﻿A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/18205. számú törvényjavaslat
a szövetkezetekről
Előadó: Kiss Péter
Miniszterelnöki Hivatalt
vezető miniszter
2005. november
2
2005. évi.....törvény
a szövetkezetekről
Az Országgyűlés
-	kiindulva az Alkotmány 12. §-ából, amely szerint az állam támogatja az
önkéntes társuláson alapuló szövetkezeteket,
-	felismerve, hogy a szövetkezeti forma nagymértékben képes társadalmi
erőforrásokat mozgásba hozni, az elkülönült gazdasági szereplők helyzetét
megerősíteni, közösségi szükségleteket kielégíteni, ösztönözni kívánja a
szövetkezést és állami eszközökkel támogatást kíván nyújtani a szövetkezeti
mozgalom továbbfejlődéséhez,
a következő törvényt alkotja:
I.	Fejezet
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
A törvény alkalmazási köre
1.	§ (1) Ez a törvény szabályozza a Magyar Köztársaság területén székhellyel
rendelkező szövetkezetek alapítását, szervezetét, működését, felelősségét, egyesülését,
szétválását, gazdasági társasággá való átalakulását, jogutód nélküli megszűnését,
valamint tagjainak jogait, kötelezettségeit.
(2) Ez a törvény szabályozza a szövetkezeti szövetségek létesítésének
szövetkezeteket érintő szabályait.
2.	§ (1) A biztosító szövetkezetekre és a szövetkezeti formában működő
pénzügyi intézményekre e törvény rendelkezéseit a külön törvényekben meghatározott
eltérésekkel és kiegészítésekkel kell alkalmazni.
(2) A lakásszövetkezetekről külön törvény rendelkezik.
3.	§ A szövetkezetnek és tagjainak e törvényben nem szabályozott vagyoni és
személyi viszonyaira a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseit kell alkalmazni.
3
4.	§ A szövetkezeteknél foglalkoztatott munkavállalók jogaira és
kötelezettségeire, valamint a munkaügyi kapcsolatokra a Munka Törvénykönyve
rendelkezéseit kell alkalmazni.
5.	§ A szövetkezet alapítása és működése során e törvény rendelkezéseitől csak
akkor lehet eltérni, ha az eltérést e törvény megengedi.
6.	§ A külföldi székhellyel alapított szövetkezetet - a külön törvényben
meghatározott rendelkezések szerint Magyarországon bejegyzett fióktelepe által
folytatott üzletszerű gazdasági tevékenysége során - az e törvény szerint alapított
szövetkezetekkel azonos jogok illetik meg, illetőleg kötelezettségek terhelik.
A szövetkezet fogalma
7.	§ A szövetkezet az alapszabályban meghatározott összegű részjegytőkével
alapított, a nyitott tagság és a változó tőke elvei szerint működő, jogi személyiséggel
rendelkező szervezet, amelynek célja a tagjai gazdasági, valamint más társadalmi
(kulturális, oktatási, szociális, egészségügyi) szükségletei kielégítésének elősegítése.
A szociális szövetkezet fogalma
8.	§ (1) A szociális szövetkezet a 7. §-ban foglaltaknak megfelelő olyan
szövetkezet,
a)	amelynek célja munkanélküli, illetőleg szociálisan hátrányos helyzetben lévő
tagjai számára munkafeltételek teremtése, valamint szociális helyzetük javításának
egyéb módon történő elősegítése;
b)	amely iskolaszövetkezetként működik.
(2)	A szociális szövetkezetnek a nevében viselnie kell a szociális szövetkezet
megnevezést.
Jognyilatkozatokkal kapcsolatos rendelkezések
9.	§ (1) Az e törvényben előírt jognyilatkozatokat és határozatokat írásban vagy
más bizonyítható módon kell a címzett tudomására hozni, megtenni, illetve meghozni.
Ha e törvény valamely nyilatkozat megtételére vagy cselekmény elvégzésére határidőt
nem állapít meg, a nyilatkozatot vagy a cselekményt haladéktalanul meg kell tenni,
illetve haladéktalanul a címzett tudomására kell hozni.
(2)	Ha az iratot postán küldték el, azt a tértivevényen feltüntetett időpontban,
ajánlott küldemény esetében pedig - az ellenkező bizonyításáig - a feladástól
számított ötödik munkanapon a belföldi címzetthez megérkezettnek kell tekinteni.
4
(3)	Az alapszabály előírhatja a tagsági jogok elektronikus iratokkal,
elektronikus ügyintézés útján történő gyakorlásának módját és feltételeit. Tilos az
elektronikus ügyintézés olyan módon történő alkalmazása, amely a tagok számára a
joggyakorlást megnehezíti, vagy ellehetetleníti.
II.	Fejezet
SZÖVETKEZET ALAPÍTÁSA
A szövetkezet alapításának személyi feltételei
10.	§ (1) Szövetkezetet - ha törvény eltérően nem rendelkezik - legalább hét
alapító tag, részjegy jegyzésének kötelezettségével alapíthat.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott alapító tagok belföldi és külföldi
természetes személyek, jogi személyek, valamint jogi személyiség nélküli gazdasági
társaságok lehetnek.
(3)	A jogi személyek és jogi személyiség nélküli gazdasági társaság tagok
együttesen nem haladhatják meg a taglétszám egyharmadát.
(4)	Szociális szövetkezetnek - az (5) bekezdésben foglalt kivétellel - csak
természetes személy tagjai lehetnek.
(5)	Iskolaszövetkezet alapításához az oktatási intézmény alapító tagsága
szükséges.
(6)	Természetes személyként szövetkezeti tag az lehet, aki
a)	18. életévét betöltötte;
b)	14. életévét betöltötte és a nyilatkozata érvényességéhez rendelkezésre áll a
törvényes képviselőjének hozzájáruló nyilatkozata.
(7)	Tilos tagokat nyilvános felhívás útján gyűjteni.
Alakuló közgyűlés
11.	§ (1) A szövetkezet alapítását az alapító tagok részvételével tartott alakuló
közgyűlés határozza el.
(2)	Az alakuló közgyűlés
a)	megválasztja a levezető elnököt, a jegyzőkönyvvezetőt és a jegyzőkönyv két
hitelesítőjét;
b)	kimondja a szövetkezet megalakulását;
5
c)	elfogadja a szövetkezet alapszabályát;
d)	megállapítja, hogy a tagok az alapszabályban meghatározott részjegytőke
teljesítésére kötelezettséget vállaltak;
e)	megválasztja a szövetkezet ügyvezető elnökét vagy igazgatóságának elnökét
és tagjait;
f)	megválasztja a szövetkezet felügyelő bizottságának tagjait;
g)	megválasztja a szövetkezet könyvvizsgálóját, ha könyvvizsgáló működése a
számviteli törvény vagy az alapszabály rendelkezései szerint kötelező;
h)	megállapítja az e), f), g) pontban említettek díjazását.
(3)	Az alakuló közgyűlés a határozatait
a)	egyszerű szótöbbséggel hozza, az alapszabály elfogadásához azonban
valamennyi alapító tag egyetértő szavazatára van szükség;
b)	nyílt szavazással hozza meg, az igazgatóság elnökének, tagjainak (ügyvezető
elnökének) és a felügyelő bizottság tagjainak megválasztása azonban titkos
szavazással történik.
(4)	A részjegy pénzbeni ellenértékének alapításkori hányadát a bankszámlára
történő befizetéssel, az alapítást követően pedig házipénztárba vagy bankszámlára való
befizetéssel kell teljesíteni.
12.	§ Az alakuló közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, melyet a levezető
elnök, a jegyzőkönyvvezető, valamint a jegyzőkönyv két hitelesítője ír alá.
13.	§ (1) Az alakuló közgyűlésen elfogadott alapszabályt minden tagnak alá kell
írnia. Az alapszabály későbbi módosítását - a tagok aláírása nélkül - jegyzőkönyvbe
lehet foglalni.
(2) Az alapszabályt és annak módosítását közokiratba vagy ügyvéd
(jogtanácsos) által ellenjegyzett okiratba kell foglalni. Ezt a szabályt kell alkalmazni a
jegyzőkönyvbe foglalt alapszabály módosítás esetén is.
Az alapszabály
14.	§ (1) Az alapszabály a szövetkezet szervezetének, működésének és
gazdálkodásának alapokmánya.
(2)	Az alapszabálynak tartalmaznia kell:
a)	a szövetkezet célját;
b)	a szövetkezet cégnevét, székhelyét, főtevékenységét, továbbá azokat a
tevékenységeket, amelyek végzéséhez hatósági engedélyre van szükség;
c)	a részjegytőke alapításkori nagyságát;
d)	a tagok jogait és kötelezettségeit;
e)	a tagok által biztosítandó részjegy névértékének megfelelő vagyoni
hozzájárulást, rendelkezésre bocsátásának módját és idejét;
6
f)	a szövetkezet szervezetét;
g)	a közösségi alapra vonatkozó szabályokat;
h)	a közgyűlés hatáskörét, összehívásának módját, a szavazati jog
gyakorlásának feltételeit és módját;
i)	az igazgatóság létszámát, hatáskörét, az első igazgatóság tagjainak nevét és
lakóhelyét, az igazgatóság első elnökének nevét és lakóhelyét (ügyvezető elnök
választása esetén a nevét és lakóhelyét);
j) a felügyelő bizottság első tagjainak nevét és lakóhelyét;
k) a szövetkezet működésének időtartamát, ha határozott időre alapítják;
l) a kilépés bejelentésének feltételeit;
m) a volt taggal (örökösével, jogutódával) való elszámolás szabályait;
n) a szövetkezet képviseletének és cégjegyzésének módját;
o)	mindazt, amit e törvény kötelezően előír.
A szövetkezet nyilvántartásba vétele
15.	§ (1) A szövetkezet alapítását az alapszabály elfogadásától számított 30
napon belül - bejegyzés és közzététel céljából - be kell jelenteni a szövetkezet
székhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) bírósághoz, mint cégbírósághoz (a
továbbiakban: cégbíróság). A szövetkezet a cégbejegyzés iránti kérelem benyújtását
követően végezhet gazdasági tevékenységet.
(2)	A tagok a részjegytőke alapszabályban meghatározott mértékét, de legalább
harminc százalékát az alapítást követő 8 napon belül kötelesek befizetni, illetőleg a
nem pénzbeli hozzájárulás teljes egészét szolgáltatni kell. A szövetkezetet csak a
befizetési (szolgáltatási) kötelezettség teljesítését követően szabad bejegyezni. Aki e
kötelezettségét határidőben nem teljesíti, nem válik a szövetkezet tagjává. A
cégbejegyzés során e személyt figyelmen kívül kell hagyni.
(3)	A szövetkezet - külön törvényben foglalt feltételek szerint - a
cégnyilvántartásba történő bejegyzéssel jön létre.
(4)	Ha a bíróság a szövetkezet bejegyzési kérelmét jogerősen elutasítja, a
szövetkezet köteles a gazdasági tevékenységét megszüntetni. A tagok a szövetkezet
jogutód nélküli megszűnésére irányadó szabályok szerint kötelesek helytállni.
(5)	Ha valamely tevékenység folytatását jogszabály - ide nem értve az
önkormányzati rendeletet - hatósági engedélyhez (működési engedély) köti, a
szövetkezet e tevékenységét csak az engedély birtokában kezdheti meg, illetve
végezheti.
(6)	Képesítéshez kötött tevékenységet, ha jogszabály - ide nem értve az
önkormányzati rendeletet - kivételt nem tesz, szövetkezet csak akkor folytathat, ha e
tevékenységben személyesen közreműködő tagjai, munkavállalói, illetve a társasággal
kötött tartós polgári jogi szerződés alapján a társaság javára tevékenykedők között
7
legalább egy olyan személy van, aki a jogszabályokban foglalt képesítési
követelményeknek megfelel.
16.	§ (1) Azok, akik a cégbejegyzés megtörténte előtt saját nevükben, de a
szövetkezet javára eljártak, korlátlanul és egyetemlegesen felelnek a vállalt
kötelezettségekért. A felelősség kizárása vagy korlátozása harmadik személlyel
szemben hatálytalan.
(2) A cégbejegyzést megelőzően az (1) bekezdés szerint vállalt
kötelezettségekért fennálló felelősség megszűnik, ha a szövetkezet közgyűlése a
kötelezettségvállalást utólag jóváhagyja.
Törvényességi felügyelet
17.	§ A szövetkezet törvényességi felügyeletét a szövetkezet székhelye szerint
illetékes cégbíróság látja el, külön törvény rendelkezései szerint.
Határozatok bírósági felülvizsgálata
18.	§ (1) Bármely tag kérheti a bíróságtól a szövetkezet, illetőleg annak
testületei által hozott olyan határozat felülvizsgálatát, amely e törvény
rendelkezéseibe, más jogszabályba vagy a szövetkezet alapszabályába ütközik.
(2)	A határozat felülvizsgálatára irányuló keresetet a határozathozatalról való
tudomásszerzéstől számított harminc napos jogvesztő határidő alatt kell megindítani a
szövetkezet ellen, a szövetkezet székhelye szerinti megyei (fővárosi) bíróságnál. A
keresetindításnak - a tag kizárását kimondó határozat esetét kivéve - nincs halasztó
hatálya, de a bíróság a határozat végrehajtását felfüggesztheti.
(3)	A határozat felülvizsgálata nyomán hozott bírósági határozat hatálya azokra
a tagokra is kiterjed, akik a bírósági eljárásban nem vettek részt.
Szövetkezeti jogviták
19.	§ (1) Szövetkezeti jogvitának minősül
a)	a szövetkezet és tagjai - ideértve a kizárt vagy a szövetkezettől egyébként
megvált korábbi tagot is - közötti, e minőségükből adódó valamennyi jogvita,
valamint
b)	a tagok egymás közötti jogviszonyában az alapszabállyal kapcsolatban vagy
a szövetkezet működésével összefüggésben keletkezett jogvita.
(2)	Amennyiben a szövetkezeti jogvita peres útra tartozik,
a)	az (1) bekezdés a) pontjában említett jogvitában a tagok meghatározott
állandó vagy eseti választottbíráskodást köthetnek ki az alapszabályban;
8
b)	az (1) bekezdés b) pontjában említett jogvitát - ha az érintett felek legalább
egyike gazdasági társaság - megállapodással, a megállapodásuk szerinti állandó vagy
eseti választottbíróság elé vihetik.
III.	Fejezet
A SZÖVETKEZET ÖNKORMÁNYZATI SZERVEI
A közgyűlés
20.	§ (1) A szövetkezet legfőbb önkormányzati szerve a tagok összességéből
álló közgyűlés.
(2)	A közgyűlés hatáskörébe tartozik:
a)	az alapszabály módosítása;
b)	az igazgatóság elnökének és tagjainak (ügyvezető elnökének), valamint a
felügyelő bizottság tagjainak megválasztása, visszahívása, tiszteletdíjuk
megállapítása;
c)	a könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása, díjazásának megállapítása;
d)	a szövetkezeti vagyon egy részének közösségi alappá történő minősítése;
e)	a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadása, döntés az adózott
eredmény felhasználásáról;
f)	az alapszabályban meghatározott esetekben a tag kizárása, illetőleg a tagot
kizáró határozat felülvizsgálata;
g)	döntés a szövetkezet vezető tisztségviselője elleni kártérítési per
megindításáról;
h)	döntés szövetkezeti szövetségbe történő belépésről, illetőleg az abból
történő kilépésről;
i)	döntés a szövetkezet egyesüléséről, szétválásáról, gazdasági társasággá
történő átalakulásáról, valamint jogutód nélküli megszűnéséről;
j) döntés a csődeljárás iránti kérelem benyújtásáról, valamint csődegyezség
jóváhagyásáról;
k) döntés a szövetkezet felszámolásának kezdeményezéséről, valamint a
felszámolási eljárás során kötött egyezség jóváhagyásáról;
l)	döntés befektető tagok felvételéről. Ennek során a befektető taggal meg kell
állapodni a befektető tagi jogviszony megszűnése esetén az elszámolás
módjáról;
m) döntés pótbefizetés elrendeléséről;
n) a részjegyek névértékének megváltoztatása;
o) mindaz, amit törvény vagy alapszabály a közgyűlés hatáskörébe utal.
(3)	Ha a szövetkezetnél küldöttgyűlés is működik, a küldöttgyűlés hatáskörére
vonatkozó alapszabályi rendelkezések és a (2) bekezdés i), k), l), m) és n) pontjaiban
9
megjelölt ügyek kivételével minden más ügy eldöntését az alapszabály a küldöttgyűlés
hatáskörébe utalhatja.
(4)	A közgyűlést szükség szerint, de évente legalább egyszer össze kell hívni
(rendes közgyűlés).
(5)	Kötelező a közgyűlés soron kívüli összehívása (rendkívüli közgyűlés), ha
a)	olyan ügyről kell határozni, amely a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe
tartozik, és a késedelmes döntés a szövetkezet működőképességét veszélyeztetné,
illetve a szövetkezet jogszabályban vagy az alapszabályban előírt kötelezettségének
megsértésével járna;
b)	a tagok legalább tíz százaléka, vagy a felügyelő bizottság írásban, az ok
megjelölésével indítványozza.
(6)	A közgyűlést (küldöttgyűlést) - ha az alapszabály eltérő helyet nem állapít
meg - a szövetkezet székhelyén kell megtartani.
21.	§ (1) A közgyűlést - ha e törvény másként nem rendelkezik - az
igazgatóság hívja össze.
(2)	A közgyűlést (rendkívüli közgyűlést) - a napirend közlésével - a megjelölt
időpont előtt legalább 15 nappal, írásban kell összehívni. Ha az alapszabály lehetővé
teszi, a közgyűlést hirdetményi úton is össze lehet hívni, meghatározva a hirdetmény
közzétételének helyét és idejét.
(3)	A közgyűlési meghívónak vagy hirdetménynek tartalmaznia kell:
a)	a szövetkezet cégnevét és székhelyét;
b)	a közgyűlés időpontját és helyét;
c)	részközgyűlések tartása esetén az erre a körülményre történő utalást;
d)	a közgyűlés napirendjét;
e)	határozatképtelenség esetére a megismételt közgyűlés időpontját, helyét és az
eltérő határozatképességi szabályokra vonatkozó figyelemfelhívást;
f)	a közgyűlés későbbi időpontban történő esetleges folytatásának időpontját.
(4)	A közgyűlés napirendi pontjaival kapcsolatos iratokat a tagoknak meg kell
küldeni.
22.	§ (1) A tagok legalább tíz százalékának írásbeli indítványára bármely ügyet
napirendre kell venni. Az indítványt legkésőbb a közgyűlés megtartását 8 nappal
megelőzően kell benyújtani az igazgatóságnak. Az így kiegészített napirendet a
tagoknak a közgyűlés időpontját legalább 3 nappal megelőzően meg kell küldeni.
(2)	A közzétett (kiegészített) napirenden nem szereplő ügyben - a (4)
bekezdésben foglalt kivétellel - a közgyűlés nem hozhat döntést.
10
(3)	A közgyűlés napirendjére javasolt ügyekre vonatkozóan az igazgatóság
minden tagnak köteles felvilágosítást adni.
(4)	Ha a közgyűlésen valamennyi szövetkezeti tag jelen van és egyhangúlag
hozzájárul, a közgyűlés új napirendi pontot is felvehet a napirendre.
23.	§ (1) A közgyűlésre minden tagot meg kell hívni. A tag a szövetkezet
testületeitől és vezető tisztségviselőitől felvilágosítást kérhet. A tag joga, hogy a
közgyűlésen napirendre vett ügyekkel összefüggésben indítványt tegyen és szavazzon.
A közgyűlésen minden tagnak egy szavazata van.
(2)	Nem gyakorolhatja szavazati jogát az a tag, aki az alapszabályban előírt,
esedékes vagyoni hozzájárulását nem teljesítette.
(3)	A szövetkezettel munkaviszonyban álló személyek képviseletét ellátó
testületek, illetőleg érdekképviseleti szervezetek képviselői a közgyűlésen
tanácskozási joggal vehetnek részt.
24.	§ (1) A közgyűlés határozatképes, ha azon a szövetkezeti tagok több mint a
fele jelen van.
(2)	A tag képviselő útján is gyakorolhatja tagsági jogait. Nem lehet képviselő az
igazgatóság és a felügyelő bizottság elnöke vagy tagja, valamint más, az
alapszabályban meghatározott tisztséget betöltő személy, továbbá a könyvvizsgáló. A
meghatalmazást közokirattal vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal kell igazolni.
A képviselő a közgyűlésen több tag képviseletére is jogosult. Az alapszabály határozza
meg az egy képviselő által képviselhető tagok számát, azonban az nem haladhatja meg
a szövetkezeti tagok 10 %-át. Az alapszabály erre vonatkozó rendelkezése hiányában a
képviselő egy tag képviseletére jogosult.
(3)	Ha a közgyűlés határozatképtelen, a nyolc napon belüli időpontra, azonos
napirenddel összehívott újabb közgyűlés a megjelent tagok számára tekintet nélkül
határozatképes. A megismételt közgyűlés csak az eredeti napirendre felvett
kérdésekben hozhat határozatot, de nem dönthet a 20. § (2) bekezdése i) és k)
pontjaiban foglalt kérdésekről.
(4)	Ha a közgyűlési meghívó vagy hirdetmény ezt tartalmazza, a közgyűlés
határozhat arról, hogy a napirendre vett kérdésben a közgyűlést későbbi időpontban
folytatja. Az így megtartott közgyűlésen más kérdés nem vehető napirendre.
25.	§ (1) A közgyűlés a határozatait - ha az alapszabály nagyobb arányról nem
rendelkezik - a jelenlévő tagok egyszerű szótöbbségével hozza, a (2) bekezdésben
foglalt eltéréssel.
(2)	A szavazatok kétharmadát kitevő szavazattöbbség szükséges a 20. § (2)
bekezdésének k), l), m) pontjaiban meghatározott ügyekben, az a), i) és n) pontjában
11
foglalt határozathoz pedig a szövetkezet összes tagja kétharmadának szavazata
szükséges.
(3)	A közgyűlés a határozatokat nyílt szavazással hozza meg, a vezető
tisztségviselők és a felügyelő bizottság tagjai megválasztására és visszahívására
vonatkozó határozatok kivételével, amelyekben titkos szavazással dönt.
26.	§ (1) A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvnek
tartalmaznia kell:
a)	a közgyűlés megtartásának helyét, időpontját, a levezető elnök, a
jegyzőkönyvvezető, valamint a jegyzőkönyv hitelesítésére megválasztott tagok nevét;
b)	a közgyűlés határozatképességének megállapításához szükséges adatokat;
c)	a közgyűlés napirendjének megállapítását, illetőleg azoknak az ügyeknek a
számbavételét, amelyeket az erre vonatkozó indítvány ellenére nem vettek napirendre;
d)	a közgyűlés által meghozott döntéseket, illetőleg a szavazás eredményére
vonatkozó adatokat;
e)	a közgyűlés által elutasított javaslatokat, az ezekre vonatkozó szavazás
eredményét;
f)	azokat a nyilatkozatokat, amelyeknek a jegyzőkönyvbe vételét kérték.
(2)	A jegyzőkönyv mellékletét képezik a jelenléti ív, valamint a képviseleti
meghatalmazásokat tartalmazó okiratok.
(3)	A jegyzőkönyvet az alapszabályban meghatározott módon megválasztott
levezető elnök, a jegyzőkönyvvezető és a jegyzőkönyvet hitelesítő két szövetkezeti tag
írja alá.
(4)	Bármely tag kérheti az igazgatóságtól a közgyűlési jegyzőkönyv
kivonatának vagy másolatának a kiadását.
(5)	Az alapszabály lehetővé teheti, hogy a tagok - közgyűlés összehívása nélkül
-	írásban szavazzanak, ha a döntés ilyen módon is meghozható. Ebben az esetben az
alapszabályban kell meghatározni az írásbeli szavazás eljárási szabályait, valamint azt
a módot, ahogyan a tagok a döntésről és annak időpontjáról tájékoztatást kapnak.
(6)	Nem lehet írásban szavazni a 20. § (2) bekezdése a), b), i), k), l) m) és n)
pontjaiban meghatározott kérdésekben.
(7)	Az (1) - (4) bekezdésben foglaltakat részközgyűlés, illetőleg küldöttgyűlés
megtartása esetén is alkalmazni kell.
A részközgyűlés
27.	§ (1) Az alapszabály közgyűlés megtartása helyett részközgyűlések tartását
írhatja elő, ha a szövetkezeti tagok száma az ötszáz főt meghaladja, vagy a tagok
12
lakóhelye, munkahelye vagy más, az alapszabályban meghatározott szempont ezt
indokolja. A részközgyűlési körzeteket, valamint a részközgyűlések megtartásának
helyét az alapszabályban kell megállapítani.
(2)	A különböző helyre és időpontra is összehívható részközgyűléseket azonos
napirenddel kell megtartani; a közgyűlés döntéseit a részközgyűléseken leadott
szavazatok összesítésével az igazgatóság állapítja meg.
(3)	Az így meghozott határozatokat a tagokkal - az összesítést követő 15 napon
belül - az alapszabályban meghatározott módon közölni kell.
(4)	A részközgyűlésre egyebekben a közgyűlésre vonatkozó szabályokat kell
alkalmazni.
A küldöttgyűlés
28.	§ (1) Ha a szövetkezet tagjainak száma az ötszáz főt meghaladja, az
alapszabály küldöttgyűlés működését írhatja elő. Ebben az esetben az alapszabály
meghatározza a küldötteknek a taglétszámhoz viszonyított arányát, megválasztásuk
módját és megbízatásuk időtartamát, annak figyelembevételével, hogy a küldöttek
létszáma ötvennél kevesebb nem lehet.
(2)	Részközgyűlések rendszeresítése esetében a küldöttgyűlés küldötteit a
részközgyűléseken részt vevő tagok választják.
(3)	A küldöttgyűlésen - tanácskozási joggal - a szövetkezet bármely más tagja
részt vehet.
(4)	A küldöttgyűlés hatáskörére és eljárására egyebekben a közgyűlésre
vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy:
a)	a határozatképességhez legalább a küldöttek kétharmadának a jelenléte
szükséges;
b)	az írásbeli szavazás nem alkalmazható;
c)	határozatképtelenség esetén 15 napon belül újabb küldöttgyűlést kell
összehívni, amelyen a határozatképesség megállapításánál az a) pontban foglaltakat
kell alkalmazni.
A szövetkezet vezető tisztségviselői
29.	§ (1) A szövetkezet vezető tisztségviselői: az igazgatóság elnöke és tagjai,
illetőleg az ügyvezető elnök.
13
(2)	Vezető tisztségviselőnek csak nagykorú természetes személy választható,
ide értve a jogi személy, illetőleg jogi személyiség nélküli gazdasági társasági tagokat
a szövetkezetnél képviselő természetes személyeket is.
(3)	A vezető tisztségviselői megbízás az érintett személy által való elfogadással
jön létre. A vezető tisztségviselő a szövetkezet belső működése körében a
szövetkezettel, illetve annak szerveivel, valamint más tisztségviselőivel kapcsolatos
feladatait csak személyesen láthatja el, képviseletnek nincs helye.
30.	§ Nem lehet vezető tisztségviselő:
a)	aki nem tagja a szövetkezetnek, illetőleg nem a jogi személy (jogi
személyiség nélküli gazdasági társaság) tag képviselője. Ez alól az alapszabály kivételt
tehet, ha a szövetkezet főtevékenysége különleges szakértelmet feltételező irányítást
igényel;
b)	akit a bíróság cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alá
helyezett;
c)	akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen végrehajtható
szabadságvesztésre ítéltek, mindaddig, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos
jogkövetkezmények alól nem mentesült;
d)	akit valamely foglalkozástól jogerős ítélettel eltiltottak, az ítélet hatálya alatt,
az abban megjelölt tevékenységet, főtevékenységként folytató szövetkezetnél;
e)	aki olyan szövetkezetben vagy gazdasági társaságnál, amelyet a
cégjegyzékből megszüntetési eljárás során töröltek, a törlést megelőző két éven belül
vezető tisztségviselő volt, a törlést követő két évig;
f)	aki olyan szövetkezetben vagy gazdasági társaságnál, amelyet felszámolási
eljárás folytán megszüntettek, a felszámolást megelőző két évben vezető tisztségviselő
volt, a felszámolás befejezésétől számított két évig;
g)	aki az alapszabályban előírt szakmai követelményeknek nem felel meg.
31.	§ (1) A szövetkezet igazgatóságának elnöke és tagja, illetőleg az ügyvezető
elnök nem lehet egyidejűleg a felügyelő bizottság tagja.
(2)	Nem lehetnek egyidejűleg a szövetkezet igazgatóságának és felügyelő
bizottságának tagjai azok, akik egymásnak a Ptk. 685. § (b) pontja szerinti közeli
hozzátartozói.
(3)	A közgyűlés az igazgatóság működésének felfüggesztése esetén kijelölheti a
felügyelő bizottság egyik tagját arra, hogy ellássa az igazgatóság ügyvezetési
feladatait. Az igazgatóság hatáskörében eljáró felügyelő bizottsági tag ezen időszakban
a felügyelő bizottság munkájában nem vehet részt.
(4)	Az alapszabály az összeférhetetlenség további eseteit is meghatározhatja.
32.	§ A szövetkezet vezető tisztségviselője nem lehet vezető tisztségviselő a
szövetkezettel azonos főtevékenységet végző gazdasági társaságban, szövetkezetben.
Az alapszabály ettől eltérhet.
14
33.	§ (1) A vezető tisztségviselők az ilyen tisztséget betöltő személyektől
általában elvárható gondossággal, a szövetkezet érdekeinek elsődlegessége alapján
kötelesek ellátni feladataikat. A jogszabályok, az alapszabály, a közgyűlés által hozott
határozatok, illetőleg kötelességeik vétkes megszegésével a szövetkezetnek okozott
kárért a polgári jog általános szabályai szerint egyetemlegesen felelnek a
szövetkezettel szemben, akkor is, ha a szövetkezettel munkaviszonyban állnak.
(2)	Nem terheli az (1) bekezdés szerinti felelősség azt a vezető tisztségviselőt,
aki a határozat ellen szavazott, vagy az intézkedés ellen tiltakozott, és tiltakozását a
felügyelő bizottságnak bejelentette.
(3)	A szövetkezet fizetésképtelenségével fenyegető helyzet bekövetkeztét
követően a vezető tisztségviselők ügyvezetési feladataikat a szövetkezet hitelezői
érdekeinek elsődlegessége alapján kötelesek ellátni. Külön törvény e követelmény
vétkes megszegése esetére, ha a szövetkezet fizetésképtelenné vált, előírhatja a vezető
tisztségviselők hitelezőkkel szembeni helytállási kötelezettségét.
34.	§ (1) Megszűnik a vezető tisztségviselő megbízatása
a)	a megbízatás időtartamának lejártával;
b)	a vezető tisztségviselő halálával;
c)	lemondással;
d)	a közgyűlés általi - indokolási kötelezettség nélküli - visszahívással;
e)	a tagsági jogviszony megszűnésével, kivéve, ha a tisztség ellátásához tagsági
jogviszony nem szükséges.
(2)	Megszűnik a vezető tisztségviselő megbízatása akkor is, ha az
összeférhetetlenséget vagy kizáró okot annak felmerülésétől számított harminc napon
belül nem szünteti meg.
(3)	A vezető tisztségviselő a tisztségéről bármikor lemondhat. Ha a szövetkezet
működőképessége szükségessé teszi, a lemondás legkésőbb a bejelentésétől számított
60. napon válik hatályossá. A lemondás hatályának időpontját - az előbbi időkereten
belül - a felügyelő bizottság állapítja meg.
(4)	A lemondás hatályossá válásáig a vezető tisztségviselő köteles a
halaszthatatlan döntéseket meghozni.
Az igazgatóság
35.	§ (1) A szövetkezet ügyvezetését és képviseletét az alapszabályban
meghatározott létszámú, de legalább három tagú igazgatóság végzi. Ötven főnél kisebb
taglétszámú szövetkezetben az alapszabály igazgatóság helyett ügyvezető elnöki
tisztséget rendszeresíthet, aki az igazgatóság hatáskörében jár el.
15
(2)	Az igazgatóság tagjait és közülük az elnököt (aki egyben a szövetkezet
elnöke) a közgyűlés az alapszabály rendelkezése szerint határozott vagy határozatlan
időre választja.
(3)	Az igazgatóság elnöke és tagjai (az ügyvezető elnök) tekintetében a
munkáltatói jogokat a közgyűlés gyakorolja. Az igazgatóság határozatképes, ha a
tagok kétharmada, de legalább három fő jelen van. Határozatait a jelenlévők egyszerű
többségével hozza meg. Az igazgatóság üléseit az elnök vagy az általa megbízott
igazgatósági tag hívja össze.
36.	§ (1) Az igazgatóság jogait és feladatait testületként gyakorolja.
(2)	Az igazgatóság hatáskörébe tartozik a döntés mindazokban az ügyekben,
amelyeket törvény vagy az alapszabály nem utal a közgyűlés vagy a felügyelő
bizottság hatáskörébe.
(3)	Az igazgatóság gondoskodik a közgyűlés összehívásáról, valamint a
közgyűlési döntések előkészítéséről és végrehajtásáról.
(4)	Az igazgatóság köteles a tevékenységéről, a szövetkezet vagyoni
helyzetéről, üzletpolitikájáról az alapszabályban meghatározott gyakorisággal, de
legalább évente egy alkalommal a közgyűlésnek és három havonként a felügyelő
bizottságnak beszámolni.
(5)	Az igazgatóság köteles szabályzatot elfogadni a munkáltatói jogok
gyakorlásáról.
A felügyelő bizottság
37.	§ (1) A közgyűlés az alapszabályban meghatározott létszámú, de legalább
három tagú felügyelő bizottságot hoz létre, amelynek tagjait a közgyűlés az
alapszabály rendelkezése szerint határozott vagy határozatlan időre választja.
(2)	A felügyelő bizottság tagjai tekintetében a 29. § (2) és (3) bekezdését,
valamint a 30. § b), c) és d) pontjában foglaltakat alkalmazni kell.
38.	§ A felügyelő bizottság az elnökét maga választja meg a tagjai közül.
39.	§ (1) A felügyelő bizottság
a)	a szövetkezet szerveinek működésével és a gazdálkodással kapcsolatos
bármely ügyet megvizsgálhat, a szövetkezet irataiba betekinthet;
b)	felhívhatja az igazgatóságot, hogy az a jogszabályoknak, az alapszabálynak
vagy más szabályzatnak megfelelően járjon el;
c)	indítványozhatja az igazgatóság egészének vagy egyes tagjainak a
visszahívását, felelősségre vonását, továbbá a közgyűlés összehívását;
16
d)	összehívhatja a közgyűlést, ha az igazgatóság nem tesz eleget erre vonatkozó
kötelességének;
e)	az igazgatóság jogszabályba ütköző vagy a szövetkezet érdekeit súlyosan
sértő működése esetén haladéktalanul összehívja a közgyűlést;
f)	a számviteli törvény szerinti beszámoló alapján véleményt nyilvánít a
közgyűlés részére a szövetkezet gazdálkodásáról; e nélkül a számviteli törvény szerinti
beszámoló tárgyában érvényes határozat nem hozható;
g)	javaslatot tesz a közgyűlésnek a vezető tisztségviselők díjazásának
megállapítására;
h)	büntető feljelentést tesz a szövetkezet vezető tisztségviselője ellen.
(2)	A felügyelő bizottság határozatképes, ha a tagjainak kétharmada, de
legalább három fő jelen van. Határozatait a jelenlévők egyszerű többségével hozza
meg.
(3)	A felügyelő bizottság üléseit az elnök vagy az általa megbízott tag hívja
össze.
(4)	A felügyelő bizottság az ügyrendjét maga állapítja meg és azt a közgyűlés
hagyja jóvá.
40.	§ (1) A felügyelő bizottság a vezető tisztségviselőktől, a tagoktól, a
munkavállalóktól a szövetkezet tevékenységéről felvilágosítást kérhet. A felvilágosítás
megadása nem tagadható meg. Az indokolatlanul késedelmes tájékoztatásból eredő
kárért az érintett felel.
(2)	A felügyelő bizottság elnöke vagy az általa megbízott bizottsági tag a
szövetkezet bármely testületének ülésén tanácskozási joggal részt vehet.
(3)	A szövetkezet testületei és vezető tisztségviselői kötelesek a felügyelő
bizottság indítványairól az alapszabályban meghatározott időn belül határozni, illetve
állást foglalni.
(4)	A felügyelő bizottság a tevékenységéről legalább évente egyszer beszámol a
közgyűlésnek.
A könyvvizsgáló
41.	§ (1) A szövetkezet közgyűlése - ha a számviteli törvény szerint
könyvvizsgáló alkalmazása kötelező vagy az alapszabály előírja - határozott vagy
határozatlan időre könyvvizsgálót választ. Megbízatásának időtartama nem lehet
rövidebb, mint a szövetkezet számviteli törvény szerinti beszámolóját tárgyaló
következő közgyűlésig terjedő időtartam.
17
(2)	Könyvvizsgálóvá az választható, aki az erre vonatkozó jogszabályok szerint
a könyvvizsgálók nyilvántartásában szerepel. Ha a könyvvizsgáló gazdálkodó
szervezet, meg kell jelölnie azt a tagját, vezető tisztségviselőjét vagy munkavállalóját,
aki a könyvvizsgálatért személyében is felelős. A személyében felelős könyvvizsgáló
helyettesítésére - tartós távolléte esetére - helyettes könyvvizsgáló is kijelölhető.
(3)	Nem lehet a (2) bekezdés szerinti könyvvizsgáló a szövetkezet tagja és
vezető tisztségviselője, valamint ezeknek a Ptk. 685. §-ának b) pontja szerinti közeli
hozzátartozója, a szövetkezet munkavállalója, továbbá valamennyien e minőségük
megszűnésétől számított 3 évig.
(4)	A könyvvizsgálóval a megválasztását követő 30 napon belül a szövetkezet
igazgatósága szerződést köt a könyvvizsgálói feladatok ellátására. A határidő
eredménytelen elteltével a könyvvizsgáló megválasztása hatálytalanná válik.
(5)	A könyvvizsgáló feladata, hogy gondoskodjon a számviteli törvényben
meghatározott könyvvizsgálat elvégzéséről és ennek során mindenekelőtt annak
megállapításáról, hogy a szövetkezet számviteli törvény szerinti beszámolója
megfelel-e a jogszabályoknak, továbbá megbízható és valós képet ad-e a szövetkezet
vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetéről, működésének eredményéről.
(6)	A könyvvizsgáló nem nyújthat a szövetkezet részére olyan szolgáltatást,
amely az (5) bekezdés szerinti könyvvizsgálói feladata tárgyilagos és független módon
történő ellátását veszélyeztetheti. Külön törvény határozza meg a szövetkezet
könyvvizsgálója által végezhető kiegészítő tevékenységek körét, a szolgáltatásnyújtás
feltételeit és korlátait.
(7)	A könyvvizsgáló betekinthet a szövetkezet könyveibe, a vezető
tisztségviselőktől, a felügyelő bizottság tagjaitól és a szövetkezet munkavállalóitól
felvilágosítást kérhet, a szövetkezet bankszámláját, pénztárát, értékpapír- és
áruállományát, szerződéseit megvizsgálhatja.
(8)	A könyvvizsgáló a működése során szerzett értesüléseit üzleti titokként
köteles megőrizni.
(9)	A könyvvizsgáló a közgyűlésen köteles részt venni és részt vehet az
igazgatóság, valamint a felügyelő bizottság ülésein.
(10)	A közgyűlés a számviteli törvény szerinti beszámolóról a könyvvizsgáló
véleményének meghallgatása nélkül nem hozhat döntést. A könyvvizsgáló
visszahívására nem adhatnak alapot a könyvvizsgálói jelentésben tett megállapítások
vagy a számviteli törvény szerinti beszámolóhoz kapcsolódó könyvvizsgálói záradék
megadásának elutasítása.
(11)	Ha a könyvvizsgáló megállapítja, illetve egyébként tudomást szerez arról,
hogy a szövetkezet vagyonának jelentős csökkenése várható, illetve olyan tényt észlel,
18
amely a vezető tisztségviselők e törvényben meghatározott felelősségét vonja maga
után, köteles a közgyűlés összehívását kezdeményezni. Ha a közgyűlés a jogszabályok
által megkívánt döntéseket nem hozza meg, a könyvvizsgáló erről köteles a
törvényességi felügyeletet ellátó cégbíróságot értesíteni.
(12)	A könyvvizsgáló feladataira egyebekben a könyvvizsgálói tevékenységre
irányadó törvények rendelkezéseit kell alkalmazni.
A szövetkezet képviselete
42.	§ (1) A szövetkezetet az igazgatóság elnöke (igazgatóság hiányában: az
ügyvezető elnök), valamint az igazgatóság tagjai képviselik harmadik személyekkel
szemben, továbbá bíróságok és más hatóságok előtt.
(2)	Az igazgatóság elnökének (ügyvezető elnökének) és az igazgatóság tagjának
cégjegyzési joga önálló. Az igazgatóság által erre felhatalmazott munkavállalók
cégjegyzésének érvényességéhez két képviseleti joggal rendelkező személy együttes
aláírása szükséges.
(3)	Az alapszabályban meghatározott esetekben a közgyűlés határozata
korlátozhatja az igazgatóság képviseleti jogát, a korlátozás harmadik személyekkel
szemben hatálytalan. A korlátozás megsértéséből eredő károkért az igazgatóság tagjai
a szövetkezettel szemben egyetemlegesen felelnek.
IV.	Fejezet
A SZÖVETKEZETI TAGSÁGI JOGVISZONY
A tagsági jogviszony létrejötte
43.	§ (1) A szövetkezeti tagsági jogviszony a szövetkezet alapításakor, vagy
írásbeli kérelem alapján tagfelvétellel keletkezik.
(2)	Az alapszabály meghatározhatja a szövetkezet céljából következő azon
ismérveket, amelyek a tagfelvételi kérelmek elbírálása során irányadók.
(3)	A tagok felvételénél, továbbá a tagok jogainak és kötelességeinek
meghatározásánál az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani.
(4)	A tag kérelmében nyilatkozik arról, hogy a szövetkezet alapszabályában
foglaltakat magára nézve kötelezőnek ismeri el és vállalja a szövetkezet céljainak
megvalósításában való vagyoni és - befektető tag kivételével - személyes
közreműködést.
19
44.	§ (1) A tagfelvételről - a befektető tag kivételével - az igazgatóság dönt, a
felvételi kérelem benyújtását követő legközelebbi ülésén. A döntésről a belépni kívánó
személyt értesíteni és a közgyűlést tájékoztatni kell. Az igazgatóság a kérelem
elbírálása során vizsgálja
a)	a tagfelvétel e törvényben foglalt feltételeinek meglétét, valamint
b)	azt, hogy a kérelmező képes-e részt venni a szövetkezet tevékenységében.
(2)	A tagsági jogviszony - eltérő megállapodás hiányában - a felvételről szóló
határozat meghozatalának időpontjára visszamenő hatállyal jön létre akkor, ha a tag a
részjegy összegét vagy annak alapszabályban meghatározott hányadát a szövetkezet
részére befizette, illetőleg nem pénzbeli hozzájárulásként átadta.
(3)	A kérelmező a felvételi kérelmet elutasító döntés ellen a soron következő
közgyűléshez fordulhat.
A részjegy
45.	§ (1) A szövetkezeti tag vagyoni hozzájárulását, illetve az erre vonatkozó
kötelezettségvállalását a részjegy jeleníti meg.
(2) A részjegyen fel kell tüntetni:
a)	a szövetkezet nevét, székhelyét;
b)	a tag nevét (cégnevét), lakóhelyét (székhelyét);
c)	a tag által vállalt és teljesített vagyoni hozzájárulás összegét;
d)	a részjegy kiállításának időpontját, és a kiállítására jogosult személy
aláírását.
A tagnyilvántartás
46.	§ (1) A szövetkezet a tagokról nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a tag
nevét (cégnevét) és lakcímét (székhelyét), a tag által teljesített vagyoni hozzájárulás
összegét, valamint a tagsági jogviszony keletkezésének és megszűnésének időpontját.
A nyilvántartás - az ellenkező bizonyításig - igazolja a tagsági jogviszony
keletkezésére, fennállására és megszűnésére vonatkozó adatokat.
(2)	A nyilvántartást bárki megtekintheti, ha érdekeltségét igazolja.
A tagsági jogviszony tartalma
47.	§ (1) A tag alapvető joga, hogy
a)	részt vegyen a szövetkezet tevékenységében, személyes közreműködésének,
vagyoni hozzájárulásának és egyéb érdekeltségének megfelelően részesedjen a
gazdálkodás eredményéből;
20
b)	igénybe vegye a szövetkezet által a tagok részére rendszeresített
szolgáltatásokat, és élvezze a szövetkezés egyéb előnyeit;
c)	tanácskozási és szavazati joggal részt vegyen a közgyűlésen;
d)	tisztséget viseljen a szövetkezetben;
e)	a vezető tisztségviselőktől felvilágosítást kérjen a szövetkezetet érintő
bármely kérdésről.
(2)	A szövetkezet működésének irányítása és ellenőrzése során a tagokat - ha e
törvény eltérően nem rendelkezik - az általuk szolgáltatott vagyoni hozzájárulás
mértékére tekintet nélkül, azonos jogok illetik meg.
48.	§ A tag alapvető kötelessége, hogy
a)	teljesítse a vagyoni hozzájárulását, továbbá vállalásának megfelelően részt
vegyen a szövetkezetnek és szerveinek a tevékenységében;
b)	védje a szövetkezet vagyonát.
49.	§ (1) A tagok jogait és kötelességeit részletesen az alapszabály tartalmazza.
(2)	A tag személyes közreműködésének módját az igazgatósággal kötött tagsági
megállapodás határozza meg.
A vagyoni hozzájárulás
50.	§ (1) A szövetkezet alapszabálya határozza meg a tagok vagyoni
hozzájárulásának azt a legkisebb mértékét, amelynek teljesítése minden tag számára
kötelező.
(2)	A vagyoni hozzájárulás pénzbeli vagy nem pénzbeli lehet.
(3)	A nem pénzbeli hozzájárulás bármilyen forgalomképes vagyoni értékkel
rendelkező dolog, szellemi alkotás, valamint vagyoni értékű jog - ide értve az adós
által elismert vagy jogerős bírósági határozaton alapuló követelést is - lehet. A tag
munkavégzésre vagy más személyes közreműködésre, illetve szolgáltatás nyújtására
irányuló kötelezettségvállalását nem pénzbeli hozzájárulásként figyelembe venni nem
lehet.
(4)	A nem pénzbeli hozzájárulást nyújtó tag a hozzájárulás szolgáltatásától
számított öt éven át helytállni tartozik a szövetkezetnek azért, hogy a hozzájárulás
megjelölt értéke nem haladja meg a hozzájárulásnak a szolgáltatás idején fennállott
értékét.
51.	§ (1) A tagnak vagyoni hozzájárulásként az alapszabályban meghatározott
számú és névértékű részjegyet kell jegyeznie.
21
(2)	Alapításkor és belépéskor egy részjegy jegyzése kötelező, amelynek -
pénzbeli hozzájárulás esetén - az alapszabályban meghatározott hányadát, de legalább
harminc százalékát az alapításkor (belépéskor) be kell fizetni, nem pénzbeli
hozzájárulás esetén pedig az egészét szolgáltatni kell.
(3)	Ha a tag a részjegy névértékének megfelelő vagyoni hozzájárulás teljes
összegét belépéskor nem szolgáltatja, a fennmaradó részt az alapszabályban
meghatározott módon és időpontban - de legkésőbb a belépéstől számított egy éven
belül - köteles szolgáltatni. Alapítás esetében az egyéves időtartamot a szövetkezet
cégbejegyzésétől kell számítani.
52.	§ (1) A részjegyek névértéke csak azonos összegű lehet. A részjegy másra -
a szövetkezet tagja, valamint a szövetkezetbe tagként belépő személy kivételével -
nem ruházható át, és a szövetkezeti tagnak harmadik személlyel szemben fennálló
kötelezettsége miatt bírósági végrehajtás alá nem vonható.
(2)	A tag örököse (jogutóda) az e törvényben meghatározottak szerint kérheti a
taggá való felvételét. Felvétel hiányában vele el kell számolni.
(3)	A tagsági jogviszony megszüntetése vagy megszűnése esetén a tagot, illetve
örökösét (jogutódát), kizárólag a részjegyre jutó saját tőke lekötött tartalékkal
csökkentett összege illeti meg, abban az esetben, ha az a veszteség fedezésére nem
került felhasználásra. Az elszámolásra a tagsági jogviszony megszűnését követő,
számviteli törvény szerinti beszámolót elfogadó közgyűlés napjától számított 30 napon
belül kerül sor.
(4)	A részjegy - a közhasznú feladatot ellátó szociális szövetkezet kivételével -
a szövetkezet adózott eredményéből részesedésre jogosít.
Tagi kölcsön
53.	§ (1) A szövetkezet tagja - ha tagsági jogviszonya legalább 1 éve fennáll - a
szövetkezetnek kamatmentesen vagy kamat ellenében kölcsönt nyújthat (tagi kölcsön),
ha az alapszabályban meghatározott kötelező vagyoni hozzájárulását már teljesítette.
(2)	A szövetkezet számára nyújtott tagi kölcsönt csak a szövetkezet céljainak
megvalósítására szabad felhasználni és 1 éven belül vissza kell fizetni.
(3)	A tagi kölcsönök együttes összege nem haladhatja meg a saját tőke
kétszeresét.
(4)	Az alapszabály, valamint az igazgatóság által elfogadott szabályzat a tagi
kölcsön igénybevételének lehetőségét, felhasználásának és visszafizetésének rendjét
részletesen meghatározza.
22
54.	§ Tagi kölcsön nyújtása esetén a szövetkezet és a tag közötti megállapodást
közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni.
A pótbefizetés
55.	§ (1) A szövetkezet veszteségének rendezése érdekében - ha az alapszabály
így rendelkezik - a tagok vagyoni hozzájárulásuk arányában pótbefizetésre
kötelezhetők.
(2)	Pótbefizetés elrendelésére évente legfeljebb egy alkalommal kerülhet sor,
mértéke alkalmanként nem haladhatja meg a vagyoni hozzájárulás harminc százalékát.
(3)	A pótbefizetés a szövetkezet lekötött tartalékát növeli. A veszteség
pótlásához nem szükséges pótbefizetéseket a tagok részére vissza kell fizetni; a
visszafizetésre csak a vagyoni hozzájárulás teljes befizetése után kerülhet sor.
(4)	Ha a tag a pótbefizetési kötelezettségét a közgyűlés által megjelölt időpontig
nem teljesíti, a 62. § b) pontja alapján a tagsági jogviszonya megszűnik.
A szövetkezet és a tag gazdasági együttműködése
56.	§ A szövetkezet és a tag gazdasági együttműködését az alapszabály a
szövetkezet céljaihoz igazodóan részletesen meghatározza. Az együttműködés
megvalósulhat
a)	a tagok beszerzéseinek, termékeik feldolgozásának, értékesítésének
lebonyolításában;
b)	a tagok fogyasztási szükségleteinek kielégítésében és vásárlási visszatérítés
nyújtásában;
c)	közös gazdálkodásban;
d)	a tagok munkalehetőséghez juttatásában, szociálisan hátrányos helyzetük
egyéb módon való javításában;
e)	diákok és az oktatási intézmények együttműködésével működő
iskolaszövetkezetek esetén a diákok munkalehetőségeinek megteremtésében, valamint
az oktatási feltételek javításában;
f)	a gazdasági együttműködés konkrét módjához igazodó egyéb formában.
Személyes közreműködés és munkavégzés a szövetkezetben
57.	§ (1) A tagok személyes közreműködésének módozatait az alapszabály a
szövetkezet sajátosságainak megfelelően határozza meg. A személyes közreműködés
történhet - a szövetkezet tevékenységéhez képest - termeléssel, termékek
feldolgozásával, értékesítésre előkészítéssel, értékesítéssel, fogyasztással vagy egyéb
tevékenységgel.
23
(2)	Az alapszabály a személyes közreműködés egyik módjaként munkavégzési
kötelezettséget is előírhat. Ennek alapján a tag és a szövetkezet munkaszerződést,
vállalkozási vagy megbízási szerződést köt. A munkaviszonyra a Munka
Törvénykönyve, a vállalkozási és megbízási jogviszonyra a Ptk. szabályait kell
alkalmazni.
(3)	A szövetkezeti tagsági jogviszony megszűnése - a tag halálától eltekintve -
a munkaviszonyra és a vállalkozási (megbízási) jogviszonyra nincs kihatással. A
szerződő felek ettől eltérhetnek.
Juttatások és támogatások a tagok, valamint hozzátartozóik részére
58.	§ (1) A szövetkezeti szolidaritás elvének megfelelően a szövetkezet
alapszabályában meg kell határozni a természetes személy tagok, valamint
hozzátartozóik számára biztosítandó juttatások és támogatások formáit, odaítélésének
feltételeit, eljárási rendjét.
(2)	A juttatások és támogatások lehetnek
a)	szociális juttatások (szociális segély, lakásépítési támogatás,
gyermekneveléshez, gyógyszervásárláshoz, betegápoláshoz nyújtott segély,
keresőképtelenség esetén biztosított segély, temetési segély, étkezési hozzájárulás,
nyugdíj-kiegészítés, üdülési támogatás);
b)	oktatási támogatások (képzési - továbbképzési támogatás, szakmai és
nyelvtanfolyamokon való részvétel támogatása, ösztöndíj biztosítása);
c)	kulturális támogatások (amatőr kulturális csoportok, hagyományőrző
együttesek tagjainak támogatása, kulturális rendezvényeken való részvétel
támogatása);
d)	közművelődési tevékenység támogatása (ismeretterjesztő előadások és
kiadványok finanszírozása, szakmai célú rendezvényeken való részvétel
finanszírozása);
e)	sport tevékenység támogatása (amatőr és tömegsport rendezvények
támogatása);
f)	egyéb, a szövetkezet céljához igazodó támogatások és juttatások biztosítása.
A juttatások és támogatások finanszírozása
59.	§ A szövetkezet az adózás utáni eredményének a közgyűlés által
meghatározott mértékében közösségi alapot képez a 72. § (2) bekezdése szerint, az
58.	§-ban meghatározott juttatások és támogatások fedezete céljára.
A szövetkezet adózás utáni eredményének felosztása
60.	§ (1) A közgyűlés - az igazgatóságnak a felügyelő bizottság véleményével
együtt előterjesztett javaslata alapján, a számviteli törvény szerinti beszámoló
ismeretében - dönt az adózás utáni eredmény felhasználásáról.
24
(2) A közgyűlés meghatározza, hogy a szövetkezet gazdasági tevékenységéből
származó, adózás utáni eredmény
a)	mekkora része jár a befektetői részjegyek után, a 61. § (6) bekezdésében
foglaltaknak megfelelően;
b)	mekkora hányadát osztja szét a tagok között a szövetkezettel való gazdasági
együttműködésük arányában;
c)	mekkora hányadát helyezi a lekötött tartalékon belül elkülönített közösségi
alapba;
d)	mekkora hányadát osztja szét a tagok között a részjegyeik arányában;
e)	mekkora hányadát fordítja egyéb célra.
(3)	A közhasznú feladatot ellátó szociális szövetkezet az adózás utáni eredményét - a
(2) bekezdésben foglaltaktól eltérően - a közhasznú céljának megvalósítására fordítja.
A befektető tag
61.	§ (1) Ha az alapszabály lehetővé teszi, befektető tag is lehet szövetkezeti
tag. A befektető tag felvételéről a közgyűlés dönt. Szociális szövetkezetnek nem lehet
befektető tagja.
(2)	A befektető tag pénzbeli hozzájárulás vagy az 50. § (3) bekezdésében foglalt
követelményeknek megfelelő nem pénzbeli hozzájárulás rendelkezésre bocsátásával a
szövetkezetnél befektetői részjegyet jegyez (továbbiakban: befektetői részjegy).
(3)	A befektető tagok száma nem haladhatja meg a szövetkezeti tagok 10 %-át,
a befektetői részjegyek névértéke pedig nem haladhatja meg a részjegytőke 30 %-át.
(4)	A befektető tag örököse (jogutóda) az e törvényben meghatározottak szerint
kérheti a befektető taggá való felvételét. Felvétel hiányában vele el kell számolni.
(5)	A befektető tagsági jogviszony megszűnése esetén a volt befektető tagot,
illetve örökösét (jogutódát) megilleti a befektetői részjegyre jutó saját tőke lekötött
tartalékkal csökkentett összege, abban az esetben, ha az a veszteség fedezetére nem
került felhasználásra. Az elszámolásra a tagsági jogviszony megszűnését követően a
befektető tag és a szövetkezet által a tagfelvétel során kötött megállapodásban foglalt
időpontban kerül sor.
(6)	A befektető tag (volt befektető tag; örökös; jogutód) befektetői részjegye
összege arányában jogosult a szövetkezet gazdasági tevékenységéből származó adózás
utáni eredményéből részesedésre, ugyanilyen arányban viseli a veszteséget is.
(7)	A befektető tag jogai és kötelezettségei a tag e törvényben meghatározott
jogaival és kötelezettségeivel azonosak az alábbi eltérésekkel:
25
a)	a befektető tag az 51. § (2) bekezdésében foglaltaktól eltérően a pénzbeli
hozzájárulás teljes összegét is köteles az alapításkor (belépéskor) befizetni;
b)	a befektető tag személyes közreműködésre nem kötelezhető;
c)	a befektető tag a befektetői részjegyét a szövetkezeti tagon és a szövetkezetbe
tagként belépő személyen túlmenően befektető tagra, valamint a szövetkezetbe
befektető tagként belépő személyre is átruházhatja.
A tagsági jogviszony megszűnése
62.	§ A tagsági jogviszony megszűnik, ha:
a)	a tag a szövetkezetből kilép;
b)	a tag a vagyoni hozzájárulását (pótbefizetési kötelezettségét) - az
alapszabályban (közgyűlési határozatban) meghatározott időpontig - nem teljesítette;
c)	a tag meghal (megszűnik);
d)	a szövetkezet a tagot kizárja;
e)	a szövetkezet átalakulással vagy jogutód nélkül megszűnik.
63.	§ A kilépési szándékot az igazgatóságnak írásban kell bejelenteni. Az
alapszabályban kell meghatározni, hogy a kilépésre vonatkozó bejelentés és a tagsági
jogviszony megszűnése között milyen időtartamnak kell eltelnie, azonban az nem lehet
hosszabb három hónapnál.
64.	§ (1) A szövetkezet igazgatósága kizárhatja azt a tagot, aki - neki felróható
módon -
a)	a szövetkezet érdekeit sértő vagy veszélyeztető magatartást tanúsít, vagy
b)	a tagsági jogviszonyból eredő kötelezettségeinek - az alapszabályban
meghatározott időtartam alatt - felszólítás ellenére sem tesz eleget.
(2)	Az igazgatóság kizárást tárgyaló ülésére a tagot meg kell hívni. A kizárásról
indoklással ellátott határozatot kell hozni, s azt az érintett taggal írásban is közölni
kell.
(3)	A kizárásról hozott határozat ellen a tag a határozatról való
tudomásszerzéstől számított 30 napon belül a közgyűléshez fordulhat, e napirend
tárgyalása során azonban nem gyakorolhatja a szavazati jogát. A tag a közgyűlés
kizárásról hozott vagy a kizárást megerősítő határozatának felülvizsgálatát a bíróságtól
kérheti, a 18. §-ban foglaltak szerint. A keresetindításnak halasztó hatálya van.
(4)	A tagsági jogviszony a kizárást kimondó határozat közlésétől a 18. §-ban
foglaltak alapján számított harminc nap elteltével szűnik meg, kivéve, ha:
a)	a határozat későbbi időpontot állapít meg,
b)	a határozat bírósági felülvizsgálata céljából keresetet indítottak és a bíróság a
kizárást kimondó határozatot megváltoztatja, vagy hatályon kívül helyezi,
c)	a tag kérelmére a közgyűlés korábbi időpontot állapít meg.
26
65.	§ (1) A tagsági jogviszony megszűnése esetén a volt tag által - nem vagyoni
hozzájárulásként - a szövetkezet használatába adott vagyontárgyat kérelemre a volt
tag, illetőleg tagsági viszonyt nem létesítő örököse (jogutóda) részére ki kell adni,
amennyiben a használatba adott vagyontárgy még a szövetkezet rendelkezésére áll. A
kiadásra az elszámolás 52. § (3) bekezdésében meghatározottak szerinti időpontjával
egyidejűleg kerül sor. Ettől a felek közös megegyezéssel eltérhetnek.
(2)	Ha a használatba adott vagyontárgy elhasználódás folytán már nincs a
szövetkezet birtokában, a szövetkezet ellenérték fizetésére nem köteles.
(3)	A vagyontárgynak a tagsági jogviszony megszűnése utáni használata esetén,
a kiadásig terjedő időre a volt tag, illetőleg tagsági jogviszonyt nem létesítő örököse
(jogutóda) részére díjat kell fizetni.
(4)	A használati díj összegét a felek megállapodása határozza meg.
V.	Fejezet
A SZÖVETKEZET VAGYONA ÉS GAZDÁLKODÁSA
A szövetkezet vagyona
66.	§ A szövetkezet vagyona a szövetkezet saját tőkéje, amely magában foglalja
a részjegytőkét (jegyzett tőkét), a jegyzett, de be nem fizetett tőkét, a tőketartalékot, az
eredménytartalékot, a lekötött tartalékot (ezen belül a közösségi alapot), az értékelési
tartalékot, valamint a tárgyév mérleg szerinti eredményét.
67.	§ (1) A szövetkezet részjegytőkéje (jegyzett tőke) a tagok vagyoni
hozzájárulásainak összege, amelyek teljesítését, illetve az erre vonatkozó
kötelezettségvállalást a tagok részére kiállított részjegyek igazolják.
(2)	A részjegytőke (jegyzett tőke) alapításkori értékét az alapszabály határozza
meg.
68.	§ (1) A szövetkezet közgyűlése a részjegytőkén (jegyzett tőkén) felüli
vagyon egy részét a közösségi alapba helyezheti és azt a lekötött tartalékban kell
nyilvántartani.
(2)	A közösségi alap felhasználására vonatkozó szabályokat az alapszabályban
kell meghatározni. Ennek keretében rendelkezni kell a szövetkezet jogutód nélküli
megszűnése, illetőleg gazdasági társasággá való átalakulása esetén a közösségi alap
más szövetkezet, illetőleg szövetkezeti szövetség részére való átadásáról.
27
A szövetkezet gazdasági tevékenysége
69.	§ (1) A szövetkezet minden olyan tevékenységet folytathat, amelyet törvény
szövetkezet számára nem tilt.
(2) Főtevékenységét tekintve lehet
a)	tagjai számára beszerzéssel, tagjai termékeinek feldolgozásával,
értékesítésével foglalkozó szövetkezet;
b)	tagjai termelését elősegítő szövetkezet;
c)	közös termelést megvalósító szövetkezet;
d)	tagjai fogyasztását elősegítő szövetkezet;
e)	tagjainak munkafeltételeket teremtő, illetőleg szociális helyzetüket más
módon javító, valamint iskolaszövetkezetként működő szociális szövetkezet;
f)	tagjai számára külön törvény szerint közhasznú tevékenységnek minősülő
feladatokat ellátó szociális szövetkezet;
g)	a 2. §-ban említett, külön törvények hatálya alá tartozó szövetkezet.
70.	§ Szövetkezet csak olyan gazdasági társaság alapítója, illetőleg tagja lehet,
amelyben a felelőssége nem haladja meg az általa szolgáltatott vagyoni hozzájárulás
összegét.
71.	§ (1) A szövetkezet a tulajdonában álló és a tagok vagy mások által
használatába adott eszközökkel gazdálkodik.
(2)	A szövetkezet a tartozásaiért a saját vagyonával felel.
(3)	A szövetkezeti tag a szövetkezet tartozásaiért a részjegyével (befektetési
részjegyével) felel.
A közösségi alapra vonatkozó külön szabályok
72.	§ (1) A közösségi alap fel nem osztható szövetkezeti vagyonnak minősül,
amely a lekötött tartalékban van elkülönítve.
(2)	A közösségi alap 59. § szerinti képzése az eredménytartalékból a lekötött
tartalékba való átvezetéssel történik.
(3)	A számviteli törvény szerinti tárgyévi beszámolót elfogadó közgyűlés
határozza meg, hogy a közösségi alap rendelkezésre álló állományának hány százaléka
erejéig lehet a tárgyévet követő évben az 58. § (2) bekezdése szerinti juttatásokat és
támogatásokat teljesíteni.
28
(4)	Az 58. § (2) bekezdése szerint teljesített juttatások és támogatások
összegeként felhasznált közösségi alap mértékét a lekötött tartalékból az
eredménytartalékba kell átvezetni.
(5)	A szövetkezet gazdasági társasággá való átalakulása vagy jogutód nélküli
megszűnése esetén - a hitelezőkkel való elszámolást követően - a közösségi alapot az
alapszabály rendelkezése szerinti szövetkezet, vagy a szövetkezeti szövetség részére
kell átadni. Az átadott közösségi alap összegét az átvevő köteles a lekötött tartalékán
belül kimutatott közösségi alapba helyezni és azt a (2) bekezdés szerint felhasználni.
(6)	A közösségi alap a nyereségből való részesedésként, illetőleg a tagsági
viszony megszűnéséhez kapcsolódó elszámolás során nem vehető figyelembe.
VI.	Fejezet
FELELŐSSÉGI VISZONYOK A SZÖVETKEZET
ÉS TAGJA TEKINTETÉBEN
A szövetkezet kártérítési felelőssége
73.	§ (1) A szövetkezet a tagjának jogellenesen okozott kárért a polgári jog
általános szabályai szerint felel.
(2)	A szövetkezet - vétkességére tekintet nélkül - köteles a tagjának megtéríteni
azt a kárt, amely
a)	a tagot a tagsági jogviszony keretében történő munkavégzés során érte;
b)	a munkahelyre szokásosan bevitt dolgokban keletkezett.
(3)	Nem terheli a szövetkezetet a (2) bekezdés szerint felelősség, ha bizonyítja,
hogy a kárt működési körén kívül eső elháríthatatlan ok vagy kizárólag a tag
elháríthatatlan magatartása okozta. Ennek hiányában is mentesül a szövetkezet a kár
azon részének megtérítése alól, amelyet a tag vétkes magatartása idézett elő.
(4)	A szövetkezet nevében eljáró tag károkozása esetén a károsulttal szemben a
szövetkezet tartozik felelősséggel. A szövetkezet a károkozóval szembeni igényét a 74.
§-ban foglaltak szerint érvényesítheti.
A tag kártérítési felelőssége
74.	§ (1) A tag a szövetkezetnek okozott kárért a polgári jog általános szabályai
szerint felel, kivéve, ha a tag a szövetkezettel fennálló munkajogviszony keretében
okoz kárt.
29
(2)	A Munka Törvénykönyvének szabályait kell alkalmazni a munkajogviszony
jellegű munkavégzéssel összefüggésben a tag által a szövetkezetnek okozott károk
esetében.
VII.	Fejezet
A SZÖVETKEZET SZERVEZETI VÁLTOZÁSAI
Az átalakulás közös szabályai
75.	§ (1) Ha e fejezet szabályai másképp nem rendelkeznek, a szövetkezet
átalakulása során az alapítására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(2)	Átalakulásnak minősül a szövetkezet egyesülése (összeolvadás, beolvadás),
szétválása, gazdasági társasággá átalakulása.
(3)	Összeolvadás esetében az egyesülő szövetkezetek megszűnnek, és vagyonuk
az átalakulással létrejövő új szövetkezetre, mint jogutódra száll át.
(4)	Beolvadás esetében a beolvadó szövetkezet megszűnik, és annak vagyona az
átvevő szövetkezetre, mint jogutódra száll át.
(5)	Szétválás esetében a szövetkezet megszűnik, és vagyona az átalakulással
létrejövő szövetkezetekre, mint jogutódokra száll át.
(6)	A szövetkezet átalakulásakor - törvény eltérő rendelkezése hiányában -
külön adó- és illetékfizetési kötelezettség nem keletkezik.
76.	§ (1) Nem alakulhat át az a szövetkezet, amely felszámolás, vagy
végelszámolás alatt áll.
(2)	Szövetkezet az átalakulását csak akkor határozhatja el, ha a tagok az
alapszabályban meghatározott vagyoni hozzájárulásukat teljes egészében teljesítették.
(3)	Az átalakulást a szövetkezet tagjainak legalább tíz százaléka vagy az
igazgatóság kezdeményezheti.
(4)	Az átalakulással létrejövő szövetkezet, vagy gazdasági társaság működését a
cégbejegyzése napján kezdi meg. Az iratokon és a megkötött jogügyletek során a
folyamatban lévő átalakulás tényét fel kell tüntetni.
30
(5)	Az átalakulással létrejövő szervezet az átalakult szövetkezet általános
jogutódja.
(6)	Az átalakulás során a szövetkezettől megváló tagok a tagsági jogviszonyuk
megszűnésekor kifizetett járandóság erejéig öt évig felelnek a jogelődnek a jogutód
által nem fedezett és a tagsági jogviszonyuk megszűnése előtt keletkezett tartozásaiért.
77.	§ (1) A szövetkezet közgyűlése az átalakulásról két alkalommal határoz.
(2)	Első ízben, az előkészítő közgyűlés az igazgatóságnak a felügyelő bizottság
álláspontját is tartalmazó előterjesztésének megtárgyalása során megállapítja, hogy a
szövetkezet tagjai egyetértenek-e az átalakulás szándékával és felméri, hogy a tagok
közül ki kíván a jogutód szervezet tagjává (részvényesévé) válni. A közgyűlés dönt az
átalakulás formájáról is.
(3)	Azokat a tagokat, akik az előkészítő közgyűlésen nem voltak jelen, az
igazgatóság nyolc napon belül köteles a közgyűlés határozatáról értesíteni és felhívni
arra, hogy a tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül írásban nyilatkozzanak
arról, részt kívánnak-e venni az átalakulásban, illetőleg az átalakulás eredményeként
létrejövő szervezetek közül melyik szervezetben kívánnak taggá válni. Az értesítésnek
tartalmaznia kell azt a figyelmeztetést, hogy aki a nyilatkozatot határidőben nem teszi
meg, azt a tagot az igazgatóság kizárja a tagok sorából.
(4)	Ha az előkészítő közgyűlés egyetért az átalakulással, kötelezi az
igazgatóságot, hogy - a vagyonleltár-tervezete alapján - meghatározott fordulónapra
készítse el az átalakuló szövetkezet vagyonmérleg tervezetét, az átalakulással létrejövő
szövetkezet, gazdasági társaság nyitó vagyonmérleg tervezetét, valamint megválasztja
a független könyvvizsgálót. Elrendeli az átalakulás során létrejövő szervezet
alapszabályának (alapító okiratának, társasági szerződésének) elkészítését, valamint
egy szabályzat-tervezet elkészítését a tagként a jogutód szervezetben részt venni nem
kívánó személyekkel való elszámolás módjáról.
(5)	Az átalakulással létrejövő szervezet vagyonmérleg tervezete az átalakuló
szövetkezet vagyonmérleg tervezetétől eltérhet különösen
a)	az átalakulással egyidejűleg belépő új tagok (részvényesek) vagyoni
hozzájárulásával;
b)	az átalakulás feltételeként meghatározott, a meglévő tagokat terhelő további
vagyoni hozzájárulással;
c)	az átalakulással létrejövő új szervezetben részt venni nem kívánó tagokra jutó
vagyonhányaddal.
(6)	Ha az (5) bekezdésben említett két vagyonmérleg-tervezet eltér egymástól,
átalakulási tervet kell készíteni, amelyben a tőkeszerkezet átrendezésének okait és
megvalósításának módját fel kell tüntetni.
31
(7)	Átalakulási terv az átalakulási döntés megkönnyítése érdekében a (6)
bekezdésben foglaltaktól eltérő esetben is készíthető.
(8)	Az átalakulási tervet az igazgatóság elnöke (az ügyvezető igazgató) írja alá.
78.	§ (1) A vagyonmérleg-tervezeteket a számviteli törvény szerinti beszámoló
mérlegére vonatkozó módszerekkel és azzal azonos bontásban kell elkészíteni. Az
átalakuló szövetkezet vagyonmérleg-tervezeteként a számviteli törvény szerinti
beszámoló mérlege is elfogadható abban az esetben, ha annak fordulónapja az
átalakulásról való második döntés időpontját legfeljebb hat hónappal előzte meg.
(2)	Az átalakuló szövetkezet a számviteli törvény szerinti beszámoló
mérlegében kimutatott eszközeit és kötelezettségeit átértékelheti.
(3)	A vagyonmérleg-tervezetek és az azokat alátámasztó vagyonleltár-
tervezetek elkészítésére és az átértékelésre vonatkozó részletes szabályokat, továbbá az
átalakulással létrejövő szervezet tervezett saját tőkéjének és jegyzett tőkéjének
megállapítására vonatkozó rendelkezéseket a számviteli törvény tartalmazza.
(4)	A vagyonmérleg-tervezeteket a 77. § (4) bekezdése szerinti független
könyvvizsgálóval ellenőriztetni kell. A szövetkezet könyvvizsgálója e felülvizsgálatra
nem jogosult. A vagyon értékét, a saját tőke összegét a könyvvizsgáló által
megállapított értéknél magasabb értékben nem lehet meghatározni.
(5)	A jogutód szervezet cégbejegyzésétől számított három éven belül a (4)
bekezdés alapján eljárt könyvvizsgáló nem jelölhető ki a jogutód szervezet
könyvvizsgálójává.
79.	§ (1) A 77-78. §-ban említett dokumentumok elfogadásáról az átalakulás
tárgyában megtartott második közgyűlés határoz. A vagyonmérleg-tervezetek
fordulónapja és a közgyűlés döntésének időpontja között - a 78. § (1) bekezdésében
foglalt esetet kivéve - három hónapnál hosszabb idő nem telhet el.
(2)	Az átalakulás elhatározásáról tájékoztatni kell a szövetkezetnél működő
munkavállalói érdekképviseleti szerveket.
(3)	A jogutód szervezetben tagként (részvényesként) részt venni nem kívánó
személyeket megillető vagyonhányadot az átalakulással létrejövő új szervezet
cégbejegyzését követő 30 napon belül ki kell adni, kivéve, ha az érintettekkel kötött
megállapodás későbbi időpontot jelöl meg.
80.	§ (1) A szövetkezet az átalakulásról hozott második döntését követő 8
napon belül köteles az átalakulás elhatározásáról a Cégközlönyben közlemény
közzétételét kezdeményezni, amelyet két egymást követő lapszámban közzé kell tenni.
(2)	A közleménynek tartalmaznia, kell
32
a)	az átalakuló szövetkezet nevét, székhelyét és cégjegyzékszámát;
b)	a létrejövő új szervezet formáját, nevét és székhelyét;
c)	az alapszabály (társasági szerződés, alapító okirat) elfogadásának napját;
d)	az átalakuló szövetkezet vagyonmérleg tervezetének és a létrejövő új
szervezet vagyonmérleg tervezetének legfontosabb adatait;
e)	a létrejövő új szervezet főtevékenységét;
f)	a létrejövő új szervezet vezető tisztségviselőinek nevét és lakóhelyét;
g)	a hitelezőknek szóló felhívást.
81.	§ (1) Az átalakulás az átalakuló szövetkezettel szemben fennálló
követeléseket nem teszi lejárttá.
(2)	Azok a hitelezők, akiknek az átalakuló szövetkezettel szemben fennálló, le
nem járt követelései az átalakulási döntés első közzétételét megelőzően keletkeztek, az
átalakuló szövetkezettől a döntés második közzétételét követő 30 napos jogvesztő
határidőn belül biztosítékot követelhetnek, feltéve, hogy a jogutód szervezet saját
tőkéjének összege kevesebb, mint a jogelőd szövetkezeté volt.
Szövetkezetek egyesülése
82.	§ (1) Két vagy több szövetkezet külön-külön tartott közgyűlésen
elhatározhatja, hogy új szövetkezetté olvad össze, vagy az egyik szövetkezet a
másikba beolvad.
(2)	Az egyesülő szövetkezetek közös közgyűlésen állapítják meg az új
szövetkezet alapszabályát, és a testületi szervekbe - az átalakulás szabályai szerint -
megválasztják a tisztségviselőket.
(3)	A szövetkezetek egyesülése során a tisztességtelen piaci magatartás és a
versenykorlátozás tilalmáról szóló törvénynek a vállalkozások összefonódásának
ellenőrzésére vonatkozó szabályait kell alkalmazni.
A szövetkezetek szétválása
83.	§ (1) A szétválás kezdeményezését követően az igazgatóság köteles
harminc napon belül összehívni a szövetkezet szétválását előkészítő közgyűlést.
(2)	Az előkészítő közgyűlésen döntenek a tagok a szétválás módjáról és arról,
ki, melyik szövetkezethez akar tartozni.
84.	§ Az előkészítő közgyűlésen tett, illetve az írásbeli nyilatkozatok alapján az
igazgatóság köteles vagyonmegosztási javaslatot készíteni, amelyet a felügyelő
bizottsággal és a független könyvvizsgálóval kell véleményeztetnie.
33
85.	§ A szétválással létrejövő szövetkezetek a szétválás előtt keletkezett
kötelezettségekért - valamennyi hitelező hozzájárulásával kötött megállapodás
hiányában - az egymás közötti vagyonmegosztás arányában felelnek. Ha a
kötelezettség a szétválást követően merül fel, a jogutód szövetkezetek felelőssége
egyetemleges.
A szövetkezet gazdasági társasággá való átalakulása
86.	§ (1) A szövetkezet - a közhasznú feladatot ellátó szociális szövetkezet
kivételével - korlátolt felelősségű társasággá vagy részvénytársasággá alakulhat át.
(2)	Az igazgatóság köteles az előkészítő közgyűlés elé olyan indítványt
terjeszteni, amely
a)	tájékoztatást ad az átalakulással elérni kívánt gazdasági célról, az ahhoz
szükséges eszközökről, a szövetkezeti tagok és a munkavállalók jövőbeni helyzetéről;
b)	javaslatot tartalmaz a választott társasági formára;
c)	ismerteti az indítványozók és az igazgatóság álláspontját.
87.	§ Szövetkezetnek korlátolt felelősségű társasággá történő átalakulása esetén
az átalakulási határozatnak tartalmaznia kell:
a)	az átalakulást kezdeményező szövetkezet és a létrejövő társaság nevét,
székhelyét,
b)	az átalakuló szövetkezet vagyonmérlegét,
c)	a társaság vagyonának, illetőleg jegyzett tőkéjének értékét,
d)	a társasági szerződés lényegi tartalmát,
e)	az átalakulás időpontját,
f)	a társaság vezető tisztségviselőinek nevét és lakóhelyét, valamint
g)	az egyes tagokat megillető törzsbetét összegének meghatározását.
88.	§ (1) Szövetkezetnek részvénytársasággá történő átalakulása esetén az
átalakulási határozatnak a 87. § a) - c), valamint e) - f) pontjaiban foglaltakon kívül
tartalmaznia kell:
a)	a szövetkezet vagyonmérlege alapján az egyes tagok vagyoni hozzájárulására
jutó saját tőke értékét és az annak megfelelő részvény névértékét;
b)	a részvények számát, névértékét, valamint azt, hogy névre szólnak;
c)	az egyes részvényfajták ismertetését;
d)	az alapító okirat lényegi tartalmát;
e)	a felügyelő bizottság tagjainak nevét és lakóhelyét, valamint a
könyvvizsgálónak az adatait.
(2)	A szövetkezet átalakulásával létrejövő részvénytársaság csak zártkörűen
alapítható.
89.	§ Ha a szövetkezet gazdasági társasággá alakul át, az átalakulás során a
gazdasági társaságokról szóló törvénynek a pénzbeli hozzájárulás arányára és
34
összegére vonatkozó előírásai nem alkalmazhatók. Egyebekben az átalakulásra a
gazdasági társaságokról szóló törvényt kell alkalmazni.
90.	§ Az átalakulással megszűnő szövetkezet azon tagjaival, akik nem kívánnak
a létrejövő gazdasági társaság tagjaivá válni, e törvény szabályai szerint el kell
számolni.
Az átalakulás cégbejegyzése utáni feladatok
91.	§ (1) A jogutód szervezet (szervezetek) cégbejegyzésével egyidejűleg -
kiválás esetében a jogelőd szövetkezet, illetve beolvadás esetében az átvevő
szövetkezet kivételével - a jogelőd szövetkezetet törölni kell a cégnyilvántartásból.
(2)	Az átalakulással létrejövő szervezetek cégbejegyzését követő kilencven
napon belül mind a jogelődre, mind a jogutódra vonatkozóan a cégbejegyzés napjával
végleges vagyonmérleget kell készíteni. A végleges vagyonmérlegre vonatkozó
részletes szabályokat a számviteli törvény tartalmazza.
VIII.	Fejezet
A SZÖVETKEZET MEGSZŰNÉSE
92.	§ A szövetkezet a cégjegyzékből való törléssel szűnik meg.
93.	§ A szövetkezet megszűnik, ha
a)	az alapszabályban meghatározott időtartam eltelt;
b)	a közgyűlés elhatározza a jogutód nélküli, vagy jogutódlással való
megszűnését;
c)	tagjainak száma az e törvényben meghatározott szám alá csökken és hat
hónapon belül nem jelentenek be megfelelő számú új tagot a cégbíróságon;
d)	a cégbíróság megszűntnek nyilvánítja;
e)	a bíróság felszámolási eljárás során megszünteti.
94.	§ (1) Ha a szövetkezet jogutód nélkül szűnik meg, a felszámolás miatti
megszűnés kivételével - törvény eltérő rendelkezése hiányában - végelszámolásnak
van helye.
(2)	A szövetkezet végelszámolására a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és
a végelszámolásról szóló törvény irányadó, a (3) bekezdésben foglalt eltéréssel.
(3)	A cégbíróság által kirendelt végelszámoló, illetőleg a végelszámoló
szervezet nevében eljáró személy (a továbbiakban együtt: végelszámoló) csak az lehet,
aki megfelel a vezető tisztségviselők összeférhetetlenségére és a szakmai
követelményekre vonatkozó szabályoknak.
35
95.	§ (1) A felszámolási eljárás, illetőleg a végelszámolás befejezése után
fennmaradó vagyoni eszközöket, a 72. § (5) bekezdésében foglalt kivétellel, a tagok és
befektető tagok között - vagyoni hozzájárulásuk arányában - fel kell osztani, és
részükre ki kell fizetni a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról
szóló törvényben foglalt határidők betartásával.
IX.	Fejezet
SZÖVETKEZETI SZÖVETSÉGEK
96.	§ (1) A szövetkezetek - mind a maguk, mind a szövetkezeti tagok
érdekeinek védelme, közös tevékenységük anyagi eszközökkel történő előmozdítása
érdekében - területi vagy szakmai alapon szerveződő, illetőleg országos
érdekképviseleti szerveket hozhatnak létre.
(2)	Az országos érdekképviseleti szervek létrehozhatják a magyar szövetkezeti
mozgalom közös, országos érdekképviseleti szervét.
(3)	A szövetkezeti érdekképviseleti szervekre az egyesülési jogról szóló 1989.
évi II. törvényben foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
(4)	Az országos érdekképviseleti szervek a nemzetközi szervezetekben is
képviselik az érintett magyar szövetkezeteket.
97.	§ (1) A szövetkezeti érdekképviseleti szervek tevékenységi körébe tartozik
a)	szövetkezetek alapításának és működésének támogatása,
b)	a szövetkezetek integrációs, területi, regionális vagy szakmai szempontok
szerint történő együttműködésének előmozdítása;
c)	a szövetkezetek bel- és külföldre irányuló gazdasági tevékenységének
elősegítése;
d)	tanácsadás és oktatás a szövetkezetek, illetve azok tagjai részére, elsősorban
gazdasági, pénzügyi és jogi kérdésekben;
e)	feladataikhoz kapcsolódva oktatási létesítmények alapítása, támogatása,
ismeretterjesztő tevékenység folytatása, folyóiratok és egyéb kiadványok útján;
f)	a szövetkezetek szociális jellegű tevékenységének anyagi eszközökkel való
támogatása;
g)	kapcsolattartás, együttműködés hasonló célú bel- és külföldi szervezetekkel,
illetve ezek támogatása;
h)	a szövetkezeti tevékenység egyes területeinek kutatása.
(2)	A szövetkezeti érdekképviseleti szervek, illetőleg az általuk alapított
országos szövetség szolidaritási alapot hozhatnak létre az (1) bekezdésben
meghatározott tevékenységek anyagi feltételeinek biztosítása érdekében.
36
98.	§ (1) A szövetkezeteket vagy azok tagságát érintő jogszabályok tervezetét
az országos érdekképviseleti szervek, valamint az általuk alapított országos szövetség
véleményezhetik. Ha az országos szövetség nem ért egyet a jogszabály-tervezettel, a
véleményeltérést a Kormánynak be kell mutatni.
(2) Az országos szövetség az érintett miniszternél jogszabályok meghozatalát
kezdeményezheti.
X.	Fejezet
ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK
A szövetkezeti üzletrészekkel kapcsolatos rendelkezések
99.	§ (1) Az e törvény hatálybalépése előtt alakult szövetkezeteknél még
meglévő szövetkezeti üzletrészek - a szövetkezet közgyűlése döntésének megfelelően
-	a 100-102. §-ban foglaltak alapján megszűnnek, illetőleg 2007. július 1-jei hatállyal
a 103. §-nak megfelelő összegű befektetői részjeggyé, átalakított befektetői részjeggyé
alakulnak át. Erről az üzletrész tulajdonosokat a szövetkezet köteles 60 napon belül
írásban tájékoztatni.
(2)	A szövetkezet közgyűlése az (1) bekezdésben említett döntésében a 100-
102.	§-ban meghatározottak közül több választási lehetőséget is felajánlhat az
üzletrész tulajdonosoknak.
(3)	A szövetkezet közgyűlése az (1) bekezdésben említett döntést a törvény
hatálybalépésétől számított 90 napon belül megtartott közgyűlésen köteles meghozni.
(4)	A szövetkezeti üzletrész tulajdonosa a szövetkezet közgyűlése által
felajánlott lehetőségekből választ.
100.	§ (1) A szövetkezet közgyűlése az üzletrész tulajdonosoknak felajánlhatja,
hogy a szövetkezeti üzletrészt 2007. június 30-ig szövetkezeti tag tulajdonos esetén -
a vele a 20. § (2) bekezdése l) pontjában említett megállapodás alapján - befektetői
részjeggyé, nem szövetkezeti tag tulajdonos esetén pedig átalakított befektetői
részjeggyé alakítja át.
(2)	A szövetkezet közgyűlése az üzletrész tulajdonosoknak felajánlhatja, hogy a
szövetkezeti üzletrészt - 2007. június 30-ig - a tulajdonában álló részvényekre,
korlátolt felelősségű társasági üzletrészekre elcseréli, a gazdasági társaságokról szóló
törvény szabályainak figyelembevételével.
101.	§ A szövetkezeti üzletrész úgy is megszűnhet, hogy azt a tulajdonos -
2007. június 30-ig - a szövetkezet közösségi alapja javára ajánlja fel. Ebben az esetben
az üzletrész volt tulajdonosa nem szövetkezeti tagként is jogosult a közösségi alapból
finanszírozott támogatások igénybevételére. A szövetkezet 60 napon belül köteles a
37
felajánlás elfogadását írásban visszaigazolni. A támogatás igénybevételének
időtartamát az üzletrész volt tulajdonosa és az igazgatóság között kötött megállapodás
határozza meg.
102.	§ (1) Ha a tulajdonos 2007. június 30-ig nem élt a 100-101. §-ban foglalt,
közgyűlés által felajánlott lehetőségekkel, az üzletrésze 2007. július 1. napjával
átalakított befektetői részjeggyé alakul át.
(2)	Az átalakított befektetői részjegy a szövetkezetből annak működése során
nem vonható ki, azonban örökölhető, a szövetkezetre, szövetkezeti tagra, a
szövetkezetbe tagként belépni kívánó személyre átruházható. Átruházás esetén a
szövetkezetet, bármely más tagot ebben a sorrendben elővásárlási jog illeti meg. Az
átalakított befektetői részjeggyel kapcsolatos elővásárlási jog szabályait az
alapszabályban kell meghatározni azzal, hogy az elővásárlásra jogosultak az átalakított
befektetői részjegy értékesítésére vonatkozó szándéknak a szövetkezethez történő
bejelentésétől számított 30 napon belül gyakorolhatják az elővásárlási jogukat. Ha az
átalakított befektetői részjegyet szövetkezeti tag vagy a szövetkezetbe tagként belépni
kívánó személy szerzi meg, az befektetői részjeggyé alakul, a szövetkezettel való, a
20.	§ (2) bekezdése l) pontjában említett megállapodás megkötése esetén.
(3)	Az átalakított befektetői részjegyek szövetkezeti tagsági viszonyt nem
keletkeztetnek. Az átalakított befektetői részjegy a befektetői részjegyre vonatkozó
szabályok szerint jogosít az adózás utáni eredményből részesedésre és ugyanilyen
módon viseli a veszteséget is.
103.	§ A 100-102. § alkalmazásában a szövetkezeti üzletrész árfolyamértékét a
közgyűlés határozza meg. Az árfolyamérték nem lehet alacsonyabb, mint a közgyűlés
határozatát megelőző 12 naptári évben alkalmazott, a szövetkezet által visszavásárolt
üzletrészek árfolyamának súlyozott számtani átlaga.
104.	§ (1) Az üzletrészek befektetői részjeggyé átalakítása esetén a befektető
tagok számával és a befektető részjegyek értékével a 61. § (2) bekezdésében
meghatározott mérték túlléphető.
(2) Az átalakított befektetői részjegyek értékét és tulajdonosaik számát a 61. §
(2)	bekezdésében meghatározott mértékek számításánál figyelmen kívül kell hagyni.
105.	§ (1) A Szövetkezeti Üzletrészhasznosító Kft. tulajdonában lévő
mezőgazdasági szövetkezeti üzletrészeknek az ÁPV Rt. hozzárendelt vagyonába
kerülése esetén a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény 56. §-ának (2)
bekezdésében foglalt rendelkezés nem alkalmazható.
(2)	Az ÁPV Rt. a hozzárendelt vagyonába került mezőgazdasági szövetkezeti
üzletrészeket térítés- és tehermentesen 2006. június 30-ig átadja annak a
szövetkezetnek, amely az üzletrészt kibocsátotta, feltéve, hogy a szövetkezet nem áll
csőd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás alatt, továbbá elfogadja a
38
térítésmentes átadásra vonatkozó ajánlatot. Az e bekezdés szerinti tulajdonszerzés
mentes az adó-, illeték- és járulékfizetés alól.
(3)	A szövetkezet a (2) bekezdés szerint megszerzett üzletrészét köteles bevonni
az üzletrész megszüntetésére vonatkozó 106. § (2) bekezdés a) pontja szerinti
szabályok alkalmazásával.
106.	§ (1) A szövetkezet által megszerzett üzletrészt, átalakított befektetői
részjegyet a szövetkezet a soron következő közgyűlés határozatával bevonja.
(2)	A közösségi alapba kell helyezni
a)	a közösségi alap javára felajánlott, megszűnt üzletrész névértékének
összegét;
b)	a visszavásárolt, megszűnt üzletrész névértéke és visszavásárlási értéke
közötti különbözet összegét.
Már működő szövetkezetekre vonatkozó rendelkezések
107.	§ (1) E törvény hatálybalépésekor már működő, bejegyzett szövetkezetek
az alapszabályukat 2007. június 30-ig kötelesek e törvény rendelkezéseinek
megfelelően módosítani vagy az átalakulás szabályai alapján gazdasági társasággá
átalakulni. Az alapszabály módosítása során a 14. § (2) bekezdésének i) és j) pontját
nem kell alkalmazni.
(2)	E törvény hatálybalépésekor már működő, bejegyzett szövetkezetekre e
törvény rendelkezéseit az alapszabályuk e törvény szabályainak megfelelő
módosításától - de legkésőbb 2007. július 1-től - kezdődően kell alkalmazni.
(3)	Azoknál a szövetkezeteknél, amelyek üzletrésztőkével rendelkeznek, az (1)
bekezdés szerinti alapszabály módosítására az üzletrésztőke megszűnését követően
kerülhet sor.
(4)	Az e törvény szabályai szerint létesülő szövetkezetek számára rendelkezésre
álló - külön jogszabályok által meghatározott - kedvezmények a már működő
szövetkezeteket az (1) bekezdés szerinti alapszabály módosítástól, illetőleg 2007.
július 1-től kezdődően illetik meg.
(5)	Az e törvény hatálybalépése előtt már működő szövetkezetek az alapszabály
módosítása keretében rendelkeznek az e törvény hatálybalépése előtt elkülönített fel
nem osztható szövetkezeti vagyon felhasználásáról, valamint arról, hogy azt a
közösségi alapba helyezik, vagy a lekötött tartalékon belül - egyéb célra -
elkülönítetten mutatják ki.
(6)	Az e törvény hatálybalépése előtt már működő szövetkezeti szövetségek a
létesítő okiratuk módosítása keretében rendelkeznek az e törvény hatálybalépése előtt
megszűnő vagy gazdasági társasággá átalakuló szövetkezetektől kapott, fel nem
39
osztható szövetkezeti vagyon felhasználásáról, valamint arról, hogy azt a közösségi
alapba helyezik vagy a lekötött tartalékon belül - egyéb célra - elkülönítetten mutatják
ki.
XI.	Fejezet
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
Hatálybalépés
108.	§ (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését
követő hatodik hónap első napján lép hatályba. Rendelkezéseit a hatálybalépését
követően alapított szövetkezetekre, valamint a hatálybalépésekor már működő és a
107. § (1) bekezdésének megfelelően alapszabályukat módosító szövetkezetekre kell
alkalmazni.
(2)	A törvény 105. §-a és 110. §-a a kihirdetést követő hónap első napján lép
hatályba.
(3)	Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza e törvény
keretei között a szociális szövetkezetekre, valamint a közösségi alapból nyújtott
támogatásokra vonatkozó részletes szabályokat.
Módosuló jogszabályok
109.	§ A Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV.
törvény 38. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„38. § A szövetkezet az alapszabályban meghatározott összegű részjegytőkével
alapított, a nyitott tagság és a változó tőke elvei szerint működő, jogi személyiséggel
rendelkező szervezet, amelynek célja a tagjai gazdasági, valamint más társadalmi
(kulturális, oktatási, szociális, egészségügyi) szükségletei kielégítésének elősegítése. ”
110.	§ A szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény
a)	81. §-a (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(2) Az előkészítő közgyűlés a jelenlévő tagok kétharmados szótöbbségével
dönt az indítványban tárgyalt kérdésről.”;
b)	83. §-a (3) bekezdésének első mondata helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„Az átalakulási közgyűlés a jelenlévő tagok kétharmados szótöbbségével dönt a
szövetkezet átalakulásáról.”
c) 89. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:
40
„b) más szövetkezettel egyesül, abba beolvad, szétválik vagy gazdasági
társasággá alakul át.”
111.	§ A közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény 2. §-ának (1)
bekezdése az alábbi g) ponttal egészül ki:
( Közhasznú szervezetté minősíthető a Magyarországon nyilvántartásba vett)
„g) közhasznú tevékenységet ellátó szociális szövetkezet.”
Hatályukat vesztő jogszabályok
112.	§ 2007. december 31-én hatályát veszti
a)	a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény;
b)	a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény módosításáról szóló 1996. évi
XXXII. törvény 9. §-a;
c)	a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény hatálybalépéséről és az átmeneti
szabályokról rendelkező 1992. évi II. törvény;
d)	az új szövetkezetekről szóló 2000. évi CXLI. törvény;
e)	az új szövetkezetekről szóló 2000. évi CXLI. törvény módosításáról
rendelkező 2003. évi CV. törvény;
f)	e törvény 110. §-a;
g)	az állam vállalkozói vagyonára vonatkozó törvényekkel összefüggő
jogszabályok módosításáról szóló 1992. évi LV. törvény 8. § (4) bekezdése;
h)	a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény hatálybalépéséről és az átmeneti
szabályokról szóló 1992. évi II. törvény módosításáról szóló 1992. évi VI. törvény;
i)	a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény hatálybalépéséről és az átmeneti
szabályokról szóló 1992. évi II. törvény módosításáról szóló 1992. évi L. törvény;
j) a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény hatálybalépéséről és az átmeneti
szabályokról szóló 1992. évi II. törvény módosításáról szóló 1993. évi XIX. törvény;
k) a földrendező és a földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény
módosításáról szóló 1993. évi CXVI. törvény 2. § (2) bekezdése;
l) a kárpótlás iránti kérelmek benyújtásának határidejéről és az állampolgárok
tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló 1991. évi
XXV. törvény módosításáról szóló 1994. évi II. törvény 6. § (2) bekezdése;
m) a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény módosításáról szóló 1994. évi
XLIV. törvény;
n) a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény módosításáról szóló 1994. évi
C. törvény;
o)	a védett természeti területek védettségi szintjének helyreállításáról szóló
1995. évi XCIII. törvény 9. § (1) bekezdése;
p) a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény módosításáról szóló 1996. évi
XXXII. törvény;
r) a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII.
törvény 237. § (1) és (2) bekezdése;
s) a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény
107.	§ (1) bekezdésének g) pontja;
41
sz) a földrendező és a földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény
módosításáról szóló 1999. évi XLIX. törvény 14. § (6) bekezdésének d) és e) pontja;
t) a földrendező és a földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény
módosításáról szóló 2001. évi CXVIII. törvény 7. § (2) bekezdése;
u) egyes pénz- és tőkepiaci tárgyú törvények módosításáról szóló 2002. évi
LXIV. törvény 291. §-a;
v) a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII.
törvény módosításáról szóló 2003. évi XXXIX. törvény 53-54. §-ai;
x) az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003.
évi CXXV. törvény 40. §-a és 58. § -a;
y) a befektetők és a betétesek fokozott védelmével kapcsolatos egyes törvények
módosításáról szóló 2004. évi XXII. törvény 32-33. §-ai;
z) a lakásszövetkezetekről szóló 2004. évi CXV. törvény 59. §-a;
zs) a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló
2004. évi CXL. törvény 189. §-ának 8. pontja.
42
I N D O K O L Á S
Általános indokolás
Korunk megoldásra váró kihívásai: a társadalom polarizálódásának csökkentése, a
társadalmi atomizálódás megakadályozása, a demokratikus deficit felszámolása,
valamint a versenyképesség fokozása. E feladatok sikeres megoldásának feltétele,
hogy a rendelkezésére álló erőforrásokat miként tudja a társadalom mobilizálni,
miként képes az állam ennek az intézményes kereteit megteremteni.
Jelen történelmi időszakban, az emberekben meglévő közösség iránti szükséglet,
innovációs képesség, találékonyság és szolidaritás képezi azokat az erőforrásokat,
amelyeket mobilizálni lehet. Ehhez döntően önkéntes alapon létrejövő, önszerveződő,
demokratikusan irányított és az igazságosságot felvállaló szerveződések kellenek.
Ilyen szerveződések a szövetkezetek.
A szövetkezeti szabályozás tartalmi körének kialakítása során számba kell venni
azokat a tényezőket, amelyek kiindulópontként szolgálnak, egyben a működés keretét,
adott esetben korlátait adják.
Négy alaptényezőt szükséges kiemelni. Az egyik a nemzetközi, különösképpen az
európai tapasztalat, amely másfél évszázad alatt kikristályosította a szövetkezés célját,
rendeltetését, a működés alapvető jellemzőit és ezen alapulva meghatározó
nagyságrendű szövetkezeti hálózatok jöttek létre, amelyek hatékony működést
valósítanak meg.
Az utóbbi időben több nemzetközi fórum napirendjén szerepelt a szövetkezés ügye.
Ezek a fórumok a szövetkezeteket, a globalizálódó világ korrekciós
mechanizmusaként fogják fel. (pl.: Egyesült Nemzetek Szervezete 56. közgyűlése,
Nemzetközi Munkaügyi Szervezet 193. számú ajánlása, Európai Unió Tanácsának
rendelete, illetve irányelve, Szövetkezetek Nemzetközi Szövetségének állásfoglalása).
Az európai tapasztalatok számbavételekor lényeges megemlíteni azt is, hogy az
Európai Unió jó néhány tagállamában (így pl. Angliában, Franciaországban,
Spanyolországban, Portugáliában, Belgiumban, Svédországban) a szövetkezetek a
„szociális gazdaság”, azaz a magántőkések és a közvállalatok szektorai melletti
harmadik szektor aktív szereplői, az önsegélyező szervezetek, az alapítványok, és a
gazdasági célú egyesületek mellett. A szociális gazdaság olyan vegyes motiváltságú
(gazdasági, szociális, kulturális, stb.) igényeknek is teret ad, illetve olyan
szükségleteknek a kielégítését valósítja meg, amelyeknek a másik két szektorban nincs
létjogosultsága vagy erősen korlátozott az érvényesülésük. A szociális gazdaság
jellemző alapértékei a következők: szolidaritás; szociális kohézió; szociális felelősség
és elkötelezettség; demokrácia és részvétel; autonómia és függetlenség.
43
Az Európai Unió a szociális gazdaság fogalmát 1989-ben hivatalosan elismerte.
Az európai tapasztalatok azt is bizonyítják, hogy a szövetkezetek - sajátos
szerveződési és működési elveik alapján - a foglalkoztatáspolitika, a regionális, a
vidékfejlesztési, az agrár-, a környezetvédelmi politika keretei között felmerülő
problémák megoldásának, de legalábbis kiegyensúlyozásának az eszközét jelentik az
Unió szintjén csakúgy, mint az egyes európai tagállamok viszonylatában.
Az európai tapasztalat kodifikációs megnyilvánulása az Európai Unió Tanácsának
1435/2003/EK. rendelete, az európai szövetkezetekre vonatkozóan állapít meg
szabályokat, tehát a tisztán egy tagországban honos személyek által alapított
szövetkezetekre nem tartalmaz kötelező rendelkezést. Ugyanakkor ésszerű az
alapkérdésekben e rendelet előírásaihoz alkalmazkodni.
Az e rendeletben foglaltakon túl, figyelmet kell fordítani a Nemzetközi Munkaügyi
Szervezet 193. számú, „a szövetkezetek támogatásáról” című ajánlására, amely -
egyebek mellett - foglalkozik az állami szerepvállalással a szövetkezés
előmozdításában.
A másik alaptényező a hazai szabályozás, amely a rendszerváltozást követően jelentős
változáson ment keresztül, ennek ellenére nem fejezi ki megfelelően a szövetkezés
lényegét, alapvető rendeltetését, sokszínűségét.
A harmadik alaptényező az 1950-es és 60-as években végbement
termelőszövetkezesítés máig tartó hatása. A szövetkezeti elvek semmibe vétele, a
széleskörű kényszer alkalmazása, a jelen időszakban is komoly tudati tényező, amely
kétségtelenül közrehat abban, hogy a mezőgazdaság területén nem alakulnak
számottevő mértékben és méretekben szövetkezetek, pedig a meglévő tulajdonosi és
gazdálkodási struktúra mellett az egyetlen lehetőséget kínálják a gazdálkodási
nehézségek leküzdésében.
Az új szabályozás negyedik alaptényezője, hogy az elmúlt időszakban jónéhány
ügyben tetten érhető volt a szövetkezeti jogi forma keretei közötti visszaélés. Ezek az
ügyek komoly társadalmi feszültséget okoztak. Az okok részben a szabályozási
hiányosságokra vezethetők vissza. Így például az állampolgári jogok országgyűlési
biztosa 2004. májusi jelentésében is rámutatott arra, hogy a szövetkezeteket érintő
jogszabályi háttér több ellentmondást és szabályozatlanságot tartalmaz.
Tisztázatlannak tartotta a hatóságok együttműködésének és felelősségi körének
jogszabályi kereteit. Az új szabályozás fontos feladata, hogy a szövetkezeti keretek
közötti működésben a minimálisra szorítsa a visszaélések lehetőségét.
A civil szférában az emberi tevékenység kifejtésének szervezeti értelemben három
alaptípusa fejlődött ki:
-	A tisztán gazdasági feladatokat ellátó gazdasági társaság, amely
működésének vezérlő elve a minél nagyobb nyereség elérése.
44
-	A társadalmi szervezet, amely a szociális, kulturális stb. célok mentén
működik.
-	A szövetkezet, amely képes ötvözni a gazdálkodási funkciót a kulturális,
szociális, közösségszervező funkcióval.
A szabályozás célja ennek a kettősségnek minél tisztább és minél teljesebb
tükröztetése, annak érdekében, hogy a gazdasági társaságok, valamint egyesületek és
más non profit szervezetek reneszánszát - ha megkésve is - kövesse a szövetkezeti
mozgalom fellendülése. A szövetkezeti társulási formában rejlő erőt mutatja, hogy pl.
Hollandiában a szövetkezetek átfogják a mezőgazdasági termelés 83 %-át,
Franciaországban a bankszolgáltatások 50 %-át végzik, Finnországban az élelmiszer
kiskereskedelemben való részesedésük mértéke 35 %, Svédországban az
erőgazdálkodás 60 %-át fedik le.
A szabályozás lehetővé teszi a működés sokszínűségét, amely a tipikusnak mondható,
a tagok termelését szolgáltatásaival segítő szövetkezeti forma mellett módot ad a
termelő típusú szövetkezetek alapításának és működésének, a tagok szociális,
egészségügyi, oktatási- és kulturális igényeinek kielégítésében közreműködő
szövetkezeteknek.
A szabályozás világossá teszi a szövetkezetek és a gazdasági társaságok közötti
alapvető különbséget, azt, hogy a szövetkezet nem egy speciális gazdasági társaság.
Azon túlmenően, hogy mindkét esetben hasznot hajtó tevékenység folytatásáról van
szó
-	a gazdasági társaság egyetlen célt ismer, a nyereséget, a szövetkezet pedig a
tagjai gazdasági, kulturális, szociális, oktatási szükségletei és igényei
kielégítésének egységét állítja a középpontba;
-	a gazdasági társaságnál a nyereség elosztása a vagyoni hozzájárulás
arányában történik, a szövetkezetnél pedig a jövedelem egy része a fel nem
osztható közösségi alapba kerül, a másik része a tagoknál csapódik le,
részben a szövetkezettel való együttműködésük arányában, részben pedig a
vagyoni hozzájárulásuk szerint;
-	a gazdasági társaság általában nem képez közösségi célokat szolgáló
pénzügyi forrásokat, a szövetkezetnél ezt a célt a közösségi alap szolgálja;
-	a gazdasági társaság döntéshozatali rendszerében való részvételt általában a
vagyoni hozzájárulás mértéke határozza meg, a szövetkezetnél pedig az egy
tag - egy szavazat elv érvényesül.
Az előbbiekben összefoglalt legjelentősebb különbségek összegezéseként
megállapítható: a gazdasági társaság a tőkét működteti a tulajdonos hasznára, a
45
szövetkezet pedig az együttműködésre képes közösségekben meglévő társadalmi
erőforrásokat mobilizálja. Olyan erőforrásokat, amelyek egyébként az egyének
elkülönült működésével nem érvényesülnek.
A mai szövetkezeti szabályozást a szétaprózottság, a tartalmi tisztázatlanság, egyes
fontos részletkérdésekben a feloldhatatlan ellentmondásosság jellemzi. Egymás mellett
él két szövetkezeti törvény (1992. évi I. törvény; 2000. évi CXLI törvény), külön
kormányrendelet szabályozza az oktatási intézményekhez kapcsolódó szövetkezeteket
(159/2001.(IX.12.) Korm. rendelet).
Az ellentmondásos szabályanyag nem tükrözi következetesen a klasszikus
szövetkezeti elveket, valamint a mai viszonyokból adódó követelményeket, ezért a
szövetkezés fellendülése érdekében új szabályozásra van szükség.
Sajátosságaik miatt külön törvények rendezik a lakásszövetkezetek viszonyait,
valamint a biztosító szövetkezetekre és a szövetkezeti formában működő pénzügyi
intézményekre vonatkozó szabályokat.
A javaslat elő kívánja segíteni, hogy a szövetkezeti forma meghatározó tényező legyen
egyes területeken, elsősorban az agrárnépesség, a kistelepüléseken élők, valamint a
kisvállalkozásokkal rendelkezők körében.
46
Részletes indokolás
A törvény alkalmazási köre
(Az 1-2 §- hoz)
A javaslat a Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkező
szövetkezetekre, valamint a szövetkezetek által létrehozott szövetségekre vonatkozó
szabályokat foglalja össze, azzal a kivétellel, hogy a lakásszövetkezetek szabályozását
teljes egészében külön törvényre utalja, a biztosító szövetkezetek és a szövetkezeti
formában működő pénzügyi intézmények tekintetében pedig a törvény rendelkezéseit
a külön törvényekben meghatározott eltérésekkel és kiegészítésekkel rendeli
alkalmazni.
(A 3-4 §- hoz)
A 3. és 4. § a szövetkezetek működése során alkalmazandó külön szabályokat
nevesíti, a Polgári Törvénykönyvre és a Munka Törvénykönyvére utalva.
(Az 5. §- hoz)
Az 5. § kimondja, hogy a törvény kogens szabályokat tartalmaz, amelyektől
csak akkor lehet eltérni, ha ezt a törvény szövege megengedi.
(A 6. §- hoz)
A 6. § a fióktelepekre vonatkozó általános szabálynak a külföldi szövetkezetek
magyarországi fióktelepeire vonatkozó alkalmazását tartalmazza.
A szövetkezet fogalma
(A 7. §- hoz)
A javaslat a szövetkezet fogalmi elemeit rögzíti, amely szerint a szövetkezet jogi
személyiséggel rendelkezik; az alapszabályban meghatározott részjegytőkével kell
megalapítani; nyitott tagság és a változó tőke elvei szerint működik; gazdasági és más
társadalmi célja együttesen áll fenn.
A szociális szövetkezet fogalma
(A 8. §-hoz)
47
A szövetkezeti formára vonatkozó jogfejlődés legújabb eredménye a szociális
szövetkezet kialakulása, amely a klasszikus elvek szerint működő szövetkezettől
annyiban tér el, hogy a tevékenységében meghatározó jellegű a társadalom leszakadó
rétegei helyzetének javítására való törekvés. A javaslat a szociális szövetkezetek
körébe sorolja a munkanélküli tagok számára munkafeltételeket teremtő, a tagok
szociális helyzetének javítását előtérbe állító szövetkezeteket, valamint a diákok
számára munkát szervező iskolaszövetkezeteket.
Jognyilatkozatokkal kapcsolatos rendelkezések
(A 9. §- hoz)
A 9. § a működés törvényességének egyik fontos feltételeként előírja, hogy a
különböző jognyilatkozatokat és a szövetkezet által hozott határozatokat a címzett
tudomására kell hozni. Ez történhet írásban vagy más módon, de mindenképpen
bizonyíthatóan. Az írásba foglalásnak létezik hagyományos formája, de az
elektronikus okirat is ilyennek minősül.
Fontos azt is biztosítani, hogy a címzett időben tudomást szerezzen az érdekeit
befolyásoló irat tartalmáról. Ha a törvény egy adott jogcselekményre nem ír elő
határidőt, azt haladéktalanul meg kell tenni.
A postai küldemények esetében a címzetthez való megérkezést a tértivevényen
lévő dátum igazolja. Ajánlott küldeménynél a feladástól számított ötödik munkanapot
kell a küldemény megérkezésének tekinteni. Ez utóbbi esetben van lehetőség annak
bizonyítására, hogy a küldemény nem vagy nem az ötödik munkanapon érkezett meg a
címzetthez.
Az alapszabályba be lehet építeni olyan rendelkezéseket, amelyek a tagsági
jogok informatikai eszközök útján történő gyakorlására vonatkoznak. Ugyanakkor
garanciális szabály, hogy ez a módszer nem nehezítheti vagy nem lehetetlenítheti el
egyetlen tag joggyakorlását sem. Ha ez utóbbi helyzet áll fenn, az informatikai úton
való joggyakorlással nem szabad élni.
II.	Fejezet
SZÖVETKEZET ALAPÍTÁSA
A szövetkezet alapításának személyi feltételei
(A 10. §- hoz)
48
A szövetkezet alapításának személyi feltételei között fontos szabály, hogy legalább hét
alapító tagra van szükség. Az alapító taglétszám abból a megfontolásból került hét
személyben meghatározásra, hogy mód legyen szövetkezeti igazgatóság és felügyelő
bizottság választása esetén e testületeket szövetkezeti tagokból létrehozni. Az alapítók
természetes személyek, jogi személyek, valamint jogi személyiség nélküli gazdasági
társaságok egyaránt lehetnek, azzal a korlátozással, hogy alapításkor és a működés
további menetében a nem természetes személyek taglétszáma nem haladhatja meg a
tagság egyharmadát.
A szövetkezetek két típusánál további speciális rendelkezés, hogy szociális
szövetkezet alapítása és működése esetén a tagok kizárólag természetes személyekből
állhatnak, iskolaszövetkezet alapításánál azzal a kivétellel, hogy az adott oktatási
intézmény a szövetkezetnek alapító tagja legyen.
A szövetkezet tagjai nagykorú és 14 évet betöltött személyek egyaránt lehetnek, az
utóbbiak nyilatkozata érvényességéhez azonban a törvényes képviselőjük hozzájáruló
nyilatkozatára van szükség.
Fontos rendelkezés az is, hogy a tagokat nem szabad nyilvános felhívás útján gyűjteni.
Alakuló közgyűlés
(A 11-13. §- hoz)
A szövetkezet megalakulásához alakuló közgyűlés megtartására van szükség, amelyen
az összes alapító tagnak részt kell vennie.
Az alakuló közgyűlés sorrendben először megválasztja a levezető elnököt, a
jegyzőkönyvvezetőt és a jegyzőkönyv két hitelesítőjét, majd kimondja a szövetkezet
megalakulását és elfogadja a szövetkezet alapokmányát, az alapszabályát. Az
alapszabályon kívül külön is megállapítja, hogy az alapító tagok a meghatározott
mértékű részjegytőke teljesítésére kötelezettséget vállalnak. Végül megválasztja a
szövetkezeti működéshez szükséges testületeket (az igazgatóság elnökét és tagjait, a
felügyelő bizottság tagjait) és a könyvvizsgálót, ha a számviteli törvény előírásai
szerint könyvvizsgáló működtetésére szükség van, illetőleg, ha törvényi előírás
hiányában az alapítók így határoznak. Az alapítók igazgatóság helyett ügyvezető
elnököt is választhatnak. Az alakuló közgyűlés határoz a díjazásukról is.
Általában egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással kell meghozni a döntéseket, ez
alól azonban két irányban kivétel van. Az egyik az, hogy az alapszabály elfogadásához
valamennyi alapító tag igenlő döntésére van szükség, a másik az, hogy a vezető
tisztségviselők, valamint a felügyelő bizottság tagjai megválasztása titkos szavazással
történik.
49
Az alakuló közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet a levezető elnök, a
jegyzőkönyvvezető, valamint a jegyzőkönyv két hitelesítője aláír. Külön rendelkezés
vonatkozik az alapszabályra, amelyet minden alapító tagnak alá kell írnia. Az
alapszabály későbbi módosítását jegyzőkönyvbe lehet foglalni.
A jogi szakszerűség biztosítása érdekében az alapszabályt (későbbi módosításait)
közokiratba vagy ügyvéd (jogtanácsos) által ellenjegyzett okiratba kell foglalni.
Az alapszabály
(A 14. §- hoz)
Az alapszabály foglalja össze a szövetkezet szervezetével, működésével összefüggő
legfontosabb rendelkezéseket. A (2) bekezdés felsorolja az alapszabály kötelező
tartalmi elemeit.
A szövetkezet nyilvántartásba vétele
(A 15-16 §- hoz)
A szövetkezet nyilvántartásba vételére a székhelye szerint illetékes cégbíróságnak van
hatásköre. A cégbejegyzés előfeltétele, hogy a tagok a részjegytőke alapszabályban
meghatározott mértékét, amely legalább a 30 %-ot el kell érje, a szövetkezet
rendelkezésére bocsássák, illetőleg a nem pénzbeli hozzájárulás teljes egészét
szolgáltassák.
A szövetkezet a cégbejegyzés iránti kérelem benyújtását követően végezhet gazdasági
tevékenységet, azonban a cégnyilvántartásba való bejegyzéssel jön létre. Ha a
bejegyzési kérelmet a cégbíróság elutasítja, a gazdasági tevékenységet meg kell
szüntetni. Ebben az esetben a tagok kötelesek helytállni a vállalt kötelezettségekért.
Külön figyelmet érdemel az a szabály, amely szerint, ha valamely tevékenység
folytatását jogszabály hatósági engedélyhez köti, ezt a tevékenységet csak az engedély
birtokában lehet megkezdeni. A javaslat az önkormányzati rendeletet ebben a
vonatkozásban nem tekinti jogszabálynak. Lényegében hasonló rendelkezés
vonatkozik a képesítéshez kötött tevékenység folytatására, amelyet - jogszabályi
kivételtől eltekintve - csak akkor folytathat a szövetkezet, ha a tevékenységében
személyesen is közreműködő tagjai, vagy munkavállalói, vagy a szövetkezettel polgári
jogi szerződés alapján együttműködők között legalább egy olyan személy van, aki a
jogszabályokban meghatározott képesítési követelményeknek eleget tesz.
A cégbejegyzés megtörténte előtt megkezdett működésnek az a kockázata, hogy akik a
saját nevükben, de a szövetkezet javára eljárnak, korlátlanul, és egyetemlegesen
50
felelnek a vállalt kötelezettségekért. Ez a felelősségük megszűnik, ha a szövetkezet
közgyűlése a kötelezettségvállalást utólag jóváhagyja.
Törvényességi felügyelet
(A 17. §- hoz)
A szövetkezet székhelye szerint illetékes cégbíróság a rá vonatkozó külön törvény
előírásainak megfelelően ellátja a szövetkezet törvényességi felügyeletét.
Határozatok bírósági felülvizsgálata
(A 18. §-hoz)
A szövetkezet és testületei által hozott határozatok bírósági felülvizsgálatát bármelyik
tag kérheti abban az esetben, ha az adott határozat e törvény rendelkezéseibe, más
jogszabály előírásaiba, vagy az alapszabályba ütközik.
A jogbiztonság érdekét szolgálja, hogy a jogsértő határozat felülvizsgálatát a közléstől
számított 30 napos jogvesztő határidő alatt lehet a szövetkezet ellen megindítani. A
bíróságnak jogában áll a határozat végrehajtását felfüggeszteni. Abban az esetben, ha a
bíróság helyt ad a keresetben foglaltaknak, a bírósági döntés hatálya azokra a tagokra
is kiterjed, akik az eljárásban nem vettek részt.
Szövetkezeti jogviták
(A 19. §- hoz)
A javaslat meghatározza a szövetkezeti jogviták körét. Ide tartozik a szövetkezet és
tagjai, valamint korábbi tagjai közötti, e minőségükből adódó valamennyi jogvita és a
szövetkezet működésével összefüggésben a tagok között keletkezett olyan jogvita,
amely összefüggésben áll az alapszabállyal vagy a szövetkezet működésével.
Amennyiben a szövetkezeti jogvita perré alakul át, a szövetkezet és tagja (volt tagja)
közötti jogvitát az alapszabály állandó vagy eseti választottbíráskodás elé utalhatja, a
tagok egymásközti szövetkezeti jogvitáját pedig - ha a tagok legalább egyike
gazdasági társaság - módjukban áll külön megállapodással állandó vagy eseti
választottbíróság elé vinni.
51
III. Fejezet
A SZÖVETKEZET ÖNKORMÁNYZATI SZERVEI
A Közgyűlés
(A 20-26 §- hoz)
A szövetkezet legfőbb önkormányzati szerve a közgyűlés, amely a tagok
összességéből áll. A közgyűlés az a szerv, amely a szövetkezet életét, működését
meghatározó legfontosabb kérdésekben jogosult és köteles a döntést meghozni. A 20.
§ (2) bekezdése felsorolja a közgyűlési döntést igénylő kérdéseket azzal, hogy a
törvény egyéb rendelkezése, valamint a tagok elhatározásából az alapszabály
kiegészítheti ezeket.
A javaslat kitér arra, hogy a közgyűlést szükség szerint kell összehívni, kötelező
azonban évente egy alkalommal közgyűlést tartani. Ez utóbbi rendes közgyűlésen meg
kell tárgyalni legalább a számviteli törvény szerinti beszámolót, amely az adott év
gazdasági lezárását jelenti. Ha olyan ügyről kell soron kívül határozni, amely a
közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik, és a döntés meghozatala nem szenvedhet
késedelmet, rendkívüli közgyűlést kell tartani. Akkor is kötelező rendkívüli közgyűlés
összehívása, ha a tagok legalább 10 %-a, vagy a felügyelő bizottság, az ok
megjelölésével indítványozza. A közgyűlést általában az igazgatóság hívja össze.
A javaslat részletesen tartalmazza a közgyűlés összehívásának garanciális szabályait,
nevezetesen
-	legalább 15 nappal korábban írásban kell összehívni,
-	az alapszabály lehetővé teheti a hirdetményi úton történő összehívást is,
-	a meghívónak vagy hirdetménynek a tagok számára fontos információkat
tartalmaznia kell,
-	a napirendre kerülő anyagokat a tagoknak meg kell küldeni.
A közgyűlés napirendjének kialakítását a tagság befolyásolhatja azzal, hogy a tagok
legalább 10 %-ának írásbeli indítványára bármely ügyet napirendre kell venni.
A közgyűlés csak a napirenden szereplő ügyekben hozhat döntést.
A közgyűlésre minden tagot meg kell hívni, akik a szövetkezeti testületektől és vezető
tisztségviselőktől felvilágosításokat kérhetnek. A közgyűlésen valamennyi tag
indítványt tehet, és élhet szavazati jogával, feltéve, hogy az esedékes vagyoni
hozzájárulását teljesítette.
52
A szövetkezeti közgyűlés határozatképességéhez a tagok több mint felének jelenléte
szükséges. A tagok képviselő útján is részt vehetnek a közgyűlésen, akik a tagsági
jogokat teljes körűen gyakorolják. Nem lehet képviselő az, aki a szövetkezetben
vezető tisztségviselő, felügyelő bizottság elnöke, tagja, vagy az alapszabályban
meghatározott más tisztséget tölt be, továbbá a könyvvizsgáló. Egy képviselő több tag
képviseletében is eljárhat, ha az alapszabály lehetővé teszi. Fontos szabály, hogy a
képviseletre vonatkozó meghatalmazást közokirattal vagy teljes bizonyító erejű
magánokirattal kell a közgyűlésen igazolni.
Abban az esetben, ha a közgyűlés határozatképtelen (mert a tagság több mint fele nem
jelent meg), az azonos napirenddel összehívott újabb közgyűlés, amelyet 8 napon belül
kell megtartani, a megjelent tagok számára tekintet nélkül határozatképes. A
megismételt közgyűlésen új döntési javaslatot nem lehet tárgysorozatba venni.
Garanciát jelent az is, hogy a megismételt közgyűlésen nem lehet döntést hozni a
szövetkezet egyesüléséről, szétválásáról, gazdasági társasággá történő átalakulásáról,
jogutód nélküli megszűnéséről, felszámolásának kezdeményezéséről, illetőleg
felszámolási eljárás során kötött egyezség jóváhagyásáról, akkor sem, ha ilyen
témakör az eredeti napirenden szerepelt.
A javaslat lehetőséget ad arra, hogy a közgyűlés a tevékenységét - amennyiben az
adott napon nem fejezi be - későbbi időpontban folytathassa és a napirendi kérdéseket
megtárgyalja. Erre azonban csak akkor kerülhet sor, ha a közgyűlési meghívó vagy
hirdetmény, mint lehetőséget tartalmazza. A későbbi időpontban történő folytatás
során új kérdés nem vehető a közgyűlés napirendjére.
A közgyűlés általában egyszerű szótöbbséggel hozza meg a határozatait, a működést
leginkább befolyásoló kérdésekben való döntéshez azonban a résztvevők 2/3-ának
szavazata szükséges. További szigorítást jelent, hogy az alapszabály módosításához, az
egyesülésről, szétválásról, gazdasági társasággá való átalakulásról, jogutód nélküli
megszüntetésről, a részjegyek névértékének megváltoztatásáról hozandó döntéshez a
szövetkezet összes tagja 2/3-ának (nem pedig a közgyűlésen résztvevő tagok 2/3-ának)
szavazata szükséges. Az alapszabály - adott kérdésekben - nagyobb szavazatarányt is
előírhat a döntéshez.
A közgyűlés a döntéseit nyílt szavazással hozza meg, a vezető tisztségviselők és a
felügyelő bizottság tagjai megválasztása és visszahívása azonban csak titkos
szavazással történhet.
A közgyűlésen történteket, a hozott határozatokat a felvett jegyzőkönyv tartalmazza. A
jegyzőkönyv jelentőségéhez mérten a javaslat meghatározza annak kötelező tartalmát,
annak érdekében, hogy a későbbiek során hiteles bizonyítékul szolgáljon a közgyűlés
döntéseire, és azok szabályszerűségére. Külön fel kell venni jelenléti ívet, és csatolni
kell a képviseleti meghatalmazásokat.
53
A jegyzőkönyvet a levezető elnök, a jegyzőkönyvvezető és a jegyzőkönyvet hitelesítő
két szövetkezeti tag írja alá.
Az alapszabály módot adhat arra is, hogy a tagok közgyűlés összehívása nélkül
döntsenek valamely kérdésben. Ebben az esetben a tagok írásban szavaznak. Ilyen
formában közgyűlési döntések csak abban az esetben születhetnek, ha az alapszabály
meghatározza az írásbeli szavazás eljárási szabályait és azt a módot, ahogyan a tagok a
döntésről magáról és annak időpontjáról tájékoztatást kapnak. A javaslat kiemeli
azokat a közgyűlési hatáskörbe tartozó kérdéseket, amelyeknél az előbbiekben említett
írásbeli formát nem szabad alkalmazni. Ezek a szövetkezet működését legalapvetőbb
módon befolyásoló kérdések.
A részközgyűlés
(A 27. §-hoz)
A javaslat az alapszabályra bízza annak eldöntését, hogy lehetővé teszi-e közgyűlés
helyett részközgyűlések megtartását. Erre a megoldásra akkor kerülhet sor, ha a tagok
száma az 500 főt meghaladja, vagy a tagok lakóhelyének, munkahelyének
szétszórtsága vagy más - alapszabályban meghatározott - különleges szempont ezt
indokolja. Ha az alapszabály részközgyűlésekről rendelkezik, meg kell határoznia a
részközgyűlési körzetek kialakításának szabályait és a részközgyűlések megtartásának
helyét is.
A részközgyűléseket különböző időpontokra is össze lehet hívni a különböző
helyeken, a napirendeknek azonban minden részközgyűlésen azonosnak kell lenniük.
A részközgyűléseken leadott szavazatok összesítésével állapíthatók meg a közgyűlési
döntések; ez a feladat az igazgatóságot terheli.
A meghozott határozatokat az összesítést követő 15 napon belül a tagokkal közölni
kell, olyan módon, ahogy azt az alapszabály meghatározza.
A küldöttgyűlés
(A 28. §-hoz)
A javaslat lehetővé teszi, hogy az alapszabály küldöttgyűlés működéséről
rendelkezzen. Az alapszabály rendelkezéseinek ebben az esetben meg kell határoznia a
küldötteknek a taglétszámhoz viszonyított arányát, a küldöttek megválasztásának
módját, megbízatásuk időtartamát. Fontos szabály, hogy a küldöttek létszáma 50 főnél
kevesebb nem lehet.
Ha részközgyűlések működtetésére is sor került, a küldöttgyűlés küldötteit a
részközgyűlésen részt vevő tagok választják meg.
54
A küldöttgyűlés hatásköre és eljárása általában megegyezik a közgyűlésével. A
javaslat néhány ponton eltérést alkalmaz, nevezetesen: a határozatképesség
megállapításához a küldöttek legalább 2/3-ának jelenléte szükséges; írásbeli
szavazásra nem kerülhet sor; határozatképtelenség esetén újabb küldöttgyűlést kell
összehívni, amelynél ugyancsak a küldöttek legalább 2/3-ának jelenléte szükséges a
határozatképesség megállapításához.
Habár a küldöttgyűlésen a tagok jogait az általuk választott küldöttek gyakorolják, a
nem küldött tagok nincsenek kizárva a küldöttgyűlésekről, mert azokon tanácskozási
joggal részt vehetnek.
A szövetkezet vezető tisztségviselői
(A 29-34. §-hoz)
A javaslat vezető tisztségviselőnek minősíti az igazgatóság elnökét és tagjait (az
igazgatóság hiányában működő ügyvezető elnököt). A javaslat értelmében vezető
tisztségviselő csak nagykorú természetes személy lehet, aki szövetkezeti tagsággal
rendelkezik. A szövetkezeti tagi minőség alól az alapszabály kivételt tehet abban az
esetben, ha a szövetkezet főtevékenysége különleges szakértelmet feltételező irányítást
igényel.
A javaslat rögzíti a kizáró okokat, illetőleg az összeférhetetlenség esetköreit. Ezek
szerint nem lehet vezető tisztségviselő az, aki cselekvőképességet korlátozó vagy
kizáró gondnokság alatt áll, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen
végrehajtható szabadságvesztésre ítéltek, a büntetett előélethez fűződő hátrányos
jogkövetkezmények alóli mentesülésig, aki foglalkozástól eltiltó jogerős ítélet hatálya
alatt áll és a foglalkozástól való eltiltás a szövetkezet főtevékenységével egybeesik.
Nem lehet vezető tisztségviselő az sem, aki olyan szövetkezetben vagy gazdasági
társaságban volt vezető tisztségviselő, amelyet a cégbíróság a cégjegyzékből
megszüntetési eljárás során törölt, a törlést követő két évig. Az alapszabály előírhat a
vezetői tisztségviselők megválasztásához szakmai követelményeket is, amelyeknek
meg nem felelő személyek nem választhatók meg.
A javaslat megtiltja a szövetkezet igazgatósága és felügyelő bizottsága közötti
személyi összefonódást, ezért az igazgatóság elnöke és tagja (ügyvezető elnöke) nem
lehet egyidejűleg az igazgatóság ellenőrzését is hivatott felügyelő bizottság tagja.
Ugyanezt a tilalmat a javaslat kiterjeszti egymás közeli hozzátartozóira is.
Ha az igazgatóság működését a közgyűlés felfüggeszti, a felügyelő bizottság egyik
tagját kijelölheti az igazgatóság ügyvezetési feladatainak ellátására. Az ilyen módon
kijelölt felügyelő bizottsági tag az új feladata ellátásának időszakában nem vehet részt
a felügyelő bizottság munkájában.
55
A szövetkezet vezető tisztségviselője nem lehet vezető tisztségviselő a szövetkezethez
hasonló tevékenységet végző gazdasági társaságban vagy szövetkezetben. Az
alapszabály ettől eltérhet.
Az alapszabály megalkotásakor a tagságnak lehetősége van arra, hogy további
összeférhetetlenségi eseteket határozzon meg, amelyeket a működés során be kell
tartani.
A vezető tisztségviselők a tevékenységükért felelősséggel tartoznak, a kötelezettségeik
megszegésével a szövetkezetnek okozott károkért a polgári jog általános szabályai
szerint egyetemlegesen felelősek. A felelősségük akkor is a polgári jogi szabályok
szerint alakul, ha egyébként munkaviszonyt létesítenek a szövetkezettel. A felelősség
alól mentesíti a vezető tisztségviselőt, ha a kárt okozó határozat ellen szavazott, vagy
az intézkedés ellen tiltakozott és a tiltakozását be is jelentette a felügyelő bizottságnak.
Fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet kialakulása esetén a vezető tisztségviselők a
szövetkezet hitelezőnek érdekeit kötelesek elsődlegesnek tekinteni. Ha e követelményt
vétkesen megszegik, külön törvény előírhatja a hitelezőkkel szembeni helytállási
kötelezettségüket.
A javaslat meghatározza a vezető tisztségviselők megbízásának megszűnési esetköreit.
Külön kiemeli az összeférhetetlen helyzet kialakulását, amely esetben a megbízás
megszűnik, ha a kizáró okot az adott személy 30 napon belül nem szünteti meg. A
vezető tisztségviselő lemondása nincs korlátozva, ha azonban a szövetkezet
működőképessége szükségessé teszi, a lemondás később válik hatályossá. Az
időtartam maximum 60 nap lehet. Mindaddig, amíg a lemondás nem hatályos, a vezető
tisztségviselő köteles a halaszthatatlan döntéseket meghozni, illetőleg azok
meghozatalában részt venni.
Az igazgatóság
(A 35-36. §-hoz)
Az igazgatóság a szövetkezet ügyvezetését és képviseletét látja el. Az alapszabályban
kell meghatározni az igazgatóság létszámát, amely legalább 3 tagú kell legyen. Az 50
főnél kisebb taglétszámú szövetkezet alapszabálya igazgatóság helyett ügyvezető
elnök működéséről rendelkezhet. Ebben az esetben az ügyvezető elnök az igazgatóság
hatáskörét gyakorolja. Az igazgatóság elnökét és tagjait (valamint az ügyvezető
elnököt) a közgyűlés határozott vagy határozatlan időre választja. Az időtartamot az
alapszabály határozza meg. Az igazgatóság testületként működik, és a hatáskörébe
tartozik minden olyan döntés, amelyet a törvény vagy az alapszabály nem utal a
közgyűlés vagy a felügyelő bizottság hatáskörébe.
Az igazgatóság fontos tevékenysége a közgyűlés összehívásáról való gondoskodás,
valamint a közgyűlési döntések előkészítése és a hozott döntések végrehajtása. A
56
tevékenységéről rendszeres időközönként köteles beszámolni, legalább évente egy
alkalommal a közgyűlésnek és három havonként a felügyelő bizottságnak.
A felügyelő bizottság
(A 37-40. §-hoz)
A szövetkezeteknél legalább 3 tagú felügyelő bizottság megválasztása és működése
kötelező, megbízása határozott vagy határozatlan időtartamra szólhat. Az alapszabály
állapítja meg a felügyelő bizottság létszámát és azt az időtartamot, amelyre
megválasztható. A felügyelő bizottságnak kiemelkedő feladata van az által, hogy
bármely ügyet megvizsgálhat, amely a szövetkezet szerveinek működésével vagy a
gazdálkodással kapcsolatos. Kontrollálja, hogy az igazgatóság a jogszabályoknak, az
alapszabálynak és más szabályzatoknak megfelelően jár-e el és felhívja a megfelelő
működésre. Indítványozhatja az igazgatóság, mint testület vagy egyes tagjai
visszahívását, felelősségre vonását. Ugyancsak indítványozhatja a közgyűlés
összehívását, és ha az igazgatóság ennek nem tesz eleget, összehívhatja a közgyűlést.
Felfüggesztheti az igazgatóság működését, ha az igazgatóság tevékenysége
jogszabályba ütközik, vagy a szövetkezet érdekeit súlyosan sérti. A felügyelő bizottság
a számviteli törvény szerinti beszámolóról véleményt nyilvánít, amely nélkül a
közgyűlés a beszámolóról nem hozhat határozatot. További fontos feladatait a javaslat
részletesen tartalmazza.
A felügyelő bizottság informáltságát biztosítani kell, ezért a vezető tisztségviselőktől
és a munkavállalóktól felvilágosítást kérhet, amelyeket az érintett személyek nem
tagadhatnak meg. A bizottság tagjai a szövetkezet bármely testületének ülésén
tanácskozási joggal részt vehetnek. Ha a felügyelő bizottság indítványt tesz, arról a
szövetkezeti testületek és vezető tisztségviselők kötelesek az alapszabályban
meghatározott időn belül állást foglalni. A felügyelő bizottság a tevékenységéről
évente legalább egy alkalommal beszámol a közgyűlésnek.
A könyvvizsgáló
(A 41. §-hoz)
A javaslat értelmében könyvvizsgálót csak akkor köteles a szövetkezet alkalmazni, ha
a működését a számviteli törvény előírja. A könyvvizsgálót is határozott vagy
határozatlan időtartamra lehet választani. Az alapszabály rögzíti az időtartamot.
Természetesen könyvvizsgáló választása mellett akkor is dönthet a szövetkezet, ha
egyébként a számviteli törvény értelmében nem kötelező. Figyelemmel arra, hogy a
könyvvizsgáló a szövetkezeti gazdálkodás jogszerűségét vizsgálja, nem lehet
könyvvizsgáló olyan személy, akik a szövetkezet tagja, vezető tisztségviselője,
illetőleg ezek közeli hozzátartozója.
57
A könyvvizsgáló betekinthet a szövetkezet könyveibe, az érdekeltektől felvilágosítást
kérhet, a szövetkezet pénzügyi helyzetével, gazdálkodásával, szerződéseivel
kapcsolatos dokumentumokat megvizsgálhatja. A működése során szerzett értesüléseit
üzleti titokként meg kell őriznie. A könyvvizsgáló tevékenységének eredményes
ellátását szolgálja az a rendelkezés, amely szerint a közgyűléseken köteles részt venni,
és részt vehet az igazgatóság, valamint a felügyelő bizottság ülésein is. Kiemelkedő
feladata a számviteli törvény szerinti beszámolóról vélemény nyilvánítása, amely
nélkül a közgyűlés nem hozhat döntést.
A szövetkezet képviselete
(A 42. §-hoz)
A szövetkezetet az igazgatóság elnöke (ügyvezető elnök) és az igazgatóság tagjai
képviselik harmadik személyekkel szemben, továbbá bíróságok és más hatóságok
előtt. Az igazgatóság elnöke és tagjai cégjegyzési joga a javaslat értelmében önálló.
Mód van arra, hogy az igazgatóság képviseleti joggal ruházzon fel munkavállalókat is,
ez esetben két személy együttes aláírással jegyezheti a szövetkezetet.
Az alapszabály meghatározhat olyan ügyeket, amelyek esetén az igazgatóság
képviseleti jogát a közgyűlés határozata korlátozhatja. E korlátozás azonban harmadik
személyekkel szemben hatálytalan.
IV.	Fejezet
A SZÖVETKEZETI TAGSÁGI JOGVISZONY
A tagsági jogviszony létrejötte
(A 43-44. §-hoz)
A szövetkezeti tagsági jogviszony két módon keletkezhet, egyrészt azáltal, hogy az
adott személy részt vesz a szövetkezet alapításában, másrészt pedig a már működő
szövetkezet taggá felveszi. A nyitott tagság elvének megfelelően a tagok felvételénél
egyenlő bánásmódot kell érvényesíteni a jelentkezőkkel szemben. Ez a követelmény
nem zárja ki, hogy az alapszabály meghatározzon a szövetkezet céljához igazodó
olyan ismérveket, amelyeket irányadónak kell tekinteni a tagfelvételi kérelmek
elbírálása során. A tag a benyújtott kérelmében írásban nyilatkozik arról, hogy az
alapszabályban foglaltakat magára nézve kötelezőnek tartja és vállalja a szövetkezeti
célok megvalósításában a vagyoni és személyes közreműködést.
A kérelmek tárgyában - a befektető tagok kivételével - az igazgatóság dönt, és a
döntésről értesíti a kérelmező személyt, valamint tájékoztatja a közgyűlést. A tagsági
viszony létrejön az igazgatóság döntésének időpontjában, de a felek megállapodhatnak
58
abban, hogy ennél későbbi időpontban keletkezzék a tagsági jogviszony. A tagsági
viszony keletkezési időpontjának előfeltétele, hogy az új tag a részjegy összegét vagy
annak azt a részét, amelyet az alapszabály egyébként a tagfelvételnél befizetési
kötelezettségként megállapít, a szövetkezet részére befizesse.
Amennyiben az igazgatóság elutasítja a tagfelvételi kérelmet, a kérelmező a
közgyűléshez fordulhat.
A részjegy
(A 45. §-hoz)
A részjegy jeleníti meg a tag vagyoni hozzájárulását, illetőleg kötelezettség vállalását.
A javaslat meghatározza a részjegyen feltüntetésre kerülő adatokat.
A tagnyilvántartás
(A 46. §-hoz)
A javaslat értelmében a tagokról nyilvántartást kell vezetni, amely a legfontosabb
adatokat (név, lakcím, teljesített vagyoni hozzájárulás, tagsági jogviszony
keletkezésének és megszűnését időpontja) tartalmazza. Mindazok, akik az
érdekeltségüket igazolni tudják, a tagnyilvántartást megtekinthetik.
A tagsági jogviszony tartalma
(A 47-49. §-hoz)
A tagsági jogviszony jogok és kötelezettségek együttese. A javaslat értelmében a tag
alapvető joga, hogy részt vegyen a szövetkezet tevékenységében, részesedjen a
gazdálkodás eredményéből, igénybe vegye a tagok részére rendszeresített
szolgáltatásokat, tanácskozási és szavazati joggal részt vegyen a közgyűlésen,
tisztséget viseljen, tájékozódjon a szövetkezetet érintő tevékenységekről. Eltérő
rendelkezés hiányában a tagokat az általuk szolgáltatott vagyoni hozzájárulás
mértékére tekintet nélkül, azonos jogok illetik meg.
A tagok kötelesek az alapszabályban előírt vagyoni hozzájárulást teljesíteni, a
vállalásuknak megfelelő módon részt venni a szövetkezet tevékenységében, védeni a
szövetkezet vagyonát.
A tagok személyes közreműködése sokféle lehet. Ezért ennek módjáról a tagok a
szövetkezet igazgatóságával tagsági megállapodást kötnek.
59
A vagyoni hozzájárulás
(Az 50-52. §-hoz)
A javaslat értelmében az alapszabály határozza meg a tagok vagyoni hozzájárulásának
legkisebb mértékét. Ezt a törvény azért bízza az alapszabályra, hogy a szűkösebb
anyagi feltételek lehetőség szerint ne gátolják, illetőleg ne korlátozzák a szövetkezést.
A vagyoni hozzájárulás teljesítése pénzben, illetőleg nem pénzbeli módon történhet. A
nem pénzbeli hozzájárulásnál követelmény, hogy az forgalomképes, vagyoni értékkel
rendelkező dolog, szellemi alkotás, illetőleg vagyoni értékű jog, vagy elismert,
illetőleg jogerős bírósági határozaton alapuló követelés legyen. Tekintettel arra, hogy a
nem pénzbeli hozzájárulás értékének pontos megállapítása nehézkes, a javaslat előírja,
hogy az ilyen hozzájárulást nyújtó tag 5 éven át helytállni tartozik a szövetkezetnek
azért, hogy a hozzájárulás megjelölt értéke nem haladja meg a hozzájárulás
szolgáltatásának idején fennállott értékét.
Ugyancsak az alapszabály írja elő, hogy a tag milyen számban és milyen névértékben
köteles részjegyet jegyezni. Egy részjegy jegyzése törvényi követelmény, amelynek
legalább 30 %-át az alapítás (belépés) időpontjában be kell fizetni. Az alapszabály
ennél magasabb hányadot is előírhat. Az alapításkor (belépéskor) be nem fizetett
hányadot legkésőbb 1 éven belül kell megfizetni. Az alapszabály 1 évnél rövidebb
határidőt is megállapíthat. Nem pénzbeli hozzájárulás esetén, annak egészét
szolgáltatni kell a belépéskor.
Valamennyi tag részjegyének névértéke azonos összegű kell legyen. A részjegy
bírósági végrehajtás alá sem vonható, ha szövetkezeti tagnak harmadik személlyel
szemben kötelezettsége áll fenn. Miután a részjegy vagyoni értékkel is bír, örökölhető.
Az öröklés azonban nem jelenti az örökös (jogutód) szövetkezeti tagsági
jogviszonyának keletkezését is. Ugyanakkor az örökös kérheti a taggá való felvételét.
A javaslat lehetővé teszi a részjegy átruházását a szövetkezet másik tagjára, vagy a
szövetkezetbe tagként belépő személyre.
Ha a tagsági viszony megszűnik, a volt taggal (vagy az örökösével, jogutódával, ha
nem létesít tagsági viszonyt a szövetkezettel) a tagsági viszony megszűnését követő,
számviteli törvény szerinti beszámolót elfogadó közgyűlés napjától számított 30 napon
belül el kell számolni.
A részjegy a szövetkezet adózott eredményéből részesedésre jogosít, kivéve a
közhasznú feladatot ellátó szociális szövetkezetet, ahol részesedés nem fizethető.
60
Tagi kölcsön
(A 53-54. §-hoz)
A javaslat lehetővé teszi, hogy a tag a szövetkezet számára kölcsönt nyújtson, azt
követően, hogy a kötelező vagyoni hozzájárulását már teljesítette. A kölcsönnyújtás
kamatmentesen, vagy kamat ellenében történhet. A tagi kölcsön felhasználhatóságát
(és ebből következően igénybevételét) a javaslat korlátozza, mert csak a szövetkezeti
célok megvalósítására szabad felhasználni és 1 éven belül vissza kell fizetni. A tagi
kölcsön tekintetében az alapszabályban részletesebb rendelkezéseket kell alkotni és az
igazgatóságnak külön szabályzatban kell összefoglalni az igénybevétellel kapcsolatban
felmerülő kérdéseket. A tagi kölcsönök együttes összege nem lehet több a saját tőke
kétszeresénél.
Fontos szabály, hogy tagi kölcsön esetén a megállapodást teljes bizonyító erejű
magánokiratba, vagy közokiratba kell foglalni.
A pótbefizetés
(Az 55. §-hoz)
Pótbefizetésre akkor kerülhet sor, ha a szövetkezet veszteségének rendezése válik
szükségessé, és az alapszabály egyébként rendelkezik pótbefizetésről. A tagokat
vagyoni hozzájárulásuk arányában lehet pótbefizetésre kötelezni.
Különleges figyelmet érdemel, hogy amennyiben a tag a pótbefizetési
kötelezettségének a közgyűlés által meghatározott időpontig nem tesz eleget, a tagsági
jogviszonya megszűnik.
A szövetkezet és a tag gazdasági együttműködése
(Az 56. §-hoz)
A javaslat szerint az alapszabály a szövetkezet céljaihoz igazodóan részletesen
meghatározza a tag és a szövetkezet gazdasági együttműködésének módozatait,
amelyek sokfélék lehetnek. Az 56. § ennek példálózó felsorolását adja. Az
együttműködési módozatok közül kiemelkedik a tagok gazdasági tevékenységének
elősegítése, a tagok fogyasztási szükségleteinek kielégítése, munkalehetőségek
biztosítása, szociálisan hátrányos helyzetük javítása, diákok munkalehetőségének
megteremtése.
61
Személyes közreműködés és munkavégzés a szövetkezetben
(Az 57. §-hoz)
A szövetkezetnek más gazdasági tevékenységet folytató szervezettől eltérő egyik
jellegzetessége, hogy a tagok személyes közreműködésre kötelezettek. A személyes
közreműködés sokféle lehet, amely a szövetkezet konkrét tevékenységéhez
nagymértékben igazodik. A személyes közreműködés módozatait az alapszabályban
kell meghatározni.
A személyes közreműködés egyik módja a munkavégzés. Az alapszabály
munkavégzési kötelezettséget is előírhat. A munkavégzés többféle jogi formában,
munkaszerződés, vállalkozási vagy megbízási szerződés keretében történhet. Ha az
adott személy tagsági jogviszonya megszűnik, ez a körülmény - a tag halálát
leszámítva - a munkaviszonyára vagy a vállalkozási, megbízási jogviszonyára nem hat
ki, de ettől a felek eltérhetnek.
Juttatások és támogatások a tagok, valamint hozzátartozóik részére
(Az 58. §-hoz)
A szövetkezet fontos jellemzője, hogy a természetes személy tagjai, valamint
hozzátartozóik számára meghatározott juttatásokat és támogatásokat biztosít. Ezek
szociális, oktatási, kulturális jellegűek lehetnek, támogathat közművelődési vagy
sporttevékenységet és egyéb a szövetkezet céljához igazodó tevékenységeket. Az
alapszabály feladata a juttatás és támogatási formák meghatározása, az igénybevétel
eljárási rendjének kialakítása.
A juttatások és támogatások finanszírozása
(Az 59. §-hoz)
A szövetkezet az adózás utáni eredményének közgyűlés által meghatározott részét a
közösségi alapba helyezi és ez az alap adja a pénzügyi bázisát a juttatások és
támogatások nyújtásának.
A szövetkezet adózás utáni eredményének felosztása
(A 60. §-hoz)
62
A közgyűlés az éves beszámoló alapján dönt az adózás utáni eredmény
felhasználásáról. A javaslatot az igazgatóság készíti el és azt a felügyelő bizottság
véleményezi. A döntés során a közgyűlés meghatározza, hogy az adózás utáni
eredmény mekkora összege jár a befektetői részjegyek után, milyen hányadát osztja
szét a tagok között a szövetkezettel való gazdasági együttműködésük arányában,
milyen hányadát osztja szét a részjegyeik arányában, és milyen hányadát fordítja
egyéb célra. Ezek a szabályok világosan mutatják, hogy a szövetkezeti működés során
az eredményből való részesedés elsődleges szempontja a szövetkezettel megvalósult
gazdasági együttműködés és nem a vagyoni hozzájárulás.
A közhasznú feladatot ellátó szociális szövetkezetnél az adózás utáni eredmény
szétosztása nem történhet meg, miután az eredményt a közhasznú célok
megvalósítására kell fordítani.
A befektető tag
(A 61. §-hoz)
A javaslat szabályozza a befektető tag intézményét. Ahhoz, hogy valamely
szövetkezetnél befektető tag működésére sor kerülhessen, az alapszabálynak ezt
lehetővé kell tennie. Szociális szövetkezetnél a jellegéből adódóan nem létezhet
befektető tag. Egy szövetkezetnél a tagok 10 %-át nem haladhatja meg a befektető
tagok száma, illetőleg a befektetői részjegyek névértéke nem lehet több a részjegytőke
30 %-ánál.
A befektető tag anyagi hozzájárulása pénzbeli és nem pénzbeli egyaránt lehet,
amelynek ellenében befektetői részjegyhez jut. A befektetői részjegy a részjeggyel
azonosan örökölhető, továbbá szövetkezeti tagra, másik befektető tagra, valamint
olyan személyre, aki a szövetkezettel tagsági viszonyt létesít, átruházható.
A befektetői részjegy az adózás utáni eredményből jogosít részesedésre.
A befektető tag jogai és kötelezettségei nem teljesen azonosak a tagokéval. A javaslat
értelmében a befektető tag köteles alapításkor (belépéskor) a befektetői részjegy teljes
összegét befizetni. Befektető tag nem kötelezhető személyes közreműködésre.
A tagsági jogviszony megszűnése
(A 62-65. §-hoz)
A javaslat tételesen meghatározza a tagsági jogviszony megszűnésének eseteit és a
megszűnés következményeit. Külön rendelkezik a kilépés és kizárás esetén követendő
eljárásról, ez utóbbinál biztosítja a megfelelő jogorvoslati lehetőséget.
63
A tagsági viszony megszűnését követően a volt taggal, illetőleg olyan örökösével,
jogutódával, aki (amely) nem létesít tagsági jogviszonyt, az általános szabályok szerint
el kell számolni. Az elszámolásra a tagsági viszony megszűnését követő, számviteli
törvény szerinti beszámolót elfogadó közgyűléstől számított 30 napon belül kerülhet
sor.
Ha a volt tag a szövetkezet használatába adott valamilyen vagyontárgyat és ez a
vagyontárgy még a szövetkezet rendelkezésére áll, azt a volt tag, (örökös, jogutód)
részére ki kell adni. Ha azonban a használatba adott vagyontárgy elhasználódott és már
nincs a szövetkezet birtokában, a szövetkezet nem köteles ellenértéket fizetni.
Amennyiben az elszámolásig terjedő időre az adott vagyontárgyat a szövetkezet
tovább használja, a tagsági viszony megszűnése és a kiadás közötti időszakra a
szövetkezet köteles díjat fizetni, amelynek mértékére a felek megállapodása az
irányadó.
V.	Fejezet
A SZÖVETKEZET VAGYONA ÉS GAZDÁLKODÁSA
A szövetkezet vagyona
(A 66-68. §-hoz)
A szövetkezet vagyona a saját tőkéje, amely tartalmazza a részjegytőkét vagy jegyzett
tőkét, a jegyzett, de még be nem fizetett tőkét, a tőketartalékot, az eredménytartalékot,
a lekötött tartalékot és ezen belül a közösségi alapot, az értékelési tartalékot és végül a
tárgyév mérleg szerinti eredményét.
A szövetkezet saját tőkéjének egyik eleme a részjegytőke vagy jegyzett tőke, amely a
tagok vagyoni hozzájárulásának összege. A befizetés teljesítését, illetőleg a teljesítésre
vonatkozó kötelezettségvállalást a tagok részére kiállított részjegyek igazolják. A
részjegytőkén felüli vagyon egy része fel nem oszthatóvá minősíthető a szövetkezet
közgyűlésének döntése által. A fel nem osztható vagyont, amelyet a javaslat közösségi
alapnak nevez, a lekötött tartalékban kell nyilvántartani. A közösségi alap a javaslat
értelmében felhasználható, a felhasználásra vonatkozó szabályokat az alapszabály
tartalmazza. Ha a szövetkezet jogutód nélkül megszűnik vagy gazdasági társasággá
alakul a közösségi alap akkor sem osztható fel, azt másik szövetkezet, vagy a
szövetkezeti szövetség részére át kell adni, erről az alapszabályban kell rendelkezni.
A szövetkezet gazdasági tevékenysége
(A 69-71. §-hoz)
A javaslat deklarálja, hogy a szövetkezet minden olyan tevékenységet folytathat,
amelyet törvény szövetkezet számára nem tilt. Felsorolást ad arról, hogy a
64
főtevékenységét tekintve milyen szövetkezet működhet. A gazdálkodás biztonsága
érdekében a szövetkezet gazdasági társaságba való részvételét olyan módon
korlátozza, hogy tagként a felelőssége nem haladhatja meg az általa szolgáltatott
vagyoni hozzájárulás összegét. A gazdálkodás alapvető jellemzőjeként meghatározza,
hogy a szövetkezet a tulajdonában álló és a használatába adott eszközökkel
gazdálkodik, tartozásaiért a saját vagyonával felel. Kimondja azt is, hogy a
szövetkezeti tag a szövetkezet tartozásaiért kizárólag a részjegyével (befektetési
részjegyével) tartozik felelősséggel.
A közösségi alapra vonatkozó külön szabályok
(A 72. §-hoz)
A javaslat az 58. § (2) bekezdésében meghatározza a közösségi alapot, mint a
juttatások és támogatások fedezetét. Évenként a közgyűlés határozattal dönti el, hogy a
közösségi alap milyen része használható fel a tárgyév során. A közösségi alap a tag és
a szövetkezet közötti elszámolás során nem vehető figyelembe, hiszen azt valóban
közösségi célokra kell felhasználni. Ha a szövetkezet gazdasági társasággá alakul,
vagy jogutód nélkül megszűnik, a közösségi alapot a szövetkezet vagy a szövetkezeti
szövetség részére kell átadni azt követően, hogy - megszűnés esetén - a hitelezőkkel
való elszámolás megtörtént. Az átadott közösségi alapot az átvevő szervezet e törvény
szerinti célra köteles felhasználni.
VI.	Fejezet
FELELŐSSÉGI VISZONYOK A SZÖVETKEZET
ÉS TAGJA TEKINTETÉBEN
A szövetkezet kártérítési felelőssége
(A 73. §-hoz)
A javaslat kimondja, hogy a szövetkezet a tagjának jogellenesen okozott kárért a
polgári jog általános szabályai szerint felel, illetőleg vétkességére tekintet nélkül
köteles a tag kárát megtéríteni, amely a tagot a tagsági jogviszony keretében történő
munkavégzés során érte, vagy a munkahelyére szokásosan bevitt dolgokban
keletkezett. Ez utóbbi felelősség nem terheli a szövetkezetet, ha bizonyítja, hogy a kárt
működési körén kívül eső elháríthatatlan ok, vagy kizárólagos jelleggel a tag
elháríthatatlan magatartása okozta.
Ha a szövetkezet nevében eljáró tag okoz kárt, a károsulttal szemben a szövetkezet
felel.
A tag kártérítési felelőssége
65
(A 74. §-hoz)
Amennyiben a tag okoz kárt a szövetkezetnek, a polgári jog általános szabályai szerint
felel. Ha azonban a tagnak a szövetkezettel munkaviszonya is fennáll, és ennek
keretében okoz kárt, a Munka Törvénykönyve szabályainak alkalmazására kerül sor.
VII.	Fejezet
A SZÖVETKEZET SZERVEZETI VÁLTOZÁSAI
Az átalakulás közös szabályai
(A 75-81. §-hoz)
A javaslat értelmében átalakulás esetén az alapításra vonatkozó szabályokat kell
alkalmazni azokkal az eltérésekkel, amelyeket ez a fejezet tartalmaz. Az átalakulásnak
többféle módja van, így átalakulásnak minősül a szövetkezet egyesülése, amely
összeolvadás vagy beolvadás formájában mehet végbe, a szövetkezet szétválása,
továbbá gazdasági társasággá való átalakulása. Az átalakulás megkönnyítése
érdekében a javaslat ehhez adó és illetékmentességet ad.
A javaslat meghatározza az átalakulás előfeltételeit, kimondva, hogy amennyiben a
szövetkezet felszámolás vagy végelszámolás alatt áll, átalakulásról nem lehet szó.
Ugyancsak nem alakulhat át a szövetkezet mindaddig, amíg a tagok az alapszabályban
meghatározott vagyoni hozzájárulásukat teljes egészében nem teljesítették.
Átalakulás esetén az új szervezet a cégbejegyzését követő napon kezdheti meg a
tevékenységét, mint az átalakult szövetkezet általános jogutódja.
Az átalakulásnak nem feltétele, hogy valamennyi szövetkezeti tag részese legyen az
átalakult új szervezetnek. Ha egyes tagok megválnak az átalakulás során a
szövetkezettől és a velük való elszámolás eredményeként meghatározott
járandósághoz jutnak, ezen összeg erejéig öt évig felelnek a tagsági viszonyuk
megszűnése előtt keletkezett tartozásokért.
A javaslat részletesen meghatározza az átalakulás előkészítésének, lebonyolításának
mozzanatait. Ennek keretében mindenekelőtt tisztázni kell, hogy a szövetkezet tagjai
egyetértenek-e az átalakulás szándékával és közülük kik azok, akik az új szervezet
tagjává kívánnak válni. Az előkészítő közgyűlésen döntés születik az átalakulás
formájáról is. Az előkészítő közgyűlés kötelezi az igazgatóságot, hogy meghatározott
fordulónapra készítse el a szövetkezet vagyonmérleg tervezetét és az új szervezet nyitó
vagyonmérleg tervezetét. Kijelöli a független könyvvizsgálót is. Rendelkezni kell az új
szervezet alapszabályának, társasági szerződésének stb. elkészítéséről, valamint az új
szervezetben részt venni nem kívánó személyekkel való elszámolás módjáról.
66
Az átalakulás során az új szervezetben részt venni nem kívánó tagokra jutó
vagyonhányad mellett figyelemmel kell lenni az új szervezetbe egyidejűleg belépő új
tagok vagyoni hozzájárulására is, valamint az esetlegesen az átalakulás feltételeként
meghatározott további vagyoni hozzájárulásra. Ezen tételek miatt a záró és a nyitó
vagyonmérleg-tervezetek eltérhetnek egymástól, de az eltérés egyéb okokból is
keletkezhet. A vagyonmérleg-tervezetek készítésénél a számviteli törvény
rendelkezéseit kell alkalmazni. A vagyonmérleg tervezeteket a könyvvizsgálóval és a
felügyelő bizottsággal is ellenőriztetni kell. Fontos garanciális szabály, hogy a
szövetkezetnél alkalmazott könyvvizsgáló ezt a feladatot nem jogosult elvégezni. A
vagyon értékét, a saját tőke összegét, a könyvvizsgáló által megállapított értéknél nem
szabad magasabb értékben meghatározni.
Az előkészítő közgyűlés döntései alapján elkészített dokumentumok elfogadásáról az
újabb közgyűlés határoz. Annak érdekében, hogy a vagyonmérleg tervezetek tartalma
ne veszítse el az aktualitását, a közgyűlés döntésének időpontja és a vagyonmérleg
tervezetek fordulónapja között 3 hónapnál hosszabb idő nem telhet el, kivéve, ha a
számviteli törvény szerinti beszámoló mérlege képezi ezt. Ilyen esetben az időköz 6
hónapnál nem lehet hosszabb.
Az átalakulás elhatározásáról tájékoztatni kell a szövetkezetnél működő munkavállalói
érdekképviseleti szerveket.
Azokkal a személyekkel, akik a jogutód szervezetben nem vesznek részt, az
átalakulással létrejövő új szervezet számol el, a cégbejegyzését követő 30 napon belül
és az ezen személyeket megillető vagyonhányadokat kiadja.
A szövetkezet az átalakulás elhatározásáról a cégközlönyben két egymást követő
lapszámban közleményt köteles megjelentetni, amelynek pontos tartalmát a javaslat
meghatározza.
Az átalakulással az átalakult szövetkezettel szemben fennálló követelések nem válnak
lejárttá, a hitelezők azonban 30 napos jogvesztő határidőn belül biztosítékot
követelhetnek, de csak abban az esetben, ha a jogutód szervezet saját tőkéjének
összege kisebb, mint a jogelőd szövetkezeté volt.
Szövetkezetek egyesülése
(A 82. §-hoz)
A 75-81. §-ok által meghatározott általános átalakulási szabályokon túlmenően a
szövetkezetek egyesülése esetén további rendelkezés, hogy két vagy több szövetkezet
külön-külön tartott közgyűlésén elhatározhatja, hogy új szövetkezetté egyesül vagy az
egyik szövetkezet a másikba beolvad. Ezt követően az egyesülő szövetkezetek közös
67
közgyűlést tartanak, amelyen az új alapszabályt megállapítják és a tisztségviselőket
megválasztják.
Az egyesülés elhatározása nem ütközhet a tisztességtelen magatartás és
versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény előírásaiba.
A szövetkezetek szétválása
(A 83-85. §-hoz)
Az átalakulás általános szabályainak alkalmazásán túlmenően a szétválás
kezdeményezését követően az igazgatóság 30 napon belül összehívja a szétválást
előkészítő közgyűlést. Az előkészítő közgyűlésen kell dönteni a szétválás módjáról és
arról, hogy a tagok közül ki, melyik szövetkezetben kíván taggá válni.
Az előkészítő közgyűlés döntései alapján az igazgatóság elkészíti a vagyonmegosztási
javaslatot, amelyet független könyvvizsgálóval, valamint a felügyelő bizottsággal
véleményeztetni kell.
Szétválás esetén a jogok és kötelezettségek a jogutód szövetkezetekre szállnak át. A
szétválás előtti kötelezettségekért az egymás közötti vagyonmegosztás arányában
felelnek. Ettől - ha valamennyi hitelező hozzájárul - megállapodással eltérhetnek. Ha
valamely kötelezettség a szétválást követően merült fel, akkor ezért a szövetkezetek
egyetemlegesen felelnek.
A szövetkezet gazdasági társasággá való átalakulása
(A 86-90. §-hoz)
A javaslat lehetővé teszi a szövetkezet gazdasági társasággá való átalakulását, korlátolt
felelősségű társasági, vagy részvénytársasági formában. Az indítványt az igazgatóság
készíti el és nyújtja be az előkészítő közgyűlésre. A javaslat rendelkezik az előkészítő
közgyűlés által hozott átalakulási határozat tartalmáról Kft.-vé, illetőleg Rt.-vé történő
átalakulás esetén. Az átalakulás megkönnyítését szolgálja, hogy ennek során a
gazdasági társaságokról szóló törvényben szabályozott pénzbeli hozzájárulás arányára
és összegére vonatkozó előírásokat nem kell alkalmazni.
Az átalakulás során a szövetkezet azon tagjaival, akik az átalakulás során létrejövő
gazdasági társaságnak nem válnak tagjává (részvényesévé), el kell számolni.
Az átalakulás cégbejegyzése utáni feladatok
68
(A 91. §-hoz)
A javaslat rendelkezik arról, hogy az átalakulási folyamat befejezéseként a
cégbejegyzésre kerül sor és az új szervezet (szervezetek) cégbejegyzésével egyidejűleg
az átalakult szövetkezetet törölni kell a cégnyilvántartásból. Kivételt képez a kiválás,
illetőleg beolvadás, mert ezekben az esetekben a jogelőd szövetkezet, illetőleg az
átvevő szövetkezet nem törölhető. A cégbejegyzést követő 90 napon belül végleges
vagyonmérleget kell készíteni, mind a jogelődre, mind a jogutódra vonatkozóan, a
cégbejegyzés napjával, mint fordulónappal.
VIII.	Fejezet
A SZÖVETKEZET MEGSZŰNÉSE
(A 92-95. §-hoz)
A javaslat felsorolja a szövetkezet megszűnésének esetköreit. Speciális szabályként
előírja, hogy amennyiben a tagok száma a törvényi minimum alá csökken, a
szövetkezet megszűnik, ha hat hónapon belül nem jelentenek be megfelelő számú
tagot a cégbíróságon.
IX.	fejezet
SZÖVETKEZETI SZÖVETSÉGEK
(A 96-98. §-hoz)
A szövetkezeti mozgalom érdekképviseletében kiemelkedő szerepet látnak el a területi
és szakmai alapon szerveződő, illetőleg országos érdekképviseleti szervek. Ez
utóbbiak létrehozhatják a magyar szövetkezeti mozgalom közös országos
érdekképviseleti szervét. Az érdekképviseleti szervek, mint társadalmi szervezetek az
egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvényben foglaltak szerint fejtik ki
tevékenységüket. A javaslat felsorolja a szövetkezeti érdekképviseleti szervek
tevékenységi körét, amellyel a szövetkezetek céljainak megvalósulását segítik elő.
Módjukban áll szolidaritási alapot is létrehozni a támogató jellegű feladataik anyagi
feltételeinek megteremtése érdekében. Az érdekképviseleti tevékenység a kormány
jogalkotó szerepével kapcsolatban is megmutatkozik azáltal, hogy a javaslat szerint a
szövetkezeteket vagy azok tagságát érintő jogszabály tervezetek tekintetében ki kell
kérni az érintett országos érdekképviseleti szerv, valamint országos szövetség
véleményét. Ha ez a vélemény nem épül be a kormány elé benyújtott javaslatba, a
véleményeltérést be kell mutatni.
Az érdekképviseleti szerep kiterjed jogi szabályozás kezdeményezésére is azzal, hogy
az országos szövetség jogosult az érintett miniszternél jogszabály megalkotását
kezdeményezni.
69
X.	Fejezet
ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK
A szövetkezeti üzletrészekkel kapcsolatos rendelkezések
(A 99-106. §-hoz)
Az üzletrész intézménye idegen a szövetkezet vagyoni szerkezetétől, ezért a javaslat a
még meglévő üzletrészek 2007. június 30.-ig történő megszüntetésére, illetőleg
átalakított befektetési részjeggyé való átalakulására tartalmaz szabályokat. A
megszüntetés a szövetkezet közgyűlésének felajánlása alapján többféle formában
történhet.
A javaslat rögzíti az üzletrész értékének megállapítására vonatkozó szabályt is.
Miután az üzletrész tulajdonos befektető taggá válhat, rendelkezni kell arról is, hogy
ilyen esetben a befektető tagok számára és a befektetői részjegyek összértékére
vonatkozó korlátozás túlléphető.
Az üzletrészből keletkezett átalakított befektetői részjegy a szövetkezetből nem
vonható ki, de örökölhető és meghatározott körben átruházható. A tulajdonos a
befektetői részjegyre vonatkozó szabályok szerint részesül osztalékban, de ugyanúgy
viseli a veszteséget is.
Már működő szövetkezetekre vonatkozó rendelkezések
(A 107. §-hoz)
Javaslat a már működő szövetkezetek számára 2007. június 30.-ig biztosít türelmi időt,
amely időszak alatt kötelesek az alapszabályukat e törvény rendelkezéseihez igazítani,
vagy az átalakulás lehetőségével élni. A már működő szövetkezetekre a törvény
előírásait az alapszabály megfelelő módosításától kezdődően kell alkalmazni, 2007.
július 1.-től azonban valamennyi szövetkezetre e törvény előírásai vonatkoznak.
A törvénynek megfelelő alapszabály módosítást nem lehet mindaddig elvégezni, amíg
az adott szövetkezetnél üzletrésztőke létezik. Minden olyan kedvezmény, amely az e
törvény előírásai szerint működő szövetkezeteket megilleti, a már működő
szövetkezetekre csak az alapszabály megfelelő módosításának időpontjától, illetőleg -
ha a módosítás korábban nem történik meg - 2007. július 1.-től terjed ki.
XI. Fejezet
Záró rendelkezések
70
Hatálybalépés
(A 108. §-hoz)
A 107. § hatályba léptető, valamint felhatalmazó rendelkezéseket tartalmaz.
Módosuló jogszabályok
(A 109-111. §-hoz)
A javaslat a Polgári Törvénykönyvnek a szövetkezet fogalmára vonatkozó
rendelkezését pontosítja. Kiegészíti a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI.
törvényt, kimondva, hogy a közhasznú szervezetek köre kibővül a közhasznú
tevékenységet ellátó szociális szövetkezettel, mint új formával. Rendhagyó módon
módosul a 2007. július 1-jével hatályon kívül helyezésre kerülő 1992. évi I. törvény
három rendelkezése is, annak érdekében, hogy az átalakulást elősegítse.
Hatályukat vesztő jogszabályok
(A 112. §-hoz)
A javaslat felsorolja a törvény hatálybalépésével egyidejűleg, valamint 2007. június
30.-val hatályukat vesztő, szövetkezeti szabályozást tartalmazó jogszabályokat.