﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/18207. számú
TÖRVÉNYJAVASLAT
egyes élelmiszer-biztonsággal kapcsolatos törvények módosításáról
Előadó:
Gráf József
földművelésügyi és vidékfejlesztési
miniszter
Budapest, 2005. november
2005. évi ........törvény
egyes élelmiszer-biztonsággal kapcsolatos törvények módosításáról
Az élelmiszerekről szóló 2003. évi LXXXII. törvény módosítása
1.	§
Az élelmiszerekről szóló 2003. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Ét.) 5. §-
a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A gyártmánylap vezetése alól külön jogszabály felmentést adhat, illetve a
gyártmánylap tartalmát a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően állapíthatja meg.”
2.	§
Az Ét. 6.§-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az élelmiszer-előállítónak
a)	a működése megkezdését az élelmiszer forgalomba hozatalának
megkezdésével,
b)	tevékenységének lényeges megváltozását - így különösen új tevékenység
megkezdését, korábbi tevékenység megszüntetését, termékszerkezet vagy technológia
váltást - a tevékenységének megváltozása napjával,
c)	szüneteltetését a szünetelés kezdő napjával, illetve
d)	megszűnését a megszűnés napjával
egyidejűleg írásban be kell jelentenie az illetékes megyei (fővárosi) állategészségügyi
és élelmiszer-ellenőrző állomásnak (a továbbiakban: állomás).”
3.	§
Az Ét. 7. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az e törvényben meghatározott technikai jellegű előírásoknak nem kell
megfelelniük azon termékeknek, amelyeket az Európai Unió valamely tagállamában
vagy Törökországban állítottak elő, illetve hoztak forgalomba, vagy az Európai
Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes valamely EFTA-államban
állítottak elő, az ott irányadó előírásoknak megfelelően, feltéve, hogy az irányadó
előírások az emberi egészség és a fogyasztók védelme vonatkozásában az e
törvényben meghatározottal egyenértékű védelmet nyújtanak.”
2
4.	§
Az Ét. 8. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A kérelem elsődleges értékelését az Országos Élelmiszerbiztonsági és
Táplálkozástudományi Intézet (a továbbiakban: OÉTI) szakvéleménye alapján a
Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal végzi.”
5.	§
Az Ét. a „Csomagolás, a fogyasztók tájékoztatása” alcímet megelőzően a
következő 8/A. §-sal egészül ki:
„8/A. § Az Európai Unióban nem engedélyezett adalékanyag forgalmazásának
és felhasználásának határozott időtartamra szóló engedélyét az OÉTI adja ki.”
6.	§
Az Ét. 11. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A hatósági élelmiszer-ellenőrzés szakterületek szerint megosztott, külön
jogszabályban meghatározott feladatait]
„a) az Országos Élelmiszervizsgáló Intézet és az állomások,”
[látják el.]
7.	§
Az Ét. 13. §-ának (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
[Az élelmiszer-ellenőrző hatóság a jogszabályi előírások megszegése esetén]
„d) a földrajzi árujelző oltalomban részesült mezőgazdasági termékek és
élelmiszerek földrajzi árujelzőjének használatát külön jogszabály alapján megtilthatja
vagy feltételhez kötheti.”
8.	§
Az Ét. 14. §-ának (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések
lépnek:
„(3) A minőségvédelmi bírság mértéke:
a)	a fogyasztó egészségét veszélyeztető élelmiszer-biztonsági hiba esetén a
kifogásolt tétel értékének háromszorosa,
3
b)	a fogyasztó érdekeit veszélyeztető összetételi, minőségi hiba esetén a
kifogásolt tétel értékének kétszerese,
c)	a fogyasztó valósághű tájékoztatását veszélyeztető jelölési hiba esetén a
kifogásolt tétel értékének másfélszerese,
de legalább ötvenezer forint.
(4)	A tétel értéke az adott élelmiszer-előállító, illetve -forgalmazó helyen a
mintavétel időpontjában alkalmazott egységár és az ellenőrzött egységben található
kifogásolt tétel mennyiségének szorzata.”
9.	§
Az Ét. 19. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„19. § A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter a Magyar
Élelmiszerkönyv Bizottság javaslata alapján a Magyar Élelmiszerkönyv
a)	I. kötete előírásainak és III. kötetének az Európai Közösség irányelveinek
átvételével készült előírásainak sorszámát, jelét, címét, a kötelező alkalmazás
időpontját, és amennyiben közösségi irányelvet vesz át, annak számát - a gazdasági és
közlekedési miniszter, az egészségügyi miniszter, valamint az ifjúsági, családügyi,
szociális és esélyegyenlőségi miniszter egyetértésével - rendelettel kiadja, és az egyes
előírásokat a Magyar Közlönyben közzéteszi,
b)	II. kötete és III. kötetének nem az Európai Közösség irányelveinek
átvételével készült irányelveit a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium
hivatalos lapjában megjelenteti.”
10.	§
(1)	Az Ét. 20. §-a (3) bekezdésének bevezető szövege és a) pontja helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(3) Felhatalmazást kap a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, hogy
az egészségügyi miniszterrel, valamint az ifjúsági, családügyi, szociális és
esélyegyenlőségi miniszterrel együttes rendeletben szabályozza
a)	az élelmiszerek jelölését a gazdasági és közlekedési miniszterrel
egyetértésben,”
(2)	Az Ét. 20. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Felhatalmazást kap a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, hogy
az egészségügyi miniszterrel együttes rendeletben, a gazdasági és közlekedési
miniszterrel, valamint az ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi
4
miniszterrel egyetértésben szabályozza az élelmiszer-előállítás és forgalomba hozatal
élelmiszer-higiéniai feltételeit.”
(3)	Az Ét. 20. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Felhatalmazást kap a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, hogy
az ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi miniszterrel egyetértésben
rendeletben szabályozza a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek különleges
tulajdonsága tanúsításának működését és ellenőrzésének rendjét.”
(4)	Az Ét. 20. §-ának (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) Felhatalmazást kap az egészségügyi miniszter, hogy a gazdasági és
közlekedési miniszterrel, a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszterrel, valamint
az ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi miniszterrel egyetértésben
szabályozza a vendéglátás higiéniai feltételeit.”
(5)	Az Ét. 20. §-a (11) bekezdésének bevezető szövege helyébe a következő
rendelkezés lép:
„Felhatalmazást kap az egészségügyi miniszter, hogy a földművelésügyi és
vidékfejlesztési miniszterrel egyetértésben rendeletben szabályozza”
(6)	Az Ét. 20. §-ának (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(12) Felhatalmazást kap a gazdasági és közlekedési miniszter, hogy az
egészségügyi miniszterrel, a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszterrel, valamint
az ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi miniszterrel együttes rendeletben
szabályozza az élelmiszerek forgalomba hozatalának és a vendéglátó termékek
előállításának feltételeit.
(7)	Az Ét. 20. §-a a következő (14) bekezdéssel egészül ki:
„(14) Felhatalmazást kap az egészségügyi miniszter, hogy a földművelésügyi és
vidékfejlesztési miniszterrel, valamint a gazdasági és közlekedési miniszterrel együttes
rendeletben szabályozza az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagok
felhasználásának szabályait.”
11.	§
Az Ét. a következő 21. §-sal egészül ki:
„21. § (1) Ez a törvény a következő közösségi rendeletek végrehajtásához
szükséges rendelkezéseket állapítja meg:
5
a)	az Európai Parlament és a Tanács 852/2004/EK rendelete (2004. április 29.)
az élelmiszer-higiéniáról, 6. cikk,
b)	az Európai Parlament és a Tanács 1935/2004/EK rendelete (2004. október
27.) az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő anyagokról és
tárgyakról, valamint a 80/590/EGK és a 89/109/EGK irányelv hatályon kívül
helyezéséről, 6. cikk.
(2)	Ez a törvény az emberi fogyasztásra szánt élelmiszerekben felhasználásra
engedélyezett élelmiszer-adalékanyagokra vonatkozó tagállami jogszabályok
közelítéséről szóló, 1988. december 21-i 89/107/EGK tanácsi irányelv 5. cikkének
való megfelelést szolgálja.”
12.	§
Az Ét.
a)	17. §-a (2) bekezdésének a) pontjában a „termékleírásokat” szó helyébe a
„termékelőírásokat” szó,
b)	20. §-a (5), (8) és (10) bekezdésében az „egészségügyi, szociális és
családügyi miniszter” szövegrész helyébe „egészségügyi miniszter” szövegrész,
c)	20. §-a (8) bekezdésében a „gazdasági és közlekedési miniszterrel”
szövegrész helyébe „az ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi
miniszterrel”, szövegrész,
d)	20. §-a (5) bekezdésében a „gazdasági és közlekedési miniszter” szövegrész
helyébe „az ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi miniszter” szövegrész
lép.
A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény módosítása
13.	§
A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 121.
§-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Felhatalmazást kap a Kormány, hogy]
„b) a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek földrajzi árujelzőinek
oltalmára és a termékek ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokat rendelettel
megállapítsa.”
6
A takarmányok előállításáról, forgalomba hozataláról és felhasználásáról szóló
2001. évi CXIX. törvény módosítása
14.	§
(1)	A takarmányok előállításáról, forgalomba hozataláról és felhasználásáról
szóló 2001. évi CXIX. törvény (a továbbiakban: Tt.) 2. §-ának 1. pontja helyébe a
következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában:]
„1. Takarmány: az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az
Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszer-biztonságra
vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 2002. január 28-i 178/2002/EK európai
parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 178/2002/EK rendelet) szerint
takarmánynak minősülő anyag vagy termék.”
(2)	A Tt. 2. §-ának 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában:]
„3. Takarmány-adalékanyag: a takarmányozási célra felhasznált
adalékanyagokról szóló, 2003. szeptember 22-i 1831/2003/EK európai parlamenti és
tanácsi rendelet (a továbbiakban: 1831/2003/EK rendelet) szerint takarmány-
adalékanyagnak minősülő anyag, mikroorganizmus vagy készítmény.”
(3)	A Tt. 2. §-ának 5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában:]
„5. Előkeverék: az 1831/2003/EK rendelet szerint előkeveréknek minősülő
keverék.”
(4)	A Tt. 2. §-ának 14. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában:]
„14. Új takarmány: sem határozott, sem határozatlan időtartamra szóló
engedéllyel nem rendelkező, külön jogszabály szerint engedélyköteles takarmány.”
(5)	A Tt. 2. §-ának 20-24. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek,
egyidejűleg a Tt. 2. §-a a következő 25. és 26. ponttal egészül ki:
[E törvény alkalmazásában:]
„20. Forgalomba hozatal: a 178/2002/EK rendelet szerinti tevékenység.
7
21.	Létesítmény: a takarmányhigiénia követelményeinek meghatározásáról
szóló, 2005. január 12-i 183/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti
vállalkozási egység.
22.	Takarmány-előállító üzem: takarmány-alapanyagot, -adalékanyagot,
gyógyszeres takarmányt, előkeveréket, takarmánykeveréket, teljes értékű takarmányt,
kiegészítő takarmányt, ásványi takarmányt, tejpótló takarmányt, különleges táplálási
igényeket kielégítő takarmányt és ökológiai takarmányt előállító létesítmény.
23.	Takarmány-forgalmazó hely: a takarmány forgalomba hozatalát végző
létesítmény.
24.	Takarmány-tároló hely: az a létesítmény, ahol a takarmányokat előállításuk,
forgalomba hozataluk, illetve felhasználásuk előtt tartják.
25.	Takarmány-ellenőrzés: a létesítmények, illetve a takarmányok
előállításának, tárolásának, forgalomba hozatalának, felhasználásának, takarmányozási
szempontból szállításának, exportjának, importjának, országon való átszállításának,
összetételének, előzetesen meghatározott tulajdonságainak, biztonságának,
higiéniájának, mikrobiológiai állapotának, csomagolásának, jelölésének,
nyomonkövethetőségének, tiltott anyagoktól való mentességének és a nemkívánatos
anyagok mennyiségének ellenőrzése.
26.	Takarmányvizsgáló laboratórium: e törvény szerint működési engedéllyel
rendelkező, a takarmány tápláló- és károsanyag tartalmát, valamint tiltott
komponenseit fizikai, kémiai, biokémiai és mikrobiológiai módszerrel vizsgáló
laboratórium.”
15.	§
A Tt. 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„5. § (1) A létesítmény működésének feltétele a külön jogszabályban foglalt
engedélyezési, illetve nyilvántartásba vételi feltételek, valamint a takarmány-
biztonsági és -minőségi előírások betartása.
(2) A takarmány előállításához engedélyezett takarmány-adalékanyag és állatok
fehérje ellátásának javítására használható termék, valamint a külön jogszabályban
foglaltaknak megfelelő takarmány-alapanyag használható fel. A takarmány
előállításának megkezdése előtt a takarmányról gyártmánylapot kell készíteni.”
16.	§
A Tt. a következő 7. §-sal egészül ki:
8
„7. § Gyógyszeres takarmány a külön jogszabályban foglaltak szerint állítható elő.”
17.	§
A Tt. a 8. §-t megelőzően a következő alcímmel egészül ki, egyidejűleg a 8. §
helyébe a következő rendelkezés lép:
„Új takarmány eseti engedélyezése
8.	§ Új takarmányt eseti jelleggel előállítani, felhasználni és behozni kizárólag
az OMMI engedélyével, az abban meghatározott feltételekkel lehet. Gyógyszeres
takarmány eseti engedélyezéséhez az ÁOGYTI szakhatósági állásfoglalást ad.”
18.	§
(1)	A Tt. 9. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A takarmányok csomagolóeszközén, címkéjén, illetve ömlesztve vagy
tartályban való szállítás esetén a kísérő okmányon jól láthatóan, olvashatóan és
eltávolíthatatlanul - a Magyarországon forgalomba hozatalra kerülő takarmányok
esetén magyar nyelven - fel kell tüntetni a külön jogszabályban foglalt adatokat.”
(2)	A Tt. 9. § - ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Takarmányt forgalomba hozni, illetve felhasználni kizárólag az (1)-(3)
bekezdésekben foglalt előírások betartásával szabad.”
19. §
A Tt. 10. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„10. § (1) A Kódex a takarmányokra, a takarmányok előállítására, forgalomba
hozatalára, szállítására, vizsgálatára, a létesítményekre, valamint az állatok
táplálóanyag szükségleteire vonatkozó kötelező előírások és ajánlott szakmai
irányelvek gyűjteménye.
(2)	A Kódex
a)	I. kötete az Európai Unió jogi aktusai alapján a Magyarországon előállított
vagy forgalomba hozott takarmányokra, a takarmány előállításra, forgalomba
hozatalra, szállításra, valamint a létesítményekre vonatkozó kötelező előírásokat,
b)	II. kötete a takarmányok kémiai leírásának, felhasználásának, valamint az
állatok táplálóanyag szükségletének ajánlott szakmai irányelveit,
c)	III. kötete az ajánlott takarmány-vizsgálati módszereket
tartalmazza.
9
(3)	A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter (a továbbiakban: miniszter)
a kötelező előírásokat rendelettel kiadja, az ajánlott szakmai irányelvek és
takarmány-vizsgálati módszerek jegyzékét a minisztérium hivatalos lapjában
közzéteszi, az ajánlott szakmai irányelveket és takarmányvizsgálati módszereket
pedig kiadványban megjelenteti.”
20. §
A Tt. a 10. §-t követően a következő alcímmel és 10/A. §-sal egészül ki:
„A Magyar Takarmánykódex Bizottság
10/A. § (1) A Magyar Takarmánykódex Bizottság (a továbbiakban: Bizottság)
a)	javaslatot tesz a Kódex I. kötetének szakmai tervezetére, illetve kidolgozza a
Kódex II. és III. kötetét,
b)	véleményt nyilváníthat az Európai Unió jogi aktusainak átvételéről, illetve
alkalmazási feltételeinek megteremtéséről,
c)	javaslatot tehet az Európai Unió nem korlátozott hozzáférésű jogi aktusa
tervezetének az Európai Unió intézményeiben való tárgyalása során képviselendő
magyar álláspontra.
(2)	A Bizottság tizenkét tagból áll, akiket a tudomány, a gazdaság, az eljáró
engedélyező, illetve ellenőrző hatóságok, a minisztérium, valamint a
Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium képviselőiből a miniszter öt évre nevez
ki.
(3)	A Bizottság elnökét és annak helyettesét a Bizottság tagjai közül választja,
titkárát - aki egyben a Bizottság tagja is - a minisztérium szabályozásért felelős
részlegéből a miniszter nevezi ki.
(4)	A Bizottság által elkészített, működésére vonatkozó ügyrendet a miniszter
hagyja jóvá.
(5)	A Bizottság feladatainak ellátásához szakértőket vehet igénybe.
(6)	A Bizottság működéséhez szükséges pénzügyi, tárgyi és ügyviteli
feltételeket a Bizottság által jóváhagyott éves munka- és pénzügyi tervre
figyelemmel a minisztérium biztosítja.”
21. §
(1)	A Tt. 11. §-ának (1)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések
lépnek:
10
„11. § (1) A minisztérium
a)	irányítja és felügyeli a takarmányokkal és a létesítményekkel kapcsolatos
engedélyezési, nyilvántartási, ellenőrzési és vizsgálati feladatok végrehajtását,
b)	kialakítja a takarmányozásra vonatkozó szabályozást,
c)	elősegíti az új takarmány-vizsgálati módszerek honosítását és hazai
elterjesztését,
d)	kialakítja a takarmányozás területén a hatósági takarmány-ellenőrzés éves
tapasztalatairól szóló jelentés elkészítésének szempontjait,
e)	kijelöli a hatósági ellenőrzések során vett takarmányminták vizsgálatait
végző laboratóriumokat, amelyek jegyzékét a minisztérium hivatalos lapjában
közzéteszi,
f)	gondoskodik az engedélyezési, ellenőrzési és takarmány-vizsgálati stratégia
folyamatos fejlesztéséről,
g)	kijelöli
1.	a takarmány-adalékanyagok közösségi engedélyezési és nyilvántartási
eljárásának nemzeti referensét,
2.	a takarmány-ellenőrzés külön jogszabály szerinti auditálását végző
személyeket, illetve szervezetet.
(2)	Az OMMI
a)	minősíti, engedélyezi, nyilvántartja, valamint ellenőrzi az országban működő
takarmányvizsgáló laboratóriumokat, valamint azok vizsgálatait,
b)	eseti jelleggel engedélyezi az új takarmányok előállítását, felhasználását és
behozatalát,
c)	külön jogszabályban foglaltak szerint részt vesz az Európai Unió takarmány
engedélyezési és nyilvántartási eljárásában,
d)	részt vesz a takarmány-vizsgálati módszerek kialakításában és fejlesztésében,
e)	működteti a takarmányvizsgálatok nemzeti referencia laboratóriumát és
ellátja annak külön jogszabályban foglalt feladatait,
f)	véleményezi a laboratóriumi vizsgálatok nemzetközi szabványait, érvényesíti
a vizsgálati módszereket, gondoskodik az átvett vizsgálati módszerek hazai
elterjesztéséről.
(3)	Az ÁOGYTI
a)	vizsgálatokat végez és szakhatósági állásfoglalást ad a takarmány-előállító
üzemek működésének engedélyezéséhez és nyilvántartásba vételéhez,
b)	nyilvántartja az országban működő létesítményeket, valamint az Európai
Unió tagállamain kívüli országban működő, az Európai Unióba takarmányt
importáló takarmány-előállító üzemek Magyarországon bejegyzett képviselőit,
c)	szakhatósági állásfoglalást ad a gyógyszeres takarmányt vizsgáló
laboratóriumok működésének engedélyezéséhez, az állatgyógyászati készítmények
vonatkozásában,
11
d)	ellenőrzi a gyógyszeres takarmányt vizsgáló laboratóriumokat, az
állatgyógyászati készítmények vizsgálata vonatkozásában,
e)	hatósági igazolvánnyal rendelkező munkatársa beléphet a létesítmények
területére, a takarmányokra vonatkozó nyilvántartásokat, dokumentációt
megtekintheti, és azokról - az üzemi, illetve üzleti titok védelmére vonatkozó
szabályok betartásával - másolatot készíthet,
f)	végzi az ellenőrzések során vett minták vizsgálati eredményeinek országos
értékelését a takarmány-biztonság és -minőség vonatkozásában,
g)	ellátja az Állomások (4) bekezdésben meghatározott feladatainak szakmai
irányítását és koordinálását,
h)	elkészíti és a minisztériumnak megküldi a hatósági takarmány-ellenőrzés
éves tapasztalatairól szóló jelentést,
i)	a hatósági takarmány-ellenőrzés tapasztalatairól és helyzetéről a
minisztériumot folyamatosan tájékoztatja,
j) gondoskodik a hatósági szakemberek képzéséről,
k) az Európai Unió élelmiszerekre és takarmányokra vonatkozó gyors-vészjelző
rendszerén keresztül Magyarországra érkező bejelentés alapján, továbbá a
Magyarországon észlelt veszélyhelyzet esetén megteszi a szükséges intézkedéseket.
(4)	Az Állomás
a)	ellenőrzi a létesítményeket, azok működési engedélyében foglaltak
betartását, a takarmányok előállítását, tárolását, forgalomba hozatalát, felhasználását és
szállítását, a takarmány-higiéniai előírások betartását, a takarmányok biztonságát,
összetételét, garantált beltartalmát, mikrobiológiai állapotát, tiltott anyagoktól való
mentességét, nemkívánatos anyag tartalmának mértékét, csomagolását, jelölését és az
ezekre vonatkozó nyilvántartásokat, dokumentációkat, valamint a takarmányok
exportját, illetékességi területén való átszállítását és importját a vámelőírások
figyelembevételével,
b)	ellenőrzi a forgalomba hozott és importált szálas- és tömegtakarmányok
tiltott anyagoktól való mentességét, valamint a nemkívánatos anyag tartalmának
mértékét,
c)	ellenőrzi a takarmány-előállító üzemekben bevezetett HACCP rendszereket,
d)	engedélyezi a takarmány-előállító üzemeket, egyéb létesítmények
engedélyezéséhez szakhatósági állásfoglalást ad,
e)	nyilvántartást vezet a működési engedéllyel rendelkező létesítményekről és
nyilvántartásba veszi a nem engedélyköteles létesítményeket.”
(2)	A Tt. 11. §-a (5) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés
lép:
[A takarmányfelügyelő]
„a) a helyszínen ellenőrzi a (4) bekezdés a)-c) pontjában foglaltakat,”
12
22. §
A Tt. 14. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések
lépnek:
„(1) Az OMMI
a)	a külön jogszabályban foglaltak szerint a laboratóriumok működési
engedélyét feltételhez köti, módosítja, felfüggeszti, korlátozza, illetve visszavonja,
b)	a külön jogszabályban foglaltak szerint az új takarmány eseti engedélyét
felfüggeszti, újabb feltételhez köti, módosítja, illetve visszavonja,
c)	szabálysértési eljárást kezdeményezhet.
(2)	Az ÁOGYTI
a)	a gyógyszeres takarmányt vizsgáló laboratórium ellenőrzésekor tapasztalt
nem megfelelő eredmény esetén javasolhatja az OMMI-nek az állatgyógyászati
készítmény vizsgálatára vonatkozó engedély feltételhez kötését, módosítását,
felfüggesztését, illetve visszavonását,
b)	kezdeményezheti az Állomásnál a takarmány-előállító üzemek működésének
felfüggesztését, feltételhez kötését, valamint működési engedélyének módosítását,
visszavonását.”
23.	§
A Tt. 16. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha a vizsgálat során az Állomás megállapítja, hogy az előállított, illetve
forgalomba hozott takarmány gyártmánylappal nem rendelkezik, beltartalmi értéke a
külön jogszabályban meghatározottnál nagyobb mértékben tér el a gyártmánylapban,
illetve a jelölésen vagy a kísérő okmányon feltüntetett garantált beltartalmi értéktől, a
takarmány más módon minőségében károsult, az előírt mennyiségtől eltérő mértékben
vagy módon, illetve meg nem engedett állatgyógyászati készítményt, takarmány-
adalékanyagot vagy az előírt legmagasabb értéket meghaladó mennyiségű
nemkívánatos anyagot, mikroorganizmust, tiltott anyagot, nem engedélyezett állati
fehérjét tartalmaz, vagy a jelölési előírásoknak nem felel meg, minőségvédelmi
bírságot szab ki.”
24.	§
A Tt. 18. §-a a következő q) ponttal egészül ki:
[Felhatalmazást kap a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, hogy
rendeletben szabályozza]
„q) az auditálás személyi, tárgyi feltételeit és rendjét.”
13
25. §
A Tt. 20. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„20. § (1) Ez a törvény a következő irányelveknek való megfelelést szolgálja:
a)	a Tanács 79/373/EGK irányelve (1979. április 2.) a takarmánykeverékek
értékesítéséről, valamint az azt módosító, a Tanács 86/354/EGK, 90/44/EGK,
96/24/EK irányelve, és az Európai Parlament és a Tanács 2000/16/EK irányelve,
b)	az Európai Parlament és a Tanács 2002/32/EK irányelve (2002. május 7.) a
takarmányban előforduló nemkívánatos anyagokról.
(2)	Ez a törvény a következő közösségi rendeletek végrehajtásához szükséges
rendelkezéseket állapítja meg:
a)	az Európai Parlament és a Tanács 882/2004/EK rendelete (2004. április 29.)
a takarmány- és élelmiszerjog, valamint az állat-egészségügyi és az állatok kíméletére
vonatkozó szabályok követelményeinek történő megfelelés ellenőrzésének biztosítása
céljából végrehajtott hatósági ellenőrzésekről,
b)	az Európai Parlament és a Tanács 183/2005/EK (2005. január 12.) rendelete
a takarmányhigiénia követelményeinek meghatározásáról.”
A növényvédelemről szóló 2000. évi XXXV. törvény módosítása
26.	§
A növényvédelemről szóló 2000. évi XXXV. törvény (a továbbiakban: Nvt.) 4.
§-ának (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(3) Az engedélyezett engedélyköteles termékkel kezelt növényt, növényi
terméket élelmezési és takarmányozási célra csak az előírt élelmezés-egészségügyi
várakozási időt követően szabad forgalomba hozni és felhasználni, kivéve, ha az
illetékes megyei (fővárosi) növény- és talajvédelmi szolgálat (a továbbiakban:
Szolgálat) által végzett vizsgálat igazolta, hogy a növény, illetve növényi termék
megfelel a forgalomba hozatal követelményeinek. Harmadik országba a
vizsgálatköteles szemes termények az élelmezés-egészségügyi várakozási idő letelte
előtt kivitel céljából feladhatók, amennyiben az importáló ország növényegészségügyi
előírásai azt lehetővé teszik.
(4)	A Szolgálat az általa ellenőrzött növény vagy növényi termék
növényvédőszer-maradék, illetve termésnövelő anyagból származó toxikus vegyi
anyag tartalmának laboratóriumi vizsgálati eredményeit megengedett határértéket
meghaladó tartalom esetén - a termelő, illetve az ellenőrzött személy nevével és
14
lakcímével vagy székhelyével együtt - külön jogszabály rendelkezései szerint
közzéteszi.”
27.	§
Az Nvt. 8. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Külön jogszabályban meghatározott esetekben a növényeket, növényi
termékeket növényútlevéllel kell szállítani. Belföldi növényegészségügyi
bizonyítvánnyal kell szállítani egyik megyéből a másik megyébe
a)	gyűjtőhelyre a külön jogszabályban meghatározott esetekben, kiviteli céllal a
célország előírásai szerint növényegészségügyi ellenőrzésre kötelezett küldeményeket,
b)	hajóküldeményként történő feladáshoz a szemes terményeket.”
28.	§
Az Nvt. „Az engedély módosítása és visszavonása” alcímet megelőzően a
következő 15/A. §-sal egészül ki:
„15/A. § (1) Az engedélyező hatóság a külön jogszabály rendelkezései szerint
engedélyezi növényvédő szerek párhuzamos behozatalát.
(2)	Az engedélyező hatóság az engedély megadásáról a kérelem elbírálásához
szükséges adatok, termékminták hiánytalan benyújtását követő 90 napon belül dönt.”
29.	§
(1)	Az Nvt. 38. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az engedély megadásáról a dokumentációk hiánytalan benyújtásától
számított 6 hónapon belül kell dönteni. A 37. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti
szakhatósági állásfoglalás megadásának határideje 3 hónap.”
(2)	Az Nvt. 38. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A külön jogszabály szerinti védelem-egyenértékűség vizsgálata során a
szakhatósági állásfoglalás határideje 2 hónap.”
30.	§
Az Nvt. 59/A. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a (2)
bekezdés megjelölése (3) bekezdésre módosul.
„(2) Az EK-műtrágya hivatalból végzett vizsgálatának költségei - a
műtrágyákról szóló, 2003. október 13-i 2003/2003/EK európai parlamenti és tanácsi
15
rendelet (a továbbiakban: 2003/2003/EK rendelet) 29. cikkének megfelelően - az EK-
műtrágya gyártóját, Magyarországon való forgalomba hozataláért felelős személyt,
importőrét, csomagolóját vagy a műtrágya jellemzőit megváltoztató forgalmazóját
terhelik.”
31.	§
(1)	Az Nvt. 60. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés
lép:
[Növényvédelmi bírságot kell kiszabni azzal szemben, aki]
„c) az 5. § (1) bekezdésének a) és c) pontjában, valamint (3) bekezdésében
előírt védekezési kötelezettségét elmulasztja;”
(2)	Az Nvt. 60. §-a (1) bekezdésének i) pontja helyébe a következő rendelkezés
lép:
[Növényvédelmi bírságot kell kiszabni azzal szemben, aki]
„i) a 2003/2003/EK rendelet jelölésre, csomagolásra, a Közösségen belüli
letelepedésre, nyilvántartásra, tápanyagtartalomra, valamint az egyes
műtrágyatípusokra vonatkozó előírásait megsérti.”
32.	§
A Nvt. 65. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Felhatalmazást kap a Kormány, hogy]
„a) a közérdekű védekezés költségei megállapításának és a költségvetési
törvényben meghatározott előirányzatból való igénylésének részletes szabályait,”
[rendeletben állapítsa meg.]
33.	§
(1)	Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 2006. január 1-jén lép
hatályba.
(2)	E törvény
a)	8. §-a, 23. §-a és 30. §-a a törvény kihirdetését követő 45. napon,
b)	18. §-a és 22. §-a 2006. február 1-jén
lép hatályba.
16
(3)	E törvény hatálybalépésével egyidejűleg
a)	az Ét. 20. §-a (7) bekezdésének b) pontja,
b)	a Tt. 7. §-át megelőző alcím és a Tt. 15. §-ának (2) bekezdése
hatályát veszti.
(4)	2006. február 1-jén a Tt. 9. §-ának (4) bekezdése hatályát veszti.
(5)	E törvény 8. §-át a hatálybalépést követően elkövetett jogsértések miatt
indított eljárásokban kell alkalmazni.
34.	§
(1)	Ez a törvény a következő közösségi rendeletek végrehajtásához szükséges
rendelkezéseket állapítja meg:
a)	az Európai Parlament és a Tanács 2003/2003/EK rendelete (2003. október
13.) a műtrágyákról, 29. cikk,
b)	az Európai Parlament és a Tanács 852/2004/EK rendelete (2004. április 29.)
az élelmiszer-higiéniáról, 6. cikk,
c)	az Európai Parlament és a Tanács 882/2004/EK rendelete (2004. április 29.) a
takarmány- és élelmiszerjog, valamint az állat-egészségügyi és az állatok kíméletére
vonatkozó szabályok követelményeinek történő megfelelés ellenőrzésének biztosítása
céljából végrehajtott hatósági ellenőrzésekről, 4. cikk,
d)	az Európai Parlament és a Tanács 1935/2004/EK rendelete (2004. október
27.) az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő anyagokról és
tárgyakról, valamint a 80/590/EGK és a 89/109/EGK irányelv hatályon kívül
helyezéséről, 6. cikk.
e)	az Európai Parlament és a Tanács 183/2005/EK (2005. január 12.) rendelete a
takarmányhigiénia követelményeinek meghatározásáról.
(2)	Ez a törvény az emberi fogyasztásra szánt élelmiszerekben felhasználásra
engedélyezett élelmiszer-adalékanyagokra vonatkozó tagállami jogszabályok
közelítéséről szóló, 1988. december 21-i 89/107/EGK tanácsi irányelv 5. cikkének
való megfelelést szolgálja.
17
INDOKOLÁS EGYES ÉLELMISZER-BIZTONSÁGGAL
KAPCSOLATOS TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSÁRÓL SZÓLÓ
TÖRVÉNYJAVASLATHOZ
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Az egyes, élelmiszer-biztonsággal kapcsolatos törvények módosításáról készült
törvényjavaslat három, az élelmiszer-biztonság témakörébe tartozó törvény
módosítását célozza. Az élelmiszer-biztonság célját különböző ágazati törvények és az
azokhoz kapcsolódó végrehajtási rendeletek megalkotásával és betartásával lehet
elérni. E körbe tartozik az élelmiszer-szabályozás, az élelmiszerlánc részét képező
takarmányozásra vonatkozó előírások, továbbá a növényvédelmi szabályozás, amely
különösen a friss fogyasztásra szánt gyümölcs és zöldség, illetve a mezőgazdasági
termények mint élelmiszer nyersanyagok növényvédő szeres kezelésére vonatkozó
előírások szempontjából bír különös jelentőséggel az élelmiszer-biztonság
vonatkozásában.
Az élelmiszerekről szóló 2003. évi LXXXII. törvény módosítása
Az élelmiszerekről szóló, 2004. május 1-jén hatályba lépett 2003. évi LXXXII.
törvény Magyarországnak az Európai Unió tagállamaként történő működéséhez
igazodó szabályozást foglalja magába. A törvénnyel és a felhatalmazása alapján
született rendeletekkel a magyar élelmiszerjogi rendszer zökkenőmentesen működik.
A közelmúltban történt kisebb módosítást - amely a zöldség-gyümölcs ellenőrző
hálózat szervezeti változásainak törvényi lekövetését célozta a 11. § kiegészítésével -
követően további tartalmi változtatásokat kell a törvényen átvezetni, a következők
szerint:
1.	A tagságunk óta eltelt közel másfél év tapasztalatai alapján a törvény pár helyen
pontosítást igényel, mint például a kölcsönös elismerési klauzula és egyes
felhatalmazó rendelkezések módosítása.
2.	A közösségi higiéniai rendeletek 2006. január 1-jei hatálybalépésével törvényi
szinten kell szabályozni egyes tagállami hatáskörbe utalt területeket.
3.	A kistermelők élelmiszer-előállítási és piacra jutási feltételeit könnyíteni
szükséges, amelynek keretében lehetővé kell tenni, hogy a kistermelők egyszerűsített
gyártmánylapot készítsenek.
A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény módosítása
A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény
módosítása a földrajzi árujelző oltalomban részült mezőgazdasági termékek és
élelmiszerek hatékony ellenőrzésére vonatkozó szabályok megállapítására irányuló
felhatalmazás megadása érdekében szükséges.
18
A takarmányok előállításáról, forgalomba hozataláról és felhasználásáról szóló
2001. évi CXIX. törvény módosítása
Az Európai Unió a közelmúltban előfordult élelmiszer-botrányokra figyelemmel
alapvető feladatának tartja az élelmiszerlánc egészére kiterjedő, nagyobb biztonságot
nyújtó szabályozás kialakítását. Ez a szabályozás jelentős mértékben érintette az állati
eredetű élelmiszerek előállításának alapját szolgáló takarmányozás és az erre
vonatkozó előírások újragondolását. Szükségessé vált szigorúbb előírások bevezetése,
az eddigi kisebb részterületek szabályozása helyett a takarmányozás egészére kiterjedő
összefüggő előírások kialakítása.
A takarmány- és élelmiszer-biztonságra vonatkozó közösségi rendeletek sorát az
élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszer-biztonsági
Hatóság létrehozásáról és az élelmiszer-biztonságra vonatkozó eljárások
megállapításáról szóló, 2002. január 28-i 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi
rendelet nyitotta meg, majd ezt követte a takarmányozási célra felhasznált
adalékanyagokról szóló, 2003. szeptember 22-i 1831/2003/EK európai parlamenti és
tanácsi rendelet, a takarmány- és élelmiszerjog, valamint az állat-egészségügyi és az
állatok kíméletére vonatkozó szabályok követelményeinek történő megfelelés
ellenőrzésének biztosítása céljából végrehajtott hatósági ellenőrzésekről szóló, 2004.
április 29-i 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, továbbá a
takarmányhigiénia követelményeinek meghatározásáról szóló, 2005. január 12-i
183/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet.
E rendeletek egy részét az Európai Unióhoz történt csatlakozásunk után már
közvetlenül alkalmazhattuk, nagyobb részük azonban 2006. január 1-jével lép
hatályba. E rendeletek olyan új fogalmakat és előírásokat tartalmaznak, amelyeket a
törvényen át kell vezetni.
A törvény 2001. december 24-i kihirdetése, illetve 2002. június 1-jei
hatálybalépése óta a gyakorlatban egyes előírások alkalmazhatósága tekintetében
problémák merültek fel, illetve egyes előírások a várt hatást nem vagy csak részben
váltották ki. Emellett a tudomány és annak eredményei alkalmazása területén (például
gyógyszerek alkalmazása, adalékanyagok felhasználása, létesítmények működése)
olyan változások is történtek, amelyek szintén szükségessé tették a törvény egyes
előírásainak módosítását.
A növényvédelemről szóló 2000. évi XXXV. törvény módosítása
A növényvédelemről szóló törvény módosítására a törvény alkalmazása során a
gyakorlatban felmerült problémák orvoslása érdekében kerül sor.
19
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
Az élelmiszerekről szóló 2003. évi LXXXII. törvény nem tesz különbséget az
élelmiszer-előállítók között sem a feldolgozott nyersanyagok származása, sem pedig a
vállalkozás mérete alapján. A kistermelőkre vonatkozó „könnyítések” bevezetése
érdekében a törvénynek lehetőséget kell adnia arra, hogy bizonyos kivételeket -
például a gyártmánylap vezetési kötelezettség alóli mentesülés, illetve egyszerűsített
tartalom - más jogszabály megfogalmazhasson.
A vendéglátó részére előírt gyártmánylap vezetési kötelezettség, pontosabban
annak tartalmi kérdései az egyetlen jelentős alkalmazási problémája a jelenleg hatályos
törvénynek. Ennek a feloldását is szolgálja, hogy külön jogszabály a gyártmánylapnak
az 5. § (2) bekezdésben meghatározott tartalmi elemeitől indokolt esetben eltérő
követelményeket adhat. Ezzel lehetőség nyílik a vendéglátásról szóló 80/1999. (XII.
28.) GM-EüM-FVM együttes rendeletben a vendéglátó termékek nyilvántartásának
szakmaspecifikus, így pontosabb szabályozására.
A 2. §-hoz
A törvény 6. §-át a közösségi higiéniai csomagra tekintettel módosítani kell. Az
élelmiszer-higiéniáról szóló 2004. április 29-i 852/2004/EK európai parlamenti és
tanácsi rendelet 6. cikke előírja az élelmiszer-vállalkozások bejelentési kötelezettségét,
amelynek részleteit - hová, milyen tartalommal kell a bejelentést megtenni - a nemzeti
jognak kell szabályoznia. A törvény rögzíti az élelmiszer-előállítók bejelentési
kötelezettségét a működés megkezdése, szünetelése és befejezése vonatkozásában, ezt
azonban ki kell egészíteni a tevékenységben történt lényeges változással.
A 3. §-hoz
Pontosításra szorul a kölcsönös elismerési klauzula megfogalmazása. A tervezet 3.
§-ának szövege az Európai Közösséget létrehozó szerződésnek az áruk szabad
áramlását biztosító rendelkezéseihez kapcsolódó kölcsönös elismerés alkalmazásáról
szóló 2004. évi XIV. törvényben, valamint a jogharmonizációs célú jogalkotásról
szóló 7001/2005. (IK.8.) IM irányelv 240. pontjában foglaltak szerint került a
tervezetbe. A kölcsönös elismerési klauzula szövegében szereplő „technikai jellegű
előírás” fogalmat,x továbbá az „egyenértékűség” megállapítását a 2004. évi XIV.
törvényben meghatározottak szerint kell értelmezni.
A 4. §-hoz
A törvény új 8/A. §-ára figyelemmel az Országos Élelmiszerbiztonsági és
Táplálkozástudományi Intézet rövidítését a 8. § (2) bekezdésében kell megadni.
20
Az 5. §-hoz
Azoknak az élelmiszer-adalékanyagoknak az átmeneti engedélyezésére, amelyek
nem szerepelnek a közösségi irányelvekben, eddig nem volt lehetőség, holott erre az
emberi fogyasztásra szánt élelmiszerekben felhasználásra engedélyezett élelmiszer-
adalékanyagokra vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló 89/107/EGK
tanácsi irányelv 5. cikke lehetőséget ad. A törvényjavaslat az ilyen engedély kiadására
az Országos Élelmiszerbiztonsági és Táplálkozástudományi Intézetnek ad
jogosultságot. A hivatkozott közösségi irányelvben az átmenetileg engedélyezett
adalékanyaggal kapcsolatos további tagállami kötelezettség - az engedély időtartama
legfeljebb két év lehet, az engedélyezett adalékanyagot tartalmazó élelmiszert
kiemelten ellenőrizni kell, a Bizottságot tájékoztatni kell az engedélyről stb. - külön
jogszabályban (a Magyar Élelmiszerkönyv vonatkozó előírásának módosításával)
kerül részletezésre.
A 6. §-hoz
Az élelmiszer-ellenőrzésben részt vevő hatóságok köre bővül az Országos
Élelmiszervizsgáló Intézettel, az új állategészségügyi törvény megalkotására irányuló
törvényjavaslatban az Intézetre ruházott feladatok következtében.
A 7. §-hoz
A paprikabotrány tapasztalatai alapján ki kell egészíteni az élelmiszer-ellenőrző
hatóságok számára az eredetvédett termékekkel kapcsolatban rendelkezésre álló
intézkedési, szankcionálási lehetőségeket a földrajzi árujelző használatának
megtiltásával, illetve feltételhez kötésével.
A 8. §-hoz
Az élelmiszertörvény által meghatározott minőségvédelmi bírság mértéke -
összehasonlítva a takarmányozásban kiszabható minőségvédelmi bírság, vagy a
fogyasztóvédelmi bírság mértékével - túl alacsony. Az élelmiszerbiztonsággal
kapcsolatban többször is jelzett, a bírságtételek emelésére vonatkozó igénynek eleget
téve a kiszabható bírság emelésre került, így élelmiszer-biztonsági hiba esetén a
kifogásolt tétel értékének háromszorosa, minőségi hiba esetén kétszerese, jelölési hiba
esetén másfélszerese a kiszabható összeg.
A bírság összegének egyértelmű megállapítását szolgálja a tétel értékének
pontosítása, amely szerint az ellenőrzött egységben található kifogásolt élelmiszer
mennyisége vehető figyelembe az érték meghatározásánál.
A 9. §-hoz
A Magyar Élelmiszerkönyv 19. §-ban meghatározott megjelentetése a gyakorlatban
már megváltozott. Az előírások teljes szövege megjelenik a Magyar Közlönyben,
21
illetve irányelvek esetén az FVM Értesítőben. A változásokat a törvény szövegében is
meg kell jeleníteni.
A 10. §-hoz
A fogyasztóvédelmi felügyelőségek irányítása a Gazdasági és Közlekedési
Minisztériumtól átkerült az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi
Minisztériumhoz, ezért a felhatalmazó rendelkezéseket ennek megfelelően pontosítani
kell.
Szükséges a különleges táplálkozási célú és az étrend-kiegészítőkre vonatkozó
szabályozás kiadására irányuló felhatalmazó rendelkezés kiegészítése azzal, hogy az
egészségügyi miniszter a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter egyetértésével
jogosult a rendelet kiadására.
A törvény 20. §-a új (14) bekezdéssel egészül ki, felhatalmazást adva a közösségi
jogszabályok által nem szabályozott, az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagokra
vonatkozó követelmények megállapítására. Erre az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen
érintkezésbe kerülő anyagokról és tárgyakról szóló, az Európai Parlament és a Tanács
1935/2004/EK rendeletének 6. §-a ad lehetőséget.
A 11. §-hoz
Az élelmiszertörvény záró rendelkezését szükséges azon közösségi rendeleteket
és irányelveket tartalmazó jogharmonizációs záradékkal kiegészíteni, amelynek
végrehajtására, illetve átvételére vonatkozó rendelkezéseket tartalmaz a
törvényjavaslat.
A 12. §-hoz
A 12. § a fogyasztóvédelmi felügyelőségek irányításának megváltozására
figyelemmel, illetve szövegpontosítás érdekében tartalmazza a 17. § és a 20. §
módosítását.
A 13. §-hoz
A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 121. §-
a felhatalmazást ad a Kormány számára a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek
földrajzi árujelzőinek oltalmára vonatkozó részletes szabályok megállapítására. A
felhatalmazó rendelkezést pontosítani kell, kiegészítve azt az ellenőrzési rendszer
meghatározásával.
A 14. §-hoz
A takarmányok előállításáról, forgalomba hozataláról és felhasználásáról szóló
2001. évi CXIX. törvény megalkotását követően számos közösségi rendelet jelent
22
meg, amelyek eltérően határozzák meg a törvényben is használt fogalmakat. A törvény
a közösségi előírásokra épülve határozza meg a takarmányokkal kapcsolatos
követelményrendszert, ezért a fogalom-meghatározást a közösségi rendelkezésekkel
összhangba kell hozni. Módosításra kerül így a takarmány, a takarmány-adalékanyag,
az előkeverék, az új takarmány, a forgalomba hozatal, a létesítmény, a takarmány-
előállító üzem, a takarmány-tároló hely, valamint a takarmány-ellenőrzés fogalma,
továbbá a 2. § kiegészül a takarmány-forgalmazó hely és a takarmányvizsgáló
laboratórium definíciójával.
A 15. §-hoz
Az 5. § módosítása során a közösségi előírásokra figyelemmel a létesítményekre
egységesen kerül megfogalmazásra az engedélyezési, illetve nyilvántartásba vételi
követelmény.
A közösségi jogszabályok alapján a takarmány-alapanyagok nem tartoznak az
engedélyköteles takarmányok közé, ezért a tervezet szerint csak külön jogszabályban
foglaltaknak megfelelő takarmány-alapanyag használható fel. A takarmány-
adalékanyagok és fehérje ellátás javítására használható termékek továbbra is
engedélykötelesek.
A 16. §-hoz
A törvényjavaslat a törvény korábban hatályon kívül helyezett 7. §-a helyébe új §-t
iktat be, figyelemmel arra, hogy a gyógyszeres takarmányok előállítása során a
közösségi előírásokat kell alkalmazni.
A 17. §-hoz
A takarmánytörvény 8. §-ának pontosítására az új takarmány fogalmának
megváltozására figyelemmel van szükség.
A 18. §-hoz
A közösségi előírások részletesen meghatározzák a takarmányokon feltüntetendő
és feltüntethető jelölések körét, amelyek gyakori változása miatt a törvényben nem
célszerű a jelölendő adatokat felsorolni. A törvényjavaslat így módosítja a
takarmánytörvény 9. §-ának (2) bekezdését. A takarmánytörvény 9. §-ának (5)
bekezdését a 9. § (4) bekezdésének hatályon kívül helyezése miatt szükséges
pontosítani.
A 19. §-hoz
A tervezet pontosítja a Magyar Takarmánykódexre vonatkozó előírásokat,
figyelemmel arra, hogy a közösségi előírások a takarmányok előállítására, forgalomba
23
hozatalára és szállítására is részletes előírásokat állapítanak meg, amelyeket a Kódex
vesz át.
A 20. §-hoz
A takarmánytörvény új 10/A. §-a a hatályos előírásoknál részletesebben állapítja
meg a Magyar Takarmánykódex Bizottság feladataira és működésére vonatkozó
szabályokat, figyelembe véve a Bizottságnak az Európai Unióhoz való csatlakozásunk
által megváltozott szerepkörét.
A 21. §-hoz
A törvényjavaslat a takarmányozási hatóságok feladatmegosztásáról szóló 11. §-t
módosítja, a közösségi rendeletekből származó feladatokra, és a hatósági jogkörök
minisztériumból való kiszervezésének kötelezettségére figyelemmel. Így például a
minisztérium engedélyezési jogkörét a laboratóriumok takarmányvizsgáló
tevékenysége tekintetében az OMMI veszi át.
A 22. §-hoz
Az új takarmányok engedélyezése közösségi hatáskörbe tartozik az eseti
engedélyezés kivételével, ezért az OMMI-nek az engedélyek módosítására,
visszavonására stb. vonatkozó jogköre megszűnt. A laboratóriumok működésének
engedélyezésével kapcsolatban viszont a szankcionálási jogosítványokat biztosítani
kell a takarmánytörvény 14. §-ának (1) bekezdésében az OMMI számára. A
takarmánytörvény 14. §-a (2) bekezdésének kiegészítésével a tervezet lehetőséget
teremt az ÁOGYTI számára, hogy a nem megfelelően működő takarmány-előállító
üzemek esetén kezdeményezze az Állomásnál meghatározott intézkedések megtételét.
A 23. §-hoz
A minőségvédelmi bírság kiszabásának esetkörét a törvényjavaslat a gyakorlati
tapasztalatok alapján bővíti, a takarmány-biztonsági és minőségügyi előírások
fokozottabb betartatása érdekében.
A 24. §-hoz
A 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikke alapján a
takarmány-ellenőrző hatóságoknak auditokat kell végezni. A törvény 18. §-ának új q)
pontja az auditálás személyi és tárgyi feltételeinek, valamint rendjének miniszteri
rendeletben való megállapítására teremt lehetőséget.
24
A 25. §-hoz
A tervezet a jogharmonizációs záradékot módosítja, a törvény hatálybalépését
követően hatályon kívül helyezett irányelvekre és az új közösségi rendeletekre
figyelemmel.
A 26. §-hoz
A növényvédelemről szóló 2000. évi XXXV. törvény 4. §-ának (3) bekezdését a
törvényjavaslat arra figyelemmel módosítja, hogy a hatályos szöveg nem nyújt a hajó
küldeményeknek az élelmezés-egészségügyi várakozási idő szempontjából történő
kezelésére megfelelő lehetőséget. A hajó küldemények az esetek többségében nagy
távolságra kerülnek szállításra, a szállítás több hetet, hónapot is igénybe vehet, amely
idő alatt az élelmezés-egészségügyi várakozási idő letelik. A javasolt rendelkezéssel az
export kiszállítások gyorsíthatók, hiszen a hajónak nem kell a kikötőben várakoznia az
élelmezés-egészségügyi várakozási idő lejártáig.
A növényvédelmi törvény 4. §-a (4) bekezdésének módosítása arra tekintettel
szükséges, hogy a hatályos előírások alapján a növény- és talajvédelmi szolgálatok
csak a vizsgálati eredményeket tehetik közzé, a termelő nevét és lakcímét azonban
nem.
A 27. §-hoz
A közösségi növényegészségügyi jogszabályok nem írják elő az országon belüli
szállításnál a belföldi növényegészségügyi bizonyítvány alkalmazását. Az uszályba
berakott, nagy mennyiségű szemes termény növényegészségügyi vizsgálatát azonban
nem lehetséges a berakáskor (berakás után) elvégezni. Ezért szükségesnek tartjuk a
feladás helyén történő növényegészségügyi vizsgálatok elvégzését, és ennek
igazolására a belföldi növényegészségügyi bizonyítvány alkalmazását a továbbiakban
is.
A 28. §-hoz
A növényvédő szerek párhuzamos behozatalának engedélyezése nem bonyolítható
le a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi
CXL. törvény (Ket.) 33. §-ának (1) bekezdésében meghatározott harminc napos
időtartam alatt, ezért a törvényt egy új 15/A. §-sal kell kiegészíteni.
A 29. §-hoz
A Ket. a szakhatósági állásfoglalásokra tizenöt napos határidőt ad meg, amely a
termésnövelő anyagok engedélyezése esetében irreálisan kevés. Erre figyelemmel a
38. § (3) bekezdését módosítani kell. Az Európai Gazdasági Térségben jogszerűen
előállított, illetve forgalomba hozott termésnövelő anyagok védelem-egyenértékűségi
25
vizsgálata során a szakhatóságok számára az állásfoglalás megadásához két hónapot
szükséges biztosítani.
A 30. §-hoz
A műtrágyákról szóló 2003. október 13-i 2003/2003/EK európai parlamenti és
tanácsi rendelet alapján az EK műtrágyák forgalmazása nem engedélyköteles, a
közösségi rendelet azonban előírja a nemzeti hatóságoknak a rendeletben előírtak
betartásának ellenőrzését és az attól való eltérés szankcionálását. A közösségi rendelet
alapkövetelményként tartalmazza, hogy az EK műtrágyák minőségéért a gyártó, a
Magyarországon való forgalomba hozataláért felelős személy, az importőr, a
csomagoló vagy a műtrágya jellemzőit megváltoztató forgalmazó felel, és az
ellenőrzési vizsgálatok költségeit a felelős személynek kell megtéríteni. A
növényvédelmi törvény 59/A. §-a erre figyelemmel új bekezdéssel egészül ki.
A 31. §-hoz
A hatályos szabályozás a növényvédelmi törvény 5. §-ának (1) bekezdéséhez
kapcsolódóan rendeli el a növényvédelmi bírság kiszabását. Az 5. § (1) bekezdésébe
beleértendő a parlagfű elleni védekezési kötelezettség is, a szankcionálás egyértelművé
tétele érdekében azonban az 5. § (3) bekezdésére utalással ki kell egészíteni a 60. § (1)
bekezdésének c) pontját.
A növényvédelmi törvény 60. §-a (1) bekezdése i) pontjának módosítása arra
tekintettel szükséges, hogy a 2003/2003/EK rendelet rövidítését az 59/A. § új (2)
bekezdése állapítja meg.
A 32. §-hoz
A közérdekű védekezés költségei megállapításának és a költségvetési törvényben
meghatározott előirányzatból való igénylésének részletes szabályainak megállapítására
felhatalmazást adó rendelkezés pontatlanul került megfogalmazásra, ezért módosítani
kell a növényvédelmi törvény 65. §-a (1) bekezdésének a) pontját.
A 33. §-hoz
A törvényjavaslat a közösségi higiéniai rendeletekkel összhangban 2006. január
1-jén lép hatályba. Ennél hosszabb hatálybalépési idő a fizetési kötelezettséget
megállapító rendelkezéseknél, illetve a takarmánytörvény jelölési előírásait módosító,
valamint az OMMI új jogosítványait megállapító rendelkezéseknél indokolt.
Az élelmiszertörvény 20. §-a (7) bekezdésének b) pontját hatályon kívül kell
helyezni, mivel a kiváló élelmiszer tanúsítási rendszere rendeleti háttér nélkül
működik. A takarmánytörvény 9. §-a (2) bekezdésének módosítására figyelemmel a
takarmánytörvény 9. §-ának (4) bekezdését hatályon kívül kell helyezni.
26
A takarmánytörvénynek az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló
1957. évi IV. törvény rendelkezéseinek alkalmazására utaló 15. §-a (2) bekezdését
hatályon kívül kell helyezni a Ket. 2005. november 1-jei hatálybalépésre tekintettel.
A törvényjavaslat 8. §-a az élelmiszerekkel kapcsolatban kiszabható
minőségvédelmi bírság összegét emeli meg, amely rendelkezést csak a törvény
hatálybalépését követően indított eljárásokban kell alkalmazni.
A 34. §-hoz
A 34. § a törvényjavaslat jogharmonizációs záradékát fogalmazza meg.
27