﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/18362. számú
törvényjavaslat

2005. évi.........törvény
a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló

1992. évi LXVI. törvény módosításáról
1.	§
A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI.
törvény (a továbbiakban: Nytv.) 17. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(4) A Hivatal a személyazonosító igazolvány, továbbá a személyi azonosítóról és
lakcímről szóló hatósági igazolvány okmányazonosítóját megjelölő kérelmező részére
a felhasználás céljának és jogalapjának igazolása nélkül is adatszolgáltatást teljesít az
okmányok kiadásáról, érvényességének, elvesztésének, ellopásának,
megsemmisülésének, találásának, megkerülésének tényéről.”
2.	§
Az Nytv. 26. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A lakcímbejelentés ténye önmagában a lakás használatához fűződő, valamint
egyéb vagyoni jogot nem keletkeztet, és nem szüntet meg. Érvénytelen a bejelentett
lakcím adat, ha a polgárnak a lakás használatára vonatkozó joga jogerős bírósági vagy
hatósági határozat alapján megszűnt és a határozatot végrehajtották, továbbá, ha az
illetékes települési önkormányzat jegyzője megállapította, hogy a polgár bejelentett
lakcím adata nem valós.”
3.	§
Az Nytv. 47. §-a (2) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A belügyminiszter felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben szabályozza]
„e) az okmányirodák működésének személyi és technikai feltételeit, továbbá a
személyazonosítás célját szolgáló és a jogosultságot igazoló kitöltetlen biztonsági
okmányok nyilvántartásának, azok kezelésének és tárolásának szabályait.”
4.	§
(1)	Ez a törvény 2006. január 1-jén lép hatályba.
(2)	E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az Nytv. 27. §-ának (3) bekezdésében a
„két éven belül” szövegrész helyébe a „négy éven belül” szövegrész lép.

INDOKOLÁS

a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló
1992. évi LXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A társadalmi bűnmegelőzés, az ingatlanokkal, bérlakásokkal kapcsolatos visszaélések
megakadályozása, megelőzése, a jogbiztonság javítása társadalmi cél, mely célt a
lakóhelyek, illetve tartózkodási helyek bejelentésének és nyilvántartásának
szabályozásával is indokolt előmozdítani. Megvalósítása hozzájárul a lakosság
biztonságérzetének növeléséhez.
A Javaslatban a valótlan (fiktív) lakcím adatot tartalmazó okmányok
érvénytelenségének deklarálása és az okmánynyilvántartás nyilvánossá tétele szerepel,
mely intézkedések hozzájárulnak mind az ügyletkötések biztonságának
növekedéséhez, mind a lakcímbejelentésekkel összefüggésben tapasztalható
szabálytalanságok jelentős mértékű csökkenéséhez, ilyen módon a társadalmi
bűnmegelőzés céljainak megvalósításához.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
A Javaslat a lakosság biztonságérzetének növelését, a visszaélések számának
csökkentését célozza azzal, hogy a lakcímadatot tartalmazó okmányok
érvénytelensége bárki által ellenőrizhetővé válik. A Javaslatban foglalt szabályozás
mindezt úgy valósítja meg, hogy az okmány számán és érvényességén kívül más
személyi adat nem válik nyilvánossá.
A 2. §-hoz
A lakosság biztonságérzetének növeléséhez nem csak a valótlan lakcím adatot
tartalmazó okmányok érvénytelenségének deklarálására van szükség, hanem arra is,
hogy amennyiben a hatóság jogerős határozatában megállapítja, hogy a polgár által
bejelentett lakcím nem valós, a nyilvántartott lakcím adat is érvénytelenné váljon. A
tervezet erre vonatkozón tesz javaslatot.
A 3. §-hoz
Az okmányirodai feladatok ellátásához szükséges a személyazonosítás célját szolgáló
és egyéb jogosultságot igazoló okmányok kezelésére vonatkozó végrehajtási -
4
elsősorban technikai jellegű - szabályok megalkotása. A Javaslat e rendelkezések
rendeletben történő megállapítására a belügyminisztert hatalmazza fel.
A 4. §-hoz
A közép, illetve felsőoktatás képzési ideje általában négy év. A tartózkodási hely
bejelentések túlnyomó többsége a diákoktól származik, akik a lakóhelyükön kívüli
településen tanulnak, ezért tanulmányaik idejére a képzési helyükre költöznek
kollégiumi szálláshelyre, albérletbe stb. A Javaslat a diákok jellemző tanulmányi
idejéhez igazodva tartalmazza a tartózkodási hely megújítási kötelezettségének
jelenlegi 2 évről 4 évre történő kiterjesztését.