﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/18213. számú
törvényjavaslat
a Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény, valamint az
ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló
1994. évi LXXX. törvény módosításáról
Előadó: Dr. Petrétei József
igazságügy-miniszter
Budapest, 2005. november
2005. évi ... törvény
a Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény, valamint az
ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi
LXXX. törvény módosításáról
1.	§
(1)	A Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény (a
továbbiakban: Ütv.) 18. § (1) bekezdés c)-d) pontjai helyébe a következő
rendelkezések lépnek:
(A Magyar Köztársaság ügyészi szervei)
„c) a főügyészségek;
d)	a helyi ügyészségek;”
(2)	Az Ütv. 18. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyben a § a
következő új (3) bekezdéssel egészül ki:
„(2) Az ügyészségi nyomozás, továbbá indokolt esetben más ügyészségi feladatok
ellátására önálló helyi ügyészség vagy önálló főügyészség létesíthető.
(3)	Az ügyészség tudományos, kutató és képzési szerve az Országos Kriminológiai
Intézet.”
2. §
Az Ütv. 19. § helyébe a következő rendelkezés lép:
„19. § (1) A fellebbviteli főügyészségek felsorolását e törvény 1. számú melléklete
tartalmazza.
(2)	A főügyészségek felsorolását e törvény 2. számú melléklete tartalmazza.
(3)	A területi katonai ügyészségek felsorolását e törvény 3. számú melléklete
tartalmazza.
(4)	A legfőbb ügyész javaslatot tehet az Országgyűlés illetékes bizottságának e
törvény 1-3. számú mellékleteinek módosítására.
2
(5)	Az ügyészség illetékességét általában annak a bíróságnak az illetékessége
határozza meg, amely mellett működik.
(6)	Az ügyészség szervezetét, működését és illetékességét, valamint a helyi
ügyészségek felsorolását a legfőbb ügyész utasítással szabályozza. Az utasítást a
Magyar Közlönyben közleményként közzé kell tenni.”
3.	§
Az Ütv. 21. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A fellebbviteli főügyészség élén fellebbviteli főügyész, a főügyészség élén
főügyész, az ügyészség élén vezető ügyész, a Katonai Fellebbviteli Ügyészség élén
fellebbviteli vezető ügyész, a területi katonai ügyészség élén vezető ügyész áll.”
4.	§
Az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994.
évi LXXX. törvény (Üsztv.) 3. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
[Ügyészségi alkalmazottak tanácsa (a továbbiakban: alkalmazotti tanács)
működik:]
„c) a főügyészségeken, az alárendelt helyi ügyészségekre is kiterjedő hatáskörrel;”
5.	§
Az Üsztv. 8. § (3) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az irányítása alá tartozó ügyészi szervezet összügyészi értekezletét)
„c) a főügyész,”
(hívja össze.)
6.	§
(1)	Az Üsztv. 13. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A Katonai Főügyészség a Legfőbb Ügyészségen működő szakmai
kollégiumokban, a Katonai Fellebbviteli Ügyészség a budapesti székhelyű
3
fellebbviteli főügyészségen működő szakmai kollégiumokban, a katonai
ügyészségek a székhelyükön működő főügyészségek szakmai kollégiumaiban, a
budapesti székhelyű katonai ügyészség ügyészei pedig a fővárosi illetékességű
főügyészség szakmai kollégiumaiban vesznek részt. A főügyészségen működő
szakmai kollégiumoknak tagjai az alárendelt helyi ügyészségeken szolgálatot
teljesítő ügyészek is. A katonai ügyészséget vezető ügyész tanácskozási joggal
részt vehet az illetékességi területén működő főügyészségek szakmai
kollégiumainak ülésein.”
(2) Az Üsztv. 13. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A (3)-(4) bekezdésben meghatározott jogkört a budapesti székhelyű
fellebbviteli főügyészség esetében a fellebbviteli főügyész a fellebbviteli vezető
ügyésszel, a katonai ügyészség székhelyén működő főügyészség esetében pedig a
főügyész a katonai ügyészséget vezető ügyésszel, a fővárosi illetékességű
főügyészség főügyésze pedig a budapesti székhelyű katonai ügyészség vezető
ügyészével egyetértésben gyakorolja.”
7.	§
(1)	Az Üsztv. 16. § (2) bekezdés j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Magasabb vezető állású ügyész:)
, j) a főügyészhelyettes;”
(2)	Az Üsztv. 16. § (3) bekezdés d) és f) pontjai helyébe a következő
rendelkezések lépnek:
(Vezető állású ügyész:)
„d) a főügyészségi osztályvezető ügyész;”
„f) a főügyészségi csoportvezető ügyész;”
8.	§
(1)	Az Üsztv. 20. § (1) bekezdése a következő új j) ponttal egészül ki:
(A legfőbb ügyész megbízatása megszűnik:)
,j) választójogának elvesztésével.”
4
(2)	Az Üsztv. 20. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A (2), a (4) és a (6) bekezdésben említett munkáltatói intézkedést az újonnan
megválasztott legfőbb ügyész, ennek hiányában a legfőbb ügyész helyettes teszi
meg. A volt legfőbb ügyészt a Legfőbb Ügyészségen vagy kérésére alacsonyabb
szintű ügyészségen más - lehetőleg vezető - ügyészi munkakörbe kell áthelyezni. A
volt legfőbb ügyészt áthelyezése esetén „címzetes legfőbb ügyészségi főtanácsos”
cím és a beosztási pótlékon kívül - választása szerint - a legfőbb ügyészségi
főosztályvezető ügyész vezetői pótlékával azonos összegű címpótlék vagy az új
munkakörére megállapított vezetői pótlék illeti meg. A volt legfőbb ügyész fizetési
fokozatba sorolását az áthelyezés nem érinti.”
(3)	Az Üsztv. 20. § (10) bekezdésének „d)-i) pontjaiban” szövegrésze helyébe a
„d)-j) pontjaiban” szöveg lép.
(4)	Az Üsztv. 20. §-a a következő új (11) bekezdéssel egészül ki:
„(11) Ha a legfőbb ügyész megbízatása az (1) bekezdés j) pontja alapján szűnik
meg, ennek tényét a köztársasági elnök állapítja meg.”
9.	§
(1)	Az Üsztv. 21. § (1) bekezdése a következő új j) ponttal egészül ki:
(A legfőbb ügyész helyettes megbízatása megszűnik:)
,j) választójogának elvesztésével.”
(2)	Az Üsztv. 21. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A (3) és (5) bekezdésben említett munkáltatói intézkedést a legfőbb ügyész
teszi meg. A volt legfőbb ügyész helyettest a Legfőbb Ügyészségen vagy kérésére
alacsonyabb szintű ügyészségen más - lehetőleg vezető - ügyészi munkakörbe kell
áthelyezni. A volt legfőbb ügyész helyettest áthelyezése esetén „címzetes legfőbb
ügyészségi főtanácsos” cím és a beosztási pótlékon kívül - választása szerint - a
legfőbb ügyészségi főosztályvezető-helyettes ügyész vezetői pótlékával azonos
összegű címpótlék vagy az új munkakörére megállapított vezetői pótlék illeti meg. A
volt legfőbb ügyész helyettes fizetési fokozatba sorolását az áthelyezés nem érinti.”
5
(3)	Az Üsztv. 21. § (9) bekezdésének „c)-h) pontjaiban” szövegrésze helyébe a
„c)-j) pontjaiban” szövegrész lép.
(4)	Az Üsztv. 21. §-a a következő új (10) bekezdéssel egészül ki:
„(10) Ha a legfőbb ügyész helyettes megbízatása az (1) bekezdés i)-j) pontja
alapján szűnik meg, ennek tényét a köztársasági elnök állapítja meg.”
10.	§
Az Üsztv. 22. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A legfőbb ügyész, illetőleg a katonai főügyész kinevezési jogkörébe tartozó
vezetői kinevezés határozatlan időre szól, és az indokolás nélkül bármikor
visszavonható. A vezetői kinevezés visszavonása előtt ki kell kérni az ügyészi
tanács véleményét.”
11.	§
(1)	Az Üsztv. 25. § (1) bekezdése a következő új j) ponttal egészül ki:
(A legfőbb ügyész ügyészségi szolgálati viszonya megszűnik:)
,j) választójogának elvesztésével.”
(2)	Az Üsztv. 25. § (2) bekezdése a következő új i)-j) pontokkal egészül ki:
(A legfőbb ügyész helyettes ügyészségi szolgálati viszonya megszűnik:)
„i) a megállapítás napjával, ha a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét
szándékosan elmulasztja, vagy a vagyonnyilatkozatban szándékosan lényeges
adatot, tényt valótlanul közöl, avagy a vagyonnyilatkozatát és a személyes adat
kezelésére felhatalmazó nyilatkozatát visszavonja;
j) választójogának elvesztésével.”
12. §
Az Üsztv. 26. §-a a következő új o) ponttal egészül ki:
(A legfőbb ügyész által kinevezett ügyész ügyészségi szolgálati viszonya
megszűnik:)
„o) választójogának elvesztésével.”
6
13. §
Az Üsztv. a következő új 29/A. §-sal egészül ki:
„29/A. § Ha a legfőbb ügyész által kinevezett ügyész szolgálati viszonya a 26. § o)
pontja alapján szűnik meg, ennek tényét a legfőbb ügyész állapítja meg.”
14.	§
(1)	Az Üsztv. 46/H. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Ha az ügyészt ügyészségi érdekből alacsonyabb szintű ügyészséghez helyezik
át, korábbi beosztási pótlékára, illetőleg címére és a címmel járó pótlékra továbbra
is jogosult, valamint a korábbi szolgálati helye szintjének megfelelő munkaköri
elnevezést a továbbiakban is használhatja. Ügyészségi érdeknek minősül, ha az
ügyészt alacsonyabb szintű ügyészségen vezetőnek nevezik ki, valamint ha a 22. §
(2)	vagy (4) bekezdésében, illetve 28. § (1) bekezdésének a)-b) pontjában említett
okból alacsonyabb szintű ügyészségre helyezik át.”
(2)	Az Üsztv. 46/H. § (5) bekezdésének első mondata helyébe a következő
rendelkezés lép:
„Alacsonyabb szintű ügyészségre történő kirendelés esetén az ügyész beosztási
pótléka nem változik, illetőleg címét és a címmel járó pótlékát megtartja, valamint
a korábbi szolgálati helye szintjének megfelelő munkaköri elnevezést a
továbbiakban is használhatja.”
15.	§
Az Üsztv. a következő új 51/A. §-sal egészül ki:
„51/A. § A külön törvényben meghatározottakon kívül az ügyészségi alkalmazottak
számára munkaszüneti napnak minősül az Ügyészég Napjaként minden év június
10-e, amely megemlékezés az első magyar ügyészi törvény, az 1871. évi XXXIII.
törvénycikk kihirdetéséről.”
7
16. §
(1)	E törvény a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.
(2)	E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az Üsztv. 20. § (2), (4) és (6)
bekezdésében, 21. § (3) és (5) bekezdésében, 22. § (3) bekezdésében, valamint a
94/A. § (2) bekezdésében a „korábbi” szövegrész helyébe a „volt” szöveg, 46/I. §
(3)	bekezdésében a „nagyobb helyi ügyészségnek minősül a megyei főügyészség
székhelyén működő helyi ügyészség, továbbá az a helyi ügyészség,” szövegrész
helyébe „az az ügyészség minősül nagyobb helyi ügyészségnek” szöveg, a bűnügyi
nyilvántartásról és a hatósági erkölcsi bizonyítványról szóló 1999. évi LXXXV.
törvény 18. § d) pontjában a „megyei főügyészség, a Fővárosi Főügyészség”
szövegrész helyébe a „főügyészség” szöveg lép.
(3)	E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti
a)	a büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű
rendelet 64. § (1) bekezdésének „megyei (fővárosi)” szövegrésze;
b)	az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 59. § (1) és (4)
bekezdése;
c)	a Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény (Ütv.)
módosításáról szóló 1989. évi XLVI. törvény 1. §-a, 8. §-a, 10. §-a, 16. §-a, 18. §
(3)	bekezdése, valamint melléklete;
d)	a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 115. § (1) bekezdése;
e)	a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvényben és az ehhez kapcsolódó
jogszabályokban a felülvizsgálati eljárás megteremtéséről szóló 1992. évi LXVIII.
törvény 31. § d) pontja;
f)	az Üsztv. 101. § (2) bekezdése, 104. § (1)-(2) bekezdése, 106. §-a, 109. §-a,
111. § (1)-(2) bekezdése, továbbá az 50/E. § (3) bekezdés a) pontjában, valamint
2.	számú mellékletének 4., 7. és 9. pontjaiban a „megyei”, 10. pontjában, továbbá a
7.	számú melléklet 4-6. pontjaiban a „megyei, fővárosi” szövegrész;
g)	a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 81. §-a;
8
h)	az adóazonosító jel, a Társadalombiztosítási Azonosító Jel és a személyi
azonosító használatával kapcsolatos törvények módosításáról szóló 1996. évi
LXVI. törvény 41. § (7) bekezdése;
i)	a Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény módosításáról
szóló 1997. évi LXX. törvény 2. §-a, 3. § (2) bekezdése, 5. §-a, 8. § (3) bekezdés a)
pontja;
j) az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994.
évi LXXX. törvény módosításáról szóló 1997. évi LXXI. törvény 6. § (2)
bekezdése, 7. § (2) bekezdése, 24. §-a, 27-29. §-a, 43. §-a, 50. §-a, 59. §-a, 62. §-a,
74. §-a, valamint 5. számú melléklete;
k) a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 30. § (3) bekezdésének, 176. §
(1)	bekezdésének és 475. § (1) bekezdésének „megyei” szövegrésze, valamint
601. § (1) bekezdésének első mondata;
l) a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény 42. §-ának „megyei
(fővárosi)” szövegrésze;
m) az Országos Ítélőtábla székhelyének és illetékességi területének
megállapításáról, valamint az igazságszolgáltatás működését érintő egyes
törvények módosításáról szóló 1999. évi CX. törvény 157. §-a;
n) a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény, a köztisztviselők
jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény, a közalkalmazottak jogállásáról szóló
1992. évi XXXIII. törvény, a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997.
évi LXVII. törvény, az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló
1997. évi LXVIII. törvény, az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi
adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX. törvény módosításáról szóló 2000. évi
XXXIII. törvény 20. §-a;
o) a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény, valamint az ezzel
összefüggő törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2001. évi XVI.
törvény 28. § (7) bekezdése;
p) a Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény, az ügyészségi
szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX.
9
törvény, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2001. évi XXXI. törvény
6.	§ (4) bekezdése, 10. §-a, 17. §-a, 19. §-a és 30. § (3) bekezdése;
q) a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény, valamint egyéb
törvények módosításáról szóló 2001. évi XXXVI. törvény 91. § (3) bekezdése;
r) a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény módosításáról szóló 2002. évi I.
törvény 308. § (1) bekezdés c) pontja;
s) az ítélőtáblák és a fellebbviteli ügyészi szervek székhelyének és illetékességi
területének megállapításáról szóló 2002. évi XXII. törvény 5. § (2) bekezdése;
t) a Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetésének 2002. évi
végrehajtásáról szóló 2003. évi XCV. törvény 34. § (1) bekezdése;
u) az európai uniós csatlakozással összefüggő egyes törvénymódosításokról,
törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről, valamint egyes törvényi
rendelkezések megállapításáról szóló 2004. évi XXIX. törvény 148. § (2) bekezdés
b) pontja;
v) a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. törvény 209. §-a.
(4)	E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az Ütv. az e törvény 1-3. számú
melléklete szerinti 1-3. számú melléklettel egészül ki.
1. számú melléklet a 2005. évi... törvényhez
„1. számú melléklet az 1972. évi V. törvényhez
A Magyar Köztársaság fellebbviteli főügyészségei:
1.	Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség,
2.	Debreceni Fellebbviteli Főügyészség,
3.	Győri Fellebbviteli Főügyészség,
4.	Pécsi Fellebbviteli Főügyészség,
5.	Szegedi Fellebbviteli Főügyészség.”
2. számú melléklet a 2005. évi... törvényhez
„2. számú melléklet az 1972. évi V. törvényhez
A Magyar Köztársaság főügyészségei:
1.	Baranya Megyei Főügyészség,
2.	Bács-Kiskun Megyei Főügyészség,
3.	Békés Megyei Főügyészség,
4.	Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Főügyészség,
5.	Csongrád Megyei Főügyészség,
6.	Fejér Megyei Főügyészség,
7.	Győr-Moson-Sopron Megyei Főügyészség,
8.	Hajdú-Bihar Megyei Főügyészség,
9.	Heves Megyei Főügyészség,
10.	Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Főügyészség,
11.	Komárom-Esztergom Megyei Főügyészség,
12.	Nógrád Megyei Főügyészség,
13.	Pest Megyei Főügyészség,
14.	Somogy Megyei Főügyészség,
15.	Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Főügyészség,
16.	Tolna Megyei Főügyészség,
17.	Vas Megyei Főügyészség,
18.	Veszprém Megyei Főügyészség,
19.	Zala Megyei Főügyészség,
20.	Fővárosi Főügyészség,
21.	Központi Nyomozó Főügyészség.”
3. számú melléklet a 2005. évi... törvényhez
„3. számú melléklet az 1972. évi V. törvényhez
A Magyar Köztársaság területi katonai ügyészségei:
1.	Budapesti Katonai Ügyészség,
2.	Debreceni Katonai Ügyészség,
3.	Győri Katonai Ügyészség,
4.	Kaposvári Katonai Ügyészség,
5.	Szegedi Katonai Ügyészség.”
INDOKOLÁS
a Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény, valamint az
ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi
LXXX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Jelen törvényjavaslat (a továbbiakban: Javaslat) célja a Magyar Köztársaság
ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvénynek (a továbbiakban: Ütv.) és ügyészségi
szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX.
törvénynek (a továbbiakban: Üsztv.) részleges, az ügyészségi szervezetrendszert és az
ügyészségi vezetők jogállását érintő felülvizsgálata. A Javaslatban szereplő szervezeti
módosítások - az ügyészségi nyomozó hivatalok önálló ügyészségekké, illetve
központi nyomozó főügyészséggé szervezése - az 1998. évi XIX. törvénnyel
megállapított új büntetőeljárási kódex (a továbbiakban: Be.) által átalakított
feladatrendnek jobban megfelelő szervezet kialakítását célozzák, míg az Üsztv.
módosítása az ügyészségi vezetői megbízatás megszűnésének szabályait bővíti ki. A
Javaslat elfogadása hozzájárulhat az ügyészi nyomozási és vádhatósági tevékenység
korszerűbb és hatékonyabb ellátásához, és ezzel elősegíti a jogbiztonság erősítését is.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1-3. §-hoz
A új Be. a büntető igazságszolgáltatás hatékony és koherens működésének új
rendszerét hozta létre. A változások érintik az ügyészségi nyomozás rendszerét is,
amelyek a következőkkel jellemezhetők: egyrészt az ügyészség nem nyomozó
hatóság, hanem a nyomozó hatóságokat irányító közvádló, másrészt az ügyész
nyomozása ezért nem felügyelhető, harmadrészt amikor az ügyész nyomoz, a
vádelőkészítést ügyészi minőségben maga teljesíti, negyedrészt közvádlóként
2
megilleti a vádemelés, illetőleg a vádképviselet joga, s ezért valójában a
hagyományos értelemben vett ügyészi szerepet a vádelőkészítéssel kibővítve végzi.
Az ügyészi nyomozás az ügyészi tevékenység olyan szakterülete, amelyben
a vádelőkészítés egyik eleme, a saját nyomozás nyomatékosabb szerepet kap; a
nyomozó ügyészeknek megyei, illetőleg helyi bírósági hatáskörbe tartozó ügyeket
egyaránt nyomozniuk kell. Az ügyészi nyomozást is teljesítő ügyészeket tehát
ügyészi mivoltuk hangsúlyozásával kell a testületbe integrálni. Az integráció
legcélszerűbb módja a főügyészségi nyomozó hivatalok nyomozó ügyészségekké
való átalakítása. A megyei (fővárosi) illetékességgel eljáró nyomozó
ügyészségeket a megyeszékhelyi városi ügyészségek mellett önálló ügyészségként
kell megszervezni, mert ellenkező esetben a helyi bíróság hatáskörébe tartozó
ügyek nyomozása során a jogorvoslatok elbírálása a Legfőbb Ügyészség
hatáskörébe tartozna a fellebbviteli főügyészségek helyett, s ezt indokolt elkerülni.
A Központi Ügyészségi Nyomozó Hivatal eddigi működése igazolta a
felállításához fűzött várakozásokat, s az eddig is országos illetékességgel eljáró
hivatalt - figyelemmel a Be. szabályaira - önálló főügyészséggé indokolt átszervezni.
Emellett az ellátandó ügyek mennyiségére tekintettel célszerű az ügyészi
közigazgatási jogi tevékenységnek a fővárosban és lehetőség szerint a megyékben
egyetlen új - kizárólag ezzel foglalkozó - ügyészségbe való összevonása.
Mindezek az Ütv. módosítását igénylik, miután az jelenleg csak megyei
főügyészségekről és Fővárosi Főügyészségről, illetőleg helyi (a megyékben városi,
a fővárosban kerületi) ügyészségekről szól. Az így meghatározott szervezeti
rendszerbe nem illeszthető a nyomozó ügyészség kategóriája. A Javaslat ezért
egységesen ügyészségekről és főügyészségekről szól.
E szervezeti változtatásokkal összefüggésben indokolt javaslatot tenni az
ügyészségi szervek alapításával és illetékességük megállapításával kapcsolatos
köztársasági elnöki hatáskör kiváltására. Az Ütv. 1989 decemberében megállapított
19.	§ (1) bekezdésében foglalt rendelkezés szerint „[ü]gyészi szerv létesítését,
3
megszüntetését és székhelyének áthelyezését a legfőbb ügyész előterjesztésére a
köztársasági elnök rendeli el”. Az Ütv. ezen rendelkezése alkotmányellenes, mivel
normatív aktus kibocsátására jogosítja fel a köztársasági elnököt, holott ilyen
hatásköre az államfőnek minősített időszakon kívül nincsen. E helyzet
megszüntetése érdekében a Javaslat a fellebbviteli főügyészségek, a főügyészségek
és a területi katonai ügyészségek felsorolását az Ütv. mellékletébe illeszti, míg a
helyi ügyészségek felsorolásáról a legfőbb ügyész utasítása rendelkezne.
A 4-7. §-hoz
A Javaslat az Üsztv.-nek az ügyészi szervezeten belül működő szakmai
testületekre, az alkalmazottak jogállására vonatkozó rendelkezéseit a szervezeti
változtatásokkal összhangban pontosítja, amely arra tekintettel szükséges, hogy az
Üsztv. az ügyészi szervezet jelenlegi felépítéséhez igazodva szabályozza e kérdéseket.
A 8-9. és 11-14. §-hoz
A magyar jogfejlődés során minden esetben irányadó volt, hogy a bírák és az
ügyészek, valamint más bírósági és ügyészségi alkalmazottak jogállásának a
szabályozása - a két igazságszolgáltatási szervezet sajátosságai által indokolt
eltérések kivételével - azonos vagy legalábbis hasonló legyen. Az elmúlt több mint
száz év során a jogalkotás ezt a szabályozási elvet töretlenül megtartotta.
Ezt az elvet követve a Javaslat hasonló jogi helyzetet teremt a két szervezet
csúcsán álló vezetőknél e tisztségük megszűnésével összefüggő áthelyezés esetére.
Biztosítja, hogy ha a volt legfőbb ügyész, illetőleg helyettesei az ügyészség
szervezetén belül kívánnak maradni, akkor a Legfőbb Ügyészségen vagy kérésükre
alacsonyabb szintű ügyészségen más - lehetőleg vezető - ügyészi munkakörbe
való áthelyezés mellett méltányos illetményre legyenek jogosultak. Az ügyészségi
vezetők mellett minden ügyész jogállását érintő pontosítás, hogy a megbízatás
megszűnésének okai kiegészülnének a választójog elvesztésével, összhangban
4
azzal, hogy a választójog fennállása esetükben kinevezési feltétel. Hasonló jellegű
korrekció valósulna meg a legfőbb ügyész helyettes megbízatásának a
vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség elmulasztása miatti megszűnése
tekintetében.
A 10. §-hoz
Az Európa Tanács Korrupció Elleni Államok Csoportja (GRECO), amelynek
a Magyar Köztársaság is részese, a Magyarországról szóló 2003. évi
országjelentésében - több más, azóta teljesített ajánlás mellett - ajánlást fogalmazott
meg az ügyészségek, elsősorban a nyomozó hivatalok vezetői elmozdíthatóságának
további garanciákhoz kötése érdekében. A GRECO országjelentésének
ténymegállapító része az ügyészségi vezetők indokolás nélküli leválthatóságát,
illetve az ügyészségi szakmai testületek beleszólási jogának hiányát kifogásolja.
Miután a GRECO ajánlása - a korrupcióellenes fellépés érdekében -
tartalmilag megfelel az ügyészség szakmaiságának erősítéséhez fűződő érdeknek is,
indokolt az ajánlás teljesítése oly módon, hogy az érdemben ne sértse az ügyészség
hierarchikus irányítását. Erre tekintettel az Üsztv. Javaslat szerinti módosítása
tartalmazza a kért garanciákat. A módosítás az ügyészségi vezetői kinevezés
visszavonását továbbra sem köti indokoláshoz, ugyanakkor garanciaként az ügyészi
tanács véleményének kikérését teszi kötelezővé.
5
A 15. §-hoz
A Javaslat a bírák jogállására vonatkozó szabályozás helyett a közszolgálati jogból
merít szabályozási mintát, amikor a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi
XXIII. törvény 71/A. §-a szerinti Köztisztviselők Napjához hasonlóan munkaszüneti
nappá nyilvánítja az ügyészségi szolgálati viszonyban állók számára az Ügyészég
Napjaként minden év június 10-ét. A dátum megemlékezés az első magyar ügyészi
törvény, a királyi ügyészségről szóló 1871. évi XXXIII. törvénycikk kihirdetéséről.
A 16. §-hoz
A Javaslat záró rendelkezésében a hatálybalépés rendezése és a teljes
rendelkezések megállapítását nem igénylő szövegpontosítások mellett elvégzi a két
módosítással érintett törvény korábbi módosításai tekintetében felmerült hatályon
kívül helyezéseket is.