﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/18208. számú
TÖRVÉNYJAVASLAT
az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény
módosításáról
Előadó:
Gráf József
földművelésügyi és vidékfejlesztési
miniszter
Budapest, 2005. november
2
2005. évi ... törvény
az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény módosításáról
1.	§
Az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény (a továbbiakban: Átv.) 3.
§-a következő 29. ponttal egészül ki:
/E törvény alkalmazásában/
„29. Spermatároló központ: olyan létesítmény, amelyben forgalmazás és
felhasználás céljára mesterséges termékenyítési engedéllyel ellátott apaállattól
származó spermát kezelnek és raktároznak.”
2.	§
Az Átv. 11. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A védett őshonos, jelentős genetikai értéket képviselő fajtáknak az eredeti
állapotukban történő megőrzése nemzeti érdek és állami feladat, melynek
végrehajtásáról a minisztérium - a környezetvédelemért felelős minisztérium, a
tenyésztési hatóság, más szervek, valamint szakmai szervezetek bevonásával -
gondoskodik.”
3.	§
Az Átv. 17. § f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/A tenyésztési hatóság az állattenyésztés hatósági feladatainak keretében /
„f felkérés alapján közreműködik az elismeréshez kötött tevékenységekre
irányuló kérelmek elbírálásában;”
4.	§
Az Átv. 18. § (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/A 17. § a) pontja alapján a tenyésztési hatóság engedélyezi/
„a) mesterséges termékenyítő állomás, valamint spermatároló központ
üzemeltetését;”
3
5.	§
Az Átv. 20. §-a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A tenyésztő szervezet elismerésére irányuló eljárást 6 hónapon belül kell
lefolytatni, amely határidőt az eljáró szerv vezetője egyszer 6 hónappal
meghosszabbíthat.”
6.	§
Az Átv. 25. §-a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A tenyésztő vállalkozás a tenyésztés vezető feladatainak ellátására felelős
személyt köteles kijelölni.”
7.	§
Az Átv. 30. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az engedélytől eltérő tevékenység folytatása esetén a 18. § (1) bekezdése
szerinti engedélyt fel kell függeszteni, vagy vissza kell vonni. A felfüggesztés
időtartama a fennálló hiányosság megszüntetéséig, a szabálytalan működés
megváltoztatásáig, de legfeljebb hat hónapig tarthat. A felfüggesztés
eredménytelensége esetén az engedélyt vissza kell vonni.”
8.	§
Az Átv. 32. § szövege (1) bekezdésre változik és a § a következő (2)
bekezdéssel egészül ki:
„(2) A tenyésztési hatóság engedélyével spermatároló központ üzemeltethető,
amennyiben az rendelkezik a külön jogszabályokban előírt személyi és egyéb
feltételekkel. Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezéseket a spermatároló központra
vonatkozóan is alkalmazni kell, azonban a spermatároló központ szaporítóanyag-
levételt nem végezhet.”
9. §
(1)	Az Átv. 34. § (2) bekezdésének bevezető mondata helyébe a következő
rendelkezés lép:
4
„A mesterséges termékenyítési engedélyt a tenyésztési hatóság akkor adja ki, ha
a spermát adó apaállat”
(2)	Az Átv. 34. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A mesterséges termékenyítési engedélyre irányuló kérelmet a mesterséges
termékenyítő állomás, a spermatároló központ létesítésére irányuló kérelmet pedig az
elismert tenyésztő szervezet nyújtja be.”
10.	§
Az Átv. 41. § b) és c) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
/Tenyészállat, illetve szaporítóanyag behozatala a beszállítást megelőző tizenöt
napon belül a tenyésztési hatósághoz történt bejelentés és a külön jogszabályban
meghatározott egyéb feltételek megtartásával végezhető, ha/
„b) a tenyészállat vagy szaporítóanyag, és az ezek felhasználásával előállított
utódok hazai törzskönyvezésének feltételei biztosítottak;
c)	korábban már fajtaelismerésben részesített fajták esetében az a
fajtafenntartást szolgálja, vagy azt adott tenyésztő igazolhatóan saját állományára
igényli;”
11. §
Az Átv. 44. §-a következő e) ponttal egészül ki:
/A tenyésztési hatóság eljárása során - az üzem számára előírt
állategészségügyi és járványvédelmi előírások betartása mellett - minden olyan helyen,
ahol a törvény hatálya alá tartozó állatfajt tartanak, forgalmaznak, állati
szaporítóanyagot előállítanak, tárolnak, forgalmaznak és felhasználnak:/
„e) helyszíni ellenőrzések elvégzésével - külön jogszabály szerint - szakértőt,
illetve szakmai szervezetet bízhat meg.”
12.	§
Az Átv. 47/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„ 47/A. § Ez a törvény
5
1.	a szarvasmarhafélék fajtatiszta tenyészállatairól szóló, 1977. július 25-i
77/504/EGK tanácsi irányelvnek;
2.	a szarvasmarhafélék fajtatiszta tenyészállatainak tenyésztés céljára történő
engedélyezéséről szóló, 1987. június 18-i a 87/328/EGK tanácsi irányelvnek;
3.	a tenyészsertésekre alkalmazandó állattenyésztés-technológiai előírásokról
szóló, 1988. december 19-i 88/661/EGK tanácsi irányelvnek;
4.	a fajtatiszta tenyészjuhokról és tenyészkecskékről szóló, 1989. május 30-i
89/361/EGK tanácsi irányelvnek;
5.	a tenyésztési célú hibrid tenyészsertésekről szóló, 1990. március 5-i
90/119/EGK tanácsi irányelvnek;
6.	a fajtatiszta tenyészsertések tenyésztésének jóváhagyásáról szóló, 1990.
március 5-i 90/118/EGK tanácsi irányelvnek;
7.	a lófélék Közösségen belüli kereskedelmét szabályozó tenyésztéstechnikai és
származástani feltételekről szóló, 1990. június 26-i 1990/427/EGK tanácsi
irányelvnek;
8.	a fajtatiszta állatok értékesítéséhez az állattenyésztési és származási
követelmények meghatározásáról és a 77/504/EGK és a 90/425/EGK irányelvek
módosításáról szóló, 1991. március 25-i 91/174/EGK tanácsi irányelvnek;
9.	a 87/328/EGK irányelvnek a fajtatiszta tenyészmarháktól származó
petesejtek és embriók felhasználása, valamint spermatároló központok tekintetében
történő módosításáról szóló, 2005. március 14-i 2005/24/EK tanácsi irányelvnek;
10.	a szarvasmarhafélék fajtatiszta tenyészállatainak törzskönyveit vezető vagy
létrehozó tenyésztő egyesületek és szövetségek elismerésére vonatkozó szempontok
megállapításáról szóló, 1984. április 27-i 84/247/EGK bizottsági határozatnak;
11.	a szarvasmarhák törzskönyvezésére vonatkozó feltételek megállapításáról
szóló, 1984. július 19-i 84/419/EGK bizottsági határozatnak;
12.	a szarvasmarhafélék fajtatiszta tenyészállatainak származási
bizonyítványmintája és a bizonyítványban feltüntetendő adatok megállapításáról szóló,
1986. július 29-i 86/404/EGK bizottsági határozatnak;
13.	a szarvasmarhafélék fajtatiszta tenyészállatainak spermájáról és embrióiról
kiállított származásibizonyítvány-minta és a bizonyítványban feltüntetendő adatok
megállapításáról szóló, 1988. január 21-i 88/124/EGK bizottsági határozatnak;
6
14.	a fajtatiszta tenyészsertések törzskönyveit alapító vagy vezető tenyésztői
szövetségek és szervezetek elismerésére és felügyeletére vonatkozó feltételek
megállapításáról szóló, 1989. július 18-i 89/501/EGK bizottsági határozatnak;
15.	a fajtatiszta tenyészsertések törzskönyvezésére vonatkozó követelmények
megállapításáról szóló, 1989. július 18-i 89/502/EGK bizottsági határozatnak;
16.	a fajtatiszta tenyészsertések, spermájuk, petesejtjeik és embrióik
bizonyítványának megállapításáról szóló, 1989. július 18-i 89/503/EGK bizottsági
határozatnak;
17.	a hibrid tenyészsertések törzskönyveit alapító vagy vezető tenyésztői
szövetségek, szervezetek, valamint magánvállalkozások elismerésére és felügyeletére
vonatkozó feltételek megállapításáról szóló, 1989. július 18-i 89/504/EGK bizottsági
határozatnak;
18.	a hibrid tenyészsertések törzskönyvezésére vonatkozó feltételek
megállapításáról szóló, 1989. július 18-i 89/505/EGK bizottsági határozatnak;
19.	a hibrid tenyészsertések, spermájuk, petesejtjeik és embrióik
bizonyítványának megállapításáról szóló, 1989. július 18-i 89/506/EGK bizottsági
határozatnak;
20.	a fajtatiszta és hibrid tenyészsertések teljesítményének figyelemmel
kísérésére és genetikai értékének becslésére szolgáló módszerek megállapításáról
szóló, 1989. július 18-i 89/507/EGK bizottsági határozatnak;
21.	a fajtatiszta tenyészjuhok és tenyészkecskék tenyésztési főkönyveit alapító
vagy vezető tenyésztői szervezetekre és szövetségekre vonatkozó alkalmassági
szempontok megállapításáról szóló, 1990. május 10-i 90/254/EGK bizottsági
határozatnak;
22.	a fajtatiszta tenyészjuhok és tenyészkecskék tenyésztési főkönyvbe történő
bejegyzésére irányadó szempontok megállapításáról szóló, 1990. május 10-i
90/255/EGK bizottsági határozatnak;
23.	a fajtatiszta tenyészjuhok és tenyészkecskék teljesítményének folyamatos
ellenőrzésére és genetikai értékének becslésére alkalmazott módszerek
megállapításáról szóló, 1990. május 10-i 90/256/EGK bizottsági határozatnak;
24.	a fajtatiszta tenyészjuhok és tenyészkecskék tenyésztésének jóváhagyására,
valamint spermájuk, petesejtjeik és embrióik felhasználására vonatkozó kritériumok
megállapításáról szóló, 1990. május 10-i 90/257/EGK bizottsági határozatnak;
7
25.	fajtatiszta tenyészjuhok és tenyészkecskék, azok spermája, petesejtjei és
embrióik tenyésztéstechnikai bizonyítványainak megállapításáról szóló, 1990. május
10-i 90/258/EGK bizottsági határozatnak;
26.	a törzskönyvezett lófélékről méneskönyvet vezető vagy kiadó tenyésztő
egyesületek és szövetségek jóváhagyására vagy elismerésére vonatkozó kritériumok
megállapításáról szóló, 1992. június 11-i 92/353/EGK bizottsági határozatnak;
27.	a szarvasmarhafélék fajtatiszta tenyészállatai esetében használt
teljesítményvizsgálati módszerek, valamint a tenyészmarhák genetikai értékelési
módszerei megállapításáról szóló, 86/130/EGK határozat módosításáról szóló, 1994.
július 27-i 94/515/EGK bizottsági határozatnak;
28.	a lófélék tenyésztési célú méneskönyvi bejegyzésének és nyilvántartásának
előírásairól szóló, 1996. január 10-i 96/78/EGK bizottsági határozatnak;
29.	a törzskönyvezett lófélék spermája, petesejtjei és embriói
tenyésztéstechnikai bizonyítványának megállapításáról szóló, 1996. január 12-i
96/79/EGK bizottsági határozatnak;
30.	a szarvasmarhafélék tenyészállatainak petesejtjeiről kiállított származási
igazolásminta és az igazolásban feltüntetendő adatok megállapításáról szóló, 1996.
január 12-i 96/80/EGK bizottsági határozatnak;
31.	a szarvasmarhafélék fajtiszta tenyészállatainak genetikai azonosítási
módszereinek meghatározásáról, valamint a 88/124/EGK és a 96/80/EK határozat
módosításáról szóló, 2002. december 28-i 2002/8/EK bizottsági határozatnak
való megfelelést szolgálja.
Záró rendelkezések
13.	§
(1)	Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - a kihirdetését
követő 15. napon lép hatályba, ezzel egyidejűleg hatályát veszti a törvény 14. § (2)
bekezdése, valamint a 18. § (3) bekezdésének b) pontja.
(2)	E törvény 8. §-a és 9. §-ának (1) bekezdése 2007. március 24-én lép
hatályba.
(3)	Ez a törvény a 87/328/EGK irányelvnek a fajtatiszta tenyészmarháktól
származó petesejtek és embriók felhasználása, valamint spermatároló központok
tekintetében történő módosításáról szóló 2005/24/EK tanácsi irányelvnek való
megfelelést szolgálja.
8
Indokolás
az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény
módosításáról szóló törvényjavaslathoz
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Az állattenyésztés törvényi szintű szabályozását az 1993. évi CXIV. törvény
teremtette meg, amely új alapokra helyezve határozta meg az állattenyésztés
szervezési struktúráját. A törvény elsősorban a hazai hagyományokra építve, de az
Európai Unió előírásait, valamint a tagállami nemzeti szabályozásokat is figyelembe
véve alakította ki a tenyésztő szervezeti elismerési rendet, törzskönyvezési és
teljesítmény vizsgálati szabályozást. A törvény legutóbbi módosítására a 2004. év első
félévében került sor az európai uniós jogharmonizációs folyamat részeként.
Az állattenyésztési törvény jelenlegi felülvizsgálatát és módosítását a hazai és
az európai jogszabályok változása miatt kell végrehajtani. 2005-ben elfogadták a
Tanács 2005/24/EK irányelvét, amely a 87/328/EGK irányelvnek a fajtatiszta
teny észmarháktól származó petesejtek és embriók felhasználása, valamint
spermatároló központok tekintetében történő módosításáról rendelkezik. Az irányelv
egységes szabályozást valósít meg a spermatároló központokra és azok engedélyezési
eljárására vonatkozóan, az új szabályok alkalmazását viszont csak 2007. március 27-
től követeli meg az Európai Unió. A módosítás az ebből adódó jogharmonizációs
kötelezettségünknek tesz eleget és beépíti a normaszövegbe a spermatároló központ
fogalmát, illetve szabályozást tartalmaz azok engedélyezési eljárására vonatkozóan.
A hazai jogszabályi környezet megváltozását jelenti a közigazgatási hatósági
eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.)
megalkotása. A Ket. rendelkezéseivel való összhang megteremtése érdekében
szükséges a törvény 14. §-a (2) bekezdésének hatályon kívül helyezése, ami az
államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény
rendelkezéseitől való eltérést engedi meg a tenyésztés-szervezéssel kapcsolatos
hatósági eljárásokban.
Az állattenyésztési törvény egyéb módosításai nem jelentenek jelentős változást
a korábbi szabályozáshoz képest, azok többnyire pontosításokat, kiegészítéseket
tartalmaznak.
9
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1., 4, és 8. §-okhoz:
Ezen szakaszok módosítására a 87/328/EGK irányelvnek a fajtatiszta
teny észmarháktól származó petesejtek és embriók felhasználása, valamint
spermatároló központok tekintetében történő módosításáról szóló 2005/24/EK tanácsi
irányelv elfogadása miatt kerül sor, amely irányelv új elemként bevezette a
spermatároló központok egységét és engedélyezési eljárásának összehangolását a
tagállamok között.
Ennek megfelelően az 1. §-ban sor kerül a spermatároló központ fogalmának
meghatározására. A 4. § a spermatároló központ üzemeltetését a tenyésztési hatóság
engedélyéhez köti, a 8. § pedig a spermatároló központ üzemeltetésének egyéb
feltételeit rendezi.
A 2. §-hoz:
A jelentős genetikai értéket képviselő, védett őshonos állatfajták fenntartásának
végrehajtását a jelenlegi rendeleti szabályozás az elismert tenyésztő szervezetek
számára is lehetővé teszi. Ennek törvényi megerősítését kívánja biztosítani a
módosítás.
A 3. §-hoz:
Ezen szakasz az elismeréshez kötött tevékenységekre irányuló kérelmek
elbírálásában bővíti a tenyésztési hatóság hatáskörét.
Az 5. §-hoz:
A tenyésztő szervezetek elismerésére irányuló eljárás sajátosságaiból
következően az eljárás lefolytatása több időt vesz igénybe, mint a közigazgatási
eljárások lefolytatására általánosan érvényes 30 nap. Ezért ezen speciális eljárásokra
vonatkozóan hosszabb eljárási határidőt állapít meg a javaslat a közigazgatási hatósági
eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény
rendelkezéseivel összhangban.
A 6. §-hoz:
A tenyésztő vállalkozások esetében a tenyésztésvezető feladatait ellátó személy
kötelező kijelölését és megnevezését szintén miniszteri rendelet írta elő. A módosítás
ezzel az egyesületekre és szövetségekre vonatkozó szabályozással egyenrangúvá teszi
a vállalkozásokra vonatkozó előírást.
10
A 7. §-hoz:
Bővülnek a hatóság rendelkezésére álló eszközök az engedélytől eltérő
tevékenység folytatásában megvalósuló jogsértés kezelésében. Ennek értelmében az
engedélyköteles tevékenység folytatását a hatóság felfüggesztheti a fennálló
hiányosság megszüntetéséig, a szabálytalan működés megváltoztatásáig, de legfeljebb
hat hónapig. A felfüggesztés eredménytelensége esetén a hatóság az engedélyt
visszavonja.
A 9. §-hoz:
Ezen szakasz a mesterséges termékenyítési engedélyre irányuló kérelem,
valamint a spermatároló központ létesítésére irányuló kérelem benyújtására jogosultak
körét határozza meg.
A 10. §-hoz:
A tenyészállat és a szaporítóanyagok behozatalára vonatkozó szabályok a 2004.
évben megtörtént törvénymódosítás folytán enyhültek. A közös piac működése
érdekében azonban további korlátozásoknak a leépítése szükséges. Ezért a tenyésztési
programmal való megfelelés előírása kikerül a szabályozásból. Így lehetővé válik a
tenyésztési programmal nem teljesen harmonizáló behozatal esetén is az egyes
állattartók igényének megfelelő szabad behozatal.
A 11. §-hoz:
Ezen szakasz a hatósági ellenőrzésekre vonatkozóan biztosít új hatásköröket a
tenyésztési hatóság számára a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános
szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény rendelkezéseivel összhangban.
A 12. §-hoz:
A közösségi jogszabályoknak való megfelelésről rendelkező szakasz kiegészül.
A 13. §-hoz:
A törvényjavaslat egyéb szakaszainak hatálybalépésétől eltérő időpontban, 2007.
március 24-én lépnek hatályba a jogharmonizációs kötelezettség miatt módosított
egyes szakaszok.