﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/18628. számú
törvényjavaslat
a polgárőrségről
Előadó: Dr. Lamperth Mónika
belügyminiszter
Budapest, 2005. november
2
2006. évi........törvény
a polgárőrségről
Az Országgyűlés elismeri az állampolgárok önszerveződésének eredményeként
megalakult polgárőrség tevékenységét és méltányolja, hogy a polgárőrség
támogatja a helyi önkormányzatokat és a helyi, területi rendvédelmi szerveket a
közbiztonság helyi feladatainak végrehajtásában. Az Országgyűlés az ország
közrendje, közbiztonsága és államhatárának rendje fenntartásának segítése, az
állampolgárok személyét és a vagyoni javakat fenyegető bűncselekmények,
katasztrófa- illetve veszélyhelyzetek megelőzése és következményeinek
elhárítása, a környezet és a természet védelme, valamint az ezirányú
közfeladatok ellátásához szükséges szervezetek és az abban közreműködő
személyek jogállásának meghatározása érdekében a következő törvényt alkotja:
1. §
(1)	A polgárőrség e törvény alkalmazásában az ország közrendje és
közbiztonsága fenntartásának segítésében, a határőrizetben, a környezet- és
természetvédelemben, a veszélyhelyzetek megelőzésében és kezelésében, a
társadalmi bűnmegelőzésben való állampolgári részvételben, illetve az
önkormányzatok és a lakosság közötti bizalom erősítésében, továbbá a helyi
közbiztonság közösségi védelme érdekében az állampolgárok közösségei által
meghatározott feladatok ellátásában közreműködő, az egyesülési jog alapján
létrejött társadalmi szervezet, illetve ilyen szervezetek szövetsége.
(2)	A polgárőr e törvény alkalmazásában a helyi polgárőr szervezet tagja, a
Büntető Törvénykönyvben meghatározottak szerint közfeladatot ellátó személy,
aki önként vállalja a polgárőrség tevékenységében való közreműködést.
2.	§
(1)	A polgárőrség tevékenysége során kölcsönösen együttműködik a helyi
önkormányzatokkal, az állami és önkormányzati szervezetekkel, a rendőrség, a
határőrség, a katasztrófavédelem, illetve a vám- és pénzügyőrség szerveivel, a
környezet- és természetvédelmi szervezetekkel, a hivatásos önkormányzati és az
önkéntes tűzoltóságokkal, a mezei- és természetvédelmi őrszolgálattal, valamint
a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamarával.
(2)	Az együttműködés különösen a tevékenységek közös ellátását, a szakmai
tevékenység segítését, a kölcsönös tájékoztatást, a tevékenység összehangolását,
valamint a képzési programokban való részvétel elősegítését jelenti.
3
(3)	Az együttműködő szervekkel történő közös feladat- vagy szolgálatellátás
esetén a polgárőr tevékenysége különösen a felvilágosításra, tájékoztatásra,
meghatározott eseményen részvételre, helyszínen való tartózkodásra, ott a rend
fenntartásában való közreműködésre, objektum, közterület vagy esemény
megfigyelésére, továbbá az eljáró szerv tevékenységének támogatására és
segítésére terjedhet ki.
(4)	Az együttműködés tartalmi elemeit, a közös feladatok ellátásának rendjét a
felek írásbeli együttműködési megállapodásban rögzíthetik.
3.	§
(1)	A polgárőrség és a polgárőrök tevékenységük ellátása során hatósági
jogkörrel nem rendelkeznek, kényszerítő eszközt nem alkalmazhatnak.
(2)	A polgárőr által tevékenysége során viselt formaruha a Magyar Honvédség, a
rendvédelmi szervek vagy más hatóság tagjainak egyenruhájához való
hasonlósága miatt megtévesztésre nem lehet alkalmas. A polgárőr hatósági
jellegre utaló, megtévesztésre alkalmas egyéb jelzést vagy címet, rangjelzést
nem használhat, illetve gépjárművén ilyen feliratot nem helyezhet el.
(3)	A polgárőr tevékenysége során nem tarthat magánál közbiztonságra
különösen veszélyes eszközt, és nem viselhet lőfegyvert.
4.	§
A polgárőr tevékenysége során jogosult a szabálysértés, bűncselekmény
elkövetésén tetten ért személyt a cselekmény abbahagyására felszólítani, a
cselekmény folytatását megakadályozni, az elkövetőt visszatartani. Köteles
azonban az elfogott személyt haladéktalanul a büntetőeljárásról szóló törvény
szerint eljárni jogosult nyomozó hatóságnak átadni, ha erre nincs módja, e
szervet nyomban értesíteni.
5.	§
A polgárőr a tevékenysége során birtokába jutott személyes adatok megismerése
és adatkezelése tekintetében a személyes adatok védelméről és a közérdekű
adatok nyilvánosságáról szóló törvény rendelkezései szerint köteles eljárni.
6.	§
(1)	A polgárőrszervezetek szövetségének tevékenységét a központi költségvetés
az éves költségvetési törvényben meghatározottak szerint támogathatja, feltéve
hogy a polgárőrség legalább három feladatot ellát a következők közül:
4
a)	a közrend, a közbiztonság védelmében, az államhatár őrzésében és rendjének
fenntartásában, a katasztrófa- és veszélyhelyzet, továbbá a környezet
veszélyeztetettségének, károsításának, rongálásának megelőzésében és
elhárításában, következményeinek felszámolásában való közreműködés;
b)	a bűn- és baleset-megelőzési, az áldozatvédelmi, a közlekedésbiztonsági és a
környezetvédelmi tevékenység támogatása, a lakosság és a települési
önkormányzatok közötti kapcsolat erősítése;
c)	a rendőrségről szóló törvény alapján a rendőrkapitányok, a megyék (főváros)
tekintetében a rendőrfőkapitány és az illetékességi területen működő
önkormányzatok által létrehozott bűnmegelőzési és közbiztonsági bizottság
munkájában való részvétel;
d)	folyamatos kapcsolattartás a 2. § (1) bekezdésében felsorolt együttműködő -
helyi, területi és országos hatáskörű - szervekkel, kölcsönös segítségnyújtás
egymásnak a feladatok ellátásában;
e)	közreműködés a bűncselekmények megelőzésében és felderítésében, eltűnt
személyek felkutatásában;
f)	önálló, illetve közös szolgálat vagy feladat teljesítésével való részvétel a 2. §
(1)	bekezdése szerinti együttműködő szervek szakmai tevékenységének
segítésében;
g)	közreműködés az állampolgárok személyének és javainak védelmében, az
állami és önkormányzati vagyon megóvásában.
(2)	A polgárőrség szervezetének részére nyújtott központi költségvetési
támogatást az éves költségvetési törvény Belügyminisztérium fejezetében kell
tervezni.
(3)	A polgárőrség tagjai a részükre biztosított eszközöket a rendeltetésüknek és
céljuknak megfelelően a feladataik ellátásához használják.
(4)	Az együttműködő szervek, különösen az önkormányzatok, a rendvédelmi, a
környezet- és természetvédelmi szervek a polgárőrség működését és
tevékenységét lehetőség szerint anyagi források biztosításával, technikai és
egyéb eszközök átadásával vagy más módon támogathatják.
7. §
E törvény a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.
5
INDOKOLÁS
a polgárőrségről szóló törvényjavaslathoz
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A polgárőrség Magyarországon 1990-ben kezdte meg működését, ekkor
szerveződtek az első polgárőr egyesületek. Az eltelt tizennégy év alatt közel
ezerötszáz településre kiterjedően létrejött a társadalmi bűnmegelőzés
tömegbázisa, a polgárőrségek tevékenysége társadalmilag elfogadottá és
megbecsültté vált.
Az első polgárőrszervezetek a Kormány, a Belügyminisztérium és a rendőrség
által támogatott mozgalomban jöttek létre. A kezdeményezések hátterében a
robbanásszerűen növekvő bűnözés, továbbá a rendőrség működésének súlyos
zavarai következtében kiváltódott társadalmi önvédelmi reflexek álltak.
A helyi polgárőrszervezetek 1992-re megyei, majd országos szövetségi
rendszerbe szerveződtek. Az országos irányító szerv arra törekedett, hogy a
helyi polgárőr egyesületek a rendőrségtől bizonyos távolságot tartva, önálló
civilkezdeményezésként működjenek. A szervezet támogatottságát is
figyelembe véve a Belügyminisztérium és a rendőrség is elfogadta a szervezet
változásait, és azt egyre fokozottabb mértékben pénzügyileg is támogatni
kezdte. Működésük során - önálló önkormányzati rendészetpolitika hiányában -
a helyi polgárőrszervezetek egyre közelebb kerültek a rendőrséghez, és
feladatellátásukban mind nagyobb szerepet kapott a településen szolgálatot
teljesítő rendőri erő támogatása vagy szűk körben lehetséges helyettesítése. E
folyamat a helyi lakosság körében egyetértést és támogatást váltott ki.
Általánosságban elmondható, hogy a polgárőrmozgalom legfontosabb célja a
közösségek biztonságát érintő tevékenységekben való részvétel. Ez magában
foglalja a bűnmegelőzést, de részben el is tér attól, mivel a közösségek
biztonságát és biztonságérzetét számos tényező befolyásolja. Ilyen tényező a
környezet állapota, a szabad és akadálytalan közlekedés, és nem utolsó sorban a
bűncselekmény áldozatává válásnak lehetősége. A polgárőrségnek a
legkülönbözőbb viktimizációs veszélyek elkerülésében és csökkentésében van
speciális szerepe azáltal, hogy közel van ahhoz a lakossághoz, amely bízik
benne. Az egyesületek a rendőrséggel szemben nagyobb lehetőséggel
rendelkeznek a közösségi rendet zavaró csekély súlyú devianciák kezelésében,
amelyek kiváltják a közösség rosszallását, de jogi válaszra még nem érdemesek.
6
Mások nyugalmának megzavarása, a szemetelés, a parkok rendjének feldúlása, a
falfirkálás sikeresen akadályozható meg a polgárőr jelenlétével és tekintélyével.
A polgárőrség - szemben a rendőrséggel - nem rendelkezik hatósági jogkörrel,
ezért nem állnak a polgárőrök rendelkezésére tevékenységük során kényszerítő
eszközök sem. Éppen ezért a polgárőrség működéséhez alapvető szükséglet a
lakosság bizalma. Míg a lakosság érdekvédelmét szolgáló hatóságok akkor is
működésképesek, ha hiányzik az általuk végzett jogérvényesítés helyességébe
vetett társadalmi bizalom, addig a polgárőrség a jogérvényesítéshez nem a
kikényszeríthetőségen, hanem a bizalmon keresztül jut el, és lakossági bizalom
hiányában nem is működhet.
A polgárőrség kiemelt célja a fentieken túl egyrészről a rendőrség, a települési
önkormányzatok, állami, társadalmi, gazdasági szervezetek, másrészről az
állampolgárok és azok szerveződései közötti együttműködés előmozdítása. A
polgárőrség hagyományosan részt vesz a katasztrófavédelemben. Munkája
főként a szervezésben és az elsődleges intézkedések gyors megtételében, az
emberi életek, anyagi javak biztosításában és mentésében lehet jelentős addig,
amíg az erre szakosodott szervezetek a munka irányítását és végrehajtását
átveszik. A polgárőrség vagyonvédelmi szerepe elemi csapás esetén (pl. árvíz,
földrengés) - gyors és hatékony mozgósíthatóságuk okán is - hagyományosnak
tekinthető, és szemben a rendőrségi vagy katasztrófavédelmi hatósági
tevékenységgel nem hatósági, hanem bizalmi alapon történik.
A bűnmegelőzés a közbiztonság gyakorlásának egy speciális területe: egyrészt
ezt a munkát csak állami eszközökkel nem lehet eredményesen művelni,
másrészt a társadalom öntevékeny szervezetei önmagukban gyengék, lassan
képesek fejlődni, szaktudásuk hiányos. A polgárőrség szervezettsége és
szaktudása (jelenleg is létezik központilag szervezett képzés minden polgárőr
számára) folytán képes integrálni azokat az egyéneket, közösségeket, amelyek
szeretnének tenni környezetük érdekében.
A polgárőrség sikereinek alapja az a sajátossága, hogy az egyesületek tagjai
abból a közösségből kerülnek ki, ahol az önkéntes szolgálatukat teljesítik. A
lakosság személyesen ismeri polgárőreit, ők pedig otthonosan mozognak a
vigyázott területen. Az egyesületi tagság összetétele visszatükrözi a környezet
népességének társadalmi rétegződését és korösszetételét. Egy ilyen szervezet
képes lakossági kapcsolatokat kiépíteni, autonóm partnere az önkormányzatnak
és hasznos segítője a helyi rendőrségnek.
A korszerű bűnmegelőzési szemlélet nagy hangsúlyt helyez a bűnözővé válás
kockázatát hordozó személyi kör szűkítésére. A lehetőségek határán belül
ugyancsak kívánatos, hogy a fokozottan veszélyeztetett személyek közül is
minél kevesebben váljanak bűncselekmények sértettjévé. Ezért a szituatív
7
bűnmegelőzéssel azonos súlyúaknak kell tekinteni azokat az erőfeszítéseket,
amelyek az elkövetői és az áldozati utánpótlást adó személyeket, csoportokat
célozzák meg. Ugyanezért fontosak azok a törekvések is, amelyek a nevelés, a
propaganda segítségével a bűnmegelőzést oly módon kívánják elősegíteni, hogy
kiemelt odafigyeléssel kezelik a gyermek- és fiatalkorú, valamint a kábítószerrel
összefüggő bűnözés megelőzését. A szakmailag felkészült, előadói készséggel
rendelkező polgárőrök - kisebb közösségekben ismerősként, osztálytárs
szülőjeként - sok esetben hitelesebben képesek interpretálni a fiatalok számára a
veszélyeket és azok elkerülési technikáit, mint más külső szakértő, akár a
rendőrség képviselője.
A polgárőrség és a hatóságok - elsősorban a rendőrség - közötti együttműködés
különösen olyan kérdésekre kell, hogy kiterjedjen, mint a szolgálati
tevékenységek összehangolása, a közös szolgálatellátás rendjének kialakítása, a
rendőrség, határőrség katasztrófavédelem munkáját támogató önálló feladatok
meghatározása, a képzés és a továbbképzés segítése, a kölcsönös értesítés,
tájékoztatás a segítségnyújtás feladataival kapcsolatban.
Jelen Javaslat nem teremt kizárólagosságot a polgárőrség számára és továbbra is
teret biztosít a bűnmegelőzés és a közbiztonság védelem terén működő, vagy a
jövőben létesülő civil szervezetek számára. A polgárőrség feladata jelenleg is, és
e Javaslat elfogadása esetén sem változik, a bűnmegelőzésben való
szerepvállalás.
A polgárőrök a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvényt módosító
1999.	évi CXX. törvény hatályba lépése óta közfeladatot ellátó személyként
fokozott büntetőjogi védelemben részesülnek (Btk. 137. § 2. pont i) alpontja).
Ezt a rendelkezést támasztja alá a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV.
törvény 2/A. §-a (a továbbiakban: Rtv.), amely szerint a lakosság élet- és
vagyonvédelmének biztosítása érdekében részesült társadalmi önvédelmi
szervezetek tagjainak a közbiztonság javítására irányuló, a rendőrséggel kötött
megállapodás szerint végzett tevékenysége közfeladat.
A Polgárőrség működésének jogi környezetéhez tartozik, hogy - az általános
jogegyenlőségi elvekre is tekintettel - a helyi önkormányzatokról szóló 1990.
évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 8. § 5.) bekezdése, illetve az Rtv. 2. §-
a (2) bekezdésének c) pontja más lakossági önszerveződő közösségekkel, illetve
a lakosság élet- és vagyonvédelmének biztosítása érdekében létesült társadalmi
önvédelmi szervezetekkel egy sorban a Polgárőrséget is illető együttműködési
kötelezettséget írnak elő az önkormányzatok, illetve a rendőrség számára.
A törvény megalkotását az is szükségessé teszi, hogy a polgárőrségek immáron
tizenöt éves működése után is még mindig adódnak bizonytalan helyzetek a napi
feladatellátás során, amikor a megfelelő szintű jogi ismeretek hiányában a
8
polgárőr nem tudja behatárolni az intézkedési jogkörét, a cselekvési
lehetőségeit. Annál is inkább szükség van a polgárőri tevékenység jogszabályi,
törvényi szintű meghatározására, mivel a polgárőr-szolgálatot ellátó személyek
naponta kerülhetnek olyan helyzetbe, amikor a helyes jogértelmezés és
jogalkalmazás mikéntje a szakember számára sem lenne egyértelmű. Az ilyen
jellegű szabályozás az állampolgárokat is eligazítaná.
Az elmúlt 15 év fejlődésének következtében a Polgárőrség a helyi közbiztonság
védelmének jelentős tényezőjévé vált, és emellett - a bűnmegelőzés terén - a
lakosság és a civil társadalom aktív, öntevékenyen vállalt, személyes
meggyőződésen alapuló részvételének egyik elemeként is jelentős szerephez
jutott a társadalmi bűnmegelőzés nemzeti stratégiájáról szóló 115/2003. (X. 28.)
OGY határozatban foglalt célkitűzések megvalósításában.
A polgárőrség működésének társadalmi hatását tekintve megállapítható, hogy az
jelentős közösségszervező erővé vált, és mint nagy létszámú mozgalom,
cselekvési önmegvalósítási lehetőségeket nyújt a bűnmegelőzés és a
rendfenntartás iránt elkötelezett, környezetünk biztonságáért felelősséget érző
emberek számára. Ennek megfelelően sokszínű társadalmi mozgalommá vált,
amely az Országos Polgárőr Szövetségbe tömörült - kétségtelenül a legerősebb
és legnagyobb hatású - polgárőrszervezetek mellett felöleli a Fővárosi
Szomszédok Egymásért Polgárőr Egyesületek Szövetségét, valamint az
országos, illetve a fővárosi szövetségektől független helyi polgárőrszervezeteket
is.
Emellett az egyesületek - a bűnmegelőzés és a közbiztonság-védelem
sokszínűségét, illetve a helyi közbiztonság-védelem súlypontjait követve -
tevékenységük célját követve önmaguk is sokfélék. A sokféleségben kialakult
egységet a részvétel alapmotívumai biztosítják, amelyek mellett tere van az
egyes résztvevők személyiségének, érdeklődési körének és lehetőségeinek
megfelelő, alapjaiban azonos irányultságú, de részben eltérő módon
megvalósuló cselekvésnek.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
E Javaslat szabályozási tárgya azon társadalmi szervezetek tevékenysége,
amelyek a lakosság védelme, a tág értelemben vett közbiztonság védelmében
jöttek létre. Ilyen speciális szervezetek működésére igény van a lakosság
körében, annál is inkább, mivel nincs olyan közhatalmi intézmény, amely
pontosan olyan feladatokat látna el, mint a polgárőrség.
9
A polgárőrség alatt - e törvény alkalmazásának szempontjából - olyan
szervezeteket kell érteni, amelyek a közösségek biztonságát érintő
tevékenységekben vállalnak részt. Ez magában foglalja bűnmegelőzést is, de
valójában tágabb fogalom. A közösségek biztonságát, a lakosság
biztonságérzetét számos tényező befolyásolja, a környezet állapotától a szabad
és akadálytalan közlekedésen és az orvosi ellátás gyorsaságán át a
bűncselekmény áldozatává válásnak az esélyéig. A polgárőrségnek speciális
szerepe van a legkülönbözőbb viktimizációs veszélyek elkerülésében és
csökkentésében azáltal, hogy közel van a lakossághoz, amely bízik benne.
A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 137. §- 2. pontjának i)
alpontja szerint közfeladatot ellátó személy a Rtv-ben meghatározott körben a
lakosság élet- és vagyonvédelmének biztosítása érdekében létesült társadalmi
önvédelmi szervezet tagja, a közbiztonság javítására irányuló tevékenysége
közben. Az Rtv. 2/A. §-a szerint pedig a lakosság élet- és vagyonvédelmének
biztosítása érdekében létesült társadalmi önvédelmi szervezetek tagjainak a
közbiztonság javítására irányuló, a rendőrséggel együttműködési megállapodás
szerint végzett tevékenysége közfeladat. A polgárőr tehát közfeladatot ellátó
személynek minősül a rendőrséggel kötött együttműködési megállapodás
alapján végzett feladatának teljesítése közben, és ennek megfelelően fokozott
büntetőjogi védelem illeti meg.
A polgárőrség a rendőrséggel ellentétben kényszerítő eszközökkel
megtámogatott hatósági jogkörrel nem rendelkezik, így szerepe a
lakosságvédelemre terjed ki. A rendőrség, a helyi önkormányzat, az egyéb
hatósági jogkörrel bíró szervezetek tevékenységét a lakosság sokszor
kényszerként éli meg, nem látja át, hogy az állami akarat végrehajtása mögött a
közösség érdekének képviselete áll. Közhatalommal nem rendelkező társadalmi
szervezetként a polgárőrségnek különösen ügyelnie kell arra, hogy a lakosság ne
csak eltűrje ténykedését, hanem a többség támogatását élvezze.
A 2. §-hoz
E Javaslat egyik célja a polgárőrség és a különböző közigazgatási szervezetek
közötti együttműködés előmozdítása. Az együttműködés, a hatóságok
munkájának segítése különösen előnyös a közösség minden tagja számára.
A 3. §-hoz
A polgárőrnek és az állampolgárnak, valamint a hatóságnak is érdeke, hogy a
polgárőr ilyen minőségében beazonosítható legyen. Egyrészt a polgárőr
szervezetet övező lakossági bizalom a szervezet tagjának tekintélyt kölcsönöz,
kéréseinek nagyobb eséllyel fognak eleget tenni, másrészt egyértelműen
megkülönböztethetővé kell tenni a polgárőröket és a rendőröket. Az állampolgár
10
szempontjából elsődleges fontosságú annak ismerete, hogy a hozzá felhívást
intéző személy rendelkezik-e hatósági jogosítványokkal, rendőrrel, vagy
polgárőrrel áll-e szemben. A polgárőrszervezetek általában biztosítanak
formaruhát a tagjaik számára, ez a formaruha viszont nem lehet olyan, hogy
alkalmas legyen az állampolgárok megtévesztésére, de még a polgárőröket sem
ösztönözheti szereptévesztésre a rendőrökéhez hasonló ruha viselete. Ugyancsak
megtévesztő lehet, ha a polgárőrök olyan gépjárművel közlekednek, amely
felületes, tájékozatlan szemlélő számára azt a benyomást keltik, hogy a
polgárőrök a rendőrség kötelékébe tartoznak.
A lőfegyverek, közbiztonságra különösen veszélyes eszközök birtoklása nem
megengedhető a polgárőr számára feladatának ellátása közben. Ezek az
eszközök alkalmasak arra, hogy félelmet keltsenek az állampolgárokban,
megkönnyítve a polgárőr számára, hogy az állampolgárt bizonyos dolgokra
rávegye (például személyazonosító igazolványa felmutatására vagy arra, hogy
hagyja magát megmotozni, noha a polgárőrnek sem igazoltatási, sem motozási
joga nincsen). Ehhez a megfélemlítéshez elég a lőfegyver, közbiztonságra
különösen veszélyes eszköz puszta birtoklása, nem feltétlenül kell használni is.
A 4. §-hoz
A polgárőrt is megilleti a tetten ért elkövető elfogásának a joga, amelyet
egyébként a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 127. §-ának (3)
bekezdése mindenki számára biztosít a bűncselekményt elkövető személlyel
szemben.
Az 5. §-hoz
Feladatának ellátása közben óhatatlanul előfordul, hogy a polgárőr személyes
adatok birtokába jut. Ezeket a személyes adatokat az 5. §-a szerint a személyes
adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi
LXIII. törvény rendelkezéseinek megfelelően kell kezelnie.
A 6. §-hoz
A központi költségvetés jelen törvény hatálybalépése előtt is támogatásban
részesítette az Országos Polgárőr Szövetséget a társadalmi bűnmegelőzés
nemzeti stratégiája céljainak végrehajtásából származó 2005-ben és 2006-ban
megvalósítandó feladatokról szóló 1036/2005. (IV. 21.) Korm. határozat III.
fejezet 7. pontjának megfelelően. A törvény 6. §-a a polgárőr szervezetek
szövetségei számára kilátásba helyezett költségvetési támogatással előmozdítja
olyan társadalmi szervezetek alakulását, amelyek magukra vállalják a felsorolt
feladatok közül legalább háromnak az ellátását. A Javaslat szerint az Országos
Polgárőr Szövetség mellett más szervezetek is elnyerhetik a költségvetési
11
támogatást. A polgárőr szervezet maga dönthet arról, hogy milyen feladatokat
vállal magára ennek érdekében. A felsorolás magában foglal minden, tipikusan a
polgárőr szervezetek által ellátott feladatot, amelyek ellátásával a szervezet a
közösségi érdekek védelmét szolgálja. A költségvetési támogatás rendszeressége
a szervezetek működésének kiszámíthatóságát garantálja.
A 7. §-hoz
A 7. § a hatályba lépéséről rendelkezik.