﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/18815. számú
törvényjavaslat
a Magyar Köztársaság és Románia között, a szociális biztonságról szóló,
Bukarestben, 2005. október 20-án aláírt Egyezmény kihirdetéséről
Előadó: Dr. Rácz Jenő
egészségügyi miniszter
Budapest, 2005. december
2005. évi törvény
A Magyar Köztársaság és Románia között, a szociális biztonságról szóló,
Bukarestben, 2005. október 20-án aláírt Egyezmény kihirdetéséről
1.§
Az Országgyűlés e törvénnyel felhatalmazást ad a Magyar Köztársaság és Románia
közötti, a szociális biztonságról szóló, Bukarestben, 2005. október 20-án aláírt
Egyezmény kötelező hatályának elismerésére.
2.	§
Az Országgyűlés az Egyezményt e törvénnyel kihirdeti.
3.§
Az Egyezmény hiteles magyar nyelvű szövege a következő:
„EGYEZMÉNY
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ÉS ROMÁNIA KÖZÖTT A
SZOCIÁLIS BIZTONSÁGRÓL
A Magyar Köztársaság
és
Románia
(A továbbiakban, mint Szerződő Felek)
azon kívánságuktól vezérelve, hogy rendezzék és fejlesszék kapcsolataikat
a szociális biztonság területén, az alábbiakban állapodtak meg:
I.	RÉSZ
Általános rendelkezések
l.	Cikk
Fogalommeghatározások
(1) A jelen Egyezmény alkalmazása érdekében:
2
1.	"felségterület"
A Magyar Köztársaság vonatkozásában
a Magyar Köztársaság felségterülete;
Románia vonatkozásában
Románia államának teljes felségterülete.
2.	"állampolgár"
A Magyar Köztársaság vonatkozásában az állampolgárságról szóló jogszabályok
értelmében magyar állampolgárnak tekintendő természetes személyek.
Románia vonatkozásában azok a természetes személyek, akiket a román törvények
román állampolgárnak tekintenek.
3.	"jogszabályok"
A jelen Egyezmény 2. Cikke által érintett, a szociális biztonság ágazataira és
rendszereire vonatkozó törvények, rendeletek.
4.	"illetékes hatóság"
A Magyar Köztársaság vonatkozásában a 2. Cikkben megjelölt jogszabályok által
szabályozott szociális biztonsági rendszerekért felelős minisztériumok, illetve egyéb
illetékes hatóságok.
Románia vonatkozásában a Munkaügyi, Társadalmi Szolidaritási és Családügyi
Minisztérium és az Egészségügyi Minisztérium vagy azon egyéb hatóságok, amelyek
a 2. Cikkben megnevezett szociális biztonsági ágazatokért felelősek.
5.	"intézmény"
Az a szervezet vagy az a hatóság, amelynek feladata a tárgyi hatály (2. Cikk) által
érintett jogszabályok alkalmazása.
6.	"illetékes intézmény"
Az az intézmény, amelynél a személy az ellátási kérelem benyújtásának időpontjában
biztosított, vagy amelynél ellátási igényjogosultsággal rendelkezik vagy rendelkezne,
ha még annak a Szerződő Félnek a területén tartózkodna.
7.	"összekötő szervek"
Azok a szervek, amelyeket az illetékes hatóságok megbíznak a közvetlen kapcsolatok
fenntartásával az Egyezmény végrehajtása érdekében.
8.	"lakóhely"
A szokásos tartózkodás helye.
9.	“tartózkodási hely”
Az ideiglenes tartózkodás helye.
3
10.	“biztosítási idők”
A járulékfizetés és az ezekkel azonos megítélés alá eső olyan idők, amelyek a
Szerződő Felek jogszabályai szerint annak minősülnek.
11.	„pénzbeli ellátás”
Az alkalmazandó jogszabályok szerinti nyugdíj és más pénzbeli juttatás, továbbá ezek
valamennyi pótléka, emelése, kiegészítése és korrekciója.
12.	„természetbeni ellátás”
Pénzbeli ellátásnak nem minősülő egészségügyi ellátások vagy szolgáltatások,
amelyeket a 2. Cikk szerinti jogszabályok alapján nyújtanak a kötelező
társadalombiztosítási rendszer keretében.
(2)	Az Egyezményben használt más fogalmak és kifejezések jelentése az, amelyet
azoknak az egyes Szerződő Felek jogszabályai tulajdonítanak.
2.	Cikk
Tárgyi hatály
(1)	A jelen Egyezmény
a Magyar Köztársaság jogszabályai tekintetében
a társadalombiztosítási ellátások keretén belül:
a)	a természetbeni ellátásokról,
b)	a pénzbeli betegségi és anyasági ellátásról,
c)	a nyugellátásról,
d)	a baleseti ellátásról,
e)	a munkanélküli járadékról
és ezek fedezetéről szóló jogszabályokra vonatkozik.
Románia részéről a köznyugdíjakra, a munkahelyi balesetekre és foglalkozási
betegségekre, a társadalom- és egészségbiztosításra, valamint a munkanélküli
biztosításra vonatkozó jogszabályok tekintetében:
a)	az időleges munkaképtelenségért járó segélyről,
b)	az anyasági segélyről,
c)	a nyugdíjakról,
d)	a betegség és anyaság esetén járó természetbeni juttatásokról,
e)	a munkahelyi baleset és foglalkozási betegségek esetén járó természetbeni
juttatásokról,
f)	a munkanélküli járadékról
4
szóló jogszabályokra vonatkozik.
(2)	Az Egyezmény mindazokra a jogszabályokra is vonatkozik, amelyek módosítják
vagy kiegészítik az (l) bekezdésben felsorolt jogszabályokat.
(3)	Az Egyezmény tárgyi hatálya kiterjed az egyik Szerződő Fél azon jogszabályaira
is, amelyek a szociális biztonság új rendszereit vagy ágait határozzák meg, feltéve,
hogy ezekről a Szerződő Fél illetékes hatósága hivatalosan értesíti a másik Fél
illetékes hatóságát, amely az Egyezmény tárgyi hatályának kiterjesztésére vonatkozó
beleegyezéséről hat hónapon belül tájékoztatást ad.
(4)	Egy harmadik országban elismert biztosítási időszakot, amelyet az egyik Szerződő
Félnél a harmadik országgal kötött kétoldalú egyezmény alapján figyelembe vesznek,
nem veszik figyelembe a jelen Egyezmény alkalmazása során.
3.	Cikk
Személyi hatály
A jelen Egyezmény hatálya kiterjed mindazokra a személyekre, akik az egyik vagy
mindkét Szerződő Fél 2. Cikkben meghatározott jogszabályainak hatálya alá tartoznak
vagy hatálya alá tartoztak, továbbá más olyan személyekre, akik a jogaikat ezektől a
személyektől származtatják.
4.	Cikk
Az egyenlő bánásmód elve
Ha jelen Egyezmény másként nem rendelkezik, az alábbi személyekre bármely
Szerződő Fél jogszabályainak megfelelő ugyanazon jogok és kötelezettségek
vonatkoznak, mint saját állampolgáraikra:
a)	a másik Szerződő Fél állampolgárai;
b)	a munkavállalási céllal a szabad mozgás jogát gyakoroló, európai uniós
állampolgársággal rendelkező személyek;
c)	menekültek és hontalanok;
d)	az a), b) és c) pontokban említett személyek családtagjai illetve hátramaradott
családtagjai, mivel az utóbbiak jogai az előbbi személyektől származnak.
5.	Cikk
Ellátások kivitele
(1)	Ha a jelen Egyezmény másként nem rendelkezik, a pénzbeli ellátások - amelyek
tekintetében valamely Szerződő Fél jogszabályai szerint igényjogosultság áll fenn -
nem csökkenthetők, nem módosíthatók, nem függeszthetők fel, nem vonhatók meg
5
sem részben sem egészben akkor, ha a jogosult a másik Szerződő Fél felségterületén
rendelkezik lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel.
(2)	A másik Szerződő Fél harmadik országban tartózkodó állampolgárainak az (1)
bekezdésben meghatározott pénzbeli ellátásokat az első Szerződő Fél azonos
feltételek szerint fizeti ki, mint ott tartózkodó saját állampolgárainak.
(3)	Az (1) bekezdés nem vonatkozik azokra az ellátásokra, amelyek az ellátásban
részesülő jövedelmétől, jövedelmi helyzetétől függenek.
(4)	Az (1) és (2) bekezdés nem vonatkozik azokra az ellátásokra, amelyek az egyik
Szerződő Félnek egy harmadik országgal kötött olyan egyezménye szerint
folyósítandók, amely az ellátások nyújtását az igénybe vevőnek az ellátást nyújtó
ország területén való tartózkodásától teszik függővé.
6.	Cikk
Ellátások egybeesése
(1)	Az egyik Szerződő Fél azon jogszabályai, amelyek más igényjogosultságok,
ellátások vagy jövedelmek egyidejű fennállása esetére kizárják vagy korlátozzák az
igényjogosultságot vagy az ellátást, a másik Szerződő Fél jogszabályainak
alkalmazásából adódó esetekre is megfelelően alkalmazandók.
(2)	Ugyanazon jellegű, ugyanazon kötelező biztosítási időből származó több ellátásra
szóló igényjogosultságot a jelen Egyezmény alapján sem megszerezni, sem
fenntartani nem lehet. Ez azonban nem érvényes a rokkantság, az öregség vagy a halál
esetén járó ellátásokra.
II.	RÉSZ
Az alkalmazandó jogszabályokra vonatkozó rendelkezések
7.	Cikk
Általános rendelkezés
Valamely jövedelemszerző tevékenységet folytató személyre, ha a jelen Egyezmény
előírásai másként nem rendelkeznek, annak a Szerződő Félnek a jogszabályai
vonatkoznak, amelynek területén az érintett személy a jövedelemszerző tevékenységet
végzi. Ez akkor is érvényes, ha a foglalkoztatott lakóhelye vagy a foglalkoztató
székhelye a másik Szerződő Fél területén található.
8.	Cikk
Különleges rendelkezések
(1)	Amennyiben az egyik Szerződő Fél területén székhellyel rendelkező foglalkoztató
foglalkoztatottját a másik Szerződő Fél területére küldi, úgy a kiküldetés kezdetét
követő 24 naptári hónap végéig továbbra is az első Szerződő Fél jogszabályai
6
alkalmazandók, mintha az érintett személyt még ennek a területén foglalkoztatnák. Az
önálló vállalkozó abban az esetben, ha az egyik Szerződő Fél felségterületén
biztosított, és a másik Szerződő Fél területén folytatja önálló vállalkozói
tevékenységét, akkor e tevékenység kezdetétől számított 24 naptári hónap végéig
továbbra is az első Szerződő Fél szabályai szerint van biztosítva, mintha az érintett
személy továbbra is ennek a Félnek a jogszabályai szerint folytatná a tevékenységét.
(2)	A légi, a közúti és a vasúti közlekedést, szállítást, szállítmányozást és fuvarozást
végző foglalkoztató utazó személyzetére kizárólag annak a Szerződő Félnek a
jogszabályai alkalmazandók, amelynek felségterületén a foglalkoztató székhelye van,
kivéve azokat az eseteket, amelyekben a foglalkoztatott személy lakóhelye a másik
Szerződő Fél felségterületén van. Ez utóbbi esetben ennek a Szerződő Félnek a
jogszabályai alkalmazandók.
(3)	Azok a köztisztviselők, közalkalmazottak és más velük azonos elbírálás alá tartozó
személyek, akiket tevékenységük végzése érdekében az egyik Szerződő Fél hatóságai
vagy intézményei a másik Szerződő Fél felségterületére küldenek, továbbra is a küldő
Szerződő Fél jogszabályai szerint vannak biztosítva.
(4)	Ha a foglalkoztatottakat olyan foglalkoztató foglalkoztatja, amelynek a
foglalkoztatás helyéül szolgáló telephelye az egyik Szerződő Fél felségterületéről
átnyúlik a másik Szerződő Fél felségterületére, úgy ezek a foglalkoztatottak úgy
minősülnek, mint akiket annak a Szerződő Félnek a felségterületén foglalkoztatnak,
mint amelyen az érintett foglalkoztató székhelye van.
(5)	Az egyik Szerződő Fél lobogója alatt hajózó hajón szolgálatot teljesítő
személyzetre azon Szerződő Fél jogszabályai alkalmazandók, amelynek lobogója alatt
a hajó hajózik. Ez a szabály megfelelően irányadó az egyéb vízi járműveken
alkalmazott személyekre is.
(6)	Az egyik Szerződő Fél lobogója alatt hajózó hajó áru rakodásával, javításával
vagy felügyeletével megbízott - az (5) bekezdésben nem említett - személyekre abban
az időben, amíg a hajó a másik Szerződő Fél felségvizein vagy kikötőjében
tartózkodik, azon Szerződő Fél jogszabályait kell alkalmazni, amely Szerződő Fél
felségvizein vagy kikötőjében a hajó tartózkodik.
9.	Cikk
A diplomáciai és konzuli képviseletek
A diplomáciai és konzuli képviselet tagjaira illetve kizárólag e személyek
alkalmazásában álló magánszemélyzetre az 1961. április 18-án megkötött a
diplomáciai kapcsolatokról szóló Bécsi Egyezmény és az 1963. április 24-én
megkötött a konzuli kapcsolatokról szóló Bécsi Egyezmény megfelelő rendelkezéseit
kell alkalmazni.
7
10.	Cikk
Kivételek az alkalmazandó jogszabályokra vonatkozó rendelkezések alól
A Szerződő Felek illetékes hatóságai vagy az általuk megnevezett intézmények és
szervek a foglalkoztató és a foglalkoztatott közös kérelmére vagy az önálló vállalkozó
kérelmére közös megegyezés alapján a jelen Egyezményben nem szabályozott
további kivételeket állapíthatnak meg a 7.-9. Cikkek alól, azzal a feltétellel, hogy az
érintett személy továbbra is valamelyik Szerződő Fél jogszabályainak hatálya alatt
marad vagy hatálya alá kerül. Az eltéréssel kapcsolatosan figyelembe kell venni a
foglalkoztatás jellegét és körülményeit.
III.	RÉSZ
Az ellátásokra vonatkozó különleges rendelkezések
1.	Fejezet
Betegségi és anyasági ellátások
11.	Cikk
Biztosítási idők egybeszámítása
A természetbeni, illetve pénzbeli ellátásokra vonatkozó jogosultságok
megszerzéséhez, fenntartásához és visszaállításához a mindkét Szerződő Fél
jogszabályai szerint szerzett biztosítási időket egybe kell számítani, kivéve, ha ezek
ugyanazon időre esnek.
12.	Cikk
Természetbeni ellátások
(1)	Az a személy, aki az egyik Szerződő Fél illetékes intézményénél természetbeni
szolgáltatásra jogosult és a másik Szerződő Fél területén lakik, valamint az a személy,
akinek az ellátáshoz való joga a biztosított személy jogából ered, az illetékes
intézmény terhére jogosult a lakóhelye szerinti intézménytől természetbeni
ellátásokra, az erre az intézményre érvényes jogszabályok szerint úgy, mintha ennél
volna jogosult.
(2)	Az a személy, aki az egyik Szerződő Fél illetékes intézményénél természetbeni
szolgáltatásra jogosult és a másik Szerződő Fél területén való tartózkodása során
sürgősségi ellátásra szorul, valamint az a személy, akinek az ellátáshoz való joga a
biztosított személy jogából ered, az illetékes intézmény terhére jogosult
tartózkodásának helye szerinti intézménytől természetbeni ellátásokra, az erre az
intézményre érvényes jogszabályok szerint, ha az érintett személy nem orvosi
gyógykezelés igénybevétele céljából utazott a másik Szerződő Fél területére.
Sürgősségi ellátás az az ellátás, amely nem halasztható a lakóhelyre való visszatérés
időpontjáig.
8
(3)	Az (1)-(2) bekezdés esetében a nagyobb értékű gyógyászati segédeszközök és más
jelentős természetbeni ellátások nyújtása az illetékes intézmény előzetes
hozzájárulásától függ, erre a hozzájárulásra nincs szükség, ha az ellátás nyújtása nem
halasztható az érintett személy életének, vagy egészségének komoly veszélyeztetése
nélkül, vagy ha a 16. Cikk (2) bekezdése értelmében a költségeket átalányösszegben
való fizetés útján megtérítik.
(4)	Ha a sürgősségi egészségügyi ellátás nyújtása után az érintett személyt, valamint
azt a személyt, akinek az ellátáshoz való joga a biztosított személy jogából ered, csak
betegszállításra alkalmas gépjárművön lehet az illetékes intézmény szerinti Szerződő
Fél területére szállítani, a természetbeni ellátások nyújtása szerinti Szerződő Fél
területén a határig történő betegszállítás költségeit az illetékes intézmény téríti.
Különös esetekben, amikor beteg szállítása csak légi úton lehetséges, a betegszállítást
az illetékes intézmény terhére az a Szerződő Fél végzi, amelynek területén a
természetbeni ellátást nyújtották. Az illetékes intézmény dönt a költségek
függvényében és a beteg egészségügyi állapotára tekintettel arról, hogy az érintett
személy további gyógykezelésére, avagy hazaszállítására kerül sor.
(5)	Az a személy, aki az illetékes magyar intézménynél természetbeni szolgáltatásra
jogosult és megszerezte, vagy megszerzi ennek az intézménynek a hozzájárulását
ahhoz, hogy az állapotának megfelelő természetbeni ellátás igénybevétele céljából
utazzon Romániába, az illetékes magyar intézmény terhére jogosult természetbeni
ellátásokra, a román intézményre érvényes jogszabályok szerint úgy, mintha ennél
volna biztosított.
13.	Cikk
Pénzbeli ellátások
A pénzbeli ellátások az illetékes intézmény által, a rá nézve hatályos jogszabályok
szerint folyósítandók.
14.	Cikk
A nyugdíjasok jogainak érvényesítése
(1)	Az a személy, aki mindkét Szerződő Fél jogszabályai alapján nyugdíjat kap, a
természetbeni ellátásokra a lakóhelyén jogosult a lakóhelye szerinti intézmény
terhére.
(2)	Annak a személynek, aki csak az egyik Szerződő Fél jogszabályai alapján kap
nyugdíjat, és lakóhelye a másik Szerződő Fél felségterületén van, a természetbeni
ellátásokat a lakóhely szerinti intézmény nyújtja a rá vonatkozó szabályok szerint, de
az illetékes intézmény terhére.
(3)	A (2) bekezdés megfelelően alkalmazandó arra a személyre is, aki a nyugdíjas
jogosultságából eredően jogosult természetbeni ellátásra.
9
(4)	Az (1)-(3) bekezdés előírásai mindaddig nem alkalmazhatók, amíg az érintett
személy jövedelemszerző tevékenysége alapján a természetbeni ellátásokra
lakóhelyén - a lakóhely szerinti Szerződő Fél jogszabályai szerint - biztosítva van.
15.	Cikk
A lakóhely és a tartózkodás helye szerinti intézmény
A jelen Egyezmény 12. és 14. Cikkeiben felsorolt természetbeni ellátásokat nyújtó
intézményekről az Igazgatási Megállapodás rendelkezik.
16.	Cikk
A természetbeni ellátásokkal kapcsolatos költségek megtérítése
(1)	Az illetékes intézmény az igazgatási költségek kivételével megtéríti a másik
Szerződő Fél intézményének a természetbeni ellátások teljesítése kapcsán felmerült
költségeket.
(2)	A Szerződő Felek összekötő szervei megállapodhatnak abban, hogy az
elszámolási eljárás egyszerűsítése érdekében a felmerült költségeket valamennyi
jogosult vagy a jogosultak bizonyos csoportjai esetében átalányösszegben számolják
el és térítik meg egymásnak.
2.	Fejezet
Munkahelyi balesetek és foglalkozási betegségek
17.	Cikk
Jogosultságok megállapítása és szolgáltatások igénybevétele
(1)	Az egyik Szerződő Fél jogszabályai szerint biztosított személy, aki a másik
Szerződő Fél területén munkahelyi balesetből vagy foglalkozási betegségből eredően
ellátást kap, az Egyezmény 12. Cikk (1) bekezdése szerint jogosult a természetbeni
ellátásokra. A biztosított személy az illetékes intézménytől igényelheti a
természetbeni ellátásával kapcsolatos, igazolt és máshonnan meg nem térülő
költségeinek visszatérítését, amelyek azért keletkeztek, mert az ellátások nyújtására
nem annak a Szerződő Félnek a területén került sor, ahol az érintett személy
biztosított, vagy az ellátást szükségessé tevő baleset vagy megbetegedés idején
biztosított volt.
(2)	Ha az egyik Szerződő Fél jogszabályai előírják, hogy a munkahelyi baleset vagy
foglalkozási betegség következtében beállt keresőképesség-csökkenés fokának vagy
az ellátásra való igényjogosultságnak a megállapításánál ezen jogszabályok
értelmében a megelőző munkahelyi balesetet vagy foglalkozási betegséget is
figyelembe kell venni, akkor a másik Szerződő Fél jogszabályai szerinti munkahelyi
baleseteket és foglalkozási betegségeket is figyelembe kell venni.
10
(3)	Az illetékes intézmény - a rá vonatkozó jogszabályok szerint - a
keresőképességnek a munkahelyi baleset vagy foglalkozási betegség következtében
beállt csökkenése mértéke szerint állapítja meg a pénzbeli ellátást.
(4)	Ha a munkavégzés helyére történő utazás során baleset történik a másik Szerződő
Fél felségterületén, akkor ezt úgy kell tekinteni, mintha annak a Szerződő Félnek a
felségterületén történt volna, ahol a biztosított biztosítva van.
18.	Cikk
Az egészségre veszélyes foglalkozások figyelembevétele
(1)	Amennyiben valamely foglalkozási betegség esetén mindkét Szerződő Fél
jogszabályai szerint pénzbeli ellátást kellene nyújtani, akkor az ellátás csak azon
Szerződő Fél illetékes intézményét terheli, amelynek a területén utoljára folytatták azt
a tevékenységet, amely a foglalkozási betegséget feltehetően okozta.
(2)	Állapotrosszabbodás esetén az ellátás újbóli megállapítására az (1) bekezdésben
foglalt előírásokat kell alkalmazni. Amennyiben ez az állapotrosszabbodás újabb
egészséget veszélyeztető foglalkoztatás miatt következik be, akkor az
állapotrosszabbodás miatti ellátásra való igényjogosultság azon Szerződő Fél
jogszabályai szerint áll fenn, amelyek szerint ezt az állapotrosszabbodást feltehetően
előidéző foglalkozást gyakorolták. Az első Szerződő Fél intézménye ilyen esetekben
is köteles nyújtani a foglalkozási betegségre vonatkozó korábban megállapított
ellátást, a második Szerződő Fél intézménye pedig azt a többlet ellátást nyújtja, amely
a már kialakult betegség rosszabbodása és a rosszabbodás előtti állapotnak megfelelő
ellátás között megállapítható.
19.	Cikk
A költségek megtérítése
Az illetékes intézmény az igazgatási költségek kivételével megtéríti a másik Szerződő
Fél intézményének a természetbeni ellátások teljesítése kapcsán felmerült tényleges
költségeit.
3.	Fejezet
Nyugdíjbiztosítás
20.	Cikk
A biztosítási idők egybeszámítása
(1)	Ha az egyik Szerződő Fél jogszabályai szerint valamely ellátásra való jogosultság
megszerzése, fenntartása vagy újraéledése biztosítási idők megszerzésétől függ, akkor
ennek a Szerződő Félnek az illetékes intézménye - ha az egyik Szerződő Fél
jogszabályai alapján nincsenek meg a szükséges feltételek az ellátási
igényjogosultságra - figyelembe veszi a másik Szerződő Fél jogszabályai szerint
11
szerzett biztosítási időket is, mintha azokat az általa alkalmazott jogszabályok szerint
szerezték volna, feltéve, hogy azok nem ugyanazon időszakra esnek.
(2)	Ha az egyik Szerződő Fél jogszabályai szerint meghatározott ellátások nyújtása
olyan foglalkozásban szerzett biztosítási idő megszerzésétől függ, amelyre külön
rendszer létezik vagy az ellátásra való jogosultság meghatározott szakmában vagy
foglalkozásban töltött idő függvénye, úgy ezen ellátások nyújtására a másik Szerződő
Fél jogszabályai szerint szerzett biztosítási időket csak akkor lehet figyelembe venni,
ha azokat a megfelelő rendszerben, ennek hiányában pedig hasonló szakmában vagy
foglalkozásban szerezték. Ha a biztosítási idők egybeszámítása nem alapozza meg az
igényjogosultságot az ellátás külön rendszerében, a biztosítási időket a biztosítás
általános rendszerében kell egybeszámítani.
(3)	A beszámítandó biztosítási idők mértékére egyebekben a másik Szerződő Fél azon
jogszabályai mérvadók, amelyek szerint azokat megszerezték.
(4)	Amennyiben az egyik Szerződő Fél jogszabályai szerint az (1) és a (2) bekezdés
alkalmazása nélkül is fennáll az ellátásra való igényjogosultság, úgy az ellátást ennek
a Szerződő Félnek az illetékes intézménye kizárólag a rá vonatkozó jogszabályok
előírásai szerint figyelembe veendő biztosítási idők alapján állapítja meg.
21.	Cikk
A magyar részellátások megállapítása
Ha az érintett személy csak a biztosítási idők egybeszámításának figyelembevételével
rendelkezik a magyar jogszabályok szerinti nyugdíjra való jogosultsággal, úgy a
magyar intézmény kiszámítja a nyugdíj azon összegét, amelyet viselnie kellene, ha a
nyugdíj kiszámításánál mindkét Szerződő Fél jogszabályai szerint megszerzett összes
biztosítási időket kellene figyelembe venni. Az így kiszámított nyugdíjnak azon részét
folyósítja az intézmény, amely a magyar jogszabályok szerint megszerzett biztosítási
időknek a mindkét Szerződő Fél jogszabályai szerint szerzett összes biztosítási
időkhöz viszonyított arányának megfelel.
22.	Cikk
A román részellátások megállapítása
Ha a román törvényekkel összhangban az ellátási jogosultság kizárólag a 20. Cikk (1)
bekezdése alapján áll fenn, az illetékes intézmény az ellátás tényleges összegét a
román törvények szerint megvalósult időszakkal arányosan állapítja meg.
23.	Cikk
Az ellátások kiszámításának alapja
Ha az egyik Szerződő Fél jogszabályai az ellátás kiszámítását a jövedelemre, illetve a
befizetett járulékra alapozzák, ennek a Szerződő Félnek az illetékes intézménye
12
kizárólag a saját jogszabályai szerinti jövedelmet, illetve befizetett járulékot veszi
figyelembe.
24.	Cikk
1 évnél rövidebb biztosítási időszak
(1)	A 20. Cikket figyelmen kívül hagyva, ha az egyik Szerződő Fél jogszabályai
szerint megállapított teljes biztosítási időtartam rövidebb mint egy év, és kizárólag ezt
az időtartamot véve számításba ezen jogszabályok alapján egyetlen jogosultság sem
nyerhető, ezen Szerződő Fél intézménye nem köteles ellátás nyújtására az említett
időszakra vonatkozóan.
(2)	Az (1) bekezdésben említett biztosítási időszakokat a másik Szerződő Fél úgy
veszi számításba, mintha azok a saját jogszabályai szerint teljesültek volna.
4.	Fejezet
Munkanélküliség
25.	Cikk
Munkanélküli járadék
(1)	Amennyiben az egyik Szerződő Fél jogszabályai egy bizonyos hosszúságú
időtartam teljesítésétől teszik függővé a járadék folyósítását, vagy a járadék
folyósításának időtartamát, ugyenezen Szerződő Fél illetékes intézménye-
amennyiben szükséges- úgy tekinti a másik Szerződő Fél jogszabályai értelmében
teljesített biztosítási időtartamokat, mintha azok a saját jogszabályai értelmében
teljesültek volna, ha a Szerződő Fél jogszabályai szerint is biztosítási időszaknak
minősülnek és nem fedik le egymást.
(2)	A Szerződő Felek állampolgárai - feltéve, ha a Szerződő Felek jogszabályai ettől
eltérően nem rendelkeznek - azon államban jogosultak munkanélküli járadékra, amely
Szerződő Fél állampolgárai, függetlenül attól, hogy melyik állam területén voltak
biztosítva munkanélkülivé válásuk előtt.
(3)	A romániai munkanélküli járadék igényjogosultság megállapításához az (1)
bekezdésben előírtakat kell figyelembe venni a biztosítási idők összegzésére
vonatkozóan, de szükséges a romániai törvények szerinti biztosítási idők megléte,
amelyből az utolsó tizenkét hónapból legalább hat hónapot a szolgáltatási igény
benyújtása előtti időszakban Romániában kell megvalósítani.
(4)	A munkanélküli járadék összegének a magyar jogszabályok szerint történő
megállapításánál a másik Szerződő Fél jogszabályai szerint megvalósult biztosítási
időszak idején realizált jövedelmeket úgy veszik figyelembe, hogy a magyarországi
azonos vagy hasonló beosztásban érvényes átlagkeresetet veszik figyelembe.
13
(5)	Az egyik Szerződő Fél jogszabályai alapján megállapított munkanélküli járadék
folyósításának időtartamát csökkenteni kell azzal az idővel, amely alatt a
munkanélküli a másik Szerződő Fél felségterületén a kérelem benyújtásának napját
megelőző tizenkét hónapon belül valamilyen munkanélküli járadékban részesült.
IV.	RÉSZ
Vegyes rendelkezések
1.	Fejezet
Hivatali segítségnyújtás
26.	Cikk
Hivatali segítségnyújtás és orvosi vizsgálat
(1)	Az Egyezmény végrehajtása céljából a Szerződő Felek hatóságai és intézményei
kölcsönösen segítik egymást, és úgy járnak el, mintha saját jogszabályaikat hajtanák
végre. Az említett hatóságok és intézmények által nyújtott hivatali segítségnyújtás
díjmentes.
(2)	Az (1) bekezdésben foglaltakat az orvosi vizsgálatokra is megfelelően alkalmazni
kell. A vizsgálatok költségeit, az utazási költségeket, a jövedelemkiesést, a
megfigyelés céljából történő beutalás költségeit és az egyéb készpénzes kiadásokat - a
postai költségek kivételével - az azt kérő szervnek meg kell térítenie, ha azt mindkét
Szerződő Fél jogszabályai lehetővé teszik. Ha az orvosi vizsgálat mindkét Szerződő
Fél jogszabályainak végrehajtása, illetve illetékes intézményének érdekében áll, úgy a
költségeket egymás számára nem kell megtéríteni.
(3)	A Szerződő Felek illetékes hatóságai kölcsönösen tájékoztatják egymást az
Egyezmény alkalmazásával kapcsolatos valamennyi intézkedésről, továbbá a jelen
Egyezményt érintő valamennyi jogszabályi változásról és az Egyezmény alkalmazása
során felmerült gyakorlati nehézségekről.
27.	Cikk
A végrehajtható döntések és az okiratok elismerése
(1)	Az egyik Szerződő Fél igazságszolgáltatási szerveinek a jelen Egyezmény hatálya
alá tartozó határozatait, valamint intézményeinek vagy hatóságainak a
társadalombiztosítással kapcsolatos járulékokra és egyéb követelésekre vonatkozó
végrehajtható okiratait a másik Szerződő Fél igazságszolgáltatási szervei, hatóságai és
más intézményei elismerik.
(2)	Az elismerés csak akkor tagadható meg, ha az ellentétes lenne azon Szerződő Fél
jogi rendelkezéseivel, illetve közrendjével, amelyben valamely határozatot, illetve
okiratot el kellene ismerni.
14
(3)	Az (1) bekezdés szerint elismert végrehajtható döntéseket, illetve okiratokat a
másik Szerződő Fél felségterületén végre kell hajtani. A végrehajtási eljárás
lefolytatására azon Szerződő Félnek a végrehajtásra vonatkozó hatályos jogszabályait
kell alkalmazni, amelynek felségterületén a szóbanforgó határozatok, illetve okiratok
végrehajtására sor kerül.
(4)	Az intézményeknek járulékfizetési hátralékokkal összefüggésben az egyik
Szerződő Fél felségterületén támasztott követeléseit a másik Szerződő Fél
felségterületén lefolytatandó végrehajtási, valamint csőd- és egyezségi, felszámolási
és végelszámolási eljárások során az érintett Szerződő Fél felségterületén támasztott
megfelelő követelésekkel azonos módon kell figyelembe venni.
28.	Cikk
Az ellátásokért felelős intézmények jogai harmadik féllel szemben
(1)	Ha egy személy az egyik Szerződő Fél jogszabályai szerint a másik Szerződő Fél
területén bekövetkezett esemény következtében keletkezett kár tekintetében ellátásban
részesül, az ellátások nyújtására kötelezett intézmény a kártérítésre kötelezett
harmadik féllel szemben közvetlen jogokkal rendelkezik, és e jogát a másik Szerződő
Fél elismeri.
(2)	Ha az egyazon káreset kapcsán nyújtott, hasonló jellegű ellátásokból mind az
egyik Szerződő Fél intézménye, mind a másik Szerződő Fél intézménye jogosult a
térítésre, úgy az egyik Szerződő Fél intézménye a másik Szerződő Fél intézményének
kérésére annak térítési igényét is érvényesíti. A harmadik fél mentesítő hatállyal az
egyik vagy a másik intézmény javára történő fizetés útján mindkét intézmény térítési
igényét kielégítheti. Az intézmények az általuk nyújtott ellátások arányában tartoznak
elszámolni egymással.
29.	Cikk
Illetékek és hitelesítések alóli mentesítés
(1)	Az egyik Szerződő Fél jogszabályai értelmében az ezen jogszabályok
alkalmazásával összefüggésben bemutatandó dokumentumokra vonatkozó
illetékmentesség vagy illetékkedvezmény a másik Szerződő Fél hatóságainak és
szerveinek bemutatandó megfelelő dokumentumokra is kiterjed.
(2)	Az egyik Szerződő Fél hatóságai és szervei által a másik Szerződő Fél hatóságai
és szervei számára felhasználás céljából megküldött dokumentumokat nem szükséges
közjegyző által hitelesíteni vagy más hasonló formaságoknak alávetni.
30.	Cikk
Hivatalos nyelv használata
(1)	A Szerződő Felek intézményei, hatóságai és más szervei a jelen Egyezmény
alkalmazása során saját hivatalos nyelvükön közvetlenül érintkezhetnek egymással.
15
(2)	A Szerződő Felek intézményei, hatóságai és más szervei dokumentumokat nem
utasíthatnak vissza azért, mert azok a másik Szerződő Fél hivatalos nyelvén készültek.
31.	Cikk
A kérelmek előterjesztése
(1)	Ha az egyik Szerződő Fél jogszabályai szerinti ellátásra vonatkozó kérelmet a
másik Szerződő Félnek egy olyan szervénél nyújtották be, amely a rá vonatkozó
jogszabályok szerint jogosult a megfelelő ellátás folyósítása iránti kérelem átvételére,
akkor a kérelem úgy tekintendő, mintha ezt az illetékes intézményénél nyújtották
volna be. Ez a rendelkezés egyéb kérelmekre, valamint nyilatkozatokra és
jogorvoslatokra is megfelelően alkalmazandó.
(2)	Az egyik Szerződő Fél azon intézményei, hatóságai vagy egyéb szervei,
amelyeknél az (1) bekezdés szerinti dokumentumokat benyújtották, kötelesek
haladéktalanul továbbítani azt a másik Szerződő Fél illetékes intézményéhez,
hatóságához vagy egyéb szervéhez.
(3)	Az egyik Szerződő Fél jogszabályai szerint folyósítandó ellátás iránti kérelem a
másik Szerződő Fél jogszabályai szerint folyósítandó ellátás iránti kérelemnek is
minősül. Ez a rendelkezés nem érvényes akkor, ha a kérelmező kifejezetten kéri, hogy
a másik Szerződő Fél jogszabályai szerint megszerzett pénzbeli ellátásra vonatkozó
igényjogosultság megállapítását halasszák el.
32.	Cikk
Adatvédelem
(1)	Amennyiben a jelen Egyezmény alapján személyes adatok közlésére kerül sor,
úgy az érintett Szerződő Fél illetékes intézménye, hatósága vagy egyéb szerve -
figyelemmel az egyének védelméről a személyes adatok gépi feldolgozása során
Strasbourgban, 1981. január 28 napján kelt Egyezmény rendelkezéseire is - a hatályos
belső jog szabályai alapján jár el.
(2)	A belső jog szabályai alkalmazandóak a vállalati és az üzleti titkokra is.
2.	Fejezet
Az Egyezmény végrehajtása és értelmezése
33.	Cikk
Igazgatási megállapodás és összekötő szervek
(1)	A Szerződő Felek kormányai vagy illetékes hatóságai a jelen Egyezmény
végrehajtásához szükséges megállapodásokat köthetnek.
16
(2)	A Szerződő Feleknek a jelen Egyezmény végrehajtására jogosult összekötő
szerveit a jelen Egyezmény “Igazgatási Megállapodás”-a rögzíti.
(3)	Az összekötő szervek és az illetékes intézmények - az (1) bekezdés érintetlenül
hagyásával - jogosultak, hogy az illetékes hatóságok bevonásával megállapodjanak az
Egyezmény végrehajtásához szükséges intézkedésekben, beleértve a pénzbeli
ellátások megtérítésével és folyósításával kapcsolatos eljárást is.
34.	Cikk
A kifizetés pénzneme
(1)	Ezen Egyezmény értelmében kifizetésre kerülő ellátásokat azon Szerződő Fél
pénznemében teljesítik, amelynek illetékes intézménye az ellátásokat nyújtja.
(2)	Ezen Egyezmény alkalmazásából származó, a másik Szerződő Fél által teljesített
kifizetések pénzneme: euró.
35.	Cikk
Jogalap nélküli kifizetések visszatérítése
Ha az egyik Szerződő Fél intézménye jogalap nélkül vagy tévesen folyósított pénzbeli
ellátást, az így folyósított összeg a másik Szerződő Fél jogszabályai szerint folyósított
ellátásból az érintett intézmény javára levonható.
36.	Cikk
A vitás kérdések rendezése
(1)	Bármely nézeteltérést, amely a jelen Egyezmény értelmezésével vagy
alkalmazásával kapcsolatban felmerül, a Szerződő Felek illetékes hatóságai közötti
konzultációval kell rendezni.
(2)	Amennyiben a fennálló probléma az (1) bekezdés szerinti módon nem rendezhető,
akkor a Szerződő Felek diplomáciai úton egyeztetnek.
V.	RÉSZ
Átmeneti és záró rendelkezések
37.	Cikk
Igényjogosultságok a jelen Egyezmény alapján
(1)	Ezen Egyezményből jogok nem keletkeznek a hatálybalépését megelőző
időszakra.
17
(2)	Ezen Egyezmény hatálybalépése előtt a Szerződő Felek jogszabályai értelmében
teljesített biztosítási időszakokat figyelembe veszik ezen Egyezményből származó
jogok érvényesítésének céljából.
(3)	Jelen Egyezmény hatálybalépése előtt megállapított ellátásokat nem számolják
újra, hanem a Szerződő Felek illetékes intézményei jelen Egyezmény hatálybalépése
után változatlanul folyósítják, amíg az érintett személy a lakóhelyét egy másik állam
területére nem helyezi át. Abban az esetben, ha másik államba költözik, az igény
elbírálása jelen Egyezmény szabályai szerint történik.
38.	Cikk
Hatálybalépés
(1)	Jelen Egyezményt meg kell erősíteni és a Szerződő Felek írásban diplomáciai úton
kölcsönösen értesítik egymást a hatályba lépéshez szükséges belső eljárások
befejezéséről.
(2)	Jelen Egyezmény az utolsó értesítés megküldésének hónapját követő harmadik
hónap első napján lép hatályba.
(3)	A jelen Egyezmény hatálybalépése időpontjában a Magyar Népköztársaság és a
Román Népköztársaság között a szociálpolitika terén történő együttműködésről
Budapesten, 1961. szeptember 7. napján kötött Egyezmény hatályát veszti.
39.	Cikk
Az Egyezmény időbeli hatálya
(1)	A jelen Egyezményt a Szerződő Felek határozatlan időre kötik. Bármely Szerződő
Fél jogosult a jelen Egyezményt - írásban, diplomáciai úton - bármely naptári év
végére legalább három hónapos határidővel írásban felmondani. Ezen esetben az
Egyezmény tárgyév utolsó napján hatályát veszti.
(2)	A jelen Egyezmény felmondása esetén az Egyezmény rendelkezései szerint
biztosított ellátások és igényjogosultságok továbbra is érvényben maradnak.
(3)	Az Egyezmény hatálya alatt megszerzett biztosítási idők alapján járó jogokat jelen
egyezmény alapján kell elbírálni.
Ennek hiteléül a Szerződő Felek kellő meghatalmazással rendelkező képviselői a jelen
Egyezményt aláírták.
Készült Bukarestben, 2005. október 20-án két eredeti példányban, magyar és román
nyelven, mindkét szöveg egyaránt hiteles.
18
A Magyar Köztársaság nevében	Románia nevében”
4. §
(1)	Ez a törvény a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel a kihirdetését követő
napon lép hatályba.
(2)	E törvény 2-3. §-a az Egyezmény 38. cikkében meghatározott időpontban lép
hatályba.
(3)	Az Egyezmény, illetve e törvény 2-3. §-a hatálybalépésének naptári napját a
külügyminiszter annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul
közzétett egyedi határozatával állapítja meg.
(4)	A (2) bekezdésben meghatározott időpontban a Magyar Népköztársaság és a
Román Népköztársaság között a szociálpolitika terén történő együttműködésről
Budapesten, az 1961. szeptember 7. napján kötött egyezmény kihirdetéséről szóló
1962. évi 5. törvényerejű rendelet hatályát veszti.
(5)	Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a végrehajtásra szolgáló megállapodást
rendeletben hirdesse ki.
19
Általános indokolás
A kétoldalú szociális biztonsági egyezmények és az Európai Unió szociális biztonsági
koordinációs szabályozása fontos jogi eszközök az országok közötti szabad mozgás
jogával élő állampolgárok szociális, egészségügyi jogainak biztosítása érdekében.
Magyarország és Románia Kormánya 44 évvel a jelenleg hatályos szociálpolitikai
egyezmény aláírása után hozta meg azt a döntést, hogy új, a korszerű nemzetközi
jognak és az Európai Unió szabályozási elveinek megfelelő egyezményt hoz létre.
Ez a döntés szorosan kapcsolódik Románia közelgő Európai Uniós csatlakozásához,
hiszen az Unió tagállamaként, a csatlakozás napjától Romániának alkalmaznia kell a
vonatkozó közösségi szabályozást az összes EU tagállam relációjában. Az új szociális
biztonsági egyezmény Magyarország és Románia vonatkozásában rövid idővel
előrehozza az Uniós elvek alkalmazását, lehetőséget biztosítva az illetékes
intézmények számára a megfelelő eljárások kialakítására és megtanulására.
Részletes indokolás
Az 1-2. §-hoz
A Magyar Köztársaság és Románia közötti, a szociális biztonságról szóló
Egyezmény (a továbbiakban: Egyezmény) kötelező hatályának elismerésére -
tekintettel arra, hogy az közjogi természetű jogokat és kötelezettségeket keletkeztet a
Magyar Állam tekintetében és törvényhozási tárgykörbe tartozó kérdéseket szabályoz
-	a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. törvény
(Nsztv.) 7. §-ának megfelelően az Országgyűlés adhat felhatalmazást. Az Nsztv. 9. §-a
értelmében, ha a nemzetközi szerződés kötelező hatályának elismerésére az
Országgyűlés ad felhatalmazást, azt törvényben kell kihirdetni.
A 3. §-hoz
A szociális biztonsági egyezmények elsősorban a társadalombiztosítás alapvető
ágazataira terjednek ki. Mint az Európai Unió tagállama, Magyarország a szociális
biztonsági koordináció európai uniós szabályait 24 másik tagállammal szemben 2004.
május 1-jét követően alkalmazza. Már az uniós tagságra való felkészülésünk
folyamatában kiemelt szerepet kapott, hogy a közösségi elveknek és ajánlásoknak
megfelelően újítsuk meg azon kétoldalú szociálpolitikai egyezményeinket, amelyeket
az 1950-es és az 1960-as években írtunk alá az akkori európai szocialista országokkal.
A csatlakozásra váró országok esetében az új szociális biztonsági egyezmények
létrehozása során hangsúlyozottan tekintettel kell lennünk azokra a szociális biztonsági
koordinációs eszközökre (alapvetően a Tanács 1408/71/EGK rendeletére), amelyekkel
az Európai Unió tagállamai között szabályozzák a személyek, a munkaerő szabad
áramlásához kapcsolódó eljárásokat. Így meghatározó jellegű
20
•	az ellátásokhoz való jog biztosítása,
•	a már megszerzett jogok fenntartása,
•	a jogosultsági időtartamok egybeszámítása,
•	az ellátások exportja,
•	az arányos teherviselés, és
•	főszabályként az, hogy a foglalkoztatott személyre a munkavégzés helye
szerinti jogszabályok vonatkozzanak.
A Romániával aláírt egyezmény ennek megfelelően a Tanács 1408/71/EGK
rendeletében meghatározott szabályokat a legmesszebbmenőkig figyelembe vette.
Az Egyezmény a korábbi, Romániával megkötött és azóta alkalmazott
megállapodás helyébe lép. Az Egyezmény változtatásokat hoz a teherviselés és az
igényérvényesítés szabályai területén.
A terhek viselésében a társadalombiztosítási rendszerek és szervek továbbra is
közvetlenül vesznek részt. A területi elvű teherviselés helyébe azonban, amely alapján
mindig annak az országnak a teherviselője állja a nyugellátások és az egészségügyi
ellátások terheit, amelyik területén az érintett személy állandó lakóhellyel
rendelkezik, illetve egyes egészségügyi ellátások esetében amelynek területén
tartózkodik, a biztosítási alapú teherviselés lép, azaz mindig valamely biztosítási
jogviszonyhoz kapcsolódóan szerez az ellátások igénybevételére jogot az érintett
személy és a biztosítási jogviszony szerinti teherviselő viseli az ellátások költségeit.
Ennek az európai uniós szabályozásnak is megfelelő alapelvnek a bevezetésével az
érintett személyek jogainak érvényesítésének jogi eszközei megváltoznak.
Közvetlen kihatással van az új Egyezmény alkalmazása a nyugellátásokra
jogosultak igényérvényesítésére. A nyugellátás iránt az egyezmény hatálybalépését
követően benyújtott igényeket a Romániában szerzett jogok tekintetében a román jog
szerint a román nyugdíjbiztosítási szervnek kell elbírálnia, és a nyugellátást is a
román teherviselő fogja folyósítani, míg a magyar jogviszony alapján szerzett
ellátások esetében a magyar nyugdíjbiztosító állapítja meg a nyugdíjat, és folyósítja
azt. Ez az elv érvényesül függetlenül attól, hogy a nyugdíjas mely államban települ le.
Ha egy nemzeti jog alapján az ellátáshoz nem elégséges a jogosultsághoz a biztosítási
idő, a két országban megszerzett időket egybeszámítják, és a két teherviselő az idők
arányában viseli a rá eső terheket. Vagyis mindkét ország figyelembe veszi a másik
országban szerzett biztosítási időket is (ahhoz, hogy meglegyen a
nyugdíjjogosultsághoz elegendő biztosítási idő), de a nyugdíj mértékének arányos
megállapításához csak a saját országában szerzett biztosítási időt veszi figyelembe.
Hangsúlyozni szükséges azt, hogy az Egyezmény rendelkezései nem érintik a
hatályba lépése előtt megállapított nyugellátásokat és azok teherviselését. Az
Egyezmény rendelkezései kizárólag a hatályba lépését követően benyújtott, új
nyugdíj-megállapítási igényekre alkalmazandóak.
A munkavégzéssel kapcsolatosan az Egyezménynek a balesetbiztosításra
vonatkozó szabályai az üzemi baleset és a foglalkozási megbetegedés esetére járó
21
biztosítás speciális kérdéseit rendezik: ezekben az esetekben a baleset időpontjában
illetékes biztosító a saját jogszabályai szerint állapítja meg és folyósítja az ellátásokat.
Az egészségügyi ellátás, egészségbiztosítás különleges rendelkezései közül
kiemelést érdemel, hogy az egymás országaiba való utazás esetében a sürgősségi
ellátás költségei nem az ellátásra szorulót terhelik, hanem a biztosítók egymás között
számolják el azt. Ez azt jelenti, hogy az ideiglenesen a másik fél országában
tartózkodók az azonnali orvosi ellátást igénylő esetekben a szükséges ellátást
megkapják és annak költségeit nem kell az ellátást nyújtó egészségügyi intézménynek
megtéríteniük.
Ugyanakkor - az eddigiektől eltérően - az új egyezmény rendelkezései szerint az
ellátás költségei elszámolásra kerülnek, vagyis a magyar biztosítottak romániai
ellátásának költségei a magyar felet terhelik, a román egészségbiztosítás hatálya alá
tartozók magyarországi sürgősségi ellátásának költségeit pedig a román fél téríti meg a
magyar egészségbiztosítás részére. A bevezetendő elszámolási kötelezettség miatt
módosulnak a jogosultság igazolásának feltételei: a két ország biztosítói által kiadandó
formanyomtatványokkal, illetve Románia Európai Uniós csatlakozását követően a két
biztosító által kiadandó Európai Egészségbiztosítási Kártyákkal lehet igazolni az
ellátási jogosultságot.
Az Egyezmény szerint az arra jogosultaknak - kölcsönösen, biztosítójuk előzetes
engedélyével - lehetőségük van tervezett külföldi gyógykezelésre is. Ebben az
esetben is a természetbeni ellátások költségeit az illetékes ország biztosítója köteles
megtéríteni az ellátást nyújtó ország biztosítójának.
A 4.§-hoz
A hatályba léptető rendelkezések -az Nsztv. 10. §-ában foglalt rendelkezéseknek
megfelelően - rögzítik, hogy az Egyezményt kihirdető törvénynek az Egyezmény
szövegét tartalmazó része az Egyezmény 38., a hatálybalépését kimondó cikke szerinti
időpontban lép hatályba. Ennek konkrét napját nem a törvény, hanem a naptári nap
ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi
határozatával a külügyminiszter állapítja meg. Figyelemmel arra, hogy az Egyezmény
38.	cikkének (3) bekezdése hatályon kívül helyezi az 1961-ben a Magyar
Népköztársaság és a Román Népköztársaság közötti szociálpolitikai egyezményt, a
törvény 4. §-ának (4) bekezdése - az Egyezmény hatálybalépésének időpontjában -
hatályon kívül helyezi az azt kihirdető 1962. évi 5. törvényerejű rendeletet.
22