﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/18710. számú
törvényjavaslat
a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központról szóló
2000. évi CXXVI. törvény módosításáról
Előadó: Dr. Lamperth Mónika
belügyminiszter
Budapest, 2005. december
2
2006. évi......törvény
a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központról szóló
2000. évi CXXVI. törvény módosításáról
1.	§
A Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központról szóló 2000. évi CXXVI.
törvény (a továbbiakban: Szbetv.) 2. §-a (1) bekezdésének e) pontja helyébe a
következő rendelkezés lép:
[2. § (1) A Központ a törvény 4. §-ában megjelölt bűncselekmények megelőzésének,
megszakításának, felderítésének elősegítése céljából a következő feladatokat látja el:]
„e) az együttműködő szervek részéről érkezett adatokat - azok elemzését,
értékelését követően - a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező együttműködő
szerveknek küldi meg, az elvégzett elemző-értékelő tevékenység eredményeként -
szükség szerint - felderítési cselekményre, nyomozási cselekményre, intézkedésre tesz
javaslatot;”
2.	§
(1)	Az Szbetv. 4. §-a (1) bekezdésének e) és f) pontja helyébe a következő rendelkezés
lép:
[4. § (1) A Központ az együttműködő szervektől átvett következő adatokat kezeli:]
„e) a Btk. 259. §-ába ütköző közveszélyokozás bűntettére, a Btk. 261. §-ába ütköző
terrorcselekmény bűntettére, a Btk. 262. §-ába ütköző légijármű, vasúti, vízi, közúti
tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése
bűntettére, a Btk. 263/A. §-ának (1)-(3) bekezdésébe ütköző visszaélés lőfegyverrel
vagy lőszerrel bűntettére, a Btk. 264. §-ába ütköző visszaélés radioaktív anyaggal
bűntettére, a Btk. 264/C. §-ába ütköző visszaélés nemzetközi szerződés által tiltott
fegyverrel bűntettére, a Btk. 270/A. §-ának (3) bekezdésébe ütköző közveszéllyel
fenyegetés bűntettére, a Btk. 274. §-ának (1) bekezdésébe ütköző közokirat-hamisítás
bűntettére, a Btk. 282-282/B. §-ába ütköző visszaélés kábítószerrel bűncselekményére
vonatkozó adatokat,
f) a Btk. 287. §-ába ütköző haditechnikai eszközök és szolgáltatások, illetőleg kettős
felhasználású termékek és technológiák forgalmára vonatkozó kötelezettség
megszegésének bűntettére, a Btk. 303-303/A. §-ába ütköző pénzmosás bűntettére, a
Btk. 304. §-ába ütköző pénzhamisítás bűntettére és a Btk. 304/A. §-ába ütköző
pénzhamisítás elősegítésének vétségére vonatkozó adatokat.”
3
(2) Az Szbetv. 4. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A (1) és (2) bekezdés alapján kezelt adatok az adatot átadó együttműködő szervre
irányadó adatkezelési határidő elteltéig kezelhetők.”
3.	§
Az Szbetv. 5. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A megküldött adattal összefüggésben közölni kell:
a)	az adatszolgáltató szerv megnevezését,
b)	az adatkezelés jogalapját, határidejét, valamint a határidő módosulását,
c)	az adat keletkezésének idejét, valamint azt, hogy az adat titkos
információgyűjtés eredménye-e vagy sem,
d)	az adat ellenőrzöttségét, továbbá hogy az tényeken, becsléseken,
következtetéseken alapul-e,
e)	a felhasználás korlátozására vonatkozó tájékoztatást.”
4.	§
Az Szbetv. 8. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(2) A Központ által kezelt adatot haladéktalanul törölni kell, ha]
„a) a törvény 4. §-ának (4) bekezdésében meghatározott adatkezelési idő letelt,”
5.	§
(1)	Az Szbetv. 2. §-ának (1) bekezdésében, 3. § (1) bekezdésének a) és b) pontjában és
(2)	bekezdésében, 6. §-ának (1) bekezdésében, valamint 17. §-ának a) pontjában a „4.
§-ában” szövegrész helyébe a „4. §-ának (1) és (2) bekezdésében” szövegrész lép.
(2)	Az Szbetv. 5. §-ának (1) és (2) bekezdésében a „4. §-ában” szövegrész helyébe a
„4. §-ának (3) bekezdésében” szövegrész lép.
6.	§
Ez a törvény a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.
4
INDOKOLÁS
Általános indokolás
a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központról szóló
2000.	évi CXXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz
Az Országgyűlés a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központot (a
továbbiakban: Központ) a 2000. évi CXXVI. törvénnyel (a továbbiakban: Szbetv.)
hozta létre.
A Központra vonatkozó jogi szabályozás a gyakorlatban alkalmazhatónak, időtállónak
bizonyult, a végrehajtásának gyakorlati tapasztalatai, a szervezett bűnözés, a
terrorizmus új jelenségei, megelőzésüknek, korlátozásuknak a követelményei a kisebb
terjedelmű módosítását azonban indokolttá teszik.
Az Országgyűlés szükségesnek ítélte a szervezett bűnözés üldözésében feladatot ellátó
állami szervek tevékenységének hatékonyabb koordinálását, a gyors és célirányos
információcserét. Ennek feltétele, hogy a Központtal a törvény által együttműködésre
kötelezett bűnüldöző hatóságok által a bűnmegelőzés, a felderítés és a büntetőeljárás
során a szervezett bűnözésről, valamint a terrorizmusról szerzett minden releváns
információ az elemző-értékelő tevékenységhez rendelkezésre álljon. A törvény
adatkezeléssel kapcsolatos rendelkezéseit e követelményhez indokolt igazítani.
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
A Javaslat abból a célból, hogy a Központ adatkezelési rendszerébe az együttműködő
szervek ne adjanak át nem kezelhető adatokat, módosítja az Szbetv 2. § (1)
bekezdésének e) pontját: a felderítési hatáskörébe nem tartozó adatokat nem
küldhetnek a Központba.
A 2. §-hoz
Az Szbetv. 4. §-ának (1) és (2) bekezdése sorolja fel azokat a bűncselekményeket,
amelyekre vonatkozó adatokat az együttműködő szervek átadják a Központnak. A
törvény megalkotása óta bekövetkezett változások indokolttá teszik, hogy a tervezet
kiegészítse a szervezett bűnözéssel összefüggő bűncselekményeket. A szervezett
bűnözéssel összefüggő bűncselekményekhez, a terrorcselekményekhez ugyanis elő-,
vagy utócselekményként rendszerint vagy szükségszerűen kapcsolódik a lőfegyverrel
visszaélés, a pénzmosás és közokiratok hamisítása, továbbá a légijármű, vasúti, vízi,
közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba
kerítésének bűntette.
5
Az Szbetv. 4. §-ának (4) bekezdése - az együttműködő szervekre vonatkozó
szabályokhoz képest - differenciálatlanul határozza meg az adatkezelési határidőt: a
Központba küldött adatok csak az érintett bűncselekmény büntethetőségének
elévüléséig kezelhetők. Az együttműködő szervekre vonatkozó adatkezelési
határidőket a hatályos törvények az adat jellegétől függően differenciáltan határozzák
meg.
A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 84. §-a szerint „A rendőrség a
törvényben meghatározott bűnüldözési feladatainak ellátása érdekében kezelheti,
illetve az adatkezelésre feljogosított más szervek nyilvántartásából átveheti
b)	a felderítetlenül maradt bűncselekmény kriminalisztikai szempontból fontos
jellemzőit a bűncselekmény elkövetőjének felderítéséig, vagy - ennek hiányában - a
büntethetőség elévüléséig;
d)	a szándékos bűncselekmény alapos gyanúja miatt kihallgatott, illetőleg elítélt
személy cselekményének kriminalisztikai szempontból fontos jellemzőit a
büntethetőség elévüléséig, vagy elítélés esetén a büntetett előélethez fűződő hátrányok
alóli mentesítésig;
i) a titkos információgyűjtés alkalmazásával érintett személyek adatait - a 73. § (3)
bekezdése alá tartozók kivételével - és az alkalmazás eredményét az eljárás
megszüntetéséig vagy büntetőeljárás lefolytatása esetén a büntethetőség elévüléséig,
elítélés esetén a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítésig, illetőleg
legfeljebb 20 évig;
j) súlyos bűncselekmény esetén, vagy ha a bűncselekmény
1.	a nemzetközi bűnözéssel kapcsolatba hozható,
2.	nemi erkölcs elleni erőszakkal valósul meg,
3.	gyermekkorú ellen irányul,
4.	sorozatban vagy szervezett elkövetéssel valósul meg,
5.	kábítószerrel vagy kábítószernek minősülő anyaggal kapcsolatos,
6.	pénz- vagy értékpapír-hamisítással kapcsolatos,
7.	fegyveres elkövetéssel valósul meg, vagy
8.	a közbiztonságot súlyosan megzavarja,
a bűncselekmény elkövetésével gyanúsított személyek és kapcsolataik adatait,
kriminalisztikai szempontból fontos jellemzőit 20 évig vagy a nemzetközi
kötelezettségvállalásban meghatározott ideig;
l) a szervezett bűnözésre utaló cselekményekben vagy tényállásokban érintett
személyek, kapcsolataik adatait és kriminalisztikai szempontból fontos jellemzőit az
érintett személyre vonatkozóan keletkezett utolsó adatot követő 20 évig;”
Hasonlóan rendelkezik a határőrizetről és a Határőrségről szóló 1997. évi XXXII.
törvény 77. § (1) bekezdése, a Vám- és Pénzügyőrségről szóló 2004. évi XIX. törvény
36. §-ának (1) bekezdése is. A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi
CXXV. törvény 50. § (1) bekezdésének d) pontja ezektől eltérő, egységes, az
adatgyűjtés megszüntetésétől számított 70 évig terjedő határidőt tartalmaz.
Nincs olyan kényszerítő körülmény, amely garanciális okból eltérő határidőket
indokolna, attól függően, hogy a szervezett bűnözéssel összefüggő
6
bűncselekményekkel kapcsolatos adatokat a bűnüldöző hatóság vagy a Szervezett
Bűnözés Elleni Koordinációs Központ kezeli. Az eltérő határidők zavarokat okoznak a
Központ és a bűnüldöző hatóságok és a nemzetbiztonsági szolgálatok közötti
információáramlásban. Az együttműködő szervek által jogszerűen még birtokolt,
átadható és hasznosítható információk egy része nélkül kell a koordinálást, elemzést
végezni, mert ugyanarra az adatra a Központra irányadó adatkezelési határidő jóval
korábban eltelik, mint az együttműködő szervre vonatkozó adatkezelési határidő.
A 3. §-hoz
A Javaslat alapján a határidőket az együttműködő szervek adatkezelését szabályozó
törvények állapítják meg. A Javaslat azt is előírja, hogy a megküldött adattal
összefüggésben közölni kell az adatkezelés jogalapját és határidejét, valamint a
határidő módosulását.
A 4. §-hoz
A hatályos törvény 4. §-át több törvénymódosítás érintette, amelynek során a
bekezdések száma bővült. Ugyanakkor nem korrigálták a törvény 8. § (2) bekezdés a)
pontjának emiatt hibássá vált hivatkozását.
Az 5. §-hoz
A Javaslat az egységes szövegezést szolgálja.
A 6. §-hoz
Az Szbetv. módosítása a kihirdetését követő 15 napon lép hatályba.