2003.év		2004. év	
	eljárások száma	%	eljárások száma	%
nyílt eljárás	2874	76,3	2690	73,6
meghívásos eljárás	26	0,7	32	0,8
tárgyalásos eljárás	867	23,0	891	24,4
ebből: hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás	491	13,0	568	15,6
egyszerűsített eljárás	-	-	45	1,2
A közbeszerzési eljárás-típusok egymáshoz viszonyított arányát tekintve a korábbi
évek adataihoz képest a struktúrában lényegi változás nem történt. Továbbra is a nyílt
eljárások száma a meghatározó, részarányuk az összes eljáráson belül 73,6%-ot tett ki. A régi
és az új törvény összevetésében vizsgálva az eljárások számának struktúráját, a
közbeszerzések értékéhez hasonlóan itt is megállapítható a tárgyalásos eljárások (beleértve a
hirdetmény közzététele nélkülieket) részarányának növekedése.
2004-ben a kis- és középvállalkozások 2653 közbeszerzési eljárást (az összes
eljárás 72,5%-át) nyerték meg, ami az előző évhez képest 8,5%-os növekedést jelent. Az
eljárások értékét tekintve azonban - a megelőző évhez viszonyított 73%-os növekedés
ellenére is - részesedésük csak 46%-ot ért el. Figyelembe kell azonban venni, hogy a 2004.
évi értékarányokat jelentősen befolyásolták az autópálya tenderek, amelyeket nem ezen
vállalkozási besorolásba tartozó ajánlattévők nyertek el. A kép teljességéhez ugyanakkor az is
hozzátartozik, hogy a nagyvállalatok által megnyert közbeszerzések teljesítésébe a kis- és
középvállalatok, mint alvállalkozók jelentős mértékben bekapcsolódnak.
4
Annak ellenére, hogy a kis- és középvállalkozásoknak a közbeszerzési
eljárásokban való sikeres részvétele még mindig elmarad az EU átlagától,
megállapítható, hogy nem igazolódott be az a félelem, mely szerint az egységes piac
támasztotta verseny hátrányosan érinti e vállalkozói kör közbeszerzési piacon
megszerzett pozícióit.
eljárás-típus	2003.év				200		14. év	
	eljárásszám		érté		eljárásszám		érté	k
	db	%	milliárd Ft	%	db	%	milliárd Ft	%
kis- és középvállalkozások a közbeszerzési eljárásokban	2445	65	302,00	54	2653	72,5	521,3	46
országos összes	3767	100	558,35	100	3658	100	1.129,7	100
(Forrás: a Közbeszerzések Tanácsának a közbeszerzések tisztaságával és
átláthatóságával kapcsolatos tapasztalatairól, valamint a 2004. január 1. és december 31.
közötti időszakban végzett tevékenységéről az Országgyűlés részére készített Beszámoló)
2.) A közbeszerzési eljárások számának alakulása 2005. első félévében
a)	2005. I.-VI. hónapjában az ajánlatkérők 2248 közbeszerzési eljárást folytattak le,
a 2004. évi első félévében regisztrált 2053 eljárással szemben, ami 9,5%-os növekedést jelent.
Ezen belül a nemzeti értékhatárok feletti beszerzések száma 1882, míg az EU-s értékhatárok
feletti beszerzések száma 366 volt. Az eljárások típusa szerinti részletezést az alábbi tábla
mutatja:
eljárás-típus	2004. év I.-VI. hó		2005. év I.-VI. hó	
	eljárások száma	%	eljárások száma	%
nyílt eljárás	1601	78,0	877	39,0
meghívásos eljárás	13	0,6	31	1,4
hirdetménnyel induló tárgyalásos eljárás	186	9,1	180	8,0
hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás	253	12,3	120	5,3
egyszerűsített eljárás	—	—	131	5,8
közzétett egyszerű eljárás	-	-	909	40,5
	2053	100,0	2248	100,0
b)	A közbeszerzések összértéke 2005. első félévében 540,1 milliárd forintot tett ki,
szemben a 2004. év azonos időszakában mért 549,6 milliárd forinttal. Ezen belül a nemzeti
értékhatárok feletti beszerzések összege 94,3 milliárd forint, míg az EU-s értékhatárok felettié
445,8 milliárd forint volt. A beszerzések értékének tekintetében az eljárások struktúrája a
következők szerint alakult:
5
eljárás-típus	2004. év I.-VI. hó		2005. év I.-VI. hó	
	eljárások értéke	%	eljárások értéke	%
nyílt eljárás	444,5	80,9	190,1	35,2
meghívásos eljárás	2,9	0,5	10,0	1,9
hirdetménnyel induló tárgyalásos eljárás	53,8	9,8	317,3	58,7
hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás	48,4	8,8	13,4	2,5
egyszerűsített eljárás	—	—	9,3	1,7
közzétett egyszerű eljárás	-	—	*	*
	549,6	100,0	540,1	100,0
*A közzétett egyszerű eljárásban bonyolódott közbeszerzési összértéket csak az éves
statisztikai összegzések beküldése után 2006. májusában tudja a Közbeszerzések Tanácsa
megadni.
c)	Ami az egyes eljárás-típusok részesedését illeti, 2005. I. félévében jelentősen
nőtt a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárások értéke és részaránya. Ebben
döntő szerepe van az új törvényi szabályozásnak, nevezetesen a közszolgáltató ajánlatkérők
számára a nyílt és meghívásos eljárás mellett a hirdetménnyel induló tárgyalásos eljárás is
külön feltételek nélkül választható, összhangban a közösségi jog előírásaival. A
közszolgáltatók beszerzéseik (255,2 milliárd forint) mintegy 80%-át hirdetménnyel induló
tárgyalásos eljárás alapján bonyolították le.
A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások részaránya jelentősen csökkent 2004. I.
félévéhez viszonyítva.
d)	A közbeszerzések tárgyát tekintve 2005. első félévében a szolgáltatások
összértéke elérte a 281,3 milliárd forintot, ami az előző év azonos időszakához viszonyítva
226%-os növekedést jelent. A szolgáltatások részaránya a teljes közbeszerzési értéken belül
ezen időszakban meghaladta az 50%-ot. Ugyanakkor az építési beruházások, illetve az
árubeszerzések értéke is csökkent az előző évhez képest, előbbi részaránya a teljes
közbeszerzési értéken belül 33% (2004. I. félév: 58%), míg az utóbbié 15% (2004. I. félév:
19,5%).
e)	A közbeszerzések összértékéből a négy legjelentősebb ajánlatkérői kört tekintve
2005. első félévében a közszolgáltatók 47,3%-kal, a központi költségvetési szervek 24,4%-
kal, az önkormányzatok és intézményeik 19,6%-kal, míg a közjogi szervezetek 7,1%-kal
részesedtek.
f)	A mikró-, kis-, és középvállalkozások 2005. I. félévében 309,3 milliárd forint
értékben nyertek meg közbeszerzési eljárást, ami az előző év azonos időszakához viszonyítva
164%-os növekedést jelent. Ezzel részarányuk a teljes közbeszerzésen belül a 2004. I.
félévéhez (34,3%) képest 57,3%-ra nőtt.
6
g)	A külföldi székhelyű ajánlattevők 2005. I. félévében 39 közbeszerzési eljárást
nyertek meg 17,3 milliárd forint értékben, ami a közbeszerzések összértékének csupán 3,2%-
a.
h)	A Közbeszerzési Döntőbizottság előtti eljárások száma 2005. I. félévében 463
volt, szemben a 2004. I. félévi 449-el.
2005. első hat hónapjában a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárások
indítása kapcsán 453 esetben tájékoztatták a Döntőbizottság Elnökét, aki 90 esetben indított
hivatalból jogorvoslati eljárást.
Jogorvoslati eljárásokban az alábbi döntések születtek 2005. I. félévében:
Jogsértés és bírság megállapítása:	159
Elutasítás:	152
Eljárás megszüntetés:	76
Folyamatban lévő ügy:	76
A Döntőbizottság 2005. I. félévében kiadott határozataival kapcsolatban 67 esetben
fordultak keresettel a Fővárosi Bírósághoz (2004. azonos időszakában 54 esetben).
A Közbeszerzések Tanácsa tagjai hivatalból 25 alkalommal kezdeményeztek
eljárást.
III.	A KBT. MÓDOSÍTÁSAI A HATÁLYBALÉPÉSE
ÓTA ELTELT IDŐSZAKBAN
Mint ismeretes, a Kbt. 2004. május 1-jén történt hatálybalépése óta eltelt időben
többször is módosításra került, több alkalommal országgyűlési képviselők által benyújtott
képviselői önálló indítvány alapján. A törvény hatálybalépése óta eltelt időszakban a
következő törvények módosították kisebb terjedelemben a Kbt.-t:
a)	A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény, valamint a közbeszerzéssel
összefüggésben egyes törvények módosításáról szóló 2004. évi XCVII. törvény, amely
módosította
—	az Európai Unióból származó támogatásokhoz kapcsolódó közbeszerzési
kötelezettségre vonatkozó szabályokat [22. § (2) bekezdés b) pont: az Európai Unióból
származó támogatásokhoz kapcsolódó közbeszerzési kötelezettségre vonatkozó szabályok
módosításának lényege, hogy csak az olyan támogatásokból megvalósuló közbeszerzések
esetén kötelező a Kbt. alkalmazása, ahol az EU- és a hazai forrásból származó támogatások
együttes mértéke, vagy az EU-forrásból származó támogatás mértéke a közbeszerzés
értékének 50%-át meghaladja];
—	az ingatlanbeszerzésre vonatkozó szabályokat [257. § (3) bekezdés: amennyiben
csak egy meghatározott ingatlan alkalmas a közbeszerzés céljának megvalósítására, nem kell
legalább három ajánlattevő részére ajánlattételi felhívást küldeni, hanem elegendő az adott
ingatlan tulajdonosának ajánlattételi felhívást küldeni, és vele lehet tárgyalni]; valamint
—	a külképviseletek beszerzéseire vonatkozó szabályokat [299. § (2) bekezdés: a
külképviseletek számára történő közbeszerzések szabályainak kiigazítása az egyszerű
közbeszerzési eljárásban].
7
A 2004. évi XCVII. törvény módosította továbbá
—	az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.)
22. és 23. §-át a Kbt.-vel való összhang megteremtése érdekében;
—	a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvényt kimondva azt, hogy
közbeszerzési eljárást kell lefolytatni a hulladékkezelési közszolgáltató kiválasztása, illetve a
hulladékkezelési közszolgáltatási szerződés megkötése érdekében; valamint
—	a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvényt, megszüntetve az elektronikus
közbeszerzési rendszer kialakítására és működtetésére irányuló tevékenység koncessziós
törvény hatálya alá tartozását.
b)	A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény módosításáról szóló 2005.
évi IX. törvényt képviselői önálló indítvány alapján fogadta el az Országgyűlés. A törvény
mentesítette a tankönyvjegyzéken szereplő tankönyveknek az iskolai tankönyvellátás
keretében - a tankönyvpiac rendjéről szóló törvényben meghatározottak szerint történő -
beszerzését a közbeszerzési eljárás lefolytatásának kötelezettsége alól a nemzeti rezsimben és
az egyszerű közbeszerzési eljárási rendben [Kbt. 243. § (2) bekezdés és 296. § j) pont].
c)	A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény és az államháztartásról
szóló 1992. évi XXXVIII. törvény módosításáról szóló 2005. évi XXIX. törvényt szintén
képviselői önálló indítvány alapján fogadta el az Országgyűlés. Ez a módosítás az ún. házon
belüli beszerzés tényállását illesztette be a Kbt.-be, és ehhez kapcsolódóan kiigazította az Áht.
95/A. §-át. A törvénymódosítás alapján nem minősül a Kbt. alkalmazásával járó szerződésnek
az ún. házon belüli beszerzés tényállása keretében kötött megállapodás. Ez a megoldás nem
újabb kivételt teremt a Kbt. hatálya alól - nem is a kivételeket tartalmazó 29. §-t módosítja -,
hanem meghatározza azokat a feltételeket, amelyek teljesülése esetén az adott jogviszony,
szerződés a Kbt. értelmében nem minősül két egymástól független fél közötti visszterhes
szerződésnek, és így nem is kell a szerződés megkötése érdekében közbeszerzési eljárást
lefolytatni [Kbt. 2/A. §].
d)	A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996.
évi LVII. törvény módosításáról szóló 2005. évi LXVIII. törvény a Kbt. 61. §-a (1)
bekezdésének b) pontja által szabályozott kizáró okot módosította. A módosítás célja a Kbt. és
a versenytörvény (a továbbiakban: Tpvt.) közötti összhang biztosítása. A 2005. évi LXVIII.
törvény ugyanis hatályon kívül helyezte a Tpvt.-nek a Kbt. 61. §-a (1) bekezdésének b) pontja
által is hivatkozott 11. §-a (2) bekezdésének e) pontját, így viszont szükségessé vált a Kbt.
hivatkozott rendelkezésének módosítása is. A tárgybeli kizáró ok továbbra is fennmarad,
ugyanakkor a törvénymódosítás a Kbt. szerinti jogkövetkezmény alkalmazását a Tpvt. 11. §-a
egészének megsértéséhez kapcsolja, feltéve, hogy a jogsértést versenyeztetési eljárással
kapcsolatban követték el, és a jogsértés megállapítása mellett bírság is kiszabásra került.
Egyúttal - a közösségi jog egyenértékű védelmének közösségi jogi elvéből következően - a
módosítás a szabályt kiterjeszti az EK-Szerződésnek - a Tpvt. 11. §-ával tartalmilag azonos -
81.	cikkére. (A módosítás 2005. november 1-jén lép hatályba.)
e)	Az építőipari kivitelezési tevékenységgel kapcsolatos adatszolgáltatásokkal
összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2005. évi LXXVI. törvény a Kormány 100
lépés programja keretében az ún. feketemunka elleni fellépés jegyében
8
—	bővítette a kizáró okok körét [a Kbt. 60. §-ának (1) bekezdését új g) ponttal
egészítette ki: 5 évig sem ajánlattevőként, sem alvállalkozóként nem indulhat közbeszerzési
eljárásban az a személy, szervezet, amely a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésére,
bejelentésére vonatkozó és a külföldiek foglalkoztatásával összefüggő kötelezettségekkel
kapcsolatban - jogerős határozatban megállapított - jogszabálysértést követett el, és emiatt
bírsággal sújtották];
—	módosította az alvállalkozókra vonatkozó szabályokat [egyrészről kötelezővé
tette építési beruházás vagy építési koncesszió esetén a Kbt. 22. §-a (1) bekezdésének a) vagy
b)	pontja szerinti szervezet, azaz az államháztartás központi alrendszerébe tartozó szervezetek
számára az ajánlattevők felé történő előírását annak, hogy ajánlatukban (részvételi
jelentkezésükben) jelöljék meg az általuk a közbeszerzés értékének 10%-át meghaladó
mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozókat, másfelől kiegészítésre került a Kbt. 304. §-a
(2)	bekezdésének második mondata, amely szerint a közbeszerzési eljárás alapján megkötött
szerződést a nyertes ajánlattevőként szerződő félnek kell teljesítenie, és kizárólag az
ajánlatban megjelölt alvállalkozók működhetnek közre a szerződés teljesítésében. Az
egyértelmű törvényértelmezés elősegítése és a joggyakorlat ezirányú megerősítése érdekében
kimondásra került az a - korábban hatályos szabályozásból is következő - rendelkezés, amely
szerint az alvállalkozó sem vehet igénybe teljesítési segédet].
A 2005. évi LXXVI. törvény másrészről az Európai Unióból származó forrásból
támogatott közbeszerzések tekintetében
—	módosította az ellenszolgáltatás teljesítésére megállapított főszabály szerinti
harminc napos határidőt hatvan napra, mivel e projektek esetében a kifizetések előtti pénzügyi
ellenőrzések időigénye nem tette lehetővé, hogy az ajánlatkérő a szerződés teljesítésétől
számított harminc napon belül teljesítse az ellenszolgáltatást szerződéses partnerének [305. §
(1) bekezdés], továbbá
—	pontosította az előzetes összesített tájékoztató közzétételére vonatkozó
kötelezettség szabályait [43. § (6) bekezdés és 182. § (7) bekezdés].
f)	A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004.
évi CXL. törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2005.
évi LXXXIII. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól
szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) hatálybalépéséből következően a
Közbeszerzési Döntőbizottság eljárására vonatkozó egyes szabályokat módosítja. (E
módosítások - a Ket. hatálybalépésével egyidejűleg - 2005. november 1-jén lépnek hatályba,
és az ezt követően kérelmezett, kezdeményezett vagy hivatalból indított jogorvoslati
eljárásokra kell alkalmazni.)
g)	A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény módosításáról szóló 2005.
évi XCIV. törvény képviselői önálló indítvány alapján a gyermekotthonok - ideértve a
lakásotthonokat is -, valamint a lakóotthonok árubeszerzéseit és szolgáltatásmegrendeléseit
mentesíti a közbeszerzési eljárás lefolytatásának kötelezettsége alól a nemzeti és az egyszerű
rezsimben [243. § (3) bekezdés és 296. § k) pont].
Megemlítendő még a Btk. legutóbbi módosítása is. A Büntető Törvénykönyvről
szóló 1978. évi IV. törvény és más törvények módosításáról szóló 2005. évi XCI. törvény egy
új tényállást illesztett be a Btk.-ba, amely büntetni rendeli azokat a versenykorlátozó
megállapodásokat, amelyek által a versenytársak a koncessziós vagy közbeszerzési eljárás
eredményét akarják tisztességtelenül befolyásolni.
9
Ezt a módosítást egyrészt a piacon való működés jogszabályba ütköző volta, vagyis
a kartelltilalom megszegése, másrészt pedig a közbeszerzési és koncessziós eljárások
tisztaságának és befolyásolástól mentes lefolytatásának védelme indokolta. A törvény a
koncessziós pályázatokhoz és a közbeszerzési eljárásokhoz kapcsolódó versenykorlátozó
megállapodásokra - ideértve az összehangolt magatartásokat és a vállalkozások társadalmi
szervezete, a köztestület, az egyesülés és más hasonló szervezet döntéseit is - vonatkozó
bűncselekményi tényállást a tisztességes piaci magatartást és a verseny tisztaságát érintő
tényállások között, önálló tényállásként fogalmazza meg.
Összegzés: A Kbt. fentiekben ismertetett módosításainak egy része (elsősorban a
képviselői önálló indítványok alapján elfogadott módosítások) a Kbt. hatálya alóli kivételek
körének bővítésére, a Kbt. hatályának szűkítésére és ezáltal a jogalkalmazók helyzetének
„egyszerűsítésére” irányult. A módosítások egy másik része viszont a Kbt. „szigorítása”
jegyében fogant (pl.: fekete munka elleni fellépés keretében új kizáró ok meghatározása,
bizonyos körben az alvállalkozók kötelező megjelölésének előírása). Végül volt olyan
módosítás is, amely más törvénnyel (így elsősorban a Ket.-tel, illetve a versenytörvénnyel)
való összhang megteremtése érdekében módosította a Kbt.-t.
A fentiekből is kitűnik, hogy a Kbt. elmúlt fél év folyamán történő módosításaival a
felvetődött feladatok egy része már megvalósult, bizonyos kérdések már beépültek a
törvénybe (pl.: Európai Uniós forrásból származó támogatások felhasználásával
megvalósítandó közbeszerzések egyes nehézségei).
Az elmúlt egy év törvénymódosításai által érintett kérdésekben (pl.: alvállalkozók
kérdése) a Javaslat - a gyakori és ezáltal követhetetlen jogszabály-módosítás elkerülése
érdekében - nem kíván újabb módosításokat javasolni.
IV.	A JAVASLAT KIDOLGOZÁSA SORÁN IRÁNYADÓ SZABÁLYOZÁSI
ALAPELVEK, SZEMPONTOK
a)	A Javaslatban szereplő módosítások kialakítása során - a közösségi joggal való
összeegyeztethetőség megteremtése és fenntartása mellett - alapvető szempont volt a
közpénzfelhasználás átláthatóságának biztosítása, illetve további növelése, a garanciális
jellegű - az ajánlattevők esélyegyenlőségét, a verseny tisztaságát, nyilvánosságát biztosítani
hivatott - rendelkezések fenntartása. A Kbt. kogens szabályozási jellegén sem kíván
változtatni a módosítás, tekintettel arra, hogy e kogens szabályozási módszerrel biztosítható,
hogy az „állam” közpénzekből történő vagy az állam piaci beavatkozása révén kizárólagos
helyzetben gazdálkodók szerződéses kötelezettségvállalásai - a köz érdekében - előnyösek,
kiszámíthatók, átláthatók legyenek, továbbá a jogi szabályozás kogens jellege teszi lehetővé
az ajánlattevők esélyegyenlőségét a közbeszerzésre irányuló szerződések elnyerése
tekintetében. E célkitűzések egyben a deregulációs szándékok korlátját is jelentik.
A fenti szempont helytállóságát alátámasztja a Közbeszerzések Tanácsának a
közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatos tapasztalatairól, valamint a 2004.
január 1. és december 31. közötti időszakban végzett tevékenységéről az Országgyűlés részére
készített - és az Országgyűlés 2005. szeptember 19-i ülésnapján elfogadott - Beszámoló is:
„A közbeszerzési szabályozásban tehát változatlanul központi kérdéssé kell tenni az állami
pénzek nyilvános és ellenőrizhető elköltését biztosító, versenyeztetésre épülő
mechanizmusokat.
10
A nyilvánosság eszközei (a hirdetményekre, egyes nyilvános eljárási
cselekményekre, illetve az eljárás alapján megkötött szerződések közérdekűségére vonatkozó
szabályok) a jogalkotói célok érvényesülésének egyik biztosítékát jelentik. Az új Kbt. az
átláthatóság növelése érdekében további szabályokkal bővült - pl. közbeszerzési terv
készítése, vagy a szerződés teljesítéséről és módosításáról hirdetmény megjelentetése -, így
rendelkezései általánosságban megfelelő visszatartó erőt jelentenek a közbeszerzések
tisztaságát sértő cselekményekkel szemben. Noha bizonyos szempontból joggal vetődnek fel
az eljárások egyszerűsítését célzó törekvések, a törvény általános és egyedi rendelkezéseitől
nem lehet teljes egészében eltekinteni az átláthatóság és a tisztességes versenyfeltételek
biztosítása érdekében, valamint a jogsértések változatlanul magas száma miatt.”
b)	A Javaslat előkészítése során alapvető szempont volt az is, hogy a korrupció
elleni küzdelem, a közpénzfelhasználás mind nagyobb fokú átláthatóságának biztosítása
érdekében szükséges „szigorúság”, illetve adott esetekben a részletekbe menő szabályozás
összhangban álljon a gazdasági racionalitással, a beszerzések hatékonyságával, és egyben
ne jelentsen aránytalan és adott esetben indokolatlan mértékű bürokratikus terhet a
közbeszerzési eljárás lefolytatására kötelezett szervezetek számára.
A Közbeszerzések Tanácsa Beszámolója is alátámasztja ezt a személetet: „A
korrupciós jelenségek visszaszorítása céljából azonban csak akkor érdemes további törvényi
rendelkezéseket beépíteni, ha az nem jár a beszerzések ellehetetlenítésével. A hibás
pályáztatás visszaszorítására a jogszabályok következetes érvényre juttatásával a versenyben
érintettek, illetve az ellenőrzésre hivatott szervek közreműködésén keresztül reális lehetőség
van egy kevéssé kötött jogi környezetben is. A Közbeszerzések Tanácsa különböző
nemzetközi fórumokon szerzett tapasztalatai alapján kijelenthető, hogy az ellenőrzés
rendszerében a magyar modell példaértékűnek számít. Mind az eljárás megkezdését
megelőzően, mind az eljárás folyamatában és végül annak lezárását követően is találhatók
ellenőrzési elemek. A hatékonyság növelése terén különösen az érintett szervek (ÁSZ, KEHI,
GVH, Közbeszerzési Döntőbizottság, nyomozó hatóságok, bíróságok) közötti intenzívebb
együttműködés, illetve ajánlattevői oldalon a jogsértések és a tiltott megállapodások feltárását
előmozdító ösztönzők jelenthetik a jövő lehetséges irányait.”
A Javaslat kidolgozói abból az álláspontból indultak ki, hogy a közbeszerzések
szabályozása során figyelembe kell venni azt a szempontot, hogy a közbeszerzési eljárások és
a közbeszerzéssel összefüggő más feladatok olyan mértékben legyenek összetettek, sokrétűek,
amennyire ezt az elérendő cél - a közpénzek felhasználásának átláthatósága és
gazdaságossága - megkívánja. Ha e célt a Kbt. 2003-ban elfogadott szabályainál egyszerűbb
szabályozással is el lehet érni, akkor a Javaslat a Kbt. vonatkozó rendelkezéseinek
módosítására tesz javaslatot.
A módosítások előkészítése során továbbá egyfajta rugalmasságra törekvés is cél
volt. Az államháztartási forrásokból lebonyolított beszerzések átláthatóságának fokozása, az
esélyegyenlőségen alapuló tiszta verseny megvalósulásának szempontjain túl cél volt az is,
hogy a módosítások révén a közbeszerzési törvény továbbra is ésszerű mozgásteret biztosítson
az ajánlatkérők számára közbeszerzéseik megvalósításához.
11
c)	A jogbiztonság alkotmányos követelményét sem lehetett figyelmen kívül
hagyni a Javaslat előkészítése során. A jogbiztonság, a jogi szabályozás stabilitása
megkívánja, hogy a jogszabályok csak akkor és annyiban változzanak meg, amennyiben arra
feltétlenül szükség van. Ez az általános követelmény a közbeszerzésre vonatkozó jogi
szabályozás tekintetében is irányadó. Erre tekintettel a Javaslat - a jogharmonizációs
kötelezettségek teljesítéséből eredő szükségszerű módosításokon túl - alapvetően azoknak a
szabályoknak a módosítására tesz javaslatot, amelyek alkalmazása vagy értelmezése a
gyakorlatban valódi nehézségeket, vitákat okozott. Egy törvény gyakori és jelentős
módosítása megnehezíti annak alkalmazását, így nincs összhangban a jogbiztonság
követelményével. Ezért a jelen módosítás során a Javaslat a Kbt. olyan rendelkezéseit nem
módosítja, amelyek változtatását kizárólag a szabatosabb megfogalmazás gyakran csak vélt
igénye indokolná, arra is tekintettel, hogy ezek adott esetben csupán újabb értelmezési
nehézségeket, kérdéseket vethetnek fel.
A módosítások kizárólag a ténylegesen fennálló jogértelmezési nehézségeket,
továbbá a Kbt. egyes rendelkezései között, vagy a Kbt. és más jogszabályok közötti
ellentmondásokat kívánnak orvosolni. A közbeszerzési szabályozás számos ponton összefügg
más jogágakba tartozó normákkal, azzal együtt, hogy a Kbt. szektorsemleges szabályozást
kíván megvalósítani. A módosítás előkészítése során kifejezett törekvésként jelentkezett a
más ágazati jogszabályokkal való összhang követelményének érvényre juttatása.
Ezzel kapcsolatban még az is hangsúlyozandó, hogy a Javaslat nem alakítja át
radikálisan a hatályos jogszabály szerkezetét, illetve az irányelvek átvételéből fakadó
szabályokat nem egy új közbeszerzési törvény létrehozásával, hanem a hatályos Kbt.
módosításával valósítja meg. Ennek indoka az, hogy egy új közbeszerzési törvény rövid időn
belül újabb tanulási folyamat elé állítaná a közbeszerzési eljárásban résztvevőket, ami jelentős
terhet jelentene a jogalkalmazók számára, és így több kárt okozhat, mint amennyi előny
származna belőle.
E kérdés kapcsán a Közbeszerzések Tanácsa Beszámolója a következő
megállapításokat tartalmazza: „Az új törvényt érintő azon kritikával kapcsolatban, hogy a
szabályozás komplexitása, részletessége és szigorúsága a beszerzések hatékonyságát rontja,
szintén mélyebb elemzésre van szükség. A hazai szabályozás ellenpéldájaként szokás felhozni
más államok közbeszerzési kódexeit is, bizonyítandó, hogy a magyar jogszabályok többet
követelnek meg, mint ami a nyugati országokban elvárás.
A Tanács általánosságban nem osztja ezt a véleményt. Az egyes országok
közbeszerzési joganyagának összehasonlítása mindaddig felületes marad, amíg nem képezi a
vizsgálat tárgyát a teljes jogi környezet, beleértve a kulturális és gazdasági adottságokat. A
felelősségi szabályok és az ellenőrzési mechanizmusok például sok esetben egyéb
jogszabályokban jelennek meg, így a puszta törvény-összehasonlítás félrevezető
következtetésekre vezet. Nemzetközi tapasztalatok alapján bizton állítható továbbá, hogy a
nyugati közbeszerzési kultúra rigorózus törvényi előírások hiányában is magas szinten áll.
Ismeri és alkalmazza azokat az intézményeket is, amelyek a magyar Kbt.-nek részét képezik,
bár a közösségi irányelvek nem szabályoznak (pl. bírálóbizottság, összeférhetetlenség,
elbírálási módszerek és képletek, az eljárás folyamatának teljes auditja, stb.). Az Európai
Bíróság kiterjedt joggyakorlata sem jelenik meg a legtöbb esetben az egyes országok
jogszabályainak szintjén, de ettől függetlenül érvényesítendő a mindennapi gyakorlatban.
12
Közbeszerzési rendszerünk több évtizedes késéssel történő kialakulása és ennek
okán a megfelelő rutin hiánya eredményezi azt, hogy rugalmas keretszabályok helyett nálunk
az eljárások lefolytatásának lépésről-lépésre történő rögzítésére került sor. Ez a merev
szabályrendszer a későbbiekben várhatóan enyhíthető, és nagyobb mozgástér biztosítható az
ajánlatkérők számára. A közbeszerzési szabályozásnak mindenkor olyan egyensúly
megtalálására kell törekednie, amelyben a ráfordítások arányban állnak az eljárások
tisztaságával szemben támasztott követelményekkel. (Megjegyezzük, az Európai Unió
közbeszerzési politikája jelenleg abba az irányba tart, hogy korábban nem szabályozott
kérdésekre igyekszik kiterjeszteni a közösségi normák hatókörét, ellenben az új irányelvek
sok tekintetben rugalmasabb megoldásokat is kínálnak.)”
d)	Szempont volt a szabályozás közérthetőségének és egyértelműségének
biztosítása is. A közérthetőség önmagában olyan előny, amely megkönnyíti a Kbt.
alkalmazását, így a módosítás során a közérthetőség, a szabályozás áttekinthetőségének
javítására törekvés is célként fogalmazódott meg. Ugyanakkor sem az eljárások, feladatok
áttekinthető szabályozására való törekvés, sem a közérthetőség igénye nem járhat a
jogbiztonság sérelmével. (Lásd ezzel kapcsolatban a c) pontban írottakat is.)
e)	Fontos szempont volt továbbá annak megvizsgálása is, hogy melyek azok a
szolgáltatás jellegű tevékenységek, amelyek esetében érdemes a felekre bízni annak
eldöntését, hogy az adott állami szolgáltatást igénybe kívánják-e venni. Tipikusan ilyennek
tekinthető a Közbeszerzések Tanácsa Titkársága keretében működő, a Közbeszerzési Értesítő
szerkesztésével kapcsolatos feladatokat ellátó Szerkesztőbizottság által végzett ún.
hirdetményi ellenőrzés. Közismert, hogy az új közbeszerzési szabályozás fenntartotta a
közbeszerzési hirdetmények ellenőrzésének korábbi rendjét. Eszerint a Közbeszerzések
Tanácsa (Titkárságának Szerkesztőbizottsága) az ajánlatkérő által megküldött hirdetményt -
annak közzététele előtt - megvizsgálja abból a szempontból, hogy megfelel-e a
közbeszerzésekkel kapcsolatos jogszabályoknak. A Kbt. felhatalmazása alapján a részletes
szabályokat kormányrendelet tartalmazza [34/2004. (III. 12.) Korm. rendelet a közbeszerzési
és tervpályázati hirdetmények megküldésének és közzétételének részletes szabályairól, a
hirdetmények ellenőrzésének rendjéről és díjáról, valamint a Közbeszerzési Értesítőben
történő közzététel rendjéről és díjáról].
A jogalkotó célja a hirdetmények ellenőrzésére vonatkozó rend fenntartásával
elsősorban az ajánlatkérők segítése volt, hiszen a jogszabályba ütköző módon kitöltött és
közzétett hirdetmény nem vezethet jogszerű és eredményes eljáráshoz, ráadásul teljesen új
hirdetménymintákat alkalmazva kellett a közbeszerzési eljárással kapcsolatos felhívásokat,
tájékoztatókat elkészíteni. A közbeszerzési hirdetmények tartalmának jogszerűsége végső
soron ugyanakkor mindenesetben az ajánlatkérő felelőssége, ezért indokolt számára döntési
szabadságot biztosítani abban, hogy a jogszerűség biztosítása érdekében igénybe kíván-e
venni külső segítséget. A Javaslat a Szerkesztőbizottság által kifejtett ellenőrzési tevékenység
kötelező jellegének megszüntetésére tesz javaslatot, arra is tekintettel, hogy valójában az
állam által nyújtott szolgáltatást jelent ez az ellenőrzési tevékenység, amelynek
igénybevételéről, illetve mellőzéséről szóló döntés meghozatalára indokolt az ajánlatkérőket
feljogosítani.
f)	A módosítás alapvető szempontját jelenti a közbeszerzési szabályozásunk
közösségi joggal való összhangjának megőrzése, illetve biztosítása. Ezzel kapcsolatban
külön is felhívjuk a figyelmet arra, hogy az új közbeszerzési irányelvekben megtestesülő
közösségi közbeszerzési jogi szabályozás célkitűzése változatlan.
13
Az Európai Közösség közbeszerzési szabályozásának elsődleges célja változatlanul
az egységes belső piac megteremtésének keretében a valódi verseny biztosítása, valamint
ezáltal a hatékony és átlátható közpénzfelhasználás elősegítése (erre kifejezetten utal például a
2004/18/EK irányelv preambulumának 2. bekezdése). Ezt azért is fontos hangsúlyozni, mivel
az irányelvekben található részletszabályok is e célok, alapelvek tükrében értelmezhetőek,
illetve a hazai jogba történő átültetés során is e célkitűzéseket leginkább megvalósító, az
alapelveket messzemenően tiszteletben tartó megoldásokra kell törekedni.
Azt is látni kell, hogy az EK közbeszerzési irányelvek nem szabályozzák, nem is
szabályozhatják a közbeszerzések témakörét teljes terjedelemben és mélységben, két okból
sem. Egyfelől a közösségi szabályozás célja elsődlegesen a közös (egységes) piac
megteremtésének és működésének biztosítása, ennél fogva nem terjed ki az irányelvek hatálya
például az alacsonyabb értékű beszerzésekre vagy bizonyos beszerzésekre. Másfelől az
irányelvek szándékoltan csak keretjellegű szabályozást tartalmaznak, mivel a közösségi célok
eléréséhez nem szükséges és indokolt a közbeszerzési eljárások egyes részleteit közösségi
szinten szabályozni. Ebből azonban nem következik az, hogy az irányelvek által nem
szabályozott kérdésekben ne lenne szükség, illetve lehetőség a nemzeti szabályozásra. Ezzel
szemben viszont kifejezetten szükséges bizonyos - a közösségi jog által nem szabályozott -
kérdések belső jogban történő szabályozása, mivel e belső jogi szabályozás hiányában eleve
nem folytatható le egy közbeszerzési eljárás. A nemzeti szabályozási hagyományok döntik el
egyrészt a szabályozandó kérdések körét, másrészt a szabályozás mélységét és irányát.
Ugyanakkor fontos azt is hangsúlyozni, hogy azokban az esetekben, amelyekre az
irányelvek hatálya nem terjed ki (pl. a közösségi értékhatárok alatti értékű közbeszerzések)
vagy csak részben terjed ki (bizonyos szolgáltatások, pl. jogi szolgáltatások, szociális
szolgáltatások), szintén megfelelően érvényesítendőek az EK-Szerződésben és az esetjogban
foglaltak, így mindenekelőtt az áruk, a szolgáltatások szabad áramlása, a letelepedéshez való
jog, a diszkrimináció tilalma, az egyenlő elbánás elve és az átláthatóság. Az átláthatóság
követelményét az Európai Bíróság joggyakorlata (C-275/98, C-324/98, C-59/00 sz. ügy)
alakította ki, kimondva, hogy szükséges a beszerzések meghirdetése és a pártatlan, objektív
eljárás biztosítása. Ebből következően nem elégséges ezen elvek alkalmazását anélkül elvárni,
illetve kimondani, hogy ne lennének az elveket eljárási szabályokká lebontó rendelkezések.
Érdemes azt is kiemelni, hogy az irányelvek által nem érintett eljárási kérdéskörök tagállami
szabályozása önmagában még nem jelent „szigorú(bb)” szabályozást.
A módosítások kidolgozása során szabályozási elvként jelentkezett az is, hogy az
egyes tételes jogi előírások nem csupán önmagukban, hanem azokhoz a célokhoz és
alapelvekhez viszonyítva értelmezendők, amelyek az EK közbeszerzési jogának a
megalkotását szükségessé tették.
Érdemes egyértelművé tenni, hogy az új közösségi közbeszerzési irányelvek közül a
2004/18/EK irányelv az ún. klasszikus ajánlatkérők közbeszerzéseire vonatkozó korábbi
irányelveket váltja fel (a 92/50/EGK, 93/36/EGK, 93/37/EGK, 97/52/EK irányelveket, de a
jogorvoslati irányelvet nem érinti); így immár magában foglalja az építési beruházásra, az
árubeszerzésre és a szolgáltatás megrendelésére irányuló közbeszerzési eljárások szabályait.
A 2004/17/EK irányelv pedig a 93/38/EGK irányelv és az azt módosító 98/4/EK irányelv
helyébe lép (úgyszintén nem érintve a kapcsolódó jogorvoslati irányelvet), és a vízügyi, az
energia-, a közlekedési és a postai ágazatokban működő szervezetek közbeszerzési eljárásait
szabályozza.
14
A két új irányelv valójában „régi-új” irányelvnek tekinthető: „régi” annyiban, hogy
nem volt célkitűzés a korábbi irányelvek új alapokra helyezése, érdemben történő teljes
megváltoztatása; „újnak” tehát egyrészt formálisan nevezhetőek az irányelvek az
újrakodifikálás eredményeként, másrészt azonban számos olyan módosítást, illetve új szabályt
tartalmaznak a régebbi irányelvekhez képest (és az esetjog alapján), melyek jelentősebb
modernizációt jelentenek. E tárgykörben kiemelendő az elektronikus eszközök használatának,
illetve az ún. e-közbeszerzés alkalmazásának előmozdítása.
A két irányelv kidolgozása és elfogadása az Európai Bizottság által már 1996-ban
kidolgozott ún. Zöld Könyvben foglaltakhoz nyúlik vissza; ebben a dokumentumban a
közösségi közbeszerzési szabályozás egyszerűsítését és modernizációját tűzték ki célul. E
szabályozási reformelképzelések első nagyobb lépése valósult tehát meg az említett
irányelvek elfogadásával. A szükséges reformok mellett az új irányelvek preambuluma és
szabályozása továbbra is megerősíti az Európai Közösséget létrehozó szerződésben (EK-
Szerződés) foglalt elvek maradéktalan érvényesítését, úgymint: az áruk, a szolgáltatások
szabad áramlása; a letelepedés szabadsága; az egyenlő elbánás elve, a diszkrimináció tilalma;
a kölcsönös elismerés elve; az arányosság; az átláthatóság (transzparencia). Ezek az elvek
azonban nemcsak a közösségi értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű beszerzésekre
vonatkoznak, hanem - mint ahogyan az kiemelésre kerül immár az irányelvekben is - a
közösségi értékhatárok alatti értékű beszerzésekre is.
Az új irányelvek számos új jogintézményt, eljárási technikát szabályoznak, amelyek
nemzeti jogba történő bevezetése ugyanakkor nem kötelezettség, hanem csupán lehetőség. Az
egyes tagállamok döntési kompetenciájába tartozik annak eldöntése, hogy nemzeti jogukba
bevezetik-e az adott eljárási technikát.
g)	Végül hangsúlyozandó, hogy a Kbt. javasolt módosítása nem jellemezhető úgy,
hogy az szigorítja a közbeszerzési eljárás hatályos szabályait, épp úgy ahogy tévedés volna a
hatályos törvény „lazításáról” beszélni. A cél az, hogy a közbeszerzési szabályozás
megfelelő kereteket biztosítson a közpénzek ésszerű, átlátható és ellenőrizhető
felhasználásához, a közbeszerzési eljárások megfelelő lebonyolításához, valamint, hogy
egyensúlyban tartsa az ajánlatkérői, ajánlattevői érdekeket és a közérdek szempontjait.
V.	A JAVASLAT LEGFONTOSABB RENDELKEZÉSEINEK
ISMERTETÉSE
1.	Személyi hatály
1.1.	Köztestületek
A Javaslat a Kbt. 22. §-a (1) bekezdése e) pontjának hatályon kívül helyezésére tesz
javaslatot, mivel a közösségi irányelvekből nem vezethető le a köztestület és az országos
sportági szakszövetség sui generis ajánlatkérő léte. A módosítás következtében a köztestület,
a köztestületi költségvetési szerv, és az országos sportági szakszövetség nem szerepelne
nevesítve az ajánlatkérők között, ez azonban nem zárja ki azt, hogy egy adott köztestület,
köztestületi költségvetési szerv, illetve országos sportági szakszövetség, amennyiben a 22. §
(1) bekezdésében szereplő pontok valamelyikében előírt feltételeknek - így különösen az
állam vagy a közjogi szervezet fogalmi elemeinek - megfelel, ne tartozna a Kbt. hatálya alá,
és így ne kellene közbeszerzési eljárást lefolytatnia.
15
A javasolt módosítás tehát, amennyiben ezek a szervezetek nem felelnek meg a 22. §
(1) bekezdésének pontjaiban meghatározott feltételeknek, a köztestületre, köztestületi
költségvetési szervre, illetve az országos sportági szakszövetségre bízná annak eldöntését,
hogy gazdálkodása átláthatóságának biztosítása érdekében alkalmazza-e önkéntes alapon a
Kbt. szabályait.
1.2. A releváns ágazatok, illetve tevékenységek változása a közszolgáltatók
körében: postai ágazat, elektronikus hírközlési ágazat
A postai ágazatban tevékenykedő, meghatározott postai szolgáltatásokat nyújtó
szervezetek - összhangban a 2004/17/EK irányelv 6. cikkével - a Kbt. hatálya alá kerülnek.
Ugyanakkor a távközlési, elektronikus hírközlési piacon végbement liberalizáció
következtében az elektronikus hírközlési ágazatban tevékenykedő szervezetek kikerülnek a
közbeszerzési törvény hatálya alól. A Javaslat a releváns tevékenység körét - az irányelvvel
összhangban nem csupán az egyetemes postai szolgáltatás nyújtására irányuló
tevékenységben határozza meg, hanem idetartoznak, bizonyos, az egyetemes postai
szolgáltatás körén kívül eső postai szolgáltatás nyújtására irányuló tevékenységek is. Fontos
azonban megjegyezni azt, hogy ez a változás nem zárja ki az ajánlatkérő által végzett releváns
tevékenységgel (postai szolgáltatás, illetőleg postai szolgáltatást nyújtó szervezetek esetében
postai szolgáltatástól eltérő szolgáltatás nyújtása) közvetlenül össze nem függő
közbeszerzések vonatkozásában ezen szervezetek klasszikus ajánlatkérők körébe tartozását.
Tehát továbbra is előfordulhat, hogy ezen szervezeteknek egyes közbeszerzési eljárásaikat a
klasszikus eljárási rend szabályai alapján kell majd lefolytatniuk, feltéve, hogy folytatnak
egyáltalán olyan tevékenységet, amely nem tartozik az V. fejezet hatálya alá. Más szavakkal:
amennyiben egy ajánlatkérő kizárólag az V. fejezet hatálya alá tartozó postai szolgáltatást
végez, akkor ez kizárja a IV. fejezet szerinti eljárás lehetőségét.
2.	Tárgyi hatály
2.1.	Ingatlanbeszerzés
A Javaslat pontosítja az ingatlanbeszerzésre vonatkozó szabályokat: a Kbt.
ingatlanbeszerzésre vonatkozó hatályos szabályai ugyan fennmaradnak, de bizonyos pontokon
pontosításra kerülnek. A Kbt. hatálya alá tartozó klasszikus ajánlatkérők továbbra is kötelesek
közbeszerzési eljárást lefolytatni ingatlan tulajdonjogának vagy használatára, illetőleg
hasznosítására vonatkozó jognak a megszerzése érdekében, egyben továbbra is lehetőség lesz
hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazására. Ugyanakkor kimondásra kerül, hogy a
Kbt. hatálya alól kivételt képez a kisajátítást megelőző ingatlan adásvétel, az ingatlanok
cseréje, és az az eset, amikor törvény (például az államháztartási törvény) az ingatlan
tulajdonjogának, használatára, illetve hasznosítására vonatkozó jognak az átengedését
versenytárgyalás, versenyeztetés vagy nyilvános pályázat útján rendeli el.
2.2.	Kivételek körének változása
—	A távközlési/elektronikus hírközlési piacon végbement liberalizációs
folyamatokra tekintettel az új irányelvek megszüntették azt a korábbi kivételi lehetőséget,
amelynek értelmében nem kellett közbeszerzési eljárást lefolytatni a távbeszélő, a telex-,
rádiótelefon, személyhívó és műholdas szolgáltatás megrendelése esetében. E változásnak
megfelelően a Javaslat is a Kbt. 29. § (2) bekezdése d) pontjának és 174. §-a c) pontjának
(„távbeszélő, telex-, rádiótelefon-, személyhívó és műholdas szolgáltatás”) hatályon kívül
helyezésére tesz javaslatot, vagyis e szolgáltatások a közbeszerzésköteles szolgáltatások közé
kerülnek.
16
—	A Javaslat a Kbt. 29. §-a (2) bekezdésének b) pontja és 174. §-a b) pontja által
szabályozott kivételi lehetőség (a pénzügyi szolgáltatások meghatározott körére vonatkozó
kivételi lehetőség) újraszabályozására tesz javaslatot, a közösségi jog e területen
bekövetkezett változására is tekintettel. A Javaslat a Kbt. hivatkozott pontjait úgy módosítja,
hogy egyrészről egyértelművé teszi, hogy a kivétel alkalmazása szempontjából a pénzügyi
szolgáltatás kifejezés alatt a Kbt. 3. mellékletének 6. csoportjába tartozó szolgáltatásokat kell
érteni, másrészről a pénz- és tőkeszerzésre irányuló ügyletek tekintetében felsorolja azokat a
célokat, politikákat, amelyek megvalósítása érdekében a tranzakció kivételt képez a Kbt.
hatálya alól. (Hangsúlyozandó ugyanakkor, hogy az irányelvek és a Kbt. hatálya
főszabályként kiterjed a pénzügyi szolgáltatásokra, és csak egy meghatározott körük képez
kivételt a közbeszerzési eljárás lefolytatásának kötelezettsége alól. Az irányelvek több
rendelkezése is megerősíti a pénzügyi szolgáltatások irányelvek hatálya alá tartozását.) A
Javaslat előkészítése során problémaként merült fel, hogy szükséges-e, illetve lehetséges-e
közbeszerzési eljárás lefolytatása a nemzetközi fejlesztési intézmények (NFI-k), vagy a
Magyar Fejlesztési Bank (MFB), illetve hasonló szervezetek által nyújtott kedvezményes,
nem piaci alapú hitelek igénybevétele esetén. Az ilyen hitelek - mint jogszabály alapján
fennálló kizárólagos jog alapján nyújtott szolgáltatások - tekintetében indokolt lehet a Kbt.
29. § (2) bekezdésének h) pontjának alkalmazása. Az MFB esetében jellemzően akkor
kerülhet erre sor, ha az adott hitelt kizárólag az MFB-től lehet igénybe venni, pl. a Vízközmű
Beruházási Hitelprogram esetén.
—	A Javaslat a Kbt. 29. §-a (1) bekezdésének egy új f) ponttal történő kiegészítésére
is javaslatot tesz ugyancsak a közösségi jogban újonnan megjelent kivételi lehetőség hazai
jogba történő bevezetése érdekében: nem kell közbeszerzési eljárást lefolytatni olyan
beszerzésre, amelynek kizárólagos rendeltetése az, hogy lehetővé tegye az ajánlatkérő
számára egy vagy több nyilvános elektronikus hírközlési szolgáltatás nyújtását, illetve
nyilvános elektronikus hírközlő hálózat rendelkezésre bocsátását vagy igénybevételét.
—	A nemzeti rezsimben a külügyi segélyezés keretében humanitárius
segítségnyújtás céljából, válságkezelés során történő beszerzések kikerülnek a törvény hatálya
alól, tekintettel arra, hogy a válságkezelés sürgőssége ilyen esetekben nem teszi lehetővé a
Kbt. alkalmazását. A Javaslat alapján azonban a Kbt. rendelkezéseitől való ilyen eltérésre a
nemzeti rezsimben, az Országgyűlés illetékes bizottságának előzetes döntése alapján nyílik
csak lehetőség. (Mivel az európai közösségi jog nem ismer ilyen kivételi lehetőséget a
közösségi rezsim kivételi köre nem kerül kiegészítésre ezzel az új kivételi okkal. Az ilyen
értékű beszerzéseknél a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazása megfelelő
megoldást nyújt.)
3.	Az új közösségi közbeszerzési irányelvek által szabályozott új
jogintézmények hazai jogba történő bevezetése
3.1.	Versenypárbeszéd
A Javaslat a 2004/18/EK irányelv által szabályozott versenypárbeszéd
jogintézményének bevezetését javasolja, jóllehet az irányelv alapján e jogintézmény
bevezetése csupán lehetőség, és nem kötelezettség. A versenypárbeszéd egy olyan sajátos
közbeszerzési eljárás, amely során az ajánlatkérő már beszerzési igényét is tárgyalás,
párbeszéd útján határozza meg, konkretizálja. Az eljárás során az ajánlatkérő az eljárásba
jelentkező és alkalmas összes résztvevővel párbeszédet folytat annak érdekében, hogy
kialakítsák, meghatározzák a beszerzési igényeknek leginkább megfelelő egy vagy több
alternatív megoldást, közbeszerzési műszaki leírást, egyéb szerződéses feltételeket, amelyek
alapján aztán sor kerül a végső ajánlattételre.
17
Ez az eljárás valójában egy olyan „tárgyalásos eljárásnak” tekinthető, amelyben a
tényleges tárgyalásra nem az ajánlattételi szakaszban kerül sor, hanem azt megelőzően, és a
párbeszéd alapvetően a megadott beszerzési igény szerinti legmegfelelőbb megoldás, illetve
megoldások megajánlására, meghatározására terjed ki.
A Javaslat - garanciális szempontokból és a közbeszerzési szabályozás alapelveinek
érvényre juttathatósága érdekében - a versenypárbeszéd törvényi szintű szabályozását látja
indokoltnak. Mind a közösségi, mind a nemzeti értékhatáros rezsimben biztosítja a klasszikus
ajánlatkérők számára a versenypárbeszéd lefolytatásának lehetőségét. Ez utóbbi esetben
ugyanakkor előírja a hivatalos közbeszerzési tanácsadó eljárásba való bevonásának
kötelezettségét (főszabályként ugyanis csak a közösségi rezsimben kötelező a hivatalos
közbeszerzési tanácsadónak a közbeszerzési eljárásba való bevonása.) Megemlítendő még,
hogy a közszolgáltatókra vonatkozó irányelv nem szabályozza ezt az eljárásfajtát, így a
versenypárbeszéd intézményének bevezetésére eleve csak a klasszikus ajánlatkérők esetében
kerülhet sor a hazai közbeszerzési jogban is.
Új, jogalkotási előzmények nélküli jogintézményről lévén szó, a Kormány - a
Javaslat alapjául szolgáló kormány-előterjesztés elfogadásával párhuzamosan - feladatként
írta elő a versenypárbeszédre vonatkozó rendelkezések gyakorlati alkalmazásának folyamatos
figyelemmel kísérését. A Kormány előírta, hogy e rendelkezések hatálybalépésétől számított
egy év elteltével jelentést kell készíteni az összegyűlt tapasztalatokról a Kormány részére, és
szükség esetén javaslatot kell tenni a vonatkozó szabályok módosítására.
3.2.	Keret-megállapodás
A Javaslat a keretmegállapodás intézményét, a keretmegállapodás megkötésének
lehetőségét a klasszikus ajánlatkérők közösségi értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű
közbeszerzései esetében is bevezetni javasolja. Jóllehet az irányelvek alapján a tagállamok
számára nem kötelezettség, csupán lehetőség a keretmegállapodás és az ezzel kapcsolatos
eljárás szabályozása, - a rugalmasság és az ésszerűség jegyében - indokolt e lehetőséget a
közösségi értékhatáros rezsimben is biztosítani a klasszikus ajánlatkérők számára. A
vonatkozó irányelvi rendelkezésekre tekintettel ugyanakkor a Javaslat a klasszikus
ajánlatkérők (Kbt. IV. és VI. fejezet) esetében teljesen más eljárásrendet vezet be, mint a
közszolgáltatók (Kbt. V. és VII. fejezet) esetében jelenleg érvényesülő szabályrendszer.
A Kormány a keretmegállapodásra vonatkozó új eljárásrenddel kapcsolatban is
előírta a vonatkozó rendelkezések gyakorlati alkalmazásának monitoringj át, és azt a
kötelezettséget, hogy a hatálybalépéstől számított egy év elteltével jelentést kell készíteni az
összegyűlt tapasztalatokról a Kormány részére, és szükség esetén javaslatot kell tenni a
vonatkozó szabályok módosítására.
3.3.	Dinamikus beszerzési rendszer
Az irányelvek új jogintézményként szabályozzák a dinamikus beszerzési rendszert.
A dinamikus beszerzési rendszer alapvető újdonsága az, hogy teljes egészében elektronikus
rendszer: mind a felállítása során, mind a konkrét beszerzési igény realizálására irányuló
szerződések megkötése során kizárólag elektronikus eszközöket alkalmazhat az ajánlatkérő. A
„dinamikus beszerzési rendszer” (fő szabály szerint legfeljebb négy évre kiterjedő)
alkalmazásának lényege: a rendszerbe bármely alkalmas és kizárással nem érintett ajánlattevő
folyamatosan bekerülhet a követelményeknek megfelelő ún. előzetes ajánlattétellel (indikatív
ajánlat, amely folyamatosan javítható).
18
A konkrét közbeszerzési igényeket, szerződéskötéseket megelőzően az
ajánlatkérőnek egyszerűsített hirdetményt kell közzétennie (felhívás a rendszerben való
részvételre a konkrét ajánlatkérések előtt), majd ajánlattételi felhívást kell küldenie a
rendszerben résztvevő összes ajánlattevőnek az adott szerződéskötés tekintetében az előzetes
ajánlatukhoz képest a végső ajánlatuk megtételére.
A Javaslat a rugalmasság és a kellő mozgástér biztosítása érdekében a dinamikus
beszerzési rendszer bevezetésére tesz javaslatot. (Az irányelvek alapján bevezetése csupán
lehetőség, de nem kötelezettség.) Ugyanakkor a Javaslat nem szabályozza törvényi szinten a
dinamikus beszerzési rendszerrel kapcsolatos eljárási kérdéseket, azokat alacsonyabb szintű
szabályozás keretében javasolja szabályozni. Az e-közbe szerzés kérdéskörét, így különösen
az egyes eljárási cselekmények elektronikus úton történő gyakorlásának részletes szabályait
ugyanis eddig is alacsonyabb szintű jogszabályra, kormányrendeletre utalta a Kbt. Ezt
indokolja egyrészről az elektronikus technikákból eredő gyakoribb módosítási igény.
Másrészről új jogintézményről van szó, így a gyakorlati tapasztalatok függvényében
újabb és újabb szabályok megalkotásának szükségessége vetődhet fel. A szabályoknak a
felmerült igényekhez történő hozzáigazítása viszont könnyebb, amennyiben azok alacsonyabb
szinten, azaz kormányrendeleti, és nem törvényi szinten kerülnek elhelyezésre.
Törvényi szinten indokolt ugyanakkor rendelkezni a következőkről (és a Javaslat
ennek megfelelően e kérdések szabályozására javaslatot is tesz): az eljárási technika általános
alkalmazhatósági lehetőségének kimondása, továbbá a dinamikus beszerzési rendszer
fogalmának meghatározása. Egyben a Kbt. megadja a szükséges felhatalmazást a
részletszabályok kormányrendeletben történő meghatározására. Az alacsonyabb szintű
szabályozás biztosítja, hogy kellően rugalmas szabályozás kialakítására kerülhessen sor.
A dinamikus beszerzési rendszerrel kapcsolatban további kérdésként vetődött fel a
jogintézmény bevezetésének időpontja. Az elektronikus közbeszerzés területén nem pusztán a
jogi szabályozás területén szükséges előrelépés, hanem a megfelelő informatikai háttér
kialakítása tekintetében is. A szükséges rendszer, műszaki háttér kialakításának, illetve a
rendszer működtetése személyi, tárgyi feltételeinek hiányában nem történhet előrelépés ezen a
területen. Erre is tekintettel a Javaslat a dinamikus beszerzési rendszerre vonatkozó
rendelkezéseknek a törvénymódosítás főszabály szerinti hatálybalépéséhez képest későbbi
időpontban - 2007. január 1-jén - történő hatálybalépésére tesz javaslatot.
3.4.	Elektronikus árlejtés
Az irányelv ugyancsak új jogintézményként az elektronikus árlejtést is szabályozza,
így a tagállamok rendelkezhetnek arról, hogy az ajánlatkérők és az ajánlattevők a
közbeszerzések meghatározott körében ezt a technikát is alkalmazhatják. Az elektronikus
árlejtés az irányelv értelmében egy olyan ismétlődő folyamat, amelynek során - a nyílt, a
meghívásos vagy meghatározott tárgyalásos, illetve egyéb eljárásban benyújtott ajánlatok
előzetes és teljes értékelését követően - elektronikus úton történik az újabb árajánlatok, illetve
egyéb számszerűsíthető ajánlati feltételek megtétele, amelyek automatikus módon kerülnek
rangsorolásra. Egyes szolgáltatásnyújtásra és egyes építési beruházásra irányuló szerződések,
amelyek tárgya szellemi teljesítmény, például építési terv, nem képezhetik elektronikus
árlejtés tárgyát.
19
A Javaslat - hasonlóan a keretmegállapodásos eljáráshoz, a versenypárbeszédhez és
a dinamikus beszerzési rendszerhez - a rugalmasság és a kellő mozgástér biztosítása
érdekében az elektronikus árlejtés bevezetésére tesz javaslatot. Indokolt ugyanakkor, hogy az
elektronikus árlejtés is alacsonyabb szinten kerüljön szabályozásra. Az alacsonyabb szintű
szabályozás indokai megegyeznek a dinamikus beszerzési rendszer esetében kifejtettekkel (a
jogintézmény újdonságából és a technikai fejlődésből eredő gyakoribb módosítási igények). A
Javaslat azonban törvényi szinten definiálja az elektronikus árlejtés fogalmát, továbbá
kimondásra kerül, hogy az ajánlatkérő milyen eljárásfajták esetében alkalmazhat elektronikus
árlejtést.
A Javaslat értelmében - az előkészítés során beérkezett észrevételekre tekintettel -
az elektronikus árlejtésre vonatkozó rendelkezések 2006. július 1-jén lépnek hatályba.
A Kormány az elektronikus árlejtéssel kapcsolatban is előírta a vonatkozó
rendelkezések gyakorlati alkalmazásának folyamatos figyelemmel kísérését, és azt a
kötelezettséget, hogy a hatálybalépéstől számított egy év elteltével jelentést kell készíteni az
összegyűlt tapasztalatokról a Kormány részére, és szükség esetén javaslatot kell tenni a
vonatkozó szabályok módosítására.
4.	Építési koncesszió
Az építési koncesszióra vonatkozó szabályokat kisebb mértékben javasolja
módosítani a Javaslat. Egyrészről az új irányelvi rendelkezéseknek megfelelően kimondásra
kerül a hirdetmények elektronikus feladásához kapcsolódó határidő-rövidítési lehetőség.
Másfelől meghatározásra kerülnek azok az esetkörök (kiegészítő építési beruházás
szükségessége), amikor az ajánlatkérő az építési koncessziót elnyerő ajánlattevővel, vagyis a
koncessziós jogosulttal újabb közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül köthet szerződést.
5.	Egyes horizontális (környezetvédelmi és ún. szociális) szempontok
érvényesíthetősége a közbeszerzésekben
A Javaslat az új irányelvek által e téren bevezetett újdonságok hazai közbeszerzési
jogba történő bevezetésére tesz javaslatot. Az irányelveknek egy nagyon fontos reformeleme
ugyanis az, hogy nagyobb és szabályozottabb terepet adnak más közérdekű célok
érvényesíthetőségének, így különösen a környezetvédelmi és egyes szociális szempontoknak.
Ez a szabályozási megközelítés az irányelvek több pontján, illetve a közbeszerzési eljárás
több elemében is tetten érhető, így különösen a megváltozott munkaképességű
munkavállalókat foglalkoztató védett műhelyek számára „fenntartott szerződésekre”
vonatkozó új rendelkezésekben, a szerződések teljesítésére vonatkozó sajátos feltételek
meghatározása tekintetében előírt új rendelkezésekben, a műszaki leírásra, az alkalmasságra, a
bírálati szempontra, az irreálisan alacsony árra vonatkozó irányelvi szabályokban.
A Javaslat bevezetni javasolja e lehetőségeket a hazai közbeszerzési jogba. Így
újraszabályozza a közbeszerzési műszaki leírásra vonatkozó rendelkezéseket. Ehelyütt azt
fontos kiemelni, hogy a közbeszerzési műszaki leírás definíciójában megjelenik a
környezetvédelmi teljesítmény színvonalának, illetőleg a fogyatékossággal élő személyek
számára való elérhetőségnek a szempontja, továbbá általános követelményként kimondásra
kerül, hogy a műszaki leírást lehetőség szerint a fogyatékos emberek számára a
szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés szempontjának figyelembe vételével kell
meghatározni.
20
Környezetvédelmi szempontból jelentős újítása a Javaslatnak, hogy a közbeszerzési
műszaki leírás a jövőben teljesítmény- vagy funkcionális követelmények meghatározása
alapján is megadható lesz. Ez utóbbi környezetvédelmi jellemzőket is tartalmazhat.
Amennyiben az ajánlatkérő környezetvédelmi jellemzőket is megállapít, akkor az európai
vagy nemzeti (illetve nemzetközi) ökocímkék vagy bármely más ökocímke által
meghatározott részletes leírásokat, vagy szükség esetén azok egy részét is használhatja.
A szociális szempontok minél szélesebb körben való érvényre juttatása
szempontjából bír kiemelkedő jelentőséggel, hogy a Javaslat a védett foglalkoztatók részére
fenntartott közbeszerzések körét is szabályozza, azzal azonban, hogy a részletes szabályozás
kormányrendeleti szinten történő kialakítására tesz javaslatot, de az e körbe bevonandó
„műhelyeket” - a magyar jogi szabályozás fogalmaira építve - a törvény szövegében kívánja
megadni.
A közbeszerzési eljárás alapján megkötésre kerülő szerződés teljesítésére vonatkozó
sajátos feltételek meghatározása tekintetében - nevesítve a figyelembe vehető releváns
szociális szempontokat - a módosítás példálódzó felsorolást ad, ezzel is elősegítve az
ajánlatkérők tudatosabb magatartását. Így az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban előírhatja,
hogy a nyertes ajánlattevővel kötendő szerződés teljesítését védett foglalkoztató, védett
szervezeti szerződést kötött szervezetnek a teljesítésbe való bevonásához; vagy álláskeresők,
munkanélküliek foglalkoztatásához; vagy gyermekgondozási segélyben, valamint
gyermeknevelési támogatásban részesülő személynek, terhességi-gyermekágyi segélyben és
gyermekgondozási díjban részesülő személynek részmunkaidőben történő foglalkoztatásához
köti.
Szintén a szociális szempontoknak a közbeszerzési eljárásban történő fokozottabb
érvényesítése szempontjából jelent előrelépést az, hogy, lehetővé válik az, hogy építési
beruházás és szolgáltatás megrendelése esetében az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban előírja,
hogy az ajánlattevő - többek között - tájékozódjon az akadálymentesítésre vonatkozó olyan
kötelezettségekről, amelyeknek a teljesítés helyén és a szerződés teljesítése során meg kell
felelni.
6.	A közbeszerzési műszaki leírás
A Javaslat - a közösségi jog e téren bekövetkezett változására is tekintettel -
újraszabályozza a közbeszerzési műszaki leírást. A legfontosabb változást az jelenti, hogy a
közbeszerzési műszaki leírás megadása során az új szabályok alapján teljesítmény- vagy
funkcionális követelmények meghatározása is lehetséges. Sőt, a funkcionális követelmények
körében környezetvédelmi jellemzők is előírhatóak. Megjegyzendő az is, hogy a két új
irányelv a közbeszerzési műszaki leírásra vonatkozó rendelkezéseket azonos módon
szabályozza (szemben a korábbi differenciált szabályozással), ennek megfelelően a Javaslat is
azonos módon szabályozza újra a közbeszerzési műszaki leírást a két ajánlatkérői csoport
esetében.
7.	Eljárási határidők
Az új közösségi közbeszerzési irányelvek az ajánlattételi és a részvételi határidő
minimális tartamára vonatkozó rendelkezések tekintetében alapvető változásokat hoztak a
hirdetmények elektronikus úton történő feladásához kapcsolódó határidő-kedvezmények
(ajánlattételi, részvételi határidő rövidítésének lehetősége) tekintetében; a Javaslat bevezeti e
lehetőségeket a hazai közbeszerzési jogba.
21
Ennek megfelelően a nyílt eljárás esetében az ajánlattételi határidő legkevesebb
ötvenkét napos, illetve harminchat napos, a meghívásos és a hirdetmény közzétételével induló
tárgyalásos eljárás, valamint a versenypárbeszéd esetében a részvételi határidő harminchét
napos időtartamát legfeljebb hét nappal le lehet rövidíteni, feltéve, hogy az ajánlati/részvételi
felhívást tartalmazó hirdetményt elektronikus úton adja fel az ajánlatkérő. Nyílt eljárásban az
ajánlattételi határidő legkevesebb ötvenkét, illetőleg harminchat napos időtartamát, illetve
meghívásos eljárásban az ajánlattételi határidő legkevesebb negyven napos időtartamát
legfeljebb öt nappal le lehet rövidíteni, feltéve, hogy az ajánlatkérő a dokumentációt
térítésmentesen és teljes terjedelmében közvetlenül elektronikus úton az ajánlattevők számára
hozzáférhetővé teszi a közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény közzétételének napjától,
és a hirdetményben megadja a hozzáférés adatait. Ezeket a határi dő-rövidítési
kedvezményeket együttesen is alkalmazhatja az ajánlatkérő.
8.	A hirdetménnyel induló tárgyalásos eljárás újabb esetköre
A rugalmasabb szabályozás kialakítása jegyében a klasszikus ajánlatkérők esetében
az új irányelv a hirdetménnyel induló tárgyalásos eljárás újabb esetkörét is szabályozza
(pontosabban a már meglévő jogcímet kiterjeszti az árubeszerzésekre is). A 30. cikk (1)
bekezdésének b) pontja alapján hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás
alkalmazható, „kivételesen, amennyiben az építési beruházás, az árubeszerzés, illetőleg a
szolgáltatás természete vagy az ahhoz kapcsolódó kockázatok nem teszik lehetővé az
ellenszolgáltatás előzetes átfogó (mindenre kiterjedő) meghatározását.” Az új irányelvi
rendelkezésnek megfelelően a Javaslat kiigazítja a Kbt. 124. §-a (2) bekezdésének b) pontját,
és árubeszerzés esetén is lehetővé teszi a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás
alkalmazását az ellenszolgáltatás előzetes átfogó (mindenre kiterjedő) meghatározásának
lehetetlensége esetén.
Azt is fontos hangsúlyozni, hogy az új irányelv nem hozott további változásokat a
hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás esetkörei tekintetében, nem bővítette
azokat, így a hazai szabályozás sem bővítheti a Kbt. 124. §-ának (2) bekezdése által felsorolt
esetköröket. (A közszolgáltatók esetében ugyanakkor továbbra is indokolt a rugalmas
szabályozási megközelítés a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárások esetében.)
9.	A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás új esetkörei
A klasszikus ajánlatkérőkre vonatkozó új irányelv a hirdetmény nélküli tárgyalásos
eljárás új esetköreit is szabályozza, ugyancsak a rugalmasabb eljárási lehetőségek biztosítása
jegyében. Így az új rendelkezések értelmében az ajánlatkérő hirdetmény közzététele nélküli
tárgyalásos eljárást alkalmazhat árubeszerzés esetén, az árutőzsdén jegyzett és beszerzett áru
esetében, továbbá az árunak kivételesen kedvező feltételekkel, fizetésképtelenségi eljárás,
végelszámolás, bírósági végrehajtás vagy az érintett szervezet személyes joga szerinti hasonló
eljárás során történő értékesítés keretében történő beszerzése esetében. Ezek a lehetőségek a
magyar közbeszerzési jogban is megjelennek [Kbt. 125. §-a (4) bekezdésének kiegészítése].
A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás hivatkozott jogcímei a nemzeti rezsimben is
bevezetésre kerülnek. A közszolgáltatók esetében viszont már jelenleg is szabályozottak.
A Javaslat a nemzeti rezsimben - tekintettel arra, hogy a közösségi jog szabályai e
körben nem érvényesülnek kényszerítőleg - a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásnak egy
további esetkörrel való bővítésére tesz javaslatot.
22
Lehetőséget biztosít arra, hogy az ajánlatkérő akkor is alkalmazhasson hirdetmény
nélküli tárgyalásos eljárást, amennyiben a beszerzés nyilvánosan közzétett, bárki által igénybe
vehető és kivételesen kedvező feltételei csak rövid ideig állnak fenn, és e kedvező feltételek
igénybevétele más eljárás alkalmazása esetén meghiúsulna. (Ezt a jogcímet a régi
közbeszerzési törvény is tartalmazta.) Ez a jogcím megoldást jelenthet számos olyan
gyakorlati problémára, amikor éppen a közbeszerzési törvényben foglaltak miatt esnek el
bizonyos kedvezményes beszerzési lehetőségektől a törvény alkalmazására kötelezettek.
10.	Gyorsított eljárás szabályainak újragondolása
A Javaslat a gyorsított eljárás szabályait rugalmasabbá teszi. A javasolt módosítás
lényege, hogy a gyorsított eljárás alkalmazására - a hatályos szabályozástól eltérően - nem
csak „rendkívüli sürgősség”, hanem általában a „sürgősség” eseteiben kerülhet sor, valamint
elhagyásra kerülnének a hatályos Kbt. által előírt szubjektív feltételek (rendkívüli sürgősséget
indokoló körülmények nem az ajánlatkérő mulasztásából erednek). A gyorsított eljárást
ugyanakkor az ajánlatkérők csak akkor vehetik igénybe, ha - a sürgősség miatt - nem
lennének tarthatóak az egyes eljárásokra előírt eljárási határidők, és ezt mindenesetben
indokolniuk is kell. A javasolt módosítás megjelenítené a törvény szövegében is -
összhangban az Európai Bizottság 1564/2005/EK rendeletével megállapított
hirdetménymintákkal - a gyorsított eljárás alkalmazásának indokolási kötelezettségét.
Ugyanakkor változatlanul továbbra is csak a meghívásos és a hirdetmény közzétételével
induló tárgyalásos eljárás esetében lesz lehetőség gyorsított eljárás alkalmazására. (Nyílt
eljárás esetében e lehetőség továbbra sem lesz biztosított.)
A gyorsított eljárásra vonatkozó szabályok módosításának másik fontos eleme az
eljárást megindító felhívást tartalmazó hirdetmény elektronikus feladásához kapcsolódó - a
főszabály szerinti tizenöt napos határidőnél - rövidebb (minimum tíz napos) részvételi
határidő előírásának lehetővé tétele, valamint az, hogy az eljárás lefolytatásának
gyorsaságából fakadóan - hasonlóan a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásnak a rendkívüli
sürgősségen [125. § (2) bekezdésének c) pontja] alapuló esetéhez - a részvételre
jelentkezőnek nyilatkoznia kell arról, hogy nem tartozik a kizáró okok hatálya alá, illetve
egyes kizáró okok hiányával kapcsolatos hatósági igazolásokat elegendő, ha legkésőbb a
részvételi szakasz eredményének kihirdetésétől számított tizenöt napon belül csatolja. Így az
eljárás lefolytatásának gyorsasága nem zárja ki a szükséges igazolások beszerzését, és ezáltal
a verseny sem sérül.
A Kormány az újraszabályozott gyorsított eljárással kapcsolatban is előírta a
vonatkozó rendelkezések gyakorlati alkalmazásának folyamatos figyelemmel kísérését, és azt
a kötelezettséget, hogy a hatálybalépéstől számított egy év elteltével jelentést kell készíteni az
összegyűlt tapasztalatokról a Kormány részére, és szükség esetén javaslatot kell tenni a
vonatkozó szabályok módosítására.
11.	Egyszerűsített közbeszerzési eljárás
A Javaslat az egyszerűsített eljárás megindításával kapcsolatban a közvetlen
ajánlattételre való felhíváshoz kötődő taxáció megszüntetésére tesz javaslatot, és az
ajánlatkérő döntésére bízza, hogy hirdetményt tesz közzé vagy közvetlen ajánlattételi felhívást
küld az ajánlattevők részére. Ezzel párhuzamosan megszűnik a Közbeszerzési Döntőbizottság
felé fennálló tájékoztatási kötelezettség is (kivéve a rendkívüli sürgősség esetét). Az
egyszerűbb értelmezés érdekében a Javaslat lábjegyzettel egészíti ki a Kbt. 4. mellékletének
27. kategóriáját (egyértelművé téve, hogy mi tartozik az „Egyéb szolgáltatás” kategóriájába).
23
12.	Egyszerű közbeszerzési eljárás
A Javaslat az egyszerű közbeszerzési eljárásra vonatkozó rendelkezések
módosítására is javaslatot tesz. Egyrészről a Javaslat újraszabályozza az egyszerű
közbeszerzési eljárás hatálya alá tartozó személyi kört, amellyel kapcsolatban arra tesz
javaslatot, hogy a támogatásból megvalósítandó árubeszerzés és szolgáltatás megrendelés
esetén az egyszerű értékhatáros rezsimben ne kelljen közbeszerzési eljárást lefolytatnia a
támogatásban részesített szervezeteknek. A Javaslat ugyanakkor nem terjeszti ki a kivételt a
támogatás felhasználásával megvalósítandó építési beruházásra, mivel annak értéke, illetve
jellege indokolja a közbeszerzési eljárás lefolytatása kötelezettségének fenntartását.
A Javaslat továbbá az egyszerű közbeszerzési eljárás tárgyi hatálya tekintetében is
módosítást javasol: a Kbt. 4. melléklete szerinti szolgáltatások megrendelését, a központi
költségvetési szervek esetében is a kivételi körbe javasolja emelni (jelenleg csak a nem
központi költségvetési szervek esetében képez kivételt e szolgáltatási kör), valamint az
ajánlatkérő alaptevékenysége ellátásához szükséges irodalmi (szakirodalmi, tudományos) mű
létrehozására, tanácsadói vagy személyi tolmácsolási tevékenység végzésére irányuló
szolgáltatás megrendelését - az egységes megközelítés jegyében - a nem központi
költségvetési szervek esetében is be kívánja vonni a kivételi körbe.
Végül néhány eljárási szabály tekintetében is pontosításra kerülnek az egyszerű
közbeszerzési eljárás szabályai: ilyen különösen a Kbt. hatályos 300. §-ának (1) bekezdése
szerinti újbóli ajánlattételi felhívás közzétételének, illetve közvetlen megküldésének, mint
követelménynek az eltörlése, továbbá a 300. § (6) bekezdésében szereplő hivatkozás
pontosítása.
A Javaslat azt is egyértelművé teszi, hogy a szerződés módosításáról és teljesítéséről
szóló - a Kbt. 307. §-ának (1) bekezdése által szabályozott - tájékoztatót csak akkor kell
közzétenni, amennyiben a szerződéskötést megelőző közbeszerzési eljárás hirdetménnyel
indult, egyéb esetekben azonban megszűnne ez a kötelezettség.
Az egyszerű közbeszerzési eljárás szabályainak újragondolásához kapcsolódik, hogy
a 2006. évi költségvetésről szóló törvényjavaslat az egyszerű közbeszerzési eljárás
értékhatárának jelentősebb mértékű felemelését javasolja.
13.	Az előzetes összesített tájékoztató közzétételére vonatkozó kötelezettség
A Javaslat - összhangban a közösségi jog változásával - az előzetes összesített
tájékoztató, illetve időszakos előzetes tájékoztató közzétételére vonatkozó kötelezettség
megszüntetésére is irányul. A tájékoztató közzétételének lehetősége ugyanakkor továbbra is
fennmarad, és így az ajánlatkérők a hozzá kapcsolódó határidő rövidítési lehetőséggel is
élhetnek.
14.	Összeférhetetlenség
A Javaslat az összeférhetetlenségi szabályok gyakorlati alkalmazásának
megkönnyítése érdekében több pontosítást is javasol. Kimondja, hogy nem minősül - az
összeférhetetlenségi szabályok alkalmazása szempontjából - a közbeszerzési eljárás
előkészítésébe bevont személynek (szervezetnek) az olyan személy (szervezet), akitől
(amelytől) az ajánlatkérő az adott közbeszerzéssel kapcsolatos helyzet-, illetőleg piacfelmérés,
a közbeszerzés becsült értékének felmérése érdekében a közbeszerzés megkezdése
időpontjának megjelölése nélkül, kizárólag a felmérés érdekében szükséges adatokat közölve
kért tájékoztatást, továbbá akitől, illetőleg amelytől a támogatásra irányuló igény (pályázat)
24
benyújtásához szükséges árajánlatot kapott, feltéve, hogy ezek során nem jutott a többi
ajánlattevőnél több információhoz.
Kimondásra kerül az is, hogy amennyiben az ajánlatkérő nevében az érdekelt
gazdálkodó szervezetben a tulajdonosi jogok gyakorlását és a közbeszerzési eljárás
előkészítése vagy lefolytatása során történő döntéshozatalt törvény, vagy törvény
felhatalmazása alapján kiadott önkormányzati rendelet alapján az ajánlatkérő ugyanazon
testülete végzi, vagy olyan testületei, amelynek tagjai részben azonosak, nem kell a 10. §-t
alkalmazni, ha a közbeszerzési eljárással kapcsolatos - az eljárást lezáró döntés meghozatalán
kívüli - tevékenységekben nem vett részt olyan személy, aki jogosult a tulajdonosi jogok
gyakorlására.
A módosítás továbbá az összeférhetetlenségi nyilatkozatra vonatkozó szabály
pontosításával a nyilatkozattal kapcsolatban kialakult bizonytalan jogalkalmazási gyakorlatra
is igyekszik megoldási javaslatot adni.
15.	Hiánypótlás
A Javaslat továbbra is az ajánlatkérőre bízza, hogy biztosít-e hiánypótlást a
közbeszerzési eljárásban (kivétel ez alól az Európai Unióból származó forrásból támogatott
közbeszerzésekre irányuló eljárások köre, mivel ezekben az eljárásokban egy alkalommal
kötelező hiánypótlást tartani), ugyanakkor a hiánypótlás szabályait pontosítani javasolja. Ilyen
pontosítás például az, hogy az ajánlatkérő meghatározhatja a felhívásban, hogy milyen körben
biztosít hiánypótlást (pl. rendelkezhet úgy, hogy az alkalmasság igazolásával kapcsolatos
hiányokat nem lehet pótolni), továbbá annak a kérdésnek a rendezése, hogy az ajánlatkérő
akkor jogosult újabb hiánypótlást elrendelni, ha a korábbi hiánypótlási felhívás(ok)ban nem
szereplő hiányt észlelt. Garanciális szabályként kimondásra kerül, hogy az ajánlattevő a
hiánypótlási felhívásban nem szereplő hiányokat is pótolhat, valamint az is, hogy hiánypótlás
keretében nincs lehetőség új közös ajánlattevő (részvételre jelentkező), illetve alvállalkozó
megjelölésére, korlátozott körű hiánypótlásnál pedig olyan hiányok pótlására sem, amelyek az
ajánlatkérő által meghatározott körön kívül esnek. Az ajánlatkérő oldalán kötelezettségként
jelentkezik annak vizsgálata, hogy az ajánlatok (részvételi jelentkezések) hiánypótlással nem
érintett tartalma megegyezik-e az eredeti tartalommal. Eltérés esetén, vagy ha a hiánypótlást
nem, vagy nem megfelelően teljesítették, csak az eredeti példányt lehet figyelembe venni az
elbírálás során.
16.Igazolás
A Kbt. hatályos szabályozása alapján az igazolásokat csak eredeti vagy hiteles
másolati okiratban lehet benyújtani a közbeszerzési eljárás során. Egyes kizáró okok igazolása
(pl.: korábbi közbeszerzési eljárásban történt hamis adatszolgáltatás, korábbi közbeszerzési
eljárás alapján vállalt szerződéses kötelezettségek megszegése) közjegyző előtt tett
nyilatkozattal teljesíthető. A hiteles másolat, valamint a közjegyző előtt tett nyilatkozat
ugyanakkor jelentős mértékben megdrágítja az ajánlattevők részvételét a közbeszerzési
eljárásban, így közvetve az ajánlatkérők számára is megdrágítja a közbeszerzési eljárás útján
történő beszerzést. E problémát is orvosolni kívánja a Javaslat, amely differenciált
szabályozásra tesz javaslatot. Az egyszerű rezsimben az igazolások egyszerű másolatban
történő benyújtását javasolja, azzal a megkötéssel, hogy azok hiteles másolatban történő
benyújtását az ajánlatkérő egyáltalán nem követelhetné meg az ajánlattevőktől. A közösségi,
valamint a nemzeti értékhatáros rezsimben is főszabályként az egyszerű másolat benyújtását
teszi lehetővé a Javaslat, azzal azonban, hogy az ajánlatkérőnek lehetősége van arra, hogy
hiteles másolat benyújtását írja elő.
25
17.	A hivatalos közbeszerzési tanácsadó
A Javaslat továbbra is fenntartja a hivatalos közbeszerzési tanácsadó bevonására
vonatkozó általános kötelezettséget a közösségi rezsimben, ugyanakkor a hivatalos
közbeszerzési tanácsadó intézményével kapcsolatban a gyakorlatban felmerült módosítási
igényekre tekintettel változtatásokat javasol a szabályozásban.
A javasolt módosítás alapján a jövőben az ajánlatkérők jogosultak lesznek a velük
munkavégzésre irányuló jogviszonyban (pl. munkaviszonyban, köztisztviselői,
közalkalmazotti jogviszonyban) álló személyeket igénybe venni hivatalos közbeszerzési
tanácsadóként, ha az ilyen személy szerepel a hivatalos közbeszerzési tanácsadók
Közbeszerzések Tanácsa által vezetett névjegyzékében. Az ajánlatkérővel munkavégzésre
irányuló jogviszonyban álló személynek nem kell felelősségbiztosítással rendelkeznie és nem
a Ptk., hanem az ajánlatkérővel fennálló jogviszonyára vonatkozó jogszabály alapján felel az
okozott kárért. Az ilyen személy ugyanakkor csak az őt bejelentő és a névjegyzékben szereplő
ajánlatkérő számára végezhet hivatalos közbeszerzési tanácsadói tevékenységet. (A
tanácsadóvá válás szakmai feltételei azonban esetükben is ugyanazok, mint az egyéb hivatalos
közbeszerzési tanácsadók esetében.)
A Javaslat egyértelművé teszi, hogy a hivatalos közbeszerzési tanácsadónak a Kbt.
8.	§ (3) bekezdése szerinti három szakértelem - a pénzügyi, a közbeszerzés tárgya szerinti,
illetve közbeszerzési szakértelem - közül a közbeszerzési szakértelemmel (mely a
közbeszerzési eljárás lefolytatására vonatkozó előírások ismeretét és ebben szerzett
gyakorlatot jelenti) kell rendelkeznie és ezt kell biztosítania a közbeszerzési eljárás során.
Noha a hivatalos közbeszerzési tanácsadónak nem kell biztosítania a közbeszerzési
eljárásban a beszerzés tárgyára vonatkozó szakértelmet, felmerült az az igény, hogy az
ajánlatkérők a névjegyzékről annak ismeretében is tudjanak hivatalos közbeszerzési
tanácsadót választani, hogy az közelebbről milyen beszerzési tárgyak vonatkozásában
rendelkezik beszerzési gyakorlattal. Ezért a Javaslat előírja, hogy a névjegyzéken
szerepeljenek azok a közbeszerzési feladatok, amelyeket a hivatalos közbeszerzési tanácsadó
korábban ellátott, így az ajánlatkérő következtetni tudjon arra, mely beszerzési tárgyak (pl,
informatikai termékek, szolgáltatások, építési beruházások, mely áru vagy szolgáltatás fajták)
beszerzésében szerzett már gyakorlatot. A gyakorlatára vonatkozó adatok kiegészítését a
hivatalos közbeszerzési tanácsadó évente kérheti az újabb - általa ellátott feladatok -
bejelentésével és igazolásával.
A hatályos Kbt. nem szab határt a hivatalos közbeszerzési tanácsadói jogosultság
időtartamának, noha számos - a szakértőkről szóló - jogszabály a névjegyzékekbe történő
bejegyzés időtartamára korlátot szab és a gyakorlat újbóli igazolását írja elő. Indokolt ez a
hivatalos közbeszerzési tanácsadók vonatkozásában is, ezért a Javaslat így rendelkezik, a
bejegyzés időtartamát három évre korlátozva, azzal, hogy az időközben bejelentett és igazolt
gyakorlatot az ismételt bejegyzési kérelemkor nem kell újra igazolni.
18.	Közbeszerzési eljárással kapcsolatos hirdetmények megküldésének rendje
A Javaslat a Közbeszerzési Értesítő Szerkesztőbizottsága általi hirdetményellenőrzés
kötelező jellegének megszűntetésére tesz javaslatot. Ugyanakkor amennyiben valamely
ajánlatkérő azt igényli, - meghatározott összegű díj fizetése ellenében - igénybe veheti.
26
E változtatás azonban nem a törvénymódosítás főszabály szerinti hatálybalépésének
időpontjában, hanem később, a Javaslat szerint 2007. január 1-jén lép hatályba, tekintettel
többek között arra is, hogy új hirdetményminták kerültek elfogadásra az Európai Unióban, és
az ezek alkalmazására való felkészülés elősegítése érdekében indokoltnak tűnik a
hirdetményellenőrzés rendjének egy meghatározott átmeneti időre történő fenntartása.
A közösségi rezsimben a hirdetményeknek a Közbeszerzések Tanácsán keresztül
történő feladása tekintetében a Javaslat a Közbeszerzések Tanácsán keresztül történő
hirdetményküldés kötelező jellegének megszüntetésére, és közvetlen küldés lehetőségének
megteremtésére tesz javaslatot, azzal azonban, hogy a Közbeszerzések Tanácsán keresztül
történő küldés lehetősége továbbra is fennmarad. (Azonban e változtatás sem a
törvénymódosítás főszabály szerinti hatálybalépésének időpontjában, hanem később, a
Javaslat szerint 2007. január 1-jén lép hatályba.)
19.	Az ajánlatkérő által a közbeszerzési eljárás során elkövetett hiba
korrigálása
A Javaslat az ajánlatkérő által a közbeszerzési eljárás során elkövetett hiba javítása
érdekében arra tesz javaslatot, hogy az ajánlatkérő a szerződéskötésig egy alkalommal, de
legfeljebb az eredményhirdetéstől számított tizenötödik napig jogosult legyen az eljárás
eredményét és az írásbeli összegezést módosítani, ha az ajánlatkérő az eredményhirdetést
követően észleli, hogy a kihirdetett eredmény törvénysértő volt és a módosítás a
törvénysértést orvosolja. A módosított eredmény kihirdetésének időpontjáról az ajánlatkérő az
újabb eredményhirdetést legalább két munkanappal megelőzően köteles egyidejűleg írásban
az összes ajánlattevőt tájékoztatni.
20.	A kérelemre indult jogorvoslati eljárásokban fizetendő igazgatási
szolgáltatási díj
Indokolt, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság előtti jogorvoslati eljárásban az
igazgatási szolgáltatási díj mértéke bizonyos mértékben arányos legyen a közbeszerzés
értékével. A Javaslat ezért a közösségi rezsimben lefolytatott közbeszerzési eljárások
vonatkozásában indított jogorvoslati eljárás igazgatási szolgáltatási díjának kilencszázezer
forintra történő emelésére tesz javaslatot, míg a nemzeti és egyszerű eljárási rezsimekben
lefolytatott közbeszerzési eljárások tekintetében annak mértéke változatlan maradna
(százötvenezer forint). Az igazgatási szolgáltatási díj emelése nem terjedne ki arra az esetre,
amikor a jogorvoslati kérelem az eljárást megindító felhívás ellen irányul. E kivétel célja az,
hogy az ajánlattevőket (és egyéb eljárás indítására jogosultakat) az eljárás minél korábbi
szakaszában történő jogorvoslati eljárás indítására ösztönözze, hiszen az esetleges jogsértések
reparálhatóságának annál nagyobb az esélye, minél korábban indul a jogorvoslati eljárás.
21.	A teljesítési biztosíték szabályozása
A Kbt. hatályos szabályai nem rendelkeznek arról, hogy az ajánlatkérő és az
ajánlattevő között kötendő szerződésben milyen szerződési biztosítékokat lehet kikötni, a
törvény ezt a kérdést - a szerződési szabadság elve alapján - a felekre bízza. A gyakorlatban
jellemző, hogy az ajánlatkérők egy meghatározott pénzösszeg befizetését követelik meg
biztosítékként a szerződő ajánlattevőtől, vagy bankgaranciát kérnek, ugyanakkor nem teszik
lehetővé más, az előbbi két biztosítékkal egyenrangú biztosítéki forma igénybevételét az
ajánlattevőként szerződő fél számára.
27
Ennek kapcsán felmerült, hogy az ajánlattevő számára az adott esetben olcsóbb,
könnyebben megszerezhető lehet biztosítási szerződés alapján kiállított - készfizető
kezességvállalást tartalmazó - kötelezvény formájában nyújtani a biztosítékot, amely a
bankgaranciához hasonló szintű védelemben részesítené az ajánlatkérőt. Ugyanakkor, ha az
ajánlatkérő nem írja elő ezt a biztosítéki formát, a hatályos szabályok szerint a szerződő
ajánlattevő nem élhet vele. A Javaslat a fentiekre tekintettel a következő szabály bevezetését
javasolja. Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban továbbra is előírhatja, hogy milyen szerződési
biztosítékot vár el. A szerződő ajánlattevő azonban választhat, hogy a biztosítékot az
ajánlatkérő által megadott formában, vagy a törvény által meghatározott más módon kívánja
teljesíteni. A törvény minden esetben módot ad a szerződési biztosíték teljesítésére az előírt
pénzösszegnek az ajánlatkérőként szerződő fél bankszámlájára történő befizetésével,
bankgarancia biztosításával vagy biztosítási szerződés alapján kiállított - készfizető
kezességvállalást tartalmazó - kötelezvénnyel.
Ez a szabály lehetővé teszi azt, hogy a szerződő ajánlattevők rugalmasabban és az
adott estben olcsóbban teljesíthessék a szerződési biztosítékot, ugyanakkor tekintettel van arra
is, hogy az ajánlattevőnek biztosított alternatívák az ajánlatkérőknek mindig megfelelő szintű
védelmet jelentsenek. Azzal, hogy a szerződő ajánlattevő mindig választhatja az ajánlatkérő
által tetszőlegesen előírt biztosítéki formát, továbbra is megjeleníti a törvényben a szerződési
szabadság elvét, és lehetővé teszi, hogy a közbeszerzési gyakorlatban megjelenjenek a
szerződési biztosítékok változatos, a gyakorlat által is alakított formái.
22.	Egyes gyakorlati problémák orvoslása
A Javaslat néhány, a Kbt. gyakorlati alkalmazása során felvetődött kisebb
jelentőségű eljárási kérdésekben is pontosítani javasolja a hatályos szabályozást. Így például:
—	A kiegészítő tájékoztatásra vonatkozó rendelkezések kiegészítésével
egyértelművé teszi a Javaslat, hogy a helyszíni bejárásra, illetve a helyszín megtekintésére is a
kiegészítő tájékoztatás általános szabályai alkalmazandóak, így az ezzel kapcsolatos
határidőket is az erre vonatkozó rendelkezésekre tekintettel kell megállapítani.
—	A gyakorlatban problémát okozott, hogy közös ajánlattétel, illetve részvételi
jelentkezés közösen történő benyújtása esetén elegendő-e, amennyiben csak a közös
ajánlattevők, illetve a részvételi jelentkezést közösen benyújtók egyike vásárolja meg, illetve
veszi át a dokumentációt. Mivel a hatályos Kbt. nem rendezi ezt a kérdést, az ajánlatkérők
gyakran - indokolatlanul és az ajánlattevői oldalnak plusz költségeket okozva - előírták, hogy
közös ajánlattétel, illetve a részvételi jelentkezés közösen történő benyújtása esetében nem
elegendő egyetlen dokumentáció megvásárlása illetve átvétele, hanem külön-külön kell a
dokumentációt átvenni, megvásárolni.
—	A Javaslat a tárgyalásos eljárás során készítendő jegyzőkönyv ajánlattevők általi
aláírására előírt határidők pontosítására is javaslatot tesz, lehetőséget adva arra, hogy a
tárgyalás következő fordulójának megkezdéséig, egyetlen vagy utolsó tárgyalási forduló
esetén a tárgyalás befejezését követő két munkanapon belül kell aláírnia a részt vevő
ajánlattevőknek a jegyzőkönyvet.
—	A Javaslat egyértelművé teszi azt is, hogy az egybeszámítási szabályok
alkalmazása során - az egy költségvetési évben történő beszerzés megítélése szempontjából -
a közbeszerzés megkezdésének az időpontját (és nem például a kötelezettségvállalás
időpontját) kell figyelembe venni.
28
—	Az építőipari kivitelezési tevékenységgel kapcsolatos adatszolgáltatásokkal
összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2005. évi LXXVI. törvény kibővítette a
kizáró okok körét: a Kbt. 60. §-ának (1) bekezdését egy új g) ponttal egészítette ki. A Javaslat
a kizáró ok alkalmazásával kapcsolatos bizonytalanságra tekintettel - a kizáró ok tartalmának
módosítása nélkül - pontosítja a megfogalmazást, és egyben a Javaslat egyértelművé teszi azt
is, hogy e kizáró okot kizárólag a 2005. augusztus 4-e, vagyis a Kbt. 60. §-a (1) bekezdése
hivatkozott g) pontjának hatálybalépését követően elkövetett és munkaügyi bírsággal vagy
befizetésre kötelezéssel sújtott jogszabálysértések kapcsán kell alkalmazni. A Javaslat egyben
a kizáró ok fenn nem állására benyújtandó hatósági igazolás három hónapos érvényességi
idejére vonatkozó rendelkezés Kbt.-be történő beiktatásával biztosítja, hogy az
ajánlattevőknek ne kelljen mindenegyes közbeszerzési eljárásban való részvételhez újabb és
újabb igazolást beszerezniük.
23.	Az igazolások elektronikus úton, egyablakos rendszerben való beszerzése
A közbeszerzési eljárásokban az ajánlattevőknek, különösen a kis- és
középvállalkozásoknak nagy terhet jelenthet az eljárásokban benyújtandó különféle
igazolások beszerzése. Ezen a téren távlatilag érdemi változás következhet be az
Országgyűlés által szintén az idén elfogadandó új Cégtörvény hatálybalépésével, amely
szerint az Igazságügyi Minisztérium Cégszolgálatán keresztül - külön törvényben
meghatározott módon - lehetőség nyílik az igazolások elektronikus úton, egyablakos
rendszerben való beszerzésére. Ez a rendelkezés - a szükséges jogszabályi és technikai háttér
megalkotása után - jelentősen csökkentheti az ajánlattévő kis- és középvállalkozások
közbeszerzéssel kapcsolatos adminisztratív terheit.
24.	Közbeszerzési értékhatárok
Jóllehet nem a Javaslat tartalmazza a 2006. évre irányadó közbeszerzési
értékhatárokat, a közbeszerzési szabályozástól elválaszthatatlan kérdés az irányadó
közbeszerzési értékhatárok kérdése. A magyar közbeszerzési jog a közpénzek
felhasználásának átláthatóságát ugyanis - számos más rendelkezésén túl - az ún.
közbeszerzési értékhatárok meghatározásán keresztül is biztosítani kívánja. Tekintettel arra,
hogy az európai közösségi értékhatárok nagyságrendileg magasabbak a hatályos hazai
közbeszerzési értékhatároknál, a jogalkotó az új közbeszerzési törvény előkészítése során
továbbra is indokoltnak tartotta a közösségi közbeszerzési értékhatárok meghatározása mellett
az ún. nemzeti értékhatárok fenntartását.
A Javaslat a nemzeti közbeszerzési értékhatárok - és az ahhoz kapcsolódó eljárási
rend - további fenntartására tesz javaslatot. E kérdésben külön is kiemelendő, hogy a
(közérdek szempontjainak, az ajánlatkérők és az ajánlattevők érdekeinek kifejezésére és
képviseletére hivatott) Közbeszerzések Tanácsa, valamint az Állami Számvevőszék és a
Kormányzati Ellenőrzési Hivatal különösen fontosnak tartja a nemzeti értékhatárok további
fenntartását.
A nemzeti értékhatárok fenntartása nem öncél, hanem ezen keresztül kívánja
biztosítani a jogalkotó, hogy a közpénzek felhasználásával megvalósított beszerzések minél
nagyobb hányadában kelljen a versenyeztetést és a nyilvánosságot biztosító közbeszerzési
szabályok szerint eljárni, ezzel is elősegítve az említett célok - a közpénzek felhasználása
átláthatóságának, az államháztartási kiadások hatékony felhasználásának - megvalósítását.
29
A nemzeti értékhatárok és a hozzájuk kapcsolódó eljárásrend meghatározásának
gyakorlata az Európai Unió többi tagállamában sem ismeretlen. A legtöbb tagállam tart fenn
nemzeti közbeszerzési értékhatárokat, és ehhez kapcsolódóan kialakított valamilyen
versenyeztetési eljárást, sőt az is gyakori, hogy a közösségi rezsimben érvényesülő eljárásrend
alkalmazását rendeli el a nemzeti közbeszerzési értékhatáros rezsimben is. (2005 márciusában
a közbeszerzési rendszerét megreformálni készülő - Hollandia végzett egy felmérést a
tagállamok körében - a Közbeszerzési Hálózaton (Public Procurment Network) keresztül - a
közösségi értékhatárok alatti értékű beszerzések szabályozásáról. E felmérés azt mutatja, hogy
valamennyi tagállam a közösségi értékhatárokat el nem érő értékű beszerzések esetében is
kötelező jelleggel közbeszerzési eljárás lefolytatását írja elő.)
A közbeszerzési értékhatárok meghatározásánál ugyanakkor figyelembe kell venni
azt a szempontot is, hogy azok - különös tekintettel a közbeszerzési eljárások lefolytatásának
időszükségletére és a szükséges erőforrás-ráfordításra - ne jelentsenek aránytalan terhet a
közbeszerzési eljárás lefolytatására kötelezett szervezetek számára, mivel ez végső soron a
közbeszerzési fegyelem lerontásával járhat.
A közbeszerzési értékhatárok meghatározása során a fenti szempontok közötti
egyensúly megteremtése a cél. A közbeszerzési értékhatárok nagyobb mértékű emelése - és
ezáltal a közpénzek felhasználása meghatározott hányada felhasználásának közbeszerzési
kötelezettség alóli mentesítése - akkor fogadható el, amennyiben ettől a közbeszerzés
hatékonysága, illetve a közbeszerzési fegyelem erősödése várható.
A nemzeti közbeszerzési értékhatárok kisebb mértékű, az egyszerű közbeszerzési
eljárás értékhatára tekintetében pedig jelentősebb mértékű emelésre kerül sor, azzal azonban,
hogy ezek nem a Kbt.-ben, hanem a Magyar Köztársaság 2006. évi éves költségvetéséről
szóló törvényben jelennek meg (lásd: a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről szóló
T/17700. számú törvényjavaslatot).
VI. A JAVASLAT ELŐKÉSZÍTÉSE
1.) A Javaslat elkészítését hosszú előkészítő munka előzte meg.
A Javaslat előkészítésért felelős igazságügyi tárca a közbeszerzésre vonatkozó
hatályos szabályozással kapcsolatos jogalkalmazási tapasztalatok összegyűjtése, a
közbeszerzési szabályozás továbbfejlesztésére vonatkozó javaslatok feltérképezése érdekében
széles körben megkeresést intézett a közbeszerzési szabályok alkalmazásában valamilyen
módon érintett szervezetekhez, intézményekhez 2004 őszén. E megkeresésre az érintettek
eljutatták a törvény alkalmazásával kapcsolatos tapasztalataikat, észrevételeiket. A beérkezett
észrevételeket, javaslatokat az Igazságügyi Minisztérium megvizsgálta, feldolgozta. Ezek
között voltak olyanok, amelyek a közösségi jogi követelményekkel összeegyeztethetetlen
szabályozásra tettek javaslatot, így eleve elfogadhatatlanok. A felvetések között továbbá
voltak olyanok is, amelyek megvizsgálása alapján az igazságügyi tárca arra a megállapításra
jutott, hogy azok nem igényelnek törvénymódosítást vagy egyéb jogszabályalkotást.
Az érintettek széles körben történő megkeresése mellett a közbeszerzési szabályozás
felülvizsgálatával kapcsolatos munkára - az Igazságügyi Minisztérium vezetésével -
Kodifikációs Bizottság felállítására is sor került.
30
Megemlítendő, hogy mind a Közbeszerzések Tanácsához, mind az Igazságügyi
Minisztériumhoz számos állásfoglalást kérő levél érkezett, amelyekből további gyakorlati
problémákat vagy értelmezési nehézségeket lehetett megállapítani. Az így szerzett
tapasztalatokat is összegezve elmondható, hogy a hatályos törvénnyel kapcsolatos
értelmezési, illetve gyakorlati problémák felszínre kerültek.
Az előkészületi munka keretében az új közösségi közbeszerzési irányelveket a
korábbi közbeszerzési irányelvekkel és a hatályos magyar közbeszerzési szabályozással
összehasonlító elemzések is készültek.
A Javaslat alapjául szolgáló kormány-előterjesztés tervezetének véleményezésébe -
a közigazgatási és állami szerveken kívül - bevonásra került az Amerikai Kereskedelmi
Kamarát, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara Közbeszerzési Szakmai Bizottságát, a
Budapesti Távhőszolgáltató Rt.-t, az Építési és Építésügyi Szakmai Testületet, az Építési
Vállalkozók Országos Szakszövetségét, a Felszámolók Országos Egyesületét, a Hivatalos
Közbeszerzési Tanácsadók Országos Szövetségét, az Ipartestületek Országos Szövetségét, a
Joint Venture Szövetséget, a Magyar Agrárkamarát, a Magyar Bankszövetséget, a Magyar
Biztosítók Szövetségét, a Magyar Építész Kamarát, a Magyar Értékelemzők Társaságát, a
Magyar Kereskedelmi és Iparkamarát, a Magyar Könyvvizsgálói Kamarát, a Magyar Mérnöki
Kamarát, a Magyar Olaj- és Gázipari Rt.-t, a Magyar Országos Közjegyzői Kamarát, a
Magyar Önkormányzatok Szövetségét, a Magyar Posta Rt.-t, a Magyar Szabványügyi
Testületet, a Magyar Ügyvédi Kamarát, a Megyei Jogú Városok Szövetségét, a Megyei
Önkormányzatok Országos Szövetségét, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos
Szövegségét, a Nemzeti Akkreditáló Testületet, az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi
Főfelügyelőséget, az Orvostechnikai Eszközök Gyártóinak és Forgalmazóinak Szövetségét, a
Települési Önkormányzatok Országos Szövetségét, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos
Szövetségét, a Volán Egyesülést
2.) Az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) 2005. október 21-ei plenáris ülése
tárgyalta meg a Javaslat alapjául szolgáló kormány-előterjesztés tervezetét. Az OÉT plenáris
ülésén mind a munkavállalói, mind a munkáltatói oldal a tervezet támogatásáról biztosította a
Kormány által előkészített tervezetet. Kiemelték a tervezet előkészítésének és egyeztetésének
példamutató jellegét, továbbá üdvözölték a tervezet által javasolt módosításokat,
egyszerűsítéseket.
31
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
A Javaslat a Kbt. 2/A. §-át egy új (3) bekezdéssel javasolja kiegészíteni. A Kbt.
2/A. §-át a 2005. évi XXIX. törvény illesztette a Kbt. rendelkezései közé. A módosítás célja
az ún. „házon belüli” (in-house) beszerzések kivétele volt a Kbt. hatálya alól. Az in-house
beszerzés a közösségi jogban szigorúan körülhatárolt fogalom, és arra a beszerzésre
vonatkozik, amikor az ajánlatkérő olyan ellenőrzési és irányítási jogokkal rendelkezik az
ajánlattevő felett, amely alapján az ajánlattevő csak a „jogi látszat” szintjén rendelkezik önálló
szerződéskötési akarattal, gyakorlatilag azonban az ajánlatkérő szervezeti egységének
tekinthető. Ebben az esetben a két személy közötti szerződés közbeszerzési jogi szempontból
nem minősül szerződésnek, és nem szükséges közbeszerzési eljárás lefolytatása.
Az Európai Bíróság a C-107/98. számú Teckal-ügyben az in-house tényállás
megállapítását két, együttes feltétel meglétéhez kötötte:
-	egyrészt az ajánlatkérő állami (önkormányzati) szerv valamely jogi személy
felett olyan irányítási-ellenőrzési (kontroll) jogokkal rendelkezik, mintha az a része,
részlege volna,
-	másrészt hogy ez utóbbi jogi személy tevékenységének döntő hányadát az
ajánlatkérő javára végezze.
A Bíróság a C-26/03. számú Stadt Halle-ügyben hozott határozatában a házon belüli
beszerzéssel kapcsolatban egyértelművé tette, hogy a tényállás megvalósulását kizárja az, ha a
kérdéses ajánlatkérő tulajdonában lévő társaság tőkéjében egy magánvállalkozás is
részesedéssel rendelkezik (akár kisebbségi részesedéssel is).
Az idézett határozatokkal összhangban a 2/A. § (1) bekezdésének hatályos szabályai
szerint közbeszerzési jogi szempontból nem minősülnek szerződésnek azok az ügyletek, ahol
az ajánlatkérő százszázalékos tulajdonnal rendelkezik a megállapodásban részt vevő
gazdálkodó szervezetben, és - egyébként az Áht. 95/A. §-ának (7) bekezdésében foglalt
rendelkezésnek megfelelően - teljes körű irányítási és ellenőrzési jogokkal rendelkezik a
gazdálkodó szerv stratégiai és ügyvezetői döntéseiben. A kivétel alkalmazásának feltétele
továbbá, hogy a gazdálkodó szervezet a szerződéskötést követő éves nettó árbevételének
legalább 90%-a az ajánlatkérővel kötendő szerződés teljesítéséből származzon.
A Kbt. hatályos szövege alapján az ajánlatkérők számára nem volt egyértelmű, hogy
alkalmazható-e az in-house tényállás abban az esetben, ha a gazdálkodó társaság feletti
tulajdonjogot az állam gyakorolja, ugyanakkor ajánlatkérői oldalon nem az állam, hanem egy
más, az állam nevében a tulajdonosi jogok gyakorlására jogosult jogalany áll. (Az állam
tulajdonosi jogainak gyakorlásáról rendelkezik például az állam tulajdonában lévő vállalkozói
vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény 7. §-ának (4) bekezdése.) A
törvényjavaslat az ilyen helyzetekre tekintettel pontosítani kívánja az in-house tényállást. A
javaslat egyértelművé teszi, hogy a Kbt. 2/A. §-ának (1) bekezdése szerinti kivétel
alkalmazandó az állam nevében a tulajdonosi jogokat gyakoroló jogalanyra is. Ha jogszabály
a tulajdonosi jogok gyakorlását miniszterre vagy országos hatáskörű szerv vezetőjére bízza,
akkor a 2/A. § (1) bekezdése szerinti feltételeket értelemszerűen az általa irányított
minisztérium, illetve országos hatáskörű szerv, mint ajánlatkérő tekintetében kell vizsgálni.
32
A 2. §-hoz
A § a Kbt.-nek a fogalom-meghatározásokat tartalmazó 4. §-át javasolja kiegészíteni
új fogalom-meghatározásokkal.
1.)	A § (1) bekezdése egy új 2/A. ponttal javasolja kiegészíteni a Kbt. 4. §-át,
megadva az ország alapvető biztonsági érdekével kapcsolatos beszerzés fogalmának
definícióját. A hatályos Kbt. jelenleg nem definiálja az ilyen tárgyú beszerzéseket, amelyek
egyébként a 29. § (1) bekezdésének a) pontja alapján kivételt képeznek a Kbt. hatálya alól
(feltéve, hogy az Országgyűlés illetékes bizottsága a közbeszerzési törvény alkalmazását
kizáró előzetes döntést hozott). A Kbt. felhatalmazása alapján, a Kbt. 29. §-a (1)
bekezdésének a) pontja által szabályozott kivételi körre alkotott kormányrendelet, a 143/2004.
(IV. 29.) Korm. rendelet viszont definiálja az „ország alapvető biztonsági érdekével
összefüggő beszerzés” fogalmat. A Kbt. gyakorlati alkalmazása során értelmezési
bizonytalanságokat okozott, hogy az árvíz idején (a védekezési készültség időszakában)
történő beszerzések bele tartoznak-e az „ország alapvető biztonsági érdekével összefüggő
beszerzés” fogalomkörébe, és mint ilyenek kivételt képeznek-e a Kbt. hatálya alól. Erre
tekintettel vetődött fel annak szükségessége, hogy a 143/2004. (IV. 29.) Korm. rendelet
szerinti, az „ország alapvető biztonsági érdekével összefüggő beszerzés” fogalom-
meghatározást törvényi szintre kell felvinni, és egyben pontosítani is szükséges azt.
2.)	Az (1) bekezdés a dinamikus beszerzési rendszer definiálására is javaslatot tesz
(a Kbt. 4. §-ának új 2/C. ponttal történő kiegészítése). A közösségi irányelvek új
jogintézményként szabályozzák a dinamikus beszerzési rendszert. A „dinamikus beszerzési
rendszerek” irányelvi szabályozása lehetővé teszi a tagállamoknak, hogy teret engedjenek
ilyen rendszerek ajánlatkérői alkalmazására. A 2004/18/EK irányelv 1. cikkének (6)
bekezdése, illetve a 2004/17/EK irányelv 1. cikkének (5) bekezdése határozza meg - azonos
módon - a dinamikus beszerzési rendszer fogalmát, míg a 2004/18/EK irányelv 33. cikke,
illetve a 2004/17/EK irányelv 15. cikke tartalmazza az alapvető eljárási szabályokat.
Az irányelvi szabályok értelmében a dinamikus beszerzési rendszer olyan, gyakori
beszerzések lebonyolítására szolgáló, teljes mértékben elektronikus folyamat, amelynek
jellemzői - a piacon általában rendelkezésre álló formában - megfelelnek az ajánlatkérő által
meghatározott követelményeknek, és amelynek működése határozott idejű. A rendszer
érvényességi ideje alatt bármely olyan gazdasági szereplő (potenciális ajánlattevő) számára
nyitott, aki, illetve amely megfelel az alkalmasság szempontjainak és benyújtotta a
dokumentációnak megfelelő előzetes ajánlatát. A rendszer a szokásos árubeszerzések és
szolgáltatásmegrendelések teljesen elektronikus módon való lebonyolítását jelenti, amelynek
során a nyílt eljárás szabályait kell alapvetően követni a sajátosságokból eredő eltérésekkel.
A „dinamikus beszerzési rendszer” (fő szabály szerint legfeljebb négy évre
kiterjedő) alkalmazásának lényege: a rendszerbe bármely alkalmas és kizárással nem érintett
ajánlattevő folyamatosan bekerülhet a követelményeknek megfelelő ún. előzetes
ajánlattétellel (indikatív ajánlat, amely folyamatosan javítható). A konkrét közbeszerzési
igényeket, szerződéskötéseket megelőzően az ajánlatkérőnek egyszerűsített hirdetményt kell
közzétennie (felhívás a rendszerben való részvételre a konkrét ajánlatkérések előtt), majd
ajánlattételi felhívást kell küldenie a rendszerben résztvevő összes ajánlattevőnek az adott
szerződéskötés tekintetében az előzetes ajánlatukhoz képest a végső ajánlatuk megtételére.
33
Ez a beszerzési módszer lehetővé teszi az ajánlatkérő számára, hogy a már
kiválasztott ajánlattevők jegyzékének létrehozásával és az új ajánlattevőknek a csatlakozásra
adott lehetőséggel - a rendelkezésre álló elektronikus eszközök segítségével - az ajánlatok
különlegesen széles választékához jusson hozzá, és a széles körű verseny révén biztosítsa a
pénzeszközök optimális felhasználását.
A jogintézmény nevében szereplő „dinamikus” jelző arra utal egyrészről, hogy a
rendszerhez folyamatosan lehet csatlakozni (szemben a keretmegállapodással, amely esetében
az ajánlatkérő csak a megkötött keretmegállapodásban részes ajánlattevőkkel kötheti meg a
konkrét beszerzési igényét realizáló szerződést), másrészről a benyújtott ajánlatok is
folyamatosan javíthatóak, vagyis az ajánlat tartalma is változhat.
A dinamikus beszerzési rendszer alapvető újdonsága az, hogy teljes egészében
elektronikus rendszer: mind a felállítása során, mind a konkrét beszerzési igény realizálására
irányuló szerződések megkötése során kizárólag elektronikus eszközöket alkalmazhat az
ajánlatkérő.
A hatályos Kbt. nem ismeri és nem is szabályozhatta ezt az intézményt, hiszen a
korábbi közösségi irányelvek sem szabályozták azt. Jóllehet az új irányelvek alapján sem
kötelezettség ugyanakkor bevezetése, hanem csupán lehetőség, a Javaslat a rugalmasság és a
kellő mozgástér biztosítása érdekében a dinamikus beszerzési rendszer hazai bevezetését
indokoltnak tartja. A Javaslat ugyanakkor nem szabályozza a dinamikus beszerzési
rendszerrel kapcsolatos valamennyi eljárási kérdést részletesen, hanem a részletszabályok
tekintetében az alacsonyabb szinten történő szabályozásra tesz javaslatot. Ezt indokolja
egyrészről az elektronikus technikákból eredő gyakoribb módosítási igény (feltehetően
viszonylag gyakrabban kell módosítani, kiegészíteni a vonatkozó szabályrendszert az
elektronikus technikák fejlődéséhez történő hozzáigazítás céljából). Másrészről azt is látni
kell, hogy új jogintézményről van szó, így a gyakorlati tapasztalatok függvényében újabb és
újabb szabályok alkotásának szükségessége vetődhet fel. A szabályoknak a felmerült
igényekhez történő hozzáigazítása viszont könnyebb, amennyiben alacsonyabb szinten, azaz
kormányrendeleti szinten kerülnek elhelyezésre a szabályok, és nem törvényi szinten.
Törvényi szinten csak a garanciális szabályok elhelyezése indokolt. Az alacsonyabb szintű
szabályozás biztosítja, hogy kellően rugalmas szabályozás kialakítására kerülhessen sor.
A részletszabályok alacsonyabb szinten történő elhelyezése mellett vannak olyan
kérdések a dinamikus beszerzési rendszerrel kapcsolatban, amelyek mindenképpen törvényi
szintű szabályozást igényelnek: a Kbt.-ben az eljárási technika általános alkalmazhatósági
lehetőségét indokolt kimondani, továbbá a dinamikus beszerzési rendszer fogalmát
meghatározni. Ennek érdekében kerül sor a Kbt. 4. §-ának egy új 2/C. ponttal történő
kiegészítésére, illetve a 41. § új (4) bekezdésében, a 180. § új (5) bekezdésében (és 246. §-
ának új (4) bekezdésében, illetve 275. § új (5) bekezdésében) a dinamikus beszerzési rendszer
működtetése lehetőségének kimondására [Lásd: a Javaslat 17., 79., 101. és 114. §-át].
Egyben a Kbt. megadja a szükséges felhatalmazást a részletszabályok
kormányrendeletben történő meghatározására. [Lásd: Kbt. 404. §-a (1) bekezdésének új l)
pontját; Javaslat 130. § (1) bekezdés]
34
3.) A § (2) bekezdése egy új 3/A. ponttal javasolja kiegészíteni a Kbt. 4. §-át
meghatározva az elektronikus árlejtés fogalmát. A Javaslat azért nem az elektronikus árverés
kifejezést használja, mivel az adott jogintézmény lényegét (ti. nem az árak felfelé való
elmozdulására kerül sor) sokkal jobban kifejezi az árlejtés kifejezés, amely egyébként a
magyar jogban nem előzmények nélküli.
A 2004/18/EK és a 2004/17/EK irányelvek új jogintézményként szabályozzák az
elektronikus árlejtést. Az irányelvek alapján a tagállamok rendelkezhetnek arról, hogy az
ajánlatkérők és az ajánlattevők a közbeszerzések meghatározott körében ezt a technikát is
alkalmazhatják. A 2004/18/EK irányelv 1. cikkének (7) bekezdése, illetve a 2004/17/EK
irányelv 1. cikkének (6) bekezdése adja meg - azonos módon - az elektronikus árlejtés
definícióját, az alapvető eljárási szabályokat pedig a 2004/18/EK irányelv 54. cikke, illetve a
2004/17/EK irányelv 56. cikke tartalmazza.
Az elektronikus árlejtés az irányelvek értelmében egy olyan ismétlődő folyamat,
amelynek során - a nyílt, a meghívásos vagy meghatározott tárgyalásos, illetve egyéb
eljárásban benyújtott ajánlatok előzetes és teljes értékelését követően - elektronikus úton
történik az újabb árajánlatok, illetve egyéb számszerűsíthető ajánlati feltételek megtétele,
amelyek automatikus módon kerülnek rangsorolásra. Egyes szolgáltatásnyújtásra és egyes
építési beruházásra irányuló szerződések, amelyek tárgya szellemi teljesítmény, például
építési terv, nem képezhetik elektronikus árlejtés tárgyát.
Az irányelvek az elektronikus árlejtéssel egy új, eddig nem létező eljárási „fajtát”
vezettek be. Az irányelvek az eljárást csak keretjelleggel szabályozzák, a részletszabályokat a
tagállamok dolgozzák ki. Az elektronikus árlejtés alkalmazható a nyílt, a meghívásos és egyes
hirdetménnyel induló tárgyalásos eljárásokban. Az ajánlatkérő, mielőtt elektronikus árlejtést
tartana, a meghatározott bírálati szempontokkal (legalacsonyabb összegű
ellenszolgáltatás/összességében legelőnyösebb ajánlat) és az azok tekintetében rögzített
súlyozással összhangban elvégzi az ajánlatok teljes körű első értékelését. Minden, elfogadható
ajánlatot benyújtó ajánlattevőt elektronikus úton egyidejűleg fel kell hívni arra, hogy nyújtson
be újabb árajánlatot és/vagy egyéb számszerűsíthető ajánlati feltételeket, amelyeknek az előző
ajánlathoz képest a licitáláshoz szükséges minimális eltéréssel kell rendelkezniük. Az
ajánlatkérő köteles az elektronikus árlejtés minden szakaszában az összes ajánlattevőt
haladéktalanul megfelelő információval ellátni annak érdekében, hogy az ajánlattevő
bármikor meggyőződhessen relatív rangsorolásáról.
Az ajánlatkérő az elektronikus árlejtést akkor zárja le, ha elérkezett az árlejtésben
való részvételre irányuló felhívásban előre megállapított nap/időpont; ha nem kap több olyan
új árajánlatot vagy egyéb új számszerűsíthető ajánlati feltételt, amely megfelelne a minimális
eltérésre vonatkozó követelményeknek; illetve ha az elektronikus árlejtésben való részvételre
vonatkozó felhívásban megállapított árlejtési szakaszok befejeződtek.
A hatályos Kbt. nem ismeri és nem is szabályozhatta ezt az intézményt, hiszen a
korábbi közösségi irányelvek sem szabályozták azt. A Javaslat - a közösségi jog által
biztosított lehetőségre is tekintettel - az elektronikus árlejtés bevezetésére tesz javaslatot, és
ehhez kapcsolódóan definiálja annak fogalmát. (A részletes szabályok ugyanakkor -
hasonlóan a dinamikus beszerzési rendszerhez - alacsonyabb szintű jogszabályban kerülnek
rögzítésre.)
35
4.)	A (2) bekezdéssel megállapítandó 3/B. pont a 2004/18/EK irányelv 1. cikke (15)
bekezdésének d) pontjában foglalt rendelkezés, míg a 3/C. pont a 2004/18/EK irányelv 1.
cikkének (13) bekezdésében, illetve a 2004/17/EK irányelv 1. cikkének (12) bekezdésében
foglalt rendelkezések átvételére irányul.
A Kbt. 4. §-ának új 3/B. pontja az elektronikus hírközlési szolgáltatás fogalmát
definiálja. A 2004/18/EK irányelv értelmében a „távközlési szolgáltatás olyan szolgáltatás,
amely teljes egészében vagy részben a nyilvános távközlő hálózaton történő jelátvitelből és -
irányításból áll, kivéve a műsorterjesztést és a televíziószolgáltatást.” (Az irányelv e fogalmat
a 13. cikkben, az 57. cikk a) pontjában és a 68. cikk b) pontjában foglalt rendelkezésekre
tekintettel definiálja.) A régi irányelvek e kifejezést nem definiálták, vagyis új elemről van
szó, összefüggésben a közszolgáltatói szektorban bekövetkezett, a releváns ágazatok és
releváns tevékenységek változásával. A hatályos Kbt. a távközlési szolgáltatás fogalmát nem,
csupán a nyilvános elektronikus hírközlési szolgáltatás fogalmát definiálja. (A Kbt. az
elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény és a végrehajtására kiadott rendeletek
terminológiájával összhangban nem a távközlés kifejezést használja, hanem az elektronikus
hírközlés fogalmát.) A Kbt. 4. §-ának hatályos 27. pontja alapján a nyilvános elektronikus
hírközlési szolgáltatás olyan, más részére általában ellenszolgáltatás fejében végzett
szolgáltatás, amely teljesen vagy nagyrészt jeleknek nyilvános elektronikus hírközlő
hálózatokon történő átviteléből, és ahol ez értelmezhető, irányításából áll, de nem foglalja
magában a nyilvános elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások
felhasználásával továbbított tartalmat szolgáltató vagy ilyen tartalom felett szerkesztői
ellenőrzést gyakorló szolgáltatásokat, valamint nem foglalja magában az információs
társadalommal összefüggő, más jogszabályokban meghatározott szolgáltatásokat, amelyek
nem elsősorban a nyilvános elektronikus hírközlő hálózatokon történő jeltovábbításból állnak;
kivéve továbbá a műsorterjesztési és műsorszétosztási szolgáltatást.
Az elektronikus hírközlésről szóló törvény 188. §-ának 13. pontja definiálja az
elektronikus hírközlési szolgáltatást: olyan, más részére általában ellenszolgáltatásért végzett
szolgáltatás, amely teljesen vagy nagyrészt jeleknek elektronikus hírközlő hálózatokon
történő átviteléből, és ahol ez értelmezhető, irányításából áll, de nem foglalja magában az
elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások felhasználásával
továbbított tartalmat szolgáltató vagy ilyen tartalom felett szerkesztői ellenőrzést gyakorló
szolgáltatásokat, valamint nem foglalja magában az információs társadalommal összefüggő,
más jogszabályokban meghatározott szolgáltatásokat, amelyek nem elsősorban az
elektronikus hírközlő hálózatokon történő jeltovábbításból állnak.
A Kbt. 4. §-ának a távközlési - a magyar terminológia szerint az elektronikus
hírközlési - szolgáltatás fogalmával való kiegészítésére tehát jogharmonizációs
kötelezettségeinkre tekintettel került sor, ugyanakkor a Javaslat - a nyilvános elektronikus
hírközlő hálózat fogalmához hasonlóan - az elektronikus hírközlésről szóló törvényre
utalással adja meg a fogalom-meghatározást.
5.)	A 4. § új 3/C. pontja az elektronikus út fogalmát adja meg. A 2004/18/EK
irányelv 1. cikkének (13) bekezdése és a 2004/17/EK irányelv 1. cikkének (12) bekezdése új
elemként - az e-közbeszerzés, az elektronikus technikák alkalmazhatóságának szabályozása
jegyében - szabályozza az elektronikus út fogalmát is. Az elektronikus út - az irányelvek
értelmében - elektronikus berendezés használatát jelenti olyan adatok feldolgozására (ideértve
a digitális tömörítést is) és tárolására, amelyek továbbítása, átadása és átvétele vezetéken,
rádióhullámon, optikai vagy egyéb elektromágneses úton történik.
36
A hatályos Kbt. nem határozza meg az elektronikus út fogalmát, jóllehet a Kbt.
lehetőséget biztosít arra, hogy a közbeszerzési eljárás során egyes eljárási cselekmények
elektronikus úton is gyakorolhatóak legyenek [Kbt. 20. § (1) bekezdés]. A hatályos Kbt. tehát
nem határozza meg, hogy mit jelent az elektronikus út, illetve, hogy milyen részletes eljárási
szabályok, feltételek mellett van lehetőség az elektronikus eljárásra, hanem a részletes
szabályozást alacsonyabb szintű jogszabályra utalta.
A Kbt. 404. §-a (1) bekezdésének e) pontja adott felhatalmazást kormányrendelet
alkotására az e-közbeszerzés tárgykörében: az elektronikusan gyakorolható eljárási
cselekmények szabályainak, valamint az elektronikus úton történő beszerzés szabályainak
kormányrendeletben történő szabályozására. E felhatalmazás alapján született meg a
167/2004. (V. 25.) Korm. rendelet a közbeszerzési eljárásokban elektronikusan gyakorolható
eljárási cselekmények szabályairól és az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerről, amely a
közbeszerzési eljárás során elektronikusan gyakorolható egyes eljárási cselekmények (pl. a
közbeszerzési hirdetmények közzétételére irányuló kérelmek és a hirdetmények elektronikus
úton történő benyújtásának, a dokumentáció elektronikus úton történő rendelkezésre
bocsátásának, az ajánlatok és részvételi jelentkezések elektronikus úton történő
benyújtásának) részletes szabályait tartalmazza. Az elektronikus út fogalmát a
kormányrendelet meghatározza. A kormányrendelet 5. §-ának f) pontja alapján elektronikus
útnak minősül az elektronikus adatfeldolgozást, -tárolást, illetőleg -továbbítást végző
vezetékes, rádiótechnikai, optikai vagy más elektromágneses eszközök alkalmazása. A
kormányrendeletbeli fogalom az új irányelvre is tekintettel került meghatározásra. Indokolt
ugyanakkor az e-közbeszerzési lehetőségeknek a Kbt.-ben való nagyobb mértékű
megjelenésére tekintettel törvényi szinten definiálni e fogalmat.
6)	A § (3) bekezdése a Kbt. 4. §-ának 5. pontja által szabályozott európai szabvány
fogalmát javasolja pontosítani a 2004/18/EK irányelv VI. melléklete 2. pontjának 2. francia
bekezdésében és a 2004/17/EK irányelv XXI. melléklete 2. pontjának 2. francia bekezdésében
foglalt rendelkezésekkel való összhang megteremtése érdekében.
7)	A § (4) bekezdése a Kbt. 4. §-át egy új 9/A. ponttal javasolja kiegészíteni
meghatározva a hálózati végpont fogalmát. E rendelkezés a 2004/18/EK irányelv 1. cikke (15)
bekezdésének b) pontjában foglalt rendelkezéssel való összhang megteremtésére irányul. Az
irányelv a hálózati végpont fogalmát a 13. cikkben, az 57. cikk a) pontjában és a 68. cikk b)
pontjában foglalt rendelkezésekre tekintettel definiálja. Az irányelv értelmében hálózati
végpont minden olyan fizikai csatlakozás és annak műszaki hozzáférési specifikációi, amely a
nyilvános távközlő hálózat részét képezi, és a nyilvános hálózathoz való hozzáféréshez,
valamint az azon keresztül folytatott hatékony kommunikációhoz szükséges. A régi
irányelvek e kifejezést nem definiálták, vagyis új elemről van szó, összefüggésben a
közszolgáltatói szektorban bekövetkezett, a releváns ágazatok és releváns tevékenységek
változásával.
A hatályos Kbt. sem definiálja a hálózati végpont fogalmát. Az elektronikus
hírközlésről szóló törvény 188. §-a ugyanakkor definiálja e fogalmat: az a fizikai és logikai
csatlakozási pont vagy rádiós csatlakozási felület, amelyen keresztül a szolgáltató hozzáférést
nyújt egy elektronikus hírközlő hálózathoz (37. pont). A Javaslat kiegészíti a Kbt.-t a hálózati
végpont fogalmával, ugyanakkor a nyilvános elektronikus hírközlő hálózat fogalmához
hasonlóan az elektronikus hírközlésről szóló törvényre utalással adja meg a kérdéses fogalom-
meghatározást.
37
8.)	A § (5) bekezdése a Kbt. 4. §-át egy új 11/A. ponttal egészíti ki, meghatározva az
írásbeliség fogalmát. A rendelkezés a 2004/18/EK irányelv 1. cikkének (12) bekezdésében és
a 2004/17/EK irányelv 1. cikkének (11) bekezdésében foglalt rendelkezésekkel teremti meg
az összhangot. Az irányelvek új elemként meghatározzák az „írásbeli”, „írásban”
fogalmakat, a következő módon: „bármely, szavakból vagy számjegyekből álló kifejezés,
amely olvasható, reprodukálható, majd közölhető. Tartalmazhat elektronikus úton továbbított
és tárolt adatokat is.” Az irányelvek egyébként korábban is használták az írásban, illetve az
írásbeli kifejezéseket [lásd pl.: 93/36/EGK irányelv 1. cikk a) pont, 7. cikk (2) bekezdés, 27.
cikk], jóllehet azokat nem definiálták, továbbá a korábbi szóhasználat alapján az írásbeliség
fogalmába nem tartozott bele az adatok elektronikus úton történő továbbítása és tárolása.
A hatályos Kbt. nem határozza meg az írásban, illetve az írásbeli fogalmat,
ugyanakkor a 20. § (1) bekezdése lehetőséget biztosít az eljárási cselekmények elektronikus
úton történő gyakorlására. A részletszabályokat viszont nem a Kbt., hanem a közbeszerzési
eljárásokban elektronikusan gyakorolható eljárási cselekmények szabályairól és az
Elektronikus Közbeszerzési Rendszerről szóló 167/2004. (V. 25.) Korm. rendelet adja meg.
Megemlítendő, hogy az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény 3. §-
ának (1) bekezdése kimondja, hogy elektronikus aláírás, illetve dokumentum elfogadását -
beleértve a bizonyítási eszközként történő alkalmazást - megtagadni, jognyilatkozat tételére,
illetve joghatás kiváltására való alkalmasságát kétségbe vonni nem lehet kizárólag amiatt,
hogy az aláírás, illetve dokumentum elektronikus formában létezik. Ugyanezen § (3)
bekezdése pedig a bírósági eljárások - ezeken belül mind a peres mind a nemperes eljárások -
tekintetében kimondja az (1) bekezdés alkalmazását, az elektronikus dokumentumok
bizonyítási eszközként történő felhasználása esetén. Az egyes konkrét eljárási
cselekményekkel kapcsolatban (ezen elsősorban az iratok beadását kell érteni) azonban a
törvény kiköti, hogy ezek tekintetében az elektronikus forma kizárólagos használata csak a
vonatkozó eljárási jogszabály alapján megengedett. A (4) bekezdés hasonló rendelkezéseket
tartalmaz az államigazgatási eljárások tekintetében. Az (5) bekezdés a (3)—(4) bekezdések
tekintetében kimondja, hogy a vonatkozó jogszabályokban előírt írásos formának megfelel az
elektronikus irat, vagyis az elektronikusan aláírt elektronikus dokumentum is. Így az adott
jogszabályban nem kell külön deklarálni, hogy az „írásban” szó alatt az elektronikus formát is
érteni kell. Az egyes eljárásokban használt írásbeliség elektronikus formában való
megengedése tehát e bekezdés rendelkezései alapján kerül a magyar jogrendszerbe.
Tekintettel ugyanakkor arra, hogy az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény
csak a bírósági és az államigazgatási eljárások tekintetében rendelkezik arról, hogy az írásban
szó alatt az elektronikus formát is érteni kell, a közbeszerzési eljárások tekintetében viszont
nem tartalmaz ilyen rendelkezést (hiszen a közbeszerzési eljárás nem minősül sem bírósági
eljárásnak, sem államigazgatási eljárásnak), indokolt, hogy a Kbt. értelmező rendelkezései
körében az írásban, illetve az írásbeli fogalom meghatározásra kerüljön. [E fogalmat a
167/2004. (V. 25.) Korm. rendelet sem definiálja.]
9.)	A § (6) bekezdése a Kbt. 4. §-ának 13. pontja által szabályozott kizárólagos jog
fogalmát javasolja pontosítani. A Kbt. 125. §-a (2) bekezdésének b) pontja [és 225. § (1)
bekezdésének b) pontja] alkalmazása során ugyanis problémát okozott, hogy a Kbt. 4. §-ának
13. pontja alapján a kizárólagos jognak jogszabályon, illetve közigazgatási határozaton kell
alapulnia.
38
A Kbt. 125. §-a (2) bekezdésének b) pontja és 225. § (1) bekezdésének b) pontja a
hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás azon jogcímét szabályozza, amikor a szerződést
műszaki-technikai sajátosságok, művészeti szempontok vagy kizárólagos jogok védelme miatt
kizárólag egy meghatározott szervezet, személy képes teljesíteni, és így nincs lehetőség a
versenyre. A Kbt. 4. §-ának 13. pontjában adott definíció kizárja a polgári jogviszonyon
alapuló kizárólagosság esetköreit a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazhatósági
köréből. Erre tekintettel pontosítja a Javaslat a Kbt. 4. §-ának 13. pontjában szereplő
definíciót, egyértelművé téve, hogy a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás esetében a
kizárólagos jognak nem kell jogszabályon, vagy közigazgatási határozaton alapulnia. E
pontosítással egyértelművé válik az is, hogy a tárgyalásos eljárás ezen jogcímének
alkalmazása során a kizárólagos jognak kifejezetten egy meghatározott személy vagy
szervezet esetében kell fennállnia (szemben a 4. § 13. pontja szerinti fogalom-
meghatározással, amely lehetőséget biztosít arra, hogy ne csak egy, hanem több, de
korlátozott számú személy vagy szervezet vonatkozásában álljon fenn a kizárólagos jog). E
pontosítás a közösségi joggal összhangban áll. Indokolt azonban felhívni a figyelmet arra is,
hogy önmagában a kizárólagos jog fennállása nem alapozza meg a hirdetmény nélküli
tárgyalásos eljárás fenti esetének alkalmazását, teljesülnie kell ugyanis annak a feltétlenek is,
miszerint a szerződést kizárólag egy meghatározott szervezet, személy képes teljesíteni.
10.) A § (7) bekezdése a Kbt. 4. §-a 15. pontjának módosításával a közbeszerzési
műszaki leírás fogalmát szabályozza újra, elsősorban jogharmonizációs kötelezettségünk
teljesítése érdekében. A közbeszerzési műszaki leírásra vonatkozó közösségi jogi
rendelkezések a korábbi irányelvekben foglalt rendelkezésekhez képest több ponton is
jelentősen módosításra kerültek. A műszaki leírásra vonatkozó szabályokat a 2004/18/EK
irányelv 23. cikke és VI. melléklete, illetve a 2004/17/EK irányelv 34. cikke és XXI.
melléklete tartalmazza. A műszaki leírásoknak az új irányelvek VI. és XXI. mellékletében
meghatározott fogalma két aspektusban tér el a korábbi irányelvek által használt fogalomtól.
Az új irányelvekben egyrészt külön került meghatározásra a szolgáltatásmegrendelés és
árubeszerzés tekintetében, valamint az építési beruházás tekintetében irányadó műszaki leírás
definíció, másrészt pedig mindkét esetben kiemelésre került a környezetvédelmi teljesítmény
színvonala, és a fogyatékossággal élő személyek számára való elérhetőség szempontja.
A 2004/18/EK irányelv VI. melléklete 1. pontjának a) pontja, illetve a 2004/17/EK
irányelv XXI. melléklete 1. pontjának a) pontja adja meg az építési beruházások esetében
irányadó műszaki leírás fogalmat. Ennek értelmében: „azoknak a műszaki előírásoknak az
összessége, amelyek különösen az ajánlattételhez szükséges dokumentációban szerepelnek, és
amelyek meghatározzák valamely anyag, termék vagy áru tekintetében megkövetelt
jellemzőket, és lehetővé teszik az anyag, a termék vagy az áru oly módon történő leírását,
hogy az megfeleljen az ajánlatkérő által igényelt rendeltetésnek. E jellemzők közé tartozik a
környezetvédelmi teljesítmény színvonala, a valamennyi követelménynek (többek között a
fogyatékossággal élő személyek számára való elérhetőségnek) megfelelő kialakítás és a
megfelelőség-értékelés, a teljesítmény, a biztonság és a méretek, beleértve a
minőségbiztosítási eljárásokat, a terminológiát, a jeleket, a vizsgálatot és vizsgálati
módszereket, a csomagolást, a jelölést és címkézést, a használati utasítást, valamint a gyártási
folyamatokat és módszereket. Tartalmazzák továbbá a tervezésre és a költségekre vonatkozó
szabályokat, a munkák vizsgálatára, ellenőrzésére és átvételére vonatkozó feltételeket, az
építési eljárásokat, illetve technológiákat, valamint minden olyan egyéb műszaki feltételt,
amelyet az ajánlatkérőnek módjában áll általános vagy különös rendelkezésekkel előírni az
elkészült munka és azon anyagok vagy alkatrészek tekintetében, amelyeket az magában
foglal.”
39
A 2004/18/EK irányelv VI. melléklete 1. pontjának b) pontja, illetve a 2004/17/EK
irányelv XXI. melléklete 1. pontjának b) pontja adja meg az árubeszerzés, illetve a
szolgáltatásmegrendelés esetében irányadó műszaki leírás fogalmat. Ennek értelmében: „az a
dokumentációban szereplő leírás, amely meghatározza a termék, illetve szolgáltatás
tekintetében megkövetelt jellemzőket, így a minőség színvonalát, a környezetvédelmi
teljesítmény színvonalát, a valamennyi követelménynek (többek között a fogyatékossággal
élő személyek számára való elérhetőségnek) megfelelő kialakítást, továbbá a
megfelelőségértékelést, a teljesítményt, a termék rendeltetését, a biztonságot és a méreteket,
beleértve a termék kereskedelmi nevére, a terminológiára, a jelekre, a vizsgálatra és vizsgálati
módszerekre, a csomagolásra, a jelölésre és címkézésre, a használati utasításra, a gyártási
folyamatokra és módszerekre, valamint a megfelelőség-értékelési eljárásokra vonatkozó
követelményeket”.
Tekintettel arra, hogy a Kbt. közbeszerzési műszaki leírás fogalmára vonatkozó
rendelkezése a régi irányelvi rendelkezésekkel összhangban került kialakításra, nem
tartalmazza azokat az elemeket, amelyeket az új irányelvek e téren bevezetettek, így például
nem tartalmazza a környezetvédelmi teljesítmény színvonalának szempontját, illetőleg a
fogyatékossággal élő személyek számára való elérhetőség szempontját.
11.)	A (8) bekezdés a Kbt. 4. §-ának hatályos 17. pontja által szabályozott „közös
műszaki leírás” kifejezést a „közös műszaki előírás” kifejezésre javasolja lecserélni, és egyben
-	az irányelvi rendelkezésekre tekintettel - új definíciót is ad e fogalomra. Az új rendelkezés a
2004/18/EK irányelv VI. mellékletének 4. pontjával és a 2004/17/EK irányelv XXI.
mellékletének 4. pontjával való összhang megteremtésére irányul.
12.)	A (9) bekezdés ugyancsak a közbeszerzési műszaki leírás tárgykörébe tatozó
kérdéskör újra szabályozására irányul, és a Kbt. 4. §-át egy új 23/A. ponttal javasolja
kiegészíteni. Az új irányelvek által bevezetett, és a 2004/18/EK irányelv VI. melléklete 5.
pontja, valamint a 2004/17/EK irányelv XXI. melléklete 5. pontja által definiált „műszaki
ajánlás” fogalmát definiálja a 23/A. pont.
13.)	A § (11) bekezdése a postai szolgáltatás (4. § új 30A. pontja), valamint a postai
szolgáltatástól eltérő szolgáltatás (4. § új 30B. pontja) fogalmának meghatározását
tartalmazza. Ezek definiálására azért van szükség, mert a közszolgáltató szervezetek
közbeszerzéseit szabályozó 2004/17/EK irányelv a postai irányelvtől - és így a magyar
Postatörvénytől - eltérő definíciókat tartalmaz e tekintetben.
A postáról szóló 2003. évi CI. törvény értelmében postai küldemény a külön
jogszabályban meghatározott tömeg- és mérethatároknak megfelelő - a küldeményen, annak
burkolatán vagy az ahhoz tartozó listán megcímzett - küldemény; a postai szolgáltatás pedig
olyan hírközlési szolgáltatás, amely a postai küldemény felvételére, szükség szerinti
feldolgozására, továbbítására és kézbesítésére, illetve - együttesen vagy részben - az ezeknek
megfelelő műveletek elvégzésére irányul ellenszolgáltatás fejében. Postai szolgáltatásnak
minősül a dokumentumcsere is.
Ettől a Javaslatban szereplő postai szolgáltatás fogalma - a 2004/17/EK irányelv
vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően - annyiban tér el, hogy a postai küldemény
fogalmának vonatkozásában a Postatörvényben meghatározott tömeghatárok nem
érvényesülnek.
40
A postai szolgáltatástól eltérő szolgáltatás fogalmának meghatározásakor az
irányelvben megjelölt tevékenységek kerültek taxatív jelleggel felsorolásra, hiszen a
Postatörvényben postai szolgáltatásnak nem minősülő postai tevékenységként meghatározott
szolgáltatások köre eltér az irányelvben megjelöltektől.
Így a Kbt. alkalmazásában a Javaslat értelmében postai szolgáltatástól eltérő
szolgáltatásnak minősülnek a postaszolgálat-irányítási szolgáltatások (a postai feladást
megelőző és a kézbesítést követő küldeményrendező szolgáltatások); az elektronikus postával
összefüggő és teljes mértékben elektronikus úton nyújtott hozzáadott-értékű szolgáltatások
(beleértve kódolt dokumentumok elektronikus úton történő biztonságos továbbítását, a
címkezelési szolgáltatásokat és ajánlott elektronikus levelek továbbítását is); a 30/A. pont alá
nem tartozó postai küldeményhez (így például címzés nélküli közvetlen küldeményhez)
kapcsolódó szolgáltatások; a 3. melléklet 6. csoportjában és a 174. § b) pontjában
meghatározott pénzügyi szolgáltatások, beleértve különösen a postautalvány-szolgáltatásokat,
a postai készpénz-átutalási tevékenységet, postai pénzforgalmi közvetítői tevékenységet; a
bélyeggyűjtői (filatéliai) szolgáltatások; és a postai küldeményekkel kapcsolatos logisztikai
szolgáltatások (a fizikai kézbesítést, illetőleg a raktározást egyéb, nem postai funkciókkal
vegyítő szolgáltatások).
14.)	A § (12) bekezdése a Kbt.-nek a Javaslattal megállapítandó új 17/A. §-ához
kapcsolódva határozza meg a szociális foglakoztatási engedéllyel rendelkező szervezet
fogalmát. A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény
közeljövőben az Országgyűléshez benyújtandó módosítása be kívánja vezetni a szociális
foglalkoztatási engedéllyel rendelkező szervezet fogalmát, amelyre vonatkozó jogszabályi
rendelkezések 2006. július 1-jén lépnének hatályba. A szociális foglalkoztatás személyi és
tárgyi feltételeit, engedélyezésének és szakmai ellenőrzésének szabályait külön jogszabály
tartalmazná: kormányrendeleti szinten kerülnének megállapításra a szociális foglalkoztatás
engedélyezésének és ellenőrzésének, valamint a szociális foglalkoztatási támogatás
igénylésének és a támogatás felhasználása ellenőrzésének szabályai, míg miniszteri rendelet
tartalmazná a szociális foglalkoztatás személyi és tárgyi feltételeit.
15.)	A (13) bekezdés két definícióval egészíti ki a Kbt. 4. §-át: egyrészről definiálja
a versenypárbeszéd fogalmát, másrészről definiálja a védett foglalkoztató fogalmát.
A versenypárbeszéd fogalma a Kbt. 4. §-ának új 36/A. pontjában jelenik meg. A
klasszikus ajánlatkérők közbeszerzési eljárásait szabályozó irányelv, a 2004/18/EK irányelv
új eljárási lehetőségként szabályozza az ún. versenypárbeszédet (competitive dialogue,
dialogue compétitif, wettbewerbliche Dialog). A versenypárbeszéd fogalmát az irányelv 1.
cikke 11. pontjának c) pontja határozza meg. Ennek értelmében a versenypárbeszéd olyan
eljárás, amelyben valamennyi érdekelt részvételi jelentkezést nyújthat be, és amelynek
keretében az ajánlatkérő tárgyalásokat folytat az általa - az irányelvben foglalt feltételeknek
megfelelően - kiválasztott részvételre jelentkezőkkel. Az ajánlatkérő és a jelentkezők közötti
tárgyalások célja az ajánlatkérőnek a közbeszerzés tárgyával kapcsolatban támasztott
követelményeinek megfelelő egy vagy több olyan változat meghatározása, amely alapján a
kiválasztott jelentkezők ajánlatot tehetnek. Az irányelv értelmében a tagállamok bevezethetik
ezt az eljárási lehetőséget, ugyanakkor a tagállamok dönthetnek úgyis, hogy nem teszik
lehetővé ajánlatkérőik számára e technika alkalmazását. Mivel a Javaslat az irányelvi
lehetőséggel élve bevezetni javasolja a versenypárbeszéd intézményét, így a
versenypárbeszéd fogalmának definiálása is szükségessé vált.
41
Az irányelv 29. cikkének (1) bekezdése alapján a versenypárbeszéd alkalmazására
kizárólag a különösen összetett szerződések, közbeszerzések esetében kerülhet sor. Az
irányelv a versenypárbeszéd fogalmának meghatározása körében a „különösen összetett”
szerződést is definiálja. Egy szerződés akkor minősül különösen összetettnek, amennyiben az
ajánlatkérő
a)	„objektíve nincs abban a helyzetben, hogy a 23. cikk (3) bekezdésének b), c) vagy
d) pontjával összhangban meghatározza azokat a műszaki eszközöket, amelyek igényeinek
vagy céljainak megfelelnek” illetőleg
b)	„objektíve nincs abban a helyzetben, hogy meghatározza egy projekt jogi és/vagy
pénzügyi feltételeit”.
A Kbt. 4. §-ának új 36/A. pontja aAz irányelvi fogalom-meghatározásnak
megfelelően definiálja a versenypárbeszéd fogalmát. Ugyanakkor a „különösen összetett
szerződés, közbeszerzés” fogalmát nem a fogalom-meghatározások körében adja meg a Kbt.,
hanem a versenypárbeszédre vonatkozó részletes eljárási rendelkezések között, a
versenypárbeszéd alkalmazásának előfeltételeit meghatározó rendelkezések körében [lásd a
Javaslat 51. §-ával megállapítandó 123/A. § (1) bekezdését.]
16.) A Kbt. 4. §-ának új 36/B. pontja által szabályozott védett foglalkoztató fogalom
a Javaslat 7. §-a által bevezetésre kerülő, és a Kbt. új 17/A. §-a által szabályozott, az ún.
védett foglalkoztatók számára fenntartott szerződések alkalmazásához szükséges.
A védett foglalkoztató, illetőleg védett szervezeti szerződést kötött szervezet
fogalmát a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható
költségvetési támogatásáról szóló 177/2005. (IX. 2.) Korm. rendelet és a megváltozott
munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditáci ójának, továbbá az
akkreditált munkáltatók ellenőrzésének szabályairól szóló 176/2005. (IX. 2.) Korm. rendelet -
a vonatkozó közösségi jogi követelményeket is szem előtt tartva - határozzák meg. A
hivatkozott kormányrendeletek meghatározzák a megváltozott munkaképességű
munkavállaló, illetve a védett foglalkoztató fogalmát, a védett foglalkozatóvá minősítés,
valamint a védett szervezeti szerződés megkötésének feltételeit.
A 3. §-hoz
A Kbt. hatályos 9. §-ának (1) bekezdése szerint a közösségi értékhatárt elérő vagy
meghaladó értékű (bármilyen tárgyú) közbeszerzés esetén az ajánlatkérő köteles a
közbeszerzési eljárásba hivatalos közbeszerzési tanácsadót bevonni. A Javaslat ezt a
kötelezettséget kiterjeszteni javasolja az újonnan bevezetendő versenypárbeszéd intézményére
is, vagyis versenypárbeszéd lefolytatása esetén értékhatártól függetlenül kötelező lesz
hivatalos közbeszerzési tanácsadót bevonni az eljárás lefolytatásába. A kötelezettség
kiterjesztésének indoka az, hogy egy teljesen új, a hatályos törvény által szabályozott
eljárásoktól nagymértékben eltérő eljárástípusról van szó, amelynek alkalmazása fokozott
figyelmet, a közbeszerzési szabályozás alapos, átfogó ismeretét kívánja meg az
ajánlatkérőktől. Az ilyen eljárások minél gördülékenyebb, a jogszabályoknak leginkább
megfelelő lebonyolítását nagyban segít(het)i a hivatalos közbeszerzési tanácsadónak, mint a
közbeszerzési eljárások lefolytatásával kapcsolatos munka szakmai segítőjének a bevonása.
42
A hivatalos közbeszerzési tanácsadókra vonatkozó hatályos rendelkezések alapján
nem volt egyértelmű a jogalkalmazók számára, hogy a hivatalos közbeszerzési tanácsadónak
függetlennek kell-e lennie az ajánlatkérőtől, vagy bevonható-e a közbeszerzési eljárásba olyan
hivatalos közbeszerzési tanácsadó is, aki az ajánlatkérő saját alkalmazottja, és mint ilyen
szervezetileg nem független az ajánlatkérőtől. Mivel a hatályos szabályozás e tekintetben a
gyakorlatban értelmezési nehézségeket eredményezett, a Javaslat a Kbt. 9. §-a (1)
bekezdésének módosításával egyértelművé kívánja tenni, hogy az Európai Unióból származó
forrásból támogatott közbeszerzések esetében az ajánlatkérő csak független közbeszerzési
tanácsadót vonhat be, míg egyéb esetekben a függetlenség általános követelménye nem áll
fenn, az ajánlatkérő a vele munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló
személyt is bevonhat hivatalos közbeszerzési tanácsadóként az eljárásba. Ugyanakkor ez
utóbbi esetben is érvényesíteni kell a bevonandó hivatalos közbeszerzési tanácsadóval
szemben az ajánlatkérő nevében eljáró, az ajánlatkérő által a közbeszerzési eljárásba bevont
személyekkel szemben meghatározott összeférhetetlenségi követelményeket, hiszen a saját
alkalmazott hivatalos közbeszerzési tanácsadó esetében is fontos, hogy olyan személy ne
járjon el a közbeszerzési eljárás előkészítése, illetve lefolytatása során az ajánlatkérő nevében,
aki (amely) egyébként abban az adott közbeszerzési eljárásban például ajánlattevőként
megjelenik. Erre tekintettel rendelkezik úgy a Kbt. 9. §-ának Javaslattal megállapítandó (1)
bekezdése, hogy a Kbt. 10. §-ának (1)—(2) bekezdése szerinti követelményeket
mindenesetben alkalmazni kell a hivatalos közbeszerzési tanácsadóval szemben.
A differenciált szabályozás indoka, hogy az Európai Unióból származó forrásból
támogatott közbeszerzések esetében különösen fontos a közbeszerzési eljárások szakszerű
lebonyolítása, mivel a támogatások felhasználása során észlelt bármilyen jellegű
szabálytalanság - ideértve a közbeszerzési eljárás lefolytatása során történt
szabálytalanságokat is - a tagállam számára pénzvisszafizetéssel járhat az Európai Unió felé.
E lehetséges következményből kiindulva a jogszabály-elékészítő úgy ítélte meg, hogy az
alkalmazott utasíthatóságára való tekintettel garanciális szempontból indokolt az Európai
Uniós forrásból megvalósítandó beszerzések esetében az ajánlatkérőtől független hivatalos
közbeszerzési tanácsadó alkalmazása.
A Javaslat továbbá egyértelművé teszi, hogy a hivatalos közbeszerzési tanácsadónak
a Kbt. 8. §-ának (1) bekezdése szerinti három szakértelem (a közbeszerzés tárgya szerinti,
közbeszerzési és pénzügyi szakértelem) közül közbeszerzési szakértelemmel - amely a
közbeszerzési eljárás lefolytatására vonatkozó előírások ismeretét, valamint az ebben szerzett
gyakorlatot jelenti - kell rendelkeznie és ezt kell biztosítania a közbeszerzési eljárás során.
Azt is fontos ugyanakkor hangsúlyozni, hogy a hivatalos közbeszerzési tanácsadó a
közbeszerzési tanácsadás keretében kizárólag olyan tevékenységet végezhet, amelynek
ellátására szakképesítéssel, illetve szakmai jogosultsággal rendelkezik. Így például az ügyvédi
tevékenység körébe eső tevékenységet csak olyan hivatalos közbeszerzési tanácsadó fejthet
ki, aki jogosult ügyvédi tevékenység folytatására. Ugyanígy mérnöki tevékenység körébe eső
tevékenységet csak az fejthet ki hivatalos közbeszerzési tanácsadás keretében, aki ilyen
tevékenység folytatására egyébként is jogosult. Mindennek Kbt.-ben történő külön
kimondására ugyanakkor a Javaslat nem tesz javaslatot, mivel ez egyrészről egyértelműen
következik a szakmagyakorlás feltételeit meghatározó ágazati jogszabályokból, másrészről a
Kbt. hatályos 11. §-ának (5) bekezdése már jelenleg is egyértelművé teszi, hogy a hivatalos
közbeszerzési tanácsadó akkor láthat el az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 5. §-ának
(1)-(2) bekezdésében meghatározott tevékenységet, ha ilyen tevékenység ellátására egyébként
jogosult.
43
A hivatalos közbeszerzési tanácsadás körébe eső feladatok teljesítésében a
tanácsadónak személyesen kell részt vennie, illetve amennyiben szervezet látja el ezeket a
feladatokat, akkor a Közbeszerzések Tanácsa által vezetett névjegyzékben megjelölt, a
névjegyzékbe való felvétel feltételeinek megfelelő személynek kell e feladatok teljesítésében
személyesen részt vennie.
Tekintettel arra, hogy hivatalos közbeszerzési tanácsadóként - kivéve az Európai
Unióból származó forrásból támogatott közbeszerzéseket - az ajánlatkérővel munkavégzésre
irányuló jogviszonyban álló személy is bevonható az eljárásba, a Javaslat a hivatalos
közbeszerzési tanácsadó díjazásával kapcsolatban a megbízási díj kifejezés helyett az -
általánosabb jellegű - ellenszolgáltatás kifejezést használja. Ezáltal az ajánlatkérő,
amennyiben vele munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló közbeszerzési tanácsadót von
be az eljárásba, eldöntheti, hogy biztosít-e számára a tanácsadói feladatok ellátásáért külön
díjazást.
A 4. §-hoz
E § az összeférhetetlenségi szabályok gyakorlati alkalmazásának megkönnyítése
érdekében több pontosítást is javasol.
1.	Összeférhetetlenség a döntéshozó testületek azonossága miatt
A Kbt. 10. §-ának hatályos (4) bekezdése nem rendezi azt a helyzetet, amikor az
ajánlatkérőnél ugyanaz a testület, vagy részben ugyanazon tagokból álló testület hozza meg a
szükséges döntéseket a közbeszerzési eljárással kapcsolatban, mint amely tulajdonosi jogokat
gyakorol az ajánlatkérő tulajdonában álló cég felett (ez különösen az önkormányzati
tulajdonban álló gazdasági társaságok esetében jelent problémát a tulajdonos önkormányzat
által kiírt közbeszerzési eljárás kapcsán. A hatályos Kbt. ugyanis nem zárja ki, hogy egy
önkormányzat által kiírt közbeszerzési eljárásban ajánlattevőként induljon az önkormányzat
tulajdonában álló cég, csupán a Kbt. 10. §-a (4) bekezdésében szereplő rendelkezést
érvényesítését írja elő a közbeszerzési törvény.)
A Javaslat a fenti testületek esetében kizárja a 10. § alkalmazását, ha a közbeszerzési
eljárással kapcsolatos - az eljárást lezáró döntés meghozatalán kívüli - tevékenységekben
nem vett részt olyan személy, aki jogosult a tulajdonosi jogok gyakorlására. Hangsúlyozandó
tehát, hogy ez a mentesítési lehetőség kizárólag az eljárást lezáró döntés meghozatalára
vonatkozik, az egyéb, a közbeszerzési eljárással kapcsolatos tevékenységekre és egyéb
döntésekre nem.
2.	Összeférhetetlenség a helyzet-, illetőleg piacfelmérés, a közbeszerzés becsült
értékének felmérése érdekében kért tájékoztatás, illetve támogatásra irányuló igény (pályázat)
benyújtásához kapott árajánlat miatt
A Kbt 10. §-a alapján a közbeszerzési eljárás előkészítésébe való bevonás miatt
összeférhetetlenné válik az a gazdálkodó szervezet, amely a közbeszerzés tárgyával
kapcsolatos gazdasági tevékenységet végez. A Kbt. 4. §-ának 14. pontja viszont úgy határozza
meg a közbeszerzési eljárás előkészítésének fogalmát, hogy „az adott közbeszerzési eljárás
megkezdéséhez szükséges cselekmények elvégzése, így különösen az adott közbeszerzéssel
kapcsolatos helyzet-, illetőleg piacfelmérés, a közbeszerzés becsült értékének felmérése, az
eljárást megindító (meghirdető) hirdetmény, felhívás és a dokumentáció előkészítése”.
44
A „helyzet-, illetőleg piacfelmérés, a közbeszerzés becsült értékének felmérése”
tevékenységek végzése érdekében az ajánlatkérő vagy külső tanácsadót bíz meg
ellenszolgáltatás fejében, vagy nem tud mástól tájékoztatást kérni, mint az érdekelt
gazdálkodó szervezetektől, hiszen az adott piacon ők rendelkeznek információval.
Ugyanakkor egy érdekelt gazdálkodó szervezettől való ajánlatkérői tájékozódás miatt e
szervezet - a szigorúbb jogértelmezés szerint - összeférhetetlenné válik, mivel az ajánlatkérő
bevonta a becsült érték felmérésébe.
Az európai uniós támogatásokkal kapcsolatos pályázatok során a támogatást nyújtó
szervezetek a pályázati felhívásban megkövetelik, hogy a pályázó árajánlattal támassza alá
költség igényét, pl. GV0P-2005-3.3.2. pályázat: „A költségtervben a „C” táblázat
segítségével a költségvetés megalapozottsága érdekében - lehetőség szerint árajánlattal
alátámasztva - mutassa be tételesen a K+F munkahelyteremtő projekt keretében vásárolni
kívánt eszközöket és kapcsolódó szoftvereket.” A pályázók gyakorlata az, hogy valamely -
nem közbeszerzési eljárás során kiválasztott - érdekelt gazdálkodó szervezettől származó
árajánlatot csatolnak azokra a tevékenységekre, amelyekre támogatást igényelnek. Később
ezek a gazdálkodó szervezetek összeférhetetlennek minősülnek a támogatást nyújtó szervezet
szerint a Kbt. 10. §-ára tekintettel.
A becsült érték felmérése szempontjából az érdekelt gazdálkodó szervezettől történő
adatkérés nem kell, hogy megalapozza annak összeférhetetlenségét, mivel ennek során
általában az érdekelt gazdálkodó szervezet nem szerez olyan mennyiségű többlet információt,
ami miatt versenyelőnybe kerülne és így összeférhetetlenné kellene nyilvánítania a Kbt.-nek.
Az árajánlat kérésekor a potenciális ajánlattevő nem szerez több információt, mint amennyi az
előzetes összesített tájékoztatóban szerepel. Ugyanakkor lehet, hogy az ajánlatkérő további
(egyébként szükségtelen) többlet információkat ad az így bevont érdekelt gazdálkodó
szervezetnek, amelyeket a közbeszerzési eljárásban részt vevő többi ajánlattevővel
(részvételre jelentkezővel) nem közöl. Ilyenkor azonban a Javaslat szerint nem érvényesül az
összeférhetetlenség alóli mentesség.
Mivel a közbeszerzési eljárás előkészítése nemcsak az összeférhetetlenségi
szabályok alkalmazása tekintetében releváns fogalom, hanem a közbeszerzési szabályzat,
dokumentálási rend és a szükséges szakértelem tekintetében is, így a fentiekben vázolt
gyakorlati problémát nem lehetett a közbeszerzési eljárás előkészítése fogalmának
módosításával orvosolni, kivéve belőle az árajánlat adási tevékenységet. Így az
összeférhetetlenségi szabályok módosításával kellett ezt a helyzetet orvosolni.
A fentiek alapján a Javaslat kimondja, hogy nem minősül - az összeférhetetlenségi
szabályok alkalmazása szempontjából - a közbeszerzési eljárás előkészítésébe bevont
személynek (szervezetnek) az olyan személy (szervezet), akitől (amelytől) az ajánlatkérő az
adott közbeszerzéssel kapcsolatos helyzet-, illetőleg piacfelmérés, a közbeszerzés becsült
értékének felmérése érdekében a közbeszerzés megkezdése időpontjának megjelölése nélkül,
kizárólag a felmérés érdekében szükséges adatokat közölve kért tájékoztatást, továbbá akitől,
illetőleg amelytől a támogatásra irányuló igény (pályázat) benyújtásához szükséges árajánlatot
kapott, feltéve, hogy nem jutott a többi ajánlattevőnél több információhoz.
3.	Összeférhetetlenség az építészeti vagy egyéb műszaki tervdokumentációk
elkészítésében való részvétel miatt
45
A Kbt. hatályos 10. §-ának (6) bekezdése szerint nem áll fenn az összeférhetetlenség
azzal a személlyel vagy szervezettel szemben, aki vagy amely a közbeszerzés tárgyához
kapcsolódó építészeti vagy egyéb műszaki tervdokumentáció elkészítésében részt vett.
Felmerült az az aggály, hogy e rendelkezés sérti az ajánlattevők esélyegyenlőségét és a
verseny tisztaságát, hiszen lehetőséget biztosít arra, hogy a közbeszerzés tárgyához
kapcsolódó építészeti vagy műszaki tervdokumentáció elkészítésében részt vevő személy az
építmény kiviteli tervének beszerzésére irányuló eljárásban is részt vehessen. (Megjegyzendő,
hogy a korábbi közbeszerzési törvény sem tartalmazott ilyen mentesítési lehetőséget az
összeférhetetlenségi szabályok alól.)
Ennek alapján a Javaslat a Kbt. 10. §-a (6) bekezdésében foglalt rendelkezés
„elhagyását” javasolja.
4.	Az összeférhetetlenségi nyilatkozatokkal kapcsolatos szabályok pontosítása
A gyakorlati tapasztalatok alapján nem egyértelmű a hatályos Kbt.-ben, hogy az
összeférhetetlenségi szabályok betartásáról az ajánlatkérőnek kell gondoskodnia és
megelőznie, hogy az ajánlat összeférhetetlenség miatti érvénytelensége [Kbt. 88. § (1)
bekezdésnek c) pontja] bekövetkezzen. Ezt a 10. § bekezdései sorrendjének változtatásával
lehet orvosolni, a § első felében az ajánlatkérő összeférhetetlenséggel kapcsolatos
kötelezettségeit szabályozva és a § végén helyezve el azt a szabályt, hogy ezek be nem tartása
esetén az érintett ajánlattevő ajánlata érvénytelen. Továbbá a 10. § más pontján is
hangsúlyozni kell az összeférhetetlenséget megelőző szabályokat, mivel pl. az
összeférhetetlenségi szabályok gyakorlati alkalmazásakor tapasztalható, hogy az ajánlatkérők
nem tekintik reális lehetőségnek azt, hogy egy - általuk a közbeszerzési eljárásba bevonni
kívánt - személy nem adja meg az összeférhetetlenségi nyilatkozatot. Ezt sugallta a Kbt. 10.
§-ának hatályos (7) bekezdése is, amely szerint az eljárásba bevonni kívánt személy vagy
szervezet arról köteles nyilatkozni, hogy vele szemben nem áll fenn az összeférhetetlenség.
Holott arról kellene nyilatkoztatni, hogy fennáll-e az összeférhetetlenség (tehát lehessen arról
is nyilatkoznia, hogy fennáll és ezért a Kbt. 10. §-ára tekintettel nem jogosult részt venni az
ajánlatkérő oldalán a közbeszerzési eljárásban). Továbbá van olyan eset is, amikor az
összeférhetetlenség azért nem áll fenn, mert az ajánlatkérő által bevonni kívánt személlyel
érintett érdekelt gazdálkodó szervezet úgy nyilatkozik, hogy nem kíván indulni a
közbeszerzési eljárásban. A Javaslat ennek megfelelően előírja, hogy ilyenkor az erről szóló
nyilatkozatot is csatolni kell az összeférhetetlenség fenn nem állásáról szóló nyilatkozathoz.
Az 5. §-hoz
A Javaslat alapján az ajánlatkérők a velük munkavégzésre irányuló jogviszonyban
álló személyeket is igénybe vehetnek hivatalos közbeszerzési tanácsadóként, azzal, hogy e
személyek csak az adott ajánlatkérő részére nyújthatnak ilyen tanácsadást (ez a tény a
hivatalos közbeszerzési tanácsadók névjegyzékében is feltüntetésre kerül a Kbt. 380. §-a (3)
bekezdésének a Javaslattal megállapítandó új g) pontja alapján), továbbá, hogy e személyekre
más felelősségi szabályok vonatkoznak. Ez a módosítás a közbeszerzési jogszabályok
alkalmazásában érintett szervezetek számára jelent könnyebbséget, tekintettel arra, hogy 10
éves közbeszerzési kötelezettségük következtében a velük munkavégzésre irányuló
jogviszonyban álló személyek többnyire rendelkeznek a hivatalos közbeszerzési tanácsadók
vonatkozásában előírt szakértelemmel és gyakorlattal, így - a hivatalos közbeszerzési
tanácsadó és az ajánlatkérő megállapodásának függvényében - az eljárás lefolytatásának
költségei csökkenthetőek.
46
A módosítás alapján tehát a jövőben az ajánlatkérők jogosultak lesznek a velük
munkavégzésre irányuló jogviszonyban (pl. köztisztviselői, közalkalmazotti jogviszonyban)
álló személyeket igénybe venni hivatalos közbeszerzési tanácsadóként, ha az ilyen személy
szerepel a névjegyzékben. Az ajánlatkérővel munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló
személynek nem kell felelősségbiztosítással rendelkeznie és nem a Ptk., hanem az
ajánlatkérővel fennálló jogviszonyára vonatkozó jogszabály alapján felel az okozott kárért. Az
ilyen személy csak az őt bejelentő és a névjegyzékben szereplő ajánlatkérő számára végezhet
hivatalos közbeszerzési tanácsadói tevékenységet. A hivatalos közbeszerzési tanácsadókra
vonatkozó szabályok módosításával összefüggésben a Javaslat a Közbeszerzések Tanácsa
által vezetett névjegyzékre vonatkozó szabályokat (a Kbt. 380. §-át és 383. §-át) is módosítani
kívánja [lásd: Javaslat 127. §-át].
A Kbt. hatályos 11. §-ának újraszabályozása azt is egyértelművé teszi, hogy
amennyiben szervezet kéri a felvételét a hivatalos közbeszerzési tanácsadók névjegyzékére,
akkor elegendő magának a szervezetnek felelősségbiztosítási szerződéssel rendelkeznie. (A
hatályos szabályozás alapján mind a névjegyzékre felvételét kérő szervezetnek, mind a
szervezettel meghatározott jogviszonyban álló, és a szervezet névjegyzékre való felvételét
„lehetővé tévő” személynek külön-külön kell rendelkeznie felelősségbiztosítással.)
A 6. §-hoz
A § a Kbt. 14. §-a (2) bekezdésének módosítására irányul. A Kbt. 12—14. §-ai
tartalmazzák a minősített ajánlattevők hivatalos jegyzékére vonatkozó rendelkezéseket. A
Kbt. hivatkozott rendelkezésének módosítására a közösségi jog változása miatt kerül sor.
A 2004/18/EK irányelv 52. cikke alapján a tagállamoknak - a korábbi közösségi jogi
szabályozáshoz hasonlóan (lásd: 92/50/EGK irányelv 35. cikk, 93/36/EGK irányelv 25. cikk,
93/37/EGK irányelv 29. cikk) - továbbra is lehetősége van arra, hogy felállítsák és
működtessék az ún. elismert ajánlattevők hivatalos listáját, ugyanakkor az új irányelv e
rendelkezéseket nem változatlan tartalommal ismétli meg. A korábbi irányelvi szabályok
felülvizsgálatra és számos ponton kiegészítésre kerültek.
Ilyen kiegészítést jelent, hogy az új irányelv arra is lehetőséget biztosít, hogy a
tagállamok ún. közjogi, illetve magánjogi szervezetek által működtetett tanúsítási rendszert
vezessenek be és tartsanak fenn. Hangsúlyozandó, hogy az irányelv e jogintézmények
bevezetését csak lehetőségként szabályozza: a tagállamok dönthetnek arról, hogy belső
jogukban kívánnak-e ilyen rendszereket működtetni. Az új irányelv ugyanakkor néhány
kisebb pontosító jellegű módosítást is végrehajtott a korábbi szabályozáson. Így például az 52.
cikk (1) bekezdésének 3. albekezdése - az Európai Bíróság joggyakorlatára tekintettel -
kimondja, hogy ha a minősítési szempontok az ajánlattevő gazdasági és pénzügyi, illetve
műszaki és/vagy szakmai alkalmasságára vonatkozó követelményeket tartalmaznak, az
ajánlattevő (vagy ajánlattevők csoportja) szükség esetén egyéb szervezetek erőforrásaira is
támaszkodhat a közötte és e szervezetek között fennálló kapcsolat jogi jellegétől függetlenül.
Ebben az esetben az ajánlattevőnek (vagy ajánlattevők csoportjának) bizonyítania kell az
ajánlatkérő számára, hogy ezek az erőforrások a minősítési rendszer érvényességének teljes
időtartama alatt rendelkezésére fognak állni, például olyan módon, hogy bemutatja az említett
szervezetek erre vonatkozó kötelezettségvállalását.
A hatályos Kbt. is szabályozza a minősített ajánlattevők hivatalos jegyzékét
[12—14. §, 386—391. §]. Sőt, már a korábbi hazai közbeszerzési szabályozás is ismerte a
47
minősített ajánlattevők hivatalos jegyzékét, ugyanakkor az új közbeszerzési törvény
kidolgozása során a minősített ajánlattevőkre, a minősített ajánlattevők hivatalos jegyzékére
vonatkozó korábban hatályos rendelkezések több szempontból is jelentős mértékben
felülvizsgálatra kerültek.
Az új Kbt. minősített ajánlattevőkre vonatkozó szabályai azonban értelemszerűen a
korábbi közösségi irányelvek rendelkezéseivel összhangban kerültek kidolgozásra, ezért az új
irányelv által bevezetett pontosítások átvezetése szükségessé vált a Kbt. vonatkozó
rendelkezéseibe. [A fentiekben hivatkozott, az 52. cikk (1) bekezdésének 3. albekezdésében
szereplő rendelkezés is megjelenik a Kbt.-ben, de a Javaslat nem a 12—14. § körében
javasolja elhelyezni e szabályt, hanem a Kbt. 387. §-ában, hiszen ez utóbbi § szabályozza a
minősített ajánlattevők jegyzékébe történő felvétel szabályait; lásd: a Javaslat 129. §-át.]
A hatályos Kbt. nem ismeri (és értelemszerűen nem is szabályozhatta) az ún.
közjogi, illetve magánjogi szervezetek által működtetett tanúsítási rendszert. Az irányelv
alapján az ilyen rendszerek működtetése ugyanakkor csupán lehetőség, de nem kötelezettség.
A Javaslat nem vezeti be az ún. közjogi, illetve magánjogi szervezetek által működtetett
tanúsítási rendszert. (Megjegyzendő, hogy a gyakorlati tapasztalatok alapján a Kbt. hatodik
része által szabályozott tanúsítás sem működik.) A Javaslat a Kbt. 14. §-a (2) bekezdésének
módosításával azonban megteremti annak a jogi hátterét, hogy a más tagállamokban működő
magánjogi és közjogi tanúsító szervezetek által kiadott igazolást a hazai ajánlatkérők által
lefolytatott közbeszerzési eljárásban el kell fogadni.
A 7. §-hoz
Az új közösségi közbeszerzési irányelvek lehetővé teszik, hogy a tagállamok a
közbeszerzési eljárásokban való részvétel jogát fenntartsák ún. „védett műhelyek” számára,
vagy úgy rendelkezzenek, hogy a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződéseket
védett munkahely-teremtési programok keretében kell teljesíteni, abban az esetben, ha az
érintett alkalmazottak többsége fogyatékos személy, akik - fogyatékosságuk jellege vagy
súlyossága miatt - szokásos körülmények között nem folytathatnak keresőtevékenységet.
Amennyiben valamely ajánlatkérő él ezzel a lehetőséggel, a közbeszerzési eljárást megindító
felhívásban erre hivatkoznia kell.
Amint arra a 2004/18/EK irányelv preambulumának 28. bekezdése is utal, e
rendelkezés elsődleges célja a fogyatékossággal élő személyek munkaerőpiacra történő
beilleszkedésének vagy újrabeilleszkedésének elősegítése. A preambulum szerint az ún.
védett műhelyek és a védett munkahely-teremtési programok hatékonyan járulnak hozzá a
fogyatékkal élő személyek munkaerő-piaci jelenlétéhez. Ugyanakkor gyakori, hogy ezek a
műhelyek a szokásos versenyfeltételek mellett nem tudnak megrendelésekhez jutni. Erre
tekintettel biztosítja az új irányelv a tagállamok számára azt a lehetőséget, hogy ilyen
műhelyek számára tartsák fenn a közbeszerzési eljárásban való részvétel jogát, vagy egyes
szerződések teljesítésének feltételeként a védett munkahely-teremtési programok keretébe
történő beillesztést írják elő.
Az irányelvi rendelkezés kapcsán elsődlegesen annak alanyi hatályát kellett
megvizsgálni. Az irányelv értelmében az olyan szervezetek számára lehet fenntartani
bizonyos szerződéseket, amelyek többségében fogyatékos személyt foglalkoztatnak, azaz
olyan személyeket, akiknek - fogyatékosságuk jellege vagy súlyossága miatt - a nyílt
munkaerőpiacon történő foglalkoztatására nincs lehetőség.
48
Az irányelv a védett műhely fogalmára nem ad külön definíciót, ugyanakkor az
Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. és 88. cikkének a foglalkoztatásra nyújtott állami
támogatásra történő alkalmazásáról szóló 2002. december 5-i 2204/2002/EK bizottsági
rendelet meghatározza a védett munkahely, illetve a fogyatékossággal élő munkavállaló
fogalmát.
Ami a belső jogi szabályozást illeti, elmondható, hogy a védett munkahely, a védett
foglalkoztató, valamint a szociális foglalkoztatási engedéllyel rendelkező szervezet
fogalmának meghatározása nem a közbeszerzési szabályozás, hanem a vonatkozó ágazati
jogszabályok feladata.
A magyar jogban egyrészt a megváltozott munkaképességű munkavállalók
foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásáról szóló 177/2005. (IX. 2.) Korm.
rendelet és a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók
akkreditációjának, továbbá az akkreditált munkáltatók ellenőrzésének szabályairól szóló
176/2005. (IX. 2.) Korm. rendelet - a vonatkozó közösségi jogi követelményeket is szem előtt
tartva - rendezik ezt a kérdést. A hivatkozott kormányrendeletek meghatározzák a
megváltozott munkaképességű munkavállaló, illetve a védett foglalkoztató fogalmát, a védett
foglalkozatóvá minősítés feltételeit, valamint a védett szervezeti szerződés megkötésének
szabályait.
Másrészről a szociális foglalkoztatási engedéllyel rendelkező szervezet fogalmát a
szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény közeljövőben
tervezett módosítása kívánja bevezetni. Az erre vonatkozó rendelkezések előreláthatóan 2006.
július 1-jén fognak hatályba lépni. Mivel a szociális foglalkoztatásnak nem lenne feltétele a
176/2005. (IX. 2.) Korm. rendelet szerinti akkreditáció, annak érdekében, hogy az ilyen
jellegű szervezetek is élni tudjanak a Kbt. által biztosítani kívánt lehetőséggel, nevesíteni
szükséges őket a közbeszerzési törvényben. Tekintettel arra, hogy a Kbt. új, a Javaslattal
beiktatni kívánt 17/A. §-a 2007. január 1-jén lépne hatályba, valamint arra, hogy ezen
időpontra meg fog valósulni a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi
111.	törvény tervezett módosításával bevezetni kívánt szociális foglalkoztatási engedéllyel
rendelkező szervezetek rendszere, a Javaslat ezt az új jogintézményt is nevesíti a Kbt. új
17/A. §-ában.
A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény hatályos
112.	§-ának (5) bekezdése alapján a rehabilitációs intézmény fenntartója az ellátást igénybe
vevő foglalkoztatása érdekében az intézmény szervezeti kereteihez kapcsolódóan vagy
önállóan foglalkoztatási tevékenységet biztosító szervezetet hozhat létre, amelyben az ellátást
igénybevevő munkajogi jogviszony alapján foglalkoztatható. Mivel a szociális intézményben
ellátottak köre nem fedi le a megváltozott munkaképességű munkavállalók fogalmát, ezt a
foglalkoztatotti kört külön nevesíteni kell a Kbt. új rendelkezésében. Erre azonban csak a
közösségi közbeszerzési irányelvekkel összhangban kerülhet sor, ezért az ajánlatkérő a
közbeszerzési eljárásban való részvétel jogát csak abban az esetben tarthatja fenn a szociális
foglalkoztatás keretében szociális intézményben ellátottakat foglalkoztató szervezetek részére,
amennyiben azok ötven százalékot meghaladó mértékben fogyatékos munkavállalókat
foglalkoztatnak.
49
Tekintettel arra, hogy a fenti jogszabályok teljes körűen tartalmazzák, illetve fogják
tartalmazni a „védett műhelyekre” vonatkozó szabályokat, a Kbt. a védett műhelyek számára
fenntartott szerződések, közbeszerzések személyi köre tekintetében csak visszautal a
hivatkozott ágazati jogszabályokra, e tekintetben nem ad sajátos definíciót.
Az is kérdésként vetődött fel, hogy az irányelvi rendelkezés pontosan milyen
lehetőséget is foglal magában: annak kimondására ad-e lehetőséget, hogy kizárólag csak
védett műhelynek minősített ajánlattevők vehessenek részt meghatározott közbeszerzési
eljárásokban, vagy annak előírására biztosít lehetőséget, hogy a közbeszerzési eljárás alapján
megkötésre kerülő szerződés meghatározott részét fenn kell tartani a védett műhelyek
számára. A Javaslat az elsőként értelmezett lehetőség szabályozására tesz javaslatot, úgy,
hogy a védett műhelyek számára fenntartott közbeszerzésekre vonatkozó törvényi
rendelkezést a Kbt. első részében, a központosított közbeszerzésre vonatkozó cím után
javasolja elhelyezni, azzal, hogy az ilyen eljárások részletes szabályainak megalkotására a
Kormány kap felhatalmazást. [Lásd: a Kbt. új 17/A. §-át és a 404. § (1) bekezdésének új m)
ponttal történő kiegészítését.]
Az új 17/A. § megfogalmazásakor tekintettel kellett lenni a magyar szabályozás és
az irányelvi rendelkezés összhangjának megteremtésére, így a Javaslat a védett munkahely -
teremtési programokra nem terjeszti ki a közbeszerzési eljárásban való részvétel jogának
fenntartását. A védett munkahely-teremtési programok azért nem kerülhettek be az új 17/A. §
rendelkezésébe, mert nem megváltozott munkaképességű munkavállalók, illetve fogyatékkal
élők foglalkoztatására irányulnak, vagyis ezek a programok nem felelnek meg az
irányelvekben előírt egyik követelménynek.
Az ötven százalékot meghaladó mérték előírására is a közösségi joggal való
összhang megteremtése érdekében volt szükség, mivel a 176/2005. (IX. 2.) Korm. rendelet a
védett foglalkoztatóvá minősítés feltételeként ötven százalékot elérő mértékben írja elő
megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatását, a 177/2005. (IX. 2.) Korm.
rendelet a védett szervezeti szerződés, valamint a szociális igazgatásról és a szociális
ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosításának tervezete a szociális foglalkoztatási
engedéllyel rendelkező szervezetek vonatkozásában pedig egyáltalán nem tartalmaz ilyen
százalékos arányt. A közbeszerzési irányelvek viszont a közbeszerzési eljárások
vonatkozásában fennálló lehetséges „kedvezményt” ötven százalékot meghaladó mértékű
foglalkoztatáshoz kötik.
A közösségi joggal való összhang biztosítását szolgálja még a 17/A. § (2) bekezdése
is, amely kimondja, hogy ajánlatkérő köteles biztosítani az Európai Unióban letelepedett azon
ajánlattevők esélyegyenlőségét, amelyek ötven százalékot meghaladó mértékben megváltozott
munkaképességű munkavállalókat foglalkoztatnak.
Hangsúlyozandó, hogy az irányelvek értelmében nem kötelezettségről van szó,
hanem a tagállamok számára biztosított lehetőségről. A Javaslat élni kíván ezzel a
lehetőséggel, annak érdekében, hogy az állam ilyen módon is elősegítse és ösztönözze a
megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató szervezeteknek a
fogyatékossággal élő személyek munkaerő-piaci jelenlétének biztosításában és javításában
betöltött tevékenységét. Hangsúlyozandó ugyanakkor, hogy a szükséges eljárási szabályok
meghatározása nem a Kbt.-ben, hanem alacsonyabb szinten történne: a Javaslat
kormányrendeleti szintű szabályozás bevezetését javasolja.
50
Tekintettel arra, hogy az irányelv csupán lehetőségként szabályozza meghatározott
szerződések védett műhelyek számára való fenntartását, a 2006. január 31-i átvételi határidő
nem köti kényszerítőleg a tagállamokat az adott irányelvi rendelkezéssel összhangban álló
hazai rendelkezés 2006. január 31-éig történő hatálybaléptetésére. A Javaslat ezért a 17/A. §-
nak a módosítás főszabály szerinti hatálybalépéséhez képest későbbi időpontban, 2007. január
1-jén történő hatálybalépésére tesz javaslatot, egyben figyelembe véve azt is, hogy a
részletszabályok megfelelő kidolgozása érdekében alapos, körültekintő munkára van szükség.
A 8. §-hoz
1.)	Az igazolásokat a hatályos szabályozás alapján csak eredeti vagy hiteles másolati
okiratban lehet benyújtani a közbeszerzési eljárás során. A hiteles másolat jelentős mértékben
megdrágítja az ajánlattevők részvételét a közbeszerzési eljárásban, így közvetve az
ajánlatkérők számára is megdrágítja a közbeszerzési eljárás útján történő beszerzést. A
költségek csökkentése érdekében a Javaslat eltörli a hiteles másolat követelményét, és a Kbt.
20. §-a (3) bekezdésének módosításával kimondja, hogy az igazolások egyszerű másolatban is
benyújthatók. Ugyanakkor a közösségi és a nemzeti rezsimben az ajánlatkérő előírhatja az
igazolás hiteles másolatban történő benyújtását. Hangsúlyozandó, hogy az egyszerű
közbeszerzési eljárás esetében az ajánlatkérőnek nincs lehetősége arra, hogy az ajánlattevőket
az igazolás hiteles másolati formában történő benyújtására kötelezze.
Az olyan országokban, amelyek nem tagjai az Európai Uniónak, gyakorlati
problémaként jelentkezik, hogy a Kbt. által megkövetelt igazolások az adott országban esetleg
nem léteznek. Ezt a nehézséget a Javaslat azzal orvosolja, hogy ilyen esetben lehetővé teszi az
ajánlatkérőnek, hogy elfogadhassa a Kbt. által megkövetelt igazolással tartalmilag
egyenértékű igazolást, illetve dokumentumot is. A Kbt. 20. §-ának új, (4) bekezdése alapján,
amennyiben az Európai Unión kívül letelepedett ajánlattevő letelepedési helye szerinti
országban a Kbt. által megkövetelt igazolás nem létezik, az ajánlatkérő jogosult elfogadni az
adott igazolással egyenértékű igazolást, illetve dokumentumot is. Tekintettel arra, hogy ez az
új rendelkezés a törvény III. fejezetében kerül elhelyezésre, az igazolások mindegyikére -
ideértve mind a kizáró okokkal, mind az alkalmassággal kapcsolatos igazolásokat -, illetve
minden értékhatáros rezsimre alkalmazandó.
Fontos megjegyezni azt is, hogy a rendelkezés nem csak azokban az esetekben teszi
az ajánlatkérő lehetőségévé a Kbt. által előírt igazolással egyenértékű igazolás vagy
dokumentum elfogadását, amennyiben az eljárást az Európai Unión kívüli országban
folytatják le, hanem abban az esetben is, amikor a közbeszerzési eljárás Magyarországon
zajlik, és az ajánlatkérő az adott közbeszerzési eljárásban nem zárta ki az Európai Unión kívül
letelepedett ajánlattevők részvételét.
2.)	Az új irányelvek a Közös Közbeszerzési Szójegyzék (CPV) kötelező
alkalmazását írják elő, valamint utalnak arra is, hogy az irányelvek alkalmazási körének eltérő
értelmezése esetén, amely a CPV-nómenklatúra és a 2004/18/EK irányelv I. mellékletében,
illetve a 2004/17/EK irányelv XII. mellékletében szereplő NACE-nómenklatúra, illetve a
CPV-nómenklatúra és a 2004/18/EK irányelv II. mellékletében, illetve a 2004/17/EK irányelv
XVII. mellékletében szereplő CPC-nómenklatúra (ideiglenes változat) közötti esetleges
eltérésekből következik, a NACE-, illetve a CPC-nómenklatúra élvez elsőbbséget.
51
A hatályos Kbt. nem definiálja a CPV fogalmát, és kötelező alkalmazásáról sem
rendelkezik, ugyanakkor több helyen is utal arra, hogy a „külön jogszabályban meghatározott
nomenklatúrára történő hivatkozással kell megadni” például az árucsoportot [pl.: 43. § (2)
bekezdés]. E külön jogszabály a közbeszerzésekre vonatkozó nómenklatúráról szóló 19/2004
(IV. 28.) IM rendelet, amely egyébként megadja a CPV fogalmát, valamint kimondja annak
kötelező alkalmazását is.
A Javaslat - arra is tekintettel, hogy a fentiekben hivatkozott IM rendelet hatályon
kívül helyezésre kerül - a Kbt. 20. §-ának kiegészítésével kimondja, hogy a közbeszerzési és
a tervpályázati hirdetményekben, az éves statisztikai összegezésekben a közbeszerzések
(szerződések) tárgyának nómenklatúra szerinti meghatározása során a Közös Közbeszerzési
Szójegyzéket (a továbbiakban: CPV) alkalmazva kell eljárni. A vonatkozó közösségi rendelet
szám szerinti hivatkozása ugyanakkor elmarad, mivel az Európai Bizottság a CPV-t időről-
időre felülvizsgálja, hozzáigazítva azt az újonnan felmerülő piaci igényekhez. (A CPV
jelenleg is éppen felülvizsgálat tárgyát képezi.) A CPV-t tartalmazó rendelet gyakori
módosítása viszont a Kbt. újabb és újabb módosításának igényét vonná maga után, ami
kerülendő. (A Javaslat előkészítése idején a következő rendelet tartalmazza a CPV-t, valamint
az egyéb nómenklatúrák és a CPV közötti megfelelést: a Bizottság 2151/2003/EK
rendeletével módosított 2195/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet a Közös
Közbeszerzési Szójegyzékről).
A 9. §-hoz
A § a Kbt. 25. §-ának (2) bekezdésében szereplő, a 22. § (2) bekezdésének a) pontja
alkalmazásában irányadó építési beruházás fogalmat módosítja a közösségi jog e téren
bekövetkezett változására tekintettel. A 2004/18/EK irányelv - az építési beruházásra, illetve
a szolgáltatásmegrendelésre vonatkozó korábbi irányelvekhez hasonlóan - szabályozza az
ajánlatkérőnek minősülő szervezetek által nyújtott támogatások felhasználásával
megvalósítandó közbeszerzéseket, az irányelv hatálya alá vonva azokat.
Az irányelv a következő feltételeket határozza meg: arra az építési beruházásra vagy
ezzel összefüggő szolgáltatás megrendelésre kell az irányelvet alkalmazni, amelyet egy vagy
több ajánlatkérőként meghatározott szervezet többségi részben közvetlenül támogat. Az
építési beruházás fogalmát azonban e vonatkozásban nem az általános tartalommal, hanem
sajátos tartalommal használja az irányelv. Az építési beruházáshoz nyújtott támogatás
szempontjából építési beruházásnak minősül az irányelv I. mellékletében meghatározott
mélyépítési tevékenységek egyikéhez kapcsolódó munka, valamint kórház, sport-, szórakozási
és szabadidő-létesítmény, oktatási (iskolaépület, felsőoktatási épület) vagy közigazgatási
célokra használt épület kivitelezése (építési munkái). További feltétel, hogy a támogatás
felhasználásával megvalósítandó építési beruházás - ÁFA nélküli becsült értéke - elérje vagy
meghaladja az 5 923 000 eurót. (Az irányelv elfogadott szövegében szereplő értékhatár
pontosításra került a 1874/2004/EK rendelettel.)
Ugyancsak az irányelv szerint kell eljárni a fentiek értelmében vett építési
beruházással összefüggő szolgáltatásmegrendeléshez egy vagy több ajánlatkérőként
meghatározott szervezet által nyújtott közvetlen és többségi támogatás esetében, amennyiben
a támogatott szolgáltatásmegrendelés becsült értéke eléri vagy meghaladja a 154 000 eurót.
(Ez az értékhatár is pontosításra került a 1874/2004/EK rendelettel.)
52
Az építési beruházásra vonatkozó 93/37/EGK irányelv 2. cikke és 6. cikke (1)
bekezdésének b) pontja, illetve a szolgáltatásmegrendelés tekintetében irányadó 92/50/EGK
irányelv 3. cikkének (3) bekezdése és a 7. cikke (1) bekezdésének a) pontja tartalmazta ezeket
a rendelkezéseket.
A hatályos Kbt. - a korábbi irányelvi rendelkezésekre is tekintettel - szabályozza a
támogatásból megvalósítandó építési beruházás és ezzel összefüggő szolgáltatásmegrendelés
esetén lefolytatandó közbeszerzési eljárás kötelezettségét. A Kbt. 22. §-a (2) bekezdésének a)
pontja szerint a támogatásból megvalósítandó közbeszerzés tekintetében a IV. fejezet eljárási
szabályai szerint kell lefolytatni a közbeszerzési eljárást annak a szervezetnek, amelynek a
Kbt. 25. §-ának (2) bekezdése szerinti építési beruházását vagy ezzel összefüggő szolgáltatás
megrendelését a Kbt. 22. §-ának (1) bekezdésében meghatározott egy vagy több szervezet
többségi részben közvetlenül támogatja. E rendelkezés alapján azonban nem valamennyi
építési beruházás (és az ezzel összefüggő szolgáltatásmegrendelés) esetén kell a IV. fejezet
szabályai szerint eljárni, hanem csak meghatározott építési beruházások esetében. A Kbt. 25.
§-ának (2) bekezdése sorolja fel a releváns építési beruházások körét: a Kbt. 1. mellékletében
az 502. csoport szerinti tevékenységek egyikéhez kapcsolódó munka, valamint kórház, sport-,
szórakozási és szabadidő-létesítmény, oktatási (iskolaépület, felsőoktatási épület) vagy
közigazgatási célokra használt épület kivitelezése (építési munkái). (E kötelezettség nem
vonatkozik azonban az egyéni vállalkozóra és az egyéni cégre.) Az irányadó értékhatárokat
pedig a Kbt. 31. §-ának (1) bekezdése és 32. §-ának d) pontja határozza meg.
A Kbt. hatályos szabályainak kiigazítása - tekintettel arra, hogy a közösségi jog e
kérdésben nem hozott érdemi változást - csupán két szempontból vált szükségessé: egyrészről
az értékhatárok tekintetében, másrészről az e rendelkezés szempontjából irányadó építési
beruházás fogalmát meghatározó 25. § (2) bekezdésében szükséges kiigazítani az „502.
csoportra” történő hivatkozást (a korábbi rendelkezésekkel szemben az új irányelv már nem
tartalmazza e hivatkozást), összhangban a Kbt. 1. mellékletének felülvizsgálatával is. Ez
utóbbi kiigazítás elvégzésére irányul a Kbt. 25. §-a (2) bekezdésének e §-sal történő
módosítása.
A 10. §-hoz
A § a Kbt.-nek a közbeszerzési törvény hatálya alóli kivételek körét meghatározó 29.
§-ának módosítására irányul.
1.) Az (1) bekezdés a Kbt. 29. §-a (1) bekezdésének c) pontját pontosítja. A Kbt.
hivatkozott pontja úgy rendelkezik, hogy a IV. fejezet szerinti eljárást nem kell alkalmazni
nemzetközi szerződésben, illetőleg nemzetközi egyetértési vagy együttműködési
megállapodásban meghatározott külön eljárás alapján történő beszerzésre, ha a szerződés,
illetőleg a megállapodás csapatok (katonai erők) állomásoztatására, átvonulására,
alkalmazására vonatkozik. A gyakorlatban nem volt egyértelmű, hogy - a fenti szabályra
tekintettel - alkalmazni kell-e a Kbt. rendelkezéseit azokra a beszerzésekre, amelyek a
hadműveleti területre kihelyezésre, illetve áthelyezésre kerülő egységek táborának
létesítésével, illetve elbontásával kapcsolatban merülnek fel. Az egységes jogértelmezés
érdekében a Javaslat pontosítja a 29. § (1) bekezdésének c) pontjában foglalt szabályt, és
kimondja, hogy a kivétel magában foglalja hadműveleti területre kihelyezésre (áthelyezésre)
kerülő egységek esetében a kihelyezés (áthelyezés) megvalósításával összefüggő
beszerzéseket is. A kivétel ilyen jellegű pontosítása összeegyeztethető a közösségi
közbeszerzési irányelvek rendelkezéseivel.
53
2.)	A § (2) bekezdése a Kbt. 29. §-át javasolja egy új f) ponttal kiegészíteni, egy új
kivételi lehetőséget teremtve. A 2004/18/EK irányelv 13. cikke - a korábbi közösségi jogi
szabályok által nem ismert - kivételi lehetőséget tartalmaz: az irányelv rendelkezései nem
alkalmazandóak az olyan közbeszerzésekre, amelyek arra irányulnak, hogy lehetővé tegyék az
ajánlatkérő számára nyilvános elektronikus hírközlési hálózatok rendelkezésre bocsátását
vagy igénybevételét, vagy a nyilvánosság részére egy vagy több elektronikus hírközlési
szolgáltatás nyújtását. A hatályos Kbt. az irányelv 13. cikkében szereplő kivételi lehetőséget
nem tartalmazza, mivel a korábbi közösségi jogi rendelkezések sem tartalmazták e kivételi
lehetőséget. A Javaslat 10. §-ának (2) bekezdése a Kbt. 29. §-ának (1) bekezdésének egy új f)
ponttal történő kiegészítésére irányul az irányelv 13. cikkében szereplő kivételi lehetőség
megteremtése érdekében.
3.)	A 2004/18/EK irányelv pontosította az értékpapírok és egyéb pénzügyi eszközök
kibocsátásával, vételével, eladásával vagy átruházásával kapcsolatos pénzügyi
szolgáltatásokra vonatkozó, a korábbi irányelv által is nevesített kivételt. Az új irányelv 16.
cikkének d) pontja kiemeli, hogy „az ajánlatkérő által pénz- vagy tőkeszerzés érdekében
lebonyolított ügylet” nem tartozik az irányelv hatálya alá. Az irányelv preambulumának 27.
bekezdése ezzel kapcsolatban azt a pontosító magyarázatot tartalmazza még, hogy az irányelv
hatálya - a pénzügyi szolgáltatások körében - nem terjed ki a monetáris politika, az árfolyam-
politika, az államadósság-politika, a tartalékkezelési politika és egyéb hasonló politikák
megvalósítása érdekében, értékpapírok és más pénzügyi eszközök kibocsátásával, eladásával,
vételével vagy átruházásával kapcsolatos, különösen pénz- vagy tőkeszerzés érdekében
bonyolított ügyletekre.
Fontos kiemelni ugyanakkor azt, hogy az irányelvek hatálya főszabályként továbbra
is kiterjed a pénzügyi szolgáltatásokra, és csak egy meghatározott körük képez kivételt a
közbeszerzési eljárás lefolytatásának kötelezettsége alól. A 2004/18/EK irányelv több
rendelkezése is megerősíti a pénzügyi szolgáltatások irányelv hatálya alá tartozását, így
például a 9. cikk (8) bekezdése, amely a banki és egyéb pénzügyi szolgáltatások esetében ad
kiegészítő szabályt a közbeszerzés becsült értékének meghatározására, a 30. cikk (1)
bekezdésének c) pontja, amely a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás egyik
jogcíme körében kifejezetten nevesíti a pénzügyi szolgáltatást, és az irányelv II A melléklete,
amelynek 6. csoportját képezik a pénzügyi szolgáltatások. Külön kiemelendő továbbá az ún.
Közös Közbeszerzési Szójegyzék, a CPV, amely számos, a pénzügyi szolgáltatás körébe
tartozó szolgáltatást, tevékenységet nevesít, így például 66120000-7 hivatkozási szám alatt a
„Letéti szolgáltatásokat”, 66130000-0 hivatkozási szám alatt a „Hitelnyújtási
szolgáltatásokat”, 66140000-3 hivatkozási szám alatt a „Pénzügyi lízing szolgáltatásokat”,
66200000-2 hivatkozási szám alatt a „Befektetési banki szolgáltatásokat”.
A kivételekkel kapcsolatos szabály módosulására tekintettel a Javaslat a Kbt. 29. §-a
(2)	bekezdésének b) pontját az alábbiakban leírt módon kívánja módosítani. Megjegyzendő,
hogy az irányelv 16. cikke b) pontjának szövegezése nem teljesen egyértelmű, és - különös
tekintettel a preambulum 27. bekezdésének szövegére - többféle értelmezésre is alapot adhat.
A Javaslat olyan megközelítést alkalmaz, amely nem szűkíti szükségtelenül a korábbi
irányelvek által is biztosított kivételek körét az értékpapír- és más pénzügyi eszközökkel
kapcsolatos pénzügyi szolgáltatások tekintetében, ugyanakkor igen óvatosan és szigorúan
határozza meg a kivételek körét az egyéb pénz- és tőkeszerzésre irányuló pénzügyi
szolgáltatások terén.
54
A Javaslat szerint a befektetési szolgáltatásra való hivatkozást felváltja a Kbt.
3.	melléklete 6. csoportjába tartozó pénzügyi szolgáltatásokra való hivatkozás. A pénzügyi
szolgáltatás fogalmának a javasolt módon történő pontosítását az indokolja, hogy a hatályos
szabályozás szerinti befektetési szolgáltatás fogalma szűkebb az irányelvben szereplő
pénzügyi szolgáltatás fogalmához képest, ugyanakkor a pénzügyi szolgáltatás kifejezés sem
fedi le teljesen az irányelv által szabályozni kívánt kivételi kört. A Kbt. 3. mellékletének 6.
csoportja szerinti pénzügyi szolgáltatás fogalma ugyanakkor egyértelművé teszi, hogy e
fogalom alatt a biztosítási szolgáltatásokat, valamint a banki és befektetési szolgáltatásokat
egyaránt érteni kell.
A Javaslat a fenti pontosítással továbbra is fenntartja a kivételek körében azokat a
pénzügyi szolgáltatásokat, amelyek értékpapírok vagy egyéb pénzügyi eszközök kibocsátása,
eladása, vétele vagy átruházása által valósulnak meg. Ebben a tekintetben a Javaslat követi az
irányelv 16. cikkének b) pontjának szövegét, amely az ilyen ügyletek tekintetében ugyanazt a
szöveget tartalmazza, mint a korábbi irányelv. Ugyanígy fenntartja a Javaslat a jegybanki
tevékenység (a közösségi jogi szóhasználatban jegybanki szolgáltatások) igénybevételének
mentességét a Kbt. hatálya alól.
A Javaslat ezen kívül kiterjeszti a kivételek körét azokra a pénzügyi
szolgáltatásokra, amelyek pénz- vagy tőkeszerzésre irányulnak, összhangban az irányelv 16.
cikkének b) pontjában szereplő kiegészítéssel. A Javaslat ebben a körben azonban élt azzal a
magyarázó szűkítéssel, amelyet az irányelv preambulumának 27. bekezdése tartalmaz, tehát
csak azok a pénz- vagy tőkeszerzésre irányuló pénzügyi szolgáltatások mentesülnek a Kbt.
hatálya alól, amelyek a monetáris, az árfolyam-, vagy a tartalékkezelési politika, illetve az
államadósság-politika megvalósítása érdekében történnek. Tekintettel arra, hogy az
államadósság-politika kifejezés a hatályos államháztartási jogban többféleképpen is
értelmezhető, a Javaslat kifejezetten a központi kormányzat adósságkezelési politikájára utal.
A Javaslatnak a pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó rendelkezései a következőkben
foglalhatók össze. Továbbra is kivételt képeznek a Kbt. hatálya alól azok a pénzügyi
szolgáltatások, amelyek értékpapírok vagy egyéb pénzügyi eszközök kibocsátása, eladása,
vétele vagy átruházása által valósulnak meg. Kivétel marad a jegybanki tevékenység
igénybevétele is.
Az egyéb pénz-vagy tőkeszerzésre irányuló pénzügyi szolgáltatások, így például a
kereskedelmi banki hitelek főszabályként a Kbt. hatálya alá tartoznak. Ebből a körből csak
azok a pénzügyi szolgáltatások mentesülnek a Kbt. hatálya alól, amelyeket a monetáris, az
árfolyam-, vagy a tartalékkezelési politika, vagy a központi kormányzat adósságkezelési
politikájának megvalósítása érdekében vesznek igénybe.
A Kbt. gyakorlati alkalmazása során problémaként merült fel, hogy szükséges-e,
illetve lehetséges-e közbeszerzési eljárás lefolytatása a nemzetközi fejlesztési intézmények
(NFI-k), vagy a Magyar Fejlesztési Bank (MFB), illetve hasonló szervezetek által nyújtott
kedvezményes, nem piaci alapú hitelek igénybevétele esetén. Az ilyen hitelek - mint
jogszabály alapján fennálló kizárólagos jog alapján nyújtott szolgáltatások - tekintetében
indokolt lehet a Kbt. 29. §-a (2) bekezdése h) pontjának alkalmazása. Az MFB esetében
jellemzően akkor kerülhet erre sor, ha az adott hitelt kizárólag az MFB-től lehet igénybe
venni, pl. a Vízközmű Beruházási Hitelprogram esetén.
55
4.)	A Kbt. hatályos 29. §-a (2) bekezdésének h) pontja szerint nem kell alkalmazni a
IV.	fejezet szerinti eljárást a 27. §-ban meghatározott szolgáltatások körében, ha a
szolgáltatást a 22. § (1) bekezdésében meghatározott ajánlatkérők valamelyike jogszabály
alapján fennálló kizárólagos jog alapján nyújtja. A hatályos szabály a 92/50/EGK irányelv 6.
cikkének rendelkezésén alapszik. A 2004/18/EK irányelv ezt a kivételt kiterjeszti arra az
esetre is, ha a kizárólagos jog az ajánlatkérők által létrehozott valamely társulási formát illeti
meg. Az irányelvi rendelkezésnek megfelelően a Javaslat módosítani kívánja a 29. § (2)
bekezdésének h) pontját, kimondva, hogy a fenti szolgáltatások körében nem kell alkalmazni
a IV. fejezet szerinti eljárást akkor sem, ha a szolgáltatást az ajánlatkérők által létrehozott
társulás nyújtja jogszabály alapján fennálló kizárólagos jog alapján.
5.)	A kivételek körének változása kapcsán meg kell még említeni a Kbt. 29. §-a (2)
bekezdésének d) pontjában foglalt kivételi lehetőség felülvizsgálatát: a Javaslat a közösségi
jog e téren bekövetkezett változására tekintettel e kivételi lehetőség hatályon kívül
helyezésére tesz javaslatot. A 2004/18/EK irányelv 16. cikke - a távközlési/elektronikus
hírközlési piacon végbement liberalizációs folyamatokra tekintettel - ugyanis már nem
tartalmazza azt a korábbi kivételi lehetőséget, amelynek értelmében nem kellett közbeszerzési
eljárást lefolytatni a távbeszélő, a telex-, rádiótelefon, személyhívó és műholdas szolgáltatás
megrendelése esetében (92/50/EGK irányelv 1. cikk a) pont v) alpont). Más szavakkal: az
irányelv megszüntette a korábbi kivételi lehetőséget, így a jövőben az említett szolgáltatások
megrendelése érdekében kötendő szerződésekhez - az egyéb feltételek fennállása esetén -
közbeszerzési eljárást kell lefolytatnia az irányelv hatálya alá tartozó ajánlatkérőknek. Az
irányelv preambuluma is utal e változásra, és a kivételi lehetőség megszüntetésének
indokaként a távközlési/elektronikus hírközlési piacon végbement liberalizációs folyamatokat
említi. Az új irányelvre tekintettel a 29. § (2) bekezdése d) pontjának hatályon kívül
helyezését a Javaslat 134. §-nak a) pontja tartalmazza.
A 11. §-hoz
A § az építési beruházásra irányadó új közösségi közbeszerzési értékhatárt állapítja
meg.
Mint ismert, a közösségi irányelvek rendelkezései csak az ún. közösségi
értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzésekre vonatkoznak. (A közösségi
jog azonban lehetőséget biztosít ún. nemzeti közbeszerzési értékhatárok meghatározására
és ezzel kapcsolatos eljárási rend kialakítására. E lehetőséggel szinte valamennyi tagállam
élt is.)
Az európai közösségi közbeszerzési értékhatárokat az Európai Unió határozza meg.
Az új közösségi irányelvek kidolgozása során az egyik deklarált célkitűzés a közösségi
értékhatárok felülvizsgálata és egyben egyszerűsítése volt. Amint arra a 2004/18/EK irányelv
preambulumának 17. bekezdése is utal, az értékhatárok sokfélesége megnehezíti az
ajánlatkérők helyzetét. A preambulum arra is utal, hogy a monetáris unió keretében az
értékhatárokat euróban kell megállapítani, méghozzá olyan módon, hogy egyszerűbbé váljon
a vonatkozó rendelkezések alkalmazása, de egyben biztosított legyen az összhang a WTO
Kormánybeszerzési Megállapodásában előírt, különleges lehívási jogban (SDR-ben) kifejezett
értékhatárokkal is. Az új irányelv - szakítva a korábbi irányelv differenciáltabb
megközelítésével - az irányadó értékhatárok számának csökkentése érdekében a GPA-ben
nem szereplő értékhatárokat hozzáigazította az abban felsoroltakhoz, továbbá valamennyi
értékhatár euróban került meghatározásra.
56
A klasszikus ajánlatkérők közbeszerzéseit szabályozó 2004/18/EK irányelv 17.
cikke az árubeszerzés, a szolgáltatásmegrendelés és az építési beruházás tekintetében irányadó
értékhatárokat határozza meg, míg az építési koncesszió tekintetében irányadó értékhatárt az
56. cikk, a tervpályázat tekintetében irányadó értékhatárt a 67. cikk. A 78. cikk pedig az
euróban kifejezett értékhatárok rendszeres felülvizsgálatára vonatkozó rendelkezéseket
tartalmazza annak érdekében, hogy azokat szükség szerint az euró különleges lehívási joghoz
(SDR-hez) viszonyított árfolyamának lehetséges mozgásához lehessen igazítani.
Az értékhatárok - a 78. cikk alapján - már felülvizsgálatra is kerültek, mivel az
irányelvekben meghatározott értékhatárok nem egyeztek meg a GPA-ben a 2004. január 1. és
2005. december 31. közötti időszakra újraszámított értékhatárokkal. E felülvizsgált
értékhatárokat a 78. cikk felhatalmazása alapján a Bizottság - 2004. október 28-án elfogadott
-	1874/2004/EK rendelete a 2004/17/EK és 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi
irányelveknek a közbeszerzési eljárások értékhatárai tekintetében történő módosításáról
tartalmazza. (A rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjának 2004. október 29-i, L 326.
számában jelent meg.) Az újonnan megállapított értékhatárok nemzeti valutában, így
forintban meghatározott értékét egy európai bizottsági közlemény tartalmazza. (Az Európai
Bizottság közleménye az Európai Parlament és a Tanács 2004/17/EK és 2004/18/Ek
irányelveiben meghatározott értékhatárok ellenértékéről az 1874/2004/EK bizottsági
rendeletben módosítottak szerint. A közlemény az Európai Unió Hivatalos Lapjának 2004.
október 29-i, C 266. számában jelent meg.)
A rendelet módosította a 2004/18/EK irányelv 7. cikkét is, új értékhatárokat
állapítva meg. Ennek alapján az irányadó értékhatárok a következők:
a)	154 000 euró (38 074 374 forint)
a b) pont harmadik francia bekezdésében meghatározott árubeszerzés és
szolgáltatásmegrendelés körébe nem tartozó, az irányelv IV. mellékletében
felsorolt központi kormányzati szervezetek árubeszerzése és
szolgáltatásmegrendelése esetében, valamint akkor, ha a védelem terén a
beszerzendő áru az irányelv V. mellékletében szerepel;
b)	236 000 euró (58 347 742 forint):
-	árubeszerzés és szolgáltatásmegrendelés esetében az összes többi, a IV.
mellékletben nem szereplő ajánlatkérő esetében;
-	árubeszerzés esetén, ha a védelem terén a beszerzendő áru az V.
mellékletben nem szerepel az olyan ajánlatkérők árubeszerzése és
szolgáltatásmegrendelése esetében, amelyek nem szerepelnek a IV.
mellékletben;
-	a IIA. mellékletben a 8. csoportba tartozó kutatási és fejlesztési
szolgáltatások és az 5. csoportba tartozó 7524, 7525, 7526 számú távközlési
szolgáltatások, valamint a II.B. melléklet szerinti szolgáltatások esetében;
c)	5 923 000 euró (1 464 379 973 forint) építési beruházás esetében.
57
A Kbt. 30—34. §-ai szabályozzák a klasszikus ajánlatkérők esetében irányadó
közösségi közbeszerzési értékhatárokat. E rendelkezések értelemszerűen még a korábbi
irányelveknek megfelelő és a 2004. január 1-jétől 2005. december 31-éig irányadó
értékhatárokat tartalmazzák, amelyeket ennek megfelelően módosítani kell. Az értékhatárok
kiigazítása, és az új irányelvek szerinti értékhatárokhoz való hozzáigazítása feltétlenül
szükséges. Ugyanakkor, amint arra a fentiekben utaltunk, az irányelvben szereplő
értékhatárok már felülvizsgálatra és kiigazításra kerültek, méghozzá bizottsági rendelettel,
ami a közösségi jog általános szabályai szerint közvetlenül alkalmazandó jogforrás, és így -
főszabály szerint - átültetést nem igényel a tagállamok részéről, sőt főszabályként a
tagállamoknak nincs is lehetősége arra, hogy a rendelet rendelkezéseit belső jogszabályaikban
„megismételjék”. Azt is látni kell, hogy a közösségi jog sajátos szabályozási megoldásáról
van szó, és így nem kizárt, hogy belső jogban leképezzük a bizottsági rendelet rendelkezéseit.
„A közösségi jog sajátos szabályozási megoldásainak köszönhetően előfordul, hogy a
Közösség rendelettel módosít egy irányelvet. Ilyenkor függetlenül attól, hogy a módosítás
közvetlenül alkalmazandó jogforrásban jelenik meg, azt a módosított jogi aktus, vagyis az
irányelv - jogi jellemzőinek fényében kell értelmezni, és adott esetben át kell ültetni”
[7001/2005. (IK 8.) IM irányelv a jogharmonizációs célú jogalkotásról 182. pont.]
Tekintettel arra a tényre, hogy jelen esetben az Európai Bizottság nem önálló
rendeletet alkotott, hanem az Európai Parlament és a Tanács két irányelvét módosította, így az
új közösségi értékhatárokra vonatkozó rendelkezéseket a tagállami jogalkotónak is át kell
ültetnie a nemzeti jogszabályba, csakúgy mint az irányelvek többi rendelkezését. Erre
tekintettel szükségessé vált a Kbt. 30-32. §-ainak módosítása, és a közösségi értékhatárok
Kbt.-ben történő megjelenítése.
A Kbt. 31. §-ának (1) bekezdésében megjelenő értékhatárt módosítja tehát a 11. §,
míg a többi értékhatár módosítását a Javaslat 135. §-ának c)—gy) pontjai végzik el.
A 12.§-hoz
A § a Kbt.-nek a közbeszerzés becsült értékére vonatkozó szabályait pontosítja.
1.) A közösségi joggal való összhang megteremtése érdekében a § (1) bekezdése a
Kbt. 35. §-ának (1) bekezdését javasolja egy új mondattal kiegészíteni, míg (3) bekezdése a
35. §-t egy új (3) bekezdéssel egészíti ki.
A 2004/18/EK irányelv - a korábbi irányelvekhez hasonlóan - részletes szabályokat
ad a közbeszerzés becsült értékének meghatározására. E szabályok részben a korábbi
irányelvi rendelkezéseket ismétlik meg, részben módosításokra is sor került, végül egy-két új,
a korábbi irányelvekben nem szereplő rendelkezés is megállapításra került. A becsült érték
számításának irányelvi főszabálya nem változott: továbbra is a közbeszerzés megkezdésekor
(a közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény feladásának időpontjában, vagy ha hirdetmény
feladására nincs szükség, akkor a közbeszerzési eljárás ajánlatkérő által történő
megkezdésének időpontjában) irányadó, ÁFA nélkül számított, teljes ellenszolgáltatást kell
érteni. A teljes ellenszolgáltatásba bele kell érteni a vételi jog átengedésének értékét, továbbá
a szerződés esetleges meghosszabbításának értékét is. A közbeszerzés értékét továbbra is
becsléssel kell megállapítani [9. cikk (1) bekezdés 1. albekezdés, (2) bekezdés]. Az alapvető
szabályok tekintetében tehát nincs változás, a korábbi irányelvi rendelkezések ugyanakkor
nem tartalmazták a szerződés esetleges meghosszabbítására vonatkozó utalást, illetve a vételi
jog átengedésének értékét.
58
Az irányelv új elemként rögzíti, hogy a közbeszerzés becsült értékébe be kell
számítani az ajánlatkérő által a részvételre jelentkezők, illetve ajánlattevők számára fizetendő
díjat és kifizetést (jutalékot) [9. cikk (1) bekezdés 2. albekezdés].
A fenti irányelvi rendelkezésekre tekintettel került sor a Kbt. 35. §-a (1)
bekezdésének új mondattal történő kiegészítésére, egyértelművé téve, hogy a teljes
ellenszolgáltatás értékébe be kell számítani a vételi jog átengedésének értékét. A 35. §
Javaslattal megállapítandó új (3) bekezdése pedig az irányelv 9. cikke (1) bekezdése 2.
albekezdésében szereplő rendelkezés átültetését célozza.
2.) A § (2) bekezdése a Kbt. 35. §-ának (2) bekezdését egy magyarázó jellegű
rendelkezéssel javasolja kiegészíteni. A jogalkalmazók számára nem volt teljesen egyértelmű,
hogy az egybeszámítási szabályok (Kbt. 40. §-a) alkalmazása szempontjából milyen időpont
irányadó a „beszerzésére egy költségvetési évben ... kerül sor” fordulat alatt: a közbeszerzés
megkezdésének időpontját, vagy esetleg a kötelezettségvállalás időpontját? Mint ismert, a
Kbt. hatályos 40. §-ának (2) bekezdése alapján „A becsült érték kiszámítása során mindazon
árubeszerzések vagy építési beruházások vagy szolgáltatások értékét egybe kell számítani,
amelyek
a)	beszerzésére egy költségvetési évben vagy tizenkét hónap alatt [37. § (1)
bekezdése] kerül sor [a 39. § (1) bekezdése szerinti eset kivételével], és
b)	beszerzésére egy ajánlattevővel lehetne szerződést kötni, továbbá
c)	rendeltetése azonos vagy hasonló, illetőleg felhasználásuk egymással közvetlenül
összefügg.”
A módosítás megerősíti azt a hatályos szabályokból már jelenleg is levezethető
értelmezést, miszerint a 40. § (2) bekezdése szerinti egybeszámítási szabályok alkalmazása
során is a közbeszerzés megkezdésének a 35. § (2) bekezdése szerinti időpontját kell
figyelembe venni.
A 13. §-hoz
A § a Kbt. 36. §-át egy új (2) bekezdéssel javasolja kiegészíteni, egyértelművé téve,
hogy a több részből álló árubeszerzések esetében valamennyi rész értékét figyelembe kell
venni a becsült érték meghatározása során. Ugyanígy a több szerződés alapján teljesítendő
árubeszerzések esetében is mindegyik rész értékét figyelembe kell venni. A rendelkezés a
2004/18/EK irányelv 9. cikke (5) bekezdésének b) pontjában foglalt rendelkezés hazai
közbeszerzési jogba való átültetésére irányul.
A 14. §-hoz
A § - a szolgáltatások meghatározott eseteiben alkalmazandó becsült érték
meghatározási szabályokat tartalmazó - 38. § (2) bekezdésének módosítására irányul, részben
a gyakorlatban felvetődött jogértelmezési kérdés rendezése, részben a közösségi jog e téren
bekövetkezett változásának átvezetése érdekében.
A 2004/18/EK irányelv 9. cikkének az egyes szolgáltatásmegrendelések esetében
irányadó becsült érték számítási szabályokat megállapító (8) bekezdésének a) és b) pontjában
foglalt rendelkezés módosult a korábbi irányelvi rendelkezésekhez képest.
59
Az a) pontbéli rendelkezést a 92/50/EGK irányelv 7. cikkének (4) bekezdése
tartalmazta. Ez a rendelkezés egyrészt a biztosítási szolgáltatások esetében határozza meg a
becsült érték számításának szabályait, másrészt a banki és egyéb pénzügyi szolgáltatások, és
végül a tervezést is magában foglaló szolgáltatások esetében. A banki és pénzügyi
szolgáltatások esetében nem hozott változást az új irányelv. Változást jelent azonban, hogy a
biztosítási szolgáltatások esetében már nem csak a fizetendő biztosítási díjat, hanem az
„egyéb ellenszolgáltatást” is figyelembe kell venni. Ugyanez a változás figyelhető meg a
tervezést is magában foglaló szolgáltatás esetében. A fizetendő díj, illetőleg jutalék mellett
figyelembe kell venni az egyéb ellenszolgáltatásokat is. Ezeket a változásokat a Javaslat
átvezeti a magyar közbeszerzési jogba.
A Kbt. 38. §-a (2) hatályos bekezdésében szereplő felvezető szöveg pontosításával
azt is egyértelművé kívánja tenni a Javaslat, hogy a bekezdésben nevesített
szolgáltatásmegrendelések esetében kizárólag az egyes pontokban meghatározottak képezik a
becsült érték számításának alapját, azaz kizárólag az ott felsorolt elemeket kell figyelembe
venni a becsült érték meghatározása során.
A § egyben egy új (3) bekezdéssel javasolja kiegészíteni a Kbt. 38. §-át, a
2004/18/EK irányelv 9. cikke (5) bekezdésének a) pont pontjában foglalt rendelkezéssel való
összhang megteremtése érdekében.
A 15. §-hoz
A § a Kbt.-nek a becsült érték meghatározására vonatkozó szabályait egy új §-sal
(38/A. §) javasolja kiegészíteni, és a tervpályázat esetében ad speciális szabályokat a becsült
érték meghatározása tekintetében. E rendelkezések a 2004/18/EK irányelv 67. cikke (2)
bekezdésének 1. és 2. albekezdésében foglalt rendelkezésekkel való összhang megteremtésére
irányulnak. A hivatkozott cikk (2) bekezdése alapján a tervpályázati eljárásra vonatkozó
irányelvi rendelkezéseket akkor kell alkalmazni, amennyiben
a)	a tervpályázati eljárás eredményeként szolgáltatás megrendelésére kerül sor,
illetőleg
b)	a tervpályázat alapján a pályázókat díj, illetőleg egyéb kifizetés illeti meg.
Az a) pontbeli esetben a tervpályázati eljárásra vonatkozó értékhatár a
szolgáltatásmegrendelés tekintetében irányadó értékhatár; a szerződés értékébe pedig be kell
számítani a pályázóknak esetlegesen fizetendő díjakat.
A b) pontbeli esetben az értékhatár a pályázati díj és a pályázóknak fizetendő díjak
együttes teljes összege, beleértve a tervpályázati eljárást követően - a 31. cikk (3) bekezdése
alapján történő - szolgáltatásmegrendelés ÁFA nélkül számított becsült értékének összegét,
feltéve, hogy az ajánlatkérő nem zárta ki annak lehetőségét, hogy a tervpályázati eljárást
követően sor kerüljön a szolgáltatásmegrendelésre.
A 16. §-hoz
A § a Javaslat által bevezetendő keretmegállapodás, illetve dinamikus beszerzési
rendszer esetében határozza meg a becsült érték meghatározásának sajátos szabályait.
60
A 2004/18/EK irányelv alapján már a klasszikus ajánlatkérők közösségi
értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzései esetében is lehetőség van ún.
keretmegállapodás megkötésére. Mivel a Javaslat él az új irányelv által biztosított
lehetőséggel, szükségessé vált a keretmegállapodás esetében is rögzíteni a becsült érték
meghatározásának sajátos szabályait. Tekintettel arra, hogy a közösségi jog e kérdést
szabályozza, a vonatkozó Kbt.-beli rendelkezést is a közösségi jogra tekintettel kellett
kialakítani. A 2004/18/EK irányelv (9) bekezdése szabályozza a keretmegállapodások esetén
a becsült érték számításának módját. Ennek értelmében a keretmegállapodás becsült értéke a
keretmegállapodás alapján az adott időszakban kötendő szerződések becsült legmagasabb
összértéke. E rendelkezés jelenik meg a Kbt. Javaslattal megállapítandó új 39/A. §-a (1)
bekezdésében.
Ugyanígy szükséges rendelkezni a Javaslat által bevezetendő dinamikus beszerzési
rendszer esetében is a becsült érték meghatározásának sajátos szabályairól. A közösségi jog
rendelkezéseit ebben az esetben is figyelembe kell venni. A 2004/18/EK irányelvnek
ugyancsak a (9) bekezdése szabályozza a dinamikus beszerzési rendszerek esetén a becsült
érték számításának módját. Ennek értelmében a dinamikus beszerzési rendszer alkalmazása
során a közbeszerzés becsült értéke a rendszer teljes időtartama alatt kötendő szerződések
becsült legmagasabb összértékét kell tekinteni. E rendelkezés jelenik meg a Kbt. Javaslattal
megállapítandó új 39/A. §-a (2) bekezdésében. E rendelkezés ugyanakkor csak 2007. január
1-jén lép hatályba összhangban a dinamikus beszerzési rendszerre vonatkozó egyéb
jogszabályokkal [lásd: Javaslat 133. § (3) bekezdését].
A 17. §-hoz
1.) A § a Kbt.-nek a közbeszerzési eljárások fajtáit, az egyes eljárások közötti
kapcsolat alapvető szabályait tartalmazó 41. §-át szabályozza újra, kimondva, hogy a
közösségi értékhatárokat elérő értékű közbeszerzésekre irányuló eljárások esetében a Kbt. IV.
fejezetének hatálya alá tartozó ajánlatkérők a nyílt, a meghívásos és a tárgyalásos eljárás
mellett versenypárbeszédet is alkalmazhatnak, továbbá lehetőségük lesz keretmegállapodás
kötésére, illetve - 2007. január 1-jétől - dinamikus beszerzési rendszer létrehozására és
működtetésére.
A § újraszabályozását a közösségi jogban bekövetkezett változások indokolják,
illetve az a tény, hogy a Javaslat a közösségi jog által szabályozott új jogintézmények hazai
közbeszerzési jogba történő bevezetésére tesz javaslatot. A 2004/18/EK irányelv alapján az
ajánlatkérők az irányelv tárgyi hatálya alá tartozó szerződéseik megkötése érdekében csak az
irányelv által szabályozott, és a tagállamok nemzeti jogában ehhez igazított eljárásfajtákat
alkalmazhatnak. Az irányelv hatálya alá tartozó ajánlatkérők főszabályként továbbra is a nyílt
és a meghívásos eljárás között választhatnak.
Új eleme azonban az irányelvnek, hogy egy új eljárási technikát is bevezet: ez az ún.
versenypárbeszéd, és az irányelv 29. cikkében szabályozott feltételek fennállása esetén az
ajánlatkérők ilyen eljárásfajtát is alkalmazhatnak. Ugyancsak új elem az irányelvben, hogy
lehetőséget biztosít az ún. dinamikus beszerzési rendszer létrehozására és működtetésére (33.
cikk), továbbá a korábbi közösségi irányelvektől eltérően a keretmegállapodás megkötésének
lehetőségét is biztosítja a klasszikus ajánlatkérői kör számára (32. cikk).
61
Az irányelv alapján a klasszikus ajánlatkérőknek továbbra is lehetősége van
tárgyalásos eljárás alkalmazására, de kizárólag az irányelvben meghatározott feltételek
fennállása esetében. A közösségi jog tehát nem változtatott a korábbi szabályozási
megközelítésen, a klasszikus ajánlatkérők esetében továbbra is kivételes eljárásfajtának tekinti
a tárgyalásos eljárást, méghozzá mind a hirdetménnyel induló, mind a hirdetmény nélküli
tárgyalásos eljárást. (A tárgyalásos eljárás alkalmazhatóságának esetköreit a 30—31. cikkek
határozzák meg.)
2.)	A 41. § Javaslat általi újraszabályozásával tehát nem változik (a közösségi jogra
tekintettel nem változhat) az a szabályozási megközelítés, amely szerint a klasszikus
ajánlatkérők főszabályként nyílt vagy meghívásos eljárást kötelesek lefolytatni
közbeszerzéseik megvalósítása érdekében. (E kettő között viszont szabadon választhatnak.)
Tárgyalásos eljárást csak abban az esetben alkalmazhatnak a Kbt. IV. fejezetének
hatálya alá tartozó ajánlatkérők, amennyiben azt a Kbt. (Javaslattal is kiegészített)
rendelkezései kifejezetten megengedik. A tárgyalásos eljárás kivételessége továbbra is
érvényesül. A Kbt. taxatíve sorolja fel azokat a jogcímeket, amelyek megalapozzák mind a
hirdetménnyel, mind a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazását.
Az új irányelv által bevezetett és a Javaslat által is bevezetni javasolt
versenypárbeszéd ugyancsak kivételesen alkalmazandó eljárásfajtának minősül: csak akkor
kerülhet sor az alkalmazására, amennyiben alkalmazásának a Kbt. által a 132/A. §-a (1) és (2)
bekezdésében előírt feltételei fennállnak.
3.)	A 2004/18/EK irányelv új eljárási lehetőségként szabályozza az ún.
versenypárbeszédet. Az irányelv értelmében a tagállamok bevezethetik ezt az eljárási
lehetőséget, ugyanakkor a tagállamok dönthetnek úgyis, hogy nem teszik lehetővé
ajánlatkérőik számára e „technika” alkalmazását. A versenypárbeszéd intézményének
szabályozása jelenti az új irányelv egyik leglényegesebb újdonságát. Célja az összetett,
komplex szerződések, beszerzések esetében nagyobb rugalmasságot biztosítani az
ajánlatkérők számára. A korábbi irányelvi rendelkezések alapján a klasszikus ajánlatkérők
főszabályként csak olyan eljárásfajtákat alkalmazhattak, amelyek esetében nem volt lehetőség
az ajánlatkérői és ajánlattevői oldal közötti tárgyalásra: mint ismeretes, a klasszikus
ajánlatkérők főszabályként csak nyílt vagy meghívásos eljárást alkalmazhatnak. Tárgyalásos
eljárásra (még a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárásra is) csak az irányelvben
pontosan meghatározott esetkörökben kerülhet sor. Ezek az esetkörök ugyanakkor
meglehetősen korlátozottak (és ezen az új irányelv sem változtatott).
Az új irányelv a korábbi szabályozás merevségén úgy próbált változtatni, hogy új
jogintézményeket vezetett be, ugyanakkor a korábbi eljárásfajtákra vonatkozó szabályokat
alapjaiban nem változtatta meg. A versenypárbeszéd bevezetésére tehát a rugalmasabb eljárási
technikák biztosítása jegyében került sor a közösségi jogban, és a Javaslat is a rugalmasság
jegyében és az összetett beszerzésekkel kapcsolatban felmerült problémák orvoslása
érdekében vezeti be a hazai közbeszerzési jogba a versenypárbeszéd intézményét. [A részletes
eljárási szabályokat a Javaslat 51. §-a által bevezetett 123/A—123/G. §-ai tartalmazzák.]
4.)	A 41. § új (4) bekezdése teszi lehetővé a IV. fejezet hatálya alá tartozó
ajánlatkérők számára, hogy „dinamikus beszerzési rendszert” hozzanak létre és
működtessenek.
62
A dinamikus beszerzési rendszer (fő szabály szerint legfeljebb négy évre kiterjedő)
alkalmazásának lényege: a rendszerbe bármely alkalmas és kizárással nem érintett ajánlattevő
folyamatosan bekerülhet a követelményeknek megfelelő ún. előzetes ajánlattétellel (indikatív
ajánlat, amely folyamatosan javítható). A konkrét közbeszerzési igényeket,
szerződéskötéseket megelőzően az ajánlatkérőnek egyszerűsített hirdetményt kell közzétennie
(felhívás a rendszerben való részvételre a konkrét ajánlatkérések előtt), majd ajánlattételi
felhívást kell küldenie a rendszerben résztvevő összes ajánlattevőnek az adott szerződéskötés
tekintetében az előzetes ajánlatukhoz képest a végső ajánlatuk megtételére. Ez a beszerzési
módszer lehetővé teszi az ajánlatkérő számára, hogy a már kiválasztott ajánlattevők
jegyzékének létrehozásával és az új ajánlattevőknek a csatlakozásra adott lehetőséggel - a
rendelkezésre álló elektronikus eszközök segítségével - az ajánlatok különlegesen széles
választékához jusson hozzá, és a széles körű verseny révén biztosítsa a pénzeszközök
optimális felhasználását. A jogintézmény nevében szereplő „dinamikus” jelző arra utal
egyrészről, hogy a rendszerhez folyamatosan lehet csatlakozni (szemben a
keretmegállapodással, amely esetében az ajánlatkérő csak a megkötött keretmegállapodásban
részes ajánlattevőkkel kötheti meg a konkrét beszerzési igényét realizáló szerződést),
másrészről a benyújtott ajánlatok is folyamatosan javíthatóak, vagyis az ajánlat tartalma is
változhat.
A dinamikus beszerzési rendszer alapvető újdonsága az, hogy teljes egészében
elektronikus rendszer: mind a felállítása során, mind a konkrét beszerzési igény realizálására
irányuló szerződések megkötése során kizárólag elektronikus eszközöket alkalmazhat az
ajánlatkérő.
A dinamikus beszerzési rendszer keretében az ajánlatkérő a nyílt eljárás szabályait
köteles követni annak minden szakaszában, egészen az e rendszer keretében megkötendő
szerződések odaítéléséig. Időtartama korlátozott, legfeljebb négy évig tarthat, kivéve a kellően
indokolt, rendkívüli eseteket. Amennyiben az ajánlatkérő dinamikus beszerzési rendszer
létrehozásáról dönt, hirdetményt tesz közzé, ahol többek között megadja a dokumentációhoz
hozzáférést lehetővé tevő internet címet. Amely ajánlattevő a dokumentációnak megfelelő
előzetes ajánlatot nyújt be, felvételt nyer a rendszerbe. A szerződés ajánlati felhívás alapján
jön létre. Az ajánlati felhívás kibocsátása előtt az ajánlatkérő egyszerűsített ajánlati felhívást
tesz közzé, ebben valamennyi érdekelt ajánlattevőt felhívja arra, hogy nyújtsa be előzetes
ajánlatát. Az ajánlatkérő a rendszerben odaítélendő minden egyes szerződés tekintetében a
rendszerbe felvett valamennyi ajánlattevőt felhívja arra, hogy nyújtsa be ajánlatát. Az
ajánlatkérő annak az ajánlattevőnek ítéli oda a szerződést, amely, illetve aki a dinamikus
beszerzési rendszer létrehozásáról szóló hirdetményben megállapított bírálati szempontok
alapján a legjobb ajánlatott tette.
A dinamikus beszerzési rendszerre vonatkozó részletes szabályokat a Kbt. 404. §-a
(1) bekezdésének - a Javaslat 130. §-a (1) bekezdésével megállapítandó - l) pontja alapján
megalkotandó kormányrendelet tartalmazza. A dinamikus beszerzési rendszerre vonatkozó
Kbt.-beli rendelkezések azonban - a Javaslat főszabály szerinti hatálybalépéséhez képest
későbbi időpontban - 2007. január 1-jén lépnek hatályba.
A 18—19. §-okhoz
A §-ok az előzetes összesített tájékoztatóra vonatkozó rendelkezéseket szabályozzák
újra a közösségi jogban bekövetkezett változásokra tekintettel.
63
A 2004/18/EK irányelv 35. cikkének (1) bekezdése szabályozza az előzetes
összesített tájékoztató intézményét, a korábbi irányelvi rendelkezésekhez képest jelentős
változásokat hozva. Legfontosabb változás, hogy megszűnt az előzetes összesített tájékoztató
közzétételére vonatkozó kötelezettség, a jövőben ez csak lehetőségként szerepel az
irányelvben. A 35. cikk (1) bekezdésében a régi irányelvekhez képest új elemet jelent a
„honlapra” történő hivatkozás is: „Az ajánlatkérő — a Bizottság által közzétett vagy a VIII.
melléklet 2. pontjának b) alpontjában leírt „honlapon” általa közzétett előzetes tájékoztató
útján — nyilvánosságra hozza a következőket:
a)	a következő 12 hónapra tervezett olyan árubeszerzéseit - termékcsoportonkénti
bontásban -, amelyek becsült összértéke eléri vagy meghaladja a 750 000 eurót, (a
termékcsoportot az ajánlatkérő a CPV-nómenklatúrára történő hivatkozással köteles
megadni);
b)	a következő 12 hónapra tervezett, a IIA. melléklet szerinti összes szolgáltatási
kategóriába tartozó szolgáltatásmegrendeléseket, amelyek becsülte összértéke eléri vagy
meghaladja a 750 000 eurót;
c)	a tervezett építési beruházás alapvető jellemzőit, amelyek becsült összértéke a
7. cikkben megállapított értékhatárt eléri.
Az a) és a b) pontban említett előzetes összesített tájékoztatót a költségvetési év
kezdete után a lehető leghamarabb meg kell küldeni a Bizottság részére, vagy közzé kell tenni
a honlapon.
A c) pontban említett előzetes összesített tájékoztatót a tervezett építési beruházás
megvalósítására vonatkozó döntést követően a lehető leghamarabb meg kell küldeni a
Bizottság részére, vagy közzé kell tenni a honlapon.
A honlapjukon előzetes tájékoztatót közzétevő ajánlatkérők elektronikus formában
hirdetményt küldenek a Bizottságnak, az Európai Közösségek Hivatalos Kiadványai
Hivatalának az előzetes tájékoztató honlapon történő közzétételéről, a hirdetmények
megküldésének a VIII. melléklet 3. pontjában feltüntetett formátumával és részletes
eljárásával összhangban. („A hirdetmények elektronikus elküldéséhez szükséges formátum és
eljárás a „http://simap.eu.int” internetcímen érhető el.”)
Az irányelv újdonságként vezeti be a honlapon történő közzététel lehetőségét. A
VIII. melléklet 2. pontjának b) alpontja tartalmazza a „honlap” fogalmát: „A honlap
tartalmazhat a 35. cikk (1) bekezdésének első albekezdésében említett előzetes tájékoztatót, a
folyamatban lévő közbeszerzési eljárások ajánlati felhívásaira, a tervezett beszerzésekre, a
megkötött szerződésekre és a megszüntetett eljárásokra vonatkozó információkat, valamint
bármely más hasznos általános információt, mint például kapcsolattartó pontot, telefon- és
telefaxszámot, postai címet és e-mail címet.”
Megszűnt tehát az előzetes összesített tájékoztató közzétételére vonatkozó
kötelezettség: az új irányelv már csupán lehetőségként szabályozza ilyen tájékoztató
közzétételét. Az előzetes összesített tájékoztató közzététele csak abban az esetben kötelező,
amennyiben az ajánlatkérő élni kíván az ajánlattételi határidő rövidítésének - a 38. cikk (4)
bekezdésében szabályozott - lehetőségével. [A 38. cikk (4) bekezdése a korábbi irányelvi
rendelkezésekkel egyező módon szabályozza az előzetes összesített tájékoztató
közzétételéhez kapcsolódó határidő-rövidítési kedvezményt.]
64
A Kbt. hatályos 42—43. §-ai rendelkeznek az előzetes összesített tájékoztatóról. E
rendelkezések a korábban hatályos közbeszerzési irányelvek rendelkezéseivel összhangban
kerültek kialakításra, és így az előzetes összesített tájékoztató közzétételét is kötelezővé
teszik. A Javaslat az irányelvi változásokra tekintettel a 42. § (1) és (2) bekezdésének
újraszabályozásával megszünteti az előzetes összesített tájékoztató közzétételére vonatkozó
kötelezettséget, ugyanakkor a közzététel lehetőségét továbbra is biztosítja. A Javaslat nem ír
elő konkrét határidőt az előzetes összesített tájékoztató közzétételére, de - az irányelvekből
következően - árubeszerzés és építési beruházás esetében kimondásra kerül, hogy a
tájékoztatót, a költségvetési év kezdetét követően lehet közzé tenni. A Javaslat 19. §-a a Kbt.
43. §-a (1) bekezdésének kiegészítésével - a 2004/18/EK irányelv 35. cikkének (1)
bekezdésében, 36. cikke (5) bekezdésének 2. albekezdésében és VIII. mellékletének 1. a)
pontjában szabályozott rendelkezésekkel összhangban - megteremti annak lehetőségét, hogy
az ajánlatkérő az előzetes összesített tájékoztatót honlapján is közzétegye. A Kbt. 44. §-ának a
Javaslat 20. §-ával megállapítandó - új (1) bekezdése ehhez kapcsolódóan azt is elrendezi,
hogy ilyen esetekben a hirdetmény közzétételéhez fűződő joghatások szempontjából a
hirdetménynek a honlapon történő közzétételének időpontja az irányadó.
A Javaslat 19. §-ának (2) bekezdése a Kbt. 43. §-a (2) bekezdésének módosításával -
a 2004/18/EK irányelv 35. cikke (1) bekezdése a) pontjának 2. albekezdésében foglaltakkal
összhangban - egyértelművé teszi, hogy árubeszerzés esetében a CPV-re hivatkozással kell
megadni a az árucsoportokat az előzetes összesített tájékoztatóban.
A 20—22. §-okhoz
A §-ok a közbeszerzési eljárással kapcsolatos hirdetmények megküldésének,
közzétételének rendjére vonatkozó rendelkezéseket szabályozzák újra.
1.)	A Javaslat a Kbt. 44. §-ának újraszabályozásával javaslatot tesz - 2007. január 1-
jén történő hatálybalépéssel - egyrészről a Közbeszerzés Értesítő Szerkesztőbizottsága által
végzett hirdetmény ellenőrzési tevékenység kötelező jellegének megszüntetésére, másrészről
a hirdetmények centralizált, vagyis a Közbeszerzések Tanácsán keresztül történő feladása
kötelező jellegének megszüntetésére.
2.)	Ami a közösségi jogi szabályozást illeti, a 2004/18/EK irányelv 36. cikke a
korábbi irányelvekhez hasonlóan szabályozza a hirdetmények megküldését és közzétételét,
ugyanakkor néhány ponton kiigazításra, továbbfejlesztésre kerültek a korábbi rendelkezések.
A leglényegesebb változást a hirdetmények elektronikus közzétételével kapcsolatos
rendelkezések irányelvbe történő beiktatása jelenti.
A cikk (1) bekezdése alapján a hirdetményeknek a VIIA. mellékletben
meghatározott információkat és az ajánlatkérő által fontosnak ítélt egyéb adatokat kell
tartalmaznia, a hirdetményeket pedig az Európai Bizottság által a 77. cikk (2) bekezdésével
összhangban elfogadott hirdetménymintáknak megfelelően kell elkészíteni. A
hirdetménymintákat a 2004/17/EK és a 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi
irányelveknek megfelelő, közbeszerzési eljárások keretében megjelenő hirdetmények
közzétételére használandó szabványos űrlapok létrehozásáról szóló 1564/2005/EK bizottsági
rendelet tartalmazza.
65
A hirdetményeket az Európai Közösségek Hivatalos Kiadványai Hivatala részére a
VIII. melléklet (3) bekezdésében meghatározott formátumnak és eljárási szabályoknak
megfelelően elektronikus úton vagy más úton kell megküldeni. Az irányelv 38. cikkének (8)
bekezdésében meghatározott gyorsított eljárás esetében a hirdetményt telefaxon vagy - a VIII.
melléklet (3) bekezdésében meghatározott formátumnak és eljárási szabályoknak megfelelően
-	elektronikus úton kell megküldeni. Az irányelv azt is kimondja, hogy a megküldött
hirdetményeket a VIII. melléklet 1. pontja a) és b) alpontjában meghatározott közzétételi
technikai jellemzőknek megfelelően kell közzétenni.
A (3) bekezdés a hirdetmények közzétételére vonatkozó határidőt határozza meg. A
korábbi irányelvekhez képest jelentős változást jelent, hogy a hirdetmények elektronikus úton
történő feladása esetén az Európai Közösségek Hivatalos Kiadványai Hivatala a hirdetményt a
feladást követő legkésőbb ötödik napon teszi közzé. Az egyéb módon továbbított, illetve az
elektronikus úton, de nem a VIII. melléklet (3) bekezdésében meghatározott formátumnak és
eljárási szabályoknak megfelelően megküldött hirdetmények a feladástól számított legkésőbb
12 napon belül kerülnek közzétételre, illetve gyorsított eljárás esetén ugyancsak a feladást
követő legkésőbb öt napon belül.
A korábbi szabályokhoz hasonlóan mondja ki az irányelv, hogy a közbeszerzési
eljárást megindító hirdetmény teljes terjedelmében az ajánlatkérő által meghatározott nyelven
kerül közzétételre, míg a hirdetmény lényeges elemeinek összefoglalását az Európai Unió
hivatalos nyelvein is közzéteszik azzal, hogy egyedül az eredeti nyelven készült és
megküldött szöveg hiteles. Annyi változás történt a korábbi szabályozáshoz képest, hogy az
irányelv nem a „hirdetmény eredeti nyelvét”, hanem az ajánlatkérő által választott nyelvet
tekinti az adott hirdetmény „alapnyelvének”. Változást jelent az is, hogy - vélhetően az
előzetes összesített tájékoztató közzétételére vonatkozó kötelezettség megszűnésével is
összefüggésben - az előzetes összesített tájékoztató sem jelenik meg az EU összes hivatalos
nyelvén teljes terjedelemben. Ezek a változások megjelennek a hazai közbeszerzési jogban is:
a Kbt. 45. §-ának új (1) és (2) bekezdése tartalmazza e rendelkezéseket.
Az irányelv továbbra is lehetőséget biztosít a hirdetmények nemzeti szinten történő
közzétételére, de erre a hirdetménynek az Európai Közösségek Hivatalos Kiadványai Hivatala
részére történő feladását követően kerülhet csak sor. Az így közzétett hirdetmény nem
tartalmazhat más adatokat, mint amelyek az Európai Unió szintjén megjelentek, illetve
amelyek a 35. cikk (1) bekezdésében meghatározott honlapon közzétételre kerültek, továbbá
fel kell tüntetni a Kiadvány hivatal részére történő feladás napját is. Az előzetes összesített
tájékoztató sem jelentethető meg a honlapon a hirdetménynek a Kiadvány hivatal részére
történő feladása előtt, továbbá fel kell tüntetni a Kiadvány hivatal részére történő feladás
napját is. E rendelkezésekkel összhangban került kialakításra a Kbt. 47. §-ának - a Javaslat
22.	§-ával megállapítandó - új (1) bekezdése.
3.) Ismeretes, hogy az új közbeszerzési szabályozás továbbra is fenntartotta a
közbeszerzési hirdetmények ellenőrzésének - az első közbeszerzési törvény által bevezetett -
rendjét. Eszerint a Közbeszerzések Tanácsa (Titkársága keretében működő, a Közbeszerzési
Értesítő szerkesztésével kapcsolatos feladatokat ellátó Szerkesztőbizottság) az ajánlatkérő
által megküldött hirdetményt megvizsgálja abból a szempontból, hogy megfelel-e a
közbeszerzésekkel kapcsolatos jogszabályoknak.
66
A Kbt. felhatalmazása alapján a részletes szabályokat kormányrendelet tartalmazza
[34/2004. (III. 12.) Korm. rendelet a közbeszerzési és tervpályázati hirdetmények
megküldésének és közzétételének részletes szabályairól, a hirdetmények ellenőrzésének
rendjéről és díjáról, valamint a Közbeszerzési Értesítőben történő közzététel rendjéről és
díjáról].
Az új Kbt. a korábbi ellenőrzési rend fenntartását azért tartotta célszerűnek és
indokoltnak, mert abból indult ki, hogy az ellenőrzés segíti az ajánlatkérőket is, hiszen a
jogszabályba ütköző módon kitöltött és közzétett hirdetmény nem vezethet jogszerű és
eredményes eljáráshoz. Az új Kbt. és végrehajtási rendeletei alkalmazása, továbbá a
hirdetmények egy részének az EU-ban történő közzététele kapcsán pedig különös érdek
fűződik ahhoz, hogy a jogalkotó a jogalkalmazást ezzel az eszközzel is elősegítse. Ezt a célt
szolgálta az is, hogy - a közösségi jog miatti - új hirdetményi minták szabályozása során az
IM - az új Kbt.-vel összhangban álló - kitöltési útmutatót is készített az egyes hirdetményi
mintákhoz [lásd a 15/2004. (IV. 25.) IM rendeletet a közbeszerzési és tervpályázati
hirdetmények, a bírálati összegezések és az éves statisztikai összegezések mintáiról, annak is
a 31. mellékletét].
A 34/2004. (III. 12.) Korm. rendelet továbbá fontos újításokat is bevezetett: a
Szerkesztőbizottság számára igen rövid határidő áll rendelkezésre a hirdetmények
ellenőrzésére; a másodszorra is esetleg a jogszabályoknak nem megfelelően kitöltött
hirdetményt - immár erre utaló jelzés nélkül - köteles közzétenni.
A Közbeszerzések Tanácsa pedig a Közbeszerzési Értesítő Szerkesztőbizottságának
átszervezésével (az önálló Hirdetménykezelési Osztály létrehozásával) megteremtette az új
szabályok megfelelő alkalmazásához szükséges feltételeket.
A Szerkesztőbizottság által végzett ellenőrzési, lektorálási tevékenységet az
ajánlatkérők jelentős hányada igényli, ugyanakkor van egy olyan ajánlatkérői kör is, amely
viszont kifejezetten terhesnek és költségesnek, és egyben szükségtelennek érzi azt, ezért a
Szerkesztőbizottság általi kötelező lektorálás igénybevételének megszüntetésére tettek
javaslatot.
A tapasztalatok alapján a Szerkesztőbizottság a közzétételre feladott hirdetmények
több mint kétharmadát kényszerül hiánypótlásra visszaküldeni az ajánlatkérőknek. A
Szerkesztőbizottság által végzett ellenőrzési tevékenység létjogosultságát támaszthatja alá,
hogy a Szerkesztőbizottság előzetes kontrollja számos törvénysértést akadályoz meg, ennek
hiánya nagyságrendekkel növelné a jogorvoslati kérelmek számát. Másrészről a
Magyarországról kiküldött hirdetményeket az Európai Unió Hivatalos Lapjának kiadásáért
felelős Európai Közösségek Hivatalos Kiadványai Hivatala (Kiadványhivatal) magas
színvonalon és megfelelően kitöltöttnek tartja, és egyetlen hirdetményt sem kellett
visszaküldenie tartalmi hiányosságok, hibák miatt, ami - a Kiadványhivatal közlése szerint -
egyáltalán nem jellemző a 2004 májusában csatlakozott új tagállamok gyakorlatára. Ez is jelzi
azt, hogy a Szerkesztőbizottság által végzett lektorálás, hirdetményellenőrzés számos előnnyel
járó, hasznos és hatékony tevékenység.
Más oldalról viszont nem lehet figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy a
Szerkesztőbizottság által végzett hirdetményi ellenőrzés alapvetően egy szolgáltatás jellegű
tevékenység, amely esetében érdemes a felekre (ajánlatkérőkre) bízni annak eldöntését, hogy
az adott állami szolgáltatást igénybe kívánják-e venni.
67
A jogalkotó célja a hirdetmények ellenőrzésére vonatkozó kötelezettség előírásával
elsősorban az ajánlatkérők segítése volt, hiszen a jogszabályba ütköző módon kitöltött és
közzétett hirdetmény nem vezethet jogszerű és eredményes eljáráshoz, ráadásul teljesen új
hirdetménymintákat alkalmazva kellett a közbeszerzési eljárással kapcsolatos felhívásokat,
tájékoztatókat elkészíteni. Másrészről az sem hagyható figyelmen kívül, hogy a közbeszerzési
hirdetmények tartalmának jogszerűsége végső soron mindenesetben az ajánlatkérő
felelőssége, ezért indokolt számára döntési szabadságot biztosítani abban, hogy a jogszerűség
biztosítása érdekében igénybe kíván-e venni külső segítséget. Mindez a hirdetményellenőrzés
kötelező jellegének fenntartása ellen szól.
A Javaslat a Szerkesztőbizottság által kifejtett ellenőrzési tevékenység kötelező
jellegének megszüntetésére tesz javaslatot, arra is tekintettel, hogy valójában az állam által
nyújtott szolgáltatást jelent ez az ellenőrzési tevékenység, amelynek igénybevételéről, illetve
mellőzéséről szóló döntés meghozatalára indokolt az ajánlatkérőket feljogosítani.
Ugyanakkor a Javaslat az ellenőrzés kötelező jellegének megszüntetését csak
hosszabb távon látja megvalósíthatónak két - az alábbiakban részletesen kifejtendő - okból
kifolyólag: részben az új hirdetményi minták alkalmazására való áttérés zavartalanságának
biztosítása, részben a Közbeszerzések Tanácsának e változásra való megfelelő felkészülése,
költségvetésének az új szabályozásnak megfelelő átalakítása érdekében.
A hirdetmények ellenőrzésére irányuló tevékenység kötelező jellegének hosszabb
távon történő megszüntetését indokolja egyrészről, hogy újból módosulnak a közbeszerzésre,
közbeszerzési eljárása vonatkozó jogszabályok, és egyben új hirdetménymintákat
felhasználva kell az ajánlatkérőknek a közbeszerzési eljárást megindító felhívásaikat, illetve a
közbeszerzési eljárással kapcsolatos egyéb hirdetményeket elkészíteniük. Az új közösségi
közbeszerzési irányelvek, illetve az azok által bevezetett módosítások, újítások szükségessé
tették ugyanis új hirdetményminták kidolgozását. A 2004/17/EK irányelv és a 2004/18/EK
irányelv az Európai Bizottság részére adott felhatalmazást az új irányelvi rendelkezésekkel
összhangban álló hirdetményminták kidolgozására. A hirdetménymintákat a 2004/17/EK és a
2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelveknek megfelelő, közbeszerzési eljárások
keretében megjelenő hirdetmények közzétételére használandó szabványos űrlapok
létrehozásáról szóló 1564/2005/EK bizottsági rendelet tartalmazza.
A közösségi rezsimben tehát szükségszerűen új hirdetménymintákat kell az
ajánlatkérőknek alkalmaznia. Ugyanakkor indokolt, hogy a közösségi és a nemzeti rezsimben
alkalmazandó hirdetményminták (az ajánlatkérők helyzetének megkönnyítése érdekében is)
egységesek legyenek, és a nemzeti rezsimben alkalmazandó hirdetményminták csak a
szükséges mértékben térjenek el a közösségi rezsimben alkalmazandó mintáktól, ezért az új
közösségi hirdetménymintákhoz szükséges igazítani a nemzeti rezsimben alkalmazandó
hirdetménymintákat is. Mivel közösségi rendelet szabályozza az új közösségi
hirdetménymintákat, így - a rendelet közvetlen alkalmazandóságából következően - nincs
mód a közösségi rezsimben alkalmazandó hirdetménymintáknak a belső jogban nemzeti
jogszabállyal történő megjelentetésére. Ez egyben azzal a következménnyel is jár, hogy a
hirdetménymintákat jelenleg szabályozó 15/2004. (IV. 25.) IM rendeletet hatályon kívül kell
helyezni, és új rendeletet szükséges alkotni a nemzeti rezsimben használandó
hirdetménymintákról (és egyben a bírálati összegezések és az éves statisztikai összegezések
mintáiról).
68
Az új hirdetményminták alkalmazására való felkészülés elősegítése érdekében
indokoltnak tűnik a hirdetmény ellenőrzés jelenlegi rendjének - legalább egy meghatározott
időre történő - fenntartása.
A Javaslat alapján tehát a közeljövőben még fennmaradna a hirdetmény ellenőrzés
kötelező jellege, és a 2007. január 1-jén megkezdett közbeszerzésekkel kapcsolatos
eljárásokban szűnne meg a kötelező igénybevétel. A 2007. január 1-jén történő hatálybalépést
indokolja az is, hogy a Közbeszerzések Tanácsa költségvetését az éves költségvetési
törvények a kezdetektől fogva úgy szabályozzák, hogy a Közbeszerzések Tanácsa működési
kiadásainak mintegy négyötödét saját bevételből kell biztosítania. A saját bevételek
kétharmadát viszont a hirdetmények ellenőrzéséért és szerkesztéséért az ajánlatkérők által
fizetett szerkesztési és ellenőrzési díjak képezik. Amennyiben megszüntetésre kerül a
hirdetmények kötelező ellenőrzése, a Közbeszerzések Tanácsa jelentős bevételektől esik el,
amely egyben azzal jár, hogy költségvetését új alapokra kell helyezni. A 2006. évi
költségvetési tervezés során ugyanakkor a Közbeszerzések Tanácsa a jelenleg hatályos
rendelkezések alapján járt (járhatott) el.)
A Javaslat ugyanakkor a nem irányul a hirdetményellenőrzés teljes felszámolására,
hanem az továbbra is fennmaradna, és az ajánlatkérők azt továbbra is jogosultak lesznek - díj
fizetése ellenében - igénybe venni, amennyiben azt szükségesnek és hasznosnak érzik. [Lásd
a 44. § új (3) bekezdésnek második mondatát.]
4.) A hatályos Kbt. a hirdetmények központi - a Közbeszerzések Tanácsán keresztül
történő - továbbítását írja elő. A hirdetmények közvetlen - tehát a Közbeszerzések Tanácsa
közbeiktatása nélküli - küldése mellett elsősorban azt hozzák fel érvként a centralizált
rendszer ellenzői, hogy az felgyorsítja a hirdetmények megjelentetésének időtartamát, hiszen
nem ékelődik a folyamatba egy harmadik, közvetítő személy.
A Javaslat 2007. január 1-jén történő hatálybalépéssel javaslatot tesz a hatályos
rendszer szerinti központi küldésre vonatkozó kötelezettség megszüntetésére, és az
ajánlatkérők számára lehetőséget biztosít arra, hogy közvetlenül küldjék meg a közbeszerzési
eljárással kapcsolatos hirdetményeiket az Európai Unió Kiadványai Hivatala részére.
Természetesen továbbra is lehetőség lenne ugyanakkor arra, hogy az ajánlatkérők a közvetlen
küldés lehetősége helyett a Közbeszerzések Tanácsán keresztül történő megküldést (és adott
esetben a hirdetmény elektronikus formátumúvá átalakítását) válasszák.
Ugyanakkor a közvetlen megküldés esetében is kötelező lesz az ajánlatkérőknek
tájékoztatást küldeniük a Közbeszerzések Tanácsa részére arról, hogy mikor és milyen
hirdetmény közzétételét kezdeményezték az Európai Unió Hivatalos Lapjában (praktikusan ez
a hirdetmény KT részére való megküldésének előírását jelenti.)
Ugyanakkor a Közbeszerzések Tanácsa a jövőben vállalja, hogy a részére nem (vagy
nem a megfelelő formátumban) elektronikusan megküldött hirdetményeket - kérésre és
meghatározott mértékű díj fizetése ellenében - elektronikus úton továbbítja a Kiadványhivatal
részére, aminek az lenne az előnye, hogy az ajánlatkérő élni tudna az elektronikus feladáshoz
kapcsolódó határidő-kedvezményekkel. Ennek lehetőségét teremti meg a Kbt. 44. §-ának új
(6) bekezdése.
69
5.)	A 2004/18/EK irányelv (6) bekezdése továbbra is tartalmazza a hirdetmények
terjedelmére vonatkozó, a korábbi irányelvek által is meghatározott 650 szavas terjedelmi
korlátot, vagyis a közbeszerzési eljárással kapcsolatos hirdetmények terjedelme nem lehet
több a Hivatalos Lap egy oldalánál, vagy megközelítőleg 650 szónál. Előrelépést jelent
ugyanakkor, hogy e 650 szavas terjedelmi korlátozás nem vonatkozik az elektronikus úton
feladott, továbbított hirdetményekre.
A Kiadványhivatal gyakorlata a 650 szavas terjedelemtől legfeljebb 20%-os eltérést
enged. A 650 szó (+20%) terjedelembe nem számítandó bele a hirdetmény-minták szövege.
(A hirdetmények ugyanakkor mára már több oldalasak, figyelemmel a hirdetményi mintákra
vonatkozó közösségi szabályozásra.)
Az új közösségi közbeszerzési irányelvek alapján tehát nem kell a terjedelmi
korlátot figyelembe venni akkor, ha a hirdetményeket megadott elektronikus úton juttatják el
az Európai Közösségek Hivatalos Kiadványai Hivatalának. A Javaslat a Kbt. 45. §-a új (3)
bekezdésében kimondja (törvényi szinten), hogy a nem elektronikusan megküldött
hirdetmények esetében - az új közösségi közbeszerzési irányelvek által is fenntartott -
terjedelmi korlátozás érvényesül, azzal azonban, hogy a korlátozás pontos terjedelme
alacsonyabb szintű jogszabályban kerül meghatározásra, arra is tekintettel, hogy a
Kiadvány hivatal gyakorlatának esetleges módosulása esetén könnyebben lehessen a
jogszabályt hozzáigazítani az új követelményekhez. A terjedelmi korlátozás ugyanakkor
kizárólag a közösségi rezsimben érvényesül. A külön jogszabályt pedig - a közbeszerzési és
tervpályázati hirdetmények megküldésének és közzétételének rendjére vonatkozó egyes
szabályok módosításáról szóló 102/2005. (VI. 4.) Korm. rendelettel módosított - a
közbeszerzési és tervpályázati hirdetmények megküldésének és közzétételének részletes
szabályairól, a hirdetmények ellenőrzésének rendjéről és díjáról, valamint a Közbeszerzési
Értesítőben történő közzététel rendjéről és díjáról szóló 34/2004. (III. 12.) Korm. rendelet
jelenti, amely kimondja, hogy a nem elektronikus úton megküldött hirdetmény terjedelme
nem lehet több körülbelül 650 (+20%) szónál. (A 167/2004. (V. 25.) Korm. rendelet határozza
meg, hogy mi minősül a hirdetmények megfelelő elektronikus feladásának, ideértve az
informatikai, illetve a jogi követelmények meghatározását is.)
6.)	A 2004/18/EK irányelv 35. cikkének (8) bekezdése új rendelkezésként rögzíti,
hogy a Bizottság visszaigazolja az ajánlatkérőnek az elküldött adatok közzétételét,
megemlítve a közzététel időpontját. Ez a visszaigazolás a közzétételre vonatkozó
bizonyítéknak minősül. Ez a rendelkezés megjelenik a Kbt. 44. §-a új (8) bekezdésében is. (E
rendelkezés a Javaslat főszabály szerinti hatálybalépésének napján lép hatályba.)
A 23. §-hoz
1.) A § egy új (5) bekezdéssel javasolja kiegészíteni a Kbt. 53. §-át, meghatározva a
„teljesítési biztosítékra” vonatkozó szabályokat.
A Kbt. hatályos szabályai nem rendelkeznek arról, hogy az ajánlatkérő és az
ajánlattevő között kötendő szerződésben milyen szerződési biztosítékokat lehet kikötni, a
törvény ezt a kérdést - a szerződési szabadság elve alapján - a felekre bízza.
A gyakorlatban jellemző, hogy az ajánlatkérők egy meghatározott pénzösszeg
befizetését követelik meg biztosítékként az ajánlattevőként szerződő féltől, vagy
bankgaranciát kérnek.
70
Ennek kapcsán felmerült, hogy az ajánlattevő számára az adott esetben olcsóbb,
könnyebben megszerezhető lehet biztosítási szerződés alapján kiállított - készfizető
kezességvállalást tartalmazó - kötelezvény formájában nyújtani a biztosítékot, amely a
bankgaranciához hasonló szintű védelemben részesítené az ajánlatkérőt. Ugyanakkor, ha az
ajánlatkérő nem írja elő ezt a biztosítéki formát, a hatályos szabályok szerint a szerződő
ajánlattevő nem élhet vele.
A Javaslat a fentiekre tekintettel a következő szabály bevezetését javasolja.
Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban továbbra is előírhatja, hogy milyen szerződési
biztosítékot vár el. A szerződő ajánlattevő azonban választhat, hogy a biztosítékot az
ajánlatkérő által megadott formában, vagy a törvény által meghatározott más módon kívánja
teljesíteni. A törvény minden esetben módot ad a szerződési biztosíték teljesítésére az előírt
pénzösszegnek az ajánlatkérőként szerződő fél bankszámlájára történő befizetésével,
bankgarancia biztosításával vagy biztosítási szerződés alapján kiállított - készfizető
kezességvállalást tartalmazó - kötelezvénnyel.
Ez a szabály lehetővé teszi azt, hogy a szerződő ajánlattevők rugalmasabban és adott
estben olcsóbban teljesíthessék a szerződési biztosítékot, az ajánlatkérő a teljesítési biztosíték
esetében sem szűkítheti le a banki garanciára a biztosítékok körét, ugyanakkor tekintettel van
arra is, hogy az ajánlattevőnek biztosított alternatívák az ajánlatkérőknek mindig megfelelő
szintű védelmet jelentsenek. Azzal, hogy a szerződő ajánlattevő mindig választhatja az
ajánlatkérő által tetszőlegesen előírt biztosítéki formát, továbbra is megjeleníti a törvényben a
szerződési szabadság elvét, és lehetővé teszi, hogy a közbeszerzési gyakorlatban
megjelenjenek a szerződési biztosítékok változatos, a gyakorlat által is alakított formái.
2.) A 2004/17/EK irányelv 38. cikke és a 2004/18/EK irányelv 26. cikke új
rendelkezésként kimondja, hogy az ajánlatkérők a közbeszerzési eljárás alapján megkötendő
szerződés teljesítésére vonatkozóan sajátos feltételeket írhatnak elő a közbeszerzési eljárást
megindító felhívásban, vagy a dokumentációban. Az előírt feltételeknek összhangban kell
állniuk a közösségi jogi követelményekkel, és azokat előre jelezni kell a felhívásban vagy a
dokumentációban. Az irányelv példálózó jelleggel nevesíti a szociális és környezetvédelmi
szempontok, feltételek előírását.
A hatályos Kbt. nem tartalmaz hasonló jellegű rendelkezést, tekintettel arra, hogy a
korábbi közösségi jogi irányelvek sem tartalmaztak ilyen rendelkezést, ez az új irányelvek
egyik újdonsága. Ugyanakkor a Kbt. alapján már jelenleg is van arra lehetőség, hogy az
ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás alapján megkötendő szerződés tekintetében meghatározott
követelményeket támasszon az ajánlattevőkkel szemben. A Kbt. alapján az ajánlatkérő -
főszabályként - köteles dokumentációt készteni, és a dokumentáció egyebek mellett
tartalmazza a részletes szerződési feltételeket és a szerződéstervezetet is.
Indokoltnak tűnt ugyanakkor a Kbt.-t kiegészíteni egy olyan rendelkezéssel, amely
kifejezetten utal arra, hogy az ajánlatkérő - a közbeszerzési eljárást megindító felhívásban -
előírhat a szerződés teljesítése tekintetében különös feltételeket, így különösen szociális és
környezetvédelmi jellegű feltételeket, amelyekről részletesen a dokumentációban kell
rendelkeznie.
71
Az ajánlatkérők tudatosságának elősegítése érdekében a Javaslat a nyertes
ajánlattevővel kötendő szerződés teljesítésével kapcsolatban előírható szociális feltételekről
egyben példálódzó felsorolást is ad, valamint - a közösségi joggal való összhang
megteremtése érdekében - kimondja, hogy a szerződés teljesítésével kapcsolatban előírt
feltételek nem tartozhatnak a műszaki leírás, az alkalmasság vizsgálatának körébe, nem
minősülhetnek az adott közbeszerzési eljárásban bírálati szempontnak, továbbá nem
eredményezhetik az ajánlattevők megkülönböztetését.
A 24. §-hoz
A § a Kbt.-nek a dokumentáció szabályait tartalmazó 54. §-át módosítja egyrészről
gyakorlati problémát orvosolva, másrészről az új közösségi irányelv vonatkozó
rendelkezésével való összhang megteremtése céljából.
1.)	A Kbt. 54. §-ának hatályos (2) bekezdése értelmében az ajánlatkérő az ajánlati
felhívásban előírhatja, hogy a dokumentáció megvásárlása vagy átvétele az eljárásban való
részvétel feltétele. A gyakorlatban problémát okozott, hogy az ajánlatkérők sok esetben a
közös ajánlattevőktől azt várták el, hogy külön-külön vásárolják meg a dokumentációt,
felesleges és indokolatlan költségeket okozva az ajánlattevőknek.
A Javaslat a Kbt. 54. §-a (2) bekezdésének kiegészítésével egyértelművé teszi, hogy
közös ajánlattétel esetében elegendő, amennyiben a közös ajánlattevők egyike vásárolja meg
vagy veszi át a dokumentációt.
2.)	A § (2) bekezdése a Kbt. 54. §-ának (4) bekezdését a 2004/18/EK irányelv 39.
cikke (1) bekezdésében (és a 2004/17/EK irányelv 46. cikke (1) bekezdésében) foglalt
rendelkezéssel való összhang megteremtése érdekében javasolja módosítani.
A 2004/18/EK irányelv 39. cikkének (1) bekezdése és a 2004/17/EK irányelv 46.
cikkének (1) bekezdése a dokumentáció megküldésére vonatkozó, a korábbi irányelvekben is
szereplő rendelkezést tartalmaz, ugyanakkor egyben ki is egészíti a korábbi irányelvi szabályt.
Ennek értelmében amennyiben az ajánlatkérő nem biztosítja a 38. cikk (6) bekezdése szerint a
dokumentáció térítésmentes és teljes terjedelemében közvetlenül elektronikus úton történő
hozzáférését az ajánlattevők számára, az ajánlatkérő köteles a dokumentációt az erre
vonatkozó kérelem kézhezvételétől számított hat napon belül megküldeni, feltéve, hogy azt
ésszerű időben kérték.
A korábbi irányelvi rendelkezésekhez képest a változást az jelenti, hogy az
ajánlatkérőt csak abban az esetben terheli a dokumentáció megküldésének kötelezettsége,
amennyiben nem biztosította az ahhoz való térítésmentes és teljes terjedelmű közvetlen
elektronikus hozzáférést.
A hivatkozott irányelvi rendelkezés jelenik meg a Kbt. 54. §-a (4) bekezdésében, de
a hatályos Kbt. nem tartalmazza azt a fordulatot, amely szerint az ajánlatkérőt csak abban az
esetben terheli a dokumentáció megküldésének kötelezettsége, amennyiben nem biztosította
az ahhoz való térítésmentes és teljes terjedelmű közvetlen elektronikus hozzáférést, ezért vált
szükségessé a bekezdés módosítása.
72
A 25. §-hoz
A Kbt. hatályos 55. §-a a régi közösségi közbeszerzési irányelvekkel összhangban
került kialakításra. A korábbi irányelvek csak a munkavédelemre és a munkafeltételekkel
kapcsolatos kötelezettségekre vonatkoztak, az új irányelvekben viszont új elemként
megjelenik az adózással és a környezetvédelemmel kapcsolatos kötelezettségekre történő
utalás, melynek következtében szükségessé válik a § kiegészítése.
A szociális szempontoknak a közbeszerzési eljárás során történő fokozottabb
érvényesítése jegyében lehetővé válik az is, hogy építési beruházás és szolgáltatás
megrendelése esetében az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban előírja, hogy az ajánlattevő
tájékozódjon az akadálymentesítésre vonatkozó olyan kötelezettségekről, amelyeknek a
teljesítés helyén és a szerződés teljesítése során meg kell felelni.
A § szerint az ajánlatkérő - amennyiben az ajánlati felhívásban előírta a tájékozódási
kötelezettséget - köteles a dokumentációban megadni a tájékoztatást nyújtó szervezetek nevét
és címét.
Ugyanakkor azt is meg kell határozni, hogy melyek azok a szervezetek (hatóságok),
amelyektől a szükséges tájékoztatás beszerezhető, és egyben a szükséges eljárási szabályok is
rögzítendőek, hasonlóan a közbeszerzési eljárásokhoz kapcsolódó, a munkavállalók
védelmére és a munkafeltételekre vonatkozó tájékoztatási kötelezettség teljesítésének eljárási
szabályairól és díjazásáról szóló 1/2004. (I. 9.) FMM rendelethez. Ezeket a kérdéseket a
Javaslat nem törvényi szinten kívánja szabályozni, hanem elegendőnek tartja a miniszteri
rendelet útján történő rendezést. Az ehhez szükséges felhatalmazás megteremtése érdekében a
Kbt. felhatalmazást adó rendelkezései is kiegészítésre kerülnek [Kbt. 404. § (2) bekezdésének
új (5) és (6) bekezdései].
A hatályos szabályozáshoz változást jelent, hogy a Javaslat hatálybalépését követően
az ajánlatkérőt mérlegelési lehetőség illeti meg a tekintetben, hogy előírja-e az ajánlattevők
irányában a tájékozódás kötelezettségét. Amennyiben élni kíván e lehetőséggel, akkor az
ajánlati felhívásban kell mindezt előírnia azzal, hogy a dokumentációban kell megadni
azoknak a szervezeteknek a nevét és címét, ahonnan tájékoztatást kérhet az ajánlattevő. (A
hatályos szabályozás alapján az ajánlatkérő köteles a dokumentációban megadni a fent
nevezett szervezetek nevét és címét.)
A javasolt módosítás összhangban áll a vonatkozó közösségi jogi rendelkezésekkel:
a 2004/18/EK irányelv 27. cikke „az ajánlatkérő a dokumentációban megnevezheti, illetve a
nemzeti jog rendelkezésére tekintettel köteles megnevezni azt a szervezetet (hatóságot),
amelytől az ajánlattevő megfelelő tájékoztatást kaphat a szolgáltatás, illetve az építési
beruházás teljesítésének helye szerinti tagállamban, régióban vagy településen hatályos,
adózással, környezetvédelemmel, munkavédelmi rendelkezésekkel és munkafeltételekkel
kapcsolatos kötelezettségekről. Amennyiben az ajánlatkérő előírta a tájékozódás
kötelezettségét, illetve a tagállami rendelkezés alapján kötelező a tájékoztatás igénybevétele,
az ajánlatkérő köteles ajánlatában nyilatkozni arról, hogy az ajánlattétel során figyelembe
vette-e a munkavállalók védelmére és a munkafeltételekre vonatkozó, a teljesítés helyén
hatályos kötelezettségeket.” A közösségi jog alapján a tagállam tehát az ajánlatkérő
kötelezettségévé is teheti a tájékoztatást, az irányelv azonban választási lehetőséget enged e
tekintetben.
73
Megjegyzendő, hogy a 92/50/EGK irányelv 28. cikke és 93/37/EK irányelv 23.
cikke tartalmazott az új irányelv fentiekben ismertetett rendelkezéséhez hasonló előírást. A
korábbi irányelvi szabályokhoz képest új elemet jelent az adózással és a
környezetvédelemmel kapcsolatos kötelezettségekre történő utalás, a korábbi irányelvek csak
a munkavédelemre és a munkafeltételekkel kapcsolatos kötelezettségekre vonatkoztak. A Kbt.
hatályos 55. §-a ezekkel a korábbi irányelvi rendelkezésekkel összhangban került kialakításra.
A 26. §-hoz
A § a Kbt.-nek a kiegészítő tájékoztatásra vonatkozó rendelkezéseit, vagyis az
56. §-t javasolja módosítani két szempontból.
1.) Egyrészről az 56. § rendelkezései közé beépítésre kerül az ajánlattételi határidő
meghosszabbításának lehetősége. Ezzel a lehetőséggel azonban az ajánlatkérő csak akkor
élhet, ha az ajánlati felhívásban előírta, hogy a dokumentáció megvásárlása, vagy átvétele az
eljárásban való részvétel feltétele.
A közösségi irányelvekből eredően a Kbt. 56. §-ának (2) bekezdése értelmében a
kiegészítő tájékoztatás megadásának határideje az ajánlattételi határidő lejártát megelőző 6.
napon lejár. Az ajánlattevők pedig az ajánlattételi határidő lejárta előtti 10. napig kérhetnek
kiegészítő tájékoztatást az ajánlatkérőtől [Kbt. 56. § (1) bek.].
A két határidő közötti rövid időtartam miatt az ajánlatkérő szervezetek nem minden
esetben tudnak határidőben megfelelő kiegészítő tájékoztatást adni az ajánlattevőknek.
Különösen sok nehézséget okoz ez az Európai Uniós forrásokból finanszírozott beruházások
esetén (pl. Kohéziós Alap), amikor a kiegészítő tájékoztatás megadása előtt annak előzetes
jóváhagyását be kell szerezni, vagy építési beruházásoknál, ahol a szakszerű tájékoztatás
megadásához több időre lehet szükség. E probléma orvoslása érdekében - figyelemmel a
2004/18/EK irányelv 38. cikkének (7) bekezdésében, valamint a 2004/17/EK irányelv 45.
cikkének (9) bekezdésében foglalt rendelkezésekre is - a Javaslat a Kbt. 56. §-át kiegészíteni
javasolja. Az irányelvi rendelkezések alapján, ha bármely okból kifolyólag a dokumentáció és
a kiegészítő iratok vagy további információ rendelkezésre bocsátása, bár időben kérték, az
előírt határidőn belül nem történt meg, vagy amennyiben az ajánlatokat csak a helyszín
megtekintése, vagy az ajánlattételhez szükséges dokumentációhoz csatolt iratok helyszíni
megtekintése után lehet elkészíteni, az ajánlattételi határidőt meg kell hosszabbítani, hogy
valamennyi érintett gazdasági szereplő értesülhessen az ajánlat elkészítéséhez szükséges
valamennyi információról.
A Javaslat ugyanakkor az ajánlattevők esélyegyenlősége alapelvének érvényesülését
csak akkor látja biztosítottnak, ha ez a lehetőség kizárólag abban az esetben kerül biztosításra,
amikor az ajánlatkérő az ajánlattétel feltételeként előírta a dokumentáció megvásárlását vagy
átvételét. Csak ebben az esetben rendelkezik ugyanis az ajánlatkérő megfelelő információkkal
az ajánlattevők személyéről már az ajánlattételi határidő lejárta előtt, így az ajánlattevők felé
fennálló értesítési kötelezettségét ebben az esetben tudja maradéktalanul teljesíteni. Ezen
lehetőség megteremtése esetében az ajánlatkérőknek minden esetben lehetőségük lesz arra,
hogy megfelelő kiegészítő tájékoztatást adjanak az ajánlattevők részére, ezzel elősegítve a
megfelelő ajánlattételt is. Így adott esetben nem lesz szükség - a hiányos információk
következtében ugyancsak hiányos ajánlatok miatt - az eredménytelen közbeszerzési eljárás
megismétlésére. Az új rendelkezés összességében elősegíti a közbeszerzési eljárások
gyorsabb, rugalmasabb lefolytatását.
74
2.) A § (2) bekezdése a Kbt. 56. §-ának egy új (6) bekezdéssel való kiegészítése
útján egyértelművé teszi, hogy a helyszíni bejárás, illetve a helyszín megtekintése is a
kiegészítő tájékoztatás intézménye körébe tartozik, így az ezzel kapcsolatos határidőket a Kbt.
54. § (1)—(5) bekezdésében foglalt rendelkezésekre tekintettel kell megállapítani. A Kbt.
javasolt kiegészítése megakadályozza azt, hogy az ajánlatkérő a hivatkozott rendelkezések
figyelmen kívül hagyásával állapítsa meg a helyszín megtekintésének időpontját, és ezáltal
kizárja az írásos kérdések azt követően történő megküldését.
A 27. §-hoz
A § a közbeszerzési műszaki leírásra vonatkozó rendelkezéseket szabályozza újra,
alapvetően a közösségi jog e téren bekövetkezett változására tekintettel.
A közbeszerzési műszaki leírásra vonatkozó rendelkezések a korábbi irányelvekben
foglalt rendelkezésekhez képest több ponton is jelentősen módosításra kerültek. A
2004/18/EK irányelv 23. cikke és VI. melléklete tartalmazza a közbeszerzési műszaki leírásra
vonatkozó rendelkezéseket. A melléklet adja meg a műszaki leírás fogalmát, továbbá a
szabvány, az európai műszaki engedély, a közös műszaki előírás és a műszaki ajánlás
fogalmát. A VI. melléklet fogalom-meghatározásai a korábbi irányelvekben is megtalálhatóak
voltak (a 92/37/EGK irányelvnek és a 93/36/EGK irányelvnek a III. mellékletében, míg a
92/50/EGK irányelvnek a II. mellékletében), ugyanakkor e fogalom-meghatározások
bizonyos mértékben módosításra kerültek.
A műszaki leírásoknak az új irányelv VI. mellékletében meghatározott fogalma eltér
a korábbi irányelvek által használt fogalomtól két aspektusban. Az új irányelvben egyrészt
külön került meghatározásra a szolgáltatásmegrendelés és árubeszerzés tekintetében, valamint
az építési beruházás tekintetében irányadó műszaki leírás definíció, másrészt pedig mindkét
esetben kiemelésre került a környezetvédelmi teljesítmény színvonala, és a fogyatékossággal
élő személyek számára való elérhetőség szempontja. [Részletesen lásd a Javaslat 2. §-ának (7)
bekezdéséhez fűzött indokolást.]
A VI. melléklettel kapcsolatban megjegyzendő még, hogy a „szabvány”, „európai
műszaki engedély”, „közös műszaki előírás” meghatározásait is a korábbi irányelvekhez
képest módosított tartalommal tartalmazza, továbbá új fogalomként szabályozz a „műszaki
ajánlás” fogalmát is. [Részletesen lásd ezekkel kapcsolatban a Javaslat 2. §-ának (8)—(10)
bekezdéseihez fűzött indokolást.]
Az európai műszaki engedéllyel kapcsolatban megjegyzendő, hogy e kifejezés a
hatályos Kbt.-ben „európai műszaki tanúsítványként” szerepel, ugyanakkor a jogalkalmazás
során ez a fogalomhasználat értelmezési problémát okozott, tekintettel arra, hogy más
jogszabályok e kifejezést európai műszaki engedélyként nevesítik. Az egységes szóhasználat
érdekében sor kerül a Kbt.-ben is a terminológiai pontosításra, és a hatályos Kbt. által használt
európai műszaki tanúsítvány kifejezés helyett a Javaslat bevezeti az „európai műszaki
engedély” fogalmát. [Lásd a Javaslat 135. §-ának a) pontját.]
Az irányelv 23. cikkének (1) bekezdése alapján az ajánlatkérő köteles megadni a
közbeszerzés tárgyára vonatkozó műszaki leírást a közbeszerzési eljárást megindító
felhívásban vagy a dokumentációban.
75
Új elemként azt is kimondja az irányelv, hogy lehetőség szerint ezeket a műszaki
leírásokat úgy kell megadni, hogy a fogyatékkal élő személyek számára való hozzáférhetőség
szempontjai, továbbá a valamennyi felhasználó számára való megfelelő kialakítás
szempontjai is figyelembevételre kerüljenek.
A (2) bekezdés a műszaki leírás meghatározása során figyelembeveendő alapelvi
követelményeket határozza meg; kimondja, hogy a műszaki leírás meghatározása során
figyelemmel kell lenni az egyenlő bánásmód követelményére és a műszaki leírás nem
határozható meg oly módon, hogy ezzel egyes ajánlattevők eleve kizárásra kerüljenek a
közbeszerzési eljárásból, vagy bármilyen más módon az ajánlattevők indokolatlan és
hátrányos megkülönböztetését eredményezze.
A (3) bekezdés alapján a műszaki leírást - a közösségi joggal összeegyeztethető
kötelező nemzeti műszaki szabályok sérelme nélkül - a következő módon kell meghatározni:
a)	a VI. mellékletben meghatározott műszaki leírásokra hivatkozással, és a
következőkre történő hivatkozással, a felsorolt sorrend szerint: az építési beruházás
tervezésére, számítási módszerére és kivitelezésére, valamint az áruk felhasználására
vonatkozó, európai szabványokat közzétevő nemzeti szabványokra, európai műszaki
engedélyekre, közös műszaki előírásokra, nemzetközi szabványokra, az európai szabványügyi
szervezetek által létrehozott egyéb műszaki ajánlásokra, vagy - ezek hiányában - egyéb
nemzeti szabványokra, nemzeti műszaki engedélyekre, illetve nemzeti műszaki előírásokra
hivatkozással. Valamennyi hivatkozás mellett azonban szerepeltetni kell a „vagy azzal
egyenértékű” kifejezést; vagy
b)	teljesítmény- vagy funkcionális követelmények meghatározása alapján. Ez utóbbi
környezetvédelmi jellemzőket is tartalmazhat. E követelményeknek, paramétereknek azonban
kellően pontosnak kell lenniük ahhoz, hogy lehetővé tegyék az ajánlattevők számára a
közbeszerzés tárgyának beazonosítását, az ajánlatkérők számára pedig a nyertes ajánlattevő
kiválasztását; vagy
c)	a műszaki leírás megadása lehetséges a b) pontban meghatározott teljesítmény-
vagy funkcionális követelményeknek való megfelelés feltételezését lehetővé tevő, és az a)
pontban meghatározott leírásokra történő hivatkozással is;
d)	a műszaki leírás megadása lehetséges egyes jellemzők tekintetében az a) pontban
meghatározott leírásokra, más jellemzők tekintetében pedig a b) pontban meghatározott
teljesítmény- vagy funkcionális követelményekre történő hivatkozással.
Amennyiben az ajánlatkérő a műszaki leírást a (3) bekezdés a) pontjában
meghatározott leírásokra történő hivatkozással adja meg, nem nyilváníthat érvénytelennek
egyetlen ajánlatot sem kizárólag azon az alapon, hogy az ajánlatban szereplő termékek és
szolgáltatások nem felelnek meg az általa hivatkozott leírásoknak, ha az ajánlattevő
ajánlatában az ajánlatkérő számára megfelelő módon, bármely megfelelő eszközzel
bizonyítja, hogy az általa javasolt megoldások egyenértékű módon megfelelnek a műszaki
leírásokban meghatározott követelményeknek. Megfelelő eszköz lehet a gyártótól származó
műszaki dokumentáció vagy valamely elismert szervtől származó vizsgálati jelentés [(4)
bekezdés].
Amennyiben pedig az ajánlatkérő él a teljesítmény- vagy funkcionális
követelmények meghatározásának lehetőségével, akkor nem nyilváníthat érvénytelennek
olyan ajánlatot, amely megfelel valamely európai szabványt közzétevő nemzeti szabványnak,
európai műszaki engedélynek, közös műszaki leírásnak, nemzetközi szabványnak vagy
valamely európai szabványügyi szervezet által létrehozott műszaki ajánlásnak, amennyiben
76
ezek a leírások az általa megállapított teljesítményre, illetve funkcionális követelményekre
vonatkoznak.
Az ajánlattevőnek az ajánlatában - az ajánlatkérő számára megfelelő módon,
bármely megfelelő eszközzel - bizonyítania kell, hogy a szabványnak megfelelő termék,
szolgáltatás vagy építési beruházás megfelel az ajánlatkérő teljesítménybeli, illetve
funkcionális követelményeinek. Megfelelő eszköz lehet a gyártótól származó műszaki
dokumentáció vagy valamely elismert szervtől származó vizsgálati jelentés [(5) bekezdés].
A (3) bekezdés b) pontja alapján a műszaki leírás megadása során előírt funkcionális
követelmények környezetvédelmi jellemzőket is magukban foglalhatnak. A (6) bekezdés
alapján amennyiben az ajánlatkérő környezetvédelmi jellemzőket is megállapít, akkor az
európai vagy nemzeti (illetve nemzetközi) ökocímkék vagy bármely más ökocímke által
meghatározott részletes leírásokat, vagy szükség esetén azok egy részét is használhatja,
feltéve, hogy:
—	ezek a leírások megfelelőek a közbeszerzés tárgyát képező árubeszerzés vagy
szolgáltatás jellemzőinek meghatározására,
—	a címke követelményeit tudományos adatok alapján állapítják meg,
—	az ökocímkét olyan eljárás keretében fogadták el, amelyben valamennyi
érdekelt fél — így kormányzati szerv, fogyasztó, gyártó, forgalmazó és környezetvédelmi
szervezet — részt vehetett, és
—	a leírások valamennyi érdekelt fél számára hozzáférhetők.
Az ajánlatkérő jelezheti, hogy az ökocímkével ellátott termékek és szolgáltatások
esetében vélelmezik a dokumentációban meghatározott műszaki leírásnak való megfelelést; és
egyben az ajánlatkérő köteles elfogadni valamennyi megfelelő bizonyítékot, mint például a
gyártótól származó műszaki dokumentációt vagy valamely elismert szervtől származó
vizsgálati jelentést.
A fentiekben ismertetett több rendelkezés is utalt az ún. „elismert szervekre”. A (7)
bekezdés meghatározza, hogy mit is kell a 23. cikk alkalmazása szempontjából elismert szerv
fogalma alatt érteni. Ez alapján az elismert szerv olyan vizsgáló és kalibráló laboratórium,
valamint tanúsító és ellenőrző szerv, amely megfelel az alkalmazandó európai
szabványoknak. Az ajánlatkérő köteles elfogadni a más tagállamban székhellyel rendelkező
szerv által kiállított tanúsítványt is.
A (8) bekezdés alapján amennyiben a közbeszerzés tárgyának egyértelmű és
közérthető meghatározása szükségessé tesz meghatározott gyártmányú, eredetű, típusú
dologra, eljárásra, tevékenységre, személyre, illetőleg szabadalomra vagy védjegyre való
hivatkozást, a leírásnak tartalmaznia kell, hogy a megnevezés csak a tárgy jellegének
egyértelmű meghatározása érdekében történt, és a megnevezés mellett a „vagy azzal
egyenértékű” kifejezést kell szerepeltetni.
A Kbt. 4. §-ának hatályos 15. pontja határozza meg a közbeszerzési műszaki leírás
fogalmát. Mivel e fogalom a korábbi közösségi jogi rendelkezésekre tekintettel került
kialakításra, így módosítani szükséges. Ezzel kapcsolatban lásd a Javaslat 2. §-ának (7)
bekezdését, és az ahhoz fűzött indokolást.
A Kbt. 58. §-a szintén a korábbi közösségi jogi rendelkezésekre tekintettel került
kialakításra, így e rendelkezés módosítása is szükségessé vált.
77
A 2004/18/EK irányelv nem tartalmaz a korábbi irányelvekben szereplő
rendelkezéshez hasonló szabályt, amely kimondaná, hogy az „európai műszaki leírásokra”
való hivatkozástól milyen esetekben lehetséges eltérni. Ugyanakkor az irányelv 23. cikke (3)
bekezdésének b)—d) pontjai lehetővé teszik a szabványok helyett, illetve mellett a
teljesítmény, illetve funkcionális követelményre történő hivatkozást. A 23. cikk (3)
bekezdésének hivatkozott rendelkezései új szabályokat jelentenek, ezért a Kbt. 58. §-ának
hatályos (2) és (3) bekezdését is módosítani szükséges. Ugyanakkor az 58. § hatályos (4)—(6)
bekezdéseiben foglalt rendelkezések „feleslegessé” váltak. Nagy hangsúlyt kap az új
irányelvben az az elv, hogy az ajánlattevő jogosult „az ajánlatában az ajánlattevő számára
megfelelő módon, bármely megfelelő eszközzel bizonyítani, hogy az általa javasolt
megoldások egyenértékű módon megfelelnek a műszaki leírásokban meghatározott
követelményeknek”. Az irányelv értelmében „megfelelő eszköz lehet a gyártótól származó
műszaki dokumentáció vagy valamely elismert szervtől származó vizsgálati jelentés”. Az
„elismert szerv” fogalmát a (7) bekezdés határozza meg. A Kbt. 58. §-ába is be kell építeni a
23.	cikk (4), (5) és (7) bekezdéseinek hivatkozott rendelkezéseit.
Az irányelv 23. cikkének (6) bekezdése részletes szabályokat tartalmaz a
környezetvédelmi jellemzők vonatkozásában, amelyek értelmében az ajánlatkérők az európai,
nemzetközi, nemzeti, vagy egyéb ökocímkék által meghatározott részletes leírásokat is
használhatják a teljesítmény, illetve funkcionális követelmények tekintetében. A Kbt. 58. §-
ába is szükséges e rendelkezések beépítése.
A fenti módosítások elvégzésére irányul a Javaslat tárgybeli §-a, újraszabályozva a
Kbt. 58. §-ának egészét.
(Megjegyzendő még, hogy a közszolgáltatókra vonatkozó új irányelv, a 2004/17/EK
irányelv 34. cikke a közbeszerzési műszaki leírást a 2004/18/EK irányelvben foglaltakkal
teljes mértékben azonosan szabályozza, vagyis e téren is megszűnt a szabályozás
differenciáltsága a két ajánlatkérői kör esetében.)
A 28. §-hoz
1.) A kizáró okok terén is változás történt a közösségi jogi szabályozásban, mivel
ezen okok köre kibővítésre került új és kötelező okokkal [2004/18/EK irányelv 45. cikkének
(1)	bekezdése]. A Kbt. 60. §-a (1) bekezdésének új h) pontjában, valamint a Javaslattal
módosítani kívánt (3) bekezdésében felsorolt kizáró okok olyan újonnan szabályozott
körülményeket tartalmaznak, amelyeket a korábbi közbeszerzési irányelvek nem minősítettek
a közbeszerzési eljárásban való részvételből kizárására okot adónak, viszont az új közösségi
szabályozás már e körben nevesíti ezeket.
Ugyanakkor látni kell azt is, hogy a Kbt. 60. §-a nem csupán az új irányelv által
kötelezőnek előírt kizáró okokat írja elő kötelező kizáró okként, hanem egyes olyan
körülményeket is így szabályoz, amelyet az irányelv csak a lehetséges kizáró okok között
említ [lásd pl.: Kbt. 60. §-a (1) bekezdésének a) pontját: végelszámolás alatt állás, csődeljárás,
felszámolási eljárás]. Ez az eltérés nem jelenti a közösségi jog megsértését - vagyis továbbra
is fenntartható -, ezen kizáró okok esetében pusztán a közösségi joggal való összhang
megteremtése nem igényli a Kbt. vonatkozó rendelkezéseinek kiigazítását, módosítását.
78
Nyilvánvaló ugyanakkor, hogy az az ajánlattevő, amely például végelszámolás alatt
áll, amelynek tevékenységét felfüggesztették, vagy amelynek köztartozása van, nem érdemes
arra, hogy közbeszerzési eljárásokban elindulhasson, és közpénzből finanszírozott
szerződéseket nyerjen el. Ugyanezen megfontolásból terjeszti ki a magyar szabályozás a
kötelező kizáró okokat az alvállalkozókra is.
2.)	Az építőipari kivitelezési tevékenységgel kapcsolatos adatszolgáltatásokkal
összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2005. évi LXXVI. törvény kibővítette a
kizáró okok körét: a Kbt. 60. §-ának (1) bekezdését egy új g) ponttal egészítette ki. A Javaslat
a kizáró ok alkalmazásával kapcsolatos bizonytalanságra tekintettel - a kizáró ok tartalmának
módosítása nélkül - pontosítja a rendelkezés megfogalmazását. E kizáró okhoz kapcsolódó
fontos kiigazítást tartalmaz a Javaslat 133. §-a (4) bekezdése is, amely egyértelművé teszi,
hogy e kizáró okot kizárólag a 2005. augusztus 4-e, vagyis a Kbt. 60. §-a (1) bekezdése
hivatkozott g) pontjának hatálybalépését követően elkövetett és munkaügyi bírsággal vagy
befizetésre kötelezéssel sújtott jogszabálysértések kapcsán kell alkalmazni.
3.)	A Javaslat - nem a közösségi jogból fakadóan - egy új kötelező kizáró okot is
tartalmaz. [Kbt. 60. § (1) bekezdésének új i) pontja] Ezen új ok alapján a közbeszerzési
eljárásban nem lehet ajánlattevő az, aki az egyenlő bánásmód követelményébe ütköző - két
évnél nem régebben meghozott - jogerős közigazgatási, illetve bírósági határozatban
megállapított, és bírsággal sújtott magatartást tanúsított. Tekintettel a közbeszerzési törvény
általános megközelítésére, amely a kizáró okok körében az egyes jogszabályellenes
magatartások súlyosabb elkövetési eseteit nevesíti [Kbt. 60. §-a (1) bekezdésének g) pontja,
61. § (1) bekezdésének b) pontja], ezen új kizáró ok esetében is csak a bírsággal sújtott
magatartás vonja maga után az ajánlattevő kizárását a közbeszerzési eljárásból. Ez a
rendelkezés ugyanakkor 2007. január 1-től lép hatályba, és a Javaslat 133. §-a (5) bekezdése
alapján a 2007. január 1-e után elkövetett és bírsággal sújtott magatartások kapcsán kell e
kizáró okot alkalmazni.
4.)	A Javaslat alapján a Kbt. 66. §-a (1) bekezdésének a)—d) pontjában, valamint 67.
§-ának (1)—(3) bekezdésében meghatározott alkalmassági követelményeknek az ajánlattevő
megfelelhet úgy is, hogy más szervezet (szervezetek) erőforrásaira támaszkodik [lásd:
Javaslat 30. §-ának (3) bekezdését és a Javaslat 31. §-ának (5) bekezdését]. E szervezetek
vonatkozásában a Javaslat kimondja, hogy a kizáró okok rájuk is alkalmazandóak, erre a
tényre és a kizáró okokra az ajánlatkérő köteles az ajánlati felhívásban hivatkozni.
A 29. §-hoz
A Kbt. 63. §-a (2) bekezdésének hatályos c) pontja szerint a kizáró okok igazolása
tekintetében bizonyos, a törvényben meghatározott esetekben, ha az illetékes hatóság nem
bocsátja ki az adott igazolást, vagy az nem minden olyan tényre terjed ki, amelyet a Kbt.
alapján igazolni kell, és az érintett országban az eskü alatt tett nyilatkozatot nem ismerik, az
ajánlattevő által az illetékes hatóság, közjegyző, kamara vagy szakmai szervezet előtt tett
nyilatkozatot is el kell fogadni.
A 2004/18/EK irányelv 45. cikke (3) bekezdésének utolsó fordulata tartalmazza azt a
szabályt, amely az igazolásnak az adott országban való hiánya, nem mindenre kiterjedő
tartalma, vagy az eskü alatt tett nyilatkozat intézményének hiánya esetén szintén az
ajánlattevő által az illetékes hatóság, közjegyző, kamara vagy szakmai szervezet előtt tett
nyilatkozat elfogadását írja elő.
79
Az irányelvi rendelkezések alapján nem egyértelmű, hogy a kizáró okokkal
kapcsolatosan a közösségi rezsimbe tartozó közbeszerzési eljárásokban a közjegyző által
hitelesített nyilatkozat elfogadható-e, ugyanakkor az Európai Bizottság illetékes
Főigazgatóságának, vagyis a Belső Piaci Főigazgatóságnak a véleménye szerint az irányelv e
cikke az eljárásban megkövetelhető legszigorúbb igazolási formát tartalmazza. Ez azt jelenti,
hogy ettől a tagállamok - saját belső joguknak megfelelően - szigorúbb igazolási formát nem,
de kevésbé szigorúbbat előírhatnak. Ennek megfelelően a Javaslat a közjegyző előtt tett
nyilatkozat helyett közjegyző által hitelesített nyilatkozat alkalmazására tesz javaslatot a
közbeszerzési eljárásban. Mivel a közjegyző előtt tett nyilatkozat - hasonlóan a hiteles
másolathoz - megdrágítja az ajánlattevők részvételét a közbeszerzési eljárásban, a módosítás
a közbeszerzési eljárások tekintetében jelentős költségcsökkenéssel jár. A Kbt. 63. §-a (2)
bekezdése c) pontjának módosításával jelenik meg a Kbt.-ben e változás.
A Kbt. 63. §-a (2) bekezdése d) pontjának módosítását a közösségi joggal,
nevezetesen a 2004/18/EK irányelv 45. cikke (1) bekezdésében foglalt rendelkezéssel való
összhang megteremtése indokolja.
A Kbt. 60. §-a (1) bekezdésének g) pontjában foglalt kizáró okkal kapcsolatos
igazolás érvényességét a Javaslat - tekintettel a kizáró ok jellegére - három hónapban állapítja
meg, egyben ezzel biztosítható az is, hogy az ajánlattevőknek ne kelljen mindenegyes
közbeszerzési eljárásban való részvételhez újabb és újabb igazolást beszerezniük.
A Kbt. 60. §-a (1) bekezdésének új i) pontjában foglalt kizáró ok egyszerű
nyilatkozattal igazolható. [Lásd a Kbt. 63. §-a (2) bekezdésének új f) pontját.]
A Kbt.-nek a Javaslattal módosítani, illetve megállapítani kívánt 66. §-a (2)
bekezdése és 67. §-a (4) bekezdése szerinti szervezetek tekintetében a kizáró okok fenn nem
állása közjegyző által hitelesített nyilatkozattal igazolható. A Javaslat szerint a 66. § (2)
bekezdése, illetve a 67. § (4) bekezdése szerinti szervezet az ajánlatban közjegyző által
hitelesített nyilatkozattal igazolja, hogy nem tartozik a 60. § (1) bekezdése szerinti kizáró
okok hatálya alá. Az igazolásnak ezt a formáját az indokolja, hogy arra a szervezetre,
amelynek az erőforrásait igénybe veszik, ne háruljanak olyan adminisztratív terhek, amelyek
esetleg megakadályoznák a szervezet bevonását az alkalmassági feltételek teljesítéséhez.
A Javaslat [135. § b) pont] továbbá módosítja a Kbt. 63. §-a (2) bekezdésének a)
pontját, kimondva ezzel, hogy a Kbt. 60. §-a (1) bekezdésének új h) pontjában meghatározott
körülmények igazolására az ajánlatkérő az illetékes bíróság vagy hatóságok nyilvántartásának
kivonatát (hatósági erkölcsi bizonyítványt) vagy ennek hiányában bírósági vagy hatósági
igazolást köteles elfogadni.
A 30. §-hoz
A § a szerződés teljesítésére való pénzügyi és gazdasági alkalmasságra vonatkozó
rendelkezéseket szabályozza újra, elsősorban a közösségi jog e téren bekövetkezett
változására tekintettel.
Az ajánlattevő pénzügyi és gazdasági alkalmassága megítélésére vonatkozó
szabályok a 2004/18/EK irányelv 47. cikkében pontosításra és kiegészítésre kerültek,
figyelemmel az Európai Bíróság alkalmassággal kapcsolatos esetjogára is.
80
Az irányelv 47. cikkének (1) bekezdése alapján a szerződés teljesítéséhez szükséges
pénzügyi és gazdasági alkalmasság igazolható
a)	pénzügyi intézménytől származó nyilatkozattal, vagy adott esetben a vonatkozó
felelősségbiztosítás fennállásáról szóló igazolással;
b)	a számviteli jogszabályok szerinti mérleg, beszámoló benyújtásával (ha az
ajánlattevő letelepedése szerinti ország joga előírja a mérleg, a beszámoló közzétételét);
c)	az adott gazdálkodó szervezet előző legfeljebb háromévi teljes forgalmáról és
ugyanezen időszakban a közbeszerzés tárgyának forgalmáról szóló nyilatkozatával, attól
függően, hogy mikor jött létre a gazdálkodó szervezet, illetve mikor kezdte meg a
tevékenységét, amennyiben ezek az adatok rendelkezésre állnak.
A korábbi irányelvek is ezeket a lehetséges igazolási okokat írták elő. Lényeges
változás, előrelépés történt ugyanakkor a c) pontban meghatározott alkalmassági ok
vonatkozásában. A korábbi irányelvek nem tartalmaztak rendelkezést azokra a gazdálkodó
szervezetekre, amelyek három évnél rövidebb ideje kezdték meg tevékenységüket, illetve
három évnél rövidebb ideje kerültek létrehozásra. További változás, hogy az a) pont második
részében található rendelkezést („a vonatkozó felelősségbiztosítás fennállásáról szóló
igazolással”) a korábbi irányelv közül csak a szolgáltatásmegrendelésre vonatkozó irányelv
tartalmazta.
A cikk (2) és (3) bekezdése is új rendelkezést tartalmaz. A (2) bekezdés alapján az
ajánlattevő/részvételre jelentkező más szervezetek pénzügyi, gazdasági erőforrásaira is
támaszkodhat, függetlenül a velük fennálló kapcsolatának jogi jellegétől. Ebben az esetben is
az ajánlattevőnek/részvételre jelentkezőnek kell igazolnia, hogy a szerződés teljesítéséhez
szükséges erőforrások rendelkezésére fognak állni. Ez történhet úgy, hogy az
ajánlattevő/részvételre jelentkező bemutatja a vonatkozó szervezetek erre vonatkozó
kötelezettségvállalását. A (3) bekezdés a közös ajánlattevők vonatkozásában rendelkezik
ugyanezen lehetőségről: a közös ajánlattevők is támaszkodhatnak a csoport tagjainak vagy
más szervezeteknek a kapacitására.
A (4) és (5) bekezdésben foglalt rendelkezések a korábbi irányelvi rendelkezésekhez
képest érdemben nem változtak, alapvetően terminológiai kiigazításokra került sor. A (4)
bekezdés alapján az ajánlatkérő az eljárást megindító hirdetményben, illetve ajánlattételi
felhívásban köteles előírni a pénzügyi és gazdasági alkalmasság - (1) bekezdésben
meghatározott - feltételeit és igazolását. Az (5) bekezdés alapján, amennyiben az ajánlattevő
nem tudja bármilyen jogos okból kifolyólag az ajánlatkérő által előírt igazolást benyújtani,
akkor a gazdasági és pénzügyi alkalmasság igazolható az ajánlatkérő által előírt tartalmú vagy
elfogadott egyéb - pénzügyi, illetőleg gazdasági alkalmasságának megállapítására alkalmas -
nyilatkozattal vagy dokumentummal.
A gazdasági és pénzügyi alkalmasság szabályait a Kbt. 65. §-ának (1) bekezdése és
66. §-a tartalmazza. Az irányelv új rendelkezéseire figyelemmel a Kbt. kiigazítása a
következő pontokon vált szükségessé.
A Kbt. 66. §-a (2) bekezdésének hatályos szövege szerint „szolgáltatás
megrendelése esetében a szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi és gazdasági
alkalmasság igazolható (...) meghatározott biztosíték (felelősségbiztosítás) fennállásáról szóló
igazolással.”
81
Mivel az új irányelv 47. cikkének (1) bekezdésének a) pontja alapján
felelősségbiztosítás már nemcsak szolgáltatásmegrendelés esetében alkalmazható, hanem
valamennyi közbeszerzési tárgy esetében, így a Javaslat a Kbt. 66. §-a (2) bekezdésében
foglalt rendelkezés elhagyására, és a 66. § (1) bekezdésének a) pontjának
felelősségbiztosításra való hivatkozással történő kiegészítésére tesz javaslatot.
Az irányelv 47. cikkének (1) bekezdésének c) pontja szerinti, a három évnél
rövidebb ideje működő ajánlattevőkre is vonatkozó szabályt a Kbt. 66. §-ának (1)
bekezdésének c) pontjában kívánja átültetni a Javaslat.
A Javaslat a Kbt. 66. §-ának (2) bekezdésében javasolja átültetni az irányelv 47.
cikkének (2) bekezdésében foglalt szabályt, amely szerint az ajánlattevő a gazdasági,
pénzügyi alkalmasság feltételeinek más szervezetek erőforrásaira támaszkodva is megfelelhet.
Az ilyen szervezetekre vonatkozó kizáró okokat a Javaslat 28. §-ának (2) bekezdése [a Kbt.
60. §-ának új (4) bekezdése], a kizáró okokkal kapcsolatos igazolást a Javaslat 29. §-ának (4)
bekezdése, a kizárás szabályait a 39. §-a szabályozza. E § (4) bekezdése a Kbt. 60. §-ának (1)
bekezdésében foglalt ún. kötelező kizáró okokat kiterjeszti azokra a szervezetekre is,
amelyeknek az erőforrásaira az ajánlatkérő támaszkodik. A javaslat mögött az a szándék
húzódik meg, hogy az a szervezet, amely a 60. § (1) bekezdésében foglalt kizáró okok hatálya
alá esik, a közbeszerzési eljárásban még közvetetten, az erőforrásainak rendelkezésére
bocsátásával se vehessen részt. [A Javaslat 29. §-ának (4) bekezdése szabályozza a kizáró
okokkal kapcsolatos igazolás módját. Lásd a 29. §-hoz fűzött részletes indokolást.]
[Az irányelv 47. cikke (3) bekezdésében foglalt, a közös ajánlattevőkre vonatkozó
szabályt a Javaslat 33. §-a kívánja átültetni.]
A 31. §-hoz
A § a szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki, illetőleg szakmai alkalmasság
szabályait módosítja, szintén elsősorban a közösségi jogi változásokra tekintettel.
A 2004/18/EK irányelv 48. cikkében pontosításra és kiegészítésre kerültek a
műszaki és szakmai alkalmasságra vonatkozó szabályok. Az új irányelv alapján az ajánlatkérő
továbbra is köteles megvizsgálni az ajánlattevők/részvételre jelentkezők műszaki és szakmai
alkalmasságát, és ezt a 48. cikk (2) és (3) bekezdésében meghatározott rendelkezésekkel
összhangban köteles megtenni.
A (2) bekezdés sorolja fel, hogy az ajánlatkérő a szakmai és műszaki alkalmasság
megítélésére milyen feltételeket írhat elő. A korábbi szabályozáshoz képest változást jelent,
hogy az f) pont az építési beruházás és a szolgáltatásmegrendelés esetében új alkalmassági
szempontról rendelkezik. Ennek értelmében - kizárólag indokolt esetben - a szerződés
teljesítéséhez szükséges műszaki, illetve szakmai alkalmasság igazolható az olyan
környezetvédelmi intézkedések megjelölésével, amelyeket az ajánlattevő a szerződés
teljesítése során alkalmazni tud.
A (3) és (4) bekezdésben foglalt (új) rendelkezések a 47. cikk (2) és (3)
bekezdésében foglalt rendelkezésekkel azonos rendelkezést tartalmaznak a közös ajánlatot
tevők alkalmasságával kapcsolatban, illetve a más szervezet erőforrásaira való
támaszkodással kapcsolatban.
82
Az (5) bekezdés a beállítást és üzembehelyezést is magában foglaló árubeszerzés,
szolgáltatásmegrendelés vagy építési beruházás tekintetében határozza meg a szakmai és
műszaki alkalmasság igazolásának feltételeit. Ennek értelmében az alkalmasságot elsősorban
az ajánlattevő szakértelmére, hatékonyságára, tapasztalatára és megbízhatóságára tekintettel
lehet megítélni.
A (6) bekezdés arról rendelkezik, hogy az ajánlatkérő az eljárást megindító
felhívásban, illetve az ajánlattételi felhívásban köteles megadni, hogy a szakmai és műszaki
alkalmasság igazolására milyen feltételeket ír elő, illetve azokat hogyan kell igazolni.
A Kbt. hatályos 67. §-a rendelkezik a szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki,
illetőleg szakmai alkalmasság kérdéséről. A 67. § külön-külön bekezdései szabályozzák az
egyes közbeszerzési tárgyak tekintetében irányadó szabályokat. Az új irányelv ugyan egy
bekezdésben szabályozza valamennyi közbeszerzési tárgy esetében az alkalmasság szabályait,
de differenciált továbbra is a szabályozása annyiban, hogy nem minden beszerzési tárgyra
azonos rendelkezések vonatkoznak. Erre tekintettel nem indokolt a Kbt. jelenlegi szabályozási
struktúráján változtatni, hiszen az egyes beszerzési tárgyak esetében nem teljesen azonosak az
alkalmasság szabályai. A Kbt. 67. §-ának (1) bekezdését, illetve (3) bekezdését ugyanakkor a
Javaslat kiegészíti a 48. cikk (2) bekezdésének f) pontjában szabályozott új, a
környezetvédelmi intézkedésekkel kapcsolatos alkalmassági szemponttal.
A Javaslat a Kbt. 67. §-ának (4) bekezdésében javasolja átültetni az irányelv 48.
cikkének (3) bekezdésében foglalt szabályt, amely szerint az ajánlattevő a műszaki, szakmai
alkalmasság feltételeinek más szervezetek erőforrásaira támaszkodva is megfelelhet. A
Javaslat a Kbt. 66. §-ának (2) bekezdésében javasolja átültetni az irányelv 47. cikkének (2)
bekezdésében foglalt szabályt, amely szerint az ajánlattevő a gazdasági, pénzügyi alkalmasság
feltételeinek más szervezetek erőforrásaira támaszkodva is megfelelhet. Az ilyen
szervezetekre vonatkozó kizáró okokat a Javaslat 28. §-ának (2) bekezdése [a Kbt. 60. §-ának
új (4) bekezdése], a kizáró okokkal kapcsolatos igazolást a Javaslat 29. §-ának (4) bekezdése,
a kizárás szabályait pedig a Javaslat 39. §-a szabályozza.
E § (5) bekezdése a Kbt. 60. §-ának (1) bekezdésében foglalt ún. kötelező kizáró
okokat tehát kiterjeszti azokra a szervezetekre is, amelyeknek az erőforrásaira az ajánlatkérő
támaszkodik. A javaslat mögött az a szándék húzódik meg, hogy az a szervezet, amely a 60. §
(1)	bekezdésében foglalt kizáró okok hatálya alá esik, a közbeszerzési eljárásban még
közvetetten, az erőforrásainak rendelkezésére bocsátásával se vehessen részt. [A Javaslat 29.
§-ának (4) bekezdése szabályozza a kizáró okokkal kapcsolatos igazolás módját. Lásd a 29. §-
hoz fűzött részletes indokolást.]
[Az irányelv 48. cikk (4) bekezdésében foglalt, a közös ajánlattevőkre vonatkozó
szabályt a Javaslat 33. §-a kívánja átültetni.]
Végül megemlítendő, hogy a § (1) és (3) bekezdése azt a gyakorlati problémát is
orvosolni kívánja, amely szerint nem volt egyértelmű a jogalkalmazók körében, hogy
árubeszerzés, illetve szolgáltatásmegrendelés esetén lehetőség van-e a korábbi teljesítés
mennyiségét megjelölni a referenciában. A Kbt. 67. §-a (1) bekezdésének a) és a Kbt. 67. §-a
(2)	bekezdésénekf) pontjának kiegészítésével kívánja a Javaslat ezt egyértelművé tenni.
83
A 32. §-hoz
1.)	A § a Kbt. 68. §-át javasolja módosítani. Egyrészről egy új (3) bekezdéssel
egészíti ki a 68. §-t annak érdekében, hogy egyértelművé tegye azt, hogy az ajánlattevő felel a
közbeszerzési eljárásban általa benyújtott referenciaigazolás tartalmáért: az ajánlattevő
köteles az általa a közbeszerzési eljárásban benyújtott igazolásokat a tőle elvárható módon
leellenőrizni, és helytállni azok valóságtartalmáért.
2.)	A § továbbá a Kbt. 68. §-át egy új (4) és (5) bekezdéssel javasolja kiegészíteni a
2004/18/EK irányelv 49. és 50. cikkében foglalt rendelkezésekkel való összhang
megteremtése, illetve a 2004/17/EK irányelv 52. cikkének (2) és (3) bekezdésében foglalt
rendelkezésekkel való összhang megteremtése érdekében.
A 2004/18/EK irányelv 49. cikke értelmében amennyiben az ajánlatkérő az
ajánlattevő bizonyos minőségbiztosítási szabványoknak való megfelelősége tanúsításához
független szervezet által kiállított tanúsítvány benyújtását írja elő, akkor a vonatkozó európai
szabványsorozatnak megfelelő szervezet által tanúsított, a vonatkozó európai
szabványsorozaton alapuló minőségbiztosítási rendszerekre kell hivatkoznia. Az ajánlatkérő
köteles elfogadni az Európai Unió más tagállamában bejegyzett szervezettől származó
egyenértékű tanúsítványt, továbbá az egyenértékű minőségbiztosítási intézkedések egyéb
bizonyítékait is. A korábbi irányelvek közül a szolgáltatásmegrendeléseket szabályozó
92/50/EGK irányelv 33. cikke tartalmazott hasonló rendelkezést, míg a 93/36/EGK irányelv
és a 93/37/EGK irányelv ilyen rendelkezést nem tartalmazott.
Az új irányelv a 92/50/EGK irányelv 33. cikkében szereplő rendelkezést bizonyos
pontokon módosította. Így a korábbi irányelvvel ellentétben nem adja meg pontosan a
vonatkozó szabványsorozat számát, másrészt az ajánlatkérő nem csak abban az esetben
köteles elfogadni az Európai Unió más tagállamában bejegyzett szervezettől származó
egyenértékű tanúsítványt, továbbá az egyenértékű minőségbiztosítási intézkedések egyéb
bizonyítékait, amennyiben valamely ajánlattevő nem juthat hozzá ilyen tanúsítványhoz, vagy
nincs lehetősége arra, hogy ilyen tanúsítványt az adott határidőn belül beszerezzen.
A Kbt. 68. §-ának hatályos (3) bekezdése tartalmazza az irányelvi rendelkezésnek
megfelelő rendelkezést. Mivel az új irányelv ugyanakkor már nem tartalmazza a következő
fordulatot „aki nem juthat hozzá ilyen tanúsítványhoz, vagy akinek nincs lehetősége arra,
hogy ilyen tanúsítványt az adott határidőn belül beszerezzen”, így a Kbt.-ből is szükséges ezt
elhagyni. E pontosítás elvégzésére irányul a módosítás.
A 2004/18/EK irányelv 50 cikke új, a korábbi irányelvek által nem szabályozott
rendelkezést tartalmaz a környezetgazdálkodási szabványokról a 48. cikk (2) bekezdésének f)
pontjában meghatározott új alkalmassági szemponthoz kapcsolódóan: „Ha az ajánlatkérő az
ajánlattevőnek - a 48. cikk (2) bekezdésének f) pontja tekintetében - bizonyos
környezetvédelmi vezetési szabványoknak való megfelelősége tanúsításához független
szervezet által kiállított tanúsítvány benyújtását írja elő, akkor a vonatkozó európai
szabványsorozatnak megfelelő szervezet által tanúsított környezetvédelmi vezetési és
hitelesítési rendszerre (EMAS) vagy a vonatkozó európai vagy nemzetközi környezetvédelmi
vezetési szabványokra kell hivatkoznia. Az ajánlatkérő köteles elfogadni az Európai Unió más
tagállamában bejegyzett szervezettől származó egyenértékű tanúsítványt, továbbá az
egyenértékű környezetvédelmi vezetési intézkedések egyéb bizonyítékait is.”
84
A Kbt. 68. §-ának hatályos (4) bekezdése már az új irányelvre tekintettel került
kialakításra. Ugyanakkor az új irányelv nem tartalmazza a következő fordulatot „aki nem
juthat hozzá ilyen tanúsítványhoz, vagy akinek nincs lehetősége arra, hogy ilyen tanúsítványt
az adott határidőn belül beszerezzen”, így a Kbt.-ből is szükséges ezt elhagyni. E módosított
rendelkezés jelenik meg a Kbt. 68. §-ának új (5) bekezdésében.
A 33. §-hoz
A § a Kbt. 67. §-a (4) és (5) bekezdését javasolja kiegészíteni, illetve pontosítani,
részben gyakorlati problémák orvoslása, részben a közösségi joggal való összhang
megteremtése érdekében.
1.)	A § (1) bekezdése a Kbt. 67. §-a (4) bekezdésének utolsó mondatát módosítja. A
Kbt. hatályos szabályai alapján az ajánlatkérőnek lehetősége van arra, hogy eltérő igazolási
módokat állapítson meg az ajánlattevők és az alvállalkozók esetében, de lehetősége van
azonos igazolási mód előírására is. A Javaslat az ajánlatkérőt megillető választási
szabadságon nem kíván változtatni, ugyanakkor azt egyértelművé teszi, hogy azonos igazolási
módok előírása esetén az ajánlattevőnek és az alvállalkozónak főszabályként együttesen kell
megfelelnie az előírt alkalmassági követelményeknek, kivéve az együttes megfelelés
kötelezettsége alól 66. § (1) bekezdés a) és b) pontjai szerinti alkalmassági követelményeket,
mivel ezek esetében önállóan kell megfelelniük (ezek esetében fogalmilag kizárt az együttes
megfelelés lehetősége). Az ajánlatkérőt azonban megilleti a lehetőség, hogy további
alkalmassági követelmények tekintetében írjon elő önálló megfelelést.
2.)	A § (2) bekezdése a közös ajánlattevőkre vonatkozó rendelkezést szabályozza
újra. Egyrészről egyértelműen elrendezi, hogy a közös ajánlattevők a szerződés teljesítésére
való alkalmassá minősítéshez együttesen is megfelelhetnek az előírt alkalmassági
követelményeknek. Ez alól kivételt jelentenek a 66. § (1) bekezdés a) és b) pontjai szerinti
alkalmassági követelmények, mivel ezek esetében fogalmilag kizárt az együttes megfelelés
lehetősége. A Javaslat a közösségi joggal összhangban azt is kimondja, hogy a közös
ajánlattevők esetében is alkalmazható a 66. § (2) bekezdése és a 67. § (4) bekezdése. A
2004/18/EK irányelv 47. cikkének (2) bekezdése alapján az ajánlattevő/részvételre jelentkező
más szervezetek pénzügyi, gazdasági erőforrásaira is támaszkodhat, függetlenül a velük
fennálló kapcsolatának jogi jellegétől. Ebben az esetben is az ajánlattevőnek/részvételre
jelentkezőnek kell igazolnia, hogy a szerződés teljesítéséhez szükséges erőforrások
rendelkezésére fognak állni. Ez történhet úgy, hogy az ajánlattevő/részvételre jelentkező
bemutatja a vonatkozó szervezetek erre vonatkozó kötelezettségvállalását. A (3) bekezdés a
közös ajánlattevők vonatkozásában rendelkezik ugyanezen lehetőségről: a közös ajánlattevők
is támaszkodhatnak a csoport tagjainak vagy más szervezeteknek a kapacitására.
A 34. §-hoz
A Kbt.-nek - a Javaslat 25. §-ával módosítandó - 55. §-ával összefüggésben a
Javaslat úgy módosítja a Kbt. 72. §-át, hogy amennyiben az ajánlatkérő építési beruházás
vagy szolgáltatás megrendelése esetén előírta, hogy az ajánlattevő tájékozódjon az
akadálymentesítésre vonatkozó feltételekről, egyben legyen köteles ajánlatában nyilatkozni
arról, hogy az ajánlattétel során figyelembe vette-e ezeket a követelményeket. Az
akadálymentesítésre vonatkozó feltételek figyelembevételéről történő nyilatkozat
megkövetelését annak kiemelt társadalmi jelentősége, valamint az ajánlatkérő döntésének
segítése indokolja.
85
A 35. §-hoz
A § az ajánlattételi határidő meghatározására vonatkozó szabályokat módosítja.
Az új közösségi irányelvek az eljárási határidők szabályozása tekintetében fontos
újdonságokat vezettek be, amelyek hazai jogban való megjelenítését célozza a Javaslat is.
Egyrészről az új irányelvek az ajánlattételi és a részvételi határidő minimális tartamára
vonatkozó rendelkezések körében alapvető változásokat vezettek be a hirdetmények
elektronikus úton történő feladásához kapcsolódó határidő-kedvezmények tekintetében.
A 2004/18/EK irányelv 38. cikkének (5) bekezdése rendelkezik - új rendelkezésként
-	az elektronikus úton közzétett hirdetmények esetén alkalmazható határidő-rövidítési
kedvezményekről, lehetőségekről. A nyílt eljárás esetében az ajánlattételi határidő
legkevesebb ötvenkét napos, illetve harminchat napos időtartamát legfeljebb hét nappal le
lehet rövidíteni, feltéve, hogy az ajánlati/részvételi felhívást tartalmazó hirdetményt
elektronikus úton, a VIII. melléklet 3. pontjában meghatározott módon adja fel az ajánlatkérő.
A (6) bekezdés úgyszintén új elemként határidő-rövidítési lehetőséget ajánl az ajánlatkérők
számára. Nyílt eljárásban az ajánlattételi határidő legkevesebb ötvenkét, illetőleg harminchat
napos időtartamát legfeljebb öt nappal le lehet rövidíteni, feltéve, hogy az ajánlatkérő a
dokumentációt térítésmentesen és teljes terjedelmében közvetlenül elektronikus úton az
ajánlattevők számára hozzáférhetővé teszi a közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény
közzétételének napjától, és a hirdetményben megadja a hozzáférés adatait. Az (5) és (6)
bekezdésben szereplő határidő-rövidítési kedvezményeket együttesen is alkalmazhatja az
ajánlatkérő.
A hatályos Kbt. ugyanakkor nem tartalmazza (nem tartalmazhatja) - a közösségi
értékhatáros rezsimben - a hirdetmények elektronikus úton történő feladásához kapcsolódó
eljárási határidő-kedvezményeket. [A nemzeti értékhatárokat elérő, de a közösségi
értékhatárokat el nem érő értékű közbeszerzések körében azonban a hatályos Kbt. már
biztosítja - az új irányelvekkel összhangban - a határidő rövidítési lehetőségeket az
elektronikus feladáshoz kapcsolódóan. Lásd pl.: Kbt. 253. § (2) bekezdés a)—b) pont.]
A § a Kbt. 74. §-ának módosításával a hirdetmények elektronikus úton történő
feladásához kapcsolódó eljárási határidő-kedvezményeknek a közösségi rezsimben történő
megteremtésére irányul
Megemlítendő még, hogy a 2004/18/EK irányelv 38. cikkének (1) bekezdése új, a
korábbi irányelvekben nem szereplő rendelkezésként a határidők meghatározásának általános
elveként mondja ki, hogy az ajánlatkérőnek figyelemmel kell lennie az adott közbeszerzés,
szerződés összetettségére, bonyolultságára is, és arra, hogy megfelelő idő álljon rendelkezésre
az ajánlatok összeállításához. A Kbt. hatályos szabályaiból ezek a követelmények már
jelenleg is levezethetőek [74. § (4) bekezdés]. Az ajánlattételi határidőt minden esetben úgy
kell meghatározni, hogy az adott határidő megfelelő legyen arra, hogy az ajánlattevők
megalapozott ajánlatokat állíthassanak össze. A határidők meghatározása során az
esélyegyenlőség elvének érvényesülését sem lehet figyelmen kívül hagyni: az ajánlattételi
(részvételi) határidőknek alkalmasnak kell lenniük arra, hogy az ajánlattevők (részvételre
jelentkezők) valóban egyenlő eséllyel tehessenek ajánlatot (nyújthassanak be részvételi
jelentkezést) a közbeszerzési eljárásokban.
86
A 36. §-hoz
A törvényjavaslat a Kbt. gyakorlati alkalmazása során felmerült tapasztalatok
alapján módosítani kívánja a Kbt.-nek a hiánypótlás szabályairól rendelkező 83. §-át.
A hiánypótlásnak a hatályos Kbt. szerinti szabályai egyértelművé teszik, hogy minden
formai hiányt lehet pótolni, így megszűnt az 1995. évi közbeszerzési törvénnyel kapcsolatos
folyamatos kétely és vita. Ugyanakkor a többszöri hiánypótlás lehetővé tétele újabb
kételyeket vetett fel. (Például egyes ajánlati felhívások tartalmaznak olyan előírást, amely
előre megadja a hiánypótlási határidőt, és azt is, hogy csak egy alkalommal lesz biztosított a
hiánypótlás). Erre a hatályos Kbt. szerint nem lett volna mód, viszont igény van rá, ezért a
Javaslat lehetővé teszi az erről való rendelkezést.
Továbbá olyan helytelen gyakorlat is létezik, hogy az ajánlatkérők a hiánypótlási
felhívásban leírják, hogy csak az abban szereplő hiányokat lehet pótolni. Ez beleütközik a
Kbt.-nek abba az előírásába, hogy az ajánlatkérőnek egyenlő eséllyel kell biztosítania a
hiánypótlást az ajánlattevők számára (az ugyanis korlátozza az esélyegyenlőséget, hogy az
ajánlatkérő esetleg egyik ajánlattevő minden hiányosságát észreveszi, a másiknak nem
mindet, de mindegyiknek csak azokat engedi pótolni, amelyeket észrevett).
Értelmezési vitákhoz vezetett az ajánlatkérőnek a hiánypótlás teljességéért való
felelősségét illetően a Kbt. 83. §-ának hatályos (2) bekezdésében foglalt rendelkezés, amely
szerint „a hiánypótlási felhívásban pontosan megjelölt hiányokról” kell tájékoztatni az
ajánlattevőket. Tehát az ajánlatkérő csak azokról a hiányokról köteles az ajánlattevőket
tájékoztatni, amelyeket ő megjelöl a hiánypótlási felhívásban. Az ajánlatkérők hiánypótlásért
való felelősségének kérdését úgy kell rendezni, hogy egyértelművé kell tenni, hogy az általuk
észlelt hiányosságokról kell tájékoztatni az ajánlattevőket, és nem zárhatják ki, hogy az
ajánlattevők más hiányokat is pótoljanak.
Sokak számára problémát okoz az is, hogyan kell értelmezni azt a szabályt, hogy a
hiánypótlás nem eredményezheti az ajánlat elbírálásra kerülő tartalmi elemeinek módosítását.
Például amennyiben az egyik ajánlatban nincs elég referencia, fel lehet-e hívni az ajánlattevőt
további referenciák beadására. Bár ez kiolvasható a 83. § hatályos (1) bekezdéséből, a
kétségek feloldása érdekében célszerű pontosítani az (1) bekezdést. Ezért egyértelművé kell
tenni, hogy az ajánlatok - 81. § (4) bekezdése szerinti - értékelése során értékelésre kerülő
ajánlati elemek nem módosulhatnak.
Ugyanakkor nem kívánatos, hogy hiánypótlás keretében az ajánlattevő új, a
közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe vett alvállalkozókat
vagy új közös ajánlattevőket határozzon meg és így tegye magát alkalmassá a szerződés
teljesítésére, így ezt ki kell zárni.
Megjegyzendő, hogy maguk a közösségi közbeszerzési irányelvek is rendelkeznek a
hiánypótlás lehetőségéről, így például a 2004/18/EK irányelv 51. cikke, amely szerint az
ajánlatkérő lehetőséget biztosíthat az ajánlattevőknek, részvételre jelentkezőknek az általuk
benyújtott ajánlat, részvételi jelentkezés hiányosságainak pótlására. A hiánypótlás keretében a
kizáró okokkal, az alkalmassággal kapcsolatos igazolások, nyilatkozatok és egyéb iratok
kiegészítésére, pótlására van lehetőség.
87
Van azonban olyan igény is, hogy az ajánlatkérő előre korlátozhassa azt a kört,
amelyben lehetőséget ad a hiánypótlásra (pl. az alkalmasság igazolása tekintetében nem). A
Javaslat szerint az ajánlatkérő meghatározhatja a felhívásban, hogy milyen körben biztosít
hiánypótlást. Ha korlátozta, akkor a hiánypótlás nem a fentiek szerinti széles körre terjed ki.
Kétségeket vetett fel továbbá, hogy kötelezett-e az ajánlatkérő a többszöri
hiánypótlás elrendelésére, és hogy az utóbb elrendelt hiánypótlásban a korábbi hiánypótlási
felhívásban kért, de nem pótolt hiány korrigálható-e. A Javaslat az ajánlatkérő jogává teszi a
többszöri hiánypótlás elrendelését, mivel az elbírálási határidő általában többszöri
hiánypótlásra nem elegendő, de ha az ajánlatkérő úgy látja, hogy az eljárás csak akkor lehet
eredményes, ha további hiánypótlást tesz lehetővé, ezt elrendelheti és szükség esetén
meghosszabbíthatja az elbírálási határidőt az erre vonatkozó szabályok szerint.
Felmerült, hogy az Európai Uniós forrásból származó támogatásokból megvalósított
-	jellemzően nagy értékű - közbeszerzések esetén indokolt volna lehetővé tenni legalább egy
alkalommal a hiánypótlás lehetőségét, annak érdekében, hogy formai okokból ne kerülhessen
sor valamely ajánlattevő azonnali kizárására.
A Javaslat keretén belül a Kbt. 66. § (2) bekezdése, illetve a 67. § (4) bekezdése
kiegészül egy olyan szabállyal, amely szerint az ajánlattevő a pénzügyi, gazdasági, műszaki,
szakmai alkalmassági feltételeknek megfelelhet úgy is, hogy más szervezetek erőforrásaira
támaszkodik. Az új szabály kapcsán szükségessé vált annak tisztázása, hogy hiánypótlás során
megadható-e új, az alkalmassághoz szükséges erőforrást biztosító szervezet.
A fentieket figyelembe véve a Javaslat az alábbiak szerint kívánja módosítani a Kbt.
83. §-át.
A Javaslat főszabályként továbbra is az ajánlatkérőre bízza, hogy biztosít-e
hiánypótlást a közbeszerzési eljárásban. Ugyanakkor az Európai Uniós forrásból származó
támogatásokból megvalósított közbeszerzések esetén kötelező legalább egy alkalommal
hiánypótlást biztosítani. E rendelkezéssel a különösen nagy értékű beszerzések esetén
csökkenthető annak lehetősége, hogy formai okokból valamely ajánlattevő kizárásra kerül;
ezáltal jobban biztosítható a közbeszerzés hatékonysága és az ajánlattevők közötti verseny, és
egyben csökken a korrupciós helyzetek veszélye is.
A Javaslat a hiánypótlás szabályait több helyen pontosítani javasolja. Ilyen
pontosítás például az, hogy az ajánlatkérő meghatározhatja a felhívásban, hogy milyen körben
biztosít hiánypótlást (pl. rendelkezhet úgy, hogy az alkalmasság igazolásával kapcsolatos
hiányokat nem lehet pótolni), továbbá annak a kérdésnek a rendezése, hogy az ajánlatkérő
akkor jogosult újabb hiánypótlást elrendelni, ha a korábbi hiánypótlási felhívás(ok)ban nem
szereplő hiányt észlelt.
Garanciális szabályként kimondásra kerül, hogy az ajánlattevő a hiánypótlási
felhívásban nem szereplő hiányokat is pótolhat, valamint az is, hogy hiánypótlás keretében
nincs lehetőség új közösen ajánlatot tevő, illetve a közbeszerzés értékének tíz százalékát
meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó megjelölésére. E szabályokkal
összhangban az ajánlattevő a hiánypótlásban nem jelölhet meg olyan új szervezetet, amelynek
az erőforrásaira a 66. § (2) bekezdésében, vagy a 67. § (4) bekezdésében biztosított
lehetőséggel élve támaszkodik az alkalmassági feltételek teljesítése érdekében. Korlátozott
88
körű hiánypótlásnál pedig olyan hiányok pótlására sincs lehetőség, amelyek az ajánlatkérő
által meghatározott körön kívül esnek.
Az ajánlatkérő oldalán kötelezettségként jelentkezik annak vizsgálata, hogy az
ajánlatok hiánypótlással nem érintett tartalma megegyezik-e az eredeti tartalommal. Eltérés
esetén, vagy ha a hiánypótlást nem, vagy nem megfelelően teljesítették, csak az eredeti
példányt lehet figyelembe venni az elbírálás során.
A 37. §-hoz
A § a Kbt. 86. §-ának kiegészítésére irányul, új rendelkezésekkel egészítve ki a
kirívóan alacsonynak értékelt ellenszolgáltatást tartalmazó ajánlatok esetén követendő eljárás
szabályait. A kiigazításra elsősorban a közösségi jogi rendelkezésekkel való összhang
megteremtése érdekében kerül sor.
A 2004/18/EK irányelv 55. cikke pontosította a kirívóan alacsony összegű
ellenszolgáltatás, az irreálisan alacsony ár esetén vizsgálandó szempontokat. Az (1) bekezdés
értelmében amennyiben az ajánlat kirívóan alacsonynak értékelt ellenszolgáltatást tartalmaz,
az ajánlatkérő - a korábbi irányelvi követelményekkel összhangban - nem nyilváníthatja
automatikusan érvénytelennek az adott ajánlatot, hanem az általa lényegesnek tartott ajánlati
elemekre vonatkozóan adatokat, valamint indokolást köteles írásban kérni.
Az ajánlatkérő különösen a következő elemekre vonatkozóan kérhet indokolást.
a)	az építési beruházás módszere, a gyártási folyamat vagy a szolgáltatás-nyújtás
módszerének gazdaságossága;
b)	a választott műszaki megoldás, a teljesítésnek az ajánlattevő számára
kivételesen előnyös körülményei;
c)	az ajánlattevő által ajánlott áru, építési beruházás, illetőleg szolgáltatás
eredetisége;
d)	az építési beruházás, szolgáltatásnyújtás vagy árubeszerzés teljesítésének
helyén hatályos munkavédelmi rendelkezéseknek és munkafeltételeknek való megfelelés;
e)	az ajánlattevő állami támogatások megszerzésére vonatkozó lehetősége.
Az e) pontban említett szempontot a korábbi irányelvek nem tartalmazták.
Az ajánlatkérő az ajánlattevővel folytatott konzultáció és a benyújtott bizonyítékok
alapján köteles meggyőződni az ajánlati elemek valós helyzetéről. Új elemet jelent, hogy nem
pusztán a benyújtott iratok alapján van lehetősége az ajánlatkérőnek az ajánlati elemek valós
helyzetének vizsgálatára, hanem az ajánlattevővel konzultálhat is [(2) bekezdés].
Amennyiben az ajánlatkérő megállapítja, hogy az ajánlatban szereplő
ellenszolgáltatás azért kirívóan alacsony, mert az ajánlattevő állami támogatásban részesült,
az ajánlatot csak abban az esetben nyilváníthatja érvénytelennek, ha ezzel kapcsolatban az
ajánlattevővel előzetesen konzultált, és az ajánlattevő az ajánlatkérő által megállapított kellő
határidőn belül nem tudta igazolni, hogy a kérdéses állami támogatáshoz jogszerűen jutott
hozzá. Az ajánlatkérő köteles az Európai Bizottságot tájékoztatni az ilyen körülmények miatt
érvénytelennek nyilvánított ajánlatról [(3) bekezdés]. Ez a szabály új rendelkezést jelent, a
korábbi klasszikus ajánlatkérőkre vonatkozó irányelvek e rendelkezést nem tartalmazták.
(Ugyanakkor a közszolgáltatókra vonatkozó 93/38/EGK irányelvből ismerős e szabály.)
89
A korábbi irányelvek alapján az ajánlatkérő köteles volt az Európai Bizottságot
tájékoztatni a kirívóan alacsonynak értékelt, és emiatt érvénytelennek nyilvánított
ajánlatokról, amennyiben az ajánlatok bírálati szempontja a legalacsonyabb összegű
ellenszolgáltatás volt [93/37/EGK irányelv 30. cikk (4) bekezdés 3. albekezdés; 93/36/EGK
irányelv 27. cikk (3) bekezdés, 92/50/EGK irányelv 37. cikk (3) bekezdés]. Az új irányelv
nem írja elő az Európai Bizottság tájékoztatására vonatkozó kötelezettséget.
A Kbt. hatályos 86. §-a a kirívóan alacsonynak értékelt ellenszolgáltatást tartalmazó
ajánlattal kapcsolatos szabályokat a korábbi közösségi jogi rendelkezésekkel összhangban
tartalmazza. A Kbt. kiigazítása több ponton is szükségessé vált.
A Kbt. 86. §-ának hatályos (1) bekezdésében szereplő példálózó jellegű felsorolást a
Javaslat kiegészíti az irányelv 55. cikke (1) bekezdésének e) pontjában meghatározott
szemponttal (állami támogatás).
Az irányelv új elemként teszi lehetővé az ajánlatkérő és az ajánlattevő közötti
konzultáció lehetőségét, amely a Kbt. 86. §-ába is beépítésre került, azzal azonban, hogy
írásban kérhet további tájékoztatást az ajánlatkérő az ajánlattevőtől, de arra nincs mód, hogy
szóban egyeztessenek, konzultáljanak.
Az irányelv 55. cikkének (3) bekezdésében foglalt rendelkezéssel is kiegészítésre
került a Kbt.: a 86. § Javaslattal megállapítandó új (6) bekezdése értelmében az ajánlatkérő
csak abban az esetben köteles az Európai Bizottságot tájékoztatni, amennyiben az ajánlattevő
az általa igénybevett állami támogatásban jelölte meg a kirívóan alacsony ellenszolgáltatás
indokát, de nem tudta annak jogszerűségét igazolni. (Ezzel egyidejűleg „feleslegessé” vált a
Kbt. 86. §-ának hatályos (4) bekezdésében szereplő rendelkezés fenntartása, mivel az új
irányelv már nem követeli meg az Európai Bizottság tájékoztatását abban az esetben,
amennyiben az ajánlatkérő érvénytelennek nyilvánította az ajánlatot, mivel nem tartotta
elfogadhatónak az ajánlattevő által adott indokolást. E rendelkezés a korábbi irányelvekkel
összhangban került be a Kbt.-be.)
A Javaslat azt is egyértelművé teszi, hogy az ajánlatkérő köteles érvénytelenné
nyilvánítani az ajánlatot, amennyiben nem tartja elfogadhatónak az ajánlattevő magyarázatát.
A Javaslat ugyanakkor továbbra sem definiálja a kirívóan alacsony ellenszolgáltatás
(illetve kirívóan aránytalan kötelezettségvállalás) fogalmát, hiszen nem határozható meg
valamennyi beszerzés tekintetében előzetesen, hogy mekkora mértékű, hány százalékos
eltérés jelent kirívóan alacsony ellenszolgáltatást, illetve kirívóan aránytalan
kötelezettségvállalást. Nem lehetséges normatív módon meghatározni e kategóriákat, ezeket
csak esetenként lehet megítélni, különös tekintettel a közbeszerzés tárgyára, a piaci
viszonyokra és egyéb körülményekre. Ez persze nem zárja ki, hogy a szakmai, illetve
érdekképviseleti szervezetek is irányt mutassanak ennek megítélésében, nem kötelező jellegű
ajánlások, állásfoglalások kibocsátásával az általuk képviselt terület tekintetében. Meg kell
említeni továbbá, hogy a közösségi jog is azt a követelményt támasztja az ajánlatkérőkkel
szemben, hogy az adott eset összes körülményét figyelembe véve döntsenek arról, hogy egy
ajánlat adott esetben irreálisan alacsony kötelezettségvállalást tartalmaz-e.
A 38. §-hoz
90
A § a Kbt. 87. §-ának (2) és (3) bekezdését szabályozza újra: a kirívóan aránytalan
kötelezettségvállalást tartalmazó ajánlat esetén követendő eljárást. A Kbt. 87. §-ába is
beépítésre kerül az a rendelkezés, hogy az ajánlatkérő írásban további tájékoztatást kérhet az
ajánlattevőtől az ajánlati elemek megalapozottságának megállapíthatósága érdekében, azzal
azonban, hogy írásban kérhet további tájékoztatást az ajánlatkérő az ajánlattevőtől, de arra
nincs mód, hogy szóban egyeztessenek, konzultáljanak. A Javaslat továbbá egyértelművé
teszi, hogy az ajánlatkérő köteles érvénytelenné nyilvánítani az ajánlatot, amennyiben nem
tartja elfogadhatónak az ajánlattevő magyarázatát.
A 39. §-hoz
A Kbt. hatályos 88. §-a az ajánlat érvénytelenségére vonatkozó szabályokat, és
előírja azokat az eseteket, amikor az ajánlatkérőnek ki kell zárnia (illetve kizárhatja) az
eljárásból az ajánlattevőt. E § a kizárás kötelező eseteinek körét kívánja kibővíteni.
A Javaslat keretén belül a Kbt. 66. § (2) bekezdése, illetve a 67. § (4) bekezdése
kiegészül egy olyan szabállyal, amely szerint az ajánlattevő a pénzügyi, gazdasági, műszaki,
szakmai alkalmassági feltételeknek megfelelhet úgy is, hogy más szervezetek erőforrásaira
támaszkodik. Ezekre a szervezetekre a Kbt. 60. §-ának (1) bekezdésében foglalt ún. kötelező
kizáró okok megfelelően alkalmazandóak. A törvényjavaslat e §-sal elő kívánja írni, hogy
abban esetben, ha az ajánlatkérő olyan szervezetet erőforrásaira támaszkodik, amely a 60. §
(1) bekezdése szerinti kizáró okok hatálya alá tartozik, vagy az ilyen szervezet részéről a
kizáró ok az eljárás során következik be, az ajánlattevőt az eljárásból ki kell zárni.
A 40. §-hoz
A 2004/18/EK irányelv 23. cikkének (4) bekezdése alapján, amennyiben az
ajánlatkérő a közbeszerzési műszaki lírást a 23. cikk (3) bekezdésének a) pontjában
meghatározott leírásokra történő hivatkozással adja meg, nem nyilváníthat érvénytelennek
egyetlen ajánlatot sem kizárólag azon az alapon, hogy az ajánlatban szereplő termékek és
szolgáltatások nem felelnek meg az általa hivatkozott leírásoknak, ha az ajánlattevő
ajánlatában az ajánlatkérő számára megfelelő módon, bármely megfelelő eszközzel
bizonyítja, hogy az általa javasolt megoldások egyenértékű módon megfelelnek a műszaki
leírásokban meghatározott követelményeknek. Megfelelő eszköz lehet a gyártótól származó
műszaki dokumentáció vagy valamely elismert szervezettől származó vizsgálati jelentés. Ezen
irányelvi rendelkezés átültetésére irányul a Kbt. új 89/A. §-ának (1) bekezdése.
A hivatkozott irányelvi cikk (5) bekezdése értelmében pedig amennyiben pedig az
ajánlatkérő él a teljesítmény- vagy funkcionális követelmények meghatározásának
lehetőségével, akkor nem nyilváníthat érvénytelennek olyan ajánlatot, amely megfelel
valamely európai szabványt közzétevő nemzeti szabványnak, európai műszaki
tanúsítványnak, közös műszaki leírásnak, nemzetközi szabványnak vagy valamely európai
szabványügyi szervezet által létrehozott műszaki referenciarendszernek, amennyiben ezek a
leírások az általa megállapított teljesítményre, illetve funkcionális követelményekre
vonatkoznak. Az ajánlattevőnek az ajánlatában — az ajánlatkérő számára megfelelő módon,
bármely megfelelő eszközzel — bizonyítania kell, hogy a szabványnak megfelelő termék,
szolgáltatás vagy építési beruházás megfelel az ajánlatkérő teljesítménybeli, illetve
funkcionális követelményeinek. Megfelelő eszköz lehet a gyártótól származó műszaki
dokumentáció vagy valamely elismert szervezettől származó vizsgálati jelentés. Ezen
irányelvi rendelkezés átültetésére irányul a Kbt. új 89/A. §-ának (2) bekezdése.
91
A 23. cikk (7) bekezdés meghatározza, hogy mit is kell a 23. cikk alkalmazása
szempontjából elismert szervezet fogalma alatt érteni. Ez alapján az elismert szerv olyan
vizsgáló és kalibráló laboratórium, valamint tanúsító és ellenőrző szervezet, amely megfelel
az alkalmazandó európai szabványoknak. Az ajánlatkérő köteles elfogadni a más tagállamban
székhellyel rendelkező szervezet által kiállított tanúsítványt is. Az elismert szervezet fogalmát
a Kbt. 58. §-ának a Javaslattal megállapítandó új (8) bekezdése határozza meg.
A 41. §-hoz
A § a Kbt. 90. §-ának módosítása útján azt a gyakorlati problémát kívánja orvosolni,
amely az azonos ajánlati árat tartalmazó ajánlatok esetében jelentkezett.
Ha a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás, mint elbírálási szempont esetén
azonos ellenszolgáltatást tartalmazó ajánlatok érkeznek, a hatályos Kbt. nem ad iránymutatást
arra nézve, hogy milyen eljárási szabályok alapján kerüljön kiválasztásra az eljárás nyertese
(pl.: nem tesz lehetővé tárgyalást). Viszont a Kbt. a közbeszerzési eljárás eredménytelenné
nyilvánítását sem teszi lehetővé erre az esetre. A gyakorlatban ugyanakkor gyakran felvetődő
problémáról van szó.
A Javaslat e hiányosság pótolására tesz javaslatot. Differenciált megoldást javasol
ugyanakkor a közösségi és a nemzeti értékhatáros rezsimben. [A nemzeti rezsimben javasolt
megoldást lásd a Javaslat 105. §-ában.]
A § arra biztosít lehetőséget, hogy az ajánlatkérő - közjegyző jelenlétében tartott -
sorsolással döntsön a nyertes ajánlat felől. E megoldást az indokolja, hogy a közösségi jog
alapján nincs arra lehetőség, hogy a nyílt, illetve a meghívásos eljárás végén az ajánlatkérő
tárgyalást kezdeményezzen. Megjegyzendő, hogy maguk a közösségi közbeszerzési
irányelvek egyáltalán nem tartalmaznak rendelkezést az ilyen esetekre (feltehetően azért is,
mert ez az Európai Unió más tagállamaiban nem jelent problémát).
A közösségi rezsimben erre tekintettel több megoldási lehetőség is felmerült. Az
egyik lehetőség az, hogy a Kbt. kiegészítésre kerül egy új eredménytelenségi okkal, amely
alapján az ajánlatkérőnek lehetősége lesz az eljárást eredménytelenné nyilvánítani. (A Kbt.
92. §-a sorolja fel - taxatíve - azokat a körülményeket, okokat, amelyek alapján az
ajánlatkérő eredménytelennek nyilváníthatja közbeszerzési eljárását. A felsorolásban nem
szereplő egyéb okból azonban nincs lehetősége eredménytelenné nyilvánítani az eljárást,
vagyis a 92. § kiegészítése útján teremtődne csak meg a lehetőség arra, hogy az azonos
ellenszolgáltatást tartalmazó ajánlat esetén eredménytelenné nyilvánítsa közbeszerzési
eljárását.) E megoldási javaslat ellen szól ugyanakkor, hogy azt eredményezi, hogy az
ajánlatkérő nem tudja beszerzését realizálni, nem tud szerződést kötni, és ennek érdekében
újabb közbeszerzési eljárást kell lefolytatnia (feltéve, hogy beszerzési igénye továbbra is
fennáll), ami viszont mind idő-, mind költségvonzatát tekintve megterhelő az ajánlatkérő
számára, továbbá időben nagyon elhúzza a beszerzés realizálását.
A valódi megoldást ezért az jelenti, amennyiben a törvény ad kifejezett eljárási
szabályt e helyzetekre, vagy az ajánlatkérőre bízza a megoldást azzal, hogy az eljárást
megindító felhívásban vagy a dokumentációban köteles arról rendelkezni, hogy ilyen
helyzetekben milyen eljárás alapján választja ki a nyertes ajánlattevőt.
92
A Javaslat a felmerült lehetőségek közül végül is arra tesz javaslatot, hogy több
azonos ellenszolgáltatást tartalmazó ajánlat esetén az ajánlatkérő - közjegyző jelenlétében
tartott - sorsolással dönthessen a nyertes ajánlat felől. E megoldás lehetővé teszi, hogy az
adott közbeszerzési eljárás eredménnyel zárulhasson, az ajánlatkérő realizálhassa beszerzési
igényét.
Megjegyzendő még, hogy a közösségi értékhatárt elérő vagy meghaladó értékű
közbeszerzések esetében - a Kbt. 4. melléklete szerinti szolgáltatások megrendelése
érdekében igénybe vehető - egyszerűsített eljárás során ugyancsak megoldást jelenthet,
amennyiben az ajánlatkérő lehetőséget kap arra, hogy az azonos ajánlati ellenszolgáltatást
tartalmazó érvényes ajánlatok közül tárgyalás útján válassza ki a nyertes ajánlatot. Ez esetben
egyébként csak eleve akkor merül fel ez a probléma, amennyiben az ajánlatkérő nem él a Kbt.
által biztosított tárgyalás lehetőségével. A Kbt. alapján egyszerűsített eljárásban az ajánlatkérő
szabadon döntheti el, hogy a benyújtott ajánlatokat tárgyalás nélkül bírálja-e el, vagy pedig
tárgyalást tart. Az egyszerűsített eljárás esetében persze megoldást jelenthetne az is,
amennyiben az ajánlatkérőt a törvény eleve arra kötelezné, hogy a legalacsonyabb összegű
ellenszolgáltatás bírálati szempont alkalmazása esetén köteles tárgyalásos eljárást alkalmazni.
A Javaslat azonban továbbra is szeretné fenntartani az ajánlatkérők döntési szabadságát a
tárgyalás tartása tekintetében, ezért nem ilyen tartalmú megoldási javaslattal kívánja orvosolni
a felmerült problémát.
A 90. § javasolt módosítása egyben megoldást kínál arra a helyzetre is, amennyiben
nem a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás szempontját választotta az ajánlatkérő bírálati
szempontjaként, hanem az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztásának szempontját,
de a 90. § (2) bekezdésében meghatározott eljárásrend alkalmazásával sem tudja kiválasztani
a nyertes ajánlattevőt.
A 90. § új (5) bekezdése pedig annak a lehetőségét biztosítja az ajánlatkérők
számára, hogy az ajánlatok 81. §-ának (4) bekezdése szerinti értékelését követően
elektronikus árlejtést kezdeményezzen. E rendelkezés ugyanakkor csak 2006. július 1-jén lép
hatályba, továbbá a részletes eljárási szabályokat kormányrendelet fogja megállapítani.
A 42. §-hoz
Az ajánlatkérő által a közbeszerzési eljárás során elkövetett hiba javítása érdekében
a hatályos Kbt. kevés lehetőséget ad az eljárási cselekmény ismételt elvégzésére, vagy ha
mégis (pl. ajánlati felhívás vagy dokumentáció módosítása) ez jelentős időigénnyel jár.
Továbbá az eljárás eredményét sem lehet módosítani, még békéltetés esetén sem, ilyenkor
csak annyit lehet tenni, hogy a közbeszerzési eljárást az ajánlatkérő eredménytelenné
nyilvánítja. Ezért a Javaslat lehetővé teszi, hogy az ajánlatkérő a szerződéskötésig, de
legfeljebb az eredményhirdetéstől számított tizenötödik napig egy alkalommal jogosult legyen
az eljárás eredményét és az erről szóló 93. § (2) bekezdés szerinti összegezést módosítani, ha
az ajánlatkérő az eredményhirdetést követően észleli, hogy a kihirdetett eredmény
törvénysértő volt és a módosítás a törvénysértést orvosolja. A módosított eredmény
kihirdetésének időpontjáról az ajánlatkérő az újabb eredményhirdetést legalább két
munkanappal megelőzően köteles egyidejűleg írásban az összes ajánlattevőt tájékoztatni. A §
az eredmény módosításának esetére az ajánlati kötöttséggel kapcsolatban is tartalmaz
szabályt: amennyiben az szükséges az ajánlatkérő felkérheti az ajánlattevőket ajánlataiknak a
szerződéskötés új időpontjának lejártáig történő fenntartására, ugyanakkor eltérő nyilatkozat
hiányában az ajánlattevő ajánlati kötöttsége a szerződéskötés új időpontjának lejártáig tart.
93
A 43—44. §-hoz
A §-ok a Kbt. 100. §-át, illetve 102. §-át módosítják a Javaslat által bevezetendő
versenypárbeszéd jogintézményéhez kapcsolódóan. A Kbt. 100. §-ának (1) bekezdésének
kiegészítésével a Javaslat kimondja, hogy a versenypárbeszéd a két szakaszból álló eljárások
közé tartozik, míg a 102. § (1) bekezdésének kiegészítése egyértelművé teszi, hogy az
ajánlatkérő versenypárbeszéd esetében ismertetőt köteles készíteni.
A Kbt. 102. §-a (1) bekezdésének módosítása egy további célt is szolgál. A
hivatkozott bekezdés értelmében az ajánlatkérő a részvételi felhívásban előírhatja, hogy a
dokumentáció megvásárlása vagy átvétele az eljárásban való részvétel feltétele. A
gyakorlatban problémát okozott, hogy az ajánlatkérők sok esetben a közös részvételi
jelentkezést benyújtók esetében is azt várták el, hogy külön-külön vásárolják meg a
dokumentációt, felesleges és indokolatlan költségeket okozva a részvételre jelentkezőknek. A
Javaslat a Kbt. 102. §-a (1) bekezdésének kiegészítésével egyértelművé teszi, hogy közös
részvételi jelentkezés benyújtása esetében elegendő, amennyiben a részvételi jelentkezést
közösen benyújtók egyike vásárolja meg vagy veszi át a dokumentációt.
A 45. §-hoz
A § a részvételi határidőre vonatkozó rendelkezéseket szabályozza újra, az új
irányelv által biztosított, az elektronikus feladáshoz kapcsolódó határidő-rövidítési
lehetőségének a Kbt.-ben való megteremtése érdekében. Az új közösségi irányelvek az
eljárási határidők szabályozása tekintetében fontos újdonságokat vezettek be, amelyek hazai
jogban való megjelenítését célozza a Javaslat is. Egyrészről az új irányelvek az ajánlattételi és
a részvételi határidő minimális tartamára vonatkozó rendelkezések körében alapvető
változásokat vezettek be a hirdetmények elektronikus úton történő feladásához kapcsolódó
határidő-kedvezmények tekintetében.
A 2004/18/EK irányelv 38. cikkének (5) bekezdése rendelkezik - új rendelkezésként
-	az elektronikus úton közzétett hirdetmények esetén alkalmazható határidő-rövidítési
kedvezményekről, lehetőségekről. A meghívásos és a hirdetmény közzétételével induló
tárgyalásos eljárás, valamint a versenypárbeszéd esetében a részvételi határidő harminchét
napos időtartamát legfeljebb hét nappal le lehet rövidíteni, feltéve, hogy az ajánlati/részvételi
felhívást tartalmazó hirdetményt elektronikus úton, a VIII. melléklet 3. pontjában
meghatározott módon adja fel az ajánlatkérő.
A Kbt. ugyanakkor nem tartalmazza (nem tartalmazhatja) - a közösségi értékhatáros
rezsimben - a hirdetmények elektronikus úton történő feladásához kapcsolódó eljárási
határidő-kedvezményeket. A nemzeti értékhatárokat elérő, de a közösségi értékhatárokat el
nem érő értékű közbeszerzések körében azonban a Kbt. számos esetben biztosít - már az új
irányelvekkel összhangban - határidő rövidítési lehetőségeket az elektronikus feladáshoz
kapcsolódóan. [Lásd pl.: Kbt. 253. § (2) bekezdés a)—b) pont; 255. § (3) bekezdés.]
A határidők szabályozása tekintetében a Javaslat a Kbt.-beli szabályozás
kiegészítésére irányul.
Megemlítendő még, hogy a 2004/18/EK irányelv 38. cikkének (1) bekezdése új, a
korábbi irányelvekben nem szereplő rendelkezésként a határidők meghatározásának általános
94
elveként mondja ki, hogy az ajánlatkérőnek figyelemmel kell lennie az adott közbeszerzés,
szerződés összetettségére, bonyolultságára is, és arra, hogy megfelelő idő álljon rendelkezésre
az ajánlatok összeállításához. A Kbt. hatályos szabályaiból ezek a követelmények már
jelenleg is levezethetőek [107. § (2) bekezdés]. A részvételi határidő tekintetében megfelelő
időt kell arra biztosítani, hogy a jelentkezők megalapozott részvételi jelentkezést
nyújthassanak be, a kizáró okokkal és az alkalmassági követelményekkel kapcsolatban az
igazolásokat összeállíthassák. A határidők meghatározása során az esélyegyenlőség elvének
érvényesülését sem lehet figyelmen kívül hagyni: az ajánlattételi (részvételi) határidőknek
alkalmasnak kell lenniük arra, hogy az ajánlattevők (részvételre jelentkezők) valóban egyenlő
eséllyel tehessenek ajánlatot (nyújthassanak be részvételi jelentkezést) a közbeszerzési
eljárásokban.
A 46. §-hoz
A § a Kbt. 109. §-ának (3) bekezdését javasolja módosítani. A Kbt. 109. §-ának
hatályos rendelkezései alapján az ajánlatkérő a részvételi jelentkezésnek a 109. § (1)
bekezdésében foglaltaktól eltérő módon történő benyújtását is megengedheti, ha képes
biztosítani, hogy a jelentkezések a részvételi határidő lejárta előtt ne kerüljenek felbontásra,
valamint az ajánlatkérő érdekkörében ne kerüljenek jogosulatlan felhasználóhoz. Az
ajánlatkérőnek e lehetőségről a részvételi felhívásban kell rendelkeznie, és azt is előírhatja,
hogy a jelentkezést - az általa előírt határidő lejártáig és írásbeli módon - meg kell erősítenie
a részvételre jelentkezőnek. Az ajánlatkérő e lehetőség technikai körülményeiről köteles
tájékoztatást adni a részvételi felhívásban vagy a részvételi dokumentációban.
A hatályos Kbt. fenti rendelkezései a vonatkozó közösségi jogi rendelkezésekkel
összhangban kerültek kialakításra.
Az új irányelvek e rendelkezést pontosították. Így a 2004/18/EK irányelv 42.
cikkének (6) bekezdése, illetve a 2004/17/EK irányelv 48. cikkének (6) bekezdése a korábbi
irányelvek által is szabályozott kérdést, vagyis a részvételi jelentkezések benyújtásának
szabályait a korábbi szabályokhoz képest módosítja, pontosítja. A részvételi jelentkezés
benyújtható írásban, vagy megtehető telefonon keresztül, ez utóbbi esetben a részvételi
határidő lejárta előtt írásban meg kell azt erősíteni (eddig a tagállamok belátására volt bízva,
hogy ezt megkövetelik-e). Az ajánlatkérő megkövetelheti, hogy a telefaxon küldött részvételi
jelentkezést postai vagy elektronikus úton erősítsék meg, amennyiben jogi bizonyítás céljából
szükséges. (Eddig a levél általi megerősítést követelhette meg.) Új elem, hogy az
ajánlatkérőnek minden ilyen követelményt — a megerősítés postai vagy elektronikus úton
történő elküldésének határidejével együtt — fel kell tüntetnie az eljárást megindító
hirdetményben. E pontosítások elvégzésére irányul a Javaslat 46. §-a.
A 47. §-hoz
A Javaslat, párhuzamosan azzal, hogy módosítani kívánja a Kbt. 83. §-ában a
hiánypótlásra vonatkozó szabályokat, ugyanilyen módon a két szakaszból álló eljárások
részvételi szakaszában, a Kbt 112. §-a keretében is módosítani javasolja hiánypótlás
szabályait.
A módosítás alapját 36. §-hoz fűzött indokolásban kifejtett megfontolások képezik.
95
A Javaslat által javasolt módosítás főszabályként továbbra is az ajánlatkérőre bízza,
hogy biztosít-e hiánypótlást a közbeszerzési eljárásban. Ugyanakkor az Európai Uniós
forrásból származó támogatásokból megvalósított közbeszerzések esetén kötelező legalább
egy alkalommal hiánypótlást biztosítani. E rendelkezéssel a különösen nagy értékű
beszerzések esetén csökkenthető annak lehetősége, hogy formai okokból valamely részvételre
jelentkező kizárásra kerül; ezáltal jobban biztosítható a közbeszerzés hatékonysága és a
részvételre jelentkezők közötti verseny, és egyben csökken a korrupciós helyzetek veszélye is.
A Javaslat a hiánypótlás szabályait több helyen pontosítani javasolja. Ilyen
pontosítás például az, hogy az ajánlatkérő meghatározhatja a felhívásban, hogy milyen körben
biztosít hiánypótlást (pl. rendelkezhet úgy, hogy az alkalmasság igazolásával kapcsolatos
hiányokat nem lehet pótolni), továbbá annak a kérdésnek a rendezése, hogy az ajánlatkérő
akkor jogosult újabb hiánypótlást elrendelni, ha a korábbi hiánypótlási felhívás(ok)ban nem
szereplő hiányt észlelt.
Garanciális szabályként kimondásra kerül, hogy a részvételre jelentkező a
hiánypótlási felhívásban nem szereplő hiányokat is pótolhat, valamint az is, hogy hiánypótlás
keretében nincs lehetőség új közös részvételre jelentkező, illetve a közbeszerzés értékének tíz
százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó megjelölésére. E
szabályokkal összhangban a részvételre jelentkező a hiánypótlásban nem jelölhet meg olyan
új szervezetet, amelynek az erőforrásaira a 66. § (2) bekezdésében, vagy a 67. § (4)
bekezdésében biztosított lehetőséggel élve támaszkodik az alkalmassági feltételek teljesítése
érdekében. Korlátozott körű hiánypótlásnál pedig olyan hiányok pótlására sincs lehetőség,
amelyek az ajánlatkérő által meghatározott körön kívül esnek.
Az ajánlatkérő oldalán kötelezettségként jelentkezik annak vizsgálata, hogy a
részvételi jelentkezések hiánypótlással nem érintett tartalma megegyezik-e az eredeti
tartalommal. Eltérés esetén, vagy ha a hiánypótlást nem, vagy nem megfelelően teljesítették,
csak az eredeti példányt lehet figyelembe venni az elbírálás során.
A 48. §-hoz
A § a Kbt. 121. §-ának (8) bekezdését a Javaslat által bevezetett versenypárbeszéd
intézménye miatt pontosítja, egyértelművé téve, hogy versenypárbeszéd esetében az
ajánlatoknak az ismertetőben meghatározott feltételeknek is meg kell felelnie.
A § a Kbt. 121. §-ának egy új (10) bekezdéssel történő kiegészítésével egyértelművé
teszi, hogy a két szakaszból álló eljárások ajánlattételi szakaszában a hiánypótlás során a Kbt.
83. §-ában meghatározott rendelkezések szerint kell eljárni. [Ezzel kapcsolatban lásd a
Javaslat 36. §-ához fűzött indokolást.]
A 49. §-hoz
A 2004/18/EK irányelv 38. cikkének (6) bekezdése további határidő-rövidítési
lehetőséget ajánl az ajánlatkérők számára. Meghívásos eljárásban az ajánlattételi határidő
legkevesebb negyven napos időtartamát legfeljebb öt nappal le lehet rövidíteni, feltéve, hogy
az ajánlatkérő a dokumentációt térítésmentesen és teljes terjedelmében közvetlenül
elektronikus úton az ajánlattevők számára hozzáférhetővé teszi a közbeszerzési eljárást
megindító hirdetmény közzétételének napjától, és a hirdetményben megadja a hozzáférés
96
adatait. E határidő rövidítési lehetőség hazai közbeszerzési jogban való megteremtésére
irányul a §, amely a Kbt. 122. §-át javasolja kiegészíteni egy új (3) bekezdéssel.
Az 50. §-hoz
A § a Kbt. 123. §-ának (5) bekezdését a 2004/18/EK irányelv 44. cikke (3)
bekezdésének 3. albekezdésében szereplő rendelkezéssel való összhang megteremtése
érdekében módosítja.
Az irányelv hivatkozott cikkének (3) bekezdése a meghívásos, a hirdetmény
közzétételével induló tárgyalásos eljárás és a versenypárbeszéd tekintetében teszi lehetővé az
eljárás második szakaszában a verseny szűkítését. Az új rendelkezések értelmében az
ajánlatkérő az előre meghatározott létszámnak megfelelő számú - alkalmas és egyben
érvényes részvételi jelentkezést benyújtó - részvételre jelentkezőt köteles meghívni az eljárás
második szakaszába. Amennyiben azonban nem éri el a minimális létszámot az alkalmas és
egyben érvényes részvételi jelentkezést benyújtó részvételre jelentkezők létszáma, akkor is
lehetősége van az ajánlatkérőnek, hogy folytassa az eljárást azokkal a részvételre
jelentkezőkkel, akik/amelyek alkalmasnak minősültek és egyben érvényes részvételi
jelentkezést nyújtottak be. Ugyanakkor nem hívhat fel ajánlattételre olyan gazdasági
szereplőket, amelyek nem vettek részt az eljárás első szakaszában, illetve akik/amelyek nem
feleltek meg az alkalmassági követelményeknek, illetve érvénytelen részvételi jelentkezést
nyújtottak be. A hivatkozott irányelvi
Az 51. §-hoz
A 2004/18/EK irányelv új eljárási lehetőségként szabályozza az ún.
versenypárbeszédet (competitive dialogue, dialogue compétitif, wettbewerbliche Dialog),
amelynek célja az összetett, komplex szerződések, beszerzések esetében nagyobb
rugalmasságot biztosítani az ajánlatkérők számára. Az irányelv értelmében a tagállamok
bevezethetik ezt az eljárási lehetőséget, ugyanakkor a tagállamok dönthetnek úgyis, hogy nem
teszik lehetővé ajánlatkérőik számára e „technika” alkalmazását. A jogszabály-előkészítő úgy
ítélte meg, hogy indokolt ezen új jogintézmény bevezetése, ezért a Javaslat élni kíván az
irányelv által a tagállamok részére biztosított lehetőséggel.
A korábbi irányelvi rendelkezések alapján a klasszikus ajánlatkérők főszabályként
csak olyan eljárásfajtákat alkalmazhattak, amelyek esetében nem volt lehetőség az
ajánlatkérői és ajánlattevői oldal közötti tárgyalásra. (Mint ismeretes, a klasszikus
ajánlatkérők főszabályként csak nyílt vagy meghívásos eljárást alkalmazhatnak.) Tárgyalásos
eljárásra - még a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárásra is - csak az
irányelvben pontosan meghatározott esetkörökben kerülhet sor. Ezek az esetkörök
ugyanakkor meglehetősen korlátozottak, amin az új irányelv sem változtatott. Az új irányelv a
korábbi szabályozás merevségén úgy próbált változtatni, hogy új jogintézményeket vezetett
be, ugyanakkor a korábbi eljárásfajtákra vonatkozó szabályokat alapjaiban nem változtatta
meg.
A versenypárbeszéd bevezetésére tehát a rugalmasabb eljárási technikák biztosítása
jegyében került sor a közösségi jogban. Az irányelv preambulumának 31. bekezdése utal arra,
hogy az ajánlatkérők gyakran olyan helyzetbe kerülnek a különösen összetett projektek
esetében, hogy nem tudják kellő pontossággal, objektivitással meghatározni, hogy milyen
97
eszközök szolgálják leginkább saját igényeik kielégítését, illetve, hogy a piac milyen műszaki,
illetőleg pénzügyi/jogi megoldásokat kínál.
A preambulum példákat is említ: jelentős integrált közlekedési infrastruktúra, nagy
számítógépes hálózat kiépítése, olyan összetett és strukturált finanszírozást igénylő projekt
megvalósítása, amely esetében a pénzügyi és jogi konstrukciót előre nem lehet meghatározni.
Az irányelv azzal a céllal vezette be ezt az eljárási lehetőséget, hogy azokban az esetekben,
amikor a nyílt vagy meghívásos eljárás keretében nem lenne lehetőség a nyertes
ajánlattevőnek a legjobb/legkedvezőbb feltételek melletti kiválasztására, az ajánlatkérők
igénybe vehessenek egy rugalmasabb eljárási technikát. Olyan rugalmas eljárási lehetőségről
van szó, amely a versenyt továbbra sem csorbítja, ugyanakkor biztosítja az ajánlatkérő
számára annak lehetőségét, hogy minden egyes részvételre jelentkezővel megvitathassa a
szerződés valamennyi feltételét. Az eljárás ugyanakkor versenykorlátozási céllal nem
alkalmazható.
A versenypárbeszéd fogalmát az irányelv 1. cikke 11. pontjának c) alpontja
határozza meg. Ennek értelmében a versenypárbeszéd olyan eljárás, amelyben valamennyi
érdekelt részvételi jelentkezést nyújthat be, és amelynek keretében az ajánlatkérő
tárgyalásokat folytat az általa - az irányelvben foglalt feltételeknek megfelelően - kiválasztott
részvételre jelentkezőkkel. Az ajánlatkérő és a jelentkezők közötti konzultációk célja az
ajánlatkérőnek a közbeszerzés tárgyával kapcsolatban támasztott követelményeinek megfelelő
egy vagy több olyan változat meghatározása, amely alapján a kiválasztott jelentkezők
ajánlatot tehetnek.
Az irányelv 29. cikkének (1) bekezdése alapján a versenypárbeszéd nem minősül
általánosan alkalmazható eljárási lehetőségnek; alkalmazására kizárólag a különösen összetett
szerződések, közbeszerzések esetében kerülhet sor. Az irányelv a versenypárbeszéd
fogalmának meghatározása körében a „különösen összetett” szerződést is definiálja. Egy
szerződés akkor minősül különösen összetettnek, ha az ajánlatkérő
a)	„objektíve nincs abban a helyzetben, hogy a 23. cikk (3) bekezdésének b), c) vagy
d) pontjával összhangban meghatározza azokat a műszaki eszközöket, amelyek igényeinek
vagy céljainak megfelelnek”, illetőleg
b)	„objektíve nincs abban a helyzetben, hogy meghatározza egy projekt jogi és/vagy
pénzügyi feltételeit”.
A versenypárbeszéd egy olyan tárgyalásos eljárás, amelynek sajátossága, hogy az
ajánlatkérő már beszerzési igényét is konzultáció útján határozza meg, konkretizálja. Az
eljárás során az ajánlatkérő az eljárásba jelentkező és alkalmas összes résztvevővel tárgyalást
folytat annak érdekében, hogy kialakítsák, meghatározzák a beszerzési igényeknek leginkább
megfelelő egy vagy több alternatív megoldást, közbeszerzési műszaki leírást, egyéb
feltételeket, amelyek alapján sor kerül a végső ajánlattételre. Ez az eljárás valójában egy olyan
tárgyalásos eljárásnak tekinthető, amelyben a konzultáció alapvetően a megadott beszerzési
igény szerinti legmegfelelőbb megoldás, illetve megoldások megajánlására, meghatározására
terjed ki.
A Javaslat - az irányelv rendelkezéseivel összhangban - abban az esetben teszi
lehetővé versenypárbeszéd alkalmazását, ha az ajánlatkérő a közbeszerzés tárgyára vonatkozó
közbeszerzési műszaki leírás meghatározására, illetőleg a szerződés típusának vagy jogi,
illetve pénzügyi feltételeinek meghatározására nem, vagy nem a nyílt, illetve meghívásos
eljárásban szükséges részletességgel képes. A versenypárbeszéd alkalmazásához elegendő a
98
Kbt. új, a Javaslat által megállapítandó 123/A. §-a (1) bekezdésének a) vagy b) pontjában
meghatározott körülmények fennállása, ugyanakkor a két pontban foglalt feltételek együttes
fennállása is megalapozza a versenypárbeszéd eljárásának alkalmazási lehetőségét.
Hangsúlyozandó, hogy e lehetőség nem áll fenn abban az esetben, ha a 123/A. § (1)
bekezdésének a) vagy/és b) pontjában meghatározott körülmények fennállása az ajánlatkérő
mulasztására vezethető vissza. Annak eldöntése, hogy a 123/A. § (1) bekezdésének a) vagy/és
b)	pontjában meghatározott körülmények fennállnak-e, mindig az adott eset összes
körülménye alapján ítélhető meg, vagyis minden egyes esetben az adott szerződés jellegének,
illetve az adott ajánlatkérő helyzetének a vizsgálata alapozza meg azt, hogy helye van-e
versenypárbeszéd alkalmazásának. (Pl.: A technikai feltételek meghatározásának objektíve
lehetetlenségét automatikusan nem alapozza meg az a tény, hogy a szerződés a műszaki
innováció körébe tartozó elemeket is magában foglal.)
A versenypárbeszédben a végső ajánlat megtételéig nem áll fenn az ajánlattevőnek,
illetőleg az ajánlatkérőnek a Kbt. 76—78. §-a szerinti ajánlati kötöttsége, illetőleg az
ajánlatkérőnek az ajánlattételi szakaszra vonatkozóan a Kbt. 108. §-ának (1) bekezdése és
121. §-ának (6) bekezdése szerinti ajánlati kötöttsége. Ez azonban nem járhat azzal, hogy az
eljárás alapján megkötött szerződés tárgya, illetőleg feltételei olyan jellemzőjében, illetőleg
körülményében tér el a közbeszerzés megkezdésekor [35. § (2) bekezdése] beszerezni kívánt
beszerzési tárgytól, illetőleg megadott szerződéses feltételektől, amely nem tette volna
lehetővé versenypárbeszéd alkalmazását.
Szintén az irányelvből ered az a követelmény, hogy - tekintettel a beszerzés
különösen összetett jellegére - az ajánlatok bírálati szempontja csak az összességében
legelőnyösebb ajánlat kiválasztása lehet.
Az eljárás több szakaszból áll. Az ajánlatkérőnek mindenekelőtt hirdetményt kell
közzétennie arról, hogy versenypárbeszédet kíván alkalmazni. Ebben az eljárást megindító
hirdetményben (részvételi felhívásban) kell megfogalmaznia „igényeit és követelményeit”,
amelyeket azonban az ún. ismertetőben, valamint az eljárás egy későbbi szakaszában
(ajánlattételi szakasz) a dokumentációban tovább pontosíthat.
Az ajánlatkérő az eljárás részvételi szakaszában az alkalmasságra vonatkozó
általános szabályok alapján alkalmasnak minősített, és egyben érvényes jelentkezést
benyújtott részvételre jelentkezőkkel egy vagy többfordulós párbeszédbe kezd, amelynek
célja, hogy meghatározásra kerüljenek azok az eszközök, amelyek leginkább alkalmasak
igényei kielégítésére. A hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljáráshoz hasonlóan az
ajánlatkérő minden körülmények között köteles biztosítani a versenyt, valamint tekintettel
arra, hogy a Kbt. új 123/E. §-a (2) bekezdése alapján az ajánlattevők száma az utolsó
tárgyalási fordulót követően sem lehet kevesebb háromnál, legalább három részvételre
jelentkezőt köteles bevonni a párbeszédbe. A párbeszéd(ek) során az ajánlatkérő a szerződés
valamennyi feltételét, körülményét megvitathatja a részvételre jelentkezőkkel. Maga a
párbeszéd nem csak a technikai részletek kidolgozására irányulhat, hanem lehetőség van a
gazdasági (ár, költségek, adók stb.) és a jogi (kármegosztás, felelősségvállalás, gazdasági
társaság esetleges alakítása stb.) részletekről való tárgyalásra is.
A párbeszédet fő szabály szerint minden egyes részvételre jelentkezővel külön kell
lefolytatni az adott gazdasági szereplő elképzeléseinek és megoldási javaslatainak alapján. Ez
biztosítja azt, hogy az egyes résztvevők ne használhassák fel saját hasznukra a mások által
javasolt megoldásokat, és ezáltal ne jussanak jogosulatlan előnyhöz versenytársaikkal
99
szemben. Az irányelvben foglalt eljárások között a versenypárbeszéd az egyetlen, amely
biztosítja az elképzelések, ötletek, valamint a szellemi alkotáshoz fűződő jogok hatékony
védelmét: ez a fajta védelem a tárgyalásos eljárásra nem jellemző. Ugyanakkor, amennyiben
ahhoz megoldási javaslatában minden egyes ajánlattevő hozzájárul, a párbeszéd(ek) az
ajánlattevőkkel együttesen is lefolytatható(k).
A párbeszéd során az ajánlatkérő köteles egyenlő bánásmódot biztosítani a
részvételre jelentkezők számára, így különösen az ajánlatkérő által megadott bármilyen
tájékoztatást az összes részvételre jelentkezőnek meg kell adnia. Az ajánlatkérő továbbá nem
közölhet a többi résztvételre jelentkezővel olyan javasolt megoldásokat, bizalmas
információkat, amelyet valamely, a párbeszédben részvételre jelentkező közölt, kivéve,
amennyiben ez utóbbi részvételre jelentkező a közléshez hozzájárult.
A Javaslat alapján - összhangban az irányelv rendelkezésével - lehetőség van a
többfordulós párbeszédre is annak érdekében, hogy az egyes soron következő fordulókban
csökkenteni lehessen a megvitatandó megoldások számát. A többfordulós párbeszéd
lehetőségéről, annak menetéről, valamint az első, illetőleg a megadott fordulót követő
párbeszédre kiválasztott ajánlattevők létszámának felső határáról az ajánlattételi felhívásban
előre kell rendelkezni. Többfordulós párbeszéd esetében az ajánlatkérő a részvételi
felhívásban a Kbt. 57. §-ának (3) bekezdése tekintetében meghatározott körülmények alapján
csökkentheti a megoldások számát, azzal, hogy az ajánlattevők - és nem a megoldások -
száma az utolsó tárgyalási fordulót követően sem lehet háromnál kevesebb. A párbeszédet
addig kell folytatni, amíg az ajánlatkérő meg nem találja azt a megoldást, vagy azokat a
megoldásokat, amelyek igényei kielégítésére alkalmasak.
A párbeszéd befejezésének bejelentését követően az ajánlatkérő felhívja a
résztvevőket arra, hogy a párbeszéd során bemutatott és meghatározott megoldás/megoldások
alapján nyújtsák be végleges ajánlatukat. Az ajánlatkérő amennyiben azt szükségesnek tartja,
továbbá megoldási javaslatában az összes ajánlattevő hozzájárult a többi ajánlattevővel való
együttes párbeszédhez és megoldási javaslatának a beszerzés tárgyára vonatkozó
követelmények kialakítása során történő teljes vagy részleges felhasználásához, jogosult a
végső ajánlat elkészítéséhez egy vagy több megoldási javaslat teljes vagy részleges
felhasználásával meghatározni a közbeszerzési műszaki leírást és a szerződés feltételeit.
Ebben az esetben az ajánlatkérő köteles új dokumentációt készíteni. Az ajánlatoknak
tartalmazniuk kell minden, a projekt megvalósításához előírt és szükséges elemet.
Hangsúlyozandó, hogy az utolsó fordulóban részt vett ajánlattevő akkor is jogosult végső
ajánlatot tenni, ha az ajánlatkérő olyan javaslatot használt fel a végső ajánlattételi felhívás,
illetve dokumentáció elkészítéséhez, amelyet nem ő tett.
Az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban (részvételi felhívás) vagy az
ismertetőben meghatározott bírálati szempontok alapján értékeli a benyújtott ajánlatokat, és az
53. §-sal összhangban választja ki az összességében legelőnyösebb ajánlatot.
Fontos hangsúlyozni, hogy a párbeszéd lezárulta után az eljárás további szakaszában
nincs lehetőség további tárgyalásra.
Megemlítendő még, hogy a közszolgáltatókra vonatkozó 2004/17/EK irányelv nem
szabályozza ezt az eljárásfajtát, tekintettel arra, hogy a közszolgáltatók esetében már eleve
rugalmasabb szabályozás érvényesül, így a közszolgáltatónak minősülő ajánlatkérők már
eddig is - és az új irányelv alapján a jövőben is - szabadon választhatják a nagyobb
100
rugalmasságot biztosító tárgyalásos eljárást. Így a versenypárbeszéd intézményének
bevezetésére eleve csak a klasszikus ajánlatkérők esetében kerülhet sor a hazai közbeszerzési
jogban is.
Az 52. §-hoz
A § a hirdetménnyel induló tárgyalásos eljárásnak a Kbt. 124. §-a (2) bekezdésének
a) és b) pontja által szabályozott eseteinek - a közösségi jog változásából eredő -
kiigazítására irányul.
1.)	A hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárásnak a Kbt. 124. §-a (2)
bekezdésének a) pontja által szabályozott jogcímét a 2004/18/EK irányelv 30. cikke (1)
bekezdése a) pontjának első albekezdése tartalmazza. Ezt a jogcímet a korábbi irányelvek is
tartalmazták [93/37/EGK irányelv 7. cikke (2) bekezdésének a) pontja; a 93/36/EGK irányelv
6.	cikkének (2) bekezdése; 92/50/EGK irányelv 11. cikk (2) bekezdés a) pontja]. Az új
irányelv a korábbi szabályozáshoz képest annyiban hozott változást, hogy a nyílt és
meghívásos eljárás mellett az újonnan bevezetett versenypárbeszédet is nevesíti. Egyéb
vonatkozásokban azonban nem hozott változást. A Kbt. 124. §-a (2) bekezdésének a)
pontjának kiigazítását tehát a versenypárbeszédre történő utalással való kiegészítés indokolja.
E rendelkezés hatálybalépését követően tehát nem csak a nyílt vagy meghívásos eljárásnak a
Kbt. 92. §-a b) és c) pontja alapján történő eredménytelensége esetén lesz lehetőség
hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás lefolytatására, hanem a
versenypárbeszédnek - a Kbt.-ben meghatározott okokból fakadó - eredménytelensége
esetében is.
2.)	A hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárásnak a Kbt. 124. §-a (2)
bekezdésének b) pontja által szabályozott jogcímét a 2004/18/EK irányelv 30. cikke (1)
bekezdésének b) pontja tartalmazza. Az új irányelv, a 2004/18/EK irányelv a hirdetménnyel
induló tárgyalásos eljárásnak ezt a jogcímét azonban a korábbi szabályozáshoz képest
kiegészítette. A hivatkozott irányelvi rendelkezés alapján hirdetmény közzétételével induló
tárgyalásos eljárás alkalmazható, „kivételesen, amennyiben az építési beruházás, az
árubeszerzés, illetőleg a szolgáltatás természete vagy az ahhoz kapcsolódó kockázatok nem
teszik lehetővé az ellenszolgáltatás előzetes átfogó (mindenre kiterjedő) meghatározását.” Ezt
a jogcímet az építési beruházásra és a szolgáltatásmegrendelésre vonatkozó irányelvi
rendelkezések már korábban is tartalmazták. Az árubeszerzésre vonatkozó irányelv azonban
nem ismerte a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárásnak ezt az esetkörét, vagyis
az új irányelv e téren változást hozott, és az árubeszerzésre is kiterjesztette e lehetőséget.
Az irányelv hivatkozott pontjában szabályozott esetkört a Kbt. 124. §-a (2)
bekezdésének b) pontja tartalmazza. E rendelkezés a Kbt. kidolgozása idején hatályban lévő
közösségi jogi rendelkezésekkel összhangban csak az építési beruházás és
szolgáltatásmegrendelés esetén teszi lehetővé hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos
eljárás alkalmazását. Az új irányelvi rendelkezésnek megfelelően a Javaslat a Kbt.
kiigazítására tesz javaslatot, és a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás
hivatkozott esetkörét az árubeszerzésre is kiterjeszti.
Végül azt fontos hangsúlyozni, hogy az új irányelv nem hozott további változásokat
a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás esetkörei tekintetében (nem bővítette
azokat), így a hazai szabályozás sem bővítheti a Kbt. 124. §-ának (2) bekezdése által felsorolt
101
esetköröket. Ebből következően a közösségi rezsimben a Javaslat sem állapít meg újabb
jogcímeket a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárások tekintetében.
Az 53. §-hoz
A § a Kbt.-nek a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás jogcímeit szabályozó 125. §-
ának módosítására irányul.
1.)	Az (1) bekezdés a Kbt. 125. §-ának (1) bekezdése által szabályozott jogcímet
javasolja kiigazítani a közösségi jog e téren bekövetkezett változására tekintettel. A
2004/18/EK irányelv 30. cikke (1) bekezdése a) pontjának 2. albekezdése alapján - a korábbi
szabályokkal egyezően - az ajánlatkérő hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás
helyett hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást is alkalmazhat, amennyiben a tárgyalásra a
nyílt vagy a meghívásos eljárás, illetve a versenypárbeszéd összes olyan - a 45-52. cikkekben
foglalt követelményeknek megfelelő - ajánlattevőt meghívja, akik/amelyek érvényes ajánlatot
nyújtottak be a korábbi közbeszerzési eljárás során). E lehetőséget (hirdetmény közzétételével
induló tárgyalásos eljárás helyett hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazhatósága)
tartalmazza tehát a hatályos Kbt. 125. §-ának (1) bekezdése, ugyanakkor nem tartalmazza a
versenypárbeszéd eredménytelenségére történő utalást. A Javaslat a 125. § (1) bekezdését a
versenypárbeszédre történő hivatkozással javasolja kiegészíteni, hiszen a versenypárbeszéd a
hazai jogba is bevezetésre kerül.
2.)	A (2) bekezdés egy szintén már létező jogcímet javasol a közösségi jogi
változásokra tekintettel kiigazítani, és a Kbt. 125. §-a (2) bekezdése a) pontjának
módosítására irányul. A 2004/18/EK irányelv 31. cikke (1) bekezdésének a) pontja
értelmében hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat az ajánlatkérő,
amennyiben a nyílt vagy meghívásos eljárás azért volt eredménytelen, mert nem nyújtottak be
ajánlatot (részvételi jelentkezést), vagy nem megfelelő ajánlatokat nyújtottak be, feltéve, hogy
a szerződés feltételei időközben nem változtak meg lényegesen, és minderről az ajánlatkérő
tájékoztatja az Európai Bizottságot annak kérésére. Ezt a jogcímet a korábbi irányelvek is
tartalmazták [93/37/EGK irányelv 7. cikk (3) bekezdés a) pont; 93/36/EGK irányelv 6. cikk
(3)	bekezdés a) pont; 92/50/EGK irányelv 11. cikk (3) bekezdés a) pont]. Új elemet jelent a
szabályozásban a részvételi jelentkezés kiemelése; a korábbi irányelvi rendelkezések csak az
ajánlatot nevesítették. Szintén változást jelent, hogy a korábbi szabályozással ellentétben az
Európai Bizottságot csak kérésre kell tájékoztatni, és nem minden esetben.
A Kbt. kiigazítására tehát a fentieknek megfelelően két ponton kerül sor: az irányelv
31. cikke (1) bekezdésének a) pontja abban az esetben is lehetővé teszi a hirdetmény nélküli
tárgyalásos eljárás alkalmazását, amennyiben a meghívásos vagy hirdetmény közzétételével
induló tárgyalásos eljárás részvételi szakaszában nem nyújtottak be részvételi jelentkezést,
vagy nem megfelelő részvételi jelentkezést nyújtottak be, így a Kbt 125. §-a (2) bekezdésének
a)	pontjában is nevesítésre kerül a részvételi szakasz, pontosabban a meghívásos eljárás,
valamint a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárásnak a 115. § a) pontja szerinti
eredménytelensége. További változást jelent az irányelvi szabályozásban, hogy csak kérésre
kell az Európai Bizottságot tájékoztatni (és nem minden esetben). A Javaslat e változás
átvezetésére is javaslatot tesz.
3.)	A (3) bekezdés a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás két új jogcímét
szabályozza. A 2004/18/EK irányelv 31. cikkének (2) bekezdése határozza meg a hirdetmény
közzététele nélküli tárgyalásos eljárás olyan esetköreit, amelyek kizárólag az árubeszerzés
102
esetén irányadóak. E rendelkezések alapján az ajánlatkérő hirdetmény közzététele nélküli
tárgyalásos eljárást alkalmazhat árubeszerzés esetén,
a)	amennyiben a dolgot kizárólag kutatási, kísérleti, tanulmányi vagy fejlesztési
célból állítják elő; ez az eset azonban nem alkalmazható olyan mennyiség esetén, amely
megalapozza a piacképességet, illetve a kutatás-fejlesztés költségeit fedezi;
b)	amennyiben a korábban beszerzett dolog részbeni kicserélése vagy bővítése során
a korábbi nyertes ajánlattevőnek másikkal történő helyettesítése azzal a következménnyel
járna, hogy műszaki-technikai szempontból eltérő és nem illeszkedő dolgokat kellene
beszerezni, vagy az ilyen beszerzés aránytalan műszaki-technikai nehézséget eredményezne a
működtetésben és a fenntartásban; az ilyen korábbi nyertes ajánlattevővel kötött szerződés
(szerződések) együttes időtartama nem haladhatja meg a három évet;
c)	az árutőzsdén jegyzett és beszerzett áru esetében;
d)	az árut kivételesen kedvező feltételekkel, fizetésképtelenségi eljárás,
végelszámolás vagy az érintett szervezet személyes joga szerinti hasonló eljárás során történő
értékesítés keretében történő beszerzés esetében.
Az a) és b) pontbeli eseteket az árubeszerzés tekintetében irányadó 93/36/EGK
irányelv már korábban is tartalmazta [lásd: a 6. cikk (3) bekezdésének b) és c) pontját]. Az új
irányelv nem hozott változást e kérdésekben.
A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásnak ugyanakkor új esetköreiként kerültek
szabályozásra a c) és d) pontban meghatározott esetek. Az árubeszerzés tekintetében a
klasszikus ajánlatkérőkre vonatkozó korábbi irányelv nem tartalmazta e lehetőségeket.
A 31. cikk (2) bekezdésének a) pontjában foglalt esetkört a hatályos Kbt. 125. §-a
(4)	bekezdésének a) pontja, míg a 31. cikk (2) bekezdésének b) pontjában foglalt esetkört a
hatályos Kbt. 125. §-a (4) bekezdésének b) pontja szabályozza.
A 31. cikk (2) bekezdésének c) és d) pontja által szabályozott esetköröket
ugyanakkor a hatályos Kbt. nem tartalmazza (értelemszerűen nem tartalmazhatja), hiszen új
jogcímekről van szó. [Megemlítendő ugyanakkor, hogy a Kbt. hatályos 225. §-a (3)
bekezdésének b) és c) pontja a közszolgáltatók esetében - a közösségi joggal összhangban -
szabályozza ezeket az esetköröket, így ismerős lehet a közbeszerzési jogszabályok
alkalmazásában érintett szervezetek, személyek előtt a két új esetkör.] A Javaslat 53. §-ának
(3)	bekezdése tehát a Kbt. 125. §-a (4) bekezdésének a 31. cikk (2) bekezdésének c) és d)
pontja által szabályozott új esetkörökkel történő kiegészítésére irányul.
Az 54. §-hoz
A § a tárgyalásos eljárás egyik eljárási cselekményét szabályozó 128. § (5)
bekezdésének módosítására irányul. A Kbt. 128. §-ának hatályos (5) bekezdése értelmében az
ajánlatkérőnek minden egyes tárgyalásról jegyzőkönyvet kell készítenie, és azt a tárgyalás
befejezésekor minden jelenlévő ajánlattevőnek alá kell írnia. A jogalkalmazás során sok
esetben nehézségbe ütközik e szabály betartása. Ennek orvoslására szolgál a 128. § (5)
bekezdésének módosítása, amelynek értelmében a jövőben nem lenne kötelező a tárgyalás
befejezéséig elkészíteni, és a tárgyalás befejezésekor minden ajánlattevőnek aláírni, hanem
elegendő azt a következő tárgyalási forduló megkezdéséig, illetve egyetlen tárgyalás, vagy
utolsó tárgyalási forduló esetén pedig a tárgyalás befejezését követő két munkanapon belül.
Az 55. §-hoz
103
A 2004/18/EK irányelv 54. cikkének (2) bekezdésének első albekezdése alapján az
ajánlatkérő nem alkalmazhatja az elektronikus árlejtést a hirdetmény közzétételével induló
tárgyalásos eljárás valamennyi esetében, csupán az irányelvben meghatározott esetben. Az
irányelv értelmében az ajánlatkérő a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárásnak
a 30. cikk (1) bekezdése a) pontjának első albekezdése szerinti esetében kezdeményezhet
elektronikus árlejtést. (E korlátozás indoka az, hogy az irányelv eleve csak olyan
közbeszerzések esetében teszi lehetővé az elektronikus árlejtés alkalmazását, amelyek
esetében pontosan meghatározhatóak előre a szerződéses feltételek, illetve a beszerzés
tárgyának természete, vagy az ehhez kapcsolódó kockázatok nem zárják ki az
ellenszolgáltatás előzetes átfogó, mindenre kiterjedő meghatározását. A hirdetmény
közzétételével induló tárgyalásos eljárás többi jogcíme viszont éppen ezeken - az elektronikus
árlejtés alkalmazhatóságát kizáró - körülményeken alapul.
A § a Kbt. 130. §-ának módosítására irányul, és egy új (8) bekezdéssel javasolja
kiegészíteni azt. Az új bekezdésben foglalt rendelkezés megteremti a hirdetmény
közzétételével induló tárgyalásos eljárásban az elektronikus árlejtés alkalmazásának
lehetőségét, azonban a fentiekben ismertetett irányelvi rendelkezésekkel összhangban
kizárólag a Kbt. 124.§-a (2) bekezdésének a) pontja által szabályozott esetében.
Az 56. §-hoz
A 2004/18/EK irányelv 54. cikkének (2) bekezdésének első albekezdése alapján az
ajánlatkérő nem alkalmazhatja az elektronikus árlejtést a hirdetmény közzététele nélküli
tárgyalásos eljárás valamennyi esetében, csupán az irányelvben meghatározott esetben. Az
irányelv értelmében az ajánlatkérő a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárásnak a
30. cikk (1) bekezdése a) pontjának második albekezdése szerinti esetében kezdeményezhet
elektronikus árlejtést.
A § a Kbt. 134. §-ának módosítására irányul, és egy új (7) bekezdéssel javasolja
kiegészíteni azt. Az új bekezdésben foglalt rendelkezés megteremti a hirdetmény közzététele
nélküli tárgyalásos eljárásban az elektronikus árlejtés alkalmazásának lehetőségét, azonban a
fentiekben ismertetett irányelvi rendelkezésekkel összhangban kizárólag a Kbt. 125.§-a (2)
bekezdése által szabályozott esetében.
Az 57. §-hoz
A hatályos Kbt. - összhangban a közösségi joggal - figyelembe veszi azt, hogy
felmerülhetnek váratlan, előre nem látható helyzetek, rendkívüli sürgősséget igénylő
körülmények. Ezekre az esetekre nyújt megfelelő megoldást a gyorsított eljárás (Kbt. 136. §,
258. §), illetve az ilyen alapon lebonyolítható hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás [pl. Kbt.
125. § (2) bekezdés c) pont, 135. §, 225. § (1) bekezdés e) pont, 228. §]. Ilyen rendkívüli
sürgősségi esetekben a nemzeti értékhatár alatti értékű közbeszerzéseknél pedig egyáltalán
nem kell „eljárást” alkalmazni (296. § c) pont).
A gyorsított eljárás - amely meghívásos vagy hirdetmény közzétételével induló
tárgyalásos eljárás esetén alkalmazható - lényege az eljárási határidők rövidebb tartamában
ragadható meg. A részvételi határidő - a közösségi jogból következően - a részvételi felhívást
tartalmazó hirdetmény feladásának napjától számított minimum 15 nap [136. § (2) bekezdés].
Az ajánlattételi határidő meghívásos eljárás esetében főszabályként minimum 10 nap (az
104
ajánlattételi felhívás megküldésének napjától számítva) [136. § (2) bekezdés], míg tárgyalásos
eljárásban a Kbt. nem ír elő konkrét határidőt [127. § (1) bekezdés]. Ugyanakkor
hangsúlyozandó, hogy a szerződés megkötésének időpontja tekintetében a gyorsított eljárás
esetében is érvényesül a Kbt. 99. §-ának (2) bekezdésében előírt rendelkezés, vagyis a
szerződés megkötésére árubeszerzés és szolgáltatásmegrendelés estében az
eredményhirdetéstől számított 8. és 30. nap között [99. § (2) bekezdés], építési beruházás
esetében az eredményhirdetéstől számított 8. és 60. nap között [99. § (2) bekezdés] kerülhet
sor.
A hatályos szabályozás alapján csak rendkívüli sürgősség esetében van lehetőség
gyorsított eljárás alkalmazására, továbbá csak akkor, amennyiben a rendkívüli sürgősség nem
az ajánlatkérő hibájára, mulasztására vezethető vissza, hanem tőle független körülmények
idézték elő.
Számos esetben előfordul ugyanakkor, hogy a beszerzési igény sürgős megvalósítása
az ajánlatkérő által ellátandó közfeladat biztosításához szükséges, és a beszerzés
megvalósítása nélkül az adott szervezet nem tudja ellátni a feladatát. A közfeladat ellátása
szempontjából ugyanakkor közömbös, hogy az ezzel összefüggő közbeszerzési eljárás
lefolytatása, szerződés megkötése tekintetében az adott szervezetet mulasztás terheli-e vagy
sem. Előfordulhat az is, hogy az ajánlatkérő a gyorsított eljárás lefolytatására vonatkozó
túlságosan szigorú feltételek miatt nem képes realizálni beszerzését, és ezáltal nem tudja
ellátni közfeladatát. Adott esetben, amennyiben valamely közfeladat teljesítéséhez szükséges
beszerzés (és ezáltal a feladatteljesítés) elmarad, nagyobb veszteség érheti a közérdeket, mint
amennyi előny ahhoz fűződik, hogy az általános eljárási határidőkre vonatkozó szabályok
szerint folytassa le az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárását. Erre tekintettel felvetődik a
kérdés, hogy nem lehet-e kevésbé szigorú feltételekhez kötni a gyorsított eljárás alkalmazását.
Természetesen a közösségi joggal való összhang vizsgálata sem hagyható figyelmen kívül e
tekintetben: vizsgálandó, hogy sérülnek-e a közösségi jog által védeni kívánt célok, illetve
alapelvek, amennyiben a gyorsított eljárás lefolytatásának lehetőségét a hazai közbeszerzési
jog nem csupán a rendkívüli sürgősség esetében, hanem tágabb körben teszi lehetővé.
A közösségi jog a Kbt. szabályaitól eltérően csupán sürgősséget követel meg, és nem
rendkívüli sürgősséget (holott ismeri és alkalmazza is e kategóriát a hirdetmény nélküli
tárgyalásos eljárás egyik esetköre esetében), továbbá nem írja elő a Kbt. szerinti szubjektív
feltételeket sem. A 2004/18/EK irányelv 38. cikkének (8) bekezdése a gyorsított eljárás
alkalmazási feltételeként csak a „sürgősséget” írja elő, míg a hirdetmény nélküli tárgyalásos
eljárás „sürgősségi” esetében a 31. cikk (1) bekezdésének c) pontja a rendkívüli sürgősséget
követeli meg. Ugyanígy, míg a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás hivatkozott esetében az
is feltétel, hogy az ajánlatkérő által előre nem látható körülmények által előidézett rendkívüli
sürgős helyzet ne legyen visszavezethető az ajánlatkérő mulasztására, ilyen szubjektív
követelményeket az irányelv a gyorsított eljárással kapcsolatban nem támaszt. Látni kell
ugyanakkor azt is, hogy a közösségi jog is kivételesen, és nem főszabály szerint alkalmazandó
eljárásnak tartja a gyorsított eljárást. Ezt jelzi az is, hogy a közbeszerzési eljárást megindító
részvételi felhívásban az ajánlatkérő köteles megadni a gyorsított eljárás alkalmazásának
indokát.
Tekintettel arra is, hogy a közösségi jogi szabályozás nem jelenti akadályát a
gyorsított eljárás újradefiniálásának, a Javaslat által eszközölt módosítások rugalmasabbá
teszik a gyorsított eljárás szabályait. A módosítás lényege, hogy a gyorsított eljárás
alkalmazására nem csak „rendkívüli sürgősség”, hanem általában a „sürgősség” eseteiben
105
kerülhet sor, másrészről pedig elhagyásra kerülnek a hatályos Kbt. által előírt szubjektív
feltételek (rendkívüli sürgősséget indokoló körülmények nem az ajánlatkérő mulasztásából
erednek). A módosítás ugyanakkor nem jelenti azt, hogy a jövőben a gyorsított eljárás
általánosan alkalmazható eljárás lenne. Alkalmazására csak akkor kerülhet sor, ha a
meghívásos vagy a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás tekintetében előírt
határidők betartása mellett az ajánlatkérő nem tudná realizálni sürgős beszerzési igényét. Az
ajánlatkérőt e tekintetben indokolási kötelezettség is terheli: az ajánlatkérő bizonyítani
köteles, hogy az általános eljárási határidők betartása lehetetlen számára, egyben meg kell
adnia e lehetetlenség okát. Ez az indokolási kötelezettség - összhangban az Európai Bizottság
1564/2005/EK rendeletével megállapított hirdetménymintákkal - a törvény szövegében is
megjelenik.
Ugyanakkor változatlanul továbbra is csak a meghívásos és a hirdetmény
közzétételével induló tárgyalásos eljárás esetében van lehetőség gyorsított eljárás
alkalmazására. (Nyílt eljárás esetében e lehetőség, összhangban a közösségi joggal, továbbra
sem biztosított.) Azt is fontos hangsúlyozni, hogy a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás
125. § (2) bekezdésének c) pontja szerinti esetkörében továbbra is a rendkívüli sürgősség
követelménye érvényesül, illetve a szubjektív feltételek is fennmaradnak. A módosítással
egyben egyértelművé válik a rendkívüli sürgősségen alapuló hirdetmény közzététele nélküli
tárgyalásos eljárás és a gyorsított (tárgyalásos/meghívásos) eljárások jogalapja közötti
különbség.
Tekintet nélkül az eljárás lefolytatását lehetővé tévő jogcímre, nem hagyható
figyelmen kívül, hogy a gyorsított eljárás szükségszerűen azzal a következménnyel jár, hogy a
részvételre jelentkezőknek, ajánlattevőknek lényegesen rövidebb idő áll rendelkezésükre
részvételi jelentkezésük, illetve ajánlatuk összeállításához, és így a gyorsított eljárás
visszaélésszerű alkalmazása a verseny korlátozását eredményezheti. Ezért már most fontos
hangsúlyozni, hogy a gyorsított eljárás új szabályainak alkalmazásával kapcsolatos gyakorlati
tapasztalatokat folyamatosan figyelemmel kell kísérni, és amennyiben e tapasztalatok arra
utalnak, hogy az ajánlatkérők visszaélésszerűen, a főszabály szerint alkalmazandó
eljárásfajták rovására alkalmazzák a gyorsított eljárást, indokolttá válik a szabályozás
újragondolása, a korábbi feltételek visszaállítása.
A gyorsított eljárásra vonatkozó szabályok módosításának egy másik fontos elemét
jelenti az eljárást megindító felhívást tartalmazó hirdetmény elektronikus feladásához
kapcsolódó - a főszabály szerinti tizenöt napos határidőnél - rövidebb (minimum tíz napos)
részvételi határidő előírásának lehetővé tétele.
A Javaslat értelmében - a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásnak a rendkívüli
sürgősségen [125. § (2) bekezdésének c) pontja] alapuló esetéhez hasonlóan - a részvételre
jelentkezőnek nyilatkoznia kell arról, hogy nem tartozik a kizáró okok hatálya alá, illetve
egyes kizáró okok hiányával kapcsolatos hatósági igazolásokat elegendő, ha legkésőbb a
részvételi szakasz eredményének kihirdetésétől számított tizenöt napon belül csatolja. Így az
eljárás lefolytatásának gyorsasága nem zárja ki a szükséges igazolások beszerzését, és ezáltal
a verseny sem sérül.
Az 58. §-hoz
106
A § egy új címmel javasolja kiegészíteni a Kbt. klasszikus ajánlatkérők közösségi
értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzéseit szabályozó IV. fejezetét. Az új
7/A. cím foglalja magában a keretmegállapodásos eljárás szabályait.
A klasszikus ajánlatkérők közbeszerzési eljárásait szabályozó korábbi közösségi
irányelvek nem tették lehetővé keretmegállapodás kötését. A korábbi közösségi jogi
szabályozás csak a közszolgáltatók számára biztosította e lehetőséget. Az új irányelv, a
2004/18/EK irányelv viszont - a rugalmasabb, ésszerűbb szabályozás jegyében - már a
klasszikus ajánlatkérők esetében is biztosítja a keretmegállapodás kötésének lehetőségét,
illetve ezzel összefüggésben sajátos eljárási szabályok követését. [Az irányelv 1. cikkének (5)
bekezdése definiálja a keretmegállapodás fogalmát, míg 32. cikke tartalmazza a vonatkozó
eljárási rendelkezéseket.]
A keretmegállapodás fogalmát az új irányelv a következő módon definiálja: „egy
vagy több ajánlatkérő és egy vagy több gazdasági szereplő között létrejött megállapodás,
amelynek célja az egy adott időszakban odaítélendő szerződésekre irányadó feltételek
megállapítása, különösen az ellenszolgáltatásra és — szükség szerint — az előirányzott
mennyiségre vonatkozóan.”
A keret-megállapodásos eljárás lényege, hogy az ajánlatkérő - a két részből álló
eljárás első részében - hirdetmény közzétételével induló eljárás keretében kiválasztja azokat
az ajánlattevőket, amelyekkel keret-megállapodást köt. Majd az eljárás második részében a
keret-megállapodásban részes „kiválasztott” ajánlattevők közül hirdetmény közzététele
nélküli tárgyalásos eljárásban kiválasztja azt, amellyel a konkrét közbeszerzés megvalósítása
céljából szerződést köt.
A keret-megállapodásos eljárás előnye, hogy hatékonyan tudja biztosítani egyrészről
-	a nyilvánosságot biztosító - hirdetményes eljárással a beszerzés átláthatóságát, és ezáltal a
közérdek érvényesítését, másrészről a - nagyobb rugalmasságot biztosító második rész
szerinti - konzultáció lehetőségéve az ajánlatkérő sajátos beszerzési igényeinek, érdekeinek
érvényesítésére nyílik lehetőség, pl. ha a beszerzés mennyisége előre nem határozható meg. A
keret-megállapodásos eljárás kifejezetten alkalmas lehet az előre pontosan meg nem
határozható beszerzési igényekkel kapcsolatos problémák kezelésére is.
Az új közösségi irányelv a tagállamok számára ugyanakkor csupán a lehetőséget
biztosítja arra, hogy nemzeti jogukban a klasszikus ajánlatkérők esetében is szabályozzák a
keretmegállapodás intézményét, illetve a keretmegállapodás megkötésére irányuló sajátos
eljárási szabályokat.
A hatályos hazai szabályozás - tekintettel arra, hogy a klasszikus ajánlatkérőkre
vonatkozó korábbi közösségi közbeszerzési jog nem szabályozta a keret-megállapodást, és
ezen ajánlatkérői kör számára nem tette lehetővé keret-megállapodás kötését - sem
tartalmazza (nem is tartalmazhatja) azt, és nem teszi lehetővé a klasszikus ajánlatkérők
számára a keretmegállapodás kötését.
Ugyanakkor - mivel a közösségi értékhatárok alatti értékű közbeszerzések körében
nagyobb a nemzeti jogalkotó mozgástere - a Kbt. a nemzeti rezsimben már jelenleg is
biztosítja e lehetőséget a klasszikus ajánlatkérők számára. A Kbt. 28. címe (259-264. §)
szabályozza a nemzeti rezsimben a keretmegállapodásos eljárást. A központosított
közbeszerzés keretében ugyancsak lehetőség van már jelenleg is keretmegállapodás kötésére a
107
közösségi értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzések esetében is. A
központosított közbeszerzési rendszerről, valamint a központi beszerző szervezet feladat- és
hatásköréről szóló 168/2004. (V. 25.) Korm. rendelet alapján ugyanis a központi beszerző
szervezet keretmegállapodásos eljárást folytathat le a kormányrendelet hatálya alá tartozó
közbeszerzések megvalósítása érdekében. E keretmegállapodásos eljárásra a Kbt. 28. címe
szerinti szabályokat a kormányrendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. (A
kormányrendelet 27-28. §-ai határozzák meg ezeket az eltérő rendelkezéseket.)
Ugyanígy már jelenleg is lehetőség van keretmegállapodásos eljárás lefolytatátására
a gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök közbeszerzésének részletes és sajátos
szabályairól szóló 130/2004. (IV. 29.) Korm. rendelet alapján a kormányrendelet hatálya alá
tartozó gyógyszer és gyógyászati segédeszköz beszerzésére irányuló közbeszerzési eljárások
során.
Érdemes itt azt is megjegyezni, hogy a Kbt. az ún. közszolgáltatók esetében -
összhangban a közösségi joggal - mind a közösségi rezsimben, mind a nemzeti rezsimben
lehetővé teszi a keretmegállapodás kötését. Már itt felhívjuk a figyelmet arra is, hogy annak
ellenére, hogy a 2004/17/EK és a 2004/18/EK irányelv azonos módon adja meg a
keretmegállapodás fogalmát, a lefolytatandó eljárás a két irányelv esetében eltérő.
Jóllehet az irányelvek alapján a tagállamok számára nem kötelezettség a
keretmegállapodás és az ezzel kapcsolatos eljárás szabályozása, csupán lehetőség, - a
rugalmasság és az ésszerűség jegyében - indokolt e lehetőséget a közösségi értékhatáros
rezsimben is biztosítani a klasszikus ajánlatkérők számára. A Javaslat előkészítése során
megkeresett szervezetektől beérkezett észrevételek is azt jelzezték, hogy nagy az érdeklődés a
közbeszerzési jogszabályok alkalmazásában érintett szervezetek körében (mind az
ajánlatkérői, mind pedig az ajánlattevői oldalon) a keret-megállapodás bevezetése mellett.
Erre tekintettel a Javaslat a klasszikus ajánlatkérők közösségi értékhatárokat elérő vagy
meghaladó értékű közbeszerzései esetében is megteremti a keretmegállapodás megkötésének
lehetőségét.
A Javaslat a Kbt. IV. fejezetét javasolja kiegészíteni egy új címmel: a gyorsított
eljárás szabályait tartalmazó 7. cím és az építési koncessziót szabályozó 8. cím közé
beiktatásra került egy új 7/A. cím, és egyben a szükséges eljárási szabályokat is rögzíti. A
nemzeti rezsim keretmegállapodásra vonatkozó szabályai ugyanakkor nem voltak egy az
egyben adaptálhatóak a közösségi rezsimbe, ezért egy új eljárási rend kialakítása vált
szükségessé.
A nemzeti rezsim hatályos szabályai alapján a keretmegállapodásos eljárás első
szakaszában nyílt, meghívásos vagy hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárást kell
alkalmazni a keretmegállapodás megkötése céljából, az eljárás e szakaszában gyorsított
eljárás nem alkalmazható [259. § (1) bekezdés]. Ezzel szemben az irányelv alapján a
keretmegállapodás megköthető hirdetmény közzététele nélkül induló tárgyalásos eljárás
eredményeként is, amennyiben az ilyen eljárásfajta lefolytatását lehetővé tevő feltételek
fennállnak.
A Kbt. szerint a keretmegállapodás alapján megvalósítandó konkrét közbeszerzések
érdekében hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást kell alkalmazni [257. § (2) bekezdés b)
pont, 259. § (2) bekezdés]. Az irányelv lehetővé teszi a keretmegállapodás megkötését csak
egy, illetve több gazdasági szereplővel (ajánlattevővel) is, és ennek megfelelően a
108
keretmegállapodáson alapuló konkrét közbeszerzések megvalósítása tekintetében is kétfajta
eljárási módot határoz meg.
Abban az esetben, amikor az ajánlatkérő a keretmegállapodást egy ajánlattevővel
köti meg, a konkrét közbeszerzés megvalósítása érdekében az ajánlatkérő írásban
„konzultálhat” a keretmegállapodásban részes ajánlattevővel, szükség szerint ajánlatának
kiegészítését kérve.
Amennyiben azonban a keretmegállapodás megkötésére több ajánlattevővel került
sor, lehetőség van arra, hogy a konkrét közbeszerzés a keretmegállapodásban rögzített
feltételek alkalmazásával, további versenyeztetés nélkül valósuljon meg. Természetesen erre
csak akkor kerülhet sor, ha a keretmegállapodás a közbeszerzés megvalósításához szükséges
valamennyi feltételt tartalmazza.
Előfordulhat olyan eset is, amikor a több ajánlattevővel kötött keretmegállapodás
nem tartalmaz minden olyan feltételt, amely szükséges a konkrét közbeszerzés
megvalósításához. Ebben az esetben az ajánlatkérőnek újra versenyeztetnie kell a
keretmegállapodásban részes ajánlattevőket a keretmegállapodásban meghatározott, szükség
esetén pontosított feltételek, illetve adott esetben a keretmegállapodás dokumentációjában
meghatározott egyéb feltételek alapján, az alábbiak szerint:
—	az ajánlatkérőnek a keretmegállapodás terhére történő minden egyes beszerzés
megvalósításakor írásban konzultálnia kell azokkal a megállapodásban részes ajánlattevőkkel,
akik képesek az adott beszerzés megvalósítására;
—	az ajánlatkérőnek az ajánlattételi határidőt úgy kell meghatároznia, hogy
elegendő időtartam álljon rendelkezésre a megfelelő ajánlattételhez, és egyben a közbeszerzés
tárgyának összetettségéhez is igazodnia kell;
—	az ajánlatokat írásban kell benyújtani, azzal, hogy azok tartalmának az
ajánlattételi határidő lejártáig titkosnak kell maradnia, valamint
—	az ajánlatokat a keretmegállapodás dokumentációjában meghatározott bírálati
szempontok szerint kell értékelni.
A több ajánlattevővel kötött keretmegállapodások esetében, hasonlóan a hatályos
hazai szabályozáshoz, legalább három ajánlattevővel kell megkötni a keretmegállapodást,
viszont az irányelv kimondja azt is, hogy ez a feltétel csak akkor alkalmazandó, ha megfelelő
számú ajánlattevő alkalmas a szerződés teljesítésére és/vagy megfelelő számú ajánlat felel
meg a bírálati szempontoknak.
A hatályos hazai szabályok alapján a keretmegállapodás legfeljebb négy évre
köthető, ugyanakkor az irányelv kellően indokolt kivételes esetben lehetővé teszi a
keretmegállapodás hosszabb időre történő megkötését.
Összefoglalóan: a hatályos szabályozáshoz képest az irányelv rendelkezéseiből
fakadóan újdonságként jelenik meg az, hogy a keretmegállapodásos eljárás második
szakaszában a hirdetmény közzététele nélkül induló tárgyalásos eljárást a
keretmegállapodásban részes felek száma alapján (egy, vagy több ajánlattevő) két külön
eljárástípus váltja fel. Hasonlóan a hatályos hazai szabályozáshoz a Javaslat a
keretmegállapodás négy éves időtartamra történő megkötésére tesz javaslatot. Szintén
változást jelent a keretmegállapodásban meghatározott feltételek megváltoztatásának tilalma
is.
109
Mivel a közösségi rezsimben szabályozásra kerül a keretmegállapodásos eljárás, így
a Kbt. 259-264. §-ainak hatályon kívül helyezése is szükségessé vált.
Az 59—62. §-hoz
A §-ok az építési koncesszióra vonatkozó szabályokat módosítják, alapvetően a
közösségi jogban e téren bekövetkezett változásokra tekintettel.
1.)	A Javaslat módosítja egyrészt az építési koncesszió esetében érvényesülő eljárási
határidőket. A 2004/18/EK irányelv a korábbi közösségi jogi rendelkezéssel, a 93/37/EGK
irányelv 15. cikkével megegyezően mondja ki az új irányelv, hogy építési koncesszió
esetében az ajánlattételi és a részvételi határidő nem határozható meg a hirdetmények
feladásától számított 52 napnál rövidebb időtartamban. Az új irányelv által bevezetett, a
hirdetmények elektronikus úton történő feladásához kapcsolódó - a 38. cikk (5) bekezdésében
foglalt - határidő-rövidítési lehetőség ugyanakkor alkalmazható, és ebben az esetben -
értelemszerűen - 52 napnál rövidebb időben is meghatározható a határidő. (Ugyanakkor az új
irányelv nem hivatkozza be a 38. cikk (6) bekezdését, és így a dokumentáció teljes
terjedelmében közvetlenül elektronikus úton történő hozzáférhetőségének biztosítása esetén
nincs lehetőség további határidő rövidítésre.) Az új irányelv - úgyszintén a korábbi
irányelvvel egyezően - nem biztosít határidő-rövidítési lehetőséget az előzetes összesített
tájékoztató közzététele esetére. Úgyszintén alkalmazandó a 38. cikk (7) bekezdésében foglalt
rendelkezés.
A Kbt. 141. §-ának hatályos b) pontja rendelkezik az eljárási határidőkről. Ennek
értelmében „nyílt eljárásban az ajánlattételi határidő, meghívásos vagy hirdetmény
közzétételével induló tárgyalásos eljárásban a részvételi határidő nem határozható meg az
eljárást megindító hirdetmény feladásának napjától számított ötvenkét napnál rövidebb
időtartamban, valamint a 74. § (2) bekezdése és a 122. § (2) bekezdése nem alkalmazható”. E
rendelkezések az új közösségi irányelvvel összhangban állnak, így módosításuk nem
szükséges, ugyanakkor a Kbt. rendelkezéseit ki kell egészíteni a felhívást tartalmazó
hirdetmény elektronikus úton történő feladásához kapcsolódó határidő-rövidítési
kedvezménnyel. Erre irányul a Javaslat 60. §-a, amely a Kbt. 141. §-ának b) pontját egy új
mondattal egészíti ki.
2.)	A 2004/18/EK irányelv 65. cikke - a 93/37/EGK irányelv 16. cikkével egyezően
-	rendelkezik az ajánlattételi és részvételi határidő időtartamáról. Ennek értelmében a
részvételi határidő nem határozható meg az eljárást megindító felhívást tartalmazó hirdetmény
feladásától számított 37 napnál rövidebb időtartamban. Az ajánlattételi határidő pedig az
eljárást megindító felhívást tartalmazó hirdetmény feladásától, illetve az ajánlattételi felhívás
megküldésétől számított 40 napnál rövidebb időtartamban. Új elem viszont, hogy az irányelv
által újonnan biztosított határidő-rövidítési lehetőségek, vagyis a 38. cikk (5), (6) és (7)
bekezdésében foglalt rendelkezések irányadóak ebben az esetben is.
A Kbt. 144. §-ának hatályos (7) bekezdése szabályozza a határidőket: „A tárgyalásos
eljárás esetét kivéve az ajánlattételi határidő nem határozható meg az ajánlati felhívást
tartalmazó hirdetmény feladásának, illetőleg az ajánlattételi felhívás megküldésének napjától
számított negyven napnál rövidebb időtartamban, valamint a 74. § (2) bekezdése, a 122. § (2)
bekezdése és a 136. § (2) bekezdése nem alkalmazható.” E rendelkezés a 93/37/EGK irányelv
16. cikkével összhangban került kialakításra. A Kbt. jelenleg ugyanakkor nem biztosítja
110
(értelemszerűen nem biztosíthatja) az új irányelvek által bevezetett határidő rövidítési
lehetőségeket, ezért módosítja a Javaslat a Kbt. 144. §-ának (7) bekezdését.
3.) A 2004/18/EK irányelv 61. cikke új, a korábbi irányelvben nem szereplő
rendelkezést tartalmaz, és lényegében a korábban megkötött szerződésben nem szereplő, de
előre nem látható körülmények miatt a szerződésben szereplő építési beruházáshoz, építmény
kivitelezéséhez szükségessé vált kiegészítő építési beruházással kapcsolatos eljárási
szabályokat határozza meg. Ilyen kiegészítő építési beruházás esetében nem kell az irányelv
szerinti közbeszerzési eljárást lefolytatni, amennyiben a megbízást, a kiegészítő építési
beruházást az eredeti szerződés szerinti építési beruházást teljesítő „gazdasági szereplő” kapja
meg, és feltéve, hogy
—	a kiegészítő építési beruházást műszaki vagy gazdasági okok miatt az ajánlatkérőt
érintő jelentős nehézség nélkül nem lehet elválasztani a korábbi szerződéstől, vagy
—	ha a kiegészítő építési beruházás elválasztható, de feltétlenül szükséges az építési
koncesszió teljesítéséhez.
A kiegészítő építési beruházásra irányuló - a korábbi nyertes ajánlattevővel kötött -
szerződés, illetőleg szerződések becsült összértéke azonban nem haladhatja meg az eredeti
építési koncesszió értékének felét.
Tekintettel arra, hogy az új irányelv által megállapított új rendelkezésről van szó, a
hatályos Kbt. nem tartalmaz ennek megfelelő rendelkezést, így a Kbt. kiegészítése vált
szükségessé. A Javaslat 61. §-a javasolja a Kbt. egy új 142/A. §-sal kiegészíteni az építési
koncesszióra vonatkozó szabályokat az irányelvi rendelkezésnek megfelelő rendelkezéssel.
A 63—64. §-hoz
A hatályos szabályok alapján az egyszerűsített eljárás minden esetben egyszakaszos,
amely az ajánlati felhívásnak a Közbeszerzési Értesítőben történő közzétételével, illetve a
147. § (2) bekezdésében taxatíve meghatározott esetekben az ajánlattevőnek közvetlenül
megküldött ajánlattételi felhívással kezdődik. Az ajánlatkérő maga döntheti el, hogy kíván-e
tárgyalni, az egyszerűsített eljárás esetében tehát korlátlan a tárgyalás lehetősége.
A Kbt. hatályos 147. §-ának (2) bekezdése azokat az esetköröket sorolja a közvetlen
ajánlattételi felhívással indítható esetek közé, amelyek az „általános” eljárás esetében a
hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazását megalapozzák. Abból kiindulva, hogy az
esetkörökre vonatkozóan az irányelv nem tartalmaz szabályt, valamint, hogy az ajánlatkérő
eleve szabadon dönthet arról, hogy az eljárásban kíván-e tárgyalni vagy sem, a Javaslat
megszünteti a taxációt, és az ajánlatkérő döntésére bízza, hogy hirdetményt tesz közzé vagy
közvetlen ajánlattételi felhívást küld legalább három ajánlattevő részére.
Ugyanakkor a Javaslat három olyan esetet határoz meg, amikor az ajánlatkérő nem
köteles legalább három ajánlattevőnek ajánlattételi felhívást küldeni. A taxatív felsorolás az
eredménytelenség esetét kivéve a Kbt. hatályos 147. §-a (2) bekezdésében felsorolt eseteket
tartalmazza. A jogszabály-előkészítő úgy ítélte meg, hogy a felsrorolt három eseten kívül más
körülmények fennállása esetén nem indokolt annak lehetővé tétele, hogy az ajánlatkérő
háromnál kevesebb ajánlattevőt vonjon be az eljárásba, jelentősen korlátozva, esetleg kizárva
ezzel a verseny lehetőségét, jótékony hatását.
111
Az egyszerűsített eljárás megindítási módjának megváltoztatásával összefüggésben
-	a Kbt. Javaslat által megállapítandó 147. §-ának (5) bekezdésében meghatározott rendkívüli
sürgősség esetét kivéve - megszűnik a Közbeszerzési Döntőbizottság felé fennálló
tájékoztatási kötelezettség is.
A 65—66. §-hoz
A 2004/18/EK irányelv a tervpályázati eljárás eredményéről vagy
eredménytelenségéről szóló tájékoztatóval kapcsolatosan új szabályként mondja ki azt, hogy a
hirdetményben nem szükséges megadni azokat az információkat, amelyek közzététele
akadályozná a jogérvényesítést, ellentétes lenne a közérdekkel, sértené valamely - magán
vagy állami tulajdonú - vállalkozás üzleti érdekeit, vagy sértené a szolgáltatók közötti
tisztességes versenyt. [2004/18/EK irányelv 69. cikk (2) bekezdés 2. albekezdés] A
tervpályázati eljárás eredményéről vagy eredménytelenségéről szóló tájékoztatóval
kapcsolatos új irányelvi rendelkezést a Javaslat a Kbt. 159. §-ának új (2) bekezdésébe ülteti át.
A Kbt. 160. §-a (2) bekezdésének módosítása az összeférhetetlenségre vonatkozó
szabályok módosítása miatt, vagyis a Kbt. 10. §-a bekezdéseinek átszámozása következtében
vált szükségessé.
A 67. §-hoz
A Javaslat ezen §-a a Kbt. V. fejezetének a címét módosítja. Tekintettel a
2004/17/EK irányelv alanyi hatályának megváltozására az V. fejezet címének kiigazítása vált
szükségessé.
A 93/38/EGK irányelv hatálya jelenleg kiterjed egyes, a távközlési ágazatban
működő ajánlatkérők által odaítélt szerződésekre. Az említett ágazatban a jogilag és
gyakorlatilag egyaránt valódi verseny megjelenése miatt azonban a közösségi jogalkotó a
továbbiakban nem tartotta szükségesnek az ezen ágazatban működő szervezetek
beszerzéseinek a szabályozását. Így a nyilvános elektronikus hírközlő hálózatok rendelkezésre
bocsátása vagy üzemeltetése, illetőleg egy vagy több nyilvános elektronikus hírközlési
szolgáltatás nyújtása, mint releváns tevékenységi kör kikerül a Kbt. hatálya alól is.
Emellett a postai szolgáltatásokat nyújtó szervezetek jelenleg nem tartoznak a
93/38/EGK irányelvben meghatározott szabályok hatálya alá. Figyelembe véve azonban a
közösségi postai szolgáltatások további liberalizációját, valamint azt a tényt, hogy e
szolgáltatásokat mind az ajánlatkérők és az állami cégek, mind pedig az egyéb vállalkozások
valamely hálózaton keresztül nyújtják, a postai szolgáltatásokat nyújtó ajánlatkérők által
odaítélt szerződéseket az új irányelv alkalmazási körébe vonta. Erre tekintettel a Kbt. 163. §-
ának (1) bekezdése is új releváns tevékenységgel egészül ki.
Fentiekre tekintettel a különös közbeszerzési eljárás szabályait tartalmazó fejezet
címében az elektronikus hírközlési ágazatokban működő egyes szervezetek ...” helyett a
“.... postai ágazatokban működő egyes szervezetek ...” kerülnek feltüntetésre.
A 68. §-hoz
A Javaslat ezen §-a 2004/17/EK irányelv 9. cikkének átültetését szolgálja. Az
irányelv ezen cikke új értelmező rendelkezéseket vezetett be arra vonatkozóan, hogy abban az
112
esetben, ha egy szerződés több tevékenységre irányul, hogyan határozható meg a szerződés
irányelv hatálya alá tartozása, illetve milyen szempontok szerint dönthető el, hogy a
2004/17/EK vagy a 2004/18/EK irányelv hatálya alá tartozik-e a szerződés odaítélése. Ilyen
útmutatást a korábbi irányelvek nem tartalmaztak.
Ezen rendelkezések szerint az egyszerre több tevékenységre is vonatkozó szerződés
a szerződés fő célját képező tevékenységre alkalmazandó szabályok hatálya alá tartozik.
Azonban az egyetlen szerződés odaítélése és a több önálló szerződés odaítélése közötti
választásnak nem lehet az a célja, hogy a szerződést kizárja a 2004/17/EK irányelv vagy adott
esetben a 2004/18/EK irányelv alkalmazási köréből.
Amennyiben azon tevékenységek egyike, amelyekre a szerződés irányul, az ún.
„közszolgáltató szervezetekre vonatkozó irányelv”, a másik tevékenység pedig az ún.
„klasszikus ajánlatkérőkre vonatkozó irányelv” hatálya alá tartozik, és lehetetlen objektíven
megállapítani, hogy mely tevékenységre irányul elsősorban a szerződés, akkor a szerződést a
bizonyos tekintetben szigorúbb rendelkezéseket tartalmazó 2004/18/EK irányelvvel, azaz a
klasszikus ajánlatkérőkre vonatkozó irányelvvel összhangban kell odaítélni.
Amennyiben azon tevékenységek egyike, amelyekre a szerződés irányul, a
közszolgáltatókra vonatkozó irányelv hatálya alá tartozik és a másik tevékenység pedig sem a
közszolgáltatókra vonatkozó irányelv, sem a klasszikus ajánlatkérőkre vonatkozó irányelv
hatálya alá nem tartozik, és lehetetlen objektíven megállapítani, hogy mely tevékenységre
irányul elsősorban a szerződés, a szerződést a 2004/17/EK irányelvvel, azaz a
közszolgáltatókra vonatkozó irányelvvel összhangban kell odaítélni.
A Kbt. jelenleg nem tartalmaz ilyen jellegű szabályokat, mint ahogyan azt a korábbi
közösségi irányelvek sem tették. A Kbt. 168. § (4) bekezdése tartalmaz arra vonatkozó
rendelkezéseket, hogy milyen szempontok alapján lehet megítélni, hogy a közszolgáltató
tevékenységével közvetlenül összefüggő beszerzésről van-e szó, illetve szempontot ad ahhoz
is, hogy mikor kell a IV. és mikor az V. fejezet szerint eljárni. Tekintettel azonban arra, hogy
az irányelv 9. cikkében foglalt értelmező rendelkezések tartalma túlmegy a Kbt. 168. §-ának
(4)	bekezdésében foglaltakon, azok Kbt-ben történő megjelenítése mindenképpen szükséges.
A Javaslat ennek megfelelően a Kbt. 161. §-át egészíti ki az új szabályokkal.
A 69. §-hoz
A Javaslat ezen §-a a Kbt. releváns tevékenységeket meghatározó 163. §-a (1)
bekezdésének c) és d) pontjának módosítására irányul.
A c) pont módosítása egyrészről a 2004/17/EK irányelv 5. cikke 1. bekezdésének az
átültetését szolgálja. Ez az irányelvi rendelkezési ugyanis módosította a korábbi irányelv 2.
cikke (2) bekezdésének c) pontját, amikor az irányelv hatályát kiterjesztette a „... közlekedés
terén szolgáltatást nyújtó hálózatok rendelkezésre bocsátásával ...” kapcsolatos
tevékenységekre is. Így ezen túl nem csak az ilyen hálózatok üzemeltetése, hanem ezek
rendelkezésre bocsátása is releváns tevékenységnek minősül, ezáltal ezek a tevékenységek is
a Kbt. hatálya alá kerülnek.
A c) pont módosítása emellett egy a jogalkalmazást, jogértelmezést megkönnyítő
kiegészítésre is irányul, nevezetesen az üzemeltetés fogalma mellett megjelenik a működtetés
fogalma is. Az egyes közlekedési ágazatokra vonatkozó jogszabályok eltérő szóhasználata
113
ugyanis korábban bizonytalanságot okozott a jogalkalmazó szervezetek számára. A Javaslat
egyértelművé kívánja tenni, hogy mind a közszolgáltatást nyújtó hálózatok üzemeltetése,
mind pedig működtetése a Kbt. V. fejezetének hatálya alá tartozó releváns tevékenység
összhangban az irányelv vonatkozó rendelkezésével („provision”).
A Kbt. 163. §-ának d) pontja eddig a nyilvános elektronikus hírközlő hálózatok
rendelkezésre bocsátását vagy üzemeltetését, illetőleg egy vagy több nyilvános elektronikus
hírközlési szolgáltatás nyújtását határozta meg releváns tevékenységként. Tekintettel azonban
a 2004/17/EK irányelv alanyi hatályát érintő változásokat (részletesen lásd a 67. §-hoz fűzött
indokolást), a Javaslatban ehelyett a postai ágazatban működő ajánlatkérő szervezeteket érintő
releváns tevékenység meghatározása jelenik meg. Ez a rendelkezés a 2004/17/EK irányelv 6.
cikke 1. bekezdésének átültetését szolgálja. Ennek megfelelően a Kbt. V. fejezetének
alkalmazási körébe tartozik a postai szolgáltatás nyújtása, illetőleg postai szolgáltatástól eltérő
szolgáltatás nyújtása, amennyiben ez utóbbit olyan szervezet nyújtja, amely postai
szolgáltatást is nyújt.
Az irányelv által bevezetett változásokra tekintettel tehát az elektronikus hírközlési
ágazatban működő ajánlatkérők kikerülnek a Kbt. alanyi hatálya alól - a Kbt. 271. §-a
rendelkezéseinek megfelelően a nemzeti rezsimben is -, és ezzel egyidejűleg a különös
közbeszerzési eljárások (V. és VII. fejezet) alanyi hatálya a postai szolgáltatások ágazatában
működő szervezetekre is kiterjed.
Fontos azonban megjegyezni azt, hogy ez a változás - a postai szolgáltatások
ágazatában tevékenykedő szervezeteknek az irányelv, és így a Kbt. V., ill. VII. fejezetének
hatálya alá vonása - nem zárja ki az ajánlatkérő által végzett releváns tevékenységgel (postai
szolgáltatás, illetőleg postai szolgáltatást nyújtó szervezetek esetében postai szolgáltatástól
eltérő szolgáltatás nyújtása) közvetlenül össze nem függő közbeszerzések vonatkozásában
ezen szervezetek klasszikus ajánlatkérők körébe tartozását. Tehát továbbra is előfordulhat,
hogy ezen szervezeteknek egyes közbeszerzési eljárásaikat a klasszikus eljárási rend szabályai
alapján kell majd lefolytatniuk, feltéve, hogy folytatnak egyáltalán olyan tevékenységet,
amely nem tartozik az V. fejezet hatálya alá. Más szavakkal: amennyiben egy ajánlatkérő
kizárólag az V. fejezet hatálya alá tartozó postai szolgáltatást végez, akkor ez kizárja a IV.
fejezet szerinti eljárás lehetőségét.
A postai szolgáltatás és a postai szolgáltatástól eltérő szolgáltatás fogalmát a Javaslat
2. §-ának (11) bekezdése határozza meg az irányelvi rendelkezéseknek megfelelően. Ezen
fogalmakkal kapcsolatban a 2. §-hoz fűzött részletes indokolás tartalmaz bővebb leírást.
A 70. §-hoz
A Javaslat ezen §-a a Kbt. 166. §-ában meghatározott kizárólagos jog fogalmát
módosítja a 2004/17/EK irányelv 2. cikkének 3. bekezdésében meghatározottaknak
megfelelően.
A kizárólagos jogot az új irányelv a régitől eltérően határozza meg. A definíció új
eleme, hogy valamely jogszabályon, illetőleg az illetékes hatóság által kiadott közigazgatási
határozaton (engedélyen) alapuló jog, amely alapján a Kbt. 163. §-ában meghatározott
valamely tevékenység folytatására csak egy vagy korlátozott számú vállalkozás szerezhet
jogosultságot, csak akkor minősül különleges vagy kizárólagos jognak a 162. § (2) bekezdése
114
alkalmazásában, ha ez a jogosultság jelentősen befolyásolja más szervezeteknek e
tevékenységek végzésére vonatkozó lehetőségeit.
Az új meghatározás következményeképpen az a tény, hogy az ajánlatkérő hálózatok
vagy létesítmények megépítése céljából idegen ingatlan tulajdonjogának korlátozását,
illetőleg kisajátítását kérheti, vagy hálózati berendezések elhelyezése érdekében közút, közút
alatti vagy feletti terület (közterület) használatát kérheti; ill. hogy ivóvízzel, villamos
energiával, gázzal vagy hőenergiával lát el olyan hálózatot, amelyet különleges vagy
kizárólagos jog alapján üzemeltetnek (Kbt. 166. § (2) bekezdés), önmagában nem keletkeztet
kizárólagos, illetve különleges jogokat.
Az irányelv preambulumában foglalt értelmező rendelkezéseknek megfelelően
valamely tagállam által bármilyen formában — a koncessziót is beleértve —, objektív,
arányos és megkülönböztetés-mentes szempontok alapján, korlátozott számú vállalkozás
számára megadott jogok, amennyiben bármely, e szempontoknak megfelelő érdekelt számára
lehetővé teszik e jogok gyakorlását, szintén nem tekinthetők különleges, illetve kizárólagos
jogoknak.
A 71. §-hoz
A Javaslat ezen §-a a Kbt. 168. §-ának (4) bekezdését módosítja oly módon, hogy az
eredeti rendelkezés második mondatát hatályon kívül helyezi.
A Kbt. 168. §-a (4) bekezdésének második mondata értelmében amennyiben a
közbeszerzés tárgyát az ajánlatkérő a 163. §-ban meghatározott valamely tevékenységéhez,
illetőleg az azon kívüli tevékenységéhez egyaránt használja, és az természetben nem osztható,
illetőleg részekre bontása esetén nem használható megfelelően, e fejezet szerinti eljárást kell
alkalmaznia, feltéve, hogy nem minősül egyben a 162. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti
ajánlatkérőnek.
Ezt az értelmező rendelkezést azonban a 2004/17/EK irányelv 9. cikkének
rendelkezései kiváltják. A hivatkozott irányelvi rendelkezés, és így a Kbt. 168. §-a (4)
bekezdésének módosítása vonatkozásában a 67. §-hoz fűzött részletes indokolásnál kifejtettek
irányadók.
A 72. §-hoz
A Javaslat ezen §-a a Kbt. 170. §-ának módosítására irányul. A 2004/17/EK irányelv
30. cikke ugyanis egy különleges eljárást hozott létre az irányelv hatály alá tartozó releváns
tevékenységek valódi versenyfeltételek mellett történő végzésének megállapítására. Ezen
rendelkezések értelmében amennyiben valamely tevékenység gyakorlása piaci viszonyok
között folyik, az arra irányuló szerződés kivételt képez az irányelv hatálya alól.
A Kbt. 170. §-a már eddig is tartalmazott egy hasonló kivételi kört, ez azonban a
korábbi közösségi irányelv rendelkezéseinek megfelelően csak a Kbt. 163. §-a (1) bekezdés
ba) pontjában meghatározott tevékenység gyakorlására vonatkozott.
A Javaslat ezen §-a a kivételi esetkör közösségi jognak megfelelő módosítására
irányul, azzal, hogy az erre vonatkozó eljárásrend részletes szabályait a Javaslat 75. §-a
határozza meg.
115
A 73.§-hoz
A Javaslat ezen §-a a Kbt. 173. §-ának módosítására irányul, az új irányelv ugyanis
az ún. „kapcsolt vállalkozásokra”, illetve közös vállalkozásokra vonatkozó kivételi kört
kiterjeszti a szolgáltatásokon kívül az árubeszerzésekre és az építési beruházásokra, és
emellett további, pontosító jellegű új rendelkezéseket is megfogalmaz.
Ennek megfelelően a Javaslat is kiterjeszti a kivételi kört a szolgáltatások mellett az
árubeszerzésekre és az építési beruházásokra.
A Javaslat - az irányelvi rendelkezéseknek megfelelően - pontosítja a Kbt. 173. §-a
(1) bekezdése a) pontjának szövegét, amikor a számvitelről szóló törvény értelmében
összevont (konszolidált) éves beszámoló készítési kötelezettséget a kivételi esetkör
alkalmazásának - vagylagos - feltételeként határozza meg.
A Javaslat egyértelművé teszi, hogy a Kbt. 173. §-a (1) bekezdésének
alkalmazásában az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti szervezet előző három évi átlagos
forgalmának meghatározásakor az egyes közbeszerzési tárgyakat külön-külön kell figyelembe
venni, és hogy e tekintetben valamennyi ún. „kapcsolt vállalkozás” - azaz az (1) bekezdés a)
pontja szerinti szervezet - felé történt teljesítés releváns.
Az újonnan létrejött vállalkozások ajánlattevői helyzetének rendezésére irányul a
Kbt. 173. §-ának - a Javaslat 73. §-a szerinti - új (2) bekezdése, mely szerint amennyiben az
(1)	bekezdés szerinti, az ajánlatkérővel szerződést kötő szervezet létrehozásának vagy
tevékenysége megkezdésének időpontja miatt nem áll rendelkezésre az előző három évre
vonatkozó forgalmi adat, elegendő, ha ez utóbbi szervezet valószínűsíti - elsősorban üzleti
terve bemutatásával - az (1) bekezdésben meghatározott forgalmi adatokat. Ez a rendelkezés
-	a gyakorlatban jelentkező értelmezési problémák kezelése mellett - a 2004/17/EK irányelv
23. cikke 3. bekezdése második albekezdésének való megfelelést szolgálja.
A 2004/17/EK irányelv 23. cikke 4. bekezdésének b) pontja új kivételként határozza
meg azt az esetet, amikor az ajánlatkérő olyan közös vállalkozással köt szerződést, amelynek
maga is tagja, feltéve, hogy a közös vállalkozást azért hozták létre, hogy az adott
tevékenységet legalább három éven keresztül végezze, és feltéve, hogy a létesítő okirata
kiköti, hogy a vállalkozást létrehozó ajánlatkérők legalább ugyanennyi ideig a vállalkozás
tagjai maradnak. Ez az esetkör a Javaslat szövege szerint a Kbt. 173. §-a (4) bekezdésének b)
pontjában jelenik meg.
A 74. §-hoz
A Javaslat ezen §-a a Kbt. 174. § b) és g) pontjának módosítására irányul a
2004/17/EK irányelv 24. cikkének c) pontjára és 25. cikkére tekintettel. A b) pontban az egyes
pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó, míg a g) pontban a kizárólagos jog alapján nyújtott
szolgáltatásokra vonatkozó kivételi kör pontosítására irányul a módosítás. Ezzel kapcsolatban
lásd bővebben a Javaslatnak a Kbt. 29. §-át módosító 10. §-ához fűzött részletes indokolást.
Összefüggésben azzal, hogy a távközlési ágazatban a jogilag és gyakorlatilag
egyaránt valódi verseny megjelenése miatt az ezen ágazatban működő szervezetek beszerzései
a továbbiakban nem tartoznak sem a közösségi irányelv, illetve a Kbt. hatálya alá, a Javaslat a
116
Kbt. 174. §-ának a távbeszélő, telex-, rádiótelefon-, személyhívó és műholdas szolgáltatás
igénybevételére vonatkozó kivételi kört meghatározó c) pontját hatályon kívül helyezi. A
hatékony verseny bevezetése a távközlési ágazatban ugyanis megszüntette e kizárás
indokoltságát, ezért e távközlési szolgáltatások igénybevételét az új irányelv - és így a
Javaslat is a Kbt. - alkalmazási körébe vonta (Lásd még: Javaslat 136. §).
A 75. §-hoz
A Javaslat ezen §-a határozza meg - a 72. §-hoz fűzött részletes indokolásban
kifejtettekkel összefüggésben - valamely, a Kbt. 163. §-ának (1) bekezdése szerinti releváns
tevékenység valódi versenyfeltételek mellett történő végzésének megállapítására vonatkozó
eljárási szabályokat.
Ezen szabályok értelmében a Kbt. 170. §-ának alkalmazhatóságát az Európai
Közösséget létrehozó szerződés versenyre vonatkozó szabályaival összhangban kell
megállapítani. Vizsgálni kell különösen a Kbt. 163. §-ának (1) bekezdésében meghatározott
tevékenység jellemzőit, a helyettesítő szolgáltatások esetleges létezését, az árakat, valamint
azt, hogy az adott tevékenység tekintetében több szolgáltató van-e az adott piacon.
A Kbt.-nek - a Javaslat 75. §-a szerinti - 175/A. §-ának (2) bekezdése vélelmet állít
fel, mely szerint az (1) bekezdés alkalmazásában akkor tekinthető úgy, hogy valamely piacra
a belépés nem korlátozott, ha az adott tagállam végrehajtotta és alkalmazza az Európai
Parlament és a Tanács 2004/17/EK irányelvének XI. melléklete szerinti közösségi
jogszabályok rendelkezéseit. Ha ez alapján nem vélelmezhető az adott piacra történő szabad
belépés, bizonyítani kell, hogy az ténylegesen és jogilag is szabad.
A Kbt. 170. §-a szerinti kivétel akkor alkalmazható, ha az Európai Bizottság az
Európai Parlament és a Tanács 2004/17/EK irányelve 30. cikkének 5. és 6. bekezdése szerinti
eljárásban hozott határozatában megállapította az adott tevékenység valódi versenyfeltételek
mellett történő folytatásának tényét, vagy a határozata meghozatalára előírt határidőn belül
nem hozott határozatot.
Az új közösségi irányelv hivatkozott rendelkezései értelmében az Európai
Bizottságnak a határozat meghozatalára az erre irányuló kérelem beérkezését követő első
munkanapon kezdődő 3 hónapos időtartam áll rendelkezésére. Ez az időtartam azonban
kellően indokolt esetben további 3 hónappal meghosszabbítható, különösen akkor, ha a
kérelemben, vagy az ahhoz csatolt dokumentumban szereplő információ hiányos vagy
pontatlan, illetve, ha a korábban közölt tények tekintetében lényeges változás következett be.
A meghosszabbítás csak egy hónap lehet abban az esetben, ha az adott tevékenység valódi
versenyfeltételek mellett történő végzése a Kbt.-nek - a Javaslat 75. §-a szerinti - 175/A. §-
ának (2) bekezdése értelmében vélelmezett, és a Gazdasági Versenyhivatal megállapította a
Kbt. 170. §-ának alkalmazhatóságát.
Amennyiben Az Európai Bizottság úgy dönt, hogy az adott piacra való belépés nem
ütközik akadályba, azaz az adott tevékenységet valódi versenyfeltételek mellett végzik, ennek
megfelelő határozatot hoz. Ebben az esetben az e tevékenységre irányuló szerződés odaítélése
kikerül a Kbt. hatálya alól. Ugyanez a helyzet akkor is, ha a Bizottság az előbbi határidőket
elmulasztva, nem hoz határozatot.
Az Európai Bizottságnak a Kbt. 170. §-ának alkalmazhatóságát megállapító
117
határozatának meghozatalát - a Közbeszerzések Tanácsa egyidejű értesítése mellett - a
Gazdasági Versenyhivatal - azaz a versenyfeltételek fennállásának megítélésére kijelölt
független nemzeti hatóság -, illetőleg az ajánlatkérő kezdeményezheti, amennyiben úgy ítéli
meg, hogy a Kbt. 163. §-ának (1) bekezdésében meghatározott valamely tevékenység
vonatkozásában fennállnak a Kbt. 170. § alkalmazásának feltételei. Ezen eljárás
alkalmazásának részletes szabályait, a Bizottság határozatának meghozatalára irányuló
eljárást kezdeményező kérelem kötelező tartalmi elemeit, a kérelemhez csatolandó
dokumentumokat, a kérelmek benyújtásának címét, valamint a Bizottság által a kérelmek
beérkezéséről, a határidő meghosszabbításáról közzéteendő hirdetménymintákat a
2005/15/EK bizottsági határozat állapítja meg. A Bizottság a Kbt. 170. §-a
alkalmazhatóságának megállapítására irányuló eljárását hivatalból is megindíthatja.
A 2004/17/EK irányelv 30. cikkének 5. bekezdése értelmében nemzeti jogszabály
úgy is rendelkezhet, hogy az ajánlatkérők közvetlenül fordulhatnak a Bizottsághoz, hogy
állapítsa meg egy adott tevékenység vonatkozásában a verseny meglétét. Ebben az esetben a
Bizottság haladéktalanul értesíti az érintett tagállamot, amely megfelelő információval látja el
a Bizottságot. A Javaslat ezen közvetlen eljárás kezdeményezési jog bevezetését - az eljárás
gyorsítása, egyszerűsítésére irányuló jogalkotói szándéknak megfelelően - indokoltnak
tartotta, és annak megteremtését a 75. §-ban biztosítja
Amennyiben az Európai Bizottság eljárását a Gazdasági Versenyhivatal
kezdeményezi, indokolással ellátott állásfoglalása megküldése mellett egyidejűleg köteles
tájékoztatni az Európai Bizottságot az adott tevékenység versenyfeltételek mellett történő
végzésével összefüggő minden lényeges tényről, különösen Kbt.-nek - a Javaslat 75. §-a
szerinti - 175/A. §-ában meghatározott feltételeknek való megfeleléssel kapcsolatos
jogszabályi rendelkezésekről, hatósági határozatokról, illetőleg megállapodásokról.
Amennyiben az Európai Bizottság határozatának meghozatalát az ajánlatkérő, vagy az
Európai Bizottság hivatalból kezdeményezi, a Gazdasági Versenyhivatal ezekről
információkról az Európai Bizottságot kérésére köteles tájékoztatni.
Amennyiben az érintett tevékenység vonatkozásában más hatóság is rendelkezik a
verseny szempontjából releváns hatáskörrel, a Gazdasági Versenyhivatal indokolt
állásfoglalása kibocsátása előtt köteles e hatóság szakmai álláspontját beszerezni.
Amennyiben a Gazdasági Versenyhivatal állásfoglalásában eltér a hatóság szakmai
álláspontjától, köteles annak indokairól a szakhatóságot tájékoztatni.
A 76—77. §-okhoz
A Javaslatnak ez a két §-a a különös közbeszerzési eljárásokban irányadó közösségi
értékhatárok módosítására irányul.
Az új közösségi irányelvek kidolgozása során az egyik deklarált célkitűzés a
közösségi értékhatárok felülvizsgálata és egyben egyszerűsítése volt. Amint arra a
2004/18/EK irányelv preambulumának 17. bekezdése és a 2004/17/EK irányelv
preambulumának 30. bekezdése is utal, az értékhatárok sokfélesége megnehezíti az
ajánlatkérők helyzetét. A preambulum arra is utal, hogy a monetáris unió keretében az
értékhatárokat euróban kell megállapítani, méghozzá olyan módon, hogy egyszerűbbé váljon
a vonatkozó rendelkezések alkalmazása, de egyben biztosított legyen az összhang a WTO
Kormánybeszerzési Megállapodásában előírt, különleges lehívási jogban (SDR-ben) kifejezett
értékhatárokkal is. Az új irányelv - szakítva a korábbi irányelv differenciáltabb
118
megközelítésével - az irányadó értékhatárok számának csökkentése érdekében a GPA-ben
nem szereplő értékhatárokat hozzáigazította az abban felsoroltakhoz, továbbá valamennyi
értékhatár euróban került meghatározásra.
A közszolgáltató szervezetek közbeszerzéseit szabályozó 2004/17/EK irányelv 16.
cikke az árubeszerzés, a szolgáltatásmegrendelés és az építési beruházás tekintetében irányadó
értékhatárokat határozza meg, míg a tervpályázat tekintetében irányadó értékhatárt a 61. cikk.
A 69. cikk pedig az euróban kifejezett értékhatárok rendszeres felülvizsgálatára vonatkozó
rendelkezéseket tartalmazza annak érdekében, hogy azokat szükség szerint az euró különleges
lehívási joghoz (SDR-hez) viszonyított árfolyamának lehetséges mozgásához lehessen
igazítani.
A 2004/17/EK irányelv szerinti értékhatárok - csakúgy, mint az ún. „klasszikus”
ajánlatkérőkre vonatkozó 2004/18/EK irányelv szerinti értékhatárok - felülvizsgálatra
kerültek, mivel az irányelvekben meghatározott értékhatárok nem egyeztek meg a GPA-ben a
2004.	január 1. és 2005. december 31. közötti időszakra újraszámított értékhatárokkal. E
felülvizsgált értékhatárokat a Bizottság 1874/2004/EK rendelete tartalmazza. A rendelet
módosította a 2004/17/EK irányelv 16. és 61. cikkét, új értékhatárokat állapítva meg. Ennek
alapján az irányadó értékhatárok a következők: 473 000 euró (116 942 719 forint)
árubeszerzésre és szolgáltatásmegrendelésre irányuló szerződések esetében, 5 923 000 euró
(1 464 379 973 forint) építési beruházásra irányuló szerződések esetében, és 473 000 euró
(116 942 719 forint) tervpályázatok esetében.
A 78. §-hoz
A Javaslat ezen §-a a közbeszerzés becsült értékének kiszámítására vonatkozó
szabályok pontosítására irányul, részben a 2004/17/EK irányelv 17. cikke 1. bekezdésének
való megfelelés, részben pedig a Kbt. alkalmazása során összegyűlt gyakorlati tapasztalatok
mentén történő kiigazítás érdekében. Ezen szabályok magyarázatát bővebben a Javaslat 12. §-
ához fűzött részletes indokolás tartalmazza.
A 79. §-hoz
A 2004/17/EK irányelv - csakúgy, mint a klasszikus ajánlatkérők közbeszerzési
eljárásaira vonatkozó 2004/18/EK irányelv - amellett, hogy szélesíti az elektronikus úton
gyakorolható eljárási cselekmények körét, új elektronikus módszerek bevezetését teszi
lehetővé a tagállamok számára, így a dinamikus beszerzési rendszer (15. cikk) valamint az
elektronikus árlejtés (56. cikk) bevezetését. Ezek az elektronikus úton gyakorolható eljárási
cselekmények, és elektronikus módszerek segítik a verseny fokozását és a közbeszerzés
egyszerűsítését, különösen azáltal, hogy e módszerek alkalmazásával idő és pénz takarítható
meg.
A Javaslat ezen §-a a 2004/17/EK irányelv 15. cikkének megfelelően lehetővé teszi
a Kbt. V. fejezetének alanyi hatálya alá tartozó ajánlatkérő szervezetek számára az ún.
dinamikus beszerzési rendszer létrehozását és működtetését, melynek részletes szabályait
külön jogszabály határozza meg. A dinamikus beszerzési rendszerre vonatkozó
szabályozással kapcsolatos bővebb magyarázatot a Javaslat 17. §-ához fűzött részletes
indokolás tartalmazza.
A 80— 81. §-okhoz
119
A Javaslatnak ezen §-ai a Kbt.-nek az előzetes tájékoztatásra vonatkozó
rendelkezéseit módosítják. Az új közösségi irányelvek rendelkezéseinek megfelelően a
közszolgáltató szervezetek is csak abban az esetben kötelesek időszakos előzetes tájékoztatót
közzétenni, ha élni kívánnak az ajánlattételi határidők rövidítésének lehetőségével.
Emellett a Javaslat 81. §-a értelmében új lehetőség, hogy az ajánlatkérők az
időszakos előzetes tájékoztatót tartalmazó hirdetményt honlapjukon is közzétehetik.
Az időszakos előzetes tájékoztatással kapcsolatos változások további magyarázatát a
Javaslat - a Kbt.-nek a klasszikus ajánlatkérők előzetes összesített tájékoztatásával
kapcsolatos 42. és 43. §-át módosító - 18. és 19. §-ához fűzött részletes indokolás
tartalmazza.
A 82—84. §-okhoz
A Javaslat ezen §-ai a hirdetmények megküldésének és közzétételének rendjével
kapcsolatos szabályok módosítására irányulnak. Csakúgy mint a klasszikus ajánlatkérők
esetében, a Kbt. V. fejezete alkalmazásában is megszüntetésre kerül a hirdetményküldési
rendszer hatályos, centralizált rendszere és a hirdetményellenőrzés kötelező jellege. Az ezzel
kapcsolatos bővebb magyarázatot a Javaslat 20-22. §-aihoz fűzött részletes indokolás
tartalmazza.
Megjegyzendő azonban, hogy a Kbt. V. fejezetének alanyi hatálya alá tartozó
ajánlatkérők esetében nem érvényesül a klasszikus ajánlatkérők vonatkozásában a nem
elektronikus úton megküldött hirdetmények szövegével kapcsolatosan megállapított
terjedelmi korlátozás.
A 85. §-hoz
A Javaslat ezen §-a a közbeszerzési műszaki leírásra vonatkozó új szabályokat
határozza meg. Tekintettel arra, hogy az új közösségi irányelvekben az erre vonatkozó
szabályozás mindenben megegyezik, a rendelkezések megismétlése helyett a Javaslat
visszahivatkozást tartalmaz a Kbt. 58. §-ára. A közbeszerzési műszaki leírásra vonatkozó új
szabályozással kapcsolatos magyarázatot a Javaslat 27. §-ához fűzött részletes indokolás
tartalmazza.
A 86. §-hoz
A Javaslat ezen §-a nyílt eljárásokban irányadó ajánlattételi határidőre vonatkozó
rendelkezések módosítását tartalmazza élve a közszolgáltatók közbeszerzéseit szabályozó
2004/17/EK irányelv 45. cikkében biztosított határidő-rövidítési lehetőségekkel.
Amennyiben az ajánlatkérő időszakos előzetes tájékoztatót tartalmazó hirdetményt
adott fel az ajánlati felhívást tartalmazó hirdetmény feladásának napját legalább 52 nappal
megelőzően, és az tartalmazta a és az tartalmazta a 208. § (2) bekezdésében említett
hirdetmény mintája szerinti, a tájékoztatót tartalmazó hirdetmény feladásának időpontjában
rendelkezésre álló adatokat is, az (1) bekezdésben előírt határidőnél rövidebbet is meg lehet
határozni. Ebben az esetben az ajánlattételi határidő nem lehet rövidebb az ajánlati felhívást
tartalmazó hirdetmény feladásának napjától számított harminchat napnál, kivéve sürgősség
120
esetén, amely esetben huszonkét napra rövidíthető, feltéve, hogy a hirdetményt elektronikus
úton adják fel.
Az ajánlattételi határidő további hét nappal rövidíthető, amennyiben az ajánlati
felhívást tartalmazó hirdetményt elektronikus úton, külön jogszabályban meghatározott
módon adja fel az ajánlatkérő, és további öt nappal, amennyiben az ajánlatkérő elektronikus
úton korlátlan és teljes körű közvetlen hozzáférést biztosít a dokumentációhoz és bármely más
kiegészítő irathoz a közbeszerzési eljárást megindító felhívásként használt hirdetmény
közzétételének az időpontjától. A hirdetménynek tartalmaznia kell azt az internet címet,
amelyen e dokumentáció elérhető.
Az egyes határidő-rövidítési kedvezmények, lehetőségek kumulálhatóak, azonban az
ajánlattételi határidő ebben az esetben sem lehet az ajánlati felhívást tartalmazó hirdetmény
feladásától számított 22 napnál, ha pedig a hirdetményt telefaxon vagy elektronikus úton
adják fel, 15 napnál rövidebb.
A 87. §-hoz
A Javaslat ezen §-a a kirívóan alacsonynak talált ellenszolgáltatás esetén
alkalmazandó eljárásra vonatkozó új szabályokat határozza meg. Tekintettel arra, hogy az új
közösségi irányelvekben az erre vonatkozó szabályozás mindenben megegyezik, a
rendelkezések megismétlése helyett a Javaslat visszahivatkozást tartalmaz a Kbt. 86. §-ára. A
kirívóan alacsonynak talált ellenszolgáltatás esetén alkalmazandó eljárásra vonatkozó új
szabályozással kapcsolatos magyarázatot a Javaslat 37. §-ához fűzött részletes indokolás
tartalmazza.
A 88. §-hoz
A Javaslat ezen §-a a Kbt. 199. §-a szerinti előnyben részesítés szabályainak
kiegészítésére irányul. A 2004/17/EK irányelv 58. cikke 3. bekezdésének 2. albekezdése
ugyanis kimondja, hogy az előnyben részesítési kötelezettség nem alkalmazandó, ha az
előnyben részesítendő ajánlat elfogadása esetén műszaki-technikai szempontból eltérő és nem
illeszkedő dolgokat kellene beszerezni, vagy az ilyen beszerzés aránytalan műszaki-technikai
nehézséget eredményezne a működtetésben és a fenntartásban, vagy aránytalan
költségtöbblettel járna.
A Kbt. korábban nem tartalmazta ezt a rendelkezést, de az előnyben részesítési
kötelezettség racionalizálása érdekében indokolt az irányelvi szabályozás átvétele.
A 89. §-hoz
A Javaslat ezen §-a a Kbt-nek a részvételi felhívást tartalmazó hirdetménnyel induló
meghívásos és tárgyalásos különös közbeszerzési eljárásokban alkalmazandó részvételi
határidőre vonatkozó 203. §-ának módosítására irányul, élve a közszolgáltatók
közbeszerzéseit szabályozó 2004/17/EK irányelv 45. cikkében biztosított határidő-rövidítési
lehetőségekkel.
A Kbt. 203. §-ának eredeti szövegéből elhagyásra került a rendkívüli sürgősség
kritériuma. A Javaslat értelmében - összhangban a vonatkozó irányelvi rendelkezésekkel -
121
sürgősség esetén a részvételi határidő huszonkét napra rövidíthető, ha pedig a hirdetményt
telefax útján vagy elektronikus úton adják fel, tizenöt napra rövidíthető.
A Javaslat csakúgy, mint a gyorsított eljárás esetében a közösségi irányelvek
rendelkezései alapján különbséget tesz sürgősség, és rendkívüli sürgősség fogalma között, az
utóbbit csak azokban az esetekben alkalmazva, amikor az irányelvek ezt kötelezően előírják a
tagállamok számára.
A részvételi határidő harminchét, illetve huszonkét napos időtartama további hét
nappal rövidíthető, amennyiben a részvételi felhívást tartalmazó hirdetményt elektronikus
úton, külön jogszabályban meghatározott módon adja fel az ajánlatkérő.
Az egyes határidő-rövidítési kedvezmények, lehetőségek kumulálhatóak, azonban a
részvételi határidő ebben az esetben sem lehet a részvételi felhívást tartalmazó hirdetmény
feladásától számított 15 napnál rövidebb.
A 90. §-hoz
A Javaslat ezen §-a a Kbt-nek a részvételi felhívást tartalmazó hirdetménnyel induló
meghívásos és tárgyalásos különös közbeszerzési eljárásokban alkalmazandó ajánlattételi
határidőre vonatkozó 205. §-ának módosítására irányul, élve a közszolgáltatók
közbeszerzéseit szabályozó 2004/17/EK irányelv 45. cikkében biztosított határidő-rövidítési
lehetőségekkel.
A Javaslatnak a közösségi jogból eredő új eleme, hogy az ajánlattételi határidőt az
ajánlatkérő és az alkalmasnak minősített jelentkezők megállapodásban rögzíthetik, feltéve,
hogy valamennyi jelentkezőnek azonos időtartam áll rendelkezésére ajánlata összeállítására és
benyújtására. Amennyiben az ajánlatkérő és az alkalmasnak minősített jelentkezők nem
tudnak megállapodni az ajánlattételi határidőben, az ajánlattételi határidőt az ajánlatkérő
állapítja meg azzal, hogy az nem lehet az ajánlattételi felhívás megküldésének napjától
számított huszonnégy napnál rövidebb. Az ajánlattételi határidő sürgősség esetén tíz napra
rövidíthető, feltéve, hogy az ajánlattételi felhívást telefax útján vagy elektronikus úton küldi
meg az ajánlatkérő.
A sürgősség követelményével kapcsolatban az 57. és a 89. §-okhoz fűzött részletes
indokolásban foglaltak irányadók.
Az ajánlatkérő az ajánlattételi határidő huszonnégy napos időtartamát legfeljebb öt
nappal lerövidítheti, feltéve, hogy a dokumentációt térítésmentesen és teljes terjedelemében
közvetlenül elektronikus úton, külön jogszabályban meghatározott módon az ajánlattevők
számára hozzáférhetővé teszi az ajánlattételi felhívás megküldésének napjától, és a
felhívásban megadja a hozzáférés adatait.
Az egyes határidő-rövidítési kedvezmények, lehetőségek kumulálhatóak, azonban az
ajánlattételi határidő ebben az esetben sem lehet az ajánlattételi felhívás megküldésének
napjától számított 10 napnál rövidebb. Az (1) bekezdés szerinti megállapodásban azonban az
ajánlatkérő és az alkalmasnak minősített jelentkezők ennél rövidebb ajánlattételi határidőt
állapíthatnak.
122
A 91. §-hoz
A Javaslat ezen §-a pontosító jellegű módosítást tartalmaz, mely a közbeszerzési
műszaki leírás szabályozásának változására tekintettel vált szükségessé. A közbeszerzési
műszaki leírással kapcsolatos rendelkezések vonatkozásában bővebb magyarázatot a Javaslat
27. és 85. §-ához fűzött részletes indokolás tartalmaz.
A 92.§-hoz
A Javaslat ezen §-a a Kbt-nek az időszakos előzetes tájékoztatót tartalmazó
hirdetménnyel meghirdetett meghívásos és tárgyalásos különös közbeszerzési eljárásokban
alkalmazandó részvételi határidőre vonatkozó 211. §-ának módosítására irányul, élve a
közszolgáltatók közbeszerzéseit szabályozó 2004/17/EK irányelv 45. cikkében biztosított
határidő-rövidítési lehetőségekkel.
A Kbt. 211. §-ának eredeti szövegéből elhagyásra került a rendkívüli sürgősség
kritériuma. A Javaslat értelmében - összhangban a vonatkozó irányelvi rendelkezésekkel -
sürgősség esetén a részvételi határidő huszonkét napra rövidíthető, ha pedig a felhívást telefax
útján vagy elektronikus úton küldi meg az ajánlatkérő, tizenöt napra rövidíthető.
A sürgősség követelményével kapcsolatban az 57. és a 89. §-okhoz fűzött részletes
indokolásban foglaltak irányadók.
A részvételi határidő harminchét, illetve huszonkét napos időtartama további hét
nappal rövidíthető, amennyiben a részvételi felhívást tartalmazó hirdetményt elektronikus
úton, külön jogszabályban meghatározott módon adja fel az ajánlatkérő.
Az egyes határidő-rövidítési kedvezmények, lehetőségek kumulálhatóak, azonban a
részvételi határidő ebben az esetben sem lehet a közvetlen részvételi felhívás megküldésének
napjától számított 15 napnál rövidebb.
A 93. §-hoz
A Javaslat ezen §-a az előminősítési hirdetménnyel meghirdetett meghívásos és
tárgyalásos eljárás vonatkozásában a jelentkezők előminősítésével kapcsolatos kiegészítést
tartalmaz a 2004/17/EK irányelv rendelkezéseivel összhangban, mely szerint az ajánlatkérő
nem követelheti meg olyan igazolások benyújtását a jelentkezőktől, amelyek már
rendelkezésére állnak.
Ezzel a szabályozással elkerülhető az, hogy az ajánlattevőknek ugyanazon
ajánlatkérő által azonos előminősítési rendszeren alapuló meghívásos, vagy tárgyalásos
eljárásokban többször kelljen benyújtaniuk olyan igazolásokat, melyek beszerzése adott
esetben idő-, és költségigényes lehet.
A 94. §-hoz
A Javaslat ezen §-a az előminősítési kérelem elbírálási határidejének - a vonatkozó
közösségi jogi rendelkezéseknek megfelelő - módosítására irányul.
123
Az elbírálási határidő hat hónapnál hosszabb nem lehet. Amennyiben az elbírálás
előreláthatólag négy hónapnál hosszabb időt vesz igénybe, az ajánlatkérő az előminősítési
kérelem benyújtásától számított két hónapon belül köteles tájékoztatni a jelentkezőt az
elbírálás hosszabb időtartamát indokoló körülményekről, valamint kérelme elbírálásának
várható időpontjáról.
Tekintettel arra, hogy az előminősítési kérelmek elbírálása összetett feladat, és az
ajánlatkérő és az ajánlattevő között hosszú távra szóló kapcsolat megalapozását jelentheti, a
kellően megalapozott döntés meghozatala érdekében indokolt a közösségi jogból eredő
hosszabb elbírálási időtartam bevezetése azzal, hogy amennyiben előreláthatólag négy
hónapnál több időt vesz igénybe a kérelem elbírálása, az ajánlatkérőnek értesítési és
indokolási kötelezettsége van az ajánlattevő felé.
A 95. §-hoz
A Javaslat ezen §-a az előminősítési kérelem elbírálásával, valamint az előminősített
jelentkezők listájáról való törléssel kapcsolatos értesítési kötelezettséget, illetve az arra
vonatkozó határidőket szabályozza a vonatkozó közösségi jogi szabályozással összhangban.
Az előminősítési kérelem elbírálását követően az ajánlatkérő haladéktalanul, de
legkésőbb 15 napon belül köteles értesíteni a jelentkezőt döntéséről, elutasítás esetében annak
indokairól is.
A listáról való törlés előtt legalább 15 nappal az érintett előminősített jelentkezőket
írásban köteles az ajánlatkérő tájékoztatni a tervezett intézkedéséről és annak indokáról is. Az
érintett előminősített jelentkező az ajánlatkérő által meghatározott határidőn belül köteles
észrevételeit írásban közölni az ajánlatkérővel.
A 96. §-hoz
A Javaslat ezen §-a a különös közbeszerzési eljárások vonatkozásában a hirdetmény
nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazását megalapozó körülményekkel kapcsolatos
kiigazításokat tartalmaz a 2004/17/EK irányelv rendelkezéseivel összhangban.
Az (1) bekezdés értelmében az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást
alkalmazhat, a 180. § (3) bekezdése szerinti valamely eljárás a 92. § a) pontja, illetve a 115. §
a) pontja alapján eredménytelen volt, feltéve, hogy a felhívásnak és a dokumentációnak a
feltételei időközben lényegesen nem változtak meg. A Javaslat visszahivatkozást tartalmaz a
Kbt. 92. §-ának a) pontjára, mely szerint eredménytelen az eljárás, ha nem nyújtottak be
ajánlatot, illetve 115. §-ának a) pontjára, mely szerint eredménytelen a részvételi szakasz és
az eljárás, ha nem nyújtottak be részvételi jelentkezést.
A Kbt. 225. §-ának (2) bekezdése vonatkozásában elhagyásra kerül az irányelvi
rendelkezésekből nem következő azon megszorítás, mely szerint a Kbt. ezen rendelkezése
szerinti kiegészítő építési beruházásra, illetőleg szolgáltatásra irányuló - a korábbi nyertes
ajánlattevővel kötött - szerződés, illetőleg szerződések becsült összértéke nem haladhatja meg
az eredeti építési beruházás, illetőleg szolgáltatás értékének felét.
A Kbt. 225. §-a (3) bekezdésének a) pontja esetében elhagyásra kerül az irányelvi
rendelkezésekből nem következő azon kikötés, mely szerint a Kbt. ezen rendelkezése szerinti
124
-	a korábbi nyertes ajánlattevővel kötött - szerződés, illetőleg szerződések együttes
időtartama azonban nem haladhatja meg a három évet.
A Kbt. 225. §-a (3) bekezdésének c) pontja esetében a Javaslat értelmében már nem
feltétel, hogy a beszerzés kivételesen kedvező feltételei nyilvánosan közzétettek, bárki által
igénybe vehetők legyenek. Ezáltal lehetővé válik az ajánlatkérő szervezetek számára, hogy
könnyebben élhessenek egyes kedvező ajánlatok igénybevételének lehetőségével.
A Kbt. 225. §-a (3) bekezdésének d) pontjában foglalt esetkör kiegészül a bírósági
végrehajtási eljárásra történő utalással. Ezzel kapcsolatban további magyarázatot a Javaslat
53. §-ához fűzött részletes indokolás tartalmaz.
A Kbt. 225. §-ának (4) bekezdése esetében a Javaslat alapján elhagyásra kerül az a
feltétel, mely szerint az ott meghatározott hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást csak a
korábbi első szerződés megkötésétől számított három éven belül lehet indítani.
A 97. §-hoz
A Javaslat ezen §-a a vonatkozó irányelvi rendelkezéseknek megfelelően megteremti
a lehetőségét annak, hogy az ajánlatkérő a keretmegállapodásos eljárás második részében
lefolytatott hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás eredményéről vagy eredménytelenségéről
szóló tájékoztatót tartalmazó hirdetményt a keretmegállapodás alapján megvalósított
közbeszerzések érdekében kötött szerződésekről együttesen is közzéteheti. Ez utóbbi esetben
a hirdetményt a keretmegállapodás alapján a megelőző negyedév során kötött szerződésekről
a naptári negyedév utolsó napját követő öt munkanapon belül kell megküldenie.
A keretmegállapodás megkötését követő első - nem teljes - negyedévről nem kell
külön hirdetményt közzétenni. Ilyenkor elegendő a második negyedév során kötött
szerződésekről szóló tájékoztatóval összevontan egy hirdetményt elkészíteni és közzétenni.
A 98. §-hoz
A Javaslat ezen §-a az egyszerűsített eljárás esetén a Közbeszerzési Döntőbizottság
tájékoztatására vonatkozó kötelezettséget szünteti meg.
A Javaslat az ajánlatkérő döntésére bízza, hogy egyszerűsített eljárás alkalmazása
esetén hirdetményt tesz közzé vagy közvetlen ajánlattételi felhívást küld legalább három
ajánlattevő részére. (Az egyszerűsített eljárásra vonatkozó szabályok módosításával
kapcsolatban bővebb magyarázatot a Javaslat 63. §-ához fűzött részletes indokolás tartalmaz.)
Ezzel a változtatással összefüggésben - a Kbt.-nek a Javaslattal megállapítandó 147. §-ának
(5)	bekezdésében meghatározott rendkívüli sürgősség esetét kivéve - megszűnik a
Közbeszerzési Döntőbizottság felé fennálló tájékoztatási kötelezettség is.
A 99. §-hoz
Az V. fejezet hatálya alá tartozó ajánlatkérők által lefolytatandó tervpályázati eljárás
szabályozását a Kbt. úgy oldja meg, hogy a IV. fejezet 10. címének szabályait (ún. klasszikus
ajánlatkérőkre vonatkozó szabályok) rendeli alkalmazni, ugyanakkor a két ajánlatkérői kör
által lefolytatandó tervpályázati eljárás szabályai kevés eltéréssel bár, de a két új közösségi
irányelv alapján nem teljesen megegyezőek. Ezek az apróbb irányelvi különbségek
125
indokolják, hogy a Javaslat a közszolgáltató ajánlatkérők esetén a hirdetmények közzétételére
-	a klasszikus ajánlatkérőkre vonatkozó szabályozástól eltérően - a Kbt. 184-187. §-át
rendeli alkalmazni. Szintén a két irányelv közötti az eltérés az oka annak, hogy a tervpályázati
eljárás eredményéről vagy eredménytelenségéről szóló tájékoztatóval kapcsolatosan a
2004/18/EK irányelv 69. cikk (2) bekezdés 2. albekezdésben új szabályként megjelenő
rendelkezés (a hirdetményben nem szükséges megadni azokat az információkat, amelyek
közzététele akadályozná a jogérvényesítést, ellentétes lenne a közérdekkel, sértené valamely -
magán vagy állami tulajdonú - vállalkozás üzleti érdekeit, vagy sértené a szolgáltatók közötti
tisztességes versenyt) közszolgáltató ajánlatkérők esetében nem alkalmazható. [Kbt. 159. §-
ának a Javaslat által megállapítandó új (2) bekezdése.]
A 100. §-hoz
A § a Kbt. hatályos 243. §-ának újraszabályozására irányul. A javasolt új 243. §
a)—c) pontjai a hatályos (1)—(3) bekezdést ismétlik meg, a d) pont bizonyos
ingatlanbeszerzéseket, az e) pont pedig egyes humanitárius segítségnyújtással kapcsolatos
beszerzéseket mentesít a Kbt. VI. fejezetének hatálya alól.
1.) Javaslat az ingatlan beszerzéssel kapcsolatos szabályok módosítására
A hatályos szabályok szerint a Kbt. 29. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján a
közösségi értékhatárokat elérő értékű közbeszerzések esetében, a szolgáltatások körében, a
meglévő építmény vagy egyéb ingatlan vétele vagy ingatlanra vonatkozó egyéb jognak a
megszerzése - kivéve az ilyen szerződéssel összefüggő pénzügyi szolgáltatásra irányuló
(bármilyen formában megkötött) szerződést - kivételt képez a közbeszerzési eljárás
lefolytatásának kötelezettsége alól.
A 2004/18/EK irányelv hatálya sem terjed ki e beszerzésekre, mivel az egységes
belső piac megfelelő működése, illetve a határon átnyúló jellegű ügyletek szempontjából e
beszerzéseket nem tartotta a közösségi jogalkotó relevánsnak. Ez azonban nem zárja ki azt,
hogy az egyes tagállamok az ingatlanbeszerzést közbeszerzési szabályaik hatálya alá vonják.
A hatályos hazai szabályozásban a klasszikus ajánlatkérők esetében a nemzeti
értékhatárokat elérő értékű közbeszerzésekre vonatkozó szabályok alapján, tehát az ún.
nemzeti rezsimben, az ingatlan tulajdonjogának, vagy használatára, illetve hasznosítására
vonatkozó jognak a megszerzése árubeszerzésnek minősül, és közbeszerzési eljárás
lefolytatásának kötelezettségét vonja maga után [242. § (2) bekezdése]. Az egyszerű
közbeszerzési eljárási rezsimben viszont nem minősül közbeszerzési tárgynak az ingatlan
tulajdonjogának, vagy használatára, illetve hasznosítására vonatkozó jognak a megszerzése,
így abban a rezsimben ingatlanbeszerzés esetén nem kell közbeszerzési eljárást lefolytatni.
Ingatlan beszerzése esetén - hasonlóan a szolgáltatási koncesszióhoz -, amennyiben
a beszerzés értéke meghaladja a nemzeti értékhatárokat - függetlenül attól, hogy a beszerzés
értéke adott esetben meghaladja a közösségi értékhatárokat is - a nemzeti rezsim szabályai
szerint kell eljárni. Ennek jogalapját a Kbt. 2. §-ának (2) bekezdésében és 240. §-a (1)
bekezdésének a) pontjában foglalt rendelkezés adja. A Kbt. 2. §-ának (2) bekezdésében
foglalt rendelkezést konkretizálva a 240. § (1) bekezdésének a) pontja ugyanis kimondja,
hogy a VI. fejezet - tehát a nemzeti rezsim - szabályai szerint kell eljárni abban az esetben, ha
a közbeszerzés értéke a közbeszerzés megkezdésekor eléri vagy meghaladja a nemzeti
értékhatárokat, és nem a IV. fejezet, azaz a közösségi rezsim szabályai szerint kell eljárni.
126
Megemlítendő, hogy az ingatlanbeszerzéseket már a régi közbeszerzési törvény is a
hatálya alá vonta, vagyis e követelmény nem az új Kbt. által bevezetett újdonságként jelent
meg a magyar jogban. Az ingatlanbeszerzések közbeszerzési eljárás alá vonását a viszonylag
nagy érték indokolja, ugyanakkor meg kell említeni azt is, hogy önmagában az, hogy a
közösségi irányelv nem teszi kötelezővé e beszerzések esetében rendelkezései alkalmazását,
nem egyenértékű az ingatlanbeszerzések jelentéktelenségének kimondásával.
Hangsúlyozandó, hogy a közösségi jogalkotó a határon átnyúló ügyletek tekintetében tartotta
irrelevánsnak az ingatlanbeszerzéseket, ugyanakkor a tagállami szabályozás szintjén ez az érv
nem, annál inkább a felhasznált közpénz értékének nagysága a meghatározó.
A jogalkalmazók ugyanakkor nem tartják indokoltnak közbeszerzési eljárás
lefolytatását az ingatlanok cseréje, az ingatlan kisajátítását megelőző adásvétel esetén, illetve
abban az esetben, amikor az ingatlan tulajdonjogát, használati, illetve hasznosítási jogát az
Áht. vagy más törvény alapján csak versenytárgyalás, versenyeztetés vagy nyilvános pályázat
útján lehet átruházni.
Ez utóbbi esetben külön problémát okoz, hogy az Áht. 108. §-ának (1) bekezdése
alapján az államháztartás alrendszeréhez kapcsolódó - a költségvetési törvényben, a kincstári
vagyon kezelésére vonatkozó kormányrendeletben, illetőleg a helyi önkormányzatoknál a
helyi önkormányzat rendeletében, valamint a helyi kisebbségi önkormányzat határozatában
meghatározott értékhatár feletti - vagyont értékesíteni, a vagyon feletti vagyonkezelés jogát, a
vagyon használatát, illetve a hasznosítás jogát átengedni - ha törvény vagy kincstári vagyon
esetében törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály kivételt nem tesz - csak nyilvános
(indokolt esetben zártkörű) versenytárgyalás útján, a legjobb ajánlatot tevő részére lehet. A
Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről szóló 2004. évi CXXXV. törvény 7. §-ának
(1)	bekezdése kimondja, hogy a helyi, helyi kisebbségi önkormányzatok tekintetében az Áht.
108. §-ának (1) bekezdésében szabályozott versenytárgyalás alkalmazása akkor kötelező, ha
az érintett vagyontárgy forgalmi értéke a 20 millió forintot meghaladja. Vagyis például abban
az esetben, amikor egy önkormányzat szeretne megvásárolni egy ingatlant egy másik
önkormányzattól, egyiküknek, mint ajánlatkérő, a Kbt. alapján kellene eljárnia, míg a
másiknak, mint eladó, az Áht. alapján versenytárgyalást kellene lefolytatnia. Ennek a
helyzetnek a kiküszöbölése érdekében a Javaslat az ilyen típusú ingatlanbeszerzésnek a Kbt.
hatálya alól történő kivételére tesz javaslatot. E módosítással egyben biztosítható a Kbt. és az
Áht. közötti összhang is.
Hasonló problémát jelenthet, ha az ingatlan értékesítésére az állam tulajdonában
lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény (privatizációs tv.)
alapján kerül sor. A privatizációs tv. 27. §-ának (3) bekezdése szerint ugyanis a törvény
hatálya alá tartozó vagyon nyilvános vagy zártkörű pályázat, illetve nyilvános árverés
(együttesen: versenyezetés) útján értékesíthető. Abban az esetben, ha például az
önkormányzat ilyen versenyeztetési eljárásban kíván ingatlant vásárolni, a javaslat szerint
nem kell a Kbt. alapján eljárnia.
Ugyanígy nem szükséges a Kbt. alkalmazása, ha az ingatlan megszerzésére a
Nemzeti Földalapról szóló 2001. évi CXVI. törvény 14. §-a alapján a Nemzeti Földalapkezelő
Szervezet által kiírt pályázat keretében kerül sor.
A fentiekre tekintettel, a törvény gyakorlati alkalmazása során felmerült problémák
orvosolása céljából a Javaslat az ingatlanbeszerzésre vonatkozó szabályok pontosítására tesz
127
javaslatot, a következők szerint. A Kbt. hatálya alá tartozó klasszikus ajánlatkérők továbbra is
kötelesek közbeszerzési eljárást lefolytatni ingatlan tulajdonjogának vagy használatára,
illetőleg hasznosítására vonatkozó jognak a megszerzése érdekében, és a Kbt. 257. §-ának (2)
bekezdésének a) pontja alapján lehetőség van hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás
alkalmazására. A Javaslat fenntartani javasolja a Kbt. 257. §-ának (3) bekezdésében foglalt
rendelkezést is (csak egy meghatározott ingatlan alkalmas a közbeszerzés céljának
megvalósítására).
Kimondásra kerül ugyanakkor, hogy a Kbt. hatálya alól kivételt képez a kisajátítást
megelőző ingatlan adásvétel, az ingatlanok cseréje, és az az eset, amikor az ingatlan
tulajdonjogát, használati, illetve hasznosítási jogát az Áht. vagy más törvény alapján csak
versenytárgyalás, versenyeztetés vagy nyilvános pályázat útján lehet átruházni.
2.	Javaslat egyes humanitárius célú beszerzések kivételére a Kbt. VI. fejezetének
hatálya alól
A gyakorlatban nehézséget okozott a Kbt. alkalmazása olyan beszerzések során,
amelyeket a Külügyminisztérium a fejezeti költségvetéséhez tartozó Külügyi Segélyezési
Keret felhasználásával humanitárius segítségnyújtás keretében, válságkezelés során végzett,
tekintettel a válságkezelés sürgősségére.
A törvényjavaslat szerint ebben az ilyen beszerzések esetén a nemzeti rezsimben, az
Országgyűlés illetékes bizottságának előzetes döntése alapján lehetőség nyílik a VI. fejezet
szabályaitól való eltérésre. Mivel az európai közösségi jog nem ismer ilyen kivételi
lehetőséget, a közösségi rezsim kivételi köre nem kerül kiegészítésre ezzel az új kivételi
okkal. Az ilyen értékű beszerzéseknél a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazása
megfelelő megoldást nyújt.
A Kbt. 125. §-a (2) bekezdésének c) pontja alapján az ajánlatkérő hirdetmény nélküli
tárgyalásos eljárást alkalmazhat, ha „az feltétlenül szükséges, mivel az ajánlatkérő által előre
nem látható okból előállt rendkívül sürgősség miatt a nyílt, a meghívásos vagy a hirdetmény
közzétételével induló tárgyalásos eljárásra előírt határidők nem lennének betarthatóak; a
rendkívüli sürgősséget indokoló körülmények azonban nem eredhetnek az ajánlatkérő
mulasztásából”. Az előzetes hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás kellően
rugalmas ahhoz, hogy a rendkívüli körülmények közepette biztosítsa a közbeszerzési eljárás
gyors lefolytatását, azaz a „tárgyalás” útján való szerződéskötést. Így például a Kbt. 135. §-
ának (1) bekezdése alapján ebben az esetben a szerződést az ajánlatkérő a tárgyalás
befejezésekor megkötheti a nyertes ajánlattevővel. Az ajánlattevőnek pedig elegendő
nyilatkoznia, hogy nem tartozik a kizáró okok hatálya alá, és a szükséges igazolásokat csak
utóbb, - a szerződéskötést követő harminc napon belül - kell benyújtania. Ez a jogcím mind a
közösségi, mind a nemzeti rezsimben létezik. Az egyszerű közbeszerzési eljárás esetében
pedig a kivételek közé tartozik a rendkívüli sürgősség esete, vagyis ezeknél az alacsonyabb
értékhatárú beszerzéseknél közbeszerzési eljárást sem kell lefolytatni [296. § c) pont].
A 101. §-hoz
A § a Kbt. 246. §-át javasolja újraszabályozni. A Javaslat a nemzeti rezsimben is
biztosítja a versenypárbeszéd alkalmazását, a keretmegállapodásos eljárás alkalmazását,
továbbá 2007. január 1-jétől a dinamikus beszerzési rendszer felállítását és működtetését.
128
A 102—103. §-hoz
A §-ok az előzetes összesített tájékoztatóra vonatkozó rendelkezéseket pontosítja,
eltörölve a hatályos Kbt. által előírt határidőt, továbbá - a közösségi rezsim szabályaival
összhangban lehetőséget biztosít az előzetes összesített tájékoztatónak az ajánlatkérő
honapján történő közzétételére.
A 104. §-hoz
A § a Kbt. 249. §-a (5) bekezdésének módosításával a nemzeti rezsimben is
megszünteti a Közbeszerzési Értesítő Szerkesztőbizottsága által végzett hirdetményellenőrzés
kötelező jellegét 2007. január 1-jén történő hatálybalépéssel.
A 105. §-hoz
1.)	A Javaslat ezen §-a azokra az esetekre ad megoldást, amikor az ajánlatok bírálati
szempontja a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás, és a legalacsonyabb összegű
ellenszolgáltatást két vagy több érvényes ajánlat azonos összegben tartalmazza; vagy az
ajánlatok bírálati szempontja az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása, de a 90. §
(2)	bekezdése alkalmazásával sem állapítható meg az összességében legelőnyösebb ajánlat.
Ezekre az esetekre a jogszabály eddig nem kínált egyértelmű megoldást az
ajánlatkérő szervezetek számára, ami egyrészt jogértelmezési problémákhoz, másrészt sok
esetben az eljárások eredménytelenné nyilvánításához vezetett. A Javaslat értelmében
ezekben az esetekben az ajánlatkérő az ajánlatok 81. § (4) bekezdése szerinti értékelését
követően tárgyalást kezdeményezhet és az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben az azonos
ellenszolgáltatást tartalmazó, az (1) bekezdés d) pontja szerinti esetben pedig az azonos
összpontszámmal értékelt érvényes ajánlatot benyújtó ajánlattevőket kell tárgyalásra
felhívnia. Megjegyzendő, hogy a Kbt. hatályos szabályai alapján a tárgyalás során az
ajánlattevő az ajánlatkérő számára az ellenszolgáltatás mértékére tekintettel csak kedvezőbb
ajánlatot tehet. [Ez egyben a meghívásos eljárásban bekövetkező ilyen szituációkra is
megoldást nyújt, hiszen a 256. § (3) bekezdése is lehetővé teszi a meghívásos eljárás
ajánlattételi szakaszában a 254. § szerinti tárgyalás kezdeményezését.]
2.)	A 254. § (2) bekezdése pedig annak a lehetőségét biztosítja az ajánlatkérők
számára, hogy az ajánlatok 81. §-ának (4) bekezdése szerinti értékelését követően
elektronikus árlejtést kezdeményezzen. E rendelkezés ugyanakkor csak 2006. július 1-jén lép
hatályba, továbbá a részletes eljárási szabályokat kormányrendelet fogja megállapítani.
A 106. §-hoz
A Javaslat megteremti annak lehetőségét, hogy az ajánlatkérők a nemzeti rezsimben
is alkalmazhassák a versenypárbeszéd intézményét, azzal azonban, hogy kötelező
versenypárbeszéd alkalmazása esetén hivatalos közbeszerzési tanácsadót bevonniuk a
köbszerzési eljárásba.
A 107. §-hoz
A § a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásnak egy további esetkörrel való
bővítésére irányul. Lehetőséget biztosít arra, hogy az ajánlatkérő akkor is alkalmazhasson
129
hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást, amennyiben a beszerzés nyilvánosan közzétett, bárki
által igénybe vehető és kivételesen kedvező feltételei csak rövid ideig állnak fenn, és e
kedvező feltételek igénybevétele más eljárás alkalmazása esetén meghiúsulna. (Ezt a jogcímet
a régi közbeszerzési törvény is tartalmazta.) Ez a jogcím megoldást jelenthet számos olyan
gyakorlati problémára, amikor a közbeszerzési eljárás lefolytatására kötelezett szervezetek
éppen azért esnek el meghatározott kedvezményektől, mert közbeszerzési eljárást kell
lefolytatniuk.
A 108. §-hoz
A § a gyorsított eljárás szabályait szabályozza újra a nemzeti rezsimben a közösségi
rezsimben javasolt változásokkal egyezően. [Lásd az 57. §-hoz fűzött részletes indokolást.]
A 109. §-hoz
A § a nemzeti rezsimben alkalmazható keretmegállapodás szabályait szabályozza
újra, a közösségi rezsimben érvényesülő eljárásrend alkalmazását rendelve el a nemzeti
rezsimben is.
A 110. §-hoz
A § a nemzeti rezsimnek az építési koncesszióra vonatkozó egyik rendelkezését
javasolja módosítani: a közösségi rezsim szabályaihoz képest egy további határidő rövidítési
lehetőséget biztosítva az ajánlatkérők részére: az ajánlattételi határidő időtartamát (nyílt vagy
meghívásos eljárásban) további legfeljebb öt nappal le lehet rövidíteni, feltéve, hogy az
ajánlatkérő a dokumentációt térítésmentesen és teljes terjedelmében közvetlenül elektronikus
úton az ajánlattevők számára hozzáférhetővé teszi nyílt eljárás esetében az ajánlati felhívást
tartalmazó hirdetmény közzétételének, meghívásos eljárás esetében az ajánlattételi felhívás
megküldésének napjától, és a hirdetményben, illetve az ajánlattételi felhívásban megadja a
hozzáférés adatait. Mivel a közösségi irányelv e lehetőséget nem biztosítja, így a közösségi
rezsimben a hazai közbeszerzési törvény sem élhet ezzel a határidő-rövidítési lehetőséggel, a
nemzeti rezsimben viszont már van lehetőség az eltérésre.
A 111. §-hoz
A § a szolgáltatási koncesszió szabályait pontosítja. A Javaslat a szolgáltatási
koncessziót továbbra is a közbeszerzési törvény hatálya alá vonja, ugyanakkor lehetőséget
biztosít a keretmegállapodásos és a gyorsított eljárás alkalmazására.
A 112. §-hoz
A Javaslat ezen §-a a Kbt. VII. fejezetének a címét módosítja. Tekintettel a
2004/17/EK irányelv alanyi hatályának megváltozására, a VII. fejezet címének kiigazítása
vált szükségessé.
A távközlési ágazatban működő ajánlatkérők beszerzései a továbbiakban nem
tartoznak a közösségi közbeszerzési irányelvek, és így a Kbt. VII. fejezetének hatálya alá.
Bővebb magyarázatot tartalmaz a Javaslat 66. §-ához fűzött részletes indokolás.
130
A 113. §-hoz
A Javaslat ezen §-a a Kbt. alanyi hatályának változására tekintettel szükségessé vált
módosításokat tartalmaz. Tekintettel arra, hogy a postai ágazatban tevékenykedő ajánlatkérők
beszerzései immár a közösségi rezsimben is a Kbt. hatálya alá tartoznak, a nemzeti rezsimben
ajánlatkérőként történő meghatározásuk a 272. §-ban fölöslegessé vált. Erre tekintettel a Kbt.
272. §-a hatályon kívül helyezésre került, és ezzel összefüggésben módosul a 271. § szerinti
hivatkozás.
Emellett a Javaslat ezen §-a a nemzeti rezsim vonatkozásában - hasonlóan a
közösségi rezsimben bevezetésre kerülő szabályozáshoz - új értelmező rendelkezéseket vezet
be arra vonatkozóan, hogy több tevékenységre irányuló szerződés esetén hogyan határozhatók
meg az alkalmazandó eljárási szabályok. Ezzel összefüggésben bővebb magyarázatot
tartalmaz a Javaslat 67. §-ához fűzött részletes indokolás.
A 114. §-hoz
A Javaslat ezen §-a nemzeti rezsimben is lehetővé teszi az ajánlatkérő szervezetek
számára az ún. dinamikus beszerzési rendszer létrehozását és működtetését, melynek részletes
szabályait külön jogszabály határozza meg. A dinamikus beszerzési rendszerre vonatkozó
szabályozással kapcsolatos bővebb magyarázatot a Javaslat 17. §-ához fűzött részletes
indokolás tartalmazza.
A 115-116. §-okhoz
A Javaslat ezen §-a - összefüggésben az erre vonatkozó kötelezettségnek a
közösségi rezsimben történő megszüntetésével - az időszakos előzetes tájékoztató
elkészítésének határidejére vonatkozó előírást szünteti meg. Ezzel összefüggésben bővebb
magyarázatot a Javaslat 80. és 81. §-aihoz fűzött részletes indokolás tartalmaz.
Emellett a Javaslat 116. §-a értelmében új lehetőség, hogy az ajánlatkérők az
időszakos előzetes tájékoztatót tartalmazó hirdetményt honlapjukon is közzétehetik.
Az időszakos előzetes tájékoztatással kapcsolatos változások további magyarázatát a
Javaslat - a Kbt.-nek a klasszikus ajánlatkérők előzetes összesített tájékoztatásával
kapcsolatos 42. és 43. §-át módosító - 18. és 19. §-ához fűzött részletes indokolás
tartalmazza.
A 117. §-hoz
A Javaslat ezen §-a - a közösségi rezsimhez hasonlóan - a nemzeti rezsimben is
megszünteti a hirdetmény ellenőrzés kötelező jellegét. Az ezzel kapcsolatos bővebb
magyarázatot a Javaslat 20-22. §-aihoz fűzött részletes indokolás tartalmazza.
A 118. §-hoz
Tekintettel arra, hogy az elektronikus úton történő feladáshoz, és a dokumentáció
térítésmentes és teljes terjedelemében közvetlen elektronikus úton az ajánlattevők számára
történő hozzáférhetővé tételéhez kapcsolódó határidő-kedvezmények immár a közösségi
131
rezsimben is alkalmazhatóak, és beépítésre kerültek a Kbt. 195. §-ába, így ezen a helyen a
továbbiakban elegendő a közösségi rezsim szabályozására visszautalni.
A 119. §-hoz
A Javaslat ezen §-a azokra az esetekre ad megoldást, amikor az ajánlatok bírálati
szempontja a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás, és a legalacsonyabb összegű
ellenszolgáltatást két vagy több érvényes ajánlat azonos összegben tartalmazza; vagy az
ajánlatok bírálati szempontja az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása, de a 90. §
(2)	bekezdése alkalmazásával sem állapítható meg az összességében legelőnyösebb ajánlat.
Ezekre az esetekre a jogszabály eddig nem kínált egyértelmű megoldást az
ajánlatkérő szervezetek számára, ami egyrészt jogértelmezési problémákhoz, másrészt sok
esetben az eljárások eredménytelenné nyilvánításához vezetett. A Javaslat értelmében
ezekben az esetekben az ajánlatkérő az ajánlatok 81. § (4) bekezdése szerinti értékelését
követően tárgyalást kezdeményezhet és az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben az azonos
ellenszolgáltatást tartalmazó, az (1) bekezdés d) pontja szerinti esetben pedig az azonos
összpontszámmal értékelt érvényes ajánlatot benyújtó ajánlattevőket kell tárgyalásra
felhívnia. Megjegyzendő, hogy a Kbt. hatályos szabályai alapján a tárgyalás során az
ajánlattevő az ajánlatkérő számára az ellenszolgáltatás mértékére tekintettel csak kedvezőbb
ajánlatot tehet. [Ez egyben a meghívásos eljárásban bekövetkező ilyen szituációkra is
megoldást nyújt, hiszen a 256. § (3) bekezdése is lehetővé teszi a meghívásos eljárás
ajánlattételi szakaszában a 254. § szerinti tárgyalás kezdeményezését.]
A 120. §-hoz
A Javaslat alapján a támogatásból megvalósítandó árubeszerzés és
szolgáltatásmegrendelés esetén az egyszerű értékhatáros rezsimben nem kell közbeszerzési
eljárást lefolytatni. A gyakorlatban előfordulhat, hogy egy kisvállalkozás, amelyik egyébként
nem tartozik a Kbt. hatálya alá, csak a kapott támogatás felhasználásával kapcsolatban köteles
közbeszerzési eljárást lefolytatni. Egy ilyen kisvállalkozásnak - közbeszerzési tapasztalat
hiányában - az eljárás lefolytatása jelentős munkateherrel jár, amely esetenként nem arányos
a megvalósítani kívánt beszerzéssel. A Javaslat ugyanakkor nem terjeszti ki a kivételt az
építési beruházásra, mivel annak értéke, illetve jellege indokolja a közbeszerzési eljárás
lefolytatása kötelezettségének fenntartását.
A 121. §-hoz
A Javaslat alapján az egyszerű közbeszerzési eljárásban a Kbt. 22. §-ának (1)
bekezdése, valamint 162. §-ának (2) bekezdése és 272. §-ának (2) bekezdése alá nem tartozó
olyan szervezet, amely szolgáltatás nyújtására irányuló tevékenységét a Kbt. 22. §-a (1)
bekezdésében meghatározott valamely szervezet által biztosított különleges vagy kizárólagos
jog alapján folytatja csak árubeszerzés esetében, és csak akkor minősül ajánlatkérőnek, ha
árubeszerzése közvetlenül összefügg e tevékenység folytatásával.
A hatályos szabályozás e szervezeteket nem csak árubeszerzés, hanem minden
beszerzési tárgy esetében ajánlatkérőnek minősíti. A szűkítő jellegű módosítást a 2004/18/EK
irányelv 3. cikke tette lehetővé, amely alapján ha egy ajánlatkérő szerv egy ajánlatkérő
szervnek nem minősülő szervezetnek különleges vagy kizárólagos jogot ad közszolgáltatási
tevékenység folytatására, az érintett szervezetnek e tevékenysége folytatásával közvetlenül
132
összefüggő árubeszerzései esetében be kell tartania az állampolgárságon alapuló
megkülönböztetés tilalmának elvét. Vagyis e követelményt az új közösségi közbeszerzési
szabályozás csak árubeszerzések, és nem minden beszerzési tárgy esetében írja elő.
A 122. §-hoz
A hatályos szabályozás alapján az egyszerű eljárási rendben a 4. melléklet szerinti
szolgáltatások, amennyiben az ajánlatkérő nem központi költségvetési szerv, kivételt
képeznek a közbeszerzési eljárás lefolytatásának kötelezettsége alól [296. § g) pont], valamint
a központi költségvetési szervek vonatkozásában a kivételek körébe tartozik az ajánlatkérő
alaptevékenysége ellátásához szükséges irodalmi (szakirodalmi, tudományos) mű
létrehozására, tanácsadói vagy személyi tolmácsolási tevékenység végzésére irányuló
szolgáltatásmegrendelés[296. § h) pont].
E két kivételt az értékhatár alacsony volta, illetve a beszerzés speciális tárgya is
indokolja. A 4. melléklet szerinti szolgáltatások beszerzésének specialitását a közösségi
közbeszerzési irányelvek is elismerik, hiszen az irányelvek e beszerzések tekintetében csak
egyes szabályaikat rendelik alkalmazni.
Tekintettel e szolgáltatások speciális megítélésére, illetve arra a tényre, hogy az
egyszerű rezsim a közbeszerzési törvény alkalmazásában a legalacsonyabb értékhatárokhoz
kötött eljárási rend, a Javaslat a 4. melléklet szerinti szolgáltatások megrendelését a központi
költségvetési szervek esetében is a kivételi körbe emeli. Az egységes megközelítés jegyében
továbbá az ajánlatkérő alaptevékenysége ellátásához szükséges irodalmi (szakirodalmi,
tudományos) mű létrehozására, tanácsadói vagy személyi tolmácsolási tevékenység végzésére
irányuló szolgáltatásmegrendelés a nem központi költségvetési szervek esetében is a kivételi
körbe kerül.
A 123. §-hoz
A Kbt. hatályos 300. §-ának (1) bekezdése alapján, amennyiben nem nyújtottak be
legalább három ajánlatot, az ajánlatkérő köteles a beérkezett ajánlatok felbontása nélkül újra
ajánlattételi felhívást közzétenni, illetve abban az esetben, ha a közbeszerzés értéke nem éri el
a nemzeti értékhatárok felét, újra, közvetlenül, legalább három ajánlattevőnek ajánlattételi
felhívást küldeni.
Ez a rendelkezés, túl azon, hogy az eljárás lefolytatásának időigényét növeli, a
gyakorlatban számos problémát is felvet. Ilyen probléma például, hogy a beérkezett
borítékokról bontás nélkül nem lehet megállapítani, hogy egyáltalán ajánlatot tartalmaznak-e,
vagy például az, hogy az előző ajánlatban már benyújtott igazolások felhasználására nincs
lehetőség, azokat újra csatolni kell, így az ajánlattevők eljárásban való részvételének költsége
gyakorlatilag a duplájára nő.
Mindezekre tekintettel az eljárás jelentős leegyszerűsítését, a közbeszerzés
megvalósításához szükséges idő lerövidülését, illetve az ajánlatkérők terheinek csökkentését
is szolgálja az újbóli ajánlattételre való felhívás kötelezettségének eltörlése, amelynek
lehetősége ugyanakkor - az ajánlatkérő döntésétől függően - továbbra is fennmarad.
A Kbt. 300. §-ának (6) bekezdése sorolja fel a törvény azon rendelkezéseit,
amelyeket az egyszerű közbeszerzési eljárásban is alkalmazni kell.
133
A bekezdéssel kapcsolatban bizonytalanság alakult ki a jogalkalmazók körében,
mivel többen úgy értelmezték, hogy az ott felsorolt törvényhelyek alkalmazása nemcsak
kötelező az egyszerű eljárásban, hanem egyben ki is zárja a törvény további, fel nem sorolt
rendelkezéseinek alkalmazását. Ezzel szemben mások arra a következtetésre jutottak, hogy a
felsorolt rendelkezéseket mindenképpen alkalmazni kell, és lehetőség van a törvény további
szabályainak alkalmazására is.
A jogszabály-előkészítő szándéka eredetileg azoknak a törvényhelyeknek a
felsorolása volt, amelyek alkalmazása - függetlenül az adott értékhatár nagyságától -
elengedhetetlen a törvény alapelveinek érvényesüléséhez. Ugyanakkor nem kívánta kizárni
azt sem, hogy a törvény fel nem sorolt rendelkezései alkalmazást nyerjenek, vagyis biztosítani
kívánta az ajánlatkérőknek a fel nem sorolt szabályok „önkéntes” alkalmazását.
Tekintettel a bekezdés alkalmazásával kapcsolatos bizonytalanságra, valamint arra,
hogy a jogalkalmazók visszajelzései alapján a felsorolás kiegészítésre szorul, a Javaslat
egyértelművé teszi azt, hogy az egyes eljárási cselekmények tekintetében a törvény mely
rendelkezési alkalmazandóak kötelezően, illetve kimondja azt is, hogy e rendelkezések
felsorolása nem zárja ki a törvény első részében, 21.-25. és 26.-28. címében, valamint 32.
címében foglalt szabályainak megfelelő alkalmazását. A Kbt. 300. §-ának új (7) bekezdésében
megjelölt jogszabályhelyek alapján egyértelmű, hogy pl.: versenypárbeszéd alkalmazására az
egyszerű rezsimben nincs lehetőség, valamint a „megfelelő” szó alkalmazásával azt is
egyértelművé teszi a Javaslat, hogy a felsorolt jogszabályhelyeket az egyszerű eljárás kötelező
szabályainak figyelembevételével kell alkalmazni.
A 124. §-hoz
A Javaslat alapján a szerződés módosításáról és teljesítéséről szóló - a Kbt. 307. §-
ának (1) bekezdése által szabályozott - tájékoztatót csak akkor kell közzétenni, amennyiben a
szerződéskötést megelőző közbeszerzési eljárás hirdetménnyel indult, egyéb esetekben
azonban megszűnik ez a kötelezettség.
A 125. §-hoz
A Kbt. hatályos 324. §-ának (3) bekezdése értelmében a Közbeszerzési
Döntőbizottság kérelemre indult eljárásáért százötvenezer forint igazgatási szolgáltatási díjat
kell fizetni. Ezt a rendelkezést eredetileg a 2001. évi LXXIV. törvény iktatta be a
közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvénybe 2002. január 1-jei hatálybalépéssel. Azóta a
közbeszerzési eljárásokban indított jogorvoslati eljárások igazgatási szolgáltatási díja nem
változott.
Az előterjesztő indokoltnak látja, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság előtti
jogorvoslati eljárásban az igazgatási szolgáltatási díj mértéke bizonyos mértékben arányos
legyen a közbeszerzés értékével. A Javaslat ezért - a 324. § (3) bekezdésének módosításával -
a közösségi rezsimben lefolytatott közbeszerzési eljárások vonatkozásában indított
jogorvoslati eljárás igazgatási szolgáltatási díjának kilencszázezer forintra történő emelésére
tesz javaslatot, míg a nemzeti és egyszerű eljárási rezsimekben lefolytatott közbeszerzési
eljárások tekintetében annak mértéke változatlan maradna. Az igazgatási szolgáltatási díj
emelése nem terjedne ki arra az esetre, amikor a jogorvoslati kérelem az eljárást megindító
felhívás ellen irányul. E kivétel célja az, hogy az ajánlattévőket (és egyéb eljárás indítására
134
jogosultakat) az az eljárás minél korábbi szakaszában történő jogorvoslati eljárás indítására
ösztönözze, hiszen az esetleges jogsértések reparálhatóságának annál nagyobb az esélye,
minél korábban indul az eljárás.
A 126. §-hoz
A Javaslat a Kbt. 327. §-ának (1) bekezdését kívánja módosítani úgy, hogy kiterjeszti
azoknak a szervezeteknek a körét, amelyek a Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból való
eljárását kezdeményezhetik, ha feladatkörük ellátása során a Kbt.-be ütköző magatartás vagy
mulasztás jut tudomásukra. A módosítás alapján ez a jog megilleti a közbeszerzéshez
támogatást nyújtó, illetve a támogatás felhasználásban jogszabály alapján közreműködő
szervezetet is.
A 127. §-hoz
Attól függetlenül, hogy a hivatalos közbeszerzési tanácsadónak nem kell biztosítania
a közbeszerzési eljárásban a beszerzés tárgyára vonatkozó szakértelmet, felmerült az az igény,
hogy az ajánlatkérők a névjegyzékről annak ismeretében is tudjanak hivatalos közbeszerzési
tanácsadót választani (még ha nem is kell az igénybevételére közbeszerzési eljárást tartaniuk),
hogy az közelebbről milyen beszerzési tárgyak vonatkozásában rendelkezik beszerzési
gyakorlattal. Ezért a Javaslat előírja, hogy a névjegyzéken szerepeljenek azok a közbeszerzési
feladatok, melyeket a hivatalos közbeszerzési tanácsadó korábban ellátott, így az ajánlatkérő
következtetni tudjon arra, mely beszerzési tárgyak (pl.: informatikai termékek, szolgáltatások,
építési beruházások, mely áru vagy szolgáltatás fajták) beszerzésében szerzett már
gyakorlatot. A gyakorlatára vonatkozó adatok kiegészítését a hivatalos közbeszerzési
tanácsadó évente kérheti az újabb - általa ellátott feladatok - bejelentésével és igazolásával.
Az ajánlatkérők minél szélesebb körű tájékoztatása érdekében a névjegyzék tartalmazza a
hivatalos közbeszerzési tanácsadó felsőfokú végzettségét, azt, hogy jogosult-e az ügyvédekről
szóló 1998. évi XI. törvény 5. §-ának (1) és (2) bekezdésében maghatározott tevékenység
folytatására, valamint az ajánlatkérővel munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló hivatalos
közbeszerzési tanácsadó esetén az ajánlatkérő nevét is.
A 128. §-hoz
A hatályos Kbt. nem szab határt a hivatalos közbeszerzési tanácsadói jogosultság
időtartamának, habár számos - a szakértőkről szóló - jogszabály a névjegyzékekben való
szereplés időtartamát korlátozza, és a gyakorlat újbóli igazolását írja elő. Ez a fajta
megközelítés indokolt a hivatalos közbeszerzési tanácsadók vonatkozásában is, ezért a
Javaslat a bejegyzés időtartamának hatályát három évre korlátozza, azzal, hogy az időközben
bejelentett és igazolt gyakorlatot - amennyiben a benyújtott igazolások száma eléri a külön
jogszabályban előírt mértéket - az ismételt bejegyzési kérelemkor nem kell újra igazolni.
A 129. §-hoz
A § a Kbt. 387. §-át javasolja kiegészíteni egy új (3) bekezdéssel. A Kbt. 386-391.
§-ai szabályozzák a minősített ajánlattevők hivatalos jegyzékére vonatkozó rendelkezéseket.
A Kbt. hivatkozott rendelkezésének módosítására a közösségi jog változása miatt kerül sor.
A 2004/18/EK irányelv 52. cikke alapján a tagállamoknak - a korábbi közösségi jogi
szabályozáshoz hasonlóan (lásd: 92/50/EGK irányelv 35. cikk, 93/36/EGK irányelv 25. cikk,
135
93/37/EGK irányelv 29. cikk) - továbbra is lehetősége van arra, hogy felállítsák és
működtessék az ún. elismert ajánlattevők hivatalos listáját, ugyanakkor az új irányelv e
rendelkezéseket nem változatlan tartalommal ismétli meg. A korábbi irányelvi szabályok
felülvizsgálatra és számos ponton kiegészítésre kerültek.
Ilyen kiegészítést jelent, hogy az 52. cikk (1) bekezdésének 3. albekezdése - az
Európai Bíróság joggyakorlatára tekintettel - kimondja, hogy ha a minősítési szempontok az
ajánlattevő gazdasági és pénzügyi, illetve műszaki és/vagy szakmai alkalmasságára vonatkozó
követelményeket tartalmaznak, az ajánlattevő (vagy ajánlattevők csoportja) szükség esetén
egyéb szervezetek kapacitására is támaszkodhat a közötte és e szervezetek között fennálló
kapcsolat jogi jellegétől függetlenül. Ebben az esetben az ajánlattevőnek (vagy ajánlattevők
csoportjának) bizonyítania kell az ajánlatkérő számára, hogy ezek az erőforrások a minősítési
rendszer érvényességének teljes időtartama alatt rendelkezésére fognak állni, például olyan
módon, hogy bemutatja az említett szervezetek erre vonatkozó kötelezettségvállalását.
Mivel a hatályos Kbt. minősített ajánlattevőkre vonatkozó szabályai ugyanakkor a
korábbi közösségi irányelvek rendelkezéseivel összhangban kerültek kidolgozásra, ezért az új
irányelv által bevezetett fenti pontosítás átvezetése vált szükségessé.
A 130. §-hoz
A Javaslat két olyan, a közösségi közbeszerzési irányelvek által újonnan bevezetett
jogintézményt kíván a nemzeti jogba is bevezetni (dinamikus beszerzési rendszer, védett
foglalkoztatók részére fenntartott közbeszerzések), amelyek részletes szabályait nem a Kbt.,
hanem alacsonyabb rendű jogszabály fogja tartalmazni. Ezzel összefüggésben szükségessé
vált a Kbt. 404. §-a (1) bekezdésének kiegészítése.
A Kbt. 404. §-ának új (5) és (6) bekezdéssel történő kiegészítése a Kbt. - a Javaslat
25. §-ával megállapítandó - 55. §-ának módosítása miatt vált szükségessé. Tekintettel arra,
hogy építési beruházás és szolgáltatás megrendelése esetén az ajánlatkérő előírhatja, hogy az
ajánlattevő tájékozódjon - többek között - az adózásra, valamint a környezetvédelemre
vonatkozó olyan kötelezettségekről, amelyeknek a teljesítés helyén és a szerződés teljesítése
során meg kell felelni, szükségessé válik az ilyen jellegű előírásokra vonatkozó tájékoztatási
kötelezettség teljesítése eljárási szabályainak és díjazásának megállapítása is. Ugyanakkor e
szabályok megállapítása az adott területért felelős miniszterek feladata, így a Kbt. e
miniszterek számára ad felhatalmazást a rendeletalkotásra.
A 131. §-hoz
A § lecseréli a Kbt. jogharmonizációs záradékát, tekintettel arra, hogy a csatlakozást
követően megváltozott a hivatkozás módja, mind annak felvezető szövegrésze, mind pedig az
uniós jogi aktusok megjelölése tekintetében. Túl ezen, a jogharmonizációs záradék
aktualizálása az új közösségi közbeszerzési irányelvekre, valamint az azok értékhatárait
módosító közösségi rendeletre tekintettel is szükségessé vált.
A 132. §-hoz
A § a Kbt. egyes mellékleteit javasolja módosítani. A javasolt módosítások indoka a
mellékleteknek az új közösségi irányelvekkel történő összhangjának megteremtése.
136
A 133. §-hoz
A § a Javaslat hatálybalépését rendezi. A Javaslat szerinti módosítások
főszabályként 2006. január 15-én lépnek hatályba. Az (1) bekezdés egyértelművé teszi azt is,
hogy a Kbt.-nek a Javaslattal megállapított szabályait csak a Javaslat hatálybalépésének
megkezdését követően megkezdett közbeszerzésekre kell alkalmazni. A Kbt. 35. §-ának (2)
bekezdése ad egyebek mellett eligazítást atekintetben, hogy milyen időpontot kell a
közbeszerzés megkezdésén érteni.
A (2) bekezdés értelmében 2006. július elsején lépnek hatályba a Kbt.-nek az
elektronikus árlejtésre vonatkozó új rendelkezései.
A (3) bekezdés értelmében 2007. január 1-jén lépnek hatályba egyrészről a
dinamikus beszerzési rendszerrel kapcsolatos törvényi rendelkezések, másrészről a
centralizált hirdetményküldési rendszer és a Közbeszerzési Értesítő Szerkesztőbizottsága által
végzett hirdetmény ellenőrzés kötelező jellegét megszüntető rendelkezések, és végül 2007.
január 1-jén lépnek hatályba a védett foglalkoztatókra vonatkozó rendelkezések.
A dinamikus beszerzési rendszer esetében a főszabály szerinti hatálybalépéshez
képest később történő hatálybalépést az indokolja, hogy az elektronikus közbeszerzés
területén nem pusztán a jogi szabályozás területén szükséges előrelépés, hanem a megfelelő
informatikai háttér kialakítása tekintetében is. A szükséges rendszer, műszaki háttér
kialakításának, illetve a rendszer működtetése személyi, tárgyi feltételeinek hiányában nem
történhet előrelépés ezen a területen. A dinamikus beszerzési rendszerre vonatkozó részletes
szabályokat is ki kell dolgozni, ugyanakkor új jogintézményről lévén szó, a szabályrendszer
kialakítása is alapos előkészítést igényel.
A közösségi rezsimben érvényesülő centralizált hirdetményküldési rendszer és a
Közbeszerzési Értesítő Szerkesztőbizottsága által végzett hirdetményellenőrzés kötelező
jellegét megszüntető rendelkezések 2007. január 1-jén történő hatálybalépést az indokolja,
hogy a Közbeszerzések Tanácsa költségvetését az éves költségvetési törvények a kezdetektől
fogva úgy szabályozzák, hogy a Közbeszerzések Tanácsa működési kiadásainak mintegy
négyötödét saját bevételből kell biztosítania. A saját bevételek kétharmadát viszont a
hirdetmények ellenőrzéséért és szerkesztéséért az ajánlatkérők által fizetett szerkesztési és
ellenőrzési díjak képezik. Amennyiben megszüntetésre kerül a hirdetmények kötelező
ellenőrzése, a Közbeszerzések Tanácsa jelentős bevételektől esik el, amely egyben azzal jár,
hogy költségvetését új alapokra kell helyezni. A 2006. évi költségvetési tervezés során
ugyanakkor a Közbeszerzések Tanácsa a jelenleg hatályos rendelkezések alapján járt
(járhatott) el, és az Országgyűléshez benyújtott, a Magyar Köztársaság 2006. évi
költségvetéséről szóló törvényjavaslat is ennek megfelelően tartalmazza a Közbeszerzések
Tanácsa jövő évi költségvetésére vonatkozó javaslatokat. A 2007. január 1-jén történő
hatálybalépés biztosíthatja azt, hogy a Közbeszerzések Tanácsának 2007. évi költségvetését
már az új szabályokra tekintettel lehessen megállapítani.
A hirdetmény-ellenőrzés kötelező jellegének hosszabb távon történő
megszüntetésének van egy fontos szakmai indoka is: az Európai Bizottság új hirdetményi
mintákat fogadott el, és ezen új hirdetményminták alkalmazására való áttérés zavartalanságát
biztosíthatja az egy éves átmeneti időszak.
A 134. §-hoz
137
A § többek között hatályon kívül helyezi a közbeszerzési és a tervpályázati
hirdetmények, a bírálati összegezések és az éves statisztikai összegezések mintáiról szóló
15/2004. (IV. 25.) IM rendeletet (a továbbiakban: hirdetményminta rendelet), valamint a
közbeszerzésekre vonatkozó nómenklatúráról szóló 19/2004. (IV. 28.) IM rendeletet (a
továbbiakban: nómenklatúra rendelet) is.
A hirdetményminta rendelet hatályon kívül helyezését az indokolja, hogy az új
közösségi közbeszerzési irányelvekhez kapcsolódó hirdetménymintákat közösségi szinten
nem irányelv, hanem a 2004/17/EK és a 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi
irányelveknek megfelelő, közbeszerzési eljárások keretében megjelenő hirdetmények
közzétételére használandó szabványos űrlapok létrehozásáról szóló 1564/2005/EK bizottsági
rendelet tartalmazza. Tekintettel arra, hogy a rendeletek közvetlenül alkalmazandóak a
tagállamok belső jogában, nincs szükség átültető belső jogi aktusra, így a hirdetményminta
rendelet feleslegessé válik. Ugyanakkor a jogszabály-előkészítő a közösségi értékhatárokat el
nem érő beszerzések esetében az ún. „nemzeti” hirdetménymintákat az új közösségi
hirdetménymintákat alapul véve szeretné meghatározni, így e célból egy új rendelet kiadása
válik szükségessé.
A Kbt. 20. §-ának Javaslat által megállapítandó új (5) bekezdésében kimondásra
kerül, hogy a közbeszerzési és a tervpályázati hirdetményekben, valamint az éves statisztikai
összegezésekben a közbeszerzések (szerződések) tárgyának nómenklatúra szerinti
meghatározása során a Közös Közbeszerzési Szójegyzéket (a továbbiakban: CPV) alkalmazva
kell eljárni. Egyidejűleg a Kbt. mellékleteiben is megjelenik a CPV-kód szerinti osztályozás.
Tekintettel arra, hogy a hatályos nómenklatúra rendelet szerinti számok ezáltal megjelennek a
törvényben, feleslegessé válik a nómenklatúra rendelet fenntartása.
A 135. §-hoz
A § (2) bekezdése a koncessziós törvény módosítására irányul. E módosítás a
közösségi jogi követelményekkel való összhang megteremtésére irányul. A 2004/18/EK
irányelv hatálya nem terjed ki - az 1. cikk (4) bekezdésében meghatározott - szolgáltatási
koncesszióra. Ugyanakkor a 17. cikk visszautal a 3. cikkre, és annak alkalmazási
kötelezettségére. Ebből következően tehát nem kell az irányelv szerinti közbeszerzési eljárást
lefolytatnia az irányelv hatálya alá tartozó ajánlatkérőnek szolgáltatási koncesszióra irányuló
szerződés megkötése érdekében, ugyanakkor a szolgáltatási koncessziót elnyerő szervezetnek
az árubeszerzésre irányuló szerződései megkötése során a nemzeti elbánás követelményét
tiszteletben kell tartania. (A 3. cikk rendelkezik arról, hogy amennyiben egy ajánlatkérőnek
minősülő szervezet különleges vagy kizárólagos jogot biztosít egy ajánlatkérőnek nem
minősülő szervezetnek, ez utóbbinak az árubeszerzésre irányuló szerződései megkötése során
be kell tartania a nemzeti elbánás követelményére vonatkozó rendelkezéseket, és erről
kifejezetten rendelkezni is kell az adott szervezetnek különleges/kizárólagos jogot biztosító
okiratban.)
A Kbt. 242. §-ának hatályos (4) bekezdése tartalmazza a szolgáltatási koncesszió
meghatározását. Ennek értelmében a szolgáltatási koncesszió „olyan szolgáltatásmegrendelés,
amely alapján az ajánlatkérő ellenszolgáltatása a szolgáltatás nyújtásával összefüggő
hasznosítási jog meghatározott időre történő átengedése vagy e jog átengedése pénzbeli
ellenszolgáltatással együtt”. A Kbt. a szolgáltatási koncessziót a klasszikus ajánlatkérők
138
tekintetében, és ezen belül is a nemzeti értékhatáros rezsimben szabályozza, a szolgáltatási
koncesszió esetében követendő eljárást a 266-267. § szabályai határozzák meg.
A szolgáltatási koncesszió tehát csak a nemzeti értékhatáros rezsimben került
szabályozásra, tekintettel arra, hogy a Kbt. kidolgozása idején hatályos közösségi
közbeszerzési irányelvek nem tartalmaztak szabályozást a szolgáltatási koncesszióra. A Kbt.
kidolgozása idején ugyanakkor figyelembevételre került az akkor még csak tervezeti
formában létező új irányelv fogalom-meghatározása, erre tekintettel a Kbt.-beli fogalom-
meghatározás összhangban áll az irányelv rendelkezésével.
A Kbt. továbbá megteremti a közbeszerzési törvény és a koncesszióról szóló törvény
összhangját. Amennyiben a szolgáltatási koncesszió egyben a koncessziós törvény hatálya alá
is tartozik, az ajánlatkérőnek a koncessziós törvény szerint kell eljárnia. A koncessziós
törvény Javaslattal történő kiegészítése azt a helyzetet rendezi, amikor nem a Kbt., hanem a
koncessziós törvény szerint kell eljárni, ugyanakkor biztosítani kell a közbeszerzések terén
fennálló nemzetközi kötelezettségekből eredő nemzeti elbánását követelményét is.
A 136. §-hoz
A Kbt. alkalmazása során egyes ajánlattevők számára nem volt egyértelmű, hogy az
Európai Uniós forrásokból finanszírozott közbeszerzések esetén nemcsak a Kbt. szabályait,
hanem az EU-s támogatással megvalósuló projektekre vonatkozó különös eljárási szabályokat
is alkalmazni kell (ilyen szabály pl. a 14/2004. (VIII. 13.) TNM-GKM-FMM-FVM-PM
együttes rendelet a strukturális alapok és a Kohéziós Alap felhasználásának általános eljárási
szabályairól). A Javaslat ezért felhívja a figyelmet arra, hogy az EU-s forrásokból
finanszírozott közbeszerzések esetén a Kbt.-n kívül a vonatkozó különös eljárási szabályokat
is be kell tartani.
A 137. §-hoz
A § a Javaslat jogharmonizációs záradékát tartalmazza. Tekintettel arra, hogy a
korábban is jogharmonizációs céllal elfogadott Kbt. módosítására - új közösségi jogi aktusok
elfogadása miatt - fő szabály szerint jogharmonizációs céllal kerül sor, a módosító
jogszabályban is indokolt önálló hivatkozást elhelyezni. A módosító jogszabályban önálló
jogharmonizációs záradék szerepeltetésének nem csak a jogharmonizációs tevékenység
nyomon követhetőségére tekintettel van szükség, hanem azon kötelezettség miatt is, hogy az
irányelvek átültetésekor a nemzeti szabályozásban megfelelően hivatkozni kell az érintett
irányelvekre, továbbá az irányelvek notifikációja tekintetében a módosító jogszabályok
szintén önállóan kezelendők.
139