﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/18364. számú
törvényjavaslat
a légi-, a vasúti és a víziközlekedési balesetek és egyéb közlekedési
események szakmai vizsgálatáról
Előadó: Dr. Kóka János
gazdasági és közlekedési miniszter
Budapest, 2005. november
2005. évi ... törvény
a légi-, a vasúti és a víziközlekedési balesetek és egyéb közlekedési
események szakmai vizsgálatáról
Az Országgyűlés a légi-, a vasúti és a víziközlekedés biztonságának javítása, a
balesetek szakmai kivizsgálásának gyors végrehajtása, továbbá a jövőbeni balesetek
megelőzése érdekében - összhangban a közlekedési balesetek kivizsgálása tárgyá-
ban kötött nemzetközi szerződésekkel - a következő törvényt alkotja:
I. Fejezet
Általános rendelkezések
A törvény hatálya
1.	§
(1)	A törvény hatálya a Magyar Köztársaság területén, illetőleg légterében (bel-
földön) bekövetkezett közlekedési baleset és egyéb közlekedési esemény szakmai
vizsgálatára terjed ki.
(2)	Amennyiben nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik, e törvény ren-
delkezéseit kell alkalmazni a Magyar Köztársaság területén, illetőleg légterén kívül
(külföldön) magyar légijárművel, légiközlekedési, valamint a légiközlekedéssel össze-
függő tevékenységgel kapcsolatban bekövetkezett légiközlekedési baleset, repülő-
esemény és légiközlekedési rendellenesség szakmai vizsgálatára is.
(3)	Nem terjed ki a törvény hatálya
a)	a kizárólag állami légijárművel bekövetkezett légiközlekedési balesettel, repü-
lőeseménnyel és légiközlekedési rendellenességgel kapcsolatos szakmai vizsgálat-
ra,
b)	a kizárólag a honvédség és a rendvédelmi szervek úszólétesítményeivel való
közlekedés során bekövetkezett közlekedési balesetek és egyéb közlekedési ese-
mények szakmai vizsgálatára.
Értelmező rendelkezések
2.	§
E törvény alkalmazásában:
a)	közlekedési baleset: a légiközlekedési baleset, a súlyos vasúti baleset és a sú-
lyos víziközlekedési baleset;
1
b)	egyéb közlekedési esemény: a repülőesemény és a légiközlekedési rendelle-
nesség, a vasúti baleset, a váratlan vasúti esemény és a rendkívüli hajózási
esemény;
c)	halálos baleset: olyan baleset, amelynek következtében a balesetet szenvedő
személy a baleset helyszínén elhalálozik;
d)	halálos sérülés: olyan súlyos sérülés, amelyet valaki baleset során szenved el,
és amelynek következtében a balesetet követő 30 napon belül elhalálozik;
e)	súlyos sérülés: olyan sérülés, amelyet valaki baleset során szenved el, és
amely
ea)	a sérüléstől számított hét napon belül 48 órát meghaladó kórházi ápolást
tesz szükségessé, vagy
eb)	csonttörést okoz, kivéve az ujj, lábujj és orrtörést, vagy
ec)	olyan vágott sebekkel jár, amelyek súlyos vérzést vagy ideg-, izom-, illetve
ínsérülést okoznak, vagy
ed)	belső szervek sérülését okozza, vagy
ee)	másod- vagy harmadfokú égési sérüléseket, vagy a testfelület több mint
5%-át érintő égési sérülést okoz, vagy
ef)	annak következménye, hogy a sérült bizonyítottan fertőző anyagoknak
vagy káros sugárzásnak volt kitéve;
f)	légiközlekedési baleset: a repülés tartama alatt bekövetkezett olyan esemény,
amelynek során
fa)	valaki meghal vagy súlyos sérülést szenved
faa)	a légijármű fedélzetén tartózkodva, vagy
fab)	a légijármű bármely részével való közvetlen érintkezés következté-
ben, beleértve a légijárműről levált alkatrészeket is, vagy
fac)	annak következtében, hogy a sugárhajtómű kiáramló gázsugarának
közvetlenül volt kitéve,
kivéve, ha a sérülései természetes okoknak tulajdoníthatók, vagy azokat maga
vagy más személy okozza, vagy ha olyan jogellenesen utazó személy sérülé-
séről van szó, aki az utasok és a személyzet számára rendesen hozzáférhető
területeken kívül rejtőzködik, vagy
fb)	a légijármű olyan károsodást, vagy szerkezeti hibát szenved, amely
fba)	a légijármű szerkezeti szilárdságát, teljesítményét vagy repülési jel-
lemzőit hátrányosan befolyásolja, és
fbb)	rendes körülmények között a károsodott alkotórész nagyjavítását
vagy cseréjét igényelné,
kivéve a hajtóműhiba vagy -károsodás esetét, amikor a károsodás csak a haj-
tóműre, annak burkolatára, vagy tartozékaira korlátozódik; illetve, ha a káro-
sodás kizárólag a légcsavarokra, a szárnyvégekre, antennákra, gumikra, a fé-
kekre, áramvonalazó burkolatra vagy a légijármű borításán történt kisebb hor-
padásokra és szórt lyukakra korlátozódik, vagy
fc)	a légijármű eltűnt vagy teljesen hozzáférhetetlen;
g)	súlyos repülőesemény: olyan repülőesemény, amelynek körülményei arra utal-
nak, hogy az f) pont szerinti baleset bekövetkezésének közvetlen veszélye állt
fenn;
h)	repülőesemény: a légijármű üzemeltetésével kapcsolatos, a repülés tartama
alatt bekövetkezett, balesetnek nem minősülő esemény, amely az üzemelte-
tés biztonságát hátrányosan befolyásolja vagy befolyásolhatja;
i)	légiközlekedési rendellenesség: olyan - nem a repülés tartama alatt bekövetke-
zett - működési zavar, hiba, hiányosság vagy más szabálytalan körülmény,
2
amely a repülésbiztonságot befolyásolhatja, vagy befolyásolhatta, de amely
nem okozott balesetet vagy súlyos repülőeseményt;
j) súlyos vasúti baleset: vonatok összeütközése vagy kisiklása, amely legalább
egy halálos áldozattal, öt vagy több személy súlyos sérülésével, illetve a jár-
művek, az infrastruktúra vagy a környezet jelentős (a helyszínen megállapít-
hatóan legalább 500 millió forintos) károsodásával jár, valamint más vasúti
baleset, amelynek nyilvánvaló hatása van a vasútbiztonsági szabályozásra
vagy a biztonság irányítására;
k) vasúti baleset: a vasutat - a helyi vasút kivételével - mint személyszállításra és
árutovábbításra szolgáló kötöttpályás közlekedési rendszert és annak tartozé-
kait, a vasúti pályát és annak tartozékait, az üzemi létesítményeket és a vasúti
járműveket érintő, a vasúti közlekedés során bekövetkező
ka) személyi sérüléssel,
kb) jelentős anyagi kárral,
kc) a környezet jelentős szennyezésével,
kd) a vasúti közlekedés biztonságának veszélyeztetésével, vagy
ke) a vasúti rendszer üzemeltetésének jelentős megzavarásával járó
esemény (pl: ütközés, kisiklás, baleset vasúti átjáróban, mozgó jármű okozta
személyi sérülés, tűzeset);
l) váratlan vasúti esemény: a súlyos vasúti baleseten és a vasúti baleseten kívül
minden olyan esemény, amely a vonatok üzemeltetését és az üzemeltetés
biztonságát károsan érinti;
m) súlyos víziközlekedési baleset: a víziközlekedési tevékenység folytatása során
bekövetkezett ütközés, tűzeset vagy más esemény, amely hajó műveletképte-
lenné válásával, úszólétesítmény stabilitásának vagy úszóképességének rész-
leges vagy teljes elvesztésével jár, és együtt jár:
ma) a hajóút teljes, illetve részleges elzárásával,
mb) az úszólétesítmény eltűnésével,
mc) halálos baleset vagy halálos sérülés bekövetkezésével,
md) a víziút műtárgyainak, illetve a víziutat keresztező műtárgyak úszólétesít-
ménnyel történő megrongálásával, azok üzemképességének részleges
vagy teljes elvesztésével;
n) rendkívüli hajózási esemény: a súlyos víziközlekedési baleseten kívül minden
olyan esemény, amely a víziközlekedés biztonságát érinti;
o)	vizsgálóbizottság: a baleset vizsgálatára felkért bizottság, vagy szakmai kivizs-
gáló;
p) repülés tartama:
pa) ejtőernyős ugrás, ballonnal, vagy lábról induló légijárművel történő repülés
kivételével az az időtartam, amely akkor kezdődik, amikor az első sze-
mély a repülés szándékával a légijármű fedélzetére lép és akkor végző-
dik, amikor a légijármű fedélzetét az utolsó ilyen személy elhagyta,
pb) ejtőernyős ugrás esetén akkor kezdődik, amikor az ugró az ejtőernyős ug-
rás céljából az ejtőernyőt felcsatolja és addig tart, amíg az ejtőernyőt le-
csatolja magáról,
pc) ballonnal történő repülés esetén a ballon gáz- vagy melegfeltöltésével
kezdődik, és akkor végződik, amikor a földetérést követő megállás után
az utolsó személy is elhagyta annak kosarát vagy gondoláját,
pd) lábról induló repülés esetén akkor kezdődik, amikor a légijármű vezetője a
repülés szándékával a felfüggesztő rendszert magára csatolja és addig
3
tart, amíg a légijármű vezetője a légijármű repülésre kész állapotát meg-
szünteti;
q) biztonsági ajánlás: a Közlekedésbiztonsági Szervezet által a szakmai vizsgálat
során szerzett adatok alapján, a közlekedési balesetek és egyéb közlekedési
események megelőzése céljából tett javaslat.
II.	Fejezet
Közlekedésbiztonsági Szervezet
A Közlekedésbiztonsági Szervezet jogállása és szervezete
3.	§
(1)	A Közlekedésbiztonsági Szervezet (a továbbiakban: Szervezet) - e törvény-
ben meghatározottak szerint - a balesetek megelőzése érdekében elvégzi a közle-
kedési balesetek és az egyéb közlekedési események független szakmai vizsgálatát,
gyűjti, elemzi a közlekedési balesetekkel és az egyéb közlekedési eseményekkel
kapcsolatos információkat, biztonsági ajánlásokat dolgoz ki.
(2)	A Szervezet önálló feladattal és hatáskörrel rendelkező, országos illetékessé-
gű, központi közigazgatási hatóság, önállóan gazdálkodó költségvetési szerv. A
Szervezet költségvetése a közlekedésért felelős miniszter (a továbbiakban: minisz-
ter) által vezetett minisztérium fejezetén belül önálló címet képez.
(3)	A Szervezet a polgári kivizsgáló szerv (Polgári Légiközlekedés-biztonsági
Szervezet) jogutódja.
(4)	A Szervezet alapítója a miniszter. A miniszter kiadja a Szervezet alapító okira-
tát.
(5)	A Szervezet felügyeletét a miniszter látja el, felügyeleti jogköre a következőkre
terjed ki:
a)	jóváhagyja a Szervezet szervezeti és működési szabályzatát,
b)	ellenőrzi, hogy a Szervezet működése megfelel-e a jogszabályokban és a
szervezeti és működési szabályzatban foglaltaknak,
c)	gyakorolja a munkáltatói jogokat a Szervezet főigazgatója és helyettese felett.
(6)	A Szervezet, annak főigazgatója, helyettese és a Szervezet más köztisztvise-
lője jogszabályban meghatározott feladatkörében - ide nem értve a (5) bekezdésben
meghatározott felügyeleti jogok gyakorlásából eredő feladatokat - nem utasítható.
(7)	A Szervezet független minden olyan személytől és szervezettől, akinek vagy
amelynek érdekei a kivizsgáló szervezet feladataival ütköznek, így különösen:
a)	a járművek forgalomba helyezését, üzemeltetését, és karbantartását engedé-
lyező, és annak ellenőrzését végző légi-, vízi- és vasúti közlekedési hatósá-
goktól,
b)	a járművezetői engedélyek kiadására illetékes hatóságoktól,
4
c)	a légiforgalom és a víziút forgalmának irányítását végző szervezettől,
d)	a közlekedési infrastruktúrát üzemeltető szervezetektől,
e)	a közlekedési társaságoktól,
f)	a vasúti díjszabás meghatározásáért és a menetvonal elosztásáért (kijelölésé-
ért) felelős szervezetektől,
g)	a vasúti közlekedésről szóló törvény szerinti bejelentett szervezetektől,
h)	a biztonsági hatóságtól,
i)	a többi vasúti szabályozó szervezettől.
(8)	A Szervezet köztisztviselője nem lehet a (7) bekezdésben meghatározott
szervek és gazdálkodó szervezetek köztisztviselője, vezető tisztségviselője, tulajdo-
nosa, alkalmazottja vagy egyéb munkavállalója,
(9)	A (8) bekezdésben foglaltakon túl a főigazgató és helyettese nem lehet a (7)
bekezdésben meghatározott szervek és gazdálkodó szervezetek köztisztviselőjének,
vezető tisztségviselőjének, tulajdonosának, alkalmazottjának vagy egyéb munkavál-
lalójának közeli hozzátartozója [Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény
685. § b) pont].
4.	§
(1)	A Szervezet 24 órás folyamatos baleseti ügyeleti szolgálatot tart fenn a közle-
kedési balesetekről, és az egyéb közlekedési eseményekről szóló bejelentések fo-
gadására, a szükséges jelentések és intézkedések megtételére.
(2)	Amennyiben az esemény kapcsán hatósági, szabálysértési vagy büntetőeljá-
rás is indul, a vizsgálati cselekmények ezen eljárásokkal párhuzamosan is lefolytat-
hatók. Közigazgatási hatósági eljárás a szakmai vizsgálatot nem akadályozhatja.
(3)	A szakmai vizsgálat a büntetőeljárás lefolytatását nem akadályozhatja.
(4)	A közlekedési balesettel és az egyéb közlekedési eseménnyel kapcsolatban
indult szakmai vizsgálat, valamint más közigazgatási hatósági eljárás, szabálysértési
és büntetőeljárás során a Szervezet, a hatóságok és az eljáró szervek az együttmű-
ködés érdekében egymást megkereshetik.
5.	§
(1)	E törvény eltérő rendelkezésének hiányában a közigazgatási hatósági ügynek
nem minősülő szakmai vizsgálatra a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás
általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) szabályai
megfelelően alkalmazandók.
(2)	A szakmai vizsgálattal érintett személyek nem minősülnek ügyfélnek, őket az
eljárás egyéb résztvevőjének jogállása illeti meg.
5
(3)	A szakmai vizsgálatot a Szervezet zárójelentéssel fejezi be. A zárójelentés
kötelező erővel nem bír, ellene jogorvoslati eljárás nem kezdeményezhető, a záróje-
lentés tekintetében a Ket. VIII. fejezete nem alkalmazható.
(4)	A szakmai vizsgálat során hozott végzések ellen fellebbezésnek helye nincs,
azok közvetlenül a bíróság előtt támadhatók meg.
(5)	A főigazgató és helyettese, valamint a Szervezet köztisztviselői közszolgálati
jogviszonyának keletkezésére és jogállására a köztisztviselők jogállásáról szóló
1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) rendelkezései irányadók.
6.	§
(1)	A Szervezet főigazgatóját és helyettesét hatéves időtartamra a miniszter ne-
vezi ki és menti fel.
(2)	A Szervezet főigazgatóját, illetve helyettesét a határozott időtartam lejárta előtt
a miniszter felmentheti, ha a tisztségével való összeférhetetlenségét 30 napon belül
nem szüntette meg, illetve tisztségének ellátására tartósan alkalmatlanná vált. A fel-
mentésre egyebekben a Ktv. rendelkezéseit kell alkalmazni.
(3)	A Szervezet főigazgatója
a)	a jogszabályoknak és a szakmai követelményeknek megfelelően vezeti a
Szervezetet;
b)	megállapítja a Szervezet szervezeti és működési szabályzatát;
c)	gyakorolja a Szervezet köztisztviselői felett a munkáltatói jogokat, amennyiben
más jogszabály eltérően nem rendelkezik;
d)	irányítja a Szervezet gazdálkodását;
e)	képviseli a Szervezetet;
f)	elrendeli az e törvény hatálya alá tartozó közlekedési balesetek és súlyos re-
pülőesemények szakmai vizsgálatát, továbbá elrendelheti az egyéb közleke-
dési esemény szakmai vizsgálatát;
g)	minden évben - a miniszter útján - legkésőbb augusztus hónapban beszámol
a Kormánynak az előző évben a Szervezet által vizsgált balesetek okainak fel-
tárása során szerzett tapasztalatokról, a közlekedés biztonságát érintő folya-
matokról és a közlekedésbiztonság állapotáról;
h)	kapcsolatot tart fenn a Szervezet tevékenységét érintő nemzetközi szerveze-
tekkel;
i)	ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket jogszabály a hatáskörébe utal.
(4)	A (3) bekezdés g) pontjában megjelölt beszámolót követően - legkésőbb
szeptember 30-áig - a Szervezet a honlapján közzéteszi az előző évben végzett
vizsgálatokról, a kiadott biztonsági ajánlásokról és a korábban kiadott biztonsági
ajánlásokkal összhangban végrehajtott intézkedésekről készített beszámolóját, és
azt az Európai Bizottság, valamint az Európai Vasúti Ügynökség részére megküldi.
6
A Szervezet hatásköre és feladatai
7.	§
(1)	A Szervezet:
a)	kivizsgálja
aa)	a belföldön bekövetkezett légiközlekedési baleseteket és súlyos repülő-
eseményeket,
ab)	a súlyos víziközlekedési baleseteket,
ac)	a súlyos vasúti baleseteket,
ad)	az 1. § (2) bekezdésében meghatározott légiközlekedési baleseteket és
súlyos repülőeseményeket, ha a légiközlekedési baleset, súlyos repülő-
esemény helyszíne szerint illetékes kivizsgáló szerv nem folytat vizsgála-
tot;
b)	kivizsgálhatja azokat az egyéb közlekedési eseményeket, amelyek megítélése
szerint
ba)	más körülmények között közlekedési balesethez vezethettek volna,
bb)	a közlekedési rendszer egésze szempontjából jelentősséggel bíró ese-
ménysorozat részét képezik,
bc)	a közlekedésbiztonságra európai közösségi szinten gyakorolnak hatást,
bd)	a vizsgálatot az infrastruktúra üzemeltetői, a közlekedési társaságok, a
biztonsági hatóságok, továbbá nemzetközi együttműködés keretében az
Európai Unió más tagállamának balesetvizsgáló szervezetei kérik;
c)	a közlekedési baleset és az egyéb közlekedési esemény súlyosságának és jel-
legének megfelelő formában zárójelentést készít;
d)	a közlekedési balesetek és az egyéb közlekedési események megelőzése ér-
dekében javaslatot tesz a jogszabály előkészítőjének, valamint biztonsági
ajánlást tesz a közlekedési társaságoknak, a közlekedési infrastruktúra és
járművek üzemeltetőinek, továbbá más hatóságoknak;
e)	a légiközlekedési balesetek, repülőesemények és légiközlekedési rendellenes-
ségek nyilvántartására, értékelésére, feldolgozására adatbázist hoz létre;
f)	folyamatos vélemény- és tapasztalatcserét folytat más országok szervezeteivel,
továbbá a nemzetközi szervezetekkel közös vizsgálati módszerek kidolgozá-
sa, a biztonsági ajánlások megvalósításának figyelemmel kísérésére szolgáló
közös elvek megfogalmazása és azoknak a műszaki és tudományos fejlődés-
hez való hozzáigazítása céljából.
(2)	A Szervezet az (1) bekezdés e) pontjában megjelölt adatbázisban tartja nyil-
ván a légiközlekedési balesetre, a súlyos repülőeseményre és a légiközlekedési
rendellenességre vonatkozó bejelentések alapján indított szakmai vizsgálat során az
e törvénnyel összhangban birtokába került adatokat. Az adatbázisban tárolja továbbá
a légiközlekedési hatóság által összegyűjtött, értékelt, a légiközlekedés biztonságát
veszélyeztető, a külön jogszabályban meghatározott légiközlekedés védelmi jellegű
eseményekre vonatkozó adatokat is. Az adatbázisban rögzített adatok kizárólag az e
törvényben meghatározott célokra használhatók fel.
(3)	A (2) bekezdésben meghatározott adatbázisból a Szervezet személyes és kü-
lönleges adatokat nem tartalmazó adatbázist hoz létre, az Európai Bizottság és az
Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államok (a továbbiak-
7
ban: EGT-államok) közötti, továbbá nemzetközi szerződésben előírt adatcseréhez
szükséges mértékben.
(4)	A Szervezet a (3) bekezdésben megjelölt adatbázisban rögzített adatokat az
Európai Bizottság és az EGT-államok rendelkezésére bocsátja, illetve teljesíti az
egyéb nemzetközi adatszolgáltatási kötelezettségeket.
III.	Fejezet
A balesetek vizsgálata
A szakmai vizsgálat alapelvei
8. §
(1)	A szakmai vizsgálat a közlekedési baleset és az egyéb közlekedési esemény
okának megállapítására irányul, a jövőbeni közlekedési balesetek és egyéb közleke-
dési események megelőzése érdekében. A szakmai vizsgálat nem irányulhat a vét-
kesség vagy felelősség, illetve jog vagy kötelezettség megállapítására.
(2)	A szakmai vizsgálat nem érinti a közlekedési baleset és az egyéb közlekedési
esemény vizsgálatában résztvevő más hatóság feladat- és hatáskörét.
A szakmai vizsgálatra vonatkozó általános szabályok
9. §
(1)	A Szervezet a tényállás megállapítása keretében - szükség esetén a többi
közigazgatási hatósággal egyeztetett módon, a büntetőeljárást nem akadályozva -
jogosult különösen arra, hogy
a)	haladéktalanul és akadálytalanul (Ket. 57. §) - az esemény vizsgálatára külön
jogszabály alapján jogosult más hatóságokkal egyidejűleg is - hozzáférhes-
sen a közlekedési baleset, a repülőesemény, a légiközlekedési rendellenes-
ség és a váratlan vasúti esemény helyszínéhez, a járműhöz, annak rakomá-
nyához vagy roncsához, a közlekedési járműhöz kapcsolódó infrastruktúrá-
hoz, a forgalomirányító és jelzőberendezésekhez;
b)	azonnal megkezdhesse a helyszínen található bizonyítékok rögzítése mellett a
maradványok és a roncsdarabok vagy alkatrészek, vasúti infrastruktúra ele-
mek ellenőrzött eltávolítását vizsgálati vagy elemzési célokra;
c)	azonnal hozzáférhessen a fedélzeti adatrögzítők és egyéb felvételek tartalmá-
hoz, és szakmai vizsgálatához azokat, azok tartalmát felhasználhassa, hozzá-
férhessen a szóbeli üzeneteket és a forgalomirányító és jelzőrendszer műkö-
dését rögzítő berendezésekhez és használhassa azokat;
d)	hozzáférhessen az áldozatok testének vizsgálatából származó eredmények-
hez, illetve az azokból vett mintákhoz;
e)	azonnal hozzáférhessen a jármű üzemeltetésében részt vevő személyek
egészségügyi vizsgálati eredményeihez, illetve a belőlük vett mintákhoz;
8
f)	akadálytalanul hozzájusson az ügyre vonatkozó minden olyan információhoz
vagy rögzített adathoz, amely a jármű tulajdonosának, üzemeltetőjének vagy
gyártójának, valamint a közlekedést vagy az infrastruktúra üzemeltetését fel-
ügyelő hatóságok rendelkezésére áll;
g)	hozzáférhessen a közlekedési infrastruktúra működtetője, az érintett közleke-
dési társaságok és az üzemben tartó biztonsági szervezetének és a közleke-
dési hatóságok birtokában lévő lényeges információhoz vagy feljegyzéshez;
h)	a helyszínen jelenlévő tanúkat azonnal meghallgassa;
i)	betekintsen valamennyi iratba - amely a közlekedési balesetben és az egyéb
közlekedési eseményben résztvevő járműre, annak üzemeltetőjére, valamint a
közlekedési infrastruktúrára, annak üzemeltetőjére vonatkozik - azokról máso-
latot készítsen, illetőleg másolatot kérjen.
(2)	A Szervezet az (1) bekezdésben meghatározott jogosultságát a vizsgálóbi-
zottsága vagy szakmai kivizsgálója útján gyakorolja.
(3)	A szakmai vizsgálattal okozott kárért kártalanításnak van helye.
A szakmai vizsgálat megindítása
10.	§
(1)	Aki - ide értve a Szervezetet is - közlekedési balesetet észlel, köteles azt ha-
ladéktalanul a rendőrségnek bejelenteni. A rendőrség haladéktalanul értesíti azokat a
szerveket, amelyek feladatkörébe tartozik a közlekedési baleset következtében ve-
szélybe került személyek részére segítség nyújtása, az élet- és vagyonbiztonság vé-
delme, a közlekedési baleset szakmai vizsgálata.
(2)	A közlekedési balesetben résztvevő jármű személyzete, a járművek üzemelte-
tői, illetve üzemben tartói, az érintett közlekedési infrastruktúra üzemeltetői, továbbá
a közlekedési baleset kivizsgálását végző más hatóságok haladéktalanul kötelesek
jelenteni a Szervezetnek a bekövetkezett közlekedési balesetet vagy az egyéb köz-
lekedési eseményt a külön jogszabályban meghatározott adattartalommal. A bejelen-
tési kötelezettség kiterjed a magyar légijárművel külföldön bekövetkezett
légiközlekedési balesetre, repülőeseményre vagy légiközlekedési rendellenességre,
illetve az úszólétesítményt külföldön ért balesetre.
(3)	A szakmai vizsgálat kizárólag hivatalból indul meg. A bejelentés nem minősül
kérelemnek. A bejelentő - abban az esetben is, ha hatóság a bejelentő - az eljárás
egyéb résztvevőjének minősül.
(4)	Amennyiben
a)	a légijármű vagy a repülőtér üzemben tartója,
b)	légiforgalmi szolgálatot, illetve a földi kiszolgálással kapcsolatos feladatot ellátó
személy,
c)	a légijármű személyzete,
d)	a légijármű vagy annak bármely felszerelése vagy alkatrésze tervezésével,
gyártásával, karbantartásával vagy módosításával foglalkozó személy,
9
e)	a légijármű vagy annak bármely felszerelése vagy alkatrésze karbantartási cé-
lú átvizsgálásáról vagy üzembe helyezéséről szóló igazolást aláíró személy,
f)	a légi navigációs berendezések telepítésével, módosításával, karbantartásával,
javításával, nagyjavításával, repülési próbájával vagy ellenőrzésével kapcsola-
tos feladatot ellátó személy
a feladata ellátása során a légiközlekedési balesetről, repülőeseményről, illetve
légiközlekedési rendellenességről szerez tudomást, köteles azt haladéktalanul jelen-
teni a Szervezetnek.
(5)	A (4) bekezdés szerinti jelentési kötelezettség alá eső légiközlekedési rendel-
lenességek tájékoztató jellegű felsorolását külön jogszabály állapítja meg. A bejelen-
tőt munkáltatója részéről - bejelentése miatt - nem érheti hátrány.
(6)	A Szervezet haladéktalanul visszaigazolja a bejelentés vételét, és a baleseti
ügyeleti szolgálat segítségével megteszi a vizsgálat megkezdéséhez szükséges in-
tézkedéseket. A főigazgató a bejelentést követően - a Szervezet 7. § (1) bekezdé-
sének a) pontjában meghatározott vizsgálati kötelezettsége esetén - haladéktalanul
írásban kijelöli a vizsgálóbizottság tagjait. A 7. § (1) bekezdésének b) pontjában
meghatározott egyéb közlekedési események esetében a vizsgálóbizottság felállítá-
sa későbbi időpontban is megtörténhet.
(7)	Amennyiben a közlekedési baleset, illetve a vasúti baleset szomszédos állam
területét érinti, a Szervezet haladéktalanul értesíti a határőrség területileg illetékes
szervét.
(8)	A vizsgálóbizottság legalább két tagból áll. A bizottság tagjait a főigazgató
írásban jelöli ki a vizsgálat lefolytatására, egyidejűleg kijelöli a szakmai vizsgálat
megszervezésével, végrehajtásával és felügyeletével megbízott vizsgálatvezetőt. A
bizottság munkájában való részvételre a Szervezet köztisztviselőin kívül más, a
szakmai vizsgálat lefolytatására - külön jogszabályban meghatározott - szakérte-
lemmel rendelkező személy is igénybe vehető. A vizsgálat vezetője a Szervezet köz-
tisztviselője. Nem súlyos repülőesemény, repülőesemény, légiközlekedési rendelle-
nesség vagy váratlan vasúti esemény esetén a vizsgálatra a Szervezet köztisztvise-
lői közül - vizsgálóbizottság helyett - szakmai kivizsgáló is kijelölhető. A szakmai
kivizsgáló a vizsgálóbizottság feladatait látja el és gyakorolja jogait.
(9)	A vizsgálóbizottság a kijelölést követően haladéktalanul megkezdi a szakmai
vizsgálatot.
(10)	Súlyos vasúti baleset esetén - illetve, amennyiben a Szervezet úgy dönt,
hogy vasúti balesettel vagy váratlan vasúti eseménnyel kapcsolatban vizsgálatot indít
-	a főigazgató a szakmai vizsgálat megindításáról egy héten belül tájékoztatja az
Európai Vasúti Ügynökséget. A tájékoztatás tartalmazza a baleset dátumát, idejét és
helyét, valamint annak jellegét és következményeit a halálos áldozatok, személyi sé-
rülések és anyagi károk tekintetében.
(11)	Amennyiben a közlekedési baleset, illetve az egyéb közlekedési esemény
katonai szállítmányt érint, a főigazgató a Magyar Honvédséget értesíti. A szakmai
vizsgálatban a Magyar Honvédség képviselője megfigyelőként részt vehet.
10
(12)	Amennyiben a közlekedési balesetben, illetve az egyéb közlekedési ese-
ményben állami légijármű, vagy a honvédség és a rendvédelmi szervek úszólétesít-
ményei is érintettek, a főigazgató a Magyar Honvédséget, illetve a rendvédelmi szer-
veket értesíti. A szakmai vizsgálatban a Magyar Honvédség, illetve az érintett rend-
védelmi szerv képviselője megfigyelőként részt vehet.
(13)	A (11) és (12) bekezdés szerinti megfigyelő a vizsgálóbizottsággal, illetve a
szakmai kivizsgálóval együtt lehet jelen a vizsgálati cselekményeknél, és gyakorol-
hatja iratbetekintési jogát, jogosult továbbá arra, hogy indítványozza kérdés feltételét
tanúhoz, illetve szakértőhöz, továbbá jogosult nyilatkozatot tenni.
A helyszín biztosítása
11.	§
(1)	A helyszín biztosításáról, határterületen a határőrség területileg illetékes szer-
vével együttműködésben
a)	légiközlekedési baleset esetében a rendőrség, repülőesemény esetében a
légijármű parancsnoka, akadályoztatása esetén a légijármű személyzete, illet-
ve a légijármű üzemben tartója,
b)	súlyos víziközlekedési baleset esetében az úszólétesítmény vezetője, akadá-
lyoztatása esetén a személyzet, illetve a baleset helyszínére érkezését köve-
tően a rendőrség,
c)	súlyos vasúti baleset esetében a rendőrség
gondoskodik.
(2)	A baleseti ügyeleti szolgálat a tudomására jutott közlekedési balesettel, repü-
lőeseménnyel vagy váratlan eseménnyel kapcsolatban - a helyszínen már megtett
intézkedések figyelembevételével, amennyiben ez szükséges - kezdeményezi a
helyszín biztosítását.
(3)	A helyszín biztosítását - ha ebben sérülése nem akadályozza - az illetékes
szervek helyszínre érkezéséig
a)	a légijármű parancsnoka vagy személyzete, illetve a repülőtéri szolgálatok ve-
zetője,
b)	vasúti baleset esetén a balesettel érintett terület tulajdonosa (kezelője, haszná-
lója) vagy annak alkalmazottja, valamint a vonat személyzete
c)	az úszólétesítmény vezetője vagy tisztje
látja el.
(4)	Súlyos víziközlekedési baleset esetében, ha az a hajóút teljes vagy részleges
elzárását okozza, vagy súlyos víziközlekedési balesettel érintett úszólétesítményt az
elsüllyedés veszélye fenyegeti, haladéktalan intézkedésként a hajóút felszabadítását
meg kell kezdeni olyan mértékben, hogy a hajóútban a víziközlekedés rendje mie-
lőbb helyreállhasson, illetve az úszólétesítményt megfelelő módon biztonságba kell
helyezni.
11
(5)	A légiközlekedési baleset, a súlyos repülőesemény, a repülőesemény, illetve a
súlyos vasúti közlekedési baleset helyszínének megbontására halaszthatatlan eljárá-
si cselekménytől, illetve külön jogszabályban meghatározott kivételtől eltekintve a
vizsgálóbizottság vezetőjének hozzájárulása szükséges.
(6)	A légiközlekedési baleset és a súlyos repülőesemény helyszínét a vizsgálóbi-
zottság vezetőjének megérkezéséig a rendőrséggel kötött megállapodásban megha-
tározott időtartamig, de legalább a rendőrség helyszínre érkezésétől számított négy
óra időtartamig a rendőrség biztosítja.
(7)	A helyszín eredeti állapotban való megőrzésétől kizárólag akkor lehet eltekin-
teni, ha azt személyek életének, testi épségének védelme, katasztrófahelyzet fel-
számolásához nélkülözhetetlen azonnali intézkedések, valamint halaszthatatlan eljá-
rási cselekmények indokolják; ilyen esetekben is kizárólag a mentéshez szükséges
változtatásokat szabad végrehajtani.
(8)	Amennyiben a helyszín katonai létesítmény területe, vagy őrzött katonai szál-
lítmány, a helyszín, illetve a szállítmány őrzéséről és változatlanul hagyásáról az ille-
tékes katonai szerv gondoskodik.
(9)	A helyszín őrzését és annak időtartamát a szakmai vizsgálat vezetőjének az il-
letékes rendőri, katonai szervekkel - határterületeken a határőrség területileg illeté-
kes szervével is - egyeztetni kell.
(10)	A Szervezet, illetve a vizsgálóbizottság a lehető legrövidebb időn belül befe-
jezi a helyszíni szemlét a közlekedés zavartalanságának mielőbbi helyreállítása ér-
dekében.
A bizonyítékok megőrzése
12.	§
A Szervezet a rendelkezésére álló bizonyítékokat erre alkalmas módon berende-
zett, elkülönített és az illetéktelenek elől elzárt helyen őrzi meg. A megőrzés során a
Szervezet gondoskodik a bizonyítékok azonosíthatóságáról és megváltoztathatatlan-
ságáról.
A szakmai vizsgálatban részt vevő személyek
13.	§
A vizsgálóbizottság tagja, illetve szakmai kivizsgáló nem lehet az, aki
a)	érintett a közlekedési balesetben vagy az egyéb közlekedési eseményben, va-
lamint annak közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont],
b)	eljárt a közlekedési baleset vagy az egyéb közlekedési esemény tárgyában in-
dult más hatósági, szabálysértési vagy büntetőeljárásban, továbbá
12
c)	az a személy, akit a közlekedési balesetet, az egyéb közlekedési eseményt ha-
tósági, szabálysértési vagy büntetőeljárás keretében vizsgáló más hatóság a
vizsgálatba szakértőként bevont,
d)	akitől a közlekedési baleset vagy az egyéb közlekedési esemény tárgyilagos
vizsgálata egyéb okból nem várható el.
14.	§
A közlekedési balesetben vagy az egyéb közlekedési esemény során elhalálozott
személyek hozzátartozóit, valamint sérültjeit a vizsgálatról és annak folyamatáról tá-
jékoztatni kell, és lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a vizsgálattal kapcsolatos
álláspontjukat kifejthessék és a zárójelentés tervezetében szereplő adatokhoz meg-
jegyzést fűzzenek.
15.	§
(1)	A közlekedési baleset vagy az egyéb közlekedési esemény szakmai vizsgála-
ta során a magyar állampolgár (Magyarországon bejegyzett) üzemben tartó, ennek
hiányában a tulajdonos, továbbá a gyártó, javító, illetve karbantartó és mindezek
képviselői nyilatkozattételre jogosultak. A magyar hatóság nyilvántartásában (lajst-
romában) szereplő jármű nem magyar állampolgár (nem Magyarországon bejegy-
zett) üzemben tartója, ennek hiányában a tulajdonos, továbbá a gyártó, javító, illetve
karbantartó és mindezek képviselői is jogosultak nyilatkozattételre.
(2)	A közlekedési balesetben és az egyéb közlekedési eseményben érintett köz-
lekedési járművet
a)	tervező,
b)	gyártó,
c)	üzemben tartó
d)	hatósági nyilvántartásában (lajstromában) nyilvántartó (a továbbiakban: lajst-
romozó)
állam kivizsgáló szerve a közlekedési baleset és az egyéb közlekedési esemény
vizsgálóbizottsága mellé meghatalmazott képviselőt delegálhat.
(3)	Az üzemben tartó államának és a lajstromozó államnak a kivizsgáló szerve a
vizsgálathoz az üzemben tartó által ajánlott egy vagy több tanácsadót nevezhet ki a
meghatalmazott képviselő segítésére. Amennyiben az államok nem jelölik ki megha-
talmazott képviselőjüket, az üzemben tartó képviselőjét a vizsgálóbizottság elnöke a
szakmai vizsgálatba tanácsadónak hívhatja meg.
(4)	A közlekedési balesetben elhalálozott személy állampolgársága szerinti állam
a vizsgálóbizottság mellé meghatalmazott képviselőt delegálhat.
(5)	Bármely állam - amely kérésre információt, eszközt, szakembert biztosít a
szakmai vizsgálathoz - jogosult a szakmai vizsgálathoz meghatalmazott képviselőt
delegálni.
13
(6)	A meghatalmazott képviselő és tanácsadó minden vonatkozó és rendelkezés-
re álló információt köteles a vizsgálóbizottság rendelkezésére bocsátani.
(7)	A meghatalmazott képviselő a vizsgálóbizottság vezetőjének hozzájárulása
nélkül a szakmai vizsgálat előrehaladásáról és a feltárt adatokról információt senki
részére nem adhat.
A zárójelentés
16. §
(1)	A szakmai vizsgálat eredményéről a Szervezet zárójelentést készít, amelyet a
főigazgató ad ki.
(2)	A zárójelentés ismerteti a lefolytatott vizsgálat célkitűzéseit, tartalmazza a köz-
lekedési baleset, vagy az egyéb közlekedési esemény idejét és helyét, valamint an-
nak jellegét és következményeit a halálos áldozatok, a személyi sérülések és az
anyagi károk tekintetében. A zárójelentés tartalmazza a baleset okát és biztonsági
ajánlást is tartalmazhat. A zárójelentés kötelező erővel nem bír.
(3)	A zárójelentés és az abban foglalt biztonsági ajánlás nem tartalmazhat a köz-
lekedési balesettel, súlyos repülőeseménnyel, egyéb közlekedési eseménnyel kap-
csolatos, a vétkességre vagy felelősségre, illetve jogra vagy kötelezettségre vonat-
kozó megállapítást vagy feltételezést.
(4)	A zárójelentésben minden esetben gondoskodni kell a közlekedési balesetben
és az egyéb közlekedési eseményben érintett személyek adatainak védelméről. A
zárójelentés és az abban foglalt biztonsági ajánlás személyes adatot nem tartalmaz-
hat.
(5)	A zárójelentés tervezetét a főigazgató megküldi
a)	a közlekedésbiztonsági hatóságoknak, a közlekedési balesetben, repülőese-
ményben illetve váratlan eseményben érintett szakszemélyzetnek, az érintett
szervezet vezetőjének,
b)	a biztonsági ajánlások címzettjeinek,
c)	a vizsgálatban részt vett államok balesetkivizsgáló szerveinek,
amelyre azok - a kézhezvételtől számított 60 napon belül - észrevételt tehetnek.
(6)	Amennyiben a szakmai vizsgálatban részt vett államok balesetkivizsgáló szer-
vei észrevételt tettek, a zárójelentés tervezetét át kell dolgozni. Ha az észrevételeiket
nem veszik figyelembe, azokat mellékletként csatolni kell a zárójelentés tervezetéhez
a figyelmen kívül hagyás indokolásával együtt.
(7)	A főigazgató felülvizsgálja a zárójelentés tervezetét, amelynek során ellenőrzi,
hogy a vizsgálatot az előírásoknak megfelelően folytatták-e le.
(8)	A zárójelentésben meg kell jelölni az eljárt vizsgálóbizottság vezetőjének, tag-
jainak, valamint a vizsgálóbizottságba delegált meghatalmazott, tanácsadó és egyéb
résztvevők nevét. A zárójelentést a vizsgálóbizottság tagjai írják alá. Az esetleges
14
véleményeltérésre a zárójelentés aláírásakor utalni kell, és az eltérő véleményt a zá-
rójelentéshez csatolni kell.
(9)	A zárójelentést a Szervezet köteles megküldeni minden olyan szervezetnek,
amely abból biztonsági szempontból hasznos következtetéseket vonhat le, továbbá -
a légiközlekedési rendellenesség kivételével - a honlapján közzétenni. A zárójelen-
tést meg kell küldeni a külön jogszabályban meghatározott nemzetközi szervezetek-
nek, az Európai Bizottságnak és az Európai Vasúti Ügynökségnek.
(10)	A biztonsági ajánlások címzettjei évente egyszer tájékoztatást adnak a fő-
igazgatónak az ajánlások nyomán megtett vagy tervezett intézkedésekről.
(11)	A zárójelentés közzétételének határideje a szakmai vizsgálat megindításától
számított egy év, kivéve, ha a Szervezeten kívül álló okok miatt a baleset vizsgálata
ezen az időtartamon belül nem zárható le.
(12)	A zárójelentés kijavítására és kicserélésére a Ket. 122. §-ában foglaltakat
kell alkalmazni.
(13)	Amennyiben a szakmai vizsgálat lezárását követően olyan új tények vagy bi-
zonyítékok jutnak a Szervezet tudomására, amelyek a közlekedési baleset, súlyos
repülőesemény vagy egyéb közlekedési esemény bekövetkezése körülményeinek
vagy okának alapvetően új megítélését teszik szükségessé, a főigazgatója új szak-
mai vizsgálatot rendel el.
IV.	Fejezet
A Szervezet adatkezelése
17.	§
A Szervezet a 7. § (1) bekezdésében foglalt feladatának ellátása céljából - a
közlekedési baleset, súlyos repülőesemény és az egyéb közlekedési esemény
szakmai vizsgálatához elengedhetetlenül szükséges mértékben az alábbi adatok
kezelésére jogosult:
a)	a közlekedési balesetben vagy egyéb közlekedési eseményben részes jármű
személyzete, a jármű üzemeltetésében, karbantartásában, kiszolgálásában részt
vevő vagy forgalmi irányítását ellátó személy
aa)	neve, állampolgársága, lakcíme, értesítési címe,
ab)	képzettsége, szakmai gyakorlata, szakmai jogosultsága,
ac)	egészségi állapotára vonatkozó különleges adat,
ad)	az eseménnyel összefüggésbe hozható, kóros szenvedélyére vonatkozó ada-
tok,
ae)	egyéb olyan, fizikális vagy mentális jellemzői, amelyek a vizsgált közlekedési
baleset, illetve egyéb közlekedési esemény bekövetkezéséhez hozzájárulhat-
tak;
b)	a közlekedési balesetben vagy egyéb közlekedési eseményben részes jármű
személyzete által, vagy a jármű üzemeltetésében, karbantartásában, kiszolgálásá-
ban részt vevő vagy forgalmi irányítását ellátó személlyel folytatott és rögzített kom-
15
munikáció, a jármű hangrögzítő berendezésének felvétele vagy az ilyen felvételekről
készült átirat;
c)	a közlekedési baleset, súlyos repülőesemény, illetve egyéb közlekedési ese-
mény tárgyában folytatott szakmai vizsgálat egyéb résztvevőjének neve, állampol-
gársága, születési helye és időpontja, lakcíme és értesítési címe.
18. §
(1)	A Szervezet köteles az érintett személy 17. § aa) alpontja szerinti adatait az
egyéb személyes és különleges adataitól elkülönítve kezelni. Az érintett személyeket
az ügy irataiban, a közlekedési balesetben vagy egyéb közlekedési eseményben
betöltött szerepük alapján kell megjelölni. Az érintett személy nevét és lakcímét a
velük történő kapcsolattartás, valamint további adatok beszerzése érdekében hasz-
nálhatja fel a Szervezet.
(2)	A zárójelentés kibocsátása után egy évvel, de legfeljebb a közlekedési baleset
vagy egyéb közlekedési esemény bekövetkezése után három évvel a Szervezet kö-
teles minden, az adott ügyben kezelt személyes és különleges adatot helyreállítha-
tatlan módon törölni.
(3)	A Szervezet által kezelt adatkörben a nyilvántartásokból és az alapjául szolgá-
ló iratokból személyes vagy különleges adat az érintetten kívül nemzetközi kötele-
zettségvállalás vagy együttműködés alapján, közlekedési baleset vagy egyéb közle-
kedési esemény külföldi vizsgálatának lefolytatása, vagy az eseménnyel összefüggő
nemzetközi szerződés alapján előírt értesítési kötelezettség alapján továbbítható,
nem EGT-állam esetén azonban csak akkor, ha a személyes adatok védelméről szó-
ló törvény szerint a harmadik országban a személyes adatok védelme megfelelően
biztosított. A Szervezet adatkezelési rendszereiből ezeken kívül más szervezet vagy
személy részére adat személyazonosításra alkalmas módon nem továbbítható.
(4)	A főigazgató gondoskodik arról, hogy a személyes adatok védelmének biztosí-
tása érdekében
a)	az érintett a Szervezet által kezelt személyes és különleges adataihoz hozzá-
férhessen, illetve gyakorolhassa a helyesbítéshez vagy a törléshez való jogát,
b)	a kezelt adatokat töröljék, ha azok kezelésének joga - törvény rendelkezése
szerint - megszűnt, vagy a bíróság az adatvédelmi eljárás során a törlést el-
rendelte.
(5)	A Szervezettel köztisztviselői jogviszonyban, munkaviszonyban, munkavég-
zésre irányuló egyéb jogviszonyban vagy megbízási jogviszonyban álló személy, to-
vábbá a 10. § (11)-(12) bekezdése szerinti megfigyelő köteles a szakmai vizsgálat
során tudomására jutott személyes adatokat megőrizni. Ez a kötelezettség a köz-
tisztviselői jogviszony, a szolgálati viszony, a munkaviszony, a munkavégzésre irá-
nyuló egyéb jogviszony vagy a megbízási jogviszony megszűnését követően is fenn-
marad.
(6)	A főigazgató, a helyettese, a Szervezet más köztisztviselője és a vizsgálóbi-
zottság más tagja köteles megőrizni és más hatóság számára nem köteles hozzáfér-
16
hetővé tenni a szakmai vizsgálat során tudomására jutott adatot, amely tekintetében
az adat birtokosa az adatközlést jogszabály alapján megtagadhatta volna.
V.	Fejezet
Nemzetközi együttműködés
19.	§
(1)	Amennyiben nem lehet megállapítani, hogy a súlyos vasúti baleset, vasúti
baleset vagy váratlan vasúti esemény melyik tagállamban történt, illetve az esemé-
nyek a két tagállam határán lévő berendezésnél vagy annak közelében történtek, az
érintett tagállamok kijelölt vizsgáló bizottságai megállapodnak, hogy melyikük végzi
el a szakmai vizsgálatot, vagy azt közösen végzik el. Ha vizsgálóbizottságok megál-
lapodása alapján az egyik tagállam vizsgálóbizottsága végzi a szakmai vizsgálatot, a
másik tagállam vizsgálóbizottsága a vizsgálatban részt vehet és hozzáférhet annak
eredményéhez.
(2)	A vizsgálóbizottság kezdeményezésére a főigazgató felkérheti más államok
vizsgáló testületeit vagy nemzetközi szervezetet, így különösen az Európai Vasúti
Ügynökséget, hogy
a)	a megfelelő szakismeretek biztosításával, a műszaki ellenőrzések, elemzések
vagy értékelések elvégzésével, berendezések, felszerelések és készülékek biztosí-
tásával, a roncsok és fedélzeti felszerelések, valamint egyéb, a vizsgálathoz fontos
tárgyak szakmai vizsgálatához, az adatrögzítőkről nyert információk kiértékeléséhez,
a balesetek adatainak tárolásához és kiértékeléséhez nyújtsanak segítséget,
b)	a közlekedési balesetet követő vizsgálathoz a vizsgálatokra szakosodott szak-
embereket biztosítsanak.
(3)	Amennyiben a közlekedési balesetben, a súlyos repülőeseményben, az egyéb
közlekedési eseményben külföldi légijármű, úszólétesítmény, vagy vasúti jármű érin-
tett, a Szervezet az érintett állam közlekedési baleseteket vizsgáló szervezetét a
vizsgálatba a 15. § rendelkezései szerint bevonja, kivéve, ha a szervezet a vizsgá-
latban nem kíván részt venni. Ez utóbbi esetben a Szervezet a vizsgálat eredményé-
ről az érintett állam baleseteket vizsgáló szervezetét a zárójelentés megküldésével
tájékoztatja.
(4)	Nemzetközi szerződésben foglaltak alapján a Szervezet a külföldön történt
légiközlekedési balesetek kivizsgálásával megbízhatja egy másik állam balesetki-
vizsgáló szervét is.
(5)	Az 1. § (2) bekezdésében meghatározott esetben a légiközlekedési baleset és
a súlyos repülőesemény szakmai vizsgálatát, a szakmai vizsgálat valamely részét a
Szervezet főigazgatója indokolt esetben harmadik államnak vagy a Nemzetközi Pol-
gári Repülési Szervezetnek (ICAO) átadhatja.
(6)	A közlekedési baleset és a súlyos repülőesemény szakmai vizsgálatát, ha a
szakmai vizsgálatban a Szervezet eljárása a Ket. 43. §-ának (4) és (6) bekezdése
17
szerint kizárt, a főigazgató a szakmai vizsgálattal másik EGT-állam vizsgáló szervét
bízza meg.
(7)	A Szervezet együttműködési megállapodást köthet a közlekedési balesetek és
az egyéb közlekedési események szakmai vizsgálatára jogosult külföldi hatósággal.
VI.	Fejezet
Az üzembentartói vizsgálat
20.	§
(1)	A 7. § (1) bekezdése a) pontjának aa) alpontjában meg nem jelölt egyéb köz-
lekedési esemény tekintetében, ha a Szervezet nem folytat le szakmai vizsgálatot, a
légijármű vagy a repülőtér üzemben tartóját, illetve a légiforgalmi szolgálatot hívja fel
a közlekedési esemény kivizsgálására (üzembentartói vizsgálat).
(2)	A légijármű vagy a repülőtér üzemben tartójának, illetve a légiforgalmi szolgá-
latnak rendelkeznie kell a Szervezet által jóváhagyott repülőesemény vizsgáló szer-
vezettel - vagy, ha nem rendelkezik, csatlakoznia kell ilyen szervezethez - amely
elvégzi az üzembentartói vizsgálatot.
(3)	Az üzembentartói vizsgálat eredményéről az üzemben tartó, illetve a légifor-
galmi szolgálat tájékoztatja a Szervezetet.
(4)	Az üzembentartói vizsgálatot a külön jogszabályban foglaltak szerint kell le-
folytatni.
VII.	Fejezet
Záró rendelkezések
21.	§
(1)	Ez a törvény 2006. január 1-jén lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti a
légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény (a továbbiakban: Lt.) 65/A. §-a, 66.
§-a, 74. §-ának c) és n) pontja, valamint 74/A. §-ának a) és d) pontja.
(2)	E törvény hatálybalépésével egyidejűleg
a)	az Lt. 64-65. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„64. § (1) Ha a repülés tartama alatt a Magyar Köztársaság területén, illetve a
magyar légtérben légijárművet külön jogszabályban meghatározott
légiközlekedési baleset, súlyos repülőesemény, repülőesemény ér, amely veszé-
lyezteti, vagy veszélyeztetheti a légiközlekedés biztonságát, az egyéb vizsgála-
toktól független szakmai vizsgálatot kell lefolytatni. A szakmai vizsgálat keretében
18
lehet vizsgálni a külön jogszabályban meghatározott légiközlekedési rendellenes-
séget is.
(2)	A légiközlekedési baleset, a súlyos repülőesemény, a repülőesemény és a
légiközlekedési rendellenesség szakmai vizsgálatát - a (3) bekezdésben megha-
tározott kivétellel - külön törvény rendelkezései alapján, a Közlekedésbiztonsági
Szervezet végzi, a vizsgálat lefolytatásának részletes szabályait külön törvény ál-
lapítja meg.
(3)	A kizárólag állami légijárművel bekövetkezett légiközlekedési balesettel és sú-
lyos repülőeseménnyel, repülőeseménnyel és légiközlekedési rendellenességgel
kapcsolatos szakmai vizsgálatok elvégzése a honvédelmi miniszter által kijelölt
szerv - a továbbiakban állami kivizsgáló szerv - feladata.
(4)	Az állami kivizsgáló szerv által lefolytatott szakmai vizsgálat célja a
légiközlekedési baleset, a súlyos repülőesemény, a repülőesemény, illetve a
rendellenesség okának és körülményeinek megállapítása és a hasonló esetek
megelőzése érdekében szükséges intézkedések kezdeményezése. A szakmai
vizsgálatnak nem célja a felelősség megállapítása.
(5)	Az állami kivizsgáló szerv szakmai vizsgálata nem minősül közigazgatási ha-
tósági ügynek.
65. § (1) A külön jogszabályban meghatározott, súlyosnak nem minősülő repülő-
esemény és légiközlekedési rendellenesség szakmai vizsgálatát az állami kivizs-
gáló szerv az állami légijármű vagy repülőtér üzemben tartójának, illetve a légi-
forgalmi szolgálatnak a hatáskörébe utalhatja (a továbbiakban: üzemben tartói
vizsgálat).
(2)	Az állami kivizsgáló szerv vezetője a légiközlekedési baleset, illetve súlyos re-
pülőesemény vizsgálatára szakmai bizottságot alakít és küld ki. Repülőesemény,
illetve légiközlekedési rendellenesség esetén - ha az eset jellege megengedi -
elegendő szakmai kivizsgáló kijelölése.
(3)	A szakmai bizottság létrehozására, tagjaira, a vizsgálat során a bizottságot
megillető jogokra, valamint a bizottság eljárására vonatkozó szabályokat külön
jogszabály állapítja meg.”
b)	a víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 62. §-a helyébe a következő
rendelkezés lép:
„62. § (1) A szakmai vizsgálatot - a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel - a
Közlekedésbiztonsági Szervezet - külön törvény rendelkezései alapján - végzi. A
baleset bejelentésének szabályait, a vizsgálat feltételeit külön jogszabály állapítja
meg.
(2)	A víziközlekedési balesetet az úszólétesítmény üzemben tartója haladéktala-
nul jelenteni köteles a hajózási hatóságnak is. A rendkívüli hajózási eseményről
az úszólétesítmény üzemben tartója a hajózási hatóságot tájékoztatni köteles.
(3)	Ha magyar úszólétesítményt külföldön súlyos víziközlekedési baleset ér, azt
az úszólétesítmény üzemben tartója haladéktalanul köteles a magyar hajózási
hatóságnak is bejelenteni, és a hajózási hatóság által - a balesettel kapcsolatban
-	kért adatokat szolgáltatni.
(4)	A kizárólag a honvédség, illetve a rendvédelmi szervek úszólétesítményeivel
való közlekedés során bekövetkezett súlyos víziközlekedési balesetekkel és
rendkívüli hajózási eseményekkel kapcsolatos szakmai vizsgálat az illetékes
üzembentartó által kijelölt szakmai bizottság feladata.
19
(5)	A (4) bekezdés szerinti szakmai bizottság létrehozására, tagjaira, valamint a
bizottság eljárására vonatkozó szabályokat külön jogszabály állapítja meg.”
(3)	E törvény rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult eljárásokban kell
alkalmazni.
(4)	Az e törvény hatálybalépésekor folyamatban levő, a külön jogszabályban
meghatározott polgári kivizsgáló szerv (Polgári Légiközlekedés-biztonsági Szervezet)
által megkezdett eljárásokat a Szervezet folytatja le.
22.	§
(1)	Felhatalmazást kap a miniszter, hogy
a)	súlyos vasúti balesetek, a vasúti balesetek és váratlan vasúti események
szakmai vizsgálatának részletes szabályait a belügyminiszterrel egyetértés-
ben,
b)	a légiközlekedési balesetek, a repülőesemények és légiközlekedési rendelle-
nességek szakmai vizsgálatának részletes szabályait a belügyminiszterrel
egyetértésben,
c)	a súlyos víziközlekedési balesetek és a rendkívüli hajózási események vizsgá-
latának részletes szabályait a belügyminiszterrel egyetértésben,
d)	az üzembentartói vizsgálat szabályait
rendeletben állapítsa meg.
(2)	Felhatalmazást kap a honvédelmi miniszter és a belügyminiszter, hogy a kizá-
rólag állami légijárművel bekövetkezett légiközlekedési balesetek, repülőesemények
és légiközlekedési rendellenességek szakmai vizsgálatának részletes szabályait - a
miniszterrel egyetértésben - együttes rendeletben állapítsák meg.
(3)	Felhatalmazást kap a honvédelmi miniszter, a belügyminiszter és a pénz-
ügyminiszter, hogy a kizárólag a honvédség, illetve a rendvédelmi szervek úszóléte-
sítményeivel való közlekedés során bekövetkezett súlyos víziközlekedési balesetek
és rendkívüli hajózási események szakmai vizsgálatának részletes szabályait - a
miniszterrel egyetértésben - együttes rendeletben állapítsák meg.
23.	§
Ez a törvény a következő uniós aktusoknak való megfelelést szolgálja:
a)	a Tanács 94/56/EK irányelve (1994. november 21.) a polgári légiközlekedési
balesetek és repülőesemények vizsgálatának alapvető elveiről, a Melléklet ki-
vételével;
b)	az Európai Parlament és a Tanács 2003/42/EK irányelve (2003. június 13.) a
polgári repülésben előforduló események jelentéséről, az I. és II. melléklet ki-
vételével;
c)	az Európai Parlament és a Tanács 2004/49/EK irányelve (2004. április 29.) a
közösségi vasutak biztonságáról, valamint a vasúttársaságok engedélyezésé-
ről szóló 95/18/EK tanácsi irányelv és a vasúti infrastruktúra-kapacitás elosz-
tásáról, továbbá a vasúti infrastruktúra használati díjának felszámításáról és a
biztonsági tanúsítványról szóló 2001/14/EK Irányelv módosításáról, 3. cikk j)-
o) pont, 19-25. cikk.
20
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A közlekedési balesetek szakmai vizsgálata, okainak felderítése és az azokból a köz-
lekedés biztonságát elősegítő következtetések levonására egységes állami szerve-
zet e törvény hatálybalépése előtt nem volt.
A polgári légiközlekedési balesetek és repülőesemények vizsgálatának alapvető el-
veiről szóló, a Tanács 94/56/EK irányelve a nemzetközi polgári repülésről szóló,
1944. december 7-én Chicagóban aláírt egyezmény (a továbbiakban: Chicagói
Egyezmény) 13. Függeléke alapján fektette le a független balesetvizsgáló intézmény
vagy testület létrehozásának, valamint a szakmai vizsgálat elveit és feltételeit. [Az
Egyezményt az 1971. évi 25. tvr., hivatkozott függelékét a 20/1997. (X. 21.) KhVm
rendelet hirdette ki.] Az irányelv honosítása a légiközlekedésről szóló 1995. évi
XCVII. törvényben, illetőleg a végrehajtására kiadott, a légiközlekedési balesetek és
a repülőesemények szakmai vizsgálatának szabályairól szóló 13/2000. (V. 31.)
KHVM-HM-EüM együttes rendelet hatálybalépésével megtörtént.
A vasútról szóló 1993. évi XCV. törvény egyáltalán nem szabályozta a közlekedési
alágazat területén bekövetkező balesetek szakmai vizsgálatát.
A közösségi vasutak biztonságáról, valamint a vasúttársaságok engedélyezéséről
szóló 95/18/EK tanácsi irányelv és a vasúti infrastruktúrakapacitás elosztásáról, to-
vábbá a vasúti infrastruktúra használati díjának felszámításáról és a biztonsági tanú-
sítványról szóló 2001/14/EK irányelv módosításáról szóló, az Európai Parlament és a
Tanács 2004/49/EK irányelve (a továbbiakban: vasútbiztonsági irányelv) részletesen
szabályozza a balesetvizsgáló testület létrehozásának kötelezettségét a vasúti köz-
lekedés területén.
A vasút esetében a légiközlekedéshez hasonló szakmai vizsgálat elvégzését teszik
kötelezővé a közösségi irányelvek.
Tekintettel arra, hogy a víziközlekedés területén jelenleg még nem létezik olyan
irányelv, amely a balesetek meghatározott körének kötelező vizsgálatát előírná, ezért
a vizsgálat alá vont baleseteket nemzeti hatáskörben kell meghatározni.
Az irányelvek hazai jogrendszerbe történő integrálása során felmerült az igény az
egységes, független közlekedésbiztonsági szervezet felállítására, amely az egyes, a
javaslatban meghatározott közlekedési ágak (légi-, vasúti és víziközlekedés) terüle-
tén bekövetkező közlekedési balesetek átfogó vizsgálatát teszi lehetővé, továbbá a
vizsgálatok eredményeként megteremti a lehetőséget a közlekedés rendszerének és
az infrastruktúrájának a közlekedési balesetek elkerülése szempontjából történő át-
szervezésére, továbbá a szabályozás során a közlekedési balesetek vizsgálatából
levont következtetések figyelembevételére.
A javaslat létrehozza a Közlekedésbiztonsági Szervezetet (a továbbiakban: Szerve-
zet), meghatározza a működésének alapvető feltételeit és rögzíti a működés garan-
ciáit.
A javaslat a Szervezetet költségvetési szervként hozza létre, a fenntartását alapve-
tően a költségvetésből rendeli biztosítani. A törvény meghatározza a Szervezet jogál-
21
lását, feladatait, a vizsgálat alapvető szabályait, és rögzíti a vizsgálati kötelezettség
körét.
A javaslat rögzíti a Szervezet működését biztosító alapelveket és azok tartalmát.
Rendelkezik arról, hogy a vizsgálat nem irányulhat a balesetekkel kapcsolatos - köz-
igazgatási hatósági, szabálysértési és büntetőjogi - felelősség megállapítására, to-
vábbá rendelkezik a Szervezet függetlenségéről.
22
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
A javaslat hatályra vonatkozó rendelkezéseit a szabályozási tárgykörben kötött nem-
zetközi szerződések, és az Általános indokolásban megjelölt közösségi irányelvek
alapozzák meg.
Fő szabályként a javaslat hatálya a belföldön történt közlekedési balesetek és egyéb
közlekedési események szakmai vizsgálatára terjed ki, a hatályos nemzetközi jogi
normákat és a vonatkozó irányelveket követve.
A Chicagói Egyezmény 13. Függelékének 5.1. pontja rögzíti, hogy: „Baleset körül-
ményeinek a kivizsgálását az eset helyszínének állama köteles megindítani. Ez az
állam felelős a kivizsgálás lefolytatásáért, ...” Hasonló általános rendelkezést tartal-
maz a vasútbiztonsági irányelv 22. cikkének (1) bekezdése is, mely szerint „ A 19.
cikkben említett eseményeket annak a tagállamnak a vizsgáló testülete vizsgálja ki,
ahol azok megtörténtek.”
A légiközlekedéssel összefüggő különös rendelkezésként - ugyancsak összhangban
a hivatkozott normákkal - a javaslat a hatályát azokra az esetekre is kiterjeszti, ami-
kor a légiközlekedési baleset, repülőesemény vagy légiközlekedési rendellenesség
bekövetkezése helyszínének állama a szakmai vizsgálatot nem folytatja le, vagy
ezen események helyszíne egyetlen államhoz sem tartozik. Ez biztosítja, hogy a
szakmai vizsgálatok során hazánk szuverenitása a vizsgálat során semmiképpen se
sérüljön.
A javaslat hatálya nem terjed ki a kizárólag állami légijárművel bekövetkezett
légiközlekedési balesettel, repülőeseménnyel és légiközlekedési rendellenességgel
kapcsolatos, továbbá a kizárólag a honvédség és a rendvédelmi szervek úszóléte-
sítményeivel való közlekedés során bekövetkezett közlekedési balesetek és egyéb
közlekedési események szakmai vizsgálatára.
A 2. §-hoz
A javaslat részletes felsorolásban határozza meg a közlekedési balesetek és egyéb
közlekedési események szakmai vizsgálatához kapcsolódó, a törvény alkalmazását
elősegítő mellőzhetetlen fogalmakat. A légiközlekedés és a vasúti közlekedés terüle-
tén a fogalmak néhány kivétellel megegyeznek a vonatkozó irányelvekben meghatá-
rozott vagy használt definíciókkal. A javaslat az irányelvekben alkalmazott fogalom-
meghatározásoktól csak ott tér el, ahol a sajátos magyar viszonyok szigorúbb, kiter-
jesztő értelmezést igényelnek. (Ez jelenik meg pl. a „repülés tartama” definíciójánál,
amely a Chicagói Egyezmény 13. Függelékében rögzített fogalom-meghatározást a
sportrepülésben résztvevő légijárművek jellemzőit figyelembe véve kiegészíti.) A vízi
közlekedési balesetek fogalomrendszerét a javaslat a törvény céljainak megfelelően
határozza meg. A javaslat az egyes közlekedési ágaknak megfelelő baleset fogalmát
szűkítően határozza meg, így csak a súlyosabb baleseteket és egyéb eseményeket
tekinti „baleset”-nek.
23
A 3. §-hoz
A javaslat a közlekedési balesetek és az egyéb közlekedési események szakmai
vizsgálatát, az azokkal kapcsolatos információk gyűjtését és elemzését a Közleke-
désbiztonsági Szervezet (a továbbiakban: Szervezet) hatáskörébe utalja. A javaslat
ezzel a légiközlekedési, a vasúti és a víziközlekedési ágban megteremti az egységes
vizsgáló szervezetet. A Szervezet a Polgári Légiközlekedés Biztonsági Szervezet
(PoLéBiSz) jogutódja.
A vizsgálatok objektivitása érdekében a vonatkozó, már hivatkozott közösségi irány-
elvek mind a légiközlekedés, mind a vasúti közlekedés területén szigorú követel-
ményként írják elő a tagállamok számára a szakmai vizsgálatot lefolytató szervezet
függetlenségét, példálódzó jellegű felsorolással elősegítve a nemzeti szabály megal-
kotását. (94/56/EK irányelv 6. cikk (1) bekezdés, vasútbiztonsági irányelv 21. cikk (1)
bekezdés). Ezekkel összhangban a javaslat rögzíti, hogy a vizsgálatot végző szerve-
zetnek minden olyan személytől vagy szervezettől függetlennek kell lennie, akinek,
illetőleg amelynek érdekei a kivizsgáló szervezet feladataival ütköznek, majd néhány
tipikus személyi és szervezeti kört nevesít. A nevesítettek közül ki kell emelni a köz-
igazgatási hatóságokat - közülük is az engedélyező hatóságokat -, amelyek vonat-
kozásában az esetleges összeférhetetlenség kialakulásának kizárása különösen
nagy jelentőséggel bír.
A javaslat összeférhetetlenségi szabályt tartalmaz, amely szerint a Szervezet főigaz-
gatója, helyettese és köztisztviselője nem lehet ezen felsorolt szervek és gazdálkodó
szervezetek köztisztviselője, vezetője tisztségviselője, tulajdonosa, alkalmazottja
vagy egyéb munkavállalója, továbbá a főigazgató és helyettese mindezek közeli hoz-
zátartozója.
A javaslat a Szervezetet központi költségvetési szervként hozza létre. A Szervezet
felügyeletét a közlekedésért felelős miniszter látja el, költségvetése a minisztérium
fejezetén belül elkülönítetten jelenik meg. A miniszter felügyeleti jogkörének elemeit
a javaslat taxatív módon sorolja fel.
A függetlenség garanciális eleme a javaslat azon rendelkezése, amely szerint a
Szervezet és annak főigazgatója, helyettese és más köztisztviselői feladatkörükben -
ide nem értve a miniszter felügyeleti jogaival összefüggő feladatokat - nem utasítha-
tók.
A 4. §-hoz
A Szervezet 24 órás folyamatos baleseti ügyeleti szolgálatának feladata, hogy azon-
nal reagáljon a bejelentésre, és a vizsgálat megindításához szükséges elengedhetet-
len feladatokat végezze el, amelyek később esetleg nem pótolhatóak.
A javaslat együttműködési kötelezettséget ír elő a szakmai vizsgálatot és más köz-
igazgatási hatósági, vagy büntetőeljárást folytató szervezetek között. A szakmai
vizsgálat függetlensége érdekében a javaslat rögzíti, hogy a hatósági eljárás a
szakmai vizsgálatot nem akadályozhatja, a vizsgálati cselekmények párhuzamosan
is lefolytathatók.
24
A büntetőeljárás elsőbbségére tekintettel a javaslat meghatározza, hogy a szakmai
vizsgálat a büntetőeljárás lefolytatását nem akadályozhatja.
A szakmai vizsgálat ennek megfelelően adott esetben párhuzamosan folyik a közle-
kedési balesettel, illetve egyéb közlekedési eseménnyel kapcsolatban indult más
közigazgatási hatósági, szabálysértési, vagy büntetőeljárással. Minthogy a szakmai
vizsgálat több ponton is érintkezik ezen eljárásokkal - pl. a szemlét azonos, érintet-
len, „eredeti” helyszínen kell lefolytatni, a szakmai vizsgálat számára az eseménnyel
összefüggésben fontos információt hordozó, az eljáró hatóságok birtokába került ira-
tok (pl. repülési napló) megtekintése, vagy az eljáró hatóság birtokába került tárgy
(pl. adatrögzítő, roncs) vizsgálata szükséges -, a szakmai vizsgálatot lefolytató Szer-
vezet és az eljáró hatóságok között az együttműködést biztosítani kell. Ezt az együtt-
működési kötelezettséget rögzíti a Chicagói Egyezmény 13. Függelékének 5.10.
pontja, amely szerint: „Szükséges, hogy a kivizsgáló állam elismerje a vizsgálat fele-
lős vezetője és a jogi hatóságok közötti együttműködés szükségességét.”, de köve-
telményként rögzítik a vonatkozó irányelvek is (94/56/EK irányelv 5. cikk (2) bekez-
dés, vasútbiztonsági irányelv 20. cikk (2) bekezdés.)
Az 5. §-hoz
A javaslat kimondja, hogy a közigazgatási hatósági ügynek nem minősülő szakmai
vizsgálatra - amennyiben maga a törvény kivételt nem tesz - a közigazgatási ható-
sági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.)
szabályait kell alkalmazni.
Ezzel összefüggésben megállapítja, hogy a szakmai vizsgálattal érintett személyek
nem minősülnek ügyfélnek, őket az eljárás egyéb résztvevőjének jogállása illeti meg.
A Szervezet határozatnak nem tekinthető, kötelező erővel nem bíró zárójelentést ké-
szít és a szakmai vizsgálat során hozott végzések bíróság előtt nem támadhatók
meg.
A 6. §-hoz
A javaslat meghatározza a Szervezet főigazgatójának és helyettesének kinevezési
rendjét, felsorolja a főigazgató alapvető feladatait.
A Szervezet tevékenységének függetlenségét erősíti, hogy a főigazgatót és helyette-
sét a miniszter nevezi ki és menti fel. A felmentési okokat - a főigazgató és helyette-
sének függetlensége érdekében - a javaslat határozza meg.
A közvélemény tájékoztatását, a nyilvánosság alapelvének érvényesítését szolgálja
a javaslat azon rendelkezése, amely szerint a Szervezet minden évben, a javaslat-
ban meghatározott időpontig honlapján közzéteszi az előző évben végzett vizsgála-
tokról, a kiadott biztonsági ajánlásokról és a korábban kiadott biztonsági ajánlásokkal
összhangban végrehajtott intézkedésekről készített beszámolóját. A rendelkezés tel-
jes összhangban van a vasútbiztonsági irányelv 22. cikkének (3) bekezdésével, illet-
ve a polgári légiközlekedési események bejelentéséről szóló, az Európai Parlament
és a Tanács 2003/42/EK irányelvének 7. cikke (3) bekezdésével.
25
A 7. §-hoz
A Szervezet valamennyi jogosultsága és feladata a közlekedési balesetek és az
egyéb közlekedési események szakmai vizsgálatához kapcsolódik.
A javaslat a vonatkozó irányelvek alapján, - annak követelményrendszerét követve -
meghatározza a Szervezet szakmai vizsgálathoz kapcsolódó jogosultságait, ahol az
indokolt, kitérve az adott eseményt vizsgáló hatóságokkal szükséges együttműködés
szabályozására is. A szabályozás alapját képező irányelvi rendelkezések szerint
adott esetben az eljáró felelős hatóságokkal szorosan együttműködve, a lehető leg-
rövidebb időn belül kell a vizsgálatvezetők számára biztosítani a felsorolt jogosultsá-
gokat, hogy feladatukat a leghatékonyabban láthassák el.
Minthogy a javaslatban rögzített jogosultságokkal a vizsgálóbizottság valamennyi
tagjának rendelkeznie kell, ezek gyakorlását a javaslat a Szervezet főigazgatója által
kijelölt vizsgálóbizottsághoz vagy szakmai kivizsgálóhoz telepíti.
A javaslat meghatározza, hogy a Szervezet vizsgálati jogköre milyen vizsgálati cse-
lekményekre terjed ki.
A javaslat a Szervezet feladatainak körében elsőként a kivizsgálási kötelezettséget
határozza meg. A vonatkozó közösségi irányelvekkel - a Tanács 94/56/EK irányelve
a polgári légiközlekedési balesetek és repülőesemények vizsgálatának alapvető el-
veiről, továbbá a közösségi vasutak biztonságáról, valamint a vasúttársaságok enge-
délyezéséről szóló 95/18/EK tanácsi irányelv és a vasúti infrastruktúrakapacitás el-
osztásáról, továbbá a vasúti infrastruktúra használati díjának felszámításáról és a
biztonsági tanúsítványról szóló 2001/14/EK irányelv módosításáról szóló, az Európai
Parlament és a Tanács 2004/49/EK irányelve - összhangban a belföldön bekövetke-
zett légiközlekedési balesetek és a súlyos repülőesemények, valamint a súlyos vas-
úti közlekedési balesetek vizsgálatát, továbbá (tagállami hatáskörben) a súlyos vízi
közlekedési balesetek vizsgálatát írja elő.
A kivizsgálási kötelezettség mellett a Szervezet a javaslatban foglaltak szerint -
meghatározott feltételek alapján - más közlekedési baleseteket és egyéb közlekedé-
si eseményeket is vizsgálhat.
A szakmai vizsgálatról a Szervezet zárójelentést készít, a közlekedési balesetek,
események, a vizsgált rendellenességek megelőzése érdekében javaslatot ad a jog-
szabályalkotóknak, továbbá biztonsági ajánlást tesz a közlekedési társaságoknak a
közlekedési infrastruktúra és a járművek üzemeltetőinek, valamint a hatóságoknak.
A javaslat a polgári repülésben előforduló események jelentéséről szóló, az Európai
Parlament és a Tanács 2003/42/EK irányelve alapján, valamint a feladatainak ellátá-
sa érdekében - az adatvédelmi törvény rendelkezéseivel összhangban - adatgyűj-
tésre kötelezi a Szervezetet.
26
A 8. §-hoz
A javaslat a vonatkozó irányelvek alapján - 94/56/EK irányelv 4. cikk (3) bekezdése,
vasútbiztonsági irányelv 19. cikk (4) bekezdés - kimondja, hogy a szakmai vizsgálat
nem irányulhat a vétkesség vagy felelősség megállapítására. E tilalom alapelvek kö-
zé emelésének garanciális jelentősége van, ugyanis determinálja a vizsgálat célját,
továbbá biztosítja a Szervezet függetlenségét más vizsgálatoktól. Ez utóbbiak tipiku-
san más szakmai megközelítést igényelnek, ami viszont gátolná a javaslat céljának
megfelelő vizsgálatok eredményességét.
A jogosultsággal összefüggésben a javaslat szabályt tartalmaz arra, hogy a szakmai
vizsgálat nem érintheti a közlekedési baleset és egyéb közlekedési esemény vizsgá-
latában résztvevő más hatóság feladat- és hatáskörét.
A 9. §-hoz
A szakmai vizsgálatra vonatkozó általános szabályok közül a javaslat felsorolja a
Szervezetet a szakmai vizsgálat során megillető jogosultságokat, mindenek előtt
rögzítve, hogy a szakmai vizsgálatot szükség esetén a többi közigazgatási hatóság-
gal egyeztetett módon, a büntetőeljárást nem akadályozva kell lefolytatni.
A javaslat szerint a Szervezetet megillető jogosultságokat a vizsgálóbizottság vezető-
je vagy a szakmai kivizsgálója gyakorolja. A vizsgálat során összegyűjtött bizonyíté-
kokat a Szervezet értékeli és elkészíti, majd közzé teszi a zárójelentést.
A javaslat kimondja, hogy a szakmai vizsgálattal okozott kárért - külön jogszabály
szerint - kártalanításnak van helye.
A 10. §-hoz
A szakmai vizsgálat megindítása a közlekedési baleset bejelentésével kezdődik.
A javaslat általános és speciális bejelentési kötelezettséget különböztet meg. Általá-
nos bejelentési kötelezettséget ír elő közlekedési baleset észlelése esetén. A beje-
lentést a rendőrhatósághoz kell megtenni, amely a segítségnyújtás, az élet- és va-
gyonbiztonság védelme, valamint a szakmai vizsgálat megindítása érdekében értesíti
az illetékes szerveket és hatóságokat, illetve a Szervezetet.
A javaslat meghatározza azt a személyi és szervezeti kört, akik, vagy amelyek köte-
lesek bejelenteni a Szervezetnek a bekövetkezett közlekedési balesetet vagy egyéb
közlekedési eseményt. A bejelentési kötelezettség kiterjed a magyar légijárművel
külföldön bekövetkezett légiközlekedési balesetre vagy repülőeseményre, illetve az
úszólétesítményt külföldön ért balesetre is.
A javaslat a vonatkozó közösségi irányelv alapján további személyi és szervezeti kör-
re állít fel sajátos bejelentési szabályokat légiközlekedési balesetről, repülőesemény-
ről, illetve légiközlekedési rendellenességről történő tudomásszerzés esetén.
A jelentési kötelezettség alá eső rendellenességek tájékoztató jellegű felsorolását,
valamint a bejelentők védelmére vonatkozó rendelkezéseket külön jogszabály állapít-
27
ja meg. A javaslat azonban garanciális jellegű szabályként rögzíti, hogy a bejelentőt
-	munkáltatója részéről - nem érheti hátrány.
A javaslat szabályozza a Szervezet bejelentést követő eljárását. A Szervezet hala-
déktalanul visszaigazolja a bejelentés vételét, és megteszi a vizsgálat megkezdésé-
hez szükséges intézkedéseket. A Szervezet főigazgatója a kivizsgálási kötelezettség
körébe eső esetekben haladéktalanul kijelöli a vizsgálóbizottság tagjait. Egyéb köz-
lekedési események esetében - annak mérlegelése alapján, hogy a körülmények
indokolják-e a szakmai vizsgálat lefolytatását - a vizsgálóbizottság felállítására ké-
sőbbi időpontban is sor kerülhet.
A javaslat meghatározza a vizsgálóbizottsággal kapcsolatos alapvető követelménye-
ket, amelynek tagjait a főigazgató jelöli ki. A vizsgálóbizottság legalább két tagból áll,
annak munkájában kijelölés alapján külső szakember is részt vehet. A függetlenségi,
összeférhetetlenségi követelményeket irányában is alkalmazni kell. A vizsgálóbizott-
ság vezetője minden esetben kizárólag a Szervezet köztisztviselője lehet. A javaslat
meghatározza azokat az eseményfajtákat, amelyek esetén - mérlegelés alapján - a
szakmai vizsgálat elvégzésére szakmai kivizsgáló jelölhető ki. Ez esetben a szakmai
kivizsgáló ugyanazokkal a jogosultságokkal rendelkezik, mint a vizsgálóbizottság.
A közösségi irányelv előírja, hogy súlyos vasúti baleset esetén a vizsgálat megindí-
tásától számított egy héten belül a főigazgatónak tájékoztatnia kell az Európai Vasúti
Ügynökséget.
A javaslat lehetőséget ad arra, hogy a katonai szállítmányokat, illetve állami
légijárművet vagy honvédségi, rendészeti szervek úszólétesítményeit is érintő bal-
esetek és egyéb közlekedési események szakmai vizsgálatában e szervek szakem-
berei megfigyelőként részt vehessenek.
A 11. §-hoz
A helyszín biztosítása - a helyszín őrzése és változatlanul hagyása - valamennyi
érintett kötelezettsége. A helyszín biztosításának elmaradása a nyomok elvesztésé-
vel, megrongálásával, meghamisításával járna, ami meghiúsítaná a szakmai vizsgá-
latot vagy téves következtetésekhez vezetne. A javaslat a helyszín érintetlenül ha-
gyásának biztosítása érdekében kimondja, hogy a helyszín eredeti állapotban való
megőrzésétől csak akkor lehet eltekintetni, ha azt a személyek életének, testi épsé-
gének védelme, valamint a katasztrófahelyzet felszámolásához nélkülözhetetlen
azonnali intézkedések indokolják. Ilyen esetekben is csak kizárólag azokat a változ-
tatásokat lehet végrehajtani, amelyek a mentéshez szükségesek.
A helyszín biztosítása fő szabály szerint a közlekedési balesetet vizsgáló rendőrség
feladata, a helyszín jellegére tekintettel egyes esetekben a javaslat más szervek
számára is meghatároz a helyszín biztosításával kapcsolatos feladatokat.
A javaslat előírja, hogy a Szervezetnek, illetve a vizsgálóbizottságnak a lehető legrö-
videbb időn belül be kell fejeznie a helyszíni szemlét a közlekedés zavartalanságá-
nak mielőbbi helyreállítása érdekében.
28
A 12. §-hoz
A javaslat előírja a bizonyítékok eredeti állapotban történő megőrzését. A bizonyíté-
kok megőrzése és szakszerű tárolása a vizsgálat eredményességének garanciája.
A megőrzés a Szervezet feladata, amelynek során a Szervezet gondoskodik a bizo-
nyítékok azonosíthatóságáról és megváltoztathatatlanságáról.
A 13. §-hoz
A szakmai vizsgálatban résztvevők összeférhetetlenségének szabályozása az alap-
elvként rögzített függetlenséget és a vizsgálat tényszerűségét garantálja.
A javaslat tételesen felsorolja, hogy ki nem vehet részt a szakmai vizsgálatban.
A 14. §-hoz
A nyilvánosság elvét érvényesítő szabályok közé sorolható a javaslatnak a vasútbiz-
tonsági irányelv rendelkezésein alapuló [22. cikk (3) bekezdés] azon rendelkezése,
amely szerint a közlekedési balesetben vagy az egyéb közlekedési esemény során
elhalálozott személyek hozzátartozóit, valamint sérültjeit a vizsgálatról és annak fo-
lyamatáról tájékoztatni kell, és lehetőséget kell számukra biztosítani arra, hogy a
vizsgálattal kapcsolatos álláspontjukat kifejthessék, a zárójelentés tervezetében sze-
replő adatokhoz megjegyzést fűzzenek.
A 15. §-hoz
A javaslat lehetővé teszi a jármű üzemben tartójának, ennek hiányában tulajdonosá-
nak, továbbá a gyártó, javító, illetve karbantartó képviselőjének nyilatkozattételre való
jogosultságát.
A Chicagói Egyezmény 13. Függelékében foglaltakkal összhangban a vizsgálóbizott-
ságba meghatalmazott képviselőt delegálhat a járművet tervező, gyártó, üzemben
tartó és a hatósági nyilvántartást vezető állam kivizsgáló szerve is. Az üzemben tartó
állam és lajstromozó állam kivizsgáló szerve a vizsgálathoz az üzemben tartó által
ajánlott egy vagy több tanácsadót nevezhet ki. A közlekedési balesetben elhalálozott
személy állampolgársága szerinti állam a szakmai bizottságba meghatalmazott kép-
viselőt jogosult delegálni. Bármely állam, amely kérésre információt, eszközt, szak-
embert biztosít a szakmai vizsgálathoz, ugyancsak jogosult a vizsgálathoz megha-
talmazott képviselőt delegálni.
A javaslat szerint a közlekedési balesetben és az egyéb közlekedési eseményben
érintett közlekedési járművet tervező, gyártó üzemben tartó és lajstromozó állam ki-
vizsgáló szerve a vizsgálóbizottság mellé meghatalmazott képviselőt delegálhat, és a
vizsgálathoz egy vagy több tanácsadót nevezhet ki segítségül.
A szakmai vizsgálathoz bármely állam - amely kérésre információt, eszközt, szakem-
bert biztosít - jogosult meghatalmazott képviselőt delegálni.
29
Garanciális szabály, hogy a meghatalmazott képviselő a vizsgálóbizottságot vezető-
jének hozzájárulása nélkül a szakmai vizsgálat előrehaladásáról és a feltárt adatokról
információt senki részére nem adhat.
A 16. §-hoz
A javaslat szerint a vizsgálat a zárójelentéssel zárul. A zárójelentés elkészítése, a
javaslat szakmai egyeztetése a szakszerűséget és tényszerűséget hivatott biztosíta-
ni. A jelentést a főigazgató adja ki.
A zárójelentés funkciója a közlekedési baleset okainak feltárása, és az azokból le-
vonható következtetések, javaslatok felhasználása. Ennek megfelelően a jelentést -
a légiközlekedési rendellenességre vonatkozó jelentések kivételével - nyilvánosság-
ra kell hozni, illetőleg meg kell küldeni valamennyi olyan érdekeltnek, aki, vagy amely
abból hasznos következtetéseket vonhat le. A közzététel módját - a Szervezet hon-
lapja - a javaslat meghatározza.
Az Európai Vasúti Ügynökség tájékoztatásának kötelezettsége itt is közösségi irány-
elvben előírt kötelezettség.
A jelentés lényeges részei a biztonsági ajánlás, amelyek címzetten tartalmaznak a
közlekedési balesetek megelőzésével kapcsolatos javaslatokat az érdekelteknek,
akik elsősorban a járművek üzemeltetői, gyártói, a közlekedési infrastruktúra üzemel-
tetői, a közlekedésbiztonsági hatóságok lehetnek. A javaslat éves beszámolási köte-
lezettséget ír elő számukra az ajánlások alapján megtett intézkedésekről, így a vizs-
gálatok eredményének hasznosítása figyelemmel kísérhető.
A javaslat garanciális jelentőségű rendelkezései, hogy a jelentés és az abban foglalt
biztonsági ajánlás nem tartalmazhat a vétkességre vagy a felelősségre, illetve jogra
vagy kötelezettségre vonatkozó megállapítást vagy feltételezést, illetve, hogy sem a
jelentés, sem a biztonsági ajánlás nem tartalmazhat személyazonosításra alkalmas
módon személyes adatot.
A 17-18. §-hoz
A javaslat a Szervezet személyes adatok kezelésével kapcsolatos tevékenységét a
személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény
keretei között szabályozza.
Az adatkezelésre vonatkozó külön törvényben meghatározott szabályokra figye-
lemmel meghatározza az adatkezelés célját, a Szervezet által kezelhető személyes
és különleges adatokat, az adattovábbítással, az adatkezeléssel kapcsolatos szabá-
lyokat, az adatbiztonságot szolgáló alapvető követelményeket.
A személyes és különleges adatok kezelését a javaslat feltételekhez köti, ilyen ada-
tok kezelése csak konkrét egyedi ügyben lehetséges.
A javaslat a személyes adatok védelmére vonatkozó törvényi rendelkezéseknek és a
szakmai vizsgálat sajátosságainak megfelelően meghatározza a Szervezet által a
szakmai vizsgálat céljából kezelhető adatok, az érintettek körét, a tárolás időtarta-
mát.
30
A javaslat az adatkezelés célhoz kötöttségének elvét érvényesítve rögzíti, hogy a
Szervezet által gyűjtött személyes és különleges adatokat kizárólag a szakmai vizs-
gálat céljára lehet felhasználni. Kimondja, hogy a Szervezet által kezelt adat statiszti-
kai célra - személyazonosításra alkalmatlan módon - felhasználható.
Az adatok jogszerű és biztonságos kezelésért a Szervezet főigazgatója a felelős.
A javaslat rögzíti, hogy a Szervezet nyilvántartásából a zárójelentés kibocsátása után
egy évvel, de legfeljebb a közlekedési baleset vagy egyéb közlekedési esemény be-
következése után három évvel a Szervezet köteles minden, az adott ügyben kezelt
személyes és különleges adatot helyreállíthatatlan módon törölni.
A 19. §-hoz
A javaslat külön alcímen belül szabályozza a nemzetközi együttműködést. A közle-
kedés nagymértékben nemzetközivé vált, így - különösen a légiközlekedés területén
-	a belföldön balesetet szenvedett járművek jelentős része külföldi, míg magyar jár-
művek számos esetben szenvednek balesetet külföldön. A balesetek kivizsgálása
ennek megfelelően csak az érintett államok szoros együttműködésével valósítható
meg. A nemzetközi együttműködés elsősorban a hajózás és a légiközlekedés terüle-
tére koncentrálódik. Magyar hajó, vagy légijármű a Magyar Köztársaságtól igen távol
is balesetet szenvedhet, ami rendkívül megnehezíti, vagy kizárja a baleset Szervezet
által történő kivizsgálását. Ez esetben a szakmai vizsgálat csak másik állam illetékes
szervezetének a megkeresésével valósítható meg.
A vizsgálóbizottság kezdeményezésére a főigazgató felkérheti más államok vizsgáló
testületeit vagy nemzetközi szervezeteit - így különösen az Európai Vasúti Ügynök-
séget -, hogy a szakmai vizsgálathoz nyújtsanak segítséget. Nemzetközi szerződés-
ben vagy közösségi jogszabályban foglaltak alapján a Szervezet a külföldön történt
balesetek kivizsgálásával egy másik állam baleseteket kivizsgáló szervezetét is
megbízhatja.
A Szervezet - nemzetközi szerződésben vagy közösségi jogi aktusokban foglaltak
alapján - a külföldön történt légiközlekedési balesetek kivizsgálásával megbízhatja
egy másik állam balesetkivizsgáló szervét is.
Átadható - az 1. § (2) bekezdésében meghatározott esetben - a légiközlekedési
baleset és a súlyos repülőesemény vizsgálata, illetve a vizsgálat valamely része in-
dokolt esetben harmadik állam vagy a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet
(ICAO) részére.
A Szervezetet érintő szakmai vizsgálat esetén a főigazgatónak a szakmai vizsgálattal
másik EGT állam vizsgáló szervét kell megbíznia.
A 20. §-hoz
A javaslat 7. §-a meghatározza azokat az eseteket, amelyeket a Szervezet min-
den esetben kivizsgál [(1) bekezdés a) pont], továbbá felsorolja azokat az egyéb köz-
lekedési eseményeket, amelyekre a vizsgálati kötelezettsége nem terjed ki, és ame-
lyeket saját megítélése szerint kivizsgálhat [(1) bekezdés b) pont].
31
A kötelezően kivizsgálandó közlekedési balesetek közül a belföldön bekövetke-
zett légiközlekedési balesetek és súlyos repülőesemények kivételével az egyéb köz-
lekedési események kivizsgálására a Szervezet - ha nem folytat le szakmai vizsgá-
latot - a légijármű üzemben tartóját, illetve a légiforgalmi szolgálatot hívja fel (üzem-
bentartói vizsgálat).
A javaslat előírja, hogy a légijármű üzemben tartójának, illetve a légiforgalmi szol-
gálatnak rendelkeznie kell a Szervezet által jóváhagyott repülőesemény vizsgáló
szervezettel - vagy, ha nem rendelkezik, csatlakoznia kell ilyen szervezethez -
amely elvégzi az üzembentartói vizsgálatot.
Az üzembentartói vizsgálat jogintézményét a légiközlekedésről szóló 1995. évi
XCVII. törvény vezette be, szabályait a légiközlekedési balesetek és repülőesemé-
nyek szakmai vizsgálatának szabályairól szóló 13/2000. (V. 31.) KHVM-HM-EüM
együttes rendelet állapította meg. A rendelet módosítása a javaslat rendelkezéseire
tekintettel folyamatban van. A felhatalmazást a javaslat 22. §-ának d) pontja tartal-
mazza.
A 21. §-hoz
Hatályba léptető rendelkezést tartalmaz és a hatálybalépéssel egyidejűleg módosítja
a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvénynek és a víziközlekedésről szóló
2000. évi XLII. törvénynek a szakmai vizsgálatra vonatkozó rendelkezéseit.
A 22. §-hoz
Szabályozási felhatalmazást tartalmaz.
A 23. §-hoz
Az Európai Unió jogának való megfelelésről szóló rendelkezéseket tartalmazza.
32