﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/18360. számú
törvényjavaslat
a foglalkoztatás bővítése és rugalmasabbá tétele érdekében
szükséges intézkedésekről
Előadó:	Csizmár Gábor
foglalkoztatáspolitikai
és
munkaügyi miniszter
Budapest, 2005. november
2005. évi ... törvény
a foglalkoztatás bővítése és rugalmasabbá tétele érdekében
szükséges intézkedésekről
Az álláskeresők mikro-, kis- és középvállalkozásnál, valamint civil szervezetnél történő
foglalkoztatásának támogatása, továbbá a rugalmas foglalkoztatási formák közszférában tör-
ténő térnyerése érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:
Az álláskeresők mikro-, kis- és középvállalkozásnál, valamint civil szervezetnél
történő foglalkoztatásának támogatása
1.	§
E törvény hatálya kiterjed
a)	a külön törvényben meghatározott mikro-, kis- és középvállalkozásra, civil szervezet-
re, valamint az általa alkalmazni kívánt, illetve alkalmazott személyre;
b)	a kedvezmény érvényesítése során eljáró hatóságra.
2.	§
(1)	Kedvezmény illeti meg a legfeljebb kétszázötven fő éves átlagos statisztikai állomá-
nyi létszámmal rendelkező, a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a to-
vábbiakban: Mt.) hatálya alá tartozó, e törvény 1. §-ának a) pontjában meghatározott, leg-
alább 6 hónapja működő munkáltatót, ha legalább három hónapja nyilvántartott álláskeresőt
foglalkoztat és ezzel az éves átlagos statisztikai állományi létszámát emeli, továbbá a bővített
létszámot a foglalkoztatás (5) bekezdés a) pontjában meghatározott időtartama alatt megtartja.
(2)	Legalább három hónapja nyilvántartott álláskereső foglalkoztatása után a munkáltató
a foglalkoztatás megkezdésétől számított legfeljebb egy évig mentesül:
a)	a tételes egészségügyi hozzájárulás,
b)	a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szol-
gáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 19. §-ának (1) bekezdésében meghatá-
rozott társadalombiztosítási járulék, valamint
c)	a munkaadói járulék
megfizetése alól.
(3)	A munkáltató a kedvezményt - teljes munkaidőben történő foglalkoztatás esetén -
legfeljebb a kötelező legkisebb munkabér 130 százalékának, részmunkaidőben történő foglal-
koztatás esetén ezen összeg időarányos részének megfelelő járulékalap után érvényesítheti.
(4)	E kedvezmény és egyéb, törvény alapján járó foglalkoztatási célú járulékkedvez-
mény ugyanazon személy után, egyidejűleg - ideértve a kedvezmény nyújtását követő to-
vábbfoglalkoztatási kötelezettség időtartamát is - nem vehető igénybe.
(5)	Az (1) bekezdés alkalmazásában
a)	legalább három hónapja nyilvántartott álláskereső foglalkoztatásának minősül a leg-
alább négy órás részmunkaidőt előíró, határozatlan időre szóló munkaszerződés kötése és ez
alapján legalább két éves időtartamú foglalkoztatás;
b)	négy órát elérő részmunkaidő: a napi négy órát, illetve - munkaidőkeret megállapítá-
sa esetén a munkaidőkeret átlagában - a heti húsz órát elérő munkaidő.
2
(6)	A munkaügyi központ igazolja, hogy az álláskereső a nyilvántartásban legalább há-
rom hónapja szerepel.
(7)	E támogatás az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. és 88. cikkének a fog-
lalkoztatásra nyújtott állami támogatásra történő alkalmazásáról szóló 2002. december 5-i
2204/2002/EK bizottsági rendelet (a továbbiakban: bizottsági rendelet) alapján nyújtható.
(8)	A támogatási intenzitás mértéke nem haladhatja meg az Európai Közösséget létreho-
zó Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról
és a regionális támogatási térképről szóló 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet 30. §-ában meg-
határozott mértéket.
(9)	A kedvezményezettnek 25 százalékban hozzá kell járulnia a finanszírozáshoz, és a
munkahelyet a támogatásra jogosult régióban kell fenntartani.
(10)	A támogatás nem nyújtható a bizottsági rendelet 2. cikkének (2) bekezdésében
meghatározott szénbányászati, hajóépítési és szállítási ágazatokban.
(11)	Az igényelhető támogatás összegének meghatározásakor figyelembe kell venni a
bizottsági rendelet 8. cikkének (4) bekezdésében, valamint 9. cikkének (2) bekezdésében fog-
lalt rendelkezéseket.
3.	§
(1)	A Munkaerőpiaci Alap negyedévente a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai részére
a kedvezménnyel érintett foglalkoztatottak után - az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal
által szolgáltatott adatok alapján - személyenként és havonta számított 4800 forint összeget
utal át, melynek forrása a „Járulékkedvezmény-visszatérítés” cím, „Normatív járulékkedvez-
mény-visszatérítés” alcím előirányzata.
(2)	A kedvezmény jogosulatlan érvényesítése esetén a társadalombiztosítási járulék, a
tételes egészségügyi hozzájárulás, valamint munkaadói járulék megállapítására, megfizetésé-
re, bevallására, a mulasztási bírság, pótlék megállapítására a vonatkozó törvényben meghatá-
rozottak szerint kerül sor.
(3)	A (2) bekezdésben foglalt esetben az (1) bekezdésben meghatározott összeget a tár-
sadalombiztosítás pénzügyi alapjai a Munkaerőpiaci Alap, illetve a (2) bekezdésben meghatá-
rozott forrás kezelője részére visszatérítik.
A rugalmas foglalkoztatási formák közszférában történő
térnyerése érdekében szükséges intézkedések
4.	§
Az Mt. 193/T. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az e fejezet alapján foglalkoztatott munkavállalók esetében alkalmazni kell a Ktv.
14/A. §-ában, valamint - a munkáltató működésével összefüggő okból történő rendes felmon-
dás esetén - megfelelően a 17. § (4) bekezdésében foglaltakat.”
3
5. §
A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) a
következő 14/A. §-sal egészül ki:
„14/A. § (1) A közigazgatási szerv évente, illetve - ha a foglalkoztatás feltételei ezt in-
dokolják - szükség szerint köteles megvizsgálni, hogy - különös figyelemmel a feladatok
hatékony, szakszerű és a jogszabályoknak megfelelő ellátására - mely munkakörben van lehe-
tőség a részmunkaidőben történő munkavégzésre.
(2) A munkáltató az Mt. 84/A. § (2) bekezdésében foglaltakon túlmenően a helyben
szokásos módon köteles tájékoztatni a köztisztviselőket azokról a munkakörökről, amelyeknél
-	köztisztviselői kezdeményezés esetén - a kinevezés módosításával részmunkaidő köthető
ki.”
6.	§
A Ktv. 17. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A köztisztviselő az (1) bekezdés a)-c) pontjai alapján akkor menthető fel, ha a hi-
vatali szervezetben vagy annak irányítása alatt álló közigazgatási szervnél a képzettségének és
a besorolásának megfelelő másik betöltetlen munkakör nincs, vagy ha az ilyen munkakörbe
való áthelyezéshez nem járul hozzá, illetve a hivatali szervezetben a 14/A. § szerinti részmun-
kaidőben történő foglalkoztatásra nincs lehetőség. A közigazgatási szerv irányítása alatt álló
másik közigazgatási szervnél lévő betöltetlen munkakör csak a másik közigazgatási szerv
vezetőjének egyetértésével ajánlható fel.”
7.	§
A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.)
a következő 23/A. §-sal egészül ki:
„23/A. § (1) A munkáltató évente, illetve - ha a foglalkoztatás feltételei ezt indokolják -
szükség szerint köteles megvizsgálni, hogy - különös figyelemmel a feladatok hatékony,
szakszerű és a jogszabályoknak megfelelő ellátására - mely munkakörben van lehetőség a
részmunkaidőben történő munkavégzésre.
(2)	A munkáltató az Mt. 84/A. § (2) bekezdésében foglaltakon túlmenően a helyben
szokásos módon köteles tájékoztatni a közalkalmazottakat azokról a munkakörökről, ame-
lyeknél - közalkalmazotti kezdeményezés esetén - a kinevezés módosításával részmunkaidő
köthető ki.”
8.	§
A Kjt. 30. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A közalkalmazott az (1) bekezdés a)-c) pontja alapján akkor menthető fel, ha a
munkáltatónál vagy az irányítása, felügyelete alatt álló szervezetben nincs a képzettségének
megfelelő más munkakör, vagy ha az ilyen munkakörbe való áthelyezéshez nem járul hozzá,
illetve a 23/A. § szerinti részmunkaidőben történő foglalkoztatásra nincs lehetőség.”
4
9.	§
A prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi
CXXII. törvény (a továbbiakban: Péptv.) 3. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a követ-
kező rendelkezés lép:
[A prémiumévek programban való részvétel feltétele, hogy]
„a) a programban részt vevő legfeljebb 5 éven belül előrehozott öregségi nyugdíjra vagy
öregségi nyugdíjra jogosulttá válik, feltéve, hogy előrehozott öregségi nyugdíjra nem jogosult,
illetve csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjban nem részesül,”
10.	§
A Péptv. 4. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A programban részt vevő havonta a korábbi illetménye hetven százalékának megfe-
lelő mértékű juttatásban részesül.”
11.	§
A Péptv. 6. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Ha a munkáltató saját forrása terhére vállalja, hogy a prémiumévek program költsé-
geihez legalább 15 százalékban hozzájárul, a (2) bekezdésben említett határidő 12 hónap.”
12. §
A Péptv. 7. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Felhatalmazást kap az oktatási miniszter, hogy a pedagógus-munkakörben foglal-
koztatott programban részt vevők vonatkozásában - a közoktatási törvény rendelkezéseire is
tekintettel - megállapítsa a 4. § (2) bekezdésében szereplő munka elrendelése és a munkaidő-
ből a kötelező órára fordítható időtartam részletes szabályait.”
Záró rendelkezések
13.	§
(1)	E törvény 2006. január 1-jén lép hatályba.
(2)	E törvény 1-3. §-ait a 2006. január 1. és december 31. között megkezdett foglalkoz-
tatásra kell alkalmazni.
(3)	Az e törvény szerinti közszférában való részmunkaidőben történő foglalkoztatás le-
hetőségének felülvizsgálatát a munkáltató első ízben legkésőbb 2006. május 31-ig köteles
elvégezni.
(4)	A 9. §-ban foglalt szabályok azok esetében alkalmazandók, akik e törvény hatályba-
lépését követően lépnek be a prémiumévek programba.
5
(5)	E törvény 10. §-ában foglaltakat azok esetében is alkalmazni kell, akik a törvény ha-
tálybalépésekor már a prémiumévek program résztvevői.
14.	§
A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szol-
gáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 26. §-a a következő (9) bekezdéssel
egészül ki:
„(9) A mikro-, kis- és középvállalkozások, valamint civil szervezetek a 19. § (1) bekez-
dés szerinti társadalombiztosítási járulékot a foglalkoztatás bővítése és rugalmasabbá tétele
érdekében szükséges intézkedésekről szóló külön törvényben foglaltaknak megfelelően fizetik
meg.”
15.	§
Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény 7. §-ának (1) bekezdése
a következőj) ponttal egészül ki:
[Nem kell megfizetni a tételes egészségügyi hozzájárulást]
„j) a mikro-, kis- és középvállalkozásnak, valamint civil szervezetnek, ha a foglalkozta-
tás bővítése és rugalmasabbá tétele érdekében szükséges intézkedésekről szóló külön tör-
vényben foglaltaknak megfelelően a hozzájárulás megfizetése alól mentességet élvez.”
16.	§
A pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondo-
zását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglakoztatásának elősegítéséről,
továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvény 4/A. §-ának (4) be-
kezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az (1) bekezdésben említett járulékkedvezmény figyelembevétele nélkül a munka-
adót terhelő egészségügyi hozzájárulás, munkaadói járulék, illetve társadalombiztosítási járu-
lék együttes összege és a munkaadó által a járulékkedvezmény figyelembevételével megfize-
tett összeg közötti különbözetet meg kell téríteni az Egészségbiztosítási Alap és a Nyugdíjbiz-
tosítási Alap számára. A különbözet fedezetét a Munkaerőpiaci Alap 2006. évi költségvetés-
ének „Járul ékkedvezmény-visszatérítés” cím, „Normatív járul ékkedvezmény-visszatérítés”
alcíme tartalmazza.”
17.	§
(1)	Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a közalkalmazott korengedményes nyugdíjazá-
sával kapcsolatban a munkáltató által a társadalombiztosítás részére befizetett összeg pályázat
alapján történő visszatérítése feltételeit, mértékét és a pályázati eljárás rendjét rendeletben
szabályozza.
(2)	Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter és a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi
miniszter, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozás, valamint civil szervezet által legalább há-
rom hónapja nyilvántartott álláskereső foglalkoztatásának részletes feltételeit, és az ahhoz
kapcsolódó kedvezmény érvényesítésének részletes szabályait együttes rendeletben megálla-
pítsa.
6
(3)	Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter, hogy az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hiva-
tal és a Munkaerőpiaci Alap, a Nyugdíjbiztosítási Alap, valamint az Egészségbiztosítási Alap
közötti elszámolás tartalmát és részletes szabályait a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi
miniszterrel egyetértésben meghatározza.
7
INDOKOLÁS
Általános indokolás
A Kormány 100 lépés programja több olyan intézkedést tartalmaz, amelyek célja a gazda-
sági aktivitás ösztönzése, a foglalkoztatási szint növelése. Ezeknek az intézkedéseknek közös
jellemzője, hogy egy-egy munkapiaci szempontból hátrányos helyzetű munkavállalói csoport
elhelyezkedési esélyeit kívánja növelni.
A Javaslat további, az átfogó intézkedésekkel összefüggő rendelkezéseket tartalmaz, me-
lyek célja a foglalkoztatás bővítése és rugalmasabbá tétele. Ezek a következők:
-	a mikro-, kis- és középvállalkozásoknál, valamint civil szervezeteknél foglalkoztatottak
számának növelése, a legalább 3 hónapja regisztrált álláskeresők foglalkoztatása után fizeten-
dő munkáltatói járulék és egészségügyi hozzájárulás támogatásával,
-	a központi közigazgatás és az önkormányzatok létszámgazdálkodásának rugalmasabbá
tétele, a „munkakörmegosztás”, a részmunkaidő konstrukciójára építve,
-	a 2005. január 1-jétől 2006. december 31-ig terjedő időszakra a közszférában meghirde-
tett prémiumévek program által nyújtott kedvezmények kiterjesztése, továbbá a finanszírozási
szabályok keretében lehetőség biztosítása arra, hogy a központi költségvetés mellett az intéz-
ményfenntartó önkormányzatok, illetve állami szervek is - saját döntésük alapján - rendelke-
zésre álló forrásaikból hozzájáruljanak a dolgozóikat érintő program finanszírozásához,
-	a 2006. évben pályázati eljárás keretében a közalkalmazottak korengedményes nyugdíja-
zásával kapcsolatos munkáltatói hozzájárulás megtérítése a központi költségvetésből.
Részletes indokolás
Az 1-3. §-okhoz
A Javaslatban szereplő támogatási forma a mikro-, kis- és középvállalkozás, valamint civil
szervezet munkáltatók esetében átmenetileg teljes, munkáltatói társadalombiztosítási járulék,
egészségügyi hozzájárulás és munkaadói járulék alóli mentességet biztosítana minden további
foglalkoztatott munkavállaló után. A kedvezmény csak abban az esetben illetné meg a vállal-
kozást a többletlétszámra, ha ezzel nettó létszámnövekedést hajt végre és a felvett munkavál-
laló legalább 3 hónapja nyilvántartott álláskereső státusban volt.
Az uniós szabályok munkahelyteremtő támogatás esetében a foglalkoztatás időtartamát -
a kis- és középvállalkozások vonatkozásában - legalább 2 évben határozzák meg. A kedvez-
ményt a teljes foglalkoztatási időszak felére, azaz maximum 1 évre vehetné igénybe a mun-
káltató.
A 2. § (7)-(11) bekezdései a közösségi állami támogatási előírásoknak megfelelően a
munkahely-teremtési támogatásokra vonatkozó 2204/2002/EK bizottsági csoportmentességi
rendelettel összeegyeztethető szabályozást tartalmaznak.
A 4-8. §-okhoz
A Javaslat a közszféra jelenlegi munkajogi környezetére épülve a részmunkaidős foglal-
koztatás speciális rendszerét vezeti be, melynek lényege a munkakör-felülvizsgálati kötele-
zettség előírása a közszférában működő munkáltatók számára.
A kinevezésmódosítás az általános szabályok szerint, az érintett dolgozó beleegyezése
alapján történhet meg. A Munka Törvénykönyve 84/A. §-a szerint a munkáltató a részmunka-
idős foglalkoztatás elősegítése érdekében köteles a helyben szokásos módon, megfelelő idő-
ben a munkavállalókat tájékoztatni azokról a munkakörökről, ahol ilyen tartalommal a kine-
vezés módosítására lehetőség van. Ha ennek alapján a közalkalmazott, illetve a köztisztviselő,
8
közigazgatási szervnél foglalkoztatott munkavállaló kezdeményezi a kinevezése, munkaszer-
ződése módosítását, a munkáltató mérlegelési jogkörében eljárva dönt a módosításra vonatko-
zó ajánlat elfogadásáról. Ezen szabályokat rendeli alkalmazni a Javaslat is. A megoldás elő-
nye, hogy nem a dolgozónak kell visszautasítania a munkáltatói ajánlatot, hanem szabadon
dönthet arról, hogy a lehetőséget igénybe veszi-e.
Az ajánlat elfogadása esetén a díjazás alapja továbbra is az adott köztisztviselő, közalkal-
mazott besorolásától függő illetménye, amelynek mértéke a részmunkaidő mértékéhez igazo-
dik.
A 9-12. §-okhoz
A hatályos szabályok szerint azok, a közigazgatás korszerűsítése kapcsán megszűnő mun-
kakörökben foglalkoztatott köztisztviselők, ügykezelők, illetve közalkalmazottak vehetnek
részt a prémiumévek programban, akik nyugdíjra való jogosultságot szereznek 3 éven belül és
legalább 30 év közszférában eltöltött idővel rendelkeznek. A programban részt vevő a korábbi
illetménye 60 %-ának megfelelő mértékű havi juttatásban részesül.
A Javaslat megnyitná a programba való belépés lehetőségét a nyugdíjazás előtt 5 évvel ál-
ló közszférában dolgozók számára, további motivációt pedig a havi juttatásnak a korábbi il-
letmény 70 %-ában való meghatározása jelentene.
Ehhez kapcsolódóan a finanszírozási szabályok keretében indokolt lehetőséget nyújtani
arra, hogy a központi költségvetés mellett az intézményfenntartó önkormányzatok, illetve
állami szervek is - saját döntésük alapján - rendelkezésre álló forrásaikból hozzájáruljanak a
dolgozóikat érintő program finanszírozásához.
A Javaslat továbbá egy felhatalmazó rendelkezéssel is kiegészíti a prémiumévek program-
ról szóló törvényt, amely alapján az oktatási miniszter megalkothatja a pedagógusok munka-
idejére, ezen belül a kötelező óraszámra és az egyéb feladatokra fordítható időre vonatkozó
végrehajtási jellegű szabályokat, mivel a prémiumévek programról szóló szabályozás megal-
kotása óta eltelt időben leszűrt tapasztalatok alapján a jogalkalmazók igénylik a részletesebb
eligazítást.
A 13-17. §-okhoz
A Javaslat hatálybalépési időpontja 2006. január 1.
Ehhez kapcsolódóan átmeneti szabályok, valamint felhatalmazó rendelkezések megfo-
galmazására is sor kerül a kedvezmények igénybevételének zökkenőmentes biztosítása érde-
kében.
A Javaslat megteremti a kis- és középvállalkozásnál, valamint a civil szervezetnél érvé-
nyesülő foglalkoztatási kedvezmény és a járuléktörvények összhangját.
A pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozá-
sát, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglakoztatásának elősegítéséről,
továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló törvény módosítása a költségvetési törvényben
szereplő előirányzat megnevezésének pontosítását szolgálja.
9