﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/18365. számú
törvényjavaslat
a Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának
közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvény
módosításáról
Előadó: Dr. Kóka János
gazdasági és közlekedési miniszter
Budapest, 2005. november
2005. évi ... törvény
a Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és
fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvény módosításáról
1.	§
A Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és
fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvény (a továbbiakban: Aptv.) 1. §-a (3)
bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(3) A gyorsforgalmi úthálózat fejlesztésével összefüggő]
„a) hatósági eljárásra - az e törvényben foglalt eltérésekkel - a közigazgatási
hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény,”
(rendelkezéseit kell alkalmazni.)
2.	§
(1)	Az Aptv. 3. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről szóló 2004. évi CXXXV.
törvény 13. §-ának (3) bekezdésében foglaltakra figyelemmel, a magántőke
bevonásával, piaci forrásból finanszírozni kívánt - ide nem értve a koncessziós
szerződés keretében megvalósuló útszakaszokat - külön jogszabályban
meghatározott gyorsforgalmi útszakaszok (a továbbiakban: Program utak) esetében
az Állami Autópálya Kezelő Zártkörűen működő Részvénytársaság (a továbbiakban:
ÁAK Zrt.) látja el a gyorsforgalmi úthálózat beruházási és üzemeltetési feladatait.
Ennek keretében az áAk Zrt.
a)	a Kincstári Vagyoni Igazgatósággal (a továbbiakban: KVI) a (6) bekezdésben
foglaltak szerinti vagyonkezelési szerződést köt,
b)	piaci források bevonásával végzi a beruházói és az üzemeltetési tevékenységet,
c)	szolgáltatást nyújt, amelynek ellenértékeként piaci bevételeket realizál, így
különösen a Magyar Állam által szerződés alapján fizetett rendelkezésre állási díjat.
A rendelkezésre állási díjról szóló szerződés időtartama az egy évet meghaladhatja.”
(2)	Az Aptv. 3. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A Nemzeti Autópálya Zártkörűen működő Részvénytársaság (a továbbiakban:
NA Zrt.) és a KVI kötelesek a Program utakhoz kapcsolódó befejezetlen beruházások
és azok tartozékai ellenérték fejében történő átadása-átvétele tárgyában szerződést
kötni. A szerződés megkötését követően a KVI-t az NA Zrt. által a Program utak
1
megépítése érdekében kötött fővállalkozói szerződésekből eredő jogosultságok
tekintetében törvényi engedményesnek kell tekinteni.”
(3)	Az Aptv. 3. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az ÁAK Zrt.-t a Program utak (ideértve a befejezetlen beruházásokat és azok
tartozékait) valamint az azok alapját képező földrészletek tekintetében ellenérték
fizetése nélkül vagyonkezelőnek kell tekinteni. Az ÁAK Zrt. és a KVI kötelesek az e
törvény erejénél fogva az ÁAK Zrt. vagyonkezelésébe tartozó vagyonelemek
tekintetében vagyonkezelési szerződést kötni.”
(4)	Az Aptv. 3. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi
(7)	bekezdés számozása (8) bekezdésre változik. A (8) bekezdésben az „ÁAK Rt.”
kifejezés helyébe az „ÁAK Zrt.” lép:
„(7) Azon gyorsforgalmi utak tekintetében, amelyek nem minősülnek Program
útnak és nem koncessziós szerződés keretében valósulnak meg, a KVI az
Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatósággal köt vagyonkezelési szerződést.”
(5)	Az Aptv. 3. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) A gyorsforgalmi közúthálózat fejlesztésének közérdekűségére tekintettel, az
ÁAK Zrt. jogosult a 3. § (4) bekezdésben meghatározott beruházói és üzemeltetői
feladatai ellátása érdekében, a Program utakkal kapcsolatban létrejött valamennyi
megállapodást, nyilatkozatot, dokumentációt teljes terjedelmében megismerni,
továbbá a piaci forrás bevonásához szükséges mértékben a jogszabályban foglalt
eljárások szerint nyilvánosságra hozni”
3.	§
Az Aptv. 6. §-a (2) bekezdésének utolsó mondata helyébe a következő rendelkezés
lép:
„A megvásárolt földrészlet az állam kincstári vagyonába kerül, amelyet a Kincstári
Vagyoni Igazgatóság a gyorsforgalmi út építése céljából ellenérték nélkül az építtető
-	Program utak esetében a beruházó - vagyonkezelésébe ad.”
4.	§
Az Aptv. 7. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A gyorsforgalmi út létesítése érdekében megszerzett földrészlet az állam
kincstári vagyonába kerül, amelyet a KVI a gyorsforgalmi út építése céljából
2
ellenérték nélkül az építtető, illetve a 3. § (6) bekezdésében foglalt feltételek
fennállása esetén az ÁAK Zrt. vagyonkezelésébe ad.”
5.	§
Az Aptv. 16. §-a (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A szakhatóságok, a közművek üzemben tartói és az utak kezelői a közlekedési
hatóság által kitűzött helyszíni szemlén vagy az azt követő 15 napon belül kötelesek
nyilatkozni arról, hogy a forgalomba helyezési engedélynek a külön jogszabályban
meghatározott feltételei fennállnak-e. Ha a közművek üzemben tartói és az utak
kezelői nem nyilatkoznak, a hozzájárulásukat megadottnak kell tekinteni.”
6.	§
(1)	Az Aptv. 18. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az e törvényben meghatározott gyorsforgalmi utak esetében az államháztartásról
szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 22. §-a (1) bekezdésének második és harmadik
mondatában, valamint (2) bekezdésében foglaltakat - ide nem értve a 3. § (4)
bekezdésében megjelölt Program utakat - nem kell alkalmazni.”
(2)	Az Aptv. 18. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy
a)	a 6.§ (2) bekezdésében meghatározott elővásárlásra vonatkozó részletes
rendelkezéseket és
b)	a 3. § (4) bekezdésében hivatkozott Program utak körét
rendeletben állapítsa meg.”
7.	§
Az Aptv. 1. és 2. számú melléklete helyébe e törvény 1. és 2. számú melléklete lép.
8.	§
Ez a törvény 2006. január 1-jén lép hatályba, ezzel egyidejűleg hatályát veszti:
a)	az Aptv. 3. számú melléklete,
b)	a Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és
fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvény és az azzal összefüggő egyes
3
törvények módosításáról szóló 2005. évi XII. törvény 1. §-a, 13. §-a, 1. és 2.
számú mellékletei,
c)	a Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és
fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvény, valamint a Magyar
Köztársaság 2005. évi költségvetéséről szóló 2004. évi CXXXV. törvény
módosításáról szóló 2005. évi LXV. törvény 1. §-ának (1)-(2) bekezdése, 1. §-
ának (3) bekezdéséből az Áptv. 3. §-a (6) bekezdésének módosítására
vonatkozó szövegrész, 2. §-a, 3.§-a, 5. §-a (1) bekezdésének második
fordulata, valamint 5. §-ának (2) bekezdése.
4
1. számú melléklet a 2005. évi.....törvényhez
"[1. számú melléklet a 2003. évi CXXVIII.törvényhez]
A szakasz neve	Kiépítés	2004 végéig átadásra kerülő gyorsforgalmi utak		2005 végéig átadásra kerülő szakaszok		2006 végéig átadásra kerülő szakaszok		2007 végéig átadásra kerülő szakaszok	
		sáv	km	sáv	km	sáv	km	sáv	km
M0 Kelet, M5 - 4. sz. főút között	Autópálya			2x2	13				
4. sz. főút Üllő és Vecsés elkerülő	Főút			2x2	13				
M0 Kelet, 4. sz. főút - 31. sz. főút között	Autópálya							2x2	6
M0 Kelet, 31. sz. főút - 3. sz. főút között	Autópálya							2x2	11
M0 Kelet, 3. sz. főút - M3 között	Autópálya							2x2	9
M0 Gödöllői átkötés (M31)	Autópálya							2x2	12
M0 Dél, M1- 51.sz.főút között pályabővítés, 51-M5 között új út építés	Autópálya							3+1	23
								2x3	7
M0 Észak, M2 - 11.sz. főút között (M0 Északi-híd)	Autópálya							2x2	3
M3 Polgár - Görbeháza	Autópálya	2x2	13						
M3 Görbeháza - Nyíregyháza (4. sz. főút)	Autópálya					2x2	39		
M3 Nyíregyháza (keleti) elkerülő, 4. sz. főút - 4911. sz. út között	Autópálya					2x2	8		
Nyíregyháza (nyugati) elkerülő főút	Főút					2x2	16		
M30 Emőd - Miskolc	Autópálya	2x2	24						
M35 Görbeháza - Debrecen (354. sz főút)	Autópálya					2x2	35		
M35 Debrecen elkerülő, 354. sz főút - 4. sz. főút között	Autópálya					2x2	9		
5
Debrecen ÉNy-i elkerülő főút	Főút					2x2	4		
M43 Szeged - Maroslele elkerülő	Autópálya							2x2	23
M43 Maroslele - Makó elkerülő	Autóút							2x1	15
M5 Kiskunfélegyháza - Szeged	Autópálya					2x2	45		
M5 Szeged - Röszke	Autópálya					2x2	15		
M6 M0 - Érdi tető	Autópálya					2x2	8		
M6 Érdi tető - Dunaújváros	Autópálya					2x2	54		
M6 Szekszárd - Bóly	Autóút							2x2	47
M6 Pécsi bekötés	Autóút							2x2	55
M7 Zamárdi - Balatonszárszó	Autópálya					2x2	14		
M7 Balatonszárszó - Ordacsehi	Autópálya			2x2	19				
M7 Ordacsehi - Balatonkeresztúr	Autópálya					2x2	25		
M7 Balatonkeresztúr - Nagykanizsa	Autópálya							2x2	36
M7 Nagykanizsa- Becsehely	Autópálya					2x2	20		
M7 Becsehely - Letenye	Autópálya	2x2	5						
M7 Letenye - országhatár (Mura- híd)	Autópálya					2x2	1		
M70 Letenye - Tornyiszentmiklós	Autóút	2x1	19						
M70 Tornyiszentmiklós - országhatár	Autóút					2x1	1		
M8 Dunaújváros (M6) - Dunavecse (51.főút) (M8 dunaújvárosi Duna- híd)	Autópálya					2x2	9		
M9 6.sz főút - 51. sz. főút között (M9 szekszárdi Duna- híd)	Autóút	2x1	21						
M9 51.sz főút - 54. sz főút között	Autóút					2x1	10		
6
2. számú melléklet a 2005. évi.....törvényhez
„[2. számú melléklet a 2003. évi CXXVIII.törvényhez]
A 2003-2007 között előkészítés alatt álló gyorsforgalmi utak
M2 Budapest-Vác-országhatár autóút
M6 Dunaújváros-Szekszárd szakasz, autópályává fejleszthető autóút
M30 Miskolc-Tornyosnémeti szakasz, autópályává fejleszthető autóút
M43 Makó-országhatár szakasz, autópályává fejleszthető autóút
10.	sz. főút Dorog-Budapest közötti szakasz
M0 útgyűrű 11. sz. főút-10. sz. főút közötti szakasz, autóút
M0 útgyűrű 10. sz. főút-1. sz. főút közötti szakasz, autóút, a forgalom igénye
szerinti keresztmetszettel
M3 Nyíregyháza-országhatár szakasz, autóút
M4 Szolnok-országhatár szakasz, autóút
M8 Rábafüzes-Veszprém-Dunaújváros és Dunavecse-Szolnok autóút szakaszok
M9 Sopron-Kaposvár-Szekszárd és az 51-53. sz. főút közötti autóút szakaszok
M25 autóút M3-Eger között
M6 Bóly-országhatár szakasz, autópályává fejleszthető autóút
M44 Kecskemét-Tiszakürt-Szarvas-Békéscsaba közötti szakasz, autóút
M49 autóút, M3 autópálya-Mátészalka-Csenger-országhatár közötti szakasz”
7
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A 2003. évi CXXVIII. törvény (a továbbiakban Aptv.) ezévi két módosítása - a 2005.
évi XII. törvény valamint a 2005. évi LXV. törvény által beiktatott szakaszok -
lefektették az autópályaépítés finanszírozásának új modelljét, összhangban a 2004.
évi CXXXV. törvény vonatkozó rendelkezéseivel.
Az új finanszírozási struktúrára való átállás azonban további megoldandó kérdéseket
vet fel, különösen a különböző státuszú gyorsforgalmi utak vagyonkezelése
tekintetében.
A törvényjavaslat új kategóriaként bevezeti az úgynevezett Program utak definícióját.
Az Állami Autópálya Kezelő Zártkörűen működő Részvénytársaság (a továbbiakban:
ÁAK Zrt.) finanszírozásában építendő és üzemeltetendő gyorsforgalmi útszakaszok
(Program utak) vagyonkezelője és közútkezelője az ÁAK Zrt. lesz, míg az állami
finanszírozásban megépített/megépítendő és üzemeltetett/üzemeltetendő
gyorsforgalmi útszakaszok (nem program utak) vagyonkezelői joga az
Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatósághoz kerül.
A jövőben az ÁAK Zrt. vagyonkezelésébe tartozó mindenkori Program utak körének
meghatározását célszerű, ha e törvény felhatalmazása alapján megalkotott
rendeletben állapítja meg a Kormány és nem az Aptv. tartalmazza. Ezzel elkerülhető,
hogy a Program utak körében bekövetkező bármilyen változás esetén (újabb
útszakaszok Program úttá történő minősítése, egyes útszakaszok Program utak
köréből történő kivonása) az Aptv. módosítására legyen szükség.
Hasonlóképpen rendezendő kérdés a befejezetlen útberuházások ÁAK Zrt-hez
történő átkerülése. E tekintetben a jelenleg hatályos szöveg az Nemzeti Autópálya
Zártkörűen működő Részvénytársaság (a továbbiakban: NA Zrt.) és az ÁAK Zrt.
közötti közvetlen átadás-átvételt nevesít.
A módosítási javaslat alapján az ÁAK Zrt. nem közvetlenül az NA Zrt-től veszi át a
feladat ellátásához szükséges befejezetlen beruházásokat és ahhoz kapcsolódó
jogokat, kötelezettségeket, hanem a Magyar Államtól akképpen, hogy -
összhangban az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 109/F. §-a (2)
bekezdésének b) pontjával - a Kincstári Vagyoni Igazgatósággal vagyonkezelési
szerződést köt.
A törvénymódosítás továbbá biztosítja a nem program utak építéséhez szükséges
földterületek megszerzése során a Magyar Állam mint tulajdonos megfelelő
képviseletének rendszerét is.
8
INDOKOLÁS
az 1. §-hoz
A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004.
évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket) 2005. november 1-jén lépett hatályba és 189.
§-ában hatályon kívül helyezte az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló
1957. évi IV. törvényt.
A gyorsforgalmi úthálózat fejlesztésével összefüggő hatósági eljárásokra
vonatkozóan tehát a hatályos törvény rendelkezéseinek hivatkozása szükséges.
a 2. §-hoz
Az autópályák építése és üzemeltetése tekintetében új finanszírozási struktúra
kialakítása vált szükségessé. Az új struktúra lényege, hogy az Állami Autópálya
Kezelő Zártkörűen működő Részvénytársaság (a továbbiakban: ÁAK Zrt.)
finanszírozásában építendő és üzemeltetendő gyorsforgalmi útszakaszok (Program
utak) vagyonkezelője és közútkezelője az ÁAK Zrt. lesz, míg az állami
finanszírozásban megépített/megépítendő és üzemeltetett/üzemeltetendő
gyorsforgalmi útszakaszok (nem program utak) vagyonkezelői joga az
Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatósághoz (a továbbiakban: UKIG) kerül.
Az Aptv. jelen bekezdésének módosítása a fent említettek miatt több szempontból is
indokolt.
A jövőben az ÁAK Zrt. vagyonkezelésébe tartozó mindenkori Program utak körének
meghatározását célszerű, ha e törvény felhatalmazása alapján megalkotott
rendeletben állapítja meg a Kormány és nem az Aptv. tartalmazza. Ezzel elkerülhető,
hogy a Program utak körében bekövetkező bármilyen változás esetén (újabb
útszakaszok Program úttá történő minősítése, egyes útszakaszok Program utak
köréből történő kivonása) az Aptv. módosítása. Ezért a módosuló 3. § (4) bekezdés
csupán utalást tartalmaz a Program utakat meghatározó külön jogszabályra. A külön
jogszabály megalkotására a tervezet 5. §-ának (2) bekezdése tartalmaz szabályozási
felhatalmazást.
Az új struktúra alapján az ÁAK Zrt. nem a Nemzeti Autópálya Zártkörűen működő
Részvénytársaságtól (a továbbiakban: NA Zrt.) veszi át a feladat ellátásához
szükséges befejezetlen beruházásokat és ahhoz kapcsolódó jogokat,
kötelezettségeket, hanem a Magyar Államtól akképpen, hogy - összhangban az
államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 109/F. §-a (2) bekezdésének b)
pontjával - a Kincstári Vagyoni Igazgatósággal vagyonkezelési szerződést köt.
A korábbi (5) bekezdés hatályon kívül helyezésének indoka, hogy az NA Rt. eleget
tett elszámolási kötelezettségének és a zárszámadási törvény rendelkezik az NA Zrt.
hiteleinek Állami Adósságkezelő Központ által történő átvállalásáról.
Az új rendszer értelmében rendelkezni kell arról, hogy az NA Zrt. ellenérték fejében -
ellenértéket az NA Zrt. átadott beruházásaihoz kapcsolódó hiteleinek állam általi
9
átvállalása képez - és a Kincstári Vagyoni Igazgatósággal kötött szerződés keretében
adja át a Program utakhoz kapcsolódó elkészülő és befejezetlen beruházásokat,
illetve azok tartozékait.
A korábbi rendelkezés helyébe lépő bekezdés rögzíti, hogy az ÁAK Zrt.
vagyonkezelési joga a Program utakra terjed ki - ideértve a befejezetlen
beruházásokat, az elkészülő Program utakat és azok tartozékait és az azok alapját
képező földrészleteket - és nem terjed ki a koncessziós szerződés keretében
megvalósuló útszakaszokra.
A kincstári vagyonnal való gazdálkodásról szóló 58/2005. (IV. 4.) Korm. rendelet 8. §-
ának (1) bekezdése szerint vagyonkezelési szerződés csak versenyeztetés útján
köthető, amennyiben törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály
eltérően nem rendelkezik. Tekintettel arra, hogy a kialakítani kívánt új struktúra
alapvető eleme, hogy a nem program utak esetében a vagyonkezelési jogokat az
UKIG szerzi meg és ennek keretében ellátja a nem program utakhoz tartozó
autópályákkal, autóutakkal, mint kincstári vagyontárgyakkal kapcsolatos
nyilvántartási feladatokat, garanciális jelentőségű az eltérő szabályozást megállapító
rendelkezés beiktatása. Ezzel összefüggésben természetesen az Útfenntartási- és
fejlesztési célelőirányzathoz kapcsolódó feladatok szabályozásáról szóló 109/2003.
(XII. 29.) GKM rendelet módosítása is folyamatban van.
A Ptk. 81. § (3) bekezdésében foglaltak szerint nem minősül üzleti titoknak az az
adat, amelynek megismerését vagy nyilvánosságra hozatalát külön törvény
közérdekből elrendeli. Ennek kíván eleget tenni a módosítás (5) bekezdése annak
érdekében, hogy az ÁAK Zrt. a Program utakkal kapcsolatban létrejött dokumentációt
(pl. építési szerződések, tervrajzok, bankgaranciák) - esetleges üzleti titoksértés
veszélye és harmadik személyek hozzájárulása nélkül - teljes mértékben
megismerhesse, és az azokra vonatkozó bizonyos információkat a kibocsátási
tájékoztatóban nyilvánosságra hozhasson.
a 3. §-hoz
Az új struktúra területszerzésre vonatkozó koncepciója szerint a nem program utak
építéséhez szükséges földterületek megszerzése az ÁAK Zrt. tevékenységi köréből
leválasztásra kerül. Ezt a tevékenységet egy, az ÁAK Zrt.-től független gazdasági
társaság fogja végezni. Erre tekintettel szükséges az Aptv. módosítása, amely szerint
a földterületek megszerzésével kapcsolatos feladatokat az építtető mellett a Magyar
Állam, mint tulajdonos megbízottja is jogosult ellátni.
a 4. §-hoz
Az új bekezdés beillesztésének indoka, hogy pontosítsa a korábbiakban kizárólag
csak az adásvétel esetére rendezett, a nyomvonalon található földrészletek sorsát.
(Az Aptv. korábbi 6. §-a (2) bekezdésének utolsó mondata.) A gyorsforgalmi út
10
beruházása céljából megszerzett földrészlet tekintetében az új rendelkezés immár
nem csupán az adásvétel, hanem a kisajátítás esetében is kimondja, hogy az az
állam kincstári vagyonába kerül, amelyet a Kincstári Vagyoni Igazgatóság a
gyorsforgalmi út építése céljából ellenérték nélkül az építtető vagyonkezelésébe ad.
az 5. §-hoz
A bekezdés módosítását az utolsó mondat módosítása indokolja. A tervezet 1. §-
ában a hatósági eljárásokra - e törvényben foglalt eltérésekkel - alkalmazni rendelt,
a Ket 45. §-ának (3) bekezdése a szakhatóság nyilatkozatának elmulasztása esetén
alkalmazható következmények esetére eltérést nem enged. Ebben az esetben
azonban - a Ket 13. §-ának (3) bekezdése alapján - az autópálya törvény nem
tartalmazhat eltérő szabályozást.
a 6. §-hoz
A szakmai egyeztetésen az IM észrevételének megfelelően módosítottuk az Aptv.
18. §-ának (4) bekezdését.
Ahogyan azt a 2. §-hoz fűzött indokolásban kifejtettük a jövőben az ÁAK Zrt.
vagyonkezelésébe tartozó mindenkori Program utak körének meghatározását
célszerű, ha e törvény felhatalmazása alapján megalkotott rendeletben állapítja meg
a Kormány és - elkerülendő a törvény gyakori módosítást - nem az Aptv.
tartalmazza.
A törvény záró rendelkezési közé ezért indokolt felvenni a Kormány részére -
összhangban az Aptv. 3. §-ának (1) bekezdésében foglaltakkal, amely szerint a
Kormány gondoskodik a gyorsforgalmi utak tervezéséhez és építéséhez szükséges
pénzeszközökről - rendelet alkotásra adott felhatalmazó rendelkezést.
a 7. §-hoz
Az Aptv. 1. és 2. számú mellékletei néhol félreérthetően utalnak az egyes
gyorsforgalmi útszakaszokra, illetőleg pontatlanul tartalmazzák az egyes útszakaszok
kiinduló és végpontját jelentő kilométer szelvényeket. Az Aptv. mellékleteinek
módosítását az említettek pontosítása indokolja. Ennek érdekében az M5 Szeged-
Röszke autópálya a 2006. végéig megvalósítandó utak közé került, a 2007. végéig
átadásra kerülő szakaszok közül kikerült a 10. számú főút fejlesztésének tervezett 8
km-es szakasza és az egyes kilométer szelvények már nincsenek feltűntetve a
mellékletben.
a 8. §-hoz
Az Aptv. 3. számú mellékletének hatályon kívül helyezését az Aptv. 3. §-ának (5)
bekezdése helyébe lépő új rendelkezés indokolja.
11