﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/18635. számú
törvényjavaslat
a közúti közlekedésről szóló 1988.évi I. törvény módosításáról
Előadó: Dr. Kóka János
gazdasági és közlekedési miniszter
Budapest, 2005. november
2005. évi.......törvény
a közúti közlekedésről szóló 1988.évi I. törvény módosításáról
1.§
A közúti közlekedésről szóló 1988.évi I. törvény ( a továbbiakban: Kkt.) 11.§-ának (2)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A közutak térségi hálózatának tervezése során - a közutak nyomvonalának
kijelölésénél, az útkategória és keresztmetszeti megoldás kiválasztásánál,
valamint a megvalósítás időbeli ütemezésénél - a következő gazdasági,
társadalmi és környezeti szempontokat és hatásokat kell együttesen értékelni, és
figyelembe venni:
a)	a létesítés, a felújítás, az üzemeltetés és a használat közvetlen társadalmi
költsége,
b)	a közlekedés-biztonsági szempontból várható hatások,
c)	a települési környezetre gyakorolt hatások,
d)	a természeti és kulturális örökségi értékekre, természeti területekre, tájakra és
Natura 2000 területekre, valamint a természeti erőforrásokra, különösen a
termőföldre gyakorolt hatások és kockázatok,
e)	az elérhetőség-javulásból fakadó térségi gazdaságélénkítő hatás,
f)	nemzetközi együttműködés elősegítése,
g)	a hátrányos térségek, települések felzárkóztatásának célja,
h)	az országos, regionális, kiemelt térségi, megyei, valamint helyi
területfejlesztési és -rendezési célok,
i)	a közúthálózat-fejlesztéssel szorosan összefüggő egyéb sajátos szempontok,
különös tekintettel a honvédelmi, idegenforgalmi és vidékfejlesztési
szempontokra.”
2.§
A Kkt. 15. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az (1) bekezdésben, továbbá a 33. § (2) bekezdésében meghatározott díjak és
pótdíjak befizetéséről az igénybe vevő köteles gondoskodni.”
3.§
(1)	A Kkt.18. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek tanfolyami képzése,
továbbképzése és utánképzése a közlekedési hatóság engedélye alapján végezhető.
Az iskolavezetői, a szakoktatói és a vizsgabiztosi tevékenység az erre vonatkozó
jogosultság megszerzése alapján végezhető. A tanfolyami képzést, továbbképzést
és utánképzést a közlekedési hatóság ellenőrzi, illetőleg ellátja annak
szakfelügyeletét.”
1
(2)	A Kkt.18. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A (2) bekezdésben meghatározott tanfolyami képzésben az iskolavezető és a
szakoktató, illetőleg a tanfolyami képzést követő vizsgáztatásban a vizsgabiztos
abban az esetben vehet részt, ha erre vonatkozó képesítéssel rendelkezik és a
közlekedési hatóság erre vonatkozó névjegyzékbe felvette.”
(3)	A Kkt. 18. §-ának (10) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki, egyidejűleg a
bekezdés számozása (11) bekezdésre változik és a paragrafus következő (10) és
(12) bekezdéssel egészül ki:
[ (10) Az iskolavezetőt, a szakoktatót és a vizsgabiztost a közlekedési hatóság a
névjegyzékből törli, ha:]
„f) az iskolavezetői, a szakoktatói és a vizsgabiztosi tevékenységre külön
jogszabályban meghatározott rendelkezéseket ismételten megsérti.”
„(10) A (9) bekezdés a), h) és j) pontjában meghatározott adatok nyilvánosak.”
„(12) A (10) bekezdés f) pontjában meghatározott esetben a névjegyzékből való
törlés határozott időre, legfeljebb azonban öt évre történhet.”
4§
A Kkt. 20.§ -ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„20. § (1) Az e törvényben, valamint külön jogszabályban
a)	meghatározott engedélyhez, bejelentési kötelezettséghez és meghatározott
okmány meglétéhez kötött belföldi vagy nemzetközi közúti közlekedési szolgáltatásra
(árufuvarozásra és személyszállításra),
b)	meghatározott okmány meglétéhez kötött sajátszámlás áru- és személyszállításra,
c)	a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális szabályok összehangolásáról szóló,
1985. december 20-ai 3820/85/EGK tanács rendeletben és e törvényben a vezetési
időre, a megszakításra, és pihenő időre, továbbá nemzetközi közúti fuvarozást végző
járművek személyzetének munkájáról szóló 2001. évi IX. törvénnyel kihirdetett
Európai Megállapodásban (AETR) a vezetési időre, a megszakításra, és pihenő
időre,
d)	a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről szóló, 1985. december
20-ai 3821/85/EGK tanácsi rendeletben és az e törvényben a menetíró készülék és
tachográf korong használatára,
e)	a veszélyes árut szállító közúti járműre és annak személyzetére, az áru feladójára,
átmeneti tárolójára és fogadójára, illetőleg továbbítására,
f)	a gyorsan romló élelmiszerek és élő állatok közúti szállítására,
2
g)	a bérelt járművekkel végzett közúti áruszállításra,
h)	a közúti közlekedési szolgáltatási és bejelentési kötelezettséghez kötött áru- és
személyszállítási, továbbá a sajátszámlás szállítási tevékenységet végző járművek
műszaki és környezetvédelmi tulajdonságaira,
i)	a nemzetközi kombinált árufuvarozásra,
vonatkozó rendelkezések megsértői bírságot kötelesek fizetni.
(2)	A bírságolással kapcsolatos eljárás lefolytatására - a (11) bekezdésben
meghatározott ellenőrzési jogosultsághoz igazodóan - a közlekedési hatóság, a
vámhatóság, a rendőrség és a Határőrség, a c) pontban foglaltak tekintetében a
munkaügyi hatóság is (a továbbiakban együtt: eljáró hatóság) jogosult.
(3)	Az eljáró hatóság a - (7) bekezdésben meghatározott esetben - a bírság
kivetéséről szóló első fokú határozat azonnali végrehajtását rendelheti el. A
bírságolással kapcsolatos eljárásban a külön jogszabályban meghatározott
rendelkezéseket az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(4)	Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezések megsértőjével szemben 50.000 forinttól
800.000 forintig terjedő bírság szabható ki. Az egyes rendelkezések megsértése
esetén kiszabható bírságok összegét külön jogszabály határozza meg.
(5)	A beszedett bírság összege az eljáró hatóságot illeti meg.
(6)	A kivetett bírság összegének megfizetése meghatározott számlaszámra történő
befizetéssel történhet. A megfizetett bírság, illetőleg a pénzkövetelés biztosítás
összegét külön jogszabályban foglaltak szerint, az azt megállapító határozat
jogerőre emelkedéséig letétként kell kezelni.
(7)	A járművet a bírság, illetőleg a pénzkövetelés biztosítás megfizetéséig - az erre
vonatkozó külön határozat kiadása nélkül - vissza lehet tartani.
(8)	A jármű részére, a visszatartás idejére várakozó helyet kell kijelölni és a jármű
forgalmi engedélyét - az elismervény egyidejű kiállítása és járművezető részére
történő átadása mellett - a visszatartás időtartamára el kell venni.
(9)	A jármű vezetőjét az átvétel elismerése mellett angol, német vagy orosz nyelven
a külön jogszabályban foglaltak szerint írásban tájékoztatni kell a (8) bekezdés
szerint kijelölt várakozási helyről és annak megközelítési útvonaláról, továbbá a
bírságolási eljárás lefolytatásával kapcsolatos külön jogszabályban meghatározott
rendelkezésekről.
(10)	A jármű visszatartásából eredő, az üzembentartót ért kárért az eljáró hatóság
felelősséggel nem tartozik.
3
(11)	A Magyar Köztársaság területén magyar vagy külföldi rendszámú közúti
járművel végzett tevékenységre az (1) bekezdésben meghatározott rendelkezések
megtartását
a)	nemzetközi forgalomban a határőrség, a vámhatóság és a közlekedési hatóság,
b)	belföldi forgalomban a közlekedési hatóság,
c)	az (1) bekezdés c) pontja tekintetében a munkaügyi hatóság is
d)	az (1) bekezdés c)-e) pontjai tekintetében külön jogszabály alapján a rendőrség
jogosult ellenőrizni. A belföldi forgalom ellenőrzésébe a vámhatóság is bevonható.
(12)	Amennyiben a közúti járművel végzett tevékenység az (1) bekezdés a)-i)
pontjaiban megjelölt rendelkezéseknek a külön jogszabályban meghatározott
határon történő belépés alkalmával nem felel meg, a vámhatóság és a Határőrség
az (1) bekezdésben megjelölt bírságolási eljárás megindítása nélkül a közúti jármű
belépését megtagadhatja, és erről a Közlekedési Főfelügyeletet haladéktalanul
értesíti.”
5§
(1)	A Kkt. 29.§-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A közforgalom elől elzárt magánutat a közforgalom számára megnyitni, vagy a
közforgalom elől el nem zárt magánutat a közforgalom elől elzárni a külön
jogszabályban meghatározott módon, a magánút tulajdonosának (kezelőjének) a
kérelmére, a közlekedési hatóság engedélyével szabad. A magánút közforgalom
számára való megnyitásának, illetve elzárásának tényét az ingatlan-nyilvántartásba
be kell jegyezni. A bejegyzést a tulajdonosnak (kezelőnek) kell kezdeményeznie. A
külön jogszabályokban meghatározott létesítmények esetében, ahol a jogszabály a
létesítmény építéséhez és működéséhez a közúti megközelítés biztosítását írja elő,
a létesítmények építési, illetve működési engedélyének kiadásához a megközelítő út
közlekedési hatóság engedélyével történő kialakítása és közúttá történő
átminősítése szükséges."
(2)	A Kkt. 29.§-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(5) A járdák és gyalogutak építésének, korszerűsítésének és megszüntetésének
(elbontásának) engedélyezése, valamint ezek nem közlekedési célú
igénybevételével kapcsolatos közlekedési hatósági eljárás lefolytatása a kiemelt
építési hatóság - a fővárosban a kerületi önkormányzat jegyzőjének - hatáskörébe
tartozik.”
6.§
A Kkt. 29/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„29/A. § (1) A közlekedési hatóság az engedély nélküli vagy az engedélytől eltérő
útépítés, útmegszüntetés, elbontás esetén, illetve az engedély nélküli forgalomba
helyezés esetén az építtetőt határozattal bírság megfizetésére kötelezi.
(2) A bírság
4
a)	az engedély nélküli útépítés, útmegszüntetés, elbontás esetén az útügyi hatósági
eljárásért fizetendő díj tízszereséig, engedélytől eltérő útépítés, útmegszüntetés,
elbontás esetén ötszöröséig,
b)	az engedély nélküli forgalomba helyezés esetén a forgalomba helyezési eljárási díj
ötszöröséig
terjedhet.
(3)	A bírság ismételten kiszabható. A beszedett bírság összege a közlekedési
hatóságot illeti meg.”
7§
A Kkt. 29/B. §-a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(2) Az utak építésének, forgalomba helyezésének és megszüntetésének
engedélyezéséről szóló külön jogszabályban meghatározott]
„b) engedélyezési eljárásokban az eljárás megindításáról a közlekedési hatóság
nyolc napon belül, illetőleg amennyiben közmeghallgatás, helyszíni szemle
megtartása szükséges, az arról szóló értesítéssel egyidejűleg értesíti az ügyfeleket -
ideértve a külföldi ügyfeleket is - hirdetményi úton, továbbá közhírré tétel útján.”
8. §
A Kkt. 32. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"32.§ (1) Az úthálózat közutakból és a közforgalom elől el nem zárt magánutakból áll.
A közutak országos közutak és helyi közutak. Az országos közutak az állam
tulajdonában, a helyi közutak - beleértve a kerékpárutakat is - a települési
önkormányzatok tulajdonában vannak. Az egyéb jogi személyek, a jogi
személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok, valamint a magánszemélyek
tulajdonában álló területen lévő utak magánutak. Magánútnak kell tekinteni az állam
vagy az önkormányzat tulajdonában álló területen lévő, közforgalom elől elzárt utat,
továbbá az állam tulajdonában, valamint a környezetvédelmi és vízügyi
igazgatóságok kezelésében lévő elsőrendű árvízvédelmi fővonalakon a kerékpáros
forgalom számára megnyitott utat is.
(2)	A közutakat az ingatlan-nyilvántartásban közútként kell feltüntetni. Nem kell az
ingatlan-nyilvántartásban közútként feltüntetni a közparkokban elhelyezhető épületek
megközelítéséhez és a közparkok, valamint a területükön elhelyezkedő
létesítmények parkolási igényének kielégítéséhez szükséges utakat és parkolókat,
továbbá a közparkokban levő, vagy azokon keresztülvezető gyalogutakat, gyalog- és
kerékpárutakat, valamint kerékpárutakat.
(3)	Ha az (1) bekezdésben megjelölt utak forgalmi jellege (az út jelentősége, forgalmi
terhelése és a forgalom összetétele) megváltozik, az e törvény 29. §-a, illetve 46. §-a
szerint hatáskörrel rendelkező közlekedési hatóság a közút kezelőjének - magánút
esetében tulajdonosának - kérelmére a vonatkozó elfogadott terület-, illetve
településrendezési eszközök szükség szerinti módosítását követően az országos
5
közút helyi közúttá, a helyi közút országos közúttá vagy magánúttá, a magánút helyi
közúttá minősítéséről határozatot hoz. Az utak tulajdonosai ezt követően az utak
tulajdonjogának egymás javára, térítés nélkül történő átadásáról a változások
ingatlan-nyilvántartáson való átvezetésére alkalmas megállapodást kötnek.
(4)	Az e törvény 8. §-a (1) bekezdésének h) pontjában, továbbá a 11. § (2)
bekezdésében és a 34. § (1) bekezdésében, valamint más jogszabályban
meghatározott, az országos közúthálózat üzemeltetésére, fenntartására és
fejlesztésére vonatkozó állami feladatok pénzügyi forrásait az éves költségvetési
törvényben fejezeti kezelésű célelőirányzatként kell megállapítani. Ennek kezelését a
miniszter által alapított költségvetési szerv végzi.”
9§
(1)	A Kkt. 33.§-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(1) A közút kezelői: ]
„c) a helyi közutak tekintetében a helyi önkormányzat; a koncessziós szerződés
alapján működtetett helyi közutak és műtárgyaik tekintetében a koncessziós
társaság, illetőleg a 9/B. § (2) bekezdése szerint szerződés alapján azzal megbízott
gazdálkodó szervezet;”
(2)	A Kkt. 33.§-ának (3) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az országos közutak kezelőinek tevékenységét a miniszter által alapított
költségvetési szerv hangolja össze, az útkezelői szolgáltatást finanszírozza és - az
üzemeltetésre vonatkozó szerződésben meghatározott - szolgáltatási színvonal
biztosítását ellenőrzi.”
10.§
A Kkt. 36. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az igénybevételt kérő a hozzájárulás megtagadása miatt vagy a megállapított
feltételekkel szemben, vagy ha a közútkezelő a hozzájárulás megadásáról vagy
megtagadásáról a rá külön jogszabályban meghatározott határidőn belül nem
nyilatkozik, a közlekedési hatósághoz fordulhat, amely az igénybevételt
engedélyezheti, illetőleg a feltételeket módosíthatja.”
11.§
A Kkt 42/A. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A közút kezelőjének hozzájárulása szükséges
6
a)	külterületen a közút tengelyétől számított ötven méteren, autópálya, autóút és
főútvonal esetén száz méteren belül építmény elhelyezéséhez, kő, kavics, agyag,
homok és egyéb ásványi nyersanyag kitermeléséhez, valamint a közút területének
határától számított tíz méter távolságon belül fa ültetéséhez vagy kivágásához,
b)	belterületen - a közút mellett - ipari, kereskedelmi, vendéglátó-ipari, továbbá egyéb
szolgáltatási célú építmény építéséhez, bővítéséhez, rendeltetésének
megváltoztatásához, valamint a szabályozási tervben szereplő, közlekedési,
közműépítési területen belül nyomvonal jellegű építmény elhelyezéséhez,
bővítéséhez.
(2)	Ha a közút kezelője a hozzájárulását megtagadja vagy a hozzájárulás iránti
kérelem előterjesztésétől számított 30 napon belül nem nyilatkozik, a kérelmező a
közlekedési hatósághoz fordulhat, amely a tevékenységet engedélyezheti és
feltételekhez kötheti.”
12.§
A Kkt. 44.§-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdésben meghatározott ellenőrzési feladatok végzésére az a) pont
tekintetében a rendőrség, illetve külön jogszabály alapján a Határőrség; a b), d) és h)
pontok tekintetében külön jogszabály alapján a rendőrség; a b) és e)-h) pontok
tekintetében a közlekedési hatóság, illetőleg külön jogszabály alapján a Határőrség;
a c) és d) pontok tekintetében a 20.§ (11) bekezdésében meghatározott hatóság (a
továbbiakban együtt: ellenőrző hatóság) jogosult. Az a) és h) pontok tekintetében a
külföldi járművek ellenőrzését a rendőrség, a Határőrség, illetve a közlekedési
hatóság végzi. Az ellenőrzést végző személy az ellenőrzési jogosultságát köteles
igazolni.”
13.§
A Kkt. 44. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § új (4) -
(6) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a (4)- (5) bekezdés számozása (7)- (8)
bekezdésre változik:
„(3) Az ellenőrző hatóság jelzésére a jármű vezetője a járművet köteles megállítani,
személyazonosságát és járművezetési jogosultságát igazolni, a jármű és tartozékai,
a rakomány, az okmányok ellenőrzésével kapcsolatos felhívásnak eleget tenni. Az
ellenőrzés során az ellenőrző hatóság a járműhöz és tartozékaihoz, a rakományhoz
tartozó okmányokat helyszínen időlegesen elveheti, továbbá a jármű műszeres
ellenőrző vizsgálatát vagy kötelező javítását rendeli el, amelynek a helyszínére
történő közlekedésre a jármű vezetőjét utasíthatja. A kötelezően elrendelt javítás
elvégeztetéséről az ellenőrző hatóságnak meg kell győződnie, az ezzel
kapcsolatosan a hatóság részéről felmerült költségeket az eljáró hatóság megtérítteti
a jármű üzembentartójával. A jármű vezetőjének vezetési és pihenő idejére
vonatkozó - a 20.§ (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott - előírások
megsértése esetén az ellenőrző hatóság a pihenőidő letöltését rendeli el.
7
(4)	Ha az ellenőrzés alá vont jármű a külön jogszabályban össztömegre,
tengelyterhelésre és méretre meghatározott előírásoknak nem tesz eleget, illetve
műszaki állapota külön jogszabály szerint balesethez vezethet, az ellenőrző hatóság
a jármű továbbközlekedését - ellenőrzési jegyzőkönyv kiállításával, a forgalmi
engedély időleges, elismervény átadása melletti helyszíni elvételével és
várakozóhely kijelölésével is - megtiltja. Az elismervényen fel kell tüntetni az elvett
forgalmi engedély visszaadásának helyét is. A jármű a közúti forgalomban történő
részvétellel - a továbbközlekedés tilalmára okot adó szabálytalanságok
megszüntetéséig - a kijelölt várakozó helyet nem hagyhatja el. Ha a jármű, a
hiányosságok megállapítását követően - az ellenőrzés helyét - nem a közúti
forgalomban történő részvétellel hagyja el és a közúti forgalomba történő
visszatérése egyértelműen kizárható, az ellenőrző hatóság eltekinthet a várakozó
hely kijelölésétől.
(5)	A forgalmi engedély időleges helyszíni elvételéről kiállított elismervény - a
továbbközlekedés tilalmára okot adó szabálytalanságok megszüntetését követően -
a forgalmi engedély átvételére és az átvétel helyére történő közlekedésre jogosít. A
forgalmi engedély visszaadást megelőzően az ellenőrző hatóság újabb ellenőrzést
végezhet.
(6)	A közúti ellenőrzések során - ha a jármű üzembentartója nincs jelen - az
ellenőrző hatóság az üzemben tartóval szemben helyszínen alkalmazott
intézkedéseiről a jármű vezetőjét is tájékoztatja.”
14.§
A Kkt. 45. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A 33. § (1) bekezdésének a) és b) pontjaiban meghatározott közútkezelők, vagy
az általuk megállapodás alapján megbízott külön jogszabályban, illetve az éves
költségvetési törvényben meghatározott fejezeti kezelésű előirányzat működtetőjével
kötött szerződés alapján meghatározott gazdálkodó szervezetek az úthasználati díj
megfizetésének ellenőrzése és pótdíj behajtása, valamint az e törvényben
meghatározott feladataik ellátása céljából olyan elektronikus ellenőrzési rendszer
működtetésére is jogosultak, amely az érvényes matricával nem rendelkező
gépjármű rendszámát, áthaladásának helyét és időpontját az adatellenőrzést
követően rögzíti.”
15.§
A Kkt. 47.§-ának h), k) és n) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[47. § e törvény alkalmazásában:]
„h) Út: a járművek és a gyalogosok közlekedésére, vagy csak a járművek, illetve csak
a gyalogosok közlekedésére szolgáló, e célra létesített vagy kijelölt közterület,
illetőleg magánterület (közút, magánút). Magánútnak kell tekinteni az állam, vagy az
önkormányzat tulajdonában álló területen lévő, közforgalom elől elzárt utat is.
8
k) Az út tartozéka: a várakozóhely, pihenőhely a vezetőoszlop, a korlát, az
útfenntartási és közlekedésbiztonsági célokat szolgáló műszaki és egyéb
létesítmény, berendezés (így különösen jelzőtábla, jelzőlámpa, segélykérő telefon,
parkolójegy kiadó automata, sorompó), a zajárnyékoló fal és töltés, az út kezelője
által létesített hó védő erdősáv, fasor vagy cserjesáv (védelmi rendeltetésű erdő),
valamint a közút határától számított két méter távolságon belül ültetett fa, az
összefüggő üzemi gyümölcsöshöz tartozó fák kivételével, az út üzemeltetéséhez
szükséges elektronikus hírközlő eszközök és hálózatok.
n) Az út területe: az út határai közötti terület és a hozzá tartozó földrészlet."
16.	§
(1)	A Kkt. 48. §-a (3) bekezdésének a) pontja a következő 11. alponttal egészül ki:
[(3) Felhatalmazást kap
a)	a Kormány, hogy]
„11. a közúti szállítmányozási tevékenység szabályait”,
[ rendeletben állapítsa meg.]
(2)	A Kkt. 48. §-a (3) bekezdésének b) pontja a következő 23. alponttal egészül ki:
[(3) Felhatalmazást kap
b)	a miniszter, hogy]
„23. a közutak forgalombiztonsági szempontjai felülvizsgálatának (auditálásának)
szakmai szabályait,"
[ rendeletben állapítsa meg.]
17.	§
A Kkt. 48.§-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az e törvényben meghatározott díjat, pótdíjat és bírságot - a 9/C. § (1)
bekezdésében, 15.§ (3) bekezdésében és a 33. § (2) bekezdésében meghatározott
díj kivételével - a fizetés elmulasztása esetén adók módjára kell behajtani.”
18.	§
(1)	Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő 30.
napon lép hatályba, egyidejűleg a Kkt. 15. §-ának (2) bekezdése és 48. §-a (3)
bekezdése a) pontjának 10. alpontja hatályát veszti.
9
(2)	A Kkt. 20. §- ának (4) bekezdése a törvény kihirdetését követő 46. napon lép
hatályba.
10
Általános indokolás
A járművezetők és közúti közlekedési szakemberek képzésével és
vizsgáztatásával kapcsolatos közlekedési hatósági engedélyezési hatáskörök és a
vizsgabiztosi névjegyzék nyilvános adattartalmának, továbbá a névjegyzékből történő
törlés rendelkezéseinek pontosítása szükséges, az engedélyezési feltételeket
megszegő vállalkozások esetében alkalmazható szankciók hatékonyabb
érvényesíthetősége céljából. (Kkt.18.§) Pontosítani kell továbbá - a személyes
adatok védelme érdekében - a vizsgabiztosok névjegyzékének nyilvános adat
tartalmát.
A közlekedési hatóság alapvető fontosságú feladata a közúti közlekedési
szolgáltatásokra és a közúti szállításokra vonatkozó szabályok betartásának
hatékony ellenőrzése, és szabálytalanságok feltárása esetén az ellenőrzött
vállalkozások komoly visszatartó erővel bíró jogkövetkezményekkel sújtása. Az
ellenőrzésben közreműködő hatóságnak - e feladata ellátása érdekében -
diszkriminációmentesen, a közúti szállítások teljes körére kiterjedően, a hazai, az
Európai Unió bármely tagállamában honos, illetve az Európai Unió területén kívülről
érkező járművek esetében azonos módon kell a közúti ellenőrzéseit és a kapcsolódó
bírságolási eljárásait lefolytatnia. A szállítást végző vállalkozásokkal és
járművezetőkkel, szabálytalanságuk esetén azonos - az EU tagállamok gyakorlatát
követő - joghátrányokat (bírságolás, egyéb hatósági intézkedés) kell alkalmaznia. E
szakmai követelmény érvényesítése érdekében módosítani kell a közúti szállításhoz
kapcsolódó bírság alkalmazási és közúti ellenőrzéssel kapcsolatos rendelkezéseket.
A Kkt. 48.§ (5) bekezdésében meghatározott, a díjak, pótdíjak és bírságok adók
módjára történő behajtásával kapcsolatos rendelkezések módosítása szükséges,
mivel a 15.§ (3) bekezdésében meghatározott díj és pótdíj meg nem fizetése esetén,
ezek adók módjára történő behajtásának jelenlegi lehetősége ütközik az adózás
rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 178.§ 20. pontjában foglalt rendelkezéssel.
Az új szabályozás a tervezés, fejlesztés hálózati szintekre (törzsúthálózat, regionális
úthálózat) bontott hatásköri kérdéseinek tisztázását foglalja magában. A
regionalizmus erősödésével összhangban a regionális közutak építéséről és
fejlesztéséről - a tulajdonosi jogokat gyakorló közlekedésért felelős miniszter
hozzájárulása útján - a Regionális Fejlesztési Tanács határoz.
A Kkt. 12. § (3) bekezdése egyértelműen tiltja a reklámtáblák, reklámhordozók és
egyéb reklámcélú berendezések elhelyezését a közút területén, a közút felett,
továbbá a közút lakott területen kívüli szakasza mellett a Kkt. 42/A. § (1)
bekezdésében meghatározott távolságon belül. A szabályozás célja, hogy a törvény
által meghatározott helyeken - a közlekedés biztonságát kedvezőtlenül befolyásoló -
reklám ne jelenhessen meg.
A Kkt. 29/A. § módosításával lehetővé kell tenni a bírság alkalmazását az engedély
nélküli, valamint az engedélyben foglaltaktól eltérő útmegszüntetés és elbontás
esetére is. A bírság felhasználásával kapcsolatos rendelkezést meg kell szüntetni,
mivel a tárgyban a Kkt. 48.§ (3) bekezdés f) pontja már tartalmaz rendelkezést.
11
A gyorsforgalmi hálózat állapotának és az azon nyújtott magas szolgáltatási
színvonal megőrzésének biztosítása, valamint a magántőke bevonásával (PPP
konstrukcióban) épülő autóútszakaszok megvalósítása érdekében szükségessé válik
a díjszedés bevezetése az autópályák mellett - a megfelelő hatástanulmányokkal
alátámasztott esetekben - autóutakon is.
Az eddigi gyakorlat során problémaként merült fel, hogy a parkolójegy- kiadó
automatát több esetben építménynek minősítették és létesítését építési engedélyhez
kötötték. Az automatának az út tartozékaként való definiálása megoldaná az adott
problémát.
A fuvarozók szakmai érdekképviseleti szervezetei és a Kormány képviselője között
folytatott tárgyalások alapján létrejött Megállapodásban foglaltak szerint szükséges ,
hogy a Kormány kapjon felhatalmazást a közúti szállítmányozási tevékenység
végzésére vonatkozó szabályok megállapítására.
Részletes indokolás
Az 1.§-hoz:
A jelenleg érvényes (1988-ban meghatározott) fejlesztési döntési szempontrendszer
hiányos és korszerűtlen. Az építendő közutak nyomvonalának kijelölésére, az
alkalmazandó műszaki megoldások kiválasztására, valamint a megvalósítás időbeli
ütemezésére vonatkozó fő (általánosan alapul vett) mérlegelési szempontok tételes
meghatározása indokolt, mert azok jelentős társadalmi hatású döntések
megalapozását szolgálják. Az esetileg felmerülő, illetve az engedélyezési
eljárásokban a szakhatósági véleményadás útján mindig figyelembe vett egyéb,
sajátos szakterületi szempontok az i) pontban összefoglalva jelennek meg. A
megadott felsorolás logikai sort és nem rangsort határoz meg.
A 2.§- hoz:
A díjak beszedésénél az eddigi gyakorlat során gondot jelentett a fizetési
kötelezettség alanyának meghatározása. A (4) bekezdés beépítésével egyértelmű
helyzet alakul ki.
A 3.§-hoz:
2005. július 1-jén hatályba lépett a közúti járművezetők és a közúti közlekedési
szakemberek képzésének és vizsgáztatásának általános szabályairól szóló 70/2005.
(IV. 21) Korm. rendelet, és a közúti járművezetők és a közúti közlekedési
szakemberek képzésének és vizsgáztatásának részletes szabályairól szóló 24/2005.
(IV. 21) GKM rendelet. E jogszabályokhoz kapcsolódó, a Kkt. 18.§-ában
megfogalmazott rendelkezések pontosítása szükséges, a képzésben közreműködő
vállalkozások és személyek által elkövetett a szabálytalanságok hatékony és
12
alkotmányos módon történő szankcionálása érdekében. Pontosítani kell továbbá -
a személyes adatok védelme érdekében - a vizsgabiztosok névjegyzékének
nyilvános adat tartalmát.
A 4.§-hoz:
A fuvarozók szakmai érdekképviseleti szervezetei és a Kormány képviselője között
folytatott tárgyalások alapján létrejött Megállapodásban foglaltak szerint felül kell
vizsgálni a Kkt.20.§-a rendelkezéseit, a közúti szállításokkal kapcsolatos bírságolási
feltételekről.
A bírság jelenlegi alkalmazási körét indokolt kiterjeszteni:
-	a menetíró készülékekre és ezek használatára,
-	a járművezetők vezetési és pihenő idejére,
-	a közúton végzett veszélyes áruszállítás végzésére,
-	a szállítási tevékenységhez kötelezően előirt okmányok használatára
vonatkozó rendelkezések megszegésének eseteire. Az ezzel párhuzamos
rendelkezések megszegése esetében a jelenleg alkalmazott szabálysértési
tényállásokat - e törvény elfogadásával együtt - meg kell szüntetni.
Ez az intézkedés teszi lehetővé, hogy a közúti szállításhoz kapcsolódó fontosabb
rendelkezések megszegése esetén alkalmazható - az EU tagországok
gyakorlatához közelebb álló - bírság összegek legyenek alkalmazhatók. A javaslat
csak az alkalmazható bírság összegét határozza meg. Ezzel lehetővé válik, hogy a
részletesebb - az egyes rendelkezések megszegése esetén alkalmazandó -
bírságösszegek meghatározása az EU tagállamok gyakorlatát is figyelembe véve
külön kapcsolódó jogszabályban, GKM rendeletben történjen.
A bírság, illetékbélyegben történő megfizetésének lehetőségét a továbbiakban már
nem tartjuk indokoltnak fenntartani. Ugyanakkor - közúti ellenőrzéshez kapcsolódóan
-	a helyszínen történő bírságfizetés szabályait a 45/2005(VI.23) GKM rendeletben
lehet meghatározni.
A közúti szállításokkal kapcsolatos bírságolási eljárásokba szükségesnek tartjuk a
rendőrhatóság bevonását is.
A járművek által elkövetett szabálytalanságok esetén , a bírságösszeg
megfizetésének kikényszerítésére jelenleg is alkalmazható visszatartási lehetőség
további fenntartását indokolnak tartjuk, azonban ennek alkalmazására vonatkozó
alapvető feltételekkel a szabályzást ki kell egészíteni. Ehhez kapcsolódóan a 20.§ (3)
bekezdésében említett külön jogszabályi hivatkozás a közigazgatási hatósági eljárás
és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény rendelkezéseitől
történő eltérés lehetőségére utal az azonnali végrehajtás elrendelése lehetőségének
biztosításával.
A 5.§-hoz
Az eredeti előírás csupán a közforgalmú magánút megnyitásának és elzárásának
körülményeit szabályozza, és azt kizárólagosan csak a tulajdonos
kezdeményezésére meginduló folyamatnak tekinti. A szabályozás nem tér ki arra az
esetre, mikor a magánút közúttá történő átminősítésére terület- és
13
településrendezési szempontból van szükség, vagy más előírásokban szabályozott
módon, egy létesítmény létesítési, ill. működési feltételei között szerepel, hogy az
adott létesítménynek közútról megközelíthetőnek kell lennie.
A közigazgatási szerv saját ügyének elintézésében nem vehet részt, ezért ezekben
az esetekben a felettes szerv által kijelölt hatóság jár el. Hogy a jelenleginél jóval
kevesebbszer kerüljön sor eljáró hatóság kijelölésére, a tevékenységet a jegyző
helyett a kiemelt építésügyi hatósághoz célszerű telepíteni. Ezt az is alátámasztja,
hogy ezen hatóságnak rendelkeznie kell megfelelő szakképzettségű
köztisztviselővel.
A járda nem közlekedési célú igénybevételével kapcsolatos hatáskört azért célszerű
az építésügyi hatósághoz telepíteni, mert a díjat is az építésügyi hatóság állapítja
meg, valamint ő folytatja le a közlekedéshatósági eljárást. A bekezdés első sorának
áthúzása azért szükséges, hogy az országos közutak átkelési szakaszainak járdai ne
kerüljenek más elbírálás alá, mint a helyi közutak járdái.
A 6.§-hoz
A Kkt. 29/A. § módosításával lehetővé kell tenni a bírság alkalmazását az engedély
nélküli, valamint az engedélyben foglaltaktól eltérő útmegszüntetés és elbontás
esetére is. A bírság felhasználásával kapcsolatos rendelkezést meg kell szüntetni,
mivel a tárgyban a Kkt. 48.§ (3) bekezdés f) pontja már tartalmaz rendelkezést.
A 7. §-hoz:
A 29/B. § módosítása a közutak építési engedélyezési eljárásának egyszerűsítését
célozza.
A 8.§-hoz:
A módosítást szükségessé teszi az "úthálózat" és az azt összetevő két fő útcsoport
(közutak, közforgalom elől el nem zárt magánutak) kapcsolatának egyértelmű
meghatározása, valamint a magánutak meghatározásának pontosítása. Itt a
hangsúly azon van, hogy a közforgalom elől el nem zárt magánutak is az egységes
és összefüggő rendszert alkotó úthálózat részei. A magánútra vonatkozó módosítás
azt emeli ki, hogy az Állam, illetve az önkormányzatok tulajdonában levő út nem
feltétlenül közút. Lehet magánút - ezen belül akár a közforgalom elől elzárt magánút
-	is. Az állam vagy az önkormányzat tulajdonában levő olyan magánút, amely nincs
elzárva a közforgalom elől, továbbra sem közterület, hanem magánterület. Tehát az
ilyen magánút abban különbözik a közúttól, hogy elzárható a közforgalom elől, - azaz
a „közönségnek” nincs alanyi joga ennek a magánterületnek a használatára.
A közparkokban lévő létesítmények gépjárművel történő megközelítésének
biztosítása olyan utakon történik, amelyek bár közterületen vannak (a közparkban),
de nem tekinthetők gyalogútnak és kerékpárútnak sem, ugyanakkor ezek közúttá
történő átminősítésére sincs szükség, mert ezzel a közparkok területén az aktív
zöldfelület (de facto) csökkenésén túl, adminisztratív módon is (de jure) csökkenne.
14
Noha ezen utak kizárólag a közparkokban elhelyezhető létesítmények
megközelítését (esetleg parkolási igényük kielégítését) szolgálják. E létesítmények
megszüntetése esetén a terület visszaadandó az aktív zöldfelületi funkció számára.
Az előírás a közutak ingatlan-nyilvántartására vonatkozó minimálisan
követelményeket határozza meg. Az (3) bekezdésben a szöveg azt emeli ki, hogy
amelyik magánút nincs elzárva - a külön jogszabályban meghatározott módon - a
közforgalom elől, az a közforgalom rendelkezésére áll, és osztja az úthálózathoz
tartozó közutak jogi sorsát. A jelzett külön jogszabályt a későbbiekben szükséges
elkészíteni.
További módosítást indokol, hogy a 2006. évi állami költségvetésben megszűnt az
Útfenntartási és Fejlesztési Célelőirányzat helyette az országos közúthálózat
üzemeltetésére, fenntartására és fejlesztésére fordítható pénzügyi forrásokról és
azok kezelő szervezetéről intézkedni kell.
A 9. §-hoz:
A Kkt. 9/B. § hatályos szövege szerint a 33. § (1) c) pontban hivatkozott 9/B. § (3)
bekezdése hatályon kívül van, tehát a hivatkozás téves, javítandó. A 9/B. § (2)
bekezdésre kell hivatkozni.
A 10.§-hoz:
A Kkt. eddig nem rendelkezett a közútkezelő válaszadási kötelezettségének
elmulasztása esetében lehetséges eljárásokról.
A 11.§-hoz:
A Kkt. 42/A. §-a szabályozza azokat a tevékenységeket, melyekhez a közút
kezelőjének hozzájárulása szükséges külterületen, míg a Vhr. 30/A. §-a azokat,
melyekhez belterületen kell a kezelői hozzájárulás. Tekintettel arra, hogy ugyanazon
tevékenységről van szó - „mihez kell a kezelő hozzájárulása” - a jelenleg két helyen
megtalálható szabályozásnak egy helyen, a törvényben volna a helye. Ezt indokolja
az igazgatási rendelet 7. § (1) bekezdése is, mely csak a Kkt. 42/A. §-ban felsorolt
külterületi tevékenységekkel kapcsolatban tartalmaz szabályozásokat, a Vhr.-ben
részletezett belterületikre vonatkozóan nem, pedig e rendelkezésnek azokra is
vonatkoznia kellene.
A jogszabály eddig nem rendelkezett a közútkezelői válasz elmaradásának esetéről.
A 12.§-hoz
A Kkt. 20.§ (8) bekezdésében meghatározott ellenőrzési jogosultsághoz
kapcsolódóan pontosítani kell a 44.§ (2) bekezdés rendelkezéseit.
15
A 13.§ -hoz
A Kkt. 44.§-ában a közúti ellenőrzéssel összekapcsolható intézkedések körét és
ennek tartalmát a közút állapotának védelme és a közúti biztonság fenntartása
érdekében ki kell bővíteni.
Az össztömeget, tengelyterhelést és megengedett méretet - erre jogosító engedély
nélkül - meghaladó, illetve a biztonságos tovább közlekedésre alkalmatlan műszaki
állapotú jármű továbbközlekedésének megakadályozását az ellenőrző hatóság
részére - várakozóhely kijelölésének lehetősége mellett - lehetővé kell tenni.
Ha az ellenőrző hatóság a közúti ellenőrzéshez kapcsolódóan a jármű okmányait
bevonja, megfelelően szabályozni kell az okmány elvételével és visszaadásával
kapcsolatos eljárásokat.
A bevezetni javasolt intézkedési hatáskörök és az ellenőrzés lefolytatásával
kapcsolatos részletszabályok pontosítása igazodik az EU tagállamok ellenőrző
hatóságai által alkalmazott gyakorlathoz.
A 14.§-hoz:
Az úthasználati díj ellenőrzésére felhatalmazott kört pontosítani kell, a 45.§-ban az
útügyi adminisztráció átalakítása miatt, kiegészítve a Magyar Állammal, mint a
matrica díj bevételek jogosultjával kötött szerződés alapján felhatalmazott
gazdálkodó szervezetekkel.
A 15.§-hoz
Az új fogalom-meghatározások fontos hiányzó, vagy az új szabályozási elemeket
egyértelművé tevő definíciókat tartalmaznak.
Az eddigi gyakorlat során problémaként merült fel, hogy a parkolójegy- kiadó
automatát több esetben építménynek minősítették és létesítését építési engedélyhez
kötötték. Az automatának az út tartozékaként való definiálása megoldaná az adott
problémát.
Különösen fontos kitérni a közút fogalmára, amelynek definiálásakor a hangsúly azon
van, hogy közút szolgálhat mind a járművek, mind a gyalogosok közlekedésére, de
szolgálhat csak a járművek, illetve csak a gyalogosok közlekedésére is; ez utóbbi a
„gyalogút”, amely szintén önálló közút. Ugyanakkor viszont a közút az állatok
közlekedésére nem szolgál! Más kérdés, hogy az állatokkal szabad - meghatározott
feltételekkel és szabályok szerint - a közúton közlekedni. Ha pedig állat járművet
von, akkor az állat a jármű „része”. Az is fontos, hogy a közút - és ugyanígy a
magánút is - vagy kifejezetten a közlekedés céljára szolgál, vagy-pedig e célra
jelölték ki. Önmagában tehát nem feltétlenül minősül útnak az a közterület vagy
magánterület, amelyet közlekedésre is szoktak használni. A Kkt. szempontjából nem
alkalmazható az a néhány más jogszabályban előforduló rendelkezés, hogy a
16
közönség számára megnyitott magánterületre a közterületre vonatkozó
rendelkezéseket kell alkalmazni.
Az autópálya üzemeltetéséhez nem szükséges optikai kábelek az autópályáktól
eltérő formában kerülnek hasznosításra, ezért szükségessé vált az „út tartozék”
fogalmát kiegészíteni az elektronikus hírközlő eszközökkel.
Az 16.§-hoz
A közúti belföldi és nemzetközi árufuvarozást végző vállalkozások piaci
versenyhelyzetét jelentősen befolyásolja a tevékenységükhöz kapcsolódó
szállítmányozó vállalkozások működése, a szállítmányozói szerződéseikből
következő kötelezettségeik teljesítéséhez szükséges tőkeerő mértéke, a kapcsolódó
fizetési kötelezettségeiknek való megfelelőség.
A fuvarozók szakmai érdekképviseleti szervezetei és a Kormány képviselője között
folytatott tárgyalások alapján létrejött Megállapodásban foglaltak szerint szükséges,
hogy a Kormány kapjon felhatalmazást a közúti szállítmányozási tevékenység
végzésére vonatkozó szabályok megállapítására (Kkt. 48.§ (3) bekezdés a) pontja).
Az Országgyűlés a 19/2004. (III. 26.) OGY határozatával elfogadta a 2003-2015-ig
szóló magyar közlekedéspolitikát, amely a közlekedésbiztonság javítását kiemelt
stratégiai főirányként határozza meg. Magyarországon már több éve folynak
kutatások a fejlett motorizációjú országokban elterjedten alkalmazott
forgalombiztonsági auditálás (Road Safety Audit) hazai alkalmazásának bevezetése
érdekében. A kutatások egyértelműen azt bizonyítják, hogy a készülő úttervek
speciális ismeretekkel rendelkező szakemberek által történő forgalombiztonsági
szempontú felülvizsgálata, elemzése, auditálása jelentős mértékben hozzájárulhat
ahhoz, hogy még az utak megépítése előtt kiszűrhetők legyenek a balesetveszélyt
növelő kockázati tényezők. A gyors, igen költség hatékony módszert alkalmazni tudó
hazai szakembergárda kiképzése megkezdődött, ezért időszerű lenne a módszer
intézményes bevezetésének szakmai, jogi kereteit is megteremteni.
A 17.§-hoz
A Kkt. 48.§ (5) bekezdésében meghatározott, a díjak, pótdíjak és bírságok adók
módjára történő behajtásával kapcsolatos rendelkezések módosítása szükséges,
mivel a 15.§ (3) bekezdésében meghatározott díj és pótdíj meg nem fizetése esetén,
ezek adók módjára történő behajtásának jelenlegi lehetősége ütközik az adózás
rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 178.§ 20. pontjában foglalt rendelkezéssel. A
módosítást a Magyar Autóklub is támogatja. Egyúttal szükséges az útügyi hatósági
eljárásokért fizetendő díjat meghatározó külön jogszabályra is hivatkozni.
A 18.§-hoz:
Az egyes veszélyes árukat szállító járművek útvonalának kijelöléséről szóló
jogszabályok aktualitásukat veszítették, a kijelölt hatóságok legfeljebb a közúti
17
közlekedés általános veszélyeztetettségének alakulását képesek ebben a relációban
megítélni, a sokkal fontosabb katasztrófavédelmi szempontok érvényesítésére már
nem hivatottak.
18