﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/18888. számú
törvényjavaslat
a Magyar Köztársaság és a Bolgár Köztársaság között, a szociális
biztonságról szóló, Szófiában, 2005. november 30-án aláírt Egyezmény
kihirdetéséről
Előadó: Dr. Rácz Jenő
egészségügyi miniszter
Budapest, 2005. december
2005. évi törvény
a Magyar Köztársaság és a Bolgár Köztársaság között, a szociális biztonságról
szóló, Szófiában, 2005. november 30-án aláírt Egyezmény kihirdetéséről
1.§
Az Országgyűlés e törvénnyel felhatalmazást ad a Magyar Köztársaság és a Bolgár
Köztársaság között, a szociális biztonságról szóló, Szófiában, 2005. november 30-án
aláírt Egyezmény kötelező hatályának elismerésére.
2.	§
Az Országgyűlés az Egyezményt e törvénnyel kihirdeti.
3.§
Az Egyezmény hiteles magyar nyelvű szövege a következő:
„EGYEZMÉNY
a MAGYAR KÖZTÁRSASÁG
és a
BOLGÁR KÖZTÁRSASÁG
között
A SZOCIÁLIS BIZTONSÁGRÓL
A
Magyar Köztársaság
és a
Bolgár Köztársaság
a továbbiakban, mint Szerződő Felek,
azon szándéktól vezérelve, hogy a szociális biztonság területén szabályozzák
kölcsönös viszonyaikat, az alábbiakban állapodtak meg:
I.	RÉSZ
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1.	cikk
Fogalommeghatározások
2
(1) A jelen Egyezmény céljaira használt fogalmak a következőket jelentik:
1.	"terület"
a Magyar Köztársaság vonatkozásában a Magyar Köztársaság területe;
a Bolgár Köztársaság vonatkozásában a Bolgár Köztársaság területe;
2.	"állampolgár"
a Magyar Köztársaság vonatkozásában az állampolgárságról szóló jogszabályok
értelmében magyar állampolgárnak tekintendő természetes személyek;
a Bolgár Köztársaság vonatkozásában a Bolgár Köztársaság Alkotmánya értelmében a
Bolgár Köztársaság állampolgára;
3.	"jogszabályok"
azon törvények és más jogi rendelkezések, melyek a jelen egyezmény 2. cikkében
foglalt szociális biztonság területét érintik;
4.	"illetékes hatóság"
azon miniszterek, minisztériumok vagy más hatóságok, amelyek illetékessége a jelen
egyezmény 2. cikkében említett szociális biztonságra vonatkozik;
5.	"teherviselő"
azon intézmény vagy hatóság, amelynek a jelen egyezmény 2. cikkében foglalt
jogszabályok végrehajtása a feladata;
6.	"illetékes teherviselő"
az a teherviselő, amelynél az illető személy az ellátási kérelem benyújtásakor ellátás
szempontjából biztosítva van, vagy amellyel szemben ellátási igényjogosultsággal
rendelkezik, vagy rendelkezne;
7.	"biztosítási idő"
a járulékfizetési és ezzel azonos megítélés alá eső olyan időszak, amely a Szerződő
Felek jogszabályai értelmében annak minősül;
8.	"pénzbeli ellátás"
a Szerződő Felek jogszabályai értelmében történő nyugdíj és más pénzbeli kifizetés,
továbbá ezek pótléka, kiegészítése és emelése;
9.	"természetbeni ellátás"
az az egészségügyi szolgáltatás, amelyet a Szerződő Felek a jelen Egyezmény 2.
cikkében meghatározott hatályos jogszabályok szerint nyújtanak;
10.	"lakóhely"
3
az egyik Szerződő Fél területén található azon hely, ahol a személy állandó ottlakási
szándékkal tartózkodik és ugyanezen Szerződő Fél jogszabályai szerint be van oda
jelentve;
11.	"tartózkodási hely"
az a hely, ahol a személy a lakóhelye végleges elhagyásának szándéka nélkül a másik
Szerződő Fél területén tartózkodik e Szerződő Fél jogszabályai szerint;
12.	"biztosított"
az a személy, aki a Szerződő Felek jogszabályainak értelmében a jelen Egyezmény 2.
cikkében meghatározott jogszabályok szerint biztosítva van, illetve volt;
13.	"családtag"
az a személy, aki annak a Szerződő Félnek a jogszabályai szerint minősül
családtagnak, amelynek a területén az illetékes teherviselő székhelye van;
14.	"összekötő szervek"
azok az intézmények, amelyeket az illetékes hatóságok bíznak meg a kölcsönös
kapcsolatok fenntartására az Egyezmény végrehajtása érdekében.
(2)	A jelen Egyezményben használt egyéb fogalmak és kifejezések jelentése
megegyezik azzal, amit a Szerződő Felek jogszabályai annak tulajdonítanak.
2.	cikk
Tárgyi hatály
(1)	A jelen Egyezmény:
a Magyar Köztársaság jogszabályai tekintetében
-	a társadalombiztosítás által természetben és pénzben nyújtandó ellátásokról, illetve a
biztosítottak társadalombiztosításhoz kapcsolódó kötelezettségeiről, ezen belül:
-	az egészségügyi szolgáltatásokról,
-	az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásokról,
-	az öregségi, rokkantsági, hozzátartozói nyugellátásokról,
-	a baleseti természetbeni és pénzbeli ellátásokról,
-	a társadalombiztosítási nyugellátással azonos elbírálás alá eső egyéb nyugdíjakról,
-	a munkanélküli járadékról
szóló jogszabályokra,
a Bolgár Köztársaság jogszabályai tekintetében pedig
-	az állami társadalombiztosítás keretén belül a következő pénzbeli kifizetésekre:
4
-	az időleges munkaképtelenségi és anyasági ellátásra,
-	a munkában eltöltött biztosítási idő és kor, valamint általános megbetegedés
miatti rokkantság után járó nyugellátásra,
-	a munkahelyi baleset vagy foglalkozási megbetegedés miatti nyugellátásra,
-	a fentiek szerint örökölt nyugdíjellátásokra,
-	a munkanélküliség miatti pénzbeli ellátásra,
-	a kötelező egészségbiztosítás keretében járó egészségügyi ellátásra,
-	sürgősségi ellátásra
vonatkozik.
(2)	Az Egyezmény még mindazokra a jogszabályokra is vonatkozik, amelyek
módosítják vagy kiegészítik az (1) bekezdésben felsorolt jogszabályokat.
(3)	Az Egyezmény hatálya kiterjed az egyik Szerződő Fél azon jogszabályaira is,
amelyek a szociális biztonság új rendszereit vagy ágait határozzák meg, feltéve, hogy
ezekről a Szerződő Fél illetékes hatósága tájékoztatja a másik Szerződő Fél illetékes
hatóságát. A másik Szerződő Fél illetékes hatósága az értesítés kézhezvételétől
számított hat hónapon belül egyetértéséről, illetve egyet nem értéséről az első
Szerződő Fél illetékes hatóságát írásban tájékoztatja.
(4)	A jelen Egyezmény rendelkezései nem érintik a harmadik országokkal kötött
szociális biztonságra vonatkozó nemzetközi egyezményekből eredő kötelezettségeket.
Ez nem érvényes akkor, ha olyan egyezmény rendelkezik a biztosítási terhekről, amely
szerint a biztosítási időszakok utáni terhek végleg az egyik Szerződő Félre hárulnak,
vagy az attól végleg mentesül.
3.	cikk
Személyi hatály
(1)	Az Egyezmény hatálya kiterjed mindazokra a személyekre, akik az egyik vagy
mindkét Szerződő Fél 2. cikkben meghatározott jogszabályainak hatálya alá tartoznak,
vagy hatálya alá tartoztak.
(2)	Az Egyezmény hatálya kiterjed azon személyekre is, akik jogaikat az (1)
bekezdésben meghatározott személytől származtatják.
4.	cikk
Az egyenlő bánásmód
(1)	Amennyiben a jelen Egyezmény nem rendelkezik másként, az egyik Szerződő Fél
jogszabályainak alkalmazása során a másik Szerződő Fél jogszabályainak hatálya alá
tartozó személyek, akikre a jelen Egyezmény vonatkozik, ugyanolyan elbírálás alá
5
esnek, mint az első Szerződő Fél jogszabályainak hatálya alá tartozó 3. cikk szerinti
személyek.
(2)	Az (1) bekezdés nem érinti
1)	a Szerződő Feleknek a szociális biztonság területén harmadik országokkal kötött
szerződésekben vállalt kötelezettségeit,
2)	a két Szerződő Fél azon állampolgáraira vonatkozó jogszabályokat, akik a
harmadik országban hivatalos szervezetek képviseleténél - kivéve a diplomáciai
és konzuli képviseleteken, - vagy ezen szervek tagjainál kerülnek
foglalkoztatásra.
(3)	Az európai uniós tagságából fakadó kötelezettségének eleget téve Magyarország a
jelen Egyezmény alkalmazása során, az Európai Unió azon állampolgárait, akik
valamilyen gazdasági tevékenység folytatása céljából gyakorolják a szabad mozgáshoz
való jogukat, a magyar állampolgárokkal egyenlő elbánásban részesíti. A Szerződő
Felek e célból együttműködnek.
5.	cikk
A felségterületek azonos elbírálása
(1)	Ha a jelen Egyezmény másként nem rendelkezik, a 2. cikk szerinti pénzbeli
ellátások - ide nem értve a munkanélküli ellátásokat - amelyek tekintetében valamely
Szerződő Fél jogszabályai szerint igényjogosultság áll fenn, nem csökkenthetők, nem
módosíthatók, nem függeszthetők fel, nem vonhatók meg azért, mert a jogosult a
másik Szerződő Fél területén rendelkezik lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel.
(2)	A másik Szerződő Fél harmadik országban tartózkodó állampolgárainak a jelen
Egyezmény 2. cikkében meghatározott pénzbeli ellátásokat az első Szerződő Fél
azonos feltételek szerint fizeti ki, mint a harmadik országban tartózkodó saját
állampolgárainak.
(3)	Az (1) bekezdés nem vonatkozik azokra az ellátásokra, amelyek a jogosult
személyek jövedelmi helyzetétől függenek.
II.	RÉSZ
AZ ALKALMAZANDÓ JOGSZABÁLYOKRA VONATKOZÓ
RENDELKEZÉSEK
6.	cikk
Általános rendelkezés
Az a személy, aki biztosítási kötelezettséggel járó tevékenységet végez, azon Szerződő
Fél jogszabályainak hatálya alá tartozik, amelynek területén ezt a tevékenységet
folytatja, ha a jelen Egyezmény 7-11. cikke szerinti előírások másként nem
6
rendelkeznek. Ez akkor is érvényes, ha a munkavállaló lakóhelye vagy a munkáltató
székhelye a másik Szerződő Fél területén található.
7.	cikk
Biztosítási kötelezettség rendelkezései
(1)	Amennyiben az egyik Szerződő Fél területén székhellyel rendelkező munkáltató
munkavállalóját a másik Szerződő Fél területére küldi, úgy a kiküldetés időtartamára,
de legfeljebb a 24. naptári hónap végéig továbbra is az első Szerződő Fél jogszabályai
alkalmazandók, mintha, az illető személyt még ennek a területén foglalkoztatnák. Ez a
szabály megfelelően alkalmazandó az önálló vállalkozókra is.
(2)	A légi, a közúti és a vasúti közlekedés területén dolgozó utazó személyzetre
kizárólag annak a Szerződő Félnek a jogszabályai alkalmazandók, amelynek
felségterületén a munkáltató székhelye van.
(3)	Azok a közszolgálati jogviszonyban álló, és más velük azonos elbírálás alá tartozó
személyek, akiket tevékenységük végzése érdekében az egyik Szerződő Fél hatóságai
vagy intézményei a másik Szerződő Fél területére küldenek - ideértve a velük együtt
utazó családtagjaikat is - továbbra is a küldő Szerződő Fél jogszabályai szerint vannak
biztosítva.
8.	cikk
A vízi járműveken foglalkoztatott személyek biztosítása
(1)	Az egyik Szerződő Fél lobogója alatt közlekedő vízi jármű személyzetére azon
Szerződő Fél jogszabályai alkalmazandók, amelynek lobogója alatt a vízi jármű
közlekedik.
(2)	Az egyik Szerződő Fél lobogója alatt közlekedő vízi jármű árurakodásával vagy
javításával megbízott - az (1) bekezdésben nem említett - személyekre abban az
időben, amíg a vízi jármű a másik Szerződő Fél kikötőjében tartózkodik, azon
Szerződő Fél jogszabályait kell alkalmazni, amely Szerződő Fél területéhez a kikötő
tartozik.
9.	cikk
Kivételek
A Szerződő Felek illetékes hatóságai vagy az általuk megnevezett szervek a
munkaadók és a munkavállalók közös kérelmére a jelen Egyezményben nem
szabályozott további kivételeket állapíthatnak meg a 6., 7. és 8. cikkekben
meghatározott rendelkezések alól. Az eltéréssel kapcsolatosan figyelembe kell venni a
foglalkoztatás jellegét és körülményeit.
10.	cikk
A diplomáciai és a konzuli képviseletek tagjaira vonatkozó szabályok
7
A diplomáciai és a konzuli képviseletek tagjaira, valamint családtagjaira, továbbá
magánalkalmazottaira, a diplomáciai kapcsolatokról szóló 1961. április 18-án Bécsben
aláírt, és a konzuli kapcsolatokról szóló 1963. április 24-én Bécsben aláírt
egyezmények vonatkoznak.
11.	cikk
Jogosultságok egybeesése
(1)	Az egyik Szerződő Fél azon jogszabályai, amelyek más igényjogosultságok,
ellátások vagy jövedelmek egyidejű fennállása esetére kizárják vagy korlátozzák az
igényjogosultságot vagy az ellátást, a másik Szerződő Fél jogszabályainak
alkalmazásából adódó esetekre is megfelelően alkalmazandók.
(2)	Ugyanazon jellegű, ugyanazon kötelező biztosítási időből származó több ellátásra
való jogosultságot a jelen Egyezmény alapján sem megszerezni sem megtartani nem
lehet. Ez azonban nem vonatkozik a rokkantság, az öregség vagy a halál esetén járó
ellátásokra vagy jövedelmekre.
III.	RÉSZ
KÜLÖNLEGES RENDELKEZÉSEK
1.	fejezet
Betegségi és anyasági természetbeni és pénzbeli ellátások
12.	cikk
Biztosítási idők egybeszámítása
A természetbeni, illetve a pénzbeli ellátásokra vonatkozó jogosultságok
megszerzéséhez, fenntartásához és visszaállításához a mindkét Szerződő Fél
jogszabályai szerint szerzett biztosítási időket egybe kell számítani, kivéve, ha ezek
ugyanazon időre esnek.
13.	cikk
Természetbeni ellátások
(1)	Az a személy, aki az egyik Szerződő Fél teherviselőjénél természetbeni ellátásra
jogosult és
1.	a másik Szerződő Fél területén lakik, vagy
2.	aki a másik Szerződő Fél területén való tartózkodása során sürgősségi ellátásra
szorul, és az illető nem orvosi kezelés igénybevétele céljából utazott be a másik
Szerződő Fél területére, vagy
3.	megszerezte, vagy megszerzi az illetékes teherviselő hozzájárulását ahhoz, hogy
az állapotának megfelelő kezelés céljából utazzon be a másik Szerződő Fél
területére,
8
az illetékes teherviselő terhére jogosult a lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes
teherviselőtől természetbeni ellátásokra az erre a teherviselőre érvényes jogszabályok
szerint, úgy mintha ennél volna biztosított.
(2)	Sürgősségi ellátásnak minősül az az ellátás, amely nem halasztható a lakóhelyre
való visszatérés időpontjáig.
(3)	Az (1) bekezdés esetében művégtagok, nagyobb értékű segédeszközök és más
jelentős értékű természetbeni ellátások nyújtása az illetékes teherviselő
hozzájárulásától függ. Erre a hozzájárulásra nincs szükség, ha a természetbeni ellátás
nyújtása nem halasztható az illető személy életének, vagy egészségének komoly
veszélyeztetése nélkül, vagy ha a 18. cikk (2) bekezdése értelmében a költségeket
átalányban való fizetés útján megtérítik.
14.	cikk
Pénzbeli ellátások
Betegség és anyaság esetén a pénzbeli ellátások az illetékes teherviselő által a rá nézve
hatályos jogszabályok szerint kerülnek megállapításra.
15.	cikk
A nyugdíjasoknak járó természetbeni ellátások
(1)	Az a személy, aki mindkét Szerződő Fél nyugdíjbiztosítójától nyugdíjat kap, a
természetbeni ellátásokra a lakóhelyén jogosult a lakóhelye szerinti illetékes
teherviselő terhére.
(2)	Azon személy számára, aki csak az egyik Szerződő Fél nyugdíjbiztosítójától kap
nyugdíjat és lakóhelye a másik Szerződő Fél területén van, a természetbeni ellátásokat
a lakóhelye szerinti teherviselő nyújtja a rá vonatkozó szabályok szerint, de az
illetékes teherviselő terhére, feltéve, hogy ehhez az illetékes teherviselő előzetesen
hozzájárult.
(3)	Az (1) és (2) bekezdés előírásai mindaddig nem alkalmazhatók, amíg az érintett
személy foglalkoztatása következtében az egészségbiztosítás ellátásaira a
foglalkoztatásának helyén, a foglalkoztatás helye szerinti Szerződő Fél jogszabályai
szerint jogosult.
2.	fejezet
Balesetbiztosítás
16.	cikk
Munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedés
(1)	Az a biztosított, aki munkahelyi balesetet szenvedett vagy foglalkozási
megbetegedésben szenved, annak a Szerződő Félnek a jogszabályai szerint
9
érvényesítheti igényjogosultságát természetbeni ellátásra, amelynek a területén
biztosítva van.
(2)	Munkahelyi baleset vagy foglalkozási megbetegedés esetén a pénzbeli ellátás arra
a Szerződő Félre hárul, amelynek a jogszabályai szerint a baleset alatt az illető
személy biztosítva volt, illetve, amelynek jogszabályai szerint azt a tevékenységét
folytatta, amely miatt a munkahelyi baleset vagy a foglalkozási megbetegedés
bekövetkezett.
(3)	Ha az egyik Szerződő Fél jogszabályai előírják, hogy a munkahelyi baleset vagy
foglalkozási megbetegedés következtében beállt keresőképesség-csökkenés fokának
vagy a pénzbeli ellátásra való igényjogosultságnak a megállapításánál ezen
jogszabályok értelmében a megelőző munkahelyi balesetet vagy foglalkozási
megbetegedést is figyelembe kell venni, akkor ez vonatkozik azokra a munkahelyi
balesetekre vagy foglalkozási megbetegedésekre is, amelyeket az adott személy akkor
szenvedett el, amikor a másik Szerződő Fél jogszabályai szerint volt biztosítva.
(4)	A munkahelyi baleset vagy foglalkozási megbetegedés bekövetkezésének
időpontjában illetékes teherviselő a rá vonatkozó szabályok szerint nyújtja a biztosítási
eseménnyel összefüggésben a pénzbeli ellátást, kizárólag a biztosítási jogviszony alatt
bekövetkezett munkahelyi baleset vagy foglalkozási megbetegedés következtében
beállt keresőképesség-csökkenés mértéke szerint.
(5)	Ha egy személy a másik Szerződő Fél területén vállal munkát, a munkaszerződés
szerinti első munkanapot megelőző és a munkaszerződés szerinti utolsó munkanapot
követő két napon belül a Szerződő Felek egyikének területén lévő lakóhelyéről, illetve
tartózkodási helyéről a másik Szerződő Fél területére való utazás során bekövetkezett
balesetet úgy kell tekinteni, mintha ez annak a Szerződő Félnek a területén történt
volna, amelynek jogszabályai szerint ez a személy biztosított lesz, illetve biztosított
volt.
17.	cikk
A foglalkozási megbetegedés alapján járó ellátások
(1)	A valamely foglalkozási megbetegedés alapján nyújtandó ellátásra vonatkozó
igényjogosultság tekintetében az egyik Szerződő Fél teherviselője azokat az
egészségre veszélyes foglalkozásokat is figyelembe veszi, amelyek a kérdéses
megbetegedés okozóiként a másik Szerződő Fél jogszabályai szerint és jellegük
folytán számításba jöhetnek. Ha ilyenkor az igényjogosultság mindkét Szerződő Fél
jogszabályai szerint fennáll, akkor a természetbeni és a pénzbeli ellátást - a nyugdíj
kivételével - csak annak a Szerződő Félnek a jogszabályai értelmében, és annak a
teherviselőnek kell nyújtania, amelynek területén a jogosult személy lakóhelye van. Ha
a nyugdíjra való igényjogosultság az egyik Szerződő Fél jogszabályai értelmében
fennáll, úgy a teherviselőnek csak az egészséget veszélyeztető foglalkozás a Szerződő
Fél saját jogszabályai szerinti gyakorlásának időtartama, valamint az egészséget
veszélyeztető foglalkozás mindkét Szerződő Fél jogszabályai szerinti gyakorlása
időtartama közötti aránynak megfelelő részt kell folyósítania.
10
(2)	Állapotrosszabbodás esetén az (1) bekezdés érvényes az ellátás
állapotrosszabbodás miatti újbóli megállapítására is. Amennyiben ez egy újabb
egészséget veszélyeztető foglalkoztatás miatt következik be, akkor az
állapotrosszabbodás miatti nyugdíjra való igényjogosultság csak azon Szerződő Fél
jogszabályai szerint áll fenn, amelynek jogszabályai szerint ezt a foglalkozást
gyakorolták.
(3)	Az (1) és (2) bekezdés a hátramaradt hozzátartozók részére folyósítandó pénzbeli
ellátásokra is alkalmazandó.
3.	fejezet
A természetbeni ellátással kapcsolatos költségtérítés
18.	cikk
Megtérítés
(1)	Az illetékes teherviselő az igazgatási költségek kivételével megtéríti a másik
Szerződő Fél teherviselőjének a természetbeni ellátások teljesítése kapcsán - a rá
vonatkozó jogszabályok szerint - felmerült költségeit.
(2)	Az összekötő szervek megállapodhatnak abban, hogy az (1) bekezdés szerinti
költségek elszámolásának egyszerűsítése érdekében a felmerült költségeket a
biztosítottak bizonyos csoportjai esetében átalányösszegben számolják el és térítik
meg egymásnak.
4.	fejezet
Nyugdíjbiztosítás
19.	cikk
A biztosítási idők egybeszámítása
(1)	Ha az egyik Szerződő Fél jogszabályai szerint valamely nyugdíjra való jogosultság
megszerzése, fenntartása vagy újraéledése biztosítási idők megszerzésétől függ, akkor
ennek a Szerződő Félnek az illetékes teherviselője - amennyiben ez szükséges -
figyelembe veszi a másik Szerződő Fél jogszabályai szerint szerzett biztosítási időket
is, mintha azokat az általa alkalmazott jogszabályok szerint szerezték volna, feltéve,
hogy azok nem ugyanazon időszakra esnek.
(2)	Ha az egyik Szerződő Fél jogszabályai szerint meghatározott nyugdíjak nyújtása
olyan foglalkozásban szerzett biztosítási idő megszerzésétől függ, amelyre külön
rendszer létezik, vagy a nyugdíjra való jogosultság meghatározott szakmában vagy
foglalkozásban töltött idő függvénye, úgy ezen nyugdíjak nyújtásánál a másik
Szerződő Fél jogszabályai szerint szerzett biztosítási időket csak akkor lehet
figyelembe venni, ha azokat a megfelelő rendszerben, ennek hiányában pedig azonos,
11
vagy hasonló szakmában vagy foglalkozásban szerezték. Ha a biztosítási idők
egybeszámítása nem alapozza meg az igényjogosultságot az ellátás külön
rendszerében, akkor a biztosítási időket a biztosítás általános rendszerében kell
egybeszámítani.
(3)	A beszámítandó biztosítási időknek a mértékére egyebekben a másik Szerződő Fél
azon jogszabályai irányadók, amelyek szerint azokat megszerezték.
(4)	Amennyiben az egyik Szerződő Fél jogszabályai szerint a jelen cikk (1) és (2)
bekezdésének alkalmazása nélkül is fennáll a nyugdíjra való igényjogosultság, úgy az
ellátást ennek a Szerződő Félnek az illetékes teherviselője kizárólag a rá vonatkozó
jogszabályok előírásai szerint figyelembe veendő biztosítási idők alapján állapítja meg.
20.	cikk
A nyugdíjak kiszámításának alapja
Ha az egyik Szerződő Fél jogszabályai a nyugdíj kiszámítását a jövedelemre vagy a
befizetett járulékra alapozzák, ennek a Szerződő Félnek az illetékes teherviselője
kizárólag a saját jogszabályai szerinti jövedelmet, illetve befizetett járulékot veszi
figyelembe.
21.	cikk
12 hónapnál rövidebb biztosítási időszak
Ha az egyik Szerződő Fél jogszabályai szerint megszerzett összes biztosítási idő nem
éri el a 12 hónapot - feltéve, hogy csak ezen biztosítási idő alapján nem áll fenn
semmilyen nyugdíjra való igényjogosultság - ,ennek a Szerződő Félnek az illetékes
teherviselője nem nyújt semmilyen nyugdíjat. E biztosítási időszakokat a másik
Szerződő Fél illetékes teherviselője a teljesítés és az elszámolás vonatkozásában úgy
veszi figyelembe, mintha azok ezen másik Szerződő Fél jogszabályai szerint
teljesültek volna.
22.	cikk
A magyar teherviselőre vonatkozó speciális szabályok
A magyar illetékes teherviselők az alábbiak szerint alkalmazzák a jelen Egyezmény
biztosítási idők egybeszámításával kapcsolatos rendelkezéseit:
1.	Az öregségi nyugdíj, a rokkantsági nyugdíj, a balesetből eredő rokkantsági
nyugdíj és a hátramaradott hozzátartozók nyugdíjának megállapítása a magyar
jogszabályok és kizárólag a magyar biztosítási idők figyelembe vételével
történik, ha a 19. cikk (1) és (2) bekezdésének alkalmazására nem kerül sor.
2.	Ha az érintett személy csak a biztosítási idők egybeszámításának figyelembe
vételével rendelkezik a magyar jogszabályok szerinti nyugdíjra való
jogosultsággal, úgy a magyar illetékes teherviselő kiszámítja a nyugdíj azon
összegét, amelyet viselnie kellene, ha a nyugdíj kiszámításánál mindkét
Szerződő Fél jogszabályai szerint megszerzett összes biztosítási időket kellene
12
figyelembe venni. Az így kiszámított nyugdíjnak azon részét folyósítja, amely a
magyar jogszabályok szerint megszerzett biztosítási időknek a mindkét
Szerződő Fél jogszabályai szerint szerzett összes biztosítási időhöz viszonyított
arányának megfelel.
23.	cikk
A bolgár illetékes teherviselő által megállapított nyugdíjak
(1)	Amennyiben a jelen Egyezmény 19. cikkének (4) bekezdésében foglalt feltételek
értelmében nyugdíjjogosultság áll fenn, akkor a bolgár illetékes teherviselő kizárólag
azon biztosítási időszakok alapján állapítja meg a nyugdíjak mértékét, amely
időszakokra az általa alkalmazott jogszabályok szerint azok járnak, valamint azon
jövedelmek szerint, amelyek alapján ezen időszakokban a biztosítási díjakat befizették.
(2)	Amennyiben a jelen Egyezmény 19. cikkének (1) és (2) bekezdésében foglaltak
alkalmazásakor merül fel a nyugdíjjogosultság, akkor az illetékes bolgár teherviselő a
Magyar Köztársaság területén megszerzett biztosítási időszakok figyelembe-vételével
is megvizsgálja a nyugdíjjogosultságot. A nyugdíj mértéke a bolgár jogszabályok
értelmében csak a Bolgár Köztársaságban eltöltött biztosítási időszakok alapján
szerzett jogosultság értelmében kerül megállapításra, valamint azon jövedelmek
szerint, amelyek alapján a biztosítási járulékot ezen időszakokban befizették.
(3)	A bolgár jogszabályok értelmében folyósított, munkatevékenységhez nem
kapcsolódó nyugdíjak - az öregségi szociális nyugdíjak kivételével - a másik Szerződő
Félnél akkor kerülnek kifizetésre, ha a biztosított személy ezen Szerződő Fél területén
állandó lakóhellyel rendelkezik.
5.	fejezet
Munkanélküliség
24.	cikk
A munkanélküli ellátás megállapítása
(1)	A Szerződő Felek állampolgárai - feltéve, ha a Szerződő Felek jogszabályai ettől
eltérően nem rendelkeznek- azon Szerződő Féltől jogosultak munkanélküli ellátásra,
amely Szerződő Félnek az állampolgárai, függetlenül attól, hogy melyik Szerződő Fél
területén voltak biztosítva munkanélkülivé válásuk előtt.
(2)	Ha az egyik Szerződő Fél jogszabályai egy bizonyos hosszúságú időtartam
teljesítésétől teszik függővé az ellátás folyósítását vagy az ellátás folyósításának
időtartamát, ugyanezen Szerződő Fél illetékes teherviselője úgy tekinti a másik
Szerződő Fél jogszabályai értelmében teljesített biztosítási időtartamokat, mintha azok
a saját jogszabályai értelmében teljesültek volna, ha a Szerződő Fél jogszabályai
szerint is biztosítási időszaknak minősülnek, és nem esnek egybe.
13
(3)	Az ellátás időtartamát az (1) bekezdés szerint csökkenteni kell azzal az idővel,
amely alatt a munkanélküli a másik Szerződő Fél felségterületén a kérelem
benyújtásának napját megelőző tizenkét hónapon belül már valamilyen munkanélküli
ellátásban részesült.
(4)	A munkanélküli ellátás összegének a magyar jogszabályok szerint történő
megállapításánál a másik Szerződő Félnél szerzett biztosítási idők alatt elért kereset
helyett egy ugyanolyan, vagy ahhoz hasonló munkakörnek megfelelő kereset
magyarországi átlagát kell figyelembe venni.
(5)	A munkanélküli ellátás mértékének meghatározása a bolgár jogszabályoknak
megfelelően csak a Bolgár Köztársaságban megszerzett jövedelem mértéke szerint
történik. Abban az esetben, ha az illető személynek nem volt a Bolgár Köztársaságban
biztosítási időszaka és jövedelme, akkor a munkanélküli ellátásra az adott minimális
mérték fizetendő ki.
IV.	RÉSZ
Vegyes rendelkezések
1.	fejezet
Hivatali és jogsegély
25.	cikk
Hivatali jogsegély és orvosi vizsgálat
(1)	A Szerződő Felek teherviselői és illetékes hatóságai térítésmentesen kölcsönösen
segítséget nyújtanak egymásnak a jelen Egyezmény 2. cikke szerinti jogszabályok
alkalmazása tekintetében. Minden egyéb, az egyik Szerződő Fél teherviselője és
illetékes hatóságai kérésére a másik Szerződő Fél teherviselője és illetékes hatóságai
által indított - más szerv vagy hatóság előtti - eljárásban készpénzben felmerülő
kiadások, a postai költségek kivételével megtérítendők.
(2)	Az (1) bekezdés az orvosi vizsgálatokra is megfelelően vonatkozik. A vizsgálatok
költségeit, az utazási költségeket, a jövedelemkiesést és az egyéb készpénzes
kiadásokat - a postai költségek kivételével - az azt kérő szervnek meg kell térítenie. Ha
az orvosi vizsgálat mindkét Szerződő Fél jogszabályainak végrehajtása, illetve
illetékes teherviselőjének érdekében áll, úgy a költségeket egymás számára nem kell
megtéríteni.
(3)	A Szerződő Felek illetékes hatóságai kölcsönösen tájékoztatják egymást az
Egyezmény alkalmazásával kapcsolatos valamennyi intézkedésről, továbbá a jelen
Egyezményt érintő valamennyi jogszabályi változásról és az Egyezmény alkalmazása
során felmerült gyakorlati nehézségekről.
26.	cikk
A végrehajtható döntések és az okiratok elismerése
14
(1)	Az egyik Szerződő Fél bíróságainak a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó jogerős
határozatait, valamint teherviselőinek vagy hatóságainak a társadalombiztosítással
kapcsolatos járulékokra és egyéb követelésekre vonatkozó végrehajtható okiratait a
másik Szerződő Fél bíróságai és teherviselői elismerik.
(2)	Az elismerés csak akkor tagadható meg, ha az ellentétes lenne azon Szerződő Fél
jelen Egyezmény 1. cikk (1) bekezdés 3. pontjában meghatározott jogszabályaival,
illetve közrendjével, amelyben a határozatot vagy az okiratot el kellene ismerni.
(3)	Az (1) bekezdés szerint elismert végrehajtható döntéseket vagy okiratokat a másik
Szerződő Fél területén hatályban lévő, a végrehajtható határozatokra vonatkozó
jogszabályok szerint kell végrehajtani. A döntések vagy okiratok kiadmányozott
példányán feltüntetendő a végrehajthatóságot igazoló záradék (végrehajtási záradék).
(4)	Az egyik Szerződő Fél teherviselőjének a követelését a másik Szerződő Fél
területén végrehajtott csőd-, egyezségi-, felszámolási-, végelszámolási eljárás során
úgy kell végrehajtani, mintha az az utóbbi Szerződő Fél saját követelése lenne.
27.	cikk
Az illetékes teherviselő térítési igényei harmadik féllel szemben
(1)	Annak a személynek a térítési igénye, amely az egyik Szerződő Fél területén
okozott kár miatt harmadik személlyel szemben nyílik meg - ha ebből eredően
valamely Szerződő Fél illetékes teherviselője már térítést vagy szolgáltatást nyújtott -
a károkozás helyének joga szerint átszáll arra az illetékes teherviselőre, amelyik a
térítést vagy a szolgáltatást nyújtotta.
(2)	Ha az egyik Szerződő Fél illetékes teherviselője a rá vonatkozó jogszabályok
értelmében valamely harmadik féllel szemben térítési igénnyel rendelkezik, úgy a
másik Szerződő Fél illetékes teherviselője ezt a térítési igényt elismeri.
(3)	Ha az egyazon káresetből eredően nyújtott hasonló jellegű ellátások miatt mindkét
Szerződő Fél illetékes teherviselője térítésre jogosult, akkor az egyik Szerződő Fél
illetékes teherviselője a másik Szerződő Fél illetékes teherviselőjének kérésére annak
térítési igényét is érvényesíti. A térítésre kötelezett harmadik fél az egyik illetékes
teherviselő javára történő teljesítéssel egyszerre mindkét illetékes teherviselő térítési
igényét kielégítheti, így a másik illetékes teherviselőnek történő teljesítés alól a
továbbiakban mentesül. Az illetékes teherviselők ebben az esetben az általuk
folyósítandó ellátások arányában számolnak el egymással.
28.	cikk
Illetékek és hitelesítések alóli mentesítés
(1)	Az egyik Szerződő Fél jogszabályai értelmében az ezen jogszabályok
alkalmazásával összefüggésben bemutatandó ügyiratokra vagy okiratokra vonatkozó
illetékmentesség vagy illetékkedvezmény a másik Szerződő Félnek a jelen Egyezmény
15
alkalmazásával összefüggésben bemutatandó megfelelő ügyiratokra és okiratokra is
kiterjed.
(2)	A jelen Egyezmény és a 2. cikk szerinti jogszabályok alkalmazása során
benyújtandó okiratokat és dokumentumokat nem szükséges hitelesíteni vagy más
hasonló formaságoknak alávetni.
29.	cikk
Kézbesítés és az érintkezés nyelvei
(1)	A Szerződő Felek teherviselői, illetékes teherviselői, illetékes hatóságai és
bíróságai a jelen Egyezmény és az annak tárgyi hatálya által érintett jogszabályok
végrehajtása során saját hivatalos nyelvükön közvetlenül érintkezhetnek egymással, az
érintett személyekkel és azok képviselőivel.
(2)	Az egyik Szerződő Fél teherviselői, illetékes teherviselői, illetékes hatóságai és
bíróságai beadványokat és okiratokat nem utasíthatnak vissza azért, mert azok a másik
Szerződő Fél hivatalos nyelvén készültek.
30.	cikk
A kérelmek azonos elbírálása
(1)	Ha az egyik Szerződő Fél jogszabályai szerinti ellátásra vonatkozó kérelmet a
másik Szerződő Félnek egy olyan teherviselőjénél vagy más szervénél nyújtották be,
amely a rá vonatkozó jogszabályok szerint jogosult a megfelelő ellátás folyósítása
iránti kérelem átvételére, akkor a kérelem úgy tekintendő, mintha ezt az illetékes
teherviselőnél nyújtották volna be. Ez a rendelkezés egyéb kérelmekre, valamint
nyilatkozatokra és jogorvoslatokra is megfelelően alkalmazandó.
(2)	Az egyik Szerződő Fél teherviselője, amely a kérelmet, nyilatkozatot, illetve
jogorvoslati kérelmet átvette, haladéktalanul továbbítja azt a másik Szerződő Fél
illetékes teherviselőjéhez.
(3)	Az egyik Szerződő Fél jogszabályai szerint folyósítandó ellátás iránti kérelem a
másik Szerződő Fél jogszabályai szerint folyósítandó ellátás iránti kérelemnek is
minősül. Ez a rendelkezés nem érvényes akkor, ha a kérelmező kifejezetten kéri, hogy
a másik Szerződő Fél jogszabályai szerint megszerzett pénzbeli ellátásra vonatkozó
igényjogosultság megállapítását halasszák el.
31.	cikk
Adatvédelem
(1)	Amennyiben a jelen Egyezmény alkalmazásával összefüggésben személyes jellegű
adatok közlésére kerül sor, úgy a Szerződő Felek a területükön hatályos jogszabályok
mellett az Európa Tanácsnak a személyes adatok gépi feldolgozása során az egyének
védelméről szóló, Strasbourgban, 1981. január 28. napján kelt 108. számú
Egyezményét alkalmazzák.
16
(2)	Az adatvédelmi rendelkezések megfelelően alkalmazandóak a vállalati és az üzleti
titkokra is.
2.	fejezet
Az Egyezmény végrehajtása
32.	cikk
Megállapodások és összekötő szervek
(1)	A Szerződő Felek illetékes hatóságai a jelen Egyezmény végrehajtásához
szükséges igazgatási megállapodásokat kötnek.
(2)	Az összekötő szervek és az illetékes teherviselők külön megállapodásokat
köthetnek a jelen Egyezmény végrehajtása érdekében, beleértve a pénzbeli ellátások
megtérítését és folyósítását is.
33.	cikk
Pénznem és átszámítási árfolyamok
(1)	Az egyik Szerződő Fél illetékes teherviselője által a másik Szerződő Fél területén
tartózkodó személy részére teljesítendő pénzbeli ellátások ennek a Szerződő Félnek a
pénznemében nyújthatók.
(2)	Ha az egyik Szerződő Fél illetékes teherviselője a másik Szerződő Fél illetékes
teherviselője részére kifizetéseket köteles teljesíteni, úgy ezeket Euróban teljesíti.
(3)	A jelen Egyezmény alapján történő átutalásokat azon szabályok alapján kell
végezni, amelyek a Szerződő Felek területein az átutalás időpontjában érvényesek.
34.	cikk
A jogalap nélkül kifizetett pénzbeli ellátások visszafizetése
Ha az egyik Szerződő Fél illetékes teherviselője jogalap nélkül vagy tévesen
folyósított pénzbeli ellátást, az így folyósított összeg - kérelmére - a másik Szerződő
Fél jogszabályai szerint az általa folyósított megfelelő ellátásból az első Szerződő Fél
javára levonható.
35.	cikk
A vitás kérdések rendezése
A két Szerződő Fél szervei között az Egyezmény értelmezése vagy alkalmazása
kapcsán felmerülő vitás kérdéseket az illetékes hatóságok tárgyalások útján rendezik.
17
V.	RÉSZ
ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
36.	cikk
Igényjogosultságok a jelen Egyezmény alapján
(1)	Ezen Egyezményből jogok nem keletkeznek a hatálybalépését megelőző időszakra,
kivéve, ha a kérelem benyújtásának időpontja jelen Egyezmény hatályba lépését
követő időszakra esik, és a jogosultságot jelen Egyezmény hatályba lépését megelőző
időszakra is meg kell állapítani.
(2)	Ezen Egyezmény hatályba lépése előtt a Szerződő Felek a jogszabályaik
értelmében teljesített biztosítási időszakokat figyelembe veszik ezen Egyezményből
származó jogok érvényesítésének céljából.
(3)	A jelen Egyezmény hatálybalépése előtt megállapított pénzbeli ellátásokat a
Szerződő Felek nem számolják újra.
37.	cikk
Hatályon kívül helyezés
A jelen Egyezmény hatályba lépése időpontjától a Magyar Népköztársaság és a Bolgár
Népköztársaság között a szociálpolitikai együttműködésről megkötött, Budapesten
1961. június 30-án aláírt egyezmény hatályát veszti azzal, hogy a megszerzett pénzbeli
ellátások folyósítását és a folyamatban lévő igények elbírálását a jogosultság
megállapításakor, illetve a kérelem benyújtásakor hatályos egyezmény alapján kell
elvégezni.
38.	cikk
Az Egyezmény megerősítése és hatálybalépése
(1)	Jelen Egyezményt meg kell erősíteni. A Szerződő Felek írásban diplomáciai úton
kölcsönösen értesítik egymást a hatálybalépéshez szükséges belső eljárások
befejezéséről.
(2)	Jelen Egyezmény az utolsó értesítés megküldésének hónapját követő harmadik
hónap első napján lép hatályba.
39.	cikk
Az Egyezmény időbeli hatálya
(1)	A jelen Egyezményt a Szerződő Felek határozatlan időre kötik. Bármely Szerződő
Fél jogosult a jelen Egyezményt - diplomáciai úton - a naptári év végére, legalább
három hónapos határidővel írásban felmondani. Ebben az esetben az Egyezmény ezen
év utolsó napjával veszti hatályát.
18
(2)	Az Egyezmény felmondása esetén az Egyezmény rendelkezései szerint
megállapított ellátások és igényjogosultságok továbbra is érvényben maradnak.
A fentiek hiteléül a Szerződő Felek kellő meghatalmazással rendelkező képviselői a
jelen Egyezményt aláírták.
Készült Szófiában, 2005. november 30-án, két eredeti példányban, magyar és bolgár
nyelven, mindkét szöveg egyaránt hiteles.
A Magyar Köztársaság nevében	A Bolgár Köztársaság nevében,,
4.	§
(1)	Ez a törvény a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel a kihirdetését követő
napon lép hatályba.
(2)	E törvény 2-3. §-a az Egyezmény 38. cikkében meghatározott időpontban lép
hatályba.
(3)	Az Egyezmény, illetve e törvény 2-3. §-a hatálybalépésének naptári napját a
külügyminiszter annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul
közzétett egyedi határozatával állapítja meg.
(4)	A (2) bekezdésben meghatározott időpontban a Magyar Népköztársaság és a
Bolgár Népköztársaság között a szociálpolitikai együttműködésről Budapesten az
1961. június 30. napján kötött egyezmény kihirdetéséről szóló 1962. évi 2.
törvényerejű rendelet hatályát veszti.
(5)	Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a végrehajtásra szolgáló megállapodást
rendeletben hirdesse ki.
19
Általános indokolás
A kétoldalú szociális biztonsági egyezmények és az Európai Unió szociális biztonsági
koordinációs szabályozása fontos jogi eszközök az országok közötti szabad mozgás
jogával élő állampolgárok szociális, egészségügyi jogainak biztosítása érdekében.
Magyarország és Bulgária Kormánya 44 évvel a jelenleg hatályos szociálpolitikai
egyezmény aláírása után hozta meg azt a döntést, hogy új, a korszerű nemzetközi
jognak és az Európai Unió szabályozási elveinek megfelelő egyezményt hoz létre.
Ez a döntés szorosan kapcsolódik Bulgária közelgő Európai Uniós csatlakozásához,
hiszen az Unió tagállamaként, a csatlakozás napjától Bulgáriának alkalmaznia kell a
vonatkozó közösségi szabályozást az összes EU tagállam relációjában. Az új szociális
biztonsági egyezmény Magyarország és Bulgária vonatkozásában rövid idővel
előrehozza az Uniós elvek alkalmazását, lehetőséget biztosítva az illetékes
intézmények számára a megfelelő eljárások kialakítására és megtanulására.
Részletes indokolás
Az 1-2. §-hoz
A Magyar Köztársaság és a Bolgár Köztársaság közötti, a szociális biztonságról
szóló Egyezmény (a továbbiakban: Egyezmény) kötelező hatályának elismerésére -
tekintettel arra, hogy az közjogi természetű jogokat és kötelezettségeket keletkeztet a
Magyar Állam tekintetében és törvényhozási tárgykörbe tartozó kérdéseket szabályoz
-	a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. törvény
(Nsztv.) 7. §-ának megfelelően az Országgyűlés adhat felhatalmazást. Az Nsztv. 9. §-a
értelmében, ha a nemzetközi szerződés kötelező hatályának elismerésére az
Országgyűlés ad felhatalmazást, azt törvényben kell kihirdetni.
A 3. §-hoz
A szociális biztonsági egyezmények elsősorban a társadalombiztosítás alapvető
ágazataira terjednek ki. Mint az Európai Unió tagállama, Magyarország a szociális
biztonsági koordináció európai uniós szabályait 24 másik tagállammal szemben 2004.
május 1-jét követően alkalmazza. Már az uniós tagságra való felkészülésünk
folyamatában kiemelt szerepet kapott, hogy a közösségi elveknek és ajánlásoknak
megfelelően újítsuk meg azon kétoldalú szociálpolitikai egyezményeinket, amelyeket
az 1950-es és az 1960-as években írtunk alá az akkori európai szocialista országokkal.
A csatlakozásra váró országok esetében az új szociális biztonsági egyezmények
létrehozása során hangsúlyozottan tekintettel kell lennünk azokra a szociális biztonsági
koordinációs eszközökre (alapvetően a Tanács 1408/71/EGK rendeletére), amelyekkel
az Európai Unió tagállamai között szabályozzák a személyek, a munkaerő szabad
áramlásához kapcsolódó eljárásokat. Így meghatározó jellegű
20
•	az ellátásokhoz való jog biztosítása,
•	a már megszerzett jogok fenntartása,
•	a jogosultsági időtartamok egybeszámítása,
•	az ellátások exportja,
•	az arányos teherviselés, és
•	főszabályként az, hogy a foglalkoztatott személyre a munkavégzés helye
szerinti jogszabályok vonatkozzanak.
A Bulgáriával aláírt egyezmény ennek megfelelően a Tanács 1408/71/EGK
rendeletében meghatározott szabályokat a legmesszebbmenőkig figyelembe vette.
Az Egyezmény a korábbi, Bulgáriával megkötött és azóta alkalmazott
megállapodás helyébe lép. Az Egyezmény változtatásokat hoz a teherviselés és az
igényérvényesítés szabályai területén.
A terhek viselésében a társadalombiztosítási rendszerek és szervek továbbra is
közvetlenül vesznek részt. A területi elvű teherviselés helyébe azonban, amely alapján
mindig annak az országnak a teherviselője állja az ellátások terheit, amelyik területén
az érintett személy állandó lakóhellyel rendelkezik, illetve egyes egészségügyi
ellátások esetében amelynek területén tartózkodik, a biztosítási alapú teherviselés lép,
azaz mindig valamely biztosítási jogviszonyhoz kapcsolódóan szerez az ellátások
igénybevételére jogot az érintett személy és a biztosítási jogviszony szerinti
teherviselő viseli az ellátások költségeit. Ennek az európai uniós szabályozásnak is
megfelelő alapelvnek a bevezetésével az érintett személyek jogainak érvényesítésének
jogi eszközei megváltoznak.
Közvetlen kihatással van az új Egyezmény alkalmazása a nyugellátásokra
jogosultak igényérvényesítésére. A nyugellátás iránt az egyezmény hatálybalépését
követően benyújtott igényeket a Bulgáriában szerzett jogok tekintetében a bolgár jog
szerint kell elbírálni, és a nyugellátást is a bolgár teherviselő fogja folyósítani, míg a
magyar jogviszony alapján szerzett ellátások esetében a magyar nyugdíjbiztosító
állapítja meg a nyugdíjat, és folyósítja azt. Ez az elv érvényesül függetlenül attól,
hogy a nyugdíjas mely államban települ le. Ha egy nemzeti jog alapján az ellátáshoz
nem elégséges a jogosultsághoz a biztosítási idő, a két országban megszerzett időket
egybeszámítják, és a két teherviselő az idők arányában viseli a rá eső terheket. Vagyis
mindkét ország figyelembe veszi a másik országban szerzett biztosítási időket is
(ahhoz, hogy meglegyen a nyugdíjjogosultsághoz elegendő biztosítási idő), de a
nyugdíj mértékének arányos megállapításához csak a saját országában szerzett
biztosítási időt veszi figyelembe.
Hangsúlyozni szükséges azt, hogy az Egyezmény rendelkezései nem érintik a
hatályba lépése előtt megállapított nyugellátásokat és azok teherviselését. Az
Egyezmény rendelkezései kizárólag a hatályba lépését követően benyújtott, új
nyugdíj-megállapítási igényekre alkalmazandóak.
A munkavégzéssel kapcsolatosan az Egyezménynek a balesetbiztosításra
vonatkozó szabályai az üzemi baleset és a foglalkozási megbetegedés esetére járó
21
biztosítás speciális kérdéseit rendezik: ezekben az esetekben a baleset időpontjában
illetékes biztosító a saját jogszabályai szerint állapítja meg és folyósítja az ellátásokat.
Az egészségügyi ellátás, egészségbiztosítás különleges rendelkezései közül
kiemelést érdemel, hogy az egymás országaiba való utazás esetében a sürgősségi
ellátás költségei nem az ellátásra szorulót terhelik, hanem a biztosítók egymás között
számolják el azt. Ez azt jelenti, hogy az ideiglenesen a másik fél országában
tartózkodók az azonnali orvosi ellátást igénylő esetekben a szükséges ellátást
megkapják és annak költségeit nem kell az ellátást nyújtó egészségügyi intézménynek
megtéríteniük.
Ugyanakkor - az eddigiektől eltérően - az új egyezmény rendelkezései szerint az
ellátás költségei elszámolásra kerülnek, vagyis a magyar biztosítottak bulgáriai
ellátásának költségei a magyar felet terhelik, a bolgár egészségbiztosítás hatálya alá
tartozók magyarországi sürgősségi ellátásának költségeit pedig a bolgár fél téríti meg a
magyar egészségbiztosítás részére. A bevezetendő elszámolási kötelezettség miatt
módosulnak a jogosultság igazolásának feltételei: a két ország biztosítói által kiadandó
formanyomtatványokkal, illetve Bulgária Európai Uniós csatlakozását követően a két
biztosító által kiadandó Európai Egészségbiztosítási Kártyákkal lehet igazolni az
ellátási jogosultságot.
Az Egyezmény szerint az arra jogosultaknak - kölcsönösen, biztosítójuk előzetes
engedélyével - lehetőségük van tervezett külföldi gyógykezelésre is. Ebben az
esetben is a természetbeni ellátások költségeit az illetékes ország biztosítója köteles
megtéríteni az ellátást nyújtó ország biztosítójának.
A 4.§-hoz
A hatályba léptető rendelkezések -az Nsztv. 10. §-ában foglalt rendelkezéseknek
megfelelően - rögzítik, hogy az Egyezményt kihirdető törvénynek az Egyezmény
szövegét tartalmazó része az Egyezmény 38., a hatálybalépését kimondó cikke szerinti
időpontban lép hatályba. Ennek konkrét napját nem a törvény, hanem a naptári nap
ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi
határozatával a külügyminiszter állapítja meg. Figyelemmel arra, hogy az Egyezmény
37.	cikke hatályon kívül helyezi a korábbi szociálpolitikai egyezményt, a
törvényjavaslat hatályon kívül helyezi a Magyar Népköztársaság és a Bolgár
Népköztársaság között a szociálpolitikai együttműködésről Budapesten az 1961. június
30.	napján kötött egyezmény kihirdetéséről szóló 1962. évi 2. törvényerejű rendeletet.
22