﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/18629 számú
törvényjavaslat
az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII.
törvény módosításáról
Előadó: Dr. Kolber István
regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős
tárca nélküli miniszter
Budapest, 2005. november
2006. évi. ... törvény
az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény
módosításáról
1.	§
(1)	Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény
(a továbbiakban: Étv.) 2. §-ának 8. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában:]
„8. Építmény: építési tevékenység eredményeként létrejött, illetve késztermékként az
építési helyszínre szállított, - rendeltetésére, szerkezeti megoldására, anyagára, készültségi
fokára és kiterjedésére tekintet nélkül - minden olyan helyhez kötött műszaki alkotás, amely a
terepszint, a víz vagy az azok alatti talaj, illetve azok feletti légtér megváltoztatásával,
beépítésével jön létre. Az építményhez tartoznak annak rendeltetésszerű és biztonságos
használatához, működéséhez, működtetéséhez szükséges alapvető műszaki és technológiai
berendezések is (az építmény az épület és műtárgy gyűjtőfogalma).”
(2)	Az Étv. 2. §-ának 10. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában:]
„10. Épület: jellemzően emberi tartózkodás céljára szolgáló építmény, amely
szerkezeteivel részben vagy egészben teret, helyiséget vagy ezek együttesét zárja körül
meghatározott rendeltetés vagy rendeltetésével összefüggő tevékenység, avagy rendszeres
munkavégzés, illetve tárolás céljából.”
(3)	Az Étv. 2. §-ának 18. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában:]
„18. Sajátos építményfajták: általában épületnek nem minősülő, közlekedési,
hírközlési, közmű- és energiaellátási, vízellátási és vízgazdálkodási, bányaműveléssel,
környezetvédelemmel kapcsolatos és atomenergia alkalmazására szolgáló, valamint a
honvédelmi és katonai, továbbá a nemzetbiztonsági célú, illetve rendeltetésű, sajátos
technológiájú építmények (mérnöki létesítmények), amelyek létesítésekor - az építményekre
vonatkozó általános érvényű településrendezési és építési követelményrendszeren túlmenően
-	eltérő, vagy sajátos, csak arra a rendeltetésű építményre jellemző, kiegészítő követelmények
megállapítására és kielégítésére van szükség.”
(4)	Az Étv. 2. §-ának 27. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában:]
2
„27. Településfejlesztési koncepció: a fejlesztés összehangolt megvalósulását biztosító,
és a településrendezést is megalapozó, a település közigazgatási területére kiterjedő
önkormányzati településfejlesztési döntéseket rendszerbe foglaló, önkormányzati határozattal
elfogadott dokumentum, amely a település jövőbeni kialakítását tartalmazza. A fejlesztési
koncepció elsősorban településpolitikai dokumentum, amelynek kidolgozásában a természeti-
művi adottságok mellett a társadalmi, a gazdasági, a környezeti szempontoknak és az ezeket
biztosító intézményi rendszernek van döntő szerepe.”
(5)	Az Étv. 2. §-ának 30. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában:]
„30. Területi főépítész: a területi főépítészi hivatalt vezető, jogszabályban
meghatározott felsőfokú szakirányú végzettséggel rendelkező és egyéb feltételeknek
megfelelő köztisztviselő.”
(6)	Az Étv. 2. §-a a következő 31-35. pontokkal egészül ki:
[E törvény alkalmazásában:]
„31. Biológiai aktivitásérték: egy adott területen a jellemző növényzetnek a település
ökológiai állapotára és az emberek egészségi állapotára kifejtett hatását mutató érték.
32.	Építészeti érték: az épített környezet minden olyan tárgyi és szellemi
(építészettörténeti, építőművészeti, műszaki-tudományos) építészeti minőséggel rendelkező
alkotásokban megjelenő érték, amelyben a mindenkori társadalom - ezen belül a helyi
közösségek - identitása és alkotóképessége fejeződik ki.
33.	Építészeti örökség: az épített környezet maradandó építészeti értéket is képviselő
elemeinek (építmény, épületegyüttes, táj- és kertépítészeti alkotás) összessége - annak
minden beépített alkotórészével, tartozékával és berendezésével együtt.
34.	Fővárosi keretszabályzat: a főváros területének felhasználásával és beépítésével,
továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek, valamint a környezeti elemek
védelmével kapcsolatos - telekalakítási és építésjogi követelmények tekintetében nem teljes
körűen szabályozó - általános követelményeket keretjelleggel megállapító a fővárosi
önkormányzat által megalkotott építési szabályzat.
35.	Övezeti terv: a helyi építési szabályzatban megállapított építési övezetek, illetőleg
övezetek területi lehatárolását - a település ingatlan-nyilvántartási térképének másolatán -
tartalmazó terv, amely a szabályzat mellékletét képezi.”
2.	§
Az Étv. 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„5. § (1) A miniszter a központi szakmai irányítási, összehangolási és ellenőrzési
feladatkörében:
a)	gondoskodik az építésügyre vonatkozó törvények és kormányrendeletek szakmai
előkészítéséről, ellátja a hatáskörébe tartozó jogi szabályozási feladatokat,
3
b)	külön jogszabályok szerint
ba)	összehangolja az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok
tevékenységét,
bb)	ellátja az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok, valamint az egyéb
építésügyi igazgatási feladatot ellátó szervezet építésügyi igazgatási feladatainak szakmai
irányítását, ennek keretében rendszeresen gondoskodik e szervezetek szakmai munkájának és
a vonatkozó jogszabályok érvényesülésének helyszíni ellenőrzéséről,
c)	ellátja az építésüggyel kapcsolatos európai integrációval összefüggő feladatokat és
az építésüggyel kapcsolatos kormányzati teendőket,
d)	- a nemzeti kulturális örökség minisztere, valamint a természetvédelemért felelős
miniszter bevonásával - elősegíti az építészeti kultúra megőrzését, fejlesztését és védelmét,
ennek keretében országos kutatási, műszaki fejlesztési, valamint oktatási-nevelési
programokat dolgoztat ki és működtet,
e)	részt vesz az építésügyet érintő képzési, szakképzési célok meghatározásában és
kezdeményezési, véleményezési és egyetértési jogot gyakorol az erre vonatkozó miniszteri
rendeletek előkészítésében,
f)	a műemlékek és a sajátos építményfajtákért felelős miniszterek, valamint az
építésügy területén érintett szakmai kamarák és az érintett felsőfokú oktatási és szakképzéssel
foglalkozó intézmények javaslata alapján koordinálja, összefogja és irányítja az építésüggyel
kapcsolatos szakmák gyakorlására vonatkozó szabályozás kialakítását.
(2)	A miniszter egyes területfejlesztéssel, területrendezéssel, településrendezéssel
kapcsolatos, valamint törvényben illetőleg kormányrendeletben meghatározott építésügyi
feladatait a területi főépítészi hivatalok útján látja el.
(3)	A sajátos építményfajtákra, valamint a műemlékvédelem alatt álló építményekre
vonatkozó szabályozási kérdésekben a hatáskörrel rendelkező miniszter az 1. § (2)
bekezdésében, illetve a 62. § (4) bekezdésében foglaltak szerint a miniszterrel egyetértésben
jár el.
(4)	Az (5) bekezdésben felsorolt feladatok végrehajtása érdekében -
kormányrendeletben meghatározott keretek között - szakmai szakértői testületként:
a)	a miniszter központi,
b)	a területi főépítész területi
településrendezési, illetve építészeti-műszaki tervtanácsot működtet,
c)	a területi építész kamara elnöke helyi építészeti-műszaki tervtanácsot (a
továbbiakban: helyi tervtanács) működtet, ha a települési (a fővárosban a fővárosi és a
fővárosi kerületi) önkormányzat az önkormányzati főépítész vezetésével helyi tervtanácsot
önállóan, vagy társulásos formában nem működtet.
(5)	A tervtanácsok feladata különösen
a)	településrendezési eszköz hiánya, vagy hiányos szabályozása esetén az
illeszkedési szabályok érvényesülésének elősegítése, továbbá
b)	a települési környezet, a táj- és településkép,
c)	a beépítési-, vagy az építészeti jellegzetesség és látvány, a helyi jelleg, illetve
d)	az építészeti örökség és az építészeti értékek (építészeti minőség)
külön jogszabály szerinti védelme, valamint
e)	a településrendezési és az építészeti-műszaki tervek szakszerűségének, magas
színvonalának
külön jogszabály szerinti biztosítása, egyéb fontos építésügyi (településrendezési, építészeti-
4
műszaki, településképi, környezetalakítási, az akadálymentes épített környezetalakítási, stb.)
célok érvényre juttatása.”
3.	§
(1)	Az Étv. 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„8. § (1) A településrendezés során figyelemmel kell lenni arra, hogy a rendezés
végrehajtásával bekövetkező változások az érintett lakosság életkörülményeiben,
értékrendjében és szociális helyzetében hátrányos következményekkel ne járjanak. Ennek
érdekében biztosítani kell a területek a közérdeknek megfelelő felhasználását a jogos
magánérdekekre tekintettel, az emberhez méltó környezet folyamatos alakítását, értékeinek
védelmét. Ennek során figyelembe kell venni
a)	az egészséges lakó- és munkakörülmények, a népesség biztonságának általános
követelményeit,
b)	a népesség demográfiai fejlődését, a népesség lakásszükségletét,
c)	a népesség fizikai, szellemi és lelki igényeit, különös tekintettel a családok, a fiatalok, az
idősek, a fogyatékos személyek igényeire, az oktatás, a kultúra, a sport, a szabadidő és az
üdülés, valamint a társadalmi szervezetek, egyházak működési feltételeinek lehetőségeire,
d)	a megőrzésre érdemes történeti vagy településképi jelentőségű településrészek és az
építészeti és régészeti örökség védelmét, felújítását és továbbfejlesztését, valamint az értékes
építmény és tájrészlet látványát (rálátás), továbbá az ingatlanról feltáruló kilátás védelmét,
annak mértékéig, hogy az az érintett telkek szabályos beépítését ne akadályozza,
e)	a környezet-, a természetvédelem, a tájhasználat és a tájkép formálásának összehangolt
érdekeit, különös tekintettel a víz, a levegő, a talaj, a klíma és az élővilág védelmére,
f)	a népesség megélhetését biztosító gazdasági érdekeket, a munkahelyek megőrzésének és
új munkahelyek teremtésének érdekeit, a mező- és az erdőgazdaság, a közlekedés, a posta és a
hírközlés, a közüzemi ellátás, különösképpen az energia- és a vízellátás, a hulladékkezelés, a
szennyvízelhelyezés és -kezelés, valamint a nyersanyaglelőhelyek biztosítását,
g)	a honvédelem, a nemzetbiztonság és a katasztrófavédelem érdekeit,
h)	a területtel és a termőfölddel való takarékos gazdálkodást,
i)	az arra alkalmas természeti adottságok gyógyászati hasznosításának elősegítését és
védelmét,
j) a közlekedési kényszer (lakóhely-munkahely, nyersanyag kitermelés-feldolgozás stb.
viszonylatában) csökkentésének és a megfelelő színvonalú közlekedés kialakítását.
(2)	Az (1) bekezdésben foglaltak érvényesülése - különösen a természet- és a
környezetvédelem, az erdők és a természetes (felszíni és felszín alatti) vizek védelme, az ár-
és belvízvédelem, valamint a termőfölddel és a területekkel való takarékos bánás - érdekében
az alábbi követelményeknek kell érvényt szerezni:
a)	a települések rendezése során a település közigazgatási területére hulló felszíni
csapadékvíz összegyűjtését és helyben tartását vagy szakszerű és ártalommentes elvezetését,
kezelését az adottságok és a lehetőségek figyelembevételével biztosítani kell,
b)	újonnan beépítésre szánt területek kijelölésével egyidejűleg a település közigazgatási
területének - a külön jogszabály alapján számított - biológiai aktivitás értékét növelni kell az
igénybe vett terület eredeti aktivitás értékének 10%-ával növelt értékének megfelelő
mértékben oly módon, hogy a pótlásba az újonnan beépítésre szánt terület kialakításától függő
biológiai aktivitás értéke beszámítandó,
5
c)	a települések beépítésre szánt területe csak olyan területfelhasználás céljára növelhető,
amilyen célra a település már beépítésre kijelölt és igénybe vett területén belül nincs
megfelelő terület,
d)	a tervezés időszakában a 20 000 fő lakosságszámot meghaladó, valamint a tervezett
létszámmal azt elérő települések, a kiemelt üdülőterületek, a gyógyhelyek meglévő, illetőleg
bővített belterületét a közigazgatási területükön belül - eltérő területrendezési tervi előírás
hiányában, és ahol ez fizikailag lehetséges - legalább 200 m szélességű, beépítésre nem szánt
(mező-, erdőgazdasági, közlekedési, vízgazdálkodási) területekből álló gyűrűvel kell
körülvenni, amely területen csak közlekedési, közmű, hírközlési és vízvédelmi építmények
helyezhetők el. Új belterületet, beépítésre szánt területet úgy kell kijelölni, hogy legfeljebb
tízezer tervezett lakost befogadó településrészt (illetőleg az üdülőterület valamint a gyógyhely
jellegéhez igazodó területegységeket) ugyanilyen, beépítésre nem szánt területekből álló
gyűrű vegye körül. Két terület közötti gyűrű - a természeti adottságok és a környezetvédelmi
előírások figyelembe vétele mellett - egymásba metszhet.”
4.	§
(1)	Az Étv. 9. §-ának (2) és (3) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) A településrendezési eszköz kidolgozása előtt meg kell határozni a rendezés alá
vont területet, ki kell nyilvánítani a rendezés általános célját és várható hatását, hogy az
érintettek azzal kapcsolatban javaslatokat, észrevételeket tehessenek. Ennek során:
a)	az érintett népesség, szervezetek, érdekképviseleti szervek véleménynyilvánítási
lehetőségét biztosítani kell, ezért a helyben szokásos módon az érintettek tudomására kell
hozni a településrendezési eszköz kidolgozásának elhatározását,
b)	az államigazgatási szerveket, valamint az érintett települési önkormányzati szerveket az
előkészítésbe be kell vonni úgy, hogy azok a megkeresés kézhezvételétől számított 30 napon
belül írásos tájékoztatásukban ismertessék a település fejlődése és építési rendje
szempontjából jelentős terveiket és intézkedéseiket, valamint ezek várható időbeli lefolyását,
valamint a hatáskörükbe tartozó kérdésekben a jogszabályon alapuló követelményeket.
(3)	A készítés alatt lévő településrendezési eszközt a polgármesternek
(főpolgármesternek) - külön jogszabályban meghatározottak szerint - véleményeztetnie kell
az 5. § (4) bekezdésében említett tervtanáccsal. Az elkészített helyi építési szabályzatot és
településrendezési terveket a megállapítás, illetve a jóváhagyás előtt a polgármesternek
(főpolgármesternek) véleményeztetnie kell a külön jogszabályban meghatározott
államigazgatási, az érintett települési önkormányzati és az érdekképviseleti szervekkel,
valamint a társadalmi szervezetekkel, amelyek 45 napon belül adhatnak írásos véleményt.”
(2)	Az Étv. 9. §- ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A településrendezési eszköz a (2)-(6) bekezdésben előírt véleményeztetési eljárás
lefolytatása nélkül nem fogadható el.”
(3)	Az Étv. 9. §- a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:
„(11) A helyi építési szabályzatot és a településrendezési terveket azok összes
munkarészével, valamint a megállapításukról szóló - külön jogszabály szerinti -
jegyzőkönyvvel, a véleményezési eljárás dokumentumaival, továbbá a területi főépítészi,
6
illetve miniszteri véleménnyel együtt, a képviselő-testületi megállapításuk után 15 napon
belül a jegyző köteles megküldeni az illetékes megyei közigazgatási hivatal vezetőjének.”
5.	§
Az Étv. 10-11. §-ai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„10. § (1) A településszerkezeti terv meghatározza a település alakításának,
védelmének lehetőségeit és fejlesztési irányait, ennek megfelelően az egyes területrészek
felhasználási módját, a település működéséhez szükséges műszaki infrastruktúra elemeinek a
település szerkezetét meghatározó térbeli kialakítását és elrendezését, az országos és térségi
érdek, a szomszédos vagy a más módon érdekelt többi település alapvető jogainak és
rendezési terveinek figyelembevételével a környezet állapotának javítása vagy legalább
szinten tartása mellett.
(2)	A településszerkezeti tervet a települési önkormányzatnak legalább tízévenként
felül kell vizsgálnia, és szükség esetén a terv módosításáról vagy az új terv elkészítéséről kell
gondoskodnia. A tízévenkénti szükséges felülvizsgálat során gondoskodni kell az időközben
történt módosítások egységes tervbe foglalásáról.
(3)	A településszerkezeti tervet a 9. § rendelkezésein túlmenően a megyei, a
szomszédos települési (a fővárossal szomszédos települések esetében a fővárosi és az érintett
-	határos - fővárosi kerületi) önkormányzatokkal is véleményeztetni kell. A főváros
településszerkezeti tervét a kerületi önkormányzatokkal is véleményeztetni kell.
(4)	A településszerkezeti terv esetében az előzetes véleményt kérő dokumentációnak a
9. § (2) bekezdésében előírtakon túlmenően tartalmaznia kell a szerkezeti terv módosítása
esetén az azt szükségessé tévő településfejlesztési döntést, valamint tájékoztatásul az
elfogadott településfejlesztési koncepciót is.
11.	§ (1) A településszerkezeti terv a település közigazgatási területére készül és rajzi,
valamint szöveges munkarészből áll. A településszerkezeti terv - rajzi és szöveges -
munkarészei a megállapításukról szóló határozat mellékletei. A településszerkezeti terv
részterületre vonatkozó módosítása során annak hatásait az egész településre (szükség esetén
annak határain túl is) vizsgálni kell. A tízévenkénti szükséges felülvizsgálat során az
időközben történt módosításokat a felülvizsgált egységes terven át kell vezetni.
(2)	A településszerkezeti tervet a település nagyságának megfelelő méretarányú
térképen kell ábrázolni. A településszerkezeti tervben meg kell határozni a bel- és
külterületeket, a beépítésre szánt, illetve a beépítésre nem szánt területeket, azok tagozódását,
a település szerkezetét meghatározó műszaki infrastruktúra-hálózatokat (főútvonalakat,
gyűjtő-utakat, közüzemi közmű gerincvezetékeket, hírközlő hálózat fő elemeit), a települési
szintű és a városrész szintű közparkokat, a terv léptékében ábrázolható védett, az e tervvel
védelemre tervezett és védő területeket. A településszerkezeti tervben meg kell határozni a
rehabilitációra kijelölt, valamint a funkciójában megváltoztatásra szánt (fejlesztési)
területeket.
(3)	A (2) bekezdésben említett egyes területeken belül fel kell tüntetni a terület
felhasználását veszélyeztető, illetőleg arra kiható tényezőket, különösen az alábányászottságot
(bányatelket), a nyilvántartott ásványi nyersanyag vagyont, a szennyezettséget, az árvíz-, a
7
belvíz-, az erózió- és csúszásveszélyt, a földrengés veszélyeztetettséget, a természetes és
mesterséges üregektől veszélyeztetett területeket, a közműves szennyvízelvezetéssel ellátatlan
területet, továbbá a külön jogszabályok alapján előírt minden olyan egyéb tényezőt, amely a
terület felhasználását vagy beépítését befolyásolja.”
6. §
(1)	Az Étv. 13. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő (3) bekezdés lép,
egyidejűleg a § a következő (4) bekezdéssel egészül ki és a jelenlegi (4) bekezdésének
számozása (5) bekezdésre változik:
„(3) A szabályozási terv - amennyiben a 12. § (2) bekezdésében foglaltakra is
figyelemmel készül - a helyi építési szabályzat rajzi mellékletét képezi.
(4)	A helyi építési szabályzat készülhet a település közigazgatási területének egészére
vagy annak egyes részeire az (5) bekezdés előírásainak figyelembevételével.
Területrészenként készülő helyi építési szabályzat esetében a későbbi szabályozások az első
szabályzat módosítását (kiegészítését) jelentik.”
(2)	Az Étv. 13. §-a következő (6)-(7) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A szabályozást legalább a településszerkezeti tervben lehatárolt területegységre
kell elkészíteni.
(7)	A tervezés időszakában 20 000 fő lakosságszámot meghaladó települések esetében,
amennyiben a helyi építési szabályzat mellékleteként nem készül szabályozási terv is, az
egyes építési övezetek, övezetek területi lehatárolását övezeti tervlapon ábrázolni kell.”
7.	§
Az Étv. 14.§- ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A fővárosi kerületi önkormányzatnak - a fővárosi építési keretszabályzat keretein
belül - a kerület egészére vonatkozóan kerületi építési szabályzatot kell megállapítania. A
fővárosi és a kerületi önkormányzat megállapodása esetén kisebb területfelhasználási
egységre is megállapítható kerületi építési szabályzat.”
8.	§
Az Étv. 17. §-a következőj) ponttal egészül ki:
[A településrendezési feladatok megvalósítását a következő sajátos intézmények biztosítják:]
„j) településrendezési szerződés.”
9. §
Az Étv. 18. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
8
„(2) Ha egy adott területre vonatkozóan nincs hatályban helyi építési szabályzat,
illetőleg szabályozási terv, vagy azok nem szabályoznak - a 13. § (2) bekezdésében előírt,
illetőleg azok végrehajtására vonatkozó egyéb jogszabályokban rögzített követelményeknek
megfelelően - teljes körűen, építési munkát és egyéb építési tevékenységet végezni csak e
törvény, valamint az építésügyi követelményekre vonatkozó egyéb jogszabályok
megtartásával és csak akkor lehet, ha a célzott hasznosítás jellege, a kialakuló telek mérete, a
tervezett beépítés mértéke - beépítettség és építménymagasság - valamint módja, rendeltetése
(területfelhasználása) illeszkedik a meglévő beépítéshez és a környezethez.”
10.	§
Az Étv. 20. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A tilalom nem terjed ki:
a)	a tilalom hatályba lépésekor érvényes építésügyi hatósági engedéllyel megvalósuló
építési, javítási-karbantartási és a jogszabályokban megengedett más építési munkákra,
b)	a korábban gyakorolt használat folytatására,
c)	az állékonyságot, életet és egészséget, köz- és vagyonbiztonságot veszélyeztető
kármegelőzési, kárelhárítási tevékenységre, továbbá
d)	az a) pont szerinti, hatósági engedélyhez kötött építési munkáknak a
településrendezési követelményeket nem érintő módosítására irányuló építésügyi hatósági
engedélyezési eljárásra.”
11.	§
Az Étv. 21. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A helyi építési szabályzat, illetőleg a szabályozási terv készítésére vonatkozó
írásos megállapodás megléte esetén a helyi építési szabályzat, illetőleg a szabályozási terv
készítésének időszakára azok hatálybalépéséig, de legfeljebb három évig az érintett területre a
települési önkormányzat rendelettel változtatási tilalmat írhat elő.”
12.	§
Az Étv. 22. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A változtatási tilalom alá eső területen - a 20. § (7) bekezdésében foglalt esetek
kivételével - telket alakítani, új építményt létesíteni, meglévő építményt átalakítani, bővíteni,
továbbá elbontani, illetőleg más, építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött értéknövelő
változtatást végrehajtani nem szabad.”
13.	§
Az Étv. 27. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A telek kiszolgáló út céljára igénybe vett részéért a kisajátítás szabályai szerint
megállapított kártalanítás jár. A kártalanítás összegéről az (1) bekezdésben meghatározott
építésügyi hatóság külön határozatban dönt. A kártalanítás összegét a szabályozás alapján
kialakítható építési telek, továbbá a kiszolgáló út megépítéséből, illetőleg az ezzel összefüggő
közművesítésből eredő telekérték-növekedés figyelembevételével kell megállapítani akkor is,
9
ha a kiszolgáló út és a közművesítés nem közvetlenül a birtokbavételt és a lejegyzést
követően valósul meg. Amennyiben a kiszolgáló út és a közművek megépítése a
birtokbavételt és a lejegyzést követő 1 éven belül nem kezdődik meg, vagy 5 éven belül nem
valósul meg, a kártalanítás összegének megállapításánál figyelembe vett telekérték-
növekedést a tulajdonos részére az 5 év elteltével, ezt követően a mindenkori jegybanki
alapkamat összegével növelten, 30 napon belül kell megfizetni. Telekérték-növekedés
összegeként legfeljebb a lejegyzéssel igénybe vett telekhányad értéke állapítható meg.”
14.	§
Az Étv. 28. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha a kiszolgáló utat, illetőleg közművet a települési önkormányzat
megvalósította, annak költségét részben, de legfeljebb a költségek 90%-áig az érintett
ingatlanok tulajdonosaira átháríthatja. A hozzájárulás mértékét és a megfizetés módját a
települési önkormányzat rendelettel szabályozza. Az útépítési és közművesítési hozzájárulás
nem róható ki, ha az út- és közműépítéshez szükséges terület kialakítása érdekében korábban
lejegyzett telekrészért járó kártalanítás összegének megállapítása során az út és a közmű
megépítéséből eredő értéknövekedést figyelembe vették.”
15.	§
(1)	Az Étv. 30. §-ának (1)-(3) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) Ha az ingatlan rendeltetését, beépítési lehetőségét, használati módját a helyi
építési szabályzat, illetőleg a szabályozási terv másként állapítja meg (övezeti előírások
változása) vagy korlátozza (telekalakítási vagy építési tilalom), és ebből a tulajdonosnak,
haszonélvezőnek kára származik, a tulajdonost, haszonélvezőt kártalanítás illeti meg.
(2)	A kártalanítás összege az ingatlannak a korábbi rendeltetése és beépítési lehetősége
alapján megállapítható régi és az új szabályozás eredményeként kialakuló új forgalmi értéke
közötti különbözet.
(3)	Ha az ingatlanhoz fűződő korábbi, a 13. § (1) bekezdése szerinti építési jogok
keletkezésétől számított 7 éven belül kerül sor e jogok megváltoztatására vagy
megszüntetésére, a tulajdonosnak - kérelmére - a (2) bekezdés szerinti kártalanítás jár. A 7 év
eltelte után csak a használat gyakorlásába való beavatkozásért és csak akkor jár kártalanítás,
ha a változtatás a korábbi használatot megnehezíti vagy ellehetetleníti. A hét év a korábban
hatályba léptetett helyi építési szabályzat, szabályozási terv esetében 2000. március 1-től
számítandó.”
(2)	Az Étv. 30. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A kártalanítást az köteles megfizetni, akinek az érdekében a korlátozás történt. Ha
nem határozzák meg azt, akinek az érdekében a korlátozás történt, a kártalanítási
kötelezettség a települési önkormányzatot terheli. A fővárosban a kártalanítás a fővárosi,
illetőleg a kerületi önkormányzatot érdekeltségük arányában terheli. Ha az, akinek az
érdekében a kártalanítási kötelezettséggel járó előírás szükségessé vált, a tilalom vagy a
korlátozás elrendelése után jogutód nélkül megszűnt, és a települési önkormányzat az előírást
fenntartja, a kártalanítási kötelezettség szintén az önkormányzatot terheli.”
10
16. §
Az Étv. a következő alcímmel és 30/A. §-sal egészül ki:
„Településrendezési szerződés
30/A. § (1) A települési önkormányzat egyes, a településrendezési eszközökben
rögzített célok megvalósítására településrendezési szerződést (a továbbiakban: szerződés)
köthet az érintett ingatlan tulajdonosával, illetve az ingatlanon beruházni szándékozóval (a
továbbiakban együtt: a cél megvalósítója).
(2)	A szerződés tárgya lehet különösen:
a)	településrendezési tevékenység előkészítése a cél megvalósítója által, saját
költségére, a telekviszonyok rendezése, vagy megváltoztatása, a talaj megtisztítása, valamint a
településrendezési tervek, helyi építési szabályzat kidolgozása;
b)	a településrendezési tervekben, helyi építési szabályzatban rögzített célok - a telek
felhasználásának az ökológiai hálózat működőképességének fenntartása, szerkezetének
funkcionális és területi megőrzése mellett történő támogatása és biztosítása, időbeli korlátozás
és feltétel esetén is;
c)	azon költségeknek vagy egyéb ráfordításoknak a cél megvalósítója általi átvállalása,
amelyek a cél megvalósításának előfeltételei, vagy következményei és az önkormányzatot
terhelik.
(3)	A szerződés alapját a cél megvalósítója által készített tanulmányterv képezi. Az
önkormányzat a szerződésben arra vállal kötelezettséget, hogy a cél megvalósítójának
kezdeményezésére az általa készített tanulmányterv alapján a szükséges településrendezési
eljárást a szerződésben megállapított határidőn belül megindítja.
(4)	A szerződésben kikötött, illetőleg vállalt kötelezettségek és a megvalósuló
településrendezési cél között közvetlen összefüggésnek kell lennie.
(5)	A szerződésben rendelkezni kell a településrendezési eszközök véleményezési
eljárása során a véleményezők részéről felmerülő, jogszabály által alátámasztott észrevétel
kapcsán szükséges intézkedésekről.”
17. §
(1)	Az Étv. 31. §-ának (4) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
[Az építmények és részeinek (önálló rendeltetési egység) építése, felújítása, átalakítása,
bővítése, helyreállítása, korszerűsítése során biztosítani kell:]
„d) a terület geológiai, hidrológiai és szeizmológiai sajátosságainak való megfelelést.”
(2)	Az Étv. 31. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Mind az építmény elhelyezése, mind pedig a külső megjelenését befolyásoló
kialakítása, átalakítása, bővítése, felújítása, helyreállítása során különös figyelmet kell
11
fordítani a táj - és településkép, a beépítési, vagy az építészeti jellegzetesség és látvány, a helyi
jelleg védelmére, az épített örökség védett értékeinek érvényesülésére.”
18. §
(1)	Az Étv. 32. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Építészeti-műszaki tervezési, valamint építésügyi műszaki szakértői tevékenység
a (6) bekezdésben, valamint a külön jogszabályban foglaltak szerinti szakmai névjegyzékbe
vétellel elnyert tervezői, illetve szakértői jogosultság (a továbbiakban: tervezői, illetve
szakértői jogosultság) birtokában folytatható. A névjegyzékbe vételhez
a)	szakirányú felsőfokú végzettség,
b)	meghatározott idejű szakirányú gyakorlat, valamint
c)	jogszabályban meghatározott egyéb feltételek
teljesítése szükséges.”
(2)	Az Étv. 32. §-ának (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(5) Az építészeti-műszaki tervezési, valamint az építésügyi műszaki szakértői
tevékenységet folytató személy csak olyan szakterületen végezhet tervezési vagy szakértői
munkát, amelyhez e törvény szerint megfelelő tervezői vagy szakértői jogosultsággal
rendelkezik. Igazságügyi szakértői jogosultsággal rendelkező személy építésügyi műszaki
szakértői tevékenységet csak akkor folytathat, ha teljesíti a (3) bekezdésben meghatározott
követelményeket is.
(6)	A szakmai névjegyzék vezetése keretében a területi építész, valamint a területi
mérnöki kamarák elsőfokon, az országos kamarák másodfokon a közigazgatási hatósági
eljárás és szolgáltatás általános szabályai szerint határozattal döntenek a tervezői, illetve a
szakértői jogosultság megállapításáról.”
19. §
(1)	Az Étv. 33. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„33. § (1) A tervező felelős:
a)	az általa készített építészeti-műszaki tervek (ideértve a kivitelezési terveket is)
aa)	műszaki tartalmának szakszerűségéért,
ab)	valós állapotnak megfelelő tartalmáért,
ac)	építészeti minőségéért, a tervezéssel érintett védett építészeti és természeti
örökség megóvásáért,
b)	a jogszabályok, szabályzatok, építési előírások, szabványok és egyéb szakmai
szabályok betartásáért,
c)	a tervdokumentáció készítésében (részben vagy folyamatosan) részt vevő, a tervezői
feladat szakmai tartalmának megfelelő szakismerettel és jogosultsággal rendelkező szakági
tervezők (altervezők) kiválasztásáért,
d)	a szakági tervezők közötti egyeztetések koordinálásáért, terveik összehangolásáért.
(2)	A tervellenőr felelős az általa ellenőrzött kiviteli tervdokumentáció
(tervdokumentáció-rész) 31. § (2) bekezdése szerinti követelményeket kielégítő tartalmának
az (1) bekezdés a) pontjának aa) alpontja és b) pontja szerinti szakszerű ellenőrzéséért.
12
(3)	A névjegyzéket vezető szerv a tervezőt és a szakértőt a szakmagyakorlással
kapcsolatos jogszabályok megsértése esetén jogszabályban meghatározott esetekben és
módon szankciókkal sújtja.
(4)	A tervező - ha erre az építtetőtől megbízást kapott - tervezői művezetést végezhet.
Ennek keretében közreműködik az építészeti-műszaki terveknek megfelelő maradéktalan
megvalósítás érdekében, valamint elősegíti a kivitelezés során a tervekkel kapcsolatban
felmerült szakkérdések megoldását.”
20.	§
Az Étv. 35-36.§-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„35. § (1) A 34. § (1) bekezdése szerinti engedélyek megkérése előtt az ügyfél
(építtető) a telekalakítási, a beépítési (különös tekintettel a 18. § (2) bekezdésében
foglaltakra), az építészeti kialakítással, a bontással kapcsolatos, továbbá a műemléki,
régészeti, településképi, természet- és környezetvédelmi, közegészségügyi, életvédelmi,
valamint a műszaki követelmények (ideértve a geológiai, szeizmológiai követelményeket is)
előzetes tisztázása céljából az 52. § (2) és (6) bekezdése szerinti építésügyi hatóságtól elvi
a)	telekalakítási,
b)	építési (továbbépítési),
c)	rendeltetés megváltoztatási
engedélyt (a továbbiakban együtt: elvi engedély) kérhet. Jogszabály az elvi engedély kérését
kötelezővé teheti.
(2)	A jogerős és végrehajtható elvi engedély egy évig érvényes. Érvényessége egy ízben
legfeljebb egy évvel meghosszabbítható, ha a jogszabályok, valamint a kötelező hatósági
előírások időközben nem változtak meg.
(3)	Az elvi engedély érvényességi idején belül kezdeményezett építésügyi hatósági
engedélyezési eljárás során a közreműködő szakhatóságot és az építésügyi hatóságot az elvi
engedély azokban a kérdésekben, amelyekről kifejezetten rendelkezett, akkor is köti, ha
időközben a jogszabályok, valamint a kötelező hatósági előírások megváltoztak. Az elvi
engedély alapján építési munka nem végezhető.
36.	§ (1) Építésügyi hatósági engedély törvényben, kormányrendeletben vagy
miniszteri rendeletben meghatározottak szerint akkor adható, ha
a)	a tervezett építési tevékenység megfelel a 18-22. §-ban, és a 31. § (1) bekezdésében
előírtaknak,
b)	az építési tevékenységgel érintett telek kialakítása a 23. és 24. §-ban, a
településrendezési tervekben, illetőleg a jogszabályokban meghatározottak szerint megtörtént,
c)	a tervezett építmény vagy építészeti-műszaki megoldás megfelel
ca)	a 31. § (2)-(5) bekezdésében előírt követelményeknek,
cb)	az általános érvényű szakmai és a jogszabályokban meghatározott
követelményeknek,
cc)	az egyes építményekre, területekre védettséget elrendelő jogszabályoknak,
az érdekelt szakhatóságok hozzájárulásában foglalt eseti előírásoknak és az előzetes
hatósági eljárásokban előírt követelményeknek,
13
cd)	az építészeti minőség és értékvédelem jogszabályban meghatározott
szempontjainak, valamint
d)	az építmény megépítése, rendeltetése, használata, fenntartása nem okoz a
környezetében olyan káros hatást, amely
da)	a terület rendeltetésének megfelelő és jogszabályban meghatározott
mértéket meghaladná,
db)	az állékonyságot, az életet és egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot
veszélyeztetné, vagy
dc)	a közérdeket egyéb módon sértené,
e)	az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használhatóságához szükséges
ea)	járulékos építmények (közművek, utak, burkolatok, parkolók, stb.),
illetőleg
eb)	közlekedési hálózathoz való csatlakozás, valamint
ec)	a közmű- és energiaellátás
a használatbavételi engedély megkéréséig biztosítható, illetve a használatbavételi
engedélyezéskor rendelkezésre áll,
f)	a tervezőként megjelölt személy - a névjegyzéket vezető szerv által igazoltan -
jogosult a kérelemben megjelölt építési tevékenységgel kapcsolatos építészeti-műszaki
tervezésre,
g)	az építtető - az elvi és a használatbavételi engedélyezés kivételével - építési
jogosultságát hitelt érdemlően igazolta,
h)	a tervező nyilatkozott arról, hogy az általa elkészített építészeti-műszaki
tervdokumentáció jogszabályokban meghatározott alapvető követelmények teljesítését
biztosító nemzeti szabványokkal azonos vagy azokkal egyenértékű műszaki megoldást
tartalmaz,
i)	az építésügyi hatósági engedélykérelem jogszabályban előírt mellékletei
rendelkezésre állnak, és tartalmuk megfelel az a)-h) pontok előírásainak.
(2)	A védett településképet és építményeket, egyedi táj értékeket érintő építésügyi
hatósági engedélyezés során az építésügyi hatóság - a védettséget megállapító rendelet, illetve
a védelem jellege szerint illetékes szakhatóság 53/B. § (2) bekezdése szerinti állásfoglalása
alapján - előírhatja különösen:
a)	a jellemző helyi építőanyag használatát, jellegzetes építészeti forma vagy tömeg
helyreállítását, illetve visszaállítását, továbbá
b)	az építménynek az értékvédelem és a környezethez való illeszkedés
követelményeinek megfelelő kialakítását, valamint
c)	az építmény külső helyreállítását (pl. homlokzat- és nyílászárók színezését,
egységes kialakítását, cseréjét) és az építmény előnyösebb építészeti megjelenését szolgáló
egyéb munkákat.
(3)	Jogorvoslati eljárás során elrendelt új eljárás keretében az alapeljárás megindításakor
érvényes építésügyi szabályok szerint kell eljárni a (4) bekezdésben foglalt kivétellel.
(4)	A (3) bekezdésben említett jogorvoslati eljárás során, ha az új eljárás megindításakor
hatályban lévő építésügyi előírások az építtető számára kedvezőbbek, akkor azokat kell az
eljárás során alkalmazni.”
21.	§
Az Étv. 38. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
14
„(1) Építményt, építményrészt, építményegyüttest építeni, építési munkát, egyéb
építési tevékenységet (a továbbiakban együtt: építési tevékenység) végezni - ha jogszabály
eltérően nem rendelkezik - csak a jogerős és végrehajtható építési engedélynek, továbbá a
hozzá tartozó, jóváhagyott, engedélyezési záradékkal ellátott terveknek és egyéb
okiratoknak, valamint az ezek alapján készített - jogszabályban előírt esetekben és módon -
tervellenőrrel ellenőriztetett -, olyan műszaki megvalósítási, kiviteli tervdokumentációnak
megfelelően szabad végezni, amely alátámasztja, hogy az építmény megfelel a 31. § (2)
bekezdésében, valamint egyéb jogszabályokban meghatározott követelményeknek.”
22.	§
(1)	Az Étv. 39. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az építésügyi hatósági (létesítési) engedélyhez kötött építmények építőipari
kivitelezési tevékenysége akkor folytatható, ha
a)	az építőipari kivitelezés az építési tevékenységet folytató egyéni vállalkozó vagy
gazdasági társaság (a továbbiakban: kivitelező) tevékenységi körében szerepel,
b)	a kivitelezési tevékenységet névjegyzékbe vett olyan felelős műszaki vezető
irányítja, aki a kivitelezővel tagsági, alkalmazotti vagy megbízotti jogviszonyban áll, és aki a
kivitelezési tevékenység szakirányának megfelelő jogosultsággal és egyéb feltételekkel,
továbbá a kivitelezési tevékenységet végzők felett közvetlen irányítási joggal rendelkezik,
c)	az építőipari kivitelezési munkák tervezett megkezdését - jogszabályban
meghatározott esetekben és módon - az illetékes építésügyi hatóságnak a kivitelezés tervezett
megkezdése előtt 15 nappal az építtető bejelentette, és az építésügyi hatóság a kivitelezési
tevékenység megkezdését, végzését a bejelentéstől számított 15 napon belül nem tiltotta
meg.”
(2)	Az Étv. 39. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az építmények - építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött - olyan jellegű
felújítási, helyreállítási, átalakítási vagy korszerűsítési tevékenységét, melynek során
a)	az építmény tartószerkezeti rendszere nem változik meg, vagy
b)	az építmény tartószerkezetének teherbíró képességét befolyásoló olyan mértékű
teherváltozás - írásos szakértői véleménnyel igazoltan - nem következik be, mely a
tartószerkezet megerősítését, elbontását, megváltoztatását tenné szükségessé, továbbá
c)	ha égéstermék elvezetésére szolgáló bármilyen szerkezetű égéstermék-elvezető
berendezés építésére nem kerül sor, illetve
d)	az építmény homlokzatának megváltoztatása (kivéve a védett építményeket) nem
jár együtt annak teherhordó szerkezeti változtatásával,
a munka jellegének megfelelő szakmunkás képesítéssel rendelkező személy felelős műszaki
vezető irányítása nélkül is végezheti.”
(3)	Az Étv. 39. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A kivitelezés megkezdésének bejelentéséhez az építtetőnek mellékelnie kell:
a)	a kivitelező megnevezését, jogszabályban meghatározott adatait,
b)	a felelős műszaki vezető megnevezését, jogszabályban meghatározott adatait,
c)	az építési műszaki ellenőr megnevezését, jogosultságának igazolását,
d)	a kiviteli tervekről szóló tervezői nyilatkozatot, amelyben
15
da)	a tervező nyilatkozik a kiviteli tervek meglétéről, valamint arról, hogy az
általa elkészített tervdokumentáció megfelel a jóváhagyott építési engedélyezési terveknek,
valamint a jogszabályban meghatározott és egyéb szakmai követelményeknek, és igazolja
tervezői jogosultságát,
db)	a tervellenőr nyilatkozik a 31. § (2) bekezdésben meghatározott
követelmények betartásának ellenőrzéséről,
e)	az egyéb, jogszabályban meghatározott dokumentumokat.”
23. §
Az Étv. 40. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„40. § (1) A kivitelező felelős:
a)	az építőipari kivitelezési tevékenység jogszerű megkezdéséért és folytatásáért, az
építési napló vezetéséért, kivitelezői jogosultságának meglétéért,
b)	az építtető által rendelkezésére bocsátott jogerős és végrehajtható építési
engedélyben és a hozzá tartozó jóváhagyott engedélyezési tervekben, az ezek alapján készült,
erre jogosult tervellenőrrel ellenőriztetett kiviteli tervekben előírtak betartásáért és
betartatásáért, valamint
c)	az elvégzett szakmunkák eredményeként létesült szerkezetek, berendezések,
építmény, építményrész rendeltetésszerű és biztonságos használhatóságáért.
(2)	A felelős műszaki vezető felel:
a)	az építményfajtának, építési tevékenységnek megfelelő jogosultságának meglétéért,
b)	a szakmunka irányításáért,
c)	az építmény, építményrész jogerős és végrehajtható építési engedélynek és a hozzá
tartozó jóváhagyott engedélyezési terveknek, illetve a jogszabályban meghatározott
kivitelezési terveknek megfelelő megvalósításáért, továbbá
d)	az építési tevékenységre vonatkozó szakmai, minőségi és biztonsági előírások
megtartásáért és
e)	a munkálatok végzésének szakszerűségéért.
(3)	A kivitelező - jogszabályban meghatározott esetekben és módon - építési naplót
vezet, abban a napi munkát rögzíti, a naplót állandóan a munka helyszínén tartja, és azt az
ellenőrző hatóság, illetve az építési műszaki ellenőr kérésére rendelkezésre bocsátja. Az
építési napló részét képezik az elvégzett építőipari kivitelezési tevékenységekre vonatkozó
felelős műszaki vezetői nyilatkozatok is.
(4)	A 43. § (1) és (2) bekezdésében foglaltak végrehajtása érdekében az építtető
helyszíni képviselőjeként az építőipari kivitelezési tevékenység jellegének megfelelő -
kormányrendeletben meghatározott jogosultsággal rendelkező - építési műszaki ellenőrt,
illetve külön jogszabályban meghatározott esetekben és módon beruházót, a beruházó
lebonyolítót bízhat meg. Jogszabály az építési műszaki ellenőr alkalmazását kötelezővé teheti.
(5)	A felelős műszaki vezetői, illetve műszaki ellenőri tevékenységet folytató
személyeket törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott szerv névjegyzékbe veszi.
(6)	Az építőipari kivitelezési tevékenység folytatására vonatkozó jogszabályi előírások
megsértése esetén a felelős műszaki vezetővel, az építési műszaki ellenőrrel, a kivitelezővel
szemben kormányrendeletben meghatározott jogkövetkezményeket kell alkalmazni. ”
16
24.	§
Az Étv. 43. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„43. § (1) Az építtető felel:
a)	az építésügyi hatósági engedély megszerzéséért, illetve
b)	a jogerős és végrehajtható építésügyi hatósági engedélyben és a hozzátartozó,
jóváhagyott, engedélyezési záradékkal ellátott tervdokumentációban foglaltak betartásáért,
c)	az építőipari kivitelezési tevékenység végzésének figyelemmel kíséréséért,
d)	azért, hogy az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatához szükséges
járulékos építmények, tereprendezési, fásítási, parkosítási munkálatok az építménnyel együtt
valósuljanak meg,
e)	az építési műszaki ellenőr, valamint a kivitelező kiválasztásáért,
f)	az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésének az építésfelügyeleti szervhez
történő jogszabályban előírt bejelentéséért és az ehhez szükséges mellékletek meglétéért,
g)	azért, hogy az építési napló - jogszabályban meghatározott esetekben - a
használatbavételi engedélyezési eljárás lefolytatása során az építésügyi hatóság
rendelkezésére álljon,
h)	e törvényben meghatározott esetekben személyes adatok közléséért, illetve külön
jogszabályban meghatározott esetekben a megjelölt adatok bejelentéséért.
(2) Az építtető és a kivitelező együttesen felel azért, hogy az építésügyi hatóság által
meghatározott időtartamon belül az építmény környezetéből az építőipari kivitelezési
tevékenység során keletkezett építési hulladékot - a külön jogszabályban meghatározott
módon - elszállíttassa, a környezet és a terep felszínét az eredeti, illetve az engedélyezett
állapotában átadja, a környezetben okozott károkat megszüntesse.”
25.	§
Az Étv. 46. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„Az építésfelügyeleti hatóság
46. § (1) Az építésfelügyeleti tevékenység ellátása állami feladat.
(2)	Az építésfelügyeleti ügyekben kormányrendeletben meghatározott illetékességi
területtel:
a)	elsőfokon a megyei (fővárosi) közigazgatási hivatal építésfelügyeleti igazgatási
szerve,
b)	másodfokon az Országos Lakás és Építésügyi Hivatal (a továbbiakban: OLÉH)
elnöke
(a továbbiakban együtt: építésfelügyeleti hatóság) jár el. Az elsőfokú építésfelügyeleti hatóság
vezetőjét az OLÉH elnökének javaslatára, a miniszter egyetértésével a közigazgatási hivatal
vezetője nevezi ki és menti fel.
(3)	A sajátos építményfajták tekintetében - az antennák, antennatartó szerkezetek és
csatlakozó műtárgyak kivételével - az építésfelügyeleti feladatokat az arra vonatkozó külön
jogszabályokban meghatározott államigazgatási szervek látják el.
17
(4)	Az építésfelügyeleti hatóság hatósági jogkörében a külön jogszabályban
meghatározottak szerint
a)	építésfelügyeleti ellenőrzéseket végez,
b)	építésfelügyeleti hatósági intézkedést tesz,
c)	vezeti a jogszabállyal hatáskörébe utalt nyilvántartásokat, valamint névjegyzéket.
(5)	Az építésfelügyeleti ellenőrzés célja különösen annak a megállapítása, hogy
a)	az építményekre, építési termékek (anyagok, szerkezetek, berendezések) módszerek
és eljárások műszaki követelményeire és alkalmazására vonatkozó jogszabályokat,
szabványokat, előírásokat és engedélyekben foglalt követelményeket az építési munka
végzése során megtartották-e,
b)	a felhasznált építési termékek rendelkeznek-e érvényes megfelelőség igazolással, a
megfelelőség igazolást az arra jogosult szervezet állította-e ki, és teljesíti-e a külön jogszabály
előírásait,
c)	a kiviteli tervek tervezője, az építési műszaki ellenőr, a felelős műszaki vezető,
illetve a kivitelező és a szakmunkát végző rendelkezik-e a kivitelezési tevékenység jellegének
megfelelő képesítéssel, jogosultsággal, illetve a 39. § (1) bekezdésének b) pontjában
foglaltakat teljesítették-e,
d)	az építőipari kivitelezési tevékenység kiviteli terv alapján, illetve a szakmai és
biztonsági előírások megtartásával történik-e, továbbá az építmény szerkezetei az
engedélyezési és kivitelezési tervnek megfelelőek-e,
e)	az építés helyszínén az építési napló a jogszabályban meghatározottak szerint
rendelkezésre áll-e, azt a jogszabályoknak megfelelő módon és tartalommal vezetik-e,
f)	az építtető - a jogszabályban meghatározott esetekben és módon - az építésügyi
hatóságnak bejelentette-e az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdését, illetve az
építésügyi hatóság az építőipari kivitelezési tevékenység végzését nem tiltotta-e meg.
(6)	Ha az építésfelügyeleti hatóság, illetve az (5) bekezdés f) pontja tekintetében az
építésügyi hatóság is, ellenőrzése során azt állapítja meg, hogy
a)	a kivitelezés során az (5) bekezdésben foglaltakat megsértették, vagy
b)	a kivitelezés az állékonyságot, az életet és egészséget, a közbiztonságot közvetlenül
veszélyezteti,
az építőipari kivitelezési tevékenység folytatását megtiltja és a szabálytalan állapot
megszüntetését határozattal elrendeli. A határozat azonnal végrehajtható, és az abban foglalt
kötelezésnek azonnal érvényt kell szerezni. Az építésfelügyeleti hatóság mindkét esetben az
illetékes elsőfokú építésügyi hatóságot, védett régészeti lelőhelyen és műemléki területen az
örökségvédelmi szakhatóságot a további intézkedések megtétele érdekében haladéktalanul
értesíti.
(7)	Az építésfelügyeleti hatóság az ellenőrzési feladatokban a szakmai kamarák, illetve
a szükséges vizsgálatok elvégzésére külön jogszabályban meghatározottak szerint szakértő
vagy jogosult szakintézmény közreműködését veheti igénybe.”
18
26. §
Az Étv. a következő 46/A. §-sal egészül ki:
„46/A. § (1) Az építésfelügyeleti hatóság a 46. § (6) bekezdésében meghatározott
határozattal egyidejűleg építésfelügyeleti bírságot szab ki a mulasztóval, illetőleg a
veszélyhelyzet okozójával szemben.
(2)	Az építésfelügyeleti bírságot az építésfelügyeleti hatóság a (1) bekezdésben
meghatározott cselekményről (mulasztásról) való tudomásszerzésétől számított egy éven, de
legkésőbb a cselekmény elkövetésétől számított öt éven belül szabhatja ki.
(3)	Az építésfelügyeleti bírság nem mentesít a büntetőjogi, a szabálysértési, továbbá a
kártérítési felelősség, valamint a tevékenység korlátozására, felfüggesztésére, tiltására,
illetőleg a megfelelő védekezés kialakítására, a természetes vagy korábbi környezet
helyreállítására vonatkozó kötelezettség teljesítése alól.
(4)	Az építésfelügyeleti bírság mértékét és megállapításának módját külön jogszabály
állapítja meg.
(5)	A bírság kiszabása során a külön jogszabályban meghatározottak szerint kell
figyelembe venni az építmény jellegét és rendeltetését, a szabálytalanság mértékét, a
veszélyeztetés módját, nagyságát, a természetes és épített környezetre gyakorolt hatását is.”
27.§
Az Étv. 50. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„50. § (1) Az épített környezet alakításának és védelmének pénzügyi eszközökkel
történő támogatására a költségvetés „Területfejlesztés” fejezetében építésügyi célelőirányzat
(a továbbiakban: célelőirányzat) bevételei állnak rendelkezésre, melyek nyilvántartásáról és
felhasználásáról külön jogszabály rendelkezik.
(2)	A (1) bekezdésben meghatározott pénzügyi eszközök - jogszabályban
meghatározott módon és mértékben - az alábbi építésügyi feladatok támogatására
használhatók fel:
a)	az építésfelügyeleti és építésügyi hatósági tevékenységgel kapcsolatos feladatok
(ideértve a szükség szerinti szakértői igénybevétel támogatását is) támogatására és az
ellenőrzések hatékonyságának és színvonalának emelésére,
b)	a hatósági végrehajtási eljárás költségeinek finanszírozására,
c)	a településrendezési feladatok támogatására,
d)	minőségügyi, szabványosítási feladatok támogatására,
e)	a helyi építészeti örökség védetté nyilvánításával és védelmével kapcsolatos
önkormányzati kiadások támogatására, az építészeti örökség védelmével kapcsolatos
nemzetközi egyezmények végrehajtására, támogatására, az építészeti értékek bemutatásának
elősegítésére,
f)	a tervtanácsok működésének támogatására,
g)	a szakmai kamarák, társadalmi szervezetek építészeti és településrendezési szakmai
feladatainak támogatására,
19
h)	az építészeti kultúra kialakítására, fejlesztésére, védelmére, elterjesztésére,
oktatására, a védelemmel kapcsolatos elismerések finanszírozására,
i)	az épített környezet alakításával és védelmével kapcsolatos oktatási, nevelési,
továbbképzési programok kidolgozására, működtetésére,
j) az építésügyet érintő képzési, szakoktatási célok kidolgozására, érvényesítésére,
k) az építmények, valamint az építési munkák és építési tevékenységek építési
előírásainak, valamint az építési termékek, anyagok, szerkezetek, berendezések és módszerek
minőségi követelményeinek kialakításával kapcsolatos kutatásra, fejlesztésre, ezek
eredményének alkalmazására, érvényre juttatására,
l) a szabályozott építésügyi szakmák szakképesítésének és szakképzettségének
elismerésével kapcsolatos feladatok támogatására, különös tekintettel a külföldi
bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló törvény vonatkozó rendelkezéseire,
m) az a)-l) pontban foglaltak adminisztrációs feladatainak ellátására, a feladatok
ellátásához szükséges eszközök beszerzésére, beruházások támogatására.”
28. §
Az Étv. 52. és 53. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„52. § (1) Az építésügyi hatósági tevékenység ellátása állami feladat.
(2)	Az építésügyi hatósági ügyekben:
a)	elsőfokon, kormányrendeletben szabályozott, városi (fővárosi kerületi)
önkormányzat polgármesteri hivatalának meghatározott illetékességi területtel rendelkező
jegyzője (a továbbiakban: elsőfokú építésügyi hatóság),
b)	másodfokon a megyei (fővárosi) közigazgatási hivatal vezetője
jár el.
(3)	Az elsőfokú építésügyi hatóság feladatai különösen:
a)	gyakorolja az elsőfokú hatósági jogkört (építésügyi hatósági engedélyezés,
kötelezés, végrehajtás, bírságolás, stb.)
b)	hatósági ellenőrzést végez,
c)	szakhatóságként jár el a hatáskörébe utalt ügyekben,
d)	vezeti a jogszabályban meghatározott építésügyi hatósági nyilvántartásokat,
e)	ellátja az egyéb jogszabályban hatáskörébe utalt más építésügyi hatósági
feladatokat,
f)	megállapítás, illetve a jóváhagyás előtt véleményezi az illetékességi területén a helyi
építési szabályzatot és a településrendezési terveket.
g)	az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésének bejelentését - jogszabályban
meghatározott módon - tudomásul és nyilvántartásba veszi, vagy az építőipari kivitelezési
tevékenység megkezdését vagy végzését 15 napon belül megtiltja.
(4)	A másodfokú építésügyi hatóság
a)	másodfokú hatósági jogkört gyakorol az elsőfokú építésügyi hatósági ügyekben,
b)	felügyeleti szervként jár el a törvényben vagy kormányrendeletben megállapított
építésügyi hatósági ügyekben,
c)	ellátja a jogszabályban hatáskörébe utalt egyéb építésügyi igazgatási feladatokat,
d)	ellátja a hatáskörébe utalt elsőfokú építésügyi hatósági feladatokat,
e)	szakhatóságként jár el a hatáskörébe utalt ügyekben,
20
f)	kijelöli a külön jogszabályban meghatározott összeférhetetlenségi és kizárási
esetekben az eljáró építésügyi hatóságot,
g)	a miniszter által meghatározottak szerint közreműködik a szakmai képzések,
továbbképzések szervezésében,
h)	az államigazgatási feladat- és hatáskörök gyakorlásának ellenőrzése körében
ellenőrzi az illetékességi területéhez tartozó elsőfokú építésügyi hatóság építésügyi hatósági
tevékenységének jogszerűségét, a jogszabályok előírásainak betartását.
(5)	Törvényben, vagy kormányrendeletben meghatározott és nemzetgazdasági
szempontból kiemelt jelentőségű építésügyi hatósági ügyekben elsőfokon illetékességi
területén a (4) bekezdés szerinti feladatokat ellátó építésügyi hatóság jár el, másodfokon pedig
az OLÉH elnöke. Ezen ügyfajták esetében elsőfokú szakhatóságként a külön jogszabály
szerint egyébként eljáró szakhatóság felettes szerve jár el.
(6)	A sajátos építményfajták - kivéve az antennák, antennatartó szerkezetek, valamint
az azokhoz tartozó műtárgyak - és a műemléki védelem alatt álló építmények tekintetében az
építésügyi hatósági jogkört a rájuk vonatkozó külön jogszabályokban meghatározott
közigazgatási szervek gyakorolják. Ezen építmények tekintetében lefolytatott hatósági
engedélyezési (létesítési) eljárásokban a (3) bekezdés szerinti feladatokat ellátó építésügyi
hatóság jogszabályban meghatározott esetekben szakhatóságként működik közre. A külön
jogszabályban meghatározott honvédelmi és katonai célú építmények hatósági engedélyezési
eljárásaiban kormányrendeletben meghatározott szerv működik közre szakhatóságként.
(7)	Az antennák, antennatartó szerkezetek, valamint az azokhoz tartozó műtárgyak
tekintetében az építésügyi hatósági jogkört a (3) bekezdés szerinti feladatokat ellátó
építésügyi hatóság gyakorolja.
(8)	Az építésügyi hatósági engedélykérelmet az (3) bekezdés szerinti feladatokat
ellátó, illetve az (5)-(6) bekezdés szerinti építésügyi hatóságnál kell benyújtani.
53. § (1) Az építésfelügyeleti ellenőrzési tevékenységet, a területi főépítészi
feladatokat, az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági ügyek döntésre való szakmai
előkészítését, a döntés meghozatalát, illetve kiadmányozását - ha e jogkört nem a jegyző
gyakorolja -, az e döntés végrehajtását ellátó köztisztviselő, valamint az önkormányzati
főépítészi feladatokat ellátó személy (a továbbiakban együtt: köztisztviselő) képesítési
feltételei:
a)	jogszabályban meghatározott szakirányú felsőfokú végzettség, valamint
b)	a (2) bekezdésben foglalt és jogszabályban meghatározott egyéb feltételek.
A feltételek teljesítése alól - a (4) bekezdésben foglaltak kivételével - felmentés nem adható.
(2)	A köztisztviselő (1) bekezdésben megjelölt munkakörben történő
foglalkoztatásának további feltétele:
a)	a jogszabályban meghatározottak szerint a szakterületnek megfelelő építésügyi
vizsga eredményes letétele,
b)	ezt követően külön jogszabályban meghatározott szakmai továbbképzésen való
eredményes részvétel.
(3)	Az építésügyi vizsgát a kinevezéstől számított 2 éven belül kell letenni.
(4)	Mentesül a köztisztviselő
21
a)	az építésügyi vizsga letétele alól, ha
aa)	olyan közigazgatási szakvizsgával rendelkezik, amelynek választható
vizsgatárgya az építésügyi igazgatás,
ab)	olyan posztgraduális képzésen vesz részt, amelynek képzési célja, illetve
követelményrendszere az építésügyi vizsgáéval megegyező, vagy
ac)	25 év építésügyi igazgatási közszolgálati jogviszonnyal rendelkezik,
ad)	belépett a nyugdíjkorhatárt megelőző ötödik évbe,
ae)	önkormányzati főépítész,
b)	a továbbképzésen való részvétel alól, ha
ba)	a hatvanadik életévét betöltötte, vagy
bb)	a külön jogszabályban szabályozott, az egyes szakmagyakorlási
tevékenységekhez kötelezően előírt továbbképzést teljesítette.
(5)	Építésügyi vizsga, illetve továbbképzés hiányában - a (4) bekezdésben foglalt
kivétellel - a köztisztviselő az (1) bekezdésben meghatározott munkakörben nem
foglalkoztatható.”
29.	§
(1)	Az Étv. 53/C. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az építésügyi hatóság az építésügyi hatósági engedélyezés során jogszabályban
meghatározott körben - különösen a 31. § (5) bekezdése szerinti követelmények érvényre
juttatásának érdekében - a rendelkezésre álló tervtanácsi vélemény (3) bekezdés szerinti
figyelembe vételével, az engedély megadását feltételekhez kötheti, illetve az engedély
megadását megtagadhatja.”
(2)	Az Étv. 53/C. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A 46. § (2) bekezdésében meghatározott hatóságok által lefolytatott, kérelemre
indult eljárásokért a külön jogszabályban meghatározott mértékű igazgatási szolgáltatási díjat
kell fizetni. A fizetendő díj mértékét úgy kell megállapítani, hogy az az adott eljárással
kapcsolatban felmerülő valamennyi költségre fedezetet biztosítson.”
30.	§
Az Étv. a következő 57/A. §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:
„Oktatási, tudományos és együttműködési feladatok
57/A. § (1) Az érintett miniszterek együttműködnek annak érdekében, hogy a lakosság
-	különös tekintettel a tanulókra és a hallgatókra - megismerhesse az épített környezet
emberhez méltó, egészséges és esztétikus alakításával, az építészeti kultúra terjesztésével,
fejlesztésével, az építészeti értékek, örökség védelmével kapcsolatos alapvető ismereteket az
alap-, közép- és felsőfokú, valamint az iskolarendszeren kívüli oktatás, képzés, nevelés
keretében, a közművelődés és ismeretterjesztés, a sajtó és a tömegtájékoztatás útján.
(2)	Az épített környezet alakításával és védelmével kapcsolatos feladatok ellátása
során az állami és a helyi önkormányzati szervek együttműködnek az érintett szakmai
kamarákkal és a társadalom más szervezeteivel.
22
(3)	A miniszter - jogszabályban felsorolt és részletezett - szakmai díjakat adományoz
különösen az alábbi területeken:
a)	a kiemelkedő építészeti- műszaki alkotó tevékenység, továbbá
b)	az épített környezet alakításában, védelmében és fejlesztésében, a települési és
építészeti értékek feltárásában, megőrzésében kifejtett eredményes és kiemelkedő munka,
valamint
c)	a településrendezési és az építésügyi igazgatási tevékenység kimagasló
színvonalának elismerése.
(4)	A nemzeti kulturális örökség minisztere, valamint a sajátos építményfajták szerinti
miniszterek külön jogszabályban meghatározott szakmai díjakat adományoznak.”
31.	§
(1)	Az Étv. 62. §-a (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy
a)	a 46. § (2) bekezdésében, valamint az 52. § (2) bekezdésében foglaltak szerint az
elsőfokú építésügyi és építésfelügyeleti hatóságok körét és illetékességi területét, továbbá az
építésügyi és építésfelügyeleti hatósági feladatok ellátásához szükséges személyi, tárgyi és
egyéb feltételeket,
b)	az önkormányzati (megyei, illetve települési) főépítészi tevékenység ellátásának
részletes szakmai szabályait, valamint személyi és tárgyi feltételeit,
c)	az 53. §-ban említett feltételeket,
d)	az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályait,
e)	az építésügyi vizsga tartalmát, követelményeit és eljárási szabályait,
f)	az építési műszaki ellenőri tevékenység gyakorlásának részletes szabályait,
g)	a településrendezéssel, a telekalakítással és az építményekkel kapcsolatos országos
szakmai követelményeket és az azoktól helyi építési szabályzatban való eltérés lehetőségét,
h)	az épített környezet alakításával és védelmével kapcsolatos műszaki szakértői
tevékenység gyakorlásának, valamint az építészeti-műszaki tervezési jogosultság általános
szabályait,
i)	az építésügy körébe tartozó tevékenységek ellátásához szükséges nyilvántartások,
adatszolgáltatások (adatbázisok és információs rendszerek) létesítésének és működésének
feltételeit,
j) a felvonók és a mozgólépcsők építésügyi hatósági engedélyezésének,
üzemeltetésének, ellenőrzésének, valamint a felvonó szakértői és ellenőri tevékenység
gyakorlásának, továbbképzésének szabályait,
k) a településrendezéssel kapcsolatos kártalanítás részletes szabályait,
l) a sajátos építményfajták körébe tartozó honvédelmi, katonai és nemzetbiztonsági
célú építményekre vonatkozó, építésügyi hatósági engedélyezési eljárás szabályait,
m) az építészeti-műszaki tervpályázati eljárás részletes szabályait,
n) a felsőoktatási szakokon szerzett szakképesítésekről szóló kormányrendeletben
meghatározottak vonatkozásában a szabályozott építésügyi szakmák tekintetében a
szakképesítések és szakképzettségek elismerésének részletes eljárási szabályait,
o)	az építőipari kivitelezési tevékenység gyakorlásának, az építési napló vezetésének, a
felelős műszaki vezetői tevékenység gyakorlásának, az építőipari kivitelezési tevékenység
megkezdésére vonatkozó bejelentésnek, a bejelentés elbírálásának, az építésfelügyeleti
tevékenység végzésének és az építésfelügyeleti bírság megállapításának szabályait, továbbá
23
az ajánlati, valamint a kiviteli tervdokumentáció tartalmi követelményeit, a kivitelezési
tervdokumentáció ellenőrzésének módját,
p) a településtervezők, az építészeti-műszaki tervezők, az építésügyi műszaki
szakértők, az építési műszaki ellenőrök, a felelős műszaki vezetők és az építésügyi,
építésfelügyeleti hatósági ügyintézők továbbképzésének részletes szabályait,
q) a településtervezési jogosultságra, valamint a településrendezési, építészeti-műszaki
tervtanácsokra, valamint az építészeti minőség és értékvédelem követelményeire vonatkozó
szabályokat
rendelettel állapítsa meg.”
(2)	Az Étv. 62. §-a (2) bekezdésének h)-i), m) és r) pontjai helyébe a következő
rendelkezés lép, valamint e § a következő s)-t) pontokkal egészül ki:
[Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy]
„h) a 31. § (2) bekezdés a)-f) pontjaiban meghatározott alapvető követelmények
teljesítését biztosító nemzeti szabványok, műszaki specifikációk, valamint az azokkal
egyenértékű műszaki megoldások alkalmazásának és engedélyezésének módját,
i)	az építésügyi hatósági engedélyezési és kötelezési eljárások lefolytatásának részletes
szabályait, az építésügyi- és az építésfelügyeleti hatósági határozatok és végzések részletes
tartalmi követelményeit, valamint a kihirdetett veszélyhelyzetet követő tömeges
építménykárok helyreállításának engedélyezésére vonatkozó eljárási rendet,
m) a területek biológiai aktivitás értékének számítására vonatkozó részletes
szabályokat - a környezetvédelmi és vízügyi miniszterrel egyetértésben -,
r) az építési célelőirányzat kezelésének, felhasználásának, valamint az eljáró hatóság,
illetve a felügyeleti és az ellenőrzési feladatot ellátó szervezetek közötti megosztása
szabályait,
s) az igazgatási eljárásokban alkalmazandó telekár számításának szabályait,
t) a miniszter által adományozandó szakmai díjak átadásának és a díjakkal járó jutalom
összege meghatározásának részletes szabályait”
[rendelettel állapítsa meg.]
(3)	Az Étv. 62. §-ának (3)-(5) bekezdései helyébe a következő rendelkezés lép,
valamint e § a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy - a pénzügyminiszterrel egyetértésben -
rendelettel állapítsa meg a névjegyzékek vezetésével, megújításával, a 46. § (2) bekezdésben
meghatározott hatóságok kérelemre indult eljárásaival, továbbá a felvonókkal és a
mozgólépcsőkkel kapcsolatos igazgatási szolgáltatási és a kötelező műszaki
biztonságtechnikai felülvizsgálatokkal kapcsolatos szolgáltatási díjakat.
(4)	A sajátos építményfajtákra vonatkozóan a (2) bekezdésben foglalt szabályozási
feladatokat - e törvényben foglaltakkal összhangban és a miniszterrel egyetértésben - az
építményfajta szerint illetékes miniszter gyakorolja.
(5)	Felhatalmazást kap a belügyminiszter, hogy - a miniszterrel egyetértésben -
rendelettel állapítsa meg a településfejlesztési koncepció részletes tartalmi követelményeit.”
24
Hatálybalépés
32.	§
(1)	Ez a törvény - a (2) bekezdés szerinti kivétellel - a kihirdetést követő 30. napon
lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult ügyekben kell alkalmazni.
(2)	Az e törvény 25. §-ával megállapított Étv. 46. § (2) bekezdése, az e törvény 28. §-
ával megállapított Étv. 52. § (2) bekezdése, valamint 53. § (2)-(5) bekezdései, továbbá az e
törvény 29. § (2) bekezdése 2007. január 1-jén lép hatályba. 2006. december 31-ig az Étv. 46.
§ (2) bekezdésének, valamint 52. § (1)-(2) és (5) bekezdéseinek az e törvény hatályba lépése
előtt hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni. Az e törvény hatálybalépésekor az Étv. 53. § (1)
bekezdésben megjelölt munkakörben foglalkoztatott köztisztviselő az építésügyi vizsga
letételének hiányában 2009. január 1-től nem foglalkoztatható tovább.
(3)	A települési önkormányzat jegyzője a hatáskörrel rendelkező, eljárni illetékes
építésügyi hatóság számára haladéktalanul, de legkésőbb e törvény hatálybalépését követő 15
napon belül megküldi az építésügyi hatósági jogkör gyakorlásához szükséges iratokat.
(4)	Az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóság a törvény hatálybalépésekor
a)	folyamatban lévő ügyekben a kérelem benyújtásakor hatályos jogszabályok szerint,
valamint
b)	a jogerős és végrehajtható építési engedély alapján folyamatban lévő építőipari
kivitelezési tevékenység, valamint az építmények (építményrészek) állapotának,
állékonyságának ellenőrzése során az ellenőrzéskor hatályos jogszabályok szerint
jár el.
Hatályukat vesztő rendelkezések
33.	§
(1)	A törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az Étv.
a)	31. §-a (2) bekezdésének a)-b) pontjai,
b)	55. §-ának (1) és (2) bekezdése,
c)	58. §-a (4) bekezdésének
ca)	felvezető szövegében „az a), c) és h) pontok tekintetében a személyes
adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi
LXIII. törvény rendelkezéseinek megfelelően” szövegrész,
cb)	h) pontja,
d)	60. §-ának (6) és (8) bekezdése.
(2)	Az Étv. 58. § (3) bekezdése 2007. január 1-jével veszti hatályát.
Módosuló rendelkezések
34.	§
(1)	A törvény hatálybalépésével egyidejűleg az Étv.
a)	4. §-a
aa)	(3) bekezdésének b) pontjában „az építésügyi hatósági” szövegrész helyébe
„az építésügyi és az építésfelügyeleti hatósági” szövegrész,
25
ab)	4. §-a (4) bekezdésében „a területfejlesztésért felelős miniszter” szövegrész
helyébe „az építésügyért felelős miniszter” szövegrész,
b)	7. §-a (3) bekezdésének
ba)	a) pontjában a „(2. § 26. pont)” szövegrész helyébe a „(2. § 27. pont)”
szövegrész,
bb)	c) pontjainak a „(2. § 10. és 19. pont)” szövegrész helyébe a „(2. § 11. és
20. pont)” szövegrész,
c)	a 9. §-a
ca)	(6) bekezdésének felvezető mondatában „a szabályzatot, illetőleg a
terveket” szövegrész helyébe „a településrendezési eszközöket” szövegrész,
cb)	a 9. §-a (9) bekezdésének második mondatában az „(1)-(8) bekezdésben”
szövegrész helyébe a „(1)-(9) bekezdésben” szövegrész, valamint a
„változtatása” szövegrész helyébe „módosítása” szövegrész, továbbá „a helyi
építési szabályzat, a településrendezési tervek” szövegrész helyébe „a
településrendezés eszközei” szövegrész,
cc)	a 9. §-a (10) bekezdésében „a helyi építési szabályzat, a településrendezési
tervek” szövegrész helyébe „a településrendezés eszközei” szövegrész,
d)	a 24. §-a (1) bekezdésének
da)	a) pontjában a „(2. § 21. pont)” szövegrész helyébe a „(2. § 22. pont)”
szövegrész,
db)	b) pontjában a „(2. § 23. pont)” szövegrész helyébe a „(2. § 24. pont)”
szövegrész,
dc)	c) pontjában a „(2. § 22. pont)” szövegrész helyébe a „(2. § 23. pont)”
szövegrész,
dd)	d) pontjában a „(2. § 24. pont)” szövegrész helyébe a „(2. § 25. pont)”
szövegrész,
e)	31. §-a
ea)	(1) bekezdésének d) pontjában a „mozgásukban korlátozott személyek
részére is a” szövegrész helyébe a „mindenki számára” szövegrész,
eb)	(2) bekezdésének i) pontjában „az életvédelem” szövegrész helyébe „az
életvédelem és katasztrófavédelem” szövegrész,
ec)	(4) bekezdésének c) pontjában a „mozgásukban korlátozott személyek,
valamint a gyermekek részére az általuk is használt” szövegrész helyébe a
„mindenki számára a” szövegrész,
f)	48. §-a (1) bekezdésében „a 18-19. §-okban és a 31. §-ban” szövegrész helyébe a
„36. §-ban” szövegrész,
g)	56. § (1) bekezdésében „az épületegyüttesek és a kultúrtájak” szövegrész helyébe „a
műemléki környezetek, a műemléki jelentőségű területek és a történeti tájak”
szövegrész,
h)	57. §-a (3) bekezdésében „a települési - fővárosban a fővárosi önkormányzat,
illetve az általa szabályozott keretek között a kerületi - önkormányzat” szövegrész
helyébe „és támogatásokról a települési önkormányzat (a fővárosban a fővárosi és a
kerületi önkormányzat is)” szövegrész,
i)	58. §-a (2) bekezdésének
ia)	h) pontjában a „vezető tervezői” szövegrész helyébe „tervellenőri”
szövegrész,
ib)	k) pontjában „az építésügyi” szövegrész helyébe „az építésügyi és
építésfelügyeleti” szövegrész,
26
j) 58. §-a (4) bekezdésének e) pontjában az „adatai” szövegrész helyébe a
„jogosultsági vizsga (megnevezése, szakirányúság, száma, kiállító szerv neve, kelte)
adatai” szövegrész
lép.
(2)	A törvény hatálybalépésével egyidejűleg az Étv.
a)	9. §-a (6) bekezdésének a) pontja „a fejlesztési koncepciókat a belügyminiszternek”
szövegrésszel,
b)	58. §-a (4) bekezdésének
ba)	a) pontja a „jogi személy esetén név és a jogosultsággal rendelkező tag
(alkalmazott) e bekezdés szerinti adatai,” szövegrésszel,
bb)	d) pontja a „cégjegyzékszám,” szövegrésszel
egészül ki.
35. §
(1)	Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény melléklete a következő címmel és
XXIII. ponttal egészül ki:
„XXIII. A településrendezéssel kapcsolatos kártalanítási eljárás illetéke
A településrendezéssel kapcsolatos kártalanítási eljárás illetéke a követelt kárösszeg
2%-a, de legalább 5 000 Ft és legfeljebb 500 000 Ft.”
(2)	A területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény (a
továbbiakban: Tft.) 23. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi (5) és (6)
bekezdés számozása pedig (6) és (7) bekezdésre változik:
„(5) A jóváhagyott országos és térségi területrendezési tervek kapcsán felmerülő
kártalanítások tekintetében a külön jogszabályban előírtak szerinti eljárásban a Magyar
Államot a regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős miniszter képviseli.”
(2)	A Tft. 27. §-ának (1) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:
(3)
[Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy]
„k) a területrendezéssel kapcsolatos kártalanítás részletes szabályait,”
[rendelettel állapítsa meg.]
(4)	A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004.
évi CXL. törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2005.
évi LXXXIII. törvény 334. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„334. § A Ket. 131. §-a (1) bekezdésének hatálybalépéséig az építésügyi és
építésfelügyeleti hatóságok által jogerősen és végrehajthatóan megállapított bírságok
(építésügyi, építésfelügyeleti, eljárási) adók módjára behajtandó köztartozásnak minősülnek,
amelyet a célelőirányzat, illetve a sajátos építéményfajták tekintetében az illetékes miniszter
által meghatározott szerv számára, az építésügyi hatóság megkeresésére az illetékes állami
adóhatóság hajt be.”
27
36. §
(1)	A törvény hatálybalépésével egyidejűleg a külföldi bizonyítványok és oklevelek
elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény (a továbbiakban: OEtv.) 4. §-ának (4) és (5)
bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(4) A külföldi bizonyítványok által tanúsított szakképesítés e törvény IV. fejezete
szerinti elismerése, ha törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik, a szakmai és
vizsgáztatási követelményrendszer meghatározására jogosított miniszter által irányított
minisztérium vagy a miniszter által kijelölt hatóság hatáskörébe tartozik.
(5)	A külföldi bizonyítványok és oklevelek által tanúsított szakképesítés és
szakképzettség e törvény Harmadik része szerinti elismerése, ha törvény vagy
kormányrendelet másként nem rendelkezik, azon minisztérium vagy az általa kijelölt hatóság
hatáskörébe tartozik, amely az elismerni kért szakképesítést vagy szakképzettséget tanúsító
bizonyítvány vagy oklevél birtoklásához kötött szakma, hivatás, foglalkozás vagy munkakör
(a továbbiakban: szakma) gyakorlásának szabályozásáért felelős.”
(2)	Az OEtv. 5. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az e törvény Harmadik részében szabályozott állatorvosi oklevelek elismeréséből
adódó teendők összehangolása a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, az
építészmérnöki oklevelek elismeréséből adódó teendők összehangolása az építésügyért felelős
miniszter feladata.”
28
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Az építésügy jelenleg hatályos alaptörvényeként az Étv. vitathatatlan előnye, hogy
hatálybalépésével először adta a szakterület átfogó, a megváltozott társadalmi és gazdasági
feltételekhez igazodó szabályozását. Középpontjába az épített környezet fogalma került,
összekapcsolva ezzel a környezet és az építés ügyét, védelmét. Az Étv. megfelelően
szabályozza a közösségi és magántulajdon védelmét, kiemelkedő célként megfogalmazva a
jogbiztonság és jogegyenlőség követelményét, a közérdek és a jogos magánérdek
egyensúlyának megteremtését, a döntési folyamatok nyilvánosságának, nyomon
követhetőségének növelését. Az építmények elhelyezésére és kialakítására vonatkozó
követelményrendszer - a településrendezéstől a konkrét építésig - összhangban van a hazai
gyakorlattal, a környezet-, a természetvédelem, valamint az építészeti értékek védelmének
újszerű követelményeivel, és harmonizál az európai szabályozással (pl. építési termékek
megfelelőségi kritériumai, akadálymentes épített környezet). Ezen követelmények kötelező
figyelembevétele európai uniós kapcsolódásunk feltétele, egyben alapja az építésügyi műszaki
szabályozás korszerűsítés alatt álló új hazai rendszerének.
A törvény előremutató elveit és követelményeit a jogalkalmazás során elsősorban az
építésügyi hatóság, illetve az ellenőrzések útján az építésfelügyeleti hatóság hivatott érvényre
juttatni. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján azonban e hatóságok épp e feladataiknak nem
tudnak maradéktalanul megfelelni. Az okok szerteágazóak, de alapvetően abból a súlyosan
ellentmondásos helyzetből erednek, hogy a jelenlegi hatósági rendszerben nincsenek
kellőképpen elhatárolva és szétválasztva az állami és az önkormányzati feladatok. Az
összeférhetetlenségi kérdések máig tisztázatlanok, hiányoznak a szakszerű, jogszerű és
befolyásmentes döntéshozatal garanciái.
Az építésügy - politikai döntések következtében létrejött - jelenlegi széttagoltsága (különböző
tárcák, hivatalok, szervek és szervezetek) jelentősen megnehezíti az Étv. 1. §-ának (2)
bekezdésében, valamint a 4. §-ának (3)-(4) bekezdéseiben is deklarált egységes központi
szakmai irányítás gyakorlását. A különböző területek hatékonyabb szakmai összehangolása
érdekében megfelelő szintű keretek között az építésügy átfogó törvényében az építésügyért
felelős miniszter feladatainak és hatáskörének részletesebb meghatározásával biztosítani
szükséges az építésügy egységes - a sajátos építményfajtákat és a műemlékvédelmet is érintő
- szakmai irányítását.
Az elmúlt évek ellenőrzéseinek tapasztalatai, az ügyfelek visszajelzései és az építésügyben
érintett szakmai-társadalmi szervezetek szinte egyöntetű véleménye szerint az építésügyi
igazgatásban a jogalkalmazás oldalán komoly zavarok mutatkoznak, a törvényben helyesen
megfogalmazott követelmények, célok és feladatok végrehajtása csorbát szenved. Különösen
az építésügyi hatóságok jogi státusa, működési feltételei és ezzel együtt az építésügyi hatósági
munka minősége képezi jogos kritika tárgyát. A tapasztalt hibák, ellentmondások
megszüntetése elsősorban intézményi reformot igényel. A törvényjavaslatban szabályozott
megoldás (az építésügyi hatósági feladatok körzetközponti jegyzőre történő telepítése)
alapvetően pénzügyi-finanszírozási okok miatt első lépcsőnek (ütemnek) tekinthető csupán,
ezt követően mindenképpen elő kell készíteni a végleges megoldás megvalósításának
feltételeit is, esetleg új törvényi koncepció alapján, mert a tervezetben szereplő megoldással a
jelzett problémák csak részben küszöbölhetőek ki.
29
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
A jogszabályhely a meglévő fogalmak gyakorlati tapasztalatok alapján történő pontosítását,
illetve új fogalomként többek között a biológiai aktivitásérték, az építészeti érték, az építészeti
örökség, a fővárosi keretszabályzat meghatározását tartalmazza.
A törvénymódosítás a fenntartható fejlődéssel összefüggő elvárásnak a teljesítése érdekében
bevezeti a területek biológiai aktivitásértékének számítását és pótlását. A „biológiai
aktivitásérték” új fogalmát ezért meg kell határozni. A számítás részletes szabályait külön
jogszabály (miniszteri rendelet) tartalmazza.
A sajátos építményfajták fogalmát az Étv. abból a célból hozta létre, hogy az építményekkel
szemben támasztott általános követelményrendszeren túlmenően a kifejezetten sajátos
követelmények megállapítását és kielégítését igénylő építményfajták (pl. közlekedési,
hírközlési, közmű- és energiaellátási, vízi építmények, a bányaműveléssel, az atomenergiával
kapcsolatos, illetve a honvédelmi célú építmények) - az Étv.-vel összhangban - a speciális
követelményeikre külön szabályozást nyerhessenek.
Rendeltetésükre tekintettel a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok feladatainak végrehajtását
szolgáló belbiztonsági építmények egy része is ilyen speciális szabályozást igényelhet, ezért
ezen építmények szerepeltetése a sajátos építményfajták között indokolt.
Az építésügynek és ezen belül a településrendezésnek a célja a települések fejlődésének az
elősegítése. A települési önkormányzatoknak két, az önkormányzati törvényben nevesített
feladata kapcsolódik ehhez: a településfejlesztés és a településrendezés. A törvény említi és
definiálja az egyik - talán legátfogóbb - településfejlesztési dokumentumot, a
településfejlesztési koncepciót, és rögzíti annak kapcsolatát a településrendezési tervezés
eszközeihez. Az Étv. a településfejlesztési koncepciót a településrendezési eszközök közé
sorolja. A településfejlesztési koncepció (amely a mit, miből és mikor kérdésekre ad választ)
szoros összefüggésben van a településszerkezeti tervvel, a helyi építési szabályzattal,
szabályozási tervvel (amely a hol és hogyan kérdésekre válaszol). A szerkezeti tervnek az Étv.
9. §-ának (2) bekezdése szerinti véleményezési eljárásához (előzetes véleményezés) a
fejlesztési koncepciót is mellékelni kell - tájékoztatás céljából - az önkormányzatoknak. A
településfejlesztési koncepció fogalma is pontosításra került, hogy egyértelművé váljon, hogy
annak tartalma elsősorban nem műszaki, hanem gazdasági, szociálpolitikai és pénzügyi
jellegű.
A 2. §-hoz
A hatályos Étv.-hez képest az új szabályozás egyrészt kiegészíti, pontosítja a miniszter
építésügyi feladatait, másrészt meghatározza, hogy milyen terveket, melyik tervtanácshoz kell
benyújtani és miként lehet a tervtanácsi állásfoglalásokat hatékonyabban érvényre juttatni az
építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokban.
A tervtanácsok jogállásának, feladatainak és hatáskörének megváltoztatásával nagyobb
szerepet szán a törvény a szakmai kamaráknak az építészeti minőség és értékvédelem
megőrzésében. A tervtanácsok vélemény-nyilvánításának szakértői szintre történő emelése és
ily módon az építésügyi hatósági határozatokba történő beépítése egyrészt az építésügyi
hatósági döntéshozatalt hivatott elősegíteni, másrészt szakmai, minőségi garancia lehet az
30
építészeti-műszaki tervdokumentációk tartalmára vonatkozóan.
A 3. §-hoz
A § új bekezdése a víz(gyűjtő)gazdálkodási előírásokkal való összhangot teremti meg.
Minden terület rendelkezik a területen lévő növénytársulások révén valamekkora biológiai
aktivitás értékkel, amely jelentős mértékben hozzájárul a környezet ökológiájához. A
fenntartható fejlődés, az egészséges környezet érdekében szükséges annak előírása, hogy
amennyiben egy területet az eddigitől eltérően másként kívánnak felhasználni, akkor azt csak
úgy lehessen, hogy az a terület eredeti biológiai aktivitás értékét nem csökkentheti, sőt azt
10%-kal növelten kell tovább biztosítani.
A területekkel való takarékos bánás és a települések szétterülésének fékezése érdekében
szükséges bevezetni ezen előírást, amely egyidejűleg jól szolgálja a műszaki infrastruktúrával
ellátott, már igénybevett területek hasznosulását, valamint jobb, gazdaságosabb
kihasználtságát.
A zöld gyűrű - vagy nemzetközileg ismert angol kifejezésével „greenbelt”,- léte elemi érdeke
minden nagyobb (20000 fő felettilakosú) településnek. A települési önkormányzatok
egyenlőségéből és szolidaritási igényéből fakad az a követelmény, hogy ezt mindenki saját
területén biztosítsa a jövőben (értelemszerűen ott, ahol ez még lehetséges), és ne települjön
túlzottan a szomszédos település vonzó adottságaira. A zöld gyűrűk létesítése nem jelent
többlet kiadást az önkormányzatoknak, hiszen a törvény csupán azt írja elő, hogy bizonyos
területeket meg kell hagyni a jelenlegi beépítésre nem szánt területfelhasználási állapotában:
mezőgazdasági, erdőgazdasági, közlekedési vagy vízügyi területként.
A 4. §-hoz
A településszerkezeti tervet, a helyi építési szabályzatot, a szabályozási tervet
véleményeztetni kell az Étv. 9.§-a előírásai szerinti véleményezési eljárásban. Az Étv. 1997-
ben elfogadott (eredeti) rendelkezése az elkészített településrendezési eszközök
véleményezésre 45 napos határidőt állapított meg. A törvény 1999-ben történt módosítása ezt
az időtartamot 21 napra lecsökkentette. Az azóta eltelt idő tapasztalatai azt bizonyítják, hogy a
véleményezésre adott csökkentett időtartam a kellően alapos vélemények elkészítésére kevés,
ezért célszerű és szükséges a véleményezésre nyitva álló időtartam megemelése. Különösen
méltánytalan helyzetbe kerülnek a települési önkormányzatok, amikor a szomszédos
települések településszerkezeti tervéről kell három hét alatt megalapozott véleményt
nyilvánítaniuk. Indokolt kiterjeszteni az előkészítés szabályait a településfejlesztési
koncepcióra is, hogy a leginkább érintett lakosság, a társadalmi és érdekképviseleti szervek
már e fázisban szabályozott módon elmondhassák észrevételeiket, és alakítói lehessenek
településük jövőjének.
A közigazgatási hivatal vezetője törvényességi ellenőrzési jogkörének ellátását könnyíti meg
az, hogy a településrendezési tervet, illetve a helyi építési szabályzatot elfogadó
önkormányzati rendelet esetén pontosításra kerül a megküldendő dokumentumok köre. Az
eddigi gyakorlat megváltoztatását célozza az az előírás, hogy a törvényességi ellenőrzés
körében a közigazgatási hivatal nem csupán az eljárási, de az anyagi jogi szabályok betartását
is vizsgálja.
Az 5-7. §-hoz
31
A módosítások az egységes jogalkalmazás, értelmezés érdekében szükséges
szövegpontosítások. A kiegészítő, részletező előírások a tervezők számára adnak eligazítást, a
tervek megalapozottságát erősítik és a közigazgatási hivatal vezetőjének a törvényességi
ellenőrzéshez biztosítanak támpontokat.
A 8. §-hoz
A településrendezési feladatok megvalósítását biztosító sajátos jogintézmények bővülnek a
„településrendezési szerződés"-sel, amely egy, eddig a gyakorlati életben teljesen
szabályozatlanul alkalmazott lehetőség törvényes kereteit adja meg az önkormányzatok
számára.
A 9. §-hoz
Az Étv. 18. § (2) bekezdése rendelkezik arról, hogy abban az esetben, ha egy területre nincs
érvényes helyi építési szabályzat, szabályozási terv, vagy ha vannak, de azok a korábbi
előírások szerint készültek és nem szabályoznak a jelenlegi előírások szerint teljes körűen,
akkor az építés iránti kérelmeket az illeszkedési szabály alapján kell elbírálni. Az országos
településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet
(OTÉK) 2002. évi módosítása lehetőséget teremtett az önkormányzatok számára, hogy egyes,
kialakult - már beépült - területeken csak olyan beépítési előírásokat kössenek meg,
amelyekben valamilyen változtatást akarnak. Ilyen esetben a beépítés többi - nem
szabályozott - feltételére vonatkozóan az illeszkedési szabály lép életbe. A törvény említett
előírása jelenleg azonban ezt a lehetőséget csak a korábbi előírások szerint készült helyi
építési szabályzat, szabályozási terv esetére szűkíti le, és nem általánosan teszi lehetővé.
A 10-14. §-hoz
A módosítások az egységes jogalkalmazás, értelmezés érdekében szükséges
szövegpontosítások. A kiegészítő, részletező előírások a tervek megalapozottságát erősítik és
a közigazgatási hivatal vezetőjének a törvényességi ellenőrzéshez biztosítanak támpontokat.
A 15. §-hoz
Az Étv. tartalmazza a településrendezéssel kapcsolatos kártalanításra vonatkozó
rendelkezéseket. A rendelkezések alkalmazása során tapasztalt bizonytalanságok tisztázása
érdekében néhány helyen a törvény rendelkezéseinek pontosítása, kiegészítése szükséges. Az
eljárást az ügyek gyorsabb lezárása érdekében egyfokúvá kell tenni, a kisajátítási eljáráshoz
hasonlóan.
A 16. §-hoz
A törvény új sajátos jogintézmény alkalmazási lehetőségét vezeti be, a településrendezési
szerződést. A gyakorlatban eddig is alkalmazott, de nem szabályozott eljárásban az
önkormányzatok településfejlesztési lehetőségeit növeli, ha a beruházókkal megállapodást
köthetnek. A fejlesztők számára is fontos, hogy az önkormányzatok csak a konkrét
fejlesztéshez kapcsolódó ellentételezéseket kérhessék, hiszen a településrendezés és -
fejlesztés során mindenkor a közérdek és a jogos magánérdek kiegyensúlyozott harmóniája a
cél.
32
A 17. §-hoz
A jogszabályhely az építészeti-műszaki tervdokumentációk által kielégítendő
követelményrendszer kiegészítése a katasztrófavédelem követelményeivel, valamint a terület
geológiai, hidrológiai és szeizmológiai sajátosságainak való megfeleléssel, továbbá az
építmény kialakítása során betartandó településképi, építészeti, stb. követelményeket
fogalmazza meg.
A 18. §-hoz
Az építészeti-műszaki tervezői és szakértői szakmagyakorlási jogosultság feltételeit és az ezt
érvényre juttató hatósági rendszert határozza meg a javasolt szabályozás.
A 19. §-hoz
A hatályos Étv. a tervező- a Ptk.-t általános felelősségi szabályain túlmutató - felelősségét
szakmai szempontok alapján túlságosan tömörítve, a gyakorlatban nehezen értelmezhetően
tartalmazza, ezért kiegészítésre, pontosítására van szükség. A szakértő és a tervellenőr
felelőssége eddig az Étv.-ben szabályozatlan maradt, ezért ennek pótlására volt szükség. A
nagyobb beruházások megvalósítása során egyre inkább elterjed a szakági tervező (altervező)
alkalmazása, ezért azok feladatait, felelősségét törvényi szinten is meg kell fogalmazni.
A 20. §-hoz
A rendelkezés egyrészt az elvi engedélyezés lehetőségeit pontosítja, másrészt az építésügyi
hatósági engedélyezés meglévő feltételrendszerét egészíti ki.
A 21-22. §-hoz
A kivitelezés megkezdéséhez szükséges feltételrendszer összefoglalása, amelyben új elemként
bevezetésre kerül a kiviteli tervek ellenőrzése is, különös tekintettel a 31. § (2) bekezdésben
meghatározott követelményekre.
A 23-24. §
Régi szabályozási hiányt pótol a kivitelezés résztvevőinek, köztük az építtető teljeskörű
felelősségének szabályozása az építési beruházásban. Annak ellenére, hogy az építtető az
„ügy” gazdája, az építési beruházás elindítója, finanszírozója és lebonyolítója, mindeddig a
beruházással kapcsolatos feladatai, jogai és kötelességei, illetve felelőssége nem került
megfelelő szabályozásra.
Ezen felelőssége nem csökken azáltal, hogy az építési tevékenységgel kapcsolatos egyes
feladatait másra ruházza át (például építési engedély megkérése), vagy ellenőrzési feladatait
megbízottja útján (műszaki ellenőr) gyakorolja. Felelőssége kiterjed az építési cél
meghatározására, a beruházás jogszerűségére, annak műszaki ésszerűségére is.
A 25-26. §-hoz
Az építésfelügyeleti feladatokat ellátó meglévő szervezet átalakítására tesz javaslatot a
tervezet. A javasolt megoldás nem oldja fel teljeskörűen a problémákat, de elsőlépcsőben
33
megoldja azt, hogy a különböző szintű feladatellátások (másodfokú építésügyi hatósági és
elsőfokú építésfelügyeleti) ne azonos szervezeti keretek között folyjanak (Ket.
összeférhetetlenségi szabályok!).
Az építésfelügyeleti hatóság által kiszabható bírságra is tartalmaz szabályokat a rendelkezés,
amely az eddigi szabályozást egészíti ki.
A 27. §-hoz
Az épített környezet alakításának és védelmének pénzügyi eszközökkel történő támogatását új
alapokra szükséges helyezni. A bevételek különösen a törvényben meghatározott építésügyi
célokkal összefüggésben használhatók fel.
A 28. §-hoz
A tervezet - összhangban a 25. §-ban meghatározottakkal - kimondja, hogy az építésügyi
hatósági feladatok ellátása állami feladat. Ennek és az előterjesztésben kifejtetteknek
megfelelően tesz a tervezet javaslatot a hatósági rendszer első lépcsőben történő átalakítására.
Mind az elsőfokú, mind pedig a másodfokú építésügyi- és építésfelügyeleti hatósági
feladatokat ellátó köztisztviselőknek törvényben meghatározott szakmai feltételekkel kell
rendelkezniük.
A 29. §-hoz
A tervtanács véleménye figyelembe vételének nagyobb teret enged a tervezett szabályozás
azáltal, hogy az engedély megadását az építésügyi hatóság nem csupán megtagadhatja, de azt
feltételekhez is kötheti.
A 30. §-hoz
Az épített környezet iránti igényesség javítása érdekében előrelépés szükséges a társadalom
környezeti- és vizuális felkészítésében, amelynek célszerűen már a közoktatásban is meg kell
jelennie. A törvénymódosítás régi hiányt pótol az építésügyi szakma résztvevőinek elismerése
terén is.
A 31. §-hoz
A hatályos Étv. felhatalmazásainak körét pontosítani és szükségszerűen bővíteni szükséges.
Tekintettel arra, hogy az Étv. ezen részének többszöri módosítása következtében a
szabályozás kissé szövevényessé vált, ezért jogtechnikai szempontból - a koherenciazavar
kiküszöbölése érdekjében - a jogszabályhely egységes megjelenítését célozta meg a javaslat.
A 32-36.§-hoz
A törvénymódosítás hatálybalépésére, az Étv. egyes rendelkezéseinek hatályon kívül
helyezésére, illetve kisebb módosításaira, valamint a törvénymódosítással szükségessé vált
más törvények módosítására tesznek javaslatot a rendelkezések.
34