﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG
KORMÁNYA
T/18901. számú
törvényjavaslat
a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény módosításáról
Előadó: Dr. Bozóki András
nemzeti kulturális örökség minisztere
Budapest, 2005. december
2006. évi .... törvény
a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény módosításáról
1.	§ (1) A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény (a továbbiakban: Tv.) 2. §-ának 2. pontja
helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. filmalkotás: a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.)
szerinti filmalkotás, ide nem értve a hírműsort, az aktuális és szolgáltató magazinműsort, a
sportközvetítést, a beszélgető-műsort (talkshow), a játék- és vetélkedőműsort, és a gazdasági
reklámtevékenységről szóló 1997. évi LVIII. törvény hatálya alá tartozó reklámfilmet.”
(2)	A Tv. 2. §-ának 7. pontja az alábbi d) ponttal egészül ki:
„d) egyéb filmalkotás: olyan filmalkotás, amelyben a magyar részvétel a 3. § szerinti táblázat
alapján nem éri el a 15 pontot.”
(3)	A Tv. 2. §-ának 9. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„9. közvetlen támogatás: e törvény 1. § (3) bekezdésében meghatározott szervek által
mozgóképszakmai célokra nyújtott pénzügyi juttatás.
(4)	A Tv. 2. §-ának 10. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„10. közvetett támogatás: mozgóképszakmai célok megvalósítását szolgáló támogatás, amely
után a támogató külön jogszabályokban megállapított adó- és befektetési kedvezményeket
vehet igénybe, valamint az állam által kamattámogatás útján támogatott, mozgóképszakmai
célokat szolgáló hitelek.”
(5)	A Tv. 2. §-ának 26. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„26. nemzetifilmvagyon: az államot a szerzői jogról szóló, hatályon kívül helyezett 1884. évi
XVI. törvénycikk 3. §-a alapján megillető szerzői jogok, a szerzői jogról szóló, hatályon kívül
helyezett 1921. évi LIV. törvénycikk 3. §-a és 74. §-a alapján megillető szerzői vagyoni
jogok, a szerzői jogról szóló, hatályon kívül helyezett 1969. évi III. törvény 41. § (3)
bekezdése alapján megillető szerzői vagyoni jogok, a szerzői jogról szóló, 1999. évi LXXVI.
törvény 64. §-a alapján megillető felhasználási jogok, továbbá a szerzői jogról szóló 1999. évi
LXXVI. törvény 82. §-a alapján, mint szomszédos jogi jogosultat megillető jogok összessége,
valamint az érintett filmalkotások eredeti negatívjainak példányai, melyek a kincstári vagyoni
körbe tartoznak.”
2.	§ A Tv. 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„3. § (1) A játékfilmalkotásokat az alábbi táblázat alapján elért pontszámoknak megfelelően
kell besorolni a magyar filmalkotás, a magyar részvételű koprodukciós filmalkotás, az egyéb
magyar részvételű filmalkotás, és az egyéb filmalkotás elnevezésű kategóriák valamelyikébe:
Magyar elemek	Elérhető pont
1. Szerzők:	
Rendező	12
Forgatókönyvíró	8
Zeneszerző	4
Összesen	24
2. Filmelőállító	
2
Filmelőállító cég	10
Producer	5
Összesen	15
3. Eredetileg magyar nyelven gyártott filmalkotás	15
4. Szereplők (képben vagy hangban megjelenő):	
Főszereplők	10
Mellékszereplők	5
Összesen	15
5. a) Művészeti munkatársak:	
Operatőr	3
Vágó	2
Díszlet- és látványtervező	2
Jelmeztervező	2
Maszkmester	1
b) Technikai munkatársak:	
Hangmérnök	2
Szakalkalmazottak	2
Munkások	1
Összesen	15
6. Forgatási és utómunka:	
a) A filmalkotás elkészítésének helye	
Forgatási helyszínek	3
Forgatási laboratórium (negatív hívás és muszter készítés)	2
b) A forgatás céljára igénybe vett technika	
Kép	2
Világítás	1
Technikai szerkezetek	1
c) Hangi utómunka (keverés)	3
d) Laboratóriumi munkák és elektronikus képi utómunka	4
Összesen	16
(2)	Az animációs filmalkotásokat az alábbi táblázat alapján elért pontszámoknak megfelelően
kell besorolni a magyar filmalkotás, a magyar részvételű koprodukciós filmalkotás, az egyéb
magyar részvételű filmalkotás, és az egyéb filmalkotás elnevezésű kategóriák valamelyikébe:
Magyar elemek	Elérhető pont
1. Szerzők:	
Irodalmi könyv szerzője	6
Figuratervező	4
Képes-forgatókönyv író	7
Rendező	10
Zeneszerző	3
Összesen	30
2. Filmelőállító	
3
Filmelőállító cég	10
Producer	5
Összesen	15
3. Eredetileg magyar nyelven gyártott filmalkotás	10
4. Szereplők (figurák hangjai)	3
5. Művészeti és technikai munkatársak:	
Képtervezők és vezető képtervező	10
Háttértervező	4
Animátorok	10
Kifestők	7
Kompozitáló	3
Összesen	34
6. Utómunkák	
Vágó	4
Hangmérnök	4
Összesen	8
(3)	A dokumentumfilm-alkotásokat és a tudományos ismeretterjesztő filmalkotásokat az
alábbi táblázat alapján elért pontszámoknak megfelelően kell besorolni a magyar filmalkotás,
a magyar részvételű koprodukciós filmalkotás, az egyéb magyar részvételű filmalkotás, és az
egyéb filmalkotás elnevezésű kategóriák valamelyikébe:
Magyar elemek	Elérhető pont
1. Szerzők	
Rendező	12
Forgatókönyvíró, szerkesztő vagy dramaturg	8
Zeneszerző	4
Összesen	24
2. Filmelőállító	
Filmelőállító cég	10
Producer	5
Összesen	15
4
3. Eredetileg magyar nyelven gyártott filmalkotás	13
4. Szereplők (képben vagy hangban megjelenő)	15
5. Művészeti és technikai munkatársak	
Operatőr	10
Hangmérnök	4
Vágó	3
Összesen	17
6. Forgatási és utómunka	
a) Forgatási helyszínek	6
b) A forgatás céljára igénybe vett technika	2
c) Hangi utómunka (keverés)	4
d) Laboratóriumi munkák (trükk, fényelés) és elektronikus képi utómunka	4
Összesen	16
(4)	A kísérleti filmek és az e törvényben nem szabályozott egyéb műfajok esetében a (3)
bekezdés szerinti táblázat az alábbi eltéréssel alkalmazandó: amennyiben a besorolandó
filmalkotás által - a táblázat alapján értékelhető tényleges alkotói részvétel, illetve feltételek
alapján - elérhető legmagasabb pontszám 100 pontnál kevesebb, akkor az elérhető
pontszámot 100 %-nak tekintve, a 2. § 7. pontja szerinti kategóriák valamelyikébe való
besorolás feltétele, hogy az adott filmalkotás elérje a 2. § 7. pontjában meghatározott
pontszámoknak megfelelő százalékot.
(5)	Az e § szerinti pontszámok kiszámításakor a filmalkotás magyar elemeire adható egyes
pontszámokat az egyes elemeken belüli magyar részvétel arányához, a filmelőállító cég
esetében a filmalkotás költségvetéséből a magyar filmelőállítóra jutó hozzájáruláshoz, vagy -
ha ez a magasabb - a Magyarországon felmerülő közvetlen filmgyártási költségnek a
filmalkotás költségvetésén belüli arányához kell igazítani. Ha a filmalkotás a filmelőállítón
kívül legalább három magyar elem tekintetében pontot ér el, a filmelőállítónak az elérhető
legmagasabb pontszámot kell adni.”
3.	§ A Tv. 12. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Nem részesülhet az e törvény szerinti támogatásban olyan tevékenység, amely a 21. §
szerinti V. kategóriába sorolandó film előállítására, terjesztésére, archiválására irányul. Nem
részesülhet továbbá közvetett támogatásban az olyan televíziós film vagy filmsorozat, amely
valós szereplők és események elsődlegesen szórakoztató célú nyomon követésén alapul és
kulturális értéket nem hoz létre (valóság-show), továbbá az olyan fikciós filmsorozat, amely
heti többszöri televíziós bemutatásra készült, több mint húsz epizódból áll, lezáratlan
dramaturgiájából adódóan végtelenül folytatható, és kulturális értéket nem hoz létre
(szappanopera).”
4.	§ A Tv. 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„13. § (1) Ha e törvény másként nem rendelkezik, a közvetlen és közvetett támogatás mértéke
magyar filmalkotás esetében a filmalkotás gyártási költségvetésének, magyar részvételű
koprodukciós filmalkotás esetében a filmalkotás költségvetéséből a magyar filmelőállítót
terhelő hozzájárulásnak az 50 %-áig terjedhet.
5
(2)	A közvetlen és közvetett támogatás mértéke a filmalkotás gyártási költségvetésének, vagy
a filmalkotás költségvetéséből a magyar filmelőállítót terhelő hozzájárulásnak a 100 %-áig
terjedhet, ha az eredetileg magyar nyelven gyártott dokumentumfilm, animációs film,
tudományos ismeretterjesztő film, kísérleti film vagy rövidfilm műfajba tartozó, a kulturális
sokszínűséghez hozzájáruló filmalkotás elkészítéséhez szükséges forrás más módon nem
biztosítható, és magyar filmalkotás esetében annak gyártási költségvetése, illetve magyar
részvételű koprodukciós filmalkotás esetében a magyar filmelőállítót terhelő hozzájárulás
nem haladja meg az 50 millió forintot.
(3)	A közvetlen és közvetett támogatás mértéke a filmalkotás gyártási költségvetésének,
illetve a filmalkotás költségvetéséből a magyar filmelőállítót terhelő hozzájárulásnak a 90 %-
áig terjedhet, ha a filmalkotást eredetileg magyar nyelven gyártják, és magyar filmalkotás
esetében annak gyártási költségvetése, illetve magyar részvételű koprodukciós filmalkotás
esetében a magyar filmelőállítót terhelő hozzájárulás nem haladja az 500 millió forintot.
(4)	A közvetlen és közvetett támogatás mértéke a filmalkotás gyártási költségvetésének,
illetve a filmalkotás költségvetéséből a magyar filmelőállítót terhelő hozzájárulásnak a 90 %-
áig terjedhet, ha a filmalkotást eredetileg magyar nyelven gyártják, továbbá valószínűsíthető,
hogy a filmalkotás költségvetése a terjesztés során nem térül meg, és a filmalkotás az alábbi
feltételek valamelyikének megfelel:
a)	alapja a magyar irodalom valamely alkotása,
b)	hozzájárul a magyar vagy az egyetemes kulturális, illetve tudományos örökség széles körű
megismertetéséhez,
c)	a gyermekek kulturális fejlődését, színvonalas szórakoztatását, illetve nevelését célozza,
d)	művészi vagy eredeti technikai koncepciója alapján a magyarországi audiovizuális kultúrát
gazdagítja.
(5)	A közvetlen és közvetett támogatás mértéke a filmalkotás gyártási költségvetésének,
illetve a filmalkotás költségvetéséből a magyar filmelőállítót terhelő hozzájárulásnak a 70 %-
áig terjedhet, ha a filmalkotást eredetileg nem magyar nyelven gyártják, de témája és
megvalósítása alapján hozzájárul a magyar kultúra külföldi népszerűsítéséhez, és magyar
filmalkotás esetében annak gyártási költségvetése, illetve magyar részvételű koprodukciós
filmalkotás esetében a magyar filmelőállítót terhelő hozzájárulás nem haladja meg a (3)
bekezdésben meghatározott mértéket.
(6)	E törvény alapján közvetlen támogatás nyújtható a magyar, valamint a magyar részvételű
koprodukciós filmalkotásnak, valamint az olyan egyéb magyar részvételű filmalkotásnak, és
egyéb filmalkotásnak, amely magyar filmelőállító kisebbségi pénzügyi hozzájárulását
tartalmazza, és nemzetközi egyezmény alapján európai koprodukciónak minősíthető. A
támogató szervezet a jelen szakasz szerinti támogatási mérték megállapításakor figyelembe
veszi a támogatott filmalkotásban a 3. § szerinti táblázatok alapján számítandó magyar
részvétel arányát. A magyar filmelőállító kisebbségi pénzügyi hozzájárulását tartalmazó, és
nemzetközi egyezmény alapján európai koprodukciónak minősíthető filmalkotás részére
nyújtott közvetlen támogatás mértéke nem haladhatja meg a filmalkotás költségvetéséből a
magyar filmelőállítót terhelő hozzájárulásnak a 3. § szerint számítandó magyar részvételi
aránynak megfelelő hányadát.
(7)	A közvetlen támogatás legalább 60 %-át a támogatott Magyarországon köteles elkölteni.
A támogató szervezet ennél magasabb arányt is előírhat, de az nem haladhatja meg a nyújtott
támogatás 80 %-át. Ha a filmalkotás forgatókönyve az eredeti helyszíneken való forgatást
6
teszi szükségessé, a támogató szervezet hozzájárulhat ahhoz, hogy a nyújtott támogatás
legfeljebb 60 %-át a támogatott Magyarországon kívül költse el.
(8)	Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a magyar részvételű koprodukciós filmalkotás
magyar filmelőállítóját a magyar filmalkotás előállítójával megegyező jogok és
kötelezettségek illetik meg illetve terhelik.”
5.	§ A Tv. 14. §-ának (3) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
(Nem részesülhet közvetlen és közvetett támogatásban:)
„h) aki a rendezett munkaügyi kapcsolatok külön jogszabályban meghatározott feltételeinek
nem felel meg.”
6.	§ A Tv. az alábbi új 14/A. §-sal egészül ki:
„14/A. § (1) Nem nyújtható közvetlen támogatás a támogató szervezet támogatásokról döntő
tisztségviselőinek, valamint ezek a Ptk. 685. § b) pontjában felsorolt közeli hozzátartozóinak,
továbbá olyan pályázó szervezetnek, amelyben a fenti személyek képviseletre jogosult vezető
tisztségviselők, vagy abban a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény szerint
jelentős befolyást biztosító tulajdoni részesedéssel rendelkeznek.
(2)	Nem nyújtható közvetlen támogatás olyan filmalkotásnak, amelynek az Szjt. szerinti
szerzője a támogató szervezet támogatásokról döntő vezető tisztségviselője vagy annak a Ptk.
685. § b) pontjában felsorolt közeli hozzátartozója.
(3)	Ha e törvény másként nem rendelkezik, a támogató szervezet támogatásokról döntő, vagy
a támogatásra javaslatot tevő tisztségviselője nem vehet részt a támogatási kérelem
elbírálásában, ha a pályázóval ő vagy a Ptk. 685. § b) pontjában felsorolt közeli
hozzátartozója munkaviszonyban, illetve személyesen, vagy az általa jegyzett gazdasági
társaságon keresztül, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll.
(4)	A támogató szervezet támogatásokról javaslatot tevő tisztségviselőinek a pályázóval
kapcsolatos személyi érintettségére vonatkozó körülményt a döntési javaslattal együtt közölni
kell a támogató szervezet döntéshozóival.
(5)	Az összeférhetetlenségről a pályázat elbírását megelőzően az érintett tisztségviselőnek
írásban nyilatkoznia kell. Ha az érintett vezető, vagy javaslattevő tisztségviselő az
összeférhetetlenség kérdésében valótlanul nyilatkozik, vagy valótlan adatot szolgáltat,
megbízatása a törvény erejénél fogva megszűnik.
(6)	Ha törvény az adott támogató szervezetre eltérő összeférhetetlenségi szabályt állapít meg,
a két szabály közül a szigorúbbat kell alkalmazni.”
7.	§ (1) A Tv. 19. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az Iroda az alábbi feladatokat látja el: )
„a) a filmalkotásokat a kiskorúak védelme érdekében e törvény szerint besorolja, valamint a
besorolási szabályok megsértése esetén a törvényben meghatározott szankciót alkalmazza,”
(2)	A Tv. 19. §-a (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az Iroda az alábbi feladatokat látja el: )
7
„d) azokat a filmalkotásokat, amelyek előállításához e törvény szerinti támogatást igényelnek,
a magyar filmalkotás, a magyar részvételű koprodukciós filmalkotás, az egyéb magyar
részvételű filmalkotás, vagy az egyéb filmalkotás elnevezésű kategóriák szerint besorolja,”
(3)	A Tv. 19. §-a (1) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az Iroda az alábbi feladatokat látja el:)
„e) igazolja a támogatások igénybevételére vonatkozó jogosultságot, valamint kiállítja az
adókedvezményekre jogosító, a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI.
törvény 4. § 36. pontja szerinti támogatási igazolást,”
(4)	A Tv. 19. §-a (1) bekezdésének h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyúttal a
jelenlegi h) pont jelölése i) pontra módosul:
(Az Iroda az alábbi feladatokat látja el:)
„h) kiadja a nemzetközi egyezményekben meghatározott koprodukciós igazolásokat az
egyezményben meghatározott eljárás szerint,”
(5)	A Tv. 19. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdés a)-e) pontjaiban foglalt eljárásokra a közigazgatási hatósági eljárás és
szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.)
rendelkezéseit kell alkalmazni. A miniszter az Iroda tekintetében a Ket. szerinti felügyeleti
szervnek minősül.”
8.	§ A Tv. 22. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„22. § Az Iroda létrehozza és működteti a Korhatár Bizottságot, amely az Irodának javaslatot
tesz a filmalkotások kategóriákba sorolására.”
9.	§ A Tv. 23. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„23. § (1) A hét tagból álló Korhatár Bizottság összetétele a következő:
a)	kettő, a média gyermekek fejlődésére gyakorolt hatására vonatkozóan szakmai
tapasztalattal rendelkező pszichológus végzettségű személy,
b)	kettő, a filmterjesztés vagy a mozgóképoktatás területén szakmai tapasztalattal
rendelkező pedagógus végzettségű személy,
c)	kettő, a média gyermekek fejlődésére gyakorolt hatására vonatkozóan szakmai
tapasztalattal rendelkező felsőfokú végzettségű személy,
d)	a filmterjesztők egy képviselője.
(2)	Az Oktatási Minisztérium, az Ifjúsági, Szociális és Családügyi Minisztérium, a Nemzeti
Kulturális Örökség Minisztériuma és az Országos Rádió és Televízió Testület egy-egy, a
gyermek- és ifjúságvédelem területén tapasztalattal rendelkező delegáltja a Korhatár Bizottság
ülésein szakértőként részt vehet.
(3)	Az Iroda nyílt pályázati eljárás során választja ki az (1) bekezdés a)-c) pontjaiban
megjelölt tagokat, a d) pontban megjelölt tagot a filmterjesztők delegálják a Korhatár
Bizottságba. A tagok megbízatása legfeljebb három évre szól.”
10.	§ A Tv. 24. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„24. § (1) A filmterjesztő köteles az Iroda által megállapított kategória szerinti jelzést a
filmalkotás minden nyilvános vetítésén, minden általa forgalomba hozott adathordozó
csomagolásán, illetve borítóján, továbbá a filmalkotással kapcsolatos minden közleményben
és hirdetésben, külön jogszabályban meghatározottak szerint, jól észlelhető módon feltüntetni.
8
(2) Ha a filmterjesztő az Iroda korhatár besorolása nélkül terjeszti a filmalkotást, illetve ha az
Iroda döntése ellenére a korhatár szerinti jelzés hamis módon, vagy hiányosan kerül
feltüntetésre, az Iroda a filmterjesztőt, illetve a jogellenes helyzet kialakulásáért felelős
személyt vagy szervezetet a 33/A. §-ban meghatározott mértékű bírság megfizetésére
kötelezi.”
11.	§ A Tv. 26. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az Iroda „art” minősítést ad valamennyi terjesztésre kerülő filmalkotásnak,
a)	amely művészeti értékével hozzájárul a magyar, az európai illetve az egyetemes
audiovizuális kultúra fejlődéséhez, vagy
b)	amely nemzetközileg elismert, az Iroda által évente közzétett jegyzékben
meghatározott fesztiváldíjban részesült, vagy
c)	amelyet a Filmszakmai Bizottság oktatási vagy kulturális szempontból jelentősnek és
magas művészi színvonalúnak ítél.”
12.	§ A Tv. 27. § (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A közvetlen, illetve közvetett állami támogatásra való jogosultság megállapíthatósága
érdekében az Iroda nyilvántartást vezet)
„b) az előkészítés, illetve gyártás alatt álló, támogatásban részesülő filmalkotásokról, valamint
a terjesztésre kerülő filmalkotásokról.”
13.	§ (1) A Tv. 28. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Nyilvántartásba vételét az Európai Gazdasági Térség tagállamának bármely
állampolgára, a Magyarországon székhellyel vagy az Európai Gazdasági Térség tagállamában
székhellyel és ezzel egyidejűleg Magyarországon telephellyel rendelkező jogi személy vagy
jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság kérheti, amennyiben közvetlen vagy
közvetett állami támogatást kíván igénybe venni.”
(2)	A Tv. 28. § (4) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„A nyilvántartásba vett adatokban bekövetkezett változást a külön jogszabályban
meghatározott módon a támogatást igénylő jelenti be az Irodának.”
14.	§ (1) A Tv. 29. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az Iroda nyilvántartásba vesz minden olyan filmalkotást, amelynek előkészítéséhez vagy
gyártásához állami támogatást vesznek igénybe. A nyilvántartásba vételkor az Iroda
megvizsgálja a 13. §-ban meghatározott támogatási arányok betartását, és azok túllépése
esetén értesíti a filmelőállítót, és az érintett támogató szervezeteket. ”
(2)	A Tv. 29. §-ának (2) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„A nyilvántartásba vett adatokban bekövetkezett változást a külön jogszabályban
meghatározott módon a támogatást igénylő jelenti be az Irodának.”
(3)	A Tv. 29. § (4) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„Ezeket az adatokat külön jogszabályban meghatározott módon a filmterjesztő jelenti be az
Irodának.”
15.	§ A Tv. 30. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„30. § Az Iroda nyilvántartásának adatai, különösen az államilag támogatott filmalkotások
összköltségvetése, az állami támogatásra vonatkozó adatok, valamint a filmterjesztésre
9
vonatkozó, külön jogszabályban meghatározott adatok közérdekű adatoknak minősülnek és
nyilvánosak, kivéve a személyes adatokat.”
16.	§ A Tv. 31. §-ának (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„31. § (1) Az Iroda minden olyan filmalkotást, amelynek előállításához közvetlen állami
támogatást igényelnek, a filmelőállító kérelmére, a törvény alapján besorolja az alábbi
kategóriák alapján:
a)	magyar filmalkotás,
b)	magyar részvételű koprodukciós filmalkotás,
c)	egyéb magyar részvételű filmalkotás,
d)	egyéb filmalkotás.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti besorolást az Iroda a filmelőállító által az Irodához benyújtott, a
külön jogszabályban felsorolt okiratok alapján végzi el. A nemzetközi egyezmény által előírt
koprodukciós igazolást az Iroda állítja ki, az egyezményben meghatározott eljárás szerint.
(3)	Az Iroda a filmelőállító kérelmére igazolja a filmalkotás gyártási költségvetésén belül a
Magyarországon felmerülő közvetlen filmgyártási költségek összegét. A támogatási igazolás
kiadásakor ellenőrzi a 13. §-ban meghatározott támogatási arányok betartását, és azok
túllépése esetén a jogellenesen kifizetett támogatási többletet a támogatási igazolásban
meghatározott összegből levonja.”
17.	§ A Tv. a következő 33/A. §-sal egészül ki:
„33/A. § (1) A 24. § (2) bekezdésében meghatározott bírság összege tízezer forinttól
hárommillió forintig terjedhet. Az Iroda a bírság megállapításakor figyelembe veszi, hogy a
filmalkotás korhatárjelzés nélkül, vagy szabálytalan korhatárjelzéssel került-e meghirdetésre,
illetve bemutatásra, a jogszabálysértő közlés milyen nyilvánosságot kapott, valamint azt, hogy
a filmalkotást a kiskorúak védelme érdekében melyik kategóriába kellett besorolni.
(2)	A 28. § (4) bekezdésében, valamint a 29. § (2) bekezdésében meghatározott bejelentési
kötelezettség elmulasztása esetén az Iroda a támogatást igénylővel szemben háromezertől
harmincezer forintig terjedő bírságot szabhat ki.
(3)	A 29. § (4) bekezdésében meghatározott bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén az
Iroda a filmterjesztővel szemben tízezertől százezer forintig terjedő bírságot szabhat ki.
(4)	A meg nem fizetett bírság adók módjára behajtható köztartozásnak minősül. A befolyt
bírságot mozgóképszakmai célokra kell fordítani.”
18.	§ A Tv. 35. § (4) bekezdésének első mondata helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„A nemzeti filmvagy onba tartozó filmalkotások többcsatornás és hatékony terjesztésének
részletes szabályait, valamint a terjesztésből befolyt bevétel felosztásának módját a Kormány
rendeletben állapítja meg.”
19.	§ A Tv. 37. §-a az alábbi új (4) bekezdéssel egészül ki:
”(4) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg a nemzeti filmvagyonba
tartozó filmalkotások többcsatornás és hatékony terjesztésének szabályait, valamint a
terjesztésből befolyt bevétel felosztásának módját.”
10
20.	§ A Tv. 38. §-a az alábbi új (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Létre kell hozni a MAFILM Rt-nél 1 darab - a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi
CXLIV. törvény 185. § (2) bekezdése szerinti - szavazatelsőbbségi jogot biztosító részvényt,
a Magyar Filmlaboratórium Kft. esetében pedig 1 darab 100 ezer forint névértékű eltérő
tagsági jogot biztosító üzletrészt, amelyek az állam tulajdonában maradnak. E tagsági jogokat
kivéve az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. pénzbeli térítés nélkül átadja a MAFILM
Rt. részvényeit, valamint a Magyar Filmlaboratórium Kft. üzletrészeit a Magyar Mozgókép
Közalapítvány részére. A vagyonátadás részletes feltételeit és a szavazatelsőbbségi jog
tartalmát a Kormány határozza meg.”
21.	§ (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben meghatározottak kivételével - 2006. április 1-jén
lép hatályba.
(2) Az 1. § (5) bekezdése, a 18. §, a 19. § és a 20. § e törvény kihirdetését követő nyolcadik
napon lép hatályba, ugyanebben az időpontban hatályát veszti a Tv. 35. §-ának (3) bekezdése,
valamint a 37. § (2) bekezdésének b) pontja.
22.	§ E törvény támogatási és besorolási szabályait a törvény hatályba lépését követően
benyújtott támogatási és besorolási kérelmek esetében kell alkalmazni.
23.	§ (1) E törvény hatálybalépésével a Tv. 14. §-ának (5) bekezdése hatályát veszti.
(2)	A Tv. e törvény 4. §-ával módosított 13. §-ának (1)-(5) és (7) bekezdése 2007. június 30-
án hatályát veszti.
11
Általános indokolás
A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény (a továbbiakban: Tv.) módosítását három lényeges
körülmény teszi indokolttá, és az előterjesztés is ennek megfelelő tartalommal készült:
a)	a filmtámogatási szabályok európai uniós jogharmonizációból fakadó módosítása,
b)	a támogató szervezetek összeférhetetlenségi szabályainak rendezése és összehangolása,
c)	a Tv. végrehajtásának másfél éve alatt, a jogalkalmazás során felmerülő módosítási
szükségletek.
A filmtámogatási szabályok módosításának lényege, hogy a korábbitól eltérően a filmek
állami támogatás-tartalmának a meghatározásakor a jogszabály az 50 %-os támogatási
intenzitást tekinti főszabálynak. Az 50 %-os támogatási intenzitás szabálya alól a közösségi
jog szerint az alacsony költségvetésű és az ún. nehéz filmek jelentenek kivételt; mindkét
fogalmat a szubszidiaritás elve alapján a tagállam jogosult meghatározni.
A módosítás másik fontos célja, hogy a korábbinál pontosabban és differenciáltabban
szabályozza az összeférhetetlenség kérdését a filmes támogatások területén. Ennek során az
előterjesztő azt tartotta szem előtt, hogy lehetőség szerint figyelembe vegye a filmszakma
sajátosságait, ne korlátozza indokolatlanul a támogatásokhoz való hozzáférést, ugyanakkor
tiszta és átlátható viszonyokat teremtsen a támogatások odaítélésének szabályozásánál. A
módosítás két lépcsős szabályozást vezet be a támogató szervezet tisztségviselői és a
támogatott szervezet közötti kapcsolat szoros vagy kevésbé szoros jellege szerint.
A módosítások többi része részben technikai, jogértelmezési célú pontosítás, részben a
Filmiroda hatékonyabb eljárását célzó szabályok meghatározása (ponttáblázatok szerinti
filmbesorolás szabályainak egyértelműbbé tétele, a Korhatár Bizottság létszámának
megemelése, a korhatár és az „art” besorolás szabályainak pontosítása, az adatszolgáltatási
kötelezettségek pontosítása és elmulasztásuk szankcionálása.)
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
Az 1. § (1) bekezdése a Tv. „filmalkotás” fogalmát úgy módosítja, hogy egyrészt pontosítja a
szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvényre (Szjt.) való hivatkozást, másrészt a
jogalkalmazás egyértelműsége céljából bizonyos műfajokat - tekintet nélkül arra, hogy
egyébként szerzői jogi védelem alá tartozóak-e - a törvény alkalmazása szempontjából kizár a
filmalkotás fogalmából. A jogalkotónak nem célja ugyanis, hogy bizonyos, a kereskedelmi
televíziózásban önmagukban is megtérülő műfajokat, illetve műsortípusokat állami
támogatásban részesítsen.
A (2) bekezdés bevezeti a törvénybe az „egyéb filmalkotás” fogalmát annak érdekében, hogy
azok a filmalkotások is besorolást kaphassanak a Tv. 31. §-a alapján, amelyek nem érik el az
„egyéb magyar részvételű filmalkotás” kategóriájához szükséges 15 pontot. Ily módon azok a
bérmunka jellegű produkciók bekerülhetnek a Nemzeti Filmiroda nyilvántartásába, amelyek
kizárólag közvetett támogatásra jogosultak.
12
A (3) bekezdés pontosítja a „közvetlen támogatás” fogalmát oly módon, hogy kiveszi a
meghatározásból az „ideértve a Magyar Mozgókép Közalapítvány által nyújtott támogatás”
fordulatot, mivel a Tv. 1. § (3) bekezdése, azaz a törvény hatálya úgy került
megfogalmazásra, hogy az már magában foglalja valamennyi közalapítványt.
A (4) bekezdés a „közvetett támogatás” fogalmát pontosítja, kiegészítve a definíciót az állam
által támogatott hitelekkel. Ez utóbbiak esetében a Filmiroda nyilvántartásba vételi hatásköre
azokra a vállalkozásokra is kiterjed, amelyek ilyen mozgóképszakmai célú támogatott hitelt
kívánnak felvenni.
Az (5) bekezdés a korábbiakhoz képest kiterjeszti a nemzeti filmvagyon fogalmát. A Tv. 2. §
26.	pontja szerinti, a nemzeti filmvagyonról szóló fogalom meghatározás ugyanis eredetileg
nem foglalta magában az 1884. évi és az 1921. évi szerzői jogi törvény hatálya alá tartozó
mindazon filmalkotásokat, amelyeken a védelmi idő még fennáll, és amelyek ugyanúgy a
nemzeti filmvagyon védett körébe kell, hogy tartozzanak, mint az állami stúdiókban később
keletkezett művek. A definíció ezért kiegészül az államot az 1921. évi LIV. törvénycikk 3. §-a
és 74. §-a alapján megillető szerzői vagyoni jogok körével. Ugyancsak kiegészül a
meghatározás az e jogokat magukban foglaló filmalkotások eredeti negatív példányaival,
amelyek kincstári vagyoni körbe vonása és tartós megőrzése ugyancsak kulturális érdek. A
jelenlegi szabályozás (a Tv. 35. § (3) bekezdése) szerint ugyan ezeknek a negatívoknak
jelenleg is a Magyar Nemzeti Filmarchívum a tulajdonosa, ugyanakkor ez nem áll
összhangban az Áht. 109/B. §-ával, amely felsorolja a kincstári vagyoni körbe tartozó javakat.
Ezért a nemzeti filmvagyonba tartozó filmalkotások negatív példányait is be kell vonni a
kincstári vagyoni körbe.
A 2-3. §-hoz
A 2. § (1) bekezdése jogharmonizációs céllal módosítja a Tv. 3. § (1) bekezdése szerinti
ponttáblázatot. Az Európai Unió állami támogatásokra vonatkozó szabályai a filmszektor
támogatását az úgynevezett kulturális kivétel alapján teszik lehetővé. Ehhez azonban az
állami támogatásnak bizonyíthatóan kulturális célt kell szolgálnia. A Tv. 3. § (1) bekezdése
szerinti ponttáblázatban meglehetősen nagy hangsúly esett a filmalkotás kreatív-művészi
közreműködői mellett a kifejezetten ipari, technikai jellegű kategóriákra, amelyek támogatása
azonban nem tekinthető kulturális célú támogatásnak. A táblázatot tehát úgy kellett
módosítani, hogy a korábbinál nagyobb súlyt kapjanak a művészi-kulturális jellegű jellemzők.
Mindeközben a táblázat továbbra is figyelembe veszi a kisebbségi, pénzügyi koprodukciók és
a bérmunkák besorolásának szempontjait.
A (2) bekezdés az animációs filmekre vonatkozó táblázatot pontosítja, míg a (3) bekezdés
bevezeti a dokumentumfilmek esetében alkalmazandó táblázatot. Az (5) bekezdés a
pontszámítás szabályait teszi egyértelműbbé. A korábbi törvényszöveg nem rendelkezett
arról, hogy az egyes kategóriákon belül adható pontszámokat milyen módon kell felosztani.
Az arányosítás elve alapján a módosítás úgy rendelkezik, hogy az egyes kategóriákon belül a
maximálisan adható pontszámból annyi adható a filmalkotásnak, amely arányos az adott
kategóriában a magyar részvétel mértékével.
A 3. § a támogatásból kizárt tevékenységek felsorolásakor a Tv. 12. § (7) bekezdéséből
kiveszi a reklámfilmet, mivel az a filmalkotás fogalmának meghatározásakor a törvény
értelmező rendelkezései között egyszer már kikerült a törvény hatálya alól, így e helyütt
szükségtelen e kategória megemlítése. A reklámfilmet azért a filmalkotás fogalmából kell
13
kizárni, mert arra nem csupán a támogatás tilalma vonatkozik, hanem például a korhatár-
besorolás kötelezettsége alól is indokolt kivenni. Ugyanakkor a bevezeti a Tv-be két
jellemzően televíziós szórakoztató műfaj meghatározását - valóság-show, illetve napi
filmsorozat (szappanopera) - amelyeket kizár a támogatásból. Azért nem a Tv. egészének
hatálya alól veszi ki ezeket, mert pl. DVD-forgalmazásuk esetében a nyilvántartási és
korhatár-besorolási szabályokat ezekre is indokolt alkalmazni.
A 4. §-hoz
A 4. § lényegében újraszabályozza a 13. §-t, és ez a jogharmonizációs célú módosítás
leglényegesebb eleme. A filmek állami támogatás-tartalmának (az úgynevezett támogatási
intenzitásnak) a meghatározásakor - szemben a korábbi szabályozással - a jogszabály az 50
%-os támogatási intenzitást tekinti főszabálynak, összhangban a filmtámogatásról szóló
bizottsági közlemény (Commission Communication: Certain legal aspects relating to
cinematographic and other audiovisual works, C0M(2001)534 final, 26.09.2001) által
meghatározott, az Unió alapszerződéseiből levezetett elvekkel. Az 50 %-os támogatási
intenzitás szabálya alól a közösségi jog szerint az alacsony költségvetésű és az ún. nehéz
filmek jelentenek kivételt; mindkét fogalmat a szubszidiaritás elve alapján a tagállam jogosult
meghatározni.
A módosítás a 13. § (2)-(4) bekezdésében határozza meg ezeket a kategóriákat, oly módon,
hogy ezáltal a magyar nyelven gyártott alkotások túlnyomó többsége mentesülhet az 50 %-os
támogatási szabály alól. A 13. § (2) bekezdésébe azok a kis költségvetésű, a piaci
viszonyoktól rendszerint teljesen függetlenül készülő alkotások kerültek, amelyek műfajuknál
és 50 milliónál alacsonyabb költségvetésüknél fogva 100 %-ban jogosultak állami
támogatásra. A (3) bekezdésben az 500 milliónál alacsonyabb költségvetésű filmek
szerepelnek, amelyek a büdzséjük 90 %-át jogosultak állami támogatásból fedezni (az
Európai Unió tagállamaiban 1,5-2 millió euró alatt beszélhetünk alacsony költségvetésű
filmről). Ez által a Magyarországon készülő, közvetlen támogatásra jogosult filmalkotások
többsége továbbra is jogosult lesz a 90 %-os állami támogatásra.
A Tv. 13. §-ának (4) bekezdésében kerül meghatározásra az Európai Unió terminológiájában
„nehéz filmként” ismert kategória. E szabály szerint - költségvetési korláttól függetlenül - 90
%-ban támogathatók azok a filmek is, amelyek esetében a terjesztés során nem
valószínűsíthető a megtérülés (ez ma a magyar filmek többségére érvényes) és a film megfelel
az a)-e) pontokban felsorolt valamely kulturális célnak. Végül az (5) bekezdés kedvezőbb (70
%-os) támogatási arányt tesz lehetővé azon nem magyar nyelven gyártott filmek esetében is,
amelyek hozzájárulnak a magyar kultúra népszerűsítéséhez és költségvetésük nem haladja
meg az 500 milliós Ft-os határt. Fontos hangsúlyozni ugyanakkor, hogy ebbe a kategóriába
csak azok a filmek tartozhatnak, amelyek egyébként a Tv. szerint nemzeti filmként, vagy
koprodukcióként jogosultak a közvetlen támogatásra.
A (6) bekezdés szerint a kisebbségi, pénzügyi koprodukciók esetében a 3. § táblázata alapján
számított magyar részvételi arányhoz kell igazodnia a közvetlen támogatás mértékének,
amelyet a magyar producert terhelő hozzájárulásra kell vetíteni. A (7) bekezdés úgy módosul,
hogy a közvetlen állami támogatás kötelezően Magyarországon elköltendő része 60 %-ra
csökken, ugyanakkor a támogató szervezet jogosult magasabb arányt is előírni, amely
azonban - összhangban az Európai Bizottság Közleményében foglaltakkal - legfeljebb 80 %
lehet.
14
Az 5-6. §-hoz
Az 5. § az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény módosításának megfelelően
bevezeti a támogatási feltételek közé a munkaügyi kapcsolatok rendezettségét, amely a
filmiparban érvényesülő egyre növekvő foglalkoztatottság miatt különösen indokolt.
A 6. § célja, hogy a korábbinál pontosabban és differenciáltabban szabályozza az
összeférhetetlenség kérdését a filmes támogatások területén. A módosítás két lépcsős
szabályozást vezet be a támogató szervezet tisztségviselői és a támogatott szervezet közötti
kapcsolat szoros vagy kevésbé szoros jellege szerint. A módosítás másik elemeként a korábbi
hozzátartozói kör a közeli hozzátartozókra szűkül. Ennek indoka, hogy a korábbi szabályozás
túlzottan széles kört zárt ki differenciálás nélkül a támogathatók köréből akkor is, ha
egyébként az érintett személy vagy vállalkozás a támogatandó filmalkotás gyártásából csak
kis mértékben vette ki a részét. A támogatások odaítélésében - ideértve a javaslattétel
folyamatát is - sok esetben nagyszámú szakértő vesz részt, ahol valamennyi hozzátartozó
kizárása megnehezítené a döntéshozatalt (utalunk a filmes nemzedékekre és famíliákra). Az új
14/A. § (1) és (2) bekezdése azokat az eseteket szabályozza, amikor a támogatást igénylő
szervezet vagy személy és a támogató szervezet tisztségviselője között szoros - tulajdonosi,
alapítói, vezetői vagy közeli rokoni - kapcsolat áll fenn. Ilyen esetekben az érintett szervezet
ki van zárva a támogatásból.
A (2) bekezdés kifejezetten a filmgyártás során alkalmazott olyan pozíciók, közreműködők
érintettségének eseteit szabályozza, amelyek egyrészt meghatározó hatással bírnak a
filmalkotás végső formájára, az Szjt. szerint filmszerzőknek minősülnek, másrészt
valószínűsíthető, hogy a film költségvetésének személyi jellegű tételei közül ezen
közreműködők díjai a legjelentősebbek.
A (3) bekezdés a kétlépcsős szabályozás második fokozata, amikor a támogatást igénylő
szervezet vagy személy és a támogató szervezet tisztségviselője között csak közvetett -
általában munkavégzésre irányuló - kapcsolat áll fenn. Ez esetben az adott pályázó nincs
kizárva a támogatásból, a támogató szervezet érintett tisztségviselője azonban - mind a
döntéshozói, mind a javaslattételi szinten - nem vehet részt a pályázat elbírásában.
A (4) bekezdés azt szabályozza, hogy a javaslattétellel együtt a javaslattevő
tisztségviselőknek az általuk ismert összeférhetetlenségi körülményre is fel kell hívniuk a
döntéshozók figyelmét. Az (5) bekezdés arról szól, hogy a döntés meghozataláig az
összeférhetetlenségi körülményről az érintett tisztségviselőnek írásban nyilatkoznia kell. A
hamis tartalmú nyilatkozat adásának szankciója a támogató szervezet oldalán az illető
tisztségviselő megbízatásának megszűnése.
A 7-12. §-hoz
A 7. § (1) bekezdés szerinti módosítás célja, hogy - összhangban a (6) bekezdés által
bevezetett új rendelkezéssel - a Filmiroda alapvető feladataként megjelölje a korhatár
besorolások megsértése esetén alkalmazott szankciókat. A korábbi szabályozás hiányossága
miatt az Irodának a besorolási bejelentés elmulasztása miatt nem volt lehetősége szankciót
alkalmazni.
15
A (2) bekezdés az „egyéb filmalkotás” kategóriáját megfelelően bevezeti a Tv. 19. §-ának (1)
bekezdésébe is, a (3) bekezdés pedig a jogalkalmazás szempontjából a törvényben is
egyértelművé teszi, hogy a támogatási igazolások (adóigazolások) kiadásának eljárása az
Iroda hatósági eljárásai közé tartozik. A (4) bekezdés kifejezetten az Iroda feladatává teszi a
nemzetközi egyezmények szerinti koprodukciós igazolások kiadását, az (5) bekezdés az
időközben hatályba lépett új törvénynek megfelelően módosítja a közigazgatási hatósági
eljárás alkalmazására való hivatkozást.
Az Iroda gyakorlati működése során világossá vált, hogy a javaslattevő szerepet betöltő
Korhatár Bizottság nem alkalmas a korhatár besorolások feltüntetésének ellenőrzésére, hanem
ezt a feladatot az Iroda által alkalmazott köztisztviselőknek kell ellátniuk. A 8. § szerinti
módosítás ennek megfelelően pontosítja a Korhatár Bizottság feladatának meghatározását.
A 9. § szerinti módosítást szintén a működés tapasztalatai teszik indokolttá. A Filmiroda
egyik fontos feladata, hogy a Magyarországon bármilyen hordozón forgalomba hozott összes
filmalkotást a korhatárok szerint besorolja. A tájékoztatás mellett ennek különös jelentősége
van az V. kategóriába tartozó, pornográf tartalmú filmek esetében, mivel a pornótartalmú
képhordozók után a forgalmazók magasabb kulturális járulékot kötelesek fizetni. A besorolási
feladatok teljes körű elvégzésére az öttagú bizottság elégtelennek bizonyult, ezért indokolt a
tagok létszámának hétre emelése.
A 10. § kiegészíti a korhatár besorolásra vonatkozó rendelkezést a nyilvános vetítés
fogalmával - amely a gyakorlatban már elfogadást nyert - és pontosítja a jelzések
elhelyezésének módját az adathordozók csomagolásán. A 24. § (2) bekezdésében a
szankcionálandó magatartások közé bekerül a filmalkotás korhatár besorolás nélküli
terjesztése is, eddig ugyanis nem volt bírságolható az a forgalmazó, aki nem nyújtotta be a
filmalkotást besorolásra a Filmirodának.
A 11. § az „art” besorolás kategóriáinak pontosítását célozza. A három kategóriát igyekszik a
művészeti, egyéb kulturális és a kritikai szempontok alapján elválasztani. Az a) kategória
kifejezetten a művészi érték alapján való besorolást teszi lehetővé, a b) a filmfesztiválokon
való szereplés szerinti minősítést, míg a c) az egyéb kulturális szempontú besorolást
(ugyanakkor a művészi megvalósítást itt is figyelembe kell venni). Fontos új elem, hogy a b)
pont szerint a Filmirodának közzé kell tennie azt a listát, amelyen a minősített filmfesztiválok
szerepelnek. Ezeken a fesztiválokon díjat nyert filmeknek az Iroda automatikusan art-
minősítést ad. Ezáltal bizonyos filmek esetében a forgalmazó biztos lehet abban, hogy
azoknak az Iroda art minősítést fog adni, ez által az „art” filmek behozatala kiszámíthatóbbá
válik, az „art” mozik filmellátása pedig stabilabbá.
A 12. § az Iroda által nyilvántartott filmalkotások tekintetében a „támogatásban részesült”
fordulat helyett a „támogatásban részesülő” fordulatot alkalmazza, mivel a nyilvántartásba
vétel időpontjában az adott filmalkotás sok esetben csak a támogatási szándékról értesült,
vagy a támogatása éppen folyamatban van.
A 13-17. §-hoz
A 13. § a jogharmonizációs célú módosítás következő fontos eleme. A jelenlegi szabályok
szerint az Iroda általi nyilvántartásba vétel iránti kérelem benyújtásának feltétele a magyar
állampolgárság, vagy magyarországi székhely. Ez a kikötés azonban ellentétes a letelepedés
szabadságának és a személyek szabad mozgásának elvével. Ezért a rendelkezés szerint a
16
magyar állampolgárság az Európai Gazdasági Térség tagállamának állampolgárságára
módosul, a magyarországi székhely helyett pedig EGT tagállambeli székhely és egyidejű
magyarországi telephely kerül a törvénybe. A (2) bekezdés a támogatást igénylő adatközlési
kötelezettségét pontosítja.
A 14. § (1) bekezdése az Iroda feladatává teszi a támogatási arányok törvényben
meghatározott szabályai betartásának ellenőrzését. A (2)-(3) bekezdés a támogatást igénylő és
a filmterjesztő adatszolgáltatási kötelezettségét egyértelműsíti.
A 15. § célja, hogy a Tv. 30 §-ában külön is megnevezze azokat az adatokat, amelyek
közérdekűnek minősülnek, és amelyek nyilvánosságának biztosítása különösen fontos.
Ilyennek tekinthetőek a közpénzből készült filmalkotások költségvetése, illetve ezek állami
támogatás-tartalma. Ez utóbbiak például alapvető adatoknak tekinthetőek az európai
audiovizuális piacon, és egy-egy ország filmiparáról sokat elárul, hogy az adott nemzet filmjei
mekkora állami támogatással készültek. Ugyanakkor nyilvánvalóan jogos érdeke a nézőknek,
és valamennyi adófizetőnek, hogy megismerje, az állam mennyit költött a hazai filmgyártás
támogatására. A filmforgalmazás adatai (látogatószám és pénztári jegybevétel) ma már
valamennyi nemzetközi filmforgalmazási adatközlésnek a részét képezik. Ezeket az adatokat
a hazai forgalmazók is megküldik például az Európai Audiovizuális Obszervatórium számára
való adatszolgáltatáshoz. A nemzetközi közönség és a szakma számára ily módon nyilvános
adatok megismerését nyilvánvalóan a hazai közönségnek is biztosítani kell.
A 16. § egyrészt az „egyéb filmalkotás” kategóriáját helyezi el a Tv. 31. §-ában (a módosítás
1. § (2) bekezdésében írtaknak megfelelően), másrészt a támogatási arányok betartásának
ellenőrzését a támogatási igazolás kiadása előtt is előírja az Irodának.
A 17. § egy külön §-ban helyezi el az Iroda bírságolási jogkörébe tartozó eseteket. A korhatár-
besorolási szabályok megsértése esetén - a bírság lehetséges magas összegére tekintettel -
megadja a mérlegelési szempontokat.
A 18-23. §-hoz
A 18. és a 19. §-okban hivatkozott rendelet által szabályozandó tárgykör egyes elemei a
Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény, valamint a szerzői jogról szóló 1999.
évi LXXVI. törvény vonatkozó rendelkezései szerint miniszteri rendelettel nem
szabályozhatóak. Fentiek alapján a szabályozást a hivatkozott törvényekben foglalt szinten,
azaz kormányrendeletben szükséges meghatározni. Ennek megfelelően szükséges a
felhatalmazó rendelkezések módosítása.
A 20. § a Kormány és a filmszakmát képviselő szervezetek, valamint a Magyar Mozgókép
Közalapítvány által a filmszakmai vállalkozói vagyon rendezéséről kötött megegyezés alapján
került a törvényjavaslatba. Az előterjesztő javaslata szerint a MAFILM Rt. és a Magyar
Filmlaboratórium Kft. részvényeinek, illetve üzletrészeinek többsége, egy darab
szavazatelsőbbségi jogot biztosító részvény, illetve egy darab elsőbbségi jogot biztosító
üzletrész kivételével, ingyenes vagyonátruházással az MMK tulajdonába kerül.
Ennek lehetőségét az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995.
évi XXXIX. törvény 35. § b) pontja tartalmazza, amely szerint az ÁPV Rt. - kivételesen
indokolt esetben - akkor adhat át állami vagyont pénzbeli térítés nélkül, ha az átadás törvény
alapján közalapítvány, közcélú alapítvány, köztestület, továbbá olyan más közcélú egyesület
17
részére történik, amely jogszabályban meghatározott közfeladat ellátását veszi át, illetve
költségvetési tehervállalást helyettesít. A vagyonátadásra a konkrét felhatalmazást törvénybe
kell foglalni, amelyet a 20. § tartalmaz.
A 21. § a hatályba lépésről rendelkezik. A Tv. bizonyos rendelkezéseinek korábbi hatályba
lépését az teszi indokolttá, hogy a nemzeti filmvagyonba tartozó filmalkotások terjesztéséről
szóló rendeletet a Kormány mielőbb megalkothassa. Jelenleg ugyanis a felhatalmazás a
miniszternek szól.
A 22. § átmeneti rendelkezései szerint a törvény hatályba lépése előtt benyújtott kérelmekre
még a korábbi szabályokat kell alkalmazni.
A 23. § a Tv. bizonyos rendelkezéseinek hatályon kívül helyezéséről szól. A Tv. 14. § (5)
bekezdésének hatályon kívül helyezése az újra szabályozott összeférhetetlenség miatt
indokolt. Mivel az Áht. 109/C. alapján a kincstári vagyon felett az illetékes miniszter a
Magyar Állam nevében őt megillető tulajdonosi jogok gyakorlását a Kincstári Vagyoni
Igazgatóság útján látja el, ezért a Tv. 35. (3) bekezdése alapján a negatív példányok nem a
Filmarchívum tulajdonában vannak, hanem kincstári vagyonba tartoznak, amelyen a
Filmarchívum csak vagyonkezelő lehet. Ennek megfelelően a Tv. 35. § (3) bekezdését
hatályon kívül kell helyezni, és a Filmarchívumnak a negatívokon fennálló vagyonkezelői
jogát kizárólag a 35. § (1) bekezdésre kell alapozni.
Szintén a törvény hatályát érintő fontos kérdés, hogy az Európai Bizottságnak a filmművészet
állami támogatásának szabályait is tartalmazó Közleménye (Közlemény a Tanácshoz, az
Európai Parlamenthez, a Gazdasági és Szociális Bizottsághoz valamint a Régiók
Bizottságához, a filmipari és egyéb audiovizuális művek bizonyos jogi aspektusairól, Brüsszel,
2001.09.26. COM(2001) 534 final) 2007. június 30-ig van hatályban. Ezért a tagállami
filmtámogatási rendszerek notifikációjakor a Bizottság jóváhagyása csak eddig az időpontig
szól azzal, hogy az ezt követően hatályos támogatási program tekintetében a Bizottság újbóli
előzetes engedélye szükséges. Ennek megfelelően a 23. § (3) bekezdése a támogatási
szabályok 2007. június 30-i hatályon kívül helyezéséről rendelkezik.
18