﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/18630. számú
törvényjavaslat
a bírósági eljárás elhúzódása miatti kifogás jogintézményének
bevezetéséhez kapcsolódó egyes törvények módosításáról
Előadó: Dr. Petrétei József
igazságügy-miniszter
Budapest, 2005. november
2
2005. évi... törvény
a bírósági eljárás elhúzódása miatti kifogás jogintézményének bevezetéséhez
kapcsolódó egyes törvények módosításáról
1.	§
(1)	A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a
továbbiakban: Pp.) 15. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki és ezzel egyidejűleg
a § eredeti szövege (1) bekezdésre változik.
„(2) A per másodfokú elintézéséből és a felülvizsgálati kérelem elbírálásából ki
van zárva az a bíró is, aki az eljárás elhúzódása miatti kifogás elbírálásában részt vett.”
(2)	A Pp. az alábbi alcímmel, valamint 114/A. és 114/B. §-sal egészül ki:
„Kifogás az eljárás elhúzódása miatt
114/A. § (1) A fél, a beavatkozó, valamint az eljárásban részt vevő ügyész az
ügyben eljáró bíróságnak a (2) bekezdésben meghatározott mulasztása miatt
ugyanezen bíróságnál írásban kifogást nyújthat be, kérve a kifogás elbírálására
hatáskörrel rendelkező bíróságtól a mulasztás tényének megállapítását, valamint -
megfelelő határidő tűzésével - a mulasztó bíróságnak a (2) bekezdés a) és c) pontjában
foglalt esetben az elmulasztott eljárási cselekmény elvégzésére vagy határozat
meghozatalára, a (2) bekezdés b) pontjában foglalt esetben pedig az adott ügyben
leghatékonyabb intézkedés foganatosítására történő utasítását.
(2)	Kifogás akkor terjeszthető elő, ha
a)	a törvény a bíróság részére az eljárás lefolytatására, eljárási
cselekmény elvégzésére vagy valamely határozat meghozatalára határidőt állapított
meg, azonban az eredménytelenül eltelt,
b)	a bíróság az ügyész, az eljárásban részt vevő személy, a megkeresett
szerv vagy személy részére az eljárási cselekmény elvégzésére határidőt tűzött ki,
amely eredménytelenül eltelt, és a bíróság a mulasztóval szemben nem alkalmazta a
törvény által lehetővé tett intézkedéseket,
c)	a bíróság elmulasztotta a perek ésszerű időn belül történő befejezésére
irányuló kötelezettségét azáltal, hogy az ügyben a bíróság utolsó érdemi intézkedése
óta eltelt az az ésszerű időtartam, amely elegendő volt arra, hogy a bíróság az eljárási
cselekményt elvégezze, vagy annak elvégzéséről rendelkezzen, azonban a bíróság ezt
nem tette meg.
(3)	Nincs helye kifogás előterjesztésének bizonyítási cselekmény elrendelése,
valamint olyan határozat ellen, amellyel szemben külön jogorvoslatnak van helye.
3
(4) A kifogást annak benyújtója mindaddig visszavonhatja, amíg a bíróság azt
érdemben el nem bírálta. A visszavont kifogást újból előterjeszteni nem lehet.
114/B. § (1) Az ügyben eljáró bíróság a kifogást annak bírósághoz való
érkezését követő nyolc napon belül megvizsgálja, és ha azt alaposnak tartja, harminc
napon belül megteszi, illetőleg elrendeli a kifogásban sérelmezett helyzet
megszüntetése érdekében szükséges intézkedést. A bíróság a kifogás elintézéséről a
kifogás előterjesztőjét értesíti.
(2)	Ha az ügyben eljáró bíróság a kifogást nem tartja alaposnak, a kifogást
tartalmazó beadványt megküldi az ellenfél részére, aki észrevételeit a kézbesítéstől
számított nyolc napon belül terjesztheti elő. A határidő elteltét követően a bíróság az
iratokat - az esetleg benyújtott észrevételekkel együtt - nyolc napon belül felterjeszti a
kifogás elbírálására hatáskörrel rendelkező bírósághoz. A felterjesztésben a bíróság
számot ad arról, hogy a hiányolt eljárási cselekmény elvégzésére vagy határozat
meghozatalára milyen okból nem került sor.
(3)	A helyi bíróság mulasztásával szemben benyújtott kifogást a megyei bíróság
három hivatásos bíróból álló tanácsa, a megyei bíróság mulasztásával szemben
benyújtott kifogást az ítélőtábla három hivatásos bíróból álló tanácsa, az ítélőtábla
mulasztásával szemben benyújtott kifogást a Legfelsőbb Bíróság három hivatásos
bíróból álló tanácsa, a Legfelsőbb Bíróság mulasztásával szemben benyújtott kifogást
a Legfelsőbb Bíróság másik tanácsa az iratok felterjesztésétől számított tizenöt napon
belül tárgyaláson kívül bírálja el.
(4)	Ha a kifogást elbíráló bíróság a kifogásban foglaltaknak helyt ad, a mulasztó
bíróságot határidő tűzésével a 114/A. § (2) bekezdésének a) és c) pontjában foglalt
esetekben az ügy továbbviteléhez szükséges intézkedés megtételére, a 114/A. § (2)
bekezdésének b) pontjában foglalt esetben pedig az adott ügyben leghatékonyabb
intézkedés foganatosítására hívja fel. A felhívásban - a 114/A. § (2) bekezdésének a)
pontjában foglalt esetet kivéve - a kifogást elbíráló bíróság az eljáró bíróságot
meghatározott eljárási cselekmény lefolytatására nem utasíthatja. A kifogás
alaptalansága esetén azt indokolt határozattal elutasítja. A határozat ellen további
jogorvoslatnak nincs helye.
(5)	Ha a kifogás előterjesztője ugyanabban a perben ismételten alaptalan
kifogást nyújt be, őt a kifogást elbíráló bíróság elutasító határozatában pénzbírsággal
(120. §) sújthatja.
(6)	A kifogás elintézésére a végzés elleni fellebbezés felterjesztésére és
elbírálására vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.”
4
2. §
A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény a következő alcímmel,
valamint 262/A. és 262/B. §-sal egészül ki:
„Kifogás az eljárás elhúzódása miatt
262/A. § (1) A vádlott, a védő és a magánfél a bíróság (2) bekezdésben
meghatározott mulasztása miatt az ügyben eljáró bíróságnál írásban kifogást
terjeszthet elő, kérve a mulasztás tényének megállapítását, valamint - megfelelő
határidő tűzésével - a mulasztó bíróságnak a (2) bekezdés a) pontjában foglalt esetben
az elmulasztott eljárási cselekmény elvégzésére vagy határozat meghozatalára, a (2)
bekezdés b) pontjában foglalt esetben pedig a megfelelő intézkedés megválasztására
történő utasítását.
(2)	Kifogás akkor terjeszthető elő, ha
a)	a törvény a bíróság részére az eljárási cselekmény elvégzésére vagy
valamely határozat meghozatalára határidőt állapított meg, azonban az
eredménytelenül eltelt,
b)	a bíróság az ügyész, az eljárásban részt vevő személy, a megkeresett
szerv vagy személy, a tanú vagy a szakértő részére az eljárási cselekmény elvégzésére
határidőt tűzött ki, amely eredménytelenül eltelt, és a bíróság a mulasztóval szemben
nem alkalmazta a törvény által lehetővé tett intézkedéseket.
(3)	Nincs helye kifogás előterjesztésének bizonyítási cselekmény elrendelése,
valamint olyan határozat ellen, amellyel szemben külön jogorvoslatnak van helye.
(4)	A kifogást annak benyújtója mindaddig visszavonhatja, amíg a bíróság azt
érdemben el nem bírálta. A visszavont kifogást újból előterjeszteni nem lehet.
262/B. § (1) Az ügyben eljáró bíróság a kifogást - a (2) bekezdés esetét kivéve
-	nyolc napon belül közvetlenül felterjeszti a kifogás elbírálására hatáskörrel
rendelkező bírósághoz. A felterjesztésben számot ad arról, hogy a hiányolt eljárási
cselekmény elvégzése vagy határozat meghozatala - megítélése szerint - milyen okból
nem volt lehetséges.
(2)	Ha az ügyben eljáró bíróság a kifogást alaposnak tartja, a kifogásnak a
bírósághoz való érkezését követő harminc napon belül meghozza, illetőleg elrendeli a
kifogásban sérelmezett helyzet megszüntetése érdekében szükséges intézkedést. A
bíróság a kifogás elintézéséről a kifogás előterjesztőjét értesíti.
(3)	A helyi bíróság mulasztásával szemben benyújtott kifogást a megyei bíróság
három hivatásos bíróból álló tanácsa, a megyei bíróság mulasztásával szemben
benyújtott kifogást az ítélőtábla, az ítélőtábla mulasztásával szemben benyújtott
kifogást a Legfelsőbb Bíróság, a Legfelsőbb Bíróság mulasztásával szemben
5
benyújtott kifogást a Legfelsőbb Bíróság másik tanácsa az iratok felterjesztésétől
számított tizenöt napon belül tanácsülésen bírálja el.
(4)	Ha a kifogást elbíráló bíróság a kifogásban foglaltaknak helyt ad, a mulasztó
bíróságot határidő tűzésével a 262/A. § (2) bekezdésének a) pontjában foglalt
esetekben az ügy továbbviteléhez szükséges intézkedés megtételére, a 262/A. § (2)
bekezdésének b) pontjában foglalt esetben pedig a megfelelő intézkedés
megválasztására hívja fel. A felhívásban - a 262/A. § (2) bekezdésének a) pontjában
foglalt esetet kivéve - a kifogást elbíráló bíróság az eljáró bíróságot meghatározott
eljárási cselekmény lefolytatására nem utasíthatja. A kifogás alaptalansága esetén azt
indokolt határozattal elutasítja. A határozat ellen további jogorvoslatnak nincs helye.
(5)	A kifogás elintézésére a végzés elleni fellebbezés elbírálására vonatkozó
rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.”
3.	§
(1)	A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI.
törvény (a továbbiakban: Bsz.) 39. §-ának r) pontja helyébe a következő rendelkezés
lép és ezzel egyidejűleg a jelenlegi r) pont megjelölése s) pontra változik:
[Az OIT]
„r) a bíróságok jogszabályoknak megfelelő, hatékony működése érdekében a
Bíróságok fejezet e célra felhasználható keretein belül gondoskodik a szükséges bírói
és igazságügyi alkalmazotti létszám kialakításáról,”
(2)	A Bsz. a következő 63/A. §-sal egészül ki:
„63/A. § (1) A bírósági eljárás elhúzódása miatt - az eljárási törvényekben
szabályozott körben - kifogás terjeszthető elő. A kifogást elbíráló bíróság a kifogásnak
helyt adó határozatáról az iratoknak az ügyben eljáró bíróság részére történő
visszaküldésével egyidejűleg értesíti az ügyben eljáró bíróság - helyi bíróság eljárása
esetén a megyei bíróság - elnökét is. A bíróság elnöke a kifogást elbíráló bíróság
határozata alapján ismétlődő mulasztás esetén elrendelheti a bíró soron kívüli
értékelését.
(2)	A kifogást elbíráló bíróság jelzi a bíróság elnökének és egyidejűleg a
Hivatalnak, ha a kifogás elbírálása során azt észleli, hogy az eljárás elhúzódása a
bíróság hatékony működésének hiányára vezethető vissza. A Hivatal az OIT-ot a
szükséges intézkedések meghozatala érdekében rendszeresen tájékoztatja.”
4.	§
A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény
50. §-ának (2) bekezdése a következő b) ponttal egészül ki, és ezzel egyidejűleg a
jelenlegi b) pont megjelölése c) pontra változik:
6
[Az (1) bekezdésben foglaltakon kívül, soron kívül értékelni kell a bíró
tevékenységét, ha]
„b) a bíróság elnöke a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvény
63/A. § (1) bekezdése alapján elrendeli,”
5.	§
Ez a törvény a kihirdetését követő második hónap első napján lép
hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. E törvény
hatálybalépése nem érinti az eljárások elhúzódása miatt e törvény hatálybalépése előtt
megnyílt jogorvoslati lehetőségek, valamint kártérítési és kártalanítási igények
érvényesítését.

ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS

A jogállami működés egyik legfontosabb eleme a jogbiztonság, amely magában
foglalja azt is, hogy mind a büntető-, mind a polgári ügyekben ésszerű időn belül
szülessen döntés a bíróságokon.
A Magyar Köztársaság nemzetközi jogi kötelezettségei követelményként
fogalmazzák meg „az ésszerű időn belül való tárgyalás" elvét. Az 1993. évi XXXI.
törvénnyel kihirdetett, az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló,
Rómában, 1950. november 4-én kelt Egyezmény 6. Cikke 1. pontjának első mondata
szerint „mindenkinek joga van arra, hogy ügyét a törvény által létrehozott független és
pártatlan bíróság tisztességesen, nyilvánosan és ésszerű időn belül tárgyalja, és hozzon
határozatot polgári jogi jogai és kötelezettségei tárgyában, illetőleg az ellene felhozott
büntetőjogi vádak megalapozottságát illetően".
A strasbourgi szervek következetes ítélkezési gyakorlata - erre tekintettel -
kiemelt jelentőséget tulajdonít a jogviták ésszerű időn belül történő elbírálásának. Az
ítélkezési gyakorlat fontos sajátossága, hogy nem az adott ország igazságszolgáltatását
az adott időszakban jellemző átlagos pertartamot, hanem a panaszos konkrét ügyének
időigényét veszik figyelembe, ezen belül is vizsgálva a per egyes szakaszainak,
eljárási fázisainak időtartamát, illetőleg azt, hogy a bíróság mindent megtett-e annak
érdekében, hogy az eljárás folyamatosságát biztosítsa és a jogvita elbírálására minél
előbb sor kerüljön.
A strasbourgi szervekhez benyújtott magyar panaszok tapasztalatai szerint a
magyar ügyek jelentős részét a polgári perek elhúzódása miatti panaszok teszik ki,
ugyanakkor büntetőeljárás elhúzódása miatt is marasztalta már el az Emberi Jogok
Európai Bírósága (a továbbiakban: Bíróság) a magyar államot. A Bíróság emellett több
esetben megállapította, hogy a bírósági jogkörben okozott kár megtérítésének jelenlegi
szabályai nem teremtenek hatékony jogorvoslatot.
Mindezekre figyelemmel szükséges, hogy a hazai jogban - mind a
büntetőeljárásban, mind a polgári peres eljárásban - olyan jogi eszköz kerüljön
kiépítésre, amely az eljárások folyamatában - és nem csak azok lezárása után -
ráhatást biztosít az eljárások elhúzódásmentes folytatására, és megfelelő védelmet
jelent az azt okozó magatartásokkal szemben.
A bírósági eljárások elhúzódása miatti kifogás jogintézménye a külföldi
tapasztalatok alapján, a magyar eljárási sajátosságokra figyelemmel került kialakításra.
Számos európai országban a jogrend részét képezik már azok az eljárások, melyekkel
a felek az eljárás indokolatlan elhúzódását kifogásolhatják valamely bíróságon belüli
vagy azon kívüli fórumnál. A tervezett magyar szabályozás kidolgozásánál a Javaslat a
közel másfél évtizede létező és működő osztrák megoldást tartotta elsősorban szem
előtt.
8
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
A Javaslat a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) hatályos
rendelkezéseit egészíti ki az eljárás elhúzódása miatti kifogás jogintézményével.
A Pp.-ben felsorolt személyek az ügyben eljáró bíróságnál írásban nyújthatnak
be kifogást, a helyi bíróság eljárása esetén a megyei bíróságtól, a megyei bíróság előtt
folyamatban lévő ügyben az ítélőtáblától, míg az ítélőtábla esetén a Legfelsőbb
Bíróságtól kérve a mulasztás tényének megállapítását, valamint a mulasztó bíróságnak
megfelelő határidő tűzésével az elmulasztott eljárási cselekmény elvégzésére vagy az
elmulasztott határozat meghozatalára történő utasítását. Kifogás a Javaslat szerint
akkor terjeszthető elő, ha
-	a törvény a bíróság részére az egyes eljárási cselekmények megtételére
határidőt tűzött ki, azonban ez eredménytelenül eltelt, vagy ha
-	a bíróság az eljárásban részt vevő részére az eljárási cselekmény megtételére
határidőt tűzött ki, amely eredménytelenül eltelt, de a bíróság ennek ellenére nem tette
meg az érintettel szemben a szükséges és lehetséges intézkedéseket, illetve ha
-	a bíróság utolsó érdemi intézkedése óta eltelt az az ésszerű idő (Pp. 2. §),
amely elegendő volt arra, hogy a bíróság az eljárási cselekményt elvégezze, vagy
annak elvégzéséről rendelkezzen, azonban azt nem tette meg.
Nem terjed ki ugyanakkor a Javaslat szerint az új jogintézmény arra az esetre,
amikor a bíróság a fél megítélése szerint feleslegesen rendel el bizonyítást, azaz csak a
perek indokolatlan elhúzódását lehet ezen a módon kifogásolni, a bíróság által
feleslegesen elrendelt bizonyítást továbbra is a per érdemében hozott döntés elleni
fellebbezésben kell majd vitatni. Nincs helye kifogás előterjesztésének továbbá olyan
határozatok ellen sem, melyekkel szemben külön jogorvoslatnak van helye.
Tekintettel arra, hogy a jogintézmény célja, hogy eszköz legyen az érintettek
kezében az eljárás előbbreviteléhez, a Javaslat rövid határidőket, és rugalmas eljárást
ad a bíróság számára a kifogás elintézésére. Ha az ügyben eljáró bíróság a kifogást
alaposnak tartja, saját maga 30 napon belül meghozhatja, illetve elrendelheti a
kifogásban sérelmezett helyzet megszüntetéséhez szükséges intézkedéseket, és erről a
kifogás előterjesztőjét értesíti. Számos esetben előfordulhat ugyanis, hogy az
elhúzódás oka nem valamely relatíve „egyszerűen” orvosolható eljárási cselekmény
(pl. tárgyalás kitűzésének elmaradása), hanem pl. az ítélet írásba foglalásának
elmaradása. Az ilyen esetekben nagyobb érdek fűződik ahhoz, hogy az eljáró bíróság
maga végezze el az elmaradt eljárási cselekményt - amelyhez viszont megfelelő idő
szükséges -, mint ahhoz, hogy automatikusan felterjessze a beadványt a kifogás
elbírálására jogosult felettes bírósághoz.
Abban az esetben, ha az eljáró bíró a kifogást nem tartja alaposnak, azt
megküldi az ellenfél részére, aki észrevételeit a kézbesítéstől számított 8 napon belül
9
terjesztheti elő. A határidő elteltét követően a bíróság valamennyi iratot 8 napon belül
felterjeszti a kifogás elbírálására hatáskörrel rendelkező bírósághoz, amely 15 napon
belül döntést hoz és alapos kifogás esetén felhívja az eljáró bíróságot, hogy megadott
határidőn belül intézkedjen az ügy továbbvitele iránt. Fontos kiemelni, hogy a kifogást
elbíráló bíróság az eljáró bíróságot meghatározott konkrét eljárási cselekmény
lefolytatására nem utasíthatja, mivel ez már a bírósági függetlenség megsértését
jelentené. A bíróság döntése ellen további jogorvoslatnak helye nincs.
Annak érdekében, hogy az érintettek ne éljenek vissza ezzel az új
jogintézménnyel, és ne használják - alapvető céljával ellentétesen - az eljárás további
elhúzásának eszközeként, a Javaslat előírja, hogy ha a kifogást előterjesztő ismételten
alaptalan kifogást nyújt be, őt a kifogást elbíráló bíróság elutasító határozatában
pénzbírsággal is sújthatja.
A 2. §-hoz
A Javaslat a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvényt (Be.) is kiegészíti
az eljárás elhúzódása miatti kifogás jogintézményével.
A büntetőeljárás bírósági szakaszában érvényesülő új jogintézmény
szabályozása, a kifogás elintézésének módja hasonló a polgári eljárás szabályaihoz.
Lényeges eltérést jelent azonban, hogy büntetőügyekben nem nyújtható be kifogás
azzal az indokkal, hogy a bíróság elmulasztotta a perek ésszerű időn belül történő
befejezésére irányuló kötelezettségét. Az ésszerű idő fogalmát a Be. - a polgári eljárást
szabályozó törvénnyel szemben - nem használja, ugyanakkor a törvényben számos
konkrét eljárási határidő található, melyek elmulasztása esetén a kifogás a polgári
ügyekhez hasonlóan benyújtható.
A büntetőeljárás sajátosságaiból adódó eltérés továbbá, hogy az eljáró bíróság
elnöke - ha a kifogást nem tartja alaposnak - 8 napon belül közvetlenül felterjeszti az
elbírálására hatáskörrel rendelkező bírósághoz, illetve rendbírság az ismételten
alaptalan kifogás esetén sem szabható ki. A Be.-ben található rendbírságra vonatkozó
szabályok a terheltre - speciális helyzetére és eljárásbeli jogaira tekintettel - csak szűk
körben vonatkoznak. Ha az ismételten előterjesztett kifogás az eljárás elhúzódását
vonja maga után, annak következményeit a gyakorlatban a terhelt és a magánfél viseli,
ezért ellenérdekeltek az eljárás további elhúzásában.
A 3-4. §-okhoz
Igazgatási jellegű szabály - ezért arról a bíróságok szervezetéről és
igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény (Bsz.) rendelkezik - a Javaslatban, hogy a
kifogást elbíráló bíróság a kifogásnak helyt adó határozatáról tájékoztatja az eljáró
bíróság elnökét. Ismételt, alapos kifogás esetén, amennyiben a kifogást elbíráló
bíróság határozata alapján az eljáró bíróság elnöke - helyi bíróság esetében a megyei
bíróság elnöke - szükségesnek tartja, elrendelheti a bíró soron kívüli értékelését.
10
A Javaslat a bírói függetlenségre és a bírósági szervezet önigazgatására
tekintettel ennél részletesebb szabályozást nem adhat, az értékelési eljárás
megindításáról szóló döntést annak az igazgatási vezetőnek kell meghoznia, aki a bíró
munkáját, munkakörülményeit és valamennyi egyéb körülményt ismeri az ügyben.
Előfordulhat ugyanakkor olyan eset is, amikor a kifogást elbíráló bíróság azt
észleli, hogy az eljárás elhúzódásához a bíró mulasztásán túl más is hozzájárult, pl.
munkaszervezési hiányosságok vagy egyéb igazgatási problémák, azaz a kifogás
alaposságának objektív okai is voltak. Ebben az esetben a kifogást elbíráló bíróság
megállapítja ugyan, hogy a kifogásolt mulasztás megtörtént és felhívja az eljáró
bíróságot az ügy továbbviteléhez szükséges intézkedés megtételére, azonban külön
jelzi az eljáró bíróság elnökének azt is, hogy az eljárás elhúzódása a bíróság hatékony
működésének hiányára vezethető vissza. Ebben az esetben a bíróság elnökének
célszerű a szükséges igazgatási jellegű intézkedéseket megtennie, melyet az OIT a
bíróság igazgatási felügyelete során ellenőrizhet.
A Javaslat a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII.
törvénynek a bíró értékeléséről szóló rendelkezéseit egészíti ki az előzőekkel
összhangban azzal, hogy soron kívül kell értékelni a bíró tevékenységét akkor is, ha
azt a bíróság elnöke a kifogás kapcsán elrendeli.
Az 5. §-hoz
A Javaslat a kihirdetését követő második hónap első napján lép hatályba, és
rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell annak érdekében, hogy a
már régebben folyamatban lévő ügyekben a pertartam esetlegesen ne növekedjen az új
ügyek miatt, melyekben már a feleknek lehetősége lesz az eljárás kezdetétől fogva az
ügy elhúzódását kifogásolni.