﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/18997. számú
törvényjavaslat
a Magyar Köztársaság és az Osztrák Köztársaság között a határokat átlépő
bűnözés megelőzése és leküzdése érdekében folytatandó együttműködésről szóló,
Heiligenbrunnban, 2004. június 6-án aláírt Szerződés kihirdetéséről
Előadó: Dr. Lamperth Mónika
belügyminiszter
Budapest, 2006. január
2
2006. évi.......törvény
a Magyar Köztársaság és az Osztrák Köztársaság között a határokat átlépő
bűnözés megelőzése és leküzdése érdekében folytatandó együttműködésről szóló,
Heiligenbrunnban, 2004. június 6-án aláírt Szerződés kihirdetéséről
1.	§ Az Országgyűlés e törvénnyel felhatalmazást ad a Magyar Köztársaság és az
Osztrák Köztársaság között a határokat átlépő bűnözés megelőzése és leküzdése
érdekében folytatandó együttműködésről szóló, Heiligenbrunnban, 2004. június 6-án
aláírt Szerződés (a továbbiakban: Szerződés) kötelező hatályának elismerésére.
2.	§ Az Országgyűlés a Szerződést e törvénnyel kihirdeti.
3.	§ A Szerződés hiteles magyar nyelvű szövege a következő:
„SZERZŐDÉS
a Magyar Köztársaság és az Osztrák Köztársaság között a határokat átlépő
bűnözés megelőzése és leküzdése érdekében folytatandó együttműködésről
A Magyar Köztársaság és az Osztrák Köztársaság (a továbbiakban: Szerződő
Államok)
abból a célból, hogy a közös biztonsági érdekek megvalósításában
együttműködjenek,
azzal a közös elhatározással, hogy hatékonyan lépjenek fel az országhatárokat
átlépő, a közbiztonságot és a közrendet fenyegető veszélyek, valamint a nemzetközi
bűnözéssel szemben,
azzal a szándékkal, hogy a jelen Szerződés végrehajtásában illetékes hatóságok
együttműködését átfogóan továbbfejlesszék,
az alábbiakban állapodtak meg:
I.	Fejezet
Általános rendelkezések
1.	cikk
Értelmező rendelkezések
A jelen Szerződésben használt fogalmak jelentése a következő:
3
1.	Hatóságok: a Szerződő Államok belső jogszabályai szerint bűnmegelőzési és
bűnüldözési feladatok végzésére feljogosított hatóságok, illetve szervek:
a)	a Magyar Köztársaság részéről: a Rendőrség, a Határőrség, a Vám- és
Pénzügyőrség bűnüldözési és bűnmegelőzési feladatot ellátó szervei, valamint a
Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata;
b)	az Osztrák Köztársaság részéről: a szövetségi belügyminiszter, a biztonsági
igazgatóságok, a szövetségi rendőrség igazgatóságai; továbbá a szövetségi rendőrség
igazgatóságai helyi illetékességi területén kívül a kerületi államigazgatási hatóságok.
2.	Igazságügyi hatóságok:
a)	a Magyar Köztársaság részéről: a bíróságok és ügyészi szervek;
b)	az Osztrák Köztársaság részéről: a szövetségi igazságügyi miniszter, valamint a
bíróságok és ügyészségek.
3.	A jelen Szerződés végrehajtása során a kapcsolattartásra jogosult központi
szervek:
a)	a Magyar Köztársaság részéről:
-	az Országos Rendőr-főkapitányság Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési
Központ (a továbbiakban: ORFK NEBEK),
b)	az Osztrák Köztársaság részéről:
-	a szövetségi belügyminiszter.
4.	A jelen Szerződés alkalmazása szempontjából határterületnek minősül:
a)	a Magyar Köztársaság részéről:
-	Győr-Moson-Sopron megye területe,
-	Vas megye területe.
b)	az Osztrák Köztársaság részéről:
-	a Burgenlandi Szövetségi Tartomány Biztonsági Igazgatóságának illetékességi
területe.
2.	cikk
A Szerződés tárgya
A Szerződő Államok erősítik együttműködésüket a bűncselekmények megelőzésében,
megakadályozásában és felderítésében. A Szerződő Államok együttműködése nemzeti
jogszabályaikkal összhangban, a jelen Szerződés rendelkezései szerint valósul meg. A
jelen Szerződés nem érinti a Szerződő Államok illetékes hatóságainak azon
együttműködését, amelyet nemzetközi szervezetek, így az Európai Rendőrségi Hivatal
(Europol), valamint a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezete (ICPO-Interpol)
keretében folytatnak.
4
3.	cikk
A közbiztonság, közrend és a bűnügyi helyzet közös elemzése
A Szerződő Államok rendszeresen átadják egymásnak a közbiztonságra, a közrendre
és a bűnügyi helyzetre vonatkozó ismereteiket, elemzéseiket. E célból esetileg, de
legalább évente egyszer közösen elemzik a bűnügyi helyzet, a bűnmegelőzés súlyponti
kérdéseit, megvitatják és egyeztetik a szükséges teendőket.
II.	Fejezet
Az együttműködés általános szabályai
4.	cikk
Együttműködés megkeresés alapján
(1)	A Szerződő Államok illetékes hatóságai megkeresés alapján együttműködnek
és segítséget nyújtanak egymásnak a közbiztonságot és a közrendet fenyegető
veszélyek elhárítása, valamint a bűncselekmények megakadályozása, megelőzése és
felderítése céljából. Az együttműködés nem terjed ki a Szerződő Államok igazságügyi
hatóságainak hatáskörébe tartozó jogsegélyre. Nem terjeszthető elő, illetve nem
teljesíthető olyan megkeresés, amely katonai vagy politikai bűncselekményekre
vonatkozik. Amennyiben a megkeresett hatóság nem rendelkezik hatáskörrel vagy
illetékességgel a kérelem teljesítésére, úgy a megkeresést továbbítja az eljárásra
hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósághoz, és erről értesíti a megkereső
hatóságot.
(2)	A megkeresések és az azokra adott válaszok, amennyiben a jelen Szerződés
eltérő rendelkezést nem tartalmaz, a Szerződő Államok központi szervei között,
írásban kerülnek továbbításra. Sürgős esetben a megkeresés szóban is előterjeszthető;
a szóbeli megkeresést írásban haladéktalanul meg kell erősíteni.
(3)	A megkereséseket, figyelemmel az 1. cikk 3. pontjában foglaltakra, az alábbi
központi szerv részére kell megküldeni:
a)	a Magyar Köztársaság részéről: az ORFK NEBEK,
b)	az Osztrák Köztársaság részéről: a Szövetségi Belügyminisztérium/
Közbiztonsági Főigazgatóság.
(4)	A Szerződő Államok hatóságainak a jelen Szerződésben meghatározottak
szerinti együttműködése különösen az alábbiakra terjed ki:
a)	információcsere,
b)	intézkedések sürgős esetekben,
c)	határon átnyúló megfigyelés,
d)	határon átlépő üldözés,
e)	ellenőrzött szállítás,
5
f)	fedett nyomozó alkalmazása,
g)	tanúvédelem,
h)	együttműködés közös kapcsolattartási szolgálati helyeken,
i)	közös bűnfelderítő-csoport létrehozása,
j) összekötő tisztviselők küldése, fogadása,
k) együttműködés a képzés és a továbbképzés területén,
l) együttműködés a bűnmegelőzés területén.
(5)	Ha a megkeresésben foglalt feltételek szerint a megkeresés teljesítése nem,
vagy csak részben lehetséges, a megkeresett hatóság erről haladéktalanul tájékoztatja a
megkereső hatóságot, és a hatóságok megállapodnak a megkeresés teljesítésének
további folytatásáról, amennyiben az szükséges.
(6)	A megkeresések teljesítése során a megkeresett hatóságok és a megkeresés
teljesítésében résztvevő szervek a megkeresésben foglalt eljárási szabályok szerint
járnak el, feltéve, hogy az nem ellentétes a megkeresett Szerződő Állam jogával.
(7)	Amennyiben a megkeresés megküldéséhez, illetve annak teljesítéséhez a
Szerződő Államok jogszabályai szerint az igazságügyi hatóságok engedélye,
jóváhagyása, hozzájárulása, illetve egyetértése szükséges, a megkeresés megküldésére,
vagy a teljesítésének megkezdésére csak ezen engedély, jóváhagyás, hozzájárulás vagy
egyetértés beszerzését követően kerülhet sor.
5.	cikk
A megkeresés tartalma, az alkalmazandó nyelv
(1)	A jelen Szerződés eltérő rendelkezése hiányában, a megkeresés legalább az
alábbiakat tartalmazza:
-	a megkereső hatóság megnevezése;
-	a megkeresés tárgya;
-	a megkeresés tárgyát képező cselekmény leírása és annak jogi minősítése;
-	a megkeresés teljesítésének határideje, a sürgősségi teljesítés indokai;
-	ahol az szükséges, az igazságügyi hatóságok engedélye;
-	a megkeresés teljesítése során a megkereső hatóság tagjának részvételére irányuló
kérelem;
-	a megkeresés teljesítéséhez szükséges mértékben az érintett személy
személyazonosító adatai, amennyiben az ismert.
(2)	A Szerződő Államok hatóságai a jelen Szerződés végrehajtása során a magyar
és a német nyelvet egyaránt használhatják, illetve más nyelv használatában is
megállapodhatnak.
6.	cikk
6
Intézkedések sürgős esetekben
(1)	A Szerződő Államok hatóságai - belső jogszabályaik szerint - megkeresésre, a
nyomok és bizonyítékok biztosítása érdekében igazoltatást, nyilvános helyen fokozott
ellenőrzést végezhetnek, épületet, építményt, helyszínt, ruházatot, csomagot és
járművet átvizsgálhatnak, a keresett személyt előállíthatják.
(2)	A jelen Szerződés 4. cikkének rendelkezései megfelelően alkalmazandók.
(3)	Az (1) bekezdésben meghatározott intézkedések végrehajtásáról a megkereső
hatóságot haladéktalanul tájékoztatni kell.
7.	cikk
Az információcsere területei
(1)	A Szerződő Államok hatóságai együttműködésük során a bűnözés, különösen a
szervezett bűnözés megelőzése, megakadályozása és felderítése érdekében,
megkeresésre az alábbi információkat adják át:
a)	a szervezett bűnözésben részt vevők adatait, a tetteseknek a bűncselekmény
elkövetésével összefüggő kapcsolataira vonatkozó adatokat, a bűnöző szervezetek és a
bűnöző csoportok felépítéséről szóló ismereteiket, a tipikus tettes- és
csoportmagatartásokra, az előkészített, megkísérelt, illetve befejezett bűncselekményre
vonatkozó információkat, különösen az elkövetés idejére, helyére, módjára, a
megtámadott objektumokra vonatkozó adatokat, a különleges körülményekre
vonatkozó ismereteket, valamint a vonatkozó büntető jogszabályokat és a megtett
intézkedéseket, amennyiben ez a bűncselekmények megelőzéséhez,
megakadályozásához, illetve felderítéséhez szükséges;
b)	a nemzetközi bűnözés elkövetési módszereiről, új formáiról szóló tájékoztatást;
c)	kriminalisztikai és kriminológiai, egyéb bűnügyi vonatkozású kutatási
eredményeiket, a nyomozások gyakorlatáról, munkamódszereinek és eszközeinek
alkalmazásáról, azok továbbfejlesztése céljából;
d)	kérelemre egymás rendelkezésére bocsátanak ismereteket vagy mintákat
azokról a tárgyakról, amelyekre a bűncselekményt elkövették, amelyet bűncselekmény
elkövetéséhez eszközül használtak vagy arra szántak, vagy amelyek a bűncselekmény
elkövetése útján jöttek létre;
e)	a jelen Szerződés tárgyát képező bűncselekményekkel kapcsolatos jogi
szabályozást;
f)	a bűncselekmény elkövetése során vagy azzal összefüggésben szerzett vagyonra
vonatkozó információkat.
(2)	Különleges eszközökkel végzett információgyűjtés során a Szerződő Államok
hatóságai nemzeti joguk alapján működnek együtt. A Szerződő Államok vállalják,
hogy az ilyen információcsere alapján szolgáltatott adatot legalább olyan védelemben
részesítik, mint amilyet államuk jogszabálya előír.
7
8.	cikk
Az információ átadása megkeresés nélkül
A Szerződő Államok hatóságai egyedi esetekben - belső jogszabályaik szerint -
megkeresés nélkül is átadhatnak olyan információt, amelyek a másik Szerződő Állam
hatóságai számára szükségesek a közbiztonságot és közrendet fenyegető veszély
elhárításához vagy más bűncselekmények megelőzéséhez és felderítéséhez. Az
információcserére a jelen Szerződés 4. cikkének rendelkezéseit megfelelően
alkalmazni kell.
9.	cikk
Közvetlen információcsere
(1)	A Szerződő Államok hatóságai között a megkeresések továbbítása és
megválaszolása akkor történhet közvetlenül, ha
a)	az információt a határterületen illetékességgel rendelkező hatóságok kérik
egymástól, és a szolgáltatott információ kizárólag a határterülethez kapcsolódik, vagy
b)	a központi szerveken keresztül történő információcsere olyan késedelemmel
járna, amely az eljárás érdekeit, vagy a megkeresés eredményes teljesítését
veszélyeztetné.
(2)	Az információ különösen akkor tekinthető a határterülethez kapcsolódónak, ha
az adat
a)	olyan, a megkereséssel érintett személyre vonatkozik, akinek lakóhelye,
tartózkodási helye a határterületen van, vagy valószínűsíthető, hogy az érintett
személy a megkeresés időszakában ott tartózkodik;
b)	a megkereséssel érintett személynek a határterületen kifejtett tevékenységére
vonatkozik;
c)	olyan dologra vonatkozik, amelyről valószínűsíthető, hogy a határterületen
található, vagy
d)	a jogi személynek a határterületen lévő székhelyére, illetve tevékenységére
vonatkozik.
(3)	Az (1) és (2) bekezdés szerinti közvetlen információcsere az alábbiakra terjed
ki:
a)	a bűnügyi nyilvántartásokban szereplő adatok szolgáltatása,
b)	személyazonosság, tartózkodási hely és lakcím megállapítása és igazolása,
c)	közúti, vízi és légi járművek tulajdonosa, üzembentartója, vezetője
személyazonosságának megállapítása,
d)	vezetői engedélyek, hajózási engedélyek meglétének, érvényességének és
korlátozásainak vizsgálata,
e)	gépjárművek egyedi azonosító adatainak (rendszám, alvázszám, motorszám)
átadása,
8
f)	lőfegyvertartási-engedély meglétének, érvényességének és korlátozásainak
vizsgálata,
g)	távközlési eszköz tulajdonosának, előfizetőjének és birtokosának megállapítása,
h)	tárgyak, minták utáni tudakozódás,
i)	különleges szakértelemmel rendelkező személy felkutatása.
III.	Fejezet
A hatóságok közötti együttműködés különleges formái
10.	cikk
A határon átnyúló megfigyelés
(1)	A Szerződő Államok hatóságai a saját államuk területén végzett felderítő
tevékenységük során jogosultak a (2) bekezdésben megjelölt bűncselekmény
elkövetésével gyanúsítható, illetve a vele kapcsolatban álló vagy kapcsolatba lépő
személy megfigyelését a másik Szerződő Állam területén is folytatni, amennyiben ez
utóbbi Szerződő Állam központi szerve egy előzetesen átadott megkeresés alapján a
határon átnyúló megfigyeléshez hozzájárult. A hozzájárulás feltételhez köthető.
(2)	A határon átnyúló megfigyelés olyan bűncselekmények elkövetésének gyanúja
esetén lehetséges, amelyek egy európai elfogatóparancs kibocsátásának alapjául
szolgálhatnának. A Szerződő Államok hatóságai, a fenti bűncselekmények alapos
gyanúja esetén megfigyelhetik a gyanúsítottal kapcsolatban lévő személyt is, akiről
megalapozottan feltételezhető, hogy a gyanúsított azonosításához vagy megtalálásához
segítséget nyújthat.
(3)	A megkeresett Szerződő Állam hatóságainak kérésére a megfigyelést át kell
adni ezen hatóságoknak. Kérelemre a megkeresett Szerződő Állam hatósága a
megfigyeléshez segítséget nyújthat.
(4)	A megfigyeléshez adott hozzájárulás a Szerződő Államok egész területére
érvényes. A megfigyelés során a Szerződő Államok közös államhatárát az
engedélyezett határátkelőhelyeken kívül és a nyitvatartási időn túl is át lehet lépni.
(5)	Ha a késedelem veszéllyel jár, a megfigyelés az (1) bekezdésben meghatározott
előzetes hozzájárulás nélkül is folytatható. Ebben az esetben az államhatár átlépésekor
a megkeresett Szerződő Állam illetékes hatóságát haladéktalanul értesíteni kell. A
megkeresést utólag, haladéktalanul meg kell küldeni a megkeresett Szerződő Állam
központi szervének. A megkeresésben ismertetni kell az előzetes hozzájárulás nélküli
határátlépést szükségessé tevő okokat is.
(6)	Az (5) bekezdésben meghatározott illetékes hatóság:
a)	a Magyar Köztársaság részéről:
-	az Országos Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Ellátó Igazgatósága;
9
b) az Osztrák Köztársaság részéről:
-	Szövetségi Belügyminisztérium / Közbiztonsági Főigazgatóság / Szövetségi
Bűnügyi Hivatal.
(7)	Az (5) bekezdés szerinti megfigyelést haladéktalanul abba kell hagyni, ha a
megkeresést követően a megkeresett Szerződő Állam hatósága azt kéri, továbbá akkor,
ha a megkeresés megküldését követő öt órán belül a megkeresés teljesítéséhez
szükséges hozzájárulás nem áll rendelkezésre.
(8)	A megfigyelés kizárólag az alábbi feltételek szerint megengedett:
a)	a megfigyelést végző tisztviselőkre vonatkoznak a jelen cikk rendelkezései és
azon Szerződő Állam belső joga, amelynek területén eljárnak; a helyileg illetékes
hatóságok utasításai szerint kötelesek eljárni;
b)	a megfigyeléshez igénybe vett járművekre ugyanazok a közlekedési szabályok
vonatkoznak, mint a megkeresett Szerződő Állam hatóságai által igénybe vett
járművekre;
c)	az (5) bekezdésben meghatározott eset kivételével, a megfigyelést folytató
tisztviselőknek rendelkezni kell a megfigyelés engedélyezését igazoló okirattal;
d)	a megfigyelést végző tisztviselőknek bármikor igazolniuk kell hivatalos
minőségüket;
e)	a megfigyelést végző tisztviselők magánlakásba vagy a nyilvánosság számára
meg nem nyitott helyekre a megfigyelés során nem léphetnek be, és a nyilvánosság
számára nyitva álló munka-, üzemi és üzlethelyiségekbe ezek nyitvatartási idején belül
léphetnek be;
f)	a megfigyelést végző tisztviselőnek jelentést kell készítenie a megkeresett
Szerződő Állam központi szerve részére;
g)	amennyiben a megfigyelés végrehajtásához technikai eszközök is szükségesek,
ezek abban az esetben alkalmazhatóak, ha ezt a megkeresett Szerződő Állam
jogszabályai lehetővé teszik; a technikai eszközöket az (1) bekezdés szerinti
megkeresésben meg kell jelölni.
11.	cikk
Határon átlépő üldözés
(1)	A megkereső Szerződő Állam hatóságának tisztviselői a megkeresett Szerződő
Állam területén előzetes jóváhagyás nélkül folytathatják azon személy üldözését, aki a
megkereső Szerződő Állam területén a 10. cikk (2) bekezdésében megjelölt
bűncselekményt követett el vagy kísérelt meg, és
a)	eközben tetten érték, vagy
b)	a fenti bűncselekmények miatti őrizetből, előzetes letartóztatásból vagy
szabadságvesztés büntetés végrehajtása elől megszökött,
és a megkeresett Szerződő Állam hatóságának értesítésével járó késedelem az elkövető
elfogását jelentősen megnehezítené, illetve a bűnüldözési érdeket súlyosan
veszélyeztetné, továbbá ha valószínűsíthető, hogy a megkeresett Szerződő Állam
hatósága az üldözést megfelelő időben nem tudja átvenni.
10
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott esetben - haladéktalanul, de legkésőbb az
államhatár átlépésekor - a megkeresett Szerződő Állam illetékes hatóságát értesíteni
kell.
(3)	A (2) bekezdésben meghatározott illetékes hatóság:
a)	a Magyar Köztársaság részéről:
a határátlépés helyétől függően
-	a Győr-Moson-Sopron megyei Rendőr-főkapitányság vagy
-	a Vas megyei Rendőr-főkapitányság.
b)	az Osztrák Köztársaság részéről:
-	a Burgenlandi Tartományi Biztonsági Igazgatóság.
(4)	Az üldözést haladéktalanul meg kell szüntetni, ha a megkeresett Szerződő
Állam hatósága azt kéri.
(5)	Ha azt a megkereső Szerződő Állam üldözést végrehajtó tisztviselője kéri, a
megkeresett Szerződő Állam hatósága az üldözött személyt személyazonosságának
megállapítása érdekében igazoltatja.
(6)	Ha a megkeresett Szerződő Állam hatósága az üldözés megszüntetését nem
kéri, és ezen hatósága megfelelő időben nem tud fellépni, az üldözött személyt a
megkereső Szerződő Állam üldözést végrehajtó tisztviselője a helyszínen
feltartóztathatja. Ezen intézkedésről a megkeresett Szerződő Állam illetékes hatóságát
haladéktalanul értesíteni kell.
(7)	Az üldözést a Szerződő Államok teljes területén, időbeli korlátozás nélkül
szabad folytatni.
(8)	Az üldözés az alábbi feltételek szerint folytatható:
a)	az üldözést végző tisztviselők a jelen cikk rendelkezései, valamint azon
Szerződő Állam belső joga szerint kötelesek eljárni, amelynek területén az üldözést
végzik;
b)	az üldözéshez igénybe vett járművekre ugyanazok a közlekedési szabályok
vonatkoznak, mint a megkeresett Szerződő Állam hatóságai által igénybe vett
járművekre. A járműveken az azok felismeréséhez szükséges, megkülönböztető jelzést
kell használni;
c)	az üldözést végző tisztviselőknek bármikor igazolniuk kell hivatalos
minőségüket;
d)	az üldözést folytató tisztviselők magánlakásba vagy helyiségbe az üldözés során
nem léphetnek be, a nyilvánosság számára nyitva álló munka-, üzemi és
üzlethelyiségekbe ezek nyitvatartási idején belül léphetnek be;
e)	amennyiben az üldözés végrehajtásához technikai eszközök is szükségesek,
ezek abban az esetben alkalmazhatóak, ha ezt a megkeresett Szerződő Állam
jogszabályai lehetővé teszik, a technikai eszközöket az (1) bekezdés szerinti
megkeresésben meg kell jelölni;
11
f)	az üldözést végrehajtó tisztviselőknek egyenruha, karszalag vagy a járművön
elhelyezett kiegészítő jelzések révén egyértelműen felismerhetőknek kell lenniük;
g)	az elfogott személynél levő tárgyak az illetékes hatóságok tisztviselőjének
megérkezéséig ideiglenesen biztonságba helyezhetőek. Az elfogott személy szállítása
során kézbilincs használható. Az elfogott személlyel együtt azokat a tárgyakat is át
kell adni a hatóságnak, amelyeket ideiglenesen lefoglaltak;
h)	az üldözést végrehajtó tisztviselők kötelesek az üldözés befejezését követően az
üldözés eredményéről a megkeresett Szerződő Állam (3) bekezdésben megjelölt
hatóságánál jelentést tenni. Ennek során a megkeresett Szerződő Állam hatóságának
kérésére, kötelesek személyesen jelen lenni az üldözés körülményeinek megfelelő
tisztázásához szükséges ideig. Fentieket akkor is alkalmazni kell, ha az üldözött
személy elfogására nem került sor.
(9)	Az üldözés során elfogott személyt a megkeresett Szerződő Állam illetékes
hatósága hallgatja ki. Az elfogott személy személyes szabadsága a megkeresett
Szerződő Állam joga szerint korlátozható.
12.	cikk
Ellenőrzött szállítás
(1)	A Szerződő Államok hatóságai eseti megállapodása alapján ellenőrzött szállítás
hajtható végre.
(2)	Az illetékes hatóságok az ellenőrzött szállítás idejében, módjában,
közreműködésük mértékében megállapodnak. A megkeresett Szerződő Állam
hatósága az ellenőrzött szállítást korlátozhatja, vagy elutasíthatja, ha a szállítmány nem
vállalható mértékben veszélyezteti az ellenőrzött szállításban részt vevő személyeket
vagy a közbiztonságot.
(3)	Az ellenőrzött szállítást a megkeresett Szerződő Állam hatóságai irányítják. Az
ellenőrzött szállítást úgy kell végrehajtani, hogy a szállítmány bármikor
feltartóztatható legyen. Az átvételt követően a megkereső Szerződő Állam hatóságai a
szállítmányt kísérhetik, hatósági jogosítványokat azonban nem gyakorolhatnak. Ennek
során a megkereső Szerződő Állam hatóságai a jelen cikkben meghatározottak, a
megkeresett Szerződő Állam jogszabályai és a megkeresett Szerződő Állam illetékes
hatósága utasításai szerint kötelesek eljárni.
(4)	Az ellenőrzött szállításra irányuló megkeresésnek a jelen Szerződés 5. cikk (1)
bekezdésében meghatározott adatokon túl tartalmaznia kell:
a)	a szállítmány tartalmát, várható útvonalát és időtartamát, a szállítás módját, a
szállítóeszköz azonosítására alkalmas adatokat;
b)	a kísérés módját;
c)	a kísérésben résztvevők számát;
d)	a szállítmány átadásának, átvételének körülményeit;
e)	az elfogás esetén alkalmazandó intézkedéseket.
12
(5)	Az ellenőrzött szállítmány kíséretében fedett nyomozó részvétele csak a
Szerződő Államok belső joga szerint meghatározott igazságügyi hatóságának
engedélyével lehetséges.
(6)	Ha a késedelem veszéllyel jár, az ellenőrzött szállításra irányuló megkeresést a
Szerződő Államok hatóságai közvetlenül is megküldhetik, illetve fogadhatják. A
megkeresést utólag, haladéktalanul meg kell küldeni a Szerződő Államok központi
szervének. A megkereséshez az ellenőrzött szállítást alátámasztó dokumentumokat is
mellékelni kell.
(7)	E Cikk alkalmazásában az illetékes hatóság:
a)	a Magyar Köztársaság részéről:
-	az ORFK NEBEK;
b)	az Osztrák Köztársaság részéről:
-	Szövetségi Belügyminisztérium / Közbiztonsági Főigazgatóság / Szövetségi
Bűnügyi Hivatal.
13.	cikk
Fedett nyomozó alkalmazása
(1)	A Szerződő Államok - a központi szerveknek küldött megkeresés alapján -
hozzájárulnak saját területükön a megkereső Szerződő Állam fedett nyomozóinak
alkalmazásához, amennyiben ez a megkereső Szerződő Állam területén elkövetett
vagy előkészületben lévő, európai elfogatóparancs kibocsátásának alapjául szolgáló
bűncselekmény eredményes felderítése érdekében szükséges, feltéve, hogy a
bűncselekmények felderítése a fedett nyomozó alkalmazása nélkül nem lehetséges
vagy lényegesen nehezebb lenne. A megkereső Szerződő Állam kérésére a
megkeresett Szerződő Állam területén a megkeresett Szerződő Állam fedett
nyomozója is alkalmazható.
(2)	Ha a fedett nyomozó alkalmazásához a Szerződő Államok belső joga szerint
meghatározott igazságügyi hatóságának engedélye szükséges, a fedett nyomozó
alkalmazására csak ezen engedély beszerzését követően kerülhet sor. A hozzájárulás
mindenkor a Szerződő Államok teljes területére érvényes.
(3)	A fedett nyomozó alkalmazására irányuló megkeresésnek a jelen Szerződés 5.
cikk (1) bekezdésében meghatározott adatokon túl tartalmaznia kell:
a)	a fedett nyomozó alkalmazásának időtartamát, feltételeit;
b)	a fedett nyomozó jogait és kötelezettségeit;
c)	a fedett nyomozó lelepleződése esetén alkalmazandó intézkedéseket;
d)	a fedett nyomozó büntetőjogi, valamint a működési körében okozott károkért
való felelősségének szabályairól szóló tájékoztatást.
13
(4)	A fedett nyomozó alkalmazása mindig egyedi esetre korlátozódik és
meghatározott ideig, de legfeljebb egy hónapig tart. A fedett nyomozó alkalmazásának
időtartama meghosszabbítható. A fedett nyomozó alkalmazását a Szerződő Államok
hatóságai egyeztetve készítik elő. A fedett nyomozó a központi hatóságok eseti
megállapodását és a (2) bekezdés szerinti engedély beszerzését követően kezdheti meg
tevékenységét.
(5)	A fedett nyomozó irányítását a megkeresett Szerződő Állam hatósága végzi. A
fedett nyomozó cselekményére alapvetően a megkeresett Szerződő Állam joga
érvényes. Ezen túlmenően a megkereső Szerződő Állam jogát is figyelembe kell
venni.
(6)	A megkeresett Szerződő Állam hatóságának kérésére a fedett nyomozást
haladéktalanul meg kell szüntetni.
(7)	A (4) bekezdésben meghatározott esetben a fedett nyomozó alkalmazásának
szükségességét, feltételeit, a nyomozás során megszerzett információk felhasználását a
megkeresett Szerződő Állam kijelölt hatósága határozza meg. Erről a megkereső
Szerződő Állam hatóságát tájékoztatni kell.
(8)	A megkeresett Szerződő Állam a fedett nyomozó tevékenységéhez személyi,
logisztikai és technikai támogatást nyújthat. A megkeresett Szerződő Állam hatósága
minden szükséges intézkedést megtesz a megkereső Szerződő Állam fedett nyomozója
biztonsága érdekében.
14.	cikk
Közös bűnfelderítő-csoport létrehozása
(1)	A Szerződő Államok központi hatóságai - belső jogszabályaik alapján - közös
bűnfelderítő-csoportot hozhatnak létre olyan bűncselekmény felderítése érdekében,
amely európai elfogatóparancs kibocsátásának alapjául szolgálhatna, különösen, ha
a)	a több tagállamra kiterjedő bűncselekmény felderítése bonyolult;
b)	a bűncselekmény miatt több államban folyik bűnügyi felderítés, és ezért a
felderítő munka összehangolására van szükség.
(2)	A közös bűnfelderítő-csoport a központi szervek eseti megállapodásával jön
létre. A megállapodásnak tartalmaznia kell különösen:
a)	a bűncselekmény leírását, amelynek felderítésére a bűnfelderítő-csoport
létrejött;
b)	a működési területet;
c)	a bűnfelderítő-csoport összetételét, illetve az összetétel megváltoztatásának
lehetőségét;
d)	a bűnfelderítő-csoport vezetőjét;
e)	a működés időtartamát és a meghosszabbítás feltételeit;
f)	a külföldi hatóság tagjának kötelezettségeit és jogosultságait;
14
g)	a működés feltételeit;
h)	a szervezési intézkedéseket és a működés költségeinek viselését.
(3)	Ha a megkereső Szerződő Állam tisztviselőjének a közös bűnfelderítő-csoport
meghatározott eljárásában való részvételéhez a megkeresett Szerződő Állam belső
joga szerint az igazságügyi hatóságok engedélye szükséges, a részvételre csak az
engedély beszerzését követően kerülhet sor.
(4)	A közös bűnfelderítő-csoportot a megkeresett Szerződő Állam megállapodás
szerinti hatósága vezeti; biztosítja továbbá a bűnfelderítő-csoport működéséhez
szükséges személyi és technikai feltételeket.
(5)	A megkereső Szerződő Államnak a közös bűnfelderítő-csoportban részt vevő
tisztviselője a megkeresett Szerződő Állam területén önálló intézkedés végrehajtására
nem jogosult.
(6)	A megkereső Szerződő Állam hatóságának a közös bűnfelderítő-csoportban
részt vevő tagja a birtokában lévő nem minősített adatokat és információkat,
ugyanazon esetekben és ugyanolyan feltételekkel adhatja át, mint ahogy azokat a saját
hatóságainak átadná.
(7)	A közös bűnfelderítő-csoport munkájához szükséges minősített adatoknak a
másik Szerződő Állam tisztviselője részére történő hozzáférhetővé tételét azon
minősített adatok esetében, amelyeket a jelen Szerződésben meghatározott
együttműködésben részt vevő hatóságok minősítettek, a közös bűnfelderítő-csoport
létrehozását engedélyező központi hatóság engedélyezi. Az együttműködésben részt
nem vevő szervek által minősített adatok átadásához be kell szerezni a Szerződő
Államok belső jogszabályaiban meghatározott engedélyt.
(8)	A közös bűnfelderítő-csoport rendelkezésére bocsátott adat vagy információ
kizárólag a következő célokra használható fel:
a)	azon bűncselekmény felderítése érdekében, amelyre a közös bűnfelderítő-
csoport létrejött;
b)	az adatot vagy információt átadó Szerződő Állam előzetes hozzájárulásával más
bűncselekmény felderítésére, nyomozására;
c)	a közbiztonságot közvetlenül és súlyosan veszélyeztető bűncselekmények
megelőzése érdekében, illetve - az adatot vagy információt átadó Szerződő Állam
előzetes hozzájárulásával - az ilyen bűncselekmény miatt indult büntetőeljárás során.
15.	cikk
Összekötő tisztviselő küldése
15
(1)	Az egyik Szerződő Állam központi hatósága a másik Szerződő Állam központi
hatósága hozzájárulásával, határozott vagy határozatlan időtartamra összekötő
tisztviselőket küldhet annak bűnüldöző hatóságaihoz.
(2)	Az összekötő tisztviselők kiküldésének célja a Szerződő Államok közötti, a
jelen Szerződés alapján megvalósuló együttműködés meggyorsítása, valamint a
folyamatos segítségnyújtás biztosítása:
a)	a bűncselekmények megelőzését, megakadályozását és felderítését szolgáló
információcserével;
b)	a bűnügyi tárgyú megkeresések teljesítésével;
c)	a külső határok védelmével és a visszafogadási egyezmények végrehajtásával
kapcsolatos segítségnyújtással.
(3)	Az összekötő tisztviselők segítséget nyújtanak továbbá a közbiztonságot és a
közrendet fenyegető veszélyek elhárításával megbízott hatóságoknak, feladataik
ellátásához szükséges információk átadásával.
(4)	Az összekötő tisztviselők bűnmegelőzési és bűnüldözési intézkedések önálló
elvégzésére nem jogosultak. Az információ továbbítása és feladataik végzése az
összekötő tisztviselőket küldő megkereső Szerződő Állam hatóságának utasításai
alapján történik, figyelembe véve az összekötőt fogadó megkeresett Szerződő Állam
hatóságának kéréseit, amelynél tevékenykednek.
16.	cikk
Tanúvédelem
(1)	A Szerződő Államok illetékes szerveiken keresztül kérelmezhetik a
büntetőeljárás során védett tanúknak, sértetteknek és gyanúsítottaknak (terhelteknek),
valamint rájuk tekintettel más személyeknek (e cikk alkalmazásában a továbbiakban:
érintett személyek) az egyik Szerződő Állam területéről a másik Szerződő Állam
területére történő átköltöztetését és ezt követően védelemben részesítését. Az érintett
személyek védelmének átadása, átvétele a Szerződő Államokban folyamatban lévő
büntetőeljárást nem akadályozhatja.
(2)	Az érintett személy átadására vagy átvételére irányuló megkeresésnek a jelen
Szerződés 5. cikk (1) bekezdésében meghatározott adatokon túl tartalmaznia kell:
a)	a titoktartási kötelezettségre vonatkozó igényt;
b)	az érintett személynek a büntetőeljárásban betöltött szerepét;
c)	a fennálló fenyegetettségre, valamint annak súlyosságára vonatkozó
információkat;
d)	az érintett személynek a megkeresett Szerződő Állam területére költöztetésének
okát;
e)	a védelem javasolt formáját, mértékét;
16
f)	a megkeresett Szerződő Állam területén való elhelyezés szükséges időtartamát,
és ennek meghosszabbítási lehetőségét;
g)	az érintett személy tartózkodási helyére vonatkozó javaslatot, illetőleg a
védelem ellátásához szükséges egyéb iratokat.
(3)	A megkeresés elfogadását követően a védelem átadásáról, illetve átvételéről,
annak módjáról, a védelem idejéről, valamint a kapcsolattartás módjáról, a költségek
viseléséről és a védelem felmondásának eseteiről a Szerződő Államoknak a védelem
ellátására kijelölt szervei közvetlenül állapodnak meg.
IV.	Fejezet
Az együttműködés egyéb formái
17.	cikk
Együttműködés a közös kapcsolattartási szolgálati helyeken
(1)	A Szerződő Államok Kormányai a bűnüldöző hatóságaik közötti
információcsere és együttműködés megkönnyítése érdekében közös kapcsolattartási
szolgálati helyeket létesíthetnek.
(2)	A közös kapcsolattartási szolgálati helyeken a Szerződő Államok hatóságainak
tisztviselői saját hatáskörükben, egymás közvetlen térbeli szomszédságában teljesítik
szolgálatukat. Ennek során közreműködnek a jelen Szerződés 9. cikkében
meghatározott közvetlen információcserében, valamint támogatják a jelen Szerződés
szerinti határon átnyúló együttműködés összehangolását.
(3)	Az együttműködés kiterjedhet a személyek átadásának és visszafogadásának
előkészítésére és az abban való közreműködésre.
(4)	A közös kapcsolattartási szolgálati helyeken szolgálatot teljesítő tisztviselők a
(2)	és (3) bekezdésben meghatározottakon túl nem jogosultak eljárási cselekmények
önálló végzésére. Nemzeti hatóságaik irányítási és fegyelmi jogköre alá tartoznak.
(5)	A közös kapcsolattartási szolgálati helyek létesítésének helyét, feltételeit, az
együttműködés módját és a költségviselés szabályait külön megállapodások
tartalmazzák.
18.	cikk
Közös határmenti járőrszolgálat
(1)	A Szerződő Államok hatóságai a közbiztonság és a közrend védelme, a
bűncselekmények elleni fellépés és a határ felügyelete céljából a közös államhatártól
számított tíz kilométeres távolságig közös járőrszolgálatot teljesíthetnek.
17
(2)	A közös járőrszolgálatban a másik Szerződő Állam hatóságának tagjai is
jogosultak a személyek személyazonosságát megállapítani és őket, amennyiben ki
akarják magukat vonni az ellenőrzés alól, annak az illetékes Szerződő Államnak a
nemzeti jogszabályai szerint feltartóztatni, amelynek területén az intézkedésre sor
kerül.
(3)	Egyéb intézkedésekre, valamint kényszerítő eszközök alkalmazására azon
Szerződő Állam tisztviselői jogosultak, amelynek területén a közös járőrszolgálatot
teljesítik kivéve, ha az intézkedés sikere a másik Szerződő Állam tisztviselőinek
beavatkozása nélkül veszélybe kerülne vagy jelentősen megnehezedne.
V.	Fejezet
Adatvédelem
19.	cikk
Az átadható személyes adatok köre
A jelen Szerződés végrehajtása érdekében a Szerződő Államok a következő személyes
adatokat adhatják át egymásnak:
a)	a bűncselekmények elkövetésében részt vevő személyek és ezen személyeknek
bűncselekmény elkövetésével összefüggő kapcsolatainak személyes azonosító adatai;
családi név, esetleg a korábbi családi név, utónév, egyéb név (ál-, gúny-,
ragadványnév), születési idő és hely, lakóhely, nem, jelenlegi vagy esetleges korábbi
állampolgárság;
b)	az útlevél, a személyazonosságot igazoló okmány, vagy más úti-okmány adatai
(száma, kiállításának időpontja, a kiállító hatóság megnevezése, a kiállítás helye, az
érvényesség ideje, területi érvényessége);
c)	a gyanúsított személyek ujj- és tenyérnyomatára, a gyanúsított DNS profiljára,
illetve mintára, személyleírására, fényképére vonatkozó adatok;
d)	minden olyan egyéb adat, amely az érintett személy azonosításához szükséges.
20.	cikk
Alapelvek
A jelen Szerződésben meghatározott együttműködés keretében a Szerződő Államok
által az egymásnak átadásra kerülő személyes adatoknál az alábbi rendelkezéseket kell
alkalmazni:
a)	az átadni kért adatokra vonatkozó megkeresésben meg kell adni az átadni kért
adatok körét és az alkalmazás célját;
18
b)	a jelen szerződésben meghatározott együttműködés keretében a személyes
adatokat átvevő Szerződő Állam (a továbbiakban: Átvevő Állam) csak a jelen
szerződésben meghatározott célokra és az adatokat átadó Szerződő Állam (a
továbbiakban: Átadó Állam) által meghatározott feltételekkel kezelheti. Az Átadó
Állam kérésére az Átvevő Állam tájékoztatást nyújt az átadott személyes adatok
felhasználásáról;
c)	az adatok átadása előtt az Átadó Állam annak megállapítását követően, hogy az
adatok átadása szükséges és arányos, valamint összhangban áll a nemzeti joggal,
köteles az átadásra kerülő adatok helyességéről meggyőződni;
d)	az adatok átadásakor az Átadó Államnak fel kell tüntetnie az adatok törlési
határidejét hatályos belső jogszabályainak megfelelően. Ha az átadó fél a fogadó féllel
speciális megőrzési határidőt közöl, úgy a fogadó fél köteles azt betartani;
e)	személyes adatok kizárólag az 1. cikk 1. pontjában említett bűnüldöző
hatóságoknak adhatók át. Más hatóságoknak az adatok az Átadó Állam előzetes
írásbeli hozzájárulásával továbbíthatók.
21.	cikk
Az adatok helyesbítése és törlése
(1)	A jelen Szerződés alapján átadott személyes adatokat törölni kell, illetve meg
kell semmisíteni, ha:
a)	az átadott adatok valótlanságát állapították meg;
b)	ha az adatok beszerzése vagy átadása nem jogszerűen történt, vagy jogszerűen
átadott adatokat az Átadó Állam belső joga szerint egy későbbi időpontban törölni
kell;
c)	az adatok az átadásban megjelölt feladat megvalósításához nem, vagy már nem
szükségesek, kivéve, ha az Átadó Állam hozzájárult ahhoz, hogy az adatokat a jelen
Szerződésben meghatározott más célra használják fel.
(2)	Az (1) bekezdés a) és b) pontjában említett körülményekről az Átvevő Államot
haladéktalanul tájékoztatni kell, és ezen utóbbi Állam a nem továbbítható adatokat
köteles törölni, illetve megsemmisíteni. Ha az átvevő hatóság arra a következtetésre
jut, hogy az átadott adatok helytelenek, vagy azokat törölni kell, illetve meg kell
semmisíteni azokat, az átadó hatóságot erről haladéktalanul tájékoztatja.
(3)	Ha ezt az átadó hatóság kéri, az átadott téves adatokat haladéktalanul
helyesbíteni kell.
(4)	Az átvett személyes adatokat az átadáskor megjelölt felhasználási cél elérése
esetén akkor is törölni kell, ha a törlési határidő még nem járt le. Az átadott adatok
törléséről és a törlés okáról a Szerződő Államok haladéktalanul tájékoztatják egymást.
A jelen Szerződés megszűnésekor minden személyes adatot törölni kell.
22. cikk
19
Nyilvántartás az átadott adatokról
(1)	A jelen Szerződés alapján átadott és átvett adatokról a bűnüldöző hatóságoknak
nyilvántartást kell vezetniük. A nyilvántartásnak legalább a következő adatokat kell
tartalmaznia: az adatszolgáltatás célját, tartalmát, a fogadó szervet és az átadás
időpontját. Az online adatszolgáltatást automatikusan kell nyilvántartani.
(2)	A nyilvántartásokat legalább 5 évig meg kell őrizni; az átadott különleges
adatokra vonatkozó nyilvántartások az ezen adatokra vonatkozó belső
jogszabályokban meghatározott ideig őrizendők meg.
(3)	A nyilvántartás adatai kizárólag az adatvédelemre vonatkozó szabályok
betartásának ellenőrzésére használhatók fel.
(4)	Az átvevő hatóságok kötelesek az átadott személyi adatokat véletlen vagy
jogosulatlan megsemmisítés, véletlen elvesztés, jogosulatlan hozzáférés, jogosulatlan
vagy véletlen változtatás vagy jogosulatlan nyilvánosságra hozatal ellen hatékonyan
védeni.
23.	cikk
Az érintett személy tájékoztatása
(1)	Bármely személynek, akinek a személyazonosságát megfelelően tisztázták, joga
van arra, hogy az adatot felhasználó hatóságtól különös késedelem és jelentős
költségek nélkül általánosan érthető formában és elfogadható időszakonként
információkat kapjon a róla a nyilvántartásban szereplő személyes adatokról, azok
forrásáról, az azokkal tervezett felhasználási célról, a lehetséges átvevőről vagy átvevő
körökről és a felhasználás jogalapjáról. Az eljárás részleteire annak a Szerződő
Államnak a nemzeti joga rendelkezéseit kell alkalmazni, amelyben az információt
kérik.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott esetben az Átvevő Államnak konzultálnia
kell az Átadó Állammal arról, hogy tájékoztathatja-e az érintett személyt a
nyilvántartásában szereplő személyes adatairól és azok felhasználási céljáról. Az
Átvevő Államnak az Átadó Állam erre vonatkozó állásfoglalása szerint kell eljárnia.
(3)	A Szerződő Államok kötelesek az érintettel a tájékoztatás megtagadásának
indokát közölni, amennyiben ezt az Átadó Állam jogszabályai lehetővé teszik. A
Szerződő Államok ennek megfelelően tájékoztatják egymást.
(4)	Mind az Átadó, mind az Átvevő Állam köteles - az érintett kérelmére - a
helytelen adatot helyesbíteni, illetőleg a jogellenesen kezelt adatot törölni. A
helyesbítésről vagy törlésről a másik Szerződő Államot haladéktalanul tájékoztatni
kell.
20
(5)	A Szerződő Államok biztosítják, hogy az érintett, az adatvédelemmel
kapcsolatos joga megsértése esetén hatékony jogorvoslattal fordulhasson a független
bírósághoz vagy más illetékes hatósághoz, joga van továbbá arra, hogy kártérítést
kapjon, vagy más jogorvoslattal élhessen.
24.	cikk
Adatkezelés a másik Szerződő Állam területén folytatott eljárás során
(1)	A jelen Szerződés végrehajtása keretében a másik Szerződő Állam területén
folytatott eljárás során megszerzett személyes adatok kezelésének ellenőrzése azon
Szerződő Állam illetékes hatóságának a feladata, amelynek részére ezen személyes
adatokat megszerezték. Az adatkezelés ezen Szerződő Állam belső jogszabályai
szerint történik. Ennek során figyelembe kell venni az engedélyező hatóság által az
engedéllyel összefüggésben megszabott előírásokat.
(2)	A bűnüldöző hatóságok azon tagjainak, akik a másik Szerződő Állam területén
teljesítik feladatukat, nem biztosítható közvetlen hozzáférés az ezen Szerződő
Államban gépi feldolgozású személyes adatokhoz.
25.	cikk
Minősített adatok védelme
(1)	A Szerződő Államok a jelen Szerződés végrehajtása során az átvett minősített
adatokra vonatkozóan az átadó Állam által meghatározott azonos minősítési fokozatot
és azonos védelmet biztosítanak.
(2)	A minősített adatok jelölése és azok megfeleltetése az alábbi:
A Magyar Szerződő Állam a minősített adat hordozóján:
Minősítési fokozatok:
a)	„Szigorúan titkos!” („Streng geheim”)
b)	„Titkos!” („Geheim”)
c)	„Bizalmas!”(„Vertraulich”)
d)	„Korlátozott terjesztésű!” („Eingeschrankt”)
Az Osztrák Szerződő Állam a minősített adat hordozóján:
Minősítési fokozatok:
a)	„Streng geheim” („Szigorúan titkos”)
b)	„Geheim” („Titkos”)
c)	„Vertraulich” („Bizalmas”)
d)	„Eingeschrankt” („Korlátozott terjesztésű”)
Az adathordozó kezelése a fenti megfeleltetés szerint történik mindkét Szerződő
Államban.
21
(3)	Az Átadó Államnak meg kell jelölnie a minősítés érvényességi idejét.
(4)	A jelen cikk alapján átadott iratok, adatok, információk és műszaki
berendezések harmadik ország részére történő továbbadása csak az átadó Állam
illetékes hatóságának írásbeli hozzájárulásával lehetséges.
(5)	A jelen cikk alapján átadott minősített adatok védelmének felügyeletére kijelölt
szervek:
A Magyar Köztársaság részéről:
-	Belügyminisztérium Titokvédelmi Iroda;
Az Osztrák Köztársaság részéről:
-	Információbiztonsági Bizottság.
VI.	Fejezet
Jogviszonyok a másik Szerződő Államban történő eljárás során
26.	cikk
A beutazásra és a tartózkodásra vonatkozó rendelkezések
(1)	A Szerződő Államok hatóságának tagjai a jelen Szerződésből származó
feladataik végrehajtása céljából a másik Szerződő Állam területére érvényes fényképes
szolgálati igazolvánnyal léphetnek, és ott - külön engedély nélkül - a szolgálati
feladat ellátásának idejéig tartózkodhatnak.
(2)	A fedett nyomozó, külön engedély nélkül, fedőokirattal léphet a megkeresett
Szerződő Állam területére és ott szolgálati feladat ellátása idejéig tartózkodhat.
27.	cikk
Az egyenruha viselésének, a kényszerítő eszközök, a szolgálati fegyverek
használatának szabályai
(1)	A jelen Szerződés eltérő rendelkezése hiányában, a megkereső Szerződő Állam
hatóságának tagja a megkeresett Szerződő Állam területén:
a)	jogosult egyenruhát viselni;
b)	az általa bűncselekmény elkövetése során tetten ért vagy szökést megkísérlő
elkövetőt elfoghatja és feltartóztathatja, de haladéktalanul köteles őt a területileg
illetékes Szerződő Állam hatósága tagjának átadni.
22
(2)	A megkereső Szerződő Állam hatóságának tagja a megkeresett Szerződő Állam
területén a jelen Szerződésből származó feladatai teljesítése, továbbá az oda- és
visszautazás során viselheti szolgálati fegyverét, valamint magával viheti a szükséges
szolgálati felszerelést. A jelen Szerződésben meghatározott esetekben testi kényszer és
kényszerítő eszköz - az arányosság figyelembevételével - alkalmazható. A
megkeresett Szerződő Állam területén szolgálati fegyver csak jogos védelemi
helyzetben és végszükség esetén használható.
28.	cikk
Szolgálati, közszolgálati viszonyok
A megkereső Szerződő Állam hatósága tisztviselőjének szolgálati, közszolgálati
jogviszonyára, munkaviszonyára és fegyelmi felelősségére saját államának
jogszabályai vonatkoznak.
29.	cikk
Kártérítési felelősség
(1)	A Szerződő Államok kölcsönösen lemondanak a megkereső Szerződő Állam
hatósága tagja által, a jelen Szerződésből származó feladatának teljesítése során a
megkeresett Szerződő Államnak okozott károk megtérítésének igényéről, kivéve, ha a
kárt szándékosan vagy súlyos gondatlansággal okozták.
(2)	A megkereső Szerződő Állam hatóságának tagja által, a jelen Szerződésből
származó feladatának teljesítése során a megkeresett Szerződő Állam területén
harmadik személynek okozott károk megtérítéséért a Szerződő Államok ugyanolyan
feltételek mellett és ugyanolyan terjedelemben felelősek, mintha a kárt saját
hatóságának tagja, saját állama területén okozta volna.
(3)	A (2) bekezdésben meghatározott esetekben, a megkereső Szerződő Állam
megtéríti a megkeresett Szerződő Állam által a károsultak vagy a kártérítésre
jogosultak részére nyújtott kártérítést, kivéve, ha a kárt szándékosan vagy súlyos
gondatlansággal okozták.
30.	cikk
Büntetőjogi felelősségi szabályok
Azon tisztviselők, akik jelen Szerződés alapján a másik Szerződő Állam területén
tevékenykednek, általuk vagy sérelmükre elkövetett bűncselekmények tekintetében
azonos elbírálás alá esnek a másik Szerződő Állam tisztviselőivel.
31. cikk
23
A nemzeti jog elsőbbsége pénzügyi és vámügyekben
(1)	Ezen Szerződés hatálya illeték, adó, vám és deviza ügyekre nem terjed ki.
(2)	Azokat az információkat, amelyek ezen Szerződés keretében folytatott
együttműködés során keletkeztek, nem lehet illeték, adó, vám kiszabására, továbbá
illeték, adó, vám és deviza ügyekben felhasználni, kivéve, ha a megkeresett Állam
ezeket az információkat kifejezetten ilyen eljárás céljából bocsátotta rendelkezésre.
VII.	Fejezet
Záró rendelkezések
32.	cikk
A segítségnyújtás megtagadása
Bármelyik Szerződő Állam részben vagy egészben megtagadhatja, vagy feltételektől
teheti függővé a segítségnyújtást, ha a segítségnyújtás veszélyezteti, illetőleg sérti
államának szuverenitását, biztonságát, közrendjét vagy egyéb alapvető érdekeit, vagy
ha az a Szerződő Államok jogszabályaival ellentétes.
33.	cikk
A hatóságok megnevezésének vagy feladatkörének változása
A Szerződő Államok a jelen Szerződés végrehajtásában illetékes hatóságok és a
központi szervek megváltozásáról diplomáciai úton, írásban tájékoztatják egymást.
34.	cikk
Költségviselés
A jelen Szerződés végrehajtása során - eltérő rendelkezés hiányában - mindkét
Szerződő Állam maga viseli a saját hatósága eljárása során felmerülő költségeket.
35.	cikk
Más nemzetközi szerződésekhez való viszony
A jelen Szerződés rendelkezései nem érintik a Szerződő Államok egyéb két- vagy
többoldalú nemzetközi szerződéseiben szereplő kötelezettség-vállalásait.
24
36. cikk
Hatálybalépés és felmondás
(1)	A jelen Szerződést meg kell erősíteni. A megerősítésről szóló okiratokat a
lehető legrövidebb időn belül ki kell cserélni. Jelen Szerződés a megerősítésről szóló
okiratok kicserélését követő harmadik hónap első napján lép hatályba.
(2)	A jelen Szerződés hatálybalépésével egyidejűleg a Magyar Népköztársaság
Kormánya és az Osztrák Köztársaság Kormánya között a bűnügyi rendészeti és
közlekedésrendészeti együttműködésről 1979. november 27-én aláírt Egyezmény,
valamint a Magyar Köztársaság Kormánya és az Osztrák Köztársaság Kormánya
között a nemzetközi terrorizmus, a nemzetközi illegális kábítószer-kereskedelem és a
nemzetközi szervezett bűnözés elleni harcban történő együttműködésről szóló, 1996.
július 12-én aláírt Egyezmény hatályát veszti.
(3)	A jelen Szerződés határozatlan időre szól, és azt bármelyik Szerződő Állam
diplomáciai úton, írásban bármikor felmondhatja. A Szerződés a felmondás
kézhezvételétől számított hat hónap elteltével veszíti hatályát.
(4)	A jelen Szerződés nyilvántartásba vételéről az Egyesült Nemzetek
Alapokmányának 102. cikke szerint, az Egyesült Nemzetek Főtitkárságán az Osztrák
Köztársaság gondoskodik.
Készült Heiligenbrunnban 2004. június 6-án, két eredeti példányban, magyar és német
nyelven, mindkét nyelvű szöveg egyaránt hiteles.
Aláírások”
4.	§ (1) E törvény - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését
követő napon lép hatályba.
(2)	E törvény 2. és 3. §-a a Szerződés 36. cikk (1) bekezdésében meghatározott
időpontban lép hatályba.
(3)	A Szerződés, illetve e törvény 2. és 3. §-a hatálybalépésének naptári napját a
külügyminiszter annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul
közzétett egyedi határozatával állapítja meg.
(4)	A Szerződés hatálybalépésének napjával hatályát veszíti a 2002. évi LIV. törvény
50. § (3) bekezdése, a Magyar Népköztársaság Kormánya és az Osztrák Köztársaság
Kormánya között a bűnügyi rendészeti és közlekedésrendészeti együttműködésről
szóló Bécsben, az 1979. évi november hó 27-én aláírt egyezmény kihirdetéséről szóló
34/1980. (VIII. 28.) MT rendelet, és a Magyar Köztársaság Kormánya és az Osztrák
25
Köztársaság Kormánya között a nemzetközi terrorizmus, a nemzetközi illegális
kábítószer-kereskedelem és a nemzetközi szervezett bűnözés elleni harcban történő
együttműködésről szóló, Nickelsdorfban, 1996. július 12-én aláírt Megállapodás
kihirdetéséről szóló 165/1997. (X. 3.) Korm. rendelet.
(5)	E törvény végrehajtásához szükséges intézkedésekről a belügyminiszter
gondoskodik.
26
INDOKOLÁS
a Magyar Köztársaság és az Osztrák Köztársaság között a határokat átlépő
bűnözés megelőzése és leküzdése érdekében folytatandó együttműködésről szóló,
Heiligenbrunnban, 2004. június 6-án aláírt Szerződés kihirdetéséről szóló
törvényjavaslathoz
Általános indokolás
A Magyar Köztársaság és az Osztrák Köztársaság között a határokat átlépő bűnözés
megelőzése és leküzdése érdekében folytatandó együttműködésről szóló Szerződés (a
továbbiakban: Szerződés) aláírására Heiligenbrunnban, 2004. június 6-án került sor.
A Szerződés célja a magyar és osztrák bűnüldöző szervek közötti együttműködés
elmélyítése, amelyet a szervezett bűnözés átalakulása, a határokat átlépő
bűncselekmények számának növekedése, az új elkövetési formák megjelenése,
valamint a belső határok nélküli schengeni térség államainak biztonsági igénye
indokol.
Az együttműködés nem terjed ki a Szerződő Államok igazságügyi hatóságainak
hatáskörébe tartozó jogsegélyre.
A Szerződésben a bűnüldöző szervek közötti együttműködés főbb területei az
információcsere, intézkedések sürgős esetekben, határon átnyúló megfigyelés, határon
átlépő üldözés, ellenőrzött szállítás, fedett nyomozó alkalmazása, tanúvédelem,
együttműködés közös kapcsolattartási szolgálati helyeken, közös bűnfelderítő-csoport
létrehozása, összekötő tisztviselők küldése, fogadása, együttműködés a képzés és a
továbbképzés területén, és az együttműködés a bűnmegelőzés területén.
A Szerződés rögzíti a fenti együttműködési formákra vonatkozó konkrét szabályokat;
az együttműködő szerveket; a megkeresések sajátos tartalmi elemeit; az
együttműködési cselekmények és az abban részt vevő, együttműködő bűnüldöző
szervek irányításának szabályait; az együttműködők jogait és kötelezettségeit. A
nemzetközi szerződés alapján a bűnüldöző szervek közötti nemzetközi
együttműködésre a büntetőeljárás keretein kívüli bűnmegelőzés és bűnfelderítés során
kerül sor, nem érintve a bűnügyi jogsegély alapján az igazságügyi szervek hatáskörébe
tartozó eljárási cselekményeket.
Az Osztrák Köztársaság egyike a Magyarországgal legjelentősebb bűnügyi forgalmat
lebonyolító EU tagállamoknak, ezért különös jelentőséggel bír a jelen Szerződés
létrehozása, amely az ilyen új típusú megállapodások közül az első.
Részletes indokolás
27
Az 1. §-hoz
A Szerződés, tartalmát tekintve - a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény 4-5. §-ai
alapján - törvényhozási tárgykört érintő szabályokat tartalmaz. Ilyen szabályok többek
között a másik állam területén lévő fegyveres szervek tevékenységével, a tisztviselők
számára biztosított jogokkal, a védelmükkel; a tisztviselők tevékenysége
következtében keletkezett, az államra háruló kártérítési kötelezettséggel és
költségviseléssel kapcsolatos szabályok.
E szabályokra, valamint a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló
2005. évi L. törvény 7. § (1) bekezdés a) pontjában foglaltakra tekintettel, a Szerződés
szövegének végleges megállapítására a Szerződés kötelező hatályának elismerésére
történő felhatalmazásnak az Országgyűlés részére történő fenntartásával kerülhetett
sor.
Ez összhangban áll a Szerződés 36. cikk (1) bekezdésében foglalt rendelkezéssel,
amely szerint a Szerződést a Felek belső jogszabályaival összhangban meg kell
erősíteni.
A 2. §-hoz
A Szerződés szövegének végleges megállapítását követően a nemzetközi
szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. törvény 9. §-a értelmében a
Szerződést törvénnyel szükséges kihirdetni.
A 3. §-hoz
A Szerződés a magyar és osztrák bűnüldöző szervek közötti együttműködés
elmélyítése érdekében jött létre.
1)	A Szerződés 1. cikke meghatározza a nemzetközi szerződésben használt
fogalmakat, az együttműködő bűnüldöző szerveket, amelyek a Felek belső
jogszabályai szerint a bűncselekmények felderítésére jogosított szervek. A magyar Fél
részéről a Rendőrség, a Határőrség, a Vám-és Pénzügyőrség bűnüldözési és
bűnmegelőzési feladatot ellátó szervei, valamint a Rendvédelmi Szervek Védelmi
Szolgálata. Az osztrák Fél részéről: a szövetségi belügyminiszter, a biztonsági
igazgatóságok, a szövetségi rendőrség igazgatóságai, továbbá a szövetségi rendőrség
igazgatóságai helyi illetékességi területén kívül a kerületi államigazgatási hatóságok
(1. cikk 1. pont).
Az együttműködési formák jelentős része az államhatárhoz kapcsolódik: pl. határon
átnyúló megfigyelés, határon átlépő üldözés, ellenőrzött szállítás. Továbbá azon
bűncselekmények is, amelyek felderítése, megelőzése, leleplezése során a Szerződő
Felek illetékes szervei együttműködésének színhelye főként az államhatár
(embercsempészet, kábítószer-, fegyvercsempészet, pénzügyi bűncselekmények egy
28
része, okmányhamisítások). E bűncselekmények felderítésében a hatályos magyar
jogszabályok szerint több szerv is illetékes, ezért indokolt, hogy az együttműködésben
a Határőrség, a Vám- és Pénzügyőrség is részt vesz.
A Szerződésben kijelölt központi kapcsolattartó szervek a magyar Fél részéről az
ORFK Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központja (a továbbiakban: NEBEK).
Az osztrák Fél részéről a központi kapcsolattartó szerv a szövetségi belügyminiszter
(1. cikk 3. pont).
A Szerződés meghatározza a határterületnek minősülő közigazgatási területet is,
amelyen belül az erre feljogosított bűnüldöző szervek a határterülethez kapcsolódó
bűncselekmények esetén a nemzetközi szerződésben meghatározott közvetlen
információcserét folytathatnak (1. cikk 4. pont és 9. cikk).
Az együttműködésre irányuló megkereséseket a központi kapcsolattartó szerveken
keresztül, írásban kell előterjeszteni, illetve teljesíteni. Sürgős esetben a megkeresés
szóban is előterjeszthető. A szóbeli megkeresést írásban haladéktalanul meg kell
erősíteni (4. cikk (2) bekezdés).
Az együttműködésre a közrend és közbiztonság elleni veszélyek elhárítása, valamint a
bűncselekmények megelőzése és felderítése céljából kerülhet sor (4. cikk). Bizonyos
együttműködési formák esetén (pl. határon átnyúló megfigyelés, határon átlépő
üldözés) indokolt a bűncselekményi kör szűkítése. A határon átnyúló megfigyelés és a
határon átlépő üldözés az európai elfogatóparancs alapjául szolgáló bűncselekmények
alapján lehetséges (10. cikk (2) bekezdés és 11. cikk (1) bekezdés).
A Szerződésben a Felek meghatározták a megkeresések legfontosabb tartalmi elemeit,
valamint azok teljesítésének határidejét, az alkalmazott eljárási szabályokat, az
együttműködés során használt nyelvet (5. cikk).
A bűnüldöző szervek egyedi esetekben megkeresés nélkül is átadhatnak bűnügyi
információt, ha az a másik Fél bűnüldöző szervei számára segítséget jelent a
bűncselekmények megelőzésében és felderítésében, illetve más, a közrendet és
közbiztonságot fenyegető veszély megelőzése érdekében. (8. cikk)
2)	A bűnüldöző szervek közötti együttműködés fő területei az alábbiak (4. cikk (4)
bekezdés):
a)	információcsere, (7-9. cikk)
b)	intézkedések sürgős esetekben, (6. cikk)
c)	határon átnyúló megfigyelés, (10. cikk)
d)	határon átlépő üldözés, (11. cikk)
e)	ellenőrzött szállítás, (12. cikk)
f)	fedett nyomozó alkalmazása, (13. cikk)
g)	tanúvédelem, (16. cikk)
h)	együttműködés közös kapcsolattartási szolgálati helyeken, (17. cikk)
i)	közös bűnfelderítő-csoport létrehozása, (14. cikk)
29
j) összekötő tisztviselők küldése, fogadása, (15. cikk)
k) együttműködés a képzés és a továbbképzés területén,
l) együttműködés a bűnmegelőzés területén,
m) a közös határmenti járőrszolgálat (18. cikk).
3)	A Szerződés tartalmazza a fenti együttműködési formákra vonatkozó konkrét
szabályokat, így azt, hogy mely esetekben lehet kérni, mely esetekben lehet
megtagadni a megkeresés teljesítését; a megkeresések sajátos tartalmi elemeit; az
együttműködési cselekmények, az együttműködő bűnüldöző szervek irányításának
szabályait; az együttműködők jogait és kötelezettségeit.
4)	Amennyiben az adott együttműködés iránti kérelem teljesítéséhez a magyar
jogszabályok szerint igazságügyi hatóságok (bíró, ügyész) engedélye, jóváhagyása,
hozzájárulása, egyetértése szükséges, a megkeresés teljesítésének megkezdésére csak
ezek beszerzését követően kerülhet sor (4. cikk (7) bekezdés).
5)	A szerződés tartalmaz adatvédelmi szabályokat (V. fejezet), amelynek két
részterülete a személyes adatok felhasználása (19-24. cikk) és a minősített adatok
védelme (25. cikk).
6)	A kölcsönös együttműködés során az osztrák tisztviselők a Magyar Köztársaság
területén hajtanak végre együttműködési feladatokat, illetve a magyar bűnüldöző
szervek képviselői osztrák államterületen végzik tevékenységüket. Ennek során kárt
okozhatnak és sérelmükre is különböző cselekményeket követhetnek el. A kártérítési
szabályok a szolgálat teljesítése közben a másik államnak, egy harmadik személynek
okozott károk megtérítésére, továbbá az eljáró tisztviselőt ért sérülés vagy kár
megtérítésére vonatkoznak (29. cikk).
7)	A Szerződés meghatározza a külföldön feladatot végző tisztviselők
beutazásának és tartózkodásának szabályait, az egyenruha viselésének, a kényszerítő
eszközök, a szolgálati fegyverek használatának szabályait, a szolgálati, közszolgálati
jogviszonyra, munkaviszonyra, fegyelmi és büntetőjogi felelősségre vonatkozó
rendelkezéséket is (26. cikk, 27. cikk, 28. cikk, 30. cikk).
8)	A Szerződés a bűnüldöző szervek közötti együttműködés átfogó, részletes
szabályait tartalmazza, így felváltja a Magyar Köztársaság Kormánya és az Osztrák
Köztársaság Kormánya között a nemzetközi terrorizmus, a nemzetközi illegális
kábítószer-kereskedelem és a nemzetközi szervezett bűnözés elleni harcban történő
együttműködésről szóló, Nickelsdorfban, 1996. július 12-én aláírt Megállapodást.
Hatályon kívül helyezésre kerül továbbá a Magyar Népköztársaság Kormánya és az
Osztrák Köztársaság Kormánya között a bűnügyi rendészeti és közlekedésrendészeti
együttműködésről szóló Bécsben, az 1979. évi november hó 27-én aláírt egyezmény is
(36. cikk (2) bekezdés). (A hivatkozott nemzetközi szerződések hatályon kívül
helyezéséről a Szerződést kihirdető törvény 4. §-a rendelkezik.)
30
9)	A Szerződés a Felek belső jogszabályainak megfelelően megerősítésre szorul,
amelyet a záró rendelkezések tartalmaznak (36. cikk).
A 4. §-hoz
A Szerződés a 36. cikk (1) bekezdése értelmében a megerősítéséről szóló későbbi
diplomáciai jegyzék kézhezvételét követő 30. napon lép hatályba. Ennek naptári
napját, annak ismertté válását követően, a külügyminiszter a nemzetközi
szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. törvény 10. § (4) bekezdése
értelmében a Magyar Közlönyben közzétett egyedi határozatával állapítja meg.
A 2002. évi LIV. törvény 50. §-a szerint a törvény határon átlépő üldözésre vonatkozó
szabályai (31-33. §) az Európai Unió Tanácsának a Schengeni Végrehajtási
Egyezmény Magyarország általi teljes körű alkalmazását jóváhagyó határozatának
kihirdetése napján lépnek hatályba.
Az Osztrák Fél hangsúlyozott törekvése volt az, hogy a bűnüldözés hatékonyságának
növelése érdekében már a Magyar Köztársaság teljes jogú Schengeni tagsága előtt is
nyíljon lehetőség a két ország között erre az együttműködési formára is. E gyakorlatot
más tagállamok is követik, és ezzel az Európai Bizottság Jogi Szolgálata is egyetért és
lehetségesnek tartja.
A határon átlépő üldözés az együttműködés egyik dinamikus, új és eredményes
formája. Ezért a Szerződést kihirdető törvény 4. §-a rendelkezik a 2002. évi LIV.
törvény megfelelő tartalmú módosításáról, azaz a 31-33. §-ok hatályba léptetésére
vonatkozó rendelkezések hatályon kívül helyezéséről. A módosítás megteremti ezen
együttműködési forma hazai jogi hátterét.
A Szerződést kihirdető törvény 4. §-a rendelkezik továbbá a Szerződés 36. cikk (2)
bekezdésében hivatkozott nemzetközi szerződéseket kihirdető magyar jogszabályok
(165/1997. (X. 3.) Korm. rendelet és 34/1980. (VIII. 28.) MT rendelet) hatályon kívül
helyezéséről.
A törvény végrehajtásáról a belügyminiszter gondoskodik. Tekintettel arra, hogy
magyar részről több kapcsolattartó, bejelentést fogadó, megkeresésére válaszoló
hatóságot jelöl ki a Szerződés, szükség van a Szerződés végrehajtásáért felelős
miniszter meghatározására. A gyakorlati munka elősegítése érdekében szükség lesz
továbbá megfelelő fórum keretében a hazai szervek közötti rendszeres koordinációra,
tapasztalatcserére.