﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/18209. számú
TÖRVÉNYJAVASLAT
az állat-egészségügyről
Előadó:
Gráf József
földművelésügyi és vidékfejlesztési
miniszter
Budapest, 2005. november
2
2005. évi......törvény
az állat-egészségügyről
A törvény alkalmazási köre
1.	§
E törvény szabályozza:
a)	az állat - ideértve a vadon élő állatot is - tartásának, tenyésztésének,
szaporításának, szállításának, forgalmazásának, levágásának, leölésének, az élelmiszer
(a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény hatálya
alá tartozó termékek kivételével) előállításának, tárolásának, szállításának,
forgalmazásának, az állati eredetű melléktermék előállításának, feldolgozásának,
ártalmatlanításának (a továbbiakban együtt: állati eredetű melléktermék kezelése),
gyűjtésének, tárolásának, szállításának, forgalmazásának, felhasználásának, a
takarmány előállításának, tárolásának, felhasználásának, szállításának és
forgalmazásának állat-egészségügyi és higiéniai feltételeit;
b)	az állat egészségének megőrzésére, egészségi állapotának vizsgálatára, az
állat gyógyítására vonatkozó követelményeket;
c)	állatgyógyászati termék forgalomba hozatalát, az állatgyógyászati
készítmény gyártását, gyakorlati kipróbálását, forgalmazását, tárolását, felhasználását,
az állatgyógyászati készítmény hatóanyagának gyártását;
d)	az állat-egészségügyi laboratóriumi tevékenységet;
e)	az állatbetegségek kórokozóival (a továbbiakban: kórokozó) folytatott egyes
tevékenységeket; valamint
f)	az a)-e) pontokban foglalt tevékenység e törvény szerinti engedélyezését,
állat-egészségügyi, élelmiszer-higiéniai, -biztonsági, takarmány-higiéniai, -biztonsági
ellenőrzését, a fertőzés-közvetítő anyagoknak és eszközöknek járványügyi és higiéniai
szempontból történő ellenőrzését.
Értelmező rendelkezések
2. §
E törvény alkalmazásában
3
1.	állat-egészségügy: az állattartás, -tenyésztés, -szaporítás, -levágás, -leölés, -
szállítás, -forgalmazás járványügyi, gyógyászati, állat-higiéniai, szaporodás-biológiai
és takarmány-higiéniai feladatainak, az élelmiszer-előállítás, -tárolás, -szállítás, -
forgalmazás járványügyi és higiéniai feladatainak, az állati eredetű melléktermék
kezelés, gyűjtés, tárolás, szállítás, forgalmazás, felhasználás feladatainak, a
zoonózisokkal kapcsolatos feladatok, az állatgyógyászati készítmények előállításával,
forgalomba hozatalával, forgalmazásával, tárolásával, felhasználásával és az
állatgyógyászati termékekkel kapcsolatos feladatok, valamint a felsorolt feladatok
irányítását, szervezését, eszközellátását, továbbá az e feladatokkal összefüggő kutatást,
képzést is magában foglaló tevékenységek összessége;
2.	állat-egészségügyi laboratórium: az állatbetegségek megállapítását vagy
kizárását, a fertőzöttséget, illetve a fertőzéstől való mentességet bizonyító kiegészítő
diagnosztikai vizsgálatot, az állatgyógyászati készítmények vizsgálatát, az állatok
egészségét károsító kórokozókkal kapcsolatos toxikológiai vizsgálatot, valamint
analitikai, mikrobiológiai, radiológiai, élelmiszer-higiéniai, -biztonsági, takarmány-
higiéniai, -biztonsági célú vizsgálatot, illetve ezen tevékenységek bármelyikét végző
laboratórium;
3.	állat-egészségügyi hatóság: a 25. § (1) bekezdésének a) - i) pontjaiban
megjelölt szervek;
4.	állat-forgalmazás: állat üzletszerű tevékenység keretében történő
értékesítése;
5.	állatgyógyászati készítmény (gyógyszer): bármely anyag vagy anyagok
keveréke, amelyet állatok betegségeinek kezelésére vagy megelőzésére készítenek,
továbbá bármely anyag, vagy anyagok keveréke, amely farmakológiai, immunológiai
vagy metabolikus hatások kiváltása révén az állatok valamely élettani funkciójának
helyreállítása, javítása vagy módosítása, illetve orvosi diagnózis felállítása érdekében
alkalmazható;
6.	állatgyógyászati termék: állatgyógyászati készítmény, állatgyógyászati
készítmény hatóanyaga, állat-egészségügyi biocid termék, állatgyógyászatban
használatos gyógyhatású készítmény, ápolószer, segédanyag;
7.	állati eredetű termék: állati eredetű élelmiszer és állati eredetű anyagot
tartalmazó termék;
8.	állatklinika: az állatorvosi alap- és továbbképzés, valamint szakirányú
kutatás célját is szolgáló állatkórház;
9.	állatkórház: olyan állatorvosi szolgáltató intézmény, ahol az alapellátás
mellett az állat sürgősségi (elsősegély jellegű), szakosított (fertőző és nem fertőző
állatbetegségek), valamint speciális (belgyógyászati, szülészeti-szaporodásbiológiai,
4
sebészeti és különleges műszeres vagy műtéti) vizsgálata és gyógykezelése folyik,
bentlakásos és ambuláns módon;
10.	állatorvos: külön jogszabály szerinti állatorvosi oklevéllel rendelkező
személy;
11.	állatorvosi rendelő: olyan állatorvosi szolgáltató intézmény, ahol az 1. § b)
pontja szerinti tevékenységet végeznek;
12.	állatorvosi tevékenység: állatorvosi oklevéllel végezhető, az állat egészségi
állapotának megállapítására irányuló vizsgálat, megelőző, illetve gyógyító
beavatkozás, az állat részére gyógyszerrendelés, élelmiszer-higiéniai vizsgálat, a
szakértői, szaktanácsadói tevékenység, valamint az állathulla, az állati eredetű és
egyéb - az állat-egészségügy feladatkörébe tartozó - termék vizsgálata, ellenőrzése és
a diagnosztikai célú mintaküldés, valamint az ehhez kapcsolódó igazgatási
tevékenység;
13.	állatszállítás: az állatok tartózkodási helyének lábon hajtással, járművön
vagy egyéb módon történő megváltoztatása;
14.	állattartó: az a természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel
nem rendelkező gazdasági társaság, aki (amely) az állatért felelős állandó vagy
ideiglenes jelleggel, beleértve a szállítás, forgalmazás alatti időszakot is;
15.	behozatal: az áru Európai Unión kívüli országból (a továbbiakban:
harmadik ország) történő behozatala és szabad forgalomba bocsátása;
16.	belföldi szállítás: az áru olyan szállítása, ahol az indítási hely és a
rendeltetési hely is a Magyar Köztársaság területén található, valamint a szállítás során
a szállítmány nem hagyja el a Magyar Köztársaság területét;
17.	belső piaci kereskedelem: az áru Magyar Köztársaság és az Európai Unió
valamely más tagállama közötti kereskedelme;
18.	fertőzés-közvetítő: fertőző állatbetegség terjesztésére alkalmas élőlény, élő
vagy élettelen anyag;
19.	fertőző állatbetegség: kórokozó által kiváltott, fertőzés-közvetítő útján vagy
egyéb módon állatra átterjedő betegség;
20.	hatósági állatorvos: az állami állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző
szolgálatban közszolgálati jogviszonyban alkalmazott állatorvos;
21.	járványos állatbetegség: állatról állatra terjedő fertőző állatbetegség;
5
22.	járványügy: fertőzés-közvetítő útján vagy egyéb módon terjesztett, az
állatra, illetve az emberre veszélyes kórokozó, illetve az általa okozott betegség elleni
védekezésre, annak felismerésére, felszámolására hozható intézkedések és azok
végrehajtása;
23.	jogosult állatorvos: a megyei (fővárosi) állat-egészségügyi és élelmiszer-
ellenőrző állomással (a továbbiakban: állomás) közszolgálati jogviszonyban nem álló,
a 39. § (1) bekezdésében illetve külön jogszabályban meghatározott állami és hatósági
feladat ellátására az illetékes állomás igazgató főállatorvosa által - külön jogszabály
szerint - feljogosított magán-állatorvos;
24.	kényszervágás: a sérült vagy az elhullás közeli veszélyétől fenyegetett beteg
állatnak abból a célból történő sürgős elvéreztetése, hogy az állat ne hulljon el, illetve
húsa a betegség súlyosbodása miatt fogyasztásra alkalmatlanná ne váljék;
25.	kivitel: az áru Európai Unió bármely tagállamából harmadik országba
történő szállítása;
26.	mikrochip: olyan elektronikus azonosító rendszer (transzponder), amely az
állat szervezetébe helyezve az állat egyedi azonosítására alkalmas;
27.	monitoring: tervezett megfigyelés- vagy méréssorozat elvégzése, amelynek
célja, hogy áttekintő képet adjon a takarmány- vagy élelmiszerjog, illetve az állat-
egészségügyi és az állatok kíméletére vonatkozó szabályok betartásának helyzetéről;
28.	parazitózis: élősködők által okozott egészségkárosodás;
29.	szaporodásbiológia: egészséges utódállomány létrehozásának gyakorlata és
állat-egészségügyi feltételei;
30.	zoonózis: az állatról emberre vagy az emberről állatra terjedő fertőzés,
betegség.
Az állattartás szabályai
3.	§
(1)	Állatot tartani csak a külön jogszabályban előírtaknak megfelelő helyen és
módon szabad. Az állati eredetű élelmiszer előállítása céljából az állattartáshoz olyan,
külön jogszabály szerinti állattartó helyet kell létesíteni, továbbá olyan állattenyésztési
és állattartási technológiát kell alkalmazni, amely lehetővé teszi az állatok
egészségének megóvását, valamint azt, hogy az így nyert állati eredetű élelmiszer
közvetlenül emberi fogyasztásra, illetve élelmiszer-előállításra alkalmas legyen.
6
(2)	Az állatok tartása nem veszélyeztetheti az emberek és állatok egészségét,
nem károsíthatja a környezetet.
(3)	Az állat etetésére és itatására csak olyan takarmányt és itatóvizet szabad
felhasználni, amely az állat, illetve közvetve az ember egészségét nem veszélyezteti.
(4)	Tenyésztés, vagy szaporítás céljára csak olyan, egészséges állatot szabad
használni, amely fedeztetés vagy mesterséges termékenyítés útján átvihető fertőző és
parazitás betegségektől mentes.
(5)	Külön jogszabályokban foglalt feltételekkel tilos az állat tartása során,
különösen az állat szaporodási vagy termelési eredményeinek növelésére,
meghatározott hormontartalmú, -hatású vagy más olyan anyagot felhasználni, amely
az ember vagy az állat egészségére káros.
Állat-egészségügyi felügyeletet alá tartozó helyek
4.	§
(1)	Az állat-egészségügyi hatóság engedélye szükséges az állatvásártér, a külön
jogszabály szerinti gyűjtőállomás, kereskedői telep, etető-itató állomás, pihentető
állomás, állatrakodó, állatorvosi rendelő, állatkórház, állatklinika, állatorvosi
laboratórium, a nem állam által működtetett, élelmiszer-higiéniai, -biztonsági célú
vizsgálatokat végző állat-egészségügyi laboratórium, állati eredetű élelmiszer-előállító
hely, hűtőház, állati eredetű melléktermék szállítását, kezelését végző üzem,
takarmány előállító üzem működéséhez.
(2)	Az engedélyező hatóság - határozatának meghozatala előtt - kikéri az állat-
egészségügyi hatóság szakhatósági állásfoglalását:
a)	az állattartó hely, trágyakezelő, állatvásártér, mesterséges termékenyítő
állomás, embrióátültető állomás, baromfikeltető állomás, halkeltető állomás,
méhanyanevelő telep, állatrakodó, állatorvosi rendelő, állatkórház, állatklinika,
állatorvosi laboratórium, a nem állam által működtetett, élelmiszer-higiéniai, -
biztonsági célú vizsgálatokat végző laboratórium, gyűjtőállomás, kereskedői telep,
etető-itató állomás, pihentető állomás, állati eredetű élelmiszer-előállító hely, hűtőház,
állati eredetű melléktermék szállítását, kezelését végző üzem, takarmány előállító, -
forgalmazó létesítmény létesítésének, használatbavételének, fennmaradásának,
rendeltetése megváltoztatásának engedélyezésére irányuló eljárásban;
b)	állati eredetű élelmiszer-elosztó, -forgalmazó hely, állatkereskedés,
állatkozmetika, állatmenhely, állatpanzió, állatkert létesítésének, használatbavételének,
fennmaradásának, rendeltetése megváltoztatásának és működésének engedélyezésére
irányuló eljárásban;
7
c)	az állatvásár, állatkiállítás, állatbemutató, továbbá állatverseny tartásának,
vadaspark működésének engedélyezésére irányuló eljárásban.
(3)	A fentiekben meghatározottakon kívül az állat-egészségügyi hatóság
engedélye vagy szakhatósági állásfoglalása szükséges a külön jogszabályban
megállapított esetekben.
Az állattartó, illetve az állatorvos kötelezettségei
5.	§
(1)	Az állattartó köteles
a)	állatának ellátásáról, állatorvosi ellátásáról rendszeresen gondoskodni;
b)	jogszabályban meghatározott fajú és létszámú állat tartása esetén állomány-
nyilvántartást vezetni és az állatorvosi ellátást írásbeli szerződéssel biztosítani, az állat
állat-egészségügyi felügyeletét ellátó állatorvost, valamint az önkormányzat jegyzőjét
(a továbbiakban: jegyző) a tartott állatok fajáról, létszámáról, az állatok tartási helyéről
és a fent felsoroltakban bekövetkezett változásról öt napon belül tájékoztatni, valamint
az egyedi jelölésre kötelezett állatok esetében az egyedi jelölésről külön jogszabályban
meghatározott határidőn belül gondoskodni;
c)	állata betegségéről vagy annak gyanújáról az állatorvost haladéktalanul
értesíteni, a beteg, illetve betegségre gyanús állatát megvizsgáltatni, az állatorvosnak
az állat (állomány) kezelésére és a betegség továbbvitelének megakadályozására adott
utasításait - jogszabályban meghatározott esetekben - végrehajtani;
d)	állatának az állat-egészségügyi hatóság által járványügyi, illetve higiéniai
okból elrendelt vizsgálatát, kezelését, védőoltását, elszállítását, levágatását illetve
leölését tűrni, a feladatot ellátó állatorvos részére segédszemélyzetről gondoskodni, és
a kárenyhítési kötelezettségének megfelelően közreműködni;
e)	az állat elhullását vagy állatorvosi közreműködés nélkül történt
kényszervágását az állatorvosnak bejelenteni, és az állati testet vizsgálatra bemutatni;
f)	a külön jogszabályban meghatározott esetekben a levágott állatát állatorvossal
megvizsgáltatni;
g)	az állati eredetű melléktermék, így különösen az elhullott állata tetemének
elszállításáról, ártalmatlanná tételéről külön jogszabályban előírt módon gondoskodni;
h)	az állat-egészségügyi hatóságot - annak felhívására - az állati eredetű
melléktermék ártalmatlanná tételének jogszabályban meghatározott módon történő
végrehajtásáról tájékoztatni;
8
i)	állata külön jogszabály szerinti állat-egészségügyi vizsgálatának elvégzéséről
gondoskodni.
(2)	Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott kötelezettség vonatkozik
a)	a vadászatra, halászatra (horgászatra), továbbá állattenyésztésre, -szaporításra
jogosult személyre, illetve szervezet vezetőjére, továbbá arra, aki
b)	a tulajdonos képviseletében az állattartó telepet (üzemet) vezeti;
c)	az állatot felügyeli;
d)	az állatot gondozza, ápolja, takarmányozza, őrzi;
e)	szállításkor az állatot kíséri.
(3)	Az állatnak a vágóhídra vagy kényszervágásra, valamint az állat, az állati
eredetű termék és az állati eredetű élelmiszer értékesítésre történő szállítása alkalmával
az állattartó köteles az eljáró állatorvost a forgalmazást befolyásoló körülményekről,
így különösen az állat egészségi állapotáról, gyógykezeléséről, takarmányozásáról
megfelelően tájékoztatni.
(4)	Az (1) bekezdés c) és e) pontjaiban előírt tájékoztatási, illetve bejelentési
kötelezettség vonatkozik az állatorvosi vizsgáló, gyógyító intézmény vezetőjére,
valamint minden olyan személyre, aki állatok gyógyításával, mesterséges
termékenyítéssel, embrió-átültetéssel, állatszállítással, állatkereskedelemmel,
húsvizsgálattal, a levágott, leölt vagy elhullott állatok, illetve a belőlük vagy tőlük
származó termék értékesítésével, feldolgozásával, ártalmatlanná tételével foglalkozik,
vagy ezekben közreműködik.
6.	§
(1)	Az állattartó eldöntheti, hogy az állatorvosi szolgáltató tevékenységet mely
arra működési engedéllyel rendelkező magán-állatorvostól veszi igénybe.
(2)	Az állatorvos köteles az állattartó részére az állat tartásával,
takarmányozásával, egészségi állapotával, a megteendő intézkedésekkel, ezek várható
anyagi és jogi kihatásával kapcsolatos teljes körű felvilágosítást adni.
(3)	Az állatorvos köteles tőle elvárható módon elsősegélyt nyújtani, és az
állattartót a további állatorvosi szolgáltatás igénybevételének lehetőségéről, illetve
kötelezettségéről tájékoztatni. Bejelentési kötelezettség alá tartozó állatbetegség (a
továbbiakban: bejelentendő állatbetegség) gyanúja esetén köteles az adott helyzetben
9
elvárható sürgősségi ellátással egyidejűleg az intézkedésre jogosult állat-egészségügyi
hatóságot tájékoztatni.
Járványügyi intézkedések
7.	§
(1)	Bejelentendő állatbetegség gyanújakor vagy megállapításakor az eljáró
hatósági állatorvos köteles jelentést tenni a kerületi fő állatorvosnak, külön
jogszabályban meghatározott betegségekről pedig az illetékes állomásnak is.
(2)	A bejelentendő állatbetegségeket a melléklet tartalmazza.
(3)	Ha egy betegséget az Európai Unióban bejelentési kötelezettség alá vontak,
akkor arra a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter (a továbbiakban: miniszter)
külön jogszabályban bejelentési kötelezettséget ír elő. A hazai állatállományt súlyosan
veszélyeztető és a nemzetközi kereskedelmet akadályozó vagy emberre is veszélyes,
újonnan felfedezett fertőző állatbetegségre a miniszter - határozott időtartamra -
bejelentési kötelezettséget írhat elő.
(4)	Bejelentendő állatbetegség megelőzése, megállapítása, továbbterjedésének
megakadályozása, kártételének csökkentése, felszámolása érdekében, továbbá a
betegség természetéhez és elterjedtségéhez mérten, az állat-egészségügyi hatóság
külön jogszabályban meghatározott esetekben az alábbi járványügyi intézkedéseket
rendelheti el:
a)	elkülönítés,
b)	hatósági megfigyelés,
c)	forgalmi korlátozás,
d)	helyi zárlat (megfigyelési zárlat),
e)	községi zárlat (védőzóna),
f)	védőkörzet (megfigyelési zóna) létesítése,
g)	marhalevél kezelési tilalom,
h)	termékenyítési tilalom,
i)	diagnosztikai vizsgálat és ilyen célú leölés,
j) védőoltás,
10
k) gyógykezelés,
l) elkülönített vagy zárt vágás,
m) állatleölés (leöletés),
n) fertőzésközvetítő-anyag, -eszköz, -tárgy, -élelmiszer, -takarmány, állati
eredetű melléktermék, állati eredetű termék lefoglalása, ártalmatlanná tétele,
o)	fertőtlenítés,
p) földterület, jármű, épület, berendezés, eszköz és anyag igénybevétele, a
veszély elhárításához szükséges mértékben és ideig, a korlátozás mértékének
megfelelő utólagos kártalanítás ellenében,
q) a járványügyi intézkedés eredményes végrehajtása érdekében gazdálkodó
szervezet (pl. vágóhíd, állati eredetű melléktermék kezelését végző üzem)
közreműködésre kötelezése, a veszély elhárításához szükséges mértékben és ideig, a
közreműködés mértékének megfelelő utólagos kártalanítás ellenében.
8.	§
(1)	A járványügyi intézkedések közül egyszerre több is elrendelhető. Az
elrendelő határozat - fellebbezésre tekintet nélkül - azonnal végrehajtandó.
(2)	A 7. § (4) bekezdés a)-g) pontjaiban foglalt járványügyi intézkedések
elrendeléséről egyidejűleg a települési önkormányzat jegyzőjét, fővárosban a főjegyzőt
is értesíteni kell.
(3)	Nagy gazdasági kárral fenyegető, illetve nemzetközi kereskedelmet
akadályozó fertőző állatbetegség kitörésekor - amennyiben azt a fertőző állatbetegség
rendkívüli veszélye indokolja - a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium
(a továbbiakban: minisztérium) megtilthatja az élő állat, állati eredetű termék,
takarmány, továbbá járványos állatbetegség terjesztésére alkalmas egyéb áru
Magyarország területéről történő kiszállítását, illetve a betegség terjedésének
megállításához, illetve a betegség felszámolásához szükséges járványügyi
intézkedéseket foganatosíthat.
(4)	Rendkívüli járványveszély esetén a Magyar Rendőrség a külön
jogszabályban foglaltak szerint közreműködik a veszély elhárításában.
11
9.	§
(1)	A magán-állatorvos járványos állatbetegség gyanúja esetén köteles a
járványveszély elhárítása érdekében, az adott helyzetben tőle elvárható módon a
szükséges intézkedéseket megtenni, valamint a további intézkedésre jogosult szervet
haladéktalanul értesíteni.
(2)	Bejelentendő állatbetegség vagy annak gyanúja esetén, a magán-állatorvos
köteles haladéktalanul jelentést tenni az intézkedésre jogosult állat-egészségügyi
hatóságnak, továbbá a 36. § (2) bekezdés a) pontja szerint eljárni, és az állattartót a
szükséges utasításokkal ellátni.
(3)	Járványveszély esetén a magán-állatorvos az illetékes állomás igazgató
főállatorvosa által közcélú munkavégzésre - a 32. § j) pontja szerinti megállapodás
alapján, díjfizetés és költségtérítés ellenében - igénybe vehető. A magán-állatorvos a
közcélú igénybevétel során közfeladatot lát el, eközben a hatósági állatorvost
megillető védelemben részesül.
(4)	Sürgősségi ellátás keretében az állatorvos kezdeményezheti a sérült, beteg
vagy nem szállítható állat kényszervágását.
10.	§
(1)	A 7. § (4) bekezdésének i) - q) pontjaiban felsorolt járványügyi
intézkedések elrendelése esetében - a (4) bekezdésben meghatározott kivételekkel - az
államtól kártalanításra jogosult:
a)	a mellékletben megnevezett állatbetegségben elhullott, illetve leölt állat,
megsemmisített anyag, eszköz és tárgy tulajdonosa;
b)	a 7. § (4) bekezdésének p) pontjában meghatározott földterület, jármű,
épület, berendezés, eszköz és anyag tulajdonosa (használója);
c)	a 7. § (4) bekezdésének q) pontjában meghatározott gazdálkodó szervezet.
(2)	A kártalanításhoz és az állati eredetű melléktermék ártalmatlanná tételéhez
szükséges pénzügyi fedezetet évente a központi költségvetésben - a Földművelésügyi
és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezetben külön alcímként - kell tervezni, illetve
biztosítani.
(3)	A kártalanítás összege az állat, anyag, eszköz vagy tárgy forgalmi értéke, a
7.	§ (4) bekezdés p) és q) pontja esetében pedig az igénybevétellel, illetve
közreműködéssel okozott károkhoz (ide nem értve az elmaradt hasznot) igazodik. A
12
kárbecslés és kifizetés részletes szabályait külön jogszabály tartalmazza. A kártalanítás
kifizetésének módjáról az elrendelő határozatban kell rendelkezni.
(4)	Nem jár kártalanítás:
a)	az országba tilalom ellenére vagy szabálytalanul behozott állatokért, valamint
a tartásukkal kapcsolatos anyagokért, eszközökért és tárgyakért;
b)	ha az állat betegségre gyanús állapotát az állattartó nem jelentette, illetve az
előírt kötelezettségeket megszegte;
c)	ha a tulajdon-átruházással szerzett állat betegségéről, fertőzöttségéről a
tulajdonosnak az állat megszerzésekor tudomása volt;
d)	ha a járványügyi intézkedésre az állattartó egyéb felróható magatartása miatt
került sor;
e)	a vadon élő állatokért, kivéve az engedéllyel befogott, legalább hat hónapja
zárt körülmények között (vadasparkban, vadaskertben, röptetőben) tartott vagy
tenyésztett vadon élő haszonállatokat és a védett állatokat;
f)	trágyáért, alomért;
g)	az állat-egészségügyi jogszabályok megsértésével tartott állatért, illetve
szállított, forgalmazott állatért és termékért.
Az állati eredetű melléktermék kezelése
11.	§
(1)	Az állati eredetű mellékterméket külön jogszabály szerint fel kell dolgozni
vagy ártalmatlanná kell tenni.
(2)	Az állati eredetű melléktermék szállításáról, feldolgozásáról, ártalmatlanná
tételéről - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - annak tulajdonosa, vagy amennyiben
az ismeretlen, vagy ismeretlen helyen tartózkodik, az állati eredetű melléktermék
fellelési helye szerint illetékes önkormányzat köteles gondoskodni.
(3)	A mellékletben megnevezett állatbetegségek megelőzése, felderítése és
felszámolása során keletkezett állati eredetű melléktermék ártalmatlanná tétele állami
feladat, amelynek végrehajtása iránt az állati eredetű melléktermék helye szerint
illetékes állomás intézkedik.
13
12. §
(1)	Az állati eredetű melléktermék kezelését, szállítását az végezheti, aki erre a
tevékenységre engedélyt kapott (a továbbiakban: kezelő). A külön jogszabályban
foglaltak mellett az engedély kiadásának feltétele
a)	az állat-egészségügyi, közegészségügyi és környezetvédelmi előírások
megtartása;
b)	a külön jogszabály szerint 1. és 2. osztályba sorolt állati eredetű
melléktermék kezelését végző üzem esetében a működési engedély iránti kérelemben
megjelölt területen előzetes kötelezettség-vállalás a 11. § (3) bekezdése alapján
elrendelt intézkedés teljesítésére.
(2)	Az állati eredetű melléktermék kezeléséhez a működési engedélyt - a (3)
bekezdésben foglaltak kivételével - a kezelő részére telephelyenként, a telephelye
szerint illetékes állomás - az illetékes környezetvédelmi és közegészségügyi hatóság
szakhatósági állásfoglalása figyelembevételével - adja ki.
(3)	Az állati eredetű melléktermék szállítását a kezelő székhelye szerint
illetékes állomás engedélyezi.
13.	§
(1)	A járványügyi intézkedés során az állomás az állati eredetű melléktermék
ártalmatlanná tételére, alkalmas technikával és kapacitással rendelkező kezelőt bíz
meg.
(2)	Amennyiben a kezelő az előzetes kötelezettségvállalásában foglaltakat nem
teljesíti, az állomás a kiadott működési engedélyt visszavonja, és arról értesíti az
engedélyezésben eljáró szakhatóságokat. A működési engedély visszavonásával
egyidejűleg egyéni kezelők esetén az e tevékenységre szóló vállalkozói igazolvány
visszavonása érdekében tájékoztatja az azt kiadó szervet, egyéb esetekben a
tevékenységi kör törlése érdekében értesíti a törvényességi felügyeletet ellátó megyei
bíróságot mint cégbíróságot.
14.	§
(1)	Az állati eredetű melléktermék feldolgozásának, ártalmatlanná tételének
költségét - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - az állati eredetű melléktermék
tulajdonosa, ha pedig a tulajdonos ismeretlen, a települési (kerületi) önkormányzat
viseli. Ha a tulajdonos ismertté válik, a költségeket köteles a önkormányzatnak
megtéríteni.
14
(2)	Az állomás által járványügyi intézkedésként elrendelt ártalmatlanná tétel
költségeit az állam viseli.
A marhalevél
15.	§
(1)	Az állattartó - jogszabályban meghatározott esetekben - a ló, szamár,
öszvér, szarvasmarha, bivaly, sertés, juh, kecske, valamint zárt körülmények között
tenyésztett, vadon élő, hasított körmű haszonállatok állat-egészségügyi
forgalomképességének igazolására köteles marhalevelet vagy annak megfelelő, külön
jogszabály szerinti okiratot (a továbbiakban együtt: marhalevél) váltani, és kezeltetni.
(2)	A marhalevél kiváltása előtt az állatot az állat-egészségügyi és
állattenyésztési jogszabályokban előírtak szerint tartósan meg kell jelölni.
(3)	A marhalevél kezeléséért a külön jogszabályban megállapított mértékű díjat
kell fizetni.
(4)	A marhalevél kezeléséért fizetendő díjat az állattartó készpénzben köteles a
marhalevél kezelését végző szervnek megfizetni. A befizetett díj a marhalevelet kezelő
szerv saját bevétele.
(5)	Kedvtelésből tartott állat forgalomba hozatali engedéllyel rendelkező
mikrochippel jelölhető meg. A jelölést állatorvos végezheti.
Az állat, illetve az állati eredetű termék szállítása és forgalmazása
16.	§
(1)	Állatokat összegyűjteni, szállítani csak az állatok egészségének
veszélyeztetése nélkül, jogszabályban előírt módon szabad.
(2)	Az állatot, vagy az állati eredetű terméket csak a külön jogszabály által
előírt okirattal együtt lehet szállítani.
(3)	Állatvásárt, állatkiállítást, állatversenyt, állatbemutatót - ideértve az állattal
történő mutatványos tevékenységet - tartani az illetékes jegyző által engedélyezett
helyen és időben lehet.
(4)	Aki állat-forgalmazási tevékenységet folytat, az általa forgalmazott
állatokról köteles - a külön jogszabályban meghatározott tartalmú - nyilvántartást
15
vezetni, azt az illetékes hatóság részére annak kérésére bemutatni, valamint a külön
jogszabályban foglaltak szerint az illetékes állomásnál magát nyilvántartásba vétetni.
(5)	Idegen állományból, illetve külföldről származó állatot - a 18. §-ban
foglaltak figyelembevételével - a külön jogszabályban meghatározottak szerint kell
elkülöníteni (karanténozni).
17.	§
(1)	Az állat, vagy az állati eredetű termék belső piaci kereskedelme, valamint
behozatala során az állat-egészségügyi hatóság elvégzi a külön jogszabályban
meghatározott ellenőrzéseket.
(2)	A állat, vagy az állati eredetű termék behozatalát - külön jogszabály szerint
-	a vámhatóság akkor engedélyezheti, ha az előírt állat-egészségügyi ellenőrzéseket az
állat-egészségügyi hatóság elvégezte és azok kedvező eredménnyel zárultak (melyet
állat-egészségügyi bizonyítvány tanúsít).
18.	§
A minisztérium abból a célból, hogy Magyarország területére ne kerüljön olyan
állat, illetve állati eredetű termék, amely nem felel meg a magyar állat-egészségügyi
követelményeknek, külön jogszabály szerint egyedileg megállapítja a közösségi
szinten teljes körűen nem szabályozott (a továbbiakban: nem harmonizált) állatfaj és
állati eredetű termék
a)	Európai Unió más tagállamából Magyarországra - mint rendeltetési hely
szerinti tagállamba - történő szállításának állat-egészségügyi és higiéniai feltételeit;
b)	harmadik országból Magyarországra - mint rendeltetési hely szerinti
tagállamba - történő behozatalának állat-egészségügyi és higiéniai feltételeit.
Az állatgyógyászati készítmények
19.	§
(1)	Állatgyógyászati készítményt Magyarországon előállítani, laboratóriumon
kívül kipróbálni csak engedéllyel, az ország területére behozni, valamint forgalomba
hozni, forgalmazni és felhasználni - a külön jogszabályban meghatározott
készítmények kivételével - csak Magyarországon történt törzskönyvezési eljárás után,
forgalomba hozatali, illetve forgalmazási engedéllyel szabad. Állatgyógyászati
készítmény hatóanyagát előállítani csak engedéllyel szabad.
16
(2)	Géntechnológiával módosított szervezetet tartalmazó állatgyógyászati
készítményt csak a külön jogszabály szerint lehet előállítani, kipróbálni, az országba
behozni, forgalomba hozni, forgalmazni, illetve felhasználni.
(3)	Az állatgyógyászati készítmény hazai törzskönyvezésének, előállításának,
az ország területére történő behozatalának, laboratóriumon kívül kipróbálásának,
forgalomba hozatalának, forgalmazásának és felhasználásának feltételeit külön
jogszabály állapítja meg.
(4)	Az állatorvos külön jogszabály szerint jogosult a törzskönyvezett, valamint
a hatályos Gyógyszerkönyvben szereplő készítmények és anyagok rendelésére.
(5)	Az állatgyógyászati készítmények forgalmazása engedélyezésének szabályait
külön jogszabály állapítja meg.
20. §
(1)	A törzskönyvezett állatgyógyászati készítmények hazai gyártóinál,
forgalmazóinál és felhasználóinál, behozatal esetén az első hazai tárolás helyén,
továbbá a törzskönyvezett állatgyógyászati készítmények hatóanyagának gyártóinál az
állomás, illetve az Állatgyógyászati Oltóanyag-, Gyógyszer- és Takarmány-ellenőrző
Intézet (a továbbiakban: ÁOGYTI) - külön jogszabályban foglaltak szerint - végez
ellenőrzést.
(2)	Az eljáró állat-egészségügyi hatóság az eljárása során térítésmentesen
mintát vehet. A készítmény birtokosa ellenminta vételére tarthat igényt.
21. §
A 30. § (1) bekezdés g) és a 32. § e) pontjában meghatározott betegség-
felszámolási, mentesítési és monitoring programok végrehajtásához szükséges
anyagokat és tárgyakat csak a kerületi főállatorvos rendelhet.
A lefoglalt, elkobzott állatokkal kapcsolatos hatósági feladatok
22. §
(1)	Az állomás jogosult a szabálysértési vagy büntetőeljárás során lefoglalt,
elkobzott állat elhelyezése céljából, a tulajdonos költségére - erre vonatkozó szerződés
alapján, térítés ellenében - állattartó helyet igénybe venni.
17
(2)	Az elkobzott állatot - a veszélyes, valamint természetvédelmi oltalom alatt
álló, vagy nemzetközi természetvédelmi egyezmény hatálya alá tartozó állat
kivételével - az állomás térítés nélkül átadhatja állatvédelmi célú civil szervezetnek.
(3)	A veszélyes, a természetvédelmi oltalom alatt álló, vagy nemzetközi
természetvédelmi egyezmény hatálya alá tartozó, elkobzott állatot az állomás térítés
nélkül átadhatja állatkertnek, természetvédelmi hatóságnak.
Többéves nemzeti ellenőrzési terv
23.	§
(1)	Az állat-egészségügyi hatóság - az integrált többéves nemzeti ellenőrzési
terv részét képező, külön jogszabály szerinti - többéves nemzeti ellenőrzési tervének
(a továbbiakban: Terv) tartalmaznia kell az állat-egészségügyi hatóság ellenőrzési
eljárásrendjét a járványügy, élelmiszer-higiénia, állatvédelem területén és az
állatgyógyászati termékekkel, takarmányokkal kapcsolatban.
(2)	A Tervnek a minőségbiztosítás elveit alkalmazva kockázat-azonosításon,
-elemzésen, -kezelésen kell alapulnia.
(3)	A Terv elkészítése, végrehajtásának megszervezése és irányítása a
minisztérium feladata.
24.	§
(1)	A Terv végrehajtásának ellenőrzését a miniszter által felállított, 9 tagú
Ellenőrző Testület végzi, amely az országos főállatorvos felügyelete alatt áll. Az
Ellenőrző Testület tagjait a miniszter nevezi ki, 3 főt a minisztérium, 2-2 főt az OÁI,
az OÉVI, és az ÁOGYTI képviselői közül.
(2)	Az Ellenőrző Testület működésének részletes szabályait a miniszter
rendeletben állapítja meg.
Az állat-egészségügyi igazgatás szervezete
25.	§
(1)	Az állat-egészségügyi igazgatási feladatokat
a)	a miniszter;
b)	a minisztérium;
18
c)	az állomás (melynek élén az igazgató főállatorvos áll);
d)	a kerületi hivatal (melynek élén a kerületi főállatorvos áll), állat-
egészségügyi határállomási- és élelmiszer-higiéniai kirendeltség (melynek élén a
kirendeltség-vezető főállatorvos áll);
e)	a hatósági állatorvos;
f)	az OÁI (melynek élén a főigazgató főállatorvos áll);
g)	az OÉVI (melynek élén az igazgató főállatorvos áll);
h)	az ÁOGYTI (melynek élén az igazgató főállatorvos áll);
i)	az önkormányzat jegyzője;
j) a kamara;
k) a jogosult állatorvos; valamint
l) a magán-állatorvos
látja el.
(2)	Az (1) bekezdés b) - h) pontjaiban felsoroltak együtt alkotják az állami állat-
egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző szolgálatot, amelynek élén a minisztérium állat-
egészségügyi feladatainak ellátásáért felelős részlegének vezetője, az országos
főállatorvos áll.
(3)	Az állomás igazgató főállatorvosa állat-egészségügyi kerületeket és kerületi
állat-egészségügyi és élelmiszer ellenőrző hivatalokat (kerületi hivatalokat), szükség
esetén élelmiszer-higiéniai és állat-egészségügyi határállomási kirendeltségeket alakít
ki.
(4)	A magán-állatorvos számára a 39. § (1) bekezdésben meghatározott
feladatok végzését külön jogszabály szerint a feladat ellátásának helye szerint illetékes
állomás igazgató főállatorvosa engedélyezheti.
26. §
(1)	A jogosult állatorvos feladatainak elvégzését az állomás a kerületi hivatalok
útján irányítja és ellenőrzi.
19
(2)	A hatósági állatorvos feladatait, továbbá a jogosult állatorvos működési
területét és feladatait az állomás igazgató főállatorvosa állapítja meg.
(3)	A kedvtelésből tartott állatok külön jogszabály szerinti útlevele
kiállításának, kezelésének országos szintű megszervezése a kamara feladata. E
feladatával összefüggésben a kamara köteles ellenszolgáltatás nélkül adatot
szolgáltatni az állat-egészségügyi hatóságnak. Az ezekkel kapcsolatos hatósági
ellenőrzést az állomás látja el.
(4)	Az állami	állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző szolgálat e törvény
szerinti feladatainak	ellátásához és ellátásának fejlesztéséhez szükséges pénzügyi
fedezetet a központi	költségvetés, valamint az igazgatási szolgáltatási díjbevételek
fedezik.
Az állat-egészségügyi hatósági intézkedések
27. §
(1)	Az állat-egészségügyi hatóság illetékességi területén állat-egészségügyi és
élelmiszer-higiéniai intézkedésként, külön jogszabályban meghatározottak szerint
a)	megtilthatja, korlátozhatja, feltételhez kötheti valamely területre, helyiségbe
való belépést;
b)	elrendelheti eszköz, tárgy, anyag zárolását, elkobzását, ártalmatlanítását.
(2)	Életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet esetén az állat-
egészségügyi hatóság a székhelyén kívül lakó magánszemélyt székhelyére idézheti,
továbbá a határozatot a helyben szokásos módon (például hangosbeszélőn, helyi
médiában) is közölheti. Ebben az esetben a határozatot hirdetmény útján is közzé kell
tenni. A jogorvoslati eljárás megindítására nyitva álló határidő a helyben szokásos
módon történt közlés napját követő naptól kezdődik.
(3)	Ha az állat-egészségügyi hatóság által kiadott működési engedély alapján
folytatott tevékenység gyakorlása a jogszabályi követelményeknek nem megfelelő, az
állat-egészségügyi hatóság határozatban rendelkezik a tevékenység határozott időre
történő felfüggesztéséről, vagy a működési engedély visszavonásáról. Ha a
felfüggesztés során meghatározott időtartam elteltével a jogszabályoknak megfelelő
működés nem áll helyre, a hatóság a működési engedélyt visszavonja.
(4)	Az állat-egészségügyi hatóság, a hatósági vizsgálatok végzéséhez szükséges
mértékben állatból és termékből térítésmentes mintát vehet, és elrendelheti az eljárás
tárgyát képező élelmiszer, takarmány, állatgyógyászati készítmény forgalomból való
kivonását, újrafeldolgozását vagy ártalmatlanná tételét, az állat további vizsgálatát,
elkülönítését, kötelező gyógykezelését, védőoltását vagy leölését.
20
(5)	Ha az állat-egészségügyi hatóság az áru behozatalát, Magyarország
területéről történő kiszállítását, vagy az ország területén történő átszállítását megtiltja,
a határozat fellebbezésre tekintet nélkül azonnal végrehajthatóvá nyilvánítható, ha a
késedelem helyrehozhatatlan kárral, vagy veszéllyel járna.
(6)	Ha az állat-egészségügyi hatóság az élelmiszer, állatgyógyászati készítmény
forgalmazása során az élelmiszer- vagy gyógyszerbiztonságot veszélyeztető állapotot
tapasztal, a forgalmazást felfüggeszti, súlyosabb, illetőleg ismételt esetben megtiltja.
Az állat-gyógyászati készítmény forgalmazásának felfüggesztéséről, megtiltásáról a
jegyzőt értesíti. A határozat fellebbezésre tekintet nélkül azonnal végrehajthatóvá
nyilvánítható.
28.	§
(1)	Az állatgyógyászati készítmény laboratóriumon kívüli gyakorlati
kipróbálásának, gyártásának, forgalmazásának, valamint az állatgyógyászati
készítmények hatóanyaga gyártásának engedélyezéséről szóló határozatot 90 napon
belül, az állatgyógyászati termék forgalomba hozatalának engedélyezéséről szóló
határozatot 210 napon belül kell meghozni.
(2)	Állat-egészségügyi hatósági döntés megalapozásához szükséges
laboratóriumi vizsgálatot csak az állami állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző
szolgálat által működtetett, az adott vizsgálatra akkreditált laboratórium végezhet.
(3)	Az Európai Bizottság szakértői és az általa kijelölt szakértők jogosultak az
állami állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző szolgálat képviselőjének jelenlétében
a külön jogszabály szerinti ellenőrzések során
a)	az ellenőrzött helyiségbe, illetve létesítménybe belépni,
b)	a berendezéseket és eszközöket ellenőrizni,
c)	az ellenőrzés tárgyát képező iratokat, adathordozókat - az adatvédelemre,
valamint a titoktartásra vonatkozó külön jogszabályok figyelembevételével -
megismerni és azokról másolatot, illetve kivonatot készíteni.
Az állat-egészségügyi hatóságok fórumrendszere
29.	§
(1)	A jogosult állatorvos, a kerületi hivatalban működő kerületi főállatorvos és
hatósági állatorvos, az állat-egészségügyi határállomási és élelmiszer-higiéniai
21
kirendeltség által hozott első fokú határozat, illetve végzés ellen benyújtott
fellebbezést felettes szervként az állomás bírálja el.
(2)	Az állomás, az OÁI, az OÉVI, valamint az ÁOGYTI által hozott első fokú
határozat vagy végzés ellen benyújtott fellebbezést a minisztérium bírálja el a (3) - (5)
bekezdésben foglaltak kivételével.
(3)	Az állomás által hozott első fokú határozat vagy végzés ellen benyújtott
fellebbezést a 40. § (2) bekezdésében foglalt esetben az OÁI bírálja el.
(4)	Az állomás által hozott első fokú határozat vagy végzés ellen benyújtott
fellebbezést a 41. § f) pontjában foglalt esetben az OÉVI bírálja el.
(5)	Az állomás által hozott első fokú határozat vagy végzés ellen benyújtott
fellebbezést a 42. § o) pontjában foglalt esetben az ÁOGYTI bírálja el.
A miniszter állat-egészségügyi feladat- és hatásköre
30.	§
(1)	A miniszter az állat-egészségügy irányítási, szervezési feladatainak
keretében
a)	meghatározza és szabályozza az állat-egészségügy szakmai feladatait;
b)	állomásokat hoz létre, megállapítja illetékességi területüket, jóváhagyja a
szervezeti és működési szabályzatukat, kinevezi az igazgató főállatorvosokat;
c)	közreműködik a nemzetközi állat-egészségügyi egyezmények
előkészítésében és végrehajtásában;
d)	közreműködik az állatorvosképzés és -továbbképzés, középszintű állat-
egészségügyi szakemberképzés fejlesztési terveinek kidolgozásában;
e)	előírja a hatósági állatorvosok szakmai továbbképzésének szabályait és
biztosítja az ehhez szükséges feltételeket;
f)	a Magyar Tudományos Akadémiával, más tudományos intézményekkel, a
Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Karával és az érdekelt miniszterekkel
együttműködve segíti az állatorvos-tudományok művelését, a hazai és külföldi
kutatások eredményeinek széles körű gyakorlati alkalmazását;
g)	nagy nemzetgazdasági kárral fenyegető vagy közegészségügyileg veszélyes
állatbetegségek felszámolására állami pénzeszközökkel támogatott mentesítési
22
programot, valamint monitoring programot rendelhet el, továbbá kihirdeti a rendkívüli
járványveszély-helyzetet;
h)	az állami állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző szolgálat keretébe
tartozó intézeteket hoz létre és szüntet meg, jóváhagyja az intézetek szervezeti és
működési szabályzatát, kinevezi az intézetek igazgató főállatorvosát, vagy főigazgató
főállatorvosát;
i)	ellátja a jogszabályban meghatározott egyéb feladatokat.
(2)	A miniszter az (1) bekezdés szerinti feladatainak ellátása során
együttműködik az érintett miniszterekkel, országos hatáskörű szervek vezetőivel,
valamint a kamarával.
Az Országos Állat-egészségügyi Tanács
31.	§
(1)	A miniszternek az állat-egészségügy irányításával kapcsolatos
tevékenységét a kilenc főből álló tanácsadó és véleményező testületként működő
Országos Állat-egészségügyi Tanács (a továbbiakban: Tanács) segíti.
(2)	A Tanács tagjait külön jogszabályban foglaltak szerint a miniszter kéri fel.
A Tanács elnökét tagjai maguk közül választják meg.
(3)	A Tanács szervezeti és működési szabályzatát, éves munkatervét maga
állapítja meg, és azokat a miniszter hagyja jóvá.
(4)	A Tanács működési feltételeiről a miniszter gondoskodik.
A minisztérium feladatai
32.	§
A minisztérium az állat-egészségügy irányítási, szervezési feladatainak
keretében
a)	a miniszter által meghatározott körben ellátja az állami állat-egészségügyi és
élelmiszer-ellenőrző szolgálat irányításával kapcsolatos egyes feladatokat;
b)	a korábban ismeretlen betegség közvetlen veszélye, előfordulása esetén
megteszi az annak megelőzéséhez, felderítéséhez, felszámolásához szükséges a 7. §-
23
ban meghatározott intézkedéseket, valamint a 10. §-ban foglaltak figyelembevételével
gondoskodik az állami kártalanításról;
c)	egyes állatbetegségek területenkénti vagy országos előfordulásának és a
fertőzöttség mértékének tisztázására, továbbá az élelmiszerek és takarmányok
higiéniájának és biztonságának laboratóriumi vizsgálatára felmérő rendszert működtet,
valamint ellenőrző vizsgálatokat végeztet;
d)	járványos állatbetegségek elleni védekezéshez szükséges készenléti tervet
készít, külön jogszabályban foglaltak szerint felállítja az országos járványvédelmi
központot;
e)	gondoskodik a járványos állatbetegség megelőzéséhez, illetve
felszámolásához szükséges ingyenes oltó- és kórjelző anyagokról, továbbá a járványok
megelőzéséhez és elfojtásához szükséges műszaki, technikai feltételek,
védőfelszerelések biztosításáról, valamint folyamatos karbantartásáról és cseréjéről;
f)	gondoskodik az állami állat-egészségügyi feladatok végrehajtásának
megszervezéséről;
g)	külön jogszabály szerint megtiltja áru behozatalát, Magyarország
területéről történő kiszállítását, vagy az ország területén történő átszállítását;
h)	szervezi a jogszabályokban meghatározott radiokémiai vizsgálati, ellenőrzési
feladatok ellátását;
i)	létrehozza az Országos Állat-egészségügyi Informatikai Rendszert (a
továbbiakban: OÁIR) és felügyeli annak működtetését;
j) megállapodik a kamarával a magán-állatorvosok közcélú igénybevételének
feltételeiről;
k) járványveszély esetén annak megelőzésére, illetve felszámolására az ország
egész területén - külön jogszabály szerint az országos járvány védelmi központon
keresztül - irányítja a védekezést, melynek keretében az e törvényben foglalt feladatok
ellátását az állat-egészségügyi hatóságok valamint az állat-egészségügyi és élelmiszer-
ellenőrző szolgálat egyes szervei között az e törvényben foglaltaktól eltérően is
megállapíthatja;
l)	elkészíti a Tervet, valamint megszervezi, irányítja, felügyeli annak
végrehajtását, továbbá részt vesz az Ellenőrző Testületben és szervezi annak
működését, ha az Ellenőrző Testület jelentése alapján szükséges, akkor elvégzi a Terv
módosítását, valamint saját területére vonatkozóan ellátja az integrált többéves nemzeti
ellenőrzési tervvel kapcsolatos koordinációs és kapcsolattartói feladatokat;
24
m) gondoskodik az állat-egészségügy területével kapcsolatos nyilvános
információk közzétételéről;
n) azonosítja és elemzi az állatgyógyászati termékekkel kapcsolatos
kockázatokat, és kidolgozza a kockázat kezeléséhez szükséges intézkedéseket;
o)	koordinálja az egyes állat-egészségügyi feladatok végrehajtásában részt vevő
hatóságokat, intézményeket, valamint szervezeteket;
p) felügyeli az állatgyógyászati termékekkel kapcsolatos tevékenység hatósági
ellenőrzését;
q) gondoskodik az állat-egészségügyi feladatok egységes végrehajtásához
szükséges szakmai továbbképzésekről;
r) ellátja a jogszabályban meghatározott egyéb feladatokat.
33.	§
A 30. § (1) bekezdésének g) pontjában meghatározott állami feladat ellátásának
költségeire a központi költségvetésben külön alcímen évenként járványvédelmi
célelőirányzatot kell elkülöníteni. A célelőirányzat felhasználásáról a miniszter a
költségvetési gazdálkodásról szóló jogszabályok szerint intézkedik.
Az állomás feladatai
34.	§
Az állomás az állat-egészségügyi irányítási, szervezési feladatainak keretében
a)	illetékességi területén szervezi az állatbetegségek megelőzését, felderítését és
felszámolását, továbbá a 30. § (1) bekezdésének g) pontja alapján elrendelt mentesítési
és monitoring programok végrehajtását, továbbá a többéves nemzeti ellenőrzési tervvel
összhangban az állat-egészségügyi, és a hatáskörébe utalt élelmiszer-biztonsággal
kapcsolatos ellenőrzések egységes végrehajtását;
b)	állat-egészségügyi laboratóriumot működtethet a hatósági döntések
megalapozására;
c)	részt vesz az ÁOGYTI eljárásában az állatgyógyászati készítmények
minőségi kifogásai és mellékhatásai kivizsgálása során, és intézkedik megelőzésük,
illetve megszüntetésük érdekében;
25
d)	az e törvényben foglalt feladatainak ellátása során folyamatosan kapcsolatot
tart és együttműködik az illetékességi területén levő települési, a fővárosban a fővárosi
önkormányzattal, a megyei (fővárosi) közigazgatási hivatallal, az ÁNTSZ területi
intézeteivel (a továbbiakban: Területi Intézet), az illetékes környezetvédelmi
hatósággal, a vámhatósággal, a rendvédelmi szervekkel, valamint a minisztérium és a
kamara területi szerveivel;
e)	hatósági feladatai ellátására ügyeleti és készenléti szolgálatot szervez;
f)	meghatározza a jogosult állatorvos működési területét és feladatait;
g)	szükség esetén az illetékes hatósági állatorvos útján gondoskodik az
állatorvosi szolgáltatói tevékenység nyújtásáról, valamint a 39. § (1) bekezdése szerinti
feladatok ellátásáról;
h)	ellátja a jogszabályban meghatározott élelmiszer- és takarmány-minőség
ellenőrzési feladatokat;
i)	külön díjazás ellenében részt vesz az állatok azonosítási és nyilvántartási
rendszerének kialakításában és működtetésében, valamint ellátja az azzal kapcsolatos
ellenőrzési feladatait;
j) elkészíti a minisztérium által meghatározott fertőző betegségek elleni megyei
védekezés készenléti tervét;
k) a többéves nemzeti ellenőrzési terv alapján kidolgozza a megyei ellenőrzési
tervet, irányítja, szervezi annak végrehajtását, valamint ellenőrzi a hatósági
állatorvosok tevékenységét;
l)	gondoskodik az állat-egészségügyi feladatok egységes végrehajtásához
szükséges szakmai továbbképzésekről;
m) külön jogszabály szerint használja az egyes állat-egészségügyi feladatok
végrehajtását segítő hazai és nemzetközi állat-egészségügyi informatikai rendszereket;
n) szervezi és végrehajtja a járványügyi, élelmiszer-higiéniai, -biztonsági,
állatvédelmi, takarmány-higiéniai és -biztonsági ellenőrzéseket;
o)	évente tájékoztatást kér az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézettől az
engedélyezett tenyésztő, szaporító létesítmények, embrióátültető állomások, és
természetes fedeztetésre használt apaállatok nyilvántartásáról;
p) ellátja a jogszabályban meghatározott egyéb feladatokat.
26
35. §
(1)	Az állomás elrendeli:
a)	a járványveszély esetén szükséges járványügyi intézkedéseket, ideértve a
magán-állatorvos közcélú igénybevételét is;
b)	az emberre is veszélyes betegségben elhullott vagy leölt állatok hullái és
melléktermékei, a fertőzött anyagok, eszközök ártalmatlanná tételét és meghatározza
annak módját, egyidejűleg értesíti az illetékes jegyzőt, a környezetvédelmi hatóságot, a
vízügyi hatóságot, valamint a Területi Intézetet, amennyiben az ártalmatlanná tételre
az erre hatóságilag engedélyezett helyen kívül vagy más módszerrel kerül sor;
c)	a járványügyi szempontból szigorúbb intézkedést igénylő állati eredetű
melléktermék, anyag, eszköz ártalmatlanná tételét, meghatározza annak módját, és
erről tájékoztatja a környezetvédelmi hatóságot;
d)	a külön jogszabályokban előírt állat-egészségügyi feladatok végrehajtását
(kötelező védőoltások, diagnosztikai vizsgálatok, parazitózisok elleni védekezés stb.).
(2)	Az állomás engedélyezi:
a)	az állatklinika, állatkórház, állatorvosi rendelő, gyűjtőállomás, kereskedői
telep, etető-itató állomás, pihentető állomás, az állati eredetű élelmiszer-előállító hely,
hűtőház, állati eredetű melléktermék kezelését, szállítását, végző üzem, takarmány
előállító üzem működését;
b)	az élelmiszert előállító üzemekből származó, takarmányként felhasználható
melléktermékek kezelését, felhasználását, tovább-feldolgozását;
c)	a gyepmesteri tevékenység végzését.
(3)	Az állomás szakhatóságként közreműködik
a)	állatklinika, állatkórház, állatorvosi rendelő, állatorvosi laboratórium, a nem
állam által működtetett, élelmiszer-higiéniai, -biztonsági célú vizsgálatokat végző
laboratórium, állati eredetű élelmiszer-előállító hely, gyűjtőállomás, kereskedői telep,
etető-itató állomás, pihentető állomás, hűtőház, állati eredetű melléktermék kezelését,
szállítását, végző üzem, takarmány előállító üzem létesítésének, használatbavételének,
fennmaradásának, rendeltetése megváltoztatásának;
b)	nemzetközi részvétellel tartott állatvásár, állatkiállítás, állatbemutató,
állatverseny tartásának, állati eredetű élelmiszer-elosztó hely, nagykereskedelmi
tevékenységet folytató állati eredetű élelmiszer-forgalmazó hely, állatmenhely,
állatpanzió, állatkert létesítésének, használatbavételének, fennmaradásának,
rendeltetése megváltoztatásának és működésének,
c)	vadaspark működésének,
27
engedélyezésére irányuló eljárásban.
(4)	Az állomás külön jogszabály szerint nyilvántartásba veszi az állatszállítót,
állatkereskedőt, gyűjtőállomást, kereskedői telepet, etető-itató állomást, pihentető
állomást, a nem állati eredetű élelmiszer-előállító és -elosztó helyet, valamint a külön
jogszabály szerint az állat-egészségügyi felügyelet alá tartozó helyet.
(5)	Az állomás ellenőrzi:
a)	a hatósági állatorvosok, illetve a jegyzők állat-egészségügyi hatósági
tevékenységét;
b)	az illetékességi területén működő magán-állatorvosok tevékenységét,
amennyiben jogszabálysértést észlel, felszólítja a magán-állatorvost a jogszabálysértő
magatartás abbahagyására, etikai eljárást kezdeményez a kamaránál, és megteszi a
jogszerű állapot helyreállításához szükséges intézkedéseket;
c)	a nemzetközi előírások teljesülését a harmadik országba exportáló
élelmiszer-előállító, -elosztó, -forgalmazó helyeknél;
d)	az állatgyógyászati termékeket a piacfelügyelet keretében, a kiskereskedelmi
forgalmazás feltételeit, valamint az állatgyógyászati készítmények felhasználását,
továbbá felügyeli az állatgyógyászati készítmények gyakorlati kipróbálását, és
hitelesíti annak vizsgálati jegyzőkönyvét;
e)	az állatgyógyászati készítményt tartalmazó takarmány előállítását,
forgalmazását és felhasználását;
f)	a takarmány-előkeverékeket és -keverékeket gyártó üzemeket, valamint a
takarmány-előkeverékek és -keverékek forgalmazását;
g)	az engedélyezett, illetve regisztrált élelmiszer előállító helyek külön
jogszabályban meghatározott feltételeinek teljesülését;
h)	az állati eredetű melléktermék kezelését.
(6)	Az állomás első fokú állat-egészségügyi hatósági jogkörében:
a)	intézkedik az előírt engedéllyel, illetve bizonyítvánnyal érkező, de az
azonossági vagy egyéb vizsgálatok során állat-egészségügyi kifogás alá eső, e törvény
hatálya alá tartozó áruk állat-egészségügyi hatósági felügyelet alá vételéről;
b)	járványügyi okok miatt elkülönített vágást rendelhet el;
28
c)	gondoskodik a szabálysértési vagy büntetőeljárás során lefoglalt, elkobzott -
veszélyes állatnak nem minősülő, valamint természetvédelmi oltalom alatt nem álló,
vagy nemzetközi természetvédelmi egyezmény hatálya alá nem tartozó - állat
megfelelő elhelyezéséről;
d)	az állat-egészségügyi követelmények érvényesítése érdekében járványügyi és
higiéniai szempontból előzetesen minősíti az állattartási, állattenyésztési, szaporítási
technológiákat, gépeket, eszközöket, berendezéseket, tenyésztőtelepeket;
e)	ellátja a jogszabály által hatáskörébe utalt egyéb feladatokat.
A kerületi hivatal
36.	§
(1)	A kerületi hivatal illetékességi területén a kerületi főállatorvos
a)	szervezi, irányítja és ellenőrzi a hatósági állatorvosok tevékenységét, és a
jogosult állatorvosok állami állat-egészségügyi feladatainak ellátását;
b)	állatleölési és kártalanítási ügyekben első fokú hatóságként jár el;
c)	saját hatáskörében kiszabja az állat-egészségügyi bírságot;
d)	engedélyezi az állatrakodót, valamint az élőállat-szállító járművet;
e)	szakhatóságként közreműködik az állattartó hely, trágyakezelő, állatvásártér,
mesterséges termékenyítő állomás, embrióátültető állomás, baromfikeltető állomás,
halkeltető állomás, méhanyanevelő telep, állatkereskedés, állatkozmetika, állatrakodó,
takarmány-forgalmazó hely létesítésének, használatbavételének, fennmaradásának,
rendeltetése megváltoztatásának, továbbá kiskereskedelmi tevékenységet folytató állati
eredetű élelmiszer-forgalmazó hely létesítésének, használatbavételének,
fennmaradásának, rendeltetése megváltoztatásának és működésének engedélyezésére
irányuló eljárásban;
f)	nyilvántartásba veszi az élőállat-szállító járművet;
g)	külön jogszabályban meghatározott feltételek teljesülése esetében igazolja az
állatállomány külön jogszabály szerinti betegségektől, fertőzésektől való mentességét;
h)	külön jogszabály szerint járványügyi intézkedést rendel el;
i)	ellátja jogszabályban meghatározott egyéb feladatait.
(2)	A hatósági állatorvos:
29
a)	állatbetegség vagy annak gyanúja bejelentésekor, észlelésekor ellátja a
járványügyi feladatokat, megteszi a járvány megelőzéséhez és felszámolásához
szükséges mindazon intézkedéseket, amelyeket e törvény a feladat-, illetve a
hatáskörébe utal;
b)	bejelentendő állatbetegség gyanúja esetén bejelentést tesz az állomásnak;
c)	külön jogszabály szerint járványügyi és élelmiszer-biztonsági szempontból
korlátozhatja, illetve megtilthatja az állati eredetű élelmiszer, nyersanyag, kész
élelmiszer felhasználását, forgalomba hozatalát, és szükség esetén értesíti az illetékes
hatóságokat, és megteszi az egyéb szükséges intézkedéseket;
d)	szükség esetén dönt az idegen állományból vagy külföldről származó állatok
fogadására kiválasztott elkülönítő (karantén) alkalmasságáról, valamint az állatok
elkülönítésének (karanténozásának) feltételeiről;
e)	irányítja és ellenőrzi a jogszabályokban előírt állat-egészségügyi feladatok
(kötelező védőoltás, diagnosztikai vizsgálat, parazitózisok elleni védekezés stb.)
végrehajtását, illetve indokolt esetben (külön jogszabályban meghatározottak szerint)
részt vesz a végrehajtásban;
f)	külön jogszabályban foglaltak szerint elvégzi, illetve ellenőrzi a
közfogyasztásra, illetve az egyéb okból levágott állat húsvizsgálatát;
g)	kiállítja az áru nemzetközi kereskedelméhez szükséges állat-egészségügyi
bizonyítványt, egyéb okiratot;
h)	az e törvényben foglalt feladatainak ellátása során folyamatosan kapcsolatot
tart az illetékességi területén levő települési, a fővárosban a fővárosi önkormányzattal,
Területi Intézetekkel, az illetékes környezetvédelmi hatósággal, a vámhatósággal, a
rendvédelmi szervekkel, valamint a minisztérium területi szerveivel;
i)	nyilvántartásba veszi a hatáskörébe tartozó, külön jogszabály szerinti állat-
egészségügyi felügyelet alá tartozó helyet;
j) ellátja a jogszabályban meghatározott egyéb feladatokat.
(3)	A hatósági állatorvos ellenőrzi:
a)	az állattartónál, -szállítónál, -forgalmazónál az állat-egészségügyi szabályok
megtartását, az állatok egészségi állapotát;
b)	állat-egészségügyi és takarmány-higiéniai szempontból az állatok etetésére
felhasználandó takarmányt, a legelőt, az itatóvizet, az állatok elhelyezésére szolgáló
30
épületet, az állattartás során használt gépet, berendezést, valamint alkalmazott
technológiát;
c)	az állat-egészségügyi szabályok megtartását az állattartó helyen,
gyűjtőállomáson, kereskedői telepen, etető-itató állomáson, pihentető állomáson,
állatvásáron, állatkiállításon, állatbemutatón, állatkertben, állatversenyen,
állatpanzióban, állatmenhelyen, állatkereskedésben;
d)	a jogszabályban előírt vizsgálatok, kezelések végrehajtását;
e)	a külön jogszabályban foglaltak szerint az élő állat és állati eredetű termék
belföldi szállítását és belső piaci kereskedelmét;
f)	az élő állat és állati eredetű termék kivitelét;
g)	a nemzetközi előírásoknak megfelelően az élelmiszer-előállító, -elosztó, -
forgalmazó hely harmadik országba irányuló exportra való alkalmasságát;
h)	az állati eredetű élelmiszereknek feldolgozásra és emberi fogyasztásra való
alkalmasságát;
i)	a járványügyi és élelmiszer-higiéniai előírások megtartását az élelmiszer-
előállítása, -tárolása, az állati eredetű termékek feldolgozása, -szállítása, -forgalmazása
során;
j) az állatgyógyászati készítmény kiskereskedelmi forgalmazását;
k) a takarmány-előállítóknál, -felhasználóknál, -forgalmazóknál a járványügyi
és takarmány-higiéniai előírások megtartását;
l) az állatok tenyésztésének, szaporításának körülményeit;
m) a járványügyi szempontból szigorúbb eljárást igénylő állati eredetű
melléktermék, anyag, eszköz ártalmatlanná tételét.
Állat-egészségügyi határállomási kirendeltség feladatai
37.	§
(1)	Az állat-egészségügyi határállomáson működő hatósági állatorvos (a
továbbiakban: határállomási állatorvos)
a)	az állat-egészségügyi határállomáson átmenő forgalomban ellenőrzi az állat-
egészségügyi rendelkezések megtartását, elvégzi az áruk külön jogszabály szerinti
állat-egészségügyi ellenőrzését;
31
b)	az állat-egészségügyi ellenőrzés keretében külön jogszabály szerint
végrehajtja az áru okirat-ellenőrzését, azonosságvizsgálatát és fizikális ellenőrzését;
c)	ellenőrzi az állatok szállításra való alkalmasságát, valamint a szállítóeszközt;
d)	külön jogszabály szerint használja az állat-egészségügyi hatóságok közötti
információcserét szolgáló informatikai rendszert;
e)	ha az áru nem felel meg az állat-egészségügyi követelményeknek, akkor
megteszi a külön jogszabály szerinti intézkedéseket;
f)	ellenőrzi a nem harmonizált állatfaj és állati eredetű termék harmadik
országból más tagállamba magyar állat-egészségügyi határállomáson keresztüli
beléptetéssel történő szállítása során a rendeltetési hely szerinti tagállam által
meghatározott állat-egészségügyi feltételek teljesülését;
g)	ellátja a jogszabályban meghatározott egyéb feladatokat.
(2) A határállomási állatorvos feladatainak ellátása során - az illetékes állomás
egyidejű tájékoztatásával - közvetlenül együttműködik a minisztériummal, valamint a
vele azonos szintű szomszédos külföldi állat-egészségügyi szervekkel, a
vámhatósággal, a növény-egészségügyi hatósággal, valamint a határőrizeti és egyéb
szervekkel.
Élelmiszer-higiéniai kirendeltség feladatai
38.	§
(1)	Az élelmiszer-higiéniai kirendeltségen működő hatósági állatorvos (a
továbbiakban: élelmiszer-higiénikus állatorvos)
a)	ellenőrzi az élelmiszer-előállító üzemre, a termelési technológiára és
folyamatra, a tárolásra, a forgalmazásra, valamint az ezekben részt vevő személyek
számára előírt élelmiszer-higiéniai feltételek megtartását;
b)	ellenőrzi a közfogyasztásra szánt állatokat kísérő bizonyítványokat,
okiratokat;
c)	elvégzi a vágóállat vizsgálatot és a levágott (elejtett, kifogott, gyűjtött)
állatok húsvizsgálatát, az állati eredetű élelmiszerek vizsgálatát;
d)	érzékszervi és műszeres vizsgálatot, mintavételt és kiegészítő vizsgálatot
végezhet, illetve laboratóriumi vizsgálatot végeztethet;
32
e)	elbírálja és igazolja az állati eredetű élelmiszerek fogyaszthatóságát;
f)	folyamatosan ellenőrzi az állatok, az állati eredetű élelmiszerek és -termékek
forgalmazását;
g)	ellenőrzi a gyógyszergyártás céljára alkalmas állati szövetek és szervek
gyűjtését;
h)	ellátja a 36. § (2) bekezdésének g), (3) bekezdésének d) - i) valamint m)
pontja szerinti egyes feladatokat;
i)	a nemzetközi előírásoknak megfelelően rendszeresen ellenőrzi az élelmiszer-
előállító, -elosztó, -forgalmazó hely harmadik országba irányuló exportra való
alkalmasságát;
j) ellátja a jogszabályban meghatározott egyéb feladatokat;
(2)	Az élelmiszer-higiénikus állatorvos együttműködik a közegészségügyi, a
környezetvédelmi hatóságokkal, valamint a fogyasztóvédelmi szervekkel.
A jogosult állatorvos feladatai
39.	§
(1)	A jogosult állatorvos:
a)	az állat belföldi szállítása során megvizsgálja a származási hely állat-
állományát, a szállítandó állatokat, a szállítóeszközt, igazolja az állat
forgalomképességét és kiállítja a szállításhoz szükséges okiratot;
b)	ellátja a kormány rendeletében meghatározott egyéb feladatokat.
(2)	A jogosult állatorvos a külön jogszabály szerinti igazgatási szolgáltatási
díjat köteles beszedni, amely díj az állomás bevételét képezi. A jogosult állatorvos
köteles a díjat az engedélyben meghatározott módon az illetékes állomásnak befizeti.
Az állat-egészségügyi intézetek feladatai
40.	§
(1) Az OÁI
33
a)	elsősorban diagnosztikai és más szakmai vizsgálatokkal közreműködik az
állatbetegségek okainak megállapításában, a fertőzöttség felderítésében, a helyi és
országos mentesítési és betegség-felszámolási programok végrehajtásában;
b)	közreműködik a diagnosztikai módszerek folyamatos korszerűsítésében;
c)	a nemzetközi követelményekkel összhangban álló vizsgáló módszerek
alkalmazása érdekében diagnosztikumokat és eszközöket állít elő, illetve szerez be;
d)	a minisztérium megbízása alapján felmérő és célvizsgálatokat végez,
együttműködve az állomásokkal;
e)	részt vesz a kutatásban, valamint az állatorvosok és más állat-egészségügyi
szakemberek képzésében;
f)	vizsgálati eredményeit az országos diagnosztikai adattárban kezeli;
g)	együttműködik az illetékes egészségügyi szervekkel;
h)	ellátja a minisztérium kijelölése alapján a referencia-laboratóriumi
feladatokat;
i)	vezeti az állatorvosok országos nyilvántartását;
j) működteti az OÁIR-t;
k) engedélyezi az állatorvosi laboratóriumok működését, és azokról
nyilvántartást vezet;
l) vizsgálja az állatorvosi laboratóriumok szakmai működését;
m) az állomások jelentése alapján vezeti az állati eredetű melléktermék
kezelését, szállítását végző üzemek országos nyilvántartását, valamint gondoskodik
saját internetes honlapján annak közzé tételéről;
n) ellátja a jogszabályban meghatározott egyéb feladatait.
(2)	Az OÁI az állati eredetű melléktermék kezelését, szállítását végző üzem,
gyűjtőállomás, kereskedői telep, etető-itató állomás, pihentető állomás működésének
engedélye elleni fellebbezés elbírálásában másodfokú hatóságként jár el.
(3)	Az OÁI másodfokon szakhatóságként közreműködik
a)	állatklinika, állatkórház, állatorvosi rendelő, gyűjtőállomás, kereskedői telep,
etető-itató állomás, pihentető állomás létesítésének, használatbavételének,
fennmaradásának, rendeltetése megváltoztatásának;
34
b)	nemzetközi részvétellel tartott állatvásár, állatkiállítás, állatbemutató,
állatverseny tartásának;
c)	állatmenhely, állatpanzió, állatkert létesítésének, használatbavételének,
fennmaradásának, rendeltetése megváltoztatásának és működésének;
d)	vadaspark működésének
engedélyezésére irányuló eljárásban.
41.	§
Az OÉVI
a)	tételes, felmérő és célvizsgálatokat végez a mikrobiológia, a kémia és a
radiológia területén;
b)	kijelölés alapján ellátja a referencia-laboratórium feladatait, az élelmiszer-
vizsgáló laboratóriumok minősítését és körvizsgálatokkal való ellenőrzését, szakmai
felülvizsgálatát;
c)	folyamatosan végzi az élelmiszeripari gépek, berendezések higiéniai
alkalmassági vizsgálatát, a vizsgálat kedvező eredménye esetében külön jogszabály
szerint engedélyt állít ki a gép használójának;
d)	részt vesz a kutatásban, valamint az állatorvosok és más állat-egészségügyi
szakemberek képzésében;
e)	engedélyezi a nem állam által működtetett, élelmiszer-higiéniai és -
biztonsági célú vizsgálatokat végző állat-egészségügyi laboratóriumok működését;
f)	az állomás által állati eredetű élelmiszer-előállító hely, hűtőház működéséhez
kiadott engedély elleni fellebbezés esetén másodfokú hatóságként jár el;
g)	állati eredetű élelmiszer-előállító hely, hűtőház létesítésének,
használatbavételének, fennmaradásának, rendeltetése megváltoztatásának,
nagykereskedelmi tevékenységet folytató állati eredetű élelmiszer-forgalmazó hely,
állati eredetű élelmiszer-elosztó hely létesítésének, használatbavételének,
fennmaradásának, rendeltetése megváltoztatásának engedélyezésére irányuló
eljárásban másodfokon szakhatóságként közreműködik;
h)	az állomások jelentése alapján vezeti az élelmiszer-előállító, -elosztó, állati
eredetű élelmiszert feldolgozó üzemek és állati eredetű élelmiszer nagykereskedelmét
35
végző létesítmény országos nyilvántartását, valamint gondoskodik saját internetes
honlapján annak közzétételéről;
i)	nyilvántartja a nem állam által működtetett, élelmiszer-higiéniai és -
biztonsági célú vizsgálatokat végző állat-egészségügyi laboratóriumokat és ellenőrzi
azok tevékenységét;
j) részt vesz az élelmiszer-előállító üzemek ellenőrzésében és minősítésében;
k) ellátja a jogszabályban meghatározott egyéb feladatokat.
42.	§
Az ÁOGYTI
a)	engedélyezi - az Országos Tisztifőorvosi Hivatal szakhatósági
közreműködésével - az állatgyógyászati készítmények forgalomba hozatalát, valamint
ellátja Magyarország képviseletét az állatgyógyászati készítmények közösségi
engedélyezési eljárásaiban;
b)	a külön jogszabály szerinti biocid termékek forgalomba hozatalának
engedélyezésére irányuló eljárásban szakhatóságként közreműködik, továbbá az állat-
egészségügyi biocid termék forgalomba hozatalát, annak valamennyi hatóanyagának
közösségi jegyzékbe történő felvételéig engedélyezi;
c)	engedélyezi az állatgyógyászati készítmények és hatóanyagaik üzemi méretű
előállítását, az állatgyógyászati készítmények gyakorlati kipróbálását;
d)	engedélyezi az állatgyógyászati készítmények behozatalát;
e)	engedélyezi a mikrochip forgalomba hozatalát és vezeti azok nyilvántartását;
f)	nyilvántartásba veszi az állatgyógyászatban használatos gyógyhatású
készítményeket, ápolószereket, segédanyagokat;
g)	vezeti az állatgyógyászati készítmények törzskönyvét, és nyilvántartást vezet
az állatgyógyászati készítményt forgalmazókról, illetve gyártókról;
h)	külön jogszabályban foglaltak szerint közzé teszi az állatgyógyászati
termékekkel és az állatgyógyászati készítményt forgalmazókkal, illetve gyártókkal
kapcsolatos nyilvános adatokat;
i)	ellenőrzi az állatgyógyászati készítmények és hatóanyagaik előállító helyeit,
előállítási körülményeit és az állatgyógyászati készítmények nagykereskedelmi
forgalmazásának feltételeit;
36
j) részt vesz az állatgyógyászati készítmények előállításának, behozatalának
ellenőrzésében;
k) elvégzi az állatgyógyászati készítmények - jogszabályban előírt -
vizsgálatát;
l)	kivizsgálja az állatgyógyászati készítményekkel szembeni minőségi
kifogásokat és feltételezett mellékhatásait, és eleget tesz a vonatkozó nemzetközi
informatikai rendszerrel kapcsolatos kötelezettségeinek;
m) működteti az államilag előírt állat-egészségügyi feladatok ellátásához
szükséges oltó- és kórjelző anyagok központi tárolóját és elosztóját;
n) részt vesz a kutatásban, valamint az állatorvosok és más állat-egészségügyi
szakemberek képzésében;
o) az élelmiszert előállító üzemekből származó, takarmányként felhasználható
melléktermékek kezelésére, felhasználására, tovább-feldolgozására az állomás által
kiadott engedély fellebbezése esetében másodfokú hatóságként jár el;
p) ellátja a jogszabályban meghatározott egyéb feladatait.
A települési (fővárosi kerületi) önkormányzat állat-egészségügyi feladatai
43.	§
(1)	A települési önkormányzat kötelező feladatként gondoskodik a település
belterületén a kóbor ebek befogásával, őrzésével, értékesítésével vagy ártalmatlanná
tételével, továbbá az emberre egészségügyi szempontból veszélyes, valamint az
állatállomány egészségét veszélyeztető betegség tüneteit mutató vagy betegségre
gyanús kóbor ebek és macskák kiirtásával kapcsolatos feladatok ellátásáról.
(2)	A főváros belterületén a fővárosi önkormányzat gondoskodik a kóbor ebek
befogásával, őrzésével, értékesítésével vagy ártalmatlanná tételével kapcsolatos
feladatok ellátásáról.
44.	§
(1)	A jegyző hatáskörébe tartozik a bejelentési kötelezettség alá tartozó
állatbetegségek gyanúja esetén, a külön jogszabályban meghatározott ideiglenes
hatósági intézkedések megtétele, valamint a méhek vándoroltatásával kapcsolatos
nyilvántartás vezetése.
37
(2)A	jegyző
a)	a bejelentett ebekről nyilvántartást vezet, amelyben az ebtartó adatain kívül
(név, lakcím), az eb azonosítási adatait (fajtáját, születési évét, nemét, színét, ha van,
jelölési számát) és a veszettség elleni legutóbbi védőoltás időpontját is fel kell tüntetni;
b)	a nyilvántartás pontosítása érdekében az ebeket szükség szerint, de legalább
háromévenként összeíratja;
c)	az oltó állatorvos jelentése alapján az eboltás tényét az ebnyilvántartásba
folyamatosan bejegyzi;
d)	az előző évi eboltást elmulasztó ebtulajdonost (ebtartót) - szabálysértési
eljárás megindítása mellett - a szervezett oltás befejezését követő 30 napon belül
felszólítja a 15 napon belüli pótoltásra, valamint annak igazolására;
e)	értesíti a kerületi főállatorvost a pótoltás elmulasztásáról;
f)	gondoskodik az eb leölését elrendelő kerületi főállatorvos által hozott
határozat végrehajtásáról.
(3)	A jegyző szervezett oltás esetén
a)	egyezteti az oltás időpontját a jogosult állatorvossal,
b)	az oltás időpontját, helyét, költségét a helyben szokásos módon közhírré
teszi,
c)	az oltás személyi, tárgyi feltételeit megteremti.
Állat-egészségügyi bírság
45.	§
(1)	Aki tevékenységével, vagy mulasztásával az állat-egészségügyi és
élelmiszer-higiéniai jogszabályokban foglalt előírásokat megszegi, magatartásának
súlyához, ismétlődéséhez igazodó mértékű állat-egészségügyi bírsággal sújtható. A
bírság ismételten is kiszabható.
(2)	Állat-egészségügyi bírság kiszabásának nincs helye, ha a cselekménynek az
állat-egészségügyi hatóság tudomására jutásától számított egy év, illetve a cselekmény
elkövetésétől számított három év eltelt. A bírság megfizetése nem mentesít más
jogkövetkezmények alól.
(3)	Az állat-egészségügyi bírságot saját hatáskörében az állomás, a kerületi
hivatal és az ÁOGYTI szabja ki.
38
(4)	A bírság legkisebb összege húszezer forint, legmagasabb összege
hárommillió forint. A kiszabott bírság összegét az állomás, az ÁOGYTI által kiszabott
bírság összegét az ÁOGYTI számlájára kell befizetni. A befolyt összeg
felhasználásáról a hatóságok állat-egészségügyi feladatainak ellátására figyelemmel a
minisztérium dönt.
(5)	A bírság meg nem fizetése esetén a kiszabott összeget késedelmi kamat
terheli, amelynek mértéke a mindenkor érvényes jegybanki alapkamat kétszerese. A
bírságot és a késedelmi kamatot adók módjára kell behajtani.
Záró rendelkezések
46.	§
(1)	E törvény - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - 2006. január 1. napján
lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti
a)	az állategészségügyről szóló 1995. évi XCI. törvény;
b)	a géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. törvény 33. §-ának
(2)	bekezdése;
c)	a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 58. §-ának (2)
bekezdése;
d)	az állategészségügyről szóló 1995. évi XCI. törvény módosításáról szóló
2001. évi XXII. törvény;
e)	az egészségügyi szakellátási kötelezettségről, továbbá egyes egészségügyet
érintő törvények módosításáról szóló 2001. évi XXXIV. törvény 8. §-a;
f)	a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény és a hozzá
kapcsolódó jogszabályok módosításáról szóló 2004. évi X. törvény 4. §-ának (1) és (2)
bekezdése;
g)	a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló
2004. évi CXL. törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról
szóló 2005. évi LXXXIII. törvény 68. és 69. §-a.
(2)	E törvény 45. §-a a kihirdetését követő 45. napon lép hatályba.
(3)	E törvény 20. §-ában, 29. §-ában, 34. §-ának c) pontjában, 35. § (5)
bekezdés d) pontjában, 36. § (3) bekezdésének j) pontjában, 40. § (2) bekezdésében,
39
41.	§ f) és g) pontjaiban, valamint a 42. § a) - d), i) - j), l) és o) pontjában foglaltakat a
folyamatban lévő közigazgatási hatósági eljárásokban is alkalmazni kell.
47.	§
(1)	Felhatalmazást kap a kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg a
jogosult állatorvos hatáskörének és működésének részletes szabályait.
(2)	Felhatalmazást kap a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter arra,
hogy rendeletben állapítsa meg:
1.	a kártalanítási eljárás részletes szabályait;
2.	az állat-egészségügy területén alkalmazható korlátozó intézkedések részletes
szabályait;
3.	a nem harmonizált állatok és állati eredetű termékek kereskedelmének,
behozatalának állat-egészségügyi feltételeit;
4.	a takarmány-higiénia egyes járványügyi szabályait;
5.	az állatok, az állati eredetű termékek, a takarmányok belföldi forgalmára és
szállítására, belső piaci kereskedelmére, behozatalára vonatkozó feltételeket;
6.	a marhalevél kiváltására és kezelésére vonatkozó részletes szabályokat;
7.	az állat-egészségügyi laboratóriumok engedélyezésének és működésének
részletes szabályait;
8.	az állat tartásának, tenyésztésének, szaporításának, forgalmazásának,
levágásának, leölésének, állatvásár, állatkiállítás, állatbemutató, állatverseny
tartásának egyes járványügyi és higiéniai szabályait;
9.	az egyes állatgyógyászati termékek előállítását, törzskönyvezését,
forgalomba hozatalát, forgalmazását, felhasználását;
10.	az állatgyógyászati készítmények előállítását, törzskönyvezését, forgalomba
hozatalát, forgalmazását, felhasználását;
11.	az állatgyógyászatban használt elektroorvosi eszközök használatára
vonatkozó részletes szabályokat;
12.	a gyógyszeres takarmányok előállítását, forgalomba hozatalát,
forgalmazását, felhasználását;
40
13.	az állatgyógyászatban használatos gyógyhatású készítmények, ápolószerek,
segédanyagok forgalomba hozatalának feltételeit;
14.	az egészségügyért felelős miniszterrel egyetértésben az állat-egészségügyi
biocid termékek forgalomba hozatalának feltételeit;
15.	az állat-egészségügyi felügyelet alá tartozó helyek működésének részletes
járványügyi és higiéniai szabályait;
16.	az élelmiszeripari gépek, berendezések élelmiszer-higiéniai
engedélyezésének feltételeit;
17.	a térítésköteles feladatok körét, díjtételeit és eljárási szabályait;
18.	az Ellenőrző Testület működésével kapcsolatos részletes szabályokat;
19.	a kerületi hivatalok székhelyét és illetékességét;
20.	az élelmiszerek belföldi forgalmára és szállítására vonatkozó állat-
egészségügyi feltételeket;
21.	az állomások illetékességi területét;
22.	az élelmiszer előállítás, tárolás, szállítás, forgalmazás állat-egészségügyi
szabályait;
23.	az állati eredetű melléktermék előállítás, feldolgozás, ártalmatlanítás,
gyűjtés, tárolás, szállítás, forgalmazás, felhasználás állat-egészségügyi szabályait;
25.	az Országos Állat-egészségügyi Tanács felállításának és működésének
részletes szabályait;
26.	az állatállományok állat-egészségügyi védelmének részletes szabályait.
(2)	Felhatalmazást kap a belügyminiszter arra, hogy a pénzügyminiszterrel
egyetértésben rendeletben állapítsa meg a marhalevél kiállításáért és kezeléséért
fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak mértékét.
48.	§
(1)	Ez a törvény a következő közösségi rendeletek végrehajtásához szükséges
rendelkezéseket állapítja meg:
a)	az Európai Parlament és Tanács 178/2002/EK rendelet (2002. január 28.) az
élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági
41
Hatóság létrehozásáról és az élelmiszer-biztonságra vonatkozó eljárások
megállapításáról,
b)	az Európai Parlament és Tanács 1774/2002/EK rendelet (2002. október 3.) a
nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre vonatkozó egészségügyi
előírások megállapításáról;
c)	az Európai Parlament és Tanács 998/2003/EK rendelet (2003. május 26.) a
kedvtelésből tartott állatok nem kereskedelmi célú mozgására vonatkozó állat-
egészségügyi követelményekről és a 92/65/EGK tanácsi irányelv módosításáról;
d)	az Európai Parlament és Tanács 726/2004/EK rendelet (2004. március 31.)
az emberi, illetve állatgyógyászati felhasználásra szánt gyógyszerek engedélyezésére
és felügyeletére vonatkozó közösségi eljárások meghatározásáról és az Európai
Gyógyszerügynökség létrehozásáról;
e)	az Európai Parlament és Tanács 852/2004/EK rendelet (2004. április 29.) az
élelmiszer-higiéniáról;
f)	az Európai Parlament és Tanács 853/2004/EK rendelet (2004. április 29.) az
állati eredetű élelmiszerek különleges higiéniai szabályainak megállapításáról;
g)	az Európai Parlament és Tanács 854/2004/EK rendelet (2004. április 29.) az
emberi fogyasztásra szánt állati eredetű termékek hatósági ellenőrzésének
megszervezésére vonatkozó különös szabályok megállapításáról;
h)	az Európai Parlament és Tanács 882/2004/EK rendelet (2004. április 29.)
takarmány- és élelmiszerjog, valamint az állat-egészségügyi és az állatok kíméletére
vonatkozó szabályok követelményeinek történő megfelelés ellenőrzésének biztosítása
céljából végrehajtott hatósági ellenőrzésekről.
(2)	Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
a)	a Tanács 89/662/EGK irányelv (1989. december 11.) a belső piac
megvalósításának céljával a Közösségen belüli kereskedelemben alkalmazható állat-
egészségügyi ellenőrzésekről;
b)	a Tanács 90/425/EGK irányelv (1990. június 26.) egyes élőállatok és állati
termékek Közösségen belüli kereskedelmében a belső piac megvalósításának céljával
alkalmazandó állat-egészségügyi és tenyésztéstechnikai ellenőrzésekről;
c)	a Tanács 91/496/EGK irányelv (1991. július 15.) a harmadik országokból a
Közösségbe behozott állatok állat-egészségügyi ellenőrzésére irányadó elvek
megállapításáról, valamint a 89/662/EGK, 90/425/EGK és 90/675/EGK irányelvek
módosításáról;
42
d)	a Tanács 97/78/EK irányelv (1997. december 18.) a harmadik országokból a
Közösségbe behozott termékek állat-egészségügyi ellenőrzésének megszervezésére
irányadó elvek megállapításáról;
e)	a Bizottság 98/139/EK határozat (1998. február 4.) a Bizottság szakértői
részéről az állat-egészségügy területén végrehajtott helyszíni ellenőrzésekre vonatkozó
szabályok megállapításáról.
43
Melléklet az állat-egészségügyről szóló 2005. évi.......törvényhez
Bejelentési kötelezettség alá tartozó állatbetegségek
1.	ragadós száj- és körömfájás
2.	hólyagos szájgyulladás
3.	sertések hólyagos betegsége (SVD)
4.	keleti marhavész
5.	kiskérődzők pestise
6.	szarvasmarhák ragadós tüdőlobja
7.	bőrcsomósodáskór
8.	Rift-völgyi láz
9.	kéknyelv betegség
10.	juhhimlő és kecskehimlő
11.	afrikai lópestis
12.	afrikai sertéspestis
13.	klasszikus sertéspestis
14.	madárinfluenza (klasszikus baromfipestis)
15.	Newcastle-betegség (baromfipestis)
16.	szarvasmarhák gümőkórja
17.	fertőző sertésbénulás
18.	veszettség
19.	takonykór
20.	tenyészbénaság
21.	lovak fertőző kevésvérűsége
22.	lovak agy- és gerincvelő gyulladásai (keleti, nyugati, venezuelai)
23.	nyulak vérzéses betegsége
24.	mézelő méhek nyúlós és enyhébb költésrothadása
25.	szarvasmarhák szivacsos agyvelőbántalma (BSE)
26.	tengeri kagylók betegségei (Bonamia ostreae, Mareilia refringens)
27.	brucellózis
28.	kacsapestis (kacsák vírusos bélgyulladása)
29.	Aujeszky-féle betegség
30.	lépfene
31.	rühösség
32.	szarvasmarhák enzootikus leukózisa
33.	pontyfélék tavaszi virémiája
34.	pisztrángfélék fertőző vérképzőszervi elhalása
35.	súrlókór (scrapie)
36.	pisztrángok vírusos vérfertőzése (VHS)
37.	lazacok fertőző kevésvérűsége
38.	kis kaptárbogár fertőzöttség
39.	Tropilaelaps atka fertőzöttség
40.	sertés reprodukciós zavarokkal és légzőszervi tünetekkel járó szindrómája
(PRRS)
44
Indokolás
az állat-egészségügyről szóló törvényjavaslathoz
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A magyar állat-egészségügy szabályrendszerének alapjait az állat-
egészségügyről szóló 1995. évi XCI. törvény fekteti le. Eddig egy alkalommal került
sor átfogó módosítására, a 2001. évi XXII. törvénnyel. Az akkori módosítás elsődleges
célja az volt, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozásra tekintettel a törvény
rendelkezéseit összehangolja a közösségi előírásokkal.
A 2001. évi módosítás óta eltelt időszak alatt bekövetkezett változások, mint
például az Európai Unióhoz történő csatlakozásunk, a közigazgatás korszerűsítésére
irányuló kormányzati célkitűzések, valamint a hazai jogszabályi háttér megváltozása,
következtében ismét szükségessé vált a törvény felülvizsgálata, amelynek során
egyértelművé vált, hogy új állat-egészségügyi törvény megalkotása szükséges, amely
alapjaiban, szerkezetében követi a hatályos törvényt. A felülvizsgálat az alábbi három
általános szempont alapján történt:
I.	A közösségi állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrzési feladatok
végrehajtásához, az élelmiszerbiztonság megvalósításához szükséges, a kor
kívánalmainak megfelelő törvényi háttér biztosítása:
A tagállamként való működés során szerzett tapasztalatok rámutattak arra, hogy
egyes területeken a jelenleg hatályos törvény már nem nyújt egyértelmű alapot egyes
állat-egészségügyi feladatok közösségi normáknak megfelelő módon történő
ellátásához, ezért több helyen módosítás szükséges. Ilyen terület elsősorban az állatok
és állati eredetű termékek tagállamok közötti kereskedelme, valamint harmadik
országokból történő behozatala.
2004-ben megjelent az állat-egészségügyi, állatvédelmi, élelmiszerekre és
takarmányokra vonatkozó előírások teljesülésének biztosítása céljából végzett hatósági
ellenőrzésekről szóló 882/2004/EK rendelet, amely a hatósági ellenőrzések
egységesítése, valamint a minőségbiztosítás elveinek érvényesítése érdekében előírja
az „integrált többéves nemzeti ellenőrzési terv” és a „többéves nemzeti ellenőrzési
terv” elkészítését, ezek végrehajtására pedig 2007. január 1-jét jelöli meg
határnapként. Mivel a többéves nemzeti ellenőrzési tervnek tartalmaznia kell az állat-
egészségügyi szolgálat szervei szerinti megosztásban a tevékenységeket, feladat- és
hatásköröket, ezért annak végrehajtásával, a végrehajtás ellenőrzésével, a jelentésekkel
kapcsolatos feladatokat, valamint az egyes szervek közötti viszonyokat törvényi
szinten szükséges megállapítani.
II.	A közigazgatás reformjára, valamint a deregulációra vonatkozó kormányzati
programokban foglalt célok elérésének biztosítása:
Az állami feladatok célszerű dekoncentrációja keretében - a közigazgatási
korszerűsítésnek követelményeivel összhangban - a javaslat jelentős mértékben
45
csökkenti a minisztérium hatósági feladatait. Egyfelől a minisztériumnál nem
maradnak egyedi, elsőfokú hatósági ügyek (mivel ezen feladatok és hatáskörök az
országos hatáskörű intézetekhez kerülnek), másfelől a minisztérium hatáskörébe
tartozó másodfokú ügyek száma csökken. Ez utóbbi megvalósulását szolgálja, hogy az
állat-egészségügyi hatóság első fokú hatósági ügyeinek egy része a kerületi
hivatalokhoz kerül, amelynek következtében a másodfokon eljárni köteles hatósággá a
megyei (fővárosi) állat-egészségügyi és élelmiszer ellenőrző állomások válnak.
Mindezek eredményeképpen megnövekszik a minisztérium ágazati stratégiák
kidolgozásában és végrehajtásában való szerepvállalása, valamint hatékonyabbá válik
a szabályozási, elemző és ellenőrző tevékenysége.
A minőségbiztosítási elveken alapuló többéves nemzeti ellenőrzési terv
bevezetése lehetőséget teremt a közigazgatásra érvényesíthető egységes
minőségbiztosítási, -fejlesztési rendszer (CAF; Common Assessment Framework)
állat-egészségügyi területen történő bevezetéséhez, valamint „A jogalkotás
minőségének fejlesztése” („Better Regulation”) program célkitűzéseivel összhangban
a jogszabályi előírások átláthatóságának és szükségességének felülvizsgálatához.
III.	Az állat-egészségügyi feladatok ellátására szolgáló központi
költségvetésben biztosított fedezet csökkenéséből adódóan szükséges átszervezés
végrehajtása:
A központi költségvetési megszorításokból adódóan az állat-egészségügyi
szolgálat évről-évre egyre nehezebben finanszírozza feladatainak ellátását. Tekintettel
arra, hogy a feladatok nem szüntethetők meg - hiszen ezek ellátása közösségi
előírásokban foglalt kötelezettségünk -alternatív megoldást kell biztosítani a feladatok
ellátására. Ennek megoldását jelenti a II. pontban leírt reformok mellett a jogosult
állatorvos (approved veterinarian) intézményének bevezetése, amely első fokú állat-
egészségügyi hatósági tevékenységet végez.
Mindezek mellett a törvénytervezetben sor kerül az állat-egészségügyi igazgatás
szervezetének korszerűsítésére, egyidejűleg a hatósági fórumrendszer átalakítására,
valamint ennek keretében az egyes állat-egészségügyi feladatok és hatáskörök
átszervezésére.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz:
A törvényjavaslat alkalmazási köre meglehetősen széles. Ezzel kapcsolatosan
leginkább a törvényjavaslatnak az élelmiszerekről szóló 2003. évi LXXXII. törvénnyel
való kapcsolata érdemes magyarázatra. Az élelmiszertörvény keretjogszabályként
szabályozza az élelmiszerek előállítását, forgalmazását, továbbá megállapítja a
46
hatósági élelmiszer-ellenőrzésre vonatkozó általános előírásokat, azonban az
ellenőrzésben részt vevő hatóságok feladatait nem konkretizálja. Ezt minden egyes
hatóság esetében a vonatkozó jogszabályok állapítják meg, így az állat-egészségügyi
törvényjavaslat, valamint annak hatálya az élelmiszertörvény keretei között mozogva
határolja be az állat-egészségügyi hatóság élelmiszer-ellenőrzéssel kapcsolatos
feladatait.
A hatályos törvény szerint is a hatósági állatorvos feladata az élelmiszer (nem
csak az állati eredetű élelmiszer) forgalmazásának ellenőrzése. Az a hosszú múltra
visszatekintő gyakorlat is ehhez igazodik, amely szerint folyamatosan végzik a
forgalmazás során az élelmiszerek élelmiszer-biztonsági (toxikológiai, analitikai,
radiológiai, stb.) ellenőrzését. Ennek figyelembevételével állapítja meg a Javaslat a
törvény alkalmazási körét.
A 2. §-hoz:
A törvényjavaslat 2. §-a tartalmazza a fogalom-meghatározásokat. Ennek
keretében az 1. §-szal határozza meg a Javaslat az állat-egészségügy fogalmát. A
gyakorlati tapasztalatok figyelembevételével megtörténik az „állatorvosi rendelő”, az
„állatkórház” és az „állatklinika” fogalmak egymástól történő elhatárolása. Az
„állatgyógyászati készítmény” meghatározása változik az Európai Uniós
jogszabályokban foglaltaknak megfelelően, valamint a gyakorlati jogalkalmazás
megkönnyítése érdekében kerülnek bevezetésre olyan fogalmak, mint az
„állatgyógyászati termék”, a „belföldi szállítás”, a „belső piaci kereskedelem”, az
„import”, vagy a „monitoring”.
A hatósági fórumrendszer átszervezése és a „jogosult állatorvos”
jogintézményének bevezetése teszi szükségessé az új intézménynek a fogalmak
körében történő magyarázatát, valamint a hatósági állatorvos fogalmának
meghatározását.
A Javaslat több olyan fogalmat ismer, amelyeket közösségi rendeletek, vagy
más jogszabályok már meghatároznak, mint például az „élelmiszer”, „állati eredetű
élelmiszer”, „állati eredetű melléktermék”, „élelmiszer-higiénia”, „élelmiszer-
biztonság”, vagy a „magán-állatorvos”.
A 3. §-hoz:
A „farmtól az asztalig” elv érvényesülését szolgálja az az előírás, hogy az állati
eredetű élelmiszer előállítása céljából tartott állat esetében csak olyan állattenyésztési
és állattartási technológiát szabad alkalmazni, amely lehetővé teszi az így nyert állati
eredetű élelmiszer emberi fogyasztásra, illetve élelmiszer-előállításra való
alkalmasságát. Ugyanezen szakasz megállapítja az állattartó helyre, valamint a
tenyésztésre, szaporításra vonatkozó általános előírásokat. Ezen kívül törvényi szintű
követelménnyé válik, hogy az állatok tartása nem veszélyeztetheti az emberek és
állatok egészségét, nem károsíthatja a környezetet.
47
A 4. §-hoz:
Mivel az engedélyköteles, illetve szakhatósági állásfoglalás adásához kötött
létesítmények köre jelentősen kibővült, ezért új alcímet tartalmazza a Javaslat: „Állat-
egészségügyi felügyeletet alá tartozó helyek”. Itt soroltatnak fel a gyakorlati életben
jelenleg megtalálható azon létesítmény típusok, amelyekhez állat-egészségügyi
engedély vagy szakhatósági állásfoglalás szükséges. A dekoncentráció
megvalósulásával az egyes engedélyezési és szakhatósági hatásköröket a 32 - 42. §-ok
telepítik a megfelelő állat-egészségügyi hatóságokhoz.
Az 5-6. §-okhoz:
A Javaslat meghatározza az állattartó, a jegyző, az állatorvos, valamint az állat-
egészségügyi hatóság kapcsolatrendszerének alapvető elemeit, a járványok
kialakulásának megelőzése érdekében követendő eljárást. Törvénynek kell
meghatároznia az állattartó számára azokat az általános érvényű viselkedésformákat,
amelyek megalapozzák a biztonságos állattartási gyakorlat folytatását.
A járványvédelmi rendszer működésének gyakorlati előfeltétele, hogy az
állattartó köteles a külön jogszabályban meghatározott fajú és létszámú állat tartása
esetén az állatorvosi ellátást írásbeli szerződéssel biztosítani, amely megteremti a nagy
gazdasági kárral járó betegségek gyors és hatékony felismerésének lehetőségét.
Az állattartás helyes gyakorlatának kialakításában jelentős szerepe van
állatorvosnak, aki köteles az állatok tartásával, takarmányozásával, egészségi
állapotával, az adott helyzetben szükséges intézkedésekkel, ezek várható anyagi és jogi
kihatásával kapcsolatos teljes körű felvilágosítást adni az állattartónak.
A 7-8. §-okhoz:
A Javaslat meghatározza a járványügyi intézkedéseket, amelyeket a
bejelentendő állatbetegségek kezelése érdekében alkalmazhat a hatóság. A
törvényjavaslat melléklete tartalmazza ezen állatbetegségek körét, azonban mivel a
közösségi szinten bejelentési kötelezettség alá vont betegségek listája gyakrabban
változhat, mint amilyen gyakran a törvény módosul, ezért a törvényjavaslat szerint a
miniszter külön jogszabályban bejelentési kötelezettséget ír elő a közösségileg új,
bejelentési kötelezettség alá vont betegség esetében.
A járványügyi intézkedéseket a Javaslat az európai uniós előírásoknak
megfelelően határozza meg, valamint az intézkedések köre kiegészül a földterület,
jármű, épület, berendezés, eszköz és anyag igénybevételének, és a gazdálkodó
szervezetek közreműködésre kötelezésének a lehetőségével.
48
A Javaslat szerint rendkívüli járványveszély esetében a rendőrség külön
jogszabályban foglaltak szerint segíti az állat-egészségügyi hatóság munkáját.
A 9. §-hoz:
Ezen szakasz a magán-állatorvos számára fogalmaz meg kötelezettségeket a
bejelentendő állatbetegség gyanúja esetén, a járványveszély elhárítása érdekében.
Törvényi szinten kell rendezni továbbá, hogy járványveszély esetén a magán-
állatorvos az illetékes megyei (fővárosi) állomás igazgató főállatorvosa által közcélú
munkavégzésre igénybe vehető.
A 10. §-hoz:
A jelenlegi gyakorlathoz igazodva a Javaslat teljessé teszi a kártalanításra
jogosultak körét, amely így magába foglalja a bejelentendő állatbetegségben elhullott,
illetve leölt állat, megsemmisített anyag, eszköz és tárgy tulajdonosán kívül a közcélra
igénybe vett földterület, jármű, épület, berendezés, eszköz és anyag tulajdonosát
(használóját), illetve a járványügyi intézkedés során közreműködésre kötelezett
gazdálkodó szervezetet. A kártalanításra vonatkozó részletes szabályokat miniszteri
rendelet állapítja meg.
A korábbi szabályozáshoz képest változás, hogy a	miniszter a
pénzügyminiszterrel együtt a kártalanításhoz és az állati eredetű	melléktermék
ártalmatlanná tételéhez szükséges pénzügyi fedezetet évente	a központi
költségvetésben - az FVM fejezetben külön alcímként - tervezi.
A 11-14. §-okhoz:
Az közösségi jogszabályok fogalomhasználatának átvétele érdekében a
törvényjavaslat a korábban használt „állati hulladék” helyett az „állati eredetű
melléktermék” fogalmát vezeti be, és rendezi annak forgalmazására és szállítására
vonatkozó szabályokat.
Az állati eredetű melléktermék szállítását, feldolgozását, ártalmatlanná tételét
végző üzem működési engedélyének kiváltásánál a kezelésre vonatkozó engedélyt a
telephely, a szállításra vonatkozó engedélyt a székhely szerint illetékes állomás adja
ki. A működési engedély visszavonásával egyidejűleg egyéni kezelők esetén az e
tevékenységre szóló vállalkozói igazolvány visszavonása érdekében az állomás
tájékoztatja az azt kiadó szervet, egyéb esetekben a tevékenységi kör törlése érdekében
értesíti a törvényességi felügyeletet ellátó cégbíróságot.
A 15. §-hoz:
A Javaslat az egyes állatfajok egyedi azonosítási és nyilvántartási rendszerére
vonatkozó jelenleg hatályos szabályok szerint határozza meg a marhalevél kiváltására
és kezelésére vonatkozó előírásokat. Felhatalmazást kap a belügyminiszter arra, hogy a
49
pénzügyminiszterrel egyetértésben megállapítsa marhalevél kiváltására és kezelésére
vonatkozó igazgatási szolgáltatási díjakat.
A Javaslat szerint kedvtelésből tartott állatok jelölésére csak forgalomba
hozatali engedéllyel rendelkező mikrochip használható fel.
A 16-18. §-okhoz:
A Javaslat az állat és állati eredetű termék szállításának és forgalmazásának
vonatkozásában teljesen új előírások fogalmaz meg, mivel a belföldi szállítás, a belső
piaci kereskedelem és a harmadik országokból származó import szabályai az Európai
Unióhoz történő csatlakozással teljesen megváltoztak. A szállítás és forgalmazás
hatékony ellenőrzéséhez elengedhetetlen követelmény az, hogy az állatot és állati
eredetű terméket szállítása során kísérnie kell a külön jogszabály szerint előírt
okiratnak vagy iratnak, továbbá hogy az állatforgalmazási tevékenységet folytató
személyekről és gazdasági társaságokról nyilvántartást kell vezetni.
A hazai állatállományok védelme érdekében az idegen állományból, illetve
külföldről származó állatokra vonatkozóan karanténozási kötelezettséget ír elő a
szabályozás.
A Javaslat az állat-egészségügyi hatóság feladataként nevesít az állat és állati
eredetű termék belső piaci kereskedelmének és importjának állat-egészségügyi
ellenőrzését.
A Javaslat alapjaiban szabályozza az állat-egészségügyi hatóság és vámhatóság
együttműködését az állat és állati eredetű termék importjának vonatkozásában; amely
szerint a vámhatóság akkor engedélyezheti az állatok és állati eredetű termékek
harmadik országokból történő belépését, ha az előírt állat-egészségügyi ellenőrzéseket
az állat-egészségügyi hatóság elvégezte és azok kedvező eredménnyel zárultak.
Az Európai Unió meghatározza bizonyos állatfajok és állati eredetű termékek
közösség területére történő behozatalának feltételeit. Az ún. nem harmonizált
állatfajokra és állati eredetű termékre vonatkozóan miniszteri rendelet állapítja meg a
behozatal általános feltételeit, amelyek rendelet alapján a minisztérium egyedileg
bírálja el a behozatali kérelmeket, és állapítja meg azok feltételeit, illetve az
elkülönítés (karanténozás) szükségességét.
A 19.-20. §-okhoz:
Az állatgyógyászati készítményekkel kapcsolatos engedélyezési eljárás
alapjaiban változott meg az Európai Unióhoz történő csatlakozással. Ennek értelmében
az állatgyógyászati készítményeket - az Európai Parlament és a Tanács 726/2004 EK
rendeletének hatálya alá tartozó készítmények kivételével - Magyarországon
előállítani, laboratóriumon kívül kipróbálni csak engedéllyel, importálni, valamint
50
forgalomba hozni, forgalmazni és felhasználni csak Magyarországon történt
törzskönyvezési eljárás után, forgalomba hozatali, illetőleg forgalmazási engedéllyel
szabad. Továbbá az állatgyógyászati készítmények hatóanyagainak előállítása is
engedélyköteles tevékenységgé válik.
Az Európai Unióhoz történő csatlakozás óta géntechnológiával módosított
szervezetet tartalmazó állatgyógyászati készítményt csak az Európai Parlament és a
Tanács 726/2004 EK rendelet szerint lehet előállítani, kipróbálni, az országba behozni,
forgalmazni, illetve felhasználni.
A megváltozott engedélyezési eljárással párhuzamosan az ellenőrzés rendje is
változik, így a törzskönyvezett állatgyógyászati készítmények hazai gyártóinál,
forgalmazóinál és felhasználóinál, az első hazai tárolás helyén, a törzskönyvezett
állatgyógyászati készítmények hatóanyagának gyártóinál a megyei (fővárosi) állomás
és az Állatgyógyászati Oltóanyag-, Gyógyszer- és Takarmány-ellenőrző Intézet (a
továbbiakban: ÁOGYTI) végez ellenőrzést.
A 21-22. §-okhoz:
A törvényjavaslat meghatározza, hogy a betegség-felszámolási, mentesítési és
monitoring programok végrehajtásához szükséges anyagokat csak a kerületi
főállatorvos rendelheti meg. Külön szakasz rendelkezik a lefoglalt, elkobzott
állatokkal kapcsolatos állat-egészségügyi hatósági feladatokról. Az állomás eljárási
lehetőségei a jelenlegihez képest bővülnek azzal, hogy a veszélyes, a természetvédelmi
oltalom alatt álló, vagy nemzetközi természetvédelmi egyezmény hatálya alá tartozó,
elkobzott állatot térítés nélkül átadhatja állatkertnek, természetvédelmi hatóságnak.
A 23-24 §-okhoz:
Új intézmény a többéves nemzeti ellenőrzési terv (a továbbiakban: Terv) az
állat-egészségügyi, állatvédelmi, élelmiszerekre és takarmányokra vonatkozó előírások
teljesülésének biztosítása céljából végzett hatósági ellenőrzésekről szóló 882/2004/EK
rendelet alapján, amelynek elkészítése, végrehajtásának megszervezése és irányítása a
minisztérium feladata. A Terv elsődleges célja, hogy az állat-egészségügyi, az
állatvédelmi, az élelmiszerekre, valamint a takarmányokra vonatkozó ellenőrzések
egységes módon valósuljanak meg, továbbá, hogy ne maradjon olyan terület, amelyre
nincs ellenőrzési rendszer kiépítve.
A Javaslat szerint a Terv végrehajtásának ellenőrzését a miniszter által
felállított, Ellenőrző Testület végzi, amely az országos főállatorvos felügyelete alatt
áll. Az Ellenőrző Testület működésével kapcsolatos részletes szabályokat miniszteri
rendelet állapítja meg.
51
A 25-26. §-okhoz:
A feladatok decentralizációja következtében megváltozik az állami állat-
egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző szolgálat és az állat-egészségügyi hatóság
felépítése. Az állami állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző szolgálat magába
foglalja az országos főállatorvost, minisztériumot, megyei (fővárosi) állomást, kerületi
hivatalt, állat-egészségügyi határállomási- és élelmiszer-higiéniai kirendeltséget,
hatósági állatorvost, Országos Állat-egészségügyi Intézetet (a továbbiakban: OÁI),
Országos Élelmiszer-vizsgáló Intézetet (a továbbiakban: OÉVI) és az ÁOGYTI-t.
Állat-egészségügyi hatósági feladatokat a miniszter, az országos főállatorvos, a
minisztérium, a megyei (fővárosi) állomás, kerületi hivatal, az állat-egészségügyi
határállomási- és élelmiszer-higiéniai kirendeltség, a hatósági állatorvos, az OÁI, az
OÉVI az ÁOGYTI és az önkormányzat jegyzője lát el.
Az állat-egészségügyi feladatok ellátásában az igazgató főállatorvos által
meghatározott módon szerepet vállal a jogosult állatorvos, akinek tevékenységét a
kerületi hivatal felügyeli.
Az állatorvosi kamara feladataként nevesíti a Javaslat kedvtelésből tartott
állatok útlevele kiállításának, kezelésének országos szintű megszervezését.
A Javaslat szerint az állami állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző szolgálat
feladatainak ellátásához és ellátásának fejlesztéséhez szükséges pénzügyi fedezetet a
jövőben is a központi költségvetésből és a beszedett állat-egészségügyi igazgatási
szolgáltatási díjakból kell biztosítani.
A 27-28. §-okhoz:
Ezen szakaszok többek között a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás
általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) rendelkezéseitől való
eltéréseket fogalmaznak meg az állat-egészségügyi hatóság eljárásában. Az eltérések
kiterjednek az idézés és a határozat közlésének szabályaira, valamint az eljárási
határidőkre.
A járványügyi- és élelmiszer-biztonság hatékony megvalósítása érdekében az
állat-egészségügyi hatósági intézkedések köre kiterjed az eszközök, tárgyak, anyagok
zárolására, elkobzására, ártalmatlanítására, az élelmiszer, takarmány, állatgyógyászati
készítmény forgalmazásának felfüggesztésére, megtiltására, illetve forgalomból való
kivonására.
Az állat-egészségügyi hatóság jogköre bővül, mivel ha az élelmiszer- vagy
állatgyógyászati készítmény ellenőrzése során az élelmiszer-biztonságot súlyosan
veszélyeztető tevékenységet, állapotot tapasztal, akkor a határozat fellebbezésre
tekintet nélkül azonnal végrehajthatóvá nyilváníthatja.
52
A közigazgatási hatósági eljárás általános szabályaitól való eltérés, hogy
állatgyógyászati készítmény laboratóriumon kívüli gyakorlati kipróbálásának,
gyártásának, forgalmazásának, valamint az állatgyógyászati készítmények hatóanyaga
gyártásának engedélyezéséről szóló határozatot 90 napon belül, az állatgyógyászati
termék forgalomba hozatalának engedélyezéséről szóló határozatot 210 napon belül
kell meghozni. Az eltérésre azért van szükség, mert az itt felsorolt tevékenységek
engedélyezéséhez szükséges vizsgálatok és ellenőrzések végrehajtása az általános
szabályként megállapított 30 napnál lényegesen hosszabb időtartamot igényel.
A korábbi kedvezőtlen tapasztalatok alapján általános követelményként
fogalmazza meg a Javaslat, hogy hatósági döntés megalapozásához szükséges
laboratóriumi vizsgálatot csak az adott vizsgálatra akkreditált laboratórium végezhet.
A Javaslat lehetőséget biztosít az Európai Bizottság szakértői számára, hogy
ellenőrzéseik során az ellenőrzött helyiségbe, illetve létesítménybe beléphessenek, a
berendezéseket és eszközöket ellenőrizhessék, az ellenőrzés tárgyát képező iratokat,
adathordozókat megismerhessék és azokról másolatot, illetve kivonatot
készíthessenek.
A 29. §-hoz:
Mivel a minisztérium egyes hatósági feladatai átkerültek az országos hatáskörű
intézetekhez, valamint változik az állat-egészségügyi igazgatás szerkezete, ezért a
hatósági fórumrendszert át kell rendezni. A Javaslat meghatározza, hogy az elsőfokú
hatóság döntései ellen benyújtott fellebbezés elbírálására mely szervek jogosultak. A
jogosult állatorvos által hozott döntés fellebbezése esetében a megyei (fővárosi)
állomás jár el. A megyei (fővárosi) állomás hatósági döntései ellen benyújtott
fellebbezést főszabályként a minisztérium, egyes esetekben az OÁI, az OÉVI, vagy az
ÁOGYTI bírálja el.
A 30. §-hoz:
Ez a szakasz rendezi a miniszter feladat-, és hatáskörébe tartozó ügyeket.
Kiemelkedik ezek közül a megyei (fővárosi) állomás, valamint az állami állat-
egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző szolgálat keretébe tartozó intézetek létrehozása,
szervezeti és működési szabályzatuk jóváhagyása, valamint az igazgató főállatorvosok
és a főigazgató főállatorvosok kinevezése.
A közösségi szabályok alapján a továbbiakban már nem a miniszter feladata az
állat-egészségügyi határállomások kijelölése, mivel arról bizottsági munkacsoport
közösségi szinten dönt. A miniszter hatósági feladatai csökkennek, amelynek
részeként az állatgyógyászati készítmények forgalomba hozatalának engedélyezése az
ÁOGYTI hatáskörébe kerül.
53
A 31. §-hoz:
Ezen szakasz a miniszter tanácsadó és véleményező testületeként működő
Országos Állat-egészségügyi Tanácsra vonatkozó előírásokat tartalmazza.
A 32. §-hoz:
A minisztérium alapvető feladatai közé tartozik az állami állat-egészségügyi és
élelmiszer-ellenőrző szolgálat irányítása, az állat-egészségügyi feladatok
végrehajtásának szervezése, az állatokra, élelmiszerekre, takarmányokra.
állatgyógyászati termékekre vonatkozó ellenőrzési rendszerek működtetése, az egyes
állat-egészségügyi feladatok végrehajtásában részt vevő hatóságok, intézmények,
szervek, szervezetek koordinálása.
A minisztérium feladat-, és hatásköre jelentősen változik, mivel a
decentralizáció jegyében megszűnnek az elsőfokú hatósági jogkörei. Új feladat a
többéves nemzeti ellenőrzési terv elkészítése, végrehajtásának szervezése, , továbbá a
végrehajtott ellenőrzések hatékonyságának vizsgálatát végző Ellenőrző Testület
működésének szervezése.
A 33. §-hoz:
A Javaslat szerint a nagy nemzetgazdasági kárral fenyegető vagy
közegészségügyileg veszélyes állatbetegségek felszámolására szolgáló mentesítési
programok, valamint monitoring programok működtetésére, továbbá a rendkívüli
járványveszély-helyzet kezelésére szolgáló pénzeszközök fedezésére a központi
költségvetésben külön alcímen évenként járványvédelmi célelőirányzatot kell
elkülöníteni.
A 34-35 §-okhoz:
A megyei (fővárosi) állomás feladat-, és hatáskörei szintén megváltoznak. Új
feladatként jelenik meg, hogy az állomás a többéves nemzeti ellenőrzési terv alapján
kidolgozza a megyei ellenőrzési tervet, irányítja, szervezi annak végrehajtását,
valamint elkészíti a minisztérium által meghatározott fertőző betegségek elleni megyei
védekezés készenléti tervét. Az állomás részt vesz az állatgyógyászati
készítményekkel kapcsolatban felmerülő minőségi kifogások és mellékhatások
kivizsgálásában, és hatáskörében eljárva intézkedik azok megelőzésére, illetve
megszüntetésére.
A Javaslat szerint a megyei (fővárosi) állomás csak akkreditált laboratóriumot
működtethet a hatósági döntések megalapozására.
Részletesen meghatározza a Javaslat azon eseteket, amikor a megyei (fővárosi)
állomás engedélye vagy szakhatósági állásfoglalása szükséges egy létesítmény
létesítéséhez, használatbavételéhez, fennmaradásához, rendeltetésének
54
megváltoztatásához, valamint működéséhez. Az áttekinthetőség érdekében a 35. § az
engedélyezés, a szakhatóságként való közreműködés, a nyilvántartás vezetésével,
valamint a hatósági ellenőrzéssel kapcsolatos hatáskörök szerint rendszerezi a megyei
(fővárosi) állomás hatósági feladatait.
A szükséges mértékű dekoncentráció megvalósítása céljából a megyei
(fővárosi) állomás első fokú hatósági feladatainak egy része a kerületi hivatalokhoz
kerül.
A 36. §-hoz:
A Javaslat külön nevesíti a kerületi állat-egészségügyi és élelmiszer ellenőrző
hivatalt (kerületi hivatal), amely a megyénél kisebb illetékességi területen lát el
hatósági feladatokat. A kerületi hivatal élén a kerületi főállatorvos áll, akinek
feladatkörébe tartozik a megyei (fővárosi) állomástól letelepített első fokú hatósági
ügyek intézése (szakhatósági állásfoglalás adása, engedély kiállítása), továbbá az állat-
egészségügyi bírság kiszabása. A Javaslat rendszerezi a hatósági állatorvos kiterjedt
ellenőrzési feladatait.
A 37. §-hoz:
Ezen szakasz meghatározza az állat-egészségügyi határállomási kirendeltség
feladatait a harmadik országokból származó import ellenőrzésre vonatkozó közösségi
előírások alapján. A közös piac védelme érdekében a határállomásokon állatorvosok
elvégzik az állatok és állati eredetű termékek állat-egészségügyi ellenőrzését. A
szállítmányok adatait, valamint az elvégzett ellenőrzések eredményeit betáplálják az
Európai Bizottság által működtett informatikai rendszerbe, amely biztosítja a
beléptetett szállítmányok későbbi nyomonkövethetőségét.
A 38. §-hoz:
A Javaslat az közösségi előírásokkal összhangban tartalmazza az élelmiszer-
higiéniai kirendeltség feladatait. A kirendeltségen dolgozó élelmiszer-higiénikus
állatorvosok a kirendeltséghez tartozó üzemek vonatkozásában ellenőrzik a
közfogyasztásra szánt állatokat, az azokat kísérő iratokat, okiratokat, elvégzik a
levágott állatok húsvizsgálatát, egyéb esetben az állati eredetű élelmiszerek
vizsgálatát, majd a vizsgálatok eredeményének tükrében meghozzák a
fogyaszthatósági döntést, amely az élelmiszerbiztonság egyik alapköve.
A 39. §-hoz:
A Javaslat meghatározza a jogosult állatorvos feladatait, akinek tevékenységét a
megyei (fővárosi) állomás igazgató főállatorvosa engedélyezi. A jogosult állatorvos
részt vesz az állat belföldi szállítással kapcsolatos, valamint a külön jogszabályban
55
meghatározott feladatok ellátásában, amely jogszabály megalkotására a
törvényjavaslat felhatalmazást ad a Kormány számára.
A jogosult állatorvos köteles a hatósági feladattal kapcsolatban felmerülő külön
jogszabály szerinti igazgatási szolgáltatási díjat az engedélyben meghatározott módon
a megyei (fővárosi) állomásnak befizetni, amely díj az állomás bevételét képezi.
A 40. §-hoz:
A hatósági fórumrendszer átszervezése keretében az Országos Állat-
egészségügyi Intézetre (OÁI) új feladat-, és hatásköröket telepít a Javaslat, mint
például az állatorvosok országos nyilvántartásának vezetése, az Országos Állat-
egészségügy Informatikai Rendszer működtetése, az állatorvosi laboratóriumok
működésének engedélyezése, valamint az állatorvosi laboratóriumok szakmai
működésének ellenőrzése. A Javaslat rendezi továbbá az OÁI másodfokú hatáskörét az
állati eredetű melléktermék kezelését, szállítását végző üzem működésének
engedélyezésében, valamint szakhatóságként való közreműködését bizonyos
engedélyezési eljárásokban.
A 41. §-hoz:
A Javaslat új feladatokat telepít az Országos Élelmiszer-vizsgáló Intézethez, így
az OÉVI a megyei (fővárosi) állomás egyes engedélyező határozatai elleni
fellebbezések esetében másodfokú hatóságként jár el, illetve bizonyos eljárásokban
másodfokon szakhatóságként működik közre. Első fokú hatósági jogkörében
engedélyezi az élelmiszer-vizsgáló laboratóriumok működését, továbbá nyilvántartja
az élelmiszervizsgáló laboratóriumokat és ellenőrzi azok tevékenységét.
A 42. §-hoz:
A Javaslat elsőfokú hatósági feladatokat telepít az ÁOGYTI-hez, így az
engedélyezi az állatgyógyászati készítmények forgalomba hozatalát, a biocid
hatóanyag közösségi jegyzékbe történő felvételéig az állat-egészségügyi biocid termék
forgalomba hozatalát, az állatgyógyászati készítmények és hatóanyagaik üzemi méretű
előállítását, az állatgyógyászati készítmények gyakorlati kipróbálását és
nagykereskedelmi forgalmazását, az állatgyógyászati készítmények behozatalát. Az
ÁOGYTI feladatkörébe kerül az állatgyógyászati készítményt forgalmazók, gyártók,
az állatgyógyászatban használatos gyógyhatású készítmények, ápolószerek,
segédanyagok nyilvántartásának, valamint az állatgyógyászati készítmények
törzskönyvének vezetése.
Új elemként jelenik meg a Javaslatban az ÁOGYTI ellenőrzési feladatköre,
amely kiterjed az állatgyógyászati készítmények és hatóanyagaik előállító helyeire, az
előállítási körülményekre, az állatgyógyászati készítmények nagykereskedelmi
forgalmazására.
56
A fentieken túlmenően az ÁOGYTI a megyei (fővárosi) állomásokkal
együttműködve kivizsgálja az állatgyógyászati készítményekkel kapcsolatos minőségi
kifogásokat és mellékhatásokat.
A 43-44. §-hoz:
A Javaslat állat-egészségügyi hatósági feladatot telepít a települési
önkormányzatokra, és meghatározza a települések belterületén kóborló ebekkel és
macskákkal kapcsolatos állat-egészségügyi intézkedéseket. A települési önkormányzat
jegyzőjének feladatai között megjelenik a veszettség elleni védőoltással kapcsolatos
tevékenységek. A feladat megnevezésére azért volt szükség, mert az
Alkotmánybíróság 38/2004. (X. 15.) AB számú határozata megsemmisítette az Állat-
egészségügyi Szabályzat kiadásáról szóló 41/1997 (V. 28.). FM rendelet erre
vonatkozó rendelkezését, mivel miniszteri rendelet nem állapíthat meg feladatokat a
jegyzőknek.
A 45. §-hoz:
A Javaslat a korábbiakhoz képest szélesebb körre terjeszti ki az állat-
egészségügyi bírság alkalmazási lehetőségét, meghatározza a mérlegelés szempontjait,
a bírság felső határát hárommillió forintban állapítja meg, továbbá rögzíti, hogy a
bírságot és a késedelmi kamatot adók módjára kell behajtani.
A 46.-48. §-hoz:
A törvény hatálybalépésével együtt szükséges az állat-egészségügyről szóló
1995. évi XCI. törvény, valamint egyes, más törvényekbe foglalt rendelkezések
hatályon kívül helyezése.